Összefoglalók
Summary
Dr. Krómer István: A távvezetékek élettani hatásával kapcsolatban felmerült problémák perspektívája A távvezetékek elektromágneses terével kapcsolatban korábban feltételezett egészségkárosító hatást a tudományos kutatás eddigi eredményei nem támasztották alá, sőt egyértelműen kimutatták, hogy az egészségkárosító hatást a statisztikai vizsgálatok olyan tényezőnek tulajdonították, amely nincs szoros kapcsolatban a villamos vezetékek környezetében mérhető elektromágneses térrel. A nehéznek és hosszadalmasnak ígérkező további kutatásoknak arra kell válaszolniuk, hogy milyen más környezeti, szociális vagy más tényezők játszhatnak szerepet az észlelt megbetegedés! gyakoriság növekedésben. A villamosenergia-ellátásnak azonban a bizonytalanság végleges, tudományos alapon történő tisztázásáig a problémát saját alapvető feladatkórének korlátozásmentes ellátása érdekében kezelni kell. A célszerű módszerek kiválasztása érdekében nagyon fontos, hogy a kockázat reális értékelését ne keverjük össze a gyakorlatban felbukkanó különböző kockázatkezelési módszerekkel. A döntéselmélet — bizonytalanság esetén alkalmazható — módszerei irányt mutatnak az adotl egyéni és környezeti sajátosságoknak megfelelő optimális megoldás kiválasztásához.
Dr. I. Krómer: Perspective of Problems Arising f r o m the Biological Effects of High Voltage Transmission Lines The previously presumed health deteriorating effect of the magnetic field of overhead transmission lines were not backed by the scientific research results up till now. The results unambigously showed that the health deteriorating effect was attributed hy the statistical inquest to such factors, those were not closely related to the magnetic field measurable in the vicinity of the electric transmission lines. The future research — which promise to be difficult and lengthy — must give answer what other environmentái, social or other factors played a great part in the observed increase of the frequent disease occurence. The Electric Power Supply Industry must deal with this problem until the final scientific clearing up this uncertainty, in order to be able to perform its fundamental duties without restrictions. Choosing the adequate methods it is essential not to mix the realistic evaluation of risks with various riskhandling methods suddenly appearing in the practive. The methods of decision theory — in case of uncertainty — give guiding for selecting the optimum solution, which takes intő consideration the individual and environmental features.
Dr Rekettye Gábor, Dr. Orosdy Béla, Dr. Tersztyánszky Tibor: A villamosenergia-szolgáltatással való fogyasztói elégedettség 1996. évi felmérések eredményei A cikk ismerteti a szolgáltatási monopóliummal rendelkező magyar áramszolgáltatók társadalmi ellenőrzésének egyik formáját, a fogyasztói elégedettség felmérését. Bemutatja a felmérés rendszerét, módsíerét, mintavételezését. A ±1,1%-os hibahatárral végzett kutatás szerint a fogyasztók az áramszolgáltatást tartják a legfontosabb közszolgáltatásnak, viszont több területen (pl. hibaelhárítás) nincsenek megelégedve.
Dr. G. Rekettye, Dr. 8. Orosdy, Dr. T. Tersztyánszky: 1996 Survey Results of Electric Power Consumers' Satisfactíon Regarding Power Supply The paper reviews one form of public control over the Hungárián Electric Power Supply Companies, having supply monopoly. This control lorm is the Survey of Electric Power Consumers' Staisfaction. It introduces the system of survey, its method and sampling. According to the research made with ± 1 , 1 % error, the consumers find the power supply to be the most significant public service, but they are not contended with several servkes, e.g. with the fault clearing activities.
Dr Veszprémi Károly, Dr. Hunyér Mátyás, Dr. Sctinmidt István: Impulzusszélesség-modulált váltakozó áramú szaggatóról táplált aszinkron motoros hajtás tú Iá ram véd elme Cikkünkben egy gyakorlati probléma megoldását mutattuk be. Ehhez egyszerű szimulációs vizsgálatok nyújtottak segítséget. Ezek alapján a lehető legegyszerűbben és leggazdaságosabban megvalósítható megoldást választottuk és valósítottuk meg a kísérleti berendezésben. Az elméleti vizsgálatok helyességét a mérési eredmények igazolták. Ezzel a módosítással az ISZM vezérlésű váltakozó áramú szaggatóról táplált aszinkron motoros hajtás minden üzemállapotban megbízhatóan és biztonságosan működik.
Dr. K. Veszprémi, Dr. M. Hunyár, Dr. I. Schmidt: Overcurrent Protection of Induction Motor Dríve fed from Pulse Wiclth Modulated A. C. Chopper. In our paper we show the solution of a practical problem. The solution was made with the help of simulation examination. We havechosen the possible simplest and most economic solution and realized it in the test equipment. The correctness of the theoretical investigation was proved by the test results. With this modification the ISZM controlled asynchronous motor drive fed by an A. G. chopper, operated correctly and safely in every service condition.
Dr. Kiss László: A rendszerirányításhoz használható diszpécseri tréning szimulátorokról II. rész A diszpécseri tréningszimulációlól szóló ismertetés a villamosenergia-ipari szimulációk közötti elhelyezése mellett, annak jelenleg legjobban érvényesülő hardver és szoftver összetételéről szól. Aszoftv er jellegű megoldások döntő hányadán beiül egyrészt az alapvető modellekről van
Dr. L Kiss: Review of Dispatcher Trainíng Simulators Usable for System Control. Part II. The present paper introduces both the simulations used in the electric power idustry and their hardware and software compositions. Within the decisive majority of software type solutions, thebasic models are described. The majority oftheseappear in the form of programs adequate for teaching, training, Thougti the forming of manipulating surfaces may be the duty of the supplier too, the organizing of instructions and tratnings, the provision of script and arrangement of trainings is the duty of the user. The user's activity must comprise the knowiedge of the User's Simulation Program possibilites — enumerated in the last chapter of the User's Guide — weil before the beginning of the simulation teaching course.
SZO,
Cle
eZeK
UMamii í
uycru
laii
itvcrtiiyicyi
c
aihainiajja
ic
mjc
JCIEI
P*V»
•
«Jtum
.üLiuti
programok formájában jelenik meg. Bár még a kezelői felületek is a szállító feladatai lehetnek, de magának az oktatásnak, gyakorlásnak megszervezése, a forgatókönyvnek elkészítése és a gyakorlatok lebonyolítása a felhasználó feladata. A felhasználói tevékenység magába kell, hogy foglalja az ismertető utolsó fejezetében felsorolt szimulációs felhasználói programok lehetőségeinek már a szimulációs oktatás bevezetése előtti megismerését is. Mauser Imre: A 8. LUX EURÓPA világítástechnikai konferencia Amszterdamban, 1997. május I. rész Beszámoló a 8. Európai Világítástechnikai Konferenciáról (8-th LUX EURÓPA, Amszterdam, 1997. május 11—14.). A 8. LUX EURÓPA szakmai programjának (70 előadás és 35 poszter) fő témái: Útvilágítás, Belsőtéri világítás, Természetes világítás. Külsőtéri világítás. Fényforrások, Fiziológiai aspektusok, Fénymérés, Világítási szabványosítás Európában, Energiatakarékos világítás, A társadalmi program lehetőséget adott oldott atmoszférájú találkozásokra.
I. Mauser Report on the events of the 8-th European Lighting Conference, Amsterdam, May 1997. Parti. Main topics of the technical programme of the 8-th LUX EURÓPA (70 lectures and 35 posters): Road lighting, Interior lighting, Daylight, Exteriőr lighting, Light sources, Physiological aspects, pholometry, Standardisation on lighting in Europe, Workshop on energy-effkient lighting. The social programme gave oppurtunity to meet each other in a relaxed atmosphere.
Ortay Imre: Francia—Magyar Elektrotechnikai Napok 1997. május 22—23. A francia (SEE) és a magyar (MEE) elektrotechnikai egyesületek Fontainebleau-ban tartottak közös konferenciát. A téma: „Termék és minőség — fogyasztói megközelítés." Négy magyar előadás hangzott el. A MEE-t a Villamosenergia Szakosztály részéről 1B fő képviselte.
/. Orlay: French—Hungrian Electrotechnical Days, 22—23 May, 1997 The French (SEE) and the Hungárián (MEE) Electrotechnical Associations met in Fontainebleau, French for a mutual conference, to discuss the toprc of Products and Quality— in the point of viewof custumers. There were four Hungárián presentations. The MEE was represented by 18 members of the Electric Power Division,
Dr. Sarka József: Alapfogalmak és alkalmazási példák a korszerű irányítási stratégiák alkalmazásához a teljesítményelektronika és a mozgás vezérlők területén II. rész A modern irányítási stratégiák, mint pl. a szakértői rendszerek, a fuzzy logika és a neurális hálózat alkalmazások kezdenek elterjedni a teljesítményelektronika és a mozgásvezérlők területén is, amint azt számos előadás, cikk bizonyítja az utóbbi néhány évben. További jelentős elterjedésük várható a következő évtizedben. Jelen cikk e tématerület alapjait próbálja össze foglalni és röviden megismertet néhány alkalmazással a; Irodalom alapján.
Dr. J. Borka: Fundamental Concepts and Appliction Examples of Up-to-date Control Strategies for Power Electronics and Motíon Controls. Part II. Up-to-date control strategies, such as Expert Systems, Fuzzy Logic and Neural Network have begun to spread alsó in the field of power electronics and motion controis, as it has been demosntrated by numerous lectures and papers in the previous years. Theit further, significant applications are expected in the coming dedade. This paper tries to summarize the fundamental knowledges of the above fields and shows briefly somé applications by the help of the Literature.
S. T. Huu, Dr Halész Sándor, Dr. Csonka Gabriella: !n vert eres táplálású villamos motorok felharmonikus tekercsveszteségeinek általánosított tényezője II. rész A veszteségek általánosított tényezője jó lehetőséget ad a harmonikus áramok okozta veszteségek gyors becslésére, valamint a különböző ISZM eljárások korrekt és megbízható összehasonlítására. Az általános tényező csak az alapharmonikus feszültség 0...78% (ha az alapjel tisztán alapharmonikust tartalmaz), NI. 0...90% (ha az alapjel zérus sorrendű harmonikusokat is tartalmaz) tartományban használható a maximálisan elérhető feszültséghei képest. A módszer nagy előnye, hogy az egyes ISZM eljárások egyetlen — a kommutációs frekvenciától nem függő — általánosított veszteségi tényező függvénnyel jellemezhetők az alapharmonikus feszültség függvényében. A módszer pontossága — a jelenleg is alkalmazott félvezetők nagy kommutációs frekvenciájára tekintettel — kielégíti mind a gyakoriali, mind az elméleti igényeket.
8. T. Huu, Dr S. Halész, Dr. Mrs. G. Csonka: Generalized Harmonic-Current-Winding-Losses Coefficient of Inverterfed Electric Motors. Part II. The generalized coefficient of loesses provides a fást estimation of losses caused by harmonic currents as well as for the correct and reliable compajision of the various ISZM proceedings. Compared with the maximum attainable voltage the generál coefficient may be used but in the 0...78% rangé of the basic harmonic voltage if the basic signal contains but straight basic harmonic and in the 0...90% rangé if the basic signal contains zero sequence harmonics too. The great advantage of the method, that the various ISZM proceedings can be characterized — in the funclion of the basic harmonic — but with a single generalized loss coefficient function, which does not depend on the commutating frequency. The accuracy of the method — dueto the high commutating frequency of the nowadays used semiconductors-meets both the theoretical and practical requirements.
Dr. Szedenik Norbert: A villámvédelmi és túlfeszültség-védelmi szabványosítás Magyarországon A villámok nemcsak közvetlen becsapás esetén, hanem másodlagos hatásaik révén több km átmérőjű körön belül is végezhetnek pusztításokat. A nagy érzékenységű elektronikus készülékek, berendezések rohamos elterjedése miatt ez a veszély ma már Magyarországon is egyre gyakrabban tetten érthető. Emiatt nálunk is szükség van a meglévő, hatékony, külső villámvédelmi szabályozás belső villámvédelmi előírásokkal való kiegészítésére. A cikk összefoglalja a nemzetközi és a; európai villámvédelmi és túl feszültség-véd el mi szabványosítás helyzetét, valamint ismerteti az e témában megfogalmazott magyar szabványosítási tervet. A cikk felhívja a figyelmet a most megjelent MSZ IEC 1312-1:1996 néhány sajátosságára. A cikk a 7. Villámvédelmi Konferencián 1996. november 15-én elhangzott előadás anyaga.
Dr. N. Szedenik: Overvoltage- and Lightning Protection Standardization in Hungary The lightnings may accomplish destruction not only at the site of direct stroke, but through their secondary effect within several km radius circle. Because of the rapid spread of highly sensitive electronic appliances and quipments, this peril reveals itself more and more evén in Hungary. Therefore is it necessary to supplement the existing effective outdoor lightning protection rules with indoor lighting protection prescriptions. The paper summerizes the state of art of the international and European lightning and overvoltage protection standardization, The Hungárián standardization plans related to aforementioned are reviewed too. The paper draws attention to somé specialities to be found in the recently published MSZ1EC1312-1:1996.
350
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia
A távvezetékek élettani hatásával kapcsolatban felmerült problémák perspektívája Dr. Krómer István Bevezetés 1996. október 31 -én az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács és a Nemzeti Tudományos Akadémia közös bizottsága a Kongresszus megbízása alapján jelentést tett közzé az elektromágneses terek élettani hatását vizsgáló kutatások eddigi eredményeiről [l|. Az 199! óta több százezer dolláros költséggel készült jelentés többszöri halasztás utáni nyilvánosságra hozatalával az elektromágneses terek lehetséges élettani hatása újra a nemzetközi média érdeklődési körébe került. Jóllehet a világsajtó a széles közvélemény számára első látásra körülményes, bizonyos szempontból ellentmondásosnak tűnő jelentést leegyszerűsítette, és a tudományos közösség sem fogadta egyértelmű támogatással, a több mint másfél évtizede folyó vita lényeges fordulatot kapott. Ebben a cikkben a közvélemény három fő megállapításának előzményeit és lehetséges következményeit kívánjuk bemutatni a bio-cleklromágneses kutatások legújabb eredményeinek segítségével. A dolgozat második részében vizsgáljuk a fennmaradó bizonytalanság hatását a probléma jövőbeli kezelésének lehetőségeire. Ez az értékelés először Electric Power Research Institute és a Department of Energy éves áttekintő ülésén került megvitatásra [2].
1. Az eddigi kutatások tudományos igényű összefoglaló értékelése A Kongresszus által felkért Bizottság nem kezdeményezett új kutatásokat, hanem arra koncentrálta erőfeszítéseit, hogy a tudományos közvélemény által már kifejtett, de önmagukban még általánosan el nem fogadolt megállapításokat felülvizsgálja és egyértelművé tegye, valamint az ellentmondásokat a jelenlegi ismeretek szintjén helyesen értelmezze. Ez a következetes elemzés három megállapítást eredményezett: — Az eddig publikált kutatások eredményeinek alapos feldolgozása alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott: nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy a környezetünkben észlelhető ipari frekvenciájú elektromágneses terek egészségkárosító hatást okoznának. Nevezetesen nincs tudományosan alátámasztott következtetés arra vonatkozóan, hogy a lakóhelyi környezetben fellépő elektromágneses terek rákkeltő hatásúak lennének vagy egyéb fejlődési, utódlási, ill. neuropszichológiai zavart okoznának.
Dr. Krómer István okl. villamosmérnök, a MEE elnöke Szakmai lektor: Dr. Benkó Imre c. egy. tanár
1997.90. évfolvam9. szám
— Akorábbi kutatások során felmerült statisztikai összefüggést a távvezetékek közelségének és terhelhetőségének jellemzésére használt ún. „vezetékkód" és a gyerekkori leukémiás megbetegedések gyakorisága között nem sikerült megfelelő hatásmechanizmussal alátámasztani. —A lakóhelyeken előforduló elektromágneses terek 10' ...10" szerese képes csak sejtkultúrákban változásokat okozni. A legelső — és a világsajtó által kiemelt — megállapítást az elmúlt években publikált Bradford Hill-kritériumok szerinti vizsgálatok és metaanalízisek egyértelműen bizonyították, de ez alkalommal egy tudományos testület állásfoglalásáról van szó, amely súlyában lényegesen jelentősebb. Az epidemiológiai vizsgálatok eredményeinek felülvizsgálatából fontos kiemelni azokat az utóbbi időkig is háltérbe szorult felismeréseket, hogy a pozitív eredményű epidemiológiai vizsgálatok nem a ténylegesen mért elektromágneses térerősség nagysága és a megbetegedések száma között állapítottak meg összefüggést, hanem valamilyen helyettesítő jellemző (pl. vezct#kkód, a térerősség becsült éves átlagértéke) alapján utaltak a lehetséges kapcsolatra. A mérési eredményeket is felhasználó vizsgálatok statisztikailag helytálló pozitív következtetést nem eredményeztek. Ezzel összhangban áll a biológiai kutatások eddigi eredményeinek Összefoglaló értékelése is. A vezetékkód szerinti besorolás, amely a vczelék jellege és a vezetéktől való távolság alapján történt, csak gyenge összefüggést mulat a lakóhelyeken mért elektromágneses tércrőséggcl, ellenben sok más tényező hálását tükrözheti, ilyenek lehetnek például a házak életkora, a település sűrűsége, a környezetben a közforgalom intenzitása, a szociális helyzet slb. [3].
A nemzetközi tudományos világ figyelme, ha késéssel is, de végre nagyobb mértékben a vezetékkóddal összefüggésbe hozható más tényezők kutatása felé fordult. Ezek a kutatások rendkívül nehéznek tűnnek és esetleg több évtizedei is igénybe fognak venni. A kérdéssel foglalkozó kormányzati és vállalati szakemberek körében erősödik a felismerés, hogy az elektromágneses térrel kapcsolatban felvetett aggályok vizsgálatára fordított források más területen való felhasználása nagyobb hasznot jelenthetett volna.
2. Az elektromágneses terek hatásának társadalmi kezelése A problémát az elmúlt évtizedekben körülvevő bizonytalanság a közlemény hatására vélhetően az Egyesült Államokban is jelentősen csökkeni fog. Az esetleges élettani hatással kapcsolatos bizonytalanság legjellemzőbb tulajdonságai azonban változatlanul érvényesülni fognak.
351
Villamos energia Ezek közül néhányai kiemelünk: — Nem várható érdemleges változás rövid távon a tudományos ismeretekben. — A távvezetékek gazdaságos élettartama több évtized, ezért a már megépített cs a most épülő konstrukciókkal még sokáig együu kell élni. — A lakosság életkörülményei — beleértve az egészségvédelmet is — nem ingnak észlelhetó'en javulni a feltételezett egészségkárosító hatás kezelésével. — Az általános piaci verseny és az ebből következő költségtakarékosság negatív hatással lesz az esetleges káros hatások csökkentését szolgáló technológiák fejlesztésére és gyakorlati alkalmazására. A fejlett országokban a bizonytalanság kezelésére eddig javasolt stratégiák általános hátrányos következménye az volt, hogy továbhéltetlék a tudományosan megalapozatlan félelmeket, és a további kutatások szorgalmazása mellett a feltételezett veszéllyel szemben meghatározhatatlan hatású, költségkímélő módszerekkel próbálták a lakosság ellenérzését mérsékelni. Háttérbe szorull annak a ténynek a széles körű propagálása, hogy az eddi gi kutatási eredmények tudományos módszerekkel történő elemzése nem támasztotta alá a kisfrekvenciájú elektromágneses terek káros élettani hatásáról korábban nyilvánosságot látott közlemények elhamarkodott megállapításait. Ez a helyzet oda vezetett, hogy a bizonytalanságot maga oldalára fordítva a környezetvédelem egyre szélesebb körű ellenkezést bontakoztatott ki a szabadvezetékkel szemben, már nemcsak az elektromágneses terekkel kapcsolatos aggályokat, de tájvédelmi és egyéb környezetszennyezési (hallható*foij, rádió- és Iv-zavarás, helyfoglalás stb.) problémákat is felemlítve. Tekintettel arra, hogy a távvezetékek környezetében feltételezett egészségkárosító hatást rendkívül nagy bizonytalanság Övezi, az elmúlt időszakban döntéseiméleli alapon végzett vizsgálatok kezdődlek a villamosencrgia-álviteli és -elosztó vállalatok lehetséges stratégiáinak meghatározásacéljából. A döniéselméleti kutatások magyarázatot adnak arra, hogy miért tér el olyan nagy mértékben az egyes villamosenergiaszolgáltatók gyakorlata a távvezetékekkel kapcsolatos környezeti problémák kezelésében [2]. Lényeges szerepet játszik a döntésekben a bizonytalanságtűrő-képesség, a költségek átháríthatóságának kérdése és nem ulolsó sorban, hogy a más irányú fejlesztési célok milyen módon és mértekben kapcsolódnak a távvezetékek környezeti problémáinak kezeléséhez [4]. A félremagyarázások elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy a kockázat felmerését és a kockázat kezelését ne keverjük Össze. A kockázatkezelés gyakorlatában mutatkozó nagy változatosság ugyanazon a kockázatértékelésen alapul, kialakulását eltérő egyéni és helyzctbeli sajátosságok magyarázzák [5]. További lényeges felismerés, hogy az emberek másképpen viselkednek, ha maguk választhatják meg a veszélyforrásokat, amelyekkel együtt élnek (lásd dohányzás), vagy kiszolgáltatottan belekényszerülnek egy veszélyesnek vélt helyzetbe. A jól szervezett kommunikációs programok ezt a körülményt kezelni tudták és el tudták érni a lakosság konstruktív együttműködését. A felsorolt hatások érvényesülésére kél — közelmúltban végzett— vizsgálat eredményei bizonyítékul szolgálnak: — Alakosság nagy töhbscgc megismerve a villamosenergia-átvitellel kapcsolatos problémák műszaki és gazdasági összefüggéseit, nem támogatja az energiaátvitel költségeinek
radikális növelését egy bizonytalan kockázat megelőzése érdekében. — A földkábelek részaránya a 110-219 kV-os feszültségtartományban a jövőben sem haladja meg a 25%-ot, de a 220-363 kV-os tartományban már csak 7%, ennél magasabb feszültségszinten pedig 2%-nál alacsonyabb részarány várható. A bizonytalanság kezelésére alkalmas stratégiák kiválasztását több lépcsőben célszerű elvégezni, nevezetesen: - fel kell mérni a probléma relatív fontosságát; - meg kell határozni az áramszolgáltatók értékelési szempontjait; - számba kell venni a lehetséges megoldásokat; - értékelni kell a változatokat. A villamosenergia-ipar legfontosabb feladatai ma világszerte a következő jelenségekhez kapcsolódnak: - a piaci versenyfeltételek megjelenése; - a meglévő berendezések élettartamának meghosszabbítása; - a szigorodó környezetvédelmi elvárások; - a munkaerő-szükséglet csökkentése. A távvezetékrendszerhez való szabad hozzáférés és a független áramtermelők megjelenése miatt növekvő szállítási feladatok megoldásában azok a kockázatcsökkentő technológiák lehetnek versenyképesek, amelyek alkalmasak a meglévő nyomvonalak jobb kihasználására*és a környezetbe való jobb beilleszkedés elősegítésére (pl. kompakl távvezetékek). Egyértelműen meg kell állapítani, hogy az energetikával kapcsolatos környezetvédelmi problémák között az elektromágneses térrel kapcsolatos aggályoknál lényegesen komolyabb és nagy költségkihatású problémákkal kell szembenéznünk. Az áramszolgáltatók aligha, tudnának gazdasági szempontból indokoltnak feltüntetni olyan többletköltségeket, amelyek egy nem bizonyítottan létező veszélyforrás elhárítására szükségesek. De az áramszolgáltatóknak a hagyományos műszaki és gazdasági feltételek mellett a megfelelő megoldás kiválasztásakor figyelembe kell venni a lakossági elfogadhatóság kritériumát is. A lehetséges megoldások [4] versenyképességének a megítélésére a jelenlegi bizonytalan helyzetben olyan kétszakaszos modellt lehet alkalmazni, amely feltételezi, hogy a tudomány végül is képes lesz a probléma tisztázására. Az első szakaszban a bizonytalanság változatlanul megmarad, de bizonytalanságtűrő képesség erősödésére lehet számítani. A második szakaszban a tudományos magyarázat alapján lehet a célszerű intézkedéseket meglenni. A modellvizsgálat alapján kiválaszthatók azok a változatok, amelyek a két szakaszban felmerülő összköltség szempontjából optimálisnak tekinthetők. A bizonytalanság hatása egyéni és környezetbeli sajátosságok kombinációjaként fog megnyilvánulni az adott döntéshozó választásában |2|. így az első szakaszban vállalandó ráfordítás nagysága függni fog a döntéshozó egyéni megítélésétől a lehetséges egészségkárosító hatás nagyságát és valószínűségét, valamint a második szakaszban várható kiadásokat illetően. A döntést alapvetően befolyásolni fogja az a tény is, hogy a vállalt elhárítási költségeket milyen ménékben lehet a fogyasztókra terhelni. Az óvatosság elvének érvényesítése érdekében törekedni fognak arra, hogy előnyben részesítsék a „robusztus" megelőző módszereket, amelyek bármely feltételezhető hatásfüggvény esetében megfelelő eredménnyel bíztatnak.
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia Összefoglalás A távvezetékek elektromágneses terével kapcsolatban korábban feltételezett egészségkárosító hatást a tudományos kutatás eddigi eredményei nem támasztották alá, sőt egyértelműen kimutatták, hogy az egészségkárosító hatást a statisztikai vizsgálatok olyan tényezőnek tulajdonították, amely nincs szoros kapcsolatban a villamos vezetékek környezetében mérhető elekiromágneses térrel. A nehéznek és hosszadalmasnak ígérkező további kutatásoknak arra kell válaszolniuk, hogy milyen környezeti, szociális vagy más tényezők játszhatnak szerepet az észlelt inegbetegedési gyakoriság növekedésben. A villamosenergia-elláíásnak azonban a bizonytalanság végleges, tudományos alapon történő tisztázásáig a problémát saját alapvető feladatkörének korlátozásmentes ellátása érdekében kezelni kell. A célszerű módszerek kiválasztása érdekében nagyon fontos, hogy a kockázat reális értékelését ne keverjük össze a
997. 90. évfolyam 9. szám
gyakorlatban felbukkanó különböző kockázatkezelési módszerekkel. A döntéselmélet — bizonytalanság esetén alkalmazható —módszerei irányt mutatnak az adott egyéni és környezeti sajátosságoknak megfelelő optimális megoldás kiválasztásához. Irodalomjegyzék
[1] National Research Council—Nutional Academy of Sciences Cummittee: Possible Health Effects of Exposure lo Residentiul Electric and Magnetic Fiekls, 31 October 19%. [2] Króméi, I.: EMF Mitig;ition: Managing tlie Uncertainty EPRI 1996. Annual Review, San Antonio, 1996. Nov. [3] Krómer i: EMF Exposure and Possible Health Effects UNlPEÜEConf. Graz, 1995. [4] Krómer L: Evahiation of the Potenfial of EMF Management Uptions CIGRÉ, 1994, Group 36:1.7. [5] Krómer I.: Távvezetékek elektromágneses terének csökkentése: egy bizonytalansági tényező kezelése VEIK1 Közlemények, 1996.
353
Villamos energia
A villamosenergia-szolgáltatással való fogyasztói elégedettség 1996. évi felmérésének eredményei Dr. Rekettye Gábor, Dr. Orosdy Béla, Dr. Tersztyánszky Tibor Bevezetés A hazai villamosenergia-fogyasztás területén a kínálattevők versenyével egyáltalán nem, vagy csak igen szűk körben (pl. az alternatív fűtési lehetőségek esetében) találkozhatunk [1]. Ebben a „kvázi" monopolhelyzetben a háztartási fogyasztóknak és a nem-háztartási felhasználóknak az árammal, mint termék- és szolgáltatás-együttessel, ül az e „csomagot" értékesítő cégekkel való elégedettsége nem jelenik meg közvetlenül e vállalatok értékesítési, gazdálkodási számaiban, piacrészesedésében. Ezért merült fel a modern piacgazdaságra épülő demokratikus társadalmakban — így Magyarországon is — a közszolgáltató cégek társadalmi ellenőrzésének szükségessége, különös tekintettel a fogyasztói-felhasználói érdekek védelmére. Ennek alapján — szakértői előkészítés után [2] — hozott határozatot a Magyar Energia Hivatal (MEH) — a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a villamosenergia-szolgáltatók tevékenységének hatósági felügyelete keretében — a fogyasztói érdekek védelmében és a szolgáltatás színvonalának ellenőrzésére a fogyasztói elégedettség rendszeres felmérésének elvégeztetéséről [3]. Ismereteink szerint a közép- és kelet-európai régióban az első ilyen felmérésre Magyarországon került sor, minden áramszolgáltató területén egyidejűleg, 1996 szeptemberében és októberében. A vizsgálatokat az áramszolgáltató társaságok által felkért független kutató cégek — Gfk-Hungaria, Marketing Centrum, Macro-TQI és Real-PR hajtották végre. A felmérés objektivitását, pártatlanságát, összehangoltságát és szakmai ellenőrzését a kutatást „Koordináló szervezet" — a Janus Pannonius Tudományegyetem Marketing tanszékén alakult szakértői csoport — volt hivatott biztosítani.
A fogyasztói elégedettségi felmérés rendszere A MEH a felmérést széles körű szakmai munkával készítette elő, amelynek során felmérték és értékelték az eddigi hazai vizsgálatokat és elérhető külföldi, észak-amerikai és nyugat-európai tapasztalatokat. Az előkészítéshez tartozott a Budapesti Elektromos Művek közreműködésével elvégzett nagyminta vizsgálat is. Rekettye Gábor Ph.D., a Janus Pannonius Tudományegyetem tanszékvezető tanára Orosdy Béla Ph.D., a Janus Pannonius Tudományegyetem docense Tersztyánszky Tibor D.Sc a Magyar Energia Hivatal főtanácsosa, c. docens Szakmai lektor: Bobula András okl. villamosmérnök, gazdasági mérnök
354
Az előkészületek alapján a felmérés rendszere a következő: 1. Afogyasztói elégedettségi felmérés az általános közüzemi szerződéssel rendelkező fogyasztókra terjed ki. Ezen körön belül külön kategóriát képeznek a háztartási és az egyéb, nem-háztartási (ipar, mezőgazdaság, más szolgáltatás területén működő) fogyasztók. Az egyedi szerződéssel rendelkező fogyasztókra az egyedi megállapodás miatt nem tér ki a felmérés. 2. A fogyasztók elégedettsége az elvárások és az észlelések vizsgálatán keresztül kerül felmérésre előre meghatározott területeken (részleteket lásd később). 3. Az áramszolgáltatóknak a fogyasztói elégedettséget évente, országosan azonos időszakban, szeptemberben-októberben kell elvégeztetniük. 4. A felmérést az áramszolgáltatóktól független, auditált kutató szervezeteknek kell végezni. 5. A felmérést mind a háztartási, mind pedig az egyéb fogyasztók esetében egységes kérdőívvel, kérdezőbiztos közreműködésével kell végrehajtani. 6. Egy-egy kérdezés a 30 perces időtartamnál lehetőleg ne legyen hosszabb. 7. Az áramszolgáltatók az egységesen alkalmazandó kérdőívet saját érdeküknek megfelelően kiegészíthetik. 8. A vizsgálat megbízhatóságával (reprezentativitás és megfelelő mintanagyság) szemben a követelmény mindkét fogyasztói kategória esetében 95%-os szint. 9. A fogyasztók által adott válaszokat egységes elvek szerint kell értékelni, amelynek végrehajtására, kiszámításának egzakt menetét egy előre elkészített ún. Mutató-kódex tartalmazza. J0. A különböző szolgáltatóknál végzendő felmérések öszszehangolását egy koordináló szervezet végzi. Az így összehasonlítható adatokat a Hivatal évente nyilvánosságra hozza. Az évenként ismételt felmérés alapján az egyes szolgáltatóknál a fogyasztói elégedettségi tendenciák értékelésére is sor kerül. Az összehasonlítás némiképp pótolhatja a természetes monopóliumoknál a hiányzó versenyt.
