ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉS HIÁNYSZAKMÁK TEKINTETÉBEN OSZTRÁK-MAGYAR HATÁRMENTI VISZONYLATBAN

ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉS HIÁNYSZAKMÁK TEKINTETÉBEN OSZTRÁK-MAGYAR HATÁRMENTI VISZONYLATBAN 2012

Készült: Szombathely, 2012. április 27.

A02-1 „Gazdasági és munkaadói együttműködések aktivizálása a Pannonia régió térségében a hiányszakmák feltérképezése segítségével” alprojekt keretében a Vas Megyei Ipari Szövetkezetek és Vállalkozások Szövetsége megbízásából

Készítette: Németné Kiss Márta egyéni vállalkozó

2

TARTALOM

oldalszám

1.

Téma felvezetés

4.

2.

Gazdasági, munkaerő-piaci kitekintés

5.

2.1.

Nyugat-Dunántúl területi és demográfiai jellemzői

5.

2.2.

Kelet-Ausztria területi és demográfiai jellemzői

6.

2.3.

Gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok alakulása a Nyugat-Dunántúlon

6.

2.4.

A gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok jellemzői Kelet-Ausztriában

14.

3.

Hiányszakmák

17.

3.1.

A hiányszakmák és álláshelyek Ausztriában

17.

3.2.

Történeti visszatekintés Nyugat-dunántúli szemszögből

18.

3.3.

Hiányszakmák alakulása a Nyugat-Dunántúlon napjainkban

20.

3.4.

Tartósan betöltetlen álláshelyek (tartósan hiányzó foglalkoztatottak) a munkáltatók körében végzett felmérés alapján 2009-2011. években

24.

3.4.1. Az információk forrása

24.

3.4.2. Az adatgyűjtés fontosabb jellemzői

24.

4.

Háttér információk a témához

39.

4.1.

A hiányszakmák kialakulásának okai

39.

4.2.

Magyarok Ausztriában történő munkavállalása

42.

5.

Megelőzés és probléma kezelés

46.

5.1.

A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése

46.

5.2.

Jó példák

46.

5.2.1. Felmérések

46.

5.2.2. Pályaorientáció

47.

5.2.3. Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR)

48.

5.2.4. Foglalkoztatási Információs Pontok

49.

5.2.5. Ösztöndíj rendszerek

49.

5.2.6. Szombathely Visszavár program

49.

6.

50.

Javaslatok

3

1. Téma felvezetés Ausztria és Magyarország határos térségeiben az eltérő történelmi fejlődés, és az ebből fakadó gazdasági, társadalmi eltérések ellenére a munkaerőpiac területén sok hasonlóság is megjelent az előző évtized közepére. Bár az érintett térség még Európai

léptékben

sem

tekinthető

túl

nagynak,

a

határ

menti

területek

összehasonlítása mégis nagyon nehéz, ugyanis az egyes országokban érintett területek (megyék, illetve tartományok és járások) között is jelentős gazdasági és munkaerő-piaci eltérések mutatkoznak. Mindezek ellenére az elmúlt évtized végére a munkaerőpiacon jellemzően hasonló területeken alakultak ki munkaerő kínálati problémák. A gazdaságszerkezeti hasonlóságok megegyező keresleti viszonyokat, ezáltal hasonló hiányszakma struktúrát hoztak létre. Az évtized végén kibontakozott pénzügyi és gazdasági válság rövid idő alatt óriási munkaerő-piaci válságot is hozott magával, amely a térséget átlagon felüli mértékben érintette

2009-ben.

visszarendeződési

Szerencsés folyamatok

módon

indultak

az ezt el

a

követő

térség

két

évben

gazdaságában,

pozitív ami

a

munkaerőpiacra is jótékony hatással volt. A gazdasági válság mellett további jelentős momentum volt e térség munkaerőpiacát érintően, a szabad munkaerő áramlás teljessé válása 2011. májusától. Bár jelentős könnyítéseket hajtott végre már az elmúlt években is Ausztria a munkavállalás engedélyezése terén, a „teljes nyitást” mégis jelentős várakozás, aggódás és médiavisszhang vezette be és kísérte. Elemzésünk e három év időszakának hiányszakma struktúráját mutatja be, kitekintve az előzményekre és a munkaerő-piaci folyamatokra. Kiemel továbbá néhány kapcsolódó problémát és kezdeményezést, amelyek a munkaerő-piaci folyamatokat befolyásolhatják.

4

2. Gazdasági, munkaerő-piaci kitekintés 2.1. Nyugat-Dunántúl területi és demográfiai jellemzői A tanulmány Magyarország vonatkozásában Nyugat-Dunántúlra terjed ki, amely Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét foglalja magába. A régió sajátossága, hogy a régiók közül egyedüliként négy országgal határos: északról Szlovákia, nyugatról Ausztria, dél-nyugatról pedig Szlovénia és Horvátország a szomszéd. A három megyét magába foglaló Nyugat-Dunántúl területe 11 328 km2, amely az ország területének harmadik legkisebb földrajzi egysége, Magyarország 12,2%-át teszi ki. A régió 25 kistérségének 655 települése közül 33 város, ebből 5 megyei jogú. Településhálózatát a Kisalföld kivételével a törpe- és aprófalvak magas száma jellemzi. A régió népessége 2011-ben 994 698 fő volt, 3 489 fővel (0,35%-kal) kevesebb, mint 2009-ben. A csökkenés mértéke a fiatalabb korosztályban megközelítette a 3%-ot, a 15-64 évesek körében 0,5% volt, ugyanakkor az idősek körében 2,3%-os növekedés következett be. A régió népessége annak ellenére csökkent, hogy a megfigyelt időszak alatt Győr-Moson-Sopron megyének pozitív volt a vándorlási egyenlege. Vas és Zala megyéből továbbra is többen vándoroltak el, mint oda. A lakosság korösszetételének alakulása

1000000

167 047

165 985

163 358

800000 600000

fő

695 061

692 386

691 588

400000 200000

139 768

136 061

138 019

0 2009.

0-14 éves

2010.

15-64 éves

2011.

65 év feletti

Forrás: KSH

5

2.2. Kelet-Ausztria területi és demográfiai jellemzői A tanulmány által érintett kelet-ausztriai térség területe 9,8 ezer km2, amely Ausztria teljes területének 12%-át teszi ki. Ezen belül Burgenland teljes egészében, Stájerország 12%-a, míg Alsó-Ausztria 20%-a van érintve a vizsgálat által. A lakosság számának alakulása 2010.

2009. Megnevezés

Burgenland Alsó-Ausztria érintett területei Stájerország érintett területei Összesen

fő 280 303 544 169 157 575 982 047

fő

Index,%

65 éves 0-14 15-64 és éves éves idősebb megoszlás, %

281 174 13,1 546 126 15 157 088 14,7 984 388 14,5

66,8 66,5 67,5 66,7

19,8 18,5 17,8 18,7

2009/ 2010/2 2008 009 100,7 100,3 100,7 100,4 99,8 99,7 100,5 100,2

Forrás: AMS

A terület népessége közelíti az 1 milliót, amelynek közel 30%-a Burgenlandban, mintegy 56%-a Alsó-Ausztriában és 16%-a Stájerországban él. Míg NyugatDunántúlon évről évre csökkent a lakosság száma, addig Kelet-Ausztria egész területén kedvezőbb folyamatok érvényesültek: két év alatt összességében 0,8%-kal 7600 fővel emelkedett a területen élők száma. Ezen belül Stájerországban némi fogyás, míg a többi térségben bővülés valósult meg. A népesség kétharmad részét a 15-64 évesek teszik ki, ez az arány a NyugatDunántúlon valamelyest magasabb. A fiatal korosztály nem éri el a 15%-ot, az idősebb népesség hányada azonban mintegy 4%-ponttal meghaladja a fiatalokét.

2.3. Gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok alakulása a NyugatDunántúlon A rendszerváltást kövezően a tőkeerős külföldi befektetőknek köszönhetően erőteljes beruházási tevékenység indult meg a régióban, amely gyökeresen átalakította a gazdaság szerkezetét. A legtöbb tőkét az iparba, ezen belül a gépiparba fektették. A beruházások eloszlása azonban nem történt egyenletesen, elsősorban az erősebb ipari háttérrel rendelkező északi és középső területeket részesítették előnyben a

6

befektetők. (A rendszerváltás előtt a régióban - Győr kivételével - kevésbé volt jellemző az ipari termelés magas részaránya a gazdaságon belül.) A megyék közti némi eltéréssel az ipar azóta is megőrizte a domináns szerepét Nyugat-Dunántúlon: a bruttó hozzáadott érték jelentős részét – az országos átlagot messze meghaladva – az ipar adja, amelynek részesedése 2009-ben megközelítette a 40%-ot. A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint [folyó áron], 2009 A bruttó hozzáadott érték Gazdasági ág

millió Ft

megoszlás, %

millió Ft

Győr-Moson-Sopron Mezőgazd., erdőgazd. Ipar

megoszlás, % Vas

megoszlás, % Zala

millió Ft

millió Ft

megoszlás, %

Nyugat-Dunántúl

37 741

3,6%

26 957

5,9%

25 383

4,9%

90 081

4,5%

440 392

42,5%

166 495

36,2%

177 756

34,6%

784 643

39,1%

Ebből: feldolgozóipar

406 932

39,3%

154 928

33,7%

157 964

30,7%

719 824

35,8%

Építőipar

49 077

4,7%

24 647

5,4%

25 234

4,9%

98 958

4,9%

Szolgál-tatások

507 854

49,1%

241 774

52,6%

286 007

55,6%

1 035 635

51,5%

1 035 064

100%

459 873

100%

514 380

100%

2 009 317

100%

Összesen

Forrás: KSH

A régió gazdaságában meghatározó szerepet betöltő feldolgozóipart, ezen belül különösen a gépipart erős exportorientáltság jellemzi, ami elsősorban a jelentős külföldi tőkeállománynak köszönhető. A régió gépiparának kiugróan magas exportaránya következtében az értékesítés volumenének alakulásában a külső piaci változások a meghatározók, a belföldi folyamatok az ágazat globális helyzetére kevésbé vannak hatással.

7

Értékesítés ágazat szerint 2009. Ágazat

Összesen, millió Ft

Feldolgozóipar

2010.

Belföld Export %

Összesen, millió Ft

2011.

Belföld Export %

Összesen, millió Ft

Belföld Export %

2 198 777

15,8

84,2

2 540 173

13,8

86,2

2 991 723

12,4

87,6

166 673

72,7

27,3

166 299

71,0

29,0

170 672

68,2

31,8

50 997

7,4

92,6

47 609

6,3

93,7

61 440

5,2

94,8

68 458

32,2

67,8

67 194

27,4

72,6

70 264

26,5

73,5

218 370

43,9

56,1

233 019

42,2

57,8

240 762

43,5

56,5

67 417

31,0

69,0

74 821

29,1

70,9

83 023

26,9

73,1

4,7

95,3

1 877 168

4,3

95,7

2 287 706

4,1

95,9

Ebből: élelmiszer gyártása textília, bőrterm., lábbeli gyártása fa, papírterm. gyárt., nyomdai tev. vegyipar fémalapanyag, fémfeld. term. gyártása

gépipar 1 551 354

*49 főnél nagyobb székhely szerinti vállalkozások adatai (Forrás: KSH)

A

gazdaságban

meghatározó

szerepet

betöltő

feldolgozóipar

a

külpiaci

nyitottságából adódóan rendkívül érzékenyen reagált a világgazdaságban zajló negatív folyamatokra. Különösen érvényes ez a gépiparra, ahol az értékesítés több, mint 90%-a a külföldi vevők irányába történik. A

gazdasági

recesszió

jelei

már

2008

utolsó

hónapjaiban

egyértelműen

megmutatkoztak a régió iparában, amelyek a megrendelések elmaradása miatti számottevő

termelés

csökkenésben

nyilvánultak

meg.

(A

megrendelések

volumenének a csökkenését legelőször a gépipari cégek érzékelték. A gazdaság szerkezetében a gépipar magas részesedési aránya a korábbi előnyből hátránnyá fordult.) A dekonjunktúra 2009. évben teljesedett ki: ebben az évben az ipari termelés nagysága egyik hónapban sem érte el az egy évvel korábbit, éves szinten pedig 25%-os csökkenés történt.

