1143 Bp., Szobránc utca 6–8. Postacím: 1363 Bp., Pf. 49 Tel.: (+36-1) 235-7200 Fax: (+36-1) 235-7202 www.ofi.hu
1
Összegző jelentés az Iskolai Közösségi Szolgálat monitori látogatásairól
Készítette: Bodó Márton a program monitorozásában résztvevők jelentéseinek felhasználásával
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2016.
1
Tartalom 1. Bevezetés ....................................................................................................................................................... 3 2. Vezetői összefoglaló ...................................................................................................................................... 4 3. Javaslatok a program továbbfejlesztésére...................................................................................................... 5 3.1. Jogszabályi változást igénylő javaslatok ................................................................................................ 5 3.2. Jogszabályi változást nem igénylő javaslatok ........................................................................................ 7 3.3. A dokumentáció terhének csökkentése................................................................................................... 8 3.4. Az EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP) része lehessen az IKSZ támogatása ..................................................................................................................................................... 5 3.5. A monitorozás folytatása minden évben, az intézmények 3%-ának látogatásával................................. 9 4. Az IKSZ pedagógiai haszna és ennek megvalósultsága ................................................................................ 9 4.1. A monitoring vizsgálat a statisztikai adatok tükrében ............................................................................ 9 4.2. AZ IKSZ előzményei a meglátogatott iskolákban................................................................................ 10 4.3. Szervezés .............................................................................................................................................. 11 5. Az IKSZ pedagógiai haszna és ennek megvalósulása ................................................................................. 15 5.1. A közösségi szolgálat 5 fő célja ........................................................................................................... 15 5.2. Az IKSZ-program támogatottsága........................................................................................................ 16 5.3. A fogadó intézmények .......................................................................................................................... 18 5.4. Az iskolákon belüli belső tevékenységek ............................................................................................. 20 5.5. Felkészítés-feldolgozás......................................................................................................................... 21 5.6. Információáramlás ................................................................................................................................ 24 5.7. Diákok megítélése ................................................................................................................................ 25 5.8. Dokumentáció....................................................................................................................................... 27 6. Kiemelkedő jó gyakorlatok ......................................................................................................................... 28 6. 1. A Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium programjának leírása ........................................................... 28 7. A monitori eljárásrenddel kapcsolatos észrevételek és javaslatok .............................................................. 31
2
1. Bevezetés Ismét megvalósult a közösségi szolgálat támogatását célzó látogatások sorozata a 2015/16.-os tanév második felében. Az Iskolai Közösségi Szolgálat (továbbiakban: IKSZ) helyzetfelmérő – tanácsadó – támogató célú monitori programja során az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (továbbiakban: OFI) és a Nemzeti Pedagógus Kar (továbbiakban: NPK) KEI / 979 / 2015 iktatószámú együttműködési megállapodást ismételten megkötötte dedikált feladataik ellátására, a közösségi szolgálat támogatására és 41 intézmény közösen lebonyolított nyomon követésére. A két szervezet tagjai közösen megyénként két, országosan összesen negyvenegy középiskolát látogattak meg. A kiválasztás szempontja volt, hogy minden megyében két olyan intézményt látogassanak meg, amely nagyszámú diákság számára szervez közösségi szolgálatot, vagy ahol a 2016. májusi érettségi vizsgaidőszakot megelőző áprilisig gondot okozott a közösségi szolgálat 50 órájának teljesítése a diákok egy része számára. A meglátogatott iskolák közül 38 a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) által fenntartott középiskola volt, 3 pedig egyházi fenntartású (2 református, 1 evangélikus). A kiválasztás idén nem vette figyelembe az intézménytípusokat, így jelentősen több gimnázium került be a programba, mint szakközépiskola. Jövőre esetleg érdemes lenne a szakközépiskolákra fókuszálni. A szakmai támogató látogatások alkalmával interjú készült az intézményvezetővel, iskolai koordinátorral, érintett diákokkal, megvizsgálva a szükséges hivatalos és iskolai dokumentumokat. A látogatások a korábban kialakított protokoll alapján történtek az összes érintett intézmény 3%ában. Jelentésünk e látogatások tapasztalatait összegzi azzal a céllal, hogy képet adjon a program szakmai megvalósulásáról, illetve a 2015/2016-os tanévben az IKSZ teljesítésének állapotáról, megfogalmazva a lehetséges és szükséges továbblépési pontokat. Az NPK tagjaival a tavalyi évhez hasonlóan az együttműködés zavartalan és gördülékeny volt, mind a szervezés, mind a látogatás során. Az OFI részéről idén a következő szakemberek vettek részt az iskolák látogatásában: Bodó Márton, Darvas Mátyás, Dobszay Ambrus, Fehérpataky Balázs, Reményiné Somlai Judit, Singer Péter. Az NPK megyei képviselői a látogatások során helyismeretükkel, szakmai tapasztalataik megosztásával erősíteni tudták a látogatás helyzetfelmérő – tanácsadó – támogató jellegét. A továbbiakban is célszerű lenne ez a fajta szakmai együttműködés. Az intézmények lehetőségeikhez mérten szintén mindent megtettek a látogatások zavartalan megvalósulásáért, lebonyolításáért; ezúton is kifejezzük köszönetünket rugalmasságukért és segítőkészségükért. 3
2. Vezetői összefoglaló A 41 iskola meglátogatásának a következő tanulságai vannak (csak a legfontosabb pontokra szorítkozva): A monitori látogatások tapasztalatai is megerősítik, hogy a közösségi szolgálat jogszabályi feltételrendszere megfelelő és működtethető azokkal a paraméterekkel, amelyek az augusztus 24-ei EMMI rendelet változtatásait képezik. „A gimnázium, a szakgimnázium a 9–12. évfolyamos, a szakközépiskola a 9–13. évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít. Ez a módosítás azt eredményezi, hogy a szakközépiskolák (régen szakiskolák) számára új feladatként jelentkezik két évfolyamon megszervezni (9-13. évfolyamon) a közösségi szolgálatot. Ez azon diákokra vonatkozik, akik a kiegészítő két év alatt érettségi képzésben vesznek részt. „A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető.” Ez utóbbi módosítás segíti a szakgimnáziumokat éppúgy, mint minden érettségi képzésben részt vevő diákot, hogy nyáron, hétvégén nagyobb időkeretben tudjanak közösségi szolgálatot végezni, illetve az akcióprogramok sokszor hosszabbak voltak egy napon belül, mint 3 óra, pl. a TeSzedd! akció. Így ez új lehetőség ezen programok közösségi szolgálat szempontjából való kihasználására. A továbbiakban legfeljebb kisebb kiigazításra lehet csak szükség, hogy a valós működés és a jogszabály teljes összhangja megvalósulhasson. A diákok és iskolák: intézményvezetők, pedagógusok többségének hozzáállása konstruktív, együttműködő. A program országos működtetésével kapcsolatosan az első évfolyam 2016. májusában fennakadás nélkül érettségi vizsgát tett. Hogy miként sikerült minden diáknak a buktatókat venni az IKSZ kapcsán, még feltárásra vár. Az biztos, hogy a teljesítés összességében nem okozott problémát az érettségi vizsga lebonyolításában; hogy hány diák nem tehetett vizsgát, az az októberi adatok alapján fog kiderülni. Kihívás a pedagógiai felkészítés és a feldolgozás; ez egyelőre nem mindenütt valósul meg teljességében. Jól látható az az összefüggés, hogy ahol a pedagógus nem rendelkezik valamilyen támogatással (pl. „órakedvezmény”), nem tudja rendszeres munkarendjébe illeszteni és nem tudja megszervezni megfelelő módon a felkészítést és a feldolgozást, így sokszor csak a fogadó 4
intézményeken múlik, hogy a pedagógiai tartalom mennyire hatékonyan valósul meg.
Ezen
iskolákban adminisztratív jellege van a közösségi szolgálatnak, és nem a tevékenységek pedagógiai előkészítésére és feldolgozására fókuszálnak, hanem annak dokumentációjára. Ez a program legnagyobb kérdése: miként lehet a pedagógiai tartalmat megjeleníteni vagy megvédeni az adminisztráció kihívásai mellett. Szükség lenne a program szervezésbeli megerősítésére , hiszen ma a pedagógusok – a fenntartó döntése miatt vagy más okból – nem tudnak élni a lehetséges kedvezményekkel, ami lehetővé tenné számukra a felkészítő és feldolgozó órák tantárgyfelosztás keretében való végzését, illetve a szervezési feladatok munkaidőben, a 26-32 óra közötti sávban való elismertetését. További kihívás az iskola és a fogadó szervezetek által szervezett tevékenységek kiválasztása, ami sok esetben munkavégzésbe csúszik, nem produkálja a diákok számára a hasznosság, az élménypedagógia megfelelő hatásait. Az eddigi tapasztalatok feldolgozása, értékelése segítheti az iskolákat a további finomhangolásban, csökkentve a túl sok fogadó intézményt azokra, amelyek a diákok számára valóban hasznos tevékenységeket tudnak nyújtani.
