összevont tartalommutató a Szabolcs-Szatmári Szemle ben megjelent számairól

szaiilcs

HAWAII

megyei könyvtár

összevont tartalommutató a Szabolcs-Szatmári Szemle 1956-1967-ben megjelent számairól

A S z a ü o lc s - S z a tm á r i S z e m le 1956—1967-ben m e g je le n t s z á m a i: 1. s z . : 1956. d e c , (A b o r ít ó n 1—4. s z . je lz é s s e l) , 2. s z . : 19C4. s z e p t., 3. s z .: 1965. d e c ., m a jd 1266. m á s o d ik fe lé tő l n e g y e d é v e s r e n d s z e r e s s é g g e l ( o r s z á g o s te r je s z té s b e n ) és e n n e k m e g fe le lő s z á m o z á s s a l : 1966/1, 1966/2, 1961 1, 1967/2, 1967/3, 1967 4. s z á m o k .

t á r s a d a l o m

ARATÓ FERENC: Iskoláztatásunk főbb kérdései. = L sz. (1956. dec.) — — — — — —

69

BA JK Ó M ÁTYÁS: A k ated ra m issziója. (II. rész.) = 1966 2. sz. — — — — — — —

71

BAROTA M IHÁLY—SZEDLÁK ANDRÁS: G yerm ekvédelem m egyénkben. = 1966/1. sz. —

39

116

BOTÁR JÓ Z SE F: Á ttelepítés Szab olcs-S zatm ár megyéből az 1945-ös fö ldreform idején. = 1967/1. sz. - - - - —

63

BOTÁR JÓ Z SE F—SZILÁ G Y I IM ­ RE: A társad alo m szerKezeté­ nek v áltozása és jelenlegi k é ­ pe m egyénkben. = 3. sz. (1965. dec.) -• — — — — — BRAXATORIS RU D O LF: Az idei gyerm ekbenulási já rv á n y m e­ gyénkben. =■ 1. sz. (1956. dec.)

1

GOMBÁS SÁNDOR: Ideológiai életü n k n éh án y k érd ése az M SZM P IX. kongresszusának tü k réb en . = 1967/2. sz. — —

1

GULYÁS E M IL N É : K ongresszus után. “ 1966/2. sz. — — —

1

JA V ASLA T S zabolcs-Szatm ár m e­ gye k u ltu rá lis e lm arad o ttsá­ gán ak felszám olására. (A M e­ gyei N épm űvelési T anács j a ­ v aslata és az ONT állásfogla^ lása.) = 1967/3. sz. — — —

1

KÁLM ÁN GYÖRGY: G ondolatok o k tatásügyü n k to v áb b fejlesz­ téséről. = 1966/1. sz. — — K ISS SÁNDOR: F o rrad alo m és hum anizm us. = 1967/4. sz.

29

KOVÁCS JÓ ZSEF: A N agy O któ­ b eri Szocialista F o rrad alo m h atása a v ilágirodalom ra. = 1967/4. sz. — — — — —

49

93

A MAGYAR—SZO V JET szerző­ dés nép ü n k szabadságának, függetlenségének záloga. 15

(Orosz F eren c beszéde a szept. 17-i m agy ar—szovjet—cseh­ szlovák határtalálk o zó n .) = 1967/4. sz. — — — — —

7

55

MARGÓCSY JÓ Z SE F: H írü n k az országos kiad ványokban. = 1967/1. sz. — — — — —

101

45

MEZEI M A RG IT—SÖRÉS JÓ ­ ZSEF: A m ezőgazdasági te r ­ m előszövetkezetek m u n k a erő ­ helyzetéről. = 1967/1. sz. —

39

132

CSALLÁNY G ÉZA: Idegenforgal­ m unk lehetőségei. = 1966/1. sz. — _ __ __ __ _ _ FAZEKAS Á RPÁD : Az értelm i fo­ gyatékosok helyzete SzabolcsS zatm ár m egyében. = 1966/2. sz. — _ __

FEKSZI ISTVÁN: V álasztás előtt. = 1967/1. sz. — — — — 83

B A JK Ó M ÁTYÁS: A k ated ra m issziója. R apszódikus n a p ­ lójegyeztek a szabolcs-szatm ári isk o lak u ltú ráró l. = 3. sz. (1965. dec.) — — — —

BIMBÓ M IH Á L Y : Révai József és a „népi író k ” tö rtén etszem lé­ letén ek értékelése. = 1967 4. sz. — — — — — — —

—k u l t ü r a

X

— 3 —

M OSKOVITS KÁROLY: SzabolcsS zatm ár egészségügyéről. = 1966 1. sz. — — — — — NAGY LÁSZLÓ: Szövetkezeti m ozgalm unk alapelvei és a jogalkalm azás. = 3. sz. (1965. dec.) — — — — — —

13

39

ORDAS N Á N D O R : Szabolcs-Szatm á r és a K árp áto n tú li te rü le t népeinek gyümölcsöző b a r á t­ sága. = 1967 4. sz. — — —

3

OROSZ FERENC: E re d m é n y ek é s feladatok m egyénk fejlődésé­ ben. = 1966/1. sz. — — —

1

OROSZ SZILÁ RD : A K ISZ és m egyénk ifjú ság án ak tá rs a d a l­ m i aktivitása. = 1966/1. sz. —

101

PE L E JT E I TIB O R: A jub ileu m i szám vetés m argójára. = 1967 4. sz. — — — — — — —

43

PETRUS ISTV Á N: A te rü leti m unkaerőgazdálkodás k é rd é ­ sei S zabolcs-Szatm ár m egyé­ ben. = 1967 1. sz. — — —

17

RÁZSÓ GYULA: A forradalm i stratég ia születése. = 1967 4. sz. — — — —— — — SEREGI ISTVÁN: A N yíregyházi Móricz Zsim ond Színház öt éves (1960—1964) = 3. sz. (1965. dec.) — —— — — SIMON TIB O R: A csarodai és a kálló sem jén i term észetv éd el­ m i te rü lete k növényvilága. = 1966/2. sz. — — — — — SZILÁ G Y I IM RE: G ondolatok a településfejlesztésről. = 1967/3. sz. — —— — — — — VARGHA LÁ SZLÓ : A földrajzi bu ro k kom plex tényezőinek h a tá sa az em b eri szervezetre. = 1966/1. sz. — — — — V IK Á R SÁNDOR: A N agy O któ­ b eri Szocialista F o rrad alo m h a tá sa a zenében. = 1967 4. sz. — —— — — — —

G A Z D A S A G ACÉL BÉLA: Szövetkezeteink a fejlődés ú tján . = 1967 3. sz.

15

BARNA B E R TA L A N : V ízkészlet­ gazdálkodás S zabolcs-Szatm ár m egyében. = 1967/2. sz. —

35

BERETVÁS DEZSŐ: A N yíregy­ házi K onzervgyár. = 2. sz. (1965. szept.) — — — — -

31

HAGYMÁSI JÓ Z SE F—K A KU K LÁ SZLÓ : A szocialista k isk e­ reskedelem m egyénkben. = 1966/1. sz. — — — — —

27

JÓ ZSA ENDRE: A lápgazdálko­ dás fejlesztésén ek időszerű kérdései. = 1966/2. sz. — —

32

K RA K OM PERG ER M IH ÁLY : M arh aten y észtésü n k jelenlegi célkitűzései. = 1. sz. (1956. dec.) — — — — — —

BODÁNSZKY TIB O R: M űszaki fejlesztés az építőiparban. = 1. sz. (1956. dec.) — — — BÚZÁS LÁSZLÓ—JÓ ZSA END­ RE: A burgonyaterm esztés kom plex gépesítésének szük­ ségessége. = 1967,3. sz. — —

ERDEI FERENC: S zabolcs-Szat­ m á r m egye m ezőgazdaságánák lehetőségeiről. = 3. sz. (1965. dec.) — — — — — —

KUKNYÓ JÁ N O S: M egyénk a l­ m aterm elése. = 2. sz. (1964. szept.) — — ' — ‘ KUN ISTVÁN: Fénylő cipők m í­ vesei. = 1966 2. sz. — MACZKÖ GÁBOR—VARGA J Á ­ NOS: Az A lkaloida Vegyészeti G yár fejlődése a felszabadulás óta. = 1966/1. sz. — — — NÁNÁSSY P Á L : A helyes ta la j­ előkészítési m unkálatok. = 1. sz. (1956. dec.) — — — NÉMETH GYÖRGY: Az édescsilla g fü rt nem esítése és je len tő ­ sége. = 1. sz. (1956. dec.) — NYÁRÁDY M IH Á L Y : A burgonya egy szabolcsi község (Rakamaz) életében. = 1. sz. (1956. dec.) — — — — — — OROSZ M IK LÓ S: A N yírbátori N övényolajgyár. = 1967/2. sz. — — — — — — — PALLAY JÁ N O S: K itü n te te tt te r ­ m előszövetkezeteinkben. = 1966/2. sz. — — — — — RÁZSÓ IM RE: A m ezőgazdaság gépesítésének időszerű k é rd é ­ sei S zabolcs-S zatm ár m egyé­ ben. = 2. sz. (1964. szept.) — SAMU ANDRÁS: Híd évszázadok között. G ondolatok a megye h áz tá ji gazdálkodásáról. = 3. sz. (1965. dec.) — — _ _ SERES ERNŐ: K is körkép. Ip ar és ipari m unkások Szabolcs­ ban. = 3. sz. (1965. dec.) —

128

31

SZILÁGYI IM RE: N yíregyháza város fejlődése és n éh án y problém ája. = 2. sz. (1964. szept.) — — — — — —

1

SZK ÍTA JÓ Z SE F : N éhány gondo­ la t a borzderes és borzderes jellegű sz arv asm arh a k ereszte­ zéséről. = 1966 2. sz. — —

59

TERLANDAY SÁNDOR: A tu d o ­ m ányos m u n k a szerepe a N y ír­ ség m ezőgazdasági term elé sé­ ben. = 1. sz. (1956. dec.) —

3

TÓTH GYÖRGY: V asútvillam osítás Szabolcsban. = 1967 '2. sz.

7

TÓTH JÓ Z SE F: A term észeti té ­ nyezők h a tá sa a N yírség ta la jviszonyaira. = 1967/2. sz. —

23

VARGHA LÁSZLÓ: A nagyüzem i gazdálkodás telep ü lés és tá j­ form áló szerepe. = 1967 3. sz. — — — — — — —

40

13

VÉGH JÁ N O S: É pül a gum igyár N yíregyházán. = 1967/1. sz.

33

17

W ESTSIK VILM OS: Négy évtized h arca a hom oki gazdálkodás m egjavításáért. = 2. sz. (1964. szept.) — — — — — —

35

W ESTSIK VILM OS: A nyírségi szövetkezeti gazdaságok n ö ­ vényterm elési beosztása. = 1967 2. sz. — — — — —

27

85

W ESTSIK VILM OS: A zö ld trá­ gyázás a jövő irán y a a N y ír­ ségben. = 1. sz. (1956. dec.)

6

57

ZBORAYfKÁROLY: V ízgazdálko­ d ásunk jelentősége. = 1. sz. (1956. dec.) — — — — —

22

21

14

10

97

15

— 3 —

M Ű V É S Z E T BÁCSKÁI A N T A L : Az an y a­ könyv. (Elbeszélés.) = 2. sz. (1964. szept.) — — — — BALOGH ISTV Á N: Vincze L ajos és m űvészete. = 1967/3. sz.

KATONA BÉLA : A m agánytól az elkötelezettségig. (P álya­ kép v ázlat Rákos Sándorról.) = 3. sz. (1965. dec.) — —

165

KÉPES GÉZA: V ersek. = sz. — — — — —

1967/2. — —

116

K O PK A JÁ N O S: G ondolatok egy szabolcsi d rám áró l. (H. B arta L a jo s : K iáltás.) = 1967/3. sz.

85

K O PK A JÁ N O S: T alálkozás Váci M ihállyal. = 3. sz. (1965. dec.)

153

88

KOROKNAY GYULA: K ét n y ír­ egyházi művész. (Berki N án ­ dor, Diószegi Balázs.) = 1. sz. (1956. dec.) —— — — —

76

99

KRECSM ÁRY LÁ SZLÓ : M agyar nyelvű irodalom K árp át-U k ra jn á b a n . = 1967/4. sz. — —

35

LOVAS LÁSZLÓ: V ersek. = 1967/2. sz. — — — — — — —

94

MARGÖCSY JÓ Z SE F: G alam bos 'L a jo s . (Pályaképvázlat.) — 1966/1. sz. — — — — —

123

M ESTER A T TIL A : Félelem . (Vers) = 2. sz. (1964. szept.) — —

100

M ESTER A TTILA : T enyered óvó ölébe z á rta d a csendet. A k öl­ tő. (Versek.) = 2. sz. (1964. szept.) — — — — — —

101

M ESTER A TTILA : V ersek. 1966/2. sz. — — — —

= —

103

M ÓRICZ ZSIGM OND: O rosz v é r­ patak . (Egykorú újságcikk) = 1967/4. sz. — — — — —

87

MURAKÖZY Á G OTA : P á l G yula festőm űvész. = 1966/2. sz. —

101

PÉTER LÁSZLÓ: A m átészalkai cigányegyüttes. = 1966/2. sz.

67

102

101

BERECZ A NDRÁS: V incze L ajos nyíregyházi grafik ai k iá llítá ­ sáról. = 1967/3. sz. — — —

104

BORY ZSOLT: V ersek. = 1. sz. (1956. dec.) — — — — —

113

BORY ZSOLT: F u g erit invida aetas. (Vers) = 2. sz. (1964. szept.) — — — — — — BORY ZSOLT: V ersek. = sz. — — — ——

1967/3. — —

BRECHT, BERTO LT: N agy októ­ ber. (Vers) (Ford.: Lovas László) = 1967/4. sz. — — DÖMÖTÖR Á K OS: Egy n y írtu ra i m esem ondó és egy m eséje. = 1967/3. sz. — — — — —

105

91

G Á L BÉLA : Beszélgetés S ipkay B arnával. = 2. sz. (1964. szept.)

123

GYARM ATI BÉLA : Tízezer nap. = 1967/3. sz. — — — —

81

GYÖRKE ZOLTÁN: V ersek. 1966 2. sz. — — — —

= —

97

HALM OS ISTVÁN: A szabolcsi n épzene I. = 1. sz. (1956>. dec.)

93

HÁ RSFA LVI PÉT E R : Az újságíró Rákos S ándor. = 3. sz. (1965. dec.) — — — — — — JESZENYIN, S Z E R G E J: S zovjetO roszország. (Vers.) (Ford.: W eöres Sándor.) 1967/4. sz. JEVTUSENKO, JE V G EN Y IJ: T artsa to k kom m unistának. (Vers.) (Ford.: V áci M ihály.) — 1967/4. sz. — — — —

— I R O D A L O M

129

113

90

— 6 —

RATKÓ JÓ Z SE F: A p ara szte m ­ b er felesége. (Vers) = 1. sz. (1956. dec.) — — — — —

112

RATKÓ JÓ Z SE F: B űbájos v e r­ set m orm olok. (Vers.) = 2. sz. (1964. szept.) — — —

93

RATKÓ JÓ Z SE F: Szerelem . (Vers) = 2. sz. (1964. szept.) — —

94

SÁRDI BÉLA : V áci M ihály útja. = 2 . sz. (1964. szept.) — —

113

SIPK A Y BA RNA : A kertész k é­ pe. (Elbeszélés.) = 2. sz. (1964. szept.) — — — — — — SIPK A Y BA RNA : A festő és a m ásik. (Elbeszélés.) = 1. sz. (1956. dec.) — — — — SOLTÉSZ ISTV Á N: A k u ru c föveg. (Elbeszélés.) = 1. sz. (1956. dec.) — — — — —

H A G Y O M Á N BALOGH ISTVÁN: „H onfiszózat” Petőfi ellen. = 1967/1. sz. — BANNER JÁ N O S: Jó sa A ndrás és Kiss L ajos em lékezete. = 1967/2. sz. — — — — — CSALLÁNY DEZSŐ: A vencsellői fig u rális bronzlap. = 1. sz. (1956. dec.) — — — — — CSALLÁNY DEZSŐ: A X. századi av ar továbbélés problém ája. = 1. sz. (1956. dec.) — — —

95

123

117

95

SZÁ LLÁ SI LÁ SZLÓ : J a n u á r u to l­ só v asárn ap ja . (Részlet „Egy agronóm us n ap lójából.”) = 2. sz. (1964. szept.) — — —

107

TÚ RI SÁNDOR: Szabolcsi ad o ­ m ák és szólás-m ondások. = 1. sz. (1956. dec.) — — —

111

VÁCI M IH ÁLY : V ersek. = 1967/1. sz. — — — — — — —

91

VÁCI M IH Á L Y : N égyzetes m en n y ­ ország. (Vers.) = 3. sz. (1965. dec.) — — — — — —

5

V IK Á R SÁNDOR: A zenei n ev e­ lés kérdései. = 1. sz. (1956. dec.) — — — — — —

135

ZALKA M Á TÉ: A cárért. (Elbe­ szélés.) = 1967/4. sz. — —

100

Y — D O K U M E N T U M

77

ERDEI FERENC: Esze T am ás szobránál. = 1966/2. sz. — —

11

51

ERDÉSZ SÁNDOR: A szabolcsszatm ári nép m esek u tatás. = , 2. sz. (1964, szept.) — — —

47

49

ERDÉSZ SÁNDORNÉ: K állósem jén i visszaem lékezések. — 3. sz. (1965. dec.) — — — —

123

FA RK A S JÓ Z SE F: A tudom ányos m u n k a pro b lém ái I. (A hely ­ tö rté n eti gyű jtem én y és a tá j­ bibliográfia gon d ja m egyénk­ ben.) = 1. sz. (1956. dec.) —

129

FARKAS JÓ Z SE F: Mosolygó A n ­ ta l születésének 75. év fo rd u ló ­ já ra . = 1966 1. sz. — — —

65

FARKA S JÓ Z SE F: Szalacsi G yula szovjet-oroszországi v o lt vö­ rösk ato n a em lékei. = 1967,4. sz. — — — — — — —

65

39

CSORBA SÁNDOR: H árom k i­ adatlan M óricz-levél. = 3. sz. (1965. dec.) — _ _ _ __

133

CSORBA SÁNDOR: A csekeiek Kölcseyről. = 1966/1. sz. —

79

DESZKOCS, A N DREI: Em lékezés > Szamuely T iborra. = 1966/1 SZ/ — _

SZAMUELY TIB O R: V ilág k ir á ­ lyai egyesüljetek! (Egykorú újságcikk.) = 1967/4. sz. —

39

— 7 —

FAZEKAS JÁNOS: Em lékeim N yíregyháza felszabadulásáról. = 3. sz. (1965. dec.) — — —

97

HÁRSFALVI PÉTER—HORVÁTH SÁNDOR: D okum entum ok. Az élet m egindulása m egyénkben a felszabadulás után. = 3. sz. (1965. dec.) — — — — —

103

HORVÁTH SÁNDOR: A datok Szabolcs-Szatm ár megye m u n ­ kásm ozgalm a történetéhez. = 1967/1. sz. — ' — — — —

55

HORVÁTH SÁN D O R: T arp ai M ár­ ton, a N yírség parasztvezére. — 1. sz. (1956. dec.) — — — KALICZ NÁNDOR: Régészeti k u ­ tatások Szabolcs-Szatm ár m e­ gye te rü leté n 1945—1956 kö­ zött. = 1. sz. (1956. dec.) —

31

51

KATONA BÉLA: N yíregyháza és a N yírség K rúdy m űveiben. = 2. sz. (1964. szept.) — —

77

KATONA BÉLA : K rúdy-em lékek N yíregyházán. = 1. sz. (1956. dec.) — — — — — —

70

KOROKNAY GYULA: Az eltű n t N yíregyháza nyom ában. (A datok a régi városképhez.) = 2. sz. (1964. szept.) — —

51 •

KOROKNAY GYULA: Barzó E nd­ re. = 1967/2. sz. — — —

99

MARGÓCSY JÓ ZSEF: Ism erjü k meg megyénket! = 1. sz. (1956. dec.) — — — — ——

74

MARGÓCSY JÓ ZSEF: Móricz Zsigmond 1938-beli ú tja i N y ír­ egyházán és környékén. = 2. sz. (1964. szept.) — ——

95

MERÉNYI OSZKÁR: dokum entum ok György életéből I. (1956. dec.) — —

Ism eretlen Bessenyei = 1. sz. — ——

60

MERÉNYI OSZK Á R: F iatal sza­ bolcsi írók lázadása 1933— 1934-ben. = 1967/1. sz. — —

95

MERÉNYI OSZKÁR: Ism eretlen Bessenyei dokum entum ok. — 1967/3. sz. — — — — —

59

MEZŐ ANDRÁS: A fö ld rajzi n e ­ vek és a telep ü léstö rtén et. = 1966/2. sz. — — —— —

91

MOLNÁR JÓ ZSEF: Petőfi nyom á­ ban S zabolcs-Szatm árban. = 1. sz. (1956. dec.) — — —

69

I&0LNÁR JÓ Z SE F: Luby M argit. = 1967/1. sz. — — — —

71

MOLNÁR MÁTYÁS: T elekkönyvi adalékok a M óricz-család tö r­ ténetéhez. = 1966/1. sz. — —

75

MOLNÁR MÁTYÁS: H árom k i­ ad atlan M óricz-levél. = 1967/2. sz. — — — — —— —

117

81

84

KÖPECZI BÉLA: Esze T am ás em ­ lékére. = 1966 ;2. sz. — —

5

LUBY M A RG IT: P ető fi nyom á­ ban S zabolcs-Szatm árban. = 1. sz. (1956. dec.) — — —

67

MÓRICZ V IR Á G : Szabolcsi á b ­ ránd , 1928. (Részlet a szerző „M óricz Z sigm ond szerkesztő ú r” cím ű könyvéből. = 1967/1. sz. — — — — — — —

75

NÉMETH PÉTER: Az 1965 —1966. évek fontosabb régészeti a d a ­ ta i S zabolcs-Szatm árban. = 1966/2. sz. — — — — —

159

NYÁRÁDI M IHÁLY: N yíregyháza az 1848—49. évi szabadság­ harcb an . = 1967/2. sz. — —

LUSZTIG tum ok galom sz. —

KÁROLY: D okum en­ a beregi m unkásm oz­ történetéből. = 1967/4. — — — — — —

MÁK AY L Á SZ L Ó : Em lékezés Kiss L ajosra. = 3. sz. (1965. dec.) — — — — — —

8 —

71

NYÉKI KÁROLY: N év és élet. (Adatok a Z alka M áté név eredetéhez és irodalm i in d u lá ­ sához.) = 1967/4. sz. —

83

OBERLÁNDER ERZSÉBET, M.. M éltó m egem lékezés N yíregy­ háza nagy szülöttéről, B enczúr G yuláról. = 3- sz. (1965. dec,

169

OELMACHER A NNA: Ámos Im ­ re. _ 1967/2. sz. — — —

91

OROSZ SZILÁ RD : M agyarok forradalm asodása a Nagy O któ­ beri Szocialista F o rrad a lo m ­ ban. = 1967/4. sz. — — —

K Ö N Y V I BESSENYEI GYÖRGY: R óm ának viselt dolgai. (Stenczer F e­ renc.) -■* 1967/1. sz. — — —

17

---

---

---

_

HAULISCH LENK E: Ámos. (Muraközy Ágota.) = 1967/2. sz. HEGEDŰS SÁNDOR: A tiszaeszIftri vérvád. (Seregi István.) *“ 1966/2. sz. _ __ _

V IK Á R SÁNDOR: K odály Z ol­ tá n N yíregyházán. = 1967/2. sz. — — — — — — —

81

V IK Á R SÁNDOR: Z eneiskolánk 25 éve. = 2. sz. (1964. szept.)

65

121

108

MERÉNYI O SZK Á R: B erzsenyi D ániel. (Szurom i Lajos.) = 1966/1. sz. — — — — —

132

119

MÓRICZ V IR Á G : M óricz Zsigm ond szerkesztő úr. (M argócsy József.) = 1967/3. sz. — —

115

M ÓRICZ ZSIGM OND levelei. (Pál György.) = 2. sz. (1964. szept.)

119

122

RATKÓ JÓ Z SE F: Félelem nélkül. (Kiss Ferenc.) = 1966/1. sz.

134

109

REED, JO H N : Tíz nap, am ely m egrengette a világot. (Verseghi György.) = 1967/4. sz.

GALAMBOS LA JO S: F ekete kö­ tés. (G yarm ati Béla.) = 1966 2. ---

73

MARGÓCSY JÓ Z SE F: SzabolcsS zatm ár m egye irodalm i h a ­ gyom ányai. (B álint M ihály.) = 1967/3. sz. — — — —

125

---

SZILÁ GY I B É L A : A datok a n y ír­ egyházi színjátszás kezdetéről. = 1967/3. sz. — — — —

132

107

BONCS-BRUJEVICS, V. D.: Em ­ lékeim L eninről. (Seregi Ist­ ván.) — 1967 4. sz. — — —

s z . ---

78

KESERŰ JÁ N O S: A m ezőgazda­ ság és az új gazdasági m ech a­ nizm us. (C servenyák László.) = 1967/4. sz. — — — —

122

FÖLDES PÉT E R : Z alka M áté éle­ te. (C servenyák László.) = 1967 2. sz. — — _ _ _

63

/SARLÓS—SALZM ANN OTTÓ: F iatalo k irodalm i k ísérletei N yíregyházán a h arm in cas években. = 1967/3. sz. — —

S M E R T E T É S E K

BÉRES ANDRÁS: Rozsályi n ép ­ mesék. (Erdész Sándor.) = 1967,3. sz. — — — — —

ESZE TAM ÁS: T arp a és Esze T a ­ más. (H ársfalvi P éter.) = 1966 2. sz. — — _ _ _

P A P P ZOLTÁN SÁNDOR: Az u ra ­ sági cselédek élete a régi Beregdarócon. = 1967/2. sz. —

105

— 9 —

127

SIPKA Y BARNA: Gyűlölet, é j­ szaka, szerelem. (Bögel Jó ­ zsef.) —- 1966/1. sz. — — —

130

SIPKAY BARNA új regényéről. H atá rtala n élet. (Sárdi Béla.) = 3. sz. (1965. dec.) — — —

171

SZAMUELY TIBORNÉ SZILA ­ GYI JO LÁ N : Emlékeim . (Né­ m eth Péterné.) = 1966/2. sz.

107

SZTANYISZLAVSZKIJ, K. S Z .: Életem a m űvészetben. (G yar­ m ati Béla.) = 1967/4. sz. —■

129

E G Yí É B CSIKÓS BALÁZS: A szabolcsi. burgonya tudósa. (Teichm ann Vilmos.) = 1966/1. sz..

113

ELŐSZÓ. (Dr. M erényi Oszkár.)i = 1. sz. (1956. dec.) — — —•

1

ERDÉSZ SÁNDOR: B abus Jolán. — 1967/3. sz. — — — —•

106

FARKAS KÁLM ÁN: Aki m egho­ nosította a jonatánt. (NagyT Sándor.) = 1966/1 sz. — — -— 119 FÁBIÁN G Y U L A : M árványtáblai helyett. (Em léksorok T úri S án­ dor paszabi tanítóról.) = 1967/3. sz. — — — — —■

47

GULYÁS EM ILN É: O lvasóink­ hoz. = 2. sz. (1964. szept.) —■

III.

K É P E:

TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLÁNK tudom ányos közlem ényeiről. (A N yíregyházi T anárképző Főiskola T udom ányos K özle­ ményei. 1965.) (Lakatos Is t­ ván, M argitics G yuláné, S árdi Béla.) = 1967/1. sz. — — —

108

WESTSIK VILMOS: V etésforgó kísérletek hom oktalajon. (Lengyel Ádám.) = 3. sz. (1965. dec.) — — — — —

174

ZALKA M ÁTÉ: Az éneklő b ö r­ tön. (Pál György.) = 1967/3. sz. — — — — — — —

108

C I K K E K GYÖNGY ISTVÁN: Szoboravatás az A lkaloida gyárban. = 1. sz. (1956. dec.) — — — — —

29

KOPKA JÁ N OS: Közéleti a rc ­ képvázlatok. (Dancs József, Szarvas Ernő, Polcz János.) = 1967/2. sz. — — — — —

45

ORDAS NÁNDOR: Szabolcsi p o rt­ rék. (Rácz A lbert, M urczkó K ároly, O láh László.) = 1967/1. sz. — — — — — — —

49

ÜNNEPNAPRA. =

k

1967/4. sz. —

1

VÁCI ANDRÁS: Hogy m indenki tudjo n róla. (V ajai m úze­ um.) = 1966/1. sz. — — —

110

— S Z O B R O K

ÁMOS IMRE: D édanyám tü k re előtt. = 1967/2. sz. — — —-

90

js.ÁMOS IM RE: ö n arck ép . = 1967/2. sz. — — — — — — —

93

ÁMOS IM RE: H ajn alv árás elétt_ - 1967/2. sz. — — — —-

86

ÁMOS IM R E : ö n arc k ép angyallal. = 1967/2. sz. — — — —

62

80

BERECZ ANDRÁS: F ia ta l lány. = 2. sz. (1964. szept.) — —

^ ÁMOS

IMRE: S árga folt. = 1967/2. sz. — — — —-

— 10 —

34

'

BERECZ ANDRÁS: Töprengő. = 2. sz. (1964. szept.) — — —

94

BERECZ ANDRÁS: Szopkáló gyerm ek. = 2. sz. (1964. szept.) —— — — — —

106

BERECZ ANDRÁS: Női fej. = « 1966/1. sz. — — — — — V 74 BERECZ ANDRÁS: Ülő nő. 1966 1. sz. — — — —

= H —

68

GÁDOR M AGDA: K útszobor. /L (Részlet.) = 1967/1. sz. — — 94 GÁDOR M AGDA: V elencei kút. (Részlet.) = 1967/2. sz. — —

93

HUSZÁR ISTVÁN: Csónakok. = 2. sz. (1964. szept.) — — —

91

HUSZÁR ISTVÁN: Dühös kocsis. = 2. sz. (1964. szept.) — —

.112

HUSZÁR ISTVÁN: Falun. = 2. sz. (1964. szept.) — — —

92

BERECZ A N D R Á S: Illusztráció. 1967/2. sz. — — — — —

6

BERECZ ANDRÁS: Illusztráció. 1967 2. sz. — — — — —

HUSZÁR ISTVÁN: M etszet. 1967/1. sz. — — — —

= H — 16

115

BERECZ ANDRÁS: N épdalilluszt­ ráció. = 1967/3. sz. — — —

HUSZÁR ISTV Á N: M etszet. 1967/1. sz. — — — —

= W — 69

20

BERECZ ANDRÁS: N épdalilluszt­ ráció. = 1967 3. sz. — — —

57

HUSZÁR ISTVÁN: Z alk a Máté. = 1967/4. sz. — — — —

81

KOKAS IGN Á C: Este. = 1967/1. sz. — — — — — — —

111

KOKAS IGN Á C: H avas ud v ar. = 1967/2. sz. — — — — —

97

BERKY NÁNDOR: T ejeslány. = 1. sz. (1956. dec.) — — — mell.

KOKAS IGNÁC: 1967’3. sz. —

58

BERKY NÁNDOR: M óricz Zsigmond. = 1. sz. (1956. dec.) — mell.

KORABELI FOTO: L en in és S za­ m uely M oszkvában, 1919. m á­ ju s elsején. = 1967/4. sz. —

28

M ARGITTAY JE N Ő : T án y értö rö lgető. 2. sz. = (1964. szept.) —

46

BERKY NÁNDOR: G aluskakeve­ rő. = 1 . sz. (1956. dec.) — —

sztl. mell.

BERKY NÁNDOR: K rum plisze­ dés. = 1. sz. (1956. dec.) — — mell. DIÓSZEGI [BA LÁ ZS]: C igány­ lány. = 1. sz. (1956. dec.) — mell.

O rfeusz. — — —

= —

SZ. NAGY M Á RIA : A nyám . = ft, 1967/2. sz. — — — — — 12

DIÓSZEGI [BA LÁZS]: N yíregy­ házi p ark részlet. = 1. sz. (1956. dec.) — — — — — — mell.

SZ. NAGY M Á RIA : M arci. = 1967/1. sz. — — — — —

DIÓSZEGI [BALÁZS]: ö n arc k ép . = 1. sz. (1956. dec.) — — — mell.

NAGY SÁNDOR: K endős aszszony. = 1967/1. sz. — — —

ÉK SÁNDOR: Szam uely = 1967 1. sz. — —

97

NÉMETH M IH ÁLY : Esze Tam ás. ^ = 1966/2. sz. — — — —

33

P Á L GYULA: Földosztás. = 1966/2. sz. — — — — —

58

GAC55 GÁBOR: Háború. = 1967/2. A sz. — _ _ _ _ _ 97

PÁ L G Y U LA : G yüm ölcsfam et­ szők. = 1966/2. sz. — — —

52

Tibor. — —

FÓNYI GÉZA: Csendélet. 1967/2. sz. — — — —

= —

i 106 A76 6

PÁ L GYULA: H ázak kerítéssel. = 1966/2. sz. — — — — — P Á L G Y ULA : K aszafenő. = 2. sz. (1964. szept.) — — — PÁ L GYULA: L eányfej. = 2. sz. (1964. szept.) — — — — PÁ L G Y ULA : M eszelők. = 1966/2. sz. — — — — — — — P Á L GYULA: N yugdíjasok. 1966/2. sz. — — — —

= —

58

Z. SZALAY P Á L : M árton bácsi, a li. főkertész. = 1966/1. sz. — —

64

SZLOVÁK GYÖRGY: G rafikák. = 1967/4. sz. — — — —

30

SZURCSIK JÁ N O S: P u ly k a tanya. = 1967/2. sz. — — — —

102

VÁCI A NDRÁS: A lm aszedők. = 3. sz. (1965. dec.) — — — 30 VÁCI ANDRÁS: D innyeevés. = 3. sz. (1965. dec.) — — —

£ PÁSZTOR GÁBOR: L itográfia. = . 1967/2. sz. — — — — —

70

^ PÁSZTOR GÁBOR: L itográfia. = 1967/3. sz. — — — — —

100

R PIN T É R ÉV A: B irsalm ák. 1967/1. sz. — — — —

= —

R RASZLER K Á RO LY: C sendélet. 1967/2. sz. — — — — h , rv RASZLER K ÁROLY: K onyha. = 1967/2. sz. — — — — —

6 . T ö k e i PÉ T E R : F érfifej. = 1967/2. sz. — — —— — — —

VÁCI A N D R Á S: K rum pliszedő. = 3. sz. (1965. dec.) — — — VÁCI ANDRÁS: N yírségi táj. = 3. sz. (1965. dec.) — — —

70 [(/VÁCI ANDRÁS: V ízh o rd ó l\ = 1967/1. sz. —— — — — 22 RVESZPRÉM I ENDRE: Rézkarc. =

1967/1. sz. 118

—— — —

—

V INCZE L A JO S: Á rp ád h ázi E r­ zsébet k ú tja W artb u rg b an . = 1967/1. sz. — — — — —

L t_ SOLTÉSZ A LBERT: Az a lm a tá ro ­ lóban. — 1966/1. sz. — — —

53

SOLTÉSZ A LBERT: M unkából hazafelé. = 1966/1. sz. — —

38

SOLTÉSZ A LBERT: =1966/1. sz. —

N yírbátor. — — —

73

SOLTÉSZ A LBERT: S zakajtós asszony. = 2. sz. (1964. szept.)

50

SOLTÉSZ A LBERT: Toldi utca. = 2. sz. (1964. szept.) — —

63

A SZABÓ ISTVÁN, ifj.: Fuvolázó. = 1967/1. sz. — — — —

62

ISTVÁN, ifj.: M ikszáth. *= 1967/1. sz. — — — —

100

Z. SZALAY P Á L : A nya gyerm e­ kével. = 1967/2. sz. — — —

34

VINCZE L A JO S: Z en ek ar egy v. w eim ari kocsm ában. = 1967/1. sz. — — — — — — . —

Z. SZALAY P Á L : A pa fiával. = 1966,1. sz. — — — — —

54

'\.W ÜRTZ ÁDÁM : K ak as és h u ­ szár. = 1967/2. sz. — — —

'

X SZABÓ Cl

VINCZE L A JO S: D zsunkások a G yöngy-folyón. = 1967/3. sz. VINCZE L A JO S: F ürdőző bivaly. = 1967/1. sz. — — — — # VINCZE L A JO S: H alá sz k u tter a B alti tengeren. = 1967/1. sz. VINCZE L A JO S: Hálófoltozók. = 1967/3. sz. — — — — — VINCZE L A JO S: M anci-híd. 1967/3. sz. — — — —

= —

VINCZE L A JO S: O rszágúton. 1967/3. sz. — — — —

= —

— 12 —

S Z A B O L C S -S Z A T M Á R I SZEM LE

SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG:

G ulyás Emil ne de. (a szerkesztő bizottság elnöke), H orváth Gabriella. Horváth M ik­ lós. d r K lenczner Im re. Koncz K ároly, K opka János. L ábass M enyhért, dr. Margocv József, Szilágyi Im re.

FELELŐS SZERKESZTŐ : H á r s f a l v i

P é t é i

SZABOLCS-SZATM AKI SZEM LE G azdasági, tá rsa d alm i és k u ltu rá lis folyóirat. A S zab o lcs-S zatm ár M egyei T an ács L ap ja. M egjelenik negyedévenként. K iad ja a S zabolcs M egyei L apkiadó V állala t

Felelős kiadó: F ark as Pál igazgató.

S zerkesztőség: N yíregyháza. V a sv a n P ál utca 16. T eleiu n . W - 4 b . M 4i K iad ^ iv ^ ^ lT szíd 3 o lcs* M eg y ei"~ L ap k íad ó "V állalat, N yíregyháza. Z rín v i Ilona u 3 - » | T elefon: 30—t)U. K ézirato t nem őrzü n k m eg és n em a d u n k vissza.

T erje szti: a M agyar Posta. E lőfizethető: a P osta K özponti H lrlapirodnm .1 (Bp.. V j József n ád o r té r 1.) és b á rm e ly kézbesítő p o sta h iv a ta ln á l. Ev‘ ^ l z « l ^ < h ) _ 40 £ C sekkw ám laszam : egyen. <11 280. közületi öt « * . “ fow öirat n“ “ “: íolvószám lárn - Befizetéskor m inden esetben kérjük feltüntetni « folyóirat , c 7 A a n r r< ;.íí7 .A T M Á R I S Z E M L E

K észült a S zab o lcs-S z atm ár M egyei N y o m d aip ari V állalatn ál. F elelős vezető: M akrai János. 1967. II. in> | In d e x . 25 793

j

SZABOLCS-SZATMÁRI

SZEMLE

G azdasági, társad alm i és k u ltu rá lis fo ly ó irat II. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM.

1967. FEBRUÁR

T A R T A L O M :

TANULMÁNYOK.

ÉS

CIKKEK

FEKSZI ISTVÁN: V álasztás e l ő t t . -------------------------------- > PETRUS ISTVÁN: A te rü leti m unkaerőgazdálkodás kérdései S zabolcs-S zatm ár m e g y é b e n --------------------- 17 VÉGH JÁ N O S: Épül a gum igyár N y í r e g y h á z á n ------- 33 MEZEI M A RG IT—SÖRÉS JÓ Z SE F: A m ezőgazdasági term előszövetkezetek m u n k a e r ő h e ly z e t é r ő l ------- 39 ORDAS NÁNDOR: Szabolcsi p o r t r é k --------------------------49

H A G Y O M Á N Y HORVÁTH SÁNDOR: A datok S zabolcs-S zatm ár megye m unkásm ozgalm a t ö r t é n e t é h e z ------------------------------ 35 BOTÁR JÓ Z SE F: Á ttelepítés S zabolcs-S zatm ár m egyé­ ből az 1945-ös fö ldreform i d e j é n --------------------------63 MOLNÁR JÓ ZSEF: L uby M a r g i t ----------------------------------- 71 BALOGH ISTVÁN: „H onfiszózat” P etőfi e l l e n ---------------- 77 MÓRICZ V IRÁ G: Szabolcsi ábránd, 1928. (Részlet a szerző „M óricz Zsigm ond szerkesztő ú r” cím ű könyvéből) ---------------------------------------------------------- 81 VÁCI M IHÁLY: V ersek -------------------------------------------- 91 MERÉNYI O SZK Á R: F iatal szabolcsi írók lázad ása 1933—34-ben ----------------------------------------------------- 95

S Z E M L E MARGÖCSY JÓ Z SE F: H írünk az országos kiad v án y o k ­ ban -------------------------------------------------------------- 101 BESSENYEI G Y Ö R G Y : R óm ának v iselt dolgai (Stenczer F e r e n c ) --------------------------------------- ---------- 107 T anárképző főiskolánk tudom ányos közlem ényeiről (La­ . katos István, dr. M argitics G yuláné. S árdi Béla) 108

III

K É P E K HUSZÁR ISTVÁN: M e ts z e t--------------------------------------------16 VINCZE LA JO S: Fürdőző b i v a l y -----------------------------------31 Á rpádházi E rzsébet k ú tja W a r tb u r g b a n ---------------- 32 H alász k u tte r a B alti t e n g e r e n ------------------------------ 61 IFJ. SZABÓ ISTVÁN: F u v o lá z ó ---------------------------------- 62 HUSZÁR ISTVÁN: M e ts z e t------------------------------------------- 69 PIN TÉR ÉVA: B i r s a l m á k --------------------------------------------70 NAGY SÁNDOR: K endős a s s z o n y ------------------------------ 76 VÁCI ANDRÁS: V í z h o r d ó k --------------------------------------- 80 VINCZE LA JO S: Z enekar egy w eim ari korcsm ában — 90 GÁDOR MAGDA: K útszobor ( r é s z l e t ) ------------------------- 94 IFJ. SZABÓ ISTVÁN: M i k s z á t h --------------------------------- 100 VESZPRÉMI ENDRE: R é z k a r c --------------------------------- 105 SZ. NAGY M ARIA: M a r c i ------------------------------------------ 106 KOKAS IGNÁC: E s t e -----------------------------------------------111

E SZÁMUNK M UNKATÁRSAI: Dr. Balogh István levéltárigazgató, kandidátus, N yíregyháza; dr. Botár Jó zsef a d ­ junktus, N yíregyháza; dr. Fekszi István, a S zabolcs-Szatm ár M egyei T anács vb. el­ nöke, N yíregyháza, Gádor Magda képzőművész, B udapest; H orváth S ándor tan ár. N yíregyháza; H uszár Istvá n képzőművész. R akam az; K okas Ignác képzőművész. B udapest; L akatos Istvá n intézeti tanár, N yíregyháza; dr. M argitics G yuláné intézeti tanár, N yíregyháza; dr. M argócsy József főiskolai docens. N yíregyháza; M ezei M argit statisztikus, N yíregyháza; dr. M erényi O szkár igazgató, kandidátus. N yíregyháza; Molnár József tanár, N yíregyháza; Móricz Virág író, B udapest; Nagy Sándor k ép ­ zőművész, B udapest; Sz. Nagy M ária képzőm űvész, B udapest; Ordas N ándor főszer­ keszt ő, N yíregyháza; dr. P etrus Istvá n közgazdász. N yíregyháza: P intér Éva kép ­ zőművész, B udapest; Sárdi Béla intézeti tanár, N yíregyháza; Sőrés József sta tisz ti­ kus, N yíregyháza; S tenczer Ferenc, a T ankönyvkiadó V állalat szerkesztője, B udapest; ifj. Szabó Istvá n képzőművész, B udapest; Váci A ndrás képzőművész, B u d ap est; Váci M ihály költő. B udapest; V eszp rém i Endre képzőm űvész, B udapest; Végh Ján o s köz­ gazdász, N yíregyháza; V incze Lajos képzőm űvész, B udapest; tech n ik ai szerkesztő: P ristyák József; foto: H am m el József. IV ,

FEKSZI ISTVÁN:

választás

előtt

T anácsaink négy éves m unkája Az ország lakosságának nagy érdeklődésétől kísérve zajlo tt le nem rég a M agyar Szocialista M unkáspárt IX. kongresszusa, am ely jelentős állom ása eddigi fejlődésünk­ nek, s m áris újabb, tá rsad alm u n k egészét átfogó esem ény foglalkoztatja dolgozó né­ pünket: az állam hatalom országos és helyi szerveinek, a képviselők és tanácstagok választása. L ezárul egy négy eves tanácsciklus s a választásokkal, m árcius 19-ével újab b ve­ szi kezdetét, hogy a szocializm us teljes felépítésének erőteljes folytatásából adódó feladatokat eredm ényesen m egvalósíthassuk. T ekintsük ót e négy év fejlődését, nézzük meg, hogy a dolgozók bizalm a alap ján hogyan végezték ez idő a la tt tanácsaink m unkájukat. A M agyar Szocialista M u n k ásp árt V III. kongresszusa a jelenleg funkcionáló ta ­ nácsok legfontosabb fela d ata it többek között így határozta m eg: „a szocialista állam az egész dolgozó nép érdekeit védelmezi... teljesíti a p ro letárd ik ta tú ra történelm i h i­ vatását, m iközben fokozatosan kifejlődnek benne az egyetemes népi állam ra jellem ző vonások... tovább ja v ítju k a népképviseleti elv szerint választott állam h atalm i szer­ vek m u n k á ját az országgyűléstől a községi tanácsokig. N öveljük a tanácsok, különö­ sen az alsóbb tanácsok hatáskörét. A szocialista dem okrácia fejlődésének fontos kö­ vetelm énye, hogy a lakosság m inél szélesebb rétegei kapcsolódjanak be közvetlenül is a közügyek intézésébe.” Az 1963. évi feb ru ári országgyűlési és tanácsválasztásokon dolgozó n épünk a sza­ vazatok leadásával p á rtu n k p o litik áján ak helyessége, a szocializmus teljes győzelm é­ nek m egvalósítása m ellett foglalt állást. A választások sikerét követően a tanácsok alakuló üléseiken m egyénkben is kidolgozták az elkövetkezendő négy év (1963—1967ig) m u n k ap rogram ját. Ebben rögzítették azokat a legfontosabb, általános érvényű fela­ datokat, m elyeket m egyénk további fejlődése érdekében a m ost záruló tanácsi cik­ lusban el k ellett végezniük. S mo'.t, az új választások előkészülete során öröm m el á lla p íth a tju k meg, hogy tanácsaink m unkája eredm ényes volt. P á rtu n k IX. kongresszusának m egállapítása szerint az elm últ négy évben szocialista vívm ányaink m egszilárdultak, politikai, tá r ­ sadalm i, gazdasági és k u ltu rá lis életünk tovább fejlődött. M egyénkben is növekedtek a szocializmus term elő erői, növekedett a dolgozók életszínvonala, s m egyénk p á rt­ értekezletének állásfoglalása alap já n elm ondhatjuk, hogy az élet m inden területén erősödött p á rtu n k befolyása. E rőteljes fejlődésnek in d u lt m egyénk ipara, m ind n a ­ gyobb te re t hódítanak a szocializm us eszméi s a kitűzött feladatok eredm ényes vég­ reh ajtásáb an igen komoly szerepet v állaltak m agukra tanácsaink. A tanácsok a dolgozók állam h ata lm á n ak legfontosabb helyi szervei. R ajtu k ke­ resztül a legszélesebb töm egek közvetlenül kapcsolódnak be az állam hatalom gya­ korlásába. M egalakulásuk óta a helyi hatalm i feladatok ellátásában, tömegszervező 1

tevékenységükben, gazdasági és ku ltu rális feladatok m egvalósításában igen jelentős eredm ényekről szám olhatnak be. A tanácsokban való tevékenység az egyszerű m u n ­ kás és p arasztem bereket a helyi politikai, gazdasági, k u ltu rá lis élet form álójává, a k ­ tív részesévé tette. Dolgozó népünk túlnyom ó többsége m indjobban képes segíteni és ellenőrizni az állam igazgatás elvi és gyakorlati tennivalóit. A négy évvel ezelőtt m egyénkben m egválasztott m integy 8 ezer tanácstag, él­ vezve a dolgozó népünk bizalm át, jól képviselte választóinak az érdekeit. Több, m int három ezer tanácsülésen 150 tan ácsren d eletet alkottak , és ezen alk alm ak k o r ötezer in ­ terpelláció hangzott el a tanácstagok részéről. A különböző állandó bizottságok is hasznos m u n k át végeztek, hiszen kb. négy­ ezer ja v aslato t terjesztettek az illetékes v égrehajtó bizottságok, illetve tanácsok elé. M integy hatezer helyi vizsgálatban, ellenőrzésben v ettek részt, vagy m űködtek köz­ re. s a m eg tarto tt fogadóórákon több, m in t ötvenezer dolgozó k ereste fel szem élyes és közérdekű észrevételeivel, ja v aslataiv al tanácstagjainkat. A 38 000 tanácstagi b e sz á ­ molón csaknem 600 ezer választó je len t meg. E szám ok m agukban is bizonyítják, hogy a tanácsok és szerveik tevékenysége, m űködése a társad alm i, gazdasági és ku ltu rális élet szinte egész te rü leté re k iterjedt. A zonban m ég m indig sokat le h et javítani azon, hogy a tan ácstag i beszám olók, fo­ gadóórák ta rtalm a sa b b ak legyenek. Sok m ég a form ális elem, am i nem segíti elő a választók és a tanácsok kapcsolatának erősítését. Ez nem csupán a tanácstagoktól, hanem a tanács testületi tevékenységének színvonalától, a helyi tanácsok h atásk ö ré­ nek növelésétől is függ. Az állam igazgatási és egyéb szerveknél erősödött a törvénysértést, a b ü ro k ra tiz­ m ust elítélő közszellem. E lm ondhatjuk, hogy az elm últ ciklusban az állam polgárok ügyeivel á 'ta iá b a n megfelelően, lelkiism eretesen foglalkoztak, m u n k á ju k k al h o zzájá­ ru lta k a szocialista törvényesség további erősödéséhez. A dolgozók ügyének intézése a tanácsi szervek egyik jelentős feladata, hiszen e tevékenységük az élet m inden terü letére kiterjed, valam ennyi állam p o lg árt közvetle­ n ü l is érint. A tanácsi szakigazgatási szervekhez évente csaknem 800 ezer ügyirat érkezik. Ez azt jelenti, hogy m egyénk m inden lakosa 1,5, vagy feln ő tt lakosra szá­ m ítva 2.5 b eadványra v á rt választ. Az ügyek intézése gyorsabb, lelkiism eretesebb lett, a fellebbezések szám a évről évre csökkent. M egyénkben évente közel 2,5 m illió állam polgár keresi fel szem élyesen is a ta ­ nácsi vezetőket, az ap p arátu s dolgozóit. E statisztika szerint m egyénk m inden felnőtt lakosa különböző személyi és közérdekű problém ákkal hétszer fordul m eg tanácsi szerveinknél. M indezek jelzik, m ilyen nagy a dolgozók ügyei lelk iism eretes intézésé­ nek társadalm i jelentősége, m ennyire fontos az ügyek in tézőinek m egfelelő politikai és szakm ai felkészültsége, az em berekkel bánni tudó, lelkiism eretes, k u ltu rá lt m ag a­ tartás. Ma m ár az állam polgárok is egyre nagyobb felelősséget éreznek az állam i ügyek intézéséért, bejelentéseikkel, jav aslataik k al segítenek, ezek szám a évente m integy 10 ezer. É szrevételeket, ja v aslato k a t tesznek. V élem ényt n y ilv án ítan ak a tanács és szer­ vei tevékenységéről. Jelzik a b ürokratikus, a társad alm i tu lajd o n t, a közélet tiszta­ ságát sértő intézkedéseket, a felelőtlen, pazarló gazdálkodást. A dolgozók ügyei in té ­ zésének javulása ellenére is még előfordul — igaz, hogy csak szórványosan — az ügyek sem atikus, sablonos, form ális és b ü ro k ratik u s intézése. Éppen ezért a jövőben is egyik fontos fela d atá t képezi m ajd a tanácsoknak a dolgozók ügyeivel való foglal­ kozás színvonalának, ta rta lm á n a k javítása. A lakosság az állam hatalom törvényeinek, rendelkezéseinek v ég re h ajtá sá t a szak­ igazgatási dolgozók tevékenységén keresztül érzékeli. A jó, lelkiism eretes és gyors 2

