A családon belüli befolyásolás a környezettudatosságra való nevelésben, azaz, hogy a családoknál hogyan alakul ki a környezeti nevelés, a környezettudatosság.
„Ha meg akarod változtatni a világot, először próbálj valamit jobbá tenni, megváltoztatni magadon. Ez segít megváltoztatni a családodat, a barátaidat, aztán így kell folytatni egyre nagyobb és nagyobb körben.” / Dalai láma/ A fenntartható fejlődés elismeri, és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. Az emberek közötti harmóniát legjobban a békesség, szeretet, egymás tisztelete, megbecsülése, segítése fejezi ki. Mostanában különösen hiányában vagyunk ezeknek az értékeknek. Az anyagiak megszerzése kerül előtérbe, az emberek versengenek a javak megszerzéséért. A versenynek kevés a győztese, és sok a vesztese van. A társadalom két rétegre, szegényekre és gazdagokra, tehetősekre és hátrányos helyzetűekre, informáltakra és tudattalanokra szakad szét egyre nagyobb mértékben. A minél nagyobb a szakadék, annál nagyobb a társadalmon belüli, a társadalmak közötti feszültség, aminek hatására a harmonikus együttélés esélyei is egyre rosszabbak. Fontos lenne, hogy az ember a természetes környezetéből csak annyit vegyen el, ami az életéhez szükséges, hiszen így tudjuk biztosítani annak tartamos, jövőben is lehetséges használatát utódaink számára. Sajnos mégsem e szerint cselekszünk, ezért is van sürgető szükség a szemléletformálásra, az ismeretek átadására és a tevékeny részvétel megszervezésére. A család lelki, morális (kötődés, szeretet, tartás), szellemi (hagyomány, szokások, kultúra, transzcendens gondolkodás) és fizikai környezetet (háztartás, otthon) nyújt ahhoz, hogy az ember teste, lelke, szelleme rövid és hosszú távon megújuljon. Szerepe az értékrend és a szokások, az életvitel szempontjából alapvető. A családban tapasztalt
viselkedési, fogyasztási, életvezetési szokások alapvetően meghatározzák az ott nevelkedő gyermekek környezeti érzékenységét. Indokolt tehát a nevelés, benne a környezeti nevelés egyik legfontosabb területének a családi életet és életmódot tekinteni. A családi élet és a nevelés alapja a szeretet. A szeretet, akár a napfény, besugároz az életbe, amitől íze lesz annak. A gyermekkor íze az anyatej, a ringatás, a mese, az ének, a játék. A kamaszkoré, a lázadás, a felnőttkor íze, hogy van hova hazatalálni. A család értékek mentén nevel. A legfőbb érték az élet, az egészség, az erkölcs, a tisztesség, az akarat szabadsága, mely nem sérti mások szabadságát. Nélkülözhetetlen a közösségi lét, a tisztelet, a természet és állat szeretet, a tudatos – környezettudatos – gondolkodás és cselekvés, az egyszerű, takarékos életvitel, és még sorolhatnánk. A családi nevelésnek meg kell céloznia az önállóságra, a rendszerességre, a családi életre, az önmagunkért és másokért felelős (környezeti-természeti etikus) döntéshozatalra nevelést. A hagyományos szerepkörben az apa a családban a pénzkereső, gyakran a döntésekben meghatározó valamint a fizikai kivitelezésben. A technikai újításokat, a kétkezi, erős fizikai munkát igénylő környezettudatos magatartásformákat viheti be a családba. A javítás-továbbhasználás is általában az ő hozzáállásán múlik, valamint általában inkább ő határozza meg a családi élet helyszíneit, lakóhely és lakás típusa, szabadidő eltöltésének típusa és helyszíne. Az anyától – egy indián mondás szerint – csak enni tanul meg a gyerek. Valóban rajta áll, hogy milyen táplálkozási, egészségvédelmi szokások alakulnak ki a családban. Ennél azonban jóval több is, a