Spallcr Árpád - Spaller Katalin ISM E R E T E K TÁRA

Spallcr Árpád - Spaller Katalin

G Y Ó G Y P E D A G Ó G IA I IS M E R E T E K TÁ RA

Spallcr Á rp á d - Spaller K atalin

GYÓGYPEDAGÓGIAI ISMERETEK TÁRA

Gyógypedagógiai ismeretek tira © Spaller Árpid © Spallei Katalin © T im p * Kiadó IS B N 9 6 3 9 6 1 4 3 0 0

Lektori] Q: Subosits Isrvin nyugalmazott főiskolai tan ir K ilm in Katalin gyógypedagógus-igazgató Borítóterv; Kcményfi G ábor Nyomdai d ő k éaítés: Kanyó Ervin Korrektor: H olló Csaba A kötetet tervezte és gondozta; Solymosy Lajos

A kötet B u d a p e t X V III. kerület Pestszendőrinc-Penszendm re önkorm ányzata P o lg irm eteri Hivatala Oktatási, KözművelÓdési, Sport- és Ifjúsági Irodája „Innovációs” pályázatának, valamint a X V III. kerüled Speciális O ktató és Fejlesztő Intézmény támogatásával jelent meg.

M inden jo g fenntartva, beleértve a bárm inem ű eljárással történő sokszorosítás jogát is.

Kiadta és nyom d án előkészítette a T im p * Kiadó - LaVik 9 2 ” Kft. ( 1 1 3 9 Budapest, Frangepán u. 1 2 - 1 4 . T e l.: * 3 6 (1) 4 12 -5 25 1 konyv^timpkiado.hu) az 1795-ben alapítón Magyar Könyvkiadók 6 Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. Felelős kiadó: Solymosy Lajos, a T im p * Kiadó - LaVik 9 2 ” Kft. igazgatója N yom ta a Mackcnsen Kft. 11 39 Budapest, Frangepán u. 1 2 -1 4 . T el.: * 3 6 (t) 4 5 0 -2 0 8 8 Felelős vezető; Székely Ferenci ügyvezető

ELŐ SZ Ó

JV tncs A nem is lehet teljes szótár. A szótár csak kagyló, ezzel m eregetünk a nyelv tengeréből. A nyelv azonban a tenger, a tenger. “ Ilyen gyönyörű megfogalmazásban válaszol Kosz­ tolányi Dezső a „teljességre törekvő" szerkesztők azon nagy dilem m ájára, hogy m i van benne és mi maradt ki. A könyv, am it az olvasó a kezében ta n , a szótár és a lexikon keveréke. C élunk az volt, hogy a gyógypedagógiai kifejezéseknek egy olyan tárházát nyújtsuk az olvasónak, amely segít eligazodni az elég gyakran változó szakkifejezések világában. Igyekeztünk az idegen szavak magyar megfelelőjét is beírni, hogy ebben a dzsungelben a szakember és a nem szakember is egyaránt eligazodjon. K iem elten gondoltunk a sérült gyerm ekeket nevelő szülőkre, az érdeklődőkre és nem utolsósorban az érintettekre. Az érthetőség és a könynyebb olvashatóság kedvéén mellőztük a rövidítéseket és utalásokat. A gyorsabb keresés érdekében beszámoztuk a szócikkeket, és a könyv végén, a szójegyzékben feltüntettük a lelőhelyet is (pl. D ow n-kór /D/83 és 117) A szócikkek közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak a nagyon tágan értelm ezett gyógypedagógiai jelenségekhez és folyamatokhoz. A gyógypedagógia a pedagógia, a patológia és a pszichológia mezsgyéjén alakult ki. Ezért, a könyvben e tudom ányok­ ból kölcsönzött szakkifejezések is megtalálhatók olyan m értékben, am ilyen m értékben ezek a különböző gyógypedagógiai szakkönyvekben szerepelnek. A szavak helyesírásánál (főleg a latin kifejezések írásánál) a szakszótárak és helyesírási szótárak m ellett, az Akadé­ mia által kiadott Orvosi Helyesírási Szótárt tekintettük mérvadónak. A könyv kigondolásától a megvalósulásig nagyon hosszú idő telt el, tele buktatókkal, nehézségekkel és örömökkel is. A gáncsoskodókat, kételkedőket elfelejtjük. Szeretnénk megköszönni mindazoknak a segítségét, akik bátorítottak, akik hitünket erősítették, akik munkánk megjelenését valamilyen formában elősegítették. Elsősorban S u b o sits István nyugalmazott főiskolai tanárnak szeretnénk köszönetét mondani önzetlen szakmai útm utatásaiért és támogatásáért, valam int a szöveg gondo-

5

zásában az egész könyv tartalmának az értékelésében nyújtott segítségéért. Köszönettel tartozunk kollégáinknak: Kálmán Katalinnak, Juhász Katalinnak, Hauptmann Ágnes­ nek, Batári Gézának, Nánássy Annuncíátának, Reisz Jánosnénak és Szabó Józsefnénak azért a szellemi, erkölcsi és anyagi segítségért, mellyel a könyv megjelenését elősegítették. K ülön köszönjük D r. Szabó József János, valamint Nagyné Pálos Judit és Nagy Imre baráti támogatását és segítségét. A szerzők

A

A oáffc „a” hang képzése - Hátul képzett (veláris) mély, rövid magánhangzó. Képzése tág aiakkerekíté&sel, nyílt állkapocsszöggel, valamint alsó nyelvállással történik. „á” hang képzése - Hátul képzett (veláris) mély, zöngés, hosszú magánhangzó. Az ajkak tág rést alkotnak (illabiális), legnyíltabb állkapocsszöggel, valamint legal­ só nyelvállással képezzük. 3 . abázia - abasia; Pszichogén (neurotikus) alapú funkcionális mozgásképtelenség. A koordinációs készség hiánya következtében kialakult teljes járásképtelenség. Nem érinti az izomerőt és az érzékelést. Az alsó végtagok bénulása nem áll fenn, miv^l a beteg képes mozgatásukra. A betegség nem vezethető vissza sem az izomrendszer, sem az idegrendszer sérüléseire. A tünet valamilyen pszichés konfliktussal, zavarral kapcsolatos. Neurózisokban, főleg hisztériánál fordul elő.

4 . abdukció - abductio, távolítás; A test középvonalától kifelé irányuló mozgás (pl. izommozgás) 5 . aberráció - aberratio ; Rendellenesség, a normálistól való eltérés; 1. ontogenetikai értelemben fejlődési rendellenesség; 2. pszichológiai szempontból a normálistól eltérő viselkedés, rendellenesség (pl. szexuális aberráció vagy mentális aberráció = az elmebaj enyhe formája) 6 . abláció - abhiiio, leválasztás, leválás; Az agy egy részének eltávolítására irányuló műtét; ablatio reiinae - a retinának az érhárryáról való leválása. Az ideghártyán (re­

tina) keletkező szakadás következtében beáramló folyadék eltávolítja az érhártyától. Szintén leválást idézhet elő sérülés, az üvegtest zsugorodása, a szem belső nyomásá­ nak csökkenése, daganat, retina degeneráció, valamint nagyfokú myopia is.

7

ablepszia - ablepsia , amaurózis, vakság. abnorm ális — A normálistól különböző, eltérő. Minden olyan jelenség, amely rendellenes, szabályellenes, esedeg szokatlanul különös. Az abnormalitás min­ dig annak függvénye, hogy mit nevezünk normálisnak egy adott időszakban. A norm ális énelm e koronként és helyenként változik, ezért az abnormális jelen­ ségeket is nagyon nehéz megfogalmazni. A negatív értelemben használt kifejezés csökkenténékűséget jelent, ezért a köznyelvben különböző fogyatékosságok, rend­ ellenességek megjelölésére is használják. Főleg, ha az adott személy viselkedése megzavarja mások szokásos életét. A köznyelv az elmebetegekre is alkalmazza. Ál­ talában pejoratív (rosszalló, lekicsinylő), megbélyegző jelentése van. Mivel nehe­ zen meghatározható fogalom, szakmai szövegekben kerülik a használatát. abnorm ális gyerm ek - Általában a sérült, fogyatékos, anom áliát gyermekekre alkalmazzák. A szakirodalom, mivel nagyon általános, megbélyegző és nehezen körülírható fogalom, általában mellőzi használatát. abrachia —A kar hiánya. Veleszületett fejlődési rendellenesség (a végtagredukciós rendellenesség) (lásd még: dysmelia) absccssus cerebri — agytályog; Az agy bakteriális fertőzései során alakulhat ki. Az agytályog térszűkítő folyamatot jelent, és így, akárcsak az agydaganatok, góctü­ neteket és általános tüneteket hoz létre. Emellett gyulladásos folyamatra utalóan lázzal, hidegrázással, leukocitózissal (a fehérvérsejtek felszaporodása a vérben) jár. absence - tudatkiesés, tudathiány; Átmeneti eszméletvesztés. A figyelemvesztés olyan súlyos foka, hogy a személy időlegesen képtelen lesz a körülményekhez al­ kalmazkodni. Patológiás állapotban „absence” vagy „epilepsziás absence", a főleg gyermekeknél jelentkező rövid tudatvesztéssel járó epilepsziás rosszullétfonna. A beteg a tevékenység közben elakad, elsápad. Megfigyelhetők a szemhéjak és szemtekék finom rezgései. Az egyszerű epilepsziás absence nem okoz tónusvesztést és emlékezetkihagyást. ■bulla - akaratgyengeség akarathiány, kóros aktivitáshiány; Többnyire kedélybetegsé­ gek esetében fordul elő (depresszív állapotokban, melankóliában), sokszor neurózi­ sok (pcichaszténia) és toxikomániák esetében is észlelhető. Az abuhás beteg képtelen a döntéshozatalra, az aktív, tervszerű cselekvésre. Rossz közérzetét az is fokozza, hogy tudatában van eredménytelenségének. Súlyosabb esetben a beteg teljesen cselekvő-

képtelenné válik. Egyes esetekben a gyenge késztetés időszakos (viszonylagos) állapotá­ nak meghatározására is alkalmazzák.

m

acatam athesia - A beszédmegértés képességének hiánya. achería - kézhiány; Veleszületett fejlődési rendellenesség, (lásd: dysmelia)

m

achloropsia - zöldszintévesztés; A zöld szín nem látása. achondroplasia - chondrodystrophia fatális, Dyschondroplasia fatális; A porckép­ ződés zavara, mely a magzati életben kezdődik. Később törpenövéssel jár. acroccphalia - Csúcsos formájú fej. Veleszületett fejlődési rendellenesség. A ko­ ponya saggitalis irányban rövid, a homlokcsont magas, és az egész homloki rész erősen előre mutat. Leggyakrabban az A pert-féle szindróm a {aerocephalosyndakty-

lia) és a Crouson-szindróma (dysostosis craniofacialis hereditaria) tüneteként jelenik meg, de önmagában is előfordul. acrom egália - A növekedési hormon túlműködése következtében a test széli ré­ szeinek (pl. kéz, láb, állkapocs stb.) kóros növekedése. acroparalysis - végtagbénulás, acusis - A hallással kapcsolatos, hallás- (szóösszetételben pl. hypoacusis —csökkent hallás, nagyothallás) acusticus - halló..., hallási... (szóösszetételben: pl. nervus - - hallóideg, a nyolca­ dik agyidegpár) acut - akut, heveny, éles, gyors lefolyású b&Kh adaetylia - ujjhidny (fejlődési rendellenesség lásd: dysmelia) adaptáció - adaptatio, hozziillesztés, alkalmazkodás; A szervezet, valamint rész­ rendszereinek azon állapotváltozásai, amelyek a környezethez valamint annak változásaihoz való alkalmazkodást segítik elő, a működésképesség és életképesség fenntartása, megújítása vagy javítása céljából. Az adaptáció az élet nélkülözhetetlen feltétele. A tiflopedagógidban az adaptációs kérdésnek központi szerepe van, főleg

9

^ értelmes és az ösztönös adaptáció terén. A kom penzációs (kiegyenlítő) nevelés során kiemelt figyelmet kell fordítani az adaptációs zavarok következtében kiala­ kult belső és külső konfliktusokra. Ezek következtében a látásfogyatékos, mind intellektuálisan, mind mozgásosan elmerevedik, elbizonytalanodik. A meggyen­ gült adaptációs készség szoktatással és neveléssel fejleszthető, tehát biztonságos szerepkörben és helyzetben a merevség feloldható. Azonban ismeretlen környezet­ ben valamint szerepzavarokban a rigiditás (a merevség), mint védekező(noceptiv) magatartás újra visszatérhet. Az intellektuális merevség abból is adódik, hogy a lá­ tási fogyatékosok új szerepkörben nehezen alkalmazkodnak. Érzelmileg is sokszor visszavonulnak, nehezen mozdulnak, s ez önfejűségnek tűnhet. A rigiditds problé­ mája, m int adaptációs zavar (kezelése, feloldása), a látási fogyatékosok nevelésében kiemelt helyet foglal el. adaptom éter — Az érzékszervek adaptációs fokának mérésére szolgáló automati­ kus regisztráló készülék. Az egyik legismertebb a N agel-féie adaptom éter, amely a fényingerküszöb meghatározására, a szem alkalmazkodásának vizsgálatára szolgál. add ikrió - addiedo, hozzászokás; Például a drogokhoz való hozzászokás, amely egyben fiziológiai és pszichológiai függőséget (dependencia) is jelent. Ez egyfajta fiziológiai és pszichológiai alkalmazkodás a megváltozón feltételekhez. addukció —közelítés; a test középvonala felé irányuló mozgás (pl. izommozgás). fláín^mifl —adynam ia, életerő hiány; az izomerő gyengesége, a fizikai erő elveszté­ sének érzése, (lásd: aszténia) afázia - aphasia Az írón és a kimondott verbális jelek megértésének és kifejezésé­ nek (leírásának, illetve kiejtésének) szerzett zavara. A beszédzavar a már kialakult beszédképesség után, az agy lokalizált sérülése következtében jön létre, és a nyelv­ nek, m int kommunikációs eszköznek minden oldalát érinti, vagyis nemcsak a beszéd megértését és kifejezését, hanem az olvasást (megértés és kifejezés), vala­ mint az írást is. Az afáziát létrehozó agyi trauma (sérülés) a bal agyfélteke körülha­ tárolt részeit érinti. Az agyi sérülés következménye egy olyan súlyos kommuniká­ ciós zavar, mely átfogja az egész személyiséget, annak minden intrapszichés (belső lelki élet) és interperszonális (személyközi) következményeivel. Az agyi sérülés sú­ lyosságától és kiterjedésétől függően az afázia klinikai formái igen változatosak. Az afázia megnyilvánulási formáit a szakemberek több szempont szerint is osztályoz­ zák. Egyik legismertebb, klasszikusnak mondható felosztás a következő: I. totális

vagy globális forma, amelyben a beteg egyes esetekben teljesen elveszti beszédké­ pességet. Csak értelmetlen hangokat, szóragokat, vagy szavakat tud kimondani, minden értelem nélkül. A beteg mondatalkotásra teljesen képtelen. A beszéd tar­ talmát egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen érti. A sérülés érinti az olvasást és az írást is. 2. A Broca-féle motoros afázia (más néven: afém ia, efferens motoros,

expresszív afázia; kérgi motoros afázia; verbális afázia, kortikális dysarthria seb.) fő­ leg a kifejezőképesség területén jelentkezik. Leglényegesebb tünete a hangos, arti­ kulált beszéd zavara. Súlyosabb esetekben a beteg képtelen kiejteni egy hangot vagy leírni egy szót. Ugyanakkor taglejtésekkel (gesztusokkal) a beteg jelzi, hogy érti (legalábbis részben) a beszédet, és képes a cselekvésben megnyilvánuló gondol­ kodásra. A kevésbé súlyos esetekben, a kifejezés nehézsége a mondatokon belüli szavak kiejtésekor (artikulálásakor) jelentkezik. A zavart szóképzés és a hosszabb szavak megrövidítése is jellemző. A súlyosabb esetekben (pl. a Broca által megfi­ gyel rben) a betegek sztereotip módon csak egyetlen szótagot tudnak ismételgetni. Az automatikus beszéd (pl. a hét napjainak felsorolása) kevésbé érintett, m int a spontán beszéd. A beszédre az agrammatizmus jellemző, amely nem annyira a nyelvtani szabályok hiányos alkalmazásában, mint inkább a kifejezőképesség erős beszűkülésében nyilvánul meg. E betegeknél a beszédmegértés a beszédteljesít­ ményhez képest lényegesen jobb, de természetesen a beszédmegértés is különböző­ képpen károsodhat. A hangos olvasásban a beteg hasonló hibákat vét, mint az is­ métlő beszédben, de a hangos olvasást jobban megértheti, mint a suttogó vagy a magában olvasást. Az írásban szótagolási és szómegformálási nehézségei adódnak, akárcsak a hangos beszédben. Az expresszív aíáziában a beszélt és írott nyelv meg­ értése olyan mértékben változott meg, amilyen mértékben a belső beszéd sérült. E sérülés lokalizálásának problémája számtalan vitát váltott és vált ki a mai napig is. Abban azonban a vélemények azonosak, hogy a sérülésért a domináns agyfél­ teke frontális tekervénye felelős. Gyakran a frontális kéreg károsodásával együtt jár a szubkortikális (agykéreg alatti) állomány sérülése is. Ennek következtében az afázia mellett megjelenik a kéz, sőt a láb plégiája vagy parézise is. Nem ritka a látó­ térkiesés sem. 3. a W em icke-féle afázia (szenzoros afázia, felv ev ő afázia) —a beszéd megértésének súlyos zavara. A spontán és az ismételt beszéd zavara, amivel együtt jár az írás és az olvasás zavara is. A betegségben igen jellemző a szavak értelmének „elidegenedése ’ (szatiálódása). Ez akkor fordul elő, ha egy adott szó egymás után túl sűrűn ismétlődik meg. Például a testrészek nevének megértésekor, ha arra kér­ jük a beteget, hogy érintse meg a szemét, majd ezután az orrát, száját, stb. A beteg minden mozdulata után gyors ütemben mondjuk a következő megérintendő test­ rész nevét: „orrát...száját...szemét... stb. A beteg egyszer csak kezd bizonytalanná válni és a megérintett testrész mozgatása, a helyes ismétlés ellenére sem a megfe­

lelő. A szatideió jelenségének patognomikus (kórjelző) jelentősége van a Wernicke-afázia diagnosztizálásában, mivel kizárólag csak erre a szindrómára jellemző. A betegek jól beszélnek, folyékonyan, sok esetben leáll/thatatlanul {logorrea). Be­ szédartikulációjuk érthető prozódidjuk tiszta. Tartalmilag azonban nagyon üres, kevés benne az értelmes, szubsztanciális szó. Gyakran felcserélik a szavakat (para-

fd zia). Ez leginkább szemantikus jellegű, amikor a szükséges szó helyett egy hozzá funkcionálisan közelállót használ (pl. asztal helyett széket). Előfordulhat, hogy a helyes szó helyen hangalakban közelálló szót használ (pl. sör helyett tár). Ezek a verbális parafáziák. A beteg beszédében énelmeden szavak is előfordulnak (neologizmusok). Súlyos esetekben a beteg nincs tudatában beszédmegénési zavarának

(anosognosia). Viselkedése nem a körülményeknek megfelelő. Ez sokszor agresszi­ vitást vált ki a betegből. Az aiáziának erre a formájára nem mindig jellemző az olvasás zavara. Ha a megértési zavar csak a hallott beszédre terjed ki, az olvasás megőrzése mellen, „tiszta szósüketségróT beszélünk. 4 . Vezetéses afázia: Tünetcsoponjai: a spontán beszéd folyékony, bár lassú. Gyakoriak a szünetek, hezitálások, a szókeresés és a szavak anikulálásának zavara. Nagyon jellemző a nagyszámú fon é-

mikus hiba. A beszéd nehézkes és diszprozódids. A hallott beszéd megénése igen jó, gyakran teljesen ép. A jó beszédmegénés mellen a vezetéses afáziát a súlyosan ká­ rosodon beszédismédés jellemzi - ez az alapvető patognóm vagy kórjelző tünet. Az utánmondás híbásabb, m int a spontán beszéd. T öb b benne a verbális parafázia, melynek igen gyakran a beteg tudatában van, sőt kompenzálni próbálja - gyakran szemantikus p a ra fá já v a l Pl. a beteg keresi az ablak szót: „ala..., aba.., nem, ajtó, de nem ajtó kicsi” Hangosan nem képesek olvasni, bár megénik az írott szöveget, írásuk formailag ép, de igen sok hibát (betűcsere, kihagyás, betoldás) tartalmaz. A vezetéses afÜziában, kezdetben a beszéd zsargonszerű. Beszédmegénése rossz. Később beszédmegénésük normalizálódik, és a zsargont is felváltják a verbális parafáziák - ez a vezetéses afázia szakasza. 5. Transzkortikális motoros afázia: a beszéd nem folyamatos. A spontán beszédre jellemző az akadozás, a rosszul artikulálás, az értelmeden szótagok, szavak ismételgetése. Beszédük egyszerű szerkezetű, gyakran agrammatikus, és igen nagy erőfeszítést igényel a betegtől. A transzkortikális mo­ toros afázia legfeltűnőbb tünete a jó beszéd utánmondás, amely során a betegek helyesbítik a grammaukailag hibás mondatokat, kiegészítik, vagy befejezik a jól ismert közmondások vagy versek kihagyott részeit. A hangos olvasás zavan szen­ ved, de magukban viszonylag jól olvasnak, és a szöveget megénik. írásuk zavan, betűik torzak, sok a helyesírási hiba és az agrammatizmus. 6. Transzkortikális szén-

zoros afázia. Ebben az esetben a beszéd folyékony, de sok parafáziát tanalmaz, gyakran csak üres verbalizmus. Legfeltűnőbb tünete az echolalia (a szavak automa­ tikus ismédése anélkül, hogy a beteg értené a beszédet). A beszédmegénés súlyo-

san sérült. Olvasásukra jellemző, hogy tudnak hangosan olvasni, de nem értik azt. írásuk is károsodott. 7. Amneszhkus afdzia (anóm ia) tünetei: a spontán beszéd folyékony, azonban kevés szubsztanciális (lényeges) szót tartalmaz. Beszédük tele van szemantikusparafázidvai Az állandó szókeresés, behelyettesítés, körülírás igen nehézkes beszédet eredményez, amely néha első hallásra nonflvensnek (nem folyékony) tűnhet. A beszédmegértés jó. A betegség lényeges tünete a megnevezési za­ var (anómia = a személynevek megtalálásának képtelensége.) Enyhébb formájában a kevésbé ismert, frissen szerzett megnevezéseket érinti. Az anómiás beteg nem használ körülírásokat, általában kerüli a beszédet, panaszkodik, hogy nem találja a megfelelő szót. Az olvasás és az írás lehet teljesen ép. Az anómia gyakran más, sú­ lyosabb aíáziatípus maradványtünete lehet. Bármely afáziaformánál, az elsődleges sérülésekhez, kiegészítő sérülések csatlakozhatnak. Ilyen sérülések a dysarthria, az

apraxia, a látótér beszűkülése, valamint a jobb testfél bénulása. Előfordul megjegyzŐ-, koncentrálóképesség zavara is. Zavart szenvedhet az egyik témáról vagy fel­ adatról a másikra való átváltás. Előállhatnak ún. konstruktív zavarok (pl. nehézsé­ gek a rajzoláskor, valamint a betűk írásakor).

A beteget a teljesítmény- és

hangulatingadozás, valamint gyors fáradékonyság jellemzi. Egyes esetekben jelen­ tős lelassulás mutatkozik. Az ilyen zavarban szenvedő betegek gyakran meg tudják oldani a feladatot, ha elég időt hagyunk nekik. afémia —A beszélt nyelv használatának képtelensége. Főleg az epilepsziának abban a formájában nyilvánul meg, amelyet a bal frontális agyfélteke sérülése okozott. A betegnél a zavar tudatosítása teljesen vagy részlegesen hiányzik. A Broca-fiU

afdzia megfelelőjeként is használják a kifejezést. m

aflfcct apnoc - Ideges természetű kisgyermekek gyakori rosszulléte, melyet az iz­ galmi állapotban vagy sírás következtében kialakult légzésváltozás okoz. Nem betegség, de sokszor az epilepsziával tévesztik össze. affektfv - Fokozottan érzelmi természetű, indulatos. afferens - Szenzoros idegek vagy idegrostok neurofíziológiai elnevezése, amelyek az érzékszervektől (receptoroktól) érkező idegi impulzusokat centripetálisan (tehát befelé), a központi idegrendszer megfelelő központjai felé irányítják. Szinonimája a szenzoros. Használatos még az érző ideg elnevezés, de ez nem mindig találó, mert az afferens ingerület nem mindig kapcsolatos az érzékeléssel. Ellentéte az efferens, illetve a motoros.

CiVóC

13

3 5 . a ffrík itá k - zár-réshangok (c, dz, cs, dzs); Magyarul vegyes hangoknak nevezzük. Képzésükben, főleg a magyar nyelvben, a nyelv játszik nagy szerepet, mégpedig a hegyétől a nyelvhát közepéig. A hangok orális ejtésűek. Képezhetők zongésesen és zöngédenül. Az afFrikáták képzésénél a nyelv zárat alkot, és ennek a feloldása következtében résszerű zörej keletkezik. a f ó n ia - aphonia , hangtalanság; Szervi (organikus), működési (funkcionális) vagy telki (pszichés) okok következtében kialakult hangadás-képteienség. A hangszala­ gokban megjelenő kinövések (csomók, papilloma, ciszták, daganatok) rendszerint rekedtséget, szélsőséges esetben hangralanságot idéznek elő. Ezek a hangképzés organikus zavarai. Ugyancsak afóniához vezethetnek a vírusok vagy baktériumok okozta gyulladások is. Szélsőséges esetben hangadási képtelenséget okozhat a rószszül alkalmazott hangtechnika. A beteg a hangképzésnél túlságosan feszít, présel vagy éppen túl lazán zárja a hangszalagjait. A hangképzésnek ezek a funkcionális (működési) zavarai is elsősorban rekedtséget idéznek elő, csak szélsőséges esetben vezethetnek a hangadás teljes képtelenségéhez. A pszichogén aphóniát lelki okok (szorongás, félelem, hisztéria stb.) idézhetik elő. Mivel a betegség spontán nem gyógyul, minden esetben szakemberhez kell fordulni (lásd még: diszfónia). a fá z ia - aphrasia; A beteg képtelen összefüggő mondatok megfogalmazására. Ugyanakkor egyes szavak kimondása lehetséges. Aphrasia voluntaria - túlérzékeny gyermekek alkati beszédzavara, mely időszakonként fellépő szándékos némaság­ ban nyilvánul meg. JS N I aftongia - aphthongia; Az afázia egyik fajtája, melyre jellemző, hogy rohamokban lép fel. A beteg a hangképzésben részt vevő izmok görcse miatt képtelen a szavak kimondására.

m

ageuzia - ageusia; Az ízérzékelés részleges vagy teljes hiánya. aggkori <j*m *nría - Az Öregkori elbutulás elnevezése, mely a megismerés és az affektus (érzelmi élet) folyamatos romlásával jár. A magasabb pszichés lolyamatok (a gondolkodás, a tanulás, az emlékezet stb.) fokozatosan károsodnak. Összefoglaló nevén szenilitásnak is nevezik. agitáció - agitatio; Fokozott nyugtalanság, fokozott mozgástörekvés, izgatottság, ag jtolalia - Izgatottság következtében kialakult túlzottan gyors beszéd.

14

aylossia - 1 Olvan fejlődési rendellenesség, melynek jellemzője a nyelv (szerv) hiánva, 2. A beszéd képesség hiánya.

déN

■(ÉH* agnathia - Az állcsonti nyúlvány fejletlensége. Ritka fejlődési rendellenesség. - 4 S » agnózia - agnosia. Az a jelenség, melyben hibátlan elemi észlelés ellenére a szerzen információk feldolgozása zavart szenved. Gyermekeknél például a testrészek térbeli elhelyezkedésének megítélési zavara, amely nagyfokú ügyetlenséghez vezet­ het. Megnyilvánulhat a mindennapos tárgyak felismerésének képtelenségében ép érzékszervek és normális intellektus ellenére. A zavar bármely érzékelő funkciót érinthet. Leginkább ismertek és kutatónak a vizuális, az auditív és taktílis agnóziák. A vizuális (látási) agnózia vagy más néven „lelki vakság a látópályák nyakszirri (oecipitális) lebenyében levő projekciós mezőinek (kétoldali) pusztulásával kapcsolatos. Az auditív (hallási) agnózia vagy „lelki süketség" a kétoldali halán­ téklebenyek (temporalis) sérülésével függ össze. A taktílis (tapintási) agnózia (más néven „asztereognózis”) esetében a beteg tapintás útján képtelen azonosítani egy tárgyat. Valószínű, hogy a fali (parietalis) lebeny hátsó részében elhelyezkedő má­ sodlagos kérgi analizátor sérülése következtében lép fel. Az afóziásoknál gyako­ ri a hang- és szófelismerés zavara (az akusztikus-verbális agnózia). Az agnóziában szenvedő betegek nem fogyatékosként, hanem betegségüket tudomásul nem vevő egyénekként viselkednek.

m

agorafóbia —agoraphobia, tértszony; Megalapozatlan, néha szédüléssel járó szoron­ gásos félelem nagyobb nyűt területen (utca, tér, híd stb.). Neurotikus betegeken jelentkezik, és az egyedüllét csak fokozza. agráfia - agraphia; Agysérülésből eredő frásképtelenség. A már kialakult íráské­ pesség elvesztése. A folyamatos írás motoros kivitelezésének súlyos zavara. Az írás képességének megszűnése a bal parietáÜs lebeny áthajlási helyén található agysé­ rülések következtében jön létre. Ez egy sajátos amnéziának felel meg. A beszéd- és mozgásképesség megmarad, ö n á lló jelenségként (tiszta agráfia) ritkán jelentkezik, de gyakran társul afáziával. (Például a globális afáziinál, W ernicke-aflziánáJ stb.) Az agráfia a spontán írást, a másolást és a diktálást különbözőképpen érintheti. Ritkán lelki okai is lehetnek.

'4 8 . agrammatizmu5 - Beszédzavar, mely abban nyilvánul meg, hogy a beteg, az agy sérülése következtében, képtelen alkalmazni a nyelvtani szabályokat Az agrammatizmus az afázia, illetve a disziogia sajátos formája. Kevésbé kifejezett formája

15

adiszgrammarizmuí, melynél a mondat nyelvi struktúrája még felismerhető.

■

A diszgrammatizmussal a beszédfejlődés kezdeti szakaszaiban is találkozhatunk. Ez fiziológiás jelenség, és rendszerint az iskolás kor kezdetére megszűnik. A diszgram-

matizmus az afiízia különböző formáira is jellemző. A Broca-féle motoros afáziában a ragozadan távirati stílusban fogalmazott beszéd formájában, míg a szenzoros afiiziában a paragram m atizm us (egyes nyelvtani elemek hiánya vagy hibás alkal­ mazása) formájában nyilvánul meg. Az agrammacizmus megjelenik a demencia va­ lamennyi formájában, postraum atikus (sérülés utáni) krónikus encefalopátiákban , valamint az értelmi fogyatékosság súlyosabb formáiban. Ugyancsak agrammatikus jellegű (rag és képző nélküli) a süketek jelbeszéde is. agresszív szülő - Azok a szülők, akik saját gyermekeikkel szemben kényszert, durva fizikai vagy verbális agressziót alkalmaznak, legtöbbször nevelés címen. Az ok nagyon sokféle lehet, m int pl. a szülő türelmetlensége, a gyermeknevelésre való éredensége, a gyermekkel szembeni elutasítás. Ugyanakkor okként szokták meg­ említeni a gyermek együttműködési képtelenségét a szülővel. Ilyenkor a családban a feszültség csak növekszik, hiszen a szülő agresszív magatartására a gyermek is agresszíven válaszol. Ezért jó lenne, ha a szülő kerülné az agresszív minta követését. agresszivitás — Emberi viszonylatokban önmaga vagy mások ellen irányuló erő­ szakos támadó viselkedés. Ez közvetlen (tetdegesség) és közvetett (verbális) for­ mában nyilvánul meg. Az agresszív viselkedés kialakulásában nagy szerepük van az öröklött tulajdonságoknak (pl. fokozott impulzivitás, ingerelhetőség), valamint az agresszív viselkedésminták megtanulása. Az utóbbi kialakulását nagymérték­ ben segítik az agresszív tv-filmek, videofilmek, valamint az agresszív rajzfilmek is. Egyes pszichológusok úgy vélik, hogy az agresszivitás szorosan kötődik a fruszt­

rációhoz. Szerintük a fokozott pszichés terhelés (frusztráció) hatására a társadal­ mi alkalmazkodóképesség csökken. Ilyenkor megjelenik a „nem alkalmazkodás” Az agresszió tehát a társadalmi alkalmazkodóképesség dezintegrációja (szétesése). A gyermekkori agresszivitás leggyakrabban súlyos elégedetlenség kifejezése, me­ lyet főleg szeretethiány és az önértékelés elégededensége okoz. A nehéz szociális helyzetben nevelkedő gyermekeknél, i íj aknái jelentkező agresszív cselekedetek a társadalmi beilleszkedés nehézségeit jelzik. Napjainkban az agresszív gyermekek száma egyre nő. m

agy - agyvcléí; Az emberi szervezet idegi szabályozásának a központja. A központi idegrendszernek a koponyaüregben található, a tudósok szerint a2 emberi szerve­ zet legbonyolultabb része. Az embernél az átlagos súlya 1 2 0 0 - 800 g, térfogata

16

kb. 15(M) köbcentiméter. Anatómiai és funkcionális szempontból három rész­ re osztjuk, clőagyra, középagyra és hársóagyra. Legfontosabb részei: az agytörzs

(truncus cerrbn), kisagy (cerebellum), köztiagy (diencephalon), clŐagy (prosencephaion), valamint az agykéreg (cortex cerebri). Az agy felszíne erősen barázdált, minek következtében felületén számos tekervény (gyrus) található. Tömegében megkülönböztetjük a szürke- és a fehérállományt. Kívül a sejtekből álló szürkeál­ lomány (cortex cerebri) található. A szürkeállományt kb. 30 milliárd agysejt alkotja. A szürkeállomány alatt velőhüvelyes idegrostok tömege alkotja a fehérállományt. Ezek a rostok ingerületszillítók. A fehérállomány tömegében dúcok és magvak formájában idegsejtek is találhatók. Az agykérget alkotó idegsejtek anyagcseréje igen élénk; a sejtek nagyon érzékenyek a glukóza- és az oxigénhiányra. Az agyat három réteg hártya (kemény-, lágy- és középen a pókhálóhártya) borítja. A lágy agyhártyák közötti tereit, valamint az agy üregeit az agygerincvelői folyadék tölti ki, amelynek tápláló és védő szerepe van. Az agyféltekék beborítják az agytörzset. Szerkezetében megtalálható a külső fehér és a belső szürkeállomány. Az agytörzs magába foglalja a középagyat, a Varol-hidat és a nyúltagyat. A híd és a nyúltvelő fölön helyezkedik el a kisagy. Az agy belsejében jól fejlett üregrendszer található: az agykamrák. Az agyvelő legalacsonyabban fekvő szakasza, mely lényegében a ge­ rincvelő folytatása, a nyúltagy. Több létfontosságú reflexközpontot foglal magába, melyek a légzést, a vérkeringést és az emésztőrendszer működéseit szabályozzák. Részt vesz az izomműködés szabályozásában is. A Varol-híd magvai a rágással, a könnyezéssel kapcsolatos reflexek központjai. A kisagynak fontos szerepe van a mozgások összehangolásában. Részben az izmokból és az érzékszervekből érkező információk, részben az agy felől érkező impulzusok alapján szabályozza a moz­ gásokat koordináló idegközpontok tevékenységét. Az agy alsó részét alkotó nyúlt­ agyat, hidat és kisagyat a középagy köti össze az agyféltekékkel. A középagyat a két agykocsány és a felettük clhelyezkedő ikertestek alkotják. A két agyfélteke közön helyezkedik el a köztiagy, melynek alsó része a hipotalam usz. Ez a belső szervek működésének legfelső integrációs központja. A köztiagy felső részét a taiamusz alkotja. Az agytörzs közelében lévő kérgi struktúrák egy másik törzsdúccal, a mandulamaggal, az ún. lim bikus rendszert alkotják. Ez a kérgi terület kapcsolatban áll a

hipotalamusszal és a belső elválasztású mirigyek rendszerével. Az ősi vagy lim bikus kérgi területek, valamint a fiatalabb kérgi területek között szoros kapcsolat van. Az agykéreg fejlődéstanilag a központi idegrendszer legfiatalabb része, amelynek feladata, hogy megszűrje, összerendezze, integrálja a szenzoros információk töm ­ kelegét. Az emberi agy károsodásai mindig súlyos következményekkel járnak. Pl. az agy nélkül (anencephalus) született, rendellenes fejlődésű csecsemő, kizárólag csak vegetatív életmódra képes. Régen úgy képzelték, hogy a különböző pszichi-

kus folyamatoknak (emlékezés, beszéd) speciális agyi központjai vannak. Mára az elmélet túlhaladottnak bizonyult, mivel a mai álláspont szerint csak funkcionális pályák léteznek. Ha valamelyik kéregmező sérülése következtében egy-egy funkció kiesik, ez még nem azt jelenti, hogy az adott funkció központja károsodott, hanem csupán megszakadtak a kapcsolási lehetőségek, (lásd még: agyféltekék) HfS[| agyalapi m irigy - hypophysis, hipofízis, agjfiiggplék\ A köztiagy alapzatán elhelyez­ kedő mirigy, amely közvetlenül a talamuszhoz kapcsolódik. Ez a belső elválasztású mirigy az idegrendszer, valamint az egész szervezet számára olyan fontos hormo­ nokat termel, melyek befolyásolják a növekedést, az érési folyamatokat, a szexuális fejlődést stb. A hipofízis elülső lebenyében a növekedési hormonok, illetve a gona-

dotrop hormonok képződnek. A hipofízis hátulsó lebenye a neurofízis, a keringési hormonok (fóleg a vazopresszin) és a méh összehúzódását irányító oxytocin terme­ lését látja el. Betegségei jellegzetes hormonális és idegrendszeri tüneteket, valamint látási zavarokat okozhatnak. l Ü t l agy daganatok - agytumor; Minden olyan daganat, amely a koponya üregében helyezkedik el. Szűkebb értelemben csak azok a daganatok, amelyek az idegszövet embrionális maradványaiból, a támasztószövetéből (gliából) és az agy burkaiból indulnak ki. Az agydaganatok, ill. a koponyaűri térszűkítő folyamat tünetei két csoportba oszthatók: 1. a koponyaűri nyomásfokozódás (fejfájás, hányinger, há­ nyás, látásromlás), amelyekhez magasabb vérnyomás, kcttőslátás stb. csatlakozhat. 2. Az agydaganat - helyétől, valamint a károsított központok, idegpályák funkci­ onális zavaraitól függően —igen változatos tünetekben nyilvánul meg, például bé­ nulás, érzészavar, egyensúlyzavar, magasabb idegi tevékenység zavarai, epilepszia stb. Az agydaganat minden életkorban előfordulhat. Prognózisuk lehet jó vagy rosszindulatú. i agyér-elmeszesedés - Időskori betegség, mely ideg és elmekórtani tünetekkel jár. Az időskori danencia leggyakoribb oka. Jellemzője az agy ereinek (elmeszesedése következtében) beszűkülése és megkeményedése. agyféltekék és fu n k cióik - Az agy tömegének legnagyobb részét az agyféltekék alkotják. Az agyféltekék szimmetrikusan (jobb és bal agyfélteke) helyezkednek el beborítva az agy alacsonyabban fekvő részeit, az agytörzset és a kisagyat. A két fél­ tekét hosszanti irányban hasadék választja ketté. A féltekéket egy-egy mélyebb árok (fissura) halánték- (lobus temporalts), homlok- (lobus frontális), íali- (lobus panetd-

lis) és nyakszirti lebenyekre (lobus occipitális) osztja. Az agykéreg fejlődéstanilag

az egész agy legfiatalabb része. Az agykéreg egyes területei a fejlődés során megha­ tározott működésekre (érző és mozgató) különültek el. így a test akaratlagos finom mozgásait a motoros kéregmezők irányítják. A bőrérzékietek, a test helyzetének és mozgásainak érzéklctc a szomatoszenzoros mezőkben keletkezik. Ugyancsak elkü­ lönülnek a gondolkodásban és a viselkedés idői szerveződésében fontos szerepet játszó területek. Az információfeldolgozásban a két féltekének nem azonos a fel­ adata. Az egyes féltekék bizonyos funkciók elvégzésére álltak be. Ez a Ltteraüzdeió. Az idegpályák általában kereszteződnek, így a jobb agyfélteke a bal testrészt szabá­ lyozza, és a bal agyfélteke viszont a jobb oldali testrész mozgásait. A két agyfélteke közül az egyik funkciója a viselkedés szabályozásában fontosabb, m int a másiké. Ez elsősorban a beszédközpont helyében és az egyik kéz dominanciájában nyilvá­ nul meg. Az emberek 93% -a jobbkezes, azaz eszközhasználatnál, írásnál, vagyis a finom mozgásoknál a jobb kezét használja. A statisztika szerint a többi ember vagy kétkezes (am bidexter) vagy balkezes. A jobbkezesség a bal agyfélteke irányí­ tását jelenti (az idegpályák keresztezik egymást). A beszéd központja is a legtöbb esetben a bal agyféltekében foglal helyet, ami egyértelműen a bal agyfélteke do­ minanciáját (fejlettebbségét) jelenti. A kutatások azt mutatják, hogy többnyire a bal agyfélteke irányítja a nyelvi kifejezést és feldolgozást, a matematikai-logikai műveleteket, a jobb agyfélteke viszont a képzelőerőt, a kreativitást stb. összefog­ lalva a bal féltekéhez a logikus-racionális, míg a jobbhoz az intuitív-kreatív jellegű gondolkodás kapcsolható. Ugyanakkor azt a tényt is szem előtt kell tartani, hogy abszolút fiinkeiómegosztás az agyféltekék között nem létezik. Valójában a kogni­ tív műveletek végrehajtásában mindkét félteke aktívan részt vesz. agyhártya - meninx; Az agyat borító kötőszövetes burok. Ennek elsősorban táp­ láló és védő szerepe van. A külső a kemény agyhártya (dura m ater), legalul a lágy agyhártya (pia m ater) és a kettő között a pókhálóhártya (araehnoidea). agyhártyagyulladás - m eningitis; Súlyos, heveny fertŐzéses megbetegedés. H ir­ telen magas lázzal, fejfájással és az ún. meningeális tünetekkel kezdődik. Ezek a tünetek: a) tarkómerevség (a beteg a fejét nem mozgatja, a passzív előrehajlás el­ lenállásba ütközik, és fájdalmat okoz), b) K em ig-tünet (az alsó végtagok nyújtott emelésekor egy bizonyos mozgáspálya után a térdek reflexesen behajtanak), c)

Brudzim ki-tünet (a fej emelésekor a csípők, esetleg a térdek is flexióba kerülnek), valamint d) az ún. „vadászkutya fekvés" (oldalt, meggörnyedve, hajlított vég­ tagokkal). Az agyalapra terjedő folyamat agyidegbénulást (pl. a szemmozgatók) okozhat. Az agyhártyagyulladáshoz rendszerint agyvelőgyulladás (meningoencephaliris) is társul.

19

ti

ogy h u llám ok - Az agy elektrom os tevékenységének regisztrált ritmusa.

•M®* agy1 potenciál —Az agyfiziológiában az agy elektronikus tevékenysége. agyidegek - nervi craniales; Az agy alapi részéből kiinduló 12 pár ideg. Amint elnevezésük is utal rá, abban különböznek a gerincvelői idegektől, hogy míg ez utóbbiak egyaránt tartalmaznak érző és motoros rostokat, az agyidegek lehetnek érző, motoros, vegyes, ill. szomatikus és vegetatív idegek. Funkciójuk alapján van­ nak közöttük tisztán érző idegek: (I. szaglóideg - nervus olfactorius; II. látóideg — nervus opticus, V III. egyensúlyi és hallóideg —n. vestibulocochlearis vagy n. acus-

ticus), tisztán mozgató idegek: (III. közös szemmozgató ideg - n. oculomotoricus, IV. sodorideg - n. trochlearis\ V I. távolító ideg - n. abducens-, X I. járulékos ideg n. accessorius; X II. nyelv alatti ideg — n. hypoglossus) és vegyes: mozgató és érző idegek (V. háromosztatű ideg - n. trigeminus, V II. arádeg - n. facialis ; IX. nyelv­ garat ideg - n. glossopharyngeus\ X , bolygóideg - n. vagus). agyinfarktiu - Az agy körülírt károsodása a helyi vérkeringés elégtelenségének következtében. agykam rák - ventriculi cerebri; Az ép agy állományán belüli üreg, melyet az agy­ folyadék (liquor cerebrospinalis) tölt ki. agylágyulás — encephalom alacia; Az agy állományának egy bizonyos területre ki­ terjedő elhalása sérülés vagy elégtelen vérellátás következtében. Az elhalt agyszövet sejtoldó (cytolitikus) fermenrumok hatására meglágyul. Az ellágyult szövetmara­ dékok felszívódnak, és helyükön lágyulásos üreg (ciszta) marad vissza. Aszerint, hogy mi okozta, és mekkora területet érint, a tünetek is különbözőek lehetnek. Az enyhe lefolyástól a különböző idegrendszeri zavarokig, vagy akár a halálos kime­ netelig minden fokozat előfordulhat. Mivel a kezdeti tünetek hasonlítanak az agy­ vérzés tüneteihez, a biztos diagnózis felállítása elég nehéz. agynyom ás-fokozódás - Súlyos tünetekkel járó, életveszélyes állapot. Akkor jön létre, ha az agyszövetnek, az agyfolyadéknak és az agyi erek vértartalmának együt­ tes térfogata meghaladja a koponyaűr térfogatát. Például agytályog esetén. agy ödém a - agyoedema, agyvizenyó'; Az agyállomány körülírt vagy egész területén a sejtek közötti folyadék felszaporodása. Életveszélyes elváltozás, amelyet külön­ böző betegségek okozhatnak. 20

agyrázkódás - com m otio cerebri; A Tejet, illetve az agyat közvetlenül ért m e­ chanikus sérülés (ütődés) következtében létrejött heveny kórforma. Durva szö­ veti sérülés nem mutatható ki, ezért a tünetek sem tartósak. A legjellemzőbb a viszonylag rövid ideig tartó tudarvesztés. Létrejöhet még tudatzavar, a trau­ ma előtti rövid időre kiterjedő emlékezetkiesés (retrográd amnézia), valamint a sérülés utáni eseményekre vonatkozó emlékezetzavar (anterográd amnézia), a központi vegetatív szabályozás súlyos zavarának a jelei (sápadtság, ingadozó pulzus, vérnyomásesés, légzési zavarok, hányás). A szellemi teljesítőképesség át­ menetileg gyöngül: a beteg nem tud felidézni neveket, nem tud összpontosí­ tani, fáradékony, ingerlékeny. Az agyrázkódás tünetei az esetek többségében pár héten belül megszűnnek. Egyes esetekben hosszabb ideig is fennmaradhatnak a neurotikus panaszok. Az érelmeszesedés és az alkoholizmus az agyrázkódás tüneteit súlyosbítja. agysérülés - Minden olyan külső vagy belső károsító hatás, mely az agy működését károsan befolyásolja (baleset, betegség, drogok vagy sebészi beavat­ kozás következtében előállt sérülés). A következmények között kell megemlíteni az általános funkciókárosodást. Másik jellemző tünet, hogy a betegek lelassul­ nak, főleg ami a feladatok megoldási idejét, valamint a helyzet felismerését illeti. Az általános tünetek között mindig megtalálható a türelmetlenség, lehangolcság, gyakori sírás, dühkitörés. Egyszóval ezeket em ocionális labilitásn ak nevezik. agytályog - abseessus cerebri; Az agy állományában összegyűlt genny. A tályog nagysága (inrracranialis nyomásfokozódás), illetve a gyulladás kiterjedése meg­ határozzák a tüneteket is. Ezek a gyulladás általános jelei (a láz, leukocitózis stb.), az intracranialis nyomásfokozódás jelei (fejfájás, hányás, pangásos papilla /szemölcs/), az agyállomány érintettségének általános tünetei (tudaoavar, aiuszékonyság stb.), illetve helyi tünetei (epilepsziás rohamok, bénulások, afíziák), az agyfolyadékban fehérje- és sejtszámfokozódás. '^

agytörzs - truncus cerebri; Az agynak a nagyagy és a kisagy között, közvetlenül a gerincvelő fölött elhelyezkedő része. Az agy középső részeinek, a középagynak

(m esencephalon), a hídnak (poru) és a nyúltagynak (m edulla oblongata) össze­ foglaló neve. Folytatása a gerincvelő. Az agytörzs az emberi agy - a fejlődést tekintve - legkezdetlegesebb része. A törzsfejlődés során a legkorábban alakult ki. Életfontosságú központokat tartalmaz. 7 0 . agyvelő - encephalon; A központi idegrendszer agykoponyában elhelyezkedő ré-

sze. Az emberi gondolkodás szerve. Az agy tömegében szürke- és fehérállományt különböztetünk meg. A szürkeállományt kb. 30 milliárd agysejt alkotja, ez az agykéreg. agyvérzés - apoplexia cerebri; Az érfalak megrepedése következtében az agy állo­ mányának bevérzése. A bevérzés roncsolja az agy állományát, s ez működési za­ varral, esetleg a funkció teljes kiesésével jár. Az agyban bekövetkezett belső vérzés

(szélhűdés) nyomán a bevérzés helyéhez viszonyítva a test ellentétes oldalán bénu­ lás alakul ki, amit esetenként öntudatvesztés, valamint az akut bénulás enyhülése után az érintett testrészek motoros kontrolljának csökkenése kísér. Az agyvérzés következtében fokozódik az agy belső nyomása, ami a bevérzett területekkel szom­ szédos részek bénulásához vezethet. Az agyvérzés népi elnevezése gutaütés. agyzúzódis - contusio cerebri; Az agy állományának roncsolódása, károsodása. Következménye az eszméletvesztés, valamint góctünetek (pl. hemiparesis, plegia ,

látászavar stb.) keletkezése. Agyödéma is kialakulhat, amely agynyomás-fokozódás után halálhoz is vezethet. A ID S - A cquired Immuné D eficiency Syndrome; Szerzett immunhiány betegség. Közösülés, vérátömlesztés, valamint nyílt sebek útján terjedő vírusbetegség. Előidé­ zője a hum án immunodeficiency vírus (rövidítve: H ÍV vírus), amely az idegrendszert és az immunrendszert károsítja. A fertőzés után a tünetmentes lappangási idő átla­ gosan nyolc év. Ezután jelennek meg a betegség első tünetei, melyek után a túlélési idő átlagosan 18 hónap. M a már a hatékonyabb kezelésnek köszönhetően a az idő meghosszabbodott, de ezzel együtt mindmáig a betegség halálos kimenetelű. A betegség leggyakrabban szexuális érintkezés, valamint az intravénás droghasz­ nálók közös tűhasználata útján terjed. Előfordul még az anya-magzat kapcsolat­ ban is. A betegség terjedése ellen egyelőre a leghatásosabb módszer a megelőzés (óvszer és steril tű használata). A ID S dem entia - Az immunbetegségnek olyan sajátos formája, melyben a legelső tünetként elbutulás és elmezavar jelentkezik. ajlrfllr - labium , labrum A száj pereme, melyet körkörös izmok alkotnak. Az ajkak artikulációs tevékenysége kiterjed a hangképzési funkciókra, mint például a két ajakkal képzett zárhangoknál vagy a felső fogsorral és az alsó ajakkal képzen réshangok képzésénél, ahol az ajkaknál keletkező zörej hangforrásként szolgál. Szere­ pük van a szájüregi rezonátor nyílásának szabályozásában, tehát a magánhangzók

minősége nagymértékben függ az ajaknyílás nagyságától és méreteitől. Az ajkak artikulációja többirányú összetett mozgásokból áll. Az alsó- és felsőajak függőleges síkban, különböző mértékben távolodhat el egymástól. Előre és hátra mozgásra is képesek. Az ajkak előrecsücsörödése segítségével a fogak és az ajkak között kiegé­ szítő rezonátor keletkezik, pl. a, o, 6, ö, ó‘, u, ti, ü, ű, ejtésekor. Más magánhangzók képzése esetén az ajkak a fogsorhoz simulnak, pl. é, i, i, képzésekor. Az ajkak víz­ szintes irányban is elmozdulnak, ezzel is szabályozva a nyílás alakját és nagyságát. Az ajkak nyílása lehet kerekített, kör alakú (labializdció) és lehet hosszúkás, hasíték alakú rés (illabializdció).

\akadályozott gyerm ek - fogyatékos gyermek; szinonimája (angol nyelvterületen: handicapped children)\ alrallm lla - acalcu lia; A meglévő számolási képesség szétesése, melynek hátterében agyi károsodás áll. A számfogalmat a kutatók még nem tudták egységesen megha­ tározni. Azonban valamennyi elmélet hangsúlyozza a szám pszichológiai struktú­ rájának bonyolultságát, a beszéddel és a téri észleléssel való kapcsolatát, valamint azt, hogy a számfogalom magas szintű analízist és szintézist követel meg. Az agyi sérülések következtében előállt számolási nehézségek (zavarok) egyaránt érintik a számolást (mint a tárgyak megszámlálását), továbbá a számokkal való műveletek végzését. Az agy lokális sérülése esetén a számolási képesség sérülése különböző formában nyilvánul meg. így az agy occipitális rendszerének sérülése téri —optikai zavarokat okoz, ezért a betegek nehézségekbe ütköznek a szám optikai felépítésé­ nek differenciált érzékelésénél. Képtelenek megkülönböztetni a grafikailag hason­ ló számjegyeket (pl.: a 6 és 9 , a 6 6 és 9 6 stb. esetében). A tem pordlis régió sérülése esetében nem specifikus számolási zavar áll elő. Ez az agnózia aeustica tünetegyüt­ teséhez tartozó zavarokkal (a foném atikus hallási, valamint a hallási és beszéd-em­ lékezet zavara) együttesen, vagy annak következtében fellépő számolási nehézség. A bal agy fél teke parietdlis és parieto-occipitdlis rendszereinek sérülése a térbeli viszo­ nyok észlelését, a térben való tájékozódást teszi lehetetlenné. A parietdlis akaiku lia alapját térbeli koordinátarendszer észlelésének zavara képezi. Ez elsősorban a szám összetétele és helyiérték rendszere tudatosításának zavarában, a számtani előjelek, a számolási irány, stb. területén előállt rendellenességekben nyilvánul meg. A bal oldali parieto-occipitdlis régiók sérülése esetén a számolási képtelenség, a logikai műveletek defektusaival összefüggő afazia sem antica tünetegyüttesében zajlik le. A parietdlis és parieto-occipitdlis akalkulidban szenvedő betegnél a zavar a szá­ mok összefüggéseiben és egymás közti viszonyában mutatkozik meg. A számok kihullnak az általános számrendszerből, és egyedi konkrét jelleget öltenek. Az

23

agy Frontális rendszereinek károsodása következtében az egész intellektuális te­ vékenység zavart szenved. A betegeknél a számolási művelet, mint céltudatos, szelektív Tevékenység megbomlik. A beteg nem képes észben tartani a kapott feladatot, a cselekvési program leegyszerűsödik, összezavarodnak a kiindulá­ si adatok és az eredmény stb. összességében megállapítható, hogy az akalkulia a számjegyek felismerésének zavarát, a számfogalom zavarát, a fejben való számo­ lás szétesését, a számviszonyok tudatosításának nehézségeit és végül a számolási műveletek zavarait jelenti. a k a f fty.ia - acataphasia; Beszédzavar, mely a megfelelő szavak használatának kép­ telenségében nyilvánul meg. akin éti cus m utism us - akinetikus némaság; A beteg nem beszél, és nem végez spontán mozgásokat. Habár figyel környezetére, semmilyen felszólításra nem rea­ gál, pszichés aktivitás jelét nem mutatja. Az állapot a tudat globális tanalmi zava­ raihoz tartozik, melyben a tudattanalom az éberség megtartottsága mellett teljesen hiányzik. Az akinetikus némaságot az agydaganatok által okozott részleges mozgás­ képtelenség, illetve erőtlenség (ami természetesen a beszédre is kiterjed) idézi elő a környezettel való érintkezés során, különösen az aktivációs rendszer sérülései esetén. Az akinetikus mutizmust kétoldali frontális lézió, a talamusz károsodása esetleg más agyi károsodások okozhatják. - akinesis; A mozgáskészség beszűkülése vagy hiánya következtében előállt mozgásszegénység, ill. mozgáshiány. Szervi, idegrendszeri és funkcionális betegsé­ geknél lép fel a mozgások kivitelezéséhez szükséges indítékok hiánya vagy elégte­ lensége következtében (pl. a Parkinson-kór esetén). Az agy prefrontális régiójának sérülése következtében, az aktivitás nagyfokú csökkenése, a vitális tempó lelassulása vagy teljes megszűnése, m int domináns tünet jelentkezhet. Az aktivitás csökkenése megnyilvánulhat a gondolkodásban, a beszédben (lásd: akinetikus muázmus) és a mozgásban is. akkom od áció - accom m odatio; Alkalmazkodást, idomulást jelent. A fiziológiában és a pszichológiában egyaránt használatos. A fiziológiában pl. az érzékszerveknek a külső környezethez való alkalmazkodását jelenti (pl. a szem alkalmazkodása a különböző távolságokhoz, mellyel biztosítja a látás élességét). A szemlencse op­ tikai törőerejénck változtatásával a szem képessé válik a különböző távolságokban levő tárgyak éleslátására is. A pszichológiában a fogalom főleg Piaget munkás­ sága révén terjedt el. Szerinte az akkomodáció során a gyermek, ha tapasztalatai

24

már nem illeszkednek be a régi ismeretekbe, megváltoztatja gondolkodási kereteit, hogy jobban eligazodjon a világban. Piaget értelmezésében minden mintakövető viselkedés akkomodáció. Ennek legtisztább példája az utánzás. tiJttfc akrofübia - acrophobia, magasságiszony; Beteges félelem a magasságtól. A magas helyeken való tartózkodás pánikszerű félelmet vált ki az egyénből. akrom atikus - színtelen, nem színes; Színárnyalattal nem rendelkező színek. A feketétől a szürke árnyalatain keresztül a fehérig terjednek.

m

akrom atopszia - achrom atopsia; Teljes színvakság. Szinonimája: m onokrom atikus

látás vagy akrom ázia. A beteg csak a fénykülönbségeket (szürke árnyalatokat) érzé­ keli. A színek megkülönböztetésére képtelen. Ennek következtében csökkent a látás élessége. Ezt a retinában levő esapsejtek működésének teljes hiánya idézi elő. Eny­ hébb formája a daltonizmus.

(dÉK* akrom egália - M arie-file betegség; Növekedési rendellenesség. Előidézője a hipofí­ zis ún. eozinofil sejtjeinek daganatszerű szaporodása vagy fokozott működésük. E sejtek termelik a szomatotrop (növekedési) hormont. Főleg felnőtteknél okoz káro­ sodást, mert a hormon túltermelődése az arányos testnövekedés helyen a csontok

disztális (a test középvonalától távolabb eső) végeinek és kiemelkedéseinek növe­ kedéséhez vezet. Tünetei: a kiálló testvégződések (akrdk ), az orr, fülek, áll, kezek, lábak, járomcsont, a szemgödör felső széle, csigolyák, a porcos mellkasi képletek megnövekedése. További tünetei lehetnek a hajhullás, potenciazavarok, cukorbaj, nők esetében férfias szőrzet, a menstruáció elmaradása. flfc aktivizálás - A gyógypedagógia alapvető módszere, mely egyaránt tartalmaz fizio­ lógiai, pszichológiai és gyógypedagógiai tényezőket. A fiziológiában az aktivizálást a külső és belső ingerek erőssége, az alapaktivitás szintje határozza meg. Pszicho­ lógiai énelemben az egyén késztetenségének ménékét jelzi. A gyógypedagógia mindkét értelmezést felhasználja. Pl. ismén tény, hogy a fizikai-pszichikai sérülé­ sek csökkentik a külső ingerek érzékelésének lehetőségét, ami gátolja az aktivációs szintet is. (pl. testi fogyatékosoknál). Ha az érzékszervek károsodása következtében bizonyos külső ingerek hatása csökken, vagy teljesen megszűnik, akkor az aktiváció teljes szerkezetében változás áll be. (Pl. gyengénldtóknál vakoknál, nagyothallóknál, valamint süketeknél a pontírás, illetve a jelbeszéd). A központi idegrendszer sérülése az agyi alapaktivitás csökkenését vonja maga után. Ez megmutatkozik az énelm i fogyatékosság számos formájában (lásd még: kom penzációs nevelés).

25

á fc

akusztika — Fizikai tudományág, mely a hangjelenségeket tanulmányozza. Ebbe

■

a fizikai tudományágba tartozik a beszédakusztika is, amely azokkal a rezgésekkel foglalkozik, amelyek a hang érzetét keltik a fülben (lásd még: beszédakusztika). akusrtik o -t alftiliB oktatási form a - Ez az oktatási forma főleg a vakok oktatá­ sában játszik központi szerepet. Ugyancsak ezt a formát alkalmazzák az aligldtóh esetében is, azzal a különbséggel, hogy a náluk még meglévő látásmaradványt is az oktatás szolgálatába állítják. Az elnevezés főleg a hallásra és a tapintásra utal, de a megismerési folyamat során természetesen minden ép érzékszervet bevonnak az ismeretszerzésbe. Ebben az oktatási formában a beszéd, mint ismeretátadási lehetőség, nagyon fontos szerepet kap. A lajou anine —szindróm a - Ismeretlen eredetű tünetegyüttes, melynek jellemzői a kétoldali központi arcbénulás, a kétoldali nervus abducens parezis (a VI. agyideg bénulása), valamint veleszületett dongaláb. alália - beszédképtelenség; Olyan beszédzavar, melyben a beteg képtelen kiejteni az emberi beszédhez szükséges hangokat. Voltaképpen a megkésett beszédfejlSdési jelenti. A logopédiában két értelemben használják: 1. hanghiány, 2. nehezen in­ duló beszédfejlődés, mely szegényes verbális közlésben nyilvánul meg. A magyar szakirodalomban a szavakból hiányzó beszédhangokat jelenti. Az alália (megkésett beszédfejlődés) legismertebb okai a hiányos beszédingerkörnyezet, szenzoros ins­ tabilitás (a beszéd hallási és kinesztéziás analízisének gyengesége), akusztikus ag­

nózia, verbális apraxia , m otorikus instabilitás (a beszéd motoros analízisének gyen­ gesége), rejtett balkezesség, a beszédszervek működési zavara, a gyermek negatív viszonya a felnőttekhez. í k

alaphártya - m em brana basalis; A belsőiül csigajáratában (cochlea) levő hártya (membrán), amely elválasztja a csontos csiga felső járatát (scala vestibuli) a csontos csiga alsó járatától (scala tympani). Rajta helyezkedik el a Corti-szerv.

U H alapképzés —A speciális szakiskolák által alkalmazott képzési forma, mely lénye­ gében a speciális szakmai ismeretek elsajátítását előzi meg. Ez az alapképzés elméleti ismeretek, valamint a szakma alapelemeinek az elsajátításából áll. Ez utóbbi már spe­ cializált képzési forma. Az alapképzés után következik a speciális szakmai képzés. alapszínek - A spektrumnak (színkép) a négy színe: piros, sárga, zöld és kék.

26

m

Albcrs-Schfinberg-betegség - márvány csontbetegség, osteosclerosis fam iliáris, os~

teosclerosis fragilis generalisata; Látóideg-sorvadás, mely általános csontmegbete­ gedéshez társul. A betegségben szenvedők csontjai törékenyek, növésük alacsony. Mindehhez csontvelő-képződési zavar (myelosclerosis), vérszegénység, agyidegkompressziós tünetek, süketség, vakság, csontíájdalom, m acrocephalia és hydrocep-

halia is társulhat. Két formája van: az autoszomális recesszív öröklődésű (lefolyása súlyos), valamint az autoszomális domináns öröklődésű (a pubertás után nyilvánul meg és enyhébb lefolyású). albinizm us -

Ö röklött pigment-anyagcsere zavar. Fejlődési rendellenesség.

A színanyag képződésének zavara, mely csökkent vagy hiányzó pigmentációban nyilvánul meg. Több formája ismén. Egyes esetekben a festékanyaghiány (m éla-

nin hiány) a bőrben és a hajban (fehér bőr és haj) mutatkozik meg. Más esetben az írisz és az ideghártya pigmentációja hiányos. Ilyen esetben jelentős látásélesség­ csökkenés és vörös pupilla visszfény lép fel. Az albinizmusban szenvedő gyerme­ kek igen érzékenyek a napsugárzásra. ; Alezander-szindróm a -

leukodystrophia fibrinoides, leukodystrophia dysmyelo-

genica; Enzimopátia, melynek Öröklődésmenete nem teljesen ismert. Az élet első hónapjaiban lázas, görcsös állapot észlelhető, melyet gyorsan kifejlődő macrocep­ halia, hydrocephalia követ. Mindehhez Utóideg-sorvadds (atrophia nervi optici) és a spasticus (görcsös) tetraplégia társul. A felsorolt zavarok a gyermek korai halálát okozzák. alexia - olvasásképtelenség, szóvakság vagy az írásjelekre vonatkozó agnózia.; A már elsajátított olvasási készség elvesztése agyi diszfúnkció következtében. Általában a nagyagykéreg parietáÜs tartományának (választólebenyének) működési zavara okozza. Az alexia általában nem érinti a beszélt nyelvet. Az érintett normálisan beszél és mindent megért. Az alexiának több formája ismeretes: laterális típus, melynél az ép látás mellett a beteg képtelen a betű felismerésére. A verbális típus­ nál a beteg azonosítja ugyan a betűket, de a szavak olvasására képtelen. Az alexia társulhat különböző fokú írásképtelenséggel (agráfia) is. Ilyenkor enyhe afáziával is számolni kell. Az afáziás alexia általában a súlyos W em icke-afitziához társul. A csak önmagában megnyilvánuló alexiát szóvakságnak nevezik. Az alexiát nem szabad összekeverni a „diszlexidvaV, ami az olvasás elsajátításának zavara. íflR i alfa ritm us - alpha ritmus; Az elektroencefalogramm (E EG ) egyik hullámformája (az éber állapotban, a nyugalomban levő agy aktivitását rögzíti).

27

aliglátók - Gyakorlatilag vakok. E csoportba tartozók ugyan rendelkeznek bizo­ nyos látással, de a vakokkal egy elbírálás alá esnek. Habár rendelkeznek kisfokú látásmaradvánnyal, oktatásukban nem alkalmazhatják a síkírást és olvasást, még korrekciós eszközökkel (nagyító, szemüveg stb.) sem. Náluk a látásteljesírmény felső határa 5/50 SnelUnnél van. A látásmaradvány viszonylag sértetlenebb zó­ nája a környéki látás. A súlyosan sérült központi látás mellett a gyakorlatban a perifériás (környéki) látás van túlsúlyban. Az aliglátásnak több fokozata van: 1.

ftnyérzékenyek. a fényt érzékelik, meg tudják állapítani az irányt, de gyakorlatilag nem látnak. Mivel közel állnak a vakság állapotához, pedagógiai ellátásuk is azo­ nos a vakokéval. Annak ellenére, hogy fényérzékelésük valamennyire segíti őket a tájékozódásban, mozgásuk gátolt. 2. ujjolvasók: durva megkülönböztető képesség­ gel rendelkeznek, mely megengedi, hogy két méteren belül a feltartott kéz ujjait megszámlálják. Tájékozódásban és mozgásban kevésbé kötöttek, mint a fényér­ zékenyek. 3. tdrgyUtök: nagyobb és jól megvilágított tárgyakat, valamint mozgó tárgyakat képesek észlelni. Ide sorolják azokat, akik két méteren túl is meg tudják számlálni a kéz ujjait. Diszkriminációs képességük fejlettebb, de még a határon be­ lül helyezkedik el. A látó életformát képtelenek megélni, adaptációjuk is nehéz. alkati anom áliák - A testi fejlődés során valamilyen károsító hatás következtében kialakult rendellenességek, alkati elváltozások. (Ilyen pl. a középsúlyos értelmi fo­ gyatékosoknál észlelhető koponyaelváltozások, a testsúly és a testmagasság rend­ ellenességei). alkoholizm us - Szeszes italok mértéktelen fogyasztása következtében kialakult kóros szenvedély és magatartás, mely nemcsak az egyén (egészségi állapota), de a környezete számára is (család, munkahely) súlyos gondot jelent. Az alkoholizmus­ ban szenvedő terhes nőknél a magzat is károsodhat, mivel az alkohol a lepényen keresztül átjut a magzatba. A magzat enzimrendszere éretlen, így a szesz, mint a sejtosztódást gádó tényező, fékezi a magzat fejlődését. Az alkoholisták újszülöttjei kis súllyal jönnek a világra, és hordozzák az úgynevezett magzati alkohobzindró-

ma jegyeit is. Ilyen a növekedésben való elmaradás; az értelmi fogyatékosság; a sajátos fejlődési rendellenességek, mint a m icrocephalia (kisfejűség), a jellegzetes arc, amelyet az elmosódott ajakbarázda (a felső ajak és az orr közötti függőleges barázda), a nagyobb orrgyök - felső ajak közti távolság, gótikus szájpad, epicantus (a belső szemzugot fedő bőrredő), tölcsérmellkas jellemez. Nem elhanyagolható főleg pedagógiai szempontból, hogy magatartási zavarok is kialakulhatnak. Ki­ sebb korban szopási, alvási zavarok, későbben neurotikus, pszuhasttmds tünetek is jelentkezhetnek. 28

Allan-szindróma

Több aminosav anyagcseréjének zavara. Tünetei már cse­

csemőkorban megnyilvánulnak epileptiform görcsökkel és ataxiával. Gyorsan ki­ alakul az értelmi és fizikai retardáció (visszamaradottság). A liquorban és a vizelet­ ben nagy az aminosavak koncentrációja. A betegség öröklődésmenete még nem ismeretes.

m

allnlalia - A központi idegrendszer bántalma következtében kialakult beszédzavar.

SNkalogia -

A központi idegrendszer zavara következtében a helyes mondatok meg­

fogalmazására való képtelenség. Általában az értelmi fogyatékosság, a motoros afázia, valamint súlyos pszichotikus zavarok (szkizofrénia) negatív tüneteként je ­ lentkezik. Alpers-szindróma - selerosis diffusa corticalis, poliodystrophia cerebri progressiva

infantilis; Ritka betegség, melynek lényege a kérgi ganglionsejtek pusztulása, vala­ mint a gliaszaporulat. A csecsemőknél görcsök, majd status epilepticus jelentkezik. Később choreoathetosis (akaratlan rángásszerű mozgások), amaurosis, valamint fo­ kozódó mentális leépülés is előállhat. A betegség öröklődésmenete tisztázatlan.

m

A1port-szindróm a - herediter nefropátids süketség, nephritis hereditaria; A betegség tünetei a progresszív, recepciós típusú nagyothallás (amely a Corti-szerv sorvadása következtében alakul ki), a szemen megjelenő katarakta (hályog) m iópia és nys­

tagmus (szem teke rezgés). Mindehhez progrediáló vesebetegség ( urém ia) is társul, mely később halálhoz vezet.

m

AlstrÖm -Olson-szindróm a - heredoretinopathia congenitalis; A betegséget már a születéstől kezdve nagyfokú látáscsökkenés, am bliopia vagy teljes vakság, szabály­ talan szemtekerezgés (nystagmus), hályog (katarakta) jellemzi. Recesszív (lappan­ gó) Öröklődésű kórkép. általános gyógypedagógia - A gyógypedagógia elméleti és gyakorlati tapasztala­ tai által felhalmozódott általános ismeretek kutatásával, tudományos rendszerezé­ sével foglalkozik. Meghatározza a gyógypedagógia fogalomkörét, valamint helyét a tudományok rendszerében, és kapcsolatait a többi tudományágakkal. Feltárja a speciális nevelést, oktatást és ellátást igénylő populációt, valamint a gyógypedagó­ giai aktivitás közös ismertető és jellemző jegyeit. Meghatározza, és rendszerbe fog­ lalja a gyógypedagógiában használatos alapfogalmakat. Igyekszik tisztázni azokat a közös elméleti és gyakorlati jellemzőket és törvényszerűségeket, melyek elősegítik

29

a tudományos fejlődést, és egyben elméleti alapot szolgáltatnak a fogyatékosokkal kapcsolatos közoktatási, szociálpolitikai törvények kidolgozásához is. j| alvcoláris - Az alveolushoz (meder, üreg) tartozó alveolus dentalis - fogmeder, (lásd: hangképzés) A lzheim cr-kór — dem entia praesenilis; Domináns öröklődésű viszonylag ritka betegség. Okai között, az öröklődésen kívül még a külső tényezők (vitaminhiány, alumíniummérgezés stb.) hatását is feltételezik. A kór 50 év körül jelentkezik. Az agy degenerativ (elfajulásos) elváltozásai miatt megkezdődik az intellektuális funk­ ciók idő előtti leépülése. Ez a több évtizedig is elhúzódható folyamat irreverzibilis (visszafordíthatatlan) és egyre súlyosbodó. Eleinte a rövid távú emlékezet, majd később a hosszú távú emlékezet zavarai lépnek fel. Pszichés leépülés is észlelhető melyet az idő- és térbeli tájékozódás zavara, beszédzavar (afázia), az összerendezett mozgások kivitelezésének, valamint az észleletek felfogásának zavara (apraxia és

agnózia) jellemez. A betegek viselkedését általában a nehézkesség, nyugtalanság, ingerültség, agresszivitás és/vagy hangulati labilitás jellemzi. A kórbonctani vizsgá­ latok agysorvadást, a kamrarendszer tágulatát mutatták ki. am aurosis idiotica fam iliáris — Familiárisán előforduló endogén ártalom. A be­ tegség súlyos központi és perifériás idegrendszeri degenerációval (elfajulással) jár. Három formáját különböztetjük meg. Az infantilis forma (a Tay-Sachs-féle beteg­

ség) csecsemőkorban kezdődik, és már a második életév előtt halállal végződik, ezért nincs gyógypedagógiai jelentősége. A juvenilis alakja (a Vogt-Spielmeyer-file betegség) 6 - 1 0 év között jelentkezik. A betegség aduit (felnőttkori) formája igen ritka. A betegség tünetei: progresszív elbutulás, látászavar, mely a vakságig foko­ zódhat, tónusos, klónusos görcsök, epilepsziás rohamok. Az állandóan súlyosbodó betegség néhány éven belül halálhoz vezet. am aiiróri.i — ablepszia; vakság a szem fényérzékelésének átmeneti vagy végleges hiánya. a m b id o te r -am bidextria; Mindkét kezét viszonylag egyforma ügyességgel hasz­ náló egyén. Nagyon ritka jelenség, (lásd még.* lateralizAció)

m

am bivalencia konfliktus - A sérült, fogyatékos gyermekek szüleinél megnyilvá­ nuló, a gyermekükkel szembeni elvárásokkal kapcsolatos konfliktus. A szülők csa­ lódnak abbeli elvárásukban, hogy a gyermek örömforrás lesz. A csalódást nehezen

30

tudják feldolgozni, ezért még saját maguknak sem merik bevallani. (A szülősze­ rephez hozzátartozik a gyermek szeretete is). A2 eltitkolt csalódás és az ebből kelet­ kező feloldatlan konfliktus lehet a forrása a sokszor nem megfelelő szülő-gyermek viszonyulásnak. Ilyenek a fogyatékosság letagadása, irreális remények a gyermek jövőjével kapcsolatban, túlhajtott önfeláldozás, a gyermek túlzott védelme, mely az önállóság kialakulásának megakadályozásához vezet stb. ÍN

am bliopia - am blyopia, tom palátás, gyengénlátás; Veleszületett vagy szerzett funk­ cionális látási rendellenesség. A szemek látszólag épek. Nincsenek felismerhető szervi elváltozások, ennek ellenére a látás homályos, tompa. A tom p alitók n il általában a diszkriminációs készség gyengesége áll előtérben. Gyógypedagógiai szempontból jelentősebb típusok: -am bliopia ex anopsia (anopia) abban az eset­ ben alakul ki, ha a szem hosszabb ideig tétlenségre kényszerül. Veleszületett há­ lyog esetén is tompalácás alakulhat ki. Az időben történő operáaóval a tompa­ látás megakadályozható. A m bliopia congenita (veleszületett tompalátás) esetében korán kezdett látásneveléssel némi javulás remélhető. Az idejekorán nem kezelt (legoptimálisabb óvodás korban) kancsalság következménye is lehet a tompalá­ tás. Kifejlődése megakadályozható, illetve ha a már kialakult, javítható. Bizonyos életkoron túl azonban már nem befolyásolható, és így visszafordíthatadanná vá­ lik. A fent említettek kiemelik a szakorvosi szűrővizsgálat fontosságát. Fontos megjegyezni, hogy egyes országokban az am blyopia fogalma megegyezik a gyen­

génlátás fogalmával. am elia - Egy végtag teljes hiánya (am elia totális — mind a négy végtag hiánya

am eliapartialis - csak egy-egy végtag hiánya). am encia - am entia; Külső hatások (pl. mérgezések, fertőzések, koponyasérülések, stb.) által kiváltott általában átmeneti szellemi zavartság. Tünetei: tájékozódás hiá­ nya, látási és hallási hallucinációk, nyugtalanság, tudatzavar, az érzelmi-akarati élet széttagolódása . A beteg képtelen környezetével kapcsolatot teremteni. L am etropia - A szem fénytörésének hibája. A párhuzamos sugarakat a szem nem a retina egy pontjára gyűjti Össze. így kialakul a rövidlátás (m iopia), amikor a gyűjtőpont a retina (ideghánya) elé esik. Ennek oka lehet a törőerő túlzón nagy­ sága (törési miopia,), vagy pedig a szem tengelyének meghosszabbodása (tengely

m iopia). A m iopiát konkáv lencsével javítják. A távollátás (hiperm etropia) esetén a szemtengely rövidsége folytán a párhuzamosan beeső sugarak a retinán túl gyűlnek össze. A hibát bikonvex (mindkét oldalán domború) lencsével javítják.

31

I t t . am im ia - Az arc mimikájának, hiánya (lárvaszerű mozdulatlan arc), amely meg­ nehezíti az arckifejezések, tekintetek segítségével történő, emberek közötti kom­ m unikációt (m etakom m unikáció). Előfordul pl. Parkinson-V.6xh^t\. am inosav-anyagcsere en z im o p itiá i - Az aminosavak a fehérjék elemi alkotó részei. A fehérjék szerkezetében kb. 2o-féle aminosav fordul elő. Ezek kom­ binálódása révén számtalan fehérjeféleség keletkezik. Emésztés alatt a fehérjék enzimek hatására aminosavakra bomlanak, felszívódva a vérbe eljutnak minden sejtbe. Az aminosav-anyagcsere enzim opdtidi: a) fen ilketon u ria; b) succinoargi-

ninuria ; c) cystathionuria; d) jdvorfaszirup-betegség, e) kom lószdritóverem -kór, f) histidin uria; g) Lesch-N yhan-kór; h) kongenitdlis methemoglobinémia\ i) Crigler-

Najjar-kór. am n éria - Az emlékezőképesség kiesése, hiánya baleset, alkohol vagy drogok okozta mérgezések, epilepsziás roham, érzelmi stressz stb. következtében. M eg­ határozott időszak pszichés élményeinek felidézési képtelensége. A tudatvesztés mindig amnéziával jár. Az emlékezés zavara lehet a tudatzavar vagy eszmélet­ vesztés előtti időre vonatkozó (retrograd amnézia)-, körülhatárolt időre vonat­ kozó emlékezetkiesés (am nesia localisatorius)-, lehet részleges (am nesia partialis) és lehet a tudat visszatérte utáni időszakra vonatkozó emlékezetkihagyás (ante-

rogrdd am nézia). A valóságban az emlékezetkiesés (vagy csökkenés) többnyire érinti az emlékek megőrzését és felidézését is (antero-retrográd am nézia). am p o táció —Végtag vagy végtagrész (pl. u jj), vagy testrész leválása a test többi részéről, baleset vagy más ártalom következtében. Az elnevezés ugyanakkor je­ lenti a csonkolást, valamelyik végtag részleges vagy teljes műtéti eltávolítását is. ■ m m ia — A zenei hangok felismerésére (vagy visszaadására) való képtelenség. M egkülönböztetnek motoros am úzidt vagy avokdlidt, amikor a hangadás, az is­ mert dallamok eléneklése, utánéneklése hibás. A receptív vagy szenzoros am ú-

z ia az akusztikus agnóziához tartozik. A szenzoros amúziának számos változata ismert, m int pl. a dallam süketség vagy valódi dallam agnózia, melyben a már előzőleg ism én dallam idegenné válik. Az is előfordul, hogy a zenei hangokat a beteg zajként értékeli stb. a n a n u is - süketség,

m 32

anafia - anaphia, a tapintdsérzékelés hiánya.

t *

analizátor - I.P .P av lov által bevezetett fogalom az érzékelő-észlelő rendszernek a jelölésére. Az érzékelő-észlelő rendszer biztosítja az ingerfelvételt, ennek továbbítását és feldolgozását a periférikus receptorok, a centripetdlis (afferens) idegpályák és a nagyagykérgi projekciós területek által. A szervek (receptor, idegpálya, agykéreg) funkcionális egységet alkotnak. Például a vizuális anali­ zátort a szem (recehártya), a látópályák, valamint az agykéreg nyakszirtlebenyében levő látókéreg alkotja. Ez a rendszer bárhol sérül, vakságot okoz. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy az elsődleges nagyagykérgi köz­ pontok mellett a látásban (és egyéb érzékszervi működésekben is) más agyi te­ rületek is részt vehetnek. A különböző érzékszervek kérgi központjai kapcsolat­ ban állnak egymással, és így válik lehetségessé a komplex észlelés (melyben több ' —ékszerv is részt vesz). anam nézis - kórelőzm ény, A beteg személyiségére és betegsége előzményeire vo­ natkozó értesülések összessége. Az anamnézis meghatározhatja az orvos, a pszi­ chológus vagy a gyógypedagógus további terápiás és korrekciós tevékenységét. anaritm ia - Számolási zavar. Az értelmi fogyatékosoknál az elvont gondolko­ dás hiánya következtében létrejött számolási nehézség. anartria - anarthria; Artikulátlan beszéd a dizartria súlyos formája. Előidézője a nyúltvelőben levő motoros magvak (facíális, glossopharyngeus, vagus, hypoglossus) pusztulása vagy a lefutó idegek károsodása (agyideg-polyneuritis). K i­ alakulhat még bulbáris, pszeudobulbáris paralízisben, diffúz agykérgi megbe­ tegedésekben. ancnkefalia - anencephalia; Fejlődési rendellenesség az agyvelő, az agyállo­ mány részleges vagy teljes hiányát jelenti.

iÍM 'i Angel m ail-szindróm a — m arionettbaba-szindróm a, bdbugyerek-szindróm a; Is­ meretlen eredetű ritka betegség. Familiárisán nem öröklődik. Jellem zői a lassú pszichomotoros fejlődés, a bcszédfejlŐdés késése, általános hipotónia, a mozgás koordinálatlansága. Ez utóbbiból következik a bábugyerek elnevezés is, m ert c betegek mozgása a bábuk mozgásához hasonlít. Ugyancsak jellemzi e betegséget a m icro- vagy brachycephalia (kis- vagy rövidfejűség), a látóideg sorvadása (at­

rophia nervi optici), enuresis, a III. agykamra tágulata és kéregsorvadás is. iS S k an irid ia - Az iris (szivárványhártya) hiánya. Fejlődési rendellenesség.

33

onkilodacdlia - Láb- vagy kézujjak összenövése (fejlődési rendellenesség). Pl. az Apert-szindróm ában. •IM t ankiloglosszia - ankyloglossia, nyelvlenövés; Amikor a lenőtt, rövid nyelvfék (fre-

nulum linguae) akadályozza a nyelv mozgását (fejlődési rendellenesség). anoft alm ia — anophthalm ia; A szem hiánya, kifejlődésének elmaradása. Súlyos fejlődési rendellenességek következtében a szemgolyó csak nagyon csökevényes formában alakul ki, amely nem alkalmas a látásra. anom ália - Szabálytalan, rendellenes, az ádagtól eltérő. A fogalom használatos a biológiában és a pszichológiában egyaránt. A biológiában a test fizikai és funk­ cionális elváltozását, az ádagtól való lényeges eltérését jelenti. A pszichológiában a képességek fejlődésének nagyfokú eltérése a már kialakult normától. A fogalom a mindennapi szóhasználatban valami beteges, torz jelentést hordoz. anomáliái* gyerm ekek - Azok a gyermekek, akiknek fejlődése az elsődleges de­ fektus vagy fogyatékosság hatása következtében sajátos jelleget ölt, és ezért kü­ lön, az átlagostól eltérő oktatási feltételeket igényelnek. Ez a sajátos fejlődés az egész személyiségre és nem csupán csak egyes összetevőire hat. A speciális fejlődést ugyanakkor nem csupán negatívumok jellemzik. A fejlődési folyamat az elsődleges és másodlagos defektusok, a megmaradt ép struktúrák és funkciók bonyolult kap­ csolatainak a személyiséggel, valamint a környezettel (speciális oktatás) interak­ cióban alakul ki. Az anomáliás gyermek fejlődésére a gyermeki fejlődés általános törvényszerűségei mellett a fogyatékosság típusától és minőségétől függően sajátos törvényszerűségek is hatnak. Az anomália mindig valamilyen defektus (fogyaté­ kosság) következménye, de nem minden fogyatékosság vezet anomáliás fejlődés­ hez. (Pl. a páros érzékszervek egyikének hiánya defektus, de a fejlődés ettől még lehet zavartalan). Fontos megjegyezni, hogy a különböző anomáliákkal fejlődő személyiség társadalmilag teljes értékű is lehet. A fogalom a szakirodalomban ma már nem használatos. anom aloszkóp - Olyan eszköz, amely a színlátás rendellenességét méri. anómifl - Személyi és közösségi elégedetlenségből származó feszültség. Például a vakoknál a dekompenzálódott és szubkultúraképző csoportoknál jelenik meg. A fogalmat Dreitzel alkalmazta először a szociológiában. A vágy és az igényszabályozás harmóniájának felbomlásából keletkezett feszültség anőmiát okoz. Az 34

anómia hatása alatt a csoport tagjai elvesztik biztonságérzetüket, és konfliktus­ helyzetbe kerülnek. Mások az anómia lényegét a kulturális célok és azok az egyed vagy a csoport általi elérhetetlensége közötti feszültségben látják. Az anómia az afázia egyik formája is, mely szótalálási nehézségben nyilvánul meg mind a beszéd­ ben, mind az Írásban. A beteg ugyan folyamatosan beszél, de „nem jutnak eszébe” a tárgyak, személy- és melléknevek. Ilyenkor általában körülírja a keresett szót. A zavar csak akaratlagos beszédben nyilvánul meg. Automatikus beszédben ren­ desen használja az „elfelejtett szót”. A szótalálási nehézség a motoros és szenzoros afáziában is megnyilvánul, de önálló zavarként is jelentkezhet. in ó p ú - anopszia; A szem károsodásából (pl. kancsalság) eredő látási zavarok, illetve látásképtelenség (vakság). ■ n o rm a nervosa - Pszichés eredetű evési zavar, étvágytalanság, leginkább ser­ dülőkorú lányoknál, fiatal nőknél diagnosztizálható. Okai közt első helyen a kör­ nyezettel (az anyával például) való konfliktust említik. Kialakulhat az irreális én­ kép kifejlődése, az elhízástól való félelem, szexuális bűntudat stb. következtében. anortopia —anorthopia; A tárgyak torzított látása. anosm ia - A szaglóérzék jelentős csökkenése vagy megszűnése. Oka különböző orrbetegségek vagy az agyba menő idegrostok károsodása. anosognosia - A féloldali bénulást a beteg nem veszi tudomásul (lásd: hem iple-

gú ). anotia - A fiilkagylók veleszületett hiánya vagy csökevényes fejlettsége. Fejlődni rendellenesség. Rendszerint a külső hallójárat részleges vagy teljes elzáródásával jár együtt. anoxia - hipoxia , oxigénhiány; Valamely szervnek vagy szervrendszernek oxigén­ ellátási zavara. A magzat csökkent vagy megszűnt oxigénellátását jelenti. Az anoxia sejtkárosodást okozhat, főleg a nagy érzékenységű és rendkívül sérülékeny agyide­ gekben. Ha születés közben lép fel, az újszülött „kék" lesz, ami nagyon veszélyes. Ha idejében nem lépnek közbe, visszafordíthatatlan agyi károsodásokat okozhat, ami akár szellemi elmaradottságot is előidézhet. antcnatalis —születés előtti.

antiszociális személyiség - Olyan személyiség, akit a lelkiismeret hiányával jel­ lemezhetünk. Az ilyen személyiség nem veszi figyelembe a társadalmi értékeket és normákat. Viselkedése társadalomellenes cselekedetek sorozatából (erőszakos cselekvések, lopás, rablás, gyilkolás stb.) áll, melyeknek elkövetése során nem érez semmiféle bűntudatot vagy szorongást. A magatartásra jellemző a vágyak és szük­ ségletek impuizív kielégítése, ami a környezetével és végső soron a társadalommal állandó konfliktushoz vezet. Az ilyen személyiséget gyakran nevezik „pszichopata" vagy upszichopátids személyiségnek" A nton-B abins ki-szindróm a - hem iasom atognosia; A betegség tünetei a testsémazavar, bal oldali bénulás (hem iplegia), a bal oldali szem látóterének kiesése (he-

m ianopsia), a szem jobbra deviálódása alakul ki, látási hallucinációk kíséretében. A beteg nem érzékeli bénulását és látászavarát, nem vesz tudomást róla, a bénult testrészt nem érzi sajátjának. A betegséget a jobb agyfélteke fali-halántéki (parieto -

tempordüs) struktúrájának romboló folyamata o k o sa , melynek következtében az agykéreg és a thalam us kapcsolata károsodik. a n rir ta i - szorongás, fflelem érzés, aggodalm askodás; Nyugtalansággal, bizonyta­ lanságérzettel, szorongással járó érzelmi állapot. Gyakran használják szinonimá­ jaként a szorongást. Abban különbözik a szorongástól, hogy a jellemző fiziológiás jelenségek, m int a fulladásérzés, izzadás, a szapora szívverés stb. az anxietasban hiá-nyoznak. anyai depriváció —Az anyai szeretet és törődés hiánya. Ez főleg a csecsemőknél (kb. hároméves korig) nagyon fontos, mert ebben az időszakban alakulnak ki a társas kötődések. Az anyai szeretet hiánya a hospitalizált vagy elhagyott gyerme­ keknél gyakran okoz fizikai, pszichikai retardációt, és a későbbi életükben pedig szociális problémákat. apátia - Kóros állapot, melyre a teljes közömbösség, az érdeklődés hiánya, a csök­ kent aktivitás, érzelemhiány, lagymatagság a jellemző. Az állapotot előidézheti a hormonális működészavar (pajzsmirigy- vagy mellékvese-elégtelenség), pszichózi­ sok (skizofrénia, depresszió), mentális leépülés (dem encia), továbbá bizonyos hoszszan tartó, kedveződen életkörülmények (munkanélküliség, börtön stb.) is. A pcrt-C rouzon-szindróm a - Vogt-szindráma, acrocephalosyndactylia; Autoszo­ mális domináns öröklődésű kórkép. Jellemző tünetei a koponyadeformitás (ac-

rocephalia) amely a varratok idő előtti elcsontosodása következtében alakul ki; Vi 1 I K

k

\

a mind a négy végtagon jelentkező ujjösszenövés (syndactylia). Súlyosabb esetek' ben teljes kanálkéz (Apert-f'élt kanálkéz) alakul ki. Ugyancsak jellemző az exopht-

balmus, a látóideg sorvadása, nagy állkapocs, papagájorr, belső Fül eredetű süket­ ség. strabismus (kancsalság), koponyaűri nyomásfokozódás. Nem minden esetben jár szellemi retardációval.

m

Apert-szindróma - Egyelőre ismeretlen öröklődésmenetű tünetegyüttes. Jellem ­ zői: koponyadeformitás (acrocephalia és scaphocephalia), besüppedt lapos orrgyök,

exophthalmus (szemkidülledés), nagy állkapocs, gótikus szájpad és értelmi fogya­ tékosság. Mindezek mellett syndactylia (ujjösszenövés), a nagyízületek merevsége, hypotrichosis (hiányos haj és szőrképződés), hiposzexualitás.

m

Apgar-index - Az újszülött általános fizikai állapotát kifejező szám, amely tartal­ m a sa a szívműködés, légzés, bőrszín, izomtónus és a síráskor észlelhető reflotek pontozásos értékeit. Ez az énék a 10-től (legjobb) a 0-ig (legrosszabb) változik.

I R Ü aphakia - A szemlencse hiánya. Leggyakrabban szürke hályog műtété után fordul elő. A 1 0-12 dioptriás fénytörési veszteség optikai úton javítható. Előidézheti bal­ eset vagy fejlődési rendellenesség is. aphalangia - ujjperchidny. aplanatio corneae - Szaruhártya lelapulás, melyet gyulladás vált ki.. A felszapo­ rodott kötőszöveti elemek zsugorodása következtében a szaruhártya lelapul. megváltozik a görbülete és a fénytörési viszonya is. ■tffr. aplázia - aplasia; Testrész vagy szerv fejlődésének elmaradása. Ilyen a nyelv hi­ ánya (aplasia linguae), vagy a teljes patcllahidny (térdkalács). Az aplázia fejlődési rendellenesség. K A . apodia - lábhiány Fejlődési rendellenesség. J £ l . apoflzis - Olyan külön csontmagból fejlődő csontrészek, amelyek nem alkotnak ízületi felszínt £ 6 2 . apoplexia - gutaütés, szélhűdés (lásd: agyvérzés). 163* apraxia — Célszerű mozgásokra, az eszközök megfelelő használatára, gesztusok,

37

valamint tanult és jól begyakorolt mozgásegyüttesek folyékony kivitelezésére való képtelenség. Ugyanakkor apraxiáról csak akkor beszélhetünk, ha a mozgás Össze­ rendezésében részt vevő idegpályák épek, ha nem áll fenn bénulásos tünet, a beteg tudata tiszta, az utasításokat megérti. Az apraxiának több formája különíthető el: 1. tagkinetikus apraxia (innervdtoros apraxia,)t amikor a mozgások kivitelezésé­ hez szerzett ügyesség esik szét, és a mozgások lelassulnak, ügyetlenné, merevek­ ké, esetlenekké válnak. O ka a motoros zóna enyhe sérülése az ellentétes oldalon. 2. ideom otoros apraxia - a beteg egyszerű mozgások, gesztusok végrehajtását nem képes elvégezni. Nagymértékben zavart lehet a kifejező mozgások (felszólításra mosolygás, búcsút intés, megfenyegetés stb.) kivitelezése.

Utánzási apraxiában

a beteg a megmutatott mozgást nem képes utánozni. Az ideomotoros apraxiára még jellemző, hogy a beteg teljesen más mozgást hajt végre, mint amit elvárnak vagy kérnek tőle. Ezt nevezzük parapraxidnak. Ilyenkor a beteg nem tudja elkez­ deni a mozgást, vagy ugyanazt a mozgást ismételgeti (mozgásperszrveráció vagy

palipraxia), célmozgás helyett pszeudospontán (álspontán, csak látszatra spontán) mozgást végez (am orf mozgásreakció), mozgástöredéket, esetleg túlmozgást vé­ gez, vagy a látott mozgást utánozza (echopraxia). A kutatók a bal agyfélteke és ezen belül a gyrus supramarginális, a gyrus anguiaris, illetve a hátsó parietáÜs régió károsodásának tulajdonítják a betegséget. 3. ideátoros apraxianál - ellentétben az

ideom otoros apraxiával, melyben az egyszerű mozgások károsodtak - itt a zavar az összetett cselekvéssorok kivitelezésében mutatkozik meg. A cselekvést beindítják, sőt több részletmozgást is elvégeznek, de a végső kivitelezés nem sikerül. (Pl. Ki­ vesz a dobozból egy cigarettát, a szájába teszi, majd kivesz egy szil gyufát, és azt is a szájába teszi. Vagy ollóval próbál írni, miután ugyanazzal az ollóval kefélte a haját stb.). A kutatók szerint az ideátoros apraxiában a beteg képtelen összekap­ csolni a részműveleteket, vagy képtelen megoldani több tárgy együttes használatát. A betegség o k it kutatva régen diffúz agyi károsodásra gyanakodtak. A mai meg­ ítélés szerint a bal oldali hátsó parietáÜs (gyrus supramarginalis és a gyrus angularis) károsodás okozza. 4. konstruktív apraxia - teljesen önállóan jelentkező apraxia, melyben a beteg képtelen egydimenziós elemekből (pl. gyufaszálak) két- vagy há­ romdimenziós elemeket formálni. Hiányos a térkoncepció és a kezek tevékenysége közti kapcsolat. (Pl. a beteg a ház mellé rajzolja a kéményt, az ajtót, vagy a „Puzz­ le" képeit nem tudja összerakni.) A konstruktív apraxiára utal, ha a gazdasszony nem tud megteríteni vagy beágyazni. A konstruktív apraxiát a jobb és a bal oldali hátsó parietdlis lebeny károsodása okozza. 5. öltözködési apraxiáról - beszélünk, amikor a beteg nem tudja a ruhadarabokat helyesen magira venni. Pl. fordítva próbálja felvenni a nadrágjár, cipőjét stb. A járási apraxiát. úgyszintén a faao-

bucco-ítnguahs apraxiát lásd a premotoros mozgászavarok címszónál. 38

I f i t arach n od actylia

Szó szerint: p óku jjak , (szinonim ái: hyperchondroplasia,

M arfan-szindróm a. acrom acna, dystrophia m esoderm alis congenita) - autoszom alis dom ináns öröklődésű betegség. A porcok szaporodási (proliferdeiós) zó­ nájának és a kötőszövet általános fejlődésének (a kollagén képződés zavara m iatt) rendellenessége. T ünetei: abnorm ális hosszúságú és vékonyságú vég­ tagok (és ujjak), mcllkasdeformációk (lapos mellkas, tölcsérm ell, tyúkm ell), magas növés, scoliosis, laza ízületek, szívfejlődési rendellenességek, érrendszer fejlődési zavarai, a szemlencse rendellenes helyzete, m yopia. H

aritm asztén ia - diszkalku lia, szám olási gyengeség, szám olászavar, A fogalmat R an ach bu rg Pál vezette be az iskolások, köztük az értelm i fogyatékosok ma­ tematikatanulási nehézségeinek megnevezésére. A szerző azokat az eseteket írta le, ahol a számolás (feladatmegoldás) messze lem arad az értelm i képes­ ség m ögött. Szerinte a számolási gyengeséget a feladatok hibás megoldása, a bizonytalan válaszok m ellett főleg a megnövekedett reakcióidő jellem zi. Az elnevezés a külföldi szakirodalomban nem terjedt el.

m

aritm ia - A dadogás egyik jellegzetes tünete. A beszéd természetes ritm usától való eltérést jelenti. A kötött hangsúlyú nyelvekben, amilyen a magyar is, a hangsúly a szó ugyanazon szótagjára esik. A magyar nyelvben a főhangsúly az első, a mellékhangsúly a harmadik és ötödik szótagra esik. A dadogóknál ez a hangsúlyrend megbomlik, és a görcsök fellépési helyétől válik függővé. A ho­ gyan a görcsök következtében megszakad a beszéd folyamatossága, úgy bom ­ lik fel a beszédhangsúly is. Ez a beszéd ritmustalanságához (aritm ia) vezet.

ü f c a rth ritis - Heveny vagy idülten lezajló ízületi gyulladás. Bárm ely életkorban előfordulhat. M egjelenhet csak az ízületi tokon, de súlyosabb esetekben rá­ terjed a porcra, sőt a csontra is. A csípőízületben fordul elő a leggyakrabban. Éles fájdalommal jelentkezik, amely ha fokozódik, teljes járásképtelenséget okozhat. Ez az ízületi mozgáskorlátozottság. Az arthritis az ízületek leggya­ koribb betegsége. Leggyakoribb oka a vér vagy nyirok ú tján történ ő fertőzés. Legismertebb formája a főleg gyermekkorban jelentkező sokizületi gyulladás

(poliarthritis). Rendszerint heveny formában kezdődik, magas lázzal, bágyadtsággal, az ízülerck fájdalmas megduzzadásával. A reumás ízületi gyulladás idültté válhat a heveny gyulladást követő panaszmentes időszak után. Az idült formánál nincs magas láz, de évekig eltarthat az állapot. Az ízületek lassanként eltorzulnak, mozgásuk korlátozottá válik, a fájdalm ak főleg időváltozáskor je ­ lentkeznek.

39

xjflL

1Ó8. arthrogryp osis m u ltiplex co ngen ita - Az izomzat és a kötőszövet fejlődési rend­ ;v^v

ellenessége. Tünetei: az ízületek különböző fokú mozgáskorlátozottsága. A vég­ tagokon az ízületi kontúrok elmosódnak, a végtagok vékonyak, hengerszerűek. Az ízületek a legkülönbözőbb formákban deformálódnak. A mozgáskorlátozott­ ság az izmok sorvadásához (atrófia ) vezet. Jellemző tünet még az izomgyengeség és az ízületi merevség is. Ficamok, deformitások súlyosbíthatják a betegséget. Gyakori a csipőficam . A betegek egy része kerekesszékre szorul. A nevelés, okta­ tás során nehézséget okoz a kezek funkcionális gyengesége, a felső végtag ízületi merevsége, az ujjak mozgásának korlátozottsága. Kí arth rosis - osteoarthrosis deform ans; Az ízületi csont és porc elfajulásos beteg­ sége. A porcok az idők folyamán kopnak, egyenedenné válnak, elmeszesednek, és így az ízületek mozgása megnehezül, fájdalmassá válik. Nőknél gyakrabban fordul elő. artik u láció - hangképzés., kiejtés; Az a folyamat, melynek következtében a be­ szélőszervek segítségével beszédhangokat hozunk létre. áQKk artik u láció s bázis - Azoknak a hangképzési sajátosságoknak az összessége, me­ lyek egy-egy nyelvre jellemzők. A magyar nyelv artikulációs bázisát a követ­ kezők jellemzik: a magánhangzók orális (száj) képzésűek, nem elmosódortak és nem orrhangzásúak; határozott és éles különbség van a magánhangzók és a mássalhangzók ejtése között; a szótag magva mindig magánhangzó; a zöngés és zöngétlen hangok közötti különbség feltűnő; minden egyes szótagot és hangot világosan és tisztán kell ejteni; a magyar nyelvben a hangsúly kötőn és mindigaz első szótagon van. A hanglejtés alapvetően ereszkedő. Az érzelmek természetesen befolyásolhatják mind a hangsúlyozást, mind a dallamot.

m

>a rtik u lá ció t h ib ák - hangképzési (kiejtési) zavarok.

M k aaphyxia - fu lladás; A légutak (tüdő) záródása következtében beálló fulladás. Következménye, hogy a vérben lecsökken az oxigénszint, és nő a szén-dioxid színt. Asphyxia a születés alkalmával is beállhat, ha a légzés nem indul meg id cjébenA tartósan lecsökkent oxigénszint súlyos, visszafordíthatatlan agyi ká­ rosodást okoz, ami szellemi retardációhoz vezethet. 1 7 4 , a jta sia - állászavar; A beteg képtelen egy bizonyos testtartásban nyugodtan maradni. Az állapotot remegések, nyugtalan rángások kísérik. Az astasia-ahasia

40

esetén a beteg képtelen állni és járni. Mivel egyik esetben sem mutatható ki bénu­ lásra vagy a végtagok idegi ellátásának zavaraira utaló tünet, inkább hisztériás vagy neurotikus tünetegyüttesként határozzák meg. asthen... - (szóösszetételben) g/tnge, rrőtUn. Ü | | asthenopia -gyengénlátás; Klinikailag a közellátás gyengesége; asthenopia accom o-

dativa - a szem alkalmazkodási izmának (m. ciliaris) gyengesége. K Ü aszim bólia - asym bolia; Szimbolikus jelek (pl. szavak) megértésének és alkalma­ zásának képtelensége. Ü Ü

asáncrgÍA - A mozgásos együttműködés zavara. A fiziológiás szinergizmusok (együttműködés) hiánya. (Pl. a hátrahajláskor elmarad a térdek behajlítása)

Ü K aszténia - asthenia\ Az idegrendszer (neuraszténia vagy neurasthenia) vagy a lelki szféra {psychasthenia) gyengesége, erőtlensége vagy zavara. Olyan állandó fáradt­ ságérzetet jelent, melyet a pihenés által nem lehet megszüntetni. Jellem zője a ki* merül tség, fizikai és intellektuális fáradtság. Kialakulásában fertőzés (vírusos májgyulladás stb.) endokrin működési zavar (hypothyreosis, mellékvese-elégtelenség), túlerőltetés, vagy csak tisztán pszichés okok (elfojtás vagy ismédődő frusztrációk) idézhetik elő. Ü K asztereognózis - astereognosis, taktilis agnózia, taktilis aszim bólia; A tárgyak tapin­ tás útján történő felismerésének hiánya. A tárgyak tapintás útján való felismerésé­ nek folyamata két részből áll: az elsődleges identifikáció (azonosítás) az alak, felszín, hőmérséklet, nagyság, súly és konzisztencia felismerése, a másodlagos identifikáció a pluriszenzoros szintézis és annak az emlékképekkel való egybevetése. Egészséges egyénnél ez a kér fázis egybemosódik. Az asztereognózia a másodlagos azonosítás zavara. Ép érzékelés és ép emléknyomok mellett a szenzoros impulzusok szintézise, ezek összekapcsolódása az emléknyomokkal nem jö n létre. I f l L asztigmatízmus - astigm ia; Látási rendellenesség A szemnek az a hibája, hogy törőfelszínének valamelyik átmérője lényeges domborulati eltérést mutat, ezért a sugarak nem pontban, hanem vonalban gyűlnek össze. Habár a lencsén is előfor­ dulnak, jelentősége csak a szaruhártya-asztigmiáknak van. Az asztigmiák követ­ kezménye, hogy a retinán nem jöhet létre éles kép. A hiba szemüveggel többnyire kiküszöbölhető.

í atak tilia - A tapintási érzékelés hiánya. V ataxia - A mozgások koordinációjának (a mozgások tér- és időbeli összerende­ zése) a zavara, mely a kisagy károsodása következtében jön létre. A célirányos mozgások sima lefolyását zavarja az agonista és antagonista izm ok együttműködési elégtelensége.

Az ataxiát mozgás tervszerűtlensége, a finom mozgások, az

ügyesség elvesztése, a mozgásokhoz társuló tónusvesztés, valamint egyensúlyzavar jellemzi. Megnehezül a célszerű mozgások irányítása (pl. máshova lép, nyúl, m int ahova szeretne). A mozgáselemek idő- és térkoncentrációja csökken. A reflexek renyhék, a kezekben intenciós trem or (remegés) lép fel. Egyensúlyzavar tüneteként irányvesztés, félremutatás, testdőlés, szédülés lép fel. A be­ szédizmok cerebelláris ataxidja következtében a beszéd megnehezül, elveszti folyamatos ritmusát, és szaggatottá, skandálóvá válik. Az ataxia következtében

nystagmus (szemtekerezgés, a szemek akaratlan ritmikus mozgása) is kialakulhat A nystagmus a vesztibulocerebelláris rendszer és a szemmozgások közötti kapcso­ lat zavarán alapszik. ataxia sp in o ccrcb elaris - Friedreich-kór; Serdülőkor (1 0 -1 5 éves kor) előtt kezdődő autoszomális domináns öröklődésű betegség. Eleinte az ügyetlenség az uralkodó tünet, majd kifejlődik a törzs- és a végtagataxia, cerebelláris típusú beszédzavar és egyéb cerebelláris tünetek, mint a nystagmus, intenciós trem or,

hipotónia stb. A betegség progressziója lassú. Előrehaladott állapotban dementdlódds a piramisrendszer-károsodási tünetei, a csontrendszer különböző elválto­ zásai ( kyphoscoliosis, disztdlis izom atrófia m iatt excavdlt Láb, kalapácsujjak, kezek karomállása) fejlődnek ki. A betegek általában értelmi fogyatékosok. a telo ch eilia - Hibásan fejlődött ajak. Fejlődési rendellenesség. ath eto sis — A végtagok disztdlis (a test középvonalától távolabb eső) részein nem ritmusos hiperkinézis (kórosra fokozott mozgástevékenység, rúlmozgás). A túlmozgások a négy végtagra, fejre, nyakra és a törzsre is kiterjednek. Ezek akaratlan és inkoordinált, nagy amplitúdójú lassú mozgások, melyhez vál­ tozó mértékű izomtónuszavarok társulnak. Az arcon és a végtagokon, az ujjakon vonaglásszerŰ, az ízületek túlzott extensiójával kísért szabálytalan lassú mozgá­ sok. Ezek a mozgások ingerek hatására fokozódnak, és sokszor az akaratlagos te­ vékenységet meghiúsítják. A túlmozgásokat az izmokban hirtelen változó izom­ feszülés hozza létre. Az izomzat hipotóniás. Jellemző, hogy az ízületek olykor nagyon bizarr helyzetben megmerevednek. Csökken a mozgás kilcjezőképessc-

42

gc, torzul a mimika (kényszeres nevetés, grimaszolás). A motoros tünetekhez gyakran társulnak különböző mértékű hallás- és beszédzavarok. Az értelem a legtöbb esetben ép. Az athetosist az extrapiramidális kérgi központok, a strid-

tűm, a pallidum , valamint a talam usz sérülése okozza. ató n ia - Izomrenyhcség, petyhüdtség. Az izomzat vagy bizonyos izomcsopor­ tok viszonylagos vagy teljes tónushiánya. í átöröklés - A fizikai és pszichikai tulajdonságoknak az utódokra történő átszár­ maztatása, az így továbbadott sajátosságok összessége. ü r e s ia - A testüreg nyílásainak veleszületett hiánya. A születés után az orvo­ soknak gondosan ellenőrizni kell a testüregek nyílásainak átjárhatóságát (orr, végbél stb.) atrófia - atrophia , sorvadás; Valamely szerv, testrész vagy az egész szervezet látható fogyása, tömegének csökkenése, anélkül, hogy az adott szövet szerkezete megváltozna (degeneráció nélkül). Csökkenhet a sejtek száma, de alkotórészeik mennyisége is. Általában az atrófia oka a sejtek tápanyag- és oxigénellátásának csökkenése, öregkorban az érszűkület okozza az atrófiát. Bizonyos horm onok hiánya is sorvadást okoz (pl. Addison-kór). A mozgáshiány szintén okozhat sor­ vadást (mozgási atrófia). atrophia cerebri - Az agyállomány (főleg az agykéreg) csökkenése, sorvadása. Károsan befolyásolja az agy működését. atrop h ia co rticaiis - Kizárólag az agykéregre vonatkozó atrófia.

m

atrop h ia m usculorum progressiva sp in alis - A ran-D uchenne betegség; Egyelő­ re ismeretlen eredetű izomsorvadás, melyet a m otoneuronok fokozatos elhalása idéz elő. Először a felső végtagok disztdlis részeinek izmai, a kézizomzat kezd sorvadni. Amennyiben a nyúltvelő m otoneuronjaí is elhalnak nyelési zavarok, a beszéd elmosódottá válása stb. következhet be.

m . atrop h ia m usculorum spinalis - W erdnig-H offm an-betegség; Autoszomális re­ cesszív öröklődésű, csecsemőkorban kezdődő, progresszív betegség, mely rend­ szerint halállal végződik. A betegségben a gerincvelő mellsőszarvi m otoros sejtjei pusztulnak el. Ennek következtében az izmokon petyhüdt bénulás alakul ki.

43

atrophia nervi op tici - Látóideg-sorvadás. Ez lehet gyulladásos és elfajulásos

{degeneratív). A gyulladás során keletkező izzadmány szervülésekor a kötőszöveti elemek felszaporodnak, majd zsugorodni kezdenek. A parenchima sejtek viszont sorvadásnak indulnak, majd elpusztulnak. A folyamat során progresszív szervi és funkcionális károsodás lép fel. A betegség előrehaladásával arányosan romló látásfunkció, koncentrikus látótérszűkülés és éleslátás csökkenése alakul ki. atrop hia neuralis m usculorum - peronealis musculans atrophia; Főleg az alsó végtag disztális izmainak igen lassú elŐrehaladású, öröklődő betegsége. Gyermek­ korban kezdődik. A gerincvelő mellsőszarvi motoros neuronjainak progresszív sorvadása mellett a spinocerebelláris pályák is érintettek. A betegség jellemzője a hideggel szembeni érzékenység, és az izmok fokozott elektromos ingerelhetősége. Az izombénulásoknak megfelelően pes exeavatus (boltíves láb), kalapácsujjak vagy pes varus (dongaláb - a lábfej befele fordul) alakulhat ki. a tta k - roham . aodiogram - A udiom étencl végzett hallásvizsgálat eredményeinek a grafikus áb­ rázolása. A hallásélesség vonalgörbéje, vagyis a Hz és a dB - énékek koordináta rendszerben való ábrázolása. au diológia —haüAstan; A hallás fiziológiájának és kórtanának tudománya. Felada­ tai közé tartozik a hallássérültek hallásvizsgálata, kezelése stb. A hallási analizátor (a fül m int hallószerv, a hallóidegpályák, valamint a hallás agykérgi projekciója) bármelyik részén bekövetkezett károsodás hallássérülést okozhat. Az audiológia nagyon lényeges területe, főleg gyógypedagógiai szempontból, a pedoaudiológia. Ez a tudományág a gyermekek hallásának ellátásával foglalkozik. H

rad io ló g iai állom ás - Azok az ambuláns rendszerben működd intézmények melyek a hallási fogyatékosok szűrővizsgálatára és sérült hallásának gondozására szolgálnak. Magyarországon országos audiológia! hálózat működik. Az állomások a prevenció mellett a hallási fogyatékosok rehabilitációjában is részt vesznek. Fel­ adataik a hallási fogyatékosok gondozása: audiom etrids szűrővizsgálatok alapján a hallási fogyatékosok kiszűrése, gyógykezelése, a korai hallásfejleszrés, hallókészü­ lékkel való ellátás, szájról-olvasásra tanítás, alkalmas munkafeltételek keresése stb. audiom éter - A hallásképesség mennyiségi és minőségi megállapítására szolgáló elektroakusztikus hallásvizsgáló készülék. Méri a tiszta hang-hallásküszöböt (ép

44

hallásnál ez O-.M) dB között van), méri a hang magasságát Hz-ben cs a hang intenzitásit decibelben (dB). A kapott értékeket koordinátarendszerben ábrázolják. Ez az audiogram . (Hz = a frekvencia vagy rezgésszám egysége; dB * a hangerő logaritmikus egysége.) auditív - A hallásérzékelésen alapuló, a hallással kapcsolatos. auditív agnózia - szósüketség, kérgi süketség, surdomutitas eortiealis; Az auditív ingerek (pl. szó) felismerésének képtelensége, súlyos zavara. Fontos diagnosztikai támpont, hogy a zörejhallás ép marad. angm en tatív kom m unikáció - kiegészítő' kom m unikáció, kisegítő kom m unikáció,

alternatív kom m unikáció; Azok a kisegítő kommunikációs rendszerek, amelyeket a beszéd érthetetlensége, a súlyosan károsodott kommunikáció pótlására hasz­ nálnak (pl. agyi károsodás, baleset, értelmi sérülés következtében létrejött súlyos beszédzavar vagy a beszéd teljes hiánya). A sérült személy, gondolatai közlésére, a hangos beszéd helyett nem verbális eszközöket használ. Ilyenek a hangjelzések, gesztusok, jelnyelv, kommunikációs táblák (melyek betűket, rajzokat, fotókat, stb. tartalmaznak), hangadó gépek (kommunikátor). A kommunikációt segíti még a beszédmaradvány, a gesztusok, a jelzések mozgósítása is. E technikák és segéd­ eszközök használata elősegíti a sérült egyén társadalmi integrációját, önkifejezését, értelmi és érzelmi fejlődését. Ilyen kisegítő módszer pl. a Bliss-nyelv. aura - Az epileptikus rohamokat megelőző szubjektív érzések és élmények. Ezek többnyire szorongásos érzések, hallucinációk stb. auricularis - fiilh öz tartozó. auris - fül; - extem a: külső fül; - intem a : belsŐfíil; - m édia: középfül. autisták gyógypedagógiája - Az autisták oktatása megköveteli a szó szoros ér­ telmében a gyógyító pedagógiai tevékenységet, mivel in a nevelési célok össze­ olvadnak a terápiás tevékenységekkel. Az autisták nevelése célzónán alkalma­ zott, intenzív, folyamatos és kellően megválasztott tanításközpontú tevékenység. A módszertani elképzelések a viselkedésterápiás és kognitív terápiás módsze­ rekre, valamint a fejlődéslélektan tapasztalataira alapozódik. A nevelésben felhasz­ nált módszereknek mindig az autista gyermek speciális képességeihez (kognitív és emocionális nehézségek, kommunikációs és tanulási akadályozottságok) kell al-

45

^

kalmazkodniuk. Csak olyan módszerek alkalmazása jöhet számításba, melyeket az autista gyermek megért és elfogad. E gyógypedagógiai tevékenység feladata, hogy pótolja, kompenzálja a hiányzó szociális, kognitív és kommunikációs készségeket, a fejlődési elmaradást. Az oktatás egész folyamata alatt kulcsfontosságú a kommu­ nikáció (verbális és nem-verbális) fejlesztése, a szociális készségek tanítása, vala­ m int önálló feladatok elvégzésének oktatása. A módszerek mellett a tananyagnak ís alkalmazkodnia kell (szűkítés) az autista gyermek sajátosságaihoz. Biztosítani kell az oktatási, gyakorlási tevékenység folyamatosságát, mivel ők a megszerzett ké­ pességeket könnyen elveszíthetik. Az oktatási folyamatban olyan motivációs rend­ szer kidolgozására van szükség, mely aktivizálja a gyermeket egy adón tevékenység elvégzésében. A nevelési tevékenység szervezésénél minden esetben figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az autizmus fogyatékosság, állapot, mely egész életen ke­ resztül megmarad, melyet nem lehet sem megelőzni, sem gyógyítani, csak esetleg valamilyen szinten kompenzálni. A nevelési ráhatás minél korábbi megkezdése nagyon fontos, főleg a járulékos fogyatékosságok (pl. viselkedési zavarok) kiala­ kulásának megelőzése szempontjából. A nevelés folyamatossága (a lehetőségektől függően felnőttkorban is) alapvető pedagógiai követelmény. Kisgyermekkorban a nevelés főleg a család keretein belül történik a szülők, és ha lehetőség van rá, szak­ emberek (gyógypedagógiai asszisztensek) segítségével. Az iskoláskorú gyermekek nevelése nincs megoldva egységesen. Egy részük értelmi fogyatékosok csoportjába, mások a többségi általános iskolába vannak beiskolázva. E helyzetből kiutat talán azok a kezdeményezések mutatnak, amelyek szakképzett gyógypedagógusok segít­ ségével külön csoportban foglalkoznak az iskoláskorú autista gyermekekkel. antisztikus m agány - Kanner szerint az autizmus egyik fő jellemzője. Ez nem fizikai, hanem szellemi egyedüllét. E tulajdonság nem azonosítható pontosan egy speciális viselkedéssel csak a viselkedésből, főleg a mindennapi viselkedésből lehet rá következtetni. A kutatók véleménye abban megegyezik, hogy az autisták szo­ ciális alkalmatlansága nagyon erős, és főleg a kétirányú interakciókban nyilvánul meg. Ennek természete egyelőre nem teljesen tisztázott. Az autistáknál az inter­ perszonális kommunikáció nagy nehézségekbe ütközik. Ennek egyik oka az, hogy az autisták nem képesek mások érzelmi állapotát és reakcióit megérteni, valamint a saját érzelmeiket sem képesek a kívülálló számára értelmezhető módon kifejez­ ni. Az autisták ugyan képesek kifejezni különböző érzelmeket, de ezek általában nincsenek szinkronban a társadalmi elvárásokkal. Ezért is olyan tökéletlenek az autisták kétirányú kapcsolatai. Ugyanakkor az autistáknál hiányzik az öntudat. Ez azt jelenti, hogy az autisták ugyan teljesen önállóak, ugyanakkor még önmaguk­ kal is képtelenek együtt lenni. Az autista számára mások társasága nem a rudatok

46

•v k \

kapcsolatát jelenti, ezért nem tesz különbséget az emberi kapcsolatok és a tárgyak

^

társasága között. A tárgyak számukra ugyanazt jelentik, mint az ember, ezért lát-

£

szanak ..közömböseknek” az emberek iránt, lehet az. akár közeli hozzátartozó, akár idegen. Ez a „közömbösség” jelenri az autisztikus magányt.

m

autizm us - öntörvényűség; Az autizmus súlyos agyi diszfunkció következtében k i' alakult, a személyiség minden területét érintő {pervaziv ), és egész életen át tartó fejlődési zavar, illetve fogyatékosság. Az autizmusban szenvedő egyéneket autistáknak nevezzük. Függetlenül az állapot súlyosságától, minden autistára jellemző

a társadalm i kapcsolatok zavara, a verbális és nem verbális kom m unikáció, vala­ m int a képzeletet, a fan táziát igénylő tevékenységek károsodása. E három jellegzetes tünet általában együtt fordul elő, csak a súlypont változhat. Az autizmus okai: Kétségtelen, hogy az autizmus szervi diszfunkció következtében kialakult fejlődési zavar. A pszichofiziológiai vizsgálatok a tájékozódási reakció habituációjának (a megszokással kapcsolatos) kóros meglassulásával hozták Összefüggésbe, A neu­ rológiai elképzelés a dopam in-rendszerben fellépő károsodás lehetőségét vetette fel. E tényező hatása egyelőre nincs bebizonyítva. A genetikusok az öröklődési prog­ ram hibájának, kromoszómális abnormitásnak (törékeny X-szindróma) vélik az autizmust. Sokan az immunrendszerben fellépő rendellenességeket teszik fele­ lőssé. A többirányú kutatások részeredményei arra engednek következtetni, hogy nem az autizmus okáról, hanem egy oksági láncról kell beszélni. Hogy ez az oksági lánc időben és térben hogyan alakul, ezt még nem tudjuk. Annyit azért megállapí­ tottak, hogy a károsodás az idegrendszer és ezen belül is az agy magasabb szellemi funkciókat ellátó speciális rendszereinek a fejlődésében jö n létre. Az így kialakult károsodások, egyben diagnosztikai kritériumok is, főleg a szociális kapcsolatok kialakítása terén, a verbális és nem verbális kommunikációban, a képzelőerőt és fantáziát igénylő tevékenységek, valamint a beszűkült érdeklődésben nyilvánulnak meg. Mivel a klinikai kép nagyon változatos és egyénre szabott, a é r t elkülönítése és osztályozása nagyon nehéz feladat. Éppen ezért ma már autizmus spelctrumzavarról beszélnek. A legismertebb a klasszikus felosztás, melyet leíróikról (Kanner és Asperger) neveztek el, két nagy csoportot különít el. Árnyaltabb és inkább gya­ korlati célokat követ az a felosztás, mely az autizmust szociális fogyatékosságként határozza meg. E szerint a klasszifikálás szerint három nagy csoportot különítenek el, azzal a kitéttel, hogy ezek nem merev és végleges entitások, hanem a fejlődés során az állapot súlyosbodhat vagy enyhülhet is. E felosztás szerint megkülön­ böztetünk: a) közöm bös (vagy elszigetelt), b) passzív, valamint c) furcsa (bizarr) típust. A közömbös típusra alkalmazzák leggyakrabban az „üvegburában él’* ha­ sonlatot. A gyermek nem vesz tudomást környezetéről (üvegburában él, aminek a

47

falát kívülről és belülről nagyon nehéz áttörni). Nem hatnak rá a környező világ ingerei, szinte minden iránt közömbös. Kapcsolatot nem lehet velük kialakítani, mert a közeledést nem tűrik el. Náluk hiányzik a szemkontaktus is. Nem mutat­ nak érzelmeket (öröm, bánat hiánya). Általában nem beszélnek. Legjobb esetben visszhangszerűen ismételnek egy-egy szót (echolalia) minden funkcionális cél nél­ kül. Mozgásukra a sztereotípia és a merevség a jellemző, amiből hiányzik a ritmus, a harmónia, a kecsesség, valamint a mozgás összerendezettsége. Mozgásuk suta, szögletes. Elveszítik a manipuláció biztonságát. A csoportba főleg halmozottan fogyatékos gyermekek tartoznak, akiknél az autizmus mellett értelmi fogya­ tékosság is fennáll. A jövőbeni kilátások ennél a típusnál a leglehangolóbbak. A passzív csoporthoz tartozók általában értelmesek. Viselkedésüket inkább a passzivitás és a sztereotípia jellemzi, bizonyos bizarr vonásokkal. Közönyösen elfogadják mások közeledését. M indent megcsinálnak, amit mondanak nekik. Ugyanakkor hiányzik belőlük a kezdeményezőkészség. Érzelmileg nagyon labi­ lisak. A feszültség, a megszokott helyzetek változása erős érzelmi reakciót válthat ki, melyek a megállíthatatlan zokogástól a dühkitörésekig terjedhetnek. E típus­ nak a prognózisa a lehető legjobb. A furcsa (bizarr) típusba tartozó gyermekek szociális kontaktuskészsége, valamint beszédkészsége általában jó. Szeretik má­ sok társaságát, szeretik megérinteni az embereket. Partnerkapcsolataikban azon­ ban figyelmen kívül hagyják a kölcsönösséget. Felületesek, figyelmetlenek főleg másokkal szemben. N em képesek megítélni, hogy mikor vannak mások terhére. Közeledéseik nem felelnek meg a normáknak, gátlástalanok. Az autizmus fel­ ismerése, a diagnózis felállítása legkorábban 1 ,5 -3 éves kor között lehetséges, m én kb. ebben a korban alakulnak ki azok a funkciók, amelyek az autistákból hiányoznak. Négyéves kor után az autistáknál beindul bizonyos fejlődés. Állapo­ tuk akkor rosszabbodhat, ha számukra kezelhetetlen és ismeretlen körülmények közé kerülnek. Ilyen az óvoda-, az iskolakezdés. Csecsemőkorban ugyan már megjelennek egyes tünetek (passzivitás vagy nyugtalanság, szopási, evési és alvási zavarok), de lehet a fejlődés olykor zavartalan is. Kisgyermekkorban a tünetek már „láthatóbbá” válnak. Ez főleg a beszédfejlödés zavarában (esedeg visszafej­ lődésében), az érdeklődés beszűkülésében, sztereotip mozgásokban (pl. kezek röpködő mozgása, bizarr testtartások, grimaszok stb.), a szimbolikus játékok hiányában, a szenzoros viselkedés furcsaságaiban (pl. szagolgatás, kocogtatás) nyilvánul meg. M ár ebben a korban feltűnik, hogy a gyermek képtelen a szo­ ciális kapcsolatteremtésre és a kommunikációrar magános, a társait figyelmen kívül hagyja, fél (irreális félelem és rettegés lép fel), autoagressziv. idegenekkel gátlástalan. Ragaszkodik az azonossághoz. Minden változás félelmet, agresszi­ vitást, dührohamot, szorongást válthat ki. Ezek a jellegzetességek a környező

világ megismerésének a zavaraira uralnak. A tünetek természetesen nem minden autistánál jelentkeznek azonos súllyal, sőt az összes sem jelentkezik egy-egy gyer­ meknél. A serdülőkorban a látványos tünetek eltűnhetnek. Viszont megmarad a sztereotip mozgás (suta, összerendczetlcn mozgás), a merev és/vagy gátlástalan szociális magatartás, a szokatlan érdeklődési kör. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy az autisták felnőttkorban önálló életet folytassanak, hogy szociális kötele­ zettségeknek eleget tegyenek, beilleszkedjenek a társadalomban. Általában egész életükben gondoskodásra, támaszra szorulnak. A felnőtt autistáknál gyakori a depresszió. Ma a felnőtt autistáknak nincs külön intézményük, ahol megfelelő ellátásban részesülnének, ezért egy részük a családban, a másik részük a pszichi­ átriai szociális intézetekben él. antoagreaszió - Az egyén agressziója, mely saját maga felé irányul. Gyakran ész­ lelhető az autistáknál. autoszóma - A nemi hovatartozás eldöntésében közvetlenül szerepet nem játszó páros kromoszóma. avifam inózis —Vitaminok hiánya a szervezetben, mely különböző megbetegedé­ seket és működésbeli kieséseket okozhat, például a növekedési elmaradás, farkasvakság, ideggyulladás stb. axon - Az idegsejt (neuron) leghosszabb nyúlványa. Az axont egy velőshüvely ve­ szi körül, mely elzárja a környezettől. Az axonon keresztül az idegimpulzusok elve­ zetődnek a sejttestekből, illetve érző neuronok esetén a sejttestekbe vezetődnek. & Ayrcs-módszer - A tanulási zavarok megállapítását és terápiáját teszi lehetővé. A szerző az agysérült gyermekeken végzett kutatásait és tapasztalatait gyűjtötte öszsze: „Szenzoros integrációs teszt is terápia ” néven. Szerinte a tanulási zavarok a szen­ zoros integráció zavarának következtében alakulnak ki, és tanulási képesség önálló tapasztalatszerzést nélkülöző (ún. bazális) zavaraiban (taktilis elhárítás, alakháttérfelfogás, egyensúly-, testséma- és izomtónuszavarok, dyspraxia), valamint az olva­ sás-, írás-, szániolásteljesítményekben, viselkedésben mutatkozik meg. A módszer legfontosabb elemei a vesztibuláris ingerlés {bazális stim uláció), multiszenzoriális fejlesztés, saját élmények szerzése.

M 6 . azilum - asylum, menedékhely, tébolyda (régies kifejezés); asylum dem entia - tartós kórházi elzártság következtében létrejött elbutulás, elfajultság.

49

B b hang - A „b" zöngés kétajki (bilabiális) zárhang. A helyes képzése a következő: a zárt ajkak a kiáramló levegő hatására felpattannak, a fogak és a nyelv nyugalmi helyzetben vannak, a lágyszájpad zárja az orrüreget, a hangszalagok zöngeállásban vannak. A helyes képzésnél az ajkak a fogsorokhoz simulnak, és a zár csak középen pattan fel. B ab u u k i-rcflex - Normális reflex, mely kb. kétéves korig váltható ki, majd utána eltűnik. A talp oldalsó szélének ingerlésére a nagy lábujj, lassú, tónusos dorsálflexiója jelentkezik. Ha a reflex felnőtt korban újra megjelenik, ez az idegrendszer zavarának a jele. Babinsld -N ageotte'Szind róm a - A nyúltvelŐ hátsó (dorzális) részének károso­ dása. Tünetei: nystagmus, cerebelláriás hem iataxia, enophthalmus, kontralaterális

hem iplégia. B álint-szindróm a - B á lin t Rezső magyar belgyógyász írta le 1909-ben, a „te­

kintés lelki bénulása"néven. Három jellemzője van: 1. a beteg képtelen tekintetét akaratlagosan a perifériás látótérre irányítani. A flxációs pontról nem képes el­ mozdítani tekintetét. 2. Vizuális figyelme károsodott. A látótér szélén keletkezett ingerek nem keltik fel a látási figyelmet. Akaratlagos fixádó esetén a látótér csőlá­ tássá alakul. 3. optikus ataxia : a beteg tekintészavara miatt a látási ellenőrzés alatt álló mozgások hibássá válnak (pl. a tárgyak mellé nyúl). Általában mélységészlelési zavar is fennáll. A szindróma kétoldali oeeipitoparietális rostok károsodásának kö­ vetkezménye. balkezesség - A bal kéz működésbeli dominanciája. Az embernek egyik felte­ kéje domináns, ami jobb, pontosabb és esetleg gyorsabb ingervezetést, finomabb beidegzést jelent. Mindig az a domináns kéz, melynek motoros teljesítménye 50

gyorsabb, pontosabb. A balkezesség örökletes és hormonális tényezők együttes ha­ tására alakul ki. A balkezesség nem jelent fogyatékosságot. A balkezesek értelmi szintje, intellektuális fejlődése nem rosszabb a jobbkezeseknél. Viszont a térorienráció közvetlenül és gyorsabban valósul meg, mint jobbkezeseknél. Ezért van az, hogyr olyan sportoknál, ahol erővel, pontossággal és gyorsasággal kell dolgozni (pl. tenisz), valamint folyamatos és pontos térérzékeléssel kell rendelkezni (pl. ví­ vás), nagy számban vannak balkezesek. Ma a statisztikák szerint a Földön kb. 4 0 0 millió balkezes ember él. A férfiaknál gyakrabban jelentkezik a balkezesség, mint a nőknél. Ma már a legtöbb civilizált országban, így Magyarországon is, elfogadják a balkezességet, és nem kényszerítik őket, hogy a kultúrtechnikák (írás) elsajátí­ tásánál szokjanak át a jobb kéz használatára. A beavatkozás nemcsak a természet ellen szól, hanem súlyos károk előidézője is lehet (pl. diszlexia, dadogás, ágybavizelés stb.). : $ í ballismus - Hipotónusos túlmozgás, mely a végtagok proximális részén kezdődő és azokon végigterjedő, viharos nagy kilengésű dobáló-csavaró mozgásban nyilvá­ nul meg. Ezekhez aránylag lassú hajlító-feszítŐ mozgások társulnak. A végtagok viharos mozgásai még az arcra is ráterjednek. A túlmozgások olyan erővel zajlanak le, hogy sokszor a beteg elvágódik, és tehetetlenül hempereg. A rohamokat szán­ dékos tevékenység, erős indulatok váltják ki. A zavart a nudeus subthalamicus (corpus Luysii) roncsolódása okozza. Baló-szindróm a - encephalitis periaxialis concentrica; A selerosis m ultiplex egyik megjelenési formája. B am atter-Franceschetti—K lein—Sierro-szind róm a -

W alt Disney törpeszind­

róma, geroderm ia osteodysplastica hereditaria; Autoszomális recesszív öröklődésű betegség, amelyre jellemző a diszproporcionált (aránytalan) törpenövés. A törzs rövid. Az arcon, a kézháton, a lábháton, a hason és a nyakon lasa, zsákszerűén lógó bor (cutis laxa) található. Jellemzője még a korai öregedés tünetei (progeria), a m icrocom ea (kicsi szaruhártya), fogazati rendellenességek, laza ízületek, súlyos csontritkulás (osteoporosis). A beteg énelm i szintje normális.

osteoarthropathia hypertrophica; Ismeretlen eredetű betegség, amelyre jellemző a csövescsontok középső részén (diaflzisén) ki­ alakuló megvastagodds (hyperostosis), dobverŐujj, a nagy ízületek arthrosisa (nem gyulladásos ízületi betegség), hyperhidrosis (bőséges verejtékezés), hypertrichosis

9 . Bam berger-M arie-szindróm a

(erős haj- és szőrnövés) stb.

51

> 1 0 * bántalm azott gyerm ek - Erőszakosság vagy rossz bánásmód áldozatául esett gyermek. Leginkább a csecsemők és a serdülők érintettek. Lányoknál főleg a szexuális erőszakosságok, fiúknál a kegyetlen testi sértések vannak túlsúlyban. A rossz, sokszor kegyetlen bánásmód hátterében a hátrányos helyzet jellemzői, okai figyelhetők meg, mint az alkoholizmus, a szegénység, az egészségtelen, kicsi lakás, az erőszak hagyományozódása a családban. Egyes országokban (pl. Franciaország) a hátrányos helyzetűek számára „szülők iskoláját” indítottak, telefonügyeidet szerveztek, amellyel a szülők (akik nem tudják elviselni gyermekeiket) névtelenül számolhatnak be feszültségeikről. Szociális védelmi, orvosi és igazságügyi rendszer felállításával igyekeznek megoldani e nagyon nehéz problémát. Bárány-szindróm a - hem ierania cerebellaris, m igraine oticus; A hátsó koponyagödörben lezajló betegség következtében kialakuló tünetegyüttes. Jellemző tünetei az egyensúlyzavarok, féloldali süketség vagy nagyothallás, féloldali tarkótáji fáj­ dalom. H

l B arjon-L estrad et-L abau ge-szind róm a - Autoszomális recesszív öröklődésű be­ tegség. Tünetei: fiatalkori cukorbetegség, centrális süketség és látóideg-sorvadás.

m fifl baroreceptor - Nyomásingert érzékelő receptor (idegkészülék). m R I barotraum a - Nyomás okozta sérülés (pl. dobhártyarepedés légnyomásváltozás miatt). |8SB Barsy—M oens—D ierckx-szindróm a — Komplex dermato-oculo-cerebrális fejlő­ dési zavar. Nem öröklődő tünetcsoport. Jellemzője a kis születési tömeg, elmaradó pszichomotoros fejlődés, törpenövés, progeria, rendellenesen fejlődött végtagok, kicsiny száj, vékony bőr, törékeny haj, szaruhártyahomály. A második életévben mozgászavar és vízfejűség is kialakul. y m il Baitenw erfer-szindróm a —Feltehetően autoszomális recesszív öröklődésű beteg­ ség. Jellemzője a csontosodási zavar, amely az epifizisekre korlátozódik. Tünetei: mongoloid arc, hypertebrismus, diszproporcionált törpenövés, macromelia (nagy végtagok), szellemi retardáció. barylalia - Nehézkes beszéd. D izartria következtében létrejött érthetetlen hangos beszéd.

ttk baryphonia -

Yhézkescn kiejtett mély hang.

19 . Batten-Curschm ann-Steinert-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődésű tünetegyütTCs. Jellemző tünetei a dtszplázuis arckoponya, az erősen sorvadt mimikái izmok, a végtagok izomsorvadása, simaizom elváltozások. A betegek között gyakori a szellemi elmaradás és a hereatrófia (heresorvadás). Batten—Mayou—Stock—Spielmcyer—Vogt-szindróma — idiotia am aurotica fam ili­

áris juvenilis; A Tay-Sachs-kór fiatalkori formája, mely 6 - 1 0 éves kor között lép fel. ka7^Hi stimuláció - Az értelmileg súlyosan akadályozott és halmozottam fogya­ tékos gyermekek szenzomotoros fejlesztésére alkalmazott terápia. Az érintett gyer­ mekek minden fejlődési területen nagyon súlyosan sérültek, teljesítményeik a cse­ csemő szintjén állnak. Az elemi érzékelési tapasztalatok (pl. fejemelés, támasz nélküli ülés, célirányos kéz-szem koordináció, fogás, rágás, nyelés stb.) megszerzése erősen korlátozott. A fejlesztés során, speciális eszközrendszer segítségével és megfelelő ösz­ tönzéssel, önaktivitásra késztetéssel, a gyermek képessé válik a sokoldalú érzékelési információ megszerzésre. A komplex fejlesztés a gyermeki test különböző szenzoros tapasztalataira épül: érintés, nyomás, simogatás, vibráció, hőhatások. A terápiában főleg a szomatikus, vibrációs és vesztibuláris ingerlésre helyezik a hangsúlyt (végta­ gok simogatása, dörzsölése, hideg-meleg érzet kiváltása, himbálás, ringatás stb.). A terapeutával szoros testi kapcsolatban, meleg, elfogadó érzelmi légkörben kapja a gyermek a szenzoros élményeket, különböző anyagok alkalmazásával, gyakran vízben végzett gyakorlatokkal. Ezekhez társul az orális, vizuális, taktilis, akusztikus informá­ ciószerzés, valamint a kommunikációs képességek fejlesztése. A cél, hogy a gyermek megtanulja saját testének élményeit és azok elhatárolását a külvilágtól. A kialakuló kíváncsiság és az önindította mozgások alapot képeznek a további fejlesztéshez. A te­ rápia előtt szükséges a pontos állapotfelmérés. Ennek alapján egyéni fejlesztési tervek segítségével, individuálisan vagy kiscsoportos foglalkozás keretében valósítják meg a foglalkozásokat. A terápia alapját a korai tanulás elmélete és gyakorlata képezi. 2 2 . befelé büntető - intrapunitív; Olyan személy, aki a frusztrációra következete­ sen úgy reagál, hogy önmagát hibáztatja, bünteti. A frusztrációra való válasza a bűntudat és a megalázonság kifejeződése. 2 3 . Behnke-Thiel-szindróm a - dystrophia com eae fam iliáris; Autoszomális domi­ náns öröklődésű betegség. Általában 10 és 20 életév között kezdődik. A szaruhártya szubepiteliális elváltozásával. Ehhez kötőhártya-gyulladás és fájdalmas com caeróziók

53

(a felszíni hám nagyobb mérvű hiányossága) társulnak. szemen egyszerre alakul ki.

