e. VI. ÉVFOLYAM
Poto Hnlm!
DR. LlBERTINY AKIT
MÁRTON,
OKTÓBERBEN AZ ORSZÁGOS MAGY AR MOZGÓKÉPlPARl EGYESÜLET ÜGYVEZETÓ ELNOKtVf: A MAGYAR FILMKLUB ALELNOKtVf: VALAsZTOTTAK.
"
ss
11.SZ. <- SZERKESZTI:
LA.JT A ANDOR
.) 1933. NOVEMBER
1
Meghívó. A Magyar Mozgóképüzemengedélyesek Országos Egyesülete 1933. november 10-én, pénteken délelőtt 10 órakor az egyesület hivatalos helyiségében (VIlI.: Csokonay-u. 10. II.) a~att tartja
1933. évi rendes közgyűlését, melyre tagjait
ezúton meghívja. 1. Evi jelentés. Tárgysorozat: 2. Pénztári jelentés. A számvizsgálók jelentése, Ielmentvény megadása. 3. Gyárfás Gyula elnök lemondása. 4. Egyesületi bisztségek betöltése, tisztikar választása. 5. Esetleges índitványok. Kivonat az alapszabályolcból: A Iközgyűlésen a. tagok tagsági jogaikat személyesen, vagy írásbeli meghatalmazás alapján történt meghatalmazottjuk útján gyakorolhatják. Meghatalmazás csak egyesületi rendes tagnak adható. Meghatalmazás alapján sem gyakorolható 5-nél több szavazat. Azon tag, akinek 3 hónapnál több tagdijhátraléka van, tagság
11/111/1111111111111111/11/111111111111111111111"1""111"""1"1""' 111111111111111111111111111111111111111111111111.1111111111111111111111111111111111111111111I1II1 """"""1111""""""""""1"""""""""""""1""1"
AZ
AGFA-POSITIV a legjobb s a legtartósabb kópiaanyag
PANKINE»G« A LEGTÖKÉLETESEBB
KÉPNEGATIV
11111111111111111111111111111II11111:111111IIIIII II I I I I111111111111\ IIIiiII I111111111111IIiilliHllill mlllllllllllll\mllllllllllllllll
VEZÉRKÉPVISELŐ Magyarország részére:
Lajta Andor BUDAPEST
VII ••Thököly-ut 75 Telefon: 97-O-76
DUP~NEOATIV. HANO-NEOATIV EGYÉB
NEGATIVOK:
SPECIAL-NEGA TIV EXTRA RAPID-NEGATIV KINECHROM-NEGA TIV AEROCHROM-NEGA TIV
Tr 3
FILMMDVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT VI
ÉVFOLYAM
TT. SZÁM
T933. NOVEMBER
T
SZ EKEL Y ISTVÁN filmrendező:
A MAGYAR FILMGYÁRTÁS EDDIGI MÜVÉSZI ÉS ERKÖLCSI MÉRLEGE utóbbi hónapokban, Úig-yszóhlán az év elejétől kezdődően óriási fejlődésen ment át a magyar hangosfilmgyártás. Amennyire az anyagiaktól függött, a magyar filmgyártás Középeurópa számottevő tényezőjévé nőtte ki magát. Ebben a gYIártási időben a Oity-produkció három .oJ~gy filmmel szerepel, ezenkí vül még: három nagy filmet forgattak :és ez a hlat 'film messze külföldro is elvitte hírünket, Ami még eddig' alig' történt rnegí, a k'ülföldről jöttek íide megnézni a magyar filmeket. Eddig Páoiesban vagy Berlinben kötöttek üzleteket Magyarország számára, most .itt kötötték le a filmeket a [rülf.ö~d részére, Akik ezeket az új filmeket 1áttáJc, el voltak ragadtatva attól a fejlődéstől, amelyen a mag}'iar ihanglos:Bilnig1Jtí.rtálSaz utóbbi háromnegyed évben átment .. Úgy látszik, 'bennünket is kezdenek beleszárrsí taní az európai fiilm'proc1ukcióba,
kóezi-indulóról.) EddiJg sokszor kifogásul használnák' föl, hOg1J a Hunnia. nem alkalmas nllgJj filmek elkéseítésére, ez a dajkamese má.r l'é,~n a múltté, mert most már versenyképes, mlivésllÍ. és technihi szempontból tökéletesen alkalmas filmeket jg'ylártul1lk.Természetesen anyagi tekintetben lTIi~ nagypn messze vagyunk aa amerikai méretektől, die az elkészült hat film túlhaladja az edd1.g:i középeurópai fogalmakat. Bécsben és Prégában hatalmasan megindult 'a filmgyiM'tás, azonban a vbudapesti gy!llJrt.ás és ennek a liJr~t.városnak a filmprodukcíój a köeött még\is nagy a különbség, Prágában pl. .20-30 filmet terveznek, míg rni legföljebb 8-10 filmet g1J~rt.unJk:: ebben az esztendőben.; (mi azonban diI1ága és művészi szempontból elsőrendű kvalitású filmet. 'kJésútettünk, addig PnlgálJan törnegrnunkát produkálnak. A közel jövő fogja bebiwnyítani, vajjon nekünk van-e igaeunk, vagzy pedJiJg a cseheknek. Kétségtelenül megállapítható, hog>y a De egyéb szempontból ;is fontos és jemagyar haIlJgKlsfilmgyártás művészi szemlentős volt az a néhány hónap, amely pon.tbólelórte a bécsit, Ide túlhaladta idlő alatt a ID8ig'}'Ja;rfilm~ nem rea pr,ágai produkeiét. Mi annyira dimélt. fejlődésen ment lát. És pedig művatba jöttünk, bJo:g!ymár nemcsak Pesvéssi szempontból. Hiszen s2lÍnészeinkten ·akalr'j,iÍk a filmeket. késeíteni, hanem nek eleinte nem volt rutínj uk a mapesti és ma!g1Jau.' miliőbe Ihelyez.~k lát a glyar baogosfilmgyártás szempontjából, f:ihnekl eselekményét :is. (Lásd: a Ga"<Í;l ezzel szemben. most máe kialakult köeFranci-filmet. és az 'Ellopott szerd át, tük' egy bizonyos »munkatársi rgárda«, nem beszélve az Iza néniről ás a Rá;de a többi sz ínészi .és filmszín~szi ka?J
1
1-
.a
-+.~A~r~~.~------~I,
A REKLÁMPROPAGANDA tegóriák ts elér ték a tudásnak és fejlődésnek azt a fokát, amelyre a hangosa jó műsor és a megfelelő technikai felkészültség mellett a mozgóképszínház legfilmgyártás szemponcjából a produkciókfontosabb segédeszköze. Jó és hatásos reknak azükségük van. Kétségtelen, hogy lám nélkiül a filmszínház elveszti az igaei a m8!gy8Jr művései erlÓk alkalmasak arra, ós célszerű kapcsolatot a nagyközönséggel. hagyJ a magyar filmgyártás számítson A. céltudatos propaganda pedig a modern . saínházvezetés legfontosabb kelléke. A. mozrájuk és a'hQgy mondani Sí'!OMS góképszínhtázak vezetői - kevés kivétellel építsen 'rájuk. sajnos, nincsenek tisztában az igazi, koA fiilmszínészképzés fejlődésére temoly értelemben vett reklámmal és propagandéval. :Jtra már nem elég a száraz ujsághát nagy szükség van. Itt azonban hirdetés, főleg ~ vidéki lapokban, hanem bizonyos szerepet kell juttatrni a Hunötle·tes és ''meg'kapó p1'opagr:Mda kell ahhoz .. nia-#lmgiy0rnak is, rnert nem elegendő hogy az amúgy is érzéktelen vidéki közöna magániskola, vagy. az állami szinészséget a hely ti mozgóképsaínháe ügyének m~képző-iskola tanterem-levegője és elményerjék. Ez a propaganda lehet általános, lete, hanem ide elsősorban t[)1y;cikorlabi de jobb, ha lvelyi íze és alctua~itásavan. Az élelmes és tehetséges mozi vezetőnek a munka kell, ezt azonban csak Úigy lehet lokálas események aktualitásába kell bekapelérrri, ha az oktatás a Hunnilával karcsolódnia, hogy propagandéjának fríeseséget, öltve, annak bevonásával történik. A elevenséget és ötletességet adjon. A jó propagandához kétségtelenül seuletett tehet 'Jég fihnsaínészképeésnél nem elegendo az és rátermettség kell, de bizonyos az is, 'iskolai pad, oda .g'Y·okorlat kellés ezért hogy sok ötletet, gondolatot helyes útbaa mUigy:ar filmszinőszképzést ebben az igazítással és kioktat.ással is lehet elsaj átiirányba kell terelni. tani. Erre ékes bizonyíték a Metro gondos, I
körültekintő és szellemes felvilágosító munkáj a, a moegóképszínházak közötti propagandaverseny állandó és rendszeres felszínentartása és kifej lesztése. Ez a serkentő propaganda-aktivitás valóban a helyi mozgóképszínház legreálisabb és legjobb segitőtársa. amely nélkül különöse n a vidéken a mozgóképszínháe elveszti maga alól a talajt. Amúgy is mehée és küzdelemteljes a vidéki filmsainházak helyzete, amelyek annyi bajjal és ellenséggel kell, hogy megküzdjenek. Ennek a harcnak egyik legtökéletesebb ellenszere Q. reklám és a propaganda, amelynek szükségességéről a Metl'o akciója győzte meg a ma.gyar mozgóképszínházvezetőket. Vegyünk példát. F,'ierlh,ich J(ál'oly soproni mozglÓképs!ZÍnház-~gazgató eredeti és leleményes reklámötletéri és mindenki meg;gJ'"őzödik arról, hogy kellő propaganda inélkül filmszínház ma már nemtartha.tj a .fenn magát, .
