SOMOGYI TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM H-8600 Siófok, Bakony u. 2. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SOMOGYI TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM H-8600 Siófok, Bakony u. 2.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

TARTALOMJEGYZÉK I. 1. 2. 3. 4. 5. II. 1. 2. 3. 4. 5. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. IV. 1. 2. 3. 4. 5. 6. V. 1. 2. 3. 4. VI. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. VII. 1. 2. 3. VIII. 1.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ............................................................. 4 A Szervezeti és működési szabályzat célja .................................................................. 4 A Szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja ............................................. 4 A szabályzat elfogadása, hatálya .................................................................................. 4 Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja .......................................... 5 A költségvetés tervezésével, beszámolással és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások és feltételek................................................................................. 7 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE .................................. 9 A szervezeti egységek .................................................................................................. 9 A vezetési szintek ....................................................................................................... 10 Képviselet és kiadmányozás szabályai ....................................................................... 14 Szervezeti felépítés..................................................................................................... 14 Igazgatótanács ............................................................................................................ 19 A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK .......................... 21 A nevelőtestület .......................................................................................................... 21 A nevelőtestület működési rendje .............................................................................. 21 A szakmai munkaközösségek .................................................................................... 22 A nevelőtestület feladatainak átruházása ................................................................... 23 A pedagógiai munka ellenőrzése ............................................................................... 24 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai .............................. 25 AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLAT-TARTÁSUK ......... 26 Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje ........................................... 26 A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje ..................................................... 27 A diákönkormányzat és működése............................................................................. 27 A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje ............................................................ 29 Az iskolai sportkörök és az iskolavezetés kapcsolattartása ....................................... 30 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ........................................................... 30 MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK ............................................................................... 32 Pedagógus .................................................................................................................. 32 Osztályfőnök .............................................................................................................. 32 Munkaközösség-vezető .............................................................................................. 33 Ifjúságvédelmi felelős ................................................................................................ 34 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ..................................................................... 35 A tanév helyi rendje ................................................................................................... 35 Az intézmény nyitva tartása ....................................................................................... 35 A tanítási napok rendje............................................................................................... 36 Az intézmény munkarendje........................................................................................ 36 A tanulók munkarendje .............................................................................................. 38 Az emelt szintű foglalkozások rendje ........................................................................ 38 Felnőttoktatás formái ................................................................................................. 38 Intézmény ellenőrzési és értékelési rendje ................................................................. 39 Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítési és kezelési rendje ......... 41 A TANULÓK ÜGYEIVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ................................ 42 A tanulók által készített dologért járó díjazás ............................................................ 42 A tanulók fegyelmi eljárásának részletes szabályai ................................................... 42 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai .......................... 42 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .......................................................... 44 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ................................................................... 44 2

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások .................................................................. 44 3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok .............................................................. 44 4. Kulturális intézmények látogatása ............................................................................. 45 5. Egyéb (nem iskolai) rendezvények ............................................................................ 45 6. Tanfolyamok .............................................................................................................. 45 IX. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE .. 46 1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai ................................................... 46 2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai ................................................................. 46 X. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE .......................... 48 1. Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok ........................................................ 48 2. Teendők rendkívüli események idején ....................................................................... 48 3. A belépés és benntartózkodás rendje ......................................................................... 49 4. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje .................................................... 49 5. A helyiségek és berendezésük használati rendje ........................................................ 49 6. Karbantartás és kártérítés ........................................................................................... 50 XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK......................................................................................... 51 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................. 51 2. Az egészséges életmódra nevelés............................................................................... 51 3. Védő- óvó rendelkezések ........................................................................................... 51 4. Az intézményben folytatható reklámtevékenységről ................................................. 52 5. A tankönyvtámogatás és tankönyvellátás intézményi rendje ..................................... 52 XII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ............................ 55 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei ................................................ 55 2. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok ....................................................... 55 1.számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat ........................................................................... 56 2.számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat .............................................................. 60 3.számú melléklet: Katalógusszerkesztési szabályzat .......................................................... 62 4.számú melléklet: Tankönyvtári szabályzat ....................................................................... 63 5.számú melléklet: Könyvtárostanár munkaköri leírása ...................................................... 65 XIII. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA .................................... 66

3


I. 1.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A Szervezeti és működési szabályzat célja

A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Az SzMSz az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2.

A Szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja

A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola SzMSz-e az alábbi törvények és rendeletek alapján készült:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról  8/2006. (III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről  20/2007. (V.21.) SzMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről  23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  138/1992.(X.8.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről  370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 3.

A szabályzat elfogadása, hatálya

A Szervezeti és működési szabályzat elkészítéséért a többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény főigazgatója felelős, a szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. A diákönkormányzat, illetve az iskolaszék (vagy szülői szervezet) véleményezési jogot gyakorol az őket érintő kérdésekben. A szabályzat azon rendelkezéseinél, amelyeknél a fenntartóra, illetve a működtetőre többletkötelezettség hárul, egyetértési jogot gyakorolnak. Az SzMSz és mellékleteinek betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, tanulójára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SzMSz az elfogadás időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól.

4

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4.

Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja

4.1. Az intézmény alapdokumentumai A Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13/2008. (II.8.) számú határozatával, 2008. augusztus 4-i hatállyal hozta létre a Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központ Középiskola, Szakiskola és Kollégiumot. Az intézmény jogszerű működését dokumentáló Alapító okiratot a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése 50/2008 (VI.6) közgyűlési határozatával fogadta el, és 2008. június 6-án adta ki. A többcélú közös igazgatású intézmény tartalmi működését az egységes Pedagógiai Program határozza meg. Az intézmény egy tanévre szóló Munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével, a székhely és a tagintézmények számára lebontva. A munkatervet a nevelőtestület/ek a tanévnyitó értekezleteken véglegesítik. 4.2. Az intézmény jellemző adatai Név: Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központ Középiskola, Szakiskola és Kollégium Rövid név: Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Rövidített név: Somogyi TKSZ Cím: 8600 Siófok, Bakony utca 2. Székhely: Somogyi TISZK Baross Gábor Közép- és Szakiskola, Siófok Tagintézmények: 1. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye, Balatonboglár Telephelye: Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézményének Bacsák György Szakképzője, Fonyód 2. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Krúdy Gyula Tagintézménye, Siófok Telephelye: Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Krúdy Gyula Tagintézményének Rudnay Gyula Szakképzője, Tab 3. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézménye, Barcs Telephelyei: Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézményének Nagyváthy János Szakképzője, Csurgó Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézményének Nagyatádi Szakképzője, Nagyatád 4. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Központi Kollégiuma, Barcs Telephelyei: 7570 Barcs-Középrigóc 8660 Tab, Virág u. 12-14. 8840 Csurgó, Iharosi u. 2. Gazdálkodási jogkör: Önállóan működő. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ látja el. Típus: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, kollégium). Számlavezető: Magyar Államkincstár Számlaszáma: 10039007 – 00313845 – 00000000 Adószám: 15764821-2-14 ÁFA-alanyiság: Az intézmény ÁFA-alany Törzsszám: 764827

5

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Statisztikai számjel: 15764821-8532-312-14 Alapfeladat: Középfokú oktatás, kollégiumi ellátás OM azonosító: 201178 Maximálisan felvehető tanulólétszám: 5 500 fő 4.3. Alap- és egyéb feladatok Alapfeladatok: - nappali tagozaton középfokú nevelés, oktatás - esti és levelező tagozaton középfokú oktatás - szakiskolai oktatás - felsőfokú szakképzés - általános iskolai oktatás - kollégiumi ellátás - iskolai, munkahelyi étkeztetés Az alaptevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő tevékenységek az Alapító okiratban vannak részletesen, szakfeladati számok szerint meghatározva. Évfolyamok száma: Nappali tagozat: Gimnázium: 7-12. évfolyam, Nyelvi előkészítő osztály, szakközépiskola: 9-13. évfolyam, Érettségire épülő szakképzés: 1/13., 2/14., 3/15. évfolyam, Felsőfokú szakképzés: 1/13., 2/14.évfolyam, Szakiskola: 9-10.évfolyam, Szakképzés: 1/11., 2/12., 3/13. évfolyam, ha a felvétel 10. osztály elvégzéséhez kötött és 1/9., 2/10., 3/11. évfolyam, ha a felvétel 8. osztály elvégzéséhez kötött. Esti, levelező tagozat: Gimnázium, szakközépiskola: 9-12. évfolyam Kollégium csoportok száma: A férőhelyek számának (530 fő) megfelelően a fenntartó által engedélyezett számú kollégiumi csoport szervezhető tanévente. 4.4. Az intézmény jogállása A többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény önálló jogi személy. Alapító: Somogy Megyei Közgyűlés Alapítói jog gyakorlója: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Irányító szerv: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Fenntartó: Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ Alapítás ideje: 2008. augusztus 4. 4.5. A gazdálkodás módja A fenntartó döntése alapján az intézmény önállóan működő, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ látja el. A működési feltételek forrása: - Irányító szervtől kapott támogatás (intézményfinanszírozás). - Működési célra átvett pénzeszközök - Felhalmozási célra átvett pénzeszközök - Saját bevételek (pl. térítési díjak, kiegészítő tevékenységből származó bevételek stb.) - Hazai és Európai Uniós pályázati támogatások

6

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4.5.1. Gazdasági feladatok A főigazgató gazdálkodással kapcsolatos feladatai:  -

-

Felelős az intézményi vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért. Felelős az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeinek megfelelő ellátásáért. Felelős a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményének érvényesítéséért. Felelős a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatallal (Gazdálkodási Főosztály) kötött feladatmegosztási megállapodásban (amit a jogutód fenntartó érvényben tart) rögzített intézményi feladatok teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdasági apparátusának ilyen jellegű munkáját. Felelős a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért. A rendelkezésre álló költségvetés alapján a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Kapcsolattartás a SMIK Pénzügyi, Gazdasági és Üzemeltetési Főosztályával.

A vezetők operatív gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatai: Kötelezettségvállalás és utalványozás: Az intézmény nevében fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni csak a főigazgató, vagy az általa írásban megbízott személy jogosult. A kötelezettségvállalásra jogosultak köre és jogosultsága a Kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatban kerül leírásra. A kötelezettségvállalást meg kell, hogy előzze az ellenjegyzés, melyre a SMIK Pénzügyi, Gazdasági, és Üzemeltetési Főosztályának vezetője (gazdasági vezető) jogosult, készpénzes kifizetések esetén az utalványozás ellenjegyzésére a SMIK Pénzügyi, Gazdasági, és Üzemeltetési Főosztályának előzetes engedélyezése után a Kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatban megjelölt személy(ek) jogosult(ak). A székhelyen működő gazdasági irodának kell ellátni: - a költségvetés tervezésével, előirányzatok felhasználásával, az intézmény hatáskörébe tartozó módosítással kapcsolatos feladatokat, - a számviteli törvényből és a költségvetési szervek számviteli feladatait szabályozó kormányrendeletből adódó analitikus nyilvántartási, adminisztratív, elszámolási feladatokat, - üzemeltetéssel, fenntartással, működéssel, beruházással kapcsolatos feladatokat. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos különféle előírásokat a SMIK által készített szabályzatok és ehhez igazodóan a tagintézmények saját gazdasági ügymenetre vonatkozó szabályzatai részletesen tartalmazzák. A pénzkezeléssel kapcsolatos szabályokat a Pénz- és Értékkezelési Keretszabályzat tartalmazza. 5. A költségvetés tervezésével, beszámolással és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások és feltételek 5.1. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem

7

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT előtt tartani. Ezen feladatok ellátásáért, a jogszabályok betartásáért az intézmény vezetője a felelős. A költségvetés elkészítése a SMIK Pénzügyi, Gazdasági és Üzemeltetési Főosztályának feladata az intézmények által készített tervszámok alapján. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola és a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdálkodási Főosztálya közötti feladatellátási megállapodás 4. pontja tartalmazza a tagintézmények költségvetés tervezéssel kapcsolatos feladatait. 5.2. A költségvetés végrehajtásának szabályai A költségvetés végrehajtásakor az adott évre vonatkozó szabályokat a költségvetési rendelet tartalmazza. Ezt kell alkalmazni az előirányzatok felhasználásakor és módosításakor.

