Sors kérdések, avagy az örökbefogadás elméleti dilemmái és gyakorlati problémái

MISKOLCI EGYETEM – ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR - CIVILISZTIKAI TUDOMÁNYOK INTÉZETE - POLGÁRI JOGI TANSZÉK

Sors kérdések, avagy az örökbefogadás elméleti dilemmái és gyakorlati problémái

Kulasák Kornélia 2010.

Konzulens: Heinerné Dr. Barzó Tímea

„A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani.” (Rudolf Steiner)

[2]

Tartalomjegyzék Bevezetés ______________________________________________________________ 5

I. II.

Az örökbefogadás történeti áttekintése és céljainak változása ________________ 6

III.

Az örökbefogadás alanyai _____________________________________________ 11

1)

A gyermek, vagyis az örökbefogadott _____________________________________ 11

2)

A vér szerinti szülő ____________________________________________________ 11

3)

Az örökbefogadó szülők ________________________________________________ 12

IV.

Az örökbefogadási eljárást segítő szervek, szervezetek _____________________ 15

1)

Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat ___________________________________ 15

2)

Gyámhivatal _________________________________________________________ 16

3)

Az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek _____________________________ 18

4)

Gyermekjóléti Szolgálat ________________________________________________ 18

5)

Szociális- és Munkaügyi Minisztérium ____________________________________ 19

V.

Az örökbefogadás feltételei az alanyok tekintetében _______________________ 20

1)

Az örökbefogadó részéről ______________________________________________ 20

2)

A kiskorú részéről ____________________________________________________ 27

VI.

Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás ____________________________ 28

1)

Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás megindítása _________________________ 28

2)

Az örökbefogadással kapcsolatos meghallgatás _____________________________ 29

3)

Kötelező gondozásba adás ______________________________________________ 29

4)

A gyámhatóság határozata és a jogorvoslati lehetőségek ______________________ 30

VII.

Az örökbefogadás típusai______________________________________________ 32

1)

Kik között jön létre az örökbefogadás _____________________________________ 32

2)

A vérszerinti szülő(k) és az örökbefogadó szülő(k) ismerik-e, ismerhetik-e egymást

vagy nem, megkülönböztetünk: ______________________________________________ 32

[3]

3)

Az örökbefogadással az örökbefogadott csak az örökbefogadó szülőkkel kerül-e

jogilag is értékelt rokoni kapcsolatba, vagy az örökbefogadói család egészében nyer családi és öröklési jogokat ________________________________________________________ 34 4) VIII.

Sajátos elbírálást igényelnek ezek mellett a _________________________________ 34 Nemzetközi örökbefogadás __________________________________________ 35

a)

A gyermek külföldre történő örökbeadása __________________________________ 35

b)

Külföldi állampolgárságú gyermek magyar szülők által történő örökbefogadása ____ 38

IX.

Az örökbefogadás joghatásai___________________________________________ 42

1)

Az örökbefogadásnak a Csjt.-ben szabályozott joghatásai _____________________ 42

2)

Más jogágak által szabályozott joghatások _________________________________ 43

X.

Az örökbefogadása felbontása és az ehhez fűződő joghatások _______________ 45

1)

Megszűnés __________________________________________________________ 45

2)

Hatálytalanná válás ___________________________________________________ 47

XI.

Összegzés ___________________________________________________________ 51

XII.

Felhasznált anyagok/források __________________________________________ 52

1)

Irodalomjegyzék ______________________________________________________ 52

2)

Jogszabály jegyzék ____________________________________________________ 53

[4]

I. Bevezetés

Örökbefogadás - A híres emberek örökbefogadási révén, a médiából egyre többet találkozunk ezzel a jogintézménnyel. Vajon tudják-e azok, akik nem kerülnek kapcsolatba vele, hogy mit is takar valójában? Szakdolgozatomban többek között erre keresem a választ. Az örökbefogadás a családjognak az a területe, amely az 1952. évi Családjogi törvényben való szabályozása óta a legtöbbször került módosításra. Az örökbefogadás kérdései ma részben a Csjt.-ben és végrehajtási rendeletében, 1 részben a Gyermekvédelmi törvényben, 2 a Gyermekvédelmi törvénynek a Családjogi törvény módosító rendelkezéseiben, a Gyámrendeletben 3 és a cselekvőképességgel és gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításairól szóló, a Csjt. szabályaival nem mindenben összhangban álló 2001. évi XV. törvényben szabályozottak. Az örökbefogadás anyagi jogi és eljárásjogi szabályait számos háttérjogszabály egészíti ki: pl. az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 4 Kormány rendelet és az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló rendelet. 5 A család a társadalom életének egyik alapegysége. Legfontosabb hivatása a gyermekek felnevelésének biztosítása, természetes nevelőközösség, melyben a gyermeket egész életén át döntő hatások érik. A szülő a gyermek legközelebbi hozzátartozója, aki szülői felügyeleti jogot gyakorol. Jogosult és egyben köteles is gyermekét családban gondozni, nevelni és gyermeke testi, értelmi fejlődéséhez szükséges feltételeket biztosítani. A dolgozatom megírása közben számos problémát, hiányosságot tártam fel, azonban ennek ellenére megállapítható, hogy az örökbefogadás jogi szabályozása jó irányba halad. A Hágai Egyezménynek köszönhetően a nemzetközi örökbefogadás terén is jelentős változások történtek. Mindezeken túl úgy hiszem hatalmas munka áll azok előtt, akik az örökbefogadás hazai és nemzetközi gyakorlatát szeretnék gördülékennyé, egységessé tenni. Azonban a szakemberek törekvése nem lehet más, mint hogy minél hamarabb - természetesen jogszabályi keretek között - családot találni minden gyermek számára.

1

Mint pl. 4/1987. (VI.14) IM rendelet, vagy más néven Csjtr. 1997. évi XXXI. törvény, más néven Gyvt. 3 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, más néven Gyer. 4 127/2002. Korm. rendelet 5 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet 2

[5]

II. Az örökbefogadás történeti áttekintése és céljainak változása

Az örökbefogadás, mint a gyermek családba helyezésének jogintézménye végigkíséri szinte az emberiség történetét. Az ókori népek nagy részénél az elhagyott gyermekek sorsát a célszerűség határozta meg. Így a római jogban is, ahol az örökbefogadás mindkét ismert formája,6 elsődlegesen azt a célt szolgálta, hogy atyai hatalom, vagyis patria potestas keletkezzen, munkaerő kerüljön a családba, illetve az örökös bevonásával biztosítsák a vagyon, a név továbbélését a nemzetségek közötti vetélkedésben. A feudális és kapitalista jogrendben az öröklési szerződésből fejlődött ki az örökbefogadás. Itt a cél az volt, hogy az örökbefogadást ne ismerjék el, azért hogy a vagyon a vérszerinti családban maradjon. 7 Magyarországon az örökbefogadás tartalma és célja jelentős változáson ment keresztül. Az örökbefogadással először Werbőczy Hármaskönyve foglalkozott.8 Itt még hangsúlyt kap annak vagyonjogi jellege, de emellett teret kaptak olyan szempontok is, mint a fiú utód biztosítása, a család kihalásának megakadályozása, nevek, rangok továbbvitelének lehetősége.9 E jogintézmény első, lényegesnek ítélhető jogi dokumentuma az 1877. évi XX. törvénycikk a Gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről, amely kimondta, hogy az atyai hatalom átszáll az örökbefogadó szülőre. Külön rendelkezik a Gyámtörvény a nő általi örökbefogadásról. Maga az örökbefogadás a felek - közokiratba foglalt - szerződésén alapult, amely kontraktus nagykorú személyek között jött létre. A szerződés érvényességi kellékeként már hatósági

6

Az arrogatio és az adoptio, azaz vagy egy önjogú személy, vagy valamely családfő hatalma alatt álló személy örökbefogadása. 7 Beke-Martos Judit – Az örökbefogadás – jogtörténeti megközelítésben, Családi jog, 2009. (VII. évf.) 4. szám. 18. old. 8 E. Nagy Olivér – Az örökbefogadás. Tanulmány a jelentősebb külföldi törvénykönyvek és a hazai jogforrások felfogásáról, kapcsolatban a magyar polgári törvénykönyv tervezetének bírálatával., Márkus Samu Könyvnyomdája, Budapest, 1902. 31. old. 9 Staud Miklós – Törvényesítés és örökbefogadás, Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda RT., Pécsett, 1943. 11. old.

[6]

jóváhagyásra volt szükség. Az örökbefogadás öröklési rendeltetése mellett egyre inkább előtérbe kerül annak családjogi rendeltetése is. 10 1945 után, örökbefogadás esetén nem elsődlegesen az öröklési motívumot tartották fontosnak, hanem elismerték a családi és nevelési szempontok létjogosultságát is, elismerve, hogy az örökbefogadás családjogi intézmény, s családi kapcsolat alapját képezi. Jelentős szerepet az örökbefogadás jogintézménye terén az 1953. január 1-jén hatályba lépő 1952. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról, vagyis Csjt.-nek tulajdoníthatunk.11 A Csjt. kimondja, hogy csak azon örökbefogadási kérelmek nyerhetnek pozitív elbírálást, amelyek esetében a családi kapcsolat, a nevelés, a gyermeki-szülői kötődés kialakulásának potenciális esélye biztosított. A PJD II. 386. azonban azt is kimondja, hogy az örökbefogadás célja továbbá az is, hogy a szülő-gyermek kapcsolatban később a megöregedett örökbefogadó is kapjon támaszt, gondoskodást.12 Lényeges változás a szerződéses viszony elmaradása, miután az örökbefogadás ettől kezdve a gyámhatóság engedélyének függvénye. A tényleges áttörést a Csjt.-nek az 1960. évi 12. törvényerejű rendelettel való módosítása hozta meg. 1953. január 1-je előtt kiskorú és nagykorú személy örökbefogadására egyaránt lehetőség volt. Az új Ptk. megalkotása során ismét felmerült a kérdés, hogy újra sor kerülhet – e nagykorú személy örökbefogadására? Ám az elképzelést hamar elvetették, így továbbra csak kiskorú gyermek örökbefogadása lehetséges. Az 1960. évi 12. törvényerejű rendelet teljes rokoni kapcsolatot létesített az örökbefogadott és az örökbefogadó, valamint annak rokonai között abban az esetben, ha az örökbefogadást 1960. május 1. napja után engedélyezték.13 Az örökbefogadással kapcsolatos társadalmi igények változásai a Csjt. szabályaiban is több változást eredményeztek, így a Csjt. rendelkezéseit 1974-ben, 1986-ban, 1990-ben, 1995-ben

10

Gál Dezső – Sholtz Géza – Az örökbefogadás szabályai különös tekintettel a gyakorlatra és a nemzetközi jogra, A Jegyzők Országos Árvaházi Egyesülete, Vas József Petőfi Nyomdája, Aszód, 1923. 5-6. old. 11 Beke-Martos i.m. 20. old. 12 PJD II. 386. 13 Beke-Martos i.m. 21. old.

[7]

és 2002-ben is módosították. Az 1974. I. törvény a Házasságról, a családról és a gyámságról használja először a titkos örökbefogadás fogalmát.14 Az 1986. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról módosítja az 1952. évi IV. törvényt, meghatározza, hogy melyek a titkos örökbefogadás esetei: titkos, ha a szülő szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, valamint ha a gyermek elmúlt 6 hónapos és a szülő nyilatkozik a gyermek örökbeadásáról. Az 1990. évi XV. törvény a családjogi törvény módosításáról az 1952. évi IV. törvény 48. §ában további változtatásokat eszközöl. Eszerint a szülő a gyermek születése előtt már lemondó nyilatkozatot tehet, melyet a gyermek születése után 2 hónapig visszavonhat. Az 1995. évi XXXI. törvény ismét módosítja a Csjt.-t. Bekerül a törvényi szabályozásba a külföldről történő örökbefogadás. Továbbá fontos elemként megjelenik, hogy az örökbefogadás nem sértheti sem a kiskorú érdekét, sem a közérdeket. Ezt követően az 1997. november 1-jén hatályba lépő A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) is több vonatkozásban módosította az 1952. évi IV. törvényt. Az örökbefogadásnak a jogszabályban is megfogalmazott két alapvető eleme nyer megfogalmazást. A törvény többek között rendelkezik az Országos Család-, és Gyermekvédelmi Intézet felállításáról. További fontos lépésként megjelenik a törvényben a titkos örökbefogadás mellett a nyílt örökbefogadás lehetősége.15 A Gyermekek jogairól szóló, New York-ban, 1989-ben elfogadott Egyezmény16 deklarálta, hogy a gyermeknek joga van arra, hogy szülei neveljék, azonban ennek hiányában lehetőséget kell biztosítani családban való elhelyezésére. A 20. cikk azt mondja ki, hogy amennyiben a gyermek ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, helyettesítő védelemre szorul. E helyettesítő védelem egyik eszköze az örökbefogadás. A 21. cikk szerint - ha a gyermek származási országában nem helyezhető el gondozó vagy örökbefogadó családban - a külföldre történő örökbeadására a lehetőség megnyílik.