környezettudatos háztartásvezetés, a családtagok életmódja, napi ritmusa, valamint a család lelki békéje is. Az új kihívások idején, így most is, a család megtartó ereje többnyire az anya, aki érzékenysége okán előbb ébred rá, ha valami baj van, keresi a kiutat, önmagát is fejleszti, ezzel a család többi tagjára is közvetve vagy közvetetten hatást gyakorol. Apa és anya, a kettejük kialakította életmódot veszik át öntudatlanul példaként a gyermekek. A nevelésben a példamutatás a legfontosabb. Nem a szavak, hanem a tettek a döntőek. A családhoz tartozó nagyszülők, rokonok is formálják a szűkebb család tagjait, pozitív vagy negatív mintákat hozva. A család a generációk közötti ismeretátadás legfontosabb helyszíne és közössége. Ki és hogyan befolyásolja ennek a folyamatnak a kialakulását, valamint, hogy tanulhatóak-e ezek az attitődök, szokások. Napjainkban egyre fontosabbá válik a környezetvédelem, a környezettudatosság, hiszen nagyban alakítói vagyunk Földünk jövőjének, s a folyamatosan rombolást mutató tendenciákat kisebb odafigyeléssel is meg tudnánk változtatni. Mindennapos döntéseinkkel is befolyásoljuk bolygónk sorsát, nem is gondolnánk, hogy mennyit jelent, ha égve hagyjuk a villanyt, vagy ha beülünk az autóba. Milyen esemény vagy élmény alakítja ki a környezettudatosságot, s azt, hogy a szülők ennek megfelelően neveljék gyermekeiket, s ők tovább viszik-e majd a megtanult eszméket. A krízis ad lehetőséget is a környezettudatos gondolkodás és magatartás felé lépésben. Felébreszt. Megmozdíthatja a cselekvés irányába az esetleg hezitálókat. Anyagi érdekek mentén takarékosabb életvitelre, energiahordozók és természeti erőforrások gazdaságosabb használatára szorít. Ráirányíthatja a figyelmet az összefogás erejére, a család önértékére. Az együvé tartozás és egymásrautaltság, az egymás segítése mind a szűkebb, mind a tágabb családi körben fontosabbá válik. Miért gondolkodik környezetbarát módon egy gyermek? Mert otthon látja, vagy, mert megtanulta, hogy például az újrahasznosítással nyersanyagot spórolhatunk, csökkenthetjük a hulladék mennyiségét stb. Értelmi vagy érzelmi megfontolások dominálnak környezeti attitűdjeinkben? Hogyan alakul, alakítható ki a természet-közeli, természetbarát, környezettudatos értékrend és annak átadása? A fenntarthatóság pedagógiájának egyik legfontosabb célja, hogy aktív, környezetükről felelősen gondolkodni és cselekedni képes egyént neveljen. Mindehhez elengedhetetlen a személyes megtapasztalás, annak meg- és átélése, hogy az egyénnek milyen lehetőségei vannak a dolgok
megváltoztatásában. Amikor egy gyermek megtapasztalhatja, hogyan tud tenni, változtatni a fennálló renden, felbecsülhetetlen ajándékot kap: bizalmat, hitet és reményt, hogy a környezete megőrzésével életteret és újabb lehetőséget kap. Amennyiben a nevelés a társadalmi szerepvállalásra is fel tud készíteni, a társadalom, a további generációk számára is biztosítékkal szolgál. Kizárólag csak így valósulhat meg a fenntarthatóság pedagógiai gondolata: a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elv. Elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk ezzel a témával, hiszen manapság egyre többet hallhatunk környezeti katasztrófákról, s sokan nem is gondolnák, hogy mi magunk vagyunk a probléma okozói. A környezetvédelem, a környezet szeretete természetes dolog, az kell, hogy legyen minden ember számára. Sajnos a média rosszul kommunikálja a környezeti problémákat, a globális problémákat hozzák előtérbe, s így a saját országunk problémái szinte elvesznek. Sajnos