8


II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 1. A szervezeti egységek 1.1. Az intézmény szervezeti egységei A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola, mint többcélú, közös igazgatású intézmény áll a székhelyintézményből, a székhelyintézményhez kapcsolódó tagintézményekből, és a tagintézményekhez kapcsolódó szakképzőkből (telephelyekből). A székhely A székhelyintézmény az a feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőnek (főigazgató) a munkahelye van. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola székhelye a siófoki Baross Gábor Közép- és Szakiskola. A tagintézmény A székhelyintézményhez kapcsolódó, alapfeladat ellátására létrehozott szervezeti egység a tagintézmény. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola székhelyéhez 4 tagintézmény (3 iskola és egy kollégium) kapcsolódik, élükön tagintézmény igazgatókkal. Az oktatást végző 3 tagintézményhez kapcsolódnak az alapfeladat ellátását végző további szervezeti egységek – szakképzők –, a kollégiumhoz pedig 3 telephely. A telephely A telephely a székhelyen és a tagintézményeken kívüli feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény valamelyik feladatának ellátásához létrehozott szervezeti egység működik. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola székhelyintézménye és tagintézményei összesen 19 – a Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola középfokú oktatását és kollégiumi ellátását végző – telephellyel rendelkeznek. Az Alapító Okirat határozza meg a székhelyintézményhez és a tagintézményekhez kapcsolódó további telephelyeket, melyeken a megyei fenntartású intézmények támogató feladatainak ellátása történik. 1.1.1. A tagintézmények helye és szerepe az integrált intézményen belül, önállóságuk Az integrált intézmény tagintézményei szervezeti és szakmai tekintetben önállóságot élveznek a TISZK-en belül, amit a TISZK jogszabályokon alapuló alapdokumentumai garantálnak. A tagintézmények igazgatói egyetértési joggal bírnak a tagintézményt érintő beiskolázásnál, továbbá a pedagógusok és egyéb munkakörben foglalkoztatottak felvételénél, illetve felmentésénél. Javaslattételi joggal bírnak a tagintézményt érintő költségvetés tervezésénél, a pályázatok beadásánál, a helyi tanterv és az alapdokumentumok összeállításánál. Az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyabbá tételének egyik lényeges feltétele a hagyományrendszer ápolása, az iskolai közösséghez tartozás érzésének folyamatos mélyítése. Az iskoláknak a megmaradó önálló arculata, saját hagyományaik ápolása mellett azonban törekedniük kell arra, hogy elősegítsék az integrált intézmény közös, és hatékony fellépését az alapító által megfogalmazott célok elérése érdekében, a TISZK egységes pozitív külső képének megteremtését, erősítését. 1.1.2. A telephelyek helye és szerepe az integrált intézményen belül A telephelyek szervezeti és szakmai tekintetben a tagintézményekhez tartoznak. A telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek egyetértési joggal bírnak a telephelyet érintő beiskolázásnál, továbbá a pedagógusok és egyéb munkakörben foglalkoztatottak felvételénél,

9

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT illetve felmentésénél. Javaslattételi joggal bírnak a telephelyet érintő költségvetés tervezésénél, a pályázatok beadásánál, a helyi tanterv és az alapdokumentumok tagintézményi mellékleteinek összeállításánál. 1.2. Vezetői szintek Főigazgató Főigazgató-helyettesek Tagintézmény igazgatók Tagintézmény igazgatóhelyettesek/telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek Telephely szakmai igazgatóhelyettesek/kollégiumvezetők Gyakorlati oktatásvezetők 2. A vezetési szintek 2.1. A főigazgató A főigazgató, aki egyben a székhelyintézmény vezetője, a többcélú, közös igazgatású intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Munkáját az intézményre vonatkozó hatályos törvényekben, rendeletekben, utasításokban, munkatervekben, szabályzatokban megfogalmazottaknak megfelelően végzi. Felelős az intézmény szakszerű, törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy az SZMSZ nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Közvetlenül fogja össze és irányítja a magasabb vezetői beosztású közalkalmazottak (főigazgató-helyettesek, tagintézmény igazgatók) munkáját és rajtuk keresztül az egész intézmény tevékenységét. Felelős a személyzeti munkáért, munkaerő gazdálkodásért és a beiskolázásért. Megszervezi az igazgatótanácsi üléseket, valamint a rendszeres vezetői értekezleteket. A közoktatási intézmény főigazgatója képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, vagy a tagintézmény igazgatókra átruházhatja. 2.1.1. A főigazgató jogköre A főigazgató feladatait, jogkörét, felelősségét a nemzeti köznevelésről szóló törvény határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: -

-

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes); a nevelőtestület munkájának összehangolása, (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes); a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése intézményi szinten, (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes); a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján; a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása; a közoktatási intézmény képviselete és menedzselése; együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel;

10

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT -

-

-

a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezésének koordinálása (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes); a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének intézményi szintű irányítása (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes); a felnőttoktatás igény szerinti megszervezéséről való gondoskodás (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes); a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak alapján a főigazgató határozza meg a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörökben dolgozókat.

2.2. Főigazgató-helyettesek A főigazgató feladatait három helyettese közreműködésével látja el. A főigazgató-helyettesi megbízásokra a főigazgató pályázatot ír ki, és ő is bírálja el. A megbízások legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szólnak. Az adott szakterület főigazgató-helyettese a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkező személy lehet. A főigazgató-helyettesek egyben a székhelyintézmény igazgatóhelyettesi feladatait is ellátják. Az általános főigazgató-helyettes a székhelyintézmény részéről tartja elsősorban a kapcsolatot az intézményegységekkel, koordinálja az integrált intézményen belül az intézményegységek együttműködését, felügyeli az integrált intézmény szakképzési tevékenységét; képviseli a TISZK-et az NMH, a kamarák és egyéb szakmai szervezetek felé. A főigazgató első számú helyettese az általános főigazgató-helyettes, aki minden tekintetben jogosult a főigazgató helyettesítésére annak távolléte, vagy akadályoztatása esetén. A pedagógiai főigazgató-helyettes elsősorban a székhelyintézményben látja el az igazgatóhelyettesi feladatokat; emellett koordinálja az integrált intézmény alapdokumentumaival, a KIR-ben történő adatszolgáltatással és az érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatokat. Az ügyviteli főigazgató-helyettes irányítja a TISZK gazdasági szervezetét, összehangolja a gazdasági-pénzügyi-ügyviteli folyamatokat. A SMIK Pénzügyi, Gazdasági, és Üzemeltetési Főosztályával közösen gondoskodik arról, hogy a jóváhagyott költségvetés keretein belül az integrált intézmény működésének pénzügyi feltételei biztosítottak legyenek, a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre álljon, illetve az intézmény követelései időben beérkezzenek. Felügyeli és irányítja az üzemeltetéssel, fenntartással, működéssel, beruházással kapcsolatos feladatokat, összehangolja a gazdálkodási lehetőségeket és kötelezettségeket. Irányítja és összehangolja a tanügyi adminisztrációval kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a tanügyi adatszolgáltatások összegyűjtéséről, összesítéséről és határidőben történő továbbításáról. 2.3. A tagintézmény igazgatók A szakmailag és szervezetileg önálló tagintézmények élén tagintézmény igazgatók állnak. A tagintézmény igazgatók a tagintézményt egyszemélyi felelős vezetőként irányítják, melynek végrehajtásáról a főigazgatónak tartoznak személyes felelősséggel. Munkájukat munkaköri leírásuk alapján, a főigazgató közvetlen irányítása mellett végzik, aki a munkáltatói jogokat is gyakorolja. A tagintézmény igazgatók felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban megfogalmazott, a tagintézmény vezetésére vonatkozó feladat- és hatáskörökre.

11

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A tagintézmény telephelyén koordinálja a telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek munkáját, felügyeli a telephelyen folyó szakmai munkát. A telephely érdekeit is képviseli a székhelyintézménnyel és a fenntartóval való kapcsolattartás során. A szakmailag önálló tagintézmény alapfeladatára létesített munkakör pályázati kiírását a tagintézmény igazgató készíti el, a főigazgató hirdeti meg és bírálja el. A pályázat elbírálása során a tagintézmény igazgatót egyetértési jog illeti meg. A tagintézményben a nem alapfeladatra létesített munkaköröket (kivéve a gazdasági dolgozókat) ellátó közalkalmazottak feletti munkáltatói jogokat a tagintézmény igazgató gyakorolja a főigazgató által átruházott jogkörben. A tagintézmény igazgatók megbízása 

A tagintézmények vezetésére a főigazgató hirdet pályázatot. A pályázatok tagintézményvezetésre vonatkozó szakmai programját, illetve a pályázók személyét az érintett intézményegység nevelőtestülete, alkalmazotti közössége – illetve a jogszabályban meghatározott egyéb szervezetek – véleményezik. A vélemények megismerése után a tagintézmény igazgatói megbízásról az Igazgatótanács dönt, határozott időre (5 év) szólóan. A tagintézmény igazgatók felett a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Ha tagintézmény igazgatói pályázat kiírására kerül sor, a pályázatot a főigazgató hirdeti meg, ő dönt a kiírás idejéről és tartalmáról.



A pályázat kiírása után az Igazgatótanács véleményének kikérésével a főigazgató egy elnökből és két tagból álló Előkészítő Bizottságot hoz létre, melynek feladatai: - Minden, az adott tagintézmény vezetésére beérkezett pályázatot eljuttatja a tagintézményi Előkészítő Bizottságokhoz. - A pályázatokat megjelenteti a TISZK honlapján. - A pályázatokról kialakított véleményeket összegzi az Igazgatótanács számára – a tagintézményektől kapott jegyzőkönyvek alapján. - Az Igazgatótanácsi ülésen megszervezi és lebonyolítja a szavazást. - A pályázatokról kialakított véleményeket és a szavazások eredményeit megjelenteti a TISZK honlapján. Az Igazgatótanács dönt a tagintézmény igazgatói megbízásról és a megbízás visszavonásáról.



2.4. Tagintézmény igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők A tagintézményekben az igazgatót feladatainak ellátásában általános és szakmai igazgatóhelyettese, egy gyakorlati oktatásvezető; továbbá a telephelyeken a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, annak szakmai igazgatóhelyettese és egy gyakorlati oktatásvezető segíti. Az igazgatóhelyettesek és gyakorlati oktatásvezetők vezetőnek minősülnek, vezetői pótlékra jogosultak. A tagintézmény általános és szakmai igazgatóhelyettesét és a tagintézmény székhelyének gyakorlati oktatásvezetőjét a tagintézmény nevelőtestületének tagjai közül a tagintézmény igazgató javaslatára a főigazgató bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. A székhelyintézmény gyakorlati oktatásvezetője felügyeli az integrált intézmény gyakorlati szakképzési tevékenységét, továbbá irányítja a központi gyakorlati képzőhely munkáját.

