NÉ PÚJSÁG ZALAI CIVIL NÉPÚJSÁG. Keszthely, Letenye, Lenti, Lendva, Nagykanizsa, Zalakaros. Zalai civil szervezetek. I. évfolyam

ZALAI CIVIL I. évfolyam 2 0 0 5 . 04. civilek

NÉ P Ú J S Á G ZALAI

N

Za l a i c i v i l s z e r v e CIVIL z e t e k l aÉPÚJSÁG pja

Keszthely, Letenye, Lenti, Lendva, Nagykanizsa, Zalakaros

civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civilek civi civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekkel civilekke civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civileknek civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civile civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civile civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civile civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civile civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civile civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civile civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civile civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civile civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civilekrõl civile civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civi civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civi civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civi civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civi civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civi civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civi civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civi civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civi civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civilekért civi

civilek civilekkel

civileknek civilekrõl civilekért

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

Civil régió – Lenti kistérség – Civil Régió Alsószenterzsébet Baglad Barlahida Belsõsárd Bödeháza Csertalakos Csesztreg Csömödér Dobri Felsõszenterzsébet Gáborjánháza Gosztola Gutorfölde Hernyék Iklódbördõce Kálócfa Kányavár Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kerkateskánd Kissziget Kozmadombja Külsõsárd Lendvadedes Lendvajakabfa

Lendvadedes

Gosztola

Tornyiszentmiklós

Lenti Lovászi Magyarföld Márokföld Mikekarácsonyfa Nemesnép Nova Ortaháza Páka Pórszombat Pördefölde Pusztaapáti Ramocsa Rédics Resznek Szécsisziget Szentgyörgyvölgy Szentpéterfölde Szijártóháza Szilvágy Tormafölde Tornyiszentmiklós Zalabaksa Zalaszombatfa Zebecke

Lenti

Civil régió – Nagykanizsai kistérség – Civil Régió Zalaújlak

Alsórajk Balatonmagyaród Belezna Bocska Börzönce Csapi Eszteregnye Felsõrajk Fityeház Füzvölgy Galambok Garabonc Gelse Gelsesziget Hahót Homokkomárom Hosszúvölgy Kacorlak Kerecseny Kilimán Kisrécse Liszó Magyarszentmiklós Magyarszerdahely

Miháld Murakeresztúr Nagybakónak Nagykanizsa Nagyrada Nagyrécse Nemespátró Orosztony Pat Pölöskefõ Pötréte Sand Sormás Surd Szepetnek Újudvar Zalakaros Zalakomár Zalamerenye Zalasárszeg Zalaszabar Zalaszentbalázs Zalaszentjakab Zalaújlak

Nagyrada

Surd

Nagykanizsa

Kacorlak

2

ZALAI CIVIL

Újra együtt Dél-Zalában

N

ÉPÚJSÁG

Tisztelt Olvasó! Keszthely Város vezetése nevében megelégedéssel vettem hírül, hogy a Civil Népújság havi egy alkalommal régiónk kistérségein kívül eljut azon magyarlakta településekre is, ahol az ott élõ polgárok haszonnal forgathatják mindazon információkat, közhasznú anyagokat, melyek minden bizonnyal megkönnyítik életüket, és ügyintézéssel kapcsolatos problémájuk megoldásához is segítséget nyújtanak. A jókora terjedelmû, igényes kivitelûre tervezett lap kedvezõ ára pedig ahhoz járul hozzá, hogy minél többen fognak rendszeresen vásárolni majd a kiadványból, amelyben nem csupán a civil szféra infói, de az önkormányzatok hírei is helyet kapnak. A programok, felhívások, híradások böngészéséhez kellemes és hasznos idõtöltést kívánok a Civil Népújság minden kedves olvasójának: Mohácsi József Keszthely Város Polgármestere

Öt dél-zalai kistérséget kapcsol össze a Zalai Civil Népújság (Keszthely-Hévíz, Nagykanizsa, Letenye, Lenti kistérségét) valamint a szlovéniai Muravidéket. Az újság megjelenését a Nemzetiségi Magyar Tájékoztatási Intézet és a Dél-Zalai Civil Fórum Egyesület együttmû-ködése teszi lehetõvé. Támogatónk Nemzeti Civil Alapprogram. A közös újság számunkra Zala megye virtuális újraegyesítését is jelenti a közös kulturális és gazdasági tér újra-belakását, és bízunk benne, hogy jelentõsen hozzájárul a határon túli magyarság zárvány-létének felszámolá-sához is. Van mit áthozni és van mit átvinni a – reményeink szerint -egyre jelképesebbé váló határon. A csaknem négy évtizede hétrõl-hétre megjelenõ Népújság a muravidéki magyarság nemzeti identitásának hordozója és a magyarság elsõ számú kultúraközvetítõ médiuma. Ezért megtiszteltetésnek érezzük, hogy ennek az újságnak a szellemiségét és a muravidéki magyar közösség híreit vihetjük Dél-Zalába. A mi oldalunkon a négy kistérség összekapcsolása önmagában is meghatározó lépés a térség innovációja szempontjából. A területi és politikai megosztottságoktól. szabdalt dél-zalai régió együttmûködésének motorja és hordozója a kistérségekben mûködõ civil szervezetek hálózati együtt-mûködése. Különös értéke van ma egy kisrégió civil összefogásának, ha belegondolunk, hogy szomszédos városok és települések önkormány-zatai nem váltanak szót egymással. Bízunk benne, hogy hídépítõ szándékunk hozzájárul a politikai hisztéria lecsendesítéséhez és a helyi társadalmak és a régió identitásának XXI. századi újrafogalmazásáhozhasználják mint hirdetési médiumot, tekintsék sajátjuknak, küldjenek cikkeket, hozzászólásokat, hogy kezdeményezésünk a támogatási idõszak lejárta után is életképes maradhasson. Gyertyánági Endre elnök Dél-Zalai Civil Fórum Egyesület

3

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

Civil Kurázsi

CIVILEK A TÁRSADALMI MEGBÉKÉLÉSÉRT Vizi E. Szilveszter Nagykanizsán A Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalta annak az újévi hangversenynek a fõvédnökségét, amelyet Nagykanizsán, a megbékélés jegyében rendeznek meg. Elõzetesen a Zalai Hírlap december 29-i számában nyilatkozott a közállapotainkról: „Kétségtelen, hogy hazánk két táborra oszlott, melyek tagjai nem hajlandók egymással értelmes

Civil kurázsi párbeszédre. Az Akadémia elnöke nem engedheti meg magának, hogy ne vegyen részt minden kísérletben, mely ezt a megosztottságot szeretné megszüntetni fogalmazott. - A kanizsai kezdeményezés nagyszerû, s megtiszteltetés számomra, hogy személyemben garanciát látnak a közös gondolkodás lehetõségének megteremtésére.” A fentiekhez hozzátehetjük Hankiss Elemér megjegyzését a Zalai Hírlap november 6-i számából: „A magyar társadalom alapvetõen egy normális társadalom lenne. Hogy ma mégis másképp látszik, az annak köszönhetõ, hogy a magyar politikai elit megõrült. Mindkét oldal minden nap mérgezi a társadalmat.” A Civil Fórum Egyesület fellelkesedve a helyi kezdeményezésre – és bízva abba, hogy városunkat egy pillanatra megérintheti az országos nyilvánosság szellõje – hatalmas transzparenst készítetett, amelyen Babits Mihályt idéztük: „Legyen vége már! Legyen béke már!” Azonban a hirdetményt nem bonthattuk ki az elõadóteremben, miután a fõiskola egyik tanára rövid szóbárbaj után kategórikusan megtiltotta. Ezután a nyilvános közterület maradt, vagyis a bejárat elõtti járdaszegély, ahol végül is tábort ütöttünk és itt osztogattuk a szórólapokat. Összességében kevesebb szó esett a megbékélésrõl Vizi E. Szilveszternek a nagykanizsai Fõiskolán tartott elõadásában. Természetesen naivitás lenne azt feltételezni, hogy egy elõadóterem csak úgy önmagától a szembesülés helyévé válik. Ehhez az is kellene, aki szembesül. A való életben meg „nem épp a szûz lányok francia négyes tánca” (Hankiss) zajlik, ezért kevésbé nyerõ bárminek a beismerése, ez csak gyengeség jele lenne. Az akadémikus látogatása végül a díszvendég karneválszerû kísérgetésévé fajult, amirõl természetesen nem õ tehet.

Megbékélés az újévi koncerten A Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalta annak az újévi hangversenynek a fõvédnökségét, amelyet Nagykanizsán, a megbékélés jegyében rendeznek meg. Az Akadémia a közjó intézménye, ezért annak elnöke, Vizi E. Szilveszter természetesnek tartja, hogy az alkotó értelmiség kezdeményezése mellé álljon. - A zeneiskolai tanárok feltehetõen azért kértek fel fõvédnöknek, mert gyakran megfordultam a városban, feleségem ugyanis tõsgyökeres kanizsai - kezdte az elnök. - A vidéken élõ alkotó értelmiség helyzete miatt mondtam azonnal igent. Támogatni kell õket, akik nagymértékben járulnak a nemzetközi piacon eladható magyar termékek elõállításához. Olyan köztestület elnöke vagyok, amely 1825-ben honfitársaink adományából jött létre, s amely mindenkor megõrizte szuverenitását, sem a kormányok, sem a tõkével rendelkezõk nem voltak képesek befolyásolására. Valóságos érték az is, hogy ma sem a kormány fejének, hanem a parlament elnökének kell beszámolnom.Vizi E. Szilveszter úgy látja: kétségtelen, hogy hazánk A karácsonyi koncert szervezõje: BARÁTH ZOLTÁN Beszélgetés Baráth Zoltánnal 2004 karácsonyán, az újévi koncertrõl. A koncert nagy sikert hozott. Múltidézõ beszélgetésünkben azonban sok olyan gondolat is megfogalmazódott, melyet örökérvényûnek gondolunk mindannyian, mûvészetet szeretõ, gondolkodó emberek.

vezetett minket a koncert szervezése alatt, de lehet, hogy ez egy reménytelen vállalkozás, mert ma magyarországon nem így folyik az élet.

Az újévi koncerteteket a megbékélés jegyében hirdettétek meg. Honnan jött ez az ötlet? - Egyértelmû csak úgy tudom összehozni az embereket, együtt mindenkit, ha a szándék független a pártoktól és mindenfajta politikai befolyástól. A zene kapcsán talán sikerül ilyen szándékot felmutatni – gondoltam. Ez volt az idea és ez

Végül is sikerült teljesíteni a felvállalt küldetést? - Anak ellenére, hogy sokan és sokfelõl segítettek, kevéssé. Töbet szerettünk volna, érezhetõ megbékélési szándékot. A koncert hatását leginkább azon lehetett lemérni, hogy sokan akartak segíteni. Ez minimális eredménynek mondható, de mégis történt valami.

4

Kiket kell megbékíteni egymással? - Elsõsorban talán a pártembereket egymással, majd a különbözõ pártok és érdekcsoportok képviselõit.

Civil Kurázsi Továbbviszitek a megbékélés, megbékéltetés gondolatát? – Igen, a szándékunkban áll. Be akarom szervezni a környezõ országokat is. Vannak már konkrét kezdeményezések az osztrák testvérváros részérõl, ehhez szeretnénk még partnereket találni horvát és szlovén részrõl. Az a tervünk, hogy errea színvonalas nemzetközi rendezvényre neves közéleti személyiségeket hívunk. Így szolgálhatnánk a saját eszközeinkkel a megbékélés ügyét térségünkben.

Amirõl nem írtak az újságok…

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

Civil egységmozgalom „Fantasztikus erõt ad egy régióban, ha a társadalom összefog és közösen meg akarja mutatni az erejét és a nagyságát.”

Különbözõ irányokból indultak és összetalálkoztak félúton azok a dél-zalai civilek, akik citoyenként, azaz közpolgárként definiálják magukat, vagyis (1) akiknek jogaik vannak, (2) akik elfogadják a kötelezettségeiket. A kiindulópont mindenki számára azonos: Ha a megosztottság továbbra is fennmarad a régióban, az a versenyképességünket és a fennmaradásunkat veszélyezteti. A három dél-zalai kistérség (Keszthely-Hévíz, Letenye, Lenti) idén alakult civil ernyõszervezetei és a Dél-Zalai Civil Fórum Egyesület irányításával kiteljesedõ hálózati együttmûködés a „hogyanra” keresi a választ. A helyi társadalom harmadik szektora felemelte a fejét, és közös Nyilatkozatában kifejti, hogy „a szervezett civil társadalom saját jogon, különálló szektorként és önálló platformmal lép fel”. A dél-zalai civil ernyõszervezetek 2004. december 30-án a Honvéd Kaszinóban fogadták el a közös Nyilatkozatot. Ez a civil összefogás még egy zsenge kezdeményezés, mégis ígéretes, mert (a) egy alulról építkezõ mozgalom, és (b) a regionális együttmûködés máris „átnyúlik” az eddig megszokott provinciális kereteken és összekapcsol négy dél-zalai kistérséget. Kétségtelen, hogy a Keszthelytõl Lentiig együttmûködõ civil szervezetek dél-zalai régió iránti felelõsségérzete megerõsödött, amely azt jelenti, hogy „a helyi közösségek a továbbiakban nem passzív tárgyként, hanem aktív érdekcsoportként jelennek meg” a helyi cselekvésben és a térségi kommunikációban. „A civil szervezeteken nyugvó társadalom az, amely megszünteti a bizalmi válságot és a társadalmi tõke további leromlását térségünkben és képes a társadalom mélyrétegeiben feszülõ pozitív energiák felszabadítására és a társadalmi egység és konszenzus megteremtésére”– szegezi le a Nyilatkozat.Ez ügyben a civilek nem féltik a pozicióikat, ez az a kevésbé látványos és fáradtságos aprómunka, amelyet rajtuk kívül senki sem akar elvégezni, a körülmények fokozatos megváltoztatása. Mindez természetesen az állampolgári „ébredést” feltételezi, a citoyennek, a közpolgárnak a kialakulását, amely egy rugalmasabb személyiségtípus, aki már nem alattvaló. A manipuláció ennél mindig egyszerûbb és kiszámíthatóbb, mert mindig csak halogatja és színleli a változást. „A civil közösségi munka olyan fejlesztési folyamatot jelent, amely a települési, térségi közösségeket, emberi csoportokat mobilizálva képessé tesz arra, hogy önállóan, felelõsségteljesen alakítsák önmagukat, környezetüket, közösségüket és a szélesebb társadalmi közeget.” - olvasható a Nyilatkozatban. A dokumentum teljes terjedelmében honlapunkon olvasható: http://www.civilforum.net

Nem volt hírértéke a kistérségi ernyõszervezetek december 30-i találkozójának, amelyet Nagykanizsán a Honvéd Kaszinó Tükörtermében tartottunk. A rendezvényen beszédet mondtak a kistérségi ernyõszervezetek képviselõi: Sinkovics Andrea Keszthelyrõl, Fojtáné Bõsze Borbála Hévízrõl, Homor Péter Letenyérõl és a vendéglátó szervezet nevében Gyertyánági Endre Nagykanizsáról. Meglepetést és egyúttal várakozást keltett bennünk, hogy a rendezvényen megjelent Litter Nándor polgármester úr, Göndör István országgyûlési képviselõ, valamit Bicsák Miklós, Horváth György és Halász Gyula önkormányzati képviselõk. A továbbiakban élénk vita bontakozott ki a jelen lévõ politikusok és civilek között a kistérségi ernyõszervezetek legitimitásáról és a civil szektor dél-zalai helyzetérõl. Ez után ismertetésre került a KeszthelyHévízi, Lenti, Letenyei és Nagykanizsai kistérségek civil fórumainak közös Nyilatkozata, az „Együtt Dél-Zaláért” társadalmi egységmozgalom meghirdetésérõl. Este hét órakor kezdõdött a résztvevõk közös gyertyás felvonulása - amelyen körülbelül hatvanan vettek részt - az Ady út - Erzsébet tér útvonalon, majd a magyar nemzeti lobogó Hírdetésszervezõket (jutalékos rendszerbe) a Népújsághoz felveszünk. és az EU zászló felvonása – amelyre Érdeklõdni telefonon:06-93-509-524, illetve:06-20-490-7370, vagy elõzetesen a résztvevõk ráírták a nevüket személyesen a szerkesztõségben: Nagykanizsa Kálvin tér 5. (Halis István következett az Erzsébet téren. Városi Könyvtár alagsora - Riersch Zoltán felelõs szerkesztõnél) 5

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

Civil Kurázsi

A pálya szélén Civil szervezetek a kistelepüléseken Megmoccant valami! Mozgásban a civil szektor! Felhívások, szórólapok, email-ek, meghívók. Úgy tûnik uniós csatlakozásunk elindított egy folyamatot, amely felrázta a civil társadalmat. Alapítványok, egyesületek, szövetségek s mindazok akik az önszervezõdés alapján életünk egy-egy kis szeletét felvállalják, kezdik megmutatni magukat Tanácskozási-, beleszólási-, információs-, és döntési kompetenciákat követelnek. Az erjesztõ élesztõ kétség kívül a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) megszületése volt. Ez elismerendõ, és mondjuk meg õszintén – a viták ellenére is – nagyon jó! Természetesen – mint ilyen esetekben mindig – azok a szervezetek keltek elsõként életre, ahol elkötelezett akarat, szellemi, és gazdasági tõke, s a mûködésre vonatkozó elõzmények voltak fellelhetõk. Az is természetes, hogy ezek a szervezetek zömében a fõvárosban, megyeszékhelyeken ill. nagyobb városokban mûködnek, van a székhelyük. De vajon mi a helyzet a kistelepüléseken, a néhány száz, esetleg ezer fõt befogadó zalai falvakban? A helyzet bonyolult és nehéz! Ha néhány évre visszatekintve próbáljuk megadni a választ, a következõ képet kapjuk. Látható, hogy az ott élõk társasági igényeinek megfelelõen megtalálhatók népdalkörök, a település futball csapata, önkéntes tûzoltók, horgász egyesületek, hogy a legjellemzõbbeket kiragadjam. Õk voltak az elsõ a civil kezdeményezések, melyek az önkormányzatiság megszületése elõtti a tanácsi rendszerben alakultak. Köréjük gyûlt a lakosság, rendezvényeiken, összejöveteleiken egyfajta közösségi, összetartozást kifejezõ igényt elégítettek ki. Gazdálkodást többnyire nem folytattak, a tagdíjakon kívül, –ha egyáltalán beszedték azt tagjaiktól – létüket az „atyáskodó” helyi tanács jóakarata biztosította. Az önkormányzatiság megszületését követõen jelentõs változások következtek be. De nem itt, a „végeken”! Megszülettek azok a törvények, melyek felismerve az önrendelkezési jog kapcsán azt a hiányt, melyet a lakossági igények alapján szervezõdõ civil szervezetek tölthetnek be –mivel az állam és annak intézményei eme közhasznú feladatokat nem képesek ellátni- jogosítványokat biztosít e szervezeteknek. Tapasztalataim szerint az apró települések kis szervezetei jelentõs problémákkal küszködnek. Az egyik – de talán legfontosabb – ilyen, hogy mintha egyes önkormányzatok „mazsoláznának” az ott mûködõ szervezetek között. Ez abban nyilvánul meg, hogy az esélyegyenlõség megteremtése helyett egyeseket favorizálnak, míg másokat – nekik valamilyen okból nem tetszõket – megpróbálnak ellehetetleníteni. Teszik ezt többféleképp, például ad-hoc szavazással nyújtanak anyagi támaszt egyeseknek.