Ha az eddigi terveken nem változtatn-ak és nem keletkezik valamelyes rés a már kidolgozott gyártási tervekben, akkor azt mondhatnáan, hogry a közeli jö v'/Jben ct mot[)ty:ar filmfJ'yártás f olyamatos marad. A most részben már tető alá 'hozott, 'részben azonban mág tárgyalás alatt Ievő tervekből arra lehet következtetni, hogy az új esztendőben is megszakitás nélkül fogunk dolgozni és egyhamar nem kövétkeeik be semmiféle visszaesés. Ellenkezőleg, 7wűvés~i és iedi-
nikC/ji telemtetben mJindJig jo'bT/at és iobbai ~og'unk' nyújtani, úgy 'hogy a magyar film valóban európai exportcikk lesz, amelyért érdemes volt áldozatokat hozni és amelvért érdemes volt fáradni és do1gozmi. v A budapesti színpadi színész má,r kitanulta a filmjiátsmssal járó »mesterseget«, a filmstatiszt&ria is lényeges haladást tüntethet fel, {ltg1J hogy ezeknek a művészi erőknek az !Ílgénybev~teloével a ma.gyar f"ilmgy.ártás igen komoly munkaerőkhöz jutott. Az új filmgeneráció is kétségtelenül zámításba jöhet leendő filmjeinkné.l és att fontos feladat vár a
CENZURÁZOTT O K T ATÓ - É S· ISMERETTERJESZTŐ FILMEK 1933. SZEPT. 21.TŐL OKT. 28-IG. ]wl'ánchdás a Grossqlocknerre ism. (Kovács. E. és társa), 329 m. . A vízlie,.ő csodái, kultúríílm (Dfa), 387 m .. Aniakchaclc, hangos exp. (Fox), 1835 ID. Alpesi utazás, ism. (Kovács Emil és társa);. 352 m.
Mmszínész-képzésre.
2
~1--------_.~A~~~~'~~ __ ~2~I;
A VILÁG SZÁMOKBAN ADATOK A NEMZETKÖZI FILMVILÁGBÓl Joachim Rutenbera áttekintő öszszeé.llítása. A FUm-Kurier Berlin, W.
VI. SPANYOLORSZÁG a) M otgók'épiJpar.
s.
engedélyéval.
c)
Filmgyártás.
1930-ba11.és 1931-ben 3-3 néma filmet forgattak. 1932. januárjáig spanyol A lakosság száma 23 millió. Az orfilmet nem is gyártottak.Ezidőszerint szágban összesen 2500 mozgókópszínház a legaktívabb filmgyár a Madrid film, játszik, ezek közül 482 játszik naponta. Cinematografiea A mozgókópazinháaak közül 84-nek azután az Editorcal Trilla S. A. Barcelonában és a Cinaes 1500-n
3
2,750.000 dollér , az Umiversal-Iilmó 4,320 ..000 dollár. A Mctron kívül a műtermekbe invesztált amerikai vagyonok értéke meghaladja a 73 milhó e101lárt. Az amerikai filmgyárak 1928-ban még 106 millió láb negatívot dolgoztak fel, ez almennyiség 1932-ben visszaesett 88.4 rmllió láb iffiegvrilá,g'ítatlal1negatí vra és 828' láb megvilág-ítatlan pozitívra.
száma 4080. Ezek közül azonban csak 156 van üzemben, mílg a többi működését beszüntették. Fotócellás leadógópekb61 1.4.481 darabot szereltek fel, míg a lemezes leadógépek száma 350. A ruémafilmszínházak száma 1928-32-jg feltúnő módon vi szaesett. A statisztika szerirrt 1928-ban már csak 12.650, 1930-baIll 8320, 1931-ben 55995, míg 1932-bel1 a némaanozik száma máJr csak 3824-et tett ki. 1932-ben 250 új fil.mszínbázat építettek. Az új filmssínházakba befektetett tőke 1924-1932. közötti időben 323 nnillió dollár értéket kép ••,iselt. Amerikában 100 olyan filmszínház játszik, amely csak külföldi filmet mutat be. Az.ok' a mozgóképszírnházak', amelyek 'osak olasz, francia, orosz, angol gyáetmányú filmet játszanak, :f'61~f51 N ewyork és N ew-J ersey államokban rnűködnek.
VIII. ROMÁNIA a) MOOIgiók6püzemek . A lakosság száma 16.5 millió, a mozgóképsainházak száma 406. Ezek közül 220 fotócellás. 1931-ben 135 mozgóklépsúnház tért át hangosra, amelyek kJözül 11 telefongyári ,és 4 Halmos (?) gyártmányú magyar leadógép. a többi román, német, francia iós angol. 1932:" ben Bukarestben 2, Brailában 1 és Temesvárott 1 új filmszínház épült. Bukarest nagyobb filmssinházai : Capitol780 ülőhellyel, Fenuna 650 ülőhellyel, Regal 800, Rio 800, Select 550, 'I'rianon 900 és Vox 1200 ülőhellyel. b) FilJmkölcsönzés. 1931-ben 630 haIlJgosfJilmet és 20 némafilmet ceneuráztak, Ezek l"özöttszerepeinek a rövid hango filmek is. 1932ben 338 játékfilmet oenenráztak, ezek közül 156 (45 üJo) német ez.ármazású, 136 (40 üJo) amerikai származású, 36 francia származású, míg 10 játékfilmet különböző országokból hoztak be. 1932ben játszottak 155 rövid hangosfilmct és hiradót, ezek közül 110 amerikai eredetű. Az amerikai 'hang'osfilmek 75 százaléka német vagy francia verzióban futottak, bekopírozott román feliratokkal ellátva. c) Fivmgy.á:rtás. 1932-ben nem gyá.rtottak hangosfilmet, 1931.-ben eg[Y né:ma filmet gyártottak , amelyet Budapesten szinkronizáltak utólag. Román filmlaboratóriumok : V. Goeiu, Educatia Poporului és a Romania-Pilm, valamennyi Bukarestben. A filmvállalatok száma 31, műtermet még nem építettek Románia területén.
b) Fi{;mkölcsönzés. .A~ 1932. évi statisztikai kimutatás még nem áll rendelkezésre, nagyjában azonban a következő adatok ismertetik az amerikai filmkölcsönzést : A fontosabb amerikai filmkölcsöneők közül a Columbia 36, a Pirst National 27, a Fox-jilm 40, a Metro 40, \a Paramount 58, .az, R. K. O. 46, az United Artiata 7, az Universal 30 és a Warner BDOS29 na:gy filmet forgalmaztak 1932-ben. . 1932-ben 13 millió dollár értékű Iényképészeti gyártmányokat vittek ki, 725 mo~ó:f:éruyképleadógépet, 1027 keskeny filmvetítőglépet, 114 millió láb megvilágítatlan negatívot, 9,515.000 láb megvilágitatlan pozitívot, 808.000 dollár ,értékli megvilágított negatív hangosf'ilmet, 137.000 dollár értékű megvilágított poz:ití v hangosfilmszalaget. c) FilmgyÓg·tás. A vezető filmgyál'ak közül a műtermi herendezések értéke a következőkép OSlilik emg: A Columbiának műterrnekben invesztált v~gyona 3,750.000 d,olláa:, a Fox-é 26 millió dollár, a Paramount-é 21,500.000 dollár, a Radio Pictureső 10,500.000 dollár, az United Artistsé
4
•
~'.~.---------.~~~~r~-,~---XÉME'l'H
DEZSŐ
filmrendező :
A FILMRENDEZÉS ÉS FILMDRAMATURGIA FEJLŐDÉSE
m
.fl kezdeti nehézségeken áteső filmpiac mövetelése a filmg>yártókat arra ösztökélte, hogy a rövid természeti és ví'gt. játékképek után komolyabb, 4-5 felvonásos filmeket kóssítsenek. A pioner rendezők és az operátőrök addig be zéJ.tek az elérhető eredményekről, amíg' a pénzemberek (persze, csak aJZ optimisták) ráálltak a- hosszabb Iélekzetű darabok gyártására. A najgIY filmek gyártási kezdetének nehézségeit aJZ is bizonyítja, hogy 1908-ban az. akkor még úttörő D. W. Groitfith rendezőt a Biográftól elbocsátották, amiért fel vetette a négyfelvonásos :filmek ötletét. Az első komolyabb négyrészes filmek kezdetleges szerkezeti és felépítési technikája . alapul szolgált a mai művészi eszközökkel alkotó fi!mll'en.clezői és dramaturgiai iskolának. Egy modern rendező, dramaturg vagly operatőr alkotása éppen úgy. magján hordja az egyéni forma és kifejező stílus bélyegét, mint aMI' egy író, festő V'Ulg1y zobrász műve. Egy felépítendő Iilmmű rendezési és dramaturgdai feladatai szervesen együvé tartoznak. E két művészágazat szemmel érzékelhető eredménye: a filmképek összessége. Nüanszbeli eltérések rendezés közben adódnak, amikor a helyszín; a világítás, a stílezerűség, szereplőváltozás, dekoratí v újítások eltérítik' a rendezőt a scenáriumban és később a Drehbuchban lerögsitett formai és vonal vezetési egységektől. A történéseket feldolgozó :fJi.lml'endezés &; dramaturgia a színpad'tól vette át a kezdeti alakzatokat. Az első fíhnírók éppen úg'y ügyeltek darabjaikban a dekoratív beállítj Ú, korlátolt játéklehetőségeket nyújtó színre, mint a ezínpad számára dolgozó kollégájuk, azzal a különbséggel, hogy a több díszletben játszó filmművesz, több helyzetet, de kevesebb mozgésszabadságot élvezett, Az; első filmeken a szűkterű, levegőtlen színpadi j áték- és díszlettechnikát találj uk, sőt va-
eZd.etben a filmnél is - mint minden törekvő és újszerű ipari, művószeti, tudományos kísérletnól j ött a gyermekeipő s cs~ a 'hosszú évek verejtékes munloája teremtelle meg az eleinte csak sejtett, később hatalmas tömegeket megmozgató, mtívés0i formákat és kifejező eszközöket, .fl film keletkezésében technikai találmány, kísérlet a j elenaégek külső mozgáskópének megriÖgzitésél'e; mint ilyen, mentes volt mindcn célzattól és ambiciótól. A halott képek megelevenedése olyan szenzáoió ,és új volt, hogy eleinte még nem kívántak egyebet, mint gyönyörködJni a kép elevenné mozdulásában. A vágtató lovasok, a robogó mozdony, az utca Sth
5
~.~.
