Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül

TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment és -szervezési jó gyakorlatok

Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül Magyar Sportmenedzsment Társaság

Magyar Sporttudományi Társaság

A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció

A projekt eredményei megtekinthetők a www.sportmenedzsment.hu honlapon

Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül Szerző: Dr. Géczi Gábor Projekt szakmai vezető, szerkesztő: Dr. Farkas Judit Grafikus, műszaki szerkesztő: Sütő Dávid Zsolt A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A projektben sor kerül a sport nemzetközi - különösen európai - dimenzióinak megfelelő hazai tartalmak feltárására. Tudományos alapossággal megtörténik a szabadidős célú fizikai aktivitásban rejlő egészségfejlesztő, sportszociológiai, oktatáspolitikai, a társadalmi felelősségvállalás és kohézió erősítését szolgáló értékek magyarországi kiteljesítési lehetőségeinek azonosítása. Nemzetközi kitekintésben is bemutatásra kerül a jelenlegi és a célokat szolgáló ideális jogi/szakpolitikai eszközrendszer, humán-erőforrás és szervezeti adottságok, és a sportágazat elemzett célcsoportjaira jellemző országos felmérésekkel nyert adatok. Budapest, 2014

Magyar Sportmenedzsment Társaság Elérhetőségeink: Magyar Sportmenedzsment Társaság 1123 Budapest, Alkotás utca 44. Tel: +36 (1) 487- 9248 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] www.sportmenedzsment.hu

Magyar Sporttudományi Társaság Konzorciumi partnerünk elérhetőségei: Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sport Háza 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel: +36 (1) 460-6980 E-mail: [email protected] www.sporttudomany.hu


Tartalom: A Projektről általában

4

Önkéntesség és a sport

6

A sporthoz kapcsolódó önkéntes tevékenységek típusai

10

Az önkéntesek kapcsolódási pontjai a sportban

11

Az önkéntesek bevonhatósága a sportba

11

Szabályozás, jogszabályi háttér

12

Módszerek

13

A kutatás eredményei

15

Egyénre vonatkozó kérdések

15

Intézményekre vonatkozó kérdések

26

Cselekvési iránymutatások az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzésére a sporton keresztül

28

Felhasznált irodalom Táblázatok jegyzéke

34 39

TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül

A Projektről általában A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása című, a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Sportmenedzsment Társaság konzorciuma által megvalósított TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok c. pályázati felhívás, a lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció keretében valósul meg. A projekt célja, hogy olyan objektív, mérhető és aktuális eredményekkel, ösztönzőkkel szolgáljon a döntéshozók és szolgáltatók számára államháztartáson belül és kívül, amely egyrészt hivatkozhatóvá válik a stratégiaalkotási, döntéshozási folyamatokban, másrészt megerősíti a testmozgás, a fizikai aktivitás és a sport, mint jelentős nemzetgazdasági ágazat pozícióját a 2014 és 2020 közötti pénzügyi, tervezési és programozási időszakban. A fejlesztés célja, hogy a fizikai aktivitás és a sport magyarországi társadalmi és jogi környezethez illeszkedő tudományos és sportmenedzsment tartalmait és eszközeit feltárja. Cél továbbá, hogy e tartalmakkal és ismeretekkel a helyi önkormányzati, vagy területi államigazgatási feladatokat ellátó döntéshozók (pl. megyei önkormányzati képviselők, köz- és kormánytisztviselők, költségvetési intézményekben dolgozó közalkalmazottak) és a sportélet gyakorlati szervezésében részt vevő szakemberek megismerkedjenek, azokat elsajátítsák, és képessé váljanak azok átadására, személyes készségeikbe, illetőleg a szervezeti kompetenciákba építésére.

4-5

A fejlesztés célja ezen túlmenően, hogy elősegítse a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában a sporttudomány, a diák- és a szabadidősport kapcsán megfogalmazott célok és beavatkozások megvalósítását, preventív jellegű válaszokat adjon a célcsoportra (is) egyre inkább jellemző közegészségügyi kihívásokra, mint például az egyre gyakoribb elhízásra, korai diabéteszre, és a kardiovaszkuláris betegségekre, figyelembe vegye a célcsoportba tartozók eltérő környezeti, szocio-kulturális, ill. korcsoportra jellemző adottságait, érdeklődését, valamint motivációjának lehetőségeit. A projekt legmeghatározóbb eredményeiként azon hiánypótló elemzések, ismeretanyagok, iránymutatások, ajánlások megszületése jelölhető meg, melyek az egészségfejlesztési célkitűzésekhez kapcsolhatók, közérthetőek, és sportszervezési szemszögből mutatják be elsősorban a sport- és a társadalomtudományok, a sportegészségügy, a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a közigazgatás és a sportszolgáltatások területén fennálló helyzetet, kitörési pontokat.


Kutatási tématerületek 1. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. 2. Társadalmi befogadás a sportban és a sport által: hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők és nők sportja. 3. Oktatás, képzés és képesítések a sportban és sportolói kettős karrier a köz- és felsőoktatásban. 4. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül. 5. Jó kormányzás a sportban. 6. Jó gyakorlatok a sportszervezés és sportmenedzsment területén. 7. Innovatív és kreatív kommunikációs, média- és marketing tartalmak az egészségfejlesztést szolgáló fizikai aktivitás fokozásának szolgálatában.

A projekt keretében a fenti hét téma mellett sor került egy átfogó adatgyűjtésre a diák-, hallgatói és szabadidősport területén: sportlétesítmények, szervezeti és humán (sportszakember) adatok felmérése. a módszertani eredmények ismertetésére és tudatosítását szolgáló érzékenyítő és szemléletformáló rendezvények szervezésére a megyei és fővárosi szintű döntéshozók-vezetők, igazgatási szakemberek számára. egy önálló adatbázis alapú szabadidősport portál kifejlesztésére www.mozgasmonitor.hu címen amely tájékoztatást nyújt az egészségfejlesztő testmozgással összefüggő aktuális magyar adatokról, sportmenedzsment, sportszervezési és sporttudományi szempontból releváns információkról.


Önkéntesség és a sport Az önkéntesség a sport alapját képezi, és nemcsak a sportoló részéről, hanem a benne dolgozók részéről is értelmezhető. Értéket teremt, és egyéb előnyökkel kecsegtet, gondoljunk csak a kapcsolati tőkére, amelyet az önkéntes munka során lehet kiépíteni. Meghatározó dokumentum a sport és az önkéntesség szempontjából a Lisszaboni Szerződés sportról szóló 165-ös cikke, amely a következőket mondja ki: „Az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításhoz”. Az Európai Bizottság által kiadott Fehér könyv sportról (2007) a következő megállapításokat teszi: „Az európai intézmények elismerték a sport európai társadalomban betöltött szerepének sajátosságát az önkéntességen alapuló struktúrákban, az egészségügy, az oktatás, a társadalmi integráció és a kultúra területén”. Közelebbről megvizsgálva a kérdést megállapítható, hogy a sport és az önkéntesség kapcsolata kettős természetű. Jóllehet egy nagyszabású sportesemény megrendezése napjainkban elképzelhetetlen önkéntesek részvétele nélkül, azonban ehhez az evidenciához nem társultak olyan kialakult mechanizmusok, amelyek lehetőséget biztosítanának az ebben rejlő potenciál maximális kihasználására. A 2005. évi LXXXVIII. törvény preambulumában a közérdekű önkéntes tevékenységről a következő olvasható: „Az Országgyűlés elismeri a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységét. Annak érdekében, hogy e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, az Országgyűlés a jelen törvény megalkotásával meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait, továbbá kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözni kívánja az állampolgárok és szervezeteik részvételét a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésében.” Az EU-ba való belépéssel és az önkéntességről szóló törvény megjelenésével Magyarországon az elmúlt években komoly fejlődés valósult meg a sport és az önkéntesség területén egyaránt. Ezeket a folyama-

6-7

tokat erősítette a mindennapos testnevelés bevezetése, a sportfinanszírozás megváltozása (TAO-s sportágak, Kiemelt sportágak), és ezekkel egy időben a grassroot a sportszövetségek életében jelentős szerepet kapott. Szintén pozitív változás volt, hogy létrejöttek megyei önkéntes centrumok Európai Uniós támogatással, valamint helyi önkéntes pontok hálózatának kialakítására is sor került azért, hogy a viszonylag fejlett településektől távolabb eső térségekben élő állampolgárok is megismerkedjenek az önkéntesség által biztosított élményekkel és esetleges előnyökkel, a környezetükben található szervezetek által felkínált lehetőségekkel, és könnyebben tudjanak csatlakozni önkéntes programokhoz. Vannak olyan önkéntesek, akik e tevékenységüket összekötik a turizmusban rejlő izgalmakkal is (Jarvis and Blank, 2011). Az önkéntesség és a sport összefonódik, a „sportipar” önkéntesek nélkül nem tudna működni (Doherty, 2006), gondoljunk csak az önkéntesség szerepére a civil szervezetek döntéshozó vagy javaslattevő testületeinek működésében, ahol a hosszú távú, stratégiai gondolkodásnak kell jelen lennie, ugyanakkor egyensúlyozni kell a szokások, a szabályzatok és a pozíciók között, mely folyamat önkéntes alapon bizonytalan lehet (Shilbury and Ferkins, 2011). Ezzel cseng össze Adams és Deane (2009) megállapítása, miszerint az önkéntes területen felállított struktúrák és ügynökségek nagyban járulnak hozzá a sport működtetéséhez. Az EuroBarometer 2010-es kutatásának önkéntességre vonatkozó adatai is rávilágítanak arra, hogy a sportnak milyen fontos szerepe van az Európai Unióban a közösségi élet alakítása szempontjából. A megkérdezettek 7%-a mondta azt uniós szinten, hogy önkéntesként segíti a helyi sportszervezeteket, sporteseményeket. Ez az arány az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. Az önkéntesség szempontjából a skandináv országok állnak az élen. Ezen a területen is azok az országok teljesítenek a legrosszabbul, amelyekben a sportolás nem élvez prioritást. Magyarországon ez az arány 6%, amiből jól látszik, hogy közelít az uniós átlaghoz, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az élenjáró országokhoz képest még jelentős a lemaradásunk. A tématerület a fontossága ellenére tudományosan jelenleg még nem megfelelően megalapozott hazánkban, az önkéntességgel, mint területtel foglalkozó felmérések ellenére, az EU alapok felhasználása során a sportszektorra fókuszáló fejlesztési elemeket nem lehet felfedezni. Ez elsősorban egy szakpolitikai jellegű eldöntendő kér-


dés miatt alakult így ki, mely így hangzik: vajon hol található a szabadidős és a versenysport határa? Ebből a megközelítésből vizsgálva a sportot megállapíthatjuk, hogy a sportolás Magyarországon alapvető emberi jog, mely Magyarország Alaptörvényében (2011) is nevesítve van. A sporttevékenység végzése értelmezhető menedzsment szempontból szolgáltatásként is, amelyben a szolgáltatás igénybevevői pénzt adnak azért, hogy maga a sportolás létrejöjjön. A csere tárgya szerint a sportszolgáltatás lehet szabadidősport- és látványsport-szolgáltatás. Szabadidősportnak nevezzük azt a területet a sporton belül, ahol a csere tárgya a sportolás lehetősége, a sportban való részvétel, azaz a gazdasági értelemben vett fogyasztó azért ad pénzt, hogy a sporttevékenységet maga végezhesse. A szabadidősport alapjának számító sportegyesületek esetében az önkéntesek aránya az EU-n belül komoly részaránnyal bír, például Ausztriában 14% a fizetett alkalmazott és 86% volunter; Franciaországban majdnem 80% az önkéntes tevékenység; Hollandiában 13% az alkalmazott és 87% önkéntes dolgozik a sportban a Study on Volunteering in the European Union kiadvány szerint (2010). Ha a gazdasági szempontból nézzük, akkor a szabadidősport kategóriába tartozik a látvány sportok elitképző utánpótlás rendszere itthon és külföldön is (Kim et al., 2010). A látványsportban a közgazdasági megközelítésben a csere tárgya mások sportolásának megtekintése, vagyis a különböző fogyasztói csoportok fizetnek azért, hogy a sporteseményt láthassák (helyszíni sportfogyasztók, médiafogyasztók), közvetíthessék (média), marketingeszközként (szponzorok) felhasználhassák. Ennek az üzleti működésnek a lényege az elsődleges fogyasztói érdeklődés kiváltása és fenntartása, ami generálja a helyszíni nézőktől érkező (jegy-, bérletbevétel, helyszíni fogyasztás) és a merchandising-bevételeket, kiváltja a helyi szponzorok és a média érdeklődését. Az elsődleges fogyasztók számára a verseny, a mérkőzés elsősorban szórakozást jelent, amelyben fontos szerep jut a látványosságnak, a küzdelemnek, a társasági élménynek, amelyet összefoglalóan „harmadik otthonnak” nevez az amerikai irodalom. A szolgáltatások piacán kialakult erős verseny és a fogyasztói kereslet folyamatos bővülése következtében a szolgáltatások minősége alapvető faktorrá vált a fogyasztói elégedettség meghatározásakor (Sterbenz és Géczi, 2012). Ha a sportot, mint szolgáltatást értelmezzük ez esetben is a legmeghatározóbb tényező a minőség, és

az, hogy ezzel, milyen elégedettségi szintet érhetünk el a fogyasztóknál. Ehhez a minőséghez járul hozzá sok esetben az önkéntes munkavégzés is, bár egyes kutatások szerint ez nem minden esetben valósul meg, a szociálisgazdasági státusznak erős befolyása lehet az önkéntes tevékenységre (Chang et al., 2011; Vézina and Crompton, 2012). A szabadidősport esetében a szolgáltatásnak – az előállításának folyamata alapján - alapvetően két fajtáját: az egyesületi és az üzleti alapon történő előállítást különböztethetjük meg. A kettő közötti fő különbség a szolgáltatás nyújtójának céljában ragadható meg. Az üzleti alapú szolgáltatás esetében a tulajdonos jól azonosítható célja a profit maximalizálása. Ennek érdekében számára elsődleges, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson, mely fogyasztói igényeket elégít ki a nyereség realizálása mellett. Az egyesületi alapon működő szolgáltatások esetében a tagok hasznának maximalizálása és a tranzakciós költségek csökkentése a cél, melyben komoly tényező az ingyenes munkaerő jelenléte, azaz az önkéntes tevékenység, mint aktív polgárság egyik megjelenési formája. A fogyasztókért és az erőforrásokért való növekedő verseny, már az egyesületi alapon működő szolgáltatók esetében is egyre inkább megköveteli a fogyasztó-orientált szemlélet, azaz a fogyasztói igények maximális kielégítésének előtérbe kerülését. A szabadidősport működését, szereplőinek viselkedését, azok alapvető vonásait nagyban befolyásolja gazdasági és társadalmi környezete és az ahhoz való viszonya. Egyes kutatások arra fókuszálnak, hogy melyek azok a menedzsment eszközök, amelyeket bevetve a szervezetek toborozni tudják, illetve a későbbiekben melyek azok a speciális szempontok, amelyek mentén, hosszú távon is számítani tudnak az egyénekre (Warner et al., 2011). Szabadidősport esetében fontos érintett az állam, maguk a fogyasztók és egyéb érintettek, melybe az önkéntesek is beleértendők. Mint az Bartal és Kmetty (2010) felméréséből kiderül a sport és szabadidős önkéntesek számára az önkéntességben a téma (pl. a sport) melletti elköteleződés, valamint az elismertség és az önkéntesség nyújtotta közösség a domináns motiváló erő.


