ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉS HIÁNYSZAKMÁK TEKINTETÉBEN OSZTRÁK-MAGYAR HATÁRMENTI VISZONYLATBAN 2012
Készült: Szombathely, 2012. április 27.
A02-1 „Gazdasági és munkaadói együttműködések aktivizálása a Pannonia régió térségében a hiányszakmák feltérképezése segítségével” alprojekt keretében a Vas Megyei Ipari Szövetkezetek és Vállalkozások Szövetsége megbízásából
Készítette: Németné Kiss Márta egyéni vállalkozó
2
TARTALOM
oldalszám
1.
Téma felvezetés
4.
2.
Gazdasági, munkaerő-piaci kitekintés
5.
2.1.
Nyugat-Dunántúl területi és demográfiai jellemzői
5.
2.2.
Kelet-Ausztria területi és demográfiai jellemzői
6.
2.3.
Gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok alakulása a Nyugat-Dunántúlon
6.
2.4.
A gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok jellemzői Kelet-Ausztriában
14.
3.
Hiányszakmák
17.
3.1.
A hiányszakmák és álláshelyek Ausztriában
17.
3.2.
Történeti visszatekintés Nyugat-dunántúli szemszögből
18.
3.3.
Hiányszakmák alakulása a Nyugat-Dunántúlon napjainkban
20.
3.4.
Tartósan betöltetlen álláshelyek (tartósan hiányzó foglalkoztatottak) a munkáltatók körében végzett felmérés alapján 2009-2011. években
24.
3.4.1. Az információk forrása
24.
3.4.2. Az adatgyűjtés fontosabb jellemzői
24.
4.
Háttér információk a témához
39.
4.1.
A hiányszakmák kialakulásának okai
39.
4.2.
Magyarok Ausztriában történő munkavállalása
42.
5.
Megelőzés és probléma kezelés
46.
5.1.
A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése
46.
5.2.
Jó példák
46.
5.2.1. Felmérések
46.
5.2.2. Pályaorientáció
47.
5.2.3. Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR)
48.
5.2.4. Foglalkoztatási Információs Pontok
49.
5.2.5. Ösztöndíj rendszerek
49.
5.2.6. Szombathely Visszavár program
49.
6.
50.
Javaslatok
3
1. Téma felvezetés Ausztria és Magyarország határos térségeiben az eltérő történelmi fejlődés, és az ebből fakadó gazdasági, társadalmi eltérések ellenére a munkaerőpiac területén sok hasonlóság is megjelent az előző évtized közepére. Bár az érintett térség még Európai
léptékben
sem
tekinthető
túl
nagynak,
a
határ
menti
területek
összehasonlítása mégis nagyon nehéz, ugyanis az egyes országokban érintett területek (megyék, illetve tartományok és járások) között is jelentős gazdasági és munkaerő-piaci eltérések mutatkoznak. Mindezek ellenére az elmúlt évtized végére a munkaerőpiacon jellemzően hasonló területeken alakultak ki munkaerő kínálati problémák. A gazdaságszerkezeti hasonlóságok megegyező keresleti viszonyokat, ezáltal hasonló hiányszakma struktúrát hoztak létre. Az évtized végén kibontakozott pénzügyi és gazdasági válság rövid idő alatt óriási munkaerő-piaci válságot is hozott magával, amely a térséget átlagon felüli mértékben érintette
2009-ben.
visszarendeződési
Szerencsés folyamatok
módon
indultak
az ezt el
a
követő
térség
két
évben
gazdaságában,
pozitív ami
a
munkaerőpiacra is jótékony hatással volt. A gazdasági válság mellett további jelentős momentum volt e térség munkaerőpiacát érintően, a szabad munkaerő áramlás teljessé válása 2011. májusától. Bár jelentős könnyítéseket hajtott végre már az elmúlt években is Ausztria a munkavállalás engedélyezése terén, a „teljes nyitást” mégis jelentős várakozás, aggódás és médiavisszhang vezette be és kísérte. Elemzésünk e három év időszakának hiányszakma struktúráját mutatja be, kitekintve az előzményekre és a munkaerő-piaci folyamatokra. Kiemel továbbá néhány kapcsolódó problémát és kezdeményezést, amelyek a munkaerő-piaci folyamatokat befolyásolhatják.
4
2. Gazdasági, munkaerő-piaci kitekintés 2.1. Nyugat-Dunántúl területi és demográfiai jellemzői A tanulmány Magyarország vonatkozásában Nyugat-Dunántúlra terjed ki, amely Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét foglalja magába. A régió sajátossága, hogy a régiók közül egyedüliként négy országgal határos: északról Szlovákia, nyugatról Ausztria, dél-nyugatról pedig Szlovénia és Horvátország a szomszéd. A három megyét magába foglaló Nyugat-Dunántúl területe 11 328 km2, amely az ország területének harmadik legkisebb földrajzi egysége, Magyarország 12,2%-át teszi ki. A régió 25 kistérségének 655 települése közül 33 város, ebből 5 megyei jogú. Településhálózatát a Kisalföld kivételével a törpe- és aprófalvak magas száma jellemzi. A régió népessége 2011-ben 994 698 fő volt, 3 489 fővel (0,35%-kal) kevesebb, mint 2009-ben. A csökkenés mértéke a fiatalabb korosztályban megközelítette a 3%-ot, a 15-64 évesek körében 0,5% volt, ugyanakkor az idősek körében 2,3%-os növekedés következett be. A régió népessége annak ellenére csökkent, hogy a megfigyelt időszak alatt Győr-Moson-Sopron megyének pozitív volt a vándorlási egyenlege. Vas és Zala megyéből továbbra is többen vándoroltak el, mint oda. A lakosság korösszetételének alakulása
1000000
167 047
165 985
163 358
800000 600000
fő
695 061
692 386
691 588
400000 200000
139 768
136 061
138 019
0 2009.
0-14 éves
2010.
15-64 éves
2011.
65 év feletti
Forrás: KSH
5
2.2. Kelet-Ausztria területi és demográfiai jellemzői A tanulmány által érintett kelet-ausztriai térség területe 9,8 ezer km2, amely Ausztria teljes területének 12%-át teszi ki. Ezen belül Burgenland teljes egészében, Stájerország 12%-a, míg Alsó-Ausztria 20%-a van érintve a vizsgálat által. A lakosság számának alakulása 2010.
2009. Megnevezés
Burgenland Alsó-Ausztria érintett területei Stájerország érintett területei Összesen
fő 280 303 544 169 157 575 982 047
fő
Index,%
65 éves 0-14 15-64 és éves éves idősebb megoszlás, %
281 174 13,1 546 126 15 157 088 14,7 984 388 14,5
66,8 66,5 67,5 66,7
19,8 18,5 17,8 18,7
2009/ 2010/2 2008 009 100,7 100,3 100,7 100,4 99,8 99,7 100,5 100,2
Forrás: AMS
A terület népessége közelíti az 1 milliót, amelynek közel 30%-a Burgenlandban, mintegy 56%-a Alsó-Ausztriában és 16%-a Stájerországban él. Míg NyugatDunántúlon évről évre csökkent a lakosság száma, addig Kelet-Ausztria egész területén kedvezőbb folyamatok érvényesültek: két év alatt összességében 0,8%-kal 7600 fővel emelkedett a területen élők száma. Ezen belül Stájerországban némi fogyás, míg a többi térségben bővülés valósult meg. A népesség kétharmad részét a 15-64 évesek teszik ki, ez az arány a NyugatDunántúlon valamelyest magasabb. A fiatal korosztály nem éri el a 15%-ot, az idősebb népesség hányada azonban mintegy 4%-ponttal meghaladja a fiatalokét.
2.3. Gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok alakulása a NyugatDunántúlon A rendszerváltást kövezően a tőkeerős külföldi befektetőknek köszönhetően erőteljes beruházási tevékenység indult meg a régióban, amely gyökeresen átalakította a gazdaság szerkezetét. A legtöbb tőkét az iparba, ezen belül a gépiparba fektették. A beruházások eloszlása azonban nem történt egyenletesen, elsősorban az erősebb ipari háttérrel rendelkező északi és középső területeket részesítették előnyben a
6
befektetők. (A rendszerváltás előtt a régióban - Győr kivételével - kevésbé volt jellemző az ipari termelés magas részaránya a gazdaságon belül.) A megyék közti némi eltéréssel az ipar azóta is megőrizte a domináns szerepét Nyugat-Dunántúlon: a bruttó hozzáadott érték jelentős részét – az országos átlagot messze meghaladva – az ipar adja, amelynek részesedése 2009-ben megközelítette a 40%-ot. A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint [folyó áron], 2009 A bruttó hozzáadott érték Gazdasági ág
millió Ft
megoszlás, %
millió Ft
Győr-Moson-Sopron Mezőgazd., erdőgazd. Ipar
megoszlás, % Vas
megoszlás, % Zala
millió Ft
millió Ft
megoszlás, %
Nyugat-Dunántúl
37 741
3,6%
26 957
5,9%
25 383
4,9%
90 081
4,5%
440 392
42,5%
166 495
36,2%
177 756
34,6%
784 643
39,1%
Ebből: feldolgozóipar
406 932
39,3%
154 928
33,7%
157 964
30,7%
719 824
35,8%
Építőipar
49 077
4,7%
24 647
5,4%
25 234
4,9%
98 958
4,9%
Szolgál-tatások
507 854
49,1%
241 774
52,6%
286 007
55,6%
1 035 635
51,5%
1 035 064
100%
459 873
100%
514 380
100%
2 009 317
100%
Összesen
Forrás: KSH
A régió gazdaságában meghatározó szerepet betöltő feldolgozóipart, ezen belül különösen a gépipart erős exportorientáltság jellemzi, ami elsősorban a jelentős külföldi tőkeállománynak köszönhető. A régió gépiparának kiugróan magas exportaránya következtében az értékesítés volumenének alakulásában a külső piaci változások a meghatározók, a belföldi folyamatok az ágazat globális helyzetére kevésbé vannak hatással.
7
Értékesítés ágazat szerint 2009. Ágazat
Összesen, millió Ft
Feldolgozóipar
2010.
Belföld Export %
Összesen, millió Ft
2011.
Belföld Export %
Összesen, millió Ft
Belföld Export %
2 198 777
15,8
84,2
2 540 173
13,8
86,2
2 991 723
12,4
87,6
166 673
72,7
27,3
166 299
71,0
29,0
170 672
68,2
31,8
50 997
7,4
92,6
47 609
6,3
93,7
61 440
5,2
94,8
68 458
32,2
67,8
67 194
27,4
72,6
70 264
26,5
73,5
218 370
43,9
56,1
233 019
42,2
57,8
240 762
43,5
56,5
67 417
31,0
69,0
74 821
29,1
70,9
83 023
26,9
73,1
4,7
95,3
1 877 168
4,3
95,7
2 287 706
4,1
95,9
Ebből: élelmiszer gyártása textília, bőrterm., lábbeli gyártása fa, papírterm. gyárt., nyomdai tev. vegyipar fémalapanyag, fémfeld. term. gyártása
gépipar 1 551 354
*49 főnél nagyobb székhely szerinti vállalkozások adatai (Forrás: KSH)
A
gazdaságban
meghatározó
szerepet
betöltő
feldolgozóipar
a
külpiaci
nyitottságából adódóan rendkívül érzékenyen reagált a világgazdaságban zajló negatív folyamatokra. Különösen érvényes ez a gépiparra, ahol az értékesítés több, mint 90%-a a külföldi vevők irányába történik. A
gazdasági
recesszió
jelei
már
2008
utolsó
hónapjaiban
egyértelműen
megmutatkoztak a régió iparában, amelyek a megrendelések elmaradása miatti számottevő
termelés
csökkenésben
nyilvánultak
meg.
(A
megrendelések
volumenének a csökkenését legelőször a gépipari cégek érzékelték. A gazdaság szerkezetében a gépipar magas részesedési aránya a korábbi előnyből hátránnyá fordult.) A dekonjunktúra 2009. évben teljesedett ki: ebben az évben az ipari termelés nagysága egyik hónapban sem érte el az egy évvel korábbit, éves szinten pedig 25%-os csökkenés történt.