ügyintézés növeli a lakosság bizalm át, a törvények tiszteletét. A lélektelen, b ü ro k ra­ tikus aktatologatás m egkeseríti az em berek életét, bizalm atlanságot szül az állam i szervek iránt, s végső soron ro n tja a p á rt és a töm egek kapcsolatát is. Az utóbbi évek során jelentősen ja v u lt a szakigazgatási szervek m unkája. A szak­ igazgatási m unka eredm ényessége érdekében jelentős segítséget ad n ak a különböző szakbizottságok. A társadalm i erők bevonása az igazgatási ügyek intézésébe, a h até­ Konyabb társadalm i ellenőrzés m egvalósítása az igazgatási tevékenység m ellett azon­ ban még kezdetleges. E m unka form áinak, hatékonyabb eszközeinek kim unkálása még h átra van. Pedig szükség van a társadalom fokozottabb ellenőrzésére a szakigazgatási m un­ kában. A p á rt IX. kongresszusa is m egállapítja, hogy „Az alapvető jó m ellett állam i m unkánkban nem kívánatos bürok ratik u s vonások is vannak, részben ennek folya­ m ataként a „k ijárás”, az úgynevezett „szocialista összeköttetés” és m ás egészségtelen befolyások is hatnak, sőt m egvesztegetés és korrupció is előfordul.” A tanácsok tevékenységében a lakosság különböző rétegeinek állam i m unkába történő bevonásánál nagy szerepe van a tanácsok és töm egm ozgalm ak, töm egszerve­ zetek kapcsolatának. A H azafias N épfronttal, szakszervezettel, K ISZ-el, nőtanáccsal, és más töm egszervezelekkel a tanácsok sok közös feladato t oldottak meg m egyénk­ ben is. E szervek m egbízottai, aktívái tevékenyen részt vesznek a különböző tanácsi bizottságok, szakbizottságok m unkájában. K ülön is em lítésre m éltó e tekintetben, hogy a megyei tanács, m ajd pedig a já rá si tanácsok és szám os községi tan ács a népfrontbizott'iágokkal együtt v ita ttá k meg az együttm űködés lehetőségeit a főbb gaz­ dasági, ku ltu rális feladatok m egoldásában, valam in t a szocialista dem okratizm us szé­ lesítésében. E közös tanácskozások jelentősen erősítették a tanács és a n ép fro n t b i­ zottságok együttm űködését, növelték a m u nka eredm ényességét. A különböző szervekkel való kapcsolat erősítésében még számos lehetőség rejlik. Szükség van a kapcsolatok ta rtalm án ak , fo rm áján ak jobb kidolgozására és gyakor­ latban való alkalm azására. Állami életünkben a szocialista dem okrácia alapelvei érvényesülnek és nap mim nap erősödnek. Á llam unk az egész nép érd ek eit képviseli és szolgálja. A jövő felad a­ tainak m egoldásában szám olni kell azzal is, hogy állam i, társad alm i életü n k b en vari néhány olyan jelenség, m ely fékezi a szocialista dem okratizm us teljesebb k ibontako­ zását. Á llam rendszerünk erősítése, dem okratikus jellegének továbbfejlesztése szo­ cialista társad alm u n k fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Az új gazdasági reform m egvalósítása során az állam h atalm i szervek szerepe nö­ vekedni fog. A kongresszus határo zatai nyom án az ú jo n n a n m egválasztandó országgyűlésnek, az ugyancsak m egválasztandó tan ácsokkal együtt fontos felad ata lesz az ú j tan ács­ törvény kidolgozása, és annak alap já n párhuzam osan a gazdasági m echanizm us intéz­ kedéseivel a különböző szintű tanácsok jogkörének m eghatározása. Ezen intézkedésiek a jövőben tág lehetőséget biztosítanak m ajd a töm egek b ekapcsolására az á lla m ­ ügyek intézésébe. A IX. kongresszuson arró l is szólt K ád á r elv társ a K özponti B izottság beszám oló­ jában, hogy a dem okratizm us érvényesítésében, a visszásságok leküzdésében a m eg­ lévő lehetőségeket sem haszn áltu k ki teljes m értékben. Ez nagyrészt a n n a k következ­ ménye, hogy sokan ugv gondolkodnak: a törvények betartása, az igazságtalanságok leküzdése kizárólag csak a vezetés feladata. Az egyik legfontosabb felad at éppen ab b an m utatkozik, hogy m inden becsületes em ber megértbe: „E kérdésben a vezetés és a töm egek csak egyidejűleg és eg y ü tt tu d ­ nak hatékonyan fellépni. Szocialista törekvéseink, rendszerü n k dem o k ratizm u sa csak 3

ak k o r érvényesülhet teljes m értékben, a visszásságok és azok előfordulásának lehe­ tőségei csak akkor írth a tó k ki gyökeresen, ha a szocializm us és a dem okrácia közpon­ ti és helyi erői egyaránt m egalkuvás nélkül és h atározo ttan lépnek fel. Intézm ényeink vezetési m ódszereinek fejlesztése, a hatáskörök jobb rendezése m ellett, ez a kulcsa az igazi m egoldásnak.” ☆ Az elm últ négy esztendő két népgazdasági térvciklust, a II. ötéves te rv három évét, a III. ötéves terv közel m ásfél évét öleli fel. E zért a tanácsok gazdasági, poli­ tikai tevékenységének az eredm ényei elv álaszthatatlano k e k ét 5 éves te rv célk itű ­ zéseitől, és an n ak m egvalósításától. Ma m ár közel egy év m ú lt el a m ásodik 5 éves terv befejezése óta. így egy év táv latáb ól nem kis büszkeséggel állap ítju k meg, hogy 1960—65. évek között szocia­ lista építésünk során igen nagyot léptünk előre. Az élet m inden terü letén bebizonyo­ sodott p ártu n k gazdaságpolitikájának helyessége, mely biztos alapot n y ú jto tt a m á­ sodik 5 éves te rv sikeres teljesítéséhez. A m ásodik 5 éves te rv időszaka a la tt gazdasági eredm ényeink m ellett sik erek et értü n k el a dolgozók szociális, ku ltu rális ellátása, valam in t a tu d atfo rm álás te rü leté n is. M egyénkben a tanácsi beruházásokra az eredeti m ásodik ötéves te rv előirány­ zata szerint 797 m illió F t-o t kellett volna fordítani. Ezzel szem ben az éves terv ek tú l­ teljesítése során 981,2 m illió F t-o t ruháztu n k be. B eruházásainkból 225 m illió F t-ot fo rd íto ttunk lakásépítkezésekre, 467 m illió F t-o t pedig a szociális és kom m unális e l­ látás további növelésére. A ligha van olyan településünk, am elyik ne részesedett volna valam ilyen fo rm á­ ban új létesítm ények m egvalósításával, m eglévők korszerűsítésével a terv ezett b eru ­ házásokból. Az öt év a la tt m egyénk gazdaságába 6 m illiárd 231 m illió F t-o t ru h áztu n k be. Legszám ottevőbb beruházást m egyénk közlekedése kapta. Záhony fejlesztésével kapcsolatosan több m int 780 m illió F t-o t haszn áltu n k fel. Ip ari beruházások közül legszám ottevőbb beruházás a nyíregyházi K onzervgyár, am elyre 213 m illió F t-o t fordíto ttu n k . E m lítésre m éltó a nyíregyházi G um igyár bővítése, a tiszavasvári A lkaloida re ­ konstrukciója, a N yírbátori N övényolajipari V állalat rekonstrukciója. A term előszövetkezetek fejlesztésére több m int 1,9 m illiárd jutott. A tanácsi könnyűipar fejlesztésére több m int 26 m illió fo rin to t fo rd íto ttu n k . Ezzel jelentős m értékben tu d tu k fokozni az iparban foglalkoztatottak létszám át. A tanácsi ip ar term eié i értéke 124 m illióról több, m in t 260 m illióra em elkedett. Űj sütőüzem ekben kezdődött meg a term elés Csengerben, B ak taló rán th ázán . Nagy összegeket fordítottunk m indkét üzem ben a gépesítésre. M egkezdődött N yíregyháza város földgázbekapcsolási m u n k álata. Az 1970-ig be­ fejeződő m integy 40 m illió F t-os előirányzatú beruházásból 4000 la k ást kapcsolunk be a gázellátásba. A kereskedelm i beruházások közül jelentős létesítm ény volt a N yíregyházán meg­ épülő új cukrász term előüzem . N öveltük a tanácsi kereskedelem üzlethálózatát, számos új üzletet, bisztrót ad tu n k á t a tervidőszak alatt. Igen jelentős összeget h asználtunk fel a vízgazdálkodással kapcsolatos b eru h ázá­ sokra. Lényegében befejeződött a nyíregyházi egységes vízm ű építése, és csaknem be­ fejeződött a nyíregyházi csatornázás nagy beruházása is. A nagy beruházások közül kiem elkedik a nyíregyházi Sóstófürdő építkezése. A beru h ázást a III. ötéves tervidő4

szak a la tt is fo ly ta tju k és m integy 16 m illió F t-o t fo rd ítu n k a Sóstó fejlesztésére. Számos községünkben fejeződét be, illetőleg kezdődött meg a törpevízm ű-építkezés m elyekhez tanácsunk jelentős tám ogatást biztosított. E tám o g atást a III. ötéves terv a la tt fokozni kívánjuk. Megyénk iskola-ellátottsága a jelentős fejlesztések ellen ére még m indig alacsonvabb az országos szintnél. A II, ötéves te rv során iskolaépítkezésekre különösen so­ k at fordítottunk. Ált. iskolai építkezéseink közül kiem elkedik a m átészalkai, a kisvárdai, a csengeri 8, illetőleg a nyíregyházi 12 ta n term e s ált. iskola építése. Az ötéves terv időszaka a la tt m egyénkben 270 ált. iskolai ta n te rm e t lé tesítettü n k . Az óvodai férőhelyek bővítésére is gondot fo rd íto ttu n k , de az óvodáskorúak jelentős részét még m indig nem tu d ju k óvodákba elhelyezni. E rőfeszítéseinket bizonyítja, hogy a tervidőszak a la tt az óvodai férőhelyek szám át 2000-rel növeltük. A II. ötéves te rv célkitűzései között középiskolai vonatkozásban m integy 50 ta n ­ terem építése szerepelt. A megyei tanács helyesen lá tta , hogy ez a fejlesztés nem elég­ séges ahhoz, hogy jelentős m é rtékben tu d ju k növelni a középiskolai ta n u ló k szám át. Ezért a m ódosított terv a la p já n m egyénkben 106 középiskolai ta n te rm e t ép ítettü n k meg. E célra 69 m illió F t-o t fordítottunk. K orszerű új középiskolákat lé tesítettü n k M átészalkán és N yíregyházán. E lkészült és átad á sra kerül a vásárosnam ényi, a fehérgyarm ati, a b ak taló rán th ázi, a nagykállói, az ibrányi, az újfehértói 8—8, és a nagyecsedi 12 ta n term e s gim názium is. M ost m ár a VIII. osztályt végzett m inden 100 tan u ló közül 30 tan u ló n ak tu d ju k biztosítani to ­ v áb b tan u lását középiskoláinkban. Számos új k u ltu rá lis létesítm énnyel gyarap o d tak községeink. E hhez jelen tő s sa­ já t hozzájárulást b iztosítottak községi tanácsaink. Vegyes fo rrásb ó l 23 községben, tisz­ tán sa já t forrásból 16 községben ép ü lt fel új k u ltú rh áz, vagy m ás k u ltu rá lis létesít­ mény, köztük a rep rezen tatív jellegű tiszavasvári, tai'pai, lunyogm atolcsi k u ltú rh ázak A legjelentősebb egészségügyi b eru h ázásu n k a m inden te k in tetb en ú j és modern 260 ágyas fehérgyarm ati já rá si kórház, am elyre több m in t 53 m illió F t-o t fo rd íto t­ tunk. Elkészült a nyíregyházi 300 ágyas TBC gyógyintézet, a 140 férőhelyes anyás csecsemőotthon, a kisvárdai kórházi építkezés első ütem ek én t a 70 ágyas gyerm ek­ osztály és a vásárosnam ényi 157 ágyas kórházbővités. A tervidőszak a la tt kezdődött meg a nyíregyházi kórházbővités m u n k álata, to­ vábbá az új szociális otthon építése is. Szám os bölcsőde, körzeti orvosi rendelő, és egyéb kisebb egészségügyi beru h ázás v aló su lt meg m egyénk terü letén . Az ötéves lakásberuházási te rv ü n k e t tú lteljesítettü k . 1266 db la k á st ép ítettü n k meg központi erőforrásból m egyénk területén. N yíregyházán 971 la k á st ad tu n k át, melyből 482 szövetkezeti. Z áhonyban 134 lak ás került, átad ásra. Az em lítettek en túl isz.-.vasvariban K isv ard an 27, N yírb áto rb an 18, F ehérg y arm ato n 43, M átészalkán 12, R aktalórántházan és C sengerben 8—8, T iszalökön és N agykállóban 9—9 lak ás ke­ rü lt atad árra. A i i . í forrásokból m egvalósuló beruházások és felújításo k egyik igen jelentős területe a községfejlesztés. T anácsaink e vonatkozásban is elism erésre m éltó m unkát ■■Tgeztek. A községfejlesztési alapból eszközölt b eruházás összege az ötéves tervidőszak a la tt 168 ,, F t volt. A községfejlesztési alapból felú jításo k ra fo rd íto tt összeg m egha­ ladta ., 23 m illió Ft-ot. Jelentős összegű társad alm i m unkáv al és sa já t anyaggal já ­ rultak nozza tanácsaink, dolgozóink a tervek teljesítéséhez. A tervidőszak a la tt községfejlesztési forrásból m eg való síto ttu n k 46 703 m éter szi­ lárd burkolatú utat. m egép ítettü n k 226 677 m éter já rd á t.. A v illan y h áló zato t 314,4 km-

el bővítettük. 76 db új fú ro tt kutat, 25 orvosi rendelőt, m integy 30 iskolai ta n ­ term et, számos egészségházat, óvodai férőhelyet, művelődési h ázat létesítettü n k . Az öt év a la tt felú jításo k ra kereken 160 m illió F t-o t fordítottunk. E vonatkozás­ ban is legjelentősebb a felhasználás az egészségügy (44 millió), az alsófokú oktatás (42 millió) vonalán. összefoglalva m egállapíthatjuk, hogy a tanácsi gazdaságban eszközölt csaknem 3 m illiárd forint értékű beruházás nagyban h o zzájárult m egyénk dolgozó népe életszín ­ v onalának emeléséhez. H a m a ra d tak is adósságaink, problém áink, azok abból adód­ nak elsődlegesen, hogy azt az elm aradottságot, m elyet örököltünk a m ú lt rendszertől, nem leh et néhány ötéves tervidőszak a la tt pótolni. ☆

A m egyei p á rt- és tanács vb. az elm últ időszakban szám os intézkedést hozott m egyénk ip a rá n ak továbbfejlesztése érdekében. Az ip artelep ítés és a m eglévő üzem ek fejlesztése következtében az iparb an foglalkoztatottak szám a az elm ú lt öt esztendő a la tt jelentős m értékben növekedett. A növekedés ütem e a megye szocialista ip arán belül a tanácsi ip arban volt a legnagyobb m érvű. 1960. évben 2710 fő dolgozó fo g lal­ k o ztatására volt lehetőség, ezzel szem ben az ötéves te rv utolsó évében m ár 4170 em ­ ber helyezkedett el és folytatott rendszeres m un k át a tanácsi iparban. A megye ip a rá n ak term elési szerkezetében bekövetkezett változások igen kedvező hatással voltak a női m unkaerő foglalkoztatásának a m egoldására. Több olyan te r­ m ék g y ártása in d u lt meg, m ely nem igényel nehéz fizikai m unkát. Ilyen a konzerv­ ipari term ékek gyártása, a ládagyártás, a cipőgyártás, az É pítőanyagipari V állalat csem pegyártása, a P aty o lat V állalat tevékenysége stb. A megye szocialista ip aráb an 1961. év végén 3870- nő dolgozott, ezzel szem ben 1965. év végén m á r 7205. Ez a nö­ vekedés lényegesen m agasabb az iparb an foglalkoztatott összes létszám növekedésnél Az Országos G um iipari V állalat nyíregyházi gyáregysége, a nyíregyházi K on­ zervgyár 1965. évben átlagosan m ár több m in t 2000 főt foglalkoztatott. 1965. év végé­ re befejeztük a N yírbátori N övényolajipari G yár, 1965-ben m egkezdtük a dem ecseri Burgonyakem ényítő G yár rekonstrukcióját, a vá^árosnam ényi ládagyár bővítését és a III. ötéves tervben tovább fo ly tatju k a tiszavasvári A lkaloida Vegyészeti G y ár re ­ konstrukcióját. Üzem bővítés tö rté n t a T extilruházati V állalatnál is. M egyénk ip arán ak átlagos növekedési ütem e az országos 8% -kal szem ben 13,7% volt. Az ötéves terv a tanácsi könnyűipar vonatkozásában évenként 9—9,3%-os, élel­ m iszeripari vonalon 3%-os ütem növekedést irányzott elő, mellyel szem ben a tén y le­ ges a könnyűiparnál 22%-os, az élelm iszeriparnál 12%-os. A könnyűipari term elésnövekedést főleg három ip a rc so p o rt: a vas, a fa, és a bőr­ ruházati csoport felfutása eredm ényezte. A tem elékenység növekedése nyom án az ip arban foglalkoztatott m unkások á t­ lagkeresete 5 év a la tt 8—10% -kal em elkedett, am i éves viszonylatban 1000—1600 Ft összegű jövedelem növekedést eredm ényezett. M egyénk szocialista ip a rá n ak te rü leti elhelyezkedése nem m ondható kedvezőnek, m elyet bizonyít az a tény, hogy 1965-bpn az ipari üzem ek m unkáslétszám ának 63,1%-a N yíregyháza városban, illetve a nyíregyházi já rá sb an dolgozott, s csak 36,9%-a a tö b ­ bi területeken. A tanácsi ip a r fejlesztése az elm últ években elsősorban olyan járási székhelyeken tö rtént, ahol legnagyobb gondot je le n te tt a m eglévő m u nkaerő foglal­ koztatása. A tervidőszak folyam án p á rtu n k Központi B izottsága 1965. feb ru ári h atáro za tá­ ban foglalkozott az építőipar helyzetével. H atározatáb an intézkedéseket foganatcsí6

tott az építőipari tevékenység m ielőbbi m egjavítására, az ip ar szervezeti kérdéseinek m egoldására, gépesítésének további fokozására. Az országos 35% -os fejlődéssel szem ben m egyénkben közel 90% -kal n ö vekedett az építőipar kapacitása. Évről év re közel 1200 m illió F t ép ítő ip ari term elő k ap acitással dolgozik. A m agasépítési tevékenység m e lle tt egyre elterje d teb b a m élyépítési és vízi létesítm ények kivitelezése. A foglalkoztatás jelentős növelése következtében em elk ed ett m egyénk k isk eres­ kedelm i áruforgalm a. Ez a lakosság életszínvonala em elkedésének egyik jellem ző m u ­ tatója. Az elm últ 5 esztendő a la tt a kiskereskedelm i forgalom 29.2%-os növekedést é rt el. Á ruforgalm on belül a bolti élelm iszerek forgalm a 48% -kal, a v en d ég látásé 35%kai em elkedett. A nnak ellenére, hogy egyes élelm iszerekből, m in t pl. hús, h ú sk észít­ mény, egyes zöldségfcleségek stb. nem tu d tu k a teljes e llá tá st biztosítani, az egyre növekvő élelm iszerigényeket álta lá b a n sik e rü lt kielégíteni. Az e lm ú lt időszakban kalóriadúsabb és m agasabb igényeket kielégítő élelm iszerek töm egét hoztuk forgalom ­ ba. Lakosságunk öltözködése azt m u ta tja , hogy a ru h á z a ti cikkek te rü leté n is je len ­ tősét lép tü n k előre. ☆ T anácsaink kiem elten igyekeztek elősegíteni a m ezőgazdaság fejlődését is. A te r­ m előszövetkezetek közös vagyona az 1965. év végéig közel három szorosára, 1,35 m illiárd F t-ra em elkedett. Az egy ta g ra cső jövedelem 7716 F t-ró l 1965. végére 9839 F t-ra nőtt. A m ezőgazdasági term előszövetkezetek 1965-ben m á r a m egye fö ld terü letén ek 56%-án gazdálkodtak közösen. Jelen tő sen válto zo tt a m űvelési ágak arán y a, a gyü­ mölcsös terü lete pl. 22 100 kh-ról 35 456 k h -ra em elkedett. Jelentősen em elkedtek a term ésátlag o k is. A búza átlag term ése pl. a ho ld an k én ti 9 q-ról 10,3 q-ra, a rozsé 7,1 q -ró l 8,3 q -ra em elkedett. A term ésátlag o k növelését le­ hetővé te tte a nagyobb szaktudás, a korszerű agrotechnik ai eljáráso k bevezetése, a talajjav ítás, az öntözés, a nagyobb adagú m űtrág y a-felh aszn álás, az in ten zív és h ib ­ rid fa jtá k elterjesztése. Az öntözésre b eren d ezett te rü le t pl. 4024 k h -ró l 37 424 k h -ra em elkedett. A term előszövetkezetek alapgépesítése jó, a fela d at m ost m á r az, hogy m egterem tsük a kom plex felad ato k e llá tá sá ra alk alm as gépsorokat. A talajo k term őképességének ja v ítá sa érdekében 28 920 kh ta la jja v ítá s t végeztek term előszövetkezeteink. A nyírségi és a beregi tájegységhez tartozó legrosszabb a d o tt­ ságú körzeteket, v a la m in t az E csedi-láp v idékét kiem elt k ö rzetté n y ilv án íto ttu k . E n ­ nek jelentősége ab b a n van, hogy ezeken a terü letek en a term előszövetkezeteket á l­ lami tám ogatás illeti m eg a szőlő- és gyüm ölcstelepítések érdekében végzett te re p re n ­ dezés gépi m unkaköltségeinek 80% -áig — az egyéb kedvezm ények v álto zatlan fen n ­ tartása m ellett. A term előszövetkezetek közös állatállo m án y a m inőségében ja v u lt, és d ara b szá m ­ ban isi em elkedett. Á llalálom ányuk p ó tlá sá t és növelését m a m á r nem vásárlásból, hanem sa já t tenyésztés ú tjá n igyekeznek biztosítani. ICrm elöszövetkezeteink, m in t pl. a k isv á rd a i „R ákóczi”, a n y írb áto ri „Űj B aráz­ d a”, országosán ism ert feh ér hússertés törzstenyészettel rendelkezik. A lesnagyobb fejlődést a törzsbarom fiállom ány é rte el. H árom szorosára növe­ kedett a vágóbarom fi és hatszorosára a tojásterm elés. A k. zelm u.tban v é g re h a jto tt árrendezés, v alam in t a fedezetlen beru h ázási nitelek törlése lehetővé teszi m ajd, hogy a közös gazdaságoknál is bevezetésre k erü ljö n a vál7

lalatokéhoz hasonlóan am ortizációs alap képzése a gépekre, berendezésekre, ü ltetv é­ nyekre és az épületekre egyaránt. 1961. évhez viszonyítva a b eru h ázo tt vagyon 268%, a forgóvagyon 146%, a tiszta vagyon 267,4%-ra növekedett. A term előszövetkezetek m egalakulása óta a jövedelem elosztási és m unkadíjazási form ák sokat fejlődtek. A tsz-ek szervezeti és gazdasági m egszilárdulásában nagy szerepe van a m unka szerinti elosztás érvényesülésének, a tagok közvetlen anyagi érdekeltségének. A megyei p á rt és tanácsi végrehajtó bizottság ja v aslato k a t ad o tt az anyagi érdekeltség fokozására. A jövőben a IX. kongresszus h atáro zatán ak m eg­ felelően m indjobban előtérbe kerül a pénzbeni m unkadíjazás. A term előszövetkezetek szakem ber-ellátottsága a term előszövetkezetek m egala­ k u lását követő években nem volt megfelelő. A négy év a la tt összesen 425 ösztöndíj­ alapot létesítettek. Az utóbbi 4 év során 310 gyakornok k erü lt kihelyezésre, több m int 3,6-szorosára n ő tt az egyetem et és főiskolát végzettek aránya. S zakem ber-ellátottság szem pontjából az országos átlag n ál jobb helyzetben v a ­ gyunk. A zonban még tovább kell növelni a szakem berek szám át, különösen az ága­ zati specialistákét, szakm érnökökét, szaktechnikusokét. A m agasabb színvonalú szak­ m unkásképzés lebonyolítására 3 szakm unkástanuló iskolát ép ítettü n k . 1960. és 1965. év között a különböző helyi tanfolyam okra 19 472 fő feln ő tt szak m u n k ást és 1833 ifjú szakm unkást iskoláztunk be. Eddig 27 term előszövetkezet részesült állam i kitüntetésben, am elyek közül 14 term előszövetkezetet vándorzászlóval, oklevéllel és pénzjutalom m al tü n te tte k ki. A nyíregyházi „Ságvári” Tsz m ár 6 év óta rendszeresen k itü n tetésb en részesül. A szo­ cialista brigádm ozgalom ban 237 tsz-brigád vesz részt. A növényterm elésből szárm azó felvásárlás 11,3%-os, az állattenyésztésé 61,1%os em elkedést m utat. A növényterm elésen belül különösen a kenyérgabona, a gyü­ mölcs és zöldségfélék felvásárlása növekedett nagyobb ütem ben. A m egye terü letén ek 6,4% -án 15 állam i gazdaság m űködik. F elad atu k m egalaku­ lásuktól kezdve az volt, hogy kutassák és p ró b álják ki azokat a m ódszereket, term e­ lési eljárásokat, am elyekkel a megye tájjellegének m egfelelően növelni tu d já k á ru ­ term elésüket, tap asztalataik átad ásáv al segítsék a m ezőgazdasági term előszövetkeze­ teket. Ezeknek a feladatoknak az állam i gazdaságok eleget tettek. A növényterm esztés területén e lé rt term ésátlagaik m a is jóval m eghaladják a term előszövetkezetek á tla g ­ term ését. Pl. őszi búzából a term előszövetkezetek 10,3 q-ás búza átlagterm ésével szem ­ ben 14,9 q, a 8,3 q-ás rozs átlagterm éssel szem ben 11,2 q -á t érte k el. Ez elsősorban a fejlettebb agrotechnikai m ódszereknek és nagyobb adag m ű trág y a felh aszn álásá­ nak köszönhető. Pl. míg a term előszövetkezetek 1965-ben 194,4 kg vegyes m ű trá g y át h aszn áltak fel, addig az állam i gazdaságok h oldankén t 3,4 q m ű trá g y át szó rtak ki. Az állattenyésztésben is példát m u ta tn a k a term előszövetkezeteknek. Az állam i gazdaságok vezetői és szakem berei gazdasági m u n k á ju k m e lle tt v állal­ tá k és jelenleg is végzik szövetkezetek vezetését és ennek során még szorosabb k a p ­ csolat alak u lt ki az állam i gazdaságok és a term előszövetkezetek között. V oltak m u nkánkban nehézségek, nem sik erü lt m inden terü leten a k itű zö tt cél­ ja in k a t elérni. E redm ényeink azonban igen jelentősek és m eg terem tették gazdasági életü n k továbbfejlesztésének szilárd alapját. H arm adik ötéves te rv ü n k kiem elten foglalkozik a különösen nagy jelentőségű dohány, cukorrépa, konzervzöldség, étkezési burgonya, n apraforgó és a m agkender term esztésével. M egyénkben hagyom ányai vannak a dohányterm esztésnek, éppen ezért fő figyelm ünket a m eglévő te rü le t ta rtásá ra , a hozamok növelésére kell fordítani. Cu­ k orrépa term esztésével a korábbi nagyságrendben k ív án u n k foglalkozni, b á r ebből a 8

növényből a következő években bizonyos túlteljesítés k ív á n ato rn ak látszik. A nyíregyházi K onzervgyár k ap a citásá n ak kielégítése végett, v alam in t a lakosság ellátásán ak jav ítása érdekében a zöldségterületet 20% -kal növeljük. A fejlesztés fel­ tételeit az öntözött te rü le t bővítésével, hollandi ágyak üzem be helyezésével, fedett csomagolószínek lé tesité'é v el k ív á n ju k biztosítani. Jelentős tennivalónk van az á lla t és állati term ékek term elésének növelése te­ lén is K ülönösen fontos a szarvasm arha-lenycsztés fejlesztése, ezen belül a vágó­ m arh a term eié; növelése. Az állattenyésztési feladatok teljesítése érd ek éb en elő irá­ nyoztuk a k everék tak arm án y -g y ártás 50%-os növelését, H o m oktalajaink ja v ítá sá t a n y írb áto ri, b ak taló rán th áz i já rá so k te rü leté n fogjuk elvégezni. V ízrendezés m u n k á lato k at végzünk a S zatm ár-bereg i síkságon. A h arm adik ötéves terv és ezen belül m ár az 1967. évi m ezőgazdasági te rv fela­ datok is reálisak, teljesíthetők. A m eghozott intézkedések a felvá árlá si árem elés, a tervezés új rendje, az am ortizációs alap bevezetése a gazdaságok fokozottabb önálló­ ságát szolgálják és m ind hozzájáru ln ak ahhoz, hogy a term előszövetkezetek jobban kihasználják a nagyüzem i gazdálkodás á ltal n y ú jto tt lehetőségeket. P ártu n k m indig nagy figyelm et szentelt a dolgozók életk ö rü lm én y ein ek ja v ítá sá ­ ra. A h arm ad ik ötéves te rv során fontos cél lesz, — m int ahogy azt a IX. kongreszszus m eghirdette —, hogy m egszűnjön a különbség a m unkásosztály és a szövetke­ zeti parasztság életszínvonala, szociális és k u ltu rá lis elláto ttság a között. A m ezőgaz­ daság szocialista átszervezése nem csak a term elés növelésére te re m te tt alapot, hanem arra is, hogy a parasztság életszínvonala m egjavuljon. A nyugdíjas paraszt k o rábban ism eretlen fogalom volt a faluban. F alv ain k b an több ezer p arasztem ber kap nyugdíjat, illetve öregségi járad ék o t. Fokozatosan meg a h arm ad ik ötéves te rv időszakában a családi pótlék is azonos lesz a m unkásokéval. A gyógykezeltetés csaknem ingyenes. 1997. ja n u á r 1-én hatály b a lé p ett a m ezőgazdasági term előszövetkezetek ta g ja i­ nak n y u g d íját szabályozó törvén y erejű rendelet. Ez a term előszövetkezeti tagok nyug­ díját lényegében a bérből és a fizetésből elő dolgozók ny u g d íjren d eletév el azonos módon szabályozza. A jövőben a nyugdíj összege a tagok ténylegesen elért, s a kö­ zös gazdaságból szárm azó jövedelm e u tá n k erü l m eg állap ításra és a nyugdíj m é rté­ kében kifejezésre ju t az eltö ltö tt tagsági idő is. A tö rv én y e re jű ren d elet értelm ében m ár ja n u á r 1-től felem elt összegben k erülnek k ifizetésre a nyugdíjak, v a ’am in t az özvegyi nyugdíj, árv a e llá tá s és szülői nyugdíj. A term előszövetkezeti nyugdíjasok, a járadékosok m ár ja n u á r 1-től h ázastársi pótlékot is kapnak. A IX kongresszus h atáro za ta szcrinL tovább kell fejleszteni a jövedelem elosztási ö ^szereket is. E nnek m egfelelően elő kell m ozdítani, hogy a szövetkezetek az évi (•:*zcsedés nagyobb részét, legfeljebb azonban 80“ 0-á t term elési költségként m ár év közben g a ra n tá lta n és rendszeresen m u n k a d fjk én t kifizethessék a te lje síte tt m unka után tagjaiknak. A mostoha term észeti körülm ények között gazdálkodó, gyenge szövetkezeteknek az állam segítséget n y ú jt ahhoz, hogy a közös m u n k áb an való részvétel m értékétől függően és annak előm ozdítására az ad o tt viszonyoknak m egfelelő évi részesedés n a­ gyobb ré-ze: ók is g ara n tálh a ssá k és kifizethessék tag jaik szám ára. A )i . rdelem eloszlasi és m u n k ad íjazási fo rm ák m egválasztása term észetesen ez­ után is a ■rm clőszövetkezetek belső ügye lesz. Az intézkedések különösen a közép­ korú férfiakat es a fiatalo k a t ösztönzik m ajd arra . hogy falu n m a ra d jan a k , s talán a visszaáram lást is elősegítik.

!i

A bonyolult nem zetközi viszonyok helyes m egítélésében, a gazdasági — term elési feladatok teljesítésében, valam in t a szocialista dem okratizm us érvényesítésében egy­ a rá n t kiem elkedő szerepe van a töm egek tudatosságának. A fokozódó gazdasági és szellemi világversenyben való h elytállásunk érdekében is szükséges az egész nép műveltségi színvonalának, ezen belül politikai, világnézeti és m ű szaki-technikai k ép­ zettségének hatékony növelése. A szocialista tudat, a társad alm i m ag ata rtás sokoldalú fejlesztéséhez, a dolgozók term elési-gazdasági teljesítm ényének növeléséhez ko n k rét felad ato k at szab tak szá­ m u nkra a megyei pártbizottság és v égrehajtó bizottsága, a megyei tan ács h atáro zatai, valam int azok a tennivalók, am elyek az itt élő dolgozók m űveltségbeli helyzetéből, világnézetéből, politikai m agatartásából, a term elésből adódnak. H a valahol, akkor m egyénkben fokozottan kell a m űveltségbeli adottságok és feladatok szerepét hangsúlyozni, m ert itt különösen súlyos volt az örökség, am i a k a­ pitalista rendszerből rá n k m aradt. Ennek érzékeltetésére csupán egy adatot em lítek. A felnőtt lakosság túlnyom ó többsége még a legelem ibb ism ereteket sem szerezhette m eg a m ű it rendszer n ép el­ lenes iskolapolitikája m iatt. A dolgozók jelentős része még a betűvetés tudom ányáig sem ju to tt el, am i alapfeltétele le tt volna annak, hogy tu d á sát ú jab b ism eretekkel gazdagítsa. B ár nagy m éreteket öltött az utóbbi évtizedekben m egyénkben is a ta n u lá ­ si láz, mégis száz em ber közül 75-nek nincs meg az általános iskola 8 osztályának megfelelő végzettsége. Gazdasági eredm ényeink h atása k én t jelentősen em elkedett lakosságunk k u ltu rá ­ lis igénye. M űvelődéspolitikánk egyre jobban igazodik a társadalom elő tt álló fe la ­ datokhoz, a politikai, gazdasági és nevelési igényekhez. Amíg a felszabadulás elő tt szinte alig ak a d t a m egyében n éhány népm űvelési in ­ tézmény (6), az azóta eltelt k ét évtized jelentős eredm ényeket hozott. K ialak ito ttu k a művelődési term ek, otthonok szervezetét, a megyei, já rá si és körzeti otthonokon k e­ resztül szinte a legkisebb községekig. Ma m á r a községek nagy többségében (202,— 90%) van valam ilyen épület, ahol a falu tá rsad alm án ak különböző rétegei élhetnek a m űvelődés eszközeivel. Nincs olyan község, ahol ne lenne mozi, vagy könyvtár, de a könyv és a film behatol a tanyák zugaiba is, h a még nem is olyan m értékben, m in t ahogy ezt szeretnénk. Volt-e v alaha olyan társadalm i rend, am ely lehetővé te tte vol­ na, hogy a falvak lakói olyan m értékben láth assan ak színházat, m int a mi fejlődő szocialista társadalm u nkban? A városhoz közelebb élők a megye korszerű színházában szórakozhatnak, a táv o labbiakhoz pedig a társulatok viszik el a nívós színházi m űsorokat. Valóságos k u ltú rmisszió ez. Évente 35—40 községbe látogat el a „D éryné” és m ás szín társu lat. V olna szükség rá ju k több helyen is, de egyelőre a társulato k erejéből többre nem futja. A legnagyobb vonzó hatása a nyíregyházi színháznak van, am ely a környező tsz-ekből 800 tsz-tag bérlettulajdonost ta rt nyilván. Volt-e v alah a példa arra, hogy még a megye legtávolabbi já rá saib an is lehetőség nyíljék zenetanulásra? Ma m ár a megye három különböző tájközpontjában (Nyíregy­ háza, K isvárda, M átészalka) m űködik zeneiskola, nyolc olyan általános iskolánk van, am elyben a zeneoktatás nagyobb hangsúlyt kap, m in t a többi általános iskolában. A téli időszakban pedig a falv ain k at is kiváló előadóm űvészek keresik fel. Erősödött a népm űvelés társadalm i jellege, nagyobb a felelősségérzet a k u ltu rá lódás irán t társadalm i szervezeteinknél, szövetkezeteinknél, gazdasági vezetőinknél. A népm űvelés hagyom ányos eszközeinek hatóköréből még így is jelentős ré te ­ gek m aradnak ki. Kevésbé kapcsolódnak be a rendezvényekbe a falu n élő lakosság 10

idősebb korosztályai, de a fiatala b b ak egy része is in k áb b a szórakoztató m űsorok­ hoz vonzódik. Az ism eretterjesztő előadások, politikai, világnézeti, irodalm i m űvek sok feln ő ttet ism ertettek meg a m arx izm u s—leninizm us eszm éivel, h azán k és a szocialista tá b o r politikai, társadalm i, gazdasági eredm ényeivel. A mai valóság m egism erésére, a m ú lt­ tal való összehasonlításra, fejlődésünk felm érésére, a szocialista h azaszeretet elm é­ lyítésére adott lehetőséget az a sokoldalú, sokszínű rendezvénysorozat, am ely felsza­ badulásunk 20. évfordulója alk alm áv al m egyénkben lezajlott. H elyi h agyom ányaink felújítását, m egbecsülését szolgáltuk a Kölcsey, a Móricz, a Rákóczi em lékek g y ű jté­ sével, em lékházak, m úzeum ok létrehozásával. Sokan kapcsolódnak be halad ó hagyo­ m ányaink k u tatásába, összegyűjtésébe, publikálásába. A tudatform álás m e lle tt nagy gondot fo rd íto ttu n k a rra , hogy a lakosság hiányos ism eretei korszerű anyaggal bővüljenek, segítve az általán o s tudás gyarapodását, ugyanakkor előm ozdítottuk ezzel a term elésben szükséges szak m u n k ák könnyebb és szakszerűbb elvégzését is. A term észettudom ányi előadások ará n y a elérte a 48,6%-ol. Ez jobb az országos átlagnál. Fokozódott a m ezőgazdasági tém ák felé fordulás. T erm előszövetkezeti p a­ rasztságunk szívesen lá to g atta ezeket, m e rt többségük a nagyüzem legfontosabb te r­ melési gondjairól, m ódszereiről ad o tt hasznos ú tbaigazítást, vagy seg ítette egyes agrotecnikai eljárások m egértését, tu d ato sab b alkalm azását. A film m el szem léltetett elő­ adások aránya 25%. Az ism eretterjesztésben is folyt az új m ódszerek, fo rm ák k u tatása. Üj fo rm ak én t .'.Tied a szakm unkásképzést előkészítő tanfolyam , am elyből az első évben még csak 4-ei, a következő évben m ár 18-at sik e rü lt eredm ényesen m egszervezni, ahol 380 hallgató te tt vizsgát. Az ism eretterjesztés szerves részéve v á lt a m úzeum i szervezet is, am ely főleg a múzeumi hónapok keretében ta r t rendszeres előadásokat a legfontosabb régészeti, néprajzi, honism ereti, történelm i tém ákról, k u ta tásaik legfrissebb eredm ényeiről. K ü ­ lönösen kitűnik ebben a ny írb áto ri és tiszav asv ári m úzeum . Az ism eretszerzési lehetőségek h atása sok vonatkozásban érezhető a m ezőgazda­ ságban. hibiidek, intenzív b ú za fajtá k roham os térhódítása, öntözés terjedése, egyes agrotecnikai eljáráso k m egvalósítása, m in t pl. a k arbam ido s lev éltrág y ázás alk alm a­ zása stb. Ezek nyom án n ő tt m eg a kedv az üzem látogatások, ország járáso k irá n t is. Említett feladataink m ellett a rra is törekedtünk, hogy a töm egeket a m ű v észeeket értő, fejlett ízlésű em berekké, rendszeres olvasókká, film nézőkké, fejlette b b ér•éknelettel rendelkező közönséggé neveljük. A m űvészetek m egértésére, a m űalkotások, film ek, drám ák , könyvek élvezetére, befogadására való nevelést ta rto ttu k elsődlegesnek. A könyv terjesztéséért, az olva­ sás népszerűsítéséért eredm ényesen küzdött a könyvtári és k ö n y v k ere:k ed clm i háló ­ zat, de miíiat tettek a tá rsa d alm i szervezetek, tanácsi és gazdasági szerveink, in téz­ ményeink is Sok könyviáros végez szívós p ro p ag an d át ú jab b olvasórétegek m eg n y e­ réséért ([>! a fehérgyarm ati, tiszalöki. vásárosnam ényi járásb an ). A lakosság 16,5%-a rendszeresen olvas. Am.g IMö e lő tt alig volt 2—3 képzőm űvészeti k iá llítás a m egyében — az is főleg Nyíri vházán addig az utóbbi évek a la tt szám uk, közönségük m egsokszoro­ zódott A is u.edvelő csoportoknak 1960-ban 16 942 ta g ja volt, azóta ez a szám 21 796 fő­ ié emelkedett. A csoportok egy része évek hosszú során kovácsolódott egyhe, tag jai ,Közt elm éi1.'ült nevelő m unka folyik, ta rtó s kapcsolatok a la k u lla k ki. N épm űvészetünk értékeit a megye h a tá ra in tú l is ism erik. (Ókoritól fergeteges, m átészalkai cigány13

együttes, kallói lakodalm as, dem ecseri színjátszók, a József A ttila m űvelődési ház én ek k ara stb.). M űsorpolitiká.iukban a mai kor felé fordulás, az igényességre való tö­ rekvés tapasztalható. A m űvelődési intézm ények felszerelésben, anyagi körülm ényekben is gazdagod­ tak. A tanácsok ér gazdasági vezetők, szövetkezetek, — köztük a földm űvesszövetkeze­ tek — m egértő tám ogatásával 0,5-ről 1,3-ra n ő tt az egy lak o sra ju tó állom ány a köz­ művelődési könyvtárakban, túlszárnyalva a II. ötéves terv célkitűzését. Legjobb e re d ­ m ényt é r t el a tiszalöki és vásárosnam ényl járás. M űvelődéli intézm ényeink és a gazdasági vezetők jobb együttm űködése kell a h ­ hoz, hogy a ku ltu rális alapok célszerűbben k erüljenek felhasználásra. E nnek s :k jó p éld áját ta p asz talh attu k eddig is, am ely m egnyilvánul a m űkedvelő csoportok, szak­ körök fen n tartásáb an (a MÉSZÖV 47 csoport m űködését biztosítja), a művelődési o tt­ hon közös kezelésbe vételében (Beregsurány), klubok létesítésében, berendezésében (Kisléta, Szamosbecs), ösztöndíj biztosításában (Nyírbéltek, Jánd), a szakm unkás­ végzettség, a tsz népm űvelési ügyvezető dotálásában, színház—m ozibérletek v ásárlá­ sában, vagy egyéb irányú segítségben. A népm űvelés folyam atának fázisai rendkívül bonyolultak és csak társad alm i összefogással oldhatók meg sikeresen. Ezért a népm űvelés nem nélkülözheti a te rv ­ szerű koordináló tevékenységet. A tanácsok feladata, hogy m egtalálják azokat az eszközöket, am elyek segítségé­ vel az erőket össze lehet hangolni, és biztosítani lehet a k u ltu rá lis felad ato k m a ra ­ d ék talan m egvalósítását. A fentiekből adódóan növelni kell a népm űvelés hatékonyságát és h atókörének bővítését a m unkásság, parasztság, a tan y ák lakói, a nők, a fiatalok, szocialista b ri­ gádok tagjai között a k u ltu rá lis igények felkeltésével és vonzó, újszerű form ák a lk a l­ mazásával. A könyvtárak állom ányát olyan ütem ben kell fejleszteni, hogy m inden lak o sra két könyv jusson a közm űvelődési könyvtárakban. A népm űvelési m unka középpontjába á llítju k to v áb b ra is a term elés em elését, a világnézet erősítését, valam in t a m űvészi ízlés fejlesztését. A sajtó, rádió, televízió hatékonyabb bevonásával elsősorban a politikai felv ilá­ gosító m unkát jav ítju k . A szocialista hazafiság és internacionalizm us eszm éinek el­ m élyítése érdekében a rra törekszünk, hogy népünk jobban értse hazánk, m egyénk m ú ltját, jelenét és helyét a szocialista táborban. P ártszerveink irán y ításáv al kidol­ gozzuk a nagy jelentőségű hazai és nem zetközi évfordulók, a Nagy O któberi Szocia­ lista F orradalom 50., a T anácsköztársaság 50., és felszabadulásunk 25. év fo rd u ló ján ak program ját. A m ost végétért tanácsciklusban legfontosabb felad atu n k a m egkezdett isk o la­ reform m egvalósítása volt. A reform hosszabb időre h atáro zta meg a feladatokat, v égrehajtásában m ár igen jelentős eredm ényeket é rtü n k el. Jelentős az előreh aladásunk az általános iskola általánossá tételében. E lőrelép­ tü n k a nevelőm unka tervszerűbbé és. hatékanyabbá tételében, az iskola és az élet k a p ­ csolatának m egerősítésében. N agyban segítette az eredm ények növekedését az, hogy a megyei és já rá si p á rt és tanács vb-ok többször tá rg y a ltá k és h atáro zták meg a szükséges tennivalókat. A tö ­ m egszervezetek, KISZ, H azafias N épfront, nőtanács is segítette előreh alad ásu n k at. Ma m ár egyre h atározottabban jelentkező igény, hogy m inden gyerm ek já rjo n óvo­ dába. Az óvodai ellátottság országosan 33,7%-os, m egyénkben 24%. Igen sok helyen épült óvoda célhitellel, állam i hozzájárulással. T alán sehol az országban nem volt olyan nagym értékű az óvodai hálózat bővítése, m in t m egyénkben. A jelenlegi helyzettel azon12

bán nem leh etü n k elégedettek. Szükséges, hogy gazdasági vezetőink az óvodahálózal bővítésének m űvelődésügyi fontossága m ellett lássák ennek gazdasági, term elési vo n at­ kozású szükségességét cs még fokozottabban lám ogasák az új óvodák létesítésére ir á ­ nyuló kezdem ényezéseket. Községeink a h a rm a d ik 5 éves terv b en közel ezer óvodai férőhely bővítését, ép íté­ sét v ették tervbe. E nnek a fela d atn a k m egoldása lehetővé teszi a nők rendszeres be­ vonását a term elő m unkába. Egész oktatási rendszerünkben központi helye, szerepe v an az általán o s iskolának. Olyan neveltségi alapot biztosít tanuló in k n ak , m ely képessé teszi őket a rra , hogy a to ­ vábbtanulás vagy a term elő m unkába való közvetlen bekapcsolódás, és az ezekhez já ru ­ ló társadalm i nevelőhatás segítségével a lehető legrövidebb időn belül rendelkezzenek ez új em berre jellem ző tulajdonságokkal. Nevelőink egyre világosabban lá tjá k e fela d ato k a t és azt is, hogy ilyen szilárd n e­ velési alapozó m unkát csak a ta n testü letek tudatos és célirán y o s m u n k ájáv al, a szülők és nevelők ez irányú m inél tökéletesebb együttm űködésével tu d n a k m egvalósítani. E felismerésből fakadóan vált közvetlenné, m eghitté és term ék en n y é a nevelők és szülők közötti kapcsolat. A további elő rehaladas erdekeben m indenekelőtt az. iskoláztatási feltételek , k ö rü l­ mények egyre m agasabb szintű biztosítása szükséges. Tanterm i ellátottsági hely zetü n k ja v ítá sa a következő evekben m ég fokozottabban igényli a községfejlesztési alapokból történő építkezéseket. Meg kell v alósítanunk m ielőbb, hogy m inden tan u ló a tan k ö telezettség ideje a latt végezze el az általán o s iskola í! osztályát. Jelenleg 8 év a la tt a tan u ló k 65% -a fejezi be eredm ényesen általán o s iskolai ta n u lm án y ait. A jobb ered m én y ek et m ég nagyban gátolja a nagyarányú lem orzsolódás, am ely különösen az első osztályban magas. A felsőbb osztályokban a lem orzsolódottak ará n y a 5,6%. A m u lasztás csökkentesé­ ben jelentős szerepe van a m ezőgazdaság átszervezésének és annak, hogy a társad alo m i-s a nevelők figyelm e fokozottabban fordult az oktató-nevelő m u n k a irán y áb a. E rő tel­ jesebbe es hatékonyabbá v á lt a felvilágosító m unka tanácsi és társad alm i szerveink ré ­ szétől. A m ulasztás m érték év el nem le h etü n k m egelégedve, hiszen még m ost is több m int ezer tanuló nem n y er osztályzatot igazolatlan m ulasztás m iatt egy-egy tanévben. ■ lel =ó tagozatba já ró ta n u ló k n ak csaknem 9% -a nem részesü lt még m ost sem i oktatásba. Ez a szám 1961-ben 20"„ volt. Célunk, hogy m inden tan u ló szak ­ uktól -hun tészesüljön. A körzeti iskolák teljes m egvalósítását a közlekedés gátolja. Izéi ■ 'ü a 'á n o s iskolai d iák o tth o n o k a t létesítettünk. Négy evvel ezelőtt még csak 1 á l­ talán 3 .ólai d úkotlhon volt m egyénkben Ű jfehértón, 160 férőhellyel. Ma 4 ilyen diákoti honun k m űködik és 409 tanyai tanuló szám ára biztosítja a szak ren d szerű o k ta­ tást Mo i ni-ii ja m eg kapuit N yíregyházán egy új, 210 férchelyes általán o s iskolai d iák ­ otthon O tthonosabba le lte k az iskolák. Ezek feltételein ek bizto sításáb an igen jelentős sze­ repe van a szülői m unkaközösségnek. . gvakorlati életre nevelés vonatkozásában különös jelentősége van a gyakorlati foglalkozás-tantárgynak. Az osztott iskolák több m int 80° n-ában folyik a gyakorlati " ■i'lnlkozás, főként m ezőgazdasági jelleggel. Az iskolareform igen nagy szerepet szón a középiskoláknak. A szülők es a te rm e ­ lés részeiül jelentkező igénynövekedés a. középiskolai hálózat g y ersütem ű fejlesztését tette szükségessé. A rendkívül rosvz kollégium i elláto ttság és a b ejárási lehetőségek m ia tt első­ sorban vidéken szerveztünk középiskolákat. 13

A tanulólétszám 8307-ről 11 617-re em elkedett a középiskolákban. A középiskolai hálózaton belül m ég jelenleg sem megfelelő az arány, gim názium ba több m int kétszerannyi tanuló já r, m int a szakközépiskolákba, és a technikum okba összesen. Bővíteni kell a szakközépiskolai és csökkenteni a gim názium i osztályok szám át. Jelenleg a kö­ zépiskolai tanulók 1/5-ét tu d ju k elhelyezni kollégium ban. A tanulók 32%-a bejáró, 38% m ár diákszociális ellátásb an részesül. Az elm últ tanácsi ciklusban tovább fejlődtek m egyénkben a szakm unkásképzés lenetőségei m ind az ipari, m ind a m ezőgazdaság vonatkozásban. Az ipari jellegű szak­ m unkásképzés irá n t túlzott m értékű, a m ezőgazdasági szakm unkásképzés irá n t meg nem kielégítő az érdeklődés. A szakem berulánpóllás biztosítása szem pontjából jelentős m u n k ai vegez a n y ír­ egyházi Tanítóképző, T anárképző Főiskola, és a Felsőfokú M ezőgazdasági Technikum . Az általános és középiskolákban ke moly gondot fo rd ítan ak a nevelők a kétkezi m unkások gyerm ekei tanulási feltételeinek jobb biztosítására. K orrepetálással, tan u ló ­ szobák biztosításával, szakkörökkel biztosítják a hátrán y o s helyzetű tanulók tanulási lehetőségeit. ☆

M egyénkben m a a 10 000 lakosra jutó orvosok szám a 9,0 — az országos 11,8 átlag- i gal szemben. 522 drvos m űködik m egyénkben. Nagy problém át je le n te tt az orvosi kör­ zetek betöltésénél a lakáshiány. A községi tanácsok 11 200 000 forintot fordítottak 22 orvosi lak as és rendelő építésére. A lakásvásárlások és lakásépítések következtében m a m á r szívesen jö n n ek m e­ gyénkbe körzeti orvosnak. — Igen örvendetes az is, hogy jelentős szám ban k erü ln ek m egyénkből egyetem i felvételre. Számos ösztöndíjasunk van — ak ik az egyetem elvég­ zése után legtöbb esetben visszajönnek m egyénkbe. M egyénk lakosságának kb. 94% -a biztosítottá vált. A m ezőgazdaság szocialista á t­ szervezésével a szakrendelések forgalm a erősen em elkedett, és ez fokozott követelm é­ nyeket állít az ott dolgozó szakorvosok, középkáderek elé. Sok az idős, 60 éven felüli beteg, akiknek szervezete erősen kopott, — betegségüket idejében gyógykezelfctni nem tudták, krónikus betegségük káros következm ényeivel most jelentkeznek gyógykezelés­ re. Ezen feladatok érdekében fejlesztettü k a szakrendelői hálózatot: 1962-től N agykáltéban, 1963-tól F ehérgyarm aton, 1964-től C sengerben is m űködik szakrendelő. Ezen k i­ ' ül valam ennyi já rá sb an gyerm ekgyógyászati, szülészeti és nőgyógyászati, fogászati szakrendelés van. Az anya- és gyerm ekvédelm i m u n k a legfontosabb tényezője a megelőzés es gondo­ zás. Ezen a terü leten sek nehézséget k ellett legyőzni a lakosság k u ltu rá lis e lm a ra d o tt­ sága, a sok kis község, tanyai település m iatt. Közel egy évszázadon át csecsem őhalandóságunk az országban a legm agasabb volt. Magas volt a népszaporulat, de m agas volt a csecsem őhalandóság is. A felszabadulás előtt az országos 13% -kal szem ben 17% volt az egy éven alul elh altak arányszám a. O ka: •_> félfeudális gazdasági viszonyokból adódott, am in ek következm énye volt a szociális, k u ltu rá lis és egészségügyi elm aradottság, az igen súlyos élet- és m u nkakörülm ények. Az élveszületések arán y szám a 1965-ben 17,8 ezrelék, a term észetes szaporodás arányszám a 8,5 ezrelék — az országos 2,5 ezrelékkel szemben. A m egváltozott életkörülm ények legérzékenyebb m u ta tó ja az egy éven alul elh al­ tak arányszám ának alak u lása: 1962-ben 58%-a, 1966. III. negyedévében 32,2%-a (az elő­ zetes adatok szerint). -965-ben sik e rü lt elérni először, hogy a csecsem őhalálozás alacso­ nyabb az országos átlag n ál (38,6% volt).

14

A bölcsődék a fokozott gyerm ekvédelm et szolgálják, ahol a 0—3 éves ko­ rú gyerm ekek szakszerű^ gondozásban rérzesülnek. M egyénkben az első te rü le ti bölcső­ de 1952-ben in d u lt be N yírb áto rb an 35 férőhellyel, azóta szám uk m egváltozott. 1966ban 43 bölcsődében összesen 1458 állan d ó férőhely volt. 1962 óta lé tesü lt bölcsőde Csengerben, F ehérgyarm aton, D om brádon, T ornyospálcán, N yíregyházán. R akamazon. M egyénkben 3 csecsem őotthon van. 1966. ja n u á r óta m ű ködik a sóstói m o­ dern, 140 férőhelyes anyás csecsem őotthon. A felszabadulás előtt a tuberkulózis — am it v alam ik o r „m agyar n épbetegségnek-’ neveztek, — különösen e lte rje d t v olt m egyénkben, ennek ellen ére nem v o lt tbc k ó rh á­ zunk. A felszabadulás u tá n i időkben a helyi források felhaszn álásáv al k e rü lt sor a tbc elleni küzdelem kibontakozására. Tanácsi szerveink segítségével régi kastélyokat és h a tá rő r la k ta n y á k a t a la k ite ttu n k át tbc gyógyintézetekké, ahol m a a leg korrzerűbb th e rá p iá t n y ú jtju k betegeinknek. A lakosság szűrése rendszeressé vált, a kiszűrt betegek között az elh an y ag o lt esetek szá­ ma m ind ritk ább. M egyénkben 6 szociális otthon m űködik, összesen 670 férőhellyel. A jogos igény következtében m ind több férőhelyre lenne szükség. A G yőrteleki Szociális O tth o n te ­ rületén felép ü lt egy 50 ágyas pavilon. N yíregyházán m egkezdték a 200 ágyas szociális otthon építését. Járv án y ü g y i vonatkozásban a folyam atos védőoltások sik eres elvégzésének ered ­ ményeként jelentős fertőző m egbetegedés m egyénkben nincs. E ltűnőben van a d iftéria, ss a szam árköhögés. Járv án y o s gyerm ekbénulásos m egbetegedés nincsen. G yorsabb ütem ű elő reh alad ásu n k to v áb b ra is nagy erőfeszítéseket igényel. Az új tanácsciklusban p árt, es tanácsszerveink eredm ényes irányító m u n k á ia a la p já n még nagyobb m értékben fogjuk biztosítani az egészségügyi feltételek jav u lását. ☆ V álasztásra készülődik m egyénk társadalm a. M egválasztásra k erü ln ek a községi, városi, járási és m egyei tanácstagok, az országgyűlési képviselők. M egyénkben közel jOOO községi tanácstagot, 499 járási tanácstagot, 100 városi tanácstagot, 98 megyei ta n ác s­ tagot és 19 országgyűlési képviselőt választan ak meg. A választások lebonyolítása egész oolgozó n ép ü nkkel való m élyreható eszm ecsere e lé rt eredm ényeinkről, az elő ttü n k álló feladatokról, gondjainkról. E zért a jelölő gyűléseknek egyben olyan tanácskozásoknak “H! lenniük, m elyeken m érjeg re k erü ln e k a legutóbbi 4 esztendő eredm ényei és gond■af egyaránt. A H azaf:as N épfront sokezer em b ert szám láló bizottságaival, ak tiv istáiv al végzi azt ■ m unkát, am ely m ajd lehetővé teszi, hegy a m árcius 19-i választásokon azok keriil■tmrfc állam h ata lm u n k testületéibe, akik a leg alkalm asabbak a dolgozó nép kép v isele­ tére F elad ataink évről év re m agasabb igényeket tá m asztan ak a tan ácso k és szerveik iránt. E m egnövekedett igényekkel együtt fejlődnek tanácsain k is. Az egyre növekedő r'a d ato k elvégzéséhez m ég nagyobb hozzáértés szükséges. K ád ár elv társ m ondotta, hogy a jelölő, m ajd azt követően a v álasztási gyűlések a l­ kalmával helyes, ha m egvonjuk az elm ú lt esztendők m érlegét, őszintén és felelősséggel szamot v etü n k az eredm ényekkel, a hiányosságokkal és szót v á ltu n k a választók m il­ lióival a jövő te n n 'v a ló iró l is. E tanácskozássorozathoz kedvezőek a feltételek. A polin. közérzet jó, dolgozó nép ü n k bizakodással te k in t a jövőbe. Ez elsősorban an n ak kö­ szönhető, hogy a m ögöttünk lévő esztendőkben népünk képviselői alsó és felső szinten '’gyaránt jól sá fá rk o d tak a bizalom m al n

Az új tanácsciklus időszakának feladatai adottak. A kongresszuson elhangzott halározatok, célkitűzések a következő négy évre a m indennapok m u n k ap ro g ram ját ad ják meg az egész nép szám ára és jó feltételét jelen tik az alkotó m u nka kibontakozásának, u társadalm i aktivitás fokozásának. A gazdasági fejlődés prog ram ját a III. ötéves terv foglalja össze. A lapvető ie lad a lunk a tervben m egfogalm azott célok elérése, és ezzel egyidejűleg a gazdasági irán y ítás új rendszerének bevezetése. A szocializmus felépítését elősegítő nem zeti összefogás p ártu n k , állam u n k p o litik á­ ján ak létfontosságú eleme. Ennek a nem zeti összefogásnak a jegyében készülünk a v á ­ lasztásokra, am ely feladataink valóra váltásával együtt a mai választási p ro g ram u n k at is jelenti. A választási m unkában az a feladatunk, hogy m. nden választó p olgárral ism ertes­ sük meg rendszerünk dem okratizm usát, hogy m inden em ber helyesen értelm ezze fele­ lősségét, jogait, és kötelességét a szocialista építő m unkában, a közéletben. A szocializ­ m us teljes felépítése m egköveteli, hogy a dolgozó töm egek szem élyesen és v álasztott képviselőik ú tjá n fokozottab m értékben vegyenek részt a közügyek intézésében, a szo­ cialista dem okrácia kibontakozásában. A IX. pártkongresszus irán y m u tatása nyom án szilárdan h alad u n k azon az úton, am ely a szocial sta társadalm i rend teljes m egvalósítása felé vezet. Ennek a m agasztos célnak az elérésén m unkálkodnak m a m ár nem csak a p árttagok, h anem a p árto n k ív ü ­ liek is, m unkások, tsz-tagok és értelm iségiek, a társadalom különböző rétegei. E nnek a ;iagy nem zeti összefogásnak eredm ényeként könyvelhetjük el eddigi sik erein k et és enr.ek az összefogásnak erejével oldjuk meg sikeresen az elő ttü n k álló nagy felad ato k at.

Huszár István metszete.