~.~~~~r~'~----kitermelte a maga spcciális eszközeit és fogásait, mint a Iilmrendezee "agy dramaturgia. A filmdramaturgia kéL évtized alatt fölvetekedte magát a színpad deszkáját benépe ítő testvéréhez s ehhez hasonlóan a filmesztótika is felosztja a gyárt ásiés irodalmi termékeket: műfajokra. \ néma filmek idején. megkülönböztettünk : burleszket, me efilmet, ví gj átékot, sportés filmregényt, történelmi-, társadalmiés grand ,gilljgmol-d'námát, továbbá tudomlányos (expedíciós) és oktató (pedagógiai) filmeket. A hangos éra kitennelte a zenés, operett- é revüf ilmeket, a dialóg víg'játékokat, drámakat és a, hang' yarázsával megnemesítette a kultúrcélokat szolgáló tudományos kisérleti és a napi aktualitásokat tárgyaló riportfilmeket. A dramaturgia feladata kibővült a dialógok, az aláfestő muzsika, énekszámok ás a zörej ek tartalmával. A beosztott dialőg és kepmenetek helyes etgymásbafűzcse felelő:,sé.gteljes mUD ka, mert nemcsak a művészi beállítású képeket és a tempót kell szoin előtt tartani, de ügyelni kell ana is, hogiy a ma már divatos arc- és alalniágások' (előterek) alkalmazé ánál a dliaJógok kezdeti é' végi csattanója s egyben a jelenetkczdiés:i megtartsa az egységes él telrni folyamatot.
Iamivel kevesebbet, mert am'íg a ssínpadi művész bizonyos mértékig korlátlan gesztus és térkihasználással alakíthatott a színen, addig a filmművészt viszont kötötte a fölvevő gép befogadó köre és az egy síkban történhető képfölvétel optikai szabálya. A filmjáték az egy síkban való mozg-á' művószete ; ez a tótel nagyon sokáig gátló akadály Volt a szakemberek előtt. Hosszú évek elmúltával a rendezők é._q az operátőrök a folyton kisebbített total planon keresztül eljutoUllk a !később bátran és váltakozó helyekről panorámázva fölvett ezekond és premier pJanig. A különböző kóp alkotás okat, a panorámát, total-, ezekond- és premier-plant az, újért és ezépert harcoló operatőrgárda avatta a filmjáték egyben a szcenárium és a rendezés alapelemeivó. Ma már az áthidaló ezekond- és a tárgyaló premier-planck az uralkodó képegységek: a fölnagyításnál az alak karaktere és a2J arcjáték intenzívebben jut érvényre, a fényhatások által elért plasztika művészibb, reálisabb ~s elmaradnak a háttérből zavaró momentumok is. Száz és száz könyvet írtak már a modern film technika ,és rendesés alkotó essközeiről : a trükkök, a fényképek, a felvételezesi játékkeretek, a hangok, a zenei aláfestések, átúszások, blendeformák és a v:iJágítási effektusole ezerféle kiviteléről. A rendezőnek. az operatőrnek és a dramaturgnak szí vvel-Iőlekkel a munkáj ukkal kell törődniök, mert a mai szekend- és premierplanokban vég.iJg'tárgyalt filmek ugrást kizáró jelenetfelépítése, az előterek pikturális alkalmázása úgy a belső (dekoratív), mint a külső (természetes) fölvételeknél - a gépnek különböző irányú elmozgásai, a vertikális .és horizontális panorámázás, a »srenkolások«, f'arolások helyén való beiktatása, a cselekményfolyamat tempójának ébrentartása: mindezek olyan feladatok, amelyek megoldásához tehetség, do főleg rátermettség seükséges és problémák, amelyek egy vérbeli szakembert 'is könnyen sarokba sznríthatnak. Az operatőri munkakör is éppen úgy
A hos zú párbeszédeknél ugyanazon helyen a szerepiőket többféle képegy égben veszik fel, ezzel a film menete élénkebb, viszont a rendező munkája nehezebb lesz, mert a képegység és a beállítá változásánál a szoreprészek könnven darabossá és értelmetlenné válhat'nak.
A valamikor elérni vágyott lút« filmet a. hangos technika
»abszo-
és művészet megközelíti a hangos film nagyon is izmo odik, a gtyermekcipő kezd számára szűk lenni, de azért még· nem tökéletes, amit az is bizonyí t, 'hogy a műértő kritikusok, a '1;:5ron ég és maguk az aktív szakemberek is a hangos filmművészetnek újabbkorszakát várják.
6
,,~,r..-
~------------.,~
-..
.~~.~----------~
Renée Adoreé, az ismert francia származasu amerikai film zll1iÓSznŐ LosAngelesben hosszú szenvedós u tán tüdő8rItlcarzenberg' Izl;1~9r, a 'szakma egyik vészben meghajt. Renóe Adorée 1898legrégibb tagja és eg(Y~k alapítója okban született Lille-ben, játszott Franciatébet' 23-fm hosszas szenvedés uuin 57 országban és Angliában, majd Ameriéve- korá ban meghalt. Schwarzenberg' kába került, ahol egymás ut.in aratta Izidor még a század elején kapcsolosikereit a legismertebb filnieken. Ismert dott be a fil lTl'SZ akiné ba, arnikor főleg szerepe volt »A pogány« című filmolasz filmek magy.aro1'sz,ági eladásával ben" a Bohérnekben, a Big Parade-ban, foglalkozott. Éveken keresztül k' pvisefl Mister Wu-ban és egyéb filmeken. lője volt a bécsi Alexander Ortony céig. Legutoljára 1930-ban szerepelt filmen. nek, amelynek megbizás:iból a század Az elhunvt művésznő Tom 1v100ro feleelejei lW'g'y olasz filmeket Magyarcrsége volt." szúgon eladta. 1913-ban Sohwacz FóIixxel karöltve megalapította a SchsuuELŐADÁSOK A _B-'ILURöL zenberg és Tirsa céget, amely már aznián f ilmkölcsönzéssel is fcglalkozott, Krauipol yl,iklós dr. fővárosi tamil' A Schwarzomoerg és Tlársa 1'.::-t. készíoktóber 12..,én kezdte ~ll'ag a reál tanoda1 ette Rott Sándor két ví'gj átékát is; utcai Iőreéliskola helyiségében »Míiv éA kommün kitönősekor elmenekült Bécsszet-e a film ?« círnű előadássorozatút. be, később pedig Berlinben telepedett Az előadó 10-12 előadásra tervezi a le. K {,hiány hónappal ezelőtt visszaj ött sorozatot és az eddig :meglartott három Budapestre, ahol még kedvvel és llag-y lelkesedéssel clolgiozott jövő terveinek la óra azt bizonyítj a, hogy a nagyrnűvelts 'rglí fiatal tanár, aki öt év óta fogrnegvalósttás.in és csak a bekövetkezett lalkozik filrnesztótikával és filmtörténe'halála akadályozta meg, hogy tehetségót lemmel, rilgen szellemesen és népszerűen és a fil nl iránti Taj ongúsát imét érismerteti ezt a gazdag témakört, Kraniveuvi-e juttassa. Halála oszinte és málvpol dr. tanár előadását 'mintegy har.Ság~iS f,ájdalmat keltett a films2!akl1l'imincan hallgatják hótcől-hótre egyre foban. 8ch'u'orzenberg Bernát, a szakma kozódó érdeklődő sel. legrégibb tagja, fiát; Somló Jáesei, a világhírű Fellner rés Somló cég bel tagj a Hunyadi Sándor, az ismert író, októfivérét gyészolja az elhunytban. Szober 2;)-án a Royal-sL'/illó nagytermében rosabb rokonsan kívül G rtrnann }lanó a Hétfői 'I'ársas.ig hölgyestélyen .érdecsaládj a is siratja benne a ~{özeli 1'0kesés magasseinvonalú előadást tartott kont , Schwarzenberg Iz idort október »Szín'h-áz és mozi« eimmel. 26-lm lemenék el a szabna őszinte részvéte IIIellett, a nyntott eírnúl szűkebb Sebestyén Kiáro]y dr. tanár és író baráti köre, egyben azonban a il'vL\10E október 17-én a rúdióban előad.ist tarés az OMME megbízáaiból is dr .. Betott »A dráma ~s a 'tilm a XX. siJnedicki Imre búcsúztatta az elhunytat. zadban« címmel. Carl Braaie, az Universum- Füm A. G. (("FA) ügylwá igasgatója, BerlinDr. Szeute Andor budapesti ügyr,éd, ben szil'szélbű.dés következtében október a ci vil jogiászok vitatársaságában októ2-Cm 60 éves korában hirtelenül elhunyt, ber 26-án előadást tartott »Modern Carl Braatz mi nt ujségíró kezdte pátechnika és szerzői j.og~( címen, amelylyáj:í t és körülbelül tíz; €I~·vel evcEőtt nek keretén belül megemlékezett nem:" került a berlini Ilfához, itt csakhamar csak a rádióról, h'al1Jeill~a filmről és a felküzdötte magát a nénjet filmipar vehangos fümről is, illetőleg az utóbbiak .zetőemberei közé. szerzői j,ogi problémáiról.
A FILM HALOTT AI
7
r""";""A""M'(fT"E"R"E'M"";"""'~ :111111111111111111111111111111111111111[11111111111111111111111111111111111111111111111111111111::
dukció rendelkezésére. A filmet ugyanis a ·vFinler-ptwJ,ukció akarja elkészíteni Székel,!/! István rendezésében és Gál ETnp g'YáJrtási vezet9se alatt i'.s e pillanatban a terv megvalósítása klizú,rólag. attól fÜlgg1, hogy a Dar:óc:4Jj-prodru7cci'Ó mikor kezdri Illeg illunk,áj áJt. Az előzetes tervek' szerint Dar'óczy ugyanis november 26-iIm körül kezdené lllag Jeg'közelebbi filmjének Iölvóteleit, amelyre vonatkozólag Daráoz,y két 'het1g1 tárgyalt Berlinb.en és megtette a seükségee előkészületeket. Darácef október utolsó napján. érkezett vissza Budapestre és így csak november első napj aiban kezdheti meg a novemberi :Eiillll'kamp:ám.yelőmunkálatait, Sajnálatos körülmény, hegy október és december között bemutatásra kerül 'U'alamennyli elklésf!JÜlt :rnCll9'yar film, úgy hogy, múrciusra-épriliera már alig marad magyal' film a mozgókópszinházaknak. Januárra egy angol érdekeltsP~ óhajt ntt filmet lkésziítenn, az erre vonatkozó tervek is már elkóssültok, azonban a ,~égrehaj tás még nem bizonyos.t Budapesten táiJ:1gyalt október végén Jean JY!.IiJu;oi.l román filmrendező is, aki több verzióhan akar egy romántémájú filmet fOl'gatllli, kérdés azonban, hogy nrikor kap műter'met.Ez a kórdés is csak novem ber elején dől el véglegesen. Októberben Budapesten adőzött a berlini Ultra-Film Hoffmann nevű igazgatója, aki nélhány művósenőt szerződtetett a »Oi{jány-l.J.éT« című nemzetközi operettjilmhaz, amelynek felvételeit részben Magyal'lOl'smg1on készítik. Ennek a filmnek a felvételeit december közepen kezdik meg-. Torvezik az »Lda l'f!J()'énye« című Gárdonyi-regény és színdarab megfilmesitését is, ugyancsak tervbe vették a2J »Elnémult hara11J()lok« és az »lglrSi dlió7wk« új bóli 'filmre vitelét is, ezek a tetvek azonban még kezdetleges állapotban vannak, úgy. hogy talán ebben az esztendőben nem is kerül sor ráj uk.