8
Az ipari termelési érték és az index alakulása 450 000 000
140,0
400 000 000
120,0
350 000 000
100,0
300 000 000 250 000 000
80,0
200 000 000
60,0
150 000 000
40,0
100 000 000
20,0
50 000 000
termelési érték
nov
szept
júl
máj
márc
2011.jan
nov
szept
júl
máj
márc
2010.jan
nov
szept
júl
máj
márc
0,0
2009. jan
0
index
Forrás: KSH
2010-ben a gazdaság egyes területein már mutatkoztak a recesszióból történő kilábalás jelei, elsősorban az export élénkülésének köszönhetően. Az ipari termelés az év során hullámzóan alakult, de értéke minden hónapban meghaladta a 2009. évi azonos időszakit, amely az előző évi alacsony bázisnak is köszönhető. 2011-ben tovább bővült az ipari termelés, üteme azonban némileg elmaradt a 2010. évitől, ennek ellenére a válság előtti volument már sikerült elérni. Az ipar domináns szerepe nem csak a bruttó hozzáadott érték tekintetében mutatkozik meg a Nyugat-Dunántúlon, hanem a foglalkoztatásban is. A feldolgozóiparnak illetve a gépiparnak a foglalkoztatásban betöltött súlyát az alábbi tábla illetve ábra mutatja be.
9
Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként 2009.év fő arány
Megnvezés Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Ipar összesen Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendégl. Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Adminisztratív és szolgáltatást tám. Közigazgatás, védelem; köt. társ. Oktatás Humán-egészségügyi, szoc. ellátás Művészet, szórakozt., szabad idő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen
2010.év fő arány
2011.év fő arány
9335 4,1% 8889 3,8% 8533 3,7% 86908 37,9% 86604 37,1% 89540 38,4% 9672 4,2% 9414 4,0% 9630 4,1% 20462 8,9% 21227 9,1% 20253 8,7% 11306 4,9% 11976 5,1% 12793 5,5% 7627 3,3% 8133 3,5% 8284 3,5% 1458 0,6% 1459 0,6% 1845 0,8% 1739 0,8% 1725 0,7% 1806 0,8% 3157 1,4% 3183 1,4% 2785 1,2% 3934 1,7% 3594 1,5% 4101 1,8% 7781 3,4% 10047 4,3% 7804 3,3% 16681 7,3% 16112 6,9% 15944 6,8% 22052 9,6% 22804 9,8% 22600 9,7% 21234 9,3% 22195 9,5% 21666 9,3% 3567 1,6% 3320 1,4% 3317 1,4% 2632 1,1% 2651 1,1% 2465 1,1% 229544 100,0% 233332 100,0% 233365 100,0%
Forrás: KSH
A Nyugat-Dunántúlon az alkalmazásban állók közel 40%-a dolgozik az iparban, országosan ez az arány 20-25% körül alakult az elmúlt években. A feldolgozóiparon belül legnagyobb foglalkoztató a gépipar (35-40%), amely magas exportorientáltsága miatt érzékenyen reagál a világgazdaságban zajló folyamtokra. Országosan ez az arány 30-33% között alakult a vizsgált időszakban. A feldolgozóiparban alkalmazásban állók megoszlása Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, 90000 berendez
80000
Gépipar
70000
fő
60000
30 229
31 293
34 931
50000
Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gy Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék
40000
Vegyi anyag, termék gyártása
30000 20000
Fafeldolgozás, papírtermék gyártása
10000
Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyárt
0 2009.év
2010.év
2011.év
Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása
Forrás: KSH
10
A nyugat-dunántúli munkaerő-piacot a válságot megelőző időszakban kedvező folyamatok jellemezték. A foglalkoztatottak száma növekedett, a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb volt az országban. Az év utolsó hónapjaiban megjelenő gazdasági válság a régiót kiemelten érintette a gazdaság struktúrája, illetve annak erős külpiaci orientáltsága következtében. 2008. utolsó negyedévének munkaerő-piaci folyamatai élesen eltértek a korábbi évek,
vagy
2008
első
három
negyedévének
tendenciáitól.
A
mindenkor
megfigyelhető szezonális ingadozásokon kívül az ősszel kibontakozó gazdasági válság az ország egyik legjobban export orientált térségét érzékenyen érintette: 2008 decemberében közel 10 ezer fővel kevesebben dolgoztak a nyugat-dunántúli székhelyű szervezetek alkalmazásában. Három hónap alatt a legnagyobb létszámvesztést az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar könyvelhette el, ahol 4500 fővel dolgoztak kevesebben, mint szeptemberben. Az alágazatai közül abszolút számban mérve a legnagyobb mértékben a gépiparban csökkent a foglalkoztatottak száma. 2009-ben a foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Havonta átlagosan 44 680 munkanélküli szerepelt a kirendeltségek regisztrációs rendszerében, amely 52,9%-kal haladta meg a 2008. évit. A munkaerő-piaci mutatók 2009. évi kedvezőtlen alakulása után 2010-ben pozitív irányú elmozdulás volt tapasztalható. A regisztrált álláskeresők havi átlagos létszáma 42 764 fő volt, közel 2000 fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami 4,3%-os csökkenést jelentett.
11
A regisztrált álláskeresők számának az alakulása 55000
2009. 2010.
50000
2011.
fő
45000 40000 35000
dec
nov
okt
szept
aug
júl
jún
máj
ápr
márc
febr
jan
30000
Forrás. VMKH MK
Közép-Magyarország (6,6%) után a Nyugat-Dunántúlon (9,3%) volt a legalacsonyabb a havi átlagos munkanélküliségi ráta. A kedvező helyzetű régión belül azonban jelentős különbségek vannak az egyes megyék között. A nyilvántartott álláskeresők aránya megyénként (munkanélküliségi ráta) 6,8 Győr-Moson-Sopron
2010. 2009. 9,6 Vas
2008.
12,9 Zala
0
2
4
6
%
8
10
12
14
Forrás: VMKH MK
A munkanélküliség szintjének 2009. évi jelentős emelkedése ellenére Győr-MosonSopron megye maradt a legkedvezőbb helyzetű területe a régiónak. A régiós átlag körül alakult Vas megye relatív mutatója, míg Zala megye hordozza a legtöbb munkaerő-piaci feszültséget magában.
12
2011-ben folytatódtak a régió munkaerőpiacán az előző évben elkezdődött kedvező tendenciák. A Nyugat-Dunántúlon 2011. évben a regisztrált álláskeresők havi átlagos létszáma 36 631 fő volt, mintegy 6000 fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami 14,3%-os csökkenést jelentett. A régiós szintű csökkenés más-más mértékben jelentkezett az egyes megyékben. Győr-Moson-Sopron megyében 13,3%-os, Vas megyében 22,4%-os, Zala megyében 9,9%-os volt a csökkenés. Döntően az exportra termelő ágazatok gazdasági élénkülése, a közfoglalkoztatási programok elindulása, valamint a szezonális munkák indukálta fokozottabb munkaerő kereslet következtében – az év első felében hónapról hónapra dinamikusan javultak a régió munkaerő-piaci mutatói. Májusban már 35 ezer alá csökkent a regisztráltak száma, összességében január és június között 30%-ot meghaladóan csökkent. Az év második felében a korábbiakhoz képest lelassult a csökkenés folyamata. Július és december között 30 000-35 000 között alakult a régióban a nyilvántartott álláskeresők száma. Közép-Magyarország (6,8%) után a Nyugat-Dunántúlon (8%) volt a legalacsonyabb a havi átlagos munkanélküliségi ráta. A kedvező helyzetű régión belül azonban jelentős különbségek vannak az egyes megyék között. Győr-Moson-Sopron megye az 5,7%-os rátával a legkedvezőbb helyzetű területe a régiónak. A régiós átlag körül alakult Vas megye relatív mutatója (7,7%), míg Zala megye hordozza a legtöbb munkaerő-piaci feszültséget magában, ahol a gazdaságilag aktív népességnek a 11,7%-a álláskereső. A munkaerő iránti kereslet alakulása A gazdasági válság alakulása erősen megmutatkozott a munkaerő-iránti kereslet alakulásában is. 2009-ben mintegy 40 ezer üres állást kínáltak a munkáltatók, 22,2%-kal (11 538-cal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. Azóta évről-évre növekszik a munkaerő iránti kereslet, de volumenében nem érte el a válság előtti szintet, annak ellenére, hogy a munkaerő-piaci folyamatokat alakító különböző foglalkoztatáspolitikai intézkedések (pl. közfoglalkoztatás térhódítása) a munkaerő iránti kereslet növekedésének az irányába hatottak. 2011 első felében a régió munkaerőpiacán élénkebb volt a munkaerő iránti kereslet, mint a második félévben. Január – június között közel 40%-kal több üres állást regisztráltak a kirendeltségek, mint a júniusi időszakot követően. A munkaerő-piaci folyamatok alakulása tekintetében némi bizakodásra adhat okot, hogy az év egészét
13
tekintve 57661 munkaerőigényt jeleztek a munkáltatók a kirendeltségeken, 11,1%-kal többet, mint az előző esztendőben. A bővülést a támogatással kínált állások számának az emelkedése eredményezte. Az elsődleges munkaerőpiac kereslete némileg elmaradt az előző évitől. A bejelentett üres álláshelyek számának az alakulása 60000 50000 40 658
40000 41 413
db 30000
30 277
20000 10000
10 521
10 097
17 003
0 2009.
Támogatott
2010.
2011.
Nem támogatott
Forrás: VMKH MK
A 2011-ben elkezdődött „helyreállítási periódus” jellemzője, hogy az új munkahelyek létrehozásánál a munkáltatók már figyelembe veszik, hogy egy esetleges újabb dekonjunktúra esetén olcsón leépíthető legyen. Ennek köszönhetően a korábbiaknál erőteljesebben van jelen a régió munkaerő-piacán a kölcsönzött munkaerő, amely a munkáltatóhoz már kevésbé kötődő foglalkoztatási csoportot jelent. A kölcsönzött munkaerő dominánsabb megjelenése némileg elfedi a kielégítetlen munkaerő-keresletet.
2.4. A gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok jellemzői KeletAusztriában A térség gazdasági fejlődésének az üteme a gazdasági válságot megelőzően meghaladta az uniós átlagot és a munkaerő-piaci mutatói is kedvezően alakultak. A foglalkoztatottak száma 2008-ban meghaladta a 392,5 ezret, amely a 15-64 éves népességre vetítve 72,1%-os foglalkoztatottsági rátát eredményezett.
14
A határ menti régió foglalkoztatási struktúrájában a szolgáltatási szektor a meghatározó, annak ellenére messze meghaladva a magyar oldalét, hogy NyugatDunántúlon az utóbbi években nőtt a szektor jelentősége. A Kelet-Ausztriában a munkavállalóknak már kevesebb, mint háromtizedét foglalkoztatják a termelő ágazatokban, amely lényegesen alacsonyabb a magyar oldalhoz képest. A foglalkoztatottak számának alakulása 2010.
2009. Megnevezés
Burgenland Alsó-Ausztria érintett területei Stájerország érintett területei Összesen
összesen, összesen, fő fő 110 020 217 057 61 239 388 316
110 968 217 260 61 750 389 978
ebből: szolgáltatások fő arány,% 76 788 71,6 159 419 75,7 38 002 63,9 274 209 72,7
Index,% 2009/ 2010/2 2008 009 99,5 98,8 98,6 98,9
100,9 100,1 100,8 100,4
Forrás: AMS
2008. második felében fokozatosan jelentkező gazdasági lassulás 2009-ben már éreztette negatív hatását Ausztria munkaerő-piacán. A kedvezőtlen hatásokat azonban a munkahelyek megtartására irányuló válságintézkedések eredményeként sikerült tompítani és csak kisebb visszaesést okozott a foglalkoztatottak számában. Az intézkedések hatékonyságát az is jól jelzi, hogy 2010-ben már pozitív irányba változtak a foglalkoztatottságot jelző mutatók. Az osztrák munkaügyi hivatalok nyilvántartása szerint a válsággal még kevésbé érintett 2008. évben 24 250 fő volt a munkanélküliek száma. A válság hatása 2009. évi adatokból már egyértelműen kiolvasható volt. A munkanélküliek számának a növekedési üteme az érintett területeken elérte a 20%-ot, a fejlettebb területeken (Alsó-Ausztria) megközelítette a 25%-ot. Burgenlandban ez az arány 15%-os, Stájerországban 19%-os volt. Az éves átlagos munkanélküliségi ráta is ennek megfelelően emelkedett (1%-pontot meghaladóan) és elérte a 7%-ot. A magyar területeken ennél lényegesen nagyobb mértékben emelkedett a munkanélküliség szintje. 2010-ben már a munka-erőpiaci mutatók javulása volt tapasztalható: Kelet-Ausztria területein összességében már fogyott a munkanélküliek száma (3,2%-kal), s így a munkanélküliségi ráta is javult, bár a válság előtti szintre még nem csökkent le. 15
A munkanélküliek számának alakulása 2010.