8

Az ipari termelési érték és az index alakulása 450 000 000

140,0

400 000 000

120,0

350 000 000

100,0

300 000 000 250 000 000

80,0

200 000 000

60,0

150 000 000

40,0

100 000 000

20,0

50 000 000

termelési érték

nov

szept

júl

máj

márc

2011.jan

nov

szept

júl

máj

márc

2010.jan

nov

szept

júl

máj

márc

0,0

2009. jan

0

index

Forrás: KSH

2010-ben a gazdaság egyes területein már mutatkoztak a recesszióból történő kilábalás jelei, elsősorban az export élénkülésének köszönhetően. Az ipari termelés az év során hullámzóan alakult, de értéke minden hónapban meghaladta a 2009. évi azonos időszakit, amely az előző évi alacsony bázisnak is köszönhető. 2011-ben tovább bővült az ipari termelés, üteme azonban némileg elmaradt a 2010. évitől, ennek ellenére a válság előtti volument már sikerült elérni. Az ipar domináns szerepe nem csak a bruttó hozzáadott érték tekintetében mutatkozik meg a Nyugat-Dunántúlon, hanem a foglalkoztatásban is. A feldolgozóiparnak illetve a gépiparnak a foglalkoztatásban betöltött súlyát az alábbi tábla illetve ábra mutatja be.

9

Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként 2009.év fő arány

Megnvezés Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Ipar összesen Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendégl. Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Adminisztratív és szolgáltatást tám. Közigazgatás, védelem; köt. társ. Oktatás Humán-egészségügyi, szoc. ellátás Művészet, szórakozt., szabad idő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen

2010.év fő arány

2011.év fő arány

9335 4,1% 8889 3,8% 8533 3,7% 86908 37,9% 86604 37,1% 89540 38,4% 9672 4,2% 9414 4,0% 9630 4,1% 20462 8,9% 21227 9,1% 20253 8,7% 11306 4,9% 11976 5,1% 12793 5,5% 7627 3,3% 8133 3,5% 8284 3,5% 1458 0,6% 1459 0,6% 1845 0,8% 1739 0,8% 1725 0,7% 1806 0,8% 3157 1,4% 3183 1,4% 2785 1,2% 3934 1,7% 3594 1,5% 4101 1,8% 7781 3,4% 10047 4,3% 7804 3,3% 16681 7,3% 16112 6,9% 15944 6,8% 22052 9,6% 22804 9,8% 22600 9,7% 21234 9,3% 22195 9,5% 21666 9,3% 3567 1,6% 3320 1,4% 3317 1,4% 2632 1,1% 2651 1,1% 2465 1,1% 229544 100,0% 233332 100,0% 233365 100,0%

Forrás: KSH

A Nyugat-Dunántúlon az alkalmazásban állók közel 40%-a dolgozik az iparban, országosan ez az arány 20-25% körül alakult az elmúlt években. A feldolgozóiparon belül legnagyobb foglalkoztató a gépipar (35-40%), amely magas exportorientáltsága miatt érzékenyen reagál a világgazdaságban zajló folyamtokra. Országosan ez az arány 30-33% között alakult a vizsgált időszakban. A feldolgozóiparban alkalmazásban állók megoszlása Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, 90000 berendez

80000

Gépipar

70000

fő

60000

30 229

31 293

34 931

50000

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gy Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék

40000

Vegyi anyag, termék gyártása

30000 20000

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása

10000

Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyárt

0 2009.év

2010.év

2011.év

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása

Forrás: KSH

10

A nyugat-dunántúli munkaerő-piacot a válságot megelőző időszakban kedvező folyamatok jellemezték. A foglalkoztatottak száma növekedett, a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb volt az országban. Az év utolsó hónapjaiban megjelenő gazdasági válság a régiót kiemelten érintette a gazdaság struktúrája, illetve annak erős külpiaci orientáltsága következtében. 2008. utolsó negyedévének munkaerő-piaci folyamatai élesen eltértek a korábbi évek,

vagy

2008

első

három

negyedévének

tendenciáitól.

A

mindenkor

megfigyelhető szezonális ingadozásokon kívül az ősszel kibontakozó gazdasági válság az ország egyik legjobban export orientált térségét érzékenyen érintette: 2008 decemberében közel 10 ezer fővel kevesebben dolgoztak a nyugat-dunántúli székhelyű szervezetek alkalmazásában. Három hónap alatt a legnagyobb létszámvesztést az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar könyvelhette el, ahol 4500 fővel dolgoztak kevesebben, mint szeptemberben. Az alágazatai közül abszolút számban mérve a legnagyobb mértékben a gépiparban csökkent a foglalkoztatottak száma. 2009-ben a foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Havonta átlagosan 44 680 munkanélküli szerepelt a kirendeltségek regisztrációs rendszerében, amely 52,9%-kal haladta meg a 2008. évit. A munkaerő-piaci mutatók 2009. évi kedvezőtlen alakulása után 2010-ben pozitív irányú elmozdulás volt tapasztalható. A regisztrált álláskeresők havi átlagos létszáma 42 764 fő volt, közel 2000 fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami 4,3%-os csökkenést jelentett.

11

A regisztrált álláskeresők számának az alakulása 55000

2009. 2010.

50000

2011.

fő

45000 40000 35000

dec

nov

okt

szept

aug

júl

jún

máj

ápr

márc

febr

jan

30000

Forrás. VMKH MK

Közép-Magyarország (6,6%) után a Nyugat-Dunántúlon (9,3%) volt a legalacsonyabb a havi átlagos munkanélküliségi ráta. A kedvező helyzetű régión belül azonban jelentős különbségek vannak az egyes megyék között. A nyilvántartott álláskeresők aránya megyénként (munkanélküliségi ráta) 6,8 Győr-Moson-Sopron

2010. 2009. 9,6 Vas

2008.

12,9 Zala

0

2

4

6

%

8

10

12

14

Forrás: VMKH MK

A munkanélküliség szintjének 2009. évi jelentős emelkedése ellenére Győr-MosonSopron megye maradt a legkedvezőbb helyzetű területe a régiónak. A régiós átlag körül alakult Vas megye relatív mutatója, míg Zala megye hordozza a legtöbb munkaerő-piaci feszültséget magában.

12

2011-ben folytatódtak a régió munkaerőpiacán az előző évben elkezdődött kedvező tendenciák. A Nyugat-Dunántúlon 2011. évben a regisztrált álláskeresők havi átlagos létszáma 36 631 fő volt, mintegy 6000 fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami 14,3%-os csökkenést jelentett. A régiós szintű csökkenés más-más mértékben jelentkezett az egyes megyékben. Győr-Moson-Sopron megyében 13,3%-os, Vas megyében 22,4%-os, Zala megyében 9,9%-os volt a csökkenés. Döntően az exportra termelő ágazatok gazdasági élénkülése, a közfoglalkoztatási programok elindulása, valamint a szezonális munkák indukálta fokozottabb munkaerő kereslet következtében – az év első felében hónapról hónapra dinamikusan javultak a régió munkaerő-piaci mutatói. Májusban már 35 ezer alá csökkent a regisztráltak száma, összességében január és június között 30%-ot meghaladóan csökkent. Az év második felében a korábbiakhoz képest lelassult a csökkenés folyamata. Július és december között 30 000-35 000 között alakult a régióban a nyilvántartott álláskeresők száma. Közép-Magyarország (6,8%) után a Nyugat-Dunántúlon (8%) volt a legalacsonyabb a havi átlagos munkanélküliségi ráta. A kedvező helyzetű régión belül azonban jelentős különbségek vannak az egyes megyék között. Győr-Moson-Sopron megye az 5,7%-os rátával a legkedvezőbb helyzetű területe a régiónak. A régiós átlag körül alakult Vas megye relatív mutatója (7,7%), míg Zala megye hordozza a legtöbb munkaerő-piaci feszültséget magában, ahol a gazdaságilag aktív népességnek a 11,7%-a álláskereső. A munkaerő iránti kereslet alakulása A gazdasági válság alakulása erősen megmutatkozott a munkaerő-iránti kereslet alakulásában is. 2009-ben mintegy 40 ezer üres állást kínáltak a munkáltatók, 22,2%-kal (11 538-cal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. Azóta évről-évre növekszik a munkaerő iránti kereslet, de volumenében nem érte el a válság előtti szintet, annak ellenére, hogy a munkaerő-piaci folyamatokat alakító különböző foglalkoztatáspolitikai intézkedések (pl. közfoglalkoztatás térhódítása) a munkaerő iránti kereslet növekedésének az irányába hatottak. 2011 első felében a régió munkaerőpiacán élénkebb volt a munkaerő iránti kereslet, mint a második félévben. Január – június között közel 40%-kal több üres állást regisztráltak a kirendeltségek, mint a júniusi időszakot követően. A munkaerő-piaci folyamatok alakulása tekintetében némi bizakodásra adhat okot, hogy az év egészét

13

tekintve 57661 munkaerőigényt jeleztek a munkáltatók a kirendeltségeken, 11,1%-kal többet, mint az előző esztendőben. A bővülést a támogatással kínált állások számának az emelkedése eredményezte. Az elsődleges munkaerőpiac kereslete némileg elmaradt az előző évitől. A bejelentett üres álláshelyek számának az alakulása 60000 50000 40 658

40000 41 413

db 30000

30 277

20000 10000

10 521

10 097

17 003

0 2009.

Támogatott

2010.

2011.

Nem támogatott

Forrás: VMKH MK

A 2011-ben elkezdődött „helyreállítási periódus” jellemzője, hogy az új munkahelyek létrehozásánál a munkáltatók már figyelembe veszik, hogy egy esetleges újabb dekonjunktúra esetén olcsón leépíthető legyen. Ennek köszönhetően a korábbiaknál erőteljesebben van jelen a régió munkaerő-piacán a kölcsönzött munkaerő, amely a munkáltatóhoz már kevésbé kötődő foglalkoztatási csoportot jelent. A kölcsönzött munkaerő dominánsabb megjelenése némileg elfedi a kielégítetlen munkaerő-keresletet.

2.4. A gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok jellemzői KeletAusztriában A térség gazdasági fejlődésének az üteme a gazdasági válságot megelőzően meghaladta az uniós átlagot és a munkaerő-piaci mutatói is kedvezően alakultak. A foglalkoztatottak száma 2008-ban meghaladta a 392,5 ezret, amely a 15-64 éves népességre vetítve 72,1%-os foglalkoztatottsági rátát eredményezett.

14

A határ menti régió foglalkoztatási struktúrájában a szolgáltatási szektor a meghatározó, annak ellenére messze meghaladva a magyar oldalét, hogy NyugatDunántúlon az utóbbi években nőtt a szektor jelentősége. A Kelet-Ausztriában a munkavállalóknak már kevesebb, mint háromtizedét foglalkoztatják a termelő ágazatokban, amely lényegesen alacsonyabb a magyar oldalhoz képest. A foglalkoztatottak számának alakulása 2010.

2009. Megnevezés

Burgenland Alsó-Ausztria érintett területei Stájerország érintett területei Összesen

összesen, összesen, fő fő 110 020 217 057 61 239 388 316

110 968 217 260 61 750 389 978

ebből: szolgáltatások fő arány,% 76 788 71,6 159 419 75,7 38 002 63,9 274 209 72,7

Index,% 2009/ 2010/2 2008 009 99,5 98,8 98,6 98,9

100,9 100,1 100,8 100,4

Forrás: AMS

2008. második felében fokozatosan jelentkező gazdasági lassulás 2009-ben már éreztette negatív hatását Ausztria munkaerő-piacán. A kedvezőtlen hatásokat azonban a munkahelyek megtartására irányuló válságintézkedések eredményeként sikerült tompítani és csak kisebb visszaesést okozott a foglalkoztatottak számában. Az intézkedések hatékonyságát az is jól jelzi, hogy 2010-ben már pozitív irányba változtak a foglalkoztatottságot jelző mutatók. Az osztrák munkaügyi hivatalok nyilvántartása szerint a válsággal még kevésbé érintett 2008. évben 24 250 fő volt a munkanélküliek száma. A válság hatása 2009. évi adatokból már egyértelműen kiolvasható volt. A munkanélküliek számának a növekedési üteme az érintett területeken elérte a 20%-ot, a fejlettebb területeken (Alsó-Ausztria) megközelítette a 25%-ot. Burgenlandban ez az arány 15%-os, Stájerországban 19%-os volt. Az éves átlagos munkanélküliségi ráta is ennek megfelelően emelkedett (1%-pontot meghaladóan) és elérte a 7%-ot. A magyar területeken ennél lényegesen nagyobb mértékben emelkedett a munkanélküliség szintje. 2010-ben már a munka-erőpiaci mutatók javulása volt tapasztalható: Kelet-Ausztria területein összességében már fogyott a munkanélküliek száma (3,2%-kal), s így a munkanélküliségi ráta is javult, bár a válság előtti szintre még nem csökkent le. 15

A munkanélküliek számának alakulása 2010.

