mindennapi tűnődések

mindennapi tűnődések

Őszentsége, a dalai láma korunkról, jövőnkről, esélyeinkről

Fordította SÁRI LÁSZLÓ

u

i / w

m

m

^ a lo m

ß w

mindennapi tűnődések //

.1

Őszentsége, a dalai láma korunkról, jövőnkről, esélyeinkről

ÍRÁS KIADÓ Budapest

^ /

A mű eredeti címe The Path to Tranquillity Daily Meditations His Holiness the Dalai Lama Compiled and edited by Renuka Singh © Tenzin Gyatso, the Fourteenth Dalai Lama o f Tibet, 1999 Published in Penguin Books India, 1999 A fordítást az eredetivel egybevetette Förster Andor Hungarian translation © Sári László, 2001

ELŐSZÓ

Emberi lényként mindannyian boldogságra vágyunk és igyekszünk elkerülni a szenvedést. Saját, korlá­ tozott tapasztalataim szerint, minden értékes, po­ zitív lelkiállapot megteremtése és fenntartása igen komoly feladatot jelent. A buddhista hagyomány, amelynek követőjeként élek, úgy tartja, hogy az el­ me tökéletesítésének az elmélyülés, a meditáció a leghatékonyabb eszköze. A meditáció nemcsak a lélek csillapítását, csendesítésétjelenti, és főleg nem azt a testhelyzetet, amelyben ez történik, sokkal inkább azt, hogy gyakorlása közben rászoktatjuk magunkat a pozitív gondolkodásra. Mi, buddhis­ ták, ezért olvassuk és ismételgetjük minél gyakrab­ ban az ilyen tartalmú szövegeket, és ezért, az elme tréningeztetése céljából mondjuk el imáinkat. Ezek

r

ELŐSZÓ

a szövegek, a pozitív gondolkodás fejlesztése mel­ lett, arra figyelmeztetnek minket, hogy mindig száll­ junk harcba a lelkünk nyugalmát veszélyeztető ne­ gatív érzéseinkkel, társainkat tartsuk fontosabbnak magunknál, igyekezzünk hasznosan hozzájárulni mások szellemi épüléséhez, és merjük mások ne­ hézségeit is átvállalni, hogy könnyebben haladjunk az úton. Ez a könyv a hosszú évtizedek során készült írása­ imból válogat az év minden napjára egy-egy gon­ dolatot. Csendesen imádkozom, hogy az olvasó ta­ láljon köztük olyat, amely segíti őt lelki békéje meg­ teremtésében, mert ez a béke a tartós boldogság kulcsa.

V

6

Január

JANUÁR 1.

Fontosak a barátok - ezért szeretném, ha minél több barátom lenne. Fontosak a mosolyok - ez is nyilvánvaló. De milyenek a mosolyok? Bőséges a választék belőlük. Némelyik gúnyos, némelyik művi, diplomata mosoly. Ezek nem elégítenek ki, sokkal inkább félelmet, gyanakvást keltenek bennem. Ám a valódi mosoly reményt adó, bíztató, üdítő. Ha azt akarjuk, hogy valódi mosoly ragyogjon az arcunkon, meg kell teremtenünk magunkban a valódi mosoly forrását.

V

9

JANUÁR 2.

H

a félsz valamely fájdalomtól vagy szenvedéstől, vizsgáld meg, tehetsz-e valamit ellene. Ha igen - nincs miért aggódnod. Ha nem - akkor sincs.

JANUÁR 3.

Ha egyetlen hibádat felismered, többet ér, mint ezernyi hibáját felismerni másnak. Ahelyett, hogy rosszat mondanál az emberekről, ütköznél velük és nyugtalanságot keltenél az életükben, szemléld őket teljes valóságukban. Gondolj inkább a jó tulajdonságaikra. Ha mégis örömödet lelnéd valaki becsmérlésében, azonnal képzeld azt, hogy rohadt gyümölcsbe haraptál, így elég gyorsan leszokhatsz a sértő viselkedésről.

V

11

JANUÁR 4.

H a számolsz a haláloddal, nem okoz meglepetést. Nem kell aggódnod miatta. Olyannak találod, mintha csupán ruhát váltanál. Vagyis amikor találkozol vele, képes leszel megőrizni elméd nyugalmát.

V

12

JANUÁR 5.

O t t mélyen belül a tudatosságot táplálni magunkban, a körültekintő és belátó gondolkodást fejleszteni, többet ér, mint bármilyen meditáció vagy ima.

JANUÁR 6.

IVIindjárt születésünk pillanatában szüléink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni másokkal?

JANUÁR 7.

és fejlesztésnek együtt kell működnie a meditativ kutatással és fejlesztéssel, mivel mindkettő ugyanabban érdekelt. Az egyik módszere a kísérlet, amelyet külső eszközökkel végez, a másiké a belső élmény és a tűnődés. Világosan meg kell különböztetni, hogy mi az, amit nem képes felfedni a tudomány, és mi az, amiről azt állítja, hogy nem is létezik. Amit a tudomány nem létezőnek nevez, azt el kell fogadnunk mint nem létezőt. De amit csupán nem képes meglátni, arra egészen másként kell gondolnunk. Rengeteg misztikus dolog van a világon.

V

15

JANUÁR 8.

IVIinden vallásnak, a köztük lévő filozófiai különbségek ellenére is, hasonló a célja. Mindegyik az ember jobbítását, a mások iránti tiszteletet, együttérzést, szeretetet hirdeti. És ezeket a kérdéseket minden vallás többé vagy kevésbé ugyanabból a nézőpontból vizsgál­ ja, és ugyanúgy látja az elérendő célokat is.

JANUÁR 9.

Fizikailag fejlett emberi lények vagyunk, de szellemileg fejletlenek, befejezetlenek. Az ember fizikai formája adott, a szellem képességeit ki kell fejleszteni, hogy ne tévedjünk ítéleteinkben. Senki nem garantálja szellemi kvalitásainkat. Mi magunk vagyunk felelősek értük. A garancia pedig önfegyelmünk, önismeretünk és az a felismerés, hogy a harag hátra, a jóság előre visz.

JANUAR 10.

E g y olyan ember esetében, mint jómagam, az együttérzés és a vallás gyakorlása ugyanazt jelenti. De vallás nélkül is gyakorolható mindenfajta lelkiség, szellemiség. Vagyis a nem vallásos emberek is lehetnek együttérzők. Az együttérzés mindenki számára kötelező. Ha diktátor lennék, parancsba adnám a gyakorlását.

V

18

J

JANUÁR 11.

r

Ú g y gondolom, hogy a vallás, az ideológia, a gazdaság és a politikai rendszerek mindegyike emberi alkotás. Mivel ember alkotta őket, rokonságban kell lenniük az emberi érzéssel, szellemmel. Ha emberi érzés működteti őket, a legemberibb érzések szolgálatában állnak. A különböző vallások és ideológiák tehát csakis az emberért vannak, nem pedig ellene.

JANUÁR 12.

anyagi fejlődés önmagában nem elegendő az ideális társadalom létrehozásához. Minden országban, ahol a gazdaság nagy eredményeket produkált, elszaporodtak a lelki, szellemi problémák. Nem a megalkotott törvények, korlátozások sokasága teremti meg a jóléti társadalmat. Hogy milyenné válik egy közösség, az azoknak az embereknek a belső attitűdjén és közérzetén múlik, akik azt a közösséget alkolják. Az anyagi fejlődéssel összhangban ezért olyan fontos a lelki, szellemi fejlődés.

V

20

y

JANUÁR 13.

z emberi szellem fejlődése még nem érte el felső határát. Még szellemi lényegünk meghatározása is bizonytalan. Ám ez nem tartozik a vallás körébe, a kutatás tisztán tudományos munka. Mi úgy gondoljuk, hogy az agy képességeinek bizonyos része csakis mély meditációban hasznosítható teljességgel. De erről később valószínűleg a nyugati tudomány módszereivel is meggyőződhetünk. Ebből is jól látható, hogy az ember ma még befejezetlen, tökéletlen lény.

JANUÁR 14.

E g y e se k olykor azzal gyakorolnak ránk nagy hatást, hogy mondanak valamit. Mások azzal, hogy csendben maradnak.

V

22

JANUÁR 15.

IVIinden élőlény, a rovaroktól kezdve, boldogulni akar, nem szenvedni. Az ember csak egy a végtelen számú többi élőlény között. Ezért kétségtelen, hogy nem lehet fontosabb az ő boldogulása az összes többinél, főleg nem azok kárára.

JANUÁR 16.

H a alvás közben képes vagy a figyelmedet tudatosan a torkodra irányítani, ez láthatóbbá teszi az álmaid. Ha pedig a szívedre irányítod a figyelmed, akkor mélyebben alszol. Ezt a gyakorlatot altató tabletta helyett is használhatod.

V

24

JANUÁR 17.

S o k k al építőbb lenne, ha az emberek , megpróbálnák megérteni állítólagos ellenségeiket. Megbocsátani sokkal hasznosabb, mint felkapni egy követ és hozzájuk vágni. Még hasznosabb megbocsátani, ha dühünk csillapíthatatlan. Élni a lehetőséggel, hogy a rossz helyett magunknak és másoknak is jót tegyünk, ez a legnagyobb megpróbáltatás.

V

25

JANUÁR 18.

A türelem fejlesztéséhez kell valaki, aki szándékosan idegesít bennünket. Az ilyen ember ad jó lehetőséget a türelem valódi gyakorlására. Úgy teszi próbára belső erőnket, szilárdságunkat, ahogy még a gurunk se tudná. A türelem gyakorlása megvéd bennünket a sértések fájdalmától.

V

26

JANUAR 19.

/ \ k á r magányosan álló palotában, akár városok embersűrűjében élünk, ugyanazokért az alapvető emberi célokért dolgozunk és küzdünk. Közben azonban nem vesszük észre, mennyire fontos, hogy e célok eléréséért tisztességes eszközökkel harcoljunk. Az eszközt, a módszert mindig úgy kell megválasztani, hogy lehetőleg ne romboljunk vele.

V

27

J

r

JANUÁR 20.

^Mliután bebizonyosodik, hogy hibáztunk valamely cselekedetünkkel, de képesek vagyunk beismerni (isteneink vágy szentjeink előtt) a hibát, és megerősödni szándékunkban, hogy a jövőben nem teszünk hasonlót, akkor ez máris csökkenti a rossz cselekedet súlyát.

28

A

JANUÁR 21.

K ív ü lrő l nehezen ítélhető meg, hogy erőszak mozgat-e valamely cselekedetet, vagy más motiváció. Ugyanis negatív motiváció esetén is látszódhat egy cselekedet szelídnek, finomnak, pedig az azt irányító érzés mélyén erőszak rejlik. De fordítva, durva tettek és szavak mögött is lehet őszinte szándék, pozitív motiváció, amely nem erőszakos. Bármiképp nyilvánul is meg, az erőszakosság romboló erő, az erőszakmentesség építő.

29

JANUAR 22.

c \z t szoktam mondani, hogy a mi nemzedékünk hosszú történelmünk legsötétebb korszakában született. Ez nagy kihívást és nagy szerencsétlenséget jelent. De ha ez kihívás, akkor lehetőség is szembeszállni a korral, lehetőség demonstrálni az akaratunkat, eltökéltségünket. Innen nézve úgy látom, hogy a mi nemzedékünk mégiscsak szerencsés.

V

30

y

JANUÁR 23.

A lih o z, hogy őszinte elégedettség támadjon benned, ismerned kell a tanítás értelmét. A buddhista tanítás arra fekteti a legnagyobb súlyt, hogy változtasson az emberi szellem működésének folyamatain. Ez a szellemi átalakulás a meditáció gyakorlásával érhető el. Hogy helyesen meditálj, tudásra van szükséged. És tudás által érhető el az emberi közösségek elégedettsége, fölemelése is.

JANUÁR 24.

A . türelem gyakorlásával nem pusztán a helyes, objektív megismerés birtokába jut az ember, hanem jó közérzetet is teremt magának. Ez a mindennapi életben nélkülözhetetlen. A türelem gyakorlásával válik lehetségessé a lelki nyugalmunk fenntartása, és a türelem gyakorlása teremti meg azokat a körülményeket is, amelyek között örömteli életet tudunk élni.

r

JANUÁR 25.

A virágzó fa csupaszra vetkőzik őszre. A szépség csúfsággá változik, az ifjú öreggé, a hiányos teljessé. A dolgok nem maradnak változatlanok, így valójában semmi sem azonos önmagával. Vagyis a látszatvilág és az igazi valóság egyidejű létezők.

V

33

JANUÁR 26.

A z eltökéltség, a bátorság, az önbizalom kulcsfontosságú tulajdonságok a sikeres élethez. Ha szilárd az elhatározásunk, az akadályok és a nehézségek ellenére is meg tudjuk valósítani elképzeléseinket. De mind e közben, minden körülmények között alázatosnak, szerénynek kell maradnunk, a gőg, a büszkeség jelei nélkül.

V.

34

JANUÁR 27.

A lig h a nevezhetünk egy koldust nagylelkűségünk akadályának. ,

JANUÁR 28.

A puszta hírnév nem ad hozzá az élethez semmit. Sem a vagyonodat nem szaporítja, sem az életedet nem hosszabbítja meg. Ha a pillanatnyi öröm minden, amit kívánsz, azt megkaphatod akár drogoktól is. Mégis sokan vannak, akik rengeteg pénzt áldoznak, sőt a barátaikat sem kímélik, csakhogy pozícióba jussanak, hírnevet szerezzenek maguknak. De ez szörnyű ostobaság. Amit elérnek, nem igazi eredmény, nem segít rajtuk sem ebben az életükben, sem a következőkben. Képtelenség, hogy a hírünk tegyen boldoggá minket, boldogtalanná meg az, ha az emberek rosszat fecsegnek rólunk.

V

36

JANUÁR 29.

A z t mondják, hogy ha tudni akarod, mit tettél a múltban, nézd meg jól a testedet most. Ha tudni akarod, mi vár rád a jövőben, nézd meg jól, mi lakik a szívedben most.

V

37

JANUÁR 30.

A . buddhista vallásgyakorlat magába foglalja az önismeret, az önfegyelem, a nyugalom és a derűs kívülállás megvalósításának módszereit, minden praktikáját. Észre kell vennünk, hogy az életben minden méltatlan, sértő és etikátlan körülményt, viszonyt általában a hanyag, figyelmetlenül működő test, elme és a kontrollálatlan beszéd idéz elő. Ebből természetesen következik, hogy a fizikum, az elme és a verbalitás képzése, gyakorlása, békítése, szelídítése alapvető fontosságú. Összefoglalva, az a lényeg, hogy helyreállítsuk a megzavart fizikai működést, gátat vessünk a rossz szellemi irányításnak, amelyet a helytelen megszólalás, a beszéd követ.

V

38

JANUÁR 31.

A . politikusoknak sokkal nagyobb szükségük van a vallásra, mint a remetének, aki a barlangjában él. Ha egy remete rossz indíttatásból vagy megfontolásból hibásan cselekszik, azzal nem árt senkinek, csak magának. De ha olyan valaki cselekszik rossz indíttatásból vagy megfontolásból hibásan, aki egy egész közösségre van közvetlen befolyással, az emberek tömegének árthat.

Február

FEBRUAR 1.

C/lfordulni a világtól annyit tesz, mint föladni a ragaszkodásunkat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy el is kell különülnünk a világtól. A buddhizmus éppen arra tanít minket, hogy szolgáljunk másokat. Ahhoz, hogy szolgálni tudjunk, szoros közelségben kell élni az emberekkel. Nem szabad kiválni a közösségből.

V

43

J

FEBRUÁR 2.

A z emberi boldogság és megelégedettség önmagunkból származik. Hiba lenne abban a hitben élni, hogy a pénz vagy a komputer teljes megnyugvást adhat.

FEBRUÁR 3.

végső célja három fokozatban érhető el. A gyakorlat első foka: csökkenteni a ragaszkodásunkat az élethez. A második: a létforgataghoz kötődő ragaszkodás és a vágyakozás megszüntetése. A harmadik: az önszeretet megszüntetése. Szigorú gyakorlat eredményeként tapasztalható csak, hogy a megszűnés, vagyis a nirvána elérése lehetséges.

V

45

J

FEBRUÁR 4.

A valódi együttérzés nemcsak érzelmi viszonyt jelez. Szilárd, az értelmen alapuló meggyőződésből ered. Ezért az igazán együttérző viselkedés még akkor sem változik, ha éppen negatívan fogadják. Az egyetemes önzetlenségből kifejlődik bennünk a másokért érzett felelősség, és ez akként jelenik meg, hogy segíteni akarunk társainknak gondjaik leküzdésében.

FEBRUÁR 5.

r \ z emberi minőség nem vásárolható meg, nem állítható elő technikai leleményekkel, géppel, gyógyszerekkel. A jellemet, a pozitív karaktert, a becsületességet, az egyenességet, a jószívűséget csakis az emberi elme hozhatja létre.

V

47

J

FEBRUÁR 6.

A

V

szenvedés vállalása növeli a belső erőnket. A szenvedés akarása még hasznosabb: megszünteti a szenvedést.

48

FEBRUÁR 7.

Ha az emberi természet eredendően agresszív lenne, bizonyára hatalmas állati karmokkal és fogakkal születtünk volna. De a mi körmeink és fogaink nagyon rövidek, nagyon gyengék és nagyon csinosak! Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk felszerelve az agresszív élethez szükséges eszközökkel. Még a szánk mérete is egészen kicsi. így aztán azt gondolom, hogy az emberi lény eredendő természete sokkal inkább szelíd, finom.

V

49

y

FEBRUÁR 8.

még a születendő lény fizikai lényege (tojás vagy mag) is, amelyen az „én” hagyományosan alapszik, a szülők testének a része. Mégis azt mondhatjuk, hogy már az „én” megmutatkozása is egyben. Á test másoktól származik ugyan, de amint a tudatosság megjelenik benne, máris egy új test, embrió, magzat (nevezzük bárminek) még akkor is, ha előtte nem volt az. Az embrió fizikai alkotóelemei tehát két különböző embertől származnak, de az új sejtet már saját létezésének tudata határozza meg.

V

50

J

FEBRUÁR 9.

C sa k is emberi értelem segítségével fejlődhet ki bennünk meggyőződés. A meggyőződés képessé tesz minket valódi erőfeszítés kifejtésére, a valódi erőfeszítés eredménye pedig valóságos belső átalakulás lehet. Ám bizonyos határokon túl, csak a hit képes átalakítani az elme tapasztalásait.

FEBRUÁR 10.

B árk iv el találkozom, megpróbálok úgy viselkedni vele, mintha régi barátom lenne. Igazi boldogságot érzek, amikor megtaláljuk az ehhez illő hangot. Ez tulajdonképpen nem más, mint az együttérzés gyakorlása.

52

FEBRUÁR 11.

A . lustaság szellemi fejlődésünk bilincse. Három típusa jelent komoly veszélyt. Az első a tétlenség lustasága, amely a dolgok halogatásához vezet. A második a kishitűség lustasága, amely kétséget táplál bennünk a képességeinket illetően. A harmadik pedig a ragaszkodás lustasága, amely nem enged elszakadni minket rossz szokásainktól, negatívumainktól.

53

FEBRUÁR 12.

A * bátorság és az erő mindenki számára nélkülözhetetlen. Minél több kellene mindkettőből. De nem azért, hogy mutatványokat végezzünk, hősködjünk, hanem azért, hogy ha a helyzet úgy hozza, bátran tudjunk harcolni a helyes célokért.

FEBRUÁR 13.

O ly k o r megtörténik, hogy fiatalon halnak meg egyesek. Szépek és kedvesek, erősek és egészségesek, és mégis. Álruhás mesterek ők, akik a változás állandóságára, a múlandóságra tanítanak bennünket.

FEBRUÁR 14.

A lv á s közben is többféle meditációs gyakorlat végezhető. Az ilyen gyakorlatok lehetővé teszik, hogy szétválasszuk a tudatosság primér (durva) szintjeit a fizikai létezés primér (durva) állapotától, és eléijük a test és az elme állapotainak finom szintjeit. Alvás közben elválasztható például az elme a testtől, és így elvégezhető néhány olyan szellemi művelet, amelynek az elvégzése a közönséges állapotú testben nem lehetséges. Mindez véghezvihető, ám egyáltalán nem biztos, hogy a meditációt gyakorlónak bármi haszna származik is belőle.

V

56

FEBRUÁR 15.

A z elménk egyensúlyi állapota főszerepet játszik hétköznapi életünkben, szellemi és fizikai közérzetünkben. Ha elménk nyugodt és stabil, ez kihat a cselekvésünkre, másokkal való kapcsolatunkra, viselkedésünkre. Másképpen szólva, ha valaki képes megőrizni az elméje egyensúlyát, békéjét, nyugalmát, akkor a külső körülmények is csak korlátozottan zavarhatják.

FEBRUÁR 16.

:, békéjének megteremtéséhez az első útmutatást csaknem mindannyian az édesanyánktól kapjuk. A szeretet szüksége már az emberi élet kezdeteinél megjelenik bennünk, és fejlődésünk legkorábbi pillanataitól fogva az anyai gondoskodásra vagyunk utalva. Nagyon fontos, hogy az anya kifejezze irántunk a szeretetét. Ez az első útmutatás. Ha a gyerekek nem kapnak megfelelő szeretetet, később majd nehezen tudnak másokat szeretni.

58

A

FEBRUÁR 17.

H a a tárgyak és az emberek iránt ragaszkodás támad bennünk, nem leszünk képesek megérteni a jelenségek igazi természetét. Csakúgy válhatunk lélekben kívülállóvá, ha felfogjuk a világ dolgainak valódi természetét.

V

59

J

FEBRUÁR 18.

A . buddhizmus lényege az elme gyakorlása. Saját szellemi fejlődésünk érdekében. Isten maga, a hit vagy az áldás nem elég. Persze, Buddha vagy egy másik megvilágosodott lény áldása fontos lehet, de ahhoz, hogy megtisztítsuk magunkat, nekünk kell erőfeszítéseket tennünk.

V

60

FEBRUÁR 19.

.A m ikor meghalunk, semmit sem viszünk magunkkal. Csak életünk tetteinek gyümölcseit és szellemi minőségünket.

61

FEBRUÁR 20.

JVÍmden nemes szándék megvalósítása elkerülhetetlenül akadályokba ütközik. Mielőtt az akadályok leküzdéséhez látnánk, igen fontos még egyszer alaposan ellenőriznünk a célkitűzés és indíttatás helyességét. Őszintén, tisztességesen és minden részletet illetően indokoltan kell cselekednünk. Úgy, hogy az másoknak és önmagunknak is a legjobb legyen. A cél kitűzése után szilárdan el kell határoznunk, hogy mindvégig következetesen törekszünk az elérésére. Hogy ha végül a cél elérhetetlennek mutatkozik, akkor se tehessünk magunknak szemrehányást.

FEBRUÁR 21.

IVIindennek vannak határai. Túl sokat fogyasztani, vagy nagy erőfeszítéseket tenni a pénz megszerzésére, nem ésszerű dolog. De még a túlzott elégedetlenség sem az. Elvben törekednünk kell az elégedettségre, ám a teljes megelégedettség majdnem felér az öngyilkossággal.

FEBRUÁR 22.

Leginkább az tud felbosszantani minket, ha nem teljesülnek a vágyaink. De ha kiborulunk, az sem segít rajtunk, attól sem teljesülnek a vágyak. Kudarcot vallottunk, meg a kedvünk is odavan. Ez a mérges bosszankodás, amelyből düh, harag is fakadhat, ez a legveszélyesebb. Meg kellene próbálni úgy élni, hogy ne hagyjuk megzavarni derünket, lelki egyensúlyunkat. Akár most okoz fájdalmat valami, akár a múltban szenvedtünk valamiért, egyik sem ok arra, hogy boldogtalanok legyünk.

V

64

FEBRUÁR 23.

A lm ikor félsz, gondold azt, hogy mások is félnek. Sőt, vedd magadra az ő félelmüket is. Még ha a szenvedésed fokozódik is azáltal, hogy a terheidet növelted, meglátod, a félelmed mégis csökkenni fog.

65

FEBRUÁR 24.

E b b e n az örökké változó világban van két fontos dolog, amit mindig érdemes szem előtt tartanunk. Az egyik az önvizsgálat. Mindenkor, minden helyzetben felül kell vizsgálnunk a viselkedésünket másokkal, állandóan ellenőriznünk kell magunkat, hogy vajon helyesen, megfelelően cselekszünk-e. Mielőtt másokra mutogatunk, figyeljünk magunkra. A másik fontos dolog az, hogy mindig készen kell állnunk a hibáink beismerésére és kijavítására.

V

66

FEBRUÁR 25.

S a já t tapasztalataink tesznek képessé bennünket a tudat működési elvének felismerésére. Mit értsünk tudaton és mi az valójában? A tudat nem gátló jelenség, nem anyagi természetű, hanem a tiszta világosság tulajdonságával bír. Vagyis bármilyen külső tárgy sugárzását felfogja, oly módon, hogy annak a tárgynak a sugárzásába, megvilágításába helyezkedik. A tudat kristálykőhöz hasonlítható. Amíg a kristály egy színezett felületen nyugszik, nem láthatjuk a színtelenségét. Ám ha elmozdítjuk, felemeljük onnan, azonnal feltűnik valódi, áttetsző tisztasága.

FEBRUÁR 26.