Ifi

PETRUS ISTVÁN: A TERÜLETI M U N K A ER Ő G A ZD A LK O D A S K ÉRDÉSEI S Z A B O L C S -S Z A T M A R M E G Y É B E N

A m unkaerőgazdálkodással kapcsolatos problém ák kétségtelenül a legszélesebb töm egeket érintő kérdések közé tarto zn ak : a foglalkoztatottsági helyzet úgyszólván valam ennyi állam polgár életkörülm ényeit befolyásolja. A továbbtanulás, az életp á­ lya m egválasztása, a m unkábalépés körülm ényei, a m unkav állalás egész életre kiható cselekedetek. E tém a azonban nem csak ezáltal fontos, hanem az ért is, m ivel a megye gazdasági életének egyik legproblem atikusabb kérdéséről van szó. E megye — mely az ország egyik legnépesebb te rü lete — hosszabb idő óta nem tu d ja a terü letén élő népesség fo glalkoztatását m ara d ék ta la n u l biztosítani. A népesség m agas term észetes szaporodási a rá n y a a m unkaképes népesség növekedését eredm ényezte, u gyanakkor a te rü let ip ari fejletlensége, a m ezőgazdasági keresők m agas aránya, m agas ag rárn ép ­ sűrűsége következetében a foglalkoztatottak szám ának em elkedése lassú ütem ű volt, am i a jelentős elvándorlásban, ill. a keresők ingázásában ju to tt kifejezésre. A megye m unkaerőhelyzetére a m ezőgazdaságban uralkodó viszonyok jellemzők. Ennek következm énye a m unkaerőfelhasználás jelentős szezonális ingadozása; to­ vábbá, hogy a m ezőgazdaságból történő eláram lás jelentős m érték ű volt. S b á r az utóbbi években néhány kedvező jelenség is tap asztalh ató volt, ezek nem értékelhetők a foglalkoztatási nehézségek m egszűnéseként, hiszen a férfi lakosság viszonylag k i­ elégítő foglalkoztatottsági színvonala is csak a jelentős ingázás — m egyén kívüli m unkahelyek — á lta l biztosított, m íg a nők jelenlegi foglalkoztatottsági színvonala több 10 ezer nő bevonását indokolná. A foglalkoztatottsági színvonal ja v ítá sa céljából a megye gazdasági fejlődésének m eggyorsítására számos erőfeszítés tö rtént. A II. ötéves te rv a la tt 6,2 m illiárd fo rin t lett a megye szocialista szektorának (több m in t 78% -a a term elő szektorok) fejleszté­ sére fordítva. A beruházások eredm ényeképpen az ipari, ép ítő ip ari és egyéb nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak szám a közel 12 000 fővel em elkedett. A megye m ezőgazdasága a belterjesség irán y áb a fejlődik. B ár ezek a fejlesztések az előző átlag n ál nagyobb ütem űek voltak, a korábbi elm arad o tt állapotok m ia tt nem biztosították a megye problém áinak m egoldását. A megye részesedése a b eruházások­ ból to v áb b ra is alacsony, alig h a la d ja meg a 3 % -ot; a II. ötéves terv a la tt együtte­ sen a m egyében 11 000 fo rin t beruházási érté k ju to tt egy lakosra, míg országosan en­ nek csaknem kétszerese. N épgazdaságunk eddigi gyors fejlődésének fő fo rrása nagyrészt a foglalkoztatot­ tak szám ának jelentős növelése volt. Ezzel azonban az ország viszonylag könnyen m ozgósítható m u n k aerő tartalék ai jórészt ki is m erültek és a kezdetben tap asztalt szakm unkaerőhiány m ellett, különösen az ip arilag fe jle tt körzetekben egyre inkább az általános m unkaerőhiány jelei m utatkoztak. U gyanakkor az ország elm arad o tt k ö r­ zeteiben nehézséget okoz a m u n k á t kereső, jelentős részben szakképzetlen nők fog­ lalkoztatása. Ezen tú l is a felszínen jelentkező m unkaerőhián y m ellett a foglalkozta­ tó szerveknél jelentős belső m unkaerő- és m unkaid ő tartalék o k találhatók. 17

A népgazdaság m unkaerőhelyzetének ezen általán o s jellem zői S zabolcs-Szatm ár esetében sajátos módon jelentkeztek. A megye népessége az elm ú lt h a t év folyam án közel 30 000 fővel (5,2%) csökkent, em iatt népességének országoshoz viszonyított a r á ­ nya az 1960. évi 5,7%-ról 1966. végére 5,4% -ra csökkent. Ezen n agyarányú n ép esség ­ csökkenést az évek óta jelentős m éreteket öltő elvándorlás eredm ényezte. Az elm últ h at év a la tt a megye népességének vándorlási vesztesége m eg h alad ta a 60 000 főt. Az elm ú lt hat év alatt csak N yíregyházán és Z áhonyban em elkedett a népesség száma, a többi községben pedig csökkent, vagy alig változott. Az ipari körzetekben tap asz­ talh ató m unkaerőhiány kedvező lehetőséget je le n te tt a megye m u n k a erő tarta lék a in a k foglalkoztatására, a m unkaképes korú népesség elván d o rlására, az ingázók növekedé sére. Ennek h atásá ra m egváltozott a népesség korösszetétele is; kedvezőtlenebb lett, csökkent a m unkaképes k orúak aránya. Az 1950-es évek első felének m agas születési arán y a következtében alig csökkent a gyerm ekkorúak aránya, a népesség elöregedése következtében em elkedett az öregkorúak aránya. M egváltozott a népesség nem ek sze­ rin ti összetétele is, a férfiak szám a 6% -kal, a nők szám a 3% -kal csökkent. A népes­ ségen belül a férfiak ará n y a kevesebb; az 1000 fé rfira ju tó nők szám a 1090-ről1123ra em elkedett.

A népesség m egoszlása (%) 1960. 15 éven aluli

32,7

15—39 éves 40—59 éves

%

60 éves és id: összesen :

1966. 31,8

36,3

32,5

19,6

22,0

11,4

13,7

100,0

100,0

A népesség szám ában és összetételében beállott változások h atáro ztá k m e g a m u n kaerőszükséglet kielégítésére rendelkezésre álló m u n k aerő fo rrást, a m un k ak ép es n é­ pesség szám ának alak u lását is. A m unkaképes korúak szám ának m ár ism ert csökke­ nése a rendelkezésre álló m u nkaerőforrás csökkenését eredm ényezte. A m unkaképes korú népesség csökkenése aközben következett be, m iközben a dem ográfiai jelenségek an n ak növekedése irányába hatottak. A m unkaképes kor alsó h a tá rá t átlép ő korosz­ tályok, különösen az utóbbi években jelentősen m eghaladták a m unkaképes korból kilépők szám át. A mezőgazdaság m unkaerőhelyzetével kapcsolatos a m u n k ak ép es ko ron felüli aktív keresők alakulása. 1960. előtt a m ezőgazdasági népesség elöregedése a m unkaképes koron felüli keresők szám ának em elkedésével já r t együtt, a keresők mezőgazdaságból történő átáram lása elsősorban a m ozgékonyabb, p ro d u k tív k o rú ak csökkenését eredm ényezte. A mezőgazdaság szocialista átszervezése is ilyen elörege­ d ett mezőgazdasági népesség m ellett következett be, m iu tán azonban a rendelkezések lehetőséget ad tak az idős népesség járadékossá válására, ennek következtében a m un­ kaképes koron felüli ak tív keresők szám a jelentősen csökkent. 18

Szabolcs-Szatmár megye összevont munkaerőmérlege (ezer fő) 19fi6. I. 1.

I. M unkaerőforrás II. 1. A m egyében do'gozó ak tív keresők szám a 2. E ljáró-bejáró aktív keresők egyenlege 3. K eresők a lakosságból III.

IV.

férfi

nő

összesen

180,5

171,3

351,8

133,0

80,8

213,8

2,1

+ 28,5

+ 26,4 159,4

+

82,9

242,3

M unkaképes korú nem kereső népesség

21,1

88,4

109,5

ebből: tanulók

15,0

13,9

28,9

_

___

100 ak tív keresőre jutó e lta rto tt ebből: m unkaképes korú

138,5 45,2

A m u nkaerőhelyzet jellem vonásai alap já n m egállapítható, hogy a megye foglal­ koztatottsági helyzete az országos átlagon belül kedvezőtlen. Az összehasonlításra le­ hetőséget adó KSH. á ltal végzett szám ítások szerint a m unkaképes korú népesség fog­ lalkoztatottsági színvonala alacsonyabb, m in t országosan. Figyelem be kell venni to ­ vábbá em ellett azt is, hogy a m egye népességének az országos átlag n ál kisebb h án y a­ da m unkaképes korú, am i a keresők és e lta rto tta k kedvezőtlen a rá n y á t eredm ényezi. M indem ellett m ég meg kell em líteni, hogy a megye esetében jellem ző a m ezőgazda­ sági keresők m agas aránya, illetőleg a nem m ezőgazdasági keresők között is m agas az időszakosan foglalkoztatottak aránya, az ak tív keresők jelentős szám a m egyén kívüli m unkahelyen dolgozik, így a népesség alacsony foglalkoztatottsági színvonala m el­ lett a jövedelm i színvonal is alacsony. A m egye m unkaerőhelyzetének egyik jelentős p roblém áját az ifjúság to v áb b tan u ­ lási és m u n k avállalási helyzetének alak u lása képezi. Ennek időszerűségét növeli az, hogy az 1950-es évek első felének m agas születési ará n y a folytán a dem ográfiai h u l­ lám k ifu tása a III. ötéves terv időszakára esik. Ez az országosan is jellem ző hely ­ zet a m egyében két szem pontból sajáto san jelentkezik: — a születések szám ának csökkenése az AB. tilalom u tá n nem v o lt olyan m értékű m in t országosan, te h át az ebből eredő m unkaerőgazdálkodási problém a fen n állá­ sával tartó sab b an szám olhatunk; — továbbá m ivel a dem ográfiai h ullám k ifu tá sán a k ilyen h atása az ország m ás te rü ­ letein is tapasztalható, szám olni kell azzal, hogy csökkenni fog a megye terü letén kívül beiskolázható fiatalok szám a; fokozottabban előtérbe kerül a m egoldás m e­ gyén belüli keresése. 19

Az utóbbi négy évben S zabolcs-Szatm ár megyében közel 3000 fővel em elk ed ett az általános és több m in t 800 fővel a középiskolát végzők szám a. Az általán o s iskolát végzők részére a középfokú oktatás kiterjesztésével növekedett a to v áb b tan u lási le­ hetőség. A továbbtanulók és végzők ará n y án ak em elkedésével párhuzam osan nem em elkedett a m unkavállalás lehetősége. A középiskolát végzettek m u n k a v állalá sát ne­ hezíti a m egyén belüli m unkahely hiánya, v alam in t az, hogy a m egye középiskolai szerkezetében — szükségm egoldásként — a gim názium ok túlsúlyban v an n a k ; m íg a gim názium ot végzetteknek csak alig egyharm ada, addig az egyéb középiskolát vég­ zőknek több m int fele dolgozik. Az iskoláikat végzők helyzetével, a beiskolázásokkal kapcsolatos ism eretek azt bizonyítják, hogy a területi m unkaerőgazdálkodási feladatok egyik legfontosabb ré ­ szét az ifjúsággal kapcsolatos problém ák képezik. Az iskoláikat végző, m unkaképes korba lépő fiatalok képezik a legfontosabb új m un k aerő fo rrást. T ehát sem a m u n k a­ erőellátás, sem a fiatalok foglalkoztatása szem pontjából nem közömbös, hogy az is­ kolai képzés arányai összhangban legyenek a megye m unkaerőszükségletével, illetve hogy a dem ográfiai h ullám problém áinak m egoldására alk alm azo tt túlképzés elsősősorban szakképzettséggel rendelkezők terü letén jelentkezzen. K özelebbről ez a megye esetében azt az igényt jelenti, hogy a jelenlegi kereteken belül is — az egységes tanterem -gazdálkodás ú tjá n — növelni kell a szakképzettsé­ get nyújtó oktatási form ák arányát, elsősorban m ezőgazdasági téren ; továbbá az új fejlesztéseknek is alapvetően ilyen szakirányúnak kell lenni. A megye dem ográfiai helyzete az eddigiekben is több olyan tényezőt ta rta lm a ­ zott, m ely sajátossá te tte az országos átlagon belül. A jövőre vonatkozó megfelelő de­ m ográfiai előbecslésekkel ezidőszerint nem rendelkezünk, de valószínű az a feltéte­ lezés, hogy eddigi sajátosságai a m agas term észetes szaporodási arány, a vándorlási veszteség — a jövőben is fennállnak. A rendelkezésre álló m u n k aerő fo rrás azonban nem csak a dem ográfiai tényezők függvénye, te h á t nem csak a term észetes szaporodás és a belföldi vándorlások által m eghatározott m u n kaerőkapacitás, hanem függvénye egyéb körülm ényeknek is. így annak, hogy a jövedelm i viszonyok és egyéb körü lm é­ nyek (szakképzettség, családi körülm ények) m ennyire teszik szükségessé, illetv e le­ hetővé a m unkaképes népesség m unkába állását. L eginkább befolyásolják e ténye­ zők a m unkaképes korú nem kereső nők, illetve a m unkaképes korba lépők m u n k a­ vállalását. E szem pontból a dem ográfiai tényezőkön túl alapvetően k ét jelenséggel kell szám olni; egyrészt fokozódik a m unkaképes nők m u n k av állalási hajlam a, m ás­ részt növekszik az ifjúság iskolai képzésének ideje, te h á t em elkedik az első m u n k áb a lépés életkora. A családneveléssel kapcsolatos terh ek n ek az átlagos családnagyság csökkenésével, ezeknek a feladatoknak társadalm ilag szervezett m egoldásával — (óvo­ dai-, bölcsődei ellátás, szolgáltató ip a r fejlődése stb.) egyre nagyobb lehetőség van a háztartásbeli nők m u nkavállalására. Ez a folyam at leginkább nem úgy m egy végbe, hogy a háztartásb eli nők m unkábaállnak, hanem úgy, hogy egyre kevesebb m u n k a­ képes korba lépő nő lesz h áztartásbeli. Az ifjúság iskolai képzési idejének e m e lk e d é ­ se, az első m unkábalépés életk o rán ak em elkedése összefügg a népesség ku ltú rszín v o nalának, a term elés szakm unkás szükségletének em elkedésével (a m egye szocialista ip arában foglalkoztatott szakm unkások 84%-a rendelkezett 1965-ben szakm unkás képesítéssel). M indezen tényezők várh ató an a m unkaképes népesség em elkedését fogják ered ­ ményezni. Az elkövetkező években az 1953—1956. évi „dem ográfiai h u llá m ” következ­ tében a m unkaképes korba lépők szám a meg fogja h alad n i a m unkaképes korból k i­ lépők szám át. A vándorlási veszteség csökkenésének m á r m a is ta p asztalh ató k jelei és a jövőbeni csökkenés előreláthatóan m ég nagyobb m érték ű lesz és nem fogja m eg-

20

haladni a népességnek a term észetes szaporodásból eredő növekedését. A m u n k ak é­ pes korú népesség ilyen m ódon történő em elkedésével p árh u zam o san 1966. u tá n v á r­ hatóan em elkedni fog a m unkaképes k o rn ál idősebb ak tív keresők szám a is. Ezt elő ­ segíti egyrészt a m un k ak ép es k o rn ál idősebb k o rú ak szám án ak em elkedése, másrészt* az általános m unkaképesség fokának em elkedése. V égül a fo g lalk o ztath ató m u n k a­ erőforrás szem pontjából figyelem be kell venni azt is, hogy a m egye jelenlegi in g á­ zási vesztesége csökkenni fog, illetve az ingázók jelentős része tö rek ed n i fog arra, hogy lehetőség sz erin t a m egye te rü leté n vállaljo n m un k át, így lényegében a megye területen ren delkezésre álló m unk aerő fo rrás ezáltal az ak tív keresők ad o tt k eretén belül relatív e is növekedni fog. M indezek összességében azt jelentik, hogy a h a rm a d ik ötéves te rv időszakában a foglalkoztatható m u n k a erő fo rrás em elkedése várható, am i to v áb b á feltételezi, hogy a jelenlegi problém ák m egszüntetése, v a la m in t a jövőbeni egyensúly létreh o zása a foglalkoztatottak szám a, a m unkaerőszükséglct növelése ú tjá n v aló síth ató meg. A m unkáéiőszükséglet növelése, m int alapvető m unkaerőgazd álk o d ási célkitűzés azon­ ban feltételez olyan jellem vonásokat, hogy — lehető,ég sz eiin t d ec en tra liz álta n a még bevonható m u n k aerő fo rrás te rü leti m eg­ oszlásának m egfelelően tö rté n jen ; az eddigieknél több lehetőséget ad ja n a k a szakképzetlen nők fo g lalk o ztatására, te ­ gyék lehetővé a fo g lalkoztatott nők a rá n y á n a k em elését; - segítsék elő az egyenletes foglalkoztatást; a foglalkoztato ttak szám a jelenlegi idő­ szakosságának csökkenését. A m unkaképes korú népességnek m ár em líte tt alak u lása, figyelem be véve, hogy a m unkaképes kornál idősebb ak tív keresők szám a m integy 5% -kal em elkedik, azt e re d ­ ményezi. hogy a foglalkoztatható m u n k aerő fo rrás a h a rm a d ik ötéves te rv időszaká­ ban m egközelítően 10 ezer fővel fog em elkedni. K iin d u lv a to v áb b á abból a m in im á­ lis fo glalkoztatás-politikai célkitűzésből, hogy ja v u ljo n a m u n k ak ép es népesség fog­ lalkoztatási viszonya, és a jelenlegi alacsony szintről legaláb b 700 főre em elkedjen az ezer m unkaképes lak o sra jutó te rü lete n fog lalk o ztattak szám a, azt jelen ti, hogy a harm adik ötéves te rv időszakában m in im álisan 13 ezer fővel kellen e növelni a te rü ­ leten foglalkoztatott keresők szám át. T erm észetesen az új m u n k ah ely ek létesítése nem lehet csak ilyen, a népesség foglalkoztatottsági viszonya á ltal m eg h atáro zo tt célkitű■ » rv-gvénve, de a m ár eddig elm o n d o ttak a la p já n is nyilvánvaló, hogy ilyen cél­ kitűzésnek valam ennyi é rd e k elt szerv célkitűzésével egyezőnek kell lenni, hiszen az fi. T. területi szám ításai szerint az 1000 m u nkaképes lak o sra ju tó ak tív keresők szá­ ma a megye te rü lete n 1966-ban 638 fő, az országos 757 fős és az alföldi k ö rzet 702 íós átlagával szem ben. A lakóhelyek és m u nkahelyek közötti távolság csökkentésére irán y u ló törekvések ugyanakkor feltételezik, hogy ezek az új m u nkahelyek csak részben létesü ljen ek N yír­ egyházán Igv a m unkaképes népesség szám ára vonatkozóan végzett szám ítások alap ján 1970-ig M átészalka község körzetében m integy 5—6 ezer, K isv ard a körzetében minünv 2 - ezer, N yíregyháza körzetében m integy 5—6 ezer, m íg a megye többi területé m integy 6 7 ezer új m u n k ah ely létesítése válik szükségessé (ezek közül is elsősorb-in V asárosnam cny és N y írb áto r körzetének fejlesztése indokolt). E terü letek többsége a m unkaerő k ap acitás m e lle tt rendelkezik a fejlesztés m ás feltételeiv el is, így elsősorban a \a s ú ti és közúti szállítás viszonylag m egfelelő ú tv o n alaiv al. De á l­ talában «- ■ • kapcsolatban, v alam in t a m egye általán o s fejlesztésével k ap cso latb an is »n fentied alap ja n el kell m ondani, hogy az m ég m a gazd aság talan n ak tűnő, illetőleg nagyobh járulékos költségekkel m egvalósítható esetekben is szükségszerű. 21

A m u n k a e n rz ü k sé g le t ilyen m értékű növelését, az új m unkahelyek létesítését a nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztésével kell elérni. E m ellett te rm é'ze tese n fej­ lesztendő a mezőgazdaság is, azonban ez v árh a tó an nem fogja az itt fo g lalk o ztato ttak szám ának jelentős em elkedését eredm ényezni és 1970-ben v árh ató an az 1965. évi szin­ ten m arad. A nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztése m ellett a m ezőgazdaság m u n ­ kaigényességének növelése az ért is fontos, hogy ezáltal ellensúlyozza a m ezőgazdaság m unkaerőszükségletének egyéb tényezőkből eredő csökkenését. A m ezőgazdasági m u n ­ k a term elékenységének em elkedése, a m unkaszervezés hatékonyságának jav u lása, a fokozódó gépesítés a term elés m unkaigényességének v áltozatlansága esetén a m u n k a­ erőszükséglet csökkennérét, a nem m ezőgazdasági ágazatok rendelkezésére álló m u n k a­ erő növekedését, jelen körülm ények között a foglalkoztatottsági szint visszaesését eredm ényezné. M ásrészről viszont a m ezőgazdaság m unkaigényességének növelése — a m ezőgazdasági term eléssel szem ben tám asztott fogyasztói igények m ellett — azért is fontos, hogy terü leti m egoszlása folytán leginkább alk alm as a nők foglalkoztatási p ro b lém ájának m egoldására, am i azt jelenti, hogy a m ezőgazdaságban em elkedni fog a foglalkoztatott nők aránya. A mezőgazdaság m unkaigényességének növelését átm e­ netileg m unkaigényesebb szántóföldi és kertészeti k u ltú rá k ará n y án ak növelésével kell biztosítani, am i egyrészt az egyenletes foglalkoztatás szem pontjából szükséges, m ásrészt viszonylag rövid időn belül előidézi a m unkaerőszükséglet növekedését. Munkaerőgazdálkodási feladatok a mezőgazdaságban A megye m ezőgazdasági m unkaerőszükségletére vonatkozóan végzett szám ítások szerin t a harm ad ik ötéves te rv időszakában is a legtöbb keresőt foglalkoztató ágazat lesz. Ezek alap já n az évi átlagos m unkaerőszükséglet 1970-ben m egközelítőleg 132,7 ezer, a m unkacsúcsok idején 150,0 ezer fő. M indezek azt jelentik, hogy 1970-ben is a keresők több m int 50% -a lesz a m ezőgazdaságban foglalkoztatva, ezért nem csak a m unkaerőgazdákodás, hanem a népesség jövedelm i viszonyai szem pontjából is fon­ tos kérdés. M int legdöntőbb ágazata, a m unkaerőgazdálkodási p roblém ákban is nagy jelentőségű, am elyek a m unkaerőhelyzet alapján — a m ezőgazdasági term előszövetkezetek m unkaerőgazdálkodási pro b lém áin ak m eg­ oldása; — a m ezőgazdasági m unkacsúcsok m unkaerőszük,-égletének, a keresők holtidényben tö rténő foglalkoztatásának biztcsítása, az időszakosság csökkentése felad ataiban jelentkeznek. A m ezőgazdasági term előszövetkezetek m unkaerőgazdálkodási kérdései egyrészt m in t a m ezőgazdasági ágazat legdöntőbb szektora, m ásrészt m in t a m unkaerőgazdái ■ kodási kérdések m egoldásának valam ennyi szektor közül legpro b lem atik u sab b te rü ­ lete jelentkeznek. A term előszövetkezeti lakosság nem csak m in t a közös gazdaságok m unkaerő alap ja k erü lt szám ításba, hanem m int a népesség azon rétege, m elynek gaz­ dasági a la p ja a term előszövetkezet, te h á t o tt foglalkoztatását és ezen keresztül m eg­ felelő jövedelem m egszerzésének lehetőségét kell biztosítani. A m unkaerő h ely zetre ké­ szített m érlegek szerint jelenleg a m unkacsúcsok idején kisebb m unk aerő h ián y , míg az egyéb időszakokban általáb a n m unkaerő felesleg jellemző. A zonban az utóbbi év ek ­ ben nem csak a rendelkezésre álló m unkaerő csökken fokozatosan, h an em rom lik k o r­ összetétele is, te h á t a m unkaerőgazdálkodás nagyobb m értékben a m u n k se rő 'z ü k ség let biztosításának kérdése, a m unkaerőszükségletnek a rendelkezésre álló m unkaerő szerinti alakítása. Az összes term előszövetkezeti tagok szám a 1961—1962 között 2,3 % -kal, 1962—1963 között 0,4% -kal, 1963—1964 között 1,7%-kal, 1964—1965 között 1,1

22 1

% -kal csökkent. A m agas korösszetétel m ia tt a halálozásokból és egyéb okokból e re ­ dő létszám csökkenés m eg h alad ja a belépésekből eredő növekedést; b á r a kilépések­ ből eredő csökkenés egyébként az utóbbi években a la tta m a ra d a belépők szám ának Ennek ered m én y ek én t m egváltozott a term előszövetkezeti tagság korösszetétele Is. a fiatalabb korosztályok csökkenésével párhuzam osan a 60 éven felüliek ará n y a 32,5 % -ról 39,0%-ra em elkedett. C saknem egyértelm űen m egállap íth ató tehát, hogy a t e r ­ melőszövetkezeti tagság létszám ának és korm egoszlásának alak u lása a m eglévő tagok term észetes fogyását és öregedését jelenti.

LÉTSZÁM VÁLTOZÁS 1962-—1964 között férfi 26 éven aluli 27—59 éves 60 éven felüli

— 809 — 3014 -b 2009

Összesen:

— 1814

no — 924 — 1628 ,- 2633 [

81

1964—1965 között OSSZ,

nő

férfi

7 — — 1733 -b — 4642 — 1106 — 60 + -b 4642 — — 1733

— 1159

—

OSSZ,

97 319 338

— 90 — 1425 + 278

79

— 1238

Eközben m egváltozott a nem ek a rá n y a is, em elkedett a női tagok ará n y a és 196iben 37,3" o. 1962-ben 37,3%, 1963-ban 38,5%, 1964-ben 38,1%, 1965-ben 38,6% volt. A különböző korcsoportok ará n y ai eltérőek, a fiatala b b k orcso p o rto k ra a nők nagyobb, az idősebb korcsoportokra kisebb a rá n y a jellem ző. Ezek k ialak u lása egyrészt üssze:ugg azzal, hogy a fiatalab b férfiak nagyobb a rá n y b a n v állaln ak a m ezőgazdaságon kívül m unkát, m ásrészt a férfiak e rre a k o rra eső elfoglaltsága (katonai szolgálat, t a ­ nulás stb.) is elősegíti azt. Az idősebb korú nők háztartási és családi elfoglaltsága játszik szerepet alacsonyabb ará nyukban. A tagok szam anak alak u lá sa azon túl, hogy az átszervezés elő tti állapotokban rejlő különbségekét is m agába foglalja, legfőbbképpen a jövedelem alak u lásáv al van .-.apcsolalban. A tagsűrűségben a k isparaszti gazdálkodás k örülm ényei között is vol­ tak különbségek es ez az átszervezés u tá n is jelentkezett. Lényeges különbség laDasgtalhnfó abból kifolyóan is, hogy az elván d o rlás csökkentésére hozott a d m in isz tra­ tív rendszab.il> o kát az egyes te rü lete k en hogyan alkalm azták . A legdöntőbb azonban c kérdéib-.fi a jövedelm i színvonal. Az átlagosnál m agasabb 1 főre eső jövedelem ha nem s m inden esetben eredm ényezi a tagok szám ának em elkedését, leg tö b b n y ire az átlae'isncl i.isebli m é rték ű csökkenésével já r együtt. V iszont az átlag o sn ál kisebb mértékű jö\ ecielmi színvonal a tagok szám ának nagyobb m érték ű csökkenését ered ­ ményezi ez legtöbb esetben nem is m int elvándorlás, han em m int a vonzó hatás hiánya jelentkezik. ír ■z. 'gazdasági term előszövetkezetek m unkaerőhelyzete term észetesen n em í t é l ­ hető meg •-1» a taglétszám alap já n , a m unkaerő ellátásb a n igen jelen tő s szerepe van a bevonj^ , jo családtagoknak is. Az e rre vonatkozó adato k alap já n m egállapítható, hogy em elkedik a közös m u n k áb an résztvevő családtagok szám a (1963 évben 10 651, 1964 évben 1.3 282, 19G5-ben 10 910 családtag v e tt részt a közös m u n k ák b an ), azonban Így is a í, csont a term előszövetkezeti lakosság bekapcsolódása a közös m unk ák b a. A mezúKn.- iiw-MKi term előszövetkezeti lakosság 49,7%-a term előszövetkezeti tag, 49,1%-a családin* és 1.2"u-a egyeb külső m unkaerő. Ezen belül a férfiak és nők a rá n y a élté rő; o b i n a k nagyobb h ányada term előszövetkezeti tag 23

A te r m e lő s z ö v e tk e z e ti ta g o k s z á m a a te r m e lő s z ö v e tk e z e ti la k c s s á g % - á b a n

K orcsoport

férfi

nő

14—18 éves

5,1

4,1

19—39 éves

51,7

36,8

40—59 éves

82,6

36,6

60—64 éves

85,4

41,5

65 év felett

77,7

79,4

ö sszesen:

60,8

37,3

M egállapítható továbbá, hogy a fiatalabb korosztályok részvétele a term előszö­ vetkezeti m un k áb an lényegesen a la tta m arad az idősebbek, különösen az idősebb m unkaképes k orúak aktivitásának. T ovábbá a term előszövetkezeti lakosság korössze­ tétele fiatalab b m int a tagság korösszetétele, különösen a férfiaknál. A rendelkezésre álló m unkaerőre vonatkozó fenti felm érés egyébként a rra is utal, hogy a term előszövetkezeti tagoknak és családtagoknak kevesebb m in t fele, csak 49,1 % -a vesz részt a közös m unkákban. Ezen belül a férfiak n ak több m in t fele (56,9%-a) a nőknek 40,5%-a dolgozik. A két nem ak tiv itá sán a k különbsége ab b an van, hogy míg a férfi tagok nagyobb arán y b an és a családtagok kisebb ará n y b an vesznek részt a közös m unkában, addig a női tagok a férfi tagoknál kisebb m érték b en és a család ­ tagok a férfi családtagoknál nagyobb m értékben dolgoznak. A m ezőgazdasági női né­ pesség az átszervezést követően általáb an nagyobb m érték b en m a ra d t a m ezőgazda­ ság szövetkezeti szektorában m int a férfiak, ugyanakkor h áz ta rtá si elfoglaltsága kö­ vetkeztében nagyobb m értékben van különösen a rendszeres m unkavégzésben gátol­ va. E jelenségekben kifejezésre ju t a korábban k ia lak u lt k étlak i k isparaszti életfo r­ m a is, am ikor a m ezőgazdasági m unkák elvégzése jórészt az otthon m a ra d t család­ tagok feladata volt, míg a férfi családtagok nem m ezőgazdasági m unkah ely en dolgoz­ tak. E e különösen a női családtagok nagyobb arán y ú részvételében kifejezésre ju t a m unkaerőhelyzetből következő szükségszerűség is; a m unkaerőszükséglet kielégíté­ se jelenleg egyik legkönnyebb módon úgy biztosítható, ha növekszik a közös m u n ­ kákba bevontak száma. Ügy a term előszövetkezeti tagokra, m in t családtagokra legnagyobb elszívó h a tá st a h áz tartási m unkák, illetve a nem m ezőgazdasági m unkahelyek jelen tik . A nem d o l­ gozó m unkaképes tagok 57,3%-a h áz tartási elfoglaltsága, 15,6%-a a term előszövetke­ zeten kívüli m unkahelyen m eglévő m unkaviszonya következtében nem dolgozott. A term előszövetkezeti tagok családtagjai közül a közös m u n k áb an részt nem vevők 29,6 % -a tsz-en kívüli nem m ezőgazdasági m unkahelyen, míg 38,9%-a h áz ta rtá sb a n dk, gozott. A m ezőgazdaságban foglalkoztatott nők arán y a szám ítások sz erin t alacsonyabb az országos átlag n ál; a nem m ezőgazdasági m unkalehetőségek viszonylagos h ián y a kisebb m értékben gyakorolt szívóhatást a férfi lakosságra, így a női népesség b ek ap ­ csolódása a m ezőgazdasági m un k ák b a kisebb m értékben v o lt a m u n k aerő h ely zet á l­ ta l indokolt. A m ezőgazdasági term előszövetkezetek — különösen a gazdaságilag gyenge tszek — m unkaerőgazdálkodási problém áinak m egoldása m in t az eddigiekből is m egál­ lap íth ató, te h á t azon m úlik, m ennyire sikerül a m egfelelő jövedelm i színvonal, rend2!

szeres foglalkoztatási lehetőség ú tjá n biztosítani a fiatalab b m unkaképes korú mező­ gazdasági lakosság ak tív bekapcsolódását. A jövedelm ek em elése azonban nem csu­ pán elhatározás kérdése, hanem gazdasági tényezők — többek között a term előszövetke­ zeti lakosság ak tív m unkavégzésének — függvénye. T eh át a jö vedelem alakulást n agy­ m értékben m eghatározzák azok a tényezők, m elyek részben a jövedelem alak u lá sá­ nak következm ényei. Éppen a legutóbbi időkben tö rtén tek olyan népgazdasági szintű intézkedések, m elyek a m ezőgazdasági term elés jövedelm ezőségét segítik elő és ilyen intézkedések előreláthatóan a jövőben is fognak történni. Ezt a célt szolgálják a te r­ melési szerkezet v álto zására vonatkozó intézkedések is. A különböző vetésszerkezet, művelési ágm egoszlás nem csak különböző m unkaerőigényt, han em eltérő gazdasági eredm ényt, jövedelm i színvonalat is jelent. Ezek m e lle tt a gazdasági jellegű intézkedések m ellett elsősorban a falusi ifjúság mezőgazdaság felé irán y ításá ra fel kell használni a felvilágosító tevékenység, elsősor­ ban a szervezett pályaválasztási tanácsadás n y ú jto tta lehetőséget. Az a tény, hogy az ifjúság érdeklődése, pályaválasztási h ajlam a jelenleg a rá n y tala n u l nem a mezőgazd a'ág felé irányul, a pályaválasztási tanácsadás, elsősorban a szülők felvilágosításának hiányosságaiból is ered. így pl. a szakm unkásképzés keretében to v áb b tan u lásra je le n t­ kezett és felv ételt nem n y ert általán o s iskolát végzett tanu ló k statisztik ai m egfigye­ lése alap já n m egállapítható, hogy elsősorban a p araszt szülők gyerm ekeinek érdeklődé­ se irán y u lt az úgynevezett divatos ipari szakm ák felé. A szervezett felvilágosító m unka, m in t a m u n kaerőután p ó tlás szerves részének alapvető feladata, hogy az ifjúság irá n y ítá sá t a m unkaerőszükségletnek m egfelelően befolyásolja, jelen esetben biztosítsa a m ezőgazdasági m unkaerőszükséglet u tá n p ó tlá ­ sát. ennek k eretében is elsősorban a m ezőgazdasági szakm unkásképzés irán ti érd ek ­ lődés fokozását, a tovább nem tanulók m ezőgazdasági m unk ák b a való bekapcsolódá­ sának elősegítését. A m ezőgazdasági term előszövetkezetek m unkaerőgazdálkodási kérdései kapcsán szólni kell arró l az ellentm ondásról is, m ely a m egye általán o s foglalkoztatottsági problém ája — te h á t a m unkaerőszükséglet növelésének igénve — m ásrészről a m e­ zőgazdasági term előszövetkezetek m unkaerő ellátási p roblém ája között fennáll. M i­ közben növelni kell a foglalkoztatási problém ák m egoldására a nem mezőgazdasági, sőt a m ezőgazdasági te rü lete k m unkaerőigényét, egyik m unkaerőgazdálkodási p ro b ­ lém át a m ezőgazdasági term előszövetkezetek m unkaerő ellátása jelenti. Az é rin te tt m unkaerőgazdálkodási célkitűzések valam ennyi esetben a m unkaképes népesség fog­ lalkoztatottsági színvonalának növeléséből in d u ltak ki, te h á t olyan felté*elezéssel él­ tek, hogy tökéletesedik az összhang a m unkaerőszükséglet és a rendelkezésre álló m unkaerő között. F eltételezik — és a m unkaerőgazdálkodási intézkedések részben erre is irán y u ln ak — hogy a m unkaképes népesség m unkavégzési szándékát tényle­ gesen gvakorolni is kívánja. Elsősorban a m unkaképes nem keresők nagyobb m u n ­ kavállalási szándékával, illetve a m ezőgazdasági keresőknél lévő m u n k aerő tartalék o k m ozgósításával szám olunk. Ez te h á t azt jelenti, hogy a m u nk aerő fo rrás ad o tt keretek között is növekszik, csökkennek a k ih aszn álatlan m unkaerőtartalék o k , és végbem egy egy olyan folyam at, m ely a m ezőgazdaság m egnövekedett m unkaerőszükségletének a mezőgazdasági keresők a d o tt abszolút szám án belüli kielégítését jelenti, m iközben a m unkaképes nem kereső nők egyrésze a m ezőgazdaságban v állal m unkát. U gyanak­ kor nyilvánvaló, hogy ilyen összhang, m ég ha a m egye összességében lé trejö n is, a gazdasági egységek esetében igen változatos, eltérő m unkaerőhelyzet k ialak u lását fog­ ja eredm ényezni. A m ezőgazdasági term előszövetkezetek ilyen m unkaerőgazdálkodási problém ája azonban a m unkaerőellátás gondjaival küzdő term előszövetkezetek o ld a­ láról van felvetve.

A m ezőgazdaság m ásik igen fontos m unkaerőgazdálkodási felad ata a m unkacsú­ csok m unkaerőszükségletének biztosítása, illetve a m ezőgazdasági keresők foglalkoz­ ta tá sá n a k kibővítése, az időszakosság csökkentése. A foglalkoztatottsági szín t ja v u lá ­ sának. a m unkaképes nem kereső népesség csökkenésének term észetes következm é­ nye, hogy az időszakosan előálló m unkaerőszükséglet kielégítése m ind nagyobb n e­ hézségekbe ütközik, illetve nyilvánvaló, hogy a m unkaképes népesség egyre nagyobb h án y ada törekszik állandó m u n k aalk alo m ra és relatív e is csökken az időszakos m u n ­ kalehetőség fedezetéül rendelkezésre álló m unkaképes népesség. Ez a jelenség, am i term észetesen nem csak a m ezőgazdaságra jellem ző, hasonlóan p ro b lém át je le n t más terü leteken is. A m unkaerőszükségletre vonatkozó szám ítás szerin t a mezőgazdasági fő időszak átlagos és m unkacsúcs m unkaerőszükséglete között több m in t 55 ezer fő el­ térés van és a m unkacsúcs m unkaerőszükségletének valam ivel több m int 20% -a van egész évben foglalkoztatva. A m ezőgazdaság időszakos jellege ezt megelőzően is fen n ­ állo tt és az a jövőben sem küszöbölhető ki teljes m értékben, ezért a m unkaerőszük­ séglet időszakosságának relatív csökkenése m ellett a m unkaerőgazdálkodás felad atát a még bevonható ta rtalék o k m ozgósítása is jelenti. T ehát egyrészről a jelenlegi holt­ időszakok alacsonyabb m unkaeröszükrégletének növelése, a m unkacsúcsok m unkaerő szükségletének csökkentése, illetve az ebben az időszakban rendelkezésre álló m u n ­ kaerő növelése je len t feladatot.

A termelőszövetkezetek 1966 évi munkaerőhelyzete

100 (EZER PÚ) 95

1

A

90 85 80 75 70 65 60 55 50

/-•‘'■A

...

f u A .

/

/

/

r

VS

/ .../ 1"

\ \\ \

\\

\ \

/

45 40

/

35 30 25

-

*/

\

w

20 15 10 5 0 JAM

ffS<3 'MARC-' APfí

MA)

RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MUNKAERŐ'.-..........

26

JÚN. ' JÚi

' AUE. SZEPT.' OKT.

NQV.

ŐSE.

TÉNYLEBES MUNKAERŐ SZÜKS• --------------

A holtidőszak m unkaerőszükségletének növelését a m ezőgazdaság v ertik ális in ­ tegrációjának, a feldolgozó és a m ellék üzem ágak fejlesztésével, a term elési szerkezet változtatásával, elsősorban a zöldségfélék és kertészeti növényféleségek, a dohány v e­ tésterületének növelésével kell biztosítani. U gyanakkor m egfontolás tá rg y áv á kell tenni a gyüm ölcsterm elés fejlesztésének korábbi elképzeléseit. C sökkenteni kell a té ­ li alm aterm elés egyoldalúságát, hiszen az jelenlegi ará n y ai m e lle tt is éppen a leg­ nagyobb p ro b lém át jelen tő őszi m unkacsúcs idején jelen tő s m u nkaerőszükséglettel jár. P éldául a m egyére k észített és a g y ü m ölcsterületet R? ezer k h -b an előirányzó 20 éves terv szerint az alm a te rü lete 1980-ban 48 ezer kh, am in ek kézi m u n k aerő szü k ­ séglete az F. M. á ltal k ia d o tt tervezési u ta sítá s sz erin t október h ó n ap b an m agas gé­ pesítés m ellett kb. 25 ezer fő. T ekintve, hogy a m unk aerő h ely zet feltéte lez ett a la k u ­ lása m ellett a m ezőgazdasági m unkacsúcs több m in t 150 ezer fős m unk aerő szü k ség le­ te m ár több helyen feszültséget okozhat (a rendelkezésre álló kb. 360 ezer m u n k a k é ­ pes népességből nem m ezőgazdasági te rü lete n felhasznált, illetv e ingázó kb. 130 ezer keresők és kb 40 ezer m unkaképes korú tan u ló k m e lle tt ez feltételezhető), fokozni kell a még bevonható ta rta lé k o k m ozgósítását. E m ellett igénybe kell v en n i az ideiglenesen felszabaduló m u n k aerő k átcso p o rto sításán ak az iskolai tan u ló k szerv ezett foglalkoz­ tatásának lehetőségét. T ávlatilag m egfontolás tá rg y á t képezheti az iskolai tan u lm án y i szünetek m ódosítása, az őszi szünet bővítése ú tjá n n y ú jto tt foglalkoztatási lehetőség igénybevétele. A m ezőgazdasági term előszövetkezetekben fokozni kell a m eglévő tagság közös m unkában való résztvételét, an n a k gyakoriságát, rendszerességét, a n y u g d íjas és já ra ­ dékos tagok ak tiv itá sát, továbbá a term előszövetkezeti tagok nem m ezőgazdasági ág a­ zatban dolgozó csalá d tag jain a k alk alm i bevonását. T ehát ad o tt k ere tek e n belül is nö­ velni kell a m unkaerő k ap acitást. A rendszeresen dolgozó term elösszövetkezeti tagok átlagos m u n k ateljesítm én y e a m unkacsúcsok idején is csak 20—22 m u n k a n ap v o lt h a ­ vonta, m íg a nyugdíjas és járad ék o s tagok, a dolgozó családtagok 15—16 m u n k an ap o t teljesítettek; te h á t jelenleg ezeknek az átlag teljesítm én y e k n ek fokozásával is je le n ­ tős m unkaerő többle té t le h et biztosítani. Az eddig szerzett ta p asz talato k a la p já n m eg­ állapítható, hogy a szu b jek tív okok m ellett, v a la m in t az, hogy a gazdasági eredm é­ nyek objektíve m ennyire segítik elő ezt, a term előszövetkezeti tagok és családtagok közös m u n k áb an való ak tív résztvétele nagym értékben az alk alm az o tt jö vedelem el­ osztási form ától függ. Á ltaláb an azok a jövedelem elosztási fo rm ák felelnek meg leg­ jobban, m elyek közvetlen form ában, egyenes m ódon h atáro zzák m eg a m u n k a rze rin i megszerezhető jövedelm et. M unkaerőgazdálkodási feladatok a népi m ezőgazdasági ágazatb an Mivel a m ezőgazdaság te rü leté n alk alm azo tt intézkedések, a m unkaigényesség nö­ velése a m egye foglalkoztatottsági p ro b lém áin ak m egoldását nem bizto sítják , legfon­ tosabb szerepe a nem m ezőgazdasági ágazatok fejlesztésének, elsősorban az új ip a ri m unkahelyek létesítésén ek van. A k o n k ré t létesítm ények m egnevezését, helyét, id e­ in nehéz lenne m eghatározni, e k érdésnél ugyanis csak általán o sság o k ra le h et szo­ rítkozni, hiszen az egyéb körülm ények á lta l is befolyásolt döntések függvénye. K i'n duio alap ja m ezőgazdasági ere d etű term ékek, a S zovjetunióval fo ly tato tt k eresk ed e­ lemből szárm azó nyersanyagok feldolgozása és jelentős szakképzetlen — elsősorban női — m u n k a crő tarta lék a i lehetnek. Az ezek alap já n létrejö v ő beru h ázási döntések*■■1 kapcsolatban a m á r e m líte tt te rü leti d ecentralizáláson tú l az aláb b i n éh án y k ö ­ vetelményt leh et tám asztani.

27

Az új m unkahelyeknek olyan új m unkaerőigényt kell lehetőleg jelen ten i, ami nem növeli tovább a megye m unkaerőszükségletének jelenlegi időszakosságát. T ehát lehetőség szerint az állandó jellegű m unkaalkalm at, illetőleg azokat kell fejleszteni, m elyek m unkaerőigénye a jelenleg alacsony m unkaerőszükséglettel já ró időszakokra esik, ezáltal m egvalósítható a m unkaerő-kooperáció. A fejlesztésnek ez a m ódja nem ­ csak az időszakosan foglalkoztatottak ará n y án ak csökkenését, h an em a változó m un­ kaerőszükségletű üzem ek igényének kielégítését, de a m ezőgazdasági m unkacsúcsok m unkaerőszükségletének biztosítását is szolgálja. E zért telep ítésü k n él különösen fi­ gyelem be kell venni, hogy az időszakos m unkaerőszükséglettel rendelkező üzem ek ne telep üljenek hasonlóan időszakos jellegű üzem ek vonzáskörzetébe; a m un k aerő szü k ­ ségletük alap já n egym ást kielégítő üzem eket célszerű azonos, elsősorban nem mező­ gazdasági te rü letek re telepíteni. A m egye m ezőgazdasági jellegű terü letein ek fejlesz­ tésével ugyanakkor a népesség foglalkoztatottsági színvonalának em elése m ellett elő­ segíthető a „kétlakiság”, a m ezőgazdasági m unkacsúcsok m unkaerőszükség'etének b ztosítása is. A nem m ezőgazdasági keresők szabad idejükben részt v eh etn ek a mező­ gazdasági m unkákban. A m unkaerőszükséglet növekedésének továbbá elő kell segíteni a foglalkoztatott nők ará n y án ak em elkedését, te h á t nagyobb részben nők szám ára alk alm as m u n k ah e­ lyeknek kell lenni. A nem m ezőgazdasági ágazatban foglalkoztatott nők arán y án ak növelése feltétlenül indokolt, hiszen 1966. évi adatok szerin t az ezen ágazatban fog­ lalk o ztatott nők 28,9%-os ará n y a nem csak hogy az országos átlagtól m a ra d t el (39,1 %), hanem az alföldi körzet 39,6%-os arán y átó l is. A m egye e téren ta p asz talt elm a rad ása különösen az ipar, a közlekedés és a kereskedelem terü letén jelentős, így el­ sősorban e területeken kell előrehaladást elérni. A fo glalkoztatott nők ará n y án ak nö­ velése azonban nem csak az új m unkahelyek ú tjá n szükségszerű, h an em azt a jelen ­ legi k eretek között is em elni kell. A jelenlegi arán y o k k ialak u lása nem csak a m u n ­ kahelyek, hanem a m unkaerőhelyzet term észetéből is eredő és igen sok olyan m u n ­ k aterü leten férfiak dolgoznak, m elyet m egfelelően nők is elláth atn ak . T eh át a megye m unkaerőszükségletének növelésével egyidejűleg végre kell h a jta n i a férfiak átcso­ portosítása ú tjá n a nők ará n y án ak em elését. Ez szükségessé teszi te rü lete n k én t a je ­ lenlegi arányok, illetve m u n k aterü letek felülvizsgálatát és an n ak m ódosítását, szük­ ség esetén m unkaközvetítési kötelezettség elrendelését. A Politikai B izottság 1965. augusztusi h atáro za ta fela d atk é n t jelölte m eg a m e­ gye gyorsabb ipari fejlesztését és m eghatározta ann ak irányát. E nnek szükségességét m a m ár úgyszólván m inden fórum on elism erik, de a gyakorlati m egvalósítás v o n ta­ to ttan halad. Ehhez határozottabb, tervszerűbb segítséget k érünk. N em kerg etü n k nagyipari ábrándokat, de problém áink m egoldása h atáro zo ttab b lépéseket követel a gyakorlati m egvalósítás terén. Hogy csak néhány p éld át em lítsünk, a Csiszolókorong­ gyár, R ioporitgyár, B útorgyár m egyébe történő telepítése szerepelt m ár a II. öté­ ves tervprogram ban is, szerepel jelenlegi III. ötéves terv ü n k b en is, de m egvalósításuk egyre bizonytalanabb. H asonló p roblém ákat lá tu n k a k itelepítendő b udapesti üzem ek megyébe történő telepítésénél. Ezek az üzem ek vonakodnak a m egyébe települni és gyakran olyan követelm ényeket tám asztan ak — üzemi épületek, járu lék o s létesítm é­ nyek — am elyekkel a megye nem rendelkezik. E téren fokozottabb m eg értést és h a ­ tározottabb központi segítséget kérünk. De k érjü k a fokozottabb segítséget az ért is, m e rt a gazdasági m echanizm us refo rm ja kapcsán, am ik o r a gazdasági döntések n a ­ gyobb m értékben a gazdálkodó egységek hatáskörébe kerülnek, a megye fejlődése h á t­ térb e kerülhet, m e rt területünkön nincsenek meg azok a gazdasági egységek, m elyek elősegíthetnék a megye gyorsabb ütem ű fejlődését.

A m egye ip a ri elm aradottsága közism ert. A m egye lakossága az ország lakossá­ gának több m in t 5,4%-a, ugyanakkor az ip a rb a n foglalko ztato ttak n ak csak 1,4%-a dolgozik a m egyében. A 10 000 főre ju tó szocialista ip a rb a n fo g lalk o ztato ttak szám a 358 fő és nem csak, hogy m essze elm arad az 1476 fős országos átlagtól, de jóval a la ­ csonyabb a m egye u tán legkedvezőtlenebb Somogy m egye 622 fős átlag átó l is. A m ikor a m egye gyorsabb ütem ű iparfejlesztéséről v an szó, g yakran felvetik azt, hogy ide az ipartelepítés gazdaságtalan, nem kifizetődő és nincsenek meg a fejlesztés előfeltételei. Ami a gazdaságosságot illeti, kétségtelen, hogy a beruházások m a még sokszor d rágábbak, m in t az iparilag fe jle tt területeken. A zonban h a a gazdaságossá­ got nem csak ilyen szűkén vizsgáljuk, hanem figyelem be vesszük a járu lék o s költsé­ geket, a m unkaerőbiztosítás, az üzem eltetés k ih a tását is, a m érleg sok terü leten a megye ja v á ra billen. E rre vonatkozó szám ítások szerin t valam ennyi k öltségkihatást figyelembe véve 8—9% -kal olcsóbb a szabolcsi ipartelepítés, m in t az országos átlag. Egy szabolcsi m unkaerő foglalkoztatása az ország m ás terü letén évente közel 20 ezer forint tö b b letk iad ást jelent, ugyanakkor az éves ipari átlag k eresetek a m egyében nem sokkal h a la d já k meg ezt, te h á t ez a körülm ény önm agában a népgazdaságnak csak­ nem 100%-os több letk iad ást eredm ényez. O rszágszerte, de különösen az ip a ri gócpon­ tokon nagy p roblém át okoz a lakáskérdés m egoldása. T udjuk, hogy B udapest lak ás­ p ro b lém áját — a nagyütem ű fejlesztés ellenére — többek között azért nem sik erü lt megoldani, m e rt az ip a r és ennek kapcsán az egyéb ágazatok az ország valam ennyi terü letérő l a népesség felá ra m lá sát eredm ényezi. De nem m indenben helytállóak azok a nézetek sem, am elyek az iparfejlesztés fel­ tételeit hiányolják. Először is nem m indenben igaz a megye nyersanyagszegénysége. A megye ip a rá n a k jelenleg is 85% -a a helyi anyagon alapul. De azt sem m ondhatjuk, hogy m egnyugtató m ódon ki lenne használva a helyi nyersanyagforrások megyében történő feldolgozása. Hogy csak néhány p éld át em lítsünk: a m egyében term elik az ország cuko rrépa term elésének 5% -át; cukorrépa feldolgozás a m egyében nincs. Itt term elik a napraforgó 15%-át, a napraforgóolaj feldolgozása csak 6% -ban történik. A megye a d ja az ország dohányterm elésének 50%-át, a ferm en tált dohány 41%-át, ugyanakkor továbbfeldolgozás nincs. A megye ad ja a felvásáro lt gyümölcs 25% -át: a gyüm ölcskonzerv term elésnek ugyanakkor csak 4% -át. A m egyéből szárm azik a fel­ vásáro lt tej 6,3%-a, a feldolgozott tejféleségeknek csak 3,60/0-a; a felv ásáro lt vágóál­ la t 5% -a, ugyanakkor a vágóhídi csontos nyershúsnak csak 1,3%-a. Ezzel a nem teljes felsorolással közelről sem azt szeretnénk alátám asztani, hogy a megye nyersanyagfé­ leségeinek m a ra d ék ta la n feldolgozását kellene biztosítani, de n éh án y n ak megyében történő feldolgozását lehetségesnek tartju k . A sa já t helyi anyagforrásaink m ellett egyik legdöntőbb ip artelep ítési tényezőnek ta rtju k a S zovjetunióval lebonyolított nyersanyagim portot. Ma az itt behozott alap ­ anyagoknak csak elenyésző részét dolgozzák fel m egyénkben. Távol áll az a gondolat, hogy a népgazdaság m ár m eglévő ip a ri üzem eit e m ia tt a megyébe telepítsék át. De a fejlesztések egyrészét, m elyek ezeknek az alapanyagoknak feldolgozására épülnek, in ­ dokoltnak ta rtju k a m egyében létesíteni. Egyes terü letek en (pl. épületasztalosipar) m egoldhatónak ta rtju k a félkészgyártás m egyében történő m egvalósítását, míg az összeszerelést a fogyasztó körzetekben kellene biztosítani. Vagy lehetségesnek ta rtju k a n y erso lajim port nagyobb m értékű m egyei feldolgozását m egvalósítani. Az im p o rt­ hoz hasonlóan m egoldhatónak ta rtju k a Szovjetunióba irányuló exporttevékenységgel kapcsolatos fejlesztéseket is. A foglalkoztatható m unkaerőbázist ta rtju k az egyik legfontosabb ipartelepítési tényezőnek; a m unkaképes korú nem keresők szám a, valam in t a jelentős ingázó erre megfelelő lehetőséget biztosít. A legtöbbet felv e tett szakm unkáserőhiány sem m in d en ­ 29

ben helytálló. Elsősorban azért, m e rt vidéki ipartelep ítésn él nem lehet kész, szakkép­ zett m unkaerőre szám ítani. A közelm últban m egvalósított néhány ip a ri létesítm ény (Konzervgyár, G um igyár) p éld ája is m u tatja, hogy a szakm unkaerőbázist a b e ru h á ­ zásokkal párhuzam osan is le h et biztosítani. A megye foglalkoztatható m u n k aerő b ázi­ sa u gyanakkor rendelkezik azzal az alapképzettséggel, am i a szakképzéshez szüksé­ ges. M ár eddig is tö rtén tek a szakm unkásképző intézetek fejlesztésére intézkedések, de ilyen intézkedések jelenleg is folyam atban v an n a k ; te h át ezeknek a szükségletek­ kel történő összehangolt fejlesztése b izto síth atja a szakm unkaserőigény kielégítését. U gyancsak lehetőséget biztosít erre az eljáró szakm unkások szám a; relm érésünk sze­ rin t az ingázók 26%-a szakképzett m unkaerő. Az előzőekben vázolt m unkaerőgazdálkodási feladatok m egoldása nem csak az enn ek érdekében szükséges intézkedések m egtételét jelenti, han em feltétlen ü l szük­ ségessé teszi azt is, hogy ezek az intézkedések a lehető legtökéletesebb összhangban legyenek. T ehát biztosítani kell a különböző szervek intézkedéseinek m unkaerőgaz­ dálkodási összhangját. E té re n az utóbbi évek jelentős elő reh alad ást je len tettek és a megyei tanácsok bizonyos jogköröket k ap tak a te rü le te t érin tő m u nkaerőgazdálkodá­ si kérdésekben. Így közvetlen intézkedésekkel élh etn ek a különböző felhasználó szer­ vek felé, illetve ja v a sla tta l élhetnek a felügyeleti szervek felé a m u n k aerő felh aszn á­ lás és a m unkaerőszükséglet összhangjának biztosítására. A zonban azon túl, hogy a jelenleg biztosított jogköröknek meg kellene oldani tökéletesebb szakigazgatási össz­ h angját, feltétlenül elő reh alad ást kellene elérni a táv lati m unkaerőszükséglettel járó döntések ism eretében. Ezen kívül ki kellene terjeszteni a terü leti szervek h atásk ö rét a m unkaerőgazdálkodás valam ennyi területére, történetesen nem csak a felhasználás, h a­ nem a képzés, a m unkaerőpótlás fázisaira is. N álunk m a még e lte rje d t felfogás, hogy az iskolai képzés csak oktatási felad at és még az olyan kérdések m eghatározásában, m in t a szakm unkásképzés is, csak az utóbbi években kezd m unkaerőgazdálkodási szem lélet te­ re t kapni. Az iskolai képzés és a társad alm i term elés m unkaerőszükségletének összhang­ ja nyilvánvaló, ezért a terü leti m unkaerőgazdálkodás k iterjesztésének szükségessége is indokolt. Szabolcs-Szatm ár m egye m unkaerőgazdálkodási p ro b lém áit nem le h et elfogulat­ lanul feltárni. Úgy gondolom, az abból adódó gazdasági, m orális, erkölcsi pro b lém á­ k at — hogy a terü letén élő népesség jelentős részének nem biztosít élettért, több tíz­ ezren családjuktól távol dolgoznak — nem szükséges részletezni. B ár a problém ák jórészt a népgazdaság szerkezetének felszabadulás előtti egészségtelen arán y aib ó l e re ­ dők, a m egye ilyen helyzetében nem kis szerepe volt a szu b jek tív tényezőknek is. Éppen ezért a m egye gazdasági fejlesztését egészséges türelm etlenséggel kell kezelni. A megye az esetek többségében rendelkezik a fejlesztés olyan feltételeivel m in t az o r­ szág m ás területei. Ezen tú l is szocialista fejlődésünk egyik jellem vonása az em be­ rekről való m esszem enő gondoskodás, am i leginkább feltételezi, hogy lehetőségeinken belül m axim álisan biztosítsuk a m unkaképes népesség lakóhelyén tö rtén ő m u n k a v ál­ lalását. A m egye foglalkoztatási pro b lém áit elem ezve láth attu k , hogy ezek m egszüntetése jórészt központi segítséggel történhet. A zonban ism erve a népgazdaság k o rláto lt le­ hetőségeit, v alam in t hogy a gazdasági fejlesztés nagym értékben a m ezőgazdaság te rü ­ letén esedékes, ez azt jelenti, hogy nagy szerepük van a helyi jellegű kezdem ényezések­ nek. K étségtelen a foglalkoztatottak létszám ának bővítésére irányuló törekvés nem leh et a gazdasági egységek egyedüli célkitűzése, különösen am ikor a r e n tá tilitá s a gazdasági döntések középpontjába kerül. A zonban a foglalkoztatottsági problém ák irá n t érz ett fe le lő sé g tu d a táb a n e felad ato t a megye egyetlen gazdasági egysége sem h ag y h atja figyelm en kívül. 30

A m unkaerógazdálkodási kérdések ilyen megyei szintű vizsgálata term észetesen nem in d u lh at ki abból, hogy az egyes m egyék önálló, elkülön ü lt egységet képviselnek, hiszen a közigazgatási h atáro k nem jelentenek a gazdasági életnek, m éginkább a m u n ­ kaerőm ozgásoknak m erev határo k at. A zonban a népgazdaság term elő erőinek racio ­ nális felhasználása, a m unkaerőforrós és felhasználás területi egyensúlyának m egte­ remtése nem csak a foglalkoztatási problém ák m egoldása, hanem a m unkaerőszükség­ let kielégítése szem pontjából is szükséges. Szabolcs megye m unkaerőgazdálkodási problém ái csak m in t a népgazdaság egészének — önm agában sem problém am entes — szerves része jö h et szám ításba és nem leh et egyetlen célkitűzés. Ügy véljük azonban, hogy e megye — m elynek egyik funkciója hosszú időn á t a népgazdaság ellátatlan körzeteinek szakképzetlen m unkaerővel történő ellátása v olt — gazdasági fejlesztésé­ nek előtérbe kell kerülni.