Az Európai Sport Charta szerint „a sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok természetes vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából.”

3 évvel korábban. Hazánk itt is, hasonlóan a 2009-es felméréshez az átlag alatti értéket mutatott 6%-al. 1. ábra. Az önkéntesség aránya 2009-ben és 2014-ben az EU-ban

A 2007-es Sportról szóló Fehér Könyv az alábbiakat rögzíti a témában: „Egy csapathoz való tartozás, a tisztességes verseny, szabályok betartása, mások tisztelete, a szolidaritás és fegyelem elvei, valamint a nonprofit klubokban szerveződő amatőr sport és az önkéntesség erősítik az aktív polgárságot. Az önkéntesség a sportszervezetekben számos alkalmat teremt a nem formális oktatásra, amelyet szükséges elismerni és erősíteni (Sterbenz és Géczi, 2012). A sport szintén vonzó lehetőségeket kínál a fiatalok számára a társadalmi integrációra és előnyös hatása lehet, hogy segít a bűnözéstől eltéríteni az embereket. Az Európai Bizottság az alulról szerveződő sportot támogatja az „Európa a polgárokért” programon keresztül. A Bizottság javasolta továbbá a „Cselekvő ifjúság” program keretében a fiatalok önkéntességének ösztönzését a sportban, például az ifjúsági csere és a sporteseményeken való önkéntes szolgáltatási tevékenységek területén. A Bizottság továbbfejleszti az információ és legjobb gyakorlatok cseréjét az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban, a sportban a tagállamok, sportszervezetek és helyi hatóságok bevonásával, annak érdekében, hogy az önkéntes sport sajátos szükségleteit a nemzeti és európai politikák alakításában jobban figyelembe tudják venni.” Látható az EU-s dokumentumokból, hogy az uniós szóhasználat az önkéntességet sohasem önmagában, hanem az aktív polgárság kapcsolatában tárgyalja. A Fehér Könyv idézett kitörési pontjait értelmezve azt mondhatjuk, hogy a sport és az önkéntesség hangsúlyos kérdéseire ebben a tanulmányban kívánunk reagálni az ifjúsági csere és a sportban való önkéntes tevékenységek ösztönzése szempontjából. A következő oldalakon a Special Eurobarometer Sport And Physical Activity (2014) adatait mutatják a sportban lévő önkéntességgel kapcsolatban az EU tagországait illetően. Az 1. ábrán a 2009-es (belső kör) és a 2014-es felmérések (külső kör) eltérését lehet látni, ahol, igazán az EU-s átlag nem változott, ugyanúgy 7%-ot mutat, mint

8-9

igen nem nem tudja

Az EU-s felmérés következő kérdése az önkéntes tevékenységgel eltöltött időtartamra kérdezett rá mindkét kérdőív esetében, és a válaszokból kiderült, hogy ugyan a 40+ órát vállalók százalékos arány nem változott és nőtt a 21-40 órát önkéntes munkát végzők aránya 1 %-al, de a kisebb időtartamban segítők aránya csökkent (2. ábra). 2. ábra. Mennyi időt tölt önkéntes munkával a sportban?

csak ritkán, rendszertelenül havonta 1-5 óra havonta 6-20 óra havonta 21-40 óra havonta 6-20 óra havonta több mint 40 óra

A hazai adatok azonban örvendetesen változtak, a 6-20 órás időtartam 15%-os növekedése nagy eredmény, melyet a 3. ábrán lehet olvasni.


3. ábra. A hazai önkéntes adatok az időtartammal kapcsolatban az Eurobarometerek alapján

A 4. ábra a sportban lévő önkéntes feladatokról ad információt, melyben a hazai felméréseinkhez hasonlóan az eseményszervezés volt a legnépszerűbb önkéntes tevékenység a maga 35%-ával. Az itthon mért eredmény 47% volt a felmérés alapján. 4. ábra. Az önkéntesek választása a feladatok közül

A szolgáltatások piacán kialakult erős verseny és a fogyasztói kereslet folyamatos bővülése következtében a szolgáltatások minősége alapvető faktorrá vált a fogyasztói elégedettség meghatározásakor. Ha a sportot, mint szolgáltatást értelmezzük ez esetben is a legmeghatározóbb tényező a minőség, és az, hogy ezzel, milyen elégedettségi szintet érhetünk el a fogyasztóknál és eb-

ből a szempontból mindegy, hogy fizetett vagy önkéntes hozta létre azt. Az Ifjúságügyi módszertani kézikönyv (Mobilitás-ISZT, 2010) szerint a formális oktatás és a fizetett munka között a fiatalok önkéntessége híd szerepet tölt be. Az önkéntesen végzett tevékenység része a fiatalok önéletrajzának, tükrözi az az élethosszig tartó tanulási folyamat kezdeti lépéseit, valamint olyan kapcsolati tőkét jelenthet, amely később az egyén számára lehetővé teszi a beilleszkedést a munka világába. Az önkéntesség egyszerre kínálja a társadalmi tudatosság elsajátítását, a személyes fejlődés lehetőségét, a készségek és a gyakorlati tapasztalat fejlődését. Az önkéntes tevékenységhez tartozó egyértelmű határok, a szervezett keretek biztonságot adhatnak a fiataloknak. Az önkéntes munka lehetőséget ad a próbálkozásra, nem jelent végleges elköteleződést, így az érdeklődési körök felfedezését, valamint a személyiség alaposabb megismerését is segíti, a munkaerő-piacon általában megfizetendő „tanulópénz” nélkül. A közösségi, társadalmi hasznosság a munkájával közössége fejlődését segítő, tudatos, felelős és aktív állampolgárok önkéntessége által jelenik meg.


A sporthoz kapcsolódó önkéntes tevékenységek típusai Sporteseményekhez köthető önkéntes munka A legnagyobb számban ezen a területen tevékenykednek önkéntesek a sportban, hiszen egy komoly nagy rendezvényen segíteni a szervezők munkáját csábítóan hat sok magánszemélyre (Downward and Ralston, 2006). Az önkéntes segítő ingyenesen vehet részt az eseményen, ingyenes ellátást és az általában az esemény után megtarthatja a megkülönböztető ruházatot. Az önkéntes közel kerülhet nagy sportolókhoz, megismerheti őket közelebbről, ami szintén jelentős motivációs bázist jelenthet számára.

Diákok önkéntessége A közoktatásban tanuló diákok önkéntes tevékenysége a későbbi aktív polgárság kialakításában fontos, az otthoni hatások erősítését vagy kiküszöbölését is segítheti (Andolina et al., 2003). Ezt segíti elő 2016 évtől kezdődően az érettségi vizsga letételéhez nélkülözhetetlen 50 óra közösségi szolgálat jogszabályban rögzítése (2011. évi CXC. törvény). A tevékenységnek azért nem lehet a neve önkéntes, mivel kötelező jelleggel bír, ugyanakkor a mögöttes tartalma az önkéntes tevékenységre nevelés. Sportra vetítve az iskolai, a helyi, a regionális és az országos versenyek lebonyolításában értelmezhető leginkább. Az iskolai sportkörök és diáksport egyesületek a megvalósulás legnagyobb részben elterjedt színterei és a testnevelő tanár, illetve más szakos, sportos tanárok vezetésével valósul meg. Szintén diák önkéntesség a sport területén a társaknak való segítés (pl. egy jó tornász segíti az atlétát egy tornagyakorlat tanulása során).

A felsőoktatásban részt vevők önkéntessége A felsőoktatás sportjában a hallgatók egyrészről az intézményük által irányítva végezhetnek önkéntes feladatokat, vagy önszerveződő módon szervezhetnek akciókat, melyeknél az egyéni érdeklődést és az egyénhez köthető akadályozó, korlátozó tényezőket is figyelembe kell ven-

10-11

ni (Mirsafian and Mohamadinejad, 2012). Megjegyzem ugyanakkor, hogy Szerbiában a sportfakultáson tanulókat érdekes módon kevésbé tudták bevonni az önkéntes tevékenységbe a sport területén, mint a más témát tanuló hallgatókat (Mihajlovic et al., 2010). Az önkéntes tevékenységnek klasszikus színtere az egyetemi házi bajnokságok megszervezése, illetve az intézmények közötti sportesemények rendezése. A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) által kiírt bajnokságok is nagyszámú önkéntes munkájának eredményeképpen zajlik le.

Az élsportolók önkéntessége Az elit szinten sportolóknak, már nem túl sok szabadidejük marad az önkéntes munkára, azonban jellemzően egy-egy akció keretében, például utánpótláskorú versenyzőknek kiírt versenyeken jelennek meg, iskolákba mennek el a sportágat megismertetni a fiatalokkal, vagy kórházakban személyes jelenlétükkel örvendeztetik meg a beteg gyerekeket. Ide tartozó önkéntes tevékenység a sportolói jótékonykodás speciális sportban ismert formája, gondoljunk csak a teniszező Roger Federer vagy Rafael Nadal alapítványára, amelyek a sportolók önkéntesen vállalt jótékonysági mérkőzésein befolyt összeget rászorulóknak juttatnak el. Vagy szintén jó példaként megemlítendő a felnőtt jégkorong válogatott, akiknek egyes mérkőzésein „macidobálást” szerveznek, ahol jelre, például az első magyar gólnál, vagy a mérkőzés végén a nézők bedobálják az otthon megunt plüss állataikat, majd ezeket összeszedve a csapat tagjai gyermekkórházak részére elviszik és átadják a macikat az ottani kis betegeknek. Mint azt a fenti példa is mutatja, egy sportcsapat egésze is tud önkéntesen tevékenykedni, melynek a segítségadáson túl az élsportban a csapatépítés szempontjából is komoly értéke van (Socci, 2012; vlv.hu, 2013).

Szenior önkéntesség Az élsport befejezése után sok volt sportolóból válik kiváló edző, sportszervező, akik jellemzően először önkéntes alapon kezdenek el visszasegíteni a sportágnak. Szintén ezekből a szeniorokból lehetnek a későbbi sportvezetők, akik szerencséjük, vagy éppen rátermettségük okán különböző szinteken tudják segíteni szeretett sportáguk fejlődését. A sportban a szenior önkéntesség azonban az


idősebb volt sportolóknak megfelelő, hasznos elfoglaltságot tud teremteni, melynek segítségével a társadalom értékes tagjának érezhetik továbbra is magukat és a nélkülözöttség miatt kialakuló depressziót is megelőzhetik (Kasprzak, 2011; Musick and Wilson, 2003).

Fogyatékkal élők integrációját elősegítő önkéntesség A társadalmi elfogadás részeként értelmezhető, hogy a sérült, fogyatékkal élő emberek is sportolhassanak (Surujlal, 2010; Du, 2010), akár az épekkel együtt. Az egészséges és fogyatékos emberek együttes sportolása humanitárius, és pozitív tevékenység, melyben általában a fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzők, vezetők ingyen, azaz önkéntes alapon dolgoznak. Az együtt sportolás az épekben tiszteletet ébreszt a fogyatékkal élővel szemben, hiszen az együttes erőfeszítések közben az ép ember le tudja mérni a fogyatékkal élő teljesítményét, amely nem ritkán jobb, mint az épeké.

Az önkéntesek kapcsolódási pontjai a sportban

Edzői tevékenység Az elitsportban idehaza igazán nincs létjogosultsága - bár gyakran előfordul -, mivel a sportoló fiatalok összlétszáma nagyon kevés, emiatt a legkisebb kortól kezdve jól felkészült és a feladatra fókuszáló szakembereknek kellene foglalkozniuk a sportolókkal (Wiersma and Sherman, 2005; Géczi et al., 2013). A szabadidősport, a rekreációs sport területén az edzői tevékenység lehet önkéntes a fiatalok esetében, még akár a felnőtteknél is. Az önkéntes edzői tevékenység esetében is meg kell azonban tanulni az edzői szakma alapjait, nehogy komoly sérüléshez vezessen a nem megfelelő szakmai hozzáértés (Callary, 2012).

Orvosi, fizioterapeuta munka Általában érintettek, azaz például az utánpótláskorú sportolók szülei szoktak ilyen jellegű tevékenységet végezni, hiszen az edzéseken, versenyeken többnyire am-

úgy is részt vesznek, így önkéntesen tudnak segíteni a sportszervezetnek az orvosi tevékenység végzésével.

Szervezési feladatok, kapcsolati tőke biztosítása és lobbi tevékenység Ebben a feladatkörben szintén inkább szülei, nagyszülők szoktak ilyen jellegű rendszeresen részt venni, a saját kapcsolati tőkéjüket felhasználva oldják meg a különböző szintű feladatokat.

Fizikai munka (jegyszedés, takarítás, berendezés stb.) Fizikai munka elvégzésénél mind a sportolók, mind a szüleik, nagyszüleik munkájára szükség lehet, hiszen jelentős összegeket tud megspórolni a sportszervezet, ha önkéntes alapon történik ezeknek a feladatoknak a megvalósítása (Géczi et. al., 2013). Az ilyen jellegű munka a pedagógiai nevelő hatása sem jelentéktelen az önkéntesek esetében. A sportban végzett önkéntes tevékenység megnöveli a szociális összetartozást és részvételt, a helyi közösség erejére pozitívan hat, valamint az egészségre is jelentős hatással van.