2009. Megnevezés
Burgenland Alsó-Ausztria érintett területei Stájerország érintett területei Összesen
fő
fő
Nő
8 297 7 810 42,2 16 328 16 402 42,2 4 672 4 160 39,6 29 297 28 372 41,8
Index,% 50 éves 15-24 tartós és 2009/ 2010/2 éves (1 éve) idősebb 2008 009 arány, % 14,9 15,0 17,1 15,2
26,2 24,6 20,0 24,4
3,4 7,5 2,3 5,6
115,0 94,1 124,4 100,5 119,3 89,0 120,8 96,8
Forrás: AMS
Kelet-Ausztriában a Nyugat-dunántúli térséghez hasonlóan a munkanélküliek között nagyobb arányban fordultak elő a férfiak, a nők aránya 40% körül alakult. Férfiak meghatározóbb hányadához a gazdasági válság is hozzájárult mindkét oldalon, ugyanis a kedvezőtlen hatások erőteljesebben érintették azokat az ágazatokat, ahol férfiak dolgoztak nagyobb arányban. Az álláskeresők 15,2%-a kerül ki a fiatal korosztályból, az átlagosnál nagyobb arány Stájerország területein fordult elő. Nyugat-Dunántúlon valamelyest alacsonyabb a 15-24 éves korosztálynak az álláskeresők közötti hányada. Közel minden negyedik munkanélküli már legalább 50 éves Kelet-Ausztriában, míg a stájer területeken az idősebb korosztály munkanélkülisége a teljes munkanélküliség 20%-át tette ki, addig a többi területen ennél nagyobb a gyakoriságuk. A magyar oldalon az álláskeresőknek 26-27%-a kerül ki ebből a korcsoportból. Jelentős az eltérés az osztrák területek között a tartós munkanélküliek (1 évnél hosszabb ideje munkanélküliek) arányában. Kelet-Ausztriában a munkanélküliek 5,6%-ának már legalább 1 éve nem volt munkahelye, ennél kedvezőtlenebb képet mutat az Alsó-Ausztriára vonatkozó mutató, ugyanakkor Burgenlandban és a stájer területeken kedvezőbb a helyzet. Nyugat-Dunántúlon az álláskeresés időtartamának az elhúzódása sokkal jellemzőbb. 2010-ben az álláskeresők 24,4%-ának már legalább egy éve nem volt munkahelye.
16
3. Hiányszakmák 3.1. A hiányszakmák és álláshelyek Ausztriában A bejelentett álláshelyek számának az alakulását szezonalitás jellemzi az érintett Osztrák területeken: a téli hónapokban csökken az üres álláshelyek száma, tavasztól pedig ismét fokozódik a munkaerő iránti kereslet. A magyar régióhoz hasonlóan - a válság miatt - 2009-ben drasztikusan csökkent a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma. 2008-ban még havonta átlagosan 3286 üres állást kínáltak a munkáltatók, egy évvel később az előző évinek csak 70%-át. A válság legnagyobb vesztese a kelet-ausztriai régióban Alsó-Ausztria, míg a gazdaságilag kevésbé fejlett területeken minimális emelkedés is előfordult. A bejelentett üres állásokszámának alakulása 2009. Megnevezés
Burgenland Alsó-Ausztria érintett területei Stájerország érintett területei Összesen
2010.
2009/ 2010/ 2008 2009
darab 655 1 308 369 2 332
Index,%
676 100,9 103,2 1 397 59,9 106,8 507 81,5 137,4 2 580 71,0 110,6
Forrás: AMS
A munkaerő-iránti kereslet a fém és elektronikai szakmák iránt csökkent drasztikusan, de átmenetileg az építőipar területére is kevesebb munkaerőt kerestek a munkáltatók. A kereskedelemben a vizsgált időszak alatt nem történt jelentős változás. A válság tovagyűrűző hatásaként 2010-ben mérséklődött némileg a terület munkaerő iránti kereslete. A vendéglátást, idegenforgalmat szintén visszavetette a válság. Kevesebb munkaerőre volt szüksége, mint a válságot megelőzően.
17
Ausztriában hiányszakmának számít minden olyan szakma az AMS módszertana alapján, amelyek esetén egy – egy bejelentett betöltetlen állásra 1,5 személynél többet nem regisztráltak álláskeresőként. A vizsgált időszakban Ausztriában 10-12 körül alakult a fent említett módszertannal meghatározott hiányszakmák köre. A hazai helyzethez hasonlóan a fémipari és az elektronikai szakmák hiányoznak leginkább Ausztria munkaerőpiacáról. Az építőipar munkaerő-igényének a kielégítése is gyakran okoz problémát. A vendéglátásban elsősorban a szakácsokat keresnek.
2009. vonatvezető útépítő fűtésszerelő és gázszerelő betegápóló tetőfedő épületasztalos bádogos aranyozó
2010.
2011.
fodrász tetőfedő
gépgyártástechnológiai technikus fűtésszerelő és gázszerelő
útépítő esztergályos hegesztő, lángvágó bádogos fűtésszerelő és gázszerelő
fodrász erősáramú mérnök gépészmérnök esztergályos
gépész erősáramú mérnök ács fémforgácsoló
hegesztő, lángvágó erősáramra spec. elekronikai technikus szakács
Forrás: AMS
3.2. Történeti visszatekintés Nyugat-dunántúli szemszögből A hiányszakmák kialakulása komplex problémakör Nyugat-dunántúlon. A probléma gyökerei részben visszanyúlnak a 90-es évtized elejére, amikor a gazdasági átalakulással közel egy időben elkezdődött privatizációval lendületet vett a külföldi működő tőke beáramlása elsősorban az ipar területére. Az iparon belül a gépipar volt a legkiemelkedőbb fejlesztési terület, ahol a 90-es években gyors fejlődésnek és látványos strukturális átrendeződésnek lehettünk tanúi. Az új tulajdonosok jelentős fejlesztéseket eszközöltek, amely részben a megvásárolt vagyon korszerűsítésében, részben zöldmezős beruházásokban nyilvánult meg.
18
A megvalósult beruházások tömeges munkaerőigénye számottevően eltért a korábbiaktól.
A
külföldi
vállalkozások
működésükhöz
elsősorban
betanított
munkásokat igényeltek, mert az idetelepített technológia ezt igényelte. A munkaerő alapképzettsége közömbös volt, ugyanis a munkakör eredményes ellátásához szükséges ismereteket betanították. A gazdaság különböző területeiről elbocsátott szakképzetlen munkaerő mellett jelentős túlkínálat volt szakmunkásokból is, akik egyéb munka híján vállalták a betanított munka elvégzését is. A külföldi működő tőke munkahelyteremtő képessége – különösen a 90-es évek elején, amikor nagy szükség volt a foglalkoztatási lehetőségek bővülésére – pozitívumként volt értékelhető, ugyanakkor a szakképzett munkaerőnek ilyen formában történő foglalkoztatása elpazarolta a korábban felhalmozott szakismeret egy részét. Mivel a kezdeti, többnyire minimálbéres kereseti lehetőségek a külföldi vállalkozásoknál idővel számottevően javultak, elérte, később meghaladta az átlagot és a munkakörülmények is megfelelőek voltak, a szakmunkások egy része napjainkban is betanított munkát végez, így hiányoznak a szakmunkások „palettájáról”. A több éves pályaelhagyás miatt időközben kiestek a gyakorlatból, a szakmai ismereteik közben elavultak, új szakmai ismeretekkel már nem rendelkeznek, így a jövőben sem várható, hogy szakképzettségüknek megfelelő munkát kívánnak végezni. A rendszerváltást követően - elsősorban az ipari termelés csökkenése miatt bekövetkezett -munkaerő iránti kereslet visszaesése mérsékelte, esetenként teljesen megszüntette bizonyos ipari szakmákban a beiskolázási keretszámokat. (A hagyományos gépgyártás visszaszorulása miatt pl. lakatos, hegesztő képzések nem vagy alig indultak.) Helyette a szolgáltatási szektor kiszolgálása került előtérbe, ugyanis a gazdasági átalakulással együtt járó modernizációs folyamat meghatározó sajátossága volt a szolgáltató szektor bővülése, ami a foglalkoztatásban betöltött szerepének a növekedését eredményezte. A pozíciójának megfelelően a munkaerőszükséglete növekedett, fokozódott a tanulók szolgáltatási szakmákra történő beiskolázása a szükséglet kielégítése érdekében. A piacgazdaságra való áttérés tehát megváltoztatta a gazdálkodó szervezetek struktúráját. A cégek megszűnésével, átalakulásával változtak a foglalkoztatás jellemzői, a munkaerővel szemben támasztott igények.
19
3.3. Hiányszakmák alakulása a Nyugat-Dunántúlon napjainkban A munkáltatók által megjelenő munkaerőigény, annak összetétele erősen függ a gazdasági folyamatok alakulásától. Növekedés esetén fokozódik a szakmunkások iránti kereslet, de csak a piacképes, korszerű ismeretekkel, gyakorlattal rendelkező szakmunkásokra van elsősorban igény. A gyakorlat fontosságának hangsúlyozása mellett ugyanakkor a munkáltatók közül egyre
kevesebben
kívánnak
közreműködni
a
szakmunkástanulók
gyakorlati
oktatásában, pedig a képzés ideje alatt lehetőség nyílna, hogy saját igényükre formálják a munkaerőt. Az álláskeresők jelentős száma mellett gyakran előfordul, hogy a termelő szféra részéről megjelenő munkaerőigény nem, vagy csak nehezen elégíthető ki, tehát a túltelített szakmákkal együtt vannak jelen a hiányszakmák a munkaerőpiacon. A strukturális probléma egyik oka, hogy a korábbi években az oktatási szerkezet megváltoztatásakor az iskolák között több esetben hiányzott a koordináció, így ez is hozzájárult, hogy bizonyos divatszakmák túlkínálata mellett a termelő szféra munkaerőigényeihez nem volt megfelelő számú és képzettségű munkaerő. Ugyanakkor a szakképző iskolák kibocsátásának a szerkezete sem mindig megfelelő, nem képeznek a gazdaság által igényelt szakembereket, illetve ha képeznek, még akkor sem biztos, hogy a gazdaság számára megfelelő minőségű. Az elmúlt években már történtek lépések a gazdaság igényeihez igazodó képzési szerkezet kialakítására, ennek ellenére maradtak még hiányosságok, és az oktatásból kilépők nem mindenben felelnek meg a munkaerő-piaci elvárásoknak. További problémát jelent, hogy a szakképzettséggel rendelkező fiatalok körében mind
gyakrabban
tapasztalható,
hogy
nem
a
végzettségének
megfelelő
munkakörben helyezkednek el. Ez részben a nem megfelelő pályaválasztásra, illetve nagyobb részben a szaktudás leértékelésére vezethető vissza. A körülmények arra ösztönzik a fiatalokat, hogy a magasabb fizetést biztosító más munkakörökben dolgozzanak, vagy betanított munkát végezzenek. Így fordulhat elő olyan hiányszakmák jelenléte a munkaerőpiacon, amelyekben a középiskolák évről évre nem kis számban bocsátanak ki végzős tanulókat.
20
A gazdasági válságot megelőzően a megfelelő számú és minőségű munkaerő hiánya már-már a gazdaság fejlődésének az akadályává kezdett válni, amiben szerepet játszott az is, hogy a régió képzési szerkezete összességében elmarad a munkaerő-piaci elvárásoktól, hiszen a munkáltatók részéről folyamatos volt az igény a jól képzett szakmunkások iránt, ugyanakkor a középiskolát végzett fiatalok között az egyik legkisebb arányt képviselték.
A régió középiskoláiban a 2007/2008-as tanévben végzett fiatalok iskolai végzettség szerinti összetétele 22% 26% gimnázium szakközépiskola technikum szakiskola/szakképző
21% 31%
*Középiskolák által rendelkezésre bocsátott adat
A régió középiskoláinak körében végzett felmérés szerint a 2007/2008-as tanévben végzett fiatalok száma a hiányszakmákat illetően továbbra is elmarad a munkaerőpiaci kereslettől, tovább fokozva ezáltal a hiányt. A következő táblázat bemutatja az építőipari hiányszakmákban végzett fiatalok számát és a munkáltatók által 2007-ben bejelentett munkaerő iránti igényét.