12

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2.5. Telephely igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők Az oktatási feladatot ellátó tagintézmények szakképzőiben a tagintézmény igazgatóját feladatainak ellátásában két igazgatóhelyettese – a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes és a szakmai igazgatóhelyettes –, valamint egy gyakorlati oktatásvezető segíti. A telephelyen folyó szakmai munka első számú felelőse a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, aki személyes felelősséggel tartozik a tagintézmény igazgatónak, illetve a főigazgatónak. A telephelyen megoldandó feladatokat, problémákat elsősorban a tagintézmény igazgatóval, másodsorban a főigazgató-helyettesekkel vagy a főigazgatóval köteles megbeszélni és egyeztetni. Munkáját munkaköri leírása alapján, a tagintézmény igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. A telephelyvezető általános igazgatóhelyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megfogalmazott, a telephely vezetésére vonatkozó feladat- és hatáskörökre. A telephelyvezető általános igazgatóhelyettest a telephely nevelőtestületének tagjai közül a tagintézmény igazgató véleményének kikérésével a főigazgató bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. A telephelyvezető-helyettesi feladatokat ellátó szakmai igazgatóhelyettest és a gyakorlati oktatásvezetőt a telephely nevelőtestületének tagjai közül a tagintézmény igazgató és a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes közös javaslata alapján a főigazgató bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. A kollégium tabi és csurgói telephelyein a kollégium-igazgató feladatainak ellátását a telephely vezetők segítik. A telephely vezetőket a telephely nevelőtestületének tagjai közül a tagintézmény igazgató javaslata alapján a főigazgató bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. 2.6. A vezetők kapcsolattartási rendje A főigazgató, a főigazgató-helyettesek és a tagintézmény igazgatók kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetői értekezletekről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet a főigazgató indokolt esetben bármikor összehívhat, illetve az összehívást a tagintézmény igazgatók kezdeményezhetik. A tagintézmény igazgatók és a telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek kapcsolattartása folyamatos. Napi munkakapcsolat ezen kívül az intézmények e-mail címén és flottás telefonhálózaton keresztül történik. 2.7. A vezetők helyettesítési rendje A főigazgatót szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az általános főigazgató-helyettes, vagy annak hiányában a pedagógiai főigazgató-helyettes, egyéb esetekben az ügyviteli főigazgató-helyettes helyettesíti. A főigazgató és helyettesei egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést a székhelyintézmény gyakorlati oktatásvezetője látja el. A tagintézmény igazgatót távolléte esetén az általános igazgatóhelyettese, másodsorban szakmai igazgatóhelyettese, egyéb esetekben a gyakorlati oktatásvezető, illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti. A telephelyvezető általános igazgatóhelyettest távolléte esetén elsősorban a telephely szakmai igazgatóhelyettese, másodsorban a gyakorlati oktatásvezető helyettesíti. A Központi Kollégium igazgatóját távolléte esetén a barcsi és közép-rigóci telephelyeken az általa megbízott pedagógus, a tabi és csurgói telephelyeken a telephelyvezető helyettesíti.

13

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. Képviselet és kiadmányozás szabályai 3.1. Az intézmény hivatalos képviselete Az integrált intézmény hivatalos képviseletére a főigazgató jogosult. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményegységek hivatalos képviseletét a főigazgató által átruházott hatáskörben a tagintézmény-igazgatók, illetve a telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek látják el. 3.2. Kiadmányozás szabályai A főigazgató kiadmányozza: - az intézmény alapdokumentumait (Szervezeti és működési szabályzat, Házirend, Pedagógiai program, Éves munkaterv), - az intézmény egészét érintő további szabályzatokat, - főigazgatói utasításokat, - az integrált intézményről készített jelentéseket, - munkáltatói jogköréből származó kiadmányokat, - vállalkozási szerződések, megbízási szerződések. A főigazgató-helyettesek, illetve a tagintézmény igazgatók kiadmányozzák: - tanulói ügyekkel kapcsolatos kiadmányokat, - az adott intézményegységre vonatkozó jelentéseket, - csak az adott intézményegységet érintő belső szabályzatokat, - a főigazgató akadályoztatása esetén a helyettesítési rendben foglaltak szerint az általa aláírható kiadmányokat. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: - a főigazgató és a főigazgató-helyettesek, illetve az intézményegységekben az igazgatók és igazgatóhelyettesek minden ügyben, - a gazdasági csoportvezetők és az iskolatitkárok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, - az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba; valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor, - az érettségi és szakmai vizsgabizottság jegyzője az érdemjegyeknek a vizsga törzslapjaira és a bizonyítványokba történő beírásakor. 4. Szervezeti felépítés

14


4.1. A Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központ Középiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti felépítése Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Somogyi TISZK Baross Gábor Közép- és Szakiskola, Siófok Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézménye, Barcs

Nagyváthy János Szakképző, Csurgó

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Krúdy Gyula Tagintézménye, Siófok

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye, Balatonboglár

Bacsák György Szakképző, Fonyód

Rudnay Gyula Szakképző, Tab

Nagyatádi Szakképző, Nagyatád

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Központi Kollégiuma, Barcs

Közép-Rigóc telephely

Tabi telephely

Csurgói telephely

15


4.2. Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központ Középiskola, Szakiskola és Kollégium vezetési szerkezete Általános főigazgatóhelyettes Baross G. Középiskola

Gyakorlati oktatásvezető Baross G. Középiskola

Pedagógiai főigazgatóhelyettes Baross G. Középiskola Ügyviteli főigazgatóhelyettes Baross G. Középiskola Általános igazgatóhelyettes Dráva Völgye Tagint.

Főigazgató

Tagintézmény igazgató Dráva Völgye Tagintézmény

Szakmai igazgatóhelyettes Dráva Völgye Tagint.

Gyakorlati oktatásvezető Dráva Völgye Tagint.

Telephelyvezető általános ig. helyettes Nagyváthy J. Szakképző

Telephely szakmai igazgatóhelyettes Nagyváthy J. Szakképző

Gyakorlati oktatásvezető Nagyváthy J. Szakképző

Telephelyvezető általános ig.helyettes Nagyatádi Szakképző

Telephely szakmai igazgatóhelyettes Nagyatádi Szakképző

Gyakorlati oktatásvezető Nagyatádi Szakképző

Általános igazgatóhelyettes Krúdy Gyula Tagint. Tagintézmény igazgató Krúdy Gyula Tagintézmény

Szakmai igazgatóhelyettes Krúdy Gyula Tagint.

Gyakorlati oktatásvezető Krúdy Gyula Tagint.

Telephelyvezető általános ig.helyettes Rudnay Gy.Szakképző

Telephely szakmai igazgatóhelyettes Rudnay Gy. Szakképző

Gyakorlati oktatásvezető Rudnay Gy. Szakképző

Általános igazgatóhelyettes Mathiász János Tagint. Tagintézmény igazgató Mathiász János Tagintézmény

Tagintézmény igazgató Központi Kollégium

Szakmai igazgatóhelyettes Mathiász János Tagint.

Gyakorlati oktatásvezető Mathiász János Tagint.

Telephelyvezető általános ig.helyettes Bacsák Gy. Szakképző

Telephely szakmai igazgatóhelyettes Bacsák Gy. Szakképző

Telephelyvezető Tab Telephelyvezető Csurgó

16

Gyakorlati oktatásvezető Bacsák Gy. Szakképző


4.3. A székhelyintézmény szervezeti felépítése

Gyakorlati oktatásvezető

Általános főigazgatóhelyettes

Műszaki tanárok, szakoktatók

Ifjúságvédelmi felelős Könyvtárostanár

Főigazgató

Szabadidő-szervező Munkaközösségvezetők Pedagógiai főigazgatóhelyettes

Pedagógusok

Osztályfőnökök DÖK segítő tanára Gazdasági csoportvezető

Technikai dolgozók

Műszaki vezető

Karbantartók

Ügyviteli főigazgatóhelyettes Iskolatitkárok Gazdasági ügyintézők

17


4.4. A tagintézmények szervezeti felépítése

Munkaközösség-vezetők

Pedagógusok

Ifjúságvédelmi felelős Általános igazgatóhelyettes

Tagintézmény igazgató

Könyvtárostanár

Iskolatitkár

Gazdasági csoportvezető

Technikai és adminisztratív dolgozók

Szakmai igazgatóhelyettes

Gyakorlati oktatásvezető

Műszaki tanárok, szakoktatók

Telephely szakmai igazgatóhelyettese

Pedagógusok

Gyakorlati oktatásvezető Telephelyvezető általános igazgatóhelyettes Gazdasági csoportvezető

Technikai és adminisztratív dolgozók

18


5. Igazgatótanács 5.1. Az Igazgatótanács tagjai Az Igazgatótanács az intézményegységek munkájának összehangolását segíti, és részt vesz a munkáltatói jogok gyakorlásában. Az Igazgatótanács az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből áll, tagintézményenként 3-3 főből (úgy, hogy minden telephely legalább 1-1 fővel képviselteti magát), továbbá tagja az integrált intézmény főigazgatója. Összesen 16 fő. Az Igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai: a főigazgató, a székhelyintézményből és a tagintézményekből az alkalmazottak által delegált 3-3 személy. A Központi Kollégium esetében 1 fő a barcsi és közép-rigóci, 1 fő a csurgói és 1 fő a tabi telephelyről kerül megválasztásra. Az Igazgatótanács választott tagjainak megválasztási rendje: -

-

-

Az Igazgatótanács választott tagjait a tagintézmények alkalmazotti közösségei titkos, többségi szavazással választják; a szavazás az intézményegységekben telephelyenként történik. Választók és választhatók az intézményegységben határozatlan időre kinevezett, közalkalmazotti jogviszony keretében főállásban foglalkoztatottak. A titkos szavazáshoz történő jelölés az intézményegységi telephelyi alkalmazotti értekezleten nyílt, egyszerű szótöbbségi szavazással történik. A titkos szavazás lebonyolításának rendjére és érvényességére vonatkozóan a Közalkalmazotti Tanács tagjainak megválasztására előírt szabályzatot kell alkalmazni (Kjt. alapján). A választás megszervezéséért, lebonyolításáért az adott tagintézmény igazgató és a telephelyvezetők a felelősek. Az Igazgatótanács választott tagjai, ha nem tesznek eleget a tagságukból eredő kötelességeiknek, visszahívhatók. Visszahívást az Igazgatótanács tagjainak többsége (8 fő) vagy a választói közösség többsége (50% + 1 fő) írásban kezdeményezheti. Újból kell választani az Igazgatótanács tagjait az intézmény átszervezésekor, a tagintézmény igazgatók és a főigazgató megbízásának lejártával – abban az esetben is, ha a megbízást ismét ugyanaz a személy kapja meg.

5.2. Az Igazgatótanács jog- és hatásköre       

Az Igazgatótanács dönt a tagintézmény igazgatói megbízásról és a megbízás visszavonásáról. Az Igazgatótanács feladata segíteni a vezetőket az információk átadásában az alkalmazotti kör felé és fordítva. Az ügyek meghatározott körében a főigazgató titoktartásra kötelezheti a tanács tagjait. Összehangolja az egyes intézményegységek, telephelyek feladatait. Az Igazgatótanács javaslattevő és véleményezési jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos minden kérdésben. Nyomon követi a pályázatokat, összehangolja az intézmény pályázati tevékenységét. Az Igazgatótanács személyi döntéseit titkos szavazással, egyszerű többséggel hozza; szavazategyenlőség esetén a főigazgató szavazata a döntő. További döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza.

19

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT    

Az Igazgatótanács határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van és ezen belül minden tagintézményből legalább egy fő. Az Igazgatótanács a főigazgató által meghatározott időpontban ülésezik. Az üléseket a főigazgató hívja össze. Össze kell hívni abban az esetben is, ha összehívását az Igazgatótanács tagjainak legalább 2/3-a írásban kéri. Az ülések előkészítése, levezetése az integrált intézmény vezetőjének, a főigazgatónak a feladata; aki lehetőség szerint a helyszínek változtatásával törekszik az intézményegységek jobb megismerésére. A főigazgató indokolt esetben, illetve ha az Igazgatótanács tagjainak többsége kéri, zárt ülést rendelhet el, amelyen csak a szavazati joggal rendelkező tagok vesznek részt.

20


III.

A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

1. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű dolgozója. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntései az iskola minden dolgozójára és tanulójára kötelező érvényűek. 2. A nevelőtestület működési rendje 2.1. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. Az összintézményi nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: A pedagógiai program és módosításának elfogadása. A szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása. A házirend és módosításának elfogadása. Az éves munkaterv elkészítése. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. 6. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. 1. 2. 3. 4. 5.

Fenti döntési jogát a nevelőtestület tagintézményenként teszi, mely a székhelyintézménybe eljuttatott jegyzőkönyvek alapján kerül összesítésre. Az intézményegység nevelőtestületének döntési jogkörébe tartozik: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az intézményegységre vonatkozó helyi tanterv elfogadása. A házirend intézményegységre vonatkozó mellékletének elfogadása. Az intézményegység éves munkatervének elkészítése. A tagintézmény igazgatói pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása az intézményegységben. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. Az intézményegységi diákönkormányzat működési szabályzatának elfogadása.

