VAS MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE
Tájékoztató
a határ menti (Osztrák-Magyar és Szlovén- Magyar) együttműködési programok előkészítéséről, valamint a közúti határmetszések tanulmányi feltárásáról
Összegzés A 2007-2013 évi határ menti együttműködési programok a következő hónapokban lezárulnak. A megvalósuló programok tapasztalatait röviden ismertetjük. A megvalósuló kezdeményezések jó pár területen hatásosan egészítették ki a nemzeti hatáskörben megvalósuló operatív programok pályázatait, ugyanakkor az EU előírásoknak megfelelően erősebb egységes programelvek és szigorúbb eljárási szabályok jelentek meg, amelyek a 2014-2020 közötti időszakban is meghatározzák mind az osztrák-magyar-mind a szlovén magyar együttműködési programokat. A 2014-2020 évi egyes Európai Területi Együttműködési Programok (szokásos rövidítésében: ETE, azaz a bilateriális és transznacionális, ill. interregionális operatív programok) tervezése programonként eltérő állapotot mutat, a legelőrehaladottabb képet ugyanakkor sokáig az ATHU Program mutatta. Ma is dobogós, a szlovák-magyar programozást követi, időben a második helyen áll. Magyarország, a 2014-2020-as periódusban az Európai Területi Együttműködési Programokat is megújult végrehajtási rendben valósítja meg. Ennek értelmében a magyar oldali Irányító Hatóság funkciót 2007-2013 között viselő NFÜ helyébe 2014 februárjától közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal, majd a Miniszterelnökség lépett. A tagállami szinten, a Magyarországon rendelkezésre álló forrásokból mintegy 320 M € az, amely az ETE programok finanszírozását fogja szolgálni. Ez minimális csökkenést jelent a 2007-2013-as periódusban rendelkezésre álló 348 M €-val szemben. (Ugyan az ETE programok részaránya nőtt a bizottsági rendelkezések értelmében, de a nemzeti szinten elosztható összeg Magyarország esetében valamelyest csökkent – a kettő eredőjéből az ETE programok vonatkozásában egy nagyságrendileg az előző időszaki összeggel közel azonos fejlesztési összeg adódik.) A programok célkitűzéseit egy európai rendeletben meghatározott „menüből” kellett, lehetett meghatározni, oly módon, hogy csak meghatározott számú tématerületet lehet választani. Ezt fókuszálásnak nevezik, amely néhány hagyományosnak számító együttműködési területet a közös programozásban megszülető kompromisszumok miatt végül kizár a 2014-2020 programidőszakból (pl. a Magyarországnak oly fontos duális szakképzések területét).
2 A határon átnyúló programok célközönsége elsősorban a közszféra szereplői: önkormányzatok és állami szervezetek. Emellett még a civil szervezetek, az un. gazdasági közvetítő szervezetek (pl. kamarák) részesülhetnek támogatásban; vállalkozások közvetlenül nem. Ugyanis, e programoknak a két érintett ország és az EU jogszabályait egyszerre kell tekintetbe venniük, és ez az összetett és hosszas eljárásrend távol áll a gazdasági életben szükséges működési elvektől és gyakorlattól. Már az elmúlt időszakban is tendencia volt, hogy a programok összetettsége, az alapvető utófinanszírozás, és nem egyszer az Európai Unió késedelmes kifizetése miatt, ezekben a programokban elsősorban erőforrás-gazdag, Uniós pályázati rutinnal és végrehajtó kapacitással bíró, döntően nagyobb szervezetek és nagy önkormányzatok vesznek részt. Ez a folyamat a 2014-2020 évi időszak eljárási, elszámolási szabályai miatt még erősödhet. Erre utal az is, hogy a készülő program-tervezetekben – a magyar törekvések ellenére – nem szerepel egyszerűbb eljárásrendű, a kisebb kezdeményezéseket preferáló un. kis projekt alap. E programokban vezető partner elv érvényesül, azaz a hatóságok felé a két ország közösen pályázó szervezetei közül egy fő felelősséggel bír az elszámolásban, a pályázat végrehajtásában, a tevékenységek megvalósításában – amely felelősség általában a pályázati források egymás közötti megoszlásában is megmutatkozik. Különösen az osztrák-magyar programban vált túlnyomóvá az osztrák vezető partneri súly, amelyet a program utolsó két évében támogatott pályázatok némileg az egyensúly felé mozdították el. Az osztrák-magyar programban a 2014. decemberben elfogadott közös osztrák-magyar programdokumentumhoz márciusban érkezett Európai Bizottsági véleményezés 61 pontjára, a felek két hónapos egyeztetés után 2015. májusban válaszoltak, és most 2015. augusztusszeptemberre várják az Európai Bizottság jóváhagyását, amelynek megérkezése függvényében is 2015. október és 2016. február között várhatóan kiírásra kerülhetnek az első pályázatok. A szlovén-magyar programban június első napjaiban érkezett meg az Európai Bizottság véleménye, itt a program jóváhagyása és a pályázatok indulása ennek megfelelően később történhet meg. A programozás előkészítésének egy viszonylag késői pontján merült fel a magyar fél részéről egy azóta erőteljesen képviselt tématerület: a XX. században megszűnt határmetszési pontok egy részének újranyitása útépítés, útjavítás révén. Ez mindkét program véglegesítése során komoly kérdéseket vetett fel mind Ausztria és Szlovénia, mind pedig az Európai Bizottság részéről. Ez indokolja, hogy a munkatervben külön pontként szereplő új határátlépési pontokról szóló előterjesztés, az annak legfőbb finanszírozási kereteként is szolgáló határ menti együttműködési programokról szóló előterjesztés részeként kerüljön megtárgyalásra. A tanulmányok várhatóan szeptemberig véglegesülnek. Vas megyében 45 meglévő és új határmetszési pont kerül vizsgálatra. Győr-Moson-Sopron Megyében hasonló nagyságrend, bár számosságában a természetföldrajzi viszonyok miatt – Soproni hegység, Fertő tó, Hanság – ennél valamivel kevesebb. Az Interreg Ausztria-Magyarország keretében várhatóan 10 millió EUR /mintegy 3,1 milliárd forint/ keret kerülhet a Vas és Győr-Moson-Sopron megyei határmetszési pontokra felhasználásra, oly módon, hogy ebből a keretösszegből kell majd mind a magyar oldali, mind az ausztriai útszakaszokat felújítani vagy teljesen kiépíteni. Az Európai Bizottság előírása, hogy azok közül az útszakaszok közül kerülhet ebből a forrásból majd megvalósításra, amelyek legalább második vagy harmadik szintű TEN kapcsolódási pontok megközelítését javítja. Az
3 Európai Bizottság nyomására a két partnerország úgy határozott, hogy a többlet-szempontnak a vizsgálatára a 45 határmetszési pont közül a majdan pályázó önkormányzatoknak egyenként kell majd külön, független szakértői elemzést készíttetniük. Az Interreg Ausztria-Magyarország pénzügyi keret várhatóan 3-5 Vas megyei határmetszési ponton, míg a szlovén-magyar keret 12 határmetszési ponton vezethet javuláshoz. (II. rész)
I. Az osztrák-magyar együttműködési program Az Ausztria és Magyarország között jelenleg meglévő határvidék jellemzői: A programban dinamikus határtérségek vesznek részt - kulturált évszázados együttélési és mély évtizedes együttműködési tapasztalattal; Gazdasági fejlettségi mutatók szerint asszimmetria van jelen: Ausztria és Magyarország között, valamint a célterület északi /Bécs-Bécsújhely-Sopron-Szombathely-Győr/ és déli /Dél-Vas és Zala megyék, Közép- és Dél-Burgenland, Kelet-Stájer/ területek között. A programdokumentum ennek történelmi okait nem tárgyalja.