A . meditáció gyakorlására azok a legalkalmasabbak, akik nemcsak intellektuálisan kiválóak, de vallásosak, hitük is van. Ok a legfogékonyabbak a szellemi elmélyülés gyakorlatában. A második csoportba azok tartoznak, akik nem különösebben magas szellemi kvalitásúak, de a hitük sziklaszilárd. A legalkalmatlanabbak azok, akik a harmadik csoportot alkotják. Ok akár kiváló értelmi képességekkel is bírhatnak, ám rendületlen, makacs kételkedők. Okosak, de hajlamosak a bizonytalanságra, határozatlanságra, egy pillanatra sem találják nyugalmukat, békéjüket. Őrökké kétségek gyötrik őket. Ők a legkevésbé fogékonyak a meditációs gyakorlatok elsajátítására.

V

68

FEBRUÁR 27.

Ha meg akarod változtatni a világot, először próbálj valamit jobbá tenni, megváltoztatni magadon. Ez segít megváltoztatni a családodat, a barátaidat, aztán így kell folytatni egyre nagyobb és nagyobb körben. Minden, amit teszünk, hatással lesz valamire és valakire.

V

69

FEBRUAR 28.

I \ z elképzelés, hogy az intenzív kölcsönhatásokra épülő kapcsolatok elősegítik a látásmód tökéletesedését, igen érdekes. Csakhogy egy intim viszonyban például, ahol a szeretet és a ragaszkodás egymással keveredve van jelen, nagyon nehéz lenne megmondani, hogyan is segíti ez a kapcsolat a résztvevők szellemi fejlődését. Amikor ragaszkodás, szoros kötődés, összekapaszkodás jellemzi a kapcsolatot, az egyik személy a másik célkitűzéseként jelenik meg. Az „én” erősödő érzete kelti a ragaszkodást, az akarást: „én” szeretem azt az embert, „én” megszerzem magamnak azt az embert. Ha a látásmód, a világlátás tökéletesítésének ezt az elméletét tévesnek ítéljük, máris némi bepillantást nyerünk egy ezzel szemben álló elgondolásba, a buddhizmus „üresség” elméletébe.

V

70

J

FEBRUÁR 29.

ég, akielégületlenség vagy bármi más hiányosság okozta bosszúság, lángra lobbanthatja a harag, a gyűlölet érzését. Akkor támad bennünk efféle nyugtalanság, ha úgy látjuk, hogy velünk, közeli barátainkkal, vagy bárki mással, akit szeretünk, igazságtalanul bánnak, fenyegetve érezzük őket. Meg amikor az embereket tisztességtelennek találjuk, megakadályoznak bennünket valaminek az elérésében, amikor úgy érezzük, hogy tipornak rajtunk. Ilyenkor bosszússá válunk. Ám úgy kell mindezt vizsgálnunk, hogy a dolgok gyökeréig hatoljunk, lássuk az okot is. Vegyük tehát figyelembe az ok-okozati összefüggést, a láncolatot is, amelynek a végén a robbanás keletkezett, létrejött az az érzelmi állapot, amelynek kifejeződését haragnak, gyűlöletnek nevezzük.

V

71

Március

MÁRCIUS 1

A .k á r vallásos valaki, akár nem, akár hisz a reinkarnációban, akár nem, lehetetlen, hogy ne becsülje az emberi jóság és együttérzés megnyilvánulásait.

MÁRCIUS 2.

hogy minden, amit érzékelünk, az okok és a feltételek bonyolult összjátékából származik, úgy találjuk, hogy külön-külön nincs egyetlen dolog sem, amelyet pozitív vagy negatív összetevőként jelölhetnénk meg a sorban. Ettől válik igazán nehézzé meghatározni a ragaszkodásból, vagy a haragból származó fájdalmaink pontos forrását. A dolgok kölcsönös függőségének meglátása azonban nyugodtabbá és nyitottabbá teszi az elmét.

V

76

MÁRCIUS 3.

A szerelemről és a házasságról egyszerűen azt gondolom, hogy a szerelem mindenkor helyénvaló dolog, de a házassággal már óvatosabbnak kell lenni. Nem szabad sietni vele. Mielőtt házasodtok, bizonyosodjatok meg róla, hogy örökre, vagy legalább ebben az életetekben együtt tudtok maradni. Ez azért fontos, mert ha sietve házasodsz, anélkül, hogy megértenéd, mit teszel, egy hónap vagy egy év múlva elkezdődnek a bajok, és máris a válásban keresed a kiutat. A válás jogi szempontból könnyen lehetséges, és gyerek nélkül talán el is fogadható megoldás. De gyerekekkel már nem az.

77

MÁRCIUS 4.

A jn ik o r a halálról vagy az élet múlandóságáról töprengünk, az elménk azonnal érdeklődni kezd a szellem lehetőségeinek határai iránt. Éppúgy, ahogy egy átlagos ember tűnődik erről, mondjuk, egy közeli barátja holttestét szemlélve. A meditáció a halálról megszünteti a tünékeny, értelmetlen cselekvések vonzását.

MÁRCIUS 5.

Próbáljuk meggyőzni magunkat arról, hogy az élet önmagában is óriási érték, s nem szabad elvesztegetnünk egyetlen pillanatát sem. Nem a lényegre figyelni, hanem pazarolni az élet kincseit, majdnem olyan, mint mérget bevenni, miközben tisztában vagyunk a hatásával. Nem helyénvaló, hogy az emberek komolyan elkeserednek, amikor valami anyagi veszteség éri őket, de a legcsekélyebb szomorúságot sem érzik, amikor életük valódi értékei vesznek el.

V

79

MÁRCIUS 6.

A lvilág; ima oly mértékben telítődött konfliktusokkal és szenvedéssel, hogy már mindenki csak nyugalomra és boldogságra vágyik. Ez a nagy vágyakozás vezetett szerencsétlenül oda, hogy az embereket magával ragadta a múló örömök iránt érzett sóvárgás. Ám vannak még, akik tisztán látják ezt a helyzetet és nem elégednek meg azzal, ami ily módon elérhető, megszerezhető. Mélyebben gondolkodnak és a valódi boldogságot keresik. Én hiszem, hogy a valódi boldogság felkutatása még elszántabban folytatódik, amint az anyagi fejlődés is segíteni fogja törekvésünket.

V

80

MÁRCIUS 7.

iN/iindenkinekmegvan a lehetősége mindenre. Nem szabad úgy éreznünk, hogy értéktelenek vagyunk. Nagy hiba így gondolkodni, és önmegtévesztés. Mindannyian képesek vagyunk végiggondolni, hogy mi is hiányzik belőlünk. És ha van akaraterőnk, képesek leszünk pótolni bármit. Azt szokták mondani, hogy mindenki önmaga mestere.

MÁRCIUS 8.

.A . türelem fejlesztése feltétlenül szükséges. Ám olykor hasznos lehet a türelmetlenség is. Mondjuk olyanféle tevékenységben, mint a takarítás vagy a hosszú távú gyaloglás. Ilyenkor a türelmetlenség a tettek hősévé teheti az embert. Nagyobb vállalkozásainkban azonban jobb, ha a türelem diktál.

MÁRCIUS 9.

Ha az ember egyszerűen él, akkor elégedettnek kell lennie. Az egyszerűség rendkívül fontos a boldogsághoz. Létfontosságú, hogy teljesüljön néhány vágyunk, és hogy elégedettek legyünk azzal, amink van. Legyen éppen elég élelmünk, legyen ruhánk, legyen tető a fejünk fölött, amely megvéd az elemektől. Végül igen nagy boldogság származik abból is, hogy az egyszerűségből adódóan elkerüljük a szellemi konfúziót és elmélyülhetünk segítőkészségünk kiművelésében.

V

83

MÁRCIUS 10.

A vallásra használt latin religio szó jelentése annyi mint „újra megkötni” valamit. Különös, hogy a világ legkülönfélébb vallási tanításaira ugyanezt a szót használjuk. Ha vallásról van szó, akkor „megkötünk”, „lekötünk” valamit. Pedig az emberiség nagy tanítói által meghirdetett vallási irányzatok és lefektetett erkölcsi szabályok célja éppen az önzetlenség gyakorlása. Az önzetlenség pedig nem megköt, hanem szabaddá tesz bennünket. Minden vallás közös ellenségétől, az önzésből származik ugyanis a nem-tudás, a harag és a düh, amelyek a világ minden bajának forrásai.

V

84

MÁRCIUS 11.

A buddhizmus tantrikus tanítása szerint a tudat végső természete alapvetően tiszta. Ezt az eredendő tulajdonságát nevezik a buddhisták „tiszta fény”-nek. Amikor ennek a tiszta fénynek a megmutatkozását gyötrő érzések és gondolatok takarják el vagy akadályozzák, azt mondjuk, hogy az ilyen embert magával ragadta a létforgatag (újraszületések végtelen sora), a szamszára.Am amikor megfelelő meditációs technikák alkalmazásával képessé válunk a tudat tiszta fény természetének tökéletes megtapasztalására, amikor felszabadulunk gyötrő érzéseink és gondolataink hatása alól, máris a teljes szabadság és a megvilágosodás felé vezető úton járunk.

V

85

MÁRCIUS 12.

A tudat alatti düh, ha van megfelelője a buddhista szövegekben, talán az, amit mi lelki kielégületlenségnek, boldogtalanságnak nevezünk. Abban az értelemben, hogy ezeket tekintjük a harag és a rosszindulat forrásainak. De nevezhetjük ezeket a forrásokat a tudatosság hiányának, vagy a valóság teljes félreértésének is.

r

MÁRCIUS 13.

/ \ z együttérzés, a türelem és az önzetlenség gyakorlása teremti meg bennünk a nyugalmat és a boldogság örömét. Ezek a mindennapi élet alapvető elvárásai. A vallás csak ezek után következik. Az a feladata, hogy elégedetté tegyen bennünket és a boldogság végső forrásaként szolgáljon. A vallás egyszerűen megpróbálja megerősíteni bennünk a boldogság érzetének azokat az elemeit, amelyekből ez az érzés összetevődik. Az én elképzelésem szerint a pozitív gondolkodás a szellemi élet vezérlő elve.

87

A

MÁRCIUS 14.

IV Iai tudásunk a világról igen széleskörű. Ez nagymértékben a tudomány és a technika segítségéveljött létre. De a saját tudatunk működéséről, az emberi természet lényegéről a nyugati tudomány ismeretei még mindig eléggé korlátozottak. Ez azért van, mert a tudat, a tudatosság alaktalan, nem érinthető és nem mérhető műszerekkel. Róla csakis a meditáció és más hozzá hasonló módszerek segítségével alkothatunk magunknak fogalmat.

V

88

J

MÁRCIUS 15.

A múlt és a jövő érintkezése egy rendkívül vékony szálat alkot az időben. Olyannyira vékonyát, hogy még a meghatározása, vizsgálata is lehetetlennek látszik. A múlt és a jövő a jelen viszonylatában létezik. De ha a jelen sem határozható meg, hogyan lenne meghatározható a múlt és a jövő? Ez a viszonylagosság a lényege annak a buddhista elméletnek, amelyet mi a kölcsönös függőségben keletkezés és létezés elméletének nevezünk.

89

y

MÁRCIUS 16.

Aszókban a pillanatokban, amikor erős harag gyűlik bennünk, bármennyire igyekszünk is méltóságteljes külsőt ölteni magunkra, arcvonásaink változásai, mogorvaságunk elárulnak bennünket. A rezgés, a sugárzás, amely a haragos emberből árad, igencsak ellenséges. A többiek érzik ezt, majdnem úgy, mintha a testéből kigőzölgő pára lenne. Különben nemcsak az ember képes ennek az érzékelésére, ilyen pillanatokban a háziállataink és más állatok is igyekeznek elkerülni a másikat.

V

90

MÁRCIUS 17.

H a az emberi evolúciót teljességgel a környezet, valamint a gének, a kromoszómák, stb. változásai határoznák meg, akkor az evolúcióban semmi helye nem maradna a karmának. Nem lenne szerepe, feladata, hiszen minden változás, ami ebben a folyamatban bekövetkezik, tökéletesen megmagyarázható lenne a környezet és a szervezet fizikai alkotórészeivel. Míg azonban az egyes ember kialakul, majd megszületik, a sejtek fejlődésében egyre bonyolultabb és bonyolultabb komplexitás, kapcsolódások mutathatók ki. A kapcsolódásokat illetően rengeteg változat képzelhető el, körülbelül 70 milliárd jöhetne létre. A lehetőségeknek ez a száma a szülői gének számán alapszik. Ám ezek közül csak egy valósul meg, egyetlen változat alkotja meg az embert. És máris itt a kérdés, hogy miért éppen az? Pontosan a karma létezése ad erre nyilvánvaló feleletet.

V

91

MÁRCIUS 18.

A l boldogság lelkiállapot. A jó fizikai közérzet - ha a lélek konfiíz és izgatott - nem jelent boldogságot. A boldogság a lélek nyugalmából származik.

MÁRCIUS 19.

A . szexuális vágy értelemszerűen akar valamit. Kielégülést a másik birtoklása által. Ez szellemi kivetülés, amelyet bizonyos érzés vált ki. Elképzeljük a másikat a birtokunkban. A vágy pillanataiban minden kellemesnek, kívánatosnak tűnik. Az ember nem látja akadályát a beteljesülésnek, és nem látja okát az önmegtartóztatásnak sem. A vágy tárgya hibátlannak, sőt dicsőítést érdemlőnek látszik. De aztán minden megváltozik a birtokbavétellel. A vágy hirtelen megszűnik - akár mert beteljesült, akár mert elcsendesítette az idő és többé már nem úgy nézünk egymásra, mint korábban. Néhányan beismerik, hogy ez megdöbbentő élmény. Feltárul előttük a másik valódi szándéka, természete. Ezért van annyi megromlott házasság, veszekedés, pereskedés, annyi gyűlölet.

MÁRCIUS 20.

Tapasztalható, hogy hajlamosak vagyunk magunkat önelégülten szemlélni. Általában elnézőnek, engedékenynek látjuk magunkat, és amikor valamilyen kellemetlenség ér bennünket, mindig készek vagyunk érte másokat, a sorsot, a rossz szellemeket vagy éppen istent okolni. Érdemes olykor magunkba szállni, ahogy Buddha ajánlja. Attól egy kicsit megrémül az ember.

V

94

MÁRCIUS 21

Ú g y látom, olykor szörnyű sok munkát tudunk csinálni magunknak. Mostanában például ott tartunk, hogy annyi időt töltünk az álmaink elemzésével, hogy a végén már nem marad időnk álmodni.

95

MÁRCIUS 22.

H a valaki jól megalapozott szellemi életet él, akkor nem enged a technikai eszközök csábításának és a birtoklás szenvedélyének. Könnyen megtalálja a mértéket, ki tudja mondani például, hogy „elég nekem egy fényképezőgép, nem akarok még egyet”. Örök veszély ajtót nyitni atelhetetlenségnek, egyik legkegyetlenebb ellenségünknek. Ez az a pont, ahol a dolgos elmének feltétlenül közbe kell szólnia.

V

96

MÁRCIUS 23.

- A megvilágosodásra törekvőknek (abodhiszattváknak) feltétlenül sikereseknek kell lenniük a hat erény - a bőkezűség, az erkölcsi fegyelem, a türelem, a könnyed erőkifejtés, a szellemi összpontosítás és a bölcsesség gyakorlásában. Együtt kell működniük minden élőlénnyel, valamint jóindulattal kell lenniük valamennyi iránt.

97

MÁRCIUS 24.

E v ek k el ezelőtt, útközben a repülőtérre vagy valahová máshová, vezétés közben egy sereg megkopasztott csirkét vettem észre üzletek és éttermek kirakatüvegei mögött. Addig még sohasem láttam ilyen csirkéket az utcán. Mostanában már mindenhol látom őket. Mégis nehezen értem: mit keres a rengeteg lemészárolt csirke a kirakatokban? Bár Tibetben lehetetlen teljesen vegetáriánusként élni, az állatok megölését visszataszítónak találom. Amennyire lehetséges, én mindenesetre zöldséget és gyümölcsöt eszem.

V

98

MÁRCIUS 25.

H a valakinek az érzései őszinték és a szíve nyitott, akkor az önbecsülése és az önbizalma is nagyobb lehet. Ilyenkor ugyanis nem kell másoktól félnie.

MÁRCIUS 26.

E rő szak segítségével elérhetővé válhatnak bizonyos célok, de mindig valakinek a kárára, sérelmére. Bár ily módon megszüntethetünk olykor egy problémát, ám máris teremtünk helyette egy újat. A gondok, a konfliktusok végleges megoldásában leghatékonyabban az emberi értelem, megértés és a kölcsönös tisztelet segíthet.

MÁRCIUS 27.

A . tanult ember elméje azáltal nemesedik igazán, hogy a gyakorlatban alkalmazza a tudását. Csupán szavakba foglalva nem sokat ér a tudás.

MÁRCIUS 28.

A jn ik o r a napok hosszabbak lesznek, többet süt a nap és kizöldül a fű, boldogság tölti el a lelkünket. Ősszel viszont hullani kezdenek a levelek, egyik a másik után, végül ezek a csodálatos növények olyanok lesznek, mint a halottak. Ilyenkor nem érzünk boldogságot. Vaj on miért? Mert az emberi természet ösztönösen boldog a teremtés, az épülés láttán, és ösztönösen szomorú, amikor a pusztulás jeleivel találkozik.

MÁRCIUS 29.

A szeretet és a jóindulat leggyakoribb megnyilvánulásai vonzódáson, vagyis ragaszkodáson alapulnak. Ez nem valódi, nem megbízható szeretet, nem igazi jóság. A valódi szeretet és jóság az értelemre, józan tudatosságra épül.

V

103

MÁRCIUS 30.

A . harag; és < a gyűlölet a legelszántabb ellenségeink. Soha nem szabad feladni a küzdelmet ellenük, teljesen le kell győznünk őket. Ők ugyanis soha nem változnak és mindig jelen vannak, folyamatosan aktívak. Mindig ők jelentik a legnagyobb veszélyt a helyes világlátás, a helyes életmód kialakítására és a megvilágosodás elérésére.

V

104

MÁRCIUS 31.

A belső fejlődést, az öntökéletesítést, a megvilágosodást a szellem folyamatos gyakorlásával, saját erőfeszítéssel érhetjük csak el. Külső segítség, olyan eszközök alkalmazása, mint például gyógyszerek, drogok, nem vezetnek eredményre.

V

105

J

r

Április

í

V

J

ÁPRILIS 1.

Szükségünk van rá, hogy segítsünk másokon. De ne csak imádsággal, hanem kézzelfoghatóan, a mindennapi életben. Ha úgy találjuk, hogy nem tudunk segíteni, legalább ne ártsunk.

109

ÁPRILIS 2.

E gyesek úgy tartják, hogy az úgynevezett jó embereknek nehéz a sorsuk, a rosszak pedig jólétben, elismerésben élnek. Ez téves, elhamarkodott megállapítás. Ha valaki figyelmesen, körültekintően vizsgálódik, épp ellenkező megállapításra jut. A bajkeverők, bizony, döntően boldogtalanok. Jobb tehát tisztességesnek maradni, vállalni a felelősséget tetteinkért, pozitív életet élni.

V

110

J

ÁPRILIS 3.

r

., hogy a nyugalom leginkábba szeretet és az együttérzés gyakorlásának eredménye .Minél többet törődünk másokkal, annál jobban érezzük magunkat. Jó szívvel lenni mások iránt, hűséget, melegséget érezni, a lélek megkönnyebbülését jelenti. Ez az enyhet adó érzés a nyugalom, a sikerült élet bizonyítéka.

111

ÁPRILIS 4.

-A . nyugati tudományosságot és a keleti filozófiát azért kellene egymással egyesíteni (amit én lehetségesnek tartok), hogy megteremtsük általa a valóban teljes és felnőtt életet élő emberi lényt. Engem leginkább az érdekel, hogy mi van az anyagon és a tudaton túl, és mi tesz minket azzá, amik vagyunk.

V

112

ÁPRILIS 5.

A „nyitott” szó jelentéséhez nálam egy nyitott ajtó képzete társul. Olyan, amit könnyen, minden nehézség nélkül lehet nyitni. A „szabad” ugyanezt jelenti. Ha valaki nyitott és szabad, akkor egyre több új gondolatot képes magába fogadni, és ez egyre több energia kifejtésére készteti. Ez mind mások felé árad, s ily módon segít rajtuk. Ez igen hasznos és szükséges, különösen manapság.

V

113

ÁPRILIS 6.

A lm ikor azt mondjuk, virágozzék a tanítás, arra gondolunk, hogy Buddha tanítása az elménkben virágozzon. Ez úgy érhető el, hogy elsajátítjuk a tanítás elveit, magunkénak valljuk az értékeit. A tanítás nem verhet gyökeret, nem is létezhet az elmén kívül. Teljességében az ember szellemi tulajdonaként létezik és működik az élőlények világában.

V

114

ÁPRILIS 7.

jA lTökéletesen Megvilágosodott (Buddha)

azt mondta, hogy minden, amit tehet értünk: a tanítás átadása. így mutatja meg a szenvedésektől való szabadulás útját. Hogy aztán mit kezdünk vele, az már a mi dolgunk. O mossa a kezeit, nem vállalhat felelősséget értünk.

ÁPRILIS 8.

Ha valaki durván megsért minket, akkor is elkerülhető, hogy haragot érezzünk iránta. Gondoljunk jó tulajdonságaira, arra, hogy mások megbecsülik, tisztelik. Ilyen módon nemcsak megfékezzük magunkat, de alázatot is fejleszthetünk magunkban az emberek iránt.

V

116

ÁPRILIS 9.

Fogjuk föl a test és az elme együttesét úgy, mint egy laboratóriumot. És végezzünk benne alapos kutatást. A szellemi működést illetően azt vizsgáljuk meg elsősorban, hogy miképpen érhetünk el magunkban pozitív változást.

ÁPRILIS 10.

A boldogság az elme rendezett állapotából származik. A szenvedés a rendezetlen állapot következménye. A buddhista tanítás gyakorlata az elme mindennapos vizsgálatát, ellenőrzését jelenti.

ÁPRILIS 11.

T udnunk kell, hogy bár úgy látszik, ellenfeleink képesek ártani nekünk, a nagyobb kárt ezzel a ténykedéssel mégis önmaguknak okozzák.

V

119

J

ÁPRILIS 12.

H á ro m tulajdonság teszi képessé az embert a buddhista tanítás megértésére. Az első a tárgyilagosság, amely nyitott szellemet feltételez. A második az értelmi képesség, mely kritikusan vizsgálja és felfogja Buddha tanításának valódi értelmét. A harmadik pedig az érdeklődés vagy kötődés, amely a lelkesedést adja a vizsgálódáshoz.

V

120

ÁPRILIS 13.

elkülönülés a múltban versengést, ellenségeskedést váltott ki az emberek között. Mostanában sokkal nagyobb mértékben függünk egymástól, mint régen. Ezért sokkal több kapcsolatra, párbeszédre, megegyezésre van szükség. Jó lenne, ha volna egy varázsgömbünk, amelyben meglátnánk az igazi bajkeverőt, aki szembefordítja egymással az embereket. Ez a bajkeverő bennünk lakik.

V

121

ÁPRILIS 14.

egy új országban gyökeret vert a buddhizmus, mindig új hangon, más stílusban szólalt meg. Buddha maga is különbözőképpen tanított, attól függően, hogy hol, kik és milyen körülmények között hallgatták őt. így aztán csak rajtuk múlt, hogy megértik-e. Ma is rajtunk múlik, hogy megértjük-e a buddhizmus lényegét, és hogy alkalmazzuk-e a tanítást a mindennapi életben.

122

ÁPRILIS 15.

A z „ürességet” az egymásból keletkező és egymástól függő dolgok rendszerében kellene felfognunk. Ugyanakkor az okok és feltételek között létrejövő dolgok együttesének a teljesség érzését kellene kelteniük bennünk. Azt gondolhatnánk, hogy a dolgok rendszerében az „én” olyasvalami, ami eredendően létezett és létezik, mindig ott a helye a többi között, és csak a meditációban szüntethető meg. Az „én” sokkal inkább olyasvalami, ami sohasem létezett elsődleges dologként.

V

123

ÁPRILIS 16.

z életet mindenütt a világon a természeti környezet tartja fenn. Buddha életének minden jelentős eseménye például fákhoz kapcsolódik. Egy fának dőlve hozta őt világra anyja, egy fa tövében ülve érte el a megvilágosodást, és végül állva, emelt fővel halt meg, akár a fák.

V

124

ÁPRILIS 17.

B á rm it mondunk, beszéljünk világosan és lényegre törően, nyugodt és kellemes hangon, amely mentes a ragaszkodás és a harag szenvedélyétől. Becsüljünk meg másokat azzal, hogy kedvesen nézünk rájuk. Arra gondoljunk, nekik köszönhetjük, hogy elérjük a buddhaságot.

V.

125

ÁPRILIS 18.

H

a eléggé türelmesek vagyunk, akkor az, ami különben igen fájdalmasan, elviselhetetlenül érint minket, már nem lesz olyan borzasztó. Ám erős, tartós türelem nélkül még a legkisebb bántás is kibírhatatlanná válhat. Nagyon sok múlik tehát a hozzáállásunkon.

ÁPRILIS 19.

A meditáció többek között arra is megtanít minket, hogy amikor alámerülünk önmagunkban, felfedezzük magunkban a békesség eredendően bennünk rejlő állapotát. Mindannyian erős szükségét érezzük ennek, még ha olykor leplezzük is ezt az érzést, gyakran pedig akadályok is nehezítik az elérését. Ha figyelmesen megvizsgáljuk az emberi természetet, észre kell vennünk, hogy az ember j óindulatú, segítőkész. És én úgy látom, mintha mostanában az összhang végre erősödne közöttünk, mintha növekedne bennünk a vágy az iránt, hogy nyugalomban éljünk egymással.