A kutatás metodikája: a mintavétel és a felmérés módszere A fogyasztói elégedettség felmérését szolgáló kutatás információs bázisát reprezentatív, véletlen jellegű,kombinált mintavétel alapozta meg. A háztartási fogyasztók esetében a mintavétel alapját a következő ismérvek képezték: * áramszolgáltatók szerint két önálló — háztartási és nemháztartási fogyasztói — minta kialakítása; ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia • a települések (nagyváros — kisváros — község) fogyasztással arányos képviseletének biztosítása; • az áramszolgáltatók érdekét is figyelembe vevő területi (üzletigazgatóság*) szempont érvényesítése; • többcélú íe Ihásznál hatóság. A nem-háztartást fogyasztók esetében a mintavétel alapját a fogyasztási kategóriáknak megfelelő önsúlyozó minta képezte, az ún. nagyfogyasztók felülreprezentálása melleit: • a 10 (XX) kWh/év fogyasztás alatt — 0,5%; • a 10 (XX)...30 000 kWh/év, valamint • a 30 001... 100 000 kWh/év közötti fogyasztási kategóriában — 1 %, míg • a 100 (XX) kWh/év mennyiséget meghaladó fogyasztóknál —jelentősen nagyobb —- esetenként a teljes körűséget megközelítő volt a kiválasztási arány. AMEH határozatában előírt minta országos szinten mintegy 7500 háztartási és 2700 nem-háztartási fogyasztó megkérdezését irányozta elő. A fontosabb adatokról tájékoztat az 1. táblázat. 1. táblázat. A fogyasztói minták fontosabb paraméterei Áramszol-
Nem-háztartások
Házi ;irtáso)<
gáltatók Fogyaszn')k száma
Mintanagyság
Várható FogyaszMintamaximá- tók száma nagyság lis hihaha-
tár
tár
(±%)
<+ %) 170 776 283 240 556 624
1260 1140 2215 105(1 (005 1200
2,8
Összesen: 5 174 649
777(1
1,1
DÉDÁSZ DÉMÁSZ ELMU EDASZ EMASZ TITASZ
610 725 l 556 792 784 705
2,9 2.3
3,0 3J
2,8
Várható maximális hibaha-
675 240 982 492 008 229
400
600 480 380 420
4.<; 4,9 4,0 4,5 5,0 4.8
379 626
2680
1,8
50 60 92 68 48 59
400
A háztartási fogyasztók körében ilymódon országosan elért 1,5%<>-es kiválasztási arány — .ami áramszolgáltatónként 1,3..-2;l%fc közölt szóródott — kellően megalapozta a vizsgálat eredményeinek korrekt értékelését mind országos, mind a társaságok szintjén, továbbá alkalmas arra is, hogy a cégek az egyes üzletigazgatóságaikkal kapcsolatos háztartási fogyasztói elégedettségről is reális képet kapjanak. A nem-háztartási fogyasztók együttesen 7, l%o-es kiválasztási arányától az egyes áramszolgáltatók adatai nem térnek el jelentősen. (A társaságoknak azonban figyelembe kell venniük azt, hogy saját további elemzéseik esetében a nem-háztartási fogyasztók üzletigazgatóságok szintjén történő értékelése már óvatosságot igényel.) Valamennyi áramszolgáltató mindkét fogyasztói szegmensében a várható véletlen hiba az 5%-os értéken belül maradt. A vizsgálat öt fő területcsoporton keresztül mérte fel egyrészt azt, hogy a villamos energia — és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások — mely összetevői mennyire fontosak a fogyasztók-felhasználók számára, másrészt azt, hogy a fogyasztók-felhasználók mennyire elégedettek ezen összetevőkben a szolgáltatás minőségével, a sz.olgáltatók teljesítményével. A vizsgálat fő témakörei a következők voltak: (!) A szolgáltatás minősége: • termék- és szolgáltatásminőség (áramszünet, feszültségingadozás, fogyasztás növelhetŐsége), 1997. 90. évfolyam 9. szám
• hibaelhárítás (elérhetőség, gyorsaság, megbízhatóság, tájékoztatás). (2) Az üzemszerű kapcsolattartás: • leolvasás, számlázás (mérőóra, leolvasás pontossága és kiszámíthatósága, számla pontossága és érthetősége), • díjfizetés (időpontja és módja), • panaszok intézése (ügyintézés módja, jellege, reagálás ideje, panasz elintézése). (3) A fogyasztókkal való kommunikáció: • munkatársak (udvariasság, szakértelem, gyorsaság, ápoltság, tájékozottság, segítőkészség), • tájékoztatás (áramdíjról, tervezett áramszünetről, energiatakarékosságról), • kapcsolattartás (médiumokon keresztül a fogyasztókkal, ill. oktatási és kulturális intézményekkel, érdekképviseleti szervekkel), • környezetvédelmi tevékenység. (4) Az árak területe: • díjak, ) • kedvezmények, • díjzónák. (5) Az áramszolgáltatás megítélése más közszolgáltatásokhoz — a telefon-, a víz-, a gáz- és a postai szolgáltatáshoz, ill. a tömegközlekedéshez — képest.
A mutatórendszer első három csoportja közvetlenül méri az áramszolgáltató társaságok teljesítményének fogyasztói minősítését. Ezen belül az első csoport magának az áramszolgáltatásnak a megítélését, a második és a harmadik csoport pedig az áramszolgáltató társaság fogyaszlókkal-felhasználókkal kialakított kapcsolat-rendszerének megítélését hivatott mérni; különbséget léve az „üzemszerű kapcsolatok", valamint a „fogyasztókkal-felhasználókkal folytatott kommunikáció" között. A mutatórendszer negyedik csoportja a villamos energia árának és az árhoz kapcsolódó engedményeknek a fogyasztói megítélését méri, míg az ötödik csoport azt vizsgálja, hogy az áramszolgáltatás fogyasztói megítélése hol helyezkedik el néhány további fontos közszolgáltatás rendszerében. A kérdezőbiztosok a felkeresett családoknál, ill. a vizsgálatba bevont cégeknél, intézményeknél annak a személynek a véleményét kérték, aki a villamos energiával kapcsolatos ügyeket intézi. Valamennyi kérdés esetében az iskolai osztályozásnál megismert ötfokozatú skálán kellett megadni a fontossági és elégedettségi véleményeket (5 — nagyon fontos, ill. nagyon elégedett ... / — lényegtelen, ill. nagyon elégedetlen). A minősítések a feldolgozás során — a MEH határozat végrehajtásához kiadott Irányelvben szereplő módszertannak megfelelően — egy 0 és 100 közé első intervallum pontszámává lettek átszámítva. A felmérés alapkoncepcióját az a nemzetközileg elfogadott elv képezte, amely szerint a szolgáltatások egyes összetevőivel való elégedettség a legcélszerűbben olymódon értékelhető, ha ezen komponenseket a fogyasztók nekik tulajdonított fontosságához (jelentőségéhez) viszonyítják. A „gap ('rés') analízis"nek nevezett'fontosság/elégedcttség vizsgálat szerint optimális a helyzet akkor, ha ÍI fontossági és elégedettségi indexek azonosak, azaz „egyensúlyi helyzet" áll fenn; ha a fontosság meghaladja az elégedettséget, akkor alulteljesítésről (-), ellenkező esetben pedig túlteljesítésről (+) van szó. (A markeling
355
Villamos energia
1997. 90. évfolyam 9. szám
A mutatók
Háztartá- Nein-házsok tartások
Tnv—A termékminőség He — A hibaelhárítás
78,09 65,52
SZM — A szolgáltatás minősége Lsz — A leolvasás, számlázás Di — A díjfizetés időpontja Dm — A díjfizetés módja D f — A díjfizetés Bf — A bejelentés formája Hh — A hatékonyság és határidők Pi — A panaszok intézése
Együtt
75,33 70,60
76,71 68,06
71,81
72,%
72,39
87,50 84,22 62,74 73.48 64,04 65,75 64.911
86,02 85,92 78,38 82,15 68,94 67,25 68,09
86,76 85,07 70,56 77,82 66,49 66,50 66,50
UK — Az üzemszerű kapcsolat
75,29
78,76
77,03
Mm — A munkatársak megítélése Tt — A tájékoztatás tartalma Tk — A tájékoztatás és kapcsolattartás Kv — A környezetvédelmi tevékenység
90,58 55,63 68,95 69,89
88,59 56,60 66,46 67,34
89,59 56,12 67,70 68,61
FK — A fogyasztóval való kommunikáció
71,26
69,75
70,51
A — Az árak Dz — A díjzónák
32,68 39,75
42,41 42,44
37,55 41,10
ÁT — Az árak és tarifák
36,22
42,43
39,32
Áe — Az áramszolgáltatás színvonala Ár — Az áramszolgáltatás rangsora a többi szolgáltatáshoz képest
87,68
84,46
86,07
93,33
83,33
88,33
ESZ — Az áramszolgáltatás az egyéb szolgáltatásokhoz képest
90,51
83,90
87.20
Az elégedettség országos átlaga
68,68
69,12
68,90
5. táblázat. A fontosság-elégedettség országos átlagai A mutatók
76.71 68,06
Eltérés
78,18 92,72
-13,06
A szolgáltatás minősége
72.39
85,45
A leolvasás, számlázás A díjfizetés időpontja A díjfizetés módja A díjfizetés A bejelentés formája A hatékonyság és határidők A panaszok intézése
86,76 85,07 70,56 77,82 66,49 66,50 66,50
92,47 65,07 31.09 48,08 61,93 88,59 75,26
Az üzemszerű kapcsolat
77,03
71,94
A munkatársak megítélése A tájékoztatás tartalma A tájékoztatás és kapcsolattartás A környezetvédelmi tevékenység
89,59 56,12 67,70 68,61
89,02 79,39 76,95 88,56
1 +
A termékminőség A hibaelhárítás
elégedettség Fontosság
A fogyasztóval való kommunikáció
70,51
83,48
-12,97
Az árak A díjzónák
37.55 411,10
94,83 79,96
:
Az árak és tarifák
39,32
87,40
-48,08
+ + + +
+5,09
1
• Az áramszolgáltatás lényege (alaphasznossága) az, hogy a háztartási és a nem-háztartási fogyasztók az áramot megbízható minőségben (kimaradások és ingadozások nélkül) megkapják, és azzal berendezéseiket működtetni legyenek képesek. Ez az alaphasznosság csak a közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt jelentheti a szükségletek kielégítését, és jelenhet meg a fogyasztói elégedettségben. Figyelemre méltó, hogy míg az áram minőségével való elégedettség meglehetősen magas (76,71), addig a hibaelhárítás, amely az alaphasznossághoz tartozó kiegészítő szolgáltatásnak minősül, jóval alacsonyabb elégedettségi indexet kapott. • Magas a fogyasztói elégedettség az üzemszerű kapcsolattartás egyes formáival is. E íomulalón belül is vannak azonban olyan területek, amelyeknél az elégedettség alacsonyabb, ily módon még komoly fejlesztési potenciállal rendelkeznek. • Az első három mutatócsoport közül a legalacsonyabb —nominális értékben azonban közel sem rossz — elégedettségi index a fogyasztókkal való kommunikáció különböző formái. Ez érthető is, hiszen ez az a funkció, amely a múltban meglehetősen elhanyagolt volt. Az áramszolgáltató társaságoknak most kell megtanulniuk azt, hogy miképpen kommunikáljanak vevőikkel, miképpen figyeljenek környezetükre. A fontosság/elégedettség mutatók összehasonlítása A felmérés arra is fényt derített, hogy a fogyasztók-felhasználók az áramszolgáltatást, ill. annak egyes összetevőit mennyire tartják fontosnak. A 5. táblázat azt mutatja be, hogy miképpen alakult a fontosság és az elégedettség megítélése országos szinten, ill. mely területeken tapasztalhatók jelentősebb eltérések a kél mutató viszonyában. A tábla adatait vizsgálva nagyon hasonló megállapítások tehetők ahhoz képest, mint amikor az elégedettségi indexeket Önmagukban elemeztük: • A fogyasztók-felhasználók a tényezőcsoportok közül legfontosabbnak az árakat tartják (87,40), ezt követi a termékminőség (88,45), majd a fogyasztókkal való kommunikáció (83,48), míg legkevésbé fontosnak az üzemszerű kapcsolatok színvonalát minősítik (71,94). • A legnagyobb „alulteljesítés" az árak esetében áll fenn (-48,08). Ennek indokairól már szót ejtettünk és megállapítot-
tuk, hogy ez a megítélés a mai magyar viszonyok között természetes és érthető is. Megjegyzendő azonban az, hogy — jóllehet az árak általános színvonala értelemszerűen nem lehető a fogyasztók számára vonzóvá -— a díjzónákkal való szintén nagyon magas elégedetlenség azt sejteti, hogy e területen még sok ki nem használt lehetőség áll az áramszolgáltató társaságok rendelkezésére. 4. táblázat. A villamosenergia-szolgáltatás egyes összetevőivel való elégedettség
1
kozóan külön is kidolgozni. Az első három ismérv-csoport alapján számító!! indexek mintegy 3-5 ponttal nagyobbak az eredeti mutatóknál. A 4. táblázat a villamosenergia-szolgáltatás egyes összetevőivel való elégedettség országos átlagait mulatja be, amelyekről a következő megállapításokat tehetjük: • A főátlagoi erősen befolyásolja az „Arakkal, tarifákkal való elégedettség" mutatójának alacsony szintje, Az árakkal való alacsony elégedettség nem meglepő. így van ez még azokban a gazdagabb országokban is, ahol az áramra fordított kiadások sokkal kisebb hányadát jelentik a fogyasztói költségnek. Nálunk fejlettebb országokban is megfigyelhető, hogy a lakosság jelentős része a villamos energiát „kiemeli" az áruk nagy halmazából, és azt nem piaci kategóriaként, hanem valami — a piactól független — adottságként értékeli, s tiltakozik az ellen, hogy az áramnak — mint minden egyéb terméknek — az ellenértékét megfizesse. Még inkább így van ez Magyarországon, ahol a piacgazdaságra való átmenet nem olyan régen kezdődött cl, és ahol a korábbi — elsősorban a „szocialista" szociálpolitikai — beidegződések a lakosság nagy tömegeiben még mindig jelen vannak.
• Nem túl nagy mértékben, de alulteljesített az áramszolgáltatás minősége is. Megnyugtató azonban az, hogy magának a/.
357
Villamos energia áramnak a minősége alig marad el az elvárásoktól (-1,47). Ez olyan biztos alap, amelyre az áramszolgáltató vállalatok nyugodtan építhetnek a jövőben. Aminőséggel kapcsolatos főmutató -13 pontos alulteljesítését nagyrészt a hibaelhárítással való elégedetlenség okozza (-24,68). Megítélésünk szerint ezen a területen — viszonylag nagyobb beruházások nélkül, pusztán szemléletváltással is — gyors eredmények érthetők el. • Az üzemszerű kapcsolatok területén „túlteljesítésről" ad számol a vizsgálat (+5,09). Ennek az összetett mutatónak egyes részadatait elemezve látható, hogy a fogyasztók számára rendkívül fontos az árammérők pontos és szakszerű leolvasása, és ezzel a tevékenységgel nagy mértékben elégedettek is. Érdekes eredménye a vizsgálatnak az, hogy a díjfizetéssel kapcsolatos kérdések (annak ideje, módja, formája) kisebb fontosságú a fogyasztók számára. Ezeken a területeken „túlteljesítésről" beszélhetünk. Végül ebbe a csoportba tartozik a panaszok ügyintézésével kapcsolatos kérdéskör is, ahol — a hibaelhárításhoz hasonlóan — jelentős alulteljesítés mutatkozik. A fogyasztókkal való közvetlen kapcsolattartás e két területének — a hibaelhárításnak és a panaszok ügyintézésének — kedvezőtlen megítélése arról tanúskodik, hogy az ármaszolgáltatók és főleg azoknak frontemberei még közel sem sajátították el a vevőorientált magatartási formákat és ügyintézési módokat. • Ugyanez vonatkozik a fogyasztókkal való kommunikáció megítélésére is. A fogyasztók-felhasználók egyre fontosabbnak tekintik azt, hogy a közszolgáltatók rendszeres, megbízható és folyamatos tájékoztatást nyújtsanak, ill. környezetbarát módon viselkedjenek. A fogyasztók elégedettsége ezen a területen összesítésben közel 13 ponttal (-12,97) marad el a terület — fogyasztók által ítélt — fontosságától. Az áramszolgáltatás egyes összetevőinek fontosságát az ország hat régiójában viszonylag egységesen ítélik meg. Ez azt jelenti, hogy az „elégedettség — fontosság" mutatók viszonylag jól jellemzik az egyes áramszolgáltatók teljesítményeinek mcgítélésbcli különbségeit, és ezek a különbségek jellemzően ugyanazt a tendenciát mutatják, mint az elégedettségi mutatók. A fontosság/elégedettség mutatók háztartási és nem-háztarlási fogyasztók szerinti bontásban nem mutatnak érdemi eltéréseket, a lakossági és a nem-lakossági körben az áramszolgáltatással kapcsolatos preferenciák és érzékelések lényegesen nem térnek el egymástól, csak két területen lehel'érzékelhető különbséget felfedezni: • A nem-háztartási fogyasztók szignifikánsan — 5,12 ponttal —fontosabbnak tartják az áramszolgáltatás minőségét, ezen belül a fómutató mindkét összetevőjének — a termék minőségének és a hibaelhárítás színvonalának — is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a háztartási fogyasztók. • A nem-háztartási fogyasztók ugyanakkor — úgy tűnik — kevésbé érzékenyek az árra. Náluk ennek a területnők a fontossága közel 3 ponttal alacsonyabb, elégedettségük pedig több, mint 6 ponttal magasabb.
A fogyasztói elégedettség értékelése további szempontok szerint A villamos energiával való elégedettség vizsgálata lehetőséget adott arra, hogy a háztartási és a nem-háztartási fogyasztók elvárásait és elégedettségét néhány fontos társadalmi-gazdasági ismérv szerint is elemezzük. Az ilyen típusú mélyebb vizsgáló358
dások a tisztánlátást növelik azáltal, hogy magyarázatot adnak az egyes országos szintű átlagmutatók mögött meghúzó strukturális különbségekre. A részletes információkkal rendelkező áramszolgáltatók szintjén pedig lehetőséget teremtenek egyrészt arra, hogy a fogyasztói igényeket differenciáltan legyenek képesek kielégíteni, másrészt arra, hogy a fogyasztókkal való kommunikációjuk „ testre szabottabb " legyen. A felmérés eredményei közül említésre méltóak a háztartási fogyasztók iskolai végzettsége és lakóhelyének jellege szerinti eltérések. A családfő iskolai végzettsége alapján kirajzolódó képről az a — más területen is megfigyelt — törvényszerűség állapítható meg, hogy az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan növekszenek az áramszolgáltatással szembeni elvárások és csökken az ugyanazon teljesítménnyel való elégedettség. A képzettebb (műveltebb) fogyasztók ugyanis igényesebbek, magasabb elvárásokkal rendelkeznek és fogyasztói státuszuknak jobban érvényt is tudnak szerezni. Ezt az összefüggést szemlélteti az /. ábra. A település típusának differenciáló hatásáról az derült fontossao. ki, hogy: • az áramszolgáltatás fontossága közel azonos nagyságrendű mindhárom településtípusban, elégedettség azonban • az elégedettség az iskolai végzettség növekedése szignifikáns eltéréseket mutat; /. tíbrtt. Az iskolai végzettség és a • a legkevésbé a fontosság-elégedettség alakulása Megjegyzés: nem méretarányos ábra községekben lévő háztartások elégedettek az áramszolgáltatással; • alig jobb az elégedettség a nagyváfontosság rosban élők körében, míg • a kisebb városokba települi fogyasztók érzékelik elégedettség a legjobbnak az áramszolgáltatást. Az e területen tapasztalt tendenciát a nagyvaros község város 2. ábra szemlélteti. 2. ábra. A település típusa és a fontosság-elégedettség alakulása Meaje^yzés: nem méretarányos ábra
Tapasztalatok, várható eredmények
1. A Magyar Energia Hivatal számára az egyik legfontosabb tapasztalatnak azt ítéljük, hogy a villamosenergia-fogyasztók elégedettségének felmérése kedvező fogadtatásra talált a megkérdezettek körében. A kutató szervezetek kérdezőbiztosainak
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia — Egyesületi élet beszámolói szerint az Összességében 10 450 megkérdezett fogyasztó nagy többsége pozitívan értékelte, hogy „ott fent" kíváncsiak a véleményére. 2. Olyan tudományos módszert sikerült az áramszolgáltaltókkal együttműködve kialakítani, amely — hosszabb távon alkalmazva — alkalmas a fogyasztóknak a természetes monopóliumú szolgáltatással való elégedettségének legalább 95%-os megbízhatóságú figyelemmel kísérésére. 3. A vizsgálatok ismétlése lehetőséget teremt arra, hogy a fogyasztók megítélésének, a szolgáltatók teljesítményében bekövetkező módosulásoknak az időbeni változását is figyelemmel lehessen kísérni. 4. Az áramszolgáltatók műszaki és fogyasztói összetétel különbsége úgy szűrhető ki, hogy a szolgáltatás egyes összetevőivel való elégedettséget az egyes komponensnek a fogyasztók nekik tulajdonított fontosságában (jelentőségében) viszonyítjuk (ún. „gap" analízis). 5. Várhatóan a fogyasztói elégedettségi felmérés végrehajtása jelentős hatást fog gyakorolni az áramszolgáltatók piaci
tevékenységének fejlesztéséhez. Ehhez igen jó szempontokat, „kapaszkodókat" nyújtanak a teljesítmények fogyasztói megítélését tükröző fontossági és elégedettségi mutatók, amelyek a fogyasztóid szolgál ás minden egyes területén hatékonyan segítik a társaságokat tevékenységük korszerűsítési irányainak kijelöléséhez, vevőorientáltabbá tételének meghatározásához.
Irodalomjegyzék [1] Dr. Rekettye Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor: A villamosenergia-fogyasztói elégedettség mérésnek módszertani megközelítése. Elektrotechnika 1997. (90) 3. [2]
Energiaszolgáltatók fogyasztói elégedettség vizsgálata — Kidolgozta: a MEH főigazgatója kérésére alakított munkabizottság, vezetője: Bobula András. 1995. augusztus.
[3] Dr. Tersztyánszky Tibor: Fogyasztói elégedettség felmérés. Elektrotechnika 1996. (89) 8.
Román-Magyar Elektrotechnikai Napok Kolozsvárott 1997. május 14—15-én rendezték meg Kolozsvárt a Román— Magyar Elektrotechnikai Napokat. E rangos rendezvény megkoronázta azt a több éve tartó együttműködést, amely a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Román Energetikusok Társasága (SIER) közt sikerrel folyik. A házigazda szerepét a SIER Kolozsvár-i fiókja vállalta, természetesen besegítettek a SIER központi és szomszédos (Nagyvárad) szervezetei, 111. a MEE vezető szervei. A helyszín: a Kolozsvár-i Magyar Opera és Színház növelte a rendezvény színvonalát. Ez a Szamos parti épület, továbbá a Sétatér, a SPORT szálló a résztvevők szálláshelyével, a helyi Áramszolgáltató Vállalat Sport és Kultúr Központja, amely helyt adott a résztvevők tiszteletére adott fogadásnak és díszvacsorának emlékezetes lesz minden résztvevőnek. A rendezvényen 220 szakértő vett részt, amelyből hatvanötén a MEE-t képviselték. Amint már a hagyomány és az eredményesség is megkívánta, a rendezvény elválaszthatatlan volt rangos román és magyar szerelő és villamossági felszerelést gyártó, ül, forgalmazó cég résztvétele nélkül. 35 előadás hangzott el, amelyek felölelték a két ország energetikai és villamos elosztórendszereinek reformját, átalakulását, stratégiáját, az áramszolgáltató vállalatok informatikai rendszerének korszerűsítését, új termékek és technológiák bemutatását. A cégeknek a kiállítási standjaikon kívül lehetőségük volt rövid bemutatkozásra is a hallgatóság előtt. A kiállító cégek: AEG Union, Ganz KK, Tungsram-Schréder, Schlumberger Industries, Vertesz Elektronikai Kft., ALUTERV Kft., GE LIGHTING Tungsram Rt., Protecta Elektronikai Kft., Lightronic Kft., JET-Vili Kft. magyar részről, ill. Electroputere Craiova, ELCARO Slatina, AEM TEMESVÁR, Gerkon Kft. Csíkszereda, EnergoBit Kolozsvár, Mondó Trade Marosvásárhely, ENSTO-SEKO ELMET Invest Bukarest, Electromontaj-Kolozsvár román részről.
1997. 90. évfolyam 9. szám
A rendezvény alkalmat nyújtott a két ország szakértőinek, hogy áttekintsék a Szeben-Marosnémeti (Mintia) Arad-Sándorfalva 220 kV-os távvezeték 400 kV-ra való áttérésének problémáit, a munkálatok helyzetét. Ez a 400 kV-os összeköttetés megteremti az alapjait aromán energetikai rendszer csatlakozásának az UCPTE-hez, és ugyanakkor alappillére lesz a középés kelet-európai rendszerek együttműködésének. A műszaki-tudományos előadásokat műsor is tarkította. Az opera- és operettáriák, a Mozart kamarazenei művek, a román népdalok és néptáncok óriási sikert arattak a hallgatóság körében. A rendezvény sikeréhez eredményesen hozzájárult a szinkrontolmácsok szereplése is, amelynek „csúcsa" akkor teljesedett ki, amikor Dr. Krómer István köszöntőjét Makai Zoltán „magyarból magyarra fordította". A MEE vezetőségét Dr. Krómer István elnök, Balázs Péter főtitkár, Lernyei Péter ügyvezető igazgató, Morva Marius és Beniczky Sándor képviselte. A SIER színeiben jelen voltak Vatra Fanica ügyvezető igazgató, Mazilu Dumitru, Radu Constantin, Makai Zoltán központi vezetőségi tagok, ill. Brasfaleanu Marius, Ruga Gábriel, Silaghi Mircea, Buduru Rodica, Katona Árpád, Raider László, Cimpeanu Sorin a kolozsvári, Stoica loan és Cucu Alexandra a nagyváradi szervezetek részéről. A társas gépkocsi — amely a MEE küldöttséget szállította —határ menti gondtalan átgurulásában Georgescu Cristian lelkes nagyváradi SIER tag segédkezett, hozzájárulva az utazás hangulatához. Mivel tudnám zárni ezt a beszámolót? Talán azzal a megállapítással, hogy megérte, mert ez az esemény is hozzájárul a két ország szakembereinek együttműködéséhez és barátságuk elmélyítéséhez. Makai Zoltán SIER vezetőségi tag •
359
Villamos gépek
Impulzusszélesség-modulált váltakozó áramú szaggatóról táplált aszinkronmotoros hajtás tűláramvédelme Dr. Veszprémi Károly, Dr. Hunyár Mátyás, Dr. Schmidt István Bevezetés Aszinkronmotorokhoz váltakozó áramú szaggatót elsősorban Índftőái célra alkalmaznak, amely lehetővé teszi a csökkentett fesz üli seggel való lágyindítást. Ez az erősáramú kör azonban energiatakarékos szabályozást is lehetővé tesz a fluxus terhelésiül függő változtatásán (csökkentésén) keresztül. A széles körben elterjed lirisztoros feszültségszabályzók azonban jelentős amplitúdójú felharmonikusukat és ennek következtében járulékos veszteségeket okoznak, ami az energiamegtakarítást rontja [ 11. Impulzusszélesség-modulált(ISZM) vezérlésű váltakozó áramú szaggatót használva javítani lehet ezen a problémán. Ha kapcsolóként a napjainkban széles körben használt IGBT-t alkalmazunk, a szaggatóhoz szükséges kétirányú kapcsoló két szembekapcsolt IGBT-vel és velük ellenpárhuzamosan kapcsolt diódákkal valósítható meg (/. ábra). Elegendő kél fázisban (pl. R, T) sorosan, és az RS, TS vonalakra párhuzamosan kapcsolókat beiktatni. A soros és párhuzamos kapcsolókat cllenülemben kel! vezérelni. Amikor a soros kapcsolókon folyik az áram, akkor a motor a teljes hálózati feszültséget megkapja, amikor a párhuzamos kapcsolók vezetnek, akkor a motor kapocsfeszültsége zérus (ha a kapcsolók feszültségeséseit elhanyagoljuk),
Előző cikkeinkben [2, 3] e hajtás részletes analízisét mutattuk be, úgymint a keletkező feszültségharmonikusokat, az
/. ábra. A/, ISZM váltakozó áramú szaggató erősáramú köre
IGBT-k javasolt gyújlási sorrendjét, a hajtás megvalósítását, az érzékelendő mennyiségeket és érzékelési módjaikat, valamint a Dr. Veszprémi Károly BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék, egyelem! docens, okl. villamosmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a MEE tagja Dr. Hunyár Mátyás BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék, egyetemi docens, okl. villamosmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a MEE tagja Dr. Schmidt István BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék, egyetemi docens, okl. villamosmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a MEE tagja Szakmai lektor Mrdán Kálmán u műsz. tud. kandidátusa
360
szabályozási elvet. Ezekre itt csak olyan mélységig térünk ki, ami jelen cikk megértéséhez szükséges. A megvalósított hajtást energiatakarékos szabályozásra és lágyindítási célra terveztük. Az energiatakarékos szabályozáshoz impedanciaszabályozást használtunk, visszacsatolva a motor alapharmonikus feszültségét és áramát. A hajtás irányítását egy TMS320I0-es digitális jelprocesszoron (DSP) alapuló mikroszámítógép végzi. A mintavételi idő a 125...500 u,s tartományban programozható, amely 2...8 kHz kapcsolási frekvenciát tesz lehetővé [3]. Jelen cikk tárgya a hajtás kikapcsolási (tiltási) folyamatának vizsgálata. Ez történhet akár lúláramvédelmi célból, akár a kezelőtől származó kikapcsolási parancs hatására. A hajtás tesztelése során e folyamat közben olyan túláramok léptek fel, amelyek a félvezetőkre nézve veszélyesek is lehelnek. Ez késztetett bennünket arra, hogy megvizsgáljuk a tiltás folyamatát, és a kapott eredmények alapján módosítsuk a kapcsoló-elemek vezérlését.
A kapcsolóelemek vezérlése Az irodalomban többféle vezérlési mód jelent meg [4], legnagyobb hiányosságuk, hogy nem teszik lehetővé az áram nullaátmenete közelében a szaggatást. Ezekkel ellentétben az általunk javasolt módszer nem különbözteti meg a motoráram nullaátmenete körüli állapotot, hanem mindig ugyanazokat a kapcsolási ciklusokat hajtja végre négy bemenőjeltől függően, amelyek: a két motoráram előjele (/mi, /m2), a szaggató százalékos bekapcsolási idejét meghatározó négyszög vezérlő jele (í/ v ) és egy engedélyező jel (STOP/START). (Folyamatábrája a 2. ábrán látható.) A javasolt vezérlés lehetővé teszi a szaggatós üzemet, és így az áram nullaátmenetét mindkét áramirányban, mind a párhuzamos, mind a soros kapcsolók vezetése esetén. Ugyancsak újdonság, hogy ez a vezérlési mód a háromfázisú szaggatót nem két függetlenül működő egyfázisú szaggalóként kezeli, hanem a ki- és bekapcsolások egyidoben történnek a három fázisban. Ha az áram iránya megváltozik, a kapcsolási folyamat egy másik ágon megy végbe (2. ábra). Ezt a négy lehetséges ágat láthatjuk a folyamatábrán az /ml és /m2 «ramok előjelétől függően. A körökben a bekapcsolt elemek, a köztük lévő átmeneteket jelölő vonalak mellett a bemenőjelek aktuális értékei vannak feltüntetve (pozitív áramirány: /; engedélyezés: STOP/START = /; az X jel az adott helyen közömbös értéket jelöl). Példaként a baloldali ágon haladunk végig fentről lefelé, ami a soros elemekről (77, T2. T5, T6) a párhuzamos elemekre (T3, T4, T7, T8) való átkapcsolás folyamata pozitív / m i és Im2 áramok esetén. A folyamatok időzítését egy lMHz-es szinkronizáló órajel végzi. A kapcsolási folyamatot az í/v vezérlőjel szintvállása indítja el. Először az adott irányú áramok vezetéséhez nem szükséges IGBT-ket (72, Tó) kapcsoljuk ki az éppen vezető (soros) ágban. Utána az adott irányú áram vezetéséhez a bekapcsolandó ágban (példánkban a
ELEKTROTECHNIKA
Villamos gépek
XXIX
Bemenetek s i g n l I ^ l , signlI m 2),U„ ,STOP/START
3. ábra. Forgó motor kapcsainak rövielzárásakor keletkező túláram
A rendszer módosítása
2. ábra, A kapcsolóelemek vezérlésének folyamatábrája
párhuzamos) szükséges félvezetőket vezéreljük (T4, T8). Ezután az éppen vezető IGBT-k (77, T5) kikapcsolhatok az áram megszakítása nélkül. Majd a bekapcsolt ágban (párhuzamos) az ellentétes irányban vezető IGBT-kct is be kell kapcsolni (T3, 77), hogy lehetővé legyük az áramirány megváltozását. Ezt a vezérlési sorrendet egy szinkron sorrendi hálózattal valósítottuk meg, ami egy visszacsatolt EPROM-on alapszik [2]. Ennek bemenőjelei a már előbbiekben említett / m l, An2, U\ és STOP/START jelek. A kimenőjelek az IGBT-k vezérlőjelei.
