Spanyolnátha Könyvek 15.
A Légyott alapítója, projektmenedzser: Vass Tibor Szerkesztette, könyvterv, illusztráció: Urbán Tibor Tipográfia: Székelyhidi Zsolt SPN Könyvek-logó: Takács József A szöveget gondozta: Berka Attila Munkatárs: Vass Nóra
A kiadvány megjelenését támogatta: Bartók Plusz Operafesztivál Herman Ottó Múzeum–Miskolci Galéria Színháztörténeti és Színészmúzeuma Teátrum Pincehely Galéria Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Hernádkak, 2014
BA+BÁNK Megjelent tizennégy sorszámozott példányban a Bartók Plusz Operafesztivál Légyott kísérőrendezvénye napján, a Herman Ottó Múzeum–Miskolci Galéria Múzeumok Éjszakája c. programjának nyitó rendezvényén, a Színháztörténeti és Színészmúzeumban, 2014. június 21-én
Ez a
példány
2014-ben 14. a Légyott, a Bartók Plusz Operafesztivál Spanyolnátha által is támogatott kísérőprogramja. A fesztivál idején a Spanyolnátha kiállítást rendez a Színháztörténeti és Színészmúzeumban (Déryné u. 3., június 21.), melynek megnyitója a Múzeumok Éjszakája eseménye is. A tárlatot Urbán Tibor képzőművész, a Spanyolnátha miskolci műhelyének is otthont adó Teátrum Pincehely Galéria Kondor Béla-díjas kurátora, a folyóirat főmunkatársa rendezi. E tizennégy sorszámozott példányban megjelenő Ba+Bánk c. kötet, mely a Spanyolnátha szerkesztőinek munkáit tartalmazza, ezen a rendezvényen debütál. A kiállítást Vass Tibor, a Légyott alapítója, a Spanyolnátha főszerkesztője nyitja meg. Közreműködők: Seres Ildikó és Fandl Ferenc színművészek. A Spanyolnátha a projekt felkérésére született alkotásokból felolvasásokat tart, 2014–2015-ben megjelenő lapszámaiban folyamatosan válogatás-blokkokat közöl, s performanszokat, kép- és kézirat-kiállításokat rendez soron következő, hernádkaki kertfesztiváljain (augusztus 16., december 6.), valamint a Spanyolnátha Nemzetközi Mail Art Művésztelepen. **Tény: 1914-ben mutatták be a Bánk bán c. magyar némafilmet. Fikció: a bemutató 100. évfordulójára rendezett ünnepség két díszvendége a Spanyolnátha művészeti folyóirat meghívására Bartók Béla és Bánk bán, akik BA+BÁNK c. közös művüket adják elő. Bartók Béla írja a Bánk bánról: „Erkel [...] olaszos zeneszámok közé belétűzdelt egykét cigányos hallgatót vagy csárdást. Ilyen heterogén elemek összekeveréséből nem magyar stílus, hanem stílustalanság [...] származik”, mely „a mi számunkra sem jelent igazi nemzeti művészetet”. Zolnai Béla a Nyugatban (A Bánk bán filmen, 1915/9): „A Bánk bán nem csattanókra fölépített színdarab. Cselekménybeli sikert a moziban – a filmromantika szenzációi mellett – nem is várhatunk tőle. Mégis értékes és sikerült vállalkozás volt, mert nemzeti tartalmat népszerűsít. És a Katona szövege sem került sutba. Meg-megjelenik a vásznon a maga csiszolatlan fönségében, mint valami néma orákulum, mely időnként a múltból a néphez szól és intézi a képek mozgását. Valljuk be, hogy enélkül meg se értenők a filmet. De nem féltjük a színészeinket, hogy kifejező mozdulatokkal szavak nélkül is fognak interpretálni. A Szökött katona filmje után jött a Tolonc, most a Bánk bán: mindig nehezebb feladat. A Jászai Mari gesztusaiban van a legtöbb jelentés, de láttunk vászonra való artisztikus pózokat a többieknél is. A mozi-publikum eo ipso és kritika nélkül megnézi, amit elébe adnak. De a dráma barátainak is érdekes csemege a Bánk bán-film, mert nem bontja szét a tartalmat, ami a drámáé és stílusos formában fejezi ki, ami a mozié.” Az alkotókat arra kértük, hogy Bartók és/vagy Bánk nevében alkossák meg a közös művet, ill. szabadon választott módon, kimondottan erre az alkalomra készülő alkotásaikban örökítsék meg ezt a találkozást. Vass Tibor
