Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1) 469-4109, Fax: (06-1) 469-4377
ÖSSZEFOGLALÓ a katasztrófavédelmi szervek 2005. évi veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos tevékenységéről
2006. február
2
Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ................................................................................................................................................. 3 II. A VESZÉLYES ÁRUT SZÁLLÍTÓ GÉPJÁRMŰVEK ÚTVONALÁNAK KIJELÖLÉSE ................... 3 III. A VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE.............................................................. 5 IV. VESZÉLYES HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA ........................................ 9 V. A „ZÖLDKOMMANDÓS AKCIÓSOROZAT” ....................................................................................... 9 VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS FEJLESZTÉSE............................................................................................................................................. 11 JOGSZABÁLYOK VÁLTOZÁSA ....................................................................................................................... 11 ÖNÁLLÓ ELLENŐRZÉSI ÉS SZANKCIONÁLÁSI JOGKÖR .................................................................................... 11 ILLETÉKES HATÓSÁGI FELADATKÖR BALESETI JELENTÉSEKNÉL .................................................................... 12 VII. BM OKF BELSŐ SZABÁLYOZÁS ÉS KOORDINÁCIÓ FEJLESZTÉSE ....................................... 12 BELSŐ SZABÁLYOZÓK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA, MÓDSZERTAN KIDOLGOZÁSA .............................. 12 A SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG KOORDINÁLÁSA ......................................................................................... 13 VIII. KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS ......................................................................................................... 14 KIKÉPZÉS ................................................................................................................................................... 14 TOVÁBBKÉPZÉS .......................................................................................................................................... 14 PHAST TANFOLYAM .................................................................................................................................... 14 NEMZETKÖZI KONFERENCIA ........................................................................................................................ 14 IX. VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN TÖRTÉNT BEAVATKOZÁSOK 2005. ÉVBEN.............. 15 A BEKÖVETKEZETT ESEMÉNYEK ELEMZÉSE .................................................................................................. 15 A VESZÉLYES ANYAGOK ELŐFORDULÁSA ..................................................................................................... 17 A BEAVATKOZÁSNÁL KÖZREMŰKÖDŐ TÁRSSZERVEK TEVÉKENYSÉGE ........................................................... 18 A VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN TÖRTÉNT BEAVATKOZÁSOK TAPASZTALATAI ....................................... 18 X. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK............................................................................................... 19 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KIMUTATÁS A 15/2006. SZ. BM OKF FŐIG. INT. VÉGREHAJTÁSÁRÓL .......................... 22 2.SZÁMÚ MELLÉKLET: SZABÁLYTALANSÁGOK TÍPUSA AZ ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ALAPJÁN ............................ 23 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA .................................................... 24 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ADR TANFOLYAMOT VÉGZETTEK SZÁMA MEGYÉNKÉNTI ELOSZLÁSBAN ................ 27 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN TÖRTÉNT BEAVATKOZÁSOK 2005. ÉVBEN ............. 28 6. SZÁMÚ MELLÉKLET: VESZÉLYES ANYAGGAL KAPCSOLATOSAN 2005. ÉVBEN BEKÖVETKEZETT NAGYOBB BALESETEK ................................................................................................................................................. 29 7. SZÁMÚ MELLÉKLET: A VESZÉLYES ANYAGOK ELŐFORDULÁSA 2005. ÉVBEN .............................................. 31
3 I. BEVEZETŐ A veszélyes áruk szállításának területe – jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival – egyre inkább preferálttá válik az Európai Uniós és a magyar döntéshozók előtt, szorosabb hatósági felügyelete mind társadalmi, mind kormányzati szinten megfogalmazott igényként jelentkezik. Ennek megfelelően a BM OKF is kiemelt figyelmet fordít erre a területre. Ezt tükrözi az elmúlt időszakban elvégzett sokrétű felkészülési és továbbképzési tevékenység. Jelen összefoglaló a 2005. január – 2005. december közötti időszakra vonatkozóan - a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével, valamint az egyes veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelölésével kapcsolatos feladatokról szóló 15/2005. számú BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató intézkedés1 (a továbbiakban: Intézkedés) 9), 20) és 27) pontjában meghatározottak teljesítését szolgálja. A jelentési kötelezettségen túl az anyag kiegészítésre került a veszélyes anyagok jelenlétében végzett beavatkozások tapasztalataival is, melyeket a Veszélyhelyzet Kezelési Főigazgatóhelyettesi Szervezet Főosztály szolgáltatott. II. A VESZÉLYES ÁRUT SZÁLLÍTÓ GÉPJÁRMŰVEK ÚTVONALÁNAK KIJELÖLÉSE Az Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztályra érkezett adatok alapján az útvonal kijelölés véleményezésében az ügyeleti szolgálatok az I. né-ben 61, a II. né-ben 97, a III. nében 110, a IV. negyedévben 418, összességében 686 alkalommal vettek részt. Az útvonal kijelölésre került szállítások megyei eloszlását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az adatok az útvonal kijelölésre kötelezett szállítások száma tekintetében kismértékű emelkedést mutatnak az előző évhez képest (669 eset). Az útvonalkijelölése k száma 800 700 600 500 db
400 300 200 100 0
1
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
IV. né.
19
101
257
74
418
III. né
12
73
126
79
110
II. né
0
107
172
241
97
I. né.
0
89
151
275
61
Az Intézkedés az egyes veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelöléséről szóló, a 95/2001.(VI. 15.) Korm. rendelettel módosított 122/1989.(XII. 5.) MT rendelet, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I.11.) Korm. rendelet végrehajtására lett kiadva.
4 Az emelkedés a Termofarm Kft. 2. félévben megindított autógáz szállításainak köszönhető (330 db szállítás, piros vonallal jelölve), e nélkül nagymértékű csökkenés következett volna be a 2004. évi tendenciának megfelelően, amikor is az Európai Unióhoz történt csatlakozás következtében – a határforgalom ellenőrzésének hiányában – 60%-kal csökkent az útvonal kijelölések száma. Az év azonos időszakát tekintve azonban megállapítható, hogy a tendencia emelkedő, az ellenőrzések következtében több magyarországi szállító jelenti be szállításait. A belföldi szállítás volumene tehát emelkedett, csökkenés a nemzetközi viszonylatokban érzékelhető, de nem számottevő. A jogszabály hatálya alá tartozó veszélyes anyagok szállításának döntő része magyarországi létesítmények közötti szállítás (81%). Nemzetközi veszélyes áru szállítás tekintetében, a nagyobb része a külföldre irányuló szállítás (15%), kisebb része a külföldről magyarországi létesítménybe irányuló (4%), tranzit szállítást összesen csak 2 alkalommal jelentettek. Útvonalkijelölés 2004.
Útvonalkijelölés 2005.
tranzit 2%
tranzit 0% export 15%
export 16%
im port 4%
im port 4%
m agyarországi 79%
m agyarországi 81%
A megyék által beküldött jelentések 10%-ban (66 eset) tartalmaznak megyén belüli szállítás esetére vonatkozó véleményezést, ez 60%-kal kisebb az előző év adatánál. A 2005. évben mintegy 5460 tonna különösen veszélyes áru szállítására került sor Magyarország útjain, míg 2004. évben 10848 tonna volt, így nagymértékű csökkenés tapasztalható. A legnagyobb mennyiségben szállított anyagnak az egyes CH gázkeverékek és a kénsav, a legveszélyesebbnek pedig a klór és a hidrogén-fluorid tekinthető. Az útvonalkijelöléssel kapcsolatosan felmerült tapasztalatok azt igazolják, hogy a jelenleg hatályos rendeletekben foglalt szabályozás a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, habár az útvonalkijelölés szempontrendszere elviekben jónak tekinthető, a gyakorlatban nehéz az érvényesítésük. Az útvonalkijelölések számának alakulása egyrészt tulajdonítható annak, hogy az ellenőrzések száma nem megfelelő, és az alkalmazott szankciók sem bírnak visszatartó hatással, másrészt a bejelentők jogkövető magatartása hiányzik. A biztonsági jelentések és biztonsági elemzések alapján, illetve a bejelentő cégek profilja alapján feltételezhető, hogy az útvonalkijelöléses szállítmányok száma jóval meghaladja a jelenlegit. A felmerült problémák megoldásnak egyik módja a jelenlegi szabályozás módosítása lehetne, a másik pedig a telephelyi ellenőrzések keretében történő célellenőrzések tartása. A jogkövető magatartás csak fokozott ellenőrzésekkel, és szigorú szankcionálással kényszeríthető ki. Ezért szükséges a potenciális szállítók körének feltérképezése, (Seveso-s üzemek, CH szállítók, vízművek stb), majd célorientált ellenőrzése.
5 III. A VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság – az illetékes közlekedési felügyeletekkel, a rendőrséggel, illetve a vámhatósággal egyeztetve – folyamatosan tervezik és hajtják végre az ellenőrzéseket. 2005-ben a „Zöldkommandós ellenőrzések” bevezetésének is köszönhetően – a meglévő technikai nehézségek ellenére – több ellenőrzés tervezésére és végrehajtására került sor. Az igazgatóságok szakemberei 786 alkalommal vettek részt közúti ellenőrzésen, 17%-kal többször az előző évhez képest, valamint 155 alkalommal hajtottak Végrehajtott közúti e lle nőrzése k száma végre telephelyi ellenőrzést (4szeres növekedés). Ellenőrzés 91 alkalommal maradt el a rendőrség 786 900 és a közlekedési felügyeletek 674 800 kérésére, az árvízi védekezés illetve 645 700 kedvezőtlen időjárás, illetve más 501 600 szolgálati elfoglaltság vagy 500 betegszabadság miatt, viszont több 400 alkalommal soron kívüli 300 ellenőrzésre is sor került. A 200 tervezett és végrehajtott 100 ellenőrzések számának 0 megyénkénti megoszlását az 1. 2002. 2003. 2004. 2005. számú melléklet tartalmazza. Legtöbb közúti ellenőrzést 2005-ben Nógrád, Győr-Moson-Sopron és Heves megyében hajtottak végre, a legkevesebbet pedig Csongrád, Békés és Bács-Kiskun, valamint KomáromEsztergom megyében. Mivel a katasztrófavédelmi igazgatóságok önállóan nem jogosultak ellenőrizni, a tervezett és végrehajtott ellenőrzések számát nagyban befolyásolja az ellenőrzésben együttműködő hatóságok (megyei közlekedési felügyeletek, megyei rendőrkapitányságok) fogadókészsége, illetve gyakorlata. Általában a három hatóság közös, komplex ellenőrzéseket végez havonta 2-4 alkalommal. A téli időszakban a közlekedési felügyelet és a rendőrség egyáltalán nem, illetve kevesebb ellenőrzést tervez, illetve csak telephelyi ellenőrzést hajt végre, ezért ebben az időszakban nehézkes a közúti ellenőrzések számának további növelése. Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 120
96
100
75 60
60 45
43 40
32 23 21
43
42
40
36
28
23
38 33 33
30
28
29
17
20
FTP*
Zala
FPVI
Vas
Veszprém
Tolna
Szabolcs
Pest
Somogy
Nógrád
Jász
Komárom
Heves
Győr
Hajdú
Fejér
Borsod
Csongrád
Bács
Békés
0 Baranya
alkalom
80
6 Az összes ellenőrzött gépjárművek száma az előző évhez képest (1501 gj.) mintegy 33%-os emelkedést mutat, részben a zöldkommandós akciósorozatnak is köszönhetően, 2005. I-IV. negyedévében 2001 db veszélyes árut szállító gépjárművet ellenőriztek munkatársaink. (Az első negyedévben 269, a második negyedévben 556, a harmadik negyedévben 653, a negyedik negyedévben 523 db.) A végrehajtott ellenőrzések megyénkénti bontását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Ellenőrzött gépjárművek száma (db) 1200 1000 800 600 400 200 0
II.fé.