V

127

ÁPRILIS 20.

L eh et, hogy meglepő, de én nem ítélem el szigorúan a bűnözés, az erőszak látványát a filmekben. Minden attól függ, hogy mit tanulunk belőle.

ÁPRILIS 21.

A . jószívűség nemcsak erkölcsileg fontos dolog, igen hasznos is a mindennapi életben. Egy olyan családban például, ahol a családtagok jó szívvel vannak egymás iránt, békés, nyugodt légkör uralkodik. Ha azonban bármelyikük sérelmet érez, haragot táplál magában, azonnal feszültté válik a hangulat a házban. Hiába van meg mindenük, finom ételek, jó televízió és egyéb elektronikai berendezések, elveszítik a nyugalmukat, békéjüket. Lám, sokkal több múlik a lelki élet biztonságán, mint az anyagiakon. Az anyagiak is fontosak, sőt nélkülözhetetlenek, de ésszerűen, megfelelően kell élni velük. Vagyis korunkban minden eddiginél szükségesebb, hogy a helyes életmód megválasztásához a jó szív mellé jó ész, okosság is társuljon.

V

129

ÁPRILIS 22.

indennapi életünk legsúlyosabb problémái, amelyekkel együtt élünk, szoros összefüggésben vannak azzal, hogy korunkban az emberek egyre távolabb kerültek egymástól. Ebből származik az elbizonytalanodás, a lélek gyakori eltévelyedése, a kétségbeesés, a drogfogyasztás, az elmebetegségek és a különböző járványok terjedése, a munkanélküliség, az éhínség, a bűnözés, a terrorizmus. Szükségtelen említeni, hogy mindez a gazdag országokban éppúgy létezik, mint a szegényebbekben. A buddhista világlátás ősi tapasztalata, hogy minden dolog a többivel összefüggésben létezik, megerősíti a kapcsolatot az említett jelenségek között. Semmi sem létezik önmagától és önmagában. Ebből következik, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához csökkenteni kell az embereket elválasztó távolságot.

V

130

ÁPRILIS 23.

A boldogság mindig az alkotó tevékenység eredménye, a szenvedés pedig mindig a negatív gondolkodásé, a negatív tevékenységé.

V

131

ÁPRILIS 24.

H a a reklám jó célt szolgál, akkor helyénvaló dolog. Buddha is nagy nyilvánosság előtt hirdette a megvilágosodást, a nirvánát. Ha ésszerű és hasznos, amit a reklám kínál, akkor jó. Ha azonban csak a haszon érdekli, félrevezeti, becsapja és kihasználja az embereket, akkor rossz.

ÁPRILIS 25.

A . belső fegyelem fejlesztése időigényes folyamat. Azonnali eredményt várni, a türelmetlenség jele. Ironikusan szólva, ez nem érhető el úgy, ahogy a modem ember szereti megkapni a dolgokat: mindig a legjobbat, a leggyorsabban, legkönnyebben, és ha lehet, a legolcsóbban.

V

133

ÁPRILIS 26.

/ \ z o k az emberek, akik indulatból, haragból, gyűlöletből rátámadnak más emberi lényekre, akkor sem igazi hősök, ha fényes győzelmet aratnak a csatában ellenségeik fölött. Az emberi lények, mulandóak lévén, úgyis meghalnak, így amit a csaták hősei tesznek, nem más, mint tetemek gyilkolása. Valójában teljesen mindegy, hogy ellenségeink a csatatéren halnak-e meg vagy máshol, később. De valamikor meghalnak, az biztos. Nincs sok értelme meggyilkolni azokat, akikre úgyis ott vár a halál. Az igazi hős az, aki a haragot és a gyűlöletet győzi le.

V

134

ÁPRILIS 27.

T ek in tsd a szerencsétlenséget álruhás áldásnak, mely felnyitja a szemed a végzet értelmére. És meggyőz arról, hogy csak a jó szándékú cselekedetnek van értelme.

V

135

J

ÁPRILIS 28.

H a valaki hívő, számára a halálos betegség lépcsőfokot jelent egyéni fejlődésének útján. Ha valaki nem hívő és gyógyíthatatlan beteg, akkor a barátaira vár a feladat, hogy együttérzést tanúsítva megosszák vele gyötrő gondolatait.

ÁPRILIS 29.

A . halál folyamata nyolc szakaszban valósul meg. Az első négy a föld elem, a víz elem, a tűz elem, majd a szél elem oldódása a testben. Ezek után színek látomása következik újabb négy szakaszban. Először a fehér jelenik meg, azután a vörös elem áradó fénye, majd egészen közelről a fekete, végül a halál tiszta fényének világossága. A meditációba mélyülő gyakorlók képesek megtapasztalni a feloldódás folyamatának ezeket a szakaszait.

137

ÁPRILIS 30.

egyre materiálisabbá válik a világ. Az emberiség a külső, anyagi fejlődést tekinti végső céljának. A hatalom és a vagyon iránti telhetetlen vágytól hajtva ezáltal igyekszik elérni a teljességet, a tökéletességet. Mindez azonban hiábavaló igyekezet abban a világban, ahol minden efféle dolog viszonylagos. Ezen az úton járva egyre távolabb kerülünk a szellem belső békéjétől, a boldogságtól. Mindannyiunk élete ezt tanúsítja, mindannyian szüntelen aggodalomban élünk a lázas anyagi gyarapodásnak ebben a szörnyű korszakában. Egyre sürgetőbb, hogy felismeijük a szellemi élet fontosságát, mert csakis a szellemi, a lelki élet adhatja meg a békesség és az igazi boldogulás szilárd alapját.

V

138

Május

MÁJUS 1.

A vallás legfontosabb célja az önkontroll. Nem a mások kritikája, hanem sokkal inkább a magunké. Mit tegyek az indulataimmal? Hogy állok az érzelmi kötődéseimmel, a gyűlölettel, a haraggal, a gőggel, a féltékenységgel? Ezeket a dolgokat kell ellenőrzés alatt tartanunk a mindennapi életben.

V

141

J

MÁJUS 2.

Tudjuk, hogy egy nukleáris háború ma az öngyilkosság egyik formája lenne. Vagy tudjuk, hogy szennyezzük a levegőt és az óceánokat egy kis gyorsan nyerhető haszonért, és ezzel az utódaink létfeltételeit szüntetjük meg. Mind az egyes ember, mind a nemzetek egyre inkább függenek egymástól. Nincs más választásunk, mint kifejleszteni azt az érzést, amit én egyetemes felelősségnek nevezek.

V

142

MÁJUS 3.

van a boldogsághoz. Mindenki keresi és minden ember egyenlő jogokkal bír a maga boldogsága felkutatásához. Senki sem a nyomorúságot, a szenvedést keresi. Az igazságra és az egyenlőségre is mindannyian jogosan tartunk igényt. De ezeknek nem a jogból, hanem az emberek önzetlenségéből kellene származniuk. És nem szabadna, hogy kikezdjék ezeket az elveket a hatalom és a vagyoni helyzet különböző számításai, érdekei. Az erkölcsiség megbízható épületének a felépítéséhez mindenekelőtt az önzetlenség motivációjára van szükség. Csak ezen az alapon valósítható meg az igazságosság és az egyenlőség.

V

143

MÁJUS 4.

Jr\z eszmények mindannyiunk életében nagyon fontosak. Eszmények nélküli mozdulni sem lehet. Akár elérhetők, megvalósíthatók, akár nem. De feltétlenül meg kell próbálni megközelíteni őket.

V

144

MÁJUS 5.

már éppen lemondtak volna a szülei, amikor az hirtelen megváltozott. Szépen viselkedett és csupa szép dolgot művelt, amivel végtelen örömöt szerzett a szüleinek. Hasonlóképpen, ha valódi bizalmon alapszik a mester és a tanítvány kapcsolata, a tanítvány könnyen megszabadulhat hibáitól és nagy örömet szerezhet mesterének.

V

145

A

MÁJUS 6.

J A z együttérzés szelíd, békés, gyengéd természetű. Ugyanakkor erőteljes, hatalmas érzés. Mégsem jelent veszélyt senkire. Azok viszont, akik könnyen elvesztik a türelmüket, megbízhatatlanok, veszélyesek. Az én szememben a harag fellobbanása a gyengeség nyilvánvaló jele.

V

146

MÁJUS 7.

Születünk és újraszületünk - számtalanszor és számtalan alakban. És lehetséges, hogy minden lény szülőnk volt már egyszer vagy máskor. így elképzelhető, hogy minden lényhez, aki ebben az univerzumban él, családi kapcsolatok fűznek.

MÁJUS 8.

A . tibeti gyógyászat rendszerében a hús betegségei kapcsolatban vannak az intellektuális minőségekkel, a csontok betegségei a harag, a düh kifejeződéseivel, a vér betegségei az érzéki, érzelmi vonzódásainkkal.

V

148

MÁJUS 9.

A kardból ekevas kovácsolható, ahogy íija a Biblia. Gyönyörű elgondolás, hogy a fegyverek átváltoznak szerszámokká, amelyek valódi emberi szükség kielégítését szolgálják. Reprezentálva ezzel a teljes - külső és belső leszerelés vállalását.

V

149

MÁJUS 10.

érzelmileg a velünk történő dolgokra. Van olyan helyzet, amikor irtózást, iszonyt érzünk, máskor szenvedélyes vonzódás, vagyis ragaszkodás támad bennünk, megint máskor a teljes közömbösség állapotában találjuk magunkat. Azt mondják, hogy a három közül az irtózás igényli a legtöbb energiát, a ragaszkodás ennél kevesebbet igényel, a közömbösség pedig még kevesebbet.

150

y

MÁJUS 11.

nem ismén az országhatárokat. Amikor a környezetről és annak tanulmányozásáról beszélünk, amikor az ózonrétegről van szó, az egyes ember, egy közösség, egy ország nem képes megoldani az ezek körül létező gondokat. A megoldás érdekében együtt kell működnünk. A jó kapcsolatok kialakításának alapja pedig itt is az önzetlenség, az együttérzés és a megbocsátás.

V

151

y

MÁJUS 12.

O lyk or még mindig ingerült, sőt dühös tudok lenni, és olyankor durva szavakkal illetek másokat. Egy kicsit később aztán, amikor csillapodik a haragom, zavarba jövök. A kimondott bántó szavak már visszavonhatatlanok. Bár már nem halljuk őket, a hang már elszállt* de a szavak még mindig hatnak. Ezután már csak egyetlen dolgot tehetek, odamegyek az illetőhöz és magyarázkodásba fogok. Bocsánatot kérek. Vagy van más megoldás?

V

152

MÁJUS 13.

A m ik o r kételkedem abban, hogy létezem, megcsípem magam. Még ha minden ismeretünk a világról és önmagunkról kétséges is, az kétségtelen, hogy „nem-létező”, „nem-megszületett” dolgok vannak. Ezek nélkül mi sem tudnánk róla, hogy vagyunk. De mi oly módon létezünk, hogy a pillanatban viszonylagos a létezésünk (az elménk működését tekintve), másrészt viszont egyértelmű és pontosan meghatározott (más létezők által és hozzájuk képest).

153

MÁJUS 14.

/\m ik o r az anyagi világ építését vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a munkát bárki elkezdheti és bárki más befejezheti. Nem lehetséges ez a szellemi építkezés folyamatában. Valamely szellemi állapot vagy minőség elérése - amelyről Buddha tanításában van szó - olyan munka, amelyet az ember csakis egymaga tud bevégezni. Senki nem tehet értünk semmit.

V

154

MÁJUS 15.

részegség, amelyet az anyagi világ fölött megszerzett hatalom érzése vált ki az emberben. Ez a hatalmi mámor kontroll nélkül növeli az étvágyunkat, mind nagyobb és nagyobb hatalmat akarunk, egyre többet vágyunk birtokolni. Ahelyett, hogy eloltanánk a tomboló tüzet, olajat öntünk rá. Az elme lefegyverzése helyett újabb hódításokra fegyverkezünk. És még arra sem figyelünk oda, hogy mind e közben valóban azok a vágyaink teljesülnek-e, amelyek beteljesülését eredetileg akartuk.

155

J

M ÁJUS 16.

JTla az erdőben élő aszkéták, nehéz körülményeik ellenére is adakozóak és makulátlan életet képesek élni, akkor felesleges mondani, hogy akik kedvező körülmények között, jólétben élnek, még inkább képesek lennének erre. Nekik könnyebb követniük a tanítás világos útmutatásait. Ha eredményt akarnak elérni önmaguk tökéletesítésében, ezt kell tenniük, lankadatlan kitartással, ahogy az erdőben élő aszkéták teszik.

V

156

MÁJUS 17.

C s a k is a csendesség fordítja az elmét a hit és az odaadás irányába. A csendesség tesz képessé a szellemi örömök élvezetére és teszi az elmét szilárddá. Hallgatásból származik a hibás világlátás elkerülése, a bölcsesség gyakorlásának a képessége. A hallgatás mindennel felér, olyan mint a fáklyafény, mely elűzi a nem-tudás sötétségét. Gazdaggá teszi a szellemi élet egészét, és ettől a vagyontól senkit nem lehet megfosztani. Ez a legfőbb gazdagság.

V

157

MÁJUS 18.

Ú g y adj, hogy közben boldogság sugározzon az arcodról. Mosoly és tisztességes szándék.

MÁJUS 19.

J \ z együttérzést úgy lehetne durván meghatározni, hogy az egy bizonyos, nem túlfutott, nem kifelé mutatkozó, nem erőszakos lelkiállapot. Ezért áll fönn a veszélye annak, hogy összetévesztjük olykor szoros érzelmi kötődésekkel, a ragaszkodással, a meghitt bizalmassággal.

V

159

MÁJUS 20.

Igazi barátságról akkor lehet beszélni, amikor az valódi emberi érzéseken alapszik. Az azonosság, az összetartozás, az egymás iránti feltétlen bizalom és hűség érzésén. Azért nevezem az ilyen kapcsolatot igazi barátságnak, mert ezt nem befolyásolják a résztvevők anyagi helyzetének, társadalmi állásának, befolyásának akár szélsőséges változásai. Ami az ilyen kapcsolatot minden körülmények között életben tartja, az az összetartozás, a szeretet kölcsönös érzése.

V

160

MÁJUS 21

N e m kellene túl sokat törődnünk a hírünkkel a világban. Hogy az emberek jót vagy rosszat beszélnek rólunk. Az igazság az, hogy a hírünk, hírnevünk nem nagyon változtat az életünkön. Komoly változás semmiképpen nem származik belőle. Különben is, minden és mindenki előtt nekünk magunknak van jogunk megítélni, hogy mi számít valódi értéknek, valóban fontosnak az életünkben. Az ismertség, a hírnév végül is csupán üres szavak. Mégis sokan komoly áldozatot vállalnak, egész vagyonrakat, olykor még az életüket is odaadják érte. Ez a hímévőrület nagyon gyerekes és teljesen ostoba dolog.

V

161

y

MÁJUS 22.

L á tn o d kell, hogy körülötted minden külső por és piszok főként az elméd belső foltjainak, tisztátalanságának a megmutatkozása. Nincs fontosabb, mint eltüntetni ezeket a foltokat, eltakarítani a tisztátalanságot az elméből. Amikor a környezetedet takarítod, gondolj arra, hogy ezzel az elmédet is tisztítod.

V

162

MÁJUS 23.

S o k an gondolják, hogy a türelem a gyengeség jele. Szerintem ez tévedés. A gyengeség jele sokkal inkább az ingerültség, a düh. A türelem, a higgadtság pedig az erőé. Például, ha vitatkozik valaki és a véleménye józan érveken alapul, akkor végig nyugodt, magabiztos lesz, még mosolyogni is tud, miközben érvel. Ám ha az érvei hibásak, akkor lassan elveszíti a tekintélyét majd a türelmét is, dühbe gurul, aztán már csak képtelenségeket beszél. Az emberek ritkán jönnek méregbe, amikor biztosak a dolgukban. A düh leggyakrabban a zavarodottság jele.

MÁJUS 24.

K orábban úgy gondoltam, hogy ha egyszer elérem a szellemi építkezés legfelső fokát és megszűnők mint földi lény, végre majd jól megpihenek. Ha egyszer tényleg elérjük a megszűnés állapotát, pihenhetünk egy jót, hiszen nagy és szent nap lesz az, valódi ünnep. De amíg nem étjük el, balgaság önelégült terveket szőni. Aztán meg ha valóban megérkezünk oda, úgyis nagyon biztonságos helyen leszünk.

V

164

y

MÁJUS 25.

r

., a félelemnek két fajtája van. Az egyik az, amikor úgy érzem, szembefordulnak velem a világ dolgai. Ilyenkor el kell döntenem, mit tegyek. Tegyek-e valamit egyáltalán? Először megbeszélem a kérdést a barátaimmal, aztán elgondolkodom. Majd döntök és cselekszem, és még soha nem bántam meg, amit ilyen helyzetben tettem. Sok függ attól, mi motiválja ezt a cselekvést. Ha nem negatív, önző indíttatás vezérel, akkor semmi bűntudatot nem érzek a szívemben. A másik fajta félelem a képzelet terméke. Hogy legyőzzem, nyugalomra van szükségem. így vagyok képes közelebbről megvizsgálni. És amikor már látom részleteiben is, ez a képzelt félelem azonnal szertefoszlik, eltűnik.

165

J

MÁJUS 26.

H

a valaki nem ismeri még a felé áradó szeretet érzését, az nagyon nagy baj. Amikor viszont megtapasztalja, hogy mit jelent a feltétlen szeretet (akár az egyszerű elfogadás vagy együttérzés), amikor érzi, milyen nagyszerű dolog valaki más szeretetének, ragaszkodásának céljaként létezni, akkor az egészen biztosan nagy hatással lesz rá. Nagyon meg fogja becsülni ezt az érzést. Van bennünk egy mag, amelyet a felé irányuló szeretet csírázásnak, fejlődésnek indít, s aztán majd megérlel.

V

166

MÁJUS 27.

a megértéséhez döntő fontosságú a mahajána buddhizmus úgynevezett négy bizalom elve. A négy bizalom a következő: 1.) a tanításba vetett bizalom, nem a tanítóba, 2 .) a dolgok jelentésébe vetett bizalom, nem az ezt kifejező szavakba, 3 .) a dolgok végső j elentésébe vetett bizalom, nem a változóba, 4.) a túlparti (transzcendens) tudásba vetett . bizalom, nem a puszta tudásba.

V

167

MÁJUS 28.

M

i buddhisták, azt mondjuk, hogy maga az illúzió - mint a felismert káprázatból származó tudás - megszünteti az illúziót. Hasonlóképpen a beteljesült szexuális vágy örömteli élménye az, ami megszünteti a szexuális vágyat. Épp ez történik a fában élő rovarok életében: megeszik a fát, amelyben születtek, amelyben élnek. A hasznosításnak ez az elve a megvilágosodáshoz vezető úton is jól alkalmazható. Épp ez a lényege a buddhizmus egyik irányzatának, a tantrikus tanításnak.

V

168

MÁJUS 29.

•.hogy csakugyan szükséges-e a szerzetesi nőtlenség fogadalma és betartható-e egyáltalán. Ilyenkor elegendő annyit mondani, hogy az önmegtartóztatás gyakorlata nem a szexuális vágyak tagadását jelenti, ellenkezőleg, teljességgel el kell fogadni ezeknek a vágyaknak a létezését. Ám túl kell lépni rajtuk az ész, az értelem érveivel. Ha ez sikerül, az nagyon jó hatással lehet az elménkre. A nemi vággyal az a baj, hogy vak, és hogy mindig csak időleges kielégülést kaphatunk általa. Ahogy Nagárdzsuna, a híres indiai mester mondta: „Ha viszketsz, vakarózol. De jobb egyáltalán nem viszketni, Mint bármennyit vakarózni.”

V

169

7

MÁJUS 30.

A szenvedéseink feltétlenül hozzájárulnak szellemi életünk minőségének emeléséhez, ha képesek vagyunk a szerencsétlenségből, a balsors csapásaiból utat építeni.

MÁJUS 31.

/ \ 7 emberi jellem legkülönb dísze , a fegyelmezettség. Akár öreg, fiatal vagy középkorú tudja magáénak, mindegyikük boldogsága belőle származik. Az önfegyelem olyan valódi illataura, amely nem hasonlítható a szélfútta illatokéhoz. Mindig, minden irányba és üdítően hat. Olyan balzsam, mely egyedül képes megkönnyebbülést hozni az illúziók okozta égető fájdalmakra.

Június

JÚNIUS 1.

H

a képesek vagyunk felismerni és elnézni másvalaki múltbéli balgaságait, az megerősít bennünket és hatékonyan segít saját jelen idejű gondjaink megoldásában.

JÚ N IU S 2.

A

hallás, a gondolkodás és az elmélyülés különböző kombinációinak az ismerete, a belső fejlődésünkhöz szükséges tudás fontos része. Amikor elkezdjük ezek gyakorlását, eleinte ne váljunk túl sokat. A számitógépek, az automatizáció korában azt gondolhatjuk, hogy a mi belső fejlődésünk is automatikus folyamat, amelynek érdekében elég csak megnyomnunk egy-két gombot és máris minden szükséges változás végbemegy bennünk. Ez nem így van. A belső fejlődés útján lehetetlen könnyen, gyorsan haladni. Ahhoz idő kell.

176

JÚ NIUS 3.

A

depresszió fő oka nem az anyagi nélkülözés. A depressziót a szeretetteljes emberi kapcsolatok hiánya okozza.

JÚ N IU S 4.

A gyűlölet és a harag nem teremt békét. Az a nemes igyekezet, hogy ellenőrzést gyakoroljunk a fegyverek fölött, vagy akár a leszerelés gondolata, nem hozhat tökéletes megoldást, ha összecsapások, egymást elítélő nyilatkozatok kísérik. Az ellenséges magatartás csak ingerli a szembenállókat, míg a kölcsönös tiszteletből fakadó józan megfontolás lehűtené őket. Minden más próbálkozás éleződéshez, robbanáshoz vezet. Fel kell ismernünk a gyakori ellentmondást a rövid távú haszon és a hosszú távú károkozás között.

V

178

y

JÚ NIUS 5.

A

szellem nyugalma a meditációban elér egy fokot, amikor teljesen el kell lazulnunk, minden erőfeszítés nélkül kell a figyelmünket összpontosítani. Az erőfeszítés nélküliség azt jelenti, hogy az elme elcsendesedik, jó tulajdonságokkal telítődik és a lényege kiteljesedik. Ha ezekben a pillanatokban erőfeszítést végzünk, az megzavarja a nyugalmat. Ennek a tiszta nyugalomnak a fenntartásához erőfeszítés nélkül kell erőfeszítést gyakorolnunk.

JÚ N IU S 6.

E g y alkalommal kórházba kerültem Kalkuttában. A kórház rengeteg komoly műszerrel volt felszerelve, de elromlottak, amikor a diagnózist készítették. A mi tibeti orvosaink nem használnak semmiféle műszert, megérintik a beteg csuklóját, figyelik a pulzus jelzéseit és a beteg ember tüneteit vizsgálják. És ily módon teljesen pontosan megállapítják a baj okát. Az egész vizsgálati rendszer igen figyelemre méltó.

JÚ NIUS 7.

E g y igen szegény ember, akinek semmi esélye az anyagi felemelkedésre, azt gondolhatja, hogy ha volna autója és televíziója, akkor csodálatos lenne az élete. Ha megszerezhetné ezeket, attól fogva nagyon boldog lenne. Nos, ha ez a boldogság tartós lenne, akkor valóban boldog ember válhatna belőle örökre. De nem így van. Ez a fajta boldogság gyorsan elszáll. Néhány hónap múlva a megszerzett holmikat máris újakra akarná cserélni. A régi tárgyak, ugyanazok, amelyek eddig boldogították, most m ár elégedetlenné teszik. Bizony, ilyen a változás igazi természete.

V

181

JÚ N IU S 8.

a függő keletkezések elmélete. Ebből azt tudjuk meg, hogy a világon semmilyen dolog és semmilyen esemény nem jön létre, nem keletkezik ok nélkül. Fájdalmaink és szenvedéseink feltételeit például a mi saját illúzióink hívják életre. És ezek a feltételek teremtik aztán meg a fájdalomhoz és szenvedéshez vezető ok-okozati működést.

182

JÚ N IU S 9.

Az álmok képek, amelyeket az elme képzel. Nincs megérinthető valóság ezek mögött az egyedülálló tünemények mögött. Hasonlóképpen az „én” és a „mások” , a „szamszára” és a „nirvána” is csak elnevezések, amelyek a róluk alkotott elképzeléseinket, képzeteinket hordozzák. Még a tárgyaknak sincs önálló, csakis őket jellemző lényegük, nincs saját létezésük.

JÚ N IU S 10.

A buddhaság olyan állapot, amely mentes a megismerést gátló minden akadálytól és a zavaró érzelmi körülményektől. Az az állapot, amelyben az elme teljességgel kibontakozott.

JÚ NIUS 11.

. A bűntudat a nyugati kultúrában a reményvesztéshez, a csüggedéshez kötődik, és a múltba irányul. A valódi bűntudat azonban a lélek egészséges állapota, jövőbe tekintő, a reményhez kapcsolódik, és cselekvésre, változtatásra késztet bennünket.

JÚ N IU S 12.

H o g y jól értsünk egy könyvet, olvasásakor vegyünk figyelembe néhány fontos körülményt. A legfontosabb a szöveg keletkezésének ideje. Aztán a helyzet, amelyben a szöveg vagy a tanítás, amelyet közvetít, keletkezett. Végül a társadalom egésze és az a kisebb közösség is fontos, amely keletkezésekor körülvette.

V

186

J

JÚ NIUS 13.