Civil kurázsi

6

A felvonulók ezután szimbolikus összetartozásukat és szolidaritásukat egy élõlánc létrehozásával fejezték ki, majd a béke jelképét jelenítették meg gyertyás kivilágítással. Este nyolc órától a Civil Fórum Egyesület büfévacsorára hívta meg a rendezvény résztvevõit a Honvéd Kaszinóban, ahol szendvicsek, forralt bor, és üdítõk kerültnek felszolgálásra Ezután kezdõdött az elõszilveszteri mulatság, amelyhez a zenét az Old Mix Együttes szolgáltatta. A hangulatos est nem sokkal éjfél után ért véget. a Szervezõk Ez a módszer súlyosan aláássa a most alakuló civil folyamatokat. Hogy miért? Egyrészt ezek a szervezetek, mivel a kiválasztottak kellemes helyzetébe kerülnek elkötelezettjeivé válnak a hatalomnak, egyes politikai pártoknak és mozgalmaknak, akik meghatározó szereppel bírnak az önkormányzati testületekben. Másrészt ezzel a módszerrel éket vernek az azonos településen mûködõ civil szervezetek közé. Van még egy másik veszély is. Találkoztam olyan esetekkel, amikor a ilyen “kiválasztott” civil szervezet mûködése nem felelt meg az elõírt törvényi követelményeknek, azaz sem közgyûlések, sem közhasznú jelentések, sem könyvelés, sem elszámolás nem létezett. Csak idõ kérdése, hogy a felügyeletet gyakorló hatóság (ügyészség) mikor emel kifogást egy ilyen szervezet ellen. A jogsértõ mûködésnek az is következménye lehet, hogy a település önkormányzatának gazdálkodásában elõbb utóbb kibukik az efféle kufárkodás a közpénzekkel.

Civil Kurázsi Kialakulóban vannak azok a civil „zászlóshajók”, ernyõszervezetek, civil szervezõdések szövetségei, akik a gazdasági-, és szellemi központokban (nagyvárosokban) képesek, és tudnak mûködni. Információkhoz jutnak, párbeszédet folytatnak az adott önkormányzattal, mûködésüket, létüket immáron hivatalos formában is elismertetik. Nyitottabb (demokratikusabb) településeken talán már véleményükre is kíváncsiak. Van ahol a felelõsen gondolkodó önkormányzat már a civil ügyeket összefogó civil referenst is foglalkoztat. A civil ernyõszervezetek felelõssége és feladata, hogy összefogják a kistelepüléseken és térségükben még meglévõ szervezeteket, képviseletet biztosítsanak a nem civil szférák felé, koordináljanak szervezõdések között, és ha szükséges, lépjenek fel az esélyegyenlõséget semmibe vevõ helyi politizálás és a kirekesztõ, a civil összefogást megosztó és lejárató módszerek ellen.

N

ZALAI ÉPÚJSÁG CIVIL A civilek közt is feszülnek elentétek, kimondatlan vádak fogalmazódnak meg s mindenki, akinek nem érdeke az erõs civil szféra, vagy csak az õ irányítása alatt érdeke, az szívesen alkalmazz az albbi tchnikákat, melyeket a szociológus-politológus Spillmann házaspár olan jól leírt: Ellenségkép és konfliktuscsuszamlás Idézet Kurt R. Spillman - Kati Spillman fenti címû tanulmányából, amely megjelent a Magyar Tudomány 1992/ 1-es számában. A 98. oldalon így foglalják össze cikküket: Az ellenségkép összetevõirõl: 1. Bizalmatlanság (minden, ami az ellenségtõl ered vagy rossz dolog, vagy pedig – ha ésszerû színben tüntetik föl – becstelen célokat szolgál) 2. Az ellenség hibáztatása (õ felelõs a fennálló feszültségért és bármi egyéb rosszért) 3. Negatív beállítódás (bármit tesz az ellenség, azért teszi, hogy nekünk ártson) 4. A gonosszal való azonosítás ( az ellenség szöges ellentéte annak, amik mi vagyunk és amire mi törekszünk, le akarja rombolni legféltettebb értékeinket, ezért pusztulnia kell)

Sipos József elnök Együtt Nagyradáért Közhasznú Alapítvány

5. Zéró-összegû gondolkodás (ami jó az ellenségnek, feltétlenül rossz nekünk, és fordítva)

NYILATKOZAT -részletA dél-zalai egységmozgalom meghirdetésérõl

6. Az egyéni különbségek eltörlése (aki egy adott csoporthoz tartozik automatikusan az ellenségünk)

Dél-Zalai Civil Fórum Egyesület – Nagykanizsa Keszthely és Térsége Civil Szervezetek Szövetsége Letenyei Civil Kistérségi Ernyõ Egyesület (LECKE) Regionális Civil Ernyõ Egyesület (RECE) – Lenti

7. Az empátia elvesztése ( semmi közünk az ellenséghez., semmilyen adat nem téríthet el megszokott ellenség-észlelésünktõl., az ellenséggel kapcsolatos emberi érzéseink vagy erkölcsi megfontolásaink vészterhesek, ezért kerülendõk)

1. A Keszthelyi-Hévízi, Nagykanizsai, Letenyei és Lenti Kistérségekben civil ernyõszervezetek jöttek létre, amelyek a különbözõ ágazatokhoz tartozó civil szervezetek horizontális (területi) integrációjának fórumai. A civil integrációk tömörítik a kistérségekben mûködõ közéleti szerepet - és ennek teljesítése érdekében az együttmûködést - vállaló civil szervezeteket. 2. A civil ernyõszervezetek kinyilvánítják, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytatnak, szervezetük pártoktól független és azoknak semmiféle támogatást nem nyújt. 3. A Magyar Köztársaság és az EU hatályos törvényei alapján a szervezett civil társadalom saját jogon, különálló szektorként és önálló platformmal lép fel. 4. A demokratikus jogállamban a mindennapok élhetõségének elengedhetetlen feltétele és egyben a demokrácia tartós biztosítéka a társadalom civil szervezetrendszerének sokszínû hálózata, az állampolgár helyi közösség életében való sokoldalú részvétele. A civil közösségi munka olyan fejlesztési folyamatot jelent, amely a települési, térségi közösségeket, emberi csoportokat mobilizálva képessé tesz arra, hogy önállóan, felelõsségteljesen alakítsák önmagukat, környezetüket, közösségüket és a szélesebb társadalmi közeget. 5. „A civil társadalom azon szervezeti struktúrák összessége, amelyeknek tagjai közérdekû célokat és felelõsséget vállalnak, s akik a közhatalom és az állampolgárok között közvetítenek”, a közpolgárok társadalma, akiknek jogaik vannak, akik elfogadják a kötelezettségeiket, és akik civil és civilizált módon viselkednek egymással. 6. A civil szervezetek a helyi autonómiát képviselik és a lokálpatrióta – vagyis a szülõföldjét szeretõ - emberek pártján állnak. Élõ közösségeink hordozzák a helyi társadalmak önvédelmi reflexét. A civil szervezeteken nyugvó társadalom az, amely megszünteti a bizalmi válságot és a társadalmi tõke további leromlását térségünkben és képes a társadalom mélyrétegeiben feszülõ pozitív energiák felszabadítására és a társadalmi egység és konszenzus megteremtésére. 7. A fentiekben meghatározott keretfeltételek alapján az ernyõszervezetek kinyilvánítják együttmûködési szándékukat. A civil szervezetek a továbbiakban nem passzív tárgyként, hanem aktív érdekcsoportként jelennek meg. A nyilatkozattevõ partnerek hálózati együttmûködésével megalapításra került a dél-zalai régió társadalmi egységmozgalma, amelynek kiterjesztése érdekében csatlakozásra hívjuk fel a zalaegerszegi és zalaszentgróti kistérségeket, a Nyugat-Dunántúli Régió civil szervezeteit, valamint a dél-zalai régió vonzáskörében mûködõ Somogy megyei civil szervezeteket. gazdasági vagy egyéb érdekek alapján 8. A térségünk legfontosabb érdekének a társadalmi egységet tartjuk, ezért a civil szervezetek dél-zalai együttmûködése ellenáll minden olyan, megosztó kísérletnek, amely a helyi társadalom alapvetõ értékeinek és érdekeinek tagadásával politikai, 9. Az aktív és szervezett civil társadalom a közhatalom ellenõrzését is szolgálja. A közhatalmi döntéshozó ellenõrzése azt jelenti,

7

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

Civil Kurázsi

hogy a különféle technikákkal – kizárólag törvényes úton - minden olyan információhoz hozzáférhessenek az állampolgárok és állampolgári közösségek, amelyek szükségesek és felhasználhatók a közösséget érintõ döntések befolyásolására, és az így szerzett ismereteik, tapasztalataik és érdekeik alapján véleményt nyilváníthassanak a döntések meghozatala elõtt. Nyilvános fórumokon kérhetik a döntéshozóktól, a közhatalmat gyakorló testületektõl döntéseik magyarázatát, a közpénzek felhasználásának átlátható elszámolását. 10. A kistérségi fejlesztési tanácsok mellett mûködõ kistérségi egyeztetõ fórumok mûködésére vonatkozóan a 267/2004. sz. Kormányrendeletet tartjuk iránymutatónak, amely szerint a fejlesztési tanácsoknak társadalmi egyeztetõ fórumként kell mûködniük. A törvény a fentiek érdekében konzultációs jogot biztosít a civil fórum megválasztott képviselõjének. A törvény külön rendelkezik arról, hogy az egyeztetõ fórum véleményét az adott napirend tárgyalása elõtt ismertetni kell. A kistérségi egyeztetõ fórumok konzultációs, tanácskozási joga – képviselõjén keresztül - a területfejlesztési feladatokon túl kiterjed a kistérség kiemelkedõen fontos közszolgáltatásainak megítélésére is.

Találjuk ki Közép-Európát TALÁLJUK KI DÉL-ZALÁT Miért? Miért kellene kitalálnunk Közép-Európát? Nincs már rég kitalálva? Vagy ha nincs, ki kell-e találni? És ki lehet-e találni? Vannak, akik úgy vélik, nem kitalálni kellene, hanem elfelejteni. Nem egy talán soha-nem-volt Közép-Európában, hanem a világban kellene a helyüket keresniük s megtalálniuk e térség országainak. Lehet, hogy igazuk van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy — ha akarnánk, megpróbálnánk – nem tudnánk segíteni egymásnak, nem tanulhatnánk egymás sikereibõl és kudarcaiból, akkor is, ha sok tekintetben versenytársai vagyunk egymásnak. (Hankiss Elemér: Találjuk ki Közép-Európát) Köszönjük Hankiss Elemérnek, munkatársainak, valamint az õt segítõ háttérintézményeknek a kezdeményezését a Találjuk ki Közép-Európát internetes honlap létrehozására és mûködtetésére, amely – megpróbál folyamatosan tájékoztatni azokról az új gondolatokról, figyelemre méltó kezdeményezésekrõl és megoldásokról a régióban (és másutt), amelyek segíthetik ezen országok polgárait abban, hogy „kitalálják” önmagukat, magatartásnormáikat, életstratégiájukat, emberi kapcsolataikat, közösségeiket, falvaikat, városaikat, országuka, és – állandó eszmecserét, információcserét tesz lehetõvé az érdekeltek között. E honlap célja pusztán az, hogy a maga módján, ha csak kis mértékben is, hozzájáruljon a közép-európai régió jövendõ sikertörténetéhez. A Honlap címe: http://www.talaljuk-ki.hu

Vitaindító kérdéseink a következõk: – Mi történt velünk Nagykanizsán, Keszthelyen, Letenyén, Lentiben és Alsólendván 1989 óta? Mit nyertünk és mit veszítettünk? Mik voltunk és mivé lettünk? Mik az esélyeink a régióban, az országban, Európában? Kik lesznek a nyertesek, s kik a vesztesek? – Milyen lehetõségeket szalasztottunk el az elmúlt 15 évben? Min múlott, hogy nem jutottunk elõbbre? Hogyan lehetne a jövõben jobban kihasználni a kínálkozó lehetõségeket? – Ha élne, mit tenne ma Széchenyi István, Kossuth Lajos, vagy Deák Ferenc? (Illetve mit tennének a többi országok hajdani nagy államférfiai, ha ma élnének?) – Könnyebb vagy nehezebb ma tisztességes emberként élni, mint volt ez mondjuk 25, 50 vagy 100 évvel ezelõtt? Miért igen, miért nem? – Igaz-e az, hogy Magyarországon (vagy a térség bármelyik másik országában) az emberek jelentõs hányada vagy akár többsége rosszkedvû, fáradt, ideges, közönyös, mindennel s mindenkivel szemben bizalmatlan? S ha igaz, mi ennek az oka? S hogyan lehetne változtatni ezen a helyzeten? – Mit tettek a politikusaink, az üzletemberek, a köztisztviselõk, a szakemberek, az értelmiség, az emberek, mit tett Ön azért, hogy az ország elõbbre jusson ebben a 15 évben? S milyen tervei vannak a jövõre nézve? A “Találjuk ki” honlaphoz hasonlóan a Zalai Civil Népújság és a Civil Fórum internetes felülete www.civilforum.net nyitva áll mindenki elõtt. Minden olyan cikket és hozzászólást közöl, amely

a) új gondolatokkal, megfigyelésekkel, szempontokkal, példákkal, javaslatokkal segíti a térség országait s polgárait abban, hogy elõbbre jussanak; b) felelõsségteljes, a közérdeket tartja szem elõtt, független minden politikai párttól vagy politikai mozgalomtól; c) nem sérti egyetlen nemzet polgárainak az Találjuk ki Dél-Zalát! érzékenységét sem; d) nem sérti egyetlen ember személyiségi jogait Csatlakozva fenti kezdeményezéshez megalakítjuk a saját sem. – dél-zalai - „Találjuk ki” Klubunkat.

