Összegző tanulmány. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül

Összegző tanulmány a TÁMOP 6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú „A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása” c. projekt keretében végzett kutatás eredményeiről

Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül

Készítette: Dr. Géczi Gábor

Társadalmi befogadás a sportban és a sport által (szociális inklúzió)

Tartalom Vezetői összefoglaló _____________________________________________________ 2 A kutatás legfontosabb megállapításai .................................................... 4 Bevezetés ______________________________________________________________ 5 Az önkéntesség ................................................................................ 6 Önkéntesség és a sport ..................................................................... 13 A sporthoz kapcsolódó önkéntes tevékenységek típusai .............................. 21 Az önkéntesek kapcsolódási pontjai a sportban ........................................ 23 Az önkéntesek bevonhatósága a sportba ................................................ 25 Szabályozás, jogszabályi háttér ........................................................... 26 Módszerek ____________________________________________________________ 29 A kutatás eredményei ___________________________________________________ 32 Egyénre vonatkozó kérdések .............................................................. 32 Intézményekre vonatkozó kérdések ...................................................... 52 Felhasznált irodalom ___________________________________________________ 57 Mellékletek ___________________________________________________________ 64 Kérdőívek ..................................................................................... 64 Táblázatok jegyzéke ........................................................................ 82 Ábrák jegyzéke ........................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


Vezetői összefoglaló A TÁMOP-6.1.2/11/2 pályázat a sport szempontjából nagyon fontos időszakban került kiírásra, hiszen a Kormány stratégiai ágazatként aposztrofálta a területet, és a projekt nagymértékben járul hozzá a sport működésének jobb megértéséhez. A pályázat egyik alprogramjának feladata a sport egyik speciális szegmensének mélyreható elemzése, azaz az önkéntesség szerepének tisztázása a sporton belül, valamint az önkéntesség és a sport kapcsolatának vizsgálata. Ugyan az önkéntességről szóló kutatásokban általában rákérdeznek a sportra, mint olyan területre, amely az önkéntes tevékenység végzésének lehetséges terepe, de mélyebb, átfogó kutatást kizárólag erre a területre fókuszálva még nem végeztek hazánkban. A témát megfelelően lefedik azok a kutatási módszerek, melyekkel az adatokhoz jutottunk hozzá a program során, hiszen a felnőtt (18+) lakosság körében egy reprezentatív 1000 fős, valamint a 15-29 éves korosztályokban 3000 fős offline és 5000 fős online kérdőíves kikérdezés valósult meg. A 15-29 éves korosztály kétszeri, más-más módon megvalósított felmérésének lehetséges indoka, hogy az önkéntes tevékenység megismerése, és az utána való bekapcsolódás a segítő munkába talán a fiataloknak a legfontosabbak. A volunter munkák elősegítik a társadalmi beilleszkedést, hozzájárulnak a szegénység, és a kirekesztődés csökkentéséhez, a teljes foglalkoztatottsághoz, segítenek a környezet szépítésében, tisztán tartásában, valamint nélkülözhetetlenek a helyi közösségek jobbá tételében. Egy pályakezdő fiatal szempontjából ugyancsak előnyt jelent, ha az első munkahelyi gyakorlatukat maximális elfogadó és segítő környezetben végzik, ahol a felelősséget szinte teljes mértékben mások viselik helyettük. A fent felsorolt három felmérésen kívül, még egy körben végeztek felmérést a megkérdezésre specializálódott szakemberek, az intézmények körében, 300-as mintán telefonos interjúval valósult meg az adatgyűjtés. Az adatok minél részletesebb megismerését szolgáló kérdések száma az önkéntesség témakörben 27 db volt, melyből 16 az egyénre vonatkozott, míg a maradék 11 az intézményeket vizsgálta. Magyarországon az elmúlt években komoly fejlődés valósult meg a sport és az önkéntesség területén egyaránt. Egyrészről a mindennapos testnevelés bevezetésre került, a sportban a finanszírozás megváltozott (TAO-s sportágak, Kiemelt sportágak), a grassroot a sportszövetségek életében jelentős szerepet kapott, másrészről létrejöttek önkéntes centrumok Európai Uniós támogatással, valamint helyi önkéntes pontok hálózata valósult meg azért, hogy a viszonylag fejlett településektől távolabb eső térségekben élő állampolgárok is 2 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


megismerkedjenek az önkéntesség által biztosított élményekkel és előnyökkel. Ezek a centrumok segítik a voluntereket a környezetükben található szervezetek által felkínált lehetőségekkel való megismerkedésben. Az önkéntesség és a sport összefonódik, a „sportipar” önkéntesek nélkül nem tudna működni (Doherty, 2006), gondoljunk csak az önkéntesség szerepére a civil szervezetek döntéshozó vagy javaslattevő testületeinek működésében. Ezekben az önkéntes testületekben a hosszú távú, stratégiai gondolkodásnak jelen kell lennie, ugyanakkor egyensúlyozni kell a szokások, a szabályzatok és a pozíciók között, mely folyamat önkéntes alapon bizonytalan lehet (Shilbury and Ferkins, 2011). Ezzel cseng össze Adams és Deane (2009) megállapítása, miszerint az önkéntes területen felállított struktúrák és ügynökségek nagyban járulnak hozzá a sport működtetéséhez. A terület összefüggésben az előzőekben leírtakkal tehát megérett egy komolyabb, átfogó vizsgálatra, illetve ami talán fontosabb, a sport és az önkéntesség együttműködésének mélyebb megértéséhez járul nagyban hozzá a kutatás által feltárt állapot, melyből kiindulva a döntéshozó hatékonyabban tudja elvégezni a szabályozást, és a területi támogatásokat is célzottabban tudja odaítélni a sport területén önkénteseket is foglalkoztató szervezetek számára. A kapott eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a sport szempontjából az önkéntesek részvételével kapcsolatban megfelelő toborzó munkával jó eredményeket lehetne elérni, ha figyelembe vesszük az inaktívak számát. Az ő elérésük és mozgósításuk az igazi kihívás a sportban működő szervezeteknek és személyeknek, melyet ugyan egy-egy akcióval is meg lehet kísérelni, de az átgondolt, jól felépített hálózatok valószínűleg eredményesebbek lehetnek ebből a szempontból. A sport területén is létre lehetne hozni egy önkénteseket fogadó, regisztráló és egyben szervező szervezete(ke)t, vagy ami még hasznosabb lehet, az önkéntes pontok használatát kellene bevezetni a sportban, azaz együttműködve szolgálni egyszerre a két ügyet az erre szakosodott szervezetekkel.



A kutatás legfontosabb megállapításai 

Az önkéntes munkát végzők aránya a 18 éven felüli felnőtt lakosságra vetített reprezentatív mintán (13,5%) és a 3000 fős offline 14-29 éves mintán (13,9%), míg az 5000 fős 14-29 online minta 38,3%-ot mutat



Az 1000 fős reprezentatív minta alapján, az önkéntesen tevékenykedők végzettségi szintjei alapfok 11,4%, középfok 12%, felsőfok 23,6%



Az Észak-Alföldön a 30%-os részvétellel a legnagyobb az önkénteskedők aránya a mintán



A fővárosban volt a legalacsonyabb az önkéntesek száma 8%-al



A magasabb jövedelemmel rendelkezők kevésbé érdeklődnek az önkéntes tevékenységek iránt



A 18-29 évesek esetében az önkéntes tevékenység 14%, a 30-39 éveseknél 12%, a 40-49 éves korosztálynál 16%, az 50-59 éves korosztálynál 14%, míg a 60+ korosztálynál 13%



Az adatok alapján kijelenthetjük, hogy a válaszadók döntő többsége havi szinten nem dolgozik többet önkéntesként, mint 5 óra



Az önkéntesek egyedül 23%-bn, 2-3 fő 38%-ban, 4-10 fős csoportban 14%-ban, 10 főnél nagyobb létszámban 7%-ban és változó létszám mellett 18%-ban végzik tevékenységüket



Az 1000 fős reprezentatív mintán az önkénteskedő 136 főnek 17%-a dolgozik a sport területén, ez számszerűleg 23 főt jelent



Az 1000 fős reprezentatív mintán a válaszadók 83%-a a szabadidősportban, az iskolai és diáksportban 64%-uk dolgozna szívesen



A legkedveltebb lehetőség, mint önkéntes tevékenység az eseményen való segítés (53-54-55%) volt, míg a legkevésbé választott munka a sportvezetés volt (17-2414%)



Az önkéntesek elérésénél a szájhagyomány (81%), és a helyi faliújság (68%) is jól szerepelt a válaszokban



Intézmények esetében a teljes mintán 50,1% válaszolta, hogy végeznek önkéntes tevékenységet, 2,4%-a pénzzel, míg 4,7%-a adományokkal támogatja az önkéntes munkát



Bevezetés A civil társadalom tartalma és fogalma koronként, valamint földrajzi elhelyezkedéstől függően állandóan változásban van, a társadalom állapotára jellemző eltérő problémák különböző elméletekben fogalmazódnak meg. Nagy valószínűséggel emiatt nincs önálló elmélete a civil társadalomnak, viszont a civil társadalommal kapcsolatos gondolatkörök léteznek mindenhol a világon (Szűcs és Tóth, 2005). A kapitalista fejlődés eredményének tekintik a társadalmat a civil társadalomról szóló elméletek többsége, amely a gazdasági és a politikai szférától is elkülönül, célja ezeknek a területeknek az ellenőrzése, valamint a saját érdekvédelme. Számos kutató azonban manapság szociális interakciók színterének, társadalmi kölcsönhatások helyszíneként értelmezi a civil társadalmat, hangsúlyozva közvetítőszerepét, komoly jelentőséget tulajdonít az egyének és csoportok egymással szembeni viselkedésének, valamint az állammal szembeni magatartásnak (Ablaka, 2005). A civil társadalom létrejötte a modern világ vívmánya, egy bonyolult és hosszú történelmi alakulás következménye. A két nagy szféra, az állam és a civil társadalom közötti határvonal nem állandó azonban, a választóvonal hol élesen kirajzolódik, hol elmosódik (Hankiss, 1986). Egy modern ország társadalmának erejét, nagyságát manapság a nyugati világban ugyan gazdaságilag szokták mérni és elemezni, de nemcsak ezekben a mérőszámokban lehet kifejezni ennek értékét, hiszen vannak ennél „emberközpontúbb” mértékegységek is. Ilyen például az Életminőségmutató (Quality of life index - QOL), melyet az Economist Intelligence Unit alkotott meg, vagy a New Economics Foundation által létrehozott Boldog bolygó index (Happy planet index – HPI). A QOL az egészséget, a családi életet, a közösségi életet (önkéntesség szerepe jelentős), az anyagi jóllétet, a politikai stabilitást, a földrajzi adottságokat, a munkahelybiztonságot, a politikai szabadságot és a nemi esélyegyenlőséget méri, míg a HPI a várható élethosszt, az elégedettséget az élettel (önkéntesség szerepe jelentős) és az ökológiai lábnyomot vizsgálja. Ezekkel összefüggésben Gáspár (2013) szerint azonban a jóllétifenntarthatósági mutatórendszerek lényegében három pillérre épülnek fel, a GDP korrekciójára és kiegészítésére, az életminőségre valamint a fenntartható környezetre. Ha mélyebben belegondolunk, akkor ezekben a nem-gazdasági mérőszámokban kifejezve a társadalmi folyamatokat az egyén és a közösség számára ténylegesen fontos adatokhoz tudunk eljutni.



Az önkéntesség Az önkéntesség olyan tevékenység, melyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként,

belföldön

vagy

külföldön,

egyéni

személyes

akaratból

és

anyagi

ellenszolgáltatás nélkül a közös jó érdekében végeznek (www.onkentes.hu). Az önkéntesen végzett tevékenység tehát közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára, további jellemzője, hogy az önkéntes nem tudja helyettesíteni a fizetett munkaerőt. Az önkéntes munkálkodása hozzáadott értékként jelenik meg az általa megsegített magánszemély vagy a fogadó szervezet életében, azaz nem saját rokonságának segít. Az önkéntes tevékenységeknek komoly előnyének számít, hogy a társadalmi beilleszkedést elősegítik, hozzájárulnak

a

kirekesztés,

a

szegénység

csökkentéséhez

valamint

a

teljes

foglalkoztatottsághoz és segítenek a természeti környezet fenntartásában, valamint a helyi közösség jobbá tételében. A gyerekek szocializációja, oktatása, nevelése során fontos cél, hogy később hosszú ideig a közösségük aktív tagjaivá váljanak. Ahogy nőnek a gyerekek, úgy lesz egyre nagyobb szükségük az önkéntes munkavállalásra, ami a fiatalok, pályakezdők szempontjából előnyös tevékenység, hiszen ebben az esetben az első munkahelyi gyakorlatukat segítő környezetben végzik, ahol a felelősséget még mások viselik helyettük. A társadalom felelősségi körébe tartozik az is, hogy a fiatalok körében növekvő tartós munkanélküliség tendenciáit figyelembe véve, sokan karrierjük első állomásaként már passzivitásba kényszerülnek. Különösen fontos a nők munkaerőpiacra való be- és a szülés utáni visszakerülésének elősegítése lehet terepe az önkéntes tevékenységnek. A nyugdíjas önkéntesek számára pozitívum a vállalt tevékenységek esetében, hogy a passzivitás, a magány és az elszegényedés elkerülésének lehetőségét biztosítja. A tevékenység maga megvalósulhat nonprofit módon működő, civil szervezet vagy állami intézmény, néhány esetben forprofit szervezet (cégek) esetében. Egyre több piaci szervezet figyel fel arra a tényre, hogy szakembereinek önkéntes munkára való ösztönzése elősegíti az alkalmazottak kreativitásának, munkakedvének növekedését, felfogható az alkalmazottak sokoldalúvá tételének egyik állomásaként, javítja a cég közösségen belüli reputációját, növeli a vállalaton belüli megfelelő munkamorált (Czike és Bartal, 2005). Szervezetben végzett önkéntes tevékenység esetében azonban nagyon fontos tényező a helyi segítők megfelelő informálása a félreértések elkerülése végett (Sakires et al., 2009). Az önkéntesség sokszínű tevékenység, amelyet relatív nehéz kategóriákba sorolni, Taylor (2004) azonban a területet vizsgálata után megkülönböztette a regisztrált és nem regisztrált önkénteseket. A regisztráció általában civil szervezet feladata, de némely esetben (például 6 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


katasztrófahelyzet) végezhetik állami szervek is. Ugyanakkor az önkéntesek tevékenysége lehet egyszeri (általában külsős személy) és lehet folyamatos (általában belsős személy) a szervezetekben (Schlesinger and Nagel, 2011). Inglehart (2000) szerint a világon jól elkülöníthető típusok léteznek, melyből az első típus a „zöld” területen dolgozó önkéntesek, akik jobbára szervezetekben dolgoznak a környezetvédelemben, a béke kialakításában és fenntartásában, a jóléti-egészségügyi szolgáltatásokban, valamint a harmadik világ fejlesztésében. Ezek az önkéntesek és fogadó szervezeteik az elemzések szerint azokban az országokban (Észak-Korea, Vietnam, Kína) voltak a legjobban jelen, ahol még „kommunista”, elnyomó kormányzatok uralkodtak. Második típus a politikai pártokban, lokális, női- és munkásszövetségekben dolgozó önkéntesek. Egyrészről ez a típusú önkéntes munka a szegényebb térségekben, Vietnamban, Kínában, Indiában, Ugandában és a Fülöpszigeteken, másrészről a gazdagabb országok közül Svédországban és az USA-ban számottevő jelentőségű. Megállapíthatjuk ezek szerint, hogy olyan országokban bukkan fel, ahol vagy relatív magas jövedelem, vagy relatív alacsony a szolgáltatói szektorban dolgozók aránya. Harmadik típusa az önkénteseknek vallási, ifjúsági, sport, szakmai és kulturális szervezeteknél önkénteskedők, a legtöbb országban egyébként ezek jellemző területei az önkéntességnek. Czike és Bartal (2005) felfogása szerint (1. táblázat) két nagy csoport különíthető el egymástól: az Új típusú önkéntesség elsősorban tudás megszerzésére, a szabadidő hasznos eltöltésére, az önismeret fejlesztésére szolgáló tevékenység, míg a Régi vagy Hagyományos típusba azokat a tevékenységeket soroljuk, amelyek a hagyományos polgári értékekhez, szolidaritáshoz, családi indíttatáshoz, esetleg vallásos háttérhez köthetők. Ehhez a felosztáshoz csatlakozik Frey and Goette (1999) kutatásának eredménye is, mely szerint a fiatalok tudásszerzésre törekvő önkéntessége növekszik, míg a hagyományos önkéntesek száma csökken. 1. táblázat. Hazai önkéntességi típusok (Czike és Bartal, 2005) ÖNKÉNTESSÉG TÍPUSA

RÉGI - HAGYOMÁNYOS

ÚJ

KOROSZTÁLY

35 év felett

26 év alatt

NEM

nő

nem jellemző

ISKOLAI VÉGZETTSÉG

magasabb végzettség

nem jellemző

CSALÁDI ÁLLAPOT

házas

egyedülálló

GYERMEKEK SZÁMA

több gyermek

gyermektelen

Kevés az olyan kutatások száma, amely megkülönbözteti az önkéntesség formális és informális formáját. Wilson and Musick (1997), két időpontban (1986 és 1989) elvégzett 7 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


kutatása az Americans’ Changing Lives adatbázison viszont megteszi ezt. Feltételezték Smith (1994) és Gallagher (1994) eredményei alapján, hogy ezek az önkéntességek összefüggenek, az egyik segíti a másikat, azaz pozitív korreláció mutatható ki közöttük. A fent említett szerzők szerint az egyéni, baráti segítséget nyújtó önkéntes nagy valószínűséggel önkéntes szervezetek munkájába is besegít és fordítva. Az USA-ban megkülönböztetik (Putnam, 2000) a machers és schmoosers csoportokat az önkéntességen belül, melyek közül a macherönkéntesek rendszeresen látogatnak egy adott szervezetet és ott formálisan tevékenykednek. Ezek az önkéntesek általában iskolázott, több diplomás férfiak, a környezetükhöz viszonyítva relatív magas a jövedelemmel. Az informális segítők a másik csoportja az önkénteseknek, az USA-ban őket a schmooser-önkénteseknek hívják, többségük nő, igen élénk társadalmi életet élnek, és fiatal és idős korukban a legaktívabbak. Az eddigiekből is már kiderült, hogy a helyi közösségekben az önkéntes vállaláson alapuló munkavégzések jelentősen javíthatják az életminőséget,

növelik

a

résztvevők

kapcsolati

tőkéjét,

és

egyben

elősegítik

beágyazottságukat a társadalomba. Ezzel kapcsolatban az ENSZ 2011-ben kiadott értékelésében (State of the world’s volunteerism report) megállapította, a hogy a világ minden országában jelen van az önkéntes tevékenység, jóllehet nincs egységes fogalmi elhatárolás és szabályzás. Szintén ez a dokumentum foglakozott az érték alapú Well-being (jóllét) és a fenntartható

megélhetés

problémájával,

az

önkéntes

tevékenységgel

kapcsolatban.

Ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy az önkéntesség a kutatások szerint mind az egyének, mind a szervezetek jóllétéhez feltétlenül szükséges (Unger and Thumuluri, 1997). Szintén fontos megjegyezni, hogy az önkéntes akciók ösztönzése, illetve az elmaradott területeken élők és a hátrányos helyzetű csoportok önkéntes tevékenységbe való bekapcsolódásának elősegítése kiemelt terület minden modern társadalom számára (Helms, 2006). Egyes kutatók szerint a legtöbb önkéntes azért végzi a tevékenységét, mert jó érzés segíteni, azonban mások ugyanakkor úgy érzik, kötelező visszaadni valamit a társadalomnak (Wojciechowsky, 2006). Eme nemes célkitűzések ugyanakkor felhoznak néhány megoldandó problémát is, melyet az EU-nak kell szabályoznia. Ezek többek között a tevékenységhez kötődő költségek elszámolása, illetve ennek nagyságrendje; az önkéntest védő rendelkezések (egészségbiztosítás, balesetbiztosítás), illetve az általa okozott kár rendezésének szabályai; a munkanélküliségre gyakorolt hatása az önkénteseknek; a gyakorlati tapasztalat elfogadásának gyakorlata; és a nemzetközi elfogadtatás (Study on Volunteering in the European Union, 2010). Megjegyzem az ENSZ létrehozott egy szervezetet is az égisze alatt United Nations Volunteers (UNV) névvel, melynek az önkéntesek szervezése a feladata a világ országaiban. Jacobsen és társai (2012) szerint az egyének az alábbiak alapján keresik kibontakozási 8 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


lehetőségeket a társadalomban többféle lehet, elsőként az értékek — az egyének számára az önzetlen, emberbarát cselekedetek, melyben az egyén a környezet jobbításának eszközét látja. Másodikként említhetjük a megértést, mely újfajta tudás, tapasztalat felhalmozásának lehetősége, illetve a megszerzett tudás, gyakorlati kibontakoztatásának eszköze (Kaplan and Kaplan, 2009). A szocializáció szintén fontos eleme az önkéntességnek, új kapcsolatok kialakításának eszköze, eszmecsere lehetősége másokkal. A karrier építésében is segít, hiszen előnyt lehet szerezni a munka világában, ezáltal elősegítve az egyéni fejlődést, mely a tömegből való kitűnés eszköze, az EGO pozitív izgalma is egyben (Clary et al., 1998). Az egyén védelme is megjelenik az önkéntesség pozitív hatásai között, a helytelen önértékelés kialakulásának elkerülését teszi lehetővé (Jacobsen et al., 2012). Az önkéntes tevékenység ugyanakkor a társadalmi beilleszkedés és integráció egyik eszköze is lehet, hozzájárul egy összetartó társadalom kialakulásához, a bizalom és szolidaritás kialakításával, illetve a társadalmi tőke megteremtésével, melyhez bizonyos esetekben kell foglalkoztatott önkéntes esetében a munkaadó támogatása, hozzájárulása is (Hurst, 2012). Az önkéntes tevékenység megteremti a lehetőségét, hogy bármilyen társadalmi-gazdasági hátterű, nemzetiségű, vallású és életkorú ember pozitív változásokat tudjon generálni a környezetében. Szintén fontos eleme az önkéntességnek, hogy hozzájárulnak fontos EU-politikák megvalósításához, mint például a hátrányos helyzeteűek társadalmi beilleszkedésének politikája vagy a stratégiai fejlesztések támogatása. A felelősségteljes állampolgárság megteremtésének, az európai ideák és értékek (demokrácia, részvétel és szolidaritás) központi elemeinek felépítésében az önkéntesség nagyon fontos. Az önkéntes tevékenységnek köszönhetően az azt gyakorló személyek gyakorlatot szerezhetnek a vezetés, kommunikáció és szervezés területén, kapcsolati tőkéjük növekszik, és gyakran ennek köszönhetően jutnak később fizetett munkahelyhez. A fent leírtak miatt nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a hazai felmérések eredményeivel, és ezek tudatában lehessen meghozni a területet is érintő döntéseket, és ezek alapján a szabályozás kialakítani. A hazai felmérések összesítő táblázatában (2. táblázat) sok igen hasznos információ van, ezek közül a formális (1994 - 5%, 2004 - 10%) és az informális (1994 - 29%, 2004 - 30%) önkéntesek száma nagyon fontos a mostani felmérésünk szempontjából. Szintén jól használható adat a nemre, életkorra, családi állapotra, gyermekek számára, iskolai végzettségre, valamint a lakóhelyre vonatkozó adatok, melyeket a 2. táblázatban összesítve lehet megtekinteni.



2. táblázat. Az önkéntesek, a szervezetek és az önkéntes munka jellemzői Magyarországon és az EU-ban Önkéntesség típusa Szempont/kutatás

Formális és informális Magyar lakossági adományok és önkéntes munka kutatás

Adatfelvétel éve

1993

Vizsgált alapsokaság Formális önkéntesek aránya, száma Informális önkéntesek aránya, száma

2004

Felnőtt népesség

14 év feletti népesség

Formális Magyar önkéntes Eurobarometer, motivációs EU-27 kutatás 2009 2010 Magyar rendszeres önkéntesek

14 év feletti népesség

5 %, 400 200 fő

10%, 900 000 fő

-

-

29%, 2,3 millió fő

30%, 2,6 millió fő

-

-

AZ ÖNKÉNTES főként férfi

Neme Életkora

21-50

Családi állapota

házas

Gyermekei száma Iskolai végzettsége

2-3 felsőfokú

Lakóhelye

község, főváros

főként férfi 31-50 házas vagy hajadon/nőtlen 1-3 középiskolai, felsőfokú

inkább nő 18-45 házas vagy hajadon 2 felsőfokú, középiskolai város, község

nem döntő, de 40-54 felsőfokú, tanuló -

SZERVEZET ÉS A MUNKA Szervezet típusa

A szervezet köre

tevékenységi

helyi önkormányzat

civil szervezet, állami intézmény

egyház, kultúra, szociális ellátás

egyház, rekreáció és sport, szociális ellátás, kultúra

Kinek az érdekében?/ A munka hozadéka

a közösség általános érdeke

A munka tartalma

ügyintézés, településfejlesztés, oktatás, kultúra, egészségügy

Motiváció

jó érzés segíteni

-

rekreáció és sport, polgári és jogvédelem -

lakóhelyi segítség, ügyintézés, szociális, egészségügy, kultúra

-

sport, oktatás, kultúra, művészet szolidaritás, humanitárius segítség

rendezvények, adminisztráció gyermek- és, ifjúságügy

-

szociális érték

-

Forrás: Bartal (2009), Bartal, Kmetty (2010), Czakó et al. (1995), Czike, Kuti (2006) alapján Perpék, 2011.



Az önkéntes munka informális és nonformális tanulási lehetőséget nyújt és ezért az Európai Unió által hirdetett életen át tartó tanulás fontos eszköze; ugyanakkor egyéni és kollektív érdekek is megjelennek a hosszú távon önkéntes munkásként tevékenykedők esetében (Finkelstein, 2011). Az önkéntes tevékenység GDP-hez való hozzájárulása a gazdasági értéket és a gazdasági tevékenység egészéből való részesedését tekintve igen jelentős, ezért fontos, hogy megjelenjen a nemzeti statisztikai hivatalok által publikált kimutatásokban. Az önkéntes tevékenység az üzleti világban, a közhivatalok és az önkéntes központok között létrejövő innovatív

partnerség

egyik

módja

a

vállalatok

társadalmi

felelősségvállalásának

kialakításának (Muthuri et al., 2009). Az önkéntesség fontos szerepet játszik a társadalmi kérdésekre adott válaszok megtalálásában. Az önkéntesek hozzájárulnak a szolgáltatások mennyiségi és minőségi javulásához, és további szolgáltatásokat és ezen az úton továbbhaladva új munkalehetőségeket hoznak létre (Onyestyák és Kállai, 2013). Az önkéntes akciók ezért fontos alkotóelemei az Európai Unió azon stratégiai céljának, hogy a „világ legversenyképesebb, legdinamikusabb, tudásalapú gazdasága legyen”, ahogyan ezt 2000 márciusában az Európai Unió Tanácsának Lisszaboni ülésen a tagállamok elhatározták. Az Európai Bizottság előtt 2011-ben elmondott Viviane Reding beszéd alapján, a filantrópia, azaz az emberbarátság és az önkéntesség egyazon tőről fakad. Egyes becslések alapján az Európai Unió teljes lakosságának 1/5-e, körülbelül 100 millió állampolgár vesz részt önkéntes munkában és ezzel az Európai Unió GDP-jének mintegy 5%-át adta 2011-ben. A lakossági adományok és önkéntes tevékenységek című hazai felmérés (Czike és Kuti, 2006) eredményei szerint önkéntes tevékenységek végzésébe a 14 éven felüli lakosság 36,1%-a (mintegy 3,3 millió fő) kapcsolódott be. Az önkéntes tevékenységeket az állampolgárok családjukon és baráti kapcsolatukon kívül, általában magánszemélyek és intézmények javára végezték. Az önkéntesek által elvégzett munka mennyisége 10 év alatt több mint harmadával növekedett. A legtöbb önkéntes tevékenységet a lakóhelyi, települési segítségnyújtás (68%), a hivatalos ügy elintézése (41%), illetve a szociális, egészségügyi, művelődési területen tevékenykedő szervezetek segítése (21%) területeken végezték. Az adatok szerint az önkéntesek legszívesebben a gyermekek számára nyújtanak támogatást (22%). Magas a fogyatékosokat támogatók száma, illetve az idős emberek számára végzett önkéntes tevékenység (12-12%) is. A hazai viszonyokról a KSH 2006-os felméréséből tudni lehet, hogy az önkéntesek által nyújtott munkának a bevételnövelő aránya a kisebb méretű szervezeteknél a legnagyobb. Az ágazatok között az alábbiakban dolgozó szervezetek foglalkoztatták a legtöbb önkéntest: szabadidő, hobbi (18,5%), sport (12%), szociális ellátás (10,6%), kultúra (10,4%), közbiztonságvédelme (8,5%). Az önkéntesek életkora egyre alacsonyabb, ma már a 11 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


középiskolások is vállalnak önkéntességet, csak az idős (különösen a nagyon idős) emberek körében válik ritkává a tevékenység. A legaktívabbak a 31-40 éves korosztályba tartozók. Köszönhetően a 2005. évi a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvénynek, Magyarországon is megkerülhetetlen témává vált az önkéntesség az utóbbi időben. A törvény jogi értelemben vett státuszt adott az önkénteseknek, számos nem megfeleő gyakorlatot szüntetett meg (az önkéntesek költségtérítés adó- és járulékmentes működése), és megjelenésével a társadalom, illetve az egyének szintjén széles körben vált ismertté és elfogadottá az önkéntes tevékenység hozadéka. A törvény szerint a 10. életévét betöltött állampolgár lehet önkéntes, a fiatalabbaknál valószínűsíthető az akaratellenesség. Az önkéntesség más személy vagy a társadalom hasznára irányul, azonban az önkéntesség jelentős haszonnal (tapasztalatszerzés, kapcsolati tőke, anyagi) jár az önkéntes személyére nézve is. Az önkéntesség, mint fogalom szervesen kapcsolódik a civil társadalomhoz, a civil társadalom alapja. Az önkéntes munkára, öntevékenységre, jótékonyságra a társadalomnak a szükségletek kielégítése, a szociális problémák kezelése, maguknak az állampolgároknak pedig a társadalomban elfoglalt helyük megszilárdítása, saját belsőegyensúlyuk megteremtése érdekében van szükségük (Kuti, 1998).



Önkéntesség és a sport Az önkéntesség a sport alapját képezi, és nemcsak a sportoló részéről, hanem a benne dolgozók részéről is értelmezhető. Értéket teremt, és egyéb előnyökkel kecsegtet, gondoljunk csak a kapcsolati tőkére, amelyet az önkéntes munka során lehet kiépíteni. Meghatározó dokumentum a sport és az önkéntesség szempontjából a Lisszaboni Szerződés sportról szóló 165-ös cikke, amely a következőket mondja ki: „Az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításhoz”. Az Európai Bizottság által kiadott Fehér könyv sportról (2007) a következő megállapításokat teszi: „Az európai intézmények elismerték a sport európai társadalomban betöltött szerepének sajátosságát az önkéntességen alapuló struktúrákban, az egészségügy, az oktatás, a társadalmi integráció és a kultúra területén”. Közelebbről megvizsgálva a kérdést megállapítható, hogy a sport és az önkéntesség kapcsolata kettős természetű. Jóllehet egy nagyszabású sportesemény megrendezése napjainkban elképzelhetetlen önkéntesek részvétele nélkül, azonban ehhez az evidenciához nem társultak olyan kialakult mechanizmusok, amelyek lehetőséget biztosítanának az ebben rejlő potenciál maximális kihasználására. A 2005. évi LXXXVIII. törvény preambulumában a közérdekű önkéntes tevékenységről a következő olvasható: „Az Országgyűlés elismeri a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységét. Annak érdekében, hogy e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, az Országgyűlés a jelen törvény megalkotásával meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait, továbbá kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözni kívánja az állampolgárok és szervezeteik részvételét a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésében”. Az EU-ba való belépéssel és az önkéntességről szóló törvény megjelenésével Magyarországon az elmúlt években komoly fejlődés valósult meg a sport és az önkéntesség területén egyaránt. Ezeket a folyamatokat erősítette a mindennapos testnevelés bevezetése, a sportfinanszírozás megváltozása (TAO-s sportágak, Kiemelt sportágak), és ezekkel egy időben a grassroot a sportszövetségek életében jelentős szerepet kapott. Szintén pozitív változás volt, hogy létrejöttek megyei önkéntes centrumok Európai Uniós támogatással, valamint helyi önkéntes pontok hálózatának kialakítására is sor került azért, hogy a viszonylag fejlett településektől távolabb eső térségekben élő állampolgárok is megismerkedjenek az önkéntesség által biztosított 13 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


