Összefoglalás. Summary. lun * * 402 ELEKTROTECHNIKA

*

*

lun

Összefoglalás Dr.Nagy István: Váitozó struktúrájú, szakaszosan lineáris nemlineáris rendszerek Acikkben azokról a rendszerekről voit szó, amelyekben működésük során ugrásszerű, periodikus struktúraváltás sorozatok alakulnak ki, és amelyekben két struktúraváltás, kapcsolás között a rendszer lineáris. E rendszerek akkor válnak nemlineárissá, ha a kapcsolási időpontok a rendszer állapotváltozónak függvényei. A teljesítményeié ktronikából vett két példa bemutatását követően a matematikai leírás, majd a Poincaré metszettel kapcsolatban az első közleményben mondottakra alapozott Rácz-féle stabilitásvizsgálat ismertetésére került sor. Gyimóthy Béla - Spala János: Áramszolgáltató vállalatok üzleti folyamatainak informatikai támogatása Műszaki Adattár létrehozásával Az áramszolgáltatók eszközkeszletének túlnyomó hányadát magának a villamos hálózatnak a létesítményei, berendezései és készülékei alkotják. A vállalat legfontosabb műszaki feladatai is ezen eszközvagyonnal való gazdálkodáshoz - konkrétan a hálózat fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez és fenntartásához - kapcsolódnak. A feladatok végrehajtásához - természetesen a jelentős anyagi erőforrások mellett megfelelő információkra is szükség van. Jobb és pontosabb információellátás esetén a ráfordítások számottevő megtakarítása érhető el, tehát a folyamatok informatikai támogatása a szolgáltatás hatékonyságára, és így az egész vállalat nyereségességére közvetlenül is hatással lehet. Oríay Imre: Befejeződött a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 48. Vándorgyűlése 2001. október 10-12 között Balatonszéplakon a 48. Vándorgyűlést és Kiállítást rendezte meg a MEE. A házigazdák a DÉDÁSZ Rt. és a Geometria Rendszerház volt. A Vándorgyűléssel kapcsolatban jogosan fogalmazódtak meg minősítésként, a legek Vándorgyűlése volt. 42 kiállító, 570 résztvevő 22 plenáris előadás, 57 előadás két párhuzamos szekcióban, két kerek-asztal beszélgetés. Luspay Ödön: A kis- és középfeszültségű kábelszerelvények hazai fejlődése Acikk az Elektrotechnika hasábjain az elmúlt évben a kis- és a középfeszültségű kábelek hazai fejlődésével foglalkozó cikkek folytatásaként e kábelek szerelvényeinek ha2ai fejlődését ismerteti. Rövid áttekintés után a kábelek egyes szerkezeti elemeinek a szerelvényekben történő pótlásának módjaival foglalkozik különféle típusú kábelek esetében és ezekre néhány példát mutat be. Dr. Lelkes András - Dr. Szabó Lóránd: Elektronikus indítású, energiatakarékos szinkron kismotor Egy német cégnél kifejlesztettünk egy újfajta szinkron kismotort, ami az árnyékolt pólusú szellőzőmotorok energiatakarékos kiváltására készült. Ezzel a motorral az energiafelvételt 60%-al, a motorveszteségeket ca. 88%-kal lehet csökkenteni. Az új motor egy egyfázisú, állandó mágneses szinkron kismotor, integrált elektronikus indítóáramkörrel.

system is linear. These systems turn non-linear when the switching instants are the function of the system's change of state. Following the introduction of two examples taken from the power electronics, the author deals with the mathematical formulas, and in connectton with the Poincaré section based upon the previous review he shows the Rácz method stability examination. B. Gyimóthy - J. Spala: Business Trend Information Support for the Current Supply Companies by Establishing Tei-hnical Data Store The establishrnents, equipments, devices, apparátus oí the electric network constitute the overwhelming part ol the current suppiiers' hardware. The most important technical tasks of the company jóin to the economic handling of this hardware wealth, in the literal sense of the word ío the development of network, to its operation and maintenance. Of course for performing the tasks - over and above considerable matériái source of power - adequate information is needed too. In case of better and exact information furnish the considerable saving of costs can be reached. For this reason the backing up the processes with informations may inf luence the effectiveness of the supply ad by this directly the profit of the company. /, Oríay: The 48-th Wandering Session of the Hungárián Electrotechnical Association has Ended The 48-th Wandering Session and Exhibition was organized by the HEA at Balatonszéplak between the 10-12-th of October 2001. The hosts were the DÉDÁSZ Co. and the Geometry System House. In connection with the Wandering Session rightly was formulated the qualification: this was the Wandering Session of the mosts. There were 42 exhibitors, 570 participants, 22 plenary lectures, 57 presentations in two parallel sections two round - table discussions. Ö. Luspay: The Domestic Development of L. V. and M. V. Cable Fittings The paper surveys the domestic fitting development of the cables delt with by the author in his papers about the domestic development of L. V. and M. V. cables published last year in the Elektrotechnika periodicai. This recent paper may be regarded as a continuation of said articles. After a short survey the author deals with the substitution methods of constructional parts in the fittings for the most diverse cable types, giving somé examples of these. Dr. A. Lelkes - Dr. L. Szabó: Power Economic Small Syncrtronous Motor with Electronic Starter At a Gerrnan firm we developed a new type synchronous small motor designed for the power economic replacement of shielded-pole fan motors. Using this motor the power consumption may be reduced by 60%, the motor losses by appr. 88%. The new motor is stngle phase, permanent magnet synchronous motor with integrated electronic starter. Gy. Philippovich: Rellability, Availability, Maintainability, Safety. (RAMS) SEE - HEA Conference in Paris at the 7-th of June 2001. The author discloses the summary of somé conference papers.

Philippovich Győző: Megbízhatóság, üzemkészség, karbantarthatóság, bizton- Z U S 3 f f l f f l B n f 3 S S U H Q SEE - MEE Konferencia 2001. június 7. Párizs. Néhány előadás összefoglalóját közli a szerző.

Summary Dr.l. Nagy: Changing Structure, Sectionally Linear, Non-linear Systems The paper deals with systems, where during their function skip-like series of periodic structure changes occure, whíle between two structure changes, switchings the

402

Dr.l. Nagy: Periodisch lineare, nicht lineare Systeme mit veránderlicher Struktur Der Artikel befasst sich damit, in welchen Systemen wáhrend des Betriebs sprunghafle, periodische Strukturveránderungs - Serien entstehen. Und in welchen innerhalb von zwei Strukturveránderungen das System linear bleibt. Diese Systeme werden dann nicht iinear, wenn die Schaltzeiten Funktionen des Systemzustandes sind. Nach der Prásentation von zwei Beispielen aus der Leistungselektronik erfolgt derén mathematische Ableitung, dann, in Beziehung zum Poincaré-Abschnitt wird auf Grund der ersten Publikation basierend die Rácz - Stabilitátsprüfung dargestellt.

ELEKTROTECHNIKA

B. Gyimóthy - J. Spala: Informatische Unterstützung der Gescháttsprozesse von EVU-s durch Schaftung einer Technischen Datenbasis Der überwiegende Teil des Instrumentenbestandes der EVU-s bilden das elektrische Netz, dessen Anlagen, Einrichtungen und Geráte. Die wichtigsten technischen Aufgaben des Unternehmens sind auch mit dem ökonomischen Wiríschaften dieses Instrumentenbestandes verbunden - konkreter mit der Netzentwicklung, Inbetriebund Instandhaltung. Zur Ouchführung dieser Aufgaben sind - selbstverstándlich ausser bedeutender finanzieller Quellén - auch entsprechende Informationen erforderlich. Durch bessere und prázisere Informationen kann eine bedeutende Einsparung erfolgen. Durch informatische Unterstützung der Prozesse kann die Effektivitát der Dienstleistungen und somit dör Gewinn des ganzen Unternehmens direkt beeinf lusst werden. /. Orlay: Abschluss der 46. MEE-Wanderversammlung Der Ungarische Elektrotechnische Vérein (MEE) organisierte vom 10. -12. Október 2001 in Balatonszéplak die 48. Wanderversammlung und Aussteliung. Gastgeber waren die DÉDÁSZ AG und das Systemhaus Geometria. Es war die allerbeste Wanderversammlung seit Beginn: 42 Aussteller, 570 Teilnehmer, 22 Plenarvoriesungen, 57 Vorlesungen in zwei parallelen Sektionen, 2 Rundtisch Gespráche. Ö. Luspay: Ungarische Entwicklung von Klein- und Mittelspannungs Kabelarmaturen Dieser Artikel ist die Fortsetzung des im Vorjahr in der "Elektrotechnika" veröffentíichten Artikels Ungarische Entwicklung von Klein- und Mittelspannungskabeln. Nun wird die Entwicklung der Kabelarmaturen besprochen. Nach kurzem Überblick bescháftigt sich der Artikel mit den einzelnen Strukturelementen der Kábel, mit Austauschmethoden in den Armaturen und zeígt einige Beispiele an verschiedenen Kabeltypen. Dr. A. Lelkes - Dr. L Szabó: Energiesparende Synchronkleinmotoren mit elektron ischem Anlasser Bei einem deutschen Unternehmen wurde ein neuartiger Synchronkleinmotor entwickelt, der durch Auslösung abgeschirmter Poi-Entlüftermotoren energiesparend wurde. Mit diesem Motor kann die Energieaufnahme um 60%, der Motorverlust um ca. 88% verringert werden. Der neue Motor ist ein Einphasen-Permanent- Magnet- Synchronkleinmotor mit elektronischem Anlassstromkreis. Gy. Philippovich; Zuverlassigkeit, Betriebsbereitschaft, Wartbarkeit, Sicherheit (RAMS) SEE - MEE - Konferenz am 7. Juni 2001 in Paris. Der Autor veröffentlicht einige Zusammenfassungen der Vorlesungen.

2001. 94. évfolyam 12. szám

403

Automatizálás és számítástechnika

Változó struktúrájú, szakaszosan lineáris nemlineáris rendszerek1 Dr. Nagy István

Bevezetés Jelen közlemény egyrészt folytatása a korábban már megjelent első cikknek [1], másrészt egy összesen négy cikkből álló sorozat második tagja. Célja elsősorban az ezt követő további két cikk elméleti alapjainak összefoglalása. A cikkek témáinak a kiválasztásában a rendező szempont a teljesítményelektronikai alkalmazhatóság volt. A jelentősebb példák mindegyike a teljesítmény elektronika köréből való. Mindez nem jelenti azt, hogy a leírtak alkalmazhatósága a teljesítményelektronikára korlátozódna. A megfontolások, tárgykörök nagy része ennél sokkal általánosabb érvényű. A cikksorozat fő célja a nemlineáris dinamikus rendszerek, és ezen belül az ebbe az osztályba tartozó teljesítményelektronikai rendszerek korszerű vizsgálati módszereinek a bemutatása. A vizsgálatok pld. az esetlegesen nagy számú egyensúlyi állapot meghatározására, stabilitásra, szubharmonikus generálásra, kaotikus állapot kimutatására stb. vonatkoznak. A műszaki megoldások jelentős részében a rendszer struktúrája változik. Ezen osztályon belül vannak olyanok, amelyeknél a struktúraváltás ugrásszerű, periodikus, és a változások között a rendszer lineáris, vagyis szakaszosan lineáris. Ilyenekkel találkozunk a digitális elektronikában, teljesítményelektronikában, a mozgásszabályozásban. Ezek a rendszerek lineárisak maradnak, ha az ugrásszerűen, sorozatban bekövetkező és struktúraváltást előidéző kapcsolásoknak az időpontjai a rendszer folyamataitól függetlenek, Akapcsolások periodikusan ismétlődhetnek. A rendszerek azonban nemlineárissá válhatnak, ha a kapcsolási időpontok a rendszer állapotváltozóinak a függvényei. Ezeket hívjuk változó struktúrájú, szakaszosan lineáris, nemlineáris [variable structured — piecewise linear, nonlinear systems (VS-PLNS)] rendszereknek, amelyekkel például a teljesítményelektronikában és a mozgásszabályozásokban találkozhatunk. Az ilyen rendszerekben az általános struktúraváltások sorozatát a 2.1 ábra mutatja2. Egy periódus n számú alperiódusra bomlik. Olyan rendszerekről lesz a későbbiekben szó, amelyekben minden alperiódusban valamely fizikai folyamatnak ugyanaz a változata zajlik le a rendszernek ugyanolyan struktúrájú részében, mint az összes többi alperiódusban, csak éppen a rendszerelemek és állapotváltozók részben vagy egészben mások. Ez azt jelenti, hogy mindegyik alperióduson belül összesen m számú, egymást követő struktúrasorozat mindegyik tagja, például a A-adik tagja azonos felépítésű a többi £-adik taggal. Az egyes struktúrák fennállásának ideje x\... zk... z,„. A struktúraváltások időpontjai, például az 1 -es, illetve a2-es aíperiódusban a &-adík szakasz kezdetén /{",, illetve /£', míg a &-adik szakasz végén t^, illetve tf®. Az x állapot-

Dr. Nagy István okl. villamosmérnök, a műszaki tudomány doktora, MTA tagja, MEE tagja Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék, 1111 Budapest, Budafoki út 8. F. II. Mf. Tel.: O6-1-463-1I-65, fax: 06-1-463-31-63, e-mail: [email protected] MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (SZTAKI)

404

változó vektor ugyancsak az l-es, illetve a 2-es alperiódusban a k-adik szakasz kezdetén xj_,, illetve Xy®v és a A-adik szakasz végén xk , illetve xk'. A leírt típusú rendszerekkel és folyamatokkal legtöbbször olyan esetekben találkozunk, amelyekben a rendszert periodikusan gerjesztjük. A struktúraváltások periodicitása és a folyamat p e r i o d i c i t á s a i l y e n k o r m e g e g y e z n e k . (A rendszer nemlinearitása miatt szubharmonikus folyamat is felléphet, amikor is a struktúraváltások és a rendszerben lejátszódó folyamatok periodicitása különválik. Sőt, kaotikus folyamat is bekövetkezhet. E folyamatokat a 2. fejezetben kizárjuk a vizsgálati körünkből.)

2. Szakaszosan lineáris rendszerek a teljesítmény elektronikában Ezen a helyen indokolt két egyszerű példát bemutatni a VS-PLNS esetek köréből. Mind a két példa a teljesítményelektronika területéről való. Az első a jól ismert vR, vs, vT szimmetrikus háromfázisú feszültséggel táplált, háromfázisú vezérelt hídkapcsolás (2.2a ábra). Szóljunk ezen a helyen csak a legegyszerűbb alkalmazásról, az egyenirányításról, állandósult állapotról és ezen belül is arról az esetről, amelyikben egy alperióduson belül csak két struktúra-konfiguráció található (m-2). Most a tápfeszültség egy teljes periódusához a struktúraváltás-sorozatnak is egy teljes periódusa tartozik, amelyben összesen hat alperiódus található. Mindegyik alperiódusban megtalálható először az l-es áramkör (2.2b ábra), majd azt követi a 2-es áramkör (2.2c ábra). Az l-es áramkör esetében vagy a P pozitív, vagy az N negatív oldalon zajlik két vezérelt kapcsoló között áram-kommutáció. A 2-es áramkör változatban mind a P, mind az N oldalon csak egy vezérelt kapcsoló vezet áramot. A 2.1 táblázat mutatja, hogy az l-es és a 2-es áramkör a, b, c, dés e kapcsaihoz, illetve az F, G és //vezérelt kapcsolóihoz a háromfázisú hídkapcsolás (2.2a ábra) mely kapcsai, illetve bekapcsolt vezérelt kapcsolói tartoznak az egyes alperiódusokban. A háromfázisú hídkapcsolásban az összes többi vezérelt kapcsoló kikapcsolt állapotban van. Az alperiódusokban a struktúrák ismétlődése miatt az egymásnak megfelelő változók időbeli lefolyása is ismétlődik, vagy negatív előjellel ismétlődik. Ez követhető a 2.3 ábra és a 2.2 táblázat alapján az első két alperiódusban. A második, már kevésbé ismert példa egy rezonáns, kétcsatornás DC-DC konverter (2.4 ábra), amelynek két bemenő (vip, vin) és két kimenő (vop, voll) feszültsége van. Most is állandósult állapotot tételezzünk fel, továbbá szaggatott áramvezetésre szorítkozunk. A legfontosabb időfüggvények a 2.5 ábrán láthatók. A vezérelt kapcsolók közül az Sp-t az w/ = 0, az Sn kapcsolót az 1 -es alperiódus végén, az

1 A cikksorozat anyaga a szerző 1999. március 24-én megtartott Akadémiai székfoglaló előadása kapcsán hangzott el. 2 Képletekben, ábrákban az első szám a cikksorozat cikkeinek sorszáma.

ELEKTROTECHNIKA


(2)

(»)

J*>

00

M

O)

(n)

M

X

0

t? r <« r (2) 'm-l

-*

A)

2s

m Subperiod /

configuration series —

•M-

m

Subperiod 2

Subperiod n

-x

/J

One period 2.1. ábra: Struktúraváltozások sorozata

T—r /*, Af A, —Q-^-JOTöW»— 1

|w

7*

Circuit

—(^>—^-TÍOTWn

Subperiod

clrcult 1

2.3. ábra: Háromfázisú hídkapcsolás idő függ vényei

circult 2

2.1. láblázat: Az l-es és a 2-es struktúrák kapcsainak csatlakozási módja a háromfázisú hídkapcsolás kapcsaihoz.

H

Terminals Switches * -—ÍTTORRT"—i

a

b c d

c «—rfflRRRp—

b.)

c.)

2.2. ábra: Háromfázisú hídkapcsolás (a ábra). Az alperiódus l-es (b ábra) és a 2-es (c ábra) struktúrája (áramköre)

(0/ • K,TS I 2 időpontban kapcsoljuk be. A bekapcsolástól kezdődően a v,p (illetve a vín) csatlakozó kapcsaiból az Sp—Lp—vop—C pozitív (illetve az Sa—L„—von—C negatív) csatornában iip (illetve (,„) szinuszos áramimpulzus folyik (2.5 a ábra), amely a C kapcsolt kapacitás vc feszültségét vc„ értékről átpolározza vcp-re (illetve vc/,-rŐl átlendíti vcn-re) (2.5b ábra). Az ap (illetve a n ) szögre a vc feszültség eléri a vip (illetve a v^ < 0) értéket. (vip = lv/nl). A Dcp (illetve a Dcn) diódafeszültség zérus értékre csökken a megelőző záró irányú feszültségről. Az iip (illetve Í,„) áram a vezérelt kapcsolóról átkommutál a diódára. Co kapacitás nagy értéke miatt a v„p (illetve von) feszültséget első közelítésben állandónak véve, az L induktivitás iop (illetve ion) árama lineárisan csökken, és az aep (illetve a„,) szögértékre éri el a


e

F G H

Subperiod 1 Circuit 1 2 R R S T T P P N N Rp Kp Tn Sp -

Subperio'd 6 Circuit 1 2 5 S T R R N N P P

Subperiod 2 Circuit 1 2 T T R S S N N P P Tn Tn SP

sTn

S

? -

sKpn

n

-

Rp

2.2. táblázat: Idöfüggvények megnevezései az els(i kél alperiődusban a 2.3 ábra alapján

Subperiod 1 Circuit 1

2

Va

VR

Vb

Subperiod 2 Circuit 1

2

VR

VT

VT

vs

VT

VR

Vc

VT

-

vs

vs -

Vgh

VpN

VpN

VNP

VNP

405


\ 'on

a./ Circuit SubpericK

in 2.4. dfcro.-Rezonáns DC-DC konverter (L =L -L C ~C =C ) p

n

op

011

<J

zérus értéket. A Ts ideig tartó (2.5b ábra) periódus alatt két alperiódus van, és mindegyikben három struktúra. Az ismétlődő három struktúrát a 2.6 ábra mutatja. A 2.6 ábra elemeinek a megfeleltetése a DC-DC konverter éppen aktív kapcsolási elemeihez a 2.3 táblázatból látszik. A példák módot adnak az általánosításra, vagyis visszatérhetünk az általános esethez. A rendszerből elhatárolható m struktúra, amelyek egymás után aktivizálódnak az első alperiódusban (2.7 ábra). A következő alperiódusok mindegyikében ugyanolyan struktúrasorozatokon játszódnak le a folyamatok, mint az első alperiódusban. A különbség csak annyi, hogy a rendszernek részben vagy egészben más-más részeiben zajlanak le periodikus folyamat esetében ugyanolyan változások, mint amelyek az első alperiódusban, ámde alperiódusonként részben vagy maradéktalanul más változók a szereplők. Nem szükséges tehát periodikus állandósult állapotban az alperiódusonként egymás után bekapcsolódó újabb és újabb struktúrarészekre és azok változásaira új egyenleteket felírni és azokat megoldani. Ehelyett valamennyi alperiódus folyamatát egyetlen, például a legelső alperiódushoz tartozó struktúrasorozaton és azok változóival lehet vizsgálni. A (k~] )-edik alperiódus végén kiadódó állapotváltozó x^d^^xîtj"^) vektort megfelelő transzformációval vissza kell transzformálni a fc-adik alperiódus kezdetére. Az így kapott x^' i^k))=xik\^k}) állapotváltozó vektorral, valamint ugyanezzel a struktűrasorozattal és egyenletekkel lehet számolni a £-adik alperiódusban is, mint amelyekkel a (it-l)-edik alperiódusban.

Matematikai háttér [2,3,4] Valamennyi alperiódusban a &-adik struktúra ugyanaz. Ameddig a struktúra változatlan, a rendszer lineáris (szakaszosan lineáris). A rendszer viselkedését leíró lineáris állapotegyenlet a k-adik szakaszban: vk ~^=Akx + B,,u

(2.1)

és a (&+l)-edik szakaszban: - dx- dt

(2.2)

Ahol a £-adik szakaszban x a rendszer állapotváltozó vektora, A& Bjc rendszermátrixok, u a gerjesztő jelek vektora. Az egyszerűség kedvéért az alperiódusokra utaló felső, zárójelbe tett indexet el406

2.5, ífÍjru/Rezonáns DC-DC konverter idöfüggvényei 2.3. táblázat: Az 1, 2 és 3 áramkörök {2.6 ábra) megfeleltetése a DC-DC konverter éppen aktív kapcsolási részeinek az 1, 2 és 3 alperiódus-szakaszokban

m= 5 Lx L2 Dl Dl Col Co2

Subperiod 1 Circuit 1 2 3

Subperiod 2 Circuit 1 Sn

2

sn

3 -

sP

sP

-

Ln Den

-

DCP -

Lp Dep Csőn

-

-

COp

CoTV

Con

Oon

Cop

Cop

Oop

-

Dcn

hagytuk (2.1 ábra). A szakaszhatárokon, például a t = tk időpontban a sebességvektor ugrásszerűen megváltozik: A (2.3) v*=ÍW ( *-ÍW Avt mint egy „impulzuserő" hat a rendszerre, és a rendszer trajektóriájának az irányát az állapottérben ugrásszerűen változtatja meg. Az (2.1) állapotegyenlet megoldása ismert. Az x állapotvektor értéke a k-adik szakasz végén

x(tk)=xpt

+

e6'"[x(tk_])-xpt],

(2.4)

ahol Xpt a partikuláris megoldás a jfe-adik szakaszban, x(tk.\) az állapotvektor értéke a &-adik szakasz kezdetén a / = tk_i időpontban. A homogén egyenlet megoldásához a W t (T)=C A t

(2.5)

súlyfüggvény-mátrix ismerete szükséges. Ismerve az Xa (í0) állapotvektor értékét az alperiódus kezdetén, szakaszról szakaszra haladva kiszámíthatjuk az Xj„ (rm) állapotvektorértékét az alperiódus végén (2.1 ábra). A vezérlőjelek, a struktúrák és a gerjesztő jelek ismétlődése miatt az állapotvektomak az /-edik alperiódus elején és végén felvett értéke között egy £ periodicitási mátrix teremt kapcsolatot állandósult állapotban:

x(O=Px(í0)

(2.6a)

vagy ELEKTROTECHNIKA


iV)a.) Circuit 1

s

•rfV>

Subpcriod 1 Subperiod 2

Subperíod n

-ÍV)-

One period

-/'(
2.7. ábra: Az alperiódusok mindegyikében ugyanolyan siruktúrasorozat aklivizálódik, mint az első alperiódusban

-TTOTOK

4. Stabilitásvizsgálat [5, 2,3, 4] 'ol

Load 'o2

b.) Circuit 2 * j

c) Circuit 3 2.6. ábra: A1 periódusokon belüli áramkörök a DC-DC konverterben

x(to)=P x(O,

(2.6b)

ahola£elemei 1,-1 és 0 értékűek a vizsgált rendszertől függő elrendezésben. [A felső zárójelbe tett (i) indexet elhagytuk]. £ módot nyújt arra, hogy az állapotváltozó i-edik alperiódus végén felvett értékét visszaszámítsuk az i-edik alperiódus kezdetére [(2.6) egyenlet], abban az értelemben, hogy az (/+l)-edik alperiódust is ugyanazon a struktúrasorozaton és állapotváltozókkal vizsgáljuk, mint az i-edik alperiódusban. Az állapotváltozók száma csökkenhet periodikus állapotban. Ki kell választani az alperióduson belüli struktúrasorozatból azt, amelyikben az egyidejűleg energiatárolást végző, független energiatárolók száma maximális. Az állapotváltozók száma erre a számra redukálható. A módszer kiterjeszthető átmeneti állapot vizsgálatára is. Ilyenkor is csökkenhet az állapotváltozók száma arra az értékre, amely az egész rendszeren belül egyidejűleg energiatárolást végző, független energiatárolók maximális számával egyenlő.


A periodikus gerjesztés, vezérlés és az így fellépő periodikus struktúrasorozat eredményeképpen a rendszer trajektóriája periodikus lehet az állapottérben állandósult állapotban, vagyis a rendszer határciklusba kerülhet. A stabilitásvizsgálat elvben 3. pontban leírtakra alapozva végezhető. A gondot az okozza, hogy ha kismértékben kimozdítjuk a trajektóriát a határciklusból, a tk kapcsolási időpontok és a T* időtartamok kismértékben megváltoznak. Így az egyes szakaszokra korábban meghatározott xk értékek, és a Wk(*k) súlyfüggvény-mátrixok közvetlenül nem használhatók. Kis változások esetén mód van azonban változatlan tk kapcsolási időpontokkal és így változatlan xk időtartamokkal, vagyis az eredeti Wk(ik) súlyfüggvény-mátrixokkal számolni (Rácz-módszer [2,3])- A módszer a 2.8 ábra alapján érthető meg. A rendszer trajektóriája a kis változást megelőzően a határciklusban az állapottérben a kapcsolási hiperfelületet a tk időpontban, a P(tk) pontban éri el. A kapcsolás eredményeképpen a trajektória sebességvektora (iránya) ugrásszerűen megváltozik [folytonos vonal, (2.3) egyenlet]. Az állapotváltozó vektor At megváltozása miatt azonban a trajektória új nyomvonalat követ (szaggatott vonal). A trajektória a tk időpontban a P\ pontot éri el. Az állapotváltozó vektor megváltozása P^ (tk)P(tk) = Axjt^d (tk)- A trajektória a kapcsolási hiperfelületet a (^ + Aí() időpontban a P2 pontban éri el. A P\ és P2 pontok közötti „távolság" P2(tt + Atll)Pl(tk)=vk:endAtt, aholv*ie,((i a sebességvektor értéke a k szakasz végén. Az állapotváltozó vektor megváltozása a kapcsolási hiperfelületen P2(tk + Atk)P(tk) =Axk(tk + Átk). Akapcsolás után a sebességvektor értéke a ( & + l ) szakasz kezdetén Xfc+i, M* A rendszer egyes szakaszokon belüli linearitása miatt mód van arra, hogy a trajektória P2(tk+Aí*) pontját visszavetítsük a tk időpontra olyan módon, hogy a'trajektória (Jfc+1) kezdeti szakaszát negatív idők irányában a Yk+uian sebességvektor segítségével kiterjesztjük. így jutunk el a P^(tk) pontba, amelynek távolsága a P2 ponttól P3(tk )P2(ík + A í É ) = - Vi+i, mr, Aft. Ily módon lehetőség van az állapotváltozó vektor virtuális megváltozásának P3(tk)P(tk) = Aí*+i uun ('*) értékének a meghatározására, amely csak matematikai absztrakció, és arra szolgál, hogy a (fc-f-l)-edik szakaszban a trajektória változatlanul a tk időpontból induljon. Határozzuk meg a tk időpontban fennálló kapcsolatot a Axt^ (tk) és a A&+1j mn (tt) állapotváltozó vektorok kis változásai között. A P-P\~P2 „háromszög'' -bői az állapotváltozó vektor k-adik szakasz végén fennálló tényleges megváltozása A&^/í+Aít) = &Xk,eJjk) + üfeOTdAfc.