Októberben iÍgen szorgalmasan és úgyszo1 ván .éj j el- nappal dolgoztak a Hunnia-filmgyác műtermében. Az első félhónapban a Wiene-z:modluköió :Lorgatott a műteremben. AI2l »E'{}y éi Velencében« cimű film m8Jgywr és német verzióját tfm'lg~tták' Csertos G.1/ula, G,Ólzon Gyula és Balla Iiici főszerepében és a megfelelő német szereplőkkel. KörülbeIül október közepón fej ezték be a belső fölv,óteleket, majd ~ egiész társulat 'W,iene Róbert rendező, Cztiffra Géza IDWg'yaQ'rendeZlő ,és Sz'á:nM Rezs5 g'yru-tási vezető vezetésével elutaztak Velemrob e, ahol a szükséges külső felvételeket készí tették.
ar.
U gyancsak október végére készültek el véglegesen a RáJOOczí.-induM magyar és német verziójásal. Tatán és N yíregylhllizán készítették a még ezükséges külső fölvételeket. úgy hogy október ~én 'már a film összeáll.itásánál tartottak. A film premierjét december eh:jén tartják meg. Októberben
terveste a Samele-produkcímű film két verziójának a fölvételeit, azonban különböző akadályok miatt, amelyek tazonban kizárólag teclműkai és művészi jellegűek, a fölvételeket [ebruárra halasztották. HOigyi azonban a Satm1ekí-prodruWiló a :k.'ifizetett műtermet valamiképen értékesíthesse, az a terv rnerült fől, hogy francia filmszereplőkkel elkészítik a tavaly nagy sikerrel futott CfJó;71/attasé tTancia t'erz,i6iát. Ebben az ügyben Alber! Samele filmproducer október végén Párizsba utazott, ahol az érdekeltekkel a tervet megtárgyalta.
o~ó
Közben igen fontos t,ár~alások kezdődtek arra vonatkozólag, hogy Molnár Ferenc Test(J'I'jét) amely a hJáború alatt már elkészült az akkori Corvin-műterernbon, hangosfilmre vigyék. E'ZIa terv azonban csak arra az esetre valósul meg; h~a december lO-ig műterem áll a PTO-
8
~----
+.~~~~S------~+t
'"
IZA NENI Z Z A
N I
E
grandiózus hangosfilmje! Ma9yar beszéd Ma9yar sziv Ma9yar humor Ma9yar zseni
C'Jarantálják a biztos kassza sikert Megjelenik: November 3-án
ROYAL APOLLO - (ASINO Forgalomba hozza:
~
A I
N,
E
N N IZA NENI Cll T)?
CQ:::
Budapest.
F I L
m
R.T.~
VII.• Erzsébet·krt.
8. Tel.: 36-8-52
fJ1
g
~--
~.A~~r~~'~ A
köt és Bujánovics Istvánt. Az első kettő a hans terem ben kapott alkalmazást, az utóbbi a képfölvevő gép mellett dolgosik.
~~~
,
HIRADÓ.lA
A 'belügyminiszter
az Országos Mozgóképvizsgáló Bizott :ilf!' új tagljaivá a következőket nevezte ki: ifj. dr. báró Wlassies Gvula h. lállarntiLlclCtrt ;68 Jeszenszky Sltndor rnin. tanácsost, a kultuszrninisztérium kópviseletóben, Lováb hi dr. báró Villani Lajos követségi tanácsost ·a külügymiuisetérium képviseletében. Székely István filmrendező október 28-án délután tartotta esküvőjét ÁJghay Irén nel, a Vígszínház tagjával.
A Magyar Mozgóképüzemengedélyesek Országos Egyesülete november Iü-én délelőtt 10 órára i!úvta össze az egyesület közgyűlésót, amelyet határozatképtelenség esetében november Z8-án délelőtt 10 órakor tartanak meg a Eilmklubban a megjelentek számára való tekintet nélkül. Az ezidei közgyűlésen bernolnak a Folyó év eseményoiről, ezenkí "ül betölté re kerüln ek egyes tisztségek és újra. választják az egyesület tisztikarát is. A ~ll\lOE hónapokkal ezelőtt fe]szólította a vidéki mozgókőpsaínháztulajdonosokat, hogy sü.r.gősen tegyenek jelentést a városokban érvényben levő r~galmi adá. nagysáigáról és általában a vigalmi adóval kapcsolatos helyzetről. Ennek a felszólításnak eddig Cegléd, Eger, Esztergom, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Karcag, Kecskemét, Keszthely, Makó, Moson, Salgótarján, SzentEndre, Szentes, Újpest, Vác mozgókópszínhásai nem tettek eleget, amiből ar-ra lehet következtetnn, hogy ezeken a helyeken a vigulmi adó kérdésében sem jogi sérelem, sem semmiféle egyéb panasz nem merült fel.
Az Iza néni megjelenése előtt a City produkció október 27-én délután sajtódélutánt rendezett a Newyork-kávéhál'! művésztermében, ihol Fedák Sári fogadta a napilapok munkatársait és a szaklapok szerkesztői t, akik előtt ismertette j övő terveit és érdekes részleteket mondott el az »Iza nóni« fölvételi idejéből. VŰigl Rezső, a szegedi Széchenyimozgó igaLlgatója, rnost ünnepelte szakmai működé ének 25. éves jubileumát. Vogl Rezső 1908-ban kezdi meg moziigazgatói munkásságát a szlavonbródi Uráriiában, onnan .került Pécsre, ahol 1913-1931. vezette az ,ottanJÍ :két filmszínházat. :Két évvel ezelőtt ritvette a szegedi Szóc'heu\yi-mozgót és ott rutin.i ával és fáradhatatlan munkabí rásával ,odáig vitte, hÚg(y1 valósággal új film kultúrát teremtett Szeg'eden és .új szellemet vitt a vezetésbe. Vogl Rezsőt j ubileuma alkalmából sokan üdvözölték fl szakurából. A belügyminisztérium delemügyi rninissténiurn rom mérnököt neveztek niinőségben a Hunniába Ferencet, akinek értékes cikkei a Filmkultúrában el őnek, továbbá TagI
~i
Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság az eddigi néma-vetitőbelyisóget is átalakította hangos vetítőhclyiséggó, tl.gy hogy ezentúl mind a ikét teremben fo,gj,ík a filmeket felülvizsgálni: AZl új vetítőben Zei s-Ikon ,gy.6.rtmányú hangosgiépet szereltek föl. Felrnerült az a kív6.m~1g' .is, hogya kót e.gye ület tilalmi bizottságának az ülősei nyilvánosak' legyenek. A tilalmi bizottság, tekintettel a t.i.rgyalásm kerülő ~gyek anyagti és erkölcsi érdekeire, mégis ligy határozott, hogy a tilalmi bizot.tság üléseit a jövőben sem viszi a nyilvánoseág' elé, mert esetleges jóhiszemű érdekeket is súlyosan sértene.
és a kereskeegyüttesen háki gyakomoki : dr: Orbán .és ni vós szakjelentek meg Lóránt mérnö-
10
~----
~IA~~r~~,~
:'1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111=
! BUDAPESTER
!
FILM MARKT
:11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111=
IM
MO~ AfL' OKTOJ3ER
1933.
O,ity~Film: Kid [rom Spain, Corso, City, Omnia und Capitol Kino, JI. Oity~Film: King-Rong, Urania, Radi us, .rr. Eco-Film: J'lr. Iiobinson 07'IlS0e, Kamrnorlieht piele, JI. Pox-Fitm: Bondaqe, Capitol, 001"0, City u. Omnia, Jv. Hirsch. rI; T'suk: Die Blume 1'071 11awai, Karnmerlíchtspials, JI. Korona-Llcrmee, You made love 1'ou> City, Libe'l'tiny-Film: Wlhat Prince Tnnoncence, Forum, Dócsi, Jv, Net1'O-Goldw,Ijn-Mayet': To(kcy me lii:e, Lfa, Kammerlichtspiele, Jr. Jfetl'o-Goldwy.n-JJjaycl': Pra Dia col o, Radiu s, J r. Meli'O-Cofdtcyn-J11aycr: White sister, Radius, Jf. Paramount : W,oman aceused. Déc-i, Jv, Paramou.ut: Bodtime Stors), Royal-Apollo. Casino, Jf. Tl l'liI-F,ilm: Hidr'/len Gold, zweiwöchentlirhe Theators, JI. Uta: Wa7?erkl·ieg, Urania, Ufa, Jf. Uta: D.ie schönen l'age 'ron Aranjuee, LJrflnia, 'Cfa, Ji, U'nicersal: S. O. S. Eisbel','l' Royal Apollo. Jf. Urdrersal: Skandai in Budapest, Forum, Décsi. JI. (ung.) W (lj'llel' Bl'OS.: The Kenho!«, Ufu, Corvin. Jv. l
FILLÉRES HIRDETÉSEK Egy 30"'!11I-eshirdetés egyszeri
Magyal' (ungaríscher-) film: Kémet (deutschcr) film: Amerikai (arneríkanischer ) film: Francia (Iranzö-ischer-) film: Osztrák (österroichischcr) film:
Leszerelt moziból eladó székberendezést keres a kalocsai Jézustársasági érseki gimnázium. Ajánlatok erre a eimre:
Gimnáziumi
Szept, hónap (Mon. Sopt.) 1 8
12 .1 2
AFILMKULTUAA
J?e1lony
boriték!a5á.t~
Igazgatóság,
Kalocsa
Tizezer lakósu községben lévő mozgóképszinház
bérbe,adó Bővebbet a Filmkulturakiadóhivatalában
GONDOLJON AZ ÜZLETSZERZű
ARRA,
l, h09Y lriilsif megdelenése gyakran éppoly fontos, -mini a tapintatos fellépés, mert az' bizalmat ébrese! ac emj
;:,'. 'h09IY la szcnak, amell,!!el a jelöltet megnyerni igyeksúk, sohasem Hzal!Cta üres besz!éddé fajulnia, meri csak nyuglod!t, át90ndolt, seakseerű fel1,lilá(!DSíMssal lehet megifeleliő hatást ,Wakorolni ; ,':J. hO{)'y csak a fárctd!hatallan kitartás iezethet tartós eredmény ekh. e:d.4, hogy a lcissemelt fél e,CRJéniséglét, 7cörülményf!i,t alaposan. ismerni kell, mert csak í(/lJ lehet hebyes lajánlalol l enne; il. hog.y onuralmát rnindJen klöriivményelt" között me[JŐriziZe, mégi a fél alaptalan és jd(!talan agre.ssZl.ilJitósa eseién is ; 6. h091! a fél ellen6nieinek cáfolata sohase történjék felületesen, »neri a komoly embert csak szaJctuéMssal megalapozott, k!imerítiő feZ'dillÍl(jlosítás gryő~het~ meg',
Oktober hónap 'C~fon. Okt.) Magyar (ungaríscher) Iilrn : l Német (deuíscher) film: 4 Amerikai (amerikanischer) Ialm : 12 Angol (engliseher) film: 1
mai számának
közlesi
dija. 5 pengő
berekben
MEGJELENÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTA TISTIK
-+,
n
~nYOmták!