3. Javaslatok a program továbbfejlesztésére Jogszabályi változást igénylő javaslatok A tavalyi összegző jelentés által már megfogalmazott javaslatok nyomán 2016. augusztus 24-én módosult a 20/2012. évi EMMI rendelet közösségi szolgálatra vonatkozó része. Ennek következtében számos problémát sikerült kiküszöbölni.
Továbbra is nehézséget jelent a törvény azon kitétele, hogy 1. javaslat A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6.§ 4.: „a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.”
A módosított szöveg a következő lehetne: „a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakra való jelentkezésig kell teljesíteni az érettségi vizsgák megkezdéséhez feltételül szabott ötven óra közösségi szolgálatot.”
5
Indoklás: A módosítás jogilag egyértelművé tenné a helyzetet, és biztosítaná, hogy a második félév nagyobb részében a diák már a vizsgákra való felkészüléssel foglalkozik, nem az előfeltétel teljesítésével a tanítás utolsó napjáig, amit a jelenlegi jogszabály lehetővé tesz és bizonytalan helyzetet teremt a vizsgák megkezdésével kapcsolatosan. 2. javaslat A 20/2012. évi EMMI rendelet (9) a közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként
b)
az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi
szolgálat teljesítését,
d)
az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési
szabályzatában rögzíti. Az iskolák által alkalmazott záradékok: 46. Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévben ........ óra közösségi szolgálatot teljesített. B. 47. A tanuló teljesítette a rendes érettségi vizsga megkezdéséhez szükséges közösségi szolgálatot Tl.
A szöveg a következőképpen módosulna:
b)
az osztálynaplóban, a törzslapon és a bizonyítványban a kijelölt pedagógusnak
dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését egymásnak megegyező módon,
d)
az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos teendőket a pedagógiai program
mellékletében; a részletes szabályozását, feladattervét az éves munkatervben (felelős, határidő), illetve a dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti. 46. Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévben ........ óra közösségi szolgálatot teljesített. B. 47. A tanuló teljesítette a rendes érettségi vizsga megkezdéséhez szükséges közösségi szolgálatot Tl., B, N. Indoklás: Adminisztrációs nehézséget jelent jelenleg az iskoláknak, hogy a záradékok különfélék és nincs világossá téve, hogy melyik záradék vonatkozik az osztálynaplóra, melyik a másik két dokumentumra és így nem világos miként lehet a három különböző dokumentum megegyező 6
egymással. Az iskolák jelentős része máig nem jutott el oda, hogy a pedagógiai programjában a közösségi szolgálatot megemlítse, illetve részleteiről döntést hozzon. Mára már minden iskola rendelkezik annyi tapasztalattal, hogy elvárható, hogy ezek alapján a működésében a fentieket megfelelő módon rögzítse. 3. javaslat 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendeletben a közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás átsorolásra kerülne a 17.§ 1. bekezdésében szereplő feladatok azon körébe, amelyek heti két- négy óra erejéig számítanak be a kötött munkaidő nevelésseloktatással lekötött részébe. A 250 fős diáklétszám esetén lenne két óra, míg a további 250 diák létszám felett további 2 óra, azaz összesen 4 óra. 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 17. § (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás A szöveg a következőképpen módosulna: 17. § (1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek nevelésseloktatással le nem kötött részében 24. közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás Indoklás: A közösségi szolgálat szervezése az IKSZ-koordinátorok számára komoly feladat és sok energiát igényel. A tapasztalat az, hogy amennyiben ezt a megtartott 22-26 óra feletti sávban szervezik, akkor csak adminisztratív feladatokra marad idejük, és a felkészítés és feldolgozás megszervezésére nem. Egy ilyen átsorolás támogatná a pedagógiai feladat megszervezését, és lehetővé tenné a program pedagógiai céljainak megvalósítását.
a. Jogszabályi változást nem igénylő javaslatok
A tanévkezdő kiadványban minden évben szerepeljen néhány szó az Iskolai Közösségi Szolgálatról a monitori vizsgálatok tapasztalatai nyomán, ami kiemeli a program pedagógiai jellegét.
7
A tanév rendjében kapjon szerepet egy tanítás nélküli munkanap, amely a közösségi szolgálat népszerűsítésére, iskolai szintű programok megszervezésére lehetőséget ad a tanév végén az utolsó tanítási hét egyik napján IKSZ-napként.
Ez erősítené az iskolákban a program fontosságának tudatát, illetve a tapasztalatok alapján visszacsatolás lehetne országosan is arról, hogy miben érdemes fejleszteni az intézményi gyakorlatot a program kapcsán.
Kerüljenek felülvizsgálatra az iskolai közösségi szolgálatot érintő nyomtatványok (törzslap, bizonyítvány) minden iskolatípus esetén, megvizsgálva, hogy ezekbe hova kerülhet be az iskolai közösségi szolgálat óraszáma.
A Közösségi Szolgálat Portál Gyakran Ismétlődő Kérdéseibe kerülhessen be, hogy a bizonyítványba tantárgyi sor végére is fel lehet vinni évente a teljesített óraszámok feltűntetésével.
Indoklás: A bizonyítvány, törzslap nyomtatványok jelenleg használatos típusainak nagy részében nincs hely a közösségi szolgálat évenkénti bevezetésére; a megjegyzés rovatban számos másnak is helyet kell biztosítani. Egy sor beillesztésével vagy az üres sor kitöltésével jól lehet ezt a nehézséget orvosolni.
3.3. Az IKSZ támogatása az EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP) része lehessen
Szükség lenne az EFOP keretében a fogadó intézmények szakmai felkészítésére és az iskolákkal való kapcsolatfelvétel elősegítésére pályázati úton, a minisztérium ágazatainak bevonásával (egészségügyi, kulturális, oktatási, sport, szociális), segítve ezzel a fogadó intézmények szakmai felkészülését, növelve számukat a programban; áttételesen az iskolák feladatát is megkönnyítve ezzel.
Éppígy szükséges lenne a referencia intézményi hálózat kiépítésére.
Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása segíthetné, hogy legyen egy mérce, amit az intézményeknek egy minősítő eljáráson keresztül teljesítenie kell. Ehhez alapul vennénk az ökoiskolai minősítési rendszert. A monitori tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ma nem egységes, milyen tevékenységet tekintenek közösségi szolgálatnak a különböző területek fogadó intézményei; ez a kérdéskör kidolgozásra vár.
8
3.5. A monitorozás folytatása minden évben, az intézmények 3%-ának látogatásával
Ennek keretei rendelkezésre állnak, csak meg kell hosszabbítani a szerződést és forrást rendelni hozzá minden évben, illetve a tapasztalatok alapján érdemes a protokollt átdolgozni a sikerkritériumokra fókuszálva.
A következő évben szükséges lenne a szakgimnáziumok programjaira fókuszálni, a KLIK fenntartású intézmények mellett az NGM fenntartású, valamint az egyházi és alapítványi iskolák programjait is vizsgálva.
4. Az IKSZ pedagógiai haszna és ennek megvalósultsága 4.1. A monitoring vizsgálat a statisztikai adatok tükrében A 2016. július 3. állapot szerint, tehát a 41 intézmény monitoring látogatását követően; az országban közösségi szolgálatot 1039 érettségit adó középiskolában szerveznek, azaz közel 3%-át látogatta meg a monitoring az érintett intézményeknek.
250 200
Az Iskolai Közösségi Szolgálatott végző iskolák megyei eloszlása
150 238 100 50 39 0
53
43
64
44
46
54
55
26
41
74 32
23
30
58
32
28
37
25
Az intézmények fenntartó szerinti eloszlása képet adhat arról, hogy a meglátogatott 41 intézmény hogy viszonyul az iskolák összfenntartói megoszlásához. Az NGM-hez tartozó 9
szakközépiskola ebből 350, KLIK-hez tartozó középiskola 285, egyházi fenntartású középiskola 193, alapítványi, köz- vagy közhasznú alapítványi iskola 83, állami szervezethez tartozó – leginkább minisztériumok fenntartási körében lévő iskolák – 59, kft valamilyen formájához tartozó intézmény 23, felsőoktatási intézmény iskolája 19, egyesület, szövetség 18, országos nemzetiségi önkormányzathoz tartozó iskola 8, részvénytársaság intézménye 1. Az IKSZ-program monitori vizsgálata csak a KLIK és az egyházi fenntartású intézményeket érintette, ami rávilágít arra, hogy a későbbiekben érdemes az NGM és más fenntartókra is fókuszálni, hiszen megváltozott a különböző fenntartókhoz tartozó iskolák aránya, és első helyre került az NGM, megelőzve a KLIK-et. A közösségi szolgálat végzésére kötelezett diákok száma 261 721 fő. Jelentős részük az alsóbb évfolyamokban tanul. Az idén érettségizett diákok létszáma 49 544 fő, míg 64364 fő 11. évfolyamos, 65 463 fő 10. évfolyamos és 82 350 fő 9. évfolyamos. A monitori vizsgálat során elsősorban 10–12. évfolyamos diákokkal találkoztunk, a kezdő 9. osztályos diákok tapasztalat hiányában kimaradtak a vizsgálatból.