14

„A szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyermek képviseletéről, illetőleg az örökbefogadás hatálybalépéséig - szükség esetében- intézeti elhelyezéséről a gyámhatóság gondoskodik. Az eljárás ilyen esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.” *1974. évi I. törvény 48. § (3).+ 15 Weiss Emília – Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány 1997. 2. sz. 182. old. 16 Magyarországon kihirdetve az 1991. évi LXIV. törvénnyel

[8]

A 2002. évi IX. törvény módosítja a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. A 34. § egy új bekezdéssel egészül ki. 17 További fontos eleme a törvénynek, hogy módosítja a Csjt. 47 és 48. §-át. Ezzel megjelenik a kötelező örökbefogadás előtti tanácsadás és a kötelező örökbefogadásra felkészítő tanfolyam. Valamint hangsúlyossá válik a házastársak általi örökbefogadás preferenciája. A módosított törvény megtiltja a gyermekek származására vonatkozó adatok gyűjtését. Fontos állomás volt a 2005. évi LXXX. törvény, mellyel A gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezményt hirdették ki, ezzel kívánva megakadályozni

a

gyermekek

jogellenes

gyermekkereskedelmet. További cél,

elvitelét,

áruba

hogy az Egyezményt

bocsátását

vagy

a

aláíró államokban az

örökbefogadás gyakorlata összhangba kerüljön. Az örökbefogadás ma már nem különböző társadalmi célokat valósít meg, hanem eszközként funkcionál, hogy az arra rászorult gyermekek családban nevelkedhessenek, s esélyt kaphassanak

olyan

értékek

megismerésére

és

érzelmek

megélésére,

amelyekre

gyermekvédelmi gondoskodásban nevelődve nem lenne lehetőségük, és amelyeket csakis a család biztosíthat. Ma már azt mondhatjuk, hogy az örökbefogadás célja olyan kiskorúak családi nevelését biztosítása, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek, azzal, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesüljön. 18 Az örökbefogadás céljából az is következik, hogy az örökbefogadásnak kifejezetten a gyermek érdekét kell szolgálnia. Ezt erősíti meg a Csjt. 19 is, mely szerint a megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni az örökbefogadást, ha a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti. A gyermek érdekének vizsgálata nem szorítkozhat csak a jogszabályban meghatározott feltételek vizsgálatára. A gyermek érdeke a testi, értelmi és

17

„Az örökbe fogadhatónak nyilvánítás szempontjából *Csjt. 48/A. § (1) bek.+ nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, telefonhívás, illetve csomagküldés, továbbá az évenkénti egy-két látogatás. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhivatalnak mérlegelnie kell a szülő körülményeit is.” *2002. évi IX. törvény+ 18 http://www.orokbefogadas.net/OROKBEFOGADAS/OROKBEFOGADAS-feltetelei.ph 19 49. §-a

[9]

erkölcsi fejlődésének, személyi és vagyoni jogainak, jogos érdekeinek biztosítását jelenti, melyre a kiskorú gyermeknek feltétlen joga van. 20 A kiskorú gyermek érdekét a Javaslat, mint az engedélyezés alapvető feltételét emeli ki, amelynek meghatározó tényezője, hogy az örökbefogadás állami (gyámhatósági) kontroll alatt áll. A hatályos jognak a „közérdeket egyébként sérti” megfogalmazása ma már nehezen értelmezhető, a közérdeket és a gyermek érdekét nem indokolt így különválasztani, ezért ezt a fordulatot a Javaslat elhagyja. 21 Az új Ptk.-ban is így valósult meg ez a kérdés.

20

A családjog kézikönyve, HVG-Orac, 2007. 451. old. Kőrös András – „Fontolva haladás” – az új Ptk. Családjogi Könyve 12. rész: Az örökbefogadás I., Családi jog (VI. évf.) 1. sz. 2008. 4. old. 21

[10]

III. Az örökbefogadás alanyai

1) A gyermek, vagyis az örökbefogadott Az örökbefogadási eljárás kiindulópontja a gyermek. Az eljárás tehát azért indul el, mert a gyermek helyzete indokolja, és nem azért, mert valaki kifejezte azt az óhaját, hogy örökbe szeretne fogadni egy gyermeket. Az örökbefogadás nem más, mint védelem a gyermek számára, jogi és szociális értelemben. Minden gyermeknek joga van az örökbefogadásra, amennyiben ezt személyes és családi körülményei indokolják. Joga van hozzá, szociális helyzetére, fizikai tulajdonságaira, etnikai hovatartozására, testi, vagy lelki károsodására való tekintet nélkül. Kiskorúsága alatt a gyermek bármikor örökbe fogadható.

2) A vér szerinti szülő A vér szerinti szülők többségének olyan a szociális helyzete, pszichés állapota, életkora, anyagi helyzete, mely nem teszi lehetővé, hogy önmagán kívül másról is gondoskodjon, nem áll mögötte olyan család, amelyhez szükség esetén támogató segítségért fordulhatna. A szegénység önmagában nem lehet ok arra, hogy a gyermeket elszakítsák vérszerinti szüleitől. Az örökbefogadáshoz főszabályként a gyermek szüleinek hozzájárulása szükséges, és csak kivételes esetekben lehet eltekinteni attól. A gyermek titkos örökbe fogadásához hozzájáruló szülő tartási kötelezettsége e nyilatkozat megtételével – szülői felügyeleti jogának megszűnése ellenére – nem szűnik meg. A tartási kötelezettséget csak az örökbefogadás szünteti meg. 22 Érdemes még itt megjegyezni, hogy az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges szülői hozzájárulás ítélettel nem pótolható. 23 Egy örökbefogadott gyermek identitásának kialakításához nagy szüksége van arra, hogy a lehető legtöbb információja legyen a vér szerinti családjáról. Természetes, hogy az örökbefogadott gyermekben felmerül az az igény, hogy a vér szerinti szüleit is felkutassa. Az örökbefogadott a Gyámhivataltól információkat kérhet a vér szerinti szüleinek adatairól. Erről a feleket az örökbefogadási eljárás során tájékoztatni kell. Az információk megadásához a vér szerinti szülők meghallgatása szükséges, illetve ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadót is meg kell hallgatni. A meghallgatástól el lehet tekinteni, ha a vér szerinti 22 23

BH 2008/16 BH. 1992. 28.I.

[11]

szülő vagy az örökbefogadó cselekvőképességének nincs birtokában ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik. Az információk kiadására nem kerülhet sor, ha az örökbefogadott érdekeivel ellentétes.24 Ahogyan az örökbefogadó szülőket különböző tanácsadásokkal, önkéntes csoportokban való részvétel lehetőségével, felvilágosítás adásával segítik a szakemberek, úgy a lemondó szülőket is hasonlóképen lehetne támogatni ebben a könnyűnek egyáltalán nem mondtató helyzetben. Azt tudnám javasolni, hogy a vér szerinti szülőkkel a gyermekről való lemondás megtétele előtt ismertetni kellene a szakembereknek az összes lehetőséget, amit igénybe tudnának venni (különböző támogatások, segélyek, esetleg anyaotthon az egyedülálló szülő számára), ha úgy döntenek, hogy a gyermeket mégis ők nevelik fel. Habár ez elvileg most is így van, a gyakorlati tapasztalatok nem ezt mutatják. Továbbá a lemondó szülők esetében is el tudnék képzelni önkéntes csoportokat, ahol meg tudják beszélni a gondjaikat, segítséget kaphatnának ennek a lelki tehernek a feldolgozásában. Ugyanúgy, ahogy nem könnyű egy idegen gyermeket az örökbefogadó szülőknek a családjukba fogadni, ugyanúgy nagy nehézséget jelent a vér szerinti szülők esetében a gyermekről való lemondás is és ehhez álláspontom szerint minden segítséget meg kellene kapniuk a szakemberektől.

3) Az örökbefogadó szülők Az örökbefogadó szülők többségét olyan párok teszik ki, akik többéves teherbe esési próbálkozás - hosszantartó orvosi vizsgálatok és beavatkozások, lombikbébi-programok – után jutottak arra az eredményre, hogy családjukba fogadnak egy kisgyermeket. Az örökbefogadásra ugyanúgy kell készülni, mint a vér szerinti gyermek érkezésére, többek között azzal a fontos különbséggel, hogy míg a terhesség egy előrelátható ideig tart, addig az örökbefogadásra várakozás tarthat hosszabb, vagy rövidebb ideig is. Az örökbefogadás abban más, hogy az örökbefogadott gyermeknek sokkal nagyobb biztonságra van szükségük, hisz róluk már egyszer lemondtak: az ebből fakadó traumákat cipelik magukkal egy életen át. Az örökbe fogadó szülő és gyermeke kapcsolatában több a probléma, mint a vér szerinti kapcsolat esetén. A szülő sokszor bizonytalanabb, érzékenyebb, a gyermek pedig nagyon gyakran próbára teszi a szülő szeretetét.

[12]

Az örökbefogadó szülőknek 3 típusa van: a) Házasfelek: akik rendszerint hosszabb ideje vártak arra, hogy saját gyermekük szülessen, majd ugyancsak hosszabb ideje várnak örökbe-fogadható gyermekre; akiknek van vérszerinti gyermekük és valamilyen motiváció alapján örökbefogadásra szánják el magukat. b) Nevelőszülő: „Amikor egy gyermek örökbe fogadhatóvá válik, nyilatkoztatjuk a nevelőszülőt arról, hogy kívánja-e örökbe fogadni a gyermeket vagy sem.” 25 Sok esetben mire döntés születik az örökbeadhatóságáról, addigra a gyermek már éveket töltött nevelőszülőnél és kialakult közöttük a kötődés. c) Örökbefogadásra egyedülálló személy is jogosult: Az International Social Service (ISS), azt vallja, hogy egy férfiből és egy nőből álló pár, akiknek életkora a gyermekéhez viszonyítva megfelelő, kedvezőbb környezetet tud nyújtani egy örökbe fogadott gyermek fejlődéséhez, mint egy egyedülálló személy, azonos neműekből álló pár, vagy egy olyan pár, ahol egyik vagy mindkét fél előrehaladott kora rizikófaktor a szülői védelem időtartamára nézve. 26 Hatályos törvényünk is hasonló állásponton van: az örökbe fogadni kívánók közül a házaspárokat részesíti előnyben. Szerintem indokolatlan ez a fajta megszorítás, egyrészt azért, mert az intézetben való nevelkedésnél minőségileg jobb körülményeket és lehetőségéket teremthet egy egyedülálló személy is. Arról nem is beszélve, hogy a kötődés, a személyre szóló szeretet szempontjából is fontos lenne, hogy azok a gyermekek, akik esetében lehetőség nyílik az örökbeadásra, kikerülhessenek a csecsemő/gyermekotthonokból, még abban az esetben is, ha számára a családot egy egyedülálló tudja biztosítani. Ez a szigorítás véleményem szerint indokolatlanul csökkenti az örökbeadások számát.

25

Vida Zsuzsanna - Örökbefogadás a nevelőszülői családokban élő gyermekek esetében, Kapocs 2003. (2. évf.) 8. szám 50-54. old. 26 http://www.iss-ssi.org/Resource_Centre/Tronc_DI/documents/EthicalGuide04ENG.pdf

[13]

A Javaslat, illetve az új Ptk. is azt az álláspontot követi, hogy a kiskorú gyermek családban történő nevelkedése akkor valósítható meg maradéktalanul, ha teljes családba kerül, vagy úgy, hogy két személy (örökbefogadó apa és anya) fogadja örökbe,27 vagy úgy, hogy az örökbefogadás a házastárs gyermekére vonatkozik. Ez azonban nem feltétele az örökbefogadásnak, mert nem kizárt az egyedülálló személy által történő örökbefogadás, sőt a gyermek elsődleges érdeke és az alkalmassági kritériumok alapján akkor is elhelyezhető egyedülálló személynél a gyermek, ha házasságban élő örökbe fogadni szándékozók is lennének. A közös gyermekké fogadást a Javaslat (és ezzel összhangban a törvény is) viszont csak házasságban élők részére engedi meg, ahogy ez a legtöbb európai országban is így van (pl. Franciaország, Norvégia, Svájc). 28

27

„… vagy a házastársak által, közös gyermekké történő örökbefogadást kell a kiskorú gyermek érdekében állónak tekintetni.” – 2009. évi CXX törvény 3:127 § (5.) bek. 28 Kőrös i.m. 3. old.

[14]

IV. Az örökbefogadási eljárást segítő szervek, szervezetek

Az örökbefogadási eljárásban csak az erre jogszabályban felhatalmazott hatóságok, szervek működhetnek közre. Ezek feladata jogszabályok által meghatározott. 1) Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat a) Vizsgálja az örökbe fogadni szándékozók alkalmasságát Az örökbefogadás előtti eljárást az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére kizárólag a lakóhelye szerint illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat készíti elő, csakis személyes találkozás útján. A szakszolgálatnál az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik szándékáról, indokairól, a gyermekre vonatkozó elképzeléseiről, a gyermekek számáról, illetve, hogy korábban volt-e örökbefogadás előtti eljárás alanya, és ha igen, az milyen eredménnyel zárult. b) Előmozdítja a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek örökbe fogadhatóvá nyilvánítását.29 A szakszolgálatnak, amennyiben a gyermek örökbe adható olyan gyorsan kell cselekednie, amilyen gyorsan csak lehetséges. Számos vád éri a Szakszolgálatokat, hogy nem érdeke az örökbeadás, hiszen az otthonokban elhelyezett gyermekek után normatív támogatás jár, ami nélkülözhetetlen az intézmény működéséhez. Véleményem szerint abban kellene érdekeltté tenni az intézményeket, hogy sikeres örökbeadások után plusztámogatást kapjanak. Persze ez magában rejtheti azt a veszélyt, hogy az idő sürgetésével nem megfelelően készítik elő az örökbefogadást, az nem lesz megalapozott. Éppen emiatt talán szabályozni lehetne, hogy abban az esetben, amennyiben egy gyermek örökbe adható, mennyi ideje van az intézménynek maximum, hogy a szükséges orvosi, pszichológusi vizsgálatokat elvégezze a gyermeken. Amikor megindítják a vizsgálatokat, azonnal el kellene kezdeni az örökbefogadó családot is megkeresni. Sajnos nem minden gyermeknek sikerül családot találni, de úgy hiszem, hogy azzal, hogy

29

A Szakszolgálat pontos feladatát az 1997. évi XXXI. tv. 60-66. §. határozza meg.