élményekkel és esetleges előnyökkel, a környezetükben található szervezetek által felkínált lehetőségekkel, és könnyebben tudjanak csatlakozni önkéntes programokhoz. Vannak olyan önkéntesek, akik e tevékenységüket összekötik a turizmusban rejlő izgalmakkal is (Jarvis and Blank, 2011). Az önkéntesség és a sport összefonódik, a „sportipar” önkéntesek nélkül nem tudna működni (Doherty, 2006), gondoljunk csak az önkéntesség szerepére a civil szervezetek döntéshozó vagy javaslattevő testületeinek működésében, ahol a hosszú távú, stratégiai gondolkodásnak kell jelen lennie, ugyanakkor egyensúlyozni kell a szokások, a szabályzatok és a pozíciók között, mely folyamat önkéntes alapon bizonytalan lehet (Shilbury and Ferkins, 2011). Ezzel cseng össze Adams és Deane (2009) megállapítása, miszerint az önkéntes területen

felállított

struktúrák

és

ügynökségek

nagyban

járulnak

hozzá

a

sport

működtetéséhez. Az EuroBarometer 2010-es kutatásának önkéntességre vonatkozó adatai is rávilágítanak arra, hogy a sportnak milyen fontos szerepe van az Európai Unióban a közösségi élet alakítása szempontjából. A megkérdezettek 7%-a mondta azt uniós szinten, hogy önkéntesként segíti a helyi sportszervezeteket, sporteseményeket. Ez az arány az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. Az önkéntesség szempontjából a skandináv országok állnak az élen. Ezen a területen is azok az országok teljesítenek a legrosszabbul, amelyekben a sportolás nem élvez prioritást. Magyarországon ez az arány 6%, amiből jól látszik, hogy közelít az uniós átlaghoz, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az élenjáró országokhoz képest még jelentős a lemaradásunk. A tématerület a fontossága ellenére tudományosan jelenleg még nem megfelelően megalapozott hazánkban, az önkéntességgel, mint területtel foglalkozó felmérések ellenére, az EU alapok felhasználása során a sportszektorra fókuszáló fejlesztési elemeket nem lehet felfedezni. Ez elsősorban egy szakpolitikai jellegű eldöntendő kérdés miatt alakult így ki, mely így hangzik: vajon hol található a szabadidős és a versenysport határa? Ebből a megközelítésből vizsgálva a sportot megállapíthatjuk, hogy a sportolás Magyarországon alapvető emberi jog, mely Magyarország Alaptörvényében (2011) is nevesítve van. A sporttevékenység végzése értelmezhető menedzsment szempontból szolgáltatásként is, amelyben a szolgáltatás igénybevevői pénzt adnak azért, hogy maga a sportolás létrejöjjön. A csere tárgya szerint a sportszolgáltatás lehet szabadidősport- és látványsport-szolgáltatás. Szabadidősportnak nevezzük azt a területet a sporton belül, ahol a csere tárgya a sportolás lehetősége, a sportban való részvétel, azaz a gazdasági értelemben vett fogyasztó azért ad pénzt, hogy a sporttevékenységet maga végezhesse. A szabadidősport alapjának számító sportegyesületek esetében az önkéntesek aránya az EU-n belül komoly 14 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


részaránnyal bír, például Ausztriában 14% a fizetett alkalmazott és 86% volunter; Franciaországban majdnem 80% az önkéntes tevékenység; Hollandiában 13% az alkalmazott és 87% önkéntes dolgozik a sportban a Study on Volunteering in the European Union kiadvány szerint (2010). Ha a gazdasági szempontból nézzük, akkor a szabadidősport kategóriába tartozik a látvány sportok elitképző utánpótlás rendszere itthon és külföldön is (Kim et al., 2010). A látványsportban a közgazdasági megközelítésben a csere tárgya mások sportolásának megtekintése, vagyis a különböző fogyasztói csoportok fizetnek azért, hogy a sporteseményt láthassák (helyszíni sportfogyasztók, médiafogyasztók), közvetíthessék (média), marketingeszközként (szponzorok) felhasználhassák. Ennek az üzleti működésnek a lényege az elsődleges fogyasztói érdeklődés kiváltása és fenntartása, ami generálja a helyszíni nézőktől érkező (jegy-, bérletbevétel, helyszíni fogyasztás) és a merchandising-bevételeket, kiváltja a helyi szponzorok és a média érdeklődését. Az elsődleges fogyasztók számára a verseny, a mérkőzés elsősorban szórakozást jelent, amelyben fontos szerep jut a látványosságnak, a küzdelemnek, a társasági élménynek, amelyet összefoglalóan „harmadik otthonnak” nevez az amerikai irodalom. A szolgáltatások piacán kialakult erős verseny és a fogyasztói kereslet folyamatos bővülése következtében a szolgáltatások minősége alapvető faktorrá vált a fogyasztói elégedettség meghatározásakor (Sterbenz és Géczi, 2012). Ha a sportot, mint szolgáltatást értelmezzük ez esetben is a legmeghatározóbb tényező a minőség, és az, hogy ezzel, milyen elégedettségi szintet érhetünk el a fogyasztóknál. Ehhez a minőséghez járul hozzá sok esetben az önkéntes munkavégzés is, bár egyes kutatások szerint ez nem minden esetben valósul meg, a szociális-gazdasági státusznak erős befolyása lehet az önkéntes tevékenységre (Chang et al., 2011; Vézina and Crompton, 2012). A szabadidősport esetében a szolgáltatásnak – az előállításának folyamata alapján alapvetően két fajtáját: az egyesületi és az üzleti alapon történő előállítást különböztethetjük meg. A kettő közötti fő különbség a szolgáltatás nyújtójának céljában ragadható meg. Az üzleti alapú szolgáltatás esetében a tulajdonos jól azonosítható célja a profit maximalizálása. Ennek érdekében számára elsődleges, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson, mely fogyasztói igényeket elégít ki a nyereség realizálása mellett. Az egyesületi alapon működő szolgáltatások esetében a tagok hasznának maximalizálása és a tranzakciós költségek csökkentése a cél, melyben komoly tényező az ingyenes munkaerő jelenléte, azaz az önkéntes tevékenység, mint aktív polgárság egyik megjelenési formája. A fogyasztókért és az erőforrásokért való növekedő verseny, már az egyesületi alapon működő szolgáltatók esetében is egyre inkább megköveteli a fogyasztó-orientált szemlélet, azaz a fogyasztói igények maximális 15 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


kielégítésének előtérbe kerülését. A szabadidősport működését, szereplőinek viselkedését, azok alapvető vonásait nagyban befolyásolja gazdasági és társadalmi környezete és az ahhoz való viszonya. Egyes kutatások arra fókuszálnak, hogy melyek azok a menedzsment eszközök, amelyeket bevetve a szervezetek toborozni tudják, illetve a későbbiekben melyek azok a speciális szempontok, amelyek mentén, hosszú távon is számítani tudnak az egyénekre (Warner et al., 2011). Szabadidősport esetében fontos érintett az állam, maguk a fogyasztók és egyéb érintettek, melybe az önkéntesek is beleértendők. Mint az Bartal és Kmetty (2010) felméréséből kiderül a sport és szabadidős önkéntesek számára az önkéntességben a téma (pl. a sport) melletti elköteleződés, valamint az elismertség és az önkéntesség nyújtotta közösség a domináns motiváló erő. Az Európai Sport Charta szerint „a sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok természetes vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából.” A 2007-es Sportról szóló Fehér Könyv az alábbiakat rögzíti a témában: „Egy csapathoz való tartozás, a tisztességes verseny, szabályok betartása, mások tisztelete, a szolidaritás és fegyelem elvei, valamint a nonprofit klubokban szerveződő amatőr sport és az önkéntesség erősítik az aktív polgárságot. Az önkéntesség a sportszervezetekben számos alkalmat teremt a nem formális oktatásra, amelyet szükséges elismerni és erősíteni.” A sport szintén vonzó lehetőségeket kínál a fiatalok számára a társadalmi integrációra és előnyös hatása lehet, hogy segít a bűnözéstől eltéríteni az embereket (Sterbenz és Géczi, 2012). Az Európai Bizottság az alulról szerveződő sportot támogatja az „Európa a polgárokért” programon keresztül. A Bizottság javasolta továbbá a „Cselekvő ifjúság” program keretében a fiatalok önkéntességének ösztönzését a sportban, például az ifjúsági csere és a sporteseményeken való önkéntes szolgáltatási tevékenységek területén. A Bizottság továbbfejleszti az információ és legjobb gyakorlatok cseréjét az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban, a sportban a tagállamok, sportszervezetek és helyi hatóságok bevonásával, annak érdekében, hogy az önkéntes sport sajátos szükségleteit a nemzeti és európai politikák alakításában jobban figyelembe tudják venni. Látható az EU-s dokumentumokból, hogy az uniós szóhasználat az önkéntességet sohasem önmagában, hanem az aktív polgárság kapcsolatában tárgyalja. A Fehér Könyv idézett kitörési pontjait értelmezve azt mondhatjuk, hogy a sport és az önkéntesség hangsúlyos



kérdéseire ebben a tanulmányban kívánunk reagálni az ifjúsági csere és a sportban való önkéntes tevékenységek ösztönzése szempontjából. A következő oldalakon a Special Eurobarometer Sport And Physical Activity (2014) adatait mutatják a sportban lévő önkéntességgel kapcsolatban az EU tagországait illetően. Az 1. ábrán a 2009-es (belső kör) és a 2014-es felmérések (külső kör) eltérését lehet látni, ahol, igazán az EU-s átlag nem változott, ugyanúgy 7%-ot mutat, mint 3 évvel korábban. Hazánk itt is, hasonlóan a 2009-es felméréshez az átlag alatti értéket mutatott 6%-os értékkel. 1. ábra. Az önkéntesség aránya 2009-ben és 2014-ben az EU-ban



Az EU-s felmérés következő kérdése az önkéntes tevékenységgel eltöltött időtartamra kérdezett rá mindkét kérdőív esetében, és a válaszokból kiderült, hogy ugyan a 40+ órát vállalók százalékos arány nem változott és nőtt a 21-40 órát önkéntes munkát végzők aránya 1 %-al, de a kisebb időtartamban segítők aránya csökkent (2. ábra). 2. ábra. Mennyi időt tölt önkéntes munkával a sportban?



A hazai adatok azonban örvendetesen változtak, a 6-20 órás időtartam 15%-os növekedése nagy eredmény, melyet a 3. ábrán lehet olvasni. 3. ábra. A hazai önkéntes adatok az időtartammal kapcsolatban az Eurobarometerek alapján

A 4. ábra a sportban lévő önkéntes feladatokról ad információt, melyben a hazai felméréseinkhez hasonlóan az eseményszervezés volt a legnépszerűbb önkéntes tevékenység a maga 35%-ával. Az itthon mért eredmény 47% volt a felmérés alapján. 4. ábra. Az önkéntesek választása a feladatok közül



A szolgáltatások piacán kialakult erős verseny és a fogyasztói kereslet folyamatos bővülése következtében a szolgáltatások minősége alapvető faktorrá vált a fogyasztói elégedettség meghatározásakor. Ha a sportot, mint szolgáltatást értelmezzük ez esetben is a legmeghatározóbb tényező a minőség, és az, hogy ezzel, milyen elégedettségi szintet érhetünk el a fogyasztóknál és ebből a szempontból mindegy, hogy fizetett vagy önkéntes hozta létre azt. Az Ifjúságügyi módszertani kézikönyv (Mobilitás-ISZT, 2010) szerint a formális oktatás és a fizetett munka között a fiatalok önkéntessége híd szerepet tölt be. Az önkéntesen végzett tevékenység része a fiatalok önéletrajzának, tükrözi az az élethosszig tartó tanulási folyamat kezdeti lépéseit, valamint olyan kapcsolati tőkét jelenthet, amely később az egyén számára lehetővé teszi a beilleszkedést a munka világába. Az önkéntesség egyszerre kínálja a társadalmi tudatosság elsajátítását, a személyes fejlődés lehetőségét, a készségek és a gyakorlati tapasztalat fejlődését. Az önkéntes tevékenységhez tartozó egyértelmű határok, a szervezett keretek biztonságot adhatnak a fiataloknak. Az önkéntes munka lehetőséget ad a próbálkozásra, nem jelent végleges elköteleződést, így az érdeklődési körök felfedezését, valamint a személyiség alaposabb megismerését is segíti, a munkaerő-piacon általában megfizetendő „tanulópénz” nélkül. A közösségi, társadalmi hasznosság a munkájával közössége fejlődését segítő, tudatos, felelős és aktív állampolgárok önkéntessége által jelenik meg.



A sporthoz kapcsolódó önkéntes tevékenységek típusai

Sporteseményekhez köthető önkéntes munka A legnagyobb számban ezen a területen tevékenykednek önkéntesek a sportban, hiszen egy komoly nagy rendezvényen segíteni a szervezők munkáját csábítóan hat sok magánszemélyre (Downward and Ralston, 2006). Az önkéntes segítő ingyenesen vehet részt az eseményen, ingyenes ellátást és az általában az esemény után megtarthatja a megkülönböztető ruházatot. Az önkéntes közel kerülhet nagy sportolókhoz, megismerheti őket közelebbről, ami szintén jelentős motivációs bázist jelenthet számára.

Diákok önkéntessége A közoktatásban tanuló diákok önkéntes tevékenysége a későbbi aktív polgárság kialakításában fontos, az otthoni hatások erősítését vagy kiküszöbölését is segítheti (Andolina et al., 2003). Ezt segíti elő 2016 évtől kezdődően az érettségi vizsga letételéhez nélkülözhetetlen 50 óra közösségi szolgálat jogszabályban rögzítése (2011. évi CXC. törvény). A tevékenységnek azért nem lehet a neve önkéntes, mivel kötelező jelleggel bír, ugyanakkor a mögöttes tartalma az önkéntes tevékenységre nevelés. Sportra vetítve az iskolai, a helyi, a regionális és az országos versenyek lebonyolításában értelmezhető leginkább. Az iskolai sportkörök és diáksport egyesületek a megvalósulás legnagyobb részben elterjedt színterei és a testnevelő tanár, illetve más szakos, sportos tanárok vezetésével valósul meg. Szintén diák önkéntesség a sport területén a társaknak való segítés (pl. egy jó tornász segíti az atlétát egy tornagyakorlat tanulása során).

A felsőoktatásban részt vevők önkéntessége A felsőoktatás sportjában a hallgatók egyrészről az intézményük által irányítva végezhetnek önkéntes feladatokat, vagy önszerveződő módon szervezhetnek akciókat, melyeknél az egyéni 21 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


érdeklődést és az egyénhez köthető akadályozó, korlátozó tényezőket is figyelembe kell venni (Mirsafian and Mohamadinejad, 2012). Megjegyzem ugyanakkor, hogy Szerbiában a sportfakultáson tanulókat érdekes módon kevésbé tudták bevonni az önkéntes tevékenységbe a sport területén, mint a más témát tanuló hallgatókat (Mihajlovic et al., 2010). Az önkéntes tevékenységnek klasszikus színtere az egyetemi házi bajnokságok megszervezése, illetve az intézmények

közötti

sportesemények

rendezése.

A

Magyar

Egyetemi-Főiskolai

Sportszövetség (MEFS) által kiírt bajnokságok is nagyszámú önkéntes munkájának eredményeképpen zajlik le.

Az élsportolók önkéntessége Az elit szinten sportolóknak, már nem túl sok szabadidejük marad az önkéntes munkára, azonban jellemzően egy-egy akció keretében, például utánpótláskorú versenyzőknek kiírt versenyeken jelennek meg, iskolákba mennek el a sportágat megismertetni a fiatalokkal, vagy kórházakban személyes jelenlétükkel örvendeztetik meg a beteg gyerekeket. Ide tartozó önkéntes tevékenység a sportolói jótékonykodás speciális sportban ismert formája, gondoljunk csak a teniszező Roger Federer vagy Rafael Nadal alapítványára, amelyek a sportolók önkéntesen vállalt jótékonysági mérkőzésein befolyt összeget rászorulóknak juttatnak el. Vagy szintén jó példaként megemlítendő a felnőtt jégkorong válogatott, akiknek egyes mérkőzésein „macidobálást” szerveznek, ahol jelre, például az első magyar gólnál, vagy a mérkőzés végén a nézők bedobálják az otthon megunt plüss állataikat, majd ezeket összeszedve a csapat tagjai gyermekkórházak részére elviszik és átadják a macikat az ottani kis betegeknek. Mint azt a fenti példa is mutatja, egy sportcsapat egésze is tud önkéntesen tevékenykedni, melynek a segítségadáson túl az élsportban a csapatépítés szempontjából is komoly értéke van (Socci, 2012; vlv.hu, 2013).

Szenior önkéntesség Az élsport befejezése után sok volt sportolóból válik kiváló edző, sportszervező, akik jellemzően először önkéntes alapon kezdenek el visszasegíteni a sportágnak. Szintén ezekből a szeniorokból lehetnek a későbbi sportvezetők, akik szerencséjük, vagy éppen rátermettségük 22 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


okán különböző szinteken tudják segíteni szeretett sportáguk fejlődését. A sportban a szenior önkéntesség azonban az idősebb volt sportolóknak megfelelő, hasznos elfoglaltságot tud teremteni, melynek segítségével a társadalom értékes tagjának érezhetik továbbra is magukat és a nélkülözöttség miatt kialakuló depressziót is megelőzhetik (Kasprzak, 2011; Musick and Wilson, 2003).

Fogyatékkal élők integrációját elősegítő önkéntesség A társadalmi elfogadás részeként értelmezhető, hogy a sérült, fogyatékkal élő emberek is sportolhassanak (Surujlal, 2010; Du, 2010), akár az épekkel együtt. Az egészséges és fogyatékos emberek együttes sportolása humanitárius, és pozitív tevékenység, melyben általában a fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzők, vezetők ingyen, azaz önkéntes alapon dolgoznak. Az együtt sportolás az épekben tiszteletet ébreszt a fogyatékkal élővel szemben, hiszen az együttes erőfeszítések közben az ép ember le tudja mérni a fogyatékkal élő teljesítményét, amely nem ritkán jobb, mint az épeké.



Az önkéntesek kapcsolódási pontjai a sportban Edzői tevékenység Az elitsportban idehaza igazán nincs létjogosultsága - bár gyakran előfordul -, mivel a sportoló fiatalok összlétszáma nagyon kevés, emiatt a legkisebb kortól kezdve jól felkészült és a feladatra fókuszáló szakembereknek kellene foglalkozniuk a sportolókkal (Wiersma and Sherman, 2005; Géczi et al., 2013). A szabadidősport, a rekreációs sport területén az edzői tevékenység lehet önkéntes a fiatalok esetében, még akár a felnőtteknél is. Az önkéntes edzői tevékenység esetében is meg kell azonban tanulni az edzői szakma alapjait, nehogy komoly sérüléshez vezessen a nem megfelelő szakmai hozzáértés (Callary, 2012).

Orvosi, fizioterapeuta munka Általában érintettek, azaz például az utánpótláskorú sportolók szülei szoktak ilyen jellegű tevékenységet végezni, hiszen az edzéseken, versenyeken többnyire amúgy is részt vesznek, így önkéntesen tudnak segíteni a sportszervezetnek az orvosi tevékenység végzésével.