2009. Megnevezés

Burgenland Alsó-Ausztria érintett területei Stájerország érintett területei Összesen

fő

fő

Nő

8 297 7 810 42,2 16 328 16 402 42,2 4 672 4 160 39,6 29 297 28 372 41,8

Index,% 50 éves 15-24 tartós és 2009/ 2010/2 éves (1 éve) idősebb 2008 009 arány, % 14,9 15,0 17,1 15,2

26,2 24,6 20,0 24,4

3,4 7,5 2,3 5,6

115,0 94,1 124,4 100,5 119,3 89,0 120,8 96,8

Forrás: AMS

Kelet-Ausztriában a Nyugat-dunántúli térséghez hasonlóan a munkanélküliek között nagyobb arányban fordultak elő a férfiak, a nők aránya 40% körül alakult. Férfiak meghatározóbb hányadához a gazdasági válság is hozzájárult mindkét oldalon, ugyanis a kedvezőtlen hatások erőteljesebben érintették azokat az ágazatokat, ahol férfiak dolgoztak nagyobb arányban. Az álláskeresők 15,2%-a kerül ki a fiatal korosztályból, az átlagosnál nagyobb arány Stájerország területein fordult elő. Nyugat-Dunántúlon valamelyest alacsonyabb a 15-24 éves korosztálynak az álláskeresők közötti hányada. Közel minden negyedik munkanélküli már legalább 50 éves Kelet-Ausztriában, míg a stájer területeken az idősebb korosztály munkanélkülisége a teljes munkanélküliség 20%-át tette ki, addig a többi területen ennél nagyobb a gyakoriságuk. A magyar oldalon az álláskeresőknek 26-27%-a kerül ki ebből a korcsoportból. Jelentős az eltérés az osztrák területek között a tartós munkanélküliek (1 évnél hosszabb ideje munkanélküliek) arányában. Kelet-Ausztriában a munkanélküliek 5,6%-ának már legalább 1 éve nem volt munkahelye, ennél kedvezőtlenebb képet mutat az Alsó-Ausztriára vonatkozó mutató, ugyanakkor Burgenlandban és a stájer területeken kedvezőbb a helyzet. Nyugat-Dunántúlon az álláskeresés időtartamának az elhúzódása sokkal jellemzőbb. 2010-ben az álláskeresők 24,4%-ának már legalább egy éve nem volt munkahelye.

16

3. Hiányszakmák 3.1. A hiányszakmák és álláshelyek Ausztriában A bejelentett álláshelyek számának az alakulását szezonalitás jellemzi az érintett Osztrák területeken: a téli hónapokban csökken az üres álláshelyek száma, tavasztól pedig ismét fokozódik a munkaerő iránti kereslet. A magyar régióhoz hasonlóan - a válság miatt - 2009-ben drasztikusan csökkent a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma. 2008-ban még havonta átlagosan 3286 üres állást kínáltak a munkáltatók, egy évvel később az előző évinek csak 70%-át. A válság legnagyobb vesztese a kelet-ausztriai régióban Alsó-Ausztria, míg a gazdaságilag kevésbé fejlett területeken minimális emelkedés is előfordult. A bejelentett üres állásokszámának alakulása 2009. Megnevezés

Burgenland Alsó-Ausztria érintett területei Stájerország érintett területei Összesen

2010.

2009/ 2010/ 2008 2009

darab 655 1 308 369 2 332

Index,%

676 100,9 103,2 1 397 59,9 106,8 507 81,5 137,4 2 580 71,0 110,6

Forrás: AMS

A munkaerő-iránti kereslet a fém és elektronikai szakmák iránt csökkent drasztikusan, de átmenetileg az építőipar területére is kevesebb munkaerőt kerestek a munkáltatók. A kereskedelemben a vizsgált időszak alatt nem történt jelentős változás. A válság tovagyűrűző hatásaként 2010-ben mérséklődött némileg a terület munkaerő iránti kereslete. A vendéglátást, idegenforgalmat szintén visszavetette a válság. Kevesebb munkaerőre volt szüksége, mint a válságot megelőzően.

17

Ausztriában hiányszakmának számít minden olyan szakma az AMS módszertana alapján, amelyek esetén egy – egy bejelentett betöltetlen állásra 1,5 személynél többet nem regisztráltak álláskeresőként. A vizsgált időszakban Ausztriában 10-12 körül alakult a fent említett módszertannal meghatározott hiányszakmák köre. A hazai helyzethez hasonlóan a fémipari és az elektronikai szakmák hiányoznak leginkább Ausztria munkaerőpiacáról. Az építőipar munkaerő-igényének a kielégítése is gyakran okoz problémát. A vendéglátásban elsősorban a szakácsokat keresnek.

2009. vonatvezető útépítő fűtésszerelő és gázszerelő betegápóló tetőfedő épületasztalos bádogos aranyozó

2010.

2011.

fodrász tetőfedő

gépgyártástechnológiai technikus fűtésszerelő és gázszerelő

útépítő esztergályos hegesztő, lángvágó bádogos fűtésszerelő és gázszerelő

fodrász erősáramú mérnök gépészmérnök esztergályos

gépész erősáramú mérnök ács fémforgácsoló

hegesztő, lángvágó erősáramra spec. elekronikai technikus szakács

Forrás: AMS

3.2. Történeti visszatekintés Nyugat-dunántúli szemszögből A hiányszakmák kialakulása komplex problémakör Nyugat-dunántúlon. A probléma gyökerei részben visszanyúlnak a 90-es évtized elejére, amikor a gazdasági átalakulással közel egy időben elkezdődött privatizációval lendületet vett a külföldi működő tőke beáramlása elsősorban az ipar területére. Az iparon belül a gépipar volt a legkiemelkedőbb fejlesztési terület, ahol a 90-es években gyors fejlődésnek és látványos strukturális átrendeződésnek lehettünk tanúi. Az új tulajdonosok jelentős fejlesztéseket eszközöltek, amely részben a megvásárolt vagyon korszerűsítésében, részben zöldmezős beruházásokban nyilvánult meg.

18

A megvalósult beruházások tömeges munkaerőigénye számottevően eltért a korábbiaktól.

A

külföldi

vállalkozások

működésükhöz

elsősorban

betanított

munkásokat igényeltek, mert az idetelepített technológia ezt igényelte. A munkaerő alapképzettsége közömbös volt, ugyanis a munkakör eredményes ellátásához szükséges ismereteket betanították. A gazdaság különböző területeiről elbocsátott szakképzetlen munkaerő mellett jelentős túlkínálat volt szakmunkásokból is, akik egyéb munka híján vállalták a betanított munka elvégzését is. A külföldi működő tőke munkahelyteremtő képessége – különösen a 90-es évek elején, amikor nagy szükség volt a foglalkoztatási lehetőségek bővülésére – pozitívumként volt értékelhető, ugyanakkor a szakképzett munkaerőnek ilyen formában történő foglalkoztatása elpazarolta a korábban felhalmozott szakismeret egy részét. Mivel a kezdeti, többnyire minimálbéres kereseti lehetőségek a külföldi vállalkozásoknál idővel számottevően javultak, elérte, később meghaladta az átlagot és a munkakörülmények is megfelelőek voltak, a szakmunkások egy része napjainkban is betanított munkát végez, így hiányoznak a szakmunkások „palettájáról”. A több éves pályaelhagyás miatt időközben kiestek a gyakorlatból, a szakmai ismereteik közben elavultak, új szakmai ismeretekkel már nem rendelkeznek, így a jövőben sem várható, hogy szakképzettségüknek megfelelő munkát kívánnak végezni. A rendszerváltást követően - elsősorban az ipari termelés csökkenése miatt bekövetkezett -munkaerő iránti kereslet visszaesése mérsékelte, esetenként teljesen megszüntette bizonyos ipari szakmákban a beiskolázási keretszámokat. (A hagyományos gépgyártás visszaszorulása miatt pl. lakatos, hegesztő képzések nem vagy alig indultak.) Helyette a szolgáltatási szektor kiszolgálása került előtérbe, ugyanis a gazdasági átalakulással együtt járó modernizációs folyamat meghatározó sajátossága volt a szolgáltató szektor bővülése, ami a foglalkoztatásban betöltött szerepének a növekedését eredményezte. A pozíciójának megfelelően a munkaerőszükséglete növekedett, fokozódott a tanulók szolgáltatási szakmákra történő beiskolázása a szükséglet kielégítése érdekében. A piacgazdaságra való áttérés tehát megváltoztatta a gazdálkodó szervezetek struktúráját. A cégek megszűnésével, átalakulásával változtak a foglalkoztatás jellemzői, a munkaerővel szemben támasztott igények.

19

3.3. Hiányszakmák alakulása a Nyugat-Dunántúlon napjainkban A munkáltatók által megjelenő munkaerőigény, annak összetétele erősen függ a gazdasági folyamatok alakulásától. Növekedés esetén fokozódik a szakmunkások iránti kereslet, de csak a piacképes, korszerű ismeretekkel, gyakorlattal rendelkező szakmunkásokra van elsősorban igény. A gyakorlat fontosságának hangsúlyozása mellett ugyanakkor a munkáltatók közül egyre

kevesebben

kívánnak

közreműködni

a

szakmunkástanulók

gyakorlati

oktatásában, pedig a képzés ideje alatt lehetőség nyílna, hogy saját igényükre formálják a munkaerőt. Az álláskeresők jelentős száma mellett gyakran előfordul, hogy a termelő szféra részéről megjelenő munkaerőigény nem, vagy csak nehezen elégíthető ki, tehát a túltelített szakmákkal együtt vannak jelen a hiányszakmák a munkaerőpiacon. A strukturális probléma egyik oka, hogy a korábbi években az oktatási szerkezet megváltoztatásakor az iskolák között több esetben hiányzott a koordináció, így ez is hozzájárult, hogy bizonyos divatszakmák túlkínálata mellett a termelő szféra munkaerőigényeihez nem volt megfelelő számú és képzettségű munkaerő. Ugyanakkor a szakképző iskolák kibocsátásának a szerkezete sem mindig megfelelő, nem képeznek a gazdaság által igényelt szakembereket, illetve ha képeznek, még akkor sem biztos, hogy a gazdaság számára megfelelő minőségű. Az elmúlt években már történtek lépések a gazdaság igényeihez igazodó képzési szerkezet kialakítására, ennek ellenére maradtak még hiányosságok, és az oktatásból kilépők nem mindenben felelnek meg a munkaerő-piaci elvárásoknak. További problémát jelent, hogy a szakképzettséggel rendelkező fiatalok körében mind

gyakrabban

tapasztalható,

hogy

nem

a

végzettségének

megfelelő

munkakörben helyezkednek el. Ez részben a nem megfelelő pályaválasztásra, illetve nagyobb részben a szaktudás leértékelésére vezethető vissza. A körülmények arra ösztönzik a fiatalokat, hogy a magasabb fizetést biztosító más munkakörökben dolgozzanak, vagy betanított munkát végezzenek. Így fordulhat elő olyan hiányszakmák jelenléte a munkaerőpiacon, amelyekben a középiskolák évről évre nem kis számban bocsátanak ki végzős tanulókat.

20

A gazdasági válságot megelőzően a megfelelő számú és minőségű munkaerő hiánya már-már a gazdaság fejlődésének az akadályává kezdett válni, amiben szerepet játszott az is, hogy a régió képzési szerkezete összességében elmarad a munkaerő-piaci elvárásoktól, hiszen a munkáltatók részéről folyamatos volt az igény a jól képzett szakmunkások iránt, ugyanakkor a középiskolát végzett fiatalok között az egyik legkisebb arányt képviselték.

A régió középiskoláiban a 2007/2008-as tanévben végzett fiatalok iskolai végzettség szerinti összetétele 22% 26% gimnázium szakközépiskola technikum szakiskola/szakképző

21% 31%

*Középiskolák által rendelkezésre bocsátott adat

A régió középiskoláinak körében végzett felmérés szerint a 2007/2008-as tanévben végzett fiatalok száma a hiányszakmákat illetően továbbra is elmarad a munkaerőpiaci kereslettől, tovább fokozva ezáltal a hiányt. A következő táblázat bemutatja az építőipari hiányszakmákban végzett fiatalok számát és a munkáltatók által 2007-ben bejelentett munkaerő iránti igényét.