[15]

maximalizálnák a vizsgálatokra fordítható időt, és párhuzamosan elkezdődne az örökbefogadók megkeresése jelentősen le lehetne rövidíteni a folyamatot . c) Az örökbe-fogadható gyermekeket és az örökbefogadásra alkalmas jelentkezőket nyilvántartja. d) Előkészíti a gyermekek örökbeadását.30 2) Gyámhivatal A gyámhivatal az engedélyező hatóság, dönt az örökbe fogadhatóvá nyilvánításról. A megyei bíróság megállapította, hogy az örökbe fogadhatóvá nyilvánításnak nem feltétele a szülő hozzájárulása és ezért a szülő tiltakozása sem teszi megalapozatlanná a közizgatgatási határozatot.31 Továbbá a gyámhivatal dönt az örökbefogadók alkalmasságáról, az örökbefogadás engedélyezéséről és az örökbefogadás felbontásáról, amennyiben ez utóbbi a felek kölcsönös kérelmére indul.

a) A gyámhivatal az átmeneti nevelt gyermeket nyilváníthatja örökbe fogadhatónak. A gyámhivatal akkor veszi átmeneti nevelésbe a gyermeket, ha annak fejlődését családi környezete veszélyezteti, és a veszélyeztetettséget az alapellátásban illetve védelembe vétellel nem lehet megszüntetni, valamint ha a gyermek megfelelő gondozása családján belül nem biztosított. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyermeket nevelőszülőnél, vagy otthonban helyezik el, ahol az egyéni elhelyezési terv alapján addig nyújtanak a gyermeknek otthont, amíg szülei képesek lesznek nevelésére, gondozására. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbe fogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. De gondoljuk csak végig: az átmenti nevelt gyermekek nagy rész roma származású. Van-e erkölcsi, illetve morális pl. egy gyámhivatali vezetőnek arra, hogy ki merje mondani egy munkanélküli, a társadalom

30 31

15/1998. NM rendelet Pest Megyei Bíróság a Kf. 25.152./1994. számú ítélete

[16]

perifériájára szorult, embertelen körülmények között tengődő roma szülőről, hogy önhibáján kívül nem változtat életvitelén, körülményein?! A gyermeknek viszont joga van családban nevelkedni. Melyik jog élvezzen elsőbbséget? Valóban a gyermek érdeke, hogy örökbe adják, mert a vér szerinti szülei ellehetetlenültek? A szülői felügyeleti jog megszűnését jelenti az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás, majd az azt követő örökbe adás. Helyes-e, hogy ezzel a hatáskörrel bírhat egy hatóság?32 Véleményem szerint kizárólag bírósági jogkörbe kellene helyezni e hatáskört. b) A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében az örökbefogadók kérelme, a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött pszichológiai szakvélemény, javaslat, az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését

igazoló irat,

környezettanulmány, jövedelemigazolás, az örökbe fogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt. c) Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. d) Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhivatal felbonthatja. e) Tájékoztatást ad az örökbefogadott kérésére vérszerinti családjáról. 33

A jogintézmény az elmúlt években alapvetően bevált, szabályai finomodtak. A Javaslat (és azzal egyezően az új Ptk.) ezért tartalmilag nem változtat az örökbe fogadhatónak nyilvánítás szabályain, de annak megfogalmazását pontosabbá és egyértelműbbé teszi. Nyilvánvalónak kell lennie ugyanis annak, hogy az örökbe fogadhatónak nyilvánításra mindig valamilyen felróható szülő magatartás miatt kerülhet csak sor, ám ez a Csjt. megfogalmazásában nem egyértelmű. Az fogadhatónak nyilvánítás feltételin nem változtat a Koncepció és az új Ptk. sem, kiemeli azonban azt, hogy valamennyi esetben csak a fenti körülmények mérlegelésén alapuló lehetőségként és nem kötelezően írja elő a gyámhatóságnak az örökbe fogadhatóvá nyilvánítást.34

32

Godja Györgyné – Tapasztalatok az örökbefogadásról, az örökbefogadás felbontásáról és az örökbefogadás felbontását kiváltó okokról, Magyar Közigazgatás 2001. (51. évf.) 12. sz. 751. old. 33 331/2006 (XII.23.) Korm. rendelet A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 34 Kőrös i.m. 7. old.

[17]

3) Az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek Ezek a magán, illetve közhasznú szervezetek az örökbefogadás terén csak és kizárólag nyílt örökbefogadással foglalkozhatnak. Az örökbefogadás lebonyolítása során többek között: a) segítséget nyújthatnak a várandós, krízisben lévő nőknek, családoknak; felvilágosítást

adnak számukra, pl. a családoknak járó támogatásokról,

anyaotthonokról; a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a védőnői szolgálattal együttműködve segítenek a családnak, ha úgy döntenek, hogy mégis haza viszik a gyermeket; b) felkészítik az örökbeadót az örökbefogadásra, illetve ellátják a szükséges információkkal az örökbefogadókat, azt a szülőt, aki nem tudja vállalni gyermekét, felvilágosítják, hogy milyen lehetőségei vannak a gyermek sorsát illetően, és ezek a különböző megoldások milyen hatással vannak a gyermekre és őrá; c) előkészítik az örökbefogadók és az örökbeadó(k) személyes találkozását, valamint a gyámhivatali ügyintézést; d) az örökbeadók és örökbefogadók adatait kezelik.35 Csak olyan örökbe fogadni szándékozó házaspárnak segíthetnek az örökbefogadás lebonyolításában, aki örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító jogerős gyámhivatali határozattal rendelkezik. Továbbá e tevékenység során kizárólagosan Magyarországon élő, magyar állampolgárságú vérszerinti és örökbefogadó szülő között segíthetnek az örökbefogadás létrejöttében. A nyílt örökbefogadást elősegítő magánszervezetek a törvényi kereteken belül maguk határozzák meg, hogy tevékenységük során kivel kívánnak kapcsolatba kerülni. Ilyen örökbefogadás segítő szervezetnek tekinthető többek között a Bölcső Alapítvány, vagy a Gólyahír Egyesület. 4) Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekjóléti szolgálat a kötelező gondozási idő alatt figyelemmel kíséri a gyermek beilleszkedését az örökbefogadó családba. Az örökbefogadás jogerős lezárása után csak kifejezetten a szülők kérésre nyújt segítséget.36 35

127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet

[18]

5) Szociális- és Munkaügyi Minisztérium a) Nyilvántartást vezet.37 b) A megyei, fővárosi szociális és gyámhivataloknak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi

szolgáltatások

engedélyezésével

és

ellenőrzésével

kapcsolatos tevékenysége felett ellenőrzést gyakorol. Másodfokú hatósági jogkört lát el e szervek elsőfokú döntései felett. c) Elsőfokú

hatósági

jogkört

gyakorol

az

örökbefogadást

elősegítő

magánszervezetek működésének engedélyezésében. Évente legalább egy alkalommal

ellenőrzi,

hogy

a

szolgáltatás

megfelel-e

a

hatályos

jogszabályokban, a működési engedélyben, valamint a szakmai programban foglaltaknak. d) Az örökbefogadásra irányuló szándékot a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy - meghatározott kivétellel - a Minisztériumnál jelenti be.

36

A gyermekjóléti szolgálat feladatait A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló” 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak, illetve A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. szerint, illetve a jogszabály felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján végzi, úgymint: 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 149/1997. ( IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról, 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról. 37 251/2006. (XII.6.) Korm. rendelet (a 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása) 2.§ (5) „A minisztérium a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött .adatok alapján országos nyilvántartást vezet az örökbe fogadható gyermekekről és az örökbefogadásra váró szülőkről.”

[19]

V. Az örökbefogadás feltételei az alanyok tekintetében

1) Az örökbefogadó részéről Az örökbefogadó oldaláról több együttes feltételt határoz meg a Csjt.: a teljes cselekvőképességet, a nagykorúságot (betöltött 18. életév, vagy házasságkötéssel szerzett nagykorúság) és az örökbefogadó személyében és körülményeiben való alkalmasságot. Az örökbefogadó ugyanis a vérszerinti szülővel azonos jogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, tehát az örökbefogadás csak abban az esetben jöhet létre, ha az örökbefogadó a szülői szerepre mind személyét, mind körülményeit illetően maradéktalanul alkalmas. -

Az örökbefogadási eljárás nem hivatalból, hanem az örökbe fogadni kívánó személyek kezdeményezésére indul. A kérelem benyújtásakor, de legkésőbb 15 napon belül írásban tájékoztatják az örökbe fogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeit otthonában fogják vizsgálni. A gyermekvédelmi szakszolgálatnak az örökbe fogadni szándékozó személy(ek) háziorvosát fel kell kérni annak megállapítására, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy egészségi állapotát tekintve alkalmas-e gyermek felnevelésére.

-

Majd a pszichikai alkalmassági vizsgálat során a szakszolgálat azt vizsgálja, hogy előreláthatólag biztosítható-e az örökbe-fogadandó gyermek harmonikus fejlődése, felnevelése. Ezen kívül feltárják, hogy mi az örökbefogadás motivációja, milyen a család élethelyzete, az örökbe fogadni szándékozók személyisége, a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelésük.38

-

A környezettanulmányt az örökbe fogadni szándékozók lakásán végzi a szakszolgálat és ennek elvégzése során azt vizsgálják meg, hogy a családi- és lakáskörülmények alkalmasak-e gyermek örökbefogadására.

-

Az örökbe fogadni szándékozó szülőnek örökbefogadói tanácsadáson is részt kell vennie, melyet pszichológus tart.39

38 39

Ktonáné Pehr Erika – Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG Orac Budapest 1999. 53-55. old. A Családjogi törvény magyarázata KJK Kerszöv Budapest 2002. 814. old.

[20]

-

A Javaslat nem kívánj megszüntetni az alkalmassági vizsgálatnak a jogszabályokkal kialakított és a gyakorlatban jól bevált módszerét. Az alkalmasság megállapításához szükséges előzetes eljárás és felkészítés módja, annak kötelező jellege tekintetében azonban nyitva kívánja hagyni az élethez igazodó, rugalmas változás jövőbeli lehetőségét. Ezért annak rögzítése mellett, hogy az örökbefogadásra való alkalmasságot a gyámhatóság állapítja meg, az előzetes eljárásnak és a felkészítés módjának szabályozását külön jogszabályra utalja. Ezzel összhangban áll az új Ptk. is. A Javaslat a törvény szabályai közé emeli a Gyer.-nek az anyagi jogi jogosultságokat érintő, garanciális rendelkezéseit. Így az új koncepció gyámhatóság az alkalmasságot, illetve alkalmatlanságot megállapító határozatának hatályáról tartalmaz rendelkezéseket. Továbbá törvényi szintre emeli a Gyer.-nek az alkalmasság felülvizsgálatára vonatkozó bekezdését.40

-

További feltétel, hogy az örökbe fogadni szándékozó örökbefogadás előtti tanfolyamon vegyen részt.41 A tanfolyam célja, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő segítséget kapjon az örökbefogadással, az örökbefogadott gyermek felnevelésével kapcsolatos kérdésekben, azért hogy a gyermek felkészült, az örökbefogadás jogi, szociális és pszichés aspektusait jól ismerő örökbefogadó szülő(k)höz kerüljön. Az örökbefogadói tanfolyam időtartama 21 óra. Véleményem szerint a felkészítő tanfolyam hatékonyságát növelni lehetne a tanfolyami óraszám emelésével, ami elsősorban abban segíthetne, hogy az örökbefogadással kapcsolatos veszteségeket az szülők alaposabban fel tudják dolgozni. Álláspontom szerint ehhez legalább 9 óra kellene a jelenlegi 21 órán felül. Érdekes, hogy a nevelőszülői tanfolyamok legalább 30 órásak, így érthetetlen, hogy miért ilyen alacsony szinten állapították meg ennek a tanfolyamnak az időtartamát.42 Továbbá ellentmondást vélek felfedezni a tanfolyam kötelezőségének alanyi körével kapcsolatosan, hiszen ha rokoni kapcsolat fennáll és így jön létre az örökbefogadás, akkor az olyan rokon is felmentést kap a tanfolyam alól, akinek sohasem volt gyermeke. Pedig az ESzCsM rendeletben megfogalmazott feladatokkal ugyanúgy szembesül az az

