Som o g yi
TISZK Közép- és Szakisk o
la
Siófok
Finn NAPLÓ 2010
2010.05.04. : Finn Napló 1 Bár
1
hetet
késtünk,
de
küldjük
a
velünk
történteket.
Ferihegyrıl idıben elindultunk, és Oulu-ba is a terv szerint érkeztünk. Itt várt az elsı meglepetés bennünket, mert kb. 15 perc várakozás után se jöttek
a
futószalagon
a
csomagok.
A finn vendéglátók tájékoztattak bennünket arról, hogy a poggyászok Helsinki-ben maradtak. A második megrázkódtatás a kollégiumban ért bennünket, mert a kollégium területén nincsen Wifi lefedettség. Vasárnap egy kisebb városnézés tartott nekünk Ms Reeta Knuuti, Riitta KylmÄoja és Ms Raija Lehtonen. Négy órakor meginvitáltak egy estebédre
bennünket
a
Sokeri-Jussin
nevezető
étterembe,
ahol
megkóstolhattuk a tradicionális Rénszarvaspörköltet (a hagyományos magyar pörkölttel ellentétben itt olaj helyett vajban volt párolva (vendéglátóink szerint kicsit sokba) -paprika nélkül készül- hozzá krumpli-pürét és áfonyamártást adtak, savanyúságként uborkát kaptunk. Mint késıbb is tapasztaltuk minden étkezéshez vajas kenyeret fogyasztanak. Desszerként tızegáfonya parfét kóstolhattuk meg. Hétfın az elsı munkahelyet megtekintettük, de a hét végére világossá vált, hogy mindegyik (többékevésbé) munkahelyen közétkeztetésre vannak berendezkedve. A diákok a munkahelyeken nagyobb önállóságot és ezzel együtt nagyobb felelısséget kapnak.
2010.05.04.: Finn napló 2. A Taitaja egy nemzetközi verseny, amit elıször rendeztek meg Finnországban. Több nemzet is képviselte magát pl. svédek, norvégok, hollandok, oroszok, észtek, franciák, spanyolok. Sok szakma versenyzett egymással pl. szakácsok, felszolgálok, cukrászok, hentesek, fodrászok, virágkötık, fakitermelık,
varrónık,
kımővesek,
informatikusok,
burkolók,
nehézgépkezelık,
festık,
grafikusok..
1. nap április 26.a hétfı a Taitaja 2010 versenymegnyitója, ahol a csapatok bemutatkoztak, a fıtértıl egészen a verseny helyszínéig vonult a Taitaja menet. A versenyzık az iskolájuk színeiven és zászlajával jelentek meg. A versenyt rockzenekar és jazztáncosok színesítették. A
megnyitó ünnepség után fogadáson és koktélpartyn vettünk részt. 2. nap április 27 kedd reggel a Holiday Inn elıtt találkoztunk a résztvevıkkel és buszos városnézésre indultunk, ahol angol szöveggel bemutatták az egész várost, Oulut. A kirándulás végén megálltunk a Taitaja rendezvény helyszínén, ahol körbenézhettünk a versenyen és megtekinthettük a különbözı mesterségek munkafolyamatait. Eljött az ebédidı, ezért a verseny helyszínén egy sátorban rizottót ettünk. 3. nap április 28 szerda egy Tommi és Jenni nevő diák körbevezetett bennünket a verseny helyszínén, ahol már nagyban folyt a munka, lehetett fényképezkedni és különbözı emléktárgyakat győjteni. Ismét itt ebédeltünk. 4. nap április 29 csütörtök a versenyzáró ünnepélyen eredményhirdetés volt. 2010. május 03.
