21.5. A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésére és használatára vonatkozó szabályok a 2011. szeptember 1-től, ill. 2012-től hatályos törvény alapján Mint a sajtóhírekből látható, az első kiadás 2010 őszi megjelenését követően a hatóságok nemigazán éltek a külföldi rendszámú járművek 1 belföldi használatának ellehetetlenítése érdekében az előző fejezetekben tárgyalt jogi lehetőségekkel. Az állam ehelyett újabb törvény megalkotásával próbálta meg visszaszorítani a "külföldirendszámipart". Ennek érdekében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban Kkt.) 25/B. §-ában 2011 szeptemberétől 2 tiltotta ezen járművek használatát. Ám ezen új szabály bizonyos esetekben sokkal inkább kitágította a korábbi használati lehetőségeket, mely révén feltehetőleg méginkább terjedt volna a külföldi rendszámhasználat, hiszen például a "kreatív" - 30 naponként "megújított" - papírozással könnyen kikerülhető lett volna. Ám a jogalkotás is észlelte a sajtóban azonnal megjelent, 30 napos kiskaput kihasználó – azaz havi egyszer szükségessé váló - dokumentumgyártási „lehetőséget”, így ezt a Rogán Antal képviselő által a novemberi adótörvény szavazásakor benyújtott módosító indítvány 1 naposra csökkentette. Emiatt aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, az külföldi rendszámú járművet az eddigi 30 nap helyett legfeljebb csak 1 napig használhat az országban és a külföldi üzembentartónak ehhez írásban is hozzá kell járulnia.
21.5.1. Mindennapi okiratunkat add meg nekünk ma! Ami azt jelenti, hogy a „papírozóknak” a dolga annyiban megnehezült, hogy naponta kell új használati hozzájárulást íratniuk/írniuk. Ez azoknak is igencsak megnehezíti a dolgát, akik offshore-cégük (nominee/névleges) igazgatójával íratnak maguknak egy meghatalmazást „minden nap”, nem sokkal éjfél után – persze csak elméletileg -, hiszen be kell „érniük” pl. Budapestre reggel 8-9 óra körüli időben a kocsival mondjuk Liechtensteinből vagy Svájcból – ami nem lenne egyszerű feladat... Akik Szlovákiából „jönnek” azoknak az „igazgatója” elég ha „csak” hajnalban „kel föl minden nap”, hogy aláírhasson… Mindezek helyett persze úgy fognak születni a valóságban ezek a meghatalmazások, hogy (i)
(ii)
1
a névleges/nominee igazgató nevében aláírnak olvashatatlanul, vagy az ő aláírásához hasonló módon – ami okirathamisítás, de amely aláírás valódiságát a közúti igazoltató rendőr nem tudja érdemben vitatni. a névleges/nominee igazgató által adott POA (Power of Attorney – Teljeskörű Meghatalmazás) segítségével aláírja az autóvezető a gépjármű vezetésére szóló felhatalmazást a saját nevében, mint erre jogosult személy, mégpedig minden reggel, az elindulás előtt. Az igazoltató rendőr ismét csak nehezen vitathatja az aláírás érvényességét, ám az említett aláírás időpontjától és helyszínétől
Vegyük észre, hogy a törvény nem csak a személygépkocsikra vonatkozik, hanem a tehergépkocsikra, motorkerékpárokra, stb. is ,hiszen a 47.§ 2. szerint: "közúti jármű: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes járműfajták meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban ( KRESZ) foglaltak az irányadók;" A KRESZ 1. sz. Függeléke részletezi a járművek fajtáit, de nincs értelme itt részleteznünk, mert abban minden számunkra most lényeges - közlekedési eszköz beletartozik, annyira tág a fogalom. 2 Beiktatta: 2011. évi XCI. törvény 51. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.
(iii)
megteendő távolságokat igen, így a gyanút tisztázandó elég, ha az (i) és az (ii) esetben is bejelenti a NAV-nál az esetet, ahol a magánszemélynél és belföldi cégeinél értelemszerűen ez adóvizsgálatot von maga után – azaz lényegében saját magát „jelenti föl” az adóalany a külföldi rendszámmal. Amely rendszámmal rövidlátóan pár millió forintot spórolt, de akár több tíz, vagy száz millióba is kerülhet majd a végén ez neki, a büntetőjogi következményekről (adócsalás, pénzmosás, akár bűnszervezetben elkövetve) még nem is beszélve. természetesen ha az (i) és az (ii) esetekben még szabályos is lenne az aláírás, a napi ismétlése ennek bőven kimerítené a rendeltetésszerű joggyakorlás tilalmát, azaz az adócsalás ekkor is megállapítható. Ahogyan kimerítené a színlelt szerződések/dokumentumok felhasználásának tilalmát, így okirathamisítás is megállapítható.