Az önkéntesek bevonhatósága a sportba Az önkéntesség tehát az eddigiek alapján olyan társadalmi cselekvés, amelynek minőségét és megjelenését egy adott társadalomban erőteljesen befolyásolja a történelmi hagyomány, a kultúra színvonala, a politika támogatása és támogatottsága, valamint civil társadalom által elfogadott nézetek az államról és annak feladatairól (Bartal, 2009). Az önkéntesek sportba történő bevonásának módja kulcskérdés. A megfelelő légkör kialakítása, a valahova tartozás érzésének megfelelő propagálása a legjobb eszköz az önkéntesek toborzásában (Bognár et al., 2006). Az önkéntesek elkötelezettségének mérését három aspektusból érdemes megvizsgálni: a szervezet, az önkéntes csoportok és az önkéntes szerep szempontjából a jobb érthetőség végett (Engelberg et al., 2012). Az utánpótlássportban elsősorban a szülők, nagyszülők bevonásával lehet találkozni, míg a felnőttek esetében jobbára az eseményekhez kötődő önkéntes munka a jellemző. A külső motiváció is jelentős az önkéntes tevé-


kenység esetében, a rang (pl. egyesületi elnök), az egyéb kapcsolódó szolgáltatások, természetbeni juttatások (pl. ruházat, felszerelés) szintén fontos tényezők. Nem utolsósorban az elvégzett önkéntes tevékenység jól mutat az önéletrajzban, sokszor emiatt juthatnak munkához az álláskeresők. A célszemélyeket elsősorban személyes ismeretség alapján keresik meg, azonban előfordulnak a médián keresztül vagy internetes hirdetésekben megjelenő lehetőségek az önkéntesek körébe való bekapcsolódásra. Az önkéntesség a modern társadalom szempontjából fontos tevékenység, a sportmenedzsment területén szinte nélkülözhetetlen. Vannak olyan dolgok az ember életében, amelyeket nem tudnak megfizetni, ezeket belső motiváció alapján végzi el az önkéntes. Az anyagi elismerés fontos, azonban az erkölcsi elismerés, a „tettem valamit” érzése a harmonikus személyiségfejlődés fontos összetevője. Ezek miatt már egészen kis kortól kezdve meg kell ismertetni az önkéntes tevékenységgel a fiatalokat, hogy felnőttkorukra már teljesen természetessé váljanak az önkéntesség alapelvei, és érdemben tegyenek a saját környezetük segítésére.

Szabályozás, jogszabályi háttér Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ – UN) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 2001ben határozatban fogadta el az önkéntes tevékenység támogatásának alapelveit. Ez ugyan nem minősül jogszabálynak, de a világ összes országában figyelembe veszik az önkéntes terület szabályozásának megalkotásánál, már ahol létezik ilyen.

Amerikai Egyesült Államok (USA) Az önkéntességet az USA-ban Bill Clinton Elnök az 1997ben hozott jogszabállyal szabályozta, az addig helyzethez képest előre mutató módon. A jogszabály az S. 543Volunteer Protection Act of 1997 néven fut, és a nonprofit és az állami szervek és az önkéntesek felelősségének szabályzása.

12-13

Európai Unió (EU) Az Európai Unió-s szinten a témakörben az első dokumentum 2003-ban az Aarhus Declaration on Voluntary Work in Sport volt, melyben az akkori 15 sportminiszter elismerte az önkéntes munka sportban meghatározó szerepét. Ebből a kezdeményezésből állt össze végül a „Fehér könyv a sportról” 2007-ben. 2011-ben jelent meg az Európai Bizottság az 568-as számú kiadványa az önkéntességről, melyben egy részt a sportban lévő önkéntes munkának szentel és a 2008 évi Európa Tanács 2008/C 319/03 számú ajánlását is figyelembe veszi, mely a fiatalok önkéntes tevékenységét segíti pán-európai módon. EU tagállamok Áttekintve az elérhető dokumentációkat, megállapítható, hogy a szabályozás néhol hiányzik, néhol hiányosnak mondható az EU-n belül. Az egyes országok szabályozásainak leírásánál Hadzi-Miceva (2007) írását vettem figyelembe és egészítettem ki az azóta történt változásokkal.

Csehország – 2002-ben fogadta el a Volunteer Services Act szabályozást, azonban csak néhány elemét ismeri el az önkéntes munkának. Horvátország – 2007-ben adták ki a jogszabályt Law on Volunteering néven, melyben a többi ország szabályozását is figyelembe vették.

Lettország – 2003-ban elfogadta a lett parlament a Law on Associations and Foundations jogszabályt, melyben az önkéntesség fogalma szerepel, és egyben leírja az általános szabályait, a felelősségét és az elfogadható költségeit az önkéntes tevékenységnek. Luxemburg – 1999-ben szabályozták a terület működését

a mini-államban a Law on Youth Voluntary Service jogszabállyal. A non-profit szervezetek esetében akkreditációhoz is kötötték a tevékenységet, és 6-12 hónap időtartamot is előírtak a tevékenység végzésére, ettől eltérni csak engedéllyel lehet. Egyénre vonatkozó szabályozás nincs.


Lengyelország – a Law on Public Benefit Activity and Volunteerism (2003) jogszabály rendezi a kérdéskört, minden területre érvényes és a külföldi önkéntességet is megemlíti.

derd telefonos módszertannal, CATI rendszerben, a magyarországi felnőtt népességet reprezentáló 1000 fős mintán. 3. táblázat. 18 éven felüliek – 1000 fős személyes kutatás

Olaszország – 1991-ben szabályozták a kérdést a General Policy Law on Volunteerism jogszabállyal, melyben az önkéntes szervezetek és a közfunkciót ellátó intézmények közötti viszonyt rendezi elsősorban, de bizonyos jogokkal védi is az önkénteseket.

Célcsoport Minta elemszáma Módszertan Kérdőív hossza

Portugália – a területet a Volunteer Act 71/1998-as jogszabály szabályozza ma is teljes körűen, kiterjed az egyénre, az önkéntes feladatokra és szervezetekre egyaránt.

Románia – a kérdéskört a Law on Volunteerism jogsza-

bály 2001-ben szabályozta először, melyet 2002-ben módosítottak. A szabályozás teles körűnek mondható, szervezetekre, egyénre terjed ki, viszont előír szerződéses jogviszonyt a tevékenységgel kapcsolatban.

Spanyolország - az Act on Voluntary Work (1996) jogszabály keretszabályként szabályozza a területet, a tartományi szabályozásokkal együtt értelmezhető csak együtt. Magyarország – a 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű

önkéntes tevékenységről szabályozza a területet, melyben igen részletes szabályozás figyelhető meg. Meghatározza az életkort, definiálja a tevékenységet és a fogadó szervezeteket is felsorolja.

Reprezentativitás A reprezentativitás dimenziói

nem, kor, iskolai végzettség, településtípus szerint reprezentatív

Terepmunka

2014.01.11. - 2014.01.30. között

Nagymintás, a diák-, hallgatói és szabadidősporttal, valamint a civil aktivitásokkal (szervezettség, önkéntesség) kapcsolatos kutatás az ifjúság körében, akik az önkéntes tevékenységekbe és egyben a sporttevékenységekbe is jobban bevonhatóak; A részletes, regionálisan reprezentatív kutatás készítésének érdekében kvantitatív módszerrel szükséges a célcsoportról releváns információkat gyűjteni; a regionális szintű és kellő alcsoport-képzésére alkalmas adatfelvétel legalább 3000 fős minta segítségével 4. táblázat. 15-29 éves magyar lakosság - 3000 fős személyes kutatás

Célcsoport

A 15-29 éves magyar lakosság

Minta elemszáma

A reprezentativitás dimenziói

3000 fő személyes, laptoppal támogatott lekérdezés (CAPI) 22 perc (55 kérdés, kérdésblokkokkal) a kutatás reprezentatív a 15-29 éves magyar lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, településtípus szerint reprezentatív

Terepmunka

2014.01.18. - 2014.01.30. között

Módszertan

Módszerek A 6. 1. 2. TÁMOP projekt kiírásában megfogalmazott célok elérésének érdekében a kutatás módszertanának több különböző modulból állt össze. Általános lakossági kutatás az önkéntesség szerepének és a sporthoz való kötődésének megvizsgálása, szten-

a felnőtt (18 év feletti) magyar lakosság 1000 fő személyes, laptoppal támogatott lekérdezés (CAPI) 32 perc (57 kérdés, kérdésblokkokkal) a kutatás reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra

Kérdőív hossza Reprezentativitás

Mindkét esetben a személyes lekérdezés során szigorított véletlen séta eljárást alkalmaztunk, kétlépcsős min-


tavételi eljárással. A mintavétel során az első lépcsőben a lakosságszámtól függően véletlen módszerrel választottunk ki településeket. Ez a típusú mintaválasztási módszer lehetővé teszi, hogy a különböző települések a lakosságszámuknak megfelelő mértékben legyenek képviseltetve a mintában, azaz minél nagyobb lélekszámú egy település, annál nagyobb az esélye, hogy a mintában nagyobb elemszámmal szerepel. A véletlen séta eljárásnak az a lényege, hogy megkötjük a kérdező által bejárt útvonal minden állomását, kiindulópontját, és a kiválasztott lakásokhoz való háromszori ismételt felkeresést. A kérdezés minőségi elvégzését számos módon biztosítottuk. Az adatfelvételt jól képzett, gyakorlattal rendelkező kérdezőbiztosok végezték, akik az adatfelvételek előtt átfogó oktatásban részesülnek, ellenőrzésüket rövidített telefonos interjú útján végeztük. Az adatfelvétel során a mintában bekövetkező (a véletlen mintavételből adódó) egyéb torzulásokat súlyozással állítottuk helyre. 5. táblázat. A 15-29 éves magyar lakosság - 5000 fős online kutatás

Célcsoport

a 15-29 éves internetező magyar lakosság

Mintaelemszám

5000 fő

Módszertan

online önkitöltős kérdezés (CAWI)


27 perc (55 kérdés, kérdésblokkokkal) a kutatás reprezentatív az internetező 15-29 éves magyar lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, településtípus szerint reprezentatív

Terepmunka

2014.01.27.-2014.02.12. között

Kérdőív hossza Reprezentativitás

A felmérésben Magyarország legjobb online piackutatási paneljeit használtuk: rétegzett mintavételi eljárással választottuk ki a kutatás mintáját. A kiválasztottakat emailben értesítettük a kutatásról. A kérdőívek végén ellenőrző kérdésekkel biztosítottuk, hogy kizárólag releváns válaszokhoz és válaszadókhoz jussunk. A kérdőívszerkesztés során ügyeltünk arra, hogy, mivel az online megkérdezések önkitöltéssel történő válaszadást tételeznek fel, a kérdések oly módon legyenek megfogalmazva, hogy azok ne igényeljék kérdezőbiztos jelenlétét. Az adatfelvétel során a mintában bekövetkező (a véletlen mintavételből adódó) egyéb torzulásokat súlyozással állítottuk helyre.

14-15

6. táblázat. Intézményi kutatás – 300 fős telefonos kutatás

Célcsoport

Intézmények megyei önkéntes pontok, tehetségpontok, szabadidős szövetségek és egyéb intézmények

Mintaelemszám

300 intézmény

Módszertan

telefonos lekérdezés (CATI)

Kérdőív hossza

21 perc (40 kérdés, kérdésblokkokkal)

Reprezentativitás

célcsoportos kutatás


célcsoportos kutatás

Terepmunka

2014.01.20. – 2014.02.10. között

A mintavétel az intézményeket tartalmazó telefon-adatbázisból egyszerű véletlen mintavétellel történt egylépcsős módszerrel. A call center eredményeiről és hatékonyságáról pontos és átlátható projekt-, illetve operátor statisztika készül. A supervisor eközben folyamatosan tájékozódhat a hívható rekordok számáról és a pillanatnyi eredményekről, belehallgathat a folyamatban lévő beszélgetésbe, lehetőség van a beszélgetések rögzítésére, visszahallgatására is, mely minőségbiztosításunk egyik fontos bázisát képezi.


A kutatás eredményei Egyénre vonatkozó kérdések A felmérések értelmezése az alábbiakban kerülnek öszszegzésre. Figyelembe véve az eddig Magyarországon elvégzett felmérések eredményeit (1995-ben 29%, 2004ben 30%) az informális önkéntes tevékenységről, megállapíthatjuk, hogy az önkéntes munkát végzők aránya a 18 éven felüli felnőtt lakosságra vetített reprezentatív mintán (13,5%) és a 3000 fős offline 14-29 éves mintán csökkent is (13,9%), Az 5000 fős 14-29 online minta 38,3%-ot mutat (lásd, 5. ábra). 5. ábra. Önkéntesek arányát összehasonlító táblázat 1995, 2004 és 2014 évi felmérések alapján

Az 1000 fős reprezentatív minta alapján, a 136 önkéntesen tevékenykedő esetében a végzettség szintjének emelkedésével (alapfok 11,4%, középfok 12%, felsőfok 23,6%) változik az önkéntes tevékenységet végzők aránya, mely a 6. ábrán olvasható. 6. ábra. A végzettségek megoszlása a 136 önkéntes között

Ha megnézzük a 7. számú összesítő ábrát, akkor az is kiderül belőle, hogy az Észak-Alföldön a 30%-os részvé-

tellel a legnagyobb az önkénteskedők aránya a mintán. A mintán a fővárosban volt a legalacsonyabb az önkéntesek száma 8%-al, ami a nagyvárosi életvitel megváltozásával hozható összefüggésbe (Kovács, 2007). A jövedelemviszonyokat tekintve érdekes, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők kevésbé érdeklődnek az önkéntes tevékenységek iránt, hiszen a 173001-227000 forint keresettel rendelkezők felett 15%-a, míg a 227001 Ft felett keresők 14 %-a önkénteskedik. Az önkéntes munkát végzők arányának változása életkoronként jól megfigyelhető a mintán, logikailag teljes mértékben összehozható a korosztályok általános feladataival. A 18-29 évesek esetében az önkéntes tevékenység a modern önkéntesek kapcsolati tőkét építő, tapasztalatszerző tevékenységet feltételez a mintán mért 14%-al, aztán a 30-39 évesek eredményének visszaesése (12%) egyrészt magyarázható a gyerekvállalással és a munkahelyeken betöltött alacsonyabb pozícióval és az ezzel kapcsolatos egzisztencia megteremtéssel. A 40-49 éves korosztálynál mért 16% az életvitelükben való megállapodásukat szimbolizálja, ugyanakkor ők még aktívabbak a következő 50-59 éves korosztálynál, akik 14%-os részvételt mutattak a mintán. A 60+ korosztálynál a mért 13% magyarázható ugyan az aktivitás csökkenésével, ugyanakkor számukra lenne fontos szociális szempontból az önkéntesség által kínált közösséghez tartozás.