8

Civil Régió C I V I L * L E N T I k i s t é r s é g

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

R É G I Ó

Civilek Lentiben és környékén! Elõl járóban, üdvözlöm a kezdeményezést, hogy lesz a civileknek is egy orgánuma, amelyben szólhatnak magukról; bemutatkozhatnak, információkat és tapasztalatokat cserélhetnek stb., azaz megteremthetik azt a világot, amire égetõen szükség van a társadalmi munkamegosztásban. Végre elfoglalhatják helyüket és betölthetik szerepüket. Így legyen! Lenti és környéke civil, egyesületi múltjáról a két világháború között Tantalics Béla: Lenti története és más falumonográfiáiban olvashatnak, amelyben a szerzõ kutatásai alapján egy színes múltról számol be. Az egyházi, polgári és egyéb szervezetek rétegek egyletei, körei meghatározó szerepet töltöttek be a helyi társadalomban. A II. világháború után a Rákosi diktatúra által betiltott egyesületeket azóta sem sikerült pótolni a helyi közéletben. Lentiben az 1954. augusztusában átadott kultúrházban elõbb a Tantalics testvérek, majd Balogh József próbálkozott és tett meg mindent annak érdekében, hogy elsõsorban a mûvelõdés területén szervezõdjenek körök, klubok. /Néhány név az idõszakból: Varga Albert, Szabó Imre, Farkas Ilona, Lackner László/ Mit tehettek meg az általuk irányított szervetek? Meggyõzõdésem, hogy akkor is és most is sok múlott a vezetõk bátorságától, rugalmasságától, felkészültségétõl. Késõbb a három T., a támogat, tûr, tilt ideológiai korlátai a gyakorlatban nem mindig a párthatározatoknak megfelelõen alakultak. Sok és okos, bátor ember, klubvezetõ, körvezetõ tett meg mindent az általuk irányított szervezetek tagjai érdekében úgy, hogy ezzel a települést is szolgálták. Most nem közlök neveket, mert olyan sok van. Lentiben a hatvanas, hetvenes évek nagy mozgalmai, mint az ifjúsági klubmozgalom, néprajzinépmûvészeti újabb és újabb szervezetek létrejöttét eredményezték /Tüske László, Horváth Károly, Domonkos István, Gellén Béláné stb. a meghatározó személyiségei./ A városkörnyéken szervezett úgynevezett faluvetélkedõk, klubvetélkedõk, majd késõbb a mûvészeti szemlék a falvak közösségi életét is felpezsdítették. A helyi közélet befolyásos szereplõivé váltak az alakuló csoportok. Az 1976-ban átadott új mûvelõdési központtal egy újabb lendületet vett a helyi civil társadalom, ez elsõsorban rétegszervezetek megalakulását jelentette: ifjúsági klubokban Bogár Lajos, Riczu Miklós; agrárszakemberek körében Dr. Németh Lajos; pedagógusok körében Tantalics Béla; nõk körében Dr. Keszthelyi Jenõné; nyugdíjasok körében 9

A lovászi Kerka-völgye Baráti kör Egyesület bemutatkozása Egyesületünk 2002-ben alakult, Lovászi székhellyel, a szlovén – horvát - magyar hármashatár közelében Lenti és Letenye városokat összekötõ útvonal mentén. Lovászi gazdag olajipari múlttal rendelkezõ, közel 700 éves település. A Kerka-völgye Baráti Kör Egyesület nem hivatalos formában már 1994 óta mûködik. Célkitûzése ekkor még elsõsorban a faluszépítés és hagyományápolás volt. A megvalósult programok így is nagy elismerésnek örvendtek. (32 év után ismét szüreti felvonulást rendeztünk a településen 1996-ban, útmenti kõkereszt felújítása, „Maskura” találkozó, kiadványok megjelentetése, túrák, jótékonysági hangverseny szervezése.) A mûködtetés adminisztratív feladatait azonban nem vállalta magára senki, így a hivatalos bírósági bejegyzés elmaradt. Ezt követte aztán az említett 2002-es esztendõ, amikor nagyszabású gyalogos túrával indítottuk programjainkat. Feltérképeztük a környékünkön található néprajzi és egyéb épített emlékeinket. (Pl. lehetséges tájház kialakítását az 1800-as években épített borona pincébõl, fõfás prés megmentése és felállítása a falu központjába, régi óvóhely idegenforgalmi látványosságkénti bemutatása.) Nagy sikerrel rendeztük meg a Falukarácsonyt, amely az 1300-as lélekszámú település mintegy ötödét megmozgatta. Egyesületünk kulturális szervezet, de részt vesz a település építésében, szépítésében az ezekkel kapcsolatos tervek, munkák megismertetésével és megvalósításával. Sport, egészséges életre való nevelés, természetvédelem, ifjúságvédelem,

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

Civil Régió

A TELENOV@ Teleház

* L E N T I k i s t é r s é g

A „NOVÁÉRT ÉS GYERMEKEINKÉRT ALAPÍTVÁNY” 1999-ben egy zalai község lakóinak kezdeményezésére, Nova és a gyermekeink megsegítésére, körülményeinek javítására jött létre. Az alapítványban, az alapító okiratunkban foglalt vállalásoknak megfelelõ tevékenységet folytatunk, gyönyörû fek-vésû falunk, Nova épített és természeti környezetének védelme, itt lakó polgárok, elsõsorban a gyermekek életkörülmé-nyeinek javítása, az oktatás, mûvelõdés, egészségvédelem, sport területén. Az alapítvány 2001-ben az Informatikai Kormány-biztosság kiírt pályázatán, 2.000.000 Ft értékû számítástechnikai beren-dezést nyert Teleház létesí-téséhez. Nova Önkormányzat Kép-viselõtestülete is támo-gatta a Teleház létre-hozását és segítséget adott a megvalósításához. A Hivatal épületében rendelkezésünkre bocsátottak egy külön bejáratú helyiséget, ahol kulturált körülmények között rendezkedhettünk be. 2002. áprilisában ünnepélyes keretek között Szalai Annamária ország-gyûlési képviselõ és Lendvai Jenõné polgármester adta át és nyitotta meg létesítményünket, 2004-ben havi 10.000 Ft- hozzájárulást kaptunk az Önkormányzattól üzemeltetési költségünk fedezésére. A Teleház vezetõ munkadíját a Megyei Munkaügyi Hivatal biztosítja. A Telenov@Teleház nyitvatartási rendje alkalmazkodik a látogatói igényekhez. Nyáron és tanulmányi szünetekben más nyitva tartást igényelnek gyermekeink, mint télen, iskolaidõben. Iskolásaink számára a délelõtti órák állnak rendelkezésre az elmélyült tanulás és munka számára. Gyermekeink inkább a délutáni, hétvégi idõpontokat veszik igénybe a számítógépes játékokra. A tanfolyamokat hétköznap esténként rendezzük. Jelenleg is ECDL felkészítõ tanfolyam folyik 14 fõ részvételével. Nagy örömünkre szolgál, hogy a községünk lakói felismerték a Teleházban rejlõ lehetõségeket és használják is a szolgáltatásainkat. Reméljük az Internet használatát még többen meg fogják ismerni, és szélesebb körben veszik majd igénybe minimális díjak ellenében szolgáltatásainkat. Terveink közt szerepel ebben az évben ADSL Internet hozzáférési lehetõség kiépítése az önkormányzattal közösen, szeretnénk korszerûsíteni, fejleszteni berendezéseinket, több és érdekesebb játékot, oktató CD-t vásárolni, még több, érdekesebb tanfolyamot

Koltai István; mûszakiak körében Tüske László; képzõmûvészeti és alkotó körökben Varga Ferenc; a társadalmi kérdéseket körüljáró új Tükör Klubban Gaál László; mûvészeti körökben Horváth Károly voltak a meghatározó személyiségek. 1985-re több mint harminc közösség megalakulására került sor. Jogosan merül fel a kérdés ezek civil szervezõdések voltak e? Meggyõzõdésem, hogy Lentiben igen! Kedvezett ennek az a helyi politikai légkör, amely a faluból várost akart megteremteni, amelynek elengedhetetlen feltételeként volt elismerve az is, hogy ezek nélkül a közösségeknél ez nehezebb lenne. Új helyzetet hozott a 80-as évek közepe. Egyre kevesebb pénz jutott a közösségeket mûködtetõ intézmények számára. Nõttek a feszültségek. Ki-ki kereste a lehetõségét annak, hogyan tudná a mûködéshez szükséges pénzeket elõteremteni. A rendszerváltásig ebben komoly partnerek voltak a helyi üzemek, vállalkozók. Szerencsére a mai napig maradtak is. Az egyesületekrõl szóló törvény kihirdetése a következõ és azóta is meghatározó mérföldkõ, és természetesen maga rendszerváltoztatás. Én ebben az idõszakban arra gondoltam, hogy most végre szabadon sorra átalakulhatnak a klubok, körök stb. egyesületekké. Rá kellett döbbennem, hogy néhány kivételtõl eltekintve ezt szorgalmazni kell, mert félnek az új helyzet bizonytalanságaitól. A Lenti Mûvelõdési Központ 1997-ig önállóan segítõ, támogató, menedzser szerepet vállalt fel és követett. Sorra alakultak a civil közösségek. A mûvelõdési központ maga is megalapított egy alapítványt a „Lenti és Vidékéért Alapítványt” éppen azért, hogy közvetett módon is hozzájárulhasson a szervezetek pénzügyi támogatásához. Sikerült elérni az önkormányzattal közösen, hogy néhány, a település életében meghatározó szervezet közvetlenül az önkormányzat költségvetésébõl támogatást kapjon. 1997-ben a már aktívan mûködõ szervezetek a mûvelõdési központ közremûködésével létrehozzák a Lenti Civil Érdekegyeztetõ Tanácsot. Jelenleg is közel harminc szervezet a tagja. Érdekegyeztetés, érdekképviselet, koordináció, pályázatokon való sikeres szereplés a fõ célkitûzések. A szervezõdés hatására a Lenti Önkormányzat költségvetésében már 1998-ban létrehoz egy úgynevezett Civil Alapot és a Civil Érdekegyeztetõ Tanácsot bízza meg a kezelésével. 2003-ig az önkormányzat részérõl ebben a formában történt a támogatás. Ezt váltotta a Civil Kurázsi Közalapítvány. Lényeges, hogy a Lenti Önkormányzat a mai napig átlátható módon támogatja a civil szervezeteket. 2004-ben a Nemzeti Civil Alapprogram hatására és természetesen a lehetõségek kihasználására a mûvelõdési központ és a Lenti Civil Érdekegyeztetõ Tanács kezdeményezésére a városkörnyék civil szervezetei létrehozták a Regionális Civil Ernyõ Egyesületet. Bejegyzése folyamatban. Arra vállalkoztunk, hogy a Lenti

10

Civil Régió C I V I L * L E N T I k i s t é r s é g

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

R É G I Ó

szervezni, közösségi programokat rendezni, ami olyan költségeket jelent, melyek biztosítását újabb pályázati forrásból kívánjuk fedezni, valamint 2005-ben az Alapítvány egyéb terveket is szeretne megvalósítani, az egészséges életmódra nevelés terén. Várjuk belföldi és határon túli partnerszervezetek jelentkezését a közös együttmûködés, cserekapcsolatok megvalósításának reményében. A TELENOV@ TELEHÁZ továbbra is nyitott ajtóval, nagy szeretettel várja minden kedves érdeklõdõ látogatóját: Internet használat, álláskeresés továbbá: levelek, dolgozatok gépelése, szerkesztése, nyomtatása, névjegykártyák, szórólapok, meghívók stb. készítése.

környezetvédelem, mind fontos feladatunk, csakúgy mint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység. Ünnepeinkre zenés, irodalmi mûsorokat, kiállításokat készítünk (május 1., augusztus 20., október 23., karácsony) A már említett farsangi maskurázások mellett minden évben májusfa állítással, szüreti felvonulással tesszük emlékezetessé ezeket a régi népi hagyományokat. Majálisok szervezése, hídavatás, családi vetélkedõ, sportnap, mind-mind kellemes élményeket adó rendezvényünk volt. Kezdeményeztük az olajiparban balesetben elhunytak emlékére egy kopjafa felállítását is a falu központjában. Sportegyesületünk 60 éves fennállásának évfordulójára kiállítást és sporttörténeti monográfiát készítettünk: „Hajrá Bányász” címmel. 2004. év nyarán nyolc napos kerékpártúrán vettünk részt, amelyen a Kerka folyó forrásától végigkísértük a vízfolyást egészen a Mura folyóba ömléséig. A közel 500 km megtétele alatt bejártuk a közeli Szlovénia és Ausztria gyönyörû vidékeit is. E programunkat a Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium is támogatta. Rövid mûködésünk alatt négy nyertes pályázatot könyvelhettünk el. Kapcsolatunk a falu lakosságával, ifjúságával és az önkormányzattal kifogástalan, példaértékû. Jánosi Ferenc elnök 11

Kamarakórus Lovásziban A zenei mûszó — Mixolid –általában egy hangsor nevét takarja, míg a lovásziak számára elsõsorban több mint egy évvel ezelõtt alakult kamarakórusukat jelenti. A kórus létrejöttével énekelni vágyó zenebarátok kívánsága teljesült. Az ünnepekre való készülõdés adta a lehetõséget, a résztvevõket pedig lelkesedésük, tehetségük együttessé tömörítette. A kórusvezetõ Boa Szilvia hozzáértõ irányításával rövid idõ alatt színvonalas mûsorokat adó, sikeres csapattá váltak. Rengeteg felkérés érkezik az énekkarhoz, a fellépések idõpontjának egyeztetése nem kis feladatot ró a szervezõkre. Változatos helyszínekre hívják õket vendégszerepelni, minden fellépésre odaillõ elõadással készülnek. Repertoárjukban éppúgy szerepelnek könnyûzenei szerzemények, mint komoly, ünnepélyes alkalmakon elõadható mûvek. E sokszínûség adta a kórus elnevezésének ötletét is, hiszen a Mixolid szóban benne rejlenek a különbözõ stílusok és valamiképpen a dal szó Honti Andrea

statisztikai kistérségben felvállaljuk mindazt, amit a Lenti Civil Érdekegyeztetõ Tanács Lentiben. Fõ cél a kistérség minden jellegû civil szervezõdésének összefogása, érdekvédelmének megszervezése, szakmai-tartalmi programjaik segítése, ebben koordináció. Együttmûködések elõsegítése a helyi önkormányzatokkal. Közremûködés a határ menti kapcsolatok fejlesztésében. Középtávon egy civil ház, civil központ létrehozása. Természetesen mindezt úgy, hogy együttmûködünk Zala megye hasonló szervezõdéseivel, különösen a Dél Zalai Egyesülettel. Segítünk a pályázatoknál, magunk is pályázni szeretnénk, kihasználjuk a Nyugat-dunántúli régió és reméljük az EU. nyújtotta lehetõségeket is. Bízunk abban, hogy a civilek tevékenységüknek, hatékonyságuknak megfelelõen minél elõbb befogják tölteni azt a szerepet a helyi közösségben, kistérségben az önkormányzatok és intézményeik mellett, ami egy modern társadalomban elvárható követelmény. Úgy legyen!

Ráczné Lánczok Zsuzsa

ZALAI CIVIL

*

N

ÉPÚJSÁG

Civil Régió

Néhány idõtálló gondolat Gyõry Gábor nagykanizsai elõadásaiból Egyenrangú partnerség

N A G Y K A N I Z S A I k i s t

„Mégis jobb egy száguldó gyorsvonat utolsó szerelvényének lenni”

A 3200 hazai önkormányzat közül mindössze öt van, amely a döntéshozatal elõtt közzé teszi Interneten az elõterjesztéseket. Ezzel szemben sok önkormányzat közgyûlését közvetítik a helyi televízióban. Ez egy olyan drámajáték, amikor a nézõk nem ismerjük a forgatókönyvet. Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy érdemi, tartós, bizalmi, folyamatosan növõ együttmûködés alakuljon ki, és elinduljon egy „pályázati folyamat”. Nagyon fontos ehhez a partnerség és az együttmûködési kultúra kialakítása. Olyan nincs egy közös munkában, hogy az egyik oldalra kerül minden, a másikra meg semmi

Ezt a kanizsaiak mondták, amikor annak idején heves vitákat váltott ki, hogy Zala megye a Dél-Dunántúli vagy a NyugatDunántúli Régióhoz tartozzon. Nagykanizsa mindenképpen egy régió perifériáján van, akár a délihez, akár a nyugatihoz tartozik. Más helyzet csak akkor állna elõ, ha Nagykanizsa köré vonnánk egy kört és itt alakítanánk eurorégiót, ennek azonban nem nagy az esélye. Privilégiumokat nem lehet adni, de Nagykanizsa ez idáig nem szerepelt rosszul a régiós forráselosztásban: az összes pályázatok 15 százalékát adta be és a források 9-10 százalékét nyerte el. A NyugatDunántúli Régió két legfejlet-lenebb kistérsége Õriszentpéter és Vasvár környéke, és rajtuk kívül van még négy, amelyik a Kanizsa-térségnél fejletlenebb. A dél-zalával az a legnagyobb gond, hogy erõs belsõ Civil közösségek perifériái vannak, jelentõs leszakadások közel a városhoz. Zala a GDP országos Kanizsának ma a 2010-es –2020-as éveinek a tervezésével átlagának 80-81 százalékát termeli, ezért a kellene foglalkoznia. A jövõt csak a projektalapú stratégiai megyékhez juttatott felzárkóztatási gondolkodás képes megalapozni. Ehhez évtizedes pénzekbõl nem részesült, mert ezt csak 75 megrögzöttségeket kell meghaladni. Másrészrõl egy városnak százalék alatti megyék kapták, és ebbe a akkor van jövõje, ha helyzetbe hozza a polgárait, ha hagyja, kategóriába a Dunántúlon csak Somogy esett hogy õk is teret kapjanak. Ez nyilván az állampolgári bele. közösségekre és a civil szervezetekre is vonatkozik. Sokkal kiszámíthatóbb helyzet teremtõdne számukra a helyi adó „címkézésével”, ha ki lenne mondva - más megyei jogú városokhoz hasonlóan -, hogy a helyi adó hány százalékával támogatják õket. A harmadik szektort gazdaságilag is meg kell alapozni. Ha a civil támogatási rendszer a projektfinanszírozás elveit követi, akkor ebben az esetben nem „pénzosztásról” van szó, hanem egy gyorsan megtérülõ beruházásról.