Tehát úgy tűnik, a törvényalkotás most a jogban járatlanok számára is egyértelműen deklarálta azt az eddigi jogban is meglévő – de a hatóságok által nemigazán ellenőrzött – tiltást, amely korábban igen korlátozott használati lehetőséget biztosított a magyar illetőségű vezetőknek, mégpedig a 21.4. fejezet végén látható táblázatunkban írtaknak megfelelően lásd „pl. a bécsi repülőtéri Hertztől a lakásáig” használati mód szellemiségét. Ahogy említettük, a szabályok megszegésének gyanúja esetén a közúti ellenőrzést végző rendőrre van bízva a rendszámelvétel mérlegelése, amely eldöntéséhez a vezető által igazolásként felmutatott dokumentumok valódiságát és helytállóságát kellene megnyugtatóan ellenőriznie, ami irreális elvárás. Nézzük mi ennek az oka. A jogszabály külön vizsgálja az üzembentartó/tulajdonos, illetve a járművezető illetőségét.
1. Az üzembentartó illetősége A 2011. szeptember elsejétől csak magyar hatósági engedéllyel és forgalmi rendszámmal vehet részt a belföldi forgalomban az a jármű, melynek üzembentartója belföldi üzembentartónak minősül, azaz, akinek (amelynek) lakó, szokásos tartózkodási, illetve székhelye a Magyar Köztársaság területén van. A magánszemélyek esetében lakóhelyről és tartózkodási helyről szól a szöveg, ami nem feltétlenül esik egybe az állampolgársággal, sokkal inkább az adóilletőséggel. A vonatkozó Közúti közlekedésről szóló törvény szövege tehát így szól:
"25/B. § (1) A közúti forgalomban a 25/A. §-ban meghatározott jármű a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, amennyiben: a) az üzembentartója e törvény rendelkezései szerint belföldi üzembentartónak minősül vagy b) vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a) az üzembentartó olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett székhelye vagy telephelye szerinti országban végzi,
b) a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte. (3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása során forgalombahelyezés kezdeményezésének minősül a jármű származásellenőrzési nyilvántartásba vétele is.
Az (1) szakasz alapján magyar rendszámmal magyar illetőségűek közlekedhetnek a közúti forgalomban. Viszont külföldi rendszámmal is közlekedhet egy jármű, ha üzembentartója egy külföldön bejegyzett cég, amely a tevékenységét ténylegesen a bejegyzés (vagy külföldi telephelyének) országában végzi. Ez egy adóilletőségi elvárás (lenne), amelynek a Magyarországon futó külföldi rendszámú személygépkocsik legnagyobb része nem felel meg valójában - legyen ez a kocsi svájci, liechtensteini, szlovák, vagy német - hiszen a tényleges üzembentartó a magyar használója lesz a kocsinak - mégha a "papírozás" mást is mutat. Ám kérdés, hogy ennek a papírozásnak utánajár-e az adóhatóság majd, hiszen ehhez fel kell vennie a kapcsolatot a svájci, liechtensteini, német és szlovák adóhatóságokkal is, s megkérdezni azt, hogy a cég vajon végez-e ott valódi tevékenységet. Svájc talán azt fogja mondani, hogy végez, (mivel ebből él), Liechtenstein talán azt mondja majd, hogy nem végez (mivel ott csak az offshore-okra van az adómentesség, így meg kell(ene) mondania, hogy ez egy ilyen státuszú cég). A németek azt fogják mondani, hogy a német bérbeadó cég - ami valójában legtöbbször magyar tulajdonban van - Németországban gépjárműbérbeadással foglalkozik, ahol könyvvezetés is folyik, adóbevallást is benyújtottak, (mégha minden lényegi tevékenységet a magyarországi kapcsolt vállalkozásánál is végeznek valójában), sőt még adót is fizettek valamennyit. És ha a magyar hatóságok nem akarnak mélyebbre ásni az ügyben, akkor ezzel az adóinformációval a vizsgálat vélhetően le is fog állni. De ha a német adóhatóságtól azt kérik ki, hogy a német bérbeadó cég dokumentumaiból küldje el a bérbevevő magyar illetőségűek listáját, és/vagy a fiktív lakcímbejelentésekre hivatkozva megkérik a nyomozókat, hogy néhány magyar származású, de német lakcímet „felmutató” vezető nevét ellenőrizzék le a német lakcímnyilvántartóban, s ezen személyek ottlakását is, mégpedig személyesen, a szomszédokat megkérdezve – ahogy a német hatóságok ezt akkurátusan meg szokták tenni -, akkor bizony bajba kerülhetnek az ezen címeket szervezők és szerzők is, mert ez már nem egyszerű adóügy lesz. Mely "egyszerű" adóügy egyébként a németeket - ha nem volt német adókiesés – amúgy nem nagyon érdekelné. A tömeges köz- és magánokirathamisításokat viszont nem szeretik, s még kevésbé a pénzmosást, ugyanis köztudomású, hogy ezen külföldi rendszámú bérelt kocsik bérleti díjait igen sokszor feketepénzből fizetik ki - lásd a "maffiózók" éttermi fedővállalkozásai előtt parkoló, lesötétített ablakú, "rokkantosított" "nagykocsijait". Ők értelemszerűen készpénzben fognak fizetni úgy, hogy pl. a magyar "képviselő" irodájába beküldik a havi bérleti díjat, amely díj majd valahogy eljut a német cég bankszámlájára… De a jövőről szóló fantáziálást követően térjünk vissza a törvény szövegére, mégpedig a vezető adóilletőségét vizsgáló részre. 2. A járművezető illetősége A törvény szerint az üzembentartó illetősége mellett a vezető illetősége is vizsgálandó. Így ha a vezető belföldön lakóhellyel rendelkezik, akkor csak magyar rendszámú járművet vezethet (kivéve az EGT-s 3 flottaüzemeltető külföldi rendszámú személygépkocsijának bérletét – lásd 3
EGT országok: az EU-országok, valamint Norvégia, Liechtenstein és Izland.