B á r k i joggal kérdezheti, hogy ha ezen a világon minden illúzió, mi értelme van megszabadulni a szintén csak illuzórikus szenvedéstől. Ráadásul egy olyan ellenszer segítségével, amely maga is illúzió. A válasz, hogy az illuzórikus szenvedés olyan okok ésfeltételek következménye, amelyek maguk is illuzórikusak. Még a fájdalom is illuzórikus,mégis szenvedünk tőle, egyáltalán nem vágyunk rá. Ugyanez a helyzet a boldogsággal. Ez is csak illúzió, de ez mégis kívánatos. Amikor azonban nem kívánatos illúzióval van dolgunk, arra használjuk az illuzórikus ellenszereket, hogy megszabadítsanak bennünket tőle. Például az illuzórikus fájdalomtól. Ez éppen úgy történik, mint ahogy a bűvész használja az egyik illúziót arra, hogy elfedjen, semlegesítsen vele egy másikat.

JÚ N IU S 14.

M i a törekvés? Az értelmes tevékenységből származó örömteli késztetés. Ahhoz, hogy a világon mindent, ami jó, ezzel az örömmel tegyünk, el kell hárítanunk az útjából minden akadályt, elsősorban a lustaságot. Mert aki lusta, az inkább a semmittevésben, az alvásban leli örömét, és nem törődik a létforgataggal mint a szenvedések lakóhelyével.

V

188

JÚ NIUS 15.

A z úgynevezett klónozás, gyors és pontos reprodukálása az életnek, magába foglalja azt a döntésünket, hogy általa véget kívánunk vetni evolúciós lehetőségeinknek. Kinyilvánítjuk, hogy tökéletessé váltunk, és itt megállunk. Másfelől, ha ily módon elérjük a halhatatlanságot, vagyis megszüntetjük a halált, meg kell szüntetnünk a születést is. Ha nem tesszük, a föld nem lesz képes eltartani az egyre szaporodó népességet.

r

JÚ N IU S 16.

an valami, amihez nem férhet kétség. Ahhoz a tényhez, hogy „aminőség lehetősége” bennünk rejlik. Ezt nevézzükj»rarfzínónak. Mindent tagadhatsz, kivéve, hogy jobbá válhatsz, ha akarsz. Tűnődj csak ezen bátran!

V

190

r

JÚ NIUS 17.

A

jól tudják, hogy mit él át a másik, mire készül. Az emberi lény ennél sokkal bonyolultabb. Egy bizonyos határig követhető, ám gyakran megtévesztő a viselkedése. Van, aki kezdetben igen jó színben tűnik fel, aztán kiderül róla, hogy utálatos. De megtörténik az is, hogy valaki eleinte szörnyű ellenszenves, később viszont j ószívűnek, megbízhatónak bizonyul.

V

191

JÚ N IU S 18.

ér bennünket, vagy valaki éppen csak fenyeget minket, azonnal harag támad bennünk. A harag védelmezőként, segítőként jelenik meg, bátorít minket, hogy elégtételt vegyünk, vissza meijünk ütni. Ezzel szemben, amikor elérzékenyülünk, vonzódás, sőt ragaszkodás támad bennünk. A ragaszkodás a legjobb, leghűségesebb barát szerepében ajánlkozik. Mint lelkünk elválaszthatatlan, veleszületett részének megnyilvánulását általában hálásan fogadjuk, nem gyanakszunk rá. Mivel mindkét helyzetben baráti, segítőkész társak jelentkezését látjuk, hiszünk nekik. De valójában mindketten, a harag és a ragaszkodás is, egyformán becsapnak bennünket.

V

192

J

JÚNIUS 19.

A

hit elűzi a kétséget, megszünteti bennünk a bizonytalanságot. Megszabadít minket a szenvedéstől, a nyugalom és a boldogság városába vezet. Távol tartja a szellem háborgását, zavarait, tisztává teszi az elmét. A hit féken tartja a büszkeséget, benne gyökerezik a tisztelet. Belőle származik a legfőbb szabadság, szellemi utazásaink legfőbb állomásai általa könnyedén elérhetők. Olyan, mint a kinyújtott kéz, mely összegyűjti számodra az erényeket.

JÚ N IU S 20.

B u d d h a sohasem mondott olyat, hogy a házépítés gondjai származhatnak a munka idejének helytelen megválasztásából. Abból, hogy nem megfelelő időben, rossz napon látunk munkához. Buddha mindig csak arról beszélt, hogy a negatív következményeket negatív cselekedetek okozzák. A jó építő számára nincs idén és jövőre. Nincs jó nap vagy rossz nap.

V

194

JÚ NIUS 21.

í ^ e m jellemző sajátja az emberi lénynek, hogy kedvetlenül elhagyja magát. Az ember nem madár, vagy valamilyen más állat, hogy tehetetlenül keseregjen, gubbadjon. Használja az eszét és dolgozzon keményen.

JÚ N IU S 22.

A z együttérzés egyik megnyilvánulása mások jogainak és szándékainak tiszteletben tartása. Ez az együttélés alapja. Az együttélés, a békesség szelleme pedig az együttérzésen alapszik, és ott munkál mindannyiunkban, akár tudunk róla, akár nem. Az emberi természet lényege, a jóindulat, a szívélyesség, ezért tudjuk elviselni a sok erőszakot, durvaságot, ami az életünket keseríti. Végül úgyis visszatérünk alaptermészetünkhöz, a szeretethez, mert ez az egyetlen helyes megoldás. A szeretet vagy az együttérzés tehát nem vallási előírások, hanem a mindennapi élet természetes és nélkülözhetetlen közege.

V

196

JÚ NIUS 23.

H a a szándékaid tiszták, őszinték, vagyis nincs mit takargatnod, akkor nyílt, egyenes viselkedés lesz a válasz a közeledésedre. Ez a valódi, a megfelelő csatorna az emberek közötti érintkezésben, nem a sok fecsegés.

JÚ N IU S 24.

is számos következetlenséget, ellentmondást hordoz magában. Olykor ugyanazon a napon többféleképpen gondolkodunk ugyanarról a dologról és alig győzzük megmagyarázni az ellentmondásokat. Még a fejünk is belefájdul néha. Teljesen nyilvánvaló, hogy két vagy több ember között még nehezebb összhangot teremteni, még több az ellentét, a különbözőség. Éppen ezért szülők és gyerekek, testvérek között is elkerülhetetlenek az ütközések, nézeteltérések. F el lehet-e ezeket oldani? Tehetünk-e valamit ennek érdekében? Ha őszintén hisszük, hogy van bennünk hajlandóság az egyezségre, az egyetértésre, akkor biztos, hogy képesek leszünk megoldani ezeket a konfliktushelyzeteket az életünkben.

V

198

J

JÚ NIUS 25.

^N em helyes azt gondolni, hogy a szeretet, az együttérzés és a megbocsátás fogalma tisztán a vallásgyakorlatban létezik. Ez szűklátókörű gondolkodást feltételez. És ami a legrosszabb, azt sugallja, hogy ezeket az erkölcsi tartalmakat nem lehet vallásos hit nélkül gyakorolni.

JÚ N IU S 26.

A

z idő sohasem vár, szigorúan halad tovább. De nemcsak az idő halad, vele együtt az életünk is telik, ugyanazon a pályán. Ha valamit elrontottunk, nem fordulhatunk vissza, hogy újra próbálkozzunk vele. Az idő nem ismeri a második esély fogalmát.

V

200

y

JÚNIUS 27.

E g y szónak vagy kifejezésnek önmagában négy különböző jelentése van. Ezeket a tantrában az értelmezés négy szintjének megfelelően a megértés négy különböző módjaként említj ük. Az első a. betű szerinti jelentés, a második az általános jelentés. A harmadik a rejtett, a negyedik pedig a szó vagy kifejezés végső jelentése.

V

201

JÚ N IU S 28.

sincs, hogy a nyugati pszichoterápia tapasztalatai használhatók-e a buddhista meditáció céljainak eléréséhez. Azt azonban jól tudom, hogy a lelki gyakorlatok minden fajtájához elengedhetetlenül szükséges a meghittség, az intimitás közege. Különösen akkor, ha saját erőnkből akarjuk leküzdeni lelki problémáinkat. Ha egyszer feltáquk magunkat valaki előtt, az csak olyan lehet, akiben teljes mértékben megbízunk, akit nagyon közel érzünk magunkhoz. Önmagunk megnyitása az egyik legfontosabb lépés a lelki élet rendezése felé.

V

202

JÚ NIUS 29.

A

föld, egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a természetben, hogy ezt már nem hagyhatja szó nélkül. Arra int, hogy legyünk óvatosak. Nemcsak a túlnépesedés következményeire figyelmeztet, hanem ezer más jelben is komoly veszélyt lát. Ugye, világos, miről van szó? A természetnek megvannak a maga természetes határai.

JÚ N IU S 30.

A nyugodt, csendes tűrés a tudatosság kitüntetett állapota. Szellemi és fizikai hajlékonyság kíséri, ebben a tudatállapotban a test és az elme rendkívül szolgálatkész, különösen rugalmassá és fogékonnyá válik. Az éleslátás másféle tudatállapot. Szintén a tudatosság magas foka, és szintén szellemi és fizikai hajlékonyság kíséri. Ebben az állapotban az elemző képességünk rendkívül fejlett. A nyugodt tűrés tehát szívó, elnyelő közegű, az éleslátás pedig aktív, elemző természetű.

V

204

J

Július

205

JÚ LIU S 1

A

béke nem sokat ér annak, akit éppen éhség vagy fagy gyötör halálra. És azok lelkiismeretét sem nyugtathatja meg, akik e kínokat okozták. Nem ad vigasztalást senkinek, aki elvesztette szeretteit, mondjuk egy árvíz pusztításában, amelyet a szomszéd ország esztelen erdőirtása okozott. A béke az emberi jogok tiszteletben tartása, az ellátás megszervezése, az egyes ember és a nemzetek szabadsága után következik. Ám a valódi béke önmagunkkal és körülöttünk az egész világgal a lelki békesség, a megnyugvás elérésével valósítható meg.

JÚ LIU S 2.

E lő s z ö r segítsünk, utána kérdezzük meg a baj okát. Indiában azt mondják, ha egy mérgezett nyílvessző eltalál, először húzd ki, és utána kérdezd, ki lőtt rád, milyen mérget használt, és így tovább. Első a közvetlen veszély elhárítása, utána következik a vizsgálat, az oknyomozás. Hasonlóképpen, amikor az emberi szenvedés másféle jeleivel találkozunk, mindenekelőtt segítsünk a szenvedőn, és csak utána firtassuk, ha egyáltalán szükséges, származását, rokonságát, elvi hovatartozását.

V

208

JÚ LIU S 3.

K ü lö n b ö z ő emberek különbözőképpen látják a világot. Ez egyenesen következik minden élőlény karmikus meghatározottságából. Amikor például egy ember, egy isten és egypréta (éhező szellem) - a három úgynevezett érzőlény -=■egy vízzel telt edényt szemlél, mind a három mást lát. A karmikus tényezők hatására az ember vizet lát az edényben, az isten nektárt, a préta pedig vért. Ugyanaz a dolog a karma sajátos erejének hatására mindegyikük szemében másnak tűnik fel.

JÚ LIU S 4.

/ \ k á r etikai, akár politikai meggyőződésből követ valamilyen irányt és célt az ember, mély erkölcsi meggyőződés kell, hogy vezesse. Hosszú távon csak így hozhat hasznot a gyakorló politikus munkája, csak így szolgálhatja a társadalmat. Teljesen abszurd elképzelés az, hogy a vallásos ember húzódjon vissza, mint egy remete, ne legyen semmi köze a politikához. Képtelen állítás, hogy a vallásnak és az erkölcsnek nincs helye a politikában.

V

210

J

JÚ LIU S 5.

külső ellenségeinkkel mindig változó a viszonyunk. Ha a szembenállók tiszteletet tanúsítanak egymás iránt, ellenségből akár barátokká is válhatnak. A belső ellenségünk, helytelen gondolkodásunk, azonban örök ellenfél marad. A belőle származó rossz gondolatainkat sohasem tehetjük barátainkká, nem egyezhetünk ki velük. Ezek az ellenségeink a szívünkben fészkelnek és örök harcban állunk velük. Mindenáron felül kell kerekednünk, hogy legalább ellenőrzésünk alá vonjuk őket.

JÚ LIU S 6.

IV Iinden jó emberi kapcsolat a kölcsönösen kinyilvánított együttérzésen és szereteten alapszik. Erre épül a boldogság.

JÚ LIU S 7.

K -étféle „én”-érzés létezik. Az egyik olyannyira erős, hogy teljesen megfeledkezik mások „én”-jéről, mások jogairól, mindenkinél fontosabbnak tartja magát. Ez helytelen szemlélet, negatív gyakorlat. A másik fajta „én”érzés szintén erős, de egészen másként nyilvánul meg. Sokkal inkább azt sugallja, hogy „meg tudok tenni valamit, képes vagyok segíteni, tudok szolgálni”. Ez az „én”- érzés pozitív.

213

y

JÚ LIU S 8.

A

külső ellenség, ha kell, átrendezi a sorait és ellentámadást indít. A belső ellenség erre nem képes. Ha egyszer legyőztük, többé nem kell tartanunk tőle.

V

214

JÚLIUS 9.

S z á m o s olyan körülmény létezik, amely igazságtalanná, becsvágyóvá és agresszívvá teszi az embert. Minden és mindenki ebbe az irányba lökdös, terel minket, leggyakrabban valamilyen üzleti érdekből. Arról akarnak meggyőzni, hogy ha nem birtokolok valamely tárgyat, az életem hamarosan sivárrá, siralmassá válik. A világot úgy mutatják be nekünk, mint versenypályát, ahol az emberek két csoportja alakul ki, a „győzteseké” és a „veszteseké”. A győztesek bírják azt a tárgyat, amit a kereskedők el akarnak adni nekünk, a vesztesek szenvednek a hiányától. Mindez azonban nyilvánvalóan hamis képzet, kifejezetten hamis. Gyors, felületes vizsgálata ez a felszínnek, amely azonban oly messzire távolít minket önmagunk lényegétől, hogy lehetetlenné válik az önvizsgálat, az önmagunkba merülés és elmélkedés.

215

y

JÚ LIU S 10.

A

média hatalma (akár közvetlen, akár közvetett) valódi hatalom, amely befolyással van ránk. Megváltoztatja a viselkedésünket, az ízlésünket és valószínűleg a gondolkodásunkat is. Ahogy semmilyen nagy hatékonyságú eszközt, a médiát sem lehet vakon, körültekintés nélkül alkalmazni. A hatalom, amellyel bír, könnyen korlátlanná, irányíthatatlanná válhat. A média felelőssége így aztán olyan nagy, hogy a vallási, politikai felelősséghez hasonlítható. Ennek a hatalomnak a birtokosai sajátos módon járulnak hozzá az őket körülvevő emberi közösség kialakításához és fenntartásához. Mindenekelőtt az a dolguk, hogy ennek a közösségnek a hasznára legyenek.

V

216

J

JÚ LIU S 11.

művészet. Amennyiben ezt elfogadjuk, megállapíthatjuk, hogy művészet maga az emberi élet is. Persze, nem az élet testi, fizikai megjelenésére gondolok. Azzal nem sokat törődöm, én csak meditálok, vagyis az elmémet képzem különböző gyakorlatokkal. Egyébként a külső megjelenés, ahogy a természet minden megnyilvánulása-eredeti, érintetlen formájában - szintén művészet.

V

217

7

JÚ LIU S 12.

H

a olyasvalakire hagyatkozol, aki gyengébb képességekkel bír, mint te, akkor visszafejlődsz, elbutulsz mellette. Ha olyasvalakire hagyatkozol, akinek a tiédhez hasonlók a képességei, akkor ott maradsz vele, ahol nélküle voltál. Ám ha olyasvalakire hagyatkozol, aki nálad jobb képességekkel bír, akkor hamarosan szárnyalni fogsz vele.

V

218

J

JÚ LIU S 13.

N é h a azt gondolom: étellel kínálni valakit, minden emberi kapcsolat legtisztább kezdete lehet. Mint ahogy bizonyára az is volt: a kapcsolatok legmélyebb gyökere, a legrégebbi időkben.

JÚ LIU S 14.

H a a tanítványok figyelmeztetik a gurut tévedéseire, az igen hasznos segítséget jelent. Ha felhívják a figyelmét a viselkedésében rejlő ellentmondásokra, azzal segítik a gurut kiküszöbölni ezeket, valamint korrigálni és megelőzni más lehetséges hibáit.

V.

220

y

JÚ LIU S 15.

H

a valaki elér egy bizonyos szintet gondolkodása és lelki habitusa kialakításában és megszilárdításában, annak számára már minden, ami történik vele életében, olyan, mintha az addigi tanítás gyakorlati alkalmazása lenne. Minden eseményt, minden élményt, minden tapasztalatot a tanítás részeként fogad, és mindezek a tanulás további folyamatába illeszkednek nála.

JÚ LIU S 16.

/ \ m i k o r először találkozol valamely problémával, ne ess zavarba, próbálj meg szerény, visszafogott maradni. Viselkedj természetesen és figyelj rá, hogy kifelé korrekt légy. Természetesen megpróbálhatnak ebben a helyzetben kihasználni, és egyeseket az agresszivitásig bátoríthat az őszinteséged és a tárgyilagosságod. De te csak vesd meg erősen a lábad. Am mindezt együttérzéssel kell tenned, és ha ellenvéleményt kell kifejtened, vagy erősen vissza kell vágnod, azt is harag és rosszindulat nélkül tedd.

V

222

J

JÚLIUS 17.

A

különféle dolgokhoz a ragaszkodás különböző változatai kötnek bennünket. Támadhat bennünk ragaszkodás a formához, a külső megjelenéshez, a hanghoz, az illathoz, a tapintás és más érzékelés által kiváltott élményekhez. Ezek mindegyike külön-külön is elég erős ahhoz, hogy rengeteg baj származzon belőle. Természetesen a legerősebb kötődést a ragaszkodásnak az a fajtája jelenti, amely mind az öt érzéket uralja. Ez pedig a szexuális ragaszkodás. Különleges erő rejlik benne, ennélfogva különleges gondok, terhek és különleges pusztítás forrása lehet.

V

223

J

JÚ LIU S 18.

H

a emberi lényegünk ellenére követnénk önző hajlamainkat, életünk óriási lehetőségeit veszítenénk el. Nem arra születtünk, hogy önzésünkkel bajt keverjünk, viszályt szítsunk az emberi közösségekben.

JU LIU S 19.

a bölcsesség és a m inden élőlényre kiterjedő együttérzés. A világi életben m inél okosabb, m űveltebb valaki, annál nagyobb tisztelet övezi.

Hasonlóképpen kell értékelnünk a szív tulajdonságait is: minél inkább együttérző, jóakaratú és előzékeny valaki, annál jobban kell őt tisztelnünk. Tehát ha képes vagy önzetlenségedet a legteljesebb mértékben kifejlesztem, más képességeidtől függetlenül is, őszinte tiszteletet és csodálatot érdemelsz.

V

225

J

JÚ LIU S 20.

i, hogy az illúzió az elme különleges állapotára utal. Mindjárt keletkezésekor nyugtalanságot, zavart idéz elő az emberben. Még több gondot okoz a társadalomban, igen gyakran nemzetek, országok, államok életében. Már az emberi civilizáció kezdetén is az illúziók létezése jelentette a bajok, a konfliktusok valódi okát. Az illúzió kényszeríti az embert saját környezete feltétlen elfogadására, táplálja a szeretetet és a ragaszkodást iránta, és az illúzió kelti bennünk a harag és a gyűlölet érzését, szembefordítva minket a másik oldallal, a többiekkel. így osztja meg az ember saját közösségét. Az illúzió okai mind az önmagunkhoz láncoló ragaszkodásból, az önszeretetből erednek.

V

226

J

JÚ LIU S 21

A mai világban senki sem várhatja el senkitől, hogy átvállalja és megoldja a problémáit. Minden egyes embernek feladata és felelőssége, hogy a földlakók egész közösségét jó irányba vezesse. Ez önmagában is elég nagy terhet jelent a mindennapi életben. A jókívánságok nem elegendőek az eredményekhez, aktívan kell dolgoznia mindenkinek.

V

227

JÚ LIU S 22.

:, képzett szakemberek. Igen szűk területre összpontosítanak, így válnak rendkívül j ártasakká és nagy tudásúvá. Kiváló specialisták. A saját területükön kívül azonban semmit sem látnak. Fogalmuk sincs munkájuk szélesebb körű hatásáról, a következményekről. Ez is a csőlátás egyik fajtája. Amíg csak a dolgukra figyelnek, addig az öncsalás folyamatosan igazolást, alátámasztást nyer. Eredményeik - az őket rabként dolgoztatok szempontjából - óriásinak mondhatók. A saját igazságuk a saját világukban kétségbevonhatatlan. Valami egészen különlegesen nagyot alkotnak. Ők „a haladás hősei”.

V

228

JÚ LIU S 23.

A

guru, a szellemi tanító, felelős a saját hibáiért, helytelen viselkedéséért. Az viszont már a tanítvány felelőssége, ha hagyja magát félrevezetni. Mindketten hibásak tehát, ha ezért lesz eredménytelen a munkájuk. A tanítvány azért hibás, mert túlságosan kritikátlan, odaadó, szófogadó, vakon követi a gurut, egy másik személyt. Ez mindig nagyon ártalmas, önveszélyes viselkedés. Másrészről viszont a mester, a szellemi vezető, azért okolható a közös kudarcért, mert hiányzik belőle az együttműködési készség, a tisztesség, amely ilyen helyzetben megóvná őt attól, hogy kárt okozzon másoknak.

JÚ LIU S 24.

hogy maga a szertartás, a forma, megteremti számunkra azt a szellemi közeget, teret és atmoszférát, amelyet valamely vallás gyakorlásától várunk, rosszul számítunk. Ilyenkor a szertartás bemutatásának folyamata igen erős hatást gyakorol ránk, olyannyira, hogy ez a hatás, a külsőség válik meghatározó élményünkké. Amikor a vallásgyakorlatból hiányoznak a szellemi dimenziók, a szertartás üres formalitássá, külső dísszé, valójában teljesen szükségtelenné válik. Minden jelentés elvész belőle, rutinból végezzük, már nem más, mint időtöltés, unaloműző játék.

V

230

J

JÚ LIU S 25.

M ^ in t gyakorló buddhista hiszem, hogy a liberális jogi gondolkodás, a személyiséghez fűződő jogok és a személyi szabadság nagyonnagyon fontos dolgok. Csakhogy ez nem jelentheti azt, hogy bárkinek joga lenne figyelmen kívül hagyni mások jogait és szabadságát.

JÚ LIU S 26.

.rVmikor méltatlan szavakkal illetnek, szidnak, sértegetnek minket, bár eleinte tűrhetetlen fájdalmat érzünk, megkönnyebbülünk, ha a harag igazi természetére gondolunk. Aki megértette a tanítást, tudja hogy üres szavak hullanak rá. Akár a visszhang, olyan személytelenül és céltalanul hangzanak. Fogjuk fel úgy, mintha egy élettelen tárgyat szidalmaznának, és akkor ezek a szavak a legcsekélyebb nyugtalanságot sem kelthetik bennünk.

JÚ LIU S 27.

m anapság igen m egszaporodtak. Ném elyek közülük, mint például a term észeti csapások, elkerülhetetlennek látszanak, ezekkel szem be kell néznünk, és tőlünk telhetően m eg kell küzdeni velük. Ám a legnagyobbakat m aga az em ber okozza m agának, s főként viselkedési és gondolkodási zavaraiból szám láznák. Ezek elkerülhetők lennének. Ilyenek az ideológiai, de m ég a vallási összeütközések is, am ikor em ber em ber ellen harcol, szem elől tévesztve valódi, érdemes céljait. Elfelejti, hogy a legkülönbözőbb vallások, társadalm i és politikai rendszerek csak eszközök azoknak a céloknak az eléréséhez, am elyekben az átlagos igényű em ber megtalálja a boldogságot. E zeket az eszközöket vallásokat, ideológiákat - sohasem szabad a célok fölé helyezni. A z em ber a dolgok fölött áll, és ezt a viszonyt - a belőle szárm azó követ­ kezm ényekkel együtt - m inden korban, m inden körülm ények között fenn kell tartani.

V

233

JÚ LIU S 28.

K .étségtelen, hogy a születések körforgásának nincs kezdete, és hogy a megszámlálhatatlan születésben az anyai szerep minden korban változatlan. A gyermek iránt táplált anyai érzés a szeretet klasszikus példája. Az utód biztonsága, védelme és ellátása érdekében az anya még az életét is kész feláldozni. Mindezért a gyermeknek valamilyen módon ki kell fejeznie háláját. Anyja iránt érzett szeretetének és hálájának legméltóbb kifejeződése, ha a gyermek erényesen, erkölcsi tisztaságban él.

V

234

JÚ LIU S 29.

A . karmikus világlátás egyik alapgondolata, hogy az okok és következmények között pontosan meghatározott összefüggés létezik. Ki van zárva például, hogy negatív cselekedetekből öröm vagy boldogság származzon. Öröm és boldogság csakis pozitív cselekedetek eredménye lehet. Vagyis lehetőségünk van a pozitív cselekedeteket közvetlenül az öröm valódi okaiként látni, örömforrásként csodálni.

JÚ LIU S 30.