Gimnáziumok és Szakközépiskolák megoszlása a felmérésben (N=41)
Gimnáziumok és Szakközépiskolák megoszlása a felmérésben (N=41) 24%
3%
Gimnázium 30
Szakközépiskola 1 Mindkettő 10
73%
4.2.AZ IKSZ előzményei a meglátogatott iskolákban Az iskolai közösségi szolgálatnak a program bevezetésekor nem voltak előzményei az intézmények jelentős részében (29%). Azokat az iskolákat, ahol volt előzménye az IKSZ bevezetésének, két csoportra lehet osztani: az egyik csoportot azok az iskolák képezik, ahol intézményi szintű program nem volt, de voltak már egyéni kezdeményezések (32%) (pl. véradás, teajárat hajléktalanoknak, 10
vakok segítése, úthibák felmérése a városban, idősek otthona, az egyes kollégák által szervezett ételosztás, karácsonyi műsorok öregek otthonában, Hospice-ház látogatás, Te Szedd! vagy Szedd Magad! akcióprogramban részvétel), illetve az adott város önkormányzata eseti segítséget kért már az iskoláktól. Az intézmények egy hányadában előzményként a TÁRS- és a TÁMOP-pályázat komoly tapasztalatot és segítséget is jelentett az egész intézmény számára és több intézményben befolyásolta a koordinátor személyének kiválasztását is (39%). A program kialakítása a legnehezebben ott ment, ahol egyik fajta előzmény se volt tetten érhető, de az elmúlt évek alatt ezekben az intézményekben is sikerült most már több tapasztalat és az információ birtokában fejleszteni a programot.
Az IKSZ előzményei az iskolákban (N=41) nem volt előzmény; 12; 29%
elszigetelten; 13; 32% elszigetelten volt előzmény nem volt előzmény
volt előzmény; 16; 39%
A kiválasztott intézményekben meglepően kiegyensúlyozott képet mutat a 3 féle intézmény. Előfeltevésünk, hogy az intézmények nagyobb hányadában nem lesz korábbi tapasztalat, amire építhetnék az IKSZ kialakítását, nem igazolódott be.
4.3. Szervezés A koordinátor személyéről a korábbi felmérések alapján is bebizonyosodott, hogy kulcsa a program színvonalának.1 A meglátogatott intézmények sokféle megoldást követnek a közösségi szolgálat koordinátor személye tekintetében, ezek a modellek mind befolyással vannak a program egészének
Bodó Márton (2016): A pedagógus szerep és az Iskolai Közösségi Szolgálat a köznevelési rendszerben a 2015-ös kutatások és monitori beszámolók tükrében. In: Kapocs, 2016./2. XV. évfolyam 69. szám, 3-14. o. 1
11
működésére is. A koordinátor személyének kiválasztása már jelzi, hogy az adott intézmény milyen feladatként értelmezi a közösségi szolgálatot: elsősorban szervezési, illetve pedagógiai vagy adminisztratív feladatnak, valamint a háromnak mi az aránya az intézményen belül.
Van-e IKSZ - koordinátor az iskolában? (N=41) 45 40
iskolák száma (db)
35
40
30 25 20 15
10 5
1
0 igen 97,6 % nem 2,4 %
Mindenképpen pozitív megítélést érdemel, hogy az intézmények 97,6%-ban van koordinátor. Van számos intézmény, ahol koordinátornak a nevelésért felelős igazgatóhelyettest kérték fel (10%), ami kiemelkedő státust biztosít a programnak; van, ahol az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét vagy valamelyik pedagógust választották ki a koordinátori szerepre. Az előbbi szerencsésebb, mert nagyobb a mozgástere és a kollégák irányításához a felhatalmazása is erősebb, ezért hatékonyabban tud működni koordinátorként, mint az osztályfőnöki munkaközösségvezető, vagy még inkább, mint egy pedagógus a tantestületből. Egy esetben maga az igazgató látta el ezt a feladatot, ami tovább növelheti a feladat presztízsét. Más modellnek tekinthető, ahol a koordinátor az iskolatitkár. Kiválasztásában az volt a szempont, hogy korábban is ő tartotta a kapcsolatot a külső szervezetekkel, illetve tapasztalata van az adminisztráció terén. Az intézmények bevallása alapján csak egy iskolatitkár van, aki IKSZ-koordinátori feladatát az előírt pedagógusdiploma nélkül végzi. A koordinátor a legtöbb esetben, persze diáklétszámtól függően, megosztja feladatait az osztályfőnökökkel. Az osztályfőnökök elsősorban az adminisztrációt intézik, a koordinátor a fogadó helyekkel kapcsolatos ügyeket. Van, ahol ez úgy finomodott, hogy az egyéni megállapodás az osztályfőnökök feladata, illetve vállalják a diákok kísérését is az első néhány alkalommal. 12
Máshol az IKSZ-hez kötődő pedagógiai feladatok (felkészítés-érzékenyítés, kísérés, lezárásfeldolgozás) az osztályfőnökökre hárulnak. Más megközelítés, ahol a kollégák között szétosztják (26-32 órakeretben) a nyolc terület fogadó intézményeinek megszervezését, koordinálását. Van példa arra is, hogy lelkes diákkoordinátor segíti évfolyam- vagy osztályszinten a koordinátor munkáját, aki a kapcsolatot tartja a vezetés és a diákok között, viszi a konkrét IKSZ-feladatok részleteit a diákokhoz. A
közösségi
szolgálat
szervezése,
működésének
hatékonysága
a
koordinátor
személyiségétől, leterheltségétől nagyban függ.
Kap-e órakedveszményt a koordinátor? (N=40) 3% 3% 17%
10%
kap kedvezményt 7 nem kap kedvezményt 27 igazgatóhelyettesként végzi 4 munkacsoport-vezetőként végzi 1 67%
nem pedagógus 1
Eltérő az iskolák gyakorlata a koordinátorok munkaterhelésével kapcsolatosan. A meglátogatott intézményekben a gyakorlat változó: a 22-26 óra közötti sávban kapnak 4 óra órakedvezményt-től a 26 és 32 óra közti idősávba számított ingyenes többletfeladaton át, az„azon felüli ingyenes feladat minden kedvezmény nélkül” variációjáig terjed. A 41 intézmény nagyobb hányadában semmilyen órakedvezményre nincs lehetőség (67%). A koordinátoron kívül van, ahol vannak évfolyamfelelősök; akik (nemcsak az IKSZ miatt, egyéb szervező feladatok miatt is) kiemelt pótlékot kapnak.
13
Mennyi órakedvezményt kap az IKSZkoordinátor? (N=36) 18 16
16 14
iskolák száma (db)
14 12 10 8
6
6 4 2 0 0-22/26 óráig
22/26-32 óráig
32 óra fölött
A koordinátorok többsége a 26-32 órás idősávban szervezi a közösségi szolgálatot, ami azt jelenti, hogy a megtartott 22-26 óra után, ami embert próbáló feladat, és nagyban rontja a program minőségét. Ahol a megtartott óraszámok közé számolható a közösségi szolgálat felkészítő és feldolgozó feladata vagy igazgatóhelyettesként nem a 22 órára rakódik még rá, ott van esély színvonalas pedagógiai munkára; ez 14 intézmény a 41-ből. Ez nem jelenti azt, hogy a többi iskola programja eleve nem lehet színvonalas, csak a peremfeltételek területén rosszabb helyzetben vannak, mint az említett 14 intézmény. A pedagógusok motivációja nagyon fontos lenne, akár órakedvezménnyel, de a szóbeli dicséret is sokat jelentene, annál is inkább, mert az IKSZ a pedagógusok túlnyomó többségénél nem felvállalt feladat, hanem a vezetőség által kiosztott kötelezettség. Az országos online kutatásunk tanulsága szerint a megkérdezettek 13,4%-a személyes indíttatásra vállalta a koordinátori feladatot.2 Egyedi, követhető kezdeményezés a Vas megyei gyakorlat, ahol a megyeszékhelyen a csatlakozott intézmények számára egy iroda szervezi a partnereket, intézi az adminisztrációt, jelentős terhet levéve ezzel a koordinátorokról, az iskolákról. Külön segítség lehet, hogy ez az iroda a diákok érzékenyítését is vállalja.
2
Lásd első jegyzet, 7. o.