A jelenlegi program tapasztalatai: Bevezetett, rutinos programról van szó, rutinos pályázókkal, alapvetően konszenzusos döntéshozatallal. Más programokhoz képest, főleg osztrák oldalon magas a ténylegesen legalább részben közigazgatási szervezet-működtetést szolgáló projektek aránya. Emiatt, kisebb a tér új szervezetek, új kezdeményezések részvételére. A 2007-2013-as időszakban jelentős fejlesztések történtek a térségben pl. SzentgotthárdSopron vasút modernizáció és a hozzá kötődő GREMO és más Interreg projektek. A beruházásokban is megmutatkozik, hogy kezdenek beérni a korábbi, nem ritkán évtizedes stratégiai előkészítések. Bécs 2007-2013 között nagyon intenzíven lépett fel annak érdekében, hogy a Közép-Európai térségben vezető szerepet érjen el. Ezt szolgálta pl. a transznacionális finanszírozásból megvalósuló Centrope keretprojekt is. Ez, és különösen az osztrák régióknak az ehhez a projekthez való viszonyulása a határon átnyúló Interreg program stratégiai súlyát a korábbi időszakokhoz képest relatív csökkentette. Vas megye évtizedes határon átnyúló együttműködési program tapasztalatairól, benne a 200713-as időszak folyamatairól részletesebb tájékoztatást ad továbbá az előterjesztés 1. sz. melléklete.
4
Ausztria-Magyarország 2014-2020 Európai Területi Együttműködési Program Az AT-HU ETE Program (2014-2020) jelenleg a hasonló hazai bilateriális ETE programok között a programozási folyamatot tekintve, a szlovák-magyar programot követően, a leginkább előrehaladott állapotban van. A programozás folyamata: - A programozás folyamatát a programozó munkacsoport (Programming Group - PG) végzi, melynek tagsága alapvetően megegyezik a Közös Monitoring Bizottságéval – így abban Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megye képviselői is helyet foglalnak – az együttműködésért felelős minisztériumok mellett. - A Programozó Munkacsoport munkáját segíti egy hazai, magyar oldali egyeztetési folyamat is, melyet a Miniszterelnökség szervez, s mely a magyar oldal egységes fellépését hivatott megalapozni; ennek munkájában Vas megye szintén aktívan részt vesz. - Párhuzamosan ezzel egy külön munkacsoport foglalkozik a program pénzügyi eljárásrendjének a kérdéseivel. - Leszűkítésre került a tematikus prioritásoknak az a listája, melyre a program alapvetően 2014-2020 között fókuszálni kíván. Az Európai Bizottság elvárja, hogy az Programban konkrét célok és akciók jelenjenek meg, azaz pontosan meg kell határozni, hogy mit kívánunk a program keretében megvalósítani. Szűkíteni kellett: Az osztrák-magyar együttműködési program 2014-2020 a következő tematikus prioritásokra kíván fókuszálni: 3. Kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése 6. A környezet védelme és a források fenntartható használatának elősegítése 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitás-hiányok megszűntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 11. Intézményi kapacitások növelése és hatékony közigazgatás A program teljes költségvetése 95,8 millió Euro, amelynek 40%-a a magyarországi három megye, 60%-a pedig az ennél jóval nagyobb négy osztrák tartomány költségvetése. Az EU támogatási rész hét évre a három magyar megye részére 31,6 millió Euro, azaz mintegy 10 milliárd forint nagyságrendű, amelyhez a magyar kormány és a pályázók közösen 7,1 millió Euro saját forrást kell, hogy előteremtsenek. Az egyes célokra mindösszesen ekkora keretek állnak rendelkezésre: - Gazdasági fejlődésre 8,2 millió EUR, - Természeti és kulturális örökségre, környezetvédelmi beruházásokra 29 millió EUR, - Közlekedésfejlesztésre 27,6 millió EUR, - Általános és intézményi együttműködésre 22,3 millió EUR, és - a program működtetésére 8,7 millió EUR. Mint fentebbi kibontásból is látható, az AT-HU ETE által megcélzott 4 tematikus célkitűzés között szerepel a közlekedésre vonatkozó 7. cél (A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitás-hiányok megszűntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban) is. Míg azonban a szintén azonos célt fejlesztő IKOP adhat teret a nagyméretű infrastrukturális beruházásoknak, addig az
5 osztrák-magyar együttműködési program, értelemszerűen, a kisebb beavatkozások, kisebb akciók finanszírozására lehet leginkább alkalmas. Fontos fejlemény, hogy a program figyelembe veszi azt a Burgendland és Magyarország között született egyezményt, mely arról is rendelkezik, hogy az osztrák-magyar együttműködési program magyar oldali forrásainak 30%-át a magyar oldal közlekedésfejlesztésekre, mindenekelőtt útépítésekre kívánja allokálni. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a burgenlandi fél kifejezte szándékát a vasúti fejlesztések vonatkozásában is. Magyar oldalról az infrastrukturális beruházásoknak erős támogatottsága van – mindenekelőtt a közutak vonatkozásában. A 7. prioritás jelenlegi, az Európai Bizottság elé visszakerült tervezete lehetségessé teszi a soft jellegű vasúti projektek finanszírozását is – hasonlóan a 2007-2013-as periódus projektjeihez: méghozzá mintegy 12 millió EUR keretösszegben, míg közúti közlekedés-fejlesztésre mintegy 10 millió EUR-t tervez a programköltségvetés (2. számú melléklet). Az Európai Bizottság döntése alapján várhatóan szeptember-február között kiírásra kerülhetnek az új időszak első osztrák-magyar pályázatai.