PROFÁNSZLEM
*
BERKA ATTILA Volt egy magyar király Volt néki volt néki Két lánya három fia Testéből sarjadzott Szép szál öt pulya Nem nevelte őket Semmi mesterségre Szántásra-vetésre Ménesterelésre Csordaterelésre Mert a lányok úrnőnek Vagy apácának A fiúk meg királynak Vagy királynak Készültek természetesen. Egyszer a király hej-haj Hosszú útra indult hej Keresztes köntösben Pogányvért ontani Odahaza maradt Öt szép szál gyermek Meg az édesanyjuk Aki arra harácsolt Amerre csak látott Gertrudis királyné Addig vett el mindent Amit csak tudott Addig-addig kaptak A meráni rokonok Addig uraskodott Biberach és Otto Mígnem egy napon Szép lányra találtak Csodás Melinda asszonyra Addig nyomulgattak Útját tévesztették Fertő sűrűjében Bélsalakká tették Öreg Bánk bánt Tocsogva felszarvazták Fertő sűrejével. Hej de királyuruk Várakat nem győzve Fogta a lándzsáját Elindult keresni A saját hazáját Reátalált Gertrudra Gertrudban tőrnyomra Tőrnyom után indult El is jutott bús forrásához Természetesen a magyarokhoz Féltérdre ereszkedve Hej egyre rá is célzott. De a legnagyobb főúr Jaj a legkedvesebb barát Szóval imígy felfelele „Kedves édes király Ránk te sose célozz Mert téged mi tűzünk A kardunk hegyére És úgy hajigálunk Téged rétről rétre Téged kőről kőre Téged hegyről hegyre S téged hozzávágunk Éles kősziklához Ízzé-porrá zúzódsz Kedves édes urunk.” Az ő édes uruk Hozzájuk így szólott És híva hívta És őket hívó szóval hívta „Édes nemzeteim Kedves gyermekeim Gyertek gyertek ide Gyertek hozzám ide Gertrudis vérben Jöjjetek ti hozzám Gyászoló királyhoz Királynétek bosszúja Várva vár odaát A fáklyák már égnek Az akasztófa készen A seregek körben Az asztalon serleg Uratok kesereg Serleg teli borral Királyotok gonddal A fáklyák már égnek Az asztal is készen A serlegek töltve.” A legnagyobb férfi Legkedvesebb főúr Szóval felfelelvén Hozzá imígy szóla „Kedves édes urunk Te csak gyászoljad A te hamis asszonyod De mi magyarok nem De én Bánk bán nem Mert az én szarvam Ajtókon be nem férhet Csak hölgyembe ha élne A mi magyar testünk Gúnyjában nem járhat Csak hányhat természetesen Magyar lábunk nem lép Többé tiszta talajra Csak puha szarba A mi szájunk többé Nem nyílik magától Csak bűzös fohásztól.”
*A néplélek megszülte, a szájhagyomány megőrizte, Bartók Béla megírta, Katona József meg átírta, Kertész Mihály meg lerendezte.
BAR+BÁN SZÉKELYHIDI ZSOLT A megtisztított művet felteszik forrni. Azt mondja, nem érzi a sava-borsát, ezért adjanak hozzá egy csipet magyar fehéret, mármint bort, és valahogy szűrjék meg a tengermelléki (lásd: merániai) íztevőket. Ott van az a kanál, tegye be a műbe vagy késsel hadonássza ki a meráni húst. A kottafesték enyhén csíp, de nem baj. A valóságban Ottó helyett Berchtold kanalazza el Melinda bájolaját, de ez most nem a valóság. Mert a valóság tömény és keserű? A valóság egy magasba nőtt fűszerfenyő, amit senki emberfia nem ér fel, sokan a hajuktól nem látják, mi van felettük, és az örök lét lent folyatják a talpuk alatt, hát minek nézzenek fel, nem igaz? Igaz. És látod, az igazság felett a vallás édes nedveket kacsint és mindig jóra fordul. Látom.