14
iskolák száma (db)
Órakedvezmény régiónként 8 7 6 5 4 3 2 1 0
van nincs igh-ként ofő mkcs. Vez-ként nem pedagógus adott régióban vizsgált iskola
5. Az IKSZ pedagógiai haszna és ennek megvalósulása3 A nemzetközi kutatások alapján a közösségi szolgálat jellegű tevékenységek tekintetében a következő pedagógiai és társadalmi célok fogalmazódhatnak meg (amelyek a magyar definíciónak nem képezik részét). A sikerkritériumok segíthetnek abban, hogy a szerteágazóan változó és különböző programok mégis módot adjanak összehasonlításra.4
5.1. A közösségi szolgálat 5 fő célja:
Növelje az állampolgári aktivitást.
Motiválja a fiatalokat a jövőben is az önkéntességre.
Könnyítse a pályaorientációt.
Fokozza a szociabilitást, elősegítse a kapcsolatépítést.
Elősegítse a tolerancia, a segítő szándék kialakulását a fiatalokban.
Bodó Márton (2015): Gyakorlati útmutató a közösségi szolgálat megszervezéséhez:75-95. o. In: Az Iskolai Közösségi Szolgálat bevezetésének tapasztalatai, 2015. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest; lásd még Markos Valéria (2015): Középiskolás diákok iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata. , Debrecen, 2015. június 19. Konferencia-előadás 3
4
Celio, Ch. I., Durlak, J. and Dymnicki, A. (2011): A Meta-analysis of the Impact of Service-Learning on Students. Journal of Experiental Education. 2011, Volume 34, No 2. 164-181. Letöltés: https://www.tamiu.edu/profcenter/documents/Meta-AnalysisoftheImpactofSLonStudentts_2011.pdf, 2016. 08. 25.
15
Sikerkritériumok (Dewey hatékonysági kritériumai és Matolcsi Zsuzsa5 alapján): •
A tapasztalatok örömteliek, érdekesek legyenek,
•
A tapasztalatok egymásra épülhessenek, folyamatot képezhessenek,
•
A diák valós szituációban: kölcsönhatásban próbálhassa ki magát,
•
Legyen hasznos, amit a diák csinál,
•
A tevékenység ébresszen érdeklődést és információra való igényt a diákban,
•
Legyen hosszú távú a tevékenység,
•
Kapcsolódjon a tananyaghoz,
•
A helyi közösség valós problémájára adjon választ.
Ezek a szempontok a tevékenységet követően lehetnek mérhetőek a diákok körében. A magyar viszonyok között viszont kontrollcsoport mérésére nincs lehetőség, hiszen minden azonos képzésben részt vevő diáknak kötelező feladatáról van szó. A felsorolt elemek alkalmasak lehetnek a programok közti eltérések mérésére. Ehhez a továbbiakban szükséges egy újfajta mérőeszköz kidolgozása, ami a monitoring-vizsgálatok alkalmával használható lesz. A diákokat érdemes szembesíteni ezekkel a szempontokkal az interjúk során.
5.2. Az IKSZ-program támogatottsága Az igazgatóhelyettesek pozitív élménye, hogy az IKSZ rendkívül kiszélesítette az iskola kapcsolatrendszerét, ami sok esetben további szakmai együttműködéshez vezetett, szintúgy a városi rendezvények esetében. A reformok között egyértelműen a nyitott iskola eszményét szolgálja a közösségi szolgálat, ahol partnerként egymásra találhatnak egy-egy település különböző ágazati szereplői: egészségügy – katasztrófavédelem-oktatás – kultúra – szociális-szabadidős terület stb. Lényegi kérdés, hogy egy-egy intézmény egyedül marad-e az elvégzendő feladataival a közösségi szolgálat terén, vagy számíthat az intézményekre, amelyekkel korábban is együttműködött vagy a program megvalósítása során épített ki kapcsolatot. A megyeszékhelyeken általában kiválóan működik a program, mert ezek elég nagyok ahhoz, hogy fogadó intézményi háló alakulhasson ki, de elég kicsik ahhoz, hogy „mindenki mindenkit” ismerhessen. A kisebb településeken általában az a nehézség, hogy nincs elég fogadó intézmény; a nagyobb városokban pedig nincs személyes kapcsolat, ami segíthetné a kapcsolati háló kiépítését. Ugyanakkor a felsoroltakra ellenpéldákat is találunk.
Bodó Márton (2015): Az iskolai közösségi szolgálat és a nemzetközi gyakorlat. 30-37. o. In: Az Iskolai Közösségi Szolgálat bevezetésének tapasztalatai, 2015. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest 5
16
Külső támogatás (N=40)
27%
igen 11 nem 29
73%
Az intézmények közül 11 számolt be arról, hogy valamilyen külső támogatást kapott a program megvalósítása során, ami pályázati támogatást is, de informális rendezvényszervezést (pl. börze városi szinten) is jelent. Az intézmények 73%-a pedig egyedül, külső támogatás nélkül kellett, hogy nekiálljon a kapcsolatrendszer kiépítésének. A külső támogatás vagy a civil szervezetektől, vagy az önkormányzattól érkezett.
db iskola
Intézményvezetés támogatása (N=40)
17
9 8 6
1
1 2,44 %
2 14,63 %
3 19,51 %
4 21,95 %
5 41,46 %
17
5.3. A fogadó intézmények A fogadó intézmények száma, amelyekkel az iskola programot bonyolít le, és ezek fenntarthatósága megoldott, 20-tól 270-ig terjed. A 20 körüli intézménnyel még lehet rendszeresen kapcsolatot tartani. A nagyon nagyszámú fogadó intézmény oka, hogy sok bejáró diák esetén sokszor az iskola egy-egy diák számára önállóan köt együttműködési megállapodást, hogy lehetővé tegye a diák számára a saját lakóhelyén végezhető közösségi szolgálatot. Eltérő, hogy az iskolák a fogadó intézmények számát az egyéni együttműködésekkel együtt számolják, vagy külön tartják nyílván azokat az intézményeket, ahova egy-egy diák jár csak önállóan. A fogadó intézmények jelentős részét a diákok keresik meg a maguk számára. A fogadó intézmények nagy száma némileg szétzilálja a pedagógiai tervezhetőséget és az átláthatóságot is. Az intézmények az eddigi tapasztalatok alapján már nem a fogadó intézmények számának növelésére, hanem a fenntarthatóságra kezdik helyezni a hangsúlyt. Belátva, hogy a20-30-as partneri létszámon felül már átláthatatlanná válik a rendszer, és nem tud az iskola kontrollt gyakorolni a közösségi szolgálat folyamatára, kezd kialakulni a tartósan fenntartható fogadó intézmények köre. Gyakori, hogy a fogadó intézmények nem tudnak vagy akarnak értelmes tevékenységet, feladatot biztosítani, mert a partnerek nem tudják a feladatokat a tanulók napirendjéhez szabni: amikor a diákok ráérnének (17 óra után), már nem tudják őket értelmes feladattal ellátni. Az egészségügy (pl. kórházak) szívesen fogadna diákokat, de az igényhez képest kevés az érdeklődés, 10 helyett általában 3-4 diák, ha megy. Tehát több helyen problémát jelent a kereslet és kínálat összehangolása. Van, ahol az egészségügyi fogadó szervezet keretei rugalmatlanok a diákok fogadására (aggályok a munkavédelmi, egészségügyi előírások ismerete és betartása tekintetében). Az állatmenhelyek kapcsán nagy a lelkesedés, de a diákok nem mindig jelennek meg a megbeszélt létszámban és a megbeszélt időben, tehát kölcsönösen van még tanulnivaló. Máshol pedig a jelentkező nagyobb létszámú tanulónak nem tud egy-egy intézmény hirtelen elégséges feladatot találni. Fontos tanulság, hogy a fogadó intézmény csak annyi diákot fogadjon, ahánynak valós feladatot tud adni, mert különben mindkét fél rosszul jár: diák és intézmény egyaránt. Sok helyen nagyon jó a kapcsolat az óvodákkal, gyakran a bejárók lakóhelyükön is felkeresik korábbi óvodájukat, önkormányzataikat pl. nyári rendezvények támogatásával. Egyes partnerek (pl. katasztrófavédelem) ragaszkodnak ahhoz, hogy minden évben újrakössék az együttműködési megállapodást – ez fölösleges adminisztratív terhet ró az iskolákra. A következő területek szerepeltek a legtöbb meglátogatott intézmény fogadó intézményi listájában: katasztrófavédelem, oktatási, szociális, , sport és szabadidő. Sok civil szervezetről az IKSZ kapcsán szereztek tudomást az iskolák. Az óvodákban van, ahol játékrendezgetésre fogják be őket, máshol közvetlenül a gyerekekkel is foglalkozhatnak. Az állatmenhely mindenhol népszerű. Többen dolgoznak a helyi 18