Oulu, Finnország
Nagy Angéla, Tóth Krisztina, Malach Noémi
Kirándulás a Mikuláshoz! Reggel nyolc órakor indultunk a Mikuláshoz. Mindenki izgatottan várta már ezt a napot (leginkább Bea néni). Egy óra múlva volt az elsı megállónk, ahol kávézni, teázni és sütizni lehetett. Itt volt egy kis képgaléria, amit meg lehetett nézni és ha kimentünk, akkor gyönyörő kilátás volt a tengerre, aminek jó része be volt fagyva. Gyorsan össze lett szedve a csipet csapat, majd mentünk Kemi-be, ahol több mindent néztünk meg. Elsıként a Sampo nevő jégtörıt néztünk volna meg. Ezt a jégtörıt 1961-ben építették, diesel motor hajtja. Télen nem csak jégtörı, hanem turista hajó is. A Botteni-öbölben túrákat bonyolít a hajó, ahol a vállalkozó szellemő utasok még a jeges vízben is megmártózhatnak. A hajó 75 méter hosszú, 17,4 méter széles és 35 tonna tömegő. Amikor töri a jeget, akkor 8 csomóval halad (16km/h), amikor nyílt vízen halad, akkor 16 csomóval megy (32 km/h). 9 fıs személyzet van a hajón. Nyáron - amikor nincs munkája - akkor étteremként mőködik. Három étterem van a fedélzeten. Csakhogy mindenki nagy meglepetésére a hajó nem volt sehol sem, így tovább mentünk a városba.
Kemi-nek 20 ezer lakosa van, kikötıváros. A papír és fa feldolgozás jelentıs a városban. Itt található Európa egyetlen króm bányája. Ezen kívül van még drágakı galériája és a híres Jégkastély is itt van. Megnéztük a városházát, amit Hitler a II. Világháborúban le akart rombolni, de ez nem sikerült teljesen.
A drágakı galériába nem mentünk be, csak pár szót szóltak róla. Így megtudtuk, hogy a Finn- és a Brit korona pontos mását és Marie Antoinette gyémánt nyakékét is (ami 647 gyémántból áll) meg lehet tekinteni. Megnéztük a Jégkastély "maradványait" is, ami mostanra csak egy nagy hókupac. A Jégkastélyt elıször 1996-ban építették fel. Több mint 19 ezer négyzetméter a területe. 1 km hosszú a leghosszabb fala, 20 m magas a legmagasabb tornya. Ezért télen egy kis részt le kell zárni az útból, hogy a Kastély elférjen. A Kastélyban többek között van Nászutas lakosztály, és több étterem is.
Majd elmentünk egy szállodába, ahol ebédeztünk. Svédasztalos volt az ebéd - így mindenki annyit evett, amennyi csak belefért. Gombakrém leves volt, lazac, sajtmártásos csirkemell, párolt zöldség, burgonyapüré
és
zöld
főszeres
burgonyakocka
különbözı
saláták
és
desszertek.
Ebéd után mentünk Rovaniemi-be, ahol elmentünk egy Arkticum-ba ahol a Számik életét népi szokásaikat mutatták be. A Számik voltak Finnország ıslakosai, mostanra már kisebbségben vannak. Több mint 2 ezer éve külön vált a két nyelv egymástól és mostanra már két külön nyelv alakult ki. A Számik 4 ország területén élnek mára Norvégiában 60-100 ezer, Svédországban 15-25 ezer, Finnországban 6 ezer, míg Oroszországban 2 ezer körül tehetı a létszámuk. Majd a Sarki Fényrıl volt egy kis videó, amit megnéztünk. Itt Rovaniemi-ben több mint 200-szor szokták látni ezt a jelenséget, míg más területeken kb. 40-szer fordul elı. Az Arkticum után indultunk a Mikuláshoz. Mindenki egy kicsit visszamehetett a gyerekkorába, mert az egész olyan volt, mint a mesében. Az elsı épületben üzletek voltak, amiket mindjárt megrohamoztunk, hogy tudjunk venni kis ajándékokat. Miután mindenki körbenézet, átmentünk a Mikulás Házába, ahol több tájon mentünk át (Pl.: láva folyam felett, jégpáncélon). Mikor átértünk, akkor volt egy nagy kerék és három zsinór, amit meg lehetett húzni. Itt szokták a manók visszaforgatni az idıt, hogy télapó mindenhova idıben eljusson. Utána mentünk fel a Mikuláshoz, aki már várt minket. Beszélgettünk vele és még két dalt is énekeltünk neki (Az a szép. . . és a Hull a pelyhes fehér hó. . . ). Ezután elkészült a csoportkép - kettı is - egy közelebbi és egy távolabbi. Majd Bea néni is fotózkodott a Mikulással. Még volt egy kis idı a vásárlásra és indultunk is haza.
