Kor-kép – járásról járásra Budapest Lakóinak száma:
Járások száma:
1 694 942
23
Települések száma:
1
1. Baranya megye Lakóinak száma: Települések száma:
Járások száma:
397 973 301
Magyarország járá rendszere
10
Szob
Bólyi ◆ Komlói ◆ Mohácsi ◆ Pécsi ◆ Pécsváradi ◆ Hegyháti ◆ Siklósi ◆ Sellyei ◆ Szentlőrinci ◆ Szigetvári
Vác Győr
2. Bács-Kiskun megye Lakóinak száma: Települések száma:
Járások száma:
Sopron
11
Kőszeg
Lakóinak száma: Települések száma:
Járások száma:
17
Szentgotthárd
Körmend
Járások száma:
7
Csongrádi ◆ Hódmezővásárhelyi ◆ Kisteleki ◆ Makói ◆ Mórahalmi ◆ Szegedi ◆ Szentesi
Járások száma:
432 667 108
9
Bicskei ◆ Dunaújvárosi ◆ Enyingi ◆ Gárdonyi ◆ Martonvásári ◆ Móri ◆ Polgárdi ◆ Sárbogárdi ◆ Székesfehérvári
14
Martonvásár
6
Veszprém
Gyál
Gárdony Ráckeve
Balatonalmádi
Dunaújváros Polgárdi
Kunszentmi
Balatonfüred Enying
Siófok
Zalaegerszeg
Ve
Székesfehérvár
18
Sümeg
Szigetszentmiklós
Sárbogárd
Keszthely Lenti
19 Letenye
Fonyód
Tab
Tamási
Paks Kalocsa
Marcali Nagykanizsa
14
Dombóvár Tolna
Kaposvár
Bonyhád Csurgó
Szekszárd Nagyatád
Sásd Komló
Barcs
7. Győr-Moson-Sopron megye
Szigetvár
1 Szentlőrinc
Sellye
Pécsvárad
Pécs
16
János
Baja
Mohács Bóly
Siklós
Lakóinak száma: 446 329 Települések száma: 183
Járások száma:
7
Csornai ◆ Győri ◆ Kapuvári ◆ Mosonmagyaróvári ◆ Pannonhalmi ◆ Soproni ◆ Téti
8. Hajdú-Bihar megye
6. Fejér megye Lakóinak száma: Települések száma:
Budapest
Érd
Várpalota
Tapolca
16
422 746 60
Dunakeszi
Pilisvörösvár Budakeszi
Zirc
Zalaszentgrót
Cigándi ◆ Edelényi ◆ Encsi ◆ Gönci ◆ Kazincbarcikai ◆ Mezőcsáti ◆ Mezőkövesdi ◆ Miskolci ◆ Ózdi ◆ Putnoki ◆ Sárospataki ◆ Sátoraljaújhelyi ◆ Szerencsi ◆ Szikszói ◆ Tiszaújvárosi ◆ Tokaji
Lakóinak száma: Települések száma:
Kisbér
Devecser
715 562 358
5. Csongrád megye
Tatabánya
Mór
Sárvár
Szombathely
9
4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye
10
Oroszlány
Pápa
Celldömölk
Vasvár
Békési ◆ Békéscsabai ◆ Gyomaendrődi ◆ Gyulai ◆ Mezőkovácsházi ◆ Orosházi ◆ Sarkadi ◆ Szarvasi ◆ Szeghalmi
Tata
Bicske
Ajka
374 448 75
Komárom
Pannonhalma
Tét
Szentendre
Esztergom
Csorna
3. Békés megye Járások száma:
7
Kapuvár
538 456 119
Bajai ◆ Bácsalmási ◆ Jánoshalmi ◆ Kalocsai ◆ Kecskeméti ◆ Kiskőrösi ◆ Kiskunfélegyházi ◆ Kiskunhalasi ◆ Kiskunmajsai ◆ Kunszentmiklósi ◆ Tiszakécskei
Lakóinak száma: Települések száma:
Rétság
Mosonmagyaróvár
Lakóinak száma: 552 292 Települések száma: 82 Járások száma: 10 Balmazújvárosi ◆ Berettyóújfalui ◆ Debreceni ◆ Derecskei ◆ Hajdúböszörményi ◆ Hajdúhadházi ◆ Hajdúnánási ◆ Hajdúszoboszlói ◆ Nyíradonyi ◆ Püspökladányi
ÖN • KOR • KÉP 2012. 4. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu
9. Heves megye Lakóinak száma: 315 739 Települések száma: 121
Járások száma:
7
Bélapátfalvi ◆ Egeri ◆ Füzesabonyi ◆ Gyöngyösi ◆ Hatvani ◆ Hevesi ◆ Pétervásári
Kor-kép – járásról járásra
si
Sátoraljaújhely
Edelény Encs Gönc
Putnok Kazincbarcika
Ózd
12 Salgótarján Szécsény Balassagyarmat