óvodákban, s volt olyan, aki a temetőben fűnyírással, kerítésjavítással foglalkozott; van szeniorok iskolája, ahol diákok angol/német nyelvet és informatikai ismereteket oktatnak (tanári felkészítés után), vannak diákok, akik korábbi általános iskolájukban végeznek korrepetálást a közösség szolgálat keretében. Több iskola vesz részt idősek oktatásában idegen nyelv vagy informatika területén, felvéve a kapcsolatot a helyi idősklubokkal, közvetlenül vagy az önkormányzatokon keresztül. A végzett feladatok között olyan kreatív feladatok is szerepelnek a kultúra terén, mint a könyvtárrendezés, sváb bál szervezése, húsvéti dekorációkészítés, ebédhordás. Relatíve új terület a bűn- és baleset-megelőzés, amelynek részeként pl. a Police-program keretében turistákkal foglalkoznak, tolmácsolnak a tanulók. Ez a rendőrség szervezésében történik, Budapesten nagyon jól működő program, ugyanakkor nem minden megyei rendőri állománynak van kapacitása a bevezetésére. A fogadó szervezetek között szerepelnek a Magyar Vöröskereszt szervezetei, Családvédelmi Központok, városi művelődési házak. Nagyon népszerű a hortobágyi Madárkórház; a katasztrófavédelemnél is sokan teljesítik szolgálatukat vagy annak egy részét. Frekventált terület a közösségi szolgálat tekintetében elsősorban a kulturális és szociális; legkevésbé az egészségügy és a katasztrófavédelmi terület. Több iskolában elhangzott, hogy olvasóegyesület, sportlétesítmények, tűzoltóság és több más szervezet maga jelentkezett és vette fel a kapcsolatot az iskolákkal. Beszámoltak iskolák arról, hogy a fogadó intézmények fenntarthatósága megoldottnak látszik, a kapcsolatok kezdenek bejáratódni, az intézmények már számítanak az IKSZ-es diákokra. Fontos lenne a fogadó intézmények visszajelzése a tevékenységekkel kapcsolatosan – ennek nincs kialakult rendje még az iskolákban, leginkább informális módon jutnak vissza a tapasztalatok szóban vagy e-mailen. Van olyan intézmény is, amelyik tudatosan alakítja a visszajelzéseket, és tanév végén a partnerszervezetektől kérnek írásos visszajelzést. A visszajelzés magára a programra és az összes résztvevőre motiválóan hathat, és ezt nem szabadna figyelmen kívül hagynia sem az iskoláknak, sem a fogadó intézményeknek. A kistelepüléseken élő, bejáró tanulók gyakran a lakóhelyük önkormányzatánál végzik a szolgálatot, az intézmények ezekkel együttműködési megállapodást kötnek, ugyanakkor az ezeken a helyeken folyó tényleges tevékenységekre nincs rálátásuk. Ezzel kapcsolatosan érdemes lenne végiggondolni, hogy milyen módon lehetne a kapcsolattartást, a visszajelzést a fogadó intézmény részéről az iskola számára biztosítani.
19
5.4. Az iskolákon belüli belső tevékenységek Elmondható, hogy a külső helyszínek aránya túlnyomó többségben van a legtöbb intézményben. A bejárók többnyire lakóhelyükön kötnek szerződést. Útiköltséget a fogadók nem tudnak biztosítani, meg időt is elvesz, ha valaki ezért utazik a városba. Az iskolák ezért úgy gondolkodnak, hogy néhány központi programot szerveznek a fogadó intézményeknél, illetve lehetőség van az iskolán belül is bizonyos feladatok elvégzésére.
Az IKSZ jellemzői az iskolákban (1 -5 N=41) összesen
4,03
3,97 4,2 0
0
1
2,59 2,3
2,475
3,27 3,4
3,31
3,85
3,83 3,8
3,61
3,57 3,6
4 4,1 4 4,02 3
3,49
3,57 3,3
szakközépiskola
5
gimnázium és szakközépiskola
5
gimnázium
Az iskolán belüli tevékenységi skála is igen színes: a tanulmányi versenyek szervezésében való részvétel, könyvtári leltár kialakításában való segítségnyújtás, szertárak rendezése, térképek rendbetétele, nyári csónakházi szolgálat, TUDOK-konferencia lebonyolításában segítség, iskolai zenedélután lebonyolítása, ökoiskolai programok, fogyatékkal élőknek szervezett látogatások, egészségnap,
tolerancianap,
ballagási
meghívók
nyomtatása,
ősszel
levélsöprés,
egyéb
rendezvények, korrepetálás. Korrepetálás az iskolán belül kevés helyen van, mert állításuk szerint igény sem jelentkezett rá eddig, ahol van, jól működik „tanulópárok” formájában, tanári felügyelettel. Van, ahol a diákok az intézményszépítésben vehettek részt, egy folyosót ők festettek ki. Az integrált intézmények számára nagy lehetőség az IKSZ. Több helyen élnek a belső szinergiák adta lehetőségekkel, szívesen vállalnak a diákok feladatokat a saját általános iskolájukban és 20
óvodájukban, például az elsősök ebédeltetésében. Minden feladatnak van egy felelős szaktanára, aki igazolja az elvégzett tevékenységeket (könyvtár, tankönyvezés, rendezvények, nyílt nap délutáni része). Több intézményben a belső tevékenységek terén a diákönkormányzat tevékenységei a dominánsak. Az iskolák egy része felismerte, hogy a szalagavató bálon álló díszsorfal, a könyvosztás, a növények locsolása, a DÖK-tagság nem tekinthető a közösségi szolgálat részének. Máshol még kialakulóban van, hogy a korábban is létező iskolai tevékenységek milyen mértékben számíthatnak közösségi szolgálatnak. Van iskola, amely ezt IKSZ szabályzatában rögzíti is, vagyis hogy hány órát és milyen tevékenységekre engedélyez teljesíteni az iskolán belül a közösségi szolgálat keretében. Miként az ábra mutatja, az iskolák jelentős részében ezen a téren még van feladat, teendő a programoknak a közösségi szolgálat szellemiségéhez való illesztésében.
5.5. Felkészítés-feldolgozás A felkészítés is iskolafüggő jegyeket mutat. Az összes meglátogatott iskoláról elmondható, hogy a közösségi szolgálat program ismertetése megvalósul. A legtöbb helyen a koordinátor tart tájékoztatót és intézi a jelentkezéseket, de az osztályfőnökök vezetik a diákok adminisztrációját. Az érzékenyítés, ami a motivációt adhatja a tevékenységekre, már szélesebb skálán mozog a megvalósulás tekintetében. Változó, hogy a felkészítés több felkészítő alkalmat jelent vagy csak egy tanórányi időt. Van, ahol a saját szervezésű tolerancianap keretében kerül rá sor, ahol megjelennek a fogadóintézmények képviselői, és forgószínpadszerű bemutatkozást, „börzét” tartanak a 9–10. évfolyamosoknak. Felkészítést, érzékenyítést egyes szervezetek külön is tartanak (Máltai Szeretetszolgálat, Szertelen Egyesület); ezen kívül van példa osztályszintű tájékoztatásra és egyéni szintű lezárásra is. Debrecenben egy szervezet IKSZ-börzét tartott, amire a város iskolái elvitték diákjaikat, és ez nagyot lendített a program kezdésében. A felkészítés elsősorban osztályfőnöki órán zajlik, illetve e konkrét fogadó intézmények tevékenységeire külön is (szükség szerint). Az érzékenyítés nincs megszervezve mindenhol, vagy tartalma nagyon esetleges. Ezután szervezik meg az érdeklődést felmérő jellegű jelentkeztetést. Változó, hogy az első alkalommal mindig el tudja-e kíséri a diákokat egy pedagógus az új helyszínekre. Ez nemcsak a pedagógus szempontjából lenne fontos, hanem a pedagógiai kísérés szempontjából is, mivel a felelős pedagógus jobban rá tud kérdezni a diákok tevékenységeire, ha tudja, hogy ki, mit végez közösségi szolgálatként.