Szervezési feladatok, kapcsolati tőke biztosítása és lobbi tevékenység Ebben a feladatkörben szintén inkább szülei, nagyszülők szoktak ilyen jellegű rendszeresen részt venni, a saját kapcsolati tőkéjüket felhasználva oldják meg a különböző szintű feladatokat.

Fizikai munka (jegyszedés, takarítás, berendezés stb.) Fizikai munka elvégzésénél mind a sportolók, mind a szüleik, nagyszüleik munkájára szükség lehet, hiszen jelentős összegeket tud megspórolni a sportszervezet, ha önkéntes alapon történik ezeknek a feladatoknak a megvalósítása (Géczi et. al., 2013). Az ilyen jellegű munka a pedagógiai nevelő hatása sem jelentéktelen az önkéntesek esetében. A sportban végzett önkéntes tevékenység megnöveli a szociális összetartozást és részvételt, a helyi közösség erejére pozitívan hat, valamint az egészségre is jelentős hatással van.



Az önkéntesek bevonhatósága a sportba Az önkéntesség tehát az eddigiek alapján olyan társadalmi cselekvés, amelynek minőségét és megjelenését egy adott társadalomban erőteljesen befolyásolja a történelmi hagyomány, a kultúra színvonala, a politika támogatása és támogatottsága, valamint civil társadalom által elfogadott nézetek az államról és annak feladatairól (Bartal, 2009). Az önkéntesek sportba történő bevonásának módja kulcskérdés. A megfelelő légkör kialakítása, a valahova tartozás érzésének megfelelő propagálása a legjobb eszköz az önkéntesek toborzásában (Bognár et al., 2006). Az önkéntesek elkötelezettségének mérését három aspektusból érdemes megvizsgálni: a szervezet, az önkéntes csoportok és az önkéntes szerep szempontjából a jobb érthetőség végett (Engelberg et al., 2012). Az utánpótlássportban elsősorban a szülők, nagyszülők bevonásával lehet találkozni, míg a felnőttek esetében jobbára az eseményekhez kötődő önkéntes munka a jellemző. A külső motiváció is jelentős az önkéntes tevékenység esetében, a rang (pl. egyesületi elnök), az egyéb kapcsolódó szolgáltatások, természetbeni juttatások (pl. ruházat, felszerelés) szintén fontos tényezők. Nem utolsósorban az elvégzett önkéntes tevékenység jól mutat az önéletrajzban, sokszor emiatt juthatnak munkához az álláskeresők. A célszemélyeket elsősorban személyes ismeretség alapján keresik meg, azonban előfordulnak a médián keresztül vagy internetes hirdetésekben megjelenő lehetőségek az önkéntesek körébe való bekapcsolódásra. Az önkéntesség a modern társadalom szempontjából fontos tevékenység, a sportmenedzsment területén szinte nélkülözhetetlen. Vannak olyan dolgok az ember életében, amelyeket nem tudnak megfizetni, ezeket belső motiváció alapján végzi el az önkéntes. Az anyagi elismerés fontos, azonban az erkölcsi elismerés, a „tettem valamit” érzése a harmonikus személyiségfejlődés fontos összetevője. Ezek miatt már egészen kis kortól kezdve meg kell ismertetni az önkéntes tevékenységgel a fiatalokat, hogy felnőttkorukra már teljesen természetessé váljanak az önkéntesség alapelvei, és érdemben tegyenek a saját környezetük segítésére.



Szabályozás, jogszabályi háttér

Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ – UN)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 2001-ben határozatban fogadta el az önkéntes tevékenység támogatásának alapelveit. Ez ugyan nem minősül jogszabálynak, de a világ

összes

országában

figyelembe

veszik

az

önkéntes

terület

szabályozásának

megalkotásánál, már ahol létezik ilyen.

Amerikai Egyesült Államok (USA) Az önkéntességet az USA-ban Bill Clinton Elnök az 1997-ben hozott jogszabállyal szabályozta, az addig helyzethez képest előre mutató módon. A jogszabály az S. 543Volunteer Protection Act of 1997 néven fut, és a nonprofit és az állami szervek és az önkéntesek felelősségének szabályzása.

Európai Unió (EU) Az Európai Unió-s szinten a témakörben az első dokumentum 2003-ban az Aarhus Declaration on Voluntary Work in Sport volt, melyben az akkori 15 sportminiszter elismerte az önkéntes munka sportban meghatározó szerepét. Ebből a kezdeményezésből állt össze végül a „Fehér könyv a sportról” 2007-ben. 2011-ben jelent meg az Európai Bizottság az 568as számú kiadványa az önkéntességről, melyben egy részt a sportban lévő önkéntes munkának szentel és a 2008 évi Európa Tanács 2008/C 319/03 számú ajánlását is figyelembe veszi, mely a fiatalok önkéntes tevékenységét segíti pán-európai módon.



EU tagországok

Áttekintve az elérhető dokumentációkat, megállapítható, hogy a szabályozás néhol hiányzik, néhol hiányosnak mondható az EU-n belül. Az egyes országok szabályozásainak leírásánál Hadzi-Miceva (2007) írását vettem figyelembe és egészítettem ki az azóta történt változásokkal.

Csehország – 2002-ben fogadta el a Volunteer Services Act szabályozást, azonban csak néhány elemét ismeri el az önkéntes munkának.

Horvátország – 2007-ben adták ki a jogszabályt Law on Volunteering néven, melyben a többi ország szabályozását is figyelembe vették.

Lettország – 2003-ban elfogadta a lett parlament a Law on Associations and Foundations jogszabályt, melyben az önkéntesség fogalma szerepel, és egyben leírja az általános szabályait, a felelősségét és az elfogadható költségeit az önkéntes tevékenységnek.

Luxemburg – 1999-ben szabályozták a terület működését a mini-államban a Law on Youth Voluntary Service jogszabállyal. A non-profit szervezetek esetében akkreditációhoz is kötötték a tevékenységet, és 6-12 hónap időtartamot is előírtak a tevékenység végzésére, ettől eltérni csak engedéllyel lehet. Egyénre vonatkozó szabályozás nincs.

Lengyelország – a Law on Public Benefit Activity and Volunteerism (2003) jogszabály rendezi a kérdéskört, minden területre érvényes és a külföldi önkéntességet is megemlíti.



Olaszország – 1991-ben szabályozták a kérdést a General Policy Law on Volunteerism jogszabállyal, melyben az önkéntes szervezetek és a közfunkciót ellátó intézmények közötti viszonyt rendezi elsősorban, de bizonyos jogokkal védi is az önkénteseket.

Portugália – a területet a Volunteer Act 71/1998-as jogszabály szabályozza ma is teljes körűen, kiterjed az egyénre, az önkéntes feladatokra és szervezetekre egyaránt.

Románia – a kérdéskört a Law on Volunteerism jogszabály 2001-ben szabályozta először, melyet 2002-ben módosítottak.

A szabályozás teles körűnek mondható, szervezetekre,

egyénre terjed ki, viszont előír szerződéses jogviszonyt a tevékenységgel kapcsolatban.

Spanyolország - az Act on Voluntary Work (1996) jogszabály keretszabályként szabályozza a területet, a tartományi szabályozásokkal együtt értelmezhető csak együtt.

Magyarország – a 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről szabályozza a területet, melyben igen részletes szabályozás figyelhető meg. Meghatározza az életkort, definiálja a tevékenységet és a fogadó szervezeteket is felsorolja.



Módszerek A 6. 1. 2. TÁMOP projekt kiírásában megfogalmazott célok elérésének érdekében a kutatás módszertanának több különböző modulból állt össze. Általános lakossági kutatás az önkéntesség szerepének és a sporthoz való kötődésének megvizsgálása, sztenderd telefonos módszertannal, CATI rendszerben, a magyarországi felnőtt népességet reprezentáló 1000 fős mintán. 3. táblázat. 18 éven felüliek – 1000 fős személyes kutatás Célcsoport

a felnőtt (18 év feletti) magyar lakosság

Minta elemszáma

1000 fő

Módszertan

személyes, laptoppal támogatott lekérdezés (CAPI)

Kérdőív hossza

32 perc (57 kérdés, kérdésblokkokkal)

Reprezentativitás

a kutatás reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra

A reprezentativitás dimenziói

nem, kor, iskolai végzettség, településtípus szerint reprezentatív

Terepmunka

2014.01.11. - 2014.01.30. között

Nagymintás, a diák-, hallgatói és szabadidősporttal, valamint a civil aktivitásokkal (szervezettség, önkéntesség) kapcsolatos kutatás az ifjúság körében, akik az önkéntes tevékenységekbe és egyben a sporttevékenységekbe is jobban bevonhatóak; A részletes, regionálisan reprezentatív kutatás készítésének érdekében kvantitatív módszerrel szükséges a célcsoportról releváns információkat gyűjteni; a regionális szintű és kellő alcsoport-képzésére alkalmas adatfelvétel legalább 3000 fős minta segítségével

4. táblázat. 15-29 éves magyar lakosság - 3000 fős személyes kutatás Célcsoport

A 15-29 éves magyar lakosság

Minta elemszáma

3000 fő

Módszertan

személyes, laptoppal támogatott lekérdezés (CAPI)

Kérdőív hossza


Reprezentativitás

a kutatás reprezentatív a 15-29 éves magyar lakosságra


nem, kor, iskolai végzettség, településtípus szerint reprezentatív

Terepmunka

2014.01.18. - 2014.01.30. között



Mindkét esetben a személyes lekérdezés során szigorított véletlen séta eljárást alkalmaztunk, kétlépcsős mintavételi eljárással. A mintavétel során az első lépcsőben a lakosságszámtól függően véletlen módszerrel választottunk ki településeket. Ez a típusú mintaválasztási módszer lehetővé teszi, hogy a különböző települések a lakosságszámuknak megfelelő mértékben legyenek képviseltetve a mintában, azaz minél nagyobb lélekszámú egy település, annál nagyobb az esélye, hogy a mintában nagyobb elemszámmal szerepel. A véletlen séta eljárásnak az a lényege, hogy megkötjük a kérdező által bejárt útvonal minden állomását, kiindulópontját, és a kiválasztott lakásokhoz való háromszori ismételt felkeresést. A kérdezés minőségi elvégzését számos módon biztosítottuk. Az adatfelvételt jól képzett, gyakorlattal rendelkező kérdezőbiztosok végezték, akik az adatfelvételek előtt átfogó oktatásban részesülnek, ellenőrzésüket rövidített telefonos interjú útján végeztük. Az adatfelvétel során a mintában bekövetkező (a véletlen mintavételből adódó) egyéb torzulásokat súlyozással állítottuk helyre. 5. táblázat. A 15-29 éves magyar lakosság - 5000 fős online kutatás

Célcsoport

a 15-29 éves internetező magyar lakosság

Mintaelemszám

5000 fő

Módszertan

online önkitöltős kérdezés (CAWI)

Kérdőív hossza


a kutatás reprezentatív az internetező 15-29 éves magyar lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, településtípus szerint reprezentativitás reprezentatív

Reprezentativitás A dimenziói

Terepmunka

2014.01.27.-2014.02.12. között

A felmérésben Magyarország legjobb online piackutatási paneljeit használtuk: rétegzett mintavételi eljárással választottuk ki a kutatás mintáját. A kiválasztottakat e-mailben értesítettük a kutatásról. A kérdőívek végén ellenőrző kérdésekkel biztosítottuk, hogy kizárólag releváns válaszokhoz és válaszadókhoz jussunk. A kérdőívszerkesztés során ügyeltünk arra, hogy, mivel az online megkérdezések önkitöltéssel történő válaszadást tételeznek fel, a kérdések oly módon legyenek megfogalmazva, hogy azok ne igényeljék 30 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


kérdezőbiztos jelenlétét. Az adatfelvétel során a mintában bekövetkező (a véletlen mintavételből adódó) egyéb torzulásokat súlyozással állítottuk helyre.

6. táblázat. Intézményi kutatás – 300 fős telefonos kutatás

Intézmények Célcsoport

megyei önkéntes pontok, tehetségpontok, szabadidős szövetségek és egyéb intézmények

Mintaelemszám

300 intézmény

Módszertan

telefonos lekérdezés (CATI)

Kérdőív hossza


Reprezentativitás

célcsoportos kutatás


célcsoportos kutatás

Terepmunka

2014.01.20. – 2014.02.10. között

A

mintavétel

az

intézményeket

tartalmazó

telefon-adatbázisból

egyszerű

véletlen

mintavétellel történt egylépcsős módszerrel. A call center eredményeiről és hatékonyságáról pontos és átlátható projekt-, illetve operátor statisztika készül. A supervisor eközben folyamatosan tájékozódhat a hívható rekordok számáról és a pillanatnyi eredményekről, belehallgathat a folyamatban lévő beszélgetésbe, lehetőség van a beszélgetések rögzítésére, visszahallgatására is, mely minőségbiztosításunk egyik fontos bázisát képezi.



A kutatás eredményei Egyénre vonatkozó kérdések A felmérések értelmezése az alábbiakban kerülnek összegzésre. Figyelembe véve az eddig Magyarországon elvégzett felmérések eredményeit (1995-ben 29%, 2004-ben 30%) az informális önkéntes tevékenységről, megállapíthatjuk, hogy az önkéntes munkát végzők aránya a 18 éven felüli felnőtt lakosságra vetített reprezentatív mintán (13,5%) és a 3000 fős offline 14-29 éves mintán csökkent is (13,9%), Az 5000 fős 14-29 online minta 38,3%-ot mutat (lásd, 5. ábra). 5. ábra. Önkéntesek arányát összehasonlító táblázat 1995, 2004 és 2014 évi felmérések alapján 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 1993

2004

2014 1000fő

2014 3000fő

2014 5000fő

Az 1000 fős reprezentatív minta alapján, a 136 önkéntesen tevékenykedő esetében a végzettség szintjének emelkedésével (alapfok 11,4%, középfok 12%, felsőfok 23,6%) változik az önkéntes tevékenységet végzők aránya, mely a 6. ábrán olvasható. 6.

ábra. A végzettségek megoszlása a 136 önkéntes között

25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% Alapfokú

Középfokú

Felsőfokú



Ha megnézzük a 7. számú összesítő ábrát, akkor az is kiderül belőle, hogy az Észak-Alföldön a 30%-os részvétellel a legnagyobb az önkénteskedők aránya a mintán. A mintán a fővárosban volt a legalacsonyabb az önkéntesek száma 8%-al, ami a nagyvárosi életvitel megváltozásával hozható összefüggésbe (Kovács, 2007). A jövedelemviszonyokat tekintve érdekes, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők kevésbé érdeklődnek az önkéntes tevékenységek iránt, hiszen a 173001-227000 forint keresettel rendelkezők felett 15%-a, míg a 227001 Ft felett keresők 14 %-a önkénteskedik. Az önkéntes munkát végzők arányának változása életkoronként jól megfigyelhető a mintán, logikailag teljes mértékben összehozható a korosztályok általános feladataival. A 18-29 évesek esetében az önkéntes tevékenység a modern önkéntesek kapcsolati tőkét építő, tapasztalatszerző tevékenységet feltételez a mintán mért 14%-al, aztán a 30-39 évesek eredményének visszaesése (12%) egyrészt magyarázható a gyerekvállalással és a munkahelyeken betöltött alacsonyabb pozícióval és az ezzel kapcsolatos egzisztencia megteremtéssel. A 40-49 éves korosztálynál mért 16% az életvitelükben való megállapodásukat szimbolizálja, ugyanakkor ők még aktívabbak a következő 50-59 éves korosztálynál, akik 14%-os részvételt mutattak a mintán. A 60+ korosztálynál a mért 13% magyarázható ugyan az aktivitás csökkenésével, ugyanakkor számukra lenne fontos szociális szempontból az önkéntesség által kínált közösséghez tartozás. 7. ábra. Összesítés az 1000 fős reprezentatív felmérés alapján az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban

régió

lakóhely

háztartás jövedelmi helyzete

végzet tség

korcsoport nem

igen, alkalmanként

Teljes minta férfi nő 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60+ éves alapfokú középfokú felsőfokú 0-112500 Ft 112501-173000 Ft 173001-227000 Ft 227001+ Ft nem válaszol Budapest megyeszékhely egyéb város község Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

11% 2% 9% 2% 13% 2% 12% 2% 9% 3% 15% 1% 12% 2% 10% 3% 10% 2% 9% 3% 20% 3% 16% 2% 17% 2% 13% 2% 12% 2% 5% 2% 6% 2% 12% 4% 17% 1% 8% 2% 6% 1% 7% 1% 8% 3% 10% 3% 10% 3% 27% 13% 2%

0%

10%

20%

igen, rendszeresen

nem

86% 89% 84% 86% 88% 84% 85% 87% 89% 88% 76% 82% 81% 84% 85% 92% 92% 85% 81% 89% 93% 92% 88% 87% 87% 70% 84%