é r

A régiónak több pólusa van

s

A régiók létrehozását egy 1997-es országgyûlési határozat rendelte el, azóta többen próbálták átírni a térképet, de azt vették észre, hogy ha hozzányúlnak, olyan mint a Pandóra szelencéje, összedõl minden és újra elölrõl kell kezdeni az egyeztetéseket. Az 1997-es jelenlegi régióbeosztást két éves kemény munka elõzte meg. A Nyugat-Dunántúli Régió földrajzi-logisztikai középpontja Szombathely, ha egy régió szintû megbeszélést hívunk össze, az a tapasztalat, hogy ide jönnek el legtöbben. A régióközpont kérdését egyébként elvetettük. Egyik megyeszékhelyet sem lehet kijelölni. Mi értelme van hatóságilag kinevezni egy erõs embert és gyenge embereket? A regionalitás egyébként nagyon sok új fejlesztési gondolatot hozott felszínre, például az M9-es autópálya a Sopron- Nagykanizsa útvonalon régebben fel sem merülhetett volna.

é g

12

Civil Régió C I V I L * N A G

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

R É G I Ó

Dél-Zalai Civil Fórum Civil Iroda

Nagykanizsa, Kálvin tér 5. (Halis István Városi Könyvtár épületében) Tel: 93 -509524 Fax: 93-509521 E-mail: [email protected]

Y K A N I Z S A I k i s t é

Zalaszentbalázsi képek

Szolgáltatásaink: Információszolgáltatás Civil szervezezetek számítógépes regisztrációja és nyilvántartása, referenciák, adatbázisok és címjegyzékek Nonprofit szolgáltatások Szervezetek alapítása és működtetése, nonprofit gazdasági tanácsadás, könyvelés, közhasznúsági jelentések Pályázati tanácsadás Egyéni pályázati tanácsadás, idõpont és témaegyeztetéssel Csoportos tanácsadás a Pályázatíró Klub keretében (minden szerdán 16-18 óráig) Projektmunka Projekttervezés, pályázatírás, projektkoordináció, partnerség, konzorciumok szervezése Hálózati együttműködések A dél-zalai kistérségek közötti hálózati, együttműködést elõsegítõ konferenciák, speciális projektek Irodai szolgáltatások Számítógép használat, Internet használati lehetõség, Internet-szolgáltatások

r s é g

13

A Zalaszentbalázsi Fiatalok Egyesülete - ZAFE Szervezetünk idén ünnepli megalakulásának ötödik születésnapját. A tagok a helyi valamint a környékbeli fiatalok körébõl kerülnek ki, a taglétszám 45 fõ. Céljaink között szerepel a Balázs címû faluújság kiadása (amely 1999 májusától él) és programszervezések a falu lakosai, nem csak a fiatalok számára. Korábban is közremûködtünk kisebbnagyobb rendezvények szervezésében, s ez ösztönzött bennünket leginkább arra, hogy immár egyesületként, szervezett formában tevékenykedjünk. Milyen rendezvényekben segítettünk? A falunapon, szüreti felvonuláson és szüreti bálban, fiatalok számára indított programjaink a húsvéti tojásfestés, húsvéti locsolás, farsangi bál, karácsonyi gyûjtés a Zalaegerszegi Gyermekotthon számára (két évben is). Karácsonykor pedig feldíszítettük a falu közterületein álló fenyõfákat. Számos, egyre színvonalasabb program megszervezésével színesítjük az amúgy szürke, falusi hétköznapokat. Hagyománnyá vált programjaink: Majális (hét alkalommal), Nyári Tábor (öt alkalommal), Sportnap, Szüreti felvonulás (nyolc alkalommal), Mikulásajándékozás (ötször), Karácsonyfadíszítés,

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

Civil Régió A „ Tüttõ János Nótaklub”

* N A G Y K A N I Z S A I k i s t é r s é g

1992. decemberében egy baráti találkozón összefutottam két jó nótás fiatalemberrel. Név szerint : Németh Tiborral és Varga Zoltánnal. Nagyon szimpatikusak voltak, és kiváló nótáik megragadták a figyelmemet. Ahogy ez lenni szokott, utána évekig nem találkoztunk, de minden rendezvényen reméltem, hogy összefutunk. Még a nevüket sem tudtam akkor, hogy keresni tudjam õket. 1999. Év végén kiderült, hogy van egy közös barátunk, Páli László, aki egy céges összejövetelére mindhármunkat meghívott. Váratlan, de nem véletlen találkozás volt! Találkozásunkkor úgy veregettük egymás vállát, mintha örök idõktõl fogva barátok lettünk volna. Kiderült, hogy ez így is volt, a magyar nóta szeretete volt az, ami ezt a lelki kapcsolatot létrehozta. Ezen a rendezvényen született meg a nótaklub gondolata. Röviddel ez után, a HSMK egy rendezvényén, ahol már egymás társaságát keresve mentünk el, már arról beszélgettünk, hogy szerte az országban alakulnak a nótakörök, a klubok, a hagyományõrzõ szervezetek, mi lenne, ha mi is valamilyen szervezett formában karolnánk fel ezt a méltatlanul mellõzött mûfajt. Két nap múlva Páli barátunk már telefonon hívott bennünket, hogy ha komolyan gondoljuk, akkor holnap után az IPOSZ klubházában találkozhatunk. Az elgondolást tett követte, és elkezdtük a szervezést. Mivel én évtizedek óta harmonikázom, és a városunkban sok-sok rendezvényen szórakoztattam az érdeklõdõ közönséget, már gondolatban össze is írtam azoknak a nótakedvelõknek a nevét, akik számításba jöhettek. 2000. március 06-án 12 fõvel megalakult a nótaklub! Kezdetben zenei kíséret nélkül gyakorolgattunk, késõbb amikor már készséggé fejlõdött a nótaéneklés belépett a kíséret. Sajnos nem hegedûvel vagy klarinéttal, ami igazán a nótához illik, hanem harmonikával. Az idõ azonban azt igazolta, hogy ez a csodálatos hangszer képes ezt a feladatot ellátni. A kezdeti nehézségek és a rutintalanságunk ellenére lassan összeállt a csapat! Már blokkokat énekeltünk, már-már néhány órányi tudás volt a birtokunkban, persze közben eltelt két év. Kitartóan, keményen „dolgoztunk” ! Heti egy próba, de az gyakran 4-5 órás. Úgy állítottuk össze az úgynevezett blokkjainkat, hogy arra késõbb mûsort lehessen felépíteni. Ehhez persze az kellett, hogy a basszus, a tenor, az alt és a szoprán hang közös nevezõre kerüljön. Ezt úgy oldottuk meg, hogy addig válogattuk a nótákat és a hangnemeket, amíg az mindenkinek közel megfelelõ lett. Lassan gyarapodott a tudásunk és a létszámunk is. Híre ment a tevékenységünknek, bár elõször csak saját szórakoztatásunkra kívántuk mûvelni magunkat, de sorra jöttek a meghívások. Falunapok, névnapok, fesztiválok stb. A tagjaink közül többen vállalkoztak szóló éneklésre is, így már tartalmas, színes mûsorokkal állhattunk a közönség elé is. Már az elsõ fellépéseink is szép sikereket hoztak. 2003. tavaszán elhatároztuk, hogy a városunkban élt, kiváló és köztiszteletben álló nótaszerzõ Tüttõ János nevét vesszük fel. Ehhez természetesen megkértük a Tüttõ család hozzájárulását is. Nagy örömünkre, teljes támogatást kaptunk a névfelvételhez. Ettõl a pillanattól az egyik legkiemeltebb feladatunk, hogy méltók legyünk a névadónk munkásságához, hogy ápoljuk azt a hagyatékot, ami városunk kiváló polgárától ránk maradt. Még ebben az évben megtörtént a hivatalos bejegyzésünk is, Tüttõ János Nótaklub Közhasznú Szervezet néven. Az eltelt két évben 44 fellépést tudhatunk magunk mögött, állíthatom, hogy egyöntetû sikerrel. Tagdíjakból tartjuk fenn magunkat, formaruhánkat, utazásainkat magunk finanszíroztuk. Nagy tervünk a 2005. Február 25-i jubileumi estünk megrendezése, a HSMK színháztermében. Ezen a programon a határainkon túl is jól ismert Szalai Antal és népi zenekara, valamint neves nótaénekesek is közremûködnek. Major Lajos a szervezet elnöke. 14

Civil Régió C I V I L

N A G Y K A N I Z A I k i s t é r s é g

N

ÉPÚJSÁG

R É G I Ó

Nagykanizsai Amatõrcsillagász Egyesület

*

S

ZALAI CIVIL

Canis Minor Obszervatórium

Nagykanizsától 20 km-re, a becsehelyi Kis-hegyen épül Zala megye egyetlen professzionális felszereltségû csillagvizsgálója. A Nagykanizsai Amatõrcsillagász Egyesület, egy korszerû bemutatócsillagdát tervezett a 320 méter magas hegytetõre. A nagykanizsai Canis Maior csillagvizsgáló a környezõ közvilágítási lámpák fénye, valamint a város fényszennyezése miatt, már nem ideális az égbolt halvány objektumainak kutatására, ezért az egyesület, egy, a városi fényártól távol esõ ponton keresett alkalmas helyet, a csillagászati megfigyelések folytatására. A Canis Minor Obszervatórium, mely szintén az égbolt egyik csillagképérõl kapta a nevét, a nagykanizsai csillagda „testvére”, ami már alkalmas lesz a távoli galaxisok, gázködök, üstökösök és kisbolygók kutatására is. A Nagykanizsai Amatõrcsillagász Egyesület 2004. április 17-én ünnepélyes keretek közt lerakta a csillagvizsgáló alapkövét, és elkezdte az építési munkálatokat. A kétszintes, 20 négyzetméter alapterületq csillagda alsó szintjén egy elõadóterem kap helyet, az emeleten pedig az obszervatórium távcsöve és a hozzá kapcsolódó mqszerpark. A közvilágítási lámpák fényeitõl távol esõ obszervatórium, nem csak tudományos kutatásokra, hanem bemutatásokra is alkalmas lesz, ahol minden érdeklõdõ betekintést nyerhet a környezõ Univerzum csodálatos világába. A kivitelezés már elkezdõdött, az átadás viszont a további támogatásoktól függ. A Nagykanizsai Amatõrcsillagász Egyesület reméli, hogy a 2005-ös év végén átadhatja a csillagvizsgálót, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon minden támogatásra szükség van. A Csendes Éj után…

István napjára virradt az álmos város. Befagyott a Principális vize is, s a Csótó’ partján magányos, fázik a távozó ádventi szél. Ki – ki bukkan a Nap, aztán gyorsan visszabúvik dunnái közé. A felsõtemplomi harang ráriad a Deák téri galambokra, álmosan rebbennek szerte szét, a szemtelen-szürke verebekkel veszekedve a reggeli hulladékért. Álmosan duruzsol az elsõ harminckettes motorja, ritka vendég, néhány korai kanizsai autós integet a szolgálatos sofõrnek. P. a hajléktalan, féltve-markolja a vöröskereszttõl kapott karácsonyi bejgli maradékát, - nem tudja, csak reméli: István másnapján is kap még belõle a meleg leves mellé. Forralt bor ízét érzi cserepes száján, Istenem, feltételes reflex, illúzió. Nagy rohanva elsiet mellette egy esernyõs árny, - egy ötszázast nyom a szerencsétlen kezébe. Rohan is az árva pára az elsõ csapszék felé, tán már nyitva: jaj, de jó, mindjárt nem fázom! A karácsonyi vásár helyén, a Deák - téren ordít a csend, körbeveszi a kora reggeli, karácsonymásnapi, harmadnapi, sokadik fáradtság. Sürgetõn kondít másodikat a templomi harang, - giling-galang: siessetek a Kisdedet üdvözölni. Fliszár fõtisztelendõ, plébános atya miseruhát öltött, s, a kisministrások, rázzák már a csengettyûjüket. Felzúg a halleluja, dicsõít az ének. Az érzelem és a Hit nem fáradt. Egymásra mosolyog a Felsõ és Alsó - templomban a Lélek és a Test. Az egyik Fõ úti lakásból türelmetlen gyermekhang hívja villamosvasutazni az Aput, egy szellõzésre tárt ablakból kiszabadul a kávéillat. Ünnep van, volt, lesz, István nap van, volt, lesz, békesség van. Még békesség van! Purgatóriumba került a harag és az álérzelem. Kóbor angyalok szállnak – suhannak Nagykanizsa felett. Õrzõ és védangyalok. Mosolycsalogatók, szeretetadók. Mit nekünk népszavazás, háború, árokásó politikai irányzatok: élni és alkotni akarunk! Emberként, gyermekként, ha kell, örökmozgóként, önmagunkért, városunkért, hitünkért, emberségünkért, - hogy értelme legyen a kisdedi eljövetelnek! - Hogy ne múljon hiába a Csendes Éj üzenete! - Ámen! -riersch zoltán15

ZALAI CIVIL

* N A G Y K A N I Z S A I k i s t é r s é g

N

ÉPÚJSÁG

Civil Régió

LUDVIG ZOLTÁN Ha van hungaricum, Ludvig Zoltán, országszerte, és a határon túl is ismert festõmûvész tizenöt éve régiónk kanizsacumja. Embletikus figurája, kulturális nagykövete Nagykanizsának. A Kendli – majori mûvésztanya, az ott, évenként megrendezett nemzetközi alkotótáborok a kortársmûvészi értékek mellett, nem is akármilyen hírét vitték Kanizsának, dél -Zalának Európa szerte. A kanizsai mûvész tizenöt éve szervezi, éli a mûvésztelepeket. Az elsõ öt ausztriai alkotótábor után megálmodta (és barátaival megteremtette) a Kanizsa melletti Kendli – majort. Az idei évben a Ludvig Zoltán és Riersch Zoltán a Halis István Városi Könyvtár Könyvmoly Kávézójában hagyományos mûvésztalálkozó mellett, a március a kanizsai testvérvárosok képzõmûvészeinek újszerû alkotótáboráról is fog szólni. A tervek szerint hagyományteremtõ tábor A nagykanizsai Tourinform Iroda az vetésforgószerûen fog mûködni, minden évben más alábbi címen várja a turizmus területén testvérváros rendezésében. Az ott készült alkotásokat az tevékenykedõ nagykanizsai érdeklõdõk vándorkiállítás keretében minden érintett vállalkozások, vállalatok és szolgáltatók országban megtekinthetik. promóciós és reklámanyagait (hotelek, A világ kerek. A teremtés, a föld kerek. A szögek, szegletek, panziók, vendégházak, magáncsúcsok csak részei a kereknek. S mint minden kerek – mint szálláshelyek, vendéglátóipari a nõ, a nõi test – a természetes erotikával összefüggõ. egységek, klubok, kulturális Különleges technikát igényel a festõtõl ennek a hatalmas, intézmények, kultúrházak, rendezvényszervezõk, utazási irodák, melegszínekben tobzódó csodának a megfestése. Ludvig ügynökségek): TourinformZoltán is így kerek. Mûvészként, alkotóként, szervezõként, Nagykanizsa, Csengery u. 1-3. álmodozóként és az álmait megvalósítóként. Tel: 93/313-285, Mert ebben a ki tudja mik által zaklatott, a rendszerváltást Fax: 93/536-077, felemásmódon megélõ, a civil társadalom szignifikáns részét email: [email protected] leginkább csak degradáló, közép – kelet – európai világban az igazi alkotómunka vajh’ miért – hiánycikk.

-riersch zoltánKézmûves hétvégék (évente háromszor). A Balázs címû faluújságot ötödik éve szerkesztjük és adjuk ki, mi fiatalok. Minden hónapban 12 oldalon, 120 példányban jelentetjük meg községünk aktuális híreit. A cikkek mindig aktuálisak, rólunk, a faluról szólnak, és ezenkívül még olyan írások is megjelennek, melyekrõl úgy gondoljuk, hogy mindenki számára érdekesek lehetnek. Voltak és természetesen vannak is rendszeres rovataink. Három éve mûködik klubhelyiségünk a helyi kultúrotthonban, mely egy irodahelyiségbõl és egy társalgóból áll. Egyesületünk számos pályázati kiíráson szerepelt sikeresen. Legutóbb a Nemzeti Civil Alapprogramtól nyertünk 370.000,-Ft vissza nem térítendõ támogatást a 2004. évi mûködési költségekre. Három éve kapunk folyamatos támogatást az Erõforrás Alapítványtól, õszi-téliprogramjaink lebonyolítására. Tavaly év végén csatlakoztunk a Nagykanizsa Kistérségi Többcélú Társulás munkáját segítõ kistérségi egyeztetõ fórumhoz. Kapcsolatban állunk a Dél-Zalai Civil Fórum Egyesülettel, a Humán Európa Szövetséggel, valamint a Zalai Falvakért Egyesülettel most van kialakulóban az együttmûködés. Tagjaink több nyári táborozáson részt vettek, ahol megismerkedhettünk más civil szervezetekkel is. A Lendvai Ifjak Egyesületével is egy ilyen nyári tábor alkalmával találkoztunk 2003-ban, akikkel azóta is rendszeresen tartunk közös rendezvényeket. A jövõben szeretnénk új programokat szervezni, hogy legalább havonta legyen egy-egy nagyszabású rendezvény, mely a mai rohanó világban segít kikapcsolódni az embereknek, valamint új közösségeket és barátságokat kialakítani. Ilyen vagy hasonló tevékenységet végzõ egyesület nincs a térségünkben, ezért az általunk szervezett rendezvényeket a szomszédos községek lakói is szívesen látogatják! 16

Civil Régió C I V I L * K E S Z T H E L Y I k i s t é r s é g

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

R É G I Ó Keszthely Város Színházáért Alapítvány II. „Luca-napi jótékonysági képzõmûvészeti aukciója. Az alapítvány 1993-ban jött létre, azzal a céllal, hogy segítse feléleszteni Csipkerózsika álmából a város szeretett színházát. Az alapítvány létrejöttének ötlete az akkori Kulturális Bizottság elnöke, Tar Ferenc nevéhez fûzõdik. Az alapítvány feladata a színház munkájának segítése és lehetõsége szerint részt vállal a mûszaki fejlesztésekbõl, hogy az intézmény mûködése megfeleljen a kor kihívásainak. Immár második alkalommal rendezte meg az alapítvány azt az árverést, melynek bevétele teljes egészében a Színház javát szolgálja.Ez idáig Keszthelyen ilyen jellegû rendezvény nem volt, és bízunk benne, hogy az alapítvány segít megho-nosítani ezt a formáját is a kultúra támogatá-sának. Neves képzõmûvé-szek és gyûjtõk ajánlották fel mûveiket, illetve gyûjteményük darabjait az aukcióra. Az idén 93 alkotás került kalapács alá. Szinte valamennyi mûvészeti ág képvisel-tette magát az alkotások között, így a festmények mellett, textileket és kisplasztikákat is láthatott a közönség. Az árverést megelõzõen az érdeklõdõk megtekinthették a mûveket az egy héten át nyitva tartó kiállításon. A bevétel sajnos elmaradt a tavalyi évhez képest, de bízunk benne ez csak egy kis megtorpanás volt a kezdeményezés életében. Keszthely Város Színházáért Alapítvány szándéka szerint, a jövõben is megrendezi Luca napi árverését, melyre várja a mûvészeket és mûvészeteket szeretõ közönségét.