később, külön fejezetben). Ám van három - az alábbi, a), b), c) pontokban felsorolt - kivétel a magyar lakóhelyűek számára, így emiatt a jármű vezetője mégis közlekedhet külföldi rendszámú járművel, hiszen: "(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető a) szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van, (azaz életvitelszerűen külföldön él, melyet igazolnia kell majd, aminek körülményeit föntebb, az adóilletőségvizsgálatnál is jeleztük. Ehhez kapcsolódóan hivatkoznánk arra, hogy a hatóságok növekvő felderítési lehetőségeiről a „6.3. A vég kezdete: a tényleges üzleti tevékenység helyének feltárása” c. fejezetben is értekeztünk. 4)
4
Az 6.3 fejezet 2010-es írásakor még lehetett ismert számunkra, hogy a Belügyminiszter 2011 novemberében benyújtotta törvényjavaslatát a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemzői Központ (NIBEK) megalakításáról, amely szervezet jogosítványai jóval szélesebb körű adatgyűjtést is lehetővé tesznek az állampolgárokról. A központ a szükséges adatokat – hogy melyek ezek, azt a tervezet igen tágan határozza meg – más szervezetektől közvetlen számítógépes kapcsolat útján szerzi be, s az információk lehívását az érintett meg sem akadályozhatja. A NIBEK információt igényelhet például a rendőrségtől, a polgári titkosszolgálatoktól, az adóhatóságtól, az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóságtól, a katasztrófavédelemtől, a büntetésvégrehajtástól, a bűnügyi-, a szabálysértési-, valamint a népesség-nyilvántartásból, a közlekedési hatóságtól, de még a kötelező biztosítások nyilvántartásából is. A központ a légi utasok listáját szintén megszerezheti, s azt akár öt évig megőrizheti. http://nol.hu/belfold/20111124-meg_egy_titkosszolgalat A figyelés persze nem újkeletű, hiszen a Wikileaks kémlistája szerint a Wikileaks SpyFlies csomagjához egy interaktív térkép is tartozik, ahol olyan, legálisan működő cégeket tüntettek fel, amelyek megfigyelési eszközöket vagy szolgáltatásokat értékesítenek. A cégek között a legnagyobb telekomcégek - Siemens, a Nokia, az Alcatel - ugyanúgy megtalálhatóak, mint a kisebbek, s akik olyan technológiát szállítanak, amely rögzíti például egy telefon minden billentyűleütését, vagy amely a számítógép előtt ülőről küld egy fotót a gép kameráján keresztül anélkül, hogy az ebből bármit észrevenne. A Wikileaks-vezető Assange az anyag sajtóbemutatóján nem nélkülözve a színpadiasságot fel is tette a kérdést:”Kinél van iPhone vagy Blackberry? Ki használ Gmailt? Majdnem mindenki?! Akkor önöket megfigyelik” http://www.hir24.hu/tech-tud/2011/12/02/magyar-ceg-a-wikileaks-kemlistajan/~~fokusz ! Nem mintha a más eszközöket használókat nem figyelnék/figyelhetnék meg, hiszen billentyűzetfigyelő, a telefon fizikai koordinátáinak követése, sms-olvasó, mint „diagnosztikai szoftver” képes egy sor olyan adatot begyűjteni, amit a készülék gazdája inkább megtartana magának. Egy amerikai cég ilyen kémprogramját 150 millió okostelefonra előre telepítették, szerintük „minőségbiztosítási” okokból. Így le lehet kérni, hogy milyen internetes oldalakon böngésztek a telefonnal, mire kerestek a Google-on, hozzá lehet férni azonosítókhoz és jelszavakhoz, a PayPal-fizetés adataihoz, vagy meg lehet nézni, milyen sms-eket küldött és fogadott a készülék, és természetesen azt is meg lehet mondani, hol található a készülék fizikailag. Nem probléma a szoftvernek lementeni a telefonkönyv adatbázisát, de a beszélgetéseket nyomon követését sem. A Spiegel megkeresésére a legtöbb nagy gyártó - HTC, Samsung, Apple - nem válaszolt. A Nokia visszajelzett, azt állítva, nem használja a CarrierIQ szoftverét. Egy chpwn nevű hacker szerint az iPhone-okon megtalálható a CarrierIQ-szoftver egyik verziója, de alapbeállításként deaktiválva van. Ami feltehetőleg nem ok nélkül van telepítve, de hogy ki, mikor, mivel és honnan tudja aktiválni, arról nincs hír… http://hvg.hu/Tudomany/20111202_mobil_kemszoftver#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_ca mpaign=newsletter2011_12_02&utm_content=normal Egy másik amerikai cég, a pennsylvaniai TruePosition geolokációs technológiát kínál. Tudatosan maradnak a háttérben, de