Az elváltozás mindkét

Behr-szindróm a - atrophia nervi optici heredofam iliaris; Öröklődő anyagcserezavar mely a látóideg-sorvadás és ataxia együttes jelentkezésével jár. A látás zavara nem súlyosbodik- Ugyanakkor a vezető szemtüneteket koordinációs zavarok, ataxia, enyhe értelmi fogyatékosság és inkontinenda (vizelet-visszatartási zavar) kíséri. beilleszkedés - A környezetbe való betagolódás, beilleszkedés, vagyis az egyénnek az a képessége, hogy a vele szemben támasztott követelményeknek eleget tud ten­ ni, legfőbb szükségletét ki tudja elégíteni. Az egyén és környezete közötti viszony harmonikus. bel - Az elektronikában, híradástechnikában és az akusztikában az intenzitás loga­ ritmikus egysége. A gyakorlatban a tizedrészét, a dedbelt használják. belső beszéd —endophasia, szubvokdUs beszéd „belsőm onológ \Beszédszerűén meg­ fogalmazott, de hangosan ki nem mondott (külsőleg nem hallható) gondolkodási folyamatok és képzetek. A belső beszéd általában minden gondolati tevékenység, valamint az olvasás és az írás kísérő jelensége. belső elválasztású m irigyek - endokrin, horm onterm elő mirigyek; Általános jellem­ zőjük, hogy nincs kivezető csatornájuk, ezért a termelt anyagokat a testfolyadékok­ ba, illetve a vérbe juttatják. A legfontosabb endokrin mirigyek: az agyalapi mirigy ( hipofízis) - amely a hipotalam usz alatt a köztiagy alapján helyezkedik el. A hipofízis hormonjai több más mirigy működését szabályozzák, és emellett több más fontos életműködést irányítanak, pl. a növekedést, a tejelválasztást, szülést, kiválasztást stb.); a tobozmirtgy - hormonjai gátló hatást fejtenek ki a többi endokrin mirigy hormonjaira; sokan az endokrin mirigyekhez sorolják a csecsemőmirigyet is; pajzs­

mirigy —a nyak elülső részén foglal helyet. Jódot tartalmazó hormonjai az anyag­ cserét és az egyedfejlődést szabályozzák. Hátsó felületén helyezkedik el a kalcium és foszfor anyagcserét szabályozó mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy - Lingerhans-ftie

szigetszervei a cukor és fehérje anyagcsere szabályozásának legfontosabb szervei; a mellékvesék a vesék csúcsán találhatók. A mellékvese - az idegrendszeri működések egyik fő kiegészítője. Hormonjai az anyagcserét, a só- és vízháztartást, illetve az ivari működéseket befolyásolják, nagy szerepük van az immunműködésekben, valamint a gyulladások gátlásában is; ivarmirigyek (vagy nemi mirigyek: a petefészek, valamint

a here) - melyeknek hormonjai főleg a reprodukcióban játszanak nagy szerepet. 54

így ellenőrzik az anyagcserét, a nemi szervek működését, szabályozzák az ivar­ sejtek termeléséi, valamint a szexuális viselkedést is. A legtöbb endokrin mi­ rigy életfontosságú szerv. Anatómiai vagy fiziológiai rendellenességek esetén a legkülönbözőbb kórképeket hozhatják létre (pl. kretenizmus stb.). belső érzékelés - interocepció vagy propriocepció; A belső érzékelés receptorai az izmokban, ízületekben, a gyomor és a belek falaiban találhatók. Az egyensúly' érzékelést, mozgásérzékelést (kiruszsézia), valamint a fájdalomérzékelést foglalja magában. Benjam in-azindróm a - Ismeretlen eredetű, súlyos aném ia (vérszegénység), alkati rendellenességekkel és gyengeelméjűséggel. bénulás - hűdés, paralizis; A mozgás képességének jelentős csökkenése vagy teljes megszűnése. Az izomerő csökkenését, az akaratlagos mozgások enyhébb korlátozódását, megnehezülését hűdém ek (parézssnek) nevezzük. A bénulást kiválthatja az agy megbetegedése (központi bénulás) vagy a gerincvelő, illetve a perifériás idegek bántalma (perifériás bénulás). Bénulást okozhatnak a különböző izommeg­ betegedések (pl. m iopdtia) vagy a neuromuszkuláris (ideghez és izomhoz tartozó) kapcsolódások zavarai is (m iaszténia). Amikor a bénulást nem idegi károsodás okozza, neurotikus eredetű funkcionális gátlásról beszélünk. Ilyen a hisztériás bé­ nulás, amely általában pszichoterápiával gyógyítható. A bénulások sajátos formája a paralysis progressiva. Berk-Tabatznik-szindróm a - Nem tisztázott öröklődésű, veleszületett tünetcso­ port. Jellemzője a látóideg (nervus opticus) sorvadása és az ezt követő vakság, brac-

hydactylia (az ujjak rendellenes rövidsége), továbbá cervicalis kyphosis (nyaktájéki pűposság).

33* Bcradorfer-szindróm a -

Két oldalon megnyilvánuló ajak-, kemény- és lágyszáj-

pad-hasadék, kéz- és lábfejlődési rendellenesség (hasadt kéz és láb), syndactylia (ujj­ összenövés), valamint fülfejlődési rendellenességek ( m icrotia - kicsiny fül; anotia - fül hiánya) belső fül eredetű nagyothallás vagy süketség közös előfordulása.

34.

Bessm an-BaJd w in-szindróm a - im idazol-szindróm a; Ö röklődő enzim opdria, melynek jellemzője az aminosavak felszaporodása a vérben. Következménye­ ként nagyon súlyos értelmi fogyatékosság (idiócia), valamint cerebrális zavarok alakulnak ki.

55

v.35> bcstialitás - Szexuális perverzió. Állattal való nemi közösülést jelent. M int fantá­ ziatevékenység, nagyon elterjedt a művészetekben és a mitológiában. A gyakorlati életben ritkán előforduló jelenség. Főleg elszigetelt élethelyzetekben fordul elő (pl. juhászoknál). Ugyanakkor megfigyelhető egyes elbutulási tünetben (dementáltak) vagy súlyos értelmi fogyatékosságban, mániás, illetve más zavartsági állapotban. beszám íthatóság - Jogi kategória a vétőképesség megítélésére, melynek lényege, hogy a vádlott, elmeállapotát figyelembe véve, felelhet-e tetteiért (beszámítha­ tó-e?). A legtöbb európai jogrendszerben a beszámíthatóságot akkor tekintik csök­ kentnek, ha az egyén még nem ért el egy bizonyos életkort (kiskorú), ha beteg, vagy szellemileg fogyatékos (gyengeelméjű), ha a tett elkövetésének időpontjában, a heves indulatok következtében bizonyíthatóan hiányzott a belátás. beszéd - Olyan, egyénileg elsajátított közlésre szolgáló jelzésrendszer, mely hang­ jelekből áll. A beszéd csak az emberre jellemző tevékenység. Társadalmi előfeltétele a nyelv. A beszéd lehetővé teszi a gondolkodás nyelvi, speciálisan emberi formáját. Ugyanakkor a beszéd olyan aktivitás, amely segítségével a személy megnyilvánul az emberek közti kapcsolatokban. A nem beszélés az emberi kapcsolatok romlásához vezet. A személyiségzavarok általában a beszédben is megnyilvánulnak. Fordítva: a beszéd akadályozóttsága kihat a személyiség fejlődésére is. beszédben akadályozottak - beszédhibások, beszédfogatékosok, hibás beszédűek,

beszédzavarban szenvedők, beszédsérültek stb. Azokat a gyermekeket és felnőtteket soroljuk ide, akiknél a beszéd fejlődése nem indult meg (megkésett beszéd fejlődés), vagy különböző okok következtében elmaradt az átlagtól, kórosan megkésett. Ide tartoznak még azok, akiknél a kialakulás (fejlődés) folyamata nem jó irányba halad, vagy a már kialakult beszéd károsodott. A beszédhibások kommunikációs zavara a beszélt és írott nyelvet egyaránt érintheti, és általában kihat a személyiségfejlődésre is. Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos beszédzavarokat. Az elsődleges be­ szédzavarban szenvedők fő tünetei a hangadásban (hangképzés), a beszéd ritmusá­ ban, folyamatosságában, a beszéd megértésében, az írásban, olvasásban és számo­ lásban nyilvánulnak meg. Ezek következményeként alakulhatnak ki a különböző személyiségfejlődési zavarok. Az értelmi, az érzékszervi, valamint a mozgáskor­ látozottaknál a beszéd zavara, mint másodlagos tünet jelentkezhet. A beszédben akadályozottak két nagy csoportját különítik el: megkésett beszédfejlődésüek - ebbe a csoportba azok a gyermekek tartoznak, akiknek beszédfejlődáse hároméves ko­ rig nem indul meg, vagy nagyon elmarad az átlagtól. Ez általában idegrendszeri éretlenség vagy a különböző negatív környezeti hatás (pl. hospitalizáció) követkéz-

ménve. A másik nap- csoportot az akadályozón beszédfejlódésű egyének képezik, akiknél a beszéd észlelése, a megértése, vagy a kivitelezése sérült. E beszédhibá­ kat általában, központi idegrendszeri sérülés, valamint a beszéd- és hallószervek

.j

elégtelen működése okozza. A beszédhibások kezelése gyógypedagógiai (logopé-

^

diai) feladat. A logopédiai tevékenység a szülők bevonásával, otthoni gyakorlatok előírásával, logopédiai ambulanciákon, logopédiai óvodákban és iskolákban, egyé­ ni vagy csoportos formában történik. ü k beszédben akadályozottak gyógypedagógiája —logopédia (beszédkorrekció és ne­ velési eljárások).

m

beszédben akadályozottság -

beszédzavar, beszédhiba, beszédfbgyatékosság Hi­

bás beszéd, mely az egyén és környezete közti kommunikációt megnehezíti, meg­ zavarja. Ez különféle eredetű károsodások következménye lehet. A beszédhibák súlyossága az enyhe artikulációs hibáktól az egész személyiségfejlődést befolyásoló és egész életen át fennmaradó beszédzavarokig terjedhet. A beszédhiba a helytelen kiejtésre, a beszéd fonetikai szintjének torzulására vonatkozik. Ide tartoznak az ar­

tikulációs zavarok, mint a pöszeség, a rinolália, rinofifnia. A beszédzavar általában a központi idegrendszer (az agyi beszédközpontok) sérülése következtében ki­ alakult észlelési, értési és kifejezési kommunikációs zavarokat jelenti. A beszéd­ zavarhoz sorolják: a) a beszédmotorika, károsodásait (afázia), b) az /rásmotorika károsodásait (agráfia, diszgráfia, grafaszténia), c) a beszédhez társuló gesztusok ká­ rosodásait (am im ia), d) bizonyos hangok szótagok, szavak és mondatok megérté­ sének nehézségeit (szenzoros afázia), e) az olvasás különböző fokú zavarait (aleeia,

diszlexia, legaszténia), f) a kifejező gesztusok megértésének zavarát (szenzoros am im ia), A beszédben akadályozottság felléphet a beszédfejlődés különböző szakaszaiban, de a már kialakult beszédben is. beszédcentrum - beszédközpont; Az agykérgi beszédzóna három nagy területét külö­ nítjük el: A Broca-areát, a W emicke-aredt és a gyrus angularist (a közük és a körülöttük levő területekkel). A beszéd szenzoros-motoros tevékenység. A beszédfelfogás (szen­ zoros összetevő) az elsődleges hallásközpont, a Heschl-tekcrvény szomszédságában el­ helyezkedő asszociációs kéreg működésén alapszik. Ez az első a temporális tekervény középső és hátsó harmada, ami a domináns féltekében a W emieke-mezdnek felel meg. A beszéd efFektoros (motoros) összetevőjét a bal oldali alsó vagy harmadik frontális tekervény hátsó része a Broca-m ezó'irínykja. Ez az arc- és bcszédizmok motoros asszo­ ciációs területe. A beszédreprodukció saját szenzoros analízisünk állandó ellenőrzése alatt áll. A beszéd tehát igen kiterjedt agykérgi területek működésének eredménye.

57

4 2 * bcszédfejlodési zavarok —A beszéd fejlődés dinamikájának meglassúbbodásávaJ, a fejlődési stádiumok ütemével, a beszédfejlődéshez szükséges részképességek és élettani feltételek egyenlőtlen fejlődésével kapcsolatos zavarok. Az ide tartozó be­ szédzavarok patológiás okai a következők: a beszéd létrehozásához szükséges fizio­ lógiai struktúrák fejlődési rendellenességei, illetve a struktúrákhoz kötött funkciók fejlődési meglassúbbodása. A beszédfejlődés szakaszainak ritmusa nem egyenle­ tes és harmonikus. A beszédhez szükséges képességek érési folyamatainak zavarai. A beszédfejlődési zavarok fontos ismérve az, hogy ép hallás és normális értelmi fejlődés mellett alakulnak ki. A zavarok a következők: megkésett beszéd fe j lódér, au­

ditív agnózia (szósüketség, kérgi süketség, surdomutitas cortiealis); verbális apraxiák, verbális vizuális agnóúák ., diszldliák {funkcionális alapon kifejlődött pöszeség): diszgrammatizmusok, illetve agrammatizmusok; írási, helyesírási gyengeség, az orr­ hangzós beszéd ; ritmuszavarok, mint a dadogás és a hadarás. S I S beszédiszony - labphobia, phonophobia, glossophobia, logofóbia; A beszédtől való nagyfokú irtózás, amely káros félelemmé fokozódhat. Dadogóknál gyakori. beszédjavító csoport - Olyan beszédhibás gyermekekből áll, akiket csoponkeretben heti egy—három alkalommal ambuláns kezeléssel javítanak. iítijiSl beszédjavító intézet - A gyógypedagógiai intézmények egyik típusa, (lásd: logo­

pédiai intézményrendszer) beszédjavító óvoda és általános iskola - A gyógypedagógiai intézmények egyik típusa. Átmeneti jelleggel korai fejlesztést és beszédjavítást biztosít súlyosan be­ szédhibás gyermekek részére, amennyiben ezt ambulánsán nem lehet megoldani. beszédlégzés - respiratiophonatoria; A beszédlégzés nem azonos az élettani (néma) légzéssel. A beszédlégzés feltételes reflex, amely a beszéd és a légzés között alakul ki. Hosszas begyakorlás szükséges ahhoz, hogy a légzésünket beszédszándékunkhoz alkalmazzuk. Olyan gyakran veszünk levegőt, ahányszor azt a mondanivaló meg­ követeli. Olyan gyorsan veszünk levegőt, ahogyan a beszédünk üteme megkíván­ ja, és annyi levegőt veszünk, amennyi beszélésünk dinamikai, indulati, érzelmi, értelmi megoldásaihoz elegendő. A beszédlégzésnél a néma légzés három szakasza megváltozik, és más funkciót kap. A belégzést nem a kilégzés követi, hanem hang (zönge), mivel a kiáradó levegő elé a gégében ülő hangajkak összczárása akadályt gördít. A levegő nyomásának kell a hangajkakat rezgésre nyitnia. A bcszédlégzés kilégzési szakasza aktív izommunkát igényel. A belégzést követő hangadás (zón-

gckcp/cs) légzéstcchnikailag kilégzést jelent. Beszéd közben eltűnik a némalégzés harmadik szakasza, a szünet (megnyugvás). beszédmechanizmus - A beszédtevékenység összetett folyamat, amelynek ered­ ménye, hogy a gondolatok szavakban öltenek testet. A gyakorlatban egy egysé­ ges tevékenység, de a tanulmányozhatóság érdekében a folyamatnak több szaka­ szát különítjük el. A beszédet a központi idegrendszer (az agy) beszédmotoros és -szenzoros centrumai irányítják. Ez az ún. neurális (idegi) szakasz. Ezt követi a respirációs szakasz, mely a belégzést biztosító izmok tevékenységét jelenti. A fbnációs szakaszt a hangszalagok rezgése alkotja. A gégében keletkező hangot a száj­ üreg módosítja (artikulációs szakasz). A beszédlégzés, a fonáció és az artikuláció együttes munkája jelenti a szőkébb értelemben vert hangképzést. A beszédhibák és beszédzavarok nagymértékben köthetők a beszédmechanizmus egyes szakaszaihoz, így a beszéd agyi központjainak serülése beszédképtelenséghez (motoros és szenzoros

afázia) vezet. Az olvasás- és az írászavarok (diszlexia és diszgráfia) okai is a központi idegrendszer működési zavaraiban keresendők. A hangszalagok organikus eltérései és funkcionális zavarai rekedtséget, kórosan suttogó beszédet, különböző dysphoniás kórképeket eredményeznek. Az artikulációs szakasz hibái, zavarai pedig a pöszeség különböző fajtáit idézi elő. « a * beszédnevelés —beszédtanitás; A hallási fogyatékos gyermekek oktatásának legfon­ tosabb kérdése. A beszédnevelés a hangos tagolt beszéd fejlődése mellen a fogalmi gondolkodás fejlődését, az ismeretszerzés kibővítését, valamint a természetes gon­ dolatközlést segíti elő, egyben közelítve a hallási fogyatékosokat a hallók társadal­ mához. A hallási fogyatékos gyermekek már az óvodában megteszik a bcszédnevelés első lépéseit. Ez főleg a hangképző szervek gyakoroltatásából, a természetes alapzönge rögzítéséből, a hangok és hangkapcsolatok kialakításából, elemi szó­ készlet tartalmi és formai elsajátításából áll. Az iskola alsó és felső tagozatán már az egyszerű mondatok kialakításától egészen az összetett mondatok használatáig, a mindennapi beszédet megközelítő mondatszerkezetek elsajátításáig és használa­ táig terjed a beszédtanítás. Ezzel együtt fejlődik a fogalmi gondolkodás is. Döntő jelentőségű a tanuló megismerkedése a nyelvtannal. A beszéd elsajátításával a fo­ galmi gondolkodás is egy magasabb szintre lép. A beszéd nevelése együtt történik a hallásneveléssel, a szájról olvasás, az írás, az olvasás, a fogalmazás megtanításával, a szaktárgyi ismeretek elsajátításával. 50* beszédpatológia - beszédhibák kórtana; A gyógypedagógiai kórtan egyik ága. Fe­ ladata, hogy felkutassa és tisztázza azokat a tényezőket (biológiai, fiziológiai vagy

59

pszichológiai), amelyek megakadályozzák a beszéd fejlődését, valamint az ép, tisz­ ta beszéd folyamatát, károsítják a már kialakult funkciókat. Igyekszik kimutatni

K

azokat a káros szerkezeti változásokat és következményeit, melyeket különböző

noxák (ártalom, kór) hoznak létre. A beszédpatológia tárgyát képezik a beszéd rendellenességei, a beszédnek az idegrendszerrel összefüggő kórtani vonatkozásai is. Vallja, hogy tudományos igényű terápia kellő kórtani ismeret nélkül nem le­ hetséges. beszédpedagógia - A beszédben akadályozott személyek nevelésével, beszédjük javításával foglalkozó tudomány. Kutatási körébe tartozik a beszédben akadályo­ zott személyiségének fejlesztése, hibás beszédének korrekciója és kompenzációja, a megelőzési módszerek kidolgozása. Tágabb értelemben a logopédiát és a szurdopedagógiát értjük rajta. |beszédpercepdó - Beszédészlelést jelent, melynek folyamata két nagy szakasz­ ból áll: az első a nyelvi kódok (jelek) rendszerének megfelelő hangjelenségek észlelése. Ez tulajdonképpen a beszédhangok, valamint a hangkapcsolatok fel­ ismerését jelenti. Az észlelési rendszer az egy nyelv által használt különbségeket ismeri fel; a második a már felfogott (észlelt) kódrendszernek az értelmezése. Ez a szavak és mondatok megértését jelenti. A folyamatnak e szakasza már a jelen­ tés felismerését is tartalmazza, amely már nemcsak azonosítás, hanem egyben megértés is. M indkettő több fokozatból (szintből) épül fel, amelyek szabályozott együttműködésben biztosítják a beszéd megértését. A beszéd megértése aktív fo­ lyamat, melynek során a hallgató az észlelt hangjelenségeket (beszédjelenségeket) értelmezi. A komplex folyamatban normális körülmények között a beszéd nem válik szét értelmes és értelem nélküli részekre. A beszédmegértés a teljes kom­ munikációs lánc része. Kísérletek kimutatták, hogy a folyamat vezérlésében a bal agyfélteke az uralkodó, de az eredményes szervezésben részt vesz a jobb agyfélteke is. A mechanizmusban a hallószerven kívül más érzékszervek (látási, tapintási stb.) is részt vesznek. A feldolgozásban és a megértésben segít a vizuális percepció is. Ez főleg a sérült hallású egyéneknél érvényesül a legintenzívebben. Ez a tulaj­ donképpeni szájról olvasás (labiolektura). Az ajkak artikulációs mozgásából egyes hangok felismerhetők, ez lehetőséget ad a süketek és a nagyothallók számára, hogy a beszédet észleljék és értelmezzék. A nagyothallók 21 %-os beszédmegértése a szájról olvasás lehetőségével 64% -osra emelkedik. A súlyosabban érzékszervi fogyatékosok, pl. vak-süketnémák esetében a kommunikáció csak a tapintás út­ ján valósulhat meg, amely az emberi kommunikációt nagyon szűk határok közé szorítja, de mégis lehetséges. 60

beszéd rendelten esség

Az elnevezést főleg az értelmi fogyatékosok esetében al­

kalmazzák. Náluk kétféle formában jelentkezik: Elsősorban azok a képességek, amelvek minden bcszédtevékenységhez szükségesek, náluk sérültek. Ez általános beszédgyengcségct, diffúz beszédUziót (beszédsérülést) hoz létre. Másodsorban azok a helyi sérülések (lokális defektusok), melyek emlékeztetnek a különböző beszédzavarok egyes formáira (mint az afáziák, dysarthriák, diszgráfiák, diszlexiák stb.) Ugyanakkor nem azonosak e klasszikus formákkal, ahol általában az intel­ lektus ép. beszédritmus zavarai - A beszéd egész folyamatát, összhangját, szerkezetét szét­ daraboló, szétromboló zavar. Két nagyon súlyos beszédzavar tartozik ide: a hadarás és a dadogás.

m

bcszédterápia - Az énelmi fogyatékos gyermekek beszédhibáinak kijavítására, leküzdésére irányuló gyógypedagógiai tevékenység. A megnevezert gyermekeknél a beszédhibák, vagy mint másodlagos tünetek, vagy mint magát az értelmi fogya­ tékosságot kiváltó okokból származhatnak. Náluk a beszédhibák igen gyakoriak és egyben nagyon makacsak, ezért korrekciójuk és kompenzációjuk sokkal nehezebb, mint ép értelem esetében. A beszédterápia sokkal több időt, egyéni gyakorlást igé­ nyel. Ugyanakkor ajánlatos a mindennapos oktatás egészébe is bevezetni, hogy az osztályban folyó munka szerves részévé váljon. béta-ritmus - A működő agykéreg eltktrom cefabgrdfiával regisztrált élettani ritmusa.

I betegség - morbus; Az egészség megromlása. A beteg szervezetben a működések közötti összhang megbomlik. Eszerint a betegség a megváltozón, kóros funkciók összege. Betegség esetén a szervezet már képtelen immunrendszerét mozgósítani a külső károsító tényezők ellen (sérülés, mérgezés, fertőzés stb.), vagy lelki válsá­ gát, konfliktusait nem tudja egyedül megoldani. A betegség elfogadása az egyén számára lelki regressziót jelent, mivel a külvilág helyen érdeklődése saját szerve­ zetére tevődik át. A kialakult lelkiállapot ronthatja gyógyulási esélyeit is. A be­ teg szervezet funkciói megnyilvánulhatnak csökkent működésben (hipojunkáó), túlműködésben (hiperfunkció) és minőségi eltérésben (díszmunkáé). A betegség kialakulási formája lehet gyors (akut) és lappangó. Lefolyása lehet gyors (rapid), elhúzódó (krónikus). A patológiás folyamatok lehetnek progresszivek (előrehaladó) és regresszívek (visszahúzódó, visszafejlődő). Kimenetele lehet a teljes gyógyulás (restitutio ad integrum) és részleges, amikor visszamarad a szervi elváltozás, de a működés (funkció) zavartalan (restitutio adfunctionem ).

61

«

5 8 . Bczold-féle hangvillasor - A legegyszerűbb műszeres vizsgálat, amellyel a hallási fogyatékosság súlyosságát vizsgálják. •■•59* Bianchi-szindróm a —A bal parietális (fali) lebeny sérülése (léziója) következtében kialakuló tünetegyüttes. Következményeként apraxia, alexia, agy-áfa, hemianrsz-

téziúy jobb oldali hem iplégia, szenzoros afázia alakul ki. 6 0 . B ib cr—H aab—D im m er-szindróm a - dystrophia reticularis corneae; A szaruhártya állományában keletkező rácsszerű szürkésfehér homályok. Belőlük később centrá­ lis homály és vakság keletkezik. 6 1 . B ielsch ow sky-Sp ielm ey er-V o g t-K u fs-M ayer-kó r - idiotia am aurotica tarda; Autoszomális recesszív öröklődésű enzim opdtia. A betegség klinikai tüneteiben ha­ sonlít a Tay-Saehs—Schajfer-szindróm ához csak megjelenési idejében tér el, mivel itt 3, illetve 7 - 8 éves korban manifesztálódik. A betegség lényege, hogy a központi idegrendszerben crroid-lipofuscin halmozódik fel. Tünetei: látóideg-sorvadás, am a­

urosis (vakság), elbutulásba torkolló értelmi retardáció, fejlődő spasztikus bénulás, majd cachexia (leromlott állapot). ■

Biem ond I.-szindróm a - hypothalamus-szindróma; Nem tisztázott öröklődés menetű betegség, amelynek lényege a tuber cinereum (a hipotalamuszhoz tartozó szürkeállományú terület az agyalapon) károsodása, hegesedése. Következményei az elhízás, infantilizm us, hipogenitalizm us, értelmi fogyatékosság, poly- és syndae-

tylia , iriscolobom a (szivárványhártyahasadék), csípőízületi diszplázia (rendellenes fejlődés), kyphoscoliosis (a gerinc háti hajlatának oldalirányú görbülete). Biem ond III.-szin d róm a — Autoszomális domináns öröklődésű tünetcsoport. Klinikai jellemzői a brachydactylia (ujjak rendellenes rövidsége). cerebellÁris ataxia , értelmi fogyatékosság. -*64k bifokális — Kétfókuszú szemüveglencse (a lencse első része t;'

. alsó része kö­

zeire nézéshez más törőerejű). 6 6 bigem inus - kettős iker. 6 6 . bilaterális transzfer - A test egyik oldalán megtanult ke. oldalra. Pl. amikor jobbkezesek bal kézzel tanulnak meg írni.

.isik

o . binaurális - Mindkét fülhöz tartozó... M indkét füllel való hallás, mely méghatározó a hanghullámok térbeli lokalizálásánál. Az oldalirányból érkező hanghul­ lámok nem egyforma intenzitással és összetételben hatolnak a fülbe. A különb­ ségeket az agy felfogja és „kiszámítja’’ A feldolgozásnál más érzékszervek (pl. a látás) is szerepet játszanak. B in e t-S im o n -teszt - B inet-Sim on-próba Stanford-intclligcnciateszt, Intelligen­ cia mérésére használt feladatok sorozata, mely a feladatok megoldási nehézsége szerint tagolódik. A próbák segítségével megállapítható, hogy a vizsgált gyermek intellektuális teljesítőképessége megfelel-e az életkorra jellemző átlagnak vagy hány éves gyermek teljesítőképességével azonos. A próba három egymástól el­ térő formában jelent meg 1905, 1908, valamint 1911-ben. Az évek folyam in számtalan revízión és módosításon ment keresztül. T öb b nyelvre lefordították. Bingsw anger-szindróm a - dem entia praesenilis Bingswanger, encephalom alacia

svbcorticalis chronica arterioselerotica, paraplégia subeortiealis; A bazális ganglionok érelmeszesedés eredetű károsodása következtében kialakuló tünetegyüttes. Klinikai megnyilvánulása: beszédzavarok, elbutulás (dementia), szemizombénulás, epilepsziás görcsök. binoku láris diszparítás - A mélységdimenzió észlelése. Mivel szemeink bizo­ nyos távolságra vannak egymástól, ugyanarról a tárgyról egyszerre nem ugyan­ azt a képet kapjuk. Az eltérés teszi lehetővé a mélység észlelését. 71« binoku láris fúzió - Ugyanarról a tárgyról a két szem által észlelt különböző képek egyetlen vizuális képpé való egyesítése az agyban. A fúzió következtében bennünk nem tudatosul a binokuláris diszparítás. •72. binoku láris látás - sztereopszis, térldtds vagy kétszem es látás; Ez csak abban a látómezőben lehetséges, melyet a szemek egymást fedő látóterei képeznek. A szemek külön-külön érzékelik környezetüket és az így kapott két kép fúzió (összeolvadás) útján egyesül az agykéregben. A két szem egymástól kb. 6 cm távolságra van. Ezért ugyanarról a tárgyról a két szembe másképpen jutnak a sugarak és így két egymástól kissé eltérő kép képződik. A két képnek az agy­ ban történő egybeolvadása révén a két különböző szögből nézett képet egynek érzékeljük és a térben is lokalizáljuk (elhelyezzük). A térlátás keletkezéséhez az alkalmazkodási idegimpulzus is hozzájárul, ami elősegíti, hogy a távolabb eső tárgyakat is élesen lássuk. Ezt a lehetőséget a látás agyi központjai biztosítják

63

sok-sok tapasztalat alapján. Egyszemes látásnál a térlátás tökéletlen, mégis a tárgyak nagyságából, a fény- és árnyékjelenségekből alkalmazkodás segítségével valamelyest kialakulhat. A térlátás kialakulása a gyermekeknél hosszú folyamat

I

eredménye. A térlátás lassabban fejlődik, m int a látás egyéb funkciói, és kb. az ötödik életévben válik stabillá. A térlátás fejlődési zavara az ún. sztereoam blyo-

p iáh oz vezet. A tárgylátás hiányát vagy csökkenését egyik vagy mindkét szem­ ben előidézheti a kancsalság, valamilyen születéskor bekövetkezett sérülés, az agyvelőgyulladás vagy az agy más jellegű károsodása. A kétszemes látás zavarai lehetnek lappangók, m int a latens vagy rejtett kancsalság, és lehetnek állandóak, m int a kísérd kancsalság, valam int a bénulásos kancsalság. i b io szo ciális - A biológiai és a társadalmi tényezők kölcsönhatása a társadalomkutatásban, pl. a születési arányszám alakulásának társadalmi hatásai. i h iszem alitáa - M indkét nem fizikai és pszichológiai jellemzőinek jelenléte egy személyben. A férfiakra és a nőkre egyaránt irányuló szexuális válaszkészséget is jelenti. B la c k y k ép ek - Lelki sérült gyermekek vizsgálatára használt projektív technika. A képsorozat egy kutyacsaládot ábrázol (a főszereplő kutyát hívják Blacky-nek). A kutyacsaládok ábrázolásán keresztül az emberi családokban meglévő kapcso­ latokat (harm óniát vagy konfliktusokat) igyekeztek kifejezni. Az ábrák alapján a gyermekek történeteket mesélnek, melyekből következtetni lehet a gyermekek lelki konfliktusaira, érzelmi problémáira. BLiss-nyelv - Nonverbális (nem beszélt) nyelvi rendszer. A rendszer grafikus jelképekből áll, melyben a nyelvi elemeket a tartalommal összefüggésben levő jelképek ábrázolják. Ezek a jelek üzenethordozóként szolgálnak. E rendszert az

augm cntativ (kisegítő, kiegészítő) kommunikációs módszerek közé sorolják. A halmozottan fogyatékos, továbbá beszédképtelen személyek kommunikáció­ jának pódására használják. A módszer segítségével megismerhetjük a beszédkép­ telen em berek rejtett gondolatait, vágyait, érzelemvilágát. B lo o m -szin d ró m a - Bloom —Tőrre—M achacek-szindróm a; Autoszomális receszszív öröklődésű betegség. Klinikai tünetei: intrauterin (méhen belüli) sorvadás, alacsony termet vagy torpeség, hipogen ita lizmus, infantilizm us. hypospaáiasis (húgycsőhasadék), cryptochismus (rejtettheréjűség), fotoszcnzibilitds (fényérzé­ kenység). 64

ü t BN O - Betegségek Nemzetközt Osztályozása, k i Egészségügyi Világszervezet jóváha­ gyásával ;u osztályozási rendszert különböző betegségek, fizikai és pszichikai zavarok meghatározására használják, főleg osztályozási és dokumentációs céllal.

m

Bobath-m ódszer - A Bobáth-módszerrel a korai gyermekkori agykárosodásban szenvedő gyermekek (szinonimái: cerebral palsy, agyi bénulás, Little-kór, cerebrai

paresis, cerebromotoros dysfunctio) habilitációját végzik. Az agykárosodás lényege, hogy a magzat vagy nagyon fiatal csecsemő agyát (központi idegrendszerét) ma­ radandó károsodás éne. A gyermek egész fejlődésmenetét központi idegrendszer sérülési helye és minősége határozza meg. A terápia a kóros reflexek gátlására irá­ nyul különböző ingerhelyzetekben. A módszer alkalmazása már csecsemőkorban elkezdhető. A terápia a facilitáció elvére épül, vagyis olyan testtartások biztosítására, amelyekben a kóros tónus kialakulása megakadályozható. A kóros testtartások létre­ jöttének gátlására számos „lácilitációt” (könnyítést) dolgoztak ki. 5jÜfc Boenninghaus-szindróma - poszttraumás hallászavar, Akut zajártalom következ­ tében, belső fiil eredetű, visszafordíthatatlan halláskárosodás. iiÜl* Bonnevie-U llrich-szindróm a - A betegség lehet tiszta, de társulhat egyéb fejlődési rendellenességekkel is. A tiszta szindróma pterygium colli egy fejlődési rendelle­ nesség, amely jellemzője az ödéma és nyirokpangás a kézen és a lábon. A kézen és a lábon (syndactylia, camptodactylia, clinódactylia), csontosodási zavarok is fellépnek. A betegséget a csípőízületi diszplázia, intelligencia-defektus, a fej formájának sza­ bálytalansága, hypertelorismus, m andibulahipoplázia, orrszárny-rendellenesség, köromdiszplázia, agyi fejlődési rendellenesség is jellemzi.

m

borderline - határvonal; A pszichometriában azokat a személyeket jelenti, akik­ nek intelligenciahányadosa 7 0 és 80 között van, vagyis határesetet képviselnek. A klinikai pszichológiában olyan személyt jelent, akinek érzelmi zavarai súlyosabbak mint a neurózis, de még nem jutottak el a pszichózis szintjére, vagyis a kettő közti határon vannak. Ez a személyiségzavar elbizonytalanodást a hosszú távú feladatok megoldásában, a túlértékelés és az alulértékelés közötti ingadozást, ingerelhetőséget, agresszivitást és egyúttal szorongásos tüneteket is jelent.

ü . Botírdon-próba - A figyelem vizsgálatára használt pszichológiai teszt. Meghatáro­ zott betűt vagy betűket kell aláhúzni, többnyire értelmetlen szövegben. Az időre szá­ mított teljesítményt és a hibák számát veszik figyelembe, és statisztikailag értékelik.

65

84* B o u m c v illc 'k ó r - sclerosis tubcrosa; Autoszomális dominánsan öröklődő, többszö­ rös fejlődési rendellenesség. Klinikai megnyilvánulása: microgyrids (az agytekervények kicsinysége) agyvelő, amelyben kemény szklerotizálódott göbök keletkeznek. Innen származik a betegség elnevezése. A göbök az agy felszínén is megtalálhatók. A göböket gliaszaporulat, idegsejtek és elmeszesedett érstruktúrák alkotják. Korai megnyilvánulásánál görcskészség, spasztikus bénulás, súlyos, nehezen befolyásol­ ható epilepszia és mentális retardáció (idiócia) a jellemző tünet. n lt t l bőrérzékel és - Mindazon érzékelések gyűjtőfogalma, amelyek receptorai a bőr­ ben helyezkednek el. Ilyenek: a tapintási, a hideg, a meleg, a fájdalom stb. érzé­ kelések. B öfjcso n -F o rssm an -L eh m an ii-szin d ró m a — Recesszív öröklődésű, az X-kromoszómához kötőn tünetegyüttes. Klinikai megnyilvánulása: a m icrocephalia, súlyos értelmi fogyatékosság (szellemi visszamaradottság), az arc szabálytalan elhájasodása, hipogonadizm us, X-lábak, m ixödém a és epilepszia. brachy... - szóösszetételben: rövid. brachyccphalia - A koponya a szagittális irányban rövidebb, elsősorban a tarkó lelapítottsága mian. A koponyaalapi korai elcsonrosodis okozza. A brachicephalia általában m icrocephaliával jár együtt, a fej a normálisnál kisebb körfogata. A brachicephalia a D ow n-kór egyik kísérő jelensége. brady... - szóösszetételben: lassú

•0$* bradylalia - bradildlia; A beszédtempó meglassúbbodása. Agyi károsodás köw tkeztében a tagolt beszéd abnormálisán meglassúbbodik, vontatoná válik. bradylezia - bradilexia; Az olvasás rendellenes lelassulása agyi károsodás követ­ keztében. 4p0b bradylogja —bradilógia; A beszéd nem organikus fogyatékosságnak vagy rendelle­ nességnek tulajdonítható lassúsága. 98a bradyphrenia - bradifrénia; A pszichikai folyamatok es általában a pszithés rit­ mus rendellenes lelassulása.

94 . bradvpsvche

Nehézkessé válik az emlékek felidézése, önboző betegségekben nyilvánul me

'őr vagy szén-monoxid-mcrgezés. 9 5 . Braille -írás-olvasás

A vakok számára kidolgozott pontírásos rendszer, melyet

•

•

a •• •c c • •• c • Oo V h •• •o • o ~• 0• •0 0 ny •o •• • ty

O• • c • • • 1 O• • • C• • " • • 6 O 0 • o • o

•• •• •• C <5 O 0 o • o• 0 0 o

•o •0 00 b 0• •0 O0

c

d

cs

c • oo •o

o• •• O0 J •• •• •• •• •o o• ö ö o• •0 o o •• •• •• 11 11 •0 •0 o• z

o• •o 0• 6 •0 oo •• u

o • • o o • • o • • o o 2 o • • • o • • • • • O0 1

o o • • 0c

o o • o

om

w

co• o•c

l.ui.s Braille (1 H04) - l H52) francia tiflopedagógus dolgozott ki. Mindössze 20 éves

e •o •o •0 1 •• •0 •• q •o •o ••

•o O0 •0 k

•• •o •o

V

o• •• •• ii o• o• •0 zs

V

o •• • 0• 00 • • o o 3 o • • o 0• • • • • Űo 6 0 0 • • • o

. — ----- —

0 • O0 , 00 o • • • 1• • • • • O i o o + 1 tiámjel

r

é

c• o• o• ly •o •• •0 r o• •• G• w

o • • • o • o• • • OG 4 o• o • 0• • o • •00 9

O 0 • • • • /

o . ! O 0 o o o o O • |• • upytatiú j -

•o 0o c •

o o • • • • \

o o • • o •

■ 1

o o

o o • o bnv)«l

0 G • o • • *

0 0 • • o •

0 o • • • • -

A m ai magyar Braills-irás

•• •o 0o f •• 0o •o ni o• •o •o s

•• oo •• X

•• •• 00 p •• o• •o D •0 0• o• sz •• 0• •• y

o • • o o• o • • • o o 5 o • o • 0• • • • • O0 0 O 0 • o • •

volt, am ikor 1829-b en kiadta francia nyelvű művét, melynek cím e magyarul így hangzik: „Szavak, zen e és gregorián egyházi én ekek pon tok útján történő' átírásának

m ódszertana a vakok haszn álatára' írásrendszere egy ujjbegynyi nagyságú terü­ leten összesen hat pont dom inószerűen (2-szer 3 pont helyben álló hálózatban) elhelyezett kom binációjából áll. A pontrendszerű írásmód betűk, számok, hang­ jegyek lejegyzésére is alkalmas. A Braille-írás ma már nemzetközileg elfogadott és használt kultúrtechnika a vakok számára. A hat pontot 1-tői 6-ig az első oszloptól szokás számozni. A latin betűk első tíz tagját az 1, 2 és 4 , 5 pontok változtatásával alkotju k meg. P l . : ...............................A betűsor következő tíz tagját úgy hozzuk létre, hogy m inden eddigi kom binációhoz hozzáadjuk a hármas pontot. A harmadik betűsort hasonlóképpen alkotta meg az alapformához hozzácsatolva a 3-as és a 6-o s pontokat. A negyedik sorban m ár csak a hatos pont alakítja az alapformát. Az ötödik sor az alapsorhoz viszonyítva annyiban változik, hogy az alapforma nem az 1, 2 és 4 , 5 pontok kom binációja, hanem a 2 , 3 és 5, 6 pontoké. így a Brail­ le-írás 2 6 betű ből és 10 nem zetközi pontozásból áll. A további 2 6 jel megmarad az egyes nyelvek sajátosságainak kifejezésére. Braille nagy érdeme az a felismerés, hogy tapintás ú tján egyszerre tisztán csak hat pontot lehet érzékelni. H a a pontok száma nagyobb, m int hat, akkor már zavar és bizonytalanság áll be az olvasásban. A hatpontos hálóban a lehetséges ingerek száma korlátozott. A háló téri helyzete és a p ontok téri elhelyezkedése is állandó. Ez m egkönnyíti a pontok téri relációjá­ nak a felismerését. Magyarországon hivatalosan 1 8 9 3 -b a n vezették be a pontírásos rendszert. J£ |

B rissa u d -M e ig e -sz in d ró m a - Jellem zője a hipofizer törpeség és a mixödéma együttes jelenléte. A betegség tünetei: a növésben való elmaradás, infantilis testal­ kat, babaarc, a nem i érés elmaradása, fejletlen genitáliák, száraz bőr, szőrzethiány, magas hang. B ro c a -m e z ő - Broca - te kérvény; Az agykéreg azon része, ahol a m otorikus beszéd központja van. Ez a jobbkezeseknél a bal agyfélteke hom loklebenyében, a felfelé m utató precentrálís tekervény alsó részével szemben helyezkedik el. b ru x izm u s —fogcsikorgatás, hruxom ánia; Kényszeres, gyakori és excesszív fogcsikorgatást, fogőrlést jelent, mely sokszor a fogak megrongálásához is vezethet. N a­ gyon sok esetben alvás közben jelentkezik. Főleg értelm i fogyatékosoknál gyakori jelenség. b u cca lis - archoz tartozó.

68

m

bulim ia - farkasebség, fárkasétvdgy; Kóros, csillapíthatatlan étvágy és egyben nagy mennyiségű (mértéktelen) táplálékfclvctci. Az éhség érzetét a pszichológiai, az endokrin és a neurológiai tényezők együttes hatása határozza meg. Két antagonista szabályozó központtól függ: egy táplálkozási központtól, amely a hipotalamusz oldalsó magjaiból áll, és egy másik, középvonalbeli jóllakottság! központtól. A bulimia gyakran jelenik meg az agy patológiás eseteiben. Előfordul frontális tu­ morok, a Pick-féU betegségben (preszenilis cUmencia) súlyos értelmi fogyatékosság, szkizofrénia tüneteként is.

« *

Burnier-szindróm a - A gyermekkorban kezdődő, lassan kialakuló hipofízis-ká­ rosodás következtében kialakult tünetcsoport. Törpenövésben, táplálkozási rend­ ellenességben, valamint a látóideg-sorvadásban nyilvánul meg. bűnözés - krim inalitás, delikveneia; A társadalmi törvények megszegésének összes­ sége. Minden társadalomban megtalálható. A fiatalkorú bűnözésnek pszichoszociális okai vannak, ezek a családig nyúlnak vissza. (Ilyen a szétesett család, a szülők alkoholizmusa, munkanélkülisége, a nyomor, a gyermekek érzelmi deprivációja stb.) Mindezekhez hozzáadódik az értelmi fogyatékosság és a személyiségzavar is. Egyes felmérések szerint a fiatalkorú bűnözők 8 0 % -a értelmileg elmaradt vagy személyiségzavarban szenvedő gyermek.

c »»c” és»dz” hangok k ép zése-A „c" zöngétlen fogmedri (dentialveoláris) TÁrréshang. A nyelv hegye az alsó fogsorra támaszkodik. A zárrést a nyelv hegye vagy a mö­ götte levő nyelvhát képezi a felső fogsor és a kemény íny táján. A „c” zöngétlen, a „dz” zöngés. C A - K ronológiai életkor. Az IQ kiszámításánál a mentális életkorral együtt veszik figyelembe. c a ch rria - smyvesség; Súlyos betegség után a leromlott fizikai állapotot, rosszul tápláltságot, elerőtlenedést jelent. cacom elia - Végtag veleszületett deformitása. cacotrop hia - Rosszul tápláltság. cam m in ális vagy apicalis ejtés - Hangképzésnél a nyelv hegye (apat) fölfelé visszakanyarodik és a kemény szájpad elülső részével zárat alkot. Hibásan így ejtik a „t, d, ln hangokat. caligp - vakság. S ü l C alvé-féle betegség - vertebraplana, pseudospondylitis infantilis; A betegség négy- és hétéves kor között kezdődik. Nagyon ritka szindróma. Egy vagy több csigolyarest betegszik meg (aszeptikus csontntkrózis - gyulladás nélküli csontclhalás) és teljesen ellapul. Gyógyulás után kyphosis marad hátra. Tünetei: fájdalom, fáradtság, vala­ mint hegyes szögű kyphosis (gibbus - púp). cam era oculi an terior - Elülső csarnok, a szaruhártya hátulsó felszíne, az írisz és a 70

szemlencse elülső felszíne által határolt 1 2 -1 5 mm széles és 3 ,5 -4 mm mély üreg. Mélvsege függ a fcnvrórcsi rendellenességektől: túllátók elülső csarnoka sekélyebb, rövidlátóké mélyebb. Tartalma a csamokviz. Cam phill - Gyógyító-pedagógiai egyesület. A pedagógiai irodalomban „C”-vel rövidítve jelölik. Az egyesület a R u d olf Stcin cr antropozófiai elvén alapul. Ma már nemzetközi mozgalommá vált („C" mozgalom), melynek célja egyesületek megalakítása és fejlesztése. Ezeknek célja, hogy olyan együttélési formát alakít­ sanak ki, amelyben felnőttek és gyermekek, fizikai vagy szellemi fejlődésükben gátolt egyének, akik ápolásra szorulnak, együtt éljenek. Irt nevelik, ápolják, gyó­ gyítják a rászorulókat. A „C" élete és munkája igyekszik a társadalomban tapasz­ talható egoizmust leküzdeni. Az egyesületek ma már Európában, Amerikában és Afrikában is megtalálhatók. * S L Cam orati-Engcim aiiii-ezindróm a - osteopathia hyperostotica m ultiplex infanti­

lis; Autoszomális domináns öröklődésű betegség. A betegség első tünetei: fáradé­ konyság, izomsorvadás, m yopathia (izombántalom). A betegség gyermekkorban kezdődik. A csövescsontok diaffzisén és a koponya csontjain hyperostosis (csontszövet-túltengés) keletkezik. Ennek következtében gyakoriak a spontán csonttöré­ sek, valamint a koponya-elváltozás miatt kialakult süketség. Ganavan-szindróma

eneephalopathia spongiotica; Autoszomális recesszív

öröklődésű betegség. Jellemző tünete az agy fehérállományának szivacsos elfajulá­ sa, feltehetően enzim opátia következtében. A betegség 2 - 3 hónapos korban kezdő­ dik a fejlődés lelassulásával. Előbb hipertónia, majd hipotónia vagy atónia alakul ki. A mozgás teljesen lelassul, majd megszűnik, a látóideg is elsorvad, végső fokon vakság alakul ki. 13* C apute-R im oin-K onigsm ark-szind róm a — Autoszomális dom ináns örök­ lődésű betegség. Jellem ző tünete a veleszületett, belső fül eredetű süketség, a lábujjakon nem teljes ujjösszenövés (syndactylia), a pulm onális billentyűk fölött hallható szisztolés zörej úgyszintén a bőrben képződő len tigók (anya­ jegyek) 1 4 . catalepsia - dermedtség, megmerevedés; Olyan passzív állapot, melyben a beteg nem változtatja meg testhelyzetét, nem mozdítja végtagjait. 1 5 . cataphasia - Beszédzavar, melyre egy szó vagy kifejezés állandó ismédése a jellemző.

cataracta —szürkehályog; A szemlencse (lens) megbetegedése. Ha a szemlencse ab­ szorpciós (fényelnyelő) készsége elszürkülés miatt megnövekszik, hályogról beszé­ lünk. A folyamatot feltehetően a lencse kolloidjainak megváltozott diszperzitása okozza. A lencse ádátszóságának csökkenése nagyon jelentősen akadályozza a lá­ tást. Különösen veszélyesek a látás szempontjából a központi elhelyezkedésű és nagy felületű hályogok. Teljes vaksághoz csak hosszú fennállás után vezetnek. A hályogos kisgyermeket általában az aliglátók csoportjába sorolják. Legismertebb formája az öregkori szürkehályog. Általában 6 0 év körül a leggyakoribb. Rendszerint mind a két oldali szemen megjelenik. Lassan fejlődik, „érik” és ezzel párhuzamosan csökken a látás. A hályogképződés korai szakaszában a szemlencse fokozott vízfelvétele és az ezt követő duzzanata miatt az idős egyén, aki eddig presbiopiája miatt szemüveggel olvasott, örömmel észleli, hogy szemüveg nélkül is jól tud olvasni. Ez az állapot csak átmeneti, mivel az elhomályosodás előbb-utóbb bekövetkezik. A hályogképződés duzzadás! szakaszában jellemző a szemnyomás fokozódása, amit másodlagos zoldhályog kialakulása is követhet. Fájdalmakkal és gyulladásos tünetekkel jár. cataracta aquisita - Szerzett hályog. A szem egyéb részeit sújtó betegségek nyomán alakul ki. Gyakori az uvea krónikus gyulladásai következtében kialakult hályog. Eze­ ket összefoglaló nevükön cataracta com plicata-rak. nevezik. Ó l cataracta congenita — Veleszületett szemhályog. Elég gyakori fejlődési rendel­ lenesség, mely súlyos látási zavarral jár. Az átöröklésen kívül meg előidézheti az anya vírusos megbetegedése a terhesség korai szakaszában (elsősorban kanyaró, valamint rubeóla), a terhesség alatt használt gyógyszerek, röntgensugárzás. A há­ lyog érintheti a lencsemagot, a lencse elülső vagy hátsó pólusát a központban. A homályok nagyfokú látásromlást idéznek elő. Gyakori a szemtekerezgés (nystag-

mus) előfordulása is. n tp rar*3 juvenilis - Fiatalkori hályog. Lehet veleszületett vagy szerzett. cataracta ^nnalli - A veleszületett hályogok nagy része ide sorolható. Mivel a ho­ mály a lencsét sávokban takarja, réteges hályognak is nevezik. A látásteljesítmény szempontjából az operált esetek többsége, két méteren belül ujjolvasó, néhány pedig tárgylátó volt. A veleszületett hályogok egy részét az anya terhességének első három hónapjában elszenvedett rubeóla okozza. J l . catathym ia - Valamilyen képzetcsoport tartalmának megváltozása erős érzelmi hatásra (pl. hála helyett gyűlölet érzése).

jflfc ca ta to n ia - T esti és lelki megmerevedés. A szkizofrénia egyik form ája.

m

centrális dizartria - kortikdhs dizartria; Az artikulációs izmok mozgásait irányító agyidegek centrális pályáinak és magvainak megbetegedése következtében kiala­ kult beszédhang-kiejtési zavar.

m

cephal...

(szóösszetételben).

cephalotrípsia - koponyazúzódds (szülészetben). H U cerebelláris ataxia - a kisagyi működészavarok változatos tüneteinek közös elnevoése. Ezen belül az akaratlagos mozgások zavarainak gyűjtőneve: dysm etria. cerebellum - kisagy. t t k cerebral palsy - Gyermekkori agyi bénulások tünetei. Olyan kórképeket foglal magában, melyekre jellemzőek a motorikus zavarok (spastikus bénulás, rigiditds,

hypotonia, athetosis, ataxia stb.), és a lezajlott agyi károsodáson alapulnak, ezért nem progredidlnak . A bénulás a születés után kezdődik. A statisztika szerint a bete­ gek közt több a lány, m int a fiú, és a jo bb oldalon gyakoribb, m int a balon. Főleg a végtagokat érinti, amelyek a bénulás következtében deformálódnak. A végtagok csontjai

rövidebbek és vékonyabbak, mint a nem érintett végtagoké. A végta­

gok mozgása korlátozott, mivel a bénaság sohasem teljes. A karokon izomgörcsök jelentkezhetnek, melyek sajátos helyzetbe dermesztik. A végtagok érzékenysége általában megmarad. Néha a betegek heves fájdalmat éreznek. Az agy károsodása, illetve a mozgászavar a szellemi fejlődést is befolyásolja. Az egyes kórformákban, változó formában és súlyossággal nyilvánul meg a mentális retardáció. Az értelmi fogyatékosság a legenyhébbtől a legsúlyosabbig, minden formában előfordulhat. Az egyes kórképek elkülönítése a motoros zavarok típusa alapján történik (spasti­ kus bénulások, extrapiramidális mozgászavarok és atóniás cerebrális bénulások). cerebrális - cerebrdlis; Agyhoz, agyvelőhőz tartozó, agyi, agyvelői. cerebrális dom inancia - Az elmélet szerint a két agyfélteke közül az egyik funk­ cionálisan túlsúlyban van a másikkal szemben. Ezzel az elmélettel magyarázzák a jobb-, illetve a balkezesség kialakulását (lateralitds). A jobbkezeseknél a bal agy­ félteke, a balkezeseknél viszont a jobb agyfélteke dominál. A cerebrális dom i­ nancia további következménye, hogy a domináns agyfélteke sérülése, valamint

73

a dominanciaviszonyok sérülése beszéd-olvasási és motoros zavarokhoz vezethet. Az elmélet azonban számos esetben felülvizsgálatra, finomításra szorul. cerebralis laesio - Agyi károsodás.

I

cercbrasthenia - elmegyengeség; Ritkán és főleg az orvosi szakirodalomban hasz­ nálatos elnevezés.

&S& ccre b ro m a la a a - eneephalom alacia, agylágyulÁs. ü

l cerebropathia - Az agy betegsége. ccrebrospinalis - A központi idegrendszerhez (gerincagy) a koponya és a gerinc­ csatorna által körülfogón részhez tartozó (idegrendszeri központok). Az idegrend­ szernek az agyhoz és a gerincvelőhöz tartozó idegsejtekből álló része. cerebrum —tclm cephalon, nagyagy; Az agy főállománya. Fejlődéstanilag a telm cephalont és a diencephalont foglalja magába. cervicalis —Az idegrendszer nyaló tájékon elhelyezkedő része a gerinceseknél.

i ch eiL ... - ajak.... (szóösszetételben) lopalatoschisis - Ajak-, állcsont- valamint szájpadhasadék, közismer­ tebb nevén nyúlajak és farkastorok. Olyan fejlődési rendellenesség, amelynek lényege, hogy a jobb és a bal arcfél megfelelő nyúlványai nem találkoznak, hanem közöttük rés marad. U K cheiloschisis - fissura la b ii oris, ajakhasadék; Az arcnak az ajak feletti része öt arcnyúlványból tevődik össze. Ha a felső és a két középső nyúlvány nem ér össze idejében, hasadék alakulhat ki. Ez a terhesség 5. és 8. hetében történhet. Ennek következtében az arcon egy vagy kétoldali hasadék keletkezhet. A köznyelvben ezt nevezik nyúlajaknak vagy nyúlszájnak. A nyúlajak a rendellenesség enyhébb változata. Ebben az esetben egy hegszerű csík keletkezik, amely az ajakpírtól az orrbemenetig terjed. Az ajakpíron elhelyezkedő és esetleg az ajaktestre is átter­ jedő behúzódást colobom ának nevezzük. Az ajakhasadék kiterjedése széles határok között fordulhat elő. Súlyos formája, amikor a hasadék a szájpad elülső részére is kiterjed, és az ajakhasadek mellett szájpadhasadék is kialakul (lásd: cheilogtutho74

palaioschisis). A gyakori rendellenességek közé sorolhatjuk. Fiúknál gyakoribb. Az ajakhasadék létrejöttében, az örökletes hajlam a meghatározó. Magyarországon kb. minden ezredik újszülöttben fordul elő. Hazánkban évente kb. 130 gyermek születik ajakhasadékkal. Ma már az ilyen beteget eredményesen tudják kezelni. A műtéti beavatkozások után feltétlenül szükség van a fogszabályozásra, a beszéd és a hallás fejlesztésére. chem occphalia - laposfejűség Fejlődési rendellenesség. A i — a opticum - titópdlya-keresztezó'dés; A jobb és a bal látóköteg (fasciculus

optiats), miután belép a koponyaüregbe, egyesül. Azok a rostok, melyek a recehár­ tya orr felőli oldaláról származnak, kereszteződnek, a halántéki oldalról származók viszont nem. chinoanism us - Az „r" hang kiejtésének beszéd közbeni kihagyása. A selypítés egyik formája.

m

chondrodystrophia - achondroplasia, chondrodysplasia, törpenövés; A betegséget az enchondrdlis (porcon belüli) csontfejlődés zavara o k o m . Rendszerint öröklődő. Megnyilvánulása: az enchondrdlis csontosodás (a csontok hosszirányú növekedése) zavart. A törzs az átlagnál alacsonyabb, jellegzetes a kissé szögletes fejform a és a lapos orrgyök. A csövescsontok fejletlensége törpenövést idéz elő. A csöves cson­ tok hajlamosak az elgörbülésre, melyeket korrekciós eszközökkel, esetleg műtéttel korrigálni lehet. A test magassága 1 0 3 -1 3 0 cm között váltakozik. chordae vocales - hangszalagok.

á jü

chorea m inor - Köznapiasan „vitustdnc’-nak nevezett idegrendszeri betegség. Rendszerint serdülőkorban és főleg lányokon jelentkezik. Reumatikus eredetű megbetegedésnek tartják. A reumás láz cerebrális megnyilvánulási form ája. T ü ­ netei az izomgyengeség (hypotonia), a kényszermozgások (hyperkinesis)t koordiná­ ciós zavarok (ataxia és inkoordináció); bizonytalan lelkiállapot (pszicholabilitás). Az első tüneteket az iskolában észlelik, mivel megváltozik a gyermek viselkedése. Figyelmetlenné válik, az akarattól független mozgások jelentkeznek, fóleg az ar­ con. A mimikái izmok rángásai furcsa fintoroknak tűnnek, emiatt sok esetben a gyermek indokolatlanul dorgálásban, kicsúfolásban részesül. Később a tünetek a nyelv- és ajakizomzatra is kiterjednek, a beszédben, esetleg a táplálkozásban zavart okoznak. Megváltozik a beszéd ritmusa. M ondat közben gyakran elakad.

75

I

Mivel a choreás mozgások átterjednek a végtagokra is, a gyermek írása rohamosan romlik. Egy idő után a beteg már nem tudja ellátni önmagát, járása megnehezedik, könnyen elesik, súlyosabb esetben járásképtelenné válik. A hiperkinézisen kívül a másik vezető tünet a hypotónia (izomgyengeség), ami az ínreflexek csökkenésén vagy hiányán kívül bénultságra emlékeztető erőtlenségben (chorea paralytica) nyil­ vánul meg. A betegség rendszerint pszichés labilitással, zavarral jár: fejfájás, fára­ dékonyság, figyelmetlenség, az állóképesség csökkenése, álmatlanság stb. A kezelés viszonylag gyors javulást hozhat. ch oreifbrm mozgászavar —A vitustánchoz hasonló extrapiramidális típusú mozgászavar. Ideges alkatú gyermekeken gyakran lelki labilitással együtt fordul elő. chorioid ea - A szem érhdrtya A szemgolyót beborító középső réteg. A sugártcst folytatásaként hátrafelé haladva borítja az ínhártya belső felszínét. Igen gazdag érhálózata különböző rétegeket alkot. Az erek közötti kötőszövet nagy mennyiség­ ben tartalmaz m elaninpigmentet, amely által az érhártya a szemgolyó sötétkamrá­ jaként működik. chorioid itiack - Az érhártya gyulladása. A keletkező defektusok a szemrükri ké­ pen az érhártya sorvadásából származó fehér foltokként láthatók. Mivel a destruálódon (szétbomlon) részek felett a retina is elpusztul, a látás is megromlik. A leg­ súlyosabb fogyatékossághoz vezet a chorioiditis centrális, mert az éleslátás területe a fovea centrális pusztul el. Az érhártyagyulladást mindig a retina megbetegedése kíséri, ezért a diagnózisban chorioretinitis néven találjuk. Az érhártyagyulladások tuberkulotikus, kis részük luetikus (szifilisz) eredetűek, de kétoldali gyermekkori chorioretinitist okozhat a toxoplasma nevű protozoon is. Sí*—»en«—'T nuraine-m n d ró m a — polydysplasia ectoderm ahs heredsíarta; Autoszomális recesszív és autoszomális domináns öröklődésű egyaránt lehet. A bőr száraz, mivel a verejtékmirigyek hiányoznak vagy hipopláziásak, a nyálkahár­ tyák sorvadtak, ezért lecsökken a könny- és nyáltermelés. Még jellemző a belső fikl eredetű süketség, körömdiszplázia, a macroglossia (nagynyelvuség), a vékony, gyér hajszálak, a fogak diszpláziás (rendellenes) növekedése. A test hőszabályozása labilis, hajlamosak a hyperpirexiára (magasabb lázzal járó állapot). ch rom at... - szín (chromatin) (szóösszetételben). ch ro m atik u j - színes.

S B t ch ro m a to d y a o p ia

dyschrom atopia; A színlátás zavara, színtévesztés,

szinvaksig. chrom atopsia - rendellenes színesLitás; Olyan színvaksági forma, amelyben a tárgyakat eredeti színeitől eltérő színben látja a beteg. Pl. entropsia vagy a vörös színben való látás (intraocularis bevérzésben, hóvakságban), sárgalátás (xanthop-

sia) észlelhető xantonin és digitális (gyűszűvirágból előállítón glükozid jellegű hatóanyag) mérgezésben, kéklátás (cyanopsia) a szürkehályog eltávolítása után áll elő, zöldlátás (ehloropsia), ill. ibolyaszínű látás (ionopsia) pl. marihuána hatására és egyes gombamérgezésekre jellemző.

ŰRI

elm élet - A szociálpszichológiában a deviáns viselkedés egyfajta ma­ gyarázata, amely szerint a deviánsnak megbélyegzett személlyel kapcsolatosan mindig egyféleképpen reagálunk. A címkézés elméletet az Önbeteljesítő jóslattal összekapcsolva használják a pszichotikus viselkedés magyarázatára. Ennek értel­ mében, ha valakit a paranoiás címkével látnak el, minden cselekedetét ennek alapján ítélik meg. (Lásd még: stigma)

rpÜft C larkc-oszlop - nucleus dorsali; A hátgerincben levő idegsejt csoport, mely a gerincvelő szürkeállományát alkotja. A tájék az utolsó nyakcsigolyától a második vagy a harmadik ágyékcsigolyáig tart. összezárt sejtek csoportjából áll, melynek

dentritjei rövidek, vastagok, és axonjai a kisagyhoz kapcsolódnak. dastom ania - Kóros rombolási késztetés (rombolási vágy) a deviáns magatar­ tást egyes értelmi fogyatékosoknál, gyakrabban fiatalkori neurózisban és viselke­ dészavarban szenvedő gyermekeknél lehet észlelni. d on u s - rángás; (az izmok összehúzódásának és ernyedésének gyors váltakozása) '4BL don usos görcs - rdngógöres; Rövid ideig tartó, ritmikusan ismétlődő izom össze­ húzódásokból áll. Pl. a dadogó a szavak kezdetén megismétli az első hangot vagy szótagot. (P-p-pista ol-ol-olvas stb.) cochlea - csiga, julcsiga; A belsőfülben található csiga alakú üreges képződmény, amelynek belsejében található a hallás végső érzékelő szerve. A hallócsiga (coch­ lea) két és fél fordulatot tesz egy középtengely körül. E spirálon belül három csa­ torna található: a scala vestibuli (felső járat), a scala m édia (középjárat) és a scala

tympani (alsó járat). A középjáratban található a C orti-féle szerv.

6 1 ' cochleáris im plantáció - Műtéti eljárás, melyet a hasznosítható hallásmarad­ vánnyal nem rendelkező, leginkább ép intellektusú hallássérülteknél alkalmaznak. A fő feltétel, hogy a hallóideg egészséges legyen (a csiga ingerelhető legyen). A feladat az, hogy a hangrezgéseket elektronikus úton áramimpulzusokká alakít­ sák át. és a csigába bevezessék. A műtét segítségével a csiga (cochlea) szőrsejtjeinek

I

működését pótolják a beültetett elektródákkal. A technikai alkotók: a mikrofon és a beszédprocesszor, mely felveszi és kódolja a beszéd legjellemzőbb elemeit. A kódjelek a fejen rögzített adó segítségével kerülnek a koponyán belül elhelyezett vevőre, majd onnan a beültetett elektródákon keresztül a hallóidegre. A műtét után a gyógypedagógiai fejlesztő program, a hallásnevelés következik. Azok a sé­ rültek, akik a műtét előtt már jól megtanultak beszélni, a műtér után is könnyen hooászoknak a mesterséges hangokhoz. A műtét előtt nem beszélő gyermekek viszont nehezen, sokszor csak többéves munka után tanulnak meg beszélni. C ockayne-szindróm a —nanismusprogeroides; Valószínűleg autoszomális recesszív Öröklődésű kórkép. A kétéves kor körül kezdődő betegség a nyolcadik-tizedik életévre halálos kimenetelűvé válik. Klinikai tünetei a részaránytalan törpenövés és a m icrocephalia. Egyéb jellemzői a mélyen ülő szemek, elálló fiilkagylók, a fényérzékeny és száraz bőr, nagyothallás és a retina pigmentes disztrófiája, valamint értelmi fogyatékosság. Koravén törpeségnek (nanosomia progerica) is nevezik. coecus —vak. C offin-szindróm a —Recesszív öröklődésű, nemhez kötött tünetegyuttes. Jellem­ zője a törpenövés, középsúlyos értelmi fogyatékosság (imbecillitás), aránytalan majomszerű arc (arcdysm orphia), lomha testtartás, sokrétű csontkinövés (multiplex

exostosis). Cogan U .-szindróm a —apraxia congenitalis nervi oculom otorii; Autoszomális re­ cesszív öröklődésű tünet, amelynek fő jellemzője, hogy a beteg nem képes végre­ hajtani az akaratlagos szemmozgásokat, nem tud egy tárgyat hosszabb ideig nézni, fixálni.

m

colob om a - hasadékképzó'dés; Fejlődési rendellenesség. Ilyen az embrionális szem rétegeinek hibás záródása következtében képződő különböző hasadék. Ez érintheti az érhártyát (colobom a choriodeae), a szivárványhártyát (coloboma iridis). a látó­ ideget (colobom a nervi optici), a szemhéjakat (colobom a palpebrae). A szemhéj ve­ leszületett hasadéka plasztikai műtéttel korrigálható. A legveszélyesebb az érhártya

7H

hasaJéka, mert ez láráscsökkenésr okoz. Gyakran szemtekerezgéssel (nystagmus) társul. Műtéttel nem korrigálható. A fülkagyló veleszületett hasadékát (colobom a

lobuii) vagy az ajakhasadékot is colobomAnak nevezik. com a - eszméletvesztés. mély kábultság, coma apoplepticum ; Agyvérzést követő esz-

I

mélervesztés. com m issura anterior - A commissuralis rostok a két agyféltekének azonos pont' jait kötik össze. Makroszkóposán is jól látható a három commissuralis pálya:

a) commissura anterior, b) commissura hippocam pi, c) corpus callosum. A commisura antenornak a szaglási, a látási, hallási és az emocionális transzferben van jelentős szerepe. R R

cnmmotin - rázkódás, rázódús; Pl. agyrázkódás (com m otio cerebri) - Az agyat ért erőhatások csak mikroszkopikus elváltozásokat okoznak, organikus sérüléseket nem lehet kimutatni. Az agyrázkódás tünetei közül a legfontosabbak a tudatza­ varok, ezeknek súlyossága és időtartama változó lehet a homályállapottól az esz­ méletvesztésig. Jellemző még az emlékezetkiesés, főleg a balesetek előtti (retrográd

am nézia), vagy utáni (anterogrúg am nézia) időszakra. W H concav - homorú (lásd: konkáv). concha - kagyló; Pl. fülkagyló (concha auriculae), orrkagyló (concha nasalis). confabulatio - konfabulúciá; Kóros meseszövés. Általában olyan megbetegedésben fordul elő, amely a memória gyengeségével és tájékozatlansággal jár. A betegek azt az időt, amire nem em lékonek, rendszerint tarka, fantasztikus mesékkel töltik ki. Gyakran fordul elő érelmeszesedésben, aggkori elbutulásban. Köznapi értelemben konfabulációnak nevezik, ha valaki valamilyen ténylegesen megtörtént eseményt valótlan állításokkal színez ki. Ez nem elmekónani eset. confusio - (konfúzió) tudatzavar, szórakozottság. 7 4 . congenitalis - veleszületett. 75* conjunctiva - A szem kötőhártyája Gyulladásos megbetegedése a conjunetivitis. 7 6 . connatalis, connatus - veleszületett.

79

i consonans - mássalhangzók; Azok a zörejhangok, amelyeknél a kiáramló zönge vagy zöngétlen hang a toldalékcsőben zárszerű akadályba ütközik, vagy szűk résen kell áthaladnia, s így az alaphanghoz még zörej is társul. A „h" hang kivételével, mely gégezörej, a mássalhangzók a szájüregben képződnek. A mássalhangzók tehát lehetnek zöngések és zöngédenek. Zöngés mássalhangzók: b, d\ g v, zs,j, dz, dzs,

I

£ m>n>ny- Zöngétlen mássalhangzók: p, t, k ,fs z , s. h, c, cs, ty. Más felosztásban a lágyszájpad működése alapján vannak: szájhangok a />, b, t, ^ stb ., és orrhangok: az n> m, ny. A mássalhangzókat még a kiáramló levegő akadálya szerint (zárhan­ gok, réshangok stb.), valamint a hangképzési hely szerint is megkülönböztetik. | contu sio - zúzódás; Például az agyzúzódás, amelyet nagyobb erőbehatás okoz, és az agyrázkódással ellentétben itt már organikus elváltozások, kisebb-nagyobb szövetközi vérzések is keletkeznek.

III

convergens - (konvergens) összehajtó, összetartó; convcx - (konvex) dom ború; co n v o co n cav - konvexkonkdv; Egyik oldalára domború, a másikon homorú len­ cse.

I I I

convexconvex - konvexkonvex; Mindkét felületén domború lencse, convolutio - tekervény; Pl. agytekervény. convulsio —görcs; görcsös vonaglás,* Izmok, izomcsoportok akaratlan összehúzódása. coordinatio - koordináció; összerendezés, összeegyeztetés, összehangolás (pl. izomcsoportok célszerűen összerendezett működése). co m ea - szaruhártya (a szemben). A szaruhártya a kötŐszövetes réteg elülső rését alkotja, sima gömbszelet, mintha egy darabból volna. A szaruhányának a látás funkciójában sajátos szerepet biztosít az átlátszósága. A szaruhártya nem szabályos gömbszelet. Görbülete függőleges irányban 0,5 dioptriával nagyobb. Ezt fizioló­

giás ostigm iánok nevezzük. Az ép szaruhánya csillogó, állománya átlátszó, tehát a rajta keletkező tükörképek élesek, tiszták, torzításmentesek. Adátszóságát a kötŐ­ szövetes rostok szabályos elrendeződése, állandó folyadéktartalma és oxigénkon­ centrációja biztosítja. Ha valamelyik e tényezők közül megváltozik, csökken vagy BÜ

megszűnik a szaruhártya átlátszósága, a tükörképben a kontúrok elmosódottakká válnak, lélszíne bágyadt lesz. A szaruhártya megbetegedéseinek a legnagyobb vé­ széivé a homályok és hegek kialakulása, mert ezek közvetlenül a látás minőségét érintik. A cornea pupilla elé eső középső részét optikai zónának nevezzük, mert optikai szempontból ez a legtökéletesebb része, ez vesz részt a látásban. A szaru* hártyában nincsenek vérerek, de gazdag idegvégződésekben, ami megmagyarázza rendkívüli érzékenységét idegen testekre, érintésre, gyulladásra stb. A szaruhártya betegségei: A felszíni hámréteg nagyobb mérvű hiányosságait eróziónak nevezik. Ha a felszínen bemélyedés vagy anyaghiány mutatkozik, akkor fekélyről (ulcus), ha pedig a felszín kidomborodik, beszűrődésről (infiltráció) beszélünk. A homá­ lyok és a hegek elhelyezkedése (centrális vagy perifériális), átlátszósága, töm öttsége, kiterjedése a látáscsökkenés széles skáláját idézheti elő, a gyakorlati vakság középteljesítményeitől a teljes vakságig.

m

corpus callosum - kérges test; Szalag alakú fehér agyállományból álló képződmény, amely a két agyféltekét köti össze egymással. Egy széles szalag, amely mintegy 2 0 0 millió rostból épül fel. A corpus callosum elülső része a kognitív funkciók, közép­ ső része a motoros megnyilvánulások, hátsó része a kétoldali auditoros, taktilis és vizuális ingerek összehangolását végzi. (lásd még: split-brain). corpus vitreum - az üvegtest; Víz tiszta, üvegszerűen átlátszó, kocsonyás massza, amely a szemgolyó 4/5 részét tölti ki. Szerepe a fénysugarak zavartalan áteresztése és a szemgolyó alakjának megőrzése. Az üvegtest kitölti a szemlencse és ideghár­ tya közötti egész teret, tehát csaknem gömb alakú. 99% -ban vizet, kevés hálóza­ tos felépítésű fonalas anyagot, sejtes elemeket, fehérjéket tartalmaz. Az üvegtest fényáteresztő sajátosságát a vérzések, és megbetegedések kapcsán keletkezett izzadmány változtatja meg. A látótérben keletkezett fekete foltok (scotom ák) gátolhatják a látást.

3ÍM& correctio - korrekció, helyreigazítás; (pl. látásélesség korrigálása szemüveggel). ^

cortex - kéreg; Különösen az agy szürkeállományának jelölésére használják.

9|» corticalis vakság - kortikalis vakság, kérgi vakság. Corti-szerv - A belső fülben, a csigában elhelyezkedő érzékelő végkészülék, a halló receptorok hordozója. A Corti-szerv kocsonyaszerű állományból áll, amely rányúlik az alaphártyára, az embernél 3,5 cm hosszúságú és egy tápfolyadékban

81

I

(az endolym phdban) úszik. Kb. 2 4 0 0 0 szőrsejtet tartalmaz, és ezek szőrnyúlványai érintik a fedőlemezt. Amikor a hanghullámnak megfelelő hidraulikus nyomás­ hullám eléri az alaphárryát, a szőrnyúlványok elhajlanak, illetve elcsavarodnak. Az elektromos úton közvetített akcióspotenciálok a hallóidegen {nervus acusticus) keresztül jutnak az agy belsejébe, a hangrezgéseket ingerületté alakítva át.

I

i coxa vara infon tűm - Három-négy éves kor körül kezdődő, dominánsan örök­ lődő betegség. A növekedés alatt a betegség előrehalad. A coxa vara a combnyak és a combcsont diafizise (csöves csontok középső része) között levő szög (kollodiafizeális szög) megkisebbedését jelenti. Tünetei: sim ítás, az abdukció (távolítás, a test középvonalától elfelé irányuló mozgás) csökkenése, végtagrövidülés. cram pus —görcs. eraniostenosis —A koponyavarratok el csontosodásinak zavara. i craniotabes - koponyacsontok puhulása (pl. angolkórban vagy szifiliszben) (lásd: craniom alacia ). cretin - kretén, congenitalis hypothyreosis; Kreténizmusban szenvedő. A pajzsmirigy csökkent hormontermelése következtében kialakuló jellegzetes külsővel, törpenövéssel és mozgászavarral járó szellemi visszamaradottság. A csecsemőknél észlelhető tünetek, a lassú testi növekedés és érés, a csontosodás visszamaradása. A csecsemő viselkedésében feltűnő a lomhaság, a mozgásszegénység, az inaktivitás. A tünetek az anyagcserezavarra vezethetők vissza. A haj gyér, a bőr száraz, raixödé­ más. Az idegsejtek fejlődési rendellenessége idézi elő az értelmi fogyatékosságot. eri du ch a t betegség — macskanydvogdsi betegség, Lejeune-szindróma; Kromoszó­ ma anomália következtében kialakuló komplex fejlődési rendellenesség. A tünet­ együttest az 5. kromoszóma karjának deléciója (kiesése) okozza, jellemzője a hang jellegzetes megváltozása (macskakölyök sírásához hasonló sírás), a kis születési tö­ meg, motoros és mentális károsodás, kerek arc, hypertelonsmus generalizált izom -

hipoplÁzia és izom hipotónia. A fejlődési rendellenességet légzészavarok, microcep­ halia, súlyos értelmi elmaradottság kíséri. C rig le r-N a jj ar-szindróm a - hyperbilirubinaem ia idiopathica\ autoszomális reces­ szív vagy domináns öröklődésű etizim opdtia. Lényege egy enzim hiánya, ennek következtében a bilirubin konjugációja (egyesülés) clm araJ. a bilirubin (epeiesték)

H2

nem ürül ki a szervezetből. Tünetei: magictents (az agy és a gerincvelő nukleáris ál­ lományának pigmentálódása), encephalopathia (agyvelőbántalom). súlyos mozgási

és értelmi fogyatékosság. crísis - krízis; A beteg állapotának kritikus időszaka, fordulópontja. C ross-M cK u aick-B reen -szin d róm a - oeuloccrebralis szindróm a; Autoszomális recesszív öröklődésű kórkép. Tünetei: előrehaladó szellemi fogyatékosság, atetho -

sis, spaszikus bénulás, a kicsiny, mélyen ülő szemgolyó (m icrophthalm ia, enophthalmus), szemtekerezgés, am aurózis (vakságé, cryptorchismus (rejtettheréjŰség). dysostosis cran iofaáalis hereditaria; Autoszomális domináns Öröklődésű betegség. Tünetei a torony- vagy háromszögletű koponya (turricep halia, trigonocephalia), ami a sutura sagittalis (nyílvarrat), illetve a sutura corona­ ria (koszorúvarrat) idő előtti elcsontosodásának a következménye. Úgyszintén a betegségre jellemző még a hypertelorismus (a szemek közti távolság rendellenes), exophthalmus (dülledt szemek), az epilepszia, strabism us (kancsalság), valamint a C rouzon-kór -

szemidegsorvadás. Nem minden esetben jár értelmi fogyatékossággal. M & cyd op ia... - cgyszeműség; Fejlődési rendellenesség. A szaglólebeny, a rosta- és orrcsontok hiányoznak, a két szem összenőtt vagy egybeolvadva található, közös szemgödörben ül, és négy szemhéj határolja.

m

cystathionuria - Enzim opátia, melynek jellemzője, hogy methioninnak cysteinné való átalakulása gátolt. Ez annak a következménye, hogy hiányzik a cystathionáz nevezetű enzim. Nemhez kötött kórkép, mivel főleg lányokat érint. Nem jár m in­ dig énelmi fogyatékossággal.

H S « chondrod ystrophia —disztrófiás törpenövés; A csontok hosszirányú növekedése zavart szenved. Következményei: a törzs magassága csökken, a törzshöz képest rövid végtagok, szabálytalan cpifízisek alakulnak ki. A rövidülés minden csö­ ves csontot érint. Kialakulhatnak luxaciók (ficam ok), scoliosis, dongaláb , fúlporcrendellenesség. Sokszor hiányzik a gerinc fiziológiás görbülete, aminek következ­ tében a hát lapos. A rendellenesség gerinctornával korrigálható. A test magassága 1 2 0 - 30 cm.

83

cs » a ”»

hangok képzése - A nyelvhát eleje (praedorsum) szélesen képezi a zár­

rést a kemény íny és a kemény szájpad tájékán. Ezt alveopaU tális képzésnek nevezik. A nyelv hegye alig érinti az alsó fogsort. csapok - cones; A látás szempontjából legfontosabbak a retinában levő csapsejtek és pálcikasejtek (lásd még: pálcikasejtek). Az emberi retinában kb. 7 millió csapsejt van. A csapsejtek az éles, pontszerű látást teszik lehetővé, de működésükhöz erős fényt igényelnek, ezért főleg a nappali látásban van funkciójuk. A fény hatására bekövetkező biokémiai reakciók alapja a Utópigment vagy U tóbíbor, amely fény­ ben elhalványul, sötétben viszont regenerálódik. Négy látópigmentet ismerünk, melyek közül a csapokban fény- és színingerek hatására kettő bomlik és regenerá­ lódik mégpedig a jodopszin és a cianopszin. csarnokvíz - hum or aquosa; Fontos szerepe a szemnyomás szabályozásában van. Túlnyom ó részét a sugártest sugárnyűlványai termelik, kisebb részét az írisz részei választják ki. A csarnokvíz táplálja a szem egyes képleteit és anyagcsere végtermé­ keket távolít el a szemből. Mint fénytörő közeg is fontos. Az elválasztott csarnok­ víz először a hátsó csarnokba (camera oculiposterior), majd a pupillanyíláson át az elülső csarnokba (cam era oculi anterior) jut. Innen a csarnokzugban levő vezetőcsatornán keresztül az episcUralis (az ínhárrya feletti) vénákba folyik. A csarnokvíz túltermelése vagy eltávozásának akadályozortsága a szem belső nyomásának emel­ kedéséhez, ennek következtében zöld hályog kialakulásához (gUukóma) vezet. csatlakozó fogyatékosság - Az elnevezés arra utal, hogy egy meglévő fő fogyaté­ kosság mellé egy másik fogyatékosság is csatlakozik. F.z nagymértékben csökkenti a gyógypedagógiai nevelohatás eredményességét. (Pl. epilepsziás értelmi fogyaté­ kos, vak értelmi fogyatékos vagy vak-süket stb.).

ennek ellenére a csőlátás gyakorlatilag vakság, mert a térbeli tájékozódást jelentő­

sen korlátozza.

r MM “ sP 3 *

1

S*

F*

Eb *

g" fis

6

S “T3 <* fis N o B - 3M “• 3 -i

e:

s-


1

3



2. 1 S iOQ

3.

ff

S;

■


s a

0 3

?r n n

(A N

ct O: 3 fV 3 Oi

D hang helyes ejtése - A „d" zöngés fogmedri zárhang. Nyitott ajakkal és nyi­ tott fogréssel képezzük. A nyelv pereme a felső fogmedren és a felső zápfogakon teljes zárlatot alakít ki. A kiáradó levegő ezt pattintja fel, miközben a lágyszájpad zárja az orrüreget, és a hangszalagok zöngeállásban vannak. dactyiologifl - dactilológia, ujjdbécé; A kezek és az ujjak segítségével kialakított jelek által történő kommunikáció. Általában a süketnémák használják. dadogás —spasmophemia, dysphemia, laloneurosis, beszédneurózis, balbuties; A da­ dogás a beszéd funkcionális rendellenessége, mely elsősorban a verbális kifejezés ritmusát érinti anélkül, hogy a beszéd szervrendszerében organikus (szervi) elvál­ tozás vagy megbetegedés volna. A dadogás a beszédkommunikáció zavara; csakis interperszonális síkon jelentkezik, ami azt jelenti, hogy a beszédparrner jelenlété­ hez kötött. A beszéd eme súlyos rendellenessége kizárólag beszédpanncr jelenlét­ ében nyilvánul meg, ebből következően az interperszonális (személyek közötti) kapcsolatok gátoltságának pszichikus eredetére utal, s minden téren a társas érint­ kezésben nehézségeket okoz. A dadogó személyiségének egyik jellemző vonása a beszédtől való félelem (bgofóbia). A beszédfélelem kiterjedhet általában a beszédre vagy csak egyes hangokra. Ennek tulajdonítható a dadogók szófukarsága, emberkerülése, legtöbbször befelé fordultsága (introvertált), a személyközi kapcsolatok sikertelenségei. A dadogást számtalan neurotikus jelenség kíséri pl. az étvágytalan­ ság (anorexia), ágybavizelés (enuresis), az éjszakai felriadás (pavor noctumus) stb. A dadogás másik jellemzője az együttmozgdsok, vagyis a dadogók beszédét kísérő akaratlan izommozgások, amelyek a test bármely részén és a legváltozatosabb for­ mákban jelentkezhetnek. Ezek lehetnek az arcon jelentkező grimaszok, a nyelv kiölrése, csettintés, szemhunyorítás, a láb dobolása, combra ütés stb. A dadogók beszédének másik jellemzője az em bolofrázia. A már nagyobb dadogó gyermekek vagy felnőttek igyekeznek megakadásaikat palástolni, ezért sztereotip s/őtagokat 86

vagy

-akar iktatnak be beszédükbe (nahát. izé, na, l.-im stb.). F. közbeiktatással

időt mer, hogy lelkes/ülhessen a következő mondatra, szóra. Másrészt, vannak sza­ vak. melyeket zavartalanul ki tud ejteni, és igyekszik azzal indítani a beszedet. A dadogó bcszédszervcinek a mozgásai m koordm áltnk. hiányzik belőlük az összerendczetTség. Ez a beszéd ütemének, ritmusának zavarához (aritm iához) vezet. A jelenség érinti a légző-, a fonációs szerveket, sőt a ge.sztikulációs és mimikái mozgásokat is. A legjellemzőbb a beszédszervek izomzarában fellépő görcsös jelenség, amely lehet: 1. klónusos görcs - általában a szó elején vagy hosszabb szavak ejtésekor nyilvánul meg. Jellemzője a hang, a szótag vagy a szó gyakori és gyors ismétlése. A klónusos forma a dadogás enyhébb formája. 2. tónusos görcs - a dadogó nem tudja elkezdeni a beszédet, vagy elnyújtja a kezdő hangot. Ez megakadályozza a következő hangok kiejtését. Ez különösen a zárhangokkal (p, b, t, d, ty, gy, k, g) kezdődő szavaknál Egyelhető meg. 3. tono-klónusos görcs - a fentebb vázolt két forma együttes és vál­ takozó jelenlétében nyilvánul meg. A legtöbb esetben a mássalhangzók (és főleg az

cxplozivdk - zárhangok) kiejtésénél mutatkozik nehézség. Gyakoribbak a megaka­ dások a szó kezdeténél, mint a szó közepén vagy a végén. A dadogás súlyosságára következtethetünk a görcsök megnyilvánulásából. Az enyhe, kezdődő dadogást a klónusos görcs jellemez, míg súlyosabb esetekben már a görcsök két másik formá­ ja (tónusos és tono-klónusos) a gyakoribb jelenség. A tónusos görcs arra is utal, hogy a beszédzavar már tudatosult a gyermekben, és hozzá egyéb pszichikai tünetek is csatlakoztak (mint az em bolofrdzia, logofóbia stb.). Amikor a dadogás tudatos­ sága már stabilizálódott és mélyen gyökerezik, akkor alakul ki a „nehéz hangoké­ tól való félelem, az az igyekezet, hogy elkerüljék a zárhangokat. Ennek érdekében átalakítják a mondatot vagy megpróbálnak más szót keresni a helyes szó helyett. A súlyos dadogóknál sok esetben kialakulnak az együttmozgások, amelyek az aka­ rattól független izommozgások. A dadogásnak több fajtáját ismerjük: élettani dado­

gás - a beszéd kialakulásakor jön létre, amikor még nagy különbség van a beszéd tanalmi, érzelmi és motoros, expresszív oldala között. A gyermek többet szeretne közölni, mint amire a mozáskoordinációja képessé teszi. Fontos, hogy megkülön­ böztessük a valódi dadogástól. Az utóbbi akkor lép fel, amikor a beszéd fejlőd és a mondatokban való kifejezésnél tart. Amíg a beszédzavar nem tudatosul, addig csak klónusos ismétlések jelentkeznek. A görcsök még csak a száj- és nyelvmozgásokra terjednek ki, és nem érik el a gégét és a hangszalagot. Hiányoznak az együttmoz­ gások, és még nem lép fel a beszédfélelem. Jellegzetessége, hogy ha a gyermeket nem éri lelki megrázkódtatás, ha környezete nem erőlteti a folyamatos beszé­ det, akkor a beszédhiba nem tudatosul, nem rögzül, és fokozatosan megszűnik. A dadogás gyakran társul egyéb beszédzavarral. Ilyen a hadardsosdadogás, amikor a dadogást hadarás előzi meg. A dysarthriás dadogás hátterében agyi sérülés áll.

87

Az agyi laesio (sérülés) lehet születésből eredő, Rh inkompatibilitásból, encephalitisből vagy balesetből származó koponyasérülés. Viszonylag ritkán fordul elő a dys-

phattkus dadogás. Ebben az esetben centráliseredetű organikusbeszédzavar áll fenn. Általában afáziával együtt jelentkezik. Bármilyen korban jelentkezhet. O ka lehet baleset következtében létrejött agyi trauma, apoplexia (agyvérzés), epilepszia stb. A hisztériás dadogás szintén ritka jelenség. Jellegzetessége a szótagok, szavak ismétlése anélkül, hogy tónusos vagy klónusos görcsök jelentkeznének. Trau-

mds dadogásnál a jellemző tünet a prolongált elnémulás, a zöngétlen magán­ hangzók elnyújtása a szó elején vagy a végén, beszéd közben néma vagy hangos zokogásszerű hang hallható. A tünetek akut módon lépnek fel és változatlanok maradnak. d aktilológiku s abc - ujjdbécé. daltonizm us - lásd: vörös-zöld vakság. D aw son-bctegség —Kevésbé heves lefolyású, feltehetően vírusos eredetű agyvelőgyulladás (encephalitis). debilitás - enyhe énelm ifogyatékosság. D ebré-M arie-szindróm a - A hipofízis elülső lebenyének működési elégtelensége következtében kialakult tünetcsoport. A tünetek két-három éves korban jelentkez­ nek. A növekedésben való elmaradás fokozatosan alakul ki, de a testrészek között nem áll fenn aránytalanság (proporcionált törpenövés). Testalkatuk infantilis, kezük és lábuk aránytalanul kicsi (aerom ieria). Az orr és az áll kicsinysége miatt arcuk jellegzetes babaarc. Szellemi fejlődésük normális, de nemi érésük elmarad, késik a pubertás, a genitálék fejletlenek. Jellemző tünetek még az oligpdypsia (a szomjú­ ságérzés rendellenes csökkenése), oligúria (a vizelet mennyiségének csökkenése). Az általános tünetek mellett hipoglikém iás (a vér cukortartalmának csökkenése) rohamok is jelentkezhetnek. d ecereb rád ó - Az agy műtéti eltávolítása. £ decibel (dB) - A bel tizedrésze. A hangok intenzitásának a logaritmus skálán való mérésekor használt egysége. ' U 4 defatigáció - fáradtság, kimerültség.

defektoricntált m odell - E felfogás szerint a gyógypedagógiai gyakorlatban a köponti kérdés a károsodás, a defektus. E modell szerint a pedagógia arra kell tegye a hangsúlvt. hogy „mit nem tud” a gyermek a saját korosztályához viszonyítva. E lemondó, pesszimista szemlélet szerint a tanulási kudarc okát egyedül a fogyatékos gyermek ..negatív” tulajdonságaiban kell kercseni. E modellt ma már a fejlődésori­ entált modell váltotta fel.

m

defektológia - Régebben a kelet-európai országokban (Románia, Bulgária, Ju ­ goszlávia) a szovjet minta hatására használt fogalom. A defektológia a pszichi­ kai és fizikai fogyatékos gyermekek oktatásának, nevelésének és fejlesztésének törvényszerűségeit tanulmányozó tudományágat jelentene. A Szovjetunióban a gyógypedagógia szinonimájaként használták. Ö nálló területként kezelték a szúrdopedagógját, a tiflopedagógiát az oligofrénpedagógiát és a logopédiát. A hang­ súlyt elsősorban a kissé mereven énelmezen szervi-biológiai károsodásokra és azok okaira helyezték, mellőzve, vagy háttérbe szorítva a pszichoszociális tényezőket.

*a»

defektus - fogyatékosság, hiány, hiba, negatív eltérés a norm álistól (pl. az értelmi

fogyatékosság); A defektusos (fogyatékos) szót főleg a volt Szovjetunióban hasz­ nálták 1960-ig. M a már a szakirodalom mellőzi a kifejezést. deform ált - eltorzult; deform itás, eltorzulás. Alaki rendellenesség. degenerálódis, degeneráció — elfajulás; Valamely szerv vagy szervek, esetleg gondolkodásmód vagy jellembeli megnyilvánulások fokozatos elfajulása, meg­ romlása, és ennek következtében a szervezet funkcióinak leépülése, és ezzel ös­ szefüggésben a viselkedés károsodása. Jelentheti a sejtek anyagcseréjének megvál­ tozását, amelynek következménye a szerkezetük és funkciójuk átalakulása. Pl. a szénhidrát-degeneráció következménye a myxoedema. A fogalmat az elmebeteg­ ségek örökletes voltára is alkalmazzák, és a személyiség nemzedékről nemzedékre történő fokozatos leépülését jelenti. Az elnevezés, ebben az énelem ben ma már nincs használatban. degeneratio pigm entosa retinae - festéket szemideghártya sorvadás; A retina Örök­ letes betegsége, mely a degeneráció előrehaladásával fokozatos látásromlást idéz elő. Első jele a szürkületi vakság (hem eralopia). A retina széli részeiről kiindulva a látótér szűkülésével a perifériás látás teljesen elveszhet. így kialakulhat a csőlátás, ami gyakorlati vakságot jelent. A perifériás látás elvesztése a téri tájékozódás szem­ pontjából nagyon nagy jelentőségű.

89

■

1 8 . D ejcrin e Ill-szin d ró m a - A nagyagy fali lebenyének sérülése következtében ki­ alakuló agráfia , alexia, am nesztikus afázia és agnózia. 1 9 . D c je rin e 1-szindróm a - neuritis m ultiplex atactica; A diftéria a kisagyra kifejtett káros hatása következtében kialakuló ataxia és érzészavar. D ejerin c—K lum pke-szindróm a —Klumpke—bénulás, paralysis plexus brachialis in-

fertő t; A 7. és 8. nyak], továbbá az első háti gerincvelőideg sérülése következtében kialakuló bénulás (az alkar hajlító- és a kis kézizmok bénulnak) és érzészavar. D ejerine-R ou ssy-szind róm a - thalam us-opticus-szindróm a; A thalamus hátsó ré­ szének (látótelep) sérülése következtében kialakult féloldali (az ellenoldalon) tü­ netcsoport: hem ianopsia (a szem fél látóterének kiesése), thalamicus fájdalmak, érzészavar, ataxia, átmeneti hemiparesis, izomsorvadás, hiperreflexia. D ejerin e—Sottas-szindróm a - atrophia musculorum hereditaria; Autoszomális domináns öröklődésű betegség. Tünetei: az intraneurális kötőszövet-szaporulat, az idegek hipertrófíája, a neuritek sérülése. A betegség a gyermekkorban a disztális izomcsoport sorvadásával és érzészavarral kezdődik. Később ataxia, nystagmus és végtagdeformitások alakulnak ki. D ejerin e-T h om as-szin d ró m a - atrophia olivopontoeerebellaris; Idült alkoholiz­ mus, szifilisz {lues) stb. okozta idegrendszeri sorvadás, mely 5 0 -6 0 éves korban kezdődik: Tünetei: ataxia, dysarthria, nystagmus, érzészavar, később izomrígiditás. dekom penzáció —A már kompenzált személy visszaesése, lassú regressziója egy alacsonyabb szintre. Ez tulajdonképpen az integrációban eddig elért eredmények súlyos szétzúzását jelentik. Ez jelentkezhet például az intézetben nevelkedett süke­ teknél és vakoknál, amikor a nevelésben elén eredmények visszaesést mutatnak. A jelenség hátterében személyiségzavar, a biztonságérzet hiánya, megrendülése, a szociális és életforma szerepek zavara, érzelmi labilitás, megoldatlan feszültségek, a menekülés tehetetlenségének kivetítődései állnak. A dekompenzált vakok és aliglátók helyzetét súlyosbítja a megzavart érzelemviláguk is, emiatt elégedetlenek, sok esetben agresszívekké válnak. 2 8 . DeUy-Pichot-szindróm a - Dominánsan öröklődő betegség. Jellemző tünetei az .nan­

dui (a szivárványhártva hiánva), a fovea centrális fnpo- vagy apLiziája. coloboma (hasadckképződés), comeadiszrrófia, nystagmus, strabismus (kancsalság) e> énelmi h>gyaicko\sag.

d d ik v cn d a

bűnözés; Általában az ifjúkori bűnözésre alkalmazott fogalom.

Olvan törvényszegést értenek rajra, mint a lopás vagy vandalizmus. A jelenséget a hárrányos szociális helyzettel, rideg családi légkörrel, bűnözési hajlammal stb. magyarázzák.

Ü k deiíríum - Külső hatásra bekövetkező heveny, nagyfokú tudati beszűküléssel* pszichomotoros nyugtalansággal és hallucinációval együtt járó, megfordítható szervi alapú elmezavar. Jellemző még a tér-időbeli értékvesztés, az elborult tudat, érzékcsalódás, téveszmék jelenléte is.

m

é d iriu m tremens — A krónikus alkoholizmus akut időszaka, amely az alkoholadagok növelését követően is előállhat, de általában akkor következik be, amikor a betegtől hirtelen megvonják az alkoholt. A pszichiátriai betegségek amerikai osz­ tályozása (D SM - III) szerint a delirium tremens „alkoholelvonási szindróm a”. Az alkoholmegvonás következtében a beteg verejtékezik, minden tagja reszket, állato­ kat (pókok, békák, kígyók stb.) lát maga körül, hadakozik ellenük vagy menekül előlük. Ilyenkor sürgős kezelést igényel, mert görcsrohama halálos is lehet.

m

dem enda —elbutulás; Az agy szervi megbetegedése következtében kialakuló glo­ bális és progresszív pszichés hanyadás. A demencia lényege a mentális romlás, a szellemi leépülés, az intellektuális teljesítőképesség csökkenése. A modern tudo­ mányos felfogás szerint a demencia szindróma, melynek hátterében sokféle - sok­ szor jó terápiás befolyásolhatóságű - kórok állhat. Diagnosztikus ismérvei a rövid és hoszszú távú memória, az elvont gondolkodás, valamint az ítélőképesség káro­ sodása, személyiségváltozás, esetleg afázia, agnózia, apraxia stb. M indezek követ­ keztében romlik a beteg munkaképessége. Szociális kapcsolataiban is zavar áll be. Az intelligenciával együtt az érzelmi élet, a hangulat, az erkölcsi érzék is károsodik. A demencia különbözik az értelmi fogyatékosságtól. Ez utóbbi a fejlődés leállását jelenti, a demencia viszont már kialakult értelem visszafejlődését, lefokozódását jelenti. (J. Esquirol találóan jellemezte, hogy a demens egy elszegényedett gazdag, míg az idióta mindig is szegény volt). A demencia-szindróma agyi sérülések (léziók) megnyilvánulása. A sérülések lehetnek viszonylag körülírtak (pl. daganatok) és diffúz jellegűek (pl. agyi érelmeszesedés). A klasszikus pszichiátria a specifikus okok szerint a demencia számtalan formáját különbözteti meg, ügy m int az alko­ holos elbutulás (dem entia akoholica), agyér-elmeszesedés következtében kialakult elbutulás (dem entia arterioseU rotica) agyvérzést követő elbutulás (dem entia apop-

leptica), súlyos agysérülést követő elbutulás (dem entia traum atica), időskori elbu­ tulás (dem entia senilis) stb. 91

dem entia praecox - hebefrénia; A szkizofrénia ifjúkorban jelentkező formája. T ü ­ netei: a cselekvési indítékok fokozatos elszegényedése, az érzelmi élet elsivárosodása, szeszélyes, gátlástalan, sokszor agresszív viselkedés. Az elnevezés K racplintől származik. D ennie—M arian-szindróm a —paralysis connatalis syphilitica; Veleszületett szifi­ liszre jellemző idegrendszeri zavarok: görcsök, értelmi fogyatékosság, paresis. dentes - fogak, Szerepük az artikulációban (hangképzésben), így a beszédben is igen nagy jelentőségű. Elsősorban a metszőfogak és a szemfogak működnek közre a hangképzésben. Főleg a mássalhangzók egy részének képzésében van fontos szerepük A legjobb artikulációt az olyan szabályos fogsor biztosíthatja, amelynél összezárt száj esetén a négy felső metszőfog kismértékben előrébb helyezkedik el, és alsó élük lefelé két-három milliméterrel az alsó metszőfogakon túl ér. Az ettől eltérő fogsorállások okozhatnak beszédhibát. Gyakori, hogy a felső fogsor túlzot­ tan kifelé, míg az alsó fogsor túlzottan befelé hajlik, s közöttük egy ujjnyi távolság is kialakulhat. A gyermek nyelve a meglévő résbe könnyen becsúszik, ez a beszédet nagyon torzítja. Beszédhibát idézhet elő, ha az alsó fogsor van előbbre (prognathis-

mus), vagy bármilyen más fogsor-rendellenesség. Fogszabályozással a rendellenes­ ségeket meg lehet szüntetni, s ez után következhet a beszédjavítás. dependencia - függőség Egy személy akkor fiiggő egy másik személytől vagy esetleg tárgytól, ha azt a mindennapi tevékenységében nem képes nélkülözni. Az élvezeti cikkek, mint az alkohol, a nikotin, a kábítószerek, tartós fogyasztása ellenállhatadan fizikai és pszichikai szükséglet kialakulásához, vagyis függőséghez vezet. Régebben ezt szenvedélynek nevezték. Szociális értelemben depcntUns (valakitől függő) az a személy, aki képtelen ellátni önmagát, képtelen elsajátítani az önszabá­ lyozás összetett készségét és így környezete segítségére szorul. Pl. a súlyos értelmi fogyatékosság esetében. depresszió - lehangpbsdg, m élánkéba, levertség Az érzelmi zavarok legelterjedtebb for­ mája. A depresszió következtében az egyént lehangoltság, szorongás, éleruntság és ál­ talános aktivitáscsökkenés jellemzi. Az ilyen egyén képtelen megbirkózni a legkisebb akadállyal is, ami élerútjába akad. Szenved tehetetlensége miau, és úgy érzi szellemi képességei megromlottak. A depressziós tünetek gyermekkorban is fellelhetők Han­ gulatzavarokban (érdeklődéshiány, közömbösség), viselkedési zavarokban (agresszivitás, (Jár, instabilitás), az iskolai teljesítmény romlásában, bulimiában (csillapíthatatlan éh­ ség), anorexiában (pszichés eredetű étvágytalanság), néha enurestsben mutatkozik meg.

depriváció - megfosztás, hiány, hátrányos helyzet, A depriváció, a frusztrációi hely­ zet egyik típusát jelöli. A depriváció-. veszteséget jelent (volt valami, ami nincs töb­ bé). Később a depriváció jelentése nagymértékben kitágult. E tágabb értelmezés szerint különböző életkorú emberek, sőt csoportok is, különböző élethelyzetekben és sokfele ingerrel kapcsolatban élhetnek át deprivációt. Pl. az anyai szeretettől meg­ fosztott csecsemő (hospitalizmus) lelki károsodása is depriváció. A következmények is többfélék lehetnek, pl. alkalmazkodási zavarok, rendellenes állapotok, anomáliás vagy akadályozott fejlődés stb. A közös ismertetőjegy a pszichikus mező légüres tér jellege. Ezért különbözik más terheléses helyzetektől, pl. a frusztrációtól, (ahol megvan az inger, csak éppen hozzáférhetetlen), vagy a konfliktustól (amire az erők Összecsapása a jellemző). A következmények a megvonás (depriváció) időtartamától és módjától függnek. Jellegzetes tünetei az általános teljesítménycsökkenés, a tu­ datállapot sajátságos elváltozása, az ún. „ingeréhség , továbbá délibábos látomások

(hallucináció/t). A gyógypedagógiai pszichológia egyes neves képviselői szerint az érzékszervi sérülteknél a szenzoros depriváció (az ingerektől való megfosztottság) esete áll fenn. A későbbi kutatások bebizonyították, hogy a fenti állítást csak fenn­ tartásokkal szabad elfogadni. A látási és hallási sérülés következményeként inkább szenzoros átrendeződésről beszélhetünk, nem pedig hiányról. Tehát az érzékszervi fogyatékosok is érzékelnek ingereket. Rájuk inkább az érzékelés mássága a jellem­ ző, ugyanis számukra más benyomások válnak fontossá (pl. a tapintás, a szaglás stb.). A fogyatékossággal született gyermekeknél felfedezhetők olyan hospitalizációs jegyek, mint a sztereotip m ozgások apátia, érzelm i labilitás. Tehát feltételezhető, hogy ha náluk nincs is szenzoros depriváció , de fennállhat a kora gyermekkori hos­ pitalizációs károsodás, vagyis a szociális depriváció. E tény felhívja a figyelmet a gyermek korai fejlesztésének, valamint a szülők felvilágosításának a fontosságára. 3 8 . derealizációs gondolkodás —dereisztikus gondolkodás; Olyan gondolati rendszer, amely teljesen ellentétes a valósággal. A szkizofféniás kórképben találkozunk vele. A beteg saját külön világába menekül. Elzárja magát a világtól, kiépít magának egy sajátos világképet, melynek nem sok köze van a valósághoz és melyet a saját logikától független törvények irányítanak. 3 7 . dcuteranopia - deuteranom dlia; A veleszületett színvakság egyik típusa, az ún. zöld színvakság, amely a piros és a zöld szín felcserélésében nyilvánul meg. Dévény- módszer (D SG M ) - Olyan mozgás rehabilitációs módszer, melyet főleg agyi eredetű mozgászavarok (pl. cerebrális gyerm ekbénulások), ortopédiai problémák (pl. gerincferdülés, csípőficam stb.), reumás megbetegedések, valamint balesetek-

93

bői származó mozgásszervi betegségek rehabilitációjában alkalmaznak. A módszer pontos neve: Dévény Speciális m anuális technika-G im nasztika M ódszer (DSGM). M int ahogyan a neve is mutatja, ez egy speciális manuális (kézzel végzett) mód­ szer, mely segítségével az izomcsoportok élettani helyzetét igyekeznek visszaállí­ tani a rendellenes módon rögzült izom-ín kötőszövet-apparátus és az izompályák fellazítása segítségével. M iután az így előkészített izomrendszer alkalmassá válik az aktivitásra, következik az „alkalmazott művészi torna" Ennek lényege, hogy a sérült gyerek mozgásfejlődése is ugyanazoknak a törvényszerűségeknek van alá­ vetve, m int az ép gyermek mozgásfejlődése. Ebből következik, hogy a mozgás­ fejlesztés során a sérült gyermeknek is ugyanazt az utat kell végigjárnia, mint az épnek. A károsodás csak a haladás ütemét és az elérhető eredményt befolyásolja. A rehabilitációban a mozgásokat elemeire bontják, korrigálják, majd visszaépítik az Összműködésbe. deviáció - elhajlás, eltérés, elfordulás, elgörbülés, eltévelyedés; 1. a szociológiában olyan viselkedési formát jelent, amely teljesen elfordul a társadalmi tevékenység és magatartás fennálló törvényeitől, azokat nem veszi figyelembe. Lényegében az

antiszociális m agatartást jelölik vele. A deviáció nagyon sokféle jelenséget takar, az egyszerű köznapi szokások megsértésétől egészen a bűn elkövetéséig. A deviancia megítélése is viszonylagos, és függ a fennálló etikai normáktól, törvényektől, szo­ kásoktól stb. 2. a látás fiziológiájában azt jelenti, hogy az egyik szem nem képes a másik szemmel koordinált (összehangolt) mozgásra pl. kancsalság. 3. Általában, az emberre alkalmazva, a deviánsnak mondható magatartásformák széles skálán mo­ zognak, legyenek azok akarattól függőek vagy függedenek. Ebben az értelemben sokan a fogyatékosságot (hallási, látási, énelm i stb.) is devianciaként énelmezik, bár az ezzel összefüggő magatanásformák akaratlanok, kényszerből alakulnak ki. E felfogásban a pszichopedagógia körébe canozó gyermek is deviáns. D evic-szindróm a - neuromyelitis optica; Ismeretlen eredetű betegség, amely egyaránt érinti a látóideget és a gerincvelőt. Megnyilvánulása: hevenyen kezdődő kétoldali látóideg-gyulladás, és ezzel együtt gerincvelő-gyulladás is. A gerincvelőgyulladás következtében tetraplégia alakulhat ki. dezintegrád ó - szétesés; Egy olyan dolog szerveződésének az elvesztését jelenti, melynek részei különben harmonikusan összeillenek. A pszichológiában a szemé­ lyiség szerveződésével kapcsolatban használják, melynek kognitív, érzési és cselek­ vési összetevői stressz vagy súlyos lelki zavar következtében dezinregrálódik, szét­ esik (pl. a pszichózis következtében).

4B» d iifragm a ~ rekeszizom ; A rekeszizom vízszintesen választja cl a hasüreget a melliiregtol. s fölfelé kettős domborulatot alkot. A diabagma működése a belégzésben nagyon fontos. Az izom összehúzódásakor az inas központ süllyed, és ezzel együtt a mellkas is tágul. Nagy szerepe van a jó beszédlégzés (és éncklcgzcs) kialakításá­ ban. diagnózis - kórism e; Az ember testi vagy lelki sajátosságainak, ill. állapotának megállapítása a kórelőzmények feltárása (anam nézis), a célzott kikérdezés (explo-

ráaó), valamint pszichológiai tesztek (standardizált eljárások) segítségével. A kli­ nikai gyakorlatban a betegségek okainak megállapítását és más betegségtől való megkülönböztetését (differenciáldiagnózis) jelenti. A pszichológiában elsősorban alkalmassági, személyiségi és teljesítményi diagnózis alapján tervezik meg a meg­ felelő terápiát.

m , dichodkus hallás - A két fifltekés halldsészUUst jelenti, amely az agy asszimetrikus működésének egyik megnyilvánulása. A hallópálya nagyobbik része kereszteződik, és így a jobb fii! és a bal agyfélteke (jobbkezeseknél) jobban hall, könnyebben ér­ telmez nyelvi információkat, m int a bal ftil. Tehát a bal agyfélteke dominanciája esetén a jobb fiil hallási előnye ügyelhető meg a ballal szemben. dierotikus dysphonia - A hangképzés eme kóros formájában a hangszalagok atípusos rezgésmechanizmusa a jellemző tünet. A hangrés sokszor kétszeres gyors nyitását lassú zárási fázis követi. íW k diencephalon - köztiagy; T öb b részből tevődik össze. Közülük legfontosabb a látótelep (thalam us opticus) és a harmadik agykamra alsó részén elhelyezkedő hy-

pothalam us. 4 8 * dikrom atikus látás —dikrom atopszia, kétszinldtds; Veleszületett részleges színvak­ ság, melynél egy ún. ellenszínpár színtelennek látszik. Leggyakoribb a vörös-zöld

(daltonizmus), ritkábban a kék-sárga iránti veleszületett érzékedenségben nyilvá­ nul meg. dilemmás adaptáltság - Élecformazavart jelent és a reziduális (maradvány) lá­ tással rendelkező látási sérülteknél fordul elő, akik a látó életformához keveset, ugyanakkor a vak életformához többet látnak. M egbom lik az ingerlési és gádási folyamatok közti egyensúly, ez részben szorongásokhoz, félelmekhez, fokozott passzivitáshoz vezethet, de másrészt agresszivitást, féktelen magatartást is kiválthat.

95

I

Ha a dilemma enyhébb formában jelenrkezik, szerepzavarok, elbizonytalanodás és a gyengébb teljesítmény a jellemző tünet.

49 , dinam ikus sztereotípia -

A fogalom I.P.Pavlovtól ered. Az ember viselkedésében

olyan tevékenységet jelent, amely majdnem változatlanul, azonos módon zajlik le minden alkalommal. A dinamikus sztereotípiák, akárcsak a feltételes reflexek, is­ mételt társítások révén jönnek létre. A dinamikus sztereotípia tevékenységsorozat, melyben a tevékenységek sorrendje reflexszé válik. Tehát ez reflexlánc, melyben minden láncszemnek megvan a maga jól meghatározott helye, és az egyik feltéte­ lezi a másikat. Jelentősége az, hogy egyes folyamatos tevékenységek automatikussá válnak, vagyis minimális központi idegrendszeri tevékenységgel megnövekedett teljesítményt lehet elérni. A napi tevékenységünk nagy részét is ilyen automatikus sztereotípiák alkotják. Ma már az akarati cselekvés egyik túlhaladott modelljének tekintik. D iogenész-szindróm a. Megfelelő anyagi körülmények közön élő idős embe­ rek izolációja. így bezárkóznak lakásukba, senkivel sem tartják a kapcsolatot, el­ utasítanak minden segítséget, miközben koszban, mocsokban élnek. Kacatokat gyűjtenek maguk köré. Mivel az így kialakult nyomorban, a hiányos táplálkozás és a fertőzések miatt nagy közöttük az elhalálozás, még akkor is, ha gyógyintézetbe kerülnek. Jellemző rájuk a valóság eltúlzása, a gyanakvó, paranoid gondolkodásmód. A szindróma oka az agyi érelmeszesedés (arterioszklrrózts) és lakunáris agylágyulások. d ioptria (jele: D ) - Üveglencse optikai fénytörési mértékegysége, a méterben kife­ jezett gyújtótávolság reciprok énéke. Az egység meghatározása: töréserő= 1/gyújtó­ távolság; 1D = l/m. (így pl. a 0,5 m gyújtótávolságú lencse 2 D-ás). diplacusís - „kettó's hallás''-, A fület érő hangingerek hiányos, pontadan érzékelése és feldolgozása. A Corti-szerv bizonyos frekvenciatartományaihoz tartozó szőrsej­ tek nem megfelelő működése következtében jön létre. Ha csak egyik fület érinti, akkor diplacusís m onoauralis, ha mindkettőt, akkor diplacusis bm auralis alakul ki. A binauralis formánál egy tiszta hang a két belső fülben különböző frekvenciatartományhoz tartozó szenzoros egységek ingerületbe jutásához vezet. Az agyban a kis frekvenciakülönbségek még korrigálhatók, de a nagyobbak már nem, ezért a beteg egy hang helyett kettőt hall, s ez nagyon zavarja a tiszta hallást, főleg a beszédhallást. A beszédészlclést sokszor olyannyira lerontja, hogy a beteg a beszéd helyett csak torz recsegést hall.

O . diplegia - paralysis biLirerahs, kétoldali bénuUís; Ha az alsó végtagokon jelentkezik, a felső végtagokon is enyhe tünetek mutatkoznak. Kz főleg a spasticusokra jellem­ ző. Ha a bénulás mindkét arcra kiterjed, dtplegta jácialisró\ beszélünk. diplegia atonica - petyhüdt kétoldalt bénulás\ A cerebrális paresis cerebeUdris (a kisés nagyagy bénulása) formája az egyensúly súlyos zavarát okozva. A kis- és nagyagy sérülése következtében jön létre. A sérülés következményei a generalizált hipotónia (tónuscsökkenés, petyhüdtség) és a testtartás súlyos zavara. A beteg képtelen meg­ tartani a léjét. Agyidegi tünetek jelentkeznek, pl. kancsalság, látási-nyelési zavar, a bcszédfejlődés zavara. Gyakori az értelmi fogyatékosság. Fejlesztésre szórni a moz­ gás, a beszéd, a hallás, sőt a látás is. d t t k diplopsia - kettős látás; Akkor keletkezik, ha a tárgy képe az ideghártyákon nem azonos pontokra kerül, pl. az egyik szemben a sárga foltra, a másik szemben attól távolabbi részére. A tárgyról ilyen módon a tér két különböző pontjára vetített kenős kép keletkezik, s ez zavarja a térbeli tájékozódást. dipsom ania - Szélsőséges és mértéktelen alkoholfogyasztás. Ellenállhatatlan kész­ tetés az italozásra. Általában időszakosan lép fel, és több napig is eltarthat. Az italozási időszakok között azonban sokszor teljesen elmarad az alkoholfogyasztás. Az iváskényszer időszakában, súlyos esetekben érzékcsalódás, téves eszmék jelent­ kezhetnek. A roham után nagyfokú kimerültség, mély kábult alvás, majd utána sokszor depressziós állapot (ami öngyilkossággal is végződhet) következik. A mér­ téktelen alkoholfogyasztás következményeként elbutulás (dementia) is felléphet. A dipsomania több alapbetegség tünete, illetve velejárója lehet, pl. az epilepszia, pszichopátia, szkizofrénia stb. A dipsom aniatól meg kell különböztetni a potom d-

rtiát, ami állandó, és bármilyen ital (más híján saját vizelet) fogyasztására kénysze­ rítő szükséglet. 5 7 . diszgrammatizmus - A beszéd nyelvtani (morfológiai) szabályrendszerének za­ vara, mely leginkább a megkésett beszédfejlődésre, valamint a diszfdziára jellemző. A beszédfejlődés kezdeti szakaszában kb. négyéves korig fellépő nyelvtani szabálysértéseket élettani diszgrammatizmusnak nevezzük. A későbbiekben is megnyilvá­ nuló jelenséget már kórosnak tekinthetjük. A kóros eltérésre a fonológiai, mor­ fológiai, valamint a szintaktikai szabályok alkalmazásának nehézsége a jellemző. Gyakran társul artikulációs zavarral, beszédgyengeséggel és egyéb kommunikációs zavarral. A szabálysértés minőségétől függően megkülönböztetünk: a) súlyos fokú (szómondatok, kialakulatlan spontán beszéd, echoldliához hasonló szóismédés, 97

agram m atizm us stb.), b) közepes (főnévi igenevek használata, egyszerű monda­ tok utánmondása, a főnévi ragozás hibái a beszédben stb.) és c) envhe fokú (az egyszerű mondatalkotás, ragozási hibák, névelők elhagyása stb.) diszgrammatiz-

must. Ezenkívül megkülönböztetünk expresszív formát (a jó beszédmegértés mel­ lett a nyelvi szabályalkotás korlározott képessége jellemző) és impresszív formát (ennél a szabályok megértése, és a nyelvtani szerkezetek feldolgozása képi vagy mozgásos megerősítést igényel). d iszkalkulia —anaritm ia, aritm aszténia; A számolás elsajátításának (kezdeti időH

szakban) speciális akadályozottságból származó zavara, amely az értelmi képessé-

IH

gektől, az alkalmazott pedagógiai módszerektől, az érzelmi zavaroktól függetlenül jelentkezik. A diszkalkulia, amely az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája, külön szindrómát (tünetegyüttest) alkot, amely a számolási funkció egészének zavarával jellemezhető. A diszkalkulia , amely gyűjtőfogalom, magába foglalja mindazokat a zavarokat, amelyek a mennyiséggel, a mennyiségi változás felismerésével, az öszszehasonlítással, rendezéssel, az összefüggések felismerésének bizonytalanságával, az idő- és térorientációval kapcsolatosak. M ár az óvodáskorban megfigyelhetők olyan tünetek melyek előrevetíthetnek egy esetleges számolászavart. Ilyen tünetek a ritm uszavar, a számemlékezet deficitje, az elvont gondolkodás kialakulatlansá­ ga, a testvdzlat'Iateralitds zavara, az éretlen személyiségjegyek jelenléte. Ezeknél a gyermekeknél az első osztályban a szemléletes gondolkodást még nem váltotta fel a konkrét műveleti gondolkodás. Az átmenethez a diszkalkuliásoknál sokkal hoszszabb idő szükséges, mint a többi gyermeknél. Náluk vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan alakul ki a cselekvés interiorizálása a szimbolikus funkciók (a szimbólumok megértése, bevésése, a velük való műveletvégzés) segítségével. Az első osztályban a matematikatanulás feltételezi, hogy a tanuló előrevetítse a tárgyi cselekvés eredményét, vagyis, hogy gondolatban elővételezi az egyszerű helyze­ tek lefolyását. A diszkalkuliás a gyermekeknek nagy nehézséget okoz a tárgyak meghatározott szempontok szerinti (pl. szín, alak, hosszúság stb.) osztályozása és sorba rendezése. Nehezen alakul ki a számfogalom, az, amikor a szám már a számsor dinamikus elemévé válik. Mindez megakadályozza a mennyiségfogaJom megértését (hogy a tárgyak száma egy olyan jellemző, mely téri elhelyezésüktől független). A diszkalkulia gyakran társul diszgráfiával és diszlexiával. 1 erápiáját hosszú időre kell terveznünk. Lényege az általános képességfejlesztésből, egyé­ ni fejlesztőprogramokból áll, melyekben meghatározó szerepet játszik a konkrét szemléltetés. Í 8 * diazkordáns ikerpárok —A különböző nemű (tíú-lcanv) ikerpárok.

#•* diszkromatopszia

szitwakság. színtérrsztés; Nagyon nagy jelentőségű lár.ísi

zavar. S/íntévcs/tők azok, akik a 90% -nál nagyobb többséget kitevő normális szincrzésűektöl eltérően vagy nem ismerik fel a színeket, vagy azokat a normálisról eltérően érzékelik. Ha a vörös iránt érzékeny elem hiányzik a szemből protanopiá-

róL ha a zöld deuteranopiáról, ha pedig az ibolya m tanopidról beszélünk. Színtévesztés akkor is előállhat, ha mindhárom színérzékelő elem megvan, de a vörösre érzékeny csapok száma a rendesnél kevesebb. A protanopids és deuteranopiás szem a vöröset a zölddel, a tritanopids a kéket a sárgával téveszti össze. A kéktévesztő tri-

tanop nagyon ritka. Ha a színláróképesség teljesen hiányzik, akrom atopsziáról be­ szélünk. Ritkán fordul elő, rendszerint nagyfokú látásélesség csökkenéssel együtt. Az ilyen beteg mindent szürkének lát. Centrális látása gyenge, melyet legtöbbször központi scotoma, nystagmus, fotofobia kísér.

m

diszlexia - dyslexia, olvasászavar. Mivel a kórkép nagyon sokrétű, számtalan ki­ fejezést használtak a megnevezésére, melyekből csak egy néhányat említünk: kon­

genitális alexia, caecitas verbális (szóvakság); bradylexia; legaszténia; sztrefolexia, ol­ vasási gátlások; olvasás- és helyesírás-gyengeség stb. A diszlexia a részképességzavarok egyik formája, amely gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazon nehézsége­ ket (akadályokat), amelyekkel a gyermek az olvasási folyamat elsajátítása közben találkozik, és melyek kijavítása speciális terápiát igényel. A diszlexia fiiggeden az értelmi szinttől, az előzetes iskolázottságtól, az érzelmi zavaroktól (amelyek ugyan kihangsúlyozhatják a diszlexiás tüneteket). A diszlexia olyan összetett zavar, mely az olvasási tevékenység minden mechanizmusát érintheti, és következményei ki­ hatnak a többi iskolai tevékenységre is (mint pl. a számolás vagy az írás stb.). Az olvasási (és írási) zavart idegrendszeri sérülések, fejlődési retardáció, örökle­ tes tényezők, lelki és környezeti hatások, ezek összefonódásai (egyesek uralkodó jelleggel) okozhatják. Kiváltó tényezőként említik a hallási és látási zavarokat, a beszéd motorikus-akusztikus funkciói differenciáló képességének a zavarát. Az újabb (főleg amerikai) kutatások szerint a diszlexia bonyolult nyelvi fogyaté­ kosság, melyet a fonológiai kódolás zavara (a szavak megjegyzésének, tárolásának és felidézésének zavara), a fon ológiai tagolás hiányossága (a szavak szótagokra és hangokra bontásának képtelensége), a szókincs szegénysége, a szavak és mondatok közötti nyelvtani és mondattani különbségek felismerésének hiányosságai idéz­ nek elő. A szerzők nagy többsége megegyezik abban, hogy a diszlexia kórtamlag nem egységes kórkép, hanem szindróma. Az olvasászavar a gyakorlatban a gyakori és makacs betűtévesztésekben, a betűk sorrendjének a felcserélésében, az olvasás irányának eltévesztésében, betűk és szóragok betoldásában vagy kihagyásában, a hosszú szavak nehéz kiolvasásában, sokszor a nehéz szavak eltorzításában, a szöveg

meg nem értésében stb. nyilvánul meg. E gyermekek számára nagy nehézséget okoz a nyelvtan, a fogalmazás, valamint az idegen nyelvek elsajátítása. A diszlexiás gyermekek körében nagy számban fordul elő magatartászavar is (nyugtalanság, figyelmetlenség, labilis hangulat, akaratosság, engedetlenség, vadság, durvaság, de úgyszintén félénkség, visszahúzódó, apatikus vagy akár infantilis magatartás is.). A kutatók véleménye a diszlexia gyakoriságát illetően megoszlik (2 -2 5 % között mozog a diszlexiások száma), de abban megegyeznek, hogy a jelenség fiúknál két­ szer olyan gyakori, m int lányoknál. A diszlexia kezelése a tanárok részéről speciális felkészültséget követel. M a nagy hangsúlyt helyeznek a megelőzésre, a prevencióra is. M ár óvodás korban megkezdődik a megelőzés, ennek lényege, hogy játékos, oldott légkörben azokat a funkciókat (főleg nyelvi funkciókat) fejlesszék, melyek feltétlenül szükségesek az olvasás elsajátításához. diazortográfia - A helyesírás elsajátításának zavara. Leginkább olvasászavarral (diszlexia) együtt jelentkezik, de nagyon ritkán elszigetelten is előfordul. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a kizárólag helyesírási nehézséggel küzdő gyermekek tünetei abban különböznek a diszlexiás gyermekek tüneteitől, hogy az előbbieknél a jobb nyelvi készség mellett a nehézség főleg a fonetikai készségben jelentkezik. A diszortográfiásoknál jelentkező hibák a következők: a) fonetikai hi­ bák (a tévesztés oka a vizuális hasonlóság, pl. ősz - őz, gép - kép stb.), b) vizuális hibák (a megfelelő hangzás mellett a leírás hibás), c) betűk felcserélése (ez lehet hallási vagy a hangok elkülönítésében jelentkező hiba, pl. dugó - búgó stb.) d) betoldási és kihagyási hibák (lexikális vagy fonetikai hiba következtében, pl. krém - kérém; bicikli - bicili); e) sorozathibák (a szekvenciális szerveződés hibája, pl. szűrő helyett szőrű), valamint ún. f) „értelmeden" hibák (többnyire a fonológiai folyamattal és a vizuális memóriával "lexikális folyamat* van a baj). diszplazia —A sejtek szövetekbe szerveződésének kóros folyamata, melynek követ­ kezménye a szerv rendellenes fejlődése. 6 4 . diszpozíció - Betegségre való hajlam. 6 5 . diszpraxia - A mozgástervezés zavara. D iszproxidban a célirányos mozgások, gesz­ tusok, tanult mozgásos tapasztalatok tervezésének és kivitelezésének enyhe za­ vara észlelhető, mely a hibás agyi irányítás következménye. A diszpraxia súlyosabb megjelenési formája az apraxia, amely a mozgásos tapasztalatok (elhasználásának hiányát jelenti. A praxia a saját te.

valamint a környezet kölcsönhatásában lét­

rejövő mozgásos tanulási folyamat eredménye. A diszpraxia* gyermek ugyan ep

mozgásrendszerrel rendelkezik, cgy-egy önálló mozgást el is végez, de a bonyolul­ tabb mozgásos feladat elvégzéséhez ezeket már nem tudja felhasználni. „MozgásreperToárja" beszűkült, mozgásos játékai fantáziátlanok, az egész mozgása ügyetlenség­ ről tanúskodik, testséma tudata fejletlen. A diszpraxia mellett gyakran megtalálható a dtszyrájia, diszkalkulia, iskolai teljesítményzavar és viselkedészavar. Több típusa van:

ideomotoros diszpraxia (ügyedengyermek-szindróma) - az anticipált mozgások kivá­ lasztásának és szekvenciális elrendezésének zavara (pl. nagyon csúnya írásban, rossz eoközhasználatban nyilvánul meg); ideatoros diszpraxia - komplat cselekvéssorozatok kivitelének a nehézsége (pl. egy háztartási gép kezelése, mosakodás stb.). A diszpraxia gyakran érinti a beszédet is (verbális diszpraxia). A verbális diszpraxia a tiszta kialakításának folyamatát befolyásolja . Egészséges beszédszervek mellett az agyi sza­ bályozás nem megfelelő. A verbális diszpraxiában a gyermek meg tud megszólaltatni egyes hangokat, de nehézsége támad, ahogy ezeket beszéddé próbálja formálni. Az ilyen beszéd sokszor alig érthető, mén a „lusta szájmozgás” eltorzítja az artikulációt.

m

a asszociáció - Többnyire a személyiséglélektanban használt kifejezés, mely a sze­ mélyiség részekre esését, a harmónia megbomlását jelenti. Összetartozó gondolko­ dási, cselekvési és viselkedési folyamatok részleteikre „esnek szét”, miközben ezek kicsúsznak az egyén kontrollja alól (pl. koordinálatlan mozdulatok, emlékezetza­ varok, hallucinációk). « disszocialitás - Az érzelmileg retardált, meleg és biztonságos családi háttér nél­ küli, gyökénelen magános gyermekek serdülőkorban megnyilvánuló társadalomellenes magatartása. disszociatív zavar - hisztériás neurózis Jellemzője az észlelés, az emlékezet és az identitás közötti összhang váratlan és időleges megbomlása. disztális - 1. a kézzel el nem érhető távolságon kívül levő ingerek vagy a szem­ lélőtől egy bizonyos távolságban levő ingerek megnevezése; 2. a test középvonalá­ tól távolabb eső (anatómiai irányjelzés, a proximális ellentéte).

7 0 . disztóniás szindróm a - Főleg a proxim ális (a törzshöz közelebb eső) izmokon jelentkező mozgászavar, mely az atetózisra hasonlít. A mozgászavar következtében a nyak, a törzs megmerevedik, s lassú forgó jellegű pózokba dermed. A görcsös iz­ mok passzív nyújtásra ellenállást tanúsítanak, és ha a nyújtást hirtelen megszüntet­ jük rugószerűen csapódnak vissza eredeti helyzerükbe. Mindezek ellenére a disztóniás betegek bonyolult tevékenységekre és viszonylag nagy erőkifejtésre képesek.

101

I

7 1 . disztrofiás törpenövés - A törzshöz képest rövid végtagok, szabálytalan epifizisek , dongaláb, scoliosis, luxatiok (ficam) jellemzik. 72* d izartriis dadogás - A központi idegrendszer (agy) sérülése következtében kiala­ kult dadogás. Az organikus dadogásnak ez a formája szülési sérülés, RH inkom ­

p atibilitás , encephalitis vagy koponyatrauma következményeként alakul ki. Pl. az afázia remissziós (a kórtünetek ideiglenes megszűnése vagy csökkenése; átmeneti javulás) szakaszában dizartriás dadogás léphet fel. Az egyszerű hang-, szótag-, szó­ ismétlések mellett spasztikus tünetek, parakinézidk és em bolofrdzia (töltelékszavak jelenléte) is jellemzik. dizigóta ik rek - kétpetéjű ikrek. . ü l d olichoccphal - hosszú fejű ; A fej saggitális (nyíl) irányában (pontosabban a glabelía *a homlokcsont és a szemöldök közötti rész* ás a nyakszírt közötti vonalban) elnyújtott, azonban nem társul hozzá scaphocephaliás (csónak alakú koponya) jelJég, vagyis oldalról nem lelapított, a fejtető nem magasabb. D ollinger-B ielschow sky-szind róm a - A familiáris amaurotikus értelmi fogya­ tékosság késői gyermekkori alakja. Autoszomális receszív öröklődésű lipoidanyagcsere-zavar. Tünetei megegyeznek a Tay-Sachs-kóréval, de annál később, kisgyer­ mekkorban kezdődnek. dom borm űvű írás - A vakok tapintás segítségével olvasható írása. Két jellegzetes formája van; 1. a vonalrendszerű domborművű írásmód, a K lein-file latin betűs

írás. Ez az írás (olvasás) főleg Európában terjedt el. Ólomtömbökbe épített acéltűk segítségével a betűfigurákat papírra szurkálják. A vakok tapintással jól tudják ol­ vasni. Hátránya, hogy hosszadalmas, sok időt igényel. Ennek ellenére a vakok számára nélkülözheteden írásmód, mert a szöveget így nemcsak ők, hanem a látók is el tudják olvasni. Ezért a vakok a látókkal való gondolatközlésre ezt használják. Ezt az írásformát W . J . K lein, a vakok bécsi intézetének igazgatója alkotta meg. 2. pontrendszerű tapintható írásmód. Ennek legismertebb, máig is használt formája a B railU iá tál kidolgozott írásmód. dom borm űvű kép - Takrilis (tapintható) taneszköz a vakok számára. 7 8 . dom inancia - 1. öröklődő tulajdonságpirok közötti viszony, melynél az egyik jelleg látszólag teljesen elfedi a másikat. A kiemelkedő tulajdonságot dominánsnak.

17 elnyomottat rectsszivnek ncvc7zük; 2. ccrcbrális dominancia - az agyi közpon­ tok működési tulajdonsága, ami szerint az egyik félteke a másikhoz, viszonyítva uralkodóvá válik. Az. agv két féltekéből (a jobb és a bal) áll. A két féltekét a cor­ pus callosum (kérges test) köti Össze, ami idcgszálakból áll. A két félteke hasonlít egymásra, és funkciójuk kiegészíti egymást. Emellett mindegyik az ellenkező ol­ dali testrész működését szabályozza. A bal féltekében található a beszédfunkciók központja. A logikus, az analitikus és a lineáris gondolkodásmódért is ez a félteke féléi. A jobb oldali félteke inkább az intuitív, koncepcionális elképzelésekben vesz részt. A térbeli látásért, zenei képességekért valamint egyéb fontos funkciókért fe­ lel. Megegyezés alapján a beszédfunkciót ellenőrző agyi féltekét nevezzük domi­ náns féltekének. Az egyik agyfélteke egészének dominanciáját ma már nagyon sok kutató nem fogadja el érvényes szabályként. Mások az egész dominanciaelméletet vitatják, mint nem bizonyítható jelenséget. domináns gén - Egy bizonyos fizikai tulajdonság megjelenése az utódokban. A szülői gének egyesülése után a domináns tényező a génpár másik tagjához képest. dom ináns öröklődés - A kóros jegy öröklődése, vagyis a kóros jegy elnyomva az ép gén hatását uralkodik (dominál). A domináns öröklődés jellegzetessége, hogy több generáción keresztül érvényesül az adott jegy. A dominánsan öröklődd beteg­ ségek legnagyobb része a kötőszöveti rendszert, a csontvázat, az izomzatot érinti. A váz és izomrendszer domináns öröklődésű betegségei: az aehondroplasia, osteoge-

nesis im perfecta, dystrophia m iotoniea, stb. Az idegrendszer fontosabb dominánsan öröklődő betegségei: a H untington-féle chorea, scUrosis tuberosa, neurofibrom atosis. donga!áb - pes equinovarus congenitus; A láb leggyakoribb, ismeretlen eredetű fejlődési rendellenessége. Fiúkon gyakoribb, mint lányokon. Sokszor mind a két lábon jelentkezik. A láb lefelé áll, a talp felfelé és befelé fordul, a boka kidől, a sérült talp külső élen áll. Tehát a lábszár végén kampószerű görbületet alkot, sú­ lyos esetben a lábujjak egymás félé néznek, a talp fölfelé, a lábhát lefelé. A járás nagyfokban gátolt. A lábszár izmai sorvadtak. A dongaláb sokszor egyéb fejlődési rendellenességgel (pl. m yekdysplasia- gerincvelő rendellenes fejlődése) együtt, an­ nak részeként jelentkezik. 8 2 . Dostoevsky-szindróm a - D osztojevszkij-szindróm a, epilepsia extatica; Doszto­ jevszkij J i félkegyelmű" című művének főhőse. Miskin herceg betegségének leírá­ sa alapján kapta ezt a nevet. Extatikus rohamokban, extatikus aurában jelentkező temporáhs epilepszia. Két formája ismeretes. Az egyikben pillanatnyi tudatkiesés

10*

után megmagyarázhatatlan örömérzés lép fel. Ezt az állapotot nem követi grand

m ai (nagyroham). A másik formájában az extatikus állapotot generalizált nagyro­ ham (grand m ai) követi. A beteg úgy érzi, hogy az extatikus periódusban a lelké­ ben csodálatos fény gyullad ki. A betegségei gyakran a temporális lebeny tumora idézi elő. D ow n-kór - mongolizmus, m ongoloid idióta, foetarlizm us, embrioidizmus, 21.

triszóm ia; A kórkép leírása (1866) L^ngdon Down londoni orvos nevéhez kap­ csolódik. A ma már általánosan elterjedt Down-kór (vagy szindróma) elnevezés is innen származik. A Down-kór pontos okát csak 1959-ben (J. Lejeim e) sike­

I

rült megállapítani. Ezek szerint a betegség kromoszóma számbeli eltérés, amely­ ben a 21. kromoszómapár helyett három kromoszóma (triszómia) jön létre (így a normális 4 6 helyett, összesen 4 7 kromoszóma van). A jelenség mögött a 21. kromoszóma szimfelezÓ sejtosztódása során nem válik szét. Később, a vizsgálati módszerek tökéletesedésével kiderült, hogy az esetek egy kis részében mozaicizmus és transzlokáció is előfordul. A mozaicizmus vagy mozaikosság azt jelzi, hogy a szervezet sejtjeinek, szöveteinek, szerveinek kromoszómagarnitúrája nem azonos. T ehát, vannak az ép szövetek és szervek (melyekben 4 6 kromoszóma van) mel­ lett olyanok is, amelyeknek sejtjei 47, vagy akár 4 5 kromoszómát tartalmaznak. A transzlokációs formánál a fölös 21. kromoszóma valamely másik kromoszómá­ ra tevődik át. A Down-szindrómások külső megjelenése annyira sajátságos, hogy könnyen azonosítani lehet. Jellemző rájuk a rövidfejűség (brachykephalia), vala­ mint a m icrocephalia. Arcuk kerekded, kissé pufók, az orcák bőre pirosas és gyak­ ran repedezett. Az orrhát benyomott, lapos, az orr tömpe. Szemük ferdevágású, kissé dülledt. A szivárványhártyán gyakran találunk pigment foltokat. A szemeken megtalálható az epicanthus (más néven epiblepharon - belső szemzug, redő). Gyak­ ran szenvednek idült kötőhártya- és szemhéjhurutban. Az idősebbek egy részénél hályogok (katarakta) kialakulása is észrevehető. Abnormális pupillareakciók és az irisz atropin túlérzékenysége jellemzi. Fülük kicsiny, elálló és gyakran találkozunk a belső fulléc hiányával. Az ajkuk repedezett, és általában a szokottnál vastagabb. Szájukat általában nyitva tartják. A nyelv, különösen a kisebb gyermekeknél kilóg a szájból. A nyelvtest nagy (macroglossia) és igen jellemző haránt irányú repedezettsége van (lingua dissecata vagy lingua scrotalis). A szijpad gyakran keskeny, magas (gótikus vagy V alakú szájpad) a felső állkapocs fejletlensége miatt. Fog­ zásuk és fogváltásuk lassú. A kéz is számtalan sajátosságot mutat. Tenyerük kicsi, széles, ujjaik tömpék, rövidek. A tenyerek és a talpak borlécrajzolata (dcrmatoglip-

ha) jellegzetes. Legtöbbször megtalálható a négyujjas barázda vagy majomtenyér (a tenyér párhuzamosan futó barázdái helyeit csak egy barázdát találunk, amely a

104

kisujj szelénél kezdődve, végigfut az egész tenyéren). A kisujjuk erősen begörhülr. és a középső perce rövid (brachymesophalangia). lábu k rövid és széles. A betegek szőrzete (haja. szemöldöke) sima, finom szálú. Viszonylag gyakran fordul elő ös­ szenőtt szemöldök (synophrion). Bőrük, főleg idősebb korban szárazzá, pikkelyessé válik. A neuromuscularis transzmisszió károsodása következtében az izmok hipotóniásak, lazák, az ízületekben kóros hajlékonyság tapasztalható. Testnövekedé­ sük elmaradt az átlagtól és diszproporcionális (aránytalan). Alacsony testalkatúak, az átlagnál 5 -1 5 cm-rel. Legnagyobb részükre a rúlsúlyosság a jellemző. Járásuk lomha. Feltűnő még a diszpU zidk nagy száma: a mellkas, a csípő, a csontrend­ szer diszharmonikus volta. Immunapparátusuk éretlen. A fertőző betegségekkel szemben csekély az ellenállásuk. Télen a felső légutak, nyáron a béltraktus hu­ rutja gyakori. A hűvöset, hideget nehezen tűrik. Ilyenkor ún. márványbőr alakul ki, amely a kapillárisok bénulását és a vér szén-dioxiddal való feltöltődését jelzi. Ilyenkor mozgásuk lelassul, és sokkal fáradékonyabbak lesznek. A Down-kórosoknál gyakran megjelennek a korai szenilis demencia tünetei. A középidős (25—30 éves) betegek agya elmeszesedik. Az erek falában és a fehérállományban is mész rakódik le, s ennek következménye a senium praccox (idő előtti megöregedés). Az általános hormonális zavar (a közti agy és az agyalapi mirigy kóros irányítása a bel­ ső elválasztású mirigyekre) következtében alacsony növés, a pajzsmirigy csökkent működése, a nemi szervek csökkent fejlettsége jellemzi. Beszédfejlődésük megké­ sett, hanghordozásuk monoton, sok esetben elmosódott, érthetetlen. Feltűnően gyakori a beszédhibák jelenléte. Legfőbb jellemzőjük a különböző mértékű énelm i fogyatékosság. A Down-kór minden emberi rasszban megtalálható, tehát ubikviter szindróma. Rájuk is vonatkozik az, hogy az idegrendszer kisgyermekkorban plasz­ tikusabb, mint felnőttkorban ezén a korai foglalkoztatás (óvodás kor) náluk is indokolt. Szakszerű és rendszeres fejlesztéssel szép eredményeket lehet elérni. M . D ravct-kór - gyerm ekkori myoelonus (izomrángásos) epilepszia; Feltételezhetően genetikus eredetű, de tisztázatlan Öröklődésmenetű betegség. A beteg családjában gyakori az epilepszia. A gyermek fejlődése a rohamok megjelenéséig normális. Csecsemőkorban generalizált rohamokban jelentkezik. Az egy- és négy éves kor között kezdődő betegség myoclonusos rohamokban lép fel. 8 5 * Dreyfus-szindróma - píatyspondylia generalisdta; Fejlődési zavar, mely kisgyermekkorban kezdődik. Feltételezhetően öröklődő betegség. Legjellemzőbb tünete a lapos csigolya, a korai kyphoscoliosis, a rövid törzs és az ehhez viszonyított hosszú végtagok. Az izomzat hipopláziAs, az ízületek lazák. Jellemzője még a gacsos csípő (coxa valga),

patella bipartita (két részre osztott térdkalács), a dongaláb, szűk medence. 105

8 6 . D S M - diagnostic and statistical m anual o f m ental disorders; Az American Psychi-

atric Association (APA) által kidolgozott pszichés zavarok osztályozása. Jelenleg a harmadik átdolgozott kiadás van forgalomban. Az osztályozás a tünetek listáinak vizsgálatából és a tünetegyüttesek elemzéséből indul ki. Leírja a mentális zavar megjelenési formáját, de nem taglalja a kiváltó okokat. Hasznos kézikönyv a szociálpedagógusok és hasonló foglalkozásúak számára. $

D uane-szindróm a — a szem izm ok hipopláziája (satnya fejlődése) vagy degenerativ

rostos (fibrozisa) elfajulása-, Rendszerint féloldali elváltozás. A szemteke mélyen ülő, a szemrés keskeny. A betegséghez gyakran társul arc-, fül-, fog- stb. rendellenes­ ek D ubow itz-szindróm a — Autoszomális recesszív öröklődésű, kombinált fejlődési rendellenesség. A gyermekek kis születési súllyal jönnek a világra, jellemző tüne­ teik: diszharmonikus arc, nagy elálló fülek, aránytalanul nagy száj, rövid nyak, microcephalia (kisfejűség), vékony szálú haj és szőrzet, ichthyosis (halpikkelyszerű bőr), fényérzékenység. D u chenne-A ran-bctegsóg - atrophia m yelopathica musculorum-, Autoszomális re­ cesszív öröklődésű felnőttkorban kezdődő, lassú izomsorvadás. Rendszerint a kéz izmain kezdődik, majd átterjed az alkari és a felkari izmokra is. dura m ater - Az agyhártya külső, az agyat és a gerincvelőt is beborító rétege. . i t t * dutturophonia - torokhang. düh - Heves motoros és vegetatív reakciókkal kísért érzelmi (affektív) állapot, mely támadó viselkedésre késztet és frusztráció hatására keletkezik. Gyakran talál­ kozunk dühkitörésekkel az értelmi fogyatékosok körében. ,-j£3» Dyggye-szindróm a - Autoszomális recesszív öröklődésű enzimopátia. Klinikai jellemzői: rövid végtagok, deformált csigolyák, rövid csöves csontok, súlyos értel­ mi fogyatékosság. M * dysarthria - dizartria; Az artikulációs izmokat mozgató agyidegek pályáinak es magvainak megbetegedése következtében létrejött bes/édhangképzési és kiejtc. zavar. A dizartria súlyosabb lorm.

ananrninak hi\|uk. A dizartria tüneteit a

károsodás kiterjedése és helve határozza rne

A dizanriakai letreho/o különböző

kóros tolu lnátok szerint a következő di/nrtriákat különböztetjük meg: Centrális vagy kortikáhr, Szubkortikális (extrapiramidális)\ Dysarthria suprabulbar paralysis; Dysarthrta bulbarparalízis; Cercbelbíris dysarthria A különböző eredetű dizarrriák közös jellemzői: az artikulációs zavar jelenléte (a beszéd elmosódott, nehezen érthető, gyakran dünnvögő, orrhangzós). Kóros tünetek jelentkezhetnek a gége szintjén, s megváltozhat a beszéd tempója, ritmusa, dallama, hangerőssége, és öszszességében a hang minősége (disprozódia). A dizartríák kezelése hosszadalmas és neurológus, logopédus, pszichológus, gyógytornász együttes és összehangolt m un' káját veszi igénybe.