Szlovénia és Magyarország együttműködési programja A szlovén-magyar program programozása később kezdődött. Felelőse a Ljubljanában működő Irányító hatóság és a Mariborban székelő un. közös technikai titkárság. A versenyeljárásban a programdokumentum kidolgozására magyar cég került felkérésre. A program keretösszegei a 2007-2013-as mintegy 32 M € keretösszeg nagyságrendileg a felére fog csökkenni; ezen belül a magyar oldali forrásallokáció – a releváns kormánydöntés értelmében – 9 M € (mintegy 2,8 milliárd forint) lesz. A program célterülete továbbra is Vas és Zala megye. Magyarország és Szlovénia jelenlegi közös határvidékének jellemzői: A közvetlenül érintett határtérségek vidéki jellege, és évtizedes /egymástól is/ elzárt helyzete mostanra oldódik. Bár fejlesztési nézőpontból Szlovéniában sokan úgy tekintenek Muravidékre, mint Magyarországon Észak-Kelet Magyarországra; mégis eközben, a szlovén mezőgazdasági magángazdálkodás évtizedes folytonossága fennmaradásával összehasonlíthatatlanul élőbb helyi gazdálkodás és termék-előállítás folyik jelenleg ott. A Szentgotthárd-Körmend-Vasvár-Zalalövő-Őriszentpéter-Lenti-Lendva-Muraszombat kisvárosi kör sorsának alakulása és együttműködésének a fejlődése meghatározza a határtérséget. A Szombathely-Zalaegerszeg-Graz-Maribor nagytérségi együttműködésnek a szlovén-magyar vonatkozása eddig messze az együttműködésben rejlő lehetőségek alatt kapott hangsúlyt az érintett térségek fejlesztési célkitűzéseiben. A magyar nagytérségek elsősorban Ausztriára, azon belül is az északi, bécsi agglomerációra koncentráltak; míg Maribor/Marburg/-Graz
6 évszázados krajinai egybekötöttségét megújítva szinte összenőtt pl. foglalkoztatási és felsőoktatási szempontból. A célterületbe tartozó gyönyörű Ptuj szinte teljesen kiesik magyar fejlesztési nézőpontból. A természeti értékek, a natur- és nemzeti parkok és az évszázados szerves paraszti kultúra még élő és megújításra váró hagyományai eddig is az együttműködési programok fókuszában álltak, és fognak állni 2014-2020. között is. Ugyanakkor a program végrehajtási keretei nem kedveznek a térség aprófalvas, kis önkormányzati, és alapvetően erőforrás szegény kis szervezetekből élő közösségi kultúrájának. A most futó együttműködési program tapasztalatai: Az EU 2007-13 program eljárásrendje megnövelte a támogatott projektek átlagos méretét; kontraszelektálta a szervezeteket, azaz csak az erőforrásgazdag és pályázatra fókuszált szervezetek bírják a vezető-partner elvet, az utófinanszírozást és a pl. egész 2013. folyamán fennálló késedelmes programkifizetések megpróbáltatásait. Ebben a programban különösen hiányzik az un. kis projekt alap, ezáltal az 1997. óta tartó együttműködésekhez képest csökken a program láthatósága a közvetlen határtérségben. Előtérbe kerülnek a távolabb fekvő városi és nagyvárosi szervezetek és együttműködések: a pályázók súlypontja eltolódik a közvetlen határtérségből a megyeszékhelyek általános gazdasági és pályázati koordinációs szervezetei felé. Emellett, 2007-2013. között mind szlovén, mind magyar oldalon az EU nemzeti programjainak hatalmas költségvetésére koncentrálás elvette a figyelmet, és ebből kifolyólag az igazán ütős kezdeményezéseket az együttműködésből.
A 2014-2020 évi szlovén-magyar együttműködési program célkitűzései A teljes szlovén-magyar program hét évre mintegy 15 millió EUR (4,65 milliárd forint) keretösszegű. A Stratégia súlypontja: A természeti és kulturális értékekre alapozott, helyi gazdaság- és foglalkozásfejlesztési hatással bíró turizmusfejlesztési, illetve az azt szolgáló infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés. A költségvetése: 10 millió EUR EU támogatás: 1. Prioritás: A vonzó régió tematikus célkitűzés: 6 fejlesztési prioritás: 6c beavatkozási területek: térségi turizmus szolgáltatások, természeti és kulturális örökségvédelmi szolgáltatások és kisebb beruházások, kisebb turizmus kerékpárút fejlesztések, kisebb turizmushoz kötődő közútfejlesztések Becsült átlagos projektméret: 5-600 ezer EUR Várható projektszám: max. 20-25
7 Ezt egészíti ki a célterületen meglévő intézmények és szervezeti kör határon átnyúló együttműködéseinek kevésbé tematikus, általános együttműködései. Költségvetése: mintegy 3,3 millió EUR.: 2. Prioritás: Az együttműködő régió tematikus célkitűzés: 11 fejlesztési prioritás: 11 beavatkozási területek: a legszélesebb intézményi és szervezeti együttműködések Becsült átlagos projektméret: 160 ezer EUR Várható projektszám: 16 Itt a közigazgatási szervezetek, a térségbeli oktatási, szociális, civil és kulturális szervezeteinek együttműködése kerül támogatásra, az alapvetően erőforráshiányos térség egyes szervezeteinek megerősítésére. A program működtetésére további 1,5 millió EUR kerül felhasználásra. A közös programozás nyitott kérdése a kis határ összeköttetések finanszírozhatósága és finanszírozása. Ennek oka, hogy az EU részéről előírt fókuszálás miatt ezeknek az utaknak kifejezetten turisztikai célokat kellene szolgálniuk, amely nem vagy csak nagyon áttételesen garantálható ebben a periférikus, kifejezetten aprófalvas térségben.