ők a világ legfontosabb geolokációs cége, és jelszavuk szerint „Egy biztonságosabb világért” küzdenek. A TruePosition tevékenysége a "location intelligence" kifejezésből rövidített LOCINT technológia, mely nemcsak a hírszerzés vagy a bűnüldöző szervek számára elérhető és bármilyen védeni vágyott infrastruktúra köré láthatatlan digitális falat képes húzni. Egy kőolaj-finomító, vagy egy atomerőmű esetében például a figyelőrendszer adatbázisában szerepel mindazok telefonszáma, akik jogosultak belépni. Ha valaki „jogosulatlan/idegen” mobillal lépne be a területre, a telefonja lebuktatja. http://www.wired.com/dangerroom/2011/07/global-phone-tracking/all/1 http://hvg.hu/Tudomany.ujtech/20110719_mobil_nyomkovetes#utm_source=20111202_mobil_kemszoftver&ut m_medium=ScarabFlyer_RELATED&utm_campaign=hvg.hu
b) a járművet egy 5 napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokbaadása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult, (a napi aláírás-szükségesség miatt ez nemigazán alkalmazható kibúvó, vagy igen kockázatos – ahogyan a fejezet elejénél említettük, így ezen opciót nem tárgyaljuk tovább) c) a járművet Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használja. (5) A (2) és (4) bekezdésekben meghatározott feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzembentartója, valamint a jármű vezetője közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni." 6 Úgy tűnik, ezen szabályozás megkerüléséhez nem kellene más az a) és a c) pontokat figyelembevéve, mint egy szlovák, svájci, német, stb. bejelentett lakcím, s a kocsi 365 napon keresztül (azaz minden rendőri ellenőrzéskor/feljelentéskor) legálisan Magyarországon használható válik, mivel ehhez vagy 1) egy külföldi lakcímbejelentkezés kell, 7 vagy 2) egy munkaszerződés arról, hogy a vezető a magyar lakcíme és a külföldi cég székhelye között munkábajáráshoz használja a kocsit. Ez utóbbi életszerűen leginkább a szlovák rendszámmal ügyeskedőknek lehet releváns, mivel a szlovák határ közeli magyar településekre bejelentkezett magyaroknál hihető. De ha ez a bejelentkezés papíron történik csak meg, egy ezen határtól távol lévő magyar város rendőre ekkor sem veheti le a rendszámot, hiszen nem tiltható meg a komáromi lakcíműek számára, hogy az ország távolabbi településére is utazhassanak valamiért a szlovák rendszámú kocsijukkal, melynek az üzemeltetője pl. a szlovák Komarnoban van bejegyezve, s ez a cég alkalmazza a magyar Komáromba - vagy egy más, nem túl távoli magyar helységbe bejelentkezett lakost. A svájci, liechtensteini offshore-ok tulajdonában lévő kocsiknál viszont ez nem életszerű munkábajárás, így a rendőr valószínűleg feljelentéssel fog élni. Persze a
2011.09.01.től ez 30 nap volt, de 2012-től egy napra módosult. A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkezőjének bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve, ha a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá, vagy az aláírást magáénak ismerte el (az aláírás mellett a tanúk lakcímét is fel kell tüntetni); a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróság vagy közjegyző által hitelesítve van; a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el. Az okirat teljes bizonyító erejének az a jogi jelentősége, hogy a bíróság nem mérlegeli és – az ellenfél sikeres ellenbizonyításáig – nem is vizsgálja az okirati bizonyíték valóságtartalmát. Közokirat Bíróság, közjegyző (közjegyzői okirat) vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által az ügykörén belül, megszabott alakban kiállított, papíralapú vagy elektronikus okirat. (Például személyi igazolvány) A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módja. Az okirati fajták közül egyedül a közokirat számít feltétlenül és teljes mértékben bizonyítéknak a benne foglaltakra nézve. http://hu.wikipedia.org/wiki/Okirat_a_magyar_jogban 7 Ezen lakcím valódiságát a hatóságok leellenőrizhetik majd, ahogyan a 21.1. Szlovák fantomcégek és fantomlakcímek című fejezetben részletesen tárgyaltuk. 5 6
határközeli szlovák megoldás is elbukik akkor, ha a hatóság elkezdené alkalmazni ezen vezetők megfigyelésére az említett technikai eszközöket.