Szikszó
4
Bélapátfalva
Kisvárda Szerencs
Pétervására
Tokaj
Miskolc
Mezőkövesd
9
Gyöngyös
Nyíregyháza
Tiszaújváros
Eger
Pásztó
Vásárosnamény
Ibrány
Tiszavasvári
Bátorterenye
Hajdúböszörmény
Hatvan Balmazújváros
Csenger
14. Somogy megye Nyíradony
Debrecen Tiszafüred
Monor
Dabas
Derecske
2
Mezőtúr
Gyomaendrőd
Kunszentmárton
Kiskunfélegyháza Kiskőrös
Csongrád
Szarvas
Kiskunmajsa
Sarkad
3
16. Tolna megye
Gyula
Orosháza
Lakóinak száma: 238 817 Települések száma: 109
Kistelek
Járások száma:
Hódmezóvásárhely
Mórahalom
6
Bonyhádi ◆ Dombóvári ◆ Paksi ◆ Szekszárdi◆ Tamási ◆ Tolnai
Mezőkovácsháza
5
Kiskunhalas halma
13
Baktalórántházi ◆ Csengeri ◆ Fehérgyarmati ◆ Ibrányi ◆ Kemecsei ◆ Kisvárdai ◆ Mátészalkai ◆ Nagykállói ◆ Nyírbátori ◆ Nyíregyházi ◆ Tiszavasvári ◆ Vásárosnaményi ◆ Záhonyi
Békés
Békéscsaba
Szentes
8
Barcsi ◆ Csurgói ◆ Fonyódi ◆ Kaposvári ◆ Marcali ◆ Nagyatádi ◆ Siófoki ◆ Tabi
Járások száma:
Szeghalom
Tiszakécske
Kecskemét
Járások száma:
Lakóinak száma: 579 554 Települések száma: 229
Berettyóújfalu
Nagykőrös
Lakóinak száma: 328 893 Települések száma: 245
15. Szabolcs-SzatmárBereg megye
Karcag
Szolnok
klós
8
Püspökladány
11 Törökszentmiklós
Cegléd
Hajdúszoboszló
Kunhegyes
Jászapáti
Nagykáta
13
Nyírbátor
Hajdúhadház
Heves Jászberény
csés
Fehérgyarmat Mátészalka
Nagykálló
Mezőcsát
Aszód
Kemecse Baktalórántháza
15
Hajdúnánás
Füzesabony
Gödöllő
Záhony
Cigánd
Sárospatak
Makó
Szeged
17. Vas megye Bácsalmás
Lakóinak száma: 261 695 Települések száma: 216
Forrás: VÁTI Nonprofit Kft. Grafika: ÖN-KOR-KÉP
Járások száma:
7
Celldömölki ◆ Körmendi ◆ Kőszegi ◆ Sárvári ◆ Szentgotthárdi ◆ Szombathelyi ◆ Vasvári
10. Jász-Nagykun-Szolnok
12. Nógrád megye
Lakóinak száma:
Lakóinak száma: 208 894 Települések száma: 131
18. Veszprém megye
Balassagyarmati ◆ Bátonyterenyei ◆ Pásztói ◆ Rétsági ◆ Salgótarjáni ◆ Szécsényi
Járások száma:
megye
401 368 Települések száma: 78
Járások száma:
9
Jászapáti ◆ Jászberényi ◆ Karcagi ◆ Kunhegyesi ◆ Kunszentmártoni ◆ Mezőtúri ◆ Szolnoki ◆ Tiszafüredi ◆ Törökszentmiklósi
Járások száma:
6
13. Pest megye
11. Komárom-Esztergom megye
Lakóinak száma: 1 237 141 Települések száma: 187
Lakóinak száma:
Aszódi ◆ Budakeszi ◆ Ceglédi ◆ Dabasi ◆ Dunakeszi ◆ Érdi ◆ Gödöllői ◆ Gyáli ◆ Monori ◆ Nagykátai ◆ Nagykőrösi ◆ Pilisvörösvári ◆ Ráckevei ◆ Szentendrei ◆ Szigetszentmiklósi ◆ Szobi ◆ Váci ◆ Vecsési
315 203 Települések száma: 76
Járások száma:
6
Esztergomi ◆ Kisbéri ◆ Komáromi ◆ Oroszlányi ◆ Tatai ◆ Tatabányai
Járások száma:
18
Lakóinak száma: 364 669 Települések száma: 217
10
Ajkai ◆ Balatonalmádi ◆ Balatonfüredi ◆ Devecseri ◆ Pápai ◆ Sümegi ◆ Tapolcai ◆ Várpalotai ◆ Veszprémi ◆ Zirci
19. Zala megye Lakóinak száma: 290 762 Települések száma: 258
Járások száma:
6
Keszthelyi ◆ Lenti ◆ Letenyei ◆ Nagykanizsai ◆ Zalaegerszegi ◆ Zalaszentgróti
www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 4. szám ÖN • KOR • KÉP
15
Búcsúzik a Vidám Park?