I.fé.
2001. Ell. gj.
265
II.fé.
I.fé.
2002. 571
II.fé.
I.fé.
II.fé.
2003.
597
786
I.fé.
2004
967
774
II.fé. 2005
727
825
1176
2005-ben a legtöbb gépjárművet Nógrád megyében (179 db), a fővárosban (167 db) és GyőrMoson-Sopron (151 db), illetve Tolna (150 db) megyében, a legkevesebbet pedig Csongrád (18 db), Békés (37 db) és Zala (45 db) megyében ellenőriztek. Az ellenőrzések hatékonyságát befolyásolja az ellenőrzés helyének, idejének megválasztása, a forgalom nagysága, stb. Több megyében előfordul, hogy az ellenőrzés ideje alatt nem, vagy csak kevés számú veszélyes árut szállító jármű közlekedik, kevés ellenőrzésre alkalmas helyszín van, amit a szállító cégek elkerülnek, amint tudomást szereznek az ellenőrzésről. Ezt kiküszöbölni csak az ellenőrzés gyakoriságának növelésével, illetve helyszínének gyors, többszöri változtatásával lehetséges. Ellenőrzött gépjárművek száma 200 179 180
167
160
145
151 137 136 116
120
80
108
95
105 95
74 74
71
60
51
47
45
37
40
18
20
FTP*
FPVI
Zala
Vas
Veszprém
Tolna
Somogy
Szabolcs
Pest
Nógrád
Jász
Komárom
Heves
Győr
Hajdú
Fejér
Borsod
Csongrád
Bács
Békés
0 Baranya
darab gj.
140
100
160
150
7 Az alábbi táblázat mutatja az egyes megyék által végzett ellenőrzések, és a rendelkezésre álló személyi feltételek viszonyát.
Megye
ADR ellenőrök száma
Végrehajtott ellenőrzések száma
Ellenőrzött gépjárművek száma
alkalom
alkalom/fő
gj
gj/fő
BARANYA BÁCS KISKUN BÉKÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN CSONGRÁD FEJÉR GYŐR-MOSON-SOPRON HAJDÚ-BIHAR HEVES JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK KOMÁROM-ESZTERGOM NÓGRÁD PEST SOMOGY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG TOLNA VAS VESZPRÉM ZALA FPVI FTP
5 5 5 8 5 5 5 12 4 4 4 5 6 4 7 4 4 5 7 24 3
36 23 21 43 17 40 75 32 60 45 23 96 28 42 28 38 30 43 33 33 29
7.2 4.6 4.2 5.4 3.4 8.0 15.0 2.7 15.0 11.3 5.8 19.2 4.7 10.5 4.0 9.5 7.5 8.6 4.7 1.4 9.7
74 74 37 95 18 145 151 116 71 137 136 179 51 108 95 150 47 105 45 167 160
14.8 14.8 7.4 11.9 3.6 29.0 30.2 9.7 17.8 34.3 34.0 35.8 8.5 27.0 13.6 37.5 11.8 21.0 6.4 7.0 53.3
ÖSSZESEN
131
815
6.2
2161
16.5
Az ellenőrzött 2001 gépjármű közül 434-nél tártak fel szakembereink hiányosságot. Ahogy a mellékelt táblázat mutatja, a magyar szállítók 20%Hibás szállítások alakulása a, a külföldi szállítók 29%-a nem felelt meg 2003 2004 2005 valamilyen szempontból az előírásoknak. Az magyar szállító 34% 27% 20% elmúlt évhez képest tehát csökkent a tapasztalt külföldi szállító 25% 31% 29% hiányosságok száma – mind a belföldi, mind a összes 33% 27% 22% külföldi – szállítók körében. A részletesebb elemzések szerint a nemzetközi fuvarozásban résztvevő nagyobb hazai cégek és vállalatok veszélyes árut szállító járművei az ADR szabályainak és előírásainak többnyire megfelelnek, jelölésük szabályos, kiegészítő felszerelésekkel, tűzvédelmi eszközökkel rendelkeznek. A 2005-ös évben tapasztaltak alapján a legtöbb hiányosság a belföldi fuvarozást vállaló kisebb hazai vállalatok, illetve a külföldi, nem az Európai Unióból származó gépjárműveknél fordult elő. Az ellenőrzésben résztvevők mintegy 21 féle problémából eredően 933 hibát állapítottak meg. Elmondható, hogy a hibák sokszor halmozottan jelentkeznek, s azok száma az előző időszakhoz képest relatíve csökkent (2005.: 0,47 hiba/gjmű 2004.: 0,57 hiba/gjmű). A szabálytalan szállítások számának csökkenése mutathatja a közlekedési morál, a szállítói fegyelem pozitív változását. Az ellenőrzések szükségességét és hatékonyságát igazolja, hogy a tárgyidőszakban szakembereink több olyan gépjárművel
A relatív hibaszám alakulása 0.8 0.6 0.4 0.2 0 hibaszám
2002
2003
2004
2005
0.71
0.68
0.57
0.47
hiba/gjm ű
8 találkoztak, amelyeket korábbi időszakokban már ellenőriztek, és az akkor feltárt hiányosságokat az üzembentartó időközben pótolta. Legtöbb hiba a tűzoltó készülékekkel kapcsolatosan egyéb fordult elő, a fuvarokmányok, 10% okmányok az írásbeli utasítás hiánya vagy 28% nem megfelelő vezetése mellett, de jelentős és kiemelten kezelendő a járművek nem szabályos jelölése, bárcázása, a fels zerelés ek személyi védőfelszerelések 35% szállítás hiánya, érvényességi idejének módja 7% lejárta, vagy a figyelmeztető jelzőeszköz hiánya, jelölés ek 20% működésképtelensége. A feltárt hiányosságok felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza. Általános tapasztalat, hogy a gépjármű üzemeltetője általában szabályszerűen gondoskodik a járművek ADR előírások szerinti felszereléséről, de néhány esetben elmulasztja azok rendszeres ellenőrzését. Ebből adódik a számos szavatossági, üzemképességi probléma, valamint a bárcák, táblák elhanyagoltsága. A hiányosságok típus szerinti megoszlása
Az ellenőrzések fokozása következtében folyamatosan emelkedett az ellenőrzött gépjárművek száma. Habár a szabályok betartása területén javulás mutatkozik, a szállítások ellenőrzése során feltárt nagyszámú nem megfelelőség, illetve a statisztikai adatok megbízhatóságának alacsony szintje miatt a megelőzés érdekében szükséges a közúti szállítás további szisztematikus ellenőrzésében való részvétel. Az egyes megyék között tapasztalható nagymértékű különbségeket csökkenteni kell. A cél azonban nem csupán az ellenőrzések számának növelése, hanem legalább azonos súlyt kell kapnia az ellenőrzések minőségének, a hiányosságok feltárásának, a hatékonyság fokozásának. Az ellenőrzési tevékenység eredményességét azonban nagymértékben befolyásolja a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állása. A személyi feltételek javítása terén – ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk – jelentős előrelépés történt 2005-ben, a tárgyi feltételek biztosítása az anyagi eszközök rendelkezésre állása esetén lehetséges. Az ellenőrzésben közreműködő szakembereink javaslatára az intézkedéseket (összesen 457db) a szabálytalanságok kijavítására hatáskörüknél fogva a rendőrség, a közlekedési felügyelet vagy a vámhatóság képviselői foganatosították, ami többségében szabálysértési eljárás kezdeményezésében nyilvánult meg. A szabálytalanságok feltárásakor alapvető cél a hibák megszüntetése, a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése volt. Az ellenőrzésben közreműködő szakembereink 125 esetben figyelmeztették a gépjárművezetőket a feltárt hiányosságokra, ha lehetséges volt, elrendelték a hibák helyszínen történő korrigálását. Súlyos illetve halmozott szabálytalanságok esetén helyszíni bírság kiszabására 52 esetben került sor, 128 esetben feljelentés történt. 46 esetben egyéb hatósági intézkedést kezdeményeztünk, 8 esetben a szállítmány feltartóztatására került sor. 98 esetben írásban hívtuk fel a szállító figyelmét a szabálytalanságok megszüntetésére. Ezen adatsort a 2. számú melléklet tartalmazza.
9 IV. VESZÉLYES HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA Az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 120/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint a hulladékok behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el. A főfelügyelőség a veszélyes hulladék behozatala, kivitele és átszállítása esetén a hulladék szállítására vonatkozó eljárásáról értesíti a BM OKF-t is. A BM OKF 2005-ben 63 esetben kapott tájékoztatást mintegy 77000 tonna veszélyes hulladékok határon át történő szállításáról, melyek adatait (cégnév, be- és kilépés helye, szállítási útvonal, engedély érvényessége, anyagfajta és mennyiség) a 3. számú melléklet tartalmazza. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által kiadott tranzit szállítási engedélyek csak a veszélyes hulladék szállítmány által belépésre igénybe vehető határátkelőhelyet jelöli ki, a kilépésre igénybe vehető határátkelőhelyet nem. Habár az engedélyezési dokumentáció tartalmazza a szállítás tervezett útvonalát, azt a hatóság által megküldött határozat nem tartalmazza. A szükséges adatokról egyeztetést kell kezdeményezni a hatósággal, majd a veszélyes hulladékok határon át történő szállítási adatait hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrzésben résztvevők részére.