21.5.2. Külföldi rendszámú személygépkocsi bérlése külföldi flottaüzemeltetőtől A közúti közlekedésről szóló törvény 2011. november 30-tól érvényes módosítása 8 szerint a belföldi illetőségű magánszemély is vezethet 1 napon túli időtartamban külföldi rendszámú személygépkocsit, ha annak tulajdonosa EGT országban bejegyzett olyan flottaüzemeltető, aki a regisztrációs adót ezen személygépkocsi után megfizeti. 9 Más külföldi rendszámú járműkategóriára ez a lehetőség nem vonatkozik, csak a személygépkocsira!
8
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban Rega. tv.) 1. § (1) bekezdése helyett a következő rendelkezés lesz érvényes 2012-től: „1. § (1) E törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni a Magyarország területén (a továbbiakban: belföld) forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó (a továbbiakban: személygépkocsi), valamint motorkerékpár (a továbbiakban a személygépkocsi és a motorkerékpár együtt: gépjármű) után, továbbá a gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása esetén.” 9 A Rega. tv. 3. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Adókötelezettséget keletkeztet a flotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása.” A Rega. tv. a 16. §-t követően a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki: „Gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsi adókötelezettsége 16/A. § (1) A gépjárműflotta-üzemeltetőt a belföldi illetőségű személynek, szervezetnek – 1 napon túli időtartamra –bérbe adott személygépkocsija után a Melléklet III. rész szerinti adófizetési kötelezettség terheli. (2) Az adózó azt, hogy gépjárműflotta-üzemeltetőnek minősül a tulajdonában álló vagy üzembentartói jogával érintett személygépkocsi honossága szerint illetékes járműnyilvántartó, cégnyilvántartó hatóság és az árbevétel megoszlására vonatkozóan könyvvizsgáló által kiadott hiteles magyar fordítású igazolás bemutatásával tanúsítja. (3) Az adózó a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesülését adókötelezettségének adóévi első ízben való keletkezését követő, míg a személygépkocsi bérbeadási szerződését – annak megkötésétől számított – 15 napon belül nyújtja be a vámhatósághoz. Az adót a vámhatóság a bérleti szerződés benyújtását követő 3 munkanapon belül határozattal állapítja meg a gépjárműflotta-üzemeltető terhére. (4) A vámhatóság az adó megfizetéséről a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát, valamint a bérbeadó és bérlő adatait tartalmazó – a közúti közlekedésről szóló törvény 20. §-ának (4) bekezdése szerinti bírság alól mentesítő – igazolást ad ki az adó megfizetését követő 3 munkanapon belül, melyet a rendőrhatóság részére is továbbít.”
A flottaüzemeltetők által fizetendő adótételek a használatba adás hónapjait tekintve a következőképpen alakulnak a Rega tv. Mellékletének III. része alapján: I. A személygépkocsi Magyarországon való közlekedésének megkezdése és a bérleti szerződésből hátralévő időtartam közötti hónapok száma 2-ig 3-6 7-12 13-18 19-24 25-30 31-36 37-42 43-48 49-54 55-60 61-90 91-120 121
II. Fizetendő adó a Melléklet I. és II. része szerint számított adó százalékában
4 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80 87 94 100
A gépjárműflotta-üzemeltetőnek az Európai Gazdasági Térségben (EGT) kell székhellyel bírnia, és az év első napján legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsinak kell a tulajdonában lennie. További feltétel, hogy az árbevétele 75 százalékának gépjármű bérbe- vagy lízingbeadásából kell származnia 10. Ez lényegében a magyar piacon német rendszámú autók bérbeadásával foglalkozó, de egy magyar tulajdonú cégcsoportra szabott kivételezettség, mely a hatékony lobbinak köszönhetően a novemberi adócsomag részeként lett beterjesztve és elfogadva. A konkurensek szerint a cég ezzel két legyet ütött egy csapással: legalizáltatta korábbi illegális gyakorlatát, valamint a furcsa darabszámmeghatározással a kisebb hasonló - pl. szintén magyar-német – konkurenseitől is megszabadult, így azok a versenysemlegességet sértő hátrányos megkülönböztetés miatt bepanaszolni tervezik az államot - mint jogalkotót - az Európai Bizottságnál… Tehát a regisztrációs adót most már „félreérthetetlenül” meg kell fizetni az ilyen, EGT-s flottaüzemeltetők személygépkocsijai után, s ekkor belföldi illetőségű személy is vezetheti az ilyen, külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsit - időkorlát nélkül. Megjegyzendő, hogy a nem-flottásokra vonatkozó, „általános” regisztrációs adó mértékét is csökkentette a törvényhozás 2012-től, ami méltányolandó cselekedet, bár legjobb az eltörlése lett volna. 10
A Rega. tv. 2. §-a a következő 14.,15. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „14. elektronikus eljárás: a vámhatóság által üzemeltetett informatikai rendszeren vagy a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül kezdeményezett, az adó megállapítására irányuló elsőfokú adóigazgatási eljárás. 15. gépjárműflotta-üzemeltető: az az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező, gépjárműbérbeadással foglalkozó személy, szervezet, amely tárgyév január 1-jén legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója és a bérbeadást megelőző utolsó lezárt üzleti éve árbevételének legalább 75% -a gépjármű bérbeadásból, lízingbeadásból származik.” Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 46. §-ában „az adózó e törvény kihirdetése napjától” szövegrész helyébe az „adózó, vagy ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye,illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, az adózó, vagy az adó alanya által az adókötelezettség teljesítése érdekében megbízott belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező üzembentartó vagy, az Art.-ban meghatározott pénzügyi képviselő 2011. november 1-jétől” szöveg lép.