7. ábra. Összesítés az 1000 fős reprezentatív felmérés alapján az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban

régió

lakóhely

háztartás jövedelmi helyzete

végzet tség korcsoport nem

igen, alkalmanként teljes minta férfi nő 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60+ éves alapfokú középfokú felsőfokú 0-112500 Ft 112501-173000 Ft 173001-227000 Ft 227001+ Ft nem válaszol Budapest megyeszékhely egyéb város község Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

11% 2% 9% 2% 2% 13% 2% 12% 9% 3% 1% 15% 2% 12% 10% 3% 10% 2% 9% 3% 3% 20% 2% 16% 2% 17% 2% 13% 2% 12% 5% 2% 6% 2% 4% 12% 1% 17% 8% 2% 6% 1% 7% 1% 8% 3% 10% 3% 10% 3% 27% 2% 13%

0%

10%

20%

igen, rendszeresen

Az 1000 fős reprezentatív minta alapján az önkéntes tevékenységet végzők (N=136) tekintetében az összefoglaló 8. ábra mutatja meg a demográfiai, a korcsoportok, a háztartás jövedelmi helyzete alapján mért különbségeket, melyből érdemes megemlíteni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagy időtartamra (21-40 óra/hó) irányuló önkéntes tevékenységét (2%), míg az alapfokú végzettségűek esetében ez az érték 6 %, a középfokú

16-17

86% 89% 84% 86% 88% 84% 85% 87% 89% 88% 76% 82% 81% 84% 85% 92% 92% 85% 81% 89% 93% 92% 88% 87% 87% 70% 84%

3%

30%

nem

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

végzettségűek esetében 10%. A regionális különbségeket érdemes még kihangsúlyozni, Dél-Dunántúl és Észak-Magyarországi viszonylatban sokkal nagyobb a hajlandóság kisebb időtartamban az önkéntes tevékenység végzésre, mint a Közép-Dunántúlon vagy éppen a Nyugat-Dunántúli régióban. Sajnálatos jelenség KözépMagyarországon a nagyon kicsi időtartamban végzett önkéntes munka.


8. ábra. Összesítő ábra munkavégzés időtartamáról

régió

lakóhely


végzett ség

korcsoport

nem

több mint 40 órát havonta 6-20 órát kevesebb, mint havi 1-5 órát

havonta 21-40 órát havonta 1-5 órát

38% 9% teljes minta 1% 5% 31% 9% férfi 0% 9% 42% nő 2%2% 8% 22% 21% 18-29 éves 3%0% 50% 30-39 éves 3% 6%0% 38% 40-49 éves 0% 2% 6% 49% 50-59 éves 0% 7% 0% 33% 13% 60+ éves 0% 7% 31% alapfokú 3% 3% 5% 31% 10% középfokú 0% 10% 53% 12% felsőfokú 0% 2% 35% 0-112500 Ft 2% 4% 7% 25% 112501-173000 Ft 3% 0% 11% 50% 16% 173001-227000 Ft 0%5% 41% 0% 227001+ Ft 0% 2% 40% 8% nem válaszol 0% 12% 57% Budapest 0% 41% 15% megyeszékhely 2% 6% 39% 9% egyéb város 1% 5% 7% község 0% 5% 24% 3% Közép-Magyarország 0% 58% 26% Közép-Dunántúl 0% 7% 16% 28% Nyugat-Dunántúl 0% 7% 14% 13% Dél-Dunántúl 6% 5% 52% Észak-Magyarország 5% 0% 5% 64% Észak-Alföld 0% 6% 1% 29% 13% Dél-Alföld 0% 7% 32%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

48% 51% 46% 53% 41% 54% 44% 46% 58% 49% 33% 52% 61% 29% 57% 39% 43% 36% 47% 64% 39% 51% 51% 25% 25% 63% 49%

60%

70%

80%

90%

100%


A 3000 fős és az 5000 fős mintán mért hasonló adatok a 9. és a 10. ábrán láthatóak. 9. ábra. A 3000 fős offline minta adatai a munka időtartamáról

több mint 40 órát havonta havonta 1-5 órát

havonta 21-40 órát kevesebb, mint havi 1-5 órát

régió

lakóhely


végzettsé korcsopor g t

nem

teljes minta 3% 5%

18% 3% 5% 14% 21% férfi 2% 5% 15-19 éves 2%2% 24% 20-24 éves 5% 6% 17% 25-29 éves 1%4% 15% alapfokú 5% 3% 22% középfokú 1% 5% 15% felsőfokú 0% 7% 13% 0-118000 Ft 6% 6% 17% 118001-172000 Ft 10% 5% 17% 172001-245000 Ft 0%5% 12% 245000+ Ft 1% 6% 24% nem válaszol 0% 3% 20% Budapest 4% 3% 12% megyeszékhely 0%4% 18% egyéb város 1% 5% 22% község 6% 5% 16% Közép-Magyarország 3% 3% 12% Közép-Dunántúl 2% 6% 22% Nyugat-Magyarország 0% 8% 20% Dél-Dunántúl 0% 14% Észak-Magyarország 2% 5% 28% Észak-Alföld 8% 6% 13% Dél-Alföld 3% 4% 22%

18-19

38%

10%

20%

33% 38% 28%

37%

nő

0%

havonta 6-20 órát NT/NV

40% 47%

24%

35%

29% 41%

36% 41%

27%

36% 36%

38% 39% 37% 38%

32% 29%

43%

37% 42% 27%

27% 42% 30%

39% 48% 36% 37%

29% 33% 33%

34%

39% 39%

29%

26%

46% 75% 33%

31% 39% 30%

34% 34%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

4% 4% 3% 0% 7% 3% 1% 6% 4% 2% 1% 4% 0% 7% 11% 1% 3% 3% 9% 2% 0% 9% 2% 2% 1% 7%

100%


10. ábra. Az 5000 fős online minta adatai a munka időtartamáról

több mint 40 órát havonta

havonta 21-40 órát

havonta 6-20 órát

havonta 1-5 órát

kevesebb, mint havi 1-5 órát

NT/NV

végzetts korcsopo ég rt nem

teljes minta férfi 15-19 éves 20-24 éves 25-29 éves alapfokú középfokú felsőfokú 0-145000 Ft háztartás jövedelmi helyzete

145001-200000 Ft 200001-295000 Ft 295001+ Ft

lakóhely

nem válaszol Budapest megyeszékhely egyéb város község Közép-Magyarország Közép-Dunántúl régió

3% 6%

nő 3% 6%

Nyugat-Magyarország Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

3% 6% 4% 5% 3% 7% 3% 5% 4% 5% 3% 6% 3% 6% 2% 6% 2% 6% 3% 4% 4% 6% 4% 6% 2% 8% 2% 5% 4% 5% 4% 4% 2% 7% 1% 6% 2%3% 14% 7% 4% 4% 4% 4% 4% 3% 6%

0%

10%

19% 18% 21%

28% 29% 28% 29% 27% 29% 29% 29% 27% 31% 29% 26% 27% 27% 29% 26% 30% 28% 30% 23%

22% 21% 18% 21% 19% 18% 19% 17% 21% 22% 19% 17% 21% 21% 18% 17% 23%

36% 37% 36% 36% 34% 38% 35% 36% 38% 35% 38% 39% 36% 34% 36% 40% 32% 37% 37% 36% 42% 35% 32% 36% 38%

35% 21% 21% 23% 22%

20%

29% 32% 23% 24%

30%

Az önkéntes tevékenységgel eltöltött órák száma havi bontásban és nem szerint látható a 11. ábrán, melyből kiderül, hogy a 136 önkéntes közül a 85 hölgy és az 51 úr többségében 5 órán belüli időtartamban végzi havonta a tevékenységét, N1000=136.

40%

50%

60%

70%

80%

7% 8% 7% 5% 8% 8% 7% 7% 8% 7% 8% 7% 5% 10% 8% 6% 7% 8% 7% 10% 5% 4% 7% 9% 7%

90%

100%

11 ábra. Az önkéntes tevékenységgel eltöltött órák száma havi bontásban, nemek szerint

Az általunk elvégzett összes felmérést egybevetve az önkéntes munka időtartamának arányai az alábbi, 12. ábrán figyelhetők meg, N3000=417 és N5000= 2024. Az adatok


alapján kijelenthetjük, hogy a válaszadók döntő többsége havi szinten nem dolgozik többet önkéntesként, mint 5 óra.

14. ábra. Önkéntesek paraméterei a sport területén az 1000 fős reprezentatív minta alapján 2014-ben 2014-ben 45%

41%

40% 35%

28%

28%

30% 17%

16%

19%

18%

5%

5%

5%

3%

korcsoport

sportolás

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Magyarország

50-59 éves

40-49 éves

30-39 éves

nő

18-29 éves

férfi

Teljes minta

nem

sportol

0%

0%

13. ábra. Az önkéntesek munkavégzésének közösségi vonásai

14%

11%

10%

nem sportol

20%

28% 24%

22%

15%

A felmérésben a következő kérdés az önkéntes munkavégzés közösségi vonatkozásait vizsgálta, melyet az alábbi, 13. ábrán láthatunk. Az 1000 fős reprezentatív felmérés alapján (N=136) az adatok a következők: egyedül 23%, 2-3 fő 38%, 4-10 fős csoportban 14%, 10 főnél nagyobb létszámban 7% és változó létszám mellett 18%.

28%

25%

60+ éves

12. ábra. Önkéntes munka időtartama a három felmérés alapján 2014ben

régió

A helyzet a másik két mérésünk (15-29 évesek között elvégzett 3000 fős offline és 5000 fős online) alkalmával már sokkal jobb képet mutat, melyet a 15. és a 16. ábrán láthatunk. A 417 önkéntes közül a 3000 fős felmérés esetében 39% (163 fő), míg az 5000 fős kutatásnál a 2024 önkéntese közül 75% dolgozik a sport területén, ami 1518 személyt jelent. Ez a komoly eltérés a reprezentatív mintához képest magyarázható az életkori sajátosságokkal, a sportban való nagyobb arányú részvétellel. 15. ábra. A sportban önkénteskedők paraméterei a 3000 fős mintán (N=417) 70% 57%

60% 49%

50% 40%

48%

39% 31%

30%

36%

45%

40%

33%

53%

36%

33% 20%

20%

14%

11%

10%

20-21

korcsoport

sportolás

régió

Dél-Alföld

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


nem sportol

sportol

25-29éves

20-24 éves

nő

férfi

nem

15-19 éves

Az 1000 főből önkénteskedő 136 főnek a 17%-a dolgozik a sport területén, ez számszerűleg 23 főt jelent, ami igen elszomorító eredmény. Az egyéb paramétereiket a 14. ábrán láthatjuk.

teljes minta

0%


korcsoport

sportolás

0%

nem

56%

51%

0%

0%

korcsoport

Dél-Alföld

52%

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


nem sportol

sportol

25-29 éves

19-24 éves

15-18 éves

nő

férfi

teljes minta

64%

nem

55%


66%

67%

Dél-Dunántúl

68%

93% 77%

Nyugat-Dunántúl

70%

70%

69%

Közép-Dunántúl

72%

68%

60+ éves

75%


73%

73%

72%

76%

50-59 éves

74%

74%

75%

81%

40-49 éves

75%

100%

85%

30-39 éves

77%

77% 75%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

18-29 éves

78% 76%

79%

79%

nő

81%

80%

férfi

82%

18. ábra. Az 1000 fős minta eredményei a szervezeti munkavégzést illetően

teljes minta

16. ábra. A sportban önkénteskedők paraméterei az 5000 fős mintán (N=2024)

régió

régió

Ötödik kérdésünk az önkéntesség sportszervezetben végzésére kérdezett rá, melyre a válaszok a három adatfelvétel esetében a 17. ábrán olvashatók. 17. ábra. Sportszervezeti önkéntesség

19. ábra. A 3000 fős minta eredményei a szervezeti munkavégzést illetően 120% 100%

100% 84%

90%

84%

83%

84%

85%

75%

80%

93%

90%

81%

83%

89%

65%

60% 40%

40% 20%

nem

korcsoport

sportolás

Dél-Alföld

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

nem sportol


sportol

25-29éves

20-24 éves

15-19 éves

nő

férfi

teljes minta

0%

régió

20. ábra. Az 5000 fős minta eredményei a szervezeti munkavégzést illetően

67%

nem

korcsoport

59%

sportolás

52%

Dél-Dunántúl

48%

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

49%

régió

Dél-Alföld

56%

Észak-Alföld

58%


58%

nem sportol

54%


54%

sportol

58%

25-29 éves

60%

19-24 éves

56%

15-18 éves

56%

nő

56%

férfi

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

teljes minta

A 18. ábra az 1000 fős reprezentatív mintán (N=23), a 19. ábra a 3000 fős offline mintán (N=163), míg a 20. ábra az 5000 fős online mintán (N=396) külön-külön mutatják az önkéntesek sajátosságait a szervezeti munkavégzést illetően.


A kérdőívek hatodik kérdése (21. ábra) arra kereste a választ, hogy a megkérdezettek közül ki szeretne a sport területén önkéntes tevékenységet végezni. Az 1000 fős reprezentatív kérdőív esetében az érvényes választ adó 977 főből 12,8% (10,9% nem tudta vagy nem válaszolt), azaz 125 fő, a 3000 fős offline kutatásnál az érvényes választ adó 2837 főből 20,4% (10,5% nem tudta vagy nem válaszolt), azaz 579 fő adott pozitív választ a kérdésre. Az 5000 fős online kérdőívnél a 4777 válaszadó 25,8%-a (29,5% nem tudta vagy nem válaszolt), azaz 1232 személy jelezte határozottan hajlandóságát a sport területén való önkéntes tevékenység végzésére.

