Néhány tapasztalat a monitori jelentések tükrében
2015 januárjában kezdte meg működését1 az Országos Foglalkozási Rehabilitációs Módszertani
Központ
(továbbiakban:
OMK),
amely
a
foglalkozási
rehabilitáció
eredményességét komplex módszertani eszközökkel, méréssel és értékeléssel támogató, a szakpolitikai irányítás hatékony csatornájaként működő szervezeti egység. Az OMK működteti a Magyarországon egyedülálló, teljes lefedettséggel bíró Országos Munkaerőpiaci
Szolgáltató
munkaképességű
és
Szakmai
személyek
Támogató
rehabilitációs
Hálózatot, célú
melyben
foglalkoztatását,
a
megváltozott
valamint
a
nyílt
munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő, alternatív munkaerő-piaci szolgáltató szervezetek egyaránt szerepet vállalnak. Az OMK működésének elindulása magával hozza a szolgáltatások rendszeres mérésiértékelési tevékenységét, amelyet a SZER gyorsjelentések2 mellett a helyszíni szakmai monitorozás egészít ki. Az év elején – január és március között – került sor az OMK munkatársai által lebonyolított monitorozásra. Bejártuk az országot és felkerestük azokat a szervezeteket, amelyek a TÁMOP-5.3.8/A3 projekt keretében az egységes szolgáltatás módszertant alkalmazva
segítik
munkavállalását.
A
megváltozott monitorozás
munkaképességű célja
volt
az
ügyfeleik egységes
nyílt
munkaerő-piaci
módszertan
gyakorlati
alkalmazásának értékelése, továbbfejlesztési irányok meghatározása; jó gyakorlatok, helyi
fejlesztési
elemek,
megoldási
technikák,
valamint
a
minőségi
szolgáltatás
nyújtásához (OMK, Hálózat vonatkozásában) kapcsolódó szükségletek feltárása. Általános tapasztalatok A
monitorozások
során
azt tapasztaltuk,
szolgáltatási folyamatot a módszertanban
hogy
a
szervezetek
meghatározottaknak
nagyobb
része
a
megfelelően végzi,
rendszeresen használja a SZER-t és a projekt fejlesztéseivel kapcsolatban építő jellegű véleményeket
fogalmaz
meg.
A
tanácsadók
szakmai
ismereteikre
támaszkodva
lelkiismeretesen, az ügyfelek személyes problémáit, speciális igényeit figyelembe véve nyújtják a szolgáltatást. Mindennapi teendőik között sok időt
vesz igénybe
az
adminisztráció, melyet humán szakemberek lévén nehezen élnek meg.
1
A Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által AMSZ-2014 „A megváltozott munkaképességű személyek munkába helyezését elősegítő alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások támogatása” címmel, Országos Módszertani Központ létrehozására kiírt pályázat keretében 2 http://revprojekt.hu/hu/modszertani-kozpont/monitoring-rendszer
A szervezetek projektvezetésével kevesebb kapcsolata volt az OMK szakmai megvalósító csapatának. A monitori látogatás alkalmat adott arra, hogy a pályázat tervezéséről, a korábbi szakmai tapasztalatokról, a tanácsadók személyének kiválasztásáról is halljunk. A beszélgetések során beigazolódott az, hogy a projekttervezés jelentős hatást gyakorol a projektmegvalósításra, így az OMK-nak a későbbiekben szem előtt kell tartania a tisztán szakmai fejlesztések mellett a menedzsment szakemberek támogatását is. A
tanácsadók
körében
nagy
a
fluktuáció,
amelynek
hátterében
a
szervezetek
finanszírozási bizonytalansága is meghúzódik; a tanácsadók személyének változása sem a csapatmunkára, sem az ügyfelekkel történő munkavégzésre nincs jó hatással. A többszörösen is hátrányos helyzetű emberek problémáinak kezeléséhez összetartó, jó csapat együttes munkája szükséges. A szolgáltatás célcsoportjával kapcsolatos megállapítások A bevont ügyfeleken belül az egyik legnehezebb csoportot a jelentős számú pszichoszociális megbetegedéssel élő ügyfelek adják, akik közül jellemzően a fiatalabb korosztály körében elsődleges, míg az idősebb korosztálynál másodlagos betegségként jelenik meg a mentális probléma. Az érintett fiatalok között sok a diplomával rendelkező ügyfél. Az említett betegségcsoporthoz tartozó emberek nyílt munkaerő-piaci elhelyezése nagy nehézséget okoz a szervezetek számára, ugyanis a munkáltatók körében nagyon erős ellenállás tapasztalható. Ennek egyik oka az, hogy a munkáltatók nem vállalják fel a pszichiátriai
problémával
élő
személyekre
jellemző
változó,
hullámzó
állapotingadozásokhoz történő alkalmazkodást. Másrészt nagyon erős a társadalomban a betegséggel szembeni stigma, mellyel az adott célcsoport nem tud megküzdeni. Előfordult a célcsoportba tartozó személyek elhelyezése kapcsán, hogy a munkáltató vezetősége
részéről
nyitottságot
tapasztalt
a
szervezet,
a
munkafelvétel
mégis
meghiúsult a leendő közvetlen munkatársak ellenállása miatt. Hasonlóan
nehéz
feladatot
ad
a
szervezetek
számára
az
egészségkárosodáshoz/fogyatékossághoz kapcsolódó szenvedélybetegség problémájának kezelése, ami szintén előfordul az ügyfélkörben. A tanácsadók a legtöbb esetben eszköztelenek és a jövőben az erősödő partnerségek jelenthetnek megoldást erre a kérdésre.