Az intézményegység nevelőtestületének véleményét ki kell kérni: 1. a tantárgyfelosztásról, 2. az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztásáról, 3. az igazgatóhelyettesek megbízása, valamint a megbízás visszavonása előtt.

21

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2.2. A nevelőtestület értekezletei Az összintézményi nevelőtestület rendkívüli esetben összehívható a törvényi esetek fennállása esetén. A székhely- és tagintézményi nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében több alkalommal értekezletet tart a tanév során. A nevelőtestületi értekezleteket a tanév helyi rendje intézményenként rögzíti. A csak az adott telephelyet érintő kérdésekben (pl. tanulói ügyek, iskolai rendezvények stb.) a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes a telephely pedagógusait összehívhatja. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. – képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - félévi záró értekezlet, - tanévzáró értekezlet. Rendkívüli összintézményi vagy tagintézményi értekezlet hívható össze, ha az intézmény főigazgatója, Igazgatótanácsa, a tagintézmény igazgatók, a Közalkalmazotti Tanács vagy a nevelőtestület tagjainak egyharmada szükségesnek látja. 2.3. A nevelőtestület döntései és határozatai (összintézményi és intézményegység szinten) A nevelőtestület határozatképes, amennyiben tagjai 50%+1fő jelen van a döntéshozatalnál. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. Az intézmény Pedagógiai Programjának változtatása esetén 2/3-os többség szükséges. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén a főigazgató/tagintézmény igazgatók szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet emlékeztető jegyzőkönyvét a feladatra kijelölt dolgozó vezeti. A jegyzőkönyvet a főigazgató/tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A rendes értekezletekről készült jegyzőkönyvek tájékoztatás céljából megküldésre kerülnek a székhelyintézmény számára. 3. A szakmai munkaközösségek 3.1. A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére intézményegységenként szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit a főigazgató bíz meg a feladatok ellátásával. Intézményegységenként (székhely, tagintézmény, telephely) négy fő választható meg munkaközösség-vezetőnek.

22

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3.1.1. A szakmai munkaközösségek feladatai A szakmai munkaközösségek feladatait a tanév helyi rendje irányozza elő. A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, - javaslatot tesz az intézmény beiskolázási stratégiájának, speciális képzési feladatainak megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzésére, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja az intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - irányítja a vizsgák feladatainak és tételsorainak összeállítását, - kiírja és lebonyolítja a tantárgyakhoz kötődő helyi pályázatokat és a tanulmányi versenyeket, - végzi a nevelőtestület által ráruházott feladatokat, - kiválasztja az iskolában használható tankönyveket (tantárgyak, osztályok, csoportok és tanévek szerint). A munkaközösség-vezető jogait és feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Az oktatási tevékenységet folytató telephelyek és a székhelyintézmény szakmai munkaközösségei: osztályfőnöki, humán, reál és szakképzési munkaközösség, melyek közül minden pedagógus legalább egyiknek tagja. Ettől a tagintézmények a főigazgató jóváhagyásával eltérhetnek. A munkaközösségek közötti együttműködést és kapcsolattartási rendet a tagintézmények saját hatáskörükben határozzák meg. 4. A nevelőtestület feladatainak átruházása 4.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói – a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői – beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 4.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból, mely az ellátandó feladattól függően kiegészülhet más szervezetek tagjaival, képviselőivel. A Fegyelmi Bizottság feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, - az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai (3 vagy 5 tagú bizottság):

23


a fegyelmi bizottság elnöke - a tagintézmény igazgatója vagy helyettese, a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, a székhelyintézményben a főigazgató-helyettes - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - legfeljebb további két fő az osztályban tanító pedagógusok közül. A diákönkormányzat képviselői vélemény-nyilvánítási joggal rendelkeznek a fegyelmi tárgyaláson. Kollégium esetében a fegyelmi jogkört az adott telephely nevelőtestülete gyakorolja. 4.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházhatja át az alábbi jogköreit: - a Pedagógiai Program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, - a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése, - a szaktanárok nevelő-oktató munkájának értékelése. 5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményegység vezetőjének a kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény dolgozóinak teljesítményértékelési rendszere teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat az alkalmazott személyi anyagában kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá a főigazgató/igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők a munkaköri leírásuknak megfelelően),  tanítási órák látogatása (szaktanácsadói, szakértői kompetenciával rendelkező személy),  a naplók vezetésének folyamatos ellenőrzése,  a törzslapok megfelelő vezetése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

24

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben (vagy egyéb jutalomban) csak az részesülhet, aki - aktív dolgozó - legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll az iskolával - a részmunkaidősök leterheltségük arányában - technikai dolgozók. A bérpótlék odaítélését kizáró okok: - nem részesülhet kereset-kiegészítésben az a dolgozó, aki az előző tanévi teljesítményértékelés során alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott - rendszeresen előforduló késés, pontatlan órakezdés, illetve befejezés - rendszeresen előforduló bejelentetlen távollét - rendszeresen jellemzi ellátatlan ügyeleti tevékenység - utasításba, illetve megbízatásba kapott feladat végrehajtásának elmulasztása. A kereset-kiegészítés pénzügyi fedezetét a fenntartó biztosítja. A számítás alapja a mindenkori érvényes jogszabályi normatíva. Kereset-kiegészítés megállapítható egy alkalomra, adott többletfeladat ellátására vonatkozóan. A kereset-kiegészítés elosztása a teljesítményértékelés (1. számú melléklet) alapján: - A rendelkezésre álló összeg kiosztására az év során egy vagy két alkalommal kerül sor. - A teljesítményértékelés során alkalmatlan (0-29%) és kevéssé alkalmas (30-59%) minősítést kapott dolgozók nem részesülnek minőségi bérpótlékban. - Az alkalmas (60-79%) és kiválóan alkalmas (80-100%) minősítést kapott dolgozók között úgy kell felosztani a rendelkezésre álló összeget, hogy: a) 10 %-onként 4 kategóriát állítunk fel (60-69 %, 70-79 %, 80-89 % és 90-100 %) b) a 4. kategóriában lévő dolgozók négyszeres összeget kapjanak az 1. kategóriában szereplőkhöz képest.

25


IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 1.1. Közalkalmazottak A többcélú közös igazgatású intézmény dolgozói közalkalmazottak, munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktatónevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő közalkalmazott. 1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. A részvételi jogokat az intézmény közalkalmazotti közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács gyakorolja. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Fenti jogait az alkalmazotti közösség tagintézményenként és ezen belül telephelyenként gyakorolja, mely a székhelyintézménybe eljuttatott jegyzőkönyvek alapján; vagy a Közalkalmazotti Tanács összehívása során kerül összesítésre. 1.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – a főigazgató fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, ülések, intézményi gyűlések stb. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A főigazgató utasítására a tagintézmény igazgatók akkor hívják össze a tagintézményi alkalmazotti értekezleteket, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösségek értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet egy példányban a tagintézmények megküldenek a főigazgatónak. A tanév

26

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT során tervezett értekezletek, megbeszélések, fórumok rendjét a tanév helyi rendje határozza meg. 1.4. A Közalkalmazotti Tanács Intézményi szinten működik a Közalkalmazotti Tanács, mely 9 főből áll, és az alábbiak szerint képviseltetik benne magukat az egyes tagintézmények: Somogyi TISZK Baross Gábor Közép- és Szakiskola: 1 fő Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézménye: 3 fő (telephelyenként 1-1 fő) Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Krúdy Gyula Tagintézménye: 2 fő (telephelyenként 11 fő) Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye: 2 fő (telephelyenként 1-1 fő) Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Központi Kollégiuma: 1 fő 2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 2.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma jogszabályban meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve a főigazgató, a tagintézmény igazgató, illetve az adott telephelyvezető általános igazgatóhelyettes bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi órák, informatika órák, szakmai gyakorlatok stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, a tanrend szervezése, illetve pályázati kötelezettségek indokolják. 3. A diákönkormányzat és működése 3.1. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat tagintézményenként és ezen belül telephelyenként működik. A tagintézményi DÖK akkor járhat el a tagintézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat – a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott – szervezeti és működési rendje tagintézményenként van meghatározva. 3.2. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol: - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

27

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, annak vezetői, munkatársai megbízására. 3.3. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézményegységek tanévenként megadott időben és helyen biztosítják a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola/kollégium helyiségeit, berendezéseit tagintézményi DÖK SzMSz és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés a lehetőségekhez képest biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31ig megfelelő indoklással előterjeszt. 3.4. A diákközgyűlés Az iskola és a kollégium tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola/kollégium tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen a tagintézményi egységek, illetve telephelyeik vezetése és a diákönkormányzati-vezetők értékelik az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkáját, a tanulói jogok helyzetét, érvényesülését. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire a főigazgatónak/a tagintézmény igazgatónak/a telephelyvezető általános igazgatóhelyettesnek a helyszínen vagy 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői, a tanulók nagyobb közössége (legalább 25%-a) vagy az intézmény főigazgatója, a tagintézmény igazgatója, illetve a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes kezdeményezi. 3.5. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját az oktatást végző telephelyeken a tanulók által felkért pedagógus segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a DÖK vezetése képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő pedagógus vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény főigazgatójával, a tagintézmény igazgatóval, illetve a telephelyvezető általános igazgatóhelyettessel. A DÖK vezető tanár képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői munkaközösségi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában.

28

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 4.1. A szülői szervezetek A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre, amelyek tagintézményenként működnek. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Ha az intézményben több szülői szervezet működik, az járhat el valamennyi szülő képviseletében, amelyet a felvett tanulók szüleinek több mint 50%-a választott meg. 4.2. A szülői szervezettel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői közösségével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülők által választott munkaközösségi tag juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezetet a főigazgató/tagintézmény igazgató tanévenként legalább egyszer összehívja, és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Igény szerint a szülői szervezet számára tájékoztatást tarthat a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, az ifjúságvédelmi felelős, illetve a diákönkormányzat elnöke is. Az iskola vezetésének és tantestületének az az érdeke, hogy a megalapozott szülői véleményeket, javaslatokat jelentőségüknek megfelelően kezelje, azokat figyelembe véve gondolja át tevékenységét. Az iskola vezetése magára nézve kötelezőnek tartja a szülők által megfogalmazott vélemények, javaslatok megvitatását a szülők adott közösségének a bevonásával, amennyiben azok szaktanári, osztályfőnöki vagy munkaközösségi szinten megnyugtatóan nem rendeződnek. Ha a szóban forgó ügy hordereje szükségessé teszi, mind a tantestület, mind a szülői munkaközösség tagjait a döntéshozatalba be kell vonni. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart a főigazgatóval/tagintézmény igazgatóval, és tanévenként legalább egyszer beszámol az iskolavezetésnek a szülői közösség tevékenységéről, illetve a tanulókat érintő problémákról. 4.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a nemzeti köznevelésről szóló törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 4.3.1. A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két, a főigazgató/tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes által megszabott időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Az őszi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor tájékoztatást kapnak az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokról is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a főigazgató, a tagintézmény igazgató, a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

29

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4.3.2. A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A pedagógusok az órarendben (tanévenként) meghatározott időpontban fogadóórát tartanak. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő az órarendi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 4.4. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje A székhely és a tagintézmények a tanulókról rendszeresen írásbeli tájékoztatást adnak a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrző könyvekben. Írásban értesítik a tanuló szüleit gyermekük tanulmányi előmeneteléről, félévenként magatartásáról és szorgalmáról is. Szükség esetén tájékoztatják a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. 5. Az iskolai sportkörök és az iskolavezetés kapcsolattartása Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. 6. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 5.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja A többcélú közös igazgatású intézmény a feladatok elvégzése, a tanulók egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, a továbbtanulás és a pályaválasztás, valamint a szakképzés korszerűsítése érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés interneten, levélben vagy telefonon. 5.2. Rendszeres külső kapcsolatok Az intézmény a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez.