Civil Majális! Szervezteünk a Keszthely és Térsége Civil Szervezetek Szövetsége tagszervezetivel 2005. május 1-én 9 órától civil majálist tart a belvárosui rendezvénysátorban. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!

A Rákóczi Szövetség Keszthely és Térsége Helyi Szervezete várja mindazon szlovéniai magyar civil szervezetek jelentkezését, akik szívesen ismerkednének meg velünk. Szövetségünk célja II.Rákóczi Ferenc emlékének ápolása, a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolattartás. Ennek módja lehet alkalmankénti találkozó, nemzeti ünnepeink közös ünneplése, táborozások gyermekek részére, továbbképzések pedagógusok részére stb. CÍm: Rákóczi Szövetség 8360 Keszthely Kossuth 6. 36/ 83 312-434 36/ 30- 505-1719 lantis @freemail.hu Vozár Péterné 17

ZALAI CIVIL

N

Hírszóró

ÉPÚJSÁG

Hírek * K E S Z T H E L

Gyõzött a zalai pályázat 2005. március 9. Forrás: Zalamédia Online A Nyugat-Dunántúl három megyéjébõl hat pályázat került beadásra, Zalából kettõ. Közös pályázatot nyújtott be Zalaegerszeg és Zala megye, valamint Keszthely önkormányzata. Nagykanizsa városa külön indult. A régió két gyõztese Szombathely és a zalaegerszegi közös pályázat lett.. Zalaegerszeg polgármestere a nyertes pályázat részleteirõl szólt, kiemelve, hogy a TISZK egy újonnan kialakított, csúcstechnikával felszerelt központi képzõhely és nyolc, jelenleg is szakképzést folytató tagintézmény együttese. Három zalaegerszegi (Ganz és Munkácsy, Deák és Széchenyi szakközépiskola, valamint a Páterdombi Szakképzõ Iskola); négy megyei (Asbóth, Béri Balogh Ádám és a Lámfalussy szakiskola) és egy keszthelyi (Vendéglátó, Idegenforgalmi, kereskedelmi

Y Zala megye a fõvárosban Gelencsér Kornélia 2005. március 12. Forrás: Zalarádió Online I k i s t é r s é g

Péntek estétõl vasárnapig a N e m z e t i S z í n h á z „vendége” Zala megye. A két évvel e z e l õ t t elindított Megyejárás Fesztivál sorozatot a színház azért kezdeményezte, hogy felhívja a figyelmet az ország megyéinek kulturális értékeire. Zalaegerszegrõl és Nagykanizsáról írók, költõk, képzõmûvészek, színházi szakemberek vesznek részt a megyejáráson. A budapesti program a nagykanizsai képzõmûvészek kiállításának megnyitójával kezdõdött a Nemzeti Színház melletti Zikkuratban, míg a zalaegerszegi mûvészek a Színház épületében mutatkoznak be. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata Ruszt József rendezésében a Nemzeti Színházban is bemutatja az Ember Tragédiája címû darabot, amely több mint húsz évvel ezelõtt a zalai teátrum nyitóelõdása volt.A folytatásban is színház – Merõ Béla és Bereményi Géza rendezésében kamara, illetve nagyszínpadi elõadásokat láthat a fõvárosi közönség - a mûsorfüzetbe a Hevesi Sándor Színház, a Zalai Nyári Színházak Kht, és a Griff Bábszínház egy-egy produkciója került, így az Ember tragédiája mellett a Laura, a Tercett, a Hold fia, Nap lánya, valamint az Ördögszekér sárkerep címû darabok tekinthetõk meg.

18

Bemutatkozik a Pannon Tükör irodalmi-kulturális folyóirat és több zalai író, költõ – Zalaegerszegrõl például Péntek Imre, vagy a nagykanizsai Pék Pál. A Nemzeti Színház és a Zala Megyei Közgyûlés Pro Arte Hungarica elnevezésû mûvészeti díját a péntek esti színházi elõdás elõtt vehette át Németh János zalaegerszegi keramikusmûvész.

Gyûjtõk regionális találkozója 2005. március 21. Forrás: Zalai Hírlap Online

Numizmatikusok és filatelisták tavaszi börzén, ahova “becsábították” a családokat is Keszthely (h. á.) - Idei elsõ regionális találkozóját tartotta vasárnap a Balaton Színházban a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete helyi csoportja, karöltve a Goldmark Károly Mûvelõdési Központ bélyeggyûjtõ körével. A börze nagy érdeklõdésre tartott számot, mintegy hatvan numizmatikus és filatelista mutatta be gyûjteményének különlegességeit s a cserére vagy eladásra szánt darabokat. - A húsvét közeledtével a profilon túli, de a gyûjtõszenvedélyhez hozzátartozó bemutatónak is helyet adtunk - mondta a szervezõk képviseletében Tóth Zoltán, a helyi éremgyûjtõk titkára. A házigazdák legközelebb júniusban várják újra gyûjtõtársaikat Keszthelyre, akkorra már forgalomban lesznek az idei év új emlékpénzei is, amelyek zömében jubileumokkal összefüggésben kerülnek kiadásra.

Regionális civil program Lenti (gy. f.) - A térség egyesületei és alapítványai által tavaly létrehozott Regionális Civil Ernyõ megbízásából pályázó Lenti és Vidékéért Alapítvány - partnerségben a DélZalai Civil Fórum Egyesülettel - több mint egymillió forintot nyert több hónapon át tartó rendezvénysorozata megtartásához a Nemzeti Civil Alapprogramtól. Az elnyert összeg konkrét programjának ütemezésérõl januárban tárgyalt az alapítvány kuratóriuma. Az alapítvány az elkövetkezendõ idõszakban többek között számítógépes és pályázatírói képzést kíván indítani a régióban található civil szervezetek számára, emellett szakmai konferenciák, egy átfogó civil nap, és több szabadidõs program megrendezését vállalja fel.

Civil Régió C I V I L * L E T

Y E I k i s t é r s é g

N

ÉPÚJSÁG

R É G I Ó

A területfejlesztési tanácsok mintájára a civil szféra is létrehozta fórumait. A kistérségi szervezetek után létrejött a Megyei Civil Fórum, s a közelmúltban, december elején megalakult a három megyét átfogó –(Gyõr-Sopron, Vas, Zala) Nyugat-Dunántúli Regionális Civil Fórum. Ennek elnökségébe három zalait is beválasztottak. Ketten, nevezetesen Nagy Árpádné és Bogdán István a letenyei (Mura-menti) kisrégióból került be.

E N

ZALAI CIVIL

Szepetnek volt polgármestere jelenleg a letenyei statisztikai térség kistérségi megbízottja. Társadalmi funkcióit tekintve a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetségének (TESZ) elnöke, a Zaláért Egyesület alelnöke és saját településén több civil szervezet tagja.

„Á NOASTRÁ CÁLYE” „A MI UTUNK” Beszélgetés Bogdán Istvánnal a Zala megyei Koordinációs Tanács elnökével

A FELADAT UGYANAZ, CSAK MAGASABB SZINTEN

Az „Á NOASTRÁ CÁLYE” – „A MI UTUNK” Regionális Független Cigány Szövetség elnökeként akkreditálták a Regionális Civil Fórumba. Emellett a InterjúNagy Árpádnéval, Zala Megyei Cigány Koordinációs Tanács elnöke, a a Nyugat-Dunántúli Dunántúli Roma Vezetõk Szövetségének alelnöke, a Mura és Kerkamenti Kisebbségiek Szövetségének Regionális Tanács elökségi tagjával alelnöke, a Mura és Kerkamenti Kisebbségiek Sokirányú tevékenysége folytán mondhatni Szövetsé-gének alelnöke, valamint a Letenyei Civil Kistérségi Ernyõ Egyesület (LECKE) elnökségi tagja. egyenes út vezetett a Regionális Civil Fórumig. – Mindig aktív közéleti személyiség voltam, a civil alapokat több mint 30 éves vöröskeresztes Aktív közéleti tevékenységébõl fakadóan tevékenység jelentette, amely aztán egyre több széleskörû tapasztalatait bizonyára jól tudja társadalmi megbízatással párosult. A Regionális Civil kamatoztatni új funkciójában is. Jól gondolom? Fórumba a TESZ akkreditált, de az elnökség - Remélhetõleg igen. Az Európai Uniós választásakor komoly súllyal bírt a nõk képviselete csatlakozásunkkal ma már alapvetõ a regionalitás, nemcsak mint elv, hanem a gyakorlatban is. is. Elengedhetetlenné vált a civil szféra folytán a szintek Ön miként látja a civil szféra helyzetét, esélyeit? önszervezõdése – Nagy fejlõdése belpolitikánknak, hogy a civil egymásraépülésével a Regionális Civil Fórum társadalom megnyilvánulási lehetõségei kinyíltak, és megalakulása. Fõ célkitûzésünk a civil szervezetek ezzel élnünk kell. A döntéselõkészítéstõl ott lehetünk bekapcsolódása a területfejlesztési célok, feladatok minden szinten. Felmérések alapján kijelenthetõ, hogy megvalósítása érdekében. Képviselõnk tanácsZalát nem lehet összehasonlítani a gyõri régióval, a kozási joggal részt vesz a Nyugat-Dunántúli lemaradások északról délre, ill. városról a falu felé Regionális Területfejlesz-tési Tanács ülésien, s ha haladva nõnek. Látják a problémákat és ezek romaügy kerül majd napirendre én képviselem a megoldásában igenis a legyen ott a civilek hangja. „fórumot”. Együttgondolkodó civil társadalom kell, a döntésekbe Milyennek látja a civil szférát kistérségi és ily módon beleszólni már az elQkészítés és tervezés megyei szinten? fázisában. Ha sok ember véleményével találkozik egy - A „civilek” még nem igazán felkészültek, kevés az kezdeményezés az nyilvánvalóan jó, és ilyenkor mi is olyan szervezet, amely kellõképpen rálátna a úgy érezhetjük, aktív részesei vagyunk a területfejlesztési témákra, azok fontosságára, illetve folyamatoknak. A civil mûhelyek ezért nagy a bennük rejlõ lehetõségekre. Többszázmillió forint jelentõséggel bírnak. A civil szervezetek eszközei nagyságrendû az összeg, ami a régiót illeti, és ebbõl lehetnek a kezdemé-nyezések, az azokra való reagálás, az adott megyék kistérségei, azok civil szervezetei az építõ szándékú kritizálás. A döntéseket nem õk sem maradhatnak ki. Csak úgy tudjuk ellátni hozzák, de lényeges a véleményezésük, és a feladatainkat, ha a kistérségi és megyei fejlesztési vezetõknek is fontos a párbeszéd, a visszaigazolás. civil fórumok aktívan dolgoznak, komoly munka A döntéshozók és a civil szféra együtt-gondolkodása városkörnyék civil szervezetei létrehozták a a jövõrõl, közös terv készítése, ez az igazi lehetõség. Regionális Civil Ernyõ Egyesületet. 19

ZALAI CIVIL

N

Civil Régió

ÉPÚJSÁG

Szép Károly: Lehetõségek egy elmaradott kistérségben

* L E T E N Y E I k i s t é r s é g

I. rész Amikor Letenye, ezen kelet-zalai térség népességérõl beszélünk, számos tényezõvel számolnunk kell, amik befolyásolják ennek a területnek a népesedési folyamatait. A térséget már a 90-es évek elején több negatív és pozitív hatás is érte. A rendszerváltozást követõen leomlott a vasfüggöny, s bár korábban is lehetett utazásokat folytatni ebbe az irányba, de a határátlépõk ellenõrzésének szigora enyhült, ennek következtében növekedett a tranzit és a vásárlóturizmus. Ebbõl adódik a kérdés; mi volt az oka annak, amiért ezt a lehetõséget nem tudta kihasználni ez a kistérség, s nem tudott a kezdeti fejlõdési lendülettel együtt haladva maradni a felemelkedés útján, s ezt hogyan követhetjük nyomon a népességszám változásban? Letenyének, mint a térség legnagyobb településének a városi cím elnyeréséhez fontos körülménye volt a népesség számának alakulása. 1927-ben egyesült Béccel, majd pedig hét év múlva Egyedutával, így 1935-ben megkaphatta a nagyközségi címet. Ugyanakkor a 60-as évek után jól láthatóan csökken a város népessége. Mindez a termelõszövetkezetek létrejöttének köszönhetõ, ugyanis ekkor mindenkinek be kellett lépnie a szövetkezetbe. A földüket vesztettek máshol kellett, hogy megélhetést keressenek. Korábban járási székhely, aztán ennek felbomlását követõen 1984-ben városi jogú nagyközségi címet kap, amit 1989-ben követett a városi cím elnyerése. A közelben fekvõ határ, az áthaladó fõútvonal helyzete, ugyanakkor a fõvárostól való jelentõs távolság, az alacsony közintézményesített háttér és a közelben fekvõ nagyváros (Nagykanizsa) árnyékában való lét mind erõsen eltérítik annak a mérlegnek a nyelvét, ami a fejlettség és a népesedés skáláján mutatja meg, hol is tart ez a térség. Mindezek mellett nehezíti a felemelkedésben ezt a területet az a tény is, hogy a térségben található települések mind aprófalvak. Egyedül Letenye városa emelkedik ki közülük népességszámának tekintetében. Ezeknek az aprófalvaknak a jövõje komor képet fest elénk. Számos köztük zsákfalu és abszolút nincs bekapcsolva az ország vérkeringésébe. Naponta kevés autóbuszjárat célozza meg vagy érinti ezeket a településeket, melyeket olykor-olykor télen a hó is elzár a külvilágtól. A falvak népessége elöregedõ, ugyanis a fiatalok a közelebbi nagyobb városokban – Zalaegerszeg, Nagykanizsa esetleg Letenye – keresnek maguknak munkát, vagy tanulnak tovább elhagyva eredeti lakóhelyüket, s oda nagy valószínûséggel nem is térnek vissza. Megnyugtató tény ellenben az, hogy vannak próbálkozások a helyi népességszám növelésben, megtartásban és eredmények is születnek. Például Bázakerettyén az önkormányzat a fiatal letelepedni vágyó házasokat kedvezõ keretek között juttatja lakáshoz. Ugyanitt elindult egy termálfürdõ kiépítése, amihez hazai és külföldi tõkét is igénybevettek. Több üdülõ és horgásztó épült ki az elmúlt négy évben: Maróc, Kiscsehi és már a kilencvenes évek közepétõl a Kistolmácson kialakított horgásztó, aminek külön strandja is van vonzza a nyáron kikapcsolódni vágyókat.