V. A „ZÖLDKOMMANDÓS AKCIÓSOROZAT” Az elmúlt évek során a potenciális veszélyforrások körébe tartozó ipari üzemekben (zalaegerszegi hűtőház, törökbálinti pirotechnikai üzem, dorogi hulladék égetőmű) bekövetkezett jelentős környezeti károkat okozó tűz- és balesetek tapasztalatai rámutattak arra, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az ilyen típusú események megelőzésére, javítani kell a beavatkozó szervek és szervezetek együttműködését. A Belügyminisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezésében, az érintett minisztériumok közreműködésével – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) koordinálásával – valamennyi megyére kiterjedő jellegű, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek és a környezetet-károsító cselekmények megelőzése érdekében országos akciósorozat indult. Az akciósorozat célja a „veszélyes tevékenység hatósági felügyelete” ellátásában érintett hatósági és rendvédelmi szervek által – a veszélyes anyagot gyártó, feldolgozó, tároló és szállító tevékenységek – közös hatósági ellenőrzésének lefolytatása. Az akciósorozat 2005. június és 2006. április között hét alkalommal (egy-egy hónap időtartamban) regionális szervezésben kerül végrehajtásra. Az ellenőrzés kiterjed a veszélyes tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek környezetvédelmi jogszabályok előírásainak történő megfelelésére (beleértve a hulladékégetőket, a gumiabroncs-tárolókat, az engedélynélküli hulladéklerakókat és autóbontókat); a veszélyes tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzésére, az erre irányuló felkészülésre, a balesetelhárítás személyi és technikai feltételek meglétére, illetve a hatósági engedélyek meglétére és végrehajtására; a veszélyes áru szállítmányok közúti és telephelyi ellenőrzésére és a környezetvédelmi bűncselekmények felderítésére.
10 Az akciósorozatban - a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok koordinálása mellett - a Megyei Rendőr-főkapitányságok, az Autópálya Rendőrség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei szervezetei, a Közlekedési Felügyeletek, a Műszaki Biztonsági Felügyeletek, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok, a Vám és Pénzügyőrség Regionális Parancsnokságai, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, a Bányakapitányságok és a Határőr Igazgatóságok vesznek részt. 2005. évi ellenőrzések eredményei A 2005. évre ütemezett ellenőrzéssorozat júniusban az Észak-Magyarországi régióban kezdődött, szeptemberben a Közép-Dunántúli régióban, októberben a Közép-Magyarországi régióban folytatódott és november hónapban az Észak-alföldi régióban zárult. Az akciósorozatokban a hatóságok telephelyi és közúti ellenőrzéseket végeztek. A négy régióban lefolytatott összesen 158 db telephelyi ellenőrzés során a feladatellátásban részt vevő hatóságok a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében 333 alkalommal különböző intézkedést (szignalizáció, szabálysértési eljárás, helyszíni bírság, figyelmezetés) foganatosítottak, miszerint 1 ellenőrzésre 2,1 intézkedés jutott. A közúti ellenőrzések keretében leellenőrzött 336 ADR-s gépjárműnél a tapasztalt hiányosságok szankcionálására 115, míg a társhatóságok a közúti közlekedés biztonsága területén végzett ellenőrzések során 4415 közúti gépjárműnél 1217 alkalommal különféle intézkedést – szabálysértési eljárás, helyszíni intézkedés, helyszíni bírság kiszabása – tettek. Fenti adatok alapján minden ADR-es ellenőrzésre 0,34, míg a közlekedésbiztonsági ellenőrzésre 0,27 intézkedés jutott. A 2005. évi ellenőrzések összesített adatait az alábbi táblázat és ábra szemlélteti: Telephelyi ellenőrzések ellenőrzések intézkedések száma szankcionálás 158 333
Közúti ellenőrzések ADR ellenőrzések Közlekedésbiztonsági ellenőrzések ellenőrzések intézkedések ellenőrzések intézkedések száma szankcionálás száma szankcionálás 336 115 4415 1217
A közös ellenőrzések eredményeként a társhatóságok olyan információkra tettek szert, melyek az egyes hatóságok számára a jogszabályban foglaltak érvényesítésének lehetőségét erősítették. A társszervek demonstratív jelenléte javította az ellenőrzések hatékonyságát. Megállapítható, hogy a gazdálkodó szervezetek a rájuk vonatkozó jogszabályokat ismerik, az előírásokat többségében betartják, illetve a hatóság felszólítására a hiányosságokat pótolják. Tapasztalatként jelentkezett, hogy az önkéntes jogkövetést segítheti a hasonló típusú ellenőrzések rendszeres végrehajtása. Az együttes hatósági jelenlét jól példázta a hatóságok közti munkamegosztást és a jövőben is kedvező lehetőséget nyújt az együttműködésre, a balesetek és káresemények megelőzésére, de egy esetleges katasztrófahelyzetben is segíti a szakmailag összehangolt, magas színvonalú munka végzését. 2006. januárjában a Dél-Alföldi régió, februárban a Nyugat Dunántúli régió területén folytatódik és márciusban a Dél-Dunántúli régió területén zárul az akciósorozat. A tapasztalatok alapján a zöldkommandós ellenőrzéssorozat folytatása javasolható. A későbbiekben ez beilleszthető a katasztrófavédelmi igazgatóságok által negyedévenkénti rendszerességgel szervezett regionális ellenőrzések folyamatába, ahol a társszervek (HÖR,
11 VPOP) bevonása biztosítja a koncentrált hatósági jelenlétet és a „zöldkommandós akciósorozatnál” tapasztalt pozitív eredményeket.
VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS FEJLESZTÉSE Jogszabályok változása A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX.18.) KPM rendelet módosításra került a 2005. 06. 28-án kiadott 46/2005. (VI.28.) GKM rendelettel, mely kihirdetése napján hatályba lépett. Az 1100 oldalas ADR mintegy 700-800 oldalán történt változás. A változások érintik a veszélyes áruk körét, besorolásuk szabályait, a mennyiségi korlátozás szabályait, a csomagolási utasítások tartalmát, a jelölésekre (jármű, küldeménydarab), okmányokra (fuvarokmány, írásbeli utasítás), a berakásra, árukezelésre vonatkozó előírásokat, a járműszemélyzet képzését, stb. A szabályozásban új elemként jelentkezett a „1.10 Közbiztonsági előírások fejezet”, melynek célja csökkenteni a veszélyes áruk eltulajdonításának és a velük való visszaélésnek a lehetőségét. A közreműködők számára közbiztonsági követelményeket kell meg határozni, az átmeneti tárolókat, rendezőpályaudvarokat, kikötőket megfelelően kell őrizni, kivilágítani, és az illetéktelenek elől elzárni. Az ellenőrzéseknek a megfelelő közbiztonsági intézkedések ellenőrzésére is ki kell terjedniük. A nagy közbiztonsági kockázattal járó áruk szállításában részt vevő szállítóknak, fuvarozóknak, feladóknak és többi résztvevőnek közbiztonsági tervet kell készítenie. A közbiztonsági tervek készítése és ellenőrzése jelenleg nem megfelelően megoldott, jelenleg a hatóságok csak azok meglétét ellenőrzik, tartalmi elemeit nem. A közúti szállítással kapcsolatos szabálytalanságok szankcionálására kiadták a „közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről” szóló 45/2005. (VI.23.) GKM rendeletet, melynek további módosítása jelenleg is folyamatban van, a szabálytalanságok tételes felsorolásával kapcsolatosan. Megjegyzendő, hogy a bírságolással kapcsolatos szabályozás kormányrendeleti szinten valósul majd meg. A bírságokból befolyt összeg az eljáró hatóságot illeti meg, mely nagyban segítheti az ellenőrzések finanszírozását, a technikai feltételek biztosítását. Önálló ellenőrzési és szankcionálási jogkör A hatályos jogszabályok alapján a katasztrófavédelmi szervek önállóan nem végezhetnek ellenőrzést, szankcionálási jogkörrel nem rendelkeznek, az intézkedéseket javaslatunkra hatáskörüknél fogva a rendőrség, a közlekedési felügyelet vagy a vámhatóság képviselői teszik meg. Mind a hazai közvélemény, mind pedig az EU egyre fokozottabb figyelemmel kíséri a veszélyes árukkal, veszélyes anyagokkal végzett tevékenységeket és azok hatósági felügyeletét. A szállítási szabályok betartatásának egyik hatékony eszköze a rendszeres ellenőrzés, illetve az ellenőrzések számának lehetőség szerinti növelése. Az ellenőrzések számát úgy lehet a legköltségtakarékosabb módon növelni, ha az ellenőrzésben érintett hatóságok nem együtt hajtanak végre minden ellenőrzést, hanem külön–külön is. Így a többszörösére nőhet országos szinten a végrehajtott ellenőrzések száma – folyamatos hatósági kontrol alatt tartva ezáltal a veszélyes áru szállítmányokat – oly módon, hogy egy – egy hatóságnak sem kell több ellenőrzést végrehajtania.
12 Az önálló ellenőrzési jogkör megteremtése érdekében törvényi felhatalmazás szükséges, melyet a „közúti közlekedésről” szóló 1988. évi I. tv-ben és/vagy a Kat. tv-ben kell szabályozni. Ezt követően a konkrét jogkört „a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról” szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása biztosíthatja. A szankcionálás lehetőségének megteremtéséhez a fenti bírságolási szabályozásba a katasztrófavédelem szerepeltetése szükséges, mely a fentiekben említett törvényi felhatalmazás után lehetséges. Ezzel összefüggésben a közúti szállítás ellenőrzéséhez hasonlóan meg kell teremteni a többi szállítási alágazatban is a katasztrófavédelmi szervek ellenőrzési jogosultságát. Ehhez kapcsolódóan szükséges a személyi feltételeknek a központi és területi szervezeteknél történő felülvizsgálata és szükség szerinti fejlesztése az ellenőrzésben résztvevők más szállítási alágazatokra (vasúti, vízi) történő továbbképzésével.