I

d y m n i a -A koponya fejlődési rendellenességeinek gyűjtőneve. B t dysfúnctio - diszfunkció; Hiányos, zavart, rendellenes működés. Ilyen pl. az írás*, olvasás-, számolás-, beszéd-, mozgászavar. Az orthofunctio (a megfelelő működés) hiánya, vagyis egy adott életkor által felállított követelményrendszer teljesítésének a képtelensége. A diszfúnkciósok (és itt főleg a mozgássérültekre utalunk) általá­ nos adaptációs képessége csökkent vagy megszűnt, ezért képtelenek a tőlük elvárt adaptációra, új követelmények elsajátítására. A diszfúnkciós tünetek itt másodla­ gosak, szemben az elsődleges tünettel: az általános adaptációs képesség romlásával, elégtelenségével. Az általános adaptációs fejlődésének lelassulását, elakadását a bi­ ológiai és szociális feladatok megoldásának a sikertelensége, a sorozatos kudarc, a frusztráció idézi elő. Ennek következtében jelenik meg a diszfúnkciós személyiség. A legfelső szabályozások körét érintő diszfúnkciós személyiségváltozás nem jár kö­ telezően csak a mozgássérüléses tünetekkel. A köznapi értelemben vett diszfúnkciók, a mozgások idegrendszeri szabályozását érintik. A diszfunkció kifejezés egy­ ben jelzi, hogy a probléma nem végleges és állandó jellegű, hanem a fogyatékos­ ság összerendezés!, szerveződési zavarban nyilvánul meg, és egy jo b b összerendeződési mód tanulható, tehát van lehetőség a változtatásra, (lásd még: konduktív

pedagógia). 97 « dysgenesis - fejló'dési zavar, hibás fejlődés. 5 8 * dysglossia - diszgbsszia; Expressziv organikus beszédzavar, amely a beszédszervek perifériás (külső) részeinek organikus (szervi) elváltozásai alapján alakul ki. A zava­ rok lehetnek: dysglossia labiális (ajak-diszgbsszsa) dysglossia dentalis (fbg-diszgiosszia)

dysglossia lingualis (nyelv-diszglosszia), dysglossia palatális (szájpád-diszgbsszia ), rhin oblia aperta (nyílt orrhangzós beszéd), p a b to b lia (nyílt szájpad), és dysgbssia nasa­ lis (zárt orrhangzós beszéd). 107

•5 9 * dysglossia dentalis - fog-diszglosszia; A fogak rendellenes fejlődése vagy hiánya, valamint az állkapocs

rendellenességei következtében lép fel. 1. Fogállományi

anomáliák lehetnek: foghiány (fiziológiás fogváltozás időszakiban vagy a foghúzás nem pótlása következtében); diastem a (a felső metszőfogak közötti hézag); prot-

rusio (egyes fogak előre dőlése), retrusio (egyes fogak hátradőlése), extra-introversio (a középső és az oldalsó metsző fogak kifelé vagy befelé fordulása), 2. fogsorziródási rendellenességek: disztálharapás (ha az alsó 1. moláris, röviden a hatos a fel­ sőhöz viszonyítva hátrább áll), m ezial harapás (az alsó hatos a felsőhöz viszonyítva a normálisnál előrébb van), prognathia (az állcsont az állkapocshoz viszonyítva előbbre áll), progenia („bulldog harapás”, vagyis az állkapocs »mandibula« a felső

I

állcsonthoz »maxilla« viszonyítva előbbre áll.); ha a fogsor nem képez zárt, akkor nyílt harapásról beszélünk. A fogak rendellenes fejlődéséhez kapcsolódó leggyako­ ribb beszédhiba a szigmatizmus. H K dysglossia labiális - ajak-diszglosszia; Az ajkak organikus elváltozásainak a kö­ vetkezménye. Leggyakrabban az arcideg (nervus facialis) bénulása, illetve az ajkak fejlődési rendellenessége okozza. Elsősorban az ajkakkal képzett zárhangok (b, p, m) és a magánhangzók kiejtése nehezül meg. Ajakbénulás esetén főleg a sziszegők (sz, s) torzulnak. dysglossia UngiialU — nyelv-diszgbsszia; A nyelv organikus rendellenességei kö­ vetkeztében fellépő beszédzavar. Az elváltozás lehet a m icrogbssia (kis nyelvtest) és a m acrogbssia (nagy nyelvtest), esedeg a nyelv különböző eredetű bénulásai. Az esetekben elsősorban az „r” hang, a sziszegők, valamint a nyelvvel képzett zárhan­ gok (t, d) ejtése torzul. dysglossia nasalis —zárt orrhangzós beszéd. « dysglossia palatális - szájpad-diszgbsszia; A gótikus vagy a lapos szájpad organi­ kus rendellenességeiből származó hibás artikuláció. dysgraphia - diszgráfia, írászavar; A zavar megjelölésére számtalan kifejezést hasz­ náltak, pl.: irás-pöszeség, veleszületett szóvakság, olvasás- és irásképzavar, olvasás és

helyesírás gyengeség stb. A diszgráfia kórtanilag nem egységes kórkép, hanem szind­ róma. Úgynevezett részképesség-kiesés, aminek következtében az írás elsajátítása a hagyományos írástanítási módszerek segítségével megnehezül vagy lehetetlenné válik. Az írászavar a legtöbb esetben olvasászavarral (diszlexia) társul. A diszgráfia ép értelmi képességek mellett jelentkezik, és független az iskolai előzményektől.

108

a tanult írásmintától, a személyiségtől. Megjelenését leginkább a fiziológiai fo­ lyamatok zavarai (egyensúlyi folyamatok, izomtónus-szabályozás, a kéz izmainak fejletlensége, szem-kéz koordináció, a testfeleket összehangoló kétoldali integrá­ ció, a hallási, látási és téri észlelés), a Társadalmi háttér, valamint a nyelvi fejlett­ ség szintje befolyásolja. Leginkább az írásnak, mint kommunikációs eszköznek a megerősödési és automatizálási folyamatait érinti. A diszgráfia legfőbb jellemzője a leírt nyelvi anyag felbontásának akadozása, az artikulált szavak analízisének és szintézisének gyengesége. Az írászavart (diszgráfiát) tetten érhetjük az írás folya­ matában, valamint az írásprodukció eredményében is. Az írás folyamatában (a kéz finommororikájában) megjelenő eltérések: az írás közbeni rossz kéztartás; az írás­ hoz szükséges izmok és csontok fejletlensége következtében kialakult rossz ceruzafogás melynek eredménye a mozgások pontatlansága, a mozgások kivitelezésének nehézsége. A rossz kéztartás következtében kialakult görcsösség megakadályozza az ún. mikromozgások, a kéz finommozgásainak kialakulását, az írás egyenedenné, ritmusa töredezetté válik. Az írás elhagyja a vonalközt. Sokáig fennmaradnak az írás közbeni együttmozgások. A gyermek görcsösen, szinte az egész testével ír, ezért hamarabb fellép a fáradtság, és az írás tempója is lelassul. Az írás eredményét tekintve jellemző tüneteket találunk a külalakban, sőt az írás tartalmában is. A diszgráfiás gyermek írását összességében úgy lehet jellemezni, hogy csúnya, ami az elégtelen sorkövetésben (az íráskép hullámzik), a változó nagyságú betűk hasz­ nálatában (egy szón belül is változhat a betűméret), a betűk dőlésszögének gyakori változtatásában, a gyakori firkálásokban, áthúzásokban nyilvánul meg. Az írás tar­ talmában megjelenő változások a következők: a nagyszámú betűtévesztés (gyakran összetéveszti az optikus, akusztikus vagy beszédmotoros szempontból hasonlókat); betűk átrendezése a szavakon belül (vonatkozhat hangokra, betűkre és szótagokra is); mássalhangzók, magánhangzók, szótagok, valamint szavak kihagyása; betűk, szótagok betoldása a szavakba. Jellemzők még a torzítások, egybeírások, különírások, a bizonytalanság, a helyesírási készség gyengesége; a szótagolási, elválasztási nehézségek jelenléte, a központozás mellőzése stb. Diktáláskor gyakran elhagynak betűket, szótagokat, frástempójuk lassú. Gyenge verbális emlékezetük következ­ tében gyakran lemaradnak az írásban, és a mondatokat sokszor az értelmedenségig torzítják. Sok kutató a torzításokat, áthelyezéseket, betoldásokat a diszgráfia tipi­ kus Tünetének tekinti. A diszgráfia terápiája időigényes, hosszú és sokszor évekig is eltarthat. IA5« dyskinesis - diszkinézis, mozgászavar; Az akaratlagos mozgások zavara, melyre a mozgások befejezedensége, részlegessége a jellemző. Diszkinézis esetén az izmok reflexei normálisak, a mozgások azonban részben célszerűdének, előre nem várha-

tók, és a mozgások közben az izomtónus abnormális. Ha az akaratlan mozgás nor­ mális tónus mellett jelentkezik, ez rángásszerű (gyors összehúzódás) „chorciform ” mozgást eredményez. Ha az izomtónus fokozott, az akaratlan mozgások lelassul­ nak, és létrejön az athetozis, Végül lehet az izmok tónusa oly mértékben fokozott, hogy akaratlan mozgás már nem mehet végbe, csak mint tónusos helyzet nyilvánul meg. Ez a disztónia. Phels szerint öt „diszkinézist" lehet megkülönböztetni: spas-

ticitds, athetozis, szinkinézis, ataxia, és trem or. Ezenkívül még megkülönböztetik a choredt, a ticet és a eonvulsiokat. E csoportokra jellemző, hogy nem progrediálnak, hanem állandóak. dyslalia - diszlalia, psellismus, pöszeség; Egy adott nyelvközösségben használt be­ szédhangok, hangkapcsolatok helyes képzésének a hibája, amely a beszéd tisztasá­ gát zavarja. A pöszeség a legsűrűbben előforduló beszédhiba, mely főleg a gyermek­ korban észlelhető. A gyermek növekedésével, az autokorrekció (önjavítás) hatására, gyakorisága csökken. Az artikulációs hibákat különböző tudományok szempontjai szerint osztályozzák. Az I. etiológiai (kóroktani) tényezők szerint: 1. jyn káű sáfal és 2 . organikus pöszeséget különböztetünk meg. Akkor beszélünk funkewndtis pö-

szeségről, ha nem lehet kimutatni a központi idegrendszer beszédközpontjainak, az idegpályáknak, valamint a külső beszédszerveknek kóros, szervi elváltozásait. Ebben az értelemben a funkcionális pöszeség a fiziológiás változat (nem kezelt) maradványa. Két változata van: a) a szenzoros (a hangok akusztikai megkülönböz­ tetése nehézségbe ütközik) és a b) motoros (a beszédszervek mozgási készségének zavara). 2. A z organikus pöszeség esetében kimutatható veleszületett vagy szerzett szervi elváltozás a kiváltó ok. Ennek alapján megkülönböztetünk: a) periftrids-im p -

resszív eredetűpöszeséget (pl. a nagyothalld okozta pöszeség), b) perifériás expressziv pöszeség (a beszédhibát a beszédszervek anatómiai elváltozásai »lásd: dysglossia• vagy e szerveket ellátó idegek kóros működése okozza). A II. kiterjedés szempontjából a pöszeség lehet a) teljes vagy diffúz, univerzális, multiplex (mely kiterjed a mással­ hangzók egészére, legsúlyosabb fokát nem egészen találóan „hottentotttzmusnak" nevezik), és b) részleges »pareidlis<* (amikor csak egy-két hangra terjed ki). Az III. akusztikus tünet alapján minőségi szempontból megkülönböztetjük a hangtorzi-

tdsokat Idiszlalia! (pl. az sz hang fogközi képzése), hanghelyettesitésekes vagy hang felcseréléseket •paralalia*(m i& fonémával helyettesíti a hangot, pl. szó helyett só) és hangkihagydsokat (m ogilalia vagy aldlia). Leggyakrabban a „h" hang marad ki. A torzítás és a helyettesítés leggyakrabban az „r” hangot, valamint az úgynevezett sziszegő hangokat (sz, z, s, c, zs, cs) érinti. A sziszegő hangok a leginkább „sérülé­ kenyek”, mert az artikuláció legkisebb hibája vagy eltolódása is torzulást vagy más hangot eredménye/.. (Enyhe hallássérülés, fogzáródási rendellenesség is szignutu-

must idézhet elő. Kgves mássalhangzók pösze kiejtését a szakirodalomban úgy jel­ zik, hogy a hangzók görög nevéhez ; „-asmus" vág)’

tismus" végződést kötik, pl. beunzm us. tautiazm us. deltacizmus, bim bdaiizm us, kappacizmus, gammactzmus, fotactzmus, rotadzm us. szigmatizmus, stb. A pöszeség terápiája, az artikulációs za­ varok korrekciója a logopédiai rehabilitáció körébe tartozik. AMk dyslogia - diszlógia: Értelmi fogyatékossággal társuló pöszeség. A diszlogia a dSr-

mentidnak, az öregkori szenilitásnak, az agyhártyagyulladásoknak is stb. lehet a kísérő tünete. Vígyei pöszeségnek nevezzük, mert benne többféle jegy keveredik. Az egész artikuláció tisztátalan. Megfigyelhető a szigmatizmus és a rotadzm us együttes előfordulása. A hangképzésük erőtlen, dünnyögő, elmosódott. Az értelmi fogya­ tékosok beszédét alacsony dinamizmus, monoton hanghordozás, rekedtség, szo­ katlanul mély vagy magas hanghordozás jellemzi. Úgyszintén jellemző beszédükre a hangelhagyás (főként a szavak végén), a hangtorzftás (szótagok, sőt egész szavak eltorzítása), mely sok esetben annyira torzul, hogy a beszéd érthetetlenné válik. A szakirodalomban - nem éppen szerencsésen - a jelenséget „hottentotizmusnak” nevezik. A diszlógia okai között a beszédszervek fejlődési rendellenességét, a köz­ ponti idegrendszer fejlődési zavarát, az értelmi fejledenséget, a beszédfejlődés gátoltságát szokták említeni. i 8 B i dysmaturitas - éretlenség, méhen belüli sorvadás.

W & dysmelia - Teljes vagy részleges végtaghiány, vagy esedeg többletrész (m int a szám feletti ujj) közös elnevezése. A dysmelia feltételezhetően recesszív öröklődésű

em bnopátia vagyfoetopaxhia (pl. valószínűleg a belső magzatburok kóros fejlődése, összenövései hozzák létre) következménye. A leggyakoribb formái: am elia - egy végtag teljes hiánya; m erom elia - az összes részleges végtaghiány gyűjtőneve; he­ m im elia - az egész végtagnak, vagy egy részének a fele hiányzik. A haránt (transz­ verzális) hem im elia - esetében könyöktől, illetve térdtől disztálisan hiányzik a végtag; hosszanti (longitudinális) hem im elia (vagy eetrom elia) esetében a hiány az egyik alkar vagy lábszárcsont, az ujjak egy részét érinti; aeheria, apodia - kéz­ hiány, lábhiány; adactylia, aphaiangia - ujjhiány, illetve ujjperchiány; phoeom elia ~ a végtag egy szegmentuma hiányzik, de ettől disztális részek megvannak; cctrodactylia - néhány ujj hiányzik: hasadt kéz vagy láb jön létre; dim elia - valamelyik hosszú csöves csont duplán fejlődik; polydaetylia - amikor szám feletti ujj fejlődik. A felsorolás megmutatja hogy végtelen számú változat jöhet létre. Az eddigiek még szövődhetnek másokkal is, mint (főként longitudinális hemimelia esetében):

brachydactylia (néhány ujj rövidebb), syndactylia (részben vagy teljesen összenőtt

ujjak), cam ptodactylia - az ujj flcxiós kontraktúrája; clinodaktylia - az ujj oldal­ irányban görbül. ■■.IM# dysm ctría - diszm etria; Az akaratlagos mozgások zavarainak gyűjtő neve.

m m dysodia - dizódia; Az énekhang fonaszténids zavara. A panasz oka lehet a helytelen hanghasználat, a hibás énektechnika, a hangtúlerőltetés, izgalom, gond, félelem stb. (Lásd: phonasthenia) É K dysostosú - Csontosodási zavar. 5 dysphagia - dsszfdgia, nyelést nehézség, nyelészavar; A táplálék előkészítésének a szájüregben és a garatban, valamint a nyelőcsőben való továbbításának (szállítá­ sának) zavarát jelenti. A sérülés helye szerint beszélhetünk garatközép (a szájüreg mögötti —oropharyngealis), valamint nyelőcső (oesophagealis) tájéki nyelészavarról. A dysphagia igen súlyos, akár életveszélyes következményekkel is járhat, mint pl. a nyál félrenyelése következtében kialakuló belégzéses tüdőgyulladás, kiszáradás, alultápláltság (m alnutritio) és társadalmi elszigetelődés. A nyelészavar gyakran hangképzési és beszédzavarral együtt lép fel, mint pl. a cerebralis ischaemidban (agyi vérszegénység). A garatközépen (oropharyngealis) kialakult nyelési rendelle­ nesség logopédiai beavatkozást is igényel. ila —diszfdzia; A beszédfunkció romlása agyi károsodás következtében. Az afázia enyhébb változatának tartják. Ez a sajátos beszédfejlődési zavar már a fejlő­ dés korai időszakában is megmutatkozik, és sivár gagyogásban, majd érthetetlen beszédben ju t kifejezésre. A harmadik-negyedik életévben a megkésett beszédfejlő­ déshez hasonló tüneteket mutat. A szó- és a mondatképzés, továbbá a szó- és mondatmegértés is sérül, tehát a kóros folyamat magát az egész beszédfunkciót érinti. A legjellemzőbb tünetei a diszgrammatizmus, a centrális pöszeség, a szómondatok jelenléte és a gyenge verbális emlékezet. Gyakran társul diszlexiával és diszgráhával is. A diszfáziával a hallássérülteknél is találkozunk. Két fő tünetcsoportja van: 1. a beszéd diszpraxidja (expressziv motoros diszfdzia). Elsődlegesen a bcszédmotorika sérül, amely a kifejezd beszéd zavarában nyilvánul meg. A gyermek artikulá­ ciós mozgása ügyeden, rosszul, hibásan veszi át a beszédmintát. Beszédéből foné­ mák esnek ki, pl.: tábla helyett tába. Gyakori a fonémák makacs megmaradása (pl. lapát helyett lalát stb.), valamint a fonémák megfordítása (pl. olló helyett loló). A diszpraxidt ritmuszavar (diszritm ta) is jellemzi. Z. receptív■szenzoros integ­

rációs zavar —a valóságról alkotott különböző benyomások, valamint a motorika

cs a nyelvi szimbólumok integrálódási zavaráról van szó, amely a bcszédds/.lclCs es -megértés folyamatában is Iclismerhctó. H S t dysphesiás süketség - A központi idegrendszer sérülése következtében súlyos fokú hallásveszteség, valamint a kommunikáció súlyos akadályozottsága jön létre. Jellemzői: beszédmotorikai nehézségek, az észlelés nehezítettsége (ami a szájról olvasást nagymértékben akadályozza), gyengébb szóemlékezet, a különböző ver­ bális szimbólumok szóbeli és Írásbeli integrációjának nehezítettsége. A dysphasiás süketeknél a beszédtanulásnál az auditív-orális módszerrel szemben nagyobb je ­ lentőséget kap az írott nyelv és a daktiblógia gyakorlata. dyaphatikus dadogás - Ritka tünet, melynek hátterében centrális eredetű orga­ nikus beszédzavar áll, amely aíáziával együtt léphet fel. Gyermek- és felnőttkorban is létrejöhet. Kialakulását agyi traumák, apoplexia (szélhűdés), epilepszia stb. is okozhatják. M fc dysphonia - diszfónia; A hangképzés vagy a hangminőség bármely zavara. Két nagy csoportját különböztetik meg: 1. organikus eredetű hangképzési zavarok és 2. funkcionális (működéssel kapcsolatos) hangképzési zavarok; 1. A szervi (orga­ nikus) eredetű hangképzési zavarok leggyakrabban a gége fejlődési rendellenes­ ségeiből erednek, és általában rekedtségben vagy a hang enyhe fátyolozottságában nyilvánulnak meg. Ugyancsak rekedtséget okozhat a gége heveny hurutos meg­ betegedése, idült gyulladása, daganatos elváltozása, esetleg a gégét ért trauma is. Hangképzési zavart okozhatnak az izomeredetű (myopathia) elváltozások főleg a gége vázán, a hangszalagokban és a nyálkahártya alatt elhelyezkedő izmokban. A myopathiás (főleg gyulladásos) megbetegedések az izmok csökkent működéséhez vezetnek. A gége idegrendszeri eredetű mozgászavarai is diszfóniához vezethetnek. Ezek lehetnek központi idegrendszeri bénulások (Parkinson-kór, sclerosis multip­ lex stb.) vagy perifériás bénulások (pl. hangszalagbénulás). A hangképzési zavarok lehetnek endokrin megbetegedések következményei is. Ilyenek a mutációs zava­ rok (pl. eunuchoid hang stb.) a pajzsmirigy, a mellékvese, a hipofízis megbete­ gedései (pl. kretinizmus, Addison-kor, acromegália stb.) következtében létrejött hangképzési zavarok. Külön csoportot képeznek a csecsemőkori hangelváltozisok, melyek valamilyen fejlődési rendellenesség következményei. A csecsemő sírásá­ ban ún. „patológiás” hangeltéréseket észleltek, az agyhártyagyulladás, agydaganat, koponyaűri vérzés, cretinizmus, anoxia, Down-kór, kromoszómaaberrációk, „eridu chat" (macskanyávogás) szindróma stb. esetében. 2. A hangképzés funkcionális rendellenessége a hangképző szervek működésének neuromuscularis zavarával ma­

113

gyarázható. Ez megnyilvánulhat a) túlerőltetetr hangképzésben és b) a hangképzés erőtlenségében. Megkülönböztetünk beszédhangképzési és énekhangképzési zava­ rokat (dysodia). A Funkcionális hangképzési zavarok eredete visszavezethető: konstitucionális okokra (a gége alakja és nagysága, a gégeizomzat fejlettsége, a vegeta­ tív beídegzési zavar) habituális okokra (disfonia habitualis - „rossz szokássá’’ vált helytelen hanghasználat), ponogén okokra (munka) (stresszhelyzetben túl hosszú vagy túl intenzív hanghasználat), organikus okokra (primér hangképzőszervi meg­ betegedés után kóros hanghasználat rögzülése), általános megbetegedések okozta hangképzési zavarokra (szimptomatikus funkcionális diszfónia), lelki (pszichogén) okokra (stressz, depresszió stb). A funkcionális diszfóniákat két nagy csoportra osztják: phonoponosisok és phononeurosis. dysphoria - diszfÖria; Általános elégedetlenség következtében kialakult hangúlaczavar, az érdeklődés eltompulása. A beteg csalódon, kiábrándult és sokszor a megoldást a drog- az alkoholfogyasztásban, vagy végső esetben az öngyilkosságban látja. 9 * dysplasia - diszplázia; A testi fejlődés zavara (valamely szerv hibás vagy rendelle­ nes fejlődése), amely szabálytalan alakban vagy deformitásokban nyilvánul meg. dysprosodia - diszprozódia; Olyan beszédzavar, mely a hangsúlyra és a ritmusra korlátozódik. ra p hia - záródási rendellenesség; (az arc fejlődési rendellenessége) pl. nyúlajak. 1 3 & d y s th y m ia - Kellemetlen, nagyon nyomott aJaphangulat. Epilepsziásoknál, neuraszténiásoknál stb. gyakran fellépő kisebb depresszió. 131* dystonia - disztónia; Az izmok és idegek tónuszavara. Az izmok tónusa oly mér­ tékben fokozott, hogy akaratlan mozgás már nem mehet végbe, csak mint tónusos helyzet nyilvánul meg. t t ü i dyvtrophia - disztrófia; Szőkébb értelemben táplálkozási rendellenesség; tágabban értelmezve valamely szerv, (pl. az izomzat) ér- és idegcllátási problémákból adódó sorvadása. Ilyen betegség a dystrophia musculorum progressiva (izomsorvadás) 1 2 5 . dystrophia m usculorum progresiva - izomsonuidás;

á/izmok fokozatos leépü­

lésével járó fokozódó izomsorvadáv Az elváltozások a/ izomrostokban nvihánul-

nak meg. Különböző öröklődésű és lefolyású formái vannak. í'elvifem ordlis típus

{Duchfnnr-félt’ infantilis pseudohypertrophtás form a) X - kromoszómához kötött recesszív öröklődéséi, rossz prognózisú i/omsorv.idás. Két - három éves kor körül jelentkezik. Tünetei: az alsó végtag és a niedenceöv izomzatának gyengesége miatt a gyermekek gyakran elesnek. Járásuk sajátos hintázó jellegűvé (kacsázó) válik. Az Achilles-ín összehúzódása következtében gyakori a láb ujjon járás. Kifejezett lágyéki lordózis alakul ki, aminek következtében a betegség fokozódásával, a be­ teg felálláskor a kevésbé érintett felső végtagjai segítségével a lábaira támaszkodik (a lábszárába kapaszkodik), hogy fel tudjon egyenesedni. A betegség előrehaladtá­ val a sorvadás átterjed a test többi részére és többnyire a felnőttkor elején, beáll a halál. A betegség másik formája (scapulohumeralis típus), kb. 10—15 éves korban kezdődik, és a vállöv, a nyak, lapocka, valamint az arcizomzatra terjed ki. Ennek következtében a váll előreesik, az arc mimikaszegényé, merevvé válik. A sorvadási folyamat lassú, sokszor hosszú éveken át tart. Eleinte a felső végtagokat, majd a medenceizmokat is érinti. dystrophia myotica - Autoszomális domináns öröklődésű megbetegedés. A tü­ netek jelentkezése gyermek- és felnőttkorban egyaránt lehetséges. Az izomellazulás

(m iotónia) tüneteit izomsorvadás követi. Leginkább a végtagok disztális részein, a nyakon és az arcon jelentkezik. A betegséget endokrin funkciózavarok, potencia­ csökkenés, látás-, hallászavar, intellektus csökkenése kísérheti. Gyakori a scoliosis és a kyphoscoliosis is. Az izomsorvadás miatt a beteg lassan elveszti járóképességét.

11S

E,E „e” hang képzése - Az „e” hang a magyar nyelv leggyakoribb és legsajátosabb hangja. Képzése tág ajakréssel és nyílt állkapocsállással történik. Képzése közben az uvula a garat hátsó falához simul, a lágyíny elzárja az orrüreget. A nyelv előbbre csúszik, hegye érinti az alsó fogsor metszőfogait. A nyelvállás palatális (elöl képzett magas hang), összegezve, az „e” nyílt ajakréssel, alsó nyelvállással képzen, rövid, zöngés, palatális magánhangzó. »é” hang képzése - Az „é" hang képzése közben a gége és a nyelvcsont felhúzó­ dik, a lágy szájpad magasabb ívelésű. A nyelv hegye lefelé hajlik, és fokozottabban támaszkodik az alsó fogsor metszőfogaihoz. A nyelvhát középső része a kemény szájpad felé emelkedik, és eléri a középső nyelvállást. Az ajkak a fogsorokhoz fe­ szülnek és széthúzódnak. A képzés időtartama hosszú. Tehát középső nyelvállással, szűkebb ajakréssel képzen, hosszú, palatális, elölképzen világos magánhangzó. E P H gesztózis - toxém ia; Olyan mérgezett állapot, melyet a helyileg elszaporodó baktériumoknak a keringésbe jutó exotoxinjai idéznek elő. A terhesség középső időszakában jelentkező tünetegyüttes. Klinikai jellemzői az ödém a (vizenyő),/>ro-

teinuria (fehérjevizelés) és hipertónia (magas vérnyomás). Kóroktana még nem tel­ jesen tisztázott, de feltételezik, hogy a magzat által okozott különleges immunálla­ pot az oka. Ha kellő időben nem kezelik, tudarvcsztés, görcsös roham (cclampsia) veszélyezteti a terhes életét. Ilyen esetekben a méhlepényben elindult degeneratív folyamatok, a magzat táplálását nehezítve, annak sorvadását (dysmaturitas) idézik elő. A világra jö n újszülöttek súlya kisebb az átlagnál, vagyis koraszülöttnek szá­ mítanak.

4 . echolalía - echophrasia; A kiejtett szavak vág)' mondatok szinte visszhangszerű jelentés nélküli ismétlése. A szakemberek feltételezik, bog) a/ echoUlia a perifériás

teldolgozo rendszer cs a jelentést biztosító központi rendszer közötti kapcsolat megromlása következtében alakul ki. A legtöbb esetben sztereotip viselkedésről van szó minden kommunikatív szándék nélkül. Megnyilvánulhat különböző be­ tegségekben, kórformáknál, pl. az afáziánál (egyik formája, melyben a beteg csak az elhangzott szavak ismédésére képes), egyes demencia állapotokban, pszichózi­ sokban, súlyos agysérüléseknél. Középsúlyos értelmi fogyatékosoknál (imbecilli­ sek) gyakran előforduló jelenség. Úgyszintén az autisták háromnegyedénél megta­ lálható a visszhangszcnl ismétlés. ectopia - rendellenes elhelyezkedés (pl. lencseectopia - a szemlencse rendellenes el­ helyezkedését jelenti). edocatio per vias com pensatoricas - Kompenzáció útján történő nevelés. ' ’ % Edw ards-szindróm a - E-triszóm ia, 18-as triszóm ia; Kromoszóma-rendellenesség, melyre a magzat méhen belüli sorvadása jellemző. Az élve születettek nagy része, a súlyos rendellenességek következtében, egyéves kora előtt meghal. A kórforma jel­ lemzői: a deformált koponya (hátracsapott homlok, a koponya szaggitálisan meg­ nyúlt, a nyakszirr kiugró), deformált fülkagyló, hallójárat-atresia (a nyílás veleszü­ letett hiánya), mierostomia (rendellenesen kicsi száj), m icroftalm ia (kisszeműség), izomhipotónia, és mindezzel együtt súlyos értelmi fogyatékosság. t ó A efferens - centrifugális, elvezető; A központi idegrendszerből származó ingerléseket efferens idegek vezetik a perifériás végrehajtó szervekhez (pl. izmok).

t ik egészség - A W H O meghatározása szerint a testi, szellemi és társadalmi jólét állapota. Mivel ez a meghatározás nem takarja teljesen a fogalmat, később ponto­ sították: „az egészség a jó társadalmi, mentális és fizikai közérzet teljes élvezése, és nem csupán a betegségek vagy bántalmak hiánya”. Más felfogás szerint az tekint­ hető egészségesnek, aki eleget tesz társadalmi kötelezettségeinek, nem szorul má­ sok segítségére, vagyis önálló, illetve szabad. E meghatározás azt is sugallja, hogy a gyenge vagy fogyatékos ember is lehet egészséges. M ások úgy képzelik, hogy az egészség dinamikus egyensúlyt jelent a szervezet belső összhangjának, valamint fizikai és társadalmi környezete között. Az az egyén, aki képes konfliktusait meg­ oldani (akár belső akár külső eredetűek), és megfelelően ellenáll a társadalmi élet frusztrációinak, egészséges. Amikor erre képtelenné válik, megbetegszik. A feszült­ ségek megoldásának inadekvát módja a neurózis, a konfliktusok megoldásának, a világhoz való alkalmazkodásnak a teljes csődje a pszichózis.

10* egészségügyi gy erm ekotthon ok - Azoknak a nagyon súlyos fokban értelmi fogya­ tékos vagy halmozottan fogyatékos gyermekek (egyéves kortól) és felnőttek otthonai, akik a szociális alapellátásban nem gondozhatók (szociális vagy egészségi állapotuk miatt). Részükre, állapotuknak megfelelően gondozást, oktató-fejlesztő-, terápiás és munkajellegű foglalkoztatásokat biztosítanak. A tankötelezettséget elért gyermekek részére egyéni vagy csoportos gyógypedagógiai fejlesztést, nevelést, oktatást biztosí­ tanak a tanulók képességeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. Mindezt az 1993. évi III., a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény biztosítja. egodiastole - Énkitágulásos, túlkompenzált magatartási forma vakoknál. Meg­ nyilvánulásai: gőgös, pöffeszkedő, magát indokolatlanul előtérbe állító és kiszol­ gáltató stb. magatartás. ezaitatio - egzaltdció; Túlfűtöttség, kórosan emelkedett, gátlástalan hangulattal, túlzott önbizalommal járó, betegesen élénk állapot. egyensúlyérzékelés - A test nyugalmi helyzetének, egyenes vonalú gyorsulásá­ nak és forgásának szubjektív érzése. Az egyensúlyérzés kiváltásában elsősorban a belső fülben (a labirintusban) levő érzékelő-apparátus impulzusai játsszák a fő szerepet. Ezenkívül a látási apparátustól, a bőr taktilis érzékszervétől, az izmok, ízületek, valamint a zsigerek proprioceptív érzékszervétől is érkeznek ingerek, be­ nyomások, melyeket az egyensúlyérzékelésnél felhasználunk. E h lers-D an lo s-szin d ró m a - fibrodyspLisia elastica generalisata; Autoszomális do­ mináns, X kromoszómához kötött és autoszomális recesszív öröklődésű kórkép. A betegség klinikai jellegzetességei igen változatosak. Minden kórforma közös tünete a csontváz izületi elváltozása, súlyos ízületi lazaság, a bőr hiperelasticitdsa, hipcm fltxia.

-w

E hret-szind róm a - A betegség jellegzetessége, hogy a szervi sérülés gyógyulása (az ok megszűnte) után, valamint kifogástalan ideg vezetőképesség és izomingerelhetŐség mellett is megmarad a pszichés bénulás.

-
t t , dcctrom yographia. EM G - elektrom tográfia; Az izomba szűri rííclekrródák segít­ ségével az izomrostok elektromos aktivitását vizsgáló készülék. •0L elektiv mutizmus - aphasui voluntana, partialis mutismus; Olyan egyoldalú rész­ leges „némaság , amelyben a gyermek bizonyos személyek (rendszerint idegenek és felnőttek) jelenlétében vagy bizonyos helyzetekben nem szólal meg. A parciális (részleges) vagy elektiv mutizmus lehet csak egyes személyre szorítkozó, lehet új helyzethez kötött (H einze-ffle) és bizonyos témákkal kapcsolatos beszédgátlás. Az elcktív mutizmusban szenvedő gyermekek személyisége gátolt, félénk, szorongó, rendkívül érzékeny. Egyeseknél az indírékzavar néha már stuporra emlékeztet (a besé d re való felszólítás hatására megmerevednek, szájuk Összezárul, mozdulatlanná válnak, valósággal megbénulnak). Ezeknél a gyermekeknél egyéb ideges tünetek is fellelhetők, pl. a vegetatív dystonia (a vegetatív idegrendszer működési zavarán ala­ puló kóros ál lapot), az enurczis, valam int értelmi fogyatékosság. Az elektiv mutizmus kialakulásában oki háttérhez tartoznak a veleszületett alkati adottságok is. Emel­ lett a szakemberek még kiváltó okként em lítik meg a perin atális idegrendszeri károsodásokat, környezeti ártalmakat, ingerszegény környezetet, pszichés trau­ mákat. E E G , clectroencephalographia - tlektroencefalográfia; Az agykéreg sejtjeinek működését kísérő elektromos jelenségek vizsgálatára kidolgozott elektrofiziológiai tudomány és módszer. Az EEG-felvétel a koponyáról elvezetett elektromos fe­ szültségváltozások felvett görbéje. A normális emberek EEG -jében négyfajta, az agykéreg működési állapotára jellemző hullámtípust különböztetünk meg; az el­ engedett éber állapotban az ún. alfa-hullám ok , izgatott éber figyelmi állapotban ún. béta-hullám ok , mély alvás alatt lassú delta-hullám ok rögzíthetők. Az alvás és az ébrenlét között ún. théta-hullám ok a jellemzők. Ezek a hullámok igen nagy keve­ redésben és változatosságban jelentkeznek, amelyek egyénenként is különböznek. Azon betegségek esetén, amelyeknél az agykéreg érintett (epilepszia, tumor stb.), az EEG igen fontos diagnosztikai módszer. 21* elektrocnccfalográf - EEG -készülék; Az agynak a koponya bőréről elvezetett potenciálingadozásait, akciós áramait regisztráló készülék. 2 2 . clcktrokonvulziós terápia - elektrosokk terápia; Az endogén elmezavarok egyik kezelési módja. A két halántékon elhelyezett elektródákon keresztül 9 0 -1 3 0 Volt 2 5 0 -3 5 0 mA váltóáramot bocsátanak a koponyára 0 ,2 -0 ,8 másod percig. Az áramütést az összes izmok tónusos megfeszülése kíséri, akárcsak egy cpi-

119

lepsziás nagyroham esetében. A módszert súlyos pszicho-neurózisok eseteiben is alkalmazzák. elektronikus könyv — Főleg gyengénlátók számára. A szöveget nagyméretű vá­ szonra vetítik, amelyet a gyengénlátók el tudnak olvasni. A szöveget, amely lehet regény, szótár, újság, lemezen tárolják. A készülék szintetizált hangon hangosan is elolvassa a szöveget, így a vakok számára is hozzáférhetővé válik. elektrooculográfia (E O G ) - A szem szemmozgások által kimutatható nyugal­ mi potenciálváltozásait regisztrálja. Az E O G segítségével a retina-pigmenthám működészavarait is ki tudják mutatni, olyan esetekben is, amikor a szemrükrözés által semmi eltérést nem lehet érzékelni. Az eljárást eredményesen használják a macula degenerációk értékelésében, a mérgezések okozta retina és choroidea ártal­ mak felismerésében is. elektrorétinográfia (E R G ) - Fény hatására a retina csapsejtjei és a bipoláris sej­ tek rétegei között bioelektromos különbségek keletkeznek. Ezek felfogásával nyert görbe az ER G , amit mind a tudományos kísérletekben, mind a klinikai gyakorlat­ ban felhasználnak. Ez a módszer különösen fontos a veleszületett szembetegségek és más szerzett szembántalmak (retinadegenerációk, retinaleválás vagy toxikus ár­ talmak stb.) vizsgálatában, vagy akár a vakság tényének megállapításában. életkori halláscsökkenés - presbyacusis; Az idősebb korban fellépő halláscsökkenés

ÍÍ0 & Ellin gson -szindróm a - Műanyag szemlencse beültetése következtében kialakuló, időnként akár vakságot is okozó szemelváltozás;

m

elm e - szellem, tudat, lélek, értelem ; Az egyén rendezett mentális (pszichikus) fo­ lyamatainak az Összessége. elmezavar - konfúzió; Olyan patológiás állapot, melynek jellemzője a gondolko­ dás felbomlása. Általában átmeneti zavar, mérgezést, fertőző betegséget, koponyasérülést vagy intenzív érzelmi sokkot követően. Ilyenkor feltűnő a beteg tájékozat­ lansága, zavarodottsága, pl. nem ismeri meg a hozzátartozóit, nem tudja hol van, idő- és emlékezészavarai vannak. Habár az állapot minden életkorban előfordul­ hat, mégis leginkább 6 0 év felett és agykárosodon személyeknél (alkoholistáknál, drogosoknál). Ha időben kezelik kedvező a kimenetele. Terápia nélkül a zavartság idültté válik, és krónikus konfúziós állapotba megy át.

■JÉk előítélet

Attitűd. beállítódás, vélemény vagy hil, amelynek egyik fontos jcl-

lem/őie. hogy főleg érzelmi megalapozottságú, aminek következtében a logikus bizonvírékok vagv kér/elfoghatő tények segítségével nem lehet megváltoztatni. A kifejezés a legtöbbször (de nem mindig) negatív értelemben alkalmazott. Az elő­ ítélet tehát lehet negatív vagy pozitív, de mindenképpen hibás (téves) magatartás egy személlyel, egy csoporttal vagy akár egy tárggyal szemben, A magatartás álta­ lában a környezet hatására vagy egy hiedelemre épül, elutasít minden észérvet, az előítélet tárgyára vonatkozó objektív információt. Az előítéletek minden területre kiterjedhetnek, úgymint a filozófiára, a vallásra, a fajokra, a táplálkozásra, egyes népcsoportokra, a fogyatékosokra, a kisebbségekre stb. Az előítéletek ártalmasak a társadalom számára, mivel akadályozzák a kommunikációt, és fogékonnyá te­ szik az embereket a konfliktusokra. A társadalomban nagyon sok előítélet él a fogyatékos emberekről. Ez megmaradhat az érzések szintjén, de kifejezésre juthat a viselkedésben is. A fokozatok a szóbeli előítéletektől, az elkerülésen, a hátrányos megkülönböztetésen, valamint a testi erőszakon keresztül egészen a kiirtásig ter­ jedhetnek. A fogyatékosokkal szembeni magatartás mindegyik fokozatára a tör­ ténelem bőven szolgáltat példát. Kialakulását elősegíti gondolkodásunknak az a tulajdonsága, hogy az emberekről vagy a tárgyakról leginkább csak a legerősebb jellemzőket őrizzük meg (akkor is, ha ezek nem mindig meghatározók). Ilyen ún. „elsöprő erejű címkék” (stigmák) melyek mélyen bevésődnek az emberek agyába, pl. a világtalan, nyomorék, kripli, hülye, gyogyós, dilis stb.

■ m első jelzőrendszer - Az embereknek, valamint a magasabb rendű állatoknak az a tulajdonsága, hogy érzékszerveik révén felfogják a külvilág változásait, melyek érzetek formájában tudatosulnak és az emlékezetben elraktározhatók. A fogalom I.P . Pavlovtól származik. 32* elsődleges defektus - elsődleges sérülés, fószim ptóm a; Az a károsodás (pl. siketség, vakság stb.), melynek következtében a gyermek egész fejlődése megváltozik. Vagy­ is az elsődleges sérülés a biológiai károsodást és a vele közvetlen kapcsolatban álló funkcionális zavar egységét jelenti. A normálistól eltérő, megváltozón fejlődésme­ net következtében kialakulnak a másodlagos sérülések (defektusok) pl. a némaság, a téri tájékozódás zavara, írászavar stb., illetve további zavarok is, melyek az el­ sődleges defektustól függően más és más rendellenességekben mutatkoznak meg. Az elsődleges defektushoz szorosan kapcsolódnak a másodlagos defektusok me­ lyek kölcsönhatásban vannak egymással. Az elsődleges és másodlagos defektusok az anomáliás fejlődésmenet összetett struktúrájában meghatározó jelentőségűek —vallották/vallják ma is az orosz gyógypedagógusok. A mai szaknyelv a főszimp-

121

roma elnevezést, ennek megfelelően a gyógypedagógiai tipológia főcsoportokat különböztet meg. élettani beszédhibák - fiziológiás beszédhiba; Az ép gyermeki fejlődésmenet nor­ mális jelensége. A „beszédhibák" hároméves kor körül alakulnak ki. Ilyen, pl. a pö­ szeség, amely 3 - 4 éves korban a legtöbb gyermeknél előfordul. Ha nem áll mögötte organikus elváltozás, a fiziológiás pöszeség nem tekinthető kórosnak, a beszéd to­ vábbi fejlődésével megszűnik. A kiváltó okok között egyik legfontosabb a gyakor­ latlan beszédmozgás. Ugyancsak természetes fiziológiás jelenség az élettani dadogás is. Egyes szerzők a fiziológiai dadogás helyett a „nem folyamatos beszéd" elnevezést ajánlják a jelenség megnevezésére. A beszédmozgások gyakorlatlansága mellett még más okokat is említenek, pl. azt, hogy nagy fejlődésbeli különbség van a beszéd tartalmi, érzelmi, motoros és expresszív oldala közön. A gyermek sokat és gyorsan szeretne közölni, ehhez azonban sem a mozgásos gyakorlottsága, sem a beszéd ki­ vitelezésének képessége nincs meg. Mindemellen érzelmeit sem tudja kellőképpen irányítani. Szókincsének szegénysége még arra is készteti, hogy keresse a megfelelő szavakat. A gyermek azonban türelmetlen, nem vár addig, amíg megtalálja a meg­ felelő szót, hanem inkább többször is megismédi az utolsót. Fontos, hogy az élet­ tani dadogást elkülönítsük a valódi dadogástól. A differenciáldiagnosztika jegyei: a tünetek akkor jelentkeznek, amikor a gyermek már mondatokban kezd beszélni. Általában klónusos ismétlések jellemzik. A legtöbb esetben ez a fajta dadogás még nem tudatosul a gyermekben, ezért hiányzik nála a beszédfélelem (logofóbia) is. Nagyon ritkán jelentkeznek együttmozgások (fejbólintis, szemhunyorítás, kis gri­ maszok). Ha a szülők nem vigyáznak, könnyen átalakulhat valódi dadogássá. .

elsődleges színek - Azok a színek, amelyeket kombinálva más árnyalatok létreho­ zására használnak. Ezek a kék, a sárga, a piros, a fekete és a fehér.

'iÜÉ* em beri Iw tm im ih á e ió —Az emberek közötti információcsere, amely lehet ver­ bális (beszéd vagy írás) vagy non-verbális (nem-verbális), mint pl. a süketek jel­ beszéde. Az emberi kommunikációt több tudomány is kutatja: a pszichológia, a társadalomtudományok (szociológia), számítástechnika, logika, nyelvészet stb. em bololália - A beszédben a felesleges szavak beiktatása. •f J f c em bolophrasia - em bolofrázia (lásd még: dadogás); Az a jelenség, amikor a da­ dogó sztereotip kisegítő szavakat használ egy-egy nehezebbnek vélt szó kimondása előtt, beszédhibájának elrejtése végeit.

J S l em b rió - A lejlődő magzat elnevezése a terhesség elscí nyolc hetében.

cm bryopathia - em briópátia; Korai magzati ártalom, kóros embriófcjlődés, amikor a fejlődési rendellenességet előidéző noxa (ártalom, kór) a 2 - 5. hét közötti időben hat. Az em briopdtiás eredet azt jelenti, hogy a zavar a szervek fejlődése {organogene-

ris) idején ható ártalom következtében alakult ki. Gyógypedagógiai szempontból az embriópátiák felismerése nagyon fontos, mivel számolni kell az idegrendszer sérülésével, a rehabilitáció is csak gyógypedagógiai segítséggel történhet.

m

em m etropia - Normális fénytörésű szem. Ebben az esetben az optikus tengellyel párhuzamos sugarak fő gyűjtőpontja a retina felületére esik. Ennek feltétele, hogy a szem fénytörő ereje összhangban legyen a szemgolyó hosszúságával, vagyis az 5 m-re levő tárgyakról kiinduló párhuzamos sugarak az ideghártyán találkozzanak, és itt képpé alakuljanak. Ettől eltérő fénytörés megy végbe az am etropids szem­ ben. em ocionális labilitás - érzelm i ingadozás-. Türelmetlenség, hajlam a lehangoltságra és dühkitörésre, gyakori sírásra. encephalitis - agyvelőgyuUadás; Jellemző tünetei a láz, fejfájás, tudatzavar, aluszékonyság, sopor (eszméletlen állapot, mély kábultság) kóma, zavartság, valamint koponyaűri nyomásfokozódás jelei (hányás, grand mai rohamok). Góctünetként agyidegkárosodások (szemizombénulások, a V II. és V III. agyideg sérülése), fiskális (gócos) epilepsziás rohamok fordulnak elő. A gyermekkorban jelentkező beteg­ ségben az éberségi szint csökkenése, láz, nyugtalanság, görcsök és az agynyomásfokozódás fordul elő. Minél több szövődménnyel jár a betegség, annál nagyobb valószínűséggel maradványrünetek is kialakulnak. A betegség lezajlása után az idegrendszer károsodása miatt kialakult állapotot status post encephalitidem -ntk nevezik. Az encephalitis rendszerint meningitisszel (agyhártyagyulladás) társul, és ezért meningoencephalitisnek nevezik.

4 3 . encephalokele - agj/sérv, hem ia cerebri, cranium bifidum ; Az agy rendellenes fej­ lődésének következménye, az agyállomány kitüremkedése a koponya kóros nyí­ lásán. Az agysérvnek öt megnyilvánulási formája ismeretes: - a leggyakrabban a nyakszirten jelentkezik (ún. occipitális) a kitüremkedés. Lehet a falcsonti, az elül­ ső homloki, a homlok-orr és garat felé irányuló kitüremkedés is. Ezek azonban sokkal ritkábbak. Amennyiben csak a burok türemkedik ki, m eningokeléról (agyhártyasérv), ha viszont az agyállomány is, akkor m eningom yelokeleről (gerincvelő

123

és gerincvelőburok sérv) beszélünk. A modern orvosi eljárások felhasználásával a betegek életbemaradási esélye nagymértékben javult. A megműtött gyermekek nagy része ép értelmű lesz, és csak a súlyosabb esetekben kell az idegrendszer ká­ rosodásával számolni. encephalodysplasia - A nagyagykéreg és az alatta levő fehérállomány fejlődési zavarainak gyűjtőneve. Ilyen fejlődési zavarok: myerogyria (keskeny agytekervények »gyrusok«); pachygyria (széles gyrusok); agyria (gyrusok hiánya/' porencep-

haiia (üregképződés az agy állományában); cerebeüum aplasia - a kisagyvelő rész­ leges vagy teljes hiánya; agyidegmagvak apláziája (hiánya) a megfelelő motoros működések hiányával: pl. a szemmozgató izmoknál, a nyelvizmoknál stb. Szin-

kinézisek (kóros együttmozgások), valamint a végtagizmok beidegzési hiánya is társulhatnak hozzá.

;

^ $ 6 encephalographia - encefalográfia Az agyvelő röntgenvizsgálata, cncephalopathia - agyvclőbdntalom; Enyhe agyi károsodás. jÜjSh cncephalorrhagia - agyvérzés, apoplexia cerebri. t^íjK encephalosis —Az agy degeneratív (elfajulásos) folyamatai. A központi idegrend­ szer elfajulásos elváltozásai, melyeket kóroktani szempontból két nagy csoportra osztanak: a) exogén eredetű encephalosis (pl. alkoholmérgezés, környezetszennye­ zés, szén-dioxid vagy ólommérgezés, ipari mérgek, ionizációs sugárzás/röntgen, izotóp, stb.), b) endogén eredetű encephalosisok (pl. traumák). AÉfSti enchondrom atosis - dyschondroplasia, OUier-féle betegség; Mindig a test egyik felén előforduló porcdudor. A hipertrófiás porcsejtek fokozott proliforációját nem követi mineralizáció (elmeszesedés), így a csöves csontok metaAzisében porcszige­ tek maradnak vissza. A betegség végtagrövidüléshez, deformitáshoz vezet.

m

encoprcsis - beszékelés; Többnyire nappali, akarattól független székletürítés. Nem organikus, hanem pszichés eredetű zavar. A gyermekek nagy többsége általában 2-3 éves korukra akaratlagosan ellenőrizni tudják a széklet ürítését. Az encopresisben szenvedők a székletürítést nem képesek akaratlagosan szabályozni, nem észlelik sem az ingert, sem az ürítés folyamatát. Többnyire nappal nyilvánul meg. Ki­ alakulását a gyermek és környezete közötti konfliktus is elősegíti, E folyamai mögött legtöbbször nagyfokú szorongás vagy elmagányosodás van. Általában

érzelmileg zavart kisfiúknál fordul cló, akik így akarják magukra vonni a kör­ nyezet figyelmét. S Í* endogén - Belső eredetű, önmagától keletkező öröklött genetikusán meghatározott, endogén ártalm ak - genetikai (monogén és kromoszomális) ártalm ak. J9 k endokrinopária - A belső elváJasztású mirigyek rendellenes működése következ­ tében előállt patológiás állapot (pl. kretinizmus). endokrin m irigyek - A belső elváJasztású mirigyek, melyeknek jellemzője, hogy hatóanyagokat (hormonokat) termelnek, és ezeket közvetlenül a véráramba juttat­ ják, majd innen a különböző hormonérzékeny sejtekhez, szövetekhez, amelyekre hatva, azok működését befolyásolják. Az endokrin szabályozás alapelve az ún. negatív feedback (negatív visszacsatolás) elv: lényege, hogy valamelyik perifériás célmirigy hormonszintjének növekedése az Őt szabályozó hypothalamus-hypophys-

is-hormonok szintjének csökkenését váltja ki, és fordítva. A belső elválasztású m i­ rigyek a következők: hipofízis (agyalapi mirigy), melynek hormonjai több más mirigy működését valamint fontos életműködéseket szabályoznak, irányítanak (növekedés, tejelválasztás, szülés, kiválasztás). A hipofízis a koponyalapon helyez­ kedik el a töröknyereg elnevezésű mélyedésben. A pajzsm irigy (glandula thyroi-

dea) a nyak elülső részén található, és a test energiaforgalmát szabályozza. Hátsó felületén található a kálcium- és foszfor-anyagcserét szabályozó m ellékpajzsm irigy (glandula parathyreoidea). A hasnyálmirigy (pancreas) a cukor és fehérje anyagcsere szabályozásában játszik fontos szerepet. A vesék csúcsán találhatók a m ellékvesék {glandula suprarenalis). Feladatuk sokrétű. Belső elválasztású mirigyek a nem i m irigyek (gonad) vagyis a petefészek és a herék, továbbá a tobozmirigy (corpus pineale) és egyesek szerint a csecsemőmirigy (thymus) is, mely a serdülőkorban vissza­ fejlődik. A belső-elválasztású mirigyek egy része életfontosságú szerv. Működési rendellenességeik a legkülönbözőbb kórképeket hozhatják létre. Működésükkel, rendellenességeikkel az endokrinológia foglalkozik. 5 5 . cndolym pha - A belső fülben a hányás labirintus űnerét kitöltő folyadék. Főleg az egyensúlyérzékeléshez szükséges. 5 6 . Engelm ann-féle betegség - dysplasia diaphysealis progressiva, osteopathia hyperos-

totoca sclerotisans; Ismeretlen eredetű betegség, melynek jellemzője a fokozott perioszteális csontképződés. A csöves csontok diafízise (középső része) duzzadt lehet.

A betegséget izomfájdalmak, fáradékonyság, agyideg tünetek (melyek a vakságig és a süketségig terjednek), valamint értelmi fogyatékosság kíséri. .

SJ

• entropium congenitum - Vele született szemhéjbefordulás (fejlődési rendelle­ nesség). en u d catio - A szem műtétes eltávolítása. GDurcsis —dgybavizeUs, inkontinencia; Abban az esetben tekinthető rendellenes­ nek, ha az akaratlan és ismételt vizeletürítés néha nappal (enuresis dium a), de gyakrabban éjjel (enuresis nocturna) négy évnél idősebb gyermeknél fordul elő, és nem tulajdonítható semmilyen organikus sérülésnek. A gyermekek nagy többsége általában 1 5 -1 8 hónapos koráig elsajátítja a záróizmok akaratlagos ellenőrzését. E feltételes reflexek kialakulását számtalan tényező akadályozhatja. így organikus sérülés, az arousal rendszer működési zavara, a vegetatív idegrendszer fokozott in­ gerlékenysége, kötődési konfliktusok, szeretethiány, teljesítményzavarok. Az ér­ telmi fogyatékosoknál, akiknél a központi idegrendszer sérülése következtében a vizeletürítés akaratlagos szabályozása sokszor megkésve, nehezen alakul ki, gyak­ ran találkozunk még későbbi életkorban is enurezissel. Általában az enurezis gya­ kori jelenség. Becslések szerint a gyermekek lo —15%-a enuretikus, de a felnőttek között is előfordul mintegy 0,5% -tó l 3% -ig. Pontosan nem ismerik az okát, de feltételezik, hogy a pszichés okok a legtöbb esetben meghatározók. Olyan gyer­ mekeknél fordul elő gyakrabban, akiknek szülei válni készülnek, vagy a kistestvér születésekor, vagy óvodába kerülés után. Többségében funkcionális zavarról, neu­ rózisról van szó. enzim - Bonyolult szerkezetű, katalizátor tulajdonságú fehérje, amely a szerveze­ ten belül történő lebontási, átalakulási folyamatokat serkentenek, pl. a cukorszint alakulása.

6 1 . enzim opátiák - genopathia; Molekuláris szinten kialakult fejlődési rendellenes­ ségek. Az élővilágban az enzim opátiák általában recesszív (lappangó) homozigóta kombináció révén alakulnak ki. A folyamat úgy megy végbe, hogy a D N S bizo­ nyos szakasza kódolt információt továbbit az RNS-rendszernek, amely egy meg­ határozott fehérjeszintézisért felelős. Ha az átadott D N S információ nem helyes, az RNS-rendszeren keresztül minőségileg nem megfelelő fehérjét szintetizál. Ha az illető fehérje egy enzim hordozója, ez az enzim vagy csökkenten, vagy egyáltalán nem fejti ki hatását (hypenzymiti, anenzymut). így ez a molekula nem vehet reszt a

126

normális anyagcserében. Felhalmozódik, és mini mérgezd anyag hat károsítva az idegrendszert, akár értelmi íogvatékosságot is előidézhet. Ez a Fajta értelmi Fogya­ tékosság, ha nem avatkoznak közbe, progrediáló (előrehaladó) folyamat. A kutató véleménye szerint a súlyos értelmi fogyatékosságok 5 -1 0 % -a enzim opátia követ­ kezménye. Az értelmi fogyatékossággal járó enzim opátiákax négy nagy csoportba osztjuk: 1. a szénhidrát-anyagcsere enzim opátiái; 2. a lip id (zsír, illetve zsírszerű)

anyagok enzim opátiák 3. az am inosavak és a fehérjék enzim opátiái és 4. a fém ek és nem fém es elem ek enzim opátiái. m

enyhén értelm i fogyatékosság - debilitás; (ma már nem használatos szakkifejezés) Az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) súlyosság szerinti legenyhébb cso­ portját alkotják, ő k e t az intellektuális alulteljesítés, vagyis az adott társadalom szociális követelményeivel kapcsolatban megállapított értelmi elégtelenség jel­ lemzi. A jelenség kialakulásában egyaránt megtalálhatók biológiai (a neuroendokrin rendszer enyhe sérülése vagy funkciózavara), pszichológiai vagy akár szociokulturális tényezők, ugyanakkor a már kialakult enyhén értelmi fogyatékosság megítéléseelsősorban társadalmi természetű kritériumokalapján történik. Nagyon nehéz éles határt szabni az enyhén értelmi fogyatékosok, a gyenge tehetségű épek (tanulásban akadályozottak) és a mentálisan retardáltak között. Az enyhén értel­ mi fogyatékosságot a kognitív funkciók lassúbb és akadályozott fejlődése jellemzi. A fejlődéslélektan képviselői (Piaget-féle műveleti elméletből kiindulva B . Inhelder) szerint az enyhe fokú értelmi fogyatékosságot a „befejezetlen műveleti építkezés, azaz a befejezetlen műveleti struktúra jellem zi” Ez azt jelenti, hogy az enyhén értelmi fogyatékos intelligenciafejlődése megreked a „konkrét” műveleteknél, szemben a normálissal, aki 1 4 -1 6 éves korára már „formális" műveleteket is képes megoldani. Ugyanakkor a csoporton belüli variációk, az egyes egyének közötti különbségek sokkal változatosabb képet mutatnak, m int a normálisok esetében. A kognitív funkciók zavarához még egyéb rendellenesség is társulhat, ami szintén a változatosságot erősíti. Jellem ző rájuk az észlelés, a motoros funkciók (főleg a finom m otorika ), a figyelem, az emlékezet, a beszéd- és kommunikációs képesség, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének - eltérő mértékű — zavara. Ezek külön­ böző egyéni kombinációkban nyilvánulnak meg. Ezekhez még hozzáadódnak a környezeti hatások is, amelyek a tanulási képesség különböző mértékű zavarát idézhetik elő, akadályozzák a személyiség fejlődését. Az orvosi és pszichológiai szakirodalom által alkotott, majd a gyógypedagógia által is felhasznált az értel­ mi fogyatékosság hármas (majd négyes) felosztása szerint az enyhe fokú értelmi fogyatékosok értelmessége az 50 és 6 9 IQ érték közé esik. Azt is meg kell jegyez-

ni, hogy az enyhe értelmi fogyatékosság (és általában az értelmi fogyatékosság) nem korlátozható csupán az intelligencia zavarára. Az esetek többségében az egész személyiség zavarával is számolni kell.

Általános jellemzőik: fizikai fejlődésük

hasonló az épekéhez. Ha nincs kifejezett fizikai sérülés vagy funkciózavar, akkor általában csak a bonyolultabb mozgásformáknál, a nagy kézügyességet igénylő finommozgásoknál észlelhető némi zavar. Egész fejlődésük megkésett és lassú. Ezen belül főleg a beszéd fejlődésében észlelhető egy bizony os fokú elmaradás és zavar is. Közöttük gyakori az artikulációs hiba, vagyis a tágabb értelemben vett pöszeség (főleg a szigm atizm us). Gyakori a hibás, tartalmilag szegényes beszéd, a szegényes szókincs, a nyelvtani építkezési hibák. Később nehézségekbe ütközik az anyanyelv szemantikai Összetevőinek az elsajátítása is. Játékukra a primitív jel­ leg, a sztereotípia a jellemző. A játékhelyzet megértésének nehézségeiből adódóan a szerepjátékoknál nem cselekszenek a szerepeknek megfelelően. Nagy hányaduk az iskolában elsajátítja a megfelelő viselkedést, ugyanakkor egy részüknél ma­ gatartászavarok, motoros nyugtalanság, ingerlékenység, impulzivitás (robbanékonyság) stb. figyelhető meg. Gondolkodásuk szemléletes, képszerű és helyzethez (szituatív) kötött. Általában gondolkodásukat a sztereotípia, valamint a rigiditds jellemzi. Nehézségek mutatkoznak az általánosításoknál, a kölcsönös viszonyok megállapításánál, függőségek megteremtésénél, az analízis és a szintézis megvaló­ sításánál. Mindezek kihatnak a tanulási képességekre, és azok akadályozottságát idézik elő. így az olvasás és az írás elsajátítása nagymértékben akadályozott. Ne­ hezen birkóznak meg a betűk összeolvasásával, szavakká alakításával, majd szó­ tagokra és betűkre (hangokra) bontásával (a szintézis és az analízis műveletei). Később a szövegmegértés okoz gondot. Ugyancsak a kognitív folyamatok zavara következtében sokszor leküzdhetetlen akadályokba ütközik a számtan elsajátítása. A számolást elsajátítják a tízes számkörben, viszont a szám mennyiséghordozó tulajdonsága már nehézséget okoz. A nulla értékének

a plusz és mínusz jel

funkciójának megértése, későbben az elvonatkoztatás és általánosítás műveletei okoznak nehézséget. Mindezek a tanulási akadályozottságok speciális feladatokat rónak az oktatásukra. Jelenleg oktatásuk többnyire az elrérő tantervű általános iskolákban történik. Integrált oktatásukra már történtek kísérletek. Az általános iskola elvégzése után a legtöbbjük a speciális szakiskolákban szakmát tanul, és önálló életvitelre képessé válik. A modern gyógypedagógia hangsúlyozza, hogy az értelmi fogyatékosság lényegében csak alkalmazkodási probléma, ami azt jelenti, hogy a gyermekeknek a felnőtté válása, szocializációja életkorának fő tevékeny­ ségétől, szakmai és szociális környezetétől, az egyén és a társadalom kölcsönha­ tásától függ. A folyamatban a társadalomnak, a szociális környezetnek fokozott felelőssége van. 128

enyhén értelm i fogyatékosok általános iskolája - kisegltó iskola; gyógypedagógiai

iskola. # !• elcktrookulogram , E O G - A szemgolyó mozgásának clektrofiziológiai úton való regisztrálása a különböző arcfelületre rögzített elektródák segítségével. v

epicanthus - epiblepbaron; A belső szemzugot fedő bőrredő (lehet fejlődési rend­ ellenesség jele is). Jellegzetes a Down-kór esetében. epidem iológia - Az emberi betegségek előfordulását, megoszlását és ezeknek meghatározóit tanulmányozó tudományág. Régebben, mint orvosi kifejezés, jár­ ványtant jelentett. Ma már nem csak a fertőző betegségek területét kutatja, hanem olyan rendellenességek területét is, mint az értelmi fogyatékosság. Azoknak a hu­ mán mintáknak az epidemiológiai vizsgálata, melyek nagy esetszimot foglalnak magukba, ma már az egyik legígéretesebb lehetőséget jelentik a kórokok, illetve hatásukat befolyásoló körülmények feltárására.

láSL epidurális tályog —Gennygyülem a dura felett, a koponyacsont és a dura között van, a durát elemeli a csontról. Tünetei: gyulladás, a koponyán belüli nyomás fo­ kozódása, láz, fokozódó fejfájás, enyhe tudatzavar, valamint gyorsan fejlődő helyi, izgalmi kiesési tünetek. d U t epilepszia - nyavalyatörés, eskór, morbus sacer, vagyis szent betegség A központi idegrendszer körülírt neuroncsoportjának görcsös rohamokban jelentkező egyidejű (szinkron) kisülése, mely szakaszosan jelentkező öntudatvesztéssel jár együtt. Az epilepszia gyűjtőfogalom, amely csupán a tünetet jelzi. Mivel kiváltó okai sok­ félék, megnyilvánulási formái is változatosak. Jellemzői: központi idegrendszeri (agyi) eredetű rohamokban jelentkezik, és Öntudacvesztéssel jár. Előidézhetik kör­ nyezeti ártalmak mint pl. a toxoplasmosis fetalis , m agzati aggvelógyulIadJs, az arté­

ria cerebri m édia méhen belüli trom bózisa kapcsán kialaku lt agylyukacsossdg (poréncephalia) stb., a születés körüli (perinatális) (pl. asphyxia, anoxiás-vasalis vérzések, stb.); és születés utáni ártalmak (postnatális), mint pl. Little-kór , vagy mérgezések, csecsemőkori agyvelő és agyhártyagyulladások; fejtraumák, anyagcserezavarok (pl. fenilketonuria, Tay—Sach-Schaffer féle familiáris amaurosis), lázas rángó­ görcsös (eclampsia eszméletvesztéssel), ásványhiány stb. Megnyilvánulási formái: 1. nagyroham (grand m ai - GM ); 2. kisroham (petit m ai - PM ); 3. latens (pro­

vokálható) epilepsziás roham; 4. status epilepticus\ 5. epilepsziás ekvivalensek. 1. A nagyroham több szakaszban zajlik le. A rohamot az ún. aura, egy hideg légáramlat

129

érzetével kísért szorongó, fojtogató érzés előzi meg. Az aura lehet vegetatív jellegű is. Ilyenkor a beteg nyomást érez a gyomor tájékán, ami a fej felé irányul. Tachi-

cardia (gyors, szapora szívverés), kipirulás, hányinger, csámcsogó szájmozgás, a szem és a fej oldalra fordulása, az ujjak babráló mozgása gyakran észlelhető. Ez­ után, szédülés érzése mellett bekövetkezik az eszméletvesztés. Ilyenkor a beteg elesik, sokszor a nyelvébe harap, légzése kimarad, ordít, a szájüregben véres hab jelenik meg. Ezt követően tónusos-klónusos izomgörcsök jelentkeznek, melyek a test és a végtagok rángását idézik elő. Az eszméletvesztést vegetatív komponensek kísérik (tág, merev pupillák, kiterjedt izzadás, vizelet- és székletürícés stb.). Az utolsó szakaszt hoszszabb- rövídebb (néhány perc, de órákig, sőt napokig is eltart­ hat) ideig tan ó alvás jellemzi. A beteg fáradtan ébred, tudata homályos. Látszólag tudatánál van (ezt igazolja a rendezett viselkedése), de erre az időszakra a beteg nem emlékszik vissza (teljes amnézia). Az epilepsziás rohamok agyi hipoxiát (az agyszövetek oxigénhiányát) okozhatnak, s ennek következtében oly ménékben sérülhet a központi idegrendszer, hogy a betegnél dementálódási (elbutulási) fo­ lyamat indulhat meg. Ez főleg a súlyos epilepsziás csecsemők és kisgyermekek esetében fordul elő. M inél fiatalabb az egyén, a betegség következményei annál súlyosabbak. 2. A kisroham (PM ) főként gyermekkorban fordul elő. Gyakran egymás után, naponta akár 100 -2 0 0 -sz o r is. Ilyenkor igen rövid időre tudat­ kiesés (absence) következik be. Az absence alatt a beteg mereven maga elé néz, majd ott folytatja a munkát, ahol abbahagyta (pl. beszédet, vagy az írást). Ami­ kor a tudatkiesés éppen a mozgást szakítja meg, majd a roham után a mozgás folytatódik ott, ahol abbamaradt (pl. futás közben), akkor pycnolepsiáról beszé­ lünk. A kisroham (PM ) másik megnyilvánulási formája a BNS-görcs (B lia - N ick

—Saalam ) (Blitz - villám; N ick - bólintás; Saalam - mohamedán köszönés) A beteg a roham alatt villámszerűén bólint a fejével, időközben a karok a lej felé emelkednek, a törzs pedig előregörnyed. Sok esetben menés vagy futás közben elesnek a jellegzetes fejmozdulatokkal, majd felállnak és folytatják a mozgást. 3. A latens (provokálható) epilepsziás rohamokat bizonyos ingerek váltják ki, mint pl. a sztroboszkopizált fény ( TV-epilepszia), vagy lihegés. Elektromos vagy gépi

epilepsziáról beszélünk, ha az EEG jelzi ugyan az epilepsziás gócokat, de klinikailag ezek sohasem jelentkeznek. Amikor a nagyrohamok rövid időközönként követik egymást, és a beteg tartósan elveszti eszméletét, 4. status epilepticusnak

nevezzük. Ilyenkor a szervezet energiái teljesen kimerülnek (nagyon igénybe veszi a szervezetet), gyakran halálos kimeneteld is lehet. A halált általában légzésbénulás, valamint a szívizmok kimerülése okozza. 5. Epilepsziás ekvivalensek esetében olyan kórképekről van szó. amelyek anriepileptikumok szedé-sére megszűnnek, illetve intenzitásuk csökken. K/.ek: az enuresis nocturna (éjszakai ágybavizclés)

bizonvos esetei, hem icrania (migrén)

féloldali kínzó fejfájás, ami rohamok­

ban nyilvánul meg. Epilepsziával ekvivalens formának tartják a poriom dnidt (kóborlási kényszer), pirom dnidt (gyújtogatási kényszer), kleptom ánidt (lopási kényszer), valamint a dipszom ániát (főleg alkoholra vonatkozó ivási kényszer). Az epilepszia eredete lehet: 1. fokdlis (gócos) epilepszia (Jackson-tipusú kérgi eredetű

epilepszia). Ha a góc a motoros kéregben található, akkor az ellenoldali tesrfél izmain tónusos-klónusos belövések jelentkeznek, melyek egyre jobban terjednek. Ha a góc a szenzoros kérget érinti, sajátos zsibbadás és fájdalom jelentkezik, s erről a beteg kevéssé tud beszámolni. A generalizált típus főleg kisroham (PM ) esetében áll elő. Ilyenkor a gyermek mozgása lelassul, figyelmetlenné válik (kis

absence) és csak egy alapos EEG-vizsgálat mutatja ki a kórképet. Az epileptiform rosszullétek is a központi idegrendszer izgalmi állapotát váltják ki, noha nem feltétlenül agyi eredetűek. Megnyilvánulásukban hasonlítanak az epilepsziás rohámokhoz. Ilyenek a hipoglikém ids roham (a vér cukortartalmának csökkenése - hipoglikémia), mérgezések (pl. C O , gyógyszerek stb.) tetdnia , eclam psia , p a ­

ralysis progressiva, hisztéria). Az epilepszia sajátos kór az értelmi fogyatékosság vonatkozásában is, mert megjelenésük speciálisan összefonódhat, és kóreredetük is közös lehet. Ugyanakkor azonos irányba mutató pszichopatológiai tünetek is észlelhetők (pl. az értelmi fogyatékosok és az epilepsziások magatartászavara). Az epilepszia (főleg a súlyosabb esetekben) hosszabb fennállása után jellegzetes vál­ tozások állhatnak be a pszichés folyamatokba, pl. a felfogóképesség beszűkülése, motoros tevékenységük lelassulása, érdeklődésük tompulása, figyelmük, emléke­ zetük gyengülése, gondolkodásuk merevvé válása, érzelmi elsivárosodás, sok eset­ ben depressziós tünetek stb. Némelyek az értelmi fogyatékosoknál is észlelhetők. Az epilepsziások általában értelmileg épek, sőt vannak közöttük kiváló elmék is. A betegség súlyos megnyilvánulás formáiban azonban demenrálódási folyamat is bekövetkezhet. epilepsziás pszichózis - Az epilepsziában előforduló múló vagy krónikus elmeártalmak (ködös vagy homályállapotok, delíriumok, hangulatzavar, agresszív cselek­ ményekkel járó érzelemkitörések) gyűjtőneve. 7®. epiphyseolysis capítis íem oris - coxa vara adolescentium ; Főleg a serdülőkorban előforduló betegség. Fiukon és főleg a kövér gyermekeken gyakoribb, de a normál testalkarúaknál is észlelhető. A betegség két formája ismeretes. Akut esetekben a gyermek elesik, alsó végtagja kifordul, és nem tud lábra állni (a combnyaktö­ réshez hasonló állapot). A másik forma (lenta) lassan alakul ki. A beteg eleinte a csípőjét és térdét fájlalja és „furcsán jár" (kifordult alsó végtaggal). Másik jellem­

ző tünete, hogy a csípő flexiójakor (hajiítdsakor) a láb abdukciós (távolíró), kifelé rotációs kényszermozgást végez. A betegség lényege, hogy eddig ismeretlen ok mi­ att (feltételezik, hogy hormonális) a combcsont epifizeális részének (combnyak) a növekedési porc mentén történő hátra és médiái felé csúszása. Gyakran mindkét oldalon jelentkezik. A tünetek hasonlítanak a Perthes-kór tüneteire. A betegség az aszeptikus esontnekrózisok csoportjába tartozik (fertőzés és gyulladás nélküli csonrelhalás). E fb —Landouzy—D cjerine-szindróm a —A pubertás körül kezdődő izomsorvadás (izomdisztrófla). Autoszomális domináns öröklődésű. A lassú lefolyású betegség az arcizmokon kod őd ik, majd a vállöv és felkar izmain keresztül egészen a mellkasfali izmokig terjedhet. eres réteg (a szemben) - uvea; A szem burkainak középső rétege. Az eres réteg

(tunica vasculosa) három részből tevődik össze: a szivárványhártya vagy írisz, a su­ gártest vagy corpus ciliare, az érhártya vagy coroidea. m

eretikufl - erethicus; Nyugtalan, élénk, excitált, aktív személyiségforma, főleg a középsúlyos és súlyos fokban értelmi fogyatékosoknál. A gyermekek állan­ dóan mozognak (pl. rohangálnak, mindenhez hozzányúlnak, fegyelmezhetettnek), ok nélkül sírnak és nevetnek, értelmetlenül kiabálnak. Általában indulato­ sak, ingerlékenyek A tágabb környezet változásaira nem reagálnak. Feltűnően ér­ zékedének a beszédhangok iránt. Nagyon nehezen tanulnak meg egy néhány szót, vagy két-három szóból álló agrammatikus mondatokat. Jellemző rájuk az echolalia a kérdésekre a kérdések utolsó szavával, illetve az utolsó szótaggal válaszolnak. Az agyvelőgyulladás következményeként személyiségzavarban szenvedők általában

eretikusok. elelctroretinográf (E R G ) - A retinán végbemenő elektromos folyamatok regiszt­ rálása szolgáló készülék. Eronen-szindróm a - digito-reno-cerebrahs-szindróm a Ritka fejlődési rendellenes­ ség, melynek öröklődésmenete még nem tisztázott. Tünetei a süketség, az értelmi fogyatékosság, vesefejlődési rendellenesség, az ujjak és a körmök fejlődési zavara. 7 6 . erotom ánia - téves eszme. 77* értelm ességi skála

-

Binet-Sim on-teszt.

értelm i fejlődési zavar - Ügyes szenük a kisgyermekkori értelmi fogyatékosság megnevezése helyett alkalmazzák, mivel ebben a korban még nem lehet teljes b i­ zonyossággal prognosztizálni az értelmi fejlődés útját. 9 9 . értelm i fogyatékosság - oligofrénia, am entia, m entális defektivitás, m entális

szubnorm alitás, intellektvális insufficiencia, anorm alitás, szellem i fogyatékosság, gyengeelméjűség, csökkent intelligencia, értelm i sérülés, értelm i korlátozottság, stb. Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer (agy) zavara, melyet születés előtt, közben vagy után elszenvedett sérülések, öröklődés, vagy ma még etiológiailag (kóreredetére nézve) tisztázatlan tényezők eredményeznek. M eg kell jegyezni, hogy orvosi szempontból az idegrendszer organikus (szervi) károsodása irrever­ zibilis, vagyis visszafordíthatatlan. Az idegrendszeri sérülés következtében, nagy mértékben és széleskörűen lelassul az értelmi képesség fejlődése. Az értelmesség (intelligencia) foka az átlag alatt marad, mindez kihat az egész személyiség fej­ lődésére. Az értelmi fogyatékosság a szociális alkalmazkodóképesség, az adaptív (alkalmazkodó) magatartás, a társadalmi beilleszkedés zavaraiban és az önálló életvezetés nchezítettségében nyilvánul meg. A szociális inkompetencia az énelm i fogyatékosnak a szűkebb környezetétől, valamint a társadalomtól való függőségét eredményezi. A sérülés már a kora gyermekkortól fennáll. Az értelmi fogyatékos­ ság következtében különböző mértékben és kom binációban sérülnek a kognitív (megismerő) képességek, (érzékelés, észlelés, fogalomalkotás, emlékezés, figye­ lem, alkotó fantázia stb.), a kommunikációs (beszéd, írás, helyesírás stb.), m oto­ ros (mozgásos), az orientációs, a szociális stb. képességek. M indezek együttvéve különböző ménékben és kombinációban gátolják a tanulási képesség fejlődését, valamint a társadalmi beilleszkedés különböző szintjeit (az önállóságtól a teljes függőségi viszonyig). Az énelm i fogyatékosság állapotán belül a sérülés súlyossági fokától függően megkülönböztetünk enyhe (IQ : 6 9 - 5 0 ) , közepes (IQ : 4 9 - 3 6 ) , sú-

lyos (IQ : 3 5 -2 0 ) , továbbá legsúlyosabb (IQ : 2 0 alatt) értelm i fogyatékosságpt. M eg­ említjük, hogy régebben a hatvanas évek végéig c csoportok megkülönböztetésére a debilitás (enyhe), az im becillitás (közepes és súlyos) és az idiócia (legsúlyosabb) kifejezéseket használták. Ezekkel ma már inkább csak az orvosi szövegekben ta­ lálkozunk. A gyógypedagógiai szakirodalom már nem használja. Ugyancsak ma­ gyarázatra szorulnak azok a fogalmak, melyeket egykor az énelm i fogyatékosság szinonimájaként használtak, de ma már a szakirodalomból kiszorultak, m int pl. az

oligofrénia. A Betegségek Nemzetközi Osztályozásában (B N O - 10) a m entális re­ tardációt használnak az énelm i fogyatékosság kifejezése helyett. A négyes felosztást is ebben az értelemben használják: vagyis enyhe m entális retardáció (IQ : 6 9 - 5 0 ) közepes m entális retardáció (IQ : 4 9 -3 5 ) súlyos m entális retardáció (IQ : 3 4 - 2 0 ) 133

és igen súlyos (extrém ) m entális retardáció (IQ : 20 alatt). A magyar szaknyelvben a mentális retardáció értelme nem fedi teljesen az értelmi fogyatékosság fogalmát. A mai gyógypedagógiai szakirodalomban az értelmi fogyatékosságnak két nagy alcsoportját, a tanulási akadályozottságot és az értelm i akadályozottságot különítjük el. Az értelmi fogyatékosok kategóriájába nem tartoznak bele azok, a főleg idősebb egyének, akik valamilyen betegség következtében elbutultak (dem entálódtak) és azok sem, akik elmebetegségben szenvednek. 6 8 6 értelm i fogyatékos gyermekek oktatása és nevelése - lásd: gyógypedagógiai iskolák. ért elm i fogyatékosok - Azok az egyének (gyermekek és felnőttek), akiket öröklő­ dés vagy pszichoszociális sérülés következtében (leginkább kisgyermekkorban) az énelm i képességek számottevő és széles körű csökkencsége jellemez. Ez az egész sze­ mélyiség fejlődését befolyásolja, és nagymértékben akadályozza az egyén társadal­ mi beilleszkedését is. A népességcsoport megnevezése a 19. század végétől jelenik meg a tudományos szakirodalomban. így a régebbi szaknyelvben találkozhatunk a „testileg és szellemileg gyenge gyermekek” (1 8 6 8 ), „hülyék és gyengeelméjűek, gyengetehetségűek” (1898), „értelmi fogyatkozásban szenvedők” (1911), szellemi fogyatékosok, oligofrének stb. kifejezésekkel. M a már ezeket nem használják. Az orvosi (főleg pszichiátriai), hasonlóan a pszichológiai szakirodalom is a fogyaté­ kosság súlyossága szerint enyhe, mérsékelt, súlyos és legsúlyosabb fokban sérült énelm i fogyatékosokat különböztet meg. A felosztás csak a pszichom etriai mérések alapján tönénik, anélkül, hogy figyelembe vennék az állapot természetét vagy akár az okát. Az énelm i fogyatékosok kategóriájába nem tanoznak bele azok az egyé­ nek, akik különböző betegségek következtében elbutulnak (dem entálodnak), vala­ m int azok akik nehezen tanulnak, de képességeik nem maradnak el az átlagtól. értelm i akadályozottság - Az énelmi fogyatékosság egyik alcsoponja. Az énelmi fogyatékosságnak két nagy alcsoponjár különböztetjük meg: a tanulási akadályo­ zó ttságot és az énelm i akadályozottságot. Az akadályozottság ebben az esetben, így az énelm i akadályozottság is szociális helyzetet jelent. A szociális helyzet fel­ tételezi, hogy az egyént ne csak önmagában (fogyatékosságával), hanem az egyén és a környezete (társadalom) közti viszonylatban a kölcsönös egymásrahatásban határozzuk meg. A szakirodalom (főleg az amerikai) szerint az értelmi akadályo­ zó ttsággal élő személyt az átlagosnál lényegesen alacsonyabb értelmi képesség, és az ebből fakadó alacsony társadalmi cselekvőképesség (funkcionalitás) jellemzi. A társadalmi cselekvőképesség együtt jár a kapcsolódó alkalm azkodó (adaptív) ké­

pességek közül legalább két területen tapasztalható korlátozottsággal. Az adaptív 134

képességek területei a kővetkezők: a kommunikáció: az önkiszolgálás (önellátás); az otthon, valamint a lakás ellátása; kapcsolatok (a közösségi élethez szükséges készségek); a szőkébb, de az otthonon kívül eső környezetben való élet; az önuralom és önirányítás készségei; az egészség és a biztonság ismerete; alapvető iskolai ismeretek; a szabadidő hasznos eltöltésének az ismerete; valamint a munkavégzés által megkövetelt legfontosabb készségek jelenléte. Tehát, ha az egyén nem töl­ tötte be a 18. életévét, értelmi szintje (intelligenciaszintjc) az átlagnál lényegesen alacsonyabb, és az alkalmazkodó képességek közül legalább kettőben korlátozott, akkor elmondhatjuk róla, hogy értelmileg akadályozott. Az akadályozottság csakis a képességek, és a környezet kölcsönhatásában nyilvánul meg. H a egy helyzetben az egyén cselekvőképessége nincs gátolva, akkor nem beszélhetünk akadályozóttságról, mindamellett, hogy az értelmi szint csökkent volta, továbbra is fennáll. A társadalmi funkcionalitás akadályozottsága a környezet oldaláról szükségessé teszi a társadalmi segítségnyújtás szintjének és tartalmának az újragondolását. A segítségadást az egyén adaptív képességeinek szintjéhez kell igazítani. A neve­ lési segítség formája, tartalma, terjedelme és erőssége mindig attól függ, hogy az egyén milyen konkrét teljesítményekre képes az adaptációs képességek terüle-rein, melyek azok a képességek, melyek nagyobb mértékben eltérnek az ádagostól (élet­ korra vonatkoztatott teljesítményszinttől), és ahol nagyobb mértékben kell be­ avatkozni. Mivel minden egyén más adaptációs képességrendszerrel rendelkezik, ezért egyénre szabott (individualizált) nevelési programot kell kidolgozni, amely­ ben nem a fogyatékosság súlyossági foka a meghatározó, hanem az egyes adaptá­ ciós képességterületen elért teljesítmény. Az értelmi akadályozottság csoportjába a közepesen (mérsékelten) súlyos, a súlyos és a legsúlyosabb értelmi fogyatékosság tartozik. A szociológiai szemlélet egyben hangsúlyozza, hogy az ember társadalmi megítélése nemcsak az ember objektív tulajdonságaitól, hanem e tulajdonságok a környezet (barátok, hozzátartozók, kívülállók) általi értékelésétől, minősítésétől is függ. Ez az összefüggés (ember és környezet egységes szemlélete) vezetett el egy új emberkép kidolgozásához, ezzel kapcsolatosan a normalizációs elv gyakorlati alkalmazásához. Í3 > értelm ileg akadályozottak - Ehhez a népességhez azok az egyének (gyermekek és felnőttek) tartoznak, akiknél az egész élet során fennáll az értelmi fogyatékosság; ez nehezíri pszichomotorikus fejlődésüket, tanulási folyamatukat, munkavégzésüket, valamint társadalmi kapcsolataik maradéktalan kibontakozását. 64« értelm i fogyatékos személy - Jogi szemponrból - az az egyén, aki fejletlen ér­ telmi képességei miatt társadalmi felelősségtudatában jelentősen korlátozott, és

135

önállóan nem képes felismerni jogait és kötelességeit, s ennek következtében kü­ lönböző mértékű segítségre szorul. értelm i fogyatékosok gyógypedagógiája - ohgojrénpedagógia; Azoknak a gyer­ mekeknek és fiataloknak az oktatásával és nevelésével foglalkozó speciális (külön) pedagógia, akiknek fejlődését az öröklött, vagy a kora gyermekkorban szerzett ér­ telmi fogyatékosság akadályozza. A pedagógiának ez a speciális ága fogyatékosok oktatásának, nevelésének és pedagógiai kísérésének feltételeit és törvényszerűségeit tartalmazza, vizsgálja és közvetíti. Az ide tartozó gyermekek az átlagosnál lénye­ gesen alacsonyabb értelmi képességekkel rendelkeznek, ezért hagyományos peda­ gógiai feltételek között a személyiségük fejlesztése nem oldható meg kielégítően. Az értelmi fogyatékosok pedagógiája, amely a gyógypedagógia egyik ágát képezi, két nagy területre oszlik: a tanulásban akadályozottak pedagógiájára és az értelm i

akadályozottak pedagógiájára. értelm ileg akadályozottak gyógypedagógiája - Az értelmileg akadályozott gyer­ mekek, fiatalok és felnőttek oktatásával és nevelésével foglalkozik. Mindennek az alapját az a szemlélet képezi, hogy az érintett gyermekek és felnőttek, emberhez méltó lérét csakis a nevelésen keresztül lehet elérni. In elsősorban a nevelés általá­ nos értékeire gondolunk, amelyek egyaránt érvényesek minden emberre függetle­ nül anól, hogy fogyatékos-e vagy nem. Az általános irányultság mellett az értelmi akadályozottak speciális (külön) nevelést is igényelnek, mely a fogyatékosság sú­ lyossága mellen az egyéni képességek színvonalát tanja szem előtt. Az 1971-ben készült ENSZ-nyilatkozat is hangsúlyozza, hogy az énelmileg akadályozonaknak, függetlenül a sérülés súlyosságának fokától, olyan nevelést, képzést kell nyújtani, mely biztosítja a képességek maximális fejlődését. Emellett az énelmileg akadá­ lyozottak általános jellemzője, hogy életük végéig mások segítségére szorulnak. A segítség kölcsönösségen alapuló speciális emberi jelenség. A függőségük viszony­ lagos és változtatható. Az egész életen át tartó folyamatos segítségnyújtás rendszere intézményeken keresztül biztosítja a normalizációs elv érvényesülését. értelm ileg akadályozottak nevelése - Három nagy részre tagolódik: a) gyermek és iskoláskori nevelés, oktatás: b) a felnőttkori pedagógiai kísérés c) súlyosabban sérültek fejlesztése; a) az értelmileg akadályozott gyermek és iskolás nevelése nagy­ mértékben eltér az azonos korú épek nevelésétől, mivel nem tudja biztosítani az általános műveltség alapjainak megszerzését, hanem csak a mindennapi élethely­ zetek feladatainak megoldására vállalkozhat. Céljai: a közvetlen környezetben való tájékozódás, a kommunikáció fejlesztése, az önellátás, önkiszolgálás kialakítása.

136

A kulmrtcchnikák lírás, olvasás, számolás) tanítását csak 1 0 -1 2 éves korban kez­ dik cl. Nem minden gyermek tudja teljes mértékben elsajárírani. A másik feladarkör a személyes és szociális integrációra való felkészítés, b) a felnőttek esetében a pedagógiai kisérés segítségével valósítják meg a nevelési célokat, c) a súlyosan sérültek csak egy része képes bekapcsolódni az iskolai oktatásba. Másik részük a fogyatékosok otthonában {egészségügyi gyerm ekotthonok) kap megfelelő fejlesztési lehetőséget, különböző speciális módszerek segítségével, mint a bazilis stimuláció, aktivizálás, sokoldalú érzékszervi gyakorlás, kondicionálás stb. értelm i fogyatékosok oktatási intézm ényei - Hazánkban többféle intézmény működik. Az intézmények két nagy csoportra tagolódnak: oktatási és egészségügyi intézményekre. Az oktatási intézmények a gyermek- és fiatalkori akadályozott gyermekek részére biztosítja a rendszeres és módszeres oktatást és nevelést. Habár vannak gyógypedagógiai óvodák is, ebben a korban a nevelés még általában integrált módon folyik (együtt vannak a sérültek és az épek). Az enyhén értelmi fogyatékosok részére működnek az eltérő tantervű általános iskolák (a volt kiseg íti

iskolák, de hívták már speciális általános iskolának , könnyített általános iskolának stb.), valamint a speciális szakiskolák. Az értelmi akadályozottak részére: feladata­ it tekintve „általános iskola”, mely egyben „gyógypedagógiai nevelési és oktatási intézmény” (a volt: foglalkoztató iskola). A súlyos értelmi fogyatékosok, valamint a halmozottan fogyatékosok részére egészségügyi gyerm ekotthonok működnek. |PL felnőtt értelm i akadályozottak intézm ényrendszere - A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény szerint a következő intézménytí­ pusok léteznek: fogyatékosok otthona - a súlyosan és halmozottan sérült emberek ápolását, gondozását látja el. Ide tartoznak az egészségügyi gyerm ekotthonok és sza­

kosított szociális otthonok ; fogyatékosok rehabilitációs intézménye - azok számára, akiknek képzése, rehabilitációs foglalkoztatása csak intézményben oldható meg. Irt egyben előkészítik a családba való visszatérést is; fogyatékosok gondozó háza - ide általában csak átmenetileg helyezik el a fogyatékos személyt, amikor a családot egy időre bármilyen okból tehermentesíteni kell; otthonházak, lakóközösségek - új típusú lakhatási és életlehetőség. Kis csoportokban, lehetőleg szoros kapcsolatban az épekkel, biztosítják az ádagos emberi létet. 9 0 . értelm i kor - M entális kor a gyermek intellektuális fejlettségének szintje, amelyet intelligenciatesztekkel mérnek. A fogalmat A. B inet alkalmazta először 1905-ben. Ő dolgozta ki az első metrikus intelligenciaskálát. Azt az értelmi szintet nevezzük „értelmi kornak” (megállapodás szerint), amelyet a B inet által kidolgozott és al-

137

■

kalmazott pszichometrikus próbákkal vizsgált egyedck elérnek. A normalitás azt jelenti, hogy egy gyermek általában teljesíti a saját életkorának megfelelő próbákat. Ha a gyermek képességei elmaradnak az átlagostól, akkor (mivel képtelen teljesíte­ ni az életkorának megfelelő próbákat) értelmi vagy mentális kora kisebb lesz, mint az életkora. A „mentális kor" elsősorban gyermekeknél használt fogalmát az újabb intelligenciatesztekben más mérőegységekkel (százalékkal, standard eltérésekkel stb.) jelölik. értelm i retardáció - m entális retardáció. érzékszervi fogyaték o sság - hallásifogyatékosság, látásifogyatékosság. eu ritm ia - Pedagógiai és gyógyítás céljára használt mozgásművészet. A beszéd és a zene elemeit (hangokat) mozdulatokban teszi láthatóvá. Megalkotója Rudolf Steiner szerint a pedagógiai euritm ia az lelki torna. Általában a Waldorf-óvodákban (mesék mozgásos megjelenítése) és Waldorf-iskolákban, mint szellemi, érzelmi és akarati fejlődést elősegítő módszert alkalmazzák.. erythropsia - eritripszia, vöröslátás; Azután következik be, hogy a szem túlzott mértékben ki van téve erős fény hatásának. érzékszervek - A receptorkészülékek és a hozzájuk tartozó külső és belső szövetrészek (szem, fiái, stb.). éfzelem szcgénység —bypothymia. érzelm i, akarati fogyatékosok - nehezen nevelhetők, problém ás gyermekek, emocio­

nálisan sérültek, érzelm ileg-akaratilag zavartak, társadalm ifogyatékosok, beilleszkedési zavarosok, inadaptáltak stb.; Általános jellemzőjük, hogy az érzelmi, akarati funk­ ciók sérülése következtében az egész személyiség inadaptálttá válik. A csoportnak minden alcsoportjára jellemző a beilleszkedési zavar, ezen vannak országok, ahol Összefoglalóan inadaptáltaknak (beilleszkedési, alkalmazkodási zavar) nevezik. Az érzelmi, akarati sérülés esetében is bio-pszicho-szociális okokról beszélünk. Az ese­ tek nagy részében a nevelői ráhatások, valamint a környezet megváltozása következ­ ményeként az alkalmazkodási zavar megelőzhető vagy enyhíthető. Az érzelmi, aka­ rati folyamatok különböző súlyosságú sérülésére jellemző klinikai képek: a neurózis. a pszichopátia és a pszichózis. Az érzelmi, akarati fogyatékosok gyógypedagógiai ellá­ tása a fő tüneten kívül függ még a sérülés mértékétől, valamint a pszichopedagógiai

segítségnyújtás idejétől is. A pszichopedagógiai tevékenység főleg az inadaptállak és a nehezen nevelhetőkre specializálódott. A sérülés többnyire az időben történő és megfelelő beavatkozással visszafordítható (reverzibilis) folyamat, ezért a fogyatékos helyett inkább az érzelmi, akarati sérült kifejezést használjuk. Eschcrt-H irt-szind róm a - Autoszomális domináns öröklődésű kórkép, mely a hallócsontok diszpláziája következtében kialakult nagyothallásban és a fülkagyló deformitásában (eltorzulás) nyilvánul meg. Espildora-Luque-szindróm a - Féloldali vakságban, esetenként átmeneti hem ip-

lepdban megnyilvánuló kórkép. etiológia - aethiobgia; Adott jelenség vagy jelenségsorozat okának vagy okainak tanulmányozása. A gyógyászatban a betegségek okainak tanulmányozását jelenti. ctiopatológia - patogenezis; kórfejlődés A betegség kifejlődésének folyamata.

ISBSkk euchrom atopsia - normális színlátás. dfiMMk eufória - Betegesen fokozott, indokolatlan jókedv. Általában pszichés rendelle­ nességre utal. 0MÍk eugenika - Biológiai tudományág, amely az emberek átöröklött tulajdonságait tanulmányozza. I f l f , ctinuchizmus - Morfopszichológiai állapot, amely a férfiaknál jelentkezik, és nemi elégtelenségben nyilvánul meg. Megnyilvánulása főleg a másodlagos nemi jelleg (szakáll, szőrzet) hiányában észlelhető. Pszichológiai szempontból nagyfokú és tartós szelídség, félénkség és feltehetően kisebbrendűségi érzés figyelhető meg. Patológiás állapotokban is megnyilvánul pl. a Pradrr-W illi-szindróm ában. 1 0 6 . Eustach-kürt - A középfület a garattal összekötő kürtszerű csatorna. A középfül­ be! i nyomáskiegyenlítésre szolgál. 1 0 7 . cxcitatio —izgalom, izgatott állapot. 1 0 0 . exhibicionizm us - Magamutogatásos kényszeresség, akár konkrét, akár meta­ forikus értelemben. Kóros szexuális viselkedés, mely a nemi szervek nyilvános

139

■

mutogatásában nyilvánul meg. Nem csak férfiakra jellem/ő. Ez a fajta viselkedés a pszichoszexuális fejlődés zavarára vezethető vissza és pszichoterápiával gyógyít­ ható. Előfordul értelmi fogyatékosok között is. a o g é n ártalm ak - Olyan szerzett ártalmak, melyek a külvilág felől érik az egyént Ezek biológiai és társadalmi hatások következtében alakulnak ki. Ide sorolhatók a pre-, peri- és postnatális ártalmak. a o p h o r i a - Széttérésre hajlamos szemtengelyállással járó rejtett kancsalság. a o p h th a lm iu - A szemgolyó kóros kidülledtsége exophthalmus malignus a szem­ golyó egyre fokozódó kidülledése. expirádós levegő - A kilégzésnél keletkező levegőáram, mely kiváltja a hangsza­ lagrezgést. Szénolva a megfeszült hangszalagokat, létrehozza és fenntartja a hang­ szalagrezgést, egyúttal a kialakuló hang „nyersanyagát” képezi. cxplosivák - felpattan ó zárhangok. extraintellektuális funkciók - Azok a funkciók, melyekre kevéssé jellemzőek az értelmi folyamatok, pl. a manuális készségek. Nagy jelentőségük van az értelmileg akadályozott emberek fejlesztésében, akiknél főleg a praktikus (gyakorlati) kész­ ségek, a munkához, a kötelességhez való pozitív viszony kialakítása, a feladatok­ hoz való alkalmazkodás, a közösségbe való beilleszkedési technikák kialakítása kap fontos szerepet. extrapiram idális rendszer - A spontán, nem akaratlagos mozgások, a piramispá­ lyán kívül, az extrapiramidális rendszerhez kötöttek. Ezek a mozgások leginkább a piramidális rendszer működéséhez kötött akaratlagos mozgások hátterét alkot­ ják, annak a feltételeit biztosítják. Pl. egy pohár felemelésénél olyan mozgásokat is végrehajtunk, melyek biztosítják testünk egyensúlyát. E kétféle mozgáscsoport egyetlen egységet alkot. Az extrapiram idális rendszernek nincsenek egyértelműen megvonható határai. Az extrapiramidális rendszeren leginkább a törzsdúcokat, a féltekék kéreg alatti magrendszerét értik. Az extrapiram idális mozgászavarok cso­ portosítása is nagyon változatos. Általában két csoportot különböztetnek meg:

hyperkinetikus - dystoniás és hypokinetikus - ngid csoportot. Az elsőbe a kóros túlmozgásokat és a testtartás zavarait, a másodikba a nyugalmi trem orral (reme­ géssel) társuló rigiditás (merevség) sorolják. A hyperkinetikus csoporton belül

2

*r

o>

Ilii ru

ír %

F wS* ~ »v” h an g o k képzése — labiodentális hangok (ajakkal és foggal képzett) Az alsó ajkak és a felső fogsor képezi a rést, a nyelv hegye belülről érintheti az alsó

i

fogsort. Az f zöngétlen, a v zöngés hang. fa b u lá d é - confabulatio; A valóságban nem létező, képzelt dolgok valóság­ k én t való tálalása. Kétféle con fabu latio létezik: 1. a normális jelenségnek te­ kin th ető, amely a gyermekeknél nagyon gyakori. Olvasmányélményeik vagy film élm ényeik nyom án, élénk fantáziájuk segítségével elmesélt dolgok. 2. A másik forma kifejezetten patológiás. A beteg nincs tudatában, hogy konfa-

bu lál. Bizonyos betegségekben, m int pl. a K orzakov-szindróm dban előforduló memóriazavar. h « a l í » - archoz tartozó, arcbeli. facialis adenoidea - Mandulák túltengése (az aden oid vegetáció *>burjánzás•) kö­ vetkeztében kialakuló arckifejezés. Ez együtt jár nehezített orrlégzéssel és bamba arckifejezéssel, kissé nyitott szájjal és előreálló felső állcsonttal. facialis paresis - arcidegbénulás; A V II. agyideg, vagyis a nervus facialis (arci­ deg) károsodik, ami perifériális típusú bénulást jelent. Gyulladás következtében az ideghüvely megduzzad, így a canalis facialisban (dobüreg mediális fala) a tágu­ lás már nem lehetséges, emiart nyomásfokozódás áll be, ami felfüggeszti a rostok vezetését. Klinikai tünetei: az arcizmok bénulása (prosopoplegiah a száj az cllenoldalra húzódik, a szemrés kitágul, hyperacusis (rendkívül érzékeny hallás), csökkent könny- és nyálkatermés, ízlelési zavarok (lásd még közópjulgyulladás).

142

ék facilitáció - mcgkönnyít Az élettanban azt jelenti, hogy egyes ingerek kedvezően befolyásolják egymás hatását, mintegy fokozva azt. A konduktív pedagógiában a jelenség értelme sokkal szélesebb és differenciáltabb. Itt nem a biológiai, ha­ nem a pedagógiai szempontokat érvényesítik. Pedagógiai szempontból azokat a feltételeket nevezzük így, melyek hozzásegítik a dtszfunkctósi (sérült egyént), hogy a feladatokat a saját erejéből oldja meg. A facilitáció pedagógiai értelemben ven segítség. Azt a rávezetést, azoknak a módszereknek és fogásoknak a rendszerét jelenti, melyeknek segítségével a cél elérhetővé válik. Ez beépülhet a tevékenység­ be, de maradhat a tevékenység szabályozási körén kívül is.

!$$$ fedop legu - arcbénulás. Fahr n -szindróm a - Az agyalapi dúcok ismeretlen eredetű nagymérvű meszesedése. Az elváltozás röntgenvizsgálattal jól kimutatható. Gyermekkori klinikai formájában bénulás, epilepszia, felnőttkorban extrapiram idális tünetek, dem entia (elbutulás) jellemzi. *

familiáris - családi-, családdal kapcsolatos vagy arra vonatkozó. Fanconi-Schlesinger-szindróm a - A kalcium- és a foszforanyagcsere regulációs zavarához társuló fejlődési rendellenességek és rendlis raehitis alkotják a tünetegyüt­ test. jellemző tünetei a törpenövés, súlyos értelm i fogyatékosság. A beteg fojformája tojás alakú, a m axilla hipopláziája (felső állcsont fejledensége), strabismus (kancsal­ ság), hypertelorismus (a szemek a szokásosnál távolabb helyezkednek el egymástól), szívfejlődési rendellenesség, osteosclerosis (csontkeményedés), a koponyacsontok varratainak idő előtti elcsontosodása, hiperkalcém ia (a vérben a normálisnál több kalcium), hiperfbszfatém ia (kórosan sok foszfát a vérben,), nephrocalcinosis (veseelmeszesedés) jellemzi.

U . fantomvégtag - phantom lim b, fantom fájdalom , fantom érzés; Olyan érzéki csaló­ dás, amely az amputált végtag helyzetére, sőt mozgósítására vonatkozik; annak illúziója, hogy az amputált végtag huzamosan létezik a valóság ellenére is. A jelenség nagyon gyakori, az amputáltak 8 5 -1 0 0 % -n á l (szerzőtől függően) meg­ található. Az érintett személyek még életszerűen érzékelik eltávolítón testrészü­ ket. Gyakran erős, szinte elviselhetetlen fájdalomérzetük van a már eltávolítón testrészen. Ezt nevezzük fantomfájdalomnak. Ez valószínűleg a testsémához kötődik.

.12*

dysmorphia otofacioctrvicalis fam iliáris; Dominánsan Öröklődő fejlődési zavar. Jellemző tünetei: dysmorphia craniofacialis, hypcrtclorismus, hegyes orr, fejletlen állcsúcs, alacsonyan ülő, csökeFara-C h lu p ackova-H rivn ak ova-szin d róm a

vényes fiilkagylók, hosszú nyak, és kétoldali süketség. fark astorok - ajak - szájpadhasadék, fau x lupina, palatoschisis; Az embrionális száj­ padhasadék fennmaradása következtében elmarad a szájpadnyúlványok egyesü­ lése, kialakul a farkastorok, amely lehet teljes vagy részleges (ha csak egy szakaszt érint). Gyakori, hogy az ínyvitorla megkettőződik, mint egy fecskefarok. A jelen­ séget uvula b ifid a -n ^ nevezik. Az uvula hasadtsága megjelenhet önállóan, illetve a lágy szájpadhasadék folytatásaként is (uranostaphyloschisis). A teljes farkastorok kiterjed a lágy és a kemény szájpadra egyaránt. Ha csak a lágy szájpadot érinti

(uranosehisis), vagy csak a kemény szájpadot vagy a lágy- és a kemény szájpad egy részét, részleges hasadékról beszélünk. A körülhatárolt szájpadhasadék dominán­

I

san öröklődik. A szájpadhasadéknak ismerjük egy másik, a rejtett (occult) vagy submucosus formáját is. Ebben a formában a szájpad középvonalát lemezszerű réteg fedi. Alatta viszont a csontos szájpad hasadt. Az isolált submucosus hasadék mellett a beszéd feltűnően orrhangzós. - hem eralopia, szürkületi vakság; A-vitamin hiánya következtében a zavartalan nappali látás mellett, a szürkületi látás fogyatékossága. A sötétséghez való alkalmazkodás nehezített. Ilyenkor a szemidegek pálcikarendszerének szkotopids (szürkületi) látásának károsodása áll fenn. Az A-vitamin-hiány mellett oka lehet a retina festékhám degenerációja, és a nagyfokú rövidlátás is. feed -back - visszacsatolás; A fogalmat a kibernetikából kölcsönözték, Bio-feed-baclc valamely cselekvés lefolyása során létrejövő szenzoros visszajelzés. A szervezet proprioceptív vagy kinesztetikus információi visszajelző rendszerként osztályozhatók. így pl. az izomrendszer működéséről, illetve a test állapotáról érkeznek visszajelzések. fehér b ot - A vak emberek tájékozódását, a körülötte levő tér kitapintását előse­ gítő eszköz. A fehér bot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetet­ len segédeszköze. A *Fehér Bot N em zetközi N apja október 15-e. A fehér botokat különböző formákra és méretre készítik a szükségleteknek megfelelően. Egyes or­ szágokban világító fényforrással, és hangkibocsátó műszerrel is ellátják. A fehér botnak két változata van: a 9 0 cm hosszú fából készült bot, mely nagy segítséget nyújt főleg a lassúbb ritmusú járásnál. A másik változat a hosszú bot. amely 12 mm átmérőjű, alumínium csőből készül és hossza a használó magasságától függ.

144

Kb. a Ibidtől a mellkasig ér. l'.zt összecsukható formában is készítik. A botot a vak embei maga előtt tartva, az elöl levő lábbal egyidejűleg a talajhoz érinti. Azáltal, hogy a botot a felső vegénél vagy lennehb fogja a járókelő kisebb, vagy nagyobb felszínt tud érzékelni. A hosszú bot használatára a vakokat speciális tanfolyamo­ kon készítik fel.

m

Fehr-szindróm a - dystrophia nodosa com eae; Autoszomális recesszív öröklődésű kórkép, jellem zője a cornea parcnchimájában (a szaruhártya működő szövete) ke­ letkező glikózam inoglikdn tartalmú csomók. A szaruhártya változás előrehaladó látásromlást, kb. 4 0 éves kor körül vakságot okoz.

m

Fem m esser-Zelig-szindróm a - Fejlődési zavar, mely autoszomális recesszív öröklődésű. Jellemzője a köröm visszamaradt fejlődése vagy hiánya, kéz és lábfej­ lődési rendellenességek, bifalangedlis (két ujjperchez tartozó) ujjak, értelmi fogya­ tékosság, strabismus convergens (összetartó kancsalság).

ijjB k fejlődési diszfezia - megkésett beszédfijlödés, kongenitális afázia, gyerm ekkori a fá ­

zia, beszédfejló'dési zavar, beszédfejló'dési retardáció, hallóném aság, akadályozott beszédjejlSdés stb.; Az egész nyelvi rendszer, a beszéd (megértésének és használatának) szerkezeti és időbeli zavara, amely nyelvtani, alaktani (morfológiai), hangtani és jelentéstani (szemantikai) szinten különböző összetételű és súlyosságú tünetekben jelentkezhet. Fő jellemzője, hogy a mondatalkotás nagyon gyengén fejlen vagy feltűnően hiányzik. Ez megnyilvánulhat szómondatok, a beszéd fejlődésének kez­ deti fokán megrekedt szavak, szótöredékek használatában, a nyelvi szabályok na­ gyon lassú elsajátításában. A nyelvi fejlődés zavarai, a szabályok elsajátításának ne­ hézségei elsősorban a szó- és mondatalkotás, a megértés nagyon lassú fejlődésében, az aktív és passzív beszéd közti hatalmas fejlődésbeli különbségben jelentkeznek, melyhez különböző mértékű kiejtési nehézségek, centrális diszlália tünetei, hang­ kihagyások, szóalak rövidítés, hangok betoldása artikulációs torzítások is társulhat­ nak. Lényegében a fejlődéses díszfáziában, mely 4—9 éves korban nyilvánul meg, az egész nyelvi rendszer zavara miatt a beszédet, m int kommunikációs eszközt csak nagyon korlátozottan használják. A nyelvi fejlődés zavaraihoz igen gyakran kü­ lönböző részképességzavar is társul, pl. a látási észlelés zavara, a testséma ismereté­ nek zavara, a vizuo-m otoros és akusztiko - m otoros koordináció zavara, az alak-háttér megkülönböztetésének zavara, a beszédészlelés, a szén ah tás, a figyelem zavara stb. fejlődési rendellenesség - veleszületett rendellenesség; Olyan magzati károsodá­ sok, melyek a fogamzástól a születésig terjedő időszakban genetikai vagy külső

145

ártalom hatására a születéskor valamely szervben, szervrendszerben vagy annak működésében jelentkezik. ;<$£& fejlő d ési zavarok - developm ental disorders; A D SM III-R szerint a gyermek­ korban és a serdülőkorban kezdődő zavarok. Ezek a következők: a) mentális re­ tardáció vagy értelmi elmaradás (gyengeelméjűség), b) pervasiv (átható) fejlődési zavarok (pervasive developm ental disorders), m int pl. az autizmus; c) specifikus fejlődési zavarok (specific developm ental disorders), m int pl. az iskolai teljesít­ ményzavarok, beszéd és kiejtési zavarok, a motoros koordináció zavarai stb.; d) a disruptiv m agatartászavarok (disruptive behavior disorders), pl. a figyelemzava­ rok, a hiperaktivitds, a szociális viselkedés zavarai (agresszivitás, különcködés, dac, ellenséges magatartás); e) a gyermekkori és serdülőkori szorongások (anxiety di­ sorders o f childhood and adolescence), szorongás az elválasztástól, a kapcsolatok kerülése, fokozott szorongás; f) a táplálkozási zavarok; g) a gyermekkori és ser­

I

dülőkori nemi azonossági zavarok (gender identity disorders o f childhood and adolescence); h) motoros (tic)-zavarok; i) üritési zavarok (eliminatio disorders), a funkcionális encopresis (beszékelés) és enuresis (ágybavizelés); j) egyéb zava­ rok vagy besoroladan beszédzavarok (nőt otherwise dassifid speech disorders), amilyen a hebegés és a dadogás; valamint a kisgyermekkorban, a gyermekkorban és a serdülőkorban fellépő egyéb zavarok, pl. a mutizmus, önagresszív jellegű és differenciáladan figyelemzavarokkal járó reaktív azonossági és kötődési-, illetve mozgászavarok. felbom lás —dezorganizáció; Szervezett, illetve integrált rendszer testi-fizikai átvitt értelemben időben folyamatosan zajló szétesése, például a személyiség „szétesése'' amely súlyos személyiségzavarok tüneteként következik be. Akkor is szétesésről beszélünk, amikor a különböző pszichikai funkciók együttműködésében zavar áll be (pl. az észlelés, a gondolkodás és a cselekvés koordinációja). A jelenség ellenté­ tei az integráció, integráltság. félltanU ág - m onobrachia. fiéllcöröa ívj árato k —sem i-circviar canals; A belső fül labirintusában három, egy­ másra merőlegesen elhelyezkedő, folyadékkal telt ívjárat. A félkörös ívjáratok az egyensúlyozó szerv részei. A belsejükben levő folyadék gyorsulás esetén átcsap a bennük levő szőrcsomócskákon, és aktiválja az alattuk elhelyezkedő receptoro­ kat, melyek az egyensúllyal és a mozgással kapcsolatos információkat küldenek az agyba.

14 é

18* felső küszöb - Az inger azon maximális ereje, amely még előidézi a megfelelő érzékelési, rehár még halljuk vagy látjuk. Az ennél erősebb ingereket már kiisz.öb feletti ingereknek nevezzük. Ilyen az emberi fül által nem hallható ultrahang pél­ dául. .

féltekéi differenciálódás - Bal-jobb agyféltekéi funkciók elkülönülése. Sérülése­ ket követő agyműködési zavarokban szenvedd, valamint hasított agyú (split-brain

- osztott agy) betegekkel végzett kísérlerek egyértelműen bebizonyították, hogy a két agyfélteke az információkat, egymást kiegészítő módon dolgozza fel, de különböző módon hordozza. Valószínű, hogy a jobbkezeseknél a beszéd, a be­ szédmegértés és a logikus gondolkodás terén domináns bal félteke a szekvenci­ ális információfeldolgozás hordozója, miközben a jobb félteke a „néma félteke” a megítélések, az érzelmek, a jelentés-összefüggésekhez, és a térbeli gondolkodás­ hoz szükséges kontextuális feldolgozás terén, a látással kapcsolatos információk feldolgozásában tölt be vezérlő szerepet. Balkezeseknél a megfelelő funkciók jobb­ bal hozzárendelése kevésbé egyértelmű.

-m

féltekei dom inancia - hem ispheric dom inance, ban alitás ; E felfogás szerint az in­ formációfeldolgozás és az emberi cselekvés működését jobbkezeseknél a bal félteke irányítja, illetve aktívan koordinálja, miközben a jobb agyfélteke nyugvó állapot­ ban a tartalék szerepét tölti be. Az elméletet már régen megcáfolták.

jfljfpfc fenilketonuria - phcnilketonuria, PKU, oligophreniaphcnylpyruvica, FöUing-szind-

rám a; Örökletes fehérje-anyagcsere zavar. Autoszomális recesszív öröklődésű enzim opatia. A betegség oka, hogy a szervezet enzimdeféktus következtében képtelen tirozinná alakítani a fenilalanint. Ennek következtében emelkedik a vérben a fenilalanin-szint, a májban fénilpiroszőlősawá alakul, ami az idegrendszer károsodását eredményezi. Klinikai tünetei: szőke haj, szürkés szemek. Verejtékük egérvizeletszagú. A beteget fokozott motoros nyugtalanság (hiperm otilitds) és ingerlékenység

(irritabilitás) jellemzi. Ha időben, tehát újszülött korban felismerik, a kór diétával megelőzhető. Ha ez elmarad, m icrocephalia és súlyos fokú értelmi fogyatékosság alakul ki. 29* fenotípus - Az örökölt genetikus hajlamok genotípusa és a társadalmi környezet közötti kölcsönhatás eredménye, vagyis az egyeden ténylegesen megmutatkozó tulajdonságok összessége. Egy személy genotípusa nem válik láthatóvá, mivel a ge­ netikus lehetőségek csak a valódi viselkedésben jelennek meg. Mindaz a viselkedés tehát, amely már a születés előtt kezdődik el, és az egész életen át megfigyelhető, az

147

a frnotipus. A fenotípusban szereplő tulajdonságok egyfelől részei a genotípusnak, de másfelől olyan tulajdonságokat is tartalmaz, amelyek egyediek, szerzettek. fényérzékelés - Az ember legfontosabb érzékelése a látás. A látást közvetítő inger, a fény jelzőfunkció tekintetében minden más külső hatást felülmúl, mert környe­ zetünk legtöbb és életünk szempontjából leglényegesebb mozzanatait jelentheti. A fényérzékelés a szemnek az a képessége, hogy bizonyos minimális fényt érzé­ kelni tud, és hogy két különböző erősségű fény közötti különbséget is meg tudja állapítani. A fény érzékelése a retina (a szem ideghártyája) normális működésétől függ. A gyakorlatban központi és széli fényérző képességet különböztetünk meg. A retina fényérző sejtjei a pálcikák, amelyek a sötétben való látást és a csapok, amelyek a nappali látást biztosítják. A sötétben a retina fényérzékenysége megnő, adaptálódik a sötétséghez. A fényérzés a fényinger erősségétől és időtartamától függ. Fényérzés keletkezhet a szemet ért nyomás vagy ütés következtében is. Az

I

ilyenkor jÁ to tf gyűrű alakú felvillanásokat ^foszfbxnek" nevezzük. Ezt észlelhet­ jü k tüsszentéskor, köhögéskor vagy nagy súly emelésekor is. A jelenség oka a retina vérellátásának gyors változása, a szemnyomás hirtelen emelkedése. fénytörés - refractio\ A fénytörő közegek: a szaruhártya, a csarnokvíz, a lencse és az üvegtest. A külvilágból eredő fénysugarakat úgy terelik össze (gyűjtik össze), hogy fókusza (gyújtópontja) éppen a retina megfelelő helyére essék A törő közeg törőerejét dioptriában (D ) fejezzük ki. Bármilyen lencse törőerejére jellemző adat annak a pontnak a távolsága, amelybe az, az optikai tengelyével párhuzamos su­ garakat összetéríti. Ha ezt a távolságot méterre átszámítva határozzuk meg, akkor megkapjuk a lencse dioptriaszámát. Pl. 25 cm * 1/4 m = 4 D. A dioptria tehát a méterben kifejezett gyújtótávolság reciprok értéke. fénytörési rendellenességek - A gyengénlátás okai lehetnek, pl. a rövidlátás, túllácás, asztigmatizmus stb. ferális gyerm ekek - A Linné-féle rendszer szerint H omo ferus fertőző gyerm ekbénulás - gyerm ekparalízis; 1960-ig az egyik legveszélyesebb népbetegség volt. A kötelező Sabin-Salk-védóolt4s következtében teljesen eltűnt. fetális stádium - A 12. héttől kialakult és működő placenta védi a magzatot. A fejlődésnek ebben a szakaszában a szervek növekedése és crése, vagyis a m orfat-

nezis a jellemző. A kialakulóban levő immunapparátus segítségével a magzat sajá148

tos jelenséggel. a gyulladással válaszol a külső ártalmakra. Minden esetben elsőnek a placenta betegszik meg, és csak ezután a magzat. v i K feto p átiik (raagzatbán tolom ) kóroktona: Ha a noxa (kór, ártalom) a magzati lét ötödik hetétől a születésig fejtette ki a hatását, fetopatiáról beszélünk. A fetopátiát (fetopathia) számtalan ártalom okozhatja. Ezek közül néhányat megemlítünk: a) fertőző kórokozók, baktériumok (listeria, lues), vírusok (rubeola, herpes, dtom egalia), zoonosis (toxoplasmosts); b) mérgezések: nikorin, alkohol, drogok, nitrátos ivóvíz: c) gyógyszerek: pl. a pajzsmirigyre ható szerek, a véralvadást gátló szerek vagy az antiepileptikumok; d) immunbiológiai okok: az EPH gesztózis, vagy az RH-inkompatibilitás; e) anyagcsere-betegségek: a diabetes mellitus, hyper- illetve hypothyreosis, anyai fenilketonuria; 0 nagy dózisú ionizációs sugárzás stb. f l R Fevre—Languepin-szindróm a - Autoszomális recesszív öröklődésű nagyon össze­ tett fejlődési zavar. Klinikai jellemzői a syndactylia (ujjösszenövés), hüvelykujj-hi-

poplázia (satnya fejlődése), köröm diszpldzia (a körmök rendellenes fejlődése), járászavart okozó ptcrygium (kúszóhártya) a térd és a peroneális (szárkapocs) részeken, vesehipoplázia, dysplasia coxae (csipőrendellenesség). fibroplasia retrolentoris - Szembetegség, mely főleg 1 5 0 0 -2 0 0 0 gr-os köraszülöneknél fordul elő. A betegség a szemlencse mögötti üvegtest elhomályosodása következtében alakul ki. Ennek következtében a látás nagy fokban rom lik vagy teljesen lehetedenné válik. A homályosodás végül kiterjed az egész iívegcestre, később a szemlencsére is. Súlyosabb esetekben a szemgolyó is sorvadni kezd. A kórkép megjelenését a koraszülöttnél túlnyomáson adagolt oxigén segíti elő. A nagy koncentrációban belélegzett oxigén görcsöt vált ki a retina ereiben, amelyet kötőszöveti szaporulat követ. Ez az üvegtest elhomályosodásához vezet. A felsza­ porodott kötőszövetben burjánzás indul meg, vérzések keletkeznek, végül a retina szövete hegesen átalakul. figyelemzavar -figyelem hián yéból eredd rendellenesség hiperaktivitással. (Attention

D eficit D isorder with H yperactivity),fejlődési érés elm aradása, hiperkinetikus reakció, az idegrendszer éretlensége, m inim ális cerebrdlis dysfunctio (M CD), m inim ális agyi sérülés, gyerm ekkori pszichoorganikus szindróm a (POS), FIM OTA (figyelem, moz­ gásos vagy m otorikus és tanulási zavar), tanulási zavarok, részképességülvarok stb.; A felsorolt kifejezések is mutatják azt a bizonytalanságot, amely a jelenség körül kialakult. A kifejezések nem fedik egymást minden esetben, ezért adott esetben külön is kitérünk a tárgyalásukra. E szakkifejezésekkel jelzett zavar főbb jellemzői:

149

a koncentrációképtelenség, a figyelem könnyen elterelhetőscge, impulzivitással járó túlmozgások (hiperaktivitás). A figyelemzavar azonban nem mindig jár együtt a hiperaktivitással. E zavarok az iskolás korban tanulási nehézséget (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) és magatartási zavarokat (szociális ösztönösség vagy akár antiszociális magatartás) okozhatnak. f i ú idea - rögeszme, kényszerképzet; A tudatba állandó és akaratlanul feltolakodó, emocionálisan színezett gondolat, feltételezés, eszme, amely kórosan befolyásolja az ember cselekedeteit, állásfoglalásait. A betegre nem hatnak az észérvek, saját ér­ veit makacsul ismételgeti. Számos lelkiállapot jellemzője, pl. a kényszerneurózisé, a kóros féltékenységé vagy a búskomorságé. fizikoterápia - Fizikai erőkkel és eszközökkel történő gyógykezelés (torna, elekt­ romos eszközök stb.), amelynek keretében az ízületek, az izmok passzív és aktív mozgatását végzik. fiziológiás dadogás - élettani dadogás. flexió - hajtás, hajlítás. Flynn—A ird-szindróm a —Autoszomális domináns öröklődésű neuroektodermális fejlődési zavar. Klinikai megnyilvánulása: kétoldali, belső fül eredetű süketség, progrediáló (előrehaladó) agyi atrófia (sorvadás) következtében kialakuló ataxia, izomsorvadás, afázia, katarakta (hályog), rövidlátás {m iopia), csontritkulás {osteo-

porosis), bő'ratrófia (bőrsorvadás). fó b ia - Kóros gyötrő félelem, reális alap nélküli rettegés, iszony. A nagyon inten­ zív, leküzdhetetlen félelem bármilyen helyzetre, tárgyia vagy élőlényre vonatkoz­ hat. Gyakran kísérik vegetatív zavarok. Depressziós, neurotikus betegeknél igen gyakori. A leggyakrabban előforduló fóbiák egyike az agorafóbia, vagy tériszony (nyílt tértől való iszony) és a klausztrofóbia (zárt terektől való rettegés), valamint az állatokra vonatkozó indok nélküli félelem. A beteg minden igyekezete arra irányul, hogy elhárítsa magától, vagy elkerülje a szorongást okozó tárgyat vagy helyzetet. A fóbiákat a kényszerképzetek, szorongásos neurózisok közé sorolják. Eszerint három csoportot különböztetnek meg: a) egyszerű fóbia (phobia , simple

phobia). Szinonimája a specifikus fóbia, amely heves kcrülcsi reakciókban nyilvá­ nul meg. főleg állatokról való rettegés (kutyák, kígyók, rovarok, egerek, stb.). de előfordulnak vér vagy sebek láttán, zárt terekben, magas helyen stb. b) Agóratobia

(agoraphobta) - olvan helyek, helyzetek kerülésében (esetenként pánikreakciókban végződó) megnyilvánuló beteges félelem, amelyek az érintett számára szükséghely­ zetben (pl. ájulás, szívroham, elesés, rosszullét, kiúttalanság stb.) várható. A beteg nemcsak ezeket a helyzeteket, hanem általában az egyedüllétet, a tömeget, a tág te­ reket. a hidakon való átkelést stb. is kerüli. A nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, c) szociális fóbia (socialphobia). Az érintett fél a nyilvános megszólalás­ tól. attól, hogy kérdésekre nem tud válaszolni, fél hogy nevetségessé válik mások elŐn, hogy szorongását mások is észreveszik. Az ilyen helyzetekre való legjelenté­ kenyebb utalás is pánikot vált ki, ami vegetatív tünetekben is jelentkezhet, mint az izzadás, a szívműködés felgyorsulása, a lélegzet szaggatottá válása. Az érintettek tudatában vannak eltúlzott reakcióiknak, de nem tudnak uralkodni fölötte.

m

Foerster-szindróm a - Veleszületett vagy szülési trauma következtében kialakuló agyi (cerebrális) eredetű bénulás, izomhipotónia és értelmi fogyatékosság. foetalis - fbtális, magzati. fö cttu - fbtusz; A fejlődő magzat elnevezése (a terhesség kilencedik hetétől számítják). foglalkoztató iskola és nevelőotthon - Az 1961-es oktatási törvény értelmében a középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos gyermekek oktatására és nevelésére szolgáló intézmény. Az iskolatípus 1972-től önálló nevelési-oktatási programmal és szervezeti szabályzattal működik. 1985-től elnevezése általános iskola. Nyolc felmenő évfolyamos, melyet egy előkészítő osztály előz meg. A képzés három szakaszra oszlik: az alsó (az alapképességeket erősítő, pl. a beszédfejlesztés, kör­ nyezetismeret, mozgásnevelés, játék, ábrázolás stb.), középső (az iskolai készségek kialakítása a cél), a harmadik szakasz (általános tájékozódást elősegítő ismereteket, szocializációs ismereteket nyújt, fakultatív módon elősegíti a kultúrtechnikák el­ sajátítását, valamint kötelező munkafoglalkoztatást irányoz elő). Az oktatás kis létszámú (6 - 8 személy) csoportokban történik, a lehetőségekhez képest egyénre szabott. Kiegészítő terápiás eljárásokat is alkalmaznak. Az iskolai képzést óvodai, valamint munkára felkészítő tagozat egészíti ki.

?Ő0. fogyatékos - A gyógypedagógia központi fogalma. Az elnevezés az orvosi termi­ nológiából származik. A maradandó és tartós biológiai károsodásokat, testi alap­ változásokat és a hozzájuk társuló személyiségváltozásokat jelöli. A fogyatékosság az átlagtól, a „normálistól” való negatív irányú eltérést jelöli. Olyan organikus za-

van jelent (a központi idegrendszer zavara, valamelyik érzékszerv, a beszéd- vagy mozgásrendszer zavara), amely egész életen át fennmarad és visszafordíthatatlan (irreverzibilis). Az Egészségügyi Világszervezet (W H O ) olyan alapdefiníciókat dolgozott ki, melyek nemcsak a betegséget, hanem ennek következményeképpen létrejött szociális szerepváltozást is figyelembe veszi. Eszerint megkülönbözte­ tünk károsodást, sérülést (impairment), mely a pszichés, fiziológiai vagy anató­ miai szerkezet rendellenességeit, hiányait jelenti. A károsodás a szervek biológiai működésében jelentkezik: fogyatékosság, zavar (disability) az egyén aktivitásában, a funkcionalitásában cselekvőképességében jelentkező korlátozotTság vagy hi­ ány, mely gátolja a normálisnak (ádagosnak) tartott cselekvést; akadályozottság,

korlátozottság vagy rokkantság (handieap) a fogyatékosság következményeként az egyén szociális helyzetében, környezetéhez való alkalmazkodásban bekövetke­ zett változás, a betöltött társadalmi szerep akadályoztatása. A gyógypedagógus számára az elnevezések egymáshoz szorosan kapcsolódva válnak értelmezhetővé. A fogyatékosság esetében a viszonyítási alap a „normalitás”, vagyis az egy bizo­ nyos életkorban az átlagos teljesítés. A fogyatékosság ugyanakkor egyoldalú és pejoratív (becsmérlő) is egyben, mivel a rendellenesség oldaláról jelöli meg a sze­ mélyt. A fogyatékosság fogalma kihangsúlyozza az átlagtól való eltérést, a negatí­ vumokat, mint az egész egyénre jellemző személyiségjegyet. Megbélyegzi, ncgatív jegyekkel látja el az össz- személyiséget: pl. értelm i fogyatékos, vak ember stb. A fend indokok alapján a hazai gyógypedagógiai szakirodalomban a fogyatékosság elnevezést az akadályozottság kifejezés kezdi felváltani, habár a két elnevezés nem szinonima. A fogyatékosságok felosztását, rendszerezését lásd a gyógypedagógiai

tipológjta címszó alatt. fogyatékos szem élyek - Gyógypedagógiai nevelésben részesülő személyek. O k­ tatásuk, fejlesztésük speciális pedagógiai módszereket igényelnek ezért külön (speciális) intézményrendszer alakult ki számukra. M a már az a tendencia, hogy a nevelésük lehetőleg integráltan, a nem fogyatékosokkal együtt történjen. Az eredményes nevelés szempontjából nagy jelentősége van a korai felismerésnek és fejlesztésnek A halmozottan fogyatékosok oktatása a vezető tünetnek megfelelő speciális intézményekben történik. fogyatékosok intézm ényrendszere - Az a speciális intézményrendszer, mely a fogyatékos személyek (gyermekek és felnőttek) diagnosztizálását, oktatását, ne­ velését, fejlesztését, szakmai képzését, munkafoglalkoztarását igyekszik megvaló­ sítani a kisgyermekkortól kezdve az egész felnőttkoron át. Ezek oktarási. valamint egészségügyi intézmények. Az oktatási intézményekhez a gyógypedagógiai iskolák.

g y ó g y p e d a g ó g ia i

tagosatok (osztályok), gyógypedagógiai óvodák, beszédjavító in­

tézmények, beszédjavító csoportok, speciális szakiskolák tartoznak. A gyermekek ellátására és nevelésére szolgálnak az. egészségügyi gyermekotthonok, ahol főleg a súlvos fokban sérült értelmi fogyatékosok és a halmozottan fogyatékos gyer­ mekek kapnak elhelyezést. A felnőtt fogyatékos személyek számára felnőttvédclmi szociális otthonok, szociális foglalkoztatók, védőmunkahelyek, egyéb civil, egyházi, valamint állami kezdeményezések jelentik azt az intézményes keretet, melyben életük zajlik. l fokom étia - phokom elia, végtaghiány; fejlődési rendellenesség.

ü

foném a - A nyelv hangzási egységeinek nyelvészeti meghatározása, a beszéd hangrendszerének legkisebb egysége. A fonéma változása a szó értelmének a változását idézi elő (lásd még: m orftm a). fonem atikus diszlexia - A gyermekek hallás után nehezen különböztetik meg a szavakat alkotó hangokat (főleg ha ezek hangzás szerint közel állnak egymáshoz). Nehezen és rendkívül lassan sajátítják el a betűket, valamint a betűk összekapcso­ lását. Egész sor más hiba is észlelhető olvasásukban, mint a lassú tempó, betű- és szótagismétlés, betűkihagyás, betű- és szótagcsere, más hangok betoldása olvasás közben, a betűrend felcserélése. fonem atikus dysgraphia - A diszgráfia sajátos formája. A gyermek elsajátítja ugyan a betűk formáját, de a nehezebbeket egyáltalán nem tudja általánosítani, és a megfelelő hanghoz kapcsolni. Súlyos kiejtési zavarokkal is találkozunk. A leg­ gyakrabban előforduló hibák a betűcserék (mássalhangzó- és magánhangzócserék), betű- és szótagkihagyás, betűk sorrendjének felcserélése, elválasztási hiba, betűk és szavak beiktatása stb., mely hibák az analízis-szintézis, nem ritkán a fonem atikus

hallás fejletlenségére utalnak. 5 7 . fonem atikus hallás - beszédhallás; A beszédhangok pontos megkülönböztetése hallás útján. A beszéd észlelésének egyik szintje. Az egyes nyelvekre jellemző fonematikus Hallás kifejlődését az illető nyelv fonematikai rendje határozza meg. A fonematikai hallás kialakulását nem csupán fiziológiai okok, hanem a külön­ böző nyelvek történetileg-társadalmilag kialakult hangsajátosságai magyarázzák. '■

fonetika - hangtan; A nyelvtudománynak a hangjelenségekkel, képzésükkel fog­ lalkozó tudományága.

153

I

5 9 . foniáter - A hang kcpzéscvel, kóros elváltozás;

ezek gyógyír;'

a beszéd zavaraival foglalkozó szakember. 6 0 . fonofóbia - A beszédtől való félelem. A dadogok jellemzője. ^63L form ánsok - A hangzót meghatározó és az illető hangra jellemző felhangcsopor­ tok. 6 2 . Forney—R obinson—Pascoe-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődésű za­ var. Jellemzői: szívelégtelenség, az ingerület vezetésének zavara, vezetéses süketség, kancsalság (strabismus), az ujjak rendellenes rövidsége (bracbydactylia) és görbültsége (chnodactylta). 6 3 . Forsiu s-Eriksson-szin dróm a - Recesszív öröklődésű rendellenesség, mely az Xkromoszómához kötött. Klinikai jellemzői: m iópia (rövidlátás), nystagmus (szemtekerezgés), astigmatismus (a fénysugarak nem gyülekeznek egyetlen pontban), valamint színvakság. 6 4 . fovea centrális retinae - Pontszerű bemélyedés, mely a retinának a látótengellyel való metszéspontján helyezkedik el. Ez a legtisztább és legélesebb látás területe, mivel itt a receptorokat (csapsejtek) az üvegtest irányában más sejtek nem fedik le, ezért e tartományban a képfelbontó képesség igen magas fokú. 6 5 . fő légzésform ák - 1. mellkasi (costalis) légzés; 2. hasi (abdom inális) légzés: a kettő kombinációjából létrejött élettani mellkasi-hasi

(costo-abdom inalis)

légzés.