/ \ z t mondják, hogy az álom folyamatai és a test durva és finom szintjei között szoros kapcsolat van. De azt is mondják, hogy létezik egy úgynevezett „különleges álomállapot”. Ebben az állapotban a testen belül egy ugyancsak különleges „álomtest” keletkezik az elme és az életerő aktivitásából. Ez az álomtest képes teljesen különválni a durva fizikai testtől, és eltávolodni, „elutazni” máshová. Az álomtest létrehozásának egyik módja, hogy az álmot álomként ismerjük fel. Aztán már nyilvánvalóvá válik az is, hogy az álom képlékeny, alakítható, és némi erőfeszítéssel ellenőrzést gyakorolhatunk fölötte.

V

236

y

JÚLIUS 31.

.A m i szellemi gyakorlataimat illeti, én naponta legalább öt és fél órát töltök imával, meditációval és tanulással. Ezen felül, amikor csak a nap szabad perceiben tehetem, imádkozom, így például étkezés közben vagy utazásaim idején. Az utóbbit három fő okból teszem. Az első, hogy ezzel is közelebb kerülök napi kötelességem teljesítéséhez. A második, hogy ily módon nem hagyom haszontalanul múlni az időt. A harmadik pedig, hogy ezzel csillapítom a félelmemet! Komolyra fordítva a szót, nálam a vallásgyakorlat és a mindennapi élet teljesen összefonódik, nem látok közöttük határokat.

Augusztus

A U G U SZTU S 1.

A meditációs gyakorlat első szakaszának célja, hogy lelki folyamatainkat ellenőrizve csillapítsuk magunkban azokat az indulatokat, amelyek mások ellen irányulnak. Ez az elmélyülés defenzív szakasza. Ezután az elme képzése következik, ezt pedig az aktív szakasz követi. Az aktivitás mások megsegítését jelenti. A defenzív szakaszban szükségünk lehet a magányra, az elkülönülésre. De ha már önbizalmat, erőt érzünk magunkban, vissza kell térnünk a közösségbe. Ott látunk el ugyanis különféle szolgálatokat, különféle területeken. Hogy szolgálni tudjunk, az emberek közelében kell maradnunk.

V

241

A U G U SZT U S 2.

A - tudati szintek finomságát tekintve három fokozat állapítható meg. Az első a legkevésbé finom, vagyis a durva szint, amely az éberség állapotának felel meg. A második ennél finomabb szint az álomállapotot jelzi, a harmadik, a legfinomabb pedig az álomtalan alvás állapotát. Hasonlóképpen három szakaszra osztható a létezés folyamata. Ezek a születés, a halál és a kettő között az úgynevezett köztes lét állapotai, szintjei. Ezek a szintek a tudati működés szintjeinek felelnek meg, azokon alapulnak. A tudatállapotok változásának iménti elvére és a tudati működés folyamatosságára épül az a megállapítás, hogy létezik újraszületés és reinkarnáció.

A U G U SZTU S 3.

A .h e ly e s életvezetés legfőbb elvei: az elme ellenőrzött működése és az együttérzés gyakorlása. Amennyire csak képesek vagyunk rá, ezeket kell megvalósítanunk életünkben. Ezután már történhet bármi, semmit nem kell bánnunk.

A U G U SZTU S 4.

K .étfé le vágy létezik. Az egyiknek pontosan meghatározott célja van, ez jó vágy, hasznos vágy. Határozottságotjelent, döntéseket követel. A buddhisták szerint az ember ennek a vágynak köszönheti, ha végül eléri a buddhaságot, a megvilágosodást. A másik fajta vágynak nincs sem indítéka, sem valódi célja. Ez a vágy csupán a „minden pillanatban akarok valamit” szeszélye. „Most ezt kérem, most azt kérem, de már amazt is!” Teljesen megalapozatlan követelések sorát jelenti. A vágynak ez a fajtája nagyon gyakran vezet tragédiához.

V

244

J

A U G U SZT U S 5.

A . vegetarianizmus igen csodálatraméltó elgondolás. A buddhizmus azonban nem tiltja egyértelműen a húsevést. Ami szigorúan tilos, a hús megrendelése a mészárosnál. Még gyanú sem tapadhat ahhoz, hogy egy állatot a mi kívánságunkra, a mi tudtunkkal öltek le.

V

245

A U G U SZTU S 6.

.rYmikor a buddhista tanítás elveivel ismerkedünk, igen fontos, hogy korrekt befogadók legyünk. Nem helyes azzal a szándékkal hallgatni a tanítást, hogy ebből majd hasznunk, előnyünk származik. A jó hírünk növelése sem lehet cél. De arra sem szabad gondolnunk, hogy jobb, magasabb újraszületés jár majd érte, vagy másféle jutalom a következő életünkben. És nem szabad csak a magunk szabadulását kívánni a létforgatagból, vagyis szamszárából. Az ilyen gondolatokat el kell űznünk magunktól. Hallgassuk a tanítást azzal a szándékkal, hogy tudásunkat erősítjük, gyarapítjuk vele -m inden élőlény javát szolgálva.

246

A U G U SZTU S 7.

A

tibeti nyelvben az „áldás” szó átváltozást jelent valamilyen fenség, magasztosság vagy erő segítségével. Egyszerűen szólva az áldás olyan élménynek, tapasztalatnak az eredménye, amely jobbá teszi az elmét, szellemi emelkedést idéz elő.

V

247

J

A U G U SZTU S 8.

A

szenvedés értelme az, hogy közben megismerhetővé válik a szenvedés. Okait és jellemzőit tekintve igen sokféle szenvedés létezik. Típusait három csoportba osztjuk. Az elsőbe a szenvedés szenvedéseit soroljuk, ide tartoznak a fájdalomérzethez hasonlítható szenvedések. A második csoportba a változás szenvedéseinek megnyilvánulásait soroljuk. Ide a változás, a múlandóság, az elmúlás okozta tünetek tartoznak. Ezeknek egyik enyhe változata például a kellemesség, a kényelem megszűnéséből származó szenvedés. A szenvedések harmadik fajtája a mindenre kiterjedő szenvedés érzése, mely általános állapotot jelez. Ez az állapot a forrása, az eredője a szenvedések előző változatainak is. Az ilyen mindent átható szenvedés egyrészt karmikus következmény, másrészt az elme zavart állapotából következik.

V

248

A U G U SZTU S 9.

aszerint különböztethetők meg egymástól, hogy miképpen alkalmazzák a tanítás négy alapelvét mint a négy úgynevezett pecsétet. Ezek a következők. Az első: minden jelenség több összetevőből áll, együttesük változó és természetük tünékeny. A második: a dolgok és a történések nem tiszták, nem egyértelműek, nincsenek homogén tulajdonságaik. Létezésük szenvedések forrása. A harmadik: minden jelenség üres, a jelenségeknek nincs önazonosságuk. A negyedik pedig: a valódi békesség a nirvána.

V

249

J

A U G U SZTU S 10.

A z elme igazi gyakorlóit nem érintik külső történések, és nem hatnak rájuk saját érzelmeik sem. Önmaguk és mások valódi érdekeit szolgálják és védik. Függetlenek és félelem nélküliek, képesek valódi jó viszonyt teremteni önmagukkal. Ideális kapcsolatra törekednek másokkal is. Ennek megfelelően békések, barátságosak az emberekkel, ha megszólítják őket, hasznos tanácsokkal szolgálnak. Bármerre járnak, egyszerűek, szerények, kerülik a hangos, utasítgató viselkedést. Nem sértik mások érzéseit, és nem keltenek erős érzéseket másokban.

A U G U SZTU S 11

V a jo n mennyire örülhetünk annak, ha rosszul mennek a dolgai valakinek, akit nem kedvelünk? Van-e határa a kárörömnek? Valójában nem érdemes más kárának örülni, hiszen ettől nem lesz rosszabb neki. De ha rosszabb lenne is, a mi sorsunk a kárörömtől nem fordul jobbra. Szomorú dolog és rossz jel, ha szükségét érezzük a kárörömnek.

A U G U SZTU S 12.

A z oktatás az egész világon válságban van. Lehetetlen az oktatási rendszereket átalakítani, változtatni rajtuk. És a válság átterjed a gazdaságra és a politikai életre is. Mintha minden menekülne a gondoskodásunk, a törődésünk elől. És így persze az ellenőrzés alól is.

A U G U SZTU S 13.

r

U g y tűnik nekem, hogy az isten álomba merült valahol. Persze, csak tréfálok, a teremtő isten nem dologtalan, nem szundikál. De ha mégis igaz lenne, hogy alszik, akkor föl kell ébresztenünk. Ám nem abból származnak a földi gondok, hogy az isten nem teszi a dolgát. A mi mulasztásainkért, vétkeinkért nem tehetjük felelőssé őt. Sem a sorsot, sem a karmát, amely okok és következmények láncolatának szigorú törvénye, a mi tetteinkből származó eredmény. Az istent vádolni magunk helyett, gyáva viselkedés.

r

A U G U SZTU S 14.

i, hogy a halálbüntetés az igazságszolgáltatás súlyos tévedése. Elődöm, a 13. dalai láma meg is szüntette Tibetben. Hihetetlen, hogy olyan hatalmas országok, mint Kína és India, még ma is ragaszkodnak hozzá. Az igazságosság nevében még mindig embereket ölnek Mahatma Gandhi országában. Azon a földön, ahol Buddha tanított. A halálbüntetés igazi erőszak, barbár és haszontalan erőszak. Ráadásul veszélyes is, mert további erőszakos cselekedetekhez vezet. Az erőszak erőszakot szül. A legsúlyosabb büntetés az életre ítélés lenne. Kegyetlenség nélkül.

V

254

J

A U G U SZTU S 15.

A

katonai erő, a fegyverek, bizonyos körülmények között és bizonyos időben, relatív békét teremthetnek. Ám hosszú távon lehetetlen katonai szembenállással, gyanakvással és gyűlölettel fenntartani a békét. A világbéke csakis a lélek békéjén, kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapulhat.

r

A U G U SZT U S 16.

A

z újraszületések sorában időről időre előfordul a Oldatos reinkarnáció jelensége. A létforgatag, vagyis a szamszára minden létezés feltétele, közege. Lehetetlen menekülni belőle, hacsak nem a nirvánába. Könyörtelen törvénye előírja a visszatérést a létezés valamilyen formájában és szintjén. Az újabb létezés rosszabb is lehet, mint bármelyik korábbi, amelyben részünk volt. Az újraszületéseknek a körforgásában tehát kötelező részt vennünk. Egészen más dolog a tudatos reinkarnáció, amely a szabad választás lehetőségét jelenti. Arról a ritka jelenségről van szó, hogy bizonyos erre érdemes személyek hatalommal bírnak sorsuk felett, képesek tudatosan irányítani újraszületésüket a jövőben.

V

256

y

A U G U SZTU S 17.

A

z elkövetett bűn - némely felfogás szerint megváltható. A buddhizmus azonban nem ismeri a megváltás fogalmát. A megtisztulásnak minden negatív dologtól - a buddhaság, a megvilágosodás az útja. Az ember csak része a cselekedetnek, amelyet bűnösnek ítélünk. A bűn egyik alkotóeleme. Ezért nem is vállalhat teljes mértékben felelősséget érte. De ugyanezért nem is menthető föl alóla, nem kerülheti el a belőle származó következményeket. Persze, az esetek többségében megbánást kell tanúsítania, viselnie kell a felelősséget. És soha nem szabad elkövetnie még egyszer ugyanazt a bűnt vagy hibát.

V

257

y

A U G U SZTU S 18.

Ig e n nagy szerencsétlenség, ha a tanulásban, az elme tökéletesítésében elért eredményeink a büszkeség érzését váltják ki belőlünk. Ez éppen negatív eredményre, vagyis eredménytelenségre utal. Ha büszke, gőgös emberrel találkozunk, ne is csodálkozzunk, ha fogalma sincs a tanításról és gyakorlatáról. Ha lenne, nyomát se látnánk ilyesminek a viselkedésében. Ennek ellenére, sajnos, előfordul, hogy a tanítás követőiben vágy, büszkeség és hasonló durva érzések támadnak. Ez bizony nagy szégyen.

V

258

J

A U G U SZTU S 19.

A

------

tanítás gyakorlóinak azért érdemes rábízniuk magukat egy szellemi vezetőre, mert ha olyan cselekedet szándéka fogalmazódik meg bennük, amelynek következményeként a következő életükben alsóbb létformában születnének újra, a szellemi vezető eltérítheti őket ettől a szándéktól. Ebben az esetben az eredmény, a szándékból eredő negatív következmény csak kisebb szenvedés lesz, az is jelenlegi életükben, sőt lehet, hogy azt is csak álmukban élik meg. Ily módon a szellemi vezető képes elhárítani a negatív cselekedetekből származó ártalmas következményeket.

V

259

A U G U SZTU S 20.

emberek milliói húztak óriási hasznot a különböző vallásokból. Igen szerencsétlen dolog, hogy különféle egyházi méltóságok viszályt szítottak, megosztották az embereket, megzavarták a szellem munkáját. Ha tanulmányozzuk a különböző vallások tanításait, észrevesszük, hogy mindegyiknek apozitív emberi tulajdonságok fejlesztése, az erényes ember nevelése az alapvető célja. Azt hiszem, ez elég ok arra, hogy tiszteletet érezzünk minden vallás iránt.

V

260

y

AU G U SZTU S 21

A z elme gyakorlását gyermeki odaadással kell végeznünk. A késztetés legyen hasonló a gyermek motivációjához, amely a játékhoz vagy a sporthoz vezeti, maga a gyakorlat pedig olyan legyen, mint ahogy ő merül el teljesen a tevékenységében. A játékába feledkezett gyermek olyan gyönyörűséget érez, amellyel nem tud betelni, mindig többet és többet akar belőle. Nekünk is ezt kellene éreznünk szellemi gyakorlataink közben.

A U G U SZT U S 22.

érzést ismerünk, amely akkor is meggyötör minket, ha bennünk keletkezik, és akkor is, ha másban. Ilyen az önteltség, a féltékenység, az arrogancia, ilyenek a különféle kielégületlen vágyak, de ilyen gyötrő érzés támad bennünk az érzelmi és szellemi élet korlátainak megtapasztalásakor is. Azonban minden hasonló érzés közül a harag és a gyűlölet a legártalmasabb. Két okból. Az egyik az, hogy a harag és a gyűlölet leküzdhetetlen akadályt jelent az önzetlenség és a jóakarat kifejlesztésének útján, a másik pedig, hogy a már kifejlesztett erényeket és a lélek megszerzett nyugalmát is képesek lerombolni. Vagyis legfontosabb értékeink eshetnek áldozatukul.

V

262

J

AU G U SZTU S 23.

S zellem i és érzelmi életünkjellemzői megmutatkozhatnak külsőségekben is. Éppúgy, ahogy valamilyen ruhát hord az ember, és abból következtetni lehet a személyiségére, úgy lehet következtetni valakinek a lelki habitusára abból, hogy a házában például egy kis szentély, oltár, vagy szentkép áll, szent szövegeket idéz vagy vallási énekeket hallunk tőle. De hogy valaki ilyen külsőségek között él, áldozatot mutat be otthonában, imát mond és énekel, ez mind másodlagos a valódi lelki élet szempontjából. Mindezt az is megteheti, aki önmagában közben erős negatív indulatokat táplál. Pozitív érzelmi és szellemi jellemzőink, igazi belső kvalitásaink, erényeink, egy pillanatig sem férnek össze, nem létezhetnek együtt beteg érzelmi tartalmakkal, az elme, a szellem negatív állapotával.

263

J

A U G U SZTU S 24.

A

szexuális vonzódáson alapuló nemek közötti kapcsolatoknak én két különböző csoportját látom. Az egyik tisztán szexuális kapcsolat, amelyet a szexuális vágy motivál, ösztönzője a pillanatnyi kielégülést ígérő azonnali öröm. Ez nem igazán megbízható, tartós kapcsolat, mert a résztvevők nem mint emberek kerülnek kapcsolatba egymással, hanem sokkal inkább, mint tárgyak. A szexuális kapcsolatok másik csoportjában a vonzódás nem elsősorban fizikai természetű. Inkább a másik ember értékeinek felismerésén és tiszteletén alapul, a másikban felfedezett szépség, kedvesség, finomság megbecsülése fejeződik ki benne. Az ilyenfajta kapcsolatok szereplői tisztelettel és méltósággal közelítenek egymáshoz.

V

264

J

A U G U SZT U S 25.

H

a valaki jól képzett, rangos és vagyonos, akkor igen fontos, hogy folyamatosan ellenőrzése alatt tartsa és fékezze őt valamilyen belső erő. Ez azért szükséges, hogy ne ringassa el a kényelmes élet, megőrizze látásmódját és tudását a szamszárában, vagyis a létforgatagban való létezés tökéletlenségéről. Az a helyes, ha minden körülmények között használjuk ezt a tudásunkat, amely segíti haladásunkat a megvilágosodás felé vezető úton, és segíti munkálkodásunkat a többi érző lény javára. Mindenkor szükséges tehát egyensúlyt tartani az életvezetésünkben, más szóval, mindenfajta szélsőséget és túlzást kerülni kell. A figyelmes egyensúlyozás közben pedig még haladni is kell az úton.

V

265

J

A U G U SZTU S 26.

N e m minden munka végezhető örömmel. Háromféle erőfeszítést ismerek, amelyek öröm forrásai is egyben. Az első az elme önvédelmi rendszerének, pajzsának kialakítása. A második az erények gyarapításáért tett erőfeszítés, a harmadik pedig a társakért végzett munka erőfeszítése. Ezeknek az erőknek a kifejtését főleg a lustaság különböző szintű megmutatkozásai akadályozzák. Elsőként a halogatás lustasága, aztán a hanyagságból, rendetlenségből származó lustaság, majd az önbecsülés és önbizalom hiányából eredő lustaság.

V

266

J

A U G U SZTU S 27.

r

A

A

z elme éber állapotban történő gyakorlásán kívül, igen hasznos az alvás idején történő gyakorlás. Ha képesek vagyunk a tudati működést az alvás óráiban is valamilyen hasznos cél érdekébe állítani, azzal általános szellemi erőnlétünk növekszik. Ha ez nem sikerül, bizony több órányi időt veszítünk naponta. Elérhető például, hogy mindjárt az elalvás perceiben valamilyen pozitív tudatállapotot teremtsünk magunkban akár az együttérzés élményének, akár a múlékonyság vagy üresség képzetének idézésével, s ebbe a tudatállapotba kerülve, az erényeket szinte szünet nélkül gyakorló meditátorokká válhatunk.

267

A U G U SZT U S 28.

IV lindcn földlakó teremtmény - legyen az emberi lény vagy állat - a maga sajátos módján hozzájárul ahhoz, hogy a világ, amelyben élünk, szép és lakható legyen. Külön-külön és csoportokban is szorgalmasan dolgozunk életünk kényelméért és biztonságáért. Az étel, a ruha és minden egyéb, amire szükségünk van, nem hull az égből. Rengeteg munkát rejtenek magukban a megalkotott tárgyak. Egymásért dolgozunk és ez hálára kötelez bennünket egymás iránt. Az együttérzés és a szerető jóakarat, közös eredményeink és boldogságunk jelei.

V

268

A U G U SZTU S 29.

O sszességében sok mindent igen hatékonynak találok a nyugati világ társadalmaiban. Különösen nagyra becsülöm a nyugati ember kreatív és alkotó munkáját, tudásszomját. Másrészről viszont a nyugati életmód számos jellemzője aggodalmat kelt bennem. Az emberek hajlamosak mindent konkrétan és határozottan megítélni, valami vagy „fehér” vagy „fekete”, vagy „ilyen” vagy „olyan”, vagy „kell” vagy „nem kell”, és így tovább. Vagy-vagy... Ez a fajta gondolkodás mellőzi a kölcsönös függőség és a viszonylagosság tényét, mely a dolgok között fönnáll. A két szélső, a fekete és a fehér között nem látják a szürke árnyalatait. Elvesztették látásuk élességét. És még egy különös dolog a nyugati világban. Szoros testvén közelségben élő emberek milliói képtelenek egymással nyílt, őszinte kapcsolatot teremteni. Valódi érzéseiket és gondolataikat csupán macskáikkal és kutyáikkal osztják meg.

269

A U G U SZTU S 30.

^ N em elég kérni az áldást valakire vagy valamire. Az áldást kívánni kell, mélyen és őszintén. És tenni is kell érte. Ne várja az áldást az, aki azt hiszi, hogy minden erőfeszítés nélkül hullik rá. Képtelenség, hogy bárkinek is így legyen része benne.

V

270

A U G U SZTU S 31.

A . jó orvos külön gyógymódot alkalmaz minden betegénél. Mindenkit úgy kezel és mindenkinek azt az orvosságot adja, ami éppen az ő betegségét gyógyítja leghatékonyabban. A gyógymód és a kezeléshez szükséges anyagok és eszközök igen változatosak voltak a múltban, aszerint, hogy milyen országban, milyen korban, milyen körülmények között és mit kellett gyógyítani. És igen változatosak ma is, a helyi körülményekből következően. Mégis, ezek az egymástól nagyon is különböző gyógymódok és gyógyszerek hasonlóak, megegyeznek abban, hogy mindegyik a betegségétől akarja megszabadítani a szenvedő pácienst. Éppen így van ezzel minden vallás minden tanítója. És a legkülönbözőbb vallások módszerei is szándékukat tekintve - azonosak. Mindegyik az élet nyomorúságaitól, szenvedéseitől és ezek okaitól igyekszik megszabadítani az embert, és igyekszik utat mutatni a boldogsághoz, a boldogság forrásaihoz.

V

271

J

Szeptember

SZEPTEM BER 1.

Á lta lá n o s jelenség, hogy azok az emberek, akik kis faluban, vagy valahol a nagyvárosoktól távol élnek, vonzóbb, mozgalmasabb életre vágynak egy nagyobb városban, vagy nagyobb országban. Azok pedig, akik nagy városokban élnek, gyakran szeretnének csendes, vidéki helyen lakni. A vágyak különbözőek, és lényegük a változás. A szenvedés a vágyak változásából ered. A szenvedés valójában: változások szenvedése.

SZEPTEM BER 2.

V a jo n mi az élet célja? Ez a legkomolyabb kérdés, amelyet az ember feltehet magának. Ráadásul életünk minden pillanatának nagy kérdése. Nem tudom, hogy tudatosan, válaszra várva tesszük-e fel. Azt azonban tudom, hogy minden emberi lény születése pillanatától boldogságra vágyik, nem pedig szenvedésre. Ezen semmiféle körülmény és adottság nem változtat, sem az anyagiak, sem az ideológiai vagy szellemi környezet, színvonal. Bárhol, bárkik legyünk is, emberi lényegünkből következik, hogy megelégedésre, nyugalomra vágyunk. Ezért olyan fontos feltárni a titkot, mi adhatja meg számunkra mindezt, mint a boldogság felső fokát.

V

276

SZEPTEM BER 3.

A

halál pillanatában szabályszerű folyamat megy végbe. Elválik egymástól a test és a tudat finom szintje. Aki egy bizonyos meditációs módszert vagy jógagyakorlatot ismer, saját maga is el tudja különíteni a kettőt. A meditációban ellenőrizhető a vérkeringés, a légzés és minden egyéb fizikai funkció. Ha valaki jártasságot szerez ennek a módszernek a gyakorlásában, bármikor elválaszthatja a tudatát a testétől. Tulajdonképpen gyakorolhat a a halált.

SZEPTEM BER 4.

A

házasság, az utódnemzés, a gyereknevelés nem lehet csupán őrült szerelem következménye. Miután egy nő és egy férfi már jól ismeri egymás lelki és fizikai tulajdonságait, még kölcsönös bizalmat, tiszteletet és felelősséget is kell érezniük egymás iránt. Erre épülhet a házasság. Csak így lehet biztonságos a kapcsolatuk, és csak ezek után gondolhatnak utódok létrehozására. Emberi életet létrehozni csakis ilyen feltételek mellett szabad.

V

278

J

SZEPTEM BER 5.

A három erénytelenség, amelyért a test felelős: a gyilkosság, a lopás és a házasságtörés. A négy erénytelenség, amelyet szóban követünk el: a hazugság, a viszálykeltés, a durva beszéd és az értelmetlen beszéd. A három erénytelenség, amelyért a lélek felelős: a telhetetlenség, az ártó szándék és a hibás látásmód.

V

279

SZEPTEM BER 6.

A

nyugati világban a kolostorok falain belül talán még létezik nyugalom, szabadság. De kívül, különösen a városokban, az emberek élete óramű pontossággal, megállás nélkül múlik, ráadásul ijesztő sebességgel. A városi közösségekben minden egyes ember élete minden szempontból olyannyira kiszámított, iparilag megtervezett, mint egy alkatrészé, amelynek hibátlanul kell illeszkednie az egész gépezet működésébe. Ebben az értelemben az ember nem ura a saját életének. Semmilyen kontrollal nem bír fölötte. Túlélőként él, napról napra az előírt, rászabott sebességgel követve a közös életvezetési mintát.

V

280

SZEPTEM BER 7.

A .h o g y esténként kiszámolod, hogy sikeres volt-e aznap az üzleti életed, épp úgy kellene mérleget vonnod, milyen lelki életet éltél. Vizsgáld meg naponta, pozitív volt-e, vagy negatív.

SZEPTEM BER 8.

az emberek dühbe gurulnak, azonnal odavész minden örömük, boldogságuk. Még ha különben kellemes a külsejük, sőt szépek, és rendes körülmények között békés, nyugodt természetűek, arcuk akkor is mindjárt eltorzul a dühtől, rondák lesznek. A harag megszünteti ajó fizikai közérzetüket, megzavarja a nyugalmukat. Tönkreteszi az étvágyukat, megöregíti vonásaikat. Az elégedettség, a béke, az édes álmok messziről elkerülik őket. És többé nem lesznek képesek becsülni azokat, akik addig ajavukat szolgálták, akik érdemesek a bizalmukra és akiknek hálával tartoznak.