21
Pedagógiai tudatosság (N=41) (1-5-ig értékelve) 13
iskolák száma (db)
11 9 7
1 1 2,44 %
2 26,83 %
3 21,95 %
4 17,07 %
5 31,71 %
A pedagógiai tudatosságot csak szubjektív benyomások alapján, illetve a felkészítésről és feldolgozásról elmondottak alapján tudtuk mérni. Még számos teendő van, hogy egy standard szintet elérjen a programok pedagógiai színvonala. A reflexió szervezettsége szintén széles skálán mozog. Van, ahol a tanév eleji, szorosan vett tanítást még nem tartalmazó két napban tartanak élménybeszámolót a fölsőbb évesek, amely így egyben lezárása is a programnak. A lezárás részeként elterjedőben van, hogy felsőbb évfolyamos diákok tartanak beszámolót a programba belépő évfolyamok számára. Közös lezárás az 50 óra elvégzésekor lenne praktikus, de mivel mindenki máskor végez, nehéz közösen értékelni. A felmenő rendszer miatt ráadásul egyre több diák érintett a közösségi szolgálat tekintetében, ezért egyre nehezebb ilyen létszámú diáknak programot szervezni. Ott, ahol a diákok nagy többsége lakóhelyén végzi a közösségi szolgálatot, nagyon nagy kihívást jelent egy ilyen reflexió osztályszintű vagy évfolyamszintű megszervezése. Az IKSZ-ről leginkább informálisan kommunikálnak, és tapasztalataikat baráti, kortársi körben osztják meg. Az első érintett év után az egyik iskolában közös felkészítő-lezáró alkalmat tartottak két évfolyamnak, de már a következő évben ellehetetlenült ez a mód a nagy létszám miatt. A lezárás év végén, osztályszinten, beszélgetés formájában történt meg, majd a tanári konferenciákon is megbeszélték az az évi tapasztalatokat, ami alapján tervezhető lett a következő év. A lezárásfeldolgozás van, ahol személyesen, vagy két-háromfős csoportban történik (a koordinátor végzi), így sokkal jobban megnyílnak a gyerekek, és inkább kiderülnek a lényeges dolgok. 22
A felkészítés és lezárás megszervezése attól is függ, hogy kinek a feladata. Ha az osztályfőnök feladata, akkor osztályszinten történik; egyes osztályokban bemutató filmet néznek a program elején, és prezentációt is készítenek reflexióként.
Igazodás az iskola arculatához (N=40)
iskokák száma (db)
14
7
7
7
4
1 1 2,5 %
2 17,5 %
3 17,5 %
4 35 %
5 17,5 %
NEM TUDJA
A pedagógiai tudatosság fontos eleme az intézményi arculathoz illesztés. Ez még nem minden intézményben történt meg. Ez a tervezés folyamatának része, a legtöbb helyen az első kimenő évfolyamról gyűjtött tapasztalatok alapján fogják ilyen módon is átgondolni közösségi szolgálat programját. Többségében az intézmények koordinátorai és vezetői egyaránt nagyon hasznosnak tartják az IKSZ-programot a pályaorientáció szempontjából. A munkavállalási kompetenciákat, a felelősségvállalást, munkafegyelmet stb. a szociális kompetenciák mellett hatékonyan fejleszti – állítják.
23
19
db iskola
12
9
1 0 1 0%
2 2,44 %
3 21,95 %
4 46,34 %
5 29,27 %
5.6. Információáramlás Az IKSZ-programmal kapcsolatos információs csatornák nagy változatosságot mutatnak a meglátogatott intézményekben. A koordinátor személyesen vagy az osztályfőnökökön keresztül tartja a kapcsolatot a diákokkal; ez az érintett diákok számától függően lehet működőképes. Más használt csatorna még a faliújság, plakát, e-mail. Az információs csatornák közül elsősorban az email jut szerephez, illetve az osztályfőnök személyes tájékoztatása. A bejövő évfolyamok szülői az első szülői értekezleten kapnak már tájékoztatást, illetve a honlapon sok intézményben a szükséges információk elérhetőek az IKSZ-ről. Intézményfüggő, hogy a szülőkre az iskolák a szervezésben mennyire támaszkodnak. Nagy segítség, ha fogadó szervezet-javaslata van a szülőnek, a külső helyek jelentős hányadát ők vagy gyermekeik hozzák. A szülők között ellenérzés nem jellemző az IKSZ-szel kapcsolatosan. Számos iskolában az információáramlást segíti az iskola honlapja, ahol önálló fülön elérhető minden dokumentum, illetve felkészítő anyag, amelyeket az osztályfőnökök is tudnak használni. A honlap az IKSZ szervezése, „népszerűsítése” szempontjából nagyon hatékony eszköz lehet, de ezt a legtöbb iskolában informatikai humánerőforrás hiányában nem tudják kihasználni pl. a jelentkezés lebonyolítására, képekkel illusztrált élménybeszámolók közlésére. Van, ahol minden osztályban van egy IKSZ-felelős diák, akivel a koordinátor szorosabb kapcsolatot tart. A szülők bevonása a programba nem jellemző.
24
5.7. Diákok megítélése Az IKSZ megítélése a gyerekek között vegyes, van néhány negatív vélemény, de ez a kisebbség, sok a pozitív tapasztalat. Ehhez az eredményhez hozzátartozik, hogy az iskolák választották ki az interjúban szereplő diákokat, és többségében igyekeztek olyan diákokat választani, akik pozitív képet festenek a programról, remélve, hogy ezzel az iskolájuk is pozitív megítélésben részesül a monitorozás során. Ugyanakkor a diákok a legtöbb esetben őszintén, kendőzetlenül, korosztályuknak megfelelő őszinteséggel mondták el a véleményüket. A diákok elsősorban 10. és 11. évfolyamon teljesítik a közösségi szolgálatot, de vannak iskolák, ahol a diákok egy részének ez a feladat a 12. évfolyamra marad. Ez összefügg a bejáró diákok számával; ahol sok a bejáró diák, ott a közösségi szolgálatot többen végzik lakhelyükön és így a teljesítés ütemezése a diákok egyéni döntésének függvénye. A felmentett diákok száma elenyésző. A diákok választásaiban nem tükröződik szignifikánsan szakképzési irányuk, ami visszaigazolja, hogy az IKSZ intézményi arculathoz illesztése még nem fejeződött be. Speciális, de megoldható nehézség a határon túli tanulók helyzete, akik otthon nem vagy nehezen tudnak IKSZtevékenységet folytatni. Illetve a sportolók jelentenek még külön kihívást, hogy különben is feszített napirendjükbe miként lehet beilleszteni a közösségi szolgálatot. Mivel a diákoknak sokszor van 8. és 9. tanórája is, egyes helyeken jellemző a tanítási szünetekben való teljesítés, de van ellenpélda is. A nyári teljesítéseket a követhetőség érdekében a diákoknak előre le kell szervezni és egyeztetni a koordinátorral, a szünet kezdete után már erre nincs lehetőség. Ahol ez így van, jobban kézben tudja tartani a koordinátor a feladatot. Sok a hirtelen adódó program, a diákok egy részének ez megfelelőbb, mint a hosszú távú elköteleződés. Az idei diákinterjúkon a tanulók sok esetben arról panaszkodtak, hogy nem érezték magukat hasznosnak, a fogadó intézmények nincsenek megfelelően felkészülve a feladatokra, nem tudják felmérni, hogy milyen tevékenységbe vonják be a diákokat, a munkatársak munkájának könnyítése érdekében veszik fel őket. Előfordul, hogy nem életszerű a kapott feladat, inkább csak azért van, hogy teljen az idő. A tanulók egy része beszámol adminisztrációs hibákról is. Lehet, hogy előfordul olyan, hogy a tanulónak több órát írnak be. A háromórás korlátot nehéz betartani. Hétvégén, nyáron többet is tudnának végezni egy nap. Ilyenkor néha több napra írják be azt, amit ténylegesen egy napon teljesített. Mindezek mellett a nehézségek mellett arról is beszéltek a diákok, hogy vannak fogadó intézmények, amelyek profi módon készítik őket fel, fokozatosan adnak egyre nagyobb felelősséget jelentő feladatot a diákoknak és azt érzik, hogy végre partnerként kezelik őket a felnőttek, és
25
„hasznosabbnak” érezték magukat, mint az iskolában bármikor. mert közvetlen eredményét is látták a tevékenységüknek. A szolgálat az elején inkább feladat, menet közben élményszerűvé válik – jó választás esetén. Különösen jónak tartják, hogy érdeklődésüknek megfelelően választhatják ki a számukra megfelelő tevékenységeket, értékelik, hogy sokféle tevékenységből lehet választani; és hogy a partnerek döntő többsége megbecsüli és elismeri a munkájukat.
Diákok visszajelzései (N=41)
iskolák száma (db)
12 11
11
4 26,83 %
5 26,83 %
6
1
1 2,44 %
2 14,63 %
3 29,29 %
A diákok által az Iskolai Közösségi Szolgálatra használt fogalmak egyrészt mutatják a diákok hozzáállását, illetve nagyban függnek a pedagógus hozzáállásától is. Ahogy ő bevezette a diákokat a fogalmakba, illetve ahogy ő támogatja a diákok tevékenységét, úgy fogják a diákok nevezni a tevékenységet – és az elnevezés szerint fognak hozzáállni is a közösségi szolgálat végzéséhez. A monitori vizsgálat tapasztalatai szerint javult a közösségi szolgálat fogalmának megjelenése. Számos iskolában már használják ezt a fogalmat vagy ezt a fogalmat is használják. Ugyanakkor most is megvan még a fogalmak keveredése számos intézményben. A közmunka, önkéntesség, nyári munka, közösségi munka, Compassio, TESZI, szeretetszolgálat fogalmak egyaránt megjelennek a diákok fogalomhasználatában. Érdemes felhívni a pedagógusok figyelmét a fogalomhasználat jelentőségére.