20

A kistérség népessége egyike a legdrasztikusabban csökkenõ magyarországi kistérségekének. (1. ábra) 1995 és 2002 kettõ között az amúgy is kevés lakos számmal rendelkezõ kistérségben több, mint ezer fõvel csökkent a népesség. Ez évente átlagosan 150 fõvel jelent kevesebb lakost, ami ebben a térségben nagy számnak számít. (forrás KSH) Kérdésként felmerül az is, hogy mi okozza ezt a nagy mértékû népességfogyást. Öregedés, elvándorlás vagy pedig az alacsony születési arányszám? Úgy gondolom, mind a három tényezõ lényeges szerepet játszik a népességszám alakulásában. Ahogyan már korábban is említettem, fontos az, hogy a környéken megélhetési lehetõségként a mezõgazdaság és az erdõgazdálkodás jelenik meg. Nincsen jól gépesített versenyképes gazdaság sem magán, sem pedig vállalati kézben. Bár a munkaerõ olcsó és szakképzett a keleti régiók térségeihez képest, egyelõre nem érkeztek befektetõk, akik ezen a területen szeretnék pénzüket kamatoztatni, illetve valamilyen formában befektetni. A két legutolsó népszámlálás közt eltelt idõszakban a legnagyobb vándorlási aktivitású térségek közt szerepel a letenyei is, Vasvár, Õriszentpéter és Lenti települések térségeivel együtt.. „Természetes szaporodásról egyetlenegy kistérségben sem beszélhetünk. A fogyás mértéke – az élve születések és a halálozások egyenlege – pedig meghaladja mind az országos (ezerlakosonként: 3,5), mind pedig a régiós (ezerlakosonként: 4,0) átlagot. Kiváltképp rossz helyzetben van e tekintetben a letenyei kistérség a maga ezer lakosonkénti 10,1-es fogyásával. De nincs büszkélkednivalója a lenti (8,3), a zalaszentgróti (6,4), a nagykanizsai (5,3), a keszthelyi-hévízi (5,2) és a zalaegerszegi (3,8) kistérségnek sem.” (Forrás: Népszabadság 2004. január 27.) Ebben a nem túl elõnyös pozícióban, ami végül a természetes szaporodást érinti sajnos az elsõ helyen áll a letenyei kistérség. Ennek köszönhetõen a leggyorsabban fogyó kistérség címet nyerte el. Ellenben van egy reményfolt a sok negatív megállapítás mellett, ugyanis ez az a kistérség, aminek a belföldi vándorlási egyenlegének az átlaga 1995 és 2002 között 1,8, ami annyit jelent, hogy 1,8 fõvel többen választották célpontjukul ezt a kistérséget, mint ahányan elköltöztek innen. Ennek mélyén rejlik egyik nagy elõnye, amit talán a jövõben is ki tud használni. Ugyanis rendkívül szép természeti környezettel és értékekkel van megáldva. Itt található a budafai arborétum, rendelkezik kisvasúti vonallal és Bázakerettyén termálvizes fürdõje van a térségnek – csakhogy pár dolgot említsek. Bár egyelõre csak a közelben lakók tekintik célpontjuknak a területet, de vannak már jelek arra, hogy a települések vezetõi összefognak és tesznek azért, hogy ismertebb legyen a környék országos szinten is.

Civil Régió C I V I L

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

R É G I Ó

KÖZÉLETI KLUB - LETENYÉÉRT

* L E T E N Y E I k i s t é r s é g

A Letenyéért Közéleti Klub 2002. decemberében alakult. Az alapítók egyetértettek abban, hogy civil szervezetként, pártoktól, politikai elkötelezettségtõl függetlenül, Letenye városért, a közélet színesítéséért tevékenykednek, melyet a klub neve is tükröz. Összejöveteleiket havi gyakorisággal tartják, de általában többször is találkoznak az általuk szervezett különbözõ rendezvényeken. Programjaikat változó helyszíneken, de zömében a „Fáklya Mûvelõdési Ház és Könyvtár” - ban rendezik. A Klubot 17-en alapították, jelenlegi taglétszám 47 fõ. Ehhez a közösséghez, olyan letenyeiek csatlakoztak, akik valamilyen formában készek tenni azért, hogy Letenye közéletébe pezsgést hozzanak, az általuk szervezett programokkal színesítsék a kulturális palettát. Nagyon jól megférnek egymás mellett a 20-on évesektõl az 50 felettiek is, de már a 16-18 éves korosztályból is érdeklõdnek a kollektívához csatlakozás lehetõségérõl. Az LKK tagsága nem csak a korosztály szempontjából vegyes, jól megérti egymást a fizikai munkás, az értelmiségi, a vállalkozó és a munkanélküli politikai nézeteiket nem firtatva. Mindig az aktuális, a kitûzött feladat megoldására összpontosítanak, melynek koordinálásában oroszlánrésze van a stabil vezetõségnek. A klubtagok rendszeresen tájékoztatást kapnak a lezajlott, a folyamatban lévõ és a tervezett eseményekrõl. Természetesen minden program az éves rendezvénytervben meghatározottakhoz igazodva, a demokratizmus szabályai szerint kerül elfogadásra, megvalósításra. Ebbõl a csoportból csak pár ember vált ki eddig, akik nem tudták munkahelyi vagy családi kötelezettségeik miatt vállalni a csapatmunkát, vagy nem ilyen jellegû közösségre gondoltak a belépéskor. A mai viszonyok között nem könnyû a többséghez alkalmazkodni, nem könnyû anyagi támogatás nélkül célokat kitûzni és megvalósítani. A Közéleti Klub apró lépésekkel próbál Letenye és tagjai életébe új dolgokat hozni, vagy elfelejtett régieket felidézni, közben nagy türelemrõl tesznek tanúbizonyságot, mert bizony néha kritika és vád is éri õket. Mégsem adják fel, újra és újra új erõre kapnak és megpróbálják bizonyítani életképességüket. A Klub tagjai zártkörû és nyilvános programokat is terveznek. Zártkörû rendezvényként salátaestet, rostonsütést is tartottak mesterszakács közremûködésével, beszélgetéseket meghívott vendégekkel, de megünnepelték a nõnapot, az „IVÓ” napot, tartottak klubmikulás ünnepet. Azon rendezvényeiket, melyek szélesebb kör érdeklõdésére is igényt tarthatnak nyilvánossá teszik, de nemcsak meghirdetik, széleskörû és személyes agitációt is folytatnak a céljuk elérése érdekében. A klubtagok a szabadidejükben végzett tevékenységért semmilyen 21

ellenszolgáltatást nem kapnak és nem is várnak. Már három karácsonyra õk díszítették fel a „mindenki karácsonyfáját” saját ötlet alapján Letenye középpontjában sokak örömére, elismerésére. A farsangi maszkázás és maszkabál h a g y o m á n y a i n a k felelevenítésében társszervezõként az idén már harmadszor fognak részt venni. A szüreti felvonulás közremûködésükkel már másodszorra színesebbre sikerült. Igyekszenek a lakosságot érintõ és érdeklõ aktualitásokra frekventálni, mint amikor fórumot szerveztek a fürdõrõl, az új munkahelyek kérdésérõl és a tervezett sportcsarnokról a polgármesterrel. Ezt a célt szolgálta a kerékpáros õrjárat is Letenye összes utcáját érintve. Végeztek társadalmi munkát: a fürdõ területén virágosítottak, a pincemúzeumnál tereprendezésben, vízelvezetõ készítésében szorgalmaskodtak. Az utóbbi helyen tanácskozást is kezdeményeztek az idegenforgalom, a borturizmus fellendítése érdekében. Több színház és koncertlátogatást szerveztek autóbusszal, valamint értékmegismerõ kirándulásokat pl. Õrségbe és Somogyba. Rendeztek hasonló érdeklõdésû klubok számára klubtalálkozót is. Több ismeretterjesztõ elõadással is meglepték a város lakóit: pl. a „Nyitott ablak a világra” címû internetes, kivetítõs elõadás az Internet Kávézóból vagy a „Hogyan szokjam le a dohányzásról?” címû program vagy pedig a „Mit jelent a drog beférkõzése az életünkbe?” címû elõadás. A legsikeresebb elõadásnak a klubtagok a rendhagyó mûvész-koktélt tartják, melynek vendége volt Wilheim Gábor a Kanizsa Trend igazgatója, Ludvig Zoltán festõmûvész és Kollonay Zoltán zongoramûvész, karnagy. A látványban és tartalomban is gazdag est hangulatát sokan nem felejtik. A gyerekek és a szülõk körében nagy elismerést váltott ki az EU-MAJÁLIS 2004-ben, ahol uniós játékok, versenyek lebonyolítására, az unióba lépõ országok standokon történõ bemutatására vállalkozott a Letenyéért Közéleti Klub. Lelkesen szervezték azt a jótékonysági akciót is, melynek során ruhákat gyûjtött és osztott szét a klubtagság a rászoruló letenyeiek között. Büszkék a klubtagok a Letenye történeti vetélkedõ megszervezésére, melynek kidolgozásáért és levezetéséért köszönet a könyvtár dolgozóinak. Két csoporttal indult, az egyik I, a másik IV. helyezést ért el. A gyõztes csapatot Szili Katalin az Országgyûlés elnöke parlamenti látogatásra hívta meg. Ezen sikeren felbuzdulva neveztek a „Zala megye az én hazám” címû közösségi pályázatra, ahonnan a „legötletesebben bemutatkozó csoport” különdíjjal tértek haza. Ráczné Lánczok Zsuzsa

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

Pályázati rendszerek

Az NCA-támogatások elsõ fordulójának legfontosabb jellemzõi AZ NCA PÁLYÁZATOK TÍPUSHIBÁI

A pályázó szervezetek száma viszonylag alacsony (6369) volt, a támogatási kérelem benyújtására jogosultaknak mindössze 15 százalékát tette ki. A pályázók alig több mint felének (3542 szervezetnek) volt sikeres a pályázata. A pályázók óriási többsége (5388 szervezet, 85 százalék) mindössze egy pályázatot adott be. Még ennél is magasabb, 89 százalékos volt azoknak a nyertes pályázóknak (3152 szervezet) az aránya, amelyek csak egy pályázaton nyertek. Ez különösen azért fontos, mert a legmagasabb támogatásokat természetes a többszörösen sikeres pályázók kapták. A Nemzeti Civil Alapprogram elsõ pályázati fordulójának elemzését Kuti Éva készítette el, amelyet az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium (CKF)a korábban elindított “Civil Partnerség” kiadványsorozat legújabb füzeteként jelentetett meg. Március 1-én megjelent az NCA Nyugat-Dunántúli Regionális kollégiumának mûködési célú pályázati kiírása, amelyek elkészítésére 30 nap áll a rendelkezésére a szervezeteknek, hogy részesüljenek az idén elérhetõ 317 millió forintból. Szilágyi Leonóra, a kollégium elnöke elmondta, hogy az NCA 2005-ös évre szóló pályázati kiírásaiban számos könnyítés várható: Amíg eddig csak a szorosan vett fenntartásiköltségekre pályázhattak a szervezetek, idén a létesítõ okiratban szereplõ alaptevékenységekhez kapcsolódó mûködési költségek fedezésére is benyújthatják pályázatukat a civilek. A minimálisan igényelhetõ összeg 300 ezer forintról 500 ezer forintra nõ. Tehát, amelyik szervezetnek nincs egyáltalán bevétele, az is 500 ezer forintot igényelhet. A módosítások között szerepel a hiánypótlás lehetõsége. A hiánypótlásra mindössze egyszeri lehetõsége, nyolc napja lesz a szervezeteknek. A költségek 2005. január 1-jétõl elszámolhatók. Változás továbbá, hogy a közhasznúsági jelentést, illetve az azzal azonos adattartalmú dokumentumokat nem kell csatolni a mûködési támogatás igénylésekor, helyette elegendõ az egyszerûsített számviteli beszámoló.

− Kötelezõ melléklet hiányzik a pályázati dokumentációból; − Közhasznúsági jelentés hiányos; - Nem a képviseletre jogosult írta alá az adatlapot, és meghatalmazás sem került csatolásra; - A forrás és költségtáblákat a pályázó nem töltötte ki; - A szervezet képviselõje nem hitelesítette a bírósági nyilvántartásba vételt elrendelõ végzés, vagy egyéb, másolatban benyújtandó melléklet másolatát; − A pályázó eredetiben csatolandó mellékletet csak másolatban csatolt be; − A szervezetet 2003. január 1. után vette nyilvántartásba a bíróság (fontos: a 2005-ben kiírt pályázatok esetén 2004. január 1. a dátum); − A csatolt bírósági kivonat nem a pályázó szervezet nevére lett kiállítva; − Olyan szervezet nyújtott be pályázatot, amely nem jogosult a jogszabályi rendelkezések értelmében pályázni (pl. Kht., közalapítvány); − A pályázat határidõn túl lett benyújtva (postai bélyegzõn szereplõ dátum!); − A létesítõ okirat egyszerû másolatát nem csatolták, azt egyáltalán nem hitelesítették, a hitelesítés fénymásolt, a hitelesítés külön nyilatkozaton szerepel, csak a szervezet megalakulásáról szóló jegyzõkönyvet csatolták; − A nyilatkozat pályázatért felelõs személy aláírása nincs kitöltve; − A szervezet bírósági nyilvántartásba vétele 2003. január 1. elõtt megtörtént, közhasznú jogállásának bejegyzése azonban csak ezután történt (fontos: a 2005-ben kiírt pályázatok esetén 2004. január 1. a dátum); − Nem egyezik a 2004. évre tervezett források és költségek összege, pl. tagi kölcsön miatt (a 8.1 és 8.2 táblázat összesen sorában szereplõ összegek); − A banki aláírás-bejelentõ kartonról hiányzik a hitelesítés dátuma; − A létesítõ okirat másolatáról a hitelesítõ szöveg hiányzik (miszerint a másolat az eredetivel mindenben megegyezik) (elfogadható, ha szerepel azonban rajta a képviselõ aláírása).

22

Civil szervezetek

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

Civil szervezetek Zalaegerszegrõl Tisztelt Olvasók! A Zala Megyei Bíróság 2004. december 28.-án 949/2004.-es szám alatt bejegyezte az Elsõ Zalai Rádiómúzeum Alapítványt. Az Alapítványunk által kitûzött célok az alábbiak: Az európai kulturális és technikai örökség megõrzése, különös tekintettel a magyar rádiógyártás fennmaradt gyártmányaira és sajtó kiadványaira, virtuális rádiómúzeum létrehozása, fenntartása, állandó kiállítás vagy múzeum létrehozása , fenntartása. Mindezek jelentõségét a pusztuló értékek és az tény teszi különösen fontossá hogy hazánk az 1930-as évektõl, a rossz emlékû KGST szakosodásig 1962-ig rádiógyártó nagyhatalom volt, amelynek gyártmányai a Dél Amerikai földrészen is ismertek, népszerûek voltak. Mindezek ellenére ma Magyarországon nincs komolyabb állandó kiállítás, rádiómúzeum. Az Alapítvány besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. Az Alapítvány által végzendõ közhasznú tevékenység [az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) pontja alapján): tudományos tevékenység, kutatás, ismeretterjesztés, a kulturális örökség megóvása. Az alapító a kuratórium tagjainak kiválasztásával megteremtette azt a szakmai bázist, amely biztosíték lehet a megfelelõ színvonalas szakmai munka és az alapítvány céljainak eléréséhez. Az alapítvány kuratóriumának tagjai: Arnhoffer András mérnök, mûszaki igazgató, Tóth János a Magyar Olajipari Múzeum igazgatója, Selyem Tóth Sándor villamosmérnök a Rádiógyûjtõk Magyarországi Egyesületének alapító vezetõségi tagja, rádiógyûjtõ. Természetesen az alapítvány céljait csak megfelelõ segítséggel, támogatással tudja elérni, ehhez várja a segítséget és ezért kíván dolgozni. Az alapítvány az elsõsorban alábbi támogatásokat várja és kéri: pénzbeni (számlaszám: 74000236-10017210 ) a rádiózással kapcsolatos kiadványok (régi könyvek, újságok, reklámkiadványok stb.) állandó kiállításra alkalmas ingatlan, vagy annak tartós használati lehetõsége weblapkészítés, fenntartás, szélessávú internet kapcsolat, számítógép. Kérem Önt, amennyiben részese szeretne lenni kitûzött céljaink elérésének és a magyar mérnökök által alkotott és világszerte elismert értékek és tudás megõrzésének nemes feladatában, lehetõségeihez mérten segítse elképzeléseink megvalósítását. A Zalai Civil Ház Irodánk 2001 év végén nyitott meg. A kezdeti idõkben a szombathelyi Martineum Alapítvány mûködtette, majd 2003ban alakult meg a Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület, ami 2003. júliusától átvette a Zalai Civil Ház mûködtetését. Az Egyesületet a civil ügyek iránt elkötelezett magánszemélyek, egyesületek és alapítványok hozták létre. Állandó támogatónk az iroda megnyitása óta Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, melynek köszönhetõen évrõl évre a mûködési költségeink nagy részét fedezzük, programjainkat pedig pályázati forrásokból valósítjuk meg. A Zalai Civil Ház célja a civil szervezetek szakmai támogatása, a nonprofit szektor hatékonyabb együttmqködésének elõsegítése. Ennek érdekében aktív kapcsolatot alakítunk ki és ápolunk civil szervezetek széles körével, a települési önkormányzatokkal, és a megyei önkormányzattal. A Zalai Civil Ház szolgáltatásai:

Jogi tanácsadás Ingyenes jogi tanácsadást nyújtunk bármilyen civil szervezetet érintõ jogi kérdésben. Így például szervezet alapításával, bírósági bejegyzésével, közhasznúsági bejegyzéssel kapcsolatban. Szerzõdésben állunk egy jogásszal, aki ellátja a tanácsadást. Állandó fogadási ideje nincs, igény szerint idõpontot egyeztetünk vele, vagy egyszerqbb ügyekben továbbítjuk az ügyfél kérdését. Gazdasági tanácsadás Hasonlóképpen mqködik, mint a jogi tanácsadás. Pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben tudunk biztosítani. Irodai szolgáltatások Faxolási lehetõség, számítógép használat, fénymásolási és nyomta-tási lehetõség havonta meghatározott kereten belül ingyenesen, azon felül önköltségi áron. Anyagköltségen segítünk egyszerûbb kivitelû szóróanyagok elkészítésben, például plakát, szórólap névjegykártya. Munkánk során képzéseket, konferen-ciákat, fórumokat szervezésünk, és építjük a civil adatbázist és a Nonprofit dokumentációtárat. Ez utóbbiban szakkönyvek, tanulmányok, folyóiratok, szórólapok, meghívók, szervezési anyagok, közhasznúsági jelentések találhatók.