Vincze Lajos: Fürdőző bivaly

yw<j^.

Vincze Lajos: A rpádházi E rzsébet k ú tja W artburgban. 32

VfiGH JÁ N OS: É P Ü L A G U M IG Y Á R N Y ÍR E G Y H Á Z Á N

Szabolcs-Szatm ár megye felszabadulás előtti helyzetére, jelentőségére rányom ta a bélyeget az a körülm ény, hogy az országos közlekedési ú tvonalaktól távol esett, nyersanyagkinccsel nem rendelkezett, így a tőkebefektetések szám ára nem sokat ígért. E nnek a tőkés szám ára nagyon is okos elvnek m egfelelően a felszabadulás előtt mindössze k étezer em b er dolgozott az iparban, am ely an n y ira kezdetleges, elsősorban idényjellegű volt, hogy az ország ip a rá n belül úgyszólván sem m i jelentősége nem volt. A g y árip ari jellegű üzem ek szám a ugyan m eghaladta a 150-et, de ezek közül nagy­ ipari egy sem, középszerű csak négy volt, a többi kisüzem . A m ezőgazdaság jelentősége jóval kisebb volt, m in t a m egye területnagysága alap ján kellett volna lennie. Ezt első­ sorban az eredm ényezte, hogy a m egye m ezőgazdasága k ü lte rje s volt. A szocialista országokkal történő szorosabb együttm űködés következtében a megye iversanyagszegénysége m egszűnt. A főbb nem zetközi szállítási útv o n alak N yíregyházán keresztül vezetnek, s az ip a r szem pontjából fontos villam osenergia is m egyénkén ke­ resztül kapcsolódik be az ország vérkeringésébe. S zabolcs-Szatm ár m egye az ország egyik legnagyobb megyéje, nagyságrendileg a m egyék között a hatodik. Nagy szerepe van az ország lakosságának élelm iszerrel és ip arán ak m ezőgazdasági nyersanyaggal való ellátásában. A felszabadulás óta, de különösen az utóbbi években jelentős összegű beruházást [ordítottak a m egye ip a rá n ak fejlesztésére. G y árak korszerűsítése — a liszavasvári A lkaloida, a kisv árd ai V ulkán, a dem ecseri b u rgonyakem ényítő gyár, a n y írb áto ri N övényolajipari V állalat és m ások — m el­ lett új g yárak em elkednek ki szinte a földből: a D ohányferm entáló, a M ezőgazdasági G épjavító V állalat, a m átészalkai, a tuzséri ÉRDÉRT V állalat, a tanácsi vállalatok teljes egészükben, 42 ktsz. Üj beru h ázás in d u l a tiszavasvári A lkaloidában és fel­ ép ü lt M agyarország egyik legkorszerűbb konzervgyára N yíregyházán. Eddig m indig olyan üzem ek fejlődéséről beszéltünk, am elyek alapanyagbázisra ép ü ltek nálunk. V iszont a gum igyár olyan m egyei nyersanyagbázis és előzm ény n él­ küli üzem , — ta lá n az egyetlen — am ely nem k ere ste az idealizált beru h ázási telep íté­ si feltételeket. Az O rszágos G u m iip ari V állala tn a k olyan gyáregységével találkozunk itt, am ely a term elés fejlődése során a m egye jelenlegi összes ip a ri term elési érték én ek több m int eg y h arm ad át fogja egyedül k itenni és a foglalkoztatott létszám a felszabadulás előttit nsaknem m egduplázza. A PB h atáro za tán a k értelm ében a gum iipar egy részét B udapestről folyam atosan ki kell telep íten i és ezek közül a „P álm a” gyáregységnek a lépcsős terveknek m egfele­ lően á t kell telep ü ln ie N yíregyházára. A g yár lé tre jö tté t összegező feljegyzés így ír a kezdetrő l: „A Szabolcs-Szatm ár m egyei ip a rfejlesztés érdekében 1960-ban a Megyei P ártbizottság kezdem ényezésére. 33

A gum igyár fonalüzem e 34

a M egyei Tanács fennhatósága alatt kezdődött el a N yíregyházi G um igyár építése, am ely a gum ilabda, a szigetelőszalag és gum iazbeszt lem ez gyártására lesz p rofilíroz­ v a :’ A g yár létrehozásában tevékenyen résztvevők em lékezetében még frissen élnek a döntést megelőző tárgyalások. A m it m a m á r csak egy m o n d atb an fogalm aznak meg: „Nem volt könnyű." A nnak ellenére nem , hogy a G um igyár felsőbb szervei kez­ dettől fogva igazán segíteni ak artak . N em voltak meg ugyanis a fejlesztésnek sem a személyi, sem a tárgyi feltételei olyan fokon, hogy azok elfogadhatónak látszottak volna. E nnek az aggodalom nak az indokoltságát akkor é rtjü k meg igazán, h a végig­ lapozzuk a gyár tö rté n eté t illusztráló szám sorokat. M egérezzük belőle azt a h a lla t­ lan küzdelm et, am elyet k ifejtettek a gyár lé té é rt való küzdelem ben. Sok-sok m unka u tán 1962. áp rilis elsején k ig u ru ltak a présekből az első labdák. Ezen a napon ké­ szültek először az első term ékek. A gyerekek kedvencei, a p iro s-feh ér pettyes la b ­ dák, hirdetve! egy új ip a rá g születését. Jól tu d tá k a term elésben részt vevők, irányító m űszakiak és dolgozók egyaránt, hogy ezen a kísérleti szakaszon m ielőbb túl kell esniük. Az új cikk gyártása m indig izgalm at jelent, s ez különösen izgalom ra ad o tt okot, m ert új technológiai körülm ények, szokatlan m unkafeltételek, félig kész épületekben folyt a term elés. Az itt dolgozóknak csak egy elenyésző része ism erte a technológiát, egyáltalán nem a begyakoroltság fokán. De a lelkesedés, az ú jé rt való küzdelem nem m a ra d t eredm ény nélkül. A d a ra b te rv e t teljesítik. A tervszerűségben azonban akkor a la tta m a ra d n ak a kívánalm aknak. E rrő l azonban nem csak ők tehetnek. H iszen a beindításn ál nincs végleges fo rm á­ ban m egvalósítva a gyáregység vízhálózata, szivattyúháza és kondenz gőzhálózata. Többször akadozik m ég az anyagellátás. A felgyülem lett m űszaki fejlesztési m egoldá­ sokat a higgadtság á lta l d ik tá lt sorrendben p ró b álják m egoldani. Az egyre nagyobb szám ban jelentkező m űszaki problém ák a r r a késztetik a vezetést, hogy elkészítse az e l­ fő m űszaki fejlesztési tervet, am ely a holnap m űszaki kérdéseinek m egoldását körvo­ nalazza. A technológiai tökéletesítéseknek nem m arad el az eredm énye. Az 1962-ben dolgozó 84 m unkás és a m űszaki irán y ítás a tervezett 56 ezer fo rin t egy főre ju tó te r­ m elést több m in t 68 ezer fo rin tra teljesíti. A teljes term elési költség ebben az évben még a kísérleti gyártás m ia tt m eghaladja a száz százalékot. Ebben az évben k ellett bizonyos intézkedéseket ten n i három újab b üzem rész, a szigetelőszalag, a tau ril és a m élyfúró üzem letelepítése érdekében. 1963. első felében m egkezdődik a szigetelőszalag gyártása, m ásodik félévb en a taurilé, s az újonnan létrehozott m élyfú ró üzem tú lteljesíti a tervét. A labdaüzem term elési te rv é t nem csak túlteljesíti, hanem a tervszerűség tek in te té­ ben is m egfelel a követelm ényeknek. A beruházások terv ezett befejezési időpontja a szigetelőszalag üzem esetében 2 hónapot, a taurilüzem esetében 4 hónapot késett. így a késés m ia tt k iesett időt h athatós m űszaki intézkedésekei k ellett pótolni. Nem volt küzdelem m entes ez az időszak sem. A gépek és az em berek nem értették még egym ást. A ta u ril üzem ben, a szigetelőszalag üzem ben hasznos m unkaórák estek ki a term elésből. A TM K üzem erejének bizonyítására volt szükség. A ta u ril üzem a te r­ sét 93,5%-ra, a szigetelőszalag üzem rész 99,1%-ra teljesítette. M inőség tek in tetéb en még vannak problém ák, am elyek a gyár gazdaságosságát kedvezőtlenül befolyásolják. A technológia m egszilárdulása, a dolgozók jó hozzáállása nem m a ra d t eredm eny nélkül, ö k m ár ebben az időszakban te lje síte tté k a két legfontosabb m u tató t: a term e­ lési te rv e t 130%-ra, a tervszerűséget 100%-ra. így m unk áju k nem akadályozta a R uggyantaárugyár ex porttervének teljesítését. A gyártással kapcsolatosan bizonyos fejlesztési feladatok is m egvalósítást nyertek, elkészült a k ét d ara b 650 kV A r teljesítm ényű trafó, m egépült az ú jo n n an b ein d íto tt te r35

A gyár első készítménye: a pettyes labda.

mékek g y ártásához szükséges gőzenergiát szállító távvezeték, m ely 1800 m éter hosszan köii össze a g y ára t a város energiaszolgáltató létesítm ényével. A technológia K orszerű­ sítését segíti az UF—21 típusú m arógép, am ely elsősorban a z é rt érdekes, m e rt leh ető ­ vé tette a m ély fú ró g y ártásn ak N yíregyházára tö rtén ő teljes le telepítését. Az energikus, Iiatai vezető., jui tuuja, nogy a nagy eioreiepes m e lle it meg m a ra d t sok m egoldásra v aró feladat. Ily en többek között a belső anyagm ozgás tökéletesítése. G ondolkodni kell azon, m iként volna lenetséges a lebdaüzem ben a nehéz fizikai m u n k a könnyebbítése. Ez év technológia-javítási eream en y ei nem m a ra d ta k el. A term elékenységi tervüK et több mint 2% -kai teljesítik túl. A gyáregység vezetőjének iro d ája ebben az időben és so k ­ szor m a is orvosi ren d e lő re hasonlít. A beteg term ék ek sokszor lá to g a tjá k m eg orvosu­ kat, vagy ő keresi te l okét az üzem ekben. Eoben a helyiségben összegezik m in d en nap a term eies eredm ényeit. R ajzoljak tel a term eles lázg ö rb ejét és szükség eseten in tézk e­ déseket tesznek a beteges gocok eltávolítására. Jól lá tjá k a g yár irányítói, hogy a nyíregyházi gyáregység jelen leg i m éretek b en csak a m ag ja an n a k a m agyar „könnyügum iipari c e n tru m n a k ”, m ely et az el­ következendő 10 évben k ív á n n ak kifejleszteni N yíregyházán, több lépcsőben. N em ­ csak az ep u lelekre, gépekre, han em az ezeket irán y itó közép- és felsőbbszintű szak­ em berekre is szakaszosan van szükség. E zért tá v lati fejlesztési te rv e k et dolgoztán ki. A gazuasagi es m űszaki vezetők b eá llításá t két forrásból a k a rjá k m egoldani. Az egyik: a m á r egyetem en ta n u ló k k al szerződéskötés ú tjá n . A m ásik fo rrás pedig az iparban dolgozó, de N yíregyházára letelepülni h ajlan d ó m űszakiak. Nagy segítséget je ­ lent az azóta m á r elfogauott lak ásterv . A középkáderek képzésének a fo ly am ata is elindult. A m ellett, hogy sz ám ítan ak a nap p ali tagozatokról érkezőkre, 40 fő é re ttsé ­ gizett fiatal a gy ak o rlat e lsa já títá sa közben esti tagozaton képezi m ag át technikussá. Iüö4-ben tan folyam ot szerveztek a g um iipari g y ak o rla tta l nem rendelkező dolgozok továbbképzésére, és ez év végén b e in d íto tták a ta n u ló in tézettel eg y etértésb en a ta n u ­ lóképzést. A m űszaki fejlesztéssel párh u zam o san és egym ást feltételezőén a k ád erfejlesztési terv azt m u la tja , hogy a g u m iipari vezetés átgondolt, előrelátó m u n k á t végez a jövőt illetően is. K özben a g yár term elése ütem esen előrehalad, a fejlesztés ú ja b b állo m á­ sához érkezik. Az 1964. év folyam án k erü l m eg v aló sításra a szivacsüzem . A P álm a gyár cégjelzése alá a nyíregyházi szivacsüzem készítm ényei kerü ln ek . L ak o n ik u sn ak tűnő feljegyzés kerü l a te rm ék ek n a p ló já b a : „1964. évben ez v o lt az egyetlen, te r­ melést gy arapító beru h ázás.” Ügy hangzik ez a m egállapítás, m in th a keveseln ék azt a nehéz m u nkát, a m it végeznek. P edig enn ek az évnek n em csupán ez az új te r­ mék bevezetése volt a „slágerek”, hanem in k áb b az a kísérletezés, am ely n ek ered m én y e­ képpen 1965. ja n u á r elsejétől kezdve itt g y á rtjá k a keverékeket. Töprengés, szám ítások, ú ja b b kísérlet. A kísérletezés sik erü lt, m e g in d u lh ato tt az alapanyag keverése a nyíregyházi gyárban. A pró b ag y ártással egyidőben la b o ra tó ­ riumot a la k íto tta k ki. A la b o ra tó riu m b a n dolgozók jól tu d já k h aszn o sítan i a B u d a­ pesten tap asz taltak a t. Sokszor gondolkoztam m ár azon, mi fon to sab b ebben a g y ár­ ban? A TMK, ahol 10—40 éves gépek gondozását végzik? N em kis részü k v an a b ­ ban, hogy a k ap a citás-k ih a szn á lás m egközelíti a 90% -ot. Vagy a lab o ra tó riu m ? Ahol a m érnök elm életi tu d á sá t egyeztetik a g y akorlattal, s nem kevésszer az a bölcsője egy-egy ú j term éknek. Ügy vélem , egy nagy labda részei ők. Az egész üzem k o lle k tív á já n ak köszönhető, hogy évről évre kom olyabb e re d m é ­ nyeket érn e k el. P edig az egyszer b eá llíto tt technológia sem m arad nyugalm i á lla ­ potban, állan d ó an finom ítani, ja v ítan i kell. A m unkához egyre jo b b an jav u ló v i­ szony, az új erkölcs k ia la k u lá sá t segítő m unkav ersen y eredm ényeképpen ebben az évben is tú lte lje sítik h áro m % -k a l term elékenységi tervüket, 37

1965-ben. am ellett, hogy a technológiai folyam atokat tö k életesítették , a gyáregy­ ség vezetője és egy kis kollektíva új gyártm ányon kísérletezett. A ta u ril üzem ben a „C”-k ö t "keverék kikísérletezésével lehetőség n y ílo tt rövidebb szálú és olcsóbb azbeszt anyag felhasználására, ez kedvezőbb önköltséget ered ­ m ényezett. Az anyagköltség ennek kapcsán (1858/M. Ft.) bázishoz viszonyított relatív m eg takarítást eredm ényezett. De nem ez az egyetlen m e g tak arítás: a szigetelőszalag term éknél közvetlen anyagköltségként a szövetkenő gépekre felszerelt szövetterelők alkalm azásának eredm ényeképpen 10/M. Ft. m eg tak arítás jelentkezett. A gum iipari vezetés m eg találta a szám ítását, a „könnyűgum iipari ce n tru m ” alap ­ jai a huszonötm illió forintos első szakaszban, h a tv a n —h atv an ö t m illió fo rin t érték ­ ben m egvalósultak. A gyár kezdettől fogva körülbelül 6 k h -n te rü lt el. Ez év első n a p jaib a n azon­ ban még az új ütem ezés körvonalai azt jelezték, hogy több m in t három szoros nö­ vekedés várható. A 20 kh holdon elterülő, jelenleg m ég az építők á lta l b irto k o lt te­ rü le t m u n k álatai m á r a jelentősebb és egyedül egy nagy te rü lete t elfoglaló gyár k o n tú rja it lá th atják . Jelenleg még csak az építőipari technológia — új ip ari vázszerkezet — m u ta tja a korszerűséget. Az ipari csarnokban elhelyezendő gépekről csak an n y it tu d n a k a beav atottakon kívül, hogy a Szovjetunióból és a nyugati állam okból k erü ln ek be­ szerzésre. O lyan gépek, am elyek a legfejlettebb techn ik ai irán y v o n al képviselői lesz­ nek. Az egyszáztizenegyezer négyzetm éter terü leten 26%-os építési fokon tizenhat term előüzem és hét, a term elést kiegészítő üzem rész fog term elni. E zeknek az üzem részeknek a term ékei elsőízben M agyarországon fognak ilyen technológiai fokon legyártásra kerülni. Ami a foglalkoztatottság szem pontjából lényegesnek látszik, az az, hogy az ed d i­ gi sokszor ellentm ondásosnak tűnő jelenség — kisebb ü tem ű term elésfelfu tás — am ikoris a technológia tökéletesítése folyam án létszám elengedésre k e rü lt sor, m ost új fejlődési h u llám b a csap át. A létszám ugyanis enn ek a szakasznak az elkészülte u tán m á r 1600 fő lesz és a term elési érté k eléri a félm illiárd forintot. A fejlődés azonban ezzel az ütem ezéssel még nem é r véget. A negyedik ötéves terv eredm ényeképpen a cikkekben olyan bővülés és term elésfelfu tás v árh ató , am ely k ét-három ezer fő foglalkoztatottat biztosít és a term elési érték m egközelíti az egym illiárd forintot. A kezdéskor még egyetlen m űszaki dolgozó, ak it a gyár történetével, küzdelm é­ vel vezetővé gyúrt a fejlődés, m a m ár huszonöt főre g y arap íto tta a m űszaki létszá­ mot. A huszonnyolc évet m u tató átlagos életkor fiatalos len d ü lettel viszi előre a fej­ lődést. Az em beri alkotniakará* szép példája szülte a hom okon a gum iipart.

38

MEZEI M A RG IT—SŐRÉS JÓ Z SE F: A M EZŐ G A ZD A SÁ G I

term elő szö v etk ezetek

M UNKAERŐHELYZETÉRŐL

S zabolcs-Szatm ár m egye az ország egyik legnagyobb m ezőgazdasági jellegű m e­ gyéje. A m ezőgazdasági te rü le t 7,1% -a ebben a m egyében van, ennélfogva igen nagy a szerepe az ország lakosságának élelm iszerrel és ip a rá n a k m ezőgazdasági ered etű nyersanyagokkal való ellátásáb an . Ez a m egye a d ta pl. az 1961—64 években az öszszes felvásárlás é rté k én e k 6,3% -át, ezen belül a növényi ered etű term ék ek 7,7% -át. Egyes cikkféleségekből pl. alm a, burgonya, a felvásárlás ará n y a jóval m agasabb, m i­ vel az ország gyüm ölcsös terü letén ek és burgonya v etésterü letén ek is közel egyötöde ebben a m egyében van. A fö ld te rü le t közel 70% -án a m ezőgazdasági term előszö­ vetkezetek gazdálkodnak és így a közös és h áz tá ji gazdaságok a d ják a felv ásáro lt te r­ mékek döntő többségét. A m ezőgazdaság szocialista átszervezése lényegében 1961-ben fejeződött be, am ely m egváltoztatta a m ezőgazdasági term elés jellegét és szerkezetét is. Az átszervezést követő n ag yarányú gépesítés és b eruházás lehetővé, sót szükségessé is tette, hogy a term elés szerkezeiében jelentős változások tö rtén jen ek . Az átszervezést követő öt év alatt pl. a term előszövetkezetek gyüm ölcsös te rü lete 18 600 kát. h o ldról 35 és fél ezer kát. holdra, a dohány 0 és fél ezer kát. holdról, 15 200 k at.holdra, a zöldségterü­ let 4 ezer kát. holdról közel 10 ezer kát. h oldra növekedett. M indezek a b elterjeseb b változások ném ileg csö kkentették a m ezőgazdasági m u n ­ ka idényjellegét, de általán o san m ég nem hoztak alapvető változásokat. K özism ert, hogy egyes term előszövetkezetek — főleg a m unkacsúcsok id ején — m u n k a erő h ián y ­ nyal küzdenek, v an n a k viszont olyan időszakok, am ikor ugyanezek, sőt a te rm e lő ­ szövetkezetek jelentős része —a jelenlegi term elési szerk ezetet te k in tv e — nem tu d ­ ják foglalkoztatni a tagságot. Á ltalánosan ta p asz talh ató a tagok átlagos életk o rán a k növekedése is, ugyanis kevés a term előszövetkezetekbe lépő fiatalok szám a. Az em ­ beri m unka pedig — b á r a gépesítés fokozásával n ag ym érték b en k ö nnyíthető, ille t­ ve helyettesíthető — nem nélkülözhető, és to v á b b ra is a legfontosabb tényezője m a ­ rad a m ezőgazdasági term elésnek. A m ezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidejűleg a m egyében is m eggyor­ sult a társad alm i átrétegeződés folyam ata. K ülönösen az átszervezés b efejezését kö­ vetően a m unkaerő időszakos foglalkoztatási p ro b lém ája n y ílttá vált. Az egyéni gaz­ daságok nagyszám ú „segítő c s a lá d ta g ijá n a k jelentős része sem m in t term előszövet­ kezeti tag, sem m in t segítő családtag nem kapcsolódott be a term előszövetkezeti munkába, állandó jellegű foglalkozást k ere sett m agának a népgazdaság m ás ágában. A nagyüzem ek kialak u lása, a gépesítés, sokak részéről az új irá n t érzett b izalm atlan L*. a nem kielégítő és nem rendszeres jövedelem m ind a m ezőgazdasági keresők ■zárnának csökkenését eredm ényezte. A nagy és á lta lá b a n extenzív fejlődésben lévő ' j pgazdaság, az ipar, a nagy beruházások révén biztosította, hogy a m ezőgazdaság­ . eltávozok elhelyezkedhessenek m ás népgazdasági ágban. M indezek k ö v etkezm é­ ny-ként a m ezőgazdasági ak tív keresők szám a lényegesen lecsökkent, az összes k ere­ sőkhöz viszonyított a rá n y u k azonban to v á b b ra is 50% fele tt van, jó v al m eg h alad ja u országos szintet.

39

M ezőgazdasági ak tív keresők 1960 % -ában

szám a (1000 fő) Év eleje

az összes ak tív keresők % -áb an

SzabolcsS zatm ár m egyében

O rszá­ gosan

SzabolcsS zatm ár m egyében

O rszá­ gosan

SzabolcsS zatm ár m egyében

O rszá­ gosan

1960

184,5

1929,1

100,0

100,0

68,5

40,0

1966

129,3

1518,4

70,1

18.7

51,8

30,7

A m ezőgazdasági ak tív keresők szám a h a t év a la tt több m in t 50 ezer fővel csök­ kent. A m egye — jellegéből adódóan — nem rendelk ezik fejlett ip a rra l stb. amely ágazatok je len tő s szívóhatást tu d n á n a k gyakorolni a m ezőgazdaságból k iv á lt mun­ kaerőre, így ezek többsége csak m egyén kívül talál m unkahelyet, s állandó, vagy ide­ iglenes jelleggel elköltözött. (Elsősorban em iatt a m egye népessége 1966 ja n u á r 1-én 5,9% -kal kevesebb, m in t h a t évvel k o ráb b an volt.) A m ezőgazdasági ak tív keresők szám án ak csökkenéséhez az is hozzájáru lt, hogy a k o rh a tá r elérésével m in d többen v ették igénybe a n y u g díj-jogosultságot és — b á r egyrészük to v áb b ra is résztvesz a m ezőgazdasági m u n k á b an — in a k tív keresővé válik. T ek in tettel a rra , hogy a m ezőgazdaságon belül a foglalkoztatás szem pontjából is a term előszövetkezetek je le n tik a döntő tényezőt, ezért a term előszövetkezetek mun­ kaerőhelyzetében bekövetkezett válto záso k at vizsgáljuk. Az átszervezés megtörténtével a term előszövetkezeti családok és tagok szám a n ag ym érték b en m egnövekedett. Ez a létszám azonban nem m a ra d t állandó, 1961-től fokozatosan, közel 6% -kal csökkent,

Családok

Tagok 100 család ra ju tó tagok szám a

Év vége szám a 1960

60 833

68 022

111,8

1961

89 371

96 477

108,0

1963

87 457

93 399

106,8

1965

86 361

90 810

105,2

A csökkenés ellen ére — ha csak a tagok szám át te k in tjü k — a m unkaerőhelyzet nem m ondható kedvezőtlennek. 1965-ben egy tagra 6,0 kát. hold m ezőgazdasági W rü let és 4,6 kát. hold sz án tó terü let ju to tt, am ely a jelenlegi gépesítési színvonal mel­ le tt jó m u n k a erő -e llá to ttság o t je len th et. A helyzetet azonban alapvetően m egváltói ta tja a tagok összetételének (kor- és nem szerint) és nem utolsó so rb an a munkához 40

való viszonyának alakulása. Ezek a tényezők sok szövetkezetben úgy a lak u ln a k , hogy a term elési feladatok jó m inőségű és Időbeni elvégzését (különösen m unkacsúcsok idején) akadályozzák. A m unkaképes korú tagok a rá n y a az e lte lt öt év a la tt kedvezőtlenül alak u lt. Mig 1961-ben a tagoknak m integy három negyede volt m unkaképes korú (férfiak, 64 nők 59 éves korig) 1965 végére ez az a rá n y 68"/o-ra csökkent. Az így — m u n k ak ép es ta ­ gok szám át véve figyelem be — sz ám íto tt m utató k alap já n m ár k o rán tsem olyan k ed ­ vező a helyzet.

100 kát. hold m ező­ gazdasági te rü letre ju tó Év vége

tagok

m unka­ képes korú tagok

Egy nem n y u g d íjas és nem já ra d ék o s ta g ra ju tó

Egy m unkaképes k o rú ta g ra ju tó m ező­ gazdasági te rü let

ebből szántó

m ező­ gazdasági te rü le t

ebből szántó

kát. hold

szám a 1961

18,0

13,4

7,5

6,0

.

•

1963

17,2

12,1

8,3

6,4

*

•

1965

16,7

11,4

8,8

6.8

8,7

6.7

Az összetételt tovább vizsgálva az is m egállapítható, hogy a tag o k n ak közel 40 % -a nő, ak ik nek részvétele a közös m u n k áb an szükséges, de tén y k én t fogadható el az is, hogy m u n k a b írásu k a m ezőgazdaság egyes te rü lete in nem azonos a férfi m u n ­ kaerőével. Ezen kívül a család- és gyerm eknevelés m ia tt fo g lalk o ztato ttság u k csak részleges lehet, m ivel gyakran m egoldatlan még a gyerm ekelhelyezés és az étk ezte­ tés is. A term előszövetkezetek tagság án ak elöregedése S zabolcs-S zatm ár m egyében is jelentkezett. Az átlagos életk o r m á r az átszervezés évében sem v o lt jó n a k m o ndható és az eltelt öt év a la tt a helyzet tovább rom lott, m ivel a m u n k ak ép es k o rt m eghaladók száma évről év re több, m in t az ú jo n n a n m unkábaállóké. Az átlag o s életk o r em elk e­ déséhez az is hozzájárult, hogy á lta lá b a n a 20—39 év közötti m u n k ak ép es korú tagok hagyták el a term előszövetkezetet és v á lla lta k m u n k á t m ás népgazdasági ágakban. 1961 decem ber 31-én az átlagos életk o r 49,3 év volt. A fiatalo k m u n k á b aá llá sán a k elm aradása, a fiatala b b ak egy részének távozása és a term észetes öregedés azt e re d ­ ményezte, hogy a term előszövetkezetek tagság án ak á tla g életk o ra 52,3 év, 3 évvel m a­ gasabb, m in t 1961-ben volt. K ülönösen nagy a csökkenés a 20 éves és fiatalab b , v a la m in t a 21—26 évesek k o r­ csoportjában. A m ezőgazdasági term elés m ódszereiben b ek ö v etk ezett változások, a gépesítés, a technika, a kem izálás m ind szélesebb körű alkalm azása m egkövetelné az ezek irá n t fogékonyabb fiatalo k nagyobb szám arányát. A m u n k áb a való b ev o n u lásu k n ak jelenleg m ég az is akad ály a, hogy szűk k ö rű a szakm unkásképzés, ugyan ak k o r a szakközépiskolát végzett fiatalo k nagyobb része e l­ sősorban a to v á b b tan u lást v álasztotta. (Pl, a m átészalkai M ezőgazdasági T echnikum M végzett ta n u ló ja közül 44 je len tk ez ett továbbtanulásra.) 41

T Korcsoport

száma

A

aránya %

1961 december 31

száma

aránya %

1965 december 31 1 472

20 éves és fiatalabb

3 437

21—26 éves

6 002

6,2

4 396

4,9

27—39 éves

19 536

20,2

16 384

18,1

40—49 éves

16 158

16,7

14 745

16,2

50—54 éves

9 902

10,3

8 943

9,8

55—59 éves

9 829

10,2

9 446

10,4

60—64 éves

9 564

9,9

9 641

10,6

22 049

22,9

25 783

28,4

96 477

100,0

90 810

100,0

65 éves

és

idősebb

Összes tagok száma

3,6

G O K

1,6

A z idős és nyugdíjas tagok nagy száma, valam int az újonnan munkába lépő fia­ talok kis aránya m iatt az elm últ években a tagok közös munkában való részvételé­ nek aránya évről évre csökkent és 1964-ben még a 70%-ot sem érte el.

Az év folyamán a közös gazdaság munkáiban részt vett Év tagok száma a)

tagok 1961 év %-ában

tag o k a) a rá n y a

1961

75 220

100,0

80,6

1963

67 024

89,1

71,3

1964

63 192

84,0

68,1

a) Éves átlag alapján. A tagok közös munkában való részvételét nagymértékben befolyásolja a rend­ szeres foglalkoztatási lehetőség, a jövedelem nagysága és az előlegosztás gyakorisá­ ga. A közösből származó jövedelem 1964-ig em elkedő irányzatú volt, 1965-ben azon­ ban — közismerten rossz gazdasági év m iatt — egy dolgozó átlagos jövedelm e alig haladta meg a 9 ezer forintot. Kedvező viszont a készpénz részesedés arányának növe­ kedése, mely 1961—62-ben az átszervezés előtti évekhez hasonlóan alig haladta meg a 9 ezer forintot. Kedvező viszont a készpénzrészesedés arányának növekedése, mely 1961—62-ben az átszervezés előtti évekhez hasonlóan alig haladta meg az 50%-ot, 1963-65 években már 80% körül volt. * 42

A tagok m u n k á b an való részvételét a m u n k aalk alo m m ellett feltétle n ü l befolyánxia az előlegosztás és a k ereseti lehetőség is. Az átszervezés u tá n álta lá b a n meg a munkaegységek a la p já n tö rté n t a díjazás. Ezekben az években (1961—1963) általáb a n ■ tagok 70—75% -a k ap o tt az év folyam án előleget, de a term előszövetkezetek között c téren is nagy különbségek voltak. Az előlegosztás egyáltalán nem volt ren d szeres­ nek és m egbízhatónak m ondható, különösen h a figyelem be vesszük azt is, hogy egy fő évi átlagos előlegrészesedése 1700—2700 fo rin t v olt és egy ledolgozott m unkaegy­ ségre pl. 1961-ben 5,82 forint, 1963-ban 6,43 fo rin t ju to t t Az alacsony és nem rendszeres jövedelem m ia tt a fiatalo k jelen tő s része á lta lá ­ ban idegenkedik a m ezőgazdasági term előszövetkezetekbe belépni. Így a n y u g d íj­ korhatárt elértek szám át nem pótolja az újo n n an belépők szám a. E lsősorban em iatt csökkent to vábbra is a term előszövetkezetekben a m unkak ép es k o rú ak szám a. Ez a csökkenés ugyan m ár nem olyan nagym érvű, m in t közvetlenül a szocialista átsze r­ vezés utáni időben volt. (1962-ről 1963-ra 9% -kal volt kevesebb a m u n k ak ép es korú termelőszövetkezeti tagok szám a. Ezen belül azokban a term előszövetkezetekben, ahol az egy dolgozó ta g ra ju tó közösből szárm azó évi jövedelem nem h a la d ta meg a 14 ezer forintot, átlagosan 10% -nál is nagyobb volt a csökkenés. De m ég a 16 ezer forintnál m agasabb átlagjövedelm ű term előszövetkezetekben is kevesebb volt a m u n ­ kaképes korú taglétszám , m in t a megelőző évben.) 1965-ben lényegesen kevesebbel — nem egészen 3% -kal — csökkent a m unkaképes ko rú ak szám a. Ezen belül az á t­ lagosnál jobban csökkent azokban a term előszövetkezetekben, ahol az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 1964-ben alacsony volt. Ahol pedig a 14 ezer fo rin to t m eg h alad ­ ta, ott a m u nkaképes k o rú ak szám a álta lá b a n növekedett. A m unkaképes k o rú ak szám a azokban a term előszövetkezetekben, ah o l az á tla g ­ jövedelem 7 000 F t és an n ál alacsonyabb átlagosan 5,0% -kal 7 001—10 000 F t 4,3% -kal 10 001—14 000 F t 1,3% -kal csökkent 14 000 F t felett 0,2% -kal nőtt. Mindez a rra enged következtetni, hogy a keresetek nagysága befolyásolja a m u n ­ kaképes k o rúak szám ának alak u lását. Ez a kapcsolat azonban szám szerűen kifejez­ ve nem nagy, szám ításain k sz erin t közepesnél kisebb erősségű. A m u n k ak ép es korú tagok szám ának a la k u lá sá t m integy 22% -ban h atáro zta m eg a jövedelem nagysága. (Befolyásolhatta m ég az előlegosztás gyakorisága, az alk alm az o tti-p arasz ti n y u g d íj­ rendszerben, családipótlékban és SZTK szo lgáltatásban m eglévő különbség.) A k eresetnek a m u n kaerőhelyzetre gyakorolt h a tá sá t tükrözi a különböző pro­ filba tartozó term előszövetkezetek m u n k a erő elláto ttság a közötti különbség is. Bár Szabolcs-Szatm ár m egyében a term előszövetkezetek szakosodása m ég csak m ost van kialakulóban, m á ris különbségek v an n a k az egyes p rofilb a tartozó term előszövetke­ zetek gazdálkodási színvonala, a k ereseti lehetőségek és ennek k ö v etkeztében a m u n ­ kaerőellátottságok között is. Az 1965-ben m űködő term előszövetkezetek közül kertészeti p ro filb a ta rto zo tt állatten y észtő p ro filb a ta rto z o tt általán o s áru te rm elő p rofilba ta rto zo tt növényterm elő profilba ta rto zo tt egyéb p ro filb a ta rto zo tt Ö s s s z e s e n

48 3 196 8

14 269 *i

Profil

Egy tagra jutó közös termő­ terület (kh)

I Egy dolgozó tagra jutó részesedés (Ft)

Legkedvezőbb a munkaerőellátottság a kertészeti és állattenyésztő profilban. Itt a legállandóbb a foglalkoztatás és legjobbak a kereseti lehetőségek. M ivel a tagok itt találják meg leginkább a számításaikat, a fiatalabbak általában ehhez vonzódnak, Az egy tagra jutó termőterület a kertészeti profilban a legkevesebb, ugyanakkor a tagok kor- és nem szerinti összetétele is jobb a megyei átlagnál. Bár az állatte­ nyésztő gazdaságok egy tagjára a m egyei átlagnál több termőterület jut, a munkaerőellátottság mégsem tekinthető kedvezőtlennek. Ebben a termelési ágban ugyanis a legmagasabb a férfiak — ezen belül a munkaképes korúak — aránya. Legroszszabb a munkaerőhelyzet a növénytermelő gazdaságokban. Egy tagnak a megyei átlagnál 2 kát. holddal több termőterületet kell megmunkálnia, ugyanakkor itt a légkedvezőtlenebb a tagság összetétele is. A dolgozó tagok ebben a profilban 1965-ben jóval kevesebb részesedéshez is jutottak a közös gazdaságból, m int a két legjobbként em lített termelői ágban. Férfiak

az összes tagok %-ában

1965 évben összesen

Nők

Férfiak közül a 60

Nők közül az 55

éven felüliek aránya (%)

1965 év végén

9 372

6,3

61,4

38,6

38,8

47,8

kertészeti

10 281

5,5

64,2

35,8

33,9

47,3

állattenyésztő

12 812

7,9

73,9

26,1

32,2

61,7

árutermelő

9 000

6,3

60,8

39,2

40,1

47,5

növénytermelő

8 583

8,1

60,6

39,4

32,7

52,1

Ebből

általános

A termelőszövetkezetek munkaerőhelyzetének javítása érdekében tértek rá a ré­ szes- és családi m űvelésen alapuló munkaszervezetre. Ez alapvetően megváltoztatta a munkában való részvételt, ugyanis a családi művelésre vállalt területen fokozot­ tabban vonják be a család nem termelőszövetkezeti tagjait a közös munkába.

1961 1963 1965

A közös munkában résztvett családtagok 1961%-ában száma 8 627 100,0 114,9 9 911 10 910 126,5

A családtagok bevonása feltehetően még ennél is nagyobb mérvű, azonban ese­ tenként a családtag m unkateljesítményét annál számolják el, aki a szövetkezetnek is tagja. Részben a munkaerőhiány megszüntetése, részben a szakképzett munkaerő fog­ lalkoztatása m iatt a termelőszövetkezetek az utóbbi 3 évben nagy számban növelték

44

j j

|

' , | I

m unkaviszonyban álló állan d ó és ideiglenes a lk alm az o ttak szám át. K ezdetben in ­ kább az irán yító- de az utóbbi években m á r m ind több fizikai m u n k a k ö r betö ltését Jdják így meg. Az a lk alm az o ttak szám a 1965 év végére az 1962 évinek m á r több mint három szorosára em elkedett. Legfőbb m u n k a terü le t, ahol fizikai dolgozót a lk a l­ mazottként foglalkoztatnak, a gépesítés, továbbá a feldolgozó- és m elléküzem ágak.

A lkalm azottak szám a

Év vége

Az összes alk alm azo ttak b ó l

Ebből fizikai m unkak ö rb en dolgozik

agronóm us

könyvelő

1962

1047

415

193

311

1963

1645

837

292

333

1965

3329

1921

452

459

A term elösszövetkezetekben — b á r költségesebb — m égis előnyös az a lk a lm a ­ zottak foglalkoztatára, m ivel á lta lá b a n szakképzettebbek, m u n k á ju k ra rendszeresen számot ta rth a t a term előszövetkezet. H átránya, hogy a tagokétól nagyobb és re n d ­ szeresebb jöv edelm ük m ia tt a gyengébb ere d m én y t elérő term előszövetkezetek ta g sá­ ga nem m indig fogadja őket m egértéssel. T öbbek között ez is okozza, hogy gyakori a cserélődésük. A családi m un k aerő (tag o k + család tag o k ) és alk alm az o ttak szám a je len ti te h á t a jelenlegi helyzetben a term előszövetkezet rendelkezésére álló m u n k a erő t és az á lla ­ pítható meg, hogy a term előszövetkezetek 1965-ben több m u n k a erő t fog lalk o ztattak a közös gazdaságban, m in t 1961-ben. Az év folyam án a közös gazd aság o k m u n k áib an rcsztv ett Év

Összes családi m unkaerő fő

\

1961 év % -áb an

állandó és időszaki alkalm . szám a a)

foglal­ k o ztato ttak összesen

fo g lal­ k o ztato ttak az 1961 év % -áb an

83 847

100,0

1961

83 847

100,0

1963

76 935

91.8

1 645

78 580

93,7

1965

84 602

100,9

5 320

89 922

107,2

a) 1963-ban a decem ber 31-én m unkaviszonyban lévők szám a A term előszövetkezetek m un k aerő h ely zetét tovább vizsgálva azt is tap asztalju k , hocjr 1965-ben az összes foglalk o ztato ttak szám a alap ján , teljes fo g lalk o ztatást fel­ tételezve (családi m un k aerő 240 nap, alk alm az o ttak 308 nap) 21,9 m illió m u n k a n ap .iili rendelkezésre, egész évben pedig a ténylegesen ledolgozott m u n k an ap o k szám a 14 2 rr.llió volt. Á tlagosan egy családi m u n k aerő re (nyugdíjas dolgozókkal együtt) 156. c s 1. állan d ó és időszaki alk alm az o ttra 186 ledolgozott m u n k a n ap ju to tt. Ez a rra is imnat, hogy a m u n k á ra m egjelentek átlagosan m integy fél év n ek m egfelelő m un­ kaidőben dolgoztak. 45

Legtöbb em ber szám ára jelenleg a növényterm elés biztosít hosszabb-rövidebb foglalkoztatási lehetőséget, az összes felh aszn ált m un k an ap o k közel felét a növény­ term elés igényelte. A term elősszövetkezetekben jelentkező m unkaerő p ro b lém a is ezt a te rü lete t érinti az esetek többségében. Más term elési ágban, h a jelen tk ezik is mun­ kaerőhiány, könnyebben oldható meg, de a szántóföldi növényterm elés m a még a legnehezebb fizikai m unka m ellett a legkedvezőtlenebb jövedelm et biztosítja. Egy ledolgozott m u n k a n ap ra ju tó m unkaegység 1965-ben n övényterm elésben: 1,15 á lla tta rtá s b a n : 1,47 segédüzem ben: 1,53 1,29 feldolgozó- és m elléküzem ben: ö s s z e s e n 1,32 M ásik ok az, hogy a növényterm elés szezonális m unka, m ely általáb a n április végétől október végéig ad rendszeres m unkát. A többi üzem ág állan d ó foglalkoztatást biztosít.

N övényterm elésben

Á llatta rtásb a n

Segédüzem ágban

Negyedév

Feldolgozó és m ellék­ üzem ágban

1965-ben ledolgozott m u n k a n a p (1000 m unkanap) 1965

I.

842

540

500

32

II.

1778

578

659

32

III.

2406

560

735

31

IV.

1715

527

608

34

összesen

6741

2205

2502

129

A zokban a hónapokban viszont, am ikor m unkacsúcs jelentkezik, nincs elegendő m unkaerő. E rre m u ta t az is, hogy ezekben az időszakokban m egnövekszik az idő­ szakiak által telje síte tt m unkanapok száma. ' A lapvető tétel, hogy a m unkában való részvételt döntően az h atáro zza meg, hogy tu d n a k -e rendszeresen előleget osztani és kielégítő-e az évi k eresetek összege, de feltétlen befolyásolja az is, hogy tu dnak-e állandó és folyam atos m unkalehetőséget biztosítani. 1965-ben a megye term előszövetkezetei összesen 27 600 olyan m u n k ah ely et ta r­ to ttak nyilván, am ely az év folyam án tartósan (legalább az év három negyed évében) m u n k aalk alm at biztosított. Ezeknek a helyeknek 11% -át alk alm azo ttak k al, 5%-át családtagokkal töltötték be. A legjelentősebb állandó foglalkoztatás a fogatos, állat­ gondozó, kertész, trak to ro s és gépkocsivezető, vezetés- és ad m in isztráció b an dolgozó. E gyáltalán nem biztosított még a szántóföldi növényterm elésben dolgozók rendsze­ resebb foglalkoztatása. Ebben és a többi üzem ágban még további 36 ezer nem nyug­ díjas és nem járadékos tag ta rtó sab b foglalkoztatását szükséges m egoldani. Az 1965 évi vetésszerkezet és művelési ág figyelem bevételével m egközelítő pon­ tosságú szám ítások szerint (1965 évi tervkészítéshez közölt n o rm ák alap já n ) a nö-

-16

vényterm elésnek m a jd n em 9,5 m illió m u n k a n ap v o lt az évi Igénye. Ezzel szem ben a term előszövetkezetek csak 6,7 m illió nap o t fo rd íto tta k növényterm elésre. A kézi m unkanap-szükséglet a jövőben m éginkább növekedni fog. Pl. egyedül a gyüm ölcsés szőlőterületek term ő refo rd u lása u tá n ebben a term elési ágban — m egközelítő pon­ tossággal szám olva (1965 évi tervkészítéshez közölt norm ák alap ján ) — 3,3 m illió m u n ­ kanap igény fog jelentkezni, m íg 1965-ben nem egészen 2 m illió kézi m u n k a n ap -szü k ­ séglet volt. Az elm últ évben a n ö v ényterm elésre csak 72% -át fo rd íto ttá k a n o rm a szerin t szükséges kézi m unk an ap n ak . 1970-ben azonos vetésszerk ezetet és m u n k aerő felh asz­ nálást feltételezve egyedül a gyüm ölcsös és szőlőtelepítések te rm ő refo rd u lása azt eredményezné, hogy a növényterm elés kézi m unkaerőszükségletének csak k é th a rm a ­ dát tudnák biztosítani. A gyalog m unk an ap o k több m in t eg y h a rm ad á t szőlő- és gyü­ mölcs-, m integy 30% -át dohány- és nem egészen 10% -át zö ldségterm elésre kellene fordítani. A kereseti és foglalkoztatottsági lehetőségek te h á t olyanok, hogy az egész évi munkalehetőséget és a kív án ato s k eresetet nem b izto sítják m ég m inden term előszö­ vetkezetben. M ilyen is te h á t azoknak a családoknak az összetétele, am elyek nem vesznek részt teljes kapacitással a közös m unkában, m ilyen az összetételük, am ely miatt a m u nkába való bevonásuk csak részleges? E zekre a k érd ések re ad v álaszt az 1965 évi term előszövetkezeti családok helyzetét vizsgáló adatfelvétel. Több m int 84 ezer család ad atai elsősorban azt igazolják, hogy a term előszövet­ kezetek m u n k aerő p ro b lém áin ak nem kis részben az is oka, hogy a család o k n ak csak 44%-a olyan, m elynek kizárólag a m ezőgazdaság — ezen belül a term előszövetkezet — jelenti a m egélhetés fő fo rrását. E zekben a családokban term előszövetkezeten k í­ vüli kereső, illetve jövedelem nincs. A családok többi — nagyobb — része m á r nem teljesen érd e k elt a term előszövetkezetek m u n k á jáb a n . K özel negyedrészükben a termelőszövetkezeti jövedelem m e lle tt a családfő, vagy a család m ás ta g ja egyéb h e­ lyen áll m unkaviszonyban. K özel egyh arm ad áb an a család o k n ak a családfő n y u g d í­ jas, vagy járadékus. I tt a legkevesebb a közös m u n k áb a bevonható család tag o k szá­ ma és a családfők m u n k a ereje is m ár alig jö h et szám ításb a a közös tevékenység végzésénél.

C saládtípus

Egy A K eresők családok családra a jutó % -os csalá d ­ család ­ megtagok tagok Közül % oszlása szám a

K eresőkből a tsz-ben

tsz-en kívül

keresők arán y a %

A családfő nyugdíjas, vagy járad ékos

30,4

1,8

19,2

13,8

5,4

A családfő nem tsz-tag, de 1—2 fő tsz-tag van a családban

15,6

4,1

55,2

27,0

28,2

A családfő tsz-tag és a tsz-en kívüli kereső nincs

44,0

3,1

50,2

50,2

—

A családfő tsz-tag, de r a jta kívül a családban tsz-en kívüli kereső is van

10,0

4,1

68,1

36,6 .

31,5

100,0

3,0

48,2

36,7

11,5

ÖSSZESEN

47

A term előszövetkezetekben a tagok állandó foglalkoztatást és biztos jövedelm et várnak. Ezeket azonban a term előszövetkezetek egy részében m a m ég nem tudják teljes m értékben biztosítani, elsősorban azért, m ert a szövetkezetek adottságai kü­ lönbözőek. A földrajzi fekvés, a talajadottságok, a tagság szám a és összetétele, to ­ vábbá m ás egyéb különbségek m ia tt szinte egyedenkénti vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a m egoldást m egtaláljuk. K evés lehetőség van pl. az üzem szervezés és üzem ­ ágak tá rsításán ak szélesebb körű alkalm azására, m elyek a jövedelm ezőséget kedve­ zően befolyásolnák, m ivel ezeket is az ad o tt m unkaerőhelyzet szabja m eg (ellentét­ ben az állam i gazdaságokkal, ahol az üzem ágak tá rsításán ak m egfelelően leh et p él­ dául a m unkaerőigényt kialakítani.) Nincs mód felesleg esetén a m u n k aerő n ek más term előszövetkezetekbe való átirán y ítására. Ezek vetik fel az üzem m éretek olyan op­ tim ális kialak ításán ak szükségességét, m ely legjobban m egfelel az okszerű m u n k a­ erőfelhasználásnak. Az intenzívebb k u ltú rá k ra való törekvés, vagy áttérés (dohány, gyümölcs, zöld­ ség) jövedelm ezőségük m ellett bizonyos fokig a m unkalehetőség növelését is ered ­ ményezi. A zonban ezek m u n k á ja általáb a n egybe esik — kevés kivételtől eltekintve — m ás növények ápolásával, vagy betak arításáv al. E záltal a m unkacsúcsok nem tű n n ek el, sőt fokozódnak és ezek kivédésére a m un k a sürgőssége m ia tt időszakiakat vesznek fel, a befejezés u tá n pedig m unkahiány keletkezik. A m unk aerő állandó foglalkoztatását e gyakorlat egyedül nem o ldhatja meg. M ilyen m egoldás látszik te h át lehetségesnek jelenleg? Elsősorban az, hogy az eddigitől több m unkafolyam atot, am ely a mezőgazdasági term elvények tartósításával, feldolgozásával kapcsolatos, lehetőleg a term előszövet­ kezetekben végezzenek. G ondolunk itt a gyüm ölcstárolásra, osztályozásra, csomago­ lásra. m elyek feltételeinek m egterem tése a foglalkoztatást m egn y ú jth atn á. Lehetőség látszik a tej és term ékeinek feldolgozására, az építő- és háziip ari tevékenység m eg­ szervezésére. M indezek eddig nem voltak jelentősek, pl. a feldolgozó- és m ellék­ üzem ágakból szárm azó árbevétel m ég az egy százalékát sem éri el az összes á r­ bevételnek (az 1965 évi közel 6 m illió fo rin ttal még kevesebb, m in t az 1964 évi). M ilyen kezdem ényezések ta lálh ató k a m egyében? A feldolgozó üzem ágon belül legjelentősebb a tejbegyűjtés és feldolgozás, mellyel 110 term előszövetkezet foglalkozik. A feldolgozás azonban csak a fölözésre terjed ki és e téren nem h asználják m ég ki a törvény által engedélyezett lehetőséget sem, mivel a m egterm elt tejnek alig 10% -át fölözik az engedélyezett 50% helyett. A gyümölcs­ feldolgozásnál a cefre pálinkafőzés m ellett hasznosnak látszan a gyüm ölcsaszalók lé ­ tesítése és m űködtetése, s általáb a n a zöldégfélék tartó sítása. V annak m á r önálló építőipari vállalkozások, ugyanakkor alig található társu lás közös barom fi nevelésre, tojásterm elésre, hizlalásra, pedig különösen ott, ahol a táv lato k b an egyesítések lehet­ ségesek, ezek is előrehaladást jelenthetnének. A háziipari tevékenység (vessző- és gyékényfonás és nádfeldolgozás) különösen az idősebb tagok fog lalk o ztatását segítené elő. Ilyen kezdem ényezés pl. K állósem jénben, az Uj É let T erm előszövetkezetnél ta­ lálható, ahol a lehetőséget úgy pró b álják m egterem teni, hogy az egyébként nem m ű­ velhető területen füzest telepítenek. Az új gazdaságirányítási rendszer fokozottabban lehetővé teszi m ajd az ad o tt­ ságok jobb kihasználását, a dolgozók egyenletesebb foglalkoztatását, azáltal, hogy a term elő üzem ek — így a term előszövetkezetek is — a m ezőgazdasági term elésen túl értékesítési, feldolgozási és szolgáltatási tevékenységet is fo ly tath atn ak . Ez nemcsak a szövetkezeti gazdálkodás jövedelm ezőségére fog kedvezően hatni, h an em a lakosság ellátására is.

48

ORDAS NÁNDOR: SZA BO LC SI PO R TR ÉK

A nyomdász M egyen (ahogy itt Szabolcsban m ondják) nyugdíjba az üreg gépszedő. M a jön be u to ljára ak tív dolgozóként a nyíregyházi nyom dába Rácz A lbert. Ma is Inkább csak azért, hogy elbúcsúztassák. B izonyára m egköszönik neki m indazt, am ire ta n íto tta a fiatalokat, a ta n u ló k at is és az igazgatókat is. (Ezzel alighanem egyetért Szokolal, az újságíróból lett, volt igazgató és a m ostani, a fiatal M akrai). A k ad t m it ta n u ln i tő ­ le m indenkinek. K ülönösen a szakm a tiszteletét. M óra F erenc szerkesztő ú r 35 éve k érte V ásárhelyen, hogy m u tassák m eg neki azt a nyom dászt, aki h ib a nélkül szedi az ő írásait, az ő novelláit. Rácz A lbertét m u ta t­ ták be, az alig 25 éves gépszedőt, aki m á r akkor is úgy ü lt az o laj- és ólom szagú sze­ dőterem ben a gépe elő tt — m in t a z t követően h árom és fél évtizeden — az irodalom és a m űvészet ism erőiéként, tudósaként. T alálkozott József A ttilával, a h alh ata tla n o k közül, és eg y ü tt dolgozik im m ár négy évtizede h alandókkal. Jó ú jságírókkal és rossz szerkesztőkkel. Jó szerkesztőkkel és gyenge ú jságírókkal. B e já rta a pesti nyom dákat, H ódm ezővásárhelyt, 1949 ó ta pedig N yíregyházán dolgozott. A Szikrából k ü ld ték le ide, m e rt a nyom dából M urczkó és Fazekas p á rtv o n a lra m ent, k ellett pótolni a jó szakem bereket. Szedte a F riss Ú jságban az éhezés elől öngyilkosságba m enekülő szegény em be­ rek tö rtén etét, szedte gyűlölettel a főm éltóságos korm ányzó ide-oda lovaglásait, a Kis Ú jságot és az É let nyom dában a M iasszcnyunk című h etilap bárgyúságait. S zed­ te az egykori nyom or h íre it és izgatott öröm m el nem is olyan rég, hogy m egvalósult am it József A ttila se jte tt: em b er m ent fel a csillagok közé, a neve G agarin és sarló és kalapács díszíti kozm ikus m o to rját És 1956 október végén, am ik o r P esten a K öz­ társaság téren k ilő tt ablakszem ekkel nézett a p a rk ra a p árth á z és ak aszto tt kom m u ­ nisták ég ett teste elő tt táncolt a csőcselék, a k k o r szedte Ali, egyedül ő Orosz F eren c­ nek az M SZM P rö p lap ját, hogy él a p á r t és h ív ja új életet kezdeni, szocializm ust építeni az em bereket. Több m ir t 400 m illió b e tű t szedett élete során. S zedte a közhelyeket is (jaj, de nem szívesen), hogy „ irá n y t veszünk a dolgok kiküszöbölésére”, de szedte — s örö­ met csak ez okozott neki — az em berek értelm ét pezsdílö nagyszerű gondolatokat is. Azt is például, hcey a szociakzm us e lh á rítja végre az em beriséget fenyegető vi­ lágháborúkat, hegy békében is győzhet a jövő. A h írlap írók, a nyom dászok, a színészek életé t élte. M indennap m eghalt, am it alkotott és m in d en n ap ú ja t hozott lé tre az ö rökre elm ú lt helyébe, em b erek öröm ére, szórakoztatására és nevelésére. A h írla p író k m ind b ará tai, Csikós Balázstól Bézi L ász­ lóig... A K opka az „ J a n i”, a F ark as P ál „P alik ám ”, a m ásik F ark as meg K álm ánka, az országos h írű íróvá le tt S ipkay pedig B arnuska. L egtöbbet veszekedett G yu­ lával, a tördelőszerkesztő D ragossal, m e rt az a jó k ézirat Ali szerint, am elyen nincs „térkép” és a vessző pontosan van felrakva. Ilyen k ézirato t pedig n^m m indig k a­ pott. A szedő, aki m ost m egyen nyugdíjba, a szépre, az ízlésre, a ta rta lm a s m u n k á ra 49

serk e n tette m un k atársait, de a szedőgépe közelébe kerülő ú jsá g író k at is. K ét észténdeje ír t róla a K elet-M agyarországban A ngyal S ánd o r újságíró elvtárs, s cikkét így fejezte be: Tudom, hogy ezt a néhány so rt m aga elé teszi, hogy ólom ba öntse arcképét, meg­ csóválja a fejé t: „Ejnye, ejnye, barátocskám , e rre ta n íto tta la k én téged? Csak di­ csérn i?” S én ú jra m entegetőzöm , ne h aragudj, kedves Ali bácsi, sü rg ete tt a lapzárta. A következőkben m ajd bírálok is. (D ehát m it tegyek, h a nem ad rá okot?) A ngyal igazat írt: Rácz Ali nem nagyon ad o tt okot b írálatra. Gondos mestere volt ő szakm ájának, s v allju k be legalább most, búcsúzóul mi h írlap író k , nyomdásztan u ló k és igazgatók — kevesebbet n y ú jto ttu n k neki, m in t ő nekünk. M óra szerkesztő ú r h ib á tla n gépszedője holnaptól nyugdíjas, m ás ü l m ár a gépe m ellett, m ás irá n y ítja a csoportot: aki helyette lé p e tt elő, az is n ála ta n u lt, az is az ő tan ítványa. Más ad ja a kézirato k at tördelni O láh G yulának.

j

I

I *

I i

De h á t azzal, hogy n y ugdíjba m egyen az öreg nyom dász, végképp nem megy el. B elátogat m ajd sokszor a nyom dába, 48 ó rát havonta, h a h ívják, m aszekol is, de ez csak form aság. Rácz Ali nem az ért m a ra d itt velünk to v áb b ra is, han em m e rt a jó ! h írlapírókhoz és a jó színésznékhez hasonlóan m ind en t á ta d o tt önm agából a többi- I eknek. És azért a nyom dában és a szerkesztőségben — am íg csak élnek azok, kik­ nek tovább ad ta önm agát — m indaddig szép cím eket szed, jó tan ácso k at ad, figyel­ m eztet a felelősségre, a helyes m ag y ar nyelvre az ő em bersége és tudása. Az orvos (Az a la n ti tö rté n et íródott K ardos János nyugdíjas szíjgyártó, N yíregyháza, Kéz utca 25. szám a la tti lakosnak a D im itrov utcai B udapest kiskocsm ában elmondott em léktöredékei nyomán.) D elet jelzett a szabolcsi község katolikus tem p lo m án ak harangozója. Az érces hangok a rekkenő kánikulában szinte m egolvadtak, és lassan lassan ereszkedtek rá a falura. A postás katonai b ehívókat vitt, v alam in t Friss Ü jságot és Függetlenséget. Az újságok írták, hogy villám gyorsan h alad n a k előre a ném et csapatok, összeomlóban I a szovjet. M enekülnek a bolsevisták. ö regasszony zokogva panaszkodott az orvos háza m elletti já rd á n egy fiatal nő­ nek. Bajuszos férfi állt m eg m ellettük. Erélyesen szólt. — Édes néném asszony, szég y ellh et m agát, ha a fia m ia tt sír. In k áb b legyen büszke rá! K ezét a törzse m ögött összekulcsolta és lehajolt az öregasszonyhoz. Kedveskedve rám osolygott. — Te drága m agyar anya — m ondta öblösen, hogy m inél többen h allják — ha győztesen hazajön a fiad, öröm ödben fogsz sírni. Az orvos jö tt lassú léptekkel haza. A postással az úton találkozott. Az asszony ism erte, a fiá t is. — Én is m egyek — m ondta az öregasszonynak m egnyugtatón — m ost minden- i kinek m enni kell. Az idegen férfi felegyenesedett. — Áh, ön az orvos, ö n is indul a fro n tra ? — O d alépett eléje és en erg ik u san ke­ zét n y újtotta. — G ratu lálo k ehhez! K ívánok m agyar sikert, m ag y ar győzelmet! — Köszönöm — m ondta az orvos, s az ó rá já ra p illan to tt. — M ár negyed egy. várnak. — Ügy te tt, m in th a nem lá tn á a felk ín ált kezet. A lakásban felesége székéről felegyenesedve v árta. H an g talan u l folytak könnyei.