3%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%


100%


Az 1000 fős reprezentatív minta alapján az önkéntes tevékenységet végzők (N=136) tekintetében az összefoglaló 8. ábra mutatja meg a demográfiai, a korcsoportok, a háztartás jövedelmi helyzete alapján mért különbségeket, melyből érdemes megemlíteni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagy időtartamra (21-40 óra/hó) irányuló önkéntes tevékenységét (2%), míg az alapfokú végzettségűek esetében ez az érték 6 %, a középfokú végzettségűek esetében 10%. A regionális különbségeket érdemes még kihangsúlyozni, Dél-Dunántúl és Észak-Magyarországi viszonylatban sokkal nagyobb a hajlandóság kisebb időtartamban az önkéntes tevékenység végzésre, mint a Közép-Dunántúlon vagy éppen a Nyugat-Dunántúli régióban. Sajnálatos jelenség Közép-Magyarországon a nagyon kicsi időtartamban végzett önkéntes munka. 8. ábra. Összesítő ábra munkavégzés időtartamáról

régió

lakóhely


végzet tség korcsoport nem

több mint 40 órát havonta 6-20 órát kevesebb, mint havi 1-5 órát

havonta 21-40 órát havonta 1-5 órát

38% Teljes minta 1% 5% 9% 9% 31% férfi 0% 9% 8% 2% 2% 42% nő 21% 22% 18-29 éves 3%0% 50% 30-39 éves 3% 6%0% 2% 6% 38% 40-49 éves 0% 49% 50-59 éves 0% 7% 0% 13% 33% 60+ éves 0% 7% 31% alapfokú 3% 3% 5% 10% 31% középfokú 0% 10% 53% felsőfokú 0%2% 12% 2% 4% 7% 35% 0-112500 Ft 25% 112501-173000 Ft 3%0% 11% 16% 50% 173001-227000 Ft 0%5% 41% 227001+ Ft 0%2%0% 8% 40% nem válaszol 0% 12% 57% Budapest 0% 15% 41% megyeszékhely 2% 6% 39% egyéb város 1% 5% 9% 24% község 0% 5% 7% 58% Közép-Magyarország 0%3% 26% 16% Közép-Dunántúl 0% 7% 28% 14% Nyugat-Dunántúl 0% 7% 13% 52% Dél-Dunántúl 6% 5% 5% 0% 5% 64% Észak-Magyarország 29% Észak-Alföld 0% 6% 1% 13% 32% Dél-Alföld 0% 7%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

48% 51% 46% 53% 41% 54% 44% 46% 58% 49% 33% 52% 61% 29% 57% 39% 43% 36% 47% 64% 39% 51% 51% 25% 25% 63% 49%

60%

70%

80%

90%


100%


A 3000 fős és az 5000 fős mintán mért hasonló adatok a 9. és a 10. ábrán láthatóak. 9. ábra. A 3000 fős offline minta adatai a munka időtartamáról

10. ábra. Az 5000 fős online minta adatai a munka időtartamáról



Az önkéntes tevékenységgel eltöltött órák száma havi bontásban és nem szerint látható a 11. ábrán, melyből kiderül, hogy a 136 önkéntes közül a 85 hölgy és az 51 úr többségében 5 órán belüli időtartamban végzi havonta a tevékenységét, N1000=136. 11. ábra. Az önkéntes tevékenységgel eltöltött órák száma havi bontásban, nemek szerint 60,0 50,0 40,0 30,0

Férfi Nő

20,0 10,0 0,0 több mint 40 órát

havonta 21-40 órát

havonta 6-20 havonta 1-5 órát kevesebb, mint órát havi 1-5 órát



Az általunk elvégzett összes felmérést egybevetve az önkéntes munka időtartamának arányai az alábbi, 12. ábrán figyelhetők meg, N3000=417 és N5000= 2024. Az adatok alapján kijelenthetjük, hogy a válaszadók döntő többsége havi szinten nem dolgozik többet önkéntesként, mint 5 óra. 12. ábra. Önkéntes munka időtartama a három felmérés alapján 2014-ben több mint 40 órát Oszlop %

45,0 40,0

havonta 21-40 órát Oszlop %

35,0 30,0


25,0 20,0


15,0 10,0 5,0 0,0 3000 fős 5000 fős 3000 fő férfi 5000 fő férfi 3000 fő nő 5000 fő nő teljes minta teljes minta

kevesebb, mint havi 1-5 órát Oszlop % NT\NV Oszlop %

A felmérésben a következő kérdés az önkéntes munkavégzés közösségi vonatkozásait vizsgálta, melyet az alábbi, 13. ábrán láthatunk. Az 1000 fős reprezentatív felmérés alapján (N=136) az adatok a következők: egyedül 23%, 2-3 fő 38%, 4-10 fős csoportban 14%, 10 főnél nagyobb létszámban 7% és változó létszám mellett 18%. 13. ábra. Az önkéntesek munkavégzésének közösségi vonásai 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Egyedül

2-3 fő

4-10 fő

11+ fő

Változó



Az 1000 főből önkénteskedő 136 főnek a 17%-a dolgozik a sport területén, ez számszerűleg 23 főt jelent, ami igen elszomorító eredmény. Az egyéb paramétereiket a 14. ábrán láthatjuk. 14. ábra. Önkéntesek paraméterei a sport területén az 1000 fős reprezentatív minta alapján 2014-ben 45%

41%

40% 35%

28%

28%

30%

28%

25%

22% 17%

15%

16%

19%

18%

14%

11%

10%

5%

5%

5%

3%

korcsoport

sportolás

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Észak-Magyarország

Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Közép-Magyarország

nem sportol

sportol

40-49 éves

30-39 éves

18-29 éves

nő

férfi

Teljes minta

nem

50-59 éves

0%

0%

60+ éves

20%

28% 24%

régió

A helyzet a másik két mérésünk (15-29 évesek között elvégzett 3000 fős offline és 5000 fős online) alkalmával már sokkal jobb képet mutat, melyet a 15. és a 16. ábrán láthatunk. A 417 önkéntes közül a 3000 fős felmérés esetében 39% (163 fő), míg az 5000 fős kutatásnál a 2024 önkéntese közül 75% dolgozik a sport területén, ami 1518 személyt jelent. Ez a komoly eltérés a reprezentatív mintához képest magyarázható az életkori sajátosságokkal, a sportban való nagyobb arányú részvétellel. 15. ábra. A sportban önkénteskedők paraméterei a 3000 fős mintán (N=417)



70% 57%

60% 49%

50% 40%

48%

39%

45% 40%

36%

33%

31%

30%

53%

36%

33% 20%

20%

14%

11%

10%

nem

korcsoport

sportolás

Dél-Alföld

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


nem sportol

sportol

25-29éves

20-24 éves

15-19 éves

nő

férfi

Teljes minta

0%

régió

16. ábra. A sportban önkénteskedők paraméterei az 5000 fős mintán (N=2024) 82%

81%

80% 78% 76%

79%

79% 77%

77% 75%

75%

74%

74%

73%

73%

72%

76%

75%

75%

72%

70%

70% 68% 66%

nem

korcsoport

sportolás

Dél-Alföld

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


nem sportol

sportol

25-29 éves

19-24 éves

15-18 éves

nő

férfi

Teljes minta

64%

régió

Ötödik kérdésünk az önkéntesség sportszervezetben végzésére kérdezett rá, melyre a válaszok a három adatfelvétel esetében a 17. ábrán olvashatók. 17. ábra. Sportszervezeti önkéntesség



90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 1000 fős reprezentatív N=23

3000 fős offline N=163

5000 fős online N=1518

A 18. ábra az 1000 fős reprezentatív mintán (N=23), a 19. ábra a 3000 fős offline mintán (N=163), míg a 20. ábra az 5000 fős online mintán (N=396) külön-külön mutatják az önkéntesek sajátosságait a szervezeti munkavégzést illetően. 18. ábra. Az 1000 fős minta eredményei a szervezeti munkavégzést illetően 100% 85%

77%

korcsoport

Dél-Alföld


0%

Dél-Dunántúl

0%

60+ éves

50-59 éves

40-49 éves

30-39 éves

18-29 éves

nő

0%

nem

56%

51%

Észak-Alföld

52%

Nyugat-Dunántúl

55%

férfi

93%

67%

Közép-Dunántúl

69%

81%


68%

Teljes minta

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

régió



19. ábra. A 3000 fős minta eredményei a szervezeti munkavégzést illetően 120% 100%

100% 84%

90%

84%

83%

84%

85%

90%

81%

75%

80%

93%

83%

89%

65%

60% 40%

40% 20%

nem

korcsoport

sportolás

Dél-Alföld

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


nem sportol

sportol

25-29éves

20-24 éves

15-19 éves

nő

férfi

Teljes minta

0%

régió

20. ábra. Az 5000 fős minta eredményei a szervezeti munkavégzést illetően

67%

nem

korcsoport

sportolás

52%

Dél-Dunántúl

48%

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


49%

Dél-Alföld

56%

59%

Észak-Alföld

58%


58%

nem sportol

54%

sportol

54%

25-29 éves

58%

19-24 éves

60%

15-18 éves

56%

nő

56%

férfi

56%

Teljes minta

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

régió



A kérdőívek hatodik kérdése (21. ábra) arra kereste a választ, hogy a megkérdezettek közül ki szeretne a sport területén önkéntes tevékenységet végezni. Az 1000 fős reprezentatív kérdőív esetében az érvényes választ adó 977 főből 12,8% (10,9% nem tudta vagy nem válaszolt), azaz 125 fő, a 3000 fős offline kutatásnál az érvényes választ adó 2837 főből 20,4% (10,5% nem tudta vagy nem válaszolt), azaz 579 fő adott pozitív választ a kérdésre. Az 5000 fős online kérdőívnél a 4777 válaszadó 25,8%-a (29,5% nem tudta vagy nem válaszolt), azaz 1232 személy jelezte határozottan hajlandóságát a sport területén való önkéntes tevékenység végzésére. 21. ábra. Hajlandósági arány az önkéntes munka végzésére a sport területén 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 1000 fős reprezentatív N=977



A 22. ábra az 1000 fős reprezentatív mintán (N=977), a 23. a 3000 fős offline mintán (N=2837), míg a 24. ábra az 5000 fős online mintán (N=4777) külön-külön mutatják az önkéntesek sajátosságait a szervezeti munkavégzést illetően. 22. ábra. Hajlandósági arány az önkéntes munka végzésére a sport területén az 1000 fős mintán

nem

Teljes minta

13%

férfi

14%

nő

12%

korcsoport

18-29 éves

27%

30-39 éves

14%

40-49 éves

15%

50-59 éves

8%

sportol ás

60+ éves

5%

sportol

19%

nem sportol

6%


3%

Közép-Dunántúl

17%

régió

Nyugat-Dunántúl

18%

Dél-Dunántúl

19%


8%

Észak-Alföld

23%

Dél-Alföld

16%

0%

10%

20%


30%


23. ábra. Hajlandósági arány az önkéntes munka végzésére a sport területén a 3000 fős mintán 20%

Teljes minta

22%

férfi

19%

nő

26%

15-18 éves

21%

19-24 éves

17%

25-29 éves

29%

sportol

8%

nem sportol

11%


20%

Közép-Dunántúl

22%

Nyugat-Dunántúl

33%

Dél-Dunántúl

19%


31%

Észak-Alföld

22%

Dél-Alföld

0%

20%

40%

60%

80%

100%

24. ábra. Hajlandósági arány az önkéntes munka végzésére a sport területén az 5000 fős mintán 26%


sportolás végzettség

korcsoport

nem

Teljes minta

26%

férfi nő

26%

15-18 éves

25% 26%

19-24 éves

26%

25-29 éves alapfokú

25%

középfokú

25% 27%

felsőfokú

28%

sportol

24%

nem sportol

25%

0-112500 Ft

26%

112501-173000 Ft

27%

173001-227000 Ft

27%

227001+ Ft

24%

nem válaszol

26%

lakóhely

Budapest

26%

megyeszékhely

27%

egyéb város

24%

község

26%


28%

Közép-Dunántúl

25%

régió

Nyugat-Dunántúl

25%

Dél-Dunántúl

26%


25%

Észak-Alföld

25%

Dél-Alföld

0%

10%

20%


30%


Hetedik kérdésünkben arra kerestük a választ, hogy a válaszadók vajon milyen területen szeretnének a sportban önkéntes tevékenységet végezni. Kiemelkedő az 1000 fős mintán a szabadidősport 83%-a és az iskolai és diáksport 64%-a, mely a 7. táblázatban látható. Szintén nagyon érdekes az élsport esetében megfigyelhető 13%-os érdeklődés vagy inkább érdektelenség, mely az élsport mostanában pozitív irányban megváltozó finanszírozási lehetőségeivel is összefüggésben lehet. Szintén az élsport esetében figyelhetjük meg a nemek közötti nagy eltérést az önkéntességgel kapcsolatban, a férfiak 20%-át, míg a hölgyeknek csak 7%-át érdekelné a tevékenység.

Iskolai és diáksport Szabadidősport Fogyatékosok sportja Élsport Idősek sportja Egyetemifőiskolai sport

Dél-Alföld

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


nem sportol

régió

sportolás sportol

60+ éves

50-59 éves

40-49 éves

30-39 éves

18-29 éves

nő

férfi

Teljes minta

nem

korcsoport

7. táblázat. Milyen terület érdekelné az önkéntest a sportban? (1000 fős reprezentatív kutatás N=148, az értékek %-ban értendők)

64

61

66

65

70

58

72

47

66

54

64

65

71

60

74

62

56

83

87

80

87

84

87

67

75

86

73

75

95

92

90

88

79

67

39

42

37

34

38

36

43

66

38

46

29

46

34

71

32

38

21

13

20

7

20

13

10

8

0

16

5

0

3

15

24

14

13

17

27

33

21

13

21

15

48

94

24

37

12

35

24

47

32

24

15

20

25

15

37

10

7

7

16

25

4

13

25

19

15

22

19

25



A 3000 fős offline mintán (8. táblázat) a megkérdezett korosztály (15-29 évesek) sajátos érdeklődése miatt több változás is megfigyelhető. Jelentősen eltérést tapasztaltunk az élsport (+18%), az idősek sportja (-12%) és egyetemi-főiskolai sport (+13%) esetében a reprezentatív mintához képest. A megkérdezettek hasonló arányban végeznének az iskolai és diáksport, valamint a szabadidősport területén önkéntes tevékenységet.

52

61

68

52

76

67

52

72

80

78

83

81

79

81

81

78

77

88

70

88

77

81

80

27

22

34

23

29

28

25

44

20

28

28

30

34

30

24

31

34

28

28

35

29

32

24

37

20

35

35

29

28

32

15

11

20

13

15

17

13

26

12

11

24

19

13

15

15

33

30

36

23

40

29

32

35

31

23

33

45

33

31

32

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

65

ÉszakMagyarország Észak-Alföld

Nyugat-Dunántúl

50

KözépMagyarország Közép-Dunántúl

nem sportol

63

25-29 éves

85

19-24 éves

69

15-18 éves

59

nő

63

férfi

sportol

régió

korcsoport

nem Teljes minta Iskolai és diáksport

sportolás

8. táblázat. Milyen terület érdekelné az önkéntest a sportban? (3000 fős offline kutatás N= 742, az értékek %-ban értendők)

Szabadidősport

Fogyatékosok sportja

Élsport

Idősek sportja

Egyetemifőiskolai sport



Az 5000 fős online kérdőívnél (9. táblázat) a kikérdezettektől kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek a korábbiakhoz képest kevésbé kedvelik az iskolai és diáksportot (38%), a szabadidősportot (67%), ugyanakkor az idősek sportját itt szeretik a legjobban (28%).

Dél-Alföld

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


régió

sportolás nem sportol

sportol

25-29 éves

20-24 éves

15-19 éves

nő

férfi

Teljes minta

nem

korcsoport

9. táblázat. Milyen terület érdekelné az önkéntest a sportban? (5000 fős online kutatás N= 1741, az értékek %-ban értendők)

Iskolai és diáksport

38

38 38 37 40 37 36 42 37 36 38 39 42 37 41

Szabadidősport

67

67 68 67 67 68 68 66 67 71 66 62 66 68 71

Fogyatékosok sportja

23

24 21 24 25 21 21 25 24 23 20 24 21 22 21

Élsport

19

18 19 20 18 19 19 18 20 14 20 14 21 21 16

Idősek sportja

28

30 25 29 30 26 27 29 29 21 25 38 24 27 29

Egyetemi – főiskolai sport

12

11 14 13 13 12 13 11 13 10 11 8 16 12 12



Következő kérdésünkben megkérdeztük az esteleges önkéntes szerepekre való hajlandóságát a válaszadóknak, melynek eredményeit a 25. ábra foglalja össze. Itt azok a munkák lettek felsorolva, melyek jellemzően benne vannak a hazai sportban. A kapott eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a legkedveltebb lehetőség, mint önkéntes tevékenység az eseményen való segítés (53-54-55%) volt, míg a legkevésbé választott munka a sportvezetés volt (17-24-14%). 25. ábra. A sportban milyen önkéntes tevékenységeket végez(ne) szívesen? 60% 50% 40% 30% 1000 fős reprezentatív N=148 3000 fős offline N=742 5000 fős online N=1741

20% 10% 0%

A kérdőívek ezután rákérdeztek az önkéntesek motivációjára, melyek eredményét a 26. és a 27. ábrán olvashatunk. A lehetséges válaszok közül kiemelkedik a Jó érzés segíteni (87-8475%), míg a válaszadók a legkevésbé az Adókedvezményt (5-7-0%) jelölték meg indíttatásuk okaként. 26. ábra. Az önkéntesek motivációja a kérdőív alapján I. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

1000 fős reprezentatív N=136 3000 fős offline N=417 5000 fős online N=2024



27. ábra. Az önkéntesek motivációja a kérdőív alapján II. 70% 60% 50% 40%

1000 fős reprezentatív N=136

30% 20% 10%


0%


A kérdezőbiztosok ezután érdeklődtek az 1000 fős reprezentatív mintán az önkéntesség pénzben kifejezhető mértékéről, illetve az önkéntesek megbecsüléséről. A kapott értékek a következők voltak, a megkérdezetteknek 28%-a gondolta úgy, hogy van pénzben kifejezhető mértéke az önkéntes munkának, míg a megbecsülésre vonatkozó kérdésre 22% válaszolt pozitívan, lásd 28. ábra. 28. ábra. Az önkéntesség pénzben kifejezhető mértéke és az önkéntesek megbecsülése az 1000 fős reprezentatív mintán 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Ön szerint van-e pénzben kifejezhető értéke az önkéntes tevékenységnek?