Illetékes Hatósági feladatkör baleseti jelentéseknél Alaprendeltetésénél fogva a katasztrófavédelmi szervek feladat és felelősségi körébe tartozik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek kezelése, elhárítása és a tapasztalatainak értékelése. A magyar szabályozás – az ADR, a RID és az ADN 1.8.3 szakasza végrehajtásaként – „a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről” szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet alkalmazását írja elő. E rendelet 6. §-a szerint a balesetről vagy rendkívüli eseményről a vállalkozás biztonsági tanácsadójának a vizsgálat elvégzését követően jelentést kell készítenie a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékes területi szerve részére. Mivel a balesetről mind a beavatkozó szervek által készített jelentések, mind pedig a biztonsági tanácsadó által készített jelentések alapján információkkal a BM OKF rendelkezik, ezért célszerű az ADR, a RID és az ADN 1.8.5. szakaszában szereplő, a balesetek jelentésével összefüggő illetékes hatósági feladatok ellátását a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra telepíteni és ennek megfelelően e rendeletben az egyértelműség érdekében, a balesetek és a baleseti jelentések szempontjából illetékes hatóságként nevesíteni. VII. BM OKF BELSŐ SZABÁLYOZÁS ÉS KOORDINÁCIÓ FEJLESZTÉSE Belső szabályozók felülvizsgálata és módosítása, módszertan kidolgozása A szakterület vonatkozásában 2005. elején a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével, valamint az egyes veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelölésével kapcsolatos feladatokról szóló 15/2005. számú főigazgatói intézkedés és az alkalmazást elősegítő módszertani útmutató kiadása megtörtént, melynek célja az ellenőrzések végrehajtására jelenleg jellemező eltérő gyakorlat helyett az egységes joggyakorlat kialakítása, a gyakorlatban felmerült problémák kiküszöbölése, a tárgyra vonatkozó eddig szabályozatlan kérdések megoldásának rögzítése, az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok esetén alkalmazandó szankcionálás hatékonyságának javítása volt. Az intézkedéssel a megyei igazgatóságok feladatait a korábbi főigazgatói intézkedéshez képest jobban részletező, a feladat ellátását pontosabban körülíró, új elemeket is bevezető belső szabályzó került kiadásra. Ilyen új elem például, a területi szerveknél a veszélyes áru szállítási szakreferensi hálózat kialakítása, mely azt a célt szolgálja, hogy a területi szerveknél a szakmai tevékenység koordinálása egy szakember kezében összpontosuljon. Másik új elem, az évenként legalább egyszer kötelezően megtartandó továbbképzések előírása, melyről a későbbiekben részletesen lesz szó.
13
Fontos elem a több szomszédos megyére kiterjedő egyidejű regionális ellenőrzések bevezetése. Az ellenőrzések tervezése során legalább negyedévente tervezni kell regionális kiterjedésű – egy időben több szomszédos megyére, de más útvonalra kiterjedő – ellenőrzéseket. A regionális ellenőrzések tervezése során tervezni kell az ellenőrzések elkerülésére lehetőséget adó útvonalak ellenőrzését, illetve a határátlépő helyek egyidejű ellenőrzését. A régiós ellenőrzések koordinálását negyedévenkénti váltással végzik a megyék, megállapodásuk szerint. Az intézkedés szabályozta az ellenőrzések idejének megválasztását, miszerint a hivatali munkarendtől eltérően, a veszélyes áru szállítási szokásokhoz igazodva, a kora reggeli illetve az esti órákra is kell ellenőrzést tervezni. Az intézkedés egységesítette még a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos balesetek kivizsgálásának szabályait, az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok szankcionálását, valamint a nyilvántartási rendszert. A 2006. februárban megjelent, és hatályba lépett „a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról” szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása, mely az EU-ban bevezetett új ellenőrzési jegyzék használatát rendeli el az ellenőrzést végző hatóságok részére. Bevezette továbbá a szabálytalanságok kategorizálását is, mely szintén új elemként jelentkezik az ellenőrzést végzők számára. Ennek megfelelően az ellenőrzések elősegítése érdekében nyomdai úton elő kell állíttatni az új ellenőrzési jegyzéket – mely nagymértékben eltér az eddig használttól – és el kell rendelni azok használatát. Ehhez kapcsolódóan módosítani kell az ellenőrzési jegyzékhez tartozó – de csak belső használatra kiadott – kiegészítő adatlapot is, ugyanis a feltárt szabálytalanságokról csak ennek az adatlapnak a kitöltésével lehet érdemi információt gyűjteni. Az ellenőrzési jegyzék módosítását követően, a területi szervek jelentési rendszerének az átalakítását is el kell végezni, hozzá igazítva az egyes táblázatokat a megváltozott jogszabályhoz. Ez a 15/2005. OKF főigazgatói intézkedés módosítását is maga után vonja. A szakterületi tevékenység koordinálása A területi szervezetekkel való hatékony kommunikáció érdekében a BM OKF-en területi referensek (4 fő) kerültek kinevezésre az adott régióban a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos feladatok koordinálására. A területi felelős kötelességei közé tartozik az adott régió szakmai munkájának felügyelete, kapcsolatot tart a veszélyes áru szállítási szakreferenssel, végzi a havi ellenőrzési tervek, a negyedéves jelentések és veszélyes áru szállítással kapcsolatos balesetek dokumentumainak gyűjtését, feldolgozását, részt vesz a szakterület felügyeleti ellenőrzésén. Ezen kívül az ellenőrzések elősegítése érdekében kiadásra került számos szakmai segédanyag és kiadvány, mint pl. a „Segédlet” a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekhez”, a 2005. évi ADR elektronikus és nyomtatott formában, a Módszertani Útmutató, valamint a VERIK kézikönyv. A megyei igazgatóságok rendelkezésére bocsátottuk a Statinfo cd 2005. évi frissítését, mely igazodik az ADR legutolsó változásaihoz.
14 VIII. KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS Kiképzés Ellenőrzési feladatokat csak ADR ügyintézői vizsgával rendelkező személy végezhet. Az ellenőrzést végző állomány korábban 3 féle vizsgával rendelkezett: ADR oktatási bizonyítvány (gépjárművezetői vizsga), ADR ügyintézői végzettség illetve szállítási biztonsági tanácsadó végzettség, de megfelelő szaktudást és ismereteket az ADR ügyintézői és a biztonsági tanácsadói végzettség képvisel. Ezért szükséges volt az ADR gépjárművezetői vizsgával rendelkezők ADR ügyintézői tanfolyamra való beiskolázása. Az ellenőrzések személyi feltételei a területi szerveknél lezajlott szervezeti változások, illetve a fluktuáció következtében romlottak, ezért a feladatok szakszerű és rendszeres végzése, a résztvevő állomány leterheltségének csökkentése, illetve az ellenőrzések fokozása érdekében 2005. áprilisában ADR ügyintézői tanfolyamot szerveztünk, melynek eredményeképpen a tanfolyamon részt vett 35 fő sikeres ADR-ügyintézői vizsgát tett. További 28 fő kiképzése 2006. márciusában megtörténik. A képzések eredményeként az ellenőrzést végző állomány létszáma 50-70%-kal növekedik. A képzésről részletesebb adatokat a 4. számú melléklet tartalmaz. Továbbképzés A veszélyes áru szállítási szakreferensek részére rendszeresen évente továbbképzés megtartására kerül sor. Az első ilyen továbbképzést 2005. november 08-án végrehajtottuk. A továbbképzés célja az volt, hogy közös információcsere, tapasztalatcsere révén a szakreferensek feladatának, valamint ellenőrzési tevékenységük hatékony ellátásához segítséget, útmutatást nyújtson. További célja, hogy az ellenőrzést végzők az egységes jogalkalmazás és a jogszabályváltozásokra való felkészülés érdekében olyan közös megoldásokat találjanak, és szakmailag olyan szintű felkészültségre tegyenek szert, mely által a veszélyes áru szállításának ellenőrzése még hatékonyabbá, eredményesebbé válik. A résztvevők munkacsoportülések keretében 4 témában (ellenőrzés, balesetek bejelentése és kivizsgálása, útvonal-kijelölés, telephelyi ellenőrzés) egyeztették az álláspontokat, megvitatták a felmerült problémákat. A munkacsoport üléseket követően külső együttműködő partnerek bevonásával előadások hangzottak el a jogszabályok 2005. évi változásai, különös tekintettel az ADR 2005-ös változásaira, rakományrögzítés, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek témakörökben. A továbbképzést követően a szakreferensek saját megyéjükben megyén belüli képzések alkalmával továbbadják az itt szerzett tapasztalatokat, felkészítve munkatársaikat a változások minél hatékonyabb követésére. Phast tanfolyam A DNV Phast következményelemző szoftver használatára 2005. október 10-13. négy nap időtartamban megtartásra került a BM OKF-en az alkalmazásában érintett szakértők – megyénként 2-2 fő – felkészítése és továbbképzése. A szoftver alkalmas a veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett balesetek esetén kikerülő veszélyes anyagok terjedésének modellezésére. A továbbképzésen mérgező, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyag kiáramlásának (szabadba kerülésének) modellezése, az eredmények értelmezése történt meg. Nemzetközi konferencia a „Közép-Európai Kezdeményezés” Titkárságának támogatásával 2005. október 23-25-én nemzetközi konferenciát szerveztünk a BM OKF balatonföldvári Hotel Jogar Továbbképző Központban.
15
A rendezvény fő célkitűzése volt a veszélyes anyagok közúti, vasúti és vízi szállításának biztonságára hatással bíró tényezők azonosítása és ismertetése, a hazai és nemzetközi jogszabályok és azok gyakorlati alkalmazásának bemutatásával, valamint a súlyos ipari és szállítási balesetek elleni védekezési tevékenység elemzésével elősegíteni a területen tapasztalható növekvő kihívások eredményes kezelését, a magyar és nemzetközi tapasztalatcserével, előremutató megoldási javaslatokkal hozzájárulni az ipari és szállítási kockázatok csökkentéséhez. Az előadások érintették a közúti, vasúti, vízi szállítás biztonsági kérdéseit, bemutatták a veszélyes áruval foglalkozó telephelyek és a csővezetékes szállítás biztonságának egyes aspektusait, valamint elemezték a veszélyes anyagok jelenlétében bekövetkező szállítási balesetek elhárításának gyakorlati tapasztalatait.
IX. VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN TÖRTÉNT BEAVATKOZÁSOK 2005. ÉVBEN A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozásairól éves jelentést állítottak össze, amelyet a Veszélyhelyzet-kezelési Főigazgató-helyettesi Szervezet összesített. A főbb tapasztalatok az alábbiakban foglalhatók össze: A bekövetkezett események elemzése A 2005 évben a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egységei 412 alkalommal végeztek beavatkozást veszélyes anyag jelenlétében. A bekövetkezett esetek száma magasabb a hasonló időszakra vonatkozó (2004. évi) esetek számához képest (408). A beavatkozások száma az elmúlt négy esztendőhöz képest emelkedő tendenciát mutat. A megyei kimutatást 5. számú melléklet tartalmazza.