40

Kőrös i.m. 6. old. A 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet alapján. 42 Mészáros Krisztina – Sikerek és buktatók az örökbefogadásban, Család, gyermek, ifjúság, 2006. (15. évf.) 1. sz. 27. old. 41

[21]

örökbefogadó is, ahol a rokoni kapcsolat fennáll. Hiszen ő ugyanolyan speciális nevelési helyzetek elé kerülhet, mint az az örökbefogadó szülő, akinek nincs rokoni kapcsolata az örökbefogadottal. Éppen ezért szükségesnek tartom az egységes szabályozást. A felkészítő tanfolyam csoportos konzultáció keretei között valósul meg. A csoport középpontjában a tagok élményei állnak, bár az információ átadásának is helye van. A tanfolyam legfontosabb funkciója, hogy sikeressé tegye a későbbi örökbefogadást.43 Jelenleg a tanfolyamot el lehet végezni a TEGYESZ-eknél, illetve az akkreditációval rendelkező szervezeteknél. Az új Ptk. a koncepciója a felkészítő tanfolyam esetében fokozott gondosságot irányoz elő, átgondolásra javasolja, hogy valóban szükséges-e minden esetben a felkészítő tanfolyam, nem lenne-e helyesebb, ha tekintettel lennének például az örökbefogadó szülő képzettségére. Ráadásul e körben felmerül, hogy miután az örökbefogadás minden ember magánügye, ennek a sérelmét jelenti-e az, hogy csoportos tanfolyamon kell kötelező jelleggel részt venni. 44 Ha az örökbe fogadni szándékozó személy a háziorvosi, szakorvosi és pszichológusi alkalmassági vizsgálaton, a tanácsadáson és a felkészítő tanfolyamon nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, illetőleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetővé, kérelmét visszavontnak kell tekinteni és az eljárást meg kell szüntetni. 45 Az örökbefogadási kérelem benyújtóját az előterjesztéstől számított 60 napon belül tájékoztatja a szakszolgálat a vizsgálatok eredményéről. Legalábbis a jogszabály szerint, ez a valóságban nem így van, hiszen az eljárás hosszadalmas lehet. Ennek oka lehet például, hogy az illetékes TEGYESZ nem tart tanfolyamot csak például évente egyet, esetleg kettőt és a leendő örökbefogadók nem tudják megoldani, hogy akkreditált szervezetnél végezzék a tanfolyamot, mert az például nagyon messze van lakóhelyüktől. Ezt követően, a gyermekvédelmi szakszolgálat a lefolytatott vizsgálat eredményét és javaslatát, valamint az eljárást megindító kérelmet megküldi az örökbe fogadni szándékozó lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatalnak, ahol az örökbe fogadni szándékozókat 43

Mészáros Krisztina – Sikerek és buktatók az örökbefogadásban, Család, gyermek, ifjúság, 2006. (15. évf.) 1. sz. 21. old. 44 Kőrös i.m. 6. old. 45 A családjog kézikönyve – HVG Orac 2007. Budapest 482. old.

[22]

meghallgatják, illetőleg ismételten környezettanulmányt végeznek. Az alkalmasság kérdéséről a gyámhivatal dönt. Ha a kérelem előterjesztőjét alkalmasnak találta a gyámhivatal, a határozat jogerőre emelkedését követően a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt - a kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges hatállyal - felveszi az örökbefogadásra váró személyekről vezetett nyilvántartásába, ha pedig a kérelmező hozzájárult, a szakszolgálat megküldi az adatait az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába is. Ha a gyámhatóság a kérelmezőről azt állapítja meg, hogy örökbefogadásra alkalmas, a hatóság határozata két évig érvényes. Amennyiben a gyámhatóság az örökbe fogadni szándékozó alkalmatlanságát állapítja meg, újabb eljárás ez ügyben csak egy év elteltével indítható.46 Ha 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra, a határozat érvényességi ideje az 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. A meghosszabbítás alapvető feltétele, hogy azt az örökbe fogadni szándékozók kérvényezzék írásban, illetőleg azt a szakszolgálat javasolja. Ha a 2 éves érvényességi idő lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig. Ha a meghosszabbított érvényességi idő lejártáig sem kerül sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást - az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam kivételével - az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni. Az örökbe fogadni szándékozó személynek az alkalmassági határozat jogerőre emelkedése után tájékoztatnia kell a szakszolgálatot, ha a lakóhelyében, családi állapotában, továbbá személyi és életkörülményeiben változás következett be. A szakszolgálat erről értesíti az alkalmasságot megállapító gyámhivatalt. Amennyiben lakóhelyváltozás történt, akkor az örökbe fogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi a felülvizsgálatot. Amennyiben a családi állapotban, személyi és életkörülményekben következik be változás, a szakszolgálat ismételt alkalmassági vizsgálatot folytat le, valamint újabb környezettanulmányt készít. Lakóhelyváltozás esetén beszerzi a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatnál kezelt iratokat.47 A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként kétféle döntést hozhat: vagy az alkalmasság fenntartásáról vagy az alkalmatlanságról határoz. Ha az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat érvényességi ideje nem változik. Ekkor az örökbe 46 47

Katonáné i.m. 73. old. A családjogi törvény magyarázata i.m. 788. old.

[23]

fogadni szándékozó személyt a korábbi lakóhely szerinti szakszolgálat törli nyilvántartásából, az új lakóhely szerinti szakszolgálat nyilvántartásába bejegyzi, méghozzá az első nyilvántartásba vétel dátumával. Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, a szakszolgálat és az országos nyilvántartás törli nyilvántartásából az örökbe fogadni szándékozó személyt.48 A gyámhivatali határozat érvényességi idejének leteltével, ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjesztett elő, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásból, erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását és tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt is. A gyermek egészségi állapotáról való megfelelő tájékoztatásra az örökbe fogadni kívánó szülőknek joguk van. Az örökbefogadó szülők elől nem lehet eltitkolni a gyermek korára, nemére, egészségi állapotára vonatkozó információkat, de a származást mégsem tarthatja nyilván a TEGYESZ. A leendő szülőnek viszont joga van kikötni, hogy nem szeretne például roma gyermeket. Előfordul, hogy a leendő szülők nem érzik magukat képesnek arra, hogy felvállaljanak roma gyermeket, mert nem tartják magukat képesnek arra, hogy a romákkal szembeni előítéletektől megvédjék őt. Éppen ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy szóba kerüljön a szakszolgálatnál folytatott beszélgetés során a származás kérdése, hiszen a gyermek a társadalomban sajnos számos rossz tapasztalatot fog szerezni és ehhez a gyermeket a szülőnek át kell segítenie ezen a problémán, erre viszont csak olyan örökbefogadó szülő képes, aki alkalmas arra, hogy megóvja, ugyanakkor felvértezze gyermekét. 49 A Csjt. rendelkezik az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti korkülönbségről, tekintettel arra, hogy az örökbefogadás szülő-gyermek kapcsolat létesítését, ezen belül a gyermek nevelését szolgálja, elengedhetetlen, hogy az örökbefogadó az örökbefogadottnál idősebb legyen. A szülő és a gyermek között fennálló korkülönbség alsó határaként a Csjt. a 16 évet jelöli meg. A korkülönbség felső határa 45 év, hiszen a túlzottan nagy korkülönbség is gátolhatja a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulását. Házaspárok esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni. Az új Ptk. Családjogi könyve szerint a gyermek érdekében, különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a felső határként magszabott 45 év korkülönbség feltételétől. Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az

48

A családjogi törvény magyarázata i.m. 789. old.

[24]

életkorkülönbség megállapításánál az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni. Vannak olyan

nyílt

örökbefogadással

foglalkozó

civil

szervezetek

Magyarországon,

akik

meghatározzák, hogy a korkülönbség maximum 42 év lehet. 50 Annak törvényi feltételeit, hogy ki lehet örökbefogadó, a 2009. évi CXX. törvény a hatályos Csjt.-től

részben

eltérően

fogalmazza

meg.

Az

örökbefogadó

nagykorúsága

és

cselekvőképessége, valamint a korhatár kérdése, továbbá a személyiségéhez, körülményeihez mért alkalmassága változatlan kritériumok. Ezzel szemben – a 16 év minimális korkülönbség mellett – az örökbefogadási korhatárt felemeli: e szerint az örökbefogadó csak 25. életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet. Az európai országok többsége az örökbefogadó oldalán nem elégszik meg a nagykorúsággal, hanem – a gyermek, különösen az idegen gyermek neveléséhez szükséges érettség minél biztosabb megléte érdekében – ennél magasabb életkort ír elő. Csak néhányat említenék a külföldi országok gyakorlatából: Franciaországban 28. életév betöltése, Németországban a férjre és az egyedülállóra 25., a feleségre 21., Svájcban 35., Nagy-Britanniában a 25. életév elérése az a korhatár, amikortól kezdeményezhető az örökbefogadási eljárás. Egyes országok ezen kívül a házastársak általi örökbefogadáshoz néhány éve fennálló házassági együttlétet is megkövetelnek – ez utóbbi feltételt az új Ptk. nem kívánja követni. Maximális korkülönbséget viszont – a hatályos Csjt. szerint 45 év - a Javaslat nem ír elő, a túlzottan nagy korkülönbség az örökbefogadó alkalmassága szempontjából esetenként vizsgálandó.51 A 2009. évi CXX. törvény viszont visszatért a Csjt.-ben is megkövetelt 45 év korkülönbséghez, mint felső határhoz. Az örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánító eljárás és a konkrét gyermek örökbefogadásának engedélyezésére irányuló eljárás általában időben is elkülönül egymástól. Abban az esetben azonban, ha rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő, illetőleg külföldi állampolgárságú személy kívánja örökbe fogadni, ezeknek a személyeknek az alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás keretében állapítja meg a gyámhatóság.

50 51

A családjog kézikönyve i.m. 472. old. Kőrös i.m. 5. old.

[25]

A Csjt. az örökbefogadást kizáró okokat is megjelöli: -

Nyilvánvaló, hogy az, akinek gyermekét a családból ki kellett emelni, nem alkalmas arra, hogy gyermeket fogadjon örökbe.

-

Nem lehet örökbefogadó az a személy, akit a bíróság a közügyektől jogerős ítéletében eltiltott. Ha az örökbefogadást kizáró okok megszűnnek (a szülői felügyeleti jogot visszaállították, a közügyektől eltiltás hatálya megszűnt), az örökbefogadásnak elvileg nincs akadálya. A gyámhatóságnak azonban ilyen esetekben is vizsgálnia kell az örökbefogadó magatartását, életvitelét.

Ezek mellett azonban felmerülhetnek olyan körülmények is, melyek végeredményben a kizáró okok bekövetkezéséhez vezetnek. Ilyen lehet: a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása vagy folyamatban léte, szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló eljárás megindítása vagy folyamatban léte, büntetőeljárás megindítása vagy folyamatban léte. A gyámhivatal az örökbefogadás előtt a gyermeket 1 hónapra gondozásba kihelyezi az örökbe fogadni szándékozó személyhez 52. Az örökbefogadásra való alkalmasság legfontosabb mércéje maga az élet, ezért a Javasat előírja, hogy az örökbe fogadásra csak azt követően engedélyezhető, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig a saját háztartásában gondozza. Több külföldi jog előír ilyen ún. kötelező gondolkodási időt, kivétel nélkül a javasoltnál hosszabb időtartamban (pl. Svájc 2 év, Nagy-Britannia 3 hónap, Németország „megfelelő idő”).53 Nem kell a gondozásba történő kihelyezésről rendelkezni: házastárs általi örökbefogadás esetén, vagy ha a vér szerinti szülő hozzájárulásával az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket már legalább egy éve saját háztartásában gondozza,

52 53

A családjogi törvény magyarázata i.m. 781., 785. old. Kőrös i.m. 9. old.

[26]

ha a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője fogadja örökbe és háztartásában már legalább egy éve gondozza. Az örökbe fogadni szándékozó személy az 1 hónapos gondozási idő alatt a gyermekről saját költségén köteles gondoskodni. A gyermek a kihelyező határozatban megállapított időtartam eredményes letelte után is az örökbe fogadni szándékozó személy gondozásában maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig.54

2) A kiskorú részéről A Csjt. az örökbefogadott tekintetében mindössze egyetlen feltétel állapít meg, azt, hogy annak kiskorúnak kell lennie. Ha az örökbefogadó meghal, ezt követően már más személy is örökbe fogadhatja a gyermeket és az újabb örökbefogadás gyámhivatali engedélyezésével a korábbi örökbefogadás a törvény erejénél fogva megszűnik. 55 Az örökbefogadás feltételeit az örökbe fogadott oldalán a Javaslat tartalmilag a hatályos joggal egyezően állapítja meg. Csak szövegezésbeli, illetve szerkezeti változásokról lehet beszélni. Az új Ptk. viszont kimondja, hogy „Örökbefogadni – a házastárs kiskorú gyermekének örökbefogadása kivételével – csak olyan gyermeket lehet, akinek a szülei nem élnek, vagy akit a szülei meg felelően nevelni nem képesek.”

54 55

Katonáné i.m. 89. old. A családjog kézikönyve i.m. 472. old.