nem jut kellő információ az emberekhez, így nem is tudják, hogy mit kellene, vagy mit nem szabadna tenniük a hétköznapok során. A megoldást abban lenne, ha megfelelő segítséggel az állam, a kormány is beavatkozik. Elengedhetetlen, hogy törvényi módon szabályozzák a környezetvédelemmel kapcsolatos teendőket, hiszen másként képtelenség rávenni az emberek nagy részét arra, hogy figyeljen környezetére. Az oktatás átszervezése kapcsán hasznos lépés lenne, ha már egészen kis korban megismertetnék a gyerekeket a környezetvédelem fontosságával, s akár az óvodában játékos programok keretében közelebb hoznák a természetet azok a gyerekek számára is, akik amúgy nem jutnak elég környezet-közeli élményhez. Vannak olyan szülők, akik érdeklődnek a világ dolgai iránt, felelősen gondolkodnak és cselekszenek Földünk iránt, s gyermekeiket is így nevelik. Ami gyermekként még csak berögzült, megtanult napirendi pontok, később tudatos lesz, s a családi mintát tovább alkalmazzák. Természetesen ez sajnos nem minden esetben történik így, s sőt ez ma még Magyarországon csak a családok kis százalékára igaz. A jó körülmények között élő, tanult emberek saját érdeklődésük kapcsán utánajárnak az információknak, így tudják a környezetet károsító tevékenységeket leredukálni, s kellő információval tudatosan élni. A környezeti nevelés és a fenntartható fogyasztáshoz való út legfontosabb pontja tehát az információ. A családoknál azt tapasztalható, hogy a gyerekeket nem vonják be a mindennapi döntésekbe a szülők, nem kezelik egyenrangúan. Klasszikus család modelleknél beszélhetünk, ahol a háztartást az anya vezeti, a vásárlás során termékeket is ő választja ki. A fiatalok vásárlási szokásai, miután otthonról elköltöznek a környezettudatosság szempontjából változik-e, vagy tovább viszik különálló életükbe az otthon már jól bevált szokásokat. Azért egyre inkább központi szerepet kap a környezeti nevelés, a fenntartható fogyasztás szelleme, de az emberek többségéhez még nem jut el kellő információ a témával kapcsolatban. A szemléletformálás hosszú távon közösségi kapcsolatokkal és preventív jellegű tevékenység ajánlatokkal változtatható meg. Hatóterületei: • a családi nevelés; •
az intézményes nevelés;
•
az oktatás-képzés területei;
•
formális kommunikációs csatornák (média, központi tájékoztatás, rendezvények); valamint a kommunikáció informális csatornái Kiemelt területe továbbá: • minden olyan nagy rendezvény, közösségeket megmozgató akció, ahol a természet- és környezetvédelem, a fenntarthatóság, a környezeti nevelés, a környezettudatos életmód felszínre kerülhet. A szülők többnyire elfoglaltak (munka, háztartás, kerti munka), ezért fontos, hogy a kevés rendelkezésre álló szabadidőt tudatosan, hasznosan töltsék, például: kirándulás az erdőben, piknik a mezőn, vadaspark látogatása és egyéb programokkal. Mikor a szülők gyermekükkel kirándulnak és járják a természetet, bizonyságot tesznek a természethez való hozzáállásukról, ismereteikről, hogyan viszonyulnak a