23. ábra. Hajlandósági arány az önkéntes munka végzésére a sport területén a 3000 fős mintán

20%

teljes minta

22%

férfi

19%

nő

26%

15-18 éves

21%

19-24 éves

17%

25-29 éves

29%

sportol

8%

nem sportol

11%


20%

Közép-Dunántúl

22%

Nyugat-Dunántúl

33%

Dél-Dunántúl

19%


31%

Észak-Alföld

22%

Dél-Alföld

0%

21. ábra. Hajlandósági arány az önkéntes munka végzésére a sport területén

20%

40%

60%

80%

24. ábra. Hajlandósági arány az önkéntes munka végzésére a sport területén az 5000 fős mintán 26% 26% 26% 25% 26% 26% 25% 25% 27% 28%

sporto végzettsé korcsopor lás g t nem

teljes minta férfi nő 15-18 éves 19-24 éves 25-29 éves alapfokú középfokú felsőfokú sportol

24% 25% 26% 27% 27% 24% 26% 26% 27% 24% 26% 28% 25% 25% 26% 25% 25%

nem sportol


0-112500 Ft 112501-173000 Ft 173001-227000 Ft 227001+ Ft

lakóhely

nem válaszol Budapest megyeszékhely egyéb város község Közép-Magyarország

A 22. ábra az 1000 fős reprezentatív mintán (N=977), a 23. a 3000 fős offline mintán (N=2837), míg a 24. ábra az 5000 fős online mintán (N=4777) külön-külön mutatják az önkéntesek sajátosságait a szervezeti munkavégzést illetően.

régió

sport olás

korcsoport

nem

22. ábra. Hajlandósági arány az önkéntes munka végzésére a sport területén az 1000 fős mintán 13% 14% 12% 27% 14% 15% 8% 5% 19% 6% 3% 17% 18% 19% 8% 23% 16%

0%

22-23

10%

20%

30%

régió

Közép-Dunántúl

teljes minta férfi nő 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60+ éves sportol nem sportol Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

100%

Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

0%

10%

20%

30%

Hetedik kérdésünkben arra kerestük a választ, hogy a válaszadók vajon milyen területen szeretnének a sportban önkéntes tevékenységet végezni. Kiemelkedő az 1000 fős mintán a szabadidősport 83%-a és az iskolai és diáksport 64%-a, mely a 7. táblázatban látható. Szintén nagyon érdekes az élsport esetében megfigyelhető 13%-os érdeklődés vagy inkább érdektelenség, mely az élsport mostanában pozitív irányban megváltozó finanszírozási lehetőségeivel is összefüggésben lehet. Szintén az élsport esetében figyelhetjük meg a nemek közötti nagy eltérést az önkéntességgel kapcsolatban, a férfiak 20%-át, míg a hölgyeknek csak 7%-át érdekelné a tevékenység.


15-18 éves

19-24 éves

25-29 éves

sportol

nem sportol


Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

régió

sportolás

nem nő

Teljes minta férfi

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl


Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


63 59

69

85

63

50

65

52

61

68

52

76

67

52

72

Szabadidősport 80 78

83

81

79

81

81

78

77

88

70

88

77

81

80

Iskolai és diáksport

Iskolai és diáksport

korcsoport

8. táblázat. Milyen terület érdekelné az önkéntest a sportban? (3000 fős offline kutatás N= 742, az értékek %-ban értendők)

régió

sportolás sportol

nem sportol

60+ éves

50-59 éves

40-49 éves

30-39 éves

18-29 éves

nem nő

férfi

Teljes minta

korcsoport

7. táblázat. Milyen terület érdekelné az önkéntest a sportban? (1000 fős reprezentatív kutatás N=148, az értékek %-ban értendők)

64 61 66 65 70 58 72 47 66 54 64 65 71 60 74 62 56

Szabadidősport 83 87 80 87 84 87 67 75 86 73 75 95 92 90 88 79 67 Fogyatékosok 39 42 37 34 38 36 43 66 38 46 29 46 34 71 32 38 21 sportja Élsport

13 20 7 20 13 10 8

0 16 5

0

3 15 24 14 13 17

Fogyatékosok sportja

27 22

34

23

29

28

25

44

20

28

28

30

34

30

24

Élsport

31 34

28

28

35

29

32

24

37

20

35

35

29

28

32

Idősek sportja

15 11

20

13

15

17

13

26

12

11

24

19

13

15

15

Egyetemifőiskolai sport

33 30

36

23

40

29

32

35

31

23

33

45

33

31

32

Idősek sportja 27 33 21 13 21 15 48 94 24 37 12 35 24 47 32 24 15 Egyetemi20 25 15 37 10 7 főiskolai sport

7 16 25 4 13 25 19 15 22 19 25

A 3000 fős offline mintán (8. táblázat) a megkérdezett korosztály (15-29 évesek) sajátos érdeklődése miatt több változás is megfigyelhető. Jelentősen eltérést tapasztaltunk az élsport (+18%), az idősek sportja (-12%) és egyetemi-főiskolai sport (+13%) esetében a reprezentatív mintához képest. A megkérdezettek hasonló arányban végeznének az iskolai és diáksport, valamint a szabadidősport területén önkéntes tevékenységet.

Az 5000 fős online kérdőívnél (9. táblázat) a kikérdezettektől kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek a korábbiakhoz képest kevésbé kedvelik az iskolai és diáksportot (38%), a szabadidősportot (67%), ugyanakkor az idősek sportját itt szeretik a legjobban (28%).


25. ábra. A sportban milyen önkéntes tevékenységeket végez(ne) szívesen?

régió

sportolás

nem

korcsoport

9. táblázat. Milyen terület érdekelné az önkéntest a sportban? (5000 fős online kutatás N= 1741, az értékek %-ban értendők)

Dél-Alföld

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


sportol

nem sportol

25-29 éves

20-24 éves

15-19 éves

nő

férfi

Teljes minta

Iskolai és diáksport 38

38 38 37 40 37 36 42 37 36 38 39 42 37 41

Szabadidősport

67

67 68 67 67 68 68 66 67 71 66 62 66 68 71

Fogyatékosok sportja

23

24 21 24 25 21 21 25 24 23 20 24 21 22 21

Élsport

19

18 19 20 18 19 19 18 20 14 20 14 21 21 16

Idősek sportja

28

30 25 29 30 26 27 29 29 21 25 38 24 27 29

Egyetemi – főiskolai sport

12

11 14 13 13 12 13 11 13 10 11

8

26. ábra. Az önkéntesek motivációja a kérdőív alapján I.

16 12 12

Következő kérdésünkben megkérdeztük az esteleges önkéntes szerepekre való hajlandóságát a válaszadóknak, melynek eredményeit a 25. ábra foglalja össze. Itt azok a munkák lettek felsorolva, melyek jellemzően benne vannak a hazai sportban. A kapott eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a legkedveltebb lehetőség, mint önkéntes tevékenység az eseményen való segítés (53-54-55%) volt, míg a legkevésbé választott munka a sportvezetés volt (17-24-14%).

24-25

A kérdőívek ezután rákérdeztek az önkéntesek motivációjára, melyek eredményét a 26. és a 27. ábrán olvashatunk. A lehetséges válaszok közül kiemelkedik a Jó érzés segíteni (87-84-75%), míg a válaszadók a legkevésbé az Adókedvezményt (5-7-0%) jelölték meg indíttatásuk okaként.

27. ábra. Az önkéntesek motivációja a kérdőív alapján II.


A kérdezőbiztosok ezután érdeklődtek az 1000 fős reprezentatív mintán az önkéntesség pénzben kifejezhető mértékéről, illetve az önkéntesek megbecsüléséről. A kapott értékek a következők voltak, a megkérdezetteknek 28%-a gondolta úgy, hogy van pénzben kifejezhető mértéke az önkéntes munkának, míg a megbecsülésre vonatkozó kérdésre 22% válaszolt pozitívan, lásd 28. ábra. 28. ábra. Az önkéntesség pénzben kifejezhető mértéke és az önkéntesek megbecsülése az 1000 fős reprezentatív mintán

A kérdések sorában az önkéntes tevékenység hasznossága következett több nagy társadalmi területen. A 30. ábrán jól látszik, hogy a válaszadók szerint az Egészségügyet és a Szociális ügyet tartják a leginkább megfelelő területnek az önkéntesek számára. A legkevésbé támogatandó területnek az Üzletet tartották a megkérdezettek. A válaszok esetében minden esetben az 5 fokú Likert skála 5-ös értékét (Teljes mértékben hasznos) vettem figyelembe az összehasonlításnál. 30. ábra. Az önkéntesség hasznosság a társadalmi alrendszerekben a kérdőívek alapján

Következő kérdés az EU-ban a GDP-ből való részesedésére kérdezett rá az önkéntes tevékenységnek. A válaszok szintén az 1000 fős reprezentatív mintán lettek felmérve, és megfigyelhető a 29. ábrán, hogy az érvényes válaszadók (N=489) 14%-ra becsülték az önkéntes munka GDP részesedését, ami messze felülmúlja az 5%-os valódi arányt. A kérdésben a legnagyobb válaszadási hajlandóság (28%) Közép-Magyarországról volt a megkérdezettek közül.

Ugyanebben a kérdésben rákérdeztek a kérdezőbiztosok az önkéntes terület hasznosságára csak szűken a sport területére értelmezve. A 31. ábra alapján kijelenthetjük, hogy a terület szempontjából a megkérdezettek egyértelműen pozitívnak ítélik meg az önkéntes tevékenység hasznosságát. Az adott százalékok a 4-es és az 5-ös értékekhez az 1000 fős reprezentatív mintán 28,8 és 30,3%, a 3000 fős offline mintán 27,7 és 27,9%, míg az 5000 fős online minta esetében 28,2 és 29,8% voltak.

29. ábra. Vélelmezett GDP részesedése az önkéntes tevékenység értékének az EU-n belül

31. ábra. Az önkéntes tevékenység hasznossága a sport területén


A kérdezők ekkor rátértek arra (32. ábra), hogy mennyire venné jó néven az önkéntes tevékenység lehetőségéről tájékoztató ismertető anyagokat, illetve ajánlaná-e a megkérdezett az ismerősei számára a lehetőséget. A pozitív válaszok az 1000 fős reprezentatív mintán 35,3 és 43%, a 3000 fős offline mintán 37,3 és 41,7%, míg az 5000 fős online minta esetében 57,5 és 55% voltak. 32. ábra. Az önkéntes lehetőségről szóló információ fogadása és továbbítása

A sportbeli önkéntesség vizsgálatánál az egyénekre vonatkozó utolsó kérdés a megkérdezettek tájékozottságára kérdezett rá, azaz a kérdezők rákérdeztek, hogy a környezetükben ismernek olyan sportszervezetet, amelyik vár önkénteseket. A válasz mindhárom esetben eléggé lehangoló (33. ábra), hiszen az értékek az 1000 fős reprezentatív mintán 10%, a 3000 fős offline mintán 10,8%, míg az 5000 fős online minta esetében csak 8,4% voltak. Az eredmények értékelésénél megállapítható, hogy a sportszervezetek vagy nem széles körben szervezik az önkéntes tevékenységet, vagy nem ismerték fel eddig az önkéntes tevékenységben rejlő hatalmas potenciált. 33. ábra. A megkérdezettek tájékozottsága az önkénteseket váró szervezetekről

26-27

Intézményekre vonatkozó kérdések A projekt tartalmaz egy a hazai intézményi körre formázott kérdéssort is, melynek felmérése megtörtént és az önkéntességre vonatkozó kérdések eredményeinek leírása, bemutatása van soron. Ez a tanulmány szempontjából fontos kérdéskör, hiszen az intézményekben dolgozó munkavállalók önkéntességi szokásait, lehetőségeit mutatja meg. Az első három kérdés a témakörben az összes intézményben dolgozó önkéntesek számára és a támogatás típusára volt irányítva (10. táblázat). A teljes mintán mért 50,1%-os arány nagyon jónak számít, míg a másik két kérdésre adott szerény pozitív válasz meglepően kevés, az intézmények 2,4%-a pénzzel, míg 4,7%-a adományokkal támogatja az önkéntes munkát. Az önkéntes munka végzése az intézményben emelkedést mutat az alapítástól eltelt idő függvényében, hiszen az egy évnél fiatalabb intézményeknél mért 25%-ról az öt év után működő intézmények esetében már 52%-ra változott az adat. Szintén emelkedést mutat az intézményben dolgozók létszámának változásának függvényében az önkéntes tevékenység végzése, melynek értéke az 59 fős vagy nagyobb cégnél már eléri a 68%-ot. 10. táblázat. Összesítő eredmények az intézményi önkéntességről és annak típusáról

Végeznek önkéntes munkát

Pénzzel támogatják az önkéntes munkát

Adományokkal támogatják az önkéntes munkát

Teljes minta (N=337)

50,1%

2,4%

4,7%

Kevesebb, mint 1 éve működik

25%

0%

0%

1-2 éve működik

33%

0%

0%

3-5 éve működik

30%

0%

10%

Több mint 5 éve működik

52%

3%

5%

1-10 fős intézmény

29%

1%

2%


46%

1%

7%


57%

5%

2%

59 fős, vagy nagyobb intézmény

68%

2%

7%


A következő két kérdés az önkéntesek létszámával foglalkozott, elsőként az összes dolgozóhoz viszonyított százalékos arányra (10,8%) voltak kíváncsiak a kérdezőbiztosok, míg a másodiknál a sport területére (4,57%) szűkítették a kérdés fókuszát (lásd 34. táblázat).

36. ábra. Önkéntesre való igény a szervezetekben főre bontva

34. ábra. Az összes és a sport területén önkéntesek aránya a többi dolgozóhoz képest az intézményekben

A kérdezőbiztosok ezek után az önkéntes munka típusára kérdeztek rá a sport területén. Az eredmények alapján kijelenthetjük, hogy az eseményszervezéshez van legnagyobb szükség az intézmények esetében is, melyet a 11. táblázat mutat.

esemény-szervezés

toborzás

oktatás képzés

létesítmény fenntartás

marketing, lobbizás

logisztika

étkeztetés

A szükséges létszámot firtató kérdéseinkre adott válaszok alapján átlagosan 4, 41 fő önkéntesre lenne szükség a létszámot illetően (N=37), a sport területére átlagban kisebb létszám 3,18 fő szükségeltetne az intézményekben (N=33), melyet jól érzékeltet a 36. ábra.

edzősködés

35. ábra. Intézményi igény az önkéntes munkára általában és a sport területére

11. táblázat. Az igényelt önkéntes munka típusa

sport-vezetés

Ezek után a telefonos kérdezők az önkéntes tevékenység szükségességére kérdeztek rá az intézmény szempontjából. A válaszadók (N=168) szerint az intézmények 26%-ában lenne szükség általában az önkéntes munkára (35. ábra), míg a sport esetében (N=171) 21,6% mondta ugyanezt.