— Ne sírj fiam — m ondta az orvos, — nem kom oly dolog ez a m ostani háború. M ire kiérek, m á r vége lesz az egésznek. H onvédorvosként v onult be, de a fronton ham arosan zászlósi pertli k erü lt a zub­ bonya n yakára. Teljesen felégelt, felperzselt u k ra jn a i tájo n vonultak. K ietlen, h a ­ lott világ, am elybe légibom ba, ágyú és lángszóró rajzo lt szörnyű ákom bákom okat. S zeptem ber első n ap ján B-n táboroztak. Az orvos az egyik kiégett falusi ház egykori k ertjéb en szinte sértetlen szénaboglyát látott. — János — szólt a szőni téc-szakaszvezetőnek. — Nézzék m ár meg, mi az, hogy a fenében nem égett el az a boglya, hiszen k örülötte m inden fekete. S zuronyukat a boglya felé m eresztve, u jjú k a t a csőre tö ltö tt p u sk a billentyűjén tartv a elin d u ltak néhányan. Az orvos kellem etlen ém elygést érzett a gyom rában. E lfordult és gyorsuló léptekkel visszam ent a század szállására. P uskalövést nem hallott, m á r el is felejtette az ügyet, am ikor jó ó ra m úlva jött a szakaszvezető. — Zászlós úr, alásan — jelen tette a szanitéc — a parancsot v égrehajtottam . — H angját suttogóra fogta. — Zászlós úr. A boglya a la tt pincerész van, benne sebesül­ tek fekszenek. K atonák, civilek, meg egy m agyar m unkaszolgálatos. Egyedül m entem le. Meg a k a rta k ölni, de a m agyar nem engedte. Igazoltam , hogy egészségügyi vagyok. M egeskettek, hogy nem szólok senkinek, hogy o tt ta láltam őket. Az orvos-zászlódnak kevés kötszere, orvossága volt. M ajdnem az egész ta rta lé ­ kot összecsom agolta és sötétedés u tá n a szanitéc kíséretében lem ászott a pincébe. Egy orosz hadnagy m ár h alo tt volt. A m unkaszolgálatos m agy arn ak com blövése volt. A többi sebesült: k ét orosz kato n a és öt parasztem b er form a civil, szanaszéjjel fe­ küdtek a gennyes, véres szalm acsom ókon. Az alv ad t vér ém elyítő, nehéz bűze töltöt­ te be az ab lak ta la n odút. Ahogy tudta, ellátta a sebesülteket. A zután v ittek le vödrökben vizet, néhány kenyeret és préselt szilvalekvárt. K ét-h árcm n a p ra elegendő lesz. M ásnap valam ivel ebéd előtt három ném et gépkocsi á llt m eg a szénaboglya m el­ lett. K ora d élután a fák ra akasztva lógtak a sebesültek, m ellükön a cédula: partizán. A h alo tt h adnagy is köztük volt. — N ekem az orvosi eskü kötelességem m é teszi — védekezett az orvos a h ad b í­ róság elő tt —, hogy betegeket, sebesülteket, nem re, fajra, p o litik ai felfogásra való te ­ k in tet nélkül és a legszigorúbb tito k tartá ssal kezelnem kell. H a rablógyilkos kopog­ ta be éjszaka hozzám és én tudom , hogy rablógyilkos, akk o r is be kell kötöznöm se­ bét és üldözőinek ő róla sem m iféle felvilágosítást nem adhatok. — N a elég kérem ! — vágott a szavába a h ad b író őrnagy. — Maga arró l tudott, hogy ezek p artizánok? — N em tudtam . — És h a tu d ta volna, ak k o r is kezelte volna őket? — ő rn a g y ú r alázatosan jelentem , m in t m ondottam , nekem , m in t orvosnak... — Nem vagyok kíváncsi m agára, m in t orvosra! A védő elm ondta, hogy az orvos tiszti iskola elvégzése nélkül k erü lt a frontra. T ehát sem m iféle tiszti etikai ism eretekkel nem rendelkezik, még az orvos-tiszti e ti­ kával sem. Falusi körülm ények között orvos, elm arad o tt környezetben él, feltételez­ hetően m űveletlen is. Az első hadsereg akkor még élt. Még előrenyom ultak a ném etek. Még biztosnak látszott a győzelem. A kkor m ég előfordult az elnézés, s az orvos élve m aradt. É let­ ben hagyták. Azon a tárgyaláson az úri etikát, az úri tiszti etik át alaposan m egta­ nulta. (S úgy hírlik, m áig sem felejtette el.) 31

A párttitkár A stúdióban éppen nyilatkozik M urczkó K ároly, a város p á rttitk á ra , a p á r t megyei v ég rehajtó bizottságának tagja. A zajm entes terem b en nem könnyű dolog mikrofon­ ba beszélni, de a ripo rtern ő kérdéseire nyugodtan, csendes hangon válaszol. Ponto­ san úgy beszél, m in t a vb-üléseken, ahol m indig v an m o n d an iv aló ja a Szabolcsország sorsát eldöntő kérdésekhez. Em lékezik a felszabadulás előtti időkről, a nyom dáról, ahol dolgozott, elvtársak­ ról a szakszervezetben, a V örös H adseregről, az ú j életről. Becses dokum entum ez a visszaem lékezés. M a este sugározza a rádió, de a szalagot b izonyára elteszik az archívum ba. El is kell tenni, m e rt az egykori nyom dász csendes szavai nagy törté­ n elm et idéznek, az új ren d születésének körülm ény eit rögzítik hangszalagra. Amikot m á r nem lesz élő ta n ú ja az esem ényeknek, am iko r m á r csak iskolai könyv számol be, mi is tö rté n t 1944—45-ben N yíregyházán, u tó d ja in k n a k b izonyára élm ény lesz, ha m egszólal az egykori nyom dász, a vb tag ja és elm ondja hogyan Is tö rtén t. Tényleg, hogy is tö rté n t? Hogy tö rté n t az meg itt a N yírségben, hogy a senki em berek, az elnyom ottak és a kizsákm ányoltak, ak ik n ek neve „hé, m aga!” volt. be­ m entek a városházára, a várm egyeházára, bankba, az üzem ek igazgatói irodáiba, fel­ cserélték a közlegényt unifo rm ist a tábornoki egyenruhával és m eg fo rd íto tták a vi­ lágot. Még ellen á llt a régi rend. E ste volt, 1944 kora őszén. A m unkásotthonból, titkos m egbeszélésről jöttek, hatan-nyolcan és leültek a v árosháza elő tti téren a padokra. K örülöttük a k ih a lt város. Az em berek behúzódtak otthonukba, s füleltek, töpreng­ tek a m án é ' a holnapon. N agykálló irányából nehéz tüzérségi zajo k at hozott az éj­ szakai szél. M essze távolból tüzek villantak. Ü ltek a pádon és Fazekas arról beszélt, hogy nem sokára b eiö n n ek a szovjetek és meg kell indítani egv m á sfa jta életet. Űgv. m in t 1919-ben. ő em lékszik, ta e ja volt az itten i direktórium nak. Tényleg, hogy is lesz? — gondolta M urczkó és m egrem eetette szívét a történelem . Először o tt gondolt a rra . hogy mi is lesz itt. az u ra k pakolnak, elm ennek, legtöbben m á r el is m entek. Ki lesz itt h atalm o n ? K ik fogják irányítani a város és m egye életét? E kkor érezte meg. hogy ők lesznek azok ők. ak ik itt ül­ nek a padokon és azok a százak és ezrek, ak ik alszanak a városszéli h ázak b an és a kenyérhez an n ak h é já t eszik vacsorára. Hogy m it tu d ta k ők ak kor? N em sokat, de a legfontosabbat ism erték, hogy az a világ, am iben felnőttek, aljas, az a világ nem kell! ö k m ár ak k o r is tu d ták , érez­ ték, am ikor az au to m atizált hitleri hadsereg m élyen begázolt a Szovjetunióba, hogy csak a szovjet győzhet. N ekik S ztálingrád csak igazolta, a m it addig is h ittek . A vb ta g ja az utolsó napokban m á r be sem m e rt m enni a nyom dába. A visszavonuló, osz­ lá sn ak induló ném et hadsereg zajosan m enekült a városon keresztül. M indent elvit­ tek, m indent tö nkretettek. O któber 31-én jö ttek be a vörös csillagos k ato n ák Nyír­ egyházára, M alinovszkij m arsall v olt a parancsnok. N ovem ber 3-án első ülését tart­ ja a városi tanács, 44-en vannak, köztük a vb tagja. N ovem ber 6-án m egalakul 3 kom m unista párt. A lap ítják : P in tér, B ernát, Suszta, Iván, Lackovszki, K azár és a vb tag ja, M urczkó akkori gépm ester. O tt v an n ak h á t a k ültelki em b erek a városházán, P in té r és Lackovszki szervezi a rendőrséget, Fazekas (ő a polgárm ester), Jeles és Schm id a közigazgatást, D ankó és M áchel a szakszervezetet. M ár énekel a m unkás­ d alárd a is. A vb ta g já ra és B e rn á tra v á r a felad at m egindítani egy d em o k ratik u s újságot. A szerkesztő F ark as P ál nyíregyházi h írlap író lett. De a nyom dában szét v an dobál­ v a m inden, a p a p irt elv itték a nyilasok. M urczkó, B e rn á t és F ark as úgy határozott, hogy a lap neve M agyar Nép lesz. 9-én je len t m eg novem berben az a lap. Villany 51

nem volt, a szedőgépeket nem le h e te tt használni, csom agoló és p la k á tp a p írra nyom ­ iák. M indössze k ét oldalas volt, de az új élet, az új igazság első kézzel fogható jele volt a városban. O strom olták a nyom dát, a kiadó h iv a talt, hogy k a p ja n a k belőle. P e ­ dig m inden h ír elavult, m ire m egjelent. A Vörös H adsereg rég m essze já r t attó l a várostól, m elynek felszabad ításáról az újság h írt adott, k eserg ett is e m ia tt F ark as Pál. M urczkó K ároly m egnyugtatta, hogy az nem baj, m ost az a fontos, hogy benne van: verik a fasisztá k at és nyom ul előre a V örös H adsereg! — Ahogy távolodik tőlü nk időben a felszabadulás, úgy k erü l hozzánk m in d kö­ zelebb — m ondja a vb tag ja, a nyíregyházi rád ió rip o rterén e k ad o tt In terjú já b an , s nézem a vb ta g já t — nincs értelm e eltitk o ln i — a m egőszült h a jú férfin ek könynyes a szeme. M ég hosszú évekig fog tevékenykedni bizo n y ára Szabolcsország éle­ tének irán y ításáb an , de egy korszakot m égis lezárt. E rre ta lán ő m aga is m ost jö tt rá, — most, am ikor em lékezik a nyíregyházi rád ió n a k — nagy harcok, nehéz k ü zd el­ mek, de az ifjúság k o ra is le z á ru lt ezzel a húsz évvel. Am it szívsajdítóan m egérzett o tt a pádon, ahol F azekasék k al ü lt ősz eléjén, 1944ben, az m in d m eg tö rtén t. A nyom dai g épm ester és a töb b iek m a g u k ra v á lla ltá k a nép életének irán y ításá t. M agukra k ellett vállaln iu k , ha a k a rtá k , ha nem ! V érben, tüzérségi tűzben, páncélosok p á rb a já b a n v áltozott a szín a tö rtén elem b en . Sem m ibe zuhant, vagy a szem étdom bra k e rü lt m indaz, am i régen v o lt és a vb tag ja, a nyom ­ dai gépm ester, a Fazekasok, a p ro letáro k k erü ltek a h a ta lo m ra és éltek a h atalo m ­ mal. A v áro sh ázára és a v árm egyeházára, az ü zem ekre fe lk e rü lt az em ber ötágú csil­ laga. Ha m ajd egyszer, am ik o r m á r nem lesz senki élő ta n ú ja a n n a k a k o rn ak és az utódok a nyíregyházi rádióban befűzik az adógépbe a hangszalagot, M urczkó K á­ roly, a vb tagja, az egykori nyom dai gépm ester élő szóval fogja elm ondani, hogyan alapozta meg a nép az új h o n t a vöröscsillagos k ato n ák lé p tei nyom án. Az Igazgató Oláh László, egy m u n k á b an k o rán m egrokkant, tízgyerm ekes sóstóhegy! v incel­ lér nyolcadiknak szü letett gyerm eke m ost a N yíregyházi F aip ari V állala t dolgozóinak — nem illendőségből, h an e m belülről jövően és igaz m unkásérzések k el tisz te lt és sze­ retett — igazgatója. 1924-ben k e rü lt asztalostanoncnak 'de, az ak k o r N am ényi néven ism ert a s z ta lo s ­ üzembe . és 1952-ben lé p te tté k elő igazgatónak. Sokm inden tö rté n t a k é t d átu m ki zott. du ha azt kérdezzük, hogy le h e te tt a legm élyebb szegénységből jö tt asztalos­ segédből igazgató, a k k o r 1944 ok tó b er 31-re kell visszalapoznunk a tö rténelem ben. AKitor ugyanis a nyíregyházi T em plom -téren pihenőt ta rtó kozák lovasokkal ta lá l­ kozott össze, — ezen a napon v erté k ki végleg N yíregyházáról a n ém etek et a szovje­ tek — és k érdezték O láh Lászlótól, aki feleségével és h átán alig kétéves L ajos fiá ­ val jött vissza N yírszőlősről a városba, hogy „hová, hov á?” O v álaszo lta kézzel-lábbaú: „Haza... domo...” A zok m ondták, hogy harasó és integ ettek , hogy m en jen csak, rrienjtn haza. Ekkor fo rd u lt a történ elem M agyarországon és ekko r válto zo tt meg az oláhlászlók i'itite, persze nem azonnal, először m ég k ellett roham o zn ia a m u n k áso sztály ­ nak i-s testvéri szövetségesének, az a g ró rp ro le ta riá tu sn a k a burzsoá ren d m egingott csúcsait 1908-ban sz ü letett O láh László, 1924-ben m ent tanoncnak, 1927-ben szab ad u lt fel, ■ :ni ásztalossegéd, 1937-ben nősült. 1943-ban sz ü letett fia, Lajos, 1947-ben László. 1949-ben a p á r t bizalm ából telepvezető lett, 1952-től a titu lu sa : Igazgató. 53

— Hogy m i volt az októberi találkozó előtt, am ik o r a kozák ő rm ester kérdezte, hogy hová, hová em ber? Hogy m ilyen volt a gyerm ekkora, az ifjúsága, errő l nem szívesen beszél. „Nem le h et azt kérem le írn i” — m ondja. „M a m á r nem hihető el." N em hihető, hogy értelm es, m unkaképes, dolgozni ak aró és tudó em berek nem dol­ gozhattak, éheztek. N em hihető a kukoricakása, m éginkább, hogy az is m ilyen jó volt, csak legyen. Hogy sokszor terv ezett vágy volt, egyszer úgy igazából jóllakni. A m unkásm ozgalom m al tanonckorában találkozott. O tt dolgozott Lackovszki Jó­ zsef, aki akkoriban szabadult a börtönből, ahová az ellen fo rrad alo m k ü ld te a Tanács­ köztársaságért. O tt dolgoztak szervezett régi m unkások; B árdi, G aszner, M ajor And­ rás és még m ások, és am ikor felszabadult 1927-ben, ők m o n d ták : fiam , m ost már tudod, hol a helyed? E kkor k e rü lt a B ujtos utcai (m a Soltész M ihály utca) m u n k áso tth o n b a (elkelne m ár egy em léktábla erre a házra), ta g ja le tt a dalkörnek, részt v e tt a gyűléseken, szem inárium okon, az 1936-os nagy fam unkás szrájkban. M it a k a rta k ak k o r a fa­ m unkások, K risztus u tá n 1936 évvel? C sak annyit, hogy 10 óra h ely ett nyolc órát dolgozzanak. Csupán ennyit.

Á prilis u tó n a p jain a csendes, poros város m indig felélénkült. N em csak a m un­ kások, a rendőrök, csendőrök is készültek m ájus elsejére. A h o rth y stá k á tírtá k ugyan 1 „m ad arak és fák ün n ep ére” a vörös betűs napot, de nem le h ettek soha nyugodtak. Tilos volt csoportosulni, h árom em bernél több együtt nem leh etett. Lovascsendőrök 4 kószáltak az utcákon, a sóstói erdőben, ' a H árm asdom b körül. A H árm asdom bon, a m ai Tölgyes csárda m ögött jö ttek össze délután, esténként, m áju s elsején a m un­ kások. Családostól, m in t k irándulók jöttek. E nnivalót, sö rt v itte k (inkább a csalá­ dosok), plédet, akin ek volt. Beszélgettek, szalonnát sütöttek, ö tv e n e n , százan voltak. N em sokan, kicsi volt még itt akkor a m unkásság nagyon. S m ivel ők kirándultak, a rendőröknek is ki k ellett „rá n d u ln i”, s figyelték, fü lelték a m unkásokat. M iről álm odoztak a hárm asdom bi k irándulók m áju s elsején, de az év minden m ás n ap ján is? M iről álm odozhattak? Csak arról, hogy jó lenne, h a m u n k á ju k len­ ne, h a m indennap dolgozhatnának, akárm ilyen kev ésért is, de m indennap. A T anácsköztársaság fájó em lék volt. A 133 n ap éppen csak m eg h ird ette az em ­ b er boldogulását, m áris vérbe folytotta az európai ellenforradalom . Hogy a Szovjet­ unióban m i van, arró l kevesen tudtak, s kevesen m ertek beszélni. O láh László e kevesek közé tartozott. Az ő vágya éppen ezért m á r titk o n odáig m erészkedett, hogy a m u n kásem bernek nem csak a m unka jár. Nem, azoknak ak ik a ja v a k a t létrehoz­ zák, azoknak jog is já r, m egbecsülés és tisztesség. 1944 október 31-én találkozott O láh László asztalossegéd a város felszabadításáért h arco lt kozák lovasokkal. Ek­ kor kezdődött meg az új történelem , am ely az élethez im m ár jogot és lehetőségeket adott. A gyerekek m ár tan y án sem m ennek télvíz idején m ezítláb iskolába, a vá­ gyak tú ln ő ttek a dolgozó m unkahelyén, az iskolákon és az egyetem eken m á r a m ás­ fa jta raj is tanul. O láh László asztalossegéd m ost igazgató, de higyjék el — ezt azo k n ak mondom, akik nem ism erik — a beosztásnak az ő szám ára nincs jelentősége, szerény, egysze­ rűen élő em ber. K önyveket olvas, ez a szórakozása, éppúgy, m in t azelőtt. A szobakonyhás lakásból kétszoba konyhásat alak íto tt, (a n y ito tt v eran d áb ó l speiz lett, a speizből pedig kisszoba) itt él feleségével és 19 éves fiával. De csak nagyon ritkán v an n ak hárm an, m e rt b á r L ajos fia, a k it 1944 október 31-én h á tá n v itt, m ár nős em ­ ber, de még m indig inkább ez a lakás az otthonuk. Az ő szám ára az a jelentős, hogy az egykori N am ényi féle üzem m á r 180 em bernek ad m egélhetést, hogy k u ltú ro tt­ hon, fürdő és könyvtár van, hogy nem a satupadon, hanem az étterem b en esznek az em berek. És h a összetalálkozik B a rta József nyugdíjassal — egykori asztalossegéd kollégájával — úgy em lékezhetnek, nem v olt h iábavaló a nehéz és küzdelm es életük.

HORVÁTH S Á N D O R :

A D A TO K S Z A B O L C S -S Z A T M A R M E G Y E M UNK ÁSM O ZG ALM A TÖ R T É N E T É H E Z

A XIX. század végén Szabolcs és S zatm ár m egye ip a ra még csak alig lép te túl a céhrendszer k ereteit. A v o n ta to tta n kibontakozó k a p ita lista fejlődésben éppen ezért mai értelem ben v e tt ipari p ro le ta riá tu s sem igen a la k u lh a to tt ki. C sak N y ír­ egyháza, N y írb áto r és K isv árd a környékén kezdtek k ib on tak o zn i kisebb ip artelep ek — malom, szeszfőzde, m ezőgazdasági gépjavító üzem és vasöntöde —, m elyek a m e­ gye m ezőgazdaságának igényeit elég ítették ki. N yíregyházán és a já rá si székhelyeken a század m ásodik felében m e g alak u ltak az első h ite lin téz ete k is. Az 1867. évi kiegyezés u tá n kiép ü lt nagybirtokos—nagytőkés gazdasági kap cso la­ tok a m egyében elsősorban a n ag ybirtok pozícióit erő sítették meg. A sz erfe lett la s ­ sú megyei fejlődés ellen ére a k apitalizm us S zabolcsban is egyre erősebben érezteti hatását a gazdasági, tá rsad alm i, politikai és k u ltu rá lis életb en eg y arán t. A megyei sajtó m ár az 1880-as évek közepén a rró l cikkezik, hogy „M agyarország a tőkepénze­ seké”1), „a csendőrség és a nép szem benáll”2), és a „társad a lm i ro m lo ttság oka: az emberek o lv asnak”3). E nnek következtében egy ú j „társad alm i betegség” je len ik meg, „társadalmi rendszerü n k polipja: a szocializm us.”4) Ez ellen „az egyedüli orvosság” a vallás.5) A megye nagybirtokos osztálya vakon m en t el am ellett a k örülm ény m ellett, hogy a Széchenyi á lta l m egkezdett nagy közm unkák m á r befejeződtek, Szabolcsban is befejeződtek vagy befejezés elő tt állta k a folyószabályozások, lecsapolások, v asú t­ építések. így a jo bbágyfelszabadítás u tá n k ia la k u lt szegén y p arasztság u n k végképp föld, m unka és k en y ér nélk ü l m arad t. A m egyei m ezőgazdaság k ap italizáló d ása, a gépek alkalm azása részben nélkülözhetővé te tté k az em beri m u n k aerő t, s még in ­ kább fokozták az ag rá rp ro le ta riá tu s nyom orát. A p a ra sz t m e g m arad t fö ld jét a bank, kenyerét a m ezőgazdaságban m eg jelen t tőke, a gép v ette el. A földjét, k en y erét vesz­ e tt parasztság A m erik áb a vándorolt, városba, gyárba özönlött és lassan szervezke­ dett. A szociáldem okrata p á rt m egalakulása 1890-ben, a szocialista töm egm ozgalm ak ygindulása k ih a to tt a falu si p ro le tá r és fé lp ro le tá r töm egekre is. A m egye u rain a k ■:zt mái tudom ásul k e lle tt venni. K ezdik m egérteni, hogy „a b irto k am a tengely, amely körül forog nem csak az egyének, hanem az egész em beri tá rsa d alo m élete is”, ís a szocializmus, a „koreszm e” a ko r „fé rfiain ak csata jelig éjév é válik, m elynek i^ngoztatása m e lle tt küzdenek, harcolnak, győznek, avagy m e g b u k n ak .”®) E bben az utób íban rem énykednek. A szocializm ust „egyik társad alm i b a jn a k tek in ti, betecséjin m elyet jelenlegi m űvelődési viszonyaink fejlesztettek , m ások ism ét a tár^imi ren d fenyegető b o m lását s így az em beriség visszaesését lá tjá k b en n e”, és azzal ny u g tatják m agukat, hogy „a kom m unisták áb rá n d jai m odern állam i és tá rs a ­ dalmi életü nkben n em v ihetők keresztül.”7) A szocializm us eszm éi S zabolcs-Szatm ár ip a rilag és m ezőgazdaságilag Is e lm a ­ radt :á jaira az o rszágjáró kubikusok, fa lu já ró szocialista ag itáto ro k ú tján , de főleg 55

az agrárszocialista m ozgalm ak révén ju to tta k el. Ezek az eszm ék lo b b a n to ttá k láng­ ra 1897—98-ban V árkonyi Istv án Független Szocialista P á rtja lobogója a la tt a megye nincstelenjeinek földosztó m ozgalm át. M ost m ár a várm egye u ra l kezdik érteni, hogy mi is a szocializm us az ő szám ukra: „A rendnek, társad alm i és állam i életnek egyik legveszedelm esebb ellensége”8) — jelen ti ki a m egyegyűlésen az alispán. A földel foglaló parasztok lá ttá n azonban m ég ennél is tovább m ennek, m ik o r m egállapítják, hogy „nem szocializm us — kom m unizm us v an m egyénkben”8), s k ia d ják a jelszót: „A tulajdont, az életet golyóval és szuronnyal kell a n ép őrjöngése ellen megvédelmezni.”iO) És így is cselekedtek. A századvég agrárszocialista m ozgalm ai elbuktak , kím életlen állam i és egyházi te rro r nehezedett Szabolcs-Szatm ár népére. A cél a szocializm us m egfékezése.^) Ennek érdekében, a vallásos p araszti töm egek m eg retten tésére a b u ji refo rm átu s lel­ kész Czoch János buji szocialistát m ég csak eltem etni sem h ajlan d ó csak azért, m ert szocialista volt.12) A XX. század elején Szabolcsban is m egkezdődött a kis létszám ú Ipari p roleta­ riátus szocialista jellegű politikai szervezkedése. A gazdaságilag e lm arad t megyében elsősorban N yíregyházán kezdett k ialakulni az a pro letariátu s, m ely m ajd a fo rrad al­ mi osztályharc m egvívására alkalm assá válik. Az első nyíregyházi m unkásm egm oz­ dulások inkább csak m ájus elsejéken — gyakran kispolgári illúziókat emlegetve — za jlo ttak le. Éppen ezeknek az első m egm ozdulásoknak „csendje” m utatkozik meg az akkori közigazgatási és rendőrhatósági szervek jelen tésein ek h an g jáb an is. A nyíregyházi rendőrfőkapitány még 1911-ben is azt je len ti: „V árosunkban vannak ugyan a nem zetközi szocialista p á rtn a k csekélyszám ú tagjai, kik azonban csendesen viselkednek, a m ú lt évben sem gyűlésük, sem felvonulásuk nem volt, a r r a enge­ délyt nem kértek, sem m iféle szocialista egyletek nem a lak u ltak .”18) A m egyei kezde­ ti m unkásm ozgalom azonban a század első éveiben sem ennyire csendes. A hatóságok m inden m unkásm ozgalom m al kapcsolatos jelenséget a legpontosabban ellenőriznek, d eegy-egy akció, m unkásgyűlés u tá n az ott történtek et, a m unkásm ozgalom jelentő­ ségét igyekeztek elbagatelizálni: „A mi józan m unkás és értelm es lakosságunk kö­ rében a szocializm us nem csak hogy term ékeny ta la jra nem talál, han em tap asztala­ tom szerint a közönség ellenszenvét és közönyét v á lto tta ki, s így a je lze tt cse­ kély m ozgalm at én is értékének m egfelelően kezelem .”14) — írja a nyíregyházi ren d ­ őrfőkapitány. A valóságban m ár 1903-ban a nyíregyházi m áju s elsejei szociáldem okrata gyű­ lésre az ipari p ro letariátu s m ellett, a szegényparasztok is felvonultak. S b á r a ren d ő r­ fők ap itány a „körm enetet” betiltotta, a rendőrség a töm eget felszólította, hogy oszol­ jon szét, elhatározták, hogy kettesével, egym ás u tán i sorokban a S óstóra vonulnak ki. „A V árosház-téren elh ala d v a — olvassuk a N épszavában — m integy 300-an vol­ tu n k ; a m enet élén nagy vörös lobogó volt a következő fe lira tta l: É ljen a világot m egváltó szociáldem okrácia!” Késő délután a Sóstóról a m unkások visszajö ttek a v á­ rosba. „M ikor a városházához értünk, a főkapitány m eg látta a vörös zászlót, oda­ u g ro tt és k ik a p ta elv társu n k kezéből, ö n tu d a to ssá g u n k n ak köszönheti ez a barom, hogy el nem v ertü k érdem e szerint.”18) 1905 m árciusában a nyíregyházi asztalosok három hetes sz trá jk ja vezette be m á­ jus elsejét. A szervezett m unkások tü ntető nagy „k ö rm en ettel” ü n nepeltek, m ajd a Sóstóra vonultak.18) M egélénkült a szociáldem okrata p á rt a földm unkások között is, B udapestről „izgató utazó ügynököket” küld ki Szabolcsba is, a főispán azonnal in ­ tézkedik m űködésük m egakadályozásáról^)), a N yírvidék áp rilisi cikkei pedig „h a­ lad ék és időveszteség nélkül” felh ív ják a birtokos osztály figyelm ét, hogy szervez­ kedjék és terem tse m eg a fegyvert a v árh a tó ara tó sztrá jk ellen. „E fegyver az aratógép.”18) M

Szabolcs m egye alisp á n ja 1906. ja n u á r 17-én m ég a z t je len ti a fő isp án n ak , hogy az úgynevezett sociáldem okraticus irá n y n a k m integy 120—130 h ív e v a n N yíregyhá­ za városában, tö bbnyire az ép ítőm unkás segédek körében, de a m ozgalom h íveinek száma egy általán nem szaporodik. U gyanez a jelen tés n éh án y so rra l később arró l számol be, hogy a kőm ívcs m unkások között N yíregyházán és N y írb áto rb an b ére m e­ lés érdekében 14 napos sz trá jk volt.19) 1906. m á ju s elsején a szervezett városi m unkásság nyilvános gyűlést ta rto tt, ahol az 1905-ös orosz polgári dem o k ratik u s forrad alo m ró l em lékeztek meg, és az orosz proletariátus p é ld á já t á llíto tta a szónok a felv o n u lt töm eg elé. A helyi hatócágok május elseje m egünneplését és felv o n u lását m eg a k a rtá k akadályozni, de a m u n k ás­ ság vezetői tá v ira ti úton a belügym iniszterhez fo rd u ltak orvoslásért, ak i ugyancsak táviratilag u ta síto tta a re n d ő rk a p itá n y t a betiltó intézkedések visszavonására.20) Az 1905-ös fo rradalom h a tá sa m u tatk o zik m eg ab b an is, hogy m ég a k o rm án y á lta l szub­ vencionált N yírvidék is kénytelen többször az oroszországi viszonyokról elm élkedni, s egyik cik k író ja ki is m ondja, hogy a nép, „a m űveletlen nép... m a m á r egy je le n ­ tékeny részének feln y ílt a szeme, m a m á r lát...”21) A következő években épp ezért erősödik a m unkásm ozgalom e lfo jtá sá ra irán y u ló nyom ás, m á r csak a p ro letáro k legjava ü n n ep elh et a Sóstó eldugott tisztásain m áju s elsején, v eh et rész t a h ató sá­ gok által k o rláto zo tt zá rtk ö rű ünnepségeken, „körm enetek en .” A ren d ő ri ellenőrzés, a gyűlések m egakadályozása, a m áju s elsejei felvonulások m eg tag ad ása ellen ére a szabolcsi m unkásm ozgalom erősödik, a gyűlések szám a szaporodik, a gyűléseken megjelent töm egek m ind nagyobb erő t képviselnek. A n tim ilita rista h an g o k h allatsza­ nak a fenyegető h áborús veszély ellen, b á r a legsúlyosabb b ü n te tések k el fenyegetik a háborúellenes m egnyilatkozásokat.22) 1910-ben, az országos n yom dászsztrájk nyom án m egyénkben is m eg álln ak a nyomdák. M unkásgyűléseken harcos szónoklatok han g zan ak el a népnyúzó rendszer, Tisza István ellen. A nyíregyházi ren d ő rfő k ap itán y évvégi jelen tése ennek ellen ére még nem a k a rja b eism erni a helyi m unkásm ozgalom erősödését: „N yíregyházán a Magyarországi S zociáldem okrata P á rtn a k egy h alv án y tö red ék e áll fenri, am i alig bír jelentőséggel...” — je len ti a főispánnak.23) A következő esztendőben ugyanezt hangiúlvozza: „A v áro sb a n a M agyarországi S zociáldem o k rata P á r t helyi cso p o rtja áll fenn, am inek nagyon csekély, m integy 200 főből álló ta g ja v a n ”, a p á rtn a k be­ folyása nincs, „fő c é ljá t a m u n k ab érek felem elése képezte”, s a p á r t ta g jaiv al m in ­ dig úgy já r el, „hogy m ozgalm uk visszaszoríttassék s a je len ték telen ség re sz állíttas»ek.'24) a fó kapitányi jelen tés további részeiből azonban kid erü l, hogy a szocialista mozgalmat „e ljá rá sa ” ellenére sem sik e rü lt visszaszorítania. Sőt, N y írb áto rb an az építőipari m unkások helyi csoportja m e lle tt m egalakul a cipész-csizm adia m u n k á ­ sok helyi cso portja is, s N yíregyháza m e lle tt m á r N y írb áto rb an is kén y telen a ren d ">n« g megengedni, hogy a kőm űvesek K osztén Ján o s elnök vezetésével m áju s elsején !
em elés érdekében szervezzenek sztrájk o t.2®) M ájusban az újságok arró l írn ak , hogy a D unántúlon és az A lföldön gazdasági cselédség és m ezőgazdasági napszám osok kö­ zött állítólagos mozgolódás észlelhető, am ely az ezen a vidéken m egforduló szocia­ lista izgatók m űködésének tulajdonítható, akik a gazdasági m u n k ásn ép körében tit­ kos értekezleteket és m egbeszéléseket ta rta n a k a n y ár folyam án terv b e v e tt m un­ kásm ozgalom , vagy a ra tó sztrá jk végett. Jú n iu s 16-ra az ú jfeh értó i földm unkások k érn ek engedélyt gyűlés összehívására, de a főszolgabíró az engedélyt m egtagadja.2®) Egy, m ozgópostába dobott levél az igazságügym iniszternek jelen ti be, hogy „Nyir­ kává: zon Szabolcs m egyébe ism ét m űködnek szocialisták, v érein k ”, és sürgős intéz­ kedéssel kérik, hogy hallgassák ki a népet, m e rt a „n y írk arászi közs. jegyző, orvos, gyógyszerész, ref. lelkész, ref. tanító, Szili csendőr ő rm ester és a legfőbb a kisvárdai főszolgabíró O K O L IC SA N Y I DEZSŐ kétszer kö v eteln e k a népen m indenféle adó pénzeket, azt m aguknak m e g tartjá k .”30) 1912. m ájus 27-én az egyik főispáni jelentés szerin t N yíregyházán az általános titkos választójog érdekében ren d ezett szociáldem okrata nagygyűlésen m ár 1500— 1600 résztvevő je len t meg. H asonló jelentőségű volt az 1912 jú n iu s 23-ra engedélye­ zett nagygyűlés. Ezt a „B undi” nevű városi épületben (korcsm a), z á rt helyen tartótták meg Bacsa K ároly helybeli sütőm ester elnöklésével. A nagygyűlés szónokai Dr. Lefkovics Vilmos debreceni szociáldem okrata p á rttitk á r, Dr. H ajós Dezső ügyvédjelölt, országos választójogi kiküldött, Dr. M eskó László országgyűlési képviselő és Répánszki János helybeli kőm űvessegéd voltak. A gyűlésen „A jelenlegi politikai helyzet”-ről és „H ogyan leh et a bajokon segíteni” kérdésről tárg y altak . A nagygyűlésen itt is m integy 1500-an v ettek részt. A nagygyűlés m e g tartá sát a városi rendőr­ főkapitány csak azzal a feltétellel engedélyezte, h a a főispán a gyűlés ta rta m á ra m egfelelő k a rh a ta lm a t rendel ki. Így a nagygyűlésen a császári és k irály i 14. huszárezred egy százada. 9 csendőr, 7 lovasrenaőr és 26 gyalogrendőr „vigyázott a ren d re.”31)

j

, 1

I

j j

A hivatalos jelentések ennek az esztendőnek egyik sz trá jk já ró l is m egem lékez­ nek. A nyíregyházi ajtó-, ablak - és bútorgyár m unk ásai 1912. m árcius 25 és április 15 között bérem elés, m unkaidő leszállítás és bizalm i férfiak ren d szerére vonatkozó I intézkedés érdekében sztrájkoltak. A sz trá jk csak részben volt sikeres: a m unkabé- j rek et 10 százalékkal em elték, a m un k aid ő t 10 óra h ely ett 9 és fél ó ráb an állap íto t­ tá k meg, a bizalm i férfiak rendszerének m egterem tését azonban elu tasíto tták .32) j M ozgásban van a falu népe is. N yírm árto n falv án F azekas Ján o s és tá rsa i jú n iu s 23-ra gyűlésre k érnek engedélyt, de kérésüket elu tasítják .33) E nnek ellenére F azekas Já­ nos és H ajdúsám sonból jö tt agitáto ro k h a tá sá ra N y írm ih ály falv án és N yíradonyban a ra tó sz trá jk van fejlődőben. A főszolgabíró m á r július 3-án jelen ti, hogy a. „fenti községekben a szervezkedést nem tu d já k visszaszorítani, a csendőrök csak 150 Nép­ szavától eredő rö p ira to t koboztak el.”31) A főispán intézkedése nyom án ezt a moz­ galm at is elfojtják. 1912—1913-ban N yíregyházán lelkes tüntetések v o ltak a béke m ellett. „Le a há­ b orúval!” — h ird ették 1913. m ájus elsején a felvonulók tran szp aren sei. 1913-ban a megyei szociáldem okraták napi p o litik áján ak és ag itáció ján ak fontos része le tt a köztársasági eszm ék terjesztése. A kem ecsei já rá s főszolgabírája nem vesz észre eb­ ből az agitációból sem m it. Jelenti, hogy „a köztársasági eszm ék terjesztése eddigelé nem észleltetett, s am ennyiben ilyen m ozgalm ak jönnek tu d o m ására, m inden esz- i közzel oda fog hatni, hogy a m ozgalom legrövidebb időben b elü l elfojtassék.” A ny írb átori főszolgabíró is azt tap asztalja, hogy „a já rá s te rü lete a köztársasági esz­ m ék terjesztése á ltal ez idő szerint fertő tle n íte tt”, a köztársasági eszm ék „terjeszté­ sének nem csak mozgalm a, de még csírájáb an m utatkozó m egpendítésének eszméjé5H

ról sincren szó, sőt még lá tszat kezdő szálainak elhullatásáró l sem tud a já rá s kö­ zönsége, s an n a k felfogása irá n t legteljesebb im m unitásban leledzik.”35) A főispán azonban a szocialistákkal együttm űködő köztársasági p á rt m ozgalm át a legerélye­ sebb módon „még csírá já b a n ” a k a rja elfojtani, s a legszigorúbb e ljá rá st rendeli el a köztársasági eszm ék agitátorai ellen.36) Az 1913. év feszült h an g u latá ra le h et következtetni abból, hogy a belügym inisz­ ter m ár az év elején rendelkezik a készülő politikai m ozgalm ak esetére igénybeve­ endő katonai és csendőri k arh a talo m m al kapcsolatban. A nyíregyházi rendőrfőkapi­ tány, mivel nem érez elegendő fegyveres erő t m aga m ögött a v árh a tó töm egm eg­ mozdulások során, nem ad engedélyt a nyíregyházi szociáldem okratáknak ja n u á r 12-i gyűlésére, ahol azok a választójogi törvény ellen ak a rn ak á llást foglalni. A p á rtv e ­ zetőség a belügym iniszterhez fellebbezett, de eredm ényt o tt sem é rt el. Ekkor a p á rt engedély nélkül is nagy tiltakozó népgyűlést h ird et meg 1913. ja n u á r 23-ra. A nép ­ gyűlést öiszehívó röpcédulán leszögezik, hogy „a m ai po litik ai helyzet elviselhetetlensége m ia tt” ...”ha kell, erőszakkal felelünk.” A népgyűlésre a M unkásotthon elé — Kis té r 10. alá — 300-an gyűltek össze először, délu tán fél négyre azonban m ár ezer ember lepte el a teret. A rend ő rfő k ap itán y a gyűlést karh atalo m m al a k a rta felosz­ latni, m ire közelharc tö rt ki a gyűlésre felvonult töm eg és a rendőrök között, mely csak a csendőrség és a katonaság bevetése u tá n szűnt meg. „A szocialista utcai b o t­ rányról” a belügym iniszternek is je len tést k ellett tenni a fő ispánnak: „A szocialis­ ták az utcai csőcselékkel egyesülve nagyobb botrányok és verekedések szándékával kezdték — je len ti —, s csakis a csendőrség erélyes fellépésének volt tu lajd o n íth ató , hogy ezek el le tte k kerü lv e.” A h arc n ak azonban m égis le tt eredm énye: ja n u á r 27-re engedélyezték a népgyűlést, de a rendőrség m ellé 16 csendőrt és 2 század huszárt vezényeltek ki a ren d fe n n ta rtá sá ra .37) A zonban — úgy látszik — a ren d ő rfő k ap i­ tányt még ez sem n y u g ta tta m eg a p á r éve m ég je len ték telen n ek jellem zett szociál­ dem okrata erők ellenében, m e rt 1913. fe b ru á r 2-án m á r a váro sb an állom ásozó h u ­ szárezredből 3 század lovasság kiren d elését kéri, m iu tán a bud ap esti szociáldem ok­ rata p á rt az általán o s „m u n k asz ü n ete t” kim ondotta, s így a nyíregyházi szocialis­ ták és kisebb iparosok is elő reláth ató lag sz trá jk b a fognak lépni.36) A belügym inisz­ ter a k atonai és csendőri k arh a talo m kirendelése ügyében táv iratilag intézkedett, a rendőrfőkapitány pedig a v á rh a tó sz trá jk ta rta m á ra h ird etm én y t bo csáto tt ki „a sze­ mély- és vagyonbiztonság m egvédése érd e k é b e n : 1. E lsősorban az esetleg sz trá jk b a lépő m u n k áso k at figyelm eztetem , hogy a tö r­ vény k o rlá tá it á t ne hágják, a város n y u g alm át és re n d jé t legkisebb m érvben sem zavarják meg, töm egesen csoportokban, vagy z á rt sorokban az utcán, a köztereken ne jelen jen ek meg, a dolgozni ak a ró m u n k á so k at m u n k á ju k b an meg ne zav arják , s meg ne fenyegessék, s á lta lá b a n a m u n k a szabadságát ne korlátozzák, s a legkisebb rendzavarástól is ta rtó zk o d ja n ak , m e rt ellen esetben az illető k k el szem ben — a k a r­ hatalm i in tézkedések legszigorúbb fo g an a tb a vétele m e lle tt — a b ü n tető e ljá rá st azonnal fo ly am atb a teszem , és a sz trá jk ta n y á t azonnal feloszlatom .” E zután még újabb tíz p o n tb a foglalja a ren d ő rfő k a p itá n y azokat, am ik et még nem szabad te n ­ ni, m ajd „teljes bizalom m al fe lk é ri” N yíregyháza város „rendszerető és tö rv én y tisz­ telő önérzetes polgárságát, hogy a szem ély- és vagyonbiztonság s a város nyugalm a érdekében idáig te tt s ezentúl is teendő közérdekű intézkedéseit jó in d u latú tám o g a­ tásával” tegye eredm ényessé.39) V égül azonban a szociáld em o k rata p á r t országos ve­ zetősége a tö m e g sztrájk o t b izonytalan időre elh alaszto tta, s így a sz trá jk h ely ett c su ­ pán új n ép gyűlésre k e rü lt sor 1913. m árcius 9-én N yíregyházán, a Búza téren , ahol körülbelül 2000 em b er elő tt az általán o s választójog és a tö m eg sztrájk kérdéseiről beszéltek.40)

Az 1913. év további m unkásm egm ozdulásairól a nyíregyházi rendőrfőkapitány évi ö-szefoglaló jelentéséből tu d u n k : M ájus elsejére a nyíregyházi szociáldem okrata p ártszerv ezet engedélyt k é rt ar­ ra, hogy a H atzel-téren népgyűlést tartson, m ajd on nan a K ereszt és S zarvas utcán, a Dessewffy téren és a Víz, Rákóczi és K ossuth L ajos utcákon á t transzparensek­ kel S óstóra vonuljon és o tt táncm ulatságot tartson. A p á rt az engedélyt meg is kap­ ta. A H atzel-téri gyülekezésen azonban a rendőrség a felvonulók vörös zászlaját elko­ bozta, és an n a k tilto tt h a szn á latá ért a p á rt vezető ta g jait: B iró L ajost, Bodó Feren­ cet és S chm idt M ihályt k ih á g ásé rt felelősségre vo n ta és elítélte. A jelentés m ég k é t szociáldem okrata népgyűlésről is beszám ol: jú liu s 20-án a politikai helyzetről, szeptem ber 28-án a sajtóról és az esküdtszékekről v o lt előadás és v ita a M unkásotthonban.4!) Az 1913-as évben m ég egy ip a ri sz trá jk ró l is ta lálu n k ad a to k a t a nyíregyházi lev éltár ira ta i között. Jú liu s 11-én a nagyhalászi ken d erg y ár 23 m u n k ása m egtagad­ ta a m unkát, m e rt a k iá zta to tt k en d e rért m ázsánk én t csak 75 fillé rt kapnak, így m egfelelő keresethez nem ju tn a k . K érik te h á t az egységár 90 fillé rre való felemelé­ sét. A gyár azonban a m unkások kérését nem teljesítette, eh ely ett a m u n k á t megta­ gadó m unkások közül egyet 15 napi, a többi 22-őt pedig 10—10 napi elzá rá sra ítél­ tetett. E rre a m unkások — a gyár h o zzájárulásával — egy napi elzárás u tá n mun­ kába álltak, büntetésü k et pedig felfüggesztették.4?) Az 1914. év első felében egym ást követik N yíregyházán a szociáldem okrata párt nyilvános gyűlései, s a pártvezetők és szónokok nevei között o tt ta lá lju k Schmidt M ihály, R eism ann Sam u, B iró Lajos, Beregi S ándor és K azim ir K ároly nevét. A párt­ gyűléseken nagyszám ú közönség jelenik meg. A m un k áso tth o n k istéri helyiségében a m unkásbiztosicás reform járól, a m unkásbiztosító p én z tá r b ajairó l, a m unkanélkü­ liségről folynak v itá k u l A m ikor azonban 1914. jú n iu s 28-án S arajev ó b an szerb öszszeesküvők m egölték F erenc F erdinándot, a M onarchia trónörökösét, m egyénk szo­ ciáldem okrata vezetőinek jobboldali többsége a h áb o rú ra uszító soviniszta uralkodó osztállyal áru l egy gyékényen. Jú liu s 28-án, a S zerb ián ak szóló had ü zen et nap­ já n N yíregyházán óriási ará n y ú tü n te té st szerveznek a soviniszta uszítok a háború m ellett. A töm eg a 14. huszárezred paran csn o k át — ak in ek a h u sz á rja it v etették be a megyei m ozgalm ak szétverésére — a K ossuth téren v állaira em eli és úgy hordoz­ za körül. E ste a város lakói fáklyásm enelbe töm örülve, „É ljen a h áb o rú !” kiáltások­ kal já rjá k körül a város u tcáit.44) A nyíregyházi pártszervezet a soviniszta uszítás kezdetén m ég a h áb o rú elkerül­ hetőségéről beszél, az ilyen m egnyilatkozások azonban egyre h alk u ln ak , s az I. vi­ lágháború kitörése u tán a szociáldem okrata irányítás a la tt álló nyíregyházi fem inis­ ta egyesület felhívása m ár arró l beszél, hogy „a háb o rú b a elm en tek között a mieink is o tt vannak, ak ik o tt lenn délen, egy p á r h é t m úlva ta lá n egész k eleten és észa­ kon küzdenek, é rtü n k is küzdenek. A mi jólétü n k ért, a mi v ag y onúnkért, a mi jö­ vőnkért. Ez a háború a mi h áborúnk is...”45) Ezt a felh ív ást egy h ét m ú lv a követi a nyíregyházi szociáldem okrata p á rt hivatalos felhívása is: „A p ro letáro k százezreit v itte a h arc m ezejére a királyi hívó szó. A szervezett m unkások az ő k et jellem ző fe­ gyelem m el te tte k eleget a k irályi szónak, hogy m egvédjék a kozák csizm áktól a sok v érrel á z ta to tt földet. T udjuk, hogy becsülettel állja m eg h elyét a m ag y ar munkás, a h arctéren dicsőséget szerez fegyverének.”45) A m egye vezetői a helyi sa jtó n ke­ resztül dicsérik ezért a felh ív ásért a szociáldem okrata vezetőséget, s további lépé­ sekre b uzdítanak: „É rtsük m eg ezt az időt! Mi is égessünk el m inden jelvényt, te­ gyük félre a degenerált fra n cia társadalom ból idep lán táló d o tt vörös zászlót és szó­ lam okat.”47) f> o

A háború ével, a fro n t borzalm ai és az Itthon m a ra d t családok szenvedései kel­ lettek ahhoz, hogy az 1917-es Nagy O któberi Szocialista F orradalom p éld ája nyomán Magyarországén is, S zabolcs-Szatm árban is feltám adjon a h áború kezdetén elném ult forradalm i szellem , s m unkásaink, p ara sztjaim fo rradalm i harcb an , győztesen em eljék magasba a m unkásosztály vörös harci zászlaját.

JEG YZETEK; 1. N y lr v id é k . 1884. f e b r . 17. 2. U . o . 1884. m á r c . 9. 3 . U . o. 1884. m á r c . 23. 4. U . o. 1834. m á j. 11. 5. U. o. 1884. ó p r. 6. 6. U . o. 189'. f e b r . 22. 7. U . o. 8. U . o . 1896. m á r c . 15. 9. U . o. 1897 d e c . 19. 10. U . o. 1898. f e b r . 13. ’ l . U . o. 1900. a u g . 26. 12. U . o. 1900. m á r c . 11—18. á p r . 1—8—15. 3. N y íre g y h á z i Á lla m i L e v é l t á r : F ő is p á n ! b iz . Í r a to k 3/1911. s z á m . 14. U . o. '03/1910. s z á m . 15. N é p ­ szav a. 1903. m á j. 5. 16. U . o. 1905. m á j. 5. 17. N y ír e g y h á z i Á lla m i L e v é ltá r : F ő is p á n t b iz . I r a ­ to k 8/1908. s z á m . 18. N y ír v ld é k . 1905. á p r ilis . "9. N y ír e g y h á z i Á lla m i L e v é ltá r : F ő is p á n l b iz . i r a ­ to k 7/1906. s z á m . 20. N é p s z a v a . 1906. m á j. 9. 21. D r. K o lle g a - T a r s o ly S á n d o r : P a r a s z ts o r s m e­ g y é n k b e n . 47. o. S z a b o lc s - S z a tm á r i f ü z e te k 4. s z á m . N y ír e g y h á z a . 1956. 22. N y ír e g y h á z i Á lla m i L e v é ltá r: F ő is p á n l b iz . i r a t o k 48/1909. s z á m . 23. D r. K o lle g a - T a r s o ly S á n d o r 1. m . 52. o . 24. N y ír ­ e g y h á z i Á lla m i L e v é ltá r : F ő is p á n b iz . Í r a to k 103/191 . s z á m . 25. U . o. é s *6/1911. — 107'1911. szám . 26. U . o. 27. U . o. 107/1911. s z á m . 28. U . o. 34 19 2. s z á m . 29. U . o. 80/1912. s z á m . 30. M. k ir . I g a z s á g ü g y m in is z té r iu m 76777/1912. s z á m . 31. N y ír e g y h á z i Á lla m i L e v é ltá r : F ő is p á n l b iz . I r a to k 87/1912. s z á m . 32. U . o. 22/1913. s z á m . 33. U . o. 88/912. s z á m . 34. U . o. 93 1912. s z á m . 35. U . o. 100/1913. s z á m . 36. U . O. 86/1913. s z á m . 37. U . O. 26/1913. — 40/1913. é s 82Ü913. s z á m . 38. U . O. 40/ 913. szám . 39. U. o. 40. U . o . 41. U . o. 143/1913. s z á m . 42. U . o . 135/1914. s z á m . 44. N y ír v id é k . 1014. ju l. 29 . 45. U . O. 1914. a u g . 6. 46. U . O. :914. a u g . 13. 47. U . O. 1914. a u g . 20.

Vincze Lajos: Halász kutter a Balti tengeren.

Ifj. Szabó Istv á n : Fuvolázó.