16
Veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozások megyei igazgatóságok szerint 2005. évben 50
Beavatkozások száma
45 40 35 30 25 20 15 10 5
B Bá ara cs ny Bo -K a rs isk od -A un ba B új ék -Z é em s Cs plén G on yő gr r-M ád os F o n ej é r H Sop aj ro Já d ú- n sz Bi -N ha K agy r om ku He ár n-S ve om z s -E oln sz ok te rg o N m óg Sz rá ab d ol Pe cs -S S st za o m tm o ár g y -B er eg To ln a Ve Va s sz pr ém FT Z Re P + ala pü F lő PV té ri I K V I
0
Igazgatóságok
A jelentett 412 eseményből 153-nál az ügyeletes veszélyhelyzeti felderítő csoportok is dolgoztak. A baleseteknél feladatuk elsősorban ellenőrző mérések elvégzése, ismeretlen anyagok azonosítása volt. Az események jellegét tekintve csökkent a szállítás közben közúton bekövetkezett beavatkozások száma a tavalyi 92 alkalomról 80-ra. A szállítási balesetek statisztikája hasonló a 2003.év számadataihoz. Az esetek többségében a sérült gépjármű üzemanyagtartálya, illetve rakománya sérült. A veszélyes anyagként nyilvántartott rakományok kármentesítésénél a szállítmányt feladó cégek közreműködése egyre gyakoribb jelenség. A veszélyes anyagok szállítási dokumentumai és UN-szám szerinti azonosítójuk megfelelő volt, a mentést minden esetben segítették. Előfordulás Háztartás Ipar Mezőgazdaság Szállítás Egyéb Összesen
2002. Eset % 142 48 53 18 6 2 58 20 34 12 293 100
2003. Eset 123 62 7 79 85 356
% 35 17 2 22 24 100
2004. Eset 153 42 10 92 111 408
% 38 10 2 23 27 100
2005. Eset 130 34 7 80 161 412
% 31,5 8,3 1,7 19,5 39 100
A háztartásokban bekövetkezett balesetek száma csökkent (153-ről 130-ra). Az esetek döntő többségében a földgáz és a propán-bután gázszivárgások, robbanások voltak leginkább jellemzőek. Megnőtt a 11,5 kg-os palackok által okozott lakástüzek száma. Az esetek zömében a szakszerűtlen használat volt a jellemző, illetve az emberi figyelmetlenség. Propán-bután gázpalack okozta háztartási baleset 107 esetben történt, ez az összes háztartási balesetek 82 %-át teszi ki. Szándékosságot 10 esetben állapítottak meg. Az ipari balesetek száma néhány évek csökkenő értéket mutat. A Fővárosban és környékén elérte a 7 db esetszámot. A baleseti okok a technológiai fegyelem be nem tartására vezethetők
17 vissza. Gyakori az, hogy a beavatkozói állomány a 11,5 kg-os PB palackok mellett szénmonoxid, acetilén és oxigén-palackokat is találnak ugyanazon a kárhelyen. A szállítás során bekövetkezett balesetek túlnyomóan a közúti fuvarozás során fordultak elő (73 eset, 91 %), a vasúti fuvarozás során előforduló káresetek az összes „szállítási” esetszám 9 %-át teszik ki, amely 7 eseményt jelent. Az összesített kimutatások egyéb kategóriájába kerültek a kórház, irodaház, fürdők által bejelentett veszélyes anyagok jelenlétérére utaló észrevételek, a közintézmények működése során bekövetkezett balesetek, illetve a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság beavatkozásai (hidraulika olaj és kerozin kiömlése, kifolyása). A főbb események rövid leírása az 6. számú mellékletben található. Veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozások helyszínei 2005. évben
Háztartás 32%
Egyéb 39%
Ipar 8% Szállítás 19%
Mezőgazdaság 2%
A veszélyes anyagok előfordulása 2005. évben 36-féle veszélyes anyaggal találkoztak a beavatkozók, ez a szám kevesebb, mint amennyi előfordult a 2004. évben (48). A részletes adatokat az 7. számú melléklet tartalmazza.
A kimutatásban kiugróan magas a propán-bután gáz okozta balesetek száma, 107 alkalom. Az esetek 26 %-át a gázpalackokkal kapcsolatos balesetek teszik ki. A propán-bután jelenléte csökkent a tavalyi esetszámokhoz képest (122), Második helyen 58 esettel, 14 %-ban, földgáz jelenlétében bekövetkezett balesetek állnak, melyek okozója legtöbb esetben gépi földmunka figyelmetlen végrehajtása, tehergépjármű által okozott gázcsonk sérülés volt, Harmadik helyen 44 esettel, (10,6 %), a kerozin elfolyása tette szükségessé a beavatkozást a Ferihegyi Repülőtér területén, illetve egy esetben a Ferihegyi Repülőtérre tartó tartálykocsi balesete miatt kellett a fővárosi tűzoltóknak kerozin jelenlétében műszaki mentést végrehajtaniuk.
18 A beavatkozásnál közreműködő társszervek tevékenysége Fsz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Alkalom Közreműködő társszervek Rendőrség Mentőszolgálat Gázszolgáltatók Elektromos Művek MÁV Rt. Közút kezelő Kht. Műszaki Biztonsági Felügyelet Polgári Védelem MOL-TRANS Kft. Vám- és Pénzügyőrség GYSEV Vegyi Elhárító Csoport ÁNTSZ E-On Rt. Terravéd Kft. FKFV Autópálya Felügyelet
110 73 40 21 12 8 6 6 4 2 2 2 2 1 1 1
A beavatkozók munkáját legtöbbször, 110 esetben (26 %) a rendőrség segítette, feladatuk elsősorban a veszélyeztetett terület lezárása, valamint nyugodt körülmények biztosítása volt. A mentőknek 73 esetben (18 %) kellett kivonulniuk civil személyek baleset közbeni sérülése, elhalálozása végett. A földgáz és propán-bután gázpalackokkal történt balesetek nagy számából adódóan, 40 esetben (10 %) a gázszolgáltatók működtek együtt a beavatkozókkal, illetve maguk is beavatkozók voltak. Az Elektromos Művek Rt. 21 esetben nyújtott segítséget a baleseteknél. A mentési munkálatokat 12 alkalommal a MÁV Rt., 4 esetben a Közútkezelő Kht. szakemberei is segítették. A balesetek során tűzoltó és polgári védelmi szakember nem, a polgári lakosság köréből 80 fő sérült meg és 12 fő polgári lakos halt meg. A lakossági sérülések elsősorban a propán-bután palackok robbanása, illetve közúti balesetek miatt következtek be. Az elhalálozások tűz és közúti balesetek folyományai voltak. A veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozások tapasztalatai A 2005. évben a veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozásokról elmondható, hogy az előző évi azonos időszakhoz képest, az esetszámok növekedtek minden vizsgált (háztartás, szállítás, ipar, mezőgazdaság, egyéb) területen. A háztartási tüzeknél általában propán-bután palackot veszélyeztető hatásával kellett számolni. A másodsorban leggyakoribb balesetkiváltó ok — a Ferihegyi Repülőtér területén történt beavatkozásokat leszámítva — a közlekedési balesetek következtében elfolyt üzemanyag semlegesítése érdekében történt beavatkozás. Harmadsorban leggyakoribb balesetkiváltó ok a földgáz vezetékek munkagéppel, tehergépjárművel való megsértéséből adódott. Rendkívül veszélyes anyaggal a beavatkozók 14 alkalommal találkoztak. Megfelelő szaktudásuk és felkészültségük révén a balesetekre gyorsan és szakszerűen reagáltak.
19
A veszélyes anyagok jelenlétében történt beavatkozások alakulása 1993 - 2005. között
248
412
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
122 20 00
19 99
82 19 98
70 19 97
48 19 96
55 19 95
4 19 9
19 93
0
51
100
116
200
356
300
293
332
400
408
500
X. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 1. A tapasztalatok alapján a zöldkommandós ellenőrzéssorozat folytatása javasolható, beillesztve a katasztrófavédelmi igazgatóságok által negyedévenkénti rendszerességgel szervezett regionális ellenőrzések folyamatába, ahol a társszervek (HÖR, VPOP) bevonása biztosítja a koncentrált hatósági jelenlétet és a „zöldkommandós akciósorozatnál” tapasztalt pozitív eredményeket. 2. Fontos feladat a katasztrófavédelmi szervek részére az önálló ellenőrzési jogkör és ebből következőleg önálló szankcionálási jogkör telepítése, mivel a mai szabályozás értelmében a katasztrófavédelem területi szervei az ellenőrzésekben közreműködő hatóságként szerepelnek és korlátozottan élhetnek szankcióval. Az önálló ellenőrzési jogkör megteremtése érdekében törvényi felhatalmazás szükséges, melyet a „közúti közlekedésről” szóló 1988. évi I. tv-ben és/vagy a Kat. tv-ben lehet szabályozni. Ezt követően a konkrét jogkört „a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról” szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása biztosíthatja. Megjegyzendő, hogy a bírságolásból befolyó összeg felhasználható a személyi és tárgyi feltételek biztosításához. 3. A közúti szállítás ellenőrzéséhez hasonlóan meg kell teremteni a többi szállítási alágazatban is a katasztrófavédelmi szervek ellenőrzési jogosultságát. Ehhez kapcsolódóan szükséges a személyi feltételeknek a központi és területi szervezeteknél történő felülvizsgálata és szükség szerinti fejlesztése az ellenőrzésben résztvevők más szállítási alágazatokra (vasúti, vízi) történő továbbképzésével. 4. A BM OKF területi szervei által végrehajtott ellenőrzések mutatói között tapasztalható nagymértékű különbségeket csökkenteni kell. A cél azonban nem csupán az ellenőrzések számának növelése, hanem legalább azonos súlyt kell kapnia az ellenőrzések minőségének, a hiányosságok feltárásának, a hatékonyság fokozásának. 5. Az ellenőrzések hatékonyságát, illetve a tervezett önálló ellenőrzések lebonyolítását nagymértékben befolyásolják a személyi, informatikai, technikai feltételek megléte, biztosítása (ilyen lehet például új ellenőrök kiképzése, szolgálati gépjármű és többlet km futásteljesítmény biztosítás, digitális fényképezőgép, ruházat). Szükséges ezen feltételeket