4 6 . fó-form áns - A magánhangzók első és második formánsának az elnevezése. Az első formáns képzési helye a garat (meso- és hypopharynx), a másodiké a szájüreg. Egy magánhangzó akusztikai alapját a fő-formánsok képezik. 4 7 . Fölling-betegség -

fcnilketonúria.

6 0 . fotopátia - Magzati ártalom, a magzat kóros fejlődése. 4 9 . fractu ra - törés, csonttörés;

fractura
7 0 . Francois II.-szindróm a eredete

egvelő re

n s/lá/ailan .

> n io r(> h iii> n ,u id ib u lofiií uiíts.

K lin ikai

jcllcm /oi.

m clvtick

.17 állkapocs kic.

ségc (r icrogenui). orrporc-hipoplázia (satnya fejlődése),

kagyló rendellenes le|lődcse. kicsiny orr. ■H. Francois III.-szindróm a - cryptophthalnua; Recesszív öröklődésű fejlődési /.avar. IcIlemzŐi: a szemgolyó kicsinysége (m tcrophthabnia), összenőtt szemhéjak. halántékcsont-hipoplázia. koponyadeformitás, asszimetriás arc, meningoeneephalokeU (agyhártyasérv), vaginális atresia (a hüvely veleszületett elzáródása), hypospadiasis (húgycsőhasadék), a kezek és az ujjak fejlődési rendellenessége. • m fratcm ális ikrek - kétpetéjű ikrek.

m

fraralu m línguag - nyelvfik; A feszes nyelvfék a nyelv hegyének felemelkedését idézi elő, s ez akadályozhatja az „r" hang tiszta kiejtését. A logopédusok általiban a nyelvfék bemetszését javasolják, hogy a nyelv hegye könnyebben peregjen. Friedm an-R oy szindróm a - Ismeretlen eredetű veleszületett értelmi fogyatékos­ ság, melyhez mozgászavarok társulnak. További jellemzői a beszédhiba, hiperrefie-

xul, esetleg spina bifida* dongaláb. A tünetek nem progrediálnak. / t® , frontális lebeny - lobusfrontális; A nagyagyféltekék homloknál fekvő része, amely a fissura centralis-szal szemben és a Sylvius-hasadék felett található. .

Frostig-terápia - Vizuo-motoros koordinációt fejlesztő program. Lényege a gyer­ mekek szükségleteinek, lehetőségeinek figyelembevétele, önmegvalósításának elő­ segítése. A szerző szerint a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek körében igen gyakori a vizuális észlelés zavara, s ez nagymértékben kihat a kognitív, valamint az emocionális-szociális fejlődésre. Erre a megállapításra alapozva dolgozta ki a vizuomotoros koordinációs terápiás programját. A program két fő részből áll: a vizuális észlelés fejlesztéséből és a mozgásnevelésből. A fő részek több részterületre bomlanak, pl. a mozgásnevelés fejlesztési területei (koordináció és ritmus, agilitás, erő, rugalmasság, egyensúly, sebesség, légzés stb.) vagy az előkészítő program a vizuális észlelés fejlesztésére (tcstkép, restfogalom fejlesztése vagy a szemmozgás gyakorlatok stb.). A fejlesztési diagnózishoz tartozik a Frostig-teszt. Jó l alkalmaz­ ható óvodásoknál, kisiskolásoknál részképességzavarban szenvedőknél, fogyatékos gyermekeknél. Eredményesen alkalmazzák az Ayres-módszorrel együtt. 7 7 . frusztráció - (a szó jelentése: meghiúsulás, akadályozottság. A frusztráció a szük­ séglet meghiúsulása nyomán kialakult feszültség. Átvitt értelemben minden olyan

155

akadály, amely valamely elképzelt célkitűzés vagy célirányos cselekvés elérésének űtjában áll. A frusztrációnak oka lehet külső (pl. egy tárgy) vagy belső (elképzelr akadály). A frusztrációs feszültségre adott válaszok is nagyon változatosak; függ­ nek az akadály természetétől és az elszenvedő egyén személyiségétől is. A válaszok általában agresszivitásban nyilvánulnak meg. Az agresszivitás irányulhat az akadály felé (pl. a gyermek az anyja ellen fordul), egy közvetett tárgyra (pl. megveri a já­ tékmaciját), vagy saját maga ellen (pl. iskolások öngyilkossági kísérletei). Vannak olyan esetek, amikor a frusztráció fejlődési regresszióban mutatkozik meg (pl. viszszatér az éjszakai ágybavizelés). A frusztráció minél korábbi életkorban nyilvánul meg, annál súlyosabb következményekkel járhat. frusztrációs-agressziós elm élet - E hipotézis szerint a frusztráció az élőlényeknél (embernél, állatnál) agresszióhoz vezet. fiigue - a mjuga" jelentése m enekülés; Az otthontól való elmenekülés, elszökés. Az otthonról való elszökés a gyermekeknél a köm yaettel való konfliktust jelzi (szülőkkel, tanárokkal). A menekülésben részben a környezettel való elégedetlen­ ség, másrészben pedig a jobb környezet megtalálásának reménye nyilvánul meg. A felnőtteknél a menekülés főleg a kudarc elismerését jelenti. Kóros állapotokban megfigyelhető epilepsziásoknál, szkizofréniásoknál vagy zavart tudatállapotokban. Ugyanakkor jelölhet hosszú amnéziás állapotot, amelyben a személy elhagyja ott­ honát, elfelejti múltját, és teljesen új életet kezd. fu nctíonális dyslalia - Funkcionális (müködéses) pöszeségről beszélünk, ha nem mutatható ki a beszéd központi idegrendszeri központjainak, idegpályáinak zavara vagy a beszédszervek kóros elváltozása. A kórelőzmény alapján a pszichogén okok is ki vannak zárva. Feltételezhető, hogy az artikulációs hibák, a beszédzavarok a fiziológiás pöszeség maradványaként sokszor még az iskoláskorig vagy még utána is fennmaradnak. Általában fiúknál gyakrabban tapasztalható. Szenzoros és mo­

toros formáját különböztetjük meg. A szenzoros forma hátterében az akusztikai diszkrimináló képesség zavarai, a hailásbenyomások hiányos feldolgozása, illetve enyhe központi haliászavarok állhatnak. Foniátriai szempontból a kórképet ki­ válthatja a részleges hang agnózia is. Ez a „finom akusztikai részletek" felisme­ rési képtelenségében mutatkozik meg. Itt minőségi hallásgycngeségrol lehet szó. A hailásbenyomások hiányos feldolgozása következtében a gyermek helytelenül érzékeli a hangot. Tehát a fonematikus hallás gyengesége, a hangalakzaiok íclíogási és megkülönböztetési zavara is pöszcséghezvezethet. (Pl. hallás útján nem tudja megkülönböztetni a haj és a vaj szót). Ezek a gyermekek sokszor rosszul olvadnak.

írnak, holou értelmi képességük kifogástalan. A motoros (ormánál a beszédszervek Hnommo/ga.sanuk zavara, és ezzel együtt általános mozgási ügyetlenség okozza a Keszédzav. S Í * funkcionális zavarok - junkciózsiv/iroh Olyan zavarok, melyek eredetét nem le­ het szervi vagy szervezeti elváltozásokra visszavezetni. Általában cselekvésbeli és gondolkodásbeli károsodások, zavarok. -'fe t furor - düh, dühöngés.

m

fiil - A hallás és az egyensúlyozás érzékszerve. A hangjelenségekből származó in­ formációk közvetítésére szolgál. A hangingerek longitudinális (vízszintes) levegő­ rezgések. Az embernél a 16 Hz és a 16 0 0 0 H z közötti frekvenciatartományban található. A legoptimálisabb teljesítményt az 5 0 0 és 4 0 0 0 Hz közörti tartomány­ ban érhetjük el. A hang a fiilkagylón (auricle) keresztül ju t be a külső hallójáratba, amely hangerősítőként működik. A külső hallójáratot és a középfület a dobhártya választja el egymástól. A dobhártya kb. 2 0 0 0 Hz-ig terjedő frekvenciáig rezgések­ kel reagál, amely átterjed a középfülben levő hallócsonrocskikra (kalapács, üllő, kengyel). A középfül és a garat légnyomáskülönbségei az Eustach-kürtön keresztül egyenlítődnek ki. A kengyel lapja az ovális ablak membránjára tapad, és az inge­ rület innen terjed a belső fiilbe. A belső fiil a sziklacsontban levő, folyadékkal (pe-

rilim fával) kitöltött üreg, amit labirintusnak nevezünk. Az alsó részében található a csiga (cochlea), fölötte pedig az ívjáratok rendszere, mely egyben egyensúlyér­ zékelő szerv is. A hallócsontocskák által felerősített és továbbított inger az ovális ablak membránján keresztül hidraulikus nyomáshullámokat vált ki a belső fül­ ben. A hidraulikus hullámok a csigajáraton keresztül a csigába jutnak. így hatnak a Corti-szervre, ahol a receptorok gyűjtőhelye van. Itt idegimpulzusokká alakul­ nak amely már a tulajdonképpeni a hallás.

\

157

G fc, „g” hang helyes ejtése - A „g” zöngés szájpadi zárhang. Képzése megegyezik a „k” hang képzésével, csak a hangszalagok a g-nél zönge állásban vannak (lásd: k hang ejtése). 2» gagyogás — A csecsemő hangadása a harmadik-negyedik hónapban a kiáltozá­ sok szakaszából az ún. gagyogás szakaszába lép. A gagyogás még nem szándékos közlés, hanem játék a hangokkal. Eleinte nagyon változatos magánhangzók ismé­ telgetéséből, majd késő bb mássalhangzók és magánhangzók keveredéséből álló „hangjáték” Az így létrehozott hangok azonban elmosódottak, nem elég körülha­ tároltak. A gagyogás nagyon gazdag prozódikus elemekben. Mivel a hallás ellenőr­ zésétől Függetlenül jelenik meg, csupán fiziológiai alapon, ezért a süket gyerme­ kek is gagyognak. A gagyogás fejlődésére nagy hatással van a felnőttek ösztönzése. Az állandó „gyakoroltatás” a hangképzés és a hallás közötti kapcsolat fejlődéséhez vezet. E kapcsolat hiánya oltja ki a süket gyermekekben a gügyögést. Az ösztönzés hatására a hallott hangokból kiszűrődik az anyanyelv hangbázisa. 3 . g ala ct(o )... - tej (szóösszetételben). 4» galactosaem ia - galaktózém ia; A tejcukror bontó enzim hiánya

íiatt kialakuló

súlyos veleszületett (congenitalis enzym opathia) anyagcserezavar Két enzim hiánya is okozhatja, de csak az egyik okoz értelmi fogyatékosságot. A tünetek csak a tej megvonásával enyhülnek. 5« gam éta - ivarsejt (audrogam eta a férfi vagy hí nőstény ivarsejt). 6 . gam m acizm us - A „g hang helytelen.

;s

T« ganglion - idegdúc. 6» garat - A szájüreg cs az orriircg mögött húzódik a garatüreg egészen a nyelő­ csőig. A légcsónyílása a garat legalsó részébe, a gégegaratba torkollik, amely a szájgarat és orrgarat-üreggel együtt alkotja az egységes garatüreget. A garatüreg tölcsér alakú, kb. 12 cm hosszúságú, és a hatodik nyakcsigolyáig terjed. A garat a gégét a száj üreggel és az orrüreggel köti össze. Az orrgarat felső falán található a garatmandula. A mandulák néha erősen burjánzanak, és ún. polipot alkotnak. A polip zavart okozhat a hangképzésben. A beszéd szempontjából lényeges, hogy garat a toldalékcső egyes részeit külön-küiön is el tudja zárni egymástól. A hang képzésében és az artikulációban fontos szerepet kap a szájgarat, amely a lágy száj* padlással (palatum m olle) és az ínycsappal (uvula) együtt elzárja az orrüreget és így létrehozza a magyar beszédre jellemző szijhangokat (orális magánhangzók). A gégéből kiinduló zöngét a száj- és orrüreg felé továbbítja. M in t bcszédszerv a hang képzésének megfelelően alakítja az üreg formáját. Ugyanakkor a garatüregnek, mint rezonátorüregnek, nagy jelentősége van a hangszín kialakításában. A tágulása a mély felhangokat erő siti, térfogata csökkenésekor viszont a hang színe magasabb lesz. A garatizmok túlzott feszítése következtében torokhang keletkezik. G ardner-T urner-szindróm a - neuroma nervi acu sticifam iliáris bilaterális; Kétol­ dali hallóideg neuroma (idegdaganat, mely velőtlen hüvelyű idegrostokból és kötő szövetből áll). Autoszomális domináns öröklődésű belső füli eredetű süketség, melyhez más agyidegek funkciókiesése is társulhat. í S L Gargoytism us - H urler-Pfaundler-féle kórkép; A m ukopoliszaeharidóások egyik formája, melyet a szulfatáz enzim hiánya okoz. Autoszomális recesszív Öröklődésű

enzim opátia. Az agysejtekben gangliozid halmozódik fel, s ez különböző fokú ér­ telmi fogyatékosságot, cornea homályt, nagyothallást okoz. A betegség jellemző tünetei még a csónak alakú koponya (scaphocephalia), púposság (kyphosis), rövid, vastag csövescsontok, diszproporcionált (aránytalan) törpeség, jellegzetes „vízkö­ pő" (gargolyl) arc, nagy has, lép- és májnagyobbodás (hepatosplenom egdlia). A betegség prognózisa rossz. A betegek alig érik meg a 20. életévüket. 11* G aspcrini-szindróm a —A hídban (pons — a nyúltvelŐt a középaggyal összekötő részlet) keletkező károsodás következtében kialakuló cünetegyürtes. Jellem zője az V. agyideg (háromosztatú ideg: n. rrigeminus), a V I. agyideg (a távolícó ideg: n. abducens), valamint a V II. agyideg (az arcideg: n. facialis ), bénulása és féloldali süketség.

159

12* G auss-görbe - A normális eloszlás haranggörbéje. Egy jó tesztben az ismertető jegyek eloszlása a normális törvényszerűségeinek felel meg. A legtöbb pszichometriai vizsgálatot a Gauss-görbétől származó értékekkel szabványosítanak. Példa erre az intellektuális képességek eloszlásának görbéje.

-laryn x; A gége a légcső legfelső porcán helyezkedik el, tulajdonképpen a lég­ cső kitágult része. A negyedik-ötödik csigolya magasságában, a nyelvcsont alatt található. A gége elsődleges élettani szerepe a légcső védelme. A gégefedő segítsé­ gével akadályozza meg, hogy a légcsőbe ne kerüljön szilárd vagy folyékony anyag. A gége másodlagos szerepe a beszéd „nyersanyagának” a zöngének a létreho­ zásában van. A hangok létrehozásában alapvetően fontosak a hangszalagok

(han gajkak). A gége porcait külső és belső izmok rögzítik és szabályozzák a hangszalagok működését. A hangszalagok tulajdonképpen nagyon rugalmas izom nyalábok, melyeket öt nagyobb és négy kisebb porc fog közre. Az öt na­ gyobb porc a gyűrűporc (cartilago cricoidca), a pajzsporc (cartilago thyreoidea), a két kannaporc vagy a hangszalagokat beállító porc (cartilago arytaenoidea) és a gégefedő porc (cpiglottis) A légzőizmok kipréselik a levegőt a tüdőből s a légzőrés háromszögű nyílásán keresztül a toldalékcső (garat-, száj, orrüreg) felé áramlik a levegő. A hangszalagok elöl a pajzsporcnál, melynek mellső kiszögellését ádámcsutkának nevezik, összetapadnak és hátrafelé hegyesszögű rést képeznek, am it hangrésnek (glottis) nevezünk. A hangszalagok meghos­ szabbodott hátrafelé nyúló része a hangnyúlványok, amelyek a kannaporcokhoz tapadnak. A kannaporcok a gyűrűporcon ülnek. Kétirányú mozgásuktól függ, hogy a hangszalagok közelítenek egymáshoz (hangadáskor) vagy távo­ lodnak egymástól (légzéskor). E mozgásokat a gége belső

izmai végzik. A

hangszalagok izmainak mozgása segítségével akaratlagosan változtathatjuk a hangrést. rJML gematopathia - A gamétában (ivarsejtekben) megmutatkozó fejlődési rendellenesség. g in - Az egyes öröklődő tulajdonságokat meghatározó tényezők egysége. A sejt­ nek az öröklődéssel kapcsolatos információkat hordozó része, mely a sejtosztódás révén jut az utódba. genealógia - szárm azástan, családkutatás. |7, genetika - Az öröklődés törvényszerűségeit, alapclveit cs a/, egyes variációk létre­ jöttének okait kutató biológiai tudom.

K , gw irtiln i ártalm ak

A/. öröklődés hiányos vagy hibás folyamata által kialakult

betegségek.

,

19 genotípus - Az egyéni öröklött tulajdonságok összessége. A kromoszómákban hordozott genetikai információk összessége. Megkülönböztetjük a fcnotípustól ü t genu recurvatum - A térd kóros, 1 5 -2 0 fokon túli hiperextenziója (abnormálisán túlhajlítható térdízület). Előfordulhat veleszületetten. Enyhe formában, m int az általános ízületi lazaság részjelensége. Legtöbb esetben másodlagos formában fejlődik ki, pl. a térdhajlítók bénulása esetében, amikor is a beteg a hiperexttnzió foko­ zásával próbálja járását stabilizálni. A genu recurvatum fokozottabb formája már a járás romlásához vezet.

m

genu valgum - gacsos térdállds; A genu valgum X-térd esetében a com b és a láb­ szár nyitott szöget alkot. (X-láb, vagyis a térdek közel vannak egymáshoz). A 3 - 4 éves korban gyakori, de ez spontán megjavul. Kóros folyamat esetében progrediál. Ilyen pl. valamelyik növekedési porc gyulladásos vagy egyéb eredetű funkciózavara (pl. baleset vagy enzimopáda következtében). genu varam - dongatérdállÁs vagy O láb; A térdek távol állnak egymástól mi­ közben az alsó lábszárak közelítenek egymáshoz. Számtalan oka lehet, m int pl. a rachitis (D-vitamin-hiány, angolkór).

^33. gépiesség - psittacizm us, papagájbeszéd; A pszichopatológiában olyan beteg visel­ kedésének a jellemzője, aki hallott mondatokat vagy kifejezéseket papagájszerűen, mechanikusan ismételgeti. A beteg nincs tisztában a mondat jelentésével, és nem is törődik vele. A zavar előfordul értelmi fogyatékosoknál is. 2 4 . gerincvelő - m edulla spinalis; A gerincoszlop gerinccsatornájában elhelyezkedő hengeres test, mely idegsejtekből és kötőszövetből áll. Az embernél a gerincvelő különböző részeiből 31 pár ideg indul ki, melyek a vegetatív idegrendszer és a központi idegrendszer afferens és efferens rostjait tartalmazza. 2 5 . gerincvelő-sérülés - Baleset, betegség vagy veleszületett rendellenesség (pl. nyi­ tott gerinc) következtében létrejött sérülés. A sérülés lehet részleges vagy teljes. Nem jár kötelezően eszméletvesztéssel. A sérülés hatásai különbözőek lehetnek. A gerincvelő vagy a gerincvelői gyökerek elszakadása esetében teljes bénulás, moz­ gásképtelenség következik be. Enyhébb esetben az izomgyengeség különböző for-

161

mái léphetnek fel. A bénulással együtt járhat az érzékelés elvesztése, a fájdalom, a tapintás, valamint a hőérzékelés zavara. Vizelet, és széklctürítési problémák is jelentkezhetnek. geron tológia - Az időskorral és az öregedéssel együtt járó folyamatok (normális és patológiás) tanulmányozásával foglalkozó tudomány. I G erstm ann II-szind róm a - spinoeerebeüdris szindróm a; Feltehetően dominánsan öröklődő zavar, amelyre az egyensúlyzavar, az alsó végtagi reflexhiány, dizartria és izomsorvadás a jellemző. i G erstm ann I-szindróm a —gyrus angularis-sztndróm a; A gyrus angularis (angularis tekervény - a sulcus temporalis superior hátsó végét körülvevő agytekervény) különböző eredetű károsodása következtében kialakuló jellegzetes tünetcsoport. Klinikai jellemzői az optikai agnózia, agrdfia, apraxia , testérzékelési és orientációs zavar, ellenoldali hem ianopsia (a szem fél látóterének kiesése).

I

gesztikuláris beszéd - m im iko-gesztikuldris beszédsiketek jelbeszéde. gesztus - Kommunikációs szándékkal végzett fej-, kéz- és testmozgások melyek a metakommunikáció részei. Amennyiben egységbe foglalják, és egyezményes jel­ rendszert alkotnak (jelbeszéd vagy gesztusnyelv), önálló szerephez juthat, például a süketek közlésében. gibbus - Púp, a hátgerinc szögletes megtörése. gigantizmua - óridsnövés; Az egyes csonrtagoknak vagy a teljes váznak a hipofízis előlebeny túltengése folytán fellépő abnormis túlnövése. Lehet normális (extrém magas növés) és patológiás formája, pl. a hipofízis daganatos megbetegedése kö­ vetkeztében. G illeipie-«zindróm A - Autoszomális recesszív öröklődésű tünetcsoport, melynek jellemzője az an iridia (a szivárványhártya hiánya), eerebeüdris ataxia , dizartria és

értelm ifogyatékosság. glanfnm a _ zöldhályog; (mint a vakság oka) A szem belső nyomásának kóros fokozódása. A szem belső nyomását a csarnokvíz tartja lenn, amit a sugártest epit-

hélium a választ ki. A csarnokvíz a csarnokzugban folyik el. Ha az elfolyást valami akadályozza (pl. fokozott csarnokvíz-termelődés vagy idegrendszeri eredetű káro162

‘ HK\

sító tényező k), nő a belső nyomás. A zöldhályog a szemben található csarnokvíz keringési zavarának a következménye olyképpen, hogy a szemben a normálisnál magasabb szemnyomás keletkezik. A szemgolyó fokozott belső nyomása jelentő­ sen károsítja a látóidegfőt, a retinát, s ez a látásélesség csökkenéséhez vezet. Elha­ nyagolt esetekben vakságot is okozhat. glaucom a congenitum - buphthalmus, veleszületen zöldhdlyog Súlyos szembe­ tegség, mely látáscsökkenéssel, vagy akár a látás teljes elvesztésével járhat. O ka a szem belső nyomásának a fokozódása, mely már a születés előtt megmutatkozhat. Az újszülött szeme ilyenkor megnagyobbodik (ökörszeműség). Közvetlen oka a csamokvíz elfolyásának zavara, amelyet a csarnokzug felépítésének rendellenessé­ ge idéz elő. A veleszületen zöldhályog gyakrabban fordul elő fiúknál. A betegség prognózisa rossz. gliom a - Az idegrendszer ectodermális eredetű sejtjeiből kiinduló daganata agydaganat.

I

gloM... - nyelv (szóösszetételben) lOsscctomia - A nyelv műtéti eltávolítása. glossolalia - Látszólag egy „új nyelv” tudatos létrehozása, de valójában zavaros, értelmeden beszéd. Az ilyen „új nyelv” alkotására irányuló kísérlet az elmebetegek­ re jellemző . A glossolalia esetében a beszéd „lefordítható”, értelmezhető , ellentét­ ben a szkizofdzidval ennél a nyelv zavara sokkal mélyebb. •

glossopathia - A nyelv kóros megbetegedése. glossoplegia - nyelvbénulAs. glossoschisis - nyelvhasaeUk, fejlődési rendellenesség. glottis - hangrés; A hangszalagok közötti igen szűk rés. A glon is két részbő 1 áll: a kannaporcok közötti (pars respiratoria) és a hangszalagok közötti rés (pars

vocalis). A hangrés a hangszalagok állása szerint többféleképpen alakul. Ezek: 1. légző állás - a levegő nem ütközik akadályba, szabadon áramlik. A hangszalagok a gége falához lapulnak és a hangrés kiszélesedik.

. fúvóállás vagy szűk

légző állás. Zöngétlen hangok ejtésénél található. Ugyancsak ebben a helyzetben

163

lélegzünk nyugalmi állapocban.

3. Zárállás, melyben a hangszalagok erő­

teljesen zárnak, és a kiáramló levegő pattanásszerű Hang kíséretében nyitja fel. A felpattanáskor keletkezett zörejt laryngeális explozívának vagy gégezárhangnak nevezünk.

4. Zöngeállás - a rés egyik vége a kannaporcoknál összezárul, a

kiáramló levegő hatására a hangszalagok, m int a húrok, rezegni kezdenek, zönffekeletkezik. Ezt laryngeális pergő' hangnak vagy trem ulánsnak is szokták hívni. 5. H-állásnál a rés kb. 10°-ra szűkül, a kiáramló levegő által okozott zörejt h hangként halljuk. Mivel a h hangot gégéi réssel képezzük, laryngeális spiráns-

nak is nevezzük.

6. Suttogóállás - a hangszalagok lazán zárulnak, de a

kannaporcok eltávolodnak egymástól, a hangszalagok laza zárt képeznek és nem rezegnek. Az így keletkezén résen távozó levegő elég a suttogó beszédhez., gn ath osch isis - jbgm edem yújtvány-hasadék; Leggyakrabban ajakhasadékkkal

(cheilognathoschisis) szájpadhasadékkal (gnatopalatoschisis), illetve ajak- és száj­ padhasadékkal (cheilognatho-palatoschisis) együtt fordul elő golbal - Csörgői labd ajáték a vakok számára. A játékot két csapat játssza. M in­ den csapatban három játékos játszik A téglalap alakú játéktér 18-szor 9 méter. A játék célja, hogy a csörgő labdát az ellenfél kapujába juttassák. A játék szabá­ lyait a V akok Nemzetközi Sportegyesülete (I.B .S.A .) hagyta jóvá. G olden har-szind róm a - dysplasia oculo-auricularis, dysplasia oculovertebralis; Fejlődési zavar, melynek öröklődési folyamata még tisztázatlan. Rendellenes­ ség m utatkozik a fülkagylón és a külső hallójáraton, ennek következménye a vezetéses típusú nagyothallás. Jellem zői közé tartozik még a féloldali archipoplázia (satnya fejlettségű arc), m acrostom ia (normálisnál nagyobb száj) szív­ fejlődési zavarok, farkastorok, értelmi fogyatékosság. G oltz—G orlin -szin d róm a - hypoplasia focalis derm alis; Domináns öröklődésű diszplázia (fejlődési rendellenesség). A bőrön szabálytalan alakú fejletlen (hipopláziás) területek találhatók. Jellem ző tünetei a vékony szálú haj és szőrzet, a látóideg sorvadása, a festékes szemideghártya-gyulladás (retinitis pigm ento-

sa), syndactilia (ujjösszenövés), polydactilia (fölös számú u jj), m icrocephalia (kisfejűség), alacsony termet, értelmi fogyatékosság. G oodenough-teszt - Gyermekek intelligenciavizsgálatára szolgáló teszt, melyet F . G oodenough dolgozott ki. Könnyű alkalmazhatósága miatt gyakran használ­ ják gyermekek vizsgálatára. A gyermekeknek modell cs minia nélkül kell egy em-

bcrt rajzolniuk, melyet meghatározott kritériumok szerint értékelnek ki. A 3 és 13 éves gyermekek intellektuális érettségének gyors felmérését teszi lehetővé. Egyben szellemi fejlődésüket is könnyen követhetjük. >40. gótikus szájpad - Jellegzetes szájpadi, illetve szájüregi rendellenesség. Általában együtt jelentkezik egyéb rendellenességekkel, m acroglossiával (nagynyelvűség) tule-

noid vegetációvá/ (a garatmandula adenoid szövetének burjánzása) stb. A Dow nkóros betegeknél gyakran előforduló rendellenesség.

m

g o r a - konvulzió, spazmus; Nagyfokú akaratlan és hirtelen jelentkező izomös­ szehúzódás. Tónusos és klónusos görcsöt különböztetünk meg A tónusos görcsöket a test megmerevedése jellemzi. Ritkábban fordulnak elő. A klónusos típusra a ritmusos izomrángások a jellemzők. Gyermekkorban, amikor az agy ingerlékenysége nagy, a fertőző betegségekkel járó magas lázat (40 fok) gyakran kísérik konvulziók. (Pl. szamárköhögésnél). Láz nélkül is előfordulnak, pl. anyagcsere zavaroknál (kal­ cium -, glukóze-hiány) vagy az agyi ingerküszöb csökkenésekor (pl. epilepszia). G racfe-SjÖ gren-szindróm a - Autoszomális recesszív öröklődésű, összetett fejlő­ dési rendellenesség. Klinikai jellemzője: süketség, értelmi fogyatékosság, festékes szemideghártyagyulladás (retinitis pigmentosa), ataxia. G raefe-szindróm a - ophthalm oplegia chronica progressiva, paralysis bulbaris supe-

rior; A legkülönbözőbb agyi megbetegedésekhez csatlakozó krónikus progresszív szemizombénulás. grafbm otoros tevékenység - Tevékenységformák, melyek az íráshoz és a rajzolás­ hoz szükségesek. A grafbmotoros tevékenység megfelelő kivitelezése számos felté­ telhez van kötve: testséma ismerete, a látásnak és a kéz mozgásának összehangolt munkája, a csuklómozgás és általában a finommozgások fejlettsége. H a e feltételek hiányoznak, vagy csak részben fejlettek, grafom otoros zavarról beszélünk. H

grafom otoros zavar - A grafomotoros tevékenység (írás, rajzolás), vagyis a gra­ fikus megjelenítés (kép, betű) mozgásos kivitelezésének zavara vagy képtelensé­ ge. Hátterében a csuklómozgások fejletlensége, a testséma ismeretének zavara, a látás és kézmozgás összehangolt működésének elégtelensége, a balról jobbra irányuló vonalvezetés nehézsége, a mozgásos képzetek feldolgozásának, tárolásá­ nak és elő- hívásának nehézsége áll. E zavar nagyobbrészt helytelen ceruzafogásbán, görcsös, merev vonalvezetésben, szabálytalan betűkivitelezésben, torz, felis-

165

I

mérhetetlen írásban nyilvánul meg. A diszgráfia és diszpraxia részjelensége a tanulási zavar egyik formája. grand m ai - epilepsziás nagyroham; Tudatvesztéssel járó általános görcsroham. Általában a beteg előre megérzi a roham bekövetkeztét. Ezt az állapotot aurának nevezik. Az aura után egyszer hirtelen tónusos görcsbe rándul az egész teste, a beteg elesik. A tónusos izomfeszülés hatására légzésszünet áll be, az arc elkékül. 1 0 -1 2 másodperc után az egész testre kiterjedő klónusos rángások kezdődnek, a száj habzik, ami véres is lehet, ha a beteg megharapja a nyelvét. Előfordulhat vi­ zelet- és székletürícés is. A klónusos görcsök percekig eltarthatnak. A tudarvesztés még ezután is fennállhat. A tudatzavar állapota csak lassan oldódik, és bizonyos homályállapoton keresztül visszatér a normál tudat. A roham idejére a beteg nem emlékszik (amnézia). graphasthenia - írásgyengeség; Az írászavar fokozatai a súlyostól a gyengébb felé:

agráfia, diszgráfia, grafaszténia.

I

G rauhan-szm dróm a - Ritka fejlődési rendellenesség-kombináció. Öröklődés menete nem tisztázott. Jellemző je az ajak- és szijpadhasadék, dysphalangia (ujj­ percek rendellenessége), húgyhólyag és a vesék rendellenes fejlődése. G reenfield-szindróm a - Autoszomális recesszív Öröklődésű enzim opátia. A cerebrozidszulfatáz hiánya következtében velőshüvely-szétesés, valamint a szilfatidák a központi idegrendszerben való felhalmozódása köveckezik be. A betegség a második-harmadik életévben kezdődik. Lefolyása súlyos. Előbb a beszédkészség szűnik meg, majd egyre fokozódó nagyothallás, látászavar lép fel, amit süketség és vakság követ. Ügyszintén elbutulás (demencia), idegvezetési zavarok, spasztikus bénulás, a vizeletben metakromatikus granulumok alakulnak ki. G rcgg-szindróm a - em briopathia rubeolica\ Az anya rubeólás fertőzése (a ter­ hesség első harmadában) következtében kialakult magzati csíraártalom. A rubeóla hatására kialakulhat szemlencsehomály (cataracta congenita) nagyotthallás vagy süketség, szívfejlődési rendellenesség, csontváz-rendellenesség, értelmi fogyatékos­ ság. A rubeóla vírusa behatol az embrió szervezetébe is, és a gazdasejt reprodukciós rendszerét önszaporításra használja fel. é f c G reig -szindróm a

Autoszomális recesszív öröklődésű fejlődési rendellenes­

ség. A kórkép az ékcsonr (os sphenoidale) hipopláziáján (visszamaradt fejlő dés)

166

alapszik. Legtöbb klinikai jellemzője a hypertelorismus (a szervek a normálisnál távolabbi elhelyezkedése). Egyéb tünetei a széles orrhát, brachy- (rövid), micro-,

stenocephalia (steno - szűkület). Alacsony növés. A tünetek közt megjelenhet a cryptorchismus (rejtett heréjííség), köldöksérv, dongaláb, clinodactylia (görbe ujjak), syndactilia (ujjosszenövés), állcsont- és fogfejlődési rendellenességek, epi­ lepszia, mophthalmus (a szem besüllyedése a szemgödörbe, mélyen ülő szemek), strabismus divergens (szétmenő kancsalság). G rob-szindróm a - dysplasia linguofacialis; Az arc, az ajkak és a nyelv kombinált fejlődési rendellenessége. Jellemző tünete: az arcdysmorphia, széles orrgyök, ajakés szájpadhasadék, hasadt nyelv, fogfejlődési rendellenességek. G rouchy Il.-szind róm a - összetett fejlődési zavar a 16-as kromoszóma hosszú karjának deléciójával (kiesésével). Jellemző tünetei a kis születési tömeg, alacsony testmagasság, m icrocephalia, a középső arcfél diszpláziája, rövid orr, epicanthus, a szemgolyó kicsinysége (m icrophthalm ia), izomhipotónia. Ü H G rubér-szindróm a - dysencephalia splanchnocystica; összetett fejlődési rendelle nesség. Főbb tünetei a m icrocephalia, arcdysmorphia, encephalokele (agysérv), ajakés szájpadhasadék. A fentiekhez gyakran társul még spina bifida (gerinchasadék), szívfejlődési zavar. G uerín-Stem -szindróm a - Az ízületek veleszületett zsugorodása, amelynek kö­ vetkeztében a betegek tartása jellegzetessé válik. A betegség súlyos mozgáskorláto­ zottsággal jár, ehhez még az izmok sorvadása, és csontritkulás is csatlakozik. «a£k gutturalis - torok... (szóösszetételben), gyrus - agytekervény (lásd: agy).

167

GY ■ ’-'li »gy” hang helyes képzése - A „gy” zönge száj padi zárréshang. Képzési módja hasonló a ty hangéhoz, kivéve a hangszaJagállást, mivel képzésekor a hangszala­ gok zöngeállásban vannak. Az uvula és a garatszűkítő izmok az orrüreget elzirják. A gy esetében a lágy szájpad mélyebb íveltségű és a zár kevésbé feszes, mint a tynél. A nyelv hegye az alsó fogsorhoz simul, a nyelvhát feldomborodik és a kemény szájpad területén zárT alkot. A zár mögött felgyülemlett levegő a zárat felpattíntva a fogakhoz, a fogínyhez és részben az ajkakhoz súrlódik. Ez adja a gy (valamint a ty) hang sajátos zörejét 2 . gyám hatóság - Állami igazgatási szerv, mely a kiskorúak személyi és vagyoni ügyeit hivatott intézni, pl. a kiskorúak házasságkötési engedélye, a családi jogállás rendezése, örökbefogadási eljárás, intézeti elhelyezés, gyám kirendelése stb. 3 , gyengénlátás -

csökkentlátási

Gyengénlátásról akkor beszélünk, ha a látás a nor­

mális látásnak a 33% -át nem haladja meg. A gyengénlátás az 5/50-5/15 Snellen érték között elterülő látási tartomány. Pedagógiai szempontból általában

gyengénlátóknak, gyengénlátás

a világon azokat tekintik

akiknek látóképessége - országonként

kisebb-nagyobb eltéréssel - az ép látás 4—10% -a (az alsó határ) és 20—40% -a (a felső határ). A

miatt általában az a gyermek szorul sajátos (speciális)

nevelésre, akinek szemüveggel korrigált látása a jobban látó szemén 5/50 és 5/15 Snellen-érték között van (1 0 -3 3 % -o s látóképesség). A

gyengénlátásra

leginkább

a látásélesség csökkenése a jellemző. A látásélesség vagy a szem látáserő&sége arra a távolságra és nagyságra vonatkozik, amelyen a szem a tárgyakat megkülönböz­ teti. Normális látás esetében két külön pont érzékeléséhez a sugarak közti látó­ szögnek egy foknak kell lennie. A

gyengénLitók.

hogy két pontot megkülönböz­

tessenek, nagyobb látószögre van szükségtik, ez feltételezi a tárgytól való távolság kisebbségét és a nagyobb tárgymérctet. A gyengénlátás másik fontos funkcionális

mutatója .1 látótér. A térlátás fejlődési /avara a/ ún. sztereoam blioptához vezet. Oka lehet a kancsalság, valamilyen születéskor beköverkezetr sérülés, az agyvelÓ gyulladása vagv más jellegű károsod.

, a tárgylátás hiánya vagy csökkenése

egyik vagy mindkét szemben stb. A gyengénlátás eseteinek nagy részében a látó­ tér beszűkülése vagy a normális felület hiányai (scotom a) észlelhetők. Az előidéző okok között első helyen kell említeni a szem fénytörési zavarait (am etropia): a rövidlátás (m iopia), túüárás (hyperm etropia) és asztigm atizm us. Ugyancsak em ­ líthetjük a fénytörő közegek elhomályosulását: a szaruhártya, a szemlencse vagy az üvegtest fényáteresztő képességének csökkenése, szemidegsorvadás, szemhár­ tya és ideghártya elfajulások, általános festékhiány (albinizm us), a látószerven belüli gyulladásos folyamat, fizikai és kémiai ártalmak, öröklődéses folyamatok. gyengénlátó tan u lók cso p ortja - Azok a gyermekek és felnőttek tartoznak ebbe a csoportba, akiknek a látása ugyan nem haladja meg a normális látás egyhar­ madát, de elég ahhoz, hogy látó-halló típusú nevelésben részesüljenek. Gyógy­ pedagógiai szempontból az 5/50 és 5/15 Snellen-érték között elterülő látási tartományon belül lehetőség van arra, hogy a látás a megismerés fő form ája legyen. A látásmaradvány érvényesülését optikai eszközökkel, világítástechni­ kai segítséggel, sajátos pedagógiai módszerekkel kell tám ogatni. A pedagógi­ ai munka főleg a látásra támaszkodik, amelyet a kórtani háttér határoz meg. A látásmaradvány tervszerűen kidolgozott gyakorlatokkal fejleszthető. A gyen­ génlátás az élet bármelyik szakaszában bekövetkezhet. A látásveszteség mérté­ kétől és a látás minőségi tényezőitől függően a gyengénlátókra jellem ző a vi­ zuális ismeretszerzés akadályozottsága. Ennek következtében a tájékozódás és a mozgáskészség is korlátozón. Ez a mozgásfejlődés visszamaradottságában, álta­ lános motoros ügyetlenségben, bizonytalan, inkoordindlt mozgásban nyilvánul meg. A károsodás a firw m m otorika területén még inkább észlelhető. A látás kor­ látozottsága a gyengénlárók személyiségfejlődésében is érezteti hatását. Em iatt gyakran találkozunk negatív személyiségjegyekkel, pl. agresszivitás, szorongás, indokolatlan félelem, túlzón érzékenység, ingerlékenység, fáradékonyság, ne­ urotikus viselkedési zavarok. A gyógypedagógus ( tifiopedagógiaí) tevékenysége a személyiségfejlesztésre, a képességek és készségek kialakítására és fejlesztésére irányul. A gyengénlárók egy része integráltan, a látókkal együtt végzi iskolai ta­ nulmányait, ezt az utazótanár segíti. Ha az integrált oktatásra nincsenek meg a feltételek, ilyen esetben a gyengénlárók általános iskolájában végzik tanulmá­ nyaikat. Oktatásuk, leginkább a látásra alapozva, speciális optikai eszközökkel és módszerekkel történik. Ugyanakkor oktatásukban fonros helyet foglal el a hallási és tapintási benyomások feldolgozása is. A gyengénlárók nagy része a látókkal

1 69

integráltan szakmai oktatásban részesül. Másik részük középiskolában, illetve a felsőbb iskolákban folytatja tanulmányait. Ü É gyerm ekbénulás - polim yelitis, más néven H cinc-M edin-kór. gyerm ek-ideggondozis - Lelki, idegrendszeri működészavarban szenvedő, nehe­ zen nevelhető gyermekek ambuláns gyógyító-megelőző egészségügyi ellátása. gyerm ek-ideggondozó - A családban nevelkedő kóros neuropszichiátriai tüne­ tekkel rendelkező gyermekek (pl. neurotikus, epilepsziás, pszichocikus stb.) di­ agnosztizálására, gyógyítására és gondozására hivatott, ambuláns rendszerben működő intézményhálózat. gyerm ekkori agyi károsodás - Nagyon különböző formájú, megjelenésű és sú­ lyosságé lehet. Van azonban néhány közös vonásuk: a további fejlődés akadályo­ zott, a személyiségfejlődés megbomlik, diszharmonikus lesz, és a legtöbb esetben az értelmi fejlődés zavara tapasztalható. E közös jellegzetességekre való tekintettel a különböző eredetű és súlyosságú idegrendszeri károsodás következtében kiala­ kult kórképet összefoglalóan organikuspszichosándróm ának hívják.

I

gyógyászati segédeszköz - testközeli segédeszközök; Funkciót és/vagy kozmetikai károsodást pótló, javító (testtel közveden kapcsolatban levő) eszközök. Ilyenek az ortopédiai készülékek az ortézisek és a művégtagok. gyógyító nevelés —A gyógypedagógia legrégibb magyar elnevezése. Német nyelvterületről származik. Magyarországra az ezerkilencszázas évek elején vezetik be a hivatalos- és szaknyelvbe. gyógypedagógia - különpedagógia, speciális pedagógia, deféktológia, speciális psei-

chopedagógia, redukáció, orthopedagógia stb.: Főleg pedagógiai dominanciájú önálló komplex tudomány, amely Németországban 1861 óta a gyógypedagógia (Heilpadagogik) nevet viseli. A gyógypedagógia elnevezés Magyarországon német mintára honosodik meg az 1880-as években, és mindmáig fennmarad. Ugyanakkor más országokban más elnevezések is születtek, pl. a különpedagógia, speciális pedagó­ gia, gyógyító pedagógia, defekiológia, rehabilitációs pedagógia stb. Hazánkban a több m int százéves múltra visszatekintő gyógypedagógia, fejlődése folyamán szá­ mos, a különböző tudományokból (pl. pszichológia, fiziológia, orvostudomány, szociológia stb.) átvett, irányzatot magába olvasztott, miközben nagyon értékes 17 0

;■\i 11 « K \.

gyakorlati és elméleti tapasztalatot halmozott fel. A gyógypedagógia rendszerét a főbb tudományágak, valamint az érintett népességcsoport határozza meg. T á r­ gya a fogyatékosok személyiségfejlesztésének vizsgálata, e különleges pedagógiai tevékenység törvényszerűségeinek kutatása, a tapasztalati és kutatási eredmények általánosítása, rendszerbe foglalása. Definíciója lehet tágabban vagy szűkebben értelmezett. Tágabb értelmezés szerint a gyógypedagógia a fogyatékosokkal öszszeftiggő teljes jelenségkörrel foglalkozik: mint a fogyatékosságok kóreredete, a fogyatékosok személyiségfejlődése, a kóros elváltozások következtében kialakult pszichés változások, a fogyatékosok jelenléte a családban és a szűkebb környe­ zetben, a társadalmi beilleszkedés mechanizmusai és az ezekre reagáló társadalmi reakciók folyamatai, a rehabilitáció lehetőségei és különböző formái stb. Fő tudo­ mányágai a gyógypedagógiai patofiziológia, gyógypedagógiai fiziológia, gyógype­ dagógiai antropológia, gyógypedagógiai szociológia, valamint a szűkebb tartalmú gyógypedagógia. A tágabb értelemben vett gyógypedagógia határtudomány, mely számtalan más tudományág (anatómia, fiziológia, patológia, genetika, szociológia, statisztika, lélektan, pszichopatológia stb.) a fogyatékosokra vonatkozó kutatási eretlményeit használja fel és épfti be a saját rendszerébe. A szűkebb értelemben ven gyógypedagógia az a speciális pedagógia, mely a fogyatékosok oktatását és nevelését, személyiségük kibontakoztatását, e pedagógiai folyamatok cél-, eszköz-, feladat- és színtérrendszerét kutatja a társadalmi beilleszkedésük érdekében. FŐ te­ rületei a speciális pedagógiák (logopédia, értelmileg akadályozottak és tanulásban akadályozottak pedagógiája »oligofrénpedagógia», pszichopedagógia, szomatopedagógia, hallássérültek gyógypedagógiája »szurdópedagógia«, látássérültek gyógype­ dagógiája »tiflopedagógia«, valamint az általános gyógypedagógiai tárgyak, m int az általános gyógypedagógia, összehasonlító gyógypedagógia, gyógypedagógiai isko­ la-egészségtan, a gyógypedagógia tönénete stb.). gyógypedagógia-történet - A gyógypedagógia egyik ága, mely a gyógypedagógia múltjával, fejlődésének történetével foglalkozik. Tárgya a gyógypedagógiai intéz­ ményrendszer, a gyógypedagógiai eszme és folyamat fejlődése és alakulása a kez­ detektől napjainkig. gyógypedagógiai (speciális) nevelést igénylő szem élyek - Régebben a tankö­ teles fogyatékos gyermekek megjelölésére használt fogalom volt. M a már sokkal tágabban értelmezik. Ez a kör, nemcsak a tankötelesek, hanem az egyéb gyógy­ pedagógiai tevékenységeket igénybe vevő személyeket is magába foglal. Ilyen te­ vékenység a tanköteles kort megelőzően a korai fejlesztés, a fiatalok és felnőnek által igényeit pedagógiai kisérés vagy a gyógypedagógiai szakszolgáltatás. Az 1993-as

közoktatási törvény szerint azok a személyek igényelnek gyógypedagógiai nevelést, akik testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosok. yW* gyógypedagógiai andragógia - A felnőtt fogyatékos személyek megsegítését, nevelését, kísérését kutató, szervező és gyakorlatba ültetését elősegítő tudomány. Az erre rászoruló fogyatékosok életvezetésének, gyógypedagógiai segítségnyúj­ tásának módjai a családban, a lakóotthonokban vagy szociális intézményekben. Előirányozza az eddig megszerzett készségek és képességek „karbantartását” továbbfejlesztését, a foglalkoztatás és a szakmatanulás lehetőségeinek a megte­ remtését, a szabadidő megszervezését, a részlegesen önálló élervicel lehetőségének a kialakítását.

gyógypedagógiai antropológia - Gyógypedagógusi em bertan , melynek két értel­ mezése alakult ki: a) biológiai, amely a fogyatékos emberek testi fejlődését, test­ alkatának jellemzőit tanulmányozza, kutatja és b) humántudományi (pedagógiai) értelmezés szerint tulajdonképpen a gyógypedagógiában kialakult emberképpel és ezen belül a fogyatékosok emberképével foglalkozik. Az emberkép meghatározó kiindulópontja minden, az emberrel, és így a fogyatékosokkal kapcsolatos tevé­ kenységnek. A mai gyógypedagógai emberkép elismeri, hogy minden emberi élet (még a legsúlyosabban fogyatékos személyeké is) egyedi, megismételhetetlen és egyben sérthetetlen. Az akadályozottság nem fosztja meg a személyt emberi mivol­ tától. Az akadályozottság az emberi lét egyik lehetséges változata, ami azt is jelenti, hogy nem teszünk különbséget „normális” és „fogyatékos” között. A személy, akár sérült akár nem, mindenekelőtt ember. Az ember lehet sérült vagy egészséges, de ettől még ember marad. Tehát: ember, aki értelmi akadályozottsággal, aki látá­ si, hallási akadályozottsággal vagy mozgáskorlátozottsággal stb. él. Bármilyen és bármennyire fogyatékos, megmarad a lényege, vagyis az, hogy ember. Az ember lényegét, önértékét a létezése biztosítja, függetlenül arról, hogy milyenek a ké­ pességei, teljesítményei, stb. Mindezt alátámasztja az a tény is. hogy fogyatékos­ ság önmagában, az ember nélkül nem létezik. Csak az ember lehet fogyatékos. Mindezek feltételezik minden ember számára az egyenlő jogok biztosítását. Ez az emberkép és azt meghatározó alapértékek még korántsem képezik szenes részeit a társadalmi gondolkodásnak. Ez nagy feszültséget okoz az elmélet és a gyakorlat között, melyet csak kis lépésekkel lehet és kell feloldani.

'.-f£ gyógypedagógiai asszisztens - Érettségivel rendelkező személyek szakképesítése tanfolyam elvégzésén keresztül. 1 evekenysége. a gyógypedagógus irányításúval, főleg mentálhigiénés, gondozási és egyéni fejlesztési feladjtok megoldásából tevődik össze.

w . gyógypedagógiai diákotthon - Azok a gyógypedagógiai iskolák, melyek nagy körzetekből gyűjtik össze a gyermekeket, és így nincs lehetőség a napi bejárásra, diákotthont működtetnek. Irt az étkeztetés és pihenés mellett, a tanulók tanul­ mányi felkészülését is segítik. Ugyanakkor megszervezik a tanulók szabadidejének hasznos és értelmes eltöltését is. A diákotthonok működését a közoktatási törvény szabályozza.

gyógypedagógiai gcrontagógia —geragógia; Főleg az idős, fogyatékos emberek megsegítésével foglalkozó, most kialakulóban levő tudományág. Olyan gyakorlati gyógypedagógiai tevékenység, mellyel az idős fogyatékos emberek hátrányos hely­ zetét igyekeznek megváltoztatni.

d t k gyógypedagógiai gyermekfelügyelő - A gyógypedagógus és a gyógypedagógiai asszisztens segítőtársa, munkájának kiegészítője, főleg a bendakásos, de a bejárásos intézetekben is. Érettségivel rendelkező személyek láthatják el a feladatot. Tevé­ kenységük a gyermekek szabadidejének megtervezéséből és irányításából, gondo­ zási feladatokból, a szünidő hasznos eltöltésének megszervezéséből áll.

2 0 , gyógypedagógiai intézmények - Azok az intézmények, melyek a fogyatékos gyermekek és felnőttek oktatási, nevelési, fejlesztési és gondozási feladatait látják el. Működésüket a közoktatási törvény szabályozza. Szükség szerint lehetnek ko­ rai fejlesztők, óvodák, általános iskolák, szakiskolák, felnőtt fogyatékosok napközi otthonai, szociális foglalkoztató intézmények. A tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatával és jegyzői határozattal kerülnek be. Az iskolai intézményeket diákotthonok, napközi otthonok és lakó­ otthonok egészíthetik ki.

21* gyógypedagógiai iskolaegészségtan - A gyógypedagógiai intézményekben al­ kalmazott iskolaegészségügyi ismeretek. A fogyatékos gyermekek sérülésspecifikus egészségügyi ellátásával foglalkozik. Művelői nagy gondot fordítanak azokra a be­ tegségekre, melyek a népességcsoportban gyakrabban fordulnak elő, pl. az epilep­

szia, a cukorbetegség, az enuresis noctum a (éjszakai ágybavizelés) stb.

22.

gyógypedagógiai iskolák - Azok az (alsó fokú) iskolai intézmények, melyek az érzékszervi, a mozgás-, érzelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek nevelésé­ vel és oktatásával foglalkoznak. Az iskolák mellett működhetnek óvodák, speciális szakiskolák is. A nevelési és oktatási tevékenységet gyógypedagógusok végzik, akik munkáját a gyógypedagógiai asszisztensek és gyermekfelügyelők segítik.

173

gyógypedagógiai kórtan - gyógypedagógiai patofiziológia; A tudományág a2 or­ vostudomány és a gyógypedagógia határterületén foglal helyet. Azokkal a kórké­ pekkel és kórokokkal (prognózisukkal és megelőzésük lehetőségeivel) foglalkozik, melyek előidézik, vagy hozzájárulnak a különböző fogyatékosságok (látási-, hallá­ si-, énelm i-, beszédbeni-, mozgási- és akarati-érzelmi) kialakulásához.

gyógypedagógiai napközi otthon - Az itt dolgozó gyógypedagógiai assziszten­ sek és gyemekfelügyelők a gyógypedagógiai intézmények keretein belül segítik a fogyatékos gyermekek délutáni tanulását, korrekciós tevékenység, valamint a szabadidő megszervezését.

gyógypedagógiai nevelési folyamat - Életkorról függetlenül a fogyatékosok egész személyiségének nevelésére oktatására, terápiájára irányuló tevékenységrendszer. A hatásrendszerben a pedagógiai tevékenységek meghatározó jellegűek, ugyan­ akkor esetenként igénylik az orvosok, pszichológusok, szociológusok, gazdasági szakemberek stb. kiegészítő munkáját is. A gyógypedagógiai nevelési folyamat időtartamát tekintve átfoghat nagyobb időszakot (pl. a tankötelezettség, vagy akár egy egész élet) és rövidebb időszakot is (pl. a korai segítségnyújtás a családban, a gyógypedagógiai szakszolgáltatás, pl. részképességzavarok esetén stb.).

I

gyógypedagógiai osztály - Az általános iskolák mellett kialakított speciális osz­ tályok, melyekben főleg gyógypedagógusok oktatják a rászoruló fogyatékos gyer­ mekeket.

gyógypedagógiai óvoda - A különböző sérülésekkel, fogyatékossággal diagnosz­ tizált gyermekek nevelésére, oktatására és iskolára felkészítő intézmény. Ide a gye­ rekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javas­ lata alapján és a szülők beleegyezésével kerülhetnek. In az általános óvodai nevelési tevékenységek (anyanyelvi, játék, testi, értelmi, szociális stb.) mellen fogyatékos­ ságuknak megfelelően egyéni korrekciós, személyiségfejlesztő tevékenységekben vesznek részt. A speciális óvodákban szükséges feladatokat gyógypedagógusok, asszisztensek és gyermekfelügyelők látják el.

gyógypedagógiai pszichológia - speciális pszichológia . különpedagógiat pszi­ chológia, rehabilitációs pedagógiai pszichológia, akadályozottak pszichológiája stb.; A gyógypedagógia segédtudománya. A fogyatékos, sérült, akadályozott emberek személyiségfejlődésének sajátosságait tanulmányozza, kutatja annak érdekében, hogy pszichológiai segítséget nyújtson a legoptimálisabb és leghatékonyabb ok-

174

ratási. nevelési, valamint rehabilitációs tevékenységek kiválasztásához és megva­ lósításához. Újabban kutatási tárgyának tekinti a Fogyatékosság által közvetetten érintettek (családtagok, rokonok, nevelőszülők stb.) személyiségének tanulmá­ nyozását is. A gyógypedagógiai pszichológia belső rendszere a fogyatékosságok szerint tagolódik: hallássérültek, látássérültek, mozgássérültek, értelmi sérültek, beszédben akadályozottak, érzelmi és akarati sérültek (szociálisan inadaptálcak) pszichológiájára. Ugyanakkor mint integratív tudományág, mely a fogyatékosság­ gal élő emberek élethelyzeteinek közös vonásait is kutatja (a másság megélése, az akadályozottság, a kiszolgáltatottság, másoktól való függőség, a társadalmi előíté­ letek hatása, stigmatizáltság stb.). Az utóbbi időben fontossá vált olyan emberkép kialakítása, mely megfelelő támpontul szolgál minden, a fogyatékosok nevelését, oktatását és társadalmi beilleszkedését célzó tevékenységhez (lásd még: gyógypeda­

gógiai antropológia). tjMfc gyógypedagógiai rehabilitáció - Az a komplex tevékenység, melynek célja a nevelés, fejlesztés segítségével a fogyatékosok társadalmi beilleszkedésének előse­ gítése. A rehabilitációs (habilitációs) tevékenységek egyrészt arra irányulnak, hogy a fogyatékos, sérült személyek képességeinek fejlesztésével elősegítsék az önállósá­ got, hogy a lehetőségekhez mérten megszűnjön vagy enyhüljön a másoktól való függőség. Másrészt ez a tevékenység nem rekedhet meg csak a fogyatékos személy szintjén. Szükség van a társadalom negatív szemléletének megváltoztatására a fo­ gyatékosok elfogadásával kapcsolatban. Ehhez nem elég csak az ismeretterjesztés szintjén történő felvilágosító munka (kampányszerű bemutatás, alkalomszerű beszélgetés, felvilágosító előadás stb.). Ahhoz, hogy a környezet, a társadalom elfogadja a fogyatékosokat, már az általános iskola szintjén rendszeres ismereteket kellene nyújtani a tanulóknak, hogy természetessé válhasson az épekétől eltérő fejlődés el-, illetve befogadása. gyógypedagógiai szakszolgáltatás - Az 1993-as Közoktatási Törvény szerint új névvel jelölt szakmai tevékenység, melynek intézményei az iskolák mellett működnek és a közoktatás rendszerébe tartoznak. Ilyen intézmények: gyógype­

dagógiai tanácsadó* szűrd, korai fejleszt6 és gondozó központ, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság* az érzékszervi és testi fogyatékosok esetében országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság , nevelési tanácsadó, beszédjavító óvoda és iskola, pályaválasztási tanácsadó, valam int kon­ duktív pedagógiai intézmény. A pedagógiai szakszolgálat a szülő és a pedagógus nevelőmunkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segíti. A gyógypedagógiai szakszolgáltatás bevezetése a közoktatásba hatalmas lépést je ­

lentett a hazai gyógypedagógia fejlődésében. Nemcsak hogy figyelembe veszi az egyes gyermekek (személyek) közötti képességbeli és teljesítménybeli eltéréseket, hanem a gyógypedagógiai ellátást kiterjeszti időben is. Ez azt jelenti, hogy a köz­ oktatás szolgáltatásait minden fogyatékos gyermek „igényelheti" (természetesen szülei révén) attól a pillanattól, hogy fogyatékosságát megállapították. E szak­ szolgáltatásokat hazánkban még tovább kell fejleszteni, hogy minden területen elérhető legyen.

gyógypedagógiai szociológia - A szociológia módszereivel azokat a tár­ sadalmi folyam atokat vizsgálja, amelyek meghatározzák és befolyásolják a gyógypedagógia körébe tartozó népesség (fogyatékosok) összetételét, de­ mográfiai jellem zőit, életútjuk alakulását, társadalmi elfogadottságuk szint­ jé t és m inőségét. Főbb kutatási területe: a) az iskola és szervezésszociológia

- mely a gyógypedagógiai intézmények szervezését és működését befolyá­ soló társadalmi hatásokkal foglalkozik, b) gyógypedagógiai csoportszocio­ lógia - a fogyatékosoknak m int társadalmi rétegnek a szociális helyzetét és m inősítését, munka- és lakóhelyi szegregációját és integrációját, társadalmi szerepeit és azok meghatározóit kutatja, c) gyógypedagógiai életmód-szo­ ciológia - a felnőtt fogyatékosok életét, valamint az őket nevelő családok életét befolyásoló és meghatározó társadalmi hatások (pl. a szegénység, a deviáns viselkedésmód stb.) kutatása, d) gyógypedagógiai munkaszociológia - a pályaválasztás, a munkalehetőségeik és körülményeik, elfogadás és kire­ kesztés a m unkában, valamint a munkanélküliség jelenségeit kutatja.

gyógypedagógiai tagozatok - Valamely gyógypedagógiai intézmény keretében vagy a többségi általános iskolához csatoltan működő tagozatok, melyek a fogyaté­ kosok speciális oktatására nevelésére és fejlesztésére, szakmai képzésére szolgálnak.

x&ffk gyógypedagógiai tevékenység —gyógyító-, rehabilitációs-, psztchopedagógtai-, kü­ lönleges-, serkentő'-, speciális-, kom penzáló-, readaptációs reszocializációs, támogató-, terápiás nevelés stb.\ A komplex rehabilitációs tevékenység egyik formája, mely főleg a pedagógiai feladatok (személyiségfejlesztés, oktatás, nevelés) megoldását valósítja meg, előkészítve ezzel a fogyatékosok társadalmi integrációját. Tartalmi szempontból azt jelenti, hogy a nevelés tartósan nehezített körülmények között történik, ezért a nevelést a speciális nevelési szükséglet határozza meg. Mivel spe­ ciális pedagógiai tevékenység, rá is jellemzőek az általános pedagógia ismérvei, vagyis olyan történelmileg kialakult tevékenység, melynek meghatározott cél-, leiadat- és eszközrendszere van. A gyógypedagógiai tevékenységformákat a fő tünet

szerint osztályozzuk. Eszerint van oügofrértpedagógiai, szurdopedagógiai, tiflopeda-

gógiat, logopédiai, szom atopedagógia, pszichopedagógiai tevékenységforma. gyógypedagógiai tipológia - A gyógypedagógia tevékenységi területére tartozó személyek tipizálásával foglalkozik. Célja, hogy pontos diagnózist adjon a szakem­ berek kezébe annak érdekében, hogy a rehabilitációs tevékenység minél eredmé­ nyesebb legyen. A fogyatékosok és fogyatékosságok osztályozása különböző szem­ pontok szerint történt. így megkülönböztetünk orvosi szempontú, pszichológiai szempontú továbbá pedagógiai szempontú osztályozást. A mai gyógypedagógiai gyakorlatban a W H O ajánlásait figyelembe véve (mely szerint három szint kü­ lönböztethető meg úgy, m int a biológiai sérülés, a pszichológiai képességzavar, valamint a szociális akadályozottság) a következő népességcsoportokat különítjük el: hallássérültek, látássérültek, beszédben akadályozottak, értelm ileg akadályozottak,

tanulásban akadályozottak, m ozgáskorlátozottak, teljesítm ény- és viselkedészavarok­ k a l küzdők, halm ozottan fogyatékosok, autisták. A korábban fogyatékosok/fogya­ tékosság gyűjtőfogalmakat (melyek még most is használatosak a köznyelvben és a szakirodalomban is) ma a szakirodalomban igyekeznek a sérült/sérülés, akadá­ lyozó tt/akadályozonság, korlátozott/korlátozottság, illetve zavar kifejezésekkel helyettesíteni. Az egyes fő csoportokat még tovább osztják a sérülés súlyossága, típusa vagy az egyén nevelhetősége szempontjából. 3SL gyógypedagógus - speciálpedagógus; Felsőfokú (főiskola vagy egyetem) végzettségű szakember, aki a fogyatékos személyek oktatására, nevelésére, fejlesztésére, rehabi­ litációjára, gyógypedagógiai terápiájára, pedagógiai kísérésére hivatort. Magyaror­ szágon főiskolai végzettségű, külföldön (pl. Németországban, Rom ániában) egye­ temi végzettségű szakember. Hazánkban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczí Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai karán végzik a gyógype­ dagógusok felkészítését. A főiskolai szintű oktatás a gyógypedagógus-képzésben (hallássérültek, látássérültek pedagógiája, szomatopedagógia, logopédia, pszichopedagógia, tanulásban, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakokon), valamint általános szociálismunkás-képzésben folyik. 3 6 . gyógytestnevelés - A testnevelés-tudomány egyik szakterülete. Szűkebb értelem­ ben önálló tantárgy, mely keretén belül a betegségtípusok szerinti, valamint a testi képességekben visszamaradott tanulók képességfejlesztése folyik. Ez pedagógiai jellegű, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztés, melyben azok a tanulók vesznek részt, akiket a szakorvos javaslatára az iskolaorvos gyógytestnevelésre utal. A gyógytesrnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) defor-

m itások valam im belgyógyászati (neurótikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hypertónia, endokrin zavarok és egyéb) panaszokkal küszködő, fizikai képességekben visszamaradó tanulók panaszainak csökkentése, megszüntetése a testnevelés eszközeivel (pl. torna, úszás, játék stb.) annak érdekében, hogy teljesítményeik ne m aradjanak el az ádagtól és ezáltal, később az iskolában, majd a társadalomba si­ keresen beilleszkedjenek. A gyógytestnevelés a speciálisan képzett testnevelő tanár hatáskörébe tartozik, tehát pedagógiai tevékenység. -S& b g yó g y to rna - Az egészségügyi szervek hatáskörébe tartozó tevékenység. A gyógy­ tornát korházi betegek vagy járó betegek gyógyításában alkalmazzák, nemegyszer masszással, vízben végzett nyújtó gyakorlatok alkalmazásával, olykor kiegészítő gyógyszeres és/vagy fizikoterápiás kezeléssel együtt. A gyógyrorna tartalmában kü­ lönbözik a gyógytesrneveléstől, a kettőt nem szabad összetéveszteni.

H „h” - hang képzése - A magyar nyelv egyeden mássalhangzója, amely a gégében keletkezik. Zöngétlen gégéi réshang (laryngalis képzés). Képzésekor az ajkak nyi­ tottak, a fogrés nyitott, a nyelv passzív, a lágyszájpad zárja az orrüreget, a hangsza­ lagok „h” állásban vannak, és nagyjából tízfokos szöget zárnak be, tehát a hangrés (glortis) nyitott. A légzőizmok olyan erővel nyomják felfelé a levegőt, hogy a hang­ résen hehezetes zörej alakul ki.

habituális dysphonia - Szokássá vált gyenge hang. Általában a helytelen hangkép­ zés, hangtúlerőltetés következtében jön létre. A „rossz szokás" eleinte nem tudatos, azonban később annyira rögzül a hibás hangképzés, hogy a beteg nem tekinti már kórosnak, vagy ha igen, akkor nem tud leszokni róla. Hasonló hangképzési zavar gyermekkorban is kifejlődhet a nagyon erős hanghasználat (a túlkiabálás) követ­ keztében, de lehet mutációs zavar is. A mutáló hangot nem szabad erőltetni. S . hadarás - tachyphemia, tumultus sermonis, paraphrasia praeceps, battarizm us,

tachylalia stb.; A folyamatos beszéd zavara, amelyet a beszéd ütemének rendkívül gyorsasága, a szaggatott légzés, a hangok és szótagok elnyelése, kihagyása, eltorzí­ tása, pontatlan és elmosódott kiejtése, a beszéddallam monotóniája, egyeneden beszédritmus jellemez. A kutatók a figyelmetlenséget és az „ösztökélési zavart” jelölték meg, mint a hadarás legjellemzőbb tüneteit. Az „ösztökélési zavar" hipe-

raktivitdst, fokozott mozgásos tempót, indokoladan beszédkésztetést hoz létre. A hadarók légzése kapkodó, egyenetlen. A légzés sajátossága következtében fiinkcionális hangzavarok alakulnak ki (pi. rekedt vagy zönge nélküli hangképzés, habitu­

ális diszfónia stb.). A hadarók artikulációs zavara abban különbözik a pöszeségtől, hogy nem egy-egy hanghoz kötődik, hanem bárhol, bármelyék hangnál jelentkez­ het. Esetükben gyakori a pontatlan, elmosódott hangképzés, ez gyorsítja a tempót. A hadarásnál megfigyelhető a magánhangzóknál való megakadás, a hangkivetés,

szótagok vagy szavak kihagyása, összevonása, összetorlódása, hangok áthelyezése, sorrendi cseréje. Beszédükben az ismétlés extrém gyakoriságot crhet el, s ez „infan* tilis” benyomást kelt. Beszédtempójuk fokozottan gyorsul, ennek következtében a „belső beszéd kiegyensúlyozatlanságának’1 tünetei mutatkoznak meg, pl. az is­ métlés, habozás, betoldás, kihagyás, nyögés, töltelékszavak gyakori alkalmazása, hangok és szavak elnyelése stb. A hadarók beszédét a monotónia (a hangmagasság változtatása nélkül megvalósuló beszéd) jellemzi, beszédük aprozódikus. A hadarás jelen van a fogalmazásban, az írásban, az olvasásban, valamint a spontán beszédben is. Fogalmazásukat a szókincs szegénysége, a nyelvtani hibák (diszgrammatizmusok) sokasága, a verbális figyelem és emlékezet hiányosságai, felületesség, igénytelenség jellemzi. A szegényes szókincs miatt beszédük sokkal primitívebbnek hat, mint amit elvárhatnánk tőlük. Olvasásukat is ugyanazok a hibák jellemzik, mint beszé­ düket (szavak összemosása, ismétlések, hezitálások, állandó tempóváltások stb.). A hadaróknak rossz a ritmuskészsége, ez beszédükben is megnyilvánul. A beszéd­ ritmus változásai véletlenszerűek, lökésszerűek. Beszédükből hiányzik a ritmus és az értelmet kidomborító hangsúly. Úgyszintén jellemző tünetük az am uzikalitás. A hadarás nem specifikus, izolált beszédzavar, hanem az egész személyiséget átható általános zavar. Személyiségükre leginkább az extravertált labilis egyének tulajdon­ ságai a legjellemzőbbek (nyugtalanság, ingerlékenység, impulzivitás, agresszivitás stb.). A hadarás okai közt leggyakrabban az öröklött hajlamot és/vagy a közpon­ ti idegrendszer funkcionális zavarát említik. A hadarást meg kell különböztetni a szakirodalomban csak egyszerű, gyors beszédnek nevezett tachylaliától.

haemorrhagia - bevérzés; A perinatális (születés körüli időszak, ami a terhesség 28. hetétől kezdődik, és a születés után a 6. napig tan) ártalmak nagy részét az agyállo­ mány bevérzése okozza. A bevérzés lehet pontszerű, tócsás, valamint vérömleny (ha-

em atom a) A vérzés helye szerint lehet epidurális (a kemény agyhártya feletti), subdurális (kemény agyhánya alatti) subarachnoidális (a pókhálóhártya alatti), cerebrális (agyvelői, a fehérállómány vérzései), subependymáUs (ependyma - az agykamrákat és a gerincvelő központi csatornáját béleld sejtréteg) és intraventricularis (kamrán belü­ li). Ez utóbbi bevérzés általában halálos kimenetelű. A mai szakirodalom a központi idegrendszen é n perinatális károsodásokat a Little-kór gyűjtőfogalmával jelöli.

ípÜifc Halt-szindróma - Az epilepsziások személyiségváltozása, amelyre a mozgássze­ génység, a humor hiánya, valamint a gondolkodás lassúsága a jellemző. & hallás - Az érzékelés egyik fájtáj;

melyet a Corti-szen'ben található recepto­

rok ingerlése által keletkező érzékietek alkotnak (zajok, hangok, zenei hangok).

A7 ingen ;i levegő rezgése váltja ki. A receptorok által észlelt ingerületet a hallópálva továbbítja a halántéklebenyben elhelyezkedő hallási központokba. A sza­ bályos levegőrezgéseket zenei hangként, a szabálytalanokat zörejként érzékeljük. Az emberi beszédben a magánhangzók zenei hangok, a mássalhangzók pedig zö­ rejek. Az emberi fül által hallható hangjelenségek határai a 16 Hz és a 20 0 0 0 Hz (rezgés/sec) között vannak. Legnagyobb érzékenysége az 1 5 0 0 -2 0 0 0 Hz kö­ zötti tartományban van. Idős korban a felső határ csökken (40—50 éveseknél kb. 16 0 0 0 Hz-re csökkenhet). A hang térbeli irányának meghatározását a mindkét fül együttes működése (binaurális hallás) biztosítja.

m

KaIIAri d iszkrim ináció—Az érzékszerveknek azt a sajátosságát, hogy minél kisebb ingerváltozást érzékelni tud, érzékelési diszkriminációnak nevezzük. Az emberi fiil a frekvenciát illetően meg tudja különböztetni az 1000-es és 1003-as rezgésszá­ mot, ez háromszázalékos diszkriminációt jelent.

'L4L hallási érzékelés - Az a folyamat, melynek során a hangingerek (levegőrezgések) hatására a hallószervek működése révén hangérzékelés keletkezik. Az emberi fiil a 16-ról 2 0 000 Hz-ig terjedő rezgésű hullámokat észleli hangként. hallásnevelés - hallásfijlesztés, akupédia; Szurdópedagógiai eljárás, amely a hal­ lássérültek hallási képességének fejlesztésére irányul. A hallásnevelés legfontosabb eszköze az emberi beszéd. Kisegítő szerephez jutnak a zörejek és a zenei hangok. A hallásnevelés fontos eszközeit a modern technika biztosítja. Ilyenek a különböző hallókészülékek, hangerősítők és a cochleáris inplantdciá. A beszéd megjelenése előtt (perilinguális) kialakult hallássérülés esetében, több éves rendszeres nevelői tevékenység segítségével a hallássérülteket megtanítják hallani. A hallásnevelést a legkorábbi gyermekkorban, a normális beszéd fejlődés idején kell elkezdeni. Mivel a veleszületett teljes süketség csak nagyon ritkán fordul elő, ezért a csecsemő- vagy egészen kisgyermekkorban megkezdett hallásnevelés általában eredményes. A be­ széd megtanulása után bekövetkezett hallássérülés (posztlinguális) esetében a cél a hangok újratanulása, hasonló eszközökkel és eljárásokkal. 16* hallássérülés - halláskárosodás, halláscsökkenés, hallásveszteség, hallási fogyatékos­

ság, halláskiesés; Gyűjtőfogalom, mely a halláscsökkenés minden fokát hivatott kifejezni. A hallássérülés mint állapot - a súlyosságot illetően - nagyothallásban és a süketségben nyilvánul meg. A kettő között húzódó átmeneti állapot a hallás­

maradvány. Ezt ritkábban emlegetik. A hallássérülést az úgynevezett tisztahang kü~ szöbaudio-gram m al mérik. A kapott audiogrammot mennyiségi és minőségi szem181

pontból énékelik. A mennyiségi meghatározónál a 4 0 dB-t még meg nem haladó hallásveszteséget, enyhe fokúnak, a 4 0 és 6 5 dB közöttit közepes, a 65 és 90 dB közöttit súlyos fokú nagyothallásnak nevezzük. A 95 és 115 dB között átmeneti sávról beszélünk. Az ennél nagyobb hallásveszteségct már süketségnek nevezünk. A minőségi szempontot főleg a közepes fokú vagy ennél súlyosabb hallásveszteség áh tál érintett frekvenciák (hangmagasságok) megítélésénél veszik figyelembe. Csak az a hallásveszteség tartozik a siketség kategóriájába, ahol a hallás legfeljebb 500 Hzes hangmagasságig terjed. A hallássérülés azonban nemcsak a hallási funkció kiesé­ sét vagy gyengülését okozza, hanem a személyiségfejlődés egészét megváltoztatja. A hallássérülés megbontja a lelki jelenségek funkcionális egységét, a kommuniká­ ciós akadályok következtében a gondolkodási műveletek sajátosan szerveződnek. Lecsökken és átalakul az információfelvétel, lelassul az ismeretszerzés, nehezítené válik a szocializálódás. A hallókészülékek rohamos fejlődésével, valamint a coch­

leáris im plantációnak nevezett eljárással, ezeket kiegészítve a gyógypedagógiai el­ járásokkal (a hallásnevelés, hallástréning, hallássérültek nevelése), egyre több eset­ ben sikerül a hallássérülés súlyosságának fokán enyhíteni.

t hallássérültek - Mindazon személyek, akiknek valamilyen fokú hallássériilésük van.. A gyógypedagógiai értelmezés szerint (mely szűkebb, mint az orvosi értelme­ zés) hallássérült az a gyermek (ifjú, felnőtt, idős egyén), akinek fejlődését, nevelé­ sét és oktatását a sérülés oly mértékben korlátozza, hogy ez csak gyógypedagógiai támogatással lehetséges. A hallássérülés gyógypedagógiai fogalma elsősorban a be­ szédmegértés által igényelt hallásterületen jelentkező közepes vagy annál súlyosabb nagyothallást, sikecséggel határos vagy siketségnek diagnosztizált hallásveszteséget jelent. A statisztikák szerint a hallássérültek a népességnek kb. 10% -át teszik ki. A hallássérülés érheti az egyik vagy mind a két oldalt. A hallássérülések okai nagyon sokfélék. Leggyakoribb a recesszív öröklődésű hallási fogyatékosság. A hallássérülé­ sek másik nagy részét a szerzett okok idézik elő: a méhen belüli károsodások, ko­ raszülés, fertőző betegségek (pl.: agyvelő- vagy agyhártyagyulladás, középfülgyul­ ladás stb.), gyógyszeránalom vagy idős korban a meszesedés. A hallássérülésnek a károsodás helye szerint több típusa van. Beszélünk a hangfelfogó rendszer (külső és középfül) vezetéses jellegű megbetegedéséről, ez enyhe vagy közepes fokú nagyothallással jár. Súlyos halláskárosodáshoz vezet az idegi eredetű hallásveszteség, a hallóideg, a hallópályák vagy a hallókéreg károsodása. Ha ez a két típus együtt fordul elő, vegyes típusú halláskárosodásról beszélünk. A vezetéses halláskároso­ dást műtét segítségével korrigálják. A cochleáris implantáció segítségével pedig az idegi eredetű hallássérülést enyhítik. A hallásveszteség következményeinek a szempontjából meghatározó lehet a károsodás beálltának az időpontja. így beszé-

182

lünk prrlinpu

;s posztlinguális hallássérülésről aszerint, hogy a sérülés a beszed

elsajátítása előtt vagy után alakult ki. Mindkét cserben a kiejtés veszélyeztetett. Minél súlyosabb sérüléssel állunk szemben, annál több beszédhangot, a szókincs terjedelmét, a beszéd nyelvtani szerveződését érinti, és ennek arányában sérül a beszéd prozódiája (hangsúly, ritmus, dallam stb.) is. A hallássérülés következtében a sérültek személyisége is sajátosan alakul. Jellemző rájuk a gondolkodás merev­ sége, az információhiány, az egocentrizmus, a hibás önértékelés, az elszigerelődés stb. A hallássérültek a mindennapi kommunikációjukban gyakran folyamodnak a szájról olvasáshoz, ugyanakkor egymás között gyakran használják a jelnyelvet. A hallókkal sok esetben jeltolmács segítségével kommunikálnak.

KjL hallássérültek gyógypedagógiája - szurdopedagógia; A hallássérültek nevelésével, oktatásával foglalkozó pedagógiai tevékenység. A hallássérültek oktatása Magyarországon az ezernyolcszázas évek elejére nyúlik vissza. A hallókészülékek megje­ lenésével, a második világháború után fokozatosan megszűnt az iskolák korábbi „süketnéma” megjelölése, mivel a gyermekek némaságát sikerült többé-kevésbé felszámolni. Ez ugyanis többnyire következményes jelenség volt. További fejlő­ dést jelentett a halmozottan fogyatékos gyermekek (elsősorban értelmi és hallási fogyatékos) számára szervezett osztályok, tagozatok, iskolák létesítése hazánkban. A hetvenes évek után terjedni kezdett az integrált iskoláztatás, a hallókkal együttes oktatás gyakorlata. A hallássérült gyermekek hallásveszteségével egyenesen arány­ ban akadályozott az anyanyelv kialakulása, ami a fogyatékosság legsúlyosabb ki­ hatását jelenti. Az iskolai oktatás-nevelés hagyományos feladatainak megvalósítási feltétele a nyelvi alapok megteremtése: ki kell alakítani a kom m unikációt, ehhez az adón nyelv grammatikai törvényszerűségeinek ismerete és meghatározón szókincs szükséges. Ezt a fázist ma már igyekeznek a szakemberek minél korábbi időszakra tenni a korai fejlesztés keretei között. Az iskolában, a célkitűzések elérésének módjai, elsősorban az alkalmazott kommunikációs csatorna, a mai napig vitacon kérdés. A két főirányzat, az ún. m anuális (a süketek jelnyelvét is bevonják a fej­ lesztésbe) és az orális (hangos beszédre alapozó) módszer. A múlt század hetvenes éveiben a totális kommunikáció (jelnyelvvel kísért hangos beszéd) módszerével próbálkoztak. A nyolcvanas években az ún. bilingualizm us módszere nyert teret a hallásfogyatékosok nevelésében. A módszer a siketek saját nyelvi törvényszerűségű hagyományos jelnyelvét részesítik előnyben. A jelnyelv tökéletes elsajátítása után a hetedik élerévtől sajátíthatja el a gyermek az adón ország nyelvét. Lehetőleg írásos formában. Az irányzat követői a jeltolmácsok segítségét is szeretnék igénybe venni. Napjainkban az orális módszer egyik korszerű változata az ún. auditív-verbális irányzat kezd elterjedni. A módszer a modern elektroakusztikára és a legújabb

183

gyermeknyelvi kutatásokra épít. Előfeltételként nevezi meg a gyermek hallásma­ radványának legteljesebb kiaknázását. Ezt a lehető legkorábbi időpontban (3 ^ í éves kor előtt) igyekszenek alkalmazni, mivel az akusztikus pályák végső kiala­ kulásának az ún. szenzitív fázisa a 3 -4 életév. Fontos szerepet kap a hallókészü­ lék működésének biztosítása, amit a természetes beszédelsajátítás feltételeinek a megteremtése követ. Ebben a fejlesztési fázisban a családnak is aktív szerepet kell vállalnia (korai fejlesztés). A fejlesztés alapvető módszere a hallásnevelés, a köznapi társalgás és az erre épülő szövegértő olvasás. A legsúlyosabb hallássérülteknél csak a cochleáris im plantáció elvégzése után vezetik be a fejlesztés fentebb vázolt módját.

hallássérültek nevelési folyamata — Mindazoknak a pedagógiai eljárásoknak az összessége, mellyel a hallássérülés következményeit igyekszenek megszüntetni vagy csökkenteni. Ezek a pedagógiai ráhatások egyben a gondolkodás és a személyiség fejlődését is elősegítik. A hallássérültek intézményes nevelése hazánkban már az ezernyolcszázas években megkezdődött. Azóta az intézményhálózat folyamatosan fejlődött. M a a hallássérültek nagy része (5 5 -6 0 % -a ) speciális iskolákba (külön intézménybe), míg a fennmaradó 40—45% -a (főleg a nagyothallók) az épek több­ ségi általános iskolájába jár. A speciális iskolákban módosított általános iskolai tantervek szerint oktatnak. Itt a következő csoportok tanulnak: nagyothallók és a nyelvileg fejlettebb süket tanulók; nagy részben süketek; tanulásban akadályozott nagyothallók, illetve süketek; értelmi fogyatékos hallássérültek. Magyarországon a következő városokban működnek hallássérültek számára speciális intézetek: Bu­ dapesten, Vácott, Egerben, Debrecenben, Kaposvárott, Sopronban és Szegeden. Az oktatás időtartama egy-két évvel hosszabb, mint az épek általános iskoláiban. Minden iskola mellett óvodai tagozat is működik. A hallássérültek nevelési folya­ matát a közoktatási törvény szabályozza. Hazánkban a nevelési oktatási módsze­ reket a gyermek mindenkori hallásához, beszéd és énelmi állapotához igazítják. M a a hallássérültek iskoláiban az anyanyelvi természetes orális módszert alkalmaz­ zák. Ehhez kapcsolják az egyre nagyobb teljesítményű hallókészülékkel támoga­ tott hallásnevelést. Ahol szükséges, ott igénybe veszik a szájról olvasást támogató manuális módszereket (az ujjáhécét vagy a süketek jelnyelvét) és az írott nyelvet is. M a már szinte mindenütt alkalmazzák a korai fejlesztést. A korszerű auditívorális módszerek és a nagymértékű szülői segítség igénybevételével a természetes hallás- és beszédfejlődés fiziológiailag is adott optimális időszakában igyekeznek a legkedvezőbb hatást gyakorolni a beszéd fejlődésére. A hallássérültek egy kisebbik része integráltan tanul ép hallású gyermekekkel. Ezeket a diákokat ,u utazó tanári szakszolgálat segíti. A hallássérült gyermekek nagy többsége az általános iskola után integráltan elsajátít valamilyen szakmát. Egy kisebb részük magasabb iskolai

I H4

képesítési is szere/ Időközben .i gyógypedagógus szakemberek főiskolai képzése is dilfercnciáltabb lett. Hgy részük gyógypedagógiai (szurdopedagógutt) tanári, míg másik revük terapeuta diplomát szerez l'.z utóbbi feladata a korai, illetve az in­ tegrált fejlesztés és terápiás foglalkozások megvalósítása. A hallássérült gyermekek beiskolázása a Hallássérültek Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának szakvéleménye alapján történik.

Mb haUástréning - A szakirodalom ugyan elkülöníti hallásnevelés és a hallástréning fogalmát, a köznapi nyelvben azonban gyakran összekeverik, mivel hasonló a célja mindkét eljárásnak. A hallásnevelést a beszéd elsajátításának időszaka (3 -4 éves kor) után fellépő hallássérüléseknél alkalmazzák. A hallástréning a már meglévő beszédre és az akusztikus emlékképekre épít. Célja, hogy mozgósítsa az eddigi beszédképességet, valamint a korábbi akusztikus emlékképeket, megakadályozza a beszéd visszafejlődését, és elősegítse a meglévő beszéd újrahasznosítását a környe­ zettel való érintkezésben.

|Sb hallásvizsgálat - lényegében egy agyideg vizsgálata (a V III. agyideg a nervus véstibulocochlearis - egyensúlyi és hallóideg) vagy a hallórendszer egészének, illetve részeinek különböző szintű vizsgálata. Célja, hogy kimutassa, vagy kizárja a hallászavar jelenlétét, jellegét, mértékét. Ilyen vizsgálatok a W eber-, a Rinné- vizsgálatok, az audiom etria stb.

hallászavarok - A hallászavaroknak három jellegzetes csoportját különíthetjük el a károsodás lokalizációja, illetve a károsodott funkció szerint. Aszerint, hogy a

receptorszerv cochU aris, nervusacusticus cortex (surdom utitaseorticalis) vezetéses,recepcióséspercepciós hallási analizátor melyek része sérült, beszélhetünk: 1. ill. a

(hallóideg): a

(fül): 2.

nervus

(a temporális lebenyben levő

Heschl-féle rekervény) károsodása folytán

létrejött hallás-

sérülésről. A fentiek alapján

hallászavarokat külön­

böztetünk meg. Az első kenő összefoglaló névvel perifériás, a harmadikat centrális, központi (percepciós) hallászavarnak is szoktuk nevezni. A percepciós hallászavar elnevezést a

szenzorosaffáziára foném aregresszióra és a

alkalmazzák. A percepciós

hallászavaroknál csak a beszédmegértés károsodott. A hallásküszöb, illetve a hallás érzékenysége normális vagy majdnem az. Vezetéses hallászavarnál a dobhártyára jutó hangrezgések energiája rosszabb hatásfokkal tevődik át a szőrsejtek érzékszőrcinek elhajlásává, illetve nem a megfelelő érzékenységű szőrsejtek kerülnek inge­ rületbe. Vezetéses hallászavart okozhat a külső hallójárati idegentest

(cerum endu-

gók), dobhártyasérülés, lenövések, letapadások a hallócsontok körül, ez utóbbiak fejlődési rendellenességek, a kengyeltalp rögzülése

(otosclerosisnál),

továbbá a belső

185

fülben a

m em branabasillaris

, illerve a

m em branatectoria

merevebbé, rugalmatlan

nabbá válása. Ily módon a vezetéses hallászavaroknak két fő lokalizációja lehet: középfúli és belső fúli.

W Kk Hallervorden-Spatz-betegaég - Recesszív öröklődésű ritka kórkép. Lényegét illetően progrediáló degeneráció (előrehaladó elfajulás), melyet a pallidumban felhalmozódó vas- és réztartalmú pigment- és mészlerakódás okoz. KJinikailag

rapiram iddlisathctotikus-choreifbrm tsm ozgászavar,

ext-

centrális (központi) látászavar,

beszédzavar, dementia észlelhető.

hallásjavítókészülék,nagyothallókészülék,hangerösíto;

Kisméretű,

Í 9 R hallókészülék —

elemmel vagy akkumulátorral táplált hangerösítő berendezés, mely a természetes hanghatás módosítását, a hallássérültek csökkent hallásának részbeni korrekcióját, a hangbeszéd megtanulását és megértését elősegítő, a fiilhöz illeszthető elektro­ akusztikai segédeszköz. Főleg a beszédérthetőség szempontjából fontos frekvenciá­ kon működik. A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon fogja fel, és elektromos rezgésekké alakítja. Ezt a készülék felerősíti, majd eljuttatja egy kisméretű hangszóróhoz és innen a fülbe. A fő cél a beszédhangok tartományának optimális felerősítése és a minél jobb érthetőség biztosítása. A hallókészülékek­ nek több típusa ismeretes. Nálunk az ún. fiil mögötti készülék a leggyakrabban alkalmazott típus. A hallókészüléket a fülész szakorvos rendeli a halláskárosodott

audiom etriás

vizsgálata

(audiogram ja)

alapján. A hallókészülék a hallássérült óvo­

dás és tanköteles korú gyermekek nevelésének, oktatásának, beszédtanícásának, hallásncvelésének elengedhetetlen eszköze. hallóném aság - A gyermekkori beszédfejlődési zavarok korábbi elnevezése. Azt jelenti, hogy a gyermek beszéde hároméves kora után sem indul meg. Csak gesztu­ sok segítségével érti meg a beszédet. Alcsoportjai: a) motoros típusú hallónémaság

(audim utitas,alaliaidiopathica,veleszületettszósüketség). diszpraxia diszgram m atizm us. (lelkisüketség,agyisüketség,akusztikusagnózia)

Ebben a típusban a hal­

lás és a beszédértés megfelelő. Ugyanakkor akusztikus, optikus és taktilis éslelési zavar, valamint motoros koordinációs zavar ( a súlyos fokú pöszeség, valamint

) fenn áll. Jellemzője még

A beteg a beszédet differenci­

álni, megérteni képes, de önmagát beszédben kifejezni nem. b) szenzoros típusú hallónémaság

melynek fő tünetei a

zörejek, beszédhangok szavak, mondatok észlelésének és értelmezésének nehézsé­ ge, miközben a vizuális téri észlelés és a szájról olvasás megíclelő. c) szenzomotoros típus, mely az előbbi kettő keveredése. Ma a szakirodalomban a hallónémaság helyett a IH6

diszfázia

kifejezést használják. A betegek legnagyobb részénél a bcszédfej-

lodéx elmaradását terhesség alatti, a szülés közbeni, illetve ezt rövid idővel követő agyi károsodás okozza. Előidézhetik még az általános testi fejlődés elmaradása, az extrapirainidális idegrendszer különböző károsodásai vagy különböző pszichés zavarok. J 8 . hallucináció - Külső szenzoros inger nélkül létrejövő észlelés jellegű élmény. Olyan érzékszervi benyomás, amely nem alapul a megfelelő érzékszerv adekvát ingerlésén (pl. egy pusztaságban kialakuló tó képzete, mely a valóságban nem lé­ tezik). Jellemző, hogy gyakran jelentkezik megváltozott tudatállapotokban (pl. szélsőséges szenzoros depriváció, kimerültség, kábítószerhatás), alkohol- vagy ká­ bítószer-elvonás folytán bekövetkezett delírium esetén vagy pszichotikus állapo­ tokban. ÜÉt& halm ozott fogyatékosság - többszörös fogyatékosság, többszörös sérülés, legsúlyosabb

fogyatékosság; T öbb funkcióterületen fellépő biológiai (sérülés) károsodás követ­ keztében létrejött fogyatékosság. A sérülés létrejötte időben lehet együttes, és lehet különböző. A halmozott fogyatékosság esetében két vagy több fótünet együttes jelenlétével, és nem valamely fogyatékosság következményes funkció kiesésével vagy sérülésével van dolgunk. Például halmozott fogyatékosság a süketség és a vakság együttes jelenléte egy személynél. Ugyanígy előfordul értelmi fogyatékos­ ság és nagyothallás vagy mozgássérülés és értelmi fogyatékosság is. A halmozott fogyatékosságnak számtalan kom binációja van. Ezzel szemben például a veleszü­ letett süketség következtében (és a korai fejlesztés hiányában) előállt némaság (a beszéd hiánya), majd ezt követően a szociális elszigetelődés, csak következményes károsodás. A halmozott fogyatékosság tüneti képe az elsődleges sérülés keletke­ zésének idejétől, súlyosságától, jellegétől, patomechanizmusától függ. Klasszikus formája a korai organikus idegrendszeri sérülés következtében létrejött m otoros-, érzékszervi, beszéd-, értelmi fogyatékosság, illetve ezek különböző kom binációja. Ezt a formát m ultiplexprim érfogyatékosságnak nevezik. A halmozott fogyatékosság meghatározott módon hat a személyiség fejlődésére, és így az elkülönült fogya­ tékosságok összegeződése (összeadódása) helyett egy sajátos típus megjelenésével kell számolni. A halmozott fogyatékosság pszichoszociális következményei között legfeltűnőbb a kommunikációs lehetőségek akadályozott volta.

2 2 . halm ozottan fogyatékosok - halmozottan sérültek Azok a személyek (gyerme­ kek és felnőttek), akiknek fizikai és pszichikai fejlődését, társadalmi beilleszkedését több területen megnyilvánuló fogyatékosság nehezíti. A sérültek nagyon hetero­ gén csoportot alkotnak. A halmozottan fogyatékosok nevelésében meghatározó

187

az a szemléletmód, amely a sérülések (fogyatékosságok) és az akadályozottságok bonyolult kölcsönhatását veszi figyelembe. A sérülések a biológiai, a fogyatékossá­ gok a pszichológiai, az akadályozottságok pedig a társadalmi működéseit érintik. A halmozott fogyatékossággal élő személy fejlődését az akadályozottságok sajáto­ san alakuló együttese határozza meg. Esetükben tehát nem egy vezető fogyatékos­ ság köré szerveződő, hanem egy sajátos fejlődési struktúrával kell számolni. Ez a felismerés új követelmények elé állította a gyógypedagógiát. így alakult ki a hal­ mozottan fogyatékosok nevelése, mint a gyógypedagógia részterülete. A halmozott fogyatékosságokat, főleg didaktikai szükségletek miatt, több alcsoportra osztják. Az egyes fogyatékossági kategóriákhoz társuló fogyatékosságok felsorolásával, pl. értelmi fogyatékosság hallássérüléssel vagy látássérüléssel, esetleg mozgássérüléssel vagy a beszéd akadályozottságával. Hallássérültek látássérüléssel stb. Külön cso­ portot képeznek a süket-vakok (a vak süketek). Ez a megkülönböztetés a tenni­ valók szempontjából nagyon fontos. Itt a meghatározó az, hogy melyik sérülés keletkezett korábban és milyen életkorban. Ugyanígy említhetnénk a mozgáskor­ látozottsághoz társuló különböző fogyatékosságokat (értelmi fogyatékosság, látási vagy hallási fogyatékosság stb.). A halmozott fogyatékosság másik szempontú fel­ osztása a súlyosságot veszi alapul. Ebben a nagyon összetett tüneti képben a közre­ játszó fogyatékosságok súlyossága szerint is nagyon sokféle kombináció jöhet létre. A halmozottan fogyatékosok között jellegzetes csoportot képeznek a súlyosan hal­

m ozottan fogyatékosok. Jellemzi őket a súlyos, agyi erederu mozgáskorlátozottság, a motoros beszédzavar és a súlyos értelmi fogyatékosság keveredése. A csoportot sokáig a képezhetetlenek közé sorolták. Ma már fejlesztésükkel a gyógypedagógia külön ága foglalkozik, mely igyekszik életfeltételeiket minél jobban humanizálni. h alm ozottan fogyatékosok nevelése - A gyógypedagógiának e gyakorlati terü­ lete napjainkban új szellemben fejlődik. Ma már a pesszimista szemléletet, mely sok esetben a képezhetetlenség deklarálásáig is eljutott, teljesen új megközelítés váltotta fel. E szerint a fogyatékos szükségletei és a fogyatékosság ellenére meglévő lehetőségei felőli megközelítés válik meghatározóvá. E szemlélet szerint minden fogyatékos személynek (a halmozottan fogyatékosnak is) vannak olyan alapvető szükségletei, amelyek kielégítése nélkül az emberi életforma nem lehetséges. Ilyen például az igény az interperszonális kapcsolatokra, a biztonságra, a szeretetre. a sta­ bilitásra, az önkifejezésre, az ingerek gazdagságára és változatosságára. F gyermekek nevelése során külön kell figyelni a speciális szükségleteikre: a kiszolgáltatottság és a függőség csökkentésére, az autonómia és önmeghatározás lehetőség szerinti biztosítására, a kommunikatív kezdeményezések feltételeinek a kialakítására stb. E szemléletmód nyomán alakult ki az ún. hollisztiktts („egés/leges’ ) megközelítési

mód. E szerint a hangsúly nem az egyes sérült funkciók tréningjén van, hanem a gyermek személyiségének a kibontakozását segítő fejlődési területek (kognitív tapasztalatok, saját tcstélmcnyck. észlelés, mozgás, kommunikáció, érzelmek) ösztönzésén. Mindezeknek a tevékenységeknek a gyermek egész életrendjében, életfeltételei szervezésében kell érvényesülniük. Ezen belül az egyes részterületek fejlesztésénél a szakemberek szakértelmét igénylő terápiákat kell érvényesíteni' (pl. a vak-süketeknél a

daktiblógia

nikák, vagy a súlyosan sérülteknél a

m

augm entatívkom m unikációs bazálisstim uláció

»ujjábécé«, az

tech­

alkalmazása).

H am m ond-szindróm a - Az extrapiramidális rendszer ismeretlen eredetű káro­

athetosis. (hiperextenziósujjtartdskontraktúrák) rigor

sodása következtében, főleg gyermekkorban kezdődő

Klinikai jellemzői:

mozgászavar (mely a végtagokon, főleg az ujjakon megnyilvánuló bizarr kény­ szermozgások), tartási rendellenességek tónuszavarok (

izom hipotónia

és

,

, passzív mozgáskor

stb.)

JB b hang - Azok a rezgések, melyek hangérzetet váltanak ki az emberből. Ezek a kb. 16 Hz-től 16 0 0 0 Hz-ig terjedő frekvenciatartományba esnek. A hang úgy jö n létre, hogy egy test valamilyen közegben rezegve, a rugalmas közeg molekuláiban rendezett mozgását váltja ki.

{fonaszténia) (diszfónia).

3 0 * hangelváltozások - Ép artikuláció mellett a hang halk talán nincs

(ajunia),

továbbá a rekedtes hangszín

vagy egyál­

Lehet szervi, funk­

cionális vagy pszichés eredetű. Ide sorolják a gégeoperáció következményeként előállt hangtalanságot, valamint a serdülőkori (főleg a fiúknál) hangváltozást, a mutációt.

37* hangerő -

bangintenzttás

; A beszédhangok kvantitatív jellemzője, fizikai tulaj­

donsága. A beszédhangok viszonylagos erősségét jelenti. Élettani szempontból a hangerő a beszédszervek izomműködésétől függ; a légzőizmok, a gégeizmok és a toldalékcső izomzatának energikusabb vagy kevésbé energikus működése hatá­ rozza meg a beszédhangok képzési erejét. A hangképzés alatt a levegőáramlásnak subglottikus nyomásfokozódása nagyobb rezgésamplitúdókat eredményez, és ez növeli a hangerőt. Mértéke az a hangenergia, amely hanghullámok terjedési irá­ nyára merőlegesen álló egy négyzetcentiméter felületen egy másodperc alatt átha­ lad. A szubjektív hangosság mértékegysége a

fon .

2 8 . hangképzés - artikuláció, phonatio ; A beszéd és az ének hangjainak a létrehozása a beszélőszervek segítségével. Az emberi hangnak két fő formája van, a beszéd és

189

az énekhang. A légcsőn keresztül kiáramló levegő hozza rezgésbe a gégefőben levő hangszalagokat. Aszerint, hogy milyen mértékben feszítjük meg a hangszalagokat, különböző nagyságú nyílást, ún. hangrést képzünk. így jönnek létre a különböző magasságú hangok. A szájüreg, az orrüreg, az arccsontok üregei és a mellkas a hangszínt és a különböző felhangokat hozzák létre. Ezek formája minden egyénnél változik, ezért az énekhangnak egyéni jellege van. Jellegzetes a női és a férfihang közön a különbség. Enől eltér a beszédhangok létrehozásának a mechanizmu­ sa, m én itt a szájüreg kap nagyon fontos szerepet. Tudunk beszélni akkor is, ha a hangszalagokat nem vesszük igénybe, pl. a suttogásnál. A zöngétlen hangok ki­ ejtésénél a hangszalagok nem rezegnek. A magánhangzók képzésénél főleg a szájüreg formája, a nyelv, az ajkak, a fogsor alakítja. A mássalhangzók képzésében a nyelv, az íny, a fogak és az ajkak kölcsönös helyzete és sajátos működése a meg­ határozó. A magánhangzók inkább hangok, mivel jellegzetes felhangjaik vannak, az ún. formánsok. A mássalhangzók inkább zörejek. A beszédben a helyes tagolás következtében a szavakat, szótagokat és a hangokat meg lehet egymástól külön­ böztetni. A beszédhangok képzése a légzésből, a zöngeképzésből és a kiejtésből áll. így az artikuláció (kiejtés) a hangképzésnek az a része, amely a toldalékcsőben a beszédszervek mozgatásával és beállításával jön létre. A beszéd tanítása (kisgyer­ mek esetében) és művelése (tanárok, színészek, rádió-, tévébemondók stb.), meg­ követeli a hangok, szavak tiszta, érthető kiejtését.

artikulációszavarok; pöszeségnek (dyslalia), (paralalia) (alália). szigm atizm us paraszigm atizm us rhotacizm us pararotacizm us lam bdacizm us paraiam bdacizm us kappacizm us, parakappacizm usgam m acizm us paragam m acizm us hangképzési zavarok -

A különböző beszédhangok, hang­

csoportok szabálytalan, rendellenes képzése következtében kialakuló zavar. Az ar­ tikulációs zavarokat

nevezzük. Osztályozásuk több szempont szerint

történhet. Jellege szerint lehet torzítás és kihagyás

helyettesítés, felcserélés

Kiterjedése szerint lehet részleges és diffúz (általános).

Szerkezete szerint lehet m onom orf (egyalakú) és polim orf (többalakü). Tüneti és egyben pedagógiai szempontból lehet:

(selypesség): a sziszegd han­

gok (sz, z, s, zs, c, cs) torz képzése, illetve

(a sziszegő hangok

helyett más hangok képzése pl. t, d , f, v);

(az r hang torz ejtése), illetve

(az r hang helyett más hangot képez: pl. j, I):

hang torz képzése), illetve pl. j, n, t),

illetve

(az 1

(1 hang helyett más hangot képzünk, ,

és

(a k és a g hang torz ejtése, illetve helyettesítése) és így tovább. Az artikulációs

zavaroknak számos változata ismeretes. 3 0 , hanglejtés - A hanglejtés az élőbeszéd dallama, melódiája. A dallam beszédünk zenei sajátosságainak összessége. A hanglejtés akusztikailag az alaphang frekven190

díjával, illetve változásaival függ össze, 1-iziológiailag a hangszalagok rezgésének a zöngeműködéshez kapcsolódik. A bes/.cd dallama a magánhangzók és a zöngés mássalhangzók zenei magasságának változásaiként jön létre. >iangmagn««^g - A hang egyik jellemzője. Mértéke a rezgésszám. A kisebb rézgésszámú hangot mélyebbnek, a nagyobb rezgésszáműt magasabbnak halljuk. A két hang magassága közötti különbséget, a hangközt a két hang rezgésszámának hányadosával jellemzik. hangos légzés -

respiratiophonatoria bcszédlégzés éneklégsés.

; Hangos légzésről akkor beszélünk, amikor

a légzést beszédhangok képzésére, hangadásra használjuk Fel. A hangos légzésnek két változata létezik: a

és az

Beszédlégzésnél a levegőfelvétel

elsősorban a szájon keresztül folyik le. A beszédlégzés belégzési szakasza rövid és gyors, a kilégzési szakasz hosszú és lassú. A kilégzés „szakaszosan", a beszélt szöveg felépítésének megfelelően folyik le. A be- és kiáramló levegőmennyiség átlagosan 1000 köbcentiméter vagy még ennél is több. A mellkasi és a hasi mozzanat nem egyidejű. 33 * hangsúly - Az élő beszédben egyes szótagokat dinamikai többlettel, nagyobb fi­ ziológiai erővel ejtünk ki. Ez a viszonylagosan kiemelkedő erőtöbblet a hangsúly. A hangsúlytalan szótagok csakis a hangsúlyoshoz viszonyítva gyengébbek hangerő­ ben. ; hangszalagok - A hangszalagok a gégében találhatók. A hangképzés meghatározó szervei. A hangszalagok kötőszövetes izomnyalábok. Eredési helyük a pajzsporc belső és felső szélén található. Hátrafelé húzódva mindegyik hangsaiag a megfe­ lelő kannaporc belső nyúlványához (hangszalagnyúlvány) tapad. A hangszalagok, amelyek inas nyalábok, oldalsó szélükkel a pajzsporc falához nőttek. Középső szé­ lük pedig, szabadon egymással szemben áll. A gégeüreg közepén található hangrést

(glottis)

a hangszalagok lógják közre. A hangrésnek két része van: a) a kannaporcok

(parsrespiratoria), M orgagni-félesósaknak közötti rés

b) a hangszalagok közötti rés

(partvocalis).

A valódi

hangszalagok fölött helyezkednek el az álhangszaJagok. A közöttük levő üreget nevezzük. A hangszalagok és a kannaporcok közötri rés

(hangrés) hosszúsága férfiaknál 2 1 - 2 7 mm, a nőknél 1 7 -2 6 mm. A kannaporcok mozgékonysága elősegíti, hogy a hangszalagok sokféle helyzetet foglalhatnak el. Típushelyzeteik: 1.

táglég£álás,

amikor a kannaporcok szétnyílnak, és lefelé

fordulnak. A hangszalagok egészen a gége falához lapulnak és a közöttük levő rés kiszélesedik. A hangszalagok 4 0 - 5 0 fokos szögben vannak; 2.

lélegzó'álás:

szűk lég­

191

ző- vagy fúvóállás. Itt a hangszalagok kb. 30 fokos szöget zárnak, amelyen keresztül a levegő akadálytalanul távozik. így lélegzünk nyugalmi állapotban. Ezt a pozíciót használjuk a zöngétlen mássalhangzók képzésénél; 3. H-állás: a kannaporcok és a hangszalagok kb.10 fokos szöget zárnak he. A közöttük áramló levegő zöreje a h hang. Mivel a h hangot gégéi réssel képezzük,

laryngálisspiránsnak

is nevezzük.

4. zárállás: a hangszalagok a kannaporcok összetapadása következtében erőteljesen zárnak, ezért a tüdőből kiáramló levegő akadályba ütközik. A hangszalagján a felgyülemlett levegő felpattinthatja. A zár felpattanásakor zörej hallatszik, ez a gégezirhang

(laryngálisexplozíva);

5. Zöngeállás: a rés egyik vége a kannaporcoknál

összezárul és a kiáramló levegő hatására a hangszalagok rugalmasan, húrszerűen rezegnek. Ennek következtében a levegő is elkezd rezegni. így képezzük a zönge hangot

(laryngálispergőhangvagytrcm uláns);

6. Suttogóállás: a hangszalagok la­

zán zárulnak, de a kannaporcok eltávolodnak egymástól, és az így keletkező résen áramlik a levegő. A hangszalagok nem rezegnek, ezért ez suttogó beszédet ered­ ményez. A hangszalagok rendellenessége hibás hangképzéshez vezethet. A hang­ szalagokon keletkezett kis csomócska, a környéki idegek esetleges sérülése rekedtes hangképzést eredményezhet. Ezek kijavítása orvosi feladat. A gyakori megfázás, az eroltetert hangképzés (pl. a kamaszkori mutálás esetében) állandósíthatja a hang­ szalagok rendellenességeit és egyben a hibás hangképzést is. hangw ín —A hang egyik jellemző tulajdonsága, amelynek alapján azonos magas­ ságú és erősségű hangok megkülönböztethetők. A hangszín alapján eldönthető a hallott hang forrásának milyensége, pl. személy vagy hangszer. Fizikailag a hang­ szín nem más, mint az alaphang és a hozzá tartozó felhangok összessége. .

hangváltozis -

m utálás;

A kamaszkor (pubertás) jellegzetes tünete. A nemi érés

következtében a fiú, ill. a lány hangja férfi, ill. női hanggá alakul át A fiúknál majdnem egy év alatt a hangszalag hossza egy centivel megnő. A lányoknál a nö­ vekedés csak 2 - 3 mm-nyi. A hang ennek következtében mélyebbé válik. A fiúknál egy oktáw al, a lányoknál egy terccel. A hangváltozás időszakiban kímélni kell a hangszálakat (nem szabad a hangot megerőltetni, és lehetőleg az énekléstől is tartózkodni kell), mert a beszéd fátyolossá, rekedtessé válik. h m gyAmtg _ A jól hallható beszéd legfőbb ismérve. Feltételezi a tökéletes zöngeképzést, gazdag rezonanciát (együttrezgést), a nyitott hangképzést. 3 8 , H anhart I.- szindróm a -

Hl.

típusú htpofizer torpeség; A betegség kétéves kor kö­

rül kezdődik. Jellemzője a fejlődés lelassulás; A betegek ugyan negyvenéves korig

növekszenek, de így is alacsony termetűek maradnak. A törpeség mellért infantiliznuis cs a dystrophia adiposogtnttalis (elhízással, a nemi szervek fejletlenségével járó endokrin betegség) tünetei is kialakulnak.

acroteriasiscongenita, m icrocepham icrogenia m icroglossia

y , H anhart II.- szindróma -

Recesszív öröklődésű veleszü­

letett rendellenesség. Jellemzői: a végtagok külső részeinek hiánya,

lia

(kisfejűség),

(az állkapocs kicsinysége),

(rövid nyelv),

az egész test fejlődésének elmaradása. hant mai -

om ai;

Teljesen kifejlődött epilepsziás roham

(epilepsiagravor).

■ m h i p tílm i —aktív tapintással nyert érzékietekre vonatkozó. 4 ( 0 * haptilfii* érzékiét - A

tapintásiérzékiét

egyik formája, amely akkor jön létre, ha

aktívan végigsimítunk egy felületen, megtapogatjuk, megnyomjuk. így érezzük a tárgyak halmazállapotát, keménységét, felületi tulajdonságait (durva, finom, selymes stb.). A tárgyak alakjának és nagyságának az érzékelése elsősorban a

kus

hapti -

érzékeléssel (aktív letapogatással) lehetséges. A környező világ megismerésénél

a vakok nagymértékben a

haptikus

benyomásokra is támaszkodnak.

Jjg fe hapcii™* észlelés - A mechanikai, a hő-, valamint a fájdalomingerek által kivál­ tott bőrérzékelés. Az érzékelő aktív közreműködése, nyomás kifejtése vagy tapogatás útján jön létre. A tárgyak felszíni sajátosságainak érzékelése a bőrben levő tapintási, hő- és fájdalomreceptorok közvetítésével történik. Am ikor a tapin­ tásérzékelésről tágabb énelemben beszélünk, akkor ennek a komplex érzékelési formának megjelölésére a haptikus érzékelés elnevezést használjuk. A

érzékelésnek

haptikus

nagy szerepe van a vakok ismeretszerzési folyamatában. Mivel hiá­

nyoznak a vizuális érzékelés emlékképei, a vak mindig a tárgy háromdimenziós kiterjedését érzékeli. Felismeréskor először egészen gyorsan körültapintással tá­ jékozódnak a tárgy azonossági jeleiről. Ezután a tárgyak részleteiben tapogatja le és megkeresi a különös jegyeket, egyéni sajátosságokat. A különös jegyek kere­ sése a haptikus tárgyfelismerés egyik alapsajátossága. A felszíni szintkülönbségek térbeli szerkezetének tapintással történő érzékelésén alapszik a Braillc-írásjelek olvasása is. 4 4 . H arada szindróma - Ismeretlen eredetű kórkép. Jellemzője az agyhártya- és agyvelőgyulladás, halláskárosodás, a kétoldali uveagyulladás, a szem ér- és ideghárryájának együttes gyulladása, valaminr az ideghártya leválása.

193

harag - düh; Hirtelen indulat, mely általában agresszív irányú. Sokszor ellenőriz­ hetetlen gesztusokban, tettekben és szavakban nyilvánul meg. Az arc elszíneződése alapján sápadt vagy ólomszürke (livid), illetve vörös haragot különböztetnek meg. A fehér dührohamokat, melyek általában összecséshez (szinkopéhez) vezetnek, gyermekeknél figyelhetők meg. A haragot olyan frusztrációs helyzetek hozzák létre, melyek fölött az egyén nem képes úrrá lenni. A nevelés megtanítja az embert arra, hogy úrrá legyen a harag motoros és verbális kifejezésein. Gyakori hirtelen dühkitörés tapasztalható az értelmileg akadályozott embereknél. Ezt a jelenséget a fokozott ingerlékenységgel, az önkontroll hiányával magyarázzák. Itt is érvényes az, hogy a helyes nevelői hatások csökkenthetik ezeknek a jelenségeknek intenzitá­ sát és gyakoriságát, sőt sok esetben meg is szüntethetik azokat. Ha viszont e pozitív nevelői hatások elmaradnak, akkor a dühkitörések rögzülhetnek, állandósulhat­ nak, szokássá válnak, akár a személyiségbe is beépülhetnek. H iro m szín -v aiaág —tritanópia; A színvakság egy nagyon ritka változata. Jellemző­ je a vörös-kék és zöld-sárga színek felcserélése. Szinonimája: kék-sárga színvakság. határeset - borderline; Olyan személy, aki az ép és a kóros határán, két beteg­ ségcsoport választóvonalán, vagy két lélektani állapot határán helyezkedik el, egyértelműen egyikbe sem lehet besorolni. Pl. határesetnek számít az az értelmességi szint, amely a pszichológiai (intelligencia) tesztek segítségével kimutatható skálán a 7 0 és 84 I Q érték között található. hátrányos helyzet —handicap; Viszonyfogalom, mely a család és az iskola szocia­ lizációs hatása közötti eltérést igyekszik megragadni. A hátrányos helyzet olyan, szociális, kulturális, motivációs életkörülmény, mely negatívan befolyásolja a gyer­ m ek óvodai és iskolai teljesítményét. A hátrányos helyzetű tanulók adottságaikhoz, képességeikhez ménen, alulteljesítenek. A hátrányos helyzet, valamint a csalid nehéz anyagi, erkölcsi, kulturális helyzete között ok okozati összefüggés van. T e­ hát a társadalmi hátrányok, családi, majd iskolai hátrányokká alakulnak, amelyek későbben szintén társadalmi hátrányokká válnak. A közoktatási intézményekben megjelenő hátrányos helyzet a gyermek nevelhetősége, illetve nem-nevelhetősége viszonylatában jelenik meg. Ennél a megítélésnél az oktatási intézményekben azok a gyermekek hátrányos helyzetűek, akiknél az otthoni környezetben nincsenek meg az óvoda vagy az iskola által elvárt neveld hatások, és akiket olyan társadalmi hatások érnek és alakítanak, melyek nincsenek összhangban a közoktatási intéz­ mények fejlesztő hatásaival. A nevelhetőség azonban nemcsak a gyermek, hanem a nevelés sajátossága is. Egy gyermek nevelhetősége nemcsak attól higg. hogy mi-

Ivcn a gyermek, hanem a nevelés céljaitól is. Azok a biológiai tényezők, melyek adort esetben fogyatékosságok előidézői is lehetnek, a többségi iskolákban szintén hátrányos helyzetet idézhetnek elő. A fogyatékos (akadályozott) gyermekek neve­ lését az általános iskola nem tudta megoldani, ezért létrehozott egy párhuzamos intézményrendszert (speciális iskolarendszer), amely ugyanakkor a közoktatási rendszer disztinkcióját, korlátozott alkalmazkodó képességét jelenti. A helyzet ugyanakkor felveti az integrált oktatás és nevelés szükségességét.

m m

m itom ánia,m ythom ania. serdülőkorielm ezavar;

hazudozás (beteges) -

A szkizoíréniának az a formája, mely általában

a serdülőkor végén (15 és 25 év között) szokon kialakulni. Jellemzője az érzelmi elsivárosodás, az akaratgyengeség, a környezethez való alkalmazkodás képtelensége. d flL hebegés -

dadogás,paroláim ;

Szabálytalanul jelentkező hangtorzítás (főleg az „sz”

és az „r" hangoknál), mely néha a dadogással azonosítható.

szellem igyengeség,enyhestupor. m dem entiapraesenile; slow -virus (involució) dem entia (hem ianopiabilaterális (dem encia),ataxia athetosis dysarthría izom hipotónia polim yelitisanterioracuta,járványosgyerm ekbénulás,gyerm ek paralizis; hebetudo -

A betegséget valószínű, hogy a

H eidcnhain-szindróm a -

okozza. Jellemzője az agykérgi visszafejlődés

bekövetkezert

és az idő előtt

(elbutulás). A betegség a negyvenes életkorban kezdődik

), fejfájás­

mind a két szemen kialakuló fél látótér kieséssel

sal, valamint alvászavarral. A betegség gyors kialakulása után elbutulás (a mozgás koordinációjának a hiánya),

kényszerű, facsaró jellegű mozgása),

vak kiejtésének zavara)

(a végtagok és a törzs

(a hangok létrehozásának és a sza­

(csökkent izomfeszültség) alakul ki.

5 4 . H eine-M edin-kór -

-

A polimyelitis nevű vírus okozta fertőző betegség, mely a gerincvelő moz­

gató (motoros) sejtjeit roncsolja. Ennek következtében az általuk beidegzett izmok működése akadályozottá válik. Először általános betegségtünetek jelentkeznek. A mozgató neuronok sérülésétől függően különböző helyen, különböző súlyos­ ságig petyhüdt jellegű izombénulások

(paralizis),

vagy izomgyengülések

(parézis )

alakulnak ki. Az akut betegség lezajlása urán részben az idegrendszer gyulladásos eredetű ödémájának megszűnése, másrészt a megmaradt beidegzésű izomrostok hipertrófiája után javulás várható. Az izomegyensúly eltolódása következtében másodlagos deformitások, izomzsugorodások következhetnek be. Kisgyermek­

195

korban elszenvedett

polim yelitis statuspostHeine-M edínem után (

- paralízis utáni

állapot) a végtagok gyakran visszamaradnak növekedésükben. A gyermekek bőre hűvös, hidegre érzékeny lesz. Nagyon súlyos, kiterjedt bénulások után a mozgás csak kerekes székkel sikerül. Ez nagyon ritka. Néhány légzésbénult gyermek egész hátralevő életében lélegeztető készülékre (ún.

vastüdo

) szorul. Az utóbbi időben a

kötelező védőoltás bevezetése után a gyermekparalízis csak elvétve fordul elő. H eller-szindróm a -

dem entiainfantilis;

Ismeretlen okú tünetegyüttes. A két- és

hatéves kor között kifejlődő betegség első jelei a beszédfejlődési nehézségek, il­ letve beszédzavarok. A betegség elején a vezető tünet az

eeholalia

(a hallott szavak

visszhangszerű utánzása). A beszéd későbben elmosódottá, gagyogásszerűvé válik. Beszűkül a beszédmegértés is. A gyermek nyugtalanná, izgatottá válik, indokolat­ lanul szorong. Ugyanakkor motoros (mozgásos) sztereotípiák jelentkeznek, mint pl. a kezek váltakozó be- és kifelé fordítása (legyező mozgás), a törzs ritmikus előre hátra mozgatása

(szálrm ezés).

Kényszersírás és nevetés, gátlástalanság, erőszakos

cselekedetek teszik elviselhetetlenné a környezete számára. A feltartóztathatadan elbutulás jelzi a kóros folyamat végét, mely után megjelenik az epilepszia. Mind­ ezek ellenére az arcberendezés harmonikus marad. A kórképet a gyorsan előreha­ ladó agykéregsorvadás jellemzi, amely következményes

hydrocephalidval

(agykam-

ratágulat, vízfejűség) jár. hem eralopia hem ianopia -

szürkületivakság,farkasvakság. hem ianopszia;

A fél látótér kiesése. A látóidegpálya rostjainak káro­

sodása következtében alakul ki. hem im elia —A végtag

disztdlis

(a test középvonalától távolabb eső) részének hiá­

nya. Fejlődési rendellenesség.

féloldaliizom gyengeség,féloldalibénulás;

hem iparezis —

A test egyik oldalán talál­

ható izmokat érintő bénulás. ,4 0 ^ hem iplegia -

féloldaliizom bénulás; suprasegm entális hem iplégiátt.

A kifejezés a végtagok, valamint az arc alsó

részének féloldali

tünetek elhelyezkedését leíró) fogalomként a elhatárolják a felnőttek A tüneti

k é p a la p já n

hem iplegia cerebralpalsy

bénulását jelenti. A

válnak

szét az

hemiplégiáról beszélnek, akkor

az

topográfiai (a

körébe tartozik. Ettől

Ezek sem alkotnak

egységes

tüneti képet.

ún. keresztezett Itemtplégiak. Amikor általában idősebbek

érb etegségb ő l

eredő,

s

az előagyrj

lokalizálható károsodásak értik. Az időskori hcmiplégiát érbetegségek, elzáródá­ sok vagy vérzések, agvdaganatok stb. okozhatják. Nagyon változatos motorikus

spasztiÍrással proxim dlis (hem ianopia),

tüneteket okoznak, járhat

(görcsösség). de

rigiditással

(merevséggel),

sőt petyhitdrséggel is. A bénulások érhetik az alsó, illetve a felső végtagokat, azok

disztális

(alsó) vagv

(felső) részét. A hcmiplégia számos szenzoros tünet­

tel is jár. pl. a látótérkiesés

vagy az egyensúlyzavar. A beteg képtelen

lehet a kézbe adort tárgyak felismerésére a féloldali bénulást nem veszi tudomásul

(astereognózis). (anosognozia).

Előfordul, hogy a beteg Nem arra panaszkodik,

hogy a fél oldala béna, hanem azt idegennek érzi: „valaki fekszik mellette az ágy­ ban" Mindezekhez emocionális labilitás (érzelmi ingadozás, pl. kényszersírás) is társul. A betegségben

trofikus

(sorvadásos) tünetek is jelentkezhetnek. Elsorvadnak

az izmok, fekélyek keletkeznek a bőrön, eltorzulnak az ízületek stb. A hemiplégiát kiváltó betegség az agy többi részét is károsítja. Sérül az értelem, az ítélőképesség, a belátás, a mozgások ellenőrzése, a beszédmegértés valamint a végtagokra vonat­ kozó különböző érzések.

'A

hcmiplégia alternons - Az arc és a nyelvizmok egyik oldali, a törzs és a végtagok másik oldali bénulása.

62* hcmiplégia facialis - Az arc féloldali bénulása. hcmiplégia spastica bilaterális —

kettőshem iparesis,tetraparesis; hipoxia,

—M ind a négy

végtagra kiterjedő sérülés. Kiváltó oka lehet a

bakteriális és vírusfertőzés,

srb. A sérülés következtében a felső végtag sérülései inkább feltűnők. Itt súlyos

kontraktúrák

(izomrövidülés, zsugorodás) alakulhatnak ki. Az alsó végtagon ke-

reszrezésí problémák (ollótartás) jelentkezhetnek. A nyaki hipotónia miatt a fél­ egyenesedé*, a fejtartás zavan. Az arcizmok sérülése miatt a mimika szegényes, torz. Az agyideg magvak károsodása következtében nyelési-rágási és súlyos beszéd­ zavar keletkezik. A kórképhez súlyos értelmi károsodás társul. Az esetek felénél epilepszia is megjelenik.

6 4 . hcmiplégia spasztika infantilis tó oka lehet a

hypoxia,

hem iparezistféloldalirészlegesbénulás;

Kivál­

bakteriális és vírusfertőzés, kamra- és állományvérzés stb.

A sérülés következtében a tünetek a felső végtagon erőteljesebbek. Károsodhat még a térérzékelés, elhúzódik a beszédfejlődés. Epilepszia is jelentkezhet. A kór­ képhez igen gyakran értelmi fogyatékosság is társul.

65 . hemiszférium -

hem ispherium ,agyfélteke.

^

hem ofíliáa ízületi elváltozások - A hemofília véralvadási zavar következtében kialakuló kóros vérzékenység. Az X-kromoszómához kötött, recesszív öröklődésű megbetegedés kizárólag csak fiúkon vagy férfiakon jelentkezik. Jellemzője az ízü­ letek túlterhelésre, izgalomra létrejövő bevérzése. Mozgatáskor ez már fájdalmas lehet. A beteg az ízületeit (leggyakrabban a térdét) kímélő testtartásban tartja. Az ismétlődő bevérzések az ízületi porcot súlyosan károsítják, degeneratív elválto­ zásokhoz, súlyos esetben az ízület csontos elmerevedéséhez (ankybsis) vezethetnek. hereditas - öröklés; A szervezetnek veleszületett képessége arra, hogy benne az elődök bizonyos jellegzetességei kifejlődjenek.

m

hercdofam iliáru - családon belül öröklődő Amikor ugyanazon betegség a család több generációjában is felbukkan.

m

herm aírodita - Mindkét nem nemi szerveivel rendelkező személy vagy állat.

Íq$(Ífe h eip es zoster corncae - Vírusos eredetű bőrherpesz a szaruhártyára terjedve heves gyulladást okoz, A gyakran visszatérő esetekben maradandó homályok keletkez­ hetnek a megnyíló hólyagok helyén. Enyhébb formái a keratitis dendritiea (herpeszes, faágszerű hámhiánnyal járó szaruhártya-gyulladás) és a keratitispunetata t

■

H em n an n —A guilar-Sacks-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődésű összetett rendellenesség.. Klinikai jellemzői a belső Fül eredetű süketség, cukorbe­ tegség és epilepszia. H é r a (Hz) —A frekvencia vagy rezgésszám egysége. Hertzben mérik a hang ma­ gasságát. & £ & heterochronia - heterokrónia; A fogalom a francia pszichológustól, R . Z a k ó ­ tól származik, aki szerint a debilis gyermek (enyhén értelmi fogyatékos gyermek) lelki struktúráját a heterokrónia jellemzi. Ez azt jelenti, hogy az azonos mentális korú ép gyermekhez viszonyítva az enyhén értelmi fogyatékos gyermek egyes lel­ ki folyamatai fejlettebbek, mások viszont fejletlenebbek. Más szóval a pszichikus tevékenység különböző oldalainak eltérő tempójú (egyenlőtlen) a fejlődése. Zazzo szerint a fizikai fejlettség és a pszichomotorika fejlettsége terén a debilis (enyhén értelmi fogyatékos) megközelíti a saját életkorát, ugyanakkor térbeli tájékozódás­ ban jelentősen elmarad a vele egykorú cp értelmű gyermek szintjétől. Az emo­ cionális-akarati szféra fejlődési tempója gyorsabb, mint az intellektus fejlődése. 198

A hecerokróma elmélete ;

ii fogyatékosság minőségi képét nyújtja, anélkül,

hogy a frjlődéslclcktani magyarázatát megadni.

9ty» heterophasia -

részlegesafázta;

Abban nyilvánul meg, hogy a beteg mást mond,

mint amire gondol.

heteropia - látási különbözőség A két szem látási különbözősége. Mk hidfoccphalia -

vízfejűség,agyvízkór

; A cerebrospináJis folyadék túlzott felsza­

porodása a koponyában, amely a koponya megnagyobbodását és az agy elégtelen

(agykam rák,cystem ák,su­ barachnoidálisüregek) liquorm yom ás{liquor hydrocephalusintem us-ról hydrocephalusextem usról fejlődését eredményezi. Lényege, hogy a liquorüregek

kitágulnak. A tágulatokat a fokozott

- agyvíz) idézi elő. Elhelyezkedése szerint beszélünk az agykamrák tágulnak ki és

(ha

(ha a subarachnoidális /pók-

hálóhártya alatti/ rések tágak). -

him bálózás,alternálótestm ozgás,szálem ezés,jaktáció;

A fejnek vagy az

egész testnek két lábon, négykézláb vagy háton történő himbálása. Ismert klasszi­ kus hospitalizációs tünet. Főleg zárt intézetben nevelkedő gyermekeknél (kórház­ ban vagy szociális jellegű intézményekben) észleljük. A belső feszültség levezetését szolgáló mozgást gyakran tapasztaljuk értelmi fogyatékosoknál. Érzelmi zavar, az aífekcivitás hiánya következtében lép fel. Szokták még

autoerotikus

tevékenység­

nek is tekinteni. A gyerek önmagát ringatja, hogy kielégítse szeretetigényét. ö n v e ­ szélyes formája a fej falba ütögetése. %

figyelemhiányábóleredőrendellenesség hiperaktivitással fejlődésiéréselm aradása,hiperkinetikusreakció,azidegrendszeréretlensége; afigyelemésacselekvésszervezésiképességzavara,figyelem zavar h ip erak tivitás- A fogalom új elnevezése:

(Attention Deficit Disordcr with Hyperactivity) Egyéb szinoni­

mák: a

stb. Bár a tünetek

nagyon is jellegzetesek, még nem eldöntött, hogy önálló kórképről vagy sokté­ nyezős tünetegyüttesről van szó. A nehézséget az jelenti, hogy a kiváltó okokat a tudománynak még nem sikerült egyértelműen meghatároznia. Ebből kifolyólag számtalan elnevezéssel és meghatározással találkozunk. Ezt csak bonyolítja, hogy a tanulási zavarok egyik legjellemzőbb tüneteként a

hiperaktivitást\c\oX \V .

meg. A hi-

peraktivitás jellemző tünetei az extrém (szélsőséges) motoros (mozgásos) nyugta­ lanság, amely már csecsemő- és kisgyermekkorban is megmutatkozik. A csecsemő nyugtalanul és keveset alszik, sokat sír, éjszaka is gyakran felébred. Alig tanul meg járni, már rohan, nehezen üli végig az étkezéseket. M indent a kezébe vesz, látszólag

199

érdeklődik, de ez nagyon rövid ideig tart. A mozgáskényszer az iskolás korban is megmarad. A hiperaktív gyerm eket az iskolában semmilyen tevékenység nem köti le. Nem képes végigülni az órákat, feláll, járkál az osztályban anélkül, hogy erre engedélyt kérne. Nem érdekli a játék, a mese. A látszólag „jó mozgású” gyermekek alaposabb elemzésekor kiderül a mozgások összerendezetlensége, mind a nagy, mind a finom mozgásoknál egyaránt. A gyermek mozgását többnyire céltalan őszszevisszaság jellemzi. Ez kapkodásban, gyakori tevékenységváltásban, impulzivitásban nyilvánul meg. Sokszor veszélyhelyzetbe sodorják önmagukat (pl. kiszalad az utcára anélkül, hogy körülnézne, vagy felmászik a tetőre) és többször balesetet is szenvednek. Impulzivitását az önkontroll hiánya jellemzi (pl. belebeszél az órá­ ba, képtelen a sorát kivárni, megjegyzéseket tesz). írásbeli munkái rendetlenek, töredékesek. Ha feladatai nem sikerülnek, könnyen frusztrál ódik, agresszívvé válik vagy sírva fakad. Az életkor előrehaladtával a tünetek - főleg a motoros aktivitás területén - a gyerekek egy részénél csökkennek. Másik részüknél a serdülőkor után is fennmaradnak. Főleg a figyelemzavar és az impulzivicás mutatható ki. gG H hiperfbszfatázia - hiperfbszfatém ia, hyperostosis corticalis juvenilis, juvenilis Paget-

ft le betegség, Autoszomális recesszív öröklődésű betegség, melyre a fokozott endosztcális (csontvelőüreg) csontképződés a jellemző. A velőűr beszűkül, a koponyacson­ tok is megvastagodnak. A koponya nagy, a termet alacsony, a csontok törékenyek. Az esetek 10%-ában csontszarkóma (rosszindulatú kötőszöveti daganat) alakul ki. -jjÜK hiperkinetikus szindróm a - Többnyire kóros pszichés tünetekből álló szind­ róma, amely gyakran társulhat a különféle fogyatékosságokhoz. Jellemzői a hi-

peraktivitás, impulzivitás, szétszórtság, ingerlékenység, agresszivitás, antiszociális viselkedés, tanulási zavarok, érzelmi bizonytalanság (emocionális labilitás). Szi­ nonimaként említik a hiperaktivitást, valamint a „minimális agyi ártalom " vagy

„m inim ális agyi diszkünkéi#* elnevezéseket is. hiperkinetikus-dystoniás m ozgászavar - Azokat az extrapiramidális mozgásza­ varokat sorolják ide, amelyeket kóros túlmozgások és a testtartás zavarai jellemez­ nek (lásd: extrapiram idális rendszer). A rendszeren belül a következő alcsoportokat sorolják ide: choreás tünetcsoport, ballisztikus mozgászavar, athetoid syndroma, dy-

stoniás syndroma, myocloniás syndroma. 92* hiperm otilitás - általános nyugtalanság, túlmozgás; A nem természetes mozgás­ igényből származó, általában célszerűtlen mozgások. Megnyilvánulása a motoros nyugtalanságtól a környezet számára alig elviselhető extrém toku nyugtalanságig.

mozgásviharokig fokozódhat. A hiperm otilitást gyakran kimeríthetetlen, időnként rohamszerűen erősödő, céltalan, rirmustalan mozgások jellemzik. Előfordul értel­ mi fogyatékosoknál is. O , hipertrófia - hypertrophia, túlnövekedés; Az izomszövet vagy a szerveket alkotó szövet rúlnövekedése (túlfejlődésc). Ellentéte az atrófia.

hipochondria -

véltbetegség;Az

egészség iránti beteges aggodalom. A megbetege­

déstől való erőteljes szorongás.

hipogenitalizmus - a nemi mirigyek csökkent működése miatt kialakuló

eunuchoid go

(heréit állapothoz hasonló) állapot. Oka a csökkent mértékben termelődön

nadotropkorm on-iW om ány

-

(nemi mirigyre ható hormon), illetve a célszerveknek

(nemi szervek) genetikai jellegű hipopláziája (fejlődésben visszamaradt állapota). Tünetei: az elsődleges illetve a másodlagos nemi jellegek nem, vagy csak csökkent mértékben fejlődtek ki. Részben endokrin kórképekhez kapcsoltan jelentkezik (pl.

hypothyreosis

»pajzsmirigy csökkent működése«,

Prader— W illi-szindróm a,stb.),

másrészben kariopádás (sejtekben kialakuló kórkép) kórképekben található, főleg azokban, amelyek a nemi kromoszómák számbeli és szerkezeti elváltozásai találha­ tók. E jellemző tünetek megtalálhatók autoszomális kariopátiákban is, pl. a

kór

Doum -

esetében. A férfiakban a herék leereszkedése késik. A herék több mint a fele

genetikailag sérült.

Sperm atogenezisre

(spermatermelésre) nem alkalmas. A nőknél

a méh fejlettségétől és hormonális állapottól függően a menarche (menstruáció) későn, ritkán és fájdalmas görcsökkel jelentkezik. A fiúk szőrzete gyér, nőies, a bőr zsírszövetének eloszlása szintén feminin jellegű.

hipo mánia - álviddm viselkedés; Kóros személyiségváltozás, melynek tünetei a kö­ vetkezők: kórosan fokozott alaphangulat, tevékenység- és beszédkésztetés, gyors és felületes asszociációk, valamint túlzott optimizmus, meggondoladan cselekedetek és alvászavar.

87. hipotál amusz - A talamusz alatt elhelyezkedő agytartomány, a testi folyamatok szabályozásában részt vevő terület.

88« hipoxia - anoxia. 88* hippoterápia - lovasterápia, gyógylovaglás; A gyógypedagógiában a lovaglás és a lóval való foglalkozás impresszióit felhasználva fejlesztő, nevelő jellegű komplex ha­

tást kiváltó egyéni vagy csoportos foglalkozás. Magába foglalja a lovaglást (lépésben vezetett ló), a lovastornát, valamint a lógondozást is. Az oktatási-nevelési célok kö­ zött szerepel az Önbizalom erősítése, a koncentrálóképesség és az együttműködési készség fejlesztése, a segítőkészség, önzetlenség, tapintat kialakítása, a szocializáci' folyamat elősegítése, a sérültek társadalmi beilleszkedésének elősegítése.

enzim opátiát histidindezam ináz histidin glutam insavvá

hisddinuría —Az keztében a

a

hiánya okozza. Ennek követ­

nem képes

átalakulni. A betegség énelmi fogya­

tékosságot is előidézhet. hisztéria —

hisztériáspszichopátia;

A személyiség érésének gátoltságából eredő

lényegében fejletlen lelki alkat, melyben az egyén magatanását nem az énelmi működések, hanem az idegrendszer ősibb rétegei, az érzelmek, indulatok, ösz­ tönök határozzák meg. A hisztériában szenvedőt tehát egyfelől a hisztériás lelki alkat, másfelől a primitív reakciók jellemzik. Ilyen reakció, hogy a pszichés tüne­ tek szomatikus megnyilvánulásokba (betegségbe menekülés) jelennek meg. Úgy is mondhatnánk, hogy testi (szomatikus) tünetekben megnyilvánuló neurózis. A betegségben megnyilvánuló rohamoknak (rángógörcs, bénulás, látásvesztés, be­ szédképtelenség stb.) semmiféle szervi alapjuk nincs. Másik jellemzőjük, hogy a nyilvánosságnak szólnak. A hisztériát

expresszív(kifejező)neurózisnak

is szokták

n e v cn i. A betegeket sokan ellenszenvvel „kezelik", mivel szimulálásnak vélik. A hisztéria a fogyatékos gyermekeknél is fellelhető. holofrázisok -

preverbális

egyszavasm ondatok,szóm ondatok,szóhangsorok;

A kommunikáció

(beszéd előtti) fokán, kb. 1 éves kor körül, megjelenő szómondatok,

melyekben nagyon lényegesek a prozódiai és szituációs elemek. A

holofedzisok a

gyermek első jelentéssel bíró hangsorai. A gyermek egyetlen szóval különféle mon­ datokat fejez ki. hom e train ing - Intenzív otthoni gyakorlás (pl. hallásfejlesztés és beszédtanulás a családban) gyógypedagógus vezetésével. homorgán - Ugyanazon a helyen képzett hangok (pl. egy zárhang és egy' réshang pl. cs).

n.

hom oszexualitás - Azonos nem iránti vonzódás, erotikus nemi kapcsolat. Mind­ két nemre vonatkozik. Kialakulását a biológiai rendellenességen kívül nagymér­ tékben a környezet is segíti (zárt intézetekben való nevelkedés). Értelmi fogyaté­ kosoknál is előfordul.

M b H ooft-szindróm a

hypolipidaem ia fam iliáris; Anyagcsere betegség, amelyre a

koleszterinképződés lelassulása cs a csökkent zsfrsavképződcs a jellemző. Klinikai tünerei a növekedési zavar, száraz, pikkelyes bőr, értelmi elmaradottság. 9 7 * hosp italizáció -

szociálisizoláció,anyaidepriváció; hospitalizáció A

a francia kór­

ház szóból származik, intézeti elhanyagoltságot jelent. A fogalmak nem fedik tel­ jesen egymást, mivel a szociális izoláció tágabb értelmű, ezért magába foglalja a

hospitalizációnak, zációt

valamint

anyaideprivációnak

nevezett jelenséget is. A

hospitali-

csak azért jelölik az első helyen, m én közismertebb, m int a másik két kife­

jezés. A hospitalizáció a hosszú ideig tartó kórházi tanózkodás hatására jön létre, és hatására a gyermekben (fóleg csecsemőkorban) különféle károsodások, súlyos pszichikai és testi működésbeli zavarok keletkeznek. A társadalmi elszigetelődés

hospitalizm us anyaidepriváció hospitalizm us (szom atikusretardá­

tünetei nemcsak az intézményes nevelés következtében lépnek fel ( hanem az anyától való hosszabb ideig való elszakadás hatására (

), ),

de szociálisan elhanyagoló ingerszegény környezet hatásaként is. A egyik jellegzetes tünete a csecsemő testi visszamaradottsága

ció

): a lassú növekedés, az elégtelen súlygyarapodás és a mozgáskoordinációnak

az életkorhoz viszonyított fejletlensége. A hospitalizmus következtében a gyerme­ kek, az intézetekben levő jó egészségügyi feltételek ellenére is, fokozottan érzé­ kenyek a különböző megbetegedésekre, fertőzésekre. Jellem ző rájuk az általános legyengülés. A legyengült gyermekeknél a kutatók szélsőséges reakciókat tapasz­ taltak. A hosszú ideig tan ó ingerszegény környezet következtében a gyermekek vagy rendkívül izgatottak,

negativisztikusak

, vagy szokatlanul csendesek, aluszé-

konyak voltak. Beszédfejlődésük elmaradt az átlagtól, képtelenek szoros személyes kapcsolat kialakítására, figyelmük szétszón, és későbben az iskolai teljesítményük gyenge. Mivel szociálisan éretlenek, ezért általában népszerűtlenek társaik között, és em iatt sokszor agresszívek. Nem tudják meghatározni a másik személyhez való közeledés optimális m énékét, ezén túlzásokba esnek. A gyermekek közön gyak­ ran tapasztalunk érzelmi kiegyensúlyozadanságot,

hiperaktivitást, negativizm ust.