Környezetében az önkéntes tevékenységet végzőket jobban megbecsülik?



Következő kérdés az EU-ban a GDP-ből való részesedésére kérdezett rá az önkéntes tevékenységnek. A válaszok szintén az 1000 fős reprezentatív mintán lettek felmérve, és megfigyelhető a 29. ábrán, hogy az érvényes válaszadók (N=489) 14%-ra becsülték az önkéntes munka GDP részesedését, ami messze felülmúlja az 5%-os valódi arányt. A kérdésben a legnagyobb válaszadási hajlandóság (28%) Közép-Magyarországról volt a megkérdezettek közül. 29. ábra. Vélelmezett GDP részesedése az önkéntes tevékenység értékének az EU-n belül 30%

28%

25% 20% 15%

14% 15% 13%

16% 12%

15% 13%

12% 12%

14%

16% 13%

15%

14%

10%

10%

13%

11%

7%

7%

5%

nem

korcsoport

végzettség

sportolás

Dél-Alföld

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


nem sportol

sportol

felsőfokú

középfokú

alapfokú

60+ éves

50-59 éves

40-49 éves

30-39 éves

18-29 éves

nő

férfi

Teljes minta

0%

régió

A kérdések sorában az önkéntes tevékenység hasznossága következett több nagy társadalmi területen. A 30. ábrán jól látszik, hogy a válaszadók szerint az Egészségügyet és a Szociális ügyet tartják a leginkább megfelelő területnek az önkéntesek számára. A legkevésbé támogatandó területnek az Üzletet tartották a megkérdezettek. A válaszok esetében minden esetben az 5 fokú Likert skála 5-ös értékét (Teljes mértékben hasznos) vettem figyelembe az összehasonlításnál. 30. ábra. Az önkéntesség hasznosság a társadalmi alrendszerekben a kérdőívek alapján 60,00% 1000 fős reprezentatív N=1000 3000 fős offline N=3000

50,00% 40,00% 30,00% 20,00%


10,00% 0,00%



Ugyanebben a kérdésben rákérdeztek a kérdezőbiztosok az önkéntes terület hasznosságára csak szűken a sport területére értelmezve. A 31. ábra alapján kijelenthetjük, hogy a terület szempontjából a megkérdezettek egyértelműen pozitívnak ítélik meg az önkéntes tevékenység hasznosságát. Az adott százalékok a 4-es és az 5-ös értékekhez az 1000 fős reprezentatív mintán 28,8 és 30,3%, a 3000 fős offline mintán 27,7 és 27,9%, míg az 5000 fős online minta esetében 28,2 és 29,8% voltak. 31. ábra. Az önkéntes tevékenység hasznossága a sport területén 35,0 30,0

1000 fős reprezentatív N=1000

25,0 20,0


15,0 10,0


5,0 0,0 1 egyáltalán nem

2

3

4

5 teljes mértékben

NT\NV

A kérdezők ekkor rátértek arra (32. ábra), hogy mennyire venné jó néven az önkéntes tevékenység lehetőségéről tájékoztató ismertető anyagokat, illetve ajánlaná-e a megkérdezett az ismerősei számára a lehetőséget. A pozitív válaszok az 1000 fős reprezentatív mintán 35,3 és 43%, a 3000 fős offline mintán 37,3 és 41,7%, míg az 5000 fős online minta esetében 57,5 és 55% voltak. 32. ábra. Az önkéntes lehetőségről szóló információ fogadása és továbbítása Jó néven venné, ha kapna ismertető anyagot az Ön környezetében található önkéntes tevékenység lehetőségeiről?

60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00%

Ajánlaná ismerőseinek az önkéntes tevékenységet?

10,00% 0,00% 1000 fős reprezentatív N=1000





A sportbeli önkéntesség vizsgálatánál az egyénekre vonatkozó utolsó kérdés a megkérdezettek tájékozottságára kérdezett rá, azaz a kérdezők rákérdeztek, hogy a környezetükben ismernek olyan sportszervezetet, amelyik vár önkénteseket. A válasz mindhárom esetben eléggé lehangoló (33. ábra), hiszen az értékek az 1000 fős reprezentatív mintán 10%, a 3000 fős offline mintán 10,8%, míg az 5000 fős online minta esetében csak 8,4% voltak. Az eredmények értékelésénél megállapítható, hogy a sportszervezetek vagy nem széles körben szervezik az önkéntes tevékenységet, vagy nem ismerték fel eddig az önkéntes tevékenységben rejlő hatalmas potenciált. 33. ábra. A megkérdezettek tájékozottsága az önkénteseket váró szervezetekről 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 1000 fős reprezentatív N=1000





Intézményekre vonatkozó kérdések A projekt tartalmaz egy a hazai intézményi körre formázott kérdéssort is, melynek felmérése megtörtént és az önkéntességre vonatkozó kérdések eredményeinek leírása, bemutatása van soron. Ez a tanulmány szempontjából fontos kérdéskör, hiszen az intézményekben dolgozó munkavállalók önkéntességi szokásait, lehetőségeit mutatja meg. Az első három kérdés a témakörben az összes intézményben dolgozó önkéntesek számára és a támogatás típusára volt irányítva (10. táblázat). A teljes mintán mért 50,1%-os arány nagyon jónak számít, míg a másik két kérdésre adott szerény pozitív válasz meglepően kevés, az intézmények 2,4%-a pénzzel, míg 4,7%-a adományokkal támogatja az önkéntes munkát. Az önkéntes munka végzése az intézményben emelkedést mutat az alapítástól eltelt idő függvényében, hiszen az egy évnél fiatalabb intézményeknél mért 25%-ról az öt év után működő intézmények esetében már 52%-ra változott az adat. Szintén emelkedést mutat az intézményben dolgozók létszámának változásának függvényében az önkéntes tevékenység végzése, melynek értéke az 59 fős vagy nagyobb cégnél már eléri a 68%-ot. 10. táblázat. Összesítő eredmények az intézményi önkéntességről és annak típusáról Végeznek önkéntes munkát

Pénzzel támogatják az önkéntes munkát

Adományokkal támogatják az önkéntes munkát

Teljes minta (N=337)

50,1%

2,4%

4,7%

Kevesebb, mint 1 éve működik

25%

0%

0%

1-2 éve működik

33%

0%

0%

3-5 éve működik

30%

0%

10%

Több mint 5 éve működik

52%

3%

5%

1-10 fős intézmény

29%

1%

2%


46%

1%

7%


57%

5%

2%

59 fős, vagy nagyobb intézmény

68%

2%

7%



A következő két kérdés az önkéntesek létszámával foglalkozott, elsőként az összes dolgozóhoz viszonyított százalékos arányra (10,8%) voltak kíváncsiak a kérdezőbiztosok, míg a másodiknál a sport területére (4,57%) szűkítették a kérdés fókuszát (lásd 34. táblázat). 34. ábra. Az összes és a sport területén önkéntesek aránya a többi dolgozóhoz képest az intézményekben 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Önkéntesek aránya N=133

Sportönkéntesek aránya N=135

Ezek után a telefonos kérdezők az önkéntes tevékenység szükségességére kérdeztek rá az intézmény szempontjából. A válaszadók (N=168) szerint az intézmények 26%-ában lenne szükség általában az önkéntes munkára (35. ábra), míg a sport esetében (N=171) 21,6% mondta ugyanezt. 35. ábra. Intézményi igény az önkéntes munkára általában és a sport területére 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% Az Önök intézményében szükség lenne-e önkéntesek munkájára? N=168

Az Önök intézményében szükség lenne-e önkéntesek munkájára a sport területén? N=171



A szükséges létszámot firtató kérdéseinkre adott válaszok alapján átlagosan 4, 41 fő önkéntesre lenne szükség a létszámot illetően (N=37), a sport területére átlagban kisebb létszám 3,18 fő szükségeltetne az intézményekben (N=33), melyet jól érzékeltet a 36. ábra. 36. ábra. Önkéntesre való igény a szervezetekben főre bontva 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Hány önkéntesre lenne szükségük? N=37

Hány önkéntesre lenne szükségük a sport területén ? N=33

A kérdezőbiztosok ezek után az önkéntes munka típusára kérdeztek rá a sport területén. Az eredmények alapján kijelenthetjük, hogy az eseményszervezéshez van legnagyobb szükség az intézmények esetében is, melyet a 11. táblázat mutat.

50

48

41

32

65

69

77

79

56

54

46

42

46

46

46

81

69

58

15

62

54

19

0

0

0

0

0

0

0

0

0

78

72

94

94

67

83

89

72

44

31

38

92

100

46

62

62

62

0

Észak-Alföld

45

61

82

58

61

58

45

42

55

Dél-Alföld

82

70

100

79

76

39

18

3

0

KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország


étkeztetés

61

logisztika

marketing, lobbizás

76

oktatás képzés

86

toborzás

62

Teljes minta N=180

eseményszervezés

60

sportvezetés

létesítmény fenntartás

edzősködés

11. táblázat. Az igényelt önkéntes munka típusa


A következő téma az önkéntesek intézmény általi elérésére vonatkozott, azaz milyen csatornákon kerestek vagy keresnének önkénteseket a szervezetek, lásd 12. táblázat. A szájhagyomány (81%), és a helyi faliújság (68%) is jól szerepelt a válaszokban. Megfigyelhető az internet térhódítása is ezen a téren, hiszen a weboldalak 57%-ban, míg a közösségi média felületei 54%-ban, a kérdésre, hogy többen önkénteskednének (N=337), ha a közösségi média jobban lenne használva erre a célra, a válaszolók 52,5%-a adott pozitív választ. Az írott sajtó eredménye még jó (39%), de a TV és rádió általi elérés (16-16%) nem annyira kedvelt a megkérdezettek között.

54

81

68

3

16

19

58

73

69

84

87

3

14

7

46

61

46

93

61

7

0

0

0

0

0

0

0

0

13

4

33

71

71

92

100

4

0

0

13

13

19

88

81

0

Észak-Alföld

34

36

47

60

57

70

70

2

Dél-Alföld

0

3

8

36

36

77

18

0

Kevesebb, mint 1 éve

0

0

100

100

50

100

100

0

1-2 éve

17

17

17

50

50

17

67

0

3-5 éve

17

17

83

50

50

67

67

0

16

16

38

57

54

83

68

3

11

11

45

60

64

79

70

2

13

16

34

54

41

84

73

2

23

21

45

66

55

86

73

2

16

14

34

50

56

77

58

5

KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl DélDunántúl ÉszakMagyarország

Több, mint 5 éve 1-10 fős intézmény 11-31 fős intézmény 32-58 fős intézmény 59 fős, vagy nagyobb

internet

egyéb helyről

57

faliújság

személyes módon

39

írott sajtó

16

Teljes minta

rádió

16

tv

közösségi média

12. táblázat. Az önkéntesek elérési útja



intézmény

Az utolsó intézményi kérdés arra kérdezett rá, hogy ha az intézmény környezetében elindulna egy új sportegyesület, vagy sportprogram, az intézmény vállalna ebben önkéntes munkát, melynek az eredményeit jól mutatja a 33. ábra. A válaszadók (N=337) 49%-a adott pozitív visszajelzést a kérdésre. 37. ábra. Az intézmény segítené-e a környezetében újonnan alapított sportszervezetet? Teljes minta

49%


40%

Közép-Dunántúl

56%

Nyugat-Dunántúl

0%

Dél-Dunántúl

71%


49%

Észak-Alföld

56%

Dél-Alföld

73%

Kevesebb, mint 1 éve

50%

1-2 éve

22%

3-5 éve

30%

Több, mint 5 éve

50%


36%


44%


54%

59 fős, vagy nagyobb…

0%

61%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%



Felhasznált irodalom 1. Ablaka G. (2005): Civil társadalom az iszlám világban. A civil társadalom hatása a Közel-Kelet demokratizálódására. In: Szabó M. (szerk.) (2005): Civil társadalom: elmélet és gyakorlat. Rejtjel Kiadó, Budapest. 2. Adams A., Deane J. (2009): Exploring formal and informal dimensions of sports volunteering in England. European Sport Management Quarterly, Vol. 9, No. 2, 119140. Groningen, The Netherlands. 3. Andolina M. W., Jenkins K., Zukin C., Keeter S. (2003): Habits from home, lessons from school: influences on youth civic engagement. Political Science and Politics. 275-280. Washington DC. USA. 4. Bartal A. (2009): Önkéntesek és nem-önkéntesek jellemzői a 2008. évi Európai Érték vizsgálat tükrében. Tanulmány. Budapest. 5. Bartal A. M., Kmetty Z. (2010): A magyar önkéntesek motivációnak vizsgálata és a Magyar önkéntesmotivációs kérdőív (MÖMK) sztenderdizálásának eredményei. Tanulmány. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztálya. Budapest. 6. Bognár J., Trzaskoma-Bicsérdy G., Révész L., Géczi G. (2006): A szülők szerepe a sporttehetség-gondozásban.

KALOKAGATHIA

44/1-2.

86-95.

Semmelweis

University, Budapest. 7. Callary B. (2012): Women coaches as coach education program facilitators. Canadian Journal for Women in Coaching. 12/3. Coaching Association of Canada. Ottawa, ON, Canada. 8. Chang S. C., Fang C. L., Ling Y. C., Tsai B. K. (2011): Effects of socioeconomic status on leisure volunteering constraint: a structural equation model. Social behavior and personality. 39/4. 477-490. New Zealand. 9. Clary, E. G., Ridge, R. D., Stukas, A. A., Snyder, M., Copland, J., Haugen, J., Miene, P. (1998): Understanding and assessing the motivations of volunteers: A functional approach. Journal of Personality and Social Psychology. 74. 1516-1530. American Psychological Association. Washington, DC. USA. 10. Czakó Á., Harsányi L., Kuti É., Vajda Á. (1995): Lakossági adományok és önkéntes munka. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest



11. Czike K., Bartal A. (2005): Önkéntesek és nonprofit szervezetek – az önkéntes tevékenységet

végzők

motivációi

és

szervezeti

típusok

az

önkéntesek

foglalkoztatásában. Acta Civitalis. Budapest. 12. Czike K., Kuti É. (2006): Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció. Nonprofit kutatócsoport és önkéntes központ alapítvány. Budapest 13. Downward P. M., Ralston R. (2006): The sports development potential of sports event volunteering: insights from the XVII Manchester Commonwealth Games. European Sport Management Quarterly. 6/4. 333-351. Routledge. Abingdon, Oxon. United Kingdom. 14. Doherty A. (2006): Sport volunteerism: An intrudoction to the special isue. Sport Management Review. 9, 105-109. Bundoora. Victoria. Australia. 15. Du M. (2010): Job satisfaction among volunteers of the 2007 Special Olympics world summer games. Asian Journal of Physical Education & Recreation. 15/2. Hong Kong. 16. Engelberg T., Zakus D. H., Skinner J. L., Campbell A. (2012): Defining and measuring dimensionality and targets of the commitment of sport volunteers. Journal of Sport Management. 26. 192-205. Human Kinetics Publishers. Leeds, United Kingdom. 17. European Commission (2011): Communication from the commission to the European Parliament, the council, the European economic and social committee and the committee of the regions. COM(2011) 568. Brussels, Belgium. 18. Finkelstein M. A. (2011): Correlates of individualism and collectivism: Predicting volunteer activity. Social Behavior and Personality. 39/5. 597-606. Palmerston, New Zealand. 19. Frey B. S., Lorenz L. (1999): Does Pay Motivate Volunteers? Institute for Empirical Research in Economics University of Zurich. Switzerland. 20. Gáspár T. (2013): A társadalmi-gazdasági fejlettség mérési rendszerei. Műhely. Statisztikai Szemle, 91. évfolyam 1. szám, Budapest. 21. Gallagher, S. (1994): Doing Their Share: Comparing Patterns of Help Given by Older and Younger Adults. Journal of Marriage and the Family. 56. 567–578. Minneapolis, MN. USA 22. Géczi G., Sípos-Onyestyák N., Gősi Zs., Velenczei A., Pignitzky D. (2013): A létesítmények szerepe az eredményességben. In: Sterbenz T., Szőts G. (szerk.) 58 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