20 felmérni, és biztosításukra ütemtervet készíteni. A feltételek biztosítását nagyban segítheti a szabálytalanságok szankcionálásából esetlegesen befolyó összeg. 6. Az útvonal-kijelöléssel kapcsolatosan felmerült tapasztalatok azt igazolják, hogy a jelenleg hatályos rendeletekben foglalt szabályozás a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, feltételezhetően a bejelentők jogkövető magatartása hiányzik. A biztonsági jelentések és biztonsági elemzések alapján, illetve a bejelentő cégek profilja alapján feltételezhető, hogy az útvonal-kijelöléses szállítmányok száma jóval meghaladja a jelenlegit. A jogkövető magatartás csak fokozott ellenőrzésekkel, és szigorú szankcionálással kényszeríthető ki, ezért szükséges a potenciális szállítók körének feltérképezése, (Seveso-s üzemek, CH szállítók, vízművek stb), majd célorientált ellenőrzése. Meg kell vizsgálni egyéb szabályozási eszközök bevezetésének lehetőségét is. 7. A jogi szabályozás változásának következtében hatályba lépett új ellenőrzési jegyzék. Ennek megfelelően nyomdai úton elő kell állíttatni az új ellenőrzési jegyzéket – mely nagymértékben eltér az eddig használttól – és el kell rendelni azok használatát. Ehhez kapcsolódóan módosítani kell az ellenőrzési jegyzékhez tartozó – de csak belső használatra kiadott – kiegészítő adatlapot is, ugyanis a feltárt szabálytalanságokról csak ennek az adatlapnak a kitöltésével lehet érdemi információt gyűjteni. 8. Az ellenőrzési jegyzék módosítását követően, a területi szervek jelentési rendszerének az átalakítását is el kell végezni, hozzá igazítva az egyes táblázatokat a megváltozott jogszabályhoz. Ez a 15/2005. OKF főigazgatói intézkedés módosítását is maga után vonja. 9. A 15/2005. OKF főigazgatói intézkedés különös figyelmet fordít a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek vizsgálatára és ennek a kötelezettségnek a végrehajtását megköveteli a területi szervektől. A balesetek kivizsgálása is speciális ismereteket igényel, ennek érdekében azokat a munkatársakat, akik a balesetek kivizsgálásában részt vesznek, külön speciális továbbképzésben kell részesíteni. 10. További feladat, hogy a veszélyes áru szállítási szakreferensek részére a jelentési rendszerrel kapcsolatos egyértelmű feladat végrehajtás és az adatszolgáltatási rendszer használatának megkönnyítése, begyakoroltatása érdekében külön továbbképzést tartsunk, megkönnyítve ezáltal mind a jelentést készítő szakreferensek, mind pedig a jelentéseket (adatokat) feldolgozók munkáját. 11. A veszélyes hulladékok határon át történő szállításának engedélyezési dokumentációja tartalmazza a szállítás tervezett útvonalát (és egyéb információkat), a hatóság által megküldött határozat azonban nem. A szükséges adatokról egyeztetést kell kezdeményezni a hatósággal (Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség), majd a veszélyes hulladékok határon át történő szállítási adatait hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrzésben résztvevők részére. 12. Megállapítható, hogy a katasztrófavédelem, a hivatásos tűzoltóság, a veszélyhelyzeti felderítő csoportok és a társzervek szakemberei összehangolt együttműködése következtében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos események rövid idő alatt lokalizálásra kerültek, a lakosság és az élő környezet közvetlen veszélyeztetése nélkül. Napjainkban egyre több energiahordozót, alapanyagot, félkész- és készterméket állítanak elő, forgalmaznak, szállítanak, illetve tárolnak. Ez potenciális veszélyt rejt a lakosságra vagy a környezetre nézve, különösen akkor, ha a technológiai folyamatok során nem
21 tartják be a biztonsági rendszabályokat. A bekövetkezett események rávilágítanak a helyzet kezeléséhez szükséges védőeszközök és műszerek fontosságára, minőségi és mennyiségi fejlesztések szükségességére. 13. Jelen helyzetben rendkívüli fontossággal bír az esetlegesen bekövetkező balesetek, veszélyhelyzetek, katasztrófahelyzetek gyors és szakszerű kezelésére történő felkészülés. A megelőző felkészülés fontos szegmense a lakosság tájékoztatása, mivel az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is magas a háztartási balesetek száma. Hasonlóan lényeges szempont az ellenőrzések színvonala és gyakorisága a szállítások, felhasználás, tárolás terén. 14. A nagyszabású háztartási balesetek csökkentése és megelőzése érdekében fokozni kell a felvilágosító, propaganda tevékenységet.
Budapest, 2005. február
Vass Gyula tű. ezredes főosztályvezető
22 1. számú melléklet: kimutatás a 15/2006. sz. BM OKF Főig. int. végrehajtásáról
Ssz.
Kimutatás a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 15/2006. számú Intézkedésének végrehajtásáról Megyei KVI 2005 Közúti ellenőrzések Útvonal Ell. Tervezett Végrehajt Ell gépj. Hibák Intézkedés kijelölés Telephely ell. ott ell száma ek ek12sz. Baranya 0 37 36 74 51 29 Bács-Kiskun 0 5 25 23 74 22 15 Békés 0 13 19 21 37 20 10 Borsod-Abaúj-Zemplén 0 3 50 43 95 44 19 Csongrád 65 15 21 17 18 1 1 Fejér 0 12 40 40 145 115 64 Győr-Moson-Sopron 0 3 75 75 151 20 14 Hajdú-Bihar 0 1 36 32 116 52 21 Heves 0 0 60 60 71 23 15 Jász-Nagykun-Szolnok 0 8 51 45 137 56 26 Komárom-Esztergom 0 7 26 23 136 36 25 Nógrád 0 28 96 96 179 252 113 Pest 0 0 28 28 51 21 12 Somogy 0 0 53 42 108 37 16 Szabolcs-Szatmár-Bereg 0 17 28 28 95 21 8 Tolna 0 4 73 38 150 15 13 Vas 0 0 31 30 47 24 15 Veszprém 0 18 42 43 105 10 4 Zala 0 9 47 33 45 33 16 VKK 620 NNN NNN NNN NNN NNN NNN FPVI NNN 0 36 33 167 80 21 FTP* 1 0 28 29 160 62 13
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. Összesen Megjegyzés:
686
155
874
786
2001
933
NNN: útvonal kijelölésben nem kell közreműködnie / ellenőrzést nem kell végeznie *nincs benne az összesítésben
457
23 2.számú melléklet: szabálytalanságok típusa az ellenőrzési jegyzék alapján SZABÁLYTALANSÁGOK TÍPUSA AZ ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ALAPJÁN Eu Nem EU Szabálytalanság típusa Belföldi tagállam tagállam ADR 1.1.3.6. szerinti mennyiségi határ túllépése Fuvarokmány Írásbeli utasítás Kétoldalú/többoldalú megállapodás Járműjóváhagyási igazolás A gépjárművezető oktatási bizonyítványa Az áruk szállítása engedélyezett Ömlesztett áruk Tartányos szállítás Konténeres szállítás A járműtípusra engedélyezett áruk Együvé rakási tilalom Árukezelés és tárolás Szivárgás vagy sérült küldeménydarab Küldeménydarabok, csomagolóeszközök jelölése Jármű és/vagy konténer jelölése Tartányos vagy ömlesztett szállításnál veszélyességi bárcák A járműszemélyzet minden tagja részére egy kézilámpa Legalább 1 db kerékkitámasztó ék járművenként 2 db önmagában megálló figyelmeztető jelzés Tűzoltó készülék(ek) Figyelemfelkeltő mellény vagy ruha
1 18 15 0 0 3 0 0 1 0 1 0 4 1 5 8 4 14 1 4 20 4
0 11 6 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 1 4 6 8 0 2 8 2
2 120 92 1 11 35 4 0 6 0 5 4 44 6 60 77 46 87 22 51 140 30
72
10
8
90
761 114 KISZABOTT BÜNTETÉSEK TÍPUSA ÉS SZÁMA Eu Belföldi tagállam
58
933
Egyéb Összesen
Büntetés típusa
Összesen
1 91 71 1 11 30 4 0 5 0 4 4 40 5 54 65 36 65 21 45 112 24
Nem EU tagállam
Összesen
Szabálysértési eljárás Helyszíni bírság
108 38
7 12
13 2
128 52
Figyelmeztetés, helyszínen korrigálás Feltartóztatás szignalizáció Egyéb
102 8 96 15
19 0 2 20
4 0 0 11
125 8 98 46
Összesen
367
60
30
457
3. számú melléklet: hulladékok határon át történő szállítása
Hulladékok határon át történő szállítása SSz.
Cégnév
Szállítási útvonal Belépés helye
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
ERECO Rt. DONAUCHEM Kft. Létaplast Kft. Nehézfémöntöde Rt. Jász-Plasztik Kft. Onyx Magyarország Kft. Nógrádi Erdőkémia Kft. Észak-magyarországi MÉH Rt. BorsodChem Rt. Onyx Magyarország Kft. Netta Környezetvédő és Hasznosító Kft. Netta Környezetvédő és Hasznosító Kft. Palota Környezetvédelmi Kft. Palota Környezetvédelmi Kft.
15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Palota Környezetvédelmi Kft. SAVA Sonderabfallverbrennungsanlagen GmbH U.S. Stell Serbia d.o.o. Sabac UNIWAB d.o.o. Budapesti Vegyiművek Rt. Budapesti Vegyiművek Rt. Budapesti Vegyiművek Rt. Loacker Recycling Kft. Netta Környezetvédő és Hasznosító Kft. Palota Környezetvédelmi Kft. MitEco-Uniwab d.o.o. MitEco-Uniwab d.o.o. MitEco-Uniwab d.o.o. Onyx Magyarország Kft. Palota Környezetvédelmi Kft. BalBok Engineering Co.
31 Kaposvári Villamossági Gyár Kft.
Honnan-hova Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból
Nagylak, vagy Ártánd Horgos/Röszke Horgos/Röszke
Horgos/Röszke Horgos/Röszke Horgos/Röszke
Nagylak
Ausztriába Ausztriába Németországba Németországba Ausztriába Ausztriába Szlovákiába Szlovéniába Olaszországba Németországba Németországba Németországba Franciaországba Franciaországba
Engedély érvényessége Kilépés helye
-tól
Iktatószám -ig
Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Balassagyarmat/Nagykürtös Rédics /Dolga vas Rédics /Dolga vas Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf
2006.január 01. 2005. december 01. 2005. szeptember 01. 2005. július 01. 2005. november 25. 2005. november 18. 2005. november 15. 2005. november 16. 2005. augusztus 08. 2005. augusztus 11. 2004. december 20. 2004. december 20. 2005. január 03. 2005. január 03.
2006. december 31. 2006. november 30. 2006 augusztus 31. 2006. június 30. 2006. december 31. 2006.július 29. 2006. október 11. 2006. június 30. 2006. március 31 2006. július 31. 2005.május 31. 2005.május 31. 2005. október 11. 2005. október 11.