E probléma megoldására a kapcsolók vezérlését módosítani kell, a motor nem maradhat hosszú időre rövidrezárt állapotban. Ugyanakkor az induktív moloráram nem szakítható meg, mert az nagy túlfeszültséget 4. ábra, A kapcsolás módosítása okozna. Ez adta az ötletet, hogy használjunk túlfeszültség-levezetőt ennek megakadályozására, és a mágneses energia egy részének hővé alakítására. Ennek megfelelően az erősáramú kört módosítottuk a 4. ábra szerint: a motor kapcsaira túlfeszültség-levezetőket kapcsolunk a vizsgált folyamat idejére. Mivel még nem ismert, hogy milyen feszültségű elemek lesznek az optimálisak, az ábrán látható kapcsolókkal meghagytuk a lehetőségét annak, hogy a megfogási feszültségszint a motor üzemi feszültsége alatt legyen. Ezen túlmenően a kapcsolók vezérlését is módosítani kell. Ha a rendszer a 2. ábrán lévő alsó körnek megfelelő állapotban van, és a STOP/START jel 0 (tiltás), ahelyett, hogy ebben az állapotban maradna, a párhuzamos lGBT-ket is ki5. ábra. A kapcsolók kapcsoljuk, a túlfeszültség-levezetők vezérlésének módosítása egyidejű bekapcsolásával. A kapcsolóelemek vezérlése ennek megfelelően az 5. ábra szerint módosul. Ez nem igényel hardver-módosítást, csupán a visszacsatolt EPROM tartalmát kellett az 5. ábrának megfelelően módosítani.
A hajtás tiltása
A módosított rendszer vizsgálata
Ez az állapot a STOP/START jel 0-ra állításával lehetséges, amit vagy a túláramvédelem, vagy a tényleges kikapcsolási parancs aktivizál. A túláram érzékelésére a hajtás hálózatból felvett áramát kell érzékelni (ÁV3, ÁV4 áramváltók). Amint a folyamatábrából látszik, ekkor a hajtás az alsó körnek megfelelő állapotba kerül, ami a párhuzamos ágak bekapcsolását jelenti, és a motorkapcsok rövidrezárásának felel meg (U = 0). Ez normál üzem közben is bekövetkezik periodikusan. Hosszú idejű tiltás esetén azonban ez problémát okozhat. Fizikai megfontolásokból is következik, hogy ilyenkor nagy túláram léphet fel. Ugyanis a motorban tárolt mágneses energia egy része az állórész-ellenálláson alakul hővé. A motor kapocsfeszültségének ugrásszerű megváltozása nagy állórészáramot indít a viszonylag kis állórész-ellenálláson. E jelenség vizsgálatára és demonstrálására szimulációkat végeztünk szinuszos táplálás esetére. wsi = 2% szlipfrckvenciás állandósult üzem közben bekövetkezett motor kapocs-rövidzár esetére rajzoltuk a 3. ábrát, amely a motor állórészáramának Park-vektorát és időfüggvényét ábrázolja. Körülbelül ötszörös névleges csúcsáram (5 v.e.) lépett fel.
A túlfeszültség-levezetőket méretezni kell. Megfogási feszültségszintjének megválasztását két mennyiség befolyásolja: a tiltáskor fellépő túláramcsúcs nagysága (í'max). és benne eklisszipált energia (£). A vizsgálatokra szimulációt alkalmaztunk. A 3. ábrának megfelelő munkapontra az U7 megfogási feszültségszint függvényében kiszámoltuk e két mennyiséget (6. ábra). Az eldisszipált energiában maximum mutatkozik, ezért célszerű í/z-t 0,4 v.e. fölé állítani. U% növelésével í'max csökken, ami érthető is, hiszen ilyenkor az állórész-ellenállásra jutó teszültségkülönbség csökken. A terheléstől függő Uz szint felett (az
1997. 90. évfolyam 9. szám
6. ábra. Az Uz feSiültség értékének hatása Ui-Ot
7. ábra. A le rh el és függés vizsgálata
361
Villamos gépek ábrán ~0,6v.e.) ímax állandó, ekkor túláram nem keletkezik Uz elég nagy ahhoz, hogy az áramot gyorsan és túláram nélkül csökkentse. A terhelésfüggés vizsgálatára a 7. ábrán Uz = 0,4 v.e. megfogási feszültségre rajzoltuk fel a vizsgált mennyiségeket a szlipfrekvencia függvényében. Terheléssel való csökkenésük részben a kisebb fluxus-szinttel magyarázható (nagyobb feszültségesés az állórész ellenálláson). Ugyanerre az f/z-re, ws\ - 0,02 szlipfrekvenciás munkapontból kiindulva a folyamat szimulációjának eredménye látható a 8. ábrán. Aza. ábrán lévő feszültség Park-vektoron és időfüggvényen jól látszik, hogy ha a feszültségmegfogás működik, U végpontja egy hatszögön mozog (benne ugrásokkal is). Ha az áram nulla (nem vezet a túlfeszültséglevezető) akkor a motor kapcsaira a motor indukált feszültsége jut. A fázisáramokban lévő nulla áramú szakaszok az áram Parkvektorban is nyomon követhetők (az aktuális fázistengely kezdőpontjába állított merőleges egyenesenlé8. ábra. A folyamat szimulációs eredményei: a) vo szakaszok), feszültség; b) áram
A módosítás megvalósítása A javasolt módosítás a 4. ábrán látható kapcsolók vezérlését is igényli. Azonban a gyakorlatban valójában nem ideális kapcsolók sebességével probléma lehet. A javasolt vezérléssel a STOP/START = 0 jel észlelése után maximum 10 (Xs múlva a rendszer eléri a párhuzamos ágak vezetési állapotát, ami után a 4. ábrán lévő kapcsolók bekapcsolása következne. Ehhez gyors kétirányú kapcsolókra lenne szükség. Ráadásul ezek működtetése hardverből kell, hogy történjen, a szoftver túl lassú ehhez. Ez jelentős hardverkiegészítést igényelne. E problémák alapján célszerű az Uz > Un megfogási feszültségszint választása, hiszen ilyenkor nincs szükség a problémás kapcsolókra. Ezt a választást szintén alátámasztja a disszipált energia és az ímax kis érté9. ábra. A varisztor áram-feszültség jelleggörbéje ke ebben a tartományban. Természetesen a túlfeszültség-levezető feszültségszintjét megfelelő körültekintéssel kell megválasztani. Alulról a maximális táplálási feszültség szab határt (megfelelő biztonsággal)- felülről pedig a félvezetők megengedhető maximális feszültség-igénybevétele. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a túlfeszültség-levezető feszültségmegfo-gási szintje a rajta átfolyó áram növekedésével növekszik. A túlfeszültség-levezetőnek ki kell elégítenie a dinamikai (sebességi) igényeket is.
362
Ennek megfelelően í/efL= 430 V (£/Csúcs = 610 V) névleges feszültségű (üz> 43OV2V3 = 1,2 v.e.) túlfeszültség-levezetőt választottunk (varisztor). A mért áram-feszültség jelleggörbe a 9. ábrán látható. A megfogási szint körülbelül 900 V-ig növekedik az áram növelésével, ami már nincs túl messze a félvezetők 1000 V-os maximális megengedhető feszültségétől. Ez viszonylag szűk tartományt jelent a túlfeszültség-levezető névleges feszültségének megválasztásához.
Mérési eredmények A javasolt és megvalósított módosított vezérléssel méréseket végeztünk. Körülbelül abban a munkapontban, amelyre a
10. ábra. A mért Park-vektorok
szimuláció vonatkozott, a teljes feszültségről való kikapcsolás feszültség- és áram Park-vektorát rögzítettük (10. ábra). A felbontást az alkalmazott eszköz határozta meg (HP546000-as oszcilloszkóp). A két felvétel nem egyidőben, de ugyanabban a munkapontban készült. Az áram gyorsan lecsökken nullára, mint a várható volt a nagy megfogási feszültségszint miatt. A feszültség Park-vektorán jól látható a hatszög egy oldala. A hálózati feszültség jelentős 5-ös és 7-es rendszámú felharmonikusokat tartalmaz.
Összefoglalás Cikkünkben egy gyakorlati probléma megoldását mutattuk be. Ehhez egyszerű szimulációs vizsgálatok nyújtottak segítséget. Ezek alapján a lehető legegyszerűbben és leggazdaságosabban megvalósítható megoldást választottuk és valósítottuk meg a kísérleti berendezésben. Az elméleti vizsgálatok helyességét a mérési eredmények igazolták. Ezzel a módosítással az ISZM vezérlésű váltakozó áramú szaggatóról táplált aszinkronmotoros hajtás minden üzemállapotban megbízhatóan és biztonságosan működik. Köszönetnyilvánítás A szerzők ezúton mondanak köszönetet a TO23816 számú OTKA-pályázat keretében kapott támogatásáért, amely lehetővé tette a cikkben közölt eredmények kifejlesztését. Irodalom
Dr.HunyúrM., Dr. Schmidt/., Dr. Vmcze Gy.-né, Molnár T.: Energiatakarékos aszinkronmotoros hajtások szabályozási kérdései, Elektrotechnika, 1993. 86. évf. 7. sz. 310—313. o. [2] Hunyár M„ Schmidt !., Veszprémi K., Molnár T. and Gál J.: Analysis of Control Strategy of Energy-Saving Induction Motor Drive Fed by Three-Phase PWM AC Chopper, ICEM '94. Proc. vol. 1. 1994. pp. 257—262. [3] Hunyár M.. Schmidt /., Veszprémi K., and Molnár, T.: Performance Analysis of an Energy-Saving 1GBT PWM AC Chopper-Fed Induction Motor Drive Controlled by DSP, ACEMP '95. Proc. Vol. 1. 1995. pp. 327—332. (4] 8. Bruneli. D. Casadei and G. Serra: Analysis of a Three-Phase PWM AC Chopper for Variable-Voltage Control of Induction Motors, ACEMP *92 Proc. Vol. I. 1992. pp. 744—749. [ÍJ
ELEKTROTECHNIKA
Automatizálás és számítástechnika
A rendszerirányításhoz használható diszpécseri tréningszimulátorokról II. rész Dr. Kiss László
3. Az energiarendszer modelljének (PSM) főbb jellemzői Az előző fejezet szerint a PSM két alrendszerből áll: — Az energiarendszer leképzéséből, szimulációjából — Az oktatás alrendszeréből 3.1. Az energiarendszer szimulációjaról E szoftverben megvalósítandó feladat célja, hogy DTS esetben a tanuló és az oktató lehetőleg a valódi energiarendszert „lássa" a szimulációs leképzési és időbeli korlátokon belül. Természetesen az I. fejezetben leírtak szerint csak korlátozottan, nagy időállandójú dinamikus szimuláció esetében oldható meg a valódi rendszeriéi való időbeli „együttfutás", némileg eltolt időskálával. A kisebb időállandójú feladatokhoz differenciálegyenletrendszerek akár másodpercen belüli megoldására lenne szükség, hiszen az energiarendszer összetételének követése (pl. gépegységek, vezetékek kiesése) olyan sűrű „letapogatást" követelne meg, mint amit az „élő" rendszerben a telemechanikákkal (RTU) megoldanak, de a tizedmásodpercenkénti számítás nem lehetséges. Az igen nagyteljesítményű PSM-et nagyobb időállandós folyamatokon megoldó számítógépek esetében is számos matematikai és szervezési egyszerűsítés szükséges. A számítások alapjául szolgáló teljesítményeloszlás-számítás pl. állandóan 10 s-onként keiül újraszámításra, és annak általában 10 s értékeiből indulnak ki a differenciál-egyenleteket közelítően helyettesítő numerikus megoldások. Emellett az energiarendszert meghatározó elemek, más-más modellel kerülnek szimulálásra, az 1.2.-ben már említett egyszerűsítésekkel (pl. a „védelmi" modellnél). Általában a következő modellek vannak: — Hálózati modell — Védelmi modell — Fogyasztási modell — Frekvencia modell — Energiaforrás modell (erőművi, blokk modellek) — Külső, kooperáló rendszer teljesítményszabályozási modellje Egyes igen nagyteljesítményű, különleges DTS-ek esetében magát a telemechanikát (RTU) is modellezik, de az OVT-nél és ELMŰ-ncI erre nem kerül sor.
Dr. Kiss László okl. villamosmérnök és folyamatirányítási szakmérnök, az MVM Rl. műszaki főmunkatársa, a MEE ÁSZT szakosztály alelnöke Szakmai lektor: Dr. Kádár Péter a műsz. tud. kandidátusa Az 1. rész és az ImiUtloinjexyzék az 1997/8. számban jelent meg.
1997. 90. évfolyam 9. szám
3.2. Az oktatói alrendszer Az oktatónak és a tanulónak a tréning lebonyolításához szükséges egyes számítástechnikai beavatkozásain kívül az alrendszer magába foglalja az oktatási módszertant, az oktatási anyagot és az oktatás értékelését is. Ajelentős számítástechnikai szoftver mellett igen komoly szervezés szükséges az alrendszer kialakításához. A DTS-ek eddigi tapasztalatai szerint, sajnos a megfelelő és időben elkezdődő szervezés hiánya okozza a legtöbb problémát. Bármilyen komplett DTS szállítás sem biztosíthatja a megfelelő oktatók kiválasztását, azok felkészülését, a tanfolyamoknak szervezését, ami különösen a három műszakos személyzet esetében eleve nehézségekkel jár. Á konkrét oktatást, annak gyakorlati jellege miatt gyakorlatnak célszerű nevezni (angolul itt is a training kifejezést használják). A gyakorlat szempontjából az oktatás három egymást követő tevékenységre osztható: — Gyakorlat előtti (előkészítés) tevékenység — Gyakorlat alatti tevékenység — Gyakorlat utáni (értékelési) tevékenységek Előkészítési (gyakorlat előtti) tevékenységek Az előkészítési tevékenységek külön alrendszerben valósulnak meg. Ekkor az oktató legfontosabb feladata a forgatókönyv (scenario) kidolgozása és a számítógépes környezetbe való „beültetése". A.?, ábrán láthatóan a forgatókönyv eseményeket és alapeseteket tartalmaz. Az eseményeknél feltételezzük, hogy az azokhoz szolgáló kiindulási alap már rendelkezésre áll. Ez lehet valamilyen előre tárolt teljesítményeloszlás-számítási eredmény (load flow), de többnyire magából az „élő" hálózatból átvett adatokból aktuálisan alakul az ki és — teherelosztók esetében — szimulálva követi az élő hálózat dinamikáját. Az oktatónak a kiindulási alaphoz képest, ill. már annak szimulált változatához képest kell az eseményeket pontos időrenddel együtt megterveznie és „beprogramoznia". Az események feltételesek is lehetnek. Az alapeset, ill. alapesetek összeállítása nagy hálózatok esetén elvileg jelentős munkával járhat, hiszen azoknak a kvázistacionárius leképzéséhez is (ami csak a hálózatirányító tevékenység egy része szimulációjához elegendő) sok adat kezelése szükséges. Természetesen a DTS-ek esetében is felhasználhatók a teljesítményeloszlás-számítási alapváltozatok Összeállításánál szokásos „fogások" (csomóponti teljesítmények százalékos kezelése stb.). Ezek saját hálózatnál az EMS rendszer adatbázisa támogatásával alkalmazhatók. Külső adatbázisok telepítése esetén az alapeset-kezelés lehetővé teszi más társaság hálózatának korlátozott szimulációját. A korlátozás pl. abban áll, hogy az élő rendszer pillanatfelvételével nem lehet
363
Automatizálás és számítástechnika
Forgatókönyv
ForgílókOny tsem ínyek
1. Esemény csoport
l.Eiemény m. Eitmíny cioport • • • • • • CMpart
3. Esemény csoport
U Esemény
21 Eicmén?
12 iiemíny
22 Esemény
1. AlipeHI
31 tJemény
Íj EtcmÍDy *
,i. ábra. Forgatókönyv kialakítási vázlata
alapesetet létrehozni, és az előkészítés további fázisai is jóval kevésbé automatizálhatok, mint saját hálózat esetén. Az oktatói alrendszer előkészítő feladatai annak többi feladatával és kapcsolatával együtt a 4. ábrán láthatók. Gyakorlat alatti tevékenységek Az oktató és a tanuló együttműködését is nagymértékben igénylő tevékenységek a teljes oktatási alrendszeren, tehát mind az oktatói, mind a tanulói alrendszeren belül mennek véübe.
Az oktatói alrendszeren belül a gyakorlat megindítása mellett a legfontosabb a befolyásolás. Mivel összetett és gyakorlatilag bármikor módosítható, nagy részben ForgatókOny a lipcseiek automatizált számítógépes folya—I mat kezeléséről van szó, a látszólag egyszerű beavatkozások lehe2. •••*•• Alipeiet Alipcsel tőségeinek előre történő programozása igen bonyolult és még az oktatónak is sok feladata marad az adott gyakorlat alatt is. Pl. egyes esetekben az egész gyakorlatot egészen elölről kell ismételten inicializálni, bizonyos szakaszokat kihagyni, gyorsítani, lassítani stb. Fontos feladat a gyakorlat „menetközi" rögzítése, ismétlése. Az oktatónak emellett ekkor keil „eljátszania" az alállomási, erőművi elektríkus szerepkörét is, telefonon keresztül szimulálva azt. A tanulói alrendszer egyik fontos alapfeladata, hogy az energiarendszer és a folyamatirányítási rendszer viselkedését a PSM és CCM modulokon keresztül lehetőleg teljesen a vezénylőtenni szituációnak megfelelően közvetítse a gyakorló diszpécser felé. Ugyanakkor az oktatóval a kapcsolatot kell tartania. és az oktatói alrendszernél elmondott eszközökkel a DTS kezelését is biztosítani kell a részére. Ugyanis a tanuló, ill. tanulócsoportok (diszpécser szolgálatok) önállóan is kell, hogy
Oktató
CCM
A
FELHASZNÁLÓI ILLESZTÉS
Oktató munkahelye PSM betekintés
CCM betekintés
OKTATÓI ALRENDSZER
MODELLEZŐ ALRENDSZER Hálózati modell Védelmi modell Fogyasztási modell Frekvencia modell Energiaforrás modell Külső AGC koop rendszer
Esemény ütemezi! Alapeset és pill. felvétel kialakítás (módosítás) Befolyásolás Szimuláció vezérlés Teljesítmény mérése PSM-CCM Adatkommunikáció
t
t
On-line EMS
Rendszer-igazgatósági és információ-igazgatási rendszer-szolgáltatások
I
CCM
4. ábra. Oktatói és modellező (PSMJ alrendszer
364
ELEKTROTECHNIKA
Automatizálás és számítástechnika tipikusnak tekinthető szimulációkat soroljuk tel. Megjegyezzük, FELHASZNÁLÓI ILLESZTÉS hogy ezek nagy része az MVMOVT-ben megvalósul majd. A felTanuló munkahelye adatokból a csak kvázistacionárius hálózat irányításra szolgáló feladatok az ELMŰ-BVTSZ EMS/SCADA CCM betekintés rendszerében is üzembe kerülnek. Ilyen hálózatirányítási feladatokat részben már az ÉMÁSZ-KDSZ rendszerében is megoldottak [3]. A DTS-scl szimulálható feladaAdatgyűjtés Hálózati Analízis tok döntő része formai szempontAlarm feldolgozás Optimalizálás Távkezelés ból hasonlít a folyamatirányítási Távszabályozás (EMS/SCADA) rendszerrel megoldható feladatokhoz. Ugyanis a PSM-CCM Adatkommunikáció tanuló, Ml. gyakorló diszpécser Rendszer igazgatása „élőben" nagyrészt az EMS/SCAInformáció igazgatása DA rendszeren, szimuláció során Rendszer szolgáltatások pedig az annak leképzését tartalmazó irányítőközponti modellen On-line EMS PSM (CCM) keresztül kapcsolódik a ábra. Tanulói alrendszer és irányítúkiizpnnti modell (CCM) valódi energiarendszerhez, ill. annak „másához": az energiarendgyakoroljanak, a régebben megszerzett ismeretek fenntartása. szeri modellhez (PSM). Ennél fogva a szimulált ún. valós idejű Felújítása céljából. vagy on-line feladatoknál az időbeli felbontás korlátolt az 1. Az 5. ábrán a tanulói alrendszer és az irányítóközponti fejezetben elmondottak szerint, azt az EMS/SCADA rendszer teljesítőképessége határozza meg, ill. a PSM-ben és aCCM-ben modell (CCM) egyes elemeinek az összefüggései láthatók. levő szimulációk miatt csak a ,,valósnál" nagyobb léptékű Hangsúlyozni kell, hogy a tanuló az energiarendszer modelljéidőfelbontás lehet. Nem volt viszont eddig még szó a diszpécsevel fPSM) is kapesolalban van és azt, hogy az 5, ábra a rek, ill. üzem-előkészítők által végzendő ún. nem 'Valós idejű 4. ábrával együtt világítja meg az oktatói alrendszerrel való vagy off-line feladatokról. Ezek nagy része — az eltérő adatbáegyüttműködést. zis és a külön gyakomlhatóság miatt — szintén szerepel a DTS-ben, bár tulajdonképpen az EMS-beli megoldás is szimuÉrtékelési (gyakorlat utáni) tevékenységek lációnak tekinthető. Egyes tipikus feladatoknak két oszlopba \~í tevékenységeknek általában nagyobb része az oktatói alrendvaló sorolása révén az 5. ábrán érzékelhető a közel „valós szeren belül meg) végbe, bar a tanulói alrendszerei] belül is idejű" és az „off-line" szimuláció közti különbség, hangsúlyoz— különösen, ha Önálló tanulásról van szó — több feladat van. va, hogy a DTS-en belül egységes a kezelésük. Az oktatónak és a tanulónak is a gyakorlat közben rögzített pillanatfelvételeiből mint alapesetekből kiindulva meg kell A tipikusnak tekinthető egyes szimulációk összefoglalása tudni ismételni a gyakorlatot, vagy annak kiválasztott részét. előtt még megemlítjük: nem különböztetjük meg, hogy azok Természetesen az az igény, hogy minden gyakorlatközi beavatvajon az oktatói vagy tanulói alrendszerből érhctők-cel, hiszen kozás — akár oktatói, akár tanulói —- utólag is időrendben általában mindkettőből kezelni kell azokat, legfeljebb a kezelés ellenőrizhető legyen. módjában van különbség. Ugyancsak nem teszünk különbséget Az újabb DTS-eknél szolgáitatás a tanuló automatikus abban, hogy a feladat elsősorban az energiarendszeri modellen „teljesítménymérése" és -értékelése. Ezeket feszültségszabá(PSM), vagy az irányílóközponti modellen (CCM) vált-e ki lyozási, teljesítményszabályozási szimulációk során lehet elsőbeavatkozást, ami szintén az oktatói, ill. tanulói alrendszerrel sorban bevezetni. Alapvető, hogy mindenféle szimuláció esetéösszefüggő kérdés. Mindenesetre azt lényeges megjegyezni, ben az oktató gyakorlatközi megjegyzései utólagosan is értéhogy a DTS-cn belüli szimulációs feladatok összessége és kelhető formában legyenek rögzítve. típusa felülmúlja az „élő" rendszerhez fűződő EMS/SCADA feladatok összességét és típusát, hiszen a DTS-nél az irányítóközponti modellen (CCM) való munka mellett, az energiarend4. DTS-sel szimulálható feladatok összefoglalása szeri modellen (PSM) szimulálni kell az élő rendszeren „ma(szimulációs felhasználói programok) guktól", ill. az irányítóközponli személyzettől függetlenül végbemenő változásokat is. Az I. fejezetben általánosan jellemeztük az energia rendszeri szimulátorokkal megoldható feladatkört, elsősorban a folyamatok időbeni dinamikus jellege szempontjából. Ebben a fejezet4.1. Az adatgyűjtés, ellenőrzés, működtetés egyes ben csak a teherelosztókban elhelyezett, a folyamaiirányítási szimulációs feladatai (SCADA-AGC szimuláció) rendszerhez (EMS/SCADA) hozzákötött, digitális számítógépGyakorlatilag adatgyűjtési-ellenőrzési cs működési feladathoz, alapú DTS-ekkel az oktatás és gyakorlás céljára használható, azaz a SCADA feladathoz is alapfeltétel a ciklikusan futó, Tanuló
t
997.00. évfolyam 9. szám
365
Automatizálás és számítástechnika teljesítményeloszlás-számítással előállított kvázistacionárius alapváltozat, hálózatirányító központokban is. A wattos teljesítményszabályozáshoz (feltételezve, hogy az frekveneia-cscreteljesítmény szabályozást is tartalmaz), azaz az AGC szimulációjához szükséges az erőművek és a rendszer dinamikus leképzése. A valós idejű igény miatt c fejezet szimulációs feladatai kb. az 5. ábra CCM baloldali oszlopába sorolhatók. Adatgyűjtési-ellenőrzési szimulációk Az adatgyűjtési-ellenőrzési feladatok esetében elsősorban a csak a megjelenítéssel, ilf. normálüzemi megfigyeléssel összefüggő szimulációról van szó. Maga az „irányítóközponti" szimuláció kétféleképpen kezelhető. Van már olyan DTS is. ahol maguknak az alállomási adatgyűjtő-parancs fogadó telemechanikáknak (RTU) a működését is részben szimulálják. Általánosabb az (az OVT és ELMŰ esetében is így lesz), ha csak a telemechanikák hatását szimulálják, tehát a csak kiadott, ill. fogadott jeleket (mérés, jelzés, parancs) „generálja" a DTS. Ezek közölt azonban magának az RTU-nak —esetleg bizonyos részeinek is — a működésképtelenségét azonosító jelek szintén szimulálhatok- így a tanuló diszpécser az információhiányos hálózat irányítását is gyakorolhatja. A hálózatvédelmi, automatika szimulációknál jelenleg az Összes DTS csak azok halásál (ki-be relék, időzítések) tudja szimulálni, a védelmek saját működése az 1 s-on belüli felbontásigény miatt csak laboratóriumban szimulálható. Viszont ierinészeiesen a DTS-ekkel szimulálható az összes kapcsoló (megszakító, szakaszoló, irí.-íokozatkapcsoló stb.) működésének hatása és a 4.2.-ben tárgyaltak szerint távműködtetésűk is. A kívülről „bejövő" működést legtöbbször az energiarendszeri szimuláción (PSM) keresztül az oktató állítja be az irányítóközponti modellben (CCM). mivel a szimulált kikapcsolásokkal együtt célszerű a teljesítményelosztás-változás figyelemmel kísérése, amii viszont a szinten változó szimulált rendszer-topológia befolyásol. Ugyancsak a módosított teljcsílmcnycloszlási alapváltozattal áll elő a vezetek- és transzformátorterhelések olyan változása, ami a szimulált alarmokat előidézi. Mivel az elűző szimulációk a valódi hálózatból, valós időben hajthatók végre, a gyakorló diszpécser az élettel teljesen azonos időkényszerben — a vezénylŐtermi diszpécserrel szimultán is — gyakorolhatja feladatait, ami nem oldható meg a hagyományos olí-linc hálózatszámításokkal végzett szimuláció esetében. Távvezérlési szimulációk Irányítóközponti megoldásban a vezérlés gyakorlatilag teljes méitékbcn lá\ vezérlés formájában valósul meg. Ide sorolható a kapcsolókészülék (megszakítók, szakaszolók) egyedi távműködletésén kívül a távvezetékmezőkkel és alállomási sínáüérésekkel kapcsolatos komplex távkezelés és további speciális megoldások is (pl. fokozatkapcsolós transzformátorok „távműködletcsc"). A felsoroltak szimulációja rendkívül fontos, különösen hazánkban, ahol nagyfeszültségű hálózat távvezérlése gyakorlatilag csak most, és fokozatosan fog megvalósulni. Ezek a szimulációk természetesen felételezik a 4.1. pontban tárgyaltakat, hiszen azok mulatják meg a szimulált távvezérlés halásál.
366
A távvezérlési szimulációkban nagyon lényeges az oktató és a tanuló együttműködése, valamint a valós energiarendszerben rcieszclési feltételeknek a szimulált környezetben történő pontos megismétlése, az EMS/SCADA rendszeren belüli leképzésnek megfelelően. Itt még meg kell említeni, hogy a vezénylőié rcmből folytatandó valódi, a gyakorló munkahelyről folytatandó szimulált távműködtetésnek köze! azonos eleme lehet a próbakapcsolás, bár sok esetben a vezenylőtermi próbakapcsolást a valódi távközlési utak igénybevételével „szimuláltan" végzik el, de nem a DTS programjával. Távszabályozási szimulációk A már említettek szerint ez a szimuláció leginkább az automatikus wattos és azon belül a frekvencia-cscrelcljesítmény szabályozás szimulációját jelenti (AGC). Egyes esetekben (így az OVT-ncl is) alapjel szerinti szabályozás valósul meg az automatikus feszültség-meddő szabályozás (AVC) keretében is, így közös szimulációs elemek is lehelnek. Pl. mindkét szabályozás során a visszacsatolt szabályozók és a szabályozott szakaszolók általános tulajdonságait is kell szimulálni. A táv szabályozás teljes, normál üzemi és üzemzavari viselkedésének szimulációja mind az energiarendszeri, mind az irányílóközponti modellezésben jelentős helyet foglal cl. Egyrészt megfelelő pontossággal !c kell képezni és szimulálni kell az crőművi blokkokat és a l'ogyasztókal frekvenciaváltozásra és — AVC esetén — a feszüllségvállozásra. Másrészt az EMS/SCADA-ban levő központi szabályzókon kívül a modellekben ,,működnie" kell az erőművi és hálózati szabályzóknak (pl. AVC esetében transzformátorléptetés). Az előzőek miatt a wattos és feszültség-meddő távszabályozás viszonylag pontos szimultán szimulációja a dinamikus jellegű teherelosztói DTS-ben fordul elő, így hazánkban is az OVT-bcn fog először ilyenre sor kerülni. 4.2. Hálózatanalízis és optimalizálás Hálózatszámítással és optimalizálással összefüggő szimulációk (EMS szimulációk) A 4. ábrán a jobboldali oszlopban szerepelnek az elsősorban az irányítóközponti modellel (CCM) végzendő komplex szimulációk. Összefoglalóan EMS (£nergy Management Systems) szimulációknak nevezhetők el. A felhasznált algoritmusok bonyolultsága mellett közös jellemzőjük az, hogy normál üzemi programkent is csak egy részük tekinthető valós időben megoldottnak, jelentős részük az időben előre mutató üzemelőkészítő, vagy időben hátramutató, értékelő részeket is tartalma/:. Mindegyikük közös jellemzője, hogy eredeti EMS/SCADA formájában is alapvetően már szimuláció, ezért a DTS-beli formájuk nagymértékben hasonlít eredeti formájukra. A következőkben három tipikus csoportba sorolva jellemezzük ezeket a szimulációkat: — Hálózalanalízis szimulációja — Komplex optimalizálás szimulációja — Üzcmclőkészíiési-ériékclési speciális számítások szimulációja Hálózatanalízis szimulációja Ide tartoznak azok a leljesílményeloszlás-számítási és zárlatszámítási szimulációk, amelyek nemcsak alapul szolgálnak a 4.1.-ben tárgyait számításokhoz, hanem részben automaiikuELEKTROTECHNIKA
Automatizálás és számítástechnika san, részben az oktató által beállított változatokkal elősegítik a diszpécserek és üzem-előkészítők felkészülését. Természetesen e szimulációs számítások nagymértekben hasonlítanak EMS/SCADA megfelelőjükhöz, három szempontból azonban lényegesen különböznek. — A valódi telemechanikából származó adatok helyett általában szimulált adatokat használnak fel. —Az oktató és a tanuló „párbeszéd-lehetősége", valamint az egyéni kezelési lehetőség is megvan. — Sorozatszámítások eseten az áttekintéshez szükséges lassítás lehetősége mellett a „felesleges" változatok esetében a valóságosnál gyorsabb szimuláció is beállítható. Komplex optimalizálás szimulációja A komplex optimalizálást itt úgy értelmezzük, hogy a gazdaságos teherelosztáson mint alap-optimalizáláson kívül, más kapcsoló optimalizálás is történik. A következő párosítások lehetnek: — Gazdaságos terheléselosztás és optimális gépegység-összetétel — Gazdaságos terhelései osztás a hálózati korlátok figyelembevételével —Gazdaságos terheléselosztás és feszültség-meddő gazdálkodás minimális hálózati veszteség érdekében — Gazdaságos terheléselosztás és feszültség-meddő gazdálkodás az optimális feszültségprofil érdekében. Ezek kombinációja is előfordul és, ha legalább háromféle optimalizálási szempont egy eljáráson belül érvényesül, akkor angolból átvett fordítással optimális teljesítményeloszlásról (Optimál Power Flow = OPF) beszélhetünk. Az OPF jellegű feladatoknál jelenleg még gyakorlatilag az üzemelőkcszílcs-jclleg dominál, ezért szimulációs változatuk csaknem teljesen azonos az EMS/SCADA-ban használttal.
Üzemeló'készítési-értékelési speciális számítások szimulációja Ezek a számítások EMS/SCADA formájukban is már gyakorlatilag szimulációk. Döntően olyan adatokat tartalmaznak, amelyek régebben keletkeztek, ül. hosszabb távra előre becsült értékűek. Ennélfogva a DTS számára külön „szimulációs" programokként ritkán állítják elő ezeket, legtöbbször a DTS-en belül is eredeti EMS/SCADA formájukat használják. Azért „futtatják" ezeket a DTS rendszeren (vagy ott is), hogy a betanítást, gyakorlatoztatást elválasszák az „élő" üzemtől, és kombinálhassák ezek tréningjét más szimulációs programokéval. Tipikusan ilyen speciális számítás a terhelésbecslés, legalábbis annak a „hosszabb távra" (I napnál tovább) szóló formái. A rövidtávú (órás, perces) becslések általában a szabályozási (4.1.) és az optimalizálási (4.2.) feladatokhoz, ill. azok szimulációjához kötődnek.