Teljes minta N=180

60

62

86

76

61

50

48

41

32


65

69

77

79

56

54

46

42

46

Közép-Dunántúl

46

46

81

69

58

15

62

54

19

NyugatDunántúl

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Dél-Dunántúl

78

72

94

94

67

83

89

72

44


31

38

92

100

46

62

62

62

0

Észak-Alföld

45

61

82

58

61

58

45

42

55

Dél-Alföld

82

70

100

79

76

39

18

3

0


A következő téma az önkéntesek intézmény általi elérésére vonatkozott, azaz milyen csatornákon kerestek vagy keresnének önkénteseket a szervezetek, lásd 12. táblázat. A szájhagyomány (81%), és a helyi faliújság (68%) is jól szerepelt a válaszokban. Megfigyelhető az internet térhódítása is ezen a téren, hiszen a weboldalak 57%-ban, míg a közösségi média felületei 54%-ban, a kérdésre, hogy többen önkénteskednének (N=337), ha a közösségi média jobban lenne használva erre a célra, a válaszolók 52,5%-a adott pozitív választ. Az írott sajtó eredménye még jó (39%), de a TV és rádió általi elérés (16-16%) nem annyira kedvelt a megkérdezettek között.

egyéb helyről

faliújság

személyes módon

közösségi média

internet

írott sajtó

rádió

tv

12. táblázat. Az önkéntesek elérési útja

Teljes minta

16

16

39

57

54

81

68

3

KözépMagyarország

16

19

58

73

69

84

87

3

KözépDunántúl

14

7

46

61

46

93

61

7

NyugatDunántúl

0

0

0

0

0

0

0

0

Dél-Dunántúl

13

4

33

71

71

92

100

4

ÉszakMagyarország

0

0

13

13

19

88

81

0

Észak-Alföld

34

36

47

60

57

70

70

2

Dél-Alföld

0

3

8

36

36

77

18

0

Kevesebb, mint 1 éve

0

0

100

100

50

100

100

0

1-2 éve

17

17

17

50

50

17

67

0

3-5 éve

17

17

83

50

50

67

67

0

Több, mint 5 éve

16

16

38

57

54

83

68

3


11

11

45

60

64

79

70

2


13

16

34

54

41

84

73

2

23

21

45

66

55

86

73

2

16

14

34

50

56

77

58

5

32-58 fős intézmény 59 fős, vagy nagyobb intézmény

28-29

Az utolsó intézményi kérdés arra kérdezett rá, hogy ha az intézmény környezetében elindulna egy új sportegyesület, vagy sportprogram, az intézmény vállalna ebben önkéntes munkát, melynek az eredményeit jól mutatja a 33. ábra. A válaszadók (N=337) 49%-a adott pozitív viszszajelzést a kérdésre. 37. ábra. Az intézmény segítené-e a környezetében újonnan alapított sportszervezetet? teljes minta Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Kevesebb, mint 1 éve 1-2 éve 3-5 éve Több, mint 5 éve 1-10 fős intézmény 11-31 fős intézmény 32-58 fős intézmény 59 fős, vagy nagyobb intézmény

49% 40% 56% 0% 71% 49% 56% 73% 50% 22% 30% 50% 36% 44% 54% 61%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%

Cselekvési iránymutatások az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzésére a sporton keresztül A 2008. szeptemberben kiadott „EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai. Ajánlások az egészségjavító testmozgás támogatására irányuló politikai intézkedésekre” szakpolitikai dokumentum hazai implementálása a sport minden dimenziójában fontos. Ezért annak minden pontja után javaslatokat fogalmaztunk meg a magyar sport önkéntességének fejlesztésére vonatkozóan. 1. iránymutatás – Az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásokat tartalmazó dokumentumaival egybehangzóan az Európai Unió és tagországai legalább napi 60 perces mérsékelt-intenzív testmozgást ajánlanak a gyermekek és fiatal felnőttek, és legalább napi 30 perces mérsékelt-intenzív testmozgást a felnőttek (ideértve az időseket is) számára. 1. javaslat – Az önkéntesek részére is fontos az 1. iránymutatás betartása, hiszen akár bérét, akár önkéntes


alapon dolgoznak, a tevékenység általában nem fizikai tevékenység. A 30-60 perces intenzív testmozgásra csak azoknak nincs igazán szükségük, akik fizikai tevékenységet végezve keresik meg a napi betevőt, náluk viszont a rekreációt pont az esetleges fél órás játékos sporttevékenység jelenti. A gépies fizikai munka azonban asszimetrikussá, féloldalassá is teheti a testet, melynek korrekciója is történhet például gyógytestnevelésben használt gyakorlatokkal. A napi fizikai aktivitásnak vagy sportolásnak életvitelszerűen kellene beépülnie az önkéntesek mindennapjaiba. 2. iránymutatás – Minden érintett szereplőnek meg kell ismernie az Egészségügyi Világszervezet elhízásra és testmozgásra vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó dokumentumait, és megoldásokat kell keresnie azok megvalósítására. 2. javaslat – Az önkéntesek számára elérhetővé kell tenni ezeket az anyagokat, a fogadó szervezet(ek) oldaláról. Az önkéntes tevékenységet oly módon kell szervezni, hogy vagy legyen benne elegendő fizikai aktivitás, vagy legyen elegendő ideje az önkéntesnek a napi testmozgás adagját elvégezni. Általában az önkéntesek a segítő munkavégzésük ideje alatt étkezés(eke)t kapnak a foglalkoztató szervezettől, melyeknél érdemes figyelembe venni az egészséges táplálkozásról szóló iránymutatásokat. 3. iránymutatás – A különböző ágazatokat felügyelő állami hatóságoknak ágazatközi együttműködés keretében kell támogatniuk egymást azoknak a politikáknak a megvalósításában, amelyek könnyebbé és vonzóbbá teszik az emberek számára fizikai aktivitásuk fokozását. 3. javaslat – Az önkéntes tevékenység igen sokrétű, emiatt a fizikai aktivitás, sportolás igényének kialakítását kell elsősorban ösztönözni az önkénteseknél. Ennek minden életkorban létjogosultsága van, természetesen a legegyszerűbb, ha már kisgyermek kortól épül ki az igény. A közoktatásban, a felsőoktatásban és a munka világában élő önkéntesek esetében egyaránt olyan programokat kell indítani, melyekkel egyszerűbbé és elérhetőbbé válnak a fizikai aktivitások. Például munkaidő-kedvezménnyel lehetne jutalmazni az önkénteseket ágazattól függetlenül a fizikai aktivitásuk, sportolásuk érdekében.

4. iránymutatás – A sportra és testmozgásra vonatkozó iránymutatások megvalósításáért felelős hatóságoknak meg kell fontolniuk olyan megállapodások megkötését, amelyek a központi, regionális és helyi kormányzatok közt jönnek létre a sport és testmozgás népszerűsítése céljából. Ahol lehetséges, ezeknek a megállapodásoknak meghatározott jutalmazási mechanizmusokat is magukban kell foglalniuk. Erősíteni kell a sport- és a testmozgási stratégiák közti kapcsolatot. 4. javaslat – A központi, regionális és helyi kormányzatok dolgozóit is be lehetne vonni az önkéntes tevékenységet végzők közé, először a helyi fizikai aktivitást biztosító programokba, sportprogramokba résztvevőként, majd a későbbiekben szervezőként is részt fognak vállalni a fizikai aktivitás, és a sportolás elterjesztésében. 5. iránymutatás – A kormányoknak olyan kezdeményezéseket kell útnak indítaniuk, amelyek a testmozgás elősegítésére és a teljes lakosság testmozgást lehetővé tévő létesítményekhez való hozzáférésének megkönnyítésére szolgáló állami és magánforrások felhasználását koordinálják és népszerűsítik. 5. javaslat – Klasszikusan lehet önkéntes tevékenység ezeknek forrásoknak a felderítése, és bevonása a helyi lakosok érdekében. A kapcsolati tőke bevetése, az elért támogatások felosztása, koordinációja szintén ebbe a kategóriába tartozik, sok civil szervezet végzi is ezeket. 6. iránymutatás – Ha az állami hatóságok (nemzeti, regionális, helyi) az állami költségvetésen keresztül támogatják a sportolást, különös figyelmet kell fordítani azokra a projektekre és szervezetekre, amelyek a legnagyobb számú ember részére teszik lehetővé a testmozgást, függetlenül a teljesítmény szintjétől („sport mindenki számára”, rekreációs sport). 6. javaslat – Azokat a szervezeteket, amelyek a 6. iránymutatásban foglaltakon felül ezeket a célokat önkéntesekkel valósítják meg külön előnyökhöz érdemes juttatni a támogatások odaítélésénél, hiszen a helyieket nemcsak fizikailag teszik aktívvá, hanem aktív és felelős polgárságot is kialakítanak. 7. iránymutatás – Ha az állami hatóságok (nemzeti, regionális, helyi) az állami költségvetésen keresztül


támogatják a sportolást, megfelelő irányítási és értékelési mechanizmusokat kell létrehozni annak érdekében, hogy a nyomon követés megfeleljen a „sport mindenki számára” célkitűzésnek. 7. javaslat 8. iránymutatás – Amikor vissza nem térítendő állami támogatásokat biztosítanak testmozgással kapcsolatos tevékenységekre, a támogathatósági és odaítélési kritériumoknak egyrészt a tervezett tevékenységeken kell alapulniuk, másrészt a pályázó szervezet általános tevékenységein. A pályázó jogi státusza, szervezeti előélete vagy nagyobb szövetségi szervezetekben való tagsága alapján nem tekinthető automatikusan támogathatónak. A forrásokat olyan tevékenységek támogatására kell odaítélni, amelyek megfelelnek a „sport mindenki számára” célkitűzésnek, nem felejtkezve el arról, hogy olyan szervezetek is hozzájárulhatnak érdemben a „sport mindenki számára” program megvalósításához, amelyek részben elit sporttal is foglalkoznak. Biztosítani kell, hogy az állami és magánszereplők azonos esélyekkel pályázhassanak a pénzügyi támogatásért. 8. javaslat – 9. iránymutatás – A sportpolitikának megfelelően bizonyított kutatási adatokon kell alapulnia (evidence-based), és a sporttudomány állami finanszírozása révén ösztönözni kell azokat a kutatásokat, amelyek új ismereteket hoznak a felszínre olyan tevékenységekről, amelyek lehetővé teszik a lakosság egésze számára a fizikailag aktív életvitelt. 9. javaslat – Ezekben a kutatásokban az önkéntes tevékenységről szóló kérdéseket is érdemes belevenni, majd a kapott eredmények alapján különböző programok beindítására kellene javaslatokat tenni. 10. iránymutatás – A sportszervezeteknek mindenki számára vonzó tevékenységeket és rendezvényeket kell kínálniuk, és elő kell segíteniük a különböző társadalmi csoportokba tartozó és különböző képességű emberek közti kapcsolatépítést, függetlenül a faji vagy etnikai hovatartozástól, vallástól, kortól, nemtől, nemzetiségtől és fizikai vagy mentális egészségi állapottól.

30-31

10. javaslat – Az önkéntes tevékenységet kiválóan lehet használni erre a célra, hiszen a csoportosan végzett önkéntes tevékenységek végzésénél (egy heterogén csapatban) a közösségi szellem megfelelően tud kialakulni. A munka maga, illetve az általa elért közös teljesítmény összehozza az embereket, ugyanúgy mint az együtt végzett sporttevékenység. 11. iránymutatás – A sportszervezeteknek együtt kell működniük az egyetemekkel és magasabb szintű szakképző iskolákkal az edzők és oktatók, valamint egyéb sportszakemberek képzését szolgáló olyan programok kidolgozása céljából, amelyek alapján azok tanácsot tudnak adni, és előírhatják a testmozgást mozgásszegény életmódot folytatók számára, illetve olyan motoros vagy értelmi fogyatékkal élők számára, akik egy bizonyos sportot szeretnének űzni. 11. javaslat – Az egyetemek és a magasabb szintű képzéseket biztosító szakképző iskolákkal a sportszervezeteknek olyan együttműködési megállapodást kellene kötniük, melyben részben vagy egészben önkéntes alapú tevékenység is megtalálható a vállalások között. ennek keretében a hallgatók is tudnak végezni önkéntes tevékenységet, mellyel a kapcsolati tőkéjük nő, és ez majd a későbbiekben az elhelyezkedésnél előnyt jelent a számukra. 12. iránymutatás – A sportszervezetek által kínált programoknak szerves részét kell képezzék olyan könnyen elkezdhető, kevés korláttal bíró, egészséggel kapcsolatos testmozgás-programok, amelyek a lehető legnagyobb számú társadalmi és korcsoportot célozzák meg, és a sportágak lehető legtágabb körét foglalják magukban (atlétika, kocogás, úszás, labdajátékok, erősítő és kardiovaszkuláris edzés, programok idősek és fiatalok számára). 12. javaslat – 13. iránymutatás – A sportszervezetek olyan sajátos lehetőségeket testesítenek meg a megelőzés és egészségmegőrzés terén, amelyeket feltétlenül ki kell használni és tovább kell fejleszteni. A sportszervezetek különös jelentőséggel bírnak az egészségpolitikákban, amennyiben minőségi szempontból bevizsgált és költséghatékony programokat tudnak ajánlani a megelőzés és egészségmegőrzés terén.


13. javaslat – Az iránymutatást áttételesen tudjuk értelmezni az önkéntességgel kapcsolatban, itt azt lehet javasolni a sportszervezeteknek, hogy a tagok, vagy a kapcsolati rendszerükben található egészségügyi dolgozó bevonásával (önkéntes alapon) megvalósítható a felvilágosítás az egészséges életmódról. Szintén itt javasolható, hogy a sportszervezetek tartsanak folyamatosan vagy időszakosan olyan programokat önkéntes vállalásként (nyitott nap, promóciók), melyben a helyi lakosok részt vehetnek.

sportolási lehetőségeket (tagdíjcsökkentés, kedvezményes konstrukciók, ingyenes használat). 18. iránymutatás – A közhatóságoknak ösztönözniük kell az egészségbiztosítási rendszereket arra, hogy főszerepet vállaljanak a testmozgás támogatásában. 18. javaslat -

14. iránymutatás – A testmozgásra vonatkozó adatokat az egészségügyi monitoring rendszer részévé kell tenni nemzeti szinten.

19. iránymutatás – Az egészségbiztosítási rendszereknek pénzügyi ösztönzők alkalmazásával ösztönözniük kell ügyfeleiket fizikai aktivitásuk fokozására. Az orvosi rendelvényre való testmozgás intézményét minden EU tagállamban be kellene vezetni.