14/05139-3/2005 14/05184-4/2005 14/2949-7/2005 14/2727-8/2005 14/05827-5/2005 14/4221-3/2005 14/4718-4/2005 14/05323-4/2005 14/1599-7/2005 14/3639-5/2005 14/03555-3/2004 14/03556-3/2004 14/04841-5/2005 14/04843-5/2004
Magyarországból Franciaországba Romániából Németországba Szerbia és Montenegróból Belgiumba Szerbia és Montenegróból Svájcba Magyarországból Franciaországba Magyarországból Franciaországba Magyarországból Franciaországba Magyarországból Ausztriába Magyarországból Ausztriába Magyarországból Franciaországba Szerbia és Montenegróból Svájcba Szerbia és Montenegróból Svájcba Szerbia és Montenegróból Ausztriába Magyarországból Ausztriába Magyarországból Németországba Bulgáriából Németországba
Hegyeshalom AT/Nickelsdorf
2005. január 12. 2005. január 19. 2005. április 28. 2005. január 25. 2005. február 10. 2005. február 10. 2005. február 10. 2005. február 14. 2005. január 31. 2005. február 22. 2005. március 21. 2005. március 21. 2005. március 17. 2005. március 21. 2005. március 23. 2005. április 04.
2005. október 11. 2006. február 28. 2006. április 30. 2005. december 31. 2005. december 21. 2005. december 21. 2005. december 21. 2005. március 31. 2006. január 24. 2005. december 19. 2006. március 31 2006. március 31 2006. február 09. 2005. december 29. 2006. február 01. 2005. december 31.
14/04842-6/2004 14/00090-2/2005 14/2109-2/2005 14/00159-2/2004 14/114-6/2005 14/114-4/2005 14/114-5/2005 14/4942-6/2004 14/05101-3/2004 14/73-4/2005 14/01160-2/2005 14/1159-2/2005 14/1158-2/2005 14/0700-3/2005 14/236-4/2005 14/01520-2/2005
Magyarországból Németországba
Hegyeshalom AT/Nickelsdorf
2005. augusztus 01.
2006. július 31.
14/1020-6/2005
Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf
Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf
25 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41
ETS CATRY HUWIL Kft. Spinner Hungária Elektrotechnikai Kft. Zollner Elektronik Gyártó és Szolgáltató Kft. Rega-Metall Fémfeldolgozó Kft. Svéd Katonai Erők Svéd Katonai Erők Svéd Katonai Erők Svéd Katonai Erők Svéd Katonai Erők
42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57
Jász-Plasztik Kft. Colorpor '96 Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Jász-Plasztik Kft. Észak-magyarországi MÉH Rt. Tyco Electronics EC Kft. SC Setcar SA Braila Észak- Dunántúli Méh Nyersanyaghasznosító Rt. Metálker Hungária Kft. Dél-Magyarországi MÉH Rt. CINAR SA "034" D.O.O. Kragujevac Biomark 2000 Kft. MitEco-Uniwab d.o.o. FEGROUP INVEST RT. Ricosta Kft. Metalloglobus Területi Kft.
58 59 60 61 62
FEGROUP INVEST RT. Ricosta Kft. Hewlett-Packard Mo. Kft. Motokrom Kft. Fegroup Invest Rt.
63 Palota Környezetvédelmi Kft.
Nagylak
Nagylak Nagylak Nagylak Nagylak Nagylak
Horgos/Röszke Horgos/Röszke Horgos/Röszke
Romániából Franciaországba Magyarországból Németországba Magyarországból Németországba Magyarországból Németországba Magyarországból Németországba Szerbia és Montenegróból Svédországba Szerbia és Montenegróból Svédországba Szerbia és Montenegróból Svédországba Szerbia és Montenegróból Svédországba Szerbia és Montenegróból Svédországba
Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf
2005.április 14. 2005. július 01. 2005. május 01. 2005. július 01. 2005. május 01. 2005. április 22. 2005. április 22. 2005. április 22. 2005. április 22. 2005. április 22.
2006. március 31 2006. június 30. 2006. április 30. 2006. június 30. 2006. április 30. 2006. június 14. 2006. június 14. 2006. június 14. 2006. június 14. 2006. június 14.
14/01275-2/2005 14/1019-7/2005 14/0958-7/2005 14/1069-7/2005 14/1381-7/2005 14/02123-4/2005 14/02123-5/2005 14/02123-6/2005 14/02123-2/2005 14/02123-3/2005
2005. december 31. 2006. június 30. 2005. december 31. 2006. március 31 2006. március 31 2006. július 31. 2006. február 14. 2006. május 31. 2006. március 31 2005. szeptember 30. 2006. július 09. 2006. június 30. 2006. május 13. 2006. június 14. 2006. augusztus 29. 2006. június 30.
14/1692-4/2005 14/01486-6/2005 14/1693-5/2005 14/2083-2/2005 14/1422-4/2005 14/02549-2/2005 14/1488-6/2005 14/2215-6/2005 14/1482-6/2005 14/04664-5/2004 14/2834-2/2005 14/2073-3/2005 14/03130-2/2005 14/04289-4/2005 14/3659-4/2005 14/3407-6/2005
Magyarországból Szlovéniába Magyarországból Németországba Magyarországból Szlovéniába Magyarországból Szlovéniába Magyarországból Németországba Magyarországból Németországba Magyarországból Ausztriába Magyarországból Hollandiába Magyarországból Ausztriába Görögországból Németországba Szerbia és Montenegróból Németországba Magyarországból Ausztriába Szerbia és Montenegróból Németországba Magyarországból Szlovéniába Magyarországból Németországba Magyarországból Hollandiába
Rédics /Dolga vas Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Rédics /Dolga vas Rédics /Dolga vas Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Rédics /Dolga vas Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Rédics /Dolga vas
Rédics /Dolga vas Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf
2005. április 27. 2005. július 01. 2005. április 27. 2005. május 03. 2005. május 03. 2005. május 11. 2005. május 25. 2005. május 18. 2005. május 24. 2005. május 24. 2005. június 07. 2005. június 09. 2005. június 14. 2005. szeptember 06. 2005. szeptember 20. 2005. szeptember 21.
Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból Magyarországból
Rédics /Dolga vas Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Hegyeshalom AT/Nickelsdorf Rajka /Rusovce
2005. szeptember 05. 2005. szeptember 09. 2005. október 19. 2006. január 01. 2005. június 27.
2006. május 14. 2006. augusztus 29. 2006. augusztus 31. 2006. december 31. 2006. április 30.
14/04410/2/2005 14/03658-4/2005 14/4222-4/2005 14/04968-5/2005 14/2641-6/2005
Hegyeshalom AT/Nickelsdorf
2005. július 06.
2005. december 31.
14/2328-5/2005
Ausztriába Németországba Németországba Németországba Csehországba
Magyarországból Ausztriába
Hegyeshalom AT/Nickelsdorf
3. számú melléklet: A szállított veszélyes hulladékok fajtája és mennyisége Ssz.
A szállított veszélyes hulladékok fajtája, mennyisége Megnevezése
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
Akkumulátor savak Aminobenzo-trifluorid Benzotrifluorid Dodecilbenzol-szulfonsav Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok Fémtartalmú iszaphulladék, anyagprofil Fénycsövek és alacsony fogyaszású villanykörték Festékkel szennyezett fémhulladék Füstgáz tisztításából származó filterpernye Gyógyszerek és kozmetikumok alapanyagai Halogénezett oldószerek keveréke Halogénmentes szerves oldószer Halogéntartalmú desztillációs üstmaradék Használt fénycsövek és más higanytartalmú lámpák Hidroxi-benzotrifluorid Kórházi hulladék Lejárt szavatosságú kozmetikumok és gyógyszerek csomagolóanyagai Nemesfémmel szennyeződött törlőkendők Nemesfémtartalmú használt katalizátor Ni-Fe lúgos akku lemez Nikkel-kadmium elemek Olajjal szennyezett anyagok, absorbensek olajszűrők és rongyok Ólomakkumulátor hulladék Ólomakkumulátor hulladék savmaradékkal Ólom-oxiddal kent ólomrács, ólomlemez Ólomsalak Ólomsalak (ólomoxid) ólomfölözék Ón elektrolit (oldat) Óntartalmú hulladék, salak és kifolyás PCB tartalmú kondenzátor PCB tartalmú olaj PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok Ragasztóval szennyezett fémhulladék Sárgaréz salak és por Savas ólomakkumulátor hulladék Szennyezett aktív szén, veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek Szennyezett glycol Szennyezett üzemanyag olaj Szennyezett zsírok Szerves oldószerek, anyalúgok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk- iszapok Szervetlen savak Tintasugaras festékkazetták Vegyes salak, anyagprofil Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák Veszélyes anyagokat tartalmazó mezőgazdasági vegyi hulladékok Egyéb Összesen
Mennyisége (t) 1 500 150 6 4040 28 188.5 0.8 2000 500 70 410 9000 400 120 220 0.8 30000 3 240 200 1 5 11506 5700 300 200 300 250 166 50 50 225 2 1000 4660 150 10 50 2 640 20 50 90 150 10 2000 1000 76665.1
27 4. számú melléklet: az ADR tanfolyamot végzettek száma megyénkénti eloszlásban
ADR TANFOLYAMOT VÉGZETTEK SZÁMA MEGYÉNKÉNTI ELOSZLÁSBAN
Tanfolyam típusa ssz.
Megye
ADR ADR ADR tanácsadói ügyintézői gépjárművezetői
2005. évi tanfolyam
A 2005. évi ADR ügyintéző tanfolyamot követően
1
BÁCS-KISKUN
3
2
5
2
BARANYA
4
1
5
3
BÉKÉS
3
2
5
4
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN
5
2
8
5
CSONGRÁD
4
1
5
6
FEJÉR
3
2
5
FŐVÁROS
23
1
24
8
GYŐR-MOSON-SOPRON
4
1
5
9
HAJDÚ-BIHAR
1
12
1
4
2
4
2
4
2
5
1
6
2
4
2
4
1
7
2
5
2
4
1
7
31
128
7
1
1
10
10 HEVES
3
11 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK
2
12 KOMÁROM-ESZTERGOM
2
13 NÓGRÁD
3
14 PEST
5
15 SOMOGY
1
1 2
2
5
7
18 VESZPRÉM
3
2
19 VAS
2
20 ZALA
6
16 TOLNA SZABOLCS-SZATMÁR17 BEREG
ÖSSZESEN 21 FTP Összesen 22 OKF
1
4
93
1
2
5
95
11
3
11
3 ÖSSZESEN
8
95
11
31
131
4
7
35
138
28 5. számú melléklet: Veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozások 2005. évben
Szállítás Megye/Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdu-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala FTP + FPVI Repülőtéri KVI Összesen
Közúti Vasúti
Ipar, ker.