Összefoglalás A diszpécseri tréningszimulációról szóló ismertetés a villamosenergia-ipari szimulációk közötti elhelyezése mellett, annak jelenleg legjobban érvényesülő hardver és szoftver összetételéről szólt. A szoftver jellegű megoldások döntő hányadán belül egyrészt az alapvető modellekről volt szó, de ezek oktatási, gyakorlási tevékenységre alkalmassá tétele jelentős részben szintén programok formájában jelenik meg. Itt mégegyszer kell hangsúlyozni azt, hogy bár még a kezelői felületek is a szállító feladatai lehetnek, de magának az oktatásnak, gyakorlásnak megszervezése, a forgatókönyvnek elkészítése és a gyakorlatok lebonyolítása a felhasználó feladata. A felhasználói tevékenység magába kell, hogy foglalja az ismertető utolsó fejezetében felsorolt szimulációs felhasználói programok lehetőségeinek már a szimulációs oktatás bevezetése előtti megismerését is.
Dr. Simonyi Károly külföldi elismerése The Institution of Eloctncal Enginsets
Fouodwl 1871 IncwrmrnnO 0, itoyn Oiirttf ISII
Thiatortii-yihíl
Honorary Fellow
cl u» mn -ujon dl E^cincil Engmsti onS» «<* aayC .•*"""•$ i?9?
Cuu-C-I ! pca;«< lo re.-.--rt Ih. «h<-. m ,•> ilw RoV n> Honoinry faflow* " ^ í " hncfl 1h< TDundaUín dihelniWutttnw ien, «• wkiiled ini nwnH of dMingiitnsd worlsii In EMOfic* Se «-t« wH Engineenng s-i o' ol'-si «tw sy i"m oununamg HIVÍOM hM pcomeiai) n ot>;»Oj WRna» ou n»Mt and *M • v ^ a n w u u i IhM <Jf* ittyol .Mt'ith ; H 7
Dr. Róbert Hawly, az IEE elnöke, Dávid Jejf'eries, az IEE elnökhelyettese és Dr. John Williams, az IEE főtitkára a Budapesti Műszaki Egyetemen tett előadása és látogatása során felkereste Dr. Simonyi Károly akadémikust, egyetemi tanárt budapesti lakásán. Átadták részére az IEE tagsági hierarchiában legmagasabb elismerést jelentő Honorary Fellow cím adományozását igazoló díszoklevelet. Európa egyik legrangosabb elektrotechnikai mérnök egyesülete ezzel az elismeréssel adózik Dr. Simonyi Károly szellemi tevékenységének, amelyet az egyetemi oktatási munkája, valamint tudományos alkotásai, különböző tankönyvei, továbbá a Fizika Kultúrtörténete című egyedülálló alkotása is bizonyít. Dr. Simonyi Károlynak a magyar villamosmérnök-társadalom nevében mi is gratulálunk, jó egészséget kívánunk!
1997. 90. évfolyam 9. szám
367
Világítástechnika
A 8. LUX EURÓPA Világítástechnikai Konferencia Amszterdamban, 1997. május I. rész Hauser Imre
Bevezetés Európai országok világítástechnikai egyesületei 1967 óla szervezik meg négyévenként közös világítástechnikai konferenciájukat, a LUX EUROPA-l. Magyarországot 1985-ben vették fel a szervezetbe és a 6. LUX EURÓPA Konferenciát Budapesten tartották meg, a Vígadóban 1989-ben. A 8. LUX EUROPA-t (/. ábra) az Amszterdami Nemzetközi Konferencia- és Kiállítási Központban (RA1 Congress Center) tartották meg. egyéb nagyrendezvényekkel párhuzamosan. A konferencia részvételi díja - - mintegy 100 000 Ft-nak megfelelő NLG — igen magas volt. Az ajánlott szállodák szállásköltsége is nagyvárosi színvonalú volí, napi 12 000 Ft-tól felfelé. A rendezvények is csúcsszínvonalúak voltak. A 8. LUX EURÓPA 10 /. ábra. A 8. LUX EURÓPA Konferencia európai ország világításprogramfüzetének borítója technikai társaságának (Belgium, Franciaország, Hollandia, Izland, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svájc) közös konferenciája. A 8. LUX EURÓPA Igazgató Tanácsa tagjainak névsora: P L Walraveti (NL) elnök, B. Barthes (FR), L Bedocs (GB), G. Bonnani (1T), J. Horváth (HU), G. Jonsson (IS), P. Joye (CH), M. Mareos (US), II. K van Ooyen (NL) titkár, A. Stockmar (DE) és M. P. Waterkeyn (BE). Érdekes adat a konferencián a szerzők országok szerinti részvétele. Képviselve voltak a nagy nyugat-európai országok: az NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, továbbá a rendező Hollandia, valamint Belgium és Svájc, Közép-Kelet-Európából Magyarország, Románia, Szlovákia és Macedónia, végül Észak-Európából Dánia és a következő LUX EUROPA-l rendező Izland. A 8. LUX EURÓPA Szakmai Bizottsága 24 országból 120 előadási javaslat tartalmi kivonatát kapta meg. ezek közül 97 a LUX EURÓPA jelenlegi tagországaiból érkezett. Ezek közül választották ki a konferencia 70 előadását és 35 poszterét a világítástechnika egész területéről. Az előadások nagy része (7 Hauser Imre okl. villamosmérnök, fenytorrástechnikai szakmérnök, AL Elektrotechnika Világítás technikai rovatának szerkesztője, a MEE tagja Szakmai leklnr: Debreczeni Gábor okl. gépészmérnök
368
2. ábra. A M o n te Ihaans torén világítása Amszterdamban
ülés keretében) a belsőtéri és a természetes világítással, Hl. a köz- és a külsőtéri világítással foglalkozott, l-l ülés előadásai a fény forrásokat, a fotometriát, a fiziológiai aspektusokat tárgyalták. A 35 posztert a konferencia teljes időtartama alatt kiállították, szerzőik pedig a vonatkozó szekcióülésén kaptak 5-5 percet poszterük ismertetésére.
3. ábra. Hidak világítása a Rcguliei-giacht felett Amszterdamban
Egy ülés előadásai a világítástechnikai szabványosítás kérdéseiről szóltak. A konferencia keretében a NOVEM-mel (Netherlands Agency for Energy and the Environment Holland Energia és Környezet Ügynökség) együttműködésben műhelyt szerveztek 2 üléssel a világítás energetikai kérdéseiről (így a mesterséges és a természetes világítás integrációjáról, valamint energiatakarékos világítások alkalmazásáról)
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika Nyitóülés A konferenciát a LUX EURÓPA '97 Igazgató Tanácsának — egyben a Holland Világítástechnikai Társaság (NSV) —- elnöke nyitotta meg, majd Amszterdam polgármestere és tanácsa nevében Pk. Krikke asszony, a Tanács gazdasági ügyekért felelős tagja üdvözölte a résztvevőket. A hivatalos megnyitót G. J. Wijers, Hollandia gazdasági minisztere tartotta, majd C. Boonstra, a Philips Electronics N. V. elnöke beszélt „Innováció és energiatakarékosság a világítástechnikai iparban" címmel. A konferencia nyitóelőadását M. J. A. de Voigt, az Rindhoveni Műszaki Egyetem fizikaprofesszora tartotta a fény eredetéről. Ezt követően a konferencia előadásai két szekcióban párhuzamosan folytatódtak, a Philips Hall nagyteremben és az 4 ábra. Díszvilágítás Amszterdajaban O s r a m HaM kjsteremben.
Közvilágítás — útvilágítás Közvilágítás — minőségi aspektusok (Philips Hall) Négy előadás és két poszter ismerte lés hangzottéi 20-20 perces, ül. 5-5 perces időtartammal. Előadást é mák: — Láthatóság az útvilágításban. — Minőségi kritérium az útvilágításban: a fénysűrűség és egyenletesség vagy a láthatóság? - A káprázás kihatása autóutakon a mozgásirány érzékelésére. — Lámpatestek fényeloszlásának jelentősége és a fényszennyezésre gyakorolt hatása. A poszterek témái: - Utvilágítási alapvető vizsgálatok. - Alagútvilágílási rendszerek számítógépes szimulációja különböző kialakítások összehasonlítására. Az útvilágításban alkalmazott fényforrások (Philips Hall) Előadások : - A végfelhasználó szükségletei az útvilágításban és a legújabb nagynyomású gázkisülő lámpa technológiák. - A közvilágítás értékelése, nagyfrekvenciás kompakt fénycsövek alkalmazása az alagiítvilágításban. - Nagynyomású nátriumlámpák közvilágítási alkalmazásának világítási és gazdasági kihatásai Pécsett. Poszterek: — Az útburkolat fénytechnikai jellemzőit leíró QAÍ és Q<\ paraméterek Összehasonlító vizsgálata. 1997. 90. évfolyam 9. szám
— A külsőtéri világítás tervezése a Window programok alkalmazásával. Útvilágítás — létesítési aspektusok Az előadások témái: — A lámpatest optikai rendszerének kihatása az útvilágítás optimalizálására. — Fényszabályozás az útvilágításban. — Porózus aszfaltburkolatok fotometriai jellemzőinek értékelése, — Közvilágítási hálózatok felharmonikusainak analízise. A poszterek témái: — Közúti alagutak fénysűrűségének szabályozása. — Világítási rendszerek önműködő szabályozása. Útvilágítás — energetikai aspektusok Az előadások témái: — Benchmarking (berendezésértékelés) az útvilágítás területén. - Energiatakarékos közvilágítás kialakításának holland módszerei. — Energiatakarékos útvilágítás Lengyelországban. — Dyno: a dinamikus közvilágítás. A poszterek témái: — A Milleniumi Emlékmű díszvilágítása. — A szemlélő helyzetének hatása fényárvilágítású épületek megjelenésére.
Belsőtéri világítás Az előadásokat a konferencia kistermében (Osram Hall) tartolták. Egy ülésen 4 húszperccs előadás és két 5 perces poszterismertetés hangzott el. A belsőtéri világítás látási szempontjai Az előadások témái: — A falfelületek fénysűrűségének fontossága a felhasználók megelégedettsége szempontjából; 73 irodai dolgozóval végzett felmérés eredménye. — A fénysűrűség-eloszlás hatása irodában a világítás szubjektív értékelésére. — Kísérleti vizsgálat az ablaknyflások okozta pszichológiai káprázás értékelésére. — Elfogadott és preferált megvilágítás irodákban. A poszterek témái: — Irodavilágítás: északi és szuhtropikus világítási körülmények összehasonlítása. — Személyi számítógéppel vezérelt multibusz-lámpatestrendszer a 230 V-os hálózaton történő adatátvitellel. Alkalmazási példák Az előadások témái: — Ipari belsöterck világítása. — Video-konferenciák világítása. — Mélysugárzók (down light) értékelése: nagyobb teljesítmény, jobb hatásfok és mégis dekoratív hatás. — Technológiai innovációk. Poszterisme rt etések: — A mesterséges világítás energetikai hatásfokának egyik kritériuma. 369
Világítástechnika — Energiatakarékos világítási rendszer elfogadása biztonsági világítási rendszerekben, a közbiztonság érdekében. Múzeumvilágítás Az clőculások témái: — Módszer képek fény sűrűség-tartalmának tanulmányozására, építészeti stílusok történelmi fejlődésének vizsgálatára. - A művészeti és kulturális emlékek javított bemutatása megfelelő világítással. — Színek és fényforrások: a vizuális érzékelés a művészeiben. — Világítás bemutatási célra: néhány időszakos kiállítás tervezési tapasztalatai. A poszterek témái: — Múzeumi terek világítási megoldásai. — A Disano világítási csoport tapasztalatai és alkalmazási példái. •— Előírás-javaslat fényérzékeny műtárgyak megvilágítására. Tervezés Az, előadások témái: — Többcélú sportcsarnokok világítási rendszereinek rugalmassága. — Belsőtéri komplex mesterséges világítási rendszerek tervezése és méretezése modellezéssel és számítógéppel. — Módszer a megvilágítás-eloszlás méretezésére és alkalmazására. — A vizuális tapasztalás osztályterembe vitele az építészeti világítástervezés oktatására. A poszterek témái: — A villamos installációs és világítási tervezés integrálása CAD-rendszerckben. (CAD -— Computer Aided Design — Számítógéppel segített tervezés. — Vegyes (természetes és mesterséges) belsőtéri világítás szimulálása. Tervezési alkalmazások. Természetes és mesterséges világítási alkalmazások Előadások: — A természetes világítást tekintetbe vevő világításszabályozó rendszerek (az IEA 21. téma B. altémája). — Dinamikus világítási rendszer kifejlesztési szempontjai és a prototípusa. — Néhány különféle biztonsági világítási és menekülési úl jelző rendszer.
Hírek Az Álom-solárautó legyőzhetetlen 1996. október 30-án új rekordidővel és többórás előnnyel nyerte meg a japán Honda-Dream a napelemes gépkocsik 3010 km-es versenyét Ausztrália égető hőségében, Darwin és Adelaidc között. Az autó villamos motorját monokristályos szilíciumcellák táplálják. 90 km/h átlagsebességgel, 33 óra 32 perc alatt tette meg a versenytávot, négy nap alatt a naponként K-17 óra közli versenyidőben. A napelemekkel működő gépkocsi kifejlesztése 12 millió DM-nck meefclclő összegbe került. Maximális sebessége, 370
— Kísérleti vizsgálatok korlátozott látású önkéntesekkel, — Csökkent látásúak számára kialakított világítás nem egységesen megvilágított irodai környezetben. Poszterek: — Világítás tervezési szoftver: az egyszerűsítő hipotézisek hatása az eredmények pontosságára. — Alkalmazási modell a természetes világítás hatásos felhasználására: példák Ankarában és Antalyaban.
Természetes világítás Adatok gyűjtése Előadások: — A Satellight: Európai program természetes világítási értékek meghatározására a METEOSAT műhold által gyűjtött adatokból. — Mesterséges égbolt-kialakítások új generációja. — Statisztikus égbőltmode 11 természetes világítás által vezérelt mesterséges világítási rendszerek bekapcsolási időkésleltetésének értékeléséhez. — Fénysűrűségek alakulásának jellemzése változó időjárás esetén. Alkalmazás világításszabályozó rendszerekben. Poszterek: — Az égbolt fénysíírűség-eloszlás pontossági szintjének és a hely-le írásnak befolyása természetes világítási rendszerek számított teljesítőképességére. — A belsőtéri megvilágítás számítása. A természetes világítás tervezése modellezéssel és számítással Előadások: — Európai természetes világítási programok alapján fiktív és tényleges helyiségekre végzett számítások összehasonlítása. — Világításszimulálási program értékelése: mért égbollfcnysürűség-eloszlásokat használó vizsgálat segítségével. — Átriumos épületek természetes világításának modellezéses vizsgálata. — A természetes világítás szimulációja mesterséges fényforrások segítségével: a vizsgáló térben dolgozók által preferált értékek. Poszterek: — Modellek alkalmazása a természetes világítás tervezésében: kísérleti eredmények. — Friss gyümölcsök és zöldségek megjelenése izzólámpás és kisülŐlámpás világítás esetében. 140 km/h. A versenyen 47 db, napenerguíval hajtott autó vett részt. (Stromthemen, 1996. 12. szám) Dr. S. Z.
Electromagnetic Compatibility Konferencia Zürichben 1997. február 18—20. közi tartották Zürichben az EMC Zürich '97 Nemzetközi Elektromágneses Megfelelőségi Konferenciát és Műszaki Kiállítást. A rendező a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet Kommunikációs Technológia Laboratóriuma volt. 18 szekcióban 130 válogatott tudományos és műszaki előadási tartottak, és kb. 70 kiállító vett részt. Úr, S. Z. ELEKTROTECHNIKA
H
. aving the nght tool for the job can makc the difference. Sure, multipurpose tools have thcir placc, but the right tool gets the job done betrer and faster. You can choose a one-size-fits-all multipurpose LCD modulé or one that meets the specific nceds of your product and enjoy supcrior integration and
performance. At Hyundai, wc offcr a fijll íine of quality TN/STN LCD standard and custoni modules for just about any automobilé, Communications, clectronics, and medical application yuu can think oí This ensures you yet maximized cost-effectivc solution for your specific display needs, whatever they may be.
Egyesületi élet
Francia-Magyar Elektrotechnikai Napok 1997. május 22-23. Orlay Imre
Az esztergomi közös rendezvény után második alkalommal idén a franciaországi Fontainebleau-ban kerüli megrendezésre a francia és a magyar elektrotechnikai egyesületek (MEE-SEE) közös konferenciája. A konferencia témája „Termék és minőség — fogyasztói megközelítés". A Magyar Elektrotechnikai Egyesületet a Villamosencrgia Szakosztály részéről 18 fő képviselte. A francia egyesület részéről a magyar vendégeket Moro és Urbain urak fogadták. A kétnapos konferencián — amelyet az EdF Les Renardiers-i Nagyfeszültségű Állomásán tartottak — tizennégy francia és négy magyar előadás hangzott el Hay György és Gantner János (olmácsolásával. A konferenciát francia részről a SEE-n belül működő — részben a MEE Villamoscnergia Szakosztálynak megfelelő — 12-ek (Szolgáltaid és Készülékgyártók) és 15-ök (Irányítástechnika, Hálózatfelügyelct) Klubja rendezte. így az előadók is zömmel az EdF stratégiáját, kutatásait mutatták be. E beszámolóban néhány gondolatot szeretnék az egyes előadásokból kiemelni azzal, hogy későbbiekben a szakmailag érdekesebbeket részletesen is feldolgozzuk. Az első blokkban az EdF minőségpolitikája — a fogyasztói szolgálat került bemutalásra. Az előadásokból kitűnt, hogy 1985-ig az ellátás minősége egyenetlen volt, azaz a városok ellátása magasabb minőségi követelményekkel történt. 1985ben határozta el az EdF az egységes minőségjavítást, meghatározta az igen rövid (max. 1 s), a rövid (max. 3 min) és a hosszú kimaradások számát és tartamát, a feszültséglctörcsck nagyságái ellátási zónánként. A fogyasztók éves zavarásának értékét 3 órában határozták meg. Ezt az értéket tudatos és jelentős fejlesztésekkel tudták elérni. A táppontok szaporításával (10 év alatt közel 500 db 120 kV/középfeszültségű állomás) csökkentették a vezetékhosszakat (70 km-ről átlagosan 35 km-re), földes légkábclesítést szorgalmaztak középfeszültségen a zavarások csökkentésére, túlfeszültség-védelem kiépítését határozták el, távműködtetett oszlopkapcsolókkal javították a behatárolást, és az utóbbi időben kezdtek foglalkozni a csillagpontkczelcsscl. a földzárlat-kompcnzációval. Az elkövetkező 10 évben az elért eredmények tartósítása a feladat. A zavarás mértéket szerződésben rögzítik a fogyasztóval, túllépés esetén kártérítést fizet a szolgáltató. A nagyfogyasztókra külön csomag — Smaragd szerződés, ill. a FIABELEC csomag — került kidolgozásra kiegészítő megállapodásokkal, szezonális árakkal, tarifa tanácsadással. Ilyen az űn. ,,csúcslevágási csomag". Ha pl. egy kohászati üzem a legmagasabb termelési költségű 22 napos csúcsidőszakra leáll, az éves energiaköltségeinek a 25%-át is megnyerheti. Orlay Imre iizemigazgaió, ÉMASZ Rt. Miskolci Üzemigazgatóság, a MEE tagja
372
A fogyasztókkal kötendő szerződés része a minőségi paraméterek rögzítése, a szennyező fogyasztók visszautasítása, hiszen csak közösen lehet a minőségi paramétereket betartani. Ez természetesen ellentmondás, hiszen egy szolgáltató energiát akar eladni. Ezért a csatlakozási ponton három zavarra fogalmaznak meg elvárásokat: — 10 percre vonatkoztatott szimmetria átlagértéke (az EdF vállalja, hogy az aszimmetria a csatlakozási ponton 2%-nál kisebb lesz); - mind a rövid idejű, mind a hosszú idejű Ilikker értékét l-ben határozták meg a CEI 1000-2-2- szabványnak megfelelően; — 100 kVA feletti fogyasztók kötelesek a felharmonikus előírásokat is betartani. Amásodik témakör a fogyasztók segítése volt. Ma Franciaországban 22 acélmű dolgozik, 40%-uk ívkemence. Ezek fogyasztása 4 TWh, az árbevétel 1 %-a. Ezért fontos kérdés a flikker-probléma kezelése. Tanulmányokban vizsgálták a termelékenység javítását, új ívkemencék telepítési kérdéseit, ill. a mérési módszereket. Más megközelítésben ma a francia energia 31%-át nem lineáris fogyasztók használják fel. 2000-re ezt 60%-ra prognosztizálják. Ismertették azokat az aktív szűrőkre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az ipari igények alapján felmerültek. Ilyen pl. az ACTHAIRIS felharmonikus szűrőrendszer. A nagyfogyasztóknál a szennyezések mérése a berendezés része, de az áramszolgáltató a felharmonikusuk és flikkcrck érteket szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Dávid űr előadásában a motorikus fogyasztók kereskedelmi eszközökkel történő befolyásolását ismertette mint az EdF 4-fázisú szolgáltatását: — tervezés, bemutatás, energetikai előrejelzés, szakértés: — energetikai diagnosztizálást külső (EdF-től független) iroda állal; — berendezés kiválasztásra javaslattétel, fogyasztói installáció; — előrejelzések utóellenőrzése. A harmadik szekció a szolgáltatott minőség ismerete, mérése témát dolgozta fel. Ezen belül a következő előadások hangzottak cl: — Minőségi szerződések követése az EdF-nél Javersac és Conq urak részéről. — Mérőhidak bemutatása és működtetése Constant és Javersac urak részéről, — Zavarregiszlráló és minŐscgmérŐ rendszerek kialakítása Guillot űr (GEC ALSTHOM) részéről. — Középfeszültségű hálózatok hibáinak behatárolása (valóságos időbeli elemzés, felügyelet, érzékelés) Vaudia úr részéről. Folytatás a 374. oldalon! ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet Folytatás a 372. oldalról! Az utóbbi téma kapcsán bemutatták a SYNOPTIQUE APR 16 rendszert 8 analóg és 16 logikai jelbemenettel hibahelyek behatárolására, valamint a kábeles közcp/kisf'eszültségű állomásokba telepíteti PLAIR 310 hibakeresőt föld- és fáziszárlati hibák kijelzésére. A hibakereső távleolvasásra is alkalmas. Jelenleg készül egy szabadvezetékes változata is. A negyedik témakör a minőség becslésével foglalkozott. Két eljárást mutattak be a középfeszültségű hálózatok megbízhatóságának becslésére: a CALIFE és a l'RAÜ módszert, amelyekkel valorizálják a hálózatok megbízhatóságát egy adott fogyasztói pontra vonatkozóan. A magyarok részéről Dr. Dán András (BME Villamos Művek Tanszék) „Vezetett kisfrekvenciás hálózati zavarok mérésének, kezelésének, korlátozásának kérdései és eló'írásai Magyarországon" címmel tartott előadást. Előadásában a rövid történelmi bemutatás után ismertette a jelenlegi helyzetet, a méréstechnikai követelményeket és az egyetem által kifejlesztett mérőberendezéseket. Dr. Jennendy László (VEIKT Villamos Nagylaboratórium Kft.) „Villamos hálózatok és az EMC, elektromos és mágneses terek mérése és számítása" című előadásában főként a nagyfrekvenciás zavarok keletkezésének, mérésének kérdésével foglalkozott. Bemutatta a mért és számított értékeket és a zavarok alakulását a relatív páratartalom függvényében. Beszámolt a különböző feszültségű távvezetékek mellett végzett elektromos és mágneses térmérésekről. Az elektromágneses lerekkel kapcsolatban megemlítette, hogy az élő szervezetre ható elektromágneses erőterek szabványban rögzített határértékének hiánya miatt nehéz a hatóságoknak és az áramszolgáltatóknak a kielégítő megoldás megtalálása. Viszoki Zsolt (ELMŰ) „Felharmonikus-tartalom mérése és értékelése az áramszolgáltató hálózatain" című előadásában az ELMŰ-nél 1993 óta végzett mérésekről a nagy-/középleszültségű állomások zavartérképeiről számolt be. Ismertette a mért értékeket, a vonatkozó szabványokat és a mérőeszközöket. A vizsgálatokkal a következő kérdésekre keresték a választ: — a felharmonikus-tartalom nagyobb-e a megengedettnél; — melyek a legnagyobb felharmonikusuk; — a felharmonikus-szennyezésnek mekkora része származik a felettes hálózatból, 374
— mely fogyasztói berendezé-sek keltik a (elbánnomkusokai; — fogyasztói panaszok felharmonikusuk miatt. Az előadásában külön kitért a felharmonikus áramok hatására a földzárlati maradékáramban. Orlay Imre (ÉMÁSZ) „Flikkerhatások az ÉMÁSZ elosztóhálózatán" című előadásában beszámolt a diósgyőri kohászatban megépült ívkemencc hálózati visszahatásáról. Mérésekkel mutatta be az elmúlt időszak „eredményeit", ismertette a kohászat elképzeléseit a helyzet további javítására. Az előadásokat, ill. az egyes témaköröket követően volt lehetőség kérdésekre, vitákra, ami még a második nap estéjén is igen élénk volt. A záróértékelésen a MEE és az SEE képviselői úgy ítélték meg, hogy a konferencia hasznos volt, aktuális problémát vetett fel. és az elhangzott előadások mindkét fél számára hordoztak hasznos információt. Ennek alapján a rendezvények folytatása javasolható a két egyesület vezetése számára akár váltakozó helyszíneken megrendezendő konferenciákkal, akár kisebb szakértői csoportok közös munkájával. Nagyon érdekes és hasznos program volt a nagyfeszültségű mérőállomás megtekintése, amelynek méretei mindenkit lenyűgöztek. (A mérőállomás bemutatása megérdemelne egy külön cikket is.) A villamos és klimatikus vizsgálaton túl a világon egyedülállóan végzik a nukleáris erőművek tolózárainak vizsgálatát. Külön laboratórium foglalkozik a háztartási hulladékok égetési problémájával, a környezeti hatások csökkentésével. A vendégek az előadások szünetében a csoportról a közölt fényképet készítették, amellyel minden résztvevőt megajándékoztak. Ezúton is megköszönjük a szervezőknek és külön Bokshorn úrnak a konferencia szervezését, a programokai, a magyar delegáció fogadását, bízva abban, hogy lesz folytatás. ELEKTROTECHNIKA
Pályázati felhívás A NOVOFER Alapítvány a Műs/aki-S/ellemi Alkotásért Kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságokat, szervezeteket, a kutatással, oktatással foglalkozó intézményeket, a műszaki egyesületeket és érdekvédelmi szervezeteket, hogy az évente átadásra kerülő belföldi
GÁBOR DÉNES DÚ-ra Terjesszék fel azokat a kreatív, innovatív szellemű szakembereket, akik az alapítvány alapító okiratában foglaltakkal összhangban megfogalmazott alábbi feltételeknek megfelelnek. Díjazásban részesülhetnek azok a szakemberek, akik személyes tevékenységükkel közvetlenül segítik az innovatív munkát, kiemelkedő műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, a környezet védelme területén jelentős eredményt értek cl, példamutató munkájukkal környezetükben élesztik a krealív kedvet, az alkotó szellemet, a vezetésük alatt álló szervezetnél megteremtették az alkoló munka infrastukturális feltetcicit. A felterjesztendő szakemberekről az alábbi adatokat kérjük: • név (asszonyoknál leánykori név is) • születési adatok (hely, év, hó. nap) • pontos lakcím {irányító számmal) és telefonszám • munkahely neve. címe, telefonszáma • beosztás • rövid szakmai önéletrajz • az alkotásfok)nak és a szakmai tevékenységnek pontos és részletes leírása, ;\ tanulmányok, szakmai tudományos cikkek, szííkmai előadások felsorolása (cím, rövid tartalmi ismertető, megjelenés éve. melyik folyóiratban és melyik számában, melyik hazai és/vagy külföldi szakmai rendezvényen hangzóit el), amelynek alapján a szakembert díjazásra javasolják. A pályázathoz csatolni kell kél, a szakmában elismert tekintélyes szakembernek a felterjesztett személy kitüntetését támogató ajánló levelét, továbbá a felterjesztő nevére megcímzett és felbélyegzett 2 db válaszbontokot is! A javaslatokat a NOVOFER Alapítvány, 1112 Budapest, Hegyalja út 86. címére kérjük megküldeni 3 példányban. Heküldési határidő: 1997-október 20. Díjátadás: december 16. Az eredményről a felterjesztők és a díjazottak közvetlen értesítést is kapnak. Felvilágosítást ad Garay Tóth János (TcL/fax: 319-8916 Tel.: 319-8913) Caray Tóth János a kurutórhun elnöke
376
Átalakulóban a Magyar-EU Energia Központ
The Enerov Centre M«gy*-EU Entrgia Kűzpofit
Bevezetés Az ötéves szerződés a Magyar-EU Energia Központ működesére'vonatkozóan az Európai Bizottság és a Magyar Kormány kö/.öll ez év októberében lejár. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM)ésa Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) — a Magyar Kormány képviselőiében — átlátva, hogy mennyire fontos a Központ tevékenysége, folytatását biztosítandó, megállapodást írt alá az Energia Központ megújítására.