Számos érzelmileg elhanyagolt szorongó gyermeknél e tünetek a kisgyermekkoron túl is fennmaradnak. Iskolás korukra is alacsony növésűek maradnak, soványak, sápadtak, fáradékonyak. Mozgásuk vontatón, lassú vagy túlságosan gyors, kap­ kodó, célszerűtlen, koordinálatlan. Gyenge izomerővel rendelkeznek, mozgásuk ügyeden. Hatéves korukra rajz- és íráskészségük nem éri el az iskolába lépéskor megkívánt szintet, em ian

iskolaéretlenek.

Az átlagoshoz képest késik a pubenás kor

kifejlődése. A gyermek motoros (mozgásszervi) fejledenségéből adódóan a beszéd kialakulása is késik. E gyerekeknél az értelmi fejlődés kisebb-nagyobb elmaradása (retardációja) is észlelhető. Tapasztalható náluk az infantilis viselkedési formák.

203

A magatartási infantilizmus többnyire másodlagos jelenség: a testi fejlődésben viszszamaradt gyermek negatív élményeiből fakad. Az elszenvedett teljesítménykudarcok, az interperszonális kapcsolatok sikertelensége a testi és lelki gyengeségé­ ből fakadó kiszolgáltatottsága egvre csökkenti önértékelését, aláássa önbizalmát. £ frusztrációkra válaszként megjelenő védekező reakciója a regresszió, az infantilis viselkedés. 'MHb hotten tottizm us -

általánospöszeség;

Beszédzavar, melynek jellemzője a felismer-

hetetlenségig megcsonkított szavak kiejtése. Érthetetlen beszéd.

cm zim opátia.

H u n ter-k ór - X-kromoszómához kötötten öröklődő

Nemhez kö­

tött kórkép, mivel csak fiúk betegszenek meg. Az enzimhiány miatt a dermatánszulfát nem bomlik le, ezért a belső szervekben (májban, agyban, bőrben stb.) mukopoliszacharidok gyűlnek fel. Külsőre hasonlít a

gargoylism ushoz

(jellegzetes

arc, törpenövés stb.) csak valamivel enyhébb lefolyású kórkép. A betegség állandó tünetei még a

kyphosis

(púposság, a gerinc háti hajlatának megtörése), a lép- és

májnagyobbodás, súlyos értelmi fogyatékosság, köldöksérv,

roglossia bán. ÉBb

m acrocephaliam acgargoylism us ,

(nagy nyelv), süketség. A betegség prognózisa jobb, mint a

H u ntington ch orea -

-

choreaprogressivahereditaria; hiperkinetikus-hipotóniásm ozgászavarchorea

Örökletes progresszíven de-

generatív idegrendszeri betegség. Nagyon ritka betegség. Jellemzője az előrehaladó agyi sorvadás (atrófia), elbutulás

(dem entia). hidrokefália,vízfejűség;

JlQflá hydroccphalia -

,

(vitustánc),

(liquor) belsőt(hydrocephalusintem us).

Az agy-gerinc folyadék

mennyisé­

gének kóros túltermelése, felszívódási zavara, aminek következtében a fej térfogata megnő. Három formáját különböztetjük meg: a) a

amikor a liquor az agykamrákban gyűl meg. Létrejöttében a fokozott folyadékter­ melés vagy a folyadék keringészavara játszhat szerepet. Súlyos értelmi fogyatékos­ sággal jár együtt; b) a

külsőt(hydrocephalusextem us),

mely esetében az agyfolyadék

felszaporodása, pangása az agy külső felszínein jelentkezik; c) amikor a hidrocephalia az agy üreges elváltozásai mellett, mint másodlagos jelenség jön létre

exvacuo),

(hydrocephalus

az elsorvadt agyrészlet helyén visszamaradt üregben pang az agyfolyadék,

ott nyomásos tüneteket hoz létre. Ha a

hydrocephaliát

nem kezelik, a felgyülemlett

folyadék nyomása sérülést okozhat az agyban. Az agykárosodást operációval meg lehet előzni. Úgynevezett

shunl,

shunt-

öt építenek be ; agykamrákba. A levezető cső vagy

elvezeti az agyi lolyadékot. és me 'szünteti az agyban a mlnvonust.

204

M i hyogl ossus -
Az újszülöttekben jelentkező sárgaság. Az esetek túl­

nyomó többségében minden következmény nélkül megszűnik, míg ritkán súlyos, esetleg végzetes idegrendszeri károsodásokat idézhet elő. hyperdactyiia - fejlődési rendellenesség. Az egyénnek ötnél több ujja van. M |k üypeifim ctio - hiperfvnkció; Valamely szerv vagy szervrendszer fokozott működése. M M hypcrkincsis -

hiperkinézis;

Az akarattól függetlenül jelentkező fokozott mozgé­

konyság, erős motoros (mozgásos) nyugtalanság, amely kiterjedhet egyes szervekre (pl. arcrángások), sőt az egész testre is. Idegrendszeri károsodás következménye­ ként jelentkezik. M fcí hyperm etria - Olyan mozgászavar, amelyben a mozgás túlhalad a célon. M M hyperm etrop - túllátó, távollátó; A szem fénytörő ereje túl kicsi, vagy a szem túl rövid, így a szem optikai tengelyével párhuzamosan beeső sugarak csak a retina mögött egy virtuális pontban találkoznak.. Beszélhetünk törési- és tengely-hyper metropiáról. A hypermetropiát konvex lencsével javítják. OM . hypertelorísm us - hipertelorizm us; Szervek, testrészek egymástól való szokatlanul nagy (a normálishoz viszonyított) távolsága; - ocularis- rendellenes koponyaalkat, melynek legjellemzőbb tünete a szemek egymástól a szokásosnál távolabbi elhe­ lyezkedése. 1 10. hypoacusis -

hipoakuzia;halláscsökkenés,nagyothallás. hipofitnkció

111* hypofunctio dése.

; Valamely szerv vagy szervrendszer csökkent műkö­

112. hypokinesis - hipokinézis; Kórosan csökkent mozgástevékenység, a motoros reagálási képesség alacsony szintje. Elsősorban Parkinson-kórban szenvedőknél észlelhető. 1 1 3 . hypom etria -

hipom etria hipofrénia;

114* hypophrenia -

; Mozgászavar, melyben a mozgás megreked a cél előtt. Csökkent értelmi fejlődés.

205

1 1 5 * h y p o p h y sis m ű k ö d é sz a v a ra i - A növekedési h o rm o n h ip erfu n k c ió ja a n orm á­ lisnál nagyobb m ennyiségű G H -term elés (G H = grow th h orm on vagy növekedési h o rm o n ) a gyerm ekkorban részarányos óriásnövést (g ig an tizm u st) eredm ényez. H a a G H -te rm e lés feln ő tt korban fokozód ik, csak a test bizonyos végnek, illetve csú csn ak nevezhető részei n ő n ek m eg, a k r o m e g a lia jelentkezik. K ülönösen jellem ző az o rr és a fül m egnagyobbodása. H a pedig a G H -rú lterm elés gyerm ekkorban kezdődik és feln ő ttk o rb an is folytatódik, a g ig an tizm u s a k ro m eg a lu ív a l társul. A növekedési h o rm o n (G H ) h ip o fu n k c ió i: a feln őttkorban nincs m egnyilvánulási form ája. A gyerm ekkorban a G H -h ip o fú n k c ió törpenövést eredm ényez, ehhez az esetek egy részében a szexuális fejlődés zavara is társul. UMr» h y p o p la s ia - h ip o p L tz ia ; T estrész vagy szerv fejlődésben visszamaradt állapota, satnya fejlődése. h y p o th y re o s is - Az ép értelem kialakulásához pajzsm irigy h o rm o n ján ak szintézi­ sére van szükség. A th y rox in kialakulása h at, enzim m űködéséhez körött biokém iai folyam at. H a a m ű köd ésben zavar keletkezik, kialakul a thyroxin szintézisének zavara. A gyerm ekkori hypothyreosis elég gyakori jelenség. Lelassult pszichodinam ik á jú , késztetéshiányos, fáradékony, alacsonyabb növésű, rosszul fogzó gyermek esetében g o n d o ln u n k kell a pajzsm irigy h ip ofu n k ció jára is.

I , í Hfts „ i" , nC* hang képzése - Legszűkebb ajakréssel, zárt állkapocsszöggel, felső nyelvál­ lással, elölképzert, magas palatális magánhangzó.

intelligenciaquotiens,intelligenciahányados,azintelligenciakorésazéletkor hányadosa. InternationalClassificationofD iseases

2 . I.Q . -

; Az Egészségügyi Világszervezet

3 . IC D -

(W H O ) megbízásából létrehozott osztályozási rendszer, mely a szervi megbete­ gedésekre és a pszichés zavarokra vonatkozik. Ezt folyamatosan átdolgozzák, ki­ egészítik. Jelenleg a IC D -10-n ek a tizedik kiadása van érvényben. A D SM -től eltérően (lásd ott) az IC D az összes szervi és pszichés zavarokat is magába foglalja. Tárgyalja a megbetegedések kóroktanát (etiológiáját), a betegség lefolyásának jel­ legzetességeit és a kezelési lehetőségeket is. A pszichés zavarok osztályozására is alkalmazható. Az IC D négy számjegyből álló számkódot alkalmaz: az első három számjegy az adott betegség-, ill. zavarkategóriát, a negyedik annak mindenkori alosztályát jelöli. 4 . icterus gravis - újszülöttek súlyos sárgasága. 5 . idée fixe -

rögeszm e;

(francia elnevezése) Állandó kényszeresség, amelyen semmi­

féle, ellenkező értelmű bizonyíték vagy érv nem képes keresztültörni. 6 . ideg - A neuronok axonjaiból (idegsejtek nyúlványai) álló együtt haladó idegros­ tok tömege. A bennük haladó rostok milyensége alapján beszélünk érző, mozgató és kevert idegekről. Aszerint, hogy az idegrendszer melyik részéhez tartoznak, be­ szélhetünk: gerincvelői, agyi és vegetatív idegekről.

207

7* ideghártya-

retina;

A szemgolyó legbelsőbb hártyája, a látás szempontjából a leg­

fontosabb réteg. A retina a központi idegrendszernek (a látóideg végződése) vég­ ződése, mely a szemgolyóban található. A látás készülékének a tulajdonképpeni ingcrfelvevo része, melyben az érzetek idegingerületté alakulnak és továbbítód­ nak az agyba. Az ingerület (a kép) agykéreg nyakszirti lebenyében válik érzetté. A látás szem pontjából a legfontosabbak az itt található csap és pálcika alakú idegvégződések. Az emberi retinában kb. 120 m illió pálcika- és 7 millió csapsejt van. A csapsejtek a

foveacentrálisban

(sárga folt) foglalnak helyet, és feladatuk

(funkciójuk) a nappali látás, vagyis az éleslátás és a színlátás. A pálcika alakú idegsejtek a szürkületi látás elemei. A retina perifériális (szélén) részén helyezkednek cl. A retinának szerkezet és működés szempontjából jó l elhatárolt részei vannak: a sárgafolt vagy m acula

(fbveacentrális) vakfolt papilla. és a

vagy

Optikai-fizikai

énelem ben az ideghártyán kicsinyített fordított és valódi kép keletkezik. Ennek ellenére mi a tárgyakat nem fordítva látjuk. A látás, valamint a képrögzítés során a retina a képet pontokra bontja. M inél finom abb a ponthálózat (a raszter), annál egyöntetűbbnek tűnik a nézett tárgy.

idegi jellegű hall ászavar - A belső fülben (a csigában), a hallóidegben, az agykérgi hallóközpontban létrejött hallási zavar.

fM fc idegrendszer - A többsejtű állatokban az ingerületek felfogására, vezetésére és fel­ dolgozására kialakult szervrendszer, mely idegsejtekből, idegvezetékekből, szinap­ szisokból, ganglionokból és idegszövetekből áll. Anatómiai és funkcionális szem­ pontból megkülönböztetnek központi és környéki (perifériális) idegrendszert. A központi idegrendszer az agyvelőből és a gerincvelőből áll. A környéki idegrend­ szert az agyidegek és a gerincvelői idegek képezik. Az idegrendszer működése több irányú: irányítja valamennyi szerv működését, összehangolja a szervek működését, biztosítja a változó környezethez való alkalmazkodást a viselkedésben és a pszi­ chikus folyamatokban.

idJh, idegrendszeri károsodás -

bántalm a, agysérülés

agyim egbetegedés,aközpontiidegrendszerszervi

(gyűjtőfogalom);

sérülései és az ennek következtében méhen

Az

idegrendszer

kialakuló

olyan

funkciózavarok,

maradandó melyek a

belüli élet folyamán, a születés közben vagy egész fiatal korban

elszenvedett ártó behatás következményei. A károsod;'

kialakulhat vírus­

vagy baktérium fertőzés, vérzés, mechanikus ártalom következményeként, de az agyfejlődési rendellenességeket, daganatokat is ide sorolják. Az idegrendszeri károsodás fejlődésre gyakorolt hatása függ a kialakulás időpontjától is. A későbbi

gyermekkorban kialakult károsodás a már elén fejlődési szintről való visszaesést, leépülést, elhurulási (dementálódást) eredményezheti.

I I . idegsejt - neuron; Az idegszövet szerkezeti és funkcionális alapegysége. Olyan sejt, mely az. inger felvételére, ingerületté alakítására és továbbítására módosult. Az idegrendszer funkcióképességét sok millió, egymással kapcsolatban levő idegsejt öszszehangolt működése alkotja. Az idegsejt testének egy hosszú nyúlványa van, amit

axonnak nevezünk. Az axont (tengelyfonál) több helyen szakaszos felépítésű velős­ hüvely borítja, amin be fűződések vannak. A tengelyfonál és a velőshüvely együt­ tesen alkotja az idegrostot. Az idegrostok kötegeit idegeknek nevesük. A neuron vége egy másik idegsejttel vagy valamelyik szervvel (izom, mirigy) áll kapcsolatban. A tengelyfbnálon kívül az idegsejtből minden irányban rövid nyúlványok (dentritek) is erednek. Ezek további kis ágakra oszlanak és összekapcsolódva más dentrittel bonyolult hálózatot alkotnak.

ideomotorikus apraxia - A beteg valamely tevékenységét képtelen mímelni.(lásd:

apraxia). 1 3 . id iód a -

idiotizm us;

A fogalom az értelmi fogyatékosság legsúlyosabb állapotát

jelöli. Az idiótáknál minden esetben szellemi, és nagyon gyakran testi fejledenség figyelhető meg. A gyógypedagógiában és a pszichiátriában a X X . század elején hasz­ nálták az oligofrénia legsúlyosabb fokának a megjelölésére.

Azidiótaidiotizm us stig,

fogalma a sok hozzátapadt pejoratív tartalma, a személytelensége, valamint

m atizáió

(megbélyegző) jellege miatt ma már a szakirodalomban nem használatos.

A pszichiátriában azonban még ma is találkozunk Ilyen diagnosztikus megjelöléssel. (Lásd még;

értelm ifogyatékosságésértelm iakaddlyozottsdg ).

14. idioglosszia - Helytelenül tagolt beszéd, értelmeden, jelentés nélküli szavak használata. 1 5 . idiolalia -

sajátnyelv,sajátbeszéd;

Sok esetben a kisgyermek beszédét jellemzi.

Sajáros, a gyermek által „kitalált, értett és használt” beszéd. Bizonyos esetekben az elmebetegségben szenvedőknél is tapasztalható a kiötölt egyéni nyelv.

ism eretleneredetű; idiopátiásosteoporisis,

14. idiopathikus -

Sem balesetekre, sem egyéb zavarokra vissza nem

vezethető, tehát látszólag külső ok nélkül kialakuló megbetegedések. Ilyen például az

amely az endostealis (a csontvelőüreget kibélelő finom hár­

tya) csontképződés hiánya következtében alakul ki. Jellemzője, hogy az egész csont­ váz mésztartalma csökken. A csigolyák eltorzulnak.

17* idioszinkráziás beszéd - Az autisták beszédében előforduló bizarr (sajátos, egye­ di) asszociációkon alapuló szókapcsolatok: pl. az egyik beteg Klapka villamost cs stuka villamost emleget. Ez a fajta beszéd annak a következménye, hogy az autista képtelen felmérni a hallgatók felfogóképességét. Ezért a közvetített információ nem közös élményen alapul, csak részleges; azaz nem része egy átfogó rendszernek, melyet a beszéld és a hallgató is megért.

idiot savant -

„bölcsbolond„tudósidióta (idiot),

A francia kifejezés olyan személyt

",

jelöl, aki minden tekintetben „félkegyelmű”

de egyben tudós

(savant)

is,

mert hogy egy-egy területen kiváló képességekkel rendelkezhet. Ez lehet a zene, a rajz, de különösen a számolás. Erre a paradox helyzetre a kutatók még nem adtak kielégítő magyarázatot. Feltételezik, hogy az autizmus egyik jellemzője is lehet.

H tííl idiotia amaurotika familiáris lődésű

enzim opdtia.

Tay— Sachs-betegég;

Autoszomális recesszív örök-

A betegség jellemzője, hogy az idegsejtek kóros mennyiségű

lipoidot tárolnak, ezért funkciójuknak nem tudnak megfelelni. A betegség újszü­ lött korban jelenik meg és progresszív. Tünetei: vaksághoz, illetve süketséghez ve­ zető látás- és hallászavar, piramis és extrapiramidális mozgászavar, teljes elbutulás. A csecsemőkorban kialakult betegség, 2 - 3 éven belül halálhoz vezethet.

ÜHfc idiotia thymica - A

thym us

(csecsemőmirigy) veleszületett hipopláziájával (satnya

fejlődés) kapcsolatos szellemi fejletlenség

dm

időskori elbutulás - Az intelligencia és a gondolkodás idős korban jelentkező

zavara, melyet az agy degeneratív változásai idéznek elő.

A

idült infekciók - A csecsemőkben, kisgyermekekben előforduló, több hónapos fertőző megbetegedések után észlelhető zavar, mely sokszor értelmi fogyatékossághoz is vezethet. ilIflKíálU hangok -

ajakréseshangok

(pl. í, é, e); Képzésüknél ajkainkkal nem for­

málunk kör alakú vagy ahhoz hasonló nyílást.

m

imbecillitáj -

im becillis,középsúlyosértelm ifogyatékos,értelm ilegakadályozott: deidiotizm us Az

értelmi fogyatékosság középsúlyos formája, mely a régi terminológia szerint a

bilitds

(enyhe fokú értelmi fogyatékosság) és az

(súlyos fokú értelmi fo­

gyatékosság) között helyezkedik el. A gyógypedagógiai szakirodalomban ma már egyáltalán nem használják ezt a kifejezést. Elvétve az orvosi szakirodalomban még találkozhatunk a terminológiával.

210

&

immoraJitások - társuló immoralitások; A rendszerint jó előmeneteli! vak, aliglátó •s gvengcnlátó tanuló a magasabb rendű etikai, érzelmi szférában mutat deprtvás tüneteket. Önzők, egocentrikusak és paranoid projekcióra hajlamosak. Igény­ szintjük indokolatlanul magas, szociabilitásuk viszont távolról sem éri el a megkí­ vánható minimális szintet. Egyszóval közel állnak az anóm ia tünetcsoportjához, és így a szűkebb értelemben vett devianciához

2S, impulzív - Mérlegelés és tudatos akarás nélkül bekövetkező cselekvés, vagy ilyen cselekvésre hajlamos személy. A sérülteknél gyakran találkozunk impulzivitássaJ.

&

inadaptidó - alkalmazkodóképesség akadályozottsága, beilleszkedési képtelenség A környezethez való alkalmazkodás képtelensége. Azt jelenti, hogy az egyén a tár­ sadalom által felállított követelményeknek, környezete elvárásainak képtelen eleget tenni valamilyen biológiai, pszichikai vagy szociális ok miatt. A fogyatékosság kü­ lönböző területeken alkalmazkodási nehézséget okoz. Az inadaptáció lehet elsőd­ legesen organikus eredetű (pl. vakság, süketség, végtaghiány stb. következménye), lehet elsődlegesen pszichés eredetű (pl. funkcionális beszédhiba, értelmi zavar, olvasásgyengeség stb és lehet elsődlegesen szociális eredetű (nehezen nevelhetőknél, bűnözőknél stb.). A gyógyító nevelésre szorulók közös sajátossága a szociális inadaptáció. Az elnevezés főleg a francia szakirodalomban honos. A fogyatékosság szinonimájaként használják (lásd még: teljesítmény- és viselkedészavarok).

inadaptilt gyermekek és fiatalok - beilleszkedési zavar, nehezen nevelhető, m a­ gatartási vagy viselkedési zavar; A terminológia azokra a gyermekekre és fiatalokra vonatkozik, akiknél az alkalmazkodási képesség enyhébb vagy súlyosabb zavara észlelhető. Az alkalmazkodási képesség az esetek nagy többségében olyan folya­ mat, mely 0 és 6 éves kor között jön létre. Kialakulásában a szociális körülmények­ nek döntő szerepük van. E speciális folyamat (vagyis az inadaptáció folyamata) jellemzője, hogy reverzibilis (visszafordítható). Ez azt jelenti, hogy a károsodás bármely szakaszában megállítható, korrigálható vagy kompenzálható, ha a fo­ lyamat kiegyensúlyozására megvannak a megfelelő feltételek (megfelelő pedagó­ gus, pszichológus vagy iskola, intézmény, egyház stb.). Ebben az énelemben az inadaptálódási folyamat megállításában meghatározó jelentőségük van a közokta­ tási intézményeknek, mint másodlagos szocializációs közegnek. Az alkalmazkodási képesség zavarával küzdő gyermekek csoportja nagyon komplex. Ide tartoznak a személyiségfejlődést problémák, vagyis a neurotikus, antiszociális és pszichotikus fejlődésű gyermekek, a szocializációs hátrányokkal rendelkező gyermekek, a hát­ rányos helyzetűek és a veszélyeztetettek is. A harmadik csoportot a beteg gyér-

mekek képezik, akik a pedagógiai folyamatban hosszabb ideig nem tudnak részt venni. Mindhárom alcsoportra jellemző a teljesítményzavarok megjelenése, vagyis az alkalmazkodási nehézséget előidéző viselkedészavarok mellett megjelenik az alulteljesítés is (lásd még: m agatartászavar, speciális szükségletű gyermekek, érzelmi,

akarati fogyatékosok). inccsztua - vérfertőzés; Közeli rokonok (vérrokonok) közti szexuális érintkezés. in com p atíbilitás - összeférhetetlenség, össze nem egyeztethető (Pl. Rh -incom pati-

bilitás). incus —ü llő (a fülben az egyik hallócsontocska). indolencia - a fájd alm akkal szem beni érzéketlenség Átvitt értelemben mindenfaj­ ta érzéketlenséget jelent (pl. részvétlenség, eltompultság, közöny, szenvtelenség). Köznapi énelemben a gyermek dacos magatanásának megnevezésére használják.

inercia - inertia, tétlenség, erőtlenség, renyheség, tehetetlenség; Az idegfiziológiában az idegrendszernek az a tulajdonsága, hogy az ingerlés hatására a fiziológiai válto­ zás bizonyos várakozási idő után áll be. A gyógypedagógiában az értelmi fogya­ tékosok gondolkodását jellemezték vele. Ma már a szakirodalomban a kifejezést nem használják.

infantilis cerebrális paresis - agyi bénultság, Little-kór; Olyan, csecsemőkorban keletkezett agyi sérüléseket jelent, melyek a terhesség alatt (prenatális időszak) vagy a szülés folyamata közben (perinatális időszak) érik a gyermeket. A sérülések következtében a különben ép izmok, hiányos vagy rossz beidegzés következtében, funkciózavart szenvednek. E tünetek kialakulásának leggyakoribb okai a vérellátási zavar (hipoxia, anoxia), melyet az elhúzódó szülés, a köldökzsinór nyakra csava­ rodása, az anya erős fájdalomcsillapítása, koraszülöttség stb. okozhat. Ugyancsak a gyakori okok között szerepelnek a szülés során elszenvedett traumák (pl. a fogó használata), a szülők vércsoport-inkompatibilitása következtében létrejövő újszü­ löttkori sárgaság (icterus neonatorum), mely az extrapiramidális magvakban okoz kémiai károsodást. A születés körül elszenvedett gyulladások, fertőzések szintén ki­ váltó okai lehetnek a károsodásnak. Néha a magzat toxoplazmás fenőzésc, követ­ kezményes porencephalia (agylyukacso&ság) az ok. A betegség felosztása a tünetek alapján történik. A legtöbb esetben spasztikus (görcsös, merev mozdulatok) tüne­ tekkel találkozunk. Kisebb százalékban aihetotikus (akaratlan, nagy amplitúdójú.

önkéntelen rángatózó mozgások), meg kisebb gyakorisággal ataxiás (bizonytalan, remegő, rosszul koordinált mozgások) esetek fordulnak elő. Egyéb, ritkábban elő­ forduló a

(passzív) mozgás nagyjából konstans ellenállásba ütközik, a tremor

(remegés), az atóniás formák. Az osztályozás történhet az érintett végtagok sze­ rint is. A mind a négy végtag érintertsége esetében quadriplégiáról vagy tetraplé-

giáról, a két alsó végtagnál paraplégtáról és diplégiáról beszélünk. Az azonos olda­ lon levő mindkét (alsó és felső) végtag érintettsége esetén hem iplégiáról van szó. A kóros mozgások az arc és a nyak izmain is megmutatkozhatnak, sokszor beszéd­ es táplálkozási zavarokat okozva. A vezető tünetekhez gyakran társulnak epilepszi­ ás rohamok, a személyiség fejlődésének zavarai valamint értelmi fogyatékosság is. A leggyakrabban az alábbi klinikai kórképekkel lehet találkozni: spasztikus parap­

légia (eredeti lefrás szerint Little-kór). Ez főként az alsó végtagokat érinti. Prog­ nózisa kedvező. Spasztikus hem iplégia , egyoldali spasztikus parezis. Az alsó végtag általában jó, a felső végtag pedig mérsékelt eredménnyel kezelhető. Ebben az eset­ ben az értelmi fejlődés is érintett. Spasztikus diplégia az alsó végtagokat érinti, és súlyos értelmi és érzékszervi fogyatékossággal társul. Athetotikus tetraplégia álta­ lában jó értelmi szinttel jár együtt. A kontrollált mozgásokat csak nagyon ritkán lehet náluk elérni, többnyire gondozásra szorulnak. infantilis dem entia - W eygandt-Heller-betegség. (Lásd még: H ellrr-szindróm a ).

infantilizmus - gyermekes, fejlődésben visszamaradt, fejletlen ; A szervezet egészé­ nek vagy csak egyes részműködésének megakadása a gyermeki fejlődés valamelyik szintjén. Az infantilizmus, akárcsak a retardáció is, fejlődési visszamaradottságot jelent. Az infantilizmusnál azonban a gyermeki jelleg sokkal kifejezettebb formá­ ban mutatkozik meg. Az infantilizmus lehet testi és pszichés, továbbá teljes vagy részleges. A testi infantilizmus a testi növekedés, a súlygyarapodás visszamaradá­ sában, az arc, a mozgások gyermekies jellegében, a terhelhetőség csökkenésében, az életkorhoz kötött nemi jellegek fejlődésének elmaradásában stb. illetve ezen jellemzők együttes vagy részleges megnyilvánulásában jutnak kifejezésre. A lel­ ki infanrilizmus elsősorban az érzelmi és akarati funkciók területén mutatkozik meg, mely gyakran a gyermek egész személyiségfejlődését érinti, gyermekivé teszi. A teljes infantilizmus (megcsökörtség) jellemző tünetei az alacsony, arányos ter­ met, harmonikus mozgás, „baba” arc, vékony hang. Intellektuálisan az infantilis gyermek ép. Az infantilizmus főleg érzelmi fejlődésében murarkozik meg. Érzelmi­ leg labilis, vidám, gondtalan, sőt sokszor gondatlan is. ön álló tlan , ítéleteiben ha­ tározatlan, bizonytalan. Vannak közöttük gátoltak, félénkek, szégyenlősek, sírósak is. Erősen cs hevesen ragaszkodnak főleg az édesanyjukhoz. Az infantilizmust vele

született vagy kora gyermekkori betegségek is okozhatják. Gyakori az endokrin rendszer (belső elválasztásig mirigy rendszer) kóros fejlődése következtében meg­

hyperthyroid nm yxn-infantilizm us,hipofízis poliglandulárisinfantilizm us eunuchoidizm us

nyilvánuló infantilizmus. Ilyen a vagy

(pajzsmirigy fokozott működése)

zavaroknál,

, vág)'

a nemi hormonok csökkent termelése következtében kialakult (a hereműködés kóros jellege miatt bekövetkezett állapot) stb.

kisebbrendű,kiszolgáltatotthelyzet;

infenoris helyzet —

A sorozatos negatív élmé­

nyek romboló hatására előbb-utóbb az egész személyiség neurotizálódik. A gyer­ mek elveszti biztonságérzetét, elbátortalanodik, visszahúzódó lesz. Sikertelenségei következtében depresszív vonások alakulnak ki. Előfordulhat az is, hogy az eddig fegyelmezett magatartás megbomlik, és az eddig rendezett személyiségű gyermek agresszívvé válik. A rosszul értelmezett és megvalósított integráció (sérült gyer­ meknek az épekkel együtt nevelése) is kiválthatja ezt a helyzetet.

IM tí ingerlékenység - Az érzelmi reakciókra való fokozott készség. A túlzón, sokszor ellenőrizetlen érzelmi reagálást megfigyelhetjük a súlyosabb értelmi akadályozot­ taknál, sőt egyéb fogyatékosok esetében is. ■üi

* iP

selera;

! ínhártya —

A szemgolyó kötőszövetes rétegének egyik alkotó eleme. A kötŐ-

szövetes réteg nagy részét alkotja: ez színben, keménységben, tapintásban az ínra emlékeztet. Kb. 24 mm átmérőjű gömb alakú képlet. Az ínhártyába számos ideg

■

és ér vezet be és ki. Az ínhártya sűrűn, de szabálytalanul elhelyezkedő enyvadó rostok szövedékéből áll. Ezek között nagy számban találhatók rugalmas rostok is.

inkluzfv oktatás (iskola) -

befogadóoktatás/iskola;

Az épek és a fogyatékosok

együnnevelésének (integrációjának) azon formája, melyben, - ellentétben a spon­ tán integrációval -, biztosítják minden tanulónak, beleértve a fogyatékkal küzdő tanulót is, az egyéni szükségletei szerinti differenciálást. Ez rugalmas tanmenetet, egyéni képességekre szabott feladatokat, az egyéni tanulási tempó figyelembevé­ telét stb. jelent. Az iskolától magas fokú tervezést, a tanárok és a diákok kellő felkészítését, a szülőkkel való szorosabb kapcsolatot, s nem utolsósorban a gyógy­ pedagógussal való együttműködést követel meg.

záróizomzavar; (rektálisinkontinenda) m yelodysplaziás

inkontinenda sége

gyakran fordulnak elő

A vizelet és/vagy a széklet visszatartási képtelen­

a záróizmok hiányos működése miatt. E jelenségek (a gerincvelő rendellenes fejlődése) megbe­

tegedésekben, valamint súlyos, halmozott fogyatékosság esetében.

214

4 3 . insanta - eszclősség. őrültség.

43 . instabilitás - kitartáshiány , figyelmetlenség; A gyermek túlzott nyugtalansága. Kép­ telen egy cselekvést teljesen befejezni. Alighogy belefog, máris abbahagyja és újba kezd. Állandó mozgáskényszer és sokszor beszédkényszer (fecsegés) is jellemzi. Szaknyelven ez a

pszichom otorosnyugtalanság

(instabilitás). Súlyosabb esetekben

hiperaktiv m elégedetlenség,hiányosm űködér,m entálisinsifficientia gyermekekről beszélünk.

insuffidentia -

- szellemi

gyengeség, fogyatékosság.

1 *

integrált oktatás - A fogyatékkal (akadályozottsággal) élő gyermekeknek és fiataloknak az ép társaikkal együtt, azonos intézményben való nevelése és oktatása. Az integrált nevelés előnyei: a gyermeket nem kell kiemelni abból a közösségből, amelyben eddig élt. A helyesen alkalmazott integráció általában véve hátráltatja az iskolai kudarcok kialakulását. Segít megszüntetni a diszk­ riminációt és a

stigm atizdciót.

Segíti az előítéletek lebontását. Fokozza a pe­

dagógusok kreativitását, valamint a szakemberek közötti együttműködést. A nevelésben részt vevő személyeket egyenértékűként kezeli. A helyes integráció biztosítja mind az akadályozott, mind a tehetséges, mind az átlagos képessé­ gekkel rendelkező gyermekek fejlődését, teljesítményük fokozását. Az integrált nevelés azonban számtalan problémát is felvet. Nagyon fontos, hogy az integrá­ ció által támasztott feltételeknek eleget tegyenek: a befogadó iskola tanárainak nyíltnak és együttműködőnek kell lennie főleg a gyógypedagógusokkal. Ezt a tág látókör, a felkészültség és az empatikus (beleérző) magatartás biztosítja. Az integrációban részt vevőknek világosan körülírt szerep-meghatározása (kom ­ petenciaköre) kell legyen. Az integráció támogatásában az egész tantestületnek részt kell vállalnia és gyógypedagógiai alapismeretekkel kell rendelkeznie. E l­ maradhatatlan a szülők pontos és minden részletre kiterjedő tájékoztatása az egész integrációs folyamat alatt. Az integrációnak anyagi és politikai feltételei is vannak. Az integrált oktatás ellentéte a szegregált vagy külön iskoláztatás. Az integráció lehet spontán. Ebben az esetben az akadályozott gyermek együtt tanul ép társaival, anélkül, hogy az iskola, a tanárok valamit is változtattak volna a feltételeken. Vagyis az integráció nincs előkészítve, tudatosan megtervezve. A szakszerű integrációt az

inkluzivoktatás

valósítja meg.

46* intellektuális inkom petencia - Az intellektuális teljesítmények, mint pl. az isko­ lai feladatvégzés, a tanulási folyamat akadályozotrsága.

215

4 7 . intellektus - értelem ; Az egyénnek az a képessége, hogy belátással és gondolkodás­ sal logikai összefüggéseket ismerjen fel, s ezeket alkalmazni is képes legyen. <£419* intelligencia - értelmesség; Az értelmi tevékenységek összessége, az érteim működés fokmérője. Többféle meghatározás létezik: az új feladatokhoz, az élet ál tál támasztott feltételekhez való általános szellemi alkalmazkodóképesség. (Stern) az intelligencia az a képesség, hogy a gondolkodás segítségével új problémáka oldunk meg (Clapared); egy relatív egyensúlyi helyzet felé való törekvés (Piaget); az egyén egy olyan összetett globális képessége, mely segítségével célszerűen tevé­ kenykedik, értelmesen gondolkodik és a környezethez eredményesen alkalmazko­ dik. (Wechsler). összesítve: az intelligencia olyan képesség, melynek segítségével a régi ismereteinket, tapasztalataikat új helyzetekben, új feladatok megoldásában, mind elméletben, mind a gyakorlatban hasznosítani tudjuk. intelligendadeficit —Azon állapotok gyűjtőfogalma, melyeket az intellektuális tevé­ kenység (főleg az elvonatkoztatással kapcsolatos műveletek) az átlagostól negatív irá­ nyú eltérése jellemez. Az eltérés lehet átmeneti vagy tartós, lehet részleges vagy általá­ nos, veleszületett vagy későbben keletkezett. A korai életkorban keletkezett általában különböző súlyosságú értelmi fogyatékossághoz vezet. Szinte minden neuropszichiátriai kórkép károsan befolyásolja az intelligencia működését. Ebben a kategóriába sorolják még az idős korban gyengülő „leépülő” mentális tevékenységet is. Intclligenciahányados - I Q - intelligeneiakvóeiem ; Az értelmi teljesítőképesség

B

szintjének számszerű értéke. Kifejezi azt, az intelligencia resztekkel m én különb­ séget, mely az egyén értelmi (mentális) kora és a valóságos kora közön van. Ki­ számítását a következő formula (képlet) alapján végzik: IQ = mentális kor/életkor szorozva 100-zal. Ebből ismén az életkor, a mentális kon, pedig az intelligencia tesztekkel mérjük. Nagy átlagban a mentális kor megfelel a kronologikus életkor­ nak, ami 100-as IQ-nak felel meg. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 100 IQ-val rendel­ kező tízéves gyermek meg tudja oldani azokat a feladatokat, amelyeket a tízéves gyermekek reprezentatív (részleges, de az egészről mégis megközelítően igaz képet adó) nagy csoportja meg tud oldani. Ehhez viszonyítva az értelmesebbek (akik megoldják a következő korcsoport feladatait is) százon felül teljesítenek, a kevésbé énelmeseknek (akik a saját korcsoportjuk feladatait nem tudják megoldani), pedig a százas énéken alul marad a teljesítményük. Az énelmi fogyatékosság pszicholó­ giai megközelítésében és rendszerezésében meghatározóan lontos az intelligencia­ hányados. Az intelligenciatesztekkel mért értékek szerint az értelmi fogyatékossá­ got három nagy csoportra osztják: az enyhén értelmi fogyatékosok (IQ = SÜ-^O);

2 16

középsúlyos értelmi fogyatékosok (35-SO ); súlyos értelmi fogyatékosság 3 5 - 0 ) ; Ezenkívül átmeneti állapotokat vagy határeseteket is megjelölnek. S Í . intelligenciakor - értelm iségi kor; Az a szellemi teljesítőképesség, amelyet intelligenciateszrckke! mérnek. Az intelligenciakor megmutatja, hogy egy gyermek milyen életkorú gyermekek reprezenratív csoportja által végzett feladatok megol­ dására képes. Pl. ha egy 8 éves gyermek megoldja a nyolcévesek összes feladatát, valamint a 9 - 1 0 évesek feladataiból is megold egynéhányat, akkor intelligenciako­ ra magasabb a nyolcévesek ádagánál, vagyis 100 fölött van. D e ez csak életkorához viszonyítva érvényes. iÉ A in td lig en d ate sztek - Az értelmesség mérésére használt standardizált eljárások. Az első valódi tesztet A. Binet dolgozta ki. Azóta nagyon sok intelligenciatesztet készítettek. Ezek a tesztek nagyon sok vitát váltottak ki, és nagyon sok kritikát kaptak. Ennek ellenére mindmáig használatban vannak. 5 3 . interdentális - a fog ak közötti; Pl. interdentális szigmatizmus (fogközi selypesség) 5 4 . intrau terin ártalm ak - Az anyaméhen belül keletkezett ártalmak (pl. az anya terhessége alatt bekövetkezett vírusos fertőző betegségek, vegyi ártalmak stb.) 5 5 . involúció - pontos szó szerinti értelme az evolúció (fejlődés) ellentéte A fizikai vagy pszichikus állapot hanyadása, romlása. 5 5 .1 P C - intrauterin cerebralisparesis; A méhen belüli időszak alatt elszenvedett káro­ sodás következtében kialakult, központi idegrendszeri eredetű bénulás. 5 7 . írás - A beszéd és a gondolkodás grafikai megjelenítése. Ez a bonyolult, tudatosan és szándékosan kialakított pszichomotoros nyelvi képesség, részét képezi az ember szóbeli kifejezésének. A gyermek grafikus ábrázolóképessége alapvetően a szellemi fejlettségtől, valamint a tapasztalatoktól függ. Az írás megtanulásához legalább ö t­ éves mentális kor, és jó térbeli tájékozódás szükséges. 5 8 . írásgörcs - graphospasmus, m ogigrófa; Neurotikus eredetű mozgászavar. M egeről­ tető íráskor eleinte csak a kéz, majd az egész karban jelentkező, gyakran fájdalmas izomgörcs. Hasonló mozgászavar a kézműveseknél és a zenészeknél is előfordul. A megerőltetés, a fáradtság mellett az írógörcsnek pszichés háttere is van. Általá­ ban szorongás, konfliktus okozta feszültség idézheti elő.

$ 9 * íriszavar - A központi idegrendszer sérülése következtében létrejött képesség­ vesztés. Ez sajátos mozgászavar, mely a kéz izmainak normális működése mellett az íráskészség csökkenésében vagy teljes elvesztésében mutatkozik meg. A mozgászavart a domináns agyi félteke fali, homlok- vagy tarkólebenyének sérülése idézi elő. Enyhe formája a grafaszténia, súlyosabb megnyilvánulása pedig, az agráfia. A beteg képtelen leírni a betűt vagy a szót. Enyhébb esetben a betűket felcseréli, a szavak betűinek nagyságrendi szabályosságát nem tartja meg. írisz - szivdrványhdrtya; A szemlencse előtt található, izomrostokkal ellátott hár­ tya. Közepén helyezkedik el a pupillanyílás (szembogár), amelynek nagyságát a re­ tinára eső fényingerek határozzák meg, és az íriszben levő izomrostok szabályozzák. Szövetileg az írisz kötőszövetből és izomrostokból áll. A hátsó felszínén festéket tartalmazó réteg található. A szivárványhártya színét a pigmenthám és a kötőszöveti váz (strom a) m elanin-pigm ent tartalma határozza meg. A pigment teljes hiányát a szemben albinizm usnak nevezzük. Ilyenkor a test egyéb szöveteiből is hiányzik a festék. trrcverzibilitás — Visszafordíthatatlan állapot. Például az értelmi fogyatékosság egyik jellemzőjeként az irreverzibilítást szokták emlegetni. im ta b ilitá s - ingerlékenység. Ishihara-teszt - Színvaksági teszt. A vizsgált személynek különböző színek komp­

I

lex háttere előtt ki kell választania egy mintát. A színvakok erre nem képesek. K ű kolaéretd en gyerm ek - Az a gyermek, akinek fizikai (testi), pszichikai (lelki) és szociális fejlődése általánosan vagy részlegesen elmarad a vele egykorú iskolaérett ( 6 - 7 éves) gyermekekétől. Beiskolázásuk csak speciális segítséggel sikerül. Az iskolaéredenség a legtöbb esetben a szociális beilleszkedés problémáiból adódik. D e előidézheti a retardált fejlődésmenet, ingerszegény környezet is. Ezekre a gyer­ mekekre jellemző az értelmi fejlődés kisfokú lemaradása, érzelmi labilitás, túlzott mozgékonyság, túlzott játékosság, a szándékos figyelem fejletlensége, a feladattu­ dat gyengesége vagy hiányossága. Tanulásukra jellemző, hogy túlzón időráfordítás mellett sem eredményes, fáradékonyak, figyelmük dekoncentrált. Gyakran talál­ kozhatunk megkésett beszédfejlődéssel. Ha a gyermekeket beiskolázzák, a maga­ tartási rendellenességeken kívül gyakran jelentkezik az olvasási, írási és számolási gyengeség is. A legtöbb esetben a gyermek, a szakemberek (logopédus, fejlesztő pedagógus) speciális segítségével felzárkóztatható a társai színvonalára. 2 1H

CS* iskolaérettség

A gyermeki fejlődésnek az a szintje, amely a beiskolázási, az is­

kolai követelményekhez való alkalmazkodást lehetővé teszi, mind fizikai (testi), mentális (értelmi) és szociális (társadalmi) értelemben, anélkül, hogy a gyermek személyisége károsodna. F a fejlettségi fok 6 - 7 éves kor között alakul ki. Az iskola­ érettség megállapítása a személyiség összetett és alapos vizsgálatát teszi szükséges­ sé (orvosi, pszichológiai, pedagógiai és környezeti vizsgálatokat). Az iskolaérettség legfontosabb összetevője az intellektuális és szociális érettség. Az énelm i fejlettség azt jelenti, hogy a gyermek szándékos figyelemösszpontosításra képes kb. 15 per­ cig. A formát, a nagyságot, az irányt differenciáltan és tudatosan észleli. Egyszerű cselekedeteket tervszerűen tud végrehajtani. A 6-os számkörön belül megvannak a számfogalmai. Jó verbális készséggel, fogalomfejlertséggel és memóriával rendel­ kezik, mely lehetővé teszi, Hogy néhány mondatból álló történetet megközelítő pontossággal el tud ismételni. Az érzelmi - akarati fejlettséget mutatja az, hogy a vizsgálat idejére el tud szakadni családjától, tudja követni a más felnőttek utasí­ tásait, van feladattudata, kitanóan alkalmazkodik a szabályokhoz, utasításokhoz. A szociális érettséget a csoportmunkában való részvétele, a csoportba való beillesz­ kedése mutatja. A csoportban képes egyénileg dolgozni, nem igényli az egyéni fog­ lalkozást. Társaival kapcsolatot vesz fel, nem fél tőlük, magatartása nem agresszív.

46* iskolai teljesítményzavarok-Azoknak az iskolai tanulás folyamán tapasztalható gyen­ geségeknek, zavaroknak a gyűjtőfogalma, melyek leggyakrabban a kultúrtechnikák el­ sajátításában (olvasás, írás, számolás) nyilvánulnak meg. Ugyanakkor a készségtárgyak (rajz, ének, testnevelés) vagy akár az idegen nyelv elsajátításának nehézségeiben is fel­ lelhetők. Gyakran magatartási zavarokkal párosulnak, amelyek lehetnek időszakosak (pl. hosszas betegség következményeként) vagy tartósak (iskolai éredenség következ­ ményeként). Érinthet egy-egy tantárgyat (olvasás-írás), de lehet általános, azaz min­ den tantárgyra kiterjedhet. Az iskolai teljesítményzavarok kialakulhatnak életkortól, iskolatípustól, osztályfoktól fiiggedenül is ép és fogyatékos gyermekeknél egyaránt. A kiváltó okai változóak lehetnek: fejlődési eredetűek, neurogén tanulási zavarok, ér­ telmi, testi, érzékszervi valamint beszédzavarok, gyenge tehetség, ingerszegény kör­ nyezet szociokulcurális depriváció, elhanyagoltság, kedvezőtlen tanulási-tanítási felté­ telek (pl. hiányzás), érzelmi és társas kapcsolatok (pcremhelyzet, családi konfliktusok stb.). Jól körülhatárolt csoportot képeznek az olvasás-, az írás- és a számolászavarok (lásd: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). Ezeket specifikus tanulási teljesítményza­ varoknak is nevezik. A magyar szakirodalomban a fogalomnak még nincs egy egy­ séges meghatározása. Időbeni felismeréssel, differenciált pedagógiai módszerekkel (egyéni foglalkozás hangsúlyosabbá tétele, kompenzáló programok, a családdal való együttműködés stb.) nagymértékben csökkenthetők vagy akár meg is szüntethetők.

219

0 7 * iskolaszanatórium - Gyermekgyógyintézetben, illetve kórházakban működő iskola. Fenntartója az az egészségügyi intézmény, amelyben működik. Az in­ tézmény egészének célja a beutaltak mielőbbi meggyógyítása, teljes rehabili­ tációja. Az iskolaszanatórium alapvető feladata a betegek pedagógiai ellátása, mely igazodik a beutaltak életkorához, iskolai státuszához, egészségügyi, és sze­ mélyiségállapotához. Tehát feladatkörükbe tartozik az elsősorban betegségük miatt hátrányos helyzetbe került gyermekek és fiatalok felzárkóztatása, terhel­ hetőségüktől függően iskolai tanításuk, vizsgára való felkészítésük, személyiségformálásuk. Magyarországon az iskolaszanatóriumok mellett gyermekszanató­ riumok is működnek, ahol nem csak iskoláskorú gyermekek, hanem minden rászoruló gyermek elhelyezést nyerhet. isthm ua fau d u m - torokszoros (lásd: szájüreg).

m

iteráció - ismétlés (lásd: dadogás). Ito-szin dróm a - Autoszomális recesszív öröklődésű kórkép. Megnyilvánulása: a törzs és a végtagok bőrén szétszórt, depigmentált (festékanyag hiánya) területek alakulnak ki. Gyakori velejárója az értelmi retardáció, rövidlátás (m iopia), kancsal­ ság (strabismus), mellkasi elváltozás, ferde nyak (torticollis). izgatottság - pszichom otoros arousak A belső igénybevétel érzésétől kísért izgalmi állapot, mely terméketlen tevékenységben nyilvánul meg. Ilyen tevékenység, pl. az ide-oda járkálás, kéztördelés, ruházat húzogatása, hangos kiabálás stb. izom kontraktúrák - izomrövidülés, zsugorodás; Veleszületett formái közül a mus-

culus stem ocleideom astoideus (fejbiccentő izom ) kontraktürája és a következtében kialakult torticollis museularis congenitus (ferde nyak) nevű betegség a leggyakoribb. A rövidült izom a fejet az azonos oldal felé dönti, és az ellenkező oldal felé fordítja. Tartós fennállása esetén arcasszimetriát, a nyaki gerinc görbületét okozhatja. izom rendszer betegségek - Az elsődleges izomrendszer betegséget myopathiának nevezzük. (Létrejöttükben idegrendszeri tényezőket nem sikerült kimutatni). Ilyen a dystrophia musculorum progressiva - fokozódó izomsorvadással járó betegség. Kü­ lönböző öröklődésű és lefolyású formái ismeretesek. Az izomrostok fokozatosan elpusztulnak. Rgymás mellett a legkülönbözőbb állapotban levő rostok találha­ tók. A megbetegedés öröklődése, helye és lefolyása szerint a következő fontosabb Típusokat különböztetjük meg: pelvifem oralis (l)uchenne) (medence-combcsonti)

típ u s

\

k r o m o v /o m ih o / k o io r t, r c v c v ív n rö klŐ d é síl fo rm a .

^ éve* k o r k ö rü l

ic lrn tk c z n c k a m n c ic k . A b e t e g é későb b á tte rje d a felső vé g ta g o kra , m a jd a lég/Ó- és s zívizm o kra , a m i 1 0 - I S évi Irlo lv J s urán h a lá lh o z vezet.

'^|h iaomao m úlás

tzomdiszrrójia A harántcsíkolt izmok tömegének és teljesítőké'

pességénck fokozatos csökkenése. Okozhatja az idegrendszer károsodása, keringési zavar, anyagcserezavar vagy működés hiánya. S

l

j m t é a o i - myotonia; A szervezet izmainak kezdeti állandó feszültsége, amely az izomműködés hatásfokát lényegesen emeli. Az izomtónus nem állapot, hanem történés és a központi idegrendszer izgalmi állapotának megfelelően változik.

A zt

az ellenállást jelenti, amelyet az izom a passzív nyújtással szemben kifojt. Alvás alatt az izomtónus minimálisra csökken, tevékenység alkalmával fokozottabb. Ál­ lapota szerint lehet rpastims (görcsös) és atóniás (petyhüdt). Az agyi bénultak (cerebral palsy) izomtónusára főleg a hypertónus a jellemző, aminek következtében a passzív mozgatás csak nagyobb erővel jöhet lécre.

m

ízület - articulatio; A gerinces állatok és az ember csontos vázát alkotó vázrészek kapcsolata, összeköttetése. Ezek lehetnek túl lazák (bizonyos rendellenességek, genetikus betegségek jellemző kísérőjeként - articulatio laxa)\ vagy merevek (bi­ zonyos izombénulásoknál nem a használt izmokat összekötő ízületek elcsontosód­ nak - ankylosis).

221

J nj” hang helyes ejtése - A j zöngés szájpadi réshang. Képzése nagy részben megegyezik az „i” hang képzésével, de a nyelv olyan közel nyomul a kemény szijpadhoz, hogy a zöngébe bekerül a rés zöreje is. A helyes képzés: nyitott ajkak, nyitott fogrés. a lapos nyelv hegye az alsó fogmederhez támaszkodik, oldalpereme a felső zipfogakkal érint­ kezik. Középen hosszanti rés képződik, ezen keresztül hatol a zöngés levegő. A lágy szájpad zárja az onüreget. A hangszalagok zöngeállásban vannak. Jach to n epilepszia — epilepsia fbcalis, poszttraumds epilepszia; - Fokális (az agykéreg körülírt károsodása) epilepsziás rohamforma. Körülírt izomcsoportokra kiterjedő tónusos-klónusos görcsök. Pl. az egyik kézen kezdődő, majd a karra is kiterjedő izom­ rángásokból áll. i Jackson törvénye - Zavarok és kiesési jelenségek esetén a későbben szerzett funkciók az érintertebbek. Pl. a beszéd, mivel ez későn kialakuló funkció, nagyon érzékeny az agyban keletkezett zavarokra. Jakob-C rcutzfcld-szindrónu - encephalopathia spongiojbrmis subacuta; Az időskor előtt fellépő, gyors lefolyású, ismereden degeneratív (clfájulásos) betegség. Végtagi fáj­ dalommal, izomsorvadással kezdődik. A későbbiekben dysarthria (hangok és szavak kiejtésének zavara), ataxia (a mozgás koordinációjának hiánya), valamint szellemi le­ épülés következik be. jdbeszéd - jelnyelv; A gondolatközlésnek jelek segítségével történő formája a hallássé­ rülteknél. (Leginkább kézjelekkel, de mozdulatokkal, kifejező mozgással, gesztusokkal, stb. is történhet.) Két formáját különböztetjük meg: a természetes, egyéni jelnyelvet és a mesterséges vagy hagyományos jelnyelvet. Az egyéni, a jelentés valamilyen konkrét megjelenési formájára utal, utánzással, ábrázolással. (Pl. a kecske jele a szarvak és a sza­ káll jelölése; a most jele a maga elé mutatás stb.) A természetes jel. képszerűen jeleníti meg a jelentéssel kapcsolatos mozdulatok, cselekvések (a kulcs jele a nyitó mozgás) vagy lelki állapotokkal, tulajdonságokkal kapcsolatos kifejező mozgások (szomorú jele a szo222

morú .lukilqivé. latban v.

.ilamclvik elemei. A természetes jel érzékletes és motoros kapcso­

általa megjelöli konkrétummal. A hagyományos (mesterséges) jelnyelv a

természetes jelek megegvezéses formái. Jelkinc.sc gazdagabb, mint az egyéni jelnyelv­ vé. Ebben már olyan jelek is szerepelnek, amelyek egy-cgy jelenség tulajdonságából nem tartalmaznak semmit. Megértésük csak tanulás útján lehetséges. A hagyományos jclnvelv helvi jellegű, ezért egy-cgy kifejezésre a különböző közösségek eltérő jeleket használnak. Ennek ellenére is a hallássérültek viszonylag jól megértik egymást, mível a mesterséges jelnyelv jeleinek az alapját többnyire a természetes jelek képezik. % JerweU-Lange-Nielsen-szindnSma - kardio-auditorikus szindróma; Jellemzője, hogy kétoldali súlyos nagyothallás mellett még szívrendellenességek is mutatkoznak. Autoszomális recesszív öröklődésű betegség. Jeunne-Tom m asi-Freycoii—Nivelon-szindróma - Autoszomális recesszív örök' lődésű veleszületett tünetegyüttes. Jellemzője a belső fiil eredetű süketség, cerebcüAris

ataxia (kisagyi mozgászavar), értelmi fogyatékosság, a kis kézizmok sorvadása, hepatomegalia (májmegnagyobbodás), korai elfogatlanodás. jobbkezesség - A jobb kéz működésbeli dominanciája; Fejlődéstani és örökléstani adottság. Esetében a bal agyfélteke fejlettebb, mint a jobb. Ez az általánosabb fejlődési forma, szemben a balkezességgel. Johanson-Blizzard-szindróma - Ritka tünetegyüttes. Öröklődésmenete még nem tisztázott. Jellemzője az aredeformitás, süketség, hypohtyreosis, törpenövés, a fogazat hiányos fejlődése stb. ■vfPfc Juberg-Hayward-szindróm a —Autoszomális recesszív öröklődésű zavar. Klinikai jel' lemzői a mikrocephalia, kétoldali ajak- és szájpadhasadék, foghiány, széles, lapos on , fiilkagyló-rendellenesség, ^ hüvelykujj satnya fejlődése, a könyök nyűjtásképtelensége stb. 1 1 . Juvenilis rheumatoid arthritis - a reum atoidarthritis; Gyermekkorban kialakuló for­ mája. Ismeretlen okú rendszerbetegség. Jellemző tünete az ízületi megbetegedés. Az ízületek mellett azonban az inak, izmok, a szív, a lép, a vese és a máj is megbetegedhet. A tünetek egy vagy több ízületben jelentkezhetnek. Ezek megegyeznek az ízületi gyul­ ladás tüneteivel: fájdalom, duzzanat és mozgáskorlátozottság. A duzzanatot az ízületi nedv (synovia) kóros szaporodása okozza. A mozgáskorlátozottság reggel a legnagyobb, de a mozgás során csökken. A betegséget kísérhetik izomfájdalmak, fáradékonyság és a belső szervek működészavara. A későbbi időszakban a mozgáskorlátozottság állan­ dósulhat. A prognózis változó. Enyhe esetben a teljes gyógyulás is elérhető. Súlyosabb esetekben deformitások, súlyos mozgáskorlátozottság, súlyos testi fogyatékosság ala­ kulhat ki. E tüneteket kísérhetik belső szervi szövődmények is, melyek a beteg korai halálához vezetnek. Az esetek nagy többsége a két véglet között található. 223

K „k ” hang helyes ejtése - A „k” hang zöngétlen szijpadi zárhang. Képzéskor az ajak nyitott, a fogrés nyitott, a nyelvgyök a szájpadlással zárlatot pattint (palatovelaris

explozivdk), a lágyszájpad zárja az orrüreget. A hangszalagok fúvóállásban vannak. K abu ki M ake-up-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődésű fejlődési zavar. Tünetei: a jellegzetes arc, kifelé és lefelé ívelt szemrés, pisze orr, nagy fü­ lek, alacsony termet, mentális retardáció. Az ízületi szalagok lazák, ezért gyakori a spontán ficam (luxatio), csípódiszplázia, scoliosis (gerinc oldalirányú görbülése). k a m p im é te r- A látótér terjedelmének vizsgálatára és a szem teljesítménykiesésé­ nek lokalizálására szolgáló speciális készülék. 4 , kancsalság - strabismus; A szemtengely ferdesége egy pontra két szemmel történő fixáláskor. Ha a szemgolyók tengelye nem párhuzamos, hanem összetérő vagy széttérő, akkor összetérő (strabismus convergent) vagy széttérő kancsalságról (stra­

bismus divergent) beszélünk. £• K an n er szindróm a - Kora gyermekkori autizmus. Jellemzője az „autisztikus ma­ gány" vagyis az érintkezési szükségletek korai hiánya. A beszédfejlődés visszama­ radása. Kényszerű játékszokások, vagyis a gyermek nem játszik szerepjátékot és nem mutat igényt a mesék iránt. Az állandósághoz való rögeszmés ragaszkodás, amely beszűkült érdeklődési kört, valamint körülményes foglalatosságot jelent. Felnőttkorban a környezethez való gyenge alkalmazkodóképesség jellemzi (lásd még: autizmus). 6*

k a p p a c iz m u s tö rtén ő

224

h e ly e tte .

*s/.é d h ib a . \

A

A

„k

hang

b c sz é d fc jlő d e s

h ib á s

kezd eti

e jtése ,

e lh a g y á sa ,

id ő sz a k á b a n

in a s

gyak ran

hanggal

je le n tk e z ő

beszédhiba. Általában a zöngés „g” hang hibás ejtésével együtt jelentkezik. A be­ szédhibát S -6 éves koráig a gyermek önmaga korrigálja. Ha ez nem következik be. logopédushoz kell fordulni. Okai közötr leggyakrabban a nyelv renyheségét. a fbntm atikus hallás fejletlenségét, a nyclvmozgás ügyetlenségét szokrák emlegetni. & IcataJcpszia - Az akarattól függően működtethető izomzat lelki eredetű kóros gátoltsága. Szokatlan, gyakran fárasztó testhelyzetek merev rögzítettségét idézi elő. A beteg hosszú időn keresztül képes, gyakran fárasztó testhelyzetben maradni. Leginkább hisztériás állapotban, valamint szkizofréniában fordul elő. katatónia - Pszichomotoros zavarokkal és neurovegetatív eltérésekkel járó össze­ tett szindróma. Főleg szkizofréniában fordul elő (kutatón szkizofrénia)t de endogén depressziók, fertőző betegségek és agydaganatok esetén is felléphet. A katatóniás állapotot szellemi gátoltság, tudati zárlat (stupor), izgalom, mozgászavarok beszédnehézségek kísérik. Jellemző külső megnyilvánulása, hogy az akaratlagos izom­ zat a legkülönbözőbb torz (természetellenes) helyzetekben hosszú időn keresztül (sokszor órákig) megmarad. Sok esetben a beteg megtagadja a táplálkozást és a beszédet is. Némelykor heves indulatok szakítják meg az állapotot: dühroham, kiáltozás, erőszakosság, mely veszélyes lehet a környezet számára. Kearns-szindróm a - ophthalmopUgia extem a progressiva; Autoszomális recesszív öröklődésű okuláris m yopathia (izombántalom). A külső szemizmok progresszív bénulása, retinitis pigmentosa, és szívelégtelenség jellemzik. Ezekhez cerebeüdris ataxia , hallászavar is társulhat. Kenny—LinareUi-szándrónm —Feltehetően recesszív öröklődésű kórkép. Klinikai jellemzői a kis születési tömeg, a törpenövés, a hosszú csövescsontok kérgének túlzott megvastagodása, öreges arckifejezés, erős rövidlátás [m iopia). 11. kényszeres gyermek és ifjú - A kényszeresség olyan állandóan ismétlődő, a valóság által nem indokolt, leggyakrabban szorongással összekapcsolt gondolatok, cselek' vési késztetések, amelyeknek a gyermek úgy érzi, nem tud ellenállni. A kényszeres állapotnak a meghatározása a szakirodalomban sokféle és sokszor egymástól eltérő. A szakemberek között vannak, akik a pszichopátiák és vannak, akik a neurózi­ sok közé sorolják és a félelem, szorongás erősebb fokának tekintik. A szorongás a bizonytalan, sokszor tárgynélküli félelem. A fóbia vagy iszony már védekezés, mert tárgyat talált. Ilyen fóbiák: agorafóbia vagy tériszony, klausztrofóbia a zárt térről való félelem, a mélységtől, az állatoktól való iszonyodás. Ezektől a fóbiák-

tói megkülönböztetik a kényszeres fóbiákat: a betegségről, a piszokról, vértől, vi­ harról, elpirulástól, sötéttől való félelmeket. Ezek már gyermekkorban észlelhetők. A szabad akarati elhatározás beszűkülése legtöbbször csak néhány kényszerű szo­ kásra szorítkozik. A leggyakrabban a következőkkel találkozhatunk: gondolkodási kényszer (illetlen, utálatos gondolatok állandó visszatérése), beszédkényszer, kény­ szeres cselekedetek (szokások) pl. bizonyos szabály szerinti lépegerés, tárgyak állandó megszámlálásának a kényszere, a tisztálkodási kényszer stb. A kényszeresség mögött bizonytalan, tartalom nélküli félelem van. A kényszeres cselekedet voltaképpen vé­ dekező mechanizmus. A kényszeres tünetek nehezen tisztázhatók kisgyermekeknél, értelmi fogyatékosoknál vagy agyi károsodást szenvedett személyeknél. képezhető értelm i fogyatékosok - (régi kifejezés) Valamikor a kisegítő iskola tanulóit nevezték így. A mostani szaknyelv a „tanulásban akadályozott” elnevezést használja. kephalikus - cephalicus, feji-, fejh ez tartozó. keratectosia — szaruhártya kiboltosulás\ A gyulladás folyamán a felpuhult eom ea

szövetet (szaruhártya szövetet) a szem fiziológiás belső nyomása kitágítja. Ezzel a szaruhártya-görbület fénytörési viszonyai is hátrányosan változnak meg. Az álla­ pot a szaruhártya-gyulladás következményeként lép fel. keratitis - a szaruhártya gyulladásos megbetegedése. k eratitis bullosa - hólyagos szarvhártya-gyulladdr, Rendszerint uvea-gyulladás vágy glaukóm a (zöld hályog) következtében kialakult sorvadásnak indult szemen, rosszul táplált szaruhártyán fordul elő. A hám nagyobb területen hólyagosán emel­ kedik, majd megreped. Az elhegesedett szaruhártyán, az amúgy is rossz organikus viszonyokat jelentősen tovább rombolja. keratitis parenchym atosa - A szaruhártya jellegzetes krónikus gyulladása. Kór­ okiam szempontból a veleszületett vérbaj egyik késői tünetegyüttesénck tekint­ hető. A megbetegedett gyermekek egy részének hallása is károsodik (nagyothalló vagy süket) a különböző fokú látási zavarok mellett. ''U . keratoconjunctivitis ekzem atosa - ekcémás kötÓhárrya-gyulladasi holcg olyan gyermekeken fordul elő, akiknél valamilyen tuberkulotikus észrevétlen folyamai toxikus allergiái okoz. A gyakran kiújuló gyulladás a confunctirát (kötöhártw)

a com eával (szaruhártva) együttesen betegíti meg. Különféle formái vannak: a) d if­

fúz keratoconjunctivitts - melynek súlyos következménye lehet a kiterjedt szaruhárrv'a homány; b) keratitis fasciculosa - előrehaladó gyulladása nyomán szalagszerű homálv jelzi a defektust; c) keratitis corneae inftltrativa - bcszűrŐdéses csomós hegeket hagyhat maga után a szaruhártyán; d) pannus ekzamatosus - veszélye a kifekélyesedés, perforáció és a velük járó súlyos defektivitás. keratoconas - Serdülőkorú turrieephalids (torony alakú fej) gyermekeken látható néha a szaruhártya fokozatos kicsúcsosodása. Destruktív (romboló) gyulladás kö­ vetkezménye. A szamhártya-gyulladás súlyosabb formája. k en to g lo b tis - A szaruhártya nagyfokú tágulata, mely előállhat fejlődési rendelle­ nesség, gyulladás, fekély és pannus (szaruhártya erezetcsége) következményeként. >jMKa kérgi vakság - A nagyagy hátsó lebenye belső oldalának elroncsolódása folytán előálló állapot. A beteg érzékszerve (szeme) ép, mindemellett nem lát. készségmaradvány - A megmaradt hallást vagy látást jelöli. k étkezesség - am bidextria; A jobb- és a bal kéz egyforma ügyes használata. $M k kétpetéjű ikrek - dizigóta ikrek; Két megtermékenyített pctesejtből (zigótából) kifejlődött ikrek, akik különböznek egymástól, különböző neműek is lehetnek. Ál­ talában csak annyi közös tulajdonsággal rendelkeznek, mint az átlagos testvérek. kettős fogyatékosság - járulékos fogyatékosság. kettőshangzók - diftongusok; A kér magánhangzó egy szótagot alkotó kapcsolatát kertőshangzónak (ditongusnak) nevezzük. A magyar köznyelv általában kevés dif­ tongust használ: autó, augusztus, Európa stb. 27* kezesség - A domináns agyfélteke működésének következtében a gyakrabban használt, ügyesebb, erősebb kéz megjelölése. A domináns agyféltekétől függően létezik jobb, illetve balkezesség. 2 8 * KUoh-N evin-betegség - dystrophia musculorum progressiva ocularis; Recesszív öröklődésű, progresszív izomsorvadás, amely a szem- és a garat-, esetleg egyéb iz­ mok sorvadását, az 1. típusú izomrostok pusztulását okozza.

227

2 9 . kiném ák - m ozgásalakzatok; A vizuális fonetika jelelcmei. A beszédmozgások lát­ ható jellemzőit sűrítik magukba. kinesztctílau - saját mozgás érzékelése. A mozgásérzékeléssel vagy a testhelyzet-érzé­ keléssel összefüggő események vagy állapotok. A különböző testrészektől érkező moz­ gásérzékelési jelzések észlelése. Az ezt szolgáló receptorok az ízületekben, az izmok­ ban, az inakban, illetve a belső fül egyensúlyozó szervében az ívjáratokban, találhatók. Szinonimái: mozgásérzékelés, testhelyzet-érzékelés.

- cerebellum , az agy hátsó része. A corpus cerebeUi összeköttetései alapján három részre tagolódik: vestibulocerebellum (a vesztibuláris szervvel áll kapcsolatban); spinocerebelhtm (a gerincvelővel áll kapcsolatban): pontocerebeilum (a hídon keresztül az előaggyal van kapcsolatban). A kisagy szabályos és egységes felépítésű szerv. Kérgében van a legnagyobb sejtsűrűség az egész idegrendszerben. Károsodása szabályozási zavart okoz, pl. a mozdulat a cél előtt remegéssel társul vagy az egyensúly fenntartását bil­ legés akadályozza stb. Miután feltételezték, hogy a kisagy minden szabályozási folya­ matban részt vesz, működésének kiesése nagyon paradox következményekkel járhat. Előfordul a kisagy veleszületett teljes hiánya. Ez az életben semmi következménnyel nem jár és csak a halál után derül ki. Lassan, fokozatosan kifejlődő kisagykárosodá­ sok is jóformán minden klinikai tünet nélkül maradhatnak. Ugyanakkor a kisagyi működészavarok nagyon változatos tüneteket is okozhatnak. Ezek közös elnevezése a cerebellaris ataxia. A kisagy igen sokféle szabályozásban működik közre, s a tünetek nem annyira magára a kisagyra, mint az egyes szabályozások károsodására jellemzők. kisebbrendűségi érzés - kisebbrendűségi komplexus; Nyomasztó, a szabad cselek­ vést korlátozó vagy gádó lelkiállapot. Ebben az állapotban az egyén másoknál kisebb értékűnek érzi magát. Nem bízik a saját képességeiben egy feladat megoldásánál. For­ rása lehet az igények és a kudarctól való félelem közti összeütközés. A komplexus tor­

I

zult viselkedésmódokhoz is vezethet, melyek közül a legfeltűnőbb a vélt hiányosság túlkompenzálása. Pl. ezzel magyarázzák az alacsony férfiak agresszivitását. Esetenként a kisebbrendűségi komplexus egy létező fogyatékosság (pl. dadogás, értelmi akadályo­ zó ttság, testi fogyatékosság stb.) vagy egy előnytelen személyes tulajdonság (kis ter­ met stb.) következtében jelentkezik. Ez a leggyakrabban durva viselkedési formákban mutatkozik meg, mint a kötekedés, zsarnokoskodás, dicsekvés vagy éppen nyomasztó gondolatokban ölt testet. 32* kisegítő iskola - Régi, elavult elnevezés. Azokat az iskolákat jelölték, melyek feladata az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek szcgregált oktatása, nevelése volt. Ma hivata­ 228

losan ..eltérő tantervű általános iskola" vagy „speciális általános iskola” vagy „enyhén énelmi fogyatékosok általános iskolára” fogalmakat használják. Azonban nem hivatalosan még mindig a kisegítő iskola elnevezés népszerű. K itahara-szindróm a - chorioretinitis centrális serosa; Ismeretlen eredetű, redszerint féloldali chorioretinitis (érhártya és ideghártya együttes gyuladása), hir­ telen fellépő látásromlással, centrális scotomával (látótérkiesés). • a * klausztrófóbia - Zárt tértől való beteges félelem (pl. gépkocsi, irodahelyiség, előadóterem stb.). Ilyen helyen a betegnek erős fulladásérzése támadhat.

m

klep tom ánia - kényszeres lopás; Ellenállhatatlan vágy a lopásra, anélkül, hogy szüksége lenne a tárgyra. Elég ritkán előforduló bántalom , kóros késztetés főleg nők, valamint fétisimádók körében ügyelhető meg. Az értelmi sérülteknél, eset­ leg agyvelőgyulladás utáni állapotban is előfordulhat. K U nefelter-szindróm a - Kromoszóma rendellenesség Az Y-kromoszóma mel­ lett két darab X nemi kromoszómát találunk. Kromoszóma képlete: 4 7 , XXY. Tünetei: eunuchoid alkat (magas, vékony termet, hosszú alsó végtagok), gyna-

ecom astia (a férfi emlőmirigyek kóros megnagyobbodása), hypogonadismus (kis herék), azoosperm ia (az ondó spermiumhiánya). M indez azt jelenti, hogy a beteg csökevényes herékkel rendelkezik, és az esetek többségében képtelen a megter­ mékenyítésre. Jellemzői még a hrachycephalia (rövidfejűség), a nyakon mélyen lenőtt haj. Bár a betegek többsége ép intellektusú, az átlagnál gyakrabban fordul elő az énelm i fogyatékosság fokának különböző variációja. Az ép intellektusú fiatalok között is gyakori a tanulási és beilleszkedési zavar. 3 & K lippel -F eil-sz in d ró m a — spina bifida cervicalis; Autoszomális domináns módon öröklődő kórkép, a nyaki gerinc multiplex (sokrétű) fejlődési zavara. Jellemző tünete a rövid nyak, a tarkón mélyen lenőrt hajjal. A nyakcsigolyák öszszecsontosodása következtében a fej oldalirányú forgása gátolt. Egyéb járulé­ kos rendellenességek: m eningokele (agyhártyasérv), süketség és hallójárathiány, ízületi merevség az ujjízületekben, gerinchasadék, veleszületett szívfejlődési rendellenesség. 39* klónus - rángás; A dadogásban egy-egy szótag vagy szó görcsös ismétlése. A neurológiában a klónus valamely izom vagy izomcsoport gyors összehúzódása és lazulása.

K niest-szindróm a

nanismus pseudom etatropica; Autoszomális, domináns

öröklődésű kórkép. Jellemzője a diszproporcionált (aránytalan) törpenövés, rövid törzs, kyphosis (a gerinc háti hajlatának megtörése, púposság), az arc aránytalansá­ ga, hypertelorizmus (a szemek közt a normálisnál nagyobb távolság), rövid nyak, az ízületek fájdalmas mozgáskorlátozottsága, miópia. kóm a - com a, stupor; Mély eszméletvesztés. A beteg az erős külső ingerekre sem válaszol. Létrejöhet pl. agyvérzés, szélhűdés, agysérülések, nyugtatószerek túlada­ golása, epileptikus görcsrohamok stb. folytán. kom penzáció - kiegyenlítés, pótlás, kiegészítés; A kompenzáció a szervezet, vala­ m int a személyiség funkcióinak (valamilyen sérülés, illetve fogyatékosság követ­ kezményeként létrejön) sérülése vagy elvesztése esetében kialakuló sokirányú és sokrétű átrendeződési folyamat, mely a funkciókiesés pótlására irányul. Az okta­ tásban akkor beszélünk kompenzációról, ha valamilyen teljesítményt, viselkedést vagy magatartásformát az idegrendszer sérülése mian a szokásostól eltérő pszichikus funkciókra, szokásokra vagy készségekre építve alakítunk ki. Pl. hallászavar esetében a beszéd fejlődés elmaradását a szájról olvasással és kéz jelbeszéddel kompenzálják. A látás csökkenésének vagy teljes kiesésének következményét a hallószcrv differenci­ áló képességének fokozásával, a tapintási érzéklet aktivizálásával kompenzálják stb. >40^ kond uktív nevelés - konduktív pedagógia A kondukció; - rávezetést jelent. A konduktív szó a tanulás aktív formáját hangsúlyozza. A konduktív nevelés olyan egységes személyiségfejlesztő, funkcionális rendszer, mely elsősorban a központi idegrendszeri mozgássérült károsodottakkal foglalkozik. A konduktív pedagógia az ember szemléletének, aktivitásának, küzdeni tudásának, tanulási képességé­ nek, életrendszerének kialakítási programja, mely szerint a „rossz működéseket0 (lásd: diszfunknós gyerm ek), „jó működésekké” (lásd: ortofitnkciás gyermek) kell alakítani. Gyakorlati alapelve, hogy a fogyatékos gyermeket mint „megbontha­ tatlan működő egységet” kell kezelni. A konduktív pedagógia szerint a károsodott idegrendszernek is vannak olyan tartalékai, kihasználatlan kapacitásai, melyeket új kapcsolatok kiépítésével, a tanulási folyamatok megfelelő irányításával, rávezetés­ sel mozgósítani lehet. Mivel a rendszer személyiség-, nevelés-, és tanulásközpontú, ezért a mozgás fejlesztése nem különálló feladatként, hanem a személyiség általá­ nos fejlesztésében beágyazott fontos folyamatként jelenik meg. 4 4 . koníabu láció - hozzámesélés; A z é l m é n y e k pontatlan rögzítésekor az emlékezeti hiányok kitöltése olyan hihető (valóságosnak tűnő) történetek elmesélésével.

melvek ugyan nem igazak. de nem is szándékos hazugságok. Az emlékezetzavar agysérülés következtében alakulhat ki. A konfahuláció előfordul még az értelmi fogyatékosoknál, pszichopatáknál és bizonyos fajta elmebetegségben. 45* kongenitális - Olvan tulajdonságok, melyek az egyén születésekor jelen vannak, de nem feltétlenül veleszületettek. ;jÉ k kongenitális m ethem oglobűiém m - A vörös vénestekből hiányzó egyik enzim következtében alakul ki. Miután az enzim (diaforáz I) hiányában a metahcmoglobin az oxigént nem képes megkötni, hipoxia (a szövetek oxigénszegénysége a vér csökkent oxigéntelítettsége miatt) alakul ki. Ennek következtében károsodik az idegrendszer és ez súlyos énelm i fogyatékosságot okoz.

m

konkordáns ikerpárok - Azonos nemű ikerpárok (fiú-fiú vagy lány-lány)

;<áHl knnnatálU lues - szifilis, vérbaj Kórokozója a Triponem a pallidum elnevezésű baktérium. A magzat transplacentárisan fertőződik. Az újszülönek kis tömeggel jönnek a világra. Tünetei: máj- és lépnagyobbodás, szalonnás bőr, hurutos orrnyálkahártya, fogzománc-rendellenesség. Amennyiben a lues csak a későbbi gyer­ mekkorban nyilvánul meg (lues hereditaria tarda). Ennek jele a Hutchinson-féle triász: csipkézett szélű, hordó alakú metszőfogak, eonjunctivitis parenchym atosa (minden működő szövetre kiterjedő kötőhártya-gyulladás), melynek következmé­ nye vakság, valamint a belső fiil pusztulása, mely süketséget okoz. Mindehhez súlyos énelmi fogyatékosság is társul. <49* kontraktúra - contractura; Torzulással járó izomrövidülés, zsugorodás, rögzülés. 59* konvergencia - összehajlás, összefutás, összetartás; Általában a divergencia jelen­ ségének ellentétes jelenségére alkalmazzák. A nézés irányának (látótengelyek) a közelben levő tárgy szemlélése során bekövetkezen összefutása {kancsakság). S Í * konvulzió - A központi idegrendszer zavarai (pl. epileptikus gócok, a koponyát én trau­ mák vagy elektrosokk) következtében kialakult heves és fájdalmas izom rángógörcsök. 5 2 . koordináció - összehangoltság. 5 3* koordinálatlanság - összehangoltság hiánya vagy egyensúlyzavar a testrészek működésében. Komplex mozgások kivitelezése során az izomcsoportok nem

kellő mértékű összhangja, együttműködése. Tágabb értelemben a részek hibás működéséből eredő egyensúlyzavar. 5 4 . koprofágia - coprophagia, scatophagia; Ürülék fogyasztása. Leggyakrabban súlyos értelmi fogyatékosoknál vagy demenciában fordul elő. Néha megjelenik neurózis­ ban vagy súlyos affektív traumák után is. koprolália - Obszcén vagy nagyon ocsmány beszéd. Előfordulhat félénk ifjaknál, amikor ezt környezetük sokkolására használják. Kóros állapotokban is előfordul, például az enyhén értelmi fogyatékosoknál. koraszületés - Két alapvetően eltérő csoportját különböztetjük meg. Az első cso­ portban azok a gyermekek tartoznak, akik valóban „idő előtt” (38. hét előtt) jöttek a világra. A másik csoportot azok a gyermekek képezik, akik ugyan időben szü­ lettek, de a magzati súlynövekedés retardációja miatt kisebb a súlyuk. Ezeket az újszülötteket többféleképpen hívják, mint: dysmaturus, pseudopraematurus, ^alul­

fejlett újszülöttek"> „intrauterin növekedés-visszamaradás", stb. A WHO-szakértő bizottsága 1961-ben a 2 3 0 0 g alatti élveszületésekre a „kis súlyú újszülött" elneve­ zést ajánlotta. A koraszülöttség mint anamnesztikus adat igen gyakran fordul elő a fogyatékosok oki statisztikáiban. A kis súlyú koraszülöttek veszélyeztetettek. koreoatetozis - atetózis; Olyan mozgászavai, melyet az agy sérülése okoz. Jellem­ zői, hogy a beteg nem tudja kontrollálni izommozgását karban, lábban, kézben és szájban. M intha az érintett izmok saját életet élnének. f f l . korlátoltság - Gyenge képességet jelent, amely még az átlagos (normális) keretein belül van. Általában megállapodástól, a mérési vizsgálati eljárástól függ, hogy a gyenge képességekkel rendelkező gyermekeket a korlátoltak vagy az enyhén értel­ mi fogyatékosok közé sorolják. Az elnevezést ma már az „akadályozott” kifejezés (lásd: tanulásban akadályozottak) váltotta fel. / J 9 . kóros beszédgyengeség - Általában a három év körül megindult beszéd kísérőjelensége. Tünetei: a megkésett beszédfejlődés; makacs általános pöszeség, agram-

matizmus; később írás- és olvasászavarok. Hadarás is kísérheti, mely később dado­ gássá alakulhat. k orrekció

- A p e d a g ó g ia i Itatáso k o ly a n re n d sz e re ,

a sz e m é ly isé g fe jlő d é sé b e n

b e á llo tt z a v a r , h iá n y o s s á g v á g )' re n d e lle n e s s é g k ija v ítá s á ra , m e g s z ű n te ié .

n v u l.

Szűkcbb s/.ociálpcdagógiai értelemben a defektusok, ill. fogyatékosságok követ­ kezményeinek kijavítására, megszüntetésére irányuló tevékenységet jelenti. € 1 . korrekciós nevelés - (a szakirodalomban ma már nem használt fogalom) Azok­ nak a nevelési és oktatási ráhatásoknak az elkülöníthető rendszere, melyeknek célja az anomáliás gyermekek fizikai és pszichikai fejlődésében jelentkező de­ fektusok leküzdése, illetve enyhítése. A korrekciós ncvelőmunka a különböző típusú anomáliás gyermekek nevelési folyamatának egyik fő jellemzője.

m

korrekciós osztályok - Olyan kis létszámú (1 0 - 1 5 gyermek) osztályok, me­ lyekben átmenetileg tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása folyt. Az osztályok ma már megszűntek.

a * k o rd k ilis vakság - agykérg,i vakság; A kortikális vakság egy olyan folyamat, mely a iátóközpontok megbetegedésén alapszik. A betegnek ugyan van fényérzése, vagyis a fényingerek közvetítése a központ felé zavartalan, de a bejövő fényin­ gerek értékelése már hiányzik. A kérgi vakság mellett gyakran hem ianopszia is fennáll, vagyis a látótér fele tökéletesen, a másik pszichikailag vak. A kérgi vak­ ság jellemzői: a beteg határozottan tagadja ezt a fogyatékosságot, ugyanakkor a környezetében állandóan beleütközik a tárgyakba, a személyekbe, de úgy visel­ kedik, mintha ez véleden volna. Valódi kérgi vakság általában cerebrovascularis (agyérrendszeri) katasztrófák után alakulnak ki, m int például az agyvérzés. Az agy vérellátási elégtelensége következtében percek alatt a kétoldali occipitális lebeny egyidejű károsodása folytán kérgi vakság alakul ki. Nem érinten ek a szemmozgások, sem a pupillareflexek. A pszichés zavarok társulása m iatt a beteg képtelen tájékoztatni környezetéről, ezért állapota súlyosabbnak tűnik, m int a vakoké. Az épelméjű beteg az általa azelőtt jó l ismert személyeket, tárgyakat ugyan látja, és elemeiben leírja, de a részeredményeket képtelen szintetizálni, képtelen az ösz-szefiiggéseket felismerni, vagyis vizuális agnóziában szenved. A

vizuális agnózia vonatkozhat élőkre, személyekre, a térre és annak ábrázolására, a színek megjelölésére. A téragnózia a nem domináns félteke sérülésekor észlel­ hető akár olyan következetességgel, mint ahogyan jellemző az afázia, diszfória (rossz közérzet) a domináns féltekéi kéreg bántalmaira. A tünetek kiterjednek az olvasási (kialakul a diszlexia vagy akár az alexia is) valamint a számolást készség romlására (discalculia, vagy akár acalcu lia is kialakulhat). M egjelenik a térbeli orientáció zavara, az ún. geometriai optikai agnozia (a beteg képtelen felbecsül­ ni, hogy mi van távolabb, mi van közelebb, mi van hátul és mi van elöl, felül és alul).

233

K oshew m koff-szindróm a - A szindróma a Jackson-epilepszia különleges for­ mája, tartós izomgörcsökkel, tudarvesztéssel. A test körülírt részein folyamatos mioklónus (izomrángás). Az izomrángással azonos oldalon neurológiai tünetek is jelentkeznek. K ö n ig sm ark -H o lk n d er-B erlin -sz in d ró m a —Autoszomális recesszív öröklődésű betegség, amelyre jellemző a belső fül eredetű süketség és atopiás derm atitis (vele­ született allergiás érzékeny bőrgyulladás) együttes előfordulása. könnyszenrek - A szem könnyszervei könnymirigyekből és könnyutakból áll. Akönnym irigyektulajdonképpenátalakultvercjtékm irigyek.aszem gödörkülső és felső szögletében találhatók, amelyekbőlcsatornákvezetnekakötőhártyazsákba. A fő könnymirigyeken kívül számos járulékos könnymirigy létezik. A kön­ nyterm elés a szem és védőszervei izgatásának hatására (gyulladás, ide­ gen test, irritáló anyagok) vagy pszichésen történik (sírás). A szemhé­ jak mozgatása, a pislogás következtében a könny szétterül a szaruhártya és a kötőhártya felszínén, és nedvesen tartja a szemgolyót. Az alsó szem­ héj széle m entén összegyűlt könnyet a szemhéjak mozgása a belső szem­ zug felé hajtja, és az ott nyíló könnypontokon át a könnyutakba ju ttat­ ja. A könnyutak a könnycsövecskékkel kezdődnek, amelyek ugyancsak a szemhéjak aktív működésével a könnyet a könyvtömlőbe juttatják. A könyv­ töm lőből a könny a könnycsatornán át az orrüregbe kerül, onnan elpárolog. M

i környéki idegrendszer - perifériás idegrendszer; A központi idegrendszerből a szervezet többi részébe (periféria), valamint a szervekből a központba futó ide­ gek, valamint a közöttük levő idegsejtek összessége. A környéki idegrendszer be­ hálózza az egész testet. Részei a 12 pár agyideg, a 31 pár gerincvelői ideg és a

I

vegetatív idegrendszer. környéki látás - perifériás látás; Azok a látási teljesítmények, melyek a szemnek

retina fov ea centrálison (az ideghártya bemélyedése) kívül eső részeihez kötöttek. A perifériás vagy környéki látásnak jelentős szerepe van a tájékozódásban, a moz­ gásészlelésben és a szürkületi látás létrejöttében. A térbeli tájékozódáshoz szük­ séges perifériás érzékleti adatok kiterjedése a látótértől függ. A környéki látásnak jelentős szerepe van a mozgások optikai ellenőrzésében és méretezésében. A lá­ tóteret sújtó zavar a perifériás tárgylátás kiesésében mutatkozik meg (scotoma). A teljes kiesés esetében negatív scotomáról. ha a helyén fekete lolt jelentkezik az észlelésben, pozitív scotomáról beszélünk. 234

környezeti ártalm ak - A környezet (természeti, szociális, gazdasági stb.) tényezői­ nek legkülönfélébb rendellenességei, melyek kedvezőtlenül befolyásolják a szemé­ lyiség fejlődését. Ilyen az elhanyagoltság, az cr/.elmi nélkülözés, ingerszegény kör­ nyezet, az életkornak megfelelő élmények hiánya stb. Leggyakrabban az érzelmi élet, a szociális magatartás és az alkalmazkodóképesség funkciói sérülnek. Ennek következtében neurotikus tünetek (éjszakai ágybavizelés, onánia, a test himbálása, stb.) alakulhatnak ki. A csecsemőkori környezeti ártalmak intellektuális fejlődési zavart is okozhatnak. M f c kötőhártya - conjunctiva; A szem ínhártyáját kívülről a kötőhártya borítja, amely áthajlik a szemhéjra, és befedi annak felszínét. A kötőhártyának három része van: a szemgolyói vagy bulbáris rész, a szemhéjak belső felszínét borító palpebrális rész és a kettő közörti átmeneti kötőhártyazsák. kötőhártya-gyulladás - eonjunetivitis; ótvaros vagy pörsenéses köcőhártya-gyulladás {keratoconjunetivitis ekcematosa scrophulosa, lymphatica, phlycuunosa. Olyan gyermekeken fordul elő, akiknél valamilyen tuberkulotikus észrevéden folyamat toxikus (mérgező) allergiát tart fenn. A gyakran kiújuló gyulladás a conjunctivát (kötőhártya) a corneával (szaruhártya) együttesen betegín meg. Különböző for­ mái ismeretesek: a) diffúz keratoconjunetivitis (szétterjedő kötő- és szaruhártyagyulladás) következménye súlyos kiterjedt szaruhártya-homály; b) keratitis fasciculosa - előrehaladó gyulladása következtében szalagszerű homály áll elő; ccratíus corneae infiltrativa - beszűrődéses csomos hegeket hagyhat a szaruhányán; d) pannus ekcemarosus ( a szaruhártya vérbő holyagosodása) — veszélye a kifekélyesedés, a perforáció és az ezekkel járó súlyos defektivitás (leucoma - tömön fehér homály a szaruhártyán). ■T 2 . középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok - (elavult kifejezéssel immbtciUi-

sck). Azok a gyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknek intelligcnciafimkcióik jelentősen sérültek, ami egész személyiségfejlődésüket gátolja. A fő tünethez kommunikációs, motorikus, érzelmi és szociális zavarok is társulnak, ezért nagyon bonyolult és össze­ tett fogyatékosság. Ugyanakkor gyakoriak a párhuzamosan megjelenő fogyatékossá­ gok, melyeket ugyanazon ok válton ki, mint az értelmi fogyatékosságot. Ilyen zavarok jelentkezhetnek az érzékszervek működésében, a beszédszervek funkcióiban, a finom motorikában stb. A kognitív fejlődés az ádaghoz viszonyítva lelassult és behatároló­ dott. Tanulásukat a cselekvő - szemléletes felfogás jellemzi. Személyiségfejlődésüket a gyógypedagógiai nevelési tevékenység nagymértékben segíti, amelynek célja, hogy a középfokban súlyos értelmi fogyatékos egyént képessé tegye a képességeinek megfelelő

235

gyakorlati munkavégzésre, egyszerű társadalmi kapcsolatok kialakítására. Ennek követ­ keztében ezek az emberek társadalmilag védett környezetben (pl. védett munkahelyek) kiegyensúlyozott, teljes életet tudjanak élni (lásd még: értelmileg akadályozottak). központi idegrendszer - Az idegrendszernek az agykoponyában és a gerinccsa­ tornában elhelyezkedő része. Ez szabályozza gondolkodásunkat, viselkedésünket és belső testi folyamatainkat. Részei az agyvelő (encepbalon) és a gerincvelő (me­

dulla spinalis). A gerincvelőből 31 pár gerincideg lép ki. A gerincvelő működésére jellemző, hogy egyrészt fontos érző és mozgató pályák haladnak rajra keresztül, másrészt nagyon jelentős saját reflextevékenysége is van. A gerincvelő saját refle­ xei között megkülönböztetünk proprioceptív reflexeket (izomeredetű), exteroceptív (bőreredetű), valamint a zsigerek működését szabályozó vegetatív reflexeket. Az agyvelő a koponya üregében foglal helyet. Anatómiai szempontból az agyvelő részei: a két nagy kiterjedésű domináns agyrész a nagyagy és a kisagy. Mellettük található az agytörzs (truncus cerebri), mely magába foglalja a hidat, a középagyat és a köztiagyat. A nagyagy két szimmetrikus féltekéből (hemisferium) áll. Felszí­ ne az agykéreg (szürkeállomány), melyen mélyedések (barázdák) és kiemelkedések (tekervények) húzódnak. A féltekék lebenyekre oszlanak (homlokfali-, halánték-, tarkólebeny). Az agykéreg a legmagasabb rendű idegi tevékenység, a beszéd és a gondolkodás központja, (lásd még; agy). központi látáa - A szem ingerfelvevő része a retina (ideghártya), melyben a fény észlelését csap és pálcika alakú idegvégződések végzik. Az elektromágneses rezgések közül a 400 és 800 nm hullámhosszúság közé esőket képes érzékelni. A pálcikák a szürkületi látás elemei és a retina perifériás részein helyezkednek el. Fényszegény környezetben a pálcikákban a rodopszin fotokémiai tulajdonságainak változásai­ val adaptálódnak. A fovea centrálisban (ideghártya bemélyedése), tehát a sárgafolt területén kizárólag csap alakú idegvégződések vannak, amelyek lehetővé teszik a nappali látást (éleslátás és színlátás). A központi éleslátás akkor a legjobb, ha a szem jó alkalmazkodó képessége (akkomodáció) és fénytörési viszonyai folytán a külvilág fordított, és kicsinyített képe a sárgafoltra élesen vetül. */fÜ l Krabbe I.-szindróm a - Autoszomális recesszív öröklődésű enzimopátia (enzim hiánya okozta betegség). Okozója a galactocerobrozid-béta-galaktozidáz és a szulfotranszléráz enzimek hiánya, aminek következtében az agyban monocitaszerű sejtek szaporodnak fel, melyek tárolják a lebonratlan anyagot. A defektus kb. kétéves korra a beteg halá­ lát okozza. Klinikai tünetei: fejlődési elmaradottság, mozpásszegénység, izomrángás és látóideg sorvadás.

K ram er-Polinow -szindróm a - A kisgyermekek és iskoláskorúak hipermotilitdsos,

hiperkinéziás pszichózisa. Jellemző tünetei a nyugtalanság, ismétlődő sztereotip mozgások, ingerlékenység, megjegyzési zavar, valamint motoros beszédzavar. 7 * . Kraiise-szindróma - dysplasia encephaloophthalm iea; Olyan vcleszületerr rend­ ellenesség, melyre jellemző a m icrocephalia (néha bydrocrphalia), súlyos értelmi elmaradottság, enophthalmus (mélyen ülő, visszahúzódott szemgolyó), strabismus (kancsalság), katarakta (szürke hályog). /áMk kretenizm us - A pajzsmirigy-hipo funkció következtében kialakult kórkép (en-

daknnopátia). A magzati élet során vagy korai gyermekkorban fellépő elégtelen pajzsmirigyműködés következtében jellegzetes fejlődési zavarok állnak elő. Endé­ miás és sporadikus formáját különböztetjük meg. Az endémiás forma esetében a jódhiány okozza a működési elégtelenséget. Jód adagolásával (pl. a konyhasó jódozisa) az állapot pozitívan befolyásolható. A sporadikus forma a pajzsmirigy működésének csökkenése vagy teljes hiánya (m ixödém a) következtében alakul ki. Mivel ez a forma jódrezisztens (jód adagolásával nem kezelhető), ezért nem szabad összetéveszteni az endémiás formával. Tünetei: aránytalan törpenövés, nyeregorr, nagy nyelv (m akrogbsszia), késői fogzás, száraz, duzzadt bőr, foltos haj, a nor­ málisnál alacsonyabb testhőmérséklet (hipoterm ia), székrekedés. Csökkent alap­ anyagcsere, a nemi fejlődés kimaradása. A kórképet széles skálán megnyilvánuló értelmi fogyatékosság kíséri. A beteg pszichés aktivitása szegényes, kezdeményezés nélküli. Beszűkült mozgásigény. Fontos körülmény, hogy a kretenizmus majdnem minden esetben csomós golyvában (struma nodosa) szenvedő anya terhességéből származik. 7 9 . krom atikus —színes; Valamely színhez vagy színárnyalathoz tartozó (ellentétben az akromatikus »fehér-szürke-fekete« színekkel). 8Q« k ro m o sz ó m a -A sejtmag állom ányából, genetikai inform áció hordozására és továbbítására kialakult, fajra jellem zően adott számban jelenlevő képződm é­ nyek. Bennük helyezkednek el az öröklés elemi egységei, a gének. T estü n k sejtjei 4 6 kromoszómát tartalmaznak. Közülük 4 4 autoszóm a (testi krom o­ szóma) és 2 gonoszóm a (szexuális krom oszóm a). A 4 6 krom oszóm a 2 3 párt alkot, minden pár egyik tagja az egyik szülőtől, másik tagja a másik szülőtől származik. A párt alkotó kromoszómák egymásnak m ajdnem teljesen megfe­ lelnek, vagyis hom ologok. Kivételt képeznek a férfinél a nemi krom oszóm ák (X és Y).

8 1 . krom oszóm a-abberáció - kromoszóma-rendellenesség; A kromoszómák számai, illetve egy vagy több kromoszóma számát, vagy egy esetleg több kromosz.óma szerkezetét érintő rendellenesség, ami fogyatékossághoz vagy klinikai tünetekhez vezet. Normális állapotban az embernek 4 6 kromoszómája van. Ezt az állapotot

euploidiának nevezik. Amikor ez nem áll fenn, akkor aneuploidiáról beszélünk. Az aneuploidiákon belül, ha egy sejtben egy homolog kromoszómapár két tagja helyett három van, akkor trisom iáról, ha viszont csak egy van, akkor monoszómiá-

ról beszélünk. Egy vagy két kromoszóma hiánya rendszerint élctképtelenséghez vezet. Az X-kromoszóma monoszómiáját Tum er-szindróm ának hívjuk. A Downkór esetében a 21-es kromoszóma van feleslegben, tehát trisómiáról beszélünk. A kromoszómák bizonyos részeinek vagy szerkezetének rendellenességei, az örö­ költ értelmi- illetve testi fogyatékosság különböző formáihoz vezetnek. A negyve­ nedik életévük felett szülő nők körében ugrásszerűen emelkedik a rendellenessége­ ket hordozó utódok száma. f§ 2 * kryptophthalm us - rejtettszemüség; A szemhéjaknak a magzati hetedik hónapban kell elválniuk egymástól. Elmaradása fejlődési rendellenesség. 8 3 . Kufs-betegség - Kufi-M ayer-kór, idiotia am aurotica tarda, idiotia amaurotica

adultorum ; A Tay-Sachs-betegség felnőttkorban megnyilvánuló formája. k u ltú itcch n ik a —Gyűjtőnév, mely az írás, olvasás és számolás elsajátítását jelenti. s . kulturtechnikai képtelenség - Az írás, olvasás és számolás elsajátításának képte­ lensége (pl. értelmi akadályozottaknál).

.

86

K urz-$zindróm a - Feltehetően öröklődő, ritka betegség. Tünetei: igen súlyos

hypermetropia (gyakorlatilag vakság), enophthalmus (visszahúzódott szemgolyó), orbitahipopldzia (a szemüreg fejlődési elégtelensége), normális szemfenéki kép. 87* különleges nevelés - Németországban a speciális pedagógiai tevékenység elne­ vezése. 8 8 . kyphoscoliosis - A gerinc háti hajlatának fokozódása és oldalirányú elgörbülése. 8 9 . kyphosis

238

puposság; A gerinc háti hajlatának megtörő.

L 'á^Őp j J ® hang helyes képzése —Az „1” zöngés, fogmedri oldalrésű hang. Helyes képzése: nyitón ajkak, nyitott fogrés. A lapos nyelv hegye oly módon érinti a felső fogmed­ ret, hogy közben mindkét oldalon rés támad a nyelvperem és a felső zipfogak közön (in távozik a zöngés levegő), majd a lecsapódó nyelv a követő magánhangzó igényé­ nek megfelelően szabad utat enged a hangnak. A lágy szájpad zárja az orriireget. IflhitálU - ajakhoz tartozó. 3b labiális hangok - ajakkerekítéses m agánhangzók; (pl. o, a, u stb.) Képzésükkor aktív izommunkával kör alakú, vagy ahhoz hasonló nyílást képzünk. £j[£b labilitás - A személyiség harmóniaállapotának változékonysága. Jellemző rá a na­ gyon változékony figyelem, valamint a nagyfokú érzékenység. Az érzelmi labilitás, amelyet hangulatváltozásnak is nevezünk, váltakozó és gyakran ellentmondó érzel­ mek gyors egymás utáni megnyilvánulása. Az érzelmi labilitás különösen a gyer­ mekeknél és a mániás izgalmi állapotban szenvedő felnőtteknél figyelhető meg. & labiodentális - Az ajakhoz és a fogakhoz tartozó. 6 . labiolingualis - Az ajakhoz és a nyelvhez tartozó. 7 . labirintus - A hallóideg-végkészüléket tartalmazó csiga és az cgyensúlyozóidegvégkészüléket tartalmazó ívjáratok közös neve a belső fülben. 8 . labium - m indkét ajak; Az ajkak mozgékonyságukkal (fogsortól eltávolodó moz­ gás, kerek vagy széles nyílás képzése stb.) számos beszédhang képzésében vesznek részt. E mozgásokban egy sor izom segíti elő, melyek közül a legfontosabb a kör-

239

körös izom. A körkörös izom, kapcsolatban a többi izommal, lezárja a szájnyí­ lást, kerekíti az ajkakat (pl. az ajakhangoknál), vagy ráfeszíri a fogsorra. A nyelv működése mellett a két ajak differenciált, gyors mozgása nagymértékben hozzájá­ rul a hangok helyes kiejtéséhez.

m

labyrinthitis - Gyulladásos megbetegedés, mely a belső fület érinti. Nagy jelentő­ sége van a hallási fogyatékosság létrejöttében. Részben veszélyes, mert a perilimfás terek összeköttetésben vannak az agyat körülvevő likvorterekkel, és így fennáll a meningitisz veszélye. Másrészt a belső fül károsodása süketséghez vezet. Különböző fajtái ismeretesek. Aszerint, hogy milyen mértékben érinti a labirintust: a) körül­ írt - a gyulladás csak a félkörös ívjárat falát ingerli; b) serosus (savós), diffúz - a gyulladás az egész labirintusra ráterjed; purulens (gennyes) - ritka gyulladásfajta, amelynek következménye az egyensúlyérzékszerv és a csiga végleges károsodása; A belső fulgyulladás tünetei: szédülés, hányinger, hányás, nystagmus (szemtekerezgés), kettős hallás {diplacusis), később recepciós típusú nagyothallás, illetve süketség. lacsio —lézió, sérülés; Baleset betegség esetleg sebészeti beavatkozás következtében a testszövetet é n sérülés. A viselkedés tanulmányozásában a kifejezés rendszerint agysérülésekre vonatkozik. lagoch ilia - nyúlajak. lagophthalm ua — nyúlszem; A szemrés tökéleden záródása. A szaruhártya kiszára­ dása és táplálkozási zavaraival együtt járó kórfolyamat.

H

m

IaUaűo - dadogás, hebegés. lalop athia - A különböző természetű és formájú beszédzavarok gyűjtőneve.

S S í lalop hobia - la b flb ia ; A beszédtől való beteges félelem. Főleg dadogók körében fordul elő. laloplegia - bénulásos némaság; A beszédszerv bénulása. lam bdacizm us - Beszédhiba, amely az „1" hang helytelen képzésében nyilvánul meg. A beszélő a megfelelő nyelvállás mellett a hangszalagokkal nem képez rez­ gő mozgást, és így zöngétlen „I” keletkezik, vagy a nyelv egyik oldalszélén zárai alkotva képezi. Gyermekeknél gyakori, hogy az J" hang helyett n, t. d. j hangot

240

e jt e n e k .

(paralambcLicizmus ) . A b e s z é d h ib a o k a le h e t a fe jlő d é s i e l m a r a d á s , b e i d e g ­

zés) r e n d e lle n e s sé g , szervi elv á lto z á s. A h ib a s z a k e m b e r ( l o g o p é d u s ) se g ítsé g év el v isz o n y la g k ö n n y e n ja v ít h a t ó .

'

Landau—Kleffer-szindróm a - A gyermekkorban beszédzavarral kezdődő, majd az egész resten epilepsziás görcsökkel járó kórkép. Gyakori a pszichotikus állapotig fokozódó magaranászavar. A kórkép eredete ismeretlen.

m

I^nHing —szindróm a - Norman—Landing szindróma, gangliosidosis generalizata

infantilis; Autoszomális recesszív öröklődésű enzimopátia (enzimhiány). Az en­ zimhiány következtében a galaktozid bontása zavart. A betegség az élet első hónap* jaiban már látszik: gargpyle-arc (ijesztő, durva arc,), macroglossia (nagynyelvűség),

m acrocrania (nagy koponya), máj- és lépmegnagyobbodás, szívnagyobbodás, a pszichomotoros fejlődése zavart, agyi sorvadás és elbuculás (dem entia) jellemzi. Lange (C om elia de)-szindróm a - Brachm ann-Lange-szindróm a, am szterdam i

típusú degeneráció és törpeség Ismeretlen eredetű embriópátia. Jellemzője a bohócarc, a m icrocephalia, széles orr, a homlokba mélyen benőtt hajzat, összenőtt szem­ öldök, távoiülő szemek, mongoloid szemréssel, kancsalság, szemizombénulások. Rövid, kis, széles orr, előreugró orrnyílások. Fogfejlődési rendellenességek. M é­ lyen ülő fiilkagylók, belső fül eredetű nagyothallás. Kis kezek és lábak. A törpenö­ véshez értelmi fogyatékosság is társul. ^ i f l a ntén —szindróm a - Dominánsan öröklődő betegség. Jellemzői: több nagyízület (könyök, csípő, térd) veleszületett ficama. Távol álló szemek, behúzott orrgyök,

I

előredomborodó homlok, kéz- és lábfejlődési rendellenesség. 2 2 . laryngo-stroboszkópia - A hangszalagok rezgésfolyamatának megfigyelésére szolgáló készülék. Segítségével olyan rezgések és mozgásfázisok válnak láthatóvá, melyeket - gyorsaságuk miatt - nem tudunk megfigyelni. '2 3 . larynx - gégefö; A légcső felső részén elhelyezkedő szerv, belsejében találhatók a hangszalagok. 2 4 . látás - Az ember legfontosabb érzékelése, amely segítségével hatalmas mennyiségű információhoz jut. A látás a retina fényérzékeny látósejtjeinek működésén alapszik. A látási érzékletet a fénynek, a 7 6 0 és 3 9 0 millimikron (a milliméter egymilliómod része) hosszúságú elektromágneses hullámoknak a szemre gyakorolt hatása

241

kelti. A szemben fényiörő (dioptrikus) apparárust és idegkészülékeket különbőzterünk meg. A fényiörő közeg legfontosabb része a szemlencse. Ezen keresztül jut a fény a recehártyára (retina). A retina idegvégkészülék, mely a szemgolyó hátsó és belső falán található. Rajta keletkezik a látott tárgyak fordított és kicsinyített képe. A legsűrűbben elhelyezkedő fényérzékeny elemek a fovea centrálisban (központi árok) találhatók. Ez az éleslátás helye. Kétféle elemet: csapot és pálcikát külön­ böztetünk meg. A fény ezekben a sejtekben fotokémiai változásokat idéz elő, me­ lyek elindítják az idegfolyamatokat, vagyis az ingerületet. Az ingerület a látóideg

(nervus opticus) rostjai segítségével végül az agykéreg tarkói lebenyében levő látási kéregmezőbe (area striata) jut. í látásélesség - visus, jele: V; Az embernek az a képessége, hogy meg tudja külön­ böztetni a tárgyak részleteit (tárgylátás). Kifejezhető a látásszöggcl is. A legkisebb távolságra levő, két fénylő pontból kiinduló iránysugarak által bezárt szöget látás­ szögnek hívjuk. Egészséges szemnél ez 1 perc. A látásélesség a tárgyak nagyságával fordított, a távolságával egyenes arányban van. A látásélesség énékét a Snellen-file törtben fejezik ki. A tö n számlálója mindig a vizsgálat távolságát jelzi, míg a ne­ vező azt a távolságot, ahonnan az ép szem az 1 ívperces látószöget adja.

i látási adaptáció —A szemnek az a tulajdonsága, hogy különböző megvilágítási viszonyokhoz képes alkalmazkodni. A környezet fényviszonyaihoz való alkalmaz­ kodásban a pálcikáknak nagy szerepük van. Jó adaptáció esetében a szem erős megvilágításban és félhomályban is képes az árnyalatok megkülönböztetésére. A szem patológiájában ismeretesek az adaptáció zavarai. A sötéthez való alkalmaz­

I

kodás zavarát hem eralopiúnak vagy farkasvakságnak nevezzük. Ellentéte a nictalo-

p ia, amikor a sötéthez való jó adaptáció mellett a nappali látás gyenge. I látási fogyatékosok érzékelése - Mivel a látási fogyatékosok nem vehetnek részt közvetlenül a látás útján a külvilág megismerésében, kénytelenek az épen maradt érzékszervi analizátorok (hallási, tapintási analizátor) funkcióira támaszkodni, és begyakorlással azokat érzékennyé tenni. Ezzel segítik elő a látás kompenzációját. A vakoknál megfigyelték, hogy hallásuk segítségével igen pontosan tájékozódnak környezetükben. Azok az apró zörejek, hangok, amelyek a látók figyelmét elke­ rülik, számukra pontos útbaigazítást adnak a környezet eseményeiről. Míg a lá­ tók számára az egyes hanghatások csak jelzések, addig a vakoknál a hangingerek tükröző funkcióval is rendelkeznek. A vakok hallása nem jobb a látókénál, csak gyakorlás útján szerzett tapasztalatok differenciáltabb működésre teszik képessé. Megállapították, hogy a vakok több zajt különítenek cl. mint a Utók. A vakok

242

a hőforrásokat sokkal nagyobb távolságból érzékelik, mint a látók, feltehető, hogy a levegőmozgás cs a légnyomás változásaira is finomabban reagálnak. A tárgya­ kat a tapintás útján ismerik meg. A tapintás vagy haptikus érzékelés segítségével a tárgyak különböző oldalairól érzékletminőscgck nyújtanak információt. A mozgó (tapintó) kéz által szereznek információkat a tárgyak felszíni sajátosságairól (érdes­ ség, hőmérséklet stb.). A Braille írásjelek olvasása is a felszín nívókülönbségének a kitapintásán alapszik. A tapintásban az általános és a különös jegyek felismerése is lényeges. £|k

fogyatékosok pszichológiája — Intelligenciájuk: mennyiségileg nem sok különbség mutatható ki az épek és a vakok átlagintelligenciája között. Az egyéni eltérések elosztásában azonban van különbség. Az ádagot jelentő csoport szükebb, m int az épeknél. Lényegesen többen vannak az átlag feletti, illetve alatti csoport­ ban, mint az épeknél. Az extrém variánsok negatív csoportjába kerülnek többen. Intelligenciájuk fejlődését egyoldalúvá teszi a vizuális tapasztalatok hiánya. Azt is számításba kell venni, hogy főleg a vakság veleszületett formáinál gyakoribb az idegrendszeri sérülés, ami m iatt az intelligencia szintje alacsonyabb lehet. Ugyan­ akkor a vakok között egészen kimagasló intelligenciájú egyénekkel is találkozunk.

Személyiségük: a látássérültek viszonyulása a környező világhoz megváltozik éppen a valóság megismerésének módja következményeként. Itt fontos szem előtt tar­ tani a fogyatékosság fokát és a sérülés bekövetkeztének időpontját. M in t befo­ lyásoló tényező jelentkezik a beszűkült észlelési lehetőség, a mozgás és cselekvési korlátozottság, a környezettől való fokozott függés. A vizuális benyomások hiánya miatt a hallási, tapintási, szaglási és ízlelési észleletek jelentősége lényegesen meg­ növekszik, ami mindig akarati cselekvést tételez fel, és jellegénél fogva először a részletek észlelésére szorítkozik. A látási szenzorium deprivdciójz (a látásélménytől való megfosztottság) magával vonja a sajátos mozgás és cselekvési korlátozottságot. A látás hiánya az állandó korlátozó hatásával egy idő után még az élénk tempera­ mentumot is lefokozza. Kialakulnak az úgynevezett lereagáló mozgások, amelyek a fej forgatásában, ugrálásban, az egyes tárgyak szem előtti mozgatásában, vala­ mint a szemgolyó nyomkodásában nyilvánulnak meg. A mozgások szokadanok, bizarrak, feltűnőek, és sok esetben a környezetbe való beilleszkedést akadályozzák. Ezen mozgások között leggyakoribb a szemgolyó nyomkodása, amelyet az érzék­ szerv gyakorlásának szükséglete hoz létre. A nyomkodás által a reuna mechanikus ingerlése fényérzetet vált ki a vak gyermeknél. A látás hiányának legkeservesebb következménye a látóktól való függés. A kiszolgáltatottságnak az élménye feszült­ ségek felhalmozódásához vezethet. Mindez rányomja bélyegét a felnőtt személyi­ ség alakulására. A személyiség fejlődésében fontos szerepe van a látás elvesztése

243

időpontjának. A vakon született vagy korán (ötéves kor előtt) megvakult egyének egész pszichés fejlődése „vakos , ami azt jelenti, hogy nem rendelkeznek vizuális emléknyomokkal. A sajátosan vak személyiség jellemzője, hogy főleg a hallás és a tapintás által nyert érzeteket bővebb tanalommal tudja feltölteni, mint egy látó. A világról alkotott képe tehát finom „mikrojegyekre” épül. Akik látásukat később veszítették el, azok személyiségfejlődését meghatározza a megvakulás okozta pszi­ chés trauma. A látás elvesztése a személyiség teljes kialakulása után sokkal nagyobb törés, mintha az még a gyermekévekben történik. A folyamat a személyiség teljes átállását, a világhoz való viszonyának a megváltoztatását igényli. Gyakran kisebb­ ségi komplexum alakul ki, mely pszichoterápiás megsegítést és kezelést igényel. |látási fogyatékosság - Idtdssérülés; A látás szervének (szem, a látóideg, a látás agyi feldolgozásának helye) különböző okok (fizikai, kémiai, mechanikai vagy beteg­ ség) m iatt kialakult elváltozása, s ennek következtében csökken vagy megszűnik a vizuális tapasztalatszerzés lehetősége. Aszerint hogy a látási analizátor melyik része sérült, beszélhetünk: 1. a szem (receptorszerv); 2. a látóideg (a nervus opticus, illetve a tractus opticus) és az agykérgi látóközpontok (cortex - occipitalis lebeny­ ben levő fissura calcarina) sérülése következtében előálló látási fogyatékosságról. A látási fogyatékosságot számtalan ok idézheti elő. A vakság kialakulásában szerepet játszhat a fejlődési rendellenesség, örökletesség, a magzat méhen belüli károsodása, gyulladásos folyamatok kialakulása, fertőző betegségek, daganatok, és sok esetben ismereden az eredet. A gyengénlátás nagyobbrészt fénytörési (refrakciós) hibák következménye, kisebb részben vegyes eredetű. A látási fogyatékosság súlyossága szerint két nagy csoporton belül - gyengénlátás és vakság - többféle változatát em­

I

líthetjük. A látás fokát, élességét szakorvosi vizsgálat állapítja meg a SneUen-tábla alapján, és a Snellen-törttel fejezzük ki. Teljes látásnál a Snellen-tört énéke 5/5=1. Gyengénlátás az 5/50 és 5/15 Snellen-értékek közötti visus (látásélesség). (Az 5/50 az ép látás 1/10-ének felel meg). O k alkalmasak a látó-halló típusú nevelési módra. A gyengénlátás (tompalátás, am bfyopia) gyógypedagógiai szempontból már an­ nyi lehetőséget kínál, hogy azon belül a megismerés fő formájává a látás tehető. Speciális segédeszközök segítségével a síkírás-olvasás elsajátítása még lehetséges. Az 5/50 érték alatt vakságról beszélünk. Gyógypedagógiai szempontból két nagy csoportra oszlanak: 1. vak - látásteljesítménye nincs. Ismeretszerzése kizárólag az épen maradt érzékszervek (hallás, tapintás stb.) funkciójára épül. 2. altgUsó (gya­ korlatilag vak) a látásteljesítmény felső harára gyógypedagógiai szempontból 5/50 Snellen-értéknél van. A síkírás-olvasás nem sajátítható el. A látásmaradvány tar­ tománya főleg a perifériás (környéki) látás. Ennek ellenére a halló-tapintó nevelés tudja biztosítani fejlődésüket. Az aliglátók három csoportját különböztetjük meg: 244

11 ;<

K\ :

a) fényérzékenyek - érzékelik a fényt. annak irányát, de gyakorlatilag megkülön­ böztető képességük nincs. Mozgásukra a gátoltság a jellemző; b) u jjohasók - dur­ va megkülönbözterő képességgel rendelkeznek, két méteren belül megszámlálják a feltárton kéz ujjait; c) nagytdrgyLitók - mozgó esetleg a háttérből jól kiemelkedő nagyobb objektumokat észrevevő látásteljesítményű csoport. Ide soroljuk a két méteren túli ujjszimlálókat. látási szenzóriiun deprivádója - látdsélménytól való m egfosztóttság A súlyosan sérült maradék látástól a vizuális tükrözés teljes hiányáig tart. A látás részleges vagy teljes elvesztésének következtében az ingerületek hiányosan, veszteségesen jutnak el a kéregbe, ahol zavaros, sokszor félreértelmezhető információvá alakulnak, és sérül a felismerés (identifikáció), a megkülönböztetés (diszkrimináció) funkciója. Ezt az összetett (komplex) jelenséget hívjuk a látás szenzórikus deprivdciójának . Ennek egyik következményes állapota a személyiségi deprivdció. Némelyik látássé­ rültnél tapasztalható személyiségi elsivárosodás, a személyi kapcsolatok üressége, kontaktusszegénység stb. Ugyancsak másodlagos következményként em líthetjük a szociális deprivációt, mely a látás elvesztése következtében előállott elhagyatottság ingerszegény állapota, mely a hozzáillő közösség elvesztését, elidegenedést, elszi­ getelődést vonja maga után. A csökkent vagy leegyszerűsödött információfelvétel alkalmazkodási nehézségekhez vezet. A depriváció azonban nem helyettesítheti a látási fogyatékosság szélesebb körű értelmezését. látási zavarok - A dioptrikus (fénytörési) apparátus pontadanságaiból származó zavarok (am etropia- a szem fénytörésének hibája). E zavarok okai legtöbb esetben a szem felépítésének, elsősorban a szemtengely hosszúságának rendellenessége. A normálisnál hosszabb szemtengely rövidlátást (m yopia) okoz. A távolabbi tár­ gyak képe elmosódott. Ha azonban a szemtengely túl rövid, a közeli tárgyakat lát­ juk elmosódottnak a recehártyán. Ez a távollátás vagy hiperm etrópia. Amennyiben a szaruhártya görbületi rádiuszai a különböző tengelyekben nem egyenlők, asztig-

m atizm usrólbeszélünk. Ilyen típusú látási zavarok a megfelelő lencsékkel kijavítha­ tok. A szemmozgató izomrendszer leggyakoribb zavara a kancsalság (strabismus). A két szem látótengelye nem párhuzamos. A szemlencse alakváltozását szabályozó izmok működésének a hibáiból adódik az ún. akkomodáció zavara. A szemlencse a távolabbi tárgyak nézésekor nem akkomodálódik, vagyis nem laposodik el meg­ felelően vagy a közeli tárgyak nézésekor nem domborodik ki megfelelően. Ennek következtében a tárgyak nagyságát és a tőlünk való távolságát nem észleljük hűen, vagyis vagy túl nagyoknak tűnnek (m akropia) vagy túl kicsinynek (m ikropia) lát­ juk. A látási zavarok másik csoportját a színlátással kapcsolatos hibák alkotják. Ezt

245

gyűjtőszóval színvakságnak nevezzük. Különböző formái vannak. Lehet csak egyes színekre korlátozódó (pl. piros-zöld), de lehet totális színvakság. látássérültek intézm ényrendszere - Vakok Általános Iskolája és N evelőotthona;

Gyengénlátók Általános Iskolája és N evelőotthona. latens epilepszia - Az epilepsziának olyan típusa, amelynél a görcsrohamokat koordinált, de automatikus és az emlékezetbe vissza nem idézhető cselekvések he­ lyettesítik. Ebben a típusban az öntudatlansig időszaka rövid. j S É I lateráiitás - Az emberi test egyik oldalának működési túlsúlya (funkcionális do­ m inanciája) a másik oldallal szemben. Ez abban ju t kifejezésre, hogy pontosságot igénylő műveletek végzésénél, inkább használjuk egyik végtagunkat vagy egyik szemünket (vagy mindig a jobbat, vagy mindig a balt). A jelenségre számtalan magyarázatot alkottak, de úgy tűnik, hogy egyik sem kielégítő. A jobb*, illetve a balkezesek anatómiai felépítésében nincs különbség. A lateralitásra vonatkozó tanulm ányok kim utatták, hogy ugyanannál a személynél is előfordul, hogy a jo b b kéz és a bal szem a domináns (keresztezett dom inancia). Az agyféltekék do­ m inanciája értelmében egyik agyfélteke aktivitásának a túlsúlya tapasztalható a másik agyféltekével szemben az inform ációk feldolgozásában illetve egyes moz­ gásfolyamatok irányításában. Általában a gyakorlatban domináns agyféltekének a beszéd és az elvont gondolkodást szervező féltekét, vagyis a bal agyféltekét nevezzük (lásd még: balkezesség ). ásPSt látóideg —nervus opticus, tractus opticus; A retina idegsejtjeiből eredő idegrostok töm örüléséből fejlőd ött ki. A zid egaz 0r 6 i>d£d/(szemüreg)alátóideg-csatornán átju tak o p o n y aü reg b e.ah o l részben V .evzsixez6ávez\\Lot)zzchiasm anervioptieit (látóid eg kereszteződése). A kereszteződés után jö n létre a látóköteg (trac-

tus opticu s), m ely a kérges testben található idegdúcokban végződik. Innen indul ki a látókisugárzás (irrad iatio op tica) az agyvelő nyakszirti lebenyébe, az ún. látási központba. M in d két agyfélteke m indkét szemből kapja az in ­ form ációt, m ert a szem golyóból eredő idegrostok egy része az azonos oldali, m ásik része, a kereszteződés után, az ellenkező oldali agyfélteke látókérge felé veszi ú tját. -8 6 , látóidegfö - papilla, vakfolt; N i a hely, ahol az ideghártyából eredő finom idegros­ tok minden irányból összefutva látóideggé formálódnak. A papilla nem vesz részt a látásban, ezért is hívják vakfoltnak.

3ff« látóideg-sorvadás

atrophia nervi optici; A retina, a papilla és a látóideg különfé­

le gyulladásai legfőképpen az idegpályákat veszélyeztetik. F.reder szerint a látóideg­ sorvadás lehet gyulladásos és clfajulásos (degentrativ). A látóideg-sorvadás a látás nagyfokú csökkenésével jár.

3B. látótér - campus vistis; A térnek az a része, melyet mozdulatlan fej és szem mel­ lett egyszerre látunk. Mindkét szemnek külön látótere van. Az egészséges szem látótere átlag felfelé 55#-ig, lefelé 65°-ig, az orr felé 50°-ig, a halánték felé 90°-ig terjed. Mivel a két szem látótere egy időben némi eltolódással fedi egymást, így az egy időben észlelt térrészlet is nagyobb, ami nagymértékben fokozza a tájéko­ zódóképességet. Együttes látóterünk a vízszintes síkban 180°-nyi, a függőlegesben 120°-nyi. A két szem közös látótere elősegíti a mélységi vagy sztereoszkópos Utdst. Ennek segítségével meg tudjuk ítélni a szélesség és a magasság mellett a tárgyak mélységét is. Ezt a nehéz feladatot a gyermek is csak később tanulja meg. A fenti értékek a fekete és a fehér színre érvényesek. A színek észlelésénél a látótér központ­ ja érzékenyebb. A széleken egyáltalán nincs színlátás, mert a pálcikák érzéketlenek a színekre. A látótér vizsgálata igen fontos bizonyos szemészeti, idegrendszeri és más megbetegedésekben. Műszeresen a perim éter segítségével mérik. A látótérvizs­ gálattal, a látópályák lefutásának ismeretében pontosan tudjuk lokalizálni az egyes betegségeket. A látótér-elváltozások két fő megnyilvánulási formája a szűkületek és a scotom ák, az ingerfelvétel, az ingerületvezetés vagy a kérgi működés zavaraira vezethetők vissza. A szűkület a széleket érintő, változó terjedelmű kiesést jelent. Megjelenése alapján lehet koncentrikus szűkület, amely az egész látótér kb. azonos fokú kiesését jelenti. A legsúlyosabb formája a csőlátás, amelynél a látótér átmérője kb. 10°-nál kisebb. Előrehaladott glaukom ában, degenerációpigm entosa retináéban látjuk. Ha a kiesés mindkét látótér azonos oldalán jelentkezik, abban az esetben

hetrronim kiesésről beszélünk. A scotoma a látótér szigetszerű kiesése, amely érint­ heti a központi és a perifériás területeket egyaránt. A centrális (központi) scotom át a központi retinaterület érzékenységcsökkenése eredményezi. Előfordulhat a maculát és a látóideg központját érintő betegségekben, bizonyos mérgezésekben. 39* Launois-szindróm a - Agyalapi mirigy eredetű (hipofízer) óriásnövés. 4 9 * Laurence—Moon—Biedl—Bardet-szindróma — Veleszületett többszörös fejlődési rendellenesség, amelyet feltételezhetően mutáció okoz. Tünetei: polydactilia (fö­ lös számú ujj fejlődése), festékes szemideghártya-sorvadás (degeneratio pignem tosa

retináé), hypogenitalizmus (a nemi mirigyek csökkent működése m iatt kialakuló eunuchoid állapot), lányoknál a menstruáció elmaradása és értelmi fogyatékosság, amely lehet középsúlyos és enyhe fokú is. Jellemző, hogy jóindulatúak, magatartá­ suk csendes, visszahúzódó. Mozgásuk lassú, órákon át képesek álldogálni.

247

4 1 . legasthenia -

dyslexia,olvasászavar;

Az olvasási készség visszamaradottságában meg­

nyilvánuló fejlődési rendellenesség. Az olvasás és a helyesírás elsajátításának súlyos károsodása, mely gyakran látásélességi nehézségekkel, fokozott fényérzékenységgel, számolási nehézséggel, térorientációs zavarral (jobb-bal felcserélése), az időérzé­ kelés, az emlékezet nehézségeivel, és megkésett beszéd fejlődéssel társul. Okai még nem tisztázottak, de feltehetően több tényező együttes jelenléte idézi elő.

S Í K lelki vakság —

m entálisvakság,vizuálisagnózia

; A lelki vakság jól meghatározott

klinikai rünetegyüttes, amely a koordináló (összehangoló) rendszerek dezorgani­ zációja (szétesése) révén jön létre. Ennek következtében megszakadnak a kapcso­ latok a látási occipitális (nyakszirti) központ és az egyéb agykérgi magasabb rendű integráló központok között. Ezáltal az agynak a rendszerező, összehangoló, koor­ dináló működésében az emlékezetkiesés miatt zavar áll be. A károsodás érintheti monolaterálisan (féloldalasán) a bal occipitális lebenyt, a agytekervény), és a terjedve érintheti a

corpuscalossum radiatioopticát

gyrusangularist

(szögletes

(kérges test) hátsó részét. A folyamat a mélybe

(látósugárzás) is. A lelki megnyilvánulások közül

a lelki „színtelenség”, az emlékezetkiesés a jellemző. Előfordulhat, hogy a látókéreg diftuzabb, de nem nagyfokú károsodásánál a beteg az egyik látóterét elhanyagolja, az itt levő tárgyakat nem veszi észre, annak ellenére, hogy nem

hem ianopsziás.

Rit­

kább esetben előfordul, hogy a beteg a külvilág történéseit meggyorsultnak vagy megla&sultnak észleli. Úgy látja, hogy az emberek az utcán gyorsan járnak. A tünet a

Brodm ann-m ezó'e\ü\ső Bálint-file„lelkinézésibénulást

jobboldali 19-es észlelik a

részének sérülésekor keletkezik. Ritkábban ”, amikor a beteg adott pontot mereven

fixál, és nem tud megfelelő sebességgel más irányba nézni. A beteg ember számára a látótér mindig csak kis részletben adott, amelyet tekintetével nem tud egységbe fogni. A lelki vakságot nem szabad összetéveszteni a

eortieálisvaksággal,

amelynél

egy meghatározott látási, tárgyfelismerd központnak a sérülése áll fenn.

lencsedefektusok - Gyűjtőfogalom, mely a lencse különböző betegségeit takar­ ja. Ide tartozik a

hályog(katarakta), lencsehijasság(aphakia) lencseficam(luxatiolentis),

ha a lencse abszorciós (fényelnyelő) készsége

annak elszürkülése miatt megnövekszik; a hályog utáni állapot;

az eltávolított

a fliggeszkedő szalagok ellazulása

vagy elszakadása következtében a lencse kimozdul a helyéből.

Lennox-szmdróma

-

encephalopathia epileptica; I s m e r e t l e n e r e d e tű b e te g s é g ,

a m e l y g y e r m e k k o r b a n ( 1 - 6 év) k e z d ő d i k . J e l l e m z ő j e a

petit m ai r o h a m , a sze l­

l e m i és m o t o r o s f e jl ő d é s zav ara, e x t r a p i r a m id á li s m o z g á s z a v a r , k é s ő b b a g y so rv ad ás

és hem iparezis. 248

4 S * L e n i-sz in d ró m a

nucrophihalm ia-digttalh-szindróm a; N c m h C7. k ö r ö t t recesszív

ö r ö k lő d é s ű k ó r k é p . J e l l e m z ő je a k é to ld a li

m icrophthalm ia (k is s z e m ű s é g ) , strabismus

divergens (sz é tté rő k a n c s a ls á g ), nysMgrnus ( s z e m t e k e r e z g é s ) , m o n g o l o i d s z e m r é s , u jjfejlŐdési r e n d e lle n e s sé g e k , m é l y e n á lló la p o c k á k ,

kyphoscoliosts (a g e r i n c h á t i h a jl a ­

t á n a k o ld a lir á n y ú e lg ö r b ü lé s e ) .

leprehaunismus - Ismeretlen eredetű betegség. Jellemző tünetei a faunarc, hyper-

telorismus (szétálló szemek), epicanthus (belső szemzugot fedő bőrredő), nagy kezek és lábak, ráncos bor (cutis gyrata). 3 0 | Ldri Il-szindróm a - pleonosteosisfam iliáris; Domináns Öröklődésű betegség, mely­ nek jellemzői a rövid, vaskos, görcsben álló ujjak, befele rotált (fordított) helyzetben rögzüli felkar, törpenövés, értelmi elmaradottság. Lesch-N yhan-szindróm a - hyperuricaemia hereditaria; Húgysavanyagcsere beteg­ ség. Nemhez kötött, recesszív öröklődésű enzim opátia. A purintestek bioszintézise csökken. Az enzimhiány következtében hiperurikémia és hiperuriküria alakul ki. A felnőttkori köszvénnyel egyenértékű kor, amit a születés előtti korban már fel le­ het ismerni. A vizelet üledéke vörös. Vesekövesség. Húgysavas h úgykövek (homok) ürülnek. A betegséget értelmi elmaradottság, izom hipotónia, később spasztikus bénu­

lás és önesonkttdsi kényszer kíséri. A megszületéskor a betegek normális kinézetűek. A növekedés kb. a féléves kor után kezd visszamaradni, hypotonia, pszichom otoros elmaradottság, majd dystonia jelentkezik. A betegek felénél epilepsziás görcsök mutatkoznak. Három-négy éves korban fellép egy jellegzetes tünet, az öncsonkitdsi kényszer, amely az ujjak meg az ajkak harapdálásában nyilvánul meg. A betegséget a vizelet húgysavszint-emelkedése jelzi. A terápiás lehetőségek korlátozottak. 4 9 . leukodisztrófiák - A szubkortikálís agyállományban károsodást okozó ritka prog­ resszív rendszerbetegségek. Különböző mozgászavarokat, demenciát és vakságot okozhatnak. 50* Lherm itte-M acA lpine-szindróm a - degeneratio pyram idopallidalis progressiva; Is­ meretlen eredetű, gyorsan fejlődő piramidopallidális mozgászavar, pszeudobulbdris paraltzis. A betegség jellemzői a dysartrhria, diszfönia, diszfJgia , izom hipertónia és izom rigiditás (izommerevség), tremor, az arcizmok hiperkinézise (az arcizmok foko­ zott izomtevékenysége). 5 1 . Ugamentum - ínszalag, kötelék.

249

S 2 , lim biku s rendszer - Agyi struktúrák csoportja (a középagy részeit és a kéreg alatti nucleusokat magába foglaló agytarromány), mellyel kapcsolatban feltételezik, hogy különösen az érzelmek és a motiváció szabályozásában fontos.

m

lingu a —

nyelv,lingualis— nyelvheztartozó.

f p p lingua p licata - Fejlődési rendellenesség, a nyelven előforduló haránihasadék lip id anyagok enzim opádái —A

lipidek lipoidok és a

(zsír és zsírszerű anyagok) a

sejtfelszín, valamint a sejtszervecskék (organellumok) strukturális felszínét alkot­ ják. A lipid anyagok enzimopátiáinak két formáját különböztetjük meg: 1. prog­ resszív diffúz

drm yelinizdciós

kórképek. A kórképek a velőhüvelyképzés genetikai

zavarait fejezik ki. A velőhüvely kémiai anyagainak szintézise bonyolult biokémiai folyamat, amelyben számos enzim vesz részt. Ezek részleges vagy teljes hiánya a velőhüvelyképződés zavarait okozzák. Ezzel kapcsolatos változások különböző kórképekben mutatkoznak meg. Tudni kell, hogy a velőhüvely károsodásával az

m etakrom dziásIruhodisztrófia(U ukodystrophiam etachrom atica)Pelizaens-M erzbacher-kór;Krabbe-füle-kór; SchoLz-félekór, poliolipoidozisok:

axon is sérül. A fontosabb kórképek a következők: 2. progresszív

ebbe a fogalomkörbe tartoznak

azok az enzimopátiák, amelyek nem a fehérállományt, hanem a szürkeállományt károsítják. (Ezen az agykéreg mellett az agykéreg alatti dúcokat is értjük.) Az ideg­ sejtekben sok lipoidot találunk, ezek bonyolult enzimhatások útján keletkeznek. H a valamelyik enzim hiányzik a lipoidok képzésében, sajátos szubsztrátum-felszaporodás következik be, amely gátolja, bénítja az idegsejt működését. Az idegsejtekben gangliozidok szaporodnak fel. E körhöz tartoznak a következő betegségek

Norm an-W ood-szindróm a(idioticaam auroticacongenita);TaySachs-Schaffer-szindróm a(idiotiaam auroticafam iliáris);Bieischow s/ey-Spielm ayerVogt-Kufi-M ayer-kór(idiotiaam auroticatarda),Niem ann-Pick-kór. gargoyU sm us; kyphosissal (poliolipoidozis):

S í* lipochondrodystrophia -

Törpeséggel,

(púposság), az ujjak

rövidségével, az ormyereg betörtségével és értelmi fogyatékossággal együtt járó kórkép. V.4I* Lissauer-szindróm a -

dem entiaparalytica;

A paralysis progressiva egyik klini­

kai megjelenési formája, amelyre gócos bénulások, dementia (elbutulás), valamint a lelki vakság a jellemző. 58* L ittle -k ó r - diplegia spastica infantilis; ívű) tő név, mely a szülés előtt, közben vagy nem sokkal utána elszenvedett idegrendszeri bénulásokat lógja össze. Jellem zője

250

a mindkér

végtag (lábak ollózása), vagy mind a négy végtag, il­

letve a törzs

a mimikái izmok görcsös állapota (izmok spaszticitá-

sa). Cíyakran párosul akaratlan legzetes

karakterfejlődési

rúlmozgassal, beszédhibával,

zavarokkal.

Az

értelmi

illetve je l­

képességek

lehetnek

teljesen épek. de a legtöbb esetben különböző súlyosságú értelm i fogya­ tékosság áll fenn. A kórképhez epilepszia is társulhat. Az idegrendsze­ ri károsodás végleges, nem rom ló jellegű, a merev (spasztikus) bénulásnál a bénult izmok tónusa fokozódik, a végtag rögzül és nehezen m ozdítható ki. IngafibJa - motoros afázia.

m

logagraphia - Gondolatok írásos közlésére irányuJó képtelenség.

m

logaszténia -

logasthenia;

A beszédmegértés zavara.

logodonia - A szavak utolsó szótagjának ismételgetésével járó beszédzavar.

ydO »

logom ánia -

kórosbőbeszédűség. beszédfélelem ;

logoneurózis -

Neurotikus eredetű beszédzavar. A beszédhiba el­

követésétől való kóros félelem, amely a szervezet egészének különböző zavaraiban (légzés, beszédritmus stb.) nyilvánul meg. A logoneurózis tünetei közé tartozik a logofóbia is. A súlyos beszédhibájának tudatában, pl. a dadogó, minden be­ szédhelyzetben szorong. Ezt megerősíti a környezetének helytelen reakciója is. A kialakult beszédfélelem egyre fokozódik. A beszédkudarc visszahat beszédza­ varára és egész személyiségfejlődésére. Visszahúzódó vagy agresszív személyiséggé válhat. A logoneurózis kezelése, az egyén rehabilitációjának, az egész személyiségre kell irányulnia. 6 S , logopédia -

beszédnevelés,beszédpedagógia

; A gyógypedagógia részterületét alkotó

speciális pedagógiák egyike. A logopédia a beszédzavarok kutatásának megelőzé­ sének, diagnosztizálásának és kezelésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglal­ kozó komplex tudomány. Feladatkörébe tartozik a hangadás, a beszédfejlődés, a nyelvi fejlődés, a folyamatos beszéd, az olvasás, az írás, helyesírás elsajátításában jelentkező elégtelenségek komplex kezelése. Felhasználja a pszichológia, patofíziológia, szurdópedagógia, audiológia eredményeit, és szorosan együttműködik az orvostudomány egyes területeivel, lásd foniátria, a szájsebészet, otolaringologia, neurológia, pszichiátria.

251

I

6 6 . logopédiai ambulancia - Meghatározott körzetből bejáró, beszédzavarral küzdő gyermekek és felnőttek beszédterápiájának ellátására szervezett kezelőhelyek. A logo­ pédiai ambulanciák feladata a beszédhibás gyermekek kivizsgálása, diagnosztizálása, az enyhébb esetek kezelése, a súlyosabb esetek utógondozása, a szervező és felvilágo­ sító munka végzése.

logopédiai eszközök-A beszédszervek (nyelv, lágyszájpad, ínycsap) helyes kiejtési helyzetének beállítását, a helyes beszéd kialakítását elősegítő segédeszközök, techni­ kai berendezések. A nyelv megfelelő artikulációs helyzetének beállítására iából, fém­ ből vagy műanyagból készült szondák, spatulák, az ínycsap, lágyszájpad mozgatására használatos opturdtorok, a magnetofon, film, videó, rajz, modell, tükör stb. mind a segédeszközök körébe tartoznak.

logopédiai intézményrendszer —A beszédben akadályozottak ellátását, rehabili­ tációját, kezelését szervezett formában biztosító intézményrendszer. Ide tartoznak a beszédjavító csoportok, központok, logopédiai ambulanciák, logopédiai óvodák, logopédiai iskolák, logopédiai osztályok. Ezek főleg a közoktatáshoz tartozó intéz­ mények. A fentieken kívül ide soroljuk az egészségügyi intézményekben működő logopédiai kezelőhelyeket is.

logopédiai iskola - A logopédiai intézményrendszer része. Olyan tanköteles koni gyermekek részére hozták létre, akik a beszéd akadályozottsága miatt az általános is­ kolában a többi gyermekkel eredményesen nem oktathatók. A logopédiai iskolákban (Kőszeg, Vác) csak a súlyosan dadogó és a beszédfejlődésben nagyfokú elmaradást mutató beszédhibás gyermekek elhelyezése indokolt. Itt a beszédzavarok szerint ki­ alakítón csoportokban oktatják őket. A logopédiai iskola szoros kapcsolatban áll a szakklinikákkal, mivel sok esetben szakorvosi beavatkozást is igényel a kezelés.

logopédiai óvoda - Speciális oktató-nevelő jellegű intézmény, melynek célja a súlyos beszédhibás vagy részképességgyenge óvodás korú gyermekek korai fejlesz­ tése, felzárkóztatása. Nagyon fontos szerepe van a beszéd indításában, a komplex terápiában a pszichés traumák, viselkedészavarok megelőzésében.

logopédiai tevékenység - A gyógypedagógia körébe tartozó tevékenység, mely a beszédzavarral küzdő gyermek fejlesztésére irányul. A tevékenység a beszédhibák megelőzésével és kiküszöbölésével foglalkozik. A logopédiai munka mindig csak az egész személyiséget gyógyító-fejlesztő folyamat részeként valósulhat meg. A fő cél a normális beszéd kialakítása, a sérült beszéd verbális és grafikus formáinak rendezése.