2007/2008-as tanévben szakmát szerzők száma, fő*

2007-ben bejelentett üres álláshelyek száma, db

Ács, állványozó

22

453

Asztalos

197

290

Bádogos, épületbádogos

0

28

Burkoló

38

133

Festő, mázoló, tapétázó

152

277

Kőműves

94

906

Vasbeton és műkőkészítő

11

713

Építőipari hiányszakmák

*Középiskolák által rendelkezésre bocsátott adat

21

A nyugat-dunántúli régióban a válságot megelőzően óriási méreteket öltött a vas-, és gépipari szakmunkások hiánya, amit a frissen végzett fiatalok sem enyhítettek.

2007/2008-as tanévben szakmát szerzők száma, fő*

2007-ben bejelentett üres álláshelyek száma, db

Autószerelő

110

298

Fémforgácsoló

80

896

Géplakatos

67

1873

Hegesztő

13

924

Mechatronikai műszerész

12

114

Szerkezetlakatos

40

1138

Szerszámkészítő

22

1063

Gépipari hiányszakmák

*Középiskolák által rendelkezésre bocsátott adat

2007/2008-as tanévben szakmát szerzők száma, fő*

2007-ben bejelentett üres álláshelyek száma, db

Elektrotechnikai műszerész

23

356

Villanyszerelő

39

314

Elektrotechnikai hiányszakmák

* A középiskolák által rendelkezésre bocsátott adat.

A vendéglátás hiányszakmái évről-évre visszatérő gondként jelentkeztek. 2007/2008-as tanévben szakmát szerzők száma, fő*

2007-ben bejelentett üres álláshelyek száma, db

Pék, cukrász

141

272

Pincér

39

602

Szakács

52

1038

Vendéglátóipari hiányszakmák

A szociális szolgáltatások területén akut problémaként jelentkezett a szociális gondozó, ápoló szakember hiány. Hiányszakma Szociális gondozó, ápoló

2007/2008-as tanévben szakmát szerzők száma, fő*

2007-ben bejelentett üres álláshelyek száma, db

15

215

* A középiskolák által rendelkezésre bocsátott adat.

22

2008. III. negyedévében a Regionális Munkaügyi Központ adatai alapján a régió munkaerőpiacán az alábbi szakmákat tekintették hiányszakmáknak: Egészségügy: ápoló Szociális szolgáltatások: szociális gondozó és ápoló Gépészet: forgácsoló, hegesztő, lakatos, Közlekedés: autószerelő Elektrotechnika-elektronika: elektronikai műszerész, villanyszerelő Építészet: Ács, állványozó, kőműves, épület és építménybádogos, burkoló, tetőfedő, vasbeton-szerelő, Faipar: épületasztalos, Könnyűipar: szabó, Kereskedelem: eladó, Vendéglátás-idegenforgalom: szakács, cukrász, pincér Élelmiszeripar: húsipari termékgyártó, pék A 2008. év utolsó hónapjaiban megjelenő, majd 2009. évben kibontakozó gazdasági válság átírta a régió munkaerő-piaci mutatóit, és némileg módosította a hiányszakmák körét, amint ez a munkáltatók körében végzett felmérésekből is kiderül.

23

3.4. Tartósan

betöltetlen

álláshelyek

(tartósan

hiányzó

foglalkoztatottak) a munkáltatók körében végzett felmérés alapján 2009-2011. években 3.4.1. Az információk forrása A rövid távú munkaerő-piaci prognózist megalapozó adatfelvételre évente kerül sor, amelyet az utóbbi években a GVI-vel közösen végeznek a munkaügyi központok. A felmérés célja a versenyszektor munkaerő-gazdálkodásának a megfigyelése. A közös NFSZ-GVI adatfelvétel a legnagyobb minta elemszámú vizsgálat a hazai munkaerő-piaci előrejelzéssel és a vállalatok üzleti kilátásaival foglalkozó kutatások között. A felmérést a 10 főnél nagyobb cégek körében a munkaügyi kirendeltségek munkatársai, a mikro vállalkozások tekintetében pedig a GVI kérdezőbiztosai végezték. A kérdőíven szerepelő kérdésekre igyekeztünk a vállalkozások menedzsmentjétől választ kapni, hogy minél hitelesebb információval rendelkezzünk a cégek jövőbeli várakozásait illetően. 3.4.2. Az adatgyűjtés fontosabb jellemzői A rövid távú munkaerő-piaci prognózis elkészítését megelőző adatgyűjtés során a Nyugat-dunántúli régióban működő gazdálkodó szervezetek közül a vizsgált időszakban évente 800-900 megkérdezésére került sor. A cégek megoszlása gazdasági ágak szerint Gazdasági ág Megkérdezett gazdálkodó szervezetek összesen Ebből: Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Ingatlanügyletek Oktatás Egyéb szolgáltatás

2009.

2010.

2011.

792 37 260 100 166 42 57 63 2 42

803 38 232 89 182 36 64 71 11 59

901 49 332 90 173 35 62 21 28 32

24

A

felmérésbe

bevont

cégek

közül

legtöbb

az

iparba,

a

kereskedelem,

gépjárműjavításba, valamint az építőiparba tartozott. A felmérésben résztvevő cégek közel felét a 10 főnél kisebbek tették ki, ugyanakkor az érintett létszámnak alig több mint 2%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatottak közel 70%-át az a 60-70 cég alkalmazta, amely 250 főnél nagyobb létszámú volt. A cégek megoszlása létszámnagyság-kategóriák szerint Létszámnagyság-kategória 9 fő és ennél kevesebb 10-49 fő 50-249 fő 250-999 fő 1000 fő és felette Összesen

2009.

2010.

2011.

399 168 166 50 9 792

429 162 149 49 14 803

453 175 198 60 15 901

A vizsgált időszak alatt a foglalkoztatóknak évről évre nagyobb száma (37 db, 54 db, 65 db) és nagyobb aránya (4,7%, 6,7%, 7,2%) nyilatkozott úgy, hogy van náluk tartósan betöltetlen álláshely. A növekvő tendencia ellenére a tartósan betöltetlen álláshellyel rendelkező cégek aránya 10% alatt maradt. A tartósan üres álláshellyel rendelkező munkáltatók között többségben (70-80%) vannak

azok,

amelyek

fizikai,

ezen

belül

jellemzően

szakképzett

fizikai

foglalkoztatottakat igénylő álláshelyeket nem tudtak betölteni hosszabb ideje. A szellemi munkakört huzamosabb ideje betölteni nem tudó cégeknél a felsőfokú végzettséget igénylő tartósan betöltetlen álláshelyek voltak a gyakoribbak.

25

A tartósan betöltetlen álláshelyekkel rendelkező cégek száma az álláshelyek képzettségi szintje szerint

Létszámnagyságkategória

Szellemi alapSzellemi Szakképvagy Szellemi felsőfokú zett fizikai középfokú foglalkozvégzettségű Összefoglalkozvégzettségű tatottat foglalkozsen tatottat foglalkozigénylő tatottat igénylő tatottat igénylő igénylő tartósan betöltetlen álláshelyekkel rendelkező cégek száma

SzakFizikai képzetlen foglalkozfizikai tatottat foglalkozigénylő tatottat igénylő

2009.év 9 fő és ennél kevesebb

12

1

11

10-49 fő

3

1

2

50-249 fő

4

4

6

5

9

250-999 fő

6

6

1

1

7

1000 fő és felette

1

1

2

2

2

Összesen

26

24

13

4

10

37

2

4

2

2

16 3

2

2010.év 9 fő és ennél kevesebb

14

14

5

3

2

18

10-49 fő

8

1

8

3

2

1

9

50-249 fő

9

2

7

2

1

1

10

250-999 fő

8

8

5

5

11

1000 fő és felette

3

3

4

4

6

Összesen

42

40

19

6

13

54

0

0

0

0

3

2011.év 9 fő és ennél kevesebb

0

0

0

10-49 fő

8

2

7

1

1

0

9

50-249 fő

23

6

19

12

6

8

29

250-999 fő

15

6

12

9

3

8

20

1000 fő és felette

5

2

5

6

2

6

7

Összesen

51

16

43

28

12

22

65

A tartósan betöltetlen állások száma a vizsgált időszak alatt évről évre dinamikusan bővült. 2011-ben számuk meghaladta az ezret. A növekedés üteme a fizikai foglalkoztatottat igénylő munkahelyek esetében volt a dinamikusabb: 2011-ben tízszer több munkakört nem tudtak már huzamosabb ideje betölteni a gazdálkodó szervezetek, mint 2 évvel korábban. A szellemi foglalkoztatottat igénylő tartósan betöltetlen állások száma is emelkedett, a mértéke azonban elmaradt a fizikaiakétól és a bővülés ellenére a számuk nem érte el a 200-at. A tartósan betöltetlen munkahelyek a 250 főnél nagyobb cégeknél fordulnak elő nagyobb számban, ezen belül is a legalább 1000 főt foglalkoztatók körében a leggyakoribb.

26

Tartósan betöltetlen álláshelyek (tartósan hiányzó foglalkoztatottak) száma az álláshelyek képzettségi szintje szerint

Létszámnagyságkategória

Szellemi alapSzakSzakvagy Szellemi Fizikai képzetlen képzett Szellemi középfokú felsőfokú foglalkozfizikai fizikai foglalkozvégzettségű végzettségű tatottat foglalkozt foglalkozta tatottat foglalkoz- foglalkoztatott igénylő atottat tottat igénylő tatottat at igénylő igénylő igénylő igénylő

Összesen

tartósan betöltetlen álláshelyek száma, db 2009.év 9 fő és ennél kevesebb

15

2

13

10-49 fő

13

1

12

50-249 fő

13

13

250-999 fő

21

21

1000 fő és felette

19

19

Összesen

81

78

44

18

3

6

3

3

21 13

11

4

7

24

2

2

23

25

25

44

7

37

125

5

3

2

23

2010. év 9 fő és ennél kevesebb

18

10-49 fő

61

3

58

8

2

6

69

50-249 fő

62

6

56

3

1

2

65

250-999 fő

69

69

15

15

84

61

21

21

82

262

52

6

46

323

1000 fő és felette

61

Összesen

271

9

9 fő és ennél kevesebb

0

0

0

0

0

0

0

10-49 fő

24

5

19

1

1

0

25

50-249 fő

91

24

67

30

9

21

121

250-999 fő

187

89

98

30

10

20

217

1000 fő és felette

576

530

46

136

53

83

712

Összesen

878

648

230

197

73

124

1075

2011. év

A tartósan betöltetlen állások dinamikus növekedésének következtében az egy munkáltatóra jutó huzamosabb ideje betöltetlen állások száma a 2009. évi 3,4-ről 2011-ben 16,5 emelkedett.

27

Tartósan betöltetlen álláshelyek száma a főbb gazdasági ágakban az álláshelyek képzettségi szintje szerint

Gazdasági ág

Szellemi Szellemi Szakképalap- vagy Szakkép- Szellemi felsőfokú Fizikai zetlen közép-fokú zett fizikai foglalvégzettfoglalkoz- fizikai végzettÖsszefoglalkozkozségű tatottat foglalkozségű sen tatottat tatottat foglalkozigénylő tatottat foglalkozigénylő igénylő tatottat igénylő tatottat igénylő igénylő tartósan betöltetlen álláshelyek száma 2009.év 3 78 44 7

Összesen

81

Ebből: feldolgozóipar

57

57

Ebből: fémfeldolg. termék gyárt.

16

16

Közúti jármű gyárt.

20

20

5

32

4

37

125

28

89 16

5

25

2010.év Összesen

271

9

262

52

6

46

323

Ebből:feldolgozóipar

147

6

141

36

1

35

183

37

3

3

40

37

15

15

52

Ebből: fémfeldolg. termék gyárt.

37

Közúti jármű gyárt.

37 2011.év

Összesen

878

648

230

197

63

124

1075

Ebből:feldolgozóipar Ebből:számítógép, elektronikai, optikai term.gyárt. Járműgyártás Textília, ruházat, bőr és bőrterm. gyárt.