Regisztrációs-adótételek személygépkocsik esetén 2012-től
Adókategória
1. 2.
3. 4. 5. 6. 7. 8.
9.
A személygépkocsi műszaki tulajdonságai
Otto-motoros személygépkocsi 1100 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm3-ig Otto-motoros személygépkocsi 1101-1400 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1301-1500 cm3-ig Otto-motoros személygépkocsi 1401-1600 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1501-1700 cm3-ig Otto-motoros személygépkocsi 1601-1800 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1701-2000 cm3-ig Otto-motoros személygépkocsi 1801-2000 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig Otto-motoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2501-3000 cm3-ig Otto-motoros személygépkocsi 2500 cm3 felett és dízelmotoros személygépkocsi 3000 cm3 felett A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5 számú mellékletének II. pontja szerinti 5. környezetvédelmi osztályba tartozó elektromos meghajtású kizárólag elektromos úton tölthető személygépkocsi A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerinti 5. környezetvédelmi osztályba tartozó hybrid (elektromos és Otto-, vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású, illetőleg a 8. pont alá nem tartozó egyéb személygépkocsi
Adótétel [A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint] 11-nél jobb 9-11 6-8 4 4-nél rosszabb 45 000 180 000 270 000 360 000 540 000 Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db 65 000 Ft/db
260 000 Ft/db
390 000 Ft/db
520 000 Ft/db
780 000 Ft/db
85 000 Ft/db
340 000 Ft/db
510 000 Ft/db
680 000 Ft/db
1 020 000 Ft/db
135 000 Ft/db
540 000 Ft/db
810 000 Ft/db
1 080 000 Ft/db
1 620 000 Ft/db
185 000 Ft/db
740 000 Ft/db
1 110 000 Ft/db
1 480 000 Ft/db
2 220 000 Ft/db
265 000 Ft/db
1 060 000 Ft/db
1 590 000 Ft/db
2 120 000 Ft/db
3 180 000 Ft/db
400 000 Ft/db
1 600 000 Ft/db
2 400 000 Ft/db
3 200 000 Ft/db
4 800 000 Ft/db
0 Ft/db
76 000 Ft/db
Mindezeknek köszönhetően talán észlelhető eredmény várható a külföldi rendszámmal elkövetett adócsalás visszaszorulásában, hiszen kevésbé lesz értelme csalni, és a kockázat is jóval nagyobb az egyértelműbb szabályozás és a „felhatalmazott” közúti rendőri ellenőrzés miatt. Az új szabályozás megjelenése után a témában egyébként csak ügyvédi irodák által közölt téves útmutatások és ötletelések születtek, 11 hivatalos útmutató ezen sorok írásáig – 2011. november végéig - nem készült, de egy szakmai összefoglaló cikk igen, mégpedig az 11
http://www.origo.hu/auto/20110829-kijatszhato-a-kulfoldi-rendszamokra-hozott-szigorubbjogszabaly.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201110 2011.10.10.