Kor-kép
Október elején jelentette be Tarlós István, Budapest főpolgármestere, hogy a Vidám Park jelenlegi formájában megszűnik, sorsáról később döntenek.
Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes korábban azt javasolta a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy az intézményt november 4-vel véglegesen zárják be, és az intézmény az év végéig adja át az általa használt területet a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. Az előterjesztést – többek között – azzal indokolta, hogy az új városvezetés 2010-ben a társaságot katasztrofális gazdasági helyzetben vette át. A Vidám Park látogatottsága az utóbbi 20 évben rohamosan csökkent, 2007 óta szinte megfeleződött az érdeklődők száma. Akkor a közgyűlés – hos�szas mérlegelés után – úgy döntött, hogy az 1,1 milliárd forintos készpénz-kiadást eredményező azonnali bezárás helyett a működést még egy-két évig fenntartja úgy, hogy közben a határozott idejű bérleti szerződésekből származó kötelezettségeket folyamatosan csökkenti. A vidámpark helyzetét tovább nehezítette, hogy nyitva tartása csak néhány hónapban gazdaságos. Az árak tovább nem növelhetőek. A társaság menedzsmentje minden létező
16
tartalékot kiaknázott, további megtakarításra nem lát lehetőséget. A jelenlegi feltételek mellett a cégnek évente 50-150 millió forint fővárosi működési támogatásra lenne szüksége a fennmaradáshoz. A pénzügyi érvek mellett az állatkertre hivatkozik a főváros, az állatés növénykert fejlődéséhez – érvelnek – további térre lenne szükség, ami csak a vidámpark rovására biztosítható. Tarlós István főpolgármester szerint a Vidám Park 2010-ben „konkrétan csődben volt”, míg a Fővárosi Állat- és Növénykert egy olyan értékes és patinás intézmény, amelyet fejleszteni kell. A bezárásról szóló döntés elhalasztásáról azt mondta: jelentkezett egy üzemeltető és október végéig kijelölik azt a helyszínt, ahol a Vidám Park tovább működhet. A főváros hajlandó biztosítani a működés kontinuitását, azonban az üzemeltetés nem önkormányzati feladat, főleg nem az állatkert fejlesztésére szánt területen. Hozzátette azt is, hogy a következő ülésre készülő anyagban szeretnék kiküszöbölni a végelszámolással kapcsolatos nehézségeket, valamint azt, hogy az eszközök más kézbe kerüljenek. A főpolgármester kiemelte: néhány műemléki eszköz – így a hullámvasút és a körhinta – a Városligetben marad. Nem pénzügyi okokból zár be a vidámpark – állítja Tüttő Kata (MSZP),
ÖN • KOR • KÉP 2012. 4. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu
aki szerint a valódi ok a terület átadása az állatkertnek. Az állatkert fejlesztése önmagában még üdvözlendő cél lenne, ha lenne rá pénz, illetve kész koncepció, de a szocialista fővárosi képviselő szerint ezek közül egyik sincs meg. A számok még inkább sántítanak. A Budapesti Vidám Park Zrt. jövő évi üzleti tervében 50-100 millió forintos hiány szerepel, ennyit kellene a fővárosi önkormányzatnak beletennie a cégbe ahhoz, hogy a vidámpark jövőre is kinyithasson. A főváros ehelyett bezáratja 490 millió forintos költséggel, miközben tudható, hogy az állatkertnek nincsenek saját forrásai az új terület kialakítására, így az akár évekig üresen állhat. Ha a beruházás uniós forrásból valósul meg, akkor is tetemes önrész kell hozzá. Az állatkertnek erre aligha lesz pénze, elvégre az új területtel jelentősen növekedik a működési költség, és a jegyárak aligha emelhetőek tovább – magyarázza Tüttő Kata, aki szerint egy nagyvároshoz hozzátartozik a vidámpark. Az LMP úgy véli, egy vagy két évvel el kellene halasztani a Vidám Park bezárását, hogy addig felépülhessen egy hasonló funkciójú létesítmény. Bagdy Gábor a javaslatot az október 3-i közgyűlésen indoklás nélkül visszavonta, így a bezárásról szóló döntést október végére halasztották.