798

644

154

90

27

63

888

510

500

10

15

15

525

69

30

39

48

15

33

117

83

49

34

7

6

1

90

A hosszabb ideje üres állások túlnyomó többségére fizikai munkásokat (elsősorban szakképzetteket) vártak. Ezeket a munkahelyeket döntően a feldolgozóiparban tevékenykedő gazdálkodó szervezetek kínálták a fémfeldolgozás, járműgyártás, számítógép, elektronikai, optikai termékgyártás, textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártás területére. Szellemi munkakörben lényegesen kevesebb a tartósan üres állás, ezekre a munkahelyekre elsősorban diplomás munkaerőt vártak, legtöbbet a járműgyártás területén.

28

A munkáltatók az alábbi (legalább három gyakorisággal előforduló) hosszabb ideje üres munkahelyeket nevesítették a vizsgált három évben a megkérdezésük során: Foglalkozás megnevezése

Tartósan betöltetlen álláshelyek (hiányzó foglalkoztatottak) száma,fő 2009.év

2010.év

2011.év

Bolti eladó

19

4

Bolti pénztáros

5

Bútorasztalos

1

3

Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó

3

Egyéb élelmiszergyártók, -feldolgozók és tartósítók

3

Egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők

3

Egyéb mezőgazd. erőgépvezetők, -kezelők

3

Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozású

4

Egyéb termék-összeszerelő

20

Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője

3

30

Egyéb, máshova nem sorolható mérnök

13

5

Egyszerű ipari foglalkozású

4

Épületasztalos

5

Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő

3

Fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó

8 1

3

Fémfeldolgozó gép kezelője

3

Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője

2

Forgácsoló

32

53

20

Gépészmérnök

20

16

20

10

Gumitermék gyártó, vulkanizáló

5

Hegesztő, lángvágó

51

10

5

24

20

Kárpitos

12

10

15

Lakatos

1

27

14

Húsfeldolgozó Intézményi takarító és kisegítő

4

Minőségbiztosítási mérnök

8

Műanyagtermék-gyártó gép kezelője

8

Pénzügyi ügyintéző

3

Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó

5

Szabó, varró

19 60

Szakács

1

Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő

3

2

7 3

Szerszámkészítő

9

5

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr

2

34

Villamosmérnök

2

3

Villanyszerelő

7

1

A gépiparnak a régió gazdaságában előforduló súlyát jelzi az a tény is, hogy a fizikai munkakörök közül a gépipari szakmákban fordul elő legnagyobb számban tartósan

29

betöltetlen álláshely. Forgácsoló szakembereknek mind a három évben nagyobb számban kínáltak állást, amely huzamosabb ideig betöltetlen maradt. Hegesztő, lakatos valamint szerszámkészítő munkakörökbe is jelentős számban vártak szakembereket.

A

gépipar

területére

szellemi

munkakörbe

gépészmérnök

végzettséggel rendelkezők számára kínáltak állásokat, amelyek több hónapon keresztül betöltetlenek maradtak. A tartósan betöltetlen fizikai munkakörök között jelentős a szakképzettséghez kevésbé kötött, betanított jellegű összeszerelő illetve különböző gépkezelő állások. A vizsgált időszakban a munkáltatók hosszabb ideig nem tudták betölteni a kárpitos illetve a húsfeldolgozó állásokat sem. A kereskedelemben a bolti eladók, valamint bolti pénztárosok számára kínáltak több hónapon keresztül munkalehetőséget. Előfordult, hogy a munkáltatók bútorasztalos illetve épületasztalos valamint kárpitos állásokat nem tudtak betölteni, de huzamosabb ideig kínáltak munkalehetőséget tehergépkocsi-vezetők részére is. A ruházati termékek gyártására szabó, varrónőket illetve ruházati gépkezelőket kerestek Az utóbbi években fokozódott a munkáltatók részéről a kereslet a minőségbiztosítási mérnökök illetve a villamosmérnökök iránt. Összességében

megállapítható,

hogy

a

gazdasági

válság

érdemben

nem

befolyásolta a munkáltatók részéről nehezebben betölthető állásokat. Számuk némileg visszaesett a válság kiteljesedésének időszakában, de struktúrájuk érdemben nem változott. A dekonjunktúrát megelőzően az építőipari foglalkozások iránt is nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat. Mára ez a Nyugat-Dunántúlon kevésbé jellemző, mivel az építőipari termelés az utóbbi években folyamatosan csökken. A probléma egyik megoldása lehetne a hiányzó munkaerő „importja”. A külföldiek munkavállalása azonban a várakozások alatt maradt – döntően a kínált bérek miatt.

30

A külföldi munkavállalók foglalkoztatásának alakulása

Létszámnagyságkategória

Kül- StatiszStatiszVálaföldi tikai tikai szoló állam- álloállomán cépolgár- mányi yi létgek ságú létszám számun- szám összema ka- összesen vállaló sen

db

fő

fő

2008. december 31.

Külföldi állampolgárságú munkavállaló

StatiszVála- tikai szo- álloló cé- mányi gek létszá- szám ma összesen

Külföldi állampolgárságú munkavállaló

fő

fő db fő fő 2009. 2009.december 31. szeptember 1.

StatiszKülföldi tikai álloállammányi polgárlétságú szám mun-kaösszevállaló sen

fő

Vála- Statisz- Kül-földi szoló tikai állo- államcémányi polgárgek lét-szám ságú szá- össze- mun-kama sen vállaló

fő 2010. szeptember 1.

(db)

(fő)

(fő)

2010. dec.31

9 fő és ennél kevesebb

399

1472

3

1503

4

429

1583

3

1648

4

453

1833

1

10-49 fő

168

4255

29

4231

24

162

3918

19

4048

18

175

4387

15

50-249 fő

166

20284

80

18897

66

149

16384

63

17061

75

198

21207

85

250-999 fő

50

25667

33

24914

26

49

22724

87

23712

84

60

26055

46

1000 fő és felette

9

22926

141

20027

130

14

23435

96

26098

115

15

27763

187

Összesen

792

74604

286

69752

250

803

68044

268

72567

296

901

81245

334

A megkérdezett munkáltatói körben a vizsgált időszakban némi emelkedés figyelhető meg, de összességében 250-350 fő között alakult a külföldi állampolgárságú munkavállalók száma. Egy cégre legfeljebb 0,37 külföldi foglalkoztatása jutott, amely a statisztikai állományi létszámnak a 0,4%-át tette ki. Külföldi foglalkoztatása az 50 főnél nagyobb cégeknél fordul elő nagyobb számban, ezen belül is a legtöbb külföldi állampolgárságú munkavállaló az 1000 főt meghaladó gazdálkodó szervezeteknél került alkalmazásra. Külföldiek foglalkoztatására jellemzően a feldolgozóiparban került sor, ezen belül legnagyobb számban: bútorgyártás, máshova nem sorolt feldolgozóipari termék gyártása híradástechnikai termék, készülék gyártása, közúti járműgyártás gumi-, műanyag termék gyártása fémfeldolgozási termék gyártása területén.

31

Foglalkozás megnevezése

Külföldi állampolgárságú foglalkoztatottak száma, fő 2009.év

2010.év

Ács-állványozó

1

1

Általános állattartó és -tenyésztő

1

2011.év 4

Általános orvos

1

Anyaggazdálkodó, anyagbeszerző

2

1

Autóbusz-vezető

2

2

Bányamérnök

2

1

Biztosítási ügyintéző

1

Bőrdíszműves, bőröndkészítő

1

1

1

Bútorasztalos

1

1

1

Cukrász

1

Egyéb építési szakipari foglalkozások

1

Egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások

1

Egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők

1

2

15

Egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők

1

1

Egyéb gazdasági foglalkozások

1

Egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói

6

Egyéb irodai jellegű foglalkozások

1

Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintézők

4

Egyéb kisszervezetek vezetői (igazgató, elnök, menedzser),

1

Egyéb mérnökök

2

3

Egyéb műszaki foglalkozások

4

2

Egyéb nyomdaipari foglalkozások

1

2

Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás),

1

5

4

Egyéb termék-összeszerelő

2

4 5

Egyéb termelői, szolg tev. folyt.részegys. vez

1

Egyéb ügyintéző

4 1

Egyéb villamossági szerelők, műszerészek

1

2

Egyéb, magasan képzett ügyintézők

1

1

Eladó

5

1

Élelmiszer-ipari technikus

1

1

Erdőgazdasági gépkezelő

1

Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó

1 2

1

Fémmegmunkáló gépkezelő

3

Fodrász, borbély

1

Fogtechnikus

1

8

Forgácsoló

3

4

1

Fürdőüzemeltetési foglalkozású

1

Gazdasági szervezet vezetője (igazg., elnök, ügyv.

9

9

9

2

1

32

ig.,menedzser), Gépészmérnök

21

3

2

Gépjármű- és motorszerelő, -javító

2

1

3

Gyártósori összeszerelő

5

7

Gyengeáramú mérnök

2

1 9

Gyümölcs és zöldségfeldolgozó, tartósító

1

Hegesztő, lángvágó

3

3

Hivatásos sportoló, sportmunkatárs

10

10

Húsfeldolgozó (hentes, mészáros),, hal- és baromfifeldolgozó

4

4

Igazgatási ügyintéző

1

Informatikai és telekom.berend.műszerésze, javítója

4 19

Ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésir.

61

60

Ipari tevékenységet folytató részegység vezetője

3

2

28

Kárpitos

3

4

3

Kereskedelmi tervező, szervező

5

Kereskedelmi tevékenységet folytató részegység vezetője

2

Kereskedelmi ügyintéző

1

Kézi anyagmozgató, csomagoló

4

1

Konyhai kisegítő

1

1

Kozmetikus

1

1

Kőfejtő, kőtörő

6

Kőműves

1

1

Lakatos

4

5

Mechanikaigép-összeszerelő

3

1 4 2

2 3

Mezőgazdasági technikus

1

Minőségbiztosítási mérnök

1

Mosónő, vasalónő

1

Műanyag-feldolgozó

3

Olajbányász

2

Pénzügyi ügyintéző

2

Postai kézbesítő

1

Programozó

2

1

Ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett dolgozó

1

1

Szabász (textilkonfekció-ipari),

2

1

Szabó, varrónő, modellkészítő

6

2

Szakács Szállítási, raktározási tevék.folyt.részegys.közvetlen termelésir.

11

12

1 10

Szállítási, szállítmányozási nyilvántartó

2

Szállító- és rakodómunkás Számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások

1

Számviteli, pénzügyi tevékenységet folytató részegység vezetője

1

Szobalány

2

1

5

2

3

33

Tehergépkocsi-vezető

2

12

22

Tejfeldolgozó

1

1

1

Üzletkötő

1

Az amúgy sem nagyszámú külföldi állampolgárságú foglalkoztatott csak részben hivatott a magyar munkaerő gondok enyhítésére, mivel részben vezetőként, irányítóként vannak jelen a gazdaságban, illetve betanítás, betanulás miatt átmenetileg dolgoznak Magyarországon. A munkaerő kereslet és kínálat közötti összhangot saját eszközeinkkel kell megteremteni, vagy legalábbis megakadályozni, hogy az olló tovább nyíljon a gazdaság és a szakképzés között. A munkaerő kereslet és kínálat közti anomáliák korrigálásában fontos szerep jut a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságoknak (RFKB). Ezek a bizottságok -

döntenek

a

regionális

szakképzésfejlesztés

céljairól,

fejlesztési

támogatásokról, -

döntenek a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait,

-

javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák/ intézmények /szakképesítések fejlesztése közötti elosztásra

-

javaslatot tesz az adott régióban az egyes szakképesítéseknek a hiányszakképesítések körébe sorolására, valamint dönt a szakképzés regionális szükségletei

alapján

a

gazdaság

által

az

adott

régióba

igényelt

szakképesítésekről Összefoglalva: Ezek a bizottságok határozzák meg egy-egy régióban a képzési irányokat és arányokat. A bizottságok összetételében a gazdaság szereplői kerültek túlsúlyba (munkaadói szövetségek, gazdasági kamarák, regionális fejlesztési tanács stb.). Az RFKB jelenlegi jogosítványa elegendőnek, döntési szisztémája jónak mondható. A Bizottság minden döntésnél nehéz helyzetben van, nagy a felelőssége a tekintetben, hogy egy adott képzés melyik kategóriába nyerjen besorolást. 34