(2.7) 407

Automatizálás és számítástechnika A (2.6) szerint számítsuk vissza As,„+i,jrím (í,„)-et az (í+l)-edik alperiódus kezdetére (2.7 ábra):

switching hypersurface i

A*oO=rt4£o(4°) -ateíff 1 ).

(2-15)

A 4" kezdő időponttól kezdve /-szer alkalmazva (2.15)-öt Ajtu^*)

Ax 0 (O = Âío(lf) = (2&£ 6 )Ax 0 (C). í

PJt$&tj t

A rendszerünk vizsgálatát visszavezettük az [ 1 ] cikk Határciklusok című pontjában leírtakra [lásd (1.15) és (1.16) egyenleteket]. A rendszer stabilitásának a feltétele tehát

2.& ábra: Változatlan kapcsolási időpontokkal történő számítás elve

A* < 1

Axicéat&tk+Atk) természetesen egyben az állapotváltozó vektor tényleges megváltozása a (&+l)-edik szakasz kezdetén, vagyis A P-P2~Pj, „háromszög"-bői az állapotváltozó vektor f* időre visszaszámított megváltozása: AXk+Lstartitk) = &&,end(tk + Afo) - V*+lW^t-

(2.8)

A két utolsó összefüggésből (2.9) Legtöbbször az egyik állapotról a másikra való átkapcsolásnak az a feltétele, hogy az állapotváltozó vektor egyik komponense s így annak megváltozása is zérus legyen. Akapcsolási feltétel tehát (2.7)-ből ^ A r ^ d í r i + A í ^ j*[Axlt,c,Ui(ít) + v*,^ Mk] = 0

(2.10)

ahol s* vektor választja ki a kapcsolást előidéző állapotváltozó komponenst. Az utolsó egyenletből Art-t kifejezve és (2.9)-be helyettesítve, megkapjuk a keresett összefüggést: Aí*tU*rf('*)

=

4.

_

A

í*^('*)=VtAxt,fllí(ít), (2.11)

ahol / az egységmátrix, V& a váltómátrix, amely a /* időponthoz tartozó hxk,emfok) valóságos állapotvektorváltozást átváltja ugyancsak a tk időponthoz tartozó AXÍ +1I sian(h) fiktív állapotvektor-változásba. (2.4) és (2.5) alapján kis változásokra (2.12) Az utolsó két egyenletből Aihu™ (f*) = VkW.k (*,) Ax U M r ( (;,_,).

(2.13)

A Vj, váltómátrix és a W& súlyfüggvény-mátrix 'segítségével kapcsolatot lehet teremteni a k-adik és a (&+l)-edik szakaszban az állapotváltozó vektorok kis megváltozásainak a kezdeti értékei között a fin és a tk változatlan időpontokban. Ne felejtsük, hogy &Xkî,SIarl(ík) és &&k.otm fei) fiktív értékek, hiszen például a (í:+l)-edik szakasz kezdetén az állapotváltozó megváltozása Axi+ipí((,„(íi+ Aík), és nem AÍA+I,.trónig)! Alkalmazzuk (2.13)-at kaszkádban egy egész alperiódusra.

.•.V,E,(T 1 )Ax 0 (/ 0 )=yA í o (r 0 )

408

(2.16)

(2.14)

(2.17)

A rendszer akkor stabilis, ha a Z mátrix valamennyi sajátértéke az egységsugarú körön belül található.

Összefoglalás A cikkben azokról a rendszerekről volt szó, amelyekben működésük során ugrásszerű, periodikus struktúraváltás sorozatok alakulnak ki, és amelyekben két struktúraváltás, kapcsolás között a rendszer lineáris. E rendszerek akkor válnak nemlineárissá, ha a kapcsolási időpontok a rendszer állapotváltozónak függvényei. A teljesítményelektronikából vett két példa bemutatását követően a matematikai leírás, majd a Poincaré metszettel kapcsolatban az első közleményben mondottakra alapozott Rácz-féle stabilitás vizsgálat ismertetésére került sor.

Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Sütő Zoltán volt és Dranga Oktávián, Hamar János jelenlegi doktoranduszaimnak és Zabán Károly kollégámnak, akik a cikksorozat elkészítésében különböző módon segítségemre voltak. Köszönetemet kell kifejeznem az OTKA (T029026) és a Magyar Tudományos Akadémia Támogatott Kutatóhelyek Irodájának támogatásáért. Irodalomjegyzék [1] I. Nagy, „Nemlineáris teljesítmény elektronikai rendszerek dinamikája," Elektrotechnika, 2000, 93 évfolyam, 12. szám [2] I. Rácz, J. Borka, K. Lupán, and D. Miklós, „Quasiperíodic dynamic behaviour of piecewise linear multiparameter systems," Periodica Polytechnica, vol. 13, no. 3, pp. 205-219, 1969. [3] I. Rácz, „Tirisztoros kapcsolások szabályozástechnikai elmélete," Elektrotechnika, pp. 215-218, 1973. [4] F. Csáki, Fejezetek a szabályozástechnikáról, állapotegyenletek. Műszaki Könyvkiadó, 1973. [5] R. C. Hilborn, Chaos and Nonlinear Dynamics: An Introduction for Scientists and Engineers. New York, USA: Oxford University Press, 1994. [6] H. O. Peitgen, H Jürgens, and D. Saupe, Chaos and Fractals. New York, USA: Springer Verlag, 1992. [7] I. Nagy, O. Dranga, and E. Masada, "Study of subharmonic generation in a high frequency time-sharing inverter, " The Transactions of The Institute ofElectrical Engineers of Japán, Apublication oflndustry Applications Society, vol. 120-D, pp. 574-580, Apr. 2000. [8] I. Nagy, P. Korondi, Z. Vranyecz, and E. Masada, „Ratio control of two de power flows in a new resonant converter family," in IPEMC97, vol. 2, (Hangzhou, China), pp. 609-614, Nov. 3-6,1997.

ELEKTROTECHNIKA

Informatika

Áramszolgáltató vállalatok üzleti folyamatainak informatikai támogatása Műszaki Adattár létrehozásával Gyimóthy Béla, Spala János Az áramszolgáltató vállalatoknál egyes üzleti folyamatok informatikai támogatása egyáltalában nem új keletű dolog. Lokális, egymástól elszigetelt rendszerek már igen régóta léteznek. E rendszerek továbbfejlesztésének, összekapcsolásának, integrálásának azonban korábban hardver, később pedig főleg szoftver akadályai voltak. Nagyon sokáig alapvető szempontnak számított a nagygép-kisgép dilemma. Később pedig - sőt sok esetben még ma is - fő kérdésként fogalmazódik meg az alkalmazott adatbázis-kezelő, térinformatikai, vagy felhasználói szoftverrendszer. Ma már ezen a szemléleten mindenképpen túl kell lépni, és elsősorban a támogatni kívánt üzleti folyamatot kell az informatikai fejlesztések fókuszába, helyezni. Az áramszolgáltatók eszközkészletének túlnyomó hányadát magának a villamos hálózatnak a létesítményei, berendezései és készülékei alkotják. A vállalat legfontosabb műszaki feladatai is ezen eszközvagyonnal való gazdálkodáshoz - konkrétan a hálózat fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez és fenntartásához - kapcsolódnak. A feladatok végrehajtásához - természetesen a jelentó's anyagi erőforrások mellett megfelelő információkra is szükség van. Jobb és pontosabb információellátás esetén a ráfordítások számottevő megtakarítása érhető el, tehát a folyamatok informatikai támogatása a szolgáltatás hatékonyságára, és így az egész vállalat nyereségességére közvetlenül is hatással lehet. Az információnak azonban ára van, a szó képletes és verbális értelmében egyaránt. Vagyis az informatikai beruházás csak akkor tekinthető rentábilisnak, ha az eredményeként realizálható bevétel-növekedés vagy költségcsökkenés következtében a ráfordítások rövid időn belül megtérülnek. Ez a szemlélet tehát szükségessé teszi a legfontosabb műszaki jellegű üzleti folyamatoknak a részletes elemzését informatikai szempontból, mégpedig annak megállapítása érdekében, hogy a folyamat végrehajtásában pontosan milyen tartalmú és formájú információk vesznek részt, azok hol és milyen formában keletkeznek, szerezhetők be vagy állíthatók elő?

Bevezetés A privatizált áramszolgáltató vállalatok folyamatosan készülnek a liberalizált piackörnyezet feltételeinek megfelelő üzleti stratégia kialakítására. Ehhez mindenek előtt a költségek racionalizálására, a szolgáltatás hatékonyságának fokozására van szükség. A megoldás első lépéseként a létszámcsökkentés kínálkozott, és valóban, az áramszolgáltató vállalatok szinte mindegyike jelentős létszámleépítéseket hajtott végre az elmúlt években. Ez a létszámcsökkentés még megtehető volt a struktúra átszervezése, az üzleti folyamatok újragondolása és átalakítása nélkül is. A további racionalizálás azonban már nem képzelhető el struktúraátalakítás nélkül. így az áramszolgáltatók rákényszerülnek, hogy a prioritásoknak megfelelően átalakítsák üzleti folyamataikat, és a folyamatokhoz illesszék a vállalat szervezetét. Ma éppen e jelenségnek lehetünk tanúi, amikor az áramszolgáltatók a nagyszámú de kisebb területi szervezeteiket - kirendeltségeiket -

néhány nagyobb régióba centralizálják, az üzemeltetést közös pool-ba helyezett mobil szerelőcsoportok végzik, más tevékenységeket pedig kiadnak külső szervezeteknek. Belátható, hogy a vállalati tevékenység újragondolásának és átszervezésének egyik következménye az üzleti folyamatokra vonatkozó információigény növekedése. Hiszen korábban, a kirendeltségeken dolgozó szerelők reggelente bejártak a napi feladatokéit, átvették a szükséges dokumentációkat az általuk amúgy is igen jól ismert hálózatról, és - mivel többnyire odavalósiak voltak - a helyszíneket is kiválóan ismerték. A régióközpontok üzemi körzete több megyére terjedhet ki, így a közös pool-ban dolgozó szerelök munkaterülete olymértékben megnövekedett, hogy sem a helyismeretükre, sem a hálózat „fejbőli" ismeretére nem támaszkodhatnak. Ezt a hiányt csak a korszerű informatika pótolhatja, tehát végső soron az áramszolgáltatók piaci versenyre való felkészítése hatékony informatikai támogatás nélkül aligha valósítható meg.

Üzleti folyamatok elemzése Az informatikának a mindenkori üzleti folyamatokat kell kiszolgálnia, és ezzel a hangsúly a szervezetről a folyamatokra tevődik át. Az üzleti folyamatok alatt itt természetesen nem csupán a tényleges üzleti tevékenységet értjük, hanem a villamos energia szolgáltatás teljes spektrumát felölelő valamennyi tevékenységet. A műszaki tevékenységek információ ellátását jellemzően elsődlegesen a műszaki informatikai rendszerek végzik. Ezek körét, funkcionalitását és adatigényét pedig a műszaki tevékenységek elemzése alapján kell meghatározni.


Jj|

i-Ji IIIÍP -i

Információ igény meghaUrn7ása

:•

T MSszaki

informatikai

•.

E

Informatikai beruházás költsége alacsony \«

1

o i "C a, \

c o 8 «

••• •«-»

- V Gyimóthy Béta okl.villamosmérnök GEOMETRIA Kft., a MEE tagja Spala János ok].villamosmérnök ÉMASZ Rt., MEE Miskolci szervezel elnöke. Szakmai lektor: Gyurkó István okl.villamosmérnök, a MEE tagja

M u v iki i..|,.,L.l.,l..k

Az informatikának azonban a tényleges támogatás mellett, kimutatható hasznot is kell hoznia. Csak az elvárt eredmények és szükséges ráfordítások együttes mérlegelése alapján hozhatók meg a megfelelő döntések. Az üzleti prioritások figyelem-

ril

Összefoglalás

OS

S

Nem sürgős, de előbb-utóbb ezt is meg kell majd valósítani. Azonnal meg kelt .. 'Xglósitani!

magas Talán egyszer majd erre is sor kerülhet, ha egyáltalán... Fontos, de gondosan meg kell vizsgálni a megtérülést.

409

informatika bevételével tehát mindenek előtt meg kell határozni az informatikai beruházások sorrendjét és ütemét: Nyilvánvaló, hogy az elsődleges üzleti szempontokat támogató, de csekély ráfordítással megvalósítható informatikai alkalmazásokat sürgősen be kell vezetni. Az ugyancsak fontos, de magasabb beruházási költségekkel járó informatikai fejlesztések esetén viszont gondosan meg kell vizsgálni a megtérülést. A „ha már lúd - legyen kövér" elv helyett, inkább a takarékosabb de egyúttal hatékonyabb megoldásokat kell előnyben részesíteni. Ugyanakkor a támogatandó folyamatok köre és tartalma gyakorta változik, és a mindenkori üzleti prioritások is más-más tevékenységekre helyezik a hangsúlyt, más-más folyamatok számára biztosítanak aktualitást. Például a közeljövőben olyan új - eddig ismeretlen üzleti folyamatok is bekapcsolódhatnak, amelyek a liberalizált szolgáltatással kapcsolatos hálózat-használati elszámolásokat hivatottak intézni az egyes áramszolgáltató vállalatok között. Mivel ehhez nem csupán a betáplált és fogyasztott villamos energia mennyiségek, hanem a hálózati veszteségek, illetve az ebből adódó költségterhek pontos ismerete is szükséges, a hálózat naprakész műszaki nyilvántartása nagymértékben felértékelődik. A hálózathasználat és a szolgáltatás liberalizálása tehát nemcsak hogy új követelményeket támaszt a műszaki informatikával szemben, de jelentős prioritást is biztosít a műszaki informatikai fejlesztések számára, hiszen az elszámolások pontossága, az üzemeltetéssel és fenntartással kapcsolatos arányos ráfordítások ismerete és érvényesítése az áramszolgáltató vállalatok alapvető anyagi érdeke, Az igények felmérése során tehát az üzleti folyamatokból kell kiindulni. A folyamatokat a BPR (Business Process Reengineering) módszerével és eszköztárával elemezhetjük, illetve optimalizálhatjuk. Eszerint egy üzleti folyamat tevékenységek sorozatából tevődik össze. A tevékenységek logikailag összetartozó illetve együtt kezelhető csoportjai, alfolyamatokat alkotnak. A teljes folyamatot tehát elemi tevékenységek és alfolyamatok hierarchikus láncolatával modellezhetjük. Az alábbi ábra egy eseményvezérelt folyamat egyetlen elemi tevékenységének tipikus logikai sémáját mutatja: A tevékenységet egy esemény indítja el, és mindenkor valamely szervezeti egység hajtja végre. Mindehhez pedig anyagra, erőforrásra és - nem utolsó sorban információra van szüksége. Az esemény bármi lehet, akár egy konkrét munkamegrendelés, akár például egy előző tevékenység vagy alfolyamat eredményes befejezése.

mációkat használnak fel, és a végrehajtás során milyen új adatok illetve információk keletkeznek. Ha az eredményeket táblázatos formában összesítjük, nyilvánvalóvá válik, hogy számos tevékenység részben vagy egészében azonos információkra támaszkodik. Ez a módszer tehát segít kiszűrni a felesleges redundanciát. Az ábra természetesen csak egy elvi megoldást kínál az információk rendszerezéséhez. Adattípusok B

A 1

igényel

2 3

D

igényel

szolgáltat

szolgáttat igénye!

4 5

C

igényel

szolgáltat

igényel

igényel

szolgáltat

igényel

Egyes üzleti folyamatok teljes egészében egyetlen szervezeti egységen belül zajlanak. Ezeket belső folyamatoknak nevezzük. Egyebek között ilyen például az üzemirányítás. Mivel itt az információáramlás egyetlen szervezeti egységen belül történik, ezért hajlamosak vagyunk azt egy zárt infor-matikai egységként kezelni. Pedig a folyamatban számos olyan információ keletkezik, amelyre más folyamatoknak múlhatatlanul szüksége lenne. (Gondoljunk csak például a tervezéshez nélkülözhetetlen terhelésmérési adatokra.) Más műszaki folyamatok viszont több szervezeti egységet is érintenek. Ezeket keresztfunkciós folyamatoknak nevezzük. Itt már az egyes szervezeti egységek között konkrét információátadásra, adat-cserére is sor kerül, és így nem csupán az adatok tartalmának de formájának, azaz az átadás módjának, a pontos meghatározására is szükség van (pl. hibaelhárítási munkamegrendelés, stb.). Szervezeti egységek Opcionális tevékenység

Szervezeti egység

Esemény V

Műszaki adattár

Tevékenység Eredmény tároló Információ Minden tevékenység tehát igényel információt és szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás lehet a tevékenység eredménye, de lehet annak csupán egy mellékterméke is. A legfontosabb feladat annak a megállapítása, hogy az egyes tevékenységek pontosan milyen adatokat, infor-

410

A fentieket összefoglalva tehát kimondhatjuk, hogy a műszaki folyamatok informatikai támogatásához alapvetően szükség van egy egységes műszaki adat- és dokumentációkezelő rendszer (műszaki adattár) kialakítására, ami nem más, mint a legkülönfélébb forrásokból származó és rendelkezésre álló adatoknak illetve információknak olyan rendszerbe foglalása, amely egyfelől kizárja a redundanciát és inkonzisztenciát eredményező többszörös adatgyűjtést, másfelől biztosítja az információk hatékony és gazdaságos felhasználását az áramszolgáltatói feladatok ellátásához. Az egyes üzleti folyamatokat általában speciális, a kívánt cél elérése érdekében kifejlesztett informatikai rendszerekkel támogatják. Ezen informatikai rendszerek mindegyike általában saját adatbázissal (is) rendelkezik, de egyikük sem nélkülözheti azokat a műszaki információkat, amelyek a villamos hálózat felépítését, létesítményeit és berendezéseit leírják. A műszaki információknak egy közös műszaki adattárban való elhelyezése tehát azért is célszerű, mert az egyben a

ELEKTROTECHNIKA

Informatika különféle informatikai rendszerek között integráció szerepét is betöltheti. Az áramszolgáltatók műszaki tevékenységeit magukban foglaló alapvető üzleti folyamatok hagyományosan a következők:

A műszaki adattár építőkövei, alapegységei a műszaki objektumok. Műszaki objektum lehet egy létesítmény, berendezés, készülék, vagy a készüléknek egy alkatrésze illetve szerelvénye is. Az objektumok közötti bonyolult hierarchikus kapcsolatrendszert az adatmodell írja le, ami egyben a hálózat műszaki felépítését is tükrözi. Egy műszaki objektum jellemző adatait, attribútumait többféle szempont alapján is összegyűjtheti ük vagy csoportosíthatjuk. Ezeket komponenseknek nevezzük. A komponensek tehát az objektum adatainak egyfajta célirányos csoportosítását jelentik, azaz a műszaki objektumok komponensei lényegében az objektumok releváns adatai az adott üzleti folyamat tükrében.

Műszaki objektum komponensei

rérlnformaliK* Hálózati topológia, topográfia Alaptérképek, OfOmvonBl-, hossz-szelvény és sómarajiok Raaittr képek

l

MOttaMgaidaságl Isttáriés katalógus adatok Gyértóiés beépítési (létesítési) adatok Műszaki Ookumontációk

i

Oieml mérések Haláiaü mérések idősoros fld.if.ii Kapcsolásállapotok

! Állag és állapot Létesítés is karbantartás időpontjai Műszaki Állapot és állag adatok Korróziós és egyéb vizsgálatok

i

ElazimoUal Butáplálási és fogyasztásmérést idatok Znérgtg-mérieg

1

Hilóiatí

eseménye* Műszaki te/elüntések nem tervezett hálózati események SzolgéHatés kimaradás és karesaményatt

Aredundancia elkerülése érdekében egy komponens természetesen több üzleti folyamathoz is kapcsolódhat, illetve egy üzleti folyamatot több komponens is támogathat információkkal. Egyetlen műszaki objektumnak beszélhetünk például: térinformatikai, műszaki-gazdasági, mérési, állapot vagy esemény, stb. komponenseiről. Az objektum-orientált műszaki adattár komponensei lehetővé teszik az egész integrált informatikai rendszer szakaszos kiépítését.

Tervezés Ezek után vizsgáljuk meg kicsit közelebbről a különböző feszültségszintű áramszolgáltatói hálózatok tervezésének folyamatát a felhasznált információk tükrében: A120 kV-os főelosztó-hálózat tervezése egy áramszolgáltató teljes területére kiterjed. A tervek időtávlata legalább 15 év. A középfeszültségű elosztóhálózat tervezése általában régiónkét történik, időtávlata pedig 10-12 év. A kisfeszültségű fogyasztói hálózatok esetén a tervezés többnyire egy komplett településre vonatkozik, illetve Budapest vagy nagyobb városok esetében egy-egy funkcionális területegységre. A tervezés időtávlata már csak legfeljebb 5-6 év. A terveket a tervezési ciklus félidejében, de legalább 3-5 évenként felülvizsgálni, illetve aktualizálni kell. Ezen kívül természetesen szükség lehet eseti vizsgálatokra is (pl. egy új nagyfogyasztó belépése esetén, stb.). A legfontosabb kiinduló adat a terhelés várható alakulása. Ennek meghatározásához többféle információforrást is fel kell használni, nevezetesen:


- A hosszú- és középtávú gazdasági előrejelzéseket; - Az aktuális területfejlesztési és városrendezési terveket; - Nagyfogyasztók, ipari- illetve lakóparkok, valamint egyéb kommunális létesítmények konkrét igényeit; - Az energiafogyasztási szokásokat, azaz a fogyasztás múltbeli és várható alakulását. A tervezési szempontok, feszültségszintenként többé-kevésbé eltérnek egymástól. így például a nagyfeszültségű főelosztó hálózaton amely üzemszerűen hurkolt - a távvezetékek terhelését a csomópontok (alállomások) fogyasztása, és a hálózat kapcsolási állapota határozza meg. Miután időnként valamennyi távvezetéket karban kell tartani, a hálózat topológiáját úgy kell kialakítani, hogy az energiaellátás bármely távvezeték kikapcsolása esetén biztosítható legyen, sőt a zavartalan energiaellátást még abban az esetben is fenn kell tudni tartani, ha ezalatt - üzemzavar következtében - még egy további távvezeték is kiesik. Egy új nagy-/kÖzépfeszültségű alállomás létesítésének tervezési szakaszait egy igen egyszerű példával szemléltethetjük az alábbi ábrán:

D

A |

D

A I

Első ütemben a „C-D" távvezetéket felhasítjuk, majd a „C-E" szakaszt kétrendszerűvé bővítjük. Természetesen többféle megoldás is lehetséges, így pl. a feladat elvileg a „D-E" távvezeték „kétrendszerűsítésével" is megoldható, de ez esetben lehet, hogy az „A-D" és „C-E" távvezetékek egyidejű kiesése esetén a „B-D" távvezeték - a hosszú ellátási út miatt - túlterhelődik. Ezen lehetőségek kiderítése, illetve a problémák kiszűrése a hálózatszámítás feladata. A tervezés folyamata természetesen ennél lényegesen bonyolultabb, és a kialakított hálózatot zárlati és stabilitási szempontból is méretezni kell. A hálózatszámító programoknak a meglévő vagy tervezett villamos hálózatra vonatkozóan általában az alábbi információkra van szüksége: - A hálózat elemeinek (távvezetékek, kábelek, transzformátorok ezek lehetnek az adattár objektumai) villamos adataira (pozitív és zérus-sorrendű ellenállások, reaktanciák és kapacitások, transzformátorteljesítmények és veszteség adatok, drop, stb. - vagyis az egyes objektumok attribútumai); - A hálózati topológiára a kapcsolási állapotnak megfelelően, amit a hálózati sémarajz tartalmaz; - A kapcsolókészülékek helyére (a műszaki adatoknak itt nincs különösebbjelentősége) a kapcsolási állapotok esetleges megváltoztatása céljából; - A betáplálásokra, és természetesen a prognosztizált terhelésekre fogyasztási helyenként. A hálózatszámító programok általában alkalmasak egy-egy tervezett állapot adatainak és hálózati topológiájának az eltárolására is. így az egyes tervezési szakaszok, provizórikus megoldások egymásra építhetők. Térképi, és leltárjellegű készülékadatokra általában nincs szükség. Annál nagyobb jelentősége van viszont a KDSZ által mért terhelési adatoknak, amelyek a SCADAüzemirányítási rendszerekből nyerhetők. A középfeszültségű elosztóhálózatok tervezésénél némileg más szempontok érvényesülnek. Magyarországon általában háromféle fe411

Informatika szültségszint létezik, 35kV, 20kV és lOkV. Az előbbi kettő főleg a külterületi illetve vidéki szabadvezetékes hálózatra jellemző, míg az utóbbi a városi kábelhálózatok feszültségszintje. Altalános tervezési irányelv, hogy új 35kV-os hálózatot nem létesítünk, sőt a meglévőket is fokozatosan 20kV-osokkal váltjuk fel. Az elosztóhálózaton már megengedhető - főleg üzemzavar esetén egy-egy rövididejű szolgáltatás kimaradás, de törekedni kell arra, hogy az üzemzavar minél kisebb területre korlátozódjon, és minél rövidebb ideig tartson. Ezt általában kétoldali betáplálásokkal, illetve megfelelő átkapcsolásokkal igyekeznek biztosítani. Az elosztóhálózat tehát szintén hurkolt kiépítésű, de a hurkok, illetve kétoldali táplálások üzemszerűen mindig bontottak, vagyis a rendszert sugarasan üzemeltetik. A hálózat tervezés egyik célja - többek között - éppen ezen optimális bontási pontok meghatározása. A tervezés másik célja, az elosztóvezetékek végén illetve a bontási pontoknál fellépő feszültségesés korlátozása. A vezetékeket úgy kell méretezni, hogy normál üzemállapotban maximális terhelés esetén se haladja meg a feszültségesés a 8%-ot (illetve egyes ipartelepi hálózatok esetén a 15%-ot). Az elosztóhálózat tervezéséhez általában az alábbi információkra van szükség: - A távvezetékek és kábelek hossz- illetve keresztmetszet adataira (a villamos adatok ebből számíthatók), valamint a transzformátor teljesítményekre, továbbá a létesítés és beépítés évére; - A hálózati topológiára a kapcsolási állapotnak megfelelően; - Az oszlopkapcsolók helyére a kapcsolási állapotok esetleges megváltoztatása céljából; - És természetesen a prognosztizált (wattos és meddő) terhelésekre fogyasztási helyenként. Az alábbi egyszerű példán egy egytranszformátoros alállomás bővítésével párhuzamosan kiváltjuk, és megszüntetjük a közeli kapcsolóállomást.