23

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

Civil szervezetek

A Civil Ház és a SZITA E l é r h e t õs é g e i : Címünk: 8900 Zalaegerszeg, T ü t t õs s y u . 7 . ( r é g i C s i p k e - h á z árkádjai alatt) Tel/Fax: 92/310-384 E-mail: Zalai Civil Ház: [email protected] SZITA: [email protected] Nyitva tartás: Hétfõ-Péntek 10-16 óráig

A Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület 2004. január eleje ó t a m ûk ö d t e t i a S Z I TA Ifjúsági Irodát. Az Iroda egy komplex ifjúsági szolgáltató r e n d -s z e r , a m e l y e g y é n r e k o n c e n t r á l ó i n f o r -m á c i ó s i r o d á t , é s közösségekre ható kistérségi szolgálatot foglal m a g á b a . M ûk ö d é s i t e r ü l e t e Z a l a e g e r s z e g v á r o s , é s a kistérségéhez tartozó 78 település. Célcsoportja a térségben élõ, tanuló, dolgozó 10-25 éves fiatalok. Városi szinten, mint információs bázis, elsõsorban az egyénre koncentrál, Zalaegerszegen ifjúsági i n f o r m á c i ó s é s s z o l g á l t a t ó i r o d á t m ûk ö d t e t ü n k . F e l a d a t u n k a z i f j ú s á g i i n f o r m á c i ó k g y ûj t é s e , rendszerezése, továbbadása, a korosztályi problémák feltárása, megoldásukban való k ö z r e m ûk ö d é s . A z I r o d á h o z t a r t o z ó h e t v e n k i l e n c településen viszont nagyon fontos a közösségekkel v a l ó t ö r õd é s , a h e l y i i f j ú s á g i k e z d e m é n y e z é s e k , klubok munkájának a segítése, a közösségfejlesztés, a multiplikálás. Ennek keretében rendszeresen felkeressük a kistérség településeit, formális és informális ifjúsági s z e r v e z e t e i t A S Z I TA I f j ú s á g i I r o d a f õb b t e v é k e n y s é g e i a következõk: információadás, tanácsadás a korosztályba tartozó egyének számára, közösségfejlesztsé, települések ifjúsági közösségeinek a segítése, képzések, tréningek szervezése, programok hátrányos helyzetû gyermekek számára, pályázati tanácsadás az önkormányzati ifjúsági munka segítése, az ifjúsági kezdeményezések felkarolása

A „Vidéki Gyermekekére„ Alapítvány A „Vidéki Gyermekekére„ Alapítványt 1996-ban hozta a zalaegerszegi Telei Blanka Középiskolai Leánykollégium nevelõtestülete néhány vállalkozó segítségével, hogy a szociálisan hátrányos helyzetû, tehetséges diákokat segítsen tanulmányaikban. Az alapítvány 1998-bari megkapta a ,kiemelkedõen közhasznú’ besorolást. Sikeres pályázatok révén sikerült felszerelnünk kondicionáló termünket, a számítástechnika termet, a háztartási ismeretek oktatására alkalmas tankonyhát, valanint finanszíroztuk különbözõ közösségi programok megszervezését (uszodai pályabérlet, színházbérlet stb...). Rendszeres havi ösztöndíjjal támogatjuk a jó tanulmányi eredménnyel reelkezõ, ám szociálisan rászoruló diákjainkat. Az alapítványnak köszönhetõen a kollégium egyéni , arculatához tartozik a már több éve országosan egyedülálló kezdeményezés: a Városi Középiskólai Kollégium Teleki Blanka Székhelykollégium diákjai által az idõs, rászoruló zalaegesszegi lakosok számára felajánlott karitatív segítség. Viszonozva az õket befogadó város által nyújtott továbbtanulási lehetõséget diákjaink önzetlenül, önkéntes vállalással segítik a hozzájuk forduló zalaegerszegi idõs embereket. A tevékenység kiterjed a kõvetkezõkre: takarítás, bevásárlás, gyógyszerkiváltás, orvoshoz kísérés, sajtóbál és könyvbõl felolvasás. Nagyon fontos 1 :,hangsúlyozni, hogy betegápolást, gondozást nem vállalnak, hiszen ehhez nincs képesítésük. A karitatív segítségnyújtással kapcsolatos igényeket tagintézmény vezetõjéhez kérjük eljuttatni a 92 /596-445/28-es telefonszámon. 24

Civil Tudástár

Civil tudástár Hazánkban a szociális hálónak három nagy pillére van. Az elsõ a társadalombiztosítás és nyugellátás, ezt a Társadalomés Nyugdíjbiztosító szervek végzik. A második pillérbe tartozik a munkanélküliek ellátása, ezt a Munkaügyi Központok végzik. A harmadik pillérbe pedig az a fajta segélyezés és intézményi ellátás tartozik, amelyet az önkormányzatok biztosítanak. Elsõként a munkanélküliek által igényelhetõ támogatásokról szeretnénk tájékoztatást adni. Az év utolsó hónapjában 1264-el, vagyis csaknem 13 százalékkal volt magasabb Zalában a regisztrált munkanélküliek száma, mint egy évvel korábban. A tartós munkanélküliek aránya azonban csupán 0,6 száza-lékkal emelkedett. 9844 munkanél-külit tartottak nyilván 2003. decemberében, számuk 2004. végére 11 ezer 108-ra nõtt. A regisztrált munkanélküliek legnagyobb része - 9 ezer 162 ember - fizikai foglalkozású; illetve 5 ezer 217-en szakképzetlenek. Amennyiben csak az arányokat vizsgáljuk, a pályakezdõk a leghátrányosabb helyzetûek, hiszen 2004. decemberében 36,7 százalékkal magasabb volt a munkanélküliség körükben, mint egy esztendõvel elõtte - a számok tükrében azonban ez 171 embert jelent. És még egy érdekes adat: 2003. decemberében 419 diplomás munkanélkülit tartottak nyilván Zalában, 2004 végén pedig 73-mal többet, 492-öt. A Zala Megyei Munkaügyi Központ jelentésébõl kiderül, a férfiak körében magasabb a munkanélküliség - egy év alatt csaknem ezerrel nõtt a számuk, ami 19,4 százalékos emelkedést jelent. Számszerûen Nagykanizsán van a legtöbb munkanélküli, 3366, arányaiban azonban Zalaegerszegen többen regisztráltatták magukat, mint egy évvel korábban.

A munkanélküliek támogatása Kik jogosultak munkanélküli járadékra? Munkanélküli járadékban csak az a személy részesülhet, aki: 1. munkanélküli, és 2. a munkanélkülivé válását megelõzõ négy éven belül legalább kétszáz nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint 3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, 4. lani. Ki számít hivatalosan munkanélkülinek? Munkanélkülinek az a személy tekinthetõ, aki 1. munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresõ tevékenységet sem folytat 5. elhelyezkedése érdekében együttmûködik a munkaügyi központ kirendeltségével, és akit 6. a kirendeltség munkanélküliként nyilvántart. A munkanélküli járadékra való jogosultság feltételeként említett, legalább 200 nap munkaviszonyba nem számít be a

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó idõtartama fogyatékos gyermekotthoni gondozása, tízévesnél fiatalabb gyermekotthoni ápolása, továbbá saját részre magánerõbõl lakás építése miatti fizetés nélküli szabadság. - kivéve a GYES, GYED ideje -, a tartósan beteg vagy súlyosan

Foglalkoztatás és Szociális Háló – tájékoztató összegzés I. rész –

A járadékfolyósítás idõtartama A folyósítás idõtartamának megállapításánál a munkanélkülivé válást megelõzõ négy év alatt munkaviszony-ban töltött idõt kell vizsgálni. A munkavi-szony idõtartamába nem számítható be az az idõszak, amely alatt az állástalan munkanélküli járadékban részesült. Ez a négyéves idõtartam meghosszabbodik abban az esetben, ha ezek alatt nem állt fenn munkaviszony: 1. katonai és polgári szolgálat, 2. keresõképtelen betegség, 3. beteg gyermek ápolására táppénzes állomány, 4. terhességi gyermekágyi segély, GYES, GYED folyósítása, 5. rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának ideje, 6. elõzetes letartóztatás, szabadságvesztés, közérdekû munka és elzárás büntetés, 7. ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása idõtartama, valamint 8. a munkanélküli járadék folyósításának a munkaadótól kapott végkielégítés miatti elhalasztása idõtartama (ha ezalatt is fennállt a munkanélküli állapot). A járadék folyósításának kezdõ napja A folyósítás kezdõ napja a munkaügyi központ kirendeltségénél történõ jelentkezést követõ naptári nap. Abban az esetben, ha a munkaviszonyt a munkanélkülivé válást megelõzõ 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással vagy a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, akkor a járadék csak a munkaviszony megszûnését követõ 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül az egyéb feltételek meglétére. Ilyenkor a kirendeltségnél történõ jelentkezés és a járadékfolyósítás kezdõ napja közti idõtartam a járadék folyósításának idejébe nem számít be. Annak, aki a munkaügyi központ által támogatott képzést a járadékfolyósítás ideje alatt, 180 napon belül kezdi meg, és a képzés idõtartama alatt a járadékfolyósítási idejét kimeríti, a munkanélküli járadékot a képzés hátralévõ idõtartamára (de legfeljebb a képzés kezdetétõl számított 365 napig) tovább kell folyósítani.

25

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

VENDÉGÜNK A MURAVIDÉK

Lendva

elmondta, a gyerekek igényesebb közönséget jelentenek, mint a felnõttek. A gyerekek szinte minden bûvészmutatványnak mûvészségnek örültek.

Abraka-dabra, igazi varázsló!

Örömükben sikítottak, hangosan felkiáltottak. A legjobban a poharakkal bemutatott mûsor és az

Igen, igazi varázsló járt a minap a

utolsó mutatvány tetszett a gyerekeknek. Ekkor

Gyertyánosi Óvodában! Horváth József – aki

ugyanis egy fekete házikóba egy lufi szorult be, amit

egyébként

bûvészek

másképp nem lehetett kimenteni, mint hogy ki kellett

egyesületének tagja – gyermekét és pajtásait, no,

bökni. Ahogy durrant a lufi, úgy sok apró csoki hullt ki

meg az óvónõket azzal lepte meg, hogy másfél órás

belõle.

a

budapesti

REX

produkciót készített számukra. József már közel 20

Abraka-dabra, az ám!

éve hobbiként foglalkozik a bûvészet titkaival. Mint

Szolarics Nað Klára

HASZNOS HOLMIK Új pályázatfigyelõ weboldal Az alábbi internetcímen (www.palyazattar.hu; röviden www.patt.hu) található a Saldo Rt. által kifejlesztett, ingyenesen böngészhetõ, részletes és intelligens keresõvel rendelkezõ pályázatfigyelõ weboldal, amely az uniós és hazai forrásokat többféle szempontból rendszerezett adatbázisban tárolja. Az oldalnak jelenleg több mint 1600 regisztrált felhasználója van. A fenti weboldal kifejlesztésekor arra törekedtek, hogy az összes hazai pályázatot és pályázatkiírót megismertessék az érdeklõdõkkel. A pályázatok megjelentetése díjmentes.

26

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

FÜSTÖLGÕ FIATALOK

* I F J Ú S Á G

*

Serdülõk körében végzett felmérésekbõl kiderül, hogy 62 %-uk már túl van az elsõ cigarettán, a 16 éveseknek 15-25 %-a pedig aktív dohányos. Szakemberek megállapították, hogy a korai dohányzás kiemelten káros a késõbbi egészségre a fiatal dohányosok mintegy fele, idõsebb korban valamilyen dohányzás okozta betegségben fog szenvedni. Minél elõbb kezdi valaki ezt a káros szenvedélyt, annál nagyobb a valószínûsége annak, hogy a dohányzás közvetlen következménye okozza majd a halálát! A kamaszok többnyire kíváncsiságból gyújtanak rá. Még ma is a felnõttség velejárójának érzik a füstölgõ cigarettát. A számukra oly fontos korcsoportban az a „menõ”, aki dohányzik. Ezért aztán a többiek sem akarnak lemaradni. Szerencsére, nem mindenkibõl lesz szenvedélyes dohányos, aki kamaszkorában kipróbálta. A ma nem dohányzó szülõk is visszaemlékezhetnek saját kísérleteikre. Igazából õket rendíti meg, ha észreveszik, hogy fiúk vagy lányuk már rágyújtott. Találjunk egy megfelelõ alkalmat arra, hogy elbeszélgessünk errõl. Ne a leleplezés, rajtakapás tényét hangsúlyozzuk, inkább tárgyilagosan világosítsuk fel, mennyire ártalmas, amit csinál. Mondjuk el, miért nem dohányzunk mi magunk sem: mert egészségtelen, büdös, drága, felesleges pótcselekvés, stb. Biztosan megérti azt is, hogy barátai között nemcsak az azonosulással, hanem önálló döntéseivel is elismerést szerezhet. Nem tudhatjuk, mennyire gyõztük meg, és hogyan dönt majd a hátunk mögött, de azt mindenesetre elvárhatjuk, hogy nemdohányzók jelenlétében, tehát otthon soha ne gyújtson rá!!! Saját példánkkal, a füstmentes környezettel a legtöbbet már megtettük! Kovácsné Tóth Katalin (ZAFE)

S

A pályakezdõ diplomás munkanélküliek

P

A rendszerváltás radikálisan átalakította a magyar társadalom gazdasági és társadalmi szerkezetét. Az átalakulás bár alapjában pozitív folyamatokat indított el, sok tekintetben ellentmondásos volt, azaz pozitív és negatív következményekkel járt együtt. Igen gyors polarizáció következett be: egy szûk réteg kiemelkedése és tömeges elszegényedés jellemezte ezt a folyamatot. A társadalom régi struktúrája felbomlott, s ezzel párhozamosan számos új társadalmi réteg jelent meg. A rendszerváltást követõ gazdasági változások az évtized elsõ harmadában a munkanélküliség robbanásszerû emelkedését idézték elõ. A munkanélküliségi ráta 1993-ban emelkedett a legmagasabbra, azóta viszont folyamatosan csökken. Az 1989-90-es rendszerváltás az értelmiség rekrutációjában is új fejezetet kezdett. A rendszerváltás értelmiségre gyakorolt hatása a következõ tényezõkben összegezhetõ: • a társadalmi mobilitás korábbi csatornái elzáródtak, a fiatalok továbbtanulását mindinkább a szülõk anyagi helyzete motiválja, viszont ez nem zárja ki azt, hogy • az egyes korosztályok lényegesen nagyobb aránya tanul tovább • a korábbi gyakorlattól eltérõen éles verseny alakul ki az értelmiségi munkahelyekért • megjelent az értelmiségi pályákon is a munkanélküliség, s ez a kör azóta bõvült is. Az értelmiségi perspektívák ennek megfelelõen a következõképpen alakulnak: Valószínûleg tovább élezõdik a verseny az értelmiségi állásokért, de a nyertesek sem érezhetik biztonságban magukat, a gazdasági szerkezet átalakulása, a közszolgálat intézményrendszerének változása permanenssé teszi a versenyt, a vesztesek pedig kiszorulnak a munkapiacról. A fejlett polgári társadalmakhoz hasonlóan nálunk is kitolódik az egyetemeken, fõiskolákon eltöltött tanulási idõ, egyes csoportok számára a tanulás fõhivatássá válik, ezt az ösztöndíjak bõvülése, a PhD képzés s a különféle tanfolyamok felerõsítik. (Bõhm 1999;) Az utóbbi évtizedekben emelkedett a lakosság iskolai végzettsége. A felsõfokú végzettségûek aránya valamennyi korcsoportban tovább növekedett, a nõk körében nagyobb mértékben. A férfiaknál az 50-59 évesek, a nõknél viszont 40 év alattiak között van a legtöbb diplomás. A magyarázat nyilván abban van, hogy a nõk az elmúlt egy-két évtizedben nyertek igazán teret a felsõoktatásban. Összességében a diplomások aránya valamivel magasabb a nõknél, mint a férfiaknál. Különösen így van ez a fiatal generációkban: 25-39 éves nõk 17, ill. 18%-ának van felsõfokú végzettsége, míg a férfiak esetében 12%, illetve 14% ez az arány. A népesség iskolázottságát illetõen megemlítendõ, hogy tovább csökken a szakmunkásképzésben részt vevõ fiatalok, és növekszik a gimnáziumba vagy szakközépiskolába járók aránya.