Ami mindig kérdés, hogy a vállalat mit mond az iskolának, mire képezzen és mennyit? A vállalat nem tudja megmondani, hogy három év múlva mi várható, fejlődés, visszaesés, esetlegesen profilváltás. Rengeteg felmérés készült már, illetve fog ezután is készülni, de ezek várhatóan sohasem fognak teljes és objektív képet mutatni. A munkaerő-piaci képzések esetében is már számtalanszor előfordult, hogy konkrét munkáltatói megrendelésre indult képzés álláskeresők számára, de mire a néhány hónapos tanfolyam befejeződött már nem tudták felvenni a teljes tanfolyami létszámot, mert változott a gazdasági helyzet, illetve a cég megrendelési viszonya. Mindezek ellenére keresletvezérelt módon kell képzéseket szervezni a középfokú és felsőfokú oktatásban egyaránt, legalábbis erre kell törekedni. Az RFKB munkája már abban az esetben is eredményesnek mondható, ha az egyes szakmacsoportok súlya, aránya egymáshoz képest pozitív irányban változik, ha eltűnnek a nyilvánvaló túlképzések egyes szakterületeken a keresett szakmák javára, vagyis ha a hiányszakmákban nő a beiskolázás és visszaszorulnak azok területek, ahol túlképzés van. Jó lenne azonban, ha hatást lehetne gyakorolni a közoktatásra és a felsőoktatásra is. Korlátozni kellene a gimnáziumi osztályok számát, és a felsőoktatásnak is meg kellene hallani, hogy változtatásra van szükség. Az RFKB számára talán könnyebbséget jelent, hogy az iskolák szinte teljes létszámban TISZK-ekbe tömörültek, a rendszer átláthatósága, rugalmassága javult. A Nyugat-dunántúli Régióban is létrejöttek az alábbi szakképzés szervezési integrált társulások: -

Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ, Zalaegerszeg

-

Savaria TISZK, Szombathely

-

Vas Megyei Szakképzés- szervezési Társulás, Szombathely

-

Nagykanizsa TISZK, Nagykanizsa

-

Győri TISZK, Győr

-

Győr-Moson-Sopron

Megyei

Szakképzés-szervezési

Társulás,

Mosonmagyaróvár -

SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft., Sopron

-

Országos Egyházi TISZK Nonprofit Kft., Budapest

35

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (Nyugat-dunántúli RFKB) 2008 májusában aktualizálta a régiós hiányszakmák listáját, és a gazdaság által igényelt szakképesítéseket az alábbiakban határozta meg a beiskolázáshoz: 31 582 15 1000 00 00 kőműves 31 582 07 1000 00 00 épület- és építménybádogos 31 521 10 1000 00 00 géplakatos 31 521 24 1000 00 00 szerkezetlakatos 33 582 01 1000 00 00 ács-állványozó 33 811 03 1000 00 00 szakács 33 521 08 0000 00 00 szerszámkészítő 52 523 03 0000 00 00 mechatronikai műszerész 33 541 04 0000 00 00 pék 31 521 11 0000 00 00 hegesztő 31 521 09 1000 00 00 gépi forgácsoló 33 522 04 1000 00 00 villanyszerelő 33 811 02 1000 00 00 pincér 33 522 01 0000 00 00 elektronikai műszerész 51 525 01 1000 00 00 autószerelő 31 582 01 0100 21 01 beton és vasbetonkészítő 33 582 04 1000 00 00 festő, mázoló és tapétázó 33 582 03 1000 00 00 burkoló 31 582 08 1000 00 00 épületasztalos 33 762 01 0010 33 02 szociális gondozó és ápoló. A Nyugat-dunántúli RFKB 2008. novemberi, 34/2008. számú határozatában, a régióban a hiányszakmákat az alábbiak szerint határozta meg: 31 521 24 1000 00 00 szerkezetlakatos 33 582 01 1000 00 00 ács-állványozó 33 811 03 1000 00 00 szakács 33 521 08 0000 00 00 szerszámkészítő 52 523 03 0000 00 00 mechatronikai műszerész 31 521 09 1000 00 00 gépi forgácsoló.

36

A Nyugat-dunántúli RFKB a többi RFKB-val azonosan a szakképesítéseket az alábbi három kategóriába sorolta be: ·

A kategória: Kiemelten támogatott szakképesítés

·

B kategória: Támogatott szakképesítés

·

C kategória: Szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés.

Az Országos Képzési Jegyzékben található szakképesítések közül 2009-2011. években a Nyugat-dunántúli RFKB az alábbiakat minősítette „kiemelt támogatott szakképesítés”-nek:

Szoc. szolg

Egészségügy

Szakmacsoport

Szakma (elágazás)

2009.év

2010.év

2011.év

Ápoló

x

x

x

Ápolási asszisztens

x

Csecsemő- és gyermekápoló

x

x

x

Általános asszisztens

x

x

x

Mentőápoló

x

x

Műtőtechnikus

x

Szociális gondozó és ápoló

x

Gerontológiai gondozó Energiahasznosító berendezés szerelője Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Központifűtés- és csőhálózatszerelő Vízvezeték- és vízkészülékszerelő Fegyverműszerész

Gépészet

Épületlakatos

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

Gépgyártástechnológiai technikus Autógyártó

x

x x

x

x

Esztergályos

x

Köszörűs

x

Marós

x

Háztartási gépgyártó

x

x

Gépi forgácsoló

x

x

Géplakatos

x

x

x

Hegesztő

x

x

x

Öntőtechnikus

x

37

Hűtő- és klímaberendezésszerelő, karbantartó Szerkezetlakatos

Kereskedelem

Közlekedés Fa-ipar

Könnyűipar

Építészet

Vegyipar

Informatika

Elektonika-elektrotechnika

Szerszámkészítő

x

x

x

x

x

x

x

x

Automatikai technikus

x

Automatikai műszerész

x

x

Elektromechanikai műszerész

x

x

Elektronikai műszerész

x

x

Erősáramú elektrotechnikus

x x

Elektronikai technikus

x

x

Mechatronikai műszerész

x

x

x

Villanyszerelő

x

x

x

CAD-CAM informatikus Számítógéprendszerkarbantartó Műszaki informatikus Számítógép-szerelő, karbantartó Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus

x

x

x

x

x

x

x

Műanyag-feldolgozó

x

x

Ács, állványozó

x

x

x

Burkoló

x

x

x

Épület- és építménybádogos

x

x

Festő, mázoló és tapétázó

x

x

Kőműves

x

x

x

Tetőfedő

x

x

x

x

x

Bőrfeldolgozó-ipari technikus

x

Ruhaipari technikus

x

Textilipari technikus Csecsemő és gyermekruha készítő Férfiszabó

x

x

x

x

Női szabó

x

x

x

x

Épületasztalos

x

Kárpitos

x

x

x

Autóelektronikai műszerész

x

x

x

Autószerelő

x

x

x

Járműfényező

x

Karosszérialakatos

x

x

x

Élelmiszer- és vegyiáru-eladó

x

x

x

Műszakicikk eladó

x

x

Ruházati eladó

x

x

38

vendéglátás

Szakács

x

Erdészeti gépszerelő, gépjavító Kertészeti gépszerelő, gépjavító Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Élelmiszer-ipar

Mezőgazdaság

Állattenyésztő Állattenyésztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Erdészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó Kertészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Kertész és növényvédelmi technikus Növénytermesztő és növényvédelmi technikus Húsipari termékgyártó

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Pék

x

x

x

Pék-cukrász

x

x

Tejtermékgyártó

x

x

A vizsgált időszak alatt összesen 77 szakmát sorolt a Bizottság kiemelten támogatandó

kategóriába,

közülük

37-et

mind

a

három

évben

kiemelten

támogatandónak javasolt. A Bizottság évről évre némileg csökkentette a régióban a kiemelten támogatandó szakképesítések

körét.

A

csökkenés

mellett

némi

szerkezeti

változás

is

megfigyelhető: 40 szakmát egy, legfeljebb kettő évben javasolt kiemelt támogatásra. A régió gazdasági struktúrájának megfelelően a legtöbb kiemelten támogatott szakképesítést

a

gépipart

kiszolgáló

gépészet

(évente13-14),

elektronika-

elektrotechnika (évente 5-6) szakmacsoportban határozott meg.

4. Háttér információk a témához 4.1. A hiányszakmák kialakulásának okai A középfokú szakképzés egyik legnagyobb problémája, hogy a szakközépiskola gyakorlatilag menekülő útvonal a szakképzés elöl. A szakközépiskolába járók egy

39

jelentős része szakképesítés nélkül kerül ki a rendszerből, és megy a munkaerőpiacra szakképzettség nélkül vagy a felsőoktatásba, sokszor kétes értékű szakokra. A munkaerő-piac és szakképzés viszonyában fontos kérdés, hogy a vállalkozások milyen igényeket fogalmaznak meg a szakképzéssel szemben. Sokféle felmérés készült, rengeteg tanulmányt lehet olvasni „gazdaság és szakképzés” témakörben. A többségnél azonban hiába az igyekezet, a cégek többsége nem fogalmaz meg a szakképzéssel szemben hosszú távú elvárásokat. Üdvözlendő dolog, hogy a régióban működő multinacionális cégek (amelyek súlya meghatározó a régióban) egy részének van kapcsolata a területen működő oktatási intézményekkel,

hozzávetőlegesen

olyan

mértékben,

ahogyan

azt

érdekei

megkívánják. Egyes un. hiányszakmák kialakulásához az is hozzájárul, hogy a szakmák egy részében kevés a tanulók létszáma. Gyakran azonban nem arról van szó, hogy e szakmában nincsen képző, hogy nem szerveznek beiskolázást az iskolák, a valós helyzet az, hogy érdeklődés, jelentkezés hiányában nincs, vagy alig van jelentkezés. A gazdaság és a szakképzés összhangja talán azért sem teremthető meg, mert a tanuló, a szülő, az iskola és fenntartók érdekei nem esnek egybe

a gazdasági

szervezetek érdekeivel, legalábbis rövid távon nem. A pályát választó fiatal (illetve gyakran a szülő) arra törekszik, hogy un. divatos iskolát, szakmát válasszon, amely „értékes” a munkaerőpiacon. A közvélemény által „értékes”-nek tartott szakma ilyen minősítése nem feltétlenül esik egybe tényleges munkaerő-piaci értékével. Ennek egyik oka lehet, hogy a szülőknek és a pályaválasztóknak nincsenek reális ismereteik a munkaerőpiac helyzetéről, aminek következménye, hogy a fiatalok egy része nem a megfelelő irányban tanul tovább, s a képesítés megszerzése után – ha keres – nem talál munkát. Az oktatási intézmény érdeke, hogy a fenntartó által engedélyezett felvételi keretszámot kitöltse (normatív finanszírozás), és az intézmény jó kihasználtsággal működjön. Annak ellenére, hogy a régió iskolái komoly profilmódosításon mentek át az elmúlt évtizedben, az intézmények egy része olyan szakmákra iskolázza be a fiatalokat, amelyben már a beiskolázás idején is gondot okoz az elhelyezkedés.