Haza felé vezetı úton már mindenki fáradt volt. De aki még bírt gondolkodni, az kapott egy kis ördöglakatot. Késıbb megálltunk egy kávéra és egy szendvicsre. Szerintem ez volt az egyik legérdekesebb nap, mindegyik program érdekes és tanulságos volt. Pelcz Enikı
Városnézés Második
napunk
Finnországban
városnézéssel
telt.
Felkerestük a város nevezetességeit (városháza, városi könyvtár) és sétánk a „Cukor János” Étteremnél végzıdött, ahol vendéglátóink jóvoltából egy vacsorán vehettünk részt. A fogás szarvaspörkölt volt burgonyapürével és ribizli mártással egy desszert keretében. A vacsora elfogyasztása után visszatértünk szállásunkra, ahol már vártak a csomagjaink... Kedden lehetıségünk nyílt buszos városnézésre. Az idegenvezetés angol nyelvő volt, és kellı betekintést nyújtott a város múltjába, jelenébe valamint a jövıjébe, hétköznapjaiba és a régióban betöltött szerepébe. Az szembetőnı volt, hogy nagy figyelmet fordítanak a környezetre és a mőemlékekre, valamint az oktatásra. Nem véletlenül, hiszen a városban számos
iskola
és
képzıközpont
mőködik
(ipari,
mezıgazdasági,
idegenforgalmi). Szombaton, a szabad program keretében kirándulást tettünk a helyi kis szigetek egyikén. Az árnyas ligetekkel szegélyezett parton mindenki gyönyörködhetett a természet szépségében. Lassacskán a nap sugarai is elıbújtak, de lépteink alatt még ropogott a hó. Félúton még egy rövid pihenıre is jutott idı egy kis tisztáson. A túra végén mindenkinek lehetısége volt egyénileg bebarangolni a várost vagy épp vásárolni. By Tomy
Finn vásárlás: A legtöbb vásárlásra alkalmas üzletet a központban találjuk meg. A választék bıséges: a piros sárkánygyümölcstıl
(Red
Dragonfruit)
a
szarvasgombáig
minden
megtalálható.
A legtöbb főszer nem zacskóban, hanem dobozban van. Az árak 2-3 szorosa, mint nálunk Magyarországon, mivel hogy itt több a fizetés. Viszont vannak olyan hústermékek, amik itt olcsóbbak. Egy tíz darabos tojás (ami porcelánfehér) itt 1 euróba kerül, míg nálunk 300Ft(1,50 euró). Egy átlagember, ha itt akar magának vásárolni egy-két napra, akkor olyan 8-15 euróba kerül neki. Sok nagy bevásárlóközpont található itt Finnországban. Az újrahasznosításra is odafigyelnek, mivel az üveget,
fémdobozt
és
a
mőanyag
palackokat
pénzért
veszik
vissza.
Egy üzlettel találkoztunk ahova mindenki jár vásárolni a csoportból, ami Magyarországon is van az a Lidl.