[27]

VI. Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás

1) Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás megindítása Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek,

illetve

törvényes

képviselője

egyetértő,

kölcsönös

kérelmére

indul.

A

gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondok képviseli, kivéve, ha törvényes képviseletét hivatásos gyám látja el. A kérelmet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének vagy gyámjának lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnál kell benyújtani, ezzel megindul az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás. 56 Az örökbe fogadni szándékozó személynek a kérelméhez csatolnia kell: a) alkalmasságát tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot b) születési és házassági anyakönyvi kivonatának 30 napnál nem régebbi hitelesített másolatát c) jövedelemigazolást d) háziorvosi igazolást az egészségi állapotról e) a szülő házastársa általi örökbefogadás esetén az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt és a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról; f) rokon általi örökbefogadás esetén az örökbe fogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt és a háziorvosi igazolást, amennyiben az örökbefogadandó gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezéséről nem kellett rendelkezni; g) a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelő örökbe

fogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő

56

A családjog kézikönyve i.m. 512. old.

[28]

tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról.57

2) Az örökbefogadással kapcsolatos meghallgatás A gyámhivatal köteles meghallgatni a következő személyeket: a) az örökbe fogadni szándékozó személyt; b) a tizennegyedik életévét betöltött, illetőleg a tizennégy éves kora előtt is ítélőképessége birtokában lévő, örökbe fogadandó gyermeket; c) a gyermek szülőjét, kivéve: -

ha a szülő felügyeleti jogát jogerősen megszüntették, vagy

-

a

gyermeket

a

gyámhivatal

jogerősen

örökbe

fogadhatónak

nyilvánította, avagy -

a szülő úgy adott az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadókat nem kívánja ismerni

d) a törvényes képviselőt, illetve a gyermeket képviselő eseti gondnokot (a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetője, a nevelőszülő vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat eseti gondnoka nyilatkozatukat írásban is előterjeszthetik), e) a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együtt élő házastársát.58 Nyílt

örökbefogadás

esetén

az

örökbefogadót,

az

örökbefogadandó

korlátozottan

cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt együttesen - tárgyalás keretében - az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal köteles meghallgatni. Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell, hogy az örökbefogadás jogi következményeit ismeri, az örökbefogadásnak személyében rejlő akadálya nincs, és kérnie kell, hogy a hatóság bízza a nevelésére a gyermeket. 3) Kötelező gondozásba adás A gyámhivatal a beszerzett iratok, illetve az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének

57 58

- gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a

A családjog kézikönyve i.m. 483-488. old. Katonáné i.m. 68. old.

[29]

gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és az eseti gondnok- kérelme alapján, 15 napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről. A 30 napos kötelező gondozásba helyezés mind a titkos, mind a nyílt örökbefogadás esetében egyaránt kötelező. A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek családba történő beilleszkedéséről. Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a gyámhivatal intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt.59 Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, ha: a) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy b) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy c) a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta A kötelező gondozásba vett gyermek és a leendő szülő kapcsolatának alakulását, a családba történő beilleszkedését a gyámhivatal, a gyermekjóléti szolgálat és a védőnő figyelemmel kíséri, majd a tapasztalatait, valamint az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát megküldi a gyámhatóságnak.60

4) A gyámhatóság határozata és a jogorvoslati lehetőségek A gyámhivatal az

örökbefogadás

engedélyezéséről az

erre

irányuló

kérelem

előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt (kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot meghaladja, ebben az esetben a gondozási idő lejártát követő 30 napon belül kell a döntést meghozni).

59 60

A családjogi törvény magyarázata i.m. 789. old. Katonáné i.m. 89-93. old.

[30]

A gyermek örökbefogadását engedélyező határozat a jogerőre emelkedés napjától válik hatályossá. Ez alól kivétel az az eset, amikor az örökbe fogadni szándékozó személy az eljárás ideje alatt meghal; ha ugyanis a hatóság utóbb engedélyezi az örökbefogadást, akkor annak joghatásai a kérelmező halálának időpontjában beállnak A gyámhatóság első fokú, engedélyező határozata akkor tekinthető jogerősnek és végrehajthatónak, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, vagy a fellebbezésről lemondtak, illetve a fellebbezés kizárt. Fellebbezést az engedélyező vagy elutasító gyámhatósági határozat ellen a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni annál a gyámhatóságnál, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezés akár új tényeket vagy bizonyítékokat is tartalmazhat. A fellebbezésről a megyei gyámhatóság dönt. Ezt követően az örökbe fogadni szándékozó személy vagy a vérszerinti szülő már csak a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. 61 A határozat jogerőre emelkedésével nyílik lehetőség arra, hogy: a) megtörténjen a gyermek újra anyakönyvezése, b) új lakcímkártyát állítson ki számára az Okmányiroda, c) új Társadalombiztosítási azonosító jelet kapjon.

61

A családjog kézikönyve i.m. 516. old.

[31]

VII. Az örökbefogadás típusai

1) Aszerint, hogy kik között jön létre az örökbefogadás, megkülönböztetünk: a) mostohaszülői (a házastárs új házastársa általi) és más, családon belüli ún. rokoni örökbefogadást; b) "idegen gyermekre" irányuló örökbefogadást. A mostohaszülői és a más, családon belüli, rokoni örökbefogadás sajátossága az idegen gyermek örökbefogadásával szemben, hogy az előbbi esetben az örökbefogadott nem kerül idegen családi környezetbe, nem kell ismeretlen családba beilleszkednie. 2) Aszerint, hogy a vérszerinti szülő(k) és az örökbefogadó szülő(k) ismerik-e, ismerhetik-e egymást vagy nem, megkülönböztetünk: a) titkos örökbefogadást b) nyílt örökbefogadást.62 Titkos örökbeadás esetén, ma Magyarországon kizárólag a megyei és fővárosi TEGYESZ-ek járhatnak el. Az örökbefogadó család kiválasztása és a gyermek átadása nekik titkosan, tehát a vérszerinti szülők tudta nélkül történik. Vagyis titkos örökbefogadás esetén a szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. Az olyan gyermeket, akiről sejthető, hogy örökbeadható lesz, a jelenleg is érvényes jogszabály szerint nevelőszülőkhöz, lehetőség szerint leendő örökbefogadóihoz kellene elhelyezni. 63 A gyakorlat azonban ezzel ellentétes: a jogi tisztázásig csecsemőotthonba utalják a gyermeket. A javaslatom az lenne ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy a vérszerinti szülők szülői jogukat automatikusan veszítsék el elhagyott, vagy/és állami gondoskodásba került gyermekükre vonatkozóan a következők szerint: fél éves korig 2 hónap, három éves korig 3 hónap, később 6 hónap nem látogatás esetén. A megvonás után 30 nap álljon a szülők rendelkezésére a határozat bíróságon történő megtámadására. A Ptk. koncepció rendezni kívánja a lemondó nyilatkozat akarathibáit, mely során titkos örökbefogadás esetén a lemondó szülő 6 hetes korig visszavonhatja nyilatkozatát, míg nyílt örökbefogadás esetében ez nem lehetséges. Felmerült annak a lehetősége is, hogy meg kell-e 62 63

Weiss Emília – Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány 1997. 2. sz. 198. old. A családjogi törvény magyarázata i.m. 803. old.

[32]

szerezni az egyedülálló nő esetében a lemondó nyilatkozathoz az apa hozzájáruló nyilatkozatát is. Rendelkezik továbbá a törvény a 6. életévét betöltött és az egészségileg károsodott gyermekről való lemondásról is, melyhez gyámhatósági jóváhagyás szükséges. Kiegészül a Csjt. a gyermekkel való kapcsolattartás hiányának következményeivel. 64 A jogalkotó is belátta, hogy a nyílt örökbefogadást jobban kell szorgalmazni, hiszen ennek során kerülhet a gyermek szinte születése pillanatától új családba, s növelheti esélyeit. Nyílt az az örökbefogadás, amelyben a vér szerinti szülő és az örökbe fogadó szülő megismerik egymást, tehát ismerik egymás adatait is, így a vérszerinti szülő tudja, hogy gyermeke az örökbefogadás révén hova kerül. A nyílt örökbeadás mellett döntő szülőknek általában közvetítőre van szükségük ahhoz, hogy gyermekük számára a megfelelő befogadó családot megtalálják. Ezzel ma Magyarországon több magánszervezet is foglalkozik. Aki nyílt örökbefogadással kíván gyermeket örökbe fogadni, felkereshet működési engedéllyel rendelkező, nyílt örökbefogadást elősegítő szervezetet (Bölcső Alapítvány, Gólyahír Egyesület, Alfa Szövetség, Fészek Alapítvány). Ezen szervezetek országos hatáskörrel járnak el és nyilvántartják a náluk jelentkező, alkalmassá nyilvánított örökbefogadásra váró szülőket, valamint az örökbeadási szándékkal náluk jelentkező vér szerinti szülők gyermekeit. A gyermekek az örökbefogadást elősegítő szervezetek közreműködésével, a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők közös kérelmére, a gyámhivatal döntése alapján alacsony életkorban alkalmas örökbefogadó családokhoz kerülhetnek. 65 Átgondolandónak tartom a nyílt örökbeadás intézményét kibővíteni olyan esetekre is, amikor a vérszerinti szülők lemondanak a gyermekről, de nem kívánnak megismerkedni a leendő örökbefogadókkal, mert megbíznak a hiteles és alkalmas közvetítő szervezetben. Mindezt azért, hogy a gyermek egyetlen pillanatra se kerülhessen gyermekvédelmi gondoskodásba, vagy ha már ott van, a lehető legrövidebb időn belül onnan kikerülhessen. A szülői hozzájárulás tekintetében a Javaslat a hatályos joghoz képest különbséget tesz nyílt és titkos örökbefogadás között. Változást annyiban hoz, hogy egyértelmű definíciót ad mindekét fajta örökbefogadásra. Az új Ptk.-ban is ezzel teljesen egyező megoldás lelhető fel. Nyílt örökbefogadás az,: amikor az örökbe fogadni szándékozó személy és a vér szerinti szülő ismeri egymást és a vér szerinti szülő e meghatározott személy tekintetében járul hozzá gyermeke örökbefogadásához. 64 65

Kőrös i.m. 8. old. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16496

[33]

Titkos az örökbefogadás,: ha a vér szerinti szülő olyan módon járul, hozzá gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó személyét és a személyi adatait nem ismeri, továbbá, ha a szülő hozzájárulására a törvény értelmében nincs szükség. 66

3) Végül aszerint, hogy az örökbefogadással az örökbefogadott csak az örökbefogadó szülőkkel kerül-e jogilag is értékelt rokoni kapcsolatba, vagy az örökbefogadói család egészében nyer családi és öröklési jogokat megkülönböztetünk: a) egyszerű örökbefogadást b) teljes örökbefogadást.

4) Részben sajátos elbírálást igényelnek ezek mellett a a) külföldre és a b) külföldről történő örökbefogadások.

66

Kőrös i.m. 7. old.

[34]

VIII. Nemzetközi örökbefogadás a) A gyermek külföldre történő örökbeadása Magyarországon évente 800-900 gyereket adnak örökbe, közülük százat külföldre. A Hágai Egyezmény67 és az azzal összhangban álló törvényi szabályozás elsődleges célja, hogy a gyermek örökbefogadására Magyarországon kerüljön sor, s csak akkor jöhet szóba a külföldi személy általi örökbefogadás, ha a gyermek belföldön nem adható örökbe. Korlátozza a törvény a gyermek külföldi örökbefogadásának lehetőségét. A korlátozás egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a rokoni és házastársi örökbefogadástól eltekintve nem teszi lehetővé a gyermeknek külföldi állampolgár általi nyílt örökbefogadását, másrészt abban, hogy örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek titkos örökbefogadása is csak abban az esetben lehetséges, ha ezen gyermekek örökbefogadására Magyarországon nem kerülhet sor.68 A Javaslat az örökbefogadás fontos elvi tételét fogalmazza meg – egybehangzóan a Hágai Egyezmény 16. cikk 1/b pontjával és az ENSZ egyezmény 20. cikk 3. pontjának második mondatával. E szerint a nemzetközi örökbefogadásnál kiemelt szempontként kell figyelembe venni a gyermek nevelésében megkívánt folyamatosságot, különös tekintettel a gyermek nemzetiségére, vallására, anyanyelvére és kulturális gyökereire.69 A Javaslat ezt az elvet általánosítja

minden

örökbefogadásra,

mert

annak

az

országon

belül

történő

örökbefogadásoknál is jelentősége van. 70 Az új Polgári Törvénykönyv is így rendelkezik erről a kérdésről. Nem magyar állampolgár magyar állampolgárt csak a magyar gyámhivatal jóváhagyásával fogadhat örökbe. Az örökbefogadásra irányuló kérelmet a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak lehet benyújtani, amennyiben azonban az örökbe fogadni szándékozó szokásos tartózkodási helye külföldön van, a kérelmet a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjénél is be lehet nyújtani, aki azt diplomáciai futárposta útján továbbítja a Minisztériumnak.