B

2

BOTÁR JÖ Z S E F :

ATTELEPÜLÉS s z a b o l c s -s z a t m a AZ 1 9 4 5 -Ő S F Ö L D R E F O R M ID E J É N

r

m eg yébő l

N épünk, s benne különösen parasztságunk többévszázados h ará n ak kim agasló á l ­ lomása volt a népi d em okratikus átalak u lás első eredm ényei között m egszületett 1945-ös földreform , am ely S zabolcs-Szatm ár m egyében még az országos helyzettől is kedvezőtlenebb tulajdonviszonyokat zúzott szét. A földreform április végére alapvetően S zabolcs-Szatm ár m egyében is befejező­ dött, am i ezután következett, az csak kisebb korrekció le h e te tt az igények kielégíté­ sében. Szabolcsnak országos viszonylatban is elsők között állóan nagy népsű rű sjg e — 78,lkm ,-k én t — nem tette lehetővé hogy m inden igényjogosult földhöz jusson. A földosztásnál a vezérelv az volt, hogy a nagybirtokból inkább kevesebb igénylő k ap ­ jon földet, de legalább annyit, hogy azon okszerű gazdálkodás m ellett családjával együtt m egélhessen, s így biztos anyagi bázison nyugvó kis egzisztenciákat te re m t­ sen. Ilyen körülm ények között m a ra d tak a m egyében is igényjogosultak, ak ik nem állh atták be az új tulajdonosok boldog sorsába. Egyik legégetőbb kérdés volt ezek helyzetének m egoldása. Az ország egyes terü letein ek különböző népsűrűsége és a rendelkezésre álló föld­ alap term észetszerűleg v etette fel azoknak az utak n ak , m ódoknak a k u tatását, am e­ lyek viszonylagos m egoldást je len th etn e k az igényjogosultak kielégítésében. A föld­ reform -törvény m egalkotói m á r az alaprendeletben u ta ln a k rá, hogy: „A zokat az igényjogosultakat, ak ik lakhelyükön földhöz nem ju to ttak , az ország m ás részén, le­ hetőleg csoportosan kell földhöz ju ttatn i. Az igénybevett földekből erre a célra m eg­ felelő te rü le te t kell fen n ta rtan i, am elyet az Országos F öldbirtokrendező Tanács jelöl ki.”b Az alap ren d e let ezen általán o s és elví~mfcgallapítása u tá n a v ég reh ajtási u ta ­ sítások később részletesen k ifejtették a belső telepítés lebonyolításával kapcsolatos eljárásokat.2) A belső telepítés lehetősége te h á t a szabolcs-szatm áriak elő tt is m egnyitotta az utat az ország m ás, jobb m egélhetést és több földet biztosító vidékei felé. M ilyen földterületek állta k rendelkezésre a belső telepítés céljaira? 1. Elsősor­ ban az ország m ás részeiben — főleg a D unántúlon — a nagybirtokok igazi h a z á já ­ ban n y ílo tt meg a lehetőség az áttelepülők szám ára, ahol te h á t viszonylag nagyobb földalap á llt rendelkezésre. 2. M ásrészt a h á b o rú t követő antifasiszta rendelkezések alapján az országból k ite le p íte tt V olksbund-tagok, volksbundista svábok birtokai. A 1940-es népszám láláskor M agyarországon 477 000 svábot ta rto tta k nyilván. Ezek kö­ zül 303 000 v allo tta m agát ném et nem zetiségűnek. A svábok szám a azonban ennél is több volt, m e rt sok ném et az új népszám láláskor nem v allo tta m ag át n ém et nem ­ zetiségűnek. A svábok 30—40% -a a ném etekkel együtt elm enekült. A m agyarországi svábok 5 települési csoportban éltek; B udapest környékén 84 000, Moson, Sopron vm-ben 120 000, B aranya, B ácska területén 138 000, T olnában 88 000, A rad, C sanád területén pedig 16 000 és B udapesten m integy 22 0003> Az elhagyott, illetve k itele­ pített svábok birtokai te h á t nyitva állta k a jogos áttelepü ln i szándékozók előtt. 63

T erm észetesen e két lehetőség csekély m értékben a m egyén belüli áttelepülésre is m ódot nyújtott. „H a ugyanazon m egyén belül van olyan vidék, — szól a rendel­ kezés — ahol a m ezőgazdasági lakosságnak a népsűrűsége, illetőleg a felosztható föld­ b irto k hiánya szükségessé teszi az áttelep ítést, az esetben a M egyei Földbirtokrende­ ző T anács a vidék lakosságának az áttelep ítésére elkészíti a te rv et.” Az OFT egyik rendelkezésében m á r 1945. jú liu s 25-én felh ív ta a Szabolcs^ M FT figyelm ét, hogy te­ k in te tte l a sok igénylőre és a kevés kiosztható fö ldterü letre, h a jtsa n a k végre megyén belüli áttelepítést.4) A rendelkezések a m ás m egyébe való áttelep ítést csak akkor engedélyezték és szorgalm azták, am ennyiben ugyanazon m egyében nem állo tt lehe­ tőség az áttelepülésre.5) M ár a földosztás első n ap jaib a n lá th ató volt, hogy az Igényjogosultak mindegyi­ k ét m egyén belül nem leh et kielégíteni. A zM K P kiküldötte, beszám olva a SzabolcsS zatm ár megyei földosztás m enetéről, azt írja áp rilis eleji jelentésében, hogy „bár sok helyen feltétlenül szükséges lenne a telepítés, m e rt alig van föld, sen ki sem akarja otthagyni a falut. (Kiem elés BJ) In k áb b 1—2 holddal m egelégednek, de át­ települni nem ak arn ak . Szükséges lenne különböző kedvezm ényekkel előmozdítani mz áttelep ítést és ellensúlyozni a parasztság húzódozását.6) A parasztem b er ragaszkodása a falujához, a régi röghöz, súlyos nehézséget je­ lent. A Szabolcs MFT, a p ártok segítségét kérve, nagy erőfeszítéseket tett, hogy a kielégítetlen földigénylőket áttelep ítésre bírja, „...a dolgozni ak aró és dolgozni tudó szabolcsi em ber k ita rtásá v al, szorgalm ával, földszeretetével nagyon könnyen megta­ lá lh atn á boldogulása ú tjá t, h a elhatáro zn á m ag át a rra , hogy egy kicsit messzebb néz. túl a falu tornyán, ha elszakítaná a m egszokás szálait, h a rá jö n n e a rra , hogy párszáz km -re n y ugatra ugyanolyan az élet, m in t itt... Szabolcsban... M ivel ez a ráébredés az egyhelyben begyökerezett szabolcsi földm űvelőnél nem megy könnyen, m e rt azt hiszi, hogy a nyíri hom okbuckákon kívül nincs élet, m eg kell m ozdulni az összes h ivatalos és nem hivatalos tényezőknek a felvilágosítás érdekében.”?) Az át­ települni óhajtók felm érését az idő is sürgette. A D u nántúlon ekkor kezdődött a földreform , s az O FT tudni ak a rta, hogy hán y szabolcsi család vállalkozik az átte­ lepülésre. Az 1945-ös évben az áttelep ítés nagyon lassan h a la d t előre, a jelentkezés mér­ sékelt volt. Szabolcs vm. községeiben 1945-ben a d u n án tú li nag y b irto k o k ra áttelepü­ lésre a tiszai járásból 3 család (20 fő), a dadai felső járásb ó l 172 család (744 fő), a n y írb átori járásból 2 család (17 fő), a lig etaljai járásb ó l 1 család (5 fő), a nyírbogdánvi járásb ó l 7 család (42 fő), a nagykállói járásbó l 39 család (206 fő), Nyíregyháza városból 3 család (20 fő) jelentkezett, összesen te h á t 227 család (1064 fő). A jelen tést küldő 18 község többségéből csak 1—2, vagy legfeljebb n éhány csa­ lád jelentkezett. K iem elkedik közülük Ib rá n y 60 család (240 fő). T ím ár 97 család (444 fő), K állósem jén 24 család (125 fő) jelentkezésével.8) A jelentkezők az ország, illet­ ve a D unántúl bárm ely részébe h ajlandók voltak áttelep ü ln i. A községek túlnyomó részéből nem a k a d t vállalkozó áttelepülésre. E perjesk e és Tiszam ogyorós községből is azt jelenti 1945. m ájus 18-án az elöljáróság, hogy a többszöri felhívás' ellen ére senki sem h ajlandó áttelepedni, pedig a m egváltás alá kerülő in g atlan o k és lakóházak nem elegendőek az igények kielégítésére. N yírgelse közrégből is azt jelzik, hogy b á r 26 igénylőnek nem ju to tt föld, áttelep ü lésre m tgsem vállalkoznak.9) „A telepítésről és a földreform befejezésének előm ozdításáról” szóló 1946. IX. te. m egjelenése u tán szervezettebbé v ált a telepítési akció. A törvénycikk sz erin t a ma­ gyarországi n ém et lakosság á lta l visszahagyott m inden vagyon tu lajd o n jo g a teher­ m entesen a M agyar Á llam ra szállt. Tisztázta, hogy telepítés ú tjá n ju tta tá sb a n ré­ szesülhetnek; 1. a) a jelenlegi lakóhelyükön ju tta tá sb a n nem részesített igényjogo­

sultak, b) a csereingatlan ju tta tá s ra jogosultak, c—d) az 1937. évi dec. 31-i h a tá ro ­ kon kívül eső terü letek rő l nem ö n ként á tjö tt m agyar népesség közül, v alam in t az akkori h atáro n belül eső terü letek rő l k ivándorolt m agyar népesség közül visszatérő személyek, 2. a te. lehetőséget ad o tt azok szám ára is, akik nem élethivatásszerűen foglalkoznak földm űveléssel (orvos, szülésznő, tanítónő, kovács, bognár, csizm adia stb.), 3. sőt a dem okrácia szolgálatában álló írók, művészek, tudom ányos m unkában dolgozók szám ára is m egnyitotta az u ta t. A te. szerint a telep ítés során az igényjo­ gosultság elb írálásán ál a had iro k k an tak , özvegyek, árv ák előnyben részesülnek. K i­ mondja, hogy telepíteni csak ö n ként jelentkezőket szabad. A telepítésből k izárta azo­ kat, akik m ár ju tta tá sb a n részesültek, akik gazdasági kötelezettségüknek nem tu d ­ tak m egfelelni, akik iszákosak, vagy közism ert m unkakerülők, ak ik csődben v annak vagy voltak. A sváb b irto k ra jelentkező áttelep ü lő k et a K FB -k összeírták és az FH ú tjá n fel­ terjesztették az OFT Telepítési Főosztályához, am ely a Népgondozó H ivataltól á tv e t­ te a telepítési ügyek intézését. Az O rszágos T elepítésügyi H iv atal az áttelepítési ügyek intézésére M árkus József telepítésügyi főfelügyelőt k ü ld te k i Szabolcs m egyé­ be, aki a helyszínen b írá lta el a jelentkezőket, s állap íto tta m eg a k itelepülök sor­ rendjét.11) A jelentkezőket aszerint, hogy alk alm asak -e az áttelepítésre, négy csoportba osz­ tották. Első helyen alk alm asak telepítésre, akik nem ju to tta k földhöz. M ásodik h e­ lyen alkalm asak, ak ik kevés földhöz ju to ttak . H arm ad ik helyen alkalm asak, akik n ek kevés gyerm ekük volt, lakáshelyükön kevés földet kaptak, vagy nem földm űvesek voltak. A jelentkezők elb írálásán ál te k in te tb e v ették m últbéli politikai, erkölcsi m a­ gatartásukat is, így pl. voltak-e tag jai valam ilyen jobboldali p á rtn a k stb. A K FB -k felhívására 1946. tavaszán m ár egym ásután jelen tk eztek a kérelm ezők. A dem okratikus p árto k helyi szervezetei nagy segítséget ad tak ebben a KFB-nek. A jelentkezések m értéke jóval felü lm ú lta az 1945. évit. összev etv e a m egye néhány járásának az 1945. és 1946. évben jelentkezettek szám át, k ép et fo rm á lh a tu n k az 1946. évi nagyarányú jelentkezésekről. A ny írb áto ri já rá sb an 1945-ben 2 család, 1940ban 75 család, a nagykállói já rá sb a n 39, illetve 176, a tiszai já rá sb an 3, illetve 76, a nvírbogdányi já rá sb an 7, illetve 284, a lig etaljai já rá sb an 11, illetve 31, a kisvárdai já rá 'b a n ism eretlen, illetve 157, a n y írb ak tai já rá sb an ism eretlen, illetve 209 család. A jelentkezettek között voltak kevés ju tta tá sb a n részesülők, nagycsaládosok, hadifog­ ságból h azatértek, igavonó jószággal nem rendelkezők, Erdélyből áttelepültek, kis­ iparosok stb...1^) Kenézlő községből a közjegyző 1945. m áju s 15-i jelentésében m ég azt írja, hogy a „községemben lakó nép általáb a n kisgazda és zsellér, illetve napszám os sorban éltek, ak ik nagyrésze k ie lég ítte tett a földigénylésnél. A nem igényjogosultak erre r á ­ utalva nincsenek. Az itt lakó nép egyébként sem m ilyen körülm ények között nem volna h ajlan d ó a kitelepítésre, m e rt egyébként, aki nem is em eltete tt az igényléssel a kisgazda színvonalára, de itt képes m egszerezni m aga és családja részére a szük­ séges élelm et és ru házatot, s így kitelepítésre nem vállalkoznak.” 1946. július 28-án az összeírás során, am ikor 31 család je len tk ez ett K enézlőről, m ár azt ír ja a KFB, hogy „a n ekik ju tta to tt földből m egélni nem tudnak.” A ju tta to tta k 1—4 kh, a zöme pedig 2—3 kh földet kapott. V issről 47 család jelentkezett, hasonlóan zöm ük 3 hold ju ttatásban részesült, soknak pedig egyáltalán nem ju to tt.^ ) K isvárdáról 1945-ben 1 jelentkező család volt, 1946-ban pedig m ár 21 család kéri áttelep ítését.14) N agyvarsánv KFB az OFT-hez írt levelében ezt írja : „...községünkben a kevés kiosztásra ke­ rülő földre igen nagyszám ú földigénylő esik, úgy hogy családtagonként fél hold sem esik. Ezért szükségesnek lá tju k , hogy a mi községünkből is telepítsenek nagyszám ú

családokat, ak ik csak nyom orkodnának a nekik, ju tta to tt területen, így k érjü k a föld­ rendező tanácsot, ha lehetséges m inél h am arab b községünkből legalább 40 családot telepítsen el.”15) A tiszai já rá s főszolgabírói h iv a tala is k ét m ándoki család áttele­ p ítését kérve azt írja : „eddig vártak , hogy sorsuk felől valam ilyen intézkedés tö rté­ nik... K érdezik, mi fog tö rté n n i velük, m e rt a bizonytalanság m ia tt elszegődni nem m ernek és így kenyér és m u nka nélkül van n ak .”15) Ú jfeh értó községből 1946. jú liu ­ sában 109 család jelentkezett, akik közül 97-et alkalm asn ak is ta lá lta k az áttelep í­ tésre. A KFB indokai között ugyancsak azt írja, hogy „...egyrésze a községben föld­ höz egyáltalán nem , m ásrésze pedig csekély m értékben ju to tt, hogy abból családjuk m egélhetése nem biztosítható. Az áttelep ítésre jelentk ezettek visszahagyandó ju tta ­ to tt in gatlanai a föld h iányában ju tta tá sb a n még nem részesített igényjogosultak ré­ szére szükségesek, ...a községben a ta rta lé k te rü le te k e t is ki k ellett osztani. A n a­ gyobb terü letű ju ttatá so k pedig gyenge m inőségű és futóhom ok terü letek .” De a KFB szavai h elyett beszéljenek a község földreform adatai. Ü jfeh értó 15 428 fős lakossá­ gából az igénylők szám a 2236. A kiosztott te rü le t 6713 kh. A 2236 igénylőből csak 1651 ju tta to tt (nincstelen 1145, ezen belül 622 gazdasági cseléd, 523 napszám os, 1— 5 k h -v al bíró 501 fő, 5 m ezőgazdasági iparos), nem ju to tt te h á t földhöz 585 fő.17) B ár az áttelep ítésre jelentkezettek nagyrészét valóban a szükség kényszerítet­ te erre a m egoldásra, nem egy olyan esettel is találkoztunk, am ik o r a lehetőségek csábították az em bereket a term ékenyebb D unántúl felé. Így T iszadada községből 36 család kérte áttelep ítését a P est környéki svábok á ltal la k o tt községekbe (Vecsés, Budaörs), továbbá a Somogy megyei sváb területekre. B ár a jelen tk ezettek általáb an 8—12 kh föld ju tta tá sb a n részesültek. A F tl éppen em iatt közülük csak 3 család át­ telepítését javasolta.18) A jelentkezők között több kisiparos is volt. Á ttelepítésükre, egy-két hold ju tta ­ tásra a rendelkezések is lehetőséget adtak. Így P olgár község 22 jelentkező családja közül 10 kisiparos, ak iknek földjük egyáltalán nem volt.19) N y írb áto rb an 69 jelen t­ kező család közül 25 kisiparos segéd volt.2°> Tiszabezdéd községben D eák M ihály földm űves azzal indokolja kérelm ét, hogy a földosztás idején orosz hadifogsában volt, valam in t, hogy a kevés kiosztható föld és a sok jelentkező m ia tt a K FB így 3 holdas törpeb irto k o k at volt kénytelen létesí­ teni. Még így is nagyon sokan, akik igényjogosultak lettü n k volna, k im a rad tu n k a földosztásból.”21) A jelentkezők között néhányan voltak, akik Erdélyből m enekültek, s szám ukra földet biztosítani nem tudtak. így N yírjákó községből 6 ilyen család kérelm ezte, hogy lehetőleg K állósem jén h a tá rá b a n k ap jan ak földet, de h a ez nem sikerülne, akkor az ország terü letén bárhová áttelepednének.22) É rpatak ró l a 18 jelentkező család kö­ zül egy család ugyancsak Erdélyből m enekült.28) A telepítéssel felszabadult fö ld területeket a K FB -k igyekeztek igazságosan és célszerűen hasznosítani: a tartalék alap h o z csatolták, illetve hadifogságból h azatér­ teket és a még igényjogosultakat igyekeztek belőle kielégíteni. A telepítés gyors lebonyolítását a tavaszi mezőgazdasági m u n k ák is indokolták. 1946-ban jún. 29-én N yíregyházán a parasztok nagygyűlésen is követelik: tegyék le­ hetővé az áttelepítendőknek, hogy még a vetések m egkezdése elő tt m egtekinthessék új földjüket és, hogy gyorsítsák meg a település ütem ét.2*) A költöztetés azonban sok ak adályba ütközött, parasztcsaládok ezreit k ellett a h áb o rú á ltal tö n k re te tt köz­ lekedési viszonyok között elszállítani, miközben a svábok kiköltöztetése is folyt. Ezért p l.: az OFT 17 csarodai nincstelen paraszt M ór községbe való áttelep ítését en­ gedélyezve úgy intézkedik, hogy „m ivel a ném et lakosság k itelepítése nem történt meg. csak az á ttelep ített családoknak a családfői jelentkezzenek, a családtagok át-

fi( i

telepítése csak a ném etek kitelepítése u tá n eszközölhető.”25) M indezek ellenére az OFT május, június és júliusban egym ás után engedélyezte az áttelepülést. 1946. m á­ jus 21-én az OFT engedélyezi id. K onyha A ndrás és 180 tá rsá n a k Vencsellő, Tiszarád, Ibrány, N agyhalász és K em ecse községből Bácsalm ás községbe való áttelep itését.26) U gyanakkor egy m ásik — 1946. aug. 1-i h atáro zatáb an Búj, B üdszentm ihály, I Paszab, Kemecse, Kiskálló, Polgár, Szabolcs, Tiszabercel, Viss, V asm egyer köz'égek I áttelepítési kérelm ét földbirtokpolitikai ad ataik alap já n elutasította. E gyúttal ja v a s­ ; latot tett a rra vonatkozóan is, hogy az eddig ki nem elégített igénylőket a ju ttatá si . javaslat felü lbírálása folytán m egüresedő, v alam in t érdem telenség m ia tt visszavont : ingatlanokból kell ju tta tá sb a n részesíteni, am ire a beérkezett ad ato k szerint m egfe­ lelő lehetőség nyílik.27) A fenti községek közül B üdszentm ihályról k o ráb b an m ár 34 család, K em ecséről szintén több család telep ü lt m ár á t B ácsalm ásra. Az 1946-os évben sem ritk a eset, hogy a korábban jelentkezettek, értesülve az elköltözöttektől a nehézségekről, visszaléptek a jelentkezéstől. N yírm ada községben 1 pl. 1946 tavaszán 62 család jelentkezett, a jú n iu s 17-i jelen tés szerin t m á r csak 29 i család m a ra d t meg eredeti szándéka m ellett. V isszalépésük o k át a telepítésügyi k i­ küldött azzal m agvarázta, hogy ..am ikor tavasszal a p árto k összeírták a települni I akarókat, állítólag azt m ondták, hogy az áttelepülő helyen szobabútort, sertést, aprejószágot, földm űvelő szerszám ot, szekeret stb. kapnak... Időközben viszont olyan híreket h allo ttak a m ár áttelepültektől, hogy o tt csak földet, házat, vagv házrészt kapnak, s egyebet nem .”28> Besenyőd községben eredetileg 29 család, később ped 'g I már csak 7 család v állalta az áttelepülést. A visszam aradó 22 család egyöntetűen azt I válaszolta, hogy „azért gondolták meg, m e rt m ost m á r nagyjából jo b b ra fo rd u lt sor| ruk. ju tta tá sb a n is részesültek, feles földet v ettek ki, s inkább itth o n szegényesebb I sorban élnek, m int idegenben jobb sorban és bizonytalanu l.”29) N yírkércs községben 1946. tavaszán 13 jelentkező család volt, nyáron pedig m ind v issz a v o n ta 30) N víribronvban 18 család je len tk ez ett de később 16 visszavonta. „M eggondolták, itth o n m a| radnak szülőfalujukban, nem m ennek idegen megyébe. H a dolgoznak, itth o n is m eg­ élnek...” — m agyarázza elh atá ro z ásu k at az áttelep ítési k ik ü ld ö tt jelentésében.3!) N vír'ákón 42 családból 40 vonta vissza jelentkezését, p e d 'g a föld/'sz*ással nem o'd cd o 't meg helyzetük. K özségük h a tá ra m indössze 1797 kh. lakossága pedig 1200 fő A fölc’refo ’-m során 181 igénvlő között 620 kh földet osztottak szét. S oknak egyál­ talán, egyeseknek pedig c-ak 2—3 kh föld ju to tt.32)

I

A te le p e s s e l kapcso’a tb an a tém ával eddig foglalkozó tan u lm án y o k figyelm en kívül hagyták az 1946. febr. 27-én m egkötött m agyar—csehszlovák lakosságcsere I egyezmény áUal te re m te tt helyzetet. Az egyezm ény a la p iá n egyenlő szám ban cserére , került sor a m agyar, illetve cseh és szlovák nem zetiségű lakosság között. A lakos ágcsere 1949. júliusáig ta rto tt. A csehszlovák külön bizottság agitációjá-a N yíregyháza környékén fekvő ta n y ab o k ro k tirp á k lakossága közül sokan a Csehszlovákiába való áttelep ítésre jelentkeztek. Az elhagyót tirp á k ta n y á k ra viszont Cs-hszlovákiából érk eztek m agyarok. A M agyarországra te lep ítettek n agy részét a Telepítési K o rm ánybizottság a d u n án tú li nagy- és svábbirtokokon helyezte el. E zért az 1946. tavaszán átte le p íté sre szervezett szabolcs-szatm ári p ara szto k a t le k ellett b e­ szélni telepítési szándékukról, hiszen a csereegyezm ény következtében a k o ráb b i te­ lepítési lehetőség jelentősen csökkent.33) Az áttelepülésről végleges és pontos ad a to k nem á lln a k rendelkezésre. Mére*eiI ről nem k ap u n k m egbízható ad a to k a t, ha csak a korábbi jelen tk ezések et viz"gáliuk. Az 19-'6-os évben S zatm ár-B ereg m egyéből az áttelep ü ltek rő l készült k im u ta tá s m á r biztosabb k ép et ad szám unk ra. Az áttelep ü lé s ere d m én y é t m u ta tó sta tisz tik a S za­ bolcs m egyéből nem áll rendelkezésünkre.

67

K im utatás a íöldreform során Szatm ár-B ereg m egyéből áttelepültekröl**)

Hol la k o tt? Szamosszeg T iszaszalka V ásárosnam ény Tisza vid Csaroda Csenger Csenger Nagydobos

Á ttelepültek szám a (családtagok is) 1 28 16 4 17 1 3 4

H ová települt? V állaj Mór M ór Mór Mór M ór B alinka S zent-K atalin

A belföldi telepítés ütem éről és országos m éreteiről k ép et alk o th atu n k a Nép­ gondozó H ivatal sa jtó tájék o ztató ja alapján, am ely a 1946. febr. 7-i állap o tn ak meg­ felelően közli, hogy eddig a sváb községekből k ite le p íte ttek helyébe 27 000 családot, 108 000 fővel te lep ítettek be. A h iv a tal törekvése az volt, hogy a m in t a svábokat ki­ telepítik, azonnal birtokos családokat lehessen helyükbe telepíteni.35) A nem zetgyűlés 1946. dec. 18-i ülésén V eres P éter, az OFT elnöke ism ertette a földreform országos ad atait, s benne a nag y b irto k ra tö rtén ő telepítések állását. Az ország 6 várm egyéjében 91 809 k at.holdat ju tta tta k telepeseknek és 17 önálló telepes község létesült, 6372 telepes csalódott helyeztek el 15 468 családtaggal.36) Igaz, 1947ben és 1948 elején m ég tovább folyt a telepítés m ind a nagybirtokokra, m ind a sváb területekre, túlnyom ó részét azonban 1946. végére letelepítették. A belső telepítés az igénylők kielégítésén tú l azt a célt is szolgálta volna, hogy az agrárnépesség az ország m ezőgazdaságilag m űvelhető fö ld terü letén arányosabban helyezkedjék el. Szabolcs m egye közism erten a m agas, viszonylagos tú ln ép esed ett me­ gyék közé tartozott. Az áttelepítéssel ezen csak alig észrevehető v áltozást lehetett elérni. Éppen ezért nem véletlen, hogy évekkel később, m ost m ár m ás feltételek mel­ lett, a szocialista iparosítás m egkezdésével e te rü letrő l ren d k ív ü l n ag y arán y ú elván­ dorlás következett be. Ez — m int a legújabb statisztikai ad ato k m u ta tjá k — még m a sem szűnt meg. M egállítása, vagy legalábbis lényeges enyhítése m egyénk egyik fontos gazdasági és társadalm i feladatai közé tartozik.

JE G Y Z E T E K 1. 600/1945. M E 8z. r e n d e le t 32. § 2. I. V r. 62. II. V r. 16. é s a II I. V r. 30, 31, 32, 33, a T , 4. é s a T V r. 4. §-al. 3. M a g y a r N é p 1946. f e b r . 7. S z a b o lc s v m . F ö ld h i v a ta la , 2856/1945. O F T 9293/1945. s z . (V II. 25.) r e n d e lk e z é s e . 5 . II. V r. 16. § é s II I. V r. 31. §-a 6. F ö ld r e f o r m 1945. K o s s u th K . 1965- 278. o ld . 7. M a g y a r N é p , 1945. á p r . 26. 8. A k i m u t a t á s t a F ö ld h i v a ta l ü g y v e z e tő jé n e k a z O F T s z á m á r a k é s z íte tt 1945. j u n . 7-i e s o k t. 18-i je le n té s a l a p j á n á llíto tta m ö s sz e . (M FT . '260/1945. sz. M F T . 4711/1945. sz.) o. S z a b o lc s v m . F H . ir a t o k T is z a m o g y o r ó s , E p e r j e s k e k ö z s é g i e lö ljá r ó s á g 1945. m á j. 18-i é s N y irg e ls e k ö z s é g i e lö ljá r ó s á g 1945. m á j. 25-1 je le n té s e . 10. 1946. é v i I X .te . A t e le p íté s r ő l é s a f ö ld r e f o r m b e f e je z é s é n e k e lő m o z d ítá s á r ó l. ( F ö ld r e f o r m tele k k ö n y v e z é s e . O F . B p . 1947. 2 1 '. o ld .) 11. O F T 53.445/1946. sz. r e n d e le te 1946. m á j. 10. 12. S a j á t ö s s z e á llítá s o m a K F B - k é s a k ö z s é g i e lö ljá r ó s á g o k 1945-ben, ill. 1946-ban a M e g y e i F ö ld ­ h iv a ta lh o z b e é r k e z e tt je le n té s e i a la p j á n . N é h á n y k ö z s é g b e n j e l e n t k e z e t t c s a lá d o k s z á m a : G áva 45, G ö r b e h á z a 39, I b r á n y 59, K á lló s e m jé n 95, M á n d o k 44, N a g y h a lá s z 83, N a g y k á lló 27. N y írjá k n 7, P o lg á r 82, T i s z a s z e n tm á r to n 14, O jf e h é r tó 6 , V e n c s e llő 26, T ls z a lö k 6. 13. F ö ld h iv a ta li Í r a to k . J e l e n t é s a k e n é z tő l k ö r je g y z ő s é g tő l. 1946. J u l. 28. 14. S z a b o lc s M F T K is v á r d a k ö z s é g 1946. m á r c . 5-1 je le n té s e . 15. S z a b o lc s v m . F H . ir a t a i . N a g y v a r s á n y K F B . 1946. m á r c . 21-1 Jk v .

lö. 7. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 23. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

36.

S z a b o lc s v m . F H . ir a ta i. T is z a i j á r á s i fő s z o lg a b ír ó i h i v a t a l á n a k 1946. m á r c . 21-i jk v . S z a b o lc s v m . F ö ld h i v a ta li i r a to k , r e n d e z e tle n A t e le p íté s i f ő f e lü g y e lő f e lje g y z é s e i. S z a b o lc s M F T . ir a t a i . T is z a d a d a K F B . J k v . S z a b o lc s M FT i r a ta i. P o lg á r KB’B . 1946. f e b r . 28-i jk v . S z a b o lc s M F T i r a ta i. N y í r b á t o r K F B . 1946. m á r c . 3-i je le n té s e . S z a b o lc s v m . F H . i r a ta i. D e á k M ih á ly f ö ld m ű v e s 1946. m á j. 18-ile v e le a M e g y e i E 'H -hoz. S z a b o lc s v m . F H . ir a t a i . N y ir já k ó 6 c s a l á d j á n a k 1945. m á j. 22-én az F H -h o z í r t k é r v é n y e . S z a b o lc s v m . F H . ir a t a i . É r p a t a k K F B . 1946. j u n . 19-i jk v . M a g y a r N é p , 1946. ju l. 2. S z a tm á r - B e r e g v m . F H . 838/857—*946. C s a ro d a . S z a b o lc s v m . F H . i r a to k . M á r k u s J ó z s e f a z O F T te le p íté s i f ő f e lü g y e lő jé n e k 1946. m á j, 21-i J e ­ le n té s e . S z a b o lc s v m . F H . Ir a to k . A z O F T . O rs z á g o s F ö l d h i v a ta lá n a k 1946. a u g . 1-i l e i r a t a az M F T -h e z . S z a b o lc s v m . F H . ir a t o k , M á r k u s J ó z s e f te le p ité s ü g y i k i k ü l d ö t t 1946. ju n . 17-1 je le n té s e . S z a b o lc s v m . F H . i r a to k . M á r k u s J ó z s e f á tte le p í té s i k i k ü l d ö t t 1946. j u n . 6-1 je le n té s e . S z a b o lc s v m . F H . á tte le p í té s i k i k ü l d ö t t 1946. ju n . 13-i J e le n té s e . S z a b o lc s v m . F H . á tte le p í té s i k i k ü l d ö t t 1946. ju n . 11-1 je le n té s e . S z a b o lc s v m . F H . á tte le p í té s i k i k ü l d ö t t je le n té s e . I d ő p o n t n é lk ü l. A M a g y a r —C s e h s z lo v á k l a k o s s á g c s e r é r e v o n a tk o z ó jo g s z a b á ly o k , B r a tis la v a , P o z s o n y 1948, 5— 80. o ld . 1946. évL X V . te . S z a b o lc s - S z a tm á r m e g y é b e n a T e le p íté s i K o r m á n y b iz to s s á g M á r k u s J ó z s e f e t b iz ta m e g a z e g y e z m é n y v é g r e h a j tá s á v a l. S z a tm á r - B e r e g v m . F ö ld h i v a ta la i r a ta i. S a j á t ö s s z e á llítá s o m a z F H . a lá b b i s z á m ú e n g e d é ly e i a l a p j á n : 838/1946. F H ., 838—854/1946. F H ., 838—855/46. F H ., 838—850/46. F H .. 838—857 46. F H .. 838­ 865.46. F H ., 838—990/46. F H ., 838-909/46. F H . M a g y a r N é p 1946. fe b r . 7. A N é p d o lg o z ó H iv a ta l S a jtó t á j é k o z t a t ó j a . A s v á b o k a t e lő s z ö r B u d a ­ p e s t k ö r n y é k é r ő l t e le p ítik k i — k ö z li a N é p g o n d o z ó H iv a ta l. — m a jd G y ő r, M o so n m e g y é b ő l, az o rs z á g e g y é b r é s z e ib ő l k é s ő b b k e z d ik m e g a t e le p íté s t v a g o n h iá n y á b a n . A k ite le p íte n d ő s v á ­ b o k v a g y o n á n a k é r t é k e 257 m illió b é k e p e n g ő , e n n e k 32% -a a z e lk o b z á s a lá e s ő v a g y o n . V . ö. F ö ld r e f o r m '945. K o s s u th K . 1965. 72. o ld .: az 1948. m á r c . á lla p o to k s z e r in t a s v á b in g a tla n o k o n te le p h e ly h e z j u t o t t 35 175 c s a lá d . M a g y a r N é p 1946. d e c . 19. V . ö. F ö ld r e f o r m 1945. K o s s u th K . 1965. 72. o ld .: 1949. m á r c iu s á ig 19 ö n á lló te le p e s k ö z s é g és 15 c s o p o r to s te le p , ille tv e t a n y a b o k o r lé te s ü lt. T ö b b m i n t 100 ooo k á t. h o ld a t h a s z n á lta k fe l. A fö ld h ö z J u t ta to tt te le p e s c s a lá d o k s z á m a p e d ig 9B49.

H uszár István metszete.

H9

P in tér É va: Birsalm ák.

ii

M O LNÁ R

I U B Y

JÚ Z S E F :

M A R G I T

(Pályaképe ázlat) H arm inckét évvel ezelőtt, a Boldog em ber k ö tetk iad ásáv al egy esztendőben je ­ lent meg A paraszlélet rendje cím ű n ép ra jzi m onográfia, am elyről Illyés G yula a Nyugat azévi áprilisi szám ában így írt: „L u b y M argit érd ek lő d ését nem a politika keltette fel a nép irá n t; m egfigyeléseit oly időben kezdte, am időn m ég h íre sem volt a mai jelszavaknak. T árgyilagos, tudom ányos célzatú könyve te h á t á rta tla n abban, hogy m egjelenésével így k ap ó ra jött, hogy esetleg olyan visszhangot v e r fel, m elyet hasonló m űvek ezideig nem v erte k fel, m elyet különben m egérdem el. Hosszú évek türelmes m u n k ája fekszik ebben a könyvben. M ind a k étszázh arm in c o ldala egy-egy sikeres leszállás ab b a az ism eretlen bányába, am in ek a n ép leik e t nevezik... Szóval ethnográfiai leírás, de sietek m ár itt m egjegyezni, hogy tudom ányossága m e lle tt is oly eleven nyelvezetű leírás, m ely in k áb b naplóhoz teszi hasonlóvá. L uby M argit jó megfigyelő, de jó elbeszélő is, b á tra n m ondhatom , hogy sz ü letett epikus. Írá sk ész sé­ gének köszönheti, hogy soha a tudom ány színvonalából nem igen enged, m űve a leg­ jobb értelem ben népszerű, irodalm i olvasm ánynak is élvezetes, azért is ta rto m fo n ­ tosnak. hogy eh e ly ü tt az irodalm i alkotások sorában em lékezzem m eg róla.” (Nyu­ gat, 1935. I. 336—337. 1.) Sok mai olvasó kérd ezh eti: ki az az 1935-ben h irte len fe ltű n t író, ak irő l Illyés Gyulán kívül a korabeli sa jtó is an n y i elism eréssel írt, és ak irő l h áro m évtizeddel később a Nők L apja is nagy képes rip o rto t k észített 80. sz ü letésn ap ja alkalm ából. — ha a cikk kissé elkésve je len t is m eg (Nők L apja, 1966. áp r. 2). Luby M argit a S zín e k és é v ek tá ja iró l és világából in d u lt s S zatm ár megyében, a Túr és a Tisza összetalálkozásánál fekvő N agyarban sz ü letett 1835. n o vem ber 13an. Ott, ahol 1846 n y ará n Petőfi á llt meg „nyári n ap n a k alk o n y u latán á l" s a n agy­ apa, Luby Zsigm ond v endégeként élte á t A Tisza c. költem ény csodálatos term észetelményét, s akinek em lékkönyvébe írta be a D alaim c. költem ényét. G yerm ekkora a nagy árk u sp a p írra ír t P etőfi levelek családi k örben estén k én t felolvasott, nőtető élm ényeihez kapcsolódik, ahol a rokon K ölcsey F erenc ö rö k sé­ geként élő jelszó: „Szeresd a hazát...” Az a p a : L uby Géza, H erm an n O ttó b ará tja. 48-as függetlenségi országgyűlési képviselő, k ita rtó an és következetesen K ossuth köz■arsasági elveit h ird eti és azokhoz h aláláig hűségesen ragaszkodik. A családban e le ­ venen éltek a R ákóczi-kor hagyom ányai, s a serdülő leán y nagy irodalm i m űveltséez a gyökeret B ethlen M iklós, K em ény János, Borsos T am ás, M ikes K elem en ön•'•“Mrasaiban keresi. A szatm ári zárd áb an ugyanazokon az élm ényeken k eresztü l ju t el társadalm i osztálya b írálatáh o z, m in t a n á la ö t évvel idősebb Ka f f k a M argit, — ■•kiről k ifo g yhatatlan em lékei a m ai napig kísérik. M int fia ta l szatm ári ta n á r az új, ■ '-gatos iro dalom nak lelkes híve, s tá rsa sá g b an ezeknek az eszm éknek h ird ető je és v< «*mezője. M ikor A d y E ndre 1913-ban S zatm árn ém etib e látogat, feledhetetlen dél-i.int töltenek el b a rá ti társaságban. 71

Luby M argit szakít családja n őtagjainak évszázados hagyom ányaival: kiskorától kezdve önálló, m unkás életet: független, egyenrangú életet a k a r élni, — m in t a K affka-regény h arm ad ik generációjának tagjai. K itá ru l előtte a világ, am ikor 1904-ben tanítónői oklevelet szerez a budapesti II. kerületi állam i tanítóképzőben. A pedagógus m u n k ak ö r felkelti am bícióját, bir­ tokba a k a rja venni a teljes tudást, s 1907-ben a polgári iskolai ta n ítá sra képesítő ok­ levelet is megszerzi a m agyar—történelem —fö ldrajz szakcsoportból. U gyanebben az évben m egkezdi felsőbb leányiskolái ta n á ri m u n k á ját a szatm ári leányiskolában. Egy évtizedig m űködik itt, am ikor két évi fizetésnélküli szabadság a la tt a budapesti egyetem en m egszerzi a tanítóképzőintézeti ta n á ri képesítést is. 1919. jú n iu s 13-án, a tan ácskorm ány nevében Ballagi A lad ár és Fináczi E rnő ír ja a lá oklevelét. Az el­ lenforradalom u ralo m ra ju tá sa u tán azonban m eg kell ism ételnie decem ber 1-én a vizsgát, hogy állam i állást kaphasson. Előbb a felső kereskedelm i iskolák ügyeivel foglalkozó előadó a m inisztérium ­ ban, m ajd 1923 őszétől az E rzsébet N őiskola (m a: Teleki B lan k a gim názium ) tan ár­ képző gyakorló iskolájában ta n ít; öt évvel később m ás-m ás szervezésű tanügyigazgatási központokban dolgozik, s 1943-ban megy nyugdíjba igazgatói cím m el. A negy­ ven évi szolgálat közben és u tán is a tudom ányos m u n k án ak szenteli ere jét — mind a m ai napig, csendes, budai lakásában. G yerm ekkori, szatm ári falvakban szerzett élm ényei, közvetlen kapcsolata a falu népével irá n y ítja figyelm ét a néprajzi és népnyelvi k u tú ra felé, m ajd Solym ossy Sán­ dor b iz tatásá ra elm élyedő, szorgalm as tudom ányos k u ta tó ja lesz a nép életének. G yűjtése alap já n az első közlései 1927-ben jelen n ek m eg az E thnográfiábán (Nép­ dalok Szatm ár m egyéből 38. k. 262—63; Babonás tö rtén etek 38:206—208; R égi sírfel­ iratok Szatm árcsekéről 38:205, és a N éprajzi Értesítő ben (pl. A guba kikészítésm ó d ­ ja és a gubásm esterség 19. évf. 144—154.) 1928-ban a M agyar N yelvőrben folytatja közléseit (A kender feldolgozása a Szatm ár m egyei Tunyogon és C sekében 24 évf. 217—230); állandó m u n k a társa lesz az E thnográfiának (Babonás tö rtén etek 39:48— 52; Táltosokról és lidércekről 39:117—119; R ontó babonák 39:200—204; Nagygéá lakodalom 41:128—129; K isdedre vonatkozó babonák 41:125) stb. M inden közlése tele van a népnyelv helyszínen g y ű jtö tt gazdag szókincsével, hagyom ányos, addig fel nem jegyzett fordulataival, s a népnyelv tanulm ány o zó ján ak gazdag anyagot bocsát rendelkezésére. Jó példa erre Szavak, m ondások S za tm á r m egyei községekből (Ma­ gyar N yelv 27:328—330); A pásztoréletről (M agyar N yelvőr 66:32—36), meg A kala­ pos m esterség szókincséről (M agyar N yelvőr 73:363—70) ír t cikkei. 1933-ban a M agyar N éprajzi T ársaságban ta rto tt előadása k elti fel tudományos m u n k á ja irá n t az érdeklődést, am elyben k ét S zatm ár m egyei falu n ak (Tunyog és Matolcs) illem tan áv al foglalkozik. Az Üjság cím ű nap ilap így k o m m en tálta előadását: „A m it h allottunk, gyönyörködtető p éld ája annak, hogy m it és hogyan leh et erről a tárgyról írni. E lőadásának ez v olt a bevezető g o n d o la ta: a p a ra sz t m egértőbb, m int az úr. A p ara szt tudja, hogy az ú rn ak m ás a ren d tartása,, de az ú r nem tudja, hogy a p arasztn ak van re n d ta rtása .” (1933. okt. 23.) A parasztélet rendje cím ű kötet anyaga így k erü l a széleskörű érdeklődés kö­ zéppontjába. Solym ossy Sándor ír róla lektori vélem ényt, s ő az első tudományos alaposságú értékelője Luby M argit hagyom ánym entő k u tatásain ak . „Tunyog és Matolcs népének felett becses tém a néprajzi szem pontból. Az Ecsedi láp és a felsőti­ szai Szernye m ocsár közé ékelődve többet ta rto tt meg a m in d e n ü tt pusztuló hagyo­ m ányokból, m in t falv ain k legtöbbje. A szerző m int folklore-gyűjtő, e m u n k á ra igen alkalm as egyéniség. L uby M argit érdeklődése, fáradságot nem ism erő kutatásai szinte belső kényszerből: a népiség irá n t érz ett nagy szeretetéből fakadnak... A ha-

72

lalrrus g yűjtem énynek általán o s n épism ereti szem pontból van egyéb jelentősége is. C: az összeállítás m ég n á lu n k az egyetlen, m e ly k é t szom szédos fa lu néprajzilag ér­ téke*. összes életm o zza n a ta it m o nografikus teljességgel kim eríti. Első v állalkozás a r ­ ra. hogy szem léletes összképet ad jo n k ét rokon falu belső életéről. Egészen új felf< lezes stú d iu m u n k b an az a sorozatos közlés, am ely a nép ille m ta n á t fo glalja m agáhan. Eddig a n épélet e lényeges és igen jellem ző elem ét a gyűjtők közül senki fi­ gyelemre nem m é lta tta , pedig m in t a népiélek közvetlen kivetítése, eth n o g ráfiai szempontból a legtanulságosabb jelenségek egyike.” A m onográfia S zatm ár m egye tám ogatásával, a szerző költségén je len t meg, s utána a napi sa jtó és a szaklapok is a legnagyobb elism eréssel írta k róla. Juhász Géza a T iszántúli Figyelőben így írt: „Ez a m u n k a k itű n ő , an élk ü l, hogy szerzője írói vagy tudósi b ab éro k ra vágynék... N em író, m égis sodró érdekessége van. könyve csupa levegős rajz, k ita p in th a tó plasztika, alak-m egelevenítő erő, nyelvi jó ­ íz Nem tudós, de h án y szakem ber a d h a tn a h á lá t az Istennek, h a ennyi g yűjtőszim a­ ta lényeglátása, önfegyelm e, elrendező képessége volna. A falu m in th a szem ünk lá t­ tára m erülne n ap fén y re az észrenem vevés m ély vizei alól, n em v alam i elv o n t lá to ­ másként, h an em csupa elevenen csoportosított an e kdotákb an . Egy-egy bekezdésbe annyi kis p a ra sz t-tra g é d iá t cs kom éd iát beleprésel, hogy tém aszegény no v ellis.ák évekig elélhetnek a m orzsáiból. — M odortalan k o ru n k b an ta lán csak nőnek ju th a ­ tott eszébe, hogy a fa lu t is az illendőség szem pontján á t vizsgálja meg. T eljesen ú j­ szerű szempont, épp a p a ra sz tra vonatkozóan, — de m ilyen te rm ék en y n ek bizonyult: elfér mögötte a falu egész élete, u ra k és parasztok, cigányok, zsidók érin tk ezésfo r­ mái, köszönés, vendégeskedés, bál, verekedés, szerelem , házasság, születés, h alál, é t­ kezés, öltözködés, ö r ü ln ü n k kell, hogy éppen nő v állalk o zo tt e rre a m u n k á ra : sok olyan kérd ésre csalogat elő őszinte vallom ást a nőkből, am ely a fé rfia k n a k ta lán eszébe sem ju to tt volna, hogy v álaszt k ap n a k rá... Közöl többek közt egy venerés ro ­ máncot. V erizm us, sőt dadaizm us u tá n vagyunk, mégis, h a hozzá m er nyúlni efféle tárgyhoz a m űköltő, tu d -e olyan tiszta h a tá st k elteni vele, m in t a nép, am elynek alakító ereje, úgy látszik, az élet m inden rea litá sáv a l győzelm esen m eg b irk ó zik ?” S zo m b a tfa lvy G yörgy, O rtutay G yula, Erdős Jenő s m ég sokan, n agy elism erés­ sel szólnak a m űről, s an n a k n épism ereti jelentőségéről. B eke Ö dön a M agyar N yelv­ őrben rá ta p in t L uby M argit tudós m u n k á ján tú l an n a k m űvészi m egform áló e r e ­ jére: „Valósággal fölv o n u ln ak elő ttü n k a h ú sból-vérből való em berek, s in tim ism e­ rősökké lesznek a nevükön is m egnevezett szem élyek. S ezt úgy éri el a szerző, hogy nem puszta le írá st ad, hanem m aguk a szereplő szem élyek beszélnek az ő ízes szat­ mári nyelvükön. E bben valóságos m ester, hisz m aga is e rre a v id ék re való, s köny­ ve valóban úgy o lv a sta tja m agát, m in t egy érdekes regény. A nnyira összeolvad a szerző a m űvével, hogy nem könnyű m eg állap ítan i: szem élyei oly jóízű elbeszélők-e, vagy m aga oly tehetséges író. Sok helyen m in th a T am ási Á ron székely, vagy Kodolanyi János orm ánysági p a ra sz tja it h allanék. E n n ek a k ö n y v n e k iskolát kell csinál­ ni, m intául kell szolgálni a néprajzi g yűjtés és földolgozás terén. De a n ép rajzo n k í­ vül a nyelvtudom ány is hálás lesz a szerzőnek, m e ri a m ű telislele van népies szó­ lásokkal, közm ondásokkal, tájszavakkal. L épten-nyom on érezzük, hogy a n ép rajz és nyelvtudomány m ennyire egym ásra u ta lt két tudom ány. T ájsza v ak a t nem leh et gyűj’em a nép életének ism erete nélkül, s n éprajzi k u ta tás nem le h et el népnyelvi ta ­ nulmányok n élk ü l.” Ma m á r tu d ju k , hogy M óricz Z sigm ond m unkássága b á to ríto tta L uby M argitot a tudományos b ú v árlá sra, s m űve tudom ányos jelentősége b eletarto zik az új népivnereti m u n k ába, am ely nagy író k a t és m űvészeket á llíto tt a népköltészet és a népi folklór bú v árlói közé. Csiiry B á lin t S zam osháti S zó tára (1935—36) u g y an en n ek a 73

tá jn a k és vidéknek nagyszerű nyelvi m onográfiája, am elyben a nyelvtudom ány és a n ép rajz a legszorosabb kapcsolatban van. Illyés G yula m ár a N yugatban u ta lt „visszhangot” verő jelentőségére, s három évtized távlatából lá tju k azt a sort is, am ely a P uszták népe (1937) és a Magyaror­ szág felfedezése köteteivel (Fája Géza: V iharsarok c. m űvének m egjelenésével in­ d u lt meg!) egész akkori szem léletünket átform álta. Luby M argit szinte A ra n y János 1860-ban m eg h ird etett feladat-kijelölésének m egfelelően in d u lt neki a nép m egism erésének: „ Já rd be a hazát, keresd föl a né­ pet pásztortüzénél és kunyhóiban, a sarlónál és lakom áin, a m űhelyek és laktanyák p.henő óráiban, szóval m indenütt, hol az élet fá ra d a lm a it költészettel enyhíti...” De a népkötészeti term ékek m ellett és azon túl a nép teljes életének, gondolkodásának, világnézetének is m esterei bú v árló ja lett, s olyan gyűjtő, ak in ek szintén A rany János fogalm azta meg a felad atát: „A jó gyűjtő m indenek fele tt egy tökéletes mesemondó képességével legyen felruházva. A nép közt, ennek fonóházaiban, pásztortüzénél fo­ rogván, úgy szólva ott nevekedvén fel, b írja ennek nem csak nyelvét, egyes kitételeit, han em egesz eszejárását, képzelődése, m odora az elbeszélésben ki nem törlött be­ tűkkel vésve álljon em lékezetében... O lyan legyen ő, ki, ha am a körben m arad, szü­ letve volt a vidék legügyesebb m esem ondója gyanán t szerepelni. Eleven képzelet bír­ ja felfogni, hű em lékezése m eg tartan i a legcsekélyebbnek látszó vonásokat, s midőn évek m últával gyűjtéshez fog, ne új és szokatlan benyom ásokat kelljen fölszedni, csupán a régieket frissíteni föl... E ráterm ettség s gyakorlati ügyesség nélkül a legtudósabb m esefilozóf is csak félm unkát tesz s gyűjtem énye hiányosan tükrözi vissza a nép szellem ét.” 1936-ban je le n t meg m ásodik kötete: a B ábalelte babona. Ebben a kötetében is egész m u n k á t végzett: a népi hiedelem világ b ú v árlásán ak izgalm asan érdekes do­ k u m en tu m ait te tte közkinccsé. O rtutay G yula szerin t „Luby M arg itn ak az új kis könyvecskéje is hasznos és figyelm eztető olvasm ány a n ép rajzi k u ta tó szám ára..., jó és értékes anyagot gyűjtött össze népünk hiedelem világának s alkotókészségének ha­ tárterü letein . K ülön kiem eljük az értékes kocsis-babonákat; ilyeneket még kevés ku­ tató n k jegyzett le. É rdem es volna a lóra vonatkozó hiedelm eket is összegyűjteni, ilyen hiedelem anyagot publikációkból alig ism erünk... Ez az érdekes és gazdag hiedelem\ ilág színprotestáns vidékről való. Nem igaz tehát, hogy refo rm átu s parasztságunk­ n ak nem lennének ilyen babonái, m int egyesek állítják . H álásak leh etü n k te h át Lu­ by M argitnak, hogy szorgos m u n ká já va l ism ét oly értékes anyagot n y ú jto tt a magyar néprajzi kutatásnak, s m u n ká já va l serken ti mind, g yű jtő in ket, m in d pedig azokat, a k ik a m agyar paraszti kultúra alkati problém áin töpi engenek.” Ezek u tá n kezdett hozzá Luby M argit a pásztorélet szokásrendjének a Szabolcs és S zatm ár m egyében élő képviselőitől való összegyűjtéséhez. S zinte alig v an az az­ óta eggyévált m egyének olyan települése, ahol meg ne fo rd u lt volna, de különösen azokat az ad ato k at dolgozta fel új m onográfiájában, am elyek Cégénydányád, Csegöld, F ehérgyarm at, K isar, Kemecse, K állósem jén, M átészalka, N agyar, Nyírmeggyes, N yírkárász, Nyírpazony, Nagygéc, Szatm árcseke, Tisztaberek, T iv ad ar helységekben élő öreg pásztorem berek em lékezetében élt. De összehasonlította ezeket a vallom á­ sokat a hortobágyi, balm azújvárosi, bugaci pásztorok em lékeivel is. Ezekből a gyűj­ tésekből form álódott a M agyarország Felfedezése sorozatban 1943-ban m egjelent kö­ tetének anyaga. A Fogyó legelőkön szinte utolsó kötete en n ek a nagyhírű, fontos so­ rozatnak. A k ötet jelentőségét kiem elő elem zésre a m ásodik világháború tö rtén elm et for­ m áló időszaka m á r alig-alig ad o tt lehetőséget. Az elism erés azonban így sem hiány­ zott. P éld áu l: „könyvének tudom ányos é rté k é t nagyban em eli az, hogy m indenütt 74

m egszólaltatja m agukat a pásztorokat is, akik így sa já t m aguk m ondják el a régi pásztorság hagyom ányait, szokásait, babonáit. Ezek a m egnyilatkozások őszinték és közvetlenek, am i azt m utatja, hogy Luby M argit nem csak ism eri a pá'ztorvilágot, a pásztorlélek különös sajátosságait, hanem érti is a nyelvüket, azaz tud velük b á n ­ ni. Ez pedig a jó néprajztudós szám ára ezen a terü leten különösen fontos adottság...” ..Luby M argit könyve az új m agyar néprajztudom ány m arad an d ó értéke...” „Külön ki kell em elni pom pás nyelvét, am ely a tudom ányos értékeken kívül élvezetes ol­ vasm ánnyá is teszi könyvét.” ☆ E lm o n d h atjuk te h á t L uby M argitról azt, am it kedves, m indennapi tanitóm estere, M ontaigne m ond m agáról: „M ások a la k ítjá k az em bert, én elbeszélem .” Elbeszéli az em bert, a n n a k életét, s azokét, ak ik et a legkevésbé ism erünk. A nép életének, tudásának, bölcsességének, szakism eretének hiteles lejegyzése p ó 'o ’. h a 'a llan tudom ányos é rté k e t je le n t tudom ányos ku tatásain k b an . A népszokással, népi hiedelem világgal vagy népnyelvvel foglalkozó szakm unkák és tanulm ányok m indig fo rrásk én t idézik L uby M argit feljegyzéseit, így te h á t m unkássága szerves részévé válik a jövendőnek is, beleépül a legújabb tudom ányos eredm ényekkel fejlődésünk­ be. Jelen v an névvel vagy névtelenül a tanulm ányokban, éppen úgy, m in t leg fiata­ labb nem zedékünk olvasm ányaiban (pl. L á n yo k évkönyve, 1963). Ü jabb tudom ányos közlései közül c :a k cim sz erin t em lítü n k n éh á n y at: A d a to k n ép n y elvü n k és a X V I —XVI I . század m agyar nyelve kapcsolatához E thnográfia 56:66—70; A kerülőélel gondjai u. o. 58:105—109; A kézi g ya p jú ka la p készítése 62: 113—144, 410—425, 63:127—138; A kalapos m esterség szókincse M agyar N yelvőr 73: 363—370; P etőfi nyom ában S zabolcs-Szatm ári Szem le 1956:67—69; „Tim ber H auln in g ” A Carnival Cuctom of W estern H ungary, T he N ew H u n g árián Q u arterly (Bu­ dapest) 1962. No. 5:151—159, stb. M int a N épm űvészeti In tézet m egbízott gyűjtője, b e já rta a D u n án tú l és a Já sz­ ság terü leté t, s felbecsülhetetlen anyagot m en tett meg a feledéstől. 1947-ben részt v e tt a cen ten áris gyűjtésb en : ez a m u n k á ja is igen nagy érték ű . A közösség szám á­ ra végzett gyűjtésein kívül sa ját, régebbi k u ta tá sa it is elm ély ítette az u tóbbi húsz esztendőben. A nép ren d ta rtás-g y ö k erein ek k u ta tá sa érdek éb en á ttan u lm án y o z ta a le v éltári em lékeket, s a gyökereket keresve e lju to tt az erdélyi fejedelm i u d v a r re n d ­ ta r t á s h o z , m elynek feldolgozását m ost végzi. De k u ta tta S zabolcs-S zatm ár m egye tö rté n eti n ép m o n d áit is: ezekből jelen tő s gyűjtem énye van. F eljeg y zett egy sereg ad o m át a régi szatm ári életből, s h a tá rta la n lelkesedéssel m élyedt el a m ag y ar tö r­ tén eti n ép ra jz an y a g án a k gyűjtésében és a szólásm ondások k u ta tásáb an . F iatalos hévvel keres, k u tat, kérdezősködik m a is, s fá ra d h a ta tla n u l dolgozva gyűlnek k é z ira ­ tos m u n k á in ak kötetei. Ez az anyag közkinccté fog válni, m e rt a debreceni K ossuth L ajos T udom ányegyetem k ö n y v tára őrzi, o tt m egtekinthető , tan ulm ányozható. M agányosan, de egy p illa n a tra sem szűnő lelkesedéssel dolgozik, m e rt h iv a tá sá ­ n a k érzi a K ölcsey á lta l m egfogalm azott „nem zeti hagyom ányok” áp o lásá t és az u tá ­ n u n k következő n em zedékre való á tszá rm az tatá sát.

75

Nagy Sándor; Kcndos asszony.