2007/2008-as tanévben szakmát szerzők száma, fő*
2007-ben bejelentett üres álláshelyek száma, db
Ács, állványozó
22
453
Asztalos
197
290
Bádogos, épületbádogos
0
28
Burkoló
38
133
Festő, mázoló, tapétázó
152
277
Kőműves
94
906
Vasbeton és műkőkészítő
11
713
Építőipari hiányszakmák
*Középiskolák által rendelkezésre bocsátott adat
21
A nyugat-dunántúli régióban a válságot megelőzően óriási méreteket öltött a vas-, és gépipari szakmunkások hiánya, amit a frissen végzett fiatalok sem enyhítettek.
2007/2008-as tanévben szakmát szerzők száma, fő*
2007-ben bejelentett üres álláshelyek száma, db
Autószerelő
110
298
Fémforgácsoló
80
896
Géplakatos
67
1873
Hegesztő
13
924
Mechatronikai műszerész
12
114
Szerkezetlakatos
40
1138
Szerszámkészítő
22
1063
Gépipari hiányszakmák
*Középiskolák által rendelkezésre bocsátott adat
2007/2008-as tanévben szakmát szerzők száma, fő*
2007-ben bejelentett üres álláshelyek száma, db
Elektrotechnikai műszerész
23
356
Villanyszerelő
39
314
Elektrotechnikai hiányszakmák
* A középiskolák által rendelkezésre bocsátott adat.
A vendéglátás hiányszakmái évről-évre visszatérő gondként jelentkeztek. 2007/2008-as tanévben szakmát szerzők száma, fő*
2007-ben bejelentett üres álláshelyek száma, db
Pék, cukrász
141
272
Pincér
39
602
Szakács
52
1038
Vendéglátóipari hiányszakmák
A szociális szolgáltatások területén akut problémaként jelentkezett a szociális gondozó, ápoló szakember hiány. Hiányszakma Szociális gondozó, ápoló
2007/2008-as tanévben szakmát szerzők száma, fő*
2007-ben bejelentett üres álláshelyek száma, db
15
215
* A középiskolák által rendelkezésre bocsátott adat.
22
2008. III. negyedévében a Regionális Munkaügyi Központ adatai alapján a régió munkaerőpiacán az alábbi szakmákat tekintették hiányszakmáknak: Egészségügy: ápoló Szociális szolgáltatások: szociális gondozó és ápoló Gépészet: forgácsoló, hegesztő, lakatos, Közlekedés: autószerelő Elektrotechnika-elektronika: elektronikai műszerész, villanyszerelő Építészet: Ács, állványozó, kőműves, épület és építménybádogos, burkoló, tetőfedő, vasbeton-szerelő, Faipar: épületasztalos, Könnyűipar: szabó, Kereskedelem: eladó, Vendéglátás-idegenforgalom: szakács, cukrász, pincér Élelmiszeripar: húsipari termékgyártó, pék A 2008. év utolsó hónapjaiban megjelenő, majd 2009. évben kibontakozó gazdasági válság átírta a régió munkaerő-piaci mutatóit, és némileg módosította a hiányszakmák körét, amint ez a munkáltatók körében végzett felmérésekből is kiderül.
23
3.4. Tartósan
betöltetlen
álláshelyek
(tartósan
hiányzó
foglalkoztatottak) a munkáltatók körében végzett felmérés alapján 2009-2011. években 3.4.1. Az információk forrása A rövid távú munkaerő-piaci prognózist megalapozó adatfelvételre évente kerül sor, amelyet az utóbbi években a GVI-vel közösen végeznek a munkaügyi központok. A felmérés célja a versenyszektor munkaerő-gazdálkodásának a megfigyelése. A közös NFSZ-GVI adatfelvétel a legnagyobb minta elemszámú vizsgálat a hazai munkaerő-piaci előrejelzéssel és a vállalatok üzleti kilátásaival foglalkozó kutatások között. A felmérést a 10 főnél nagyobb cégek körében a munkaügyi kirendeltségek munkatársai, a mikro vállalkozások tekintetében pedig a GVI kérdezőbiztosai végezték. A kérdőíven szerepelő kérdésekre igyekeztünk a vállalkozások menedzsmentjétől választ kapni, hogy minél hitelesebb információval rendelkezzünk a cégek jövőbeli várakozásait illetően. 3.4.2. Az adatgyűjtés fontosabb jellemzői A rövid távú munkaerő-piaci prognózis elkészítését megelőző adatgyűjtés során a Nyugat-dunántúli régióban működő gazdálkodó szervezetek közül a vizsgált időszakban évente 800-900 megkérdezésére került sor. A cégek megoszlása gazdasági ágak szerint Gazdasági ág Megkérdezett gazdálkodó szervezetek összesen Ebből: Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Ingatlanügyletek Oktatás Egyéb szolgáltatás
2009.
2010.
2011.
792 37 260 100 166 42 57 63 2 42
803 38 232 89 182 36 64 71 11 59
901 49 332 90 173 35 62 21 28 32
24
A
felmérésbe
bevont
cégek
közül
legtöbb
az
iparba,
a
kereskedelem,
gépjárműjavításba, valamint az építőiparba tartozott. A felmérésben résztvevő cégek közel felét a 10 főnél kisebbek tették ki, ugyanakkor az érintett létszámnak alig több mint 2%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatottak közel 70%-át az a 60-70 cég alkalmazta, amely 250 főnél nagyobb létszámú volt. A cégek megoszlása létszámnagyság-kategóriák szerint Létszámnagyság-kategória 9 fő és ennél kevesebb 10-49 fő 50-249 fő 250-999 fő 1000 fő és felette Összesen
2009.
2010.
2011.
399 168 166 50 9 792
429 162 149 49 14 803
453 175 198 60 15 901
A vizsgált időszak alatt a foglalkoztatóknak évről évre nagyobb száma (37 db, 54 db, 65 db) és nagyobb aránya (4,7%, 6,7%, 7,2%) nyilatkozott úgy, hogy van náluk tartósan betöltetlen álláshely. A növekvő tendencia ellenére a tartósan betöltetlen álláshellyel rendelkező cégek aránya 10% alatt maradt. A tartósan üres álláshellyel rendelkező munkáltatók között többségben (70-80%) vannak
azok,
amelyek
fizikai,
ezen
belül
jellemzően
szakképzett
fizikai
foglalkoztatottakat igénylő álláshelyeket nem tudtak betölteni hosszabb ideje. A szellemi munkakört huzamosabb ideje betölteni nem tudó cégeknél a felsőfokú végzettséget igénylő tartósan betöltetlen álláshelyek voltak a gyakoribbak.
25
A tartósan betöltetlen álláshelyekkel rendelkező cégek száma az álláshelyek képzettségi szintje szerint
Létszámnagyságkategória
Szellemi alapSzellemi Szakképvagy Szellemi felsőfokú zett fizikai középfokú foglalkozvégzettségű Összefoglalkozvégzettségű tatottat foglalkozsen tatottat foglalkozigénylő tatottat igénylő tatottat igénylő igénylő tartósan betöltetlen álláshelyekkel rendelkező cégek száma
SzakFizikai képzetlen foglalkozfizikai tatottat foglalkozigénylő tatottat igénylő
2009.év 9 fő és ennél kevesebb
12
1
11
10-49 fő
3
1
2
50-249 fő
4
4
6
5
9
250-999 fő
6
6
1
1
7
1000 fő és felette
1
1
2
2
2
Összesen
26
24
13
4
10
37
2
4
2
2
16 3
2
2010.év 9 fő és ennél kevesebb
14
14
5
3
2
18
10-49 fő
8
1
8
3
2
1
9
50-249 fő
9
2
7
2
1
1
10
250-999 fő
8
8
5
5
11
1000 fő és felette
3
3
4
4
6
Összesen
42
40
19
6
13
54
0
0
0
0
3
2011.év 9 fő és ennél kevesebb
0
0
0
10-49 fő
8
2
7
1
1
0
9
50-249 fő
23
6
19
12
6
8
29
250-999 fő
15
6
12
9
3
8
20
1000 fő és felette
5
2
5
6
2
6
7
Összesen
51
16
43
28
12
22
65
A tartósan betöltetlen állások száma a vizsgált időszak alatt évről évre dinamikusan bővült. 2011-ben számuk meghaladta az ezret. A növekedés üteme a fizikai foglalkoztatottat igénylő munkahelyek esetében volt a dinamikusabb: 2011-ben tízszer több munkakört nem tudtak már huzamosabb ideje betölteni a gazdálkodó szervezetek, mint 2 évvel korábban. A szellemi foglalkoztatottat igénylő tartósan betöltetlen állások száma is emelkedett, a mértéke azonban elmaradt a fizikaiakétól és a bővülés ellenére a számuk nem érte el a 200-at. A tartósan betöltetlen munkahelyek a 250 főnél nagyobb cégeknél fordulnak elő nagyobb számban, ezen belül is a legalább 1000 főt foglalkoztatók körében a leggyakoribb.
26
Tartósan betöltetlen álláshelyek (tartósan hiányzó foglalkoztatottak) száma az álláshelyek képzettségi szintje szerint
Létszámnagyságkategória
Szellemi alapSzakSzakvagy Szellemi Fizikai képzetlen képzett Szellemi középfokú felsőfokú foglalkozfizikai fizikai foglalkozvégzettségű végzettségű tatottat foglalkozt foglalkozta tatottat foglalkoz- foglalkoztatott igénylő atottat tottat igénylő tatottat at igénylő igénylő igénylő igénylő
Összesen
tartósan betöltetlen álláshelyek száma, db 2009.év 9 fő és ennél kevesebb
15
2
13
10-49 fő
13
1
12
50-249 fő
13
13
250-999 fő
21
21
1000 fő és felette
19
19
Összesen
81
78
44
18
3
6
3
3
21 13
11
4
7
24
2
2
23
25
25
44
7
37
125
5
3
2
23
2010. év 9 fő és ennél kevesebb
18
10-49 fő
61
3
58
8
2
6
69
50-249 fő
62
6
56
3
1
2
65
250-999 fő
69
69
15
15
84
61
21
21
82
262
52
6
46
323
1000 fő és felette
61
Összesen
271
9
9 fő és ennél kevesebb
0
0
0
0
0
0
0
10-49 fő
24
5
19
1
1
0
25
50-249 fő
91
24
67
30
9
21
121
250-999 fő
187
89
98
30
10
20
217
1000 fő és felette
576
530
46
136
53
83
712
Összesen
878
648
230
197
73
124
1075
2011. év
A tartósan betöltetlen állások dinamikus növekedésének következtében az egy munkáltatóra jutó huzamosabb ideje betöltetlen állások száma a 2009. évi 3,4-ről 2011-ben 16,5 emelkedett.
27
Tartósan betöltetlen álláshelyek száma a főbb gazdasági ágakban az álláshelyek képzettségi szintje szerint
Gazdasági ág
Szellemi Szellemi Szakképalap- vagy Szakkép- Szellemi felsőfokú Fizikai zetlen közép-fokú zett fizikai foglalvégzettfoglalkoz- fizikai végzettÖsszefoglalkozkozségű tatottat foglalkozségű sen tatottat tatottat foglalkozigénylő tatottat foglalkozigénylő igénylő tatottat igénylő tatottat igénylő igénylő tartósan betöltetlen álláshelyek száma 2009.év 3 78 44 7
Összesen
81
Ebből: feldolgozóipar
57
57
Ebből: fémfeldolg. termék gyárt.
16
16
Közúti jármű gyárt.
20
20
5
32
4
37
125
28
89 16
5
25
2010.év Összesen
271
9
262
52
6
46
323
Ebből:feldolgozóipar
147
6
141
36
1
35
183
37
3
3
40
37
15
15
52
Ebből: fémfeldolg. termék gyárt.
37
Közúti jármű gyárt.
37 2011.év
Összesen
878
648
230
197
63
124
1075
Ebből:feldolgozóipar Ebből:számítógép, elektronikai, optikai term.gyárt. Járműgyártás Textília, ruházat, bőr és bőrterm. gyárt.