Önadózó újságban. 12 Ebben a szabályok alkalmazását néhány gyakorlati példán keresztül is megpróbálta az újság bemutatni, melyet idézünk. Szokás szerint dőlt betűvel az idézet, s álló betűvel a megjegyzésünk olvasható. 1. példa: "Osztrák lakóhellyel rendelkező magánszemély kizárólag osztrák székhellyel rendelkező gazdasági társaságtól bérelt osztrák rendszámú autóval Magyarországon közlekedik. Ebben az esetben a személygépkocsi üzemben tartója nem minősül belföldinek, illetve vezetője sem rendelkezik belföldi lakóhellyel, ezért a külföldi rendszámú gépjármű használata jogszerű. A jogszerű használatot a vezető a bérleti szerződéssel, a forgalmi engedéllyel, illetve (osztrák) személyi igazolványával bizonyíthatja." Természetesen csak maximum 183 napig évente. Ám ennek ellenőrzésére az állam "csak úgy" nem fog nyomozati úton beszerezhető információkat (mobiltelefon cellainformációja, bankkártyahasználat, stb.) gyűjtögetni, így önmagában ezen határidő túllépésével nem fog lebukni az adóalany. 2. példa Egy magyar székhellyel rendelkező gazdasági társaság (külföldi telephelye nincs) Magyarországon lakóhellyel rendelkező ügyvezető igazgatója részére szlovák székhelyű gazdasági társaságtól 2 évre szlovák rendszámú személygépkocsit bérel. Tekintettel arra, hogy a tulajdonos (üzemben tartó) szlovák, így nincs belföldi üzemben tartó, ezért az első feltétel alapján a külföldi rendszámú gépjárművet az ügyvezető igazgató jogszerűen használhatná. 13 Ugyanakkor a vezető személyének vizsgálata során megállapítható, hogy a külföldi rendszámú gépjármű vezetője Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Mivel a vezető rendelkezik Magyarországon lakóhellyel, ezért a bérelt gépjárművet külföldi rendszámmal (a kivételi szabály alapján) maximum a gépjármű birtokbaadásától számított 30 napig használhatja. A cikk az 1 napos módosító korlátozás előtt született, így a 30 napot 1 nappal kell behelyettesítenünk.
3. példa "Magyarországon lakóhellyel rendelkező természetes személy Németországban munkát vállal. A német vállalkozás egy német forgalmi rendszámú személygépkocsit biztosít munkavégzéséhez. A járművel a magánszemély Magyarországra hazautazik." Amennyiben a magánszemély a közúti ellenőrzés során írásban igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye külföld, illetve hogy a gépkocsit külföldi munkavégzésre, munkábajáráshoz használja, akkor jogszerű a külföldi rendszám használata." A törvény 4. bek c) pontja alapján a kocsi németországi munkavégzés keretében lenne használandó csak, hiszen: Külföldi rendszámú gépjárművek belföldi használatának feltételei. 2011/10. szám, p. 35-37. Ha nem vennénk figyelembe a más, vonatkozó törvényhelyeket, melyeket a 21. fejezetben részleteztünk - lásd különösen az összefoglaló táblázatot erről a 21.4. fejezet végén. 12 13
c) a járművet Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használja (a vezetője). A példabeli igazolás szerint a Magyarországra való "hazautazás" helyes megfogalmazás, de a példa magyarázatában szereplő "munkábajáráshoz használt" indokolás már nem, mivel nem életszerű, hogy naponta megtenné valaki a két ország közötti utat. Ez az említett Komarno/Komárom - azaz a "közeli" szlovák - viszonylatban hihető munkábajárást jelenthet csak - ahogyan korábban részleteztük. A cikk példái után nézzük meg azt, hogyha valakinél az igazoltató rendőr szabálytalan használatot vélelmez, akkor milyen eljárásra lehet számíthat: 6) Az ellenőrző hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak megsértéséről a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó adatok, valamint a jármű azonosító- és műszaki adatainak továbbításával értesíti az állami adóhatóságot is." Az eljárási szabályok a 138/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet 3. fejezetében folytatódnak "A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó közlekedési igazgatási rendelkezések" cím alatt. 3. § (1) Ha a közúti, illetve telephelyi ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kkt.) meghatározott, a külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó sajátos szabályok szerint a jármű jogellenes használatára került sor, a külföldi hatósági jelzést és engedélyt a helyszínen el kell venni és azt az elvétel okának megjelölésével együtt 8 napon belül meg kell küldeni a jármű belföldi üzemben tartója vagy a járművezető lakóhelye, székhelye, telephelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. (2) A közlekedési igazgatási hatóság az (1) bekezdés alapján megküldött hatósági engedélyt, jelzést határozattal bevonja. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja a belföldi üzemben tartót, hogy amennyiben a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem kezdeményezi a jármű belföldi forgalomba helyezését, akkor a bevont hatósági jelzést és forgalmi engedélyt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala útján a kiállító külföldi hatóság részére megküldi. (3) Amennyiben a jármű üzemben tartója vagy a jármű vezetője a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban a döntés jogerőre emelkedéséig okirattal igazolja a külföldi hatósági jelzéssel és engedéllyel történő közlekedés Kkt.-ben foglaltak szerinti jogszerűségét, a külföldi hatósági engedély és jelzés visszaadásával egyidejűleg a bevonásra irányuló eljárást meg kell szüntetni."
Ha viszont a külföldi rendszámú jármű szabálytalan használatát fogja a hatóság megállapítani, akkor az üzembentartó az alábbi bírsággal sújtandó.