növényekhez, állatokhoz. Ennek nagy hatása, befolyása van a gyermek környezettudatának kialakulására. Mivel óvodás korban a szülő példakép a gyermek számára, a szülők cselekedeteit gyermekeik fenntartás nélkül jónak ítélik meg. Ezért az óvodás korú gyermekek szüleinek megszólítása, környezettudatának erősítése, bevonása a környezeti nevelésbe, a környezettel, természettel kapcsolatos ismereteinek bővítése kulcsfontosságú. Ha a gyermekek természet iránti érdeklődését fel akarjuk kelteni, felerősíti a hatást, ha az élményszerzés folyamatába a szülőket is bevonjuk, ezáltal a gyermeknek és a szülőnek közös élménye lesz. A kerti munka, a kirándulás és az állatok tartása feltételezi a szabad levegőn töltött időt, s ennek mennyisége feltételezetten hat az ismeretek bővülésére is. „Családi erdő-járó” a családi együttes élmény- és ismeret teli együttlét. Célja az, hogy a családok, a szülők irányításával, tevékeny átgondolásával az egy napos kirándulás alatt szülők-gyerekek együtt ismeretben és tudásban gazdagodjanak. Ezt szolgálják a könnyen megszervezhető tevékenységek. A felnőttek érdeklődését lényeges lenne számos érdekes és hasznos programajánlattal felkelteni, mivel az erdő-szocializáció szempontjából hatékonyságot eredményez, ha ők is szívesen töltik idejüket természeti környezetben. Támogatni és szervezni kell különböző akciókat, amin a felnőttek a családjukkal vesznek részt. A cél az kell, hogy legyen, hogy a gyermekek élményből következő lelkesedése átjusson a szülőkre – és ez fordítva is legyen igaz. Ebben nem az a döntő kérdés, hogy milyen ismereteik vannak a felnőtteknek az erdőről, hanem az, hogy alapvető készségeket, képességeket szerezzenek meg, s ezt adják át gyermekeiknek is. Napjainkban a kulturális programok reklámja sokkal nagyobb és jelentősebb hatású, mint a természeti programok terjesztése. Ezért törekedni kell a természeti élményszerzés népszerűsítésére, különösen interaktív formák előtérbe helyezésével. Fontos lenne faültetési akciókat szervezni, ahol szükség van a szülők erejére. Fa- örökbefogadás, jelezve, hogy …a te fád, gyümölcsöd, melyből szervezett keretek között készíthetsz valamit….,
A természetvédelem gyakorlati munkái: madárgondozás, mesterséges gólyafészek építés. Észrevétlenül hatással vannak ránk a reklámok, a média, a szórólapok, a tv-ben látott filmek, az erőszak, a manipulációk legkülönfélébb formái (vásárlási akciók, a szomszéd füve zöldebb.., a politika, az etnikai ellentétek szítása). Megoszt és uralkodik felettünk. Egy módon ki lehet kerülni a tv hatása alól. Nem kell bekapcsolni vagy csak minimális időre. A programokat egy kis szervezéssel lehet úgy alakítani, hogy tartalmas és lebilincselő legyen, humor, játék és közösségi együttlét is beleférjen. Gyermekeink otthon is segíthetnek a házimunkában, a ház körül. Benti elfoglaltságként mesét, gyermekdalokat is hallgathatnak. Családi szinten úgy alakíthatjuk életvezetési szokásainkat, hogy megelőzzük a hulladékok keletkezését, illetve hasznosítsuk a meg nem spórolható hulladékokat, külön gyűjtsük a veszélyeset, tovább adjuk a még
használhatóakat. Készíthetünk kiskerti komposztálót, ha csak zsebkendőnyi telken is, ahol a szerves anyagok, nyers zöld hulladékok újra humusszá alakulnak. Szelektív hulladékgyűjtés az újrafeldolgozás, felhasználás első lépése. A szelektálás a lakosság aktív közreműködésével valósítható meg, melynek során a hulladékot termelők hulladékukat szétválogatva gyűjtik, tárolják. Tudatos vásárló az, aki tisztában van a termék, megvásárlásával kapcsolatos jogaival, tájékozott a termék minőségével kapcsolatosan, és ismeretei és igényei alapján, nem pedig a reklámok hatására választ terméket. A tudatos vásárlás főbb, mindenki számára megvalósítható elveit a következőkben foglalhatjuk össze: • Egyél kevesebb húst és tejterméket, mivel az állattartás jobban hozzájárul a klímaváltozáshoz, mint a közlekedés. •
A környékedről származó zöldséget, gyümölcsöt, élelmiszert fogyassz, mivel így a helyi gazdaságot támogatod, és a szállítással járó környezetterhelés is csökken.