O R T

* K R E A T I V I T Á

S

27

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

A felsõoktatás nagyfokú expanzióját jelzi, hogy 2002-ben mintegy két és félszer többen tanultak egyetemeken, fõiskolákon nappali tagozaton, mint 1990-ben. Az esti, illetve levelezõ tagozatokon még látványosabb a hallgatói létszám emelkedése. (Kolosi 2004;) A gyors növekedés az iskolázottak számában és arányában nyilvánvaló, azonban az is tény, hogy a hátrányos helyzet is újratermelõdhet. Ebben az iskolarendszer és a tanuló családjának társadalmi helyzete meghatározó lehet, annál is inkább, mert az iskoláztatás egyre költségesebb, s a szegényebb rétegek kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket taníttassák Az iskolarendszerrel kapcsolatban állandó kérdésként vetõdik fel:

munkanélküliek létszáma és aránya csekély. Az azonban nyilvánvaló, hogy társadalmi szerepük és hatásuk létszámuknál jóval jelentõsebb. Képzésük, egy vagy gyakran több diplomájuk, nyelvtudásuk, számítógépes ismereteik jelentõs egyéni és társadalmi költséggel jöttek létre, és az ország humán tõkéjének értékes részét képezik. E tudás csak akkor értékesül, ha dolgozhatnak. A létszámkérdés megítéléséhez az is hozzátartozik, hogy a diplomás munkanélküliek el nem hanyagolható létszámban nem regisztráltatják magukat. A rendszerváltás kezdetén a fiatalok több mint 1/ 3ának volt állása. 1993-ban viszont már csak alig több mint felének. A pályakezdõ munkanélküli diplomások arány az elmúlt években jelentõsen emelkedett, különösen nõtt az egyetemi diplomával rendelkezõk aránya. 2000 januárjában a regisztrált munkanélküliek száma országosan 433 ezer fõ volt, közülük diplomás volt 111 ezer (3%). A diplomás munkanélküliek 74%a fõiskolai, 26%a egyetemi diplomás. A regisztrált munkanélküliek között országosan a fõiskolát végzettek 42%a, az egyetemet végzettek 56,5%a volt férfi. Ha nem a képzettség, hanem a foglalkozási állománycsoport szempontjából vizsgáljuk az adatokat, úgy a szellemi foglalkozásúak jóval többen vannak. 72 ezer fõ volt országosan ezen idõszakban szellemi foglalkozású munkanélküli. A szellemi foglalkozásúak aránya 1 %-kal, a diplomásoké 7,9%-kal nõtt az elõzõ év megfelelõ idõszakához képest. A diplomás munkanélküliek közel 18 %-a a fõvárosban található. A diplomások elhelyezkedése azonban a fõvárosban is nehéz feladat. (dr Gayer 2003; ) A nyilvántartott munkanélküliek számában megfigyelt növekedés mellett az állomány összetétele is változott. Az tapasztalható, hogy a nyilvántartott állományon belül növekszik a pályakezdõk aránya. A pályakezdõ munkanélküliek összetételének egyik jellemzõje, hogy növekvõ arányt képviselnek közöttük az alacsony, legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel és a diplomával rendelkezõk aránya. 2003 utolsó negyedévében a teljes munkanélküli állomány mintegy 4 %-nak volt felsõfokú végzettsége, addig a pályakezdõk között ez az arány meghaladta a 12%-ot. A diplomások növekvõ aránya a pályakezdõk között több éve megfigyelhetõ tendencia, míg az is, hogy mindeközben a szakmunkások aránya folyamatosan csökken. A

Mennyi hallgatót képezzenek Magyarországon? Kinek képezzenek szakembert, az országnak, vagy külföldnek? Milyenek a karrier lehetõségek? Ki finanszírozza a továbbtanulást? A diplomások iránti kereslet a munkaerõpiacon közismerten ellentmondásos. Egyfelõl mindenki tudja, hogy diplomával könnyebb álláshoz jutni. Másfelõl viszont a diplomások körében ijesztõen nõ a munkanélküliség. Ezek tények, amelyek a következõ években még hangsúlyosabban jelentkeznek. (dr.Rózsa 2004;) A felsõfokú oktatás kiszélesedése szorosan összefügg a munkaerõpiac szerkezetével. Feltétlenül pozitív hatással van a népesség, ezen belül a munkaerõ-állomány minõségére, hiszen minél képzettebb az egyén, annál nagyobb eséllyel talál munkalehetõséget. A diplomás képzés tömegessé válása azonban ellentmondásokat is hordoz magában, melynek egyre szembetûnõbb jegyei mutatkoznak a munkaerõpiacon. Bizonyos szakmákban jelentõsen javultak az elhelyezkedés esélyei, ugyanakkor több szakmacsoportnál a friss diplomások gyakran munkanélküliként kezdik „felnõtt” életüket. A dinamikusan növekvõ diplomás munkaerõ-kínálatra nem mutatkozik elegendõ számú kereslet, többször diplomát nem igénylõ munkaköröket és nagyon differenciált munkabéreket kínálnak számukra. A legrosszabb életkörülmények között a generációs metszetben azok a fiatalok vannak, akik iskoláikat elvégezve nem tudtak elhelyezkedni. A munkanélkülieken belül kiemelt és megkülönböztetett réteget képviselnek a pályakezdõ fiatalok. A fiatal korosztályban a 90-es évek elején nagymértékben csökkent a foglalkoztatottak aránya, s ennek megfelelõen közöttük ugrásszerûen megnövekedett a munkanélküliség. A regisztrált munkanélküliek között a diplomás 28

ZALAI CIVIL

diplomával rendelkezõk munkanélküliek száma egy év alatt mintegy 20 %-kal emelkedett, a pályakezdõk esetében a növekedés üteme meghaladta a 30%-ot.1 Nyilvántartásba került diplomás pályakezdõk foglalkozásai: tanítók, emelkedõ tendenciát mutat az egyéb mérnökök aránya, megjelent a pályakezdõ munkanélküliek között a közgazdászok és jogászok csoportja, a lista elõkelõ helyén szerepelnek még a középiskolai tanárok, óvónõk, könyvtárosok, de bizonyos humán, és marketing diplomával rendelkezõk sem találtak megfelelõ munkalehetõséget. Készült egy felmérés, amelyben a Zala Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartásában szereplõ regisztrált, diplomás

N

ÉPÚJSÁG

munkanélkülieket kérdezték meg.(2000-es vizsgálat) A vizsgálatba került diplomás munkanélküliek családi állapotát jellemzi, hogy kétharmaduk házas vagy élettárssal él, negyedük nõtlen, illetve hajadon, 14%uk elvált, vagy külön él. Életkori megoszlásukat tekintve a nyugdíjhoz közel álló korosztály és a 26-35 évesek képviseltetik magukat nagyobb arányban. Iskolai végzettség tekintetében változatos a kép. A legtöbben mérnökök, tanárok, jogászok, de találkozhatunk közgazdászokkal is. A vizsgálat 66 fõre terjedt ki, ebbõl 61en beszélnek valamilyen idegen nyelven, legtöbben németül. Álláskeresési aktivitásukra jellemzõ, h a fiatalok szinte mindent megpróbálnak, olyan helyre is pályáznak, ahol képzettségük miatt valószínûleg esélytelenek. (Borsos 2003;)

Danke schön herr (dame) Multi! Tizenöt éve munkahelyeinken létbizonytalanságban élünk. Természetesen, nem az átkost sírja vissza történetem szerencsétlen és kiszolgáltatott hõse, csak a magyaros, gyermekcipõben botorkáló kapitalizmus vadhajtásai ellen tenne szocializációjában, egzisztenciájában sérülten - ezt meg azt… Hõsöm ötvenkét évesen, harminchárom munkában töltött kereskedelmi szolgálatban töltött év után egyik pillanatról a másikra, különösebb indok nélkül az utcára került. Négy éve, miután elõzõ munkahelye is megszûnt (kordivat szerint csõdöt jelentett) nagy reményekkel alkalmazta egy a helyi adókedvezmények hatására a városba került, német nyelvû multinacionális nagyáruház. Pénztárosként, részmunkaidõben. A munkaügyi felügyelet által sosem vizsgált részmunkaidõ tényleges tartama a legtöbb munkanapon meghaladta a plusz egy – két órát, de szombatonként a három – négy óra túlfoglalkoztatást is, természetesen túlóradíj fizetés nélkül. Az említett üzlet már majdhogynem természetesen, nem foglalkoztatott árufeltöltõt, takarítót, azt is az egy mûszakban kb. félmilliót forgalmazó pénztárosok végezték – külön díjazás nélkül. Összehasonlítás képpen, pl. Dél – Zalai Áruház élelmiszer osztályán, egy mûszakban hat ember, plusz, takarító, plusz árufeltöltõ dolgozik, az ominózus helyen jobb esetben ketten, hárman. Kifizetetlen túlmunkában. Igaz, a részmunkaidõt néhány hónapja a teljes munkaidõs (rabszolga) foglalkoztatottság váltotta fel. A nem is kicsit félrevezetett vásárlóknak a múltfilozófiás, akciózós vásárlás kifizetõdõ, nem is ez a baj. Ha van elfogadható árú termék (most a minõséget és a hazai termék elsõbbségét hagyjuk) – nem számít a múlti-filozófia, kevés mindenütt a pénz. Csak hát nem mindegy, hogy milyen áron. Kanizsán a magyar honban elõforduló, illetve, nem kis adókedvezményt kapó múltik sora kínálja portékáit, dönti rabszolgasorsba dolgozóit minimálbérért, tette, teszi tönkre a nagymúlttal rendelkezõ, több generáción keresztül a várost és lakosságát szolgáló kiskereskedelmet, és a kiskereskedelmi láncolatot kiszolgáló háztájit, ipart… Családok, egzisztenciák mentek tönkre, váltak lehetetlenné. Vajon az olcsó tömegáruk mellett (között) mennyit ér az ember? Egyáltalán számit - e az ember, vagy minden a pénz, az uzsorafölû profit körül forog? Írásom hõse egy hetet töltött a stressztõl is kialakult magas vérnyomása miatt kórházban. Szabadságra ment volna kezeltetni magát, mint eddig mindig, többek között a soktonnás rakódástól tönkrement izületeit ambulanter, de a vérnyomásával be kellett feküdnie, s kórházban nem tartózkodhatott szabadsága terhére. Mit ad Isten, rá egy hétre, létszámleépítéssel magyarázva – elbocsátotta herr (dame) Múlti. Ötvenkét évesen, öt évvel a lehetséges nyugdíj elõtt. Ja, hogy már nincs védett kor? Szociális esélyegyenlõség? Érdekvédelem? Odafigyelés, ellenõrzés? Gyermekcipõben, vagy csak vajh’ miért a választások idején. Danke schön herr (dame) Múlti! És a többi hasonszõrû, a negyven, ötven éveseket diszkrimináló munkáltató! -riersch zoltán-

29

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

Rejtvény

Körmösök kora Az ötvenes években gyermekeskedtem. Mára már ez nem érdem. Néha a korom miatt - itt is fáj, ott is fáj - de azok az évek számomra felejthetetlenek. Nem a politikai berendezkedés miatt, a politika gyermekkoromban sem nagyon érdekelt. Lovagoltam én is “szilaj nádparipámon fûzfasípot fújva”, kergettem a réti pillangókat, rontottam a szemem petróleumlámpás esték könyv-vallatásával. Szép volt, rég volt. Kétezer-öt januárját éljük. A nyár és forróság már múló állapot. Már régen beérett a tavalyi gabona. Az elmúlt nyáron is kivonultak a mezõkre a legmodernebb gépekkel felszerelt aratóbrigádok, s már nem a zsákokba pergett az elõcsalogatott búzaszem. A mesterséges klímával felszerelt gépcsodák egy - kettõre elvégezték a dolgukat. Az újkorban még a szalma és a törek mérete is másabb. Modernizálódott a világ… na, melegedjünk egy kicsit! Eszmélõ gyermekkorom legszebb emlékei közé tartozik a látott és megcsodált kézi aratás. A szabályos láncban felsorakozott kaszások és marokszedõk ritmusának “násztánca” - törekporos szépsége. Persze gyermekként nem érezhettem nehézségét és fájdalmát a kor betakarításának, a - beszolgáltatás filozófiáját én még nem érthettem. Lám, mára utolért a történelem… A kévébe szedett gabona cséplõgép elé került, amit az akkori kor csúcstechnikája, a körmös - Hoffer hajtott. Csettegett - csattogott - surrogott a gépszíj, a gépészvezényelt brigád bizony állandó veszélyeknek volt kitéve. Aki etette a gépet, az, az õrlõ-vágó szerkentyûtõl reszketett, de a többi kiszolgáló sem volt biztonságban. Nagy is volt a cséplésvezetõ és a gépész felelõsége. A jól végzett munka örömébõl, a fiatalságból, és az új kenyér mítoszából fakadó énekszót, csak a vízkínálók, a mázsálók harsány kiáltása - kínálása zavarta, no és természetesen délben, az ebédre invitáló kongatás és a körmös füttye. Ahol én gyerekeskedtem, ebédre paprikás perec és húsos káposzta dívott. Természetesen járt mellé egy pohár házisör, vagy egy jó hosszú fröccs. A gépész és az aratásvezetõ estig nem ihatott alkoholt, de a többi kiszolgáló sem kapott a munka befejezéséig többet. Mégsem volt ritka vendég az incselkedõ, vidámkodó dalolás, a fáradt-mosolyos, de mégis csillogó szemû arc. - Istenem, lesz idén is kenyerünk! Én nem a régmúlt keserv-örömét sírom vissza, nem irigylem a ma könnyítéseit, de múltunk - nyár, és kenyértörténelmét sem hagyhatom veszendõbe. Mindannyiunk tanulságára és emlékezetébe ajánlom, mert velünk kell hogy éljen megvallatott történelmünk. Kérdezni csak addíg tudnak gyermekeink, unokáink, míg a kor tanúi élnek. Nem kis felelõség! A kérdés és a válasz tanulságát visszük magunkkal Európába. Ezért is van lényege és értelme a hosszú téli esték vissza - emlékezõ álmodozásainak… -riersch zoltánRiersch Zoltán: Számadás Még nem rendelkeztem, mi legyen utánam, ötvenhét évem, csak ötvenhét pillanat. Nem gyûjtöttem koncot, se rézbõl, aranyból koloncot, csak a néhány könyvben leírt gondolat, ami utánamitt marad.

mindszentek ruhában látom a reggeli friss havat.

Élnék én tovább, szelídíteni vad hancur - unokát, pillegõ, félõ madarat, ültetni gyermek - lombos fát, kiskerti virágot, szóra, tettre bírni a zaklatott világot…

Reszketõ kezemmel karcolja tollam, amit utánam hagytam, s az életrõl mondtam. Sántán caplat már bennem a gondolat.

Élnék még, vagy harminc szép nyarat, de már a télben is

Lám, az öreg hársfa is igenlõn bólogat: Még vagyok, de az útvégi számadás, már mindennél fontosabb. 30

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

Civil régió – Keszthely-hévizi kistérség – Civil Régió Alsópáhok Balatongyörök Bókaháza Cserszegtomaj Dióskál Egeraracsa Esztergályhorváti Felsõpáhok Gétye Gyenesdiás Hévíz Karmacs Keszthely Nemesbük Rezi Sármellék Szentgyörgyvár Vállus Várvölgy Vindornyafok Vindornyalak Vonyarcvashegy Zalaapáti Zalaköveskút Zalaszántó Zalaszentmárton Zalavár

Dióskál

Hévíz

Keszthely

Civil régió – Letenyei kistérség – Civil Régió Bánokszentgyörgy Bázakerettye Becsehely Borsfa Bucsuta Csörnyeföld Kerkaszentkirály Kiscsehi Kistolmács Lasztonya Letenye Lispeszentadorján Maróc Molnári Murarátka Muraszemenye Oltárc Petrivente Pusztamagyaród Rigyác Semjénháza Szentliszló Szentmargitfalva Tótszentmárton Tótszerdahely Valkonya Várfölde

Maróci táj

Kiscsehi

Kistolmács Bázakerettyei templom 31

ZALAI CIVIL

N

ÉPÚJSÁG

http://www.realdesign.hu/delzala/ Fa Ede: A személyiség kalandja (részlet) Mohó majomkapzsiság? Otthont – romboláson át? Idegen e torz világ! A cuccod vagy? A neved? Sejtté vált emlékezet? Mit most hiszel magadról?

Æ

Recept 2005-re

Æ

A tettetést már unod. Mímeled, hogy mást teszel. Vagy ugyanazt, de gúnyból.

Végy 12 hónapot. Gondosan tisztítsd meg a keserûségtõl, kicsinyességtõl, félelemtõl, lustaságtól, haragtól. Azután oszd el a hónapokat 30 vagy 31 nappal, de úgy, hogy legyen: - 1 db 28 napos - 4 db 30 napos - 7 db 31 napos Minden napot készíts el: - egy rész munkából - három rész jóakaratból - és egy gyûszûnyi derûbõl Mindehhez adj: - 3 evõkanál optimizmust - 1 kávéskanálnyi türelmet - 1 csipetnyi iróniát - 1 késhegynyi tapintatosságot A kapott masszát bõven öntsd le szeretettel. A kész ételt díszítsd apró figyelmességgel, és tálald fel naponta mosolygó arccal.

Halmozz hibára hibát. Kinek felelsz? Nincs bírád: kínzó ûr a másvilág…

Fõszerkesztõ: Kardos Ferenc Felelõs szerkesztõ: Riersch Zoltán Mûszakiszerkesztõ: Varga Bálint Szerkesztõség: Nagykanizsa, Kálvin tér 5. Kistérségi szerkesztõk: Dönök József (Letenye) Dányi József (Lenti) Sinkovics Andrea (Keszthely) Bencze Lajos (Szlovénia) Kiadja Dél-Zalai Civil Fórum Felelõs kiadó: Gyertyánági Endre Megjelenik havonta, Ára: 190,-Ft - Az újság megvásárlásával Ön közösségi és jótékonysági célokat támogat! 32