Egyértelműen
látszik,
hogy
mind
a
pszicho-szociális
problémára,
mind
pedig
a
szenvedélybetegség, függőség problémakörére hangsúlyosan fókuszálnia kell az OMKnak fejlesztései és a tudásmegosztás révén. A bevont ügyfelek nagyobb része a szolgáltatásnyújtás helyszínén vagy annak közelében lévő településen él. A tanácsadókkal folytatott beszélgetések alátámasztották azt az ismert tényt, hogy a kis településen élő megváltozott munkaképességű lakosságot a közlekedési nehézségek és a magas utazási költségek miatt nehezen lehet elérni. A szervezetek ezt a problémát különböző módon próbálták áthidalni. Voltak, akik külső helyszíneken tartottak rendszeresen ügyfélfogadásokat, más szervezetek azt beszélték meg a városi irodájukba betérő vidéki ügyfeleikkel, hogy csak akkor találkozzanak személyesen, ha egyébként más elintézni valójuk is van a városban. A tapasztalat mindkét eset kapcsán az, hogy az érintett ügyfelek esetében – akár külső helyszínen, akár a központi irodában zajlottak a tanácsadások-, átlagosan kevesebb találkozás által valósult meg a szolgáltatásnyújtás. A bevontak nagyobb hányadát az idősebb korosztály adta. Esetükben a képzettség hiánya vagy az elavult szakképesítés okozott hátrányt az elhelyezéseknél. Megoldást a képzésekre irányítás jelenthette volna. Az országban viszont kevés az ingyenes képzési lehetőség, így akik esetleg vállalták volna a képzéseken való részvételt, azok sem tudták saját pénzből megfinanszírozni azt. Előnyt jelentett viszont a korosztállyal történő együttműködés során, hogy - a tartósan munkától távolmaradók kivételével – jellemzően hosszabb idejű munkatapasztalattal rendelkeznek, amire a fejlesztés során építeni lehetett. Az idősebb korosztályhoz tartozó nők esetében a hagyományos női szerepek az unokák vagy a beteg hozzátartozók ápolása - is befolyásoló tényezőként jelent meg a szolgáltatás megvalósítása és az elhelyezéssel kapcsolatban. Ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások a gyakorlatban A célcsoport elérését a szervezetek számos úton és módon valósították meg. Általános tapasztalat
az,
hogy
jellemzően
az
ingyenes
újságokban
elhelyezett
hirdetések,
szórólapok és plakátok útján kerültek szolgáltatásba az ügyfelek; ám a hitelesség szempontjából kiemelt szerepe van az ismerősöknek, családtagoknak, a szolgáltatást már megtapasztalt „referencia személyeknek”. A monitorozás során azt tapasztaltuk, hogy a szervezetek közül csupán néhányan használnak a felmérés és felkészítés során pszichológiai és egyéb teszteket - a fejlesztési irányok meghatározására -, ám többen elmondták, hogy szeretnék bővíteni e területen a tudásukat.