•
Igyál csapvizet, minden kampány és felszólítás nélkül! Hazánkban a legtöbb helyen tökéletes a víz, ivásra alkalmas. Nem kell csomagolni és kamionnal hosszú kilométereken szállítani.
•
A legtöbb energiát általában az emberek többsége a fűtésre használja. Tehát szigetelj.
•
Ha teheted, ne használj – vagy kapcsold ki, vedd lejjebb - a légkondicionálót. Vedd lejjebb a fűtést a megszokottnál 1-2 fokkal, szellőztess sokszor kevés ideig.
•
Kerüld a vegyszereket: válaszd a bio élelmiszert, a friss élelmiszert, a minősített bio-, és natúr kozmetikumokat és tisztítószereket, a vegyszeres kezelés nélküli ruhákat, bútorokat, házakat.
•
Járj a lehető legtöbbet gyalog, biciklivel vagy közösségi közlekedéssel.
•
Nyaralj itthon, fedezd fel környezeted természeti értékeit.
•
Tartós, hosszú élettartamú, javítható tárgyakat vásárolj, és előtte kérdezd meg magadtól: biztos kell ez?, szükségem van rá? Tudom helyettesíteni valamivel?
•
Ha elromlott valamid javíttasd meg, ahelyett, hogy vennél egy újat.
•
Tanuld meg, hogyan hatnak a reklámok, ha teheted, állj ellent.
Add meg a módját az étkezésnek
Energiatakarékosság azt jelenti, hogy ugyanazt a szolgáltatást, terméket, stb. amire igényeink szerint szükségünk van, kevesebb energia felhasználásával hozzuk létre. Ez azt jelenti, hogy az igényeinkhez tartjuk magunkat, de azt kevesebb energia, vagy fényerő stb. felhasználásával biztosítjuk önmagunk, családunk, intézményünk számára. Ez pontosan, összefoglalva azt jelenti: A rendelkezésünkre álló energiát hatékonyabban használjuk fel. A sok kicsi tényleg sokra megy – pozitív és negatív irányban is. Pazarolni és spórolni is sokat lehet éves, de akár havi szinten is, attól függően, hogy közvetve vagy közvetlenül mennyire nagyvonalúan fogyasztjuk a vizet, az áramot, a gázt mennyire zsákmányoljuk ki a Föld energiatartalékait. A szociális ellátás területén is használható ötletek, tennivalók az energiatakarékosság megvalósítására: •
A világ számos részén alig van víz, s mi az ivóvizet használjuk arra is, amire esővizet is használhatnánk. Az intézmények virágainak öntözésére jó ötlet az esővízgyűjtők beállítása, és a bennük felfogott vízzel való öntözés.
•
Ha teheted, ne folyasd folyamatosan a csapból a vizet, például fogmosás, borotválkozás közben. A kézmosást is végezd gyorsan, ügyelve mennyi vizet hagysz elfolyni. Nem is gondolod, hogy évi kb. 3,5 köbméter vizet tudsz megtakarítani, még az intézmény számlájából is. Otthon is inkább zuhanyozz, persze nem órákig.
•
A hideg vízszükségletedet úgy elégítsd ki, hogy előre palackba teszel vizet és azt hűtöd. Ez megvalósítható akkor is, ha az intézményben több embert kell/szükséges itatnod. Ez több szempontú és környezetbarát megtakarítás, ugyanis a palackot is többször használod fel.
•
Az intézményekben is gyakran isznak vízforralóval készített forró vízzel készült kávét, teát. Jegyezd meg, csak annyi vizet melegíts, - sokszor nem is szükséges forralni, csak 80 C fokig melegíteni – amennyire az adott pillanatban szükséged van.
•
Az adandó felújításkor minden vécé olyan víztakarékos öblítési lehetőséget kapjon, ami gombnyomástól függően engedi ki a kevesebb vagy több, szükség szerinti vízmennyiséget. A csöpögő csapot azonnal javíttasd, ha erre nincs mód, fogd fel a csöpögő vizet és használd igény szerint.