14. javaslat –

19. javaslat -

15. iránymutatás – A közhatóságoknak azonosítaniuk kell azokat a szakmákat, amelyek rendelkeznek a testmozgás népszerűsítéséhez szükséges kompetenciákkal, és meg kell vizsgálniuk, hogyan lehet a szükséges szakmai szerep felvállalását ösztönözni megfelelő elismerési rendszereken keresztül.

20. iránymutatás – Azokban a tagállamokban, ahol a kezelés ingyenes, a közegészségügyi rendszernek ezeken a csatornákon keresztül kellene a testmozgást népszerűsíteni minden korcsoport számára, ideértve a fizikailag aktív embereknek bónuszok biztosítását, és az egészségügyi dolgozók ösztönzését arra, hogy a prevenciós stratégia részeként támogassák a testmozgást.

15. javaslat – 16. iránymutatás – Az orvosoknak és más egészségügyi dolgozóknak közvetítőként kell eljárniuk az egészségbiztosítók és azok tagjai vagy ügyfelei, valamint a testmozgási programokat nyújtó szervezetek között. 16. javaslat – Klasszikus önkéntes feladat, bár az egészségügyben dolgozók munkaköri feladataként is értelmezhető. Ha valami elismerés is tartozik hozzá, kiváló eszköze lehet a sportolás népszerűsítésének, lásd következő iránymutatás. 17. iránymutatás – A biztosítótársaságokat arra kell ösztönözni, hogy térítést adjanak az orvosoknak (háziorvosoknak vagy szakorvosoknak), ha évente egyszer minden betegükkel elbeszélgetnek arról, hogyan építhető be a testmozgás a beteg mindennapi életébe. 17. javaslat – A biztosítótársaságokat és a háziorvosokat a sportszervezetek is megkereshetik önkéntes alapon, felajánlva a részükre a kedvezményes vagy ingyenes

20. javaslat - Ennél az iránymutatásnál a sportszervezetek a helyi egészségügyi intézményekben népszerűsíthetik a programjaikat, melyek az önkéntesek tevékenysége által valósulhatnak meg. 21. iránymutatás – Az EU tagállamoknak össze kell gyűjteniük, összegezniük és értékelniük kell a testnevelő tanárok és a gyermekek és fiatalok oktatásában részt vevő egyéb szereplők számára készült, testmozgással kapcsolatos nemzeti irányelveket. 21. javaslat – A kutatás kérdőívének elkészítése, az érintettekhez való eljuttatása és azok begyűjtése, kiértékelése részben lehet önkéntes tevékenység is, azonban tagállami szinten már költségtérítés fizetése ajánlott a megfelelő minőségű munka elvégzéséhez. 22. iránymutatás – Második lépésként az EU tagállamoknak ki kell dolgozniuk az óvodákban dolgozó nevelők és általános és középiskolai tanárok képzésében alkalmazandó egészségjavító testmozgásról szóló tananyag-modulokat.


22. javaslat – A tananyag-modulok tartalmának egyeztetése szintén folyhat önkéntes alapon, a kidolgozáshoz azonban már fizetett munkaerő szükséges. 23. iránymutatás – A testmozgás szükségességére vonatkozó információkat, a testmozgás mindennapi életbe való beiktatásának legjobb módozatait és az életvitel megváltoztatására vonatkozó ismereteket a testnevelő tanárok, az egészségügyi dolgozók, az edzők, a sport- és szabadidőközpontok vezetői és a médiaszakemberek oktatásának és/vagy szakmai képzésének részévé kell tenni. 23. javaslat – Az oktatási folyamatba néhány esetben célszerű lenne önkéntes alapon bevonni olyan gyakorlati szakembereket, akik a tapasztalataikat meg tudják osztani a szervezett keretek között. Teljes egészében azonban nem lehet a képzést önkéntesekkel megvalósítani. 24. iránymutatás – A testmozgással, egészségmegőrzéssel és sportorvoslással kapcsolatos témaköröket az egészségügyi szakmák tantervének szerves részévé kell tenni az EU-ban. 24. javaslat 25. iránymutatás – A tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságainak minden olyan terület esetében, amely alkalmas kerékpárral való munkába/iskolába járásra, megfelelő infrastruktúrát kell tervezniük és kiépíteniük, hogy lehetővé tegyék a polgárok számára a kerékpárral való munkába/iskolába járást. 25. javaslat – A 25. iránymutatásban leírt tevékenységek PR hatékonyságát nagyban növeli, ha ismert személyeket kérnek fel a program népszerűsítésénél. Az önkéntesség egyértelműen megjelenik itt, hiszen a cél fontosságát ismerő népszerű embereket kell felkeresni és felkérni a program reklámozásához. 26. iránymutatás – A nemzeti, regionális és helyi tervezési dokumentumokban módszeresen számolni kell az aktív ingázás egyéb típusaival is, és arra kell törekedni, hogy az aktív ingázáshoz biztosítsák a biztonságos infrastruktúrát, kényelmet és megvalósíthatóságot.

32-33

26. javaslat – A biztonságos infrastruktúra ellenőrzése megvalósítható az azt használó személyek önkéntes alapú tevékenységével, például kérdőívek kitöltése, figyelemfelhívás a hibákra, fényképek küldése a kialakult állapotról, illetve helyzetjelentések küldése. 27. iránymutatás – A gyalogos vagy kerékpáros munkába járást előmozdító infrastrukturális beruházásokat célzott tájékoztatási kampányokkal kell kísérni az aktív ingázás egészségre gyakorolt jótékony hatásainak tudatosítása céljából. 27. javaslat – A kampányoknál szintén érdemes önkénteses alapon felkérni hírességeket, orvosokat, egészségügyben dolgozókat. 28. iránymutatás – Amikor a tervezési hatóságok új építkezéseket engedélyeznek, vagy amikor a közhatóságok maguk építtetnek új lakókörzeteket, az engedélyezés vagy a tervezés során gondoskodni kell arról, hogy a környezet a helyi lakosok számára biztonságos legyen testmozgás végzéséhez. Ezen felül a távolságokra is ügyelni kell, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az otthonoktól gyalogosan vagy kerékpárral elérhetők legyenek a vonatállomások, buszmegállók, üzletek és egyéb szolgáltatások, valamint a rekreációt szolgáló helyszínek. 28. javaslat – Ezeknél a tervezéseknél a lakosság önkéntes alapon való bevonása ajánlott, ha lehet különböző korosztályokban. 29. iránymutatás – A helyi kormányzatoknak a kerékpározást a várostervezés és –építés során feltétlenül figyelembe kell venniük. A kerékpárutakat és parkolókat úgy kell megtervezni, kialakítani és fenntartani, hogy megfeleljenek az alapvető biztonsági követelményeknek. A helyi kormányzatoknak EU-szerte törekedni kell a legjobb gyakorlatok cseréjére a leggazdaságosabb és gyakorlati szempontból legjobb megoldások azonosítása érdekében. 29. javaslat - Ezeknél a tervezéseknél a kerékpárt használó lakosság önkéntes alapon való bevonása ajánlott, ha lehet különböző korosztályokban. 30. iránymutatás – A forgalmi rendőrségi szolgáltatásokért felelős közhatóságoknak gondoskodni kell


arról, hogy a gyalogosok és kerékpárosok biztonságosan közlekedhessenek. 30. javaslat – Itt jellemzően a polgárőrség bevonása ajánlott, illetve önkéntes alapon forgalomirányítás, tájékoztatás, gyakorlati tanácsadás jöhet szóba. 31. iránymutatás – A közhatóságoknak nem pusztán a természeti értékek védelme érdekében kell törekedniük a természet megóvására, hanem azért is, hogy a természeti környezet vonzó szabad tereket kínálhasson testmozgás céljára. A természeti környezetet különböző módon használók (különösen a gépjárművel és gyalogosan közlekedők) eltérő igényeinek kiegyensúlyozása érdekében hatékony konfliktuskezelést kell megvalósítani. 31. javaslat – Jellemzően a forgalomirányításban lehet szerepe az önkénteseknek, főleg a frekventált időpontokban kellene koncentrálódnia a tevékenységnek. 32. iránymutatás – A közhatóságoknak törekedni kell arra, hogy a gyermekek játéktér és játszás iránti igényei ne szoruljanak háttérbe a közösségtervezés és közösségi terek kialakítása során. 32. javaslat – A lobbi tevékenységet kell itt megemlíteni, mint egy lehetséges önkéntes tevékenységet. 33. iránymutatás – Megállapodásaikban a munkaadóknak és szakszervezeteknek olyan előírásokat kell lefektetniük, miszerint a munkahelynek elő kell segítenie a fizikailag aktív életvitelt. Az ilyen előírások közé tartoznak például az alábbiak: (1) Megfelelően felszerelt zárt és szabadtéri testmozgást szolgáló létesítmények; (2) Testkulturális szakember rendszeres rendelkezésre állása közös testmozgás, valamint egyéni tanácsadás és oktatás céljára; (3) Munkahelyhez kötődő sport támogatása; (4) Gyalog és kerékpárral való munkába járás támogatása; (5) Ha a munka olyan mértékben egyhangú vagy nehéz, hogy fokozottan jelentkezik a vázizomzati bántalmak kialakulásának kockázata, kifejezetten e bántalmak kialakulásának kiküszöbölésére szolgáló gyakorlatok végzési lehetőségének biztosítása; (6) Testmozgásbarát munkahelyi környezet biztosítása. 33. javaslat -

34. iránymutatás – Azok a munkahelyek, ahol az egészséges, fizikailag aktív életvitel prioritást élvez, országos egészségi tanúsítványt kaphatnának.

34. javaslat - Ezeknek az összegyűjtését és a tanúsítvány kiadása lehet önkéntes tevékenység keretében elvégzendő feladat. 35. iránymutatás – Az európai társadalmak tagjai élettartamának meghosszabbodása fényében az EU tagállamoknak több kutatást kellene végezniük az idős állampolgárok fizikai aktivitása és pszichológiai és fiziológiai egészségük közti kapcsolat részletes feltárása, valamint azoknak az eszközöknek az azonosítása céljából, amelyekkel fokozható az emberek tudatossága a testmozgás fontosságát illetően. 35. javaslat - A kutatás kérdőívének elkészítése, az érintettekhez való eljuttatása és azok begyűjtése, kiértékelése részben lehet önkéntes tevékenység is, azonban tagállami szinten már költségtérítés fizetése ajánlott a megfelelő minőségű munka elvégzéséhez. 36. iránymutatás – A közhatóságoknak biztosítaniuk kell olyan létesítményeket, amelyek hozzáférhetőbbé és vonzóbbá teszik a testmozgást az idős emberek számára, felismerve azt a tényt, hogy az ilyen létesítmények létrehozásával kapcsolatos kiadások bőven megtérülnek az orvosi ellátással kapcsolatban ennek eredményeként megtakarított költségek révén. 36. javaslat – A létesítmények üzemeltetőinek felajánlása lehet az önkéntes munkavégzés az ilyen időszakokban, illetve a hozzá tartozó kiegészítő munkák (takarítás, animáció). 37. iránymutatás – Az időseket otthonukban és különböző intézményekben ellátó személyzetnek különleges figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az idősek az egészségi állapotuknak megfelelő mennyiségű rendszeres testmozgást végezzenek. 37. javaslat – Animáció, edzésprogramok bevezetése szintén lehet önkéntes tevékenység keretében végezhető feladat.


38. iránymutatás – A testmozgást támogató politikai fellépések végrehajtását rendszeresen monitorizálni kell előre meghatározott mutatók alapján az értékelés és felülvizsgálat lehetővé tétele érdekében.

Felhasznált irodalom 1.

Ablaka G. (2005): Civil társadalom az iszlám világban. A civil társadalom hatása a Közel-Kelet demokratizálódására. In: Szabó M. (szerk.) (2005): Civil társadalom: elmélet és gyakorlat. Rejtjel Kiadó, Budapest.

2.

Adams A., Deane J. (2009): Exploring formal and informal dimensions of sports volunteering in England. European Sport Management Quarterly, Vol. 9, No. 2, 119-140. Groningen, The Netherlands.

3.

Andolina M. W., Jenkins K., Zukin C., Keeter S.

38. javaslat 39. iránymutatás – A megfelelő hatás elérés érdekében a lakossági tudatosságot növelő kampányokat egy következetes stratégia keretében kombinálni kell más beavatkozási formákkal. 39. javaslat – A lakossági tudatosságot növelő kampányokat szintén végezhetik önkéntesek. 40. iránymutatás – Az EU Testmozgással kapcsolatos iránymutatásaira vonatkozó uniós szintű tájékoztatást és az iránymutatások megvalósítását egy az egészségjavító fizikai aktivitás promócióját végző meglévő európai hálózat (HEPA Europe) alapján létrehozandó uniós HEPA hálózaton keresztül kell végezni. 40. javaslat – Ezeket a feladatokat részben vállalhatják önkéntesek is, természetesen fizetett szakemberek irányítása mellett. 41. iránymutatás – Az Európai Bizottságot felkérjük, hogy fontolja meg, mi a legalkalmasabb módja e célból egy EU HEPA hálózat pénzügyi támogatásának, és hogyan lehet bevonni a hálózatot az egészségjavító fizikai aktivitással kapcsolatos projektek végrehajtásába és értékelésébe, valamint az eredmények terjesztésébe.

(2003): Habits from home, lessons from school: influences on youth civic engagement. Political Science and Politics. 275-280. Washington DC. USA. 4.

Bartal A. (2009): Önkéntesek és nem-önkéntesek jellemzői a 2008. évi Európai Érték vizsgálat tükrében. Tanulmány. Budapest.

5.

Bartal A. M., Kmetty Z. (2010): A magyar önkéntesek motivációnak vizsgálata és a Magyar önkéntesmotivációs kérdőív (MÖMK) sztenderdizálásának eredményei. Tanulmány. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztálya. Budapest.

6.

Bognár J., Trzaskoma-Bicsérdy G., Révész L., Géczi G. (2006): A szülők szerepe a sporttehetséggondozásban. Kalokagathia. 44/1-2. 86-95. Semmelweis University, Budapest.

7.

Callary B. (2012): Women coaches as coach education program facilitators. Canadian Journal for Women in Coaching. 12/3. Coaching Association of Canada. Ottawa, ON, Canada.

41. javaslat -

34-35


8.

9.