67

A Gyermekek jogairól szóló egyezmény I. rész, 21. cikk, b) pont A családjogi törvény magyarázata i.m. 795. old. 69 2009. évi CXX törvény 3. cím I. fejezet 3:127. § (3.) bek. 70 Kőrös i.m. 4. old. 68

[35]

Abban az esetben, ha a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozónak a szokásos tartózkodási helye olyan államban van, amely állam részese a Hágában 1993. május 29. napján kelt Egyezménynek, ezen Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnál vagy meghatalmazott testületénél kell az örökbefogadás iránti kérelmet benyújtani, aki a dokumentumokkal együtt azt továbbítja a magyar központi hatósághoz, mely a Minisztériumban működik.71 A külföldre örökbe fogadni szándékozó személynek mellékelnie kell a hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott alábbi iratokat: 1) a lakóhelyen készített helyszíni szemlét 2) jövedelemigazolást 3) az alkalmasságot igazoló szakvéleményt 4) a külföldi állam előzetes elvi engedélyét 5) külföldi állampolgárságot igazoló okiratot 6) nyilatkozatot az örökbefogadási szándék indokairól és az örökbefogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekről 7) a közvetítő szervezet jogosultságát igazoló okiratot, ha a jelentkezés közvetítő szervezet útján történik. 8) néhány

fotót

az

örökbe

fogadni

szándékozó

szülőkről,

családtagjaikról,

lakókörnyezetükről és minden olyasmiről, ami az örökbefogadás szempontjából fontos lehet.72 A Minisztérium tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt - vagy ha Központi Hatóságon keresztül folyik az ügyintézés a Központi Hatóságot - a nyilvántartásba vételről. Amennyiben a kérelem hiányos, annak pótlására szólítják fel az örökbe fogadni szándékozót, mely felhívásnak két hónapon belül kell eleget tennie. Amennyiben a Minisztérium nyilvántartásában van olyan örökbe fogadható gyermek, akivel a kérelmező várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani, a Minisztérium az

71 72

A családjogi törvény magyarázata i.m. 798. old. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16497&articleID=32979&ctag=articlelist&iid=1

[36]

illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének figyelembevételével dönt a személyes kapcsolat felvételének lehetőségéről, és az örökbe fogadni szándékozó személyt tájékoztatja a gyermek körülményeiről (pl. a gyermek személyazonosító adatairól, örökbe fogadhatóvá válásának, szociális, családi és egészségügyi körülményeiről stb.). Az örökbe fogadni szándékozónak 30 napon belül kell nyilatkoznia arról - már a gyermekről kapott információk birtokában - hogy örökbe kívánja-e fogadni a gyermeket és arról, hogy a gyermekkel való személyes kapcsolat felvétele céljából mikor fog Magyarországon tartózkodni . A továbbiakban nincs eltérés a magyar, illetve a külföldi örökbefogadókra vonatkozó eljárási szabályok között, ebben az esetben is a gyámhivatal dönt, és az örökbefogadás engedélyezése előtti gondozás is kötelező.73 A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi örökbefogadások oka többnyire a gyermek életkora, testi vagy szellemi fogyatékossága, esetleg bőrszíne, ami miatt a magyarországi örökbefogadás lehetősége meghiúsul.

2007. évben külföldre örökbe fogadott gyermekek nemenkénti, korcsportonkénti megoszlása74 Nem Összesen

Korcsoport Fiú

Lány

0-3 év

5

6

11

3-6 év

34

19

53

6-10 év

40

16

56

10-14 év

5

9

14

73 74

A családjogi törvény magyarázata i.m. 795-798. old. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16503

[37]

14-18 év

1

0

1

Mindösszesen

85

50

135

Az eddigi tapasztalatok alapján az elmúlt években Magyarországról elsősorban olasz, spanyol, holland, norvég, francia, illetve svájci házaspárok fogadtak gyermeket örökbe. Alapvető tapasztalat, hogy a holland, norvég, amerikai örökbefogadók kisebb, de általában fizikai, mentális és egészségügyi problémákkal rendelkező gyermeket is vállalnak. Az olaszt és spanyol örökbe fogadni szándékozók pedig általában idősebb (6-12 éves) gyermekek örökbefogadására nyitottak, illetve sokan közülük vállalnak testvérpárokat (2-es, 3-as).75

b) Külföldi állampolgárságú gyermek magyar szülők által történő örökbefogadása A külföldi örökbefogadásokra vonatkozóan szintén a Gyermekek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény76 tartalmaz előírásokat. Az Egyezményben foglalt feltételek minimum követelményeknek minősülnek, amelyeket kötelező jelleggel teljesítenie kell az érintett tagállamoknak. A külföldről érkező gyerekek száma jóval kisebb, mint a magyar állampolgárságú gyermekek külföldre történő örökbeadása esetén, ez mindössze évente 20 főt jelent. Külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadása iránti kérelem esetén a gyámhivatal annak elbírálása előtt a gyermek személyes jogának figyelembevételével megvizsgálja, hogy az örökbefogadás feltételei fennállnak-e. A gyermek állampolgársága szerinti ország illetékes hatóságának az örökbefogadásra vonatkozó jóváhagyását szintén a gyámhivatal köteles beszerezni és fel kell kérnie a gyermekvédelmi szakszolgálatot a gondozásba kihelyezés tapasztalatairól készített szakvélemény elkészítésére. Amennyiben az örökbe fogadni kívánt gyermek szokásos tartózkodási helye a Hágai Örökbefogadási

Egyezményben

részes

államok

valamelyikében

van,

a

magyar

állampolgárságú örökbe fogadni szándékozónak örökbefogadásra irányuló kérelmét a

75 76

A családjogi törvény magyarázata i.m. 2002. 1243. old. Melyet az 1991. évi LXIV. törvény iktatott be jogrendszerünkbe.

[38]

Minisztériumnak, mint kijelölt Központi Hatóságnak kell bejelentenie. Erre az eljárásra a Hágai Örökbefogadási Egyezményben foglaltak az irányadók. 77 Az örökbefogadás egyes régiókban és országokban sokkal gyakoribb és népszerűbb, mint a többi államban, függetlenül az ott élő populáció méretétől. A népességi statisztikák nemzetközi örökbefogadási mutatói szerint az első tizenegy ország, melyek polgárai között a legnagyobb azon szülők száma, akik külföldről fogadtak gyermeket örökbe: Norvégia, Svédország, Dánia, Írország, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Kanada, Olaszország, Finnország, Ausztrália. Ezzel szemben azok az országok, ahol a leginkább jellemző a nemzetközi örökbefogadás a következők voltak: Kína, Etiópia, India, Dél-Korea, Thaiföld és a Fülöp-szigeteken A Javaslat nem kívánja a nemzetközi örökbefogadást a Családjogi Könyvben a jelenleginél részletesebben szabályozni és a szabályozás tartalmában sem tart indokoltnak lényeges változtatásokat. A Hágai Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően definiálja a külföldre történő örökbeadás fogalmát: lényege az, hogy az örökbefogadás következtében a gyermek szokásos tartózkodási helye megváltozik. A Javaslat ezt úgy fejezi ki, hogy külföldre történő örökbefogadás az, ha a gyermek az örökbefogadás következtében végleges jelleggel más országba kerül, függetlenül az örökbefogadó állampolgárságától és attól, hogy a gyermek állampolgársága megváltozik-e. Ennek megfelelően módosításra szorulnak majd a végrehajtási jogszabályok is. 78 Az új Ptk. is erre az álláspontra helyezkedik, mivel utal is rá, hogy „A nemzetközi örökbefogadás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.” A továbbiakban néhány érdekes adatot, illetve megállapítást szeretnék ismertetni – most már inkább csak általánosságban a nemzetközi örökbefogadásra vonatkozóan. Ha a különbségeket nézzük a hazai és a külföldi örökbefogadók között, akkor elmondható, hogy az örökbefogadás kultúrája nagyobb hagyományokra tekint vissza külföldön, a külföldi szülők bizonyos értelemben sokkal felkészültebbek és sokkal inkább tudják, hogy mivel is állnak szemben, amikor egy külföldi családba szeretnének örökbe fogadni egy gyermeket. Ezzel szemben a magyar örökbefogadó szülőknél az a tapasztalat, hogy nagyon sokszor

77

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/Orokbefogadas20091202.html?ugy=kulforokbef og20100128.html#topicissue 78 Kőrös i.m. 9. old.

[39]

azoktól a szervezetektől sem kapják meg a segítséget, akiknek pont ez lenne a feladatuk. A toleranciát tekintve azt lehet elmondani, hogy nagyon sok ország esetében ma már elképzelhetetlen az, hogy származása alapján döntsön arról, hogy egy gyermeket örökbe szeretne-e fogadni. Ugyanakkor a magyar örökbefogadók lebénulnának akkor, ha azt mondanák a leendő szülőknek, hogy nem tehetnek kitételt a származásra vonatkozóan. Ez azért van így, mert a magyar örökbefogadók kevésbé nyitottak a más származású gyermekek örökbefogadásával kapcsolatban. 79 A nemzetközi örökbefogadás jogi szabályozása nagyon eltérő lehet, ezzel különböző lehetőségeket biztosítva az országoknak. A különböző jogi szabályozások életbe lépése és a nemzetközi egyezségokmányok aláírása általában korlátozza az addigi gyakorlatot az által, hogy áttekinthetőbbé teszi a rendszert. A külföldi örökbefogadások esetén a kriminális elem jobban tetten érhető. Csak néhány módját, módszerét sorolnám fel a visszaéléseknek, melyek során a gyermeket illegálisan teszik örökbe adhatóvá: -

a csecsemők és kisgyermekek elrablása,

-

sérülékeny helyzetben lévő, elsősorban egyedülálló tizenéves anyák felkutatása és a gyermekükről való lemondásra való rávétele,

-

az anya félretájékozhatása (pl. azt mondják neki, hogy a gyermek halva született),

-

pénzbeli, vagy más ellenszolgáltatás a gyerekért közvetlenül a családnak,

-

a leendő szülők félrevezetése (pl. a gyermek egészségi állapotával kapcsolatban).

Örökbefogadási adatbank Az 1997. november 1-jén életbe lépett gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) egyik rendelkezése volta egy örökbefogadási központ létrehozása, melynek feladata, hogy egységesebbé és hatékonyabbá tegye az örökbefogadási gyakorlatot. Az örökbefogadási központ létrehozásának az volt az indoka, hogy a Gyvt. bevezetése előtt nem volt egységes nyilvántartás azokról a külföldiekről, akik Magyarországról szerettek volna gyereket örökbe fogadni, valamint a külföldi örökbefogadásnak nem volt egységes kritériuma. 79

Győrfi Éva - Az örökbefogadási adatbankról, Család, gyermek, ifjúság, 2001. (10. évf.) 2. sz. 34-38. old.

[40]

Ma már csak ezen nyilvántartáson keresztül lehet gyermeket külföldinek örökbe fogadni. Erre azért volt szükség, hogy azok a gyerekek, akiket a saját megyéjükben nem lehet sikeresen örökbe adni, azok az ország más megyéjében, vagy külföldön megtalálják a szüleiket. Ez nem azt jelenti, hogy a cél a gyermekek külföldre történő örökbe adása. Azok a gyerekek, akik ebben az adatbankban szerepelnek, többnyire olyanok, akinek a saját területükön nem sikerült szülőket találni. A gyermekek adatait kódszám alapján tartják nyilván, valamint feljegyzik azoknak a magyar örökbe fogadni szándékozóknak az adatit, akik akkor, amikor a helyileg illetékes TEGYESZnél jelentkeznek, hozzájárunk ahhoz, hogy az alkalmassági határozat megszületése után az országos nyilvántartásba bekerüljenek. A magyar örökbefogadó szülők esélyeit növeli, ha bekerül ebbe az adatbankba, mivel az egész ország területéről lehetősége van gyermeket örökbe fogadni. Továbbá tartalmazza azoknak a külföldi szülőknek az adatait, akik magyar gyermeket szeretnének örökbe fogadni. Amíg a magyar szülő közül csak azok szerepelnek ebben a nyilvántartásban, akik kérik felvételüket, addig a külföldiek mindenképpen bekerülnek. A jogszabály értelmében a külföldi állampolgárok csak ezen a rendszeren keresztül fogadhatnak magyar gyermeket örökbe. A legtöbb külföldi állampolgár közvetítő szervezeteken keresztül jelentkezik. Ezen szervezetek működés igen hasznosnak mondható, mert általában megfelelően felkészítik a szülőket arra, hogy mi fog velük a későbbiekben történni. Ismerik a magyarországi örökbefogadási gyakorlatot, a jogszabályokat, adott esetben az örökbefogadással foglalkozó szakembereket is.80

80

Neményi Eszter – Nemzetközi örökbefogadás, Család, gyermek, ifjúság 2001. (10. évf.) 2. sz. 12-13. old.