A mű forrong! Ideje lekapni a tűzről a menyecskét! Melinda idomai megteltek már. Szeleteld fel, kérlek, Gertrúdot egy nagydarab Petúrral és terítsd ki, arra jönnek majd a sós könnyek utólag. Barbár tálalást képzeltem el a műnek. Hans Sachsot kérsz hozzá szaftnak? Mehet bele Pray György kódexleveléből is. Az elkészült művet kiporciózzák érseki székekbe, vajda-, bán-, ispánfotelekbe, Gertrúdot lehűtve tálalják, úgynevezett összelopkodott kincsekbe töltik. Bánk csípős paprikázza, Melindával tölti, végül Endrét teszi a tetejére. Ki tudja, ízlik mindenkinek.
BAMBABÁNK A MOZIVÁSZON ELŐTT VASS NÓRA A hercegnő pongyolában, akit ketten szeretnek, Lu, a kokott. Rablélek ma és holnap, az éjszakai rabjai: a fekete szivárvány. Az aranypillangó, Damaszkusz csillaga: Miss Tutti-Frutti. Dorothy asszony vallomása. Szerelem és vérpad, játszma az életért. A fekete kesztyűs hölgy, a párizsi baba, a víg özvegy. A rabszolgakirálynő. Doktor úr! A kölcsönkért csecsemők a béke útja. A szentjóbi erdő titka: makkhetes. A horror labirintusa névtelen. Az aranyásó, farkas. A magyar föld ereje a 13-as fiáker. Egy krajcár története varázskeringő. Tavasz a télben Casablanca. Modern szimfónia. Bánk bán. A béke útja: tatárjárás, halálcsengő. Az ezüst kecske a skorpió, Boccaccio a Vörös Sámson, a kuruzsló a Senki fia. Hajnali esküvő. Házasodik az uram: az utolsó bohém, Babka tábornok. Szodoma és Gomorra. Az utolsó hajnal. Jön az öcsém, Liliom, az ördög, Júdás, a tolonc, az aranyásó, a karthauzi, Harun al Rasid, az ifjú névtelen, az ifjú Medardus, a csúnya fiú, a Föld embere, hét tenger ördöge: Kaminer Manó, Kertész Mihály, Michael Curtiz.
< BIBINKE ÉS > A KUTYAFÁNK KÉSZECSKE A NAGY BIBIN BŐL
VASS TIBOR Nem érti a dörgést, Dinnye ugat és szalad. Magyarország nádorát Fagyalországné Dórának hallja. Panaszát paraszt-, szopránt szoplyánynak. Erkelt Erkülnek, pókhálót Poárónak. Ez így elég kopótt. Ugatva szalad, szaladva ugat. Dinnyétől meg lehet veszni, ugszalad, szalugat, a kert egyik végéből szalad a másikba, ugatva. No, így tán jobb. Ha elöl van, hátra szalad, ha hátra, akkor előre. Attól függő a kert melyik végében éri a dörgés. Hátraszal, szalelőre. Szal azt bontom, ha a kert közepén a kert közepe van, ott meg Dinnye, amikor dörög, akkor nem lehet kiszámítani, merre iramodik. Előre vagy hátra. Szal előra, hátre. Ideges, mint Fényszakáll. Din�nye kutya, Magyarország egy, Erkül mint mondtam, kopó. (KoPoe, persze. Gyömbér azt hiszi, ez játék, és szalad ilyenekért Dinnye után. Néhol szőrbe csalja.) Gyömbér az kutya, játéka szín. És néha ugatva szalad, szaladva ugat. Dinnye fél, Gyömbér játszik. Autós üldözés autó nélkül. Fejjel a ló fejetlenség. Automata félelemszag a levegőben, üldöztetés. Reklám a mondat közepén. Átkapcsolok. Dörög az ég, Judit Melindához szalad, a karaván koravén marad. Bánkról fánk nevezett, lekváras. Gyömbér szaladását rázós szaladásnak mondani, inkább gurulásról a