(Városi kábelhálózatok esetén különösen nagy szükség van a kábelek életkorának fektetési szakaszonként való nyilvántartására, ugyanis a kábelek "átforgatásakor" - amint a fenti példa is mutatja - egyes szakaszokhoz a már korábban ittlévő kábeleket használják fel.) Itt már a térképi (topográfiai) adatokra is komoly szükség van, elsősorban a meglévő és a tervezett állapotok ábrázolásához, mégpedig többféle léptékben: Szükség van egy egyszerűsített áttekintő'térképi ábrázolásra. A minimális tartalmú (legfeljebb település-határos) alaptérkép 1:300.000 ma. lehet, a szakági tartalom pedig az alállomásokra és kapcsolóállomásokra, valamint az elosztóvezetékek hozzávetőleges nyomvonalára korlátozódik. A térkép oszlopot, oszlopkapcsolót és transzformátort nem tartalmaz, viszont a vezetékek - az üzemállapotnak megfelelően - áramkörönként különböző színűek; - Szükség van továbbá egy kvázi-sematikus ábrázolásra, amelynél alaptérkép nincs, de az alállomások, kapcsoló- és transzformátorállomások hozzávetőlegesen a tényleges földrajzi elhelyezkedésük szerint vannak ábrázolva. A vezetékeket a nyomvonaltól függetlenül csupán sematikusan jelölik, mégpedig a kapcsolási állapotnak megfelelően különböző színekkel. Ez az ábrázolási mód tulajdonképpen tetszőleges léptékű lehet, de célszerű, ha a teljes tervezési területet (pl. egy régiót) tartalmazza; -

412

-

A városi kábelhálózatok esetén a valódi térképi ábrázolás sem nélkülözhető. Itt az alaptérképnek legalább tömbhatárosnak kell lennie, és a szakági tartalomnak a nyomvonalra is ki kell terjednie, mégpedig utca-pontosságig, ami kb. 1:10.000 léptékű ábrázolást jelent;

A kisfeszültségű fogyasztói hálózatok sugaras építésűek. A transzformátorállomásoktól vagy oszloptranszformátoroktóí kiindulva egy-egy áramkörön a fogyasztók egész sora van felfűzve. E megoldásból következik, hogy - a fogyasztási szokásoktól függően - a terhelés igen tág határok között ingadozhat. Egy minimális terhelési állapotban bekövetkező végponti zárlat árama összemérhető a csúcsidejű terhelőáramokkal. Mivel az áramkörök szakaszbiztosítókkal vannak védve, amiknek a maximális terhelő áramnál még nem, de a legtávolabbi zárlatok esetén is biztosan ki kell olvadnia, éppen ez a kritérium képezi a hálózat méretezésének alapját, vagyis Maximális üzemi áram < Biztosító névleges értéke < Tápponti feszültség / Hurok impedancia. Ugyanakkor a maximális terhelés nem haladhatja meg a transzformátorteljesítményt, és a végponti feszültségesés sem lehet nagyobb 5%-nál. Ebből következik, hogy a tervezéshez, a fogyasztásokon és a transzformátor teljesítményeken kívül mindenek előtt a pontos vezetékhossz, keresztmetszet illetve távolságadatokra van szükség. Ehhez pedig pontos térképi adatok kellenek. Mivel a fogyasztói hálózatok alapterve legalább egy komplett településre, és mintegy 5 éves időtávlatra vonatkozik, a terv nem tartalmazza a csatlakozóvezetékeket, illetve fogyasztói bekötéseket, így nincs szükség telek-mélységű földhivatali térképekre sem. A transzformátorok és a hozzájuk tartozó áramkörök jól ábrázolhatok a legfeljebb 1:10.000 ma. tömbhatáros település-rendezési vagy szabályozási térképeken. A fogyasztás-előrejelzések pontossága az időtávlat növekedésével folyamatosan csökken, ezért a távlati terveket rendszeresen felülvizsgálni, és szükség esetén aktualizálni kell. Nagy szükség van tehát a tervezett állapotok, tervezési ütemek, provizóriumok és alternatívák nyilvántartására is. Ez az igény az elosztó és fogyasztói hálózatok esetében még inkább fennáll, mivel itt a hálózatszámító programok a kvázi-sematikus és topografikus ábrázolásokat kevéssé, vagy egyáltalán nem támogatják. A fentiekben megkíséreltük röviden összefoglalni milyen igényeket támaszthat a villamos hálózatok tervezésének folyamata a Műszaki Adattárral szemben. Ugyanakkor nem könnyű megállapítani, hogy a távlati tervezés korszerű informatikai támogatása milyen mértékű üzleti haszonnal kecsegtethet. Magának a tervezésnek a költségei természetesen nem mérhetők össze a hálózatfejlesztés és létesítés beruházási költségeivel. A tervezési költségek csökkentése tehát semmiképpen sem lehet az informatikai támogatás célja. De a megtakarítás nem is itt jelentkezik: Pontosabb és megbízhatóbb információkkal jobb és megalapozottabb tervek készíthetők. Tehát az informatikai támogatás haszna a tervek alapján létesített hálózatok beruházási költségeiben realizálódik. A ma megépített hálózatról 5, 10 vagy 15 év múlva derül csak ki, hogy megfelelően méreteztük-e? És az esetleges hibás vagy nem megalapozott döntések okozta anyagi veszteségek csökkentése már bőven kompenzálhatja az informatikai beruházás költségeit.

Felhasznált irodalom (1). Mark Hamphries, Michael W. Hawkins, Michelle C. Dy: Data Warehousing Architecture and Implementation 1999. New Jersey, USA (2). Michael J. A. Berry, Gordon Linoff: Mastering Data Mining 2000. New York, USA (3). Gene Kindrachuk: Integration of Asset Management and GIS "2001: A Geospatial Odyssey" GITA Conferrance, 2001. San-Diego, USA (4.) Dil-ing. Dr. Univ. László Újvári: Rohrnetzschaden, Schadenstatistik, Schadensbehebung in der Gasversorgung 2001. Wiener Neusladt, Öslerreich

ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet

Befejeződött a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 48. Vándorgyűlése Orlay Imre Ebben az évben Balatonszéplak adott otthont a 48. Vándorgyűlésnek és Kiállításnak. A házigazdák a DÉDÁSZ Rt. és a Geometria Rendszerház volt. A Vándorgyűléssel kapcsolatban jogosan fogalmazódtak meg minősítésként, a legek Vándorgyűlése volt. 42 kiállító, 570 résztvevő 22 plenáris előadás, 57 előadás kél párhuzamos szekcióban, két kerek-asztal beszélgetés. Néhány évvel ezeló'ü felvetődött a kérdés, fenntartható-e a Vándorgyűléseken az érdeklődés, a látogatottság. A válasz egyértelmű, ha tudunk megfelelő szakmai programot biztosítani a résztvevőknek, akkor lesz látogatottság. Ma az országban több szakmai és civil szervezet szervez szakmai konferenciákat. Joggal állíthatjuk, hogy ezek közül a MEE Vándorgyűlése kiemelkedik. A Vándorgyűlés mottója ebben az évben: "A választás szabadsága - lehetőségek, kockázatok". A mottó értelmezhető szűkebben és tágabban is az energiaipari piacnyitás előtt. Valamennyi előadásról nehéz lenne számot adni. Ezért csak a plenáris előadásokon elhangzottakat szeretném röviden Összefoglalni. Bevezetőként Paluska Zoltán a DÉDÁSZ Rt. elnöke köszöntötte a Vándorgyűlés résztvevőit a házigazdák nevében. A MEE nevében Dr. Berta István egyesületünk elnöke „A harmadik évezred kihívásai az elektrotechnikában" címmel tartott nagyon érdekes előadást. Előadásában abból indult ki, sokan állítják, hogy Faraday, Edison óta nem történt semmi sem a szakmában. Ezt az állítást az elektrotechnika különböző szakterületeiről vett példákkal igyekezett megcáfolni a szinte végtelen élettartamú kénlámpától a néhány mikron méretű statikus motorokig. Kérdés, hol vannak a határok, hol és milyen szerepe lehet ebben az egyesületnek? Napjainkban szerte a világon egyre jobban háttérbe szorulnak a szakmai, társadalmi szerveződések, csökkenő taglétszám, folyamatos elöregedés, a befolyás csökkenése a válságjeleit mutatják. Ugyanakkor soha nem látott mértékben felértékelődik az együvé tartozás fontossága, a közös múlt megbecsülése. Deák László (ABB Energir Kft) „Kihívások a villamos energia iparban, az egyén kitörési lehetőségei" című előadásában a kiutat kereste. A közelmúlt jelentős tudás-portfolió; jelen privatizáció, átszervezés, outsorsing; a jövő liberalizáció, globalizáció. A műszaki értelmiségnél a megtorpanás jelei mutatkoznak, hanyatló presztízs, 50 év felé elbizonytalanodás, kevesebb felvételiző hallgató, foglalkoztatottak száma csökken. A villamos energia iparban hangsúly eltolódás, a monokultúrális, megegyezéses rendszerből a multikultúrális rendszerbe kerülünk. Előadása provokált, bár néhány gondolatával nem tudunk azonosulni, nem hisszük, hogy a műszaki értelmiség számára csak Madách Imre „Ember tragédiájának" falankszter jelenete, a székláb faragás juthat. Érdekes és tanulságos Darvin idézettel zárta előadását: „Nem a legerősebb faj fog megmaradni és nem is a legértelmesebb, hanem az, amelyik a legfogékonyabb a változásra". Dr. Vajda György akadémikus „Energia ellátás és fenntartható fejlődés" című előadásában érdekes és izgalmas jövőképet vetített elénk. A Rió-i konferencia előkészítése során fogalmazódott meg a következő gondolat: „a jelen indokolt szükségleteinek a kielégítése az utánunk jövő generációk lehetőségeinek a korlátozása nélkül". A megfogalmazott követelmény kielégítésében az energia ellátás szerepe igen nagy. A primer energia szükséglet a 20. században húszszorosára nőtt. A21. században lassabb fejlődés mellett is további 7-8 szoros növekedés várható. Ennek határt szab a konvencionálisán kitermelhető energiaforrás és a környezet szennyezés, az üvegházhatás. Ezért értékelődnek fel az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások (magas fajlagos beruházási költségük ellenére) és az atom-

Oriav Imre okl. villamosmérnök, a MEE főtitkára


energia kérdéskört is újra kell értelmeznünk. Minél messzebbre tekintünk a jövőbe, annál kevésbé képzelhető el a világ energia ellátása az atomenergia hasznosítása nélkül. Dr. Bencze János (Gazdasági Minisztérium) „A Széchényi terv villamos szemmel" című előadásából az ragadott meg, hogy Széchényit - korát 150 évvel megelőzve- milyen kérdések foglalkoztatták. Előadásából két idézetet szeretnék kiemelni: „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem a termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat teszik a közerőt, hanem az ész, amely azokat józanul használni tudja". Világosan látta, hogy a gazdaság gyarapodásának motorja a tudásra épített tisztességes verseny, amelyről így gondolkodott: „Minden ami egyeseknek kedvez, s a konkurenciát kizárja, a közösségnek káros". Bartsch Miklós (Kaliforniai Energia Bizottság) „Kalifornia szindróma, az árampiac deregulációja az „Arany Államban"" című autentikus előadásában bemutatta az okokat, amelyek idáig vezettek. Hogyan lehetséges az, hogy a világ ötödik legnagyobb GDP-jével rendelkező állama ilyen alapvető problémával küszködik, ahol 1000 erőmű 53 ezer MW csúcsterhelést szolgál ki? A „Kalifornia szindróma" oka nem maga az árampiac liberalizációja, hanem egy lúlkomplikált, de sokban hiányos és nehezen ellenőrizhető deregulációs törvény és a velejáró hibás és hiányos végrehajtás. Az eredmény a termelői és fogyasztói árak drasztikus emelkedése és a korlátozás. A dereguláció kockázatot és nem a várt árcsökkenést jelentette a fogyasztóknak. Előadásában felvázolta azokat a lépéseket, amelyeket a kilábalás érdekében meg kellett lépniük. Igyekezett felhívni a hazai törvényalkotók figyelmét a hibás lépések elkerülésére. Dr. Szörényi Gábor (MEH) „Az új villamos energia törvény, a Magyar Energia Hivatal megváltozott szerepe" című előadásában vázolta a parlament előtt lévő villamos energia törvény főbb tételeit, a szabályozott hálózathozzáférést, a diszkrimináció mentességet, a termelők közötti versenyt, a tevékenységek szétválasztását, a független rendszerirányítás szerepét, a szabad szolgáltató választás jogát, a hálózathasználat szabályozottságát. Külön kitért a hivatal kompetenciájára, az elvárt szolgáltatási színvonal meghatározására. Csak így kerülhető el, hogy a verseny ne a szolgáltatás színvonalának romlásával járjon együtt. A következő előadások a piac különböző szereplőinek szemszögéből tekintették át a villamos energia törvényt. Katona Kálmán (MVM Rt.) „Az MVM Rt., mint nemzeti vállalat jövőbeli szerepe és feladatai'" című előadásában az MVM válaszait ismertette a kihívásra: -

új alaphálózati stratégia megvalósítása,

-

kereskedelmi célú hálózatfejlesztés, kapacitásfejlesztés, versenyképes szállítási tarifák,

-

termelői, kereskedelmi, fogyasztói kockázatkezelés, A villamos energia ellátásban okkal nagyobb szerepe van az cllátásbiztonságnak, a jó hírnévnek, mint a néhány %-os árcsökkenésnek. Dr. Tombor Antal (MAVIR Rt,) „A nemzeti rendszerirányító szerepe és feladatai" című előadását azzal kezdte, hogy hazánk 2001 május 17 óta az UCTE rendes tagja. Röviden ismertettea MAVIR feladatait. Ezek közül kiemelte: -

menetrendkészítés, kiegyenlítő szolgáltatás, kiegyenlítő szabályozás a menetrend eltérés kezelésére, - rendszerszintű szolgáltatások frekvenciaszabályozás, - feszültség- meddő szabályozás, - rendszer biztonsági szolgáltatások (korlátozások, black start),

413

Egyesületi élet -

rendszerstabilizálás, szolgáltatások díjazása (opciós szerződés a kiegyenlítő szolgáltatásban résztvevőkkel) - hibás teljesítés díja. Kitért a szűk hálózati keresztmetszetekre, - amelyeket ma tovább korlátoznak különböző rajtunk kívül álló tranzitszállítások- valamint ezek kezelhetőségére: - európai szintű koordináció és engedélyezési rendszer, - aukciós eljárás, - operatív út. Befejezésül a hátralévő feladatokról beszélt (az üzemi szabályzat átdolgozása, IT fejlesztések, adatbázis, távközlési teendők, a feladathoz illeszkedő EMS-SCADA rendszer). Ezek várható költsége 3,8 MdFt. Dr. Krómer István (VEIKI Rt.) „Villamos energia ellátás megfelelősége és biztonsága deregulált környezetben" című előadása válasz volt Bartsch Miklós előadására. Kérdés a piacnyitás után fenntartható-e a villamos energia ellátás hagyományosan magas szintű ellátási színvonala, megbízhatósága és ha igen milyen eszközökkel. Az előadás tudományos alapossággal vázolta a problémát. Megállapította, hogy a biztonság csak megfelelő tartalékok rendelkezésre állása esetén tartható fenn. A megbízhatóság közérdek, ami csak piaci alapon nem biztosítható. A probléma kezeléséhez az információ technológia feladatainak nem csak mennyiségi, de minőségi változása szükséges. Künsztler Béla (EDASZ Rt.) a tervezett villamos energia piac nyitását áramszolgáltatói szemmel elemezte. Kijelentette, valódi verseny átlátható és minden piaci szereplő számára egyenlő esélyt nyújtó szabályozás esetén valósulhat meg. Előadásában rávilágított a villamos energia törvény kritikus pontjaira: - hálózat veszteség kezelése, az ehhez szükséges energia beszerzési jogosítványa (feljogosított fogyasztó), - versenykorlátozási tilalmak kezelése, - MAVIR teljes függetlensége, - átállási költségek meghatározása, allokációja. Aggályának adott hangot, hogy marad-e elég idő a kapcsolódó jogszabályok kidolgozására, a felkészülésre (rendszerhasználati díj, üzemi szabályzat, kereskedelmi szabályzat)? Befejezésül kérdést fogalmazott meg, vajon a villamos energia beszerzés valódi, vagy virtuális lesz, ennek technikai korlátjai vannak (kiszabályozhatóság). OHvier Herz (RTE Franciaország) „Villamos energia piac nyitása, perspektívák" című előadásában a kérdés francia megközelítését adta. A 96/92/EC direktíva általános megállapításait a tagállamok egységesen próbálták értelmezni, jóllehet az alkalmazásban vannak eltérések. Ilyenek: - harmadik fél szabad hozzáférése az energiatovábbítási és elosztási rendszerekhez, - szabályozott és méltányos hozzáférési tarifák, - az áramtermelőktől független hálózati rendszerirányító, - független szabályozó testület felállítása, - az utasítástól gyorsabb liberalizációs program megvalósítása. Franciaországban sem a szállító, sem a rendszerirányító nem független az EDF-től. Franciaországban a 2000 február 10-iki törvény fogalmazza meg a piac fokozott nyitását, a közcélú villamos energia szolgáltatás modernizációját, fejlesztését. Az EDF pénzügyi függetlenségét törvény határozza meg és garantálja. A törvény egy független szabályozó testületet bíz meg a villamos energia piac zökkenőmentes működtetésével. A piacnyitás üteme lassabb mint a többi EU tagországban. Péter Aymanns (Düsseldorfi Stadtwerke) „A szövetségi megállapodás felépítése és megvalósítása" című előadásában ismertette a német villamos energia piac liberalizálásának keretfeltételeit. Az energia üzletet dinamikus vevő kapcsolattal jellemezte, hiszen minden végfelhasználó szabadon választhatjameg saját szállítóját, míg a hálózat használata továbbra is statikus vevő kapcsolattal jellemezhető, hiszen a végfelhasználó a hálózat üzemeltető hálózatához van kötve. Németországban az állami szabályozást Szövetségi megállapodás helyettesíti. Ez alapján -mintegy képlet alapjánhatározzák meg az egyes szolgáltatók a hálózat használati díjaikat. Ezek elemei a következők: -

414

- hálózati infrastruktúra (karbantartás, üzemeltetés, beruházás és nyereség), - rendszerszolgáltatások (üzemirányítás, feszültség, frekvenciatartás), - fizikai veszteségek, - hálózati csatlakozás kialakítása (építési költség hozzájárulás), - mérés és elszámolás (mérőórák, áramváltók használati díja, leolvasás, számlázás), - törvényes előírások költsége. A hálózathasználati díjnak teljesítmény- és alapdíjas fogyasztóknál teljesítmény és áramdíj összetevője van. Szállítás csak akkor történik, ha a végfogyasztó a kereskedő és a hálózat üzemeltetője között érvényes szerződéses kapcsolat van. Második előadásában a liberalizált piac megvalósítását egy regionális energiaszolgáltató vállalatnál mutatta be. Az előadás bemutatta, milyen eltérések voltak a többi EU tagországhoz képest Németországban, milyen jogi szabályozás követte az EU direktívákat, illetve hogyan tudott egy Stadtwerke monopolistából a szabad piaci versenyre orientált vállalattá válni. A végfogyasztói kapcsolatokat át kellett gondolni és újra rendezni, hiszen a szabad verseny bevezetésével a vevő villamos energiát az árampiacon az ajánlók között szabadon vásárolhat, másrészt a hálózatot üzemeltető kvázi monopóliuma alapján a hálózat használatát a vállaltnál kell megrendelje és fizesse. A külföldi előadások közül természetesen a német előadó adott részletesebb (természetszerűen, hiszen náluk kezdettől fogva 100%-os piacnyitás van) és hasznosítható tapasztalatokat is tartalmazó ismertetést. A plenáris előadásokat követő kerekasztal beszélgetés összefoglalta, (vagy talán szintetizálta) a VET ismert tervezetével és a hazai piacnyitással kapcsolatos szakmai kételyeket, vitás kérdéseket, a megvalósítás várható és már most is látható nehézségeit. Nyilvánvaló, hogy a kérdésekre itt nem tudtunk választ adni, a dilemmákat nem tudtuk feloldani, de ez a "hangos közös gondolkodás" is kellően felhívta a szakemberek figyelmét a problémákra és ezzel talán elősegítette azok majdani megoldását is. A vándorgyűlés két szekcióban folytatta munkáját. Természetesen a szekció előadások összefoglalására ilyen részletességgel nem vállalkozhatunk. Ezért a levezető elnökök benyomásaira hagyatkozom és csak néhány előadás kiemelésére vállalkozom. Az „A" szekcióban két blokk foglalkozott az automatizálás, informatika problémakörével. A piacnyitással megjelenő új feladatok informatikai fejlesztéseket tesznek szükségessé a MAVIR-nál. Tihanyi Zoltán (MAVIR) a nemzetközi villamos energia kereskedelem előkészítésében, lebonyolításában a piacnyitás utáni megnövekedő feladatokról beszélt. A hálózati hozzáférés és a nemzetközi szállítások bonyolítása már jelenleg is különleges felkészülést, többletfeladatot jelent. A piacnyitás után ez csak megfelelő informatikai támogatással lesz lehetséges. Az ÜRIK kapcsán kiépült irányítástechnikai rendszerhez új modulok kerülnek integrálásra. Az elhangzott előadások és kérdések a villamos energia rendszerben meglévő hálózati és termelői kényszerekre és a nemzetközi átviteli kapacitások korlátozottságára utaltak. Nagy Endre (TITÁSZ) előadása bemutatta a TITÁSZ telemechanikai rendszerének fejlődését a TITÁSZ-ERŐTERV-VERTESZ irányítástechnikai rendszertől az ÜRIK programig. Görgey Péter (OVIT) a távkezelt alaphálózati állomások biztonsági filozófiáját mutatta be a segédüzemi berendezésektől a primer készülékeken keresztül az átviteli utakig, mind üzemi, mind üzemzavari esetekre. Ugyancsak két szekció blokk foglalkozott az erőművek kérdéskörével. Már az elmúlt vándorgyűlések is bizonyították, hogy ez a témakör jelenleg különös figyelmet érdemel. Képet kaptunk az MVM Rt. szekunder tartalék gázturbinás egységeinek, illetve a Borsodchem gázturbinás ipari erőmű üzembe helyezési és üzemeltetési tapasztalatairól. Bepillantást nyerhettünk a Paksi Atomerőmű terveibe a teljesítmény növelés és élettartam meghosszabbítás lehetőségeiről a biztonsági előírások maradéktalan betartása mellett, valamint a Kulcson üzembe helyezett első 600 kW-os közcélú hálózatba tápláló szélerőmű létesítési kérdéseiről és hálózatra kapcsolásáról. Külön blokk mutatta be azokat a szervezeti változásokat amelyekkel az áramszolgáltató vállalatok készülnek a piacnyitásra. A korábban megfogalmazottkérdések a VET jelenlegi ismeretei alapján átértékelődnek, illetve kérdőjelessé válnak:

ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet Valóban szabad piaci hozzáférés következik, árcsökkenés, ellátás biztonság? Az átszervezéseknél a prioritás továbbra is a fogyasztók megtartása, megszerzése, a szolgáltatási színvonal fokozása, környezetvédelmi, biztonsági kötelezettségek betartása, gazdaságos, költségtakarékos, eredményes működés. Ezekhez új szervezeti, működési modellekre van szükség. Ilyen az új ügyfél forgalmi kiszolgálásban a call center, az üzemeltelésben a kirendeltségek helyett a mobil szerelő pár. A teljesítménygazdálkodásban, költségtakarékosságban jelentős eszköz ma már a hangfrekvenciás vezérlés, nem csak a csúcs csökkentés eszköze, hanem egyre inkább gazdasági érdek. Szügyi Kálmán (DÉMÁSZ) előadása azt mutatta be, hogy a környezetvédelmi elkötelezettség a szolgáltalók részére jelentős pozíció előnyt biztosíthat (madárvédelem, olajfolyás, tájba illő hálózatkép). Az áramszolgáltatói témakörben még egy blokk szerepelt. Egy előadás bemutatta a fogyasztói kapcsolatok változását az elmúlt nyolc évben. Érdekes volt a G ALAXI és KOZMOSZ típusú kompaki belsőterű transzformátorállomások ívállósági vizsgálatának a bemutatása, amelyik bizonyította, hogy a kialakítás, mind a kezelő, mind a berendezés védelmét szolgálja. Vass Ferenc (ALSTOM) előadása rámutatott, hogyan lehet kábelhálózatokon a hibahely behatárolás korszerűsítésével javítani az áramszolgáltatók fogyasztói megítélését, a minőségi paraméterek betartásával a MEH elvárásainak megfelelni az átalakuló szervezetekkel is. A blokkban szerepelt a "közös oszlopsoros" hálózatok kialakításának műszaki kérdéseinek egységcsítése. Ez egy fontos lépés, hiszen az ország különböző pontjain a műszaki kérdések megítélésében nem lehetnek eltérések, „áramszolgáltatói megítélések". Ugyancsak érdekes előadás volt - és mint tapasztalat is hasznos- az EON csoport közvilágítás korszerűsítésre vonatkozó ajánlata, amely az önkormányzatok számára kedvező lehetőséget biztosít a korszerűsítésnél. Külön blokkban mutatkozott be a Gép- Készülék szakosztály. Bíztató, hogy sok fiatal eíőadó szerepelt és sok újdonság, új fejlesztés hangzott el az előadásokban. Ezek a fejlesztések összhangban vannak az áramszolgáltatói igényekkel. Az előadások közölt jelentős hangot kapott a diagnosztika, mint a költségtakarékosság lehetséges biztosítéka. Régóta vitatott kérdés az áramszolgáltalók között is: kompakt állomásokban a transzformátorok belső zárlat elleni védelme biztosítós, vagy megszakítós védelemmel kedvezőbb? Kis József és Tüdős Tibor (SIEMENS) előadása azt a vizsgálat sorozatot ismertette, amelyet a kérdés megválaszolására végeztek. A vizsgálatok azt bizonyították, hogy több esetben a megszakító nem tudta a zárlatot kellő időben eloltani, ami a transzformátor felhasadásával és olajtűzzel járt együtt. Ugyanakkor a primerbiztosító áramkorlátozó hatása minden esetben 10 msec-on belül hatásos volt. A korábbi ellenérv a biztosító betét egyfázisú kiolvadása volt. Ez technikai eszközökkel kiküszöbölhető. A blokkból hiányoztak forgógépekkel kapcsolatos előadások. Az újdonságok blokkban két érdekes motívum emelhető ki, a mérőeszközök és módszerek fejlődése új eredményeket hoz, a problémák megközelítése egyre sallang mentesebbé válik. Az eredmény elvárás egyre fokozódik. Az előadásokból az is kiderült, hogy igen gyümölcsözők azok a megoldások, amikor a kutató intézetek a megbízó céggel közösen végzik a vizsgálatokat és az eredmények bemutatását. A problémagazda ismerteti a feladatot a felmerülés körülményeit, az intézet a megoldást és az eredményeket. Ilyenek voltak a zúzmarakárok megelőzésére kifejlesztett mechanikai biztosítós szabadvezetékek üzemeltetési tapasztalatai, az áramkötések veszteségeit feltáró mikrokontrolleres diagnosztikai készülék, a tartókötések várható élettartamának Összehasonlító vizsgálata, vagy a 120 kV-os szigetelő láncok vcszteségi vizsgálati elemzése. Egyre többször előforduló és érdekes feladat a lejárt élettartamú 120 kV-os távvezetékek kapacitásbővítéssel egybe kötött rekonstrukciója. Egyedi blokkal jelentkezett a Fogyasztóberendezések Szakosztály is. Az előadások a fogyasztók feszültség paramétereinek kérdéskörével foglalkoztak. Az első előadás az elektronikus fogyasztói berendezések üzemeltetése és az erősáramú hálózatokon keletkező túlfeszültség problémákkal foglalkozott. A probléma kezelésére egyre több gyártó fejlesztett ki korszerű eszközöket. Kérdés az ár és egy esetleges hiba kapcsán jelentkező kár mértéke. A döntés gazdaságossági kérdés. Az előadás megállapítása, az MSZ 274 szabvány további korszerűsítése szükséges. A feszültség jellemzők másik kérdése a felharmonikus tartalom és annak zavaró hatása az


erősáramú vezetékhálózaton. A félvezetős tápegységek, lámpatestek előtét eszközei jelentős felharmonikus torzítást visznek a hálózatba, amely felesleges hálózat veszteséget okoz. Ezt a hálózat méretezésekor is figyelembe kell venni, illetve meg kell oldani a felharmonikus tartalom szűrését, a szinuszos tápfeszültség visszaállítását. Külön előadás foglalkozott a meddőteljesítmény szabályozás során felmerülő felharmonikus szűréssel, a szünetmentes áramforrások alkalmazási kérdésével nagyfogyasztóknál, illetve a korszerű fogyasztás-mérőhelyek kialakítási megoldásaival az ELMÜ-ÉMÁSZ hálózatán. Külön szekcióblokkban szerepeltek azok az információ technológiai fejlesztések, amelyek az áramszolgáltatók igényeit szolgálják, Ezek között szerepeltek az áramszolgáltatók üzleti folyamatait támogató műszaki adattár kialakításának kérdése, a műszaki ügyfél szolgálatot és díszpécseri rendszert támogató térinformatika rendszer az ELMÜ-ÉMÁSZ Rt.-nél, a diszpécseri irányítási rendszerek új lehetősége XGRAM bázison, amelyik jobban illeszkedik és rugalmasabban igazítható a jelenleg folyó szervezet fejlesztésekhez, üzemirányító központok munkáját támogató szimulátor rendszer és továbbfejlesztési elképzeléseiről szóló előadások. Mindegyik fejlesztés lényege, hogyan támogatható a diszpécseri munka korszerű eszközökkel, hogyan állíthatók elő azok az adatok, amelyeket a MEH az áramszolgáltatók minősítéséhez igényel. Azáró plenáris blokkban is elhangzott néhány nagyon érdekes előadás. Ezek közül kiemelném Bobula András előadását „Normatív műszaki hálózati veszteség számítása" címmel. Az előadás megállapítása a hazai hálózat veszteség jelentősen meghaladja az európai tagállamok rendszerében elszámolt veszteségeket. Ennek igen sok összetevője van. Ezek közül kiemelhető a városi közüzemek hatása, a hossz- és keresztmetszet viszonyszámokat és a szabadvezeték, kábel arányokat. A kidolgozott modell lehetőséget ad az áramszolgáltatóknak, hogy fejlesztéseiknél célirányos lépéseket (ehessenek a veszteségek csökkentése területén. Öllé József (MEH) „Az áramszolgáltatás minőségi hiányosságai a fogyasztó szemével" című előadása tükör volt a szolgáltatók felé, amin el kell gondolkodni és ajavító intézkedéseket megtenni. Afogyasztók aszolgáltatás színvonalával általában elégedettek, de kevésbé az árakkal, a hibaelhárítás színvonalával és a panaszok ügyintézésével. Kádár Aba „Az EU csatlakozáshoz szükséges biztonságtechnikai szabványok hazai bevezetésével kapcsolatos problémák" című előadásával nagy sikert aratott. Előadásának érdekes része volt a szabványok kötelező jellegének megszűnésével kapcsolatos polemizálása. Ez egy lehetőség amivel élni lehet, de kockázatos. A vándorgyűlések évek óta hagyományos színfoltja a szakdolgozat és diplomaterv pályázatok díjkiosztása. Ebben az évben nagyon sok értékes pályamunka érkezett, ami megnehezítette a bírálók munkáját. Reméljük, hogy az itt megjelent fiatalokkal a jövőben is találkozhatunk az egyesületben nemcsak hallgatóként, hanem előadóként is. A vándorgyűlések fontos része az előadásokat kiegészítő szakmai kiállítás. Ebben az évben 42 kiállító jelent meg. A kiállítások színvonala magas volt. Külön érdekesség, hogy a kiállítók egymástól is tanulnak, így a következő évben ugyanaz a termék más kiállítónál is megjelenik bővítve ezzel a piaci választékot a fogyasztók számára. A zárszóban elhangzottaknak megfelelően az egyesület Elnöksége nevében a lapon keresztül is szeretném még egyszer megköszönni a rendezők, szervezők munkáját, az érdekes témaválasztásokat, az előadók felkészültségét, a levezető elnökök pontosságát, a kiállítók részvételét és a vándorgyűlés résztvevőinek érdeklődését, figyelmét. Befejezésül talán még egy megjegyzés. A vándorgyűléseknek semmihez sem hasonlítható hangulata van. Sokat jelent az a baráti légkör, amelyben kicserélhetik a résztvevők gondolataikat, problémáikra közösen megoldást kereshetnek. Ez mindenképpen sokat jelent a hétköznapi munka során is. Ezért is meg kell Őriznünk ezt a lehetőséget ajövőben is. 2002-ben a vándorgyűlés házigazdája az ÉDÁSZ Rt., a helyszín Sopron lesz.