•
A ruhákat válogasd össze szennyezettségük szerint. A kevésbé piszkosakat mosd alacsony hőfokon, hiszen tudod: a normál szennyeződéseket a mosás így is eltávolítja. Legyen természetes, hogy csak tele géppel kezded a mosást. Szárító gépet csak sürgős esetben használj.
•
Elektromos berendezések helyett, ahol csak lehet használj manuális, kézi szerszámot. Felesleges az elektromos citromcsavaró 1-2 citrom levének kipréselésére, és a saláta is lecsepeg, csak kis időt várni kell. Természetesen, ha ipari mennyiséget kell előállítanod, tedd azt géppel, de gyorsan. A főzőkonyhában nézd át az edényeket és a főzőlapokat. Megfelelő edényt használj, a különböző főzőlapokon. Forraláskor, melegítéskor használj fedőt. A szagelszívó helyett, ha teheted, nyiss ablakot.
•
A félig kikapcsolt gépek alattomosan pörgetik a villanyórát, tehát felejtsd el a stand-by azaz készenléti állapot üzemmódot. Amit csak lehet használat után húzz ki a konnektorból. Ha teheted, használj energiatakarékos izzót, de természetesen a megfelelőt a megfelelő helyen.
•
A bevásárlásnál is érvényesítsd a zöld-szabályokat: o tarts magadnál vászontáskát, vagy kosarat,
o olyan terméket válassz, amelyen kevés a csomagolóanyag és nem érkezett távolról, o a nagyobb tétel sokszor olcsóbb, tartalékolj, gondolkodj előre, •
o ami messze olcsóbb, mivel érte kell menni, drágább lesz. Vezéreljen az ésszerűség, aminek az előfeltétele az ismeret. Járj utána annak, hogyan lehetsz hatékony.
•
Ha teheted a régi gépeket energiatakarékos A+ vagy A+++ osztályú gépekre cseréld le.
A lakosság környezetvédelmi morálját kéne javítani, s bár sokat hallhatunk a különböző környezetvédő kampányokról, tettekben sajnos nem mutatkozik meg kellően. A XXI. század életének sajnos nagy része környezetszennyező. A rengeteg elektromos berendezés, az autó elengedhetetlenné vált már a kisebb szakaszokon is, a sok vegyszer, amit használunk akár takarítás akár a haj- és testápolás során, s a rengeteg műanyag csomagolás használata. Tudatossággal, kellő informáltsággal és akár törvényi szabályozás keretében ezeket csökkenteni, sőt megszüntetni kellene ahhoz, hogy megállítsuk Földünk rongálásának folyamatát. Ebben a felgyorsult világban képtelenek figyelni egymásra az emberek, azonban ha a sok reklámra költött pénz valamilyen formában a környezetvédelemre jutna, nagyban javíthatná az emberek morálját. Alkalmazkodnunk kell ehhez a modern világhoz, azonban azokat az apró tevékenységeket, mellyel segíthetünk a pusztítás megállításában, sőt saját környezetünk védelmében, saját egészségünk megőrzésében, minden embernek, minden családnak véghez kell vinnie. S bár azt hiszik, hogy egy család nem befolyásolja a szennyezést, ez nem igaz, mindannyian hozzájárulunk. Érdekes tapasztalat lenne, ha mindenki tisztában lenne saját ökolábnyomával, s tisztában lenne, mennyire befolyásolja, károsítja a környezetet. Összefoglalva tehát a kellő informáltság segíthet a környezettudatos életmód kialakításában, s ha a gyerekek már kiskorukban megtanulják szeretni, tisztelni környezetüket, akkor elmondhatjuk, mi is tettünk valamit a környezet megóvásáért.
A helyzet javítására soha nincs késő. Viszont el kell kezdeni, még ma…
„A föld eleget teremt ahhoz, hogy kielégítse minden ember szükségletét, ám nem minden ember mohóságát.” /Mahatma Gandhi/