A bírság összege 2011. december 31 -ig (Ft)
A bírság összege 2012. január 1-jétől (Ft)
Természetes személy
Egyéb esetben Természetes személy
Egyéb esetben
2000 cm3 vagy az alatti személygépkocsi esetében
100.000
200.000
200.000
400.000
2000 cm3 feletti személygépkocsi esetében
200.000
400.000
400.000
800.000
Egyéb jármű (tehergépkocsi, motorkerékpár, stb.) esetében
50.000
100.000
100.000
200.000
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről a büntetési tételeket kategóriánként ismerteti: 20. § (1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban l) a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. „(4) Az (1) bekezdés a)–j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben – ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, s ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja – 10000 forinttól 800000 forintig, a k) pontban foglalt esetben 10000 forinttól 300000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).” 25/B§ (4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető] „b) a járművet egy napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult,”
Mentesülés kedvezményes honosítással 2011 végéig 2011. évi XCVI. törvény egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról 46. §-a biztosít egyfajta autóamnesztialehetőséget a külföldi kocsijukat belföldiesíteni szándékozóknak, mégpedig 50%-os regisztrációsadó-kedvezménnyel. Ám ez a kedvezményes adómérték jóval kedvezőtlenebb volt 2011 végéig, mint a 2012-től érvényes jelentősen csökkentett mértékű, ám ez csak 2011 novemberében vált ismertté. Így ezzel már november után senki sem fog élni
feltehetőleg, hanem megvárja a januárt, de ha valaki mégis próbálkozna, akkor a törvényszöveg szerint: "A Rega tv. szerint egyébként fizetendő regisztrációs adó 50%-át nem kell megfizetni azon, külföldi forgalmi rendszámmal ellátott gépjármű után, amely 2011. június 15-én az adózó tulajdonában állt, feltéve, hogy a regisztrációs adómegállapítási eljárást az adózó e törvény kihirdetése napjától 2011. december 31-ig terjedő időszakban kezdeményezi." Sajnos a "tulajdonában volt" kitételt szó szerint vevő "amnesztiázók" jogbizonytalanságban vannak, hiszen a legritkább esetben van a magánszemély nevén külföldi rendszámú kocsi, ugyanis ez leginkább (offshore) cégnéven szerepel. Ezen tulajdonigazolási probléma feloldására a törvényalkotás útmutatót nem adott. 14 És akkor még nem beszéltük a legtöbbször német - bérelt kocsik esetéről, ahol a tulajdonjog méginkább problematikus egy bérlési folyamat közepette. Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy az 1 napos használati korláttal és a regisztrációs adó csökkentésével egy relatíve hatékonynak tekinthető szabályozás született, bár a korábbi és ma is érvényes - törvényekben EU-konform módon régóta szerepelt a tiltás, ahogyan a 21. fejezet korábbi alfejezeteiben láthattuk. A belföldi illetőséggel rendelkezőknek viszont ezentúl bármeddig van lehetőségük ilyen személygépkocsikat bérelni, ha a "bizonyos" feltételeket teljesíteni tudó külföldi flottabérbeadótól bérelnek kocsit, aki a regadót majd a használati hónapok alapján, részletekben fizeti meg. A svájci, liechtensteini offshore-cégtulajdonosok a kocsijaikat viszont már deklaráltan nem használhatják ezentúl (ahogy eddig is illegálisan tették), hiszen a külföldi cégcímre, mint "munkábajárásra fenntartott" lehetőséget nem tudják életszerűen kihasználni/igazolni. Így ők és a szlovák - hasonlóan fantom - cégek tulajdonosai sokkal inkább kockáztatják az egész cégstruktúrájuk adóvizsgálatát a rendszámmal, mert a közúti ellenőrzést végző rendőr - a helyszíni dilemmáját feloldandó - feljelentheti a vezetőt, mondván: döntsön majd a szakhatósági vizsgálat. Ám valószínűleg ez hiányzik legkevésbé ezen fantomcégek tulajdonosainak… Mindezek miatt érdemes "kiszállni" a külföldi rendszámú személygépkocsikból, s a mostani csökkentett adótétel mellett belföldiesíteni. Végül érdemes felhívnunk a figyelmet arra is, hogy az új törvény lényegi újdonságának tekinthetjük a bizonyítási teher egyértelműen kimondott megfordulását is. Bár a korábbi szabályozásban is az adóalanynak kellett volna bizonyítania azt, hogy ő jogszerűen használja az adók megkerülésével - a külföldi rendszámú kocsit, de ezt a hatóságok nem így látták, és ezért nem is alkalmazták. Annak ellenére, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elve az Artban szerepel - ahogyan az Adó-Szentháromság fejezetben bemutattuk - s amely elvet az Alkotmánybíróság alkotmányosnak talált – lásd erről a 9.4. fejezetet.
14
Az amnesztia technikai lebonyolításában ugyanakkor vannak akik segítenek a próbálkozóknak: http://www.cardeon.hu/Regisztracios_ado_ugyintezes/Kulfoldi_rendszamu_auto_honositasa.html