Kor-kép Helyi Önkormányzatok Napja: szeptember 30.
Az ÜNNEP 2000 óta országgyűlési határozat szabályozza, hogy szeptember 30-a az önkormányzatok számára egy kiemelkedő, jeles ünnepnap, amit méltó módon illik megünnepelni. Ennek megfelelően az elmúlt 12 évben ez a törekvés − kormányzati közreműködéssel − hol jobban, hol rosszabbul sikerült; voltak olyan ünnepek, amelyek a körülmények miatt felejthetetlenek, voltak olyanok, amelyek gigantikusra sikerültek és volt olyan év, amelyről nincs mit mondani, mert az ünnep elmaradt. Pedig a Helyi Önkormányzatok Napja fontos esemény az önkormányzatok életében, ez a nap lehetőséget adhat az önkormányzatok tisztségviselőinek arra, hogy pártoktól függetlenül, közösen ünnepeljenek, közösen gondolkodjanak dolgaikról, párbeszédet folytassanak a mindenkori kormány képviselőivel és közösen gondolják végig azt: hogyan tovább? Azt gondolnánk, hogy ünnepelni könnyű, az ilyen jeles napokon az emberek ünneplőbe öltöztetik a szívüket, és barátsággal nyújtanak kezet társaiknak. Azoknak is, akikkel az év más napjain nézetkülönbségeik vannak… Például erre lett volna alkalmas az idei Helyi Önkormányzatok Napja is. 2012. szeptember 30-a egy lehetőség lett volna az önkormányzatok és a kormányzat képviselői közötti párbeszédre, aktuális kérdések egyeztetésére, önkormányzatok, polgármesterek kitüntetésére stb.
a párbeszéd fórumává. Mint várható volt és a rendezvény során nyilvánvalóvá vált, a BM most az ünnepi alkalmat nem kívánja széles körben vitára nyitottá tenni. A rövid helyi önkormányzati napi eseményen elsőként beszédet a miniszter távollétében a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára mondott. Tállai András beszédében alapvető nemzeti ügynek nevezte a helyi közhatalom gyakorlását. Az államtitkár az önkormányzati rendszer megújításával összefüggésben a települések életminőségének javítását, a lakosság biztonságának erősítését, az elérhető legmagasabb szintű közszolgáltatások biztosítását, a lakosság közösségi formálását, valamint a jövő nemzedékek védelmét emelte ki, hozzátéve, hogy ezek hozzájárulnak a nemzet felemelkedéséhez … Tállai András elismerését és köszönetét fejezte ki az önkormányzatok vezetőinek a végzett munkájukért. Az államtitkári beszédet követő zenei program után, az önkormányzati szövetségek közül egyedüliként Schmidt Jenőt, a TÖOSZ elnökét kérték fel ünnepi beszéd megtartására. Schmidt Jenő zárógondolatként megjegyezte: van egy álma, mely szerint Magyarország miniszterelnöke egy hasonló ünnepélyes alkalommal köszönetet mondana munkájáért a 3177 település polgármesterének, akik a vállukon viszik és vitték az országot.