A múlt: az Energia Központ eddigi tevékenysége A Magyar-EU Energia Központot — alapítványi formában — a Magyar Kormány és az Európai Közösség Bizottsága hozta léire 1992-ben. Az Energia Központ célja az együttműködés erősítése az energiagazdálkodás terén Magyarországon belül, valamint. Magyarország és az Európai Közösség (Unió) között, különös tekintettel az energiamegtakarításra, az energiahatékonyság javítására — beleértve az erre vonatkozó technológiákat. Az Energia Központ öt eves működése alatt több. mint 100 projektet valósított meg az Európai Unió PHARE, THERMIE, SYNERGY, SAVÉ energiaprogramjai keretében a következő területeken: — Információ és ismeretterjesztés — Oktatás — Szemináriumok és workshopok — Demonstrációs projektek - Területi energiatanulmány — Pénzügyi mechanizmusok terjesztése — Együtt működés más szervezetekkel
Az Energia Központ által megvalósított projektek Magyarországon a legnagyobb az energiafogyasztás a háztartási és a kapcsolódó kommunális szektorban. Ezen belül a legnagyobb a fűtés és a mclegíz-előállítás fogyasztása (70...80%). Mivel az elmúlt három év alatt jelentősen emelkedtek az energiaárak, nagyon fontos a lakosság számára a takarékosság cs ezáltal a költségek csökkentése. Sok esetben erre nincs lehelőség, mivel a fűtési rendszerek elavultak, felújításra szorulnak. A korszérűtlen berendezések jelentős energiaveszteségeket okoznak, amelyeke! a fogyasztóknak kell — egyre szűkösebb anyagi forrásaikból — megtéríteni. E probléma kezelésére kereseti lehetőséget a Központ által megvalósított távfűtési demonstrációs projekt (Phare program), amely az ország négy városában (Újpest, Miskolc, Nyíregyháza, Eger) a távhőellátási rendszerben végrehajtott korszerűsítést tűzte ki célul, a lávhőszolgállalókkal együttműködve a tényleges fogyasztásmérésen, ill. költségmegosztáson alapuló elszámolást valósítva meg: a fogyasztóknál termosztatikus szabályozó szelepeket, elpárologtató rendszerű költségmegosztókat felszerelve a radiátorokhoz, valamint hideg-melegvíz fogyasztásmérő vízórákat lakásonként. Miskolcon az egyik városrész 1997. 90. évfolyam 9. szám
primer vezetékrendszerét cs a hozzátartozó hőkozpontokat korszerűsítették, az állandó tömegáramú szabályozási áLalakították változó tömegáramúra. A Föld energiahordozó tartalékai kimerülőben vannak. A nemzetgazdaságnak csakúgy, mint a lakosságnak elkerülhetetlen feladata a meglévő energiaforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás mint a szóba jöhető új energiaforrások felderítése, kiaknázása. A megújuló tiszta energiák fokozottabb hasznosíiása — amely környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható lehetőség — megoldás lehet a jelenlegi és jövőbeni energiaigények kielégítésére. A megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségeit bemutatva és vizsgálva Magyarországon, hét kisebb beruházás valósult meg Központ közreműködésével: biomassza hasznosítás, amely faapríték-tüzelésű kazán beépítése a jelenlegi olajtüzelésű helyett (Salgóbánya, Hotel Medves) és szalma alapanyagú biobrikett-gyártó berendezés létesítése (Tököl); napenergiahasznosítás, amely csöves és üvegfelületű napkollektorok, valamint tárolótartály beépítése a használati melegvíz előállításához (Balatonfüred, Hotel Uni), napkollektorok beépítése melegvízellátásra (Balatonfüred, kemping), valamint oktatási célokat szolgáló komplex (folovillamos és napkollektoros) berendezés telepítése (Gödöllő, GATE); geotermikus energia hasznosítása (Csongrád), amely visszasajtolásos technológiával működő geotermikus telep létesítése lakóépületek fűtési és használati melegvíz előállításához; vízenergia hasznosítása (Halmaj) 50 kW beépített teljesítményű függőleges tengelyű Kaplan-lurbina beszerelése a meglevő törpe vízerőműben. A Központ a közvélemény tájékoztatását kiemelten kezeli. Kiadványokkal segíti elő az információterjesztést az energiahatékonyság terén, a gondozásában megjelenő kiadványok széles skálájúak: a negyedévenként megjelenő Hatékony Energia műszaki folyóirat mellett a főleg energetikusoknak szóló, speciális, technológiák bemutatásával foglalkozó Energiagazdálkodási Kézikönyvsorozaton keresztül, a nagyközönség számára hasznos tanácsokat adó brosúrákig mindenki megtalálhatja a gazdaságos energiagazdálkodásra vonatkozó lehetőségeket, hasznos ismereteket. Fontos szempont a lakosság figyelmének felkeltése, gondolkodásának megváltoztatása az energiafelhasználás módjait illetően. Ha széles körben elterjednek az új tapasztalatok, hogyan lehet energiát megtakarítani új, olcsó lehetőségekkel —az 1994-ben lezajlott Energiatakarékossági kampány eredményein alapulva — látható, hogy az emberek szívesen takarékoskodnak, ha módjukban áll. A Központ e projektjével sikeresen elindította ezt a folyamatot, a lakosság encrgiatudalosságának fejlesztése érdekében. Az oktatási programok keretében (Synergy, Phare, Thermie programok) tanulmányutak, továbbképzések valósulnak meg az energiával foglalkozó szakemberek számára, nagyon változatos területeken (pl. vegyipar, kórházak, önkormányzatok, honvédség, felsőoktatási intézmények stb.). A szemináriumokon, workshopoknn az energiatakarékosság-, energiahatékonyság-javító módszerek és technológiák megismertetése a fő cél. Magyarországon az energiafelhasználás kevésbé hatékony, mint a nyugat-európai országokban. A magyar gazdaság clma377
radt a gyors üzemanyag-áremelésektől az 1970-es evektől kezdődően, amelyek az energiahatékonyság bevezetéséhez vezetlek több szabadpiaci gazdaságban. Alacsony energiaárak és a nehézipar túlsúlya nagy fogyasztáshoz vezettek, ugyanakkor az alacsony szintű gazdasági termelési eredmények és az alacsony életszínvonal jellemezték a kisebb egy főre eső energiafogyasztást. Mivel ez a helyzet tükrözte a tényleges piaci viszonyokat, a magyar energiapolitikában fő hangsúlyt az energiahatékonyság fokozására helyezték. A kormány 1995 novemberében elfogadta az Országos Energiatakarékossági, ill. Energiahatékonyság-növekedést Elősegítő Cselekvési Programot (2399/1995 sz. kormányhatározat). Az Energia Központ — mini az IKIM háttérintézménye —jelentős segítséget nyújt a kormánynak ennek megvalósításában, az önkormányzatoknak, a lakosságnak, az energiafelhasználók minden rétegének. A Központ tevékenységével a jövőben szeretné továbbra is biztosítani, hogy az Európai Unió és Magyarország a lehető legelőnyösebb módon vegye ki részét az erőfeszítésekből az energiaszektorban, arra törekedve, hogy a szakemberek jobban megértsék egymást, szorosabb együttműködés alakulhasson ki.
A jövő: „Energiahatékonysági és Energetikai Környezetvédelmi Ügynökség" Közalapítvány A nyugat-európai társadalmak tapasztalata azt mutatja, hogy az országos jelentőségű állami feladatok hatékony megvalósulásához szükséges professzionális tapasztalatokkal rendelkező ügynökség létrehozása és működtetése. Az Energia Központ — közalapítványként megújulva — eddig megszerzett szakmai, pénzügyi, menedzsment tapasztalatai és európai unióbeli kapcsolatai alapján alkalmas e feladatok megvalósítására. A közalapítvány célja az energiahatékonysági, energetikai, környezeti együttműködések erősítése és támogatása, ezzel kapcsolatosan a kormányszervek számára a stratégia kialakítása, döntéshozatalok megalapozása, előkészítése, valamint megvalósításukban és végrehajtásukban való közreműködés, kiemelt figyelemmel Magyarország európai integrációs feladataira. E célok teljesítése érdekében a kormány a következő feladatokat jelölte ki a közalapítvány számára: — a környezetileg érzékeny energiagazdálkodás, az energiahatékonysági tervezés, valamint az ezzel kapcsolatos környezeti előrejelzési technikák, elemzések, kutatási eredmények és (apasztaiatok cseréjének megszervezése és erősítése a kormányzat, a közigazgatás, a gazdasági szereplők és más intézmények közöti; — a terület stratégiai dokumentumainak a tárcák általi elkészítéséhez hát tér információk, szakérlői anyagok, analízisek biztosítása, beszerzése, ill. elkészítése; — a terűiét folyamatos figyelése, ellenőrzése; szükség esetén gazdasági kutatások kezdeményezése, koordinálása; — a területet érintő kormányzati döntések végrehajtásának támogatása programokkal, szakértői, képzési segítségnyújtással; — a működési területébe tartozó nemzetközi kormányprogramok, projektek végrehajtása, az ilyen programokban való együttműködés előkészítése, megalapozása — tekintettel a hosszútávű fenntarthatóságra; — külföldi szakértők bevonása ezen tevékenységekbe; — Magyarország és a külföld, elsősorban az EU tagországok közötti információ-, tapasztalat- és technológia-transzfer megvalósítása és erősítése; — nonprofit alapú tájékoztatási tevékenység folytatása; — a két tárca által egyeztetett projektek végrehajtása. 378
A közeljövőben megvalósuló projektek A Központ eddigi munkáját folytatva, az eddigi tapasztalatokra alapozva az információ és technológiaátadás területén, az Európai Unió Phare programja keretében több projekteket is szeretne megvalósítani. Szeretné a fogyasztókat megismertetni az energiatakarékosság széles körű lehetőségeivel különös tekintettel a költség nélküli, vagy nagyon alacsony költségű takarékossági intézkedésekre. Ezt energiatakarékossági reklámkampány keretében kívánja megvalósítani. Célja az energiatudalosság fejlesztése, pozitív hozzáállás kialakítása, mivel egy előző évi felmérés azt mutatta, hogy a lakosság jelentős szegmense közömbös az energiatakarékosság iránt. Az energiagazdálkodás támogatására szeminárumokat, továbbképzéseket szervez a Központ. A közeljövőben tervezett tréning energetikai auditálásokhoz a magyarországi energiaátvilágítások minőségenekés következetességének javítását, minőségi audithoz szükséges kritériumrendszer felállítását tűzte ki célul, egységes szabvány létrehozását az auditjelentésekhez, hogy mérhető és ellenőrizhető legyen mind a megrendelő, mind az auditor számára a végzett tevékenység minősége. Pénzügyi szempontból szinten eló'nyös lehet, meggyorsíthatja az energiahatékonysági hitelfelvételt, valamint növekedhetnek a pénzintézeti támogatások a pénzügyi információk és elemzések egységesítésére tett kísérletek által. Magyarországon mind a inai napig nincsenek kielégítő adatok a kis- és középvállalkozások energiafelhasználására. Nincs lehetőségük összehasonlításra, nem tudják felmérni, hogy helyes-e energiagazdálkodásuk. A több évre szóló „Csináljuk jól" program elindításával szeretné a Központ e hiányt pótolni, segítséget nyújtva energiatakarékosságuk, energiafelhasználásuk hatékonyabbá tételében. Ezt célzott információterjesztéssel, támogatássá! kívánja megvalósítani, amelynek eredményei lehelnek a hosszú távon jobb piaci lehetőségek és a versenyképesség növelése. Tdén indul el az Energiahatékonysági Vegyes Hitelrendszer, amely kedvezményes hitellehetőség az energiahatékonysági beruházásokhoz gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok számára. Az Unió energiaprogramjai közül nagyon fontos megemlíteni a már folyamaiban lévő együttműködési ..Twinning" programot az Európai Unió tag- és csatlakozni kívánó országaival, amelynek célja a közép-európai országok professzionális menedzsment képzése, országos, regionális és helyi szinten, valaminl a kapcsolatok megerősítése a résztvevő országok között. Az Energia Központ a program keretében német, osztrák. ír, szlovén, szlovák szervezetekkel működik együtt. Az energiatakarékosság előtérbe kerülésével szükséges, hogy az egész országban, regionális és helyi szinten megfelelő szakemberek álljanak a lakosság rendelkezésére tájékoztatással. A tudatformálás e szakaszában nagyon fontos, hogy hiteles szervezetek közvetítsék aktív módon az energiahatékonyságjavítás üzenetét. E folyamatol helyi civil kezdeményezéseken alapuló energia tanácsadó irodák felállításával és működtetésével szeretné a Központ katalizálni. A végrehajtott, és a jövőben előttünk álló feladatok sikeres megvalósítása érdekében, Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatában fontos lenne a Központ további — az eddigieknél szélesebb alapokon történő — működtetése. Reméljük, jövőbeni feladatai egyre inkább nélkülözhetetlenné teszik az energiaszektor számára, (x) Kocsis Szilvia Magvar-EU Energia Központ
ELEKTROTECHNIKA
Teljesítményelektronika
Alapfogalmak és alkalmazási példák a korszerű irányítási stratégiák használatához a teljesítményelektronika és a mozgásvezérlők területén II. rész Dr. Borka József 3. A fuzzy-logika A fejezetszámozás az I. részhez igazodik, s ott található az irodalomjegyzék is. A jelen fejezet két részt tartalmaz: a fuzzy-logika alapelvei és a fuzzy-íogika alkalmazásai. A fuzzy-logika alapelvei A ftjzzy-logika, eltérően a Boole- vagy kctértékű-/í">£/tóto7, olyan problémákkal foglalkozik, amelyek leírása, meghatározása valamilyen bizonytalanságot, pontatlanságot takar és ún. tagsági függvénnyel írható le (AÍF-mcmbership /unclion), amelynek értéke 0 és / között változhat. A fuzzy-logika megpróbálja utánozni az emberi gondolkodást, amely gyakran valójában luzzy jellegű. A Boole-logikán alapuló hagyományos halmazelméletben egy kiszemelt tárgy, ül. változó vagy tagja egy adott halmaznak (logikai I) vagy nem {logikai 0). Viszont a fuzzy-logikán alapuló halmaz elméletben egy kiszemelt tárgy, ill. változó a tagsági függvény egy bizonyos értékéve! rendelkezik egy adott halmazban, amely a 0 és / közé esik valahová, ahol a 0 azt jelenti, hogy az adott tárgy egyáltalán nincs a halmazban, míg az / azt jelenti, hogy teljes mértekben tagja a halmaznak. Ez a sajátosság lehetővé teszi, hogy a fuzzy-logika természetes módon kezeljen bizonytalan helyzeteket, szituációkat, ahogy azok valójában léteznek. Meg kell említeni, hogy bár a fuzzy-logika nem teljesen precíz információk leírásával foglalkozik, de szigorú és egzakt matematikai alapja van. Jelen fejezetben természetesen csak a fuzzy-logika alapjaival foglalkozunk olyan relációban, amely kapcsolatos a szabályozással, modellezéssel és a becsléssel, főleg tcljesítményclcktronikai aspektusból. A fuzzy-változó elnevezése — természetes nyelven — leginkább angolul, de magyar nyelven is történhet. Például egy motor sebessége, fordulatszáma, mint azt a 3.1. ábra mutatja, definiálható nyelvi változókkal (fuzzy-halmaz vagy —alhalmaz) KIS, KÖZEPES, NAGY, ahol mindegyik definiálható, meghatározható folyamatosan változó harang alakú (Gauss) tagsági függvénnyel. Az alak lehet háromszög vagy trapéz alak is. és lehel szimmetrikus vagy aszimmetrikus. Például ha a fordulatszám 400/p alatt van, akkor ez teljesen a KIS halmazokhoz tartozik, míg ha kb. 600 f/p. akkor50%-os mértékben a KIS Dr. Borka Mzsef okl. villamosmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, az MTA SZTAKI (ucloinányns os/lályvezetője, u MEE tagja Szakmai lektor: !h: Halas- Sándor egyetemi tanár Az I. részben a/, t. cs 2. fejezetei (Bevezetés: A szakértői rendszer) és az irodalomjegyzéket, a II. részben a 3. és 4. fejezelel (A fiizzy-logika; A neurális hálózat) közöljttk.
380
halmazba (MF = 0,5), ill. 50%-os mértékben a KÖZEPES halmazba tartozik (MF= 0,5). A fuzzy halmaztenninológiában valamennyi lehetséges értéket, amelyet egy változó ( J e ' c n esetben a sebesség vagy fordulatszám) felvehet, a tárgykör alapsokaságának nevezünk és a fuzzy-hal mázok, amelyeket tagsági függvények jellemeznek, lefedik a teljes alapsokaságot. KIS
KÖZEPE?
NAGY
|| %o E-O
05 O.Q_
800
1200
fordulatszám, i/|>
1600
:>000
3.1. ábra. A (agsági függvény (MF) a motor íbrdulalszáinának a függvényében
A Boole-clméle! alapvető összefüggései érvényesek a fuzzyhalmazclméletben is, és a következőképpen definiáltak: A halmazok uniója: Adott X alapsokaság kel. A és B fuzzy-halmaza, A KJ B uniója szintén az X alapsokaság fuzzyhalmaza a következő \i tagsági függvénnyel: P-A w fí(x) = max.[UA(x), |4©(x)j.
(3.1)
E kifejezés a logikai VAGY kapcsolatnak felel meg. A halmazok metszete: Adott X alapsokaság kél. A és B fuzzy-halmaza. A n B metszete szintén az X alapsokaság fuzzy-hal máza a következő tagsági függvénnyel: \ÍA n «(*) = min.LM>0, uBfx)l.
(3.2)
E kifejezés a logikai ÉS kapcsolatnak felel meg. A halmaz komplemense vagy negáltja: Az alapsokaság egy adott A halmazának komplemense vagy negáltja — amelyet "U-val jelölünk — a következő tagsági függvénnyel írható le: \xA(x)= \-\x~\A(x).
(3.3)
E kifejezés a Boole-Iogika tagadásának, NOT kapcsolatnak felel meg. A 3.2. ábra szemlélteti a fent felsorolt műveleteket háromszög alakú tagsági függvényre. Egy. a fuzzy-logikán alapuló folyamatszabályozási algoritmust fuzzy-sz.abályozás~nak neveznek. A fuzzy-szabályozás lényegében magába foglalja az operátor, a tervező, a fejlesztő szakértelmét és megérzéseit. Ahagyományos szabályozás, mint az közismert, a szabályozott szakasz matematikai modelljének ismeretén alapszik. Ha a pontos modell és annak paraméterei
ELEKTROTECHNIKA
Teljesítményelektronika ismertek, akkor ez pl. a klasszikus Bode- vagy Nyquist-módA B szerrel elemezhető, és a szabá/ \ " \ M lyozás megtervezhető a kívá/ / >< x S nalmaknak megfelelően. Sok ) ] 2 3 4 s a esetben azonban a szabályozott A U B szakasz nem ismert vagy ponlatlanul definiálható. Ha a mos/ \ dell ismert, akkor annak paraN ) 1 2 3 A G 6 « métcrvállozásai jelentik a problémát. Néha a modell sokváltoA r\ B zós, komplex, nem-lineáris (o) mint pl. az aszinkronmotor vektoros modellje. Ilyenkora klasz0 I 2 E 6 3 szikus szabályozásclmélet -\ adaptív irányítási algortitnusait (d) \ alkalmazzák, mint pl. sclf-lu\ / ning. modell -re íerenciás, csúszómódú (sliding mode) szabá.í.2. ábra. Alapvető tu/./y lyozási elveket. Ezekkel a legösszefüggések szemléltetése több — de nem minden — cselben megfelelő eredményeket lehet elérni a teljesítinénycleklronikai és hajtásszabályozási alkalmazásoknál. A fuzzy-szabályozá.sok, hasonlóan a szakértői rendszerszabályozásokhoz IF...THEN... (ELSE) típusú szabályokkal írhatók le, ahol a szabály általános alakja: II- x -> A AND y -> B THEN z -> C (ELSE z -> D), ahol: A, v, z fuzzy-változók, A, B, C(D) fuzzy-alhalmazok az A". Y, Z alapsokaságban. A fuzzy-logikát néha „fuzzy szakértői rendszerb-ként definiálják, ahol a tudásbázis fiizzy, ill. alapvetően nem pontosan meghatározható. \
A szabálybázis táblázata
3.1. táblázat.
PN
PK
PA
ZÉ
NA
NK
NN
NN
ZÉ
NA
NA
NK
NK
NN
NN
NK
PA
ZÉ
NA
NA
NK
NK
NN
NA
PA
PA
ZÉ
NA
NA
NK
NK
ZÉ
PK
PA
PA
ZÉ
NA
NA
NK
PA
PK
PK
PA
PA
ZÉ
NA
NA
PK
PN
PK
PK
PA
PA
ZÉ
NA
PN
PN
PN
PK
PK
PA
PA
ZÉ
c ^^
/
•1
X
A fuzzy-logika alkalmazásai A fuzzy-szabályozók egy tipikus blokkvázlata a 3.5. ábrán látható. Alapvetően 4 részből tevődik össze, mégpedig a fuzzifikáciős interfész, a szabálybázis, a döntéshozás és a defuzzífikációs interfész.
J.3. íilmt. A luzíy-szabíílyozás egy tipikus blokkvázlí
A fuzzifikációs interfész, a normalizált, pl. relatív egységicndszerbcli bemeneti változókat alakítja át nyelvi változókká. Jelen esetben a hiba és annak deriváltja. Aszctbáfybázis magába foglalja az alkalmazási terület ismereteit és a kitűzött szabályozási eélokat. Lényegében a nyelvi irányítási szabályokat foglalja magában, amint az a 3.1. táblázat mutatja.
1997. 90. évfolyam 9. szám
P-pozitív, N-negatív, A-alocsony (kicsi). K-kozepes, N-nagy, e-hiba, de-bibaváltozás
A döntéshozás lényegében egy olyan logikai funkeió megvalósítását jelenti, amely képes szimulálni az ember elhatározás! folyamatát, és végrehajtja a fuzzy-szabályozáshoz szükséges műveleteket. A defuzz.ifikációs interfész egyrészt a fuzzy-változókat ala kítja vissza fizikai változókká a súlyponti vagy magassági módszer igénybevételével, másrészt „dcnonmalizálja" azokat. A súlyponti, ill. a magassági módszer kifejtésére ehelyütt nincs mód. bár a nevük utal a lényegükre. Az algoritmus alkalmazására egy példa: IF a hiba — e — kis pozitív (PA) ÉS a hibaváltozás — de —kis negatív (NA) érték, Then a szabályozó kimenete dU zéró (ZÉ). Gyakorlati példának, a 3.4. ábrán, egy áraminvcrlcres táplálású aszinkronmotoros hajtást mutatunk be blokkvázlatos formában, ahol állandó fluxusú üzemmód van. Az egyenirányító Pl-szabályozással, az inverter fuzzy-szabályozóval van ellátva [15]. Az utóbbi három év publikációi közül néhány fuzzy-szabályozós megoldásra hívjuk fel a figyelmet, mégpedig a különböző teljesílményelektronikai energiaátalakítókal mini szabályozott szakaszt, folyamatot véve a rendszerezés alapjául. A luzzy-szabályozók e y, kimenőjel területre tartozó első csoportjában az egyenáramú motoros szervo megoldások tartoznak, ezekkel foglalkoznak a [4], [ 13]. [17], [22], [25], [26] publikációk. A második csoportba az általában mezőorientált szabályozási elvű aszinkronmotoros hajtások sorolhatók, mini pl. [3], [16], [18], [21]. A következő csoporthoz a permanens mágneses szinkronmotoros hajtások tartoznak, mint pl. 114], [20]. Az utolsó — hajtás témájú — csoportba a villamos hajtások, típustól független, fuzzy-szabályozásos megoldásainak vizsgálata került [5], [II]. [23]. A villamos-villamos energiaálalakítók fuzzy-szabályozásával kevés publikáció foglalkozik —• talán azért, mert ezek jobban leírhatók egzaktul — a tárgyalt megoldások általában a kapcsolóüzemű cgycnfeszültségű tápegységek, mint pl. [6], [27].
38 i
Teljesítményelektronika
3.4. ábra. Ánunin verteres hajtás, ahol az inverternél fuzzy-szabáiyozás van
4. A neurális hálózat A jelen fejezetben három témakört tárgyalunk: a neurális hálózat alapelvei, felépítése; a neurális hálózat tanulási folyamata; a neurális hálózat alkalmazása. A neurális hálózat alapelvei A neurális hálózat vagy a mesterséges neurális hálózat (ANNí/rtificial neural network), amint a neve is mulatja, mesterséges neuronok, idegsejtek olyan Összekapcsolása, amely az emberi agy idegrendszerét próbálja szimulálni, utánozni. Az irodalomban mint neurocomuter-t vagy kapcsolati rendszert definiálják. A neurális számítástechnika egy sokkal általálnosabb formája a mesterséges intelligenciának, mint a szakértői rendszer vagy a fuzzy-logika. A biológiai idegsejt lényegében egy jelfeldolgozó egység, amely egyrészt jeleket kap, másrészt feldolgozza azokat, s végül a feldolgozás eredményeképpen kimenőjelet állít elő. Az agy inkább „asszociatív memória" jellegzetességekkel rendelkezik. Egy tény nyilvánvaló: a neurális hálózatok nagyon gyorsan számolnak—parallel működcsük és disztribuliv tulajdonságuk miatt — a szekvenciális működésű hagyományos számítógépekhez képest, amelynek központi memóriájuk és tározó típusú memóriájuk van. A
BEMMKTEK
4.1. ábití. A mesterséges idegsejt modellje
382
neurális hálózatok működése jobban hasonlít az analóg számítógépekéhez. A mesterséges idegsejt modellje, amely viszonylag jól közelíti a biológiai idegsejtet, a 4.1. ábra szerinti, több tagból álló elrendezéssel adható meg, ami egy műveleti erősítős megoldáshoz áll talán legközelebb. A mesterséges idegsejtet (artificial neuron) gyakran nevezik jelleldolgozó elemek (Processing £lement, PE), csomópontnak, vagy cellának. Diszkrét pulzusok helyett az X\, X2. ...Xn bemenőjelek általában folytonos változók, amelyek a természetes idegsejtnél, neuronnal is előfordulnak. Mindegyik bemenőjel egy erősítésen vagy súlyozó faktoron (Wq) halad át, amelyet szinoptikus súlyozónak neveznek. A súlyozás lehet pozitív (gerjesztő) vagy negatív (akadályozó), ami megfelel a villamos jelek áthaladása gyorsításának, Hl. akadályoztatásának. Az összegező csomópont összegzi az összes súlyozott bemenőjelet és ezután azt kiadja a kimenetre egy általában nem-lineáris átmeneti függvényen keresztül. Az átmeneti függvény pl. lépcsős vagy küszöb-típusú lehet, ami azt jelenti, hogy logikai / lesz, ha a bemenet meghaladja a küszöbértéket, egyébként 0; lehet előjel típusú is, ami azt jelenti, hogy a kiménél /, ha a bemenet meghaladja a küszöbértéket, egyébkent—1. Az átmeneti függvény lehet folytonosan változó non-lineáris típusú, mint pl. a 4.1. ábrán feltüntetett sigmoid-függvény. Asigmoid átviteli függvény leginkább használatos alakja: -ctX Y = 1/(1 + c> ),
(4.1.)
ahol az a együttható vagy erősítési tényező, amely a függvény meredekségét állítja két aszimptotikus érték / és 0 között. Látszik, hogy nagy erősítési tényező eseten a sigmoid a lépcsős függvényhez közelít. Valamennyi fenti függvény „összepréselő" jellegű, a kimenő értékeket két aszimptola közé behatárolják. Említésre méltó még, hogy egy lineáris függvény használata megszüntetné a neuron non-lineáris jellegét, és ezzel a neurális hálózatoknak azt a képesseget, hogy azokkal non-lineáris jelenségeket lehessen leírni, emulálni. Hogy a biológiai idegsejtek miként kapcsolódnak össze az agyban, az egyelőre rejtély, de ennek ellenére a tudósok mintegy több száz neurális hálózat modellt fejlesztettek ki. Az, hogy ezek a modellek mennyire egyeznek meg a valódi, agyban lévőkkel, valójában nem is túl érdekes. Ami fontos: ezek a modellek mennyire segítenek bennünket a tudományos, műszaki és más egyéb problémák megoldásában. Általában a neurális hálózatok előre esatoll vagy visszacsatolt típusúak lehetnek a neuronok közötti kapcsolatoktól függően. Jelenleg a problémák többségénél clőrecsatolt architektúrát használnak, egy ilyent mutat a 4.2. ábra. A 4.2 ábra alsó részét egyelőre ne vegyük figyelembe! Az ábrán a körök felelnek meg a ncuronoknak, míg az összekötéseken lévő pontok a súlyozásnak. A hálózat három rétegű, a bemeneti réteg (a), a rejtett réteg (b) és a kimeneti réteg (c). A rejtett réteg mintegy összeköttetésként funkcionál a kimenet és a bemenet között. A be- és kimeneti rétegnek, amelyet buffe.rnek is szokás nevezni, a jelek számával megegyező számú neuronja van. Természetesen több mini egy rejtett réteg is lehel. A rejtett rétegek száma és az azokban lévő neuronok száma a
ELEKTROTECHNIKA
Teljesítményelektronika egy adott bemeneti mintára vonatkoztatva. A hálózatunk kezdetben nem betanított, mivel a súlyozó tényezőket véletlenszerűen választottuk ki, és így a kimeneti minta általában jelentősen eltér a kívánttól. A tényleges és kívánt kimeneti minta összehasonlítása után — 4.2. ábra alsó része — megjelelő algoritmus felhasználásával az eltérés folyamatosan csökkenthető, ill. megszüntctclhető egy előírt hibahatárral. A tanítási folyamat elegendően nagyszámú be-és kimeneti mintán keresztül végezhető el. A tanulás befejezése után a hálózat nemcsak képes lesz visszaemlékezni a begyakorlott mintákra (look-up table, táblázatban való keresés), hanem képes interpolálni, ill. extrapoíálni a tanultak alapján. E tanulási folyamattal a problémák általában kielégíthetőén megoldhatók, de a megoldás pontossága kompromisszum eredménye. Az eljárást az emberi tanuláshoz, vagy a szakértő rendszer tudásához hasonlítva azonban van egy eltérés, nevezetesen az, hogy a neurális hálózat nem ad magyarázatot egy adott kimeneti minta milyenségére, eredetére.
4.2. ábra. Egy előrecsatolt mesterséges hálózat lclúpílcsc
hálózattervezési elképzelésektől függ. A bemeneti réteg neuronjamak nincs átviteli függvényük, de — mint az ábra mutatja — van K\ bemeneti faktoruk a bemenőjelek normalizálására. A bemeneti réteg továbbítja a jeleket a rejtett réteg felém míg az a kimeneti rétegnek küldi tovább. Nincs ön- és igazi visszacsatolás, valamint oldalsó kapcsolatok sem. A hálózat teljesen összekapcsolt, amikor az egy adott rétegben lévő összes neuron kapcsolódik a következő rétegben lévő neuronokhoz, amint a 4.2. ábrán látszik, vagy részlegesen kapcsolt, ha nincs meg minden összeköttetés. A neurális hálózatok be- cs kimenőjelei lehetnek logikaiak (0,1), diszkrét kétértékűek (+1 és-1) vagy folytonos változók. A vektoros és mátrixos jelölésrendszer előnyösen használható a he- és kimenetek, valamint a súlyozás leírására. A 4.2. ábra szerint tegyük fel, hogy a rejtett réteg neuronjainak kimenete rendre V4, V5, V6, VI cs V8, Ha az átviteli függvényt lineárisnak és egységnyi átviteli lényezőjűnek tekintjük, akkor a rejlett réteg kimenete mátrixos formában: Vb = Wba Xa, (4.2.) ahol Vb a b réteg kimeneti vektora, amely a súlyozó mátrix Wba és a bemeneti rétegjelei Xa vektorának szorzata. Ehhez hasonlóan a hálózat kimenőjelei is megadhatók mátrixos formában: Ve = Web Vb,
(4.3.)