26
nyári munka
Compassio
TESZI
szeretetszolgálat
közösségi munka
5.8. Dokumentáció A tanév elején az iskolák kiértesítik az elmaradókat. A figyelmeztetést minden végzős diák szüleinek kiküldték, akinek az 50 órából akár csak egy is hiányzott. Együttműködési szerződéseket kezdetben minden szervezettel kötöttek minden iskolában; most már gyakoribb, hogy csak a szociális, egészségügyi és katasztrófavédelmi területen, felismerve az adminisztráció nagyságát. A gyakorlat azért továbbra is támogatja a minden partnerrel történő megállapodást, de már visszavonásig kötik ezeket, és nem egy évre. Az e-napló számtalan fajtáját használják az iskolák, a Neptun, MOZA napló verziójában az IKSZ-et könnyen lehet könyvelni és elég a puszta óraszámot beírni, tehát plusz adminisztrációt nem követel meg (természetesen lehetőség van más adatok rögzítésére is). A Dina elektronikus napló csak két évet mutat és csak az óraszámot rögzíti, ennél fejlettebbek más rendszerek. A bejegyzések frissítése havonta történik, ami nagy teher az osztályfőnököknek. A MaYoR e-naplót használóknak nehézség, hogy ez az IKSZ-et nem tudja rendesen kezelni, külön tanulócsoportot kell létrehozni, ahol „F2” e-naplót használnak; ez nem teszi lehetővé az IKSZ-órák vezetését. Van, ahol iskolaváltáskor eddig nem állítottak ki igazolást, a tanuló csak a közösségi szolgálati naplót vitte magával. A diáknapló A4-es nyomtatott papírtól, „Tapasztalatok, élmények” rubrikával – amit a diákok többnyire vezetnek is –, a nyomtatványok használatáig számos variációt mutat. Vannak egyénileg és nyomdával készíttetett verziók is, van olyan kiadvány, amely külön oldalt szentel a tapasztalatoknak. Problémát jelent, hogy van, ahol a naplóban nem vezetik a közösségi szolgálat teljesítését, nem téve eleget a jogszabályi előírásnak. 27
A bizonyítványba és a törzslapra a megfelelő záradékkal bekerülnek a teljesítések az iskolákban, a 0 órás teljesítést is jelölik többnyire, így egyszerűen követhető, ki az, aki még meg sem kezdte a szolgálatát. A jogszabályok változásait nem tudja mindig napra készen követni a koordinátor, illetve az iskola, ez a záradékok változására is igaz. Nehézséget jelent a jogszabályi záradékok és a törvény szövege közti diszharmónia. Nagy terhet ró a koordinátorokra az adatszolgáltatási kötelezettség; ők vezetik be folyamatosan a teljesített órákat egy külön excel-táblázatba a legtöbb iskolában, mivel az e-naplók és az adatszolgáltatás kérdéstípusai nincsenek összhangban.
6. Kiemelkedő jó gyakorlatok Mivel a Nemzeti Pedagógus Kar évente egy iskolát díjaz kiemelkedő közösségi szolgálati programja miatt az éves monitori vizsgálatok alapján, ezért a továbbiakban (a megrendelésnek megfelelően) egy jó gyakorlattal rendelkező iskolát emelünk ki. Ugyanakkor a tavalyi vizsgálatokhoz képest több jó gyakorlattal vagy részleteiben már jó gyakorlat-kezdeménynek nevezhető intézményi példával találkoztunk, és ez nem csupán a monitorozásba beemelt egyházi iskoláknak köszönhető.
6. 1. A Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium programjának leírása A mátészalkai IKSZ jó gyakorlat a pedagógiai célok megvalósításában és a pedagógiai kísérésben látszik egyértelműen kiemelkedőnek. A koordinátor, illetve a kollégái a csoportos tevékenységeknél jelen vannak, ha lehet, vagy biztosítják a fogadó intézmények szakembereinek jelenlétét. Így folyamatos lehetősége van a diákoknak a visszacsatolásra, élmények feldolgozására a pedagógusokkal együtt. Olyan tevékenységeket választanak ki, amelyek élményt jelenthetnek a diákok számára. Az IKSZ előzményének tekinthető, hogy Ökoiskola lévén már korábban is vettek részt diákjaik környezetvédelemmel kapcsolatos akciókban, pl. a baktai erdő egy szakaszának a szeméttől való megtisztításában, így amikor a közösségi szolgálatot bevezették, ezen programok is bekerültek az iskolai közösségi szolgálati programba. Kisvárosi gimnázium lévén pedagógusaik ismerik a település egyéb intézményeinek, illetve a környéken található intézményeknek a munkáját, ezek vezetőit, munkatársait. Velük egyeztetve, személyes beszélgetések során kötöttek először szerződéseket, velük beszélték meg a 28
tapasztalatokat.
Így
a
bevezetés
évében
bekapcsolódtak
diákjaik
a
családsegítők,
a
művelődésszervezők, a városi könyvtár munkájába. A törvényben való megjelenés előtt már szervezték és dokumentálták a diákok számára a közösségi szolgálatot. 2013-ben érettségiztek először olyan diákok, akik részei voltak ezeknek a programoknak (Családsegítő: fogyatékosok nappali ellátója, Ópályi: látássérültek, megváltozott munkaképességűek, Biztos kezdet gyerekház, nyári táborok, korrepetálások, stb.). A gimnázium arculatához illesztette a programot, mert nemcsak a tanulmányi munkára helyezi a hangsúlyt, hanem egyéb kiemelt területek is vannak: a környezetvédelem (állatmenhely; a kulturális terület (városi kulturális rendezvények: Fényes Napok, kiállításmegnyitók, színházi találkozók, városi karácsony, városi ünnepségek), ezzel erősítik a lokálpatriotizmusukat is; a szociális
érzékenység
fejlesztése
is
kiemelt
terület
(óvodákban,
idősek
otthonában,
családsegítőkben). Olyan szervezetekkel kötöttek szerződéseket, ahol a mentorokkal tudják tartani a kapcsolatot, ahonnan állandó visszajelzéseket kaphatnak a diákjaik tevékenységéről, ahol odafigyelnek arra, hogy a tanulók az iskolai közösségi szolgálatot hogyan végzik: empátiás, szociális képességeik fejlődjenek, és kialakuljon bennük a közösségért végzet tevékenység öröme. A koordináló tanár teljes óraszámban tanít, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, így elég nagy iskolai leterheltség mellett végzi ezt a munkát. A közösségi szolgálat szervezésében 3 segítője van, akik szintén teljes óraszámban tanító pedagógusok. A munkahelyen eltöltött munkaidőből kapnak órakedvezményt (a 26-32 óra sávban), ami azonban nem fedezi a közösségi szolgálattal kapcsolatos munka időtartamát. Az osztályfőnökök, a kollégák motiválása nehéz, hiszen a közösségi szolgálat szervezése, adminisztrációja többletmunkát jelent számukra, és ez növeli a különben is meglévő leterheltségüket. A koordináló tanár előzetesen tájékozódik a szerződő félről, a közösségi szolgálat teljesítésének lehetőségéről,. Diákok is kezdeményezhetik a szerződéskötést. Amennyiben lehetőség adódik a közösségi szolgálatra, a koordináló tanár egyeztet a segítőivel és az osztályfőnökökkel. Az osztályfőnökök osztálykeretben, tanórákon kívül beszélnek tanítványaikkal az iskolai közösségi szolgálatról (törvényi háttér, célkitűzések, elvárt magatartás, a tevékenységek körülményei, adminisztráció). Az adott tevékenységgel kapcsolatos információkat továbbítják tanulóiknak. Amennyiben tömeges tevékenységről van szó, a koordináló tanár a 3 segítőjével a helyszínen van, illetve az osztályfőnökök is, ha érdekeltek. Ha a tanuló egyénileg megy a közösségi szolgálatot teljesíteni, akkor tájékoztatja az osztályfőnökét vagy a koordinálót erről. Ekkor egyeztetik, hogy mentor vagy koordinátor tudja-e felügyelni a tevékenységet a fogadó szervezet részéről. Ha vidéki helyszínről van szó (a vidéki tanuló lakóhelyén), akkor a diák oldja meg a 29
közlekedést. Az elvégzett tevékenység tapasztalatairól szintén az osztályfőnök vezetésével beszélnek a tanulók, illetve a koordináló pedagógus tartja a kapcsolatot a szerződő felekkel, a mentorokkal, a diákokkal. Sok visszajelzést kapnak tanulóikról (pl. a Máltai Szeretetszolgálat köszönőlevele). A diákoknak színes, változatos, közösséget erősítő programokat ajánl a koordinátor. Nagyon szeretik tanulók a városi rendezvényeket, ahol nagyon fontos és hasznos jelenlétük a közösségért: apró ajándékokat, zsíros kenyeret, forró teát osztogattak a rászorulóknak, élő szobrokként gyönyörködtették az ünneplő fesztiválozó közönséget, méltóságteljes ünnepi megemlékezések részesei (pl. fáklyatartók), szervezői, idősöket, kisgyerekeket vidítanak fel jelenlétükkel, tisztábbá, szebbé teszik környezetüket. Azok a diákok, akik szépen dolgoznak, igazgatói dicséretben részesülnek. A facebookon szerepelnek diákfotók, az iskolaújságban is szerepet kap a diákok tevékenysége. A koordináló tanár részt vesz ezeken a rendezvényeken kollégáival, így sok olyan diákkal kerül kapcsolatba, akiket nem tanít, sok olyan diák kerül így közvetlen kapcsolatba egymással, akik egyébként nem is ismerik egymást, ez a családiasságát növeli az iskolának. A diákok megtapasztalják, hogy a közösséget szolgálják, ugyanakkor a személyiségükre ható élményekkel gazdagodhatnak (megdöbbenve mesélték, milyen hamar elfogyott az adomány karácsony előtt, mennyire sok a rászoruló ember, illetve ha egy-egy kulturális rendezvény szervezésében vettek részt, utána elmesélték, milyen hatással volt rájuk pl. a vakokból alakult együttes koncertje). A diákok közvetlen kapcsolatot létesítenek azokkal, akiknek segítséget nyújtanak, így formálódik személyiségük: megismerik a vakok és gyengénlátók, az idősek, az óvodások életét, így alakul a világról alkotott felfogásuk is. Az iskola lehetővé teszi a tevékenységeket az iskolán belül is az Esze Tamás Alapítványon keresztül, melynek szervezésében több közösségi szolgálatnak is számító program is van, de a tanulók egyéb tevékenységekben is részt vesznek, és az alapítvány által biztosított lehetőség csak kisebb hányadát teszik ki a közösségi szolgálatnak. Az iskolai énekkar tagjai akkor kaphatnak tevékenységükért elszámolt órákat, ha az Ádám Jenő Pedagóguskórussal együttműködve a városban és a környező településeken tevékenykednek. Cél a változatosság, hogy a diákok lehetőleg több területen, különböző tevékenységformákat megismerjenek, kipróbáljanak. Vannak azonban olyan diákok, akik folyamatosan egy szervezethez ragaszkodnak; ekkor arra kérik a fogadó intézményt, hogy változatos formákat biztosítsanak (pl. beszélgetés idősekkel, rendezvényszervezés, környezet szebbé tétele stb.)