Fızés: Pénteken a csoport DÖK győlés tartott. Témája pedig az volt,hogy a csoport mit egyen ebédre vasárnap. Fejenként 10 eurót szedünk össze. A csoportnak a húsleves, sült csirkecomb krumplipürével savanyú uborkával jött be. Szabolcs bevállalta, hogy délre elkészíti a csoportnak az ebédet. A húslevesbe fehérrépát nem találtunk, mivel hogy itt nem kapható. Levesbetétként masni tésztát fıztünk ki, mivel hogy itt nem nagyon készítenek levest, így ritka a levesbetét. Egy 2,5x3,5m-es ebédlıbe terített meg a 14 fıs csoportnak Enikı és Angelika. A krumpli pucolásba a két tanárunk is besegített. Végeredmény: 14 db üres tányér, üres tepsi és lábas.
A hétfı délelıtti program a Magyarországról szóló prezentáció bemutatása volt a Myllitulli iskolában. A bemutató résztvevıi elıször elsıéves diákok voltak, akik kicsit feszültebben viselkedtek, mint a felsıbb évesek. Az elsı elıadás nagyon jól sikerült, összhangban volt a diavetítés és Gyöngyvér tanárnı angol nyelvő fordítása. A diákok nagy figyelemmel és érdeklıdéssel kísérték az elıadást, de kérdést nem nagyon mertek feltenni. Az elıadás egyik tanári résztvevıje elismerését és gratulációját
fejezte
ki
az
elıadás
végén.
A második elıadáson a felsıbb éves Idegenforgalmi és Turisztikai hallgatók vettek részt. A felsıbb évesek már kevésbé feszülten hallgatták végig az elıadást és kérdéseket is tettek fel, sıt az egyik hallgató már járt is Budapesten. A kérdések fıleg a magyarországon (sajnos!?) kevésbé szigorú dohány és szeszesital árusítása, és a szórakozóhelyek
korhatár
kiszabásának
enyhesége
köré
tevıdött.
A prezentáció után levetítettünk egy az interneten is megtalálható kisfilmet, ami a Magyar feltalálókat és találmányaikat mutatja be.
2010.05.10
Nagy Angéla & Zichy
(Utóirat) Itt található a kisfilm: http://www.youtube.com/watch?v=X-qewn1tuic
Szombat 2010.05.15. Váratlanul ért mindenkit, amikor szombat délelıtt 10 órakor kopogtatott valaki az ajtaján. Kiderült, hogy Gyöngyvér néni a kopogtató, hogy kelljen fel mindenki, mert 10.30-kor a csoport elindul a tengerpartra. A nap jeligéje: Az ilyen szép idıt nem lehet punnyadással eltölteni!!! Miután
mindenki
összekapta
magát,
10.45-kor
sikerült
elindulnunk. Menetközben a LIDL-t is megtámadtuk, hogy az élelmezési csomagjainkat kiegészítsük -ami kezdetben a nullával volt egyenlı. Kb. 1 órás erıltetett séta után megérkeztünk a
Nallikari tengerpartra. A hımérséklet 30C fok volt, ezért a cipıt, zoknit ledobálva, a homokos tengerparton futottunk a 8-10 C-os tengervízbe, ami kezdetben 2 cm-es volt. 30 cm-es mélységnél a víz hımérséklete olyan 5C-ra csökkent. Ebben a szép "nyári" idıben egyesek a naptól, mások pedig egyéb úton égtek le. Jó pár fotózás után a tengerben menve néztünk meg egy közeli kilátót. Utána a csoportnak szabadprogram volt. (Ki ajándék vásárlásra - ki további tanösvény felkutatására fordította az idejét.)
Szombat este: A csoport egyik fele úgy döntött, hogy felfedezi az éjszakai várost. Az otthoniakkal ellentétben a fiatalok a szabadban töltik az estét, kisebb-nagyobb csoportokban. A Pubok légkörét az "idısebb" korosztály élvezi. A helyiek barátságosak és közvetlenek, de azért majdnem mindenkinek sikerül "kisebb-nagyobb" szerencsével élvezni a társaságukat. Bár érdekes és szabad e szórakozásmódjuk - az otthoni azért szerintünk mindenkinek jobban bejön. A csoport másik fele kártyapartiba kezdett, éjféltájban a felkapcsolt villany hatására az "idısebb" korosztály (Gyöngyvér néni, Bea néni) a kék és a zöld színő kártyalapokat nem tudta megkülönböztetni. Ketten kitartottak és megvárták a 3 órakor felkelı napot.