798
644
154
90
27
63
888
510
500
10
15
15
525
69
30
39
48
15
33
117
83
49
34
7
6
1
90
A hosszabb ideje üres állások túlnyomó többségére fizikai munkásokat (elsősorban szakképzetteket) vártak. Ezeket a munkahelyeket döntően a feldolgozóiparban tevékenykedő gazdálkodó szervezetek kínálták a fémfeldolgozás, járműgyártás, számítógép, elektronikai, optikai termékgyártás, textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártás területére. Szellemi munkakörben lényegesen kevesebb a tartósan üres állás, ezekre a munkahelyekre elsősorban diplomás munkaerőt vártak, legtöbbet a járműgyártás területén.
28
A munkáltatók az alábbi (legalább három gyakorisággal előforduló) hosszabb ideje üres munkahelyeket nevesítették a vizsgált három évben a megkérdezésük során: Foglalkozás megnevezése
Tartósan betöltetlen álláshelyek (hiányzó foglalkoztatottak) száma,fő 2009.év
2010.év
2011.év
Bolti eladó
19
4
Bolti pénztáros
5
Bútorasztalos
1
3
Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó
3
Egyéb élelmiszergyártók, -feldolgozók és tartósítók
3
Egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők
3
Egyéb mezőgazd. erőgépvezetők, -kezelők
3
Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozású
4
Egyéb termék-összeszerelő
20
Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője
3
30
Egyéb, máshova nem sorolható mérnök
13
5
Egyszerű ipari foglalkozású
4
Épületasztalos
5
Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő
3
Fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó
8 1
3
Fémfeldolgozó gép kezelője
3
Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője
2
Forgácsoló
32
53
20
Gépészmérnök
20
16
20
10
Gumitermék gyártó, vulkanizáló
5
Hegesztő, lángvágó
51
10
5
24
20
Kárpitos
12
10
15
Lakatos
1
27
14
Húsfeldolgozó Intézményi takarító és kisegítő
4
Minőségbiztosítási mérnök
8
Műanyagtermék-gyártó gép kezelője
8
Pénzügyi ügyintéző
3
Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó
5
Szabó, varró
19 60
Szakács
1
Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő
3
2
7 3
Szerszámkészítő
9
5
Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr
2
34
Villamosmérnök
2
3
Villanyszerelő
7
1
A gépiparnak a régió gazdaságában előforduló súlyát jelzi az a tény is, hogy a fizikai munkakörök közül a gépipari szakmákban fordul elő legnagyobb számban tartósan
29
betöltetlen álláshely. Forgácsoló szakembereknek mind a három évben nagyobb számban kínáltak állást, amely huzamosabb ideig betöltetlen maradt. Hegesztő, lakatos valamint szerszámkészítő munkakörökbe is jelentős számban vártak szakembereket.
A
gépipar
területére
szellemi
munkakörbe
gépészmérnök
végzettséggel rendelkezők számára kínáltak állásokat, amelyek több hónapon keresztül betöltetlenek maradtak. A tartósan betöltetlen fizikai munkakörök között jelentős a szakképzettséghez kevésbé kötött, betanított jellegű összeszerelő illetve különböző gépkezelő állások. A vizsgált időszakban a munkáltatók hosszabb ideig nem tudták betölteni a kárpitos illetve a húsfeldolgozó állásokat sem. A kereskedelemben a bolti eladók, valamint bolti pénztárosok számára kínáltak több hónapon keresztül munkalehetőséget. Előfordult, hogy a munkáltatók bútorasztalos illetve épületasztalos valamint kárpitos állásokat nem tudtak betölteni, de huzamosabb ideig kínáltak munkalehetőséget tehergépkocsi-vezetők részére is. A ruházati termékek gyártására szabó, varrónőket illetve ruházati gépkezelőket kerestek Az utóbbi években fokozódott a munkáltatók részéről a kereslet a minőségbiztosítási mérnökök illetve a villamosmérnökök iránt. Összességében
megállapítható,
hogy
a
gazdasági
válság
érdemben
nem
befolyásolta a munkáltatók részéről nehezebben betölthető állásokat. Számuk némileg visszaesett a válság kiteljesedésének időszakában, de struktúrájuk érdemben nem változott. A dekonjunktúrát megelőzően az építőipari foglalkozások iránt is nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat. Mára ez a Nyugat-Dunántúlon kevésbé jellemző, mivel az építőipari termelés az utóbbi években folyamatosan csökken. A probléma egyik megoldása lehetne a hiányzó munkaerő „importja”. A külföldiek munkavállalása azonban a várakozások alatt maradt – döntően a kínált bérek miatt.
30
A külföldi munkavállalók foglalkoztatásának alakulása
Létszámnagyságkategória
Kül- StatiszStatiszVálaföldi tikai tikai szoló állam- álloállomán cépolgár- mányi yi létgek ságú létszám számun- szám összema ka- összesen vállaló sen
db
fő
fő
2008. december 31.
Külföldi állampolgárságú munkavállaló
StatiszVála- tikai szo- álloló cé- mányi gek létszá- szám ma összesen
Külföldi állampolgárságú munkavállaló
fő
fő db fő fő 2009. 2009.december 31. szeptember 1.
StatiszKülföldi tikai álloállammányi polgárlétságú szám mun-kaösszevállaló sen
fő
Vála- Statisz- Kül-földi szoló tikai állo- államcémányi polgárgek lét-szám ságú szá- össze- mun-kama sen vállaló
fő 2010. szeptember 1.
(db)
(fő)
(fő)
2010. dec.31
9 fő és ennél kevesebb
399
1472
3
1503
4
429
1583
3
1648
4
453
1833
1
10-49 fő
168
4255
29
4231
24
162
3918
19
4048
18
175
4387
15
50-249 fő
166
20284
80
18897
66
149
16384
63
17061
75
198
21207
85
250-999 fő
50
25667
33
24914
26
49
22724
87
23712
84
60
26055
46
1000 fő és felette
9
22926
141
20027
130
14
23435
96
26098
115
15
27763
187
Összesen
792
74604
286
69752
250
803
68044
268
72567
296
901
81245
334
A megkérdezett munkáltatói körben a vizsgált időszakban némi emelkedés figyelhető meg, de összességében 250-350 fő között alakult a külföldi állampolgárságú munkavállalók száma. Egy cégre legfeljebb 0,37 külföldi foglalkoztatása jutott, amely a statisztikai állományi létszámnak a 0,4%-át tette ki. Külföldi foglalkoztatása az 50 főnél nagyobb cégeknél fordul elő nagyobb számban, ezen belül is a legtöbb külföldi állampolgárságú munkavállaló az 1000 főt meghaladó gazdálkodó szervezeteknél került alkalmazásra. Külföldiek foglalkoztatására jellemzően a feldolgozóiparban került sor, ezen belül legnagyobb számban: bútorgyártás, máshova nem sorolt feldolgozóipari termék gyártása híradástechnikai termék, készülék gyártása, közúti járműgyártás gumi-, műanyag termék gyártása fémfeldolgozási termék gyártása területén.
31
Foglalkozás megnevezése
Külföldi állampolgárságú foglalkoztatottak száma, fő 2009.év
2010.év
Ács-állványozó
1
1
Általános állattartó és -tenyésztő
1
2011.év 4
Általános orvos
1
Anyaggazdálkodó, anyagbeszerző
2
1
Autóbusz-vezető
2
2
Bányamérnök
2
1
Biztosítási ügyintéző
1
Bőrdíszműves, bőröndkészítő
1
1
1
Bútorasztalos
1
1
1
Cukrász
1
Egyéb építési szakipari foglalkozások
1
Egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások
1
Egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők
1
2
15
Egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők
1
1
Egyéb gazdasági foglalkozások
1
Egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói
6
Egyéb irodai jellegű foglalkozások
1
Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintézők
4
Egyéb kisszervezetek vezetői (igazgató, elnök, menedzser),
1
Egyéb mérnökök
2
3
Egyéb műszaki foglalkozások
4
2
Egyéb nyomdaipari foglalkozások
1
2
Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás),
1
5
4
Egyéb termék-összeszerelő
2
4 5
Egyéb termelői, szolg tev. folyt.részegys. vez
1
Egyéb ügyintéző
4 1
Egyéb villamossági szerelők, műszerészek
1
2
Egyéb, magasan képzett ügyintézők
1
1
Eladó
5
1
Élelmiszer-ipari technikus
1
1
Erdőgazdasági gépkezelő
1
Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó
1 2
1
Fémmegmunkáló gépkezelő
3
Fodrász, borbély
1
Fogtechnikus
1
8
Forgácsoló
3
4
1
Fürdőüzemeltetési foglalkozású
1
Gazdasági szervezet vezetője (igazg., elnök, ügyv.
9
9
9
2
1
32
ig.,menedzser), Gépészmérnök
21
3
2
Gépjármű- és motorszerelő, -javító
2
1
3
Gyártósori összeszerelő
5
7
Gyengeáramú mérnök
2
1 9
Gyümölcs és zöldségfeldolgozó, tartósító
1
Hegesztő, lángvágó
3
3
Hivatásos sportoló, sportmunkatárs
10
10
Húsfeldolgozó (hentes, mészáros),, hal- és baromfifeldolgozó
4
4
Igazgatási ügyintéző
1
Informatikai és telekom.berend.műszerésze, javítója
4 19
Ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésir.
61
60
Ipari tevékenységet folytató részegység vezetője
3
2
28
Kárpitos
3
4
3
Kereskedelmi tervező, szervező
5
Kereskedelmi tevékenységet folytató részegység vezetője
2
Kereskedelmi ügyintéző
1
Kézi anyagmozgató, csomagoló
4
1
Konyhai kisegítő
1
1
Kozmetikus
1
1
Kőfejtő, kőtörő
6
Kőműves
1
1
Lakatos
4
5
Mechanikaigép-összeszerelő
3
1 4 2
2 3
Mezőgazdasági technikus
1
Minőségbiztosítási mérnök
1
Mosónő, vasalónő
1
Műanyag-feldolgozó
3
Olajbányász
2
Pénzügyi ügyintéző
2
Postai kézbesítő
1
Programozó
2
1
Ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett dolgozó
1
1
Szabász (textilkonfekció-ipari),
2
1
Szabó, varrónő, modellkészítő
6
2
Szakács Szállítási, raktározási tevék.folyt.részegys.közvetlen termelésir.