72. logopédus

O l y a n g y ó g y p e d a g ó g u s , .iki .

-s/édben j k a d á l y o z o t t a k ( b e s z é d l o -

g v .n é k o s . beszéd/uvaros, b e s z é d h ib á s ) ellá tá sá ra k ep e. a k a d á l y o m n a k le im é r e elő zi.

az egyes k ó r f o r m á k v izsgálata cs d i a g n o s z t i z á l á s i , m e g ­

terá p iá s ellátása, u t ó g o n d o z á s a .

0 . logorrhaxis -

H

F ela d a ta a b eszéd b en

logorrhoca -

irtelcn, gátlás következtében előálló beszédmegakadás.

polilogia;

Az angol szakirodalomban:

hypcrlogia logom ánia. és

Sú­

lyos pszichés zavarok (pl. mániás izgatottság állapota) vagy központi idegrend­ szeri eredetű beszédzavarok esetén jelentkező összefüggéstelen bőbeszédűség

(halanzsa).

logoschisis - Gátlásos, szakadozott beszéd.

Tti. lokális kiesésben szenvedő gyermek - „Lokális” vagy „egyoldalú kiesésről” ak­ kor beszélünk, ha a gyermek valamely képessége a többi képességéhez viszonyítva látványosan elmarad. Ilyen lehet az olvasás, az írás, a számolás képessége.

lokomotoriku5 vakság - A látászavar azon formája, amelynél az egyén a járásnál gyakran irányt téveszt. Németországban ezeket a gyermekeket gyakorlati vakok­ nak nevezik. Ez lényegében 3—4% -os meglévő látást jelent.

lokomotoros -

helyváltoztató;

Azokra a szervekre vonatkozik melyektől a helyváltoz­

tatás függ.

Lorain-infantilizm us; panhypopituitarism us hypogenitalisinfantilizm ushypothyreosis geroderm a

7 9 i Lorain-Levi-szindróma -

A hipofízis (agyalapi mirigy)

kisgyermekkori károsodása okozta

(a hipofízis elülső lebe­

nyének rendellenes működése). Klinikai jellemzői: arányos törpeség,

m us

(nemi mirigyek csökkent működése),

csökkent működése),

(pajzsmirigy

,

(a bőr elöregedése).

8 0 . lordoscoliosis - A gerincoszlop előre és oldalirányú görbülése (lordozis és scoliozis).

.

01 lordózis - lordosis; A gerincoszlop előrehajlása 8 2 . Louis-Bar-sziadróm a -

(kóros görbülete).

ataxiateleangiectatica(hajszálértágulat);

Autoszomálís,

recesszív öröklődésű károsodás, mely a kisagy degenerációját okozza. A tünetek a serdülőkorban kezdődnek. Előbb ataxia, abasia (járásképtelenség), később a bőr­

253

ben fellépő hajszálértágulatok, majd dem entálódás (elbutulás) tapasztalható. A be­ tegek között gyakori a leukémia és a daganatos megbetegedés.

oculocerebrorenáhs szindróm a; Feltehetően enzimopátiás eredetű, veleszületett vesecsatorna elégtelenség, am inoacidúria, glukozűria, proteinúria, fokozott mukopoliszacharid-kiválasztás, szellemi retardáció, katarakta (szürkehályog), glaukóm a (zöldhályog) jellemzi a kórképet. Járulékos tünetként izom hipotánia valamint epileptiform görcsök is megjelenhetnek.

83* Low c-szindróm a

Lu dan i-szin d róm a — ataxia cerebellaris; A kisagy különböző eredetű (daganat, vérzés, tályog stb.) roncsolódása következtében kialakuló tünetcsoport. Jellemzője az izomaszténia (izomgyengeség), atónia (tónushiány, petyhüdtség), astasia (állás­ képtelenség a mozgás koordinálatlansága miatt). Ezekhez csatlakozik az ataxia és egyéb kisagyi tünetek. luxatío coxae congenita - veleszületett csipőficam és dysplasia coxae congenita; A csípő fejlődési zavara, rendszerint a vápát és a combfejet is érinti. A kettő tulaj­ donképpen egy kórkép különböző fokú megnyilvánulása. A csípőízület egy vagy kétoldali veleszületett fejlődési rendellenessége. Feltételezik, hogy familiáris, de gyakran ismereden eredetű kórkép. Az egyik leggyakoribb gyermekkori mozgás­ szervi megbetegedés. A lányoknál sokkal gyakoribb, mint a Búknál. Legfonto­ sabb tünetei: a csípőízületi ízvápa és a fejecs veleszületett fejletlensége, diszpláziája. A rendellenesség abban nyilvánul meg, hogy a combcsont feje kisebb az átlagosnál, de a befogadására szolgáló ízületi vápa sem fejlődött ki, az izületi tok laza. M ind­ ezek okozzák a ficamot. H a kisfokú, spontán gyógyul (megfelelő kezelés mellett), ha nagyobb fokú, szubluxációval (félficam), illetve luxációval (ficam) társul. Szub-

luxációnál a combfej excentrikusán (nem esik pontosan egybe) helyezkedik el a vápában, és kisebb-nagyobb része érintkezik vele. Luxdciónál a combfej teljesen a vápán kívül foglal helyet, és kisebb a normálisnál. A vápatető mérsékelten mere­ dek és mély. A fej leggyakrabban felfelé és hátrafelé luxálódott.

m

lu xatío genus congenita —veleszületett térdficam ; Ritka megbetegedés. Rendsze­

rint többszörös fejlődési rendellenességek, embriopátiák része. lu xatío lentis - szemlencseficam; Akkor keletkezik, ha

a

nak vagy elszakadnak, és a lencse kimozdul a helyéből.

254

függesztő szalagok ellazul­

M A* „m " hang helyes képzése - Zöngés kétajki (bilabiális) orrhang. A hang a két ajak zárlata alapján jön létre. Az ajkak zárva vannak, a fogak és a nyelv passzívak, a lágyszájpad nyitja az orrüreget. A zár valójában nem pattan fel, inkább feloldódik. .

3m M A -

m entái age; Angol nyelven az intelligenciakor rövidítése.

M acKcnzie-szindróma - A hangszalag, a lágyszájpad és a nyelv féloldali bénulása okozta tünetcsoport, melyre jellemző a diszgráfia, az afón iat a nyelvmozgás zavara. éL m acroccphalia - m egalencephalia, nagykoponydjúsdg, nagyfejüség; A fej megna­ gyobbodásának kóros állapota. A leggyakoribb oka a hydrocephalus és az extrace rebralis folyadckgyülem . A m egalencephalia az agy nagy méretére utal, mely társul­ hat normális funkcióval vagy kísérője lehet több körfolyamatnak is, pl. a tumorok (daganatok), anyagcsere-betegségek stb. A proliferdciós (sejtosztódás) zavarok is okozhatnak m acrocephalidt. A kór leggyakoribb jellemzői az értelmi fogyatékos­ ság, szétterjedt neurológiai tünetek és epilepszia. 5 . macrogenia - Nagy, előreugró állkapocs. Fejlődési rendellenesség. 6 . macroglossia - m akroglosszia, nagynyelvűség; A nyelv elülső telepének níltengésébői jön létre. A nagynyelvűség igen gyakori kísérője a D ow n-kóm ak. 7 . macrogyría - Az agy tekervényei szélesek, laposak, kevésbé differenciálódtak. 8 . macropsia - megalopsia, m acropia; Látási rendellenesség, melyre jellemző, hogy a tárgyak megszokott méreteiknél nagyobbnak látszanak. Lehet organikus és funk­ cionális m acropsia.

9# m acula lutea - sárgafolt; Kb. 2 mm átmérőjű sárgás terület az emberi retina kö­ zéppontjában. A központi éleslátás helye. Tartalmazza a foveát. S0H& m agánhangzók - vocalis; Képzésük alapja a hangszalagok rezgése folytán kiala­ kult zönge, amelyet a szájüreg módosít. Tehát a szájüreg mint rezonátor szerepel. A magánhangzók képzésekor a toldalékcső nyitón csövet alkot, a hang nem ütkö­ zik akadályba. A zöngéhez mint alaphanghoz az egyes magánhangzókra jellemző felhangok társulnak. A képzés szempontjából három „alapmagánhangzót” külön­ böztetünk meg: az „a” képzése a legegyszerűbb. Az alsó állcsont a felsőtől eltávo­ lodik, a lágy szájpad megemelkedik, az ajkak, a nyelv aktív mozgást végeznek. Az „u” kiejtésekor a gége kissé felfelé elmozdul, és az ajkak csucsorítása figyelhető meg. Ezáltal a toldalékcső meghosszabbodik. A nyelvtest hátsó fele kissé meg­ emelkedik és a lágy szájpadhoz közelebb kerül. Ezért az u-t lágy szájpadi (veláris) magánhangzónak hívják. Az „i” magánhangzó képzésekor a toldalékcső megrövi­ dül, m én a gége kissé megemelkedik, az ajkak széthúzódnak. Az elülső fele szintén megemelkedik és csatornát képezve, széli része a keményszájpadhoz simul. Az „i” kcményszájpadi (palatális) magánhangzó. m agatartászavar - viselkedészavar, nehezen nevelhető gyermek, inadaptált perm ek; Gyűjtőfogalom, mely azokat a magatartási (viselkedési) módozatokat foglalja ma­ gába, melyek gyermekeknél és fiataloknál jelentősen és tanósan eltérnek a norma­ tív mércétől (az ádagos, a mindenki által elfogadón, a „normális” viselkedéstől). Mindebből következik, hogy a normatív mércét a felnőttek állítják fel. Tehát vál­ tozhat helyzetről helyzetre, földrajzi helyzetenként, és időben is. Ezén a magatar­ tászavart objektíven meghatározni nem lehet, hanem csak úgy énékelhető, mint a gyermek vagy a fiatal alkalmazkodási nehézsége (inadaptációja). A viseIkcdésza­ var ugyanakkor viszonyfogalom is, mely az elvárt viselkedés és bizonyos feltételek közön megnyilvánuló viselkedés-diszpozíció (az egyénnek az a tulajdonsága, hogy bizonyos helyzetekre csak rá személyesen jellemző módon reagál) közön van. m akrocephalia - m akrokefalia; nagyfejüség. m alfbrm atio - hibás, rendellenes kialakulás, deformitás. m andibula - állkapocs; A szájüreg függőleges nyitását végzi. A nyitás nagysága befolyásolja az ember egyéni hangszínének változását. Hat a hangerőre is azáltal, hogy a nagyobb szájüreg (rezonáns üreg) erősíti, míg a kisebb gyengíti a hangol. Az állkapocs alkati rendellenessége az/.al hat a beszédre, hogy általa az artikuláció­

256

bán fontos szerepet betöltő alsó fogsor állása is rendellenessé válik. (A ..buldogha­

rapás a sziszegők képzésében okoz ncha megoldhatatlan problémát.) 1 5 . mánia - Pszichomotoros izgalmi állapot, melyet /ógorrea, eufória és féktelenség kísér. A mániásra jellemző a feltűnő gesztikulálás, hadonászás, az állandó neve­ tés, a feltűnő viselkedés, a nagy étvágy. Az állapot vélhetően alkati jellegű, de ki­ válthatják érzelmi tényezők (pl. gyász), mérgezések (kábítószer, alkohol stb.) vagy fertőzések (pl. agyvelogyulladás) is. mániás-depressziós elmezavar - mániás-depressziós pszichózis; A hangulat kóros és szélsőséges váltakozása, a2 ingerlékeny, nyugtalan és a búskomor, levert lelkiállapot közön. Örökletes jellegű elmezavar, mely fiatal korban aránylag ritkán fordul elő.

m

maningokele - agyhdrtyasérv. m anipuláció* m ozgások —A tapasztalatszerzést és a környezethez való alkalmaz­ kodást elsősorban a tárgyak érintésével, „babrálgatásával” elősegített mozgások (pl. a vakoknál). M anó-szindróm a - Koponyasérülés következtében létrejövő tünetcsoport. Jel­ lemzője a féloldali szemhéjbénulás, cerebellaris ataxia (kisagyi eredetű mozgáskoordináció-hiány), homolaterális (ugyanazon az oldalon) belső fül eredetű süketség, homolaterális corneareflcx-hiány, a karok mozgásának hiánya járáskor.

-m

manuális módszer - A süketek tanításának és a süketekkel való érintkezésnek módszere, ujjakkal való jelbeszéd alkalmazásával. maple syrup úri ne discasc -jdvorfaszirup betegség; A betegség neve a betegek vize­ letének jellegzetes szagától származik. Autoszomális recesszív öröklŐdésŰ anyagcse­ rezavar. Az anyagcserezavar következtében a szervezetben olyan anyagok szabadul­ nak fel, melyek mérgezik az idegrendszert. T öb b típusa ismeretes. A legsúlyosabb formája újszülöttkorban alakul ki. A késői kezdetű formája gyermekkorban vagy serdülőkorban kezdődhet. Visszatérő jelensége a coma acidosis (savbőségből eredő eszméletvesztés) és az ataxia. Az elhúzódó vagy visszatérő anyagcserezavarok agykárosodáshoz vezethetnek. Gyakori következmény lehet az epilepszia. A krónikus progresszív (idült fokozódó) formában hypotonia, értelmi fogyatékosság, görcsök, hányás, növekedési zavar mellett heveny neurológiai epizódok is jelentkeznek. A kezelés a fehérjeszegény diétán alapszik.

257

m arazm iu —

m arasm usinfantilis

; Feltehetően fertőzés okozta betegség, mely az

egyéves kor alatti csecsemőknél jelentkezik. A betegség a bőr alatti zsírszövet és az izomszövet fokozódó sorvadásával jár. Egyesek szerint a betegség élelem- vagy szeretetdepriváció következménye.

Marfan-szindróma -

arachnodactylia

; Autoszomális domináns öröklődésű kór­

kép. Klinikai megjelenése változatos. Gyakoribb tünetei a fokozott hossznöveke­ dés, sovány testalkat, az izomhypotónia, az ízületek nílnyűjthatósága, a csökevényes zsírpárna. Jellegzetes a kéz- és lábujjak póklábakra emlékeztető hosszúsága. A

hypoplasids

(fejletlen) csontok miatt gyakori a lapos mellkas, a tölcsérmell,

a tyúkmell és egyéb csontrendszeri rendellenességek. A beteg fáradékonyabb. A szellemi fejlődés normális.

M arié (Pierre) II.-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődésű kórkép. A betegség 2 0 és 4 0 éves kor között jelentkezik. Klinikai tünetei az egyre roszszabbodó járászavar, beszédzavar,

adiadochokinesis

(összehangolt mozgások

kivitelezésének képtelensége), nyelési nehézség. A betegséggel gyakran együtt jár az agyidegek bénulása, szemizombénulás, vakság, valamint görcsös izom­ merevség. M arinesco—Sjögren-szind róm a -

cataractaoligofrem ca; cataractdval

Autoszomális recesszív

öröklődésű, ritka kórkép. A cerebellum degeneratiójából származó lassan „fej­ lődő”

ataxia

(progrediáló ataxia),

és értelmi fogyatékossággal járó

kórkép.

Maroteaux-Malamut-szindróma -

acrodysostosis;

Nagyon ritka, veleaületett

kórkép. Klinikai jellemzője a kis születési tömeg, alacsony termet,

hypertelorism us

dysm orphids

arc,

(távol ülő szemek), felső állcsont fejledensége, értelmi visszamara­

dottság, vízfejűség

(hydrocephalus)

és látóideg sorvadás.

M arshaü—szindróm a — Autoszomális, domináns öröklődésű betegség. Klinikai jellemzői a veleszületett rövidlátás, a gyermekkorban kialakuló szürkehályog, ún. „buldog”-arc, és

hyperhidrosis

(bőséges verejtékezés).

I jS f c M artin -A lb righ t-szin d ró m a - V e l e s z ü l e t e t t i s m e r e t l e n e r e d e t ű k ó r k é p . K l i n i ­ k a i j e l l e m z ő i az a l a c s o n y t e r m e t , a k e r e k a r c , az u j j a k r e n d e l le n e s r ö v id s é g e , t e tá n ia h a jla m (g ö rcsö s r o h a m ), é rte lm i fogyatékosság.

258

hipokalcén tta (a v é r k a l c i u m s z i n t j é n e k c s ö k k e n é s e ) ,

29* M artin-Bell-szindróm a -

fragilisX-szindróm a;

A genetikai eredetű értelmi ret­

ardációk második leggyakoribb oka. Gyakoriságban második helyen áll a Downkór mögött. N e m h e z kötött recesszív öröklődésű kórkép. Gyakoribb a férfiak, mint a nők körében. Jellemzői a középsúlyos értelmi fogyatékosság, az

autisztikus és

magatartás (a szemkontaktus kerülése és az érinréstől való iszonyat), a gyakori beszédzavar

echolalia

, némaság vagy megkésett bcszédfejlődés, furcsa hangszfn

valódi beszélgetésre való képtelenség), sajátos arc ( m aerocephalia, kiálló homlok és nagyobbnak tűnő koponya, prognatia, elálló fogak), laza ízületek.

■m , más fogyatékos - gyűjtőfogalom. M int diagnosztikus kategória, az 1993-as tör­ vényben jelenik meg először. A törvény alapján „más fogyatékos” az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján, részképesség-, valamint iskolai teljesít­ ményzavarral küzd. Ennek következtében fejlődésében és a tanulási folyamatban tartósan akadályozott. A közoktatásról szóló törvény a „nem értelmi fogyatékos­ ságból" eredő ranulásteljesítmény-problémák két csoportját különbözteti meg: a

diszlexia, (figyelem zavaros,

pszichés fejlődés egyéb zavara miatt adódó részképességzavarokat (pl. a

diszgráfia,diszkalkulia,diszortogrdfia hiperaktívgyerm ek,azelektivm utizm usbanszenvedők). aszténiás,dysphdsids,spinabifidásstb. sajátostanulásiszükségletéi,sajátosnevelésiszükségletű* speciálisnevelésiszükségletűgyerm ek stb.) és a tanulási nehézséget

A más fogyatékosság köré­

be tartóznak az

gyermekek is. „Más fogyaté­

kos” elnevezést, erősen diszkriminatív jellege miatt, ma már a szakirodalom nem

használja. Helyette a

vagy

"kifejezéseket vezették be.

másodlagos defektus - Következményes fejlődési rendellenesség, ami funkcióhi­ ányhoz, zavarokhoz vezet. Például a vakság következménye lehet a mozgás- és tá­ jékozódási készség beszűkülése, a környező valóság észlelésének korlátozott volta, az egyes fogalmak tanalmi szegénysége. De a környezet hibás reakcióinak hatására kialakulhat egy nagyfokú önbizalomhiány, zárkózottság, passzivitásra való hajlam. A süketeknél a beszéd kialakulásának az elmaradása másodlagos defektus, amit kellő ráhatással kompenzálni lehet. 3 2 . masturbáció -

onania,ipsatio,önkielégités;

A szexuális vágy kielégítése a saját nemi

szervek izgatása útján. Általában mindkét nemnél jelen van, főleg serdülőkorban. A masturbáció nem patológikus jelenség. Túlzott alkalmazása jellemző a serdülő értelmi fogyatékosokra. 3 3 . mazochizmus - Szexuális perverzió, amelyet a szenvedés által kiváltott erotikus élvezet jelent (pl. önostorozás).

3 4 , M cC ance-szindróm a - dystrophia cerebrooculorenalts; Nagyon ritka örölderes be­ tegség. A betegség csecsemőkorban kezdődik. Klinikai tünetei: étvágytalanság, fej­ lődésben való elmaradás, izomhipotónia, emésztési zavar (diszpepszia), fényiszony

(fbtojóbia), rejtett heréjűség, általános agysorvadás. McKuaick-szindróma - porc-haj szindróma, achondroplasia; Autoszomális do­ mináns öröklődésű fejlődési rendellenesség, melyre jellemző a csökkent porcképzŐdés és a porcsejt-proliferáció (porcsejt-szaporodás). Tünetei: rövid végtagü tör­ penövés, hosszú törzs, rövid tömzsi kéz és ujjak, nagy fej, széles, lapos orrgyök, körömdiszplázia, vékony szálú gyér haj. Fokozott ágyéki lordózis és a csöves cson­ tok kiszélesedett metaffzise jellemzi.

Mecsmann—Wilke-szindróma - dystrophia cpithelialis com cae juvenilis; Auto­ szomális domináns öröklődésű kórkép. A betegség az első életévben kezdődik. A szaruhártyában finom pontozottság formájában glikogén és egyéb poliszacharidok rakódnak le. Visusromlás, majd később vakság alakul ki. megacephalia - m egalocephalia, nagyféjüség; A fej és az arccsontok kóros megnöve­ kedése. m egalencephalia - A támasztószövet (glia-szövet) túlburjánzása következtében kialakult kórosan nagy agyvelő. m egalom ánia - kóros nagyzdsi hóbort; Egy személy jelentőségének és saját képes­ ségeinek beteges túlértékelése. A megalománia gyakran fordul elő a mániás beteg­ ségben, a paralysis progressivdban (hűdéses elmezavar) és az aggkori clbutulásban. méhen belüli fejlődés - Az ember életének a megtermékenyítéstől a születésig terjedő szakasza.

melankólia - Beteges állapot, jellemzője az életkedv elvesztése. Melankóliában a gondolkodás gátoltsága következtében az átélt idő lelassul. A betegség minden ok nélkül is bekövetkezhet, akárcsak lelki bánat eredményeképpen. Leggyakrabban mániás-depressziós pszichózis kialakulásával párosul. Veszélyes állapot, mivel a következménye bármilyen kétségbeesett cselekedet lehet, pl. az öngyilkosság. 42* M elnick-N eedles-szindróm a - osteodysplasia congenitalis; - A u to s z o m á li s d o m i ­ n á n s ö r ö k l ő d é s ű k ó r k é p . K li n i k a i t ü n e t e i a kis szü letési t ö m e g , a r á n y t a la n tö r p e -

’opony;

.irctor/uLis, kórosan

iilüllcilt szemek, melyen ülő fülkagylók,

.sípó és téró, hiivelvkujj-fcjletlcn.sc

4 X melotia

valamint csökkent intclligcnciaszím.

Fejlődési rendellenesség, melyben a fulkagyló az arcon helyezkedik cl.

Rendszerint a mandibula hipopláziájával jár együtt.

,

44 mélységészlelés - háromdimenziós látás; térbeli látás\ Különleges látási teljesítménv, mely abban áll, hogy sík retinánk segítségével háromdimenziós tárgyakat látunk, tőlük meghatározott távolságban.

Mendcs da Costa-van dér Valk-szindróma - dystrophia bullosa hereditaria; Nem­ hez kötött, recesszív öröklődésű tünetegyüttes. Jellemzője a hólyagképződéssel járó bőrbetegség, kopaszság, pigmentzavarok, brachydaetylia (az ujjak rendellenes rövid­ sége), kónuszos ujjak, foltos szaruhártya-sorvadás, microcephalia (kisfejűség), értelmi fogyatékosság. 4 4 . Mende-szlndróma - Autoszomális domináns öröklődésű tünetcsoport. Tünetei: öröklődő albinizm us, mongoloid alkat, értelmi fogyatékosság, süketség, valamint állhatatosan megmaradó lanugonövés (magzati szőrzet, magzatpihe).

M engel-Konigsm ark-Berlin-M cKusick-szindróm a - Autoszomális recesszív öröklődésű tünetegyüttes. Klinikai jellemzői: veleszületett süketség, a fülkagyló rendellenes fejlődése, rejteetheréjűség (eryptorchismus), értelmi fogyatékosság.

Mcniere-szindróma - otitis intem a vasom otorica; A belső fül folyadékháztartá­ sának a zavara. Klinikai jellemzői a rohamokban jelentkező szédülés, fulzúgás, féloldali nagyothallás. A szédülés a legkínzóbb: a beteg zúgó-morajló zörejeket hall, ezért nem érti a beszédet sem. A hallásküszöb 3 0 - 6 0 dB-lel emelkedik. 4 9 . Menkes-szindróma - trichopoliodystrophia; Nemhez kötött recesszíven örök­ lődő, veleszületett rézanyagcsere-zavar. A réz felszívódási zavara okoz rézhi­ ányos betegséget, ugyanakkor a réz a m ucosasejtekben lerakódik. Ezzel pár­ huzamosan, ugyanannak a hibának a kapcsán a réz az intracellularis felvétele károsodott egyéb szövetekben is. Az idegrendszer cisztikus (hólyagszerű) de­ generációja m iatt görcsös mozgászavar, aluszékonyság, értelmi fogyatékos­ ság, epileptiform rohamok jelentkeznek. A betegség tünetei a színtelen, erősen göndör haj, jellegzetes sápadt, pufók arc, és hypotherm ia (alacsony testhőm ér­ séklet).

261

lelkiegészségtan;

A lelki (szellemi) egészség megőrzésével foglal­

m entálhigiéflia —

kozó tudomány. Célja olyan személyiség kialakítása, esetleg épségben tartása, mely képes megfelelni a társadalmi követelményeknek, egyúttal önmagával is teljes szel­ lemi kiegyensúlyozottságban él.

értelm i,észbeli;

m entális —

A szellemi, a tudati folyamatokkal összefüggő jelensé­

gekhez tartozó.

m entális egyensúlyzavar -

ajjektívpszichopdtia;

Olyan személyiségzavar, melyet a

társadalomba való beilleszkedés nehézsége kísér. A lelki labilitást a hangulat válto­ zékonysága, az eltúlzott indulati reakciók, állhatatlanság jellemzi. Mindez arra ösz­ tönzi a beteget, hogy egyidejűleg több feladatnak is megfeleljen. A környezetükkel való kapcsolataikat is a viharos érzelmi hullámzás jellemzi. A szülőkkel szembeni negatív magatartást az ellenkezések, elkóborlások, lopások, alkoholizmus, drogo­ zás, sok esetben öngyilkossági kísérletek jelzik. A kiváltó okok lehetnek alkatiak, de hangsúlyozódhatnak a szülők közti konfliktusok és az instabil életkörülmények következtében. A terápiás és szakmai beilleszkedésre irányuló kísérletek eredmé­

„m entálisegyensúlyzavar „antiszociálisszem élyiség szellem ileépülés,elbutulds,dem encia; nyei viszonylagosak. A

” fogalma hasonlít a D SM III-ban

leírásához.

Az öregedés vagy el­

m entális károsodás -

mebetegség következtében előálló értelmi hanyatlás. Mentális retardáció - két ér­ telemben használják. A tágabb értelmezés szerint a mentális retardáció az értelmi fogyatékosság szinonimája (lásd ott). Szűkebb értelemben főleg a kedvezőtlen és hátrányos szociokulturális háttér hatására kialakult enyhe énelmi elmaradást (ta­ nulási akadályozottság) sorolják ide. m entális retardáció —

értelm ivisszam aradás,lelassulás;

Több országban illetve

nyelvterületen (főként angol nyelvterületen) az énelmi fogyatékosság szinonim fo­ galmaként használják. A mentális retardáció és az énelmi fogyatékosság közön a nagy különbség az, hogy a retardáció visszafordítható (reverzibilis) folyamatot jelöl, míg a fogyatékosság visszafordíthatatlan (irreverzibilis) állapot. A lelassult fejlődési ütem különböző megjelenési formái reverzibilisek. (Pl. pszichoszomatikus retar­ dációról beszélünk, ha a személyiségfejlődés egésze lelassul; pszichikus retardáció esetében csak a pszichés fejlődés lelassulása észlelhető; a beszédlejlődés retardációja a késői beszédfejlődés; a mozgásfejlődés lelassulása a motoros retardáció; a megis­ merő (értelmi) funkciók fejlődésének lassúbbodása a mentális retardáció). Amen­ nyiben érintett személy kedvező feltételek közé kerül, a lemaradás behozható.

m entális rigiditás - értelmi merevség; A beteg nézőpontján képtelen változtatni. A jelenség bizonvos patológiás állapotokban figyelhető meg, pl. a kényszerneuró­ zis. A paranoiás karakter egyik alapvető vonása. A beteg híján van a szellemi rugal­ masságnak. Merev elvei és véleménye van, ezért mások véleménye nem hat rá.

9L

mérgezések - Az értelmi fogyatékosság kialakulásának egyik oka lehet. A gyer­

encephabpathiák

mekkorban elszenvedett súlyosabb mérgezésekhez társuló

(agyvelőbántalom) következményeképpen is kialakulhat értelmi fogyatékosság. Ilyen főleg az ólommérgezés, de esetleg a szén-monoxid-, valamint arzén stb. mérgezés.

m

m entpia -

részlegesvakság. PyU -félebetegség;

metafizeális diszplázia —

Recesszív öröklődésű nagyon ritka be-

tegség. A hipenrófiás porcszövet fejlődési zavara. Jellemzői a hosszú csöves cson­

hyperostosisa facialisparézis

tok metafízisének diszpláziája, a koponyacsontok

(a csontszövet meg-

vastagodása). Nehezített orrlégzés, kétoldali

(enyhe arcbénulás),

nagyothailás vagy süketség. m iaszténia - A harántcsíkolt izomzat megterheléskor vagy nagy fáradtság esetén előálló tónusvesztése, amely különösen az arcon és a coroktájékon, a lefirtyenő szemhéjon és a legörbülő szájsarkon, valamint nyelési és légzési nehézségekben nyilvánul meg. HjRj» m icrocephalia -

m ikrokefdlia;

Fejlődési rendellenesség, melyre a fej (a koponya)

kórosan kis mérete jellemző. A microcepháliát több tényező is előidézheti. A ge­ netikusán meghatározott microcephaliak csoportja rendkívül heterogén. Ritkán találkozunk az ún. valódi kisfejŰséggel

(m icrocephaliavera). (vertet) m icrocephal.

esetek a jellemzők. A homlok keskeny, a koponyatető

E csoportra a súlyos csúcsos, lapos tar­

kó viszonylag kis arc és fülek és általában különböző fokú értelmi fogyatékosság. A súlyos értelmi fogyatékosok csaknem 20 % -a

A nem genetikus té­

nyezők is okozhatnak elsődleges (primaer) microcepháliát. Ilyen hatással lehetnek a magzatot ért káros sugárzások, az anya alkoholizmusa, drogfogyasztása, gyógy­

anticonvulsivum ok.

szerek (

) , vegyszerek (higany), alultápláltság stb. A microcepha­

lia számos szindróma velejárója. a . m icrocornea - Fejlődési rendellenesség. Normális nagyságú szemen előforduló kis alakú szaruhártya.

263

I

,f£2. m icrocncephalia - Kórosan kis agyvelő. Akkor beszélünk az átlagosnál kisebb agyvelőről, amikor az agy súlya nem éri cl az 1000 grammot. A kórosan kis agy­ velő m icrocephaliávaljár együtt, ez a koponyának, a testhez viszonyított aránytalan kicsinységét jelzi. A m icroenccphalia súlyos értelmi fogyatékossággal együtt járó fejlődési rendellenesség.

microglossia - Fejlődési rendellenesség, mely a nyelv kóros kicsinységében nyil­ vánul meg.

micrognatia - kisállúság; Fejlődési rendellenesség. Az állcsonti nyúlvány csökkent mértékű.

microgyria - kicsiny agytekervény; A legtöbb agyi rendellenességnél, pl. microcephaliat porencephalia stb. jelen van. micromelia - aránytalanul rövid végtagok. microphthalmus - Veleszületett fejlődési rendellenesség, mely a szemgolyó ki­ csinységében nyilvánul meg. Bizonyos mértékű látásmaradvány még észlelhető.

micropsia - A beteg a tárgyakat kisebbnek, távolibbnak látja a valóságosnál. Ideg­ hánya (recehártya)-gyulladás vagy epilepsziás roham jele lehet.

microsomia - kistermetűség, törpeség; A test arányainak fejlődésben! vissza­ maradása. M ietens-W eber-szind róm a - Autoszomális recesszív öröklődésű összetett fej­ lődési zavar. Klinikai tünetei: alacsony termet, a könyök és a térd flexiós rövi­ dülése, nagyon rövid alkar, strabismus convergens, valamint énelm i fogyaté­ kosság.

wiimllrni mozgások - Az arc és a kéz tinóm kifejező mozgásai, melyeket a társas együttélés során utánozva tanulunk meg. Szoros kapcsolatban vannak az érzelmek­ kel és gondolatokkal. A vakoknál feltűnően szegényesek. A magasabb korosztályú vakoknál a helyzet kedvezőtlenebb, sőt egyes esetekben mimikái disszociáció jelei is megfigyelhetők. Gyakori jelenség náluk még a paramimm, vagyis a grimaszok jelenléte. A gesztusokat tekintve a kép még szegényesebb, hiszen beszédüket nem kísérik taglejtések.

n . m im iko-gcsztikuláris beszed - A siketek jclbeszédc, mely az arc és főleg a kéz tinóm kifejcztS mozgására épül. 7 3 . M inim ál cerebral/brain dysfunction (M C D ) - M inim ális cerebrális vagy agyi

diszfunkció megnevezést a PO S (lásd: pszichoorganikus szindróm a) szinonimája’ ként is használják. Ez a sokszínű jelenség a pszichikus funkciórendszer zavarából ered. Az M C D fogalma egy, a központi idegrendszer nem optimális működésével kapcsolatos bonyolult viselkedési funkció zavarát jelöli. Mivel az érintett gyer­ mekcsoport nagyon heterogén jelenségtani és kóroktani szempontból, ezért az M C D -t úgy is értelmezik, mint a kora gyermekkori agykárosodás körébe tarto­ zó részjelenséget. Az érintett gyermekek átlagos vagy ádag feletti intelligenciával rendelkeznek, különböző fokú tanulási és magatartási zavarokat mutatnak, me­ lyek a központi idegrendszer zavarával kapcsolatosak. Ezek a pszichikus működési zavarok az észlelés, a fogalomalkotás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a motoros funkciók kontrolljának hiányosságában jelentkeznek, nagyon változatos kom biná­ ciókban. Rendszerint 2 - 3 éves korban válik nyilvánvalóvá az a jellegzetes tünetegyüttes, amely valószínűsíti a minimális agyi diszfunkciót. E tünetegyüttes jel­ lemzői a következők: a motoros viselkedésre a hiperaktivitds, a hiperkinézis (kóros túlmozgás) a jellemző. Ehhez társul a mozgás koordinációjának és kontrolljának a zavara, ami főleg a nagymozgásokban mutatkozik meg (ügyetlen, suta); Nehe­ zen tűri a követelményeket, és ezekre izgatottan és impulzíven reagál. Az ingerek­ re általában gyorsan és szélsőségesen válaszol. Az M C D -s gyermekek rendkívül gyorsan változtatják helyüket, feszültek, szertelenek, nekimennek a tárgyaknak, az embereknek. Futkosnak, kapkodnak, de megfigyelhető az is, hogy egész testüket dobálják, rázzák. Alvásuk felszínes. Koncentrációs készségük rendkívül korlátozott csak rövid ideig képesek figyelni; Sokszor próbára teszik a szülők türelmét. Ne­ hezen lehet rászoktatni a mindennapos rutincselekedetekre, az öltözködésre, az evésre, az alvásra. Viselkedésük kiszámíthatatlan, a dühkitörésből könnyen átcsap­ nak egy értelmetlen nevetésbe. A fentiek mellett jó l megfigyelhető az érzékelési és kognitív fejlődési elmaradások is. Nagyon gyenge a kéz-szem koordinációja, a tá­ volság felmérése, emlékezete, hallása, verbális készsége. Nehezen megy a jobb-bal megkülönböztetése. Az átlagosnál nehezebben különböztet meg hangokat, beszéde rosszul artikulált. Ezeknél a gyermekeknél alapvető probléma az érzékelési és moz­ gásos rendszerek hiányos integrációja, melyek később az írás, az olvasás és a számo­ lás elsajátítási nehézségeiben is megmutatkoznak. A látási (az alaklátás gátoltsága, az iránytévesztés, a térbeli összefüggések felfogásának bizonytalansága) és hallási érzékelés, valamint a beszédfunkciók gyengeségének a következménye az, hogy az írás és olvasás elsajátítása nagyon nehéz és lassú ütemű. A helyzetet súlyosbítják

265

a sorozatos kudarcok, a megbélyegzés miatti szorongások, érzelmi ingadozásaik, a figyelem koncentrációja, fáradékonyságuk, valamint a tanulási motivációjuk hiánya is. Mindezek önértékelésük csökkenéséhez vezethetnek.

m iopia — rövidlátás, brachim etropia; Ha a szem fénytörő ereje túl nagy a szem hosszához viszonyítva, vagy a retina távolabb van (a szem túl hosszú), akkor a kép nem a retinán, hanem előtte képződik.

m itom ánia —beteges hazudozds; A valóság meghamisítására irányuló kóros hajlam. Eredete kóros, jellege igen sokféle lehet: hiúság (dicsekvés), rosszindulat (rágalma­ zás), perverzitás. Leginkább a neurózisban szenvedőknél, pszichopáriás betegeknél nyilvánul meg. Egyszerűbb, primitívebb formájával, főleg a dicsekvéssel, gyakran taláikoztatunk az enyhén énelm i fogyatékosoknál.

m M oebius-szindróma

- diplegia facialis congenita, veleszületett kétoldali arcbénulás;

Sporadikus (szórványos) vagy autoszomális domináns öröklődésű veleszületett betegség. A betegség lényege az egyes agyidegek magjainak fejletlensége vagy hiánya

(apláziája). Többnyire az arcideg (nervus facialis), a szemmozgató ideg (nnvus oculom otorius), a V I. agyideg (n. abducens), ritkábban a háromosztatú ideg (az V. agyideg vagy n. trigeminus), valamint a X II. agyideg (n. hypoglossus) motoros sejtje­ inek hiánya szokott előfordulni. A betegség jellemzői: a mimikái izmok bénulása, a szemrés tökéletlen záródása (lagophthalm us), rágási és nyelési nehézség, a nyelv sorvadása (atrofiája).

l ‘W s m ogilalia - hangkihagyás; Amikor a kiejtett szónak egyik beszédhangja hiányzik és nem is pótolja más beszédhanggal (pl. ásó helyett á-ó-t ejt). A jelenség a beszéd­ szervek hangot képző ügyességének csökkenése révén alakul ki.

m ogjphonia - m ogifönia, a hangképzés nehézsége. M ohr I.-szindróm a - Autoszomális recesszív öröklődésű fejlődési zavar. A beteg­ séget az ujjak rendellenes fejlődése, ajak-szájpad hasadék, rövid vagy hasadt nyelv,

hypertelorismus, széles orrgyök, ekcéma és epilepsziás görcsök jellemzik. M ohr II.-szindróm a

Autoszomális domináns öröklődésű rendellenesség.

A betegség tünetei: a koponya deformitása, kicsiny orr. a fülkagylók fejletlensége, mindkét kéz cs láb IV. és V ujjának összenövése, csökkent intelligencia.

2(*6

81, M oncrieff-szindróm a - tin yugcsfrrzuitutr; Öröklődésmcnetc még tisztázatlan. Jel­ lemzői: a fejlődésben való elmaradás, csökkent értelmi képesség, tcjcukorvizclés (la n o su n a ),

fruktó/vr/clcs

(fru k tá z u rm ).

8 2 . m onogén öröklődés - Az önálló hatású mticrophenikus (nagyobb) gének ártal­ mainak genetikai megnyilvánulása. A monogénes ártalmak többsége multiplex (sokrétű) rendellenességben, úgynevezett szindrómában (tünetegyüttes) nyilvá­ nul meg. A monogén szindrómák bizonyos részében az értelmi fogyatékosság is a tünetek közé tartozik. Ez egyben a központi idegrendszer működésében fontos struktúrák érintettségét is jelzi.

monokrnmflt~»TTT111* - akrom atikus látás; A színeslátás zavara, aminek következ­ tében csak a szürke árnyalataiként megjelenő fénykülönbségek észlelhetők. * 8 t monoparesis - monopUgia; Egy végtagra vagy egy izomcsoportra kiterjedő bénulás. ’ 85b monophasia - Az afázia olyan formája, melyben a beteg csak egy-egy szót vagy kifejezést képes ismételgetni.

8fe

monophthalmia — egyszeműség, félszem üség; Kóros állapot, melyben egyik szem veleszületetten vagy az élet folyamán szerzett módon hiányzik. Az egyik szem ana­ tómiai hiánya vagy súlyos szervi károsodása az egyik oldali látás kiesésével jár. Funkcionális egyszeműségről beszélünk akkor, ha mindkét szemgolyó megvan ugyan, de az egyik kancsal állapotban van, nem irányítható a vizsgált tárgyra, és így nem jöhet létre a kétszemes látás. Az egyszeműség, az esetek túlnyomó részében nem módosítja az érintetlen szem látásélességét, mégis a látás összes elemeit te­ kintetbe véve károsodik a szem. Ez elsősorban a látótérre vonatkozik, amely az egyszeműség esetében vízszintesen a 180 fok helyen 30—40 fokkal beszűkül. Az ember a fej és a szem forgatásával részben tudja kompenzálni ezt az állapotot. Az egyszemű nehezen érzékeli a távolságokat és a tárgyak felszíni állapotát. A félszemű látás főleg a közeire tekintéskor hangsúlyozódik. Csökken a világosból a sötétségbe való adaptálódás is. Pszichés szempontból is igénybe veszi az embert, mivel reneg a balesetektől. A betegek kisebbségi komplexussal is küzdenek.

8 7 . m onoton beszéd - A hangmagasság változtatása nélkül vagy nagyon kis eltéré­ sekkel (elmozdulásokkal) megvalósuló beszéd hanghatását jelenti. A tágabb felfo­ gás szerint a monotónia érzetét keltheti magának a változatosságának a hiányából eredő egyhangúság, unalmasság, egyformaság, amelyet a többi hangtulajdon­

267

ság (dallamképlet, hangsúly, időtartam) csekély mértékű változásai vagy sztere­ otip ismétlődései idézhetnek elő. A monotónia oka lehet organikus érintettség,

am uzikalitds, a rövid szókapcsolatokat alkalmazó beszéd, a hallási észlelés zavara. Ez jellemzi a hadarók beszédét is.

monozigóta - egypetéjű ikrek. morál insanity - Erkölcsi beszámíthatadanság, az erkölcsi gátlás teljes hiánya, morbid - beteges, kóros. m orbiu - betegség; Az egészséges szervezet működése a szervek működésének össz­ hangján alapul. A beteg szervezet működései megváltoznak, rendellenesek, kórosak. Megbomlik a szervezet működésének összhangja. A betegség a megváltozott kóros működések Összessége. A beteg szervezet, a sejtek kórosan megváltozón funkciói megnyilvánulhatnak csökkent működésben (hipofunkció), túlműködésben (hi-

perfiinkció), és minőségi eltérésben (disztinkció) A betegség kialakulhat minden előzmény nélkül (akut megbetegedés) és lappangó módon. A lezajlás lehet elhú­ zódó, lassú (krónikus) vagy gyors (rapid) A betegség folyamata lehet előrehaladó

(progresszív) és visszafejlődő (regresszív). A kimenetele lehet teljes gyógyulás (restit­ utio a d integrum) vagy a szervi elváltozás visszamaradhat, de a működés zavartalan (restitutio adfiinctionem ). D m morbus haemolyticua neonatorum - A magzat vérében a bilirubin (epefesték) bizonyos mértékű felszaporodása károsan érinti a központi idegrendszert, aminek következtében károsodna a hallószerv központi részei, valamint a Corti-szerv ér­ zéksejtjei. A vérben túlzott mértékű bilirubin felszaporodás a központi idegrend­ szer meghatározott részein károsodásokat idéz elő, mint a neuronok sejrtestei, az agykéreg, a szubkortikilis magvak. A keletkező funkciózavarok kombinálódhat­ nak, aminek következtében többszörös fogyatékosság alakulhat ki: értelmi fogya­ tékosság (agykéreg), mozgás- és beszédzavarok (extrapiramidális rendszer magvai), halláskárosodás (hallópálya magvai, érzéksejtek a csigában). A betegséget kiváltó kórfolyamat immunológiai jellegű: a placcntán át a magzatba jutó anyai antitestek

hem olizdlják (vérsejtoldódás) a magzati vörösvértesteket. A felszabaduló hemog­ lobinból bilirubin lesz, ez idézi elő - meghatározott koncentrációnál - a fenti károsodásokat. A leggyakoribb az Rh-inkom patibilitás példája. 9 $ é m otoneuronok - A vázizomzat motoros egységeihez tarto/o idcgsejiek. Ezek ha­ 26H

ta lm a s n c u r o n o k . m e l y e k n e k te ste f ő k é p p e n a g e r i n c v e l ő e l ü l s ő s z a rv á b a n foglal h e ly e t. A x o n j u k elágazva t ö b b - k e v e s e b b i z o m r o s t t a l áll ö s s z e k ö t t e t é s b e n . H a a

m o-

toncuron v a la m ily e n o k b ó l k ip u s z tu l, a h o zz á t a r t o z ó i z o m r o s t o k is v ele p u s z t u l n a k , m iv e l az id e g s e jt n e k é l t e t ő

(trofikus) h atása v a n a m o t o r o s e g y ség i z o m r o s t ja ir a .

M i m otoros - mozgással összefüggd; A nagy motoros képesség magába foglalja a nagy izomcsoportok működését, amelyek például a járás, futás, ugrás, biciklizés közben végzett mozgást jelentik. A finom motoros képességen énjük a kéz, az ujjak működését, és ez magában foglalja többek között az írás, a rajzolás képességét, az olló használatát, a csomó megkötését stb. ü l m otoros egység - A mozgások megszervezésének alapszintjét a motoros egységek alkotják. A motoros egység abból az idegsejtből és azokból az izomrostokból tevő­ dik össze, melyeknek közös izom-ideg összeköttetésük van.

m

m otoros Hallónéma - A beteg a beszédet megérti, de szavak, mondatok kiejtésére képtelen.

m

m otoros infantilizm iis — az énelmi fogyatékosok mozgásképével kapcsolatos fogalom. A legszembetűnőbb jellegzetessége a motoros fejlődés megkésen vol­ ta. Egyes kutatók szerint a motoros infamilizmus jegyei megegyeznek a motoros retardáció (mozgásos visszamaradottság) szimptómáival. Mindazok a célirányos mozgások, amelyek a kortikális rendszer működésétől függnek, retardáltak. Ide tanozik az első nyúlás, a mászási próbálkozások, a felülés, a járás és végül maga a beszéd. E mozgásokat a nehézkesség jellemzi, aminek következtében hiányzik az ép kisgyermek mozgását kísérő báj. Ehelyen a csecsemőre jellemző tömeges moz­ gások észlelhetők.

W . m otoros koordináció — A mozgások harmonikus összekapcsolása, amely felté­ telezi az idegrendszer épségét és érenségét. A jó neuromuszkuláris koordinációra (ideg-izom működési összhang) az élet minden területén, minden tevékenységben szükség van.

9 9 . m otoros pöszeség - Mozgásügyetlenség vagy a mozgás fejletlensége következtében kialakult kiejtési nehézség. A nyelvi kivitelezés és a beszédteljesítmény zavara. 1 4 0 . m ozgásfogyatékosok - mozgásukban zavartak, m ozgáskorlátozottak, nyom orékok; stb. Az egészségesektől elvárható, a mozgásképesség hiányát vagy beszűkülését

269

jelenti. A mozgáskárosodás következtében alakulhat ki. Akárcsak a károsodás, a fogyatékosság is lehet időleges vagy végleges. Egyik elterjedt osztályozás szerint két nagy csoportra oszlanak: 1. testifogyatékosok. Ebbe a csoportba azokat a rend­ ellenességeket soroljuk, amelyek nem idegrendszeri eredetű károsodás, hanem fejlődési rendellenesség vagy baleset következtében jönnek létre. Ide sorolják a végtagredukciós fejlődési rendellenességeket is, a csonka vagy csonkolt végtagúakat és a súlyos testi deformitásuk miatt mozgáskárosodottakat. 2. az idegrend­

szert eredetű m oegdszavar jellege szerint lehet: a) plégia (bénulás), aminek követ­ keztében mozgásképtelenség lép fel, b) paresis (hűdés), aminek következtében csökken a mozgásképesség és c) hyperm otilitds (túlmozgás). Kiterjedése szerint lehet egy végtagra (m onoplegia vagy monoparesis) a test fél oldalára (hem iplegia vagy hem iparesis), a két alsó végtagra (paraplegia ill. paraparesis) és mind a négy végtagra kiterjedő (tetraplegia vagy tetraparesis) eseteket. A valóságban nagyon sok átmeneti formával is találkozhatunk. Az izomtónus állapota szerint lehet görcsös (spasticus) és petyhüdt (atónids). A sérülés helye szerint lehet centrális (agyi eredetű) és perifériás (gerincvelői eredetű). A felsorolt jellemzők nagyon változatos formákban és kombinációkban jelentkezhetnek.

mozgáskárosodás - A mozgásszervek funkciójának tartós vagy végleges zavarát, esetleg hiányát jelenti (pl. törött végtag a gyógyulás végéig; egy vagy több végtag hiánya, bénulása stb.). A károsodások genetikai ártalmak, balesetek, betegségek következtében jönnek létre.

mozgáskoordinádó zavara - A mozgás összehangolásának zavara. Általában a környezet ingereinek helytelen észlelése és feldolgozása (érzékszervi diszkri­ mináció), valamint az érzékszervi asszociációk (kapcsolódások) hiánya okozza.

I

A mozgásszegény életmód is zavarhoz vezethet. A mozgáskoordináció zavara első­ sorban a nagymozgások területén nyilvánul meg. Különösen ügyelni kell az érzék­ szervek és a mozgások összehangolására (lásd: szem-kéz koordinációjának zavara). m ozgássérült - m ozgáskorlátozott; Gyűjtőfogalom, mely az Egészségügyi Világszervezet (W H O ) megfogalmazása szerint magába foglalja a mozgáskárosodot­ takat, a mozgásfogyatékosokat, valamint a mozgásszervi rokkantakat. A gyógy­ pedagógia szemszögéből azokat a személyeket tekintik mozgássérültnek, akiknél a mozgás szervrendszere (csont- és ízületrendszer, az izom- és idegrendszer) ve­ leszületett vagy szerzett sérülése, működési zavara vagy hiánya következtében a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializációs folyamatok akadályokba üt­ köznek. Az egészséges mozgás létrejöttének feltétele, hogy a mozgásszervrend270

szer morfológiailag (alaki) és funkcionálisan (működési) is egészséges legyen. A inozgáss7ervrcndszer két részből áll: a tartó (csont- és ízületrendszer) és a moz­ gató (izom- és idegrendszer). Működésük egységet alkot és szétválaszrhatatlan. A mozgásszervrendszer bármelyik részének sérülése funkcionális zavart okoz, mely visszahat a mozgás épségére. Ha a zavar tartós, mozgáskárosodásról, gyógy­ pedagógiai értelemben mozgásfogyatékosságról, mozgássérülésről beszélünk. A mozgássérültek osztályozására még nem alakítottak ki egységes rendszert.

m

mozgás-sztereotípiák - Olyan mozgásos rendellenességek, melyeknek főleg fe­ szül cséglevezető rendeltetésük van. Súlyosan értelmi fogyatékosoknál találkozunk ilyenekkel: szdlemezést két lábon való himbálózás, kézrázogatások, grimaszok, stb.

mozgástöbblet - A dadogóknál fellépő felesleges mozgások, melyekkel a beszéd­ ben! akadilyozottságot próbálják leküzdeni. Ez a beszédhez (tágabb énelemben a kommunikációhoz) szükségtelen mozgástöbblet, főleg a kezek mozgásában nyil­ vánul meg, de „bekapcsolódhat" a láb, a fej, sőt az egész test is. A logopédusok

„kasírozó" mozgásnak nevezik. £N u m ozgásviharok - Célszerűtlen, inadekvát (nem megfelelő), sztereotip, ismédödő mozgások: fejrázás, kézrázás, törzsingatás stb. Megfigyelhetjük többek között az autistáknál is. M l . mozgászavar - diszfunkció; Ép mozgásszervek esetében az idegrendszer károsodá­ sa következtében kialakult súlyos mozgászavar. A károsodás helyének megfelelően megkülönböztetünk cerebrom otoricus (agyi-mozgásos), spinom otoricus (gerincvelőimozgásos) és periferom otorikus (perifériás-mozgásos) alakját. A leggyakrabban az agyi mozgató kéreg, a piramis és extrapiramidális rendszerek, valamint a kisagyi szerveződések érintettek. A mozgászavarok megnyilvánulhatnak a nagymozgá­ sok (járás, futás stb.), valamint a finommozgások (rajzolás, írás stb.) területén is. A mozgássérülés nemcsak a mozgásszervek működését érinti, hanem az egész személyiség adaptációs (alkalmazkodási) tevékenységét is negatívan befolyásolja. A rehabilitáció, vagyis az a folyamat, melyben a diszfunkciót ortofunkcióvd igyek­ szünk változtatni, az egész személyiségre kell, hogy hasson. 1 0 8 . mozgásszegénység - az értelmi fogyatékosoknál észlelhető jelenség. Hiányzik a folyamatosan megnyilatkozó adekvát mimika, ennek következtében az arcki­ fejezés merev, néha szinte maszkszerű. Szegényesek, korlátozottak a taglejtések. Az egész mozgásfolyamatot bizonyos merevség, szögletesség jellemzi.

271

1 0 9 . mozgásszervi rokkantság - A biológiai kategórián túlmutató társadalmi állapot, mivel a mozgásfunkciók zavara megnehezíti, vagy akadályozza a társadalmi beil­ leszkedést. Ez jelentheti az önellátás, a kapcsolatteremtés, a társas élet vagy akár a tanulás akadályozottságát is.

mucopolysaccharídosisok (M PS) - szénhidrát anyaga?re enzim opátia; A kötőszö­ vet különböző enzimzavarokon alapuló örökletes betegségei. A különböző enzimrendszerek (melyek a kötőszöveti produktumok lebontásában vesznek részt) hibás működése következtében kialakuló kórkép. A különböző mucopolysaccharidok a szövetekben felszaporodnak, és a vizeletben kóros mennyiségben ürülnek. Klaszszikus formái olyan jellegzetes sajátosságokat mutatnak, mint az a) alkati rendel­ lenességek: ngargoylt arc”, nagyobb méretű koponya, széles orrgyök, hiperteloriz-

mus, duzzadt ajkak, nagyobb nyelv, szabálytalan fogazat, durva arcvonások, nagy, elődomborodó has, nagyfokú lordózis, köldöksérv stb.; b) csontdeformitások: rö­ vid nyak és rövid végtagok, kiphosis, scoliosis, genu valgum stb.; c) idegrendszeri tünetek: törvényszerűen értelmi fogyatékosság, gyakori organikus idegrendszeri tünetek (epilepszia stb.). A betegség leggyakoribb formái a H urler-P faundler-file

kór , a H unter-féle kór, a Sanfilippo-szindróm a , Scheie-szindróma, M aroteaux-Lam yszindróm a, M orquio- U llrich-féle betegség. É ö * m ultifaktoriáiis-fam iliáris értelmi fogyatékosság - fiziológiás, egyszerű, szimp­ la, relatív, fam iliáris, szubkulturális; Az értelmi fogyatékosság kóreredet szerinti felosztásánál használt kifejezés volt. M a kevésbé használatos fogalom. A kétcso­ portos elméletek szerint az értelmi fogyatékosság két fő kategóriára oszlik: a) p a­

tológiás eredetű értelm i fogyatékosság és b) m ultifaktoriális-fiam iliáris eredetű értelm i fogyatékosság. Az utóbbi esetben az értelmi fogyatékosság kialakulása semmiféle drasztikus genetikai vagy külső hatással nem magyarázható. Az értelmi képesség alacsony szintje tulajdonképpen a normális eloszlást adó folytonos jelleg kialaku­ lásából következik. Az értelmi szint normális eloszlásának szélső határát a nagyon okosok, illetve negatív irányba, az átlagosnál kevésbé értelmesek képezik. Ez, mint a normális ádag egyik variánsa jelentkezik, anélkül, hogy létrejöttében bármiféle genetikai ártalom vagy szerzen betegség kimutatható lenne. Ma azt mondhatjuk, hogy ez a csoport a tanulásban akadályozottak csoportjának felel meg, akiket az „áthelyező bizottság” az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskoláiba helyez. 1 1 2 . m ultiplex epifizeális diszplázia

dyspbisia epiphysealis pu n aata , törpenövés:

A betegség jellemzője, hogy a végtagok proximális (a törzshöz közelebb álló) része rövid. A porcos epifi/.isckben pontszerű meszesedés található. 272

1 U . mussitatio - hangtaLtn ajakmozgás.

w

. mutacisraiu - pszichikus némaság (főleg elmebetegségben észlelhető hallgatás);

I t t . mudtas idiotica - idióta némaság; Súlyos értelmi akadályozottság, amelyben a beszédfejlődés feltételei sincsenek meg. Hiányzik a gagyogás, az arcikuláJt hangok utánzása. Anikulátlan hangokat hallatnak, de később egy néhány szót elsajátít' hatnak, ha megfelelő oktatásban részesítik őket. M a már inkább csak az orvosi szaknyelvben használt kifejezés.

■ § mntiznius —némaság, mutacizmus; A beszédképesség hiánya. A beszédképte­ lenség oka lehet a súlyos hallássérülés, a súlyos fokú értelmi fogyatékosság, in­ gerszegény környezet, az idegrendszer súlyos működési zavara, autizmus, stb. A némaság leggyakoribb formája a hallás sérülése (süketség) következtében ala­ kul ki. Ebben az esetben a beszéd természetes módon nem alakul ki. M a már, a sikeresen alkalmazott beszédfejlesztő módszerek, valamint a modern techni­ ka által nyújtott lehetőségek alkalmazásának köszönhetően az eddig „némának" elkönyvelt gyermekek beszéde és szocializációja egyre jobban közelít az épeké­ hez. A másik ismert formája a hallóném aság. Az értelmi fogyatékosoknál csak nagyon ritkán és csak nagyon súlyos esetekben fordul elő némaság. Az ingerszegény környezet fa szenzoros deprivdció) csak nagyon ritkán okoz némaságot. Pl. a szakirodalomból ismerjük a kizárólag állatok környezetében felnőtt gyer­ mekek példáit, akik soha nem tanultak meg beszélni. Az emberi beszéd mintája a gyermekkorban hiányzott (ferális gyerm ekek). A némaság jelenségével találkoz­ hatunk az autizm usban is.

11T. muzikogen(ikus) epilepszia - Bizonyos betegeknél megfigyelt görcsös roha­ mok, amelyeket a zenehallgatás idéz elő. Kutatók szerint a rohamok a zene által kiváltorr emóciók közvetítésével azoknál az egyéneknél fordulnak elő, akiknek a halántéklebenye károsodott.

U S . művégtagok - Amputált, csonka végtagokra készített segédeszközök. U9« m yasthcoia gravis - A motoneuronok axonján érkező izom-ideg összeköttetés (myoneurális iunctio) működészavara következtében az izomroston nem váltanak ki ingerületet. Az érintett izmok néhány normális erejű összehúzódás után egyre fokozottabban működésképtelenné válnak. Tehát a betegség az izmok fokozott fáradékonyságában nyilvánul meg. A leggyakrabban érintett izmok a külső szem­

273

izmok, a mimikái izmok, a rágó, a nyelvizmok, a nyelés és hangképzés izmai. A betegség következtében a szemhéj csüngő lesz, az arc kimerültnek látszik, el­ vész a hangerő. A légző- és a nyelőizmok elfáradása fatális kimenetelű is lehet. A betegség fokozatosan izomsorvadáshoz vezet. A betegség újszülött vagy fiatal­ korban jelentkezik, és nőknél nagyobb a gyakorisága. A miaszténiás krízis tünetei a fiakozódó gyengeség, légzési elégtelenség, szorongás és tudatzavar.

myatonia congenita - atrophia musculorum spinalis betegség intrauterin form ája; A terhes anya nem érez magzatmozgásokat. Az újszülött atóniás, alig mozog. ízü­ letei lazák. Ugyanakkor a spinális izomsorvadással ellentétben nem progresszív (előrehaladó) betegség. Később az atónia (petyhüdtség) csökken, prognózisa jó. Az ízületi lazaság megmarad.

myelinizádó - A velőshüvely kialakulása, amely az idegsejtek, és a hozzá tartozó idegfonal működőképességét biztosítja.

myelodysplasia - nyitott gerincvelő) A gerincvelő és annak megfelelő csigolyaív záródásának ismeretlen eredetű fejlődési rendellenessége. Rendszerint ágyéki vagy keresztcsont tájékon alakul ki. A sérülés súlyosságának megfelelően alakul a klini­ kai megnyilvánulása is. Az izmok és izomcsoportok atóniás (petyhüdt), ritkábban görcsös (spasztikus) bénulása ált elő. A betegek egy része inkontinens (a záróizmok bénulása következtében nehezen tudják szabályozni a vizelet és a széklet ürítését). A keringési zavarok miatt gyakori a fekélyképződés. Gyakoriak a társult rendelle­ nességek, pl. a hydrocephalus (vízfejűség).

Myer (de Myer)-szindróma - dysplasia frontonasalis; Feltehetően öröklődő fejlő­ dési rendellenesség. Jellemzője az arc középvonalában keletkező hasadék. Hasalt a homlokcsont, az orrcsont, a maxilla, gyakran cranium btfidum , ajakhasadék is észlelhető.

myooeuraíis iim kció —izom -ideg kapcsolat; A motoros axon membránja és az izom­ rost membránja a találkozás helyén apró készüléket alkot. Ez a 2 5 -7 0 mikron átmé­ rőjű lemez, amelyet a két sejtmembrán alkot, közöttük egy mikron vastagságú réssel.

myopia - rövidlátás, közellátás, m iopia. 126* m yositis ossificans progressiva - Ó v o d á s k o r b a n k e z d ő d ő , n a g y o n ritk a b eteg ség . A v á z iz m o k b a n , azok kötőszöveti e le m e ib e n , in a k b a n . ía sc iik b a n (k ö teg e k b en ).

274

s z a la g o k b a n je l e n t k e z ő é r z é k e n y d u z z a n a t , h e g e s e d é s , m é s z l e r a k ó d á s

és c s n n t o s o -

dás. L e g g y a k o r ib b a g e r in c v e lő m e n r é n , d e a tö rz s e g y é b részeire, v é g t a g o k r a is k i ­ te r je d . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n t o k o z o t t m o / .g á sk o rlátz o trsá g és a b ő r t e l ő d o m b o r í t ó c s o n t o s k é p le t e k je l e n t k e z n e k .

m

m yotonia - A myoneuralis iunctio; működés kórosan megnyúlt. Abban nyilvá­ nul meg, hogy a beteg izmainak összehúzódását lassan követi az elernyedés. Pl. a kézfogásnál a kezet nem tudja elereszteni. Ha az izmát reflexkalapáccsal megütik, nehezen elsimuló dombocska keletkezik az összehúzódás nyomán.

I M I myotonia congenita - Thomsen-kór; Újszülött vagy csecsemőkorban kezdődő, autoszomális domináns vagy recesszív öröklődésű betegség. A betegség abban nyil­ vánul meg, hogy az izomzat mozgás vagy elektromos ingerlés után nem képes el­ lazulni. A miotóniás reakció minden izmon megnyilvánulhat, mégis a szem körüli és végtagizmokon a Iegkifejezertebb. A merev izom zavarja a beteget a mozgásban. Az izomzat hipertróflás (szövetnagyobbodás), a betegek „Herkules” alkatúak. 'S3&* myxocdema - m ixödém a; A pajzsmirigy elégtelen működése következtében létre­ jövő veleszületett vagy szerzett betegség. A pajzsmirigyhormon termelésének hiá­ nya vagy kiesése miatt a betegen testi (pl. száraz vagy püffedt bőr) és pszichomoto­ ros elváltozások (pl. nehézkes mozgás, tehetetlenség) észlelhetők. M inden esetben súlyosan károsodnak az intellektuális funkciók és értelmi fogyatékosság alakul ki. A mixödéma gyermekeknél megnyilvánuló (veleszületett vagy szerzett) pajzsmirigyzavarokkal járó formáját kreténizm usnak hívják.

A

275

N » n " h an g helyes képzése - Az „n" zöngés fogmedri orrhang. Képzése: nyitón aj­ kak, nyitott fogrés, a nyelv pereme a felső fogmedren és oldalt a zápfogakon teljes zárlatot képez. Eközben a lágyszájpad nyitja az orrüreget, s a zöngés levegő arra távozik, majd a nyelv leereszkedik, a lágyszájpad emelkedik. N acgeli I-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődésű pigm entanom ália. Jel­ lemzője többek között nystagmus, strabismus, látóideg-sorvadás. nagyothallás — hypacusis, hypoacusis; A nyolcvanas években a hallássérülést még két nagy csoportra osztonák: a siketek és nagyothallók csoportjára. A nagyothallás kifejezéssel olyan mértékű hallásromlást jelöltek, amely a tagolt beszéd észlelését és a hallás útján történő önálló elsajátítását valamilyen szinten még lehetővé teszi. Ebbe a kategóriába sorolták azokat, akiknek hallásküszöbc a fontosabb beszédfrek­ venciák (2 5 0 -4 0 0 0 Hertz) területén 4 0 - 7 0 dB (decibel) közötti. A nyolcvanas évektől kezdve a hallássérülés e kettős felosztását már nem használja a szakiro­ dalom, mivel tanalmuk nagymértékben megváltozott. A korai beszédnevelés al­ kalmazása, a hallókészülékek teljesítményének növekedése, a számítástechnika alkalmazása a diagnosztikában és a terápiában, a súlyosabb hallássérültek esetében

É

alkalmazott eochUáris inplantáció lehetősége ma már teljesen új tanaimat adott a „süket” és „nagyothalló” kifejezéseknek. A fent említett módszerek és technikák segítségével, ma már a hallássérültek beszédfejlődése, gondolkodása, kommuniká­ ciója és szocializációja egyre jobban közelít az ép hallású gyermekekéhez. nanism us - nanosomia, törpeség, törpe alkat, törpe növés.

%» nasalis -

o rrh o z tartozó, orr.

£

n isaliso k - nasalis oaiusivák, orrhangú z*irhangok\ Abban különböznek a felpat­ tanó zárhangoktól, hogy a belső zár, az orrüreget elzáró íny-garat-zárlat nem jön létre, s ezáltal a zönge tartósan szól.

9* N asu-H akola-betegség - lipodystrophia mem bránosa; Autoszomális domináns öröklődésű zsír-anyagcsere betegség. A tünetek a gyermek vagy fiatal felnőtt kor­ ban jelentkeznek A klinikai tünetek: végtagfájdalom, eufória, emlékezetzavar, gya­ kori csonttörések, átm entül, mozgászavar. A halálozás kb. negyvenéves kor körül következik be. negatívum US - negativisztikus beállítottság; A serdülőkori elmezavarok egyik meg­ határozó tünete, de más esetekben (pl. az értelmi fogyatékosok esetében) is előfor­ dul. A beteg a környezetéhez való viszonyulásban nem megfelelő módon reagál. A negativizmus megnyilvánulhat túlzott passzivitásban (pl. mozdulatlanul fekszik, vagy ül, nem beszél, semmire nem reagál, még a szemét sem hajlandó kinyitni) vagy túlzón aktivitásban (pl. menekülésben vagy az elvárt magatartással ellentétes viselkedésben). A serdülő vagy a felnőtt esetében gyakran a másokkal, a külvilággal való kapcsolat felvételének visszautasításában nyilvánul meg.

-'iák nehezen nevelhető gyerm ek — problém ás gyermek, érzelm i-akarati fogyaté­ kosok; Azok a gyermekek, akika társadalom által meghatározón nevelési követelmé­ nyeknek, átmenetileg vagy huzamosabb ideig, valamilyen oknál lógva nem tudnak megfelelni, a különböző közösségekbe nehezen vagy egyáltalán nem tudnak beil­ leszkedni, alkotják a nehezen nevelhetők csoportját. Ez többfajta tünetben meg­ jelenő súlyos inadaptáeió , beilleszkedési konfliktus, mely megnehezíti a gyermek helyzetét mind a családban, mind az iskolában. A leggyakrabban megnyilvánuló tünetei: az érzelmi-indulati élet zavarai (pl. agresszivitás, és autoagressziv megnyilvá­

nulások stb.) disszociátis magatartás (pl. drogozás, bűnözés stb.), tanulási nehézségek (pl. figyelem- és emlélcGetzavar, tanulási motivációs problémák stb.). m

nem verbális tesztek - nonverbális tesztek; Az intelligenciateszteknek az a fajtája, amelyben a feladatok elvégzése nem igényel szóbeli megnyilvánulást. ném a légzés - respiratio muta; A néma légzésről akkor beszélünk, amikor a légzés elsődlegesen élettani szerepet (a gázcserét szolgálja) tölt be. Általában zárt ajkak mellett az orron keresztül történik. A be- és kilégzés kb. ugyanannyi ideig tart. A belégzéssel járó izomfeszültséget azonnal követi az elernyedés, jtü t a kilégzés.

277

nem látó típusú nevelés - A pedagógiai információszerzés egyik módja, amelyben a látás csak igen kis mértékben, vagy egyáltalán nem tényező. A tiflopedagógia ilyenkor az akustiko-taktilis (hallás és tapintás) nevelési utat választja.

ncolalia - Értelmetlen szavakból álló beszéd, amely különösen a szkizofrén meg­ betegedéseknél fordul elő. nep helopia —nephelopsia; Ködös látás a szaruhártya betegsége következtében. neuraszténia - A neurotikus tünetcsoport egyik változata, melynek legfőbb jel­ lemzője az idegrendszer fokozott ingerlékenysége, fáradékonysága, kimerültsége. A neuraszténiás beteg tdlérzékeny, fejfájásra, alvászavarra panaszkodik. Rosszul al­ szik, kimerültén ébred. Az általános testi és szellemi késztetéshiány következtében munkateljesítménye nagymértékben csökken. A neuraszténia különösen gyakran je le n tk a ik hipoehondriás, hiszteroid vagy paran oid állapotokkal összefüggésben. neuritia op tici —papiU itis; A látóidegfő kétoldali gyulladása. A kórkép kialakulá­ sának számtalan oka lehet, a legfontosabbak a fertőző betegségek: influenza, ka­ nyaró, vörheny, diftéria, tífusz, tuberkulózis, vérbaj stb. Mindig szövődményként fordul elő. A legsúlyosabb defektushoz az agyvelőgyulladás (meningitis) következ­ tében kialakuló neuritis optici. Ilyenkor a látási fogyatékosságot mentális zavarok is kísérhetik. A gyulladás az idegpályák részleges vagy teljes sorvadását okozhatja. A keletkező defektusra jellemző, hogy bizonyos mértékű látás még megmarad. Csak súlyos esetekben vezethet a látóideg sorvadásához és következményes vaksághoz. neu ritis retrobulbaris — látóidegtörzs gyulladás; Mérgezés okozta gyulladás, ami­ nek következtében szemidegsorvadás lép fel. A gyermekkori látási fogyatékosság okai között legtöbbször a gondatlanságból okozott mérgezés kapcsán fordul elő. A nervus opticuson (látóideg) belül elsősorban a centrális látást elősegítő papillom a-

culdris köteget károsítja. neurofibrom atosis - A bőr és a perifériás idegek autoszomális domináns öröklődésű fejlődési zavara. A perifériás idegrendszer bármely részén kialakulhat­ nak változó méretű daganatsorok. Elhelyezkedésüknek megfelelően fájdalmat, főként az agyidegek területén kiesési tüneteket (pl. sikciség. látászavar stb.) okoz­ hatnak. Gyakoriak a mozgásszervi elváltozások is. Leggyakrabban a nehezen kezel­ hető scoltosis. valamint az ún. veleszülctert lábszár álízület alakul ki. Sokszor vezet súlyos deformitásokhoz, sőt amputációt is szükségessé tehet.

a

neurológia - ideggyógyászat; Az idegrendszer
vlfe* ncurom uscularis - ideghez és izomhoz tartozó. 4 | L neurózis - idegbetegség; A szervezet testi és lelki működésének változatos zavaraiban megnyilvánuló működési (funkcionális) rendellenesség, kimutatható szervi elváltozá­ sok nélkül. A nmeteket rendszerint a környezeti (társadalmi) ingerek váltják ki. A ne­ urózis nagyon változatos tünetekben nyilvánul meg A civilizáció fejlődésével és a kö­ vetelményrendszerek differenciálódásával egyre nagyobb számban és újabb tünetekkel fordul elő. Ez magyarázza azt, hogy egy általánosan elfogadott rendszerezés mind a mai napig nem született meg. A gyermeki neurózisokat általában a következőképpen rendszerezzük: 1. szorongásos neurózis - melyet kisgyermekkorban váradan körül­ mény okozta ijedtség válthat ki. Egyik legismertebb formája az éjjeli felriadis (pavor

noerumus). Ennek oka lehet idegrendszeri sérülés, ami mögött hipoxia vagy epilepszia tételezhető fel. Előidézheti kezdődő lázas betegség, vagy akár túl nagy affektivitással megélt fanráziamesék is. 2. depressziv neurózis - olyan hangulati zavar, amelyben a gyermek azt hiszi, hogy őt nem szeretik. Ennek a neurózisnak a megnyilvánulási skálája nagyon széles. Lehet, hogy a környezete a gyermeket lustának minősíti, mivel magatartása zárkózott, képtelen ügyelni, teljesítőképessége csökken, érdektelenséget mutat minden iránt, ugyanakkor ingerlékeny és agresszív. A képet bonyolítja, hogy ilyenkor indítékot éreznek a bandába való tömörüléshez. 3. A kényszemeurázis jellemzője az akarattól ftiggeden cselekvésekre való késztetés. Két csoportját különböztetjük meg: a) kényszerképzetes neurózis (pl. túlzón rendcsinálás, számolás, tisztogatás, rettegés stb.); b) kényszeraelekvéses neurózis (értelmetlen cselekvések ismédése a kudarctól való félelem miatt, pl. bizonyos kőre rá kell lépni, meri akkor nem kapok rossz jegyet, stb.) 4. A hisztériás neurózis alapját a társadalmi beilleszkedés zavara szolgáltatja. A hi­ ányosság az önmegítélésben van. A mai szakirodalom, főleg pedagógiai szempontokat ügyelembe véve, nehezen nevelhetőgyermekeknek minősíti. •&

N iem ann-Pick - kór - sphyngomyelinosis, phosphatidosis; Az élet első hónapjaiban je­ lentkező, autoszomális recesszív öröklődésű enzimopatia. A betegség lényegét a sphyngomyelináz enzim hiánya határozza meg. Ennek következtében az idegsejtekben, a kéreg sejtjeiben sphyngomyelin és koleszterin rakódik le. A betegség tünetei már a születés után jelentkeznek. Klinikai megnyilvánulásai: „tejeskivé” foltok a bőtön, exophrhalmus, cseresznyepiros folt a szemfenéken, vakság, süketség, hepatosplenomegalia (máj- és lépmegnagyobbodás), mozgászavar, izomsorvadás és súlyos értelmi fogyatékosság. A beteg rendszerint egy éves korra meghal.

279

2 3 . nonocdusio - Részleges vagy teljes nyílt harapás. Hiányos rágófelszíni érintkezés. 2 4 . nonvcrbális - nem verbális, nem szavakkal kifejezett. non verbális k o m m u n ik á ció - a szavakkal történő kom munikáción kívül a gondolatok, érzelmek, szándékok kifejezésére szolgáló mozgások. Ezek kiegé­ szítik, megerősítik vagy gyengítik, illerve cáfolják a verbális jelzések jelentését. A nonverbális kom m unikációban kiemelt szerepet kap a tekintet, a mimika, a testmozgás vagy pantomim ika, a testtartás, a gesztus, a távolságtartás vagy proxem ika stb. norm ális - Hétköznapi énelemben a megszokott, szabályosan jelentkező meg­ nyilvánulásokat nevezzük normálisnak. A normalitást és abnormalitást több szem­ pontból is (matematikai, biológiai stb.) énelmezhetjük. Társadalmi szempontból az tekinthető normálisnak, aki munkájával és magatartásával eredményesen be tud illeszkedni a társadalom életébe, és önálló életvezetésre képes. nonnalizációa elv — Alapgondolata az, hogy az énelmileg akadályozott embe­ rek részére olyan életmintát, olyan hétköznapi életfeltételeket kell teremteni, el­ érhetővé tenni, melyek leginkább megfelelnek a társadalom megszokoct feltéte­ leinek, vagyis a normális életnek. A normalizációs elv alkalmazása nem változtat az értelmi akadályozottságon. Az értelmi fogyatékos embereket nem változtatja „normálisokká", de életkörülményeiket úgy alakítja, hogy az a lehető legközelebb álljon a megszokotthoz, a mindennapihoz, a normálishoz. Figyelembe veszi a fo­ gyatékosság súlyosságát, összetettségét, a szociális képességek fejlesztésében elért eredményeket és a lehetőségeket. Minden fejlesztés és gondozás célja, hogy elérjük a minél jobb társadalmi beilleszkedést. 2 8 . N orm an-W ood -szin d róm a - idiotia am aurotica congenitale; Veleszületett és ko­ rai halállal végződő betegség, melynek pontos kórtörténése még nem tisztázott. A betegség jellemzői: a m icrocephalia (kisfejűség), az exophthalmus (dülledt szem), extracelluláris (sejten kívüli) koleszterin-lerakódás a központi idegrendszerben és a retinában. .‘I f c nyctalopía - nappali gyengénlátás; Az angolszász irodalomban: szürkületi vakság.

atrophia opticocochleodenuita; Autoszomális recesszív öröklődésű, gyermekkorban kialakuló betegség. Klinikáikig előbb ataxia.

3 0 . Nyssen-van Bogaert-szindróm a

7K0

u am hipotőn ia és izam sorvaeU s, majd később areflex ia , vakság, szembénulás, sü­ ketség, beszédzavar, elbutulás (dem entia) és diffúz agysorvadás alakul ki.

m

nystagm us - szemrezgés, szem tekerezgér, A szemgolyók ritmikus, gyors, akaratlan, függőleges, vízszintes vagy forgó mozgása. A súlyosan fogyatékos szemeken je­ lentkező mozgászavar nem központi idegrendszeri eredetű, hanem a meggyengült látás hiányos és pontadan fixálásának a következménye.

NY „ny” hang képzése - Zöngés szájpadi orrhang. Helyes képzése: a nyelvhát középső része zárat alkot a szájpad elülső részével. A nyelv hegye érinti az alsó íogsorr. Az ajkak állása egyéni alkartól függően az é vagy 1 hangoknak felel meg. nyelés - A nyelés alatt a fogsorok érintkeznek. A nyelvhegy a frontfogak palatinalis felszínének nyakí harmadával érintkezik. Főleg a rágóizom (musculus masseter) húzódik össze, a száj körüli izmok azonban nem. A nyelés kér szakaszból áll. Az akaratlagos orális (szájüregi) és a sokkal gyorsabb, reflexszerű pharyngeális szakasz­ ból. A szabálytalan nyelv és izomfunkció esetén az eltérés mindig az orális fázis egyes szakaszaiban mutatkozik meg. nyelv - A hangképzés egyik legjelentősebb szerve. A szájüregben helyezkedik el. Rugalmas izomszövet alkotja, aminek következtében nagyon változatos mozgásra és alakváltoztatásra képes. Alakjának változtatása idézi elő a száj üreg térfogatának és alakjának módosulását is. A nyelv a hangképzésben elősegítheti a rezonálást (ezzel befolyásolva a magánhangzók hangszínét) és a szájüregben különböző aka­ dályokat hoz létre, amelyek zörejeket keltve képezik a mássalhangzókat. A nyelv testét artikulációs zónákra osztjuk fel: 1. a nyelv hegye (apex) segítségével képzett hangok, apikális hangok; 2. a nyelvhát elülső része (praedorsum) - a hang predorsális; 3. a nyelvhát középső része (mediodorsum) - a hang mediodorsális 4. a nyelv hátsó része (postdorsum) - a hang postdorsális; 5. a nyelvhát oldalsó pereme (corona) - a hang koronális. A nyelv egyes rendellenessége akadályát képezheti a hibás artikulációnak. Például ha a nyelvfék összenőtt a nyelv hegyével. Ez akadá­ lyozhatja a nyelv függőleges mozgását és az „1” és „r” hangok helyes képzését. Az aránytalanul kicsi (microglossia) a túl nagy nyelv (macroglossia) vagy az ügyetlen, renyhe nyelv megnehezíti a hangok helyes képzését.

4 . nyelv - Tágabb értelemben a verbális cs nem verbális (mimika, gesztus) jelrend­ szerek segítségével történd kommunikatív közlés. Szűkebb értelemben a nyelv a szavakat alkotó beszédhangokból álló jelrendszer, mely a gondolatok kifejezésének és a szociális érintkezésnek az eszköze. 5* nyelvbotlás - Ltpsus; Hiba, melyet beszéd közben vagy írásban ejtünk. A jelen­ séget, izgatortság (nagy nyilvánosság előtti beszéd), fáradtság vagy figyelemzavar idézheti elő. nyelvcsont - Csontképződmény a nyelvgyök és a gégefedő között, melyen a nyelvizmok tapadnak. nyelvlökéses nyelés - kóros nyelés, infantilis nyelés, eltéréí nyelés, abnorm ális nyelés,

viscerdlis nyelés, fordított nyelés, perverz nyelés; A nyelvlökéses nyelés meghatározá­ sánál egy szűkebb és egy tágabb értelmezést is használnak. Szűkebben értelmezve akkor beszélünk nyelvlökéses nyelésről, amikor nyelés közben a nyelv a két fogsor között kibújik. Tágabb értelemben, a nyelés folyamán a nyelv hegye a felső met­ szőfogak teljes palatinális (szájpadlás) felületéhez nyomódik. O kait tanulmányozva a szakemberek abban megegyeznek, hogy több tényező együttes hatása váltja ki. Ilyen lehet a helytelen táplálkozás, az ujjszopás, macro- illetve microglossia, túl nagyméretű orr- és garatmandulák, szájlégzés, allergia stb. A nyelvlökéses nyelés az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken. Társuló tünete a beszédhangok képzésének sérülése. A t, d, L n, r, sz, z, c, s, zs, cs, ty, gy, ny hangok képzése sé­ rül (multipUx interdentalis). A leggyakoribb torzítás a sziszegőknél figyelhető meg (szigmatizmus interdentális). -fi, nyom orék - lásd: mozgásfogyatékos. nyugtalanság - Emocionális állapot, amely idegességgel, cselekvésre való erős kényszerrel, gyors, impulzív, rendszerint kapkodó mozgásokban és viselkedésben, valamint beszédmódban nyilvánul meg. 1 0 . nyúlajak - Amikor az orrnyúlvány nem nő össze az arccsonti nyúlványokkal, illetve valamelyik oldali arccsonti nyúlvánnyal, úgy nyúlajak (labium leporinum ) jö n létre. Fejlődési rendellenesség, mely az ajakartikulációt is befolyásolhatja.

283

0,0 nOn éa „ ó M h an g o k képzése — Középső nyelvállással, szűkebb ajakkerekítéssel és félig zárt állkapocsszöggel képzett labiális hang. Rövid, veláris, mély magán­ hangzó. Hosszú párja az „ó" O ast-H ou se-b etegség - Autoszomális recesszív öröklődésű ritka enzimopátia. A vizelet zellerszagű. A vizelettel nagy mennyiségben ürül fenilalanin, fenilpiroszőlősav, fenilecetsav, vajsav, leucin, metionon, valin stb. A betegség korán, a korai csecsemőkorban jelentkezik. Klinikai jellemzői a pszichoszomatikus fejlet­ lenség, albinizm us, polypnoe (gyakori légvétel, lihegés), ödéma, makacs bőrgyulladás, súlyosabb esetben mentális retardáció. Ha a betegséget csecsemőkorban felfe­ dezik, tüneteinek kialakulása megelőzhető. obesitas - obezitás, elhízás, elhájasodás; A kevesebbet mozgó értelmi fogyatékosok­ nál is tapasztalható jelenség. ocd u aio - elzáródás, fogsor záródása. o cd u sív ik - zárhangok; A toldalékcsőben olyan zárak keletkeznek, éppen artiku­ láló szerveink működése következtében, amelyek részben vagy egészében akadá­ lyozzák a levegő kiáramlását (p, b, t, d, ty, k, g, m, n, ny). Ha a zárhang tanalma alatt zönge nem képződik, zöngétlen zárhangról (p, t, ty, k), ha viszont a gégében zönge is keletkezik, zöngés zárhangról beszélünk: b, d, g, gy, m, n, ny. Ha az íny­ csap és a lágy íny (velum) elzárja az orrüreget, felpattanó zárhangokat képzünk: p, b, t, d, ty, gy, k, g. Ezek az explosivdk. Ha az ínycsap és a velum nem alkot zárat, az elöl keletkezett zár tartalma alatt a zöngés hang az orrüreg rezonanciáját erősen megszólaltatja. Ezek az orrhangú zárhangok

nasalisoky. m, n, ny.

ocdunvák

vagy röviden

6 . O hlsson-szindróm a

Autoszomális recesszív öröklődésű kórkép. Az A lpon-

szindróm ához társuló, súlvos miópia, belső íül eredetű süketség. 7 . oligofrénia - szó szerint:

kevésértelem ; A

mai szakirodalomban kifejezetten el­

lenzett. nem használt kifejezés. Gyűjtőfogalom , mely a különböző kóreredetű és súlyosságú megbetegedési formák olyan csoportját foglalja magában, amelyeknek közös jellemzője elsősorban az értelmi képességek károsodása. A károsodás oka minden esetben a nagyagy vagy a szervezet egészének torz fejlődése, következmé­ nye a pszichikus fejlődés elmaradása. A károsodás két ismérve: az értelmi defektus és a nem progrediáló jelleg (patológiás állapot). Az értelmi képességek csökkent volta mellett az egész személyiség is károsodik. Az „oligofrénia” kifejezést, hazánk­ ban a rrSzuhnormális" (normális alatti), majd később az „értelm ifogyatékosság' meg­ jelölés váltotta fel. & oligo írén pedagógia - értelm ifogyatékosok pedagógiája. olvasás - Bonyolult értelmi tevékenység, mely segítségével az írott szöveg tartal­ mát megismerhetjük. Az olvasás elsajátításának előfeltételei közül a legfontosabbak az értelem megfelelő fejlettsége, a fbnem atiktis hallás , az észlelő-mozgásos rendszer fejlettsége, a beszédállapot, a nyelvi anyag analízisének és szintézisének képessége, a téri tájékozódás és a térszemlélet minősége. Az olvasás elsajátításának elengedhe­ tetlen feltétele az olvasás iránti érdeklődés, vagyis a funkcionális motiváció. Olvasni az tud, aki megérti a szöveg tartalmát. É t* olvasási rendellenességek - olvasászavar, diszlexia , legaszténia. U . onom atom ania - Szavak ismételgetésére irányuló kényszer. U > onyehophagia —köröm rágás; A szorongás, a belső feszültség pszichomotoros leve­ zetésére szolgáló viselkedés. Nem csupán az izgulékony gyermekek rossz szokása. Előfordul serdülőknél, sőt még felnőtteknél is. 1 3 . opharm osis —nyitott harapás; A metszőfogak fogsorzáródáskor nem érintkeznek. 1 4 . o p h th alm ... - szem ... (szóösszetételben). 1 5 . ophthalm ia sym pathica - a szem gyulladása összefoglaló név, mely az előre­ haladó és rosszindulatú szivárványhártya gyulladást (iritis), szivárványhártya és

285

sugánest gyulladást (iridocyclitis), a szivárvány- és érhártya gyulladást (iridochori-

oiditis) sőt a látóidegfő gyulladást (papilloretinitis) foglalja magában. A közvetlen kiváltó ok lehet a sugártest (corpus ciliare) sérülése, áttört fekély és az abba belenőtt iris, esetleg daganat. Teljesen nem gyógyul meg. Eredménye az összenövések kö­ vetkeztében létrejött hályogok, másodlagos glaukóm a, valamint a szem sorvadása. A sérült szemen bekövetkezett destruktív gyulladás megtámadja és tönkreteszi az ép szemet is. Az általános tünetek közül kórjelző lehet a fáradékonyság, az adaptá­ ció zavarai, valamint a látásélesség gyengülése. ophthalm oblenorrhoca neonAtom m - újszülöttek kankós kötókártya-gyulladása; A Neisscr-féle gonococcussal fertőzött szülőurak váladéka az újszülött kötőhár­ tyáján és szaruhártyáján gennyes, destruktív gyulladást idéz elő. A rosszindulatú folyamat gyorsan vezet fekélyképződéshez és perforációhoz is. A gyógyulás után súlyos látásveszteség következhet be. ophthalm odefectologja - látássérültek gyógypedagógiája; A látássérültekre vo­ natkozó komplex, gyógypedagógiai ismeretek és kutatási eredmények rendszere. Szűkebb értelemben a látássérült gyermekek gyógyító nevelésének tanával foglal­ kozó tudomány. ophthalm ológia - szemészet; Az orvostudománynak a szemmel és a szem beteg­ ségeivel foglalkozó ága. O ppenheim -betegség - myatonia congenita; A gerincvelő elülső szarv i motoros sejtek fejlődési zavara következtében kialakuló izombetegség. Az izomzat testszerte sorvadt, hipotóniás vagy atóniás, az ínreflexek hiányoznak, csökken az izomzat elektromos ingerelhetősége. A vizelet kreatintartalma fokozott. op tacon - A vakok által használt készülék, mely segítségével közvetlenül hozzáfér­ hetővé válik a síkírásos szöveg értelmezése. optikai segédeszközök - Minden olyan eszköz, melynek segítségével a gyengénlátók a síkolvasást és írást el tudják sajátítani. Ilyen a szemüveg, lupe, távcsőszemüveg, nagyítóvonalzó, kézi nagyítók stb. 22* optiko-akusztikus oktatási form a - A gvengénlárók iskoláiban ezt használják, amely alapjaiban megfelel a szokásos tanítási formának. A megismerésben a látás vezető szerepe érvényesül. A gyengénlátök esetében a stkíris és olvasás elsajátítása

286

a világítástechnikai és optikai eszközök igénybevételével kerül alkalmazásra. A lá­ tás mellett a tapintásnak és a hallásnak is nagy jelentősége van. j f t optikus diszgráfia - Ennek az írászavarnak az a jellegzetessége, hogy a gyermek számára a betűk nem jelentik a hang általánosított képét. A betűelemek elhelyezé­ sétől függően a betűről pontatlan látási emlékkép rögzítődik. A térbeli tájékozódás zavara következtében pontatlan látási kép marad a betűről, az írott szavakról. Ebben az esetben a betűk, illetve a betűelemek térbeli elhelyezése sérül: a szó írását gyakran az utolsó betűvel kezdik, vagy pontos tükörképet írnak (tükörirds). Az is előfordul, hogy a fel-le irányt cserélik fel. A leggyakoribb a Főbb betűelemek hasonlóságán alapuló betűcserék, az elemek irányváltoztatásával (m —n; b - d; u - v stb.). f| | optiku s diszlexia - Az olvasászavar jellegzetessége, hogy a betű nem idézi fel a megfelelő hang általánosított grafikai képét. Előfordul, hogy a gyermek a betűket nem ismeri fel, vagy betűfelismerés m ellen nem tudják a szavakat elolvasni. Ennek oka a pontatlan látási érzékelés, a betűkről alkotott képzet hiányossága. Az egyes betűk felcserélését elősegíti, hogy a betű képéből általában a betű vázának képe marad meg, néhány részlet viszont kiesik az emlékezetből. Az egyes betűk közöm hasonlóság azután (a főbb elemek tekintetében) zavarja megkülönböztetésüket, és ez elősegíti kölcsönös felcserélésüket is. jP » op totip - A látásélesség vizsgálatára szolgáló látáspróbatábla. A táblán felülről lefelé csökkenő nagyságú jelek, betűk vagy számok vannak, amelyeket úgy szer­ kesztenek meg, hogy az azokat alkotó vonalak közti közök különböző távolságból adnak 1 percnyi látószöget. Ez megfelel a Snellen által meghatározón egységnek. Ez az egészséges szem látásélessége. H a a beteg a táblát nem tudja végigolvasni, akkor látásélessége eltér a normálistól.

36. orális hangok - szájüregi hangok; A magyar magánhangzók szabályos ejtésben szájüregi hangok, tehát a lágy íny zárja az orrüreget. 2 7 * organikus dyslalia - Szervi eredetű pöszeség. Kimutatható veleszületen vagy szerzert szervi elváltozás okozza. Ennek megfelelően megkülönböztetünk: a) perifériásimpresszív eredetű pöszeséget. Ilyen a nagyothallás következtében előállt pösz&ég

(audiogen dyslalia). Ez a fájta pöszeség különösen a veleszületen belső fül eredetű nagyothallásban fordul elő. A gyermek nem hallja helyesen a beszédet, ezért hely­ telenül utánozza. Minél nagyobb fokú a magashang-tanomány kiesése, annál több a helytelenül kiejtett hang (ez főleg az „s”, „z”, „sz” és az ,,f’ kiejtésekor észlelhető);

287

b) a perifériás-expresszív eredetű pöszeség. A perifériás (külső) beszédszervek ana­ tómiai elváltozása vagy e szerveket behálózó idegek kóros működése (mechanikus

dyslalia) idézi elő. A beszédszervek anatómiai elváltozását foghiány, nyűlajak, a lágyszáj pad vagy a nyelv fejlődési rendellenessége, gótikus szájpad vagy a harapás rendellenessége idézheti elő. Az ajkak mozgáskorlátozottsága perifériás vagy köz­ ponti arcbénulás, illetőleg sérülések és fejlődési rendellenességek következtében jöhet létre. Ez az ajakhangok hibás kiejtéséhez (dyslalia labiális) vezet. A 'V -n e k , a „v"-nek, a „p"-nek, az „f"-nek, az „m"-nek nn”-szerű hangzása van. A magánhang­ zók hangszíne elmosódott, m én az „o” és az „u" kiejtésénél az ajkak előretolása és a kétoldali szájzug közelítése nem tökéletes. Az állkapocs, főleg a fogak rendellenes helyzete és növése elsősorban az „s” és „sz" hangok hibás kiejtéséhez vezet (dyslalia

dentalis). A nyelv veleszületen rendellenessége (macroglossia vagy microglossia) ritkán fordul elő. Szintén ritkán a rövidebb nyelvfék is (frenulum linguae) akadályozhatja a nyelvcsúcs finom mozgásait (ankyloglossia) zavan okozva az „r" hang kiejtésében. Az egyoldali hypoglossus bénulás a nyelv mozduladansága miatt súlyos zavan okoz nemcsak a beszédben, hanem az evésben is. c) centrális eredetű pöszeség - a köz­ ponti idegrendszer szervi károsodása (encephabpathids dyslalia) következtében jön létre. A beszédközpontok szervi zavarai főleg az intrauterin vagy a szüléskor támadt károsodással, az agyvérzéssel, piramis- és extrapiramídális pályáknak a sérülésével lehet összefüggésben. A különböző súlyosságú értelmi fogyatékos gyermekeknél is sokszor észlelhető súlyos pöszeség (dyslogids dyslalia). orrü reg - Az orrüreg nagy kiterjedésű üreg, mely összeköttetésben van a garattal és a szájüreggel. Középen hosszában a csontos és porcos orrsövény választja kétfelé. Az orrüregnek fontos élettani szerepe van a néma légzésben, de rezonátorként is működik a hangképzésben. ortézisek

A csonkolt testrészekre rendelt különféle ortopédiai készülékek

gyűjtőneve. Korábban egy vészüket járógépeknek nevezték. Ortéziseket a bénult test­ rész támasztása, tehermentesítése, kóros mozgások megakadályozására, deformáló­ dott torz testrészek megtámasztása, esetleg korrekciója céljából, egyes esetekben pe­ dig a hiányzó izomműködés pótlására adnak. Általában tartós viselésük szükséges. I

g i f c orth ofu n ctio - Általános adaptációs tanulási képességet jelenti. Nagyon sokol­ dalú, az egész személyiséget érintő képesség arra, hogy az egyén a vele szemben támasztott biológiai és társadalmi követelményeknek megfeleljen. Ennek eredmé­ nyeként az egyén egész életen kérésziül mind szélesebb körben alkalmazkodik a természeti és társadalmi környezethez. 288

>81* orthopaedia - ortopédia; Az orvostudománynak a mozgásszervek szabálytalanságai­ val. ezek megelőzésével és gyógyításával foglalkozó ága. O rtn er I.-szindróm a - Fejlődési rendellenesség vagy szerzett betegség okozta cardiomegaliához (szívnagyobbodás) csatlakozó féloldali hangszalagbénulás és változó fokú rekedtség. osteochondrosis és osteonecrosis - Degeneratív csontosodási zavar és csontéibalás. Közös jellemzőik, hogy az epifízisek (csövescsontok ízületi vége) vagy apofízisek (olyan külön csontmagból fejlődő csontrészek, amelyek nem alkotnak ízületi fel­ színt) átmeneti vérkeringési zavara alakul ki. A vérkeringési zavar okát nem ismerjük. A megbetegedés következtében a csontok teherviselő képessége helyileg csökken, terhelésre könnyen deformálódnak, majd spontán gyógyulnak. Ha a deformitások kialakulását nem előzik meg, ezek felnőttkorban degeneratív betegségeket okoznak. Ilyen a C alvé-file betegség, a Perthes-file betegség, a Schinz-szindróma stb. osteogenesis im perfecta - Fejlődési rendellenesség. A perioszteális (csonthártyá­ hoz tartozó) csontosodás veleszületett zavara. Jellemzője, hogy a csontok kóro­ san vékonyak, gyengék, sokszor spontánul törnek, és deformálódva gyógyulnak. A csigolyák laposak. A koponyacsontok elcsontosodása hiányos, jellegzetes fejforma alakul ki. Gyakran előfordul nagyothallás is.

í osteom yelitis - csontvelőgyulladás; A csontok gyulladásos megbetegedésének a neve. Bármely életkorban, és elvben bármely csonton létrejöhet, de csak a hosszú csöves csontokon fordul elő gyakran. A betegséget gennykeltő baktériumok okoz­ zák, amelyek a véráram útján jutnak a csontba. így jön létre az akut osteomyelitis, amely heves, nyugalomban is fennálló fájdalommal, magas lázzal, hidegrázással, elesettséggel kezdődik. A betegség krónikus formát ölthet, amikor az elhalt csont­ darabok vagy tartós gennyes váladékozás, sípolyozás során kiürülnek. Ilyenkor a fertőző forrás a szervezetben maradhat, s ez a kiújulás veszélyét hordja magában. Az akut osteomyelitis másik szövődménye, hogy az epiftzisre ráterjedve a növeke­ dési porcot részben, vagy teljesen elpusztítja, ennek következtében deformitások és rövidülés jöhet létre. 38* othelcosis —fulgenrtyesedés. 3 7 . otitis - Julgyulladás-, külső (externa), középső (média) és belső (interna) formáját különböztetjük meg.

289

o to sd e ro s ls - A halláscsökkenés gyakori oka a labirintus csontos tokjának a meg­ betegedése. A csont lágyabb kötőszövetté épül át ( m etaplasia), m ajd deformált struktúrával újra keményebbé válik. A betegség leggyakrabban vezetéses hallás­ zavarral kezdődik. A betegség öröklődik. Fiatalkorban kezdődik. 3 0 éves korra a halláscsökkenés bizonyossá válik. A betegség tünetei a fülcsengés (tinnitus) és vezetéses hallászavar.

oxiUlia - gyors beszéd.

• •

/ /

0,0 (• „ö” hang helyes képzése - Közepes ajakkerekítéssel, középmagas nyelvállással képzett rövid, palatális magánhangzó. Helyes képzés módja: az ajkak állása és a fogrés távolság megfelel az „o” hangnál tapasztaltaknak. A nyelv helyzete azonos az „é" hang ejtésének nyelvhelyzetével. Hosszú párja az „ő" 2 . őrjöngés - dühöngés, dühroham; Heves és rendezetlen izgalmi állapot. Aszerint, hogy milyen betegségeknél fordul elő a patológiás dühindulat, m ániás jurorról,

furor hystericusról vagy fu ror epiUpticusról beszélünk. A heves izgalom nem tan sokáig. Utána a beteg fáradtságot és megkönnyebbülést érez. A dühroham előfor­ dulhat súlyosabb értelmi fogyatékosoknál is. 3 . öröklön beszédgyengeség - gyűjtőfogalom, mely a kóros jelenségek egész lánco­ latát tartalmazza. A kóros jelenségsorozat a megkésett beszédfejlődéssel kezdődik, melyet ranós, makacs pöszeség követ. Ehhez agrammatizmus is társul. Az isko­ láskorban olvasászavar és a hadarás kialakulása jellemzi. Ezeknél a gyermekeknél feltűnő a motoros fejlődés visszamaradottsága. Nagyon sok közöttük az am bidex-

ter és a balkezes egyén. Szintén gyakori tünet az am uzikalitás. A kórkép örökletes és az idegrendszer nem pontosan meghatározott területe vagy területeinek károso­ dásában vagy diszfunkciójában mutatkozik meg. 4 . összehasonlító gyógypedagógia - Különböző gyógypedagógiai tudományága­ kat, elméleteket, folyamatokat, rendszereket egyes algoritmusok alapján elemző általános gyógypedagógiai tudományág.

6,

H m »p ” h an g helyes képzése —a „p” zöngétlen kétajki zárhang (explozivák). A helyes képzés e módja megegyezik a ”b” hangnál elmondottakkal, de a felpattintást is zöngéden levegő végzi, mivel a hangszalagok füvóállásban vannak. A hibás képzést az ajkak körkörös izmának ernyedt működésével fiigg össze. A felpattanó zár, il­ letve a kiáramló levegő az ajkakat eltaszítja a két fogsortól, s egy lagymatag, szinte kibuggyanó „p" és „b" jön létre, amelyből hiányzik a két hang feszesebb, felpat­ tanó jellege. pachyglossia - A nyelv megvastagodása. pajzsm irigy - Belső elválasztást! (endokrin) mirigy, melynek hormonjai hatást gyakorolnak az alapanyagcserére és a növekedésre. A pajzsmirigy túltengése sú­ lyos zavarokat (pl. testsúlyváltozások, vérkeringési megbetegedések, koncentrációs zavarok) okozhat. A veleszületett tartós diszfunkciók hátráltatják a növekedést és értelmi elmaradáshoz (kreténizmus) vezethetnek. it...p a la tu m - szájpad, palatális, szájpadhoz tartozó, szájpadi; A szájpadlás két részre oszlik, és már a felépítése is meghatározhatja az egyéni hangszín kialakítását és a beszédhangok létrehozását. A fogmedertől (alveolus) kiinduló csontos kemény szájpadlás (palatum durum) különböző fokú emelkedése és domborodása minden embernél más alaphangszínt ad. Folytatásában hátrafelé a mozgatható, izomrostos lágy szájpadlás (palatum m olle, ill. velum palatinum ), melyet lágy ínynek és inyvt-

torldnak is hívnak. A lágy szájpad, szabad széle ív alakú, és közepéről az ínycsap vagy nyelvcsap (uvula) lóg le. A lágy szájpad aktívan részt vesz az artikulációban. 0 , palatális hangok - A nyelv a kemény szájpad lelc domborodik (pl.:

ó, i stb.). Az

akusztikus benyomások alapján magas magánhangzóknak nevezzük (c,

í, ö. ő, ű. ű ).

292

6 , palatognathus - veleszületett szdjpadhasadék.

P

7 , palatoplegia - sztijpadbénulAs. S . pálcikák és csapok - a retinában található mikron nagyságrendű idegsejtek; a fbvea centrális csak csapokat tartalmaz, más területeken viszont a pálcikák és a csapok aránya 20:1. A csapok a nappali (szín)látást, a pálcikik a félhomályban való lárást biztosítják. j v f e palilalia - Szavak beteges ismételgetése. D ysarthriánál és anarthridndl fordul elő. '"ÉK palim phasia - A súlyos fokú éneimi fogyatékosoknál a hangadis erős intenzitású hangokat eredményez, amelyek tagolatlan kiabálásra emlékeztetnek. A beszédszer­ vek tökéletlen innervációja következtében a gégében keletkező ún. primér hangok kiálrásszerű hangproduktumok formájában hallatszanak. Ezek összekapcsolódhat­ nak, azonban nélkülözik a tagolt hangadás jellemző jegyeit. pannusok - A szaruhárrya beszűrődése, erezettsége. A szaruhártya ilyen jellegű gyulladásait a legkülönfélébb okok hozhatják létre. Lényege a felszínes réteg beszűrődése és a com ea átlátszóságának csökkenése. Ha a pannus a pupilla szint­ jéig elér, súlyos látásromlást okoz. Pannushoz vezethet a trachom a, az ekcémás szaruhárrya-gyulladás, a tuberkulózis stb. ■“H , panophthalm ia - A szem egészére kiterjedő gennyes gyulladás. Bakteriális fertőzés a szem elvesztésével járhat. 1 3 . Panse-szindróm a — a D own-kór és a Laurence-M oon—Biedel—Bardet-szsruiróma együttes jelentkezése. 1 4 . papillom a - szemölcsdaganat; Szemölcsszerű burjánzásból álló daganat, főleg a hangszalagokon, ami rekedtséghez vezet. 1 5 . paracusis - Hallászavar. Szelektív süketség mély hangok iránt. 1 4 . Paracusis W illisii - Az a jelenség, amikor a beteg zajos környezetben jobban hallja a beszédet. Ilyen helyzetben a beszélő automatikusan felemeli a hangját, a vezetéses nagyothalló a háttérzajt kevésbé hallja. így a beszédet is jobban el tudja különíteni a háttérzajtól, mint a normál hallású egyén.

293

jp

1 7 . parafónia - A hangok elakadása izgalmi állapotban vagy murálás idején. 1 8 . parafrázia - Az afázia különleges formája, amely helytelen szóváltásokban és/vagy oda nem illő, értelemzavaró szótagok gyakori használatában nyilvánul meg. Az írásban is megjelenik (paragrdfia). Í9ÜÜ paragam m acim us - A „g" hang helyettesítése másik hanggal. Pl. „gólya" helyett „dolya”, „pólya" stb. poragráfia - Kóros írászavar. Patológiás agykérgi állapot következményeként egyes betűk, esetleg egész szótagok kihagyása, felcserélése az írásban. paragram m atum us —Szavak helytelen használatával és a nyelvtani formák éltévesztésével járó beszédzavar. 'jjjjjfc parakappacizm us - A „k” hang helyettesítése más hanggal: Pl. kenyér - tenyér. p aralalia - hanghelyettesitén A diszU lia {pöszeség) egyik formája, melyre a hangok felcserélése a jellemző. A beszédhiba abból áll, hogy a beszéd során egy számára nehezen kiejthető fonémát egy másikkal (artikuláció szempontjából) könnyeb­ bel helyettesít. (Pl. az „r” hang helyett „1” hangot használ a beszélő: ravasz róka - jakasz jóka.) panlam bdadzm us - Az „I" hang helyettesítése más hanggal. Pl. lapát - japát stb. " ‘205, paralexia - Az olvasási készség zavara. Az olvasás során a szavak felcserélésében megnyilvánuló zavar. Ügy is nevezik, hogy félreolvasás. Az olvasott szövegben egyes szótagokat vagy betűket a beteg másnak olvas. paralógia — Illogikus, inkoherens beszédmód. Főleg szkizofréniában, agydagana­ toknál, agysorvadásnál fordul elő. A beteg a feltett kérdésre oda nem illő választ ad, ami nincs összefüggésben a kérdéssel. Egyes esetekben a válasz csak énelmeden szavak sorozata. paralysis o b sterica lis- Szülési felső végtag bénulás. Szülés közben a plexus braehia-

iis (karfonat) ideggyökerei és rostkötegei sérülnek. Az érintett végtagokon a sérülés kiterjedésétől függően részleges vagy teljes petyhüdt bénulás jön létre.

294

paralysis progressiva - A bénulások különböző formái között sajátos helyet fog­ lal el, mivel inkább az elme zavarai jellemzik, és nem a mozgás hiányosságai (a beszédartikuláció nehézségei, kézremegé.

A betegséget a szifilisz baktériuma, a

rraponrma pallidum okozza (diffúz agyhártya- és agyvtlögyulladAs). A betegség pszi­ chikai következményei a progresszív amnézia (emlékezetkiesés), az értelem, vala­ mint az erkölcsi érzék megromlása, az affektivitás módosulása. Mindez könnyen átcsap egy teljes dezorientáltságba (zavart viselkedés), ahol téveszmék lépnek fél, és a beteg a dementálódds (teljes elbutulás) felé halad. A betegség prognózisa peni­ cillin adagolása nyomán javul.

m

paralysű spinaüs spastica —heredodegeneratio spastica; A betegség a piramisrend­ szer ismeretlen okú, progresszív (előrehaladó) degenerációja (elfajulása). Öröklődő betegség. Rendszerint 1 8 -2 0 éves korban alakul ki, de ritkán kisgyermekkorban is elkezdődhet. Eleinte fáradékonyság, majd fokozatosan keresztezett görcsös kétol­ dali bénulás (paraplegia spastica) alakul ki. paranoia - Krónikus pszichózis, melyet logikusan felépített, rendszerbe foglalt téveszmék jellemeznek. A beteg megrendíthetetlen logikus téves eszmerendszert dolgoz ki, amelytől semmilyen módon nem tágít. A kialakult téveszmerendszer tartalma szerint nagyzásos vagy üldözéses jellegű lehet. Mindezek ellenére akarati magatartása, cselekedeteinek célszerűsége viszonylag rendezett. paranoid típusú gondolkodás - InkompcnzÁlt vagy dekom pm zált vakok esetében gyakran tapasztalható. Legfontosabb jellemzője, a főleg a személyével kapcsolatos benyomások túlértékelése. A dekompenzált súlyos látássérült esetében a paranoid helyzetre az jellemző, hogy a túlértékelt eszméből indul ki. Ha a környezet részéről ez reális sérelmet vált ki, akkor ebben a túlértékelt eszme igazolását véli fidfedezni.

3 2 . paraparesis - spinomotorikus sérülés; Az alsó végtagok kétoldali bénulása. Oka lehet a hirtelen kialakuló vérzés, sérülés, gyulladás, daganat, krónikus idegrendszeri elvál­ tozások (pl. sclerosis multiplex) vagy akár fejlődési rendellenesség is (pl. spina bifida). A sérülés következtében izomhipotónia és súlyos kontraktúrák (deformitást okozó izomrövidülés) alakulnak ki. Mindezt kényszertartás követheti. Az időben elvégzett műtéti beavatkozás megvédi a gyermeket az értelmi fogyatékosság kialakulásától. 3 3 . pararoUcizmus - Az „ ” hang más hanggal (pl: „j”) való helyettesítése (pl: róka - jóka).

295

'•j84* pararthria - A hadarók hangtorzítása. paraszigm atizm us - Az „sz , hanggal, (pl. szép - tép).

„s", „cs”, „zs" hangok helyettesítése más

P a n n á iu l II.-szin d róm a —paralysis divergens oculi; A középagy vagy a tobozmi­ rigy daganata, elhalása vagy gyulladása okozta szembénulás. A betegség következ­ tében a pupillák fényre nem reagálnak, merevek, a vertikális szemmozgás zavart, kettőslátás alakul ki. P ark in so n -k ór - paralysis agitans, rázkódó bénulás; Parkinson által leírt kórkép

biperkinézissel (kórosan fokozott mozgás), izom rigiditdssal (izommerevség) és ál­ talános hipokinézissel járó kórkép. Az agytörzs idegdúcaiban végbemenő degeneratív folyamat, amely fokozatosan mozgásszegénységhez (akinézis), a testtartás és a mimika megmerevedéséhez, a végtagok és a fej trem orához (remegés) vezet. A legszembetűnőbb a spontán, automatikus mozgások hiánya. Mozgásszegény­ ségük oly mérvű is lehet, hogy noha ép elméjűek, csak egy helyben ülnek, még a csorgó nyálukat sem törlik le (indítékhiány). Eleinte az öregek betegségének tartották, de kiderült, hogy van juvenilis alakja is. (-szindróm a - achondroplasia; Olyan veleszületett károsodás, melyre jellemző a kis születési tömeg, igen alacsony termet, aránytalan törpeség. A koponya nagy, az orr hipopláziás, a végtagok rövidek, tömzsiek, harang alakú mellkas, normális értelmi szint. Patau-szindróm a - 13~trisomia; Kromoszóma-rendellenesség. O ka a 13. kromo­ szóma trisomiája. A szindróma legjellegzetesebb vonásai a polydacrylia, a microcep­

halia, a különböző arc- és ajakhasadékok, m icrophthalm ia (kisszeműség) stb. Sú­ lyos neurológiai tünetek észlelhetők: a legtöbb gyermek vak és süket, és értelmük is súlyosan károsodott. A betegek életkora rövid. p ato ló g iás értelm i fogyatékosság - organikus, exogén, biológiai hátterű ; Az agyi egyedfejlődés rendellenességében, késésében, működési zavarában meg­ nyilvánuló soktényezős kór következménye. M a már a fejlett orvosi diagnosz­ tikai módszereknek köszönhetően egyre pontosabb képet alkothatunk az agyi struktúrák állapotáról, fejlődéséről és működési zavarairól. A patológiás ér­ telmi fogyatékosság hátterében genetikai tünetegyüttesek, teratogén ártalmak.

296

b io k c n ii. il re n d e lle n e ssé g e k, a n y a g c s e re z a v a ro k , sz.ülési á r ta lm a k , az id e g r e n d ­ szer fe jlő d é s é n e k re n d e lle n e ssé g e i á lln a k . M a e k e ttő s felo sztá s ( f a m iliá r is - p a ­ to ló g iá s ) m e re v h a szn á la ta tú lh a la d o tt.

pavor - ijedtség, rémület. pftvor noctum u s - Felriadásos éjszakai rémálom vagy rémület. A gyermek alvás* zavarai közül ez a legriasztóbb a környezet számára. A gyermek hirtelen felriad az alvásból, de nem ébred fel teljesen, összefüggéstelen kiáltásokat hallat, izgatottan dobálja magát vagy összekuporodik, nem ismeri meg a hozzátartozóit. Ha köze* lednek hozzá, rémülten elhúzódik. A néhány perces roham után újra elalszik, és reggel semmire nem emlékszik. A jelenség súlyos szorongás megnyilvánulása.

Mi

pectus carinatura - ty ú k m ellA mellkas oldalról összenyomott előemelkedő szegycsonttal (stemum ). pectus cxcavatum - tölcsérm ell; A mellkas közepe behúzódott, a bordaívek elállnak

4 5 * pedoaudiológia - A gyermek fúlgyógyászata. f t l K pcdofflia - Szexuális zavar (régen: szexuális perverzió) A felnőtt szexuálisan moti­ vált vonzalma gyermekekhez. A pedofilíában szenvedő általában érzelmileg vissza­ maradt, gátlásos vagy neurotikus személy. Pelizaceu s-M erzbacher-kór - sclerosis diffusa chronica fam iliáris, leukodystrophia

progressiva hereditaria; Nagyon ritka, nemhez kötött recesszív öröklődésül enzimopátia. Az élet harmadik hónapjában kezdődik, és a betegek általában megérik a felnőtt kort. A glicerofoszfatidok anyagcserezavara. A leukodisztrófia (az agyvelő fehérállománya lipoid lebontási zavarával járó demielinizációs kórkép) egyik for­ mája. Tünetei a diffúz és lassú fejlődésül agyi szlderózis, a végtagok szpasztikus parézise, ataxia, fejtremor (a fej remegése), vertikális nystagmus, koordinációs za­ varok, epilepszia, valamint értelmi fogyatékosság. 48• Pendrcd-féle szindróm a - A pajzsmirigy működés zavarával (strúm dval) és belső fúl eredetű süketséggel járó emzimopátia. Az enzimdefektus miatt a pajzsmirigy jódfelvételre képtelen. Öröklődésmenete autoszomális recesszív. A kórképhez ér­ telmi fogyatékosság is társul.

297

4&

perforario com eae

szaruhártya átfiíróddsok; A különböző fekélyeket létre­

hozó folyamatok olykor mélybe terjedve szaruhártya-átfúródásokat okoznak A ke­ letkezett nyíláson a csarnokvíz kiürül, s a szivárványhártya a mögötte fekvő lencsével együtt a szaruhártya hátsó feléhez sodródik (prolapsus iridis). A központi átfúródások után hosszú ideig fisztulák (sipoly) maradhatnak a szaruhártyán. Az előreesett szivárványhártya elzárja a perforációs nyílást, a szaruhányával összenő és vaskos átlátszatlan heget képez (cicatrix adhaerens). Ha az összenövés nagy kiterjedésű, a fellépő zsugorodás a szaruhártya domborúságát csökkenti, laposabbá teszi (applana-

tio com eae). A szaruhártya elváltozásai közvetlenül veszélyeztetik a látásteljesítményt.

gRP

p crim étcf - A látótér meghatározására szolgáló készülék. Egy félgömbszerűen kiképzett készülék, amely a retina tükörképével megközelítően koncentrikus elhelyezkedésű. A vizsgálat során a gömbfelszínen meghatározott méretű és meg­ világítású jeleket a periféria felől a központ félé mozdítunk el. A vizsgált személy a készülék központját nézi, és jelzi, amikor észleli a jel feltűnését. Ez jelenti a látótér perifériáját (szélét). A módszert kinetikusperim etridnak is nevezik. perinatális - A születés időszaka körüli. perinatális ártalm ak - Az agy éppen a szülés körüli időszakban fejlődik a leggyor­ sabban, amely az anyagcsere intenzitásában és az ehhez szükséges nagy oxigén- és tápanyagigényben is megnyilvánul. Tehát a fejlődő magzat számára az oxigén- és a nyersanyagszükséglet biztosítása alapvető fontosságú. A központi idegrendszer perinatális ártalmai jól körülhatárolható patológiás történésekre különíthetők el. Ezek mind a fejlődő magzat agyának vérellátásával és oxigénellátásával kapcsola­ tosak (subduráiis, epidurdlis vérzés, valamint a különböző hipoxiás vagy oxigén­ hiányos állapotok). perinatális hypoxia - A születés során a magzat oxigénellátása mindig zavart szenved. A szülőutakon való áthaladás a magzat vérellátásának átmeneti elégtelen­ ségét okozza. A jelenséget fiziológiás hypoxiának nevezzük. Ennél súlyosabb követ­ kezményekkel jár a patológiás hypoxiás állapot. Mély periventrikuláris és felületes

cortikális hypoxiás agyi ártalmat különböztetünk meg. A szakemberek szerint az értelmi fogyatékosságnak mintegy egyötödéért felelős e kórcredet. A mulrifaktoriális familiáris fogalomkör után a második legnagyobb kóreredeti entitás. 5 4 . pervazív fejlődési zavar - A személyiség fejlődésének egészét átható és általában fogyatékossági állapotot előidéző zavar (pl. autizmus). 298

6£» perverzió - fajtaLsnság, természrtellenesség. rendellenesség; A normálisról eltérő, különösen a szexualitás terén jelentkező patológiás viselkedésekre értik. Ma már kevésbé használatos kifejezés. 5 6 . pes planus - planovalgus, lúdtalp, bokasüllyedés; Általában az izomerőt meghaladó terhelés váltja ki. Ilyen időszak lehet, amikor a gyermek állni nem, vagy alig tud, de a türelmetlen szülő már állásra, járásra szoktatja a gyermeket. Úgyszintén kialakulhat a serdülőkorban, amikor a hirtelen növekedés és testsúlygyarapodás válthatja ki. Hosszas betegség utáni terhelés is előidézheti. A városi életmód is hozzájárul kialakulásához (kevesebb mozgás, egészségtelen cipők, stb.) Tünetei: a boka befelé dől, a láb boltozata lelapul. Következményei a fáradékonyság, fájdalom a lábszár izomzatában, és ennek következtében térd-, csípő- és derékfájdalom is kialakulhat. Gyakran kísérője a gyermekkori maradandó mozgásszervi károsodásnak. p etit mai (PM ) - kis epilepsziás roham ; A PM formák a gyermekkor meghatározott fejlődési stádiumaihoz kötődnek. T öb b formája ismeretes: 1. propulziv PM (W est

szindróma). A harmadik héttől a harmadik életévig terjedő időszakban nyilvánul meg. Klinikailag ezt a formát hirtelen vagy lassúbb lefolyású előrebiccentések, előrehajlások illetve összerándulások jellemzik. 2. mioklónusos-astasiás roham ok (a gyermek izomgörcsökkel járó összeesése, elvágódása). Előfordulása a 9. hónaptól a 9. évig terjedő időszakban. 3. kisgyermekkori absence-epilepszia (pyknolepsia): a gyermek rövid időre megakad, maga elé réved. Itt a tudatzavar áll előtérben. A 4 és 14 életév közön fordul elő. 4. Im pulzív PM: a 13. és 20. életév között fordul elő. Hirtelen fellépő, többnyire szimmetrikus és szinkron végtagrángások jellemzik, főleg a vállövek és a karok területén. Közben a beteg összeesik, de gyorsan ismét feláll. A motoros jelenségek állnak előtérben, a tudatzavar csak felületes. 5 8 , Pfeiffer II.-szindróm a - Autoszomális domináns Öröklődésű kórkép. Klinikai jellemzői a csúcsos fejforma, egymástól távol ülő, dülledt szem, durva arc, korai öregedés. A végtagokon összenövések és összecsontosodások tapasztalhatók. 65* Pfropf-hebephrenia - a gyengeelméjűség talaján kialakuló schizophrénia; 6 0 . phonaszthenia - fonaszténia, funkcionális hanggyengeség; A fonaszténiások afiziológiásan használják hangszervüket, nem a megszokott koordinációs mechaniz­ mussal képezik a hangot. A túlerőltetett hangadás következtében rekedtség alakul ki. A pubenáskorban (mutáláskor) a megerőltetett hangadás okozhat rekedtséget, fátyolos hangszínt. A hibás légzéstechnika is előidézhet hanggyengeséget. A fogai-

299

mát ma kevésbé, inkább csak az énekhang zavarával kapcsolatban használják. Az énekhang fonaszténiás zavarát dysodianak nevezik. A beszéddel kapcsolatos funk­ cionális hanggyengeséget (szónokok, tanárok) rhesastheniának is hívják. p h on iátria - Beszéd- és hangképzési zavarokkal foglalkozó tudomány. phononeurosis — pszichogén aphonia, dysphonia; Neurotikus alapon kifejlődött hangképzészavar. A phononeurosis pszichés eredetű félelmi, fcszültségi vagy szoron­ gásos állapot talaján fejlődik ki. A neurózis a hangképzés zavarában nyilvánul meg.

A pszichogén afin ia kifejlődhet emocionális alapon, ijedtség, félelem stb. következ­ tében (prim eraphonia) de létrejöhet tudat alatti téves betegségképzet miatt is: megfá­ zás, gégehurut vagy nyaki sérülések, műtéti beavatkozások után (secunder aphonia). phonoponosis - megerőltetés, kimerülés; A hangképzés funkcionális rendellenes­ sége. Gyűjtőfogalom, mely a hangképzés romlását, kóros irányba való eltolódását jelenti, amit a túlfokozott, mérték nélküli vagy rosszul kivitelezett hangképzés idéz elő. A kiváltó okok sokfélék lehetnek, pl. hangképzőszervi túlerőltetés (kiabáló gyermek, szónokok stb. esetében), szervi megbetegedés (laryngítis, fertőző beteg­ ségek stb.), mely előidézi a hang túlerőltetését. Az ennek következtében kialakult szervi elváltozás a betegség gyógyulása után rögzül és megszokássá válik. Tisztán funkcionális alapon is létrejöhet hangképzési zavar, amely a hangképző szervek organikus elváltozását okozza (a hangszalagcsomó, a hangszalag izmának károso­ dása, az álhangszalag-hyperthrophia stb.) Az így kialakult kórképeket phonoponosis gyűjtőfogalommal jelöljük. physiologiás beszédhibák - fiziológiás beszédhibák; Kisgyermekkorban, a beszéd megindulása után a természetes fejlődés velejárói. A hangképző szervek fejlődésé­ vel, ügyesedésével, a szókincs bővülésével, a beszédészlelés finomodásával a fizio­ lógiás beszédhibák, a beszédfejlődés utolsó szakaszában fokozatosan megszűnnek. A fiziológiás beszédhibáknak különböző megnyilvánulási formáját ismerjük: A) élettani pöszeség: 1. szócsonkítás (a gyermek általában csak a hangsúlyos szótagot ejti ki és a hangsúlytalant elhagyja); 2. hangelhagyás ( a gyermek a számára nehe­ zebben kiejthető hangot elhagyja); 3. hanghelyettesités (egyes hangokat hasonló­ an képzett más hanggal helyettesít); 4. hibás hangképzés (pl. az „sz' hangot a két fogsor közön képzi stb.); 3. hasonulás ( a gyermek nyelvében a nem szomszédos hangok is gyakran hatnak a többi hangra): 6. hangátvetés (egyes hangokat előbb­ re vagy hátrább helyez); B) fiziológiás (élettani) dadogás; O fiziológiás hadacáSA tünetek nem tekinthetők beszédhibának, ezért javításuk tilos.

Picht-félc írógép - Braille rendszerű írógép. Pick-kór - P ick-atrófia , dem entia presenilis; Az agy súlyos degeneratív megbete­ gedése (jelentős agyi sorvadás). A betegség a 40. életév körül jelentkezik. Jellemzői a szemclviség szétesése, a társas kötődések megszűnése, céltalan ténykedés, gátlás­ talanság, aszociális viselkedés, beszédzavar, egyes esetekben a kézizmok sorvadása, enyhe fáradékonyság stb.

4 0 . P insky-d i-G eorgc-harley-B aird-szindróm a - Veleszületett súlyos fejlődési rendellenesség. Jellemzői a szem kóros kicsinysége, résszerű írisz, hypermetropia, rtystagmus, kancsalság, kisfejűség (m icroeephalia), ajak- és szájpadhasadék, spaszti­ kus paraplégia (bénulás), szellemi visszamaradottság.

m

pirom ánia - kényszeres gyújtogatás; Beteges hajlam a gyújtogatásra.

V4& polydaetylia - fölös számú ujj fejlődése; többujjúság. Fejlődési rendellenesség.

m

poréncephalia - az agyállomány felszínén elhelyezkedő üreges elváltozások. Le­ hetnek kisebbek, nagyobbak, mélyebbek vagy felszínesebbek. Elhelyezkedésüktől függően különböző tüneteket eredményeznek. Általában értelmi fogyatékossággal jár, de süketséget is okozhat.

$ 0 , poriom ánia - A csavargás kóros formája. Előfordul epileptoid egyéneknél, mint az epilepsziás rohammal egyenértékű, azt pótló megnyilvánulás. Enyhén értelmi fogyatékos és pszichopata gyermekeknél is fellelhető. ~7E* posztnatális ártalom - Születés után az első napokban, hetekben a központi idegrend­ szert ért ártalom. Sokesetbenokalehetazértelmi fogyatékosságnak. Ilyen, pl. az agyhár­ tyagyulladás, az agyvelőgyulladás, agyrázkódás, csecsemőkori éhezés, kiszáradás, a cse­ csemőkorban a gyakori betegeskedés stb. Ezek általában enyhébb fokú mentális káro­ sodást okoznak, és csaknem mindig organikus idegrendszeri tünetekkel társulnak. 7 3 . posztparoxizm ális hom ályállapot - Az epilepsziás roham utáni homályállapot. Ez percekig, de napokig is tarthat. Jellemzője, hogy a rudat beszűkül vagy za­ vart, pedig látszólag a beteg rendezetten viselkedik. A homályállapot megszűnése után a beteg erre az időszakra nem emlékszik. A beteg a posztparoxizm ális ho­

m ályállapotban - amely önállóan, motoros roham nélkül is jelentkezhet - súlyos bűncselekményeket is végrehajthat.

• Pötzl-szin dróm a —A domináns agyfélteke (tarkólebeny felszínén fekvő agytekervény) érrendszeri károsodásának következményeként kialakult tünetcsoport, mely­ nek jellemzője a yyszóvakság (a beteg a betűket felismeri, de szavakat összerakni képtelen), alexia, a színekre vonatkozó optikus afázia és tdrgyagnózia (tárgyak fel­ ismerésének a képtelensége). Prader-W iU l-fiéle szindróm a —{H H H O -szindróm a

-

hypotónia, hypogonadismus,

hypom entia és obesitas kezdőbetűiből képzett kifejezés). Ismeretlen eredetű vele­ született betegség. A terhesség alatt alig észlelhető a magzatmozgás. Csecsemő­ korban izom hipotónta, reflexhiány, hiperfdpa (fokozott étvágy) tapasztalható. A kórképet mozgásszegénység jellemzi. Gyermekkorra nagyfokú elhízás (obes­

itas) és énelm i elmaradottság alakul ki. A pubertás kor jelei alig mutatkoznak. A kamaszkorban a tünetekhez cukorbetegség és hipogenitalizm us (a nemi mirigyek csökkent működése) is csatlakozhat. A betegség tüneteit számos egyéb fejlődési zavar (kancsalság, a fogak kicsinysége, rejtettheréjűség stb.) is tarkítja. p rediszpozídó - Eleve meglevő, veleszületett hajlam, amely előfeltétele annak, hogy a fejlődés bizonyos irányba haladjon, vagy hogy bizonyos sajátosságok kifej­ lődjenek. prem aturitás - praem aturitas, koraszülöttség. p rc n a tilis - intrauterin; Szülés előtti, a méhen belül lezajló folyamatok. prenatális teratogén ártalm ak - A fogamzástól a születésig tanó időszakban a magzatra ható bizonyos külső környezeti tényezők, az ún. teratogének - fejlődési zavart okozva —veleszületen rendellenességeket idézhetnek elő. A teratogénekndc három fő csoportját különböztetjük meg: 1. fizikai teratogének - fizikai ártalmak, m int pl. a ionizáló sugarak, trauma, hőártalom vagy a röntgensugárzás, stb. 2. kémiai teratogének: széles skálájuk van a gyógyszerektől, az alultápláláson, do­ hányzáson, alkoholon át a kábítószerekig. 3. mikrobiális teratogének: az értelmi fogyatékosság kóreredetében az exogén ánalmak között a magzat terhesség alatti fertőzéses ártalmainak (Toxoplasm a gondii, rubeola- és cytom egalia-virusok) van ki­ emelt fontossága. A terhesség második felében a magzat központi idegrendszeré­ ben gyulladásos folyamatokat indítanak be, ezzel értelmi retardációt okozva. prcsbyacusis —időskori halldscsökketiés; A m a g a s a b b é l e t k o r r a l já r ó , m i n d k é t fü lre k i t e r j e d ő és e l ő r e h a l a d ó n a g y o t h a llá s . O k a a s z ö v e t e k , k ü l ö n ö s e n a k ö t ő s z ö v e t e k

„öregedése" víztartalmuk, rugalmasságuk csökkenése. A szenzoros (érzékelő) egy­ ségek főleg a csiga basilaris kanyarulatában pusztulnak el. Jellemző az időskori halláscsökkenésre, hogy kifejezettebb a magasabb frekvenciákon. Vagyis a magas hangok tartományára kiterjedő nagyothallás, mely egyben a beszédérthetőséget is rontja. progenia - Túlságosan előreugró alsó állkapocs. Az alsó metszőfogak „túlharapnak” Gyakorlatilag mindig öröklött fejlődési rendellenesség.

i

progéria - H utchinson-G ilford-szindróm a, korai öregedés Ismeretlen eredetű fej­ lődési rendellenesség, melynek jellemzője a gyors és korai öregedési folyamatok elindulása. A gyermekek alacsony termetű, öregember kinézésűek. Term etük ará­ nyosan alacsony, sovány, ráncos, vékony a bőrük. Fejük vagy kopasz, vagy ritka, ősz hajzatuk van. Csontozatuk vékony, izomzatúk fejletlen. Nemi szervük fejlet­ len, hiányzó másodlagos nemi jelleggel. Fiatalkori ateroszkU rózis és hiperkoleszteri-

ném ia jellemzi a beteget. A tünetek korai gyermekkorban alakulnak ki, és 6 - 1 0 év alatt rendszerint szívinfarktusban elhaláloznak. prognathia - mélyharapás; A felső állkapocs túlságosan előre áll. Fejlődési rend­ ellenesség. progrediáló - előremenő, azaz romló tendenciájú. Progress Asscssm cnt C h art (PÁ C ) - Olyan vizsgálati módszer, amely az értelmi­ leg akadályozottak speciális fejlődését figyelembe véve felméri a szociális kom peten­

cia egyes területeit. A PÁC nem teszt (a teljesítmény számokban nem kifejezhető), de a tesztekkel rokon, mivel pontos felvételi és értékelési kritériumokat tartalmaz. A PAC-t úgy is meg szokták fogalmazni, hogy fejlesztésorientált készségleltár, mert a szociális kompetencia vizsgálatán túl konkrét célokat is tartalmaz a szociális kész­ ségek fejlesztésére vonatkozóan. A PÁC rendszer több skálát is magába foglal. Ezek egymásra épülnek: PAC/S—1 a súlyosabb értelmi akadályozottak vizsgálatához és fejlesztéséhez; P Á C -la tanköteles korú értelmi fogyatékosok számára; P A C -2 a felnőtt értelmi fogyatékosok részére; M =PAC a Down-szindrómás értelmi fogya­ tékosok részére. A PAC-skálák négy fő kompetenciaterületet tartalmaznak: az „önkiszolgálás” (SH ), „megértési képesség, kommunikáció” (C ), „szocializáció” (S), „foglalatosság” (O ). Az eredményt a kördiagramban rögzítik. 8 6 . protézisek - művégtagok; Amputált, csonka végtagokra készített segédeszközök.

303

'STé p ro zód ia- A beszéd zeneisége, amit a hangsúly, a dallam, a hanglejtés, a beszéd ritmusa stb. határoz meg. A prozódia közvetíti a beszéd érzelmi felhangjait. A prozódia összetevői, valamint a mimika kíséri a beszédet, fokozva ezzel annak erejét és gazdagságát. A prozódia egyes betegség esetében megszűnik. A legdrámaibb példa erre a Parkinson-kór, valamint a Broca afáztds betegség. Kutatók kimutatták, hogy a prozódia zavara a jobb agyfélteke sérülésével (artéria cerebri m édia ellátási területének károsodása) függ össze.

pscllism iu - diszlalia, pöszeség; pseudologia ían tu tica —A fántáziás hazudozás kóros megnyilvánulása. Az egész pszichés folyamat zavarát jelenti. A pontatlan felfogóképesség, a fantázia, a vágyak ácszíneződése az eseményeken, hamis kombinációk, élénk képzelőerő, de ugyan­ akkor gyenge ítélőképesség többnyire együttesen idézik elő a valóság meghami­ sítását. A legtöbb esetben, mivel a beteg maga is elhiszi, amit mond, meggyőző erővel hat. A valóság elferdítése, mint tartós sajátosság kóros folyamatok részeként, hisztériában, epilepsziában, pszichopátiában vagy elbutult állapotban fordul elő.

pszeudodebilitás - áldebilitás; Olyan intellektuális elmaradások vagy inadekvát teljesítmények elnevezése, melyek az enyhén értelmi fogyatékosság látszatát keltik, pedig csak következményei bizonyos speciális részképességek kiesésének, vagy ma­ gatartási zavaroknak. Sok esetben a rejtve maradt érzékszervi zavarok (nagyothallás, rövidlátás), a megkésett beszédfejlődés, a motoros szféra elsődleges sérülései, melyek gátolják a mozgásos ismeretszerzést, motivációs zavarok, hátrányos szo­ ciális háttér, hosszan tanó betegség stb. mind okozhatnak kisebb-nagyobb ménékű elmaradást, egyenetlenséget az énelmi fejlődésben, s ez az enyhe énelmi fogya­ tékosság látszatát kelti. Ez a kifejezés mind tanalmilag, mind formailag elavult. M a a szakirodalom a „tanulásban akadályozott” vagy speciális szükségletű gyermek" kifejezéseket használja. pszichaszténia - psychasthenia; A neurózisok egy fajtája, melyet hiányérzet, kínzó aggodalmak, kétkedés, félénkség, döntési képtelenség jellemez. A beteg, mivel képtelen a külvilághoz való alkalmazkodásra, hajlamos egy zárt képzeletvilágba menekülni, ahol hiábavaló tevékenységet folytat (sztereotip mozgások, rossz szo­ kások, fecsegés stb.). f i , pszichés fejlődés zavarai m iatt a nevelési, tanulási folyam atban tartósan és sú­ lyosan akadályozott - a kifejezés a „más fogyatékos" gyűjtőfogalom helyett hasz­

304

n á la t o s . Id e t a r t o z ik n d y s le x ia , d y s g r a p h ia , d y s c a l c u li a , m u t i z m u s , k ó r o s h y p e r k m e tik u .s és k ó r o s a k tiv itá s z a v a r. M e g je g y e z z ü k , h o g y a z a u t i z m u s é s a h a l m o z o t t fo g y a t é k o s s á g ö n á l l ó k a t e g ó r i a k é n t sze rep el.

pszichiátria - elm ekortan; Az orvostudománynak a pszichés rendellenességek ku­ tatásával és gyógyításával foglalkozó ága. pszichogén afónia és diszfÓnia - Pszichés eredetű félelmi, feszültségi vagy szo­ rongásos állapot következtében kialakult hangképzési zavar. ptrichogén d ioJalig - Pszichés eredetű pöszeség, mely főleg neurotikus gyerme­ kek esetében fordul elő, mint a regresszív magatartás tünete. A növekvő gyerme­ keknél a „kisgyermekes" beszédmódot infantilis rögzülésnek tekinthetjük. fjjfllfc pszichogén mozgászavarok —A mozgások kivitelezésének zavarai pszichés okok következtében. Az ilyen jellegű zavaroknak három fajtáját különböztetjük meg: 1. izgalmi mozgászavarokat a fokozott mimika, bőbeszédűség, taglejtés (gesztikuláció) gyors, de pontatlan mozgások jellemzik. Ilyenek az ösztönélet egyes zavarai pl. a dipsom ania (ivási kényszer) vagy a hiperszexualitds stb. 2. gátlásos mozgás­ zavarok - a mimika, a gesztikuláció szegénységében, az automatikus mozgások korlátozottságában nyilvánulnak meg. Ilyen a hisztériás diszbdzia (járási zavar), a neuraszténiás beszédzavarok stb. 3 . a bizarr mozgászavarokat a mozgások gro­ teszk, furcsa kivitelezése jellemzi. A mozgások emocionális szabályozásában a lim­ bikus rendszer vesz részt. Ezen agyi területek megbetegedése (pl. daganat) esetleg első tünetként pszichogénnek tűnő mozgászavarokat okozhat. 97# pszichológiai teszt - Pszichológiai mérőeszköz. Standardizált kísérleti szituáció­ ban elvégzett pszichológiai próba. A vizsgálat irányulhat az ember pszichikai össze­ tevőinek különböző színtereire. Ezek szerint a tesztek mérhetik az intelligenciát, a személyiséget, az érzelmeket stb. 9 8 , pszichom etria - Azoknak a módszereknek az összessége, amelyek lehetővé te­ szik a lelki jelenségek mérését. A teszt segítségével számszerűsíteni lehet kü­ lönböző pszichikai összetevők fejlettségét. G ondolunk itt az intelligenciára, a különböző teljesítmények eredményeire stb. A számszerűsítés akkor éri el a kívánt eredményt, ha a pszichológus képes helyesen, összefüggéseiben értel­ mezni a kapott eredményeket. Ellenkező esetben a számok csak jelzésértékŰek maradnak.