30

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartóval (főigazgató), - a többi közoktatási intézménnyel (igazgatók/igazgatóhelyettesek), - a gyakorlati oktatási helyekkel (gyakorlati oktatásvezető, osztályfőnökök), - a kamarákkal (általános főigazgató-helyettes), - a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottsággal (általános főigazgató-helyettes), - a felsőoktatási intézményekkel (igazgatók/igazgatóhelyettesek), - az ágazati minisztériumokkal (főigazgató), - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel (igazgatók/igazgatóhelyettesek), - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal (ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök), - nevelési tanácsadó szolgálattal (ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök), - a családsegítő központtal (ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök), - a történelmi egyházak szervezeteivel (igazgatók/igazgatóhelyettesek), - az intézményt támogató alapítványokkal, patronáló gazdasági szervezetekkel (igazgatók/igazgatóhelyettesek), - sportegyesületekkel (igazgatók/igazgatóhelyettesek), - egyéb szervezetekkel (rendőrség, katasztrófavédelem, bíróság, stb.).

31


V. MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK 1. Pedagógus - Tanítja a ____________________________________ tantárgy(ak)at. - Az általa tanított osztályokban jó színvonalon felkészít az adott tárgyakból érettségi vizsgára, és egyéb tanulmányi vizsgákra, tantárgyi versenyekre. - Szaktanárként a __________________________________ munkaközösség(ek) aktív tagja, munkáját az elfogadott tanterv szerint magas színvonalon végzi. - Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét (szóban és írásban). - Az elvégzett munkát adminisztrálja. - A tanulók szüleivel tartja a kapcsolatot; az órarendben meghatározott időpontban fogadóórát tart. - A tanulók osztályfőnökével kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják egymást a tanulókkal kapcsolatos ügyekről. - Részt vesz a nevelőtestület ülésein, a testület tagjaként aktívan törekszik az iskola szakmai céljainak megvalósításában. - Tevékenyen közreműködik az iskolai rendezvények, ünnepségek megszervezésében és lebonyolításában. A tanév elején vállalt tanórán kívüli feladatokat legjobb tudása szerint ellátja. - Tanárként saját íróasztala és polca van a tanáriban vagy a kijelölt szertárban. - Munkáját segíti az iskola teljes infrastruktúrája: fénymásoló, könyvtár, számítógép, projektor, nyomtató. (Az eszközökre vonatkozó használati szabályok szerint.) - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz, szakmai ügyek intézéséhez igénybe veheti az iskola telefonját, faxkészülékét, a telefonálásra vonatkozó nyilvántartási szabályok betartásával. - Felelős a kijelölt terem rendjéért, az ott található eszközök épségéért. - Heti beosztásban ellátja a folyosó-ügyeleti teendőket az év elején meghatározott rend szerint. Az ügyelet 7.45-kor kezdődik és a 7. óra végéig tart. Az ügyeletes tanár az ügyeleti időben teljes felelősséggel tartozik a tanulókért és a tanulók által végzett tevékenységért. Gondoskodik a folyosókon (beleértve a folyosói mosdókat is) a tanulói rend fenntartásáról és a házirend betartásáról. Szükség esetén értesíti a tanulók osztályfőnökét, illetve az ügyeletes vezetőt. - Köteles ismerni és betartani a munkájával összefüggő jogszabályokat, fenntartói, intézményi szintű és az intézményegységére vonatkozó szabályozásokat. 2. Osztályfőnök - Osztályfőnöke a számára kijelölt osztálynak, tagja az osztályfőnöki munkaközösségnek. - Minden év szeptemberében megnyitja és vezeti az osztálynaplót, az anyakönyvet, kiosztja a tanulók ellenőrzőit és folyamatosan figyelemmel kíséri azok vezetését. - A tanév elején figyelemmel kíséri, hogy az osztály tanulói megkapták-e a tanuláshoz szükséges tankönyveket és segédeszközöket. - A tanulók bizonyítványait a törvényi előírásoknak megfelelően vezeti, és tárolja. - Folyamatosan végzi az adminisztrációs feladatokat: hiányzások igazolásának nyomon követése, a napló haladási és osztályozási részének folyamatos ellenőrzése. - Elkészíti a statisztikákat, közreműködik a mérések, vizsgák lebonyolításában. - Év elején ismerteti a házirendet a tanulókkal és a szülőkkel; tűz- és balesetvédelmi oktatást tart.

32

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - Szülői értekezletet tart, megszervezi a szülői szervezet vezetőinek megválasztását, folyamatosan tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel; szükség esetén családot látogat. - Segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kérésükre látogatja az órákat. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Ezekről a szülőket az ellenőrző könyvben tájékoztatja (havi rendszerességgel ellenőrzi a beírt jegyeket). - Javaslatot tesz az osztályban tanító kollégák véleményét kikérve a tanulók szorgalmának és magatartásának minősítésére, melyről a nevelőtestület dönt. - Az érdekeltekkel egyeztetve javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. - Szükség esetén nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztályt tanító pedagógusoknak jelen kell lenniük. - Az iskola pedagógiai programjával összhangban megvalósítja az osztály közösséggé fejlődését, és biztosítja annak közösségként való további működését is. Különös figyelmet fordít az osztályközösség környezettudatos, mentális nevelésére. Neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. - Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, osztályával együtt segíti az iskola éves munkatervében lévő iskolai rendezvények, ünnepségek megszervezését és lebonyolítását. - A szülők és a tanulók igénye alapján osztálykirándulást szervezhet (tanévenként 1 tanítási napon). 3. Munkaközösség-vezető - Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve alapján a munkaközösség éves (féléves) programját. Értekezletet hív össze, bemutató órákat szervez, az igazgatóval/igazgatóhelyettessel óralátogatáson vesz részt. - Irányító, koordináló tevékenységével elősegíti az iskolai oktató-nevelő munka hatékonyságának növelését, az adott tanévben kitűzött konkrét célok megvalósítását. Szervezi a munkaközösség tagjainak együttműködését, tapasztalatcseréjét. - A szakmai munkaközösség vezetője felelős a munkaközösség munkatervében rögzített feladatok végrehajtásáért. Az időarányos végrehajtásról havonta szóban, a félévi és év végi értekezletek előtt írásban beszámol az iskola igazgatójának/igazgatóhelyettesének. - A beszámolóknak tartalmaznia kell: - az elvégzett munka értékelését - a munka hogyan segítette elő a munkatervi célkitűzések megvalósulását - fejlesztési javaslatok - jelzi, hogy melyek azok a területek a tantárgycsoporton belül, ahol az előrelépés feltétlenül indokolt, milyen speciális oktatási-nevelési feladatok kitűzése szükséges ahhoz, hogy az adott tantárgycsoportban vagy tantárgyban a munka hatásfokát növelni tudják, s ezzel kapcsolatban tevékenységi formákat ajánl. - A munkaközösség tagjaival javaslatokat dolgoz ki az iskolai oktató-nevelő munka színvonalának növelése érdekében. Egységes követelményrendszert alakítanak ki. - Irányítja és szervezi az iskolai rendezvényekkel, programokkal kapcsolatos teendőket, amelyek az iskolai munkatervben az adott munkaközösséget érintik. - Ellenőrzi, és értékeli a belső iskolai vizsgákra szánt tételsorokat, figyelemmel kíséri a vizsgákat. (Javító, osztályozó, különbözeti vizsgák.) - Folyamatosan figyeli a pályázati és versenykiírásokat, szervezi és lebonyolítja azokat a munkaközösségek tagjaival közösen. - A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezésére javaslatot tesz.

33

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - A pályakezdő pedagógusok munkáját segíti. - A munkaközösségek tagjaival együtt megszervezi az iskolán kívüli tárgyi versenyekre való jelentkezéseket, tanulókíséretet. - Háziversenyek szervezése és lebonyolítása. - Képviseli a munkaközösséget az intézményen kívüli szakmai rendezvényeken. - A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzösszegek felhasználásáról javaslatot tesz az igazgatónak. - Javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak anyagi és erkölcsi elismerésére, illetve az iskolavezetés ilyen irányú javaslataival kapcsolatban véleményt nyilvánít. 4. Ifjúságvédelmi felelős - Segíti és összehangolja az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. - Az osztályokat felkeresve vagy az osztályfőnökök segítségével tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - Az osztályfőnök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, BTM-es és SNI tanulókat. - Rendszeres kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, különös tekintettel a pártfogolt tanulókra (telefon, személyes találkozás, levél útján). - Megjelenik a Családsegítő Központban rendezett koordinációs értekezleteken. - Félévkor és év végén a pártfogolt tanulókról értékelést küld a Gyermekjóléti Szolgálatnak. - Az osztályfőnökök jelzése alapján a 10. igazolatlan óra után a tanköteles korú tanulók esetében értesíti az illetékes kormányhivatalt. - A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében – az osztályfőnökkel együtt családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, vagy az illetékes gyermekjóléti szolgálattól kér információt. Az információkérés írásban, az igazgató bevonásával történik. - Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. - A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. - Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. - Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.

34


VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A tanév helyi rendje 1.1. A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az emberi erőforrások minisztere évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 1.2. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje (éves munkaterv) tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, különbözeti, érettségi) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, - a bemutató órák és foglalkozások rendjét, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét, - a helyi tantervben szereplő tanulmányi kirándulások idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény tagintézményeiben/telephelyein ki kell függeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A tanév helyi rendjét tagintézményenként kell meghatározni, és azt megküldeni a székhelyintézmény számára. Az összesített intézményi munkatervet a székhelyintézmény juttatja el a fenntartónak. 2. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7.00 órától 18.00 óráig tart nyitva. Az ettől eltérő nyitva tartási időt a tagintézmények házirendjében kell szabályozni. A többcélú közös igazgatású intézmény hivatali munkaideje tanítási napokon: hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig, és pénteken 7.30 órától 13.30 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a tagintézményi igények figyelembevételével a főigazgató adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. A Központi Kollégium a hét első munkanapját megelőző nap 13.00-tól a hét utolsó munkanapján 16.00-ig tart nyitva (telephelyenként figyelembe véve a tanulók utazási feltételeit). Ünnepnapokon, munkaszüneti napokon csak rendkívüli esetben (vendégek, csoportok elhelyezése) üzemel. Tanítási szünetek alatt az intézmény ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a székhelyintézmény esetében a főigazgató határozza meg; tagintézmények esetében az igazgatók, és tájékoztatás céljából megküldik a főigazgatónak.

35


3. A tanítási napok rendje 3.1. A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási órák (foglalkozások) engedély nélkül nem látogathatók. A nevelőtestület tagjai előre egyeztetett időpontban, engedéllyel jogosultak a tanítási órák látogatására. Minden egyéb esetben a látogatásra a főigazgató/tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben a főigazgató/tagintézmény igazgatók/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 3.2. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama legalább 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. 3.3. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézményegységek évente ügyeleti rendet határoznak meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a főigazgató/tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. A folyosóügyeletes a hozzá tartozó területen az ügyeleti időben teljes felelősséggel tartozik a tanulókért és a tanulók által végzett tevékenységért, ügyel a tanulók testi épségének és az intézmény technikai eszközeinek védelmére. 4. Az intézmény munkarendje 4.1. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatali munkaidejében felelős vezetőnek kell a székhely- és tagintézményekben, illetve az alapfeladat ellátását végző telephelyeken tartózkodni. A főigazgató, a tagintézmény igazgató vagy a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a hatályos helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 4.2. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – a főigazgató, illetve átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató állapítja meg. A tagintézmény igazgatók, illetve a telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

36


Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést a tagintézmény munkavédelmi és tűzvédelmi megbízottja tartja telephelyenként, a képzés megtartásáért a főigazgató/tagintézmény igazgatója felelős. 4.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Kt. rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő egyéb feladatok (felkészülés, tanulók értékelése, nevelőtestület munkájában való részvétel, tanórán kívüli foglalkozások, adminisztráció, intézményi dokumentumok készítése stb.) ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításakor alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A főigazgató/tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógus az iskolán kívül is elláthat. A pedagógusok napi munkarendjét, a tagintézményre vonatkozó felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény igazgatók, vagy helyetteseik állapítják meg, a főigazgató jóváhagyásával. A pedagógus köteles munkafeladatainak kezdése előtt legalább 10 perccel munkahelyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmenetek a tanárok számára hozzáférhetőek. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt fél órával jelezni kell a tagintézmény/telephely illetékes vezetőjének. Egyéb esetekben a pedagógus a tagintézmény igazgatótól/telephelyvezető általános igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, illetve más időpontban való pótlására. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést a tagintézmény igazgató /telephelyvezető általános igazgatóhelyettes adja – a vezető-helyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 4.4. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a főigazgató/tagintézmény igazgató állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt legalább 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a vezető helyettest. Napi munkaidejük 8 óra.