A szervezetek többsége – jellemzően külső vásárolt szolgáltatásként – a felmérést és felkészítést egyaránt támogató munkaerő-piaci tréningeket építettek be a szolgáltatási folyamatba. A tréningek fontosabb témakörei: az álláskeresési technikák, az önismeret, önértékelés, a motiváció fenntartása, kommunikációs-, problémamegoldó és konfliktus kezelési készségek fejlesztése, munkaerő-piaci ismeretek, valamint a pályakorrekció. A munkapróba és a próbamunka szervezésével, lebonyolításával kapcsolatban több kérdést is megfogalmaztak a tanácsadók, bizonytalanságot éreznek a lebonyolításhoz kapcsolódó jogszabályi háttérrel és a módszertannal kapcsolatban (hogyan kell csinálni a gyakorlatban). Az ügyfelek jellemzően halmozottan hátrányos helyzetűek, ezért a munkaerő-piaci támogatás mellett többen szorultak egyéb - például szociális, jogi és pszichológiai támogatásra is, melyet a szervezetek nagy részétől meg is kaptak. Többen ruha- és egyéb adományokat juttattak a rászoruló ügyfeleik részére. Mások kézműves és klubfoglalkozásokat szerveztek számukra, ahol az ügyfelek kötetlen keretek között találkozhattak
egymással,
megoszthatták
tapasztalataikat,
beszámolhattak
problémáikról, sikereikről. Az egyik szervezet az állásinterjúra felkészítő tréning keretében a munkaerő-piaci ismeretek átadásán túl fodrász, kozmetikus, és stylist szakember bevonásával, alkalmi ruhatárral és kiegészítőkkel tették nem csak hasznossá, de örömtelivé is az ügyfelek felkészülését. Nagyon fontos a rehabilitáció komplex, holisztikus szemlélete, hiszen a tartós és sikeres eredményeknek – elhelyezéseknek – ez a záloga. Általánosságban a tanácsadók azt fogalmazták meg, hogy a sikeres elhelyezésnél nem az életkor, az iskolázottság, még csak nem is a betegség típusa a legmeghatározóbb tényező, hanem a kellő motiváltság. Ezért a szolgáltatási folyamat során a tanácsadók egyik fontos feladata a motiváció erősítése és annak fenntartása volt. A segítő családi, baráti háttér szintén támogató tényezőként hat. A módszertan nagy hangsúlyt helyez az utókövetésre. A monitori jelentésekből az derül ki, hogy a szervezetek is érzik ennek a szolgáltatási elemnek a súlyát, és nem csak azért, mert az indikátor csak a minimum 3 hónapos munkahely megtartást követően teljesül, hanem azért is, mert az időben és jól kezelt munkahelyi probléma a szolgáltató munkáltatóval szembeni megítélését is erősíti.
Munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások a gyakorlatban A kapcsolatfelvétel a munkáltatókkal nehéz feladat volt a szervezetek számára, ezt többen is kiemelték. A szervezetek azt tapasztalták, hogy a munkáltatók célcsoport iránti nyitottsága az elmúlt évekhez képest javult, de a valós együttműködésre már kevésbé voltak nyitottak. A szervezeteknek ott sikerült tényleges eredményt elérni, ahol a társadalmi felelősségvállalás elve beépült a szervezet életébe vagy ahol a rehabilitációs hozzájárulási adó kiváltásában voltak érdekeltek a cégek. A szervezetek legfontosabb feladata, hogy a munkáltatók megértsék, meglássák a szolgáltatásban szolgáltatásokkal.
rejlő A
lehetőségeket, munkáltatók
által
éljenek igényelt
a
szervezetek leggyakoribb
által
nyújtott
tevékenységek
a
munkakörelemzés, a foglalkoztatási- és akadálymentesítési javaslatok készítése, az ügyfelek toborzása, egyéni vagy csoportos előszűrése és közvetítése, a foglalkoztatáshoz szükséges dokumentáció beszerzése, összegyűjtése, felvétel előtt összefoglaló jellemzés készítése a jelentkezőkről, önéletrajzok megküldése, állásinterjúra kísérés, betanítás segítése volt. A munkáltatói jó kapcsolatok kiépítésére és fenntartására több szervezet is alkalmazta a munkáltatói fórumok szervezését, amelyre a partnerszervezetek képviselői mellett meghívták azokat a munkáltatókat is, akiknél sikeres elhelyezés már megvalósult és azokat a munkáltatókat is, akik potenciális partnerekké válhattak. Ezek a beszélgetések jó alkalmat kínáltak a két munkáltatói kör számára a tapasztalatok megosztására.
A fentiekben csak néhány gondolatot villantottunk fel a számos tapasztalatból, melyeket a szervezetek munkatársai megosztottak velünk. Egyöntetűen kijelenthető, hogy a 32 monitorozott szervezet munkatársai elkötelezett hozzáállással és empátiával segítik a megváltozott munkaképességű személyeket és munkáltatókat, továbbá felkészültek arra, hogy a jövőben is szerepet vállaljanak a foglalkozási rehabilitáció nehéz és összetett feladatában.