11
AZ-OI(TATÓFILM KARBAN
JÓZSEF
(Barcelona)
A SZINES FILM KULTURÁLIS LEHETŐSÉGE I néhány évvel ezelőtt bemutatott amerikai szfnesfilmek nem keltettek leülönösebb feltűnést, sem a szakkörökben, sem a közönség kör éhen , eltekintve attól, hOig'Y ezek a filmek nem a mi izlósünk szerint }{Iészültek. A sok kérdésre, hogy miért nem aratott a saínes rum sikert és miért nem fogadta a közönség' úg.y a filmet, mint ahogy azt elképzelték, eg[Y ismert szakember csupán ennyit mondott : - A színes film legnagyobb ellensége a úne! ',És ez a néhány szó nundennél többet mond, mert az amerikai az eqész [ibme! szinescn vette fel. M~g ott as, ahol a hatás 7ced'it1ééAriegyáltalán nem lett volna szük éges. És elindulva az amerikai közmondá on, hogy »sok móg a rosszon is segít«, egyes jeleneteknél a színek valóságos orgiát ültek. Az ilyen filmek megtekintésénél azt tapa ztalták, hog'y a filrngyártóknak az volt a főcél juk, hogy a szüksóges díszleteket és egyéb kellékeket olyan ezínekkel lássák el, amelyek a filmen »kijönneh. Seinekben pompázó bú.lm·zat, Iam-
pionok, lujlballonok, pa]J'Í11dg~ók, ruháJc és rn'ás b1uja seinecben ordJító tárglJja7c nem is "Cottak elegenrMk. Mé~ ,a természei színhamwmiájáJt is a műteremben tették törikre. A stúdiókban szinesfilrnet csináltak és végeredményben ezínorgiát vittek filmre. Az egyáltalán nem érdekel ,bennünket, hogy a színes film még) nem fejlődött
annyira, hogy tégleges formájában a közön 6g elé tálalják, rnert neme ak ez van még hátra. ri remiezés egészen új feladatok előtt áll .. Mindenesetre az, amerikai rílmskböl megtanultuk, hogy hrr· 9'Yan nem s,zab'C[,d zínes filmet csinálni. A mi bennünket a közeljövőben szintén érdekel, az a S!z.ines laultúrfrilm. A kultúr- és oktatófilmeknél üg'ye rendezéssel talán jobban érvényesülnek a színek, mint játékfilmeknél. Reméljük, hogy itt a repülő lepkét nem fogják ecsettel és olajfestékkel »utánakenni«, hogy pornpúzóbb sainekben »jőjjön ki« a filmen. A kultúr- és oktatófilmeknél feltétlenül züks~g van 'ama, hogya színek legjobban megközelít ék a természetadta pompáját, Miután a kultúrés oktatófilmek nagyrésze a szabad é~ alatt játszódik le, korlátlan lehet'öséJ(}:e7fikel rendelkezünk. Ha a tájképek, meg az utazásokról felvett filmek számtalan voltára gondolunk, az újabbak is, egynéhányat kivéve, mind fekete-fehéren készül. Aki ismeri a Riviera pompás tájait és utgyanazt látja filmen fekete-fehéren, el tudja képzelni a hiányzió sineket, de aki nem ismeri és csak fekete-fehér fényképet Ját, leülönösebb hatás nélkül a következő percekben könnyen elfelejti. Ebből nyilvánvaló, hogy a fekete-feli ér kultúr-. vagy oktatófilm nem teljesítheti hivatá át. Ezt csakis a saínesíilm órheti el. A színes kaltúrfilm látványosság. A színes oktatófilm valóban elősegítheti 8, tanító munkáját. És most még egy kérdés! :Miért látunk olyan kevés kaltúrfilmet szinesen
12
felvéve?
Technikai oldaláról tekintve, ~lé8Z sereg használható eljárással rendelkezünk, amelyekkel seínes filmeket előállíthatunk. Az előállítás kicsiny többlete igazán nem számíthat. És C80dálatos, hogy a színes eljárások feltalálói nem látják azt, hogy találmányule legjobb prropagálója a szinee kultúrNlJm'. Persze, az anyagi oldala 'vajmi gyenge lábon áll. Addig, amíg egyeglész estét betöltő mű ordarabot 100.000-300.000 pengől'e értékelik és a szekrényben szerényen meghúzódó kultúrfilm et 2000
pengőre, addig kénytelenek vagyunk a jó régi .időkből ásniert és újonnan kihozott zenével és előadással szinkronizált kultúrfilmeket elővenni. Mert v' kultúdilm-előállítók ezerint egy jó szí-nes film előállí tása esetleg 10 0/O - kal többe kerül, mint a fekete-fehér film és a valódi értélcének megfelelő kölcsöndíjat sohasem kapni érte. Ennek alapján ezidőszecint nem ü2ftlet ssines kultúrfilmeket csinálni. Ennél egyelőre jobb a jó régi tájképeket az új időknek »meqfeleliő« köntösben kihozni.
Pantasztíkns számok a párizsi filmszínházak bevételeiröl. Párizs legujabb és legszebb filmszinháza ma a Rex 3200 ülőhellyel, amely a most lczárb Iólévbcn 15 millió frank, majdnem 4 millió pengő bevételil mutatott fel. A párizsi Paramount január 1. és július 1. közöbti időben 11.5 millin frank bevétellel dicsekedhet, Párizs legnagyobb filmszínháza, az 5000 személyes Gaumont-Palace 8.2 millió frank bevételt tüntet fel, igaz, hogy rendkívül alacsony belépődíjak mellett érte el ez t a bevételt. Az Olympia bevétele 6 millió Iranket tett ki. Jűllcmző, hogy e nagy számok ellenére is ezek a ool'ételek az előző évekhez képest némi visszaesést mutatnak. Egyébként a párizsi filmszínházak száma az utóbbi esztendőben emelkedett. Amíg' ugyanis 1930. december 31-én a párizsi filmszínházak száma 182 volt, addig 1932. december 31-én 252 filmszínház játszett. Két év a!,a~t 70 új filmszínház létesült a francia Iővérosban.
Filmszemináriumok papok részére. A bosztoni egyetem School of Religione Education and Social Science néven Iihnszemináríumot létesített, amelyben kizárólag papok részére tartanak filmtörténeti, filmtechnikai és filmkultúrális szakelőadásokat. Ezenkívül előadásokat tartanak arról is, hogy a rihmől míképen kell a szószókről prédikálni és hogy a mindennapi életben a pap miként állíthatja a filmet az erkölcsnevelés és népnevelés szolgálatába. Hasonló előadásokat. fognak tartaní a yalei egyetemen is olyan lelkószck számára, akik ismerik a filmipar különböző ügyeit és akiknek médjukban áll a filmek készítésére befolyni. A bosztoni egyetem tanfolyamán a következő tantcrvet állít ják össze a. papság részére: A film történeti fejlődésa, a film kíállitása, a film az istentisztelet szolgálatában, a film a prédikációban, a film a vallás és jollernnevelés terén, végül pedig olyan filmtananyag összeállítása szerepel atervezetben, amelyeket egyházi és propaganda célokra fel lehet használrui.
A. hollandiai Zuider-tó lecsapolásáról évek óta készít filmet Joris Ivens hollandiai avant-garde-filmrendező, aki most fejezto be évek óta tartó fi Immunkáját, A Zuiderfilmhez egy ismert holland zeneszerző külőnleges zenét szerzett, úgy hogy a film A Zuider-tó rapszódiája címen rövidcsen a holland nagyközönség elé kerül.
MAGYAR 1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlIIIlUllllltllllllllllllllllllltlll111iTiTiiimiiiTTT
Uj katholikus nemzetközi fllmkdzpont alakul. Brüsszelben szeptember 29-étől október l-ig, tehát három napon át nemzetközi katholikus ülmJcongresszust tartottak, amelynek legnagyobb eseménye, hogy megalakult az új katholikue nemzetközi [ilmk'özpont, amely egyelőre csak e_gy évre tervezi a katholikus erők összefogását a film terén. Az új nemzetközi katholikus filmközpont székhelye egyelőre Brüsszel, elnöke pedig Brohée kanonok. A kongresszus elhatá.rozba azt is. hogy a római Nemzetkösí Oktatófilmintézet.tel felveszi az érintkeeést.
FILMIRODA iiliilililllililillliliililililitlilliiiliiiiiiiiiilliilliliiiilllillIililuliiiillililiiiiiiiii
Budapest, IX, Hungária-krt. 274 TELEFON:
46-3-46
FILMH IRSZOLGÁLAT városi-,
közséqi-,
családi-,
gyárh
ipari-, sport-felvételek.
