Összefoglaló a Lakossági Bankszolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottság jelentéséről és a jelentésből adódó feladatokról Dr. Várhegyi Éva, a bizottság elnöke Pénzügykutató Zrt. Budapest, 2007. május 22. 1
Előzmények • Kormányhatározat: – lakossági banki szolgáltatások javítása – a fogyasztóvédelem szempontjából
• Bizottság összetétele – kutatók, szabályozók, fogyasztóvédő
• Munkaterv – problémafeltárás: fogyasztói szemszögből – szabályozási, intézményi, magatartási ajánlások • a szektor működése ismeretében 2
A vizsgálat módszere • Meglévő tapasztalatok összegyűjtése – hivatalos és társadalmi szervek, kutatások – külföldi tapasztalatok
• Ajánlások: összhang az EU szemléletével – verseny erősítése a szabályozással szemben – ha szabályozás szükséges, akkor önszabályozás az állami kötelezéssel szemben
• Ajánlások megvitatása, megvalósíthatósága 3
Kiinduló megállapítások a versenyről • A hazai lakossági bankpiacon javítható a fogyasztói jólétet biztosító verseny • Gyenge az árverseny a folyószámla-, a személyi kölcsön, az áruhitel, a látra szóló betéti piacokon • Tünetek: lassú áralkalmazkodás, magas spreadek, kartellmegoldáshoz közeli ár-költség margin
• A problémák gyökerei: • • • • •
piacszerkezeti anomáliák a vezető-követő modell érvényesülése a bankváltás nehézségei alacsony pénzügyi kultúra a transzparencia nehézsége 4
A javaslatok fő irányai • • • • •
a verseny erősítése a bankváltás könnyítésével a fogyasztói biztonság növelése a transzparencia növelése a tudatos fogyasztói magatartás erősítése a fogyasztóvédelem és a panaszkezelés intézményeinek javítása • a pénzügyi közvetítés szerepének növelése • felelős banki magatartás kialakítása 5
A verseny erősítése a bankváltás révén • Kiinduló megállapítás: a bankváltás nehézségei korlátozzák a versenyt • a váltás lehetősége a verseny garanciája • ld. később dr. Kováts Surd előadását
• Javaslat: a bankváltás könnyítése – folyószámla-váltás egyszerűsítése: • számlaszám-átirányítás • csoportos beszedési megbízások központi felhatalmazási rendszere
– hitelkiváltás könnyítése: • indokolatlan költségek (pl. kamatperiódus végén) 6
A fogyasztói biztonság növelése • Pozitív (teljes) adóslista: – Megállapítás: van olyan közérdekű alkotmányos érdek - a lakossági hitelcsődök bekövetkeztének csökkentése -, amely indokolhatja az alapjogi korlátozást – ld. később dr. Király Júlia előadását
7
A transzparencia növelése • Kiindulópont: – A pénzügyi szolgáltatások terén különösen fontos a fogyasztók megfelelő tájékoztatása, a termékek összehasonlíthatósága
• A termékek, ill. a kamatok és díjak összehasonlíthatóságának növelése – a hozam- és hiteldíjmutatók számítását és közzétételét szabályozó kormányrendelet egyértelműbbé tétele – bankok önszabályozása 8
A transzparencia növelése (folyt.) • Ügyfélre szabott egyéni tájékoztatás: – rendelet és önszabályozás
• Egyoldalú szerződésmódosítások – nagyobb transzparencia kell
• Választást megkönnyítő szabványok: – a pénzügyi hatóságok dolgozzák ki a fontosabb hiteltermékek és a pénzforgalom esetében – a hitelintézetek önkéntesen – mintegy “minőségbiztosításként” – alkalmazhatják 9
A tudatos fogyasztói magatartás erősítése • A pénzügyi kultúra terjesztése: – támogatjuk a pénzügyi ismeretek középiskolai oktatását, illetve az alaptantervbe történő felvételét. – ld. később dr. Németh György előadását
10
A fogyasztóvédelem javítása • A panaszkezelés intézményrendszerét és gyakorlatát javítani kell – összhangban az EU vitarendezési direktíváival. – ld. később dr. Dietz Gusztávné előadását
• Növelni kell az egyéni jogviták során alkalmazott békéltetés eredményességét. – a hitelintézetek szakmai szervezetei ösztökéljék tagszervezeteiket arra, hogy komolyan vegyék a békéltető testületek eljárását és döntéseit 11
A pénzügyi közvetítés növelése • Olcsó alap-bankszámla konstrukció: – fejleszti a pénzügyi kultúrát – terjeszti a készpénzkímélő fizetési módszereket
• A bankok önkéntes megállapodással is létrehozhatják, állami ösztönzés nélkül • Állami juttatások csak bankszámlára – a kormány megfelelő hatástanulmányok alapján dönthet arról, hogy célszerű-e, és ha igen, mikor lehet előírni 12
A felelős banki magatartás erősítése • Magatartási kódex a fogyasztói problémák kezelésére – felelős hitelezés – fair, diszkrimináció mentes ügykezelés – partneri megközelítés
• Önszabályozás versus jogszabályok – Az önszabályozással kialakított magatartási formák és eljárások hatásosabb megoldást adhatnak, mint a jogi kötelezések. – De ha nem jön létre önszabályozás, akkor jogszabály kell - a fogyasztó érdekében. 13
A jelentésből adódó feladatok • A hitelintézetek szövetségei: – az önszabályozás lehetőségének vizsgálata és megvalósítása – ahol nem lehetséges az önszabályozás: javaslatok a jogszabályi megoldásokra
• Kormányzati intézmények: – a szabályozási javaslatok vizsgálata és megvalósítása – az intézményi javaslatok vizsgálata és megvalósítása – további kutatások lefolytatása 14