Vas megye szerepe és közreműködése: Vas megye a Reg-Net Projekten keresztül az elmúlt 2 évben motorja volt a szlovén-magyar területfejlesztési együttműködésnek: tulajdonképpen a Reg-Net-en keresztül hidat tartott a csak 2014. júliusában elinduló hivatalos 2014-2020 évi magyar-szlovén programozás beindulásáig – miközben más programokban, pl. az osztrák-magyar programozásban ekkor már 1,5-2 év után 80-90%-os készültségű programok álltak rendelkezésre. Vas megye a megyéből kezdeményezett projektekkel és a megyei saját projektekkel jelentős hatással tudott és tud lenni az egész program működésére. Az elkészült Vas Megyei turizmus fejlesztési stratégia szakmailag erősen hozzájárulhat az egész Magyar-szlovén határtérség “Vonzó határrégió“ elnevezésű 1. prioritása részletes tartalmi kidolgozásához, és a megvalósuló pályázatok hatásához.
8 II. KÖZOP-hoz illeszkedő projektek határmetszési szakaszainak megvalósíthatósági tanulmány szintű feltárása, azok hálózati hatásainak vizsgálata a magyar-osztrák határszakaszon: [KÖZOP-3.5.0-09-11-2012-0026] 1. Áttekintés: A feladat célrendszere négy fő célterület köré lett felépítve. Ezek közül a legfontosabb, hogy a jelenleg egymástól elvágott magyar-osztrák határvidékek gazdasági-közlekedési integrációjának elősegítése megtörtén megtörténjen oly mélységben, hogy a Schengeni Egyezményhez tartozó Ausztria és Magyarország között a határvonal semmiféle fizikai akadályt ne jelentsen a két ország közötti bármely szintű, rendszerességű és célú személy- és áruforgalom számára. További cél, hogy a határvidéknek, mint potenciálisan egységes gazdasági térnek a megfelelő és kellő mélységű értelmezése megtörténjen egy egységes közlekedési hálózatban való gondolkodás során, amelynek lényege nem konkrétan az összekötés, hanem egy integrált gondolkodás és tervezés keretében történő koherens rendszeralkotás. A feladat kidolgozása szempontjából két lényeges módszertani irányt kellett beemelni a vizsgálati körbe: - a funkcionális, regionális elemzés fogalmának meghatározása és részleteinek kialakítása a térségre, illetve - a határmenti együttműködések teljes vertikumának vizsgálata. A tanulmánynak a tágabb értelemben vett határvidéket, mint a határmetszésre ható, potenciálisan egységes gazdasági teret kell tartalmaznia összhangban a Nemzeti Közlekedési Stratégiával (amely terület a Megrendelővel egyeztetett, de min. Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék területét, Burgenland tartományt, Szlovéniában Muravidéket (Pomurska régió), Horvátországban Muraköz megyét (Medimurska zupanija), illetve Szlovákiában a Pozsonyi kerülethez tartozó Pozsonyi és Szenci járásokat, valamint a Nagyszombati kerülethez tartozó Dunaszerdahelyi járást, továbbiakban, mint „funkcionális régió” kell értelmeznie). A határmenti együttműködések keretében olyan, az elmúlt évek, évtizedek összes tervezési, vizsgálati előzményét átfogó, szintetizáló anyagra van szükség, mely a közös stratégiai irányok és finanszírozási platformok meghatározásától kezdődően egészen a mikroprojektek szintjéig tartó szintézist képes biztosítani, beleértve az össz-közlekedési forgalmi szemléletet és modell kidolgozást egyaránt. 1.1. Funkcionális elemzés: Korábban, a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) kidolgozása során nyert teret az az elképzelés, mely előtérbe helyezte a gazdasági fejlődés fokozottabb támogatását oly módon, hogy a gazdasági fejlődési igények indukálják a közlekedési hálózat-fejlesztési elképzeléseket. A gazdasági oldal fejlesztési elképzeléseit az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) foglalja össze, mely megállapította, hogy „Egyre jobban kirajzolódnak, a gazdasági-technológiai húzótérségek, funkcionális alapon szerveződő térségek”. A koncepció eddig hiányzó láncszemként definiálta a funkcionális térségek bevezetését, melynek célja a valós térszerveződések folyamataihoz illeszkedő fejlesztési beavatkozások kialakítása volt.
9 A funkcionális régió a feladat szempontjából a következő logikai és fizikai szinteken értelmezendő - társadalmi és gazdasági kapcsolati hálózatok; - mobilitási igények; - közlekedési hálózatok, útvonalak.