Kockanagyitások,
13
fotóüzem
."'1+'--------~•..... ~~~,,... ~~~
Elökésziiletek a velencei nemzetközi filmhétre. A Velencében székelő Biennalo vezetőségo m.1r szótküldte a világ minden részób a jövő évi f'ihuművészcti hőhe vonatkozó meghívókat ós progrurrun-Iüzeteket, E szcrint a következő évi nemzetközi fiilmhét 1})31. augu-stus l-en kezdődik és 20-;1u fejeződik be. A rl'~7.,'/'tell illetve a meghivá s a megfelelő 01:1>7. diplomáciai kópvisoleteken 'kere-zbül törtóuik. A bemutatásra kerülő filmeket legkó-őbb 1\:)3-1. július elsején kell Velencébe küldeui, illeke ezen n, napon a filmeknek már ott kell lenniök. A kiúl litú-sa.l kapc-olatban a résztvevők külőnbőző kedv ezn ••; uvok ben rószesülnek. Mint július-augusztusi s~áJllullkban már közöltük, a Fi'ia knütúra igyekszik magyar társaségot összehozni, hogy ezen a nagynivójú é' mindene,etre tanulmgos kiá llít.rson éi f'ihnhóten Magyarol's7J:.Ígból is l'é-"L'ohe~,enek az érdeklődők. Genfi tárgyalások az oktatdf'ilmek vámmentessége ügyében. Október 5--10. között a Nőpszövetsőg kebelén belül igon fontos oktntóf'íhn-t.i rgvalá-okat tartottak Genfben. amelyre ·16 állam küldto ki kópvisclőit. A tanárskoza-okon Jfaiolli o.asz nagykövet elnökölt. A hatnapos konferenci.in a következőket hauirozták el: II római ~-emzetközi Oktatóli'm Intézetet fölhatalmazzák, hogya konvcnr-ióhoz tartozó állalllokban készülő oktató- é6 ísmerettcrjesztő filmeknek az »olctaiáii'm: jellezet megadja. A rnogillapítás célj-iból a megfelelő filmeket ol kell küldení Rómciha az Intózethez, arnelv rt filmek megtekintó-e utrin adja meg a kivánt jelleget. li római Intézetnek. az oktatófilm jellegéről szóló bizony lata alapján a megfelelő filmeket. a konvencióhoz tartozó 01'szagokba vám-vés míudon illetéldől mentoson lehel, bevinni, Az egvszerűbb bürokratikus kezelés céljából a római Intézet :esetl'őlesetre kata'ózust ad ki, amely fölsorolja a szabadlistára kerülő oktatófilmeket. Olaszországban október l-én é'otbo lépett az új Iilmkontirigens, amelv szet-int október l-től minden behozott külföldi film ut.in 25.000 lila kontingenst kell Iizatni. Olasz f'ilmgvrirtók minden egves olasz gvárbnúnvú hazai film után 3 külföldi filmet hozhatnak be kontingensmentesen. A rnúltban 1: 4 volt az arány. , L I I . I I I J Film·gyÓgytlulományi kongresszust tartottak Párizsban. Okt. 5-7, közölt filmtudományi kongre-szust rendeztek Párizsban. amelynek túmriját az orvostudomány köréből moritettók. ll.. kongresszuson a film és a Iénvképészet je'entőségéről és alkalmazhatóságáról )lA .'Jyó.'Jyszel'ész'et és a biológia teréne címmel tartottak sorozatos előadásokat, Osaka ,japán városban fölépült a szigetorFz,ág legnagyobb Iilmpalotája. A7. új Sí!línházóriás belogadóképessége 5000 ülőh~lY.
14
, _t,,--------~,t_
Amerikai film-Code, Az amerikai mozgóképipará szervezetek szeptcmber elsején ú~Drnevezettameri kai film-rodet léptettek ó.etbo, auialynek az elkó-zü ltébeu az amerikai kormány újraópitó-i hivata'a is közreműködött, Az új film-code elsősorban ~S szabályozza a filmkölesönzők ós mozgóképseínbúzak kÖ:6ölt űzjeti összeköttetést. Az új film-code megfiltja uz úgynevezert »slájdel' árak« alkalmazását, de megtiltja azt is, hogy a Dlozgóké:p~zínhhtulajdono'ok látatTanban műsorokat kössenek. Egységes kötlevelat ké,zíietlok a Iilmkölcsöuzők részére arnelvekban külöuö son a filmek külföhli származ,á'~át ke~l hangsúlyo-loltan kiemelni. Nzabálvozza az új Code a belópődijak kérdését is és 'Véglegesen mepsziou ette cl kétsl4gerrenászert. ' Életrajz.filmek. Amerikai és angol filmgyárak különös előszeretettel foglalkoznak most az »életrajz-lilm mel«, amely abból áll, hogy Ii'ághírű einberek életét. viszik filmre. Ebből 1111\1' mi is kaptunk ízelitőt, ami kor bemutatt.ik hm' Ereuoer, az ismort svéd g';,ufakirilÍly élettörténetót. A hollywoodi jg',Várak most 16 olyan filmet forgatnak, amelyek világhírű einberek életét I'i~zik filmre. 01'0~Z, írauría l's svéd királynők életrajzán kívül filmek kó-xülnek Isadora DUMa/21'ól, a vilúghirii táncművó-znőrril. Zirole,ld vuriótókirálvról, Al Smith amerikai politikusról és legújabban a Iiotscuild-Iuieról ké-eül egy nagvobb-zabású film, amely a f'rnnkfu rti pénzfejedelmi osalád órdekes élettörtónctób visxi VÚ5Z011l'a.
A londoni filmiparban nagyarányú fúziókat terveznek. Két nugy londoni I'il 111 cég, a Gaumont Ldeal és a W. & F., arnelv a Gaumont Briti-h konszern egyik loúnvvállalata, Iúzíonzi.lt és ezentúl Gaurnont British Dístríbutors UfD. elnevezés alatt Iej tik ki működó-ükeb. Az ily módon kialakult nagy cóg olvan anyag felett rendelkezik, arnivel eddig még angol cég nem dicsekedhetett.
Francia-orosz híradé-egyezmény jöttlótre az erosz hiradó-cégek l'> a p.ir issi Pathó K atan között, li tóbbí az 01'0'2 eseménvolcet a heti híradóiban fogja rendszoresen k,ö~ölni, Kepenhágűban A. S. Dania Lyd-Film elnevezés alatt új nagvarinvú dán filmgyár alakult, amelynek vezetője Johs. Ariker Larsen ismert d-in Író. Az új dán Iilmgvár ki7..il'ólag dán írók munkait fogja mega 1mesítcui. A7. első filmet Viktor Sjöströrn, az ismortnevű svéd rendező rendezi, Az olasz Olympia-bizottság. elhatározta. hog,l' Sport-Kinothek címmel filmgyűjteményi szervez, amely összefoglalja az őszszes olasz spnrte=emónvekre vonatkozó IilrnIölvételeket. .~zzel kapcsolatban átszervostók az olasz sportpropagandaszolgálatot is.
Érdekes adatok az angol moziiparról. A Brítish Kinerna Society legutóbbi közgyűlósén Simon :ROWSOIlelőadást tartott az angol Iilnrviszonyokról. Az előadó kiemelte. hogy vélemén ve szerint a tá vo Iba látással és a színes filmmel a mozgókópiparnak számolnia kell és valósxínűnek tartj a, hogy két-három éven belül ez az új mozgóképeljárás az e",<>'ész világon el f~g terjedni. Előadásának további monetében közölte az előadó, hogy az angol filmlaboratóriun-ok ozidőszerint hetenként körűlbelűl ötmillió láb filmet kopíroznak, amelyek értéke mcjhaladja ogy évben az egymillió angol fontot. Az angol font áresése folytán új angol mozgóképszi aházak építősi költségei jelentéken.' e l o.nelkodtek. Amíg régebben egy új mObgóképszínház ópitósónól egy ülőhelv átlagban 5-6 fontba került, addig az épitó-i költsógok emelkedése folytán ezidőszarint 20-50 fontba kerül egy-egy ülőhely építése, sőt előfordult 'olyan építkezés is, ahol egy ülőhely átlagos költsége meghaladta a lóD fontot. Nagvbrítannia 42óO hangos filmszinhrizúna k hangosfelszerelése 3.2 mill ió fontot él', ezeknek a hangos Jel: zereléseknek az évi f'enntartási költ~égei meghaladják a 300.000 fontot. Egé,;z Nagybritannia éi' Irorszig terülotón évente eg." rnillisu-d ember J.átoj!"atja a mozgóképsvínhúzakat, amelyek évi bovételei meghaladják a 43 míllió fontot, illetőlog fl v ig al 111i adó leYOnÓ8U után a 36 mil lió fontot. Marcella Albani, az egykor híres és szép olasz fílmszinészuő, aki I11l'g legutóbb is néhány ola-z filmcn szerepelt, áttórt a filmrendezesre és mó ris két. filmot rendezett az eg.yik római WmgyArball. Első filmjének a cimc : Visszatérés :1 Iüldhöz a m~í~odl'k filmjét :.\Ieranban forgatta és a faji problémaval foglalkozi I,. Speciális filmszállitások
=11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111=
ISZÁMOK
A FILM VILÁGÁBÓL
I
:11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111:
Görögország: Mindössze 150 mozgókép. zinház van üzemben, de egy: részük csak nyáron j átseik. A .fi.lmeket el 'őízben Athénben nnitatják be, meglehetős magas kölesöndíjak mellett, úgyhogy már Athénben fedezik a filmek licenceit és kópiaköltségeit. Innen jutnak el a nagyobb görög váro okba, így' Szalonikiba, Pyreusba, úgyhogly most már a többi üzemi költségeket is megkeresik a filmvállalatok és mire a többi vidéki mozgókepszínházban a filmet lejátsszák, a filmek már .i öved elm et is haj íanak. Száztíz: ~örölg! mozgókópszfuháztulajdonos nemrégiben új egyesületet létesített. A mozgóképszinházak a belépődíj ak 35 % - át adóban adj ák le, csak a nyári filmszínházak fizetnek kevesebbet. Három athóni na.gy filmszínház, az Apolló, az Ura és a Splend'id közős vállajatot alapítottak és ezek csak nómet filmoket játszanak, lllíg az Attikon nevű társaság francia filmeket részesít előnyben. A nagyobb athéni filmpaloták közül a Palace 2750 személyes, az Attikon 1300, aSplendid 1400, a Pantheon 1200, az Apolló 700 zornélyes mozgókóppalota. Ezeken ki vül további 12 téli mozgókepszinház játseik a görög' fővárosban. :'Iáj usszoptember között 27 hangos nyári mozgókép 1Jín~)áz játszik,
a világ minden részébe. Brazilía : Az egész országban, 1683' mozgókópszíuház van üzemben. Pernam-'
Leggyorsabb
buco-ban játszik 122, Rio ide Janeirohan 99 filmszínház, Sao Paoloban, illetőleg annak kerüleiében 470 mozgóképszíniház játazik. A braziliai .Cilmszínházak' közül ezidőszei-int 658 mozgóképszírrház ad elő hangosfilmet. ~-1z utóbbi időbon néhány ismert nérriet filmnek nrugy sikore volt a braziliai mozgóképszín házakban.
vámkezelés a Nyugati és Keleti pályaudvarokon, a fövámhivalalban és a hajóállomásokon
HEBEL
nemzetközi szállitmányozási és elvámolásl vállalat,
IV.! VACI-UT T e l e f o n:
1.