Az ünnepség zárásaként a végzett munkájáért, Helyi Önkormányzatokért Miniszteri díjat kapott Módos Imre, Bihartorda község 2010-ben megválasztott polgármestere, valamint a Megyei Jogú Városok Szövetsége, amelynek az elismerését Kósa Lajos, a szövetség elnöke, Debrecen polgármestere vette át Tállai Andrástól…” Ahogy az ÖNkormányzat tudósítója írta, a belügyminisztériumi esemény rövid volt és szűk körű. Az ünnepségen a meghívott önkormányzati szövetségek képviselői közül sem mindenki vett részt. Ha megnézzük az eseményen készült fotót, jól látható, hogy a meghívott önkormányzati tisztségviselők aránya nem nagyobb, mint az eseményen részt vevő minisztériumi dolgozók köre. Hogy a kitüntetésre javasoltakat, hogy sikerült kiválasztani? Azt nem tudom, csak sejtem, hogy javaslatot nem kértek a szövetségek képviselőitől. Talán ezért fordulhatott elő, hogy a fideszes önkormányzatokon kívül senki sem került a látóhatárba. Hogy miért írom mindezt le? Talán azért, mert 12 évvel ezelőtt, az első Orbán-kormány idején született az az országgyűlési határozat, mely arról rendelkezett, hogy szeptember 30-a legyen a Helyi Önkormányzatok Napja, amelyet méltó módon javasoltak megünnepelni. Csy-kó
Hogy ez nem így történt, az nem az önkormányzatokon múlott. Az ÖNkormányzat című folyóiratban az idei ünnepről ez olvasható: „Előzetes jelzés alapján az országos önkormányzati szövetségek elnökei értesülhettek róla, hogy idén a Belügyminisztériumba várják a szövetségek elnökeit a megemlékezésre. Arról viszont nem volt tudomásunk, hogy mennyiben lesz ez az esemény ünnep és miképpen alakítható www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 4. szám ÖN • KOR • KÉP
17
Kor-kép
Hogy volt? Magyarország országos önkormányzati szövetségei 2000. március 6-án közösen kezdeményezték, hogy az önkormányzati rendszer tízéves évfordulója tiszteletére 2000. szeptember 30-án ünnepi eseményre kerüljön sor. „A magyar önkormányzatok 1990-2000 között” címet javasolták a rendezvénynek. A hét országos szövetség elnökének aláírásával megjelent felhívás azt is szorgalmazta, hogy a jövő évezredtől Magyarországon szeptember 30-a legyen a Helyi Önkormányzatok Napja.
A „hetek” kívánsága valóra vált, az Orbán-kormány előterjesztésében 2000. június 13-án az Országgyűlés – 57/2000. (VI. 16.) OGY határozatával – a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tizedik évfordulója tiszteletére szeptember 30-át, az első helyhatósági választások napját a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította. Az Országgyűlés felhívta az önkormányzatokat, az érdek-képviseleti, szakmai szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat, hogy a 10. évfordulón, illetve ettől kezdődően ezen az emléknapon közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg a demokratikus jogállam kiépülésének e meghatározó, jeles eseményéről. A határozati javaslatot minden parlamenti párt és szinte valamennyi bizottság támogatta, még a döntés előtt az önkormányzati bizottság ülésén elhangzott: a kormány támogatását is élvező, feltehetően nem egyszeri alkalomra mind az önkormányzati érdekszövetségek, mind az egyes önkormányzatok készülnek, a megemlékezésre − szeptember 30-nál, megalakulásuk tízéves évfordulójánál − nem is lehetne méltóbb időpontot találni. A javaslatot támogatók kiemelték az önkormányzatok szerepét a demokrácia intézményrendszerének megszilárdulásában. Az SZDSZ nevében Kóródi Mária alelnök rendkívüli értéknek minősítette az önkormányzatiságot, hozzátéve, hogy ennek a költségvetésben és az egyéb kormányzati támogatásokban is meg kellene nyilvánulnia. Tóth Imre (FKGP) reményét fejezte ki, hogy az ünnepből hagyomány lesz. Mint mondta, a megemlékezés ünnepélyességét fokozná, ha valamely, az önkormányzatoknak szánt elismerést e napon adnának
18
át. Pozsgai Balázs (MSZP) a finanszírozás lehetőségeinek megteremtését hangsúlyozta, míg Bernáth Ildikó (Fidesz) a helyi demokrácia kiteljesedését méltatta.