1.2. Korábbi tanulmányok és azok forgalmi szintézise: A vizsgálatok során a következő előzmények jelennek meg az egyes fejezetekben: - Stratégiai előzmények közé sorolhatók az Európai Unió, a magyar és osztrák nemzeti-, illetve a régiót érintő tartományi és megyei közlekedésstratégiai dokumentumok. - Forgalmi tanulmányok esetén az elmúlt években végzett statisztikai felmérések és elemzések, illetve forgalomszámlálások és kikérdezések feldolgozása. - A tervi előzmények esetén a Varratmentes Európa és a Nemzeti Közlekedési Stratégia által feltárt fejlesztési igények. 1.3. A tanulmány kidolgozása: A kidolgozás folyamata a következő fő fejezetek mentén követhető nyomon az anyagban: - funkcionális-regionális elemzés; - részletes társadalmi-gazdasági helyzetelemzés; - stratégiai illeszkedés vizsgálata; - kínálati és keresleti elemzés; - társadalmi és gazdasági SWOT analízis; - célok és intézkedések, valamint az azokhoz illeszkedő projektek meghatározása; - projektek értékelésének módszertana; - projektek értékelése és priorizálása. 2. A munka eredményeinek összefoglalása: 2.1 A fejlesztés háttere, a kedvezményezetti kör: A projekt legfőbb célja új határmetszési szakaszok feltárása és azok hatásainak vizsgálata a magyar-osztrák határszakaszon. Az elvégzendő társadalmi-gazdasági határvizsgálat a teljes közös határszakaszt érintette, valamennyi megye területére kiterjedt. Kiterjedt továbbá ezen belül egy 2x15 km-es szűkebb határövezetre a határ mindkét oldalán (Burgenland esetében a tartomány teljes területére), mivel a leendő útfejlesztések az ezen a sávon belül élők mindennapjait tudják leginkább megkönnyíteni. A részletes vizsgálatok során készült funkcionális elemzés meghatározott néhány kulcsterületet, amelyek leginkább jellemzik a vizsgált térséget. Ez a funkcionális elemzés rávilágított arra, hogy - a térség gazdaságában a mezőgazdaságnak kiemelt szerepe van; - kitörési pontként ipari beruházások vonzása fogalmazódik meg, melyre vonatkozóan már jelenleg is több konkrétum áll rendelkezésre.
10
Az út tulajdonviszonyai alapján az út lehet országos, illetve önkormányzati tulajdonban, ahol a kedvezményezett minden esetben a Magyar Állam, ezen belül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.), amely a Kktv. 29.§-ban foglaltaknak megfelelően az országos közutak építtetője, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős. Önkormányzati utaknál a kezelő értelemszerűen az önkormányzat, országos utaknál pedig a Magyar Közút Zrt. 2.2. Keresleti igények: Az Európai Unión belül a közlekedés különleges helyzetben van a schengeni egyezménynek köszönhetően. Ez alapján ugyan a személygépjárművel történő forgalom számára a belső (tagállamok közötti) határok megszűntek, viszont a közösségi közlekedésben a határok továbbra is megmaradtak részben a közforgalmú közlekedés jogszabályi környezetének államok közötti eltérése miatt. A határon átnyúló agglomerációs, vagy regionális közösségi közlekedés sajátos típusú közlekedés, amelyben az utazások egy része nemzetközi (határt átlépő), másik része pedig jellemzői alapján belföldi (rendszeresség, munkába járási cél) utazásnak tekinthető. Utóbbinak minden országban eltérő szabályozási rendszere van (eltérő szolgáltatási színvonal, kedvezmény és tarifa rendszerrel). Magyarország EU csatlakozását követően a határon átmenő forgalom jelentős mértékű növekedésnek indult, mivel megnőtt az Ausztriában munkát vállaló magyarok száma. 2004 és 2012 között megduplázódott, 40 ezerről 80 ezerre növekedett a napi jármű forgalom, a magyar oldalról főként munkába járás céljából. A vasúton közlekedők számára is a fő indok a munkába járás, illetve az iskola miatti helyváltoztatás. A keresleti igények meghatározásában aktív szerep jutott a térségi szereplők közül az önkormányzati és vállalati szereplőknek egyaránt. Mind személyes, mind online kérdőíves felmérés keretében mondhatták el véleményüket, amelyek közül a legfontosabbak, és legtöbb véleményt tükrözők az alábbi megfogalmazások voltak (a helyi fórumok emlékeztetői a mellékletben megtalálhatóak): - kiemelten fontos lenne a kerékpáros turizmus feltételeinek biztosítása, főként a kerékpározható utak minőségének javításával; - nem csak konkrétan a határon átvezető utak építése lenne szükségszerű, hanem az odavezető egyéb mellékutak felújítása egyaránt; - legfontosabb a megnövekedett forgalom mérséklése, szabályozott keretek közötti működtetése; - a két ország vállalkozásai között szoros gazdasági együttműködés, igen intenzív befektetői tevékenység és élénk külkereskedelem zajlik, de jó lenne a helyi szintű együttműködések bővítése, a meglévő kapcsolatok további élénkítése; - a munkavállalás szempontjából a magyarországi járások közül az Ausztriához közelebbi, azon belül is a Bécshez minél közelebbi fekvés a meghatározó. 2.3. A fejlesztések célja A kiírás, illetve a helyzetfeltárás alapján, az elkészült SWOT elemzés figyelembevételével az alábbi célrendszer fogalmazódott meg:
11 Stratégiai cél: A teljes osztrák-magyar határszakaszon - a gazdasági-társadalmi integráció elősegítése; - a jelenleg egymástól fizikálisan és/vagy funkcionálisan elvágott települések és határvidékek összekapcsolása; - az együttműködési potenciál kiaknázása; - a fenntarthatósági és elérhetőségi célok közös teljesítése, illetve - a társadalmi és/vagy gazdasági fejlődésben elmaradó határ menti területek felzárkózása. Átfogó közlekedési célkitűzés: - a két ország közötti főbb közlekedési folyosók és az azokhoz kapcsolódó alsóbbrendű úthálózat fenntarthatóság és elérhetőség központú fejlesztése (kiemelten a mellék- és kerékpárúthálózat fejlesztési lehetőségeinek feltárása, előkészítése és megvalósítása). Specifikus célok: - a munkaerő-, az áru és szolgáltatási piacok kiszélesítése; - a határtérségben megvalósult magán- és közcélú fejlesztések hatásainak erősítése a szinergikus kapcsolatok erősítése révén; - a személyes és intézményi kapcsolatok és együttműködések elősegítése; - a határtérségben hiányos városi funkciók, közszolgáltatások, intézmények, munkahelyi és oktatási központok, gazdasági és turizmus centrumok elérhetőségének javítása; - a határ által mesterségesen elválasztott táji egységek turisztikai együttműködéseinek erősítése; - a történelmileg elvágott területek közös hagyományainak erősítése, újraélesztése; - a közlekedési eszközök környezetbarát megoszlására való átállás ösztönzése. Operatív célok: - a határok kialakulásával megszűnt, meg sem jelenő, látens közlekedési igények figyelembe vétele alapján az adott határszakaszokon indokolt közlekedési kapacitások, feltételek megteremtése; - a jelenleg hiányzó közlekedési kapcsolatok miatt felmerülő futásteljesítmény / utazási idő / baleseti kockázatok csökkentése; - közlekedés által okozott lokális környezeti problémák és szűkös kapacitások eliminálása, úgy, hogy a környezeti terhelés jelentősen más települések környezetében se legyen számottevő; - a ma lokálisan megjelenő, esetleg kedvezőtlen forgalmi terhelés több átvezetésre történő szétosztása. Eszköz: A fenti célok eléréséhez szükséges eszköz a határ menti közlekedésfejlesztési opciókon belül a legmegfelelőbb projektek kiválasztása: - meglévő mellékút-hálózati kapcsolatok fejlesztése, új mellékúti kapcsolatok kialakítása
12 a határmenti terület másod- és harmadrendű csomópontjainak bekötése a TEN-T törzs-, vagy átfogó hálózat elemeibe; - zsáktelepülési jellegek megszüntetése új – határmetsző jellegű – mellékutak fejlesztésével; - hiányzó települési kapcsolatok kialakítása szomszédos települések között – határmetsző jellegű – mellékutak fejlesztésével; - az országhatáron túl meglévő, tervezett gyorsforgalmi elemek elérhetőségének javítása – határmetsző jellegű – mellékutak fejlesztésével; - új gyorsforgalmi úthálózati kapcsolatok (új csomópontok létesítése meglévő és tervezett gyorsforgalmi elemeken); - a tömegközlekedés és környezetbarát közlekedés használatának ösztönzése - új vasút infrastruktúra elemek fejlesztése; - vasúti és autóbusz viszonylatok fejlesztése (új viszonylatok meglévő pályákon); - A tömegközlekedési szolgáltatások koordinációjának javítására és az integrált információs rendszerek, díjtarifák és menetrendek támogatására irányuló intézkedések.