V

282

J

SZEPTEM BER 9.

IN Iem csak a memória, a tudatos emlékezés képes felidézni, mondjuk, az ifjúságunk élményeit. Létezik egy rejtett, „tudattalan” emlékezés is, amelyet sajátos körülmények hoznak működésbe. Ez a fajta emlékezés aztán hat a tudatos folyamatokra is. A tudattalan emlékezés a közeli vagy a távoli múlt erőteljes élményeit idézi, oly módon, hogy eközben nem is feltétlenül konkrétak azok az élmények, amelyeket idézünk, vagyis valójában nem is emlékezünk rájuk. Mégis elevenné válnak, dolgoznak bennünk - úgymond tudattalanul. Nehéz ezt a folyamatot mással magyarázni, mint a „finom tudatosság” szintjének létezésével, vagyis a múlt nyomait—a konkrét emlékek m ellett- ilyen különös formában is őrzi az elménk.

283

SZEPTEM BER 10.

A

népesség növekedése a földön szoros kapcsolatban áll a szegénység terjedésével. A szegénység viszont kifosztja, tönkreteszi a földet. Amikor egész emberi közösségek pusztulnak éhen, akkor az éhezőknek nincs gondjuk a természeti környezet megóvására. Táplálékul szolgál nekik az állatok húsa és a növényzet, s nem törődnek a pusztítás következményeivel. A kivágott fák helyén száraz pusztaságot hagynak, az életben maradáson kívül nem létezik számukra más cél. így aztán a következő harminc évben az úgynevezett környezeti problémák, amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie, a szegénység következtében válnak egyre súlyosabbá.

V

284

-

SZEPTEM BER 11.

M i v e l az együttérzés természetes módon létezik bennünk, csak fel kell ébresztenünk magunkban, és hagyni kell, hogy megnyilvánuljon. Például egy ártatlan emberrel szemben elkövetett erőszakos cselekedet mindannyiunkat felháborít, megbotránkoztat. Ez máris segíthet felfedezni magunkban az együttérzés csíráját. A maga igen erőszakos filmjeleneteivel a televízió is alkalmas lehet erre, s örökös készenlétben is tart bennünket. Félelmünk az erőszaktól és az együttérzés az áldozatok iránt egyidejűleg jelenik meg bennünk. Nagyon veszélyes azonban megszokni az erőszakot, közömbösséget érezni iránta. Épp olyan veszélyes, mint a közömbösség többi formái. Ezért központi kérdése a buddhista tanításnak, hogy hogyan érhető el a világhoz való szoros kötődésünk, a ragaszkodás megszüntetése anélkül, hogy közömbössé válnánk.

V

285

y

SZEPTEM BER 12.

A

tibeti lélek a tibeti törtételem küzdelmes, hosszú útján formálódott. Lassan-lassan azonban elfelejtődik az út, a lélek megnyugszik, nem változik tovább. A földhöz, az otthonhoz kötődik, s ez a kötelék megbonthatatlannak, biztonságosnak látszik. Aztán valami váratlan dolog történik, ami kétségessé teszi ezt a kötődést. Döbbenten fedezed fel az erő romboló hatását, a cinikus brutalitást, a saját gyengeségedet. Végül elhagyod a hazádat, nem látod többé, csak a távolból. Feldúlják, kifosztják, mégis ráébredsz, hogy létezik, nem tűnt el a föld színéről. El benned és te mindig tibetinek érzed magad. Ekkor kezdesz el azon töprengeni, mit is jelent tibetinek lenni.

286

SZEPTEM BER 13.

F é lü n k meghalni, mert nem tudjuk, melyik pillanatban lep meg bennünket a halál. Nem tudjuk sem az óráját, sem a napját. És félünk attól is, ami a halál után vár ránk. Félünk, hogy egy ismeretlen és kellemetlen helyen találjuk magunkat hirtelen, telve szorongással, aggodalommal. Hajói akarunk meghalni, meg kell tanulnunkjól élni. A halál élménye rendkívül fontos, mert az a tudatállapot, amelyben a halál ér bennünket, eldöntheti következő újraszületésünk szintjét, minőségét. Még a halál pillanatában is különleges szellemi erőfeszítésre vagyunk képesek. A test fizikai állapotának tartós megőrzése is elérhető általa.

SZEPTEM BER 14.

/ \ h o g y a rozsda, mely magából a vasból származik, semmivé emészti a vasat, úgy szünteti meg önmaga lehetőségeit megfontolatlan cselekedeteivel az ember. A karma törvényének következtében a létezés negatív állapotába is kerülhetünk.

V

288

SZEPTEM BER 15.

A.

tanulni vágyóknak igen körültekintőknek, figyelmeseknek kell lenniük. Ne fogadjanak el tanáruknak vagy gurujuknak addig senkit, míg meg nem győződnek emberi feddhetetlenségükről, tisztességükről. Ez nagyon fontos. De még a foglalkozások megkezdése után is, ha valami érdekeiket sértő dolog történik, joguk van azonnal elutasítani, elbocsátani a tanárukat. A diákoknak tudniuk kell, hogy sohasem ők rontják el a tanárokat.

SZEPTEM BER 16.

A

bölcsességnek, vagyis a dolgok megértésének három fokozatát ismerjük. Az első fokozat, másképpen a megértés első szakasza, a hallásból, vagy tanulásból származó ismeretek megértése. Ez a kezdő szakasz tehát, amikor hallunk vagy olvasunk valamiről, és azt felfogjuk, megértjük. A második szakasz az, amikor a tanulás után folyamatosan gondolkodunk mindazon, amit megtanultunk. Ily módon jártasságra teszünk szert a témában, s ezáltal tisztábban, világosabban értjük. Ebben a szakaszban már megjelennek bennünk bizonyos élmények és érzések, amelyek a tárgyhoz kötődnek. A harmadik szakaszban az elmélyülésből származó bölcsesség vagy megértés szerezhető meg. Ez az a fokozat, amikor már nem pusztán intellektuálisan értjük az elsajátított anyag lényegét, de a hozzá kötődő élmények és érzések az elmélyülésben kiteljesednek, s ezáltal képesek vagyunk érezni is mindazt, amit értünk.

290

SZEPTEM BER 17.

i, hogy egy vezető személyiség közeli, jó kapcsolatot tartson az emberekkel. Jómagam már egészen fiatal koromban megtanultam, hogy bárki, aki embereket akar irányítani, nem távolodhat el tőlük. Őszinte, jó viszonyban kell maradnia a közösséggel. Ez egyáltalán nem nehéz, ha az ember valóban őszinte.

291

J

SZEPTEM BER 18.

A

z ítéleteinket - még egészen köznapi dolgokat illetően is - gyakran befolyásolják az érzelmeink. Például, amikor hozzánk közel állók cselekedeteit szemléljük, sokszor még akkor is pozitívnak, sőt csodálatosnak látjuk őket, ha éppen ártalmasak. Ezzel szemben gyakran ítéljük el olyanok tetteit, akiket nem kedvelünk. Pozitív megnyilvánulásaik mögött is nagyravágyást, kevélységet, hamisságot látunk. Nem bízhatunk hát érzékeinkben, ez kétségtelen. Számos helyzetet félreértünk, félreismerjük egymást. Ám ha ez valóban így van, valóban megbízhatatlanok az ítéleteink, akkor hogyan állíthatjuk mégis makacsul, hogy éppen szellemi vezetőnk, gurunk megítélésekor nem tévedünk? Jól gondoljuk ezt meg!

V

292

J

SZEPTEM BER 19.

A z ember társas állat, s a társak együttműködési készsége és segítsége jelenti számára a túlélést. Mégis sokkal jobb magányosan küzdeni a megmaradásért, mint akárcsak egyetlen agresszív, rossz akaratú társunkkal együttműködni. Ilyen emberben soha egy pillalatra sem bízhatsz, örökös készenlétben, gyanakvásban kell mellette élni. Az ilyen társakat el kell kerülni. Ennél is rosszabb azonban, ha minket kerülnek el a többiek, mert nem akarnak együttműködni velünk, ha személyiségünket, jellemünket negatívan ítélik meg. Ez a legszomorúbb dolog. Mindebből az következik, hogy az együttműködés, az együttélés egyedüli megbízható feltételei a jószívűség és az együttérzés. Ezek a boldogság és a békesség valódi forrásai.

V

293

J

r

SZEPTEM BER 20.

x l o g y valakinek az élete sikeres lesz-e vagy sem, az igen nagy mértékben attól fiigg, hogy az illető kisgyerek korában milyen légkörben tölti a napjait. Milyenek az emberek, milyen a hangulat körülötte reggeltől estig. Azokban a családokban, ahol szeretet és együttérzés fűzi össze az embereket, a gyerekek sokkal sikeresebbek és boldogabbak. Ha ettől a környezettől megfosztják a gyereket, azzal az egész életét, jövőjét tönkretehetik. A gyereknevelésben a szeretet a leghatékonyabb eszköz.

V

294

r

SZEPTEM BER 21.

\

És nagyon sokat dolgozik. De csakis a gyakorlati eredményesség érdekli. Ily módon teljesen alárendeli magát a haszonelvüség szempontjainak. Mint minden szolga, feladja a függetlenségét. Én a szellemi élet más formáját képzelem el. Sokkal önállóbb, vagyis független szellemi életet, amely mélyebb és mentes a rögeszmés céltudatosságtól. Mióta a különböző technikai eszközök a világ minden táját elárasztják, erősen csökkent az elme, az agy feladatköre. És minden tekintetben csökkentek jelenlétének határai az ember életében.

295

J

SZEPTEM BER 22.

H

a olyan ember vagy, aki szemtől szembe mindig szépeket mond a társairól, de a hátuk mögött becsmérli őket, számíts rá, hogy hamarosan senki sem fog szeretni téged. Eddig még mindenki lebukott, aki ilyesmivel próbálkozott. A kettős szerep olyan nagy terhet ró az emberre, amelyet nem bír el sokáig. Képtelenség ilyen teher alatt mindig hibátlanul játszani.

V

296

J

SZEPTEM BER 23.

A

halál elől nincs menekvés. Olyan lenne ezzel próbálkozni, mint négy égig érő óriás hegy öleléséből szabadulni. Nincs menekülés a négy hegy völgyéből. A születés, a betegség, az öregség és a halál hegye fogva tart minden élőlényt. Amikor az öregkor eljön, semmivé foszlik az iijúság, amikor megjelenik a betegség, semmivé lesz az egészség. Amikor pedig egészség híján az élet nyomorúsággá változik, eltűnik belőle minden érték, ajellem kiválósága, s a korábban csillogó képességek. Végül a halál teljes győzelmet arat az életen. Még ha gyors vagy is és kivételesen ügyes, akkor sem futsz el a halál elől. És nem állítod meg őt sem gazdagságoddal, sem mágikus mutatványokkal, de még a legjobb medicinákkal sem. Ezért a legjobb, legbölcsebb dolog, ha már most készülsz a halálodra.

V

297

SZEPTEM BER 24.

an egy feminista istennő a buddhizmusban. A népszerű Tára istennő az, aki miután elérte a bodhiszattva-állapotot és körültekintett bodhiszattva társain, úgy találta, hogy túl kevés köztük a nő. És akkor megfogadta, hogy minden korban és körülmények között a példamutatást fogja feladatának tekinteni. Saját példájával bíztatja nőtársait. Fogadalma így hangzik: „Mint nő értem el a bodhiszattva-állapotot. Fogadom, hogy ezután minden következő életemben nőként szüleiek újra, és utolsó életemben, amikor buddhává leszek, ugyancsak nő maradok.”

V

298

J

SZEPTEM BER 25.

H a j árt úton kívánsz haladni, el kell vetned mindent, ami ellentmond a tapasztalatnak és a logikának.

SZEPTEM BER 26.

r

"A

A

fény mint jelkép, minden nagy vallási hagyományban feltűnik. Többnyire azonos szerepben. A buddhizmusban elsősorban a bölcsességet, a helyes tudást jelképezi, míg a sötétség a tudatlanságot vagy a nem-helyes tudást, a valóság természetének félreértését. Ez a két tartalom megfelel az út két sávjának. Az egyiken a gyakorlók haladnak, ez a módszer sávja. A módszer mindenekelőtt az együttérzés és a türelem fejlesztésének gyakorlatait jelenti. A másik a bölcsesség, vagy helyes tudás sávja. Az itt alkalmazott látásmód, az éleslátás közvetlenül a valóság természetébe hatol. A nem-tudás az útnak ebből a sávjából űzhető el leghatékonyabban.

V

300

J

SZEPTEM BER 27.

se tiszteljünk valakit azért, mert jó képű, híres, gazdag, rangos, befolyásos vagy más efféle külsőség birtokosa. Sokkal inkább a szerint ítélj ük meg az embereket, hogy mi lényegeset tudnak mondani nekünk a saját illetékességük területéről, miről tudnak meggyőzni bennünket, és mennyire megbízható a tudásuk. Röviden, senkit ne tartsunk tekintélynek pusztán azon az alapon, hogy mások tisztelik, bámulják. Hasonlóképpen, amikor Buddhát tiszteljük, ne azért tegyük, mert mások is tisztelik, hanem azért, mert előtte alaposan megvizsgáltuk a tanítását, és abból ítélve megbízható szellemi irányítónak, tanítónak tartjuk őt.

301

J

SZEPTEM BER 28.

E n beszélek hozzád és te hallgatsz engem. Van egy beszélő, egy hallgató és vannak a beszéd hangjai, amelyekből összeállnak a szavak. De végső soron, hiába kutatok magamban, nem találom meg a szavakat, és te sem találod meg őket magadban. A szavak éppúgy nem léteznek, mint az üres tér. Ám mégsem mondhatjuk róluk, hogy egyáltalán nem léteznek. Kell létezniük, hiszen képesek vagyunk érzékelni őket. Amit mondok, azt hallod és te gondolkozol azon, amit hallasz. A kimondott szavak valamilyen hatással vannak rád, mégis hiába keressük, nem leljük őket. Ez a valóság kettős természetének misztériuma.

V

302

J

SZEPTEM BER 29.

U g y gondolom, hogy igen hasznosak azok az előadások, amelyek valamely vallás megbecsült írásainak tartalmát elemzik, értelmezik. Az ilyen előadásokjó lehetőséget nyújtanak arra, hogy kiderüljön, a vallásnak ma is milyen sok mondanivalój a van számunkra. Függetlenül attól, hogy hol és milyen helyzetben találkozunk valamilyen tanítással. Ma már magam is jobban tudok élni ezzel a lehetőséggel, mint korábban, a kezdetekkor. Régebben ilyen alkalmakra készülve napokra elveszítettem az önbizalmamat, és csak lassan tértem magamhoz. De aztán előadásról előadásra javultam, s egyre értelmesebbeket sikerült mondanom. Meg kellett állapítanom, amit sok más tanító is megállapított már, hogy legtöbbet tanítás közben tanul az ember.

SZEPTEM BER 30.

el lehet érni, hogy érzékeljük az üres teret. Meg tudjuk érinteni, úgy sétálunk benne, mintha szilárd tárgyak között járnánk. A tér minden pontja konkréttá, ellenőrizhetővé válik. Az üres tér, a semmi, tartalmat, jelentést kap. Ez úgy lehetséges, hogy energiával töltjük meg, amelyet magunk fejlesztünk, belőlünk származik. így származnak a világban más tartalmak és más jelentések is belőlünk, az emberből. így származik belőlünk és ekként létezik maga az egész világ.

V

304

J

Október

OKTÓBER 1.

A

z ember és a közösség, amelyben él, egymásra vannak utalva. Egyszerre éli mindenki a saját, és résztvevőként a közösség életét. A két szerep ritkán esik egybe. Ebből rengeteg baj származik, életvezetési zavarok, rossz közérzet, testi és lelki betegségek, elégedetlenség, viszály, ellenségeskedés. Minden fejlett társadalom jó ideje próbálkozik e gondok megoldásával, a hátrányokat szenvedők megsegítésével, igyekeznek az ember szociális helyzetét biztonságosabbá tenni. Olyan társadalmat akarnak építem, amely igazságosabb, és egyenlőbb esélyeket kínál abenne élőknek. Különféle intézményeket, szervezeteket hoznak létre, amelyek már alapító okiratukban meghirdetik nemes célkitűzéseiket, ideológiájukat az úgynevezett szociális problémák leküzdésére. Minden szándék dicséretet érdemlő volt eddig is, és az elgondolá­ sokban bizonyára ezután sem lesz hiba. Ám sajnálatosan jellemző, hogy mégis minden jó ötlet meghiúsult, kudarcot vallott a gyakorlatban. Elakadt az emberi önzés állította akadályokon.

V

307

OK TÓ BER 2.

A.

buddhizmus szerint nem lehet tartós boldogságot teremteni addig, amíg a nem-tudásból eredendően minden tevékenységünk egy hibásan elképzelt rendszerbe illeszkedik, amíg minden a nem-tudás hatása, sőt irányítása alatt áll. Ahogy a nem-tudást megszüntetjük, eleijük a megvilágosodást.

V

308

J

OK TÓBER 3.

A világ bármely táj án erednek is a folyók, elöbb-utóbb találkoznak az óceán vizében. Hasonlóképpen, a legkülönfélébb elgondolások az emberi társadalom, a gazdaság működéséről és az elméleteket megvalósító gyakorlati eszközökről, találkoznak egymással, hiszen végső soron mindegyikük magát az emberiséget gazdagítja, az emberek javát szolgálja. Semmi értelme vitákba bocsátkozni, eltérő véleményeket, ideológiai különbségeket hangsúlyozni. Még soha, egyetlen elgondolás értéke sem növekedett attól, hogy megpróbálták másokkal is elfogadtatni. Haszontalan igyekezet különböző mentalitású, ízlésű embereket győzködni arról, hogy bármiféle közös eszme és közös viselkedési norma előnyös lenne számukra. Ez Kelet és Nyugat legújabb kori történelméből világosan látható.

V

309

OK TÓ BER 4.

P ró b á lj meg minden zavaró, kedvezőtlen körülményt az életben átmenetinek tekinteni. Ahogy a víz színén fodrok keletkeznek, majd hirtelen eltűnnek, épp olyan a világon minden más is. Születünk és újraszületünk, életeinket mindenkor a pillanatnyi karmikus körülmények határozzák meg. Gondjaink keletkezése és múlása is végtelen ciklikus forgásban történik. Az egyik jön, aztán m ár nincs is sehol, de máris megjelenik a következő, mely hamarosan szintén semmivé lesz.

V

310

J

OKTÓBER 5.

B u d d h a mondta: „Szerzetesek, bölcs férfiak! Ahogy az aranyműves vizsgálja az aranyát - égeti, karcolja, dörzsöli - , épp olyan tüzetesen kell nektek is megvizsgálni az én szavaimat. Hogy ne csupán az irántam érzett tiszteletből fogadjátok meg őket!”

OK TÓ BER 6.

B ö l c s szülők megszidhatják, sőt meg is büntethetik olykor gyerekeiket, hiszen úgysem haragból teszik. Ez elfogadott nevelési módszer. Ám, ha a szülő dühbejön és dühében veri el jól a gyerekét, az helytelen. Később úgyis megbánja. Harag nélkül azonban nyugodtan kifejezést lehet adni annak, ami abban a pillanatban a gyerek javát szolgálja. Erre a gyereknek szüksége is van.

V

312

J

OK TÓ BER 7.

i, önteltsége és önfejűsége, függetlenül attól, hogy szándékaik jók voltak-e vagy sem, történelmi tragédiákhoz, az élet tömeges kioltásához vezetett. Némely történelmi szereplő nevének puszta említése is félelmetes iszonyatot kelt bennünk. Hogy az emberek mennyire kedvelnek minket, vagy mennyire nem, az minden korban és minden körülmények között attól függ, hogy mennyit tudunk tenni értük.

V

313

J

O K TÓ BER 8.

A

száműzetés megerősített engem. Amikor életünk valamely pillanatában tragédia történik v e lü n k -é s ez sajnos bármelyikünkkel előfordulhat - kétfélét tehetünk. Megtehetjük, hogy feladjuk a reményt és kedvetlenül élünk tovább. Alkoholhoz, droghoz nyúlhatunk, tehetetlenül, depressziósán vergődhetünk. De megtehetjük azt is, hogy megrázzuk magunkat, felkutatjuk rejtett erőtartalékainkat, és még elszántabban, még erőteljesebben tesszük a dolgunkat, mint valaha.

V

314

7

O KTOBER 9.

A z üresség, vagyis a „shunjata” a buddhizmust leginkább jellemző négy fogalom közül bizonyára a legrejtélyesebb, a legnehezebben érthető. (A másik három a „múlandóság”, a „kölcsönös függőség” és a „szenvedés”.) Milyen élmény, milyen gondolat alkotta meg az üresség mérhetetlen „épületét”, ami végül is az any agtalanságot j elképezi, kapuj a az anyagtalanságra nyílik. Mi az alapja ennek az épületnek, melyet az elme emelt magának? Ha az üresség az egyetlen valóság, ami nem illuzórikus, akkor miért nem tudjuk elkerülni az illúzió csapdáit? Ki állította ezeket a csapdákat nekünk? Lehetséges-e az üresség végtelenségének tudatával élni? El tudunk-e képzelni egy álmot úgy, hogy nem ísmetjük az álmodóját? Az üresség filozófiai fogalom. Mi magunk is üresek vagyunk, s az anyag, amiből vagyunk, tulajdonképpen az üresség része.

V

315

J

O K TÓ BER 10.

a globális leszerelés. Sokak szemében megvalósíthatatlan álom, de szerintem nem reménytelen. Tisztában vagyok vele, hogy ebbe az irányba csak nagyon kis lépésekkel lehet haladni. Am ezek a lépések a politikai élet szereplőit és a legszélesebb nyilvánosságot is arra ösztönöznék, hogy tovább haladjanak, újabb eredményeket érjenek el. Egy folyamatot indítanának el a politikában, de még az oktatásba is bekerülhetne a téma. Apró lemondásokra, kisebb veszteségek vállalására a jövőért mindenki képes lenne. Erről kellene meggyőzni a fegyveriparban érdekelteket. Ezután következhetnének az intézkedések. A fegyverkereskedelem nemzetközi tilalma, majd a fegyvermentes övezetek kiteijesztése a világ minden táján. Szép lassan talán eljutunk idáig. A nukleáris fegyverzet leszerelésében és a robbantások megtiltásában elért nemzetközi eredmények bíztató kezdetet jelentenek ezen az úton.

V

316

OK TÓ BER 11.

., növekszik, mígnem szép, erős alkatú ifjú válik belőle. De a fejlődéshez bizony idő kell. Nem nőhet fel senki egyik napról a másikra. Hasonlóképpen az elme fejlődéséhez, képzéséhez is időre van szükség. Manapság sok helyen bizonyos növekedést serkentő anyagokkal injekciózzák az állatokat, disznókat, marhákat, baromfiakat, hogy minél gyorsabban nőjenek. Aztán levágják és megeszik őket. Ez az erősen negatív szemlélet és gyakorlat befolyásolja az emberről mint élőlényről kialakult gondolkodásunkat is. Amikor mi az elme képzéséről, gyakorlatairól beszélünk, nem arra gondolunk, hogy különféle tulajdonságokat fecskendezünk az agyba. Nem így képzeljük a gondolkodásnak, az elme működésének pozitív befolyásolását.

V

317

J

OK TÓBER 12.

A z elmélyülés gyakorlásának kezdetén még nem sok erőt szabadítunk fel magunkban. Ilyenkor korlátozottak a lehetőségeink mások segítésére is. A hangsúly az öngyógyításon, az elme működésének szabályozásán, a szemlélet kialakításán van. Később, amikor a gyakorlatok végzésével erősebbé válunk, már képesek leszünk segíteni másokon. Ám ha korábban próbálkoznánk ezzel, elborítanának bennünket a társak szenvedései, életük terhei. Kimerülnénk, s ezzel nemcsak rajtuk nem segítenénk, de magunknak is csak ártanánk. Türelemmel kell végeznünk a gyakorlatokat, tudomásul kell vennünk, hogy az eredmények mindig csak később mutatkoznak.

V

318

y

OK TÓBER 13.

H

a az ember dühbe gurul, még közeli jó barátját is távolinak vagy idegesítónek érzi. Hirtelen fagyossá válik a kapcsolatuk. Ha az ember gyűlöletet táplál magában, még az egészsége is rámehet. Haragjában még csodálatos értékeit, drága vagyontárgyait is képes összetörni, földhöz csapkodni. Nincs pusztítóbb indulat a haragnál. Ha valakit a jólét, a gazdagság boldogít, vigyázzon, legyen óvatos! A harag a legnagyobb vagyonokat is könnyedén elemészti.

O K TÓ B ER 14.

B u d d h a korában élt egy király, aki szörnyű bűnt követett el, megölte az apját. Bűne súlya alatt azonban csaknem összeroppant, naphosszat magába roskadva hallgatott. Amikor Buddha látogatást tett nála, azt monda neki, hogy a bölcs tanítvány helyesen teszi, ha megöli a szüleit. A király felkapta a fejét, azt remélte, hogy a Mester szavai felmentik őt. De Buddha nem mentette fel. Amikor a szülők megölését említette, a szülőkön a vágy és a ragaszkodás párosát értette. Ezekketten egyesülve alkotják a karmát, amely az újraszületést irányítja. A vágy és a ragaszkodás rossz karmát alkot. Ezért le kell őket győznünk, meg kell ölnünk magunkban ahhoz, hogy kijussunk a szamszárából, a szenvedésekkel teli létforgatagból.

V

320

OK TÓ BER 15.