15-9-47
15
~~~
-+.~~r~~f--------+I
IL~TECHNlKA SZIN- ÉS HANGKUTATASI KONGRESSZUS HAMBURGBAN Október 3-án nyílt meg nagy érdeklődés mellett Hamburgban a 3-ik szín- és hangkutatási kongresszus, amelynek színhelYE} a 'hamburgi egyetem. Witt haanburgi szenábor nyitotta meg a kongresszust és ismertette az eddigi két kongresszus eredményeit. Utána dr. Georg A..nsch.űte tanár, a kongresszus vezetője ismertette a kongresszus céljait és .íeladatait és elő adásában, amelynek címe »Az új 'művészet !Jyökere« volt, részletesen tárgyalta a kongresszus feladatait. Az első kongresszusi napon bemutatták »A. kék iény« című filmet és ennek során Leni Rietenstahl, a film főszereplője személyesen foglalkozott a film 7ba1l91amB, ,és színt;.e!c/mikai kérdéseivel. Az első nap délutáni összejöve-telén a berlini kutató intézetben készült hangosfilmet mutatták be, amely egy beszédhibában szenvedő ember eselét tárgyalta. A&I'I/M Vogel aSS210ny »A han(j'O's/ilm fejlődése« címen tartott igen érdekes előadiist. A második kongresszusi napon, amelyet a hamburgi Waterloo-színháeban tartottak meg, a hangosfilm hang- és z.örejpl-oblémáil,ól tartottak tudományos előadásokat, Különböző jo'eneteket, illetve hangrészleteket mutattak be egyes filmekről. A kongresszus több taJ~ja leülönösen zenei szempont.ból tárgyalta a felvetett kérdést. A harmadik kongresszusi napon Oskar Fisch inger igen érdekes tudományos előadást .tartott az abstrak:t hangos- és szines filvwől. Igen érdekes, hogy a bemutatott filmeket
már a Gáspár-téle szin.e-zési eljá?1ás.sal készítették. A kongresszus részűvevői nrugy elismeréssel nyilatkoztak Fischinger előadásátról és eddigi kísérleteiről. A kongresszus egy másik érdekes előadását dr. Fürst tartotta, aki a f'ilmről, mint míí'vészli munleprót értekezett é, réseletesen foglalkozott a Iilmkészítós különböző mű vészi problémáiról. Ezután több ssínes Ufa-Iilmet lllutattak be, amelyekhez Amschűtz tanár fűzött magyarázó előadást.
Öt éves a Klang-film. 1928. október 8..,án alapították az AEG és a Síemens- és Halske A. G. együttesen a Klang-Film G. m. b. H.-ot, hogy hangos filmérdekeiket közös erővel megvédjék.
Szállítási egyezmény a Klang-film és It Zeiss-Ikon között. Igen nagy jelentőségű és óriási horderejű egyezség jött létre a berlini Klang-Film G. m. 'b. II. és a dresdeni Zeiss-Ikon A. G. között. A megegyezés alapja az, hogy Németorszégban a Zeiss-Ikon képés hangleadót csaki Klang-erő ítőkkel ~s Klang-hang zérókkal Látja el. Ez az új egyezmény megszünteti az eddigi jogbizonytalanságob és véget vetett egy olyan szabadalmi harcnak, amely eddig lényegesen megnehezítette a német belföldi filmtechnikai Ü zietet.
.A. Fox-FiI ol Párizsban utóssinkronizálási műtermet épített,amelynek vezetését Rober» T. Kane, aParamount volt párizsi managere vette át. Az amerikai Fox-filmekef Western eljárással fogják francia nyelven dublírozni,
A negyedik kongresszusi napon dr. Ouido a logiemertebb német szakemberek egyike tartotta magasszárnyalású és igen érdekes előadását, amelyben szembeállította a néma filmet a színpaddal, majd' lészletesen foglalkozott a hangosfilm különböző kérdéseivel. Ismertette az előadó a hangosfilm bEWEY6etésével beállott óriási átalakulást és részletes adatokat sorolt fel ennek a nagy áta1al?I,!ásnak a gazdaségi és pénzügyi o történetérol. Erich Klabumd »A /iZm/,;özönség« címmol tartott igen nagynívójú előadást, aki azt állította, hogy a mozgóképsziuházak publikuma érték és minőség szerint semmivel sem áll a színházi közönség nivójá alatt. Előadását lélektomi-esztétitcai vizsgálatok adataival támasztotta alá. Az utolsó napon az egyetemen még különböző előadásokat tartottak a színes- és a hangosfilm különböző kérdéseiről, Baqier,
16
•
)li az a rellef'-f'ilm ~ Az angol ujságok képviselői előtt, lapjelentések szerint, szenzációs filmet mutatta k be Londonban. li találmány az úgynevezett 'reliej-filmroZ szól, Ieltalálója LJ:yve mérnök, aki óvck óta állandóan do4:,0107.ik a newyorki Company Bell Iaboratóriumában. A találmány alapja egy ferde tükör, amelyen vékony vonalak verti1ffilis csíkokat alkotnak. Ennek a tükörnek 'a segítségével vel tik a képet egy átlátszó vászonra", amelyen ugyancsak a vertikális csíkole segítségévol a képek azt a látszatot keltik, mintha domborúan alakulnának ki. li jelenvoltak szerinb az új találmánynak nag'y jövője van, mert egyik megoldási módja a plasztikus filmnek. Bemutatták az első plasztikns filmet. Londoni" jelentés ezerint ott október olej én bemutatták az első Yves-féle plasztikus filmet, amelyről a Flitmknltú,'a már régebben megemlékezett. Yves mérnök ~y igen komlllik~lt íölvevőgépot állított össze, amely ellentétban a rendes kamerával, 'nem egy vagy két, hanem 12 lencsével .rendelkezilr és egy€Z'Elrre a fölveendő tárgy bat képét tudja Iotografálni. A plasztikus kép ennek: a hat képnek az egymdsra helyezésével adódik. De nemosak a fölvétel teljesen újszerű, hanem a visszaadás, a vetítés is. Ez a vetítőgépe i teljesen eltér al jelenlegi leadógépektől és a íleadás teljesen élethűen ringatja a nézőt ab ban a hiszemben, hogya képeket plasztikusan látja. A bemutatott képek amerikai vidékeket ábrázoltak és a hatás óriási volt, A bemutatott cirkusz-kép is bámulatba ejtette a nézőket. Egy kötéltáncosnő mutabta be produkcióiét és hihetetlen csodálkozásba ejtette a nézőket. Londoni jelentés ezerint az Yves-féle plasztikus film teljes győzelmet aratott. Hány vetítögépész legyen a ~él)házban ~ Az amerikai filmmérnökök szövetsége, a S. ]\.:1:. p, E" az amerikai munkaügyi hivatallal karöltve a mozgóképszínháai vetitőgépészok szolgálata szabályzatát dolgozta ki és ennek keretén belül véglegesen tisztázták azt is, hogy egy-egy filmszínházban egy vag:-' két gépész dolgozzon-e. Az erre vonatkozó megállapodásban a következő tényállást űixirozták: Számos vizsgálat után arra a megegyezésre jutottak, hogy amennyiben a mozgóképüzem anyag;ilag, a költségeket viselní tudja, úgy' két vetítőgépész alkalmazása szükséges. A hanlgOsfulmleadóg.épek és alkatrészeinek intenzívebb ápolása, valamint a gondos filrnleadás kíegyensúlyosza azt a a költségtöbbleteb, amit a mozgólréptulajdonos két gépész beállításával magára vállal. Amenn~-iv-el többe kerül az egyik gépész alkalmazása, annyival kevesebb kockázata van a színháztulajdonosnak az; egyébként köny.nyen előállható károk révén.
17
A SZINES FILM JÖVÖJE li szine film problémáj a ma már az érdeklődés teljes előterében áll, azonban mégnincs olyan állapotban, hogy "a legközelebbi i~őbe~" a gyakorlati életben megvalósi thatJak. I'ény azonban az, hog.' runcs messze az az idő, amikor a filmszínházakhan már rendes színos filmeket fognak bemutatni. Egy amerikai filmlap nemrégiben körkérdést intézett ebben az ügybon és a beérkezott válaszok nagyon eltérőek. Da'l'1'yl Zanuck, az United Artista gym,tási ~gazgatój a azt hiszi, hogya színes filmnek nagy vonzóereje lesz, hogy ha, a színek nem zavarják az emberi szernet és ha természetesek lesznek, Ered C. Jaclomaam, a WarnerBros egyik vezetőembere úgy nyilatkozott, hogy a sxíncsíílmeljáras technikai kidolgozása semmivel sem komplikáltabb, mint a fehér-fekete film kidolgozása. Bgy !ismert amerikai filmoperatőr azt mondja hogy a természetes színű színesfilrnnek nagy jövője van, egy másik Iilmoperatőr viszont kJijelentette. bogyaszínesfilm na","'yobb teljesítményeket kö,vetel a rondozőtőd a filmek kiállítása tekintetében. Mindenosetre vigyázni kell, mondotta ez a filmoperatőr, hogy a szinek izlésesen és minden feltűnés nélkül alakuljanak olyképen, hogy azok az emberi szemre .jótékony hatást gyakoroljanak, illetve ne okozzanak irritációt a film meztekíntósénél. Egy ismert amerikai technicolor szakomber véleménye szerínb a színesfilm költségben és időben, valamint eszközeiben nom kerül többe, mint a mai film. A többi nyilatkozó állításnikban optimisztikusabban ítélik m~ a közali kialakulást, Ezidöszerint a hollywoodi műtermekbon 30.000 embert Ioglalkoztatnak, ami az utolsó 3 esztendőben a legnagyobb munkáslétseám. Szeptember végén 48 játékfilmet 'és 20 rövid filmet forgattak.
KOVÁCS ÉS FALUDI FILMGYÁR ÉS LABORATORIUM B U d a p e st-Z ug Ió Gyarmat-utca 35. Telefon: 96-3-00 Magyarország legnagyobb és legmodernebb gépekkel felszerel! I a bo ra tó r i u ma
K é s z i t: hangosfilmeket és köpiékat. filmfeliratokat, pedagógiai-. kultur-, reklám- és rajztrükk-filmeket
•
*l---------+.~~~r~.~----Budapesti filmpiac JELyIAGYARÁZAT: ),-1. = Müfaj. Fősz.