(2013): Verseny-pályán. Magyar Sporttudományi Füzetek. IX. 138-145. MSTT. Budapest. 23. Géczi G., Velenczei A., Nagy A., Bognár J. (2013): The planned development’s effect on the performance in ice hockey. APSRACT - Applied Studies in Agribusiness and Commerce. 7/1. 31-35. Agroinform Publishing House. Budapest. 24. Ifjúságügyi módszertani kézikönyv (2010) Mobilitás-Ifjúságügy Szakértőinek Társasága Alapítvány. Budapest. 25. Inglehart, R. (2003): Modernization and Volunteering. In Dekker, P.-Halman, L.: The Values of Volunteering. Cross-Cultural Perspectives. Kluwer Academic/Plenum Publishers. 55-70. New York. USA. 26. Jacobsen S. K., Carlton J. S., Monroe M. C. (2012): Motivation and Satisfaction of Volunteers at a Florida Natural Resource Agency. Journal of Park & Recreation Administration. Sagamore Publishing LLC. Urbana, IL. USA. 27. Jarvis N., Blank C. (2011): The importance of tourism motivations among sport event volunteers at the 2007 World Artistic Gymnastics Championships, Stuttgart, Germany. Journal of Sport & Tourism. 16/2, 129–147. Routledge. Abingdon, Oxon. United Kingdom. 28. Hadzi-Miceva K. (2007): Comparative analysis of the European legal systems and practices regarding volunteering. The International Journal of Not-for-Profit Law. 9/3. Washington, DC. USA. 29. Hankiss E. (1986): Diagnózisok 2. Magvető Kiadó, Budapest. 30. Helms S. E. (2006): Essays on volunteering. PhD dissertation. University of Maryland. USA. 31. Hurst M. (2012): Employer support of volunteering. Canadian Social Trends Catalogue. 11-008. Statistics Canada. Ottawa, Ontario. Canada. 32. Kasprzak K. (2011): More than a game: Tennis is a world of opportunity for 50-plus volunteers. The Journal on Active Aging. International Council on Active Aging, Vancouver, BC, Canada. 33. Kim M., Zhang J. J., Connaughton D. P. (2010): Comparison of volunteer motivations in different youth sport organizations. European Sport Management Quarterly, Vol. 10, No. 3, 343-365. Routledge. Abingdon, Oxon. United Kingdom. 34. Kovács T. A. (2007): A rekreáció főbb irányzatai: Civilizációs kihívások, rekreációs válaszok. Magyar Sporttudományi Szemle. 8/30. 3-12. Magyar Sporttudományi Társaság. Budapest. 59 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


35. Kuti É. (1998): Hívjuk talán nonprofitnak… A jótékonyság, a civil kezdeményezések és az állami keretekből kiszoruló jóléti szolgáltatások szektorrá szerveződése. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest. 36. Mihajlovic M., Komnenic N., Kastratovic E., Cilerdzic V. (2010): Volunteers in Sport Organizations. Sport Management International Journal Choregia. 6, Number 2, Sparta, Lakonia, Greece. 37. Mirsafian H., Mohamadinejad A. (2012): Sport volunteerism: a study on volunteering motivations in university students. Journal of Human Sport & Exercise. University of Alicante. Spain. 38. Muthuri J. N., Matten D., Moon J. (2009): Employee Volunteering and Social Capital: Contributions to Corporate Social Responsibility. British Journal of Management. 20/1. 75-89. British Academy of Management. London. United Kingdom. 39. Musick M. A., Wilson J. (2003): Volunteering and depression: the role of psychological and social resources in different age groups. Social Science & Medicine. 56/2. 259–269. Amsterdam, The Netherlands. 40. Onyestyák N., Kállai É. (2013): Önkéntesség a sport területén Magyarországon és az Európai Unió más tagállamaiban. Magyar Sporttudományi Szemle. 14/55. Budapest. 41. Perpék É. (2011): Önkéntesség és közösségfejlesztés. PhD Disszertáció. Corvinus Egyetem. Budapest. 42. Putnam, R. D. (2000): Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community. Simon and Schuster. New York, NY. USA. 43. Sakires J., Doherty A., Misener K. (2009): Role Ambiguity in Voluntary Sport Organizations. Journal of Sport Management. 23, 615-643. Champaign, IL. USA. 44. Schlesinger T., Nagel S. (2011): „Freiwilliges Engagement im Sportverein ist Ehrensache!" – Ein Modell zur Analyse der Mitarbeitsentscheidung in Sportvereinen. Sport und Gesellschaft. Lucius & Lucius Verlag. Stuttgart. Deutschland. 45. Shilbury D., Ferkins L. (2011): Professionalisation, sport governance and strategic capability. Managing Leisure. 16, 108–127. Routledge. Abingdon, Oxon. United Kingdom. 46. Smith, D. H. (1994): Determinants of Voluntary Association Participation and Volunteering: A Literature Review. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly. 23. 243–263. Indianapolis, IN. USA. 60 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


47. Sterbenz T., Géczi G. (2012): Sportmenedzsment. Jegyzet. Semmelweis Egyetem, Budapest. 48. Socci B. (2012): Crossing borders: A Canadian volleyball team volunteers in a Mexican border town and learns many important lessons along the way. Volleyball Magazine. Madavor Media. Braintree, MA. USA. 49. Surujlal J. (2010): Volunteer motivation in special events for people with disabilities. African Journal for Physical, Health Education, Recreation and Dance. Vol. 16, No. 3 pp. 460-474. Thohoyandou. South Africa. 50. Szűcs Z. G., Tóth Cs. (2005): Vitatézisek a civil társadalom koncepciójához. In: Szabó M. (szerk.) (2005): Civil társadalom: elmélet és gyakorlat. Rejtjel Kiadó, Budapest. 51. Taylor, P. (2004). Sport and Volunteering. In Driving Up Participation: The Challenge for Sport: Academic Review Papers Commissioned by Sport England as Contextual Analysis to Inform the Preparation of the Framework for Sport in England. 101-108. Sport England. London. United Kingdom 52. Unger L. S., Thumuluri L. K. (1997): Trait Empathy and Continuous Helping: The Case of Voluntarism. Journal of Social Behavior and Personality. 1997, Vol. 12, No. 3, 785-800. Corte Madera, Canada. 53. Vézina M., Crompton S. (2012): Volunteering in Canada. Canadian Social Trends Catalogue. 11-008. Statistics Canada. Ottawa, Ontario. Canada. 54. Warner S., Newland B. L., Green B. C. (2011): More than motivation: Reconsidering volunteer management tools. Journal of Sport Management. Human Kinetics Publishers. Leeds, United Kingdom. 55. Wiersma L. D., Sherman C. P. (2005): Volunteer Youth Sport Coaches' Perspectives of Coaching Education/Certification and Parental Codes of Conduct. Research Quarterly for Exercise and Sport. 76/3. American Alliance for Health, Physical Education, Recreation & Dance. Philadelphia, PA. USA. 56. Wilson, J., Musick, M. A. (1997): Who Cares? Toward an Integrated Theory of Volunteer Work. American Sociological Review. 62. 694–713. Washington, DC. USA. 57. Wojciechowsky M. (2006): Giving back to the community. Magazine of Physical Therapy. 52-59. Alexandria. USA.



Internetes hivatkozások: 1. 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500088.TV – letöltés ideje 2014-04-07) 2. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV 2014-04-07) 3. Aarhus Declaration on Voluntary Work in Sport

-

letöltés

ideje

(http://kum.dk/Nyheder-ogPresse/Pressemeddelelser/2002/November/Presseinvitation-til-EUsportsministermode/EU-sportsministerkonference-i-Arhus---21-22-november/TheAarhus-Declaration-on-Voluntary-Work-in-Sport/ - letöltve 2014-04-07) 4. Clinton W. J. (1997): "Statement on Signing the Volunteer Protection Act of 1997," Online by Peters G. and Woolley J. T.: The American Presidency Project. (http://www.presidency.ucsb.edu/ws/?pid=54286 – letöltés ideje 2014-04-07) 5. Fehér könyv a sportról (http://ec.europa.eu/sport/documents/white-paper/whitepaper-short_hu.pdf - letöltés ideje: 2011-08-16) 6. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 KSH (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/nonprof06.pdf - letöltés ideje: 2014-04-07) 7. Happy Planet Index. New Economics Foundation. London. United Kingdom. (http://www.happyplanetindex.org/about/ - letöltés ideje: 2014-04-07) 8. Online kutatás az önkéntességről a lakosság körében (http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/gyorsjelentes.pdf - letöltés ideje: 201108-16) 9. Quality of Life Index. Economist Intelligence Unit. London. United Kingdom (http://www.economist.com/media/pdf/QUALITY_OF_LIFE.pdf - letöltés ideje: 2014-04-07) 10. Sport and Physical Activity (http://www.mhfi.org/sportandphysical.pdf - letöltés ideje: 2014-04-07) 11. United Nations (2011): State of the world’s volunteerism report. (http://www.unv.org/fileadmin/docdb/pdf/2011/SWVR/English/SWVR2011_full_ %5B03%5D_overview.pdf – letöltés ideje 2014-04-07) 62 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


12. United Nations (2001): General Assembly, 56/38. Recommendations on support for volunteering. (http://www.unv.org/fileadmin/docdb/pdf/2002/a56r038-e.pdf - letöltés ideje 201404-07) 13. Volunteering in the European Union (2010. 02. 17.) - Educational, Audiovisual & Culture Executive Agency (EAC-EA), Directorate General Education and Culture (http://ec.europa.eu/citizenship/pdf/doc1018_en.pdf - letöltés ideje: 2014-04-07) 14. 15. Sport and Physical Activity (2009) Special Eurobarometer (http://www.mhfi.org/sportandphysical.pdf) 15. Sport and Physical Activity (2014) Special Eurobarometer 412. (http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_412_en.pdf) VLV: Edzés helyett árvízvédelem. (http://vlv.hu/news/8022/edzes-helyett-arvizvedelem - letöltés ideje: 2014-04-07) 16. www.onkentes.hu



Mellékletek Kérdőívek Sport és önkéntesség kutatás 18+ kérdőív ÉS 15-29 évesek

Először a sportolási szokásokkal kapcsolatban szeretnék feltenni néhány kérdést. S1. Sportol-e Ön? Sportolás alatt az ismert sportágak gyakorlásán kívül olyan közepes vagy magas intenzitású testmozgást is értünk, amit legalább 10 percig megszakítás nélkül végez. Például séta, kerékpározás, kertészkedés, ásás. 1

igen

2

nem

9

NT/NV

S2. Milyen gyakran sportol Ön? (HA S1=1) 1

hetente legalább 5 alkalommal

2

hetente 3-4 alkalommal

3


4

havonta 1-3 alkalommal

5

ritkábban

9

NT/NV

S3. Hol szokott Ön sportolni, testmozgást végezni? Több választ is megjelölhet! (HA S1=1) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

otthon iskolában sportpályán uszodában munkahelyen edzőteremben fitneszklubban művelődési házban a szabadban (parkban, erdőben, mezőn) útközben

igen 1 1 1 1 1 1 1 1 1

nem 2 2 2 2 2 2 2 2 2

NT/NV 9 9 9 9 9 9 9 9 9

1

2

9



88

egyéb helyen, éspedig:…

1

2

9

S4. Szokott-e Ön… 1

rendszeresen intenzív sétát tenni

1

2

9

2

rendszeresen kerékpározni

1

2

9

S5. Van-e Önnek gyermeke? 1

igen, egy van

2

igen, több van

3

nincs

S6. Milyen gyakran sportolnak gyermekei a testnevelés órán kívül? (HA S5<3) 1


2


3


4


5

ritkábban

6

soha

9

NT/NV

S7. Az iskolán kívül hol sportol(nak) gyermeke(i)? (HA S5<3 ÉS S6~=6 ) 1 3 4 5 6 7 8 9 10 88

otthon sportpályán uszodában munkahelyen edzőteremben fitneszklubban művelődési házban a szabadban (parkban, erdőben, mezőn) útközben egyéb helyen, éspedig:…

igen 1 1 1 1 1 1 1 1

nem 2 2 2 2 2 2 2 2

NT/NV 9 9 9 9 9 9 9 9

1 1

2 2

9 9

S8. Milyen gyakran végez Ön másfajta, klasszikusan nem sportnak minősülő testmozgást? (Gondoljon arra, hogy például milyen gyakran jár dolgozni kerékpárral, milyen gyakran kertészkedik, sétál, táncol, stb.) 1




2


3


4


5

ritkábban

6

soha

9

NT/NV

S9. Milyen sportokat űz? (Kérem, legfeljebb 3 sportágat soroljon fel!) (HA S1=1) 1 2 3 9

NT/NV

S10.

Tagja-e Ön sportegyesületnek?

1

igen

2

nem

9

NT/NV

S11.

Véleménye szerint Ön szerint eleget sportol? (HA S1=1)

1

igen

2

nem

9

NT/NV

S12. Kérem, mondja meg, mennyire elégedett ön az alábbiakkal: egyáltalán nem, inkább nem, igen is, meg nem is, inkább igen, vagy teljes mértékben igen? egyáltalán nem

inkább nem

igen is, meg nem is

inkább igen

teljes mértékben igen

NT/NV

1 egészségi állapota

1

2

3

4

5

9

2 edzettségi

1

2

3

4

5

9



szintje 3 külseje (megjelenése)

1

2

3

4

5

9

4 közérzete

1

2

3

4

5

9

5 sportolási lehetőségei

1

2

3

4

5

9

S13. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 88

Ön miért sportol? Több választ is megjelölhet! (HA S1=1)

RANDOM hogy egészségesebb legyen hogy jobban nézzen ki hogy ellensúlyozza az öregedés hatásait szórakozás céljából kikapcsolódás céljából hogy a barátaival legyen hogy új ismerősöket szerezzen hogy más kultúrákkal ismerkedjen meg fizikai teljesítőképességének növelése érdekében fittsége fejlesztése miatt súlyának megtartása miatt önbizalma erősítéséért képességei fejlesztése miatt a verseny kedvéért a társadalmi beilleszkedésért egyéb okból, éspedig:…

igen 1

nem 2

NT/NV 9

1 1

2 2

9 9

1 1 1 1

2 2 2 2

9 9 9 9

1

2

9

1

2

9

1 1

2 2

9 9

1 1

2 2

9 9

1 1

2 2

9 9

1

2

9

S14. Ön miért nem sportol? (HA S1~=1) Ön miért nem sportol gyakrabban? (HA S2=4 vagy5) Több választ is megjelölhet! 1 2 3 4

RANDOM nincs ideje túl drága nem szereti a versengést nincsenek megfelelő sportolási lehetőségek a környékén

igen 1 1 1 1

nem 2 2 2 2

NT/NV 9 9 9 9



5 6 7 8 9 10 88

egészségi állapota nem engedi hiányoznak a társak a sportoláshoz nincs kedve hozzá nem tudja megoldani a gyermekfelügyeletet nincs hozzá szakember kishitűség /szégyenérzet miatt egyéb okból, éspedig:…

1

2

9

1

2

9

1 1

2 2

9 9

1 1

2 2

9 9

1

2

9

S15. Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: egyáltalán nem, inkább nem, igen is, meg nem is, inkább igen, vagy teljes mértékben igen? RANDOM

1

A környéken, ahol élek, elegendő lehetőség van testmozgásra, sportolásra, fizikai aktivitásra.

egyáltalán nem

inkább nem

igen is, meg nem is

inkább igen


NT/NV

1

2

3

4

5

9

2

A testmozgás, a sport nem igazán érdekel.

1

2

3

4

5

9

3

Sportolás helyett mással töltöm a szabadidőmet.

1

2

3

4

5

9

4

A településem önkormányzata nem tesz eleget a lakók testmozgásáért.

1

2

3

4

5

9

5

Szeret(t)em a testnevelés órákat.

1

2

3

4

5

9

6

A sportolás inkább férfias, mint nőies tevékenység.

1

2

3

4

5

9



S16.A háztartásuk teljes havi jövedelmének kb. hány százalékát fordítják sportra? …% 999 NT/NV

A következőkben az önkéntes tevékenységről fogom kérdezni. Az önkéntesen végzett tevékenység alatt azt értem, amelyért végzője nem fogad el anyagi ellenszolgáltatást, és amelyet önmaga és családja esetleges hasznán túl elsősorban más személyek, társadalmi csoportok, a közösség épülése érdekében végez. Ö1.

Végez-e önkéntes tevékenységet?

1

igen, alkalmanként

2

igen, rendszeresen

3

nem

9

NT/NV

Ö2.

több mint 40 órát

2

havonta 21-40 órát

3

havonta 6-20 órát

4

havonta 1-5 órát

5

kevesebb, mint havi 1-5 órát

9

NT/NV

Ö3. 1 2 3 4 5

Mennyi időt tölt önkéntes tevékenységgel? (HA Ö1<3)

1

Amikor önkéntes tevékenységet végez, Ön…? (HA Ö1<3)

egyedül önkénteskedik? 2-3 fős társaságban önkénteskedik? 4-10 fős társaságban önkénteskedik? 11+ fős társaságban önkénteskedik? változó, hogy mekkora társaságban

igen 1 1

nem 2 2

1

2

1

2

1

2



önkénteskedik?