37

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg. A házirendre vonatkozó egységes szabályokat a nevelőtestület – a főigazgató előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének kikérésével fogadja el. A székhely- és tagintézményi házirendek betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. A Házirend intézményegységre vonatkozó kivonatának egy példányát a tanuló beiratkozása alkalmával a tanulónak és a szülőnek át kell adni. A dokumentum teljes terjedelmében az intézmény és a tagintézmények honlapján, illetve a székhely-, a tagintézményekben és a telephelyeken hozzáférhető. 6. Az emelt szintű foglalkozások rendje -

-

-

-

A 10. évfolyamra járó tanulók minden tanév május 20-ig adhatják le az emelt szintű tárgyak tanulásával kapcsolatos döntésüket azokra a tárgyakra vonatkozóan, amelyekből az adott intézményegység emelt szintű tantervi kínálattal rendelkezik (a helyi tantervben meghatározottak szerint). A döntést írásban, szülői beleegyezéssel kell leadni. A döntés 2 évre kötelezettséget jelent. E választását a tanuló csak a főigazgató/tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes engedélyével módosíthatja. Az emelt szintű képzésből kimaradni, illetve ebbe később bekapcsolódni szintén csak a főigazgató/tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes engedélyével és az általa szabott feltételek (pl. különbözeti vizsga) teljesítése esetén lehetséges. Ha az iskolába később beiratkozó tanuló iskolaváltoztatás miatt nem tud élni az emelt szintű képzésre való jelentkezés lehetőségével, felvételi kérelmének eldöntése előtt egyezteti elképzeléseit az intézményegység vezetőjével, illetve az általa kijelölt pedagógussal. Az emelt szintű képzést biztosító órák hiányzás és értékelés szempontjából az órarendi órákhoz hasonlóan működnek, az alapóraszámi osztályzatok az emelt szintű oktatás jegyeivel együtt szolgálnak alapul az adott tantárgy félévi és év végi osztályzatainak megállapításához. Emelt szintű képzésekre a tanulók a helyi tantervben nem megadott egyéb tantárgyból is jelentkezhetnek, ebben az esetben a foglalkozások elindításához a minimális csoportlétszám 10 fő.

7. Felnőttoktatás formái Az intézményben a felnőttoktatás keretein belül a következő képzések vannak: - nappali munkarend szerinti gimnáziumi felnőttoktatás, - levelező és esti munkarend szerinti gimnáziumi felnőttoktatás, - akkreditált OKJ-s felnőttképzés, - felsőfokú szakképzés. Az egyes képzések tananyagait és követelményeit az intézményegységek helyi tanterve tartalmazza.

38

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 8. Intézmény ellenőrzési és értékelési rendje A belső ellenőrzés területei és szempontrendszere: 1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás - Az intézmény működését meghatározó szabályok, szabályzatok - Tanügyi dokumentáció - Tanulókkal kapcsolatos ügyek intézése - Gazdálkodás ellenőrzése - A gazdálkodás hatékonysága 2. Működés feltételei - Személyi feltételek - Fizikai környezet - Felszerelés, eszközök - A speciális igények kielégítésének feltételei 3. Oktatás-képzés - Tanórai, tanórán kívüli tevékenységek - Tantervek - A kompetencia-alapú oktatás helyzete - Tanulmányi versenyek - Vizsgák 4. Nevelés - Személyiségfejlesztés - Közösségfejlesztés - A tanulási és magatartási zavarokkal küzdők felzárkóztatása - Környezeti nevelési program, egészségnevelés 5. Szociális és egyéb szolgáltatás - Szociális hátrányok enyhítése - Gyermek- és ifjúságvédelem - Kulturális és sportszolgáltatások 6. Szervezet és vezetés - Tervezés - Szervezeti működés és fejlesztés - A működés értékelése - Szervezeti kultúra feltárása és fejlesztése A székhelynek és az egyes tagintézményeknek elfogadott belső ellenőrzési szabályzata van a fenti szempontrendszer alapján, amely évente kerül felülvizsgálatra. Ez alapján az éves vizsgálatokat, ellenőrzéseket a tanévi éves munkaterv részeként az intézményvezetés a tanév elején fogadja el, és teszi nyilvánossá. 8.1. Vezetői ellenőrzés tagintézményi szinten A vezetői ellenőrzések célja a fenntartói, jogi normáknak megfelelő intézményműködtetés, illetve az iskolában folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere is. A vezetői ellenőrzés eljárásrendjének feladata az ellenőrzési szintek meghatározása, ellenőrzési területek pontosítása, a vezetői ellenőrzés tematikus kidolgozása, rögzítése a meglévő elemek felhasználásával. A vezetői ellenőrzés eljárásrendje az alábbiakat tartalmazza:

39

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. Vezetői ellenőrzés tervezése - Az ellenőrzési területek kiválasztása - Középtávú ellenőrzési terv készítése - Éves ellenőrzési terv készítése - Éves ellenőrzési terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel - Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása 2. A vezetői ellenőrzés megvalósítása, lebonyolítása - Az ellenőrzés végrehajtása - A tapasztalatok megbeszélése - Javaslat a feltárt hiányosságok pótlására - Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól - Az érintettek tájékoztatása - Az ellenőrzés eredményeinek beépítése az önértékelési rendszerbe Mindegyik lépéshez az eljárásrend hozzárendel egy vagy több felelőst, eszközt-módszert, produktumot, gyakoriságot. A vezetői ellenőrzés területei a. Tanulók tanulmányi munkája (tagintézményi szinten) - Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek - Érettségi és szakmai vizsgák - Tanulmányi versenyek b. Tanulók magatartása, szorgalma (tagintézményi szinten) c. Pedagógusok, technikai dolgozók munkája (tagintézményi szinten) - Önértékelés (évente, munkaközösségenként) - Vezetői ellenőrzés, értékelés (tervezett, eseti) - Külső, szakmai vizsgálat d. Intézményi szintű - Fenntartói és egyéb vizsgálatok (szakmai, gazdasági, pénzügyi stb.) A gazdasági ellenőrzés kétévente kötelező, amelyet a fenntartó végez el, de időközi ellenőrzések is vannak, szintén a fenntartó által. - Vizsgák - A kompetencia-alapú oktatás helyzete - Irányított önértékelés (az eljárásrendben foglaltak szerint) Az ellenőrzési-értékelési rendszer céljai: - Rövid távú célok: a jelenlegi teljesítmény javítása az iskola erősségeinek kihasználásával, a gyengeségekre és veszélyekre utaló visszajelzések és azok megvitatásával megvalósítható célok kitűzése (priorizálással); az ennek során felmerülő problémákra intézkedési tervek készítése, és azok megvalósítása. Az egyéni teljesítmények nagyobb hatásfokkal való kihasználása, az ehhez szükséges oktatási-képzési szükségletek és lehetőség összhangba hozása. - Hosszú távú céljai: az iskola oktatási-nevelési és egyéb céljainak eredményes megvalósítása; illetve nagyban elősegítse a mérési-értékelési rendszer a minőségi munka jobb elismerését. - További célok: a hatékonyabb felelősségdelegálás a feladatok és a hatáskör pontosabb tisztázásával, az elvárások egyértelműbb megfogalmazása; az intézményen belüli információk megbízhatóságának növelése, amely biztosabb képet nyújt a tényleges teljesítményekről; az intézményen belüli jobb információáramlás elősegítése.

40

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 9. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítési és kezelési rendje 9.1. KIR rendszer által előállított nyomtatványok Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben előállított, nyomtatott dokumentumok hitelesítésére a főigazgató és a főigazgató-helyettesek, az adott intézményegységet érintő esetekben a tagintézmény igazgató és helyettesei jogosultak. 9.2. Elektronikus napló által előállított nyomtatványok Az iskolákban alkalmazott elektronikus napló (TANINFORM rendszer) rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével, ezért a köznevelési törvény értelmében a rendszer által előállított iskolai nyomtatványok – a bizonyítvány és a kiállításuk alapjául szolgáló törzslapok kivételével – elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A naplók és törzslapok hitelesítése és tárolása az alábbiak szerint történik: Haladási és osztályozó napló: - a tanév végén a rendszerből generált osztálynaplókat két példányban CD/DVD lemezre kell menteni és az iktatószámmal ellátott lemezek egyikét az iskola irattárába, másik példányát pedig az igazgatónál/igazgatóhelyettesnél kell elhelyezni; - a napló generálását kötetlen formában, jegyzetekkel ellátva kell elvégezni – csak így biztosítható, hogy minden óra, minden tantárgy, a tanulók minden záradéka, dicsérete és figyelmeztetése megjelenjen. Törzslap: - a tanév végén – a javítóvizsgák lezárulta után – a fedlapot minden osztály esetében ki kell nyomtatni, a megfelelő aláírásokkal (osztályfőnök, összeolvasók, igazgató) és pecséttel ellátva kell a bizonyítványokkal együtt megőrizni; - végzős osztályok esetében a tanév végén a teljes törzslap kinyomtatásra kerül és a korábbi években kinyomtatott fedlapokkal összefűzve irattárazásra kerül; - a kinyomtatott törzslap minden oldalát hitelesíteni kell (igazgató aláírása és pecsét); - biztonsági okokból a törzslapokat is CD/DVD lemezre kell menteni, amit szintén az irattárban kell elhelyezni.

41


VII. A TANULÓK ÜGYEIVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. A tanulók által készített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő is és a tanuló is) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 2. A tanulók fegyelmi eljárásának részletes szabályai A fegyelmi eljárás szabályai: A nemzeti köznevelésről szóló törvény 58. §-a és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53.-58. §-a szerint. Fegyelmi tárgyalásra az osztályfőnök terjeszti fel a tanulót. A fegyelmi eljáráson a tanuló, illetve képviselője kérheti a nyilvánosságot, korlátozhatja, illetve kizárhatja azt. A fegyelmi eljárást a kötelezettségszegéstől három hónapon túl nem lehet indítani. A fegyelmi eljárás során kiszabható büntetések: - megrovás, - szigorú megrovás, - kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, - áthelyezés másik osztályba, vagy iskolába, - eltiltás a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából (tanköteles tanuló esetén csak ismétlődő vagy rendkívüli fegyelmi vétség esetén alkalmazható). 3. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Az intézmény biztosítja az egyeztető eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket (terem, infrastruktúra).