=
Megj. = Megjelenési Főszereplők. - C. I
CITY~FILM
8.
X. 17
ECO~FILM. 14. Rákóczi-út Tel.: 4:2-9-76.
X. 5
Mode'rn Robinson: - Megj.: Kamara. - H.: 1984 m. M.: Vígjáték. -. F.: Siklósay Iván. Fősa.: Douglas Eairbanks. C.: Aluli.
X. 12
Egy 01't'OS callomása. - MCIg'j.: Capítol, COl'60, City, Omnia. - H.: 1697 m. - ),-1. : Dráma. - O.: F.: Szántó. - Fősz.: Alexander Kirkland. Felüli.
X. 12
l1atcai rozsája. - M",gj.: Karnara. - H.: ~WOalm, - M.: Operett. - 1<'.: Siklóssy. - Fősz. : ]:;0'Verebes. - C.: Aluli. '" gerth M., Petrovich.
X. 5
Majd én meqmuiaiom: - Megj.: Oorso, Oity. H.: 2000 m. - ~l.: Zenés vígjáték. - F.: Siklóssy Iván. - Fősz. : Stanley Lupino, Thelma Todd. - C.: Aluli.
X.
.lú'tatl(tn~ág ára. - Megj.: :E orum, Décsi. - H.: 1900 m. - ),-1. : Erkölcsdráma. - F.: Siklósy. Főaa.: Jean Parker, Ben Alexander. - C.: Felüli.
FOX FILM r.-t., Rákóczi-út 19. Tel.: 39-·1-37 és 31-6-58.
HIRSCH és TSUK, Rakóesi-út 14. Tel.: 32-0-89.
KORONll-HERMES FILM R.-T., Rákóczi-út 41-8-27.
36. Tel. :
LIBERTINY ~FILM, Népszínház-u. 13. Tel.: 30-5-60.
17
Én m~ élek. - Megj.: ula, Kamara. -·H.: m. - M.: Dl1áma. - F·'. Erb. - Fősz.: Crawford, Garry Oooper. - C.: Aluli.
X.25
METRO·GOLDWYN· MllYER DISTR.
X. 28
X. 1
PllRllMOUNT FILM~ FORGHLMI R. T., VI!., Rákóczi-út 59. 1'el. : 34-4-37, 40-5-22.
TURUL-FILM, Miksa-utca 7. Tel.: 36-9-42.
WllRNER BROS First National Vitaphone Pictures József-körút 32. Tel.: 32-5-90
X.
I
19
X. 19
X. 18
I
,
2600 Joan
Pm Diavol,o. :Jíegj.: Radius, Corvin. - H.: 2600 ln. - M.: Vígopera. - F.: Erb. - Fősz. : S tan és Pan, Dcnnís King, Thelma Todd. - O.: Aluli. Pehé,' apáca. - Megj.: Radius. - II. : 2602 m. - 1L: Dráuna. - .F. : Erb. - Fősz. : Helene Hayes és Olark Gable. - O.: Aluli.
X. 2
VIII., Sándor-tér 3. TeL' 44-4-24 és 25.
hely. - H. = Hossza. - F. = Felirás cenzura. - a. = aluli. - f. = felüli
=
Spanyol kölyök. - Megj.: City, Corso, Omnia, Capitól. - II. : 2100 m.. - :JL: Yígjáték. - F.: Kiss Jenő. - Fősz.: Edd ie Kantor. - C· Aluli. Radius, - :0:. : J(ing Kong. - :J!J,egj.: Uránia, :2,'(08 m. - M.: M onurnentá lis filmdráma. - F· Fay Wray, El'b Benito. - Fősz. : King-Kong, Bruce Caboí.t. -- C.: Aluli.
X. 17
r.-t.,
Erzsébet- körú t Tel.: 36-8-52.
Filmmegjelenések 1933. október hónapban
I
Asszony a k in padon. - J\legj. : Dócsi. - II.: 2017 m. - M.: Dráma. - F.: Pásztor Béla. - Fősz.: Nancy Om'oll, Cary Grant. - O.: Felüli. A kölyök és én. - Megj. : R.oyal-Apollo, Casino. - H' 2424 m. - M.: vígjáték. - F.: Pásztor Béla. - Fősz. : Mauríce Chevalier, IIelen 'I'welvetrees, - C.: Aluli. szÍllJ(ém a !egyházban. - Megj .: Másodhetes házakban. H.: 1800 lll. - 1L: Wil d west, - ]<'. : Szántó. - Fősz. : Tom 11ix. - O.: Aluli. Hauannai éjszv:tkdk . - :J[cgj . : ufa, Corvin. -H.: 188:3 m. - :J1.: Dráma. - F·'. Fodor Sándor. Fősz. : Kay Francis, Georg Brent, - C.: Felüli.
18
,
,
+·I--------~.~~~~f--------~ X 7
UFll-FILM R. T.,
-' .
Valcerháború. - Megj.: Uránia, Ufa, - H.: 2569 m. M.: Vigjátélc. - F.: Lándor. - ]! ősz. : Renate Müller, Willy Fritsdbl, Bársony Rózsi, Hfubiger Pál. O.: Aluli.
Kossuth Lajos-u. 13. 1----1---""------------------1 Tel.: 83-8-58 és 59. Kalamdorok királynője. - Megj.: Uránia. 2758 rn. }tr.: Bűnügyi film. F.: X.31 - Fősz.: Brigitoo Heim, Gustaf Gründgens, Líebeneiner. - O.: Aluhi.
8. O. S. JéfJhe,gy. - Meglj.: Royal-Apollo, - H.: 2415 m. M' Dráma. F.: Paoséry L. Fősz.: Lern Riefensta'hl, G. Diessl, Ernst Udet. O.: Aluli.
X.4
UNIVERSllL FILM R. T. . VIII., Népsaínház-u. 21. Tel.: 39-1-76.
- H.: Lándor. W o~.
Pardon téoedtem, -
X.24
Megj.: Forum, Décsi. - H.: 2600 m. M.: Vígjáték. F.: Pacséry. Fősz.: Gaál Franci, Paul Hörbiger, Szőke Szakáll. O.: Aluli.
Legközelebbi
megjelenéseink :
Uta-Corvin
a nyilas
Z.arofr~ s:~rnyeteg A saisen legizgalmasabb exklusio filmje Fay Wray, Joel Me Crea; Robert ./lrm.strony
Föszerep[ök:
RKO Urdnia
~
.Il s:&ereto
'VI
Tilos út ...
Kat.fjarine sztáraoató
Hepburn
filmje
NOVEMBER VÉGÉN JELENIK MEG AZ ÚJ
FILMMUVÉSIETI . ÉVKÖNYV .:
-
00
•••
•
0'0
19
•
L.
MIUODAlOM
SZAKSAJTÓ Fred···Lullack: Titel-Technik. Verlag Wilhelm Knapp, Halle a/S. Ii'ilmbűoher für Alle sorozat 7-ik kötete. Ára fűZNe M 2.20, kötve M 2.70. A könyv 'címe után ítélve, könnyű eltalálni, hogy miről 6001. Az utóbbi években az amatőr kinematográíia terén is kifejlő
20
Zellll Gebote fürs Filmen. Verlag Wilhelm Knapp, Halle a/S. Ez az agilis és a filmszakirodalom terén európai hírű "iiad", cég most egy külön fűzetet adott kri az amatőr kínematográfía tízparancsolatáról. A sok képpel és ábrával illusztrált füzet pontosan kioktatja az olvaséf a helyes állásra és beállításra, a gép és objektív szakszerű alkalmazására, a megfelelő vílágítésra; a tervszerű Iílmezésre és mindazokra a tennivalókra, amelyek az amatőrfelvételt megkönnyítík és előmozdítják.
I. G. Farbenindusirie A. G. Berlin: Dupfilms. Az utóbbi' hónapokban Magyarországon is általános használatba került az Agfa Dupnegatí v film. Bár komoly filmtechnikusok ismerik a Dupfilm akár negatív, akár pozitív Dupfílm - sajátosságait és felhasználási céljait, az Agfa mégis egy igen szép kis füzetben ismerteti mindkét Dupnagatív technikai leírását, céljaJit, végül pedigi úgy a Dup-negatív, mint a Dup-pozitív hívási és feldolgozási recept jeit közli.
_._.2.~,t.
."
FILMMÜVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓffiAT ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. - 1/2 évre 5 pengő. Felelős. szerkesztő és kiadó: Lajta Andor Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-UT 15. Telefon: 97-O-76. Pári si szerkesztőség: Artur Vitner, 3, rue Oharles Beck Paris (VII.) Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkéri a szerző felel. Elbert és Társa, V., Kádár-u. 5. Tel.: 21-3-31
A pénztár jelentése:
A
Chevalier· fil:rn.:
A magyar filmgyártás és az Univers al
ünnepi eseménye: Október 24- én a
FORUM és DÉCSI Iilmszinhézakban
A
k.ölyök ,
,
esen
jelent
meg
Gaál Franciska Hörbiger Pál Szöke Szakáll első magyar
filmje:
PARDON,
bevétele 1933.október 21.és 22-én
TÉVEDTEM! pengö Egyéb
IDondani valónk. nincs!
Joe Pasternak-produkció lrta: Nótl Károly Rendezte:
Székely István
Művészeti tanácsadó: Zene:
Bolváry Géza
8rodszky Miklós
MindegYik név magában is biztos
kasszasiker'l
Ehez a filmhez nem kell kommentár!
PARAMOUNT FILMFORGALMI
R~SZV.- T ARSASAG
Rákóczi-ut 59. Tel. 34-4-37. 40-5-22
U N IV E R SA L F I LM R. T. Budapest,
VIII .• Népszinhéz-utca
21. szám
Telefon: 39-1- 76
1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111
~
§
§
--§~Filmgyártáshoz
i
=
=
mindennemű
I= textilanyagokat
§ =
diszletvásznakat
i
I-§
'mollinókat
~e;Áz:;okat minden
méretben
==
I
I=§
mi n
ő
s gben é
-5 == i- Raktár: =§ =-
§ =
i I-5
Llnum- Tauszig ILenfonó és I·=Szövöipari rt. != BUDAPEST.GYŰR
! 5_
=
V., József-tér 8 i 80-2-B7, 80-3~12 ~ -Filn1'l1yár rt. I
Budapest, ! Telefon: 80 ..7 29,
-= i= A
I=
==
=
I=
és
-=§
H
Hunnia
illlllllllllllllllllllllllll.IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
szállitójG_
= =
= 5
-
••• 11111111111111111111111111111111111111;