Yc = Web Wba Xa = Wcba Xa, (4.4.) amely mutatja, hogy a kimeneti vektor Yc az egyesített súlyozó mátrix Wcba és a bemenőjel vektor Xa szorzata. A neurális hálózat tanulási folyamata Nézzük meg. hogyan zajlik is le a 4.2. ábra szerinti elrendezésnél a tanulási folyamat! Most az ábra alsó részét is vegyük figyelembe! Ha a bemeneti adalkészíet egy meghatározott kimeneti jelalaknak, mintának felel meg, akkor a hálózat megfelelő tanítási folyamat után képes a kívánt alakot, mintát szolgáltatni a kimeneten. A be- és kimeneti minta megfeleltetése a megfelelő súlyozó tényezők megválasztásával megoldható. A 4.2. ábra szerinti elrendezés esetén 25 súlyozási lehetőség van, ezeket változtatva 25 szabadságfokunk van a kimeneten. 1997. 90. évfolyam 9. szám
A leírt tanulási folyamatot ún. felügyelet alatti tanulás-nak hívjuk, szemben a felügyelet nélküli tanulás-sal, ahol nincsenek ,,a-piori" ismereteink a rendszerről. Négy alapvető elrendezés ismert: közvetlen inverz modellezés I. és II., visszacsatolt hibával történő tanulási folyamat, az adaptív tanulási módszer. Neurális hálózat alkalmazása A következőkben egy, a hajtásszabályozásoknál közismert DC szervohajtás — neurális hálózattal megvalósított — adaptív irányító rendszerét mutatjuk be vázlatosan. Az alaprendszer bizonyára sokak számára ismert, de esetünkben egy többlcngclyes robot szervohajtását vizsgáljuk. Itt— mint közismert — a klasszikus irányítórendszerek alkalmazásának, használatának több problémája is van, nevezetesen a motor tehetetlenségi nyomatékán kívül figyelembe kell venni a csuklótengely és a robollengely tehetetlenségi nyomatékát is. A lerheiőnyomaték összetevői: a gravitációs és a centrifugális nyomaték, a külső terhelés nyomatéka, a súrlódási nyomaték. Ezek még egyetlen tengely mozgása során is változnak, egzakt leírásuk nem egyszerű, fokozottan igaz ez több tengely egyidejű mozgása esetén. Éppen ezért ez a problémakör — mivel a folyamai viselkedése nehezen fogalmazható meg egzaktul, valamint sok bizonytalanságot is tartalmaz — szinte igényli valamilyen korszerű irányítási stratégia alkalmazását. E területen a koráhbiakban, s agyakorlatban még napjainkban is amodell-referenciás adaptív irányítási struktúrákat alkalmaztak, ül. alkalmaznak. A [10] publikáció mutatja be a témakört röviden, mégpedig egy új íípusú neurális hálózat alkalmazásával, amely egyrészt gyors tanulási folyamatot tesz lehetővé, másrészt gyors konvergenciát tesz lehetővé real-time alkalmazásokhoz is. Ennek részleteivel nem szükséges foglalkozni, hisz igen sokféle hálózat képzelhető el és használható az adott igényeknek megfelelően. Általánosságban a 4.2. ábrával kapcsolatosan leírtak itt is érvényesek. A vizsgált elrendezést u.4.3. ábra mutatja. Az ábra alsó része egy klasszikus PID szabályozóval ellátott DC szervohajlásl mutat — az egyszerűbb érthetőség kedvéért -— a szokásos felépíleshen. Az ábrában — az egyszerűség kedvéért — nem vették figyelembe mindazokat a hatásokat, amelyekről a korábbiakban beszéltünk a robotalkalmazások esetén. A tényleges 383
Teljesítményelektronika
4.3
vizsgálatok során azonban ezeket figyelembe vették. Az ábra felső részén látható a neurális szabályozó blokkvázlata, amelynek feladata a PID-szabályozók behangolása, beállítása a tényleges robotrendszerbeli állapotoknak megfelelően. Itt egy olyan csuklómozgást vizsgálnak, amelynek mozgási tartománya 0 és 360° között változik. Mindegyik paramétert egy egyszerű 3 réteges, azonos télépítésű neurális hálózat állítja be. A neurális hálózat bemenőjelei a hibajel e(nT), a hibajelváltozás de(nT), a szögsebességjel reciproka, és a hibától, a hibajel változástól, s egy inerciától függő paraméter (nT), A kimenőjel a szabályozó páram éterek behangolását végző Vn(«7). A blokkal jelöli neurális hálózat lényegében a tanulási folyamata során a — 4.2. ábránál említett — Wij(nT) súlyozó
1997. augusztus 5-én reggel kaptuk a megdöbbentő, szomorú hírt, hogy Szabó Imre egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója — életereje teljében — 63 éves korában, váratlanul elhunyt. Szabó Imre 1934. május 31 -én született. Csurgón érettségizett, majd 1957-ben a BME-n szerzett gépészmérnöki oklevelet. Első munkahelye a Ganz Vagon- és Gépgyár volt, ahol az energetika gépgyártás területén mint tervező és üzembe helyező végezte tevékenységét. Ezt követően az MMG Automatika Művekben a hazai pneumatikus automatika rendszerek kifejlesztésén dolgozott. Létrehozta az MMG önálló rendszertechnikai tervezési és fővállalkozási részlegét. Jelentősebb alkotásai a Barátság I. és II. kőolajvezeték, valamint több külföldi gázvezeték-hálózat automatikai és telemechanikai rendszereinek megvalósítása. E tevékenységéért több állami- és kormánykitüntetésben részesült. ipari munkája mellett folyamatosan oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen, először tanársegédként, majd adjunktusként a Heller László vezette HőenergetikaTanszéken. í969-ben félállásban, docensként, kineveztek a Villamoskari Géptan Tanszék vezetőjének. 1973 óta egyetemi tanár. Előbb a Hő- és Rendszertechnikai Intézet igazgatója, majd a Rendszer- és Irányítástechnika Tanszék vezetője iett. 1967-ben kandidátusi, majd 1973-ban akadémiai műszaki tudományok doktora
384
tényezőt határozza meg egy előírt hibahatáron belül. T a mintavételezési idő, n az iterációs lépések száma. A tanulási folyamat befejezése után a rendszer valamennyi lehetséges helyzetet túllendülésmcnte.sen el tud érni a bevezetőben említett — az ábrában nem figyelembe vett — változás esetén is, vagyis tetszőleges, de reális rendszerbeli bizonytalanság előfordulásakor. Néhány példa még az irodalomból. A [10] publikáció a robotokban használt szervohajtások neurális hálózattal megvalósított irányító rendszerét mutatta be egy — újtípusú kettő —, ill. háromrétegű — neurális hálózatot kialakítva, hátrafelé haladó tanulási módszerrel. Hasonló témakörrel foglalkozik a fl2] publikáció, neurális hálózatok alkalmazása robotok esetében, de a témakört teljes egészében átfogva, bemutatva annak valamennyi vonatkozását. Lényegében kritikai áttekintését adja a témakör eddig megjeleni publikációinak, körvonalazva a továbbfejlesztési lehetőségeket A neurális hálózatok viselkedés becslését tárgyalja a [7] publikáció. Non-lineáris rendszerek dinamikus modellezése és szabályozása a tárgya a [9] publikációnak, neurális hálózatokat használva e feladatra. Végül, de nem utolsósorban fordulatszám-szabály ózott hajtások fuzzy-neurális szabályozóval foglalkozik a [ 19] publikáció. Néhány szól erről az eddigiekben nem használt új fogalomról. A fuzzy-neurális hálózat (FNN-Fuzzy /veural /Vetwork) a neurális hálózatok módszerét fuzzy-szabályozők ilyen típusú emulálásának megvan az az előnye, hogy lehetővé teszi egyrészt a fuzzy-szabályok automatikus identifikációját, másrészt a tagsági függvények pontosabb hangolását.
fokozatot szerzett. Nyoic könyvet írt és számos publikációja jelent meg az irányítástechnikai és energetikai témakörben. Számos megbízatása volt: — mint a BME tudományos rektorhelyettcse. — 1976 és '85 között — elsősorban az egyelem és az ipar kapcsolatai erősítésén dolgozott; — a TMB-ben — 1980 és '88 között — az Energetikai Szakbizottságot képviselte; — 1976 és '86 között az Országos Műszaki Igazságügyi Szakértői Bizottság elnöke volt; — legutóbb a nemzetközi Hőfizikai Együttműködés Magyar Tagozata elnöki tisztét töltötte be. 1989/90-ben a Németh Miklós vezette kormányban energetikai államtitkár volt. Feladatát képezték az új energetikai koncepciók kidolgozása, a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítésével kapcsolatos szerződések felbontása, a Bős—Nagymaros Vízerőmű vitás kérdései kezelése és rendezése, a KGST egyesített villamosenergia-rendszeren belüli magyar érdekek képviselete, Magyarországnak a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez (UCPTE) való csatlakozása előkészítése stb. A MEH főigazgatójaként az energiaellátás folyamatosságának fenntartása, a szolgáltatás és az esetlegesen szükségessé váló korlátozások szabályozása, a fogyasztói panaszok kezelése és általában a fogyasztók érdekeinek védelme, a szolgáltatói monopóliumok korlátozása volt. Távozását szomorúan vesszük tudomásul, emlékét a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az egész magyar villamosmérnök-társadalom tisztelettel megőrzi. Dr, 8. J.
ELEKTROTECHNIKA
Teljesítményelektronika
Inverteres táplálású villamos motorok felharmonikus tekercsveszteségeinek általánosított tényezője II. rész, B. T. Huu, Dr. Halász Sándor, Dr. Csonka Gabriella 2. A háromfázisú inverterek A háromfázisú inverterekrc különböző ISZM eljárásokat használunk: bipoláris modulációt a kétszintű inverterre (4a ábra), dipoiáris és unipoláris modulációt a háromszintű inveterre (4b ábra). [Ld. az I. részben, az 1997/8. szám 320. oldalán!] A motor felharmonikus veszteségei általánosított tényezőjének a számítását a bipoláris ISZM eljárásra [1, 2]-ben mutatták be. A számítás nagymértékben hasonlít az egyfázisú inveterekre bemutatotthoz.
ség és H^abtO fluxus] használjuk. Az alapharmonikus feszültség a következő összefüggéssel írható fel: (17)
= V3AIí/í.siní? +a|. •i 6
Ezzel, valamint az 5. ábra alapján: 2 n A\|/y
/ 2
= V3"-4,í/„sin —+ oc \"e
-ty,
'i+'ihr-'4 +
T T ahol tx =-f(0,5-A 1 sina); r4 = y [0,5-/1! sin(a- 3 20 D )l. . Ezekkel a A\|T vonali felharmonikus fluxus négyzetének értéke meghatározható: re 05!
V
•/•
u ü r 2=-05*A 1 sinoí t
r4
H
77 ) ,_U _ | _ j _ N ^ u b r 3 = - 0 5-A^,rt(oí-4^
>/
Ue
i i
2
2f.
2
Ay =—jAv(/r
/2
(78)
^« .
h i
M I
t
A
1 1 . u
-U (
i
u
aoi bo
r i
f
II
i'
lu r 0
-/TAjUa sin(30°-tí)l^-Ui _J
' v^A^eSintHO -^] 4.T,
*n
^ Q b (t)^K_ r 2_^2íri _ P M U * 8 i n l 3 0 ^ t 1
A (18) egyenletben figyelembe vettük azt, hogy a vonali feszültség 90 °-os szimmetriával rendelkezik, és hogy Habi = 0, ha a = -íl/6 A számítás menete megegyezik az egyfázisú inverterre közölt számítással. A számítások eredményei az 1. táblázatban láthatók. [Ld. az I. részben!] Az unipoláris modulációnál (ó. ábra) a motor vonali feszültségét két tartományban kell meghatározni. Az első - £ < a < 0 tartományban (6a ábra):
5. tílmi. A dipoiáris moduláció
A dipoiáris ISZM eljárásának modulációs elve az 5. ábrán látható'. A számításokhoz a zérus sorrendű harmonikusuk hatásának kiküszöbölésére a vonali mennyiségeket [uab (í) feszült-
J-^-Ubr^-Afinla-UOJ
--ubr»-^in(cí-120')
V
j - VApincí
/
1
B. T. Huu oki. villamosmérnök (Hanoi Műszaki Egyetem), a BME Villamos Gépek (ís Hajtások Tanszék aspiránsa Dr. Halász Sándor okl. villamosmérnök (Leningrádi Műszaki Egyetem), a műszaki tudomány doktora, a BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék egyetemi tanára dr. Csonkít Gabriella okl. villamosmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem), egyetemi doktor, a BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék félállású tanársegéde Szakmai lektor: Dr. Ruzsdtiyi Tamás okl. villamos szakmérnök Az I. rész az 1997/8. számunkban jelent meg!
386
I I r 1 i 1 1 ' i ^ r - r -/K-ÍV*
\A
Unn) ocL
lüabl
"7 r-t r v
l'b
l'n
\,
0VT 1 Tv V T ob[/ T
*
(>. ábra. Az unipoláris moduláció
ELEKTROTECHNIKA
Teljesítményelektronika
(19a)
'a = y 0 + / 1 i s i n a ) T
tb=~\\ + Alsin(a^L
120")] J
a második — < a < — tartományban (6b ábra): 6 3 (19b)
ía = y ( I - A , s i n a )
íb = y[l+^,sin(a-120 D )] A számítás további menete megegyezik a leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy most a (18) integrált szét kell bontani két integrálra: - — < ot< 0 ésO
*
2
Axií
2
= — K
I(<
J Uvr /4
da + ] | A v r / 4 oV
dot
(20)
aholAy 7y4ésA\|f 7y4 a motor felharmonikus fluxusa az első, •11. második tartományban a Tv/4 időre. A számítások eredményeit az 1. táblázat tartalmazza. A tér-vektoros unipoláris ISZM eljárásnál [2] a szinuszos alapjelet az u0 zérus sorrendű feszültséggel módosítjuk: uo = -[max. {waa, «bb. "ccl + min. {waa>«bb> "cc} ]•
lések összehasonlítása és értékelése esetén a veszteség általánosított tényezője elfogadható eredményt ad mind gyakorlati, mind elméleti szempontból (lásd a következő fejezetet). A vivőfrekvenciás eljárásoknál az általánosított tényező számítása során a v = Km közelítéssel élünk, ezért a v = Km - n rendszámú áramok nőnek, míg a v - Km + n rendszámúak csökkennek. Ennek következtében a tényleges értékek általában nagyobbak, mint a táblázatból számított értékek. A veszteségek általánosított tényezője több fontos következtetésre ad lehetőséget: á) Az egyfázisú inverterekre a 3. ábrából látszik, hogy az unipoláris modulációnál a veszteségi tényező csak 20...30%kal nagyobb, mint optimális vezérlésnél, ezért az unipoláris moduláció alkalmazása egyfázisú inverterek ISZM vezérlésére jó eredményeket ad. b) A kétszintű inverterekre (7. ábra) a bipoláris moduláció ad elfogadható eredményt, de a motor felharmonikus veszteségei az optimális vezérléséhez képest 20...30%-kal nagyobbak az alsó tartományban és 30...150%-kal a felső tartományban. Ez igaz a dipoláris modulációra is (8. ábra). A bipoláris moduláció háromszintű inverterekben is alkalmazható, de azonos kommutációs frekvencia esetén a felharmonikus veszteségekjelentősen nagyobbak (8. ábra).
(21)
A (27)-ből látszik, hogy az HO(Í) 60°-ként változik, azért a (18) integrált is két tartományra kell szétbontani: -
u,/u,. a)
b)
7. ábra. A motor általánosított veszteségi tényezője a kétszintű inverterre 2
(bipoláris moduláció) a) K^m b) K^fi •
3. Eredmények értékelése
A/
2 flfyn") ( y v ) 2
2
2
2
(L) m (L')fi
(22)
ahol V a sztátor tranziens induktivitása (relatív egységben). Általában az afcipharmonikus mennyiségekre az L'=0,16*- 0,2, míg a felharmonikusra a rotor szkinhatása miatt V = 0,1 -i- 0,15. Ezzel az értékkel a felharmonikus áram és a sztátor felharmonikus vesztesége jól becsülhető, de a rotor felharmonikus vesztesége nem, mivel a rotor ellenállása erősen függ a frekvenciájától. Ezzel együtt a különböző ISZM vezér1997. 90. évfolyam 9. szám
/
u
Az 1. táblázatból a sztátor felharmonikus árama meghatározható (relatív egységben):
1
a)
ÍZ
04
5S
U
H
b)
8. ábra. A motor általánosított veszteségi tényezője a kétszintű inverterre (dipoláris és unipoláris moduláció) ÍI) Kvm b) K^fv
387
Teljesítményelektronika c) Az unipoláris moduláció háromszintű inverterekre nem fogadható el a felharmonikus veszteségek szempontjából (8. ábra). Valamivel jobb eredményt lehet elérni három vivőjel alkalmazásával, de a felharmonikus veszteségek még akkor is jelentősek lesznek. d) A 0,3 < U\ < f/imax feszültségtartományban a harmadik harmonikus hozzáadása esetén a bipoláris és dipoláris modulációnál a veszteségi tényező csökken, de az unipolárisnál nő. Az 0 < U[ < 0,3 tartományban a harmadik harmonikus (vagy zérus sorrendű harmonikusok) hozzáadása gyakorlatilag nem változtatja a felharmonikus veszteségeket. e) A tér-vektoros ISZM eljárásnál az eredmények ugyanolyanak, mint a harmadik harmonikus hozzáadása Ai = 0,2067 (relatív egységben) esetén. A 2. táblázatból látható, hogy a bipoláris és dipoláris modulációnál a két eljárás különbsége I % alatt van. 2. táblázat. ISZM
Bipoláris
Dipoláris
Unipoláris
Ai
Általánosított tényező
Különbség %
Tér-vektoros
Ai = 0,2067
1,15
0,14958
0,14875
0,6
1,00
0,15594
0,15532
0,4
0,80
0,20242
0,20202
0,2
0,575
0,03739
0,03719
0,5
0,50
0,03898
0,03883
0,4
0.40
0,050605
0.05050
0,2
1,15
0.013195
0,0141!
6,5
1.00
0,037351
0,038244
2,3
0,80
0,107546
0,10836
0,75
f) A veszteségek általánosított tényezője csak olyan ISZM eljárásoknál használható, amelyeknél a harmonikus áramok m—>o= (vagy/v—>°° ) esetén zérus értékhez tartoznak. Elméleti2 leg ez 0 < A] < -?r= tartományra igaz, a valóságban az általánosított tényező olyan értékig használható, amelynél az alapjel maximális érteke meghaladja a vivőfrekvenciás háromszögjel amplitúdóját.
4. A felharmonikus veszteségek számítása az általánosított veszteségi tényező alapján, a számítás pontossága A motor felharmonikus áramok négyzete a (22) alapján határozható meg. Nézzünk meg néhány példát. Egy 4 kW-os háromfázisú aszinkronmotor adatai: 380 V; 8,8 A; 1435/min, R = 5,6%; /?r = 5,6%; U - 19,3%. A forgórész horonymagassága 19 mm és szüumin kiöntésű. /. Példa. Bipoláris modulációra/i = 40Hz,,4i = 1,-43= 1/6, m = 15 éa m - 27, az 1. táblázat alapján: 2
(Kytn ) = 0,1615787 388
2000
2500 [Hz]
9. ábra. Tranziens induktivitás és forgórész-ellenállás változása a frekvencia függvényében
A pontos számításhoz előzőleg meghatároztuk a szükséges mintavételezési időket, valamint a két egymás utáni mintavételezéshez tartozó feszültségvektort [6]. Az eredmények: Kvls = 0,0007746
ha m - = 15,
Ky27 = 0,0002267
ha m - ^27.
A számítási hibák: 2
2
(Xyffl )/m - £ v i 5
inn
= 7,3%
ha m == 15,
IUU = 2,2%
ha m - ^27.
IUU
2
2
ft-y27
A választott motorra L' = / (/y) a 9. ábrán látható. Ebből fy>{m-A)f\ frekvenciákra V =0,11 vehető. A felharmonikus áramok, ill. az állórész felharmonikus vesztesége: AP,i5 = Aii5 = -^ = 0,06402
ha m= 15,
2 K APS27 = Ai 2 7 = —
ha m = 27.
(V) (Ll
= 0,01873
Ezzel az állórész felharmonikus áramok okozta veszteség a névleges szinuszos áram 400 W tekercsveszteségével: A/>sabsl5 = AP S | 5 400= 25,8 W; APsabs27 = APs27 400 = 7,49 W.
Összefoglalás A veszteségek általánosított tényezője jó lehetőséget ad a harmonikus áramok okozta veszteségek gyors becslésére, valamint a különböző ISZM eljárások korrekt és megbízható összehasonlítására. Az általános tényező csak az alapharmonikus feszültség 0...78,5% (ha az alapjel tisztán alaphamionikust tartalmaz), ill. 0...90,7% (ha az alapjel zérus sorrendű harmonikusokat is tartalmaz) tartományban használható a maximálisan elérhető feszültséghez képest. A módszer nagy előnye, hogy az egyes ISZM eljárások egyetlen — a kommutációs frekvenciától nem függő — általánosított veszteségi tényező függvénnyel jellemezhetők az alapharmonikus feszültség függvényében. A módszer pontossága — a jelenleg is alkalmazott félvezetők
ELEKTROTECHNIKA
Teljesítményeíektronika [3] S. Halász. G. Csonka, A. A. M. Hasson: Generalized harmonic loss curves of ac motors fed from two and ihree levél inverters, in Proc. of the Int. Conf. on Ind. Electronics Control and Instrumentation, Aug. 5—9., 1996. Taipei, Taiwan. [4] F. Jenni, D. Wueest: The optimization paramétere of space vector modulation, 5' European Conf. on Power Electronics and Applications, Brighton, 1993., pp. 376—381. [5] 5. Hálás?., G. Csonka, A. A. M. Hussan: Sinusoidal PWM techniques with additional zero-sequence harmonics, in Proceedings of (he Int. Conf. on Ind. Electronics Control and Instrumentation, Sept. 5—9. 1994., Bologna, Italy, pp. 273—289. [6] S. Halász, A. A. M. Hasson, B. T. Huu: Optimál control of three levél PWM inverters, in Proceedings of the Intem. Conf. on Ind. Electronics Control and Instrumentation (IECON '93), nov. 15—19, 1993. Hawaii, USA, pp. 1229—1233.
nagy kommutációs frekvenciájára tekintettel — kielégíti mind a gyakorlati, mind az elméleti igényeket. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetünket fejezik ki az OTKA Irodának a munkájukhoz nyújtott segítségért (OTKA No. T016021) Irodalom
[1] 5. Fukuda, Y. íwaji: lntroduction of ihe harmonic distortion determining factor and its applícation to evaluating reál time PWM melhods, in Proceedings of the ÍPEC-Yokohaina '95, Yokohama, Japán, pp. 730—735. [2] F. Jenni, D. Wueest: Steuerverfahren fiir selbstgeführte Stromrichter, Hodischuleverlag, AG an der ETH, Zürich, 1995.
•
Munkatársakat keresünk
Igen tisztelt Partnerünk, ezúton értesítjük önöket, hogy irodánk új címe:
eURO-SYSTCM KFT. 1116 Budapest, XI. ker. Építész u. 8-12. TeL/fax: (1) 204-5976 Tel.: (20) 439-702
Postacímünk változatlan: 1225 Budapest, Tenkesu. 11/B Üzenetrögzítő/fax: (1) 226-8084, (27) 316-927
AiEENCr-UZLETrCTC
T E .
L A D A T E A
ELVAEASCK: — villamosmérnök vagy üzemmérnöki oklevél — német/angol nyelvtudás (tárgyalási szinten) — személygépkocsi-vezetői engedély
Munkáját átlagon felüli jövedelemmel honoráljuk. 45 év alatti kor előnyt jelent.
JELENTKEZÉS:
Forgalmazott GURO, GRÁSSLIN, GEYER és BALS termékeinkkel új környezetben továbbra is állunk szíves rendelkezésükre.
Mile
IPARI-ELEKTRO NAGYKERESKEDÉS 1104 Budapest, Mádi U. 52. Tel./fax: 261 -5535
Fázisjavító berendezések, kondenzátorok, automatikák KRÍj Kontrol Kft.
2049 Diósd, Sashegyi köz 1. • Kondenzátor Kontrol Bt. 2049 Diósd, Jókai u. 16.
Tel./fax: 06-23/381-818, 06-23/381-496 • Mobil tel.: 06-60/348-849, 06-60/334-486, 06-30/348-849 • E-mail: [email protected]
Motor- és lámpakondenzátorok. Országos szerviz!
1997. 90. évfolyam 9. szám
389
Túlfeszültséavédelem A
technikai fejlődés az egyre bonyolultabb és fejlettebb
berendezések révén arra törekszik, hogy életünket, mindennapi
feladatainkat minél könnyebbé tegye. Ennek azonban - sajnos - természetes velejárója az egyre fejlettebb berendezések növekvő érzékenysége. A környezetből érkező kedvezőtlen hatásokat ezért ki kell szűrnünk illetve védekezni kell ellenük. Az utóbbi években kapott jelentős hangsúlyt a berendezések túlfeszültség elleni védelme. z egyes készülékeket érő túlfe-
hető és kezelhető mértékűre csök-
szültségek,
lehetnek
kenteni. Erre a célra a cinkoxid félve-
közvetlen eredetűek (nagyobb energia-
zetőből készült túlfeszültség levezető
tartalmúak) illetve melyek a (táp-)háló-
az egyik legjobb megoldás (í. ábra).
zaton érkeznek, a készülékekbe jutva
A félvezetők a hálózatra párhuzamo-
jelentős kárt okozhatnak. A jelenség
san kapcsolódnak. Mivel ellenállásuk
két fő csoportjából a Weidmüller cég a
a feszültséggel fordítottan arányos, a
felhasználók berendezéseit a hálózat
túlfeszültség megjelenésekor a mö-
felől fenyegető ú.n. közvetett túlfeszült-
göttes hálózatot „söntölve" megvédik
ségek elleni védelmet választotta
azt. A túlfeszültség elmúltával ez a
megoldandó feladatként.
„rövidzár" megszűnik. Amennyiben a
A
melyek
sokéves fejlesztés átfogó termék-
levezetett impulzus energiája túl
palettát eredményezett. A védel-
nagy, a levezető betét kiolvad, s ezt
mi eszközök a 0,4 kV-os hálózattól
egy piros tábla jelzi. Ebben az eset-
egészen a jelszintig képesek védelmi
ben a további védelem betétcseréig
funkciót ellátni. Tekintsük át az egyes
nem lehetséges, egyes készülékek
feladatokat és a hozzájuk tartozó lehet-
azonban relés távadó segítségével fi-
séges megoldásokat.
gyelmeztetést adnak a betétcsere
A
A
z első probléma a táphálózaton érkező, viszonylag nagy ener-
giatartalmú túlfeszültség impulzusok kezelése. Többszintű védelmet felté-
390
1. Ábra APU C túlfeszültség-védelmi család egyik eleme. Bármely betét kiolvadását a relétávadó jelzi.
szükségességére.
A
lapfeszültség fenti, viszonylag durva szűrése, túlfeszültség el-
leni védelme után már jóval kisebb fe-
telezve, ezek teljes kiszűrése nem
szültségcsúcsok ellen kell csak véde-
szükséges, elég az impulzus energi-
kezni. E mögöttes védelmet már több-
áját a következő szint által elvisel-
féle berendezés is elláthatja. ELEKTROTECHNIKA
biztonság A
legegyszerűbb készülékek ún. egylépcsős
védelmek, csak egyféle elemet tartalmaznak. Ez lehet szikraköz (másképpen gáz töltésű levezető cső, oltócsŐ), fémoxid levezető (varisztor) illetve Zener-(szuppresszor-) dióda, a túlfeszültségnek, az üzemi feszültségnek és a védendő elem tápáramfelvételének megfelelően. Az elemek élettartama
v
V
1 B00 500 / / 400 300 / 200 1 100 •1/ -. 0
•
•<_
képességüknek
600
600 i
megfelelően sorban egy-
500 400
600
más után kapják meg a túl-
300 200
300 200 •
400 •
100 •
vezetési
V
•
n
m
r-n
10
—i—i—i~~rua
feszültséget.
°' u
1 US 2
T
ermészetesen a felhasználás sokrétűsé-
ge miatt a védőelemeknek alkalmazkodni kell a védendő készülék feszültségszintjéhez és névleges áramá-
1. Ábra A háromlépcsős túlfeszültség-levezető kapcsolás „levágja" a túlfeszültséget
hoz. Ennek megfelelően többféle kivitellel találkozhatunk. A kisebb terhelhe-
és energia levezető képessége a fenti sorrend szerint csökken.
köz, varisztor és védődióda egyszer-
tőségű elemek sorozatkapocsba épít-
Méretüknél fogva ezek az elemek akár
re (pontosabban egymás után) gon-
ve kerülnek a piacra. A kissé nagyobb
egyetlen sorozatkapocsba is integrálhatók.
doskodik a kimenetre kapcsolt beren-
terhelhetöségű és méretű elemek a
M
ég finomabb szűrést biztosíta-
dezés épségéről (2. ábra). A beér-
már megszokott EG dobozban, eset-
nak a kétlépcsős elemek, ahol
kező túlfeszültség nagyenergiájú ré-
leg kivehető kártyával kaphatóak, a
a fent felsorolt eszközök valamiyen al-
szét a szikraköz vezeti le. Ennek a
legnagyobbak pedig tartósínre pat-
kalmas kombinációja biztosít maga-
szikraköznek a működésekor azon-
tintható nyomtatott áramkör formájá-
sabb minőségű védelmet. Ez annyit je-
ban a felfutó élen még jelentős, 600-
ban rendelhetők.
lent, hogy az eszköz kimenetén a za-
800 V körüli túlfeszültség maradhat,
var esetén a normálishoz igen hason-
ennek a korlátozását végzi a varisz-
ló jel jelenik meg. Ezek az eszközök
tor. A Zener dióda mint harmadik fo-
már olyan kivitelben is készülhetnek,
kozat gondoskodik a védendő tápfe-
ahol nem csak egyetlen vezeték és a
szültségszint és az első két elem után
zei valamint vonali interferencia-szűrő
földpotenciál közötti feszültséget kor-
maradó enyhe túlfeszültség (70-90 V)
kapcsolások is.
látozzuk, hanem egy többeres vezeték
közötti különbség fel emésztéséről. Az
egyes erei közötti feszültséget is kéz-
egyes fokozatokat gondosan megvá-
ben tartjuk.
lasztott induktivitások választják el,
A
legigényesebb megoldás a há-
ezek biztosítják, hogy az egyes lép-
romlépcsős védelem. Itt szikra-
csők ne egyszerre, hanem energiale-
I997. 90. évfolyam 9. szám
A
programban találhatók még TTL jelszintű védelmek, RS 232 adat-
vonal túlfeszültség elleni szűrőeszkö-
További információval rendelkezésre állunk. Ráfli Attila és Mikics György okleveles villamosmérnök
39!
Fogyasztóberendezések
A villámvédelmi és túlfeszültség-védelmi szabványosítás Magyarországon Dr. Szedenik Norbert
Bevezetés Magyarországon a villám vedelem szabványosításával a Magyar Szabványügyi Testüléten belül az MS7JMB 841 Villámvédelem Műszaki Bizottság foglalkozik. Legfontosabb feladata az Európai Unió szabványaival összhangba hozni a magyar villámvédelmi szabványokat. Ez a legtöbb esetben az európai szabványok honosítását jelenti a magyar nemzeti szabványalkotás módszertani előírásai alapján. A magyar szabványosítási folyamat tehát alapvetően az európai szabványosítás (CENELEC) helyzetétől függ, az európai szabványosítás pedig a nemzetközi (IEC) szabványosítási munkára épül. Ezért tekintsük át először a villámvédelemmel foglalkozó európai és nemzetközi szabványosítás jelenlegi állapotát cs jovŐheni terveit. Az /. táblázatban összegyűjtöttük az IEC és a CENELEC (ENjelzetű szabványok) már megjelent, a 2. táblázatban pedig a kidolgozás alatt álló —villámvédelemmel kapcsolatos — szabványait. • A magyar szabványosítási munka során elsősorban az Európai Unió által kidolgozott, tehát az EN szabványok átvételére kell törekedni. Más, pl. IEC szabványt csak abban az esetben célszerű átvenni, ha az adott témában nincs EN szabvány. A 3. táblázat segítségével nézzük meg, hogy az elkövetkező 3 évben, 1997cs 1999 közötta Villámvédelmi Műszaki Bizottság szabványosítási programja hogyan alakul. A táblázatban szereplő szabványok sorrendje nem jelenti a megjelentetés sorrendjét, ez a Magyar Szabványügyi Testület anyagi lehetőségeinek függvénye. 1. táblázat. Meglévő IEC és CENELEC szabványok Jelz-ct
ENV 1024-1
A megjelenés éve
Cím
1995 Építmények villámvédelme, 1. rész: Általános alapelvek (IEC 1024-1 és IEC 1024-1-1, módosítva)
IEC 1024-1
1990 Építmények villámvédelme, 1. rész: Általános alapelvek
IEC 1024- l-l
l'J93 Építmények villámvédelme, 1. rész: Általános alapelvek 1. Főfejezet: Irányelvek A: Védelmi szintek
IEC 1.112-1
1995
Az elektromágneses villámimputzus elleni védelem 1. rész: Általános alapelvek
Dr. Szedenik Norbert egyetemi adjunktus, BME Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék A cikk a 7. Villámvédelmi Konferencián 1996. november 15-én elhangzott előadás anyaga Szakmai lektor: Palotai Géia okl. villamosmérnök
392
2. táblázat. Előkészületben levő IEC és CENELEC szabványok
Jelzet
A negjelenés éve
Cím
EN 50164-1
199? A villámvédelem alkatrészei 1. rész: Az összekötő elemekkel szemben támasztott követelmények
EN 50164-2
1997 A villámvédelem alkatrészei 2. rész: A vezetőkkel, földelőkkel szemben támasztott követelmények
EN 50164-3
199? A villámvédelem alkatrészei 3. rész: A sztkraközökkel, potenciálkiegyenlítö sínekkel, túlfeszültség-védelmi eszközökkel szemben támasztott követelmények
EN 50210
199? Távközlési vonalak villámvédelme, 1. rész: Optikai kábelek
EN6I312-1
199? Az elektromágneses villáinimpulzus elleni védelem l.rész: Általános alapelvek (IEC 1312-1, szüneteltetve)
ENV 61662
199? Villámcsapás kockázatának meghatározása (IEC 1662 módosítva)
ENXXX
199" Távközlési vonalak villámvédelme, 2. rész: Fémes előfizetői vonalak
IEC 1024-1-2 1997 Építmények villámvédelme, 1. rész: Általános alapelvek 2. Főfejezet irányelvek B\ Tervezés, kivitelezés, karbantartás, felülvizsgálat IEC 1312-2
1998 Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem 2. rész: Elektromágneses terek az építményen belül közvetlen és közeli villámcsapás esetén
IEC 1312-3
1998 Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem 3. rész: Túlfeszültség-védelmi eszközökkel szemben támaszlotl követelmények
IEC 1312-4
1998 Az elekIromágneses villámimpulzus elleni védelem 4. rész: Alkalmazási segédlet meglévő építmények esetén
IEC 1312-5
1999 Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem 5. rész: Alkalmazási segédlel
IEC 1662
1995 Villámcsapás kockázatának meghatározása
IEC 1663-1
1997 Távközlési vonalak villámvédelme. 1 rész: Optikai kábelek
IEC 1663-2
1998 Távközlési vonalak villám védelme, 2. rész: Fémes eló'fizetői vonalak
IEC 1819
1998 Vizsgálati paraméterek a villámcsapás hatásainak vizsgálatára
ELEKTROTECHNIKA
Fogyasztóberendezések 3. táblázatVillámvédelmi szabványosítási terv Magyarországon 1997—1999 Jelzet
Cím Az dektro mágneses villáj ni mpulzus elleni védelem
MSZ1EC 1312-1
Megjegyzés Elkészült, megjelent
MSZ1EC 1312-2 MSZ1EC 1312-3 MSZ1EC 1312-4 MSZIEC 1312-5
A villámvédelem alkatrészei
MS2EN 50164-1 MSZEN 50164-2
Az eredeti IEC, EN szabványok honosítása
MSZEN 50164-3 Távközlési vonalak villámvédelme
MSZEN 50210
Villámcsapás kockázata
MSZENV 61662
Villámvédelem
MSZ 274-2
MSZEN XXX
MSZ 274-3
Az MSZ 274-2/8 lés MSZ 274-3/81 átdolgozása
Az MSZ IEC 1312-1:1997 Az MSZ IEC 1312-1 (!, ábra) a korábban megjelent MSZ 274-5T végleges változata. A legnagyobb különbség a két szabvány között a jelzetükben van. Hiszen mind a kettő alapja ugyanaz a szabvány, amelyet az IEC Villámvédelmi szakbizottsága dolgozott ki. Ez azt jelenti, hogy műszaki szempontból gyakorlatilag a két szabvány teljesen azonos, csak apróbb pontosítások, fogalmazásbeli eltérések jelennek meg. 1997. június
MAGYAR
SZABVÁNY
MSZ IEC 1312-1
Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem 1. rész: Általános alapelvek /. tíími
AZ MSZ 274-5T még csak tervezetként jelenhetett meg, mert 1994-ben még az eredeti, az IEC 1312-1 sem volt véglegcsen elfogadott. A véglegesítés előtti magyar megjelentetés oka az volt, hogy Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoznak a villámcsapás másodlagos hatásai az érzékeny elektronikus eszközök rohamos elterjedése miatt. Ugyanakkor a tervezők, kivitelezők számára nem állt rendelkezésre általánosan alkalmazható irányelv az ilyen eredetű károk megelőzésére szolgáló védelmek kialakítására. Az MSZ 274-5T ezt a hiányt volt hivatva pótolni, vállalva az ismételt megjelentetés és a későbbi módosítások kockázatát. Időközben az IEC 1312-1 1995-ben megjelent, és most ezt a végleges változatot új jelzettel, MSZ IEC 1312- 1-ként vezetik be Magyarországon. A korábbi változat jelzete nem véletlenül volt MSZ 274-5T, ugyanis a szabvány beletartozhatna az MSZ 274 sorozatba is, amely részletesen tárgyalja a villámvédelmi szabályozásokat, 1997..90. évfolyam 9. szám
és az MSZ 274-3 — a tudomány akkori állásának megfelelő mélységben — a belső villámvédelem kérdéseit is érinti. Az azonban teljesen nyilvánvaló, hogy mára ez már nem elég: részletes útmutatásokra, irányelvekre van szükség a belső villámvédelem kialakítása során is. Ezt a hiányt pótolja ez a régi-új szabvány. Iránymutatást ad. követendő stratégiát nyújt a belső villámvédelem célszerű kiépítéséhez. Ez a szabvány vezeti be pl. a villámvédelmi zónák fogalmát, ami lehetővé teszi a többlépcsős túlfeszültség-védelem egységes kialakítását. Egy-egy villámvédelmi zóna (LPZ — Lightning Protection Zone) a térnek az a része, ahol a villámcsapás hatásai azonos mértékben érvényesülnek. Pl. LPZ 0: szabadtér, LPZ 1: az épület belseje, LPZ 2: egy készülék fém házán belüli tér. A belső villámvédelmi szabályok jó része a villámvédelmi zónákhoz kapcsolódik. A szabvány részletes ismertetése nem célja éjinek a cikknek, de egy első hallásra szokatlan, új kifejezésre felhívnám a figyelmet: ez az öaszecsatolás. Az eredeti angol nyelvű szabvány szerint a zónahatárokon átmenő vezetékeket, fémes szerkezeteket a határon való átlépés helyén össze kell kötni egymással és a földeléssel. Azonban magyarul az összekötés szó (bonding) nem fejezi ki tökéletesen a teendőket, hiszen nyilvánvaló, hogy pl. a fázisvezetőt nem lehet közvetlenül összekötni a földeléssel, csak túlfcszültségvédelmi-eszköz segítségével. Az Összekötés szó helyett a szabvány ezért az összccsatolást használja, ami magába foglalja mind a közvetlen, mind a közvetett {tehát túlfcszültségvédclmi-eszközön keresztül megvalósított) összekötést. Az MSZ IEC 1312-1 —- mint általában minden szabvány — tartalmaz más szabványokra vonatkozó utalásokat, és mivel a belső villámvédelem a teljes villámvédelem része: az általános villámvédelmi szabványra is. Ez az IEC 1312 esetében az IEC 1024-1, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy egy — most már — magyar szabvány, az MSZ IEC 1312-1 hivatkozik — a Magyarországon be nem vezetett szabványra — az IEC 1024- l-re (amely a Szabványtárban hozzáférhető, igaz nem magyarul). A szabvány alkalmazásának elősegítése érdekében sikerült elérni, hogy az MSZ IEC 1312-1-ben megjelenhessenek a hivatkozott részek — két lényeges táblázat —, annak ellenére, hogy a szabványok átvétele során a teljes szöveghűségre kell törekedni. Nemcsak az MSZ IEC 1312-1 hivatkozik az általános villámvédelmi szabványra, hanem az MSZ 274-3-nak is van Belső villámvédelem című fejezete (mint ahogyan erre már utaltam). Ezek az előírások azonban ma már nem elegendőek — ezért is volt szükség az új szabványra. Fontos feladat tehát — mint az már a szabványosítási tervben is szerepelt —, az MSZ 274-2 és -3 átdolgozása azért, hogy a kél szabványsorozat összhangban legyen egymással.