[41]

IX. Az örökbefogadás joghatásai

1) Az örökbefogadásnak a Csjt.-ben szabályozott joghatásai Ezek biztosítják azt, hogy az örökbefogadás be tudja tölteni célját 81. A joghatások az örökbefogadás engedélyezésével a törvény erejénél fogva beállnak. a) Családi jogállást biztosít az örökbefogadott részére az örökbefogadó családjában, az örökbefogadottat az örökbefogadó gyermekének jogállásába juttatja, az örökbefogadót

pedig

a

vér

szerinti

szülőkével

azonos

jogokkal

és

kötelezettségekkel ruházza fel. Ezzel a vér szerinti családi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok, illet kötelezettségek (pl. nevelés, gondozás, iskoláztatás) megszűnnek - kivéve, ha a házastárs közös háztartásban nevelt gyermekének örökbe fogadásáról van szó-, és azok az örökbefogadóra háramlanak. Rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott és leszármazói, valamint az örökbefogadó és annak rokonai között.82 b) Azt, akit mindkét házastárs - akár együttesen, akár külön-külön - örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni (közös gyermekké fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe. Speciális

szabályt

tartalmaz

a

Javaslat

a

közös

gyermekként

történő

örökbefogadásra nézve. Kizárja az örökbefogadásból azt, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől eltiltást kimondó jogerős bírósági határozat hatálya alatt áll. 83 Így rendelkezik erről a kérdésről az új Ptk. is. c) Az örökbefogadott részére biztosítja az örökbefogadó nevének viselését. Ha ugyanaz a személy több gyermeket fogad örökbe, valamennyi gyermeknek ugyanazt a családi nevet kell viselnie. Amennyiben olyan nő fogad örökbe, aki férje (vagy volt férje) nevét viseli, választhat, hogy az örökbefogadott gyermek a férj vagy az örökbe fogadó leánykori családi nevét viselje. Egyedülálló által történt 81

A Csjt. 51-53. §-ai. A családjog kézikönyve i.m. 520. old. 83 Kőrös i.m. 5. old. 82

[42]

örökbefogadás esetében a másik vér szerinti szülőként képzelt személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. A képzelt személy adatait a gyámhatóság - az örökbefogadó meghallgatása után, mások, különösen a gyermek jogos érdekeinek sérelme nélkül - belátása szerint állapítja meg. Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadónak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli. Kivételes esetben a gyámhatóság engedélyével a gyermek megtarthatja korábbi családi nevét. Természetesen lehetőség van az örökbefogadott utónevének megváltoztatására is. A fenti változásokat az örökbefogadott születési anyakönyvébe is be kell jegyeztetni. d) A Csjt. külön rendelkezést tartalmaz az örökbefogadó és az örökbefogadott házasságkötésének

esetére.

Eszerint

érvénytelen

az

örökbefogadónak

az

örökbefogadottal kötött házassága az örökbefogadás fennállása alatt.84 Az érvénytelenség nem orvosolható, a házassági akadály kizárólag az örökbefogadás felbontásával hárítható el. 85

2) Más jogágak által szabályozott joghatások a) Az örökbefogadás folytán az örökbefogadó és annak rokonai, valamint az örökbefogadott, illetőleg annak leszármazói között öröklési kapcsolat jön létre. 86 Az örökbefogadottnak az örökbefogadás fennállása alatt kettős öröklési jogosultsága van. Ez azt jelenti, hogy az örökbefogadott az örökbefogadó vér szerinti gyerekeként örököl, másrészt megilleti a törvényes öröklési jog vér szerinti rokonai után is. Az örökbefogadott és a vér szerinti rokonai közötti törvényes öröklési kapcsolat szempontjából az örökbefogadás titkosságát az örökhagyó halálakor hatályban lévő családjogi rendelkezések alapján kell megítélni.87 Változtatásokat hoz az új Ptk. az öröklési jog területén is, mely szerint csak rokoni 84

A Csjt. 8. § (1) e) pontja értelmében. A családjogi törvény magyarázata i.m. 830. old. 86 A Ptk. 617-618.§-ai szerint. 87 BH. 2005/177. 85

[43]

örökbefogadás esetén lenne lehetőség a vérszerinti családtól való öröklésre és viszont. Kivételt jelent a titkos örökbefogadás esete, ekkor ugyanis - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadott csak az örökbefogadó és annak rokonai után örökölhet. Ha az örökbefogadás fennállása alatt az örökbefogadott meghal, elsősorban leszármazói és a házastársa, másodsorban az örökbefogadó és annak rokonai örökölnek. A vérszerinti rokonok öröklésére csak a fenti személyek hiányában kerülhet sor.88 b) Az örökbefogadott esetében a magyar állampolgárság megszerzésének feltételei kedvezőbbek.89 c) Szabálysértési

eljárásban

megtagadhatja

a

tanúvallomást

az

elkövető

örökbefogadója vagy örökbefogadott gyermeke.90 d) Kiskorú veszélyeztetésére vonatkozó rendelkezések az örökbefogadott gyermek és

az örökbefogadó vonatkozásában is érvényesek.91 e) A

tartás

elmulasztásának

jogkövetkezményei

szintén

érvényesülnek

az

örökbefogadott gyermek és az örökbefogadó viszonyában.92 f) Családtámogatási ellátások, melyek megilletik az örökbefogadókat is: családi pótlék, anyasági támogatás, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj/segély. Komoly problémának látom, hogy ha 3 évesnél idősebb gyermeket fogadnak örökbe, akkor sem a gyermek, sem a szülő nem kap az államtól időt arra, hogy megszokják egymást. Ilyenkor a szülő már szabadsággal sem rendelkezik, hiszen azt felhasználja a gyermekkel való ismerkedés fázisában. A gyermek hazakerül és azonnal valamilyen gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézménybe is. Ily módon az örökbefogadott gyermeknek, nemcsak az új otthonát és családját kell megszoknia, hanem az új intézményt is. Ezért mindenképpen szükségesnek tartanám, hogy a jogalkotó gondoskodjon arról, hogy az anya vagy apa kaphasson valamilyen családtámogatást. Pl. elmehessen a 3 évesnél idősebb gyermekkel GYES-re, negyed évre, vagy fél évre. Véleményem szerint rendkívül hibás a jelenlegi gyakorlat, mert egyáltalán nem segíti sem a 3 évesnél idősebb gyermeket, sem az örökbefogó szülőt. Ezeknek a gyerekeknek számos területen vannak elmaradásaik. Azokat pótolni hosszú. 88

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/Orokbefogadas20091202.html?ugy=orokbefogjo ghat20100128.html#topicissue 89 1993. évi LV. törvény 4. § (2) 90 1999. évi LXIX. törvény 5. § (1) 91 Btk. 195. § (1) 92 Btk. 196. § (1)

[44]

X. Az örökbefogadása felbontása és az ehhez fűződő joghatások

Az örökbefogadásra vonatkozó jogi szabályozás egyik nagy kérdése, hogy ha az örökbefogadás egy életre szóló kapcsolat kíván lenni, indokolt –e olyan szabályt alkotni, amely lehetővé teszi annak felbontását. Amennyiben az örökbefogadás nem éri el célját, felbontható. Mivel az örökbefogadáshoz a gyámhatóság engedélye szükséges, ilyenképpen az örökbefogadás a felek megegyezésével nem szüntethető meg. A döntés nem automatikus, mint ahogy az örökbefogadást is engedélyeztetni kell, a felbontásnak is komoly indokát kell adni. Ha a felbontás megtörténik, a felek között mindenféle kapcsolat megszűnik. Az örökbefogadás felbontására irányuló per a személyállapotra vonatkozó perekhez tartozik, anélkül, hogy a Pp. erre külön eljárási szabályt állapítana meg. Az egyezségkötés az ügy természeténél fogva kizárt. Az örökbefogadás felbontására irányuló eljárásban a jogviszonnyal a felek nem rendelkezhetnek. A Csjt. szabályai szerint az örökbefogadást megegyezés esetén is a gyámhatóság, s ennek hiányában a bíróság bontja fel. Függetlenül attól, hogy a bírói eljárásban a Pp. általános szabályai az irányadóak, a felek az örökbefogadás felbontása tárgyában végzéssel jóváhagyott egyezséget nem köthetnek. 93 1) Megszűnés A Csjt.94 szerinti megszűnés, mint jogi kategória bizonyos tekintetben közbenső helyet foglal el a felbontás és a hatálytalanná válás között. A felbontáshoz azért áll közelebb, mert az örökbefogadást megszűnéséig fennállónak kell tekinteni, és addig annak jogi hatása érvényesül. A hatálytalanná váláshoz viszont az teszi közelebb állóvá, hogy a jogi hatások megszűnése az érdekelt felek akaratától függetlenül ipso facto áll be. A Csjt. szerinti megszűnés az örökbefogadásnak a felbontó határozat jogerőre emelkedésével történő felszámolását jelenti. 95 a) Megszűnik az örökbefogadás, ha azt a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbontja. 96 Ezen esetben feltétel, hogy a felbontás ne sértse a

93

BH 1981/6/232. 47. § (4). bekezdés 95 Bacsó Jenő – Örökbefogadás, KJK, Budapest, 1968. – 142. old. 96 Csjt. 56. § (1) bek. 94

[45]

közérdeket. Amennyiben az örökbefogadott még kiskorú, akkor további feltétel, hogy a felbontás a kiskorú érdekében álljon. A kérelem elbírálása során a gyámhivatal meghallgatja az örökbefogadott gyermeket, az örökbefogadó szülőt, szükség esetén a vérszerinti szülőt illetve a gyermek más közeli hozzátartozóját. 97 b) Ugyancsak megszűnik az örökbefogadás, ha azt a bíróság jogerős ítéletével felbontja.98 Felbonthatja a bíróság abban az esetben, ha csak az egyik fél kívánja a felbontást, de abban az esetben is, ha „…az célját és társadalmi rendeltetését már nyilvánvalóan nem képes betölteni." 99 Ez utóbbi esetet jelenti, amikor az örökbefogadó felróható magatartásával az örökbefogadott javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti, vagy az örökbefogadót a bíróság az örökbefogadott

ellen

elkövetett

szándékos

bűncselekmény

miatt

szabadságvesztésre ítéli. Annak

megítélésénél,

hogy

az

örökbefogadás

társadalmi

céljának

és

rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált-e, a felek kapcsolatát az örökbefogadás teljes időszakára nézve vizsgálni kell.

100

Önmagában a konfliktusok ténye - különösen, ha azok előidézésében a felbontást kérő is közrehatott - nem vezethet az örökbefogadás felbontásához. 101 Az örökbefogadás felbontására akkor van lehetőség, ha annak fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be.102 A vér szerinti szülő nem indíthat keresetet az örökbefogadás felbontása iránt. Az örökbefogadás elviselhetetlensége esetén bejelentést tehet a gyámhatóságnak vagy az ügyészségnek, akik jogosultak a keresetet a gyermek érdekében megindítani. A kapcsolat elviselhetetlenné válása a bíróság megítélésétől függ és csak gondos mérlegelés eredménye lehet, hiszen ez elviselhetetlenség fogalmát a Csjt. nem határozza meg. Az 97

A családjogi törvény magyarázata i.m. 584.old. Csjt. 57. § (1). bek. 99 BH 2001/7. 323. 100 BH 2000/4. 158. 101 BH 2000. 19. 102 BH 1996. 368. 98

[46]

örökbefogadás felbontásával szembeni megoldást elsősorban a gyermek megfelelő nevelésének biztosítása jelentheti, akár gyermekvédelmi gondoskodás útján. Ha az örökbefogadó szülő már a kiskorú gyermek örökbefogadásakor tudott magatartásáról, akkor az örökbefogadás felbontása iránti perben az örökbefogadás elviselhetetlenségét a gyermek érdekében különös körültekintéssel kell vizsgálni. 103 Ha az örökbe fogadó szülő és az örökbe fogadott gyermek között nem alakul ki valóságos szül gyermeki kapcsolat, és annak jövőbeli megvalósulására sincs remény, az örökbefogadás fenntartásához sem a feleknek, sem a társadalomnak nem fűződik érdeke. 104 Pert indíthat az örökbefogadás felbontása iránt: a) bármely fél b) kiskorú örökbefogadott érdekében a gyámhivatal és az ügyész c) a gyámhivatal az összes körülmény vizsgálata alapján dönt arról, hogy a gyermek érdekében áll-e az örökbefogadás felbontása, illetve ez iránti per indítása. 105 Az örökbefogadás a felbontó határozat, illetve ítélet jogerőre emelkedésének a napján szűnik meg. Az örökbefogadottnak nyilatkoznia kell arról, hogy az örökbefogadás megszüntetését csak az egyik, vagy mindkét örökbefogadó vonatkozásában kéri. 106 Az örökbefogadás felbontása mindenkivel szemben hatályos.