Szabolcs, Bea néni, Tomi
2010.05.16. Vasárnap A betervezett vasárnapi ebédbıl nem lett semmi, mert a szakácsok is bulizni voltak s így 11-re nem lett volna kész az ebéd. 12:30kor 4 hölgy jött értünk saját autóval a finn-magyar baráti társaságból.
A
célállomásunk
Hailuoto
sziget
volt.
13:30kor induló komppal mentünk át a szigetre (a komp és az autópálya használata ingyenes). Fél óra után odaértünk az említett szigetre, s újabb fél óra után már a világítótornyot is meglátogattuk, ami természetesen a sziget másik felén volt. 25m magas 110 csigalépcsı vezetett fel bennünket a torony tetejébe, ahonnan nagyon szép kilátást tárt elénk a tengerre és más szigetekre.
A kilátó után piknikeztünk egyet, amit a hölgyek hoztak nekünk. Ezután elmentünk lehőteni magunkat a 30fok melegben a tengerhez, ami elég nagy meglepetés volt, hisz vagy csak 8 fokos volt a víz. 16:30-kor indultunk vissza a szigeten át a komphoz, ami 17:30kor indult volna vissza. 41 autó fért fel a kompra, így sajnos mi errıl a járatról lemaradtunk... ami újabb 1,5 órás várakozást jelentett. 19:00kor sikeresen feljutottunk a vizi jármővünkre és 30perces menetidı után elindultunk vissza a szállásunkra. A csoport kellemesen elfáradt így mindenki korai nyugovóra tért.
szabi,niki
Szerda, 2010.05.19. Szerda délután a csoportot a városházán várták, bemutatták a fogadótermet, ajándékokat,
a képviselı amit
a
testület
üléstermét
testvérvárosoktól
meg az kaptak.
Kávéval, teával, kecskesajtos süteménnyel kínáltak meg minket. Közben elmesélték a városháza és Oulu történetét. Tolmácsként egy volt budapesti lakos kísért bennünket, aki már 30 éve Ouluban él.
Csütörtök, 2010.05.20. Az egész napot Taivalkoski-ban töltöttük, amely az itteni szállásunktól 130-160km-re található. Ebben az iskolában fakitermelést, vendéglátást tanítanak, fémiparost, egészségügyi ápolókat képeznek. Az iskolalátogatás után vendéglátóink erdészházukban a készülı ebéddel vártak minket. Bográcsban fıtt a szarvas"pörkölt", ami hagyma és paprika nélkül készült. Vajban párolták és csak sóval ízesítették. Köretként burgonyapürét, ribizlit, savanyú uborkát adtak. Desszertként "palacsintát" kaptunk. Ebéd elıtt és után lehetett szaunázni, úszni, csónakázni a tavon. A bátrabbak belemerészkedtek az 5-10°C-os vízbe, ami egybıl 1,8 m mély volt. (Bea néni volt a kezdeményezı, Feri, Matyi, Szabi, Angi, Saci, Enikı, Kriszti a követık.) Hazafelé fél úton rénszarvassal találkoztunk.
Péntek, 2010.05.21. Délelıtt értékelı napot tartunk, a Myllituli iskolában. A délután csomagolással telt, melynek fontos része a mérlegelés. Estére meghívást
kaptunk
a
Finn-
Magyar
baráti
társaságtól
szalonnasütésre.
Szabi, Bea néni
Ezzel a finn naplót lezártuk. Kedden az iskolában találkozunk!! :)