BALOGH ISTV Á N : .H O N F IS Z Ö Z A T ” P E T Ő F I E L L E N

(1848 március—április.) A felelős m ag y ar m in isztériu m kinevezése és a jobbág y felszab ad ítást kim ondó tö r­ vények jó váhagyása körüli k irály i vétó m árcius utolsó n a p ja ib a n P ető fit „A k ir á ­ lyokhoz” c. költem énye m e g írásá ra indította. A vers k éz iratb a n m árciu s 29-én m ár közkézen forgott. H a tvá n y L ajos szorgos és m inden részletre k itérő k u ta tásaib ó l (így élt Petőfi, IV. 345, 346, 371) tud ju k , hogy a vers áp rilis m ásodik felében D ebrecen­ ben m ár n y o m tatásb an is m egjelent. Igaz, hogy nem nagy öröm ére a költőnek — amint azt naplói ta n ú sítjá k . E rdélyben áp rilis folyam án k éz iratb a n szerte ism erték. Az erdélyi hadp aran csn o k ság áp rilis végén felh ív ta gr. Teleki József főkorm ányzó figyelmét, hogy a könyvárusok révén közkézen forog. A főkorm ányzó a k ö n y v áru ­ sokat eltilto tta a terjesztéstő l és az erdélyi k an c ellária ú tjá n az igazságügym iniszter­ től a sajtóügyi e ljá rá s m e g in d ítását kérte. A vers egy péld án y a V. F erd in án d h o z is eljutott. A királyi re n d e le t m áju s 8-án m á r az igazságügym inisztérium ban volt, ahol azonban ik ta tá s u tá n elin tézetlen ü l ira ttá rb a tették. Az ügy ezzel hiv atalo san lezárult, a költő a verset elő 'z ö r a M árcius tizenötö­ dike c. h írlap 1848. okt. 28-i szám ában közölte, akkor, am ik o r a nem zet és az u r a l­ kodó ház között a h arc m á r m egindult. Az idő ek k o rra m ár a k ö ltő t igazolta, aki re ­ publikánus meggyőződéséhez híven egy fél évvel előbb ki m erte m o n d an i; „nincs többé szeretett k irály .” A forradalom első h ó n ap jaib a n azonban a vers m ia tt tá m a d t v ih a r még a költő fejére zudult. A m ikor ugyanis a D ebrecen—N agyváradi É rtesítő c ím ű , főleg üzleti híreket, árv erések et és árjegyzékeket közlő időszaki lap k ét h ird etés között áp rilis 26-án leközölte, közvetlen m ellette k in y o m a tta M ező D ániel h ajdúböszörm ényi n em ­ zetőr és társai aláírással e llá to tt H onfiszózatot is a költő ellen. A lap nem je le n te tt a versnek tú l nagy közönséget, — ebb en az időben 250— 300 példányban ny o m ták —, olvasói sem érdeklődtek különösebben a politika, még kevésbé a versek irán t. Ü zleti h írek en kívül m ás közlem ény nem is igen volt o lv as­ ható e lapban. A v e rse t azonban a szerzője, Mező D ániel n y o lcad rét alak b an , röpirat form ájában külön is kinyom atta, azzal a költőktől ritk a aján lással, hogy „u tán nyomni szabad.” Mező D ánielnek, hajdúböszörm ényi ügyfélén ügyvédnek k o ráb b an is, a szabadagharc leverése u tá n is jelen tk ezn ek im itt-am o tt, a korabeli h írla p o k „Levelezőink >ják’ és V idéki h íre k ro v atá b an apróbb hírei. A Petőfi ellen íro tt v ersének rö p ira t ' rmá.iában m egjelent egyik példánya, m a m ár ism eretlen k ö rülm ények között a Mm A ndrás M úzeum a d a ttá rá b a n ta lálh ató (írod. gyűjt. 112. sz.), egy tízlap n y i te r“»lcimű füzetbe kö tv e; a füzet cím e: T ollkísérletek Mező D ánieltől. A füzetben kö­ zölt versek elsője még 1847-ben kelt, h ip e rlo jális üdvözlet Istv án nádorhoz, aki ez szept. 11-én keresztül u tazo tt a H ajd ú k erü leten . A füzetben lévő többi vers k iv é­ tel nélkül P ető fit gyalázza. Egyik ezek közül R ózenthál M órhoz szól, aki a D ebre77

cen—N agyváradi É rtesítő egy későbbi szám ában Petőfi védelm ére kelt. A m ásik „Le Petőfivel fela d atra baráti körben rögtönzés” cím et viseli, a h arm a d ik „jo b b íto tt "ki­ adása Petőfi K irályokhoz cím zett d alán ak .” A versek alap h a n g ját a túlbuzgó királyhűség, a d enunciálás és az útszéli átkozódás m ellett az akasztófával és a börtönnel való fenyegetés jellem zi, nyilván hű tüköré a közvélem ény egy részének. „A m agyar nép szívében a király s a trón Hő szerelm e rendületlen áll. S bárm it m ond az éretlen Petőfi, El fö lö ttü n k „szeretett kirá ly!” A király az, aki a hon felvirágoztatására m inden jó t a k a r a nem zetnek. „Es a hű tlen betyárnyelvű D alnok erre béhunyá szem ét; Holtig hű m agyarra nyom n i készül A gyalázó hűtlenség jegyét.” Eelhív ja a nem zetőrséget, hogy a költőt ne vegye be so raib a; a polgártársakat, i.e hallgassanak áruló szavára. Átok és börtön sú jtsa a béke- és hongyűlölőt. „A dögm irigytöl könnyebb óvakodni, M int a lazító szók hatásitól.” A vers utolsó strófája képtelen képzavar, a h alálh aran g kong a h ű tlen felett, a királyhoz hű nem zet a kim ondhatatlan vétekhez m éltó büntetéssel sú jt a vakm erő költőre, akinek átkos éneke m illió m agyar szívében szül borzadást. A k irály h ű keb­ lekben feldobogó hon- és királyszerelem lángja pedig eltem eti a vakm erőt. A Rózenthál Mórhoz íro tt verses levelében m eggyanúsítja az írót: „Petőfit m ented, zsoldban tart talán? Ha nem , m iért csüggsz hűtelen dalán?! Ha bálványod a népdal terén halad M int eddig, érdem elt babért arat.” Aki a k iiály t megsérti, a polgárháború m agvát hinti el, a jó kertész pedig korán kiírtja a gyomot, m ielőtt az még m agot terem ne. A k irály a nem zeti egyetértés gyém ántkapcsa, m int áldáshozó nap a la tt a növény, úgy nő alatta a nem zetjólét. „Ha nap elhunyt, a kény és a viszály szele, Dúl zord fagyával s a nép enyész vele!1* A nem zet és a király közti viszály okozója Petőfi, aki lázadó csoport élén önbőrében nem fér, azért kerüljön sötétség honába, vele senki se vállaljon polgári közösséget. „A királyhoz című vers jobbított kiadása” nem csak a Petőfi által képviselt po­ litikai vélemény elutasítása, a költőt egyéni becsületében is m egtám adja, sőt nyiltan meg is fenyegeti. „Azt adok, m it vajm i ritkán kaptál, B üszke költész! nyílt, ő:zinte szót; Ha nem tetszik, sem mosolyoghatsz rajta, S nem büntetheted a szólalót. A ll m ég M unkács, áll az akasztófa, S te, ki hont lázitni akartál Nyerjed bárm elyikét is jutalm ul, El fölö ttü n k a szeretett király!” 78

j j

j íj

I

A királyért élni-halni kész nép nem tűri a lázitást, hű ragaszkodása meggyőzi a hékedúlót, hogy nevét m indenütt megvetik. A hű hazafiak kondítsák meg a h alál­ harangot. „H azafiak fö l! m ost van erre szükség. R ázogassuk m eg hatalm asan A z t a fá t, m e ly n e k fa n ya r gyüm ölcse M érget rejtve árta lm u n kra van. Irtsu k azt ki és a ha m vá t sze lek n ek A d ju k át e hon határainál; F enn kiá ltvá n , b éke s csend ö vezetien É ljen a hon s a m agyar király!" A debreceni hírlapban m egjelent M ező-féle verset még április folyamán Pesten is kiadták; a hónap végén pedig Kassán is jelent meg a költő ellen egy versezet. (Hatvány, id. m. 372, 389.) A Honfiszózatról Petőfi életfrói eddig is tudtak. Azt azonban aligha tudja va­ laki, hogy a verselő már a szabadságharc alatt is megpróbálta szolgálatai jutalmát megkapni. Nem rajta múlt, hogy ez nem következett be, a szabadságharc leverése után, 1850 elején a szám lát ism ét benyújtotta. Ezt az em lített kézirat m ellett őrzött, évszám nélkül, február 24-én kelt, aláíratlan levél árulja el, am ely minden valószí­ nűség szerint olyan rendőrügynöktől származik, aki egész idő alatt tudósította a Hajdúságban történtekről a bécsi kormányköröket. A levél nemcsak irodalom-, de politikai történeti szempontból is m egérdemli a teljes közlést. „Febr. 24. S o k k e re 'é s után most a ka d ta m M ező D ániel T ollkísérlete-re. Me Herele (istenem re)! a frá ter d erék fickó. Én ezek et a ta va ly őszi hónapokban sze­ reztem meg, szóltam is, de n em találtam gazdára. — A jo b b íto tt kiadás m ég az 1948. évben, m iko r szabadabb volt a correspondentia (postai közlekedés) fe lk ü ld e tte m Becsbe gr. Széchen Lajos őexcellentiájának, k iv e l a kko r levelezésben voltam , de m ár akkor is csak a le ve lem e t göngyöltem belé; — a gróf azonban észrevette s visszaírta köszönetét, a nnak fe lk ü ld é s é r t. A költő jó k o r észrevette, hova czéloz a gaz P etö ffy! Kétségkívül K ossuth utasításából, legalább is ővele eg yetértve és felszó lítá h o n fia 11, hogy m agokra vig yá zza n a k és paralysálni (közöm bösíteni) akará a m érget, m ellyzt Petöffy terjesztett. — És szegény M ező D ániel o tthon ül H a jd úböszörm ényben, m in ­ denképp elfelejtve, s az ily k itü n te té s példája jól hatna m á-okra, buzd íta n a so ka ka t azon korm ány tám ogatására, am ely ju ta lm a zn i k ív á n és a ju ta lm a za n d ó t m eg keresi.— Sokért nem adnám , ha ez az em ber pápista volna! Ide zárom m ég egy hasonlóul ta v a ly — talán sep tem b erb en — czeruzával te tt jegyzékemet. E zt is haszonvételre ké szítettem , de gazdára nem találtam . — A z itt jeljegyzetek m in d hajdu em b erek. — A fe lü lje g y ze tte k S i l 1 y e G áborin, ö tét is belefoglalva, m in d forradalm i érzésüek, k ik a n n a k iaen buzgón szolgáltak. A leg­ utolsó F a z e k a s Istvánró l kétségben vagyok, hogy m iért je g ye ztem oda? le h et, hogy éppen azért, m e rt m in t a húzás m u ta tja , a többitől elvá la sztva ű a y fo g ta m fel. mint jó egyént. A n n y i bizonyos, hogy a propositioban (előterjesztésben) ezen Fa~ck n Istvánról va n szó, s hajlandó va g yo k hinni, hoay ötét azért vá la szto tta m el a ' uzás által a többiektől, m ive l azoknál jo b b n a k találtam . De a k ik fe lje b b állanak, azok m ind rosszak, k iv é v é n K o v á c s Istvánt. T u r y M ihály u tá n az va n jea yez• „spion", ez a n n yit teszen, hogy ő já rt m in t m ilyen, az o sztrá k táborba, kitu d n i a nok m ibe állását. — H árm an voltak, k ik a lapokba gonoszakat írká lta k. M o l n á r György. r.—gy.— alatt, K o v á c s Sám u el K. S. alatt és B o r b é l y D ániel B. á'att. IiM n G á t i Sándor is in ká b b a jó egyén ekn él van feljeg yezve. Kovács Istvá n ért i-mte jót m erek állani. —" 70

A levélben em lített gr. Széchen Lajos, helyesen A ntal, 1843 óta, m in t a konzer­ vatív felsőházi ellenzék vezére harcolt a haladó erők ellen, 1860-ban m in t ókonzer­ vatív udvari em ber próbált közvetíteni, a király és a nem zet között. K özvetlenül a szabadságharc leverése után nem v állalt politikai szerepet. A forradalom ban szerepet vivő hajd ú vezetők közül Sillye G ábor böszörményi birtokos, az 1848-i népképviseleti országgyűlésben a k erü let egyik képviselője, ké­ sőbb a szabadságharc a la tt korm ánybiztosa volt. M olnár G yörgy a képviselőház deb­ receni tartózkodása a la tt jelentékeny súlyú, de inkább K ossuth rad ik alizm u sát tá­ mogató középbal csoportnak volt a tagja. Maga Mező D ániel az 50-es években néhány bek ü ld ö tt vidéki tudósítás révén szerepelt még a hírlapokban, aztán nyom a vész. Szereplése nem volt valam i dicső­ séges, még a hajdúk között sem, de a forradalom és a szabadságharc egy időszaká­ ban híven fejezte ki a változástól m egriadt rétegek nézeteit.

Váci András: Vízhordók.

SZ A B O L C SI A B R A N D , 1 9 28.

RÉSZLET MÓRICZ VIRÁG MÓRICZ ZSIGM OND SZERKESZTŐ Ü R ” CÍMŰ KÖNYVÉRŐL

Apám, közvetlenül anyám h a lá la előtt, társaságban, valószínűleg Ady L ajoséknál ismerkedett m eg M agoss O lgával. M agcss G yörgy h a tv a n ö t éves k orában le tt D ebrecen p o lg árm estere és „két év alatt többet te tt a v árosért, m in t elődei negyven év a la tt”. A pám tiszte lte a szép, nyugodt, okos Öregurat. K ét házasságából nagy korkülönbségű gyerm ekei v oltak, O lga és M argit az elsőből valók. A két n ővér k ét fivérhez m e n t feleségül, K ardos G ézához és G yulához. Géza elesett a h á b o rú b a n s O lgát trag ik u san összetört, m ély depressziójában M argiték fogadták be a családjukba. Géza gépészm érnök volt, G yula „előkelő” fé rti- és m ás v á ­ szonnemű kereskedő. D zsentry fiúk, az elit tag jai, nagy lábon éltek, b á r fö ld jü k tu d to m m al m á r nem volt, rokonságuk, b a rá ti körük’ a nyíri és szabolcsi földbirtokosokból állott. A m aguk módján m üveitek leh ettek , term észetesen kon zerv atív alapon. Apám at érd ek elte Olga és az akkor h arm in c éves, ren d k ív ü l finom és kom oly, nagy fekete szemű, k reo lb ő rü fiatal hölgy o tt a vacso raasztaln ál m egnyílt az érdeklődő író előtt, elm ondta, m é rt visel még m indig gyászruhát. T örténetét novellában ta lá lta viszont s a h írek sz erin t m eg h arag u d o tt érte. B a rá t­ ságuk engeszteléssel kezdődött s a b ará tság apám szörnyű lelki v ih a rá b an a szerelem , a tiszta, m egnyugtató, oldó, együttérző szerelem a k a ra tá v á lo b b an t. O lga előbb ria d ­ tan, m ajd kíváncsian v édekezett s nem b írt ellentállni e k k o ra érzés —1és levél — á r a ­ datnak. E gzotikum ot lá to tt benne? Ő serdőt? Biztosan e lá llt a lélekzete, m ik o r ezt o l­ vasta : .. .ha engem m egragad valam i, ak k o r én a z é rt élek, összes en erg iám at felh aszn á­ lom. hogy azt m eghódítsam , legyőzzem és míg célt nem érek, nem ism erek fáradtságot. Csak annyiban irányítom a dolgot, am ennyiben a m agasból lezuhanó kő egyre egyene­ sebb irányban h alad s egyre nagyobb erővel. De életem eddigi sik e re it nyilv án ennek a különös, naiv odaadó, töm ör lelkességnek köszönhetem . B ennem M aga egy kitű n ő em bertársat ta lálh at, aki igénytelen, m indig jókedvű és szerencsére sosem fan tasztik u s n e k é ri, h anem m indig csak m egvaló síth ató k ért lelkesedik. Még h álisten n ek sose ondott csütörtököt a puskám és a vad sose fen yegetett m eg a hátsó b allábával. E rre is mondott m aga egy k itű n ő t: „csak olyat kell v árn i, am i m á r eleve m agán h o rd ja a •hihetetlen ség jellegét. Hogy az em ber m égcsak tévedésbe se ejtse m agát, hogy olyat téri ez, am inek a beteljesed ésére is szám íth at, m e rt ak k o r jö h et a szörnyű csalódás és 3* m ar elv iselhetetlen.” Lássa, ez nem az én esetem . En csak reá lis célokért tudok lelí' “ tini Borzasztó egyszerű az én lelki világom , olyan m in t egy gyerm eké. A kit sze­ retek, m indent an n a k az ölébe hordok... C sak egy súlyos defektusom v an : folyton írok... Egy neicnyi pihenés nélkül. Az élet. m inden benyom ását és életem m in d en h u llám zá­ sát beledolgozom az írásb a . H a egy regényem et olvassa, alig ta lál benne v alam it, ami ro** ne tö rté n t volna velem ... 81

...Ja igen. És van egy igen fontos pont. L iberális szabad gondolkodású em ber va­ gyok s félelm es nekem a sötét, konzervatív észjárású em b errel együtt lenni. — M ért van h á t akkor szükségem M agára? — kérdi. Azért, m ert M aga olyan, am ilyen. M agával úgy érzem , folyton tudok beszélni, meg­ ért, helyesel és ha nem helyesel, jobb, m in t az én ideám , m e rt igaza van, én rögtön el­ lovagolom m agam , a fantáziám m egtörténtnek veszi a lehetségest. De rögtön deferálok. N em vagyok ám m akacs, áh, nem im ádom én m agam at. V annak írók, ak ik szentség­ törésnek nézik, ha az általu k le írt szóhoz valaki, pl. színész hozzá m er nyúlni. Én nem. rögtön belátom az ellentm ondást, acceptálom , honorálom . P lán e a M agáét: M aga csak olyat ak a rh at, am i nekem jó. ...gondolja meg, hogy az írá s nekem fontosabb a feleségnél, a gyerekeknél, és az egész életnél. Ez m ind csak m elegágy, esetleg boldog melegágy, de az írá s a virág, ami kinő belőle.” M egism erkedésük p illan a táb a n a kő Sim onyi M ária felől re p ü lt m agasba, de anyám h alála után akkora energiával zuh an t M agcss Olga felé, hogy 1925. szilveszterén — Olga tiltakozása ellenére — háztűznézőbe vitte hozzá k ét nagyobbik lányát. Mi a zaklato tt szívünkkel pihenésre, m egoldást vágyón in d u ltu n k , hiszen a két nő közül O lgában volt nagyobb rem énységünk. De oly eltip ró n idegen volt a környezet. Különösen bennem , rögtön ellenkezés tám adt. Később sokszor hallottam , el is hiszem, I hogy O lga nem b ará tság tala n u l m erev, inkább ria d t volt, hiszen ő is átesett serdülő korában egy ilyen anya-választó bem utatáson és ez derm esztette meg. Lehet, én ezt I lem tu d h a tta m és a póza ellen hevesen tiltakoztam . Olga mim óza ezt m egérezte és még jobban m egm erevedett. „M ásnap délután, míg a társaság m oziba m ent, mi, ki volt csinálva, O lgával ketten m aradtunk. Nagyon különös volt: v árta a csókot, kétségbeesett lázas vonzzással. S m egm ondta, hogy a Léay jó után azt gondolta, hogy egv gyereket k íván tőlem. Egye­ bet nem is. „De a felesége nem leszek.” Szegényke, a h átgerincem be á llt a rémület. V alam i olyan volt ez, ahogy én éreztem egy p arasztlán v egészséges, nem es form áiét nézve, hogy ennek szeretnék egy gyereket csinálni. De Olga feleségnek?... M it kezdjek vele? H ozzájárult, hogy a szülei nem hív tak meg, sem m iféle rokona nem jelentkezeti, ebéden voltunk nálu k harm incadm agunkkal s olv félreto ltak valahogy, hogv minden szóban éreztem , hogy nem vagyunk a helyünkön. Ez a kem énv. anvaeias. zsíros debre­ ceni világ ellenségesen v ett körü l: mi keresivalóm van itt. m ondtam m agam ra ébred­ ve nem tuHia. ki vagyok m int író. senki nem olvasott tőlem sem m it. M inden vé­ lem ényük más, m in t az enyém. M ár nem is tudom pontosan, m é rt v áltu n k el oly vad s ellenséges érzéssel, hogy jan. X-én lvdeg s k im ért leveleket küldtem m indenkinek s neki nem is írtam . Sőt. ián. 6-án. a születésnapján (ez is ijesztő volt. Sz-éknél a vacsoránál d e rü lt ki. ho"v még eb­ ben is m iiven hasonló Jankához. — M ikor született m aga? — Ja n 6... L ehetetlen, tud­ ja J. m ikor született? Jan. 5-én.) Szóval jan. 6-án körü lu taztam D ebrecenben s leadtam , vasúti h o rd á rra l küldtem neki egy óriási feh é r azaleát s levélkeben visszam ellékeltem a karácsonyi könyvjelző­ jét, am elyen az volt a m ondat, hogy „te názáreti gyerm ek, ta n íts meg arra. hogy min­ den em bert egyform ának tekin tsü n k .”... Ezt a sort aláhúztam . E rre válaszolta a következő levelet, am elyet azonban nem fejezett be s nem kül­ d ö tt el. Csak később kaptam meg. m á r a béke és szerelem jelét.” 82

1926. I. 7. Kedves Zsiga! Hogy m ennyire rab ja vagyok a konvenciónak, azt abból is lá th a tja , hogy b á r é r­ zem és tudom , hogy nem kellene M agának írnom , mégis szükségét érzem megköszönni a gyönyörű és értékes ajándékát. Amit m ellékelt hozzá, a sértést, arra, vagyis a lé­ nyegre m agára, nem reflektálok. G ondolja, hogy ta lálv a éreztem m agam és ezért nem. vagy gondolja, hogy buta vagyok és azért nem tudok reá válaszolni. G ondoljon m in ­ den rosszat, m inden csúnyát, am it csak tud rólam , h a ez M agán könnyít — én nem cá­ folok meg sem m it. Csak annyi m egjegyezni valóm van, hogy felesleges volt ilyen d rasz­ tikusan kifejezni hogy nem reflektál többé a gondolataim ra, a kezem vonására, a gyön­ gédségemre. úgy sem volt szándékom azt a jövőben M agára ráoktrojálni. Most hogy itt látom m agam előtt a fejedelm i szép azáleát, m ost fogtam fel elő­ ször életem ben, hogy a virág m ilyen p ára tlan u l a lk a ’m as az em beri érzések kifejezésé­ re. Sokkal egyszerűbb, szerényebb virágok társaságában áll ott, kis feh ér jácintok illa­ tából árad felém a sim plább. de tiszta szívből jövő szeretet és tisztelet, a büszke azálea sugározza ki m agából a gyűlöletet és gúnyt. Ahogy így gondolkozom ezen, eszembe jut. hegy m ilyen különös is az. hogy én eddig M agától egy szál virágot sem kaptam soha. Most bensőséggel nézek az azaleára és úgy vélem, valam i, valam i profánság van az em berekben, akik az áldatlan szépséget használják fel eszközül in d u lataik to lm á­ csolására. M aráv al szem ben ugyanez az érzésem volt tegnapelőtt is. m ikor m egjött M argit részére, a lánykái által szentesített újévi jókívánság. Ha M argit nem köszönte meg. ne vegye ro snz néven, ő nem an n y ira ra b ja a tiársasági szokásoknak, m in t én. Arról azonban biztosítom , hogy ő tiszta, em berségesebb szívből viszonozza ezt M agának. — Ezt a vágást azért engedtem meg m agam nak, m ert nem rólam , hanem jóindulatú, ártatlan em berekről van szó. M aga egyszer azt irta, hogy szereti a gúnyt, m ert az erő t jelent. No, akkor M agá­ nak nem kell gyöngének éreznie m agát. Én m egdöbbenek ennyi erőnek a látásán és el­ gondolom, hogy mi lett volna belőlem , ha szem be kerülök vele én, aki csupa gyöngeség vagyok, akkor, m ikor m ár nem lehetett volna előle kitérni. Jo b b így, az em ber soha sem tu d h a tja , mi szolgál javára. T ehát elválunk B arátom . Úgy érzem hogy olyan a jtó k a t te ttü n k be m agunk után. am elyeket nem lehet többé felnyitni. Ne is forduljunk vissza, előre kell m ennünk, k ü ­ lönösen M agának. Én csak azt kérném ". A levél nincs tovább. De a tö rtén et igen. A pám húsz évi házasságában an n y ira m egszokta, hogy otthon, akár v ad csatában, de bárm elyik p illan atb an tökéletes nyíltsággal kiboríthassa m ag á­ ból a g o n d o la ta t, érzéseit — képtelen volt egyedül élni. A m ásik asszonyra, a szép szí­ nésznőre nem m erte m agát rászánni, nem is szólva róla, hogy M ária anyám öngyilkos­ ságától an n y ira m egrém ült, hogy apám hívására egyáltalán nem reagált. O lga levelei sok nyafogásuk szenvelgésük, gőgösen szerénykedő önelem zésük ellenére mégis egy visszhangra képes és kész, eszes nő írásai. Az ellentm ondását m á r elérte, még a helyes­ lését kell kicsikarni. Ennyi en ergiát nem p azaro lh ato tt hiába. O lga b arátnői, az „a n te n n ák ”, jelzést ad tak — és a zuhanó kő m eggyorsította tem ­ póját. Mi m in d en t nem próbált! M egtagadta m ú ltját, kiegyenlíthetőnek ígérte különbö­ ző társad alm i helyzetüket és életfelfogásukat. E nergikusnak nevezte a hisztérikusan passzív nőt, akivel m eghódíthatja a széles világot. M ert O lga az ú ri m ag atartásán , m ű­ veltségén, n yelvtudásán kívül segítsége lesz, titk á ra és titk a in a k tito k tartó kibontója. H3

Egyszóval belehajszolta előbb m agát, aztán O lgát a szenvedélyes szerelem látszatá­ ba. A kkora sikerrel, hogy egyszercsak m egrém ült: a tú ld icsé rt nő falán k lett. „A nő, h a szerelem nélkül a k a r kielégülni, túlsókat követel, m e rt csak túlsók, nagy cselekm énnyel tud kis eredm ényt elérni is a nem láz okozó hím. Ügy látszik ez az eredm énye ennek a kalandnak. És nem tudok belőle írni. Még tám adni sem tudom . És ez áz undor a beleim ben. El fogom veszteni D ebrecent.” J a n u á r a hódításé volt, fe b ru á r a diadalé, m árcius a csöm ört hozta. És akkor, véletlenül, az utcán, találkozott M áriával. „S M ária e k é t nap a la tt úgy rendbe hozott, te le vagyok tervvel, m á r harm adik kis darab, s m á r egész estét betöltő jön... És oly jól esik. És ez az undor a beleim ben.” M árcius 16-án — egyelőre — u to ljá ra já r t D ebrecenben. 26. 111. 17. F inis rei G lória dei Nem mondom, nyugtalan vagyok. De az az u tálato s csöm ör hiányzik. N evetséges v olt ez az egész dolog. ☆

E ste a P u ritán iá b an 28 vendég Hűvösség De én fesztelen voltam , m e rt m á r nem szám ított nekem az egész. Rossz vicc. — A Magoss lányok várhárom szög (úgy ültek) okos lányok, csak nem olyan oko­ sak, m int ők gondolják. M egaprehendált. A ztán m egbékült. A pappal vitatkoztam és odaült. F olyton m ellettem volt és igen élvezte. Végül azt m ondta: — Az íráshoz úgy kell érteni, m in t az iparm űvészethez. Ügy volt, hogy reggel 7-kor utazom , de m aradtam . Ez ugyanolyan ál dolog volt, m int a m últkori levelem. Találkozás. K ét órás séta. Én kom oly vagyok, de nem reagálok, lényegében elfogadom, hogy vége. Feldicsért. A legvégén sírt, m agát siratta. A dyné: nem hiszem én azt, hogy vége. De vége. T erhesebb szerelm i rabság volt, m in t Ja n k á n á l.”

84

A kiterv elt szerelm et elsöpörte a szenvedély. 1926 április 4-én, an y ám h alálá n ak első évfordulóján M edgyessy Ferenccel á llítta ­ tott szobrot a sírra — és P éte rp á lk o r feleségül v ette Sim onja M áriát. Már a káprázatos olaszországi nászúton u to lérte a kiábrán d u lás. M iért? összefog­ lalta az E rdély-ben: „Soká el leh et ezen gondolkodni. Igen, ő k irály n ő t a k a r feleségnek. Valóságos, igazi k irályi leányt, az ta lá n meg fog­ ja érezni s tenni, hogy k irályi módon viselje m agát. A sszonyban csak egy szü letett s Dei gratiájáb ó l szárm azott királynő leh et olyan, a k it egy em b er m agához m éltónak is­ merjen. A nna is csak cseléd. Oly tu d a tla n , m in t egy cseléd, oly önző, m in t egy cseléd, lusta és közönyös, m in t egy cseléd. H a egy cselédet em elt volna m agához, az jobb lett volna. Az h am aráb b tu d o tt volna királynő lenni m ellette. (Gyerek! Lesz-é gyerek, K üsanna?... G yerek? m ire az)? Mi hiányzik m inden nőből, am i ben n e van m inden v alam i­ revaló férfib an ? T udjon dolgozni, és tu d jo n akarni. H a nő, tu d jo n szülni és tu d jo n n e­ velni. E nélkül a nő cifra bábú, az em ber m egunja s elveti. Csak az an y át nem u n ja el soha a férfi, az an y a az igazi k irálynő az életben, m e rt gyerm ekének alázatos cselédje." Sim onyi M ária első bűne az volt, hogy eltökélten nem a k a rt gyereket. S m ivel ez jelleméből és jellegéből következett, vonzotta m agára a k ritik át, csalódásra csalódás halmozódott. K ét év m úlva, 1928. jú n iu sáb a n apám a N em élh etek m uzsikaszó n élkü l regényét dram atizálta. A h an g u lat felfrissítése k edvéért elszaladt Szabolcsba G öröm bey P éter espereshez, ak inek b irto k a volt o tt és m inden k ú rián ism erőse. A m eghívás ak ácv irág ­ zásra szólt, ö ugyan u tá lta az akáciliatot, háro m szagtól iszonyodott, a kozm ától, a v a­ níliától és az akácvirágtól. K ertjéb en m ég a kerítésből is k iv ág ta az akácfát, azt mondta, ez a here húsz m éter földet felzabál. No de Szabolcsban im á d já k az akácvirágzást és utóvégre illatb a még nem h alt be­ le senki, a m eghívás pedig k apóra jött. G öröm bey k ö rü lh o rd ja a m egyében és o tt csak úgy öm lik a dzsentryvilág hangulata. „H a még soká utazn ék — g o ndoltatta a Forró m ező k egyik szereplőjével — kas­ télyról k astély ra a h alál k u ty á it uszítaná csaholásra.” V áratlan u l állíto ttak be L askodra. Já rm y Béláékhoz, kiknek trag éd iája szintén ír ­ va ta lá lta tik a F orró m ezők-ben. A h alk háziasszonyt Jo lá n n ak hívták. „E m lékeztetett az ö an y jára, aki ugyanilyen filozofáló és álm odozó széplélek volt: eszm éknek élt, s az egész em beriséget szerette, sőt im ád ta s rajo n g o tt érte, de az egyesektől, az egyénektől retteg ett, s azt leh etn e m on­ dani, iszonyodott." Já rm y Béláné, alias Igazvölgyi Zizi asztalán o tt ta lá lta Magoss Olga, alias igazi k i­ rályi leány fényképét. M egrendültén elrabolta. Hogy k e rü lt ide? K iderül, hogy a két széplélek szívbeli barátnő. F érjeik együtt estek el a harctéren , nagy u tá n járással és költséggel eg yütt hozták haza a holttesteket. A zóta szeretik egym ást. O lga gyakran já r Vaskódra. Jo lá n Debrecenbe. Így aztán nem csoda, ha — m ásodik házasságában Já rm y B éláné — Jo lán sokm in­ dent tud. M egengedi, hogy a fényképről m ásolatot csináltasson s nem idegenkedik a gondolattól, hogy a kérve könyörgött találkozót, m ely „nem csak engem et nyugtatna meg, de n álam becsesebb le lk et” — m egrendezze. A m egbeszélt vasárnapon, jú n iu s 24-én, ap ám ú jr a elm en t L askodra. Járm y n é O l­ ga kitérő levelével v árta. M egengedte, hogy azt lem ásolja. Ím e: 85

D ebrecenből, 1928. jú n i 21 K edves Jolánom ! Köszönöm szépen a m a kapott rendes és express levelet. S ietek válaszolni és újból nyugtatni Téged, hogy nekem ez az egész, b á r elég v á ra tla n u l jö tt esem ény semmi fel­ in d u lá st sem okozott s nagyon sajnálom ha a Te érzék en y aggodalm askodó, jó lelke­ det is nyug talan ítan á. Ami az cn szem élyem et illeti, a rra őszintén csak azt írhatom iv ked, hogy én m á r m egéltem , hogy úgy m ondjam , k iéltem az élelem ezen élményének m inden m ozzanatát, u tó h a n g já t és m a m ár csak egy szelíd s igen békés h angulattal te­ liintek reá vissza, am it alátá m a szta n i m á r nem szükséges, de am i egy találkozás, vagr bárm ely m ás im presszió á ltal is veszélyeztetve nem lehet. E zért édes Jo lán k ám szivem szerint válaszolva a leveledre, én Z sigával b árm ik o r szívesen találkozom , h a ö azt bár­ mi okból k ív án ato sn ak ta rtja , de én ennek szükségét nem érzem . S bizony nem szeret­ ném egy ilyen találkozással sem Téged, sem őt egy H ozzátok m é lta tla n helyzetbe hozni K ellem etlen érzéseket, esetleg szem rehányást kiv áltan i a feleségéből, a k ire ha veszély­ telen is, de szintén szükségtelen ez a mi találkozásunk, igazán nem szeretnék, különben sem m ehetek el a v asárn ap i m eghívásodra, m e rt szerda előtt akadályozva vagyok az jta z á sb a n . H a Z sigával összejössz kedves, m ondd m eg neki, hogy en szívesen találkoztam vol­ na vele, ha v életlenül összehoz a sors (de úgylátszik ennek se k ellett m egtörténnie, mert Svejcből jövet P esttő l K isújszállásig egy vonaton jö ttü n k s ő m ellettem já rk á lt a pesti állom áson és nem vett észre se) s ne vegye tőlem ridegségnek, hogy nem megyek el a m eghívásod, illetve m eghívására, csak ann ak a tiszteletem m cgnyilvánításának, amelvlyel az ő házasságával szem ben viseltetem . S ha esetleg neki m iattam nyugtalansága lennének, ne tegyen m agának sem m i szem rehányást, én egy percig sem haragudtam, en m in d en t m egértettem , egy kicsit szenvedtem , nem a büszkeségem . — de m ár hála Is­ ten n ek teljesen elm ú lt m inden. És Te tudod Jolánom , hogy én an n y ira szeretem ti szé pet, hogy én addig addig gyúrtam , a la k ítg a tta m m agam ban ezt az egész furcsa históri­ át, hogy olyan kedves szép em lékké v ált ez nekem , hogy m ég sokszor h álás is vagyok érte. így egy kicsit szenvedtem m iatta, ta lá n az ad ta m eg az érték ét. De hogy mi fájt legjobban, azt úgy gondolom , hogy csak Zsiga érezte m eg s a z é rt k ér ő egy találkozoa. Nem a tény, m e rt hogy ő nálam egy m egfelelőbb, cé ljá n ak m ind en b en megfelelőbb nőt k apott, sem m eg nem lepett, sem nem sé rtett, — én tárgyilagos vagyok magammal szemben, én tudom , hegy a világon a legkényelm ellen eb b feleség én lennék, betegesen érzékeny és a legalázatosabb form ába ölLözött zsarnok. Az én élettársam n ak én non; segítség szeretnék lenni, hanem életcél, mini G ézának voltam . E nnél Zsiga sokkal na­ gyobb, fontosabb életc élt lá t m aga előtt, és ő sokkal erősebb egyéniség is, hogy felol­ v adjon egy m ásikban. Zsiga ezt m e g értette és m en ek ü lt és k ere sett és ta lá lt is ma­ gán ak egy p a rtn e rt, aki m ellett kényelm esebb a dolga. Hogy ő ezt öntudatosan, vágj üsztönszerűen tette, nem tudom , de én legbensöbb érzésem ben igazat ad tam neki ' csalódás m ásker ért, az ő utolsó rövid kis levelének a h a n g jáb a n — az ütés volt. i azt hittem , aki egyszer velem szem be nézett, az azt nem tö rü lh e ti ki az em lékéből, aki egyszer engem nevem en szólított, an n a k én nem lehetek tö b b et „nagyságos asszon). Jól értsd meg, nem a k a rta m én, m int ő egyszer m ondta, hogy „m in t egy szentséget zár­ jon be a szívébe" — legalábbis nem a k a rta m ott egy fájó, vagy legalábbis kényelme len tü sk ek én t örökké ott érződni, — de valahogy úgy gondoltam , hogy a mi bensőségr> b a rá tság u n k u tó h a n g ja belesim ul m ajd az ő újonnan k ia lak íto tt lelki h arm ó n iájáb a bár­ m ily szerény is. Ha én b árm ik o r egy egészen ú jszerű életet kezdtem volna, idegen he­ lyen, idegen em berek között, nem tu d ta m v cln a nem m ag am m al v in n i a m ú ltam b '1 m indazokat, ak ik et valam ikor, hosszabb időre, vagy b árcsak p illan a to k ra is leomlott k ö ztünk a választófal és éreztü k egym ást olyan ö n tu d a tla n boldogsággal és gyönvoi-'"

séggel, m in t m ikor a tenger m élyén valaki igazgyöngyre b u k k an . M ilyen gazdag, m i■ven ta rtalm a s élm ény az em bernek egy ilyen összetalálkozás. Ez fá jt n ek em és erre szíriéit rá és ezt a k a rta ko rrig áln i Zsiga, m ikor Téged egy találk o zásu n k h o z segítségül vért S ha ez a találkozás sim án m e h etett volna, nem titokban, sen k in ek az érzéseit sem sértve, úgy én szívesen, sőt jóleső öröm m el v ettem volna, — de így jobb, h a elk erü ljü k és én elfogadom, h álásan fogadom b ará tság u n k e m éltó befejezéséül ezt az ő igyekeze­ tét. szándékát, hogy helyrehozza, elsim ítsa az így közöttünk fe n tm a ra d t egyenetlensé­ get Köszönöm neki, hogy valahogy m égis tudo m áso m ra hozta, hogy nem volt okom olyan kifosztottnak érezni m agam , olyan senki á lta l m eg nem érth e tő valakinek, aki semmit adni nem tu d — hogy a büszkesége sem ta rto tta vissza attól, hogy m egm ondja, hogy voltam valaki az életében. K öszönöm neki. Ezzel igazolta az én kedves, szelíd em ­ lékeimet, a m últat, am iről ő tu d ja ta lán még, hogy m indig m ilyen fontos volt az én lel­ kiéletemben. Belőlem sajnos hiányzik az ak tiv itás és én így a je le n t élvezni nem is tu ­ dom, a m ú lta t an n ál in k áb b az én csendes szem lélődő, nyesegető, szépítgető em lékezése­ im szemüvegén keresztül. A jelen és a jövő m á r nem a m iénk, itt m á r találkozásról, vagy barátságról csak egy h a rm a d ik szem élynek a tu dom ásáv al leh etn e szó s a felesé­ ge am int hallom . Zsigát nagyon szereti.” Ennyi a ceruza m ásolta és itt van rögtön az ugyanúgy irt v álasz fogalm azványa: „Olga, d rág a Olga. angyali lélek! M ennyire nem vagyunk ura életünknek, nem csak sorsu n k n ak , de te ttein k n ek sem. M ennyire csodálom M agát ezért a harm o n ik u s em lék életért, lo g ik á já éit, reflexiói nak gazdagságáért. — gondolatok, s a selyem finom fonalak n ak e csodálatos gubó-palotáiáért. Én folyton a jövőben elek, nekem a M últ a rra való, n n n t a földnek a tavaszi m ag ­ vetés, — várom a jövőben az a ra tá st és a jelenem azt jelen ti, hogy érzem an n a k a sok csirának a fejlődését, am it a M últ ü lte te tt el. A Maga em léke egy percre sem v á lt b en n em em lékké. Ható, cselekvő, élő energia az bennem, am ely valósággal m unkálkodik is és az írói világszem léletem á ta la k u lá sá ­ nak legjelentékenyebb tényezője. S azon felül. M ért ta k a rja m el. Egy' szó. egy tárgy, egy em lékeztető je l elég. hogy teljes lángba boruljon az egész lelkem . Drága Olga, köszönöm, hogy nem u ta síto tt el, köszönöm, hogy a Sors alk alm at adott ia, hogy m egism erjem lelk i rokonságát, hogy ellopjam az arcképét, s elolvashassam u eveiét és b eleláth assak a M aga finom , nem es, szelíd h arm ó n iája m aiságába. Ez egy szem élyes ta lálk o zá st je len tett. M indazt, am it a d h a to tt volna. Engedje meg azt hinnem , hogy a kifogy h atatlan fordulatosságú É let m ég számon .rt bennünket s a Jövő m ég ígér. Hogy m ilyen közel, vagy m ilyen távol, azt nem tudom . (Egy m o n d at törölve.) Én csak azt tudom , hogy m in t valam i életelem , úgy hiányzik nekem a m aga gonc a t világa, a levele, a sugárzó intelligenciája, am ely virágok v ih a rá b an él és lélegzik Engedje meg, hogy tovább is így gondoljak m agára. S zeretném olvasni válaszát, sze­ retnéK válaszolni rá, szeretném ezt a lelki érin tk ezést — de lev elét olvastam . Mégis, ne h arag u d jo n , ha nem tudok ellentállni, hogy n éh a -n éh a je lt n e a d jak m a iám ról ezentúl s érezze, hogv van valaki, aki m indig, m ind ig érzi a M aga lelkének d i ­ csőségét. K ezeit csókolja Zs

H7

A kihúzott erotikus felkiáltás h ljjá n a levelet nyilván lem ásolta és o tthagyta Járm ynénál, hogy m ajd szerdán a d ja á t O lgának. H átha! A h ét végéig N yíregyházán várt a válaszra, de az nem jött. H azam ent, elintézte am it kellett, Unta a szószegény Máriát, ahogy csak te lle tt és visszasietett N yíregyházára. ö rö m m e l fogadták, az alispán, az egész társaság. F ö ld v árlátn i, h alásztan y ára hord­ ták. V égre utolérte Já rm y n é biztató levele, m ajd k iu g ro tt a szíve öröm ében. E lragadta­ tott cikket írt a H alásztanyá-ról, K állay A ndrásról, aki „egy úrlelkú, bohém szívű úr: nagyurak fia: a szabolcsi kiskirályok m a ra d ék a” és m ind az egész férfitársaság tömö­ ren, töm ényen ú r és m agyar, te h á t: „Az nem lehet, hogy ez a fa jta csak éppen idáig hozta volna a nem es v é rt: ebben a jövőnek kell jelen lenni, egy új és kem ény és hajnalos jövő ígéretének." Szép asszonynak ábrázatja, Visz engem a gyalázatra!... Be kár... be kár... D alolnak az urak. M ilyen igaz és m ilyen kár, hogy csak itt hangzik ez a rem ek nó­ ta. E rre rím el nem sokára Móricz Zsigm ond könnyű vígjátéka, úgy hívják, hogy Szép­ asszony kocsisa. A gyerm eteg boldog hangulatot elsöpörte Járm y n é leverő levele. „H át biz egy író igen hang u lat élő em ber — válaszolta neki csalódottan. — A ha­ lásztanya cikket az urak nem m aguknak a fűzfáknak köszönhették, hanem a laskodi autó-olvasm ánynak. A nnál csüggedtebb voltam levele után. S m ost alk alm at adok rá, hogy bepillantson a m űhely titkaiba. Ide m ellékelek két cikket. Egyiket levele előtt — a m ásikat levele után írtam . Azt hiszem nagy kár, hogy V alaki fél, vagy nem a k a r inspirálni, pedig kezdettől lógva a legcsekélyebb hatása term ékennyé vált bennem. Az életnek azonban m indig igaza v an: bizonyára ebben az esetben is."’ Az egyik cikk a Halásztanya, m ásik A szabolcsi földvár s ez arról szól, hogy ott, az avarok és ősm agyarok földgyűrujének tövében, füle h allatára vérfagyasztóan üvö'lött a bika-agyonszúrta csordás felesége. Később ez a két m otívum , a boldogan zabáló és anekdótázó szabolcsi urak, meg az ősidők levegőjét rájukszakasztó özvegy ordítása, találkoztak az Ebéd c. elbeszélésben. A kkor rögtön, a helyszínen, ívpapírból hajtogatott füzetébe m egtervezett egy re­ gényt. KRIPTAVIRAG A szabolcsi nemesi házak kripták. F iatal özvegy. Hozzámegy részeges sógorához. M áris özvegy. Nem m er hozzámenni egy élő férfihez. Féi az élettől. — Szülők, hatalm as alispán — Fia bárónői vesz el •- Másik fia öngyilkos — Lánya válik — Másik lány házasságtörése. — ö elhervad, m int egy álom. ☆ 88

Osztozás az öreg ú r h alála után. Az anyós a házat úgy o sztja szét, hogy a m enyének m inden m ellékhelyisége a szolgaházban van. ☆ A tósziozó Járm.v ■ír A két tan y a A Szegediék szalmás putrija és a

☆ K állay A n d rás? Az agyonlövi a vendéget.1' K riptavirág h ely ett a F orró m ezőkről ír t regényt. A ugusztus elsején m á r előleget vett fel rá azzal, hogy szeptem ber—októberben közölheti a P esti Napló. Ilyen h irte ­ len? Á. hiszen ez sem m i, könnyű kis d etek tív tö rtén e t, divatos já ték . S zabolcsban já t­ szódik és m inden kastélyban, kispolgár otthonban, cselédházban és p u trib a n o tt derm ed a kriptahangulat. A k rip ta v irá g tü sk é je b en n e m a ra d t a szívében. Olykor, ha elb o ríto tta a m agány és b án a t, O lga utón kapott. N agynéha m ég ta lá l­ koztak is, de abból m indig távolodás szárm azott. De levélben v allo tt neki — vagy sa ­ ját m agának — élete végéig. ☆ Az ötvenes evek közep etáján felk e re sett engem M agoss Olga. Ady L ajo sn év al jö t­ tek. El nem tu d ta m képzelni, m i szél hozta hozzám , hiszen 1925 szilvesztere óta nem láttam. Már csak a csillogó fek ete szem e volt szép, vagy inkább m egható. Sovány kis fe­ kete, ideges néni. Hosszú kerteléssel, nagy zav arb an eldadogta, hogy a M agyar T udo­ mányos A kadém ia m egvenné Zsiga k ö rü lb elü l százötven hozzáírt lev elét és ezen a p é n ­ zen lakást szerezhetne, ahova egykor világszép és világgazdag M arg it n ővérével B u d á­ ra jönnének. M it gondolok és m it szólok hozzá. Szívből nevettem , áldásom adtam rá. Apám boldog volna, ha végre haszna van a barátságukból. Úgyse neki szóltak azok a gyönyörű levelek, ő se volt valóságosabb M ikes K ele­ men cím zettjénél. H a k ia d ja kezéből a titk o k g a rm a d á t — m ely úgyis a későbbi n y il­ vánosságnak íródott — m ég vesztaszűz ra n g já ró l is lem ond. Némi kajánsággal megkérdeztem Olgát, m ért nem házasodlak össze? Azt felelte ide­ gesen, Mária nagycn sokat kért a válásért. Ezen m egint nevetnem kellett. Pénz, m in t akadály apám nál. M it szám íto tt neki lé ­ tező, vagy nem létező pénz, ha valam iben h itt és v alam it ak art! Később n éha m eglátogattam . A V árban, a K azinczy szobor m ögött, nagyon öreg aáz keskeny hosszú szalagjáb an lakott, rengeteg kopott b ú to r közt. Alig b írt m ozdulni, '■"-'it lábát feltám asztv a naphosszat a töm ör sötét ebédlő selyem lám p aern y ö je alatt 'h. olvasott, gondolkodott és fájd alm as hangon gyötörte önm agát és a négy em bert m a­ ga körül. Kimondhatatlan hálát éreztem, amért Olga a súlyos krízisek idején hű maradt az iveihez és nem lett az apám felesége. (A Szabolcs-Szatm ári Szem le 1964. évi 1. szám ában is foglalkoztunk Móricz ^tlgmond 1920-ban m egyénkben te tt ú tjaiv al. Szerk.)

Vinczc L ajos: Z en ek ar egy w eim ari korcsm ában.

V Á C I M IH Á L Y V E R S E I:

K A C A G O TT H U SZO N H Á R O M ÉVET H o r á n y i J a n i , a r a n y o s , k ó s z a u n >k a b á t y á m n a K . M e g h a lt h u s z o n h iro m é v e s k o r á b a n , t ü d ö b a jb a n .

Szőke volt, m in t m ennyben a szellők, s a júliusi asztagok. Em lékszem — szidta m inden felnőtt, a szomszédok, a rokonok; ő meg csak á llt — és kacagott. Így áll előttem m ost is: — a szem ére zuhog h a ja — és hunyorog, v á llá t vonja, keze zsebébe dugva, — s pim aszul vigyorog. Az isk o lát m essze kerülte, am erre fény szállt s pásztorok lábához ült a habzó fűbe, vagy rozs tövén le se tt a i'ürjre, s h a elcsípték, szótlanul tű rte a m é terru d at, a botot: o rrá t törölte, s kacagott. Ijesztgette a ta n ító ja : — M egállj! B eadlak javítóba! Csak nézett rá és kacagott. És m ikor elv itte a rendőr, kim ászott az em eletről, s h az ajö tt A szódról gyalog. — Jóestet! H uj! H át ittvagyok! — és kacagott. M int m enhelyit. ta n y á ra adták, s h úsvétkor m eglopta a gazdát: csent egy borotva pam acsot! C sendőröket h ív ta k : — „Az a n y ját!" — — De ő csak á llt és kacagott. K ölyök v o lt még, h á t békén hagyták.

aj

M ajd B áb o ln ára beszerezte valaki-rokon. O tt volt hetyke lovászgyerek. Jó v o lt a dolga! Az őrnagy ú r legkedvesebb lo v á t egy h ajn alo n h a lá lra lovagolta. V igyázz-ba p a tta n t: — A G alopp elh u llt, jelentem ! — s kacagott. K ifutó le tt aztán egy péknél, taposta a trag acs-biciklit. Egyszer a fű tö tt kem encénél k ib o ríto tt egy ko sár kiflit. A F őnök Ű r o tt azonnyom ban leh ú zo tt neki egy pofot. — N a én nem leszek ily gorom ba! szólt ő — és jól oda rúgott, s a többiekkel kacagott. De az tá n b eh ív ták huszárnak. — a paro lin ja, m in t a szeme, kék. — ő volt, k ire a lányok v árnak , ostortsuhogtató-szem ű édes csibész. És h á t az őszi hadgyakorlaton egy éjszakán á t lovagolt: — a lányokat, h e j! szerette n a g y o n ! kószált értü k , m in t felhők közt a hold, m ajd m ikor m e g jö tt habos lóval, és kérdezték — csak kacagott. — Igen?! — a k a p itán y a is nevetve fogadta — s d élelő ttre kikö ttette. Ősz volt, eső, hó suhogott. A ztán egy h ónap az egyesbe: a hideg rá z ta n ap p a l; — este m eg lázálm áb an kacagott. V égül m égis k ó rh ázb a k ü ld ték : — O tt essen a fene b e lé d ! M ár v é rt köpött, h a kacagott. A nyám hívták. A kkor felü lt még. — Fiam ! M it en n él? — E lm osolyodott: — E m lékszik-e, hogy sz erettü k rég K ovászos u b o rk a belét! — A nyám , szegény, sírt, kacagott.

E ltem ették hom oki földbe. F ejtől egy suhogó botot szúrtak fölé a rokonok. Éneklő jegenye lobb an t belőle. R áírták a lán y feh ér bőrre: — H orányi Ján o s közlegénynek. K acagott huszonhárom évet. I

IG A V O N Ó

Oly játékos bennem a lélek, m int fűben hem pergő csikó, — s m égis m ennyi igába h a jth a tó ; és m indben húz — s m ennyi haszonnal E kének nem dől így a ló. Ó nként feszül, szakad azonnal, s felér egy csorda gyalog barom m al, m ert hozzá — ez még szárnyaló. Elnézem — olykor m ár nevetve, szinte a n y ak á t veregetve, becézgetem, a k á r szügyét a lónak; — Mi is vagy bennem jám bor jószág Oly kezesen bot&asz, poroszkálsz, s m int kapu előtt a tehén — jó vagy. L eroskadó test, n y ű tt izomzat istrángja, gyeplőzete közt — te m uraközi, telt, zömök prüszkölő szándékom — mi m ozgat? hogy ügetsz, baktatsz, vágtázol csak, ak k o r is. ha m á r én rég eldülök. Döcögő szekérbe napontu ostor, rúd, szerszám közé fogva, jó igavonó, a legserényebb ló trap p o l körbe — ez a lélek — : szegények lova — az viharzik! s a friss alm on is állva alszik. Jó lenne befonni sörényét szép p án tlik á v al — hadd dicsérnék, s ha m egjön az estéll porral, tenyérből kínálni cukorral.

G ádor M agda: K úíszobor, rrszk'l.