2) Hatálytalanná válás A hatálytalanná válás oka, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között más jellegű családi viszony, vérségi kapcsolat jön létre. Az örökbefogadás hatálytalanná válását olyan tények idézik elő, amelyek révén az örökbefogadó és az örökbefogadott között helyreáll a vér szerinti szülő-gyermek kapcsolat és az ehhez kapcsolódó joghatások. A gyermek vér szerinti szülőjének kell tekinteni az örökbefogadót, ha:

103

BH 2004/2/62. BH 1995/349. 105 A családjogi törvény magyarázata i.m. 856-860. old. 106 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 6. § (1) bek. 104

[47]

a) ő az örökbefogadottat tejes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismeri el; b) őt a bíróság jogerős ítélettel az örökbefogadott apjának nyilvánítja; c) utólagos házasságkötése révén őt az örökbefogadott apjának kell tekinteni. Bár a törvényi felsorolásban nem szerepel, de hatálytalanná válik az örökbefogadás akkor is, ha az örökbefogadó nőt a bíróság anyaságot megállapító határozata alapján a gyermek anyjának kell tekinteni. Ezekben az esetekben az örökbefogadást úgy kell tekinteni, mintha az meg sem történt volna.107 Az örökbefogadás megszűnésével a szülői felügyeleti jogból származó jogosítványok megszűnnek, továbbá ez a névviselés, a családi jogállás, és az öröklési kapcsolat megszűnését is jelenti. A bírósági gyakorlat szerint is kialakult körülmények és a hosszú időn át fennállt névviselés indokolhatja, hogy az örökbefogadás felbontása után is viselhesse az örökbefogadott és leszármazói a felvett családi nevet. A kapcsolat megszakadás nem olyan súlyú, amely az örökbefogadott eddigi névviselésének megváltozását indokolná. 108 A 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 5. §-a szerint az örökbefogadás felbontása nem érinti az eljárás megindítása előtt meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat. A már átszállott örökséget visszakövetelni ilyen esetben nem lehet. Ebből következik, hogy az örökbefogadó halála után kezdeményezett örökbefogadás felbontása esetén is ez a szabály az irányadó. 109 A bírói gyakorlat szerint felbontható az örökbefogadás, ha a gyermek esetleg veleszületett, de csak később kiütköző, súlyos betegsége megfosztja az örökbefogadót attól, hogy valódi szülő – gyermek kapcsolat alakulhasson ki. A bíróságnak gondosan kell mérlegelnie, hogy az örökbefogadás felbontása iránti perben csak múló,átmeneti, vagy esetleg nevelési nehézségekről, problémákról van szó, vagy tartós, az örökbefogadási kapcsolatot meghiúsító körülményről. 110 A bírói gyakorlat szerint önmagában a szülők házasságának felbontását nem lehet olyan körülményként értékelni, amely végleg meghiúsítja az örökbefogadási kapcsolatot. Az

107

Katonáné i.m. 136. old. BH 1983/4/158. 109 Katonáné i.m. 139. old. 110 BH 1992/4/143. 108

[48]

örökbefogadás célját akkor nem tölti be, ha sem érzelmi sem egyéb gondoskodást nem várnak el egymástól a felek, eltávolodnak egymástól és kapcsolatuk csak formális. 111 Az örökbefogadás felbontására nem kerülhet sor azon az alapon, hogy az örökbefogadó szülők házasságát a bíróság felbontotta és a különélő örökbefogadó szülők nem kívánja a kiskorú gyermekével a kapcsolatot tartani. 112 Az örökbefogadás célja többek között azt is magában foglalja, hogy a szülő – gyermeki kapcsolat alapján az idős örökbefogadó is kapjon támaszt, gondoskodást. Erre mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság, amikor egyik ítéletében kimondta, hogy a családi jogi kapcsolat nem merül ki a tartási igényben és a kötelesség teljesítésében, hanem ahhoz az is tartozik, hogy a gyermek megrokkant, öreg, beteg szüleinek ápolásában és gondozásában a segítségére legyen. 113 A bíróság ítéletében kifejtette, hogy az örökbefogadás felbontási iránti kereset elbírálásában az örökbefogadás társadalmi és jogi rendeltetését kell szem előtt tartani, tekintettel arra, hogy az örökbefogadás elsősorban családi kapcsolat létrehozására, nem pedig csak az öröklés biztosítására irányuló jogviszony. A bíróság rámutatott arra is, hogy a szülő – gyermek kapcsolatában a gyermek magatartását kell szigorúbban megítélni, aki az idős és beteg örökbefogadójával hálátlan volt, a gyermektől elvárható szeretettel nem közeledett hozzá és semmilyen családi kapcsolatot nem kívánt fenntartani, az örökbefogadáshoz csak anyagi érdekből ragaszkodott. Mindebből pedig arra lehet következtetni, hogy az örökbefogadás célja meghiúsult. 114 Az örökbefogadó által az örökbefogadottnak kiskorúsága idején nyújtott ajándék visszakövetelésesre önmagában az örökbefogadás felbontása nem ad alapot.115 A kiskorú örökbefogadottnak az örökbefogadó a törvényes képviselője, azonban az örökbefogadás felbontásával kapcsolatban nem járhat el. Ezért a gyámhatóság a kiskorú gyermek részére eseti gondnokot rendel. A bírósági gyakorlat szerint nem célszerű a vér szerinti szülőt eseti gondnokuk kirendelni, mert az elfogult lehet.116

111

P. tv. II. 20.662/1998/1. LBI 2009/160 113 BH 1962/12/3788., PJD II. 386. 114 BH 1974/11/435., PJD VI: 438. 115 BH 2006/188 116 BH 1960/11/2768. 112

[49]

A külföldi örökbefogadó magyar örökbefogadott ellen az örökbefogadás felbontás iránti perre a magyar bíróság joghatósággal rendelkezik. 117 A továbbiakban az általam eddig leírtakhoz, - mintegy összegzés képen – szeretném elemezni ezt a táblázatot. Megnevezés118

Sor.sz.

1990

1995

2000

2005

1.

Engedélyezett örökbefogadások száma a tárgyévben

958

940

949

773

2.

Ebből (1-ből): tartós nevelt volt (állami nevelt)

571

362

323

162

-

109

177

201

337

301

239

176

3.

örökbefogadhatónak nyilvánított átmenti nevelt volt (intézeti nevelt)

4.

a szülői hozzájáruló nyilatkozat alapján engedélyezett – házastársi

5.

(Csjt. 48.§ (3) bek. kivételével) -- egyéb

51

156

135

118

6.

ideiglenesen örökbefogadónál elhelyezett volt a Csjt.

-

-

66

105

103

105

108

78

29

24

20

10

48. § (3) bek. alapján 7. 8.

Az 1. sorból külföldi állampolgár örökbefogadások száma – titkos

számára

jóváhagyott

-- nyílt (házastársi, rokoni)

9.

Külföldi állampolgárságú kiskorú örökbefogadását engedélyező határozatok száma

5

6

11

10

10.

Felbontott örökbefogadások száma tárgyévben

20

28

12

19

11.

Ebből (10-ből): tartós nevelt volt (állami nevelt)

8

11

3

4

4

2

4

12

13

5

9

12

11

9

8

8

17

3

11

12.

örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt volt (intézeti nevelt)

13.

szülői hozzájáruló nyilatkozat alapján engedélyezett örökbefogadás volt

14.

Felbontott örökbefogadások közül (10-ből): - kiskorúak - nagykorúak

15. 16.

Örökbefogadhatónak nyilvánított kiskorúak száma (tárgyév dec. 31.-én halmozott)

-

134

372

614

17.

Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított szülők száma (t.év dec. 31én halmozott)

-

-

1634

2369

18.

Örökbefogadásra alkalmasnak elutasításának száma

-

-

18

25

117 118

nyilvánítás

BH 2002/492. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=891

[50]

iránti

kérelmek

XI. Összegzés

Az elmondottak igyekeztek bemutatni az örökbefogadás fejlődésének főbb állomásait megvilágítani az örökbefogadás aktuális kérdéseit és problémáit. Ma Magyarországon - meglátásom szerint - az örökbefogadás még mindig tabu téma. Nem segít vagy nem eléggé sem a tömegkommunikáció, sem a társadalom, sem az egyes közösségek. Azt a szülőt, aki örökbe adja gyermekét, elítéli szűkebb és tágabb környezete is. Ezek az anyák (mert legtöbbször csak anyáról van szó) ha szerencsések, akkor találkoznak olyan civil szervezettel, aki segít nekik anyaotthonba menni, hogy a szülésig elrejtőzhessenek terhükkel a világ elől. De furcsán néz a társadalom azokra is, akik gyermeket kívánnak örökbe fogadni és azt gondolom, hogy az illetékes hivatalok sem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy az örökbefogadó szülők ne érezzék megbélyegzettnek magukat. A házasságokat éppen elég próba elé állítják a vetélések, a lombikbébi programok, a legkülönbözőbb orvosi vizsgálatok.. Olyan,

minden

szegmensében

rendezett

jogszabályi

környezet

szükséges

az

örökbefogadáshoz, továbbá olyan szakemberek, ami, akik célja nem lehet más, mint az, hogy a legjobb és átgondolt, a lehetőségekhez képest gyors döntést hozzanak, hogy a gyermek, aki nem várt, nem akart, családra találhasson és az örökbefogadó szülő, aki akarja, várja a gyermeket, családot alapíthasson. Véleményem szerint az örökbefogadás egy olyan jogintézmény, ami – már eddig is jelentős változások történtek az idős során – még messze nem tökéletes. Külföldi országok már megvalósult, kipróbált jogintézményeit is segítségül hívtam a problémák érzékeltetése céljából, hogy - ahol még hiányos a hazai szabályozás – felhívjam néhány szükséges módosításra a figyelmet. Álláspontom szerint még van mit fejlődnie a magyar örökbefogadási eljárásnak. Arra törekszem, hogy valóban tudják az emberek, a leendő szülők, hogy mit is jelent egy gyermeke(ke)t befogadni a családjukba .

[51]

XII. Felhasznált anyagok/források

1) Irodalomjegyzék a) Könyv, folyóirat -

Vida Zsuzsanna - Örökbefogadás a nevelőszülői családokban élő gyermekek esetében, Kapocs 2003. (2. évf.) 8. szám

-

Neményi Eszter - Nemzetközi örökbefogadás, Család, gyermek, ifjúság 2001. (10. évf.) 2. sz.

-

Győrfi Éva - Az örökbefogadási adatbankról, Család, gyermek, ifjúság 2001. (10. évf.) 2. sz.

-

Godja Györgyné – Tapasztalatok az örökbefogadásról, az örökbefogadás felbontásáról és az örökbefogadás felbontását kiváltó okokról, Magyar Közigazgatás 2001. (51. évf.) 12. sz.

-

Mészáros Krisztina – Sikerek és buktatók az örökbefogadásban, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. sz.

-

Weiss Emília – Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány 1997. 2. sz.

-

A családjog kézikönyve II. kötet, HVG-Orac, Budapest 2007.

-

Csjt. Kommentár, Complex kiadó Budapest 2002.

-

Bacsó Jenő – Örökbefogadás, KJK, Budapest, 1968.

-

Kőrös András – „Fontolva haladás” – az új Ptk. Családjogi Könyve 12. rész: Az örökbefogadás I., Családi jog (VI. évf.) 1. sz. 2008.

-

Beke-Martos Judit – Az örökbefogadás – jogtörténeti megközelítésben, Családi jog, 2009. (VII. évf.) 4. szám.

-

E. Nagy Olivér – Az örökbefogadás. Tanulmány a jelentősebb külföldi törvénykönyvek és a hazai jogforrások felfogásáról, kapcsolatban a magyar polgári törvénykönyv tervezetének bírálatával., Márkus Samu Könyvnyomdája, Budapest, 1902.

-

Staud Miklós – Törvényesítés és örökbefogadás, Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda RT., Pécsett, 1943. [52]

Katonáné Pehr Erika – Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG Orac

-

Budapest 1999. b) Internetes irodalom -

http://www.orokbefogadas.net/OROKBEFOGADAS/OROKBEFOGADASfeltetelei.ph

- http://www.iss_ssi.org/Resource_Centre/Tronc_DI/documents/EthicalGuide04ENG.pdf -

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16496

- http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16497&articleID=32979&ctag=articlelist &iid=1 -

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16503

-

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/Orokbefogadas20091202.htm l?ugy=kulforokbefog20100128.html#topicissue

-

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/Orokbefogadas20091202.htm l?ugy=orokbefogjoghat20100128.html#topicissue

-

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=891

2) Jogszabály jegyzék a) Törvények: 1952. évi IV. tv. A házasságról, a családról és a gyámságról

-

Módosításai: 1960. évi 12. tvr. 1974. I. tv. a Házasságról, a családról és a gyámságról 1986. évi IV. tv. A házasságról, a családról és a gyámságról 1990. évi XV. tv. a Csjt. módosításáról 1995. évi XXXI. tv. -

1959. évi IV. törvény Ptk.

-

1978. évi IV. törvény Btk. [53]

-

Gyermekek jogairól szóló, New York-ban kelt Egyezmény

-

1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)

-

1999. évi LXIX. tv. A szabálysértésekről

-

2005. évi LXXX. tv., mellyel A gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezményt hirdették ki

-

1997. évi XXXI. tv

-

1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény

-

1992. évi LXIII. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

b) Rendeletek: -

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

-

127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet

-

251/2006. (XII.6.) Korm. rendelet

-

4/1987. (VI. 14.) IM rendelet

-

15/1998 NM rendelet

-

29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet

-

15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekről

-

235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról

-

331/2006 (XII.23.) Korm. rendelet A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetér2l és illetékességéről

-

127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet

c) Döntvények, bírósági határozatok: -

PJD II. 386. [54]

-

Pest Megyei Bíróság a Kf. 25.152./1994. számú ítélete

-

P. törv. II. 20.662/1998/1.

-

BH 1960/11/2768.

-

BH 1962/12/3788.

-

BH 1974/11/435.

-

BH 1981/6/232.

-

BH 1983/4/158.

-

BH 1992/4/143.

-

BH 1992. 28. I.

-

BH 1996. 368.

-

BH 1995. 349.

-

BH 2000/4. 158.

-

BH 2000. 19.

-

BH 2001/7. 323.

-

BH 2002/492.

-

BH 2004/2/62.

-

BH 2006/188.

-

BH 2008/16.

-

LBI 2009/160.

[55]