A . buddhizmust alapvetően az emberközpontúságjellemzi. Megkísérli feltárni és megfogalmazni azokat a problémákat, amelyekkel életünk során találkozunk, és igyekszik megoldást, ellenszert találni rájuk. A világ legtöbb vallásával ellentétben a buddhizmus nem az isten fogalma körül vizsgálódik. Mindenkor az emberről beszél, és arról, hogy ez az ember miként érheti el a tökéletesség legfelsőbb fokát.

321

OK TÓ BER 16.

A negatív elgondolások és tettek mindig fokozhatok, vagy hatásuk kiterjeszthető. A pozitívak nemjobbíthatók, nem válhatnak még pozitívabbakká. Viszont bármikor könnyedén lerombolhatja őket a velük ellenséges negatív környezet.

OK TÓ BER 17.

---------------- N

N incs esélye a békességnek és a boldogságnak ott, ahol az emberek hitvány vezetőre bízzák a sorsukat. Ennek tudatában érdemes töprengeni azon, nem uralj a-e a mi életünket is egy hitvány zsarnok, a nem-tudás, vagyis a hibás világlátás. A nem-tudás olyan, mint egy király, két minisztere a gyűlölet és a szenvedélyes ragaszkodás. A nem-tudás befolyása igen erős és mindenütt jelenvaló. Belőle származik az emberek telhetetlensége, önzése és az önteltség. Ezek jellemzik az emberek mindennapi viselkedését és gondolkodását a nem-tudás birodalmában. És ugyanezek a tulajdonságok minden buddha és bodhiszattva legelszántabb ellenfelei az egész földi világban.

V

323

OK TÓ BER 18.

A . türelemnek három különböző fajtáját ismerjük. Az első a közömbösség türelme, amely ügyet sem vet a sértésekre, jól tűri a bántalmakat. A második a viszontagságokat önkéntesen vállalók türelme, a harmadik pedig a tanítás megértéséből származó, tudatosan fejlesztett, mindenre kiterjedő türelem.

V

324

OK TÓ BER 19.

A

z empátia felvillanó érzése arra késztet minket, hogy másokjavára cselekedjünk. Egymás iránti együttérzés azonban nem támadhat bennünk villanásszerűen. Ennek fokozatosan kell növekednie, erősödnie bennünk, mindenkinek folyamatosan kell táplálnia önmagában. Az ösztönzést hozzá az együttérzés értékének tudata adja, az a meggyőződés, hogy szükségünk van rá. Külön-külön és együtt is. így válik személyes üggyé a jó szándékú, barátságos viselkedés társainkkal. Lelki habitusunk, jellemünk valódi próbája tulajdonképpen az, hogy hogyan viselkedünk egymással a hétköznapokon.

V

325

OK TÓ BER 20.

Ú g y érzem, különbség van a szellemi természetű konfliktusok és az indulat között, amelyet ezek a konfliktusok idéznek elő. Ha nem vagyunk képesek kifejezni, megfogalmazni szellemi ütközéseink élményét a világgal, akkor ez szenvedést okoz nekünk. A szenvedés pedig haragot, indulatot vált ki belőlünk. És később, amikor már valamilyen módon megtanuljuk kifej ezni mentális konfliktusainkat, ezeket az élményeinket ezután is az indulat, a harag megnyilvánulásai fogják kísérni. Ezért olyan fontos mindenkor megtalálni a szenvedés kifejeződési formáit. Nem annyira az indulatokét, a haragét, hanem már korábban a szenvedését.

V

326

J

O K TÓ BER 21.

lennünk, amikor az elme ismeretlen tájakon kutat. A tudományos gondolkodás persze sokat segíthet a tájékozódásban. Ha már kicsit ismerősnek találjuk a dolgokat, legalább nem látszanak olyan rejtélyesnek. Az ember tisztelje az ismeretlent, és óvatos kérdésekkel, kísérletekkel faggassa a természetet. Az eredmény a válaszoktól függ. Ám ha nem kapunk értékelhető választ, az sem baj. Ha nem találunk valamit, még nem jelenti azt, hogy nem is létezik. Vagy folytatni kell a kérdezősködést, vagy feladni a továbbnyomulás szándékát. Nem árt észben tartani, hogy a természet nem véletlenül állít korlátokat a telhetetlen ember elé.

V

327

O K TÓ BER 22.

A z ember igazságérzete gyerekkorában a legfejlettebb. Az igazságérzet valószínűleg velünk született érzékünk, az ember legtermészetesebb jellemzője. A gyerekkortól távolodva természetessége egyre több tanult tulajdonsággal, rossz attitűddel vegyül, mire az ember felnő, gyakran már csak feltételes reflexként lép működésbe. Pedig a felnőtt embernek is szüksége lenne fejlett igazságérzetre, hogy már messziről felismeije és elkerülje a méltatlan, megalázó élethelyzeteket, és hogy jelleme tisztaságát megőrizze. Egyre gyakrabban érzek tiszteletet a kisgyerekek és a bátor felnőttek iránt, akik ki mernek állni az igazukért, vállalják az emberi természet legőszintébb megnyilvánulását.

V

328

O K TÓ BER 23.

/ \ m i előző életünkből újraszületik bennünk, az lényünk lényegeként ismerhető fel. A megvilágosodás az újraszületések végét jelenti. Ez már a tökéletes nem-azonosság semmi korábbival, a tökéletes nem-ragaszkodás semmi korábbihoz. Sem fizikai érzékeléshez, sem érzéshez, sem értelemhez, sem gondolathoz, sem eszméhez.

O K TÓ BER 24.

íját ismerjük. Az első imádat formájában jelenik meg, amelyet főként különleges személyek, vagy valamely különleges életforma iránt éreznek az emberek. A második a vágyódás, a vágyakozás formájában mutatkozik. Ez erős késztetést jelent arra, hogy valamely magasabb létformába jussunk. Tulajdonképpen a versengés, a teljesítés szelleme táplálja a hitnek ezt a fajtáját. A hit harmadik fajtáját pedig kizárólag a meggyőződés élteti.

V

330

J

O K TÓ BER 25.

Az elme gyakorlója legyen elszánt. Az igazi szellemi tevékenység igazi nehézségekkel jár, és bírni kell a terheket. Akadályok tömegét kell erővel, akarással leküzdened az úton, s mindvégig tudnod kell, hogy nem érsz célba, ha elszántságod csökken. Ne bizonytalankodj, határozottan törj a célra. Buddha élete annak az embernek a története, aki kemény munkával és rendületlen kitartással érte el a teljes megvilágosodást. Nincs könnyebbik út.

V

331

r

OK TÓ BER 26.

A

H a megtiltják az embereknek, hogy törekedjenek a boldogságra, akkor elégedetlenek lesznek. A boldogság akarása ösztönös törekvés. Ha az útját elzárják, az emberek képtelenek lesznek az együttműködésre, elszaporodnak a viszályok. A valódi együttműködést azonban nem lehet fenyegetéssel, erőszakkal kikényszeríteni. Ehhez megértésre, nyílt emberi kapcsolatokra és a boldogság esélyére van szükség. Addig a közösségi élet csak egyre nehezebbé válik. Ha az emberek szükségletei kielégíthetők, akkor meg kell adni ennek a lehetőségét, a békesség érdékében. Az együttélés minden alapját nélkülözi, ha az emberek nem kívánt szociális, politikai és kulturális keretek közé kényszerítve élnek. Addig a békesség közöttük egyre távolibb.

V

332

J

OK TÓ BER 27.

A

tolvaj másokjavait lopkodja, feldúlja az emberek életét, megzavaija a nyugalmukat. Amikor felépül egy ház, a lakói máris elkerítik és az ablakokra sűrű vasrácsot raknak, hogy védjék a vagyonukat a tolvajoktól. Gondoltál-e már valaha arra, hogy ezeknek a kerítéseknek és rácsoknak csak a látványa is mennyire nyugtalanító, és hogy már ez is meglopja egy kicsit a boldogságunkat?

V

333

J

OK TÓ BER 28.

/ \ z z a l , hogy az emberek előtt nyilvánvalóvá tesszük a vallás funkcióját, közelebb hozzuk egymáshoz a felekezeteket. Minden tanítás megfogalmazza az embert jobbító valódi céljait. Ha ezekkel tisztában vagyunk, elkerüljük a felekezeti megkülönböztetés és részrehajlás veszedelmes csapdáit. És elkerülhetjük bármely vallás elvetésének és elítélésének még súlyosabb bűnét.

V

334

OKTÓBER 29.

H a szeretet van, akkor van remény igazi családi életre, testvéri kapcsolatokra, igazi nyugalomra, békességre. Ha a szeretet elvész a szívedből, és attól fogva ellenségeidnek tekinted a társakat, akkor lehetsz bármilyen nagy tudású, képzett, sikeres, vagyonos ember, sorsod a szenvedés, a kilátástalanság lesz. Akik ebben osztoznak veled, békétlenségben élnek, egymás rászedésén és tönkretevésén fáradoznak. Pedig mindannyian szenvedők vagyunk a földi világban, legjobb esetben, reménykedő szenvedők. Éppen ezért hasztalan és méltatlan dolog szembefordulnunk egymással, viszálykodni, bántani egymást. Minden szellemi és érzelmi megkönnyebbülés, felszabadulás alapja a szeretet. Egyetlen kérésem, hogy szeressetek jól.

V

335

J

OK TÓ BER 30.

H o g y gyorsabban teljen a nap, jól jön egy kis fecsegés. Ám ez a leghaszontalanabb módja az időtöltésnek. Ha egy szabó egész nap csak tartja a tűt a kezében és a vevőjével fecseg, soha nem készül el az az öltöny. De még az ujját is megszúrhatja közben, ha nem vigyáz. Egy szó mint száz, gyakran észre se vesszük, mivel telt el a nap, miért nem ment a munka. Az értelmetlen locsogás minden értelmes tevékenység halála.

V

336

J

OK TÓ BER 31.

N e m a földi úton járunk, hanem a másikon, a szellemin. Nem a földi hatalomnak engedelmeskedünk, hanem a szellem parancsainak. A földi hatalom a földi világban lelhető föl. A szellem ereje azonban nem a paloták kövében, a cifra díszek aranyában, a drága selymekben, de még csak nem is a szent könyvek papírjában lakozik, hanem a lélek megragadhatatlan, szavakba önthetetlen tüneményében és az emberi szívben. Érdekünkben áll alávetni magunkat a szellem hatalmának. Ahogy a nagy tanítók megállapították: szellemi erőnk által finomodnak a szív ösztönei és tisztulnak a gondolataink. A szellem mindennapos gyakorlásával tehát az ember az összes létező vallás célját tűzi ki céljául, s ha sikeres, teljesíti. Jó vallásgyakorlóvá lesz, bármelyik felekezethez tartozik is.

V

337

J

November

NO VEM BER 1.

T é n y , hogy az ember akkor is ember, ha öreg, ha fiatal, ha nő, ha férfi, ha gazdag, ha szegény, ha képzett, ha iskolázatlan. Mégis, az ember aszerint látja a világot, hogy melyik csoporthoz tartozik, és őt is osztályozzák. Pedig faji, vallási, világnézeti, politikai (nyugati és keleti blokk) és gazdasági (északi és déli régió) hovatartozástól függetlenül észre kellene venniük az embereknek, hogy kasztokba sorolták, megosztották őket, s ez így nincs jól. A megosztott emberiség esélyei a boldogságra és a szenvedések elkerülésére is megosztottak, vagyis nem egyenlőek. A boldogság elérésére és a szenvedésektől való szabadulásra egyenlő esélyt és egyenlő jogot kell adni mindenkinek.

N O V EM BER 2.

T őlü n k függ, hogy az élmény, amellyel majd a halálunk szolgál, milyen lesz. Úgy halunk meg, ahogy éltünk. Akár pozitív, akár negatív lesz az élmény, olyan lesz, mint az életünk volt. Ha értelmesen, jól és boldogan éltünk, a halálunk könnyű lesz és nyugodt. Ha nem így éltünk, nehezebb lesz.

V

342

NO V EM BER 3.

;s, hogy teljességgel át tudjuk venni mások szenvedéseit. Nem hiszem, hogy az ember képes erre. Mint ahogy a boldogságunkat sem tudjuk átadni senkinek. Ha mégis előfordul ilyen átadás vagy átvétel, az a két szereplő közötti múltbéli, igen erős és töretlen karmikus kapcsolatra utal.

343

J

NO VEM BER 4.

J \ z erkölcsösség gyakorlása védelmet jelent. Védi a testet az óvatlan lépéstől, védi a beszédet a vigyázatlan szavaktól, védi az elmét a hibás gondolkodástól. Az erkölcsösség gyakorlása bezárja e három kaput az ember lelkét romló veszedelmek előtt. Mindezen túl pedig figyelmessé és lelkiismeretessé teszi az embert. Ezért az erkölcsösség az alapja a buddhista gondolkodásnak.

344

J

r

N O V EM BER 5.

N e m szabad, hogy törekvéseinknek útját állja a nyolc akadály. Még a cél előtt is megszédülhet az ember, ha rájuk tekint. Ezek az anyagi nyereség és az anyagi veszteség, az érzéki gyönyör és a fájdalom, a dicséret és a becsmérlés, valamint a jó hírünk vagy a rossz hírünk a világban. Mindezek olyanok a törekvő ember szemében, mintha nem is léteznének.

345

N O V EM BER 6.

S e m m i sem fontosabb a gondolataink féken tartásánál. Ügyelni kell az elme vad elefántjára, nehogy elszabaduljon, elkóboroljon. Csakis így őrizheti meg nyugalmát az ember, így kerülheti el, hogy kiszolgáltassa magát külső körülmények hatásának. Még ha eldugott remetelakban élünk is, ha gondolatainkat nem tartjuk folyamatosan szigorú felügyelet alatt, messzire kalandoznak. Még a teljes magányban is negatív érzések, rossz gondolatok seregei támadhatnak ránk.

346

NO VEM BER 7.

Szenvedések végtelen sorát viseltük el egész életünkben, és szenvedünk ma is. Anélkül, hogy bánni értelme lenne. Most, hogy megfogadtuk, a szenvedésektől való szabadulás útjára lépünk, rezzenéstelenül kell tűrnünk a sérelmeket. Nem lesz könnyű munka türelmesnek lenni. Szakadatlan és megfeszített összpontosítást követel. De az eredmény, amit elérünk általa, valami csodálatos. Olyasmi, mint maga a boldogság!

N O V EM BER 8.

A z agresszivitás az ember lényének legmélyén rejlik. Még azok is, akik az erőszak minden formájától mentes környezetben nőnek fel, olykor kegyetlen gyilkosokká válnak. Nem egy példát ismerünk erre. Ez azt bizonyítja, hogy akár a legőrültebb agresszivitás is jelen lehet az életünkben anélkül, hogy megnyilvánulna. Túlélőként rejtőzik bennünk. Lényünknek ez a legbensőbb része az, amellyel örökké harcolnunk kell. De jó esélyeink vannak, hiszen az ember valódi természete nyugodt. Tudjuk, hogy a lélek ijesztően érzékeny, erős kilengésekre, megrendülésekre és indulatokra hajlamos. De nem ez a domináns erő, amelynek hatása alatt áll. Ezt az erőt le lehet küzdeni és feltétlenül szükséges is.

V

348

-

N O V EM BER 9.

K -épes-e az elme önmagát szemléim? Igen is, meg nem is. Azért nem, mert nem lehet egyszerre alanya is és tárgya is a cselekvésnek. Vagyis nem lehet egyszerre cselekvő és nem cselekvő. Ám az elme mindenbe beleavatkozik, amivel kapcsolatba kerül, akár akarja, akár nem, akár tud róla, akár nem. Mindent észlel. És leginkább akkor aktív, amikor róla van szó. Mégsem képes önmagával foglalkozni teljes kapacitásával. Pedig ő a legalkalmasabb és legfontosabb eszköz önmaga megtisztítására, szabályozására. Az elme önmaga teremtője minden pillanatban. Ezért lényeges a felelőssége.

349

J

r

N O V EM BER 10.

A -z é rt akarunk örökké élni, mert szeretjük magunkat. Meg azért, mert boldogan élünk. Ha az életünk nyomorúságos lenne, inkább azt kívánnánk, hogy rövid legyen.

NO VEM BER 11.

em lehet elég sokszor mondani, hogy ha így megy tovább, az ember elpusztítja magáta földön. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk nem csak magunkért, a családunkért, az országért dolgozni, hanem az egész emberiségért. Nagyon régimódi dolog országban, nemzetben gondolkozni, amikor az egész föld van veszélyben. Az ember túlélésének egyetlen lehetősége az egyetemes felelősség vállalása. Hiszek benne, hogy érdemes ezt hajtogatnunk, olykor óriási tömegeket mozgatnak meg egyéni kezdeményezések. Az új század emberének be kell látnia, hogy ha meg akar maradni, nincs más választása, mint a közös felelősségvállalás, s ennek szorgalmazása. A jövőben csak az az ember ér valamit, aki úgy tud élni és dolgozni, hogy közben közös érdekeinket is figyelembe veszi.

V

351

J

N O V EM B ER 12.

S zám talan csillag és csillagkép látható ma az égen. Mindez fokozatosan jött létre az évmilliók során, s az ember fokozatosan fedezte fel, ismerte meg őket. Ebben az egészben az a legérdekesebb, hogy annál több csillagot és csillagképet láthatunk, minél jobb távcsövet tudunk készíteni. Vagyis minél több csillagot akarunk látni, annál többet látunk. Egyre több és több csillag, egyre több élet! Kimeríthetetlen a világ, mert végtelen.

V

352

N O VEM BER 13.

A k i sokat tud, de nem használja a tudását, olyan mint a pásztor, akinek egyetlen saját birkája sincs, csakis idegen birkákat őriz. A tanulás és a tudás igen fontos, de épp ilyen fontos a megszerzett tudás használata. Aki nem gyakorolja magát a gondolkodásban, nem mélyül el, annak a tudása mit sem ér. Az ilyen tudás semmilyen szellemi fejlődést, gyarapodást nem jelent, semmilyen segítséget nem nyújt a valóság igazi természetének megismeréséhez.

N O V EM BER 14.

A

beszéd és a testmozgás, vagyis a gesztusok, amelyek gondolkodásunk folyamatát kísérik, nem lehetnek ellenőrizetlenek. Nem szabad engednünk, hogy hanyag vagy zabolátlan, harsány megnyilvánulásaink legyenek. Ahogy az idomár fegyelmezi, csillapítja a vad és akaratos paripát, szakszerű, módszeres és hosszadalmas képzésnek vetve alá, úgy kell korlátok közé terelni, szelídíteni vadul csapongó, disszonáns szavainkat, gesztusainkat. Rendezetté, szabályossá, kiszámíthatóvá kell tennünk őket, és olajozottan kell működtetnünk a szellemi folyamatok, a beszéd és a gesztusok egész rendszerét. Már maga Buddha megalkotta az elme fegyelmezésének módszerét. Három fokozatú képzést hirdetett: az első fokozat a viselkedés magasabb iskolája (síla), a második az elmélyülés magasabb iskolája (szamádhi), a harmadik pedig a bölcsesség magasabb iskolája (pradzsná).

V

354

NO VEM BER 15.

.A z é rt haragudni, mert mások dicsérik az ellenségeinket, oktalan és helytelen dolog. Ha valaki kedveli valamelyik ellenlábasunkat, legalább békesség, elégedettség van a szívében. Legalább benne pozitív érzéseket keltett az a másik, akit mi utálunk. Örömöt, sőt boldogságot érez, és tulajdonképpen nekünk is örülnünk kellene, hogy így van. Nekünk ellenségünk valaki, másnak mégis a boldogságot jelenti. Ha lehetséges, inkább helyeseljünk, bólogassunk a dicsérő szavakra, mintsem tönkretegyük a másik boldogságát.

N O V EM BER 16.

K -étféle ima létezik. Az imák legnagyobb része egyszerű emlékeztető rigmus, amelyek a kötelességeinkre, az előírásokra, a törekvéseinkre és a vallásgyakorlat mindennapi feladataira emlékeztetnek bennünket. Ezek a versek, bár imák, devalójábanahelyes viselkedés, beszéd dolgaiban igazítanak el minket, és a hétköznapi gondok megoldásában segítenek minket. Az imádkozás nálam napi négy órát vesz igénybe. Ebben az imák másik, fontosabb része is helyet kap. Ezek inkább elmélyülések, főleg az együttérzés, a megbocsátás és az üresség fogalmának megragadását, vizsgálódó, értelmező szellemi gyakorlatokat jelentenek. Része az istenség megjelenítése, a mandala megidézése, és hozzá tartoznak azok a tantrikus gyakorlatok, amelyek során a halál és az újraszületés eseményeit, pillanatait képzeljük el. Én naponta nyolcszor végzem el ezeket a gyakorlatokat. Nyolc halál és nyolc újraszületés naponta. Kötelességemnek érzem, hogy felkészüljek a halálomra. Ám amikor valóban eljön, nem tudom, hogyan boldogulok vele.

356

N O V EM BER 17.

szintre, ahol elbizonytalanodott. A fizikusok a fizikai valóság természetének kutatásában odáig jutottak, hogy nem találják a fogalmakat a szilárd anyag lényegének megragadásához. Nem tudják azonosítani az anyagot, következésképpen nem tudjuk, mi és meddig nevezhető anyagnak, így aztán ma már a tudósok kezdik az anyagot holisztikusán látni, sokkal inkább kölcsönös viszonylatok rendszerében, mint elkülönült konkrét tárgyakként.

V

357

r

N O V EM BER 18. / \ k i k nem ismerik eléggé a karma lényegét, gyakran érzik úgy, hogy a karmikus törvény igazságtalan. Azt mondják, hogy ismernek igen vallásos, tisztességes és szeretetre méltó embereket, akik mégis nehéz és gyötrelmes életet élnek, míg közismerten hitvány alakok élete sikeres, ők maguk boldogok. Ebből többen arra a következtetésre jutnak, hogy egyáltalán nem is létezik karmikus törvény. Mások meg olykor épp az ellenkező végletbe esnek és teljesen babonásak lesznek. Minden apró történés mögött karmikus okot sejtenek. Vagy épp az ártó szellemeket okolják egy enyhébb nátháért is. A karma működése nem közvetlenül és gyorsan kiosztott jutalmak és büntetések formájában nyilvánul meg. A törvény ok-okozatisága bonyolult rendszert alkot időben is. Az újraszületések valamelyikében jelentkeznek a korábbi tetteink (mint okok) következményei. Jól meghatározható az okok és következmények közötti kapcsolat abban az esetben, ha nem-végrehajtott cselekedetekről beszélünk. Ezek ugyanis egészen biztosan nem lesznek semmilyen következménnyel az újraszületéseinkre, ha tehát a negatív cselekedeteket most elkerüljük, később nem lehetünk miattuk boldogtalanok. De az igaz, hogy az elkövetett, akár pozitív, akár negatív tettek sohasem veszítik el a későbbi hatás lehetőségét, vagyis előbb-utóbb megmutatkoznak a következményeik.

V

358

J

N O V EM BER 19.

A j . ajándékozásnak három formáját ismeijük. Az első az anyagi segítség. A második a „dharma” átadása, a harmadik pedig védelem nyújtása félelmek elől. A dharma ajándékozása a tanítások átnyújtását jelenti más érző lényeknek. Azzal a tiszta szándékkal, hogy a javukat szolgáljuk vele.

N O V EM BER 20.

.A m ik o r közösen imádkozunk, érzek valamit, amit nem tudom, minek nevezhetnék. Áldásnak, kegyelemnek? Minden alkalommal különös élményt jelent. Ha megfelelően merítünk belőle, ez az érzés bő forrásként szolgálhat belső erőnk fejlesztéséhez.

V

360

J

NO VEM BER 21.

H

a erősen megviseltek a szenvedéseid, és úgy érzed, „kiégtél”, kimerültél, mindenki számára az a legjobb, ha visszavonulsz, hogy helyreállítsd, regeneráld magad. A lényeg az, hogy hosszú távra tervezz, ne akarj azonnal eredményeket.

N O V EM B ER 22.

N é z z jól a szemébe annak, akit utálsz, és használd ki a lehetőséget, győzd le iránta támadt indulatodat. Fojtsd el a haragod és fejlessz magadban együttérzést. De ha túlságosan idegesítőnek és visszataszítónak találod azt az embert, nem bírsz vele egy fedél alatt maradni, akkor jobb, ha azonnal megkeresed a kijáratot. Van egy szabály: ha nem érzel magadban túl erős indulatot, viseld el, akit utálsz. Ha elég nyugodt vagy, ne téij ki az ütközések elől. De ha nem tudod elhárítani az indulataidat, téij ki, húzódj félre, és magadban dolgozz magadon. Győzd le a haragod és válj együttérzővé.

V

362

N O V EM BER 23.

A z elme képes átlényegíteni önmagát és szüksége is van rá. így tud megszabadulni a szennyeződéseitől, így tudja a legmagasabb szintű működést megvalósítani. Mindannyian azonos képességekkel indulunk, de egyesek fejlesztik a képességeiket, mások nem. Igen könnyen meg tudjuk szokni az elme lustaságát. Annál is inkább, mert még lázas tevékenységeink látszata mögött is lustaság lapul. Szaladgálunk jobbra-balra, különböző számításokat végzünk, telefonálgatunk, de mindez csupán az elme legelemibb és legdurvább működési szintjén zajlik. Csak arra valók, hogy eltakarják előlünk a lényeget.

N O V EM BER 24.