Határozati javaslat: 1. A Közgyűlés elfogadja a határ menti együttműködési programok Vas megyei előkészítéséről és indulásáról szóló tájékoztatást. (Előterjesztés I. rész.) 2. A Közgyűlés elfogadja a határmetszési pontok közúti megközelíthetőségének tanulmányi vizsgálatáról szóló tájékoztatást. (Előterjesztés II. rész)
Felelős: Határidő:
a közgyűlés elnöke azonnal
Szombathely, 2015. június 11.
Majthényi László
13
1. sz. melléklet Részlet a Nyugat-Dunántúli Fejlesztési helyzetelemzésből (Készíttette: NYUDURFÜ; 2012. nov.) “II.4. A határon átnyúló együttműködés helyzetének a feltárása Nyugat-Dunántúl minden megyéje 2-2 országgal határos, ennek megfelelően 3 hármashatár is található régiónkban. Térségünk nyitott jellegének teljesen megfelelt az, hogy 1996-tól fokozatosan kialakultak a határon átnyúló együttműködési programok, amelyek egészen 2004-ig a vállalati, államháztartási és önkormányzati fejlesztések mellett a legnagyobb fejlesztési programtámogatást jelentették a nyugat-dunántúli kezdeményezéseknek. A határon átnyúló együttműködési programok közül országosan is úttörő volt, és hatásában máig a legnagyobb jelentőségű a Magyarország és Ausztria közötti együttműködési programok megindulása. Ennek modernizációs jelentősége messze túlmutat a programok pénzügyi keretén. Nyugat-Dunántúlra és Magyarországra gyakorolt hatása az alábbiakban foglalható össze: -
-
-
-
Az osztrák-magyar határon átnyúló együttműködési program a rendszerváltás utáni első középtávú területi tervezésre épülő térségi (Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyét érintő) fejlesztési stratégia és program volt Magyarországon. A program keretében létrejött az első Budapesten kívüli EU-támogatást szervező regionális fejlesztési iroda Sopronban, illetve annak irodái Vas és Zala megyékben. A program keretében a nem állami pályázóknak is biztosított volt a szükségleteknek megfelelő mértékű magyar állami társfinanszírozás. A program keretében jött létre az első magyarországi natúrpark Kőszegen majd az Őrségben, az első Regionális Innovációs Központ Győrben, az Európa-tanulmányok Központ Szombathelyen, a Liszt Konferencia Központ Sopronban, az első határon átnyúló ipari park Szentgotthárdon, a Zala megyét érintő nagytérségi közmű beruházások, a számos nemzeti munkaerő-piaci intézkedés bölcsőjéül szolgáló osztrákmagyar munkaügyi együttműködés, valamint sok más mellett a Szombathely – Szentgotthárd vasútvonal első rendszerváltás utáni korrekciója. A programban kiemelkedő jelentőségű volt a Győr és környékén végrehajtott egymást szinergikusan erősítő fejlesztések sora (osztrák partneri jóváhagyással!): a Győr-Gönyű Ro-Ro kikötő, a Győr-Péri repülőtér, a Győri Ipari Parkon belül a Regionális Innovációs Központ, a Győri Trade Center és az Ausztria – Szlovákia – Magyarország hármashatár fejlesztési stratégia elkészítése; amelyek eddig is, és jelentőségükben várhatóan a most kezdődő évtizedben fogják meghozni együttes gazdaságfejlesztő hatásukat. A program tovagyűrűző hatásaként jöttek létre – elsőként Magyarországon – a mi térségünkben a régió belső erőforrásaira alapuló Pannon Termál Klaszter és a Pannon Faipari Klaszter, valamint a régió nemzetközi gazdasági munkamegosztásban betöltött szerepére alapuló Pannon Autóipari Klaszter és a Pannon Elektronikai (ma:
14
-
Mechatronikai) Klaszter. Ennek következtében alakulhatott meg Nyugat-Dunántúlon 2001-ben a Pannon Gazdasági Kezdeményezés iniciatívája – mint a korunknak megfelelő gazdasági önigazgatás első magyarországi kezdeményezése. A program térszervező hatására jött létre a Nyugat-Pannon Eurégió 1998-ban Burgenland és Nyugat-Dunántúl részvételével; de a program hatására lett azután és maradt azóta is – az eredeti országgyűlési előterjesztéssel szemben – egy NUTS II-es régió az osztrák-magyar programban résztvevő három megye! Így jött létre Magyarországon az első olyan területfejlesztési régió, amelynek tengelye nem a központba (Budapestre) mutat, amely létrejötte után 2 éven belül ráeszmélt a valóban a létértelmét rejtő feladatra, amelyet híven szolgál azóta is: a Közép-Európa vérkeringéséből hiányzó összeköttetés megteremtését, a közép-európai, észak-déli közlekedési-gazdasági-innovációs tengely létrehozását. Nyugat-Dunántúl a középeurópai viszonyokra és feladatokra felfeszülve határozta meg saját magát.