30
A 9. évfolyam tanulói a szüleikkel együtt az iskolavezetéstől és az osztályfőnököktől tájékoztatást kapnak a kilencedikesek ünnepélyes avatásakor a közösségi szolgálatról is. A tanulók elkezdik a közösségi szolgálat teljesítését már a 9. évfolyamon. A tantestületen belül feladatok közti munkamegosztás érvényesül. Az osztályfőnökök irányítják a tanulókat, figyelmeztetik őket a folyamatos teljesítés fontosságára. Figyelemmel követik a diákok tevékenységét, tájékoztatják a diákokat a lehetőségekről, a törvényi előírásokról, felkészítik a tanulókat a szolgálatra, megbeszélik a tapasztalatokat, adminisztrálják a naplóban, törzslapon és bizonyítványban. A koordinátor tartja a kapcsolatot a szervezetekkel és tájékoztatja a segítőket és osztályfőnököket a lehetőségekről, központilag rögzíti a teljesítéseket. A nyári időszakban is tartja a kapcsolatot a szervezetekkel, diákokkal. Az intézményvezető feladata a szerződések megkötése, a folyamat ellenőrzése. Az iskolai szünetekben több órát is teljesítenek. A diákok ismerik a rájuk vonatkozó szabályokat, hogy hány órát teljesíthetnek egy-egy alkalommal. A tanulók az elvégzett órákról hozzák a koordináló pedagógusnak az igazolásokat, aki a megszerzett órákat az iskolai nyilvántartásban vezeti. Az igazolásokat ezután a koordinátor az iskolai hivatalos gyűjteménybe helyezi. A diák feljegyzi magának, hol, mikor végzett közösségi szolgálatot. Az iskolai nyilvántartáshoz az osztályfőnökök hozzáférnek, így folyamatosan nyomon követhetik a diákok haladását. Vannak olyan rendezvények, ahol akár 50-60 diák is részt vesz (városi, iskolai szervezésű rendezvények). Ezeken az iskolai koordináló pedagógus és a 3 segítője írja össze a résztvevőket, így pontos a lista a résztvevőkről. Az olyan helyeken pedig, ahol csak 1-2 tanuló van egyszerre jelen, a mentorok felügyelik a tevékenységet. A teljesített órákról a nyilvántartás nyomtatott és digitális formában is rendelkezésre áll. A koordináló pedagógus otthon végzi a nyilvántartást, majd pendrive-on is megtalálható nála, az iskolai adminisztrációba is bekerül, az egyik titkárnő rendszeresen menti az adatokat a gépére, és nyomtatott formában is megjeleníti az adatokat. A 12. évfolyam elejére a tanulók többsége már elvégezte az 50 óra szolgálatot, akiknek pedig még hiányzik, azokra jobban odafigyelnek az osztályfőnökök, és ha lehetőség van az önkéntes munkára, akkor elsősorban őket ösztönzik erre.
7. A monitori eljárásrenddel kapcsolatos észrevételek és javaslatok 31
A monitori protokollt az első év tapasztalatai alapján mindenképpen érdemes lenne némileg módosítani, alapvetően egyszerűsíteni. A nem releváns elemeket kivenni és fókuszálni a program folyamatának értékelésére, illetve a diákok visszajelzései alapján az egyéni, személyiségfejlesztő, közösségépítő, pályaorientációs sajátosságokra, egyszóval a program szervezettségi vizsgálatára helyi célok tudatosságának és megvalósulásának szempontjából. A módosítás célja lenne, hogy a sikerkritériumok jobban a fókuszba kerüljenek, illetve biztosabban mérhető adatokkal egészüljenek ki a diákokkal történő beszélgetések, ami egy osztályt érintő csoportos kérdőív formájában a diákok visszajelzéseit objektívebbé tenné. A többcélú és több telephelyű intézmények esetén a monitori látogatások előkészítését nagyobb körültekintéssel kell végezni, hogy a látogatás minden iskolatípus számára kiterjedően legyen informatív. Mindenképpen érdemes az NPK és az OFI munkatársainak együtt végezni a monitorozást, mert ez a konstrukció lehetővé teszi és hitelesíti a monitorozott intézmény számára a látogatás helyzetfelmérő – tanácsadó – támogató jellegét. Az intézmények nem ehhez vannak hozzászokva, ezért ez egy fontos tanulási folyamat számukra is. Fontos elem lehet, hogy a következő monitorozásra egész tanév áll rendelkezésre, ami lehetővé teszi a látogatások jobb előkészítését például abból a szempontból, hogy iskolai programokra hivatkozva ne maradhasson el a diákokkal való találkozás, mert idén három esetben nem került sor a velük való találkozásra, ami pedig hitelesítheti vagy árnyalhatja a program koordinátor által elmondott részleteit. A jó gyakorlatok felkutatása fontos eleme lehet a monitori látogatásoknak, ami segít abban, hogy minél több ötlettel felvértezve tudjanak más intézmények lépéseket tenni programjuk fejlesztésére, és néhány intézmény díjazása pozitív megerősítés lehet az összes érintett 976 telephely számára, hogy ha szimbolikusan is, de megbecsülést vívhatnak ki munkájukkal az IKSZ-program szervezésének terén is. A látogatásokat a következő évtől érdemes lenne kiterjeszteni a más fenntartású intézményekre is, így kapva teljesebb képet az IKSZ országos helyzetéről. A rendelkezésre álló erőforrások ismeretében az intézmények 3%-ának meglátogatása, évi 40-41 intézmény monitorozása nem kis szakmai feladat, amihez források is rendelendők a tevékenység színvonalas végzése érdekében; ennek részleteit is érdemes átgondolnia az érintett szervezeteknek és együttesen hosszú távra biztosítani. Fontos a szabályozás egyensúlyának megtalálása a fogadó intézmény érdekei (szolgálat) és a pedagógiai célok (diákok céljai) között. Meg kell értetni a fogadó intézményekkel, hogy nem a fogadó szervezet támogatását, hanem a fogadó szervezet ellátottjainak támogatását szolgálja a közösségi szolgálat. Fontos az információ áramlása a tévhitek eloszlatására. Minden támogató felület segít abban, hogy a pedagógusok megfelelő módon legyenek tájékoztatva. Jelenleg nagy
32
terhet jelent a közösségi szolgálat adminisztrációja, érdemes megfelelő módon kialakított felületen az iskolákat támogatni ebben a tekintetben is.
Budapest, 2016. augusztus 30.
33