42

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. (Lehetőség szerint az egyeztető eljárás elindításának megszervezése a DÖK patronáló tanár feladata.) Ebben a minőségében a továbbiakban: „felelős pedagógus". Eljárásrend: Ha a súlyos és vétkes kötelességszegés fegyelmi eljárás elindítását igényli, akkor 1. Az eljárás megindítója (igazgató) értesíti a felelős pedagógust a tényállásról. 2. A felelős pedagógus a sértettet (kiskorú esetén a szülőt is) írásban haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indul, de előtte lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására, melynek lényege a megegyezés. Írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a sértett kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). 3. Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem érkezik viasza, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. 4. Amennyiben a sértett támogatja az egyeztető eljárást, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást elindítja úgy, hogy az erről szóló levélben egyúttal tájékoztatja a kötelességszegőt az egyeztető eljárás lehetőségéről. Egyúttal tőle is írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a kötelességszegő kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). 5. Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem érkezik vissza, az igazgató a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. 6. Amennyiben a kötelességszegő is nyilatkozatával támogatja az egyeztető eljárást, az igazgató erről haladéktalanul tájékoztatja a felelős tanárt, aki írásban értesíti a DÖK-öt és a szülői munkaközösséget (szülői szervezetet) az egyeztető eljárás lefolytatásáról, megnevezve annak helyét és idejét, mely legfeljebb 5 napon belüli lehet. 7. A felelős tanár írásban értesíti a sértettet és a kötelességszegőt is az eljárás megindításának helyéről, idejéről. 8. Az egyeztetést lefolytató szülői szervezet és a DÖK a saját működési rendjük szerint képviseltetik magukat az eljárásban. A kiskorú tanuló szülőjének jelenlétét biztosítani kell. A szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül, jelenléte nélkül is lefolytatható az eljárás. A sértett és a kötelességszegő is eljárhat képviselő útján. 9. Az eljárás célja a megegyezés, tehát a két fél bármilyen külső segítséget is igénybe vehet (pl. mediátor). 10. A konkrét eljárás indításakor az eljárás levezetőjének személyét meghatározzák, majd az egyezkedés lefolytatásának módjáról, a döntéshozatal rendjéről az eljárást működtető két szervezet - szülői szervezet és a DÖK - dönt. 11. Az eljárás nyilvánosságáról a levezető személy dönt. 12. Az eljárás levezetője gondoskodik arról, hogy az eljárásról, az ott született döntésekről folyamatos jegyzőkönyv készüljön. 13. A döntést a fegyelmi eljárás elindításához képest 15 napon belül meg kell hozni. Ha nem jön létre megegyezés, akkor az eljárás levezetője az erről szóló jegyzőkönyvet eljuttatja a fegyelmi jogkör gyakorlójának, aki lefolytatja a fegyelmi eljárást. Ha megegyezés jön létre a sérelem orvoslására, akkor a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni arra az időre, amely alatt a megegyezés teljesül. Ez az időtartam legfeljebb három hónap lehet. 14. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett kéri a fegyelmi lefolytatását, mert nem teljesül a megállapodásuk, akkor a fegyelmit le kell folytatni, ha nem kéri a fegyelmi lefolytatását, akkor azt határozattal meg kell szüntetni.

43


VIII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 1.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői közösség, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik a főigazgatónál/a tagintézmény igazgatónál/a telephelyvezető általános igazgatóhelyettesnél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait a székhely-, a tagintézmény, a telephely szeptember 15ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra a foglalkozást vezető pedagógusnál kell jelentkezni. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát a tagintézmény igazgatóhelyettesei rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében. A foglalkozásokra az iskolák házirendje szerint kerül sor. A szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, sportkörök, korrepetálások esetében a minimális létszám 10 fő, indításuk minden esetben előzetes főigazgatói engedélyhez kötött. 2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 2.1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele teljesítményük függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt és vehetik igénybe szaktanáruk segítségét. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és ők a felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgatóhelyettesek irányítják. 2.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az osztálykirándulás a szülők vagy a tanulók igénye alapján, a tanulók által választható, tanulmányi céllal tett kirándulás, amelyet évi 1 nap igénybevételével az osztályfőnök szervez. Az osztálykirándulásokon túl az emelt szintű és fakultációs foglalkozások keretein belül is szervezhető a tanulócsoport számára tanulmányi célú kirándulás. 3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi, nyelvi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - a főigazgató/tagintézmény igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

44

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4. Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az iskolák tanulóközösségei, osztályközösségei, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra a főigazgató/tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes engedélye szükséges. 5. Egyéb (nem iskolai) rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani a főigazgatóhoz/tagintézmény igazgatójához/telephelyvezető általános igazgatóhelyetteshez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 6. Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók, tanárok érdeklődésének és a szaktanári vállalásoknak a függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. Nagykorú tanuló esetén nem kell szülői engedély. A tanfolyamokon való részvételért – anyagi támogatás hiányában – térítési díj szedhető.

45


AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE

IX.

1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 1.1. A hagyományápolás célja A többcélú közös igazgatású intézmény hagyományainak kialakítása, ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. A tagintézmények a hagyományos rendezvényeiket, iskolanapokat a tanév helyi rendjébe illesztve tartják meg. 1.2. Nemzeti ünnepélyek A nevelőtestület döntése alapján tagintézményi szintű ünnepélyt tartanak az alábbi nemzeti ünnepek alkalmából: -

október 23. március 15.

A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az alábbiak: a Holokauszt Áldozatainak Emléknapja, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, az Aradi Vértanúkról való megemlékezés (Nemzeti Gyásznap). 1.3. Az intézményegységek hagyományos rendezvényei -

a tanév folyamán megrendezendő ünnepélyek: tanévnyitó, szalagavató ünnepély, ballagás, tanévzáró, tanulmányi versenyek, az intézmény hagyományos diákrendezvényei, hagyományos táborok: sítábor, nyári vízitábor, ODK tábor.

1.4. A hagyományápolás további formái Tagintézményenként: évkönyv, iskolaújság, iskolarádió, honlap. 2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai 2.1. A kötelező viselet Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon is. Az ünnepi egyenruhát, jelvényt, egyéb viseletet tagintézményeként a házirend határozza meg.

46

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon.

47


X.

A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE

1. Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok 1.1. Az épület rendje A székhely, a tagintézmények és telephelyeik főbejárata mellett a Somogyi TISZK Középés Szakiskola emblémájával díszített címtáblát kell elhelyezni, a főépületen a nemzeti és Európai Uniós zászlót, valamint a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét is el kell helyezni. A székhely-, a tagintézmények és a telephelyek teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: -

a házirendet betartani, a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat és a dohányzási tilalmat betartani.

1.2. Biztonsági rendszabályok Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is a szaktantermeket, szertárakat és a tornatermi öltözőket. A bezárt termek kulcsát a házirendben meghatározott helyre kell leadni. Osztálytermek nyitása-zárása, áramtalanítása a házirend szerint történik. A dolgozóknak átadott kulcsokról készített másolatokról átvételi elismervénnyel alátámasztott nyilvántartást kell vezetni. Ezt a kimutatást évente a leltározás időszakában ellenőrizni kell és az átvételi elismervényeket meg kell újítani. 2. Teendők rendkívüli események idején 2.1. Rendkívüli események az intézmény vonatkozásában - nagyszámú sérültről, fertőző megbetegedésről, mérgezettről vagy sugársérültről érkezett bejelentés - természeti csapás vagy egyéb olyan esemény, amely miatt az intézményben tartózkodók kimenekítése, kitelepítése szükséges - az intézményt ért természeti katasztrófák, terrorcselekmények. 2.2. Teendők bombariadó esetén A telefonhívást fogadó személy teendői: -

A hívás alatt megfigyeli a hívó személy főbb jellemzőit (pl. az illető neme, körülbelüli kora, beszédstílusa, stb.).

48


-

Még a hívás során megpróbálja értesíteni a főigazgatót/tagintézmény igazgatóját vagy valamelyik helyettesét a rendőrség mielőbbi tájékoztatása céljából, ha ez nem lehetséges, akkor mindjárt a telefonhívás befejezése után teszi meg ezt. A hívás után - a későbbi esetleges beazonosíthatóság miatt - nem helyezi vissza a telefonkagylót, hanem azt a készülék mellé teszi. A hívás után feljegyzi a hívás idejét és a bejelentő főbb jellemzőit.

A tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes feladatai a bejelentés kapcsán: -

-

A főigazgató/tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes (vagy távolléte esetén valamelyik helyettese) miután tudomást szerzett a bejelentésről, haladéktalanul értesíti a rendőrség illetékesét az eseményről. A rendőrség felelős vezetőjének utasításai szerint a lehető legrövidebb időn belül kiürítteti az intézményt. A következő utasításig biztosítja a tanulók és a dolgozók elhelyezését. A közvetlen veszély elhárítása után meghatározza a további munkarendet.

2.3. Egyéb rendkívüli esemény idején alkalmazzuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma kormányügyelethez kapcsolódó biztonsági ügyeleti, valamint mobiltelefonos készenléti szolgálati szabályzatának kiadásáról szóló 11/2012. (IX.14.) EMMI utasításban foglaltakat. 3. A belépés és benntartózkodás rendje A belépés és benntartózkodás rendjét intézményegységenként a Házirend szabályozza. 4. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását, valamint a fenntartó mindenkor hatályos tulajdon- és vagyongazdálkodásáról szóló rendelete által meghatározott szabályoknak megfelelően – a főigazgató/tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes dönt. A bérleti szerződésekben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. Az intézmény anyagi és szellemi infrastruktúrájának magáncélra történő igénybevétele esetén kötelező térítési díjat előírni, ennek rendjét belső szabályzat rögzíti. 5. A helyiségek és berendezésük használati rendje 5.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitva tartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitva tartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt a főigazgatótól / tagintézmény igazgatótól/telephelyvezető általános igazgatóhelyettestől kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

49

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5.2. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával. 5.3.

A szaktermek használati rendje

A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a számítástechnika termekben, nyelvi laborban, gyakorlati szaktanteremben külön helyiséghasználati rendet kell kialakítani. A szaktantermek használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, a főigazgató / tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes jóváhagyásával. A helyiség felelősének hozzájárulása kell a szaktantermek (informatika terem, nyelvi labor, stb.) használatához. A szaktantermek rendeltetésszerűen csak szakember jelenlétében használhatók. 5.4. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a berendezések másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. 6. Karbantartás és kártérítés A főigazgató/tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes által meghatározott személy (gondnok, karbantartó, takarító stb.) felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségekben elhelyezett eszközök karbantartásáért, balesetmentes használhatóságáért. Az intézmény területén az épület felszerelésében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A kártérítésre vonatkozóan a Nkt. 59. §-át és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 61. §-át kell alkalmazni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A főigazgató/ tagintézmény igazgatók/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes által megbízott személy feladata a kár felmérése, és a kártérítés rendezése a nagykorú tanulóval, a szülővel, gondviselővel. Súlyos károkozás esetén a tagintézmény igazgató tájékoztatást köteles adni a főigazgatónak.

50


XI.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1.1. Az egészségügyi prevenció rendje Az iskolaorvosi ellátás a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza.

Az iskola főigazgatója és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskolaegészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:  iskolaorvosi szűrővizsgálatok  pályaalkalmassági vizsgálatok  tüdőszűrő-gondozói vizsgálatok  fogorvosi szakellátás A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be - a kapcsolattartással megbízott személy számára. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. 1.2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje A testi nevelést az intézmény a tantervi követelményeknek megfelelően, testnevelés órák, illetve a mindennapos testnevelés foglalkozásainak keretében biztosítja tanulói számára. Ezen túl az intézményben tanórán kívüli foglakozás keretében különböző diáksportköri tevékenység folyik, mely szakirányú nevelő felügyeletével, irányításával valósul meg. Az egyes sportkörök rendezvényeken, sportversenyeken vesznek részt. A gyógy- és könnyített testnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kapja a tanuló; a külön foglalkozáson való megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. 2. Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, a védőnő és az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Az iskola részletes egészségnevelési programját a Pedagógiai Program tartalmazza. 3. Védő- óvó rendelkezések A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.

51

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, informatika, testnevelés, szakmai gyakorlat. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára az intézmény munkavédelmi szabályzata szerint tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatón kell részt venniük. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. 4. Az intézményben folytatható reklámtevékenységről A reklámhordozók intézményünkben történő elhelyezésénél a következő alapelvek betartását tartjuk kötelező érvényűnek a reklámhordozó kihelyezését mérlegelő döntés meghozatalakor: - Tilos az intézmény területén közzétenni a gyermek- és fiatalkorúak szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsító reklámot. Így különösen azt, amely a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be. - Tilos továbbá minden olyan reklám közzététele, mely a személyhez fűződő, a személyes adatok védelmét szolgáló vagy kegyeleti jogokat sért. - A reklám nem ösztönözhet erőszakra, a személyes vagy közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására, s nem lehet félelemérzetet keltő sem. - Tilos az intézmény területén mindennemű dohányáru vagy alkoholtartalmú ital reklámozása. - Tilos bármilyen párt vagy vallási csoportosulás tevékenységével kapcsolatos reklám kihelyezése az intézményben. - Nem reklámozható olyan áru, melynek előállítása és forgalmazása jogszabályba ütközik. - Tiltott a burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám is. A tilalmak megszegéséért nemcsak a reklámozó és a reklámszolgáltató felelős, hanem a reklám közzétevője is. Tehát az is felelősségre vonható, aki a közoktatási intézményben hozzájárult a tiltott reklám elhelyezéséhez. A tagintézmény igazgatója/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, illetve az adott osztály osztályfőnöke felel azért, hogy milyen reklámhordozót engedélyez kihelyezni a tagintézmény/telephely különböző helyiségeiben. 5. A tankönyvtámogatás és tankönyvellátás intézményi rendje A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 83.§ (7) bekezdése szerint: A tankönyvek, segédkönyvek beszerzésével összefüggő iskolai döntések előkészítésére a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

52

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az alábbi, jelenleg is hatályos jogszabályok nincsenek összhangban a jelenlegi gyakorlattal, módosításuk nem történt meg! A tankönyvellátásra vonatkozó szerződéseket a főigazgató köti meg. A tankönyvellátás jogszabályi előírások szerinti végrehajtásáért a főigazgató/tagintézmény igazgatók felelősek: - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről - 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 5.1. Tankönyvfelelősök A tankönyvfelelősöket a főigazgató/tagintézmény igazgatók/telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek jelölik ki az adott tanévre. Az iskolai tankönyvellátásban részt vevő kollégák munkájának elismerésére a Könyvtárellátó által az iskolának átengedett összeg használható fel az intézményegység vezetőjének döntése alapján. 5.2. Tankönyvtámogatás 1.