11
12
1 10
Szállítási, szállítmányozási nyilvántartó
2
Szállító- és rakodómunkás Számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások
1
Számviteli, pénzügyi tevékenységet folytató részegység vezetője
1
Szobalány
2
1
5
2
3
33
Tehergépkocsi-vezető
2
12
22
Tejfeldolgozó
1
1
1
Üzletkötő
1
Az amúgy sem nagyszámú külföldi állampolgárságú foglalkoztatott csak részben hivatott a magyar munkaerő gondok enyhítésére, mivel részben vezetőként, irányítóként vannak jelen a gazdaságban, illetve betanítás, betanulás miatt átmenetileg dolgoznak Magyarországon. A munkaerő kereslet és kínálat közötti összhangot saját eszközeinkkel kell megteremteni, vagy legalábbis megakadályozni, hogy az olló tovább nyíljon a gazdaság és a szakképzés között. A munkaerő kereslet és kínálat közti anomáliák korrigálásában fontos szerep jut a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságoknak (RFKB). Ezek a bizottságok -
döntenek
a
regionális
szakképzésfejlesztés
céljairól,
fejlesztési
támogatásokról, -
döntenek a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait,
-
javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák/ intézmények /szakképesítések fejlesztése közötti elosztásra
-
javaslatot tesz az adott régióban az egyes szakképesítéseknek a hiányszakképesítések körébe sorolására, valamint dönt a szakképzés regionális szükségletei
alapján
a
gazdaság
által
az
adott
régióba
igényelt
szakképesítésekről Összefoglalva: Ezek a bizottságok határozzák meg egy-egy régióban a képzési irányokat és arányokat. A bizottságok összetételében a gazdaság szereplői kerültek túlsúlyba (munkaadói szövetségek, gazdasági kamarák, regionális fejlesztési tanács stb.). Az RFKB jelenlegi jogosítványa elegendőnek, döntési szisztémája jónak mondható. A Bizottság minden döntésnél nehéz helyzetben van, nagy a felelőssége a tekintetben, hogy egy adott képzés melyik kategóriába nyerjen besorolást. 34
Ami mindig kérdés, hogy a vállalat mit mond az iskolának, mire képezzen és mennyit? A vállalat nem tudja megmondani, hogy három év múlva mi várható, fejlődés, visszaesés, esetlegesen profilváltás. Rengeteg felmérés készült már, illetve fog ezután is készülni, de ezek várhatóan sohasem fognak teljes és objektív képet mutatni. A munkaerő-piaci képzések esetében is már számtalanszor előfordult, hogy konkrét munkáltatói megrendelésre indult képzés álláskeresők számára, de mire a néhány hónapos tanfolyam befejeződött már nem tudták felvenni a teljes tanfolyami létszámot, mert változott a gazdasági helyzet, illetve a cég megrendelési viszonya. Mindezek ellenére keresletvezérelt módon kell képzéseket szervezni a középfokú és felsőfokú oktatásban egyaránt, legalábbis erre kell törekedni. Az RFKB munkája már abban az esetben is eredményesnek mondható, ha az egyes szakmacsoportok súlya, aránya egymáshoz képest pozitív irányban változik, ha eltűnnek a nyilvánvaló túlképzések egyes szakterületeken a keresett szakmák javára, vagyis ha a hiányszakmákban nő a beiskolázás és visszaszorulnak azok területek, ahol túlképzés van. Jó lenne azonban, ha hatást lehetne gyakorolni a közoktatásra és a felsőoktatásra is. Korlátozni kellene a gimnáziumi osztályok számát, és a felsőoktatásnak is meg kellene hallani, hogy változtatásra van szükség. Az RFKB számára talán könnyebbséget jelent, hogy az iskolák szinte teljes létszámban TISZK-ekbe tömörültek, a rendszer átláthatósága, rugalmassága javult. A Nyugat-dunántúli Régióban is létrejöttek az alábbi szakképzés szervezési integrált társulások: -
Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ, Zalaegerszeg
-
Savaria TISZK, Szombathely
-
Vas Megyei Szakképzés- szervezési Társulás, Szombathely
-
Nagykanizsa TISZK, Nagykanizsa
-
Győri TISZK, Győr
-
Győr-Moson-Sopron
Megyei
Szakképzés-szervezési
Társulás,
Mosonmagyaróvár -
SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft., Sopron
-
Országos Egyházi TISZK Nonprofit Kft., Budapest
35
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (Nyugat-dunántúli RFKB) 2008 májusában aktualizálta a régiós hiányszakmák listáját, és a gazdaság által igényelt szakképesítéseket az alábbiakban határozta meg a beiskolázáshoz: 31 582 15 1000 00 00 kőműves 31 582 07 1000 00 00 épület- és építménybádogos 31 521 10 1000 00 00 géplakatos 31 521 24 1000 00 00 szerkezetlakatos 33 582 01 1000 00 00 ács-állványozó 33 811 03 1000 00 00 szakács 33 521 08 0000 00 00 szerszámkészítő 52 523 03 0000 00 00 mechatronikai műszerész 33 541 04 0000 00 00 pék 31 521 11 0000 00 00 hegesztő 31 521 09 1000 00 00 gépi forgácsoló 33 522 04 1000 00 00 villanyszerelő 33 811 02 1000 00 00 pincér 33 522 01 0000 00 00 elektronikai műszerész 51 525 01 1000 00 00 autószerelő 31 582 01 0100 21 01 beton és vasbetonkészítő 33 582 04 1000 00 00 festő, mázoló és tapétázó 33 582 03 1000 00 00 burkoló 31 582 08 1000 00 00 épületasztalos 33 762 01 0010 33 02 szociális gondozó és ápoló. A Nyugat-dunántúli RFKB 2008. novemberi, 34/2008. számú határozatában, a régióban a hiányszakmákat az alábbiak szerint határozta meg: 31 521 24 1000 00 00 szerkezetlakatos 33 582 01 1000 00 00 ács-állványozó 33 811 03 1000 00 00 szakács 33 521 08 0000 00 00 szerszámkészítő 52 523 03 0000 00 00 mechatronikai műszerész 31 521 09 1000 00 00 gépi forgácsoló.
36
A Nyugat-dunántúli RFKB a többi RFKB-val azonosan a szakképesítéseket az alábbi három kategóriába sorolta be: ·
A kategória: Kiemelten támogatott szakképesítés
·
B kategória: Támogatott szakképesítés
·
C kategória: Szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés.
Az Országos Képzési Jegyzékben található szakképesítések közül 2009-2011. években a Nyugat-dunántúli RFKB az alábbiakat minősítette „kiemelt támogatott szakképesítés”-nek:
Szoc. szolg
Egészségügy
Szakmacsoport
Szakma (elágazás)
2009.év
2010.év
2011.év
Ápoló
x
x
x
Ápolási asszisztens
x
Csecsemő- és gyermekápoló
x
x
x
Általános asszisztens
x
x
x
Mentőápoló
x
x
Műtőtechnikus
x
Szociális gondozó és ápoló
x
Gerontológiai gondozó Energiahasznosító berendezés szerelője Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Központifűtés- és csőhálózatszerelő Vízvezeték- és vízkészülékszerelő Fegyverműszerész
Gépészet
Épületlakatos
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
Gépgyártástechnológiai technikus Autógyártó
x
x x
x
x
Esztergályos
x
Köszörűs
x
Marós
x
Háztartási gépgyártó
x
x
Gépi forgácsoló
x
x
Géplakatos
x
x
x
Hegesztő
x
x
x
Öntőtechnikus
x
37
Hűtő- és klímaberendezésszerelő, karbantartó Szerkezetlakatos
Kereskedelem
Közlekedés Fa-ipar
Könnyűipar
Építészet
Vegyipar
Informatika
Elektonika-elektrotechnika
Szerszámkészítő
x
x
x
x
x
x
x
x
Automatikai technikus
x
Automatikai műszerész
x
x
Elektromechanikai műszerész
x
x
Elektronikai műszerész
x
x
Erősáramú elektrotechnikus
x x
Elektronikai technikus
x
x
Mechatronikai műszerész
x
x
x
Villanyszerelő
x
x
x
CAD-CAM informatikus Számítógéprendszerkarbantartó Műszaki informatikus Számítógép-szerelő, karbantartó Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus
x
x
x
x
x
x
x
Műanyag-feldolgozó
x
x
Ács, állványozó
x
x
x
Burkoló
x
x
x
Épület- és építménybádogos
x
x
Festő, mázoló és tapétázó
x
x
Kőműves
x
x
x
Tetőfedő
x
x
x
x
x
Bőrfeldolgozó-ipari technikus
x
Ruhaipari technikus
x
Textilipari technikus Csecsemő és gyermekruha készítő Férfiszabó
x
x
x
x
Női szabó
x
x
x
x
Épületasztalos
x
Kárpitos
x
x
x
Autóelektronikai műszerész
x
x
x
Autószerelő
x
x
x
Járműfényező
x
Karosszérialakatos
x
x
x
Élelmiszer- és vegyiáru-eladó
x
x
x
Műszakicikk eladó
x
x
Ruházati eladó
x
x
38
vendéglátás
Szakács
x
Erdészeti gépszerelő, gépjavító Kertészeti gépszerelő, gépjavító Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Élelmiszer-ipar
Mezőgazdaság
Állattenyésztő Állattenyésztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Erdészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó Kertészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Kertész és növényvédelmi technikus Növénytermesztő és növényvédelmi technikus Húsipari termékgyártó
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Pék
x
x
x
Pék-cukrász
x
x
Tejtermékgyártó
x
x
A vizsgált időszak alatt összesen 77 szakmát sorolt a Bizottság kiemelten támogatandó
kategóriába,
közülük
37-et
mind
a
három
évben
kiemelten
támogatandónak javasolt. A Bizottság évről évre némileg csökkentette a régióban a kiemelten támogatandó szakképesítések
körét.
A
csökkenés
mellett
némi
szerkezeti
változás
is
megfigyelhető: 40 szakmát egy, legfeljebb kettő évben javasolt kiemelt támogatásra. A régió gazdasági struktúrájának megfelelően a legtöbb kiemelten támogatott szakképesítést
a
gépipart
kiszolgáló
gépészet
(évente13-14),
elektronika-
elektrotechnika (évente 5-6) szakmacsoportban határozott meg.
4. Háttér információk a témához 4.1. A hiányszakmák kialakulásának okai A középfokú szakképzés egyik legnagyobb problémája, hogy a szakközépiskola gyakorlatilag menekülő útvonal a szakképzés elöl. A szakközépiskolába járók egy
39
jelentős része szakképesítés nélkül kerül ki a rendszerből, és megy a munkaerőpiacra szakképzettség nélkül vagy a felsőoktatásba, sokszor kétes értékű szakokra. A munkaerő-piac és szakképzés viszonyában fontos kérdés, hogy a vállalkozások milyen igényeket fogalmaznak meg a szakképzéssel szemben. Sokféle felmérés készült, rengeteg tanulmányt lehet olvasni „gazdaság és szakképzés” témakörben. A többségnél azonban hiába az igyekezet, a cégek többsége nem fogalmaz meg a szakképzéssel szemben hosszú távú elvárásokat. Üdvözlendő dolog, hogy a régióban működő multinacionális cégek (amelyek súlya meghatározó a régióban) egy részének van kapcsolata a területen működő oktatási intézményekkel,
hozzávetőlegesen
olyan
mértékben,
ahogyan
azt
érdekei
megkívánják. Egyes un. hiányszakmák kialakulásához az is hozzájárul, hogy a szakmák egy részében kevés a tanulók létszáma. Gyakran azonban nem arról van szó, hogy e szakmában nincsen képző, hogy nem szerveznek beiskolázást az iskolák, a valós helyzet az, hogy érdeklődés, jelentkezés hiányában nincs, vagy alig van jelentkezés. A gazdaság és a szakképzés összhangja talán azért sem teremthető meg, mert a tanuló, a szülő, az iskola és fenntartók érdekei nem esnek egybe
a gazdasági
szervezetek érdekeivel, legalábbis rövid távon nem. A pályát választó fiatal (illetve gyakran a szülő) arra törekszik, hogy un. divatos iskolát, szakmát válasszon, amely „értékes” a munkaerőpiacon. A közvélemény által „értékes”-nek tartott szakma ilyen minősítése nem feltétlenül esik egybe tényleges munkaerő-piaci értékével. Ennek egyik oka lehet, hogy a szülőknek és a pályaválasztóknak nincsenek reális ismereteik a munkaerőpiac helyzetéről, aminek következménye, hogy a fiatalok egy része nem a megfelelő irányban tanul tovább, s a képesítés megszerzése után – ha keres – nem talál munkát. Az oktatási intézmény érdeke, hogy a fenntartó által engedélyezett felvételi keretszámot kitöltse (normatív finanszírozás), és az intézmény jó kihasználtsággal működjön. Annak ellenére, hogy a régió iskolái komoly profilmódosításon mentek át az elmúlt évtizedben, az intézmények egy része olyan szakmákra iskolázza be a fiatalokat, amelyben már a beiskolázás idején is gondot okoz az elhelyezkedés.