305

t

5 ^ pszichom otoros retardáció - Mozgásszegénység, melynek oka, a kielégítő testi fejlődés mellett, a pszichés fejlődés elmaradottsága. '9 0 9 * p szichooiganiku s szindróm a (P O S ) - A tünetegyüttes jelölésére még használják 32 M CD (m inim ális agyi diszfunkciá), az IP C (infantilis cerebrális parézis), részké­

pességzavar, a hiperkinetikus, hiperaktiv stb. elnevezéseket. Az említett szindrómák tartalmilag vagy fedik egymást, vagy csak nagyon kis eltérést mutatnak. Ma már mindegyiket a „tanulási zavar” kategóriájával helyettesítjük. A gyermekkori pszichoorganikus szindróma speciális, az életkori normáktól eltérő tanulási és szociális magatartást jelez. A fejlődésben levő központi idegrendszert ért különböző, főleg a születés előtti, közbeni vagy közvetlen utáni negatív behatásokra vezethető viszsza. A kórkép nem azonos az értelmi fogyatékossággal. Ez olyan meghatározott funkciózavart jelez, mely minden egyes esetben más és más, az idegrendszer által irányított készséget, illetve képességet érint. A teljesítményzavar főleg az óvodai és iskolai követelmények, normák teljesítésénél válik nyilvánvalóvá. A legtöbb eset­ ben ezek a gyermekek, noha értelmi képességeik ádagosak vagy sokszor ádag felettiek, mégsem tudnak megfelelni a követelményeknek, alulteljesítenek. A sorozatos kudarcok visszahatnak személyiségfejlődésükre is. p szichopatia - Az átlagtól, a normálistól eltérő, a betegség határát súroló visel­ kedésmódok, amelyek rendszerint alkati sajátosságként jelentkeznek, és megne­ hezítik a szociális integrációt. A pszichopatáknál olyan diszharmonikus személyi­ ségszerkezettel állunk szemben, melyben az intellektuális, emocionális, afFektív és ösztönműködések nem állnak egymással helyes arányban. FŐ tünete az érzelmi, akarati funkciók sérülése, és ennek következtében minden esetben, különböző sú­ lyosságé beilleszkedési zavarok lépnek fel. Kedvezőtlen környezeti hatásokra dísz-

szociális, súlyosabb esetben antiszociális magatartás alakul ki. pszichopedagógia - A gyógypedagógia egyik ága, mely a teljesítmény és viselke­ dészavarokkal küzdő gyermekek oktatásával és nevelésével, személyiségfejlesztésé­ vel foglalkozik. A pszichopedagógia a teljesítmény és viselkedészavarok mindhárom fejlődésirányával (neurotikus, antiszociális, valamint pszichotikus) foglalkozik. 9 0 9 l pszichopedagógus - Gyógypedagógus, aki a víselkedés-és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek gyógyító nevelésével foglalkozik. 1 4 4 , pszichotikus gyerm ek - Azok a gyermekek, akik valamilyen pszichózisban (el­ mebaj) szenvednek. A pszichózis a gyermekkorban ritkán fordul elő. SerJülőkor-

306

bán gyakoribb. Legismertebb gyermekkori pszichózis a szkizofrénia. Felismerése nagyon nehéz, ezért sokszor rossz viselkedésnek vagy értelmi fogyatékosságnak tartják. Tünetei a tanulási és pszichomotoros zavarok, beszéd-rendellenességek, kényszeres és fóbiás tünetek. M K pocrílism us

infantiliemus, gyfrmtkdedsigi Felnőtt korban gyermekszerű

viselkedés. I *

papilla - A szemlencse előtt levő írisz nyílása.

Q 1 . quadriparezis - tetraparézis; Agyi bénulás, mely a test mindkét oldalára kiterjed. A gyermeknek mindkét oldalán feszes az izomzata és korlátozott az izommozgása. Lábai és karjai keresztezik egymást. Lábfeje befelé fordul, és lefelé néz. Keze úgy­ szintén befelé fordul, tenyere pedig kifelé néz. A merev izmok mind a négy végtag­ ban olyan hatást váltanak ki, hogy válluk összehúzódik, és törzsük előregörnyed. A gyermekek fekvő pozícióból nem tudnak felülni. Amikor segítség nélkül ülnek egy székben, feszes izmaik miatt gerincoszlopukban görbület keletkezik. Gyakran a gerinc alsó részének egy pontján ülnek. Ülésegyensúlyuk nagyon rossz. Amikor nagyon izgatottak, feszítő izmaik görcsösen merevvé válnak. Ezt képtelenek el­ lenőrizni. 2 . quadriplégia - tetrapUgta; M ind a négy végtag egyforma ménékben bénult. Ha főleg a lábakon mutatkozik, általában spasticus, ha inkább a karokat éri, általában

diszkinéziás (mozgászavar), beleértve az athetozist is.

*0 8

R „r” hang helyes képzése - Fogmedri pergő (tremuUns) hang. A helyes képzése: a nyelv hegye a fog mögötti alveoláris területtel érintkezve rezgőmozgást végez. A lágyszijpad zárja az orrüreget, a hangszalagok zöngeállásban vannak.

2m rachitis - angolkór; A szervezet kalcium- és foszfor-anyagcserezavarának követ­ keztében kialakult öröklött betegség. Leggyakrabban a D-vitamin hiánya okozza. Tünetei: benyomható, puha nyakszirtcsonr (craniotabes), négyszögletes koponya, a bordák csontos-porcos határának duzzanata. Az alsó végtag csontjainak „puha­ sága” miatt a lábak „O ” formát alkotnak. Jellemző még az izomgyengeség, fára­ dékonyság, a has előre boltosodík. A másodlagosan létrejövő deformitások miatt törpenövés is kialakulhat. r j . Rapp-Hodgkin-szindróma - dysplasia ectodermalis; Ismeretlen Öröklődésmenetű na­ gyon ritka ektodermális fejlődési zavar. Tünetei: ritka, merev szálú haj és tcstszőrzet, hiányzó szemöldök és szempillák, lágyszájpadhasadék, uvulahiány, hipodontia (rész­ leges foghiány), fényiszony (fotófóbia), csökkent számú verejtékmirigy. Ehhez kicsiny szájrés és orrszárnyak, apró, deformált körmök, vezetéses nagyothallás csatlakozhat.

4 . Rasm ussen-kór - A halánték (temporális) lebenyre lokalizált krónikus agyvelőgyulladás, amely főleg gyermekeken lép fel. Feltehetően az agyvelőgyulladást her-

pesvtms fertőzés okozza. A klinikai tünetek között elsődleges a súlyos, befolyásol­ hatatlan epilepszia. Később a beteg agyfélteke funkciócsökkenése és a kognitív funkciók elvesztése következik be. 5 , readaptáció - újraalkalm azkodds ; Azoknak az eljárásoknak összessége, melyek elősegítik, hogy az egyén fokozatosan újra a normális életmódhoz térjen vissza. A readaptációs módszerek pszichológiai és pedagógiai megalapozottságúak.

309

6 . recepciós hailiszavar - A Corti-szerv érzéksejtjeinek strukturális vagy funkcio­ nális sérülése, valamint a hallóideg és a hallópályák rostjainak sérülése következ­ tében keletkezett hallászavar. Az első esetben az ingerületképződés, a másodikban az ingerület tovavezetési mechanizmusa szenved zavart. A recepciós hallászavarok jellegzetessége a magas hangoknál mutatkozó nagyobb mértékű hallásveszteség. ^ rcccssiv(us) - rejtett, lappangó. reccsszív öröklődés - Az öröklődésnél (kóros jelleg öröklődése esetén) heterozigóta (a szülők eltérő tulajdonságú ivarsejtjeinek egyesüléséből származó egyed) szi­ tuációban az ép gén hatása mennyiségi túlsúlyban van a kóros felett. A domináns, ép gén elnyomja a kórost, anélkül, hogy annak hatását megszüntetné. Ezért a kó­ ros gén rejtve marad. Felismerése nagyon nehéz. A recesszív öröklődést mutató kórképek hátterében általában valamilyen enzim működészavara áll. Recesszív Öröklődést mutat az albinizm us, az örökletes süketségek többsége, a fenilketonuria,

galaktozém ia, a Tay—Sachs-féle betegig (idiotia am aurotica) stb. reeruitm ent jelenség - A Corti-szerv sérülése (pl. idegsejt-elpusztulás) következ­ tében előállt kóros hangmagasság-kiegyenlítődés. A jelenség lényege, hogy a be­ teg hallásküszöbe a magasabb frekvenciákon emelkedett. A beteg csak az erősebb hangokat hallja meg, majd a hangerő növekedésével a hangosságérzet rohamosan, kóros mértékben nő (nagyobb mértékben, mint az egészséges fül esetében). refrak d ó hib ák - A szem fénytörési eltérései, amelyek egy bizonyos határon túl sú­ lyos látásveszteséget okozhatnak. Ilyen a m iópia (rövidlátás), a hypermetropia (távol­ látás), az astigmia (a szemlencse azon hibája, hogy a sugarakat sehol sem gyűjti egy pontba). A refrakciós hibák miatt a retina sárga foltján nem keletkezhet éles kép. Ez olyan súlyos teljesítménykieséshez vezethet, mely elérheti a gyengénlátás fokát is. Refsum -kór - Autoszomális recesszív öröklődésű enzim opátia. A betegség lénye­ ge, hogy a fitánsav enzimhiány következtében nem tud lebomlani, és a vérben, valamint a szövetekben halmozódik fel. Klinikai tünetei: retinapigmentációs eltérések, szürkületi vakság (hem eralopia), szenzomotoros zavarok, ataxia , nys-

tagmus, bénulás, anosm ia (szaglásérzés hiánya), halláscsökkenés, ichthyosis cutis (halpikkelybőrűség). IX

rehabilitáció - Helyreállítás, visszahelyezés előző jogokba. A rehabilitáció az a komplex társadalmi tevékenységforma, amelynek célja, hogy a társadalomból

310

különböző okok miau „kikerült” embereket vissza- vagy behelyezze a társadalom­ ba. A rehabilitáció fogalmával jelölnek minden olyan orvosi, jogi, gyógypedagó­ giai. szociológiai stb. intézkedő,

amely szükséges ahhoz, hogy a betegek vagy

a valamilyen okból akadályozottak, képességeik lehető legjobb felhasználásával bekapcsolódjanak a normális életbe, és a társadalom hasznos tagjává váljanak. A gyógypedagógiában a rehabilitáció kulcsfogalom. Minden gyógypedagógiai te­ vékenység végcélja a rehabilitáció, vagyis a fogyatékkal élő ember elszigeteltségé­ nek megszüntetése és be- vagy visszahelyezése az emberi környezetbe. A gyógype­ dagógiában különválasztjuk a habilitáció és a rehabilitáció fogalmát. A habilitáció azokra a gyermekekre irányul, akik születésüktől fogva akadályozottak (értelmi, érzékszervi vagy egyéb okból), mivel őket „be” kell helyezni a társadalomba. A rehabilitációt pedig azoknál az akadályozóttsággal élő embereknél használjuk, akik elérték a normális fejlődés egy bizonyos szakaszát, és csak utána váltak akadá­ lyozottakká. E két fogalmat csak szűk szakmai körben használják, mivel a különb­ ségek megjelölése gyakorlati, módszertani feladatokat jelölnek. A szűk szakmai szóhasználaton kívül napjainkban is minden esetben erre a tevékenységre a reha­ bilitáció fogalmát használjuk. Ez a fogalomhasználat nemzetközileg is elfogadott. A fogyatékkal élő emberek rehabilitációja több tevékenységforma (orvosi, jogi, gyógypedagógiai, szociálpolitikai, munkaügyi stb.) együttes hatása alapján valósul meg. E tevékenységformák a fogyatékkal élő ember egész élete folyamán, kisebb vagy nagyobb hangsúlyeltolódással, de jelen vannak. Ez a nagyon Összetett tevé­ kenység, melyet rehabilitáció névvel jelölünk, azt igényelné, hogy a különböző tevékenységi területeken dolgozók munkája összehangolt legyen. Ez ma még nem valósult meg teljesen. A társadalmi rehabilitáció sikeressége mindig a társadalom fejlettségi színvonalát tükrözi. Csakis az a társadalom képes a sikeres rehabilitáció­ ra, amelyik minden emberben elsősorban az embert látja, és nem a fogyatékost, az elesettet, a rokkantat. Nem csak az akadályozott embert kell felkészíteni az integ­ rációra, hanem a társadalmat is. Az előbbi tervszerű hosszú távú, jól megszervezett tevékenységforma, az utóbbi a társadalom felkészítése esedékes, alkalmi, felületes, tervszerűtlen és nem következetes. Ha azt akarjuk elérni, hogy a fogyatékkal élő emberek rehabilitációja ne csak a kijelentés, hanem a mindennapi gyakorlatban is megvalósuljon, akkor a tevékenységet társadalmi szintre kell helyezni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a fogyatékos emberekről alkotott ismeretanyagot tananyag­ ként beépítjük az iskolai oktatásba. Ez a folyamat számos kérdést vet fel, melyekre a választ a szakemberek adhatják meg. 1 3 . rekedtség - raucedo; A zöngeképzés zavara. Ismérve a hang tisztaságának hiá­ nya. Oka a hangszalagok szabálytalan rezgése következtében létrejövő hangszín.

311

Eredetét tekintve lehet szervi vagy funkcionális eredetű. Ilyen a gégehurut, külső izgató ingerhatások (a dohányzás, zaj) a hangszalagok izom eredetű mozgászavarai, bénulások, a hangképzés túlerőltetése stb. Renpcnning-szindróm a - Az X-kromoszómához kötötten öröklődő, énelmi fo­ gyatékossággal járó tünetegyüttes. A kórképet csakis a férfiaknál jelzik. A kórkép tünetszegény. Alacsony növés és enyhe

m icrocephalia,

valamint a herék nagyobb

térfogata jellemzi. Az X-kromoszóma hosszú karjának terminális területe törékeny (fragilis).

ÜK rep eötív tevékenység -

Ismétlődő elemekből álló tevékenység, viselkedés. Ilyen

kényszeres, rögeszmés ismétlődő viselkedés jellemzi az autistákat. A repetitív tüne­ tek egész életen át fennmaradnak. I K K re*p iraöo (m uta) -

ném alégzés,élettanilégzés,fiziológiáslégzés; (inspiratio), (expiratio)

Az élettani (néma)

légzés egy velünk született feltétlen reflex, melyet a légzőközpont irányít és három szakaszból áll: belégzés

kilégzés

és légzésszünet. Jellem­

zői, hogy a légzés izommunkájában csak a mellüreg szervei vesznek részt aktívan. A fölötte elhelyezkedő beszédszervek (gége és a toldalékcső) csak szabad légutat nyújtanak a levegő be- és kiáramlásának. Ü K részképesség -

részteljesítm ény;

Olyan bazális (alap) neuropszichoiógiai funkciók,

melyek a komplex (összetett) pszichológiai és fiziológiai tevékenység alapfeltételeit képezik. A beszéd, a gondolkodás, az írás, az olvasás, a számolás, a viselkedés, mint komplex (összetett) tevékenységek megtanulása a résztevékenységek összehangolt működésétől függ. Pl. a téri tájékozódás, mint résztevékenység fontos szerepet ját­ szik az írás, az olvasás vagy a számolás elsajátításában. Ezt a funkciót a vizuális-kinesztetikus-okulomotoros észlelés és annak számos részkomponense, a tescsémával kapcsolatos észlelés, továbbá a vesztibuláris érzékelés, az ingerek lokalizációja stb. alkotja. Amennyiben a részképességek fejlődésében zavar áll be, az egész funkció (pl. írás, olvasás stb.) fejlődése lelassul. jÜ K rénképcsségzavarok - A komplex fiziológiai vagy pszichológiai tevékenységek (pl. beszéd, gondolkodás, írás, olvasás, számolás stb.) megvalósulásához szükséges részképességek zavarait, vagy gyenge működését értjük. A részképességzavarokat a következők jellemzik: kevésbé rendelkeznek lokális tünetekkel, inkább általános­ ságban befolyásolják a funkciórendszer működését. Gyakran pszichopatológiai je­ lenségek formájában tűnnek fel, pl. a viselkcdészavarok. Az érintett tartományban

312

késleltetik a fejlődést, pl. a megkésett beszédfejlődés esetében. Kialakulásukban jelentős szerepet játszanak az információk feldolgozásának hiányosságai, pl. a látási és hallási ingerek feldolgozásának nehézségei, melyek a beszéd elsajátításának zava­ rát, és ebből következően emocionális, majd viselkedészavart okozhatnak.

M

retardáció - A fejlődési ütem mcglassúbbodása, késleltetettsége, melynek követ­ keztében a gyermek későbben éri el a korának megfeleld fejlettséget, illetve egy adott életkorban elmarad a hasonló korúak átlagához képest. A retardáció tehát elmaradást jelent. Az orvosi szakirodalomban a mentális retardáció fogalmát az értelmi fogyatékosság megfelelőjeként szokták használni, helytelenül. A retardált fejlődésnél a fejlődés tempója, menete lassúbb, de a fejlődés szerkezete megegyezik a normálissal. A fejlődésben tapasztalt elmaradásokért leginkább a külső tényezők (hosszan tartó betegség, ingerszegény környezet, hátrányos szociális helyzet stb.) a felelősek. Sok esetben bizonyos kedvező (a betegség jobbulása, a szociális helyzet javulása, környezetváltozás stb.) hatásokra a gyermek felzárkózhat ép társaihoz. retrolentalis fibroplasia -

retinopathiapraem aturus

; Először a fejlett országokban

észlelték azt, hogy a kis súllyal életben tartott koraszülötteken homály és szövetsza­ porulat keletkezett a szemlencse mögött. A kóros folyamat állomásai: a retinaerek kitágulása, kanyargóssá válása, izzadmány megjelenése az üvegtestben, a retinában érszaporulat indul a pupilla felé. A növekedési szakaszban hegek keletkeznek, me­ lyek később retinaleváláshoz vezetnek. A kóros folyamat visszafordíthatatlan. Ü u Rett-szindróma - Recesszív öröklődésű anyagcserezavar. A pontos biokémiai hát­ tere még nem tisztázort. A normálisan fejlődő csecsemőnek Vi-\,Vi éves korában

autisztikus apraxia, epileptijbrm

megáll a pszichomotoros fejlődése, majd visszaesést mutat

vonásokkal.

A betegség jellemzője a járási zavar, fokozott izomtónus,

súlyos beszédza­

var, a kéz hasznos mozgásainak megszűnése, és helyette sztereotip „kézmosó, kéz­ tördelő, tapsoló, ütögerő” mozgások megjelenése, főleg lányokon fordul elő.

görcsök. A betegség

2 2 . Rcye-szindróma - Csecsemő- és kisgyermekkorban előforduló súlyos, 50% -ban halállal végződő betegség. Jellemzője az akut

encephalopatia

(agyvelőbántalom),

agyvizenyő, májmegnagyobbodás, a belső szervek zsíros elfajulása. A betegség ke­ letkezése, kóreredete és kónörténése még nem tisztázott. 23« rezilicncia - Egyéni tulajdonságok és képességek együttese, melyek segítségével az egyén, túl a mindennapi túlélésen, a nehézségekkel való állandó küzdelme-

313

ken, erősödik, fejlődik. Ehhez szükséges források a segítő környezet, valamint a személyes energiák, készségek és képességek. A segítő környezet jellemzői a bi­ zalmon alapuló kapcsolat, a családon kívüli érzelmi támogatás, szerepmodell stb. A személyes energiák a reménykedés, autonómia, vonzó, rokonszenves alkat stb. A hozzá kötődő képességek a kitartás, a humor, önuralom, problémamegoldó ké­ pesség, különböző szociális képességek stb. A reziliencia elméletének alapja, hogy ezek a képességek nem csak a véletlenre vannak bízva, hanem az egyénen belül fejleszthetők. A reziliencia vagyis „támaszkodás a gyermek pozitív erőforrásaira" feltételezi a gyermekközpontú szociális segítségnyújtás rendszerének fejlesztését, bármilyen fogyatékossággal is éljen a gyermek. Más részről feltételezi a gyermek képességeinek a fejlesztését, hogy értelmet találjon az életben. Erősítsük önbizal­ mát, önbecsülését, humorérzékét stb. rhesasthenia — Beszéddel kapcsolatos funkcionális hanggyengeség (lásd:

tenia).

phonos-

R h-inkom patibilitás - Rh vércsoport összeférhetedenség. Az Rh-faktor jelentő­ ségét az adja, hogy Rh negatív nők esetében a terhesség alatti vércsoport összefér­ hetetlenség következtében magzati károsodás jöhet létre. Abban az esetben áll fenn a veszély, ha az Rh-negatív anya Rh-pozitív magzatot visel. A magzatnak külön keringési rendszere van. A magzati vér az anyaival nem keveredik. Az első terhesség alatt feltételezhető a teljesen kizárt keringési rendszer, vagyis a magzati vér alakos elemei nem lépik át a placenta akadályait. Az első terhesség után a magzati vérsejtek átjutnak az anyai keringésbe, és az anya szervezetét immunizálják. Az anya szer­ vezete a magzati Rh-pozitív vörösvértestek ellen

agglutinineketéslizineket

termel,

amelyek a következő terhesség alatt áthatolnak a placentán, és a magzati idejpejteket károsítják. Az Rh-inkompatibilitás következményei: súlyos sárgaság* ideg­ rendszeri károsodások, illetve

aném io

(vérszegénység), esetleg a magzat elhalása.

Az idegsejtek funkciója nagy fokban sérül. Mindezeknek következménye lehet az értelmi fogyatékosság, percepciós hallássérülés és octrapiramidális mozgászavar.

rhinophonia; dünnyögöbeszéd. rhinophonia

rhinolalia —

Orrhangzós beszéd, a nazális rezonancia megváltozása

következtében kialakuló ún. lyesen, a

Egyes szakemberek, szerintünk he­

kifejezést használják a gyakrabban olvasható rhinolalia he­

diszldlia (rhinophoniaclausa\a$ybypor(epipharynx)

lyett. Valójában nem kiejtési (artikulációs) zavarról, tehát a

egyik formá­

járól van szó, hanem a hangszín megváltozásáról. Az orrhangzós beszéd három formában nyilvánul meg: I. zárt orrhangzós beszéd

hinophonia)

- az orrban vagy a garat felső, orri szakaszában

keletke-

zctt akadály vagy szűkület idézi elő. Az orr vagy az orrgaratiireg szabad átjárható­ sága akadályozott, emiatt az orrhangok képzésekor szükséges légáramlat nem tud behatolni az orrüregbe, ennek következtében elmarad az orr rezonáló funkciója. Akusztikai jellemzője a fiziológiás ttasalis rezonancia csökkenése. Hz főleg az m, n,

ny hangok ejtésekor feltűnő (dünnyögővé válik a beszéd), de kisebb mértékben a magánhangzók hangszíne is megváltozik. 2. nyílt orrhangzós beszéd

aperta hyperrhinophonia) orális velopharyngealis vagy

(rbinophonia

akkor keletkezik, ha a beszélő nem tudja létrehozni

a magánhangzók és az séges

(szájhoz tartozó) mássalhangzók képzéséhez szük­

zárat, mivel a lágy szájpad nem emelkedik fölfelé és hátra

annyira, hogy elzárja az orrnyílást. Ez bizonyos renyhe izomműködés eredménye.

A hangrezonancia megnövekedése föleg a magánhangzók rezgését változtatja meg. A mássalhangzók közül a sziszegők, valamint az f, v képzésekor fúvó zörejt hal­

expbzivdk szájpadhasadék,subm ucosus

lunk az orrban. Az részleges

elmosódottak. A nyílt orrhangzós beszéd teljes vagy (nyálkahártya alatti) szájpadhasadék, száj-

padsérülés, a lágyszájpad rövidülése, hegedése, bénulása, valamint a

nasopharynx

(orrgarat) deformitása (torzulása) esetén jön létre. 3. A kevert orrhangzós beszéd

(rhinophoniam ixta)

a két első kombinációjából keletkezik. A nyílt és a zárt orr-

hangzósság tünetei egyazon személynél egyidejűleg jelentkeznek. A kétfajta tünet összekeveredik. Az orr átjárhatósága mellett a lágy szájpadzár is tökéletlen.

•l& fo Richards-Rundle-szindróma - Autoszomális recesszív öröklődésŰ, ritka kór­ kép. Klinikai jellemzői a progrediáló (előrehaladó)

nystagm us,

cerebellárisataxia

, vízszintes

nagyothallás, majd süketség, elbutulás. A nemi hormonok csökkent

termelődése következtében a Búk esetében a kisheréjűség, a lányoknál a menst­ ruáció elmaradása is a betegség velejárója. Nem állandó, de gyakori tünet még az izomsorvadás.

K . Ricge r-szindróma -

dysgenesism esoderm aliscorneaeetiridis; em briopátta.

dik hetében bekövetkező ártalom hatására kialakuló

A terhesség hete­ A betegséget a

kis szaruhártya, a szaruhártya peremén üvegszerű megvastagodás, résszerű pupil­ la, szivárványhártya hasadék képződése, a szemlencse rendellenes elhelyezkedése, kisszeműség, az állkapocs és a fogazat valamint a szív fejlődési rendellenességei jellemzik. 2 9 . rigiditás

merevség; Egyfájta extrapiramidális mozgászavar, mely az izmok

működési elégtelenségét jelenti. A végtag ilyenkor úgy hajlik, mintha ólomcsövet hajlítanának. Rigiditásról beszélnek akkor is, amikor az értelmi fogyatékosok gon­ dolkodását jellemzik. Eszerint nehezen váltanak egyik problémáról a másikra, lera-

315

gadnak egy-egy feladat mellett, képtelenek váltani. Tapadnak a tanult szemléletes anyaghoz. Rigidirásról beszélünk azoknál az autistáknál is, akiknél a változással szembeni ellenállás, az egysíkú tevékenységek ismételgetése mutatkozik meg.

I

I É I t t R obin-szindróm a — hypoxia glossoptotica; X-kromoszómához kötött recesszív öröklődésŰ, kombinált fejlődési rendellenesség. Jellemzői: ajak-szájpad hasadék,

m icrognathia (alsó állkapocs kicsinysége), mieroglossia (kisnyelvűség), nyelvhasadék, étkezéskor aszfxids rohamok lépnek fel. A nyelv beilleszkedik a szájpadhasadékba és légzési zavart okoz. roham — Hirtelen fellépő, rövid ideig tartó, erőteljesen kihangsúlyozott viselke­ dési változás, mely az egészségi állapot és a közérzet romlásával jár, mely újra meg újra jelentkezik egy krónikus zavar lefolyása során. I R osenberg-C hutorian-szindróm a - Autoszomális domináns, illetve nemhez kötött recesszív öröklődésű, ritka kórkép. Korai gyermekkorban előrehaladó sü­ ketség, dysarthria, rhinophonia, beszédzavar, majd később a végtagok izmainak sorvadása, az érintett területeken hipo - vagy arefiexia alakul ki. A továbbiakban látóideg-sorvadás, vakság és elbutuiás következik be. rotad zm u s - raccsolds; Az „rn hang torz artikulációja, hibás ejtése. Gyakori beszéd­ hiba, amely a nyelv egyoldalas pergetésében vagy túl hátul pergetésében nyilvánul meg. Amennyiben az „r” hangot más hanggal (leggyakrabban

helyettesíti a

beszélő, akkor pararotacizm usról beszélünk. A rotadzm us az általános pöszeségnél mindig jelen van. rubcóla - rózsahim lő; Enyhe kiütéses, ragályos, vírusos fertőző betegség. A ter­ hesség alatt elszenvedett anyai rubcóla fertőzés súlyosan károsíthatja a magzatot

(em briopdtia). A méhen belüli rubeóla fertőzés idegrendszeri, szem- és szívkáro­ sodást okozhat. Gyakoribb maradványtünet még a neurogén halláscsökkenés is. Az anyai fertőzés minél korábban lép fel, annál nagyobb a magzat károsodásának a lehetősége. A szem- és szívkárosodás csak a terhesség első 2 hónapjában fenyeget. A negyedik hónapon túl már az idegrendszer és a hallás sérülésének a veszélye is csökken. J f l . R u binatein-T aybi-szind róm a - Autoszomális domináns öröklődést mutató kór­ kép. (Az etiológia tekintetében megoszlanak a vélemények. Vannak, akik ismeret­ len etiológiájú kórképről beszélnek.) Klinikai jellemzői az alacsony termet, az arc 316

d y sm orp h id ja (rendezetlensége), csőrszerű horgas orr, kicsi fejletlen áll, rendellenes

fúlkagylók, széttérő kancsalság (strabism u s d iv erg en s), m iero c ep h a lia . A kézen és a lábon egyaránt széles, rövid ujjak. A betegség változó fokú, de leginkább súlyos értelmi visszamaradottsággal jár.

- * h Rud-szindróma - d y sp lasia eo n g en ita lis n eu ro ecto d erm a lis ; Az agykéreg, a nyúJrvelŐ, a su b sta n tia n ig ra (feketeállomány) stb. idegsejtjeinek rendellenessége következ­ tében kialakult, veleszületett kórkép. Klinikai tünetei: az epilepszia, súlyos értelmi fogyatékosság, infantilizmus, festékes szemideghártya gyulladás, halpikkelybőrűség, izomsorvadás stb.

m

Rntherfurd-szindróma - o cu lo d en ta lis sz in d ró m a ; Autoszomális domináns örökiödésű tünetegyüttes. Jellemzője a szaruhártyahomály, mely négy-öt éves korra teljes vakságot okoz, valamint a fog fejlődési rendellenessége.

s x j f i f»s” hang helyes képzése - Zöngétlen fogmeder mögötti réshang. A zöngés párja a „zs” hang. A nyelv háta a fogínnyel vagy az elülső szijpaddal alkot széles résr {al-

vco-palatalis képzés). A nyelv a kemény szájpad felé domborodik föl, és széles résr képez a szájpad elülső részével. . 2< Sabin-cseppek - A gyermekbénulás megelőzését szolgáló készítmény. 3 . Sabin-szindróm a - Sabin-tetrad toxoplasm ával (az idegrendszerben élősködő kór­ okozók). A terhesség alatt megfertőződött magzatokon kialakuló rünetcsoporc. Jellemzői a vízfejűség, a szem ér- és ideghárryájának együttes gyulladása, agyi elmeszesedések és görcsök. 4> Sabouraud-szidróm a

m oniletrichosis fam iliáris; Autoszomális domináns

öröklődésű betegség, melynek jellemzője a vékony, orsószerű haj. Későbben a testszőrzet is ilyen lesz. Sok esetben a szőrzet eltéréseihez körömfejlődési rendelle­ nessége, értelmi fogyatékosság, valamint fogzási rendellenességek is társulnak. 5 . sajátos nevelési igényű tanulók - a kifejezés a fogyatékos gyermek/tanuló helyett használatos. 4 . San ctis-C acchionc-szin dróm a

idiotia xcrodtrm ica; Autosomális recesszív

öröklődésű betegség. Jellemzői a bőrszárazság, alacsony vagy törpenövés, koordi­ nációs zavarok és értelmi fogyatékosság. 7 , SandhoflF-szindróma ö rö k lő d é sű

enzimopátia.

Sachs-betegséggel.

idiotia amaurotica infantilis; K lin ik a i

tü n e te ib e n

A u to sz o m á lis

és k ó rk é p é b e n

m e g e g y e z ik

re c cssz ív a

Tay-

Se Sanfilippo-szindróm a - oligophretna polydystrophu'fl; — Autoszomális recesszív öröklődé,sű enzim opátia. Eddig két formája ismeretes, melyek azonos tünetekben nyilvánulnak meg: a gargoyle-arc, macroglossia (nagynyelvűség), hypertelorismus,

hypertrichosis (erős haj- és szőrnövés), máj- és lépnagyobbodás. köldök- és lágyék­ sérv, vaskos csövescsontok és értelmi fogyatékosság. •S k Schinzel—G iedion-szindróm a — Többszörös fejlődési rendellenesség, amelyben

a gyermekek többsége rendszerint kétéves kor előtt meghal. Legjellegzetesebb tü­ nete az arc középrészének fejletlensége, a mélyen ülő orrgyök, a széles hom lok és az állkapocs, aminek következtében az arc „8^-as alakúvá válik. Hypertelorismus, rövid orr és mélyen elhelyezkedő fülek, mellkasdeformitás, dongaláb a betegség állandó tünetei. Ha a beteg megéri a gyermekkort, akkor növekedésében és értelmi fejlődésében tapasztalható visszamaradás. sclerosis m ultiplex - Oka eddig ismeretlen. Vannak olyan feltételezések, hogy vírus vagy allergiás reakció következtében alakul ki. Egyik leggyakoribb központi idegrendszeri megbetegedés. A központi idegrendszerben gócokban gyulladásos és degeneratív (elfajulásos) jelenségek zajlanak le. A tünetek igen változatosak. A betegség főleg a motoros tevékenységek károsodásában nyilvánul meg. Gyak­ ran fordul elő spasztikus parézis (görcsös bénulás), egyensúlyzavar, koordinálatlan mozgás, szemtekerezgés, beszéd- és tudatzavarok, inkontinencia (vizeletvisszatartá­ si zavar) stb. A lefolyásra jellemző, hogy rohamos rosszabbodást viszonylag válto­ zatlan állapotok követnek. A betegség hosszú évtizedek után halálhoz vezet. -dtt* sclerosis tuberosa - göbös agykeményedés. 1 2 , scoliosis - gerincferdülés; A gerinc oldalirányú görbülete. Két ismert etiológiájú változata van: funkcionális és a strukturális. A funkcionális változatnál a gerinc oldalirányú nagy ívű elgörbülésével találkozunk. Okai között szerepelhet az egyik alsó végtag rövidülése, amit a cipő magasításával ki lehet egyenlíteni. De lehet más oka is. Kezelése leginkább a gerinc izomzatának erősítéséből áll. M ás beavatkozás­ ra nincs szükség. A strukturális scoliosis ismén kóreredetű formáit csigolyafejlődési rendellenességek (félcsigolya, ékcsigolya), izomegyensúly-zavarok (cerebrálisparé­

zis), poliom yelitis (gerincvelő-gyulladás), m yelomeningokele (gerincvelő- és gerincburoksérv), syringomyelia (üregképződés a gerincvelőben), dystrophia musculorum progressiva vagy egyéb betegségek okozzák, pl. neurofibromatosis stb. Rendsze­ rint nagy görbületet okoznak, nehezen javíthatók. A leggyakoribb az ismerteden eredetű (idiopátiás) formája. Tünetei: a gerinc oldalra elhajlik, rajta görbület kelet­

319

kezik, és egyben megcsavarodik (rom ó). Utóbbi miatt a mellkas is deformálódik, és bordapúp keletkezik. A mellkas a másik oldalon domborodik elő. Ez alatt és felett kompenzáló, ellenirányú görbületek keletkeznek. Ba ntam-szindróm a - Ritkán előforduló veleszületett betegség, amely­ nek első tünete a hipokalcém ia (a vér kilciumszintjének a normális érték alá sülylyedése), amely az újszülöttkorról észlelhető. Csecsemő- vagy kisgyermekkorban kialakul a bőralja és az inak meszesedése. Későbbi tünetek a kerek arc, rövid nyak, kancsalság, valamint értelmi elmaradottság (mentális retardáció). S eck el-szin d ró m a-Autoszomális recesszív öröklődésű, igen ritka kórkép. A gyer­ mek kis születési súllyal, kis fejmérettel (m icrocephalia), kampós orral, az arccson­ tok megnagyobbodásával, csípő-, valamint végtag-rendellenességgel jön a világra. Mindehhez súlyos értelmi fogyatékosság is társul. HHH segédeszközök - A mozgásfogyatékosság különböző formái által okozott hiá­ nyok, működési zavarok pótlására szolgáló eszközök. Két nagy csoportjuk van:

gyógyászati segédeszközök (testközeli segédeszközök) és funkciót és/vagy a kozme­ tikai károsodást pótló (testtel közvetlen kapcsolatban levő) eszközök. A rehabili­ tációs segédeszközök az említetteket kiegészítő, működést javító eszközök. Ilyen segédeszközök a botok, mankók, járókeretek, kerekes székek stb. IHHj Seitelbcrger-szw dróm a - idiotia am aurotica spastica, dystrophia neuroaxonalis in­

fan tilis; A recesszív öröklődésű betegség, amelyre a kisagyi gangiionsejtek zsíros el­ fajulása, a központi idegrendszer atrófiája, agykamratágulat a jellemző. A normális csecsemőkori fejlődés után izomhipertónia, a pszichomotoros fejlődés lelassulása, süketség, vakság alakul ki. )ü j| selypesség - szigmatizmus, sigmatismus.

m

Silver-szindróm a —Rendkívül ritka kórkép. Klinikai jellemzői a lelassult testi és szellemi fejlődés, törpenövés, valamint az arc, a törzs és a végtagok aszimmetriája. Gyakran előfordul korai nemi érés is.

m i Sjögren T .-szindróm a - Recesszíven öröklődő kórkép, melynek feltételezett oka az am inosav-enzim opatia. Jellemzője a kataracta (szemlencse zavarosodása, szürke-

32 0

hálvog), súlvos értelmi fogyatékosság, hipotónia, az izomzat általános gyengesége miatt állási és járási bizonytalanság, agykamratágulat. 9 9 , Sjögrcn-L arssen-szindróm a - Autoszomális reccsszív öröklődéséi kórkép, mely értelmi retardációval és kétoldali agyi eredetű bénulással jár. A motoros és pszichés fejlődés a kezdetről megkésik.

O k S m ith-L em li-O p itz-szin dróm a - Nagyon ritka többszörös fejlődési rendelle­ nesség. Fő tünete az időre született kis súlyú újszülött szopási és nyelési nehézsé­ gei. Jellegzetessége a m icrocephalia (kisfejűség), magas, szögletes homlok, széles orrhegy, felfelé tekintő orrnyílások, mélyen ülő fúlkagylók, szívfejlődési rendelle­ nességek. A szemen kancsalság és könnycsatoma-hiány észlelhető. Jellegzetes a II. és a III. lábujj összenövése. A fiúkon gyakori a rejtertheréjűség, a húgycső fejlődési rendellenessége. A kórkép súlyos értelmi fogyatékossággal jár. l a n , Snellen-érték -

SnelU n-tört;

A látásélesség meghatározására szolgáló skála. A Snel-

len által szerkesztett ábrasorok felismeréséhez szükséges részletek 5, 6 , 8, 10, 12, 15, 20, 25, 35 és 50 méter távolságból esnek egyperces látószög alatt a szembe. A vizsgálati távolság öt méter. Ha a vizsgált személy felismeri azt az ábrát, amelynek részletei 5 méter távolságból esnek 1 perces látószög alatt a szembe, akkor látásélessége (visus) 5/5 = 1. Ha csak azokat az ábrákat látja, melynek részletei 15 m távolságból adnak 1 perces látószöget, akkor a visusa 1/15 (tizedes törtben: 0 ,3 3 ), ami az ép látáshoz viszonyítva 33% -o s látóképességet jelent. A látásélességet külön mindkét szemen mérik. sötét szem üveg - A vakok által hordott sötét szemüveg, melynek gyakorlati és szimbolikus jellege is van. T öb b olyan szembetegség is ismert, melynek követ­ keztében a látás elvesztése mellett a szemhéjak vagy maga a szemgolyó is defor­ málódik. Ez esztétikailag bántó, és lelkileg nehezen elviselhető a beteg számára. Ezek közé tartozik a torzító hegekkel gyógyuló sérülések, a gyulladásokat követő forradások. Ilyen esetekben az érintettek sötét szemüveget viselnek. spasmus - görcs; Izom vagy izomcsoport fájdalmas összehúzódása. spasticus dysphonia - Hangképzési zavar, mely viszonylag ritkán fordul elő (30

-4 0 éven túl) és a várakozási neurózis kórképébe illeszthető. A hangadást a gége­

321

izmok önkéntelen görcse nehezíti. Közben spasticus légzészavar is megfigyelhető. A folyamat abban különbözik a dadogástól, hogy a kiejtésben, nem pedig a hang­ adás folyamatosságában van a zavar. speciális ú k o la - Nagyon tág fogalom. Ide tartozik minden olyan iskola, amely az ádagtól eltérő képességű gyermekek (látás-, hallás-, mozgás-, értelmi sérült stb.) külön oktatását és nevelését látja el. flü

®P€C*ális pedagógia - gyógypedagógia; Az elnevezés országonként eltérő. Nincs egy egységes fogalomrendszer. Ezért találkozhatunk azonos vagy megközelítően azonos jelentést hordozó, de különböző elnevezésekkel: rehabilitációs pedagógia,

pszichopedagógia, readaptációs pedagógia, gyógyító pedagógus, korrekciós pedagógia, különleges nevelés, kom penzációs nevelés, deftktológia stb. specifikus osteom yelitis - A nem gennykeltő baktériumok által létrehozott csontvelŐgyulladásokelnevezése.Ilyenacsonttuberkulózis,amelygerincen,csípo-éstérdízületben okoz leggyakrabban megbetegedést. E betegségben szenvedő gyermekek rendszerintsülyosdeformitásokkal.rokkantsággalgyógyulnak.főleghaabetegséget későn veszik észre. A tünetek alattomosan, lassan kezdődnek. A fájdalom éj* szaka erősebb. A környező izomvédekezés folytán mozgáskorlátozottság alakul ki. A betegség környezetében a csontritkulás (atrófia), később csontpusztulás várható. spina bifida - gerinchasadék vagy nyitott gerinc; A gerincvelő záródásának elma­ radásából visszamaradt fejlődési rendellenesség. A nyitott velőszakasz fölött azon­ ban legtöbbször a gerincoszlop sem záródott. Ha a méhen belüli fejlődés során a gerincoszlop egy vagy több csigolyája nem zárul össze, akkor egy nyílás kelet­ kezik a gerincen. Az idegszövet kicsúszik a gerincoszlopból a nyíláson keresztül és „zacskót” hoz létre, ami kiáll a testből. Minél jobban kidudorodik a velő és a sérülés minél magasabban helyezkedik el, annál nagyobb a bőr érzékedensége és a petyhüdt bénulás a testen a nyílás helyétől lefelé. A betegség enyhébb formáinál a nehézséget a gyenge izmok és a bőri érzékelés csekély károsodása jelent. A sú­ lyosabb formánál a gyermek lába bénult, a vizeletét és a székletét nem tudja ellen­ őrizni. A test alsó részében nincs bőrérzékelés. A gerinchasadék néha vízfejűséggel

(hydrocephalus) jár együtt. Két formáját különböztetik meg: 1. rejtett (spsna bifida occulta) - enyhébb forma, melynél csak a csigolyaív hasadt, a gerinc és burkainak eltérése nélkül. 2. nyílt (spina bificLi aperia) - súlyosabb torma, mivel a gerincvelő fejlődési rendellenességével együtt jár. 322

g f spiránsok

réshangok; Ügy keletkeznek, hogy a beszédhangokat képző szerve­

ink olvan szűk

rési

alkotnak, amelyen a kiáramló levegő nem tud zörejmentesen

keresztüljutni. A h hang kivételével valamennyi réshangunk a szájüregben ke­ letkezik. A réshangok helyes hangszínkepzése sokszor hibás képzéshez vezethet. A réshangok a következők: f, v, sz, z, s, zs, j, h, I. H T Sprengcl-féle deform itás - seapula elevata; Az egyik vagy mindkét oldali lapoc­ ka magasabb állását jelenti. A lapockát ilyenkor kötőszövetes-csontos híd rögzíti a nyaki gerinchez. ctaphylom a - gennyes szaruhártya; Gyulladásban a cornea helyén támadó félgömb alakú, erezett képződmény.

m

Stargardt-szindróm a - degeneratio macuLse fam iliáris juvenilis; Nem tisztázott öröklődésmenctű korkép. Jellemzője, hogy 6 - 1 5 év között kezdődik. A szaruhár­ tyán piszkosszürke homály keletkezik, melynek következtében vakság alakul ki. A szemelváltozishoz gyakran társul krónikus vesegyulladás is. status epilepticus - Olyan epilepsziás állapot, melyben a rohamok egymás után ismétlődnek. Az agysejtek krónikus oxigén- és glukózhiánya miatt az idegrendszer számára nagyon veszélyes (életveszélyes) állapot.

&

sténikus - A fogyatékosság leküzdésére kész és bizakodó személyiségjegyek.

3 0 , stigm a - jegy, je l bélyeg, ismertetőjegy; Valamiféle hiányt, odaítélt hátrányt, az átlagtól, az éptől valamilyen nem kívánatos eltérést jelent. Olyan megbé­ lyegző sajátosságok, melyek túlértékelést tartalmaznak és mindig lesújtó jellegűek. A stigm atizdlt (megbélyegzett) embereket a „normálisok" az „épek” általában nem tekintik magukkal egyenértékűnek. A stigm atizdlt emberrel kapcsolatban olyan kifejezéseket használnak, melyek értelmével nincsenek tisztában, és amelyek a másik emberre nézve nagyon bántóak (gyogyós, kripli, világtalan stb.) A stigmatizUás, az emberek megbélyegzése általában tudatlanságból és nagyfokú intole­ ranciából ered. 3 7 . Stock-Spielm ayer-V ogt-szindróm a - Vogt-Spielmayer-betegség. 3 8 . Strasburger—Hawkins—Eldridge-szindróm a - Autoszomális domináns örök­ lődést! ritka kórkép. A betegség jellemzője a hallócsontok összenövése következ­

323

tében kialakult vezetéses süketség, a kéz ujjainak deformitásai (ujjösszenövés, ujjmerevség), rövidlátás, összefutó kancsalság stb. gjjm f strid o r - Rendellenes belégzési hang. Búgó, sípoló légzés. strob oszkóp -teclm ika - a hangszalagok működését regisztráló filmtechnika. m

i stnpid itás —korlátoltság, bárgyúság.

SH I

- Testi és szellemi gátoltság, megmerevedettség (schizophréniában és neu­ rózisban szokott jelentkezni).

H Ü S tu ig e -W e b e r-k ó r - naevus flam m eus, encephalofacialis angiom atosis; A hajszál­ ér, illetve a vénás rendszer fejlődési rendellenessége, amely főként az V . agyideg

(n. trigem inus) területére lokalizálódik. Az arc fél oldalán tűzfolt vagy éranyajegy (naevus flam m eus) alakul ki. Hasonló éranomáliák alakulnak ki az agy felszínén is. Ezek később elmeszesednek, és epileptogén góccá válnak. A leggyakoribb tüne­ tek a hem iparesis (féloldali izomgyengeség), jackson-típusú epilepsziás rohamok, súlyos értelmi fogyatékosság. Gyakran előfordul glaukóma is. Ilyenkor buththalmus (veleszületett glaukóma), alakul ki, melyre a szemgolyó megnagyobbodása (ökörszeműség) a jellemző. | H su balim entatío - alultápláltság; Nem kielégítő táplálkozás. •ubnorm alis —a normális alatti, majdnem normális. m

i Jugúrtcst - corpus ciliare; Az írisz folytatásában, gyűrű alakban elhelyezkedő, há­ romszög alakú szövet. Hátsó fele fokozatosan átmegy az érhártyába. A belső részé­ ből sugarasan elhelyezkedő sugárnyúlványok emelkednek ki. A sugárnyúlványo­ kon tapadnak a szemlencsét rögzítő zonularostok. A sugártest bőven erezett szerv.

m

i su id d iu m - öngyilkosság; Olyan neurotikus állapot következménye, melyet a gyer­ mek súlyos szorongása, depressziója, a világtól való érzelmi elszigetelődése, tole­ ranciaképességének beszűkülése idézhet elő.

''?<(£ súlyos fokban sérült értelm i fogyatékosok - Az orvosi terminológia szerint:

idióták Ma már azt a kifejezést sehol nem használja a szakirodalom. Ebbe a cso­ portba azok a gyermekek és felnőttek tartoznak, akiknél az agy sérülése olyan sú-

324

Ivos, hogy az egész pszichofizikai fejlődés akadályozottá válik. Ezeknél a sérültek­ nél rendszeresek a szomatikus (tesri) fejlődés rendellenességei, mint pl. a koponya vagy a csontváz torzulásai. Mindehhez egyéb sérülések (érzékszervi, mozgási) is kapcsolódnak, melyek mind alkatilag, mind működésileg (funkcionálisan) be­ folyásolják az egyén fejlődését. A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosoknál a motorikus (mozgásos) funkciók fejlődése is nagyon elmaradott. Olyan egyszerű mozgások, mint az ülés, a járás is nagy nehézségekbe ütközik. A kialakult moz­ gások is gyakori rendellenességeket mutatnak, főleg a koordinációban, valamint a sztereotip ritmusos együttmozgásban. Az önkiszolgálás, a higiénikus szokások nehezen fejlődnek ki. Kommunikációs képességük minimális. Súlyosabb esetek­ ben beszédük a hangadás szintjén megreked. Amennyiben a tagolt beszédet egy bizonyos fokig elsajátítják, ez általában a visszhangszerű beszédben (éeholalia) va­ lósul meg. Beszédértésük is nagyon korlározott. Kognitív (megismerd) funkcióik is nagy elmaradást mutatnak a fejlődésben. Szociális magatartásuk korlátozón. Indulataik és az ezt kifejező mozgások intenzitása alapján lehetnek apatikusak vagy

hypermotilisak.

vm

surdom utítas - süketnémaság; Annak a hallási fogyatékos egyénnek az állapota,

aki süket és néma is egyben. A születés után közveden vagy korai korban bekövetkezen súlyos fokú halláskiesés következtében a hangos beszéd spontán módon nem jelenik meg. A süket csecsemő ugyanúgy gőgicsél, m int a halló. A különb­ ség inkább csak akkor kezd megnyilvánulni (kb. a kilencedik hónapban), amikor a halló csecsemő aktívan, hangokat, szótagokat, majd szavakat ismételgetve készül a beszédre. A halláskárosodott csecsemő egyre csendesebbé válik, és a külső hang­ ingerekre nem reagál. A hangingerekre nem reagáló csecsemőt minél korábban szakemberhez kell vinni, aki audiológiai vizsgálattal megállapítja a halláskárosodás fokit valamint a szükséges korai fejlesztési módokat, eljárásokat. A modern korai fejlesztési eljárások és segédeszközök használata lehetővé teszik a hangosbeszéd el­ sajátítását. A süketnéma terminust ma már kevésbé használják. Helyette inkább a hallássérült kifejezés válik általánossá. 1 0 . süketek - Olyan gyermekek és felnőttek, akik súlyos hallásveszteséggel rendelkez­ nek. A súlyos hallásveszteség a működés teljes kiesését jelenti. Valamennyiükre jel­ lemző, hogy a súlyos hallásveszteség a beszéd természetes megindulása előtt, vagy megindulásának időszakában következik be. A súlyos hallásveszteség következtében beszédmozgásos, valamint észlelési nehézségek állnak elő. Gyengül a szócmlékezet. A süketek önálló szógyűjtésre hallás útján nem képesek. Ebben, bizonyos m énék­ ben segít a gyógypedagógiai ráhatás. A beszédmegértés a látás segítségével a szájról

325

olvasás útján történik A süketek verbális kommunikációja jelentősen különbözik a hallókétól. Kiejtési nehézségekkel küzdenek {kiejtésük különböző mértékben és formában rendellenes), szókincsük beszűkült, beszédmegértésük nehézkes, nyelvi kompetenciájuk kialakulatlan. Súlyos elmaradás észlelhető az önálló szövegértő olvasás és írásbeli kifejezés terén is. Elvont gondolkodási képességük, valamint ér­ zelmi és akarati megnyilvánulásaik szintén eltérnek az épekétől. Érzelmi és akarati reakcióik durvábbak és kevésbé ellenőrzöttek. Ezeknek következtében a társadal­ mi beilleszkedésük is nehézségekbe ütközik. Mindezek a hallásvesztcségből adódó következmények kompetens gyógypedagógiai segítséggel csökkenthetők. Pedagó­ giai szempontból külön alcsoportot képeznek a

dysphasiássüketek.

Az ő esetükben

a súlyos hallásveszteség és kommunikáció akadilyozottsága a központi idegrend­ szer járulékos sérüléseinek következménye. & L süketség -

surditas;

7 0 dB-nél nagyobb hallásveszteség. Élettani szempontból

a hangérzékelés teljes hiánya. Ide tartoznak a teljes siketek, valamint azok a hallásmaradvánnyal rendelkező hallássérültek, akik zörejt vagy hangot ugyan érzé­ kelnek (zörej- és hanghallók), de halláscsökkenésük következtében a beszéd tagolt észlelésére még nagy intenzitás mellett sem képesek. A süketség intenzitás (erő) és frekvencia (magasság) tekintetében a hangérzékelés nagymértékű beszűkülését jelenti. Mivel a süketség esetében a hallássérülés mértéke a beszéd hallás után tör­ ténő elsajátítását és megértését nem teszi lehetővé, további fejlődési rendellenessé­ gekhez vezethet. Következményei a beszéd hiányában, az eltérő lelki fejlődésben és gondolkodásban nyilvánulhat meg. r

süketvakság - A hallásveszteséghez társuló látáskirosodás a csatlakozó fogyatékos­ ságok osztályába tartozik. Feltételezhetően a háttérben az idegrendszer különálló területeit érintő, nagyrészt degeneratív típusú károsodása áll. Aszerint, hogy ez a két károsodás milyen formában kombinálódik, beszélhetünk

aliglátdsról süketgyengénldtdsról. vagy

süketvaksdgróLsüket

Úgyszintén a halláskárosodás ménéke szerint

is változhat a kép: süketvakok (zörejhallók, vokális hallók, szóhallók stb.). A ne­ velés szempontjából fontos a munkakészség-veszteség fokozatainak a meghatáro­ zása. Ebből a szempontból a súlyosabb károsodás a vakság. Ez a fő fogyatékosság. A süketvak gyermekek nevelésével elsősorban a vakok intézeteiben foglalkoznak. Fejlesztésükben az egyéni foglalkozás eredményes. Kommunikációjuk a

sósjelnyelv

tapintd -

segítségével valósul meg. Az egyes országokban működő szakintézetek

munkáját egy nemzetközi intézet, a „The International Association fór Education o f the Deaf-Blind” hangolja össze.

326

"’j / k

s y n b le p h a r o n

A szemhéjak részleges összetapadottsága. hejlődési rendelle

nesség. $

1

, s y n d a c ty lia - u jjösszen öv és; Kétféle változatát különböztetik meg: egyik esetben

csak a lágy képletek nőttek össze (sy n d acty lia c u ta n ea ), a második esetben maguk a csontok is összenőttek (sy n d acty lia ossea). A syndactylia fejlődési rendellenesség, mely több betegségben is előfordul (pl. Apert-szindróma). s y n e c h ia - A szivárványhártya lenövése (anterior - a szamhártyához, posterios -

a lencséhez). !j| | s y n k in e s is - sz in k in éz is, eg y ü ttm ozg ás; Az akaratlagos mozgások megkísérlését kö­ vetően akaratlan mozgásokból áll. Pl. a beteg a kezeit mozgatja, amikor a lábát akarja mozgatni. Ép viszonyok között is tapasztalható (pl. a nyelv kinyújeása írás közben).

sz $ÉÍ$Í

»sz” hang helyes képzése - Zöngétlen fogmedri réshang. A hangszalagok fúvó

állásban vannak Képzése: széthúzódó ajkak, egymással szemben lazán záródó fog­ élek. A nyelv lapos, hegye érinti az alsó fogmedret. A nyelvhát úgy domborodik a kemény szájpad felé, hogy középen, hosszirányban csatornát képez a nyelvháton. A lágy szájpad zárja az orrüreget. Minden levegő a fogak közt távozik. szadizm us - a szexuális perverzió egyik formája, amelyben a másik embernek okozott fájdalom juttatja el az elkövetőt a kéjérzéshez vagy szexuális kielégülés­ hez. szájpad bénulás - palatoplegia, uranopUgia. ;£

szájpadhasadék - palatoschisis; A nyílt orrhangzós beszéd organikus változatának egyik leggyakoribb szervi oka. A szájpadhasadék komplex probléma, „sohasem izo­ lált fogyatékosság”. A szakemberek szerint egy rendszerbetegség egyik részletének tekinthető, amelyhez egyéb fejlődési rendellenesség is társul. A következménye a sokrétű beszédpatológiai vonatkozások, jellem ző a megkésett beszédfejlődés. Gyakori a veleszületett halláskárosodás. Ezt a gyakori középfül-gyulladások idé­ zik elő. Előfordulhat még a központi idegrendszer károsodása, a beszédszervek motoros területeinek retardációja is. A szájpadhasadékos gyermek beszédét a rbi-

nophonián kívül a hibás kiejtés (paLttolalia)t kemény hangindítás és hyperkinetikus hangképzés jellemzi. Az artikuláció hátratolódik a garat, gége területére, és így erőltetett hangképzés és a mimikái izmok együttmozgása jön létre. Az orrnyí­ lások akaratlagos szűkítésével, a felső ajkak felemelésével akarja meggátolni, hogy a levegő az orron keresztül távozzon. Elhanyagolt esetekben pszichés tünetek is kialakulhatnak.

328

& szájpadlás - A szájiircg felső fele. Elülső része a csontos, kemény szájpad (paktum

durum), amely a lágy szijpadban (velum paktinum ) és a nyelvcsapban folytatódik. A keménv szijpad csak passzívan vesz részt a hangok képzésében, amikor a nyelv­ vel rést vagy zárlatot alkot. Ha a szájpadlás csontos boltozata magasabb az átlagos­ nál, akkor gótikus szdjpadról beszélünk. Ez a réshangok vagy az „r”, „1” képzésénél zavart okozhat. A lágy szijpad viszont mozgékony. A szájhangok képzésénél elzárja a levegő útját az orrüreg felé. A szijpad súlyosabb rendellenessége, ha a kemény- és a lágy szájpad szétnyílt. Rendszerint rendellenes fognövéssel párosul, ami megvál­ toztatja a hangszínt (orrhangzósság) és a kiejtést is. í ü l **ájnsi olvasás - A beszédmozgások látási képe alapján a magánhangzók és né­ hány mássalhangzó viszonylag jól felismerhetők. A nagyothallók és süketek be­ szédmegértésének fontos eszköze.

&

szájüreg - Az ajkak nyílásától a torokszorosig terjed. Az utóbbit pedig a nyelvoap,

a lágy szájpad és a nyelv gyöke határolja. A fogsor előtti rész a pitvar, a mögötte levő rész pedig a tulajdonképpeni szájüreg. A szájüregnek a beszédhangok képzésében

döntő szerepe van, de rezonátorként is működik. Benne több olyan szerv is van, amely a hangképzés finom munkáját is végzi. A hangok képzése e szervek Összeren­ dezett munkáját igényli. A legkisebb rendellenesség is beszédhibához vezethet. szaruhártya hom ályok - A súlyosabb lefolyású gyulladások fekélyképződéshez vezetnek. A gyulladás folyamán keletkezett szöveti hiányokat (destrukciókat) átlát­ szatlan vagy kevésbé átlátszó kötőszöveti elemek pótolják. A keletkezett hámhiány kiterjedésétől és mélységétől függően a fekélyek különféle hegekkel gyógyulhatnak

(cicatrix corneae). A kis terjedelmű és vékony, fátyolszerű hegek neve nubecula. A kiterjedt, átlátszatlan folt a m acula corneae, a vastagabb fehér heg a leucoma. Az át nem fúródott fekélyek nyomán keletkezett hegeket cicatrix ciplex néven foglalják össze. A fekélyeket létrehozó folyamatok bizonyos esetekben szaruhártya-átfuródásokat hozhatnak létre (perjuratio corneae). A fekélyes megbetegedések nagyfokú látásromláshoz vezetnek. 9 . szekvenciális szerveződés - A tanulási folyamat egyik igen fontos területe. Az a képesség, hogy a dolgokat a megfelelő sorrendben lássuk. A tanulási zavarral küzdő gyermekek körében (nem véletlen) találkozhatunk a jelenséggel. A szek­ venciák s szerveződés nehézsége a tanulás folyamán jelentős lemaradást okozhat a különböző készségek elsajátításában (olvasás, írás, számolás stb.). A gyermek nem

tudja követni az utasításokat. Nehézségbe ütközik az idő megértése, a naptár hasz­ nálata, a napi feladatok elvégzése, pl. az öltözködés, a könyvek elrakása stb. terén, írás és olvasás közben elhagy betűket, szótagokat vagy éppen felcseréli. Nagyon fontos a korai felismerés és fejlesztés. Ez elkezdődhet már az óvodában. szellemi k or - Az intelligenciavizsgálatoknál, az elméleti életkor, amely bizonyos meghatározott intelligenciafeladatok megoldásának megfelel. Ha az életkor és a szellemi kor egybeesik, akkor mondjuk, hogy intelligenciaszintje életkorának meg­ felelő. Az életkor és a szellemi kor közti viszonyt az intelligenciahányados fejezi ki. rzellem i leépülés - Szellemi hanyatlás. A szellemi képességek és funkciók foko­ zatos előrehaladó gyengülése vagy romlása idegrendszeri betegség, vagy előrehala­ dott kor következtében. Pl. az A lzheim er-kór esetében. szellem ileg elm aradott gyerm ek - szellem ileg retarddls gyermek. szem - Az ember és az állat fényérzékeny látószerve, sajátos színérzékeny anyago­ kat tartalmazó érzékszerv. Ismeretszerzés és munkavégzés szempontjából az ember legfontosabb érzékszerve. f j j , személyiségfejlődési rendellenesség - Gyűjtőfogalom, melynek sokféle értelme­ zése van. Legáltalánosabban a „nehezen nevelhetéT vagy „magatartási zavarban*,

„jeUemzavarban” szenvedő és az „inadaptdlt" rosszul alkalmazkodó kifejezéseket használják a személyiség fejlődésének rendellenességeire. Egyes szakemberek rossz alkalmazkodásnak nevezik a személyiség-rendellenességeket. Azért nehéz meg­ határozni, mert nincs standard (mérték, szabvány) hozzá. Talán az a gyakorlati meghatározás a legelfogadhatóbb, mely kimondja, hogy „a szociális magatartásnak olyannak kell lenni a család, a kisebb és nagyobb közösség iránt, hogy az egyén viselkedése ne kerüljön szembe mások jólétével és boldogságával” J $ , tzemgolyó — bulbus oeuli; Az embernél gömb alakú szerv, amelyet kívülről külön­ böző szerkezetű hártyák burkolnak, belül pedig folyadék és a szemlencse tölti ki. A szemgolyó falát három réteg alkotja: 1. a külső kötőszövetes vagy rostos réteg {inhdr-

tydra és szarubdrtydra oszlik); 2. a középső vagy eres réteg (ez a szívárványhdrtydbél, a sugdrtestból 6 az érhártydbál áll); 3. a belső réteg vagy ideghdrrya. Optikai szem­ pontból egy összetett rendszer, amelynek fénytörő közegei: a szaruhártya, a csarnokvíz, a szemlencse és az üvegtesi. A normális fenytörésű szem fókusza a retinában van, ezért itt a szemben párhuzamosan beeső és megtört sugarak képpé egyesülnek.

1 * . szem iotika - jcirudonuiny; A jel legfontosabb funkciója az ismeretek átszármaz­ tatása és megszerzése. A jel az emberi nyelv vonatkozásában nem más, mint a szó külső anvagi alakja - a hangalak. H , szemlencse - lem ; A szivárványhártya és az üvegtest közti teret tölti ki. M indkét oldalán domború (bikonvex) lencse, fiataloknál teljesen átlátszó test. A szemlen­ cse felülete működés közben állandóan változik. Ez az alkalmazkodási folyamat

(akkomodAció) teszi lehetővé a különböző távolságban levő tárgyak éles látását. Az

m

élet folyamán a szemlencse fokozatosan veszít rugalmasságából. Bekövetkezik az

^

öregkori rúllátás vagy presbiopia.

j

•M itlltás - A szellemi és fizikai képességek egyidejű, öregség okozta gyengülése A szenilitás az öregkor normális folyamatainak gyors felerősödése. Bekövetkeztét nem lehet előre meghatározni, ez egyénenként változik. Lelkileg a szenilitás meg­ nyilvánulásai az intellektuális renyheség, az alkalmazkodóképesség csökkenése, stb. szenzoros pöszeség - Kialakulásának legfontosabb okai: az akusztikus figyelmetlenség, hallási benyomások hiányos feldolgozása. Nehezen vagy egyáltalán nem hallják meg a hangok közti különbséget, főleg a rokonhangzisú hangoknál: p -b ; k -t stb. Ez gyakran együtt jár a kombinált írás és olvasászavarral. szeretethiány - Az érzelmi törődés elmaradása vagy elégtelensége gyermekkorban. A gyermek érzelmi szükségletei ugyanolyan fontosak, mint a többi szükségletek. E szükséglet kielégítetlensége súlyos következményekkel járhat a gyermek mind pszichés, mint fizikai fejlődése szempontjából. Az anyától elválasztott kisgyermek sírással, kiabálással fejezi ki szorongását, félelmét. Ha ez az állapot tovább tart kialakul a beletörődés és e s e l együtt egy apatikus állapot lép fel, melyben akár a táplálékot is visszautasíthatja. Később megfigyelhető a testi fejlődés megállása és az általános regresszió. Visszahúzódnak az eddig szerzett képességek. A beszéd­ ben visszaáll „kisgyermekesség”. Szinte minden esetben megjelenik az éjjeli ágybavizeiés, valamint a szaUmozAs (a test himbálása). A szervezet ellenállása erősen csökken. A szeretethiány annál súlyosabb következménnyel jár, minél korábban éri a gyermeket, és minél hosszabb ideig tart. Ö t-hat hónap után megjelenik a hospitalizAció jelensége, és a gyermek személyiségében súlyos zavarok keletkez­ nek, mind értelmi, mind érzelmi téren.

2 1 . szen ilis észlelés - Az időben egymást követő ingerek észlelése. Az írott nyelv megtanulásának egyik legfontosabb részfolyamata. A szrrialis észUlésnek nagy sze331

repe van a szófelismerésben és megértésben. A gyermek csak akkor ismeri fel (és érti meg) a szavakat, ha a szavakat alkotó hangokat egymásutániságukban, vagyis sorrendben képes észlelni, felismerni (pl. kobra helyett bokra-x hall és ért, hely­ telenül). A szériáin észlelés alapozza meg az új szavak megtanulását is. A szeriális észlelési nehézség többféle bcszédbeli zavart okozhat. Ezeknek a gyermekeknek gondjaik vannak az olvasás, írás, számolás elsajátításával. Ugyanakkor beszédbeli elmaradásuk is nagy, mivel a túl sok információt képtelenek követni. E zavar kö­ vetkeztében jellegzetes hibatípusok különíthetők el: beszédhang- valamint szótaghiány, hangbetoldás, hangok felcserélése, szótagok felcserélése vagy akár a hangsor teljes torzítása. szibiláns hang -

sziszeg€hang.

Í8 szigm atizm us - selypesség; A leggyakoribb beszédhibák egyike. A selypesség az „sz, z, s, zs, c, dz, cs, dzs“ hangok hibás képzését jelenti. Paraszigmatizmus az a jelen­ ség, amire a szavak vagy mondatok képzésekor a sziszegő hangok (sz, z, c, dz) és a susogó hangok (s, zs, cs, dzs) hangkihagyása a jellemző. E hangok képzése azonos módon történik, vagyis a légáramot a nyelv közepén képzett vályúszerű csator­ nán át vezetjük a metszőfogak széle felé. A fogsorok nem érnek össze teljesen. A nyelv hegye az alsó fogak széleihez igazodik, de nem ér hozzájuk. A nyelv eleje a felső metszőfogak fogmedri területe felé emelkedik, és a fogínnyel rést alkot. A lágy szájpad szorosan zárja az orrgaratot. Mivel az artikuláció a hangképző szer­ vek komplex mozgását feltételezi, a legkisebb hiba is „hallhatóvá” válik. A sziszegŐk helytelen kiejtését számtalan tényező idézheti elő. Ilyen a selypítő környezet, a nyelvi ügyetlenség, a nyelv helytelen artikulációs helyzete, foghiány, ujjszopás kö­ vetkezményeként kialakult fognövési rendellenesség (az első fogak nem zárnak tö­ kéletesen), ajakelváltozások, belső fül eredetű nagyothallás, hiányos lágy szájpad zárás. A korrekció szempontjából a selypesség számos változatát különítik cl: a) fogközi selypesség (sigmatismus interdentalis): kiejtéskor az elülső fogsorok nem közelednek eléggé egymáshoz, és a nyelvcsúcs becsúszik a fogsorok közé. Ez aka­ dályozza a levegő szabad kiáramlását és a tiszta hang helyett dörzszörej keletkezik. Adenoid vegetáció hatására is kialakulhat; b) sigmatismus addentalis (fognyomásos selypesség): a nyelv hegye erősen nekinyomódik a felső fogsornak vagy a kemény ínynek. A nyelv így nem tud rést alkotni, és lehetetlen a folyamatos levegőkiáram­ lás. A metszőfogakhoz tapadó nyelv zárat alkot, így sz, z helyett t, vagy d-hez ha­ sonló hang keletkezik. Oka sok esetben a belső fül eredetű halláscsökkenés, ezért diagnosztikus jelentősége lehet; c) sigmatismus laterális (oldalképzésű selypesség): képzéskor a nyelv a levegőáramot a középvonalról az egyik vagy mindkét oldalra

tereli. Minél hátrább távozik a levegőáram, annál feljebb húzódik ugyanazon a/, oldalon a száj/.ug. Az oldalt keletkezett résen kiáramló levegő nedves, szortyogó zörejjel távozik; d) sigmatismus stridens (fiittyszerű selypesseg): oka a sziszegők túl erős képzése. A képzéskor a nyelvcsúcs valamivel beljebb helyezkedik el, és a nyelv középének vájata valamivel keskenyebb a szokottnál. A stridens (fülsértő, bántó, kellemetlen) kifejezés akusztikus tünetekre utal; e) sigmatismus palatális (keményszájpadi selypesség): sziszegők ejtésekor a nyelv hátrább húzódik, ezért sz helyet ch-szerű hangot hallunk. Pronathidvalls összefügghet, f) sigmatismus labiodentális (alsó ajki selypesség): a levegő az alsó ajkakba ütközik. Sziszegő helyett f-szerŰ hangot hallunk, g) orrhangzós selypesség (.sigmatismus nasalis) esetében orrhangzós színezetet kap a sziszegő hang. Ebben az esetben azonban nem orrhangzós beszédről, hanem a sziszegők helytelen ejtési módjáról van szó. h) laryngealis sely­ pesség (sigmatismus laryngicus): a sziszegőket nyers zaj pótolja. Főleg felnőtteken figyelhető meg, nagy szájpadelváltozások esetén. m nilalrtilia - syndactilia; U jjak összenövése. Fejlődési rendellenesség.

2S*

szindróm a - Tünetek együttese. Az orvosi terminológiában bizonyos betegségek­ re jellemző módon, egyidejűleg megjelenő tünetegyüttest, tünetcsoportot jelöli. színérzés - A kutatók feltételezik, hogy a három alapszín (vörös, zöld és ibolya) különféle keverési arányaiból jön létre a színérzés. A három alapszín érzékelésére a csapokban külön színérző elemek vannak. A színbenyomást mindig a legjobban ingerelt elem határozza meg. Amennyiben az ingerlés azonos erősségű, akkor fehér színt látunk. A színlátásnak ez a trikrom atikus (három alapszín) elmélete a kísérle­ tekben is beigazolódott. Egy alapszín érzékelésének a kiesését dikrom dzidnak ne­ vezzük. M onokromdzia vagy achrom atopsia a teljes színlátáshiányt jelenti. A vörös

észleléséhez szükséges elem hiánya a protanopia , a zölddé deuteranopia, az ibolya­ hiány pedig a tritanopia. A valamely színre vonatkozott gyengült észlelést alterd-

ciós szlnldtdsnak nevezik. A színeket legjobban a látótér központjában érzékeljük. A látótér széli részein, a retina perifériáján a csapok számának csökkenése arányá­ ban gyengül. A széli részek teljesen színvakok. A színlátótér kiesését színscotomáknak hívják. Az aliglátó vagy gyengénlátó tanulóknál néha találkozunk a színlátás anomáliáival is, amelyek ismeretét a tiflopedagógiai módszertani alkalmazás nem nélkülözheti. 2 7 , szkizofágia - inkoherens nyelv; Főleg a serdülőkori elmezavar bizonyos eseteiben (pl. szkizofrénia) figyelhető meg. A gyorsritmusú beszédbe neologizmusok keve­

rednek értelmükből kiforgatott szavakkal. Nincs összefüggés a mimika és a szó között. A beszéd egésze inkoherens (összefüggéstelen). szkizofrénia - schizophrenia; A leggyakoribb pszichózis. Alapvető tünete a gondol­ kodás és a cselekvés közötti össze nem illés vagy „hasadás” Ezen nevezik hasadásos

elm ezavam ak. A betegség jellemzője a környező világhoz fűződő kapcsolat megsza­ kadása, visszavonulás a valóságtól. A szkizofrénia kifejezés olyan zavarok együttesét takarja, mint a kóros gondolkodás, hallási hallucinációk (pl. hangot hall a beteg, mely megjegyzéseket filz a gondolataihoz), illogikus gondolatmenet, érzelmi közöny, társadalmi elszigeteltség, bizarr viselkedés (pl. szemetet halmoz fel a lakásában). A betegségnek több formája van, melyek más és más tünetekben nyilvánulnak meg. A lényegesebbek: hebefeén szkizofrénia (schizophrenia hebephrenica) - fiatal korban kialakuló, gyors elbutulással és hipomániás magatartással járó szkizofrénia; kataton szkizofrénia (schizophrenia catatonica) - mozgásos furcsaságok jellemzik, mint a tartós mozdulatlanság, furcsa testtartások. Ezeket időnként mozgásroham szakítja meg. Paranoid szkizofrénia (schizophrenia paranoides) - a beteg kevésbé mutatja a zavar külső jeleit, de időnként visszatérő nagyzási vagy üldözretési téveszméi van­ nak. Ezek tartalma gyakran a beteg megfigyelése, az utána való kémkedés stb. szkotom ák - látótérhiányok.

*i*scti\\* foglalkoztatók - A felnőttvédelmi szociális gondoskodás intézményei­ nek egyik típusa. Az intézményekben olyan fogyatékos felnőttek dolgoznak, akik­ nek munkaképessége - fogyatékosságuk természetétől függetlenül - nem éri el a normális szint egyharmadát. A súlyosan fogyatékosok számára lehetővé teszik a szakmai tevékenységet, biztosítják képzésüket, orvosi ellátásukat. Céljuk, hogy ezek az emberek képességeiknek megfelelően illeszkedjenek be a társadalomba, és a normálishoz közelítő életmódban élhessenek és tevékenykedhessenek. A szociális foglalkoztatóban folyó tevékenységek nagyon változatosak, a földmunkától kezdve az inkább sztereotip begyakorlást igénylő (hajtogatás és csomagolás, dobozolás, stb.) egyszerűbb munkákig. A munkások bért kapnak, ezt a munka terméke fe­ dezi. Az intézményeket az állam támogatja.

m

g ó c iá li« inkom petencm - A társadalmi elvárásoknak megfelelni képtelen. A szo­ ciális beilleszkedés képtelensége. 3 2 . szocializáció - A személyiség fejlődésének döntő tényezője, mivel a társadalmi környezet állandóan alakítja és építi a személyiséget. A folyamat az egyén és j tár-

334

sadalom aktív kölcsönhatásában valósul meg, és egész életen át tan. A szncializálódás folyamata azt jelenti, hogy az. egyen folyamatosan a közösség normáihoz al­ kalmazkodik, amelyben született, és amelyhez funkcionálisan is hozzátartozik. A jó (pozirív) szocializilódási folyamat következtében egy olyan személyiség alakul ki, aki képes belső erőire támaszkodva meghozni életének fontos döntéseit, és érzelmileg nincs kiszolgáltatva környezetének. Ez a társadalmilag kompetens személyiség, aki bdsőkontroll-arii tűddel és szemben a társadalmilag inkompetens személyiséggel, aki külsőkontroil-attitűddel él (élete eseményeit a külső tényezők és a véletlenek hatá­ rozzák meg). A családjukból kiemelt és intézetbe helyezett gyermekek másképpen szocializálódnak, mint a családban nevelkedők. Ő k az intim családi környezet he­ lyen nagycsoportos és többé-kevésbé személytelen környezetbe kerülnek, ahol tel­ jesen másak a nevelési feltételek, mint a családban. Ezért gyakori az infitntUizmus, az érzelmi szegénység, a kiszámíthatadan és az ingererősséget túlzóan meghaladó indulati reakció. szociokulturális károsodás - A környezet által előidézett károsodás. A nevel­ hetőség olyan megváltozása, amely a korábbi hiányos vagy helytelen nevelési hatások nyomán jö tt létre. Sokféleképpen mutatkozik meg. Enyhébb esetekben elhanyagoltság, ismerethiány, nehezen nevelhetőség a jellem zője. Súlyosabb ese­ tekben fejlődési retardáció (elmaradottság), súlyos tanulási zavar, beilleszkedési nehézség, neurotikus magatartás stb. formájában ju t kifejezésre.

m

szom atikus retardáció — Satnya testi felépítés. A testi fejlődés elmaradása a pszi­

chikus funkciók kornak megfelelő fejlődése mellett. szom atopedagógia — A mozgáskorlátozottak speciális pedagógiája, a gyógype­ dagógia egyik szakterülete. A szomatopedagógia a mozgáskorlátozottak nevelésé­ nek, oktatásának és fejlesztésének a lehetőségeit kutatja, az egyén testi, lelki adott­ ságaival, valamint a társadalmi elvárásokkal összhangban. A szomatopedagógia fő feladata a mozgásterápia, amely a mozgásnevelés útján valósul meg. A mozgás­ nevelést kiegészítik az orvosi rehabilitáció korszerű eljárásai és módszerei, köztük a gyógytorna. Az általános és specifikus nevelési feladatok megoldása sérülésspecifikus feltételeket igényel (pl. mozgásjavító iskola, korházi osztály stb.). Van, amikor a moz­ gásnevelés az általános nevelési feladattal párhuzamosan is megoldható (pl. normál óvodában, általános iskolában, iskolaszanatóriumban stb.) szomaropedagógiai segítséggel. 3 6 . szorongás - Erős nyugtalanság, irracionális, és megmagyarázhatatlan félelmi ál­

335

lapot. Ezt a kínos, nyomasztó félelmet gyakran kísérik neurovegetatív elváltozá­ sok, m int az erős szívdobogás, izzadás, remegés, elhomályosuló látás. A szorongás a gondolkodás és az érzelem együttes regresszióját (zavarát) váltja ki. Okai közt emlegetik a belső konfliktust (pl. saját agresszivitás elfojtása), sikertelen szexuális tevékenységet vagy szeretervesztést (pl. gyász stb.) A szorongás sok esetben nem valós szituációból, hanem kóros rémképekből származik. A patológiás (beteges) szorongás- amit az új amerikai osztályozási rendszer (D SM III) M jp ánikzavar" és

„generalizált szorongás" címszóval jelöl - az orvosi gyakorlatban a leggyakrabban előforduló pszichiátriai tünet. sztereoszkópos látás - három dim enziójú látás; A tárgyból mind a két szem saját oldaláról valamivel többet lát. A két kép összeolvadásánál a megelőző tapasztalás közbejöttével háromdimenziójú észlelés támad. j j f e sztereotip túlm ozgások — ismétlődé' túlmozgások; Feszültséglevezető, ismétlődő mozgások, melyek nem célirányosak. A rögződött ismétlődő, „gépies” rúlmozgások igen sokfélék, pl. a fej és a test elalvás előtti ritmikus himbálása, az ujjszopás, a körömrágás, a tic, a szájharapdálás, a hajtépés, ujjak tördelése stb. Értelmileg akadályozottaknál gyakran találkozhatunk vele. szubkulturális értelm i fogyatékosság - jellemzői az organikus elváltozások hiánya és a nagyon alacsony gazdasági és kulturális környezet. A kifejezés mára már elavult, mivel az ide tartozó népesség sem kulturálisan, sem antropológiailag, sem földrajzilag nem alkot egységes csoportot. A ma használatos terminológia az „egyszerű”, „szimpla”, „relatív”, familiáris”, „m ultifaktoriálisfam iliáris” kifejezése­ ket részesíti előnyben. szubnorm ális - Azok az egyének, akiknek értelmi szintje, az intelligenciatesz­ tekkel mért eredmények alapján az átlag alatt helyezkedik el. Gyakran az értelmi fogyatékosság kifejezés helyett használják. szurdologopédia - A hallássérültek hangkialakításának és helyes kiejtésének, vala­ mint a beszédérthetőség fejlesztésének szakterülete. A fejlesztést a hallássérültekkel foglalkozó gyógypedagógusok egyéni foglalkozások keretében végzik. 41

szurdópedagógia

A hallássérültek gyógypedagógiája. A szurdópedagógia a

hallássérült gyermekek nevelésének és oktatásának kérdéseivel, valamint a fel­ nőtt hallássérültek életvezetésének gyógypedagógiai segítésével foglalkozik. Lég-

főbb célkitűzése a hallássérültek személyiségfejlesztése a sikeres rehabilitációjuk és szocializációjuk érdekében. A célok elérése a kommunikációs alapkészségek és képességek kialakítása és fejlesztése, a hallásnevelés, az ismeretnyújtás, valamint a szociális magatartás korrigálása útján történik. Az általánosan alkalmazott eljárás az a u d itív -o rá lis (vagy a u d itív -v erb á lis) módszer, amely a modern elektroakusz­ tikát és a legújabb gyermeknyelvi kutatásokat is felhasználja. Előfeltétele a gyer­ mek hallásmaradványának a maximális kihasználása a lehető legkorábbi életkortól. A d y sp h asias sü k etek cgy részénél ezenkívül egyéni foglalkozás keretében, előtérbe kerül az írott nyelv és a d a k tílo lé g ia . A legsúlyosabb hallássérülteknél a coch U áris im p la n tá c ió után szintén fejlesztő eljárásokat alkalmaznak.

szürkületi látás - Olyan perifériális (a látótér széli) teljesítmény, amely a pálcika sejtek működésének az eredménye.

T I

„ t” hang helyes képzése - Fogmedri zöngétlen zárhang. A helyes képzés módja megegyezik a „d" hangnál leírtakkal. A hangszalagok fiívóállásban vannak. A „t” hang zöngés párja a „d”. Akkor hibás a „t" hang képzése, ha a nyelv hegye (apex) fölfelé kanyarodik, és a kemény szájpad elülső részével alkot zárat (
cum indlis ejtés). így a hang színe öblösebb, amiről felismerhető a helytelen képzés módja. ^jj^| tachyphem ia —A beszéd olyan fokú felgyorsulása, amely végül érthetetlen mormolásba csap át. A jelenség dysarthriás és anarthrids betegek esetében fordul elő. § 2 0 f lr á lis agnózia - sztereoagnózia; A beteg a tárgyakat képtelen tapintással fel* ismerni. A vak gyermekek esetében, ha taktilis agnózia van jelen, a tapintásos (Braille) írás és olvasás elsajátítása nagy nehézségekbe ütközik, vagy teljesen le­ hetetlen. tám ogatott foglalkoztatás - A normalizAciós elven alapuló új rehabilitációs módszer, melynek közvetlen célja a sérült ember teljes körű munkahelyi integrá­ ciója. Közvetett célja a társadalmi/ közösségi beilleszkedés, a közösség életében való nemcsak passzív, hanem aktív részvétel. A támogatott foglalkoztatás meghatározó elemei: a normál munkahelyen való foglalkoztatás, nem fogyatékos munkatársak­ kal (integráció), a űzetett rendszeres munka. A támogatás mindig személyre szabón (egyéni támogatás a munkavállalásban, a munkahelyi problémák megoldásában, stb.), időkorlát nélküli (van, aki több időt és több segítséget igényel egy munka* folyamat elsajátításánál mint a társa). A támogatás minden sérült embert megillet, függetlenül fogyatékossága súlyosságától. A támogatás kiterjed az önrendelkezésre (a támogatott személy választási és döntési joggal rendelkezzen a munkalehetősé­ gek terén). 338

s» tanulási zavar - Olyan általános, ugyanakkor különböző eredetű jelenségek, me­ lyek az egyénen belül az egyes képessegek jelentős eltéréseit jelzik. Ezek leginkább az egyén fejlődésének korai szakaszában a különböző lelki jelenségek eltérő fej­ lődése következtében, eltérő időtartamú képességzavarok formájában alakulnak ki. Hatásuk később, főleg az iskoláskorban - beszéd, mozgás, rajz

valamint az

iskolai viselkedési és tanulási teljesítményekben (olvasás, írás, számolás, helyesírás) mutatkozik meg. Az intelligenciaszint alapján az elvárhatónál sokkal alacsonyabb tanulási teljesítmény, súlyos, másodlagos pszichés tüneteket is előidéz (szoron­ gás, csökkent önértékelés, a tanulási indítékok hiánya, túlkompenzált magatartási formák, pszichoszomatikus tünetek), melyek a teljesítményzavarok, a büntetés és frusztráció, a pszichés problémák és magatartászavarok oda-vissza történő láncola tán keresztül, az egész személyiség fejlődésében erős romboló hatást fejtenek ki.

m

tanulási zavarban szenvedő gyerm ek - Azok a gyermekek, akik átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkeznek, de az iskolai követelményeknek képtelenek eleget tenni. A fő tantárgyak elsajátításához (írás, olvasás, szimolás, helyesírás stb.) szükséges elsődleges pszichológiai folyamatok zavartak, pl. a vizuális, auditív, mozgásos (kinesztéziás) információfeldolgozás nehézségei stb. Gyakran előfordul náluk a megkésett beszédfejlődés. Az érintettek többségénél feltételezik, hogy a háttérben a központi idegrendszer disztinkciója (hibás működése) van, ez azonban nem mu­ tatható ki. A tanulási zavar megnyilvánulási formái nagyon változatosak, nagyon sok pszichikai funkciót érinthet, pl. a Egyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a beszéd, az írás és olvasás, a betűfelismerés, a szimolás, a szociális kompetencia, az emocionális érettség stb. A tanulási zavar az egyén belső lényét érinti, meghatározza az egyén tanulását, viselkedését, egész egyéniségét. Mindez a környezet szimára úgy mutatkozik, hogy ezeknek a gyermekeknek a beszéde korukhoz képest fejletlen, bonyolultabb feladatokat képtelenek teljesíteni, ügyetlenek, szervezedenek, rossz a figyelmük, nyugtalanok, állandóan mozognak, cipőjüket nem képesek bekötni, nem ismerik fel a jobb és a bal különbségét. Problémák jelentkeznek magatartásuk­ kal kapcsolatban is (osztálytársaival nem képes normális viszonyt kialakítani, ezért verekszik, elrontja a mások játékát stb.). Impulzívak, sokszor erőszakosak. Tanulási kudarcaik zárkózottá, dacossá és agresszívvé teszi őket. A gyermeket gyakran kikö­ zösítik, ezért gyakran csapódnak kábítószeres vagy egyéb bandákhoz.

7 , tapintásos írás - Braille-írds vagy pontirás, valamint a domború latin betűs írás. tapintó típusú látássérültek —A látási fogyatékosok pedagógiai szempontú fel­ osztásában megkülönböztetnek Utó típusú és tapintó típusú sérülteket.

339

9 , T A R C (Topeka/Kansas Association for Retarded Citizens - Topeka/Kansas Akadályozott Emberek Egyesülete) - módszer - az egyesület közreműködésével kidolgozott kérdőíves felmérő eljárás. A kérdőív segítségével viszonylag gyors és pontos képet kaphatunk a középsúlyos és súlyos fokban értelmileg akadályozott gyermek vagy fiatal állapotáról, szociális magatartásáról, a nyelvi és beszédkészsé­ géről (nyelvhasználat és beszédértés) a motoros funkciók (nagy- és kismozgások) fejlettségi szintjéről, az önellátás készségeinek a színvonaláról. Mindezek alapján dolgozzák ki a fejlesztési, nevelési eljárások módszereit, meghatározzák ennek üte­ mét, irányát és célját. teratogén ártalm ak - A méhen belül szerzett ártalmak egyike, melyek a magzat torz fejlődését eredményezik. Ilyenek lehetnek bizonyos gyógyszerek, az egyes drogok, az alkohol, a nikotin, a radioaktív sugárzás, bizonyos fertőzések, víz, táplálék stb. stijpj teratogenezis - teratogenesis, torz fejló'dés. T errien-betegség - dystrophia m arginális symmetrica ectopica com eae; Lassan fej­ lődő ritka betegség. Jellegzetessége a szaruhártya elváltozása. Központi homály keletkezik, majd a szaruhártya bemélyed és elvékonyodik, astigma jelenik meg. A betegség végstádiumában com eahom ály és ezt követően vakság alakul ki. 3 8 6 T erry-szin dróm a - fibroplasia retrolentaris; Elsősorban kis tömegű koraszülötte­ ken, tartós, tiszta oxigénlélegeztetés következtében alakul ki. A betegség végered­ ménye a vakság. * £ § ; T estb atteric fúr geistig behindcrte K inder (T B G B ) - Értelmileg akadályozot­ tak részére kidolgozott pszichológiai vizsgálókészlet. H am burgi teszt néven is is­ meretes. testi fogyatékosok - mozgássérültek; Fejlődési rendellenesség vagy baleset követ­ keztében létrejött, nem idegrendszeri eredetű, károsodás. Régen a „nyomorék"ki­ fejezést használták. testsém a - A saját testünkről kialakult tapasztalaton alapuló tudat vagy elképze­ lés, amelyel az egyén bizonyos időbeli és térbeli egyensúlyban a világhoz fűződő kapcsolataiban szerez (testrészeinek alakjáról, nagyságáról, mindenkori térbeli helyzetéről stb.). A testséma a test részeinek a beépülése az egyén tudatába. Az az alapvető tapasztalat, melynek köszönhetően megkülönböztetjük magunkat rná-

340

soktól. és tudatosul bennünk önmagunk érzése. A szomatognozis, vagyis az ember saját restének ismerete, mely szükséges a normális élethez, egy hosszú folyamaton keresztül, számos érzéki benyomás alapján alakul ki. K benyomások lehetnek inte-

roceptivek (z-sigerekből származók), propnoceptiveb (izom és ízületekből származó) valamint exteroceptivtk (bőr, szagló, ízlelő, látó, halló). A kialakult testi képzet egy életen keresztül megmarad. teszt - A pszichológiában olyan próbát (kísérletet) jelent, amelynek alkalmazása és értékelése szabványosított (standardizált). A teszt pontosan meghatározott feltéte­ lek közön teljesítendő feladatokat tartalmaz, melyek megoldása számszerűen ki­ fejezhető és nagyszámú ádagcsoport teljesítményéhez viszonyítható. Az eredmény felvilágosítást ad (a próba céljának megfelelően) az ember affektív (érzelmi) intel­ lektuális (értelmi szint, képesség, ismeret stb.) vagy szenzomotoros jellegzetessé­ géről, vagy akár az egész személyiség fejlettségéről is. A teszteredmények ugyanak­ kor viszonyítási lehetőséget biztosítanak az egyén képességei és a csoport tagjainak képességei között, amelybe ő is beletartozik. Az értelmileg akadályozottak, vala­ mint a tanulásban akadályozottak iskola-, illetve pályaválasztásakor alkalmazzák főleg az intelligenciateszteket. a t tetra-X -szin d róm a - Kromoszóma-rendellenesség, melynek tünetei az alacsony testnövés, középsúlyos értelmi fogyatékosság. Az arcot enyhe hypertelorismus eny­ he mongoloid szemrések, mélyen ülő fiilek jellemzik. Gótikus szájpad is megfi­ gyelhető. fíOA, Tcutschlander-szindróm a -

m yopathia osteoplasrica progressiva; Ismeretlen

kóreredetű kórkép, melynek jellemzője, hogy az izomzatban, inakban, nyáktöm­ lőkben stb. koleszterin rakódik le. Ekörül meszesedés alakul ki. A betegség 2 0 éves kor előtt kezdődik, végül súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezet. 2 0 . Thom as-szindróm a - atrophia cerebellaris tardiva, degeneratio cerebelloolivaris; Különböző károsító hatásokra (toxikus, fertőzéses, hormonális stb.) bekövetkező kisagykéreg-sorvadás. Tünetei: egyensúlyzavar, adiadochokinézis (gyors, egymást követő, összehangolt mozgások elvégzésének a képtelensége). Lelassult skandáló beszéd, ataxia, reflexzavarok. A betegség késői stádiumában intelligenciazavarok is előállhatnak. 2 1 . Thom scn-betegség - myotonia congenita; Öröklődő izombetegség. Rendszerint az újszülöttkorban kezdődő myopathia (izombántalom), melynek lényege, hogy

az izommozgás vagy elektromos ingerlés után nem képes ellazulni. A miotónids (izomtónusos) reakció minden izmon megnyilvánulhat, de a szem körül és a vég­ tagizmokon a leghangsúlyozottabb. A merev izmok zavarják a beteget a mozgásá­ ban. Az izomzat hipertrófiás, a betegek „Hcrkules"-alkatúak. £ tic - izomrángás; Hirtelen és rövid ideig tartó izom-összehúzódás, mely akaratlan ugyan, de tudatos és csak éber állapotban következik be. A mozgást hang kiadá­ sa is kísérheti, amely ugyancsak akaratlan, néha trágár. Megnyilvánulási formája igen változatos: fintor, pislogás, krákogás, görcsös fej-, láb-, és kézmozdulatok, ugatás stb. Mégis, az esetek többségében egyetlen mozdulat áll előtérben és ne­ héz helyzetekben erősödik és adón esetben át is helyeződik. A ticnek mindig van

I

latens jelentősége (mely egyénileg változó). Felnőtteknél rendszerint neurotikus (leggyakrabban kényszeres) állapothoz társul. Gyermekeknél érzelmi kielégületlenségre (pl. túl merev nevelés, testvér-rivalizálás), folytonos lázadásra, szorongásra és bűntudatra utal. A növekedés folyamán e mozgások zöme magától eltűnik. Ha a serdülő- és felnŐnkorban megmarad, viselkedésterápiával, pszichoterápiával kí­ sérlik meg az enyhítését. jj£ tiflodidaktika - A vak, aliglátó és gyengénlátó tanulók oktatáselméletével foglal­ kozó gyógypedagógiai tudományterület. g tiflográfia - dom ború rajz; Azok az eljárások és megoldások, melyek segítségével a vakok számára tapintással értelmezhető ábrák állíthatók elő. Bár napjainkban igen sokféle megoldásokkal találkozunk e technikákat illetően, a domború rajz megítélése a szakemberek körében nem egységes. Azt mindenki elismeri, hogy a szimbolikus rajzok (térképek, grafikonok stb.) fontosak. A valóságos tárgyakról készült informatív domború képek megítélése nem egységes. Ezek „olvasását" kora gyermekkortól kell megtanulni. £ tiflom etodika - A vak, aliglátó és gyengénlátó tanulók tantárgy-pedagógiája. tiflopedagógia - Látássérültek pedagógiája. A tiflopedagógia integráns része a gyógypedagógiának, de egyben önálló tudományág is. A látássérülés az egész személyiséget érinti: az érzékelést, a gondolkodást, az érzelmi-akarati életet, a pszichomotorikát, a személyközi kapcsolatokat, a szociális beilleszkedést stb. egyaránt. A tiflopedagógia mindezekre a jelenségekre korrektív-kompenzatív fejlesztő prog­ ramokat tervez és valósít meg. Keladata, hogy megismertesse a látássérült tanulót a látó világ normarendszerével, intézményeivel, szokásaival, viselkedési mintáival

342

srb.. azért, hogy integrációjuk a társadalomba minél zavartalanabb legyen. Az ok­ tatás és nevelés folyamán a látássérült is olyan készségekre és képességekre tesz szert, melyek elősegítik emberi tevékenység szükségletének társadalmi környezet­ ben való megélését. A tiflopedagógia célja tehát, hogy a látássérült gyermekből teljes értékű felnőttet neveljen, és egyben csökkentse a látássérülés másodlagos kihatásait is. Mindezeket gyógyító neveléssel, ezen belül nevelő, kompenzációs és korrekciós szakpedagógiával valósítja meg. Az általánosan műveld és kompenzatív célok, feladatok rendszere, a pedagógiai eszközök rendszere (módszerek, eljárások, oktatógépek, számítógép és a pontírás) együttesen alkotják a tiflopedagógia rend­ szerét. Ü M dflopedagógiai tevékenység - A látássérültek személyiségfejlesztésére irányuló komplex tevékenység. A látás sérülése nyomán előállt megismerési feltételek között valósul meg a képességek fejlesztése, az új ismeretek nyújtása, a készségek kiala­ kítása. A személyiségfejlesztés folyamatának tervezésénél a látássérülés mértékét, a látásmaradvány létezését stb. is figyelembe kell venni. Előtérbe kerül a tapin­ tás sajátos fejlesztése, a megmaradt ép látás felhasználása és fejlesztése. A vakoknál a tapintótípusú nevelési folyamatban a tapintáson és halláson alapuló tájékozódási készség, a figyelem, az emlékezet fejlesztése, a mozgásos koordináció és manipulá­ ció fejlesztése a feladat. A gyengénlátóknál a látótípusú nevelési folyamatban a látás vezérelte mozgásos koordináció és manipuláció fejlesztése, valamint a látás védel­ mét biztosító aktív látásneveléssel a látásteljesítmény fokozása a legfőbb feladat. tiflopedagógus - A látássérült gyermekek és felnőttek fejlesztésére, nevelésére és oktatására felkészített gyógypedagógiai képesítéssel rendelkező pedagógus. tiflotechnika - Azok az eszközök (pl. optikai, számítógép stb.) és eljárások, melyek segítségével a látássérültek jobban megismerhetik a környező világot, könnyebben jutnak információkhoz, tanulásuk és munkavégzésük, valamint szabadidejük el­ töltése könnyebbé válik. Ilyen készülékek, pl. a számítógépbe beírt jelfelismerő készülék, az optacon, a fehér botot kiegészítő, ultrahang-visszaverődés alapján működő készülék, a zárdáncú televíziós olvasókészülék stb. 3 0 . tinnitus - A hangforrás jelenléte nélküli hangérzékelést jelent, amelynek oka a hallási mechanizmus valamilyen rendellenessége. Leggyakrabban a posztlingvdlis

siketséggel (a beszéd kialakulása után keletkezett süketség) jár együtt, de bármi­ lyen típusú süketségnél előfordulhat. Különböző formában jelentkezhet úgy mint a csilingelős, a sípolás, a zúgás stb.

343

3 1 . tip h lo p h ilia - tiflofilia; A kompenzált látássérült személy további, társadalmi sí­ kon való megsegítése. titu b atio - Ingadozó járás, testtartás; titubatio lingualis - dadogás. told alé k o d - A garat, orr- és szájüreg alkotja. Fontos szerepe van a beszéd tech­ nikájában. Működése befolyásolja a zönge módosítását, a beszédhang formálását és magának a beszédnek, m int folyamatnak a menetét. Részben, mint rezonátor szerepel, mivel az üregekben fellépd beszédhangok színezik az alaphangot, s meg­ adják a hang egyéni színét. Másrészt a toldalékcsőben levő szervek (nyelv, fogak, ajak, szájpad, alsó állkapocs) kisebb-nagyobb rést alkotnak, sőt a kiáramló levegő útját teljesen el is zárhatják. Ezáltal nagyon fontos funkciójuk van a különböző

I

beszédhangok képzésében. to leran cia - A környezet segítő- és tűrőképessége. tónus - A motoneuronnal kapcsolatban álló izomrostoknak az alapfeszültsége. tJü H tónusos g ö r o - A dadogóknál, a hosszabb ideig tartó, erőteljes, egyenlődén kiterjedésű izom-Összehúzódás. Ilyenkor a hangképzés nem lehetséges. A dadogó nyitott szájjal erőlködik, vagy zárt szájállással próbál hangot préselni. Pl. K-ati b-abát k-aport. ■*5375 torb al - A vakok csörgőlabdával játszott speciális labdajátéka. A játék Angliából származik. Gyorsan elterjedt az egész világon. M a már helyi, nemzeti és nem­ zetközi torbal tornákat rendeznek. Csapatjáték, melyben 3 induló játékos és 2 - 3 tartalék van. A játék célja, hogy a csörgőlabdát az ellenfél kapujába juttassák, csör­ gőkkel ellátott zsinórok alatt, hogy a labda ne érintse a zsinórokat. Külön rendezik a mérkőzéseket a férfiaknak és a nőknek. torpid - anenergetikus, renyhe, ernyedt, tompult, passzív, apatikus (pl. hydrocephalia vagy cretinizmus esetében). Régen főleg a nagyon súlyos értelmi fogyatékosok jellem­ zésére használták. Ma ez a fajta jellemzés nem használatos, hiszen megfelelő módsze­ rekkel ezeket a gyermekeket is aktivizálni lehet és kell. A torpid ellenpárja az eretikus. 3 9 . T oiilou sc-L au trec-szin d róm a - A beteg festőről elnevezett kórkép, melynek tünetei az alacsony termet, rcs/aránytalan (diszharmonikus) test, normális törzs, rövid végtagok, m acrocephalia (nagyícjűség), széles varratok, hiperszexualitás.

344

>40. toxoplasm a gondií

Egyike a legveszélyesebb zoonoztsoknak (emberre is átter­

jedő állati betegség) A toxoplazma 2 - 3 mikron hosszú, maggal rendelkező állati egysejtű {protoz/yon), amely a rágcsálók (nyúl, egér, patkány, pocok, hörcsög), vala­ mint az azokat pusztító állatok (macska, menyét, borz, görény) szervezetében sza­ porodik. Fetopátiát csakis a terhesség 4. hónapjától számított friss fenőzés okoz. Ilyenkor a toxoplasma bejut a magzatba, amelyben tntrauterin eneephaUtist okoz. Az agyban meszesedést idéz elő. A fetopatiás toxoplasmosisra jellemző a Sabin-ftle

tetrád-. m ierocephalia (kisfejűség), epilepszia (az agy elmeszesedése kapcsán), súlyos értelmi fogyatékosság, valamint chorioretinitis (az érhárrya és az ideghártya együt' tes gyulladása, ami vaksággal jár). tn c h o m a - A szem kötőhányájának megbetegedése. A kórfolyamat előrehala­ dásával szaruhártya-elváltozások is kialakulnak, és ezek közvetlenül veszélyezte­ tik a látást. A kötőháityán kezdődő folyamat jellegzetes képződménye a trachomás csomó (granulum). A kocsonyás anyagot tartalmazó csomók, vaskos heggel gyógyulnak, melyek a zsugorodás következtében a szemhéjakat és a pillaszőröket a szem felé fordíthatják A befordult pillaszőrök mechanikusan ingerük a szemet és fekélyképződést idéznek elő. Gyógyulás után különféle minőségű szaruhártyahegek szoktak visszamaradni. Súlyosabb defektushoz vezetnek a kifekélyesedő és ádátszadan, nagytömegű heggel gyógyuló pannusok. A kiterjedt folyamat szaruhártya-tágulást is okozhat. A trachoma által előidézett defektusok ritkán vezet­ nek teljes vaksághoz. Egy részük azonban a látásromlás folytán a gyakorlatilag vak (ialiglátó) szelekciós csoportba kerülnek. traum a - A testi sérülések és a velük járó károsodások (pl. koponyatrauma) orvosi elnevezése. A pszichológiában pszichés zavarok em ocionális okát jelölő kifejezés (lelki trauma). Gyakori, hogy egy intenzív lelki megrázkódtatást kö­ vetően vagy egy koponyatrauma után tartós pszichikai tünetegyüttes alakul ki: ingerlékenység, fáradékonyság, feledékenység, regresszió egy gyermeki stádium­ ba, vagy menekülés egy betegségbe (hipoehondria) vagy alkoholizmusba. Annak megakadályozására, hogy az izgalommennyiség ne árassza el a pszichikumot, a szervezet képes elzárkózni minden újabb inger elől ájulás, álvakság, álsüketség stb. révén. 4 3 . T rcacher-C ollins-szindróm a - A betegség által kialakult elváltozások jellemzően az első zsigerív fejlődési rendellenességeivel hozhatók kapcsolatba. Ezek az elvál­ tozások a süketség, a periaurikuláris sipoly, hallójárati atresia (testüreg nyílásának veleszületett hiánya), a hallócsontok és a fülkagyló deformitásai, a felső és az alsó

345

állcsont fejletlensége (ez adja a jellegzetes arcformát). A nagyothallás vagy sükerség többnyire egyoldali és lehet vezetéses vagy recepciós típusú. trem or - A felső végtagokra jellemző finom hullámú remegés, amely nyugalmi állapotban is észlelhető. t r e m u lá n s o k - pergő'hangok (pl. az „r”). trich o tU lo m in ia - hajtépdesés szokása; Ez a viselkedés főleg a hospitalizdlt környe­ zetben élő gyermekek között figyelhető meg.

I

k —Három végtag bénulása. Ez tehát a paraplegidval kombinált hem iplegia. A három végtagból kettő mindig alsó. A triplegiások általában a spasticusok közül kerülnek ki. triszóm ia - Örökléstani jelenség, kromoszómazavar, melyet egy számfeletti autoszóma okoz. Az egyik kromoszóma nem két, hanem három példányban van je­ len. Embernél a triszóm ia többféle formája ismert. A legismertebb és leggyakoribb a 21. triszóm ia, a Down-kór. T rotter-szin d róm a - A nasopkarynx tumora (daganata) okozra tünetegyüttes. Jellemzője az alsó állkapocs, a nyelv, az orr fájdalma, szájpadbénulás és középfül eredetű nagyothallás vagy süketség. § 8 | í tuberculosis com eae - Krónikus lefolyású gyulladás, mely rendszerint a szemgo­ lyó középső rétege, az uvea, a szaruhártya, a sugártest és az érhánya tbc-s megbe­ tegedésének következménye. A keletkező beszűrŐdés körülhatárolt és sárga színű. Teljes vaksághoz vezethet. g § H T urner-szindróm a -

45XO -szindróm a;

Az újszülött beteg születési súlya és hosz-

sza rendszerint alacsonyabb mint az ép újszülöttek átlaga. A betegség fiS tünete a lányoknál a szexuális fejlődés elmaradása és zavara. Egyéb tünetei: részarányos alacsony termet. Maximális magasság 140 cm. Női fenotípus. Sajátos szfinxarc. A nyakon lenőtt haj. Háromszögletű elálló, mélyen ülő fülkagylók. Vezetéses nagyothallás. A szemen szivárványhárryarés, szürke hályog, kancsalság, dülledt sze­ mek, gyakori színvakság. 10 százalékuk értelmi fogyatékos. A nem értelmi fogyaté­ kosok átlagos értelmi szintje: 1Q-95. A fiúknál ugyanezt

Klinefélter-szindróm dnaJt

hívják. A gyermek személyisége mindkét esetben infantilis marad. 346

m

turricephalU - oxycephalia ; A koponya szagittalis irányban rövidcbb, a fejtető erősen kiemelkedett, az orbiták kevésbé mélyek, s ezért a szemek kissé kiemelke­ dettek.

m

tü k ö rírás - Jobbról balra történő írás. Normális körülmények közön olvashatadan, de könnyen olvashatóvá válik egy tükör segítségével. Egyes balkezeseknél, továbbá lateralizációban megzavart és diszlexiás gyermekeknél figyelhető meg.

$ 1 1 , tym panum - dobhártya.

TY 1 , „ty”, *»gy” hangok képzése - a nyelvhát közepe (m ed iod orsu m ) szeles zárt ah k o t a kem ény szájpadlás elejével {p ra e p a la ta lis h a n g o k ). A zöngés.

zöngétlen, a „gy”

u m

~

m' * ú” hang képzése - A legsötétebb magyar beszédhang. Az „u” felső nyelvál­

lással, szűkebb ajakkerekítéssel és zárt állkapocsszöggel képzett rövid, veláris (hátul képzett mély hang) magánhangzó. Hosszú párja az „ú” V3. ujjbeszéd - Ujjakkal való jelbeszéd. Hallássérültek egyik vagy mindkét kéz ujjai­ val formált kézjelek segítségével történő kommunikációja.

diffúz generálispöszeség;

J , univerzális pöszeség —

vagy

A hangok többségére kiter­

jedő pöszeség. U nna-T host-szindróm a -

keratosispalm oplantarishereditaria;

- valószínűleg

domináns öröklődésű, csecsemőkorban megnyilvánuló körömnövekedési zavar. A szindrómát gyakran értelmi fogyatékosság jellemzi. & uvea - A szemgolyó középső rétege. H árom részét kü lö n b ö ztetjü k m eg. Elöl

szivárványhártya(iris) ciliare) (chorioidea).

a

helyezkedik el, m elynek folytatása a sugártest (

és az érhártya

eorpus

H a gyulladásos folyam at alakul ki, ak­

kor ez, az egyik rétegről könnyen átterjed a m ásikra. A gyulladás kiterjedése a szem táplálási viszonyait veszélyezteti, és súlyos defektusokat okozhat. A létrehozott okok szerint a keletkező izzadm ány (fibrines - rostos fehérje),

purulens

serosus

(savós),

fibrinosus

(gennyes) lehet. A gyulladások össze­

növéseket okozhatnak, am elyek nagyon veszélyesek a látás folyam atára. Az uvea és a retina közös gyulladásos m egbetegedéseit

intraoculdrisgyulladásként

szokták összefoglalni. Az írisz pupillát alkotó részeinek lenövését a lencséhez

synechiaposteriom ak seclusiopupilae-ncV.

hívják. A pupillaszél teljes lenövését, am i a csarnok-

vízkeringés akadályozása révén másodlagos

elő,

glaukom át

(zöldhályog) idézhet

hívja a szaknyelv. A lencséhez tö rtén ő ilyen leta-

349

padások m aguk u tán v o n h a tjá k a n n ak elszürkülését, am it k a ta ra k ta accreta (összenövéses szürke hályog) néven em líten ek . Az üvegtestbe kerülő izzadm ány szervülése pedig az egész szem sorvadásához vezethet (atrop h ia bu lbi). A gennyes gyulladások legsúlyosabb k im en etele a szem teljes elpusztulásával já r ó p h th isis b u lb i (szem sorvadás). uveitis - A szem eres burkának a gyulladása. A legújabb statisztikai adatok a vak­ ságot okozó gyermekkori betegségek között egyre gyakrabban említik. uvula - ínyvitorla, nyelvcsap.

u,u • •

/ /

1 . „ü" hang képzése - A legszűkebb ajak k erek ítéssel, m agas nyelvállással kép zett, világos palatális m agánhangzó. A helyes képzés m ó d ja : az a jk a k állása és a fogréstávolság m egfelel az „u” h ang képzésénél tap asztaltakkal, a nyelv helyzete azonos az „i” nyelvhelyzetcvel. H osszú párja az „ű” 2m üvegtest - corpus v itreu m ; V íztiszta, üvegszerű átlátszó, ko cso n y ás m assza, am ely a szem golyó 4/ 5-ét tö lti ki. Szerepe a fénysugarak zavartalan áten ged ése m ellett a szem golyó alakján ak m egőrzésében van. Az üvegtest tö lti ki a szem len cse és az ideghárrya közötti egész teret, teh át csak n em g ö m b alakú . K ém ia ila g 9 9 % -b a n vizet, kevés h álózatos felépítésű fonalas a n y ag o t, sejtes e lem ek et, fe h é rjé k e t, h ialuronsavat tartalm az. Az élet előrehalad tával az üvegtest szerkezete m e g b o m lik , elfolyósodik.

V „v” hang helyes képzése - Zöngés ajakfog réshang. Képzése megegyezik az „F hang képzésével, az utóbbinál a hangszalagok fúvó állásban vannak. y g vad gyerm ekek -fe r á lis gyerm ekek; Elhagyott gyermekek, akik állatok között ne­ velkedtek fel. Mintegy harminc eset ismén. Általános jellemzőjük, hogy nem tud­ nak beszélni, négykézláb változtatják helyüket, úgy táplálkoznak, mint az állatok (pl. megszagolják az élelmet, mielőtt megennék, szájukkal hajolnak az élelemre stb.). Az emberekkel ellentétben, nem fejeznek ki érzelmeket. A leghíresebb ese­ tek az „aveyroni vad” és Midnapore „farkasgyermekei” Victor, az „aveyroni vad” kb. 1 0 -1 2 éves fiú volt, amikor felfedezték, 1799-ben. Meztelenül, vad körül­ mények között élt az Aveyron határában lévő erdőben. Nevelését egy süketnéma intézményre bízták, ahol M . Itard professzor öt évig próbálkozón a nevelésével, sikenelenül. A „farkasgyermekeket”, Amala és Kamala nevű kislányokat, 1920ban, Indiában találták meg. Hozzávetőleg négy- és nyolcévesek voltak, farkasokkal éltek egy barlangban. Nem ismerték az emberi nyelvet, négykézláb futkostak és üvöltöttek, m int a farkasok. Misszionáriusokra bízták őket. Nagy nehezen meg­ tanultak járni, és megjegyeztek néhány szót. Hamar elpusztultak, anélkül hogy sikerült volna alkalmazkodniok az emberi környezethez. Egy vadon „nevelkedett” fiatalemberről számolt be M .T . Fronius (1 7 6 1 -1 8 1 2 ) erdélyi gondolkodó. Műve:

Egy vadem ber leírása (178 1 ). A mű Brassó környékén talált vademberről meg­ lepően tudományos szinten írt beszámoló. A vad gyermekek esete a környezetnek az ember fejlődésére gyakorolt hatását bizonyítja. Például az emberi környezet nélkül a beszéd nem alakulhat ki spontánul. ’H, vakfolt - Az a pont, ahol a látóideg elhagyja a retinát. Vízszintesen, kb. 12-15 fokban, az orr irányában helyezkedik el. Elnevezése onnan származik, hogy a retinának ezen a pont­ ján nincsenek pálcika- és csapsejtek, ezért nem továbbit semmilyen érzéki benyomást.

4 . vakok - Azok az egyének (gyermek és felnőtt) akiknek látásélessége a teljes látás egytizedét nem haladja meg. A vakokat főleg pedagógiai szempontból osztályozzák annak érdekében, hogy oktatásuk minél eredményesebb legyen, [•„szerint két csoportot külön­ böztetnek meg: a teljesen vakok és az aliglátók (gyakorlatilag vak, nagymértékben csök­ kentlátó) csoportját. A látásmaradvány mértéke szerint az aligUtók még további három alcsoportját különítik el, mégpedig afényérzékenyek (észlelik a fény helyét és irányát), az

ujjolvasók (2 méteren belül észlelik az előttük tartott kéz ujjait), valamint a nagytdrgyldtók (nagy alakú tárgyakat felismernek) csoportját. A pedagógiai szempontú osztályozásnál az elkülönítéshez szükséges pedagógiai kritérium az írás és olvasás elsajátíthatósága. A vakok esetében az ismeretszerzés alapját a pontírás (Braille-(rás) elsajátítása képezi. A látás hiánya a vak gyermek fejlődését is megváltoztatja. A tájékozódásakadályozonság amiatt mozgáskultúrájuk szegényes és a vakokra jellemző. A látásmaradvány mértéke az aliglátóknál pozitívan befolyásolja a mozgásfejlődést. A va­ koknál a megismerésben a hallásnak és a tapintásnak van kiemelkedő szerepe. A tapasztalatszerzés nehézsége miatt tartalmilag hibás vagy szegényes fogalmaik ala­ kulnak ki. A vakság kihat a gyermek személyiségfejlődésére is. Személyiségük fej­ lesztése gyógypedagógiai (tiflopedagógiai) tevékenység, és ráhatás révén valósul meg. E tevékenység fö célkitűzései a vakság következményeinek megelőzése, enyhítése, kom­ penzálása a megfigyelés, az emlékezet és a látásmaradványok nevelése és fejlesztése stb. A tiflopedagógiai tevékenység végső célja, hogy a sérült látású emberek a lehetőségek­ hez mérten beilleszkedjenek a társadalomba, teljes emberi életet éljenek. Számukra, az általános iskola elvégzése után lehetőség van szakmunkás-képesítés megszerzésére. Kedvezőbb esetekben integráltan elvégezhetik a középiskolát, cs felsőfokú tanulmá­ nyokat is folytathatnak. } , vakok írása—olvasása - a) vonalrendszerű (K lein-féle) domborítás, amelyben ta­ pintható vonalelemeket használnak fel. Többnyire a latin abc betűiből kiindulva; b) pontrendszerű (B raille) domborirás-olvasds. Pontelemekből felépített önkényes rendszer. Magyarországon a Braille-nek a Mihalik-féle módosítását alkalmazzák. 6 . vakok szociális intézete —A vak és gyengénlátó felnőttek szociális foglalkoztatá­ sát, gondozását, önálló életre való felkészítését, társadalmi beilleszkedését szolgálja. Feladata a felnőtt fogyatékosok képzése, átképzése foglalkoztatásuk időtartamára. Az intézményekbe a 16. életévüket betöltött és munkaképes vak és gyengénlátó embereket lehet beutalni.

% vakság - A látóképesség hiánya. Azoknak az embereknek az állapota, akiknél a látási analizátor károsodása következtében a látási ingerek általi tapasztalatszerzés

353

lehetetlenné válik. Tudományos értelemben csak az vak, akinek látása teljesen hi­ ányzik, aki fényt sem érzékel. Gyakorlati (szociális, foglalkozási, pedagógiai) szem­ pontból azokat is ide soroljuk, akiknek néhány százaléknyi látásmaradványa még van. Magyarországon a 10%-aJatti látóképességet tekintik vakoknak. vaksági kom plexum - vaksáp krízis; A fogyatékossági állapot tudati tükröző­ dése, mely megoldatlansága révén állandó érzelmi feszültséget és érzelmi labilitást konzervál. A fogyatékossági érzés, amely az énélmény folytán áll elő, valójában csökkentett önértékelést jelent. A fogyatékosság tudata és annak felismerése érzel­ mi hullámzást, kritikus érzelmi állapotot, végső soron vaksági krízist eredményez. Főleg a hirtelen bekövetkezett vakság okoz viharos tüneteket, melynek egyik jel­ lemzője a menekülési vágy a súlyos állapot elől. Ebben a helyzetben nem ritka, az érzelmek tudatszűkítő hatása következtében elkövetett öngyilkossági kísérlet sem. M ind az enyhe lefolyású, mind a viharos érzelmi krízis fokozatos enyhülése után komplexum formájában véglegesen megmarad, és állandó feszültséget, érzelmi la­ bilitást tart fenn. vakvezető kutya - a vakvezető kutya teljesítménye a sérült embernek tett szolgá­ latával egyedülálló. A kutya itt szinte a látássérült ember szemét helyettesíti. Nem lehet elfogultság nélkül szemlélni ezeknek az állatoknak a hűségét, türelmét, meg­ fontolt körültekintését, amellyel gazdájuknak segítenek. A vakok négy fal közé való bezártsága jól ismert tény. Ez akkor is fennáll, ha jól tudnak tájékozódni, és közlekedni a jól ismert környezetben. A bezártságot a legeredményesebben a vak­ vezető kutyák segítségéve] lehet enyhíteni a legjobban. A kutya nemcsak az ismert utakon képes tájékozódni, hanem a legváratlanabb helyzetekben is segíti gazdáját. A jó vakvezető kutya nem törődik környezetével olyannyira, hogy még ösztöneit is képes elfojtani (pl. nem érdeklődik más kutyák iránt). E tulajdonságok megszer­ zése hosszas tanulás eredménye. A vakvezető kutyák kiválasztása, kiképzése nagy szaktudást, körültekintést és sok időt igényel. kfjfe védőm unkahely — Az intézményesített felnőtrvédelmi szociális gondoskodás egyik lehetősége a fogyatékos és rokkant egészségű emberek részére. Ez olyan üzem vagy vállalat keretében szervezett munkahely, ahol a munkavégzés sajátos feltételek között fokozott védelem, irányítás vagy akár felügyelet mellett folyik. A védett munkahelyeket olyan emberek számára létesítik, akik rokkantságuk vagy fogyatékosságuk következtében nem képesek rendszeres munkahelyet szerezni, vagy megtartani. A védett munkahelyek célja, hogy a fogyatékkal élő személyek számára értékes és értelmes, ugyanakkor lehetőség szerint a munkaképességeikhez

354

m e rt m u n kaleh e tő sé ge t b iz to s íts o n . A g y a k o rla tb a n a vö d é rt m u n k a h e ly e k a t ö r ­ vényes e lő írá su kn a k m e g fe le lő e n ke ll m ű k ö d je n e k .

U , veláris hangok - A veláris h a n g o k képzésekor a n y e lv fö ld o m b o ro d is a h átra , lágy ín y felé T ö rtén ik (á, o , u ,), az a ku s z tik u s b e n y o m á s u k a la p já n m é ly m a g á n ­ h a n g z ó kn a k nevezzük (á, a, o , ó, u, ú).

verbális apraiiák - a beszédszervek összerendezeclen mozgásai, amelyek abból erednek, hogy megzavart beszédfejlődés esetén hiányoznak a központi idegrend­ szerből a mozgásminták. verbalizmus - A vakoknál azt az állapotot jelenti, amelyet a beszéd alaki elemei­ nek magas fejlettsége mellett a tartalmi, tapasztalati elemek viszonylag beszűkült, hézagos, tagolatlan és szegényes volta jellemez. versabraille - Elektronikus vezérlésű ún. papír nélkül író-olvasó, átalakító-tároló berendezés vakok számára. A pontírással vagy hanggal beadott szöveget egy mág­ nesszalagra tárolja, és a megadott szempontok szerint rendezi és visszaadja. Segít­ ségével a pontírógépnek megfelelően lehet írni a kívánt szöveget. A mágnessza­ lagon rögzített szöveget hangrögzítőre is fel lehet venni, és egyéb készülékekkel (elektronikus írógép, telexgép, számítógép, telefon, síkírású és pontírású nyomtató stb.) összekapcsolni. ^|flb veszélyeztetett gyermek - Azok a gyermekek, akiknek egészséges testi és lelki fejlő­ déséhez nincsenek meg, vagy nagyon rosszak az alapfeltételek, és akik olyan környe­ zeti ártalmaknak vannak kitéve, amelyek miatt fejlődésük visszamaradt, eltorzult vagy lehetetlenné vált. Ezekkel a gyermekekkel foglalkozik a gyermek- és ifjúság­ védelem. A veszélyeztetettség megállapításánál többféle szempontot kell figyelembe venni. Ilyen a családi környezet (a család hiánya, válás, hospttalizdáó, rendezeden családi életmód, a káros szenvedélyek a családban, brutalitás stb.), a családon kívüli környezet (bandába szerveződés, az utca rossz hatása, drog, alkohol, nikotin fo­ gyasztása stb.), a gyermek személyiségében rejlő okok (agresszivitás, hazudozás, csa­ vargás, érzelmi elmaradottság, sivárság, közöny stb.), anyagi okok (a család alacsony jövedelme, munkanélküliség stb.), egészségügyi okok (tartós betegség, idegbeteg és elmebeteg gyermek, rokkantság, értelmi vagy érzékszervi fogyatékosság stb.). 1 $ . vezetéses jellegű hallászavar - A külső és a középfülben létrejött sérülés követ­ keztében kialakult halláskárosodás.

„áldozatulesés stigm atizációt.

; A jelenség azoknál a látássérült embereknél mutat­

17* vilctim izi r i ó —

kozik meg, akik a látó környezet nyomásának engedve elfogadják az előítéletekkel megterhelt

A sérültek beletörődnek ebbe a helyzetbe, a közösségtől

kritikus mértékben eltávolodnak, a teljes elszigeteltségbe menekülnek. Az állapot bizonyos érzelmi védettséget nyújt, ugyanakkor sok esetben mentséget is a siker­ telenségre. Ha az egyén enged a nyomásnak a különben neveléssel jól alakítható személyisége is csorbát szenved és deformálódik. A kapcsolatteremtésben mutat­ kozó bizonytalanság a szociális érintkezéseit lecsökkentik, aminek következtében zárkózott, gyanakvó, szorongó, sőt ellenséges magatartást vehet fel. Kialakulhat a kisebbrendűségi érzés. A szocializáció iránya a paranoid helyzet felé tolódik el, melyben az egyén áldozatnak érzi magát. Ennek eredménye hamis identitásfej­ lődés, az aktivitás teljes feladása. A

tiflopedagógia

egyik fontos feladata e helyzetek

kialakulásának a megelőzése, kezelése.

'^ H i V ineland Szociális Érettségi Skála - A fejlődési skálák egyik változata, amely főleg a középsúlyos és súlyos fokban értelmi fogyatékosok szociális képességeit vizsgálja, és lehetővé teszi a fejlesztés hatására létrejövő változások rögzítését is. A teljesítménytesztektől abban különbözik, hogy nemcsak vizsgálati helyzetben mutatott funkciókat méri, hanem elfogadja az informátor (szülő, gondozó, pe­ dagógus) megfigyeléseit is a gyermek viselkedését illetően. Bizonyos esetekben a vizsgált személy információi is valósnak tekinthetők. A skála 117 feladatból áll, amelyek nehezedő sorrendben és évcsoportokra bontva helyezkednek el. Nyolc funkciós, illetve viselkedési tartományt foglal magába: az önkiszolgálás, az étkezés, az öltözködés, az önirányítás, szabadidő eltöltése, kommunikáció, helyváltoztatás valamint a szocializáció. V ogt-Spielm eyer-betegség -

idiotiaam auroticafam iliárisjuvenilis;

Öröklődő

neurodegeneratív betegség, mely a 4 és 7 éves kor között kezdődik látásromlással. Ennek első jele a farkasvakság, amelyet pigmentált retinopathia (a szem tdeghártyájának nem gyulladásos bánralma) kísér. Ezt követi a látóideg sorvadása majd vakság

(am aurosis)

Magatartászavar és tanulási nehézség alakul ki. Később a beteg­

séget az értelmi visszafejlődés

(m entálisretardáció), (spasticusparesis), cachexidval dysarthriával

előrehaladó görcsös bénulásokkal

lott fizikai állapot). 1 0 -1 5 éves kor körül

demenria (elbutulás) jellemzi,

és

(súlyosan lerom­

és neurológiai eltérésekkel

(trem or,rigiditas Tay-Sachs-kór Stock-Spielrnayrr-Vogt-szindrórna.

) súlyosbodik az állapot. A halál 13 és 30 cv között következik be.

A betegség a

sekkel is találkozunk, pl.:

fiatal korban megnyilvánuló formája. M is elnevezé­

w W aardcnburg-szindróma —Autoszomális domináns öröklődésű kórkép, mely­ nek jellemzője a veleszületen süketség. A betegséget ezenkívül a távol ülő szemek

(hipertelorismus), a szem szivárványhányájának eltérő pigmentáltsága, részleges albinizmus jellemzi. Lényege a Kártyás csiga degenerációja, amely általában két­ oldali. 2 . W ebcr-vizsgálatok - E vizsgálatok segítségével a kétoldali csontvezecéses hallást hasonlítjuk össze. A megpendített hangvilla talpát a fejtetőre vagy a homlok köze­ pére helyezzük. Mindkét fiilön jól halló, vagy mindkét oldalt egyenlő mértékben nagyothalló egyén „középen” hallja a hangot. Vezetéses hallászavarban szenvedő a sérültebb fiilén hallja, „lateralizálja" (oldalra helyezi) a hangot, a recepciós típusú nagyothalló pedig a jobbik fiilében hallja a hangot. 3 . W eber-szindróm a - Az agykocsány körülírt, rendszerint féloldali, különböző étiológiájú károsodása okozta tünetcsoport. A károsodás nem a keresztezett piramispálya részeket és a nervus oeulomotorius (látóideg) magvát érinti. Jellemzője az azo­ nos oldali (homolateralis) látóideg- bénulás, az ellenoldali bénulás a végtagokon, valamint az ellenoldali arcfél és a nyelv spasticus (görcsös) bénulása. 4 . W eism ann-N etter-sűndróm a -

dysm orphiadiaphysareatibiaeetfibulae;

A láb-

szircsontok veleszületett fejlődési zavara. Jellemzője a késői (2 -4 év) járástanulás, diszproporcionált törpeség, rövid lábszárak, rendellenes medenceállás, négyszög alakú, lumbális csigolyák. A sípcsont és a lábszárcsont középső és alsó harmada kiszélesedett, megvastagodott. 5 . W ildervanck Il.-szind róm a

Kombinált arckoponya fejlődési rendellenes­

ség, melyet hyptrttlorismus (egymástól távol ülő szemek), a szemrések szűkülete, 357

kisszeműség, a szemideg sorvadása, szemtekerezgés ( nystagmus), mélyen ülő haj­ határ, nagy vaskos orr, széles orrnyereg, mélyen elhelyezkedő fülkagylók, kicsiny állkapocs, foghiány, öreges arckifejezés és belsőfül eredetű nagyorhallás jellemez. W illiam v szindróm a —Genetikai rendellenesség, mely egyaránt érinthet férfiakat és nőket. A betegség jellemzői a jellegzetes „manó"-arc, a szélesebb orrgyök, kisebb orr, hosszabb távolság az orr és a száj között. Az ajkak előreállóak és szélesek, a fogak távolabb helyezkednek el egymástól. A nyelv nagyobb, hangjuk mélyebb az átlagnál. A klinikai jellemzők idővel egyre kifejezőbbek lesznek. A betegeknél szív- és érrendszeri betegségek, fogászati rendellenességek, vese-rendellenességek, és egyéb szervi elváltozások léphetnek fel. A betegek egyéniségét a túlzóan ba­ rátságos, nyitott viselkedés jellemzi. Ugyanakkor koncentrálóképességük, tanulási képességük gyenge. E gyermekek pszichomotoros és értelmi fejlődése is lassúbb az ádagnál. A Williams-szindrómás felnőttek túlnyomó többsége képes a teljes körű önellátásra. Egy részük alkalmas a független életre, másik részük a családban vagy speciális intézetekben él. W ilaon-betegség

degeneratio hepatoUnticulans; Autoszomális recesszív

öröklődésmenetű kórkép. A betegséget az idegrendszerben, a májban, a vesében, a corneaban és a szemlencsében felhalmozódó réz okozza. 20 éves kor táján kez­ dődik. A betegség előrehaladtával mind a négy végtagon, tremor (remegés), súlyos merevség (rigor) jelenik meg. A folyamat erősödését elbutulás (demcntálódás) jel­ lemzi. A corneán 2 —4 mm vastag zöldesbarna gyűrű is kialakulhat, ami kórjelzés jellegű- A betegség jellemző tünete a dysarthria. Ha a betegség a 40. életév után jelentkezik akkor W estphal Strum pcll-bctegségről beszélünk. W ing-féle triász - Minden autista gyermeket jellemző tünetek: 1. károsodon szociális kapcsolatok; 2. károsodott kommunikáció; 3. károsodott szerepjáték. W olf-szindróm a - A negyedik kromoszóma rövid karjának deléciója (kiesése) és ezáltal kiváltott fejlődési zavar. A betegség jellemzői az alacsony termet, retardált pszichomotoros fejlődés, görcskészség, jellegzetes arc, kiszélesedett lapos orr, távol ülő szemek, mélyen ülő fülkagylók, kisszeműség, kancsalság, görbe ujjak.

X zenoloquia - Ritka tünet, amely az anyanyelv beszédmelódiájának a megváltozá­ sában nyilvánul meg. Ez lehet olyan súlyos, hogy a beszéd idegen nyelvként hat, holott a nyelvtani szabályokat rendesen alkalmazzák. x-hez (nemhez) k ö tött Öröklődés - Az x-hez kötött öröklődés a reccsszív öröklő­ dés speciális esete. Lényege az, hogy a heterozigóta hordozó anyákban „lappangó" mutáns gén hatása csak fiaiknál jelentkezik. A lányok pedig ugyancsak heterozigó­ ta hordozók lesznek, de nem betegszenek meg. Náluk ugyanis az egyik X -en levő kóros gén hatását a homológ (megegyező szerkezetű) X-en levő ép gén elnyom­ ja. Mivel fiúknál az X és Y nemi kromoszómák nem homológok (génkészletük is más), az X kromoszóma recesszív génjei-látszólag-dominánsak. Az X-hez kötött öröklődést mutat a hem ofilia A és B (vérzékenység), a szintévesztés (a férfiaknál ez kb. 8%-ban jelentkezik) és a Duchenne-féU izom disztrófia. 3 , XYY-szindróm a - super m ait; Tünetei a magas aszténiás alkat, hosszú végtagok­ kal, csökkent intellektussal és pszichés fejlődési zavarral. Arcuk kicsi ún. madárarc, előreugró nagy orr, a tarkón mélyen lenőtt haj, mélyen ülő fiilkagylók, mélyen ülő szemek. Körükben magas a bűnözési gyakoriság.

|V< >1 . M l HAl,> H.IAI

M l IU | I K I AK \

359

z „z” hang - Zöngés fbgmcdri réshang. A helyes képzés módja megegyezik az „sz" hang képzésével, csupán a hangszalagok rezegnek. zajártalom - A nagyon erős hangok vagy zajok egyszeri ismételt behatása révén keletkezett hallószervi károsodásokat nevezzük zajártalomnak. A zaj nem harmo­ nikus, zavaró vagy kellemeden hangzási együttes, hatással van a belső ftilre, az agyra és az egész szervezetre. Bizonyított tény, hogy fóleg az éles zajok többszörös agresszióként hatnak, s a hallóideg végkészülékeinek sérüléseit okozzák. A zaj növéli az agy nyomás szintjét, módosítja a szív és légzés ritmusát, emésztési zavaro­ kat okoz, és talán egyik oka az agyi érelmeszesedésnek is. Pszichés hatása, hogy csökkenti a koncentrálási és figyelmi képességet. A zajártalom lehet heveny (acut) trauma és krónikus zajártalom. ^j k

zárhang - explozíva.

^ zárt orrhangzós beszéd - rhinolalia clauza. 5 . zöldhályog - glaukom a. & zönge - A magánhangzók alapanyaga vagy nyersanyaga, amelyeknek módosítása révén alkotja meg minden nyelv a maga jellegzetes magánhangzóit (vocalisok). Va­ lójában a zöngén nyugszik a beszéd folyamata. A zöngétlen mássalhangzók is csak a zöngékkel együtt válnak érthetővé az emberek számára. A rezgéskeltő energiát a tüdőből kiáramló levegő szolgáltatja, amely rezgésbe hozza a hangszalagokat. A zönge adja a beszéd ritmikus, dallamos zenei részét. Az emberi beszéd hangma­ gasságát a zönge, az alaphang frekvenciája határozza meg. Ha a hangszalagok teljes terjedelmükben rezegnek, mcllhang jön létre. Fejhang akkor jön létre, ha a hang-

szalagok nem teljes terjedelmükben rezegnek. A fejhang képzésekor csak a gége és a toldalékcső csontos üregeinek levegője rezonál az alaphanggal. A fejhang felhan­ gokban szegény, mert csak a lej üregei rczonálnak. A fejhang képzésével gyakran találkozunk a süketek beszédében. A süket gyermekek beszédének kialakításában fokozottan kell arra ügyelni, nehogy túlfeszített izomzatral képezzék a hangokat. A rúlfeszítettségnek általában fejhang a következménye. 7

. zöngeképzés és hangszínezet zavarai - A hangterjedelem, a hangerősség és a hangszínezet örökölhető tulajdonságok és szoros kapcsolatban vannak a test­ alkattal is. A nemi érés korában a hangképző szervek nagy változáson mennek keresztül, ez a mutálás. Ha a folyamat lelassul és hosszabb lesz, mint egy év, akkor abnormális működésről beszélünk (m utario tard a - elhúzódó mutáció). A zöngeképzésben akkor is zavar áll be, ha a mutáció alatt a hangot megerőltetik, így a hang fátyolos, rekedtes színezetű lesz. A rekedtség is a zöngeképzés zavara. A zöngeképzés zavara pszichés okokra is visszavezethető. A neurotikus alapon ke­ letkezett zavart fon on eu rózisn ak nevezik, pl. a pszichogén a fén ia vagy hangadási, zöngeképzési képtelenség.

C , zörej- és hanghallók - Azok a hallássérültek tartoznak ebbe a csoportba, akik hangot érzékelnek, de a tagolt beszéd észlelésére, hallás útján történő szógyűjtésre nagy hangintenzitás mellett sem képesek.

zs 1 , „ zs ” h a n g k ép z ése - Z ö n gés fogm eder m ögötti réshang. A képzése megegyezik az „s" h ang képzésével, de a hangszalagok rezegnek.