415

Villamos energia

A kis- és a középfeszültségű kábelszerelvények hazai fejlődése Luspay Ödön Az elmúlt évben a villamosítás évszázada - a MEE évszázada alapgondolat jegyében az Elektrotechnika hasábjain különböző cégek, vállalatok, egyesületek fejlődését ismertető cikkeken kívül a kisfeszültségű és a középfeszültségű kábelek szerkezetének fejlődéséről is beszámoltunk [ 1 ], [2]. E közleményekben nem volt lehetőség a kábelvonalak igen fontos tartozékairól, a kábelszerelvények kialakításának hazai fejlődéséről tájékoztatást adni, ezért ezt a mostani cikkben pótoljuk. Természetesen nincs lehetőség a különféle technológiák részletes ismertetésére, célunk csupán a fejlődés irányvonalainak és a jelenlegi helyzet bemutatása. A további részletekre vonatkozóan a [3], [4], [5], [6], [7] irodalmakra hivatkozunk.

Unnia i>mktNnli tnlHtoIBtíu iKhnolMB

IMM Uüut

Kiméit

1B

kwOKlS hűm luunltatoi lugrieuúbégff UMMIntl

HÜÜN

tanait kffllsl módot

Mtfe

•MM

TlllHttljI rraBj Hon-

MKtailloi

HM MN)

•M (pottnctflvuMts) l«™u»vil IMlrti taiMitacIt vil ttrttnti

MiiUunrKm

1. Áttekintés A kábelek gyártási hosszát a kábelgyárak gyártástechnológiai adottságai és a kábel szállítási lehetőségei határozzák meg. Mivel a kábelvonalak általában hosszabbak ennél, ezért a kábelvonalat a helyszínen kell több kábelszakaszból megépíteni, esetleg - kisfeszültségű kábelek esetében - az egyik kábelszakaszból egy vagy több másikat kell leágaztatni. A kábelek általában nem csatlakoztathatók közvetlenül az egyéb villamos berendezésekhez, hanem a kábel végét valamilyen módon elő kell készíteni a csatlakozáshoz. Ezeket a feladatokat látják el a kábelszerelvények, amelyek tehát alapvetően két csoportra bonthatók: összekötők (régebbi elnevezéssel: karmantyúk), valamint végelzárók .(Mindkét szerel vény típusnak számos fajtája van, amelyek részletezésére itt nincs lehetőség.) A kábelek szerkezeti felépítésének megfelelően a kábelszerelvények is több szerkezeti elemből állanak a következők szerint: • a vezetők összekötése az összekötőkben és csatlakoztatása a berendezéshez a végelzáróban, • a szigetelés pótlása az összekötőben és lezárása a végelzáróban, • a köpenyek, ill. az árnyékolások összekötése és kivezetése, • a burkolat pótlása és a végelzáró. E szerkezeti elemek technológiai megoldásainak fejlődése szoros összefüggésben van a kábelszerkezetek fejlődésével, így a legnagyobb változásokat a telített papír-szigetelésű kábelekről az extradált szigetelésűekre való áttérést jelentette. A követ-kezőkben e fejlődés irányairól adunk tájékoztatást. A táblázat áttekintést ad a legfontosabb technológiai megoldásokról.

2. A vezetők összekötése és csatlakoztatása A vezetők összekötése és csatlakoztatása termikus és mechanikai kötésekkel történhet. A termikus kötések közül régebben - főleg rézvezetők esetében - a forrasztást használták, amelyet azonban jelenleg csak kis keresztmetszetek esetében alkalmaznak. Ugyancsak régebben a legelterjedtebb kötési mód a lánghegesztés (gázhegesz-tés) volt, elsősorban a telített papírszigetelésű kábelek esetében. Mivel az extmdált sziLuspay Ödön okl. villamosmérnök, a Budapesti Elektromos Művek Rt. nyűg. műszaki főtanácsosa, a MEE tagja

416

racJincdígla

BiiudH BgiHMil nnniMPt-SÜ«RI na

HM kftMui

MtfKI. tnimH

ItUíCttltUI

mm k n a i l

nwgiugor

1.1 Ml

M. p*«

IMIIM UNUt urnán* riMmiiiaú*

migTOiíi

Wtasdrt TtIMi PMIIutg.«innjdiivio.H sáli? WaicxL

tiititipjm-

A taWWpMta tt nfibliM sa»Mny li

TimÉH UUHt

Ida

hkUgatigv

ttnUilH IlkrnilHil litnnoMgtt

MIMM cuftklkeIIVblVlíR-

mmi MMgwui

A sifMiMa pttltu M W l r t n mftMsltlvfe MriiroMga

rííhuial loizaiü

H> purcittniilsMH mmait

Lj«ii«Jr 1 K S JW)[ iwnmssbE-

Ml

Vtg>kM • lUMIII 1 iFÉsa Ilidig ZEJ0OT

i iij«t

ŐluMMi

M. pamm.

1B7.

Üimjnl>í sdfl.mttiáyjlk«íl>.

OiiwifflBi

JlaJÍ

SBBUM

•HMM •ti,.

UtnsKso

mai ntm huBJInoi Mmkuiueij

auga

kürazen]

IMMtMMn

utbuUbígD

getelésű kábelek szigetelőanyagai igen kényesek a hő hatására, ami lánghegesz-tés esetében igen nehezen küszöbölhető ki, ezért ilyen szigetelésű kábeleknél ez a módszer kerülendő. Az argon védőgázas ívhegesztésnél a vezetők hőigénybevétele lényegesen kisebb, azonban az eljárás igen bonyolult, ezért ritkán alkalmazzák.A termithegesztés aluminotermikus por reakcióhőjével végzett hegesztési módszer, amelyet esetenként nagyfeszültségű kábelek esetében alkalmaznak. A termikus kötések minden fajtájának kivitelezése igen nagy gyakorlatot és rendkívül körültekintő munkát igényel, ezért az utóbbi időkben alkalmazásuk egyre jobban háttérbe szorul a lényegesen korszerűbb mechanikai kötésekkel szemben. A mechanikai kötések közül a sajtolásnál (préselésnél) az összekötendő vezetékek végére kötőelemet helyeznek, amelyet présszerszámban lévő nyomóbélyegekkel olymódon sajtolnak a vezetőre, hogy mind a kötőelem, mind a vezető maradó alakváltozást szenvedjen. A csavaros kötésnél a megfelelő átmeneti ellenállás megvalósításához szükséges kontaktusnyomást csavar vagy csavarok szorítóereje biztosítja. Azömítésnél a kábelek tömör vezetőjének végét megfelelő szerszám segítségével ellapítják, majd azon a csavarozáshoz szükséges lyukasztást végzik el. Jelenleg hazánkban a középfeszültségű kábeleknél leggyakrabban alkalmazott vezetőkötési mód a sajtolás, kisfeszültségű kábeleknél gyakran használják a csavaros kötést is, a zömítéses kötés - megbízhatatlansága miatt — nem terjedt el.

3. A szigetelés pótlása és lezárása A kábelszerelvények villamos szempontból legkritikusabb része a vezetőkötés helyén szükségszerűen eltávolított eredeti érszigetelés pótlása, helyreállítása, valamint a kábel végénél a szigetelés lezárása. A szerelvények villamos megbízhatóságát döntő mértékben az befolyásolja, hogy szerkezeti elemei milyen villamos igénybevételnek vannak kitéve. A szigetelőanyagok villamos igénybevételére ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

«O%

1

/

60*

80*);

Végelzáró po!endá!vezér!<*s n&kúl

georcwtnci jxjfentíöí vezeto része árnyékolás \

í ^

^^-

v>

/ / L

—*~ -

so% /geometriai ptfenriátvezertó ' szigetelése — 80%

\

••

•erszi

„i-

wzefo

Végelzáró geometriai potenciálvezectessel

!l / /

Az ábra középső része a geometriai poteneiálvezérlés elvét mutatja be, amelynél a kábel árnyékolásához, ill. köpenyéhez szigetelőanyagból készült, külső felületén vezetőképes kúp alakú végződést csatlakoztatnak, amelynek a vezetőhöz viszonyított kapacitása a potenciáleloszlást kedvezőbbé teszi. Ilyen potenciálvezérlést alkalmaztak a telített papírszigetelésű kábelek esetében. Az ábra alsó része az impedanciával történő potenciálvezérlés elvét mutatja be, amelynek lényege, hogy az árnyékolás vége után a kábelszigetelés felületére olyan vezetőképes anyagot visznek fel, amellyel a potenciáleloszlás egyenletesebbé tehető. Váltakozó feszültség esetén ui. ezen a potenciálvezérlő impedancián kis kapacitív áram folyik, amely azon feszültségesést hoz létre. Helyes méretezés esetén a hosszegységre jutó feszültségesés, azaz a villamos térerősség nem lépi túl a kritikus értéket. (A probléma elméleti alapjait [8] irodalom ismerteti.) Az extrudált szigete-lésű kábeleknél általában impedanciával történő potenciálvezérlést alkalmaznak.

//

Még«+2Író impedanciával történő pafencialvezérSifsssí

Ekvipöienctáíls fejletek és térerősség vonataK 1. ábra A potenciát vezérlés módjai [7] 1 árnyékolás 2 érszigetelés 3 vezetfl 4 a geometriai potenciál vezérlő vezető része 5 a geometriai potenciál vezérlő" szigetelése 6 potenciál vezérlő impedancia

legjellemzőbb a villamos térerősség: a cél tehát a szerelvényekben fellépő villamos térerősség olyan tudatos befolyásolása (azaz a potenciálvezérlés), amelynek hatására a szigetelőanyagokban sehol sem lép fel a megengedettnél nagyobb térerősség. (Megjegyzendő, hogy kisfeszültségű kábeleknél ez a kérdés nem okoz problémát, így tehát a poteneiálvezérlés kérdésével csak a középfeszültségű [és természetesen a nagyfeszültségű kábelek] esetében kell foglalkozni.) (Ebben a fejezetben csak a poteneiálvezérlés elvi kérdéseivel foglalkozunk, a különböző technológiai.megoldásokat a ó.fejezet ismerteti.) A kábelekben kialakuló villamos térerősség jellemzője, hogy annak nincs tengelyirányú összetevője, ezzel szemben a kábelszerelvényekben szükscgszen'íen mindig van tengelyirányú összetevő! Vizsgáljuk meg egy végelzáróban kialakuló térerősségviszonyokat potenciálvezérlés nélkül és két különféle potenciál vezérlés esetén (1. az 1. ábrát)! (Összekötők esetében hasonlók a körülmények.)

4. A köpenyek, ill. az árnyékolások összekötése és kivezetése A középfeszültségű telített papírszigetelésű kábeleknél az ólomköpenyeket az összekötőkben un. belső ólomhüvely (belső ólomkarmantyú) kötötte össze kisfeszültség esetében nem használtak ólomhüvelyt, a köpenyek közti összekötést rézfonattal biztosították. A végelzáróknál a köpenyt a végelzáró ólomcsonkjához forrasztották. Az extrudált szigetelésű kábeleknél az alkalmazott technológia a kábel árnyékolásának szerkezetétől függ. Alumínium szalagtekercselés esetén eleinte az árnyékolásokra kiskeresztmet-szetű ónozott rézszövedék szalagot tekercseltek, amely fölé ónozott rézhuzalt helyeztek és ezeket az árnyékoláshoz forrasztották. Miután vizsgálatokkal bebizonyosodott, hogy e technológiával létesített kötés nem felel meg a földzárlati igénybevételeknek [9], ezért a technnológiát megfelelő keresztmetszetű, különlegesen hajlékony ónozott rézszövedék alkalmazásával módosították. Réz huzalkoszorú estén régebben forrasztásos összekötést alkalmaztak, majd áttértek a sajtolásos technológiára, újabban pedig a tekercsrugós megoldást is használják.

5. A burkolat pótlása, végelzárók A burkolat pótlása az összekötőknél, valamint a kábel végelzárói a kábelszerelvények kívülről is látható részei, így ezek szerelési módjait a 6. fejezetben mutatjuk be, néhány ábrával illusztrálva azokat.

6. Kábelszerelési technológiák, kész kábelszerelvények

Az ábra felső része olyan végelzárót mutat be, amelyen nincs potenciálvezérlés. Látható, hogy az árnyékolás végénél igen nagy a térerősség, azaz az erő vonalsűrűség, ami a kábel szigetelésében kisüléseket, majd átütéseket okozna. Ennek elkerülésére alkalmazzák a potenciálvezérlcst, amelynek kétféle megoldási módja van.


2. ábra Kisfeszültségű összekötő karmantyú

417

Villamos energia

3. ábra 5 kV-os kábel összekötő porceláncsöves távolságtanóval

5. ábra 10 kV-os végelzáró cella

4. ábra lOkV-os zsinegei! végelzáró

Ebben a fejezetben összefoglaljuk a kábel szelvények technológiai megoldásainak hazai fejlődését, valamint példaként bemutatunk néhány kábelszerelvényt. Mind a szerelvények technológiájában, mind a kész kábelszerelvények külső megjelenésében alapvető különbségek vannak a telített papírszigetelésű és az extrudált szigetelésű kábelek között. A telített papírszigetelésű kábelek itatott szálasanyag burkolatának pótlására az összekötőknél - a szigetelés pótlásával együtt - öntöttvasból (ritkábban bronzból) készült un. karmantyúkat alkalmaztak, amelyeket meleg szigetelőmasszával töltöt-tek ki. (A 2. ábra kisfeszültségű, a 3. ábra 5 kV-os összekötőt mutat be.) A végei-záróknál régebben porcelánszigetelőket alkalmaztak (1. a 4. ábrát), majd az ötvenes években belsőtéren áttértek az un. zsinegeit végelzárókra, amelyeknél a kivezetett kábelerek kívül eső részét varnisszalag tekercseléssel pótolták, majd ezt kezdetben lelakkozott zsinegeléssel (1. az 5. ábrát), később zsugorcső ráhúzásával burkolták, A kábelmasszának a szintkülönbségek miatti elvándorlása

418

6. ábra 10kV-os zsugortechnológiával készült belsfitéri végelzáró

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia következtében ez a szerelési mód számos meghibásodást okozott, a nyolcvanas évek végén ezért olyan tech-nológiára tértek át, amelynél átlátszó, olajjal feltöltött kis tartályt alkalmaztak a végelzáróban, így ellenőrizhető volt az telítőanyag esetleges elvándorlása. Az extrudált szigetelésű kábelek összekötőinél eleinte szintén a meleg kiöntéses technológiát alkalmazták, azonban ez nem vált be, mert a meleg kiöntŐanyag károsította a kábel szigetelését. Ez után áttértek a tekercseléses technológiára, amelynek lényege, hogy különböző villamos és egyéb tulajdonságokkal rendelkező szalagokat tekercseltek az eltávolított szigetelés helyére, amelyek kellő mértékben megnyűjtva homogén anyagként egymáshoz hegednek, vulkanizálódnak, így nem marad közöttük üreg, légrés. Ez a technoló-

fí. ábra Hideg zsugortechnológiával készüli szabadtéri végelzáró. Alul a szerelés elfftti állapot

zák a kábelre, kihúzzák a kitámasztó spirált, mire a szerelvény rázsugorodik a kábelre és arra üregmentesen rászorul. Jelenleg hazánkban ez a legkorszerűbb és legegyszerűbb szerelési technológia (1. a 8. ábrát). A kisfeszültségű extrudált szigetelésű kábeleknél

használatos

még a hideg kiöntéses technológia, amelyet azonban a középfeszültségű kábeleknél hazánkban nem alkalmaznak. Amint az előzőekből látható, a kábelszerelvények fejlődése az elmúlt évtizedekben igen jelentős volt és ez a fejlődés soha nem zárható le. A cél mindig egyszerűbben szerelhető, üzembiztosabb és ennek ellenére olcsóbb szerelvények kifejlesztése és alkalmazása.

Irodalom [I]

7. ábra 20kV-os zsugortechnológiával készüli szabadiéri végelzáró

gia - amely végelzáróknál is alkalmazható -igen gondos szerelési munkát igényel, így ma már nem tekinthető korszerű megoldásnak. A meleg zsugortechnológia lényege, hogy a hőre lágyuló műanyagcsöveket- vagy idomokat ráhúzzák a kábelre és lágy gázlánggal melegítik. A hő hatására a műanyag rázsugorodik a kábelre és arra üregmentesen rászorul. A6. ábra zsugortechnológiával készült szabadtéri végelzárót mutat be, amelynél egy belső zsugorcső képezi a potenciálvezérlést, a külső zsugorcső pedig a szigetelést. A 7. ábra a Buda-pesti Elektromos Művek mérnökei által kifejlesztett [ 10] olyan belsőtéri végelzárót mutat be, amelyben belül egy un. potenciálvezérlő kendő helyezkedik el és erre van rázsugorítva egy szigetelőcső. A hideg zsugortechnológia lényege, hogy a nagy rugalmasságú anyagból készült szerelvényt kitágított állapotban - belső spirállal kitámasztva - szállítják le. Szerelés alkalmával a szerelvényt ráhúz-


Luspay Ö.: A kisfeszültségű kábelszerkezetek hazai fejlődése. E1ektrotechnnika93. (2000). 97-99. [2] Luspay Ö.: A középfeszültségű kábelszerkezetek hazai fejlődése. Elektrotechnika 93.(2000) 428-430. [3] Luspay Ö., Rózsa L. né, Varjú Gy.: Erősáramú kábelvonalak. (Szerk: Varga S.) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985.] [4] Dr. Börcsök D., Göntér L., Horváth T, Luspay Ö., Nyilrai L-né, Schnabl A., Varga E. ,Vincze I.-né: Erősáramú kábelek szerelése. Budapesli Elektromos Művek, Budapest, 1986. [5] Luspay Ö ,Nyitrai I.-né, Schnabl A., Varga S., Vincze J.-né: Kisfeszültségű kábelek szerelése Magyar Villamos Művek Tröszt, Budapest, 1990 [6] Horváth T, Luspay Ö., Dr. Nyitrai I.-né, Schnabl A., Vincze J.-né: Középfeszültségű kábelek szerelése. Magyar Villamos Művek Tröszt, Budapest, 1991. [7] Kádár A., Luspay Ö.: Kábel történet. Magyar Elektrotechnikai Múzeum, Budapest, 2000. [8] Luspay Ö.: A villamos térerősség szabályozásának kérdései a műanyagszigetelésű kábelek szerelvényeinél. Elektrotechnika 76. (1983). 307-318. [9] Vincze J.-né: Alumíniumszalag árnyékolású polietilén szigetelésű kábelek és kábelszerelvények vizsgálata földzárlati áramokkal. Villamosság 30. (1982). 229-235. [10] Horváth X, Luspay Ö., Varga S.: Import- és munkaidőtakarékos megoldások műanyag szigetelésű kábelek szereléséhez. Villamosság 35.(1987). 198-201.

HUNYADI§elektronika Kft. Energetikában és erősáramú kivitelezésben jártas villamosmérnököt keres magánvállalkozás, számítástechnikai és ajánlatkészítési gyakorlattal, Önálló munkavégzésre. Angol/Német nyelvismeret előnyt jelent!

Tel.: 488-0323 419

Oktatás

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet A " Kandó -iskola" korábbi hagyományaival összhangban arra törekszik, hogy mindenkor korszerű, az élet kihívásainak, a társadalmi-, gazdasági elvárásainak egyaránt megfelelő pedagógusképzést alakítsunk ki. Intézetünk legfontosabb feladata az alkotó ember személyiségének komplex fejlesztése és a szakmai szocializáció elősegítése. 1970-től kezdődően meginduit az önálló műszaki mérnöktanár képzés a főiskolán, majd pedig a műszaki szakoktatói képzés. Amíg az előbbi a szakmai elméleti- és gyakorlati, addig az utóbbi kifejezetten a gyakorlati tevékenység művelésére készít fel. A több évtizedes törekvésünket igazolja: Mindként szakunkat - a KKMF akkreditálásakor - a MAB kiválóra minősítette, valamint a végzett mérnöktanáraink eredményes helytállása az oktatás-, az államigazgatás-, a munkaerő- piaci intézményrendszer-, a nagyvállalati humánfejlesztés különböző területein. Hallgatóink a mérnöki- és tanári képesítő záróvizsgák letételét követően, kétegyenértékű {mérnöki- és mérnöktanári) - diplomát kapnak. Intézeti kereteink között három szakcsoport működik; pedagógiai és felnőttképzési, médiafejlesztési, testnevelési. Az oktatók többsége már több évtizede tanít a főiskolán így szakmai közösségünk- a fiatalokkal, volt tanítványokkal, kiegészítve - záloga az eredményes oktató- nevelő és tudományos munkának. A munkatársak számára az 1999- es intézetté válás egyben feladat bővítést is jelentett. Az intézet tevékenysége a kar munkájába beágyazottan jelenik meg, amiről még külön is szólni fogunk. Új feladatnak tekintjük a szakképzési kapcsolatrendszer erősítését, a képzés és a munkaerő-piac igényeinek összehangolását, a részvételt a különböző szakképzési programok (az Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzésen túlmenően, a különböző OKJ-s és vállalati képzésekig) kidolgozásában és bevezetésében. Felvállaljuk továbbá (a módszertani paradigmaváltás következtében) a hallgatók felkészítését, az élethosszig tartó tanulásra, a korszerű munkavállalói magatartásra. Ennek alapjait az intézet a közel egy évtizede folyó tantervfejlesztési- és project munkával teremtelte meg; hazai és nemzetközi együttműködéssel. A kutatómunka eszközhátterét a korábbi sikeres pályázatok fejlesztései, míg a személyi feltételeit egy a tudományok doktora és az öt kandidátusi tudományos fokozatokkal rendelkező tanárunk biztosítja. Három oktató Dr. univ fokozatot szerzett. Az átlagos hallgatói létszám a mérnöktanár szakon, a nappali képzésben, évfolyamonként 50-60 fő, míg a levelező tagozaton mintegy 20 fő. A műszaki oktaló szakon folyó levelező képzés keretében 15-20 hallgató vesz rész! évfolyamonként. Oktatunk továbbá a 80-100 fős évfolyamokkal rendelkező villamos-mérnökasszisztens szakon is.

A Humánfejlesztési és Módszertani Intézet alapképzési tevékenysége A villamos- és informatikus szakirányban folyó mérnöktanár- képzés továbbá a szakoktató- képzés tartalmi és tárgyi feltételeinek megteremtésében meghatározó szerepet játszott, az Emberi Erőforrások Fejlesztése Világbanki Programban valórészvételünk. A korszerű moduláris tantervi programok bevezetése, továbbá a későbbi igen intenzív pályázati tevékenység eredményeként sikerült kidolgozni azokat a korszerű tanulási formákat ( minta nyitott laboratóriumi rendszer, az elektronikus tanulás) és szolgáltatásokat (tananyag letöltés, levelezés, adatbázisok használata), amelyek a hallgatók Öntevékenységét segítik elő. Ennek eredménye hallgatóink elismert szakdolgozati és tudományos diákköri munkája is. A tudományos diákköri tevékenység színvonalát iöbb országos első díj és a Magyar Tudományos Akadémia Pro Scientia Díja minősíti, amelynek tulajdonosa az intézet egyik ma már meghatározó személyiségű tanár egyénisége. A dolgozat akkori több évtizedes témavezető munkája elismeréseként az MTA Elnökétől a " Témavezető Mester " címet kapta.

A szakmai tanárképzés fejlesztése A mérnöktanár szak képzési programja a tanárképzés országos képesítési követelményeivel Összhangban került kidolgozásra és folyamatos fejlesztésen megy azóta is keresztül a kapcsolódó szakképzés fejlesztési programok, valamint a kredit rendszerű tantervfejlesztés együttes eredményeként. A hallgatók számára meghirdetett korszerű oktatási programválasztékot folyamatosan bővítjük: Ennek keretében oktatás minőségbiztosítási, Európa ismeretek, multimédia ismeretek és felnőttképzési spécializációs modulok kerültek kidolgozásra. A szakot végző hallgatók iránt nyitottságuk és sokoldalú felkészültségük folytán a munkaerő-piac magas fokú érdeklődést mutat. Holland támogatással lehetőség nyílt 8 í'ő végzett mérnöktanár szakos hallgató részére master fokozatú EU diploma megszerzésére Eindhovenben. Az együttműködés tapasztalataira építve mind a két fél bővíteni kívánja ezt a kiegészítő képzési formát.

420

A laboratóriumaink felszereltsége ma már lehetővé teszi az e l e k t r o n i k u s o k t a t á s t , a n y i t o t t (rugalmas) képzések és továbbképzések feltételeinek megteremtését. A t o v á b b k é p z é s i p r o g r a m k í n á l a t bővítése érdekében 1999-2000-ben tíz továbbképzési programot alapítottunk és indítottunk (ebből négyet a Nemzeti Szakképzési Intézettel, egyet pedig a Szent István Egyetemmel együttműködve). Az intézet az alapképzési tevékenységben is megjeleníti ezeket a specializáló modulokat.

A szakoktató képzés megújítása A hat féléves, levelező tagozatos, szakoktató szak képzési programjának korszerűsítésekor külön hangsúlyt kapott a szakképzésben érintett szakmai valamint a szakoktatókat alkalmazó gazdálkodó szervezetek igénye. Törekvésünk, hogy még eredményesebb, még kezdeményezőbb módon együttműködjünk a szakmai - munkaügyi intézményrendszerrel. Oktatók-, trénerek képzése a felnőttoktatás számára Az elkövetkezendő időszak legdinamikusabban fejlődő oktatási-képzési ága a felnőttképzés lesz. A Felnőttképzési Törvény ennek jogi és finanszírozási feltételeit teremtette meg. A felnőttképzés fejlesztéséhez kapcsolódik az intézet Le on a r do p ro j e k tj e is, amely a munkaerő-piaci felnőttképzés szakembereinek felkészítését szolgáló programot dolgoz ki és vezet be nemzetközi együttműködés keretében. Az asszisztens-, az instruktor és a tréner szintű (80-160-240 órás) képzési programokat a munkaerő- piaci képzőkkel és a felhasználókkal együttműködve dolgozzuk ki, A távoktatásra, az internet alapú képzésre történő felkészítést szolgálja a második Leonardo projekt, ami a felnőtt képzők részére, korszerű oktató csomagok alapján, az elektronikus oktatást teszi lehetővé.

Laboratóriumi és gyakorlati oktatás Laboratóriumaink Oktatástechnológia és multimédia laboratórium Szakmódszertan laboratórium Analóg- és digitális videó stúdió Robotika laboratórium Gyakorló Iskoláink Bolyai János Elektronikai Szakközépiskola Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola Mechatronikai Szakközépiskola Pataky István Híradásipari Szakközépiskola Trefort Ágoston Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Verebély László TechnikumOktatófilm szerkesztése a videó stúdióban Fővárosi gyakorló iskoláinkban az intézet oktatói és szakvezetői irányításával pedagógiai- és tanítási gyakorlatokat folytatnak diákjaink két tanéven keresztül. Ezen kulcsfontosságú gyakorlati tevékenység során készítjük fel a mérnöktanár jelölteket az iskolarendszerű- és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben folyó oktató - nevelő munkára. Ugyancsak a gyakorlati képzés keretében szerzik meg a jelöltek azokat a kulcskompetenciákat, amelyek saját személyiségük önfejlesztésének, továbbá módszerbeli készségeik és szociális kompetenciáik alapjait adják. A tíz éves médiafejlesztö munka eredményeit mutatják a kifejlesztett programok: Multimédia formában: Eszközeink (Oktatástechnológia); Távközlési Informatika; Diszkrét matematika {főiskolai tananyag); LCD panel működése; Növényhatározó; Villamosságtan (főiskolai tananyaggal); 100 éves a Kandó Főiskola centenáriumi CD- kiadvány; Környezetvédelem; Egészséges életvitel; Minőségbiztosítás; Digitális technika; A magyar szakképzés története; Magyar Nobel Díjasok; A holland iskola- és oktatási rendszer; Távközlési informatika; MIX1 oktató modulok; PC hardware (magyar és angol nyelven); Analóg- és Digitális technika (angol nyelvű); Internet formában: Eszközeink (Oktatástechnológia); Analízis (matematika - főiskolai tananyag); Didaktika tantárgy; Régi Pedagógiai Lexikon; Online Pedagógiai Lexikon, Intézetünk külföldi kapcsolatai University of Central Lancashire, Preston, Anglia, (multimédia) PTH (Pedagógiai Műszaki Főiskola) Eindhoven, Hollandia. (Kandorob, Világbank, PHARE, Leonardo) VEV International, Hollandia (Leonardo) SELETE (Technical Vocational Teacher & Training Institute) Athens, Görögország (Leonardo)

ELEKTROTECHNIKA

Oktatás Német Szövetségi Szakképzési Intézet, Berlin, Németország. (PHARE, Szakképzés-fejlesztési projekt) Universitat Passau, Gründpadagogik, Németország (Socrates/ Grundtvig 1) Humboldt - Universilát zu Berlin (Wirtschaftspadagogik), Németország (szakképzés-fejlesztési projekt) Institute für Schulentwicklungsforschung, Dortmund, Németország. (Socrates / Comenius) Hageni Távoktatási Egyetem (Távoktatás) DAG Technikum - (Távoktatás, Szakképzési menedzser) Zentrum für Schulentwicklung, Klagenfurt, Austria.(Socrates/ Comenius) Faculdade de Ciencias e Technológia da Universidade de Coimbra, Portugália. (Socrates/Comenius) TheWestBohemiaUniversity,Cheb,CsehKöztársaság.(Socrates/Comenius) Suez Canal University, Ismailia, Egyiptom. (A tanárképzés tantervének kidolgozása, oktatók és hallgatók cseréje) South Valley University, Kena, Egyiptom. (Tantervfejlesztés, oktatók és hallgatók cseréje) Helwan University, Helwan, Egyiptom. (Közös kutatások, oktatók és hallgatók cseréje) Technological College, Tenth of Ramadan, Egyiptom (Közös kutatások, oktatók és hallgatók cseréje) Intézetünk hazai kapcsolatai Nemzeti Szakképzési Intézet Szakközépiskolai- és szakiskolai hálózat Gyakorlóiskolák, világbanki iskolák (PHARE, KANDOROB projektek) Munkerő- piaci képzők, Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központok (Leonardo, PHARE, Világbanki projektek) Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége (Leonardo projekt) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (Szakértői, bizottsági munka) Munkaügyi szervezetek. Fővárosi Munkaügyi Központ, továbbá a megyei munkaügyi központok (vállalati - tanfolyami képzések), Foglalkoztatási Információs Tanácsadók (FIT) (pályaorientációs munka) Országos Munkaügyi Központ (Világbanki projekt, szakértői munka) Nyitott Szakképzési Közalapítvány (két szakképzési- módszertani nyertes pályázat) Hágeni Egyetem Budapesti Távoktatási Központ (távoktatási, oktatástechnológiai témák) Országos Közoktatási Intézet (Tanácsadó Testületi tag, AIFSZ és tanárképzésben együttműködés) Egyetemek, főiskolák társintézetei, tanszékei (tantervfejlesztés, módszertani fejlesztés, PhD képzés (ELTE, Szent István Egyetem, BME) Pedagógus Akkreditációs Bizottság (szakértői munka) Magyar Akkreditációs Bizottság (szakértői munka, AIFSZ albizottság) Szakfolyóirati szerkesztőbizottsági munka: Magyar Felsőoktatás, Szakoktatás, Pedagógusképzés, Szakképzési Szemle

A kari testnevelésben és egészséges életmódra nevelésben betöltött szerep, versenysport A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar a szakmai oktatás területén elért jó eredmények mellett a testnevelés és sport területén is széleskörű tevékenységet fejt ki. Jelentős hazai és külföldi eredményekkel rendelkezik, amelyeket röviden az alábbiakban szeretnénk bemutalni. Az intézet keretein belül működő Testnevelési Szakcsoport oktatói látják el a Kandó-, Keleti- és Neumann főiskolai karok testnevelési óráit valamint szervezik és irányítják a hallgatók szabadidős sporttevékenységét. A testnevelés tantárgy karunkon kötelező" tárgyként szerepel. A hallgatóknak tanulmányaik során négy félévben a "megfelelt" bejegyzést kell megszerezniük, az előírt követelményrendszer teljesítésével. A követelményrendszer alapja egy széleskörű Fittségi állapot felmérés, melynek megfelelő szintű teljesítéséhez szakmai és módszertani segítséget kapnak hallgatóink. A testnevelési* és sport-csoportfoglalkozásokon rendszeres, szakszerűen irányított testedzési-, sportolási- és versenyzési lehetőséget biztosítunk. Továbbá még egészség- kulturális (testkultúrális, mentálhigiénés és táplálkozástudományi) ismeretanyagot kapnak hallgatóink. Ez - szemléletformáló hatásává! - hozzájárul ahhoz, hogy az egészséget, az egészségmegőrzést, a rendszeres fizikai aktivitást saját értékrendjükben kiemelt helyen kezeljék, valamint képesek legyenek tanulmányaik befejezése után fittségi szintjük önálló felmérésére és fejlesztésére. Az órarend szerinti testnevelés kiegészítéseként, a létesítmény-feitételeinknek megfelelő és a hallgatóink által igényelt sportágakban, sportcsoport foglalkozásokat szervezünk. Hallgatóink számára versenyzési lehetőségeket biztosítunk, melyek az alkalmi versenyektől (Kandós Ifjúsági Napok, tanár-diák mérkőzések, Challenge Day, Országos Műszaki Főiskolai Sportnapok,

Oktatófilm készítése a videó stúdióban

természetjáró túrák) a házibajnokságokon (asztalitenisz, labdarúgás, lábtenisz, sakk, streetball, tenisz, tollaslabda, triatlon) és az egész éves folyamatos versenyzést biztosító Universilas Kupákon (asztalitenisz, atlétika, duatlon, fallabda, kerékpár, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, sakk, tájfutás, tenisz, triatlon, tollaslabda, úszás) át egészen a versenysport színvonalú Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajnokságokig terjednek. A testnevelés tantárgy követelményei mellett a szabadidősport és a versenysport története, programjai, eredményei és egyéb sportos érdekességek egyaránt megtalálhatók a http:// címen elérhető honlapon. Főiskolánk lehetőség szerint minden támogatást megad hallgatónk egészségi, fizikai állapotának, fittségének rendszeres vizsgálatához. Ezt mutatják pl. az. "Életkor szerinti teljesítménynormák kidolgozása a fizikai fittség méréséhez"; "Egészségszint vizsgálat"; "Testnevelés tantárgy követelményrendszerének számítógépes feldolgozása" című pályázatok. Emellett az országosan is népszerű "Hungarofit" vizsgáló módszer kidolgozását és felméréseit az OTSH, és az OEP anyagilag is támogatta az alábbi pályázatoknál: "Vizsgálati módszer a keringés állapotának jellemzéséhez"; "Mérd magad"; "A preventív pedagógia jelentősége a felsőoktatásban"; "Életkor szerinti fejlődési normák kialakítása"; "Egyénre szabott edzéstervek az optimális terhelés kialakításához"; "Egyéni és csapatsportágakban versenyző élsportolók általános fizikai teherbíró-képességének mérése".

A Humánfejlesztési és Módszertani Intézet által ellátott kari szintű tevékenységek A társadalom általános - és a képzésbeli alap -, valamint sajátos feladataink ellátásán túlmenően tevőleges segítséget nyújtunk az eredményes kari szintű munkához: A kapcsolatrendszer erősítése az all'almazói, felhasználói körrel A gazdaság igényeinek megjelenítése a tantervekben és a képzési programokban (felmérések, beválás vizsgálatok, munkaerő- piaci visszajelzések). A módszertani kultúra fejlesztése, a korszerű oktatási formák bevezetése. Abeiskolázási és az ehhez kapcsolódó PR tevékenység erősítése, a szorosabb együttműködés a szakképzési intézményhálózattal. A felvett hallgatók beilleszkedése az Önálló tanulása és a pályaépítést segítő tanácsadói munka. Egy karrier- és pályaorientációs központ kiépítése a tanár szakos hallgatók közreműködésével. A multimédia alapú képzés kiterjesztése (távoktatás-, nyitott képzések). A felnőttképzési programok bevezetése. Az új évezred küszöbén egy korszerű-, több karú felsőoktatási intézménynek - intézmény -, és képzéstörténeti hagyományaira építve - fel kell vállalnia a kor és a munkaerő- piac kihívásait. Intézetünk - segítve a kari -, főiskolai szintö munkát - hozzá kíván járulni az integrált főiskola vonzóbbá tételéhez: az itt tanulmányokat folytató és a leendő hallgatók számára egyaránt. Célunk, hogy képzési szolgáltatásaink és maguk a főiskolánkon végzett mérnökök-, mérnöktanárok keresettek legyenek a felhasználói-, munkaadói körben. Bánhidyné Dr.Szlovúk Éva PhD főiskolai tanár intézetigazgató

WSL64*ÁC Budapesti Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet 1084 BUDAPEST, Tavaszmező u.17.


Cím: 1431 BUDAPEST 8, Pí". 112 Tel.:+(36-1)210-1432 Fax:06-1-303-94-25 www.human.kando.hu

421

Villamos gépek

Elektronikus indítású, energiatakarékos szinkron kismotor Dr. Lelkes András, Dr. Szabó Loránd 1. Bevezetés A legolcsóbb aszinkron kismotor a nagy sorozatban gyártott egyfázisú, árnyékolt pólusú motor. Ennek fő hátránya a teljesítményéhez képest magas anyagigénye, korlátozott élettartama, rossz teljesítménytényezője, alacsony hatásfoka és kicsi indító nyomatéka. Legelterjedtebben ventilátorok meghajtására használják, mivel ezek nem igényelnek nagy indító nyomatékot. Az 1. ábrán egy 4-pólusú árnyékolt pólusú mo-

giaköltség és a berendezéseknek a motor rövid élettartamából adódó magas karbantartási ráfordítása.

2. Energiatakarékos alternatívák A hűtőpultok, klímaberendezések és hőcserélők ventilátorainak meghajtására más típusú motorok is használhatók. A továbbiakban meg fogjuk vizsgálni ezek hatékonyságát energetikai szempontból. A segédfázisú, üzemi kondenzátoros aszinkron motorok kiváló teljesítmény tényezővel (cos (p=l) rendelkeznek és némileg magasabb hatásfokkal dolgoznak mint az árnyékolt pólusú aszinkron motorok. Azonban lényeges hatásfoknövelést az egyfázisú aszinkron motorokkal nem lehet elérni. Ezeken az alkalmazási területeken a kommutátoros univerzális motorok általában nem jöhetnek szóba a korlátozott élettartamuk miatt, mivel a ventilátoroknak sok esetben állandó üzemmódban kell működniük. A kapcsolt reluktancia motorokat magas zajuk miatt nem használják szellőzőkben. így a szóban forgó alkalmazási területeken csak állandó gerjesztesd szinkron motorokkal lehet magas hatásfokot elérni. A kefenélküli egyenáramú motoregység egy speciálisan kiképzett szinkron motorból és egy elektronikus kommutációs egységből áll.

/. ábra Árnyékolt pólusú aszinkron motor

tort láthatunk. Ezt a motort leginkább hűtőpultokban, klímaberendezésekben és hőcserélőkben használják. A motor 5 W névleges leadott mechanikai teljesítménynél 16%-os hatásfokkal és cos j = 0,69 teljesítmény tényezővel dolgozik. Ez az alacsony hatásfok azt jelenti, hogy az 5 W mechanikai teljesítmény előállításához a motor 31 W villamos teljesítményt vesz fel a hálózatból. A 26 W különbség hőenergiává alakul és fűti a motort, valamint annak környezetét. Ez utóbbi különösen a hűtőpultokban igen hátrányos. A 2. ábrán láthatjuk a motor beszerzési árának és üzemeltetési energiaköltségének arányát. A motor belsejének magas hőmérséklete ezenkívül erősen csökkenti a csapágyak várható élettartamát. így a motor olcsó beszerzési árát hamar kompenzálja a számottevő üzemeltetési ener-

üzerneftetési energiaköltség

2. ábra Árnyékolt pólusú aszinkron motor költségeinek aránya Dr. Lelkes András ebm Werke GmbH & Company KG, Mulfingen, Németország Dr. Szabó Lóránd Kolozsvári Műszaki Egyetem, Románia

422

.í. ábra Külső forgórészű kefenélküli egyenáramú motor

A 3. ábrán egy ilyen külső forgórészű kefenélküli motort láthatunk. Ezek a külső forgórészű motorok elsősorban kompakt ventilátorok gyártásánál igen előnyösek. A kefenélküli egyenáramú motorokat (más néven elektronikus kommutációjú motorok) leginkább egy, két és három tekercsű kivitelben gyártják (4. ábra). Az egy és két tekercsű motorok állórésze csak lüktető mágneses teret tud létrehozni. Emiatt ezeket a motorokat magas nyomaték lüktetés jellemzi. Az indítás kritikus, mert a forgórész bizonyos helyzeteiben a motor nem tud nyomatékot kifejteni. Ezért ezeknek a motoroknak általában speciálisan kiképzett állórészük van, amelyet a forgórésztől egy változó magasságú légrés választ cl (5. ábra). Az ezáltal keletkezett reluktancia nyomaték megakadályozza, hogy a motor kikapcsolása után a forgórész az indítás szempontjából kritikus helyzetben maradjon. Az egy tekercsű motor elektronikai egységéhez négy teljesítmény tranzisztorra van szükség. Különösen hálózati üzemű motorok esetében, a viszonylag magas tápfeszültség miatt, ezek a tranzisztorok és a meghajtó áramköreik költségesek. A két tekercsű motor táplálása csak két tranzisztort igényel, ellenben ezek zárási feszültségének a tekercsek szoros induktív csatolása

ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek

ÍD

ö 4^4

t±J

3

szinkron fordulatszámot. Ha ezek a feltételek (alacsony szinkron fordulatszám, alacsony indítási terhelés, alacsony tehetetlenségi nyomaték) nem teljesülnek, más módon kell a biztos indítást megvalósítani. A hiszterézis motorok és a vegyes, kalickás aszinkron és állandómágneses szinkron forgórészből álló motorok mellett lehetőség van a szinkron motor elektronikus indítására is [ 1-4 ].

r L1

U

4. ábra Elektronikus kommutáciőjú motorok változatai 6. ábra Egyszeri! iriac-os áramkör

Ehhez csak egyetlen statikus elektronikus kapcsolóra, például egy triac-ra, van szükség (6. ábra). Ha a triac-ot egy gyújtó impulzussal bekapcsoljuk, a fél periódus végéig áram folyik a motor tekercsében, amely átlagban vagy gyorsító vagy lassító nyomatékot eredményez. Emiatt a triac-ot úgy kell vezérelni, hogy csak akkor kapcsoljon be, ha így gyorsító nyomatékot érünk el. Ehhez szükség van a forgórész szog-

L, J L T.i

*

5. ábra A kefenélküli egyenáramú motor keresztmetszete

miatt lényegesen magasabbnak kell lennie. A magas transzfonnátoros feszültség ugyanakkor a motor tekercsének szigetelését is megdrágíthatja. Mivel a két tekercs a rendelkezésre álló horony felületen osztozik, a tekercs ellenállása nagyobb, ezért a motor hatásfoka alacsonyabb, mint az egy tekercsű gépé. Emiatt ezt a motortípust újabban egyre ritkábban alkalmazzák. A három tekercsű motorok biztos indíthatóságuk, alacsony nyomatéklüktetésük és magas hatásfokuk miatt igen kedveltek. A motorok zaját speciális vezérlési elektronikával tovább lehet csökkenteni [5]. Gyártási költségük azonban a bonyolultabb tekercselés és a vezérlésükhöz szükséges több tranzisztor miatt némileg magasabb. Az elektronikus kommutációjú motorok további előnye jó hatásfokuk és hosszú élettartamuk mellett az, hogy névleges fordulatszámuk a tekercs menetszámának megfelelő méretezésével rugalmasan választható, valamint hogy az elektronikus fordulatszám vezérlésük vagy szabályozásuk egyszerűen megvalósítható. Ha azonban nincs feltétlenül szükség változtatható fordulatszámra, egy hálózati táplálású egyfázisú szinkron motor egy gazdaságilag kedvező alternatívát kínál, különösen az alacsony hatásfokú árnyékolt pólusú aszinkron motorok kiváltására.

3. Energiatakarékos szinkron kismotor hálózati üzemre Az egyfázisú, állandó gerjesztesd szinkron motor előnye a jó hatásfok, hátránya a csak a pólusszámtól és a hálózati frekvenciától függő, konstans fordulatszám, valamint kritikus indítása. Egyes lassan forgó, sokpólusú szinkron kismotorok, melyek általában körömpólusú kivitelben készülnek, indíthatóak közvetlenül a hálózatra kapcsolva, ha a terhelési nyomaték és a teher tehetetlenségi nyomatéka nem túl nagy. Ilyenkor a motor a hálózati feszültség egy fél periódusa alatt eléri a


7. ábra Triac-os vezérlőegység a) kapcsolási rajz b ) a motor mért feszültsége és árama

helyzetének és a hálózati feszültség fázishelyzetének ismeretére. A vezérlés további feladata biztosítani, hogy az áramcsúcs az állandó mágnesű forgórészt a legkedvezőtlenebb feltételek (maximális hálózati feszültség és ferrit mágnes esetén minimális hőmérséklet) mellet se mágnesezze le. Ha a forgórész elérte a szinkron fordulatszámot, a vezérlés a motort a triac-on keresztül tartósan a hálózatra kapcsolj a. megcsapolással rendelkezik (7.a ábra). Az indító elektronika két triac-ot tartalmaz, az egyik (Trl) vezérli a megcsapolt tekercsrészt az indítás alatt, a szinkron fordulatszám elérése után a másik triac (Tr2) a teljes tekercset a hálózatra kapcsolja. A motor méretezését nehezíti, hogy más tekercsszám lenne optimális a biztos és lemágnesezés mentes indításhoz, illetve más a maximális hatásfokhoz szinkron üzemben. Erre megoldást kínál egy tovább fejlesztett kapcsolás, melynél az állórész tekercselése egy megcsapolással rendelkezik (7.a ábra). Az indító elektronika két triacot tartalmaz, az egyik (Trl) vezérli a megcsapolt tekercsrészt az indítás alatt, a szinkron fordulatszám elérése után a másik triac (Tr2) a teljes tekercset a hálózatra kapcsolja. Ezáltal csökken a motor árama és a felveti elektromos teljesítmény (7.b ábra). Ha a terhelés nagy tehetetlenségi nyomatékkal rendelkezik, a szinkronizáláshoz további szabályozási funkciókra lehet szükség [ 4, 6].

4. Mérési eredmények A kísérleti külső forgórészű szinkron motor a milliós darabszámban gyártott kefenélküli egyenáramú motorok, valamint az árnyékolt pólusú motorok mechanikus részeinek felhasználásával készült (8. ábra). 423

Villamos gépek

—Aszinkron mc#i>i •«« Szinkron motor

•*

35 is

fD _> úl

10

8, ábra Külső forgórésze szinkron motor

Leadó ti teljesí1mény[W]

Indító elektronikája (9. ábra) a motor csapágyának pajzsába van beépítve.

9. ábra Külső forgórészű szinkron kismotor indító elektronikája

Állórészén helyezkedik cl az egyfázisú tekercselés. A külső forgórészt kedvező árfekvésű, műanyagba ágyazott ferrit mágnes gerjeszti. A vezérléshez szükséges a forgórész szöghelyzete, amit egy Hall-szenzor érzékel. A viszonylag összetett gyújtásí stratégiát egy 8 bites mikrokontroller valósítja meg. Ez az indító elektronika kisebb, olcsóbb és mivel közbenső köri kondenzátort nem tartalmaz, kevésbé hőmérséklet érzékeny, mint egy hálózatról táplált, kefenélküii egyenáramú, motor kommutációs elektronikája. A 10. ábrán egy ilyen motorral felszerelt radiális szellőző látható. Mint látható, a külső forgórészű motor közvetlenül a légörvény közepében van. Az ekképp biztosított kiváló hűtés megnöveli a motor várható élettartamai. A motor nem foglal külön helyet, ezért a szellőző lényegesen tömörebb, mint hagyományos (belső forgórészű) motorok esetén.

II. ábra A szinkron kismotor és az árnyékolt pólusú azinkron motor teljesítményfelvételének összehasonlítása

mutatja. Látható, hogy a szinkron motorunk hatásfoka lényegesen magasabb (60%) az árnyékolt pólusú motoréhoz képest (16%). Egy adott esetben, 5 W leadott mechanika teljesítmény esetén, a felvett hálózati teljesítmény 31 W-ról 8 W-ra csökken ha ezt a típusú motort használjuk. Állandó üzem esetén, ami például hűtőpultok esetén gyakori, az évi közvetlen megtakarítás motoronként 227 kWh. Ezenkívül a motor kevésbé melegíti környezetét, ami hűtőpultok esetén további energia megtakarítást jelent. Mindez azért jelentős, mivel ezek a kismotorokat igen nagy számban használják számos alkalmazási területen. Csak a németországi ebm Werke GmbH & Co. KG (Mulfingen) magyarországi leányvállalatában Sülysápon évi 1-2 milliót gyártanak belőlük. A szinkron kismotor 88%-kaI kevesebb vesztességgcl dolgozik, mint egy hasonló teljesítményű árnyékolt pólusú aszinkron motor (26 W helyett csak 3 W a veszteségi teljesítménye), így a tekercselés melegedése 53 K helyett csak 14 K-t ér el. Az alacsony csapágyhőmérséklet lényegesen növeli a motor élettartamát. A szellőző rendkívüli tömörsége lehetővé teszi a motor tengelyének nagyon jó kiegyensúlyozását, ami tovább csökkenti a csapágy igénybevételét, így a jelentős energia megtakarítás mellett a berendezések karbantartási költségei is számottevően csökkennek.

Irodalomjegyzék [1]

[2]

[3] [4]

[5] 10. ábra Radiális szellőző állandó mágnesü, külső forgórészű

A 11. ábra összehasonlításképpen az árnyékolt pólusú aszinkron motor, valamint az itt tárgyalt szinkron kismotor teljesítményfelvételét

424

[6]

Lelkes, A.; Krotsch, J.: Energy saving mains-fed PM synchronous motor with integrated solid state starter, PCIM Europe, 37 International. Intclligent Motion Conference, Nürnberg 2000.Proceedings (ZM Communications GmbH, ISBN 3-928643-25-8) pp. 257-262. Lelkes, A.; Krotsch, J.: Netzbetriebener Encrgiesparmotor kleiner Leistung, SPS/IPC/Drives, 11. Fachmesse' & Kongress, Nürnberg 2000. Tagungsband (Hüthig Verlag, ISBN3-7785-2836-X) S. 531-539. Lelkes, A.: Elektronisch geslarteter, netzbetriebener Synchronmotor, VDE-Tagung "Innovative Klein- und Mikroantricbe", Mainz 2001, Tagungsband (VDE-Verlag, ISBN 3-8007-2612-2) S. 163-170. Lelkes, A., Krotsch, J.: Single-phase extcrnal rotor synchronous motor, EPE 2001, 9th European Conference on Power Electronics and Applications, Graz 2001. Proceedings (EPE Association Belgium, ISBN 90- 75815-06-9) DS 1.2-1 (CD-ROM: PPOO079.pdf). Krotsch, J.; Lelkes, A.; Zoller, Th.: Low-noise, sensorless commutation of brushless DC motors, PCIM Europe, 38th Inlernaüonal Intelligent Molion Conference, Nürnberg 2001. Proceedings (ZM Communications GmbH, ISBN 3-928643-28-2), pp.151-156. Lelkes, A.; Krotsch, J.: Synchronous AC motor, US Patent & Trademark Office, US 2001/0011877 Al, 2001 augusztus 9.

ELEKTROTECHNIKA

PR-cikk

Ötletes probléma megoldás A Hensel Pg-M-Finder- jével egyszerű a kábelbevezető nyílások átmérőjének meghatározása. Az év elején a pg- ről a metrikus kábelbevezetésekre való áttérés Németország építkezési helyein bizonytalanságot okozott. A szakiparosoknak ebből az összevisszaságból való kisegítésére, a dobozok és szekrény bevezetések átmérőinek gyors és megbízható meghatározása érdekében, a lennestadt- i Hensel cég,- az elektroinstallációs,- és elosztó -rendszerek jónevű előállítója -kifejlesztette az ú.n. " Pg-M-Finder" -t; a törhetetlen, kézi, műanyag -léc segítségével a " bedugni, leolvasni, folytatni" elve alapján minden M12 és M63 Ül. Pg7 és Pg48 közötti bevezetőnyílás belső átmérője pontosan leolvasható. Eredetileg a főleg Németországban használatos 10 különféle méretű Pg- menetről a mindössze nyolc metrikusra való áttérést jónak vélték. A dobozok és szekrények előállítói az ezzel járó szerszám-, és konstrukciós- változtatások kapcsán felmerült többlet költségektől nem voltak elragadtatva, de végülis ezen a területen is, egy az egész Európára kitelrjedő egységes változtatásról volt szó. Az elméiét és gyakorlat között olykor mégis nagy szakadék tátong, ez megmutatkozott az elmúlt hónapokban, az átállás időszakában. Bár a vezető gyártók időben egyeztették a szekrények új metrikus bevezetőnyílásait, a különféle méretek egymásmeüettisége a szakiparosokat naponta új probléma elé állítja. így mivel az átmérő a tömszelencéhez általában adott, a már nyitott bevezető nyílásokat a szekrényeknél meg kell becsülni, vagy tolómérővel utólagosan lemérni. Azoknál a szerelési munkáknál, amelyeknél többnyire időhiányban vagyunk, nem ritka,

Megjegyzések az elektromágneses terek egészségügyi hatásaival foglalkozó cikkekhez Ebben az évben - érthető okokból - több cikk jelent meg az Elektrotechnikában tárgyi témával kapcsolatban, így a 2. számban a mobiltelefonok és bázisállomások elektromágneses terének egészségi hatásáról, a 7-8. számban elektromágneses környezetünk hatásairól, végezetül ~ ennek bizonyos mértékig folytatásaként - a 10, számban a kisfrekvenciás elektromágneses terek egészségügyi hatásairól. Ezen utóbbi cikk igen érdekesen foglalja össze az USA Kongresszusa által e témával kapcsolatban kezdeményezett kutatási eredményeket és azok zárójelentését, valamint számos irodalmi adat közöl. A cikkben megadott táblázat azonban szabványügyi szempontokból pontosításra szorul. A táblázat első sora a cikk szövege szerint az "érvényben lévő szabványok" alapján adja meg a térerősségek megengedett értékeit. Ez tévedés! Az MSZ ENV50166-1:1997 Elektromágneses terek hatása az emberi szervezetre. Kisfrekvenciás hatás (0 Hz-től 10 kHz-ig) szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a Szabványügyi Közlöny 2001. májusi számában visszavonta, tehát az már nem érvényes! Ennek a következők miatt van különleges jelentősége. A magyar nemzeti szabvány alapját képező ENV50116 előszabványt (amelyre a "V" jelölés utal) 1995-ben adta ki a CENELEC (Európai Elektrotechnikai Szabványosítási Bizottság), azzal a szándékkal, hogy a beérkező észrevételek, vizsgálatok kiértékelése alapján adja ki a végleges EN-t (Európai Szabványt). Az említett előszabvány - meghosszabbított - érvényessége 1999. november 30-án lejárt és nem adtak ki végleges szabványt, ami azt bizonyítja, hogy európai szinten nem egyértelműen kezelhető a kérdés! E szabványban lévő értékekre tehát csak tájékoztató jelleggel szabad utalni, de semmiképpen nem szabad, mint érvényben lévő szabványra hivatkozni! A táblázat második sora a WHO keretében működő IRPA-ICNIRP ajánlását adja meg a nem ionozó sugárzások határértékeire vonatkozóan. A táblázat hiányos, mert nem közli a villamos térerősség értékét a dolgozókra (10 kV/m), valamint a rövidebb ideig megengedhető villamos és mágneses térerősségek értékeit.

Kicsi kézre álló, ötletes: az új „Pg-M-Finder"-rel a Hensel-fől Önállóan, egy kézmozdulattal megbízhatóan meg tudja határozni a szekrények kábelvezetőinek belső átmérőjét

hogy barkácsolunk, " körülbelül stimmel "-lel megelégszünk és így a berendezés azzal a "beépített" veszéllyel készül el, hogy elpiszkolódás, vagy nedvesség következtében a beépített készülékeknél valamikor szigetelési hiba fog fellépni. A Hensel "Pg -M -Finder" egyszerű és gyakorlatias segítséget nyújt. Csupán 10 cm hosszú, pontosan 7 cm széles és valamivel vastagabb, mint egy papírkarton, pont beleillik pl. egy elosztódobozba, majd ismét eltűnik végül, a zsebben. Ez a kézre állóság a döntő oka, amiért a szakipar a "Hensel -Elektro -Tipp " aktuális kiadványában az ötletes "Finder" elképzelésére oly élénken reagált: két héten belül majdnem 10.000 példány került rendelésre a műanyag lécből és a hozzátartozó, a témára vonatkozó minden lényeges információval rendelkező ismertetőkből, s ez a tendencia tovább folytatódik. A "Pg -M -Finder " Magyarországon is rendelkezésre áll. Villanyszerelők, akik még nem rendelkeznek " Pg -M -Finder" -rel, megrendelhetik a Hensel Villamossági Kft.-tői a 278-1082 fax számon vagy e-mail-en a [email protected] címen. További kérdéseket, -például szekrényváltoztatások, új metrikus kábelbevezetők vagy hozzátartozó kábelkeresztmetszetek és típusok- a vállalkozás megválaszolja, s ezen túlmenően az internet oldalak is rendelkezésre állnak. (www.hensel.hu). Krauí Sándor ügyvezető igazgató, Hensel Hungária Kft., a MEE tagja

ELEKTROTECHNIKA

A táblázat harmadik sora szerint az MSZ EN 50082-1: Elektromágneses összeférhetőség. Altalános zavartűrést szabvány szerint a monitorokra megengedett mágneses indukció értéke ~ 3,8 (iT. Ahivatkozott szabvány (amelynek címében még az 1. rész: Lakóhelyi, kereskedelmi és kisipari környezet is szerepel) a különféle kapuk zavartűrési vizsgálati követelményeivel foglalkozik, de nem adja meg térerősségek megengedett értékeit, csupán hivatkozik a vonatkozó alapszabványra, amely jelen esetben azMSZ EN61000-4-8:1995 Elektromágneses összeférhetőség (EMC) 4. rész: Vizsgálati és mérési módszerek. 8. főfejezet: A hálózati frekvenciás mágneses térrel szembeni zavartűrés vizsgálata. EMC alapszabvány .Ez a szabvány az 1. táblázatában a 2. vizsgálati szint tartós terére adja meg a cikkben hivatkozott 3 A/m - 3,8 uT mágneses térerősség értéket. A szabvány C melléklete adja meg a hat vizsgálati szint kiválasztását; a 2. osztály jól védett környezetet jelent. A többi osztályra, valamint a rövididej G terekre más értékeket ír elő a szabvány, amelynek melléklete szerint az 1. osztály olyan környezeti szint, ahol az érzékeny elektronsugaras eszközök (monitorok, elektronmikroszkópok stb.) használatosak, erre az osztályra pedig az 1. táblázat 1 A/m, azaz 1,26 pT tartós mágneses térerősséget ír elő! Figyelemre méltó a szabvány megjegyzése, mely szerint a számítógép képernyők 90 %-a csak 1 A/m térerősségnek vannak kitéve. Mindezek ellenére a zavarforrás közelében elhelyezett képernyőknek a termékbizottság által meghatározott nagyobb szintet kell elviselniük (más intézkedés is szükséges lehet, mint pl. a képernyőknek a zavarforrástól távolabbra való elhelyezése). Az említettek alapján tehát nem lehet általánosságban megadni a monitorokra vonatkozóan a cikkben hivatkozott ~3,8uT megengedett értéket! Luspay Ödön 425

Hírek LOSSINSZKY SZILVESZTER TIBOR 1917 - 2001 1942-ben szerzett gépészmérnöki diplomát. Első munkahelye a Székesfehérvári Vadásztölténygyár, ahol szerkesztési osztályvezetőként dolgozott. 1947-ben pályázat útján nyerte el a Debreceni Elektromos és Gázművek igazgató-főmérnöki állását. Óriási feladatokkal kellett megküzdenie, mivel akkor egy cég volt a „villanygyár" gázmű, áramszolgáltató, vízmű, gyógyfürdő. Egyetlen diplomásként, mérnökként dolgozott a cégnél. Főleg a villany telepi háborúskárokat kellett helyreállítani. A telep (akkor) ellátva a környező községeket villamos energiával, így a követelmény nagy és sürgető volt. 1950-ben a telep önállósodott, Debreceni Erőmű Vállalat néven működött (debreceni, nyíregyházi, hajdúszoboszlói és a sátoraljaújhelyi erőművek tartoztak a vállalathoz (melynek főmérnökévé nevezték ki. 1956-ban az erőmű és a TITÁSZ egyesült, és akkor a TITÁSZ Debreceni üzletigazgatóság főmérnöki teendőit látta el. Nagy munkát végzett a hálózatfejlesztésben, és az akkor nagy ütemben haladó faluvillamosításban. 1957-ben indoklás nélkül leváltották, és beosztott mérnökként dolgozott fizetéscsökkentéssel. Majd a sors igazságot szolgáltatott - szükség volt tudására, tapasztalatára - és az üzemviteli osztály vezetésével bízták meg, egyben vállalati főmérnök-helyettesi feladatokat is ellátta. Ebben a beosztásban dolgozott nyugállományba vonulásáig, 1978-ig. Több mint fél évszázadig volt Debrecen város igazságügyi szakértője, gépészeti, gépjármű, kresz, elektromos (villamos) vonalon. A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atom-

Hírek Beépítésre került a 100.000 Furukawa kompozit szigetelő Aszilikongumi ernyőrendszerű, üvegszál erősítésű epoxi belső teherviselő rudas - e miatt kompozit szigetelőnek nevezett - távvezetéki nádszigetelők 100.000 darabja legyártásának alkalmából

magkutató Intézetben végzett tudományos, kutatási munkát éveken keresztül, a főállása mellett. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület helyi szervezetének vezetőségi tagjaként több mint két évtizedig több műszaki előadást tartott és szervezett, valamint bemutatókat, ipari kiállítást, tanulmányutat szervezett. A Tiszántúl villamosításának története 1888-1972 című üzemtörténeti könyv szerkesztői munkáját, illetve a kutatási munkát irányította. Munkáját, fáradozását, kiemelkedő teljesítményét sokszor kísérte erkölcsi siker. Volt többszörös vállalati kiváló dolgozó, megkapta a Munka Érdemrend Ezüst fokozatát, és a Műszaki Arany Díszoklevél kitüntetést, továbbá több városi és egyéb elismerést, kitüntetést kapott. A TITASZ Hálózat című üzemi újságban egyszer így nyilatkozott: „Lehettem volna orvos, tanár, fizikus, de én úgy láttam, hogy a mérnöki pálya felelt meg legjobban számomra. Mehettem volna külföldre, ahol sokszorosát kereshettem volna az itteni fizetésemnek, de maradtam, mert a szakmai szeretet és a magyar iparhoz való kötődés átsegített a nehézségeken és maradtam." Utolsó földi útjára igen sok egykori vezető, munkatárs tisztelő és a TITASZ jelenlegi dolgozói kísérték el, a debreceni családi sírhoz. Nevéhez is fűződik Debrecen város lakótelepeinek és gyárainak távhőellátása. A kiöregedett, elavult erőműveket átalakították korszerű hőszolgáltató erőművé, majd fejlesztették. Széles Lajos

ünnepséget, üzemlátogatást és sajtótájékoztatót tartott a magyarországi FCI Furukawa Kompozit Szigetelő Kft. XV. kerületi Késmárk utcai telephelyén 2001. október 9-én. Az üzemlátogatáson és az azt követő sajtófogadáson megjelent Katona Kálmán az MVM vezérigazgatója is. Agyárlátogatás során a gyár történetét, a gyártás fázisait Szaplonczay Pál ügyvezető igazgató és Bognár Alajos műszaki igazgató ismertette. A cég jelenlegi tulajdonosa 58%-ban a Pannonplast Műanyagipari Rt., 42%-ban a japán Furukawa Electric cég. A Késmárk utcai üzem gyártmányainak 75%-át exportálja, éves árbevételük eléri az egymilliárd forintot. A cég termékcsaládja: - távvezetéki hosszúrúdszigetelők: 10....750kV, - szigetelő keresztkarok: 120...220 kV, - fázistávtartó szigetelők: 66.. .400 kV, - vasúti szigetelők; 3...25 kV, - a fentiekből összeállított komplett szigetelőláncok. A gyártott szigetelők előrelátható élettartama a külföldi vizsgáló intéztek adatai szerint több mint 30 év. A szigetelőket már több mint 20 éve gyártják, de eddig még minőségi reklamáció nem érkezett a felhasználóktól. A vevőkör: magyar, lengyel, cseh, román japán, spanyol és német áramszolgáltatók. Dr. Kiss László

Szaplonczai Pál a gyártás menetét ismerteti Katona Kálmán elnök-vezérigazgatóval

426

ELEKTROTECHNIKA

Hírek

Bródy Imre 1891-1944 110 évvel ezelőtt december 23-án született Bródy Imre. Középiskoláit az aradi Főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte. Itt szerzett középiskolai tanári diplomát 1915-ben, majd 1918-ban fizikából bölcsésztudományi oklevelet. A doktori szigorlaton tudását Eötvös Loránd, Frölich Izidor, Buchböck Gusztáv és Fejér Lipót egyaránt summa cum laude kitüntetéssel jutalmazta. Tanári diplomájának megszerzése után egy ideig székesfővárosi középiskolában tanított, majd tanársegédként működött a Tudományegyetem II. sz. Fizikai Intézetében. 1920-ban Göttingenbe ment, ahol később Nobel-díjjal kitűntetett Max Born tanársegéde lett. 1923-ban hazatért Németországból és Pfeifer Ignác kutatólaboratóriumi igazgató, ny. műegyetemi tanár meghívására az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában helyezkedett el. Itt Kőrösy Ferenccel, Millner Tivadarral és Theisz Emillel az izzólámpa tökéletesítésének fizikai kérdéseivel foglalkozott. Elvileg két lehetőség fogalmazódott meg. Az egyik a wolfram izzószál minőségének javítása, a másik a wolframpárolgás csökkentése a gáztöltés megváltoztatásával. Bródy az utóbbival foglalkozott. Leghíresebb eredménye a kriptonlámpa feltalálása volt. Elméletileg kidolgozta, hogy vákuum helyett kripton-gáz alkalmazásával az izzólámpa fényhasznosítása jelentősen javítható. Számításait modell- és laboratóriumi kísérletek egyaránt alátámasztották. Abban az időben a kripton ára rendkívül magas volt. Egy liter normál nyomású kripton ára kb. fél kg. színaranynak felelt meg, így ez képezte a kriptonlámpa ipari gyártásának ül. alkalmazásának legfőbb akadályát. Bródy figyelme ezért a kripton-gáz előállítására irányult, konkrétan arra, hogy a német Linde-cég addig alkalmazott módszere helyett olyan új eljárást találjanak, amellyel az előállítási költség jelentősen csökkenthető. Kőrösyvel együtt meghatározta a levegő kripton tartalmát, majd Polányi Mihály manchesteri egyetemi tanárral együtt kidolgoz1937, október

3

Az Egyesült Izzó Ajkán 200 m /év kapacitású kripton gyárat létesített, a villamos energia árának csökkentése érdekében szénbányát vásárolt, és porszéntüzelésű erőművet épített. A nagy értékű beruházást 1937. okt. 23-án ünnepélyes keretek közt helyezték üzembe. 1936-ban a Budapesti Ipari Vásáron mutatták be, és hozták forgalomba a kriptonlámpát. A kripton előállítását akkor még a régi módszerrel melléktermék gyanánt előállított kriptonnal oldották meg. Bródy Imre számottevő szakmai-tudományos tevékenységet fejtett ki. Tagja volt a Magyar Elektrotechnikai- és a Magyar Kémikusok Egyesületének. Előadásokat tartott, közreműködött egyes szakbizottságokban Pl.: a villamos lámpák szabványainak elkészítésében. Irodalmi munkásságába enged bepillantást, hogy az 1927-ben megjelent Irodalmi Lexikonban (szerkesztő: Benedek Marcell) ő ismertette a fizikusokat-mérnököket többek között Eötvös Lórándot, Hevesy Györgyöt, Jedlik Ányost, Kármán Tódort és Zemplén Győzőt. Bródy nemcsak kiváló kutató, hanem mint egyik volt munkatársa Tüdős Béla írta róla (Elektrotechnika, 1946. okt. 15.) -jeles személyiség volt: „Akik ismerték nem felejtik el, szerény közvetlen modorát és szíves képességét, amellyel tudását a hozzá fordulókkal megosztotta. Munkatársai mind barátai is voltak szeretettel és becsülettel őrzik emlékét." 1944-ben az ország német megszállása után származása miatt családjával együtt elhurcolták és Németországban 1944 decemberében a holokauszt áldozata lett. Sipos Miklós

ELEKTROTECHNIKA

A kriptonlámpa. í r t a : dr Bródy Imre, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. fizikusa.1 Összefoglalás: A gáztöltésű izzólámpa fizikai alapelvei. A tültögázzal szembon támasztott követelrnényok. A lámpa energiamérlege. A töltőgáz hővezető képességének szerspe. A termikus diffúzió. A kripton mint töltegáz. A levegő kriptontartalma. A kripton előállítása. A kripton hővezstÖképossége. A kriptonlámpa méretei, különleges kriptonlámpák. Gazdasági kérdések.


ta azt az olcsó eljárást (a kis mennyiségű cseppfolyós levegővel történő mosást), amely végtermékként a kriptont csekélyebb mennyiségű xenon-gázzal együtt eredményezte. Ezzel elhárult az ipari alkalmazás egyik legfőbb akadálya. Bródy és munkatársai feltételezhetően a nagytekintélyű Pfeifer Ignác kutatási igazgató közreműködésével meggyőzte az Egyesült Izzó vezetőségét, mindenek előtt Aschner Lipót vezérigazgatót, a MEE korábbi társelnökét, a kriptonlámpa ipari bevezetésének technikai megalapozottságáról és gazdaságos voltáról. Bródy erről egyik írásában így nyilatkozott: „ A leghatásosabb támogatást Aschner Lipót vezérigazgató úrtól kaptam, akinek a végső eredménybe vetett teljes, semmi költséget sem kímélő bizalma a siker legjelentősebb tényezője volt."

187

A) A gáztöltésű lámpa fizikai alapelvei.

Az izzólámpában a villamos űrnm eyy vékony wolfrnmdivHot izzásba hoz és az hőmérsékletének megfelelően világít. A hősugárzás ismert törvényeiből következik, hogy a wolframdrót a bevezetett enei'Kta legnagyobb részét a láthatatlan infravörös sviffaiitlí formájában bocsátja ki, csak egy kis rész jut a látható fényre. Az említett hősugárzás] törvényekből, különösen pedig a IT"?ew-féle eltolódás! törvényből s a szemnek a különböző hullámhosszú suIfárzás Iránt való érzékeny sédéből következik, ho-ry mennél jobban közelíti meg az izzószál hőmérséklete az 5 600" C-t, az Összes suyárzott energiának Rimái nagyobb része látható. Eszerint az izzólámpagnzriasáyosság fokozásának egyetlen m5dja az izzószál hőmérsékletének az 5 600" C-hoz való közelítése. Az

427

Hírek

Kiállítás a Nemzeti Múzeumban Idén januárban a Nature című amerikai folyóiratban „A XX. század Budapesten csinálták" címmel jelent meg egy írás. Egyrészt ez, másrészt Szentágothai János akadémikusnak az 1990-es évek elején felvetett gondolata- miszerint a munkásságuk alapján világhírre szert lett magyar tudósok emlékét közösen kell megőrizni - adta az ösztönzést a kiállítás megalkotására. Előzménye volt még a kiállításnak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szervezett júniusi tudomány- és technikatörténeti kiállítás. A tizenkét Nobel-díjas tudósunkon kívül Bay Zoltán, Kármán Tódor, Neumann János, Szilárd Leó és Teller Ede munkássága került a kiállításon bemutatásra. Közülük ketten tagjai voltak az egyesületünknek. Az egyik a Nobel-díjas Gábor Dénes (1900-1979) az információelmélet úttörője, a másik Bay Zoltán (1900-1992) a Föld - Hold radarkísérlet meg-

El efct r ot e c h n i Ka

. ' ... í. t*J

A MEE köszönti a 10 éves Prolux Kft.-t

A kilencvenes évek elején számtalan vállalkozás indult hazánkban, ezek közé tartozik a PROLUX Kft. is, a világítástechnika területén. Egyesületünkben örömmel fogadtuk tagtársaink kezdeményezéseit, az újabb és újabb cégek alakulását, de féltettük is őket az esetleges kudarctól. Mert mi történik akkor, ha nem jön be az ötlet, nincs szükség az adott termékre, szolgáltatásra, az éleződő versenynek nem tud megfelelni... Sorolhatok tovább azok a kérdések, amelyek a rendszerváltás utáni időszakban felmerültek a zsenge vállalkozásokkal kapcsolatosan bennünk. Ma már sok év távlatából jól tudjuk, hogy nem elég a vállalkozási kedv, a bátorság, a szakmai tudás, az önbizalom, kell még a rátermettség, a jó szervezőkészség, a kitartás, a szorgalom, a megbízhatóság és nem utolsó sorban némi szerencse is. Ma már büszkék vagyunk azokra a tagtársainkra, akik mertek vállalkozni és sikereket értek el. A kilencvenes években induló vállalkozások közé tartozik a PROLUX is, amelyet tagtársunk Nagy János társtulajdonosként - otthagyva az ELMÜ-t kezdett el felépíteni, vezetni. Abban az időben már voltak a világítástechnika területén működő kis cégek a sok évtizedes múltra visszatekintő nagy vállalatok mellett. A PROLUX Kft. első években főleg a termékforgalmazásra koncentráló cég, a hazai gyártású Tungsram-Scheder közvilágítási lámpatesteit, az EMIKA belsőtéri vágítótesteit, valamint a németországi OSRAM fényforrásait kínálta a piacon. Mindhárom termékcsoporttal be kellett ékelődnie azon cégek közé, amelyek azonos vagy hasonló gyártmányokat forgalmaztak. Az OSRAM magyarországi forgalmazójaként a piacot uraló hazai gyártóval kellett versenybe szállnia a termékek bevezetése, elfogadtatása érdekében. Mindig a szakmai érvekre, a szolgáltatás minőségére és a megbízhatóságra koncentráló vállalkozás évről-évre egyre jelentősebb forgalmat tudott magáénak, egyre nagyobb piacrészesedést szerzett a fényforrások területén. Vezető pozícióját az OSRAM termékek forgalmazásában, napjainkban is tartja, annak ellenére, hogy e gyártmány már számtalan különböző

428

alkotója. Gábor Dénes az 1971 évi fizikai Nobel-díjat a holográfiái módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásért kapta. Korai tudományos tevékenységéről az Elektrotechnika 1928. április 15-i 7-8. számában „A katódoszcillográf és a vándorhullámok oszcillografálása" címmel számol be. Bay Zoltán aki nemcsak tanúja, hanem alakítója is volt a XX. századnak és sokrétű munkásságának címszavakban való felsorolása sem tárgya e kiállítás rövid ismertetésének 1946 - 1949 között a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke volt. Nemcsak az egyesület irányításában alkotott mara-

ft.- M » i

«»HJ

dandót, hanem tudományos előadásokat is tartott. Az 1946. augusztus 15-i 6-8. számban található a „Hazai mikrohullámkísérletck" című előadásának részletes leírása.

Sípos Miklós

felkészültségű cég választékában megtalálható. Az árbevétel dinamikus növekedésével egy időben a munkatársak száma is bővült elsősorban fiatal szakemberekkel, akiknek egy része a főiskolai kooperatív oktatási gyakorlatát a cégnél végzők közül került ki. Az 1994 -ben megnyitott Bulcsú utcai kiskereskedést követte 1996-ban a Kartács utcai telephely kialakítása. Mindkét ingatlan a cég tulajdonában van. Az 1998-ban nyitott Hattyú utcai világítástechnikai szaküzlet már a budai oldal szakszerű kiszolgálását hivatott ellátni. A Cég életében termékforgalmazás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a projekt tevékenység. A teljes körű világítási rendszerek megvalósításához szükségessé vált a beszállítói kör bővítésese a Hoffmeister, Spittler, Franz Sill, Simes, ing. Castaldi, Murano Luce, Martini, Murano Due, Ilti Luce, Norligh, RZB, p.u.k, Future Plast, Unilux, Lo Energie, Ushio... stb. gyártokkal. A versenyben maradást segítik a saját gyártatású fénycsöves lámpatestek és a kompakt fénycsöves mélyrugárzók. A széles termékválaszték és a szakmai felkészültség a meghatározója azon referencia értékű munkáknak, amelyeket az évek során PROLUX megvalósított: Országház alsóházi ülésterem világításkorszerűsítése, Budapest Új Városháza ülésterem televíziós közvetítésekhez alkalmas világítása, Országház Sajtótájékoztató terem és stúdió, József Attila Gimnázium díszvilágítása, Millenáris Park, Maniera Galéria, Vízivárosi Galéria; Budai Táncklub, FeldebrŐi Altemplom; Szent István Mauzóleum Tschibo Irodaház, RASS Székház, Alcoa-köfém vezérigazgatóság, Podmaniczky Iskola tantermek világítási rekonstrukció ARAL kutak shopjai; Cassone Sport üzletei; Fővárosi Állatkert több háza; Pólus Center belső terek; Europark Humanic üzlet, Pólus Center La Standa Áruház stb. Az eltelt tíz év alatt a PROLUX és annak vezetője aktív résztvevője a MEE szakmai és társadalmi munkájának: öt évig szervezte a Luxexpo Világítástechnikai kiállítást, számos előadás és szakcikk szerzője, a Világítástechnikai Kislexikon felelős szerkesztője. A Világítástechnikai Társaság által szervezett cégbemutatók keretében elsőként a Prolux Kft. mutatkozott be, ezt követően több alkalommal rendezett igen magas színvonalú szakmai találkozót. Valamennyi rendezvényét az egyediség jellemzi. A vállalkozás vezetőjét immár harmadik alkalommal választották be a V.T.T. elnökségébe, és második ciklusát tölti a MEE Gazdasági Bizottságában. Az egyesületi munkáját Bláthy és Urbanek díjakkal tüntették ki. A szakmai utánpótlásképzésben is aktívan részt vesz a cég, részben főiskolás diákok kooperatív képzésén keresztül, másrészt pedig előadások tartása és szakdolgozatok konzulens feladatainak ellátása révén. A MEE gratulál az elért eredményekhez, és további sikereket kíván a vállalkozásban, a szakmai és társadalmi munkában a Prolux Kft.-nek és valamennyi dolgozójának.

ELEKTROTECHNIKA

Megújul a legnagyobb nemzeti energetikai vállalat, a Magyar Villamos Művek Rt.

Az új villamosenergia-törvény és az európai uniós csatlakozás versenyt hoz a hazai árampiacon. Az MVM készül a 2003-ban kezdődő versenyre. Erős MVM csoportot hozunk létre. Ennek a célnak a szolgálatába állítjuk erőműveinket, hálózatunkat, kereskedelmünket és szolgáltatásainkat. Hatékony, átlátható szervezetet építünk. A piac igényeihez igazítva tovább fejlesztjük az alaphálózatot. Aktív szerepre törekszünk a távhőszolgáltatásban, a távközlésben, és bekapcsolódunk a Kárpát-medence energetikai fejlesztéseibe. A piaci szereplőknek vonzó tarifákat kínálunk. Az MVM csoport tagjaival együtt mindent megteszünk a biztonságos energiaellátásért, a környezetbarát áramtermelésért, és a villamos energia árának kedvező alakításáért. Célunk, hogy a liberalizált piac aktív, vevőbarát résztvevője legyünk. Ezeket a célokat megjelenésében is megújulva szolgálja az

M V M - AZ ÁRAM FORRÁSA MAGYAR VILLAMOS MÜVEK RT.

számítása is nagyon hamis képet adna, mert pl. a repülőgépek olajigénye nem vethető össze a motorkerékpárokéval. De ekkor az erőművek olajigényét még mindig figyelmen kívül hagytuk. Tehát az iiyen jellegű átlagszámításnak semmi éneimé! Vagy tán nem értettem helyesen a levélíró gondolatmenetét? Egyetértek a levélíróval: a kéziratokat ellenőrző nyelvtani és szakmai lektorokra aze-mail-os cikk-forgalom esetében sem lehet nélkülözni. Budapest, 2001. október 19. Tisztelettel: Horváth Miklós MEE-tag, MTA-SZTAKI

DR. SIMONYI KAROLY (1916-2001) Kihunyt Simonyi Károly akadémikus, professzor, Kossuth -, és Állami-díjas mérnök-fizikus, az elsS magyarországi atommag-átalakítási kísérlet vezetője, a nemzetközi viszonylatban elismerést szerzett „A fizika kultúrtörténete" és az „Elméleti villamosságtan" című könyvek szerzője. Simonyi Károly 1916. október 18-án Egyházasfaluban született, gépészmérnöki diplomáját a Műegyetemen szerezte. Már 1942-45 között részt vett Bay Zoltán kutató csoportjában, a radar elméleti és gyakorlati megvalósításában. 1948-ban egy új impulzuselosztő" készülék elvét adta meg, jelenló'sehh kutatási eredményei a fúziós energiatermelés elvi lehetőségeinek vizsgálatával kapcsolatosak. Az elméleti mechanika területén meghatározta a kúpos rudak önlengésél, megadta a deformációs hullámok terjedését inhomogén Hidakban. A legjelentősebb mérnöki konstrukciója az első hazai magfizikai részecskegyorsító volt. 1952-57 között a Központi Fizikai Kutató Intézet atomfizikai osztályának vezetője, későbbi igazgatóhelyettese volt. Az 1956-os események után már nem volt lehetősége kutatásokkal foglalkoznia, figyelme az egyetemi oktatásra és jegyzetek, szakkönyvek írására irányult. A Itudapesti Műszaki Egyetem Elméleti Villamosságtan tanszékét 1970-ig vezette, majd 1970-90 között a Híradástechnikai Intézet egyetemi tanáraként oktatta a fiatal villamosmérnök jelölteket. Emlékét örökké megőrizzük!

Válasz az Olvasói levél írójának, Pálos László MEE tagtársamnak: Sajnos nem vagyok "jószemű" mérnök, mivel a második szemműtét előtt állok. Ez azonban nem gátoí meg abhan, hogy az Olvasói levélben észre ne vegyem a pongyola, értelemzavaró fogalmazási és helyesírási hibákat (több mint 15 db!), a szakmai félreértéseket és pontatlanságokat, továbbá a szakmához semmiképpen sem kapcsolódó rosszízű kitételeket. A levélíró hite. miszerint "vannak olyan hibák amit a komputer is ki tud szűrni, ha nemcsak szövegszerkesztő van benne" (sicc!), ezúttal kudarcol vallott. Nem árt néha a gépnek segíteni! Először is a magyar nyelv helyesírási szabályainak megfelelően megkíséreltem javításokkal a levélíró szándékok mondanivalóját magam számára értelmezni, majd ezután kezdtem el elemezni a tartalmi megjegyzéseket. Dr. Bencze János a 7-8. számban megjelent írásában nem részletezte, hogy a közölt adatok közül melyik vonaikozik csúcsteljesítményre és melyik tartós igénybevételre. Emiatt nem biztos, hogy a P = Ma) kifejezésből a megadott nyomaték és fordulatszám adatok alapján a közölt 28 LE teljesítménynek kellene kiadódnia. De ha már mindenáron a pontosságra törekszünk, akkor a megadott nyomatékból számítolt teljesítmény közel 60 LE, nem pedig 58 LE. Ugyanebben a számban Dr, Poős Miklós cikkében nem állította, hogy a világ olajigényét a világ népességének egy főre jutó szükséglete alapján kell górcső alá venni. Még az egy kőolaj származékkal üzemelő járműre jutó olajigény ki-

Hírek

Megbízhatóság, üzemkézség, karbantarthatóság, biztonság. (RAMS) SEE-MEE Konferencia Párizs, 2001. július 7. A ülésszak CÉLOK ÉS ELJÁRÁSOK. Al/ M. DHAUSS Y - EDF R&D: A működés biztonságának eljárásai és azok alkalmazása Ez az előadás a működési RAMS eljárásokat, előnyeiket és hátrányaikat és az alkalmazási területeket mutatja be. Alkalmazását az aktuális esetek érzékeltetik. A működési RAMS eljárások minőségi és mennyiségi módszereket jelentenek, A fentiek működési analízis, hibamódok hatás és a kritikai analízis eljárásokon alapulnak; Ezek lehetővé teszik, hogy egy berendezés vagy rendszer tervezési fázisában azonosítsák a működés tekintetében kritikus egységeket, irányítsák a tervezési kiválasztásokat és kifejezésre jussanak a megbízhatósági és rendelkezésre állósági szükségletek. A mennyiségi eljárások, ezekhez gyakran szoftvereket használnak fel, több csoportba oszthatók: • Algebrai vagy logikai eljárásokat - mint megbízhatósági blokk-diagramrnok- a berendezés vagy rendszer működési lekapcsolásához és hagyományos valószínűségi számításához alkalmazzák. Ez lehetővé teszi a megbízhatóság blokkal történő értékelését és a kritikus egységek azonosítását vagy a megbízhatóság megadását. • A „legkisebb egységek" -re alapozott eljárás: meghibásodásokat és eseményláncokat széleskörűen alkalmazzák a fejlesztés alatt álló vagy üzemelő berendezések és rendszerek megbízhatóság és rendelkezésre állóság mennyiségi jellemzőire. • A sztohasztikus eljáráson alapuló módszerek - mint a Markov gráfok - ezek egy berendezés vagy rendszer elemére a megbízhatóság vagy karbantarthatóság mennyiségi jellemzőit megadják, de nagy rendszereknél gyorsan elérik a határaikat. A2/ J.P.DUPRAZ—ALSTOM T&D: Elméleti számítás, de világos és megérthető eredmények. A megbízhatósági értékelés a gyakorlatban matematikai segítséget, mint statisztikai és valószínűségi számításokat igényel. Sajnos a megbízhatóságra vonatkozó kritikai döntéshozó személyek általában közelebb állnak a magasszíntü vezetéshez, mint a statisztikához. Másrészről a megbízhatósági értékelés szakértőkhöz annyira közel állnak a statisztikához, hogy gyakran az eredményeiket olyan szaknyelven közlik, amelyet senki más nem ért meg. Ez azt jelenti, hogy hidat kell létesíteni a megbízhatósági számítások szakemberei és az eredmények alkalmazói között. A felhasználók a gazdasági szempontokat tekintik. Ezért ők érdekeltek a gazdasági tényezők tekintetében, mint pl. a megoldás és a karbantartási költségek összehasonlításában. Az előadás célja bemutatni egy példa segítségével, hogy egy megbízhatósági számítás eredményei egyszerű és érthető módon megjelenthető még akkor is, ha bonyolult matematika kell hozzá. A3 Bemard BRAUD - SOFRETEN:

A rendszerbiztonság számításba vétele a vontatási alállomásokná] A Vasúti Szállítási Rendszer megfelelő biztonsági szintjének elérésére szükséges a létesítményhez Biztonsági Rendszert bevezetni. A táphálózati alállomás egy része ennek a rendszernek. Az eljárás célja meghatározni a biztonsági célokat, biztonsági elveket és végrehajtási feltételeket, ésszerűen azonosítani a rendszer azon részeit, amelyek kockázatosak a mérési változatok csökkentésének optimalizálásánál. A


visszamaradó kockázat legyen elviselhető. A kockázat analízis fő eszközei: - Kockázati mátrixháló (a kockázat előfordulási gyakoriságának elfogadhatósága és következményeinek súlya), - Véletlen-analízis (a kockázat felismerés a tapasztalatból, ellenőrző jegyzékek, szakértői útmutatások, berendezések jegyzékei, stb.) FMCA (Meghibásodási Módok Hatásai és Kritikai analízis) mindegyik hibamód (működési vagy anyag és következményeinek meghatározása helyileg vagy a rendszerben) azonosítás. A többi biztonsági feladat adott: Interfész Véletlen Analízis (IHA), Működési és Ellenállóképesség analízis tervezéskor és a biztonsági feladatok a berendezés élettartama alatt. A4 Dávid ORZAN - BKW FMB Svájc: Védelmi sémák értékelésének tapasztalatai Ez az előadás némely tapasztalatokat mutat be egy villamos mű védelmi sémájának értékelésénél. Egy relé beállításának ellenőrzése több éven át történhet programmal vagy egy olyan eszközzel, amely minden hibánál járulékosan megadja a fellépett áramot és feszültséget. A védelmi séma értékelése a hálózat megbízhatóságának fontos szempontja, különösen a liberalizált piacnál, ahol az üzemelő csökkenteni kívánja a karbantartási költségeket és elhalasztja a régi egységek cseréjét. A5 Marcel CHEVALIER és Bruno LUSSON - Schneider Electric; Lionel ALAIN SNCF Amikor a vevő és a Szállító megegyeznek, hogy a tenderben legyenek biztonsági feltételek. Egy villamos eszköz ajánlati felhívás kiírásában a Vevő manapság felvilágosítást kér a megbízhatóság, rendelkezésre állóság karbantarthatóság és biztonság jellemzőire. Részletesen, ez a jelző tájékoztatást ad elsősorban az üzembiztonsági méretek és a tervezés összekapcsolására. Ezek a jelzők tehát hasznosak az üzembiztonsági előírások tökéletesítésére, ha összekapcsolják konzultációkkal az elektromechanikai alkalmazási megbízásoknál. Másrészről a különböző szabványdokumentációk szerinti meghatározásainak különbségei a közös referencia lerögzítését sugallják. Másrészt az Élettartam Költségek optimalizálásának kutatása meghatározott termékekre (többek között a bekerülési költség, plusz üzemeltetési és karbantartási költségek beleértve a szükséges hulladék költséget), magába foglalja, hogy helytelen különállóan tekintetbe venni a lényeges üzembiztonsági viszonyokat és az előrelátható és javító karbantartás jelzőit. Ebben az előadásban az ajánlati felhívásokban szerepelendő üzembiztonsági feltételeinek jegyzékét javasoljuk a fentiekben említett határokra. Ez bemutatja a Vevő és a Szállító közötti közös munka szükségességét. Ez a közös munka a vezérfonal az egész előadásban. A6 Dr. Jürg BADER - Zürichi vill.művek, Herbert FÉLD Siemens, Martin LUTZ Siemens, Pascal MÜLLER - - Zürichi vill.művek: A költségek optimalizálása a liberalizált piacon. Modell a beruházási költségek számítására - a nagyfeszültségű megszakítók alapján. A piac libelarizálása és a források hiánya azt igényli, hogy az energiaszállító-a profit optimalizálása miatt- alapvetően ismerje egy jó beruházásnál a költségeket a teljes élettartamra. A következő előadás egy nagyfeszültségű megszakító példáján át egy számítási modellt, amely

429

Hírek az ismert és számítható, az üzemeltetés és karbantartási költségeken kívül tekintetbe veszi a sztohasztikus ( veszteségi, üzemkiesési) költségeket beleértve a törlesztéseket és kamatokat.

B ülésszak Alkalmazások és eredmények Bl A. G1RARD - RTE/CNER, M. Le BLON - RTE/CNER, J. AUPIED - EDF/R&D: AZ OMF módszer (A karbantartás megbízhatósági optimalizálása) A nagyfeszültségű hálózat egységeire új karbantartási politika kidolgozása Az alállomások nagyfeszültségű egységeinek karbantartási politikáját az O.M.F. módszer segítségével újra értelmezik. A megbízhatósági karbantartás optimalizálása a cél a vállalatok karbantartási terveinek új célkitűzéseinél. Az előadás ismerteti az O.M.F. módszer felhasználását és alkalmazását a villamos egységeknél a tapasztalati visszacsatolás, a hibaanalízis és a legjobb karbantartási feladatnak és gyakoriságának kutatása alapján. Megadja a sajátos meghatározásokat, mint például a hibasúlyosság és -hatás. Leírja annak munkacsoportnak a fontosságát, amely az O.M.F. intézkedés minőségéről kezeskedik. A módszer három karbantartási tervet rögzít: kiemelt terv, névleges terv és könnyített terv. A vállalat kockázatainak, a személyek biztonságának, a rendszer biztonságának, a szállítmány minőségének a környezetnek és közvagyon megőrzésének felmérése után egy 32 megszakító egységből álló csoport került kivitelezésre. A megszakító egységekből három csoportot alkottak, amelyeknél a három karbantartási terv egyikét alkalmazták. Két egység gazdasági szimulációjából 15-20%-os előny becsülhető az O.M.F. módszer szerinti megelőző karbantartásnál. B2 VOSTRACK,VAVRA, NOVY, KOTLIKOVA, KOTOUC, SEDLACEK (Nyugatcseh egyetem Pilzen): Nagyteljesítményű egységek megbízhatósági és gazdaságossági szemiparaméteres modellje A nagyteljesítményű hálózat az RCM (Megbízhatóságra Központosított Karbantartás ) szempontjából jellemzőiben, bonyolultságában és felépítésében változik. Ez különböző nagyteljesítményű egységeket, mint transzformátorokat, megszakítókat, távvezetékeket és oszlopokat tartalmaz, amelyek különböző kivitelűek a legegyszerűbbtől a többcsatornásig. Olyan helyes modellt kell kifejleszteni, amely ennek a rendszemek a különbözőségeit magába foglalja. A CEPS-t (Cseh Köztársaság Irányítórendszer) projektet véve a nagyteljesítményű berendezések hibaidejének paramétertől független eloszlási függvényét vezették le. Az eloszlási függvény F(x)=g(t)/[1+ g(t)], ahol g(t) folytonos, nem negatív, részenként különböző és nem leszálló függvény. A megadott függvény szakaszonként alkalmazható a nagyteljesítményű berendezés öregedési folyamatának, hibaerősségnek és a karbantartás sűrűségnek modellezésénél. Az előadás leírja az RCM modelltől való eltérést és egy részletes tanulmány a tulajdonságairól és algoritmusáról. A gazdaságossági viszonyok modelljét és egy példát is tartalmaz. B3 Lionel ALAIN - SNCF: A RAMS ( Megbízhatóság, Üzemkézség, Karbantarthatóság, Biztonság) alkalmazása vontatási alállomásoknál. A vevők új igényeinek lefedése vagy az ajánlati felhívás előírásai egyre jobban kívánják az RAMS-t a tervtanulmányokban. Az előadás célja egy RAMS tanulmányt útján bemutatni az SNCF -nél dolgoztak ki egy vontatási alállomással kapcsolatban. Egy 25000 Voltos vontatási alállomás példáján az olvasót bevezetik a tanulmányterv tiszta tervezési problémáiba és a lehetséges válaszokba, amelyeket a probléma megoldásánál figyelembe vettek. 430

A kiindulási pont a hagyományos RAMS módszer annak belső arányaival. Mindazonáltal ez a módszer itt nem alkalmazható, mert egyrészről rossz magyarázatot adna a miértre, másrészről más igénybevételeket tartalmaz, mint a hagyományos RAMS módszer szerinti meghibásodásoknál. Ezen igénybevételek között a legnagyobb az, hogy túl kell lépni az RAMS számítási becslést, egyúttal a rendszert meg kell tartani. Ezért egy ajánlott módszert mutatnak be. Ez a módszer alapvetően a működési RAMS arányokban gyökeredzik, amelyek műveleti szemben a belsővel és mivel tekintetbe veszi a karbantartási szempontot. Végezetül az egyesített diagram az alkalmazott ajánlott módszert idéz a végkövetkeztetés előtt. Ez a végkövetkeztetés megerősíti a tényt, hogy az RAMS-hez a működési arányok igénye a belsők helyett nem különleges a vontatási alállomásoknál. B4 M.CHAPMAN, - ETH Zürich, L. MILÍ, - Alexandria Research Institute, R. CHERKAOUI, - EPFL-DELRE Lausanne, C. TINGUELY - Entreprise Electriques Fribougeoises: Nagyméretű állapotbecslés egy megbízható kiindulás pont az energiarendszer analízishez. Az állapotbecslés a biztonsági állapotfigyelésben, biztonsági analízisben, energiarendszer vezérlésben kritikus szerepet játszik létrehozva az energiarendszerre egy valósidejű mérési rendszerre alapozott folyamatos és megbízható megjelenítést. Szükséges ezt az eszközt minél érzékenyebbé tenni a hibás mérésekre, amelyek az elronthatják az adott statisztikai becsléseket. Ez a dolgozat támogatja a Schweppe- típusú Huber GM SHGM becslés alkalmazását egy rövid, lehetőleg nagyméretű változatként a hagyományos súlyozott négyzethálós módszer helyett. 1998 óta a hibatűrés és kiváló konvergencia tulajdonságai mutatkozott a valósidejű körülményeknél, amelyet az Entreprise Electriques Fribourgeoises ( EEF ) mű Fribourg Svájc energiarendszer vezérlése ajánlott. B5 S.BABOS, G. WOYNAROVICH - OVIT; Nagy transzformátorok üzemi szigetelésdiagnosztikája Az előadás teljes terjedelmében önálló cikként jelenik meg. B6 J.P. DUPRAZ, T.JUNG - ALSTOM T&D: Az új technológiák megjelenése az alállomásoknál: példa a nem hagyományos mérőtranszformátorokra Az új áramváltókat már régen bevezették az alállomásoknál, de alkalmazásuk csekély maradt. Nyilvánvaló előnyeik ellenére: teljes biztonság (mindkét, primer és szekunder berendezés, mivel nem visz tovább energiát a relékbe és mérőeszközökbe), teljes linearítás .. .gyakran bonyolultabbnak, kevésbé megbízhatónak és drágábbnak látják, mint a hagyományos technológiákat. Mindezek visszahúzások gyorsan elhalványodnak manapság, különösen az igen-nagy és nagyfeszültségen. Lehetséges már a komplex elektronika rendszerek megbízhatóságának és üzemkézségének megállapítása ( pont-pont vagy buszrendszerrel összekötve) amely redundáns és néha hibatűrő. Az elektronikai ipartól kapott eszközök, mint előreszámított megbízhatóság és más iparágtól érkező mezőeloszlás felhasználva néhány átalakító típust lehetővé teszi a pontos meghatározását a berendezés MTTF, MTBF és MTTR, habár alkalmazásuk gyakran a teljes technikai kukúracserét tartalmazza szemben a „hagyományos,, technológiával. A számításhoz kapcsolódó néhány témát az előadás részletezi: Az üzemeltetési feltételek becslését (beleértve az EMC-t) a hardver és szoftver technológiákat a hibatűrésre és az önhelyesbítő mennyiségekre, a beégési vizsgálatokat. Néhány az alállomás egységek működési idejével és elektronikus egységek elavulásával kapcsolatos kérdést , valamint a karbantartásra vonatkozó felvetést is tárgyalják Az előadások kivonatait összeállította: Philippovich Győző az SEE/MEE klub alelnöke

ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet

Szakmai bibliográfia a MEE szakterületéhez kapcsolódó jubileumi kiadványokról 2001. augusztusi kiadás Abibliográfia a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Technikatörténeti Bizottsága tagjainak javaslatai alapján készült el, kibővítve a villamosenergia-rendszer témakörére korlátozott előző kiadást. Alapvetően a Magyar Elektrotechnikai Múzeum könyvtárának polcain megtalálható, magyar vonatkozású kiadványokat tartalmazza a jelen kiadás. Az évenkénti ujabb kiadások más könyvtárakban levő, hasonló témakörökben készült jubileumi kiadványokkal is bővíthetők lesznek. Ajelen összeállítás a témaköröket tekintve nagyjából követi az elektrotechnikai könyvtár csoportosítását, de hangsúlyozni kell, hogy az itt használt betű- és számjelölés ott nincsen meg. A bibliográfia az alábbi csoportosításokat tartalmazza:

12. 13. 14. 15.

A. Áramszolgáltatókról szóló kiadványok E. Erőművekről szóló kiadványok R. Energiarend szer-szi nlű társaságokról és a MÁV-ról szóló kiadványok G. Általános célú gyártó-szerelő stb. társaságokról szóló kiadványok M. MEE. MEEI-hez és oktatáshoz kapcsolódó kiadványok

16.

Természetesen azelőzö csoportosítás az idők folyamán változó társasági jelleg miatt nem lehet teljesen szelektív. így pl. a második világháború előtt több jelenlegi áramszolgáltató vállalatnak volt olyan erőműve, amelynek régebbi leírása az A, újabb az E csoportban található. Az egyes kiadvány csoportokon belül az egyes társaságok különböző kiadványai egymás mellett vannak, de további időrendi vagy ABC-felsorolás nincsen. Tekintve ajubileumi kiadványok viszonylag kis számát, a elmek megadásával a kiadványok a Magyar Elektrotechnikai Múzeum könyvtárából, vagy más könyvtárból könnyen kölcsönözhetők. Remélhetőleg ajubileumi kiadványokról szóló szakmai bibliográfia 2001. augusztusi kiadása is elősegíti a MEE technikatörténetet kedvelő tagságának tevékenységéi (így az Elektrotechnika 2001. 7/8. és 9. száma "Felhívás"-ában kiírt munkát) és az ő támogatásukkal készült bibliográfia következő évi összeállításai további információkkal szolgálnak majd.

19.

Budapest, 2001.augusztus Dr. L Kiss László sk. a MEE Technikatörténeti Bizottság titkára

A.) Áramszolgáltatókról szóló kiadványok 1. 2.

3. 4. 5. 6.

7. 8. 9. 10.

11.

Budapest áramellátásának története 1893-1933 Budapest Székesfőváros Elektromos Művei, 1934., 297 o. Budapesti Elektromos S.E. 70 év krónikája Varga L., Bp-i ELMŰ Rt. 1963, 180 o. 75 éves a Budapesti Elektromos Művek Budapesti Elektromos Művek, Budapest 1968. október, 388 o. 100 éves az Elektromos Művek Budapesti Elektromos Művek Rt., 1993, 339 o. lOOévalállomásai Sitkéi Gy. Budapesti Elektromos MÖvek Rt., 1993, 89 o. Technikatörténeti Fűzetek 100 éves az Elektromos Művek Rt. Budapesti Elektromos Művek Rt. A fővárosi áramszolgáltatás 100 éve {73 o.) Erőművek, hálózatok, állomások (193 o.) Közvilágítás, díszvilágítás (59 o.) Vizsgálatok, mérések (68 o.) Munkakörülmények, szórakozás (32 o.) Történetek, epizódok (62 o.) A Magyar Elektrotechnikai Múzeum (42 o.) Szakmai bibliográfia (60 o.) A Pécs városi villamosítás története 1894-1948 Bólyi D., DÉDÁSZ Vállalat, 1967., 148 o. 75 éves a dél-dunántúli áramszolgáltatás DÉDÁSZ Vállalat, 1970., 186 o. 100 éves az áramszolgáltatás Dél-Dunántúlon 1894-1994 DÉDÁSZ Rt., 1994., 295 o. Fényt hozó hagyományok 1894-1994 DÉDÁSZ Rt. emlékfűzetek, 1994 Egy művezető emlékei a falu villamosításról (61 o.) Az áramszolgáltatás 80 éve a Balaton környékén (25 o.) Pécs város és Baranya megye áram szol gáltatásának története (100 o.) Baja város villamos üzemének története (88 o.) Balatonvidék villamosításának története (14 o.) A villamos energia és az ember (35 o.) A balatoni mederkábel története (24 o.) A bonyhádi kirendeltség története (64 o.) 100 éves az áramszolgáltatás Dél-Dunántúlon


17. 18.

20. 21. 22. 23. 24.

DÉDÁSZ Rt. Keszthelyi Üzletigazgatósága, 1994., 54 o. Ez már történelem 100 éves az áramszolgáltatás Dél-Dunántúlon DÉDÁSZ Rt. Nagykanizsai Üzletigazgatósága, 1994., 46 o. 100 éves a villamosenergia szolgáltatás Kaposváron DÉDÁSZ Rt. Kaposvári Üzletigazgatóság 1994., 4 o. 75 éves a dél-magyarországi villamosenergia szolgáltatás DÉMÁSZ Vállalat, 1971., 138 o. 100 éves a Dél-Alíöldi áramszolgáltatás 1895-1995 DÉMÁSZ Rt. 1995., 472 o. Északdunántúti Áramszolgáltató Vállalat 1952-1962 Nagy K„ ÉDÁSZ Vállalat 1963,74 o. Északdunántúl áramszolgáltatásának 75 éve ÉDÁSZ Vállalat, 1971., 384 o. Az áramszolgáltatás 75 éve Észak-Magyarországon ÉMÁSZ Vállalat, 1973., 94 o. 100 éves a közcélú villamosenergia szolgáltatás Észak- Magyarországon 1884-1994 ÉMÁSZ Rt. 1994., 175 o. Dokumentumok Sátoraljaújhely és Sárospatak villamosításáról ÉMÁSZ Rt.Sárospataki Üzletigazgatóság, 1995., 95 o. A Tiszántúl villamosításának története 1888-1972 Mátészalka a villamosítás tükrében TITÁSZRt. 1988., 32 o. A tiszántúli áramszolgáltatás története 1888-1996 TITÁSZRt. 1996,407 0. Szolnok villamosításának centenáriuma 1896-1996 TITÁSZRt. 1996,240 0.

E.) Erőművekről szóló kiadványok 1.

1950-1960 Nagy erőművek létesítése (Az ÉRBE 10 éves fennállására készült) ÉRBE, Budapest, 1960.182.

2.

Huszonöt éves az Ajkai Hőerőmű Vállalat 1943-1968 Ajkai Hőerőmű Vállalat, 1968., 37 o. Az Ajkai Erőmű Története 1996 Bakonyi Erömfl Rt., 1996, 399 o. Az 50 éves Kelenföldi Hőerőmű története 1914-1964 Kelenföldi Hőerőmű 1964., 64 o. A Budapesti Hőerőmű Vállalat Történetéből (Kelenföldi Erőmű 1914-1989, Újpesti Erőmű 1912-1989) Budapesti Hőerőmű Vállalat, Budapest, 1990., 383 o. 70 éves a Kelenföldi Erőmű 1914-1984 Budapesti Hőerőmű Vállalat 1984., 124 o. Atomerőmű a Duna partján Paksi Atomerőmű Vállalat, 1983., 70 o. 50 éve indult a Mátravidéki Erőmű Az MVM Közleményeinek ünnepi melléklete MVM Rt. 1999., 52 o. A mecsekvidéki villamosenergia-termelés története Dr. Cserta Imre. Pécsi Hőerőmű Rt., 1995., 344 o. 75 éves a villamosenergia-termelés Tatabányán Tatabányai Hőerőmű Vállalat, 1973., 28 O. A tatabányai szénbányászat története 1894-1994 Tatabányai Bányák Vállalat 1994., 281 o.

3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11.

R.) Energiarendszer szintű társaságokról és a MÁV-ról szóló kiadványok 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7.

Szemelvények az ötvenéves ERŐTERV történeléből ETV-ERŐTERV Rt., Budapest, 2000. 104. 20 éves a magyar villamosenergia-rendszer Magyar Villamos Művek Rt. Budapest, 1971. (Jubileumi előadássorozat), 376 o. A Magyar Viltamosenergiaipar 25 éve 1945-1970 Magyar Villamos Művek Tröszt, Budapest, 1970, 146 o. Műszaki tudományos centenáriumi előadássorozat (a magyarországi közcélú villamosenergia szolgáltatás 100 éves jubileuma) Magyar Villamos Művek Tröszt, Budapest, 1988., 102 o. 100 éves a magyarországi villamosenergia szolgáltatás 1888-1988 Magyar Villamos Művek Tröszt, Budapest, 1988., 54 o. Erőmű Beruházási Vállalat 20 esztendeje 1950-1970 Erőmű Beruházási Vállalat, 1969., 73 o. Az ERŐKAR 20 éve (1953-1973) a villamosenergia-ipar szolgálatában (20 éves az ERŐKAR) ERŐKAR, Budapest. 1973.

431

Egyesületi élet 8. 20 éves a VERTESZ 1951-1971 VÉRTESZ, Budapest, 1971., 115 o. 9. 20 éves a Villamosenergiaipari Kutató Intézet VETKI, Budapest, 1969. 163 o. 10. 25 éves a Villamosenergia ipari Kutató Intézet (A VE1KI jubileumi évkönyve, 1949-1974) VEIKI, Budapest. 1974. 139 o. 11. A MÁV villamosításának 50 éve (tudományos emlékülés anyagai) MÁV, Budapest, 1982. szeptember, 97 o. 12. AMÁV villamosításának 50éve 1932-1992 (Ötvenéves az 50 Hz-es vas út villamosítási rendszer) MÁV, Budapest,I982. 155 o. 13. VASÚTHISTÓRIA ÉVKÖNYV, 1993.(125évesaMÁV) MÁV, Budapest, 1993.5290.

G.) Altalános célú gyártó-szerelő társaságokról szóló kiadványok 1. VILATT és jogeIo-djei(l949-l992}Dr.Jeszenszky Sándor, Budapest, 1983. 25o. 2. A VIDEOTON gyár története, 1938-1970 Székesfehérvár, 1970. 160 o. 3. A Villamosgép és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963. Budapest, 1963. 487 o. 4. Kábelgyártásunk 75 éve, 1891-1966 MKM, Budapest, 1966. 5. 75 éves a VBKM Transzvill gyára, 1905-1980 VBKM, Budapest, 1980.81 o. 6. 20 éves a VBKM Fejlesztési Intézete, VBKM, Budapest, 1970.156 o. 7 25 éves a VÁV, 1950-1975. VÁV, Budapest, 1975. 31 o. 8. VÁV 1950-1970 VÁV, Budapest, 1970. 86 o. 9. TUNGSRAM 75, 1896-1971 E1VRT, Budapesl, 1971. 83 o. 10. A Szabó-Mátéffy Villamosipari Rt. története Budapest, 1990. 48 O, 1!. Szabó és Mátéffy Viliamosipar R.=T. Jubileumi könyve a vállalat tíz éves fennállása emlékére, 1919-1929 Budapest, 1929. 12. A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945, RÁBA 75 MÁVAG, Győr, 1972. 182 o. 13. AMagyarVagon-ésGépgyártörténete2.1945-1972,RÁBA75,MÁVAG,Győr, 1972. 137 o. 14. A Budapesti MÁVAG története Népszava. Budapest, 1953. 197 o. 15. A magyar műszeripar 25 éve MATE, Budapest, 1975. 215 o. 16. 150 éves a GANZ, Fejezetek a 150 éves Ganz-gyár történetéből, 1844-1994 Budapest, 1994. 53 i o .

17. A GANZ Villamossági Gyár története (Klement Gottwald címlapja is van) Közg. és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962. 363 o. 18. A GANZ Árammérőgyár története (lOOéves évfordulóra készült) Cseri Sándor, Budapest, 1990. 150o.

M.) MEE, MEEI-hez és oktatáshoz kapcsolódó kiadványok 1. Horváth Tibor - Jeszenszky Sándor: A magyar elektrotechnika története MEE, Budapest, 2000. 2. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület története, 100 év az elektrotechnika szolgálatában MEE, Budapest, 2000. 164 o. 3. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület jubileumi évkönyve, 1900-1973, MEE, Budapest, 1975.79.0. 4. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület rövid története, szervezete és működése (60. évf.) Bodnár György, Budapest, 1960. 342 o. 5. 25 éves aMTESz Békés Megyei Szervezete, 1943-1968 MTESz, Budapest, 1968.178 6. 50 éves a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Gyfíri Területi Szervezete MEE Győri területi szervezel, 67 o. 7. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Miskolci Szervezetének története 1950-2000, Reinhardt Sándor, Miskolc, 2000. 8. 50 éves a Magyar Elekirotechnikai Egyesület Miskolci Szervezete, Jubileumi kiadvány, MEE Miskolci Szervezet, 2000. Miskolc 69 o. 9. 35 év, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezeteinek története, 1964-1999, Balázs Szilárd, Esztergom, 1989. 50 o. 10. A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet tanulmányai, MEEI 1934-1984, Ötven év a minőségért és a biztonságén MEEI, Budapest, 1984. 11. 40 éves a Magyar Elektrotechnikai EllenftVzŐ Intézet, 1934- 1974 MEEI, Budapest, 1974. 152 o. 12. A Budapesti M. Kir. Állami Felsői pari sko la Emlékkönyve, 1879-1939 Budapest, 1939.269 0. 13. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának Centenáriumi Emlékkönyve, 1871-1971 BME, Budapest, 1971. 209 o.

10 éves az ODD Informatikai Kft. Egy évtized egy ember életében is jelentős. Magyarországon a rendszerváltás után ki kényszerből, ki kalandvágyból más úton próbálta megélhetését biztosítani, mint addig általános volt. Viszonylag kis összegből saját céget lehetett alapítani, és az új cégtulajdonosok teljesen a saját uraikká válhattak. Már csak a vállalkozást kellett beindítani és máris itt a Kánaán, gondolhatta az új "kapitalista". 199 i márciusában nyolc EROTERV-es szakember gondolt egy nagyot, és megalapította az ODD Informatikai Kft-t. Ügy gondolták, hogy aza többéves tapasztalat és szakismeret, ami addig felhalmozódott bennük, elég lesz arra, hogy egy saját céget eltartson. Akkor még fogalmuk se volt arról, hogy egy cég létrehozása, üzemeltetése, fenntartása mivel jár, de merészek voltak. Most - tíz év távlatából - úgy gondolom, jól és jókor döntöttünk. Lehet, hogy sok mindent másképp csinálnánk, de az a tény, hogy létezik az ODD Kft, ismeri a szakma, üzemirányítási berkekben hímevet szerzett magának, az alapítók elképzeléseit igazolja.

A kezdetek A kilencvenes évek elején a politikában is nagy változások történtek Magyarországon. A változások az informatikai szakmát is átalakították. 1990 előtt szó sem volt arról, hogy nyugati technológiákat Magyarországon fel lehessen használni. Akkoriban még EROTERV-esekkéniaTITÁSZ Rt. számára készítettük adebreceni üzemirányító központ (ÜIK) számítógépes rendszerét. Mind a hardver, mind az alapszoftver magyar fejlesztésűi volt. 1991 végén kerüli átadásra az ÜIK. Az átadáskor már ipari célú hardvereket, és ipari célokra alkalmas operációs rendszereket is be lehetett hozni az országba. Sajnos a rendszert az eredeti eszközökkel kellett üzembe helyezni. Jól érzékelteti a megvalósított feladat nagyságát az akkori ÜIK vezető elismerő véleménye: szappandobozból és cimbalomhúrból kellett ÜIK-t megvalósítani és ez sikerült is a csapatnak. Az ÜRIK projekt is ezidőtájt indult, ami számunkra ekkor még közvetlenül nem jelentett sokat. Az Áramszolgáltatóknál viszont beindult az ÜIK szint telemechanizálása. A győri, a szolnoki, majd a tatabányai ÜTK megvalósítása már komoly kihívást jelentelt. 1993 tavaszán választás előtt álltunk. Acég addigi működése csak arra szorítkozott, hogy néhány szoftver-fejlesztési munkának üzleti keretet biztosítson. Főállású alkalmazottunk akkor még nem volt. 1993 áprilisában a szolnoki, majd a tatabanyai ÜIK rendszerekre kiírt tenderek kapcsán az ERŐTERV-bol kilépve vállaltuk a rizikót. Ha megnyeri a tendert az ERŐTERV, a teljes applikációs szoftver rendszert az ODD Kft. szállíthatja. A szolnoki ÜIK volt az első olyan rendszer, melynek teljes alkalmazói szoftver rendszerét azODD Informatikai Kft. szállította. Aszolnoki ÜTK rendszer megvalósításában és beüzemelésében sokat köszönhetünk az akkori ÜIK vezetőnek, Janauschek Ernőnek. 1993 táján volt néhány próbálkozásunk (pl. külföldi munkavégzésre, hardverértékesítésre), de ezek megmaradtak a próbálkozások szintjén. Ezek a tevékenységek teljesen más attitűdöt kívántak meg, mint a SCADA rendszerek fejlesztése. Fő szakterületünk az alapításkor és most is az EMS/SCADA rendszerek fejlesztése, és azok melletti szakértői tevékenységek.

432

Az ÜRIK projekt hatásai 1995-ben aláírásra került az ÜRIK projekt a Siemens-szel. Az addigi áramszolgáltatói szintű telemechanikai fejlesztések az ÜRIK keretein belül folytatódtak. A mi piaci lehetőségeinket is az ÜRIK határozta meg. Igazán sohasem reklámoztuk az ODD Kft-t, de addigra sokan tudtak a cég létezéséről. Az ÜRIK projektben a szakmai feladatok mellett cégünk fejlesztette és üzemeltette a Lotus Notes alapú dokumentációs rendszert. Ez nem csak a cégek közötti levelezést volt hivatott biztosítani, de pl. az EMS/SCADA rendszer adatpontjainak adatbázisait is. A rendszer beüzemelése során az állomási adatok halmaza folyamatosan változott. Ennek követése alállomási RTU, adatkoncentrátor vagy ÜIK, KDSZ és OVT szinten bonyolult feladat volt. A Lotus Notes rendszer keretein belül biztosítottunk megfelelő alkalmazást ennek adminisztrálására, követésére. A Siemens SPECTRUM rendszer idén lezárásra került, de a SPECTRUM rendszerrel kapcsolatos feladatok nem szűntek meg.

QNX disztribúció 1997-ben átvettük a DynaSoft Kft-től a QNX operációs rendszer magyarországi forgalmazását. AQNX valódi real-time operációs rendszer, melyet a repülésirányításban, folyamatvezérlésben, orvosi diagnosztikában számos helyen, főleg az Egyesült Államokban használnak. A BME Automatizálási tanszékén az oktatási anyagban is szerepel.

Jövőbeli terveink Partnereink megszokhatták részünkről a minőséget, a szakmai igényességet. Mindig hangsúlyt fekteltunk arra, hogy a Felhasználó elégedett legyen legyen az általunk szállított termékkel, nyújtott szolgáltatással. Az ipari folyamatirányítás területére is betört az internet, az e-business, az e-commerce. A piacnyitás, az energia-liberalizáció is új technológiák megjelenését eredményezi szakterületünkön. Felkészültünk a kihívásokra, az új technológiák alkalmazására. Cégünk 2002-ben tervezi az ISO 9001 minőségirányítási rendszerbevezetését. Ezzel is szeretnénk hangsúlyozni alapelvünket, miszerint a legjobb reklám az elégedett partner.

Elérhetőségek:

INFORMATIKA I K • F • I

Iroda: 1023 Budapest Árpád fejedelem útja 42. Telefon/Fax: (I) 335-0926, 335-0271 Postai cím: 1255 Budapest Pf. 20. e-mail: [email protected] Web: http://www.odd.hu/

ELEKTROTECHNIKA

Hírek

Indítvány a Magyar Elektrotechnikai Egyesület XXI. századi történetének írására (Ezazanyag egyenes folytatása az Egyesület Elnökségének megküldött "Indítvány és ináoklás a MEE XXI. századi történetírásával kapcsolatban" címűanyagnak.) Egyesületünk 100 éves évfordulója alkalmából két kiadvány is megjeleni, bemutatva az elmúlt 100 év egyesületi történéseit, a magyarelektrotechnika fejlődését. A kiadványok: — "A Magyar Elektrotechnikai Egyesület története" és — "A Magyar Elektrotechnika története" történelmi áttekintést nyújtottak a MEE 1900-2000 közötti történéseiről és egyben megalapozták a következő évszázadok történelemírását. A kiadványok szerzői minden elismerést megérdemelnek azért, hogy az egyesület első 100 évének történetét ilyen magas színvonalon megírták és méltóképpen bemutatták. A munkával kapcsolatos nehézségekre utal, mint írják: "A MEE alapításáról szóló történeti források közölt alig lehetett találni eredeti dokumentumokat." Ugyanakkor mint az anyagból megállapítható - más időszakra, így az uiolsó évtizedekre vonatkozóan bőséges információs anyagból válogathattak. Ez azonban nem mindig biztosította a teljességei. A fenti megállapítások nem kisebbítik a szerzők érdemeit, csupán azt igazolják, hogy az idők távlatában még a legalaposabb kutatás sem tudja pótolni a közvetlenül szerzett információkat. Az idő a törté ne lem írás teljessége és pontossága ellen dolgozik! Ezek előre bocsátása után a megoldást abban látom, hogy a jövőben 4 évenként készüljön összefoglalás az Egyesület történéseiről. Az össze foglalást a tagság részére hozzászólásra közzé kell tenni és az érdemi észrevételekkel ki kell egészíteni. Mivel minden történés megítélése függ attól a környezettől, amelyben működik, 25évenként az első a 2001. év helyzetfelmérő ismertetési is kell készíteni. A helyzetfelmérés az Egyesület alakulásáról, az elektrotechnikai ipar helyzetéről, kapcsolódásukról nyüjt tájékoztatást, és így összehasonlítható képet alkothalnak a XXI. század elektrotechnikájának hazai alakulásáról, változásairól. A javasolt megoldással megfelelő alapot biztosíthatunk az Egyesület második, százéve történetének megírásához, melyre a folytonosság, az elmúlt 100 esztendő kötelez is bennünket. Ezzel — egyrészt jelentős segítséget nyújtunk az Egyesület második száz év történetíróinak, megkönnyítve a történések, az Összefüggések feltárásának nem kis munkáját, — másrészt biztosítjuk, hogy pontos és hiteles információk álljanak a jövő krónikásainak rendelkezésére azzal, hogy az eseményeket a hazai elektrotechnika eseményeihez kapcsolva tudják értékelni. Tartalmi felépítés A történések leírása két csoportra bontható: A történések folyamatos ismertetése 4 éves bontásban, és abHelyzetképek összeállítása 25 évenkénti csoportosításban

/. Történések

A történések folyamatos ismertetésének tartalomjegyzéke: Az egyesületi élet fontosabb eseményei: a vezetőségválasztás eredményei az Egyesületi Elnök és a Főtitkár életrajzi (Ömörf (vényeivel, a)azoknak a közgyűlési határozatoknak ismertetése, melyek befolyásolták az Egyesület működését, b)nagy rendezvények, vándorgyűlések tématerületei és látogatottsága, cjszakosztályok és vidéki szervezetek tématerülete és működésük eredményessécének érlékelése. d)a MEE tagság szakirodalmi tevékenysége, könyvkiadás, e(társegyesületi és nemzetközi kapcsolat alakulása, eredményei, f)a MEE tagok állami kitüntetései, indoklással, g)az egyesületi díjazottak ismertetése, indoklással, h)az egyesületi tagok közgyűlési javaslatainak sorsa. Megjegyzés: Javasoljuk, hogy minden egyesületi tag megjelent könyvének 1 tiszteletpéldányát adományozza az egyesületi könyvtárnak. A teljesség biztosítására az Összeállított anyagot négyévenként a tagsággal meg kell ismertetni és érdemi észrevételekkel ki kell egészíteni.

2. Helyzetképek

Ahhoz, hogy a valóságház hű képet tudjunk alkotni egy teriilet történéseiről, feltétlenül szükséges, hogy képünk legyen arról a környezetről, amelyben e történések működnek. Ezért csak akkor tudjuk megismerni, és helyesen értékelni az Egyesület működését, ha megismerjük: — az egyesület felépítést, szervezetét, — az egyesületi tagság élethelyzetét, azokat a tagságot befolyásoló tényezőket, amelyek meghatározóak életvitelében, munkájában, — a tagság munkaterületeinek helyzetét és — a munkaterületek megszerzéshez szükséges tudás eléréseinek ill. a további képzésnek lehetőségeit. A helyzetképeket a felsorolt igények kielégítésére a következő csoportosításban kell elkészíteni: 2.1. Helyzetkép - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezeti felépítéséről és a szervezeti egységek tevékenységéről 2.2. Helyzetkép - az egyesületi tagság élethelyzetéről 2.3. Helyzetkép - a hazai erősáramú elektrotechnika alakulásáról 2.4. Helyzetkép - a villamos szakemberképzésről 2.1. Helyzetkép • tartalmi összefoglalás 2.11. A MEE szervezeti felépítése összefüggés! rajzban bemutatva Jelenleg 3 főegység, szakosztály, 41 területi szervezetés 22 üzemi szervezet alkotja az Egyesületet. Az összefüggési rajzon az egység megnevezésén kívül jelenjen meg az egység vezetőjének neve, foglalkozása és az egységet alkotó egyesületi tagok száma. 2.12. Magyarázat: az egyes szervezési egységek, szakosztályok előirányzott tevékenységi irányvonala. Ennek részletes ismertetése 2000. évre vonatkoztatva megtalálható " A Magyar Elektrotechnikai Egyesület története" c. kiadvány 8. fejezetében. (128-134.0.) 2.13. Az egyesületi gazdálkodás helyzete. Bevétel/kiadás, tagdíjbevétel, működési és vállalkozási egyenleg. 2.14. Hosszú távú külső kapcsolatok, működési formái, eredményességi matatói, tématerületei. 2.2. Helyzetkép- tartalmi összefoglalás Az Egyesület története egyben a tagság története is és így a hazai elektrotechnikai szakemberek története. így a tagságról kialakuló kép szorosan kapcsolódik az Egyesület és a magyar elektrotechnika történetéhez.


Szempontok a helyzetkép összeállításához: a) taglétszám, a pártoló tagok száma b) tagság összetétele, férfi-nő, végzettség, korszerinti megoszlás, aktív dolgozói taglétszám, nyugdíjasok létszáma, munkanélküliek száma, vállalkozók és alkalmazottak száma c) tagdíj összege, tagdíjfizetési morál d) alkalmazotti átlagfizetés, minimálbér e) tagság Internet kapcsolatának helyzete, saját Internet kapcsolattal rendelkezők száma 0 a nyugdíjasok és az ifjú szakemberek élethelyzetének értékelése Vonal alatt az összehasonlíthatóság biztosítására meg kell adni — a forint-euro-dollár árfolyam kapcsolatot, —. az olajárat és — az alapvető élelmiszerárakat (kenyér, zsemle, tej, cukor) — az Internet-kapcsolat árát, költségét. — a lakossági villamosenergia árat. 2.3 Helyzetkép • tartalmi összefoglalás A villamosenergia-rendszer helyzetének és az elektrotechnikai ipar alakulásának nagyvonalú ismertetése. 2.31. Az együttműködő villamosenergia-rendszer erőművei, az erőművek jellemző adatai: — a tulajdonos és állampolgársága, — az energiahordozó, — a termelt villamos teljesítmény — a dolgozói létszám és az átlagfizetés 2.32. Magyar Villamos Energia Rendszerirányító — tulajdonos és állampolgársága, — országos villamosenergia-fogyasztás, éves csúcsterhelés, — külföldről vételezett villamos energia mennyisége, — dolgozói létszám és átlagfizetés 2.33. Áramszolgáltató vállaltok — tulajdonos és állampolgársága, — a szolgáltatói! villamos energia mennyisége. — dolgozói létszám és átlagfizetés 2.34. Az üzemi szervezetek vállalatai — tulajdonos és állampolgársága, — vállalati profil — éves termelési érték — dolgozói létszám, egyesületi tagok száma és az átlagfizetés — üzemi szervezet elnöke és beosztása. A jobb áttekinthetőség érdekében célszerű az adatokat táblázatos formában közölni. 2.4 Helyzetkép - tartalmi összefoglalás 2.41 Egyetemi és főiskolai képzés helyzete — oktatási rendszer a villamosmérnöki folyamatban — hallgatói létszám, végzett hallgatók száma — képzés költségvonzata, anyagi támogatási fonnák — vállalatok igényei és elvárásai — távoktatási rendszer helyzete — továbbképzési lehetőségek 2.42. Iskolarendszerű szakemberképzés helyzete, szakterületek: — hallgatói létszám, végzett szakmunkások száma éves viszonylatban — MEE szerepe a szakemberképzésben és -továbbképzésben — vállalati szakemberképzés helyzete — elektrotechnikai végzettségű szakemberek száma a különböző szakterületeken — szakmunkások részvétele a MEE tagságában 2.5. Ajánlás A "Helyzetképeket" 25 évenként javasoljuk elkészíteni, kiegészítve azelőző25 évi helyzetképekkel történő összehasonlítással. Az összehasonlítás kiértékelése alapján képet lehet alkotni a 25 év alatt történt minden olyan jelentős változásról, melyek befolyásollak az Egyesület működését és az egyesületi tagság élethelyzetét. Az ajánlásoknak tartalmazni kell az időszak kiemelkedő elektrotechnikai szakembereinek élettörténetét, tevékenységük eredményeit. Külön fejezetben kell foglalkozni az EURÓPAI UNIÓHOZ történő csatlakozásnak az Egyesület működésére és a tagságra gyakorolt hatásával. Üdvözölni kell a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 200 éves jubileumát ünneplő egyesületi tagságot. Az üdvözletet javasoljuk 25 évenként kiegészíteni ill. aktualizálni. Javaslat az Indüvány megvalósítására A XXI. századi MEE történetírásának folyamatos vezetésével javasolom az Egyesület Technikatörténeti Bizottságát megbízni illetve annak feladatává tenni. Az elkészült anyag kezelését, tárolását a MEE Könyvtár biztosíthatná. Amennyiben az anyag széles körű terjesztésre kerül, pl. megjelenik az Elektrotechnika hasábjain, befejezésül kérem közölni a következő szövegű felhívást: lisztéit Kartársak!

FELHÍViS

Kérjük szíveskedjenek véleményüket, kiegészítő javaslataikat közölni az "Indítvánnyal" kapcsolatban annak érdekében, hogy a jövő egyesületi tagsága minél pontosabban tájékozódhasson a történeti folytatásokról, amire az elmúlt 100 esztendő is kötelez bennünket. Címünk: MEE Technikatörténeti Bizottság. Egyben kérjük, közölje, hogy Ön mit üzenne a 200 éves jubileumát ünneplő MEE tagságnak! Kovács Islvdn az Automatizálási és Informatikai Szakosztály tiszteletbeli elnöke

433

2001. évi tartalom Január 1 3

Dr. Berta István, Orlay Imre: Elnök, főtitkár beköszöntő Dr. Bencze János: Az új évezred küszöbén A MEE75-ik Közgyűlése: Dr. Krómer István: Elnöki megnyitó Dr. Balázs Péter: Elnökségi beszámoló Dr. Horváth József: Ellenőrző Bizottság jelentései Az Egyesület 2000. évi díjazottai A 75-ik Közgyűlés jegyzőkönyve A megválasztott elnök és főtitkár életrajza Dr. Kiss L. László: A Technikatörténeti Bizottság beszámolója Kádár Aba: Érintésvédelmi Munkabizottság 2000. június 7-Í és október4-i üléséről

4 5 13 15 21 23 25 29

Február Ijj. Tatár Dénes: Túlfeszültség védelmi rendszerek gazdaságossága Dr. Varjú György: A mobil telefonok és bázisállomások elektromágneses terének egészségi hatásáról Darabos Zoltán: Felvonók gépház nélkül Szonda Sándor, Wantuch Ferenc: SAFIR villámfigyelő rendszer kiépítése Dr. Nizalowski Attila: A fény szennyezés, mint szakmai etikai kérdés Tobias Habisreuther, Lev Kovalev, Kohári Zoltán, Vajda István: Szupravezetős Villamos Gépek Pétervári László, Halász Zoltán: Néhány gondolat egy kitűnő TVK-s példa a diszpécserközpontok kialakításáról LittvayAlajos: Az elektrotechnika területeit érintő 2000. III. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke

40 45 50 54 60 63 72 74

Március Hamar János, Dr. Nagy István: Kétcsatornás DC-DC konverter folytonos vezetési üzemben Öllé József: Fontos tudnivalók a fogyasztók és az áramszolgáltatók közötti kapcsolatról Dr, Stróbl Alajos: Beszéljünk a gazdaságos teherelosztásról! Spala János, Szurdoki János, Podonyi Gábor, Gyurkó István: Meglévő egyrendszerű 120kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűvé Látogatás Bajorországban, az ISAR-2 atomerőműben Virág László: A HFKV szerepe, feladatai a liberalizált villamosenergia piacon Fábián László: Innováció a környezetünkért, azaz újrahasznosítható fényforrások Szántó Ferenc: Az ISO 9001:2000 szabvány, mint alap az integrált menedzsment rendszerek működtetéséhez Kádár Aba: Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2000. december 6-i és 2001 február 7-i üléséről Szemle, hírek 25 éves a Paksi Atomerőmű Megjelent az MVM Rt. kék színű „zöld könyve" Új utakon, átalakulóban a szolgáltatók (E.ON.)

80 86 91 98 102 104 107 109 112 116 118 119 120

Április Horváth Miklós, Dr. Borka József: Moduláris energiaátalakítók fénycsövek szabályozásához I. rész Horváth Viktor, Palatinszky János: Vasútvillamosítás koncesszióban I. rész Némethy Zoltán: Hazai felvonó alkatrészgyártók seregszemléje Hetesi Erzsébet: A dereguláció következményei az energiaszolgáltatók piacán, avagy vannak-e használható tapasztalatok a hazai energiaszféra számára? Luspay Ödön: Javaslatok a villamos feszültségek új szabványos értékeire Karl-Josef Junglas, Steffen Ottó: Hatékony módszer erősáramú berendezések karbantartás-tervezésére Dr. Bencze János: elec2000 Elektrotechnikai szakkiállítás Párizsban Farkas Gyula: Vállalakozók FAM oktatása Kovács Zoltán: Inotai szélerőmű Szemle: Izland a vízerőre-hidrogénre helyezi a fejlesztést Barki Kálmán: Prognosztizált villamosmérnök létszám a századfordulón

434

124 129 134 135 140 143 149 150 151 154 156 ELEKTROTECHNIKA

Május Horváth Viktor - Palatinszky János: Vasútvillamosítás koncesszióban II. rész Lamár Krisztián: Jelfeldolgozás elvű hálózati mennyiségeket regisztráló műszerek felépítése és jellemzői Morva György - Oltvay Márton ~ Orlay Imre: Középfeszültségű kábelhálózatok hibahely meghatározásának új lehetőségei Dr. Benkó Imre: A villamosenergia piac működési zavarai Kaliforniában (Szemle) A METZ-BAND-IT szalagrögzítési rendszer használata és elterjedése a magyarországi áramszolgáltatóknál. Dr. Kolláth Zoltán: Fény szennyezés és világítástechnika Széles Lajos: Debrecen belvárosában a Kossuth téren sétáló övezetet alakítottak ki. R. Stróbl, W. Haverkampf, G. Malin: Új generációjú hőre zsugorodó középfeszültségű végelzárók,

164 168 172 178 179 183 187

ZnO technológiára alapozott térvezérléssel. Dr. Nagy Lóránt- Dr. Frank Tibor- Farkas András -Gemeter Jenő: Mérőrendszer indítómotor fékpadhoz.

189 192

Horváth Miklós - Borka József: Moduláris energiaátalakítók fénycsövek szabályozásához

198

Dr. Horn János: Energetikai természeti erőforrásokról. Arató András: Fényszabályozás a közvilágításban Dr. Kiss László: Beszámoló a Technikatörténeti Bizottság 2001 évi tavaszi üléséről. Littvay Alajos: Az elektrotechnika területeit érintő 2000. IV. n. évben közzétett magyar szabványok jegyzéke

201 205 206 207

Június Bessenyei Tamás: Zavaríró regisztrátumok kiértékelése szakértő rendszerrel. Ahmad Faraqui- Clark W. Gellings: A kaliforniai energiaválság 2000 nyarán Kerényi A. Ödön: A szociális tarifa bevezetéséhez szükséges statisztikai adatgyűjtés Technikatörténeti Bizottság: A villamosság nemzetközi napja Dr. Sczigel Gábol, Urbán Dániel: Fertőtlenítés vegyszerek nélkül: germicidlámpák alkalmazása a víztisztításban Tóth Endre: Páratlan műszer az Országos Műszaki Múzeumban Dr. Berta István: 50 év a műegyetemi katedrán Dr. Madaras Gábor; Dl: Temesvári Jenő": Felvonóvizsgálatok informatikai fejlesztése Dr. Prof. Szentirmai László: Az Elektrotechnika újjáalakult szerkesztőbizottságának első tanácskozása Orlay Imre: Gondolatok az egyesület szakmai és szervezeti megújulásához Nagy Géza: A MEE Debreceni Szervezetének története Littvay Alajos: Az elektrotechnika területeit érintő 2001.1. n. évben közzétett magyar szabványok jegyzéke

212 216 219 220 221 224 225 229 231 233 235 239

Július - Augusztus Gyurkó István - Kiss József. Salgótarjáni gázmotorok közcélú hálózatra kapcsolása és szerepe a város távhőellátásában Dr. Poós Miklós: A világ energetikai jövőképe 2020-ig Bohoczky Ferenc: Megújuló energiaforrások Kerényi A. Ödön: Miért csatlakoztam Dr. Mosonyi Emil akadémikus és Dr. Mistéth Endre ny. miniszter felhívásához 1997. november 5-én Tóth Ferenc: Egyoldalas lineáris indukciós motorok számítása a kétdimenziós végeselem módszer alkalmazásával Vincze Jánosné: Elektromágneses környezetünk hatásai Dr. Bencze János: Köszöntjük a 25 éves Paksi Atomerőmű (Vállalat) Részvénytársaság-ot Inczédy György - Bocsi Gábor. A szünetmentes tápegységek kialakítási formáiról Dr. Zsigmond Gyula: Komplex villamos rendszerek minőségszemléletű elemzése Luspay Ödön:Közép- és nagyfeszültségű hálózati berendezések diagnosztikai vizsgálata Hírek


244 247 249 251 254 263 266 269 271 279

435

Szeptember Bende Imre - Gaál Gábor - Szilágyi Ferenc: Valószínűségszámítás alkalmazása alaphálózati transzformátorállomások egyenáramú segédüzemének kialakítása során Dr. Vajda György: Energiaellátás és a fenntartható fejlődés Dr. Bán Gábor: Hálózati túlfeszültségek Orlay Imre: "A fogyasztók szolgálatában" Túlfeszültség és fogyasztói panaszok Dr. Horváth Tibor: Fogyasztói készülékek túlfeszültség-védelme Dobson Imre-Laczó Pál: Fogyasztásmérő és korlátozó automatika (FMK) Kovács László: A fogyasztásmérőhelyek kialakításának fejlődése Dr. Lantos Tibor: Világítástechnikai konferencia Európa északnyugati csücskében Dr. Bognár Sándor: ABudapesti Műszaki Főiskola (BMF) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara (KVK) Dr. Lőrincz Péter: Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézet Székesfehérvár Kádár Aba: Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2001. április 4.-i üléséről

284 289 294 299 304 310 312 316 317 319 322 323

Hírek

Október Dr. Krómer István: A villamos energia ellátás megbízhatósága deregulált környezetben PR cikk: Schneider Electric Hungária Villamossági Rt. Sípos Miklós: 70 éves az első villamosenergia-törvény Dr. Dán András: Felharmonikusuk zavaró hatása az erősáramú vezetékhálózaton. Hírek PR cikk: HENSEL Hungária Bt Dr. Szandtner Károly: Szünetmentes áramforrások alkalmazása és hálózataik kiépítése a nagyfogyasztóknál Almási Kristóf: Az Automatizálási és Informatikai Szakosztály szakmai "kirándulásai" az első félévben PR cikk: FCIFURUKAWA Kompozit Szigetelő Kft Dr. Danyek Gyula: A kisfrekvenciás elektromágneses terek egészségügyi hatásairól Kádár Aba: Az Eu csatlakozásához szükséges biztonságtechnikai szabványok hazai bevezetésével kapcsolatos problémák

328 335 336 338 345 345 347 354 355 357 362

November Dr. Schmidt István - Dr. Veszprémi Károly - Dr.Hunyár Mátyás: Szinkrongép forgó transzformátoros kefenélküli gerjesztőjének optimális üzeme 368 Dr. Imre László: A vékony-rétegű fotovillamos cellák fejlesztése 372 Dr. L.Kiss László - Kovács István: Az automatizálással és számítástechnikával kapcsolatos néhány esemény a Magyar Elektrotechnikai Egyesület utóbbi ötven éves történetéből 373 Dr. Vetési Emil: Tervezői gondolatok erősáramú elosztók csoportosításáról, kezeléséről, elhelyezéséről, és kialakításáról 376 Madarász Tibor: 50 éves a TITÁSZ és a többi vidéki áramszolgáltató 381 Mikolics Mihály: Új csoportos alkotástechnikai munkamódszer az ún. H-I-D-a-Keljárás bemutatása 384 Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet bemutatása 389 Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Híradástechnikai Intézet bemutatása 391 Kádár Aba: Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2001. Június 6-i üléséről 393 Littvay Alajos: Az elektrotechnika területeit érintő, 2001. II. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke 394 Egyesületi élet: 48.Vándorgyűlésen elhangzott néhány előadás kivonata 396 PR cikk: Célkészülékek és univerzális eszközök a villamos biztonságtechnikában 399

December Dr. Nagy István: Változó struktúrájú, szakaszosan lineáris nemlineáris rendszerek Gyimóthy Béla - Spala János: Áramszolgáltató vállalatok üzleti folyamatainak informatikai támogatása Műszaki Adattár létrehozásával Orlay Imre: Befejeződött a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 48. Vándorgyűlése Luspay Ödön: A kis- és középfeszültségű kábelszerelvények hazai fejlődése Dr. Lelkes András - Dr. Szabó Lóránd: Elektronikus indítású, energiatakarékos szinkron kismotor Philippovich Győző: Megbízhatóság, üzemkészség, karbantarthatóság, biztonság. (RAMS)

436

404 409 413 416 420 422 429

ELEKTROTECHNIKA

Összefoglalás. Summary. lun * * 402 ELEKTROTECHNIKA

Recommend Documents