Mező- HázEgyéb gazd. tartás
1 1 6 7 2 1 2 7 3 4 2 2 2 13 7 2 2
2
2 1 1
2 1 2
2 3 1 1
1 9 73
4 1 6 1 1
2 1
1 1 1 1
2 7 7
34
7
2 6 12 23 2 1 8 2 11 6 14 7 7 15 6 2 1 1 4 130
2 1 1
11 3 2 5 1 3
9 123 161
Össz.
%
5 11 22 40 3 4 5 30 6 22 8 19 12 28 24 12 4 1 4 29 123
1,2 2,6 5,3 9,8 0,8 1 1,2 7,3 1,4 5,3 1,9 4,6 2,9 6,9 5,8 2,9 1 0,3 1 7 29,8
412
100
29 6. számú melléklet: Veszélyes anyaggal kapcsolatosan 2005. évben bekövetkezett nagyobb balesetek
Bács-Kiskun megyében (2005. március 10.) a Kiskunmajsa Explat Kft. területén csőtörés következtében 700 liter 32 %-os sósav ömlött ki a kármentő tartályba. A kifolyt vegyi anyag a szegedi vegyi konténer felszerelései segítségével felitatásra került. A terület mentesítése megtörtént. Kaszper külterülethez tartozó 1. számú baromfitelepen (2005. május 26.) 100x10 méteres alapterületű baromfiól tetőszerkezete, az alatta lévő nádpadló szigetelés teljes terjedelmében, az ól teljes technológiai berendezése (elektromos gépek, vezetékek, infra propán-bután gázmelegítők, etetőtálcák, itató-berendezések), valamint a kb. 20 cm vastagságú, padozatot borító alomszalma égett. A tűz keletkezése előtt a technológiai berendezések működtek. A tűz nagymértékű kiterjedését elősegítette a propán-bután gáz infra-melegítőket működtető vezetékes gáz kiáramlása, amely a tartályszelep elzárásáig jelentősen táplálta az égést. Budapest fővárosban (2005. február 7.) a XIV. kerület, Hungária körút 55. számnál egy teherautó platóján lévő 1100 literes 33 5-os sósavval teli tartály felrepedt, amit a tűzoltók tömítőpasztával lezártak. A sósavat másik tartályba átfejtették, a felületét és annak környezetét lemosták. A Budapest XXII. kerület (2005. november 7.), Hárosi Duna öbölbe vezető 50 cm átmérőjű esővíz elvezető csövön ismeretlen eredetű fehéres színű anyag 20-30 l/perc folyási sebességgel ömlött a Dunába. A VFCS szakemberei enyhén savas kémhatású, de szerves anyagot nem tartalmazó anyagként azonosították. A Csatornázási Művek Rt. tájékoztatása szerint a csatornakivezetés a volt Papírgyár területéhez tartozik. A raj a helyszínt a FCSM szakemberének átadta. Budapest, Ferihegyi Repülőtér 43-as gépállóhelyén (2005. július 3.) egy Boeing 737-es repülőgép jobb szárnyából ismeretlen okból az aszfaltra folyt kb.1.5 m2-i kerozin. A betonra folyt kerozin felitatását A Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság (RPVP) Műszaki Mentő Szolgálat végezte el. Csongrád megyében (2005. december 22.) Röszke-Mórahalom összekötő úton történt baleset. Az úton egy 23 tonna veszélyes anyagot (UN száma: 1300, Tetralin) szállító szerb tartálykocsi megcsúszott, és félig az út menti árokba borult. A mentésben a Szeged HÖT egységei mellet a Csongrád megyei VFCS is közreműködött. Hajdú–Bihar megyében (2005. szeptember 26.) Berettyóújfalu térségében, egy Olaszországból Romániába tartó pótkocsis kamion 200, 25 és 5 literes kiszerelésben a lakkfestéket (UN szám: 1263) szállított. A 42. sz. főút mellet, Berettyóújfalu területén lévő pihenőhelyen kifolyt a szállított anyag. A kiérkező egység a járművet áramtalanította, védősugár mellett a rakományt átvizsgálta. A rakomány két hordójából kb. 30 liter anyag a pótkocsi platójára kifolyt. A két sérült hordót a rakományból eltávolították, megőrzésre átvették. A kifolyt anyag illékonysága miatt hamar elpárolgott, így további beavatkozásra nem volt szükség. Debreceni pályaudvar vasúti ipari vágányán (2005. november 8.) 2 db 9700 literes vasúti tartálykocsiban lévő PB gáz égett. A tűz bekövetkezésekor robbanás keletkezett, ami a környéken kiszivárgott a tartály szellőztetésekor került a környezetbe.
30
Heves megyében (2005. március 7-8.) az M3-as autópálya Budapest irányában a 81. km szelvénynél egy 31800 liter éghető folyadékot (19600 liter motorbenzin, 13200 liter gázolaj) szállító nyergesvontató az autópálya korlátjának ütközött és a vízelvezető árokba borult. A káresetnél a tartályban szállított veszélyes anyag nem szivárgott. Átfejtést követően a járműszerelvényt a Budapest XI. kerület Bázis daruja az úttestre emelte. Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2005. január 14.) Kunhegyesen, a Strandfürdő területén robbanás történt egy növények termesztésére szolgáló fólia sátorban. A robbanást követően 1 fő polgári személy súlyos égési sérüléseket szenvedett. A fóliasátorba fűtés céljából bevezettették a termálvizet, amelyből kiáramló metángáz okozta a robbanást. 2005. november 29-én, 07.25 órakor a Jászberényi Elektrolux Lehel Kft. telephelyén (Jászberény, Fémnyomó út 1.) egy közúton odaszállított tankkonténer (26.780 kg) átfejtése közben a lefejtő cső széthasadt, amelynek következtében 600-800 kg 4,4’-metilén-difenildiizocianát (valamint izomerjei és homológok) folyt ki a környezetbe. Az anyag egy része a gépjármű környezetében lévő aszfaltra, egy része pedig a járműtől 20-22 m-re lévő csapadékvíz elevezetésére szolgáló csatornaszemen keresztül a vízelvezető csatornába került. Somogy megyében (2005. május 3.) Kaposváron, a Pécsi utca 10-12. sz. előtt az úttesten az FUK-841 frsz-u MAN tehergépjármű rakteréből sűrű füst gomolyog, a járművön ADR szerinti narancssárga tábla van. A tűzoltás vezető kérésére riasztásra került a VFCS. 10%-os töménységű salétromsav jutott a környezetbe szabálytalan fémhordós szállítás következtében. Az összes szállított mennyiség 2 m3 volt, kettő darab szabványos IBC-be töltve. A fennmaradó negyven liter salétromsavat szabálytalanul fémhordóba töltötték. A fémhordó anyagát marta át a mintegy 40-50 liter mennyiségű salétromsav. A helyszínt száz méteres körzetben a mentésvezető lezáratta, és a VFCS parancsnok javaslatára elzárkózást rendelt el a környék érintett épületeiben lakóknak. A kijutott anyagot őrölt mészkővel közömbösítették, és visszaszállították a száz méterre lévő üzembe, ahol a jármű töltését, rakodását végezték. Kaposvári tejüzem (2005. november 23.) alagsorában a vegyi anyagok alagsorában a vegyi anyagok tárolására kialakított helyiségben a sósavtároló tartály vezetéke meghibásodott, amiből sósav folyik. A katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletese riasztotta a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportot (VFCS) is. Helyszínre érkezésükig kiürítették az épületet, melyben huszonöt fő karbantartási és szerelési munkákat végzett. Az épület kialakítása miatt a sósav a lakosságot és a környezetet nem veszélyeztette. A vegyvédelmi ruhában felderítő tűzoltók a sósavfolyást rövid idő alatt megszüntették, és megállapították, hogy kb. 500 liter 30%-os sósav folyt ki a tárolóból. A katasztrófavédelem és az üzem vegyész szakembereinek egyeztetését követően a helyszínen lévő közömbösítő anyag (40%-os nátronlúg) segítségével elvégezték. Délután 4 órakor elszívó ventillátorral megkezdték a helyiség szellőztetését, amely mintegy fél órát vett igénybe. A szellőztetést követően a VFCS műszeres mérése alapján egészségre káros gőz már nem volt kimutatható. Az ismételt felderítés alapján megállapították, hogy mintegy 7-800 liter sósav folyt ki a tartályból, melyet a kármentő teljes egészében felfogott. Zala megyében (2005. augusztus 01.) Zalaegerszegen a Megyei Kórház Fizikoterápia osztályának mellékhelyiségében nyálkahártyát ingerlő anyagot észleltek a levegőben, melytől egy személy rosszul lett. A kiérkezés után a felderítés eredményeként a VFCS mérőműszereivel veszélyes anyag (gáz) jelenléte nem volt kimutatható. Zalaegerszeg HÖT füstelszívó működtetésével kiszellőztette a mellékhelyiséget. Az átszellőztetés utáni ismételt mérési eredmények szintén negatív eredményt mutattak. A kórház vezetése intézkedett a helyiség természetes átszellőztetésére és az elszívók kitisztítatására.
31 7. számú melléklet: A veszélyes anyagok előfordulása 2005. évben
Fsz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
Anyagnév Ammónia Argon Benzin Bitumen B-58 rovarirtó szer Disszugáz (acetilén) Diklór-metán Formaldehid-oldat Foszforsav Földgáz Gázolaj, fűtőolaj Hangyasav Hidraulika olaj Hidrogén-bromid, vízmentes Hypo Ismeretlen anyag Ismeretlen fehér por Izobutil-acetát Kerozin Kénsav Klór Kórházi hulladék Lakkfesték Magnézium Marónátron Motorolaj Nitrogén (mélyhűtött) Nyomdafesték Oxigén-gáz Propán Propán-bután Salétromsav Sósav Széndioxid Szénmonoxid Tetralin Összesen
UN szám 6 1 22 1 1 12 2 2 1 58 24 2 39 1 1 14 10 2 44 5 2 1 3 1 1 12 1 1 5 1 107 2 4 8 1 1 399
1005 1951 1203 1999 1001 1592 2209 1805 1971 1202 1779 1267 1048 1791 1213 1223 1830 1017 1263 1869 1823 1268 1977 1210 1072 1978 1965 2032 1789 1013 1016 1300
Hommel Hommel veszélyjel. anyaglap 310 27 300 386 130 38 220 33 143 214 220 257a 220 95a 302 160 140 399c 020 120 321 25 131 155 300 387 200 385 130 48 020 119 302w 183 301 60 012w 282 301144 130 38 000 438 025 140 164 140 1071 302 175 300 177 200 115 340 116