Chang S. C., Fang C. L., Ling Y. C., Tsai B. K. (2011): Effects of socioeconomic status on leisure volunteering constraint: a structural equation model. Social behavior and personality. 39/4. 477490. New Zealand. Clary, E. G., Ridge, R. D., Stukas, A. A., Snyder, M., Copland, J., Haugen, J., Miene, P. (1998): Understanding and assessing the motivations of volunteers: A functional approach. Journal of Personality and Social Psychology. 74. 1516-1530. American Psychological Association. Washington, DC. USA.

10. Czakó Á., Harsányi L., Kuti É., Vajda Á. (1995): Lakossági adományok és önkéntes munka. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest 11. Czike K., Bartal A. (2005): Önkéntesek és nonprofit szervezetek – az önkéntes tevékenységet végzők motivációi és szervezeti típusok az önkéntesek foglalkoztatásában. Acta Civitalis. Budapest. 12. Czike K., Kuti É. (2006): Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció. Nonprofit kutatócsoport és önkéntes központ alapítvány. Budapest 13. Doherty A. (2006): Sport volunteerism: An intrudoction to the special isue. Sport Management Review. 9, 105-109. Bundoora. Victoria. Australia. 14. Downward P. M., Ralston R. (2006): The sports development potential of sports event volunteering: insights from the XVII Manchester Commonwealth Games. European Sport Management Quarterly. 6/4. 333-351. Routledge. Abingdon, Oxon. United Kingdom. 15. Du M. (2010): Job satisfaction among volunteers of

the 2007 Special Olympics world summer games. Asian Journal of Physical Education & Recreation. 15/2. Hong Kong. 16. Engelberg T., Zakus D. H., Skinner J. L., Campbell A. (2012): Defining and measuring dimensionality and targets of the commitment of sport volunteers. Journal of Sport Management. 26. 192-205. Human Kinetics Publishers. Leeds, United Kingdom. 17. European Commission (2011): Communication from the commission to the European Parliament, the council, the European economic and social committee and the committee of the regions. COM(2011) 568. Brussels, Belgium. 18. Finkelstein M. A. (2011): Correlates of individualism and collectivism: Predicting volunteer activity. Social Behavior and Personality. 39/5. 597-606. Palmerston, New Zealand. 19. Frey B. S., Goette L. (1999): Does Pay Motivate Volunteers? Institute for Empirical Research in Economics University of Zurich. Switzerland. 20. Gallagher, S. (1994): Doing Their Share: Comparing Patterns of Help Given by Older and Younger Adults. Journal of Marriage and the Family. 56. 567–578. Minneapolis, MN. USA 21. Gáspár T. (2013): A társadalmi-gazdasági fejlettség mérési rendszerei. Műhely. Statisztikai Szemle, 91. évfolyam 1. szám, Budapest. 22. Géczi G., Sípos-Onyestyák N., Gősi Zs., Velenczei A., Pignitzky D. (2013): A létesítmények szerepe az eredményességben. In: Sterbenz T., Szőts G. (szerk.) (2013): Verseny-pályán. Magyar Sporttudományi Füzetek. IX. 138-145. MSTT. Budapest.


23. Géczi G., Velenczei A., Nagy A., Bognár J. (2013): The planned development’s effect on the performance in ice hockey. APSRACT - Applied Studies in Agribusiness and Commerce. 7/1. 31-35. Agroinform Publishing House. Budapest. 24. Hadzi-Miceva K. (2007): Comparative analysis of the European legal systems and practices regarding volunteering. The International Journal of Not-for-Profit Law. 9/3. Washington, DC. USA.

25. Hankiss E. (1986): Diagnózisok 2. Magvető Kiadó, Budapest. 26. Helms S. E. (2006): Essays on volunteering. PhD dissertation. University of Maryland. USA. 27. Hurst M. (2012): Employer support of volunteering. Canadian Social Trends Catalogue. 11-008. Statistics Canada. Ottawa, Ontario. Canada. 28. Ifjúságügyi módszertani kézikönyv (2010) Mobilitás-Ifjúságügy Szakértőinek Társasága Alapítvány. Budapest. 29. Inglehart, R. (2003): Modernization and Volunteering. In Dekker, P.-Halman, L.: The Values of Volunteering. Cross-Cultural Perspectives. Kluwer Academic/Plenum Publishers. 55-70. New York. USA.

Championships, Stuttgart, Germany. Journal of Sport & Tourism. 16/2, 129–147. Routledge. Abingdon, Oxon. United Kingdom. 32. Kaplan S. and Kaplan R. (2009) Creating a larger role for environmental psychology: The Reasonable Person Model as an integrative framework. Journal of Environmental Psychology, 29(3), 329-339. 33. Kasprzak K. (2011): More than a game: Tennis is a world of opportunity for 50-plus volunteers. The Journal on Active Aging. International Council on Active Aging, Vancouver, BC, Canada. 34. Kim M., Zhang J. J., Connaughton D. P. (2010): Comparison of volunteer motivations in different youth sport organizations. European Sport Management Quarterly, Vol. 10, No. 3, 343-365. Routledge. Abingdon, Oxon. United Kingdom. 35. Kovács T. A. (2007): A rekreáció főbb irányzatai: Civilizációs kihívások, rekreációs válaszok. Magyar Sporttudományi Szemle. 8/30. 3-12. Magyar Sporttudományi Társaság. Budapest. 36. Kuti É. (1998): Hívjuk talán nonprofitnak… A jótékonyság, a civil kezdeményezések és az állami keretekből kiszoruló jóléti szolgáltatások szektorrá szerveződése. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest.

30. Jacobsen S. K., Carlton J. S., Monroe M. C. (2012): Motivation and Satisfaction of Volunteers at a Florida Natural Resource Agency. Journal of Park & Recreation Administration. Sagamore Publishing LLC. Urbana, IL. USA.

37. Mihajlovic M., Komnenic N., Kastratovic E., Cilerdzic V. (2010): Volunteers in Sport Organizations. Sport Management International Journal Choregia. 6, Number 2, Sparta, Lakonia, Greece.

31. Jarvis N., Blank C. (2011): The importance of tourism motivations among sport event volunteers at the 2007 World Artistic Gymnastics

38. Mirsafian H., Mohamadinejad A. (2012): Sport volunteerism: a study on volunteering motivations in university students. Journal of Human Sport & Exercise. University of Alicante. Spain.

36-37


39. Musick M. A., Wilson J. (2003): Volunteering and depression: the role of psychological and social resources in different age groups. Social Science & Medicine. 56/2. 259–269. Amsterdam, The Netherlands. 40. Muthuri J. N., Matten D., Moon J. (2009): Employee Volunteering and Social Capital: Contributions to Corporate Social Responsibility. British Journal of Management. 20/1. 75-89. British Academy of Management. London. United Kingdom.

41. Onyestyák N., Kállai É. (2013): Önkéntesség a sport területén Magyarországon és az Európai Unió más tagállamaiban. Magyar Sporttudományi Szemle. 14/55. Budapest. 42. Perpék É. (2011): Önkéntesség és közösségfejlesztés. PhD Disszertáció. Corvinus Egyetem. Budapest. 43. Putnam, R. D. (2000): Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community. Simon and Schuster. New York, NY. USA. 44. Sakires J., Doherty A., Misener K. (2009): Role Ambiguity in Voluntary Sport Organizations. Journal of Sport Management. 23, 615-643. Champaign, IL. USA. 45. Schlesinger T., Nagel S. (2011): „Freiwilliges Engagement im Sportverein ist Ehrensache!” – Ein Modell zur Analyse der Mitarbeitsentscheidung in Sportvereinen. Sport und Gesellschaft. Lucius & Lucius Verlag. Stuttgart. Deutschland. 46. Shilbury D., Ferkins L. (2011): Professionalisation, sport governance and strategic capability.

Managing Leisure. 16, 108–127. Routledge. Abingdon, Oxon. United Kingdom. 47. Smith, D. H. (1994): Determinants of Voluntary Association Participation and Volunteering: A Literature Review. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly. 23. 243–263. Indianapolis, IN. USA. 48. Socci B. (2012): Crossing borders: A Canadian volleyball team volunteers in a Mexican border town and learns many important lessons along the way. Volleyball Magazine. Madavor Media. Braintree, MA. USA. 49. Sterbenz T., Géczi G. (2012): Sportmenedzsment. Jegyzet. Semmelweis Egyetem, Budapest. 50. Surujlal J. (2010): Volunteer motivation in special events for people with disabilities. African Journal for Physical, Health Education, Recreation and Dance. Vol. 16, No. 3 pp. 460-474. Thohoyandou. South Africa. 51. Szűcs Z. G., Tóth Cs. (2005): Vitatézisek a civil társadalom koncepciójához. In: Szabó M. (szerk.) (2005): Civil társadalom: elmélet és gyakorlat. Rejtjel Kiadó, Budapest. 52. Taylor, P. (2004). Sport and Volunteering. In Driving Up Participation: The Challenge for Sport: Academic Review Papers Commissioned by Sport England as Contextual Analysis to Inform the Preparation of the Framework for Sport in England. 101-108. Sport England. London. United Kingdom 53. Unger L. S., Thumuluri L. K. (1997): Trait Empathy and Continuous Helping: The Case of Voluntarism. Journal of Social Behavior and Personality. 1997, Vol. 12, No. 3, 785-800. Corte Madera, Canada.


Presseinvitation-til-EU-sportsministermode/ EU-sportsministerkonference-i-Arhus---21-22november/The-Aarhus-Declaration-on-VoluntaryWork-in-Sport/ - letöltve 2014-04-07)

54. Vézina M., Crompton S. (2012): Volunteering in Canada. Canadian Social Trends Catalogue. 11-008. Statistics Canada. Ottawa, Ontario. Canada. 55. Warner S., Newland B. L., Green B. C. (2011): More than motivation: Reconsidering volunteer management tools. Journal of Sport Management. Human Kinetics Publishers. Leeds, United Kingdom. 56. Wiersma L. D., Sherman C. P. (2005): Volunteer Youth Sport Coaches’ Perspectives of Coaching Education/Certification and Parental Codes of Conduct. Research Quarterly for Exercise and Sport. 76/3. American Alliance for Health, Physical Education, Recreation & Dance. Philadelphia, PA. USA. 57. Wilson, J., Musick, M. A. (1997): Who Cares? Toward an Integrated Theory of Volunteer Work. American Sociological Review. 62. 694–713. Washington, DC. USA. 58. Wojciechowsky M. (2006): Giving back to the community. Magazine of Physical Therapy. 52-59. Alexandria. USA. Internetes hivatkozások: 1.

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (http://net.jogtar.hu/jr/gen/ hjegy_doc.cgi?docid=A0500088.TV – letöltés ideje 2014-04-07)

2.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=A1100190.TV - letöltés ideje 2014-04-07)

3.

38-39

Aarhus Declaration on Voluntary Work in Sport (http://kum.dk/Nyheder-og-Presse/ Pressemeddelelser/2002/November/

4.

Clinton W. J. (1997): „Statement on Signing the Volunteer Protection Act of 1997,” Online by Peters G. and Woolley J. T.: The American Presidency Project. (http://www.presidency.ucsb.edu/ ws/?pid=54286 – letöltés ideje 2014-04-07)

5.

Fehér könyv a sportról (http://ec.europa.eu/sport/ documents/white-paper/whitepaper-short_hu.pdf - letöltés ideje: 2011-08-16)

6.

Happy Planet Index. New Economics Foundation. London. United Kingdom. (http://www. happyplanetindex.org/about/ - letöltés ideje: 2014-04-07)

7.

Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 KSH (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ pdf/nonprof06.pdf - letöltés ideje: 2014-04-07)

8.

Online kutatás az önkéntességről a lakosság körében (http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/ gyorsjelentes.pdf - letöltés ideje: 2011-08-16)

9.

Quality of Life Index. Economist Intelligence Unit. London. United Kingdom (http://www.economist. com/media/pdf/QUALITY_OF_LIFE.pdf - letöltés ideje: 2014-04-07)

10. Sport and Physical Activity (http://www.mhfi.org/ sportandphysical.pdf - letöltés ideje: 2014-04-07) 11. United Nations (2011): State of the world’s volunteerism report. (http://www.unv.org/ fileadmin/docdb/pdf/2011/SWVR/English/ SWVR2011_full_%5B03%5D_overview.pdf – letöltés ideje 2014-04-07)


12. United Nations (2001): General Assembly, 56/38. Recommendations on support for volunteering. (http://www.unv.org/fileadmin/docdb/pdf/2002/ a56r038-e.pdf - letöltés ideje 2014-04-07) 13. Volunteering in the European Union (2010. 02. 17.) - Educational, Audiovisual & Culture Executive Agency (EAC-EA), Directorate General Education and Culture (http://ec.europa.eu/citizenship/pdf/ doc1018_en.pdf - letöltés ideje: 2014-04-07) 14. 15. Sport and Physical Activity (2009) Special Eurobarometer (http://www.mhfi.org/ sportandphysical.pdf ) 15

Sport and Physical Activity (2014) Special Eurobarometer 412. (http://ec.europa.eu/public_ opinion/archives/ebs/ebs_412_en.pdf )

16. VLV: Edzés helyett árvízvédelem. (http://vlv.hu/news/8022/edzes-helyettarvizvedelem - letöltés ideje: 2014-04-07)

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat. Hazai önkéntességi típusok

7. oldal

2. táblázat. Az önkéntesek, a szervezetek és az önkéntes munka jellemzői Magyarországon és az EU-ban

10. oldal

3. táblázat. 18 éven felüliek – 1000 fős személyes kutatás

29. oldal

4. táblázat. 15-29 éves magyar lakosság - 3000 fős személyes kutatás

29. oldal

5. táblázat. A 15-29 éves magyar lakosság - 5000 fős online kutatás

30. oldal

6. táblázat. Intézményi kutatás

– 300 fős telefonos kutatás

31. oldal

7. táblázat. Milyen terület érdekelné az önkéntest a sportban? N=1000

43. oldal

8. táblázat. Milyen terület érdekelné az önkéntest a sportban? N=3000

44. oldal

9. táblázat. Milyen terület érdekelné az önkéntest a sprotban? N=5000

45. oldal

10. táblázat. Összesítő eredmények az intézményi önkéntességről és annak típusáról 51. oldal 11. táblázat. Az igényelt önkéntes munka típusa

53. oldal

12. táblázat. Az önkéntesek elérési útja

54. oldal

Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


ISBN 978-963-08-9725-9

Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül

Recommend Documents