40
A fentiekben bemutatott hiányszakma kialakulási okok mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni további, kevésbé hangoztatott, de nagyon is jelen lévő problémákat. Amikor egy fiatal, szülő segítségével vagy a nélkül pályát választ, döntését jelentős mértékben befolyásolja a divatosságon túl a racionalitás is. Hosszú évekre visszamenőleg
érzékelhető
olyan
szakmák
leértékelődése,
és
ez
által
hiányszakmává válása, amelyek esetében az elérhető jövedelem szintje még az alapvető megélhetést is alig teszi lehetővé, illetve olyan kiszolgáltatottságot eredményez a munkavállaló számára, amely rövid és hosszú távon egyaránt egyéni, családi és társadalmi feszültségeket indukálhat. E megjegyzések olyan szakmákra érvényesek,
mint
pl.
az
egészségügyi,
vagy
szociális
ágazatban
érintett
hiányszakmák. Ezeken a területeken évtizedes munkavégzési múlttal is legfeljebb minimálbér közeli jövedelmet lehet elérni. Sajnálatos módon a könnyűipari szakmák egy részére is igaz a fent említett probléma, olyan további kiszolgáltatottsággal tetézve, hogy a teljesítménybérezéssel való visszaélés révén esetenként még a minimálbér szintjét sem tudják a munkavállalók elérni. Ezek a visszásságok a könnyűiparban olyan másodlagos következményekkel is járnak, hogy azon – egyébként nem kevés, és kiváló színvonalú - cégeket is hátrányosan érint a munkaerő-piaci általánosítás, akik pedig magas színvonalon, korrekt bérezéssel és munkafeltételekkel működnek. Emiatt egyre kevésbé választják ezt a szakmát a fiatalok, illetve aki e területen végez, jellemzően egészen más területen helyezkedik el. Ebben a körben külön ki kell emelni az építőipart. Az építőipari szakmák hosszú évek óta szereplői a hiányszakma felsorolásnak, holott akár iskolarendszerű, akár felnőttképzési oktatást vizsgáljuk, mindenütt jelentős számban található oktatás (Mártonfi György szakképzéskutató). Az építőipar bérezési, foglalkoztatás biztonsági és morális állapota azonban olyan mélységeket mutat, ami a „maradék elvet” honosította meg az ebbe az irányba tanuló fiatalok körében, vagyis szinte csak azok választják, akiket már másutt nem vesznek fel, vagy második esélyként („kőművesnek jó lesz!”). Nem csak az a probléma, hogy az elérhető kereset végtelenül
alacsony,
hanem
jellemzően
a
bejelentés
nélküli
munkavégzés
honosodott meg (azt lehet mondani, hogy döntő mértékben!), ami akár rövid távon (egészségbiztosítási problémák, átmeneti munkanélküliségi problémák), akár hosszú
41
távon (nyugdíjnélküliség) alapvető nehézségeket és társadalmi feszültségeket okozhat. Az fent vázolt problémák a tanulmányban kiemelt szakmaterületeken kívül érintenek még néhány területet, talán nem ilyen mélységben, de mindenképpen negatívan (pl.: mezőgazdaság, kereskedelem, élelmiszeripar). Másik meghatározó, hiányszakmát is „indukáló” probléma a Nyugat- illetve KözépKelet-Európában elérhető jövedelmek, bérezési viszonyok közötti különbségek. Ezek az eltérések egyrészt természetesek, hiszen a kiinduló állapot a rendszerváltást követően óriási eltérést mutatott, a felzárkózás viszont hosszadalmas folyamat a gazdaság fejlődése és a termelékenység javulásának függvénye.
Az elmúlt
évtizedek alatt folyamatos volt a felzárkózás az európai átlaghoz, azonban az eltérő mértékeket ért el a bérek, a termelékenység, illetve a fogyasztói árak tekintetében, a bérek rovására (Pogátsa Zoltán: Felzárkózik-e Kelet-Európa?). Ezek a különbségek különösen a határ mentén jelentős mértékben befolyásolják a szakmákkal kapcsolatos anomáliákat. A fentebb említett különösen kiszolgáltatott szakma területek esetében a hiányt az is okozza a határ menti térségekben, hogy akár szakmájukban, akár más munkakörökben vállalnak munkát Ausztriában, még eseti munkavégzéssel is jelentősen magasabb jövedelemre tudnak szert tenni, mint szakmájukban Magyarországon. A 2011 májusában teljessé vált munkaerő szabad áramlása különösen aktuálissá tette ezt a problémát, bár mértékadó elemzés Magyarországon még nem született erről a teljes nyitás óta eltelt időszak viszonylagos rövidsége miatt. A külföldön kínált, jóval magasabban fizetett munkák azonban az előbb említettnél jóval szélesebb spektrumban okozhat nehézséget. A hiányszakmák körében említett minden területen végzettek számára egyaránt lényegesen magasabb jövedelmet és perspektívát jelenthet a Nyugat-Európai lehetőség, ami akár közvetlenül is okozhat esetenként hiányszakma kialakulást.
4.2. Magyarok Ausztriában történő munkavállalása A Nyugat-dunántúli megyéknek az osztrák munkaerő-piaci szervezetekkel – mindenekelőtt a stájer és a burgenlandi Munkaerő-paci Szolgálattal – történő együttműködései és szakmai kapcsolatai már a 90-es évek legelején indultak,
42
amelynek egyik jelentős állomását jelentette az 1997-ban aláírt két államközi egyezmény, amelyekkel a korábban kialakult kapcsolataikat intézményesítették. A Határ-menti Ingázói Egyezmény fő célja a határ menti ingázók foglalkoztatásának a megkönnyítése volt. Osztrák részről előbb hét, majd nyolc határ menti járást vontak az Egyezmény hatálya alá, míg magyar részről a Nyugat-dunántúli megyékre terjedt ki. Az egyezmény a külföldi munkavállalás időtartamát legfeljebb 6 hónapban határozta meg, amely azonban meghosszabbítható és kitért a munkavállalók létszámára (kontingens) is. A megállapodás három kategóriában határozta meg az Ausztriában munkát vállalók körét: a keretet 25-25%-ban a mezőgazdaságban valamint a vendéglátásban dolgozók tölthették ki, míg a többieket az egyéb kategóriába sorolták. A mezőgazdaság kivételével – ahol betanított és segédmunkások foglalkoztatását is engedélyezték, - a többi területre szakmával rendelkező magyarokat várták. Az egyéb területen a legnagyobb csoportot a kamionsofőrök alkották, de a burgenlandi vállalkozók előszeretettel alkalmaztak magyar építőipari szakembereket is: elsősorban ácsokat, tetőfedőket, burkolókat. A fémipari szakmával rendelkezők közül az esztergályosokat, a lakatosokat és a hegesztőket vártak. A hatályba lépését követően 1998-ban 550-en vállalhattak munkát ingázóként Ausztriában. A keretszámok – néhány esettől eltekintve, változó ütemben (döntően az osztrák munkaerő-piaci helyzet függvényében), de évről évre folyamatosan bővültek. A bővítésre annál is inkább szükség volt, mert a munkavállalási engedélyét a magyarok
jelentős
része
folyamatosan
meghosszabbította,
így
az
új
munkavállalóknak csak abban az esetben volt esélyük az engedély megszerzésére, ha az egyezményben foglalt keretszám bővítésre került. A külföldi munkavállalás után zömében fiatal munkavállalók érdeklődtek, amely a nyugat-dunántúli munkaerő-utánpótlást érintette. Az ingázói kérelmek és a kiadott ingázói engedélyek területi megoszlása az évek során hasonlóan alakult. A legtöbben (közel 70%-ban) Győr-Moson-Sopron megyéből ingáztak munkavállalás céljából, a Vas megyéből ingázók aránya közelítette a 30%-ot, míg a Zala megyéből vállalták legkevesebben a napi átjárást.
43
Magyarország 2004. évi Uniós csatlakozásával változtak a körülmények, ugyanis a csatlakozási szerződés értelmében az a munkavállaló, aki 1 éve dolgozik Ausztriában a határ mentén, engedély-mentességi igazolást kaphatott. Magyar-Osztrák Gyakornoki Egyezmény az Ingázói Egyezménnyel együtt lépett hatályba 1998-ban. Célja a fiatal munkavállalók (gyakornokok) szakmai tudásának és nyelvismeretének a bővítése volt. Területi hatálya – szemben az ingázóival – mindkét ország egész területére kiterjedt. Első évben a kvótát 300 főben határozták meg, amit évente növeltek. A tapasztalatok szerint a külföldön munkát vállaló gyakornokok nagyobb része a Nyugat-Dunántúlról jelentkezett és kisebb része az ország többi részéről. Az egyezmény keretében 2004-ig a gyakornokok legfeljebb 1,5 évet tölthetett Ausztriában, az uniós csatlakozást követően 50 hétben maximalizálták. Az uniós csatlakozást követően – a csatlakozási szerződés értelmében – hét évig lehetett a munkaerő szabad áramlását korlátozni. Ausztria élt is ezzel a jogával, miközben egyre több hiányszakmában könnyített eljárásban adtak ki munkavállalási engedélyt az újonnan csatlakozó tagállamok – köztük Magyarország - munkavállalói számára. A hiányszakmák köre Ausztriában 2008-ban már meghaladta a hatvanat. A külföldi munkavállalók adott körére vonatkozó mennyiségi korlát eltörlése növelte a határ menti területeken a munkaerő-hiányt, mivel az érintett szakmák többségében a Nyugat-Dunántúlon is létszámgondokkal küszködtek a vállalkozások. A munkaerő-piaci korlátozások 2011. évi eltörléséig az átmeneti időszakban is Ausztria fokozatosan törekedett a munkaerő-piacának a megnyitására. Jól mutatja ezt, hogy 2009-ben is már több, mint 23 ezer magyar dolgozott Ausztriában, 78,4%-a határ menti tartományokban. 2010-ben a magyar munkavállalók száma tovább bővült és elérte 26 ezret. Egy év alatt 1%-ponttal mérséklődött határhoz közelebb eső területeken foglalkoztatottak részaránya. A korlátozások 2011. májusi eltörléséből következően a foglalkoztatottak növekedési üteme valamennyi tartományban jelentősen meghaladta az előző évek bővülését. A növekedés a határhoz közeli térségekben (Alsó-Ausztria, Bécs, Burgenland, Stájerország) volt a legnagyobb mértékű: tartományonként meghaladta az ezer, helyenként az 1600 főt. Az összes növekedésen belül továbbra is meghatározó a határ menti tartományok bővülése, azaz az újonnan munkát vállalók többségének a foglalkoztatása továbbra is a határhoz közelebbi területeken történik, de 2009 és
44
2011 között az arányuk csökkent, tehát egyre gyakoribb a távolabbi tartományokban történő munkavállalás. A fokozódó kiáramláshoz a jelentős bérszínvonal különbségek mellet a hazai – korábbiaknál alacsonyabb - munkaerő-kereslet is hozzájárul.
Megnevezés Burgenland
Karintia
Als-Ausztria
Felső-Ausztria
Salzburg
Stájerország
Tirol
Vorarlberg
Bécs
Összesen
2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év 2009.év 2010.év 2011.év
Magyar Változás az előző évhez képest foglalkoztatottak fő % száma, fő 7 497 431 6,10% 8 174 677 9,03% 9 525 1 352 16,54% 586 -26 -4,28% 666 80 13,56% 1 060 394 59,22% 3 911 289 7,98% 4 330 419 10,71% 6 003 1 673 38,64% 1 906 51 2,75% 2 043 138 7,22% 2 815 772 37,79% 1 032 158 18,10% 1 334 302 29,25% 1 962 628 47,07% 2 729 329 13,72% 3 230 502 18,38% 4 315 1 084 33,56% 1 172 202 20,82% 1 490 318 27,15% 2 350 860 57,70% 299 53 21,62% 344 45 15,02% 514 170 49,35% 4 017 402 11,12% 4 389 372 9,26% 6 034 1 645 37,48% 23 149 1 890 8,89% 26 000 2 852 12,32% 34 578 8 578 32,99%
45
5. Megelőzés és probléma kezelés 5.1. A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése Mit lehet annak érdekében tenni, hogy a munkaerő iránti kereslet illetve kínálatot közelítsük egymáshoz, ezáltal csökkentve a hiányszakmákat? Folyamatos felmérésekkel, monitorozással lehet figyelemmel kísérni a fiatalok pályairányultságát, választási preferenciáikat, ami lehetőséget ad szükség szerint beavatkozásra, tervek készítésére. A pályaorientációnak kiemelt szerepet kell kapnia a munkaerő-piaci szolgáltatások palettáján. A pályaválasztás előtt minél szélesebb körű információt kell biztosítani a fiatalok számára a különböző szakmákról, a szakképző intézményekről, az elhelyezkedési esélyekről. Ösztöndíj rendszerek kialakításával lehet a fiatalok szakmaválasztási irányultságát a befolyásolni hiány területek irányába. Jelentős hiányok kialakulása esetén az ország más területeiről ösztönözni az áttelepülést magasan kvalifikált munkaerő számára. Hosszabb
távon
elkerülhetetlen
a
bérek
intenzívebb
konvergenciájának
megvalósítása, az elvándorlás megelőzése érdekében.