szó. Gyömbér guruló kölyök, rázódásban, estében is esetlen. Gyömbér gurul Dinnye után, félelmetes játék. Lehet látni a félelmem, meg a játékát. Tapintani lehet ki, szagolni lehet meg. Kimeg, taszag, lehetsza. Én hallani nagyon nem, egyre sükebókább. Bokább miatt szaladni régen nem. Nekiiramodni pedig. Félni is, meg játszani. Egyiknek félelme megjátszani, másiknak játéka, attól függ, hogy érne a dörgés. Hol érne. Autóba csapni magam, ha tudni vezetni, nekiiramodni. Egyiket végni a másikba. Üldözésem a nélkülem való üldözés nélkül. Ülnél, üldöznél. Előre vagy hátra. Mondat a reklám közepén. Kapcsát, félelemnek, játéknak. Attól függ, melyik végben a dörgés. Van egy ilyenem, mondom majd, amikor derült égből villámkapcsolás. Begurulok. Nehéz lenne játéknak mondani. Meg lehet veszni, komálom a kutyákat. Hiába próbálnám átkapcsolni az eget, meg ami onnan méreget. Mérget lehet venni rám, fánkot, nyomozati okokkal frissen szolgálok magamra. Maradtam, aki vagyok, az alá, meg a szól, meg a gálya. Jó reggelt, jó fényszakát. Jó szúrt, jó kólást a fánkhoz. Akcióvagyokban két ízzel kérhető, elölről is, hátulról is. Attól függ, melyik végben nem ér Bibinke-nevem. (Végre, végére vagy végtére, nem is tudom, felfogtam, Dinnye nem fél a vihartól. Felfogása: kereső. Nekiiramodik, ráront. Elrettentő példa, ahogyan védi a házamat. Elfogása: eredj, eső. Menj, villám. Tűnj, menny, tűnj, dörgés. Hadd aludjam az igazak álmát soká, attól is tovább. Süss fel, nap, fényes nap, kertek aludjaim meghagynak.)
SPANYOLNÁTHA KÖNYVEK 1. Székelyhidi Zsolt: Ördöngős versek, Szkárosi Endre ajánlásával, 2009 2. Berka Attila: Lada Béla nem hal meg kisregény, Kőrösi Zoltán ajánlásával, 2009 3. Jelenlét50 – Petőcz András 50. születésnapjára szerk.: Fodor Tünde, 2009 4. HogyÖt – Az ötéves Spanyolnátha antológiája szerk.: Vass Tibor, 2009 5. Hunlandia – a Spanyolnátha Deventer–Berekfürdő–Hernádkak-antológiája szerk.: Székelyhidi Zsolt, 2010 6. Vass Tibor: Semmi szín alant versek, 2010 7. Miskolc KapuCíner – a Spanyolnátha Miskolc-antológiája szerk.: Vass Tibor, 2010 8. Berka Attila: Hosszúkávé külön hideg tejjel kisregény, Petőcz András ajánlásával, 2010 9. Vass Tibor: Mennyi semenni versek, Vörös István ajánlásával, 2012 10. Díszkosz tizenkettő – a Spanyolnátha Légyott-antológiája szerk.: Urbán Tibor, 2012 11. Székelyhidi Zsolt: Űrbe! versek, Ladik Katalin ajánlásával, 2012 12. pÉn+Tek13 – a Spanyolnátha Légyott-antológiája szerk.: Urbán Tibor, 2013 13. Helyszínes szélesvászonidő – Székelyhidi Zsolt 40. születésnapjára szerk.: Vass Nóra, 2013 14. Tízeset – a tízéves Spanyolnátha antológiája A Herman Ottó Múzeum–Miskolci Galériával közös kiadás szerk.: Vass Tibor, 2014 15. Ba+Bánk – a Spanyolnátha Légyott-antológiája szerk.: Urbán Tibor, 2014
Kiadja a Spanyolnátha művészeti folyóirat és a Példa Képfőiskola Kortárs Művészeti Alapítvány 3563 Hernádkak, Ifjúság út 5. ISSN 2061-0483 ISBN 978-963-89667-4-2