TÁRGYM UTATÓ

acromegália (AJ 19)

A

acrom icria (D/8)

a hang (A/l)

acrophobia (A/82)

á hang (A/2) abasia (A J5)

acroceriasis congenita (H /39)

abdominális légzés (F/65) abducdo (A/4) aberráció (A/5) ablacio retinae (A/6)

acroparalysis (A/20)

acusis (A/21) acusticus (A J22) acut(A /23) adactylia (A/24, D /109) adaptáció (A/25)

ablatio (A/6) ablepsia (A/7, 112),

adaptatio (A/25)

abnormális (A/8)

addikció (A/27)

abnormális gyermek (A/9)

addukció (A/28)

abnormális nyelés (Ny/7)

adenoid vegetáció (F/4, G/49)

abrachia (AJ 10) abscessus cerebri (A/l 1, 68)

adiadochokinesis (M /24)

absence (AJ 12, E/68)

adynamia (A J29)

absence-epilepszia (P/57)

aethiologia (E/100)

abulia (AJ 13)

aíázia (A/30, 4 8 ,

acalculia (K/63, AJ7 7 )

adaptom éter (A/26)

adinámia (A J2 9 )

110, B/40, D /29, F/44)

acatamachesia (A/14) acataphasia (A/78)

afazia sem antica (A J77) afáziás alexia (AJ 97)

accom m odatio (A/81)

afémia (A/30, 31)

acheria (AJ 15, D/109)

afFect apnoe (A/32)

achloropsia (AJ 16)

afFektív (A/33)

achondroplasia (A/17, C/44, M /35,

affektív pszichopátia (M /52)

D/80, P/38)

afFerens (A/34)

achromacopsia (Sz/26)

afferens idegpályák (AJ 126)

acrocephalia (AJ 18, 153, 154,)

affrikáták (A/35)

acrocephalosyndactylia (AJ 18, 153)

afónia (A/36, H /26, M/3)

acrodysostosis (M/26)

afrázia (A/37)

acromacria (A/164)

aftongia (A/38)

363

ageusia (A/39)

agyinfarktus (A/61)

aggkori dem encia (A/40)

agykamrák (A/62, H/76)

aggodalmaskodás {AJ 150)

agykéreg (A/51)

agitáció (A/41)

agykérgi vakság (K/63)

agitatio (A/41)

agylágyulás (A/63, C/33)

agitolalia (A/42)

agynyomás-fokozódás (A/64)

aglossia (A/43) agnathia (A/44)

agyoedema (A/65)

agnosia (A/43)

agyrázkódás (A/66)

agnózia (A/45,90, 110, D/18, 29, G/28)

agyria (E/44)

agnozia acustica (A/77)

agysérülés (A/67, 1/10)

agonistaizm ok (A /l83)

agysérv (E/43)

agorafóbia (A/46, K/l 1)

agytályog (A/l 1, 68)

agoraphobia (A/46, F/45)

agytörzs (A/51, 69)

agráfia (A/47, 9 7 , B/40, 5 9 . D /18,

agytumor (A/53)

G /28, 5 6,1/ 59) agram m atizm us (A/30, 4 8 , B/42, D/57)

agyödéma (A/65, 72)

agyvelő (A/51, 70) agyvelŐbántalom (E/46) agyvelőgyulladás (E/42)

agraphia (A/47)

agyvérzés (A/71)

agresszív szülő (A/49)

agyvíz kór (H/76)

agresszivitás (A/50, N/9)

agyvizenyő (A/65)

agy (A/51) agyalapi mirigy (A/52.B/28, E/54)

agyzúzódás (A/72)

ágybavizelés (E/59)

A ID S - Acquired Im m uné Deficiency Syndrom e (A/73)

agydaganatok (A/53) agyér-elmeszesedés (A/54)

A ID S dem entia (A/74) A jak', állcsont-, szájpadhasadék (C/39)

agyféltekék (A/55)

ajak-, szájpadhasadék (F/13)

agyftiggelék (A/52)

a ja k ... (C/38)

agyhártya (A/56)

ajak-diszglosszia (D /100)

agyhártyagyulladás (A/57) agyhártyasérv (M / 17)

ajakhasadék (C/40)

agyhullám ok (A/58)

ajakréses hangok (1/23)

agyi bénulás (B/79) agyi bénultság (1/34)

ajkak (A/75) akadályozott beszédfejlődés (F/19)

agyi megbetegedés (1/10)

akadályozott gyermek (A/76)

agyi potenciál (A/59)

akadályozottak pszichológiája (Gy/28)

agyi süketség (H/19)

akadályozottság (F/50)

agyidegek (A/60)

akalkulia

364

ajakkerekítéses magánhangzók (L/3)

(A /77)

akaratgvcngcség (A/13)

alkoholizmus (A/101)

akarathiány (A/13)

Allan-szindróma (A/102)

akatafázia (A/T8)

állászavar (A/174)

akinesis (A/80)

állkapocs (M /14)

akineticus mutismus (A/79)

allolalia (A/103)

akinetikus némaság (A/79)

alogia (A/104)

akrák (A/85) akromatikus (A/83)

Alpers-szindróma (A/105)

akromacikus látás (M /83)

Alporr-szindróma (A/106)

akromatopszia (A/84, D/60)

A lström -O lson-szind róm a (A/107)

akromázia (A/84)

általános gyógypedagógia (A/108)

akromcgália (A/85, H /l 15)

általános pöszeség (H /98)

aktivizálás (A/86)

alterációs színlátás (Sz/26)

akupédia (H/9)

alternáló testmozgás (H /77)

akusztika (A/87)

alternatív kom m unikáció (A/204)

akusztiko-taktilis oktatási

alultápláltság (S/44)

forma (A/88)

alveoláris (A/109)

akusztikus agnózia (H/19)

alveolus dentalis (A/109)

akusztikus-verbális agnózia (A/45)

alveolus (P/4)

Alajouanine-szindróm a (A/89)

alveopalatális (Cs/1)

alalia idiopathica (H/19)

A lzheim er-kór (A/l 10)

alália (A/90, D /106, H/29)

amaurosis (A/105, B/61)

alaphártya (A/91)

amaurosis idiotica familiáris (A/l 11)

alapképzés (A/92)

amaurózis (A/7, 1 1 2 , C/101)

alapszínek (A/93)

am bidexter (A J, 5 5 , 113)

A lbers-Schönberg-betegség (A/94)

am bidextria (A/l 13, K/23)

albinizmus (A/95, Gy/3, M /46, 0 / 2 ) áldebilitás (P/90)

am bivalencia konfliktus (A/l 14) am bliopia (A/107, 115,)

Alexander-szindróma (A/96)

A m bliopia congenita (A/l 15)

alexia (A/97, B/40, 5 9 , D /18, K/63) alfa-ritmus (A/98)

am bliopia ex anopsia (A/l 15)

alfa-hullám ok (E/20)

am elia (A/l 16, D /109)

aliglátó (L/29)

amelia partialis (A/l 16)

aliglátók (A/88, 9 9 , V/4)

am elia totális (A/l 16)

alkalmazkodó (adaptív)

am encia (A/l 17)

képességek (E/82)

am entia (A J 117, E/79)

alkati anom áliák (A/100)

am etropia (A/l 18, L/31, Gy/3)

aJkoholelvonási szindróma (D/28)

am im ia (A/l 19, B/40)

alpha ritmus (A/98)

am blyopia (A J 115)

365

aminosav-anyagcsere

anóm ia (A/30, 139,1/ 15)

enzim opátiái (A/120) am nesia localisatorius (A/121)

anophthalm ia (A/135) anópia (A/140)

am nesia partialis {A J 121)

anopszia (A/140)

am nesztikus afÜzia (A/30, D/18)

anorexia (D/3, 34)

am nézia (A/121)

anorexia nervosa (A/141)

am putáció {A J 122)

anormalitás (E/79)

am szterdami típusú degeneráció

anorthopia (A/142)

és törpeség (L/20)

an onop ia (A/142)

am úzia {A J 123)

anosm ia (A/143, R/l 1)

am uzikalitás (M /87, H/3)

anosognosia (A/30, 144, H/60)

anacusis {A J 124)

anotia {A J 145, B/33)

anafia {A J 125) analizátor {A J 126)

anoxia (A/146, D/l 17, 1/34)

anam nézis {AJ 127, D/43)

antagonista izmok (A/183) antenatalis {A J 147)

anaphia {A J 125)

anterográd amnézia {AJ, 66, 121, C/69)

anaritm ia (A/128, D /58)

antero-retrográd amnézia (A/121)

anarthria {A J 129)

anticonvulsivum (M /60)

anartria {A J 129, D /94)

antiszociális személyiség (A/148)

androgam eta (G/5)

A nton-Babinski-szindróm a (A/149)

aném ia (B/30)

anxietas {A J 150)

anencephalia (A/130)

anyai depriváció (A/151, H/97)

anencephalus (A/51)

apátia {AJ 152, D/35)

anenergetikus (T/38)

A pert-C rouzon-szindróm a (A/153)

anenkefalia (A/130) anenzym ia (E/61)

Apert-féle kanálkéz (A/153) Apert-féle szindróma {AJ 18)

A ngelm an-szindróm a {A J 131)

Apert-szindróma {AJ 133, 154)

angolkór (R/2)

apex (C/6)

aniridia (A/132, D /25, G/33)

Apgar-index {AJ 155)

ankilodactilia {AJ 133)

aphakia (A/156, L/43)

ankiloglosszia (A/134)

aphalangia {AJ 157, D/109)

ankyloglossia [AJ 134)

aphasia volumaria (E/19)

ankylosis (H/66)

aphasia (A/30)

anoüalm ia {AJ 135)

aphrasia voluntaria (A/37)

anom ália (A/136) anomáliád gyermekek (A/137)

aphrasia (A/37)

anom áliás gyermekekre (A/9)

apicalis ejtés (C/6)

anom aloszkóp (A/138)

aplanatio corneae (A/158)

366

aphthongia (A/38)

aplasia linguae (A/IS1))

asrhenopia (A/176)

aplasia (A /l59)

asthenopia accom odativa (AJ 176)

aplázia (A /l59)

astigmatismus (F/63)

apodia (A/160, D/109)

astigmia (A /l8 1 , C/86, R/10)

apofízis (A/l61)

asylum (A/216)

apoplexia (A/162, D/3)

asymbolia (AJ 177)

apoplexia cerebri (A/71)

aszimbólia (A J 177)

applanatio corneae (P/49)

aszinergia (A J 178)

apraxia (A/30, 90, 110, 163,

aszténia (A /l79)

B/59, D/29, 6 5 , G/28) apraxia congenitalis nervi

asztereognózis (A/45, 180) asztigmatizmus (A/1 8 1 , Gy/3)

oculom otorii (C/65)

ataktilia (A J 182)

aprozódikus (H/3) arachnodacrylia (A/164, M/23)

ataxia (A/183, B/24, C/28, 4 6 , D/19, 2 3 , F/44, H /53, J/4, M /21,)

arachnotdea (A/56)

ataxia cerebellaris (L/84)

A ran-D uchenne-betegség (A/193) arcdysmorphia (C/64, G/63)

ataxia spinocerebelaris (A J 184)

arcideg (A/60)

atelocheilia (A_/185)

arcidegbénulás (F/5) aritmaszténia (A/165, D/58)

atethosis (C/101)

aritmia (A/166)

athetoid syndrom a (H /81)

arterioszklerózis (D/50)

athetoid szindróma (E/l 16)

arthritis (A /l67)

athetosis (A/186, C /28, D /105,

arthrogryposis multiplex

ataxia teleangiectatica (L/82)

atetózis (D /70, K/57)

H /24, 53)

congenita (A/168)

athetotikus tetraplégia (1/34)

arrhrosis (A/169, B/9) articulatio (1/76)

atónia (A/187, C / 1 2 ,1/75, M / 100) átöröklés (AJ 188)

artikuláció (A/170, H/28)

atresia (A J 189)

artikulációs bázis (A/171)

atrófia (A /l6 8 , 1 9 0 , H/63)

artikulációs hibák (A/172)

atrophia bulbi (U/5)

artikulációs zavarok (H/29)

atrophia cerebellaris tardiva (T/20)

asphyxia (A/173) astasia (A/174)

atrophia cerebri (A J 191)

astasia-abasia (A/174)

atrophia m usculorum

astereognosis (AJ 180) astereognózis (H/60) asthen... (A/175) asthenia (A/179, Cs/7)

atrophia corticalis (A/192) hereditaria (D /22) atrophia m usculorum progressiva spinalis (A/193) atrophia m usculorum

367

spinalis (A/194, M /120) atrophia m yelopathica m usculorum (D /89)

autoszóma (A/212, K/80) avitaminózis (A/213) avokáliát (A/123)

atrophia nervi optici (A/96, 131,

axon (A/214 , 1/11)

1 9 5 , L/37) atrophia nervi optici

Ayres-módszer (A/215, F/76) azilum (A/216)

heredoíam iliaris (B/24) atrophia neuralis m usculorum {A J196) atrophia olivopontocerebellaris (D /23) atrophia opticocochleodentata (N/30)

B

atrophia (A/190) attak {A J 197)

b hang (B /l)

audim utitas (H /19)

Babinski-reflcx (B/2)

audiogen dyslalia (0 / 2 7 )

Babinski-N ageotte-szindróm a (B/3)

audiogram m (A /198, 2 0 1 )

bábugycrek-szindróma {AJ 131)

audiológia {A J 199)

balbuties (D/3)

audiológiai állom ás (A/200)

Bálint-féle „lelki nézési bénulás”(L/42)

audiom éter (A/198, 2 0 1 )

Bálint-szindróm a (B/4)

audiom etria (H /15) auditív (A/202)

balkezesség (B/5) ballismus (B/6)

auditiv agnózia (A/45, 2 0 3 , B/42)

ballisztikus mozgászavar

augm entatív kom m unikáció (A/204, H/23)

(E/l 16, H/81) Baló-szindróm a (B/7)

augm entatív (B 176)

B am atter-Fran cesch etti-K lein —Sierro-

aura (A/205) auricle (F/83)

szindróma (B/8) Bam berger-M arie-szindróm a (B/9)

auricularis (A/206)

bántalm azott gyermek (B/10)

auris (A/207)

Bárány-szindróma (B/l 1)

auris externa (A/207)

bárgyúság (S/41)

auris interna (A/207)

B arjon-L estradet-L abauge-

auris m édia (A/207) autiscák gyógypedagógiája (A/208)

szindróma (B / l2) baroreceptor (B / l3)

autisták (Gy/34) autisztikus magány (A/209)

barotraum a (B / l4) B arsy -M oen s-D ierck x-

autizm us (A/210) autoagresszió (A/211)

szindróma (B/15) Bartenwerfer-szindróma (B / l6)

autoagresszív (A/210)

barylalia (B / l'7)

autoagrcssziviiás (N/9)

barvphonia (B / l8)

battarÍ7mus(H/3) B atten -C u rsch m an n -Stei nerc­

beszédfogyatékosok (B/38) beszédfogyatékosság (B/40)

szindróma (B/19) B a tte n -M a y o u -S to ck -S p ielm ey er-

bcszcdhallás (F/57)

Vogt-szindróm a (B/20)

beszédhibák kórtana (B/50)

bazális stim uláció (A/215, B/21,

beszédhibások (B/38)

H/23) befelé büntető (B/22)

beszédiszony (B/43) beszédjavító csoport (B/44)

befogadó oktatás/iskola (1/40)

beszédjavító intézet (B/45)

Behnke-Thiel-szindróm a (B/23)

beszédjavító óvoda és

Behr-szindróma (B/24)

beszédhiba (B/40)

általános iskola (B/46)

beilleszkedés (B/25)

beszédképtelenség (A/90, B/48)

beilleszkedési képtelenség (1/27)

beszédközpont (B/41)

beilleszkedési zavar (1/28)

beszédlégzés (B/47, H/32)

beilleszkedési zavarosok (E/97)

beszédlézió (B/53)

bel (B/26)

beszédmechanizmus (B/48)

belső beszéd (B/27)

beszédneurózis (D/3)

belső elválasztású mirigyek (B/28)

beszédnevelés (B/49, L/65)

belső érzékelés (B/29)

beszédpatológia (B/50)

belső m onolog (B/27)

beszédpedagógia (B/51, L/65)

Benjam in-szindróm a (B/30)

beszédpercepció (B/52)

bénulás (B/31)

beszédrendellenesség (B/53)

bénulásos némaság (L/16)

beszédritmus zavarai (B/54)

Berk-Tabatznik-szindróm a (B/32)

beszédsérültek (B/38)

Berndorfer-szindróma (B/33)

beszédtanítás (B/49)

Bessm an-Baldw in-szindróm a (B/34) bestialitás (B/35)

beszédterápia (B/55) beszédzavar (B/40)

beszámfthatóság (B/36) beszéd (B/37)

beszédzavarban szenvedők (B/38) beszékelés (E/50)

beszéd diszpraxiája (D /l 14)

betacizmus (D /106)

beszédben akadályozottak (B/38, Gy/34)

béta-hullám ok (E/20)

beszédben akadályozottak

béta-ritm us (B/56)

gyógypedagógiája (B/39)

betegség (B/57)

beszédben akadályozottság (B/40) beszédcentrum (B/41)

Betegségek Nemzetközi

beszédészlelés (B/52)

bevérzés (H/4)

beszédfejlődési retardáció (F/19)

Bezold-féle hangvillasor (B/58)

beszédfejlődési zavar (B/42, F/19)

Bianchi-szindróm a (B/59)

Osztályozása (B/78)

369

B ib e r-H a a b -D im m e r-

Bourneville-kór (B/84)

szindróm a (B/60)

bölcs bolond (1/18)

B ielsch o w sk y -Sp ielm ay er-V o g t-

bőratrófia (F/44)

K u fs-M ay er-k ó r (B/61, L/55) B iem ond I.-szindróm a (B/62)

bőrérzékelés (B/85) B ö rjeson -Forssm an -L eh m an n szindróma (B/86)

B iem ond III.-szindróm a (B/63) bifaiangeális (F/18)

brachim etropia (M /74)

bifokális (B/64)

Brachm ann-Lange-szindróm a (L/20)

bigem inus (B/65)

b ra ch y ... (B/87)

bikonvex (A/l 18) bilabiális (B / l)

brachycephalia (A/1 31. B/88, F/70, G/60)

bilaterális transzfer (B/66)

brachydactylia (B/32, 63, D/109, F/62)

bilingualizm us módszere (H/12)

brachykephalia (D/83)

binaurális (B/67)

brachymesophalangia (D/83)

binaurális hallás (H/6)

brady... (B/89)

B in e t-S im o n teszt (E/77)

bradylalia - bradilália (B/90)

B in e t-S im o n -p ró b a (B/68)

bradylexia - bradilexia (B/91)

Bingswanger-szindróm a (B/69)

bradylexia (D/61)

binokuláris diszparitás (B/70)

bradylogia - bradilógia (B/92)

binokuláris fúzió (B/71)

bradyphrenia - bradifrénia (B/93)

binokuláris látás (B/72)

bradypsyche (B/94)

biológiai hátterű értelm i

Braille-rendszerű írógép (P/65)

fogyatékosság (P/40) bioszociális (B/73)

Braille-írás (T/7) Braille-írás-olvasás (B/95)

biszexualitás (B/74)

Brissaud-M eige-szindróm a (B/96)

Blacky-képek (B/75)

Broca-area (B /41)

Bliss-nyelv (A /204, B/76)

Broca-féle m otoros afázia (A/30)

Bloom -szindróm a (B/77)

Broca-m ező (B/97)

B lo o m - T o rre-M ach acek szindróm a (B/77)

Broca-tekervény (B/97) Brodm ann-m ező (L/42)

B N O (B/78)

bruxizmus (B/98)

Bobath-m ódszer (B/79)

bruxom ánia (B/98)

Boenninghaus-szindróm a (B/80)

buccalis (B/99)

bokasüllyedés (P/56)

bulbus oculi (Sz/15) buldogharapás (M /14)

bolygóideg (A/60) B onnevie-U llrich-szindróm a (B/81)

bulim ia (B/100, 0 / 3 4 )

borderline (B/82, H/47)

bulldog-harapás (D/99)

Bourdon-próba (B/83)

buphthalnms (G/35)

B u rn icr-sz in d ró m a (B / 1 0 1 )

atathymi.i (C / 21)

bű n ö zés (B / 1 0 2 . D /2ö)

atntonia { C l 22) cen trális dizartria (C/23) centrifugális (h/8) centripctális idegpályák (A/126) cephal...(C /24) cephalotripsia (C/25)

c és dz hangok képzése (C/l)

cerebelláriás hem iataxia (B/3)

CA (C/2)

cerebellaris ataxia (A/183, B/63>

cachexia (B/61, C/3) cacom elia (C/4)

C/26, K/9, 3 1 , G/33, M /19) cerebelláris dysanhria (D /94)

cacotrophia (C/5) cacum inális ejtés (C/6)

cerebellum (A/51, C/27, K/31) cerebellum aplasia (E/44)

caecicas verbális (D/61)

cerebral palsy (B/79, C/28, H /60)

caligo (C/7)

cerebral paresis (B/79)

Calvé-féle betegség (C/8, 0 / 3 3 )

cerebralis (C/29)

camera oculi anterior (C/9, Cs/3) camera oculi posterior (Cs/3)

cerebrális dom inancia (C/30)

Cam phill (C/10)

cerebralis ischaem iában (D /l 13)

camptodactylia (B/81, D /109) campus visus (L/38)

cerebralis laesio (C/31)

Camurari-Ejigeimann-szindróma (C/l 1)

cerebrális vérzés (H/4)

canalis faciaJisban (F/5) Canavan-szindróma (C / l2)

cerebrasthenia (C/32)

C ap u te-R im oin -K on igsm ark -

cerebromotoricus mozgászavar (M /107)

szindróma (C / l3)

cerebralis gyerm ekbénulások (D /38)

cerebralis paresis cerebelláris (D /54)

cerebrom alacia (C/33) cerebrom otoros dysfiinctio (B/79)

canilago arytaenoidea ( G /13)

cerebropathia (C/34)

cartilago cricoidea (G/13)

cerebrospinalis (C/33) cerebrum (C/36)

canilago thyreoidea (G/13) catalepsia (C / l4) cataphasia (C / l5) cataracta (C / I6) cataracta aquisita (C / l7)

cervicalis (C/37) cervicalis kyphosis (B/32) c h e il... (C/38)

cataracta com plicata (C / l7)

cheilognathopalatoschisis (C/39) cheiloschisis (C/40)

cataracta congenita (C / l8 , G/59)

chem ocephalia (C/41)

cataracta juvenilis (C / l9)

chiasma nervi optici (L/35)

cataracta oligofrenica (M /25)

chiasma opdeum (C/42)

cataracta zonalis (C/20)

chinoanism us (C/43)

371

chloropsia (C/54)

cochlea (A / 91.C / 60, F/83)

chondrodysplasia (C/44)

cochleáris im plantáció (C / 61, H/9)

chondrodystrophia (C /105)

Cockayne-szindróm a (C/62)

chondrodystrophia (C/44)

coecus (C/63)

chondrodystrophia fetalis {A J 17)

Coffin-szindróm a (C/64)

chordae vocales (C/45)

Cogan Il.-szindróm a (C/65)

chorea m inor (C/46)

colobom a (C/40, 6 6 , D/25)

chorea paralytica (C/46)

colobom a choriodeae (C/66)

chorea progressiva hereditaria (H/l 00)

colobom a iridis (C/66)

chorea (H /100)

colobom a lobuli (C/66)

choreas tünetcsoport (E/l 16, H/81)

colobom a nervi optici (C/66)

choreát (D / 105) choreiform mozgászavar (C/47)

colobom a palpebrae (C/66) com a (C/67, K/4I)

choreiform (D /105)

com a acidosis (M /21)

choreoathetosis (A/105)

com a apoplepticum (C/67)

chorioidea (C/48, U/5)

comm issura anterior (C/68)

chorioiditis centrális (C/49)

comm issura hippocam pi (C/68)

chorioiditisek (C/49)

com m od o cerebri (A/66, C/69)

chorioretinitis (C/49)

com m otio (C/69)

chorioretinitis centrális serosa (K/34)

concav (C/70)

C hrist—S iem en s-T o u rain e-

concha (C/71)

szindróm a (C/50) chrom at... (C/51)

concha auriculae (C/71) concha nasalis (C/71)

chrom atikus (C/52)

cones (Cs/2)

chrom atodysopia (C/53)

confabulatio (C/72, F/2)

chrom atopsia (C/54)

confusio (C/73)

cianopszin (Cs/2)

congenitalis (C/74)

cicatrix adhaerens (P/49)

congenitalis hypothyreosis (C/97)

cicatrix ciplex (Sz/8)

conjunctiva (C/75, K/70)

cicatrix corneae (Sz/8)

conjunctivitis (C/75, K/71)

címkézés elm élet (C/55)

connatalis (C/76)

ciszta (A/63)

connatus (C/76)

Clarke-oszlop (C/56) dinodactylia (B/81, D/109, F/62, G/60)

consonans (C/77) contusio (C/78) contusio cerebri (A/72)

clonus (C /58)

convergens (C/7 9)

clonusos görcs (C /59)

convcx (C1/80)

clastom ania (C/57)

convexconcav (C 781, 82) convolutio (C783)

C ro ss-M cK u sick -B reen szindróm a ( C7 1 0 1 )

convulsio (C/84) convulsio (O/1 OS)

C r o u s o n - s z i n d r ó m a (A/18)

coordinatio (C/85) coprophagia (K/54)

cryptophthalm ia (F/71)

cornca (C/86) corneadisztrófia (D/25)

C rouzon-kór (C/102)

cryptorchism us (B/77, C /101, (G/60, M /47) cutis laxa (B/8)

corncaerózió (B/23) coroidea (E/72)

cyanopsia (C/54)

corpus callosum (C/68, 87)

cystathionuria (A/120, C /104)

corpus ciliare (E/72)

cysternák (H/76)

corpus ciliare (S/46, U/5) corpus pineale (E/54)

cytolitikus (A/63) cytom egalia-vírusok (P/79)

cyd opia... (C /103)

corpus striarum (Cs/5) corpus vitreum (C/88, Ü/2) correctio (C/89) cortex (C/90)

CS

cortex cerebri (A/51) Corti-féie szerv (C/60)

cs, dzs hangok (Cs/1)

corricalis vakság (C/91)

csapok (Cs/2)

corrikális hypoxiás ártalom (P/53) Corri-szerv (A/91, C/92, D /52, H/6)

csapsejtek (A/84)

costalis légzés (F/65)

csatlakozó fogyatékosság (Cs/4)

costo-abdom ináJis légzés (F/65)

csecsem őm irigy (B/28, E/54)

coxa valga (D/85) coxa vara adolescentium (E/70)

csíkolt test (Cs/5)

coxa vara infantum (C/93)

csípőficam (A/168)

crampus (C/94)

csonkolás (A/122)

craniosrenosis (C/95)

csontnekrózisok (E/70)

craniotabes (C/96)

csontvelőgyulladás (0 / 3 5 )

cranium bifidum (E/43)

csontvezetés (Cs/6)

cretin (C/97)

csökkent beszédkészség (Cs/7)

cretinizm us (D /l 17)

csökkent intelligencia (E/79)

cri-du chat-szindróm a (C/98, D /l 17)

csökkentlátás (Gy/3)

C rigler-N ajjar-kór (AJ 120, C/99)

csőlátás (Cs/8, D /17, L/38)

crisis (C/100)

csörgőlabdajáték (G/45)

csarnokvíz (C/9, Cs/3)

csípődiszplázia (K/2)

373

D d hang helyes ejtése (D / l)

D ejerine-Thom as-szindróm a (D/23) dekompenzáció (D/24)

dactilológia (D/2)

D elay-Pichot-szindróm a (D/25) delikvencia (B/102, D/26)

dactylologia (D/2)

delfrium (D/27)

dadogás (B/42, 54, D/3, H/51) daktilológia (D /l 15, H/23) daktilológikus abc (D/4)

delirium tremens (D/28)

dallamagnózia (AJ 123)

demencia (A/48, 54, 152,

dallamsüketség (A/123) daltonizm us (A/84, D/5, 4 7 ) Daw son-betegség (D/6)

D/29.F/8, M/53) dementálódás (A /l84)

debilitás (D/7, E/62, 7 9 ) D ebré-M arie-szind róm a (D/8) decerebráció (D/9) decibel (dB) (D /10, B/26) defatigáció (D /l 1) defektológia (D /12, Gy/11) defektus (D /14) deform ált (D /15) deform itás (D /15) degeneráció (D/16) degenerálódd (D/16) degeneratio cerebelloolivaris (T/20) degeneratio hepatolenticularis (W/7) degeneratio maculae familiáris juvenilis (S/33) degeneratio pigmentosa retinae (D /17) degeneratio pignemtosa retinae (L/40) degeneratio pyramidopallidalis progressiva (L/50) degeneratív (A/l 10, 195) D ejerine III-szindróm a (D/18) D ejerine I-szindróm a (D /19) D ejerine-K lum pke-szindróm a (D/20) D ejerine-Roussy-szindróm a (D / 21) D ejcrine-Sottas-szindróm a (D/22) .374

deltacizmus (D /106) delta-hullám ok (E/20)

dementia apopleptica (D/29) dementia alcoholica (D/29) dementia arteriosclerotica (D/29) dementia infantilis (H/55) dementia paralytica (L/57) dementia praecox (D/30) dementia praesenilis (A/l 10, H/53, P/66) dementia praesenilis Bingswanger (B/69) dementia senilis (D/29) dementia traum atica (D/29) demyelinizációs kórképek (L/55) D ennie-M arfan-szindróm a (D /31) dentes (D/32) dentialveoláris (C l 1) dentrit (1/11) dependencia (A/27, D/33) depresszió (B/94, D/34) depresszív neurózis (N/21) depriváció (D/35) deprivációs tünetek (1/25) derealiziciós gondolkodás (D/36) dereisztikus gondolkodás (D/36) dermatoglipha (D/83) dermedtség (C714) deurcranomália (D/37)

deureranopia (D /37. 6 0 , S/./26)

diplegia spastica infantilis (L/58)

developmental disorders (F/21)

diplegia (D/53)

Dévénv-módszcr (0 / 3 8 )

diplopsia (D/55)

Dévény Speciális manuális techmkaGimnasztika-módszer

dipsomania (D /56, E/68, P/96)

(D S G M ) (D/38) deviáció (D/39) Devic-szindróma (D/40)

disability (F/50) discalculia (K/63) disprozódia (D /94) disruptiv magatartászavarok (F/21)

dezintegráció (D/41)

diszbázia (P/96)

dialízis (B/9, C/93)

diszfágia (D /l 13)

diaíragma (D/42) diagnózis (D/43)

diszfázia (D /57, 1 1 4 , H/19) diszfónia(D/l 17, H/26)

diastema (D/99)

diszfória (D /l 18, K/63)

dichorikus hallás (D/44)

d isztin k ció (A/210, B/57, M /107)

dicrotikus dysphonia (D/43)

diszgráfia (B/40, 4 8 , D /58, 6 5 , 104,

diencephalon (C/36) diencephalon (A/51, D/46) diencephalon (A/51)

G 6 5 4 , 5 6 , M/3) diszgrammatizmus (A/48, B/42, D /57, H/3, 19)

diffúz pöszeség (0/ 3) diftongusok (K/26)

diszkalkulia (A/165, D /58, 65)

digito-reno-cerebralis-

diszkromatopszia (D /60)

szindróma (E/75) dikromatikus látás (D/47)

diszlália (B/42, D /106)

dikromatopszia (D/47) dikromáziának (Sz/26)

diszkordáns ikerpárok (D /59)

diszlexia (A/97, B/40, 4 8 , D /58, 6 1 , K/63, 0 / 1 0 )

dilemmás adaptáltság (D /48)

diszlógia (A/48, D /107) diszmetria (D / l 10)

dimelia (D /109)

diszortográfia (D /62)

dinamikus sztereotípia (D/49)

diszpepszia (M /34)

Diogenész-szindróma (D/50)

diszplázia (D /63, 8 3 , 119)

dioptria (D ) (D / 51.F / 31) dioptrikus (L/31)

diszpláziás arckoponya (B/19) diszpozíció (D /64)

diplacusis (D/52)

diszpraxia (D /65, H /19, G/54)

diplacusis binauralis (D/52)

diszprozódia (A/30, D / 120) diszritmia (D /l 14)

diplacusis monoauraJis (D/52) diplégia (1/34)

disszociáció (D /66)

diplegia atonica (D/54)

disszociális magatartás (N/9)

diplegia facialis congenita (M /76)

disszocialitás (D /67)

diplegia facialis (D/53)

disszociatív zavar (D/68)

375

diszrálharapás (D /99)

düh (D /92, H/45)

disztális izom atrófia (A/184)

dünnyögő beszéd (R/26)

disztális (A/85, D/69) disztónia (D / 105, 123)

Dyggve-szindróma (D/93) dysarthria - dizartria (D/94)

disztóniás szindróm a (D /70)

dysarthria bulbarparalízis (D/94)

disztrófia (D / 124) disztrofiás törpenövés (C /105, D/71)

dysarthria suprabulbar paralysis (D/94)

dizartria (A /129, B/17, G /27, 3 3 , )

dysarthria (A/30)

dizartriás dadogás (D /72)

dysarthria (D /23, H/53, J/4)

dizigóta ikrek (D /73, K/24)

dysarthriás dadogás (D/3)

dobhártya (T/54)

dyschondroplasia fetaJis (AJ 17)

dolichocephal (D /74)

dyschondroplasia (E/49)

D ollinger—Bielschowsky-

dyschromatopia (C/53)

szindróm a (D /75)

dyscrania (D/95)

dom borm űvű írás (D /76)

dysencephalia

dom borm űvű kép (D /77) dom ború rajz (T/24)

splanchnocystica (G/63)

dom ború (C/80)

dysfunctio - diszfunkció (D/96) dysgenesis (D/97)

dom inancia (D /78)

dysgenesis mesodermalis

dom ináns (D /78)

corneae et iridis (R/28)

dom ináns gén (D /79)

dysglossia - diszglosszia (D/98)

dom ináns öröklődés (D /80)

dysglossia dentalis (D /98, 99)

dongaláb (A/89, D /71, 8 1 , 8 5 ,

dysglossia labiális (D /98, 100)

C / 105, F/74) dongatérdállás (G/22)

dysglossia lingualis (D/98, 101)

dopam in-rendszerben (A/210)

dysglossia palatális (D /98, 103)

Dostoevsky-szindróm a (D /82)

dysgraphia (D /104)

D ow n-kór (B/88, D /83, 117,

dyskinesis - diszkinézis (D /105)

H /85, K/81)

dyslalia (D /106, H/29) dyslalia dentalis (0 / 2 7 )

D ravet-kór (D /84)

dysglossia nasalis (D /98, 102)

Dreyfus-szindróm a (D/85) D SM -d iag n ostic and scatistical

dyslalia labiális (0 / 2 7 )

manual o f m enta! disorders (D /86) D uane-szindróm a (D /87)

dyslogia (D /107) dyslogiás dyslalia (0 / 2 7 )

D ubow itz-szindróm a (D /88)

dysmaturitas (D /108, E/3)

Duchenne-A ran-betegség (D/89)

dysmaturus (K/56)

dura mater (A/56, D/90)

dysmelia (D /109)

dutturophonia (D /91)

dysmetria (C/26, D/l 10)

dyslexia (D /61, L/41)

dysmorphia craniotacialis (H/12)

dysraphia (D / 121)

dysmorphia diaphysarca tibiae

dysthymia (D / 122)

et hbulae (W/4) dysmorphia otofociocervicalis

dysronia (0 / 1 2 3 ) dystoniás syndroma (H/81)

familiáris (F/12)

dystrophia (D /124)

dysmorphiamandibulofacialis (F/70)

dystrophia adiposogenitalis (H /38)

dysmorphiás arc (M /26)

dystrophia bullosa hereditaria (M /45)

dysodia—dizódia (D /l 11, 117, P/60) dysostosis (D/l 12)

dystrophia cerebrooculorenalis (M /34)

dysostosis craniofacialis

dystrophia epithelialis corneae

hcrcdiiaria (A/18, C/102) dysphagia (D/l 13) dysphasia (D /l 14) dysphasiás süketség (D /l 13) dysphatikus dadogás (D/l 16)

dystrophia corneae familiáris (B/23) juvenilis (M /36) dystrophia marginális symmecrica ectopica corneae (T/12) dystrophia mesodermalis congenita (A/164)

dysphatikus dadogás (D/3)

dystrophia m iotonica (D /80)

dysphemia (D/3)

dystrophia m usculorum progressiva

dysphonia (B/48)

(D / 124, 1 2 5 ,1/ 73, S/12)

dysphonia (D /117, P/62)

dystrophia m usculorum

dysphoria (D /l 18)

progressiva ocularis (K/28)

dysplasia (D /l 19)

dystrophia m yotica (D /126)

dysplasia congenitalis

dystrophia neuroaxonalis infantilis (S/16)

neuroectodermalis (R/36) dysplasia coxae (F/37)

dystrophia nodosa corneae (F/17)

dysplasia coxae congenita (L/85)

dystrophia reticularis corneae (B/60)

dysplasia diaphysealis progressiva (E/36) dysplasia ectodermalis (R/3) dysplasia encephaloophthalmica

E

(K/77) dysplasia epiphysealis punctata (M/l 12)

„e” hang képzése (E /l)

dysplasia frontonasalis (M /123)

echolalia (A/30, 2 1 0 , D /57, E/4, 7 3 ,

dysplasia linguofacialis (G/61)

„é” hang képzése (E/2) H /55, M /29)

dysplasia oculo-auricularis (G/46)

echophrasia (E/4)

dysplasia oculovertebralis (G/46)

echopraxia (A J 1 6 3 , E/l 17)

dyspraxia (A/215)

eclampsia (E/3, 16, 6 8 )

dysprosodia (D / l20)

ectopia (E/5)

3 77

ectrodactylia (D /109)

elektrosokk terápia (E/22)

ectrom elia (D /109) educatio per vias

életkori halláscsökkenés (E/26)

com pensatoricas (E/6)

élettani dadogás (F/42, D/3)

Edwards-szindróm a (E 17)

élettani diszgrammatizmus (D/57)

E E G , electroencephalographia (E/20) EEG -készü lék (E/21)

Ellingson-szindróm a (E/27) elm e (E/28)

efferens m otoros, expresszív

elmegyengeség (C/32)

afázia (A/30)

élettani beszédhibák (E/33)

elm ekórtan (P/93)

efferens (A/34 E/8)

elmezavar (E/29)

egészség (E/9)

előagy (A/51)

egészségügyi gyerm ekotthonok (E/10, 8 8 , 8 9 )

előítélet (E/30) első jelzőrendszer (E/31)

cgodiastole (E/l 1)

elsődleges beszédzavar (B/38)

egzaltáció (E/12)

elsődleges defektus (E/32)

egyensúlyérzékelés (E/13)

elsődleges sérülés (E/32)

egyensúlyi és hallóideg (A/60)

elsődleges színek (E/34)

egyszavas m ondatok (H /92)

eltérő nyelés (Ny/7)

egyszeműség (C /103)

eltorzulás (D / l5)

együttmozgás (D /3, S/36)

em beri kom m unikáció (E/35)

E hlers-D anlos-szindróm a (E/14)

em bolofrázia (D /39, 7 2 , E/37) em bololália (E/36)

Ehret-szindróm a (E/15) ekcémás kötőhárrya-gyulladás (K718)

em bolophrasia (E/37)

eklampszia (E/16)

em brió (E/38)

elbutulás (D /29, M /53)

em brioidizm us (D/83)

E ld rid g e -B erlin -M o n ey -M cK u sick -

em briopathia rubeolica (G/59)

szindróm a (E/17)

em briopátia (D /109 E/39)

electrom yographia, E M G (E/18)

em bryopathia (E/39)

elektív m utizm us (E/19, M /l 16) elektroencefalográf (E /21)

em m etropia (E/40) em ocionális labilitás (E/41)

elektroencefalográíia (B/56, E/20)

em ocionálisan sérültek (E/97)

elektrokonvulziós terápia (E/22)

encefalográfia (E/45)

elektrom iográfia (E/18)

encefalopátiákban (A/48)

elektronikus könyv (E/23) clektrooculográfia (E O G ) (E/24)

encephalitis (E/42) encephalitis periaxialis

elektrookulogram , E O G (E/64)

concentrica (B/7)

elektroretinográf (E R G ) (E/74)

encephalitis (D/6, 72)

elektrorerinográfia (E R G ) (E/25)

encephalodysplasia (E/44)

378

cncephalofacialis angiomatosis (S/43) enccphalographia (E/45)

enyhe értelmi fogyarékosság

enccphalokele (E/43, G/63) encephalomalacia subcorticalis

envhe srupor (H/52) enyhén értelmi fogyatékosok

chronica arteriosclerotica (B/69)

(D/7, E/62, 79)

általános iskolája (E/63)

encephalomalacia (A/63, C/33)

E P H gesztózis (E/3)

encephalon (A/70)

epiblepharon (D /83, E/65)

encephalopachia (E/46)

epicanthus (A/101, D /83,

encephalopathia epileptica (L/44)

E/65, G/62) epidemiológia (E/66)

encephalopathia spongioformis subacuta (J/4)

epidurális tályog (E/67)

encephalopathia spongiotica (C / l2)

epidurális vérzés (H/4)

encephalopathia (C/99)

epiffzis (B/16, D/71)

encephalopathiák (M /56)

epiglottis (G/13)

encephalopathiás dyslalia (0 / 2 7 )

epilepsia extatica (D /82)

encephalorrhagia (E/47)

epilepsia focalis (J/2)

encephalosis (E/48)

epilepsia gravor (H /40)

enchondrális (C/44)

epilepszia (C / l0 2 , B/86, 9 4 , D/3,

enchondromatosis (E/49)

E/68, F/8)

encopresis (E/50)

epilepsziás absence (A/12)

endogén (E/51)

epilepsziás ekvivalensek (E/68)

endogén ártalmak (E/52)

epilepsziás nagyroham (G /55)

endokrinm irigyek (B/28, E/54)

epilepsziás pszichózis (E/69)

endokrínopátia (E/53, K/78)

epileptiform (A/102)

endolympha {C l9 2 , E/35)

epiphyseolysis capitis fem oris (E/70)

endophasia (B/27)

episcleralis (Cs/3)

éneklégzés (H/32)

epithelium a (G/34)

Engelm ann-féle betegség (E/56)

Erb—Landouzy—D ejerin e-

enophihalm us (B/3, C/101,

szindróma (E/71)

G/60, K/77, 86)

eres réteg a szem ben (E/72)

entropium congenitum (E/57) enucleatio (E/58)

erethicus (E/73)

enuresis (A/l3 1 , D/3, 3 4 , E/19, 59)

éretlenség (D / l08)

enuresis diurna (E/59)

érhártya (C/48, E/72, U/5)

enuresis nocturna (E/59)

eritripszia (E/94)

enzim (E/60)

eritropsia (C/54)

enzim opátia (B/34, C/12, 9 9 ,

Eronen-szindróm a (E/75) erotom ánia (E/76)

E/61.G/4, 10)

eretikus (E/73)

3 79

értelmesség (1/48)

Espildora-Luque-szindróm a (E/99)

értelmességi skála (E/77)

eszmélervesztés (C/67) etiológia (E/IOO)

értelm i akadályozottak pedagógiája (E/85) értelm i akadályozottság (E/79, 82) én elm i fejlődési zavar (E/78)

etiopatológia (E/101) E-triszóm ia (E/7) euchrom atopsia (E/102)

értelm i fogyatékos gyermekek oktatása és nevelése (E/80)

eufória (E/103, M/15)

értelm i fogyatékos személy (E/84)

eunuchizmus (E/105)

én elm i fogyatékosok (E/81)

eunuchoid állapot (H/85)

értelm i fogyatékosok

eunuchoidizm us (1/36)

gyógypedagógiája (E/85)

euploidia (K/81)

értelm i fogyatékosok oktatási

euritm ia (E/93)

intézm ényei (E/88) értelm i fogyatékosok pedagógiája (0 / 8 )

eugenika (E/104)

E ustach-kü n (E/106) exaltatio (E/12) excavált láb (A/184)

értelm i fogyatékosság (E/79) értelm i kor (E/90)

excitatio (E/107)

értelm i koriár izottság (E/79)

exogén ártalm ak (E/109)

értelm i retardáció (E/91)

exogén én elm i fogyatékosság (P/40)

értelm i sérülés (E/79)

exophoria (E/l 10)

értelm i visszamaradás (M /54)

exophthalm us (A /l5 3 , 154, C / 102, E/l 11)

értelm ileg akadályozott (E / 8 3 ,1/24, Gy/34) én ei m i lég akadályozottak gyógypedagógiája (E/86) énelm ileg akadályozottak nevelése (E/87)

exhibicionizm us (E / l08)

exophthalm us malignus (E/l 11) expirációs levegő (E/l 12) exploráció (D /43) explosivák (D/3, E/l 13) expresszív (kifejező) neurózis (H/91)

erythropsia (E/94)

expresszív m otoros diszfázia (D /l 14)

érzékszervek (E/95)

expre&szív organikus beszédzavar (D/98)

érzékszervi fogyatékosság (E/92)

extracerebralis folyadékgyülem (M/4)

érzelemszegénység (E/96)

extraintellektuális funkciók (E/l 14)

érzelmi labilitás (D /35)

extra-introversio (D/99)

érzelm i, akarati fogyatékosok (E/97)

extrapiramidális arhetotikus-

érzelmi, akarati sérült (E/97)

choreiform is mozgászavar (H/17)

érzelmileg-akaratilag zavartak (E/97)

extrapiramidális mozgászavarok (E/l 16)

E sch ert-H irt-szind róm a (E/98)

extrapiramidális rendszer (E/l l 4))

eskór (E/68)

extravertált labilis (H/3)

W )

F

felnőtt értelmi akadályozottak intézményrendszere (E/89)

f-v hangok képzése (h/l)

felső küszöb (F/25)

fabuláció (F/2)

féltekéi differenciálódás (F/26)

facialis (F/3) facialis adenoidea (F/4)

féltekei dom inancia (F/27)

Facialis paresis (F/5, M/58)

fenilketonuria (A/120, F/28)

facilitáció (B/79, F/6) fácio-bucco-lingualis apraxiát (A/163)

fenotípus (F/29, G/19) fényérzékelés (F/30)

facioplegia (F/7) Fahr II-szindróma (F/8)

fényérzékenyek (A/99, L/29, V/4)

fajtalanság (P/55)

felvevő afázia (A/30)

fénytörés (F/31) fénytörési rendellenességek (F/32) ferális gyermekek (F/33)

familiáris (F/9) Fanconi-Schlesinger-szindróma (F/10)

ferális gyermekek (V/2)

fantomérzés (F/l 1)

fertőző gyermekbénulás (F/34)

fantom fájdalom (F/l 1)

festékes szemideghártya

fantomvégtag (F/l 1)

sorvadás (D /17)

Fara-C hlupackova-H rivnakova-

ferális stádium (F/35)

szindróma (F/12) farkaséhség (B/100)

fetopátiák (m agzatbántalom ) kóroktana (F/36)

farkasétvágy (B/100)

Fevre-Languepin-szindróm a (F/37)

farkastorok (C/39, F/13) farkasvakság (F/14)

fíbrodysplasia elastica generalisata (E/14)

fasciculus opticus (C/42)

ficam (C / l0 5 )

faux lupina (F/13)

figyelem és a cselekvésszervezési

feed-back (F/15) fehér bot (F/16)

képesség zavara (H /78)

Fehér Bot Nemzetközi N apja (F/16)

rendellenesség hiperaktivitással

Fehr-szindróma (F/17)

fibroplasia retrolentaris (F/38, T/13)

figyelem hiányából eredő (F/39. H/78)

Feinm esser-Zelig-szindróm a (F / l8) fejlődési diszfázia (F/19)

figyelem, mozgásos vagy m otorikus

fejlődési érés elmaradása (F/39, H/78)

figyelemzavar (F/39, H/78)

fejlődési rendellenesség (F/20)

F IM O T A (F/39)

fejlődési zavar (D/97, F/21)

fissura labii oris (C/40)

felbomlás (F/22)

fissura (A/55)

félelemérzés (A/150)

fixa idea (F/40)

félkarúság (F/23)

fizikoterápia (F/ 41)

félkörös ívjáratok (F/24)

fiziológiás beszédhiba (E/33, P/64)

és tanulási zavar (F/39)

381

fiziológiás dadogás (F/42)

fonofóbia (F/60)

fiziológiás hypoxia (P/53)

fonológiai kódolás zavara (D/61)

flexió (F/43)

fonológiai tagolás hiányossága (D/61)

Flynn-A ird-szindróm a (F/44)

fordított nyelés (Ny/7)

fóbia (F/45)

form ánsok (F/61)

Foerster-szindróm a (F/46)

Forn ey-R obin son -P ascoeszindróma (F/62)

foetalis (F/47) foetarlizmus (D /83) foetopathia (D / 109)

Forsius-Eriksson-szindróm a (F/63) foszfének (F/30)

foetus (F/48)

fotofóbia (D /60, M/34)

fogak (D /32)

fotoszenzibilitás (B/77)

fogcsikorgatás (B/98)

fovea centrális (1/7)

fog-diszglosszia (D /99)

fovea centrális hipo-

foghiány (D /99) foglalkoztató iskola

vagy apláziája (D/25) fovea centrális retinae (F/64)

és nevelőotthon (F/49)

fő légzésformák (F/65)

foglalkoztató iskola (E/88)

fő-formáns (F/66)

fogmedernyújcvány-hasadék (G/44)

Fölling-szindróm a (F/28, 67)

fogyatékos (F/50)

főszimptóma (E/32)

fogyatékos gyerm ek (A/76)

fötopátia (F/68)

fogyatékos személyek (F/51) fogyatékosok gondozó háza (E/89)

fractura (F/69)

fogyatékosok

fragilis X-szindróm a (M /29)

fractura aperta (F/69)

intézményrendszere (F/52)

Francois II.-szindróm a (F/70)

fogyatékosok otthon a (E/89)

Francois Ill.-szindróm a (F/71)

fogyatékosok rehabilitációs

fraternális ikrek (F/72)

intézm énye (E/89)

frenulum linguae (A/134, F/73)

fogyatékosság (D /14)

Friedm an-Roy-szindróm a (F/74)

fokom élia (F/53)

Friedreich-kór (A/184)

fon (H /27)

frontális lebeny (F/75)

fonaszténia (D /l 11, H/26, P/60)

Frostig-terápia (F/76)

foném a (F/34)

fruktózuria (M/81) frusztáció (A/50, F/77)

fonémaregresszió (H /16) fonem atikus dislexia (F/55) fonem atikus dysgraphia (F/56)

frusztrációs-agressziós elm élet (F/78)

fonematikus hallás (A/77, F/57, 57, 0/9)

fulladás (A/173)

fonetika (F/58)

functionális dyslalia (F/80)

foniáter (F/59)

funkcionális (D /106)

3H 2

fugue (F/79)

Funkcionális hanggyengeség (P/60) Funkcionális zavarok (F/81) furor (F/82) Furor epilepticus (Ö/2)

generika (G/17) genetikai ártalmak (G/18) genopathia (E/61)

Furor hystericus (Ö/2)

genotípus (G/19) genu recurvatum (G/20)

Függőség (D/33)

genu valgum (G/21)

fül (F/83) fülcsiga (C/60)

genu varum (G/22)

fülgyulladás (0 / 3 7 )

gépiesség (G/23)

gennyes szaruhártya (S/32) geragógia (Gy/18) gerincferdülés (S/12) gerinchasadék (S/29) gerincvelő (G/24) gerincvelő-sérülés (G/25)

„g" hang helyes ejtése (G / l)

geroderma (L/79)

gacsos térdállás (G/21)

geroderm ia osteodysplastica

gagyogás (G/2)

hereditaria (B/8)

galact(o)... (G/3) galactosaemia (G/4)

gerontológia (G/26)

galaktózémia (G/4)

G erstm ann I-szindróm a (G/28)

gaméta (G/5) gammacizmus (D /106, G/6, H/29)

gestikuláris beszéd (G /29)

ganglion (G/7)

gesztus (G/30)

gangliosidosis generalizál infantilis (L/19)

gesztusnyelv (G/30)

garat (G/8)

G H -term elés (H /l 15)

G ardner-Turner-szindróm a (G/9) gargolyl (G/10)

gibbus (C/8, G/31)

gargoyle-arc (L/19)

Gillespie-szindróm a (G/33)

gargoylismus (G/10, H/99)

glandula parathyreoidea (E/54)

Gasperini-szindróm a (G/l 1)

glandula suprarenalis (E/54)

Gauss-görbe (G/12)

glandula thyroidea (E/54)

gége (G/13)

glaucom a (Cs/3, G /34, K/16,

gégefő (L/23)

G erstm ann U -szindróm a (G /27)

gesztációs toxikózis (E / l6)

gigantizmus (G /32, H /l 15)

L/38, 0 / 1 5 )

gematopathia (G/14)

glaucom a congenitum (G/35)

gén (G / l5) genealógia (G/16)

glia (A/53) glioma (G/36)

generális pöszeség (U/3)

globális afázia (A/30)

generalizált hipotónia (D/54)

gloss... (G/37)

383

glossectom ia (G/38)

gyrus angularis (A/163, B/41) gyrus angularis-

glossolaJia (G /39) glossopathia (G/40)

szindróma (G/28)

glossophobia (B/43)

gyrus supramarginális (AJ 163)

glossoplegia (G/41)

gyrus (A/51)

glossoschisis (G/42) glottis (G /13, 4 3 ) gnathoschisis (G/44) golbal (G /45)

GY

G oldenhar-szindróm a (G /46) G o ltz-G o rlin -szin d róm a (G/47) gonad (E/54)

gyámhatóság (Gy/2)

gonadotrop (A/52)

gyengeelméjűség (E/79)

go noszó ma (K/80)

gyengénlátás (Gy/3, R/10)

G oodenough-teszt (G/48)

gyengénlátó tanulók csoportja (Gy/4)

gótikus szájpad (G/49) görcs (C /84, G /50, S/24)

gyermekbénulás (Gy/5) gyermekdedség (P/105)

G raefe—Sjögrcn-szindróm a (G/51)

gyermek-ideggondozás (Gy/6)

G raefe-szindróm a (G/52)

gyermek-ideggondozó (Gy/7)

grafaszténia ( B / 4 0 ,1/59)

gyermekkori afázia (F/19)

grafom ocoros tevékenység (G/53)

gyermekkori agyi károsodás (Gy/8)

grafom otoros zavarról (G/54) grand mai — G M (D /82, E/68, G/55)

gyermekkori és serdüló'kori nemi azonossági zavarok (F/21)

graphasthenia (G/56)

gyermekkori és serdülőkori

graphospasmus (1/58) G rauhan-szindróm a (G/57) G reenfield-szindróm a (G/58) Gregg-szindróm a (G/59) G reig-szindróm a (G/60)

„gy” hang helyes képzése (Gy/1)

szorongások (F/21) gyermekkori myoclonus epilepszia (D/84) gyermekkori pszichoorganikus szindróma (P O S) (F/39)

G rob-szindróm a (G/61)

gyermekparalízis (F/34, H/54)

G rou ch y II.-szindróm a (G/62)

gynogameta (G/5)

G ruber-szindróm a (G/63)

gyógyászati segédeszköz (Gy/9)

G u erin-Stern -szin d róm a (G/64) gutaütés (A/71, 162)

gyógyító nevelés (Gy/10) gyógylovaglás (H/89)

gutturalis (G/65)

gyógypedagógia (Gy/11)

gyengénlátás (A/176)

gyógypedagógia-történet (Gy/12) gyógypedagógiai (speciális) nevelést

gyengénlátás (Ai 115) gyrus (0 / 6 6 )

igénylő személyek (Gy/13)

gyógypedagógiai andragógia (G y/l4)

habilitáció (R / l2)

gyógypedagógiai antropológia (G v/!5)

habituális diszíónia (H/3)

gyógypedagógiai asszisztens (Gy/16)

habituálís dysphonia (H/2)

gyógypedagógiai diákotthon (Gy/17)

hadarás (B/42, 5 4 , H/3)

gyógypedagógiai em bertan (Gy/15)

hadarásos dadogás (D/3)

gyógypedagógiai gerontagógia (Gy/18) gyógypedagógiai

haem atom a (H/4) haemorrhagia (H/4)

gyermekfelügyelő (Gy/19)

H aft-szindróm a (H/5)

gyógypedagógiai intézmények (Gy/20)

halandzsa (L/74)

gyógypedagógia iskolaegészségtan (Gy/21)

hallás (H/6)

gyógypedagógiai iskolák (E/63, Gy/22)

halláscsökkenés (H /10)

gyógypedagógiai kórtan (Gy/23)

hallásfejlesztés (H/9)

gyógypedagógiai napközi otthon (Gy/24) gyógypedagógiai nevelési

hallási diszkrim ináció (H/7) hallási érzékelés (H/8)

és oktatási intézmény (E/88)

hallási fogyatékosság (E/92, H /10)

gyógypedagógiai nevelési

hallásjavító készülék (H /18)

folyamat (Gy/25)

halláskárosodás (H/10)

gyógypedagógiai osztály (Gy/26)

halláskiesés (H /10)

gyógypedagógiai óvoda (Gy/27)

hallásmaradvány (H /10)

gyógypedagógiai patofiziológia (Gy/23)

hallásnevelés (C/61, H/9)

gyógypedagógiai pszichológia (Gy/28)

hallássérülés (H /10)

gyógypedagógiai rehabilitáció (Gy/29)

hallássérültek (Gy/34, H /l 1)

gyógypedagógiai szakszolgáltatás

hallássérültek gyógypedagógiája (H/12)

(Gy/13. 30)

hallássérültek nevelési folyamata (H/13)

gyógypedagógiai szociológia (Gy/31) gyógypedagógiai tagozatok (Gy/32)

hallástan (A J 199)

gyógypedagógiai tanácsadó (Gy/30)

hallásveszteség (H /10)

gyógypedagógiai tevékenység (Gy/33)

hallásvizsgálat (H /15) hallászavarok (H /16)

gyógypedagógiai tipológia (Gy/34)

hallástréning (H /14)

gyógypedagógus (Gy/35) gyógytestnevelés (Gy/36)

hallójárat-atresia (E/7)

gyógytorna (Gy/37)

hallókészülék (H /18)

H allervorden-Spatz-betegség (H /17)

hallónémaság (F/19, H /19) hallucinációk (D /35, H/20)

H

halm ozott fogyatékosság (H /21) halm ozottan fogyatékosok nevelése (H/23)

,h ” - hang képzése (H / l)

halm ozottan fogyatékosok

385

(G y/34, H/22)

háromdim enziós látás (M /44)

H am burgi teszr (T/14)

háromosztatú ideg (A/60)

H am m ond-szindróm a (H/24)

Háromszín-vakság (H/46)

handicap (F/50, H/48)

hasadásos elmezavar (Sz/28)

handicapped children (A/76)

hasadékképződés (C/66)

hang (H /25) hangajkak (G/13)

hasnyálmirigy (B/28, E/54)

hangelváltozások (H /26)

hátrányos helyzet (D /35, H/48)

hangerő (H /27)

hazudozás (beteges) (H/49)

hangerősítő (H / l8)

hebefrénia (D /30, H/50)

hanghelyettesítés (P/23)

hebegés (H/51)

hangintenzitás (H /27)

hebetudo (H/52)

hangképzés (A/1 7 0 , H/28)

hegek (C/86)

hangképzési (kiejtési) zavarok (A/172)

H eidenhain-szindróm a (H/53)

hangképzési zavarok (H/29)

H ein e-M ed in -k ó r (Gy/5, H/54)

hangkihagyás (M /77)

H eller-szindróma (H/55)

hanglejtés (H /30)

helyesírási gyengeség (B/42)

hangmagasság (H /31)

helyreigazítás (C/89)

hangos légzés (H /32)

hem eralopia (D /17, F/14, H/56,

hangrés (G/43)

határeset (H/47)

L/26, R/l 1)

hangsúly (H /33)

hemianesztézia (B/59)

hangszalagok (C/45, H/34)

hem ianopia (H /57, 60)

hangszín (H /35)

hem ianopia bilaterális (H/53)

hangtalanság (A/36)

hemianopsia (A/149, D/21,

hangtan (F/58) hangváltozás (H /36)

G /28,H /57, K/63, L/42) hemiasomatognosia (A/149)

hangzósság (H/37)

hem icrania cerebellaris (B/l 1)

H anhart I.-szindróm a (H/38)

hem im elia (D /109, H/58)

H anhart Il.-szindróm a (H/39)

hemiparesis (A/72, H/59)

hant mai (H /40)

hemiplégia (A/149, B/59, H / 6 0 ,1/34)

haptikus (H /41) haptikus érzékelés (H /42, L/27)

hemiplégia alternans (H/61)

haptikus érzéklet (H /42)

hemiplegia spastica bilaterális (H/63)

haptikus észlelés (H /43) H arada-szindróm a (H/44)

hemiplegia spasztika infantilis (H/64)

harag (H/45) haránt (transzverzális)

hemiszférium (H/65)

hem im elia (D /109)

hepatosplenomegália (G /10)

386

hemiplégia facialis (H/62)

hemispheric dom inance (F/27) hemoíiliás ízületi elváltozások (H/66)

here (B/28) hereditas (H/67) herediter nefropátiás süketség (A/106)

mozgászavar (H / 81) hiperkinetikus-hipotóniás

heredodegeneraúo spastica (P/29)

hiperkincziás mozgászavar (K/76)

heredotamiliáris (H/68)

hiperkinézis (A/186, H /106,

heredoretinopathia congeniralis (A/107)

M /73, P/37) hiperm etropia (A/l 18, L/31)

herm afrodita (H/69)

hiperm otilitás (H/82)

hernia cerebri (E/43) herpcs zoster corneae (H/70) HerTmann-Agui lar-Sacks-

hiperm odlitás (F/28, K/76)

mozgászavar (H /100)

hiperreflexia (E/14, F/74) hiperszexualitás (P/96)

szindróma (H/71)

hipertelorizmus (H /109)

Hertz (H z) (H/72) Heschl-tekervény (B/41)

hipertónia (C / l2 , E/3)

hererochronia (H/73)

hipochondria (H /84)

heterokrónia (H/73)

hipofízis (A/52, B/28, D/8, E/54)

heterophasia (H/74)

hipofrénia (H /l 14)

heteropia (H/75)

hipofunkció (B/57, H /l 11)

H H H O -szin d róm a (P/75)

hipogenitalizm us (B/62, 7 7 , H /85)

hiány (D /35) hibás beszédűek (B/38)

hipoglikém ia (0 / 8 )

hibás fejlődés (D/97) hidrocephalia (H/76)

hipokalcém ia (M /28)

hidrokefalia (H /101)

hipom ánia (H /86)

himbálózás (H/77)

hipom etria (H /l 13)

hintázás (H/77)

hipoplázia (H /l 16)

hiperakrivitás (H /78, 9 7 , P/100)

hiposzexualitás (A /l54)

hiperelasticitás (E/14) hiperextenzió (G/20)

hipotalam usz (A/51, B/28, H /87) hipoterm ia (K/78)

hiperextenziós ujjtartás (H/24)

hipotónia (A/184, C / l2)

hiperfoszfatázia (H/79)

hipoxia (A /146, H /63, 8 8 ,1 / 3 4 )

hiperfoszfatémia (F/10, H/79)

hippoterápia (H /89)

hiperfunkció (B/57)

hiscidinuria (A/1 2 0 , H/90)

hiperkalcém ia (F/10)

hisztéria (H /91)

hiperkinetikus (P/100)

hisztériás dadogás (D/3)

hiperkinetikus reakció (F/39, H/78)

hisztériás neurózis (D /68, N /21)

hiperkinetikus szindróma (H/80)

hisztériás pszichopátia (H /91)

hiperkinetikus-dystoniás

H IV -vírus (A/73)

hipertróRa (H/83)

hipogonadizm us (B/86) hipokinézis (H /l 12)

387

hollisztikus szemlélet (H /23)

pathica (C/99)

holofrázisok (H /92)

hyperchondroplasia, (A/164)

hólyagos szaruhárrya gyulladás (K/16) hom ályok (C/86)

hyperdactylia (H /104) hyperfunctio (H /105)

hom e training (H /93)

hyperhidrosis (B/9, M /27)

hom orgán (H /94)

hyperkinesis (C/46, H/106) hyperlogia (L/74)

hom orú (C/70) hom oszexualitás (H /93) H ooft-szindróm a (H /96)

hypermetria (H /107)

horm onterm eld mirigyek (B/28)

hypermetropia (Gy/3)

hospitalizáció (B/38, Cs/7, H/97)

hypermetropia (K/86, R/10)

hospitalizált (A/151)

hypermotilitás (M /100)

hospitalizmus (D /33)

hyperostosis corticalis juvenilis (H/79)

hosszanti (longitudinális)

hyperostosis (B/9, C/11, M/58)

hem im elia (D /109)

hyperpirexiára (C/50)

hottentottizm us (D / 106, 107, H/98)

hyperrhinophonia (R/26) hypertelorismus (B/16, 8 1 , C/98, 102,

hum án im m unodefíciency (A/73) hum or aquosa (Cs/3)

hypermetrop (H /108)

F/10, 12, G/60, H /109, K/40, M/26)

H unter-féle kór (M /l 10)

hypertrichosis (B/9)

H u n ter-kór (H /99)

hyperuricaemia hereditaria (L/46)

H u n tin gton chorea (H /100)

hypoacusis (A/21, H/l 10, N/3)

H u n tin gton-féle chorea (D /80) H urler-Pfaundler-féle

hypofunctio (H/l 11) hypogenitalizmus (L/40)

kórkép (G /10, M /l 10)

hypokinesis (H/l 12)

H u tch in so n -G ilfo rd -

hypolipidaemia Familiáris (H/96)

szindróma (P/82)

hypom etria (H/l 13)

hűdés (B/31)

hypopharynx (F/66)

hüvelykujj-hipoplázia (F/37)

hypophrenia (H/l 14)

hydrocephali (A/94, 9 6 , H /55, 101,)

hypophysis működészavarai (H/l 15)

hydrocephalus (M /4, 26)

hypophysis (A/52)

hydrocephalus externus (H /76)

hypoplasia focalis dermalis (G/47)

hydrocephalus internus (H/76)

hypoplasia (H/l 16)

hyoglossus (H /102)

hyporhinophonia (R/26)

hypacusis (N/3)

hypospadiasis (B/77)

hypenzymia (E / 6I)

hypospadiasis (F/71)

hyperacusis (F/5)

hypothalamus (D/46)

hypcrbilirubinaem ia (H /103)

hypochalamus-szindrónia (B/62)

hyperbilirubinaem ia idio-

hypochermia (M/49)

388

hvpothymia (E/% ) hvpothvreosis (A /l7t), H/85, 117)

idiopátiás osreoporisis (1/16)

hvpotonia ((.7 2 8 . 4 6 , M/21)

idiot savant (1/1 8)

hypotrichosis (A/154)

idióta ncmaság (M / 115)

hvpoxia glossoptotica (R/30)

idiotia am aurotica adultorum (K/83)

idioszinkráziás beszéd (1/17)

idiotia am aurotica congenitale (N/28)

I,í

idiotia am aurotica familiáris juvenilis (B/20, V/19) idiotia am aurotica infantilis (S/7) idiotia am aurotica spastica (S/16)

i, í hang képzése (1/1)

idiotia am aurotica tarda (B/61, K/63)

I.Q . (1/2) I C D - International

idiotia am aurotika familiáris (1/19)

Classification o f Diseases (1/3)

idiotia xeroderm ica (S/6)

ichthyosis (D/88)

idiótizm us (1/13)

icterus (G/4)

időskori elbutulás (1/21)

icterus gravis (1/4)

időskori halláscsökkenés (P/80)

icterus neonatorum (1/34)

idült infekciók (1/22)

ideitoros apraxianál (A/163)

III. típusú hipofizer törpeség (H /38)

ideatoros diszpraxia (D/65)

illabiális (A/2)

idée fixe (1/5)

illabiális hangok (1/23)

ideg (1/6)

illabializáció (A/75)

idegbetegség (N /2I)

im becillitás (E/79, 1/24)

ideghártya (1/7)

im idazol-szindróma (B/34)

idegi jellegű hallászavar (1/8)

im m becillisek (K/72)

idegrendszer (1/9) idegrendszeri eredetű

im m oralitások (1/25) impulszivitás (A/50)

mozgászavar (M /100)

idiotia thym ica (1/20)

impulzív (1/26)

idegrendszeri éretlenség (F/39, H/78)

impulzív PM (P/57)

idegrendszeri károsodás (1/10)

inadaptáció (1/27)

idegsejt (1/11)

inadaprált gyermek (M /l 1)

ideggyógyászat (N/19) ideom otoros apraxia (A/163,1/ 12)

inadaptált gyermekek és fiatalok (1/28)

ideom otoros diszpraxia (D/65)

inadaptáltak (E/97)

idiócia (E/79, 1/13)

incesztus (1/29)

idioglosszia (1/14)

incom patibilitás (1/30)

idiolalia (1/15)

incus (1/31)

idiopathikus (1/16)

indolencia (1/32)

38 9

inercia (1/33) infantilis cerebrális paresis (1/34, P/100) infantilis dem entia (1/35)

IPC -intrauterin ccrebralis paresis (1/56) ipsatio (M /32)

infantilis nyelés (Ny/7)

IQ -intelligenciakvóciens (1/50) írás (1/57)

infantilizm us (B/62, 7 7 ,1 / 3 6 , P/105)

írásgörcs (1/58)

inferioris helyzet (1/37)

írásgyengeség (B/42, G/56)

ingeréhség (D /35) ingerlékenység (1/38)

írásjelekre vonatkozó agnózia (A/97) írásm otorika (B/40)

ínhártya (1/39)

írás-pöszeség (D /104)

inkluzív oktatás (iskola) (1/40)

írászavar (D /104, 1/59)

inkoherens nyelv (Sz/27) inkontinencia (B/24, E/59, 1/41)

iridochorioiditis (0 / 1 5 ) iridocyclitis (O /15)

inkoordináltak (D/3)

iriscolobom a (B/62)

innervátoros apraxia (A/163)

írisz (E / 7 2 ,1/60, U/5)

insania (1/42)

irradiatio optica (L/35)

instabilitás (1/43)

irreverzibilitás (1/61)

insufficientia (1/44)

irritabilitás (F/28, 1/62)

integrált oktatás (1/45)

Ishihara-teszt (1/63)

intellektuális inkom petencia (1/46)

iskolaéretlenek (H/97)

intellektuális insufficiencia (E/79)

iskolaérettlen gyermek (1/64)

intellektus (1/47)

iskolaérettség (1/65)

intelligencia (1/48) intelligencia hányados (1/2, 50)

iskolai teljesítményzavar és viselkedészavar (D/65)

intelligencia quotiens (1/2)

iskolai teljesítményzavarok (1/66)

intelligenciadeficit (1/49)

iskolaszanatórium (1/67)

intelligenciakor (1/51)

ismeretlen eredetű (1/16)

intelligenciateszt (1/52)

isolált submucosus (F/13)

intenciós trem or (A/184)

isthmus faucium (1/68)

interdentális (1/53) interocepció (B/29)

iteráció (1/69) Ito-szindróm a (1/70)

intrapunitlv (B/22)

ivarmirigyek (B/28)

intrauterin ártalm ak (1/54) intrauterin (P/78)

ivarsejt (G/5) izgatottság (1/71)

intraventricularis vérzés (H/4)

izomdisztrófia (1/74)

involució (1/55)

izomhipopláziu (C/98)

ínyvitorla (U/7)

izom hipotónia (C 798, H/24, 53) izom kom raktúrák (1/72)

ionopsia (C/54)

izomrángás { I /22)

K

izomrendszer betegségek (1/73) izomrigiditás (P/37)

k hang helyes ejtése (K / l)

izomsorvadás (D /125, 1/74)

Kabuki M ake-up-szindróm a (K/2)

izomtónus (1/75) Ízület (1/76)

kagyló (C/71) kam pim éter (K/3) kancsalság (B/72, K/4) Kanner-szindróma (K/5) kappacizmus (D /106, H /29, K/6) kardio-auditorikus szindróma (J/6) károsodás (F/50)

j hang helyes ejtése (J/l) Jackson epilepszia (J/2)

katalepszia (KJ7)

Jackson törvénye (J/3)

kataton szkizofrénia (K/8)

Jackson-típusú kérgi eredetű

katatónia (K/8)

epilepszia (E/68)

kataracta (A/106, 107, F/44, G/4)

Kearns-szindróma (K/9)

Jakob-Creutzfeld-szindróm a (J/4)

K enny-Linarelli-szindróm a (K/10)

jak táció-jactatio (H/77)

kényszeres gyermek és ifjú (K/l 1)

járási apraxiát (A/163)

kényszeres lopás (K/36)

járásképtelenség (A/3)

kényszerképzet (F/40)

járulékos ideg (A/60)

kényszerneurózis (N/21)

járványos gyermekbénulás (H/54) jávoríaszirup-betegség

képezhető értelmi fogyatékosok (K/12) kephalikus (KV 13)

(A/120, M/21)

keratectasia (K/14)

jelbeszéd (J/5) jelnyelv (J/5)

keratitis bullosa (K/16)

jeltudom ány (Sz/16)

keratitis parenchym atosa (KV 17)

Jen vell-L an ge-N ielsen szindróma (J/6)

keratitis punctata (H /70)

Jeu n n e-T o m m asi-F rey co n —Nivelonszindróma (J/7)

keratoconjunctivitis ekzematosa (KV 18)

jobbkezesség (J/8)

keratoglobus (K/20)

jodopszin (Cs/2)

keratosis palmoplantaris

Johanson-Blizzard-szindróm a (J/9) jotacizm us (D /106)

hereditaria (U/4)

Juberg-H ayw ard-szindróm a (J/10) Juvenilis Paget-féle betegség (H/79)

keresztezett dom inancia (L/34)

Juvenilis rheumatoid arthritis (J/l 1)

kérges test (C/87)

keratitis dendritica (H /70)

keratitis (K/15) keratoconus (K/19)

kéreg (C/90) keresztezett hem iplégiák (H /60)

391

kérgi m otoros afázia (A/30)

kóma (K/41)

kérgi süketség (A/203, B/42)

komlószárítóverem-kór (A/120)

kérgi vakság (C/91, K/21)

kompenzáció (A/25, K/42)

készségmaradvány (K/22)

konduktív nevelés (K/43)

két féltekés hallásészlelés (D /44)

konduktív pedagógia (K/43)

kétkezesség (K/23)

konfábuláció (C/72, K/44)

kétoldali bénulás (D /53)

konfúzió (E/29)

kétpetéjű ikrek (D /73, F/72, K/24)

kongenitális (K/45)

kétszemes látás (B/72)

kongenitális afázia (F/19)

kétszínlátás (D /47) kettős fogyatékosság (K/25)

kongenitális alexia (D/61) kongenitális

kettős hallás (D /52)

m ethem oglobiném ia (A/120, K/46)

kenős látás (D /55)

konkáv (A/l 18)

kettőshangzók (K/26)

konkordáns ikerpárok (K/47)

kezesség (K/27)

konnatális lues (K/48)

kézhiány (A/15)

konstruktív apraxia (AJ 163)

kiegészítő kom m unikáció (A/204)

kontraktúra (H /24, K/49)

kiejtés (A/170)

kontralaterális hemiplégia (B/3)

K iloh-N evin-betegség (K/28)

konvergencia (K/50)

kiném ák (K/29)

konvexkonkáv (C / 81, 82)

kinesztetikus (K/30)

konvulzió (K/51, G/50)

kinetikus perim etriának (P/50)

koordináció (K/52)

kis epilepsziás roham (P/57)

koordinálatlanság (K/53)

kisagy (A/51, C/27, K/31)

koponyazúzódás (C/25)

kisebbrendűségi érzés (K/32) kisebbrendűségi kom plexus (K/32)

koprofágia (K/54) koprolália (K/55)

kisegítő iskola (E/63, 8 8 , K/33)

korai fejlesztés (Gy/13)

kisegítő kom m unikáció (A/204)

korai öregedés (P/82)

Kitahara-szindróm a (K/34)

koraszületés (K/56)

klausztrófóbia (K/l 1, 3 5 )

koraszülöttség (P/77)

K lein-féle latin betűs írás (D /76)

kórelőzmény (AJ 127)

kleptom ánia (K/36)

koreoatetozis (K J57)

Klinefelter-szindróm a (K/37)

kórisme (D/43)

K lippel-Feil-szindróm a (K/38)

korlátoltság (K/58, S/41)

klónus (K/39)

korlátozottság (F/50)

klónusos görcs (D/3, G/50) Klum pke-bénulás (0 / 2 0 )

kóros aktivitáshiány (AJ 13) kóros beszédgyengeség (K/59)

K n ie st'S z in d ró m a (K/40)

kóros nyelés (Nv/7)

korrekciós nevelés (K / 61)

kronológiai életkor (C/2) kryptophthalm us (K/82)

korrekciós osztályok (K / 62)

Kufs-betegség (K/83)

kortikális dysarthria (A /30, C/23)

K u fs-M ayer-kór (K/83)

kortikalis vakság (C /91, K/63) Korzakov-szindrómában (F/2)

kultúrtechnikai képtelenség (K/85) kultúrtechnikák (B/5, K/84)

Koshewnikofl-szindróm a (K/64)

Kurz-szindróma (K/86)

K önigsm ark-H olland er-B erlin-

különleges nevelés (K/87)

szindróma (K/63) könnyített általános iskola (E/88)

különpedagógia (G y/11)

könnyszervek (K166)

kyphoscoliosis (A/184, B/62, D /85,

korrekció (C 7 8 9 , K /60)

környéki idegrendszer (K/67) környéki látás (K/68)

különpedagógiai pszichológia (Gy/28) 126, K/88) kyphosis (G /10, H /99, K/40, 89)

környezeti ártalmak (K/69) körömdiszplázia (F/37) körömrágás (0 / 1 2 ) kötőhártya (K/70)

L

kötőhártya gyulladás (K/71) közepes értelmi fogyatékosság (E/79)

„1” hang helyes képzése (L/l)

középsúlyos értelmi fogyatékos (1/24)

labiális (L/2)

középsúlyos fokban sérült értelmi

labiális hangok (L/3)

fogyatékosok (K/72) közös szemmozgató ideg (A/60)

labializáció (A/75) labilitás (L/4)

központi idegrendszer (K/73) központi látás (K/74)

labiodentális (L/5) labiodentális hangok (F/ l)

köztiagy (A/51, D/46)

labiolektura (B/52)

Krabbe 1.-szindróma (K/75)

labiolingualis (L/6)

K rabbe-féle-kór (L/55)

labirintus (L/7)

K ram er-Polinow -szindróm a (K/76) Krause-szindróma (K171)

labium (A/75, L/8)

kretén (C/97)

labrum (A/75)

kretenizmus (K/78, M /129)

labyrinthitis (L/9) lactosuria (M /81)

krim inalitás (B/102)

laesio (L/10)

krízis (C/100)

lagochilia (L/l 1)

krom atikus (K/79) kromoszóma (K/80)

lagophthalm us (L/12, M /76) lallatio (L / l3)

kromoszóma-rendellenesség (K/81)

lalofóbia (L/l 5)

krom oszóm a-aberráció (K/81)

laloneurosis (D/3)

393

lalopathia (L / l4)

láróbíbor (Cs/2)

lalophobia (B/43, L/15) laloplegia (L/16)

látóideg (A/60, L/35) látóidegfő (L/36)

lam bdacizm us (D / 106, L/17, H/29)

látoideg-sorvadás (A/96, L/37)

Landau-K leffer-szindróm a (L/18)

látóidegtörzs gyulladás (N / I7)

Landing-szindróm a (L/19) Lange (C orn clia de)-szindróm a (L/20)

látópálya-kereszteződés (C/42) látópigm ent (Cs/2)

Langerhans-féle szigetszerv (B/28)

látótér (L/38)

lanugonövés (M /46)

látótérhiányok (Sz/29) Launois-szindróm a (L/39)

laposfejűség (C/41) lapsus (Ny/5) Larsen-szindróm a (L/21)

L au ren ce- M o o n -B ied l-B a rd et-

laryngális pergőhang (H /34)

legasthenia (L/41)

laryngeális explozíva (G /43, H /34)

legaszténia (B/40, D/61, 0 / 1 0 )

laryngeális spiráns (G /43, H/34)

legsúlyosabb értelmi

laryngo-stroboszkópia (L/22)

fogyatékosság (E/79)

larynx (G /13, L/23) látás (L/24)

legsúlyosabb fogyatékosság (H/21)

látásélesség (L/25)

Lejeune-szindróm a (C/98)

látásélm énytől való

lélegzőállás (H/34)

m egfosztottság (L/30)

szindróma (L/40)

lehangoltság (D/34)

lelki süketség (A/45, H/19)

látási adaptáció (L/26)

lelki vakság (A/45, L/42)

látási fogyatékosok érzékelése (L/27)

lencsedefektusok (L/43)

látási fogyatékosok

lencseectopia (E/5)

pszichológiája (L/28) látási fogyatékosság (E/92, L/29)

Lennox-szindróm a (L/44) lens (C/16, Sz/17)

látási szenzórium deprivációja (L/30) látási zavarok (L/31)

lentigó (C/13) Lenz-szindróma (L/45)

látássérülés (L/29)

leprehaunismus (L/46)

látássérültek (Gy/34) látássérültek gyógypedagógiája (0 / 1 7 )

Léri Il-szindróm a (L/47) L esch-N yh an -kór (A/120)

látássérültek intézm ény'

Lesch-N yhan-szindróm a (L/48)

latens (provokálható) epilepsziás

leucom a (Sz/8) leukodisztrófiák (L/49)

roham (E/68)

leukodystrophia dysmyelogenica

latens epilepszia (L/33) lateralitás (C/30, F/27, L/34)

(A/96) leukodystrophia hbrinoides (A/96)

latcralizáció (A/55)

leukodystrophia

rendszere (L/32)

Y)4

m etachrom atica (1 ./SS)

logopédiai óvoda (L/70)

leukodystrophia progressiva

logopédiai tcvékenység(Gy/33, L/71)

hereditaria (P/47)

logopédus(L/72)

levertség (0 / 3 4 )

logorrea (A/30, M / I5)

lézió (L/10) Lherm itte-M acA lpine-

logorrhaxis (L/73)

szindróma (L/50)

logoschisis (L/75)

ligamentum (L/51)

lokális kiesésben szenvedő

lim bikus kérgi területek (A/51)

gyermek (L/76)

lim bikus rendszer (L/52)

lokom otorikus vakság (L/77)

lingua (L/53)

lokom otoros (L/78)

lingua dissecata (D/83)

Lorain-infantilizm us (L/79)

lingua plicata (L/54)

L orain-Levi-szindróm a (L/79)

lingua serotalis (D/83)

lordoscoliosis (L/80)

lipid anyagok enzimopátiái (L/55)

lordosis (L/81)

lipochondrodystrophia (L/56)

lordózis (L/81)

lipodystrophia membránosa (N/7) liquor cerebrospinalis (A J6 2 )

L ouis-Bar-szindróm a (L/82) lovasterápia (H /89)

liquor (A/102)

Lowe-szindróma (L/83)

liquorrnyomás (H/76)

Luciani-szindróm a (L/84)

Lissauer-szindróma (L/57)

lúdtalp (P/56)

Litde-kór (B/79, H / 4 ,1/34, L/58)

lues (D/23)

lobus frontális (A/55, F/75) lobus occipitalis (A/55)

luxació (C / l05)

lobus parietalis (A/55)

luxatio coxae congenita (L/85)

lobus temporalis (A/55) logafázia (L/59)

luxatio genus congenita (L/86)

logagraphia (L/60)

logorrhoea (L/74)

luxatio (D /71)

luxatio lentis (L/43, 87) luxatio (K/2)

logaszténia (L/ól) logodonia (L/62) logofóbia (B/43, D/3) logom ánia (L/63, L/74)

M

logoneurózis (L/64) logopédia (B/39, L/65)

,,m ” hang helyes képzése (M / l)

logopédiai am bulancia (L/66)

M A -m ental age (M/2)

logopédiai eszközök (L/67)

M acKenzie-szindróm a (M/3)

logopédiai intézményrendszer (L/68)

m acrocephalia (A/94, 9 6 , H/99, M/4, 29)

logopédiai iskola (L/69)

395

m acrogenia (M/5)

marasmus infantilis (M/22)

macroglossia (D /83, 101, C/50, Cs/7, G/49, H /99, L / l9 , M/6)

marazmus (M /22)

macrogyria (M/7)

M arié (Pierre) II.-szindróm a (M /24)

m acrom elia (B / l6)

M arie-féle betegség (A/85)

m acrophenikus (M /82)

M arinesco-Sjögren-szindróm a (M/25)

m acropia (M/8)

m arionettbaba-szindróm a (A/131)

macropsia (M/8) m acrostom ia (G /46)

M aroteaux-Lam y-szindróm a (M/l 10) M aroteau x-M alam u t-

m acula corneae (Sz/8)

szindróma (M /26)

m acula lutea (M/9)

M arshall-szindróm a (M/27)

m acula (1/7) macskanyávogási betegség (C/98)

M artin-A lbright-szindróm a (M /28) M a rtin -B e li szindróma (M/29)

m agánhangzók (M /10)

márvány csontbetegség (A/94)

magasságiszony (A/82)

más fogyatékos (M /30)

m agatartási- vagy viselkedési

másodlagos beszédzavar (B/38)

zavar (1/28)

másodlagos defektus (M/31)

magatartászavar (M /l 1)

mássalhangzók (C/77)

magicterus (C/99)

m asturbáció (M /32)

magzati agyvelŐgyulladás (E/68)

maxilla hipopláziája (F/10)

magzati alkoholszindróm a {AJ 101)

mazochizmus (M /33)

m akrocephalia (M /12)

M cC ance-szindróm a (M/34)

makroglosszia (K/78)

M cKusick-szindróm a (M/35)

m akrokefalia (M /12)

m echanikus dyslalia (0 / 2 7 )

m akropia (L/31)

medulla oblongara (A/69)

m alform atio (M /13) m alnutritio (D /l 13)

medulla spinalis (G/24) M eesm ann-W ilke-szindróm a (M /36)

m andibula (M /14)

megacephalia (M/37)

m andibulahipoplázia (B/81)

megalencephalia (M/4, 38)

m ánia (M /l 5)

megalocephalia (M /37)

mániás furor (Ö/2)

megalománia (M /39)

mániás-depressziós elmezavar (M /16)

megalopsia (M/8)

mániás-depressziós pszichózis (M /16)

megfosztás (D/35) megkésett beszédfejlődés

m aningokele (M / 17) m anipulációs mozgások (M /18)

M arfan-szindróm a (A/164, M/23)

M ann-szindróm a (M /19)

(A/90, B/42, D/57, F/19) megkésett beszédlejlődésűek (B/38)

manuális módszer (H /12, M/20)

megmerevedés ((.714)

maple syrup urine disease (M /21)

méhen belüli fejlődés (M/40)

méhen belüli sorvadás (0 / 1 0 8 )

mentális vakság (1742)

melanin (A/OS)

merevség (R/29)

melaninpigment (C/48)

mérgezések (M /56)

melankólia (D /34, M /41)

merom elia (D /109)

mellékpajzsmirigy (B/28, E/54)

meropia (M /57)

mellékvese (B/28, E/54) M elnick-N eedles-szindróm a (M /42)

mesencephalon (A/69) mesopharynx (F/66)

melotia (M /43)

metafizeális diszplázia (M /56)

mély kábultság (C/67)

metaplasia (0 / 3 8 )

mélyharapás (P/83)

mezial harapás (D /99)

mélységészlelés (M/44)

miaszténia (M /59)

mem brana basalis (A/91) mem brana basillaris (H/16)

miaszténia (B/31)

mem brana tecroria (H/16) M endes da Costa-van dér Valk-

m icrocephalia (A /101, 131, B/86, 8 8 , D /83, C/62 , 9 8 , F/28, G /47, 6 0 , 6 2 , 6 3 , H /39, M /45, 6 0 )

szindróma (M/45) M ende-szindróm a (M /46)

m icrocephalia vera (M /60)

menedékhely (A/216)

m icroencephalia (M /62)

M en g el-K o n ig sm ark -B erlin -

m icroftalm ia (E/7)

M cKusick-szindróm a (M /47)

m icrogenia (F/70, H/39)

M eniere-szindróm a (M /48) m eningitis (A/57, E/42)

microglossia (D / 101, H /39, M /63) m icrognatia (M /64)

meningoencephalitis (A/57, E/42)

m icrogyria (B/84, M /65)

meningoencephalokele (F/71)

m icrom elia (M /66)

m eningokele (E/43, K/38)

m icrophtalm us (M /67)

meningomyelokele (E/43) m eninx (A/56)

m icrophthalm ia (C/101,

M enkes-szindróm a (M /49) m entálhigiénia (M/50)

m icrophthalm ia-digitalis-

mentális (M /51)

m icropsia (M /68)

m entális defektivitás (E/79)

m icrosom ia (M /69)

mentális egyensúlyzavar (M /52)

m icrostom ia (E/7)

mentális károsodás (M /53)

m icrotia (B/33)

m entális kor (E/90)

M ietcn s-W eb er-szin d róm a (M /70) m igraine oticus (B/l 1)

m entális retardáció (E/79, 9 1 , F/21, M/54 )

m icrocornea (M /61)

F/71, G /62, P/39) szindróma (L/45)

mikrokefália (M /60)

mentális rigiditás (M /55)

mikropia (L/31)

mentális szubnormalitás (E/79)

m im ikái mozgások (M /71) 397

m im iko-geszikuláris beszéd (M /72)

m onoton beszéd (M /87)

m im iko-gesztikuláris beszéd (G/29) M in im ál cerebral/brain

m onozigóta (M /88) morál insanity (M /89)

dysfunction (M C D ) (M /73)

m orbid (M /90)

m inim ális agyi ártalom (H /80)

m orbus (B/57, M/91)

m inim ális agyi diszfunkció

morbus haemolyticus

(H /80, P/100)

neonatorum (M /92)

m inim ális agyi sérülés (F/39)

morbus sacer (E/68)

m inim ális cerebrális dysfunctio

morfogenezis (F/35)

(M C D ) (F/39) M inim ális cerebrális vagy agyi diszfunkció (M /73) miokiónusos-astasiás roham ok (P/57)

M orgagni-féle tasaknak (H/34) M orqu io-U llrich -féle betegség (M /l 10)

m iopátia (B/31)

m otoneuronok (A/193, M/93) m otorikus instabilitás (A/90)

m iopia (A/1 0 6 , 118, F/44,

m otoros (tic)-zavarok (F/21)

6 3 , Gy/3, M / 7 4 )

m otoros afázia (L/59)

m itom ánia (H /49, M /75)

m otoros aműziát (A/123)

m ixödém a (B/86, K/78)

m otoros egység (M/95)

M oebius-szindróm a (M /76)

m otoros és szenzoros afázia (B/48)

mogigráfia (1/38)

m otoros hallóném a (M /96)

m ogilalia (D / 106, M /77)

m otoros infantilizmus (M/97)

m ogiphonia (M /78)

m otoros koordináció (M/98)

M o h r 1.-szindróm a (M /79)

m otoros pöszeség (M /99)

M o h r Il.-szindróm a (M /80) M oncrieff-szindróm a (M /81)

m otoros (A/34, M/94)

m ongolizm us (D/83)

mozgásalakzatok (K/29)

m ongoloid idióta (D /83)

mozgásfogyatékosok (M /100)

m oniletrichosis familiáris (S/4) m onobrachia (F/23)

mozgáskárosodás (M /101) mozgáskoordináció zavara (M /102)

m onogén öröklődés (M /82)

mozgáskorlátozott (M /103,

m onokrom atikus látás (A/84)

Gy/34, M /100) mozgásperszeveráció (A/163)

m onokrom atizm us (M /83)

mozaicizmus (D/83)

m onoparesis (M /84)

mozgássérült (M /103, T/15) mozgás-sztereotípiák (M /104)

m onophasia (M /85)

mozgástöbblet (M /105)

m onophthalm ia (M /86)

mozgásviharok (M /106)

m onoplegia (M /84)

mozgászavar (D /105, M/107)

m onoszóm ia (K/81)

mozgásszegénység (M /108, P/99)

m onokrom ázia (Sz/26)

3‘; h

mozgásszervi rokkantság (M /109)

myotonia (1/75)

mucopolvsaccharidosisok (M P S)

m ythom ania (H/49)

(c;/io. M /i io)

mvxocdema (D /16, M /129)

multifaktoriális-fam iliáris értelmi fogyatékosság (M /l 11) multiplex epifizeális diszplázia (M/l 12) multiplex exostosis (C/64)

N

multiplex primér fogyatékosság

„n” hang helyes képzése (N / l)

(H/21) musculus masseter (Ny/2)

4 5 X O -szin d róm a (T/51) Naegeli I-szindróm a (N/2)

musculus sternocleideomastoideus

naevus flamm eus (S/43)

(1/72)

Nagel-féle adaptom éter (A J2 6 )

mussitatio (M /l 13)

nagyagy (C/36)

mutacismus (M /l 14)

nagyfejűség (M /4, 12)

mutálás (H/36)

nagyothallás (H /l 10, N/3)

mutitas idiotica (M /l 13)

nagyothalló készülék (H /18)

mutizmus (M/l 16) muzikogen(ikus) epilepszia (M /l 17)

nagytárgylátók (L/29, V/4)

művégtagok (M /l 18, P/86)

nanismus progeroides (C/62)

myasthenia gravis (M /l 19)

nanismus pseudom etatropica (K/40)

myatonia congenita (M /120, 0 / 1 9 )

nanosom ia progerica (C/62)

myerogyria (E/44)

nanosom ia (N/4)

myelinizáció (M /121)

nasalis (N/5)

myelodysplasia (D /81, M /122)

nasalis occlusivák (N/6)

m yelom eningokele (S/12) myelosclerosis (A/94)

nasalisok (N/6)

M yer (de M yer)-szindróm a (M /123)

negatív eltérés a norm álistól (D /14)

m yocloniás syndroma (H/81)

negativizmus (H /97, N/8)

myoneurális iunctio (M /l 19, 124)

nehezen nevelhető

myopathia osteoplastica

gyermek (M / l 1, N/9)

progressiva (T/19)

nanismus (N/4)

N asu-H akola-betegség (N/7)

nehezen nevelhetők (E / 9 7 ,1/28)

myopathia ( C l 11, 1/73, K/9)

nem színes (A/83)

myopia (A/6, 164, L/34, M /125)

nem verbális tesztek (N /10)

myositis ossificans

ném a légzés (N /l 1)

progressiva (M / l26)

némaság (M / l 16)

m yotonia (M /127)

nem i m irigyek (B/28, E/54)

m yotonia congenita (M /128, T/21)

nem látó típusú nevelés (N /12) 399

neolalia (N/13)

N iem an n -P ick-k ór (L/35, N/22)

nephelopia (N/14)

noceptív (A/25)

nephelopsia (N/14)

nonocclusio (N/23)

nephritis hereditaria (A/106)

nonverbális (N/24)

nephrocalcinosis (F/10)

nonverbális kom m unikáció (N/25)

nervi cranialcs (A/60)

nonverbális tesztek (N/10)

nervus abducens parezis (A/89)

normális (A/8, N/26)

nervus abducens (A/60)

normális színlátás (E/102)

nervus accessorius (A/60)

normalizációs elv (E/86, N/27)

nervus acusticus (A/60, C / 92, H/16)

N orm an -L an d in g szindróma (L/19)

nervus cochlearis (H /16)

N orm an-W ood-szindróm a

nervus facialis (A/60, F/5, D /100)

(L/55, N/28)

nervus glossophaiyngeus (A/60)

noxa (B/50, E/39)

nervus hypoglossus (A/60)

nubecula (Sz/8)

nervus oculom otoricus (A/60) nervus olfactorius (A/60)

nucleus dorsali ( C l56) Nyssen-van Bogaert-szindróma (N/30)

nervus opticus (A/60)

nystagmus (A/106, 107, 183, 184,

nervus opticus (B/32, L/35)

C / l8, 6 6 , D /23, 2 5 ,6 0 , N/31)

nervus trigem inus (A/60) nervus trochlearis (A/60) nervus vagus (A/60) nervus vestibulocochlearis (A/60)

NY

neuraszténia-neurasthenia (A/179, N/13) neuritis m ultiplex atactica (D/19)

ny hang képzése (Ny/1)

neuritis optici (N/16)

nyctalopia (N/29)

neuritis retrobulbaris (N/17)

nyelés (Ny/2)

neurofibrom atosis (D /80, N/18) neurofízis (A/52)

nyelv (Ny/3, 4) nyelv alatti ideg (A/60)

neurológia (N/19)

nyelvbotlás (Ny/5)

neurom a (G/9) neurom a nervi acustici familiáris

nyelvcsap (U/7) nyelvcsont (Ny/6)

bilaterális (G/9)

nyavalyatörés (E/68)

nyelv-diszglosszia (D /101)

neurom yelitis optica (D /40)

nyelvfék (F/73) nyelv-garat ideg (A/60)

neuron (1/11)

nyelvhasadék (G/42)

neurózis (E/97, N/21)

nyelvlenövés (A/134) nyelvlökéses nyelés (Nv/7)

neurom uscularis (N/20)

nictalopia (L/26) 400

n y ito tt g e rin c (S/ 29)

olvasásképtelenség (A/97)

n y ito tt harapás ( 0 / 1 3 )

olvasászavar (D / 6 1 , L / 41, 0 / 1 0 )

nyomorék (Nv/8)

onania (M / 3 2 )

nyugtalanság (Ny/9) nyúlajak (C / 3 9 , 4 0 , L./11, Ny/10)

onom atom ania (0 / 1 1 )

nyűlszáj (C/40)

opharmosis (0 / 1 3 )

nyúlszem (L/12)

ophthalm (0 / 1 4 )

"

onychophagia (0 / 1 2 )

ophthalm ia sym pathica (0 / 1 5 ) ophthalm oblenorrhoea

O

neonatorum (0 / 1 6 ) ophthalm odefectologia (0 / 1 7 ) ophthalm ológia (0 / 1 8 )

o és ó hangok képzése (0 / 1 ) o mai (H/40) O ast-H ouse-betegség (0 / 2 ) obesitas (0 / 3 ) ocdusio (0 / 4 )

ophthalm oplegia chronica progressiva (G/52) ophthalm oplegia externa progressiva (K/9) O ppenheim -betegség (0 / 1 9 )

occlusivák (0 / 5 ) oculocerebralis szindróma (C /101)

optacon (0 / 2 0 )

oculocerebrorenális szindróma (L/63)

optiko-akusztikus oktatási

oculodentalis szindróma (R/37)

optikai segédeszközök (0 / 2 1 ) form a (0 / 2 2 )

oesophagealis (D /l 13)

optikus ataxia (B/4)

Ohlsson-szindróm a (0 / 6 )

optikus diszgráíia (0 / 2 3 )

oligodypsia (D/8)

optikus diszlexia (0 / 2 4 )

oligofrénia (E/79, 0 / 7 )

optotip (0 / 2 5 )

oligofrénpedagógia (D /13, E/85, 0 / 8 ) oligofrénpedagógiai

opturátorok (L/67)

tevékenység (Gy/33) oligophrenia phenylpyruvica (F/28)

orális módszer (H /12)

oligophrenia polydystrophica (S/8)

organikus dyslalia (0 / 2 7 )

oligüria (D/8)

organikus hátterű értelm i

O llier-féle betegség (E/49)

orális hangok (0 / 2 6 ) orbitahipoplázia (K/86)

fogyatékosság (P/40)

olvasás (0 / 9 )

organikus pöszeséget (D /106)

olvasás- és helyesírás-

organikus pszichoszindrómának (Gy/8)

gyengeség (D /61, 104)

organogenesis (E/39)

olvasás- és írásképzavar (D /104)

óriásnövés (G/32)

olvasási gátlások (D/61)

oropharyngealis (D /l 13)

olvasási rendellenességek (0 / 1 0 )

orrhangú zárhangok (N/6) 401

orrhangzós beszéd (B/42) orr-Öreg (/ 0 2 8 )

öltözködési apraxiáról (A/163)

ortézisek (Gy/9, 0 / 2 9 )

önkielégítés (M /32)

orth ofu n ctio (D /96, 0 / 3 0 , M /107)

öntörvényűség (A/210)

orthopaedia (0 / 3 1 )

Ő rjöngés (Ö/2)

orthopedagógia (G y/11) O rtn cr I.-szindróm a (0 / 3 2 )

öröklött beszédgyengeség (Ö/3) összeférhetetlenség (1/30)

ortopédia (0 / 3 1 )

összehasonlító gyógypedagógia (Ö/4)

öngyilkosság (S/47)

osteoarthropathia hypertrophica (B/9) osteoarthrosis deform ans (A/169) osteochondrosis és osteonecrosis (0/ 33) osteodysplasia congenicalis (M /42)

P

osteogenesis im perfecta (D /80, 0 / 3 4 ) osteom yelitis (0 / 3 5 )

p hang helyes képzése (P/l)

osteopathia hyperosrotoca

pachyglossia (P/2)

sclerotisans (E/56)

pachygyria (E/44)

osteopathia hyperostotica

pajzsmirigy (B/28, E/54, P/3)

m ultiplex inFaJitilis (C/l 1)

p alat...p alatu m (P/4)

osteoporosis (B/8, F/44)

palatális hangok (P/5)

osteosclerosis familiáris (A/94)

palatális (M /10)

osteosclerosis fragilis

paiatognathus (P/6)

generalisata (A/94)

palatolalia (D/98)

osteosclerosis (F/10)

palatoplegia (P/7, Sz/3)

othelcosis (0 / 3 6 )

palatoschisis (F/13, Sz/4)

otitis (0 / 3 7 ) otitis interna vasom otorica (M /48)

palatovelaris explozívak (K /l)

otosclerosis (0 / 3 8 )

palatum molle (G/8, P/4)

oxigénhiány (A/146)

pálcikák és csapok (P/8)

oxilalia (0 / 3 9 ) oxycephalia (T/52)

palilalia (P/9) palimphasia (P/10)

oxytocin (A/52)

palipraxia (A/163)

palarum durum (P/4, Sz/5)

pallidum (A/186) ••

O

pancreas (E/54) panhypopituitarismus (L/79) pannus(K / 20, P/11) panophthalm ia (P12)

ö hang helyes képzése ( ö / l)

Panse-szindróma ( P/13)

ödéma (F/3)

papagájbeszéd (G/23)

402

papilla (l/7 L/36)

parapraxiának (A/163)

papillitis (N/16)

pararotacizmus (H /29, P/33)

papilloma (P/14) papillorctinitis (0 / 1 5 )

pararrhria (P/34)

paracusis (P/15) Paracusis W illisii (P/16)

parciális pöszeség (D /106)

paraszigmatizmus (H /29, P/35. Sz/23)

parafázia (A/30)

paresis (B/31, D /31, M /100) parietáJis akalkulia (A/77)

parafónia (P/17)

parietális és parieto-occipitális

paraffázia (P/18) paragammacizmus (H /29, P/19)

akalkuliában (A/77) parietotem porális (A/149)

paragráfia (P / l8, 20)

Parinaud IL-szindróm a (P/36)

paragrammatismus (P/21)

Parkinson-kór (A/80, 119, B/94, P/37)

parakappacizmus (H /29. P/22)

Parrot-szindróm a (P/38)

parakinéziák (D/72)

pars respiratoria (G/43)

paralalia (D /106, H/29, 5 1 . P/23)

pars vocalis (G/43)

paralambdacizmus (H /29, L/17, P/24)

partialis m utism us (E/19)

paralexia (P/25)

Patau-szindróm a (P/39)

paralízis (B/31)

patella bipartita (D /85)

paralógia (P/26) paraJysis ági társ (P/39)

patellahiány (A/159) patológiás értelmi

paralysis bilaterális (D/53)

fogyatékosság (P/40)

paraJysis bulbaris superior (G/52)

patológiás hypoxiás ártalom (P/53)

paraJysis connataJis syphilicica (D /31)

pavor (P/41)

paraJysis divergens oculi (P/36)

pavor nocturnus (D/3, P/42, N/21)

paralysis obstericalis (P/27)

pectus carinatum (P/43)

paraJysis plexus brachialis

pectus excavatum (P/44)

inferior (D/20) paralysis progressiva (B/31, P/28)

pedagógiai kisérés (Gy/13)

paralysis spinalis spastica (P/29)

pedoaudiológia (A J 199, P/45) pedofilia (P/46)

paramimia (M /71)

Pelizaceus-M erzbacher-

paranoia (P/30)

kór (L/55, P/47)

paranoid típusú gondolkodás (P/31)

Pendred-féle szindróm a (P/48)

paranoides (Sz/28)

percepciós hallászavar (H /16)

paraparesis (P/32)

perforatio corneae (P/49, Sz/8)

paraphrasia praeceps (H/3) paraplégia (1/34)

perifériás expresszív pöszeség (D /106)

paraplegia spastica (P/29)

perifériás látás (K/68)

paraplégia subcorticalis (B/69)

perifériás-impresszív eredetű

perifériás idegrendszer (K/67)

40 3

pöszeséget (D /106)

Picht-féle írógép (P/65)

periferom otorikus mozgás­

Pick-atrófia (P/66)

zavar (M /107) perilimfával (F/83)

Pick-féle betegségben (B/IOO) Pick-kór (P/66)

perim éter (L/38, P/50)

pigm entanom ália (N/2)

pcrinatális (P/51) pcrinatális ártalm ak (P/52)

Pinsky-d i-G eorge-harley-B airdszindróma (P/67)

perinatális hypoxia (P/53)

pirom ánia (P/68)

peronealis muscularis atrophia (A/196)

P K U (F/28)

Perthes-félc betegség (0 / 3 3 )

planovalgus (P/56)

Perthes-kór (E/70)

platyspondylia generalisata (D/85) plegia (A/72, M /100)

pervasiv fejlődési zavarok (F/21, P/54) pervazív (A/210)

pleonosteosis familiáris (L/47)

perverz nyelés (Ny/7)

plexus brachialis (P/27)

perverzió (P/55)

pókujjak (A/164)

pes equinovarus congenitus (D /81)

poliarthritis (A/167)

pes excavatus (A/196)

poliglanduláris infantilizmus (1/36)

pes planus (P/56)

polilogia (L/74)

pes varus {A J 196)

polimyelitis anterior acuta (H/54)

petefészek (B/28)

polimyelitis (Gy/5)

petit m al-P M (E/68, P/57)

poliodystrophia cerebri progressiva

petyhüdt kétoldali bénulás (D /54) PfeifFer Il.-szindróm a (P/58)

infantilis (A/105) poliolipoidozisok (L/55)

Pfropf-hebephrenia (P/59)

poliom yelitis (S/12)

phantom lim b (F/l 1)

polydactylia (B/62, D /109,

phenilketonuria (F/28) phocom elia (D /109)

G/47, L/40, P/39, 69) polydysplasia ectodermalis

phokom elia (F/53)

hereditaria (C/50)

phonaszthenia (P/60)

polypnoe (0 / 2 )

phonatio (H /28)

pons (A/69, G/l 1)

phoniátria (P/61)

pontfrás (T/7)

phononeurosis (D /l 17, P/62)

pontocerebellum (K/31)

phonophobia (B/43) phonoponosisok (D /l 17, P/63)

pontrendszerű (Braille) domborírás-olvasás (V/5)

phosphatidosis (N/22)

porc-haj szindróma (M /35)

phthisis bulbi (U/5) physiologiás beszédhibák (P/64)

porencephalia (L/44, 1/34, P/70)

pia m ater (A/56)

postraumatikus (A/48)

p o rio in á n ia (F / 6 8 , P/71)

posztnatalis ártalom (P/72)

ps e ll is m u s ( D / 1 0 6 , P/88)

posztparoxizmális homálvállapor (P/73)

pseudologia fanrastica (P/89)

poszttraumás epilepszia (J/2)

pseudopraematurus (K/56)

poszttraumás hallászavar (B/80)

pseudospondylitis infantilis (C/8)

potom ániát (D/56)

psirtacizmus (G/23)

pöszeség (B/40, 4 8 , D/106)

psychasthenia (A/179)

Pötzl-szindróma (P/74)

pszeudodebilitás (P/90)

Prader-W illi-szindróm a (E/105,

pszichasténia (A/101, P/91)

H/85, P/75) prediszpozíció (P/76)

pszichés fejlődés zavarai m iatt a

premaruritás (P/77)

tartósan és súlyosan

prenatális ceratogén ártalmak (P/79)

akadályozott (P/92)

nevelési, tanulási folyam atban

prenatális (P/78)

pszichiátria (P/93)

presbiopia (C/16)

pszichikus némaság (M /114)

presbyacusis (E/26, P/80)

pszichogén afónia (P/94)

preszenilis demencia (B/100)

pszichogén aphonia (A/36, P/62)

problémás gyermekek (E/97)

pszichogén diszfónia (P/94)

progenia (D /99, P/81)

pszichogén diszlalia (P/95)

progeria (B/8, 15, P/82)

pszichogén mozgászavarok (P/96)

prognathia (D /99, M /29, P/83)

pszichológiai teszt (P/97)

prognachismus (D/32) progrediáló (P/84)

pszichom etria (P/98)

Progress Assessment Chart (PÁC) (P/85) prolapsus iridis (P/49)

pszichom otoros retardáció (P/99)

proliferációs (A/164)

pszichom otoros arousal (1/71) pszichoorganikus szindróma (P O S ) (M /73, P/100)

proporcionált törpenövés (D/8)

pszichopata (A/148)

propriocepció (B/29) propulzív PM (P/57)

pszichopátia (E/97, P/101)

prosencephalon (A/51)

pszichopedagógia (P / l0 2 )

prosopoplegia (F/5) protanopia (D /60, Sz/26)

pszichopedagógiai

proteinuria (E/3) protézisek (P/86)

pszichopedagógus (P/103)

protozoon (C/49)

pszichózis (E/97)

protrusio (D/99)

pterygium (F/37)

proximális (D/70) prozódia (A/30, P/87)

puerilismus (P/105) p ú p (C/8)

prozódikus elemekben (G/2)

pupilla (P/106)

pszichopátiás személyiség (A/148)

tevékenységforma (Gy/33) pszichotikus gyerm ek (P/104)

405

púposság (K/89)

réshangok (S/30)

pycnolepsiáról (E/68)

respiratio (m uta) (R/16)

pyknolepsia (P/57)

respiratio m uta (N/l 1)

Pyle-féle betegség (M /58)

respiratio phonatoria (B/47, H/32) restitutio ad functionem (B/57, M/91) restitutio ad integrum (B/57, M/91)

R

részképesség (R/17) részképességzavarok (F/39, P/100, R/18)

r hang helyes képzése (R / l)

részleges afázia (H/74)

rachitis (G /22, R/2)

részteljesítmény (R/17)

raccsolás (R/33)

retardáció (R/19)

rángás (C /58, K/39)

réteges hályog (C/20)

rángógörcs (C/59)

retina (A/l 18, 1/7)

R ap p-H od gkin-szindróm a (R/3) Rasm ussen-kór (R/4)

retinitis pigmentosa (G/47, K/9)

raucedo (R/13)

retrograd amnézia (A/121, C/69)

rázkódás (C/69)

retrolentalis íibroplasia (R/20)

readaptáció (R/5) recepciós hallászavar (H /16, R/6)

retrusio (D /99)

receptív-szenzoros diszfázia (D /l 14)

reum atoid arthritis (J/l 1)

recessiv(us) (D /78, R/7)

Reye-szindróma (R/22)

recesszív öröklődés (R/8) recm itm en t jelenség (R/9)

reziliencia (R/23) R H inkom patibilitás (D/72)

reedukáció (G y/11)

rhesasthenia (P/60, R/24)

refractio (F/31)

Rh-inkom patibilitás (M /92, R/25)

refrakció hibák (R/10)

rhinolalia (R/26)

R efsum -kór (R/l 1)

rhinolalia aperra (D/98)

rehabilitáció (R/12)

rhinophonia aperta (R/26)

rehabilitációs pedagógiai

rhinophonia clausa (R/26)

pszichológia (Gy/28)

rhinophonia mixta (R/26)

rekedtség (B/48, D /117, R/13)

rhinophonia(R/26)

rekeszizom (D /42) renális rachitis (F/10)

rhotacizmus (H/29) Richards-Rundle-szindróm a (R/27)

rendellenes színeslátás (C/54)

Rieger-szindróma (R/28)

rendellenesség (P/55)

rigiditás (A/25, (.7 2 8 , E/62,

Rcnpenning-szindróm a (R/14) repetitív tevékenység (R/l 5) 406

retinopathia praematurus (R/20)

Rett-szindróm a (R/21)

H/60, R/29) rigor (H/24)

Rinné-vizsgálat (H /IS)

scala tym pani (A/91. C/60)

rinofónia (B/40) rinolália (B/40)

scala vestibuli (A/91, C/60) scaphocephalia (A/154, D /74, G/10)

ritmuszavar (D/58)

scapula clcvata (S/31)

Robin-szindróm a (R/30)

scatophagia (K/54)

roham (AJ 197, R/31)

Scheie-szindróm a (M /l 10)

rokkantság (F/50) Rosenberg—C hutorian-

Schinzel-G ied ion-szindróm a (S/9) Schinz-szindróm a (0 / 3 3 )

szindróma (R/32)

schizophrenia catatonica (Sz/28)

roracizmus (D /106, R/33)

schizophrenia hebephrenica (Sz/28)

rózsahimlő (R/34)

schizophrenia (Sz/28)

rögeszme (F/40, 1/5)

Scholz-féle kór (L/55)

rövidlicás (M /74)

sclera (1/39)

rubeola (P/79, R/34) Rubinstein-Taybi-szindróm a (R/35)

sclerosis diffusa chronica

Rud-szindróma (R/36)

sclerosis diffusa corticalis (A/105)

Rutherfurd-szindróma (R/37)

sclerosis m ultiplex (B/7, P/32, S/10)

familiáris (P/47)

sclerosis tuberosa (B/84, D /80, S/l 1) scoliosis (A /164, C / 105, D /71, 1 2 6 , K J2 , S/12) scotoma ( 0 8 8 , D/60,Gy/3, K / 68,1738) Seabright-B antam -szind róm a (S/13) s hang helyes képzése (S/l)

Seckel-szindróm a (S/14)

Sabin>cseppek (S/2)

segédeszközök (S/15)

Sabin-Salk-védŐoltás (F/34)

Seitelberger-szindróm a (S/16)

Sabin-szindróm a (S/3)

selypesség (H /29, S / l7 , Sz/23)

Sabin-tetrad toxoplasmával (S/3)

sem i-circular canals (F/24)

Sabouraud-szidróma (S/4) saját nyelv (1/15)

senium praecox (D /83)

sajátos nevelési igényű tanulók (S/5)

serdülőkori elmezavar (H /50)

sajátos nevelési szükségletű (M /30)

sérülés (F/ 50, L/10) shunt (H /101)

sajátos tanulási szükségletű (M /30)

senyvesség (C/3)

Sanctis-C acchione-szindróm a (S/6) SandhofF-szindróma (S/7)

sigm atism us addentalis (Sz/23)

Sanfilippo-szindróma (S/8)

sigm atism us labiodentális (Sz/23)

Sanfilippo-szindróm a (M /110)

sigm atism us laryngicus (Sz/23)

sárgafolt (M/9)

sigm atismus laterális (Sz/23)

scala média (C/60)

sigm atismus nasalis (Sz/23)

sigm atism us interdentalis (Sz/23)

40 7

sigm atism us palatális (Sz/23)

spina bifida (F/74, G/63, P/32, S/29)

sigm atism us stridens (Sz/23)

spina bifida cervicalis (K/38)

siketek jelbeszéde (G/29)

spinocerebelláris szindróma (G/27)

Silver-szindróm a (S/18)

spinocerebellum (K/31)

sim ple phobia (F/45)

spinom otoricus mozgászavar (M /107) spinom otorikus sérülés (P/32) spiránsok (S/30)

Sjögren T .-szin d róm a (S/19) Sjögren-Larssen-szindróm a (S/20) S m ith -L em li-O p itz-szin d ró m a (S/21) S n ellen -én ék (S/22)

split-brain (F/26)

Snellen-féle tö n (L/25, S/22)

Stanford-intelligenciateszt (B/68) staphyloma (S/32)

social phobia (F/45) sodorideg (A/60)

Sprengel-féle deformitás (S/31)

Stargardt-szindróm a (S/33)

sopor (E/42)

status epilepticus (A/105, E/68, S/34)

sorvadás (A/ 190)

status post encephalitidem (E/42)

sötét szemüveg (S/23)

status post H ein e-M ed in em (H/54)

spasm ophem ia (D/3) spasmus (S/24)

sténikus (S/35) stenocephali (G/60)

spasticitás (D /105)

stigm ák (E/30, S/36)

spasticus dysphonia (S/25)

Stock -Sp ielm ay er-V og t-

spasticus tetraplégia (A/96)

szindróma (S/37, V/19)

spasticus (1/75) spasticus (M /100)

scrabismus (A/153, C / l0 2 , D/25, F/10, 6 2 , G/60, L/31, K/4)

spastikus bénulás (C/28, 101)

strabismus convergens (F/18, K/4)

spaszticitás (H /60)

strabismus divergent (K/4)

spatulák (L/67) spazmus (G/50)

Strasburger-Hawkins-Eldridge-

speciális általános iskola (E/88)

striátum (A/186)

speciális iskola (S/26)

stridor (S/39)

speciális nevelési szükségletű

stroboszkóp-technika (S/40)

gyerm ek (M /30) speciális pedagógia (G y/11, S/27)

strom a (1/60) struma nodosa (K/78)

speciális pszichológia (Gy/28)

stupiditás (S/41)

speciális pszichopedagógia (G y/11)

stupor (E/19, K/8, 4 1 , S/42)

speciálpedagógus (Gy/35) specifikus fejlődési zavarok (F/21)

Sturge—W eber-kór (S/43) subalim entatio (S/44)

specifikus osteom yelitis (S/28)

subarachnoidális üregek (H/76)

Sperm atogenezis (H/85)

subarachnoidális vér/és (H/4)

sphyngomyelinosis (N/22)

subdurilis vcrzcs (H/4)

408

szindróma (S/38)

subependvmális vérzés (H/4)

szaglóid eg (A/60)

subnormalis (S/4S)

szájpadbénulás (Sz/3)

succinoargininuria (A/120)

szájpad-diszglosszia (D / 103)

sugártest (E/72. S/46, U/5)

szájpadhasadék (C/40, Sz/4)

suicidium (S/47)

szájpadlás (Sz/5)

súlyos értelmi fogyatékosság (E/79)

szájról olvasás (Sz/6)

súlyos fokban sérült értelmi

szájüreg (Sz/7)

fogyatékosok (S/48) súlyosan halmozottan fogyatékosok (H/22)

szájüregi hangok (0 / 2 6 ) szakosított szociális otth on ok (E/89) szálemezés (H /55, 7 7 , M /104)

supcr maié (X/3)

számolási gyengeség (A/165)

surditas {S í 51) surdomutitas (S/49)

szimolászavar (A/165) szaruhártya átfuródások (P/49)

surdomutitas corticalis

szaruhártya hom ályok (Sz/8)

(A/203, B/42, H/16)

szaruhártya (C/86)

sutura coronaria (C/102)

szatiálódás (A/30)

sutura sagittalis (C/102) süketek (S/30)

szekvenciális szerveződés (Sz/9)

süketnémaság (S/49)

szellemi fogyatékosság (E/79)

süketség (A/124, S/51)

szellemi gyengeség (H /52)

süketvakság (S/52)

szellemi kor (Sz/10)

synblepharon (S/53)

szellemi leépülés (M /53, Sz/11)

syndactylia (A/153, 154, B/33, 6 2 ,

szellemileg elm aradott

8 1 .C / 1 3 , D /109, F/37, G/60, S/54, Sz/24)

szélhűdés (A/71, 162)

gyermek (Sz/12) szellemileg retardált gyermek (Sz/12)

syndactylia cutanea (S/54)

szem (Sz/13)

syndactylia ossea (S/54)

személyiségfej lődési

synechia (S/55)

rendellenesség (Sz/14)

synkinesis (S/56)

szemészet (0 / 1 8 )

synophrion (D/83) syringomyelia (S/12)

szemgolyó (Sz/15) szem iotika (Sz/16) szem izm ok hipopláziája (D /87) szemlencse (Sz/17)

SZ

szénhidrát anyagcsere enzim opátia (M /l 10) szenilitás (A/40, Sz/18)

sz hang h elyes kép zése (Sz/1) szadizm us (Sz/2)

szent betegség (E/68) szenzoros afázia (A/30, B/40, H/16) 409

szenzoros am im ia (B/40)

szomatoszenzoros (A/55)

szenzoros amúzia (A/123)

szom atotrop (A/85)

szenzoros depriváció (D /35)

szóm ondatok (H/92)

szenzoros integrációs teszt

szondák (L/67)

és terápia (A/215)

szorongás (A/i 5 0 , Sz/36)

szenzoros pöszeség (Sz/19)

szorongásos neurózis (N/21)

szeretethiány (Sz/20)

szósüketség (A/203, B/42)

szeriális észlelés (Sz/21)

szóvakság (A/97, D/61)

szerialitás (F/19)

sztereoagnózia (T/3)

szerzen im m unhiány betegség (A/73)

sztereoamblyopia (B/72, Gy/3)

szibiláns hang (Sz/22)

sztereopszis (B/72)

szifilis (K/48)

sztereoszkopos látás (L/38, Sz/37)

szigmatizmus (D /106)

sztereotip mozgás (A/210, D/35)

szigmatizmus (D /99, 106,

sztereotip tűlmozgások (Sz/38)

H /29, S/17, Sz/23) szindaktilia (Sz/24)

sztrefolexia (D/61) szubkulturális értelmi

szindróm a (Sz/25) színérzés (Sz/26)

szubluxációva (L/85)

szinkinézis (E/44, S/56)

szubnormális (0 / 7 , Sz/40)

szinkopé (H /45)

szubvokális beszéd (B/27)

színtelen (A/83)

szurdologopédia (Sz/41)

színtévesztés (D /60)

szurdópedagógia (D /13, H/12, Sz/42)

színvakság (D /60)

szurdopedagógiai tevékenység (Gy/33)

szivárványhártya (E / 7 2 ,1/60, U/5)

szürkehályog (C/16)

szkizofögia (Sz/27)

szürkületi látás (Sz/43)

szkizofrénia (Sz/28)

szürkületi vakság (F/14)

fogyatékosság (Sz/39)

szkotom ák (Sz/29) szkotopiás látás (F/14) szociális depriváció (D /35) szociális foglalkoztatók (Sz/30)

T

szociális inkom petencia (Sz/31) szociális izoláció (H/97)

13-trisom ia (P/39)

szocializáció (Sz/32)

18-as triszómia (E/7)

szociokultűrális károsodás (Sz/33) szomatikus retardáció (Sz/34)

2 1 . triszómia (D/83) t hang helyes képzése (T / l)

szomatopedagógia (Sz/35)

tachicardia (E/68)

szomatopedagógiai

tachylalia (H/3)

tevékenység (Gy/33)

tachyphemia (172)

410

küzdők (Gy/34)

tachvphcmia (H/3) tág légző állás (H/34)

tengely miopia (A/l 18)

tagkinerikus apraxia (A/163)

teratogén ártalmak (P/40, T/10)

taktilis agnózia (A/43, 180, T/3) taktilis aszimbólia (AJ 180)

teratogenczis (171 1)

talamusz (A/51, 5 2 , 186)

tériszony (A/46)

tám ogatott Foglalkoztatás (T/4)

térlátás (B/72)

tanulásban akadályozottak (Gy/34)

természetellenesség (P/55)

tanulásban akadályozottak

Terrien-betegség (T/12)

térbeli látás (M /44)

pedagógiája (E/85)

Terry-szindróm a (T/13)

tanulási akadályozottságot (E/79)

Testbatterie Rir geistig behinderte

tanulási zavar (F/39, G/54, P/l0 0 , T/5)

Kinder (T B G B ) 14)

tanulási zavarban szenvedő

testi fogyatékosok (M / 100, T / l5)

gyermek (T/6)

testközeli segédeszközök (Gy/9)

tapintásérzékelés hiánya (A/125) tapintási érzéklet (H/42)

testséma (T/16) testvázlat-lateralitás zavara (D /58)

tapintásos írás (T/7)

teszt (T / l7)

tapintásos jelnyelv (S/52)

tetraparézis (Q / l)

tapintó típusú látássérültek (T/8)

tetraplégia (D /40, 1/34, Q/2)

táplálkozási zavarok (F/21)

tetra-X-szindróm a (T/18)

T A R C (Topeka/Kansas Association

Teutschlander-szindróm a (T/19)

fór Retarded Citizens) (T/9)

téves eszme (E/76)

tárgylátók (A/99)

thalamus (A/149)

társadalmi fogyatékosok (E/97)

thalamus opticus (D /46)

tauticizmus (D /106) távolító ideg (A/60)

thalam us-opticus-szindróm a (D /21) théta-hullám ok (E/20)

távollátó (H /108)

Thom as-szindróm a (T/20)

T ay -Sach s-féle betegség (A/l 11, B/20, 1/19)

T h om sen -kór (M / 128, T / 21) thymus (E/54)

T ay -Sach s-Sch affer-

thyroxin (H /l 17)

szindróma (B/61, L/55) tébolyda (A/216)

tic (D / 105, T/22)

tekervény (C/83)

tiflofilia (T/31)

tekintés lelki bénulása (B/4)

tiflográfia (T/24)

telencephalon (C/36)

tiflom etodika (T/25)

teljes vagy diffúz, univerzális,

tiflopedagógia (T/26)

multiplex pöszeség (D /106)

tiflopedagógia (D /13)

teljesítm ény- és viselkedészavarokkal

tiflodidaktika (T/23)

tiflopedagógia (A/25) 411

tiRopedagógiai tevékenység (Gy/33, T /27)

transzkortikális szenzoros afázia (A/30) trauma (T/42)

tiflopedagógus (T/28)

traumás dadogás (D/3)

tiflotechnika (T/29)

Treacher-Collins-szindróm a (T/43)

tinnitus ( 0 / 3 8 , T/30)

trem or (A/183, T/44)

tiphlophilia (T/31)

tremuláns (H /34, G/43,

tiszta szósüketségről (A/30) tisztahang küszöbaudiogrammal (H/10)

R / l, T/45)

titubatio (T/32)

trichopoliodystrophia (M/49) trichotillom ánia (T/46)

titubatio lingualis (T/32)

trigonocephaJia (C / l02)

tobozm irigy (B/28, E/54)

trikrom atikus (Sz/26)

toldalékcső (T/33) tolerancia (T/34)

triplegia (T/47) T rip on em a pallidum (K/48)

tompalátás (A/l 15)

trisóm ia (K/81)

tono-klónusos görcs (D/3)

triszómia (T/48)

tónus (T/35)

tritanopia (D /60, H/46, Sz/26)

tónusos görcs (D /3, G /50, T/36)

Trotter-szindróm a (T/49)

Topeka/Kansas Akadályozott

truncus cerebri (A/51, 69)

E m berek Egyesülete (T/9)

tuber cinereum (B/62)

torbal (T/37)

tuberculosis corneae (T/50)

torokhang (D /91)

tudathiány (A/12)

torpid (T/38)

tudatkiesés (A/12)

torticollis (1/70) torticollis muscularis congenitus (1/72)

tudós idióta (1/18) túllátó (H /108)

totális afázia (A/30)

tum ultus sermonis (H/3)

T ou louse-L autrec-szind róm a (T/39)

tunica vasculosa (E/72)

toxém ia (E/3)

Turner-szindróm a (K/81, T/51)

toxoplasm a (C/49)

turricephalia (C /102, T/52)

toxoplasma gondii (P/79, T/40)

turricephaliás (K/19)

toxoplasm osis fetalis (E/68)

tükörírás (T/53)

többszörös fogyatékosság (H/21)

tym panum (T/54)

többszörös sérülés (H /21) tölcsérmell (P/44) törési m iopia (A/l 18) törpenövés (C/44)

TY

trachom a (T/41) tractus opticus (L/35) transzkortikális m otoros afázia (A/30) 412

ty. gy hangok képzé. tyúkmell(P/43)

u

vakfolt (1/7, L/36, V/3) vakok (V/4)

u, ú hang képzése ((U/1)

vakok írása-olvasása (V/5)

ubikviter (D/83)

vakok szociális intézete (V/6)

ujjábécé (D/2, 4) ujjbeszéd (U/2)

vakság (A/7, 112, C/7, V/7) vaksági kom plexum (V/8)

ujjhiány (A/24)

vaksági krízis (V/8)

ujjolvasók (A/99, L/29) ujjösszenövés (S/54)

vakvezető kutya (V/9)

ujjperchiány (A/157)

vazopresszin (A /52)

ulcus (C/86)

védőmunkahely (V/10)

univerzális pöszeség (U/3)

vegetatív dystonia (E/19)

U nna-Thost-szindróm a (U/4)

végtagbénulás (A/20)

uranoplegia (Sz/3)

vegyes pöszeségnek (D /107)

uranosraphyloschisis (F/13)

veláris (A/l, 2 , M /10)

uremia (A/106)

veláris hangok (V/l 1)

utánzási apraxiában (A/163)

veleszületett csípőficam (L/85)

uvea (C/17, E/72, U/5) uveieis (U/6)

veleszületett szósüketség (H /19)

uvula (G/8, P/4, U/7)

veleszületett zöldhályog (G/35) veleszületea (C/74)

uvula bifida (F/13)

vastüdő (H/54)

veleszületett szóvakság (D /104)

veleszületett (C/76) velum palatinum (P/4, Sz/5)

U

ventriculi cerebri (A/62) vérbaj (K/48) verbális afázia (A/30)

„ü" hang képzése (Ü /l) ürítési zavarok (F/21)

verbális apraxia (B/42, V/12) verbális vizuális agnózia (B/42)

üvegtest (C/88, Ü/2)

verbalizmus (V/13) vérfertőzés (1/29) versabraille (V/14) vertebra plana (C/8) vertex (M /60) vestibulocerebellum (K/31)

v hang helyes képzése (V/l)

veszélyeztetett gyermek (V/15)

vad gyermekek (V/2)

vezetéses afázia (A/30)

vaginális atresia (F/71)

vezetéses hallászavar (H /16)

vak (C/63, L/29)

vezetéses jellegű hallászavar (V/16) 41 3

viktim izáció (V/17)

W eygandt-H eller-betegség (1/35)

V ineland Szociális

W ildervanck II.-szindróm a (W/5)

Érettségi Skála (V/18) viscerális nyelés (Ny/7)

W illiam s-szindróm a (W/6) W ilson-betegség (W/7)

viselkedészavar (M /l 1)

W ing-féle triász (W/8)

visus (L/25)

W olf-szindróm a (W/9)

vitustán (C /46, H /100) vízfejűség (H /101) vízfejűség (H /76) vyzuális agnózia (A/45,

Z

K/63, L/42) vocalis (M /10)

záródási rendellenesség (D/121)

V ogt-Spielm eyer-féle

zár-réshangok (A/35)

betegség ( A / l l l , S / 3 7 , V/19) V ogt-szindróm a (A /l53)

zárt orrhangzós beszéd (D /102) zavar(F/50)

vonalrendszerű (Klein-féle)

zoonozis (T/40)

dom borfrás (V/5

zöldhályog (G/34)

vöröslátás (E/94)

zöldszíntévesztés (AJ 16)

vörös-zöld vakság (D/5)

zúzódás (C/78)

W

zs

W aardenburg-szindróm a (W / l)

zs hang képzése (Zs/1)

W alt D isney törpe-szindróma (B/8) W eb er vizsgálatok (W /2, H/15) W eber-szindróm a (W/3) W eism an n -N etter-szin d róm a (W/4)

X

W erdnig—H offm an-betegség (AJ 194) W ernicke-afázia (A/30, 97)

xanthopsia (C/54)

W ernicke-area (B/41)

xenoloquia (X/1) x-hez (nemhez) kötött öröklődés (X/2)

W est-szindróm a (P/57) W estphal-Strum pell-betegség (W/7)

414

XYY-szindróm a (X/3)

VÁLOGATOTT KÖ N YVÉSZET

Adorján Katalin: A dysgraphta tünetei-, in Beszédgyógyítás, 1993/1. Bán falvy Csaba: Gyógypedagógiai szociológia, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, 1995 Bartha Lajos: Pszichológiai értelmezd szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. Bemolák Béláné: Ismeretek a mozgásfogyatékosságok köréből, B.G .G y.T.F. 1997. Bittere Tibomé: A hottrntotta beszéd, in Beszédgyógyítás, 1993/2-3.

BNO-10 aebkönyv, Budapest, 1996. Boda Domokos: Gyermekgyógyászat, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1981. Böszörményi Zoltán, Brunecker Györgyi: A gyermekkor és az ifjúkor psychiatriája. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1979. Böszörményi Zoltán, Moussong-Kovács Erzsébet: Orvosipszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. Buday József A Down szindróma a modem kutatások fényében, in. Gyógypedagógiai Szemle, 1991/1. Cvetkova L. Sz.: Lokális agysérülések nyomán keletkezőszám olási zavarok és megszüntetésük. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. Czeizel Endre, Czcizel Barbara: Hogyan segíthetek gyermekemen? Mediprint. Gondolat, Budapest, 1995. Czeizel Endre, Lányiné dr. Engelmayer Ágnes, Rátay Csaba, szerk: Az értelm ifogyatékosok kórere­ dete a mBudapest-vizsgá!atmtükrében, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1978. Czike Bernadett, szerk.: Bevezetés a pedagógiába, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996 Csanádi Gabriella, szerk.: Bevezetés a koraifejlesztés tém aköreibe, Comenius Bt., Pécs, 1998. Csányi Yvonne: Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. Csányi Yvonne: Hallás-beszéd nevelés. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. Csató Zsuzsa, szerk.: Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról, Down Egyesület, é.n. Dávid Andrea, szerk.: Támogatottfoglalkoztatás, Salva Vita Alapítvány. Dékány Judit: A diszkalkuliáról; in Gyógypedagógiai Szemle, 2001 (kUlönszim) Dékány Judit: Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához B.G.Gy.T.F., Budapest, 1999. F. Földi Rita: A pszichikus fejlődés problém ái, O K KER, Budapest, 1999. Farkas Miklós: Hallássérültek kiejtéstana. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. Fehérné Kovács Zsuzsanna: Élettani dadogás - valódi dadogár, in Beszédgyógyítás, 1994/1 Feketéné Gacsó Mária: ,.Dadogás - Rit", csoportterápiás eljárás a felnőtt dadogók kezelésére B.G.Gy.T.F. Budapest, 1994.

415

Fenyvesi Tamás: Bevezetés az általános- és gyermekpsychiátriába, Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. Fiefer Gábor: Rekedtség, Golden Book Kiadó, Budapest, 1995. Fodor Ferenc: Ü tm et a Utóknak, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1996. Fodorné dr. Földi Fita: H iperaktivitás és tanulási zavarok. Volán humán oktatási szolgáltató Rt. é.n. Frédi Ehrat, Félix Mattmüller-Frick: A nehezen kezelhető gyermekek (POS), GondoIat-TáJentum, 1993. Frint Tibor: A funkcionális dysphonidk (Hanggyakorlatok irányelvei), Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Frint Tibor: A hangkéz/s és zavarai, beszédzavarok (Foniátria), Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1982. Fröhlich, W .D .: Pszichológiai szótár, Springer Hungarica, Kiadó Kft. 1996. G ail Éva, szerk. és fordította: Emberkép gyógypedagógusoknak, B.G .G y.T.F., 1996. Gerebenné dr. Várbíró Katalin: F ejlődéi diszfdzia, B.G .G y.T.F., 1995. Gerebenné Várbíró Katalin: Szemelvénygyűjtemény a beszédhibások pszichológiája köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. Gordosné dr. Szabó Anna: Bevezeté a gyógypedagógiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. Gordosné dr. Szabó Anna: Gyógypedagógia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1981 Gósy Mária: Beszédészlelés, Az MTA Nyelvtudományi Intézete, 1989 Göllesz Viktor, szerk. A gyógypedagógia alapproblém ái. Medicina, Budapest, 1979. Göllesz Viktor, szerk.: Gyógypedagógiai iskola-egészségtan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 Göllesz Viktor, szerk.: Gyógypedagógiai kórtan , Tankönyvkiadó, Budapest, 1990 Göllesz Viktor: A fejlődétan alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. Göllesz Viktor: Gyógypedagógiai rehabilitáció. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965 GyőrfTy Pál, Bodor Jenő: Gyógypedagógiai ismeretek a hallásifogyatékosság köréből Tankönyvkiadó, Budapest, 1989 Hámori József: A veszélyeztetett értelem, Kozmosz Könyvek, 1988. Hári Mária, szerk.: A konduktív pedagógiai rendszer hatékony működésének alapelvei é gyakorlata. Nemzetközi Pető Intézet, Budapest, 1991. Hatos Gyula, szerk.: Az im beciliitás, a társadalom é a gyógypedagógia, Budapest, 1995. Hatos Gyula, szerk.: Emberek értelmi akadályozottsággal, Nemzeti Tankönyvkiadó, é.n. Hatos Gyula: Az AAMR 1992-es definíciója és alkalm azásának lehetőségei-, in Gyógypedagógiai Szemle, 1998/3. Hatos Gyula: Az értelm i akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1996. HofFmann Judit, szerk.: A szabadidő pedagógiai és gyógypedagógiai kérdései, Comenius Br. Pécs, 1997. HofFmann Judit, szerk.: Bevezetés a Utásfogyatékosokpedagógiájába, Comenius Bt., Pécs. 1996 HofFmann Judit: Gyógypedagógiai szöveggyűjtemény, Comenius Bt .Péc.. 2003. Horváth 1-á.szló: Funkcionális anatóm ia, Tankönyvkiadó, Budapc. 416

1991. ! K

K\

I

Horváth M. Szabolcs, szerk.: A kommunikáció fejlődése és idegi eredetű zavarai, Animal-Med Kit ki.uló. Budapest, 2001 Horváth Miklós: „Terminológia" csupán játék a szavakkal, vagy pedagógiai állásfoglalás,; in Gyógypedagógiai S z e m l e . 1 9 9 0 / 2 . lllvés Gyuláné. szerk.: Gyógypedagógiai pszichológia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 Illyés Sándor, szerk.: Gyógypedagógiai alapismeretek, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, 2000. Illyés Sándor, szerk.: Tanulás és értelmifogyatékosság. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. Jancsóné Aranyossy Emőke: A gyermekkori dysphonia és kezelése, Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1999. John C. Denmark: Siketségés mentálhigiénia, Sinosz-Új Mandátum, Budapest, 1999. Kálmán Zsófia, Könczei György. A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Kálmán Zsófia: A Bliss-nyelv Magyarországon 1988-ban; in. Gyógypedagógiai Szemle, 1989/1. Kincses Gyula: A nystagmus betegség vagy kompenzációs tevékenység?; in Gyógypedagógiai Szemle, 1996/1. Kolozsváry Judit, szerk.: Ilyenek vagyunk (Pszichológiai szöveggyűjtemény, O KKER, é.n. Kolozsváiy Judit: A sajátos ember, OKKER, Budapest, 1999. Könczei György: Fogyatékosoka társadalomban, Gondolat, Budapest, 1992. KramerG.: Epilepszia A-tólZ-ig, Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1999. Kulcsár T ib or Az iskolai teljesítmény pszichológiai tényezői, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. Lányiné Engelmayer Ágnes, Marton Klára.-. Értelmifogyatékosok szociális teljesítményeinek vizsgálata. Akadémiai kiadó, Budapest, 1991. Lányiné Engelmayer Ágnes, szerk.: Az áthelyezési vizsgálat I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. Lassan Éva: Gyógypedagógiaipszichológia, Comenius Bt. Pécs, 1997 Ligeti Róbert: Az írástanulás pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. Magenheim Mihály: Általános kórtan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Márkus Eszter, szerk. és fordította: Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek nevelése, fejlesaése, B.G .G Y.T.F. 1996. Marton Ildikó, Gereben Ferencné: Disxfázia - felism erés - esélynyújtás, in Gyxógypedagógiai Szemle: 2002 (Különszám). Máté Gabriella: Meglásd, gyönyörű lesz. .. Littera Nova Kiadó, 1998. Méhes Józsefi Ophthalmodefektologia,Tznkönyv\áid6, Budapest, 1962. Méhes Józsefi Tiflopedagógia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1985 Mérei Vera, Vinczéné Bíró Etelka: Dadogás I. (Etiológia és tünettan) Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. Mérei Vera, Vinczéné Bíró Etelka: Dadogás II (Terápia), Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Mesterházi Zsuzsa, szerk.: Gyógypedagógiai lexikon, Budapest, 2001. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése, Bárczi Gusztáv Tanárképző Főiskola, 1998.

417

Mesterházi Zsuzsa: A tanulási akadályozonság helye a gyógypedagógiai tipológiában ; in Gyógypedagógiai Szemle, 1998/1. Mészáros Tamás: Ortopédia és O rtetika-protetika, H IETE, Budapest, 1998. Mills, Charles G A reziliencia elmélete: „támaszkodás a gyermek pozitív erőforrásaira" ín Gyógypedagógiai Szemle, 1997/1. Murányi-Kovács Endréné, Kabainé Huszka Antónia: A gyermekkori és a serdülőkori személyiségza­ varok pszichológiája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Németh erzsébet, S. Pintye Mária: M ozdul a szó. .. Logopédia Kiadó, Budapest, 1995. Osmánné Sági Judit: Az afáziák neurolingvisztikai alapjai, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Pálhegyi Ferenc, szerk.: Agyógypedagógiaipszichológia elm életiproblém ái (Tanulmánygyűjtemény), Nemzeti Tankönyvkiadó, é.n. Pálhegyi Ferenc: Személyiséglélektani kalauz. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. Paul H Wender: A hiperakrív gyermek, serdülő ésfelnőtt. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1993 Péter Ágnes: Neurológia, Neurópszichológia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Prínczcs Mária, szerk.: Mentális és visclkedészavarok pszichológiája (Szöveggyűktemény), OK KER Oktatási Iroda, é.n. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1998. Rendi László: A hallás vizsgálata, Tankönykiadó, Budapest, 1981. Ribári Ottó, szerk.: Fül-, orr-, gégegyógyászat, Medicina, Budapest, 1990. Sebók Zsuzsa: A Rett-szidrómáról, in Gyógypedagógiai Szemle, 1998/2. Selikowitz M .: Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1996. Sellin, B.: A lélek bötrone. Fabula Könyvkiadó Kft., 1994 Seper Jenó, Montágh Imre, Vincze Tamásné: A gyakori beszédhibák, Tankönyvkiadó, Budapest, é.n. Simon Baron-Cohen, Patrick Bolton: Autizmus, Budapest, 2000. Simon Miklós, Visy József: Orvosi szófejtő tár. Szeged, 1991. Simonné Nagy Erzsébet: A dysarthria terápiája-, in Beszédgyógyítás, 1993/1. Statt, D. A .: Pszichológiai kisencikbpédia , Kossuth Kiadó, 1999. Subosits István, szerk.: Szemelvénygyűjtemény a klinikai beszédzavarok köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

41H

V \ 1

i l i:

Subosits István, s?.crk; Az Mr/mi fogyatékosok beszédrendellmességei. Tankönyvkiadó. Budapest, 1991

Subosits István: A beszédpedagögia alapjai, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982 Subosits István: Az értelmi fogyatékosok beszédrendellenességei (Szemelvénygyűjtemény), Tankönyvkiadó. Budapest, 1989. Subosits István: Beszéd és szocializáció. Szociális Munka Alapítvány, Budapest, 1996. Subosits István: Beszédakusztika, Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. Székely Margit, Weiss Maria: Autisztikus kórképek diagnosztikája és terápiája, Tanszer-Tár, Bt., Budapest, 1994. Szücs Marianna: Esély vagy sorscsapás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Tariska Péter: Dementiák a családorvos gyakorlatában: korszerű diagnosztika és terápia, Kiadó és évszám nélkül. Torda Ágnes, szerk., Pszichodiagnosztika /., Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Torda Ágnes: A más fogyatékosok csoportjába sorolható gyermekek, tanulók diagnosztizálásának di­ lemmái: in Gyógypedagógiai Szemle, 2002/2. Urbánné Deres Judit: WiUioms-szindróma: kognitív profil ésfejlesztésű lehetőségek-, in Gyógypedagógiai Szemle, 1997/2. Uta Frith: Autizmus (A rejtély nyomában), Kapocs Kiadó, 1991. V. Radványi Katalin: Az értelmi akadályozottak kommunikációja (Szöveggyűjtemény), B. G. Gy. T . F., Oligofrénpcdagógiai Tanszék, Budapest, 1994. Vassné dr. Kovács Emőke, szerk.: A hadarás. Országos közoktatási Intézet, Budapest, 1993. Vassné Kovács Emőke és Subosits István, szerk.: A beszéd és zavarai, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983. Vassné Kovács Emőke, Rehák Gizella: A nyelvlökéses nyelés, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Vassné Kovács Emőke, szerk.: Szemelvények a dyslexia köréből, Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. Vecsey Katalin, szerk.: Dysarthria (Szöveggyűjtemény), Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, 1995. Vékássy László: A dadogók komplex kezelése. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1987. Vigotszkij L. Sz. A defektológja alapjai, Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. Vincze László: Vizsgálati módszerek a lélektanban (A teszt), Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. Zászkaliczky Péter, szerk..*

. .önmagában véve senki sem... "B .G .G y.T .F., Budapest, 1995.

Zászkaliczky Péter, Viktor Lechta, Ondrcj Matuska, szerk: A gyógypedagógia új útjai, B. G. Gy.T. F. Budapest, 1999.

L ÍV IM .V I‘1 n . M . O U A I IS M I

ARA

415