5.2. Jó példák 5.2.1. Felmérések A fiatalok munkaerő-piaci belépésének előkészítése érdekében évek óta elkészül a Nyugat-dunántúli
régióban
a
középiskolai
tanulmányaikat
befejező
fiatalok
elhelyezkedési szándék felmérése, továbbá felmérésre kerülnek a 8. osztályos tanulók továbbtanulási szándékai. (Mindkét felmérés eredményei elérhetők a www.nyugatrmk.hu honlapon). A középiskolásokat érintő felméréssel a munkáltatók figyelmének felhívása a cél, a rendelkezésre álló fiatal, szakképzett munkaerőre, illetve az utóbbi jó előrejelzést mutat a 8. osztályosok pályaválasztási irányaira, a gimnáziumi és szakközépiskolai és szakiskolai jelentkezések arányszámaira. 46
5.2.2. Pályaorientáció Tanoda program A hátrányos helyzetű, 12-17 éves tanulók körében az alapképességek javításával, egyéni mentorálással a hiányzások és bukások számának csökkentése révén a szakmai
továbbtanulás
elősegítését
célozta
a
Nyugat-dunántúli
Regionális
Munkaügyi Központ által kidolgozott és finanszírozott program. Az általános iskolai oktatásban résztvevő, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek jelentős része megfelelő egyéni foglalkozás hiányában nem képes az oktatásban megfelelően teljesíteni, és felkészülni a továbbtanulásra, szakképzésre. Ezáltal veszít a fiatal és veszít a munkaerőpiac is. A program keretében álláskereső pedagógusok szakmai mentorként való alkalmazása révén, a kiválasztott rászoruló fiatalokkal való egyéni foglalkozással segítették a megfelelő felkészülést és orientációt. A program az érintettek 90%-ában ért el eredményjavulást, javítva ezáltal a munkaerő-piaci érvényesülésüket. Pályaorientációs Fórum 2010-től, a munkaerő-piaci válság enyhülése és az újra meginduló gazdasági mozgás eredményeként fokozottan előtérbe került a pályaorientációs szolgáltatások fejlesztése, és ennek hálózatszerű megyei működtetésének elindítása. A korábbi évek előkészítő munkájának köszönhetően Vas megyében a pályaorientációban érintett szervezetek önkéntes együttműködése révén szervezett együttműködés, ún. Pályaorientációs Fórum jött létre a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kezdeményezésére. Nem csak a szervezetek tevékenységének összehangolását végezte a fórum, de elkezdődött a közös fejlesztő munka is. A részt vevő szervezetek: Nyugat-Magyarországi Egyetem, Szombathely Város Önkormányzata, Savaria TISZK, Vasi TISZK, TIT Vas Megyei Egyesülete, Vas Megyei Ipar és Kereskedelmi Kamara, Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, Vas Megyei Ipari Szövetkezetek és Vállalkozások Szövetsége, Változó Világért alapítvány és a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. A Pályaorientációs Fórum működésének eredményeként 2011-ben nagyobb szerepet kapott az általános iskolai tanulók üzemlátogatásainak szervezése, a tanulói ösztöndíjak, tanulói szerződésekről való tájékoztatás és a továbbtanulási tájékoztatások – iskolabemutatások szervezése. Ezekkel a tevékenységekkel is 47
bővült a Pályaválasztási és Képzési Kiállítás rendezvénysorozata
is.
A
Pályaorientációs Fórum működtetéséhez a honlapon belső portál létrehozására került sor, amely a különböző érintett szervezetekkel való együttműködést, kölcsönös információnyújtást, illetve a rendezvények összehangolását segíti elő. Pályaválasztási és Képzési Kiállítás Évek óta megrendezésre kerül a Pályaválasztási és Képzési Kiállítás, amelyen, középfokú oktatási intézmények, piaci képző intézmények, valamint munkáltatók vesznek részt. A rendezvényen megjelenő cégek elméleti ismeretekkel és gyakorlati bemutatókkal segítik az érdeklődőket. A kiállításon több ezer diák, illetve pályamódosítás előtt álló álláskereső vesz részt évről évre Nyugat-Dunántúl jelentősebb városaiban. 5.2.3. Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) A magyar felsőoktatás minőségi fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele, hogy a képzés minél inkább megfeleljen a munkaerő-piaci elvárásoknak. Ehhez szükséges a felsőoktatás és munkaerőpiac közötti kapcsolatok, illetve információáramlás javítása. Ennek egyik - nemzetközi viszonylatban már bevált - eszköze az egyetemeken, főiskolákon végzettek pályafutásának nyomon követése, intézményi és központi szinten egyaránt. A központi diplomás pályakövető rendszer (DPR) a magyar felsőoktatás számára szolgáltatást biztosíthat azzal, hogy a végzett hallgatók további életpályájáról központi adatbázisok összekapcsolása révén - a korábbiaknál jóval pontosabb és naprakész információkat szolgáltat. A különböző központi nyilvántartások adatainak integrációjára építve biztosíthat egy folyamatosan működtethető diplomás humán erőforrás
monitoring
rendszert.
Ez
egyaránt
segítheti
a
jelentkezőket
a
tájékozódásban, az intézmények számára fontos visszacsatolás a munkaerő-piaci kibocsátásról, valamint a tárca, illetve ágazati irányítás számára is nélkülözhetetlen információkat biztosít a felsőoktatás fejlesztéséhez, ágazati szintű tervezéshez. Mérhetővé és összehasonlíthatóvá válik a felsőoktatási intézmények munkaerő-piaci kibocsátása, mindez jelentősen hozzájárulhat a felsőoktatás minőségi fejlesztéséhez, az érintett intézmények versenyképességének javításához.
48
5.2.4. Foglalkoztatási Információs Pontok A Foglalkozási Információs Pontok a régió elmaradott térségeiben járulnak hozzá jelenlétükkel
a
munkaerő-piaci
információk
átadásához,
a
térségben
hátrányos
élő
személyre helyzetű
szóló
biztosításához,
munkaerő-piaci
rétegek
elhelyezkedésének elősegítéséhez. A szolgáltatás célja olyan komplex munkaerő-piaci információnyújtás, amely a munkahelykeresés támogatását, a munkaadók számára a megfelelő munkaerő felderítését jelenti, továbbá képzési lehetőségekről, jogi, szociális, gazdasági, rehabilitációs témakörökben nyújtson tájékoztatást. Mivel e régióra jellemző az aprófalvas településszerkezet, ezért ezzel a szolgáltatással a hátrányos helyzetű térségekben még közelebb kerülnek az információk a potenciális munkavállalókhoz. A szolgáltatást nyújtók napi-heti kapcsolatot tartanak fenn a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségekkel annak érdekében, hogy információnyújtásuk naprakész lehessen. A tapasztalatok szerint leginkább az álláskeresésre, állásinformációkra, ellátásokra, foglalkoztatást elősegítő támogatásokra kérdeznek rá az ügyfelek. 5.2.5. Ösztöndíj rendszerek 2009. óta szakiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszer működik Magyarországon annak érdekében, hogy a fiatalokat a munkaerőpiac által keresett és preferált szakterületek irányába terelje, és ösztönözze őket a magasabb színvonalú tanulmányokra. NyugatDunántúlon
a
szakmunkás
hiány kialakulása
miatt
egyes
önkormányzatok
kialakították a saját ösztöndíj rendszerüket annak érdekében, hogy a helyi gazdaság fejlődését segítsék ezáltal. Jó példával járt elöl e téren Győr városa, ahol ezt az ösztönzőt már a kormányzati intézkedést megelőzően bevezették, tekintettel a térség gazdasági fejlődésére. 5.2.6. Szombathely Visszavár program Szombathely önkormányzata hirdette meg a „Szombathely visszavár” programot. A kezdeményezés célja, hogy a Szombathelyen érettségizett diákok felsőfokú tanulmányaik
után
térjenek
vissza
szülővárosukba,
itthon
találják
meg 49
boldogulásukat. A kezdeményezés háttere, hogy Vas megyében műszaki területen felsőoktatási intézmény nem lévén a fiatalok az ország más területein, jelentős részben Budapesten, szereznek diplomát, ezzel együtt viszont gyakran munkát is ott keresnek. A vasi megyeszékhely gazdasági fejlődése (több cég igényével összhangban)
azonban
igényli
a
diplomások,
jelentős
részben
mérnökök
megjelenését a munkaerő-piaci kínálatban. Ezt az igényt igyekszik kreatív módon, jelentős együttműködéssel és szervező munkával az önkormányzat kielégíteni, a hiányterületeket csökkenteni.
6. Javaslatok
Magyar oldalon a középfokú szakképzésben meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a szakma gyakorlati elsajátítása és a tanulási képességek és készségek, illetve az általános intelligencia elsajátítása között az új duális szakképzési rendszer kialakítása során. Ahhoz túl gyors a világ technológiai fejlődése, hogy kifizetődő legyen tisztán szűk szakmai területekre képezni iskolarendszerben.
Ebben
is
szükség
van
előrelátásra,
vagyis
kellő
egyensúllyal kell a szakképzés oktatási tartalmát megszervezni.
Bár jelenleg világviszonylatban a gazdasági pangás jelei mutatkoznak, ami Magyarországra erőteljesen, Ausztriára kevésbé hat ki, azonban az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) jelzése alapján közép és hosszú távon mindenképpen fejlődésre számíthatunk. Ez jelentős számú (Cedefop szerint 8 millió) új munkahely létrejöttét jelenti Európai szinten az elkövetkező évtizedben, ami várhatóan mindkét érintett országra és térségeire is hatással lesz. Emiatt különösen fontos, hogy a pangás időszaka alatt se hagyjuk, hogy a
fiatal
korosztály,
a
jövő
meghatározó
munkaereje
elkallódjon.
A
pályaválasztás, pályairányítás, a lemorzsolódók integrálása és számukra új, megfelelő irányok megtalálása a közeli gazdasági jövő meghatározó elemei lehetnek.
A
gazdasági
és
a
bérkülönbségek,
illetve
ezáltal
a
társadalmi
érvényesülésben lévő különbségek a határ két oldalán nagyon jelentős veszélyt hordoznak. A megélhetési, és érvényesülési célzatú külföldön történő munkavállalás intenzitásának növekedése akadályozhatja magyar oldalon (esetenként már teszi most is) a területen belüli cégek fejlődését, esetenként 50
akár létüket is megkérdőjelezve. A pályaorientáció, az oktatás rugalmassága és
magas
színvonala
munkavállalás
mellett
szempontú
nagyon
színvonala
fontos,
hogy a
(élhetősége),
munkahelyek
korszerűsége,
a
munkáltatók nyújtotta lehetőségek színvonala, valamint a bérezés és egyéb juttatások színvonala kövesse a termelékenység emelkedését, ezáltal közelítsen a Nyugat-európaihoz. Másrészt viszont Ausztria számára is óriási kihívás ez a jelentős bér különbözetből fakadó vonzás. Verseny előnyt és hátrány egyaránt okoz az ebből fakadó kettősség. Jelentős munkaerő utánpótlást biztosít, ráadásul a kiválogatás, „lefölözés” lehetőségét is megteremtve. Másrészt viszont a magasabb bérek a munkáltatók számára lehet riasztó, valamint a helyi társadalom számára okoz frusztrációt a külföldiek vélelmezett kiszorító hatása. Jellemzően
a
valóságosnál
nagyobb
mértékű
a
félelem,
hiszen
nagymértékben olyan területeken történik a külföldiek foglalkoztatása, ahol a helyi munkaerő jelenléte eleve hiányos, ezzel szemben a gazdasági hozadéka jelentős, ami egyúttal terítődik is a társadalom egészére a gazdaság dinamikája révén. Ezzel együtt a probléma társadalmi és politikai súlya nem elhanyagolható. A túlzott beáramlás éppolyan negatív hatású lehet, mint az, ha
„hirtelen”
a
jelen
lévő
„import”
munkaerő
kiválna
az
Osztrák
munkaerőpiacról.
51
FORRÁSJEGYZÉK 1. Török Zoltán – Kelemen Krisztina: Hiányszakmák és szakképzés a határ két oldalán, 2011. Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2. Fókuszban a régió – Munkaerő-piaci változások 2008-ban, Régiófókusz Kht. 3. Dr. habil. Csapó Tamás: Magyar-osztrák munkaerő-piaci együttműködés, különös tekintettel a határ menti térségekre 4. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 5. Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2009-2013 (Szakmai munkaanyag 2.0_Nyugat-dunántúli Régió) http://www.oh.gov.hu/szakkepzes-fejlesztesi 6. Pogátsa Zoltán: Felzárkózik-e Kelet-Európa? www.pogiblog.hu 7. Balla István: Kőművesek márpedig vannak www.fn.hu 8. Valódi munkaerőhiány van-e az ún. hiányszakmákban? Oktatásfejlesztési Observatory Központ, www.observatory.org.hu 9. Készség-előrejelzés: veszélyek és lehetőségek az európai munkaerőpiacon Oktatásfejlesztési Observatory Központ, www.observatory.org.hu
52