mint a karikacsapás Miután az Országgyűlés gyorsan és kedvezően döntött a Helyi Önkormányzatok Napja sorsáról, úgy tűnt, hogy minden úgy megy, mint a karikacsapás; a hét önkormányzati szövetség a Parlamentben közösen ünnepel majd szeptember 30-án. Ennek megfelelően, nem sokkal a határozati javaslat elfogadása után, Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára egy nyilatkozatában arról számolt be, hogy az előkészületek megkezdődtek; az ünnepség fővédnökének a köztársasági elnököt (Mádl Ferencet), a miniszterelnököt (Orbán Viktort) és a parlament elnökét (Áder Jánost) szeretnék megnyerni. A rendezvény fő szponzora az OTP lesz, s mivel a TÖOSZ maga is tesz az elismerésre javaslatot, az ünnepség alkalmával az önkormányzati szövetségeknek is lesz egy közös kitüntetésük. A főtitkár végül reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben az önkormányzatok házának ügye is a bizottsági ülés elé kerülhet majd… Azonban a remény csak remény maradt, és a sikersztorinak itt vége szakadt. Az első Helyi Önkormányzatok Napját 2000. szeptember 30-án a Budapesti Kongresszusi Központban tartották. A tervezett parlamenti helyszínt, a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, valamint a parlament elnökét a fővédnöknek nem sikerült meg-
ÖN • KOR • KÉP 2012. 4. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu
nyerni. Hiába ült a Parlamentben harmincnyolc polgármester/országgyűlési képviselő, közülük hárman önkormányzati szövetségek vezetői voltak (Endre Sándor MÖOSZ, Layer József MÖSZT, Gémesy György MÖSZ). A kudarcról az önkormányzatok napján vezérszónokként Hosszúhetény polgármestere, a KÖSZ elnöke Nádor Rudolfné keserű mondatokban emlékezett: „Az emberi lét alapigénye a boldogságkeresés. Állíthatom, hogy mi, Magyarország lakói, állampolgárai boldogok akartunk, akarunk lenni. Akkor is, ha talán szegény rokonoknak tekintenek bennünket, akikért nem illik fővédnökséget vállalni, akiket nem lehet a tisztaszobába beengedni. Akkor is, ha jólneveltségünk és kulturáltságunk foka nem üti meg a mértéket. E hiányosságokkal naponta meg kell küzdenünk a legalacsonyabb szinttől a legmagasabbakig − a 60 fős településtől a parlamentig. Mégis mondom: boldog születésnapot!…” (Forrás: ÖN-KOR-KÉP, 2000. szept. 1. old.) Igaz, hogy az önkormányzatok napját az ünnepeltek kormányzati közreműködés nélkül tartották, azért a Fideszes polgármestereknek volt hatásuk a kormányzati munkára. Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára 2000. szeptember 14-én megalakult az Önkormányzati Tanácsadó Testület azzal a céllal, hogy tagjai vessék fel mindazokat a javaslatokat − költségvetéssel, törvénykezéssel stb. kapcsolatban −, amelyek segítik az önkormányzatok munkáját. Az Önkormányzati Tanácsadó Testület tagjai voltak: Bóka István, Búza Attila, Favella Sándor, Kósa Lajos, Kovács Zoltán, Mitnyan György, Szita Károly és Ódor Ferenc. (Forrás: ÖN-KOR-KÉP 2000. okt.–nov. 12. old. )
Kor-kép új szelek A kormányváltással a helyzet is változott. 2002. szeptember 30-án, a Zrínyi utcai Duna Palotában Medgyessy Péter miniszterelnök és Lamperth Mónika belügyminiszter átadta a polgármestereknek az Országos Érdekszövetségek Szolgáltató Központját. A Duna Palotában 4 irodát biztosítottak az önkormányzati szövetségek számára, és 8 millió forint értékig vehették igénybe az intézmény infrastruktúráját. A belügyminiszter az önkormányzati érdekszövetségekkel más típusú együttműködésre törekedett. Minden olyan kérdésben, amely az önkormányzatokat érinti, egyeztetést tervezett. Az ígéret arról szólt, hogy csak olyan előterjesztéseket fogad el a minisztérium szakértőitől, amelyen rajta van a szövetségek véleménye. A minisztériumban létrehoztak egy olyan csoportot, amely a polgármesterekkel és az önkormányzati képviselőkkel foglalkozott. 2003 szeptemberében Medgyessy Péter második alkalommal találkozott az önkormányzati szövetségek képviselőivel. A találkozót Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke, Mecseknádasd polgármestere kezdeményezte. A találkozónak a szigethalmi önkormányzat volt a házigazdája. Napirenden a közigazgatási reform és a 2004-es költségvetési törvényjavaslat szerepelt. A miniszterelnök elismerte, hogy jogos az önkormányzati szövetségek részéről a működési támogatás igénye. 2004-ben 1000 fő részvételével az OTP szakmai fórum keretében emlékezett az önkormányzatok napjára. Ekkor már Mádl Ferenc volt a fővédnök. 2005. szeptember 30-án, az önkormányzatiság 15. évfordulóján, több mint 4000 polgármester, helyi önkor-
mányzati képviselő ünnepelt a Kossuth téren. Az ünnepségsorozat alkalmával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a 90-es évek első négy éve volt az aranykor, legalábbis a finanszírozás tekintetében. Az ünnepség nem akadályozta meg a településpolitikusokat abban, hogy a 2006-os költségvetéssel kapcsolatban keményen fogalmazzák meg véleményüket. „A helyzet rosszabb, mint gondolták…” A hét önkormányzati szövetség közül hatan – a KÖSZ-t kivéve – írták alá a közös állásfoglalást a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban. 2006-ban az önkormányzati választás október 1-jén volt, ezért elmaradt az önkormányzati napi megemlékezés.