Alkalmazás Befejezésül pár szó a szabvány alkalmazásáról. A nemzeti szabványosításról szóló 42/1994. (III.25.) Korm. rendelet felhatalmazásával az 1/1995.(11. 10.) BM rendelet 5 évre kötelezően alkalmazandóvá tette az MSZ 274-et. Ezzel szemben az MSZ IEC 1312-1 nem kötelező érvényű, csak irányelveket ad az eredményes belső villámvédelem kialakításához. Az alkalmazást mindenkinek saját magának kell mérlegelnie a költségek és a várható kockázat összevetésével. 393
Szabványosítás
Az elektrotechnika területeit érintő, 1997. II. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke Összeállította: Littvay Alajos (MSZT) Jelmagyarázat:
MSZ EN... Európai szabványt szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete: MSZIEC... 1EC szabvány! szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete; idl (az angol ídeitíical szó rövidítése) a szerkezet és a műszaki tartalom leljes azonosságának a jele: cqv (az angol equivalent szó rövidítése) a szerkezet és a műszaki tartalom jelentéktelen műszaki eltérések melletti megegyezőségének jele. Jóváhagyó krizlcményes bevezetéssel: európai vagy nemzetközi szabvány angol nyelvű változatának magyar eímoldallal történő bevezetése MSZEN 50015:1997 RobbanÜsbiztOS villamos gyártmányok. Olaj alatti védelem „o" — Az MSZ EN 50015:1993 helyett — (idtEN 50015:1994) Ez az európai szabvány a robbanás veszélyes gázi, gőzt vagy ködöt tartalmazó környezetben használható, olaj alatti „o" védelmi móilú villamos gyánmányok, villamos gvárimányrészek és Ex -a lkat fészek szerkezeti- és vizsgalati követelményeire vonatkozó előírásoka! tartalmasuk Kiegészíti az EN 50014-et, amelynek előírásai az olaj alatti védelmi módú villamos gyártmányokra is érvényesek. Azokra a villamos gyártmányokra és villamos gyürtmányrészekre ;il kai mázható, amelyek rendeltetésszerű ií/emben nem tekinthetők gyújtóforrásnak. E villamos gyánmányok megfelelőségéi az IF.C 79-15 szerint kell megállapítani, kivéve azokat a ereszekéi, amelyek kielégítik az tiN 50020 előírásait. E szabvány feltétélezi, hogy a védőfolyadékba merített villamos gyártmány üzemi helyzetében u létesítési előírások szerint van rögzítve. MSZ EN 50017:1997 Robbanásbiztos villamos gyánmányok. Kvarchomok-véddem „q" — Az MSZ EN 50017:1993 helyett — (jdtEN 50017:1994) Éz az európai szab vány a robbanás veszélyes gázt, gőzt vagy ködöt tartalmazó környezetben használandó, kvarchomoktöltésű „q" védelmi módú villamos gyártmányok, gyártniány részek és Ex-alkatrészek s/.erkezeti követelményeire, vizsgálatára és megjelölésére vonatkozó sajátos előfriisokat tartalmazza. A kvarcbcímoktöltésű villamos gyártmányok és Ex-alkairészek elektronikus áramköröket, transzformátorokat, olvaclóbiztosítókat, reléket, gyújtó szikra mentes villamos gyártmányokat, részben gyújtószikramentes villamos gyártmányokat én azok tartozékilit, kapcsolókat stb. tartalmazhatnak, Ez az európai szabvány kiegészíti az EN 50014-et, amelynek előírásai a kvarchomokiöltésű villamos gyártmányok ni is érvényesek. Ez az európai szabvány csak azokra a villamos gyártmányokra, gyártmányrészekre és Ex-alkatrészekre érvényes, amelyek — névleges tápfeszültsége legfeljebb 1000 V; — névleges árama legfeljebb 16 A; — névleges teljesítménye legfeljebb 1000 VA. •MSZ EN 50018:1997 líobbanásbizlos villamos gyánmányok. Nyomásálló tokozás „d" — Az MSZ EN 50018:1992 helyen — (idt EN 50018:1994) MSZ EN 50019:1997 Robbanásbiztos villamos gyánmányok. Fokozott biztonság „e" — Az MSZEN 50019:1992 helyett — (idtEN 50019:1994) Ez az európai szabvány a tokozott biztonság „e" védelmi módú, robbanásbiztos villamos gyártmányok szerkezetére, vizsgálatára és megjelöléseié vonatkozó előírásokat tartalmazza. Ezek az előírások kiegészítik az EN 50014-nek az ..e" védelmi módra Vonatkozó álialános előírásai!. E szabvány az olyan, legfeljebb 11 kV egyen- vagy váltakozó áramú, névleges tápfeszültségei villamos gyártmányokra érvényes, amelyekben rendeltetésszerű üzemben nem keletkeznek szikrák, villamos ívek vagy veszélyes hőmérsékletek. MSZEN 60309-1:1997 Csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok és csatlakozóeszközók ipari célokra. I. rész: Általános követelmények (IEC 309-1:1988, módosítva) — Az MSZ 9K77:1984 helyett — (idtEN 60309-1:1992, idt 1EC 309-1:1988+1992 Corr.) Ez a szabvány olyan csatlakozód ufókra és -aljzatokra, vezetékesut lak ozókra és készülékisatlakozókni vonatkozik, amelyek névleges üzemi feszültsége a 690 V egyen feszül Is éget vagy váltakozó feszültséget, lovábbá az 500 Hz váltakozó áramú frekvenciái, és a 250 A névleges áramot nem haladja meg. és elsősorban ipari használatra szolgálnak, belső térben vagy szabadtéren. Ez a szabvány a csatlakozószerel vény éknek olyan körülmények mellem használatára vonatkozik, amikor a környezeti hőmérséklet rendes körülmények között nem haladja meg a 40 "C-t. Ezeknek a csatlakozóknak a használata építőipari felvonulási helyszíneken, továbbá mezőgazdasági, kereskedelmi és háztartási alkalmazási területeken nincs kizárva. E szabvány törpefeszültségű berendezésekben való használatra szánt csatlakozókra is vonatkozik. Olyan helyszíneken, ahol különleges viszonyok állnak fenn, például hajók fedélzetén vagy ahol robbanás keletkezhet, kiegészítő előírások lehetnek szükségesek. Jóváhagyó közleményes bevezetéssel
394
•MSZEN 60551:1997 Transzformátorok és fojtótekercsek zajszintjének meghatározása (IEC 551:1987, módosítva) (idtEN 60551:1992) MSZEN 60924:1997 Egyenárammal táplált elektronikus fénycsöelőtétek. Általános és biztonsági követelmények {idtEN 60924:1991 + EN60924:l991/AI:1994; idt IEC 924:1990) li szabvány a legfeljebb 250 V névleges feszültségű és az IEC 81 szerinti fénycsövekhez használt, egyenárammal táplált elektronikus előlélek álialános és biztonsági követelméuyeil írja elő. Vonatkozik a még nem szabványosított lámpák elektronikus előiétjeire is. Nem vonatkozik az önálló előtétekre. MSZEN 60925:1997 Egyenárammal táplált elektronikus fény csőelőtétek. Működési követelmények (idtEN 60925:1991; idt IEC 925:1989) E szabvány a legfeljebb 250 V névleges feszültségű, egyenárammal táplált, az IRC KI szerinti fénycsövekhez hasznúit elektronikus előtétek működési követelményeit írja elő. E szabvány! az MSZ EN 60924-gyel együtt kell alkalmazni. Az általános célú. a tömegközlekedési eszközökön használt és a iep ülő gépe ken használt elektronikus előtétekre vonatkozó működési követelményeket a második, a harmadik és a negyedik fGfejezei tartalmazza. MSZ IEC 50(461): 1997 Nemzetközi elektrotechnikai szótár. 461. kötet: Villamos kábelek és vezetékek (idl IEC50(461):1984 + Am. 1:1993) MSZ IEC 183:1997 Nagyfeszültségű kábelek kiválasztásának irányelvei (idt IEC 183:1984) E szabvány nagyfeszültségű kábelekre vonatkozik. Célja, hogy útmutatást adjon a háromfázisú rendszerekben használt, 1 kV-nál nagyobb feszültségű kábelek vezetőméretének, szigetelési szintjének és szerkezetének a kiválasztásához. Összefoglalja azokat a szükséges információkat is, amelyek elősegítik a megfelelő választást. Ha nincs az egyes fejezetekben ezzel kapcsolatban más előírás, e szabvány bármilyen típusú kábelre alkalmazható. Az irányelveket eddig csak váltakozó áriiniú rendszerekre dolgozták ki; az egyenáramú rendszerekre vonatkozó elvek egy másik szabványban lesznek összefoglalva a jövőben, MSZIEC 1312-1:1997 Az elektromágneses viltóirampulzuj elleni védelem. I. rész: Általános alapelvek (idt IEC 1312-1:1995) A sorozatnak ez a szabványa útmutatást ad a létesítményekben lévő információs rendszerek hatékony villámvédelmi rendszerének tervezésére, létesítésére, ellenőrzésére, karbantartására és vizsgálatára. E szabvány nem vonatkozik az illetékes hatóságok által előírt rendelkezések hatálya alá tartozó járművekre, hajókra, repülőgépekre és lengeri berendezésekre. Nem vonatkozik magára az információs rendszer készülékeire, azonban irányelveket ad az információs rendszer tervezője és a LEMP elleni védelmi rendszer tervezője közötti együttműködésre az optimális védelem kialakítása érdekében. *MSZ IEC 1286:1997 Információtechnika. Kódolt grafikus karakterkészlet az elektrotechnikában használatos dokumentációk előkészítéséhez és az információcseréhez {idt IEC 1286:1995) MSZ 149-6:1997 Erősáramú vezetéksodronyok. Burkolt szabadvezeték-sodrony E szabvány tárgya a burkolt s zabád vezef ék -sodrony, amely előnyösen alkalmazható a csupasz szabadvezeték-sodrony helyett a tennék előnyeinek és tulajdonságainak figyelembevételével. Alkalmazásának előnyei a csupasz szabad vezeték-sodron nyal szemben: — A fázistávolságok jelentősen csökkenthetők. — Erdős területen a nyiladék szélessége nagymértékben csökkenthető. — A vezetők összelengése nem okoz üzemzavart. — Tájvédelmi területen fokozott biztonságot jelent a madárvilágra. A burkolt szabad vezeték-sodrony alkalmazási előírásai az MSZ 151 sorozatban találhatók. E szabvány a térhálós polietilén (XLPE) burkolatú, öl vözöit alumínium (A ASC) szabad vezeték-sodronyokra (a továbbiakban BS2V-sodrony) vonatkozik, amelyek legfeljebb 24kV legnagyobb feszültségű szabadvezetéki hálózaton alkalmazhatók. MSZ 2364-520:1997 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése 5. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. 52. kötet: Kábel- és vezetékrendszerek (IEC 364-5-52:1993, módosítva) (idt HD 3845.52 SÍ: 1995) Figyelem! E szabvány — és a sorozat további szabványai — az MSZ 1600-as sorozat visszavonásának időpontjától kezdve alkalmazható(k). A villamos létesítési és biztonságtechnikai szabványok korszerűsítése során bevezetett európai szabványsorozat eltérő szerkezeti felépítése miatt nincs lehetőség annak fokozatos alkalmazásba vételére, illetve a megfelelő korábbi szabványok fokozatos visszavonására, ezért ez csak a teljes sorozat elkészültekor, egy lépésben fog megtörténni.
ELEKTROTECHNIKA
Helyesen, jól „műszakiul" Az Elektrotechnika 1997/4. számában a villamos hálózatokkal kapcsolatos néhány fogalmat, kifejezést vettünk kritika alá, ezúttal a transzformátorokkal kapcsolatos kifejezésekről teszünk említést. A transzformátorokat csak a szakzsargonban, nem hivatalos beszélgetés közben hívhatjuk trafóknak, ezt a kifejezést azonban írásban, előadásban, hivatalos tárgyalás során sohase használjuk! A transzformátorokkal kapcsolatos szabatos fogalmakat az MSZ 9230/1:87 Transzformátorok. Altalános előírások tartalmazza, amely az IEC 76-1-1976 publikáción alapul. (Megjegyzendő, hogy az IEC 1993-ban megjelent IEC Publ. 76-J Ed. 2 honosítása 1997-ben várható.) A jelenleg érvényes szabvány kapocsnak nevezi a transzformátor tekercselésének a külső vezetővel való összekapcsolására szolgáló részét, amely lehet vonali kapocs, ez a hálózat vonali vezetőjéhez csatlakozik; valamint nullakapocs, ez viszont a nullakapocshoz csatlakozik. (Utóbbi kifejezések az IEC fordításából erednek, és arra utalnak, hogy a nullapont hibátlan üzemállapotban nulla potenciálon van.) Hazai szóhasználatban a csillagpont elnevezés szokásos, ami talán a transzformátor szerkezetét (és nem üzemét) jobban jellemzi, és összhangban van a hálózat csillagpontkezelési módjával is. A hivatkozott szabvány megengedi ennek használatát is. Takaréktranszformátornak nevezik az olyan transzformátorokat, amelyeknek legalább két tekercselése részben közös; ilyenek az alaphálózati (nagy-/nagyfeszültségű) transzformátorok. Figyelem! Ezek nem nevezhetők hooster transzformátoroknak, mivel ez utóbbiak — más szóval segédtranszformátorok— olyan transzformátorok, amelyeknek egyik tekercselését sorosan kapcsolják az áramkörbe a feszültség módosítása céljából, a másik tekercselésük pedig a gerjesztést szolgálja. Különbséget kell tenni a tekercselés és a tekercs fogalmak között! Tekercselés a transzformátor egyik névleges feszültséIzlandi energiatervek Izland gazdag geotermikus energiában, hiszen 140 vulkánjából még ma is aktív 27. A geotermikus energiából 1450 MW hőteljesítményt hasznosítanak. Villamos energiát geotermikus energiából egyelőre nem termelnek, mert a vízenergiából előállított 960 MW teljesítmény bőven fedezi a szükségletet. Foglalkoznak azonban azzal a gondolattal, hogy ha kiépítenék az erőműveket, akkor a villamos energiát tenger alatti kábeleken exportálnák. (Stromtehmen, 1996. 12. szám) Dr. S. Z A TEMPUS program magyar prioritásai az 1997/98. tanévre A TEMPUS Magyarországi Iroda közzétette az 1997/98. akadémiai évre vonatkozó Tempus prioritások magyarázattal ellátott változatát. A közlemény a következő prioritás-területeket tartalmazza: /. Az integrációs folyamat és a gazdasági reform oktatási, képzési feltételeinek javítása A. Magyarország EU-integrációjának elősegítése Pályázhatnak legalább tanszékcsoporti vagy intézeti szintű egységek. 396
géhez tartozó menetek összessége, fázistekercs pedig a többfázisú tekercselés egyik fázisát alkotó menetek összessége. Tehát: tekercselés a többfázisú transzformátorokban a fázistekercsek együttese, de a fázistekercselés kifejezés nem használható az egy oszlopon levő, de különböző feszültségekhez tartozó tekercselések összességének megnevezésére. A nagyobb feszültségű (N oldali) és a kisebb feszültségű (K oldali), valamint a közbenső feszültségű tekercselés fogalmai nem igényelnek magyarázatot, de kerüljük a nagyfeszültségű, a középfeszültségű és a kisfeszültségű tekercselés fogalmakat! Nem célszerű a primer, ill. a szekunder tekercselés fogalmakat sem használni, mivel az energiaáramlás iránya adott esetben megfordulhat. Néhány szót a transzformátorok veszteségeiről! Régebben az üresjárási veszteséget vasveszteségnek, a rövidzárási veszteséget pedig részveszteségnek nevezték, de az előbbi nem helyes, mert az üresjárási veszteség nem csak a vasveszteséget tartalmazza, utóbbi fogalom pedig az alumínium tekercse lé sű transzformátorok esetében értelmét vesztette. A rövidzárási feszültséget régebben dropnak vagy dropfeszültségnek nevezték, e fogalmak jelenleg már nem használatosak. A transzformátorok kapcsolási csoportját régebben Cl, C3 stb. jelzéssel adták meg. (A Cl a jelenlegi D,yn5-nek; a C3 pedig a jelenlegi Y,zn5-nek felel meg.) A kapcsolási csoport helyett később a kapcsolási mód, jelenleg a kapcsolási jel meghatározást használják. Érdemes az MSZ 9230/4:1983 alapján emlékeztetni a kapcsolási jel szabványos megadására, különösebb magyarázat nélkül. Pl. a fogyasztói transzformátoroknál a korábbi Dy5 helyett D,yn5, valamint az állomási transzformátoroknál a korábbi Ydll helyett YN,dll jelölés alkalmazandó, tehát a kapcsolási jelben fel kell tüntetni a K, ill. N oldali nullakapcsot, és vesszővel kell a két oldalt elválasztani. Luspay Ödön B. A felsőoktatás és a gazdaság kapcsolata, oktatási vonatkozásainak támogatása Pályázhatnak felsőoktatási intézmények legalább tanszékcsoporti vagy intézeti szintű egységei. Legalább egy hazai és egy EU-országbeli gazdasági szereplő részvétele szükséges. 2. A felsőoktatás intézményi reformjának elősegítése A. A felsőoktatási intézmények ügyviteli reformjának támogatása B. A felsőoktatás EU-partnerekkel való paritásos kapcsolatainak fejlesztése idegen nyelvű Ph. D. programok kidolgozásával C. A kreditrendszer kialakításának támogatása A magyarázó részekből kiemelést érdemel a 2£.-ben közzétett, megszívlelendő megállapítás: „A magyar felsőoktatási egységek, bár intellektuális erejük ahhoz általában megvan, hogy nemzetközi kapcsolatrendszerüket fejlesszék, oktatásszervezési és ügyviteli oldalról nincsenek kellően felkészülve a paritásos alapon kezelt nemzetközi kapcsolatok fenntartására". (TEMPUS Hírlevél, 1996. december) Dr.EM. ELEKTROTECHNIKA
Modern védelem az NH biztosítórendszeren keresztül AzM. Schneider Hungária Kft., amely 1994 óta az M. Schneider GmbH csoport* teányvállalatq, az anyacég több, mint ötvenéves gyártói tapasztalataival kifejlesztett NH biztosítórendszert ajánlja a hazai áramszolgáltatók, valamint az ipari nagyfelhasználók figyelmébe. Ebben a termékkörben kisfeszültségű, nagyteljesítményű késes biztosítóaljzatokat és -betéteket, függőleges és vízszintes kialakítású késes biztosítóbetétes terhelésszakaszolókat, késes biztosítósávokat forgalmaz az M. Schneider Erősáramú, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A forgalmazott termékek és tartozékok széles körű variációi megfelelnek az EIC, ÖVE, VDE, SEV, KEMA, ESC, MEEI és a DIN szabványok és normák által előírt követelményeknek. A gyártott termékek az ÖNORM ISO 9001/EN 29001 minőségtanúsítási rendszer keretén belül készülnek. A gyártott és forgalmazott termékek főbb műszaki paraméterei a következők: Az NH biztosítóbetétek négy nagy termékcsoportja: - A gL/gG jelleggörbéjü a vezeték, ill. kábel védelmét szolgálja. Ez olyan — a kábelekkel pontosan Összehangolt — védelmi jelleggörbe, ami lehetővé teszi a kábel maximális kihasználását, valamint bármely kábeíkárosodás (termikus vagy elektrodinamikus) fellépése előtt a biztos megszakítást. A kor szellemének megfelelően — a kisfeszültségű hálózatok 400 V-os feszültségeken üzemelnek — az M. Schneider GmbH kifejlesztette a 400 V-ra méretezett NH olvadóbiztosítókat, amelyeknek belső teljesítmény vesztesége jóval kevesebb, mint az 500 V-ra méretezett NH biztosítóbetéteké. Ezzel energiát lehet megtakarítani! - Az aM jelleggörbéjü a motorok indítási áramával és a motorok zárlatvédelmével! van összehangolva. - A gR és aR jelleggörbéjü betétekre a zárlati áram igen gyors megszakítása, valamint annak igen nagyfokú korlátozása jellemző. Ez a tirisztorok, és tirisztoros berendezések meg nem engedett, — ill. elektrodinamikus — túlterhelése ellen véd. - A gTr jelleggörbe jí! (transzformátor) betét névleges feszültsége AC 400 V. Maximális kapcsolási képessége 100 kA. A transzformátor névleges áramának 1,5-szerese esetén két órán belül míg 1,3-szorosa esetén 10 órán belül kapcsol ki. Az áram-idő jelleggörbe a védendő transzformátorra különleges pontossággal illeszkedik. A betét szelektivitása illeszkedik a nagyfeszültségű védöbetét karakterisztikájához is. Az NH biztosítóaljzatok 00-4 nagyságig készülnek a szabványok és előírások maradéktalan betartásával. NH hiztosítóbetétes terhelésszakaszoló kapcsolók A kapcsolók kialakítása során a következő főbb szempontok vezérelték a fejlesztőket: - Zárlatra történő biztonságos rákapcsolás - Terhelések kapcso hatóság a - Érintésvédelem - Egyszerű szerelhetőség Az M. Schneider GmbH által kifejlesztett és gyártott, vízszintes és függőleges elrendezésű kapcsolókat magas színvonalú műszaki követelmények szerint gyártják. A kapcsolók alapteste üvegszálerősítésű, nagy hőálióságú, önkioldó, halogénmentes DUROPLAST. A kapcsoló érintkezőrendszere egy részből áll, el fordul ásbiztos, a réz érintkezők nikkelezettek. Az érintkezők rugói rozsdamentes acélból készülnek. A védőburkolat merevített, nagy hőálióságú, önkioldó és halogénmentes TERMOPLAST, amely az alaptestbe [Illeszthető, és szerelés esetén sem kell eltávolítani! A kapcsolók szimmetrikus elhelyezésűek (a kábel csatlakozása lenn és/vagy fenn). A szerelési idő minimális, mert csak a kapcsolófedelet
kell eltávolítani. A kapcsoló védettsége olyan fokozatú, hogy feszültség alatti állapotban is szerelhető. A kapcsolók rövid jellemzése: A készülékkel biztonságosan lehet bekapcsolni 50 kA-es rövidzárlatig - Dinamikus rövidzárlati szilárdság 120 kA-íg - Terheléskpacsolhatóság (AC 23 üzemmód) - Érintésvédelem - Elektromágneses összeférhetőség (EN 60947 szerint) Összefoglalóként az általunk ajánlott NH biztosítórendszer a következő feladatok megoldására javasolt: - biztosítás, - kapcsolás, - szakaszolás, amely funkciókat kiválóan és gazdaságosan oldja meg. Az M. Schneider GmbH az Önök partnere tud lenni bármilyen különleges műszaki megoldásban. Ezeket a szolgáltatásokat kedvező áron, jó műszaki minőségben, az új technológiai elvárásoknak megfelelően tudja teljesíteni. (X) Bővebb felvilágosítás: NEUMANN VIKTOR ügyvezető igazgató
* M. Schneider Cinibl-I csopori tagjai-, anyavállalat: Ausztria, leányvállalatok; Auszlria, Németország, Svájc, Csehország, Magyarország.
1997. 90. évfolyam 9. szám
397
Egyesületi élet
Az Érintésvédelmi Munkabizottság 1997. június 4-i ülése A. Az IEC 364-6-61 alapeló'írás, az 1. módosítás, a 2. módosítási-tervezet 1. Előzmények A Munkabizottság megtárgyalta az IEC TC 64 üzembe helyezési vizsgálatokról szóló, végső szavazásra megküldött 60364-6-61 /A2/Ed 1 tervezetét, amelynek hozzászólási halárideje 1997. június 15. Az IEC 364 publikáció (amelyet CENELEC közvetítéssel MSZ 2364 szám alatt teljes egészében át kívánunk venni) 6. része szól a villamos berendezések vizsgálatáról, s ennek 61. kötete az üzembe helyezési vizsgálatokról. Ez — miként a teljes szabvány is — nem csupán az érintésvédelmi, hanem a berendezés üzembe helyezéséhez szükséges vizsgálatok teljes körét magában foglalja. Az Érintésvédelmi Munkabizottság ennek csak az érintésvédelmi részét kívánta tárgyalni abból az alkalomból, hogy most nyilatkozni kell a 2. módosítás tervezetének elfogadásáról vagy visszautasításáról. 2. Az alapelőírás Az 1986-ban megjelent alapelőírás —- érintésvédetmet is érint ő — általános előírásai kimondják, hogy minden új berendezésen el kell végezni a vizsgálatot, s bővítés vagy átalakítás esetén a vizsgálatok elvégzését csak abban az esetben szabad e bővítés vagy átalakítás által érintett részekre korlátozni, ha a bővítés vagy átalakítás nem csökkentette a meglévő berendezés biztonságát. Előír általános megszemléléses vizsgálatokat, amelyek közül az érintésvédelmet csak a nullavezető és a védővezető azonosítása, valamint a túláramvédelem azonosítása érinti. A mérések közül a szigetelésmérés érinti a törpefeszültséggel, valamint a védőelválasztással megoldott érintésvédelmet. Törpefeszültség esetében 250 V-os méréssel legalább 0,25 MQ-os értéket kell elérni. 500 V névleges feszültségig 500 V-os méréssel legalább 0,5 M£2-os érték van előírva. Az alapelőírás ezen kívül foglalkozik a falak és pa'dlók szigetelési ellenállás mérésével is. Előírja, hogy a mérést az érinthető idegen fémszerkezetektől kb. I m távolságban kell végezni, s (az A mellékletében) elfogadja akár a — nálunk is használatos (annak idején a VDE alapján bevezetett) — 250 x 250 mm-es négyzet alakú elektródával, akár az — elektrosztatikus mérések során használt szabványos háromszög alakú elektródával való mérést is. 3. Az 1. módosítás A védővezetfís érintésvédelmek (az IEC elnevezésével „védelem a táplálás önműködő lekapesolásával") részletes vizsgálatait csak az 1993-ban kiadott /. módosítás tartalmazta, intézkedik azonban a védővezetők és a helyi egyenpotenciálra hozó vezetők folytonosságának ellenőrzéséről is, s erre 4...24 V-os (akár egyenáramú, akár váltakozó áramú) üresjárási feszültséggel és legalább 0,2 A-rcl történő vizsgálatot ajánl. (Ezt annak idején — ellenszavazatunk kisebbségben maradásával — az IEC elfogadta, s most ezt kívánja módosítani a jelenleg szavazás alatt álló 2. rnódosítás-tervezettel.) TN-rendszer (nullázás) esetén hurokellenállás-mérést vagy e helyett a védővezető ellenállásának megmérését írja elő. Az előírás megjegyzésében ezt is elhagyhatónak tartja, ha az 398
ellenőrzés e vezetékekel folytonosnak mutatja, s a hurokellenállásra, ill. a védővezető ellenállására a vezetékek hosszával és keresztmetszetével végzett számítás a berendezés elhelyezkedése (kiterjedése) alapján megfelelő értéket ad. Ezen túlmenően csupán a kioldószerv jellemzőinek szemrevételezése, ill. az áram-védőkapcsoló próbája kötelező. (Érdekes viszont, hogy e próbánál — nem csak itt, hanem mindenütt — a B mellékletre hivatkozik, amely viszont kizárólag — igaz, csak példaként — mérési módszert ad!) TT-rendszer (közvetlenülföldelt rendszer védőföldelése) esetén a földelésmérés elvégzése az előírás. Ezent túlmenően a kioldószervek jellemzőinek szemrevételezése, valamint az áram-védőkapcsolők próbája, továbbá a védővezetők folytonosságának ellenőrzése a követelmény. IT-rendszer {földeletlen vagy közvetve földelt rendszer védőföldelése) esetén az első (egysarkú) földzárlati áram számítással vagy méréssel történő meghatározása az alapkövetelmény. A kettős földzárlat hatásának ellenőrzésére, ha nincs egységes védőhálózat kiépítve, akkor a T"T-rend szerre előírt mérések elvégzését követeli meg. Ha viszont egységes védővezeto-hálózat van kiépítve, akkor a TN-rendszer méréseinek elvégzéséi írja elő. (E mérések részleteit nem adja meg.) A földelésmérés módszerére előírás nincs, a C mellékletben csupán példaként adja meg a hálózattól független (transzformátorral előállított), de értékben nem korlátozott feszültségű volt-ampermérős módszert. E példánál azt mondja, hogy ha a táplálás hálózati frekvenciával történik, akkor a voltmérő ellenállása legalább 200 LWV legyen. Az ellenföldelő, valamint a mérőszondák elhelyezési távolságára konkrét értéket nem ad, csupán megjegyzi, hogy ezek „ellenállási zónája" nem fedheti át egymást. Azt viszont megkívánja, hogy a szondát 6-6 m-re át kell helyezni, s a mérés eredménye csak akkor megfelelő, ha az áthelyezések nem változtatják meg a mérési eredményt. A hurokimpedancia-mérésre azt írja elő, hogy azt a hálózati frekvenciával azonos frekvenciával kell végezni. A D mellékletben két példát ad ennek elvégzésére. Az első példa (J. módszer) a szokásos ellenállás-terhelésű hurokellenállás-mérés. A második példa (2. módszer) a tápláló hálózati transzformátor primer oldalának rövidre zárásával, s a mérési pontban segéd transzformátor os betáplálással végzett (ennek feszültségét és áramát mérő) ténylegesen impedanciát adó, de gyakorlatilag csak az első Üzembe helyezés előtt végezhető mérés (amihez valamennyi egyfázisú fogyasztót gondosan le kell választani a hálózatról). A védővezető ellenállásának mérési módszerére* azt mondja ki, hogy ezt a test és az EPH-hálózat legközelebbi csomópontja között kell mérni. Itt is a 4...24 V-os és legalább 0,2 A-es mérési módot ajánlja. Érdekes módon itt adja meg, hogy a mért eredmény alapján számítható lekapcsolási időnek mennyinek kell lennie (pl. 50 V érintési feszültség esetén 5 s, 105 V esetén 0,4 s). Ha azonban helyi egyenpotenciálra hozó vezeték van kiépítve, akkor ezt a mérést el lehet hagyni. Ha viszont sem a hurokellenállás-mérés, sem az e pontban leírt véd ő vezetőé 1 lenállás-mérés nem teljesíti a követelményeket, akkor kötelező a helyi egyenpotenciálra hozás, és ilyenkor a test és a legközelebbi érinthető idegen fémszerkezet között kell méréssel igazolni.