Az osztrák-magyar határon átnyúló együttműködési program máig legnagyobb hatása, hogy egy békés, stratégiai célkitűzések által vezérelt, részvételi alapú, konzultatív területfejlesztési folyamatot honosított meg a rendszerváltás utáni Nyugat-Dunántúlon, és indulásakor az egész osztrák-magyar határtérségben is. Ezzel megadta az alaphangját és induló irányultságát az őt követő további Kárpát-medencei együttműködési programoknak is – amely hatás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyoznunk ebben a többszörösen megsebzett közép-európai térségünkben. Most megvizsgáljuk, hogy ilyen előzmények után mi történt a határon átnyúló együttműködésben a 2007-2013 közötti időszakban. A határon átnyúló programok jelentősége messze visszaszorulni látszik. Minek köszönhető ez? Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában is – egészen megérthető módon – a figyelem a nemzeti keretekben felhasználható, nagyságrenddel nagyobb források felé fordult. Emellett nem jutott kellő stratégiai figyelem a határon átnyúló programok stratégiai beágyazására, sem az ennek megfelelő érdekképviseletre. Ausztria részéről az EU csatlakozás után, és különösen 2007 után a figyelem a gazdaság reálfolyamatai felé fordult, ahol olyan nagyságrendű változások és beruházások történnek, amelyek nagyságrenddel múlják felül az osztrák-magyar program pénzügyi és hatásköri kereteit. Ilyen pl. a schwechat-i repülőtér regionális szerepvállalása; az olasz-osztrák gyorsvasút európai stratégiai előkészítése, de a külföldi munkavállalások kérdésének regionálisból nemzeti szintű kérdéssé fejlődése is a 2004-2012 közötti időszakban. Ausztria részéről mind a cseh-osztrák, mind a szlovák-osztrák, mind az osztrák-magyar együttműködési program Bécs régiójának megnövelni szánt közép-európai súlyát hivatott szolgálni, amelyet a Central Europe (Közép-Európa) helyébe állított CENTROPE műszó alatt törekszenek megvalósítani. Megmutatkozik ez a mindhárom programban egységes ausztriai kommunikációval „klónozottan futó”, osztrák stratégiai irányítás alatt álló projektek során; illetve az érintett térséget érintő nagyszámú, egymást erősítő osztrák kezdeményezésű Interreg
15 IVC transznacionális projektek szervezeti és szakértői összeszövődésén, projekthatárokon is túlnyúló összehangolt kommunikációján. Természetesen a 2007-2013-as időszakban is születtek jótékony, hosszú távon is lehetőséget hordozó kezdeményezések a határon átnyúló együttműködési programokban: - a turizmus és a helyi mezőgazdasági termékek összekapcsolódása a kiváló osztrák gyakorlatok példáján, - a szociális gazdaság, szociális foglalkoztatás több újító példája, pl. a hulladékok újrahasznosítását célzó So-Pro projekt, - a munkaerő-piaci határnyitás utáni foglalkoztatási együttműködési kezdeményezések új generációja – köztük az ún. IGR stratégiai projekttel, valamint - a határmenti közlekedés, ingázás, közösségi közlekedés mindennapi kérdéseit segítő kezdeményezések – mint pl. a Gremo projekt vagy a VKM projekt. Ugyanakkor Magyarországon a korábbinál sokkal jobban elvált a területfejlesztési és a határon átnyúló együttműködési programok stratégiai tervezése, és főleg a végrehajtása. Az Európai Bizottság által bevezetett intézményi és végrehajtási szabályok mind osztrák, szlovák és szlovén viszonylatban kedvezőtlenül érintették a régiót (pl. vezető partner elv, közös technikai titkárság). Nagyon erősen megjelent egy – a határon átnyúló programokban eddig nem tapasztalt – kívülről történő meghatározottság. Csökkent, de még mindig nem tűnt el teljesen az a lehetőség, hogy a határon átnyúló programokban a helyi kezdeményezésű célkitűzések, programok nagyobb szerepet kapnak, mint a főáramú EU támogatási programokban. A hagyományosan közvetlen és operatív magyar-osztrák kapcsolatokat az elmúlt időszakban (a korábbi 10-15 évhez képest) jelentősen megterhelte három, elsősorban a környezetet érintő, kifejezetten a határon jelentkező kérdés: a Rába habzásban is megmutatkozó ipari szennyezése, a Szentgotthárdra tervezett hulladékégető, valamint a toronyi lignit/tőzeg kitermelésére vonatkozó évekkel ezelőtti szándék. A szennyezést okozó forrást kezelték, a hulladékégető építésétől a tartományi szervezet elállt, a toronyi lignit kitermelésével kapcsolatban jelenleg jogszabályi biztosíték van. Ezek olyan súlyú és hatású, hosszan elhúzódó kérdések voltak, amelyek nem csoda, hogy kedvezőtlenül befolyásolták a fejlesztési programok megvalósítását. A csatlakozás után megerősödő közös gazdasági tér kialakulása ellen hatnak továbbá az olyan intézkedések, amelyek a korábban már jóváhagyott határhoz vezető utak, útszakaszok építésének a megállítása (S31-es út Felsőpulya-országhatár szakasz), vagy az elkészült közúti közlekedési kapcsolatoknak a műszaki paramétereknél alacsonyabb szintű engedélyezése pl. a zsirai vagy a sopronkövesdi összekötő utaknak csak kerékpáros és mezőgazdasági munkagépes (!) közlekedésre való használatának engedélyezése. Ezek az intézkedések a folyamatokat megállítani nem tudják (valószínűleg nem is akarják), viszont a súrlódásokon keresztül egy bizonyos hangulattal telítik az együttműködést. Az ETE programok egyre bürokratikusabbá váló és a gyakran megcsúszó utófinanszírozásnak köszönhetően bizonyos méretű szervezeteket szinte kizáró végrehajtási rendje ahhoz vezetett, hogy a határon átnyúló projektek átlagos mérete és komplexitása radikálisan megugrott. Ezt pontosan mutatja, hogy a programokban hagyományosan résztvevő önkormányzati és intézményi kör helyére részben közvetítő, koordinációs szervezeti kör lépett, mint elsődleges pályázói célcsoport. Ez a határtérségekből a térségi központokba húzta a pályázói súlypontot; a pályázatok tématerületeit pedig a határon átnyúló együttműködést közvetlenül megvalósító konkrét projektektől a közvetett, az együttműködést úgymond szélesen támogató projektek