2.

3.

4. 5.

6.

7.

8.

9.

A tankönyvfelelősök a tanulói könyvrendelést legalább három héttel megelőzően gondoskodnak a tankönyvtámogatáshoz szükséges igénylőlapok (23/2004. OM rendelet 5 sz. melléklet) sokszorosításáról és a tanulókhoz való eljuttatásáról. (Normatív kedvezmény iránti igénylőlap a következő tanévre) A További kedvezmény iránti igénylőlapot (az adott tanévben a normatív támogatások kielégítése után esetlegesen megmaradt pénzeszközök felosztására) a tanulók október hónapban kapják meg osztályfőnökük és az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével. Normatív tankönyvtámogatás igénylése esetén az igénylőlapok hátoldalán írásbeli tájékoztatást kapnak a szülők az általuk kért támogatás igénybevételének feltételeiről és lehetőségeiről, az igazolás módjáról. Fel kell hívni a szülők figyelmét arra, hogy a közölt adatok valódiságáért illetve az igényjogosultság megszűnésének bejelentéséért a szülő büntetőjogi felelősséget visel, valamint arra, hogy az igénylőlapon közölt határidő elmulasztása jogvesztő. Az igénylőlapok leadásának és vele együtt a normatív kedvezményre való jogosultság igazolásának határidejét ismertetni kell a szülővel. A normatív kedvezmények iránti igényeket a tankönyvfelelősök összesítik, ennek eredményéről tájékoztatást kap a tantestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat. Az újonnan felvett tanulók felvételi értesítésükkel együtt kapják meg a normatív igénylőlapot az írásbeli tájékoztatással együtt, s az érintetteknek a kitöltött lapokat a beiratkozáskor kell leadniuk. A további támogatások iránti igényeket az ifjúságvédelmi felelős összesíti. A rendelkezésére álló szociális adatok és az osztályfőnökök véleménye alapján javaslatot tesz a rendelkezésre álló pénzeszközök szociális alapon történő felosztására. A javaslatot a tantestület hagyja jóvá. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók az iskolai nyilvántartásba vett tankönyveket használatra kapják meg a könyvtáron keresztül a Tankönyvtári szabályzatban leírtak szerint (Könyvtár működési szabályzatának 4. számú melléklete). Az iskola az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára az alábbi elvek alapján biztosítja a tankönyveket:

53

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  

lehetőség szerint ingyenesen kapják meg a tanulók a kötelező érettségi tárgyak tankönyveit, a szakmai könyveket illetve a munkafüzeteket kölcsönzési lehetőséget kapnak a tanulók a nem kötelező érettségi tantárgyak tankönyveire illetve az atlaszokra.

5.3. Tankönyvrendelés és értékesítés 1.

2. 3.

4.

5.

6. 7.

8.

9.

Január hónapban a szakmai munkaközösségek összeírják, hogy az egyes osztályokban mely tankönyveket kívánják használni a következő tanévben. (A tankönyvek kiválasztásának szempontjait a Pedagógiai Program rögzíti.) A munkaközösségek jelzik, milyen tanári példányokra van szükség, illetve javaslatot tehetnek a tartós tankönyvekre vonatkozóan is. A tankönyvfelelősök a fentiek alapján minden osztály számára összeállítják a következő tanév tankönyvlistáját, melyen feltüntetik a könyveknek a tankönyvjegyzékben szereplő árát is. Minden tanuló osztályfőnökén keresztül megkapja saját listáját, melyen a szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a következő tanévre gyermeke számára mely könyveket kívánja megrendeltetni. Ennek eldöntésére a szülők számára legalább egy hetet kell biztosítani. A tankönyvfelelősök a visszaérkezett személyes tanulói és a nyelvi csoportok által összeállított listák alapján összesítik, hogy az egyes kiadványokból hány tanulói, könyvtári tartós illetve tanári példányra van szükség. A tartós és tanári példányok tekintetében egyeztetnek az iskola könyvtárosával és elkészítik az iskola teljes rendelési listáját legkésőbb március 10-ig. A tankönyvfelelősök elkészítik az iskola megrendelő lapjait és a megfelelő formában eljuttatják a tankönyvforgalmazóhoz. Az újonnan felvett tanulók felvételi értesítésükkel együtt kapják meg osztályuk tankönyvlistáját, melyet a beiratkozáskor igényük megjelölésével, szülői aláírással ellátva leadnak. Ezek összesítése után a tankönyvfelelősök a tankönyvforgalmazó felé elvégzik a rendelés korrekcióját. A tanulók személyes megrendelőjét a tankönyvfelelősök megőrzik, ezen tartják nyilván, hogy az egyes tanulók mely könyveket vásárolták meg az iskolai terjesztési áron, év közben rávezetik, ha a tanuló második példányt is kapott az év során valamely könyvből. Augusztus végén van lehetőség pótrendelésre, a tankönyvfelelősök összesítik az igényeket, és legkésőbb szeptember 5-éig eljuttatják a Könyvtárellátónak.

54


XII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei A székhelyintézményi, tagintézményi és telephelyi könyvtárak a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási időben állnak a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtárhasználók körét, a beiratkozás módját, az adatváltozási bejelentéseket, a szolgáltatások igénybevételének feltételeit és a használati rendet a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza. A könyvtári feladatokat intézményegységenként 1 fő pedagógus látja el osztott munkakörben a következők szerint: a székhelyen és a tagintézményekben a heti munkaidő 50 %-ában látja el a könyvtáros tanári feladatokat. Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. Könyvtáros-tanárunk a heti munkaidejének 50 %-ában lát el könyvtári feladatokat. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 2. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása - az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni - a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni - az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai - szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),

55

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, - információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, - lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, - tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása, - tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára, illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is; az ezzel kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el. Ebbe a kategóriába tartoznak a kollégák által a tanítási órákon használt, tartós használatra kikölcsönzött tankönyvek. 1.számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata

56

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató-nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: - A klasszikus szerzők köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) lennie kell a könyvtárban. Fontos beszerezni az ajánlott olvasmányokból, különös tekintettel az emelt szintű érettségire készülő, fakultációs tanulók újonnan jelentkező igényeire. - Fontos lenne a szakmai ismeretek bővítéséhez szükséges, folyamatosan felmerülő igények kielégítése. - Igyekszünk érettségire felkészítő tankönyveket, minta feladatsorokat tartalmazó tankönyveket beszerezni a gyakorláshoz. - A megjelenő új kiadványok közül igyekszünk a tanulók érdeklődésének megfelelően beszerezni könyveket. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők Könyvtárunk típusa: iskolánk középfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben hat és négy évfolyamos gimnáziumi oktatás, szakközépiskolai és szakiskolai történik. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, a nyelvvizsgákra, az érettségi és szakmai vizsgákra; biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár, mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák.

57

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató- és nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: - lírai, prózai, drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei - nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) - tematikus antológiák - életrajzok, történelmi regények - ifjúsági regények - általános lexikonok - enciklopédiák - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok - a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok - a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok - a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek - pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok - az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások - napilapok, szaklapok, folyóiratok, - az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások - családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei - az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei - a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör: - a fő gyűjtőkört kiegészítő, válogatással gyűjtött dokumentumok köre - audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. 4.2. Tipológia/dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok - könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv - periodikumok: folyóiratok - térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) - hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k

58

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Egyéb dokumentumok: - pedagógiai program - jogszabályok, rendeletek 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: - lírai, prózai és drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei - általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: - a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok - a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok - a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek - a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok - az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások - családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei - az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei - a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): -

nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások pszichológiai művek, gyermek- és ifjúkor lélektana napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek) audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja.

59

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. 2.számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: - név (asszonyoknál születési név), - születési hely és idő, - anyja neve, - állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, - személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az osztályfőnök tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai -

helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat.

2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - a kézikönyvtári állományrész, - a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, , folyóiratok legutolsó számai A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: - az információk közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának alkalmazásában, - a technikai eszközök használatában.

60

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2.2 Kölcsönzés - A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. - Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. - A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje intézményegységenként és tanévenként változik. Az aktuális nyitva tartási rendet a könyvtár ajtaján, a tanulók által hozzáférhető faliújságon és a tanári szobában kell kifüggeszteni. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. A kikérés postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, illetve a szolgáltató könyvtár által meghatározott egyéb költség is. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai -

információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése, internet-használat.

61

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3.számú melléklet: Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: - raktári jelzet - bibliográfiai és besorolási adatokat - ETO szakjelzeteket - tárgyszavakat 2. A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám

-

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: -

a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel

3. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 4. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint:

62

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv 4.számú melléklet: Tankönyvtári szabályzat 1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: -

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. 2. Az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettsége - Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. - Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. - Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. - Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a ____-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  ____ június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. aláírás

osztály

63


A diákok a tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: - az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) - összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) - összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 30-ig) - listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) - listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:    

az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

64

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5.számú melléklet: Könyvtárostanár munkaköri leírása Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása - felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, - kezeli a szakleltárt, az előírt időszakban elvégzi a leltározást, - folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, - azonnal jelzi az iskola vezetőjének a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, - munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel, jelzi az esetleges problémákat. - minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, - a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, - statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, - minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, - gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról; a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, - kezeli a tanári kézikönyvtárat, - javaslatot tesz a könyvtári állomány fejlesztésére, esetleges selejtezésére, - lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, - minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, - biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, - népszerűsíti a diákok és a nevelőtestület körében a könyvtárat, tájékoztatást ad az újonnan érkező kiadványokról, - igény esetén az osztályfőnökök, illetve szaktanárok kérésére biztosítja a könyvtári tanórát az előre egyeztetett időpontban, - kapcsolatot tart a többi iskolai (kollégiumi) könyvtárral és együttműködik a városi könyvtárral, - ismerteti a városi könyvtár által szervezett programokat, az osztályfőnökökkel egyeztetve tanulókat szervez a fontosabb rendezvényekre, - közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában (különös tekintettel a tanári segédkönyvek és az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók példányai esetében), - felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért. A könyvtárostanár időbeosztása - A kötelező óraszám terhére – az órarendben meghatározott – heti 11 órában biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. - Munkaköri feladatként további 6 órát – a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra; illetve további 2 órát a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására fordít.

65


XIII. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA Az intézményi alapdokumentumok – Szervezeti és működési szabályzat, Házirend, Pedagógiai program – megtekinthetőek az intézmény hivatalos honlapján (www.somogyitiszk.hu), a székhely- és tagintézményekre vonatkozó mellékletek pedig az adott intézményegység hivatalos honlapján. Fenti dokumentumokkal kapcsolatban tájékoztatást kérni személyesen az igazgatóhelyettesektől lehet hivatali munkaidőben, előzetes bejelentkezés alapján.

Siófok, 2013. március 31.

Szamosi Lóránt főigazgató

66

SOMOGYI TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM H-8600 Siófok, Bakony u. 2. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents