ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A KORMÁNYMEGBÍZOTT EGYETÉRTÉSI JOGÁNAK GYAKORLÁSÁRÓL és a 2006. ÉVI INFORMATIKAI ADATFELMÉRÉS EREDMÉNYEIRİL A kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendrıl szóló 44/2005. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2005. április 1-én lépett hatályba. A Rendelet jogszabályi szinten rendezi és pontosítja a kormánymegbízott egyetértési jogával kapcsolatban a MEH statútumában elvi deklaráció szintjén megfogalmazott szabályozást, és részletesen rögzíti az ahhoz kapcsolódó eljárási rendet is. A Rendelet értelmében a kormánymegbízott egyetértési/véleményezési joga a következı feladatokat tartalmazza: - elızetesen megvizsgálja a Rendelet hatálya alá tartozó szervek kormányzati informatikai stratégiáját, éves informatikai tervét, éves informatikai beruházási és üzemeltetési költségvetését, és ezek módosítását. Vizsgálata alapján egyetértési/ véleményezési jogot gyakorol ezen dokumentumok vonatkozásában, valamint vizsgálja azok megvalósulását, - elızetesen megvizsgálja a kormányzati informatika megvalósításához szükséges projekteket és vizsgálata alapján egyetértési/ véleményezési jogot gyakorol az azok lebonyolításával összefüggı beszerzési eljárások indítása felett, ha azok értéke a külön jogszabályban megállapított mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladja, - felméri, összegzi és értékeli az elızıekben nevesített feladatok megvalósítását (IT felmérés – adatszolgáltatás). A fentiek alapján a kormánymegbízott 2006. február 21-én levélben kereste meg a Rendelet hatálya alá tartozó 94 szervezetet, melyek körét a Kormány irányítása, felügyelete alatt álló központi közigazgatási szervek, és az irányításuk, felügyeletük alatt mőködı közigazgatási szervek alkották. A megkeresett közigazgatási szervek közül 10 intézmény egyáltalán nem válaszolt, vagy jelezte, hogy nem küld anyagot. Ez utóbbi körben - a Rendelet hiányos ismeretébıl adódóan – többen vitatták, hogy a Rendelet hatálya alá tartoznak. Más esetben jelezték, hogy nem rendelkeznek önálló költségvetéssel, így informatikai fejlesztéseiket egy másik közigazgatási szerv tervezi és jelenti. A 2006. évi IT felmérés során tapasztalt adatszolgáltatási hiányosságok és azok gyakorisága
A 2006. évi IT felmérés során megkeresett intézmények és a válaszadások aránya db
94
Éves informatikai tervet nem küldött; 29 int.
84
100
80
60
Éves beszerzési tervet nem küldött; 21 int.
35
40
20
89,4%
Stratégiát nem küldött; 29 int.
37,2%
(ebbıl 7 minisztérium)
0 Megkeresett intézmények száma
Válaszolók száma
Minden anyagot küldött int. száma
1
Semmilyen adatlapot nem küldött 7 int. (tényadatokat nem küldött 13 int. tervadatokat nem küldött 16 int.)
A megkeresett intézmények (94) közül 84 intézmény (89,4%-a) válaszolt adatkérı levelünkre, azonban az összes kért anyagot már csak 35 szervezet, alig több mint egyharmaduk (37,2%) küldte meg az ismételt kérések ellenére is. A legfıbb hiányosságnak az informatikai stratégia és az informatikai terv hiánya tekinthetı, ami 29 intézménynél, az adatot szolgáltatott 84 szervezet 34,5 %-ánál nem állt rendelkezésre megkeresésünk idıszakában. Különösen figyelemre méltó és ugyanakkor aggasztó, hogy 7 minisztérium sem rendelkezik középtávú (3-5 éves) informatikai tervvel. Az egyetértési/véleményezési jog gyakorlásához kapcsolódó eljárás eddigi tapasztalatai a következıkben összegezhetıek: • • •
•
•
•
• • •
•
•
A Rendelet hatálya alá tartozó szervezetek – néhány kivételtıl eltekintve – az EKK által küldött megkeresésre küldték be a kért anyagokat, az önkéntes jogkövetés még nem jellemzı. Általában kevés szervezet rendelkezik elegendı és alapos ismerettel a Rendeletrıl. Az EU által meghatározott 20 (Magyarországon 27) szolgáltatás esetében érintett szervezeteknél a megvalósítandó szolgáltatásoknál, illetve a stratégiában való feltüntetésnél gyakran kellett a feladatok kiemelt volta miatt az anyagok módosítását, pontosítását kérni. Elıfordult, hogy az adott szervezetnek nem volt tudomása arról, hogy milyen kötelezettségei vannak ezen a területen. A szervezetek nagy része nem ismeri vagy nem alkalmazza a Kormányzati Informatikai Egyeztetı Tárcaközi Bizottság (KIETB) által elfogadott – a kormányzati intézmények informatikai stratégiájának készítésérıl szóló – 22. számú Ajánlást. Igen sok esetben kell felhívni a figyelmet az abban foglaltakra. A minisztériumok nagy számban (7) nem rendelkeznek informatikai stratégiával, így a felügyeletük, irányításuk alatt mőködı országos hatáskörő szervek is több esetben jelezték, hogy nem tudnak igazodni az ágazati stratégiához, az ágazatban nem tőzték ki az informatika fı irányvonalát. Azok a szervezetek (így különösen a minisztériumok), amelyek rendelkeznek érvényes informatikai (ágazati) stratégiával, és erıs informatikai koordináló szervezettel, ott követhetıbb, tervezhetıbb az informatikai projektek végrehajtása, az adatszolgáltatás is fegyelmezettebb. Az éves informatikai tervek vizsgálata során gyakran elıforduló hiányosság a költségvetési adatok hiánya. A terv ennek megfelelıen sok esetben csak „elbeszélés” volt, nem tartalmazott projektköltségeket és hiányzott a forrás megjelölése. Az éves beszerzési tervet több esetben arra való hivatkozással nem készítették el, hogy még nincs jóváhagyott költségvetés, vagy forrásaikat elvonták, illetve az adatszolgáltatáshoz megadott táblázatok kitöltését tekintik annak. Bár a stratégiától eltérıen az éves informatikai és beszerzési tervre nincs kiadott külön ajánlás, a fentebb hivatkozott KIETB 22. számú Ajánlás VII. 2. és VII. 3. pontjai nevesítik az általános elvárásokat. Ennek ellenére – néhány kivételtıl eltekintve – az intézmények ma még nem ilyen formában készítik a terveket. Az intézmények nagy részénél maradékelvő tervezés folyik, azaz a meglévı tervek másról szólnak, mint ami ténylegesen megvalósul, az esetleg felszabaduló pénzeszközöket költik az elégtelen informatikai ellátás javítására, de így lehetıség sincs rendszerszerő fejlesztésekre. Az elektronikus szolgáltatások igénybe vételének biztosítását a beküldött anyagok még inkább általános jelleggel tüntetik fel, a részletes, konkrét feladatleírás nélkül.
2
• •
Elıfordul, hogy a Közbeszerzési Értesítıben olyan informatikai projekt kiírása jelenik meg, amihez elızetesen nem kértek egyetértést. Általánosan megállapítható, hogy a fókuszterületeknél még alaposabban kell elıkészíteni a felmérést, mert sok félreértés volt a válaszokból kiolvasható. Valószínőleg a nem megfelelıen felkészült és tájékozott kitöltı személy okozhatta az olyan félreértéseket, melyek az elektronikus ügyintézés, vagy csoportmunka támogatás kérdések megválaszolásakor elıfordultak. Pontosan meg kell határozni pl. hogy mit értünk a felmérés kapcsán elektronikus ügyintézésen. Mivel az egyes szervezetek feladatai nagyon széles területekre terjednek ki, nevesíteni kell a területet is.
Összességében elmondható, hogy a kormányzati informatika koordinációjának erısítése, az e-kormányzati stratégiából adódó feladatok érvényesítése, és az ahhoz kapcsolódó szervezetrendszer és eljárási, valamint pénzügyi tervezési rend betartása és betartatása elengedhetetlen és szükségszerő feladat mind az EKK, mind az intézmények számára. Ezek a feladatok a jövıben még hangsúlyosabban és várhatóan még kiterjedtebben –közigazgatási szinten - fognak megjelenni.
A továbbiakban a 2006. évi informatikai adatfelmérés alkalmával kért információk elemzését és az adatok feldolgozása során levonható következtetéseket, megállapításokat ismertetjük. A felmérés eredményeként kapott fontosabb sarokszámokat a 2005. évi tényre és a 2006. évi tervekre vonatkozóan külön táblázatba foglaltuk a könnyebb áttekinthetıség érdekében.
2005. évi informatikai fejlesztésekrıl készült felmérés fontosabb sarokszámai: Megnevezés Mennyiség Arányok Adatot szolgáltató intézmények száma Elfogadott keret Felhasznált keret 2005-ben finanszírozott összes projekt száma 6,25MFt alatti projektek száma 6,25MFt alatti projektek felhasznált kerete 6,25MFt alatti projektek átlagértéke 6,25MFt feletti projektek száma 6,25MFt feletti projektek felhasznált kerete 6,25MFt feletti projektek átlagértéke Az összes projektekhez köthetı felhasznált keret. Az összes projekt átlagértéke. Projekthez nem köthetı felhasznált keret
71 int. 94 megkeresés 75,6 %-a 47,9 Mrd Ft 44,2 Mrd Ft 2807 db 2276 db Aránya összes projekthez 81,1% Aránya az összes felhasznált 2,7 Mrd Ft kerethez: 6,1 % 1,2 MFt 531 db Aránya összes projekthez: 18,9% Aránya az összes felhasznált 37,9 Mrd Ft kerethez: 85,7 % 71,4 MFt Aránya az összes felhasznált 40,6 Mrd Ft kerethez: 91,9 % 14,5 MFt Aránya az összes felhasznált 3,6 Mrd Ft kerethez: 8,1 %
3
A 2006. évi tervadatok fontosabb sarokszámai: Megnevezés Mennyiség Adatot szolgáltató intézmények száma Elfogadott keret 2005-ben finanszírozni tervezett összes projekt száma 6,25MFt alatti projektek száma 6,25MFt alatti projektek tervezett kerete 6,25MFt alatti projektek átlagértéke 6,25MFt feletti projektek száma 6,25MFt feletti projektek tervezett kerete 6,25MFt feletti projektek átlagértéke Az összes projektekhez köthetı tervezett keret. Az összes projekt átlagértéke. Projekthez nem köthetı vagy projektkapcsolódást nem tartalmazó tervezett keret
Arányok
68 int. 72,3 %-os (94 megkeresésbıl) 54,3 Mrd Ft 882 db 454 db Aránya összes projekthez 51,5% Aránya az összes tervezett 1,6 Mrd Ft kerethez: 2,9% 3,6 MFt 428 db Aránya összes projekthez: 49,8% 41,6 Mrd Ft Aránya az összes tervezett kerethez: 76,6 % 97,1 MFt Aránya az összes tervezett 43,2 Mrd Ft kerethez: 79,6 % 49,0MFt Aránya az összes felhasznált 11,1 Mrd Ft kerethez: 20,4%
A 2006. évi informatikai felmérés során a 2005. évben végrehajtott informatikai fejlesztésekrıl a megkeresett 94 intézmény közül 71 intézmény szolgáltatott adatot, ami 75,6%-os válaszadási arányt jelent. A tervezett 2006. évi informatikai keretekrıl és fejlesztésekrıl 3 intézménnyel kevesebb küldött információkat, így itt a válaszadási arány már csak 72,3%-os volt. A 2005. évben végzett felmérés során a tényekrıl a megkérdezett 97 intézménybıl 80,4 %, míg a tervekrıl 71,1 % számolt be, vagyis azt a megállapítást lehet tenni, hogy a terveket illetıen közel hasonló, a tényeket tekintve valamelyest rosszabb arányban valósult meg az adatszolgáltatás az idei évben. I.) Globális szintő elemzések Az elmúlt évben a felhasznált informatikai keretek összege mind a 2004. évi bázishoz, mind a 2005. évi tervhez képest kis mértékben csökkent, 10,0 ill. 9,4 %-kal. Ennek elsıdleges oka az év közben végrehajtott költségtakarékossági intézkedések hatása, amely természetesen az informatikai fejlesztéseket is jelentısen érintette. A 2006. évi terveket illetıen azonban már ismét emelkedés prognosztizálható, méghozzá nem is kevés, a 2005. évi tényekhez képest 22,9%. Az éves informatikai keretek 2004-2006 köz ött és az adott évben indított nagyobb projektjek (>6,25 MFt) sz áma ill. átlagértéke. 54,3
M rd Ft 60,0
49,1
48,8 44,2
50,0 40,0 30,0
557 projekt (átlag: 88,1 MFt)
531 projekt (átlag: 83,2 MFt)
418 projekt (átlag: 116,7 MFt)
428 projekt (átlag: 126,8 MFt)
20,0 10,0 0,0 2004. é vi fe lh as z n ált keret
2005. é vi fe lh as z nált k e re t
4
2005. é vi te r ve z e tt k e r e te k
2006. é vi te r ve z e tt keret
Ennek a nagyarányú növekedésnek egyik meghatározó eleme, hogy a 2006. évi tervezett keretek között már viszonylag jelentıs arányt képvisel a Shengen alapból finanszírozandó projektek értéke (3,9 Mrd Ft), amelyek Belügyminisztérium (BM) kereteit növelik. A nagyobb projektek (>6,25 MFt) száma a 2006. évi tervek alapján ugyan jelentısen visszaesik (531-ról 428-ra), azonban ez a tendencia kismértékben már az elızı években is megfigyelhetı volt, amikor 2004. évi 557-rıl 2005-ben 531-re csökkent a nagyobb fejlesztések száma. E folyamat eredményeképpen 2006-ban már több mint 100 projekttel kevesebb indul 2005-höz képest, s így a keretek növekedésével párhuzamosan az egy projektre jutó érték a tervekben 52,4%-kal emelkedik (83,2 MFt-ról 126,8 MFt-ra). Ebbıl arra lehet következtetni, hogy ebben az évben az intézmények egyre nagyobb értékő informatikai projektek indítását tervezik. Ezt igazolják az alábbi megoszlások is, amelyek a nagyprojektekrıl kitöltött egyedi projektlapok alapján kerültek kigyőjtésre (a tényeknél 531 jelzett projektbıl 510, a terveknél 428-bıl 405 esetben kaptunk részletes projekt adatlapot). Ezek alapján 2005-ben az 510 nagyprojektre 37,7 Mrd Ft-ot fordítottak az intézmények, míg 2006-ban már 39,5 Mrd Ft jut a 405 nagyprojektre. Látható továbbá, hogy a legtöbb projekt 2005-ben még a 10-20 MFt-os értéksávba esett, 2006-ban viszont már a 20-50 MFt-os sáv jelenti a leggyakoribb elıfordulást. 2005. évi 6,25 MFt feletti projektek megosz lása db
Σ db 149
160
560 121
120 120
473
442
510
505
493
480 400
390
320 80
269
240
52 40
160
31
120
20
12
80
5
0
0
5 6,2
0 -1
10
0 -2
20
0 -5
50
00 -1
0 10
-
0 20
0 20
-
0 50 0 50
-1
0 00 1
m Ft. / projekt
000
3
2005. évi 6,25 MFt feletti projektek értékelosz lása
0 00
Σ Mrd. Ft.
Mrd. Ft.
40
10 8,9 8,2 37,7
8
30
28,8
25
5,5
6
20,6
4,4 3,8
4
20
3,7 15,0
2,1 2
15
10,6
10
6,9
0,9
5
3,1 0,9
0 25 6,
0 -1
35
0 10
0 -2
20
0 -5
50
00 -1
0 10
-2
00
m Ft. / proje kt
5
0 20
-5
00 0 50
-1
0 00 1
0 00
-3
0 00
2006. évi 6,25 MFt feletti projektek megosz lása
db
Σ db 560
160
480 120
107 97
405
398
390
364 323
80
69
400 320
273 240 50 41
166
160
40
26 69
8
80
7
0
0
25 6,
0 -1
10
0 -2
20
0 -5
50
00 -1
0 10
-
0 20
0 20
-
0 50
m Ft. / proje kt
0 00 00 10 -4 0 0 00 50 1
2006. évi 6,25 MFt feletti projektek értékelosz lása
Σ Mrd. Ft.
M rd. Ft. 14
45 12,3 40
12 39,5
35
10 8,4
30 27,2
8
5,1
10
5
1,8
0,5 0 -1
10
8,4
1,3 0,5
0
15
14,0
3,3
3,2
2
25 6,
20
4,7
4
0 -2
20
25
22,5
5,7
6
0 0 -5
50
00 -1
0 10
00 -2
m Ft. / proje kt
0 20
-5
00 0 50
-1
0 00 1
0 00
-4
0 00
A 2004. évi projekt megoszlással összehasonlítva a 2005. évi adatokat észrevehetı, hogy a legkisebb kategóriában (5-10 MFt között) már 2005-ben jóval kevesebb projekt indult (-37 projekt), ami a 2006-os tervszámoknál még jelentısen tovább csökkent (további -51 projekt). Ezzel a projektgyakoriság súlypontja 2006-ra áttolódik a 20-50 MFt közötti sávba, itt tervezik a legtöbb projektet megvalósítani az intézmények. Az 500 MFt feletti megaprojektek a 3 évet vizsgálva nem mutatnak különösebb eltérést, számuk általában 15-17 között ingadozik és összértékük is 16-17 Mrd Ft között alakul minden évben, ami a teljes informatikai keret 40-45%-át teszi ki. Érdekesség azonban, hogy a 2006-os tervekben az 500-1000 MFt közötti sávban látható egy kisebb törés, míg a legmagasabb kategóriában komoly növekedés tapasztalható, azaz a tervekben a még költségesebb projektek fele tolódott az arány. A 7 db egymilliárd Ft feletti projekt közül kettı 2 Mrd Ft környéki, míg egy a 4 Mrd Ft közelébe kerül.
6
2004. évi 5 mFt. feletti projektek megosz lása db
Σ db 157
160
148
540
519 483
124 429
120
560
557
550
480 400 320
305
80
240
54 36
157
40
160 21 10
80
7
0
0 5
0 -1
10
0 -2
20
0 -5
50
00 -1
0 10
00 -2
0 20
00 -5 0 50
-1
0 00 0 00
1
m Ft. / proje kt
-2
0 00
2004. évi 5 mFt. feletti projektek értékelosz lása Σ Mrd. Ft.
Mrd. Ft. 10
9,3
45 40
39 8
7,1
6,6
35 30
30 6
5,0 3,8
4
25 23
3,8
20 16
2,1 2
1,2
5
0 -1
10
7
5
3
1
0
15
11
0 10
0 -2
20
0 -5
50
00 -1
0 10
00 -2
0 20
00 -5 0 50
-1
0 00 1
0 00
-2
0 00
m Ft. / proje kt
A fenti ábrákból is már jól érzékelhetı a projektek koncentráltsága, azaz egyre nagyobb volumenő projektek képviselik a felhasznált informatikai keretek egyre tekintélyesebb arányát, de a még hangsúlyosabb kiemelés érdekében külön ábrázoltuk a 100 MFt feletti és az alatti projektek összevont mennyiség és értékarányát. A 100 MFt feletti informatikai projektek súlya az összes 6,25 MFt feletti informatikai projekteken belül 100 MFt fe letti projektek
6,25 MFt<projekt<100 MFt 323 projekt (79,8%) Összes projekt 405 39,5 MrdFt 8,4 MrdFt (21,2%)
82 projekt (20,2%), 31,1 MrdFt (78,8%)
2006. terv
68 projekt (13,3%), 27,1 MrdFt (71,9%)
2005. tény
442 projekt (86,7%), 10,6 MrdFt (28,1%)
74 projekt (13,3%) 28,1 MrdFt (72,0%)
2004. tény
0
5
10
483 projekt (86,7%) 10,9 MrdFt (28,0%)
15
20
25
7
30
35
Összes proje kt 510 37,7 MrdFt
Összes projekt 557 39,0 Mrd Ft
40
Mrd Ft
Az ábrából kitőnik, hogy 100 MFt feletti projektek számszerinti aránya 2006-ban a tervek szerint a korábbi évek 13% körüli szintjérıl 20 % felé fog emelkedni, s ezzel - összhangban a projektek összértékének növekedésével - az elızı évek 70 % körüli értékarányával szemben az összes fejlesztés értékének már közel a 80 %-át fogják képviselni. Általánosan megállapítható tehát, hogy a 100 MFt feletti projektek számszerinti aránya a nagyobb projektek között mindössze 13-20% között alakul, értékben viszont ezek a projektek adják az összérték 70-80%-át. Hasonló koncentráltságot figyelhetünk meg a projekteket megvalósító intézmények informatikai keretfelhasználását illetıen is. A következı ábrából egyértelmően kiderül, hogy a keretek nagyobb része feletti rendelkezés egy viszonylag szők intézményi körhöz (9-11 szervezet) kapcsolható. Az 1 Mrd Ft feletti informatikai kerettel rendelkez ı intéz mények együttes informatikai kereteinek súlya az össz es informatikai kiadásokhoz visz onyítva
11 intézmé ny 40,9 MrdFt (75,3%), 161 proje kt
2006-ban
57 intézmé ny 13,4 MrdFt (25,1%), 267 proje kt
9 intézmé ny, 30,8 MrdFt (69,9%), 215 projekt
2005-ben
2004-ben
0
10
Össze s fe lhasznált keret 44,2 Mrd Ft (531 projekt)
62 intézmé ny, 13,4 MrdFt (30,4%), 309 proje kt
11 inté zmény 31,8 MrdFt (64,8%), 160 projekt
Össze s fe lha szná lt ke ret 49,1 Mrd Ft (557 projekt)
67 inté zmény, 17,3 MrdFt (35,2%), 397 proje kt
20
30
40
Össze s te rveze tt keret 54,3 Mrd Ft (428 projekt)
50
60
Mrd Ft
Ez a szők intézményi kör rendelkezik az összes informatikai keret 65-75 %-ával, és jól érzékelhetı, hogy az intézményi koncentráció évrıl évre lassan növekszik, azaz az 1 Mrd Ft feletti kerettel rendelkezı intézmények együttes keretösszege fokozatosan bıvül az intézményi kör stagnálása mellett. A 2004-2005 viszonylatában 5%-kal, ami a 2006. évi tervek szerint várhatóan még inkább fokozódik további 5,4 %-kal. Ha az idei tervek realizálódnak már az éves informatikai keret több mint háromnegyedével (75,3 %-ával) ez a kiemelt intézményi kör gazdálkodik. Az intézményeket három kiemelt intézményi körbe sorolva is rendszereztük a szolgáltatott adatokat. E három fı csoport közül az elsı a minisztériumok köre, a második egy ún. pénzügyi szakrendszerek köre és a harmadik a felügyelt intézmények csoportja. A pénzügyi szakrendszerek kategóriába az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság, a Magyar Államkincstár, Adó és Pénzügyi Ellenırzési Hivatala, a Vám és Pénzügyırség Országos Parancsnoksága és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kerültek.
8
A minisz té riumok, pé nz ügyi sz akre ndsz e re k é s a fe lügye lt inté z mé nye k köz ötti arányok a 2005. é v i informatikai fe jle sz té se kné l M r d Ft
4 4 ,2
45,0
3 7 ,9 40,0 35,0 30,0
2 0 ,4
25,0
1 6 ,2
20,0
1 4 ,3
15,0
1 3 ,1 9,4
8,5
10,0
0 ,3
5,0
0,8
1 ,7
2 ,7
0,0 f e lh as z n ált k e r e t 6,25> p r . é r t é k e ö s s z . 6,25< p r . é r t é k e ö s s z . ös s z. Minis z tér iumok Pénügy i s z akr ends z er ek Felügy elt intéz mény ek Ös s z es en:
d ar ab
A m inisz té rium ok, pé nz ügyi sz a kre ndsz e re k é s a fe lügye lt inté z m é nye k köz ötti a rá nyok a 2005. é vi inform a tika i proje kte k sz á m á ná l 2 276
2500
1 707
2000
1500
1000
531
433 149
136
500
151
231
0
6,25 M Ft a l a tti proje kt Minis z tériumok
6,25 M Ft fe le tti proje kt
Pénügy i s z akrends z erek
Felügy elt intéz mény ek
Ös s z es en:
A diagramokból kivehetı, hogy a minisztériumok – ami 16 adatot szolgáltatott szervezetet jelent – és a pénzügyi szakrendszerek (a fenti 6 szervezet) már önmagukban is jelentıs részt képviselnek az összesen értékekhez viszonyítva, de a két terület 22 szervezete együttesen mind a keretek mind a 6,25 MFt feletti projektek tekintetében a 49 felügyelt intézmény együttes számait nagymértékben meghaladó értékekkel rendelkeznek. A 6,25 MFt feletti projektjeinek a száma például 300 db (149+151), szemben a felügyelt intézmények 231 nagyprojektjével, s természetesen összegszerően is komoly a különbség 21,6 Mrd Ft-tal (13,1+9,1) szemben csak 16,2 Mrd Ft áll.
M r d Ft
A minisz té riumok, pé nz ügyi sz akre ndsz e re k é s a fe lügye lt inté z mé nye k köz ötti arányok a 2006. é v i informatikai fe jle sz té se kné l 54,3
60,0 50,0
41,6
40,0 27,2 30,0 18,5
17,8
15,2
20,0
12,0
10,0
0,2
0,1
1,3
1,6
5,3
0,0
te rve ze tt k e re t ös s z.
Minis z tériumok
6 ,2 5 a la tti pr . é r té k e ös s z.
Pénügy i s z akr ends z erek
9
6 ,2 5 fe le tti pr . é rté k e ös s z.
Felügy elt intéz mény ek
Ös s z es en:
A minisz té riumok, pé nz ügyi sz akre ndsz e re k é s a fe lügye lt inté z mé nye k köz ötti arányok a 2006. é v i informatikai proje kte k sz ámánál d ar ab
454
428
500 450 400 350 300
211
214
250
152
141
200 88
76
150 100 50 0
6 ,2 5 M Ft a la tti proje k t Minis z tér iumok
6 ,2 5 MFt fe le tti proje k t
Pénügy i s z akrends z erek
Felügy elt intéz mény ek
Ös s z es en:
A 2006. évi tervezett kereteknél szintén felfedezhetı ez a fajta koncentráltság, 23,1 Mrd Ft (17,8+5,3) a 6,25 MFt feletti projektek összértéke a minisztériumok és pénzügyi szakrendszerek tekintetében, szemben a felügyeleti intézmények 18,5 Mrd Ft-jával. A projektek számát illetıen azonban már kisebb az eltérés (218-211) a tényekhez képest, ami – mint arról már korábban szó volt - a tervezett nagyobb értékő projektekbıl adódik. Ez a fajta kigyőjtés is megerısíti azt a korábbi gondolatot, miszerint az informatikai fejlesztések jelentıs része egy aránylag szőkebb intézményi körhöz kötıdik. A projektek célját illetıen is csoportosításra kerültek a nagyobb projektek, mely ábrák alapján legszembeötlıbb az „informatikai eszközök” kategória változása a három éves idıintervallumban. A 2004. évben még a fejlesztésekre költött keretek majdnem felét (47%át) adták az ilyen jellegő beruházások, 2005-ben viszont már alig egyharmadára (32,1 %-ra) zsugorodott ez a rész, míg a 2006-os tervekben ismét 40 % fölé növekszik az aránya. A hálózatok fejlesztésének részesedése fokozatosan csökkenı arányt mutat (16%-9,6%7,4%), az internet terület stabilizálódni látszik 1,6-2% között, ugyanakkor a stratégia tervezés, audit területen fokozatos növekedés tapasztalható (1%-2,9%-4,0%). A szoftver területen 2005-ben egy több mint háromszoros bıvülés figyelhetı meg, de 2006-ra ennek az aránya ismét csak 10 % közelébe esik vissza. Az ügyvitel kategóriánál pedig a szoftver kategóriával pont ellentétes arányváltozásokat lehet megfigyelni, 2005-ben a felére esik vissza a részesedése, majd a tervek szerint több mint egyharmados (33,2%) lesz a súlya a projektcélok között. Az 5 MFt feletti informatikai projektek cél sz erinti költség megosz lása 2004. évben Ü gyvitel 24 % rendsz er fejlesztés
Informatikai esz köz ök 47%
8%
hardver beszerzés
rendszer üzem eltetés 16%
45%
hardver üzem eltetés
1%
Sz oftver 10% H álóz atok 16%
rendszer / alkalmaz ás licenc vásárlás 7% rends zer / alkalm azás üzem eltetés 4%
LAN fejlesztés
Internet 2% portál / honlap fejles ztés 1%
LA N üzemeltetés
Stratégia tervez és, audit 1%
portál/honlap üz emeltetés 1%
10
6%
7%
MA N, W A N fejlesztés 1% M AN, W AN üzem eltetés 2%
A 6,25 M Ft fe le tti informatikai proje kte k cél szerinti költsé gme goszlása 2005-be n (M Ft-ban é s %-osan) straté gia te rv e z é s, audit 1107,8 2,9%
Informatikai e szközök 12079,6 32,1%
ne m be azonosítható 1687,2 4,5%
Szoftv e r 13814,2 36,7%
hardver bes zerzés 6970 ,2 18,5% hardver üzem eltetés 5109,4 13,6%
Hálóz at 9,6 % LAN fejlesztés 286 ,9 0,8 %
rendsze r/alkalm azás üze m elteté s 8 637,8 22,9%
LAN üzem eltetés 1 69,5 0 ,4%
rendsze r/alkalm azás licenc vásá rlás 5176,4 13,7%
Inte rne t 612,5 1,6 %
Ügyv ite l 4754,0 12,6%
portá l/honlap üzem eltetés 5 66,4 1 ,5%
MAN, W AN fejle sztés 586,3 1,6%
portál/honlap fejleszté s 46,1 0,1%
MAN, W AN üzem elteté s 2572,6 6,8%
A 6,25 M Ft fe le tti informatikai proje kte k cél szerinti költsé gme goszlása 2006-ban (M Ft-ban é s %-osan) straté gia te rv e zé s, szakmai oktatás 1605,9 4,0%
Ügyv ite l 13204 33,2%
Informatikai e szközök 15960 40,2%
hardver beszerzés 14221 35,8%
KET, elktronikus ügyintézés feladatai 57 0,1%
hardver üzem eltetés 1739 4,4%
Hálózat 2927 7,4 % LAN fejlesztés 289 0,7%
rendszer/alkalm azás fejlesztés 8937 22,5%
rendszer üzem eltetés 4210 10,6%
rendszer/alkalm azás licenc vásárlás 3882 9,8%
Szoftv e r 5287 13,3%
rendszer/alkalm azás üzem eltetés 1405 3,5%
LAN üzem eltetés 7 0,0%
Inte rne t 735 1,9 %
MAN, W AN fejlesztés 1008 2,5%
portál/honlap fejlesztés 678 1,7% portál/honlap üzem eltetés 57 0,1%
MAN, W AN üzem eltetés 1623 4,1%
A felmérés során adatokat kértünk arra vonatkozóan is, hogy egy adott projekten belül a projektet alkotó fontosabb költségelemek összegszerően milyen nagyságrendet képviselnek és ezeknek mekkora az aránya. Ezeket az adatokat csak a tény projektekre kértük, így tervezett adatok nem állnak rendelkezésre. Az 5MFt feletti projektek költségvetési ráfordításainak projekten belüli fıbb elemek sz erinti megosz lása 2004-ben Sz olgáltatás 10,7%
Egyé b 6,9%
Elı készítés tervezés / kutatás / tanulmánykészítés 4,7%
T ov ábbi proje kte k 2,1%
szakértés / tanácsadás 3,1%
hardver eszköz / bérlet 23,7%
oktatás / képzés 0,7%
PM / Q A / audit 1,8% inf. szolg. (pl.: internet) / bérlet 5,1%
Ha rdve r 49,7%
Sz oftv e r 25,8%
installálás / üzemeltetés 9%
11
szoftver fejlesztés / licence / bérlet 16,5%
karbantartás / support / upgrade 26,0%
A 6,25 MFt feletti projektek költségvetési ráfordításainak projekten belüli fıbb elemek sz erinti megosz lása 2005-ben T ov ábbi proje kte k 0,4% Szolgáltatás 7,3%
Egyé b 10,8%
Elıké szíté s te rv e zé s / kutatás / tanulmányké szíté s 3,5%
Hardv e r 41,1% ha rdver e szköz / bérlet 2 2,9%
PM / QA / a udit 2,3% k arbanta rtás / s upport / upgrade 18,2%
inf. s zolg. (pl.: inte rnet) / bérle t 2,4% ok ta tá s / k épzés 0,2% s za kérté s / taná csa dás 2 ,3 %
Szoftv e r 37,0% szoftver fejles ztés / lic enc e / bé rlet 2 4,7%
ins ta llálás / üzem eltetés 1 2,3%
Az ábrák hasonlóságából is látható, hogy a 2004-2005 viszonylatában drasztikus változás nem történt a projektköltségek elemek közötti megoszlásában, továbbra is a hardver elemek a meghatározóak, bár súlyuk 49,7 %-ról 41,1 %-ra csökkent, mely csökkenés a szoftver elemek részarányát növelte 25,8 %-ról 37,0 %-ra. A projektelemek ilyen irányú változásai és az elızıekben ismertetett projektcélok arányváltozásai között szoros korreláció figyelhetı meg, ami várható is volt a kért információk célja alapján. A projekten belüli szolgáltatás elemek aránya összességében 3,4 % ponttal csökkent, és ezen belül is az „informatikai szolgáltatás/bérlet” részelem csökkent a legjobban 2,7 % ponttal. A „további projektek” rész – ez azokat a projektköltségeket tartalmazza, amelyeknél nem kaptunk költségelemenkénti részletezést – szerencsére minimálisra (0,4%) redukálódott. A projekt elemek tekintetében a beszerzés jellegére vonatkozóan is tartalmazott információkérést az adatlap, amit sajnos – amint azt a lenti ábrák mutatják – meglehetısen hiányosan töltöttek ki az intézmények. (Biztató azonban, hogy a „nincs adat” körszelet a 2004. évi 25 %-ról 2005-ben 21,3 %-ra csökkent, sıt a tervadatoknál már csak 16,7 %-os.) A rendelkezésre álló adatok alapján a 2004. évi arányokhoz képest a közbeszerzés látszólag közel a duplájára emelkedett (35,3 %-ról 67,8 %-ra). Ez nagyrész köszönhetı a pontosabb adatszolgáltatásnak, hiszen nemcsak az adathiány csökkent, hanem az „egyéb” kategória is 11%-kal, ugyanakkor a „szabadkézi vétel” és a „pályázat” besorolásba 2005-ben nem került számottevı érték, szemben a 2004. évi 9,5% ill. 6,3%-kal. A tervek vonatkozásában megmarad a közbeszerzés dominanciája (55,8%), az egyéb kategória 10%-kal nı, s ezzel ismét jelentıssé válik (16,8%), valamint a pályázat kategória újra megjelenik 3,2%-kal. A projektelemek ráfordításain ak beszerzés jellege sz erinti megosz lása 2004-ben Köz be sz e rz é s 35,3% Nin cs a da t 25,0%
köz ponto sított 16,8%
Egyé b 17,8%
nyílt 0,4%
P á lyá z a t 6,3%
tá rgya lá sos
14,1%
m e gh ívá sos
0,5%
e gysz e rő
m á s p á lyá z a t 2,8%
Kbtv. Ala pjá n pha re pá lyá z a t 1,7% forrá sá ta dá s 1,7%
Korá bb i sz e rz ıdé s 6,2%
12
S z a b a dké z i vé te l 9,5%
1, 3% 2,1%
A proje kte le me k rádítás ainak beszerzés jellege s ze rinti me gos zlás a 2005. é vbe n (M Ft-ban) K özbe s ze rzé s 25 49 0,9 67,8% 59,1 %
N incs információ 7991,9 21,3%
k özpontos ított k özbes z. 9 83 4 ,2 2 6 ,2 % Nyílt k özbes zerzés 2 55 6 ,2 6,8 %
Egyé b 2544,7 6,8%
egys zerő k özbes z. 45 0 ,1 1 ,2 %
Korábbi s ze rzıdé s 1570,4 4,2%
meg hívás os pályázat 7 8 ,3 0 ,2 % tárg yalás os k özbes zerzés 6 96 1 ,0 1 8,5 %
Kbtv. alapján 5 6 11 ,3 14 ,9%
A proje ktle me k ráfordítás ainak beszerzés jellege s ze rinti me gos zlás a 2006-ban (M Ft-ban) Eg yé b 6 5 3 0 ,0 1 6 ,6 %
K ö zbe s ze rzé s 22 108 5 5 ,8 %
N incs info rmáció 6 5 7 5 ,0 1 6 ,7 %
k özpontos ított k özbes z. 1 2 23 2 ,0 3 1 ,0 %
K o rábbi s ze rzı dé s 2 9 5 6 ,0 7 ,5 %
Nyílt k özbes zerzés 2 5 1 7 ,0 6 ,4 % eg ys zerő k özbes z. 1 5 0 ,0 0 ,4 %
Pályáz at 1253,0 3,2% pályázaton elnyert 1 11 1 ,0 2,8% forrás átadás 5 6 ,0 0,1%
Phare tender 86 ,0 0 ,2 %
meg hívás os pályázat 8,0 0 ,0 % Kbtv. alapján 3 04 0 ,0 7,7%
Szabadk é zi v é te l 9 7 ,0 0 ,2 %
tárg yalás os k özbes zerzés 4 0 6 4 ,0 10 ,3 %
A beszerzések jellege szerinti megosztást ábrázoltuk oszlopdiagrammal is, ami az évenkénti arányváltozásokat még szemléletesebben mutatja. A beszerzések jellegének megoszlása
Millió Ft
50 40 30
39 051,5
0 közbeszerzés
39 422,0 6575
9557,9 9755,8
7991,9 2544,7
6530
6951,7
0
1253
2448,9
1570,4
20 10
37 597,9
2956
2404,7 25490,9
22108
2005
2006
17490,4
2004 korábbi szerzõdés
pályázat
egyéb
13
nincs adat
Megjegyzés: az adatszolgáltatók által nem jelölt pályázati felhasználások a „nincs adat” oszlopba kerültek
II.) Ágazat szintő elemzések A 2005. évben felhasznált informatikai keretek ágazati megoszlása szerint a Belügyminisztérium és intézményei (BM) rendelkeztek messze a legnagyobb kerettel (14,4Mrd Ft), hasonlóan a 2004. bázis évhez (11,9 MrdFt). A felhasznált kereteket illetıen egyébként komoly változás nem történt az ágazati rangsorban, az elsı hat fejezet esetében egyedül a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium és intézményeinél (FMM) tapasztalható komolyabb visszaesés, helyére az Egészségügyi Minisztérium és intézményei (EUM) kerültek. A finanszírozott nagyprojektek (>6,25 MFt) számát illetıen azonban továbbra is a Pénzügyminisztérium és intézményeié (PM) a vezetı szerep, akárcsak 2004-ben, igaz tavaly kereken 40 fejlesztéssel kevesebb, mindössze 96 projekt végrehajtása folyt, melyek közül a legtöbb (44 db) az APEH nevéhez főzıdik. A PM-t követı három fejezet 2005-ben az elızı évhez hasonlóan a GKM, EÜM és a BM, tehát itt sem tapasztalható jelentısebb változás.
2005. évben össz esen felhasz nált 44,2 Mrd Ft informatikai keret megosz lása ágaz atonként MFt-ban 16 000,0
1 4 45 2
14 000,0 12 000,0 10 000,0 8 000,0 5702 5059
6 000,0
32 8 2 3 1 8 7
4 000,0
2556
2475
1 81 3 1 4 51
2 000,0
1043
819
7 12
705
516
405
10
H M
IM
K V V M
F V M
N K Ö M
K Ü M
O M
F M M
K SH
G K M
IH M
E U M
IS Z C SM
P M
M eH
B M
0,0
A 2004. évi 49,1 Mrd Ft felhasz nált informatikai fejlesz tési keretek megosz lása ágaz atonként
11 866 12 000,0
10 000,0
8 000,0
6 687 5 063
6 000,0
3 816
3 665
4 000,0
3 075 2 830
2 600 2 151
2 023 1 267 1 143
2 000,0
1 149 1 138 236
180
177
R FF T N M
O M
K S H
N K Ö M
K vV M
K Ü M
IM
H M
G K M
E Ü M
FV M
M eH
IH M
FM M IC sS zE M
P M
B M
0,0
2005. évb en fin an sz íroz ott 531 n ag yprojekt (>6,25 MF t) meg osz lása ág az ato n ként 96
100 90
77
80 67
70
61
60 45
50
34
40
28
30
21
20
20 15
20
14
12
11
10
10
14
H M
O M
N K Ö M
K Ü M
F V M
K SH
K V V M
IM
IH M
IS Z C SM
F M M
M eH
B M
G K M
P M
E U M
0
0
A 2004. évb en finansz íro z o tt 557 db 5 MFt feletti projektek ág az ati mego sz lása
P roje kt
136
140 120 100 80
67 61 49
60
43
41 34
40
29
8
N K Ö M IC s S zE M
K Ü M
IH M
M e H
K vV M
F M M
IM
F V M
B M
E Ü M
P M
G K M
0
14
5
6
4
3
K S H
15
H M R F FT N M
16
O M
25
20
A 2006. évi tervek vonatkozásában sem várható nagy változás a tényekhez képest, a tervszámok alapján hasonló megoszlásokat tapasztalhatunk. A BM továbbra is kimagasló informatikai keretekkel gazdálkodik, amit már a shengeni források is gazdagítanak, illetve a finanszírozott projektek számát illetıen ez évben is a PM finanszírozza a legtöbb nagyprojektet (71 db). A tervezett keretek vonatkozásában a BM mögé a Honvédelmi Minisztérium és intézményei (HM) kerültek, köszönhetıen a 2006-ban indítani tervezett 3 nagyobb, milliárdos nagyságrendő projektjének.
15 89 1
2006. é vbe n ös s ze s e n te rve ze tt 54,3 M rd Ft informatikai ke re t me gos zlás a ágazatonké nt (M Ft-ban)
16 000,0 14 000,0 12 000,0 10 000,0 76 43
8 000,0
7 28 4
6 000,0 34 93
35 83
4 000,0
27 77
25 67
2 48 6
2 09 1 8 62
2 000,0
8 62
84 0
81 8
81 1
78 6
77 3
7 17
K Ü M
FV M
O M
N M
N K Ö M
IM
EU T
K V VM
K SH
FM M
C SM IS Z
IH M
G K M
E U M
M eH
PM
BM
H M
0,0
2006. évben finansz íroz ott 428 nagyprojekt (>6,25 MFt) megosz lása ágaz atonként 100 90 80
71
70 60
51
50 46
50
43 33
40
26
30
22 16
14
20
13 10
9
8
8
8
10
0
15
M H
O M
K Ü M
EU T N M
F V M
K V V M
SH
N K Ö M
K
IM
F M M
IH M
C SM IS Z
E U M
G K M
M eH
BM
PM
0
A fıvállalkozások által teljesített szállítások értékei alapján felállított sorrendet mutatják a lenti grafikonok, melyekbıl látható, hogy a vezetı szállítók csoportja (Siemens, Getronics, Albacomp, IDOM) nem nagyon változott a bázisévhez képest. Érdekesség, hogy 2005-ben egy kevésbé ismert társaságnak, NAS Kft-nek több nevesebb szállítót megelızve, úgymint a HP, Sagem, InterComp, 1,5 Mrd Ft feletti forgalommal sikerült az élbolyhoz kapcsolódnia, elsısorban az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság részére végzett teljesítésekkel. A nagyobb fıvállalkozók rangsora a s ze rzıdé se s é rté ke k alapján (M Ft-ban) é s a me gre nde lé se k s záma 2004-be n 3500
3 420,6 3 188,2 3 078,2
3000 2500
1 977,5
2000 1 608,4 1 425,6
1500
661,9 589,0
1000
539,5
510,0 460,9
500 7
12
30
12
4
5
4
5
2
1
15
1
399,0
1
369,0
1
M at áv B M Sz ám VE L al * k In f.R t. Pa E nt ri el cs so R t. n M o. K A ft lp . ha ne tK ft.
G et ro ni cs H . P M o. K ft. A lb ac K om op p in t-D . R Si t. em en ID s O R t. M 20 Z al 00 as .R zá t m Sy In f. K ne rg ft. on In f. R t.
0
450,2
A nagyobb fıvállalkozók rangsora a szerzıdéses é rtéke k alapján (M Ft-ban) é s a me gre ndelé se k száma 2005-be n 4000
3 999 ,0
3500 3000 2 4 53,7
2500 1 833,7
2000
1 76 8,2 1 7 45,0 1 544 ,0
1500 1000
803,8
801,2
69 5,3
500 4
17
8
7
28
4
2
8
25
64 1,9 621,4 578,6 520 ,7 1
4
7
8
Si em en B s ul lM G et o. ro K ni ft cs M o. ID K ft O . M 20 00 R t. A lb ac om p N A M S ul K ft ti . po la ri s K ft H D P el ta M o E .K le kt ft . ro ni k K ft SA G E Z M al as K ft zá . m In f .K In ft te . r C om Sy p .R ne t. rg on In f.R t.
0
Összefoglalóan megállapítható az adatok elemzése kapcsán, hogy az informatikai fejlesztések fı irányvonalait, koncentráltságát, a fejlesztések különbözı szempontú megoszlásait a felmérés jól meg tudja határozni, viszont az egyes arányváltozások mögöttes mozgató rugóira nem minden esetben kapunk kielégítı választ. Jövıbeli célkitőzésként fogalmazódok meg tehát, hogy az on-line adatbekérı rendszer bevezetése alkalmával még teljeskörőbb, a változásokat még jobban alátámasztó, magyarázó információkat kérjünk be az intézményektıl.
16
III.) Fókuszterületek felmérı lapok értékelése
A fókuszterületek adatlapon a tavalyi évhez képest kisebb változtatásokat hajtottunk végre. A feldolgozáskor összesen 75 intézmény adatait összegeztük. A kérdések egy részénél a feldolgozás kiterjedt újonnan szolgáltatott és 2005-ös adatokra is. 1. Személyügyi nyilvántartás Program megnevezése
15
Civilis-HR Személyügyi Nyilvántartó rendszer Dolber Intézményi Munkaügyi Információs Rendszer (IMI) KGIR HRMS NEXON Berenc Humánpolitikai modul PC Bér SAP Szemiramisz Szenyor WinTiszt
11 10
9
7 5 5
5 4
4 3 2
2
4
3
3
2 1
1
04
05 20
20
03
02
20
20
00
99
98
01 20
20
19
97
19
19
95
94
96 19
19
19
92
91
93 19
19
19
19
90
0
Alkalmazó intézmények száma 3 3 10 2 2 3 2 5 6 27
A HR rendszert alkalmazó intézmények megoszlása a bevezetés éve szerint. Leggyakrabban használt rendszerek
Megállapítható, hogy szinte minden szervezet használ számítógépes rendszert a személyügyi nyilvántartásra. A használat egységesnek nem nevezhetı, általában ágazatonként változó. Pl. a volt BM és felügyelt szervezetei esetében központilag intézkedtek a felhasználandó rendszerrıl, hasonlóan a GKM-ben és felügyelt intézményeinél is központilag fejlesztetett és bevezetést központilag finanszírozott rendszert használnak. Meghatározó a Win Tiszt (27 db), az Intézményi Munkaügyi Információs Rendszer (IMI) (10) db illetve a Szenyor (6db) BM intézményeiben. A terület jól egységesíthetınek tőnik, bár egy valódi központi rendszer bevezetése jelentıs kezdeti költségekkel jár, valamint a bérszámfejtés egységes rendszerének bevezetése körüli sikertelenség óvatosságra kell késztessenek. Sajátos módon egyes szervezetek arról számoltak be, hogy egyszerre többféle személyügyi nyilvántartó rendszert használnak. A hatékonyság itt kérdéses lehet.
17
2. Elektronikus ügyintézés 15
Program megnevezése Lotus Notes KIR (Kormányzati Iratkezelı Rendszer, Freesoft) MonDoc (Montana) IMAP Iktató, Munkanyilvántartó és Archiváló Program
10 8
6 5
4
4
3
3
3
Alkalmazó intézmények száma 9 3 2
3
2 1 0
0
0
0
0
0
0
20
05
20
03
04
02
20
20
00
01
20
99
20
98
19
97
19
96
19
95
19
94
19
93
19
92
19
91
19
19
19
90
0
Az e-ügyintézést alkalmazó intézmények megoszlása a bevezetés éve szerint.
Legelterjedtebb rendszerek
Az eredményekbıl adódóan az elektronikus ügyintézés alatt többnyire az elektronikus iktatást, ügyiratkezelést értették a szervezetek. Mivel a számok alapján a rendszerek kevéssé elterjedtek, ezen a területen sikerrel lehetne központosítást vagy egységesítést végrehajtani. 3. Csoportmunka támogatás 15
Program megnevezése Lotus Notes MS Outlook Novell
10
7
Alkalmazó intézmények száma 12 13 7
6 5 5
5
4
2
4
2
2 1
0
0
0
0
0
0
04
03
05 20
20
20
01
02 20
99
00
20
20
19
98 19
96
95
97 19
19
19
94 19
93 19
90
92 19
19
19
91
0
A csoportmunka támogató rendszereket alkalmazó intézmények megoszlása a bevezetés éve szerint.
Legelterjedtebb rendszerek
Érdekes módon a csoportmunka támogatás legelterjedtebb rendszerei Lotus alapúak, és a három legelterjedtebb között a különbség nem számottevı.
18
4. Vírusvédelem
15
10
Program/szállító megnevezése Symantec McAfee CA Innoculate F-Secure Virus Buster
9
6
6
5
Alkalmazó intézmények száma 16 11 18 5 4
5
5
4 3
3
2 1 1
1
0 0 0
0 05
04
20
20
02
03 20
01
20
00
20
20
19
99
98
97
19
19
95
96 19
94
19
93 19
19
91
92 19
19
19
90
0
A vírusvédelmi rendszereket alkalmazó intézmények megoszlása a bevezetés éve szerint.
Legelterjedtebb rendszerek
A vírusvédelemi eszközök területén végzett felmérés a várt eredményt hozta, nincs domináns rendszer a kormányzati felhasználóknál. A biztonsággal kapcsolatosan megfogalmazott elvárások miatt valószínőleg ide csak akkor érdemes központilag beavatkozni, ha rendszerek és üzemeltetésük is központi. Egyébként célszerőbb, ha nem egy rendszer védi az egész kormányzatot, mivel annak jelentıs lehet a kockázata. 5. Portálszoftver 15
10 10
7 5 5
2 1
2
2
1 0
0 0 0 0
1
0 04 20
03 20
02 20
01 20
00 20
98
99 19
19
97 19
96 19
95 19
93
94 19
19
92 19
90 19
19
91
0
A portálszoftvert alkalmazó intézmények megoszlása a bevezetés éve szerint.
19
6. Nyílt forráskódú szoftverek 15
Program/szállító megnevezése Linux Apache Tomcat Postgres SQL SendMail
10
8
5
3
OpenOffice
4 4
Alkalmazó intézmények száma 23 7 3 6 4
2 1
1 1 1
0 0 0 0 0
0
1 0 05
04 20
20
03
02 20
20
00
01
20
99
20
98
19
97
19
96
19
19
94
95
19
19
93
92 19
19
90 19
19
91
0
A nyílt forráskódú rendszereket alkalmazó intézmények megoszlása a bevezetés éve szerint. Leggyakrabban használt rendszerek Egyes szervezetek többféle nyílt forráskódú szoftvert is használnak. 7. Honlap szabályzat:
8. Ügyfélszolgálat:
van
van 6 nincs 22
46 nincs 21
9. Callcenter:
10. EKK támogatás: van 13 nincs 58
igényel 26 nem igényel 47
Budapest, 2006. augusztus 04.
20