a Nemzeti Csúcs(on) Bajnai Gordon Önkormányzati és Területfejlesztési miniszterként első alkalommal 2007. szeptember 11-re hívta össze a Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fórumának ülését. A KÖEF ülése az eddigi gyakorlattól eltérően − a résztvevők egyetértése alapján – a sajtó számára nem volt nyilvános. A fórum elsőként – az ügyrendjében rögzített hatáskörével élve − döntött a Helyi Önkormányzatok Napja központi programjáról. A két oldal képviselőinek megállapodása alapján, az önkormányzatok napja alkalmából szeptember 28-án, Budapesten Az önkormányzatok és az új fejlesztéspolitika kapcsolata címmel konferenciát tartottak, ahol Bajnai Gordon miniszter mellett Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is előadást tartott. „Önkormányzatiság az önkormányzati szövetségek szemszögéből” témakörben – a szövetségek egyeztetésének eredményeként − Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Molnár Gyula, a TÖOSZ elnöke, valamint Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke tartott előadást. Ugyancsak az önkormányzatok napja ünnepségsorozat része volt a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége szeptember 29-re, Ópusztaszerre szervezett „megyék országos gyűlése” program. 2008-ban a Helyi Önkormányzatok Napja Marcaliban volt, ahol Gyenesei
István belügyminiszter köszöntötte az ünnepelteket az Európa Tanács támogatásával megrendezett konferencián. A miniszter egyik legfőbb üzenete az volt, hogy a tizennyolc esztendős önkormányzati rendszer elérte nagykorúságát, ezért így is kell viselkednie. A 2009-es központi költségvetési törvényjavaslatról szólva ismertette, hogy az önkormányzatok hitelforrások nélkül 3500 milliárd forintból gazdálkodnak majd, ehhez az állam 1422 milliárdot biztosít. (Ez a korábbi évhez képest ugyan 8,7 százalékkal magasabb volt, de még így sem érte el a költségvetésük 50 százalékát! – szerk.) A 2008. október 18-ra összehívott Nemzeti Csúcs ugyan nem az önkormányzatok napjához kapcsolódó esemény, de érdemes visszaemlékezni rá. Ugyanis Gyurcsány Ferenc nemzeti
paktumhoz kötötte volna az önkormányzati rendszer átalakítását. A kormányfő megállapodást szeretett volna az önkormányzati és a nyugdíjreformról, de ehhez nem talált partnereket a döntéshozók között, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott Nemzeti Csúcson, ahová a több mint hatvan politikus és közéleti személyiség között hivatalosak voltak az önkormányzati szövetségek vezetői is. Miután Gyurcsány Ferenc ismertette az általa átmeneti évnek tekintendő, 2009-re vonatkozó terveit, a meghívottak több mint öt órán keresztül adhatták elő véleményüket és ötleteiket a válságból való kikerülés módszereiről és a hosszabb távú stratégiáról. A megbeszélésen részt vett Orbán Viktor is. A Fidesz elnöke úgy látta, hogy megszorító csomag van kibontakozóban, ami az addigi felelőtlen szocialista poli-
www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 4. szám ÖN • KOR • KÉP
19
kor-KÉP tika folytatása, ezért kormánytervek elleni összefogást és nemzeti növekedési programot javasolt, amelynek középpontjában az adócsökkentés állt. Kósa Lajos, az MJVSZ elnöke, Debrecen polgármestere lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, mondván, hogy a „csúcson kell abbahagyni”. A Nemzeti Csúcs hangulata előszele volt a 2009-es évnek. Bár akkor még nem sejthettük, hogy a következő év nem egyszerűen csak átmeneti a miniszterelnök számára.