40

A fentiekben bemutatott hiányszakma kialakulási okok mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni további, kevésbé hangoztatott, de nagyon is jelen lévő problémákat. Amikor egy fiatal, szülő segítségével vagy a nélkül pályát választ, döntését jelentős mértékben befolyásolja a divatosságon túl a racionalitás is. Hosszú évekre visszamenőleg

érzékelhető

olyan

szakmák

leértékelődése,

és

ez

által

hiányszakmává válása, amelyek esetében az elérhető jövedelem szintje még az alapvető megélhetést is alig teszi lehetővé, illetve olyan kiszolgáltatottságot eredményez a munkavállaló számára, amely rövid és hosszú távon egyaránt egyéni, családi és társadalmi feszültségeket indukálhat. E megjegyzések olyan szakmákra érvényesek,

mint

pl.

az

egészségügyi,

vagy

szociális

ágazatban

érintett

hiányszakmák. Ezeken a területeken évtizedes munkavégzési múlttal is legfeljebb minimálbér közeli jövedelmet lehet elérni. Sajnálatos módon a könnyűipari szakmák egy részére is igaz a fent említett probléma, olyan további kiszolgáltatottsággal tetézve, hogy a teljesítménybérezéssel való visszaélés révén esetenként még a minimálbér szintjét sem tudják a munkavállalók elérni. Ezek a visszásságok a könnyűiparban olyan másodlagos következményekkel is járnak, hogy azon – egyébként nem kevés, és kiváló színvonalú - cégeket is hátrányosan érint a munkaerő-piaci általánosítás, akik pedig magas színvonalon, korrekt bérezéssel és munkafeltételekkel működnek. Emiatt egyre kevésbé választják ezt a szakmát a fiatalok, illetve aki e területen végez, jellemzően egészen más területen helyezkedik el. Ebben a körben külön ki kell emelni az építőipart. Az építőipari szakmák hosszú évek óta szereplői a hiányszakma felsorolásnak, holott akár iskolarendszerű, akár felnőttképzési oktatást vizsgáljuk, mindenütt jelentős számban található oktatás (Mártonfi György szakképzéskutató). Az építőipar bérezési, foglalkoztatás biztonsági és morális állapota azonban olyan mélységeket mutat, ami a „maradék elvet” honosította meg az ebbe az irányba tanuló fiatalok körében, vagyis szinte csak azok választják, akiket már másutt nem vesznek fel, vagy második esélyként („kőművesnek jó lesz!”). Nem csak az a probléma, hogy az elérhető kereset végtelenül

alacsony,

hanem

jellemzően

a

bejelentés

nélküli

munkavégzés

honosodott meg (azt lehet mondani, hogy döntő mértékben!), ami akár rövid távon (egészségbiztosítási problémák, átmeneti munkanélküliségi problémák), akár hosszú

41

távon (nyugdíjnélküliség) alapvető nehézségeket és társadalmi feszültségeket okozhat. Az fent vázolt problémák a tanulmányban kiemelt szakmaterületeken kívül érintenek még néhány területet, talán nem ilyen mélységben, de mindenképpen negatívan (pl.: mezőgazdaság, kereskedelem, élelmiszeripar). Másik meghatározó, hiányszakmát is „indukáló” probléma a Nyugat- illetve KözépKelet-Európában elérhető jövedelmek, bérezési viszonyok közötti különbségek. Ezek az eltérések egyrészt természetesek, hiszen a kiinduló állapot a rendszerváltást követően óriási eltérést mutatott, a felzárkózás viszont hosszadalmas folyamat a gazdaság fejlődése és a termelékenység javulásának függvénye.

Az elmúlt

évtizedek alatt folyamatos volt a felzárkózás az európai átlaghoz, azonban az eltérő mértékeket ért el a bérek, a termelékenység, illetve a fogyasztói árak tekintetében, a bérek rovására (Pogátsa Zoltán: Felzárkózik-e Kelet-Európa?). Ezek a különbségek különösen a határ mentén jelentős mértékben befolyásolják a szakmákkal kapcsolatos anomáliákat. A fentebb említett különösen kiszolgáltatott szakma területek esetében a hiányt az is okozza a határ menti térségekben, hogy akár szakmájukban, akár más munkakörökben vállalnak munkát Ausztriában, még eseti munkavégzéssel is jelentősen magasabb jövedelemre tudnak szert tenni, mint szakmájukban Magyarországon. A 2011 májusában teljessé vált munkaerő szabad áramlása különösen aktuálissá tette ezt a problémát, bár mértékadó elemzés Magyarországon még nem született erről a teljes nyitás óta eltelt időszak viszonylagos rövidsége miatt. A külföldön kínált, jóval magasabban fizetett munkák azonban az előbb említettnél jóval szélesebb spektrumban okozhat nehézséget. A hiányszakmák körében említett minden területen végzettek számára egyaránt lényegesen magasabb jövedelmet és perspektívát jelenthet a Nyugat-Európai lehetőség, ami akár közvetlenül is okozhat esetenként hiányszakma kialakulást.

4.2. Magyarok Ausztriában történő munkavállalása A Nyugat-dunántúli megyéknek az osztrák munkaerő-piaci szervezetekkel – mindenekelőtt a stájer és a burgenlandi Munkaerő-paci Szolgálattal – történő együttműködései és szakmai kapcsolatai már a 90-es évek legelején indultak,

42

amelynek egyik jelentős állomását jelentette az 1997-ban aláírt két államközi egyezmény, amelyekkel a korábban kialakult kapcsolataikat intézményesítették. A Határ-menti Ingázói Egyezmény fő célja a határ menti ingázók foglalkoztatásának a megkönnyítése volt. Osztrák részről előbb hét, majd nyolc határ menti járást vontak az Egyezmény hatálya alá, míg magyar részről a Nyugat-dunántúli megyékre terjedt ki. Az egyezmény a külföldi munkavállalás időtartamát legfeljebb 6 hónapban határozta meg, amely azonban meghosszabbítható és kitért a munkavállalók létszámára (kontingens) is. A megállapodás három kategóriában határozta meg az Ausztriában munkát vállalók körét: a keretet 25-25%-ban a mezőgazdaságban valamint a vendéglátásban dolgozók tölthették ki, míg a többieket az egyéb kategóriába sorolták. A mezőgazdaság kivételével – ahol betanított és segédmunkások foglalkoztatását is engedélyezték, - a többi területre szakmával rendelkező magyarokat várták. Az egyéb területen a legnagyobb csoportot a kamionsofőrök alkották, de a burgenlandi vállalkozók előszeretettel alkalmaztak magyar építőipari szakembereket is: elsősorban ácsokat, tetőfedőket, burkolókat. A fémipari szakmával rendelkezők közül az esztergályosokat, a lakatosokat és a hegesztőket vártak. A hatályba lépését követően 1998-ban 550-en vállalhattak munkát ingázóként Ausztriában. A keretszámok – néhány esettől eltekintve, változó ütemben (döntően az osztrák munkaerő-piaci helyzet függvényében), de évről évre folyamatosan bővültek. A bővítésre annál is inkább szükség volt, mert a munkavállalási engedélyét a magyarok

jelentős

része

folyamatosan

meghosszabbította,

így

az

új

munkavállalóknak csak abban az esetben volt esélyük az engedély megszerzésére, ha az egyezményben foglalt keretszám bővítésre került. A külföldi munkavállalás után zömében fiatal munkavállalók érdeklődtek, amely a nyugat-dunántúli munkaerő-utánpótlást érintette. Az ingázói kérelmek és a kiadott ingázói engedélyek területi megoszlása az évek során hasonlóan alakult. A legtöbben (közel 70%-ban) Győr-Moson-Sopron megyéből ingáztak munkavállalás céljából, a Vas megyéből ingázók aránya közelítette a 30%-ot, míg a Zala megyéből vállalták legkevesebben a napi átjárást.

43

Magyarország 2004. évi Uniós csatlakozásával változtak a körülmények, ugyanis a csatlakozási szerződés értelmében az a munkavállaló, aki 1 éve dolgozik Ausztriában a határ mentén, engedély-mentességi igazolást kaphatott. Magyar-Osztrák Gyakornoki Egyezmény az Ingázói Egyezménnyel együtt lépett hatályba 1998-ban. Célja a fiatal munkavállalók (gyakornokok) szakmai tudásának és nyelvismeretének a bővítése volt. Területi hatálya – szemben az ingázóival – mindkét ország egész területére kiterjedt. Első évben a kvótát 300 főben határozták meg, amit évente növeltek. A tapasztalatok szerint a külföldön munkát vállaló gyakornokok nagyobb része a Nyugat-Dunántúlról jelentkezett és kisebb része az ország többi részéről. Az egyezmény keretében 2004-ig a gyakornokok legfeljebb 1,5 évet tölthetett Ausztriában, az uniós csatlakozást követően 50 hétben maximalizálták. Az uniós csatlakozást követően – a csatlakozási szerződés értelmében – hét évig lehetett a munkaerő szabad áramlását korlátozni. Ausztria élt is ezzel a jogával, miközben egyre több hiányszakmában könnyített eljárásban adtak ki munkavállalási engedélyt az újonnan csatlakozó tagállamok – köztük Magyarország - munkavállalói számára. A hiányszakmák köre Ausztriában 2008-ban már meghaladta a hatvanat. A külföldi munkavállalók adott körére vonatkozó mennyiségi korlát eltörlése növelte a határ menti területeken a munkaerő-hiányt, mivel az érintett szakmák többségében a Nyugat-Dunántúlon is létszámgondokkal küszködtek a vállalkozások. A munkaerő-piaci korlátozások 2011. évi eltörléséig az átmeneti időszakban is Ausztria fokozatosan törekedett a munkaerő-piacának a megnyitására. Jól mutatja ezt, hogy 2009-ben is már több, mint 23 ezer magyar dolgozott Ausztriában, 78,4%-a határ menti tartományokban. 2010-ben a magyar munkavállalók száma tovább bővült és elérte 26 ezret. Egy év alatt 1%-ponttal mérséklődött határhoz közelebb eső területeken foglalkoztatottak részaránya. A korlátozások 2011. májusi eltörléséből következően a foglalkoztatottak növekedési üteme valamennyi tartományban jelentősen meghaladta az előző évek bővülését. A növekedés a határhoz közeli térségekben (Alsó-Ausztria, Bécs, Burgenland, Stájerország) volt a legnagyobb mértékű: tartományonként meghaladta az ezer, helyenként az 1600 főt. Az összes növekedésen belül továbbra is meghatározó a határ menti tartományok bővülése, azaz az újonnan munkát vállalók többségének a foglalkoztatása továbbra is a határhoz közelebbi területeken történik, de 2009 és

44

2011 között az arányuk csökkent, tehát egyre gyakoribb a távolabbi tartományokban történő munkavállalás. A fokozódó kiáramláshoz a jelentős bérszínvonal különbségek mellet a hazai – korábbiaknál alacsonyabb - munkaerő-kereslet is hozzájárul.

Megnevezés Burgenland

Karintia

Als-Ausztria

Felső-Ausztria

Salzburg

Stájerország

Tirol

Vorarlberg

Bécs

Összesen

2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év

Magyar Változás az előző évhez képest foglalkoztatottak fő % száma, fő 7 497 431 6,10% 8 174 677 9,03% 9 525 1 352 16,54% 586 -26 -4,28% 666 80 13,56% 1 060 394 59,22% 3 911 289 7,98% 4 330 419 10,71% 6 003 1 673 38,64% 1 906 51 2,75% 2 043 138 7,22% 2 815 772 37,79% 1 032 158 18,10% 1 334 302 29,25% 1 962 628 47,07% 2 729 329 13,72% 3 230 502 18,38% 4 315 1 084 33,56% 1 172 202 20,82% 1 490 318 27,15% 2 350 860 57,70% 299 53 21,62% 344 45 15,02% 514 170 49,35% 4 017 402 11,12% 4 389 372 9,26% 6 034 1 645 37,48% 23 149 1 890 8,89% 26 000 2 852 12,32% 34 578 8 578 32,99%

45

5. Megelőzés és probléma kezelés 5.1. A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése Mit lehet annak érdekében tenni, hogy a munkaerő iránti kereslet illetve kínálatot közelítsük egymáshoz, ezáltal csökkentve a hiányszakmákat? Folyamatos felmérésekkel, monitorozással lehet figyelemmel kísérni a fiatalok pályairányultságát, választási preferenciáikat, ami lehetőséget ad szükség szerint beavatkozásra, tervek készítésére. A pályaorientációnak kiemelt szerepet kell kapnia a munkaerő-piaci szolgáltatások palettáján. A pályaválasztás előtt minél szélesebb körű információt kell biztosítani a fiatalok számára a különböző szakmákról, a szakképző intézményekről, az elhelyezkedési esélyekről. Ösztöndíj rendszerek kialakításával lehet a fiatalok szakmaválasztási irányultságát a befolyásolni hiány területek irányába. Jelentős hiányok kialakulása esetén az ország más területeiről ösztönözni az áttelepülést magasan kvalifikált munkaerő számára. Hosszabb

távon

elkerülhetetlen

a

bérek

intenzívebb

konvergenciájának

megvalósítása, az elvándorlás megelőzése érdekében.