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet hogy a kettőjük közt esetleg fellépő 50 V 5 s-nál nem hosszabb ki oldás i időt ad. Az áram-védőkapcsoló előírt próbájára a B melléklet — hangsúlyozottan csak példaként! — ugyanazt a három módszert adja meg, amit az MSZ 4852-5:1989. 4. A 2. módosítás-tervezet tartalma /. A vizsgálatokat csak — külön e vizsgálatokra kiképzett —szakképzett személyek végezhetik. 2. A védővezető ellenállásának mérése hurokellenállás-mérés esetén csak abban az esetben megengedett, ha a védővezető a fázisvezetőkkel együtt van vezetve (induktív reaktanciájuk elhanyagolható), és a vezetők keresztmetszete nem nagyobb, mint 95 mm . Elfogadható értéke (az újonnan javasolt E tájékoztató melléklet szerint): — TN-rendszerben: R
ben *-gai jelölt) teljes előírást törölni kívánja a tervezet (e helyett jön be a 2.-vel jelölt új előírás). 4. A D mellékletben a szokásos hurokellenállás-mérési módszer megjegyzése felhívja a figyelmet arra, hogy c módszer alkalmazásánál „nehézségek léphetnek fel'". 5. A hurokellenállás-mérés esetében (az E tájékoztató melléklet 612.6.3 a pontjában) a hurokimpedancia-mérés eredményét csak akkor fogadható el további vizsgálat nélkül, ha az a megengedett élték 2/3-a alatt van. Ha ezt meghaladja, akkor külön meg kell mérni a hurokellenállást a betáplálási pont és az elosztó, valamint külön az elosztó és a végpont között. Ez utóbbi értekeket meg kell növelni a hibaáram melegítő hatása következtében e vezetékeken fellépő ellenállás-növekedések értékeivel, s ezeket a betápláíási pont hurokimpedanciájához hozzáadva kapjuk meg azt az értéket, amit a teljes (és nem 2/3-os szorzójú!) méretezési képlet alapján lehet értékelni. 6. Az új F tájékoztató mellékletben találhatók az időszakos felülvizsgálatok javasolt követelményei. Altalánosságban a gyakoriság 3 év megjegyezve, hogy a lakóépületeknél indokolt Mehet ennél ritkább vizsgálat. A tűzveszélyes, robbanásveszélyes, valamint a kis- és nagy feszültséget együtt alkalmazó munkahelyekre és létesítményekre, a közterületekre, a felvonulási területekre, a hordozható villamos készülékeket alkalmazó helyekre ennél gyakoribb vizsgálat is javasolható. E javasolt vizsgálatok tartalmáról a tervezet csak annyit mond, hogy az érintésvédelmi vizsgálatok legalább a szemrevételezésre, valamint a szigetelési ellenállás, a védővezető folytonossága, a közvetett érintés elleni védelem (érintésvédelem) valamint az alkalmazott áram-védőkapcsol ók próbájára (nem mérésére!) terjedjenek ki. 5. Szavazás, indoklás A Munkabizottság az anyag megtárgyalása után egyhangúlag azl a határozatot hozta, hogy a Magyar Szabványügyi Testületnek nem szavazat kiküldését javasolja a következőkben ismertetett megjegyzéssel: 1997. 90. évfolyam 7. szám
Olyan módosításra lenne szükség, amely az elvégzendő vizsgálatokra konkrét és a gyakorlatban végrehajtható megoldásokat javasol. A jelenleg tervezett módosítás pl. meghagyja az áram-védőkapcsolók próbájára („testing") vonatkozó ajánlást, s ennek végrehajtására aB mellékletre utal, ahol azonban próbáról nem történik említés, csak mérési eljárásról. A földelési ellenállás mérésénél meghagyja a C melléklet egyetlen példáját, amely nem tesz említést — a gyakorlatban legtöbb esetben alkalmazott — arról a megoldásról, amely során clleníöldelőként („T\ auxiliary earth electrode") a táptranszformátor csillagponti („nulla") földelését alkalmazzák. A hurokimpedancia mérésénél a D mellékletben a gyakorlatban egyedül alkalmazott /. módszer-h&T. olyan figyelmeztető megjegyzést fűz, amely e módszer mellőzését célozza, a 2. módszer pedig a gyakorlati esetek 95%-ában nem valósítható meg. Nem tesz továbbra sem említést arról, hogy az 1. módszer nem impedanciát, hanem ellenállási mér. Nem tartjuk az általános gyakorlatban végrehajihatónak az E 612.6.3. a.)pontjában leírtakat sem. A védővezető, valamint az egyenpotenciálra hozó vezető folytonosságának ellenőrzésére egyetlen módszert, a törpefeszültségű („ELV") módszert javasolja, holott a gyakorlatban ezt csaknem mindig a fázisvezető és a védővezető közé iktatott érzékelővel (műszer vagy próbalámpa) végzik. Amennyiben a TC ezt kívánja, készséggel rendelkezésre bocsátjuk az ezekre vonatkozó részletes magyar előírások szövegéi, de úgy véljük, ez más nemzeti előírásokban (pl. az általunk ismert VDE előírásokban is) megfelelő konkrét formában szerepel. Nem tartjuk megfelelőnek azt a megoldást, hogy az időszakos vizsgálatokat (amelyek a 6-62. kötetbe tartoznának) ill a
6-61. kötet F tájékoztató mellékletében rendezzék, s azt sem, hogy az időszakos vizsgálatok cselében mérések még ajánlás formájában sem szerepeljenek.
B. A hegesztő elektródafogók vizsgálata AMuBi megtárgyalta a hegesztő elektródafogók szigetelésvizsgálatárué kérdéseit. A vizsgálatot a 31/1994. (XI. 10.) 1KM rendelettel kiadott Hegesztési Biztonsági Szabályzat 8.4 szakasza írja elő legalább évente egyszeri gyakorisággal. A vizsgálat csak íészültségpróbát — és nem mérést — tartalmaz. Az általános villamos hegesztések során alkalmazott elektródafogók feszültségpróbáját 1000 V-tal írja elő (ennek a próbának a végrehajtási részletei az IKIM által ma is kötelező alkalmazásra elrendelt MSZ-05-29.5902:1981 tartalmazza), a védőgázas hegcsztőpisztolyra és hegesztőfejre és hegesztőfejre 10 000 V-os próbát követel meg. Ennek az az indoka, hogy az Ar-védőgázas ívhegesztés alkalmával (AWI-eljárás) az ívgyújtáskor kb. 1400...2400 V-os impulzus- vagy nagyfrekvenciás feszültség is fellép. A 10 000 V-os próba részletei nincsenek szabályozva, s mivel ez a próba a hegesztővezclékre nincs előírva, az ilyen hegesztőpiszlollyal mereven összefüggő vezetéket a próba alatt szigetelőtartókra lehet helyezni. Tudunk arról, hogy — mivel ezt a próbafeszültséget az ilyen pisztolyok általában nem bírják ki — az IKIM a hozzá lordulóknak 5...6 kV értékre csökkentette. E vizsgálatok végzését a Biztonsági Szabályzat minden erősáramú szerelői képesítéssel rendelkező személy részérc megengedi. Kádár Aba az Év. MuBi vezetője
399
Hírek —Egyesületi élet Mátrai erőmű 3 x 200 MW-os blokkjainak élettartam-meghosszabbítása Az MVM Rt. a villamosenergia-iparág privatizációját megelőzően vizsgálta a 215 és 200 MW-os erőművi gépegységek (Dunamenti Erőmű Rt., Tiszai Erőmű Rt., Mátrai Erőmű Rt.) élettartamának 2020-íg történő meghosszabbítását, különös tekintettel azon környezetvédelmi beruházásokra, amelyek nélkül 2005 után már nem üzemeltethetők. Ezek az erŐműegységek 2750 MW összkapacitásukkal ma a magyar villamosenergia-rendszer 37%-át képviselik, 2005 utáni üzemeltetésük kulcskérdés. Éppen ezért korszerűsítésükkel és a környezetvédelmi Teltételek betartásához szükséges kéntelenítő berendezések beépítésével a kormány által 1996 decemberében jóváhagyott Erőműépítési Terv a villamosenergia-rendszerben 2005 után is rendelkezésre álló „fix" elemként számolt. A Mátrai Erőmű Rt. privatizációs szerződésében az új tulajdonosok — az RWE Encrgie/EVS konzorciuma — kötelezettséget vállaltak a hazai lignit-bányászat folytatására, ill. a villamos energia termelésére. A Mátrai Erőmű Rt. elsőként nyújtotta be javaslatát a 200 MW-os blokkjai retrofitjára. A blokkok rekonstrukciójának és a kéntelenítő berendezés megvalósításának költségigénye 21,1 milliárd Ft 1997. januári bázison számítva, amelynek finanszírozását 70%-ban hitelből tervezik. A meghosszabbított élettartam az erőműegységek tüzelőanyag-ellátását biztosító, vísontai Déli Bánya nyitásához 26 milliárd Ft-nyi beruházást igényel, ennek 70%-át a Mátrai Erőmű Rt. ugyancsak hitelből kívánja biztosítani. A Mátrai Erőmű Rt. és az MVM Rt. e projekt megvalósítása érdekében és a termelt villamos energia adás-vételére hosszú távú szerződést írtak alá 1997. augusztus 6-án Budapesten. A korszerűsített Mátrai Erőmű Rt. évente 3000 GWh villamos energiát fog termelni (évi 5300 órás kihasználás mellett), amit 7,60 Ft/kWh áron ad át az MVM Rt.-nck. A szerződés 2015. december 31-ig érvényes, a tulajdonosok és az illetékes állami szervek jóváhagyása után lép hatályba. (T. T.) Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlése A közel egy évszázados Magyar Elektrotechnikai Egyesület egyik legrangosabb rendezvénye a Vándorgyűlés, amelyet ez évben 1997. augusztus 25—27-e között Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tartottak meg. A Vándorgyűlés fővédnöke volt Dr. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. Arendezvényen műszaki-tudományos előadások hangzottak el, valamint a kiállító hazai és külföldi cégek mutatták be
Gyártmánycsalád:
legújabb termékeiket és fejlesztési eredményeiket. A plenáris ülésen az energetika hazai és európai tendenciái, a privatizált áramszolgáltatók működési tapasztalatai, a magyar energiarendszer EU-komform szabályozási rendje, jogi működési modell, hálózati veszteségek alakulása és elemzése, valamint tarifa- és költségszámítási alapelvek témájú előadások hangzottak el. A szekcióülések keretében hálózatfejlesztés és üzemeltetési, rendszerirányítási, minőségbiztosítási, környezetvédelmi, informatikai, gazdaságossági, valamint készülékekés berendezések alkalmazásának témái kerültek bemutatásra és megvitatásra hazai és külföldi előadók részéről, akik a villamos energia, villamos gép és készülék, villamos fogyasztóberendezések, automatizálás-számítástechnika, és világítástechnika kiemelkedő szakértői. A Vándorgyűlésen több, mint 550 szakember — 450 hazai, 80 külföldi (német, szlovák, ukrán, román, francia, japán, svájci, finn, osztrák, szerb) •—, és 40 kiállító cég vett részt. A plenáris ülésen adták át az Elektrotechnikai Alapítvány diplomaterv és szakdolgozat pályázat győzteseinek az elismeréseket. Egyesületi Közgyűlés volt Debrecenben A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elnöksége 1997. április 17-i ülésén hozott határozata értelmében Rendkívüli Közgyűlést hívott össze a MEE Alapszabály módosítására. A Közgyűlést a rendkívül sikeres XLIV. vándorgyűlést (erről a későbbiekben még részletesen beszámolunk) követően tartották, 1997. augusztus 27-én 13.00-kor, Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Dísztermében. A Rendkívüli Közgyűlést az Egyesület Elnökség azért hívta össze, mert a MEE Alapszabályból 1994. évben az a pont, amely szerint „Az Egyesület nem folytat politikai és vallási tevékenységet" a MEE SZMSZ 2.2. pontjába került át. A Rendkívüli Közgyűlés a tervezett időben és helyen rendben lezajlott Dr. Krómer István elnöki megnyitóját követően a beterjesztett alapszabály-módosítást a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ennek értelmében alapszabályunk az alábbiakkal egészült ki: „2.2 Az Egyesület mint független szakmai tudományos szervezet, politikai és vallási tevékenységet nem folytat és nem támogat, pártoktól támogatást nem kap. Országgyűlési képviselő-jelöltet nem állít, és nem támogat." Az alapszabály módosítását követően rövid elnöki zárszóval a Rendkívüli Közgyűlés befejezte munkáját. {Dr. B. J.)
A
Kisfeszültségű, fázisjavító kondenzátorok Középfeszültségű, fázisjavító kondenzátorok Középfeszültségű, hangfrekvenciás körvezérlésre szolgáló kondenzátorok (HKV)
400
ELEKTROTECHNIKA
Magyar Elektrotechnikai Egyésylét
Program és tájékoztató
1997. Szeptember Az Elektrotechnika folyóirat melléklete VILLAMOSSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN MUNKABIZOTTSÁG MTESZ Székház III. em. 309. Téma: Az 1997. évi munkaterv megbeszélése Előadó: Dr. Sibalszky Zoltán NyÜt! VILÁGÍTÁSTECHNIKAI TÁRSASÁG A Vasúti Világítástechnikai Kollégium ülése Téma: Metró világítón Világítástechnikai Állomás, Budapest VL, Eötvös u.ll/A. GÉP- és KÉSZÜLÉK SZAKOSZTÁLY ré s zkö zgyűlése MTESZ Székház III. em. 309. Előadó: Dr. Kara Gábor GÉP- és KÉSZÜLÉK SZAKOSZTÁLY Nagyfeszültségű Készülékek Munkabizottság, Transzformátor Munkabizottság, valamint a
9. Kedd 14.00
9. Kedd 14.00
10. Szerda 14.00 16. Kedd 14.00
VILLAMOSENERGIA SZAKOSZTÁLY
16. Kedd 14.00
25. Csütörtök 14.00
közös szimpóziumot rendez MTESZ. Székház III. em. 309. Téma: Villamos berendezések földrengésállósága: modellezés, számítás, mérés, és követelmények Rendezők: Babos Sándor (332-2570) és Dr. Madarász György (175-3322) mubi vezetők, Ujfalusi László szakosztályelnök (129-5802) VILÁGÍTÁSIESZKÖZÖK MUNKABIZOTTSÁG Világítástechnikai Állomás, Budapest VI., Eötvös u. 11/A. Téma: Elektronikai és Mechanikai Kft. valamint a Ltghtronic Kft. gyártmányismertetője - gázkiaülő lámpák gyújtási előtétjei Nyílt! VILLAMOS FOGYASZTÓBERENDEZÉSEK SZAKOSZTÁLY MTESZ Székház HL em. 309. Téma: Beszámoló - vezetőségválasztás küldöttválasztás
ETE - MEE - SENIOR KLUB A rendezvények helyszíne : A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, Bp. VII., Kazinczy u. 21. Zipernowsky Terem II. em. Időpont: 10.00. ETE Tel: 153-2627 11. Csütörtök
18. Csütörtök
25. Csütörtök
K L U B N A P
Házigazda: Mészáros László Tanulmányút - A Budapest Műszaki Egyetem Oktató Reaktorának megtekintése. Találkozás: a BME, Bp. XI., Egry József u. E épület Oktató Reaktorának bejárata előtt • Jelentkezés: az ETE Titkárságán és a szeptemberi klubnapon Házigazda: Dr. Sülé János Dr. Pirityi Ottó a közgazdasági tudományok MTA doktora az új nyugdíjrendszerről Házigazda: Műnk Endre MEGJELENT
a Villámvédelem Felülvizsgálója tanfolyam nélküli vizsga legújabb tankönyve , megrendelhető utánvéttel, ill. megvásárolható a MEE Titkárságán, Ára: 1176.- Ft ÁFÁ-val.
1055 Budapest V„ Kossuth L. tér 6-8. Tel.: 312-0662,153-0117 153-1108,153-1363 Telefax; 153-4069, Ip.:01-70-26 Levélcím: 1372 Bp., Pf. 451. E-mail: [email protected] http: //www .meteaz.hu/meefoomc.htm
NAGYOBB RENDEZVÉNYEK - MEE XLIV. Vándorgyűlés, Debrecen, augusztus 25-27. - BNV Budapest, szeptember 12-21. - Világítástechnikai Ankét, Budapest, október 15-16, - VIII. Villámvédelmi Konferencia, Budapest, november 20. - MEE Tisztújító Közgyűlés Budapest, november 28.
MEGALAKULT AZ MVM RT. ÜZEMI SZERVEZETE Hosszú évek óta tartó várakozás előzte meg a szakmában a MEE MVM Rt. Szervezetének megalakulását, amelyre ez év június 6-án került sor. Az alakuló ülésen megjelent MVM-es MEE tagok a szervezet létrehozását követően megválasztották az új szervezet tisztségviselőit: elnöke Dr. Tombor Antal, az MVM Rt. vezérigazgatója, titkára Tringer Ágoston főmunkatárs lett. A tagok három fős jelölőbizottságot is választottak. Ennek feladata a tagság véleménye alapján a szeptember első felében tervezett vezetőségválasztó és programalkotó gyűlésre a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Munkaterv tervezetének elkészítése, ill. a vezetőség további tagjaira javaslattétel. A tagság megkérdezése alapján lényegében valamennyi eddigi egyéni MEE-tag belépett az üzemi szervezetbe, így annak várható létszáma meghaladja az ötven főt. Az új Szervezet tervei között szerepelnek szakmai klubnapok, kirándulások szervezése, a nyugelyas MEE-tag kollégák bevonása a szervezet életébe. VIIL VILLÁMVÉDELMI KONFERENCIA 1997. November 20-án, 9.00 MTESZ Székház Témák: — aktuális villámvédelmi szabványosítási kérdések, belső villámvédelem és túlfeszültségvédelem — gyártó cégek bemutatkozó termékismertető előadásai és cégkiállítások FELHÍVÁS NYUGDÍJAS KIRÁNDULÁSRA A Nyugdíjas Bizottság kirándulást szervez Miskolcra tervezett időpont 1997. szeptember 23. Indulás: vonattal 7.00 órakor Budapest Keleti pályaudvarról a Borsod I.C.-vel. Program: ÉMÁSZ KDSZ és ÜIK ismertetése, görögkeleti templom megtekintése, ebéd, tapolcai séta. Visszautazás: vonattal a 19.00 órakor induló I lámor I.C.-vel. Jelentkezés: A MEE Titkárságon, szeptember 10-ig. A vasúti jegyről mindenki maga gondoskodik, 70 éven felülieknek nem kell menetjegy, a helyjegyet a MEE biztosítja, amit a MEE Titkárságon lehet átvenni szeptember 11-15-ig. Az eddigi jelentkezések érvényesek, a lemondást kérjük időben jelezni. Molnár József Nyugdyas Bizottság elnöke XXX. BÁNYAGÉPÉSZETI és BÁNYAVILLAMOSSÁGI KONFERENCIA A Bányagépészet a Műszaki Fejlődésért Alapítvány, a MEE és az OMBKE szervezésében 1997, szeptember 11-12-én Siófokon kerül megrendezésre Jelentkezni lehet: Hartmann István (Tél /Fax: 34/361 -926) Dubnicz László (Tel /Fax:34/36l-406)
EMLÉKEZTETŐ
az Egyesületi Elnökség 1997. június 5-én a GANZ ANSALDO Villamossági Rt. tápiószelei Gyárában megtartott üléséről. Az Elnökség megjelent tagjai megtekintették a GANZ ANSALDO Villamossági Rt. tápiószelei telephelyén létesített transzformátorgyárat, valamint a nagyfeszültségű-készülék gyárat, Bachl Lajos és Csatári Gyula gyárvezetők, valamint Szabó László kíséretében- Balázs Péter fíítitkár köszöntötte a megjelenteket, kimentette Dr.Krómer István elnököt. Bemutatta Bertoli gyárigazgatót, aki tájékoztatta az Elnökség tagjait az ANSALDO magyarországi tevékenységéről. Első napirendi pontként az Egyesületi Elnökség az írásban átadott dokumentumok alapján áttekintette az Elektrotechnika c. folyóirat helyzetét. Dr.Szentirmai László, a Szerkesztő Bizottság elnöke szóbeli kiegészítéseket fűzött az anyaghoz, amelyről előzetesen a Szerkesztő Bizottság is tárgyalt. Fontosnak tartja, hogy a lappal szembeni olvasói tagsági elvárásoknak, és nem utolsó sorban a hirdetők igényeinek kell megfelelni, miközben a hagyományokat is fenn kell tartani. Hangsúlyozta, hogy az elektrotechnika tudományágának egyik legfontosabb hazai reprezentása az Elektrotechnika folyóiratunk, ezért a publicitás növelése céb'ából elsősorban a hazai, de a külföldi olvasók számára is be kell, hogy mutassa a tudományágban elért eredményeket, valamint az egyesületi tevékenységet. Dr.Tersztyánszky Tihor főszerkesztő kiegészítésül hangsúlyozta, hogy a lap 4 fő feladatot lát el: tudományos cikkeket közöl szakmai információkat ad, egyesületi életről informál, támogatott- és PR- cikkeket-, valamint hirdetéseket teBZ közzé. Bejelentette, hogy Dr, Ráczné Nagy Borbála felelős szerkesztő lemondott tisztségéről éa egyben javasolta a lap folyamatos megjelentetése érdekében - előzetes konzultáció alapján - Dr. Bencze Jánost a felelős szerkesztői tisztségre felkérni. Dr. Friedrich Márta lapmenedzser-hirdetésszervező írásos javaslatát a hirdetési jutalékokkal kapcsolatos pénzügyi kérdések rendezésére vonatkozóan az Elnökség tagjai kézhez kapták. 13/1907. Az Egyesületi Elnökség a beszámolót és az írásos előterjesztéseket megvitatta és az alábbi határozatokat hozta; - köszönetét és elismerését fejezi ki az Elektrotechnika c. folyóirat megjelentetésében közreműködőknek eredményes munkájukért; ~ sajnálattal tudomásul veszi a felelős szerkesztő lemondását egyben köszönetét fejezi ki eddig végzett munkájáért; felkéri Dr. Bencze Jánost a felelős szerkesztői feladatok ellátására; - felkéri a Gazdasági Bizottságot, hogy a hirdetési jutalékok - alapítványi támogatás pénzügyi kérdéskörét tekintse át és a soron következő Elnökségi ülésen tegye meg javaslatát; 1 - a szakcikkek terjedelmére vonatkozó előírásokat a Szerkesztő Bizottság a főszerkesztővel és a felelős szerkesztővel egyetértésben határozza meg; - az eddigieknél szélesebb körben szükséges publikálási lehetőséget biztosítani elsősorban az egyesület tagjainak (egyéni, pártoló). Második napirendi pontként Balázs Péter főtitkár előterjesztette az Egyesületi Elnökség 1997. második félévi munkatorvét az alábbiak szerint: - október 2. A XLIV. Vándorgyűlés értékelése, közgyűlés előkészítése, egyesületi d(j-javaslatok áttekintése, Jelölő Bizottság tájékoztatója; - november 6. A közgyűlés határozati javaslat áttekintése, választási bizottság beszámolója. Gazdasági Bizottság beszámolója; - december 4. Az új Egyesületi Elnökség alakuló ülése, közgyűlési határozatokból adódó feladatok, 1998. évi munkaterv előkészítése. 14/1997. Az Egyesületi Elnökség az alábbi határozatokat hozta: - az 1997. második félévi munkatervet elfogadja; - felkéri a főtitkárt, hogy a Tisztújító Küldött Közgyűléssel kapcsolatos feladatok és határidőkre vonatkozóan körlevélben tájékoztassa a szervezeti egységek elnökeit; - a szakosztályok és az elnökségi bizottságok vezetői 1997. szeptember 10-ig készítsék el beszámolójukat az elmúlt 3 év tevékenységéről és juttassák el a titkárságra; - az október 2-i Egyesületi Elnökségi ülés várhatóan a VEIKI Rt.-ben lesz, amelyre a jelenlegi és az új szakosztályvezetőket, valamint a régióképviaelőket meg kell hívni. Harmadik napirendi pontként Baláza Péter főtitkár a Pártoló Tagok Fóruma előkészítéséről adott tájékoztatást. 15/1997. Az Egyesületi Elnökség a MEE Pártoló Tagok Fórumát szeptember vége - október eleje időpontra tűzi ki, amelynek előzetes programja: általános témájú előadás, tájékoztató a MEE helyzetéről, centenáriumi előkészületek. Egyéb napirendi pontok közül: - Balázs Péter főtitkár tájékoztatta az Elnökséget, hogy a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat megalakult, elnöke Dr. Krómer István, tagjai: Hiezl József, Kovács András, Dési Albert, Marosfalvi Péter, Sípos Miklós, Kun Gábor; - Balázs Péter főtitkár tájékoztatta az Elnökséget, hogy a regisztrált tagságú szervezeti egységek szeptember 30-ig tartják meg Tisztújító Küldöttválasztó üléseiket éB ezen időpontig tehetnek az 1997, évi egyesületi dyakra írásos javaslatot; - 16/1997. Az Egyesületi Elnökség a közgyűlések előkészítésére és lebonyolítására Választási Bizottságot hoz létre. Elnök: Paluska Zoltán, tagjai: Hiezl József, Némethné Vidovszky Ágnes, Kiss László (ÉMAKO), Podonyi Gábor, Lernyei Péter; - 17/1997. az Egyesületi Elnökség felkéri a MEE Centenáriumi Kiadvány - Szerkesztő Bizottság munkájában való részvétebre: Banai József, Dr.Benkó Balázs, Dr.Benkó Imre, Dr. Bencze János, Bodnár György, Buchholcz János, Dienes Géza, Dr.Horváth Tibor, Dr.Jeszenszky Sándor, Kerényi A.Ödön, Király Árpád, Kóréh Vilmos, Kovács Ferenc, Dr.Lantos Tibor, Madarász Tibor, Molnár József, id.Pallagi Antal, Sebestyén János, Szepessy Sándor kollégákat. Alakuló ülésre szeptemberben kerül sor, tisztségviselőiket maguk választják meg. - 18/1997. Az Egyesületi Elnökség az Elektrotechnikai Alapítvány kuratóriumának hiányzó tagjaként - a Világítástechnikai Társaság javaslata alapján - Schnur Gábort kéri fel. - Rubint Dezső, a Tiszántúli Régió képviselője tájékoztatást adott a vándorgyűlés előkészítéséről; - Rácz Géza, a Dél-magyarországi Régió (SZERKÓ) képviselője felhívta az Elnökség figyelmét, hogy a nem mérnök egyesületi tagokra az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani, elsősorban a különböző szakmai információk nyújtása területén; - Ujfalusi László a Villamosenergia Szakosztály elnöke tájékoztatta az Elnökséget, hogy a villanyszerelők minősítése a megváltozott körülmények miatt fontos feladattá vált, amelyben az Egyesületnek is jelentős szerepet kell vállalnia; - Balázs Péter főtitkár értékelte a Tavaszi BNV-n való MEE megjelenést (szakmai napok, kiállítási standok). Az Elnökség köszönetét fejezte ki a szervezőknek. A soron következő Elnökségi ülés 1997. október 2-án 14-00 órakor, a VEIKI Rt. új Székházában lesz. BudapeBt, 1997. június 23. Jóváhagyta: Balázs Péter s.k.
Összeállította: Lernyei Péter s,k.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A hazai minőségügy fejlődésének előmozdítása céljából a Magyar Minőség Társaság, a CONSACT Minőségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda, a Corvinbank Rt., a Minőség Oktatásáért Alapítvány, a TÜV Rheinland Euroqua Kft. és az Új Gazdasági Magazin közreműködésével első alkalommal 1996 évre vonatkozóan, majd évenként, márciusban, két kategóriában, pályázatot hirdet. Mindkét kategóriában évenkét egy-egy díj kerül átadásra.
„A" Kategória AZ ÉV MINŐSÉGÜGYI MENEDZSERE '97 cím Ezt a címet az a magyar állampolgár nyerheti el, akinek a tárgyévben jelentős szerepe volt egy Magyarországon bejegyzett - termelő vagy szolgáltató - gazdálkodó szervezet bizonyíthatóan eredményes minőségügyi fejlesztésében. A pályázatot az érintett szervezet nyújthatja be. Ennek tartalmaznia kell az alábbiakat: - a gazdálkodó szervezet neve, címe, telefon- és faxszáma, - a kitüntetésre javasolt neve, címe, beosztása, - a fejlesztés lényeges vonásainak leírása, az elért minőségügyi gazdasági és piaci eredmények felsorolása, dokumentálása, - a javasolt személy rövid szakmai életrajza, beleértve közéleti szereplését, esetleges szakirodalmi tevékenységét, - esetleges egyéb, a szakmai értékelést szolgáló információk.
,B" Kategória
?? J
SZAKIRODALMI DÍJ '97 Ezt a díjat az a magyar állampolgár nyerheti el, aki irodaimi alkotás formájában (könyv, tanulmány, szakcikk) a tárgyévben jelentős mértékben hozzájárult a hazai minőségügy fejlesztéséhez. így pl.: - új ismeretekkel gazdagította a szakmát, - szélesebb körben felhasználható gyakorlati tapasztalatokról számol be, - újszerű megvilágításban ismerteti témáját. A pályázatot a szerző (szerzői kolletíva) kiadója, megrendelője nyújthatja be. A pályázat tartalmi követelményei: - a kiadó (megrendelő) neve, telephelye, címe, telefon- és faxszáma - a díjazásra javasolt személy(ek) adatai: név, cím, munkahely stb. - a javaslat indoklása, a mű kiemelkedő tulajdonságai - a szerző(k) rövid szakmai életrajza, beleértve a közéleti szereplést és korábbi irodalmi tevékenységet - a műből kiadott mennyiség, magyarul - idegennyelvű kiadások (ha vannak) - esetleges egyéb információk
-2A pályázatokat mindkét kategóriában A/4 formátumban, maximum 6 oldal terjedelemben kell elkészíteni. Ehhez a szükséges ménékben mellékleteket lehet csatolni. Az 1996 évre vonatkozó pályázatokat 1997. szeptember 25-én 16 óráig 2 példányban, zárt borítékban kell benyújtani a Magyar Minőség Társaság címére (1091 Budapest, Üllői u. 25., levélcím: 1450 Budapest 9. Pf.: 24. Telefon: 218-3011, Fax: 218-0267). A határidő után érkezett pályázatok nem vehetők figyelembe. A megcímzett borítékon kérjük feltüntetni: „Pályázat '97" A pályázatokat a meghirdetők képviselőiből álló zsűri bírálja el. A zsűri a jelentkezést, a pályázati anyagot és a döntéshozatalhoz felhasznált információkat bizalmasan kezeli. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére 1997. novemberében a VI. Magyar Minőségi Hét Nemzetközi Konferencia keretében kerül sor (MH. Művelődési Háza, Budapest, XIV. ker. Stefánia u. 34.). A kitüntetettek elismerésként erre a célra készített, az Ipari és Képzőművészeti Lektorátus által zsűrizett kisplasztikát és oklevelet kapnak. A kitüntetettek jogosultak a címet szakmai tevékenységükkel összefüggésben használni. A meghirdetők a kitüntetettek névsorát az IKJM Közlönyben, az Új Gazdasági Magazinban, a Magyar Minőség Társaság havi folyóiratában, a „Magyar Minőség"-ben, valamint a Társaság kapcsolatai alapján további folyóiratokban közzéteszik. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást adnak: Magyar Minőség Társaságnál:
Pákh Miklós Füredi László
218-3011/476 218-3011/470
A zsűri határidőn belül várja a pályázati anyagokat. Pályázatot meghirdetők nevében Magyar Minőség Társaság