csendes ünnep, utcai terepharc 2009-ben sajátosan alakult szeptember 30-a, a Helyi Önkormányzatok Napja. Ezen a napon a hét országos önkormányzati szövetség elnökségei által alkotott Önkormányzati Szövetségek Konzultatív Tanácsa munkaüléssel ünnepelt. A Pest megyei megyeházán mind a hét szövetség képviseltette magát. A házigazda Szűcs Lajos volt, a Pest megyei közgyűlés elnöke. Igaz, hogy az önkormányzatok napja csendesen, ünnepi hangulat nélkül telt el, de néhány nappal később, október 10-én polgármesterek, önkormányzati képviselők tüntetésétől volt hangos a Kossuth tér. A korábbi évektől eltérően 2009-ben a kormánypárti, ellenzéki és független polgármesterek, településpolitikusok, országgyűlési képviselők szócsatáját kiegészítette az utcai terepharc. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere tüntetésre szólította fel a fideszes polgármestereket, az önkormányzati képviselőket és bizottsági tago-
20
Kósa Lajos által felolvasott 12 pont az önkormányzatok jogairól 1. Minden önkormányzat alapvető célja polgárai jólétének, boldogulásának, gyarapodásának, biztonságának megteremtése. 2. M inden önkormányzatnak joga van az élethez, sorsáról csak lakói dönthetnek. A központi állam semelyik faluról, városról nem mondhatja meg, hogy sorvadásra vagy halálra van ítélve. 3. A magyarok legfontosabb városa Budapest, itt él a legtöbb magyar ember. A főváros járul hozzá a települések közül a legnagyobb mértékben Magyarország teljesítményéhez. 4. Minden falu, város és megye a mi közös örökségünk, értékünk. Mindegyik fontos, pusztulásukkal, fogyásukkal mindnyájan kevesebben leszünk. 5. A legfontosabb városnak, Budapestnek kötelessége kiállni a legkisebb faluért is. Csak ilyen összefogás emelheti fel újra a magyarokat és Magyarországot. 6. Minden településnek joga van az iskolához. 7. M inden településnek joga van a kultúrához és templomához. 8. M inden településnek joga van legalább egy rendőrhöz, ha az állam nem biztosítja ezt, joga van megszervezéséhez teljes állami felhatalmazás mellett. 9. A kormány csak úgy adhat kötelező feladatot az önkormányzatoknak, ha teljesítés feltételeit is biztosítja, jogban és pénzben egyaránt. 10. Minden önkormányzatnak joga van a vagyonához. Arra a Kormány nem teheti rá a kezét, el nem vonhatja. 11. Minden önkormányzatnak joga van a jövedeleméhez. Azt a központi állam el nem veheti, fel nem használhatja. 12. Minden önkormányzatnak joga van az ellenállásra a törvényes keretek között, ha a központi állam a létét, a törvényességet vagy az alkotmányosságot fenyegeti. Ma egyetlen jelmondatunk lehet, „Egy mindenkiért, mindenki egyért” – így fogjuk Magyarországot újjáépíteni. Elérhető: http://www.youtube.com/watch?v=iPJU6kIt-xA
kat, valamint az alkalmazottakat, hogy közösen demonstráljanak az utóbbi húsz év legveszélyesebb költségvetése ellen, amely az önkormányzatokat véglegesen padlóra küldheti. A rendezvényt Halász Gábor, a Zala megyei Kiskutas független polgármestere nyi-
ÖN • KOR • KÉP 2012. 4. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu
totta meg, majd bemutatta a demonstráció kezdeményezőit: Bernáth Lászlót Tetétlen, Bús Balázst Óbuda polgármesterét, Szűcs Lajost, a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökét és Kósa Lajost, a Fidesz alelnökét, Debrecen polgármesterét.