94

M ERÉNYI O SZ K Á R :

F IA T A L S Z A B O L C S I ÍR Ö K L A Z A D A S A 1 9 3 3 — 34-B E N *

1933 novem berében néhány fiatal szabolcsi író N yíregyházán F o rrás cím en folyó­ irato t indít, s egyszeriben m egbotránkoztatják a várost. S ők mégis, m inden akadály ellenére, tovább folytatják lázas tevékenységüket, hiába inti ő k et a rendőrség, hiába rendelnek el h áz k u ta tást náluk, hiába igyekeznek őket eln ém ítani egyesült erővel a reakció „hivatalosai.” Egy évig álljá k a harcot, míg azután pénzhiány, az élet szétszóró sodra, a rideg közöny és a vidéki elszigeteltség á t­ ka b eléjü k fo jtja a harsán y kiáltást, a várakozást és a vágyakozást egy jobb. szebb és igazabb élet után. „L ázadásuk” m égsem volt hiábavaló. M egérdem lik az utókor figyelm ét. Elsősor­ ban azért, m e rt írásaikban „tü k rö t ta rto tta k ” a kornak, am ely szülte őket. Ez 1933— 34 M agyarországa: a m unkanélküliségé, az éhezésé, a céltalanságé, az öngyilkosoké, hitevesztettségé, a meddőségé, a várakozásé, vágyakozásé és m inden becsületes em ­ ber belső lázadásáé. ☆ Ím e, felvonulnak elő ttü n k a Forrás m u n k a n élk ü lije i: élükön Kovács Lajos Harm tncéoereíc-jének főhősével, am in t éles gúnnyal kél ki a „jótékonykodók” ellen, s átk o t szór az em bertelen korra. A m u n ka n é lkü liek c. Kovács novellának egyik sze­ replője pl. így fakad ki: „Szédelgünk, vegetálunk. Az utóbbi idők kifo rg attak kabátunkból, hitünkből. S m a k itá rju k k a rja in k a t m inden olyan eszme felé, am i m ár holnapot ígér nekünk. Csak jöjjön, hogy élhessünk, hogy em bernek érezhessük m agunkat. Hisz elvettek tő­ lü n k m in d en t: fiatalságot, jövőt, pénzt, szerelm et." W alter Ede proletárverse a nyom orba űzött kisfiúról szól, akinek az arcán az éh ­ ség m ár m ély ráncokat vésett: M ert élt, ev ett— s lopott, m e rt éhezett. Egész nap zsákm ány u tá n szim atolt. K ofák m anója, boltok rém e lett, de telt bendővel boldog álm a volt. Nem za v arták lelkét m orális terhek: Becsület, Isten, T ársadalm i Rend. A ludt békével, s csak a ruhatetvek nyüzsögtek rajta, hogyha elpihent. (Pondró) •R é szle tT eg y n a g y o b b ta n u lm á n y b ó l. ( „ V id é k i I r o d a lm i tö r e k v é s e k a k i t v ilá g h á b o r ú k ö z ö t t . :” )

95

Az éhezés, a nyom or árnyéka borul H orthyék m esterk élten ragyogó világára. M ivel e „m agányos farkasok” nem éreztek m aguk m ögött erőt, töm eget, lázadá­ suk gyakran fu lla d t céltalanságba, rem énytelenségbe: „De ő csak egyet érzett kétségbeesett bizonyossággal, hogy nincs értelm e a má­ nak, hogy céltalan a holnap, hogy üres, végtelen síkban terü ln ek el a holnaputánok.” (Kovács Lajos: A m unkanélküliek.) V alam i nagy várakozás jellem zi ezeket a fiatalem b erek et, ak ik ebben a vonatko­ zásban az eltiport, ösztönösen lázadó lelkek, a kétségbeesetten elégedetlen, öntudatlan tömegek h an g ján a k ad tak kifejezést. T alán leginkább W alter Ede Prófétavárás c. költem ényében: A m últ katakom báiban járo k m egrészegülten, S kutato m titk á t a szent őrjöngőknek, akik fáklyás szívükkel lobogtatták az u ta t s nyelvük csengő kovájával sz ik rá t csiholtak a taplós agyakba: akik ro p p an t öleléssel m illiókat vontak m agukhoz s a szertefutó szikkadt vizeket egy m ederbe duzzasztották, hogy ledöntsék az új élet form ái ellen feszülő k o rh ad t gátakat, és új századok d iadalm as ú tjá t rajz o ljá k fel az égre! De hiába! M ost sötét és nyúlós csend te rü l a lelkeken, m in t az iszap. M inden egy koporsó, k ad áv erillatú ak a gondolatok. m inden, m inden halott, még a születés is a h alál torz aktu sa: csak kis szobák pisla m écsénél ih le tt percben sim ít m agasztossá n éhány té p e tt arco t az Eszme, vagy néhány elszörnyedt, lom pos költő ü v ö lt fel olykor. m int nádi farkas, elnyújtott, tom pa ja jja l. A legélesebb k o rk ritik á t Sarlós O ttó képviseli, „A n a pok tovább m asíroznak" c. versében. Ebben a m u nkanélküliekről szól, és szeretőjük tuberkulózissal eljegyzett alakjáról, akik áldozataik felé sietnek, a cselédlányokról, ak ik im át m ondanak a szent Szűzhöz, m ielőtt le h a jtjá k az előre elkészített lúgot, az élesre v a sa lt nadrágú fiatalem berek elvprédikációjáról, az áh itato s kokottokról. G únyt űznek a kispolgárokból, akik kis gondjaikkal és kis vágyaikkal, korlátolt­ ságukkal, butaságukkal élik a m aguk szürke, hétköznapi életét. Ezt is jól gúnyolja ki Sarlós O ttó egy kispolgári nőről szóló versében: Az Ínség nap ró l-n ap ra nő és nyom ort hán y n ak a barakok. Te hetekig töröd csacska fejed, hogy m iként viseld a kalapod. Az u tcán férfi, asszony és gyerm ek sikolt „M unkát, K enyeret.” N eked az a fő problém ád, hogy m ik é n t ápold a kezedet. 96

Ja p á n h áb o rú ra készül, a válság szaggatja A m erikát, neked idegroham aid vannak, m e rt elszabták a pizsam ád. (Oda egy nőhöz.) ☆ M eddig ju to tta k el a m agányos lázadók? E lju to ttak a h arácso lt gazdagság, a Tö­ ke elleni támadásáig. E tekintetben a F orrás legjelentősebb verse: Sz. M argit A Sárgapán-ja, am elyben ilyen sorok v an n a k : , M am m on-trónok ingadoznak, fölkent papok holtan h u lln ak hideg bálványuk elé. A rany sípok elaléltak, h arso n á ju k nem kiált. És m aga P án, a S árgapán ösrzehullva. m ozdulatlan, páncélpincébe csukózva u ra lm á é rt o tt remeg. Ö nm agát h a túlfűtötté, korm ányozni képtelen. S áraranyon ú rrá le tt h á t önm agán silány lén y e-teh etettlen n sérelem . . . R ablott tró n ról leom lóban bálványoszlop sá rb a vész,., _ E lju to ttak a m agányos lázadásig. Ezt különösen K ovács L ajos és M ariss József Írásai sugározzák. A m u n k a n é lkü liek b en szinte József A ttila fájd alm as keserűsége lo ­ bog. N em kell a polgári világrend ennek a fia ta le m b e rn e k : ..B ezártak előttünk m inden kaput, s m a o tt ta rtu n k , hogy a csalás, lopás gon­ dolata nem idegen előttünk. N ap ró l-n ap ra érezzük a teh erb eesett nyom orúság terebé lyesedését, s ez lassan kiöl belőlünk m indent...” A főszereplő m á su tt od ak iált a bálterem ben jótékonykodó gyém ántgyűrűs élőké tőségeknek: „Nagy, elkeseredett düh p u ffa n t fel m ellében. K iáltani, o rd ítan i a k a rt: em berek nem így van, ez hazugság, nem ez a nyom or, nem ez a rongyos ruha. Á llítsatok a pó­ diu m ra egy fiatalem b ert, kinek hónapok óta a nyom or szívja sáp ad t b eesett arcát. Á llítsátok oda kopott ruhában, rojtos nadrágszéllel, kócosán, az fog tu d n i beszélni éh ­ ségről, szavaival m elleteken feltépi a ruhát, és szívetek falán fogja kiverni a nyo­ m or ritm usát...” G yűlölik a háborút, az em beri nyom orúság poklát, s tiltak o zn ak az új h áború el­ jövetele e lle n : „A jó Isten a k a rta azt is, hogy a mi gyerm ekkorunk) játék o s énekét p uskalövé­ sek, h u rrá kiáltások fojtsák el? ö a k a rta azt, hogy árp a d arán , m álékenyéren nevel­ jé k csenevész gyerm ektestünket, hogy csalánból szőtt rongyokban já rju n k és fatalp ú cipőben, am elyben úgy bugdácsoltunk, m in t a béklyóba v e rt csikók. Ezek a m i fa ­ talp ú cipőink kopogták az első b etű k et ahhoz a szörnyű vádirathoz, m ihez hivatalos m ellék letk én t csatolni le h et a világháború k iro stá ltja it: a hősi h alo ttak feketelistáját, a nyom orékokat, a légnyom ásos félbolondokat, a vért, a könnyt, az átkot... Üj h áború? Jönnek m ajd új szavak, szép, kicsiszolt frázisok, kokárdás, ordítozó katonákkal zsúfolt m a rh a k u p ék és a nagy, világm egváltó lelkek pácléje: a félcsajka rum ok. Skoda, II. K rupp, B erta II. ú jra felp u ffasztja zsebét, bronzból kiö n tik az el­ esett hősök szobrát szép hazafias izmokkal... és az an y á k t&vább fogják szülni a g y er­ m ekeket, a h áború áldozatait.” (M ar iss J-) ( jK 0 K f f C $ £ « ) Még ennél is nagyobb horderejű, hogy fellépnek a fa je im élettel szem ben, m egem ­ lékeznek Rom áin R ollandról és társairó l, am ikor a „ném et birodalm i p arla m en t gyujtogatási perének v ád lo tta it és védőit táv iratilag üdvözölték m ag ata rtásu k é rt.” Idézik Wells m ondását: 97

„Nincs ingadozóbb értelm ű szó, m in t a „fá j” s nincs még egy, am elyre annyi együgyű általán o sítást alap ítan án ak , m in t erre.” A nnak is bizonyos éle van, hogy idézik K a n t em lékezetes szavait a sajtószabad­ ságról. S m ikor H orst W esselről van szó, gúnyolódnak azon, hogy G öbbels és vezér­ k ara úgy a k a rja az irodalm i feldolgozást m onopolizálni, m int a cig arettag y ártást az állam hatalom . ☆ Az előttük tornyosuló akadályokba ütközve, hova m enekülnek e m agányos láza dók? A fasiszta „csordaem ber” korában az individu a lizm u s négy fala közé bujdos­ nak (M arris: Énem m úzsája): „Csak én vagyok, a világ többi része játék, az alpesek, a rónák, a szalagos pa­ takok, m ind olyan, am ilyennek az én látásom fo rm álja őket.” M ások a panteizm usban keresnek m enedéket: „Ezer teste van az én életem nek, ta lán fölveszi egyiket, m eglátogat egy pillanatra, m egolvasztja bennem a csöndet és nagy indulóra ad paran cso lást.” (Országh Ödön: Írás.) B ecsülést érdem el, ha az em bertelenségnek ebben a világában a S zereteth ez for­ d u ln ak — m indenki a m aga m ódján (B álint M ihály és Szabolcsy Lajos). Sarlós Ottó ilyen módon: „N incsen m ás kincsünk, csak a hitünk és diadalm as üdvözlete szétszórt em berszíveknek, akik, tudjuk, m egértenek. Nagyon szeressetek m inket, testvéreim , m e rt sá p ad t hom lokunkon a jövő diadalm as fénye lobog.” (Csak szem ein k ideges fé n ye lobban...) A szeretetnek e próféciája naiv idealizm ussal párosul, s itt-o tt a nihil és az a n a r­ chia sötét árnyéka is terül a világra. (Kiss K álm án : ö n é le tra jz . R udas Jen ő : Nihil.) Az egyháztól m indenesetre nem v árn a k sokat: „V ájjon m ikor őszinték a vallás apostolai? A kkor-e, am ik o r a szeretet u ralm áért im ádkoznak, avagy akkor, am ikor a n n a k tényleges m egvalósulása ellen a m aguk és az egyház egész h atalm át m ozgósítják?” (Szerk. cikk.) Legtöm örebben az utolsó szám foglalja össze kpzös, tiszta szándékukat az egyéni m ódszereken, változatokon és vallom ásokon túl: „A kiknek mi kom m unisták vagyunk, szólítom őket: eresszük b író k ra jóérzésün­ ket és m agyarságunkat! M érjük meg igaz szerrel: kinek fáj b án tó b b an a m agyar éh e­ zés, a m agyar tudatlanság, a m agyar görcs? M ert h a a m agyar nagyakarás, a m a­ gyar parlag felugarolása, a m agyar m agvetés és a m agyar őszinteség kom m unizm us: — ak k o r ml kom m unisták vagyunk” ! (Szabolcsy Lajos.) M egm ozdulásukat a hatalom , az önkény elfojtja. E rről szol az egyik legharco­ sabb cikkük, az előbbieknek m integy folytatása: „A F orrás „napszám osai” h a jth a ta tla n , nyakas ifjak, „ak ik n ek ” meggyőződéseik vannak, akik a jobb sorsra érdem es m agyar nép levegő után sóvárgó m illióinak és a tű rh ető em beri életnek dacos szószólói, akik m akacsul döngetik a sü k e t k ap u k a t még akkor is, ha a m ögötte alvók kényelm es álm át m egzavarják...” (Csáky Lajos.)

■ír 08

M elyek voltak e m agányos álm odozók irodalm i eszm ényei? Az Ady irán ti feltétlen hódolat (M eghalt Léda asszony) ilyen fo rdulatokban ju t náluk kifejezésre: „A zseni élete az égbolt fekete szövetén felvillanó tünem ény, szikrázó jel, mely egy p illa n a tra m egvilágítja az em beri fejlődés új ú tja it.” (Szerk. cikk.) K assák szellem e ihleti különösen Sarlós O ttót, de elm életi k ritik u su k a t, W alter Edét is: „A szabad vers az egyetem es em beriség lelkiségének hatalm as kifejezője. R oppant töm egek sötéten tornyosuló panaszát, gátatszakító fájd a lm á t vagy zúgó öröm ét fejezi ki. A szabad vers az orgona, am ely az egyetem es em beriség tem plom ában zúg...” (W alter Ede: A m a költészete.) V onzódnak a neoprim itívség felé is, am ely nem a „naív, régi népköltészet feltá­ m adását, hanem egy m erőben új, ta rtalm ilag m odern és k o m p lik ált költészet születé­ sét jelenti, am elynek gyökere az ősi népköltészet talajáb ó l m eríti erejét.” (U. o.) Szinte á h íta tta l em lítik M óricz Zsigm ond, K odolányi János, Féja Géza nevét, és az a megjegyzés, am elyet nevükhöz és szándékukhoz fűznek, (am ikor e „népi” írók alföldi felolvasó k ö rú tra indultak) m egérdem li az utókor tiszteletét: „E lin d u ltak a m egcsonkítottságában is nagy m agyar A lföld fekete és nyirkos ta ­ lajára. Nagy ez a föld, m e rt retten etes sok szenvedés fé r el ra jta , fekete, m e rt elsöté­ títik azok a gonosz álm ok, am iket a hajdúsági éhezők szektája, a tiszazugi arzénes asszonyok és a tizenötéves anyagyilkos gyerm ek alak já b an álm odik, m e rt a m u n k a­ nélküliség szélesítő hideg v erítéke hullik rá. Erős hittel, az alkotás és a m egváltás vágyával léptek erre a földre, és mi, akik fuldoklunk a hom okban, hörögve figyeljük lépteik neszét... S ikerüljön m un k áju k és ne tévedjenek el a kunsági puszták és a ti­ szántúli rónák sűrű sötétjében, el ne csússzanak a nyirkos talajo n és bele ne süllyed­ jenek a fekete dágványba... Nagyon nehezen v á rju k őket, m e rt ők a mi apánk, anyánk, testv érü n k és m inden szeretetünket, am i a m éltatlan idők és em berek korában m eggyűlt a lelkűnkben, elé­ jü k öntjük...” (Szerk. cikk.) E vásári korban figyelm eztetnek: „A sajtó nem üzlet, a sajtó kötelesség.” (U. o.) ☆ Mi az, am iben elbu k tak e nem es törekvésű ifjak ? Elsősorban a kor. a társadalom em bertelenné v á lt felfogása az ellenségük, am e­ lyet h iáb a ostrom olnak lelkiism eretébresztő szavaikkal. Ezt érzik, tu d ják , hiszen ez ellen a világ ellen lázadnak. De lázadásuk a vidéki író sorsának is szól, am ely külö­ nösen nehézzé és tövisessé teszi ú tju k at. Ez a fájdalom különösen M ariss József sza­ vaiból tö r ki: „C ervantesek zseniális láza borzolhatja szellem üket, nietzschei bölcsességeket h a­ rap h a tn ak a közöny húsába, dosztojevszkiji tollal ábrázo lh atn ak em bert, szívet, szo­ m orúságot, földrajzi helyzetüknél és lelkiségüknél fogva mégis vidékiek m aradnak. Csökönyös szépségfutók, kik elvesznek a vidék önm agát faló kétkedői között...” Pedig m ás álm aik voltak, am i folyóiratuk cím ében is kifejezésre ju t: „Mi vagyunk a forrás, k ö rülöttünk az erő csillagos hasadással repeszti szét a f o j­ tás börtönét és szilajul, szertelenül tö r ki belőlünk a szépség.” V idéki elszigeteltségünkben nem ta lá lta k kapcsolatot a p árttal, a m unkásosztállyal. Ügy érezzük, jórészt nem ra jtu k m últ jó a k aratú céljaik m egvalósítása, h a ­ nem az em bertelen koron, am ely — fájd alm u k ra — beléjük fojtotta az erőt, a len ­ dületet, a szépség szárnyalását. 9!)

líj. Szabó István: Mikszáth.

M A R G Ö C SY J Ó Z S E F :

H ÍR Ü N K A Z O R S Z Á G O S K I A D V Á N Y O K B A N

M indig izgalom m al fo rg a tju k azokat a könyveket, füzeteket, ú tik a la u zo k a t és térképeket, am ely ek et országos hatóságok vagy szervezetek b o csátan ak k i és am e­ lyekben a mi m egyénkről vagy városu n k ró l, N yíregyházáról v an szó. Sajnos, nem nagyon érezh etjü k m ag u n k at elk én y e zte tettn ek : nem túlságosan g yakran írn a k ró ­ lunk — s h a igen, ab b an sincs m indig köszönet. Lehet, hogy a tav aly m e g jelen t Szabolcs-Szatm ári Ú tikönyv eléggé szerény k i­ állítású, a közölt k épek nem lá tsz an ak jól a gyenge m inőségű p a p íro n ; bizonyára vannak ben ne hibák, b á r k ritik á t még nem ír t róla senki, leg feljeb b szóban h a n g ­ zottak el m egjegyzések vagy rosszalló fejcsóválásokról le h e te tt h allan i, de m égiscsak az első olyan összefoglalás volt, am elyet a m egyében élő em b erek á llíto tta k össze Legalább ebben össze van hordva, m eg találh ató m indenféle, a m it errő l a vidékről lehet és illik tudni. S ajn álatos azonban, hogy az utóbbi egy-két év alatt, de különösen 1966-ban eg y ­ szerre több olyan n yom tatvány is je le n t m eg B udapesten, eléggé nagy p éld án y szám ­ ban, am elyik m essziről eláru lja , hogy az összeállító vagy csak régi feljegyzéseket, m enetrendeket, térk ép ek et, leírásokat h aszn ált fo rrásu l m u n k á ja összeállításakor, vagy eg y általában n em já r t ezen a vidéken, m e rt olykor tév ed ést-tév ed ésre halm oz­ va teljesen hibás k épet n y ú jt az olvasónak. A lektorok, m u n k a tá rsa k között á lta ­ lában nincsen ebbe a m egyébe való em b er; nem is csuda, h a a k i-k iszálló szer­ kesztők, szerzők ö sszek av arják in n e n -o n n a n összeszedett a d a ta ik a t vagy éppenség­ gel m egfeledkeznek a lényegesebb dolgokról Ha lekezlelő hangot, csevegő n y ájask o d á st o lvasunk m egyénkkel kapcsolatban, már nem is szólunk sem m it, hiszen a „sö tét” Szabolcsról a leg en d ák a la p já n m it is lehetne m á st írni, m in t n éh án y szirupos sem m iséget. De a z m á r sajn álato s, hogy többnyire csak N yíregyházáig ju t el a v idékünkről író szerző, hogy k e le tre és észak­ ra mi m inden v an m ég a m egyében, az m á r szinte nem is fontos. Nézzük azonban ezeket a könyveket. A P an o rám a so rozatban m eg jelen t zöldfe­ delű füzetekből ism erh eti meg a távoli idegen hazánk m inden egyes tá já t: így a 7. kötet, a B u d apest—D ebrecen—N yíregyháza cím ű, m ásfélszázoldalas összeállítás egyik része m egyénket tá rg y a lja . 1960-ban je le n t m eg először, 1966-ban a m ásodik k iad ást vehettük kézbe. M indkét alkalom m al té rk é p e t is m ellékeltek. A m ost m eg jelen t füzet „átdolgozott” kiadás, rem élh ető v o lt teh át, hogy ja v íto tta k is a régebbi tévedéseken. Jobb m u n k át v e h e ttü n k kézbe. Ellenkezőleg. A szövegben csak a nyájaskodó hang :nsradt m eg; a té rk é p pedig kisebb, á tte k in th e te tle n e b b és sokszorosan hib ásab b . Az iidolgozás még a r r a sem te rje d t ki, hogy legalább az 1960 ó ta b ek ö v etk ezett v álto ­ zásokat k ísé rték volna lelkiism eretesen nyom on. De m e n jü n k sorba. A 131. lapon 1873-ra teszi az állan d ó színház kijelölésének id ő p o n tját, h o lo tt ez IM3 Az előbbi csak az un. a ré n á ra u ta lh at. — A m egye székhelye 1875-től N yíregyiiáza. «zi a 133. lapon m ég tu d já k , a 142. lapon m á r egy évvel a rré b b helyezik. — A 131. lap sz erin t a V árosi T anácsház falán „fehér m á rv á n y tá b la h ird eti a város szü­ lői

lő ttének, B enczúr G y u lán ak em lékét.” N agyon régi „értesü lés” : t. i. a m ai Állami Á ruházzal szem ben, még a II. v ilág h áb o rú idején elp u sztu lt gyógyszertár -épület több, m in t száz év ve l ezelőtt vo lt a városháza, s később, am ik o r B enczúrék megve; ték a házat, csak ak k o r szü letett o tt a kiváló festő 1844 ja n u á rjá b a n . M ajd egy I». évszázad m ú ltán erre a h áz ra k e rü lt a feh é r m á rv án y táb la, az elp u sztu lt falról a m egyei m úzeum ba s o tt lá th ató m a is. A százévesnél régebbi, K ossuth téri Városi T anács épületén ez az em lék táb la sohasem h ird ette B enczúr em lékét. M ár tíz éve nincs a K ossuth téren a szovjet hősi em lékm ű, hanem a tem ető szé­ pen k arb a n ta rto tt elő terén ; az útikönyv' (és a térkép) még itt tü n te ti fel 1966-banis A K ossuth té ri szállodát is kb. ugyanennyi ideje Szabolcs szálló n ak h ív ják (mint ahogy a térk ép m á r így is tü n te ti fel), d e a szöveg m ég — több helyen is — a régi elnevezést használja. — K rú d y szülőházáról csak a h ite lt nem érdem lő legenda tar­ to tta régen, hogy az a V örös H adsereg ú tja 42. sz. ház. Igaz, később ott, a családi házban la k o tt az író is, de születési háza az utca 8. sz. ép ü lete helyén volt. M indkét há zen em lék táb la v an : azok kezdettől fogva elig az íth a tjá k az érdeklődőket, még ha csak séta közben já rn a k erre, a k k o r is. A 136. lap egységesen B essenyei p ark ró l beszél, am ely ik n ek kö zep én helyezkedik el 3 szobor; szerencsére a térk ép m ár m egkülönbözteti a k ét p a rk o t (is a szobrok he­ lyét is jól jelöli meg. — Az meg csak legenda, hogy a m aiak em lékezete szerint nem rég még nádas tó v o lt a B essenyei té r helyén. Igaz, a B en czú r tér végén, a mai szab ad téri színpad környékén nagyobb pocsolya volt nedves időszakokban a század­ fordulókor is, ahol kem ény tél idején korcsolyázni is leh etett, de korántsem úgy. m int a Bujtoson, — am elyről persze h a llg a t a krónikás. — A zt is illenék tudni, hogy színházunk nem B essenyeiről k ap ta nevét, han em M óriczról. A Bessenyei tér jelentős ép ítkezéseit em líti m eg ez a könyv: ezt viszont a m egyeiek nem találják . (Nyilván a régi Bessenyei — m a B eloiannisz te re t téveszti össze a m aiv al: a M egyei T anács előtti té­ ren valóban nagy h á z a k a t ép ítettek a felszabdulás óta. — A zt sem tudni, hogy a „G uszev la k ta n y a h elyé n ” m ilyen új lak ó ép ü letek „é p ü ltek ”, hiszen nagyszerű felis­ m eréssel m agát a la k ta n y á t a la k íto ttá k á t lakásokká. Nem tudni, m ié rt em legeti, hogy „1959. elején is 3100 parasztgazdaság volt, 17 000 hold f ö ld ö n ’ N yíregyházán. M in th a azóta ezen a téren sem m i változás sem tö rté n t volna N yíregyházán (s m inden bizonnyal az egész o rszág b an )?!? — Szép, ha a S óstót dicsérjük, de m ié rt úgy, hogy „a stran d o n még vito rlá zn i is leh et” (139.), és nagyvonalúan a 300 ágyas gyógyintézetet is a Sóstóra helyezik — az anyás cse­ csem őotthon mellé. — V ajon já rt-e ezen a vidéken, aki azt állítja, hogy a nyugati v á ro sh a tárb an ,,M étá(!) bo k o r” és „B orsos-bokor” felirato k o lv ash ató k ? Hol? Az állom ástól bejövei észreveszi és m egem líti „a V o n atk ísérő -lak tan y a szürkére festett, egyem eletes é p ü l t é t . ” De úgy látszik, hogy m e lle tte a P etőfi u tca valóban im pozáns többi házát m á r nem lá tta és az A ran y Ján o s u tc a felé sem tekintett, ami­ kor o tt já rt. (M ikor?) — K ésőbb egyszer em líti a K onzervgyárat, de a Ruhaüzem­ ről, a G um igyárról m á r m egfeledkezett. N y íregyházát így „elintézve” következik a „v o n atraszállás", de ez sem a valóság­ ban, hanem csak a m enetren d k ö n y v szerint. így, ha v alak i ezzel a Panorám a-kpteltel kézben jön ide, pl .azt hiheti, hogy kö zve tlen v o n attal m eh et N yíregyházáról Csengerbe; hogy útközben „áthalad P ócspetrin, K elet-M agyarország régi búcsújáróhe­ lyén” (a 6 évvel ezelőtti kiad ásb an legalább az egyiket ta lá ltá k el és Máriapócsot írta k !); aztán a kötetbeli szerző m ég G yörgyliget m egállót is em lít (nem tudni, miért éppen ezt), m indenesetre ebből az is k itűnik, hogy még a m e n etren d je is évekkel ez­ előtti, hiszen m á r rég ó ta nem áll meg o tt a vonat... N y írb áto rb an a m in o rita temp­ lom ot nevezi „hosszú h a jó jú ”-n a k jólleh et ez a m ásik m ű em lék jellegzetessége.

Sainálatos, hogy az évek óta eredm ényesen m űködő és a legnagyobb m egyei m úzeum idézéséről sem tu d N yírb áto rb an . A bban is téved, hogy V asvári Pál N y írv asv árib an ízületeit: h olott ebben a községben csak lakott, de T iszabüdön született, ö errő l a '■:özségröl v e tte fel írói nevét, s le tt F ejé rb ő l V asvári; T iszabüd (később m á r B üdv'entm ihály) pedig a felszabadulás u tá n v álasztotta szabadságharcos fián a k író nevét s le tt: T iszavasvári. És az új térk ép ? A m ilyen kicsiny — egy kisoldal nagyságban — annyi tévedés. Az is észrevehető, hogy a té rk é p szerkesztői nem beszéltek össze az írásos szöveg íüzetbeli szerzőivel. A B ethlen u tc a és a S zarvas u tc a még tíz év elő tti nevével szerepel. A Já rá si Tanácsot m ég a z Irod ah ázb a teszi. A szöveges részben m egem líti, hogy új T a n á r­ képző Főiskola lé tesü lt a V asvári P ál utcában (138.), de a térk ép en — hogy, hogy nem -■ a K cssu th u tc á ra rajzo lták , a tüdőgondozó mellé. A Dózsa G yörgy ú ti b en zin ­ kút a K ö rte u tc ára k e rü lt; a H atzel té ri a m ásik o ld alra telep ü lt a té rk é p en ; a Luther-ház m e lle tt fe ltü n te tn e k egy b enzinkutat, pedig az m á r régen nincs ott. — p e r­ sze az Á rok utcai m odern benzin ellátó ró l sehol sincsen szó. A szöveg még úgy tu d ja , hogy „Idegenforgalm i h iv a ta la nincs a v á r o s n a k ’ (153.); a térkép m égis feltü n teti — a B eloiannisz téren. P edig van m á r ilyen h iv atalu n k , egy esztendeje, csakhogy a K ossuth téren, a Szabolcs szálló ép ületében. — Az Ú ttö ­ rőház vajon m ié rt k e rü lt a Béke m ozival szem be; az éjjel-n a p p ali gyógyszertárat itt viszont nem tü n te ti fel, jó lleh e t a többi p a tik á t berajzolták . F e ltü n te t n éh án y m ű em ­ léket, de m egfeledkezik P átz ay nagyszerű K ozák lovasáról a F elszab ad u lás ú tján (holott a fén y k ép ét közli a 131. lapon), Kocsis szép pászto rlán y k ájáró l, Bolgár Ju d it Zrínyi Ilo nájáról, a Szam uely-ház em lék táb lá járó l vagy a hárm asdom bi m u n k ásm o z­ galmi em lékről stb, F eltü n teti a Dózsa m ozit a M ártíro k terén, jó lleh e t évek óta nincs üzem ben és lebontásra k e rü l; de szó sincs a G orkij m oziról vagy az SZMT M űvelődési H áz re n d ­ szeresen játszó m ozijáról. P ontosan eligazít a té rk é p a gőz- és ká d fü rd ő felé, a Széchenyi úton, bár ez az üzem m á r sok év óta nem létezik; kb. a S as-kocsm a h e­ lyén még beszél a F enyves falatozóról, ahol m á r nincs is vendéglőszerű kiszolgálás, de a H alászcsárda és az E rdei kitérő vendéglátó üzem ének feltü n teté se elm arad t. — T alálunk p o stá t — a té rk é p sz erin t — a Széchenyi utca végén (a fü rd ő !? környékén), de a Vörös H adsereg ú tjá n ténylegesen m eglevő postáról szó sincs. — És vajo n ki é r ­ ti, hogy a h árom évtizede m eglevő cukrászda a L u th e r ház fö ld szin tjén m ié it m a­ radt ki m in d en ü n n en (a szintén évek óta m eglevő vendéglővel eg y ü tt)? A sóstói szál­ lónak a szövegben nincs neve; a té rk é p m ár K rú d y szállónak nevezi (étterem n él­ kül), viszonzásul a K rú d y nevén em leg etett szab ad téri színpadot József A ttiláró l n e­ vezi el. (A tévedés meg ab ból az időből szárm azhat, am ik o r a szab ad téri színpad Is a József A ttila M űvelődési H áz kezelésében állt.) — Azon aztán m á r csudálkozni sem lehet, hogy az útikönyvvel érkező érdeklődő idegent, aki a m ú zeu m o t keresi, az Egyház u tc á ra küldi a térkép, jó lleh e t o tt csak iroda és r a k tá r van, a kiállítási termek a F elszabadulás ú tjá n van n ak , de ezek nem szerepelnek a térképen. ☆ Országos jellegű, összefoglaló útikönyv 1955-ben je le n t meg (B oldizsár Iván: Magyarország). E nnek szűkszavú szövegében hasonló tévedések v oltak, hibás k é p a lá ­ írással stb. fűszerezve. E n nek tö k é letesített v áltozata je le n t m eg most, szintén a P a ­ noráma k iad ásáb an 1966-ban, 700 oldalas csinos kötetben, h a t ívnyi té rk é p -m ellék ­ lettel. Jó lleh e t ez a k ö tet term észeténél fogva kevesebb et ad h at, m in t egy-egy tá j részletes ism ertető je, ebben a kötetb en sokkal tö b b e t olv ash atu n k a m egye N yíregy­ házán kívüli életéről, m űem lékeiről, idegenforgalm i látniv aló iró l 103

Jó v a l rendszeresebb, Jobb az előadása is, á ttek in th ető b b en h aszn álh ató és kezelhető; stílusa szárazabb, de en n ek m egfelelően nincs ben n e sem m i édeskés és lekezelő , H ibák az ért ebben is akad n ak . így nem érth ető , hogy a felsőoktatási intézmények felsorolásakor m ié rt feledkezik meg a legrégibbről, a tanítóképzőről (391.), jóllehet N yíregyháza az egyetlen város, am elyikben ta n ító - és tan árk ép ző is van. Azt sem '.ehet m egérteni, hogy m ié rt csak az A ran y Já n o s utcai lak ó telep rő l tu d , pedig az ad ato k lezárásakor, 1965. szeptem ber 30-án m á r eléggé szépen k ié p ü lt az un. Északi központ is. A régebbi P a n o rá m a szövegekhez képest van ja v u lás (pl. a m úzeum már a valóságos helyén szerepel; de K rúdy szülőháza még m indig rossz, a Bessenyei S zínház em legetése m ég tart.) — S ajnos a k ötet N yíregyháza té rk é p e (33.) csak kevés jav ításon m ent á t a fen teb b részletesen „ ism e rte te tt” m űhöz képest. (Magyarország Ú tikönyvek sorozat. B udapest, P an o rám a kiadás. 1966.) * Végül néhány szót a v árostérnepek sorozatb an m egjelent N yíregyháza térkép­ ről. A K arto g ráfiai V állala t legutóbb 1958-ban ad o tt ki egy viszonylag kevés hibát tartalm azó váro stérk ép et. Az 5000 p éldány h a m a ro sa n elfogyott s 1966-ban „máso­ dik, ja v íto tt k iad ás” h a g y h a tta el a nyom dát! A ja v ítá s ebben az esetben sem veen­ dő kom olyan, m e rt sokkal több hiba v an benne, m in t a régebbi, ja v íta tla n kiadás­ ban. A zt csak dicsérni lehet, hogy elő relát a szerkesztő, s p éld áu l a L enin té rre mái b erajzolták a „Dózsa m ozit” (a M ártírok terén m á r nem szerepel); a tanárképző fő­ iskola új épületei is m eg jelen tek m á r a Sóstói ú t d erekán. De v ajo n m ié rt nincs fel­ tü n te tv e itt sem az Északi lak ó telep ; m ié rt em líti az eligazítás a Já rá si T anácsot az Irodaházban, jó lleh e t az u ta lás m ár, helyesen, a Széchenyi ú tra m u ta t; v ajon miért éppen a gyógypedagógiai iskolát tü n te ti fel m ajd m inden térk ép , de a többi általános iskoláról egy szót sem szól; s h a a vidéki, a térk ép p el k ezéb en keresi az SZTK hi­ vatalokat, — vajon m ié rt nem rajz o ltá k neki oda az Engels u tc a sa rk á ra ? Helyes, hogy a vendéglátó egységeket fe ltü n te tik ; a m úzeum ot is o d arajzo lják a Felszabadu­ lás ú tjá ra is (hadd keresse az érdeklődő a k iá llítá so k a t vagy itt), vagy az Egyház ut­ cán; de legalább ez igaz); azt azonban m á r végleg nem é rth e tjü k , hogy a három éve üzem elő konzervgyár környékén régebben v o lt un. n agyhíd a fűtőház m ellett miért szerepel még teljes szélességében, m in th a ténylegesen já rh a tó ú t lenne, m in t „Felül­ já ró u tc a ” ? A Sóstói ú t elején m ár több, m in t 10 éve nincsen Á llam igazgatási isko­ la, — az 1966. évi térképen még m indig így h ív já k az épületet. A falatozók közül csak a központi, a Szabolcs Szálló épületbeli vendéglő nincs feltü n tetv e, s b ár a csárdák láth ató k , a tejcsarnokok — sehol, jó lleh e t az idetévedő idegen esetleg az irá n t is érdeklődik. ☆ P an aszk o d ju n k azért, m e rt ha egyetlen k ép e t közölnek ró lu n k egy vastag ú ti­ könyvben, az fö ltétlen ü l a n em tú l szerencsés stílusú Iro d ah áz lesz a Beloiannisz-térrő l? Ne, h á th a a szerkesztőnek az tetszik legjobban. S írju n k am iatt, hogy történelmi, irodalm i hagyo m án y ain k at őrző em lék h ely ein k re alig-alig u ta ln a k ? N e tegyük, in­ k ább kövessünk el m indent, hogy m u n k á n k nyom án az egész országban mindenki jo b b an m egism erje. De a z t a z é rt e lv á rh a tn á n k , hogyha ró lu n k írn ak , b en n ü n k et is­ m ertetnek, a k k o r a szerkesztők, lek to ro k , szakértők, felülvizsgálók le g aláb b nyitót! szem m el já rja n a k itt, eg y általáb an jö jje n e k el és a ténybeli kérd ések b en n e köves­ senek el tévedéseket — írásb an , képben, térképen és 6zóban... •

Veszprémi Endre rézkarca

1,05

Sz. Nagy M ária: Marci.

ioe

Bessenyei György RÓMÁNAK VISELT DOLGAI A h arm incas évek elején nagyszerű vállalkozást in d íto tt el V ajthó László. a budapesti M arkó utcai gim názium a k ­ kori iro d alom tanára, a debreceni egye­ tem későbbi professzora. Lelkes ta n á ­ rok, iskolák és diákok segítségével, az Egyetem i Nyom da tám ogatásával hoz­ záfogott a M agyar Irodalm i R itkaságok c. sorozat kiadásához: olyan fontos, kéz­ iratb an lappangó m űvek m egjelenését te tte így lenetové, am elyek m indezideig nem ta lá lta k kiadóra. Ebbe a példás vállalkozásba bekapcsolódott a kisvárdai Bessenyei gim názium is, an n á l in ­ kább, mivel V ajihó sorozata igen sok Bessenyei kézirat k iad ását v ette te rv ­ be. Így kei ült sor p eiaaul „A m agyar nem zetnek szokásairól” m egjelen LeLesé­ re 1942-ben (a R itkaságok 62. köi.ei.eként). A vállalkozást V ajda Lászió, az akkori kisvaruai aiakoK tudós ta n ára vezette. A kesoDbi loisaoiai professzor „Inggaut elősző n e iy e a ’ Olyan erős rarsauaAoiiiunaio nie^jegyzeseaet Vetett p ap írra a bevezetesoen, am ely e k en n y u v an nem kapott tucseieiet sem Vajcra, sem a suroze iszei aeozto Vajcno az asK or m ar egyre inkaoo fasizaioaoit tanügyi vezeloatoi. a ieiszao aau ias után ú jra m egindul­ tak hasonló m unkálatok. A buuapesti Rákóczi gim názium volt az úttörő, m a ja a lovai ősi Kölcsey gim názium au o tt ki egy kötetet (.földi János: A versírásról. T ankonyvkiauó 1962). Ez utóDDi gim názium idén érettségizett d i­ ákjai ren u eztek sajtó alá m ost Besse­ nyei eddig k ia d atlan m űvet, a „Ró­ m án ak viselt dolgai” c. kötetet. A K öletey-diákok m integy három esz­ tendei m u n k á ja van ebben a köietoen. M u n k áju k at m agyar ta n áru k , A dám né, R ávesz Gabriella irán y íto tta és ellen ­ őrizte, ugyancsak ő készítette a gondos, körültekintő, jól eligazító jegyzetappa­ rá tu st is. A szép könyvhöz az iskola igazgatója (a volt kisvárdai diák) H ol­ lós Istvá n ír t előszót, a kísérő ta n u l­ m ány N em ényi K ázm ér ta n á r m unkája. Bessenyei G yörgynek ez a kései a l­ kotása még a szakem berek figyelm ét is sokáig elkerülte, pedig az 1600 oldalnyi

kéziratköteg sok érdekességet' re jt m a­ gában. Figyelem rem éltó az a felfogás­ változás is, am ely a m ű eredetisége kö­ rül a la k u lt ki. A felületes szem lélők eredeti alko tásn ak ta rto ttá k (még P in ­ té r Jenő is így em legeti 1931-ben!); E ckhardt Sándor 1919-ben m u ta to tt rá filológus alapossággal, hogy a „vaskos kötet úgy keletkezett, hogy Bessenyei m aga elé vette M iliőt róm ai tö rtén etét és k iírta az elbeszélést fejezetről-fejezetre m in d en ü tt saját, eredeti ko m m en ­ tárjaival k í s é r v e A felvilágosult fra n ­ cia történelem tudós m űvének fo rd ításá­ val, kom piiláló tolm ácsolásával m ar G vadányi és V erseghy is birkózott, Bessenyei m űve azonban m erőben más. A nagy testőríró késői k ézirata te m a­ tikailag k ét részre oszlik: a M illot-szöveg fo rd ítására és az önálló írói kom ­ m entárokra. Vagyis nem a róm aiak tö r­ tén ete volt a leglényegesebb: a valósá­ gos történeti esem ények, a róm ai histó­ ria csak ürügy az „okoskodásra, m a­ gyarázatra, ta n u lásra .” H elyesen foglal­ ja össze a bevezető tan u lm án y : „M üvé­ nek célja te h át a róm ai torieneLtm ta ­ nulságainak levonása es alualm aza^a korának tarsa o aim ara.” E zért es így tekinm eto BessenyeineK ez a k ézirata nagyreszt ónaiio aikutasnak. K oztuoom asu, hogy Bessenyei alkotói p ály ájá ra m ilyen h atással volt a ira n cia felvilágosodás: európai horizontot ad o tt gondolatainak és biztos filozófiai alapot á llíto tt hazai m űvelődéspolitikai program ja alá. B eöthy Zsolt regi, pozi­ tivista, aK auem ikus szem lélete Besse­ nyei érd em ét csupán ab b an latja, hogy „elsőként alk alm az ta” iro d alm u n k b an a francia felvilágosodás eszméit. Ez a sum m ázás Bessenyei m űvészetének epigon jellegét sugallja. A m arx ista iro ­ d alom történ et szem be száll ezzel a né­ zettel; Szauder Jó zie f helyesen polem i­ zálva elődeivel, nem a rra teszi a h ang­ súlyt, am i fran cia erdetű, m ivel Besse­ nyei helyét, szerepét, jelentőségét az szabja meg, am i benne önálló, új, ere­ deti és haladó. Így v ehetjü k észre, hogy Bessenyei a róm ai történelem olvasása, fordítgatása közben sa já t kora kínzó kérdései felett foly tato tt töprengéseit közli ve­ lü n k 160 évvel ezelőtti b ih ari m agányá­ ban. így igaz az, hogy „a ró m aiak tö r-

107

Kenetéhez fű zö tt reflexiókból egy m o­ d ern író-gondolkodó bontakozik ki elő t­ tünk, aki kétségekkel vívódik, aki éizi a kor m inden nyom asztó p ro b lé m á já t és m egkísérel tudásává!, érzésével választ au n i rá ju k .” E zért hasznos és ta n u lsá ­ gos en n ek a könyvnek m ai forgatása is. M egjegyzendő, hogy az olvaso Bes­ senyei itt tá rg y a lt m űvének m ost k i­ ad o tt k ötetében csak az eredeti első öt „k ö tését” ta rja kézben. A további há-

T A N Á R K fip zü

f ő is k o l á n k

TUDOMÁNYOS KÖZLEM ÉNYEIRŐL M egyénk szépen fejlődő intézm énye, a T anárképző lo is k o la d okum entum ot te tt az a szta lra ta n á ra i tudom ányos tevekenysegenex bizonyságául. F elsőokta­ tási intézm ényeink régi hagyom ányait fo ly tatja a K özlem ény m eg jelen t első szam a, am elyben az 1965-ig összegyűlt 15 cikk k erü l az olvasó ele, m égpedig 3 pedagógiai, 2 nyelvészeti, 2 irodalom ­ tö rtén eti, 3 m a tem atik ai, 4 biológiai es 1 gazdaságföldrajzi írás. N ehéz len n e a ta rta lm a s cikkek részletes ism ertetését, elem zeset elvégeznünk sz ű k ie szabott k eretein k között, de had d em eljü k ki eisonex a szánnék szépségét, am ely a foisaoia o k ta tó it fű tö tte a cikkek, tan u im anyreszleiek írásakor, t o v a D D á az a ktu a u s igényét, am elyet szin te m in ­ den írás kifejez. A pedagógiai vonaktozású íráso k k ö ­ zül A i m a s i u y ö rg y : A d i d a k t i k a alap­ elvei é s a f e l s ő o k t a t á s cím ű ta n u lm á ­ nyaiban a szenuexetesseg es k o n c e n trá ­ ció eivenek erv en y esn eset vizsgaxja a főiskolai pszichologia-oktatásban. A be­ vezető oldalakon a kísérlet, önm egfigyeits, aurazolo szem ielietes lenetoségeit elem zi azzal a céllal, hogy ezek m ilyen m érték ű én szolgálják a h allg a­ tók pszichológiai lá tá sm ó d já n a k es onneveio lehetőségeinek ügyet. A továb b i­ ak b an szűkebb kö re sz o rítja a h atalm as tém a anyagát, s részletesebben foglal­ kozik a pszichológiai p éld ák (további szűkítéssel az iskolai élet m egfigyelésé­ nek lehetőségei), a szépirodalom , a ze­ ne és a film felhasználásával. A nyagá­ n ak főleg irodalm i vonatkozásai rész­ letesebben k im u n k áltak , a gyako rlatb an — gim názium i pszichológia-oktatásunk t i s felfig y elh et rá! — leginkább hasznosíth atoak. A g yak orlati hasznosítás szem pontjából célszerű le tt volna a nagy te rjed elm ű m űvek (drám ák, reg é­ 108

lő m kötés sa jtó a lá ren d ezését folytató, lagosan végzik Á dám né m ostani II. g im n azista növendékei. S ok sik ert kí­ ván u n k tov áb b i m un k ájú h o z, s remél­ hetőleg B essenyei szűkeob pátriájában. S zabolcsban és H ajd ú b a n is találnak m ajd — ú jr a — lelkes követőkre. Van meg k ia d atlan B essenyei-kézirat, bőven (T ankönyvkiadó, 1968.) Stenczer Ferenc

nyék, szim fonikus költem ények, filmek stb.) felh aszn álh ató részeit konkrétan is kiem elni. U gyanezen ok m ia tt szívesen o lvastu n k volna a m ódszerről is egy k o n k rét óraelem zés kapcsán. Az elve­ ket ugyanis jó l lá tja a pedagógia — a gyak o rlati tevékenység azonban általá­ b an elm arad. K á lm á n G yörgy A m unkaoktatás egy*s elvi alapjairól c. dolgozatában a m u n k a o k ta tásán ak társad alm i, politi­ kai jelen tő ség et bizonyítja. Gazdag tör­ téneti anyag b em u tatásá v al igazolja, hogy a sokoldalú em b er nevelese már századok ó ta fontos tá rsa d alm i kérdés, a Korszerű tech n ik áv al rendelkező szo­ cialista tá rsad alo m pedig el sem kepzeiheio e k érdés m egoldása nelKül. az iskolát az alkotó m u n k a életközelségé­ be kell hozni. A ta n u ló k szemdyes m u nk aelm en y eire van szükség. Az ér­ telm es cselekvés az elvont logalmaK kía iak u ia san a it is a legeream ényeseD b se­ gítője. „A cselekvés so rán szinte a tel­ jes fizikai és szellem i ap p a rátu s moz­ gásba jö n : az izm ok mechanizm usától a bonyolult gonaoikodási folyam atok­ ig...” A m un k a m in d az ismereiszerzes, m ind a szem élyisegform álas szempont­ jából felb ecsü lh etetlen jelentőségű. A szerző sü rg eti a m u n k ao k tatással kap­ csolatos d id ak tik ai és m etodikai kérdé­ sek m egoldását. „A hagyom ányos m ó d szerek alkalma­ zásának korszerű feltételei és objektív tényezői” cím m el ír t tanulm ányrészletet közöl H etei A ndrás. Ö sszefoglalja azt a v itát, am ely a m ódszer korszerű értel­ m ezése körül folyt a pedagógiai iroda­ lom ban. H asznos összefoglaló K ovács J ő u fl cikke G orkij korai m űv ein ek társadal­ mi p ro b lem atik ájáró l. Századunk let, nagyobb szocialista író já n a k m a is p*>' d am u tató eszm eiségét fejlődésében kö­ veti nyom on a ta n u lm á n y a Csuar* M akartól az A nya c. regényig.-A z elem­ zés gondolati a k tu a litá sá t növeli az a

széleskörű vita, am ely n ap jain k b a n bo­ nyolódik világszerte a szocialista realiz­ musról, s így n yernek különös jelentő­ séget azok a m egjegyzések, am elyek a gorkiji ro m an tik a és a szocialista re ­ alizm us viszonyát taglalják. K ülön örü­ lünk annak, hogv G orkij korabeli h a ­ zai visszhangjából kiem elte Révész Bé­ la és K odolányi kevéssé ism ert pozitív m egállapításait. Régi adósság törlesztésére vállalko­ zott M argócsy József: M óricz Zsigm ond a V ajdaságban c. írásában. Jó ideje tu d u n k arról, hogy M óricz igen k ite r­ je d t kapcsolatokat ta rto tt fenn a szom­ szédos országok m agyar irodalm ának képviselőivel, de alig sejtettük, hogv m űveire m ilyen érzékenyen reagálnak az ottani m agyar folyóiratok a két vi­ lágháború között. M argócsv nagy gond­ dal gyűjti össze ta n u lm án y án ak el^ő ré ­ szében a M óriczra vonatkozó vajdasági recenziókat, alapos m érlegeléssel é rté ­ keli is őket, rám u tatv á n Sze^te'^ky K ornél. K ázm ér E rnő egyre m élyebbre ásó írása ira és A Híd. c. kom m unista irán y ítással m egjelenő folyóirat jelen ­ tős tan u lm á n y aira (fő’eg F ekete B ’Ma. Gál László. H erceg János m ű'sm ertetéseire). Ü«v hisszük, ióoéhánv h asznál­ ható ad ato t k ap o tt a M óricz-kutatás egy. az író fo g ad ta tását taglaló műhöz. Bi­ zonyos. hogv még a közlésre váró m á­ sodik és h arm ad ik részt (Móricz szem é­ lyes v ajdasági kapcsolatairól és m űvei­ nek k im u tath ató hatásáról) is szívesen, érdeklődéssel v á rja az irodalm i közvé­ lemény. Bachát László a szabolcsi ny elv já­ rásk u ta tá s tö rté n eté t és eredm ényeit veszi vizsgálat alá. Földrajzi jellegű bevezetése u tá n foglalkozik a megye nyelvjárási sajátosságaink b em u tatásá­ val, kiem elve Ü jfehértó és kprnvéke N yíregyháza és környéke, v alam in t Tiszaeszlár és környéke nyelvi anvagát. Ezután k erü l sor a megyei n y elv járás­ ku tatás történetének feldolgozására, m elynek során az országosan jelen 'ő s anvag m ellett a helyi laikus és hozzá­ értő k u tató k m u n k á ját is értékeli. Nagy szolgálatot tesz a jövő népnvelvi gyűj­ tőknek alapos bibliográfiájával, a gyűj­ tőm unka jelenlegi szervezetének be­ m utatásával. B achát László cikkéhez kapcsolódik Mező A ndrás: „Földrajzi n e v e k N yírbogdányból” c . írása, am ely többéves g y ű jtő m u n k ájának egy tö red ék ét p u b ­ likálja. A példás tudom ányos a p p a rá ­ tussal és gonddal készült részlet tíz olyan földrajzi nevet em el ki. am ely­

nek a la p ja szem élynév lehetett. Vizs­ gálódásai közben nem sa jn á lja a d é­ libábos nyelvészkedés eredm ényeit m eg­ bírálni még ak k o r sem. h a szabolcsi szerzőről van szó. Szász G ábor a Félcsoportok egy kvázirendezéséről c. dolgozatában két alapvető kérdést vet fel és vizsgál. A szerző egyrészt azt viszgálja, hogy egy bizo­ nyos an t'sz im e trik u s reláció a félcso­ portok szerkezetére nézve m iiven kö­ vetkezm ényekkel jár, m ásrészt pedig néhány olyan p éld át ad a félcsoportok alosztályaira, am elyekben az e’őbbi re ­ láció antiszim etrikus. A frap p án s tö ­ m örséggel bizonyított tételek figyelem ­ re m éltó helyet foglalnak el a szerző hasonló tárgyú írásain ak gazdag soro­ zatában. B ereznay G yula a V izsgálatok a p-ed részben m onoton sorozatok köréből c. dolgozatában Vincze E ndre egyik h a ­ sonló tárgvú vizsgálódásának eredm é­ nyeit feileszti tovább jelentős m érték ­ ben, és b em u tatja az ilven iellepfi so­ rozatok néhány ú jab b tulaíd^nságát. Szabó L ajos A neg yed fn kú egyedie­ tek egy ú j m egoldási m ódszere c. dol­ gozata egv igen jelentős m egoldási m ó­ dot ism ertet. E m ódszer an n ak a fíz'kai prnhiém a m egoldásának a nagyfokú általánocítása. hogy bizonyos végtelen el­ lenállás — láncok eredő ellenállása egy a lánc ad ataiv al egyértelm űen m egha­ tározott m ásodfokú egyenlet pozitív gyö­ ke. A dolgozat egvben jó példába azok­ nak a nagyszerű lehetőségeknek, m elvek az egves szaktárgyak problém ái között fennálló összefüggések feltárásáb an re j­ lenek. R ajkai Tibor A nyíregyházi felső o k­ tatási in té zm én y ek női hallgatóinak tes­ ti fejlet*séne c. tan u lm án y a a nyíregy­ házi T anárképző Főiskola és a T anító­ képző Intézet 99 női hallg ató ján vég­ zett testm éreti vizsgálatainak eredm é­ nyét foglalja össze. Ezen vizsgálatoknál m etrikus és minőségi jellegeket M ar­ tin előírásának m egfelelően v ette fel. Az eredm ény t három táb lázatb an szem­ lélteti. É rdekes a tan u lm án y n ak az a része (2 táblázat), am elyből kitűnik, hogy N yíregyházán 1964. évben meg­ vizsgált főiskolás leányok m inden te st­ m éretben nagyobb átlag m érték et m u­ tatnak, m in t a tíz évvel ezelőtt Deb­ recenben m egvizsgált egyetem i női hallgatók. A szerző ennek okait a kör­ nyezeti tényezők, elsősorban táp lálk o zá­ si, higiéniai stb. viszonyok ja v u lásá­ ban tételezi fel. V izsgálati m ódot adtak ann ak m egállapítására, hogy az egyes ion

testm éreteknek és a m enarche idejének v an -e valam ilyen összefüggése az ifjú ­ korban. 1 Ennek eredm ényét a 3. tá b láz at össze­ gezi, am elyből kitűnik, hogy van e lté­ rés a korán érő és a későn érő leányok testm agassága és testsúlya között. É r­ dekes dolgozatának az a része, am ely­ ben a (thym ocoresein nevű) horm on h a­ tással foglalkozik olyan szem pontból, hogy az a „puberalis akrelációt” m in t­ egy fokozza a korai érés esetén. M aga a szerző is hangsúlyozza ta ­ nu lm án ya végén, hogy eredm ényei ..csu­ pán előzetes je len téin e k tek in th ető k ”, m ivel nagycbb töm egre k iteriedő és sok környezeti h a tá st figyelem bevevő ad a t gyűjtésére van szükség. Dr. D urucz István A gyakorlati m u n ­ k á k hatása az általános iskolai ta n u ­ lók kézform ájának alakulására c. ta ­ n ulm ány bevezetésében igen h°lvesen m u tat rá. hogy a kéz tökéletesedése és az idegrendszer feilődése egym á-sal párhuzam osan h a la d t és halad. H iv at­ kozik Rodenvald ám ítására — h n w az em beri agv. m int későbben kifejlődött. f'.W en etikailag fiatalab b szerv, nagyon labilis —. ebből arra következtet, hogv a kéz m int az idegtevékenvség végreh aitóia. könnyebben reagál a környe­ zeti hatásokra. Ebben lá tta okát az em ­ beri kéz nagyfokú változékonyságának. A következő kérdésekre ad választ t a ­ nulm án yában a m átészalkai és a tiborszállási ált. iskolában 50—50, 13—14 éves tanulók kezének viz-gálata a la p ­ ján (M átészalkán gyakorlati foglalkozá­ sokat végeznek a tanulók, Tiborszálláson n em ): 1. Okoz-e a gyakorlati m unka változást az ált. iskolában tanulók kézform á­ já n ? 2. M utatkozik-e szám ottevő eltérés a gyakorlati m u n k á k at végző és nem végző osztályok tanulóinak összeha­ sonlításakor? 3. Miivon a viszony a iobb és bal kéz fo rm áján ak alakulásában? A szerző az 1. sz. áb rá n közli a kéz m érőpontiait és m éreteit. Ennek a'a p iá n az o'vasó követni tu d ia a m e sé k é it 11. táb lázatban közölt m érési eredm énye­ ket. Ennek alao iá n k aniuk m eg a fele­ letet a gyakorlatban elvégzett m érések figyelem bevéte1ével, hogy a gyakorlati m unkák észrevehetően alak ítják ta n u ­ lóink kezét. Kósa B "rna cikke: V ^rvvom ásv'zsgálatok a oyőrteleki ált. iskolában. A szer­ ző a győrteieki ált. iskola 124 fiú é« 124 leány tanulóján végzett vérnyom ásm é­ 110

rést. A vérnyom ás érték ei terhelés nél­ küli érté k et m u tatn ak , s ad a ta it a va­ riációs statisztik ai m ódszerekkel érté­ kelte. V izsgálataink eredm ényeit az I— XI. tá b lák b a n és 1—7. áb rá k b an fog­ lalta össze. A 7—14 éves korú tan u ló k adatainak értékelését abból a szem pontból vé­ gezte, hogy m egállapítsa, m ilyen vál­ tozást m u ta t a falusi gyerm ek vérnyo­ m ása ezekben az években, h a van in­ gadozás a változás intenzitásában, hol jelentkeznek, m ivel m agyarázható, mi­ lyen különbséget m u ta t a falusi és vá­ rosi gyerm ekek vérnyom ása. A táblázatokból érdekes m egállapítás­ ra ju th a tu n k , úgyszintén a grafikonban tö rté n t ábrázolásokból is. összehasonlít­ h a tju k a falusi és városi fiúk és leá­ nyok systolis vérn y o m ásad atait. I—IV. tábla. 1—2—3. ábra. M egtudhatjuk, mi­ é rt billen a győrtelekiek jav ára. (A fa­ lusi, arán y lag nyugodtabb életritm us okozhatja.) A diastoles vérnyom ás értékelésénél V—V I—V II—V III. tá b la + 4—5—6 áb­ rákból v o n h atu n k le érték es m egálla­ pítást. A közölt fénykép értékesen egé­ szíti ki a tanulm ányt. A hatezer éves kukorica cím m el kö­ zölt cikk et L engyel A dám . E rövidebb írásban a szerző gazdag hazai és kül­ földi irodalom felhasználásával igen ér­ dekesen és tudom ányosan írja le a ku­ korica keletkezését. Hogy m ennyire ér­ dekes a tém a és m ennyire foglalkoztat­ ja a világ mezőgazdáit, bizonyítja az erre vonatkozó gazdag irodalom , am e­ lyet a szerző gondosan tanulm ányozott. O lyan dolgokkal ism ertet meg, am elyek eddig ism eretlenek v o ltak szám unkra, h ab á r nap m in t n ap találkozunk a gya­ k o rlatb an nevével és a világpiacon ko­ moly érték et képvisel. F a tu d iu k vala­ mely k u ltú rn ö v én y keletkezését és azt, hogy évszázadokon á t hogyan nem ese­ dett, akk o r mi is értékesebb kuR úrfajtá t á llíth a tu n k elő. R á m u ta t tanulm á­ nyában arra. hogy egy bizonvos kul­ túrnövény keletkezésének. történekének m egism eréséhez különböző b'dom ányok a d a ta it kell összeszedni. V alóban ezt tesri a szerző, am ik o r a növény elő­ fo rd u lására vonatkozó földrajzi, arc­ heológiái. paleontológiái F m e-etek et kö­ zöl. kiegészítve történelm i. n ép r a :zi is­ m eretekkel P éldával m u te tia . ho«v az utóbbi években az atom fizika miiven segítséget n y ú jto tt a kultúrnövények kutatásához. V argha László gazdaságföldrajzi kér­ désről értekezik A sárbogárdi és a szé-

kesfehérvári járás m ezőgazdasági ter­ m előszövetkezeteinek föld ra jzi specializációs lehetőségei a term észeti és a gaz­ dasági ado.tság alapján c. írásában. A gazdag térképanyaggal, grafiko­ nokkal rendelkező tanulm ány a te rm é­ szeti és a gazdasági faktorok oldalá­ ról elemzi a m ezőgazdasági term elés te­ rületi elhelyezését és a szakosodást be­ folyásoló tényezőket. Értéke, hogy m in­ dig szem elő tt ta rtja az ad o tt term észet­ földrajzi viszonyokat és az ad o tt te r­ melési módot. A szemző jól ism eri a fel­ dolgozott te rü let m ú ltját, a term elés je ­ lenlegi helyzetét. A term észeti tényező­

ket m indig gazdaságilag igyekszik ér­ tékelni a szakosítás irán y án ak helyes m eghatározása érdekében. Ezeket ír a a szerző bevezetésében, s ezek figyelem ­ bevételével dolgozza ki gazdag, anyagá­ nak felhasználásával a k ét já rá s mező­ gazdasági term előszövetkezeteinek föld­ rajzi specializációs lehetőségeit. A kiadvány ro ta p rin t eljárással ké­ szült. s ebből önm agában is következik jónéhány tipográfiai gyarlóság. Főként ezzel m agvarázhatók a következetlen helyesírás illetve a gépelés u tán b en n ­ m aradt. gyakran értelem zavaró h ib ák is. Lakatos—Dr. Margiticsné—Sárdi

Kokas Ignác: Este. (Olajtempera.)

111