5.2. Jó példák 5.2.1. Felmérések A fiatalok munkaerő-piaci belépésének előkészítése érdekében évek óta elkészül a Nyugat-dunántúli

régióban

a

középiskolai

tanulmányaikat

befejező

fiatalok

elhelyezkedési szándék felmérése, továbbá felmérésre kerülnek a 8. osztályos tanulók továbbtanulási szándékai. (Mindkét felmérés eredményei elérhetők a www.nyugatrmk.hu honlapon). A középiskolásokat érintő felméréssel a munkáltatók figyelmének felhívása a cél, a rendelkezésre álló fiatal, szakképzett munkaerőre, illetve az utóbbi jó előrejelzést mutat a 8. osztályosok pályaválasztási irányaira, a gimnáziumi és szakközépiskolai és szakiskolai jelentkezések arányszámaira. 46

5.2.2. Pályaorientáció Tanoda program A hátrányos helyzetű, 12-17 éves tanulók körében az alapképességek javításával, egyéni mentorálással a hiányzások és bukások számának csökkentése révén a szakmai

továbbtanulás

elősegítését

célozta

a

Nyugat-dunántúli

Regionális

Munkaügyi Központ által kidolgozott és finanszírozott program. Az általános iskolai oktatásban résztvevő, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek jelentős része megfelelő egyéni foglalkozás hiányában nem képes az oktatásban megfelelően teljesíteni, és felkészülni a továbbtanulásra, szakképzésre. Ezáltal veszít a fiatal és veszít a munkaerőpiac is. A program keretében álláskereső pedagógusok szakmai mentorként való alkalmazása révén, a kiválasztott rászoruló fiatalokkal való egyéni foglalkozással segítették a megfelelő felkészülést és orientációt. A program az érintettek 90%-ában ért el eredményjavulást, javítva ezáltal a munkaerő-piaci érvényesülésüket. Pályaorientációs Fórum 2010-től, a munkaerő-piaci válság enyhülése és az újra meginduló gazdasági mozgás eredményeként fokozottan előtérbe került a pályaorientációs szolgáltatások fejlesztése, és ennek hálózatszerű megyei működtetésének elindítása. A korábbi évek előkészítő munkájának köszönhetően Vas megyében a pályaorientációban érintett szervezetek önkéntes együttműködése révén szervezett együttműködés, ún. Pályaorientációs Fórum jött létre a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kezdeményezésére. Nem csak a szervezetek tevékenységének összehangolását végezte a fórum, de elkezdődött a közös fejlesztő munka is. A részt vevő szervezetek: Nyugat-Magyarországi Egyetem, Szombathely Város Önkormányzata, Savaria TISZK, Vasi TISZK, TIT Vas Megyei Egyesülete, Vas Megyei Ipar és Kereskedelmi Kamara, Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, Vas Megyei Ipari Szövetkezetek és Vállalkozások Szövetsége, Változó Világért alapítvány és a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. A Pályaorientációs Fórum működésének eredményeként 2011-ben nagyobb szerepet kapott az általános iskolai tanulók üzemlátogatásainak szervezése, a tanulói ösztöndíjak, tanulói szerződésekről való tájékoztatás és a továbbtanulási tájékoztatások – iskolabemutatások szervezése. Ezekkel a tevékenységekkel is 47

bővült a Pályaválasztási és Képzési Kiállítás rendezvénysorozata

is.

A

Pályaorientációs Fórum működtetéséhez a honlapon belső portál létrehozására került sor, amely a különböző érintett szervezetekkel való együttműködést, kölcsönös információnyújtást, illetve a rendezvények összehangolását segíti elő. Pályaválasztási és Képzési Kiállítás Évek óta megrendezésre kerül a Pályaválasztási és Képzési Kiállítás, amelyen, középfokú oktatási intézmények, piaci képző intézmények, valamint munkáltatók vesznek részt. A rendezvényen megjelenő cégek elméleti ismeretekkel és gyakorlati bemutatókkal segítik az érdeklődőket. A kiállításon több ezer diák, illetve pályamódosítás előtt álló álláskereső vesz részt évről évre Nyugat-Dunántúl jelentősebb városaiban. 5.2.3. Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) A magyar felsőoktatás minőségi fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele, hogy a képzés minél inkább megfeleljen a munkaerő-piaci elvárásoknak. Ehhez szükséges a felsőoktatás és munkaerőpiac közötti kapcsolatok, illetve információáramlás javítása. Ennek egyik - nemzetközi viszonylatban már bevált - eszköze az egyetemeken, főiskolákon végzettek pályafutásának nyomon követése, intézményi és központi szinten egyaránt. A központi diplomás pályakövető rendszer (DPR) a magyar felsőoktatás számára szolgáltatást biztosíthat azzal, hogy a végzett hallgatók további életpályájáról központi adatbázisok összekapcsolása révén - a korábbiaknál jóval pontosabb és naprakész információkat szolgáltat. A különböző központi nyilvántartások adatainak integrációjára építve biztosíthat egy folyamatosan működtethető diplomás humán erőforrás

monitoring

rendszert.

Ez

egyaránt

segítheti

a

jelentkezőket

a

tájékozódásban, az intézmények számára fontos visszacsatolás a munkaerő-piaci kibocsátásról, valamint a tárca, illetve ágazati irányítás számára is nélkülözhetetlen információkat biztosít a felsőoktatás fejlesztéséhez, ágazati szintű tervezéshez. Mérhetővé és összehasonlíthatóvá válik a felsőoktatási intézmények munkaerő-piaci kibocsátása, mindez jelentősen hozzájárulhat a felsőoktatás minőségi fejlesztéséhez, az érintett intézmények versenyképességének javításához.

48

5.2.4. Foglalkoztatási Információs Pontok A Foglalkozási Információs Pontok a régió elmaradott térségeiben járulnak hozzá jelenlétükkel

a

munkaerő-piaci

információk

átadásához,

a

térségben

hátrányos

élő

személyre helyzetű

szóló

biztosításához,

munkaerő-piaci

rétegek

elhelyezkedésének elősegítéséhez. A szolgáltatás célja olyan komplex munkaerő-piaci információnyújtás, amely a munkahelykeresés támogatását, a munkaadók számára a megfelelő munkaerő felderítését jelenti, továbbá képzési lehetőségekről, jogi, szociális, gazdasági, rehabilitációs témakörökben nyújtson tájékoztatást. Mivel e régióra jellemző az aprófalvas településszerkezet, ezért ezzel a szolgáltatással a hátrányos helyzetű térségekben még közelebb kerülnek az információk a potenciális munkavállalókhoz. A szolgáltatást nyújtók napi-heti kapcsolatot tartanak fenn a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségekkel annak érdekében, hogy információnyújtásuk naprakész lehessen. A tapasztalatok szerint leginkább az álláskeresésre, állásinformációkra, ellátásokra, foglalkoztatást elősegítő támogatásokra kérdeznek rá az ügyfelek. 5.2.5. Ösztöndíj rendszerek 2009. óta szakiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszer működik Magyarországon annak érdekében, hogy a fiatalokat a munkaerőpiac által keresett és preferált szakterületek irányába terelje, és ösztönözze őket a magasabb színvonalú tanulmányokra. NyugatDunántúlon

a

szakmunkás

hiány kialakulása

miatt

egyes

önkormányzatok

kialakították a saját ösztöndíj rendszerüket annak érdekében, hogy a helyi gazdaság fejlődését segítsék ezáltal. Jó példával járt elöl e téren Győr városa, ahol ezt az ösztönzőt már a kormányzati intézkedést megelőzően bevezették, tekintettel a térség gazdasági fejlődésére. 5.2.6. Szombathely Visszavár program Szombathely önkormányzata hirdette meg a „Szombathely visszavár” programot. A kezdeményezés célja, hogy a Szombathelyen érettségizett diákok felsőfokú tanulmányaik

után

térjenek

vissza

szülővárosukba,

itthon

találják

meg 49

boldogulásukat. A kezdeményezés háttere, hogy Vas megyében műszaki területen felsőoktatási intézmény nem lévén a fiatalok az ország más területein, jelentős részben Budapesten, szereznek diplomát, ezzel együtt viszont gyakran munkát is ott keresnek. A vasi megyeszékhely gazdasági fejlődése (több cég igényével összhangban)

azonban

igényli

a

diplomások,

jelentős

részben

mérnökök

megjelenését a munkaerő-piaci kínálatban. Ezt az igényt igyekszik kreatív módon, jelentős együttműködéssel és szervező munkával az önkormányzat kielégíteni, a hiányterületeket csökkenteni.

6. Javaslatok 

Magyar oldalon a középfokú szakképzésben meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a szakma gyakorlati elsajátítása és a tanulási képességek és készségek, illetve az általános intelligencia elsajátítása között az új duális szakképzési rendszer kialakítása során. Ahhoz túl gyors a világ technológiai fejlődése, hogy kifizetődő legyen tisztán szűk szakmai területekre képezni iskolarendszerben.

Ebben

is

szükség

van

előrelátásra,

vagyis

kellő

egyensúllyal kell a szakképzés oktatási tartalmát megszervezni. 

Bár jelenleg világviszonylatban a gazdasági pangás jelei mutatkoznak, ami Magyarországra erőteljesen, Ausztriára kevésbé hat ki, azonban az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) jelzése alapján közép és hosszú távon mindenképpen fejlődésre számíthatunk. Ez jelentős számú (Cedefop szerint 8 millió) új munkahely létrejöttét jelenti Európai szinten az elkövetkező évtizedben, ami várhatóan mindkét érintett országra és térségeire is hatással lesz. Emiatt különösen fontos, hogy a pangás időszaka alatt se hagyjuk, hogy a

fiatal

korosztály,

a

jövő

meghatározó

munkaereje

elkallódjon.

A

pályaválasztás, pályairányítás, a lemorzsolódók integrálása és számukra új, megfelelő irányok megtalálása a közeli gazdasági jövő meghatározó elemei lehetnek. 

A

gazdasági

és

a

bérkülönbségek,

illetve

ezáltal

a

társadalmi

érvényesülésben lévő különbségek a határ két oldalán nagyon jelentős veszélyt hordoznak. A megélhetési, és érvényesülési célzatú külföldön történő munkavállalás intenzitásának növekedése akadályozhatja magyar oldalon (esetenként már teszi most is) a területen belüli cégek fejlődését, esetenként 50

akár létüket is megkérdőjelezve. A pályaorientáció, az oktatás rugalmassága és

magas

színvonala

munkavállalás

mellett

szempontú

nagyon

színvonala

fontos,

hogy a

(élhetősége),

munkahelyek

korszerűsége,

a

munkáltatók nyújtotta lehetőségek színvonala, valamint a bérezés és egyéb juttatások színvonala kövesse a termelékenység emelkedését, ezáltal közelítsen a Nyugat-európaihoz. Másrészt viszont Ausztria számára is óriási kihívás ez a jelentős bér különbözetből fakadó vonzás. Verseny előnyt és hátrány egyaránt okoz az ebből fakadó kettősség. Jelentős munkaerő utánpótlást biztosít, ráadásul a kiválogatás, „lefölözés” lehetőségét is megteremtve. Másrészt viszont a magasabb bérek a munkáltatók számára lehet riasztó, valamint a helyi társadalom számára okoz frusztrációt a külföldiek vélelmezett kiszorító hatása. Jellemzően

a

valóságosnál

nagyobb

mértékű

a

félelem,

hiszen

nagymértékben olyan területeken történik a külföldiek foglalkoztatása, ahol a helyi munkaerő jelenléte eleve hiányos, ezzel szemben a gazdasági hozadéka jelentős, ami egyúttal terítődik is a társadalom egészére a gazdaság dinamikája révén. Ezzel együtt a probléma társadalmi és politikai súlya nem elhanyagolható. A túlzott beáramlás éppolyan negatív hatású lehet, mint az, ha

„hirtelen”

a

jelen

lévő

„import”

munkaerő

kiválna

az

Osztrák

munkaerőpiacról.

51

FORRÁSJEGYZÉK 1. Török Zoltán – Kelemen Krisztina: Hiányszakmák és szakképzés a határ két oldalán, 2011. Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2. Fókuszban a régió – Munkaerő-piaci változások 2008-ban, Régiófókusz Kht. 3. Dr. habil. Csapó Tamás: Magyar-osztrák munkaerő-piaci együttműködés, különös tekintettel a határ menti térségekre 4. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 5. Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2009-2013 (Szakmai munkaanyag 2.0_Nyugat-dunántúli Régió) http://www.oh.gov.hu/szakkepzes-fejlesztesi 6. Pogátsa Zoltán: Felzárkózik-e Kelet-Európa? www.pogiblog.hu 7. Balla István: Kőművesek márpedig vannak www.fn.hu 8. Valódi munkaerőhiány van-e az ún. hiányszakmákban? Oktatásfejlesztési Observatory Központ, www.observatory.org.hu 9. Készség-előrejelzés: veszélyek és lehetőségek az európai munkaerőpiacon Oktatásfejlesztési Observatory Központ, www.observatory.org.hu

52