16 felé. (Erről a RECOM projekt keretében 2013 első felében elkészülő partnerelemzés után állapítható majd meg pontosabban.) Az itt leírtakkal párhuzamosan alakult a határon átnyúló együttműködések intézményeinek a fejlődése is. A 2000-es évek elején a már említett Nyugat-Pannon Eurégió mellett, stájer kezdeményezéssel és koordinációval létrejött az ún. Jövőrégió (Zukunftsregio) kezdeményezés Ausztria déli, Szlovénia északi és Olaszország észak-keleti tartományainak együttműködésére. Nyugat-Dunántúl mind ebben a dél-nyugati nagytérségi, mind a Bécs által kezdeményezett CENTROPE észak-nyugati nagytérségi együttműködésben aktív szerepet játszott. Ez egy kiegyensúlyozott és a valós területi, gazdasági áramlásokat is tekintetbe vevő szervezeti rend volt, amely 2004-2007-ig meghatározta Nyugat-Dunántúl térségi kapcsolatait és stratégiai gondolkodását is. Ennek az időszaknak volt az egyik járulékos intézményi eredménye, hogy Steiermark Brüsszeli Képviseleti irodája helyet biztosított az első magyar önálló regionális képviseletnek Brüsszelben. A képviseleten nem egyszer közösen lépett fel Burgenland és Nyugat-Dunántúl, valamint Steiermark és Nyugat-Dunántúl. Nem lelhető fel konkrét írásbeli utalás, de mind a Zukunftsregion, mind az Euregio NyugatPannónia esetében szóbeli tájékoztatások szerint pártpolitikai viszonyok és ellentétek vezettek azok működésének a megakadásához, szüneteltetéséhez. Ez rámutat arra, hogy az Eurégió 2001-ben megfogalmazott 2015-ig szóló jövőképében felmutatott cél, miszerint „Az Eurégió West/Nyugat-Pannónia gazdaságilag, társadalmilag és szellemi szempontból is integrált térség lesz és egy új Közép-Európa kezdeményező régiójává válik”, csak abban az esetben valósulhat meg, ha: - a gazdasági élet képviselői saját maguk kezébe vehetik a gazdasági élet szervezésével kapcsolatos kérdések és folyamatok ritmikus megvitatását és intézését; - a szellemi és kulturális élet képviselői saját kezdeményezéseiknek megfelelően működnek együtt; - és mindkét szféra kiszabadul az állami, politikai rendszer meghatározottságából. Akkor az állami szféra gondoskodhat a jogosultan a hatáskörébe tartozó, és a határon átnyúló együttműködésben is oly fontos feladatot jelentő rendvédelmi és biztonsági kérdésekről. Nyugat-Pannónia pedig valóban az új Közép-Európa kezdeményező régiójává válik. Összességében megállapítható, hogy a határon átnyúló együttműködési programok a korábbi időszakokhoz képest a 2007-2013 közötti időszakban stratégiai szélcsendbe kerültek. Ebből a stratégiai szélcsendből Nyugat-Dunántúl számára négy fejlemény hozhat kimozdulást: 1. Graz városa és térsége is teljes jogú részese lesz a 2014-2020. évi Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programnak, ily módon a határtérségben kiegyensúlyozottabb érdekviszonyok és új együttműködési szükségletek merülhetnek fel. 2. Nyugat-Dunántúlnak szembesülnie kellett azzal, hogy a 2007-2013-ban hozzáférhető, a korábbinál nagyságrenddel nagyobb nemzeti szintű EU-s fejlesztési források felhasználása évről évre egyre kevesebb regionális, helyi döntési, meghatározási lehetőséget jelentett. Olyannyira, hogy várhatóan 2014-2020 között ismét csak egyetlen Területi Operatív Programja lesz a 6 magyarországi vidéki régiónak. Még akkor is, ha a források természetesen továbbra is nagyságrenddel a nemzeti programoké alatt marad, mindez újra felértékelheti a határon átnyúló programokat, ahol intézményesen nagyobb a helyi,
17 megyei programozási, együttdöntési hatáskör, azaz nagyobb a mozgástér, mint a nemzeti fejlesztési programok esetében. 3. 2014-2020 között a nemzeti EU források várhatóan csökkennek, míg a régióban immáron 4 EU tagországgal közös 4 határon átnyúló együttműködési program költségvetése növekedni fog. 4. Felébred a megértése annak, hogy Közép-Európának feladata az, hogy az itt szorosan együttélő népek egymás kultúráján csiszolják ki önképüket és a kívülről rájuk kényszerített versenyhelyzetet – amely kényszerítés csak belátásuk megérlelődéséig lehet hatásos – átfordítsák mind a nyugat, mind a kelet iránti elfogulatlan szolgálattá.”
18 2. sz. melléklet
Az Interreg Ausztria-Magyarország 2014-2020 évi program közlekedésre tervezett keretösszegei
Interreg A/H Program prioritás száma:
Beavatkozási kódok és rövid leírásuk
3
026 - Egyéb vasúti fejlesztések
9 154 225
030 – új építési közutak, másodszintű TEN-T kapcsolat
6 632 787
3
034 – közút felújítások
4 284 238
3
036 – multimodális közlekedési kapcsolatok
1 200 000
043 –tiszta városi közlekedés /eszközök és járművek/
838 000
044 – Intelligens, digitális szállítási rendszerek
838 000
090 – Kerékpárutak
500 000
3
3
3
3
Keretösszeg (EUR)