Ö4. Milyen típusú önkéntes tevékenységet végez? (Több válasz lehetséges!) (HA Ö1<3) Ö5. Ilyen szervezetben végzi-e a munkát? (HA Ö1<3 ÉS Ö4_x=1 az adott sorban) Ö4.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 88 99

sport kultúra-oktatás segélyezés közösségi-szociális vallási környezetvédelmi idősekkel foglalkozó ifjúsági fogyatékossággal élőkkel foglalkozó szakmai kereskedelmi kisebbségi politikai fogyasztóvédelmi spontán egyéb helyen, éspedig:… NT/NV

igen

nem

1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2

Ö5. Ilyen szervezetben végzi-e a munkát? 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1

Ö6. Sporttal kapcsolatban végezne-e szívesen önkéntes tevékenységet? (HA Ö4_1~=1 VAGY Ö5_1~=1) 1

igen

2

nem

9

NT/NV

Ö7. A sportban milyen területen végez(ne) szívesen önkéntes tevékenységet? (Ö4_1=1 VAGY Ö6=1) 1 2 3 4 5 6

iskolai és diáksport szabadidősport fogyatékosok sportja élsport idősek sportja egyetemi/főiskolai sport

igen 1 1 1 1 1 1

nem 2 2 2 2 2 2

NT/NV 9 9 9 9 9 9



Ö8. A sportban milyen önkéntes tevékenységeket végez(ne) szívesen? (Ö4_1=1 VAGY Ö6=1) igen

nem

NT/NV

1

sportvezetés

1

2

9

2

edzősködés

1

2

9

3

eseményszervezés

1

2

9

4

toborzás

1

2

9

5

oktatás/képzés

1

2

9

6

létesítmény fenntartás (pl. takarítás, karbantartás)

1

2

9

7

lobbizás, támogatószerzés, marketing

1

2

9

8

logisztika

1

2

9

9

étkeztetés

1

2

9

10

játékvezetés, zsűrizés

1

2

9

11

sportoló felügyelet, kíséret

1

2

9

88

egyéb, éspedig:…

1

2

9

Ö9. Sporton belüli önkéntesség esetében melyik szerep illik/illene a legjobban Önre? (Ö4_1=1 VAGY Ö6=1) 1

sportvezető

2

edző

3

technikai segítő

4

logisztikai segítő

5

játékvezető

6

zsűri

7

lobbizás

8

sportoló felügyelet

88

egyéb

99

NT/NV



Ö10. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Ön azért végez önkéntes tevékenységet, mert…? (HA Ö1<3)

RANDOM! jó érzés segíteni szervezeti kötődése van családi indíttatása van konkrét célja van közösséghez kapcsolódása van szabadidő eltöltés miatt fontosnak tartja megteheti tapasztalatszerzéshez fontosnak tartja ismerősök példájából látta környezet javításához fontosnak tartja az önismerethez fontosnak tartja hálából fontosnak érzi szakmai fejlődéséért szükségesnek érzi hirtelen ötlet szolgáltatás javításának céljából szükségesnek érzi rábeszélték új munkahelyén szükséges adókedvezményéhez szükséges előnyökkel jár költségtérítés jár utána kapcsolati tőkét alakíthat ki általa elismerést kap másoktól jó buli együttérzésből

Ö11.

igen 1 1 1 1 1

nem 2 2 2 2 2

NT/NV 9 9 9 9 9

1

2

9

1 1

2 2

9 9

1

2

9

1

2

9

1

2

9

1 1

2 2

9 9

1 1

2 2

9 9

1 1

2 2

9 9

1

2

9

1 1 1

2 2 2

9 9 9

1 1 1

2 2 2

9 9 9

Ön szerint…

van-e pénzben kifejezhető értéke az önkéntes tevékenységnek? van-e pénzben ki nem fejezhető értéke az önkéntes tevékenységnek? környezetében az önkéntes

igen

nem

1

2

1

2

NT/NV 9

9



tevékenységet végzőket jobban megbecsülik?

1

2

9

Ö12. Ön szerint mekkora részét (hány százalékát) adja az EU-ban az önkéntes tevékenység a GDP-nek? …százalék

NT/NV 999

Ö13. Az alábbi területeken mennyire tartja hasznosnak az önkéntességet? Jelölje egy ötfokú skálán úgy, hogy az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem tartja hasznosnak, az 5-ös pedig azt, hogy teljes mértékben hasznosnak tartja. (MINDENKITŐL) 1 2 3 4 5 6 7 8 9

egyáltalán nem 1 1 1 1 1 1 1 1 1

vallás nevelés oktatás sport tudomány üzlet egészségügy szociális ügy kultúra

NT/NV

4

teljes mértékben 5

4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5

9 9 9 9 9 9 9 9

2

3

4

2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3

9

Ö14. Ön jó néven venné, ha kapna ismertető anyagot az Ön környezetében található önkéntes tevékenység lehetőségeiről? 1

igen

2

nem

9

NT/NV

Ö15.

Ajánlaná ismerőseinek az önkéntes tevékenységet?

1

igen

2

nem

9

NT/NV

Ö16. Ismer olyan sportszervezetet az Ön környezetében, amely vár önkéntes tevékenységet végzőket? 73 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


1

igen

2

nem

9

NT/NV

Most a sportszervezéssel kapcsolatban tennék fel Önnek kérdéseket. J1.Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (MINDENKITŐL) 1

igen

2

nem

9

NT/NV

J2.Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? (MINDENKITŐL) (HA J1=1) 1

gyakrabban, mint hetente

2

hetente

3

havonta többször

4

havonta-kéthavonta

5

évente 1-2 alkalommal

6

ritkábban, mint évente

7

soha

9

NT/NV

J3.Milyen gyakorisággal vesz részt EZEKEN a rendezvényeken? (HA J1=1) 1

gyakrabban, mint hetente

2

hetente

3

havonta többször

4

havonta-kéthavonta

5

évente 1-2 alkalommal

6

ritkábban, mint évente

7

soha

9

NT/NV



J4.Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? Több választ is megjelölhet! (HA J3<7) 1 2 3 4 5 6

vállalat, gazdasági társaság sportszövetség sportegyesület más civil szervezet önkormányzat oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás) egyéb, éspedig:… NT/NV

7 9

igen 1 1 1 1 1 1

nem 2 2 2 2 2 2

1 1

2 2

J5.Összességében mennyire elégedett ezeknek a rendezvényeknek a színvonalával? Jelölje egy ötfokú skálán úgy, hogy az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem elégedett, az 5-ös pedig azt, hogy teljes mértékben elégedett. (HA J3<7) 1

egyáltalán nem elégedett

2

2

3

3

4

4

5

5

9

NT/NV

J6.Az ön által látogatott rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? (HA J3<7) 1

igen

2

nem

9

NT/NV

J7.Gondoljon az Ön által legutóbb látogatott szabadidősporteseményre! Ez olyan rendezvény, aminek volt folytatása, rendszeresen megrendezésre kerül? (HA J3<7) 1

igen

2

nem

9

NT/NV

J8.Ismeri-e lakóhelyének önkormányzata szabadidősporttal kapcsolatos elképzeléseit (sportstratégiáját)? (MINDENKITŐL) 1

igen



2

nem

9

NT/NV

J9.Volt lehetősége kifejteni erről a véleményét? (HA J8=1) 1

igen

2

nem

9

NT/NV

J10. Összességében mennyire elégedett… Jelölje egy ötfokú skálán úgy, hogy az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem elégedett, az 5-ös pedig azt, hogy teljes mértékben elégedett. (MINDENKITŐL) egyáltalán nem

inkább nem

igen is, meg nem is

inkább igen


NT/NV

1

a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények mennyiségével?

1

2

3

4

5

9

2

a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetőségével?

1

2

3

4

5

9

J11. Az ön lakóhelyén elérhető sportágak megfelelnek az Ön igényeinek? Egy ötfokú skála segítségével válaszoljon, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem felelnek meg, az 5-ös pedig azt, hogy teljes mértékben megfelelnek. 1

egyáltalán nem felelnek meg

2

2

3

3

4

4

5

teljes mértékben megfelelnek

9

NT/NV

Végül speciális sporttevékenységgel kapcsolatban kérdezném. 76 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


F1. Mennyire zavarná Önt, ha együtt kellene sportolnia… Jelölje egy ötfokú skálán úgy, hogy az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem zavarná, az 5-ös pedig azt, hogy teljes mértékben zavarná. (RANDOM!)

egyálta lán nem

inkább nem

igen is, meg nem is

inkább igen

teljes mérték ben igen

NT/NV

1

mozgáskorlátozot t személlyel

1

2

3

4

5

9

2

látássérült személlyel

1

2

3

4

5

9

3

hallássérült személlyel

1

2

3

4

5

9

4

értelmi sérült személlyel

1

2

3

4

5

9

6

kövér emberrel

1

2

3

4

5

9

F2. Az Ön lakóhelyén van-e lehetősége a fogyatékkal élőknek… igen

nem

NT/NV

1

szakember segítségét kérnie sportoláshoz

1

2

9

1

2

9

2

speciális sporteszközöket igénybe vennie sportoláshoz

3

akadálymentesített sportpályát használnia

1

2

9

akadálymentesített öltözőt/tisztálkodóhelyiséget használnia

1

2

9

4

1

2

9

5

akadálymentesített megközelíthetőséget biztosítanak a sportpályák környékéhez

F3. Ön szerint mennyire biztosított az esélyegyenlőség egy fogyatékkal élő számára… Jelölje egy ötfokú skálán úgy, hogy az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem biztosított, az 5-ös pedig azt, hogy teljes mértékben biztosított. 1– 2 egyáltalán nem

3

4

5 – teljes NT/NV mértékben igen



a sportolási lehetőségek tekintetében?

1

2

3

4

5

9

1

az 1 akadálymentesítettség tekintetében?

2

3

4

5

9

2

sportra fordítható támogatások területén?

2

3

4

5

9

3

1

Demográfia D1. A kérdezett neme: (CSAK JELÖLD!) 1 férfi 2 nő Végül még néhány olyan, a háztartásukra vonatkozó kérdést szeretnék feltenni, amelyek az adatok feldolgozáshoz szükségesek. D2. Ön melyik évben született?

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

D3. Melyik megyében lakik? Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok

J12. 1 2 3 4

12 13 14 15 16 17 18 19 20 99

Az Önök intézményében …?

végeznek önkéntes munkát pénzzel támogatják az önkéntes munkát adományokkal támogatják az önkéntes munkát nem vesznek részt önkéntes munkában

J13.

Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala nem mondja meg

igen 1

nem 2

NT/NV 9

1

2

9

1

2

9

1

2

9

Hány önkéntes dolgozik az Önök intézményében?



…. fő 999999999

NT/NV

J14.

Hány önkéntes dolgozik az Önök intézményében a sport területén?

…. fő 999999999

NT/NV

J15. Az Önök intézményében szükség lenne-e önkéntesek munkájára? 1

igen

2

nem

9

NT/NV

J16.

Hány önkéntes munkájára lenne szükség az önök intézményében?

…. fő 999999999

NT/NV

J17.

Az Önök intézményében szükség lenne-e önkéntesek munkájára a sport területén?

1

igen

2

nem

9

NT/NV

J18.

Hány önkéntes munkájára lenne szükség az önök intézményében a sport területén?

…. fő 999999999

NT/NV

J19. 1 2 3 4 5 6 7

Milyen tevékenységet végeznének/végeznek az Önök intézményében az önkéntesek a sport területén? TÖBB VÁLASZ LEHETSÉGES igen nem NT/NV sportvezetés 1 2 9 edzősködés 1 2 9 eseményszervezés 1 2 9 toborzás 1 2 9 oktatás/képzés 1 2 9 létesítmény fenntartás 1 2 9 (pl. takarítás, karbantartás) lobbizás, 1 2 9



8 9 10 11 88

támogatószerzés, marketing logisztika étkeztetés játékvezetés, zsűrizés sportoló felügyelet, kíséret egyéb, éspedig:…

1 1 1 1

2 2 2 2

9 9 9 9

1

2

9

J20.

Milyen csatornákon kerestek vagy keresnének önkénteseket? TÖBB VÁLASZ LEHETSÉGES igen nem NT/NV 1 2 9

1

tv

2 3 4 5

rádió írott sajtó internet közösségi média személyesen (pl. barátok, rokonok) faliújság egyéb helyről, éspedig:…

6 7 8

1 1 1 1

2 2 2 2

9 9 9 9

1

2

9

1

2

9

1

2

9

J21.

Ön szerint, ha a közösségi médiában aktívabb lenne az önkéntes tevékenység lehetőségének hirdetése, többen önkénteskednének?

1 2 9

igen nem NT/NV

J22.

Ha az Önök környezetében elindulna egy új sportegyesület, vagy sportprogram, az Önök intézménye vállalna ebben önkéntes munkát? (MINDENKITŐL)

1

igen

2

nem

9

NT/NV

DEMOGRÁFIA AZ INTÉZMÉNYRŐL: D1. Hány alkalmazottja van az Önök intézményének(átlagos statisztikai létszám)? Alkalmazottak száma: ………………………….… fő D6. Hány éve működik az Önök intézménye? 1 – Kevesebb, mint 1 éve 2 – 1-2 éve 3 – 3-5 éve 4 – Több, mint 5 éve 9 – NT/NV D7. Az intézmény székhelyének település típusa:



1 2 3 4 5 9

– Budapest – Megyei jogú város – Város – Község - Tanya – NT/NV

D11. Pontosan mi az Ön beosztása ennél az intézménynél?



Táblázatok jegyzéke 1. táblázat. Hazai önkéntességi típusok

7. oldal

2. táblázat. Az önkéntesek, a szervezetek és az önkéntes munka jellemzői Magyarországon és az EU-ban

10. oldal

3. táblázat. 18 éven felüliek – 1000 fős személyes kutatás 4. táblázat. 15-29 éves magyar lakosság - 3000 fős személyes kutatás 5. táblázat. A 15-29 éves magyar lakosság - 5000 fős online kutatás

29. oldal 29. oldal 30. oldal

6. táblázat. Intézményi kutatás – 300 fős telefonos kutatás 31. oldal 7. táblázat. Milyen terület érdekelné az önkéntest a sportban? N=1000 43. oldal 8. táblázat. Milyen terület érdekelné az önkéntest a sportban? N=3000 44. oldal 9. táblázat. Milyen terület érdekelné az önkéntest a sprotban? N=5000 45. oldal 10. táblázat. Összesítő eredmények az intézményi önkéntességről és annak típusáról 51. oldal 11. táblázat. Az igényelt önkéntes munka típusa 53. oldal 12. táblázat. Az önkéntesek elérési útja 54. oldal



Ábrák jegyzéke 1. ábra. Az önkéntesség aránya 2009-ben és 2014-ben az EU-ban 17. oldal 2. ábra. Mennyi időt tölt önkéntes munkával a sportban? 18. oldal 3. ábra. A hazai önkéntes adatok az időtartammal kapcsolatban az Eurobarometerek alapján 19. oldal 4. ábra. Az önkéntesek választása a feladatok közül 19.oldal 5. ábra. Önkéntesek arányát összehasonlító táblázat 1995, 2004 és 2014 évi felmérések alapján 32. oldal 6. ábra. A végzettségek megoszlása a 136 önkéntes között 32. oldal 7. ábra. Összesítés az 1000 fős reprezentatív felmérés alapján az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban 33. oldal 8. ábra. Összesítő ábra munkvégzés időtartamáról 34. oldal 9. ábra. A 3000 fős offline minta adatai a munkavégzés iőtartamáról 35. oldal 10. ábra. Az 5000 fős offline minta adatai a munkavégzés iőtartamáról 35. oldal 11. ábra. Az önkéntes tevékenységgel eltöltött órák száma havi bontásban, nemek szerint 36. oldal 12. ábra. Önkéntes munka időtartama a három felmérés alapján 2014-ben 36. oldal 13. ábra. Az önkéntesek munkavégzésének közösségi vonásai 37. oldal 14. ábra. Önkéntesek paraméterei a sport területén az 1000 fős reprezentatív minta alapján 2014-ben 37. oldal 15. ábra. A sportban önkénteskedők paraméterei a 3000 fős mintán 38. oldal 16. ábra. A sportban önkénteskedők paraméterei az 5000 fős mintán 38. oldal 17. ábra. Sportszervezeti önkéntesség 39. oldal 18. ábra. Az 1000 fős minta eredményei a szervezeti munkavégzést illetően 39. oldal 19. ábra. A 3000 fős minta eredményei a szervezeti munkavégzést illetően 40. oldal 20. ábra. Az 5000 fős minta eredményei a szervezeti munkavégzést illetően 40. oldal 21. ábra. Hajlandósági arány az önkéntes munka végzésére 41. oldal 22. ábra. Hajlandósági arány az önkéntes munka végzésére a sport területén az 1000 fős mintán 41. oldal 23. ábra. Hajlandósági arány az önkéntes munka végzésére a sport területén a 3000 fős mintán 42. oldal 24. ábra. Hajlandósági arány az önkéntes munka végzésére a sport területén az 5000 fős mintán 42. oldal 25. ábra. A sportban milyen önkéntes tevékenységeket végez(ne) szívesen? 46. oldal 26. ábra. Az önkéntesek motivációja a kérdőív alapján I 46. oldal 27. ábra. Az önkéntesek motivációja a kérdőív alapján II 47. oldal 28. ábra. Az önkéntesség pénzben kifejezhető mértéke és az önkéntesek megbecsülése az 1000 fős reprezentatív mintán 47. oldal 29. ábra. Vélelmezett GDP részesedése az önkéntes tevékenység értékének az EU-n belül 48. oldal 30. ábra. Az önkéntesség hasznosság a társadalmi alrendszerekben a kérdőívek alapján 48. oldal 31. ábra. Az önkéntes tevékenység hasznossága a sport területén 49. oldal 32. ábra. Az önkéntes lehetőségről szóló információ fogadása és továbbítása 49. oldal 83 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


33. ábra. A megkérdezettek tájékozottsága az önkénteseket váró szervezetekről 50. oldal 34. ábra. Az összes és a sport területén önkéntesek aránya a többi dolgozóhoz képest az intézményekben 52. oldal 35. ábra. Intézményi igény az önkéntes munkára általában és a sport területére 52. oldal 36. Önkéntesre való igény a szervezetekben főre bontva 53. oldal 37. ábra. Az intézmény segítené-e a környezetében újonnan alapított sportszervezetet? 55. oldal


Összegző tanulmány. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül

Recommend Documents