M in d a n n y ia n csak turisták vagyunk ezen a bolygón. Senki nem él itt örökké, legfeljebb egy évszázadot maradhatunk. így aztán, amíg itt vagyunk, jobb ha megpróbálunk értelmesen, hasznosan élni, jó szándékkal lenni egymás iránt. Akárcsak néhány esztendőt, akár egy teljes évszázadot töltünk itt, igen sajnálatos és szomorú dolog lenne, ha arra fordítanánk a rendelkezésünkre álló időt, hogy rontsuk, nehezítsük egymás életét. Hogy súlyosbítsuk azokat a terheket, amelyeket a többi földlakó, emberek és állatok viselnek, hogy tönkretegyük a környezetet. Erre a kis időre legalább viseljükjól magunkat.

364

NO VEM BER 25.

B u d d h a a tanító. A tanítás a menedékünk, a közösség pedig, amelyben mi, Buddha tanításának követői élünk, szellemi és fizikai életünk mindennapi közege. Segítjük egymást a tanítás megértésében és fizikai menedékünk megépítésében.

N O V EM BER 26.

J \ z együttérzés és a szeretet felkeltheti bennünk a ragaszkodás érzését. Ez az érzés valójában igen közel áll az előző kettőhöz. A szeretet gyorsan változó érzés. Amíg valakit szépnek és jónak látunk, a szeretetünk változatlan, de amint kevésbé tetszik nekünk, mindjárt kevésbé szeretjük. De teljesen el is múlhat belőlünk az érzés. Vagy akár visszájára fordulhat, a legjobb barátból is ellenség válhat, egyik pillanatról a másikra. Miközben persze ő ugyanaz az ember maradt. A szeretet helyébe könnyen ellenségeskedés léphet. Létezik azonban valódi szeretet, amelynek épp úgy, mint az együttérzésnek, az a jellemzője, hogy a másik ember külseje vagy viselkedése nem befolyásolja. Az igazi együttérzés a másik szenvedésének láttán támad bennünk. Felelősséget érzünk iránta és valamit tenni akarunk érte.

V

366

J

N O V EM BER 27.

önvizsgálat nagy lehetőséget nyújt az öntökéletesítésre. Ha minden nap alaposan megvizsgáljuk gondolatainkat, ellenőrizzük szándékainkat és azok megnyilvánulásait a viselkedésünkben, megnyitjuk magunkban a változás lehetőségét. Bár én nem állíthatom magamról biztosan, hogy az évek során figyelemre méltó haladást értem volna el a jobbá válás útján, szándékom és eltökéltségem ez iránt mindig szilárd. Kora reggeltől késő estig minden élethelyzetben, minden pillanatban megpróbálom átgondolni a késztetéseimet és igyekszem éberen, figyelmesen lenni jelen a világban. Nekem, személy szerint, ez a napi gyakorlat igen sokat segít rendezettebbé tenni az életemet.

367

J

r

N O V EM BER 28.

T e g y é l meg minden tőled telhetőt, a saját mértéked szerint. (Nevezzük ezt a mértéket lelkiismeretnek.) Ne a közösség, a társadalom ítélje meg a tetteidet, ne csak mások elvárásainak felelj meg. „Megteszünk minden tőlünk telhetőt.” Ez csak egy frázis, de sokat jelenthet. Mi azt értjük rajta, hogy életünk minden pillanatában szigorúan felügyeljük elménk minden rezdülését, nehogy később bűntudatot, megbánást érezzünk tévedései, hibái miatt. Ez még akkor sem történhet meg, ha mások nem tudnak ezekről a hibáinkról. Ha így teszünk, valóban megteszünk minden tőlünk telhetőt.

368

NO VEM BER 29.

Ig e n fontos jól meggondolni, hogy csatlakozunk-e valamelyik konkrét vallási irányzathoz. Elfogadjuk-e az általa követett hagyományt? Ha eldöntöttük, hogy igen, akkor viszont ki kell tartani mellette. Nehogy úgy jáijunk, mint aki különböző éttermekben különböző finomságokat kóstolgat, de sosem szánja rá magát az evésre. így aztán nem is lakik jól soha. Ha alaposan meggondoltuk, hogy részt veszünk a vallásgyakorlatban, csináljuk is végig. Csak ezen az úton érhetünk el eredményt. így még akkor is eredményesek lehetünk valamennyire, ha csak rövid időt szánunk rá naponta. Egyébként, ha több úton próbálunk járni egyszerre, soha nem jutunk sehova.

N O V EM BER 30.

Ú g y látszik, hogy amikor az emberek kétségbeesnek, az istenekhez fordulnak. Amikor pedig az istenek esnek kétségbe, hazudozm kezdenek.

December

DECEMBER 1.

erkölcsi szabályrendszer, amelyet mindenki meg tud érteni és el tud fogadni. Függetlenül attól, hogy hivö-e vagy szabadgondolkodó, istenben hisz-e vagy a karmában. Az embernek szüksége van olyan lelki értékekre, mint a lelkiismeret, az együttérzés vagy az alázat. A velünk született esendőség és gyengeség miatt azonban, ezek igen nehezen fejleszthetők ki magunkban. Csakis erőteljes egyéni munkával, a közösség, a környezet ösztönző hatása mellett teremthetők meg. így érhető el, hogy egy emberibb világ jöjjön létre.

V

373

J

DECEM BER 2.

Ú ja b b a n mindig derűs vagyok. Gondolom, ez a neveltetésem és a szellemi gyakorlataim eredménye. Eddigi életem során elvesztettem a hazámat és arra kényszerültem, hogy teljes mértékben m ásokjó akaratától függjek. Elvesztettem anyámat, tanítómestereim, gurujaim legtöbbje is elhagyott már, bár mostanában van néhány új mesterem. Ezek mind tragikus események, és persze szomorú vagyok, amikor rájuk gondolok. Mégsem kerít hatalmába a szomorúság. Régi, jól ismert arcok mennek, újak jönnek. Én pedig őrzöm boldogságom és lelkem békéjét.

V

374

DECEM BER 3.

í í a valaki őszinte érdeklődést mutat az elme működésének tökéletesítése iránt, és komoly eredményeket akar elérni, ne hagyj a abba a meditációs gyakorlatokat. Ez a titka mindennek! Az imának, a könyörgésnek semmilyen hatása nincs belső fejlődésünkre. Az elme képzésének egyetlen módja szüntelen erőfeszítést követel és az elmélyüléssel gyakorolható. Ez természetesen nem könnyen járható út, különösen kezdetben nem. Nehézségekkel kell megküzdenünk, és ez mérsékeli a lelkesedésünket. A kezdeti nagy akarás később egészen biztosan alábbhagy. Folyamatos, kitartó munkára van szükség, mely nem vár azonnali eredményeket. Hosszú távra kell tervezni és türelemmel végezni.

V

375

DECEMBER 4.

A z erőszak olyan jelenség vagy történés, amelynek csaknem lehetetlen megjósolni a kimenetelét. Még ha az erőszakos cselekmény elkövetője tiszta szándékkal, pozitív indíttatással cselekszik is, vagyis amikor az erőszak pozitív cél eléréséhez használt eszköz, akkor is igen nehéz a következményeivel számolni. Éppen ezért mindig jobb elkerülni azokat a helyzeteket, amelyek erőszakos eszközök használatát követelhetik. Mindazonáltal a türelem és a megértés nem jelenthet feltétlen engedelmességet vagy meghátrálást az igazságtalanság elől.

376

DECEMBER 5.

M m é l határtalanabb valakinek a türelme, annál nyugalmasabb, zavartalanabb az élete. Az ilyen ember nemcsak boldog, érzelmileg stabilabb, de látszik rajta, hogy fizikailag is egészségesebb, sokkal inkább elkerülik a betegségek. Erős akarattal bír, j ó az étvágya és tiszta a lelkiismerete, következésképpen jól alszik.

DECEM BER 6.

J ól jársz, ha törődsz az emberekkel, hajó szívvel segítesz másokon. Ez is neked hoz hasznot: több szerencsét, több barátot, több mosolyt és több sikert. Ha viszont megfeledkezel a többiek igazáról, érdekeiről, végül nagyon magányos leszel.

V

378

D ECEM BER 7.

^N m cs különbség a nemek között a legfelsőbb jóga tantra tanítása szerint. Még utolsó földi életünkben, amelyben elérjük a megvilágosodást, vagyis a buddhaságot, sem tesz különbséget nő és férfi között. Több helyen utal a női nemre, a női jellemzőkre. Például a nő, szerinte a legmélyebb csapdát, a legnagyobb bukást jelentheti a férfi számára, ha az lenézi a nőt, vagy rosszul bánik vele. Ez végzetes hiba. Nem fenyegeti viszont hasonló veszély a nőt, aki lenézi a férfit. Ezért mi, férfiak, irigyek vagyunk a nőkre.

DECEM BER 8.

N e m elég az együttérzést elgondolni, tettekre van szükség. Két módja van a cselekvésnek. Az egyik, legyőzni az elme bizonytalanságait, kínlódásait, vagyis megnyugtatni magunkat és eloszlatni a mások iránt táplált haragunkat. Ez is együttérzésből fakadó cselekedet. A másik több figyelmet fordít a közösségre és nyilvánosan gyakorolható. Amikor szükség mutatkozik valahol bármit is tenni annak érdekében, hogy orvosoljuk az emberek bajait, egyenesen oda kell mennünk. Ha valóban fontos számunkra, hogy mások javára cselekedjünk, késedelem nélkül meg is kell tennünk. Ilyen egyszerű az együttérzés gyakorlata.

V

380

DECEM BER 9.

A .ltalában azt javaslom a buddhista gyakorlóknak, hogy ne tekintsék mesterük minden megnyilvánulását kifogástalannak. Vannak persze különleges, igen értékes tulajdonságok, amelyekkel egy mesternek rendelkeznie kell, de bizonyára nem csak ilyenekkel bír. Soha ne mondjuk például valamiről, hogy „ezentúl úgy csinálom, mint ő, mert tisztelem”. Senkit ne kövessünk csak azért, mert tiszteljük őt. Ilyesminek nem szabad előfordulnia. Ami hibás, azt hibásként, ami káros, azt károsként kell felismernünk a mester viselkedésében is. Ha nem így tennénk, semmi értelme és semmi haszna nem lenne a kritikának. Minek is létezne akkor?

D ECEM BER 10.

í í a két ember mély együttérzést tanúsít egymás iránt, az meghitt kapcsolatra utal kettejük között. Minket arra tanítanak az írások, hogy olyan szeretetet fejlesszünk magunkban, amilyet az anya érez gyereke iránt. Ez az a bizonyos meghitt, bensőséges érzés. A ragaszkodás buddhista fogalma mást jelent. Nyugaton ezt félreértik. Szerintünk az anyai szeretet mentes a ragaszkodástól.

V

382

DECEM BER 11.

A z embernek közösségben kell élnie és dolgoznia. Miközben hétköznapi munkájával a közösség, a társadalom céljait segíti, egyéni belső munkával elmélyülő, elemző gyakorlatokat kellene végeznie. Naponta elmegyünk a munkahelyünkre, dolgozunk, azután hazatérünk. Érdemes lenne olykor feláldozni a késő esti szórakozásunkat, hogy korán tudjunk lefeküdni és másnap korán tudjunk kelni. És reggel elmélyüléssel tudjuk kezdeni a napot.

V

383

DECEM BER 12.

H o g y a legmagasabb szintű és leghatékonyabb segítséget tudjuk nyújtani másoknak, el kell émünk a megvilágosodást, a buddhaság fokozatát. Hogy az előbbinél szerényebb, de azért széles körű és hathatós segítséggel szolgáljunk, ahhoz a bodhiszattvaság egyik szintjére kell jutnunk és rendelkeznünk kell az „üresség” valóságának közvetlen tapasztalatával. Valamint szert kell tennünk a különlegesen érzékeny észlelés képességére. Hogy a segítségnyújtás közvetlenebb formáit gyakoroljuk, ahhoz őszinte együttérzésre van szükség.

V

384

J

DECEM BER 13.

ü g y fe lő l azt mondhatjuk, hogy emberi . testben Buddha tanításait követve sokkal jobbak vagyunk a rovaroknál. Másfelől viszont tudjuk, hogy a rovarok büntelenek, mentesek minden ravaszságtól, fortélytól, míg mi elég gyakran hazudunk, hamis képet festünk magunkról és különböző más módon mesterkedünk, hogy elérjük a céljainkat. Innen nézve bizony, sokkal rosszabbak vagyunk a rovaroknál, amelyek csupán teszik a dolgukat, és nem akarnak semmi másnak látszani.

DECEM BER 14.

A

hanyatlásnak abban a korszakában, amelyben élünk, és amelyben gondok millióinak terhét viseljük, igen fontosak a pozitív gondolatokat fejlesztő gyakorlatok. Nagyon hatásosan segítik a kedvezőtlen körülmények leküzdését. Ha valaki nem végez ilyen gyakorlatokat, lehet bármilyen képzett, tapasztalt szemlélődő, igen komoly nehézségekkel kell majd megküzdenie.

V

386

DECEM BER 15.

V izsgáljukmeg, milyen tartalom lehet az „én” vagy az „önmagam” szavak mögött! Egyet biztosat tudunk: ezek a tartalmak nem létezhetnek függetlenül a testünktől és az elménktől. Világos, hogy a test nem lehet azonos az énünkkel. De az elme, a lélek tartalmait, az érzéseinket sem tekinthetjük azonosnak az énünkkel, hiszen az érzések sem léteznek önmagukban. Feltételeznek valamit vagy valakit, aki érez, felfogja őket. így van ez az „én” érzékelésével is. Az „én” érzete úgy keletkezik, hogy van valami, vagy valaki, aki a létezését tudomásomra hozza, és van valami vagy valaki, aki ezt érzékeli, elhiszi. A mi naiv elménknek persze ez nem tűnik föl, ő úgy érzi, mintha minden, amit észlel, önálló, elkülönült léttel bírna. Csakhogy amikor ezeket a látszólag objektíve létező dolgokat vizsgálni kezdjük, azonnal elemeikre esnek szét, szertefoszlanak, eltűnnek, megfoghatatlanná válnak. Akárcsak az „én”.

387

DECEM BER 16.

ezen a bolygón, hasonló fizikai és szel lemi adottságokkal bírunk, hasonló gondokkal küzdünk, hasonlóak a szükségleteink, az igényeink is. Amennyire csak képesek vagyunk, mindannyiunknak hozzá kell járulnunk az ember lehetőségeinek megvalósításához, az élet minőségének emeléséhez. Az egész emberiség segítségre vár, sírva, könyörögve. Borzalmas korban élünk, és csakis magunknak köszönhetjük. Mindazoknak, akik képesek tenni valamit a megmaradásunkért, most kell megtenniük, most van itt az ideje.

V

388

DECEM BER 17.

R o s s z u l teszed, ha megsértődsz, amikor megtudod, hogy a hátad mögött becsmérelnek. Ha negatívan fogadsz bármi effélét, te magad rombolod le a lelki békédet. Az ember maga felel magáért, a fájdalmaiért. A sértéseket úgy kell tudomásul venni, mint a szellőt, amely elleng mögöttünk. Másképpen szólva, félre kell söpörni az emberek durvaságait. Hogy érzünk-e fájdalmat, szenvedést bizonyos helyzetekben, ez leginkább attól függ, miképpen viszonyulunk az adott körülményekhez. Sokat számít, hogy nem vagyunk-e túl érzékenyek, nem vesszük-e túl komolyan a dolgokat.

DECEM BER 18.

A z „én”-tudat erősítése az esetek többségében csalódásokhoz vezet. Vagy konfliktusokhoz más „én”-ekkel, különösen akkor, amikor az erősen fejlett „én” szeszélyeket, követelőzést enged meg magának. Az „én” folyamatos érvényének illúziója elrejti előlünk a veszélyeket, amelyek örökké ott leselkednek ránk. „Ezt akarom, azt akarom.” Ez az „én” legnagyobb csapdája. Tudjuk jól, hogy az akamokság erőszakhoz, gyilkossághoz is vezethet. A mértéktelen önzés súlyos lelki torzulásokat okoz, s a beteg lélek megnyilvánulásai kiszámíthatatlanok. Ezeknek mindig rossz végük lesz. Ezzel szemben viszont a szilárd, a magabiztos „én” nagyon pozitív, megbízható lehet. Szükségünk van rá, hogy megbízzunk magunkban.

V

390

J

D ECEM BER 19.

A

szeretet, amelyről én beszélek, nem ismer célt. N em azzal a szándékkal adják, hogy bármit is kapjanak érte. Az adok-kapok nem érzelmek kérdése. Ahogy ebben a szeretetben nincs semmi elvárás, úgy nincs semmiféle ragaszkodás és viszonosság a valódi együttérzés gyakorlásában. Ezen a ponton a mi gondolkodásunk eltér a szokásostól. Mi azt mondjuk, hogy a valódi együttérzés nem könyörület, nem hirtelen fellobbanó érzés, amely egy-egy különleges helyzetben sajnálatot ébreszt bennünk valaki iránt. Mi nem választjuk ki, kivel vagy kikkel legyünk együttérzők. Mi önként, minden helyzetben és teljes odaadással gyakoroljuk az együttérzést, anélkül, hogy bármit is remélnénk érte cserébe. És ez az együttérzés egyetemes érvényű.

DECEM BER 20.

A valóság megértésének elmélete a bölcsesség, gyakorlata pedig az együttérzés.

DECEM BER 21.

A

szeretet, amely pusztán a ragaszkodás szenvedélyén alapul, gyorsan változik, múlékony. A szeretet tárgyának legkisebb változása, mint mondjuk, egy apró viselkedésbeli változás, azonnal átalakíthatja két ember viszonyát. Ez azért van, mert ezek az érzelmek felületesek, vagyis a felülethez kötődőek. Vegyük példának a házasságot. A házasok gyakran néhány hét, hónap vagy év után egymás ellenségeivé lesznek, és persze elválnak. Pedig amikor összeházasodtak, nagyon szerelmesek voltak senki sem házasodik gyűlöletből - , rövid idő elteltével mégis minden megváltozott. Miért?

V

393

r

DECEM BER 22.

azt mondja, hogy nem kell elfojtanunk a haragunkat, sokkal jobb kiadnunk magunkból. Azt mondják, hogy gyakorolnunk kellene a harag kifejezésének különböző formáit. Vannak a léleknek olyan nyugtalanságai, amelyeket valóban hagynunk kell kifelé megnyilvánulni, de vannak olyanok, amelyeket másként kell csillapítani. Előfordul, hogy olykor igazságtalanul bánnak velünk, és akkor helyes hangot adni a fájdalmunknak, ahelyett, hogy lenyelnénk a sértést. De ezt se haraggal tegyük, másképpen is ki tudjuk fejezni magunkat.

394

DECEM BER 23.

H

a az elme gyakorlásában megfelelően mélyre merülsz, képessé válsz felismerni mások szenvedéseit. Megtanulsz helyesen reagálni, közöny helyett együttérzést tanúsítani. A szenvedések láttán nem érzel többé tehetetlenséget. Amikor mások szenvedéseit szemléled, vigyázz, ne légy öntelt, beképzelt, fölényes. Ezt a csapdát a helyes világlátás, a bölcsesség fejlesztésével kerülheted el. Hogy mindehhez mennyi gyakorlásra van szükséged, lehetetlen megmondani. Ez a szenvedések iránti fogékonyságodtól, a tűréshatárodtól és a bátorságodtól függ.

DECEM BER 24.

H

a sokat kényeztetjük magunkat, előbb-utóbb túlértékeljük minden adottságunkat. Elhisszük magunkról, hogy rendkívül fontosak vagyunk, legfőbb vágyunk önmagunk boldogsága lesz, és az, hogy a körülmények, a dolgok állása mindig kedvező legyen számunkra. Még akkor is ezt áhítjuk, ha fogalmunk sincs, mit is kellene tenni mindezért. Valójában az önkényeztetés még soha senkit nem tett boldoggá.

V

396

J

D ECEM BER 25.

A t t ó l függetlenül, hogy kinek a társaságában vagyunk, gyakran gondolunk olyasmire, hogy „én erősebb vagyok” annál a másiknál, „én szebb vagyok, mint ő”, „értelmesebb vagyok”, „gazdagabb vagyok”, „képzettebb vagyok”, és így tovább. Ezek a gondolatok büszkeséget keltenek bennünk, gőgössé tesznek. Ez nem helyes. Sokkal okosabb szerénynek maradni. Amikor másokon segítünk, esetleg jótékony munkát végzünk, akkor se önmagunk szerepét, nagyságát csodáljuk. Ne tekintsünk úgy magunkra, mint a gyengék nagy védelmezőjére, jótevőjére. Ne legyünk gőgösek.

-

DECEM BER 26.

í í a mindenképpen önzőnek keli lenned, légy bölcsen és nagyszerűen önző.

DECEM BER 27.

H a valaki kirekeszt másokat, viszonzásul önmagát találja kirekesztve. Akik azt hirdetik, hogy az ő istenük az egyetlen isten, valami szörnyű káros, veszedelmes dolgot tesznek. Azon az úton járnak, hogy saját hitüket tegyék kötelezővé mások számára, s ehhez minden lehetséges eszközt fölhasználjanak.

DECEM BER 28.

szerzetes, mester és tanítvány. Hogy a mester megjutalmazza a tanítványát, így szólt hozzá egy alkalommal: „Egyszer feltétlenül rendezünk egy jó pikniket a hegyoldalban.” A mester azonban megfeledkezett az ígéretéről. Amikor a tanítvány később emlékeztette rá, a mester elfoglaltságára hivatkozott, azt mondta, egyelőre nem ér rá piknikezni vele. Hosszú idő telt el, a piknikből még mindig nem lett semmi. Amikor a tanítvány ismét szóba hozta az ígéretet, így szólt a mester: „Most nem megyünk. Rengeteg dolgom van!” Egy nap a tanítvány látta, hogy egy halottat visznek ki a domboldalba temetni. A mester megkérdezte tőle: „Mi történik ott?” „Az a szegény ember megy piknikezni.” Válaszolt a tanítvány. Valóban, amíg az ember maga dönti el, hogy mi fontos neki, mi nem, addig ritkán jár el a hegyoldalba piknikezni. Aztán egyszer csak nem ő dönt többé. Kiviszik a hegyoldalba - holtan.

V

400

DECEM BER 29.

A

z ember egész lelki élete a többi emberrel való kapcsolatán alapszik. Minden ezen múlik, de főként az, hogyan érzi magát. I la az indíttatásunk tiszta, őszinte, a többi, ami a jó viszony kialakulásához szükséges, már jön magától. A megfelelő viselkedés gyakorlata, formái fejleszthetők, tanulhatók. A tanulás folyamata és majd az egész gyakorlat a jószívűségen, mások megbecsülésén és szeretetén alapul. És annak megértésén, hogy minden emberi lény egyetlen közösséget alkot.

V

401

DECEM BER 30.

A

legfontosabb dolog az életben az emberek egymás iránt megmutatkozó szeretete. E nélkül senki nem érheti el a valódi boldogságot. És ha boldogabb életet akarunk, boldogabb családot, boldogabb szomszédokat és boldogabb országot, akkor elég az embert leginkább jellemző képességre, a szeretetre figyelni. Ha a földön élő hatmilliárd ember mind milliomossá válna, belső értékeik fejlesztése nélkül akkor sem élnének tartós boldogságban, békében. Ahhoz szeretetre van szükség, s a szeretet érzése fejleszthető.

V

402

DECEM BER 31.

G y a k ra n ismételgetem magamban, s mindig nagy erőt és elszántságot meritek ebből a fohászból: „Amíg csak a roppant tér fennáll, a Föld élőlényt hord a hátán, addig legyek én is itt, enyhíteni a világ baján.”

V

403

Kiadta az írás Kiadó Felelős kiadó az írás Kft. ügyvezetője Szerkesztette Harkány Julián Borító Ném eth János Szedés Horváth Ibolya N yom dai előkészítés M agyar Almanach Kiadó

Printed in Hungary ISBN 963 8417064 Akadémiai Nyomda

A dalai lámák csaknem mindegyike terjedelmes és jelentős írásos életművet alkotott. A korábbi századok e kiválóságai között találunk történészt, asztrológust, teológust, nyelvészt, költőt és aforizma írót. A buddhisták ma is elváiják szellemi vezetőjüktől, hogy megossza velük tudását, gondolatait, vagy akár legszemélyesebb érzéseit. Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma ennek úgy tesz eleget, hogy közben a világ minden táján jól használható gyakorlati ötleteket ad a hétköznapi életvezetéshez. Ezért olyan népszerűek az írásai minden vallás híveinek körében. De a töprengő, tűnődő vallástalan ember is élvezetttel és haszonnal forgatja könyveit, figyeli nyilvános szerepléseit nyugati nagyvárosok sportcsarnokaiban, a médiában. Különös, hogy sokak szerint a dalai láma a leghitelesebben megszólaló főrangú pap ma a világon, s még különösebb, hogy ezt a nyugatiak állítják róla. Kétségtelen, hogy megnyerő személyisége, kedélye, okossága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma a buddhizmus a legnépszerűbb keleti vallás nyugaton. E könyvben azonban nem a buddhizmusról van szó elsősorban. M iközben a napi tűnődésekből elénk tárul a buddhista gondolkodás egész rendszere, az emberi élet, a boldogulás mai esélyem, lehetőségein gondolkozhatunk. Hogyan éljünk okosabban, jobban, nyugodtabban? Főleg ezeken a kérdéseken tűnődhetünk napról napra a dalai lámával, aki a Kelet tapasztalataival siet a kissé eltévedt, szorongó és fáradt nyugati hős segítségére. Nem hiszem, hogy találhatnánk erre a feladatra nála avatottabb gondolkodót, aki ráadásul mindkét világ kultúráiban járatos. De józanabbat és készségesebbet sem.

SÁRI LÁSZLÓ 2800,- Ft