Sokak Dunaújvárosa DUNAÚJVÁROS MJV HOSSZÚ TÁVÚ ALTERNATÍV FEJLESZTÉSI PROGRAMJA. A Demokratikus Koalíció Dunaújváros. programjavaslata vitaanyag

a s o r á v j ú a Sokak Dun DUNAÚJVÁROS MJV HOSSZÚ TÁVÚ ALTERNATÍV FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Demokratikus Koalíció Dunaújváros programjavaslata – vitaanyag – Készítette: Demokratikus Koalíció Dunaújváros Munkacsoport-vezető: Dr. Huszti Zsolt

Dunaújváros – 2016

-TARTALOM-

Külső kényszerek..................................................................................................................... 2 Az utóbbi évek .......................................................................................................................... 2 Az új fejlesztési irányok megalapozása ............................................................................... 4 1. Az élenjáró ipar városa alprogram ................................................................................... 5 2. Budapest fejlődő és élhető bolygóvárosa alprogram .................................................... 7 3. Szeretem a városomat alprogram .................................................................................. 11 A centenáriumra elvárt eredmények................................................................................... 14

Demokratikus Koalíció: Sokak Dunaújvárosa – programjavaslat

-1-

Külső kényszerek

Mai világunkban a változások üteme folyamatosan gyorsul és a változás minősége maga is változik. A bennünket körbe vevő világban ezek a folyamatok természetesen hatással vannak Dunaújvárosra és környékére is. A felgyorsuló technikai fejlődés nem feltétlenül viszi magával a gazdaságot és a társadalmat, viszont szükségünk van egy olyan ismert környezetre, melyhez igazodhatunk.

A világban zajló eseményeken és folyamatokon túl, azok leképezéseként, szűkebb környezetünk, Magyarország is változik. A térben Budapest egyre jobban hat a városunkra, egyre inkább a főváros része leszünk, egyre jobban függünk tőle. A vonzáskörzeti településeink pedig egyre jobban függnek Dunaújvárostól, bár a városkörnyéki települések jelentős erőforrásokat is elvonnak Dunaújvárostól. Ez egy szoros egymásra utaltságot is hoz, mely a városodás és városiasodás folyamatainak megfelelően egyre inkább eltűnnek a város és a falu közötti különbségek.

Dunaújváros sok kihívással néz szembe. Egyrészt egy jó adottságú, megfelelő és erős helyi gazdasággal rendelkező és gazdag örökségű település is lehet rosszul irányított, elszegényedő, amennyiben a városok versenyében lemarad országon belül és nemzetközi téren. Ezt meg kell előznünk, közös összefogással, a helyi társadalom és a gazdaság újraépítésével, a társadalmi szolidaritás talaján.

Az utóbbi évek

Helyzetértékelés gyanánt, szükségünk van egy hideg fejjel történő áttekintésre, mi is történt a helyi politika és fejlesztések területén a várossal kapcsolatosan.

Az elmúlt évtized városunk számára egy komoly válság volt. Válság, mert az addig tartó fejlődési lendület elfogyott. A rendszerváltás utáni bizonytalan évek után, a


-2-

város elindult a fejlődés útján. A város fejlődését a ’90-es évek második felétől széleskörű társadalmi összefogás alapozta meg, melyben fontos és nélkülözhetetlen szerepe volt a „HÍD” Dunaújváros és Környéke Egyesületnek. Ezen szervezet létrehozásával indult egy olyan fejlődési ív, mely létrehozott számos fejlesztést: a hidat, az M6-ost, a Hankook-ot és számos más létesítményt. A 2006-os önkormányzati választások eredménye miatt a többség és a polgármester ellentétes pártállása kapcsán e társadalmi közép felbomlott, ami számos destruktív dolgot eredményezett városunk életében. A 2010-ben, majd 2014-ben egyre kontraszelektáltabb városvezetés került hatalomra. Mára a városi Közgyűlésben az ellenzék három politikai erő egy-egy képviselőjére korlátozódik.

2006 és 2009 között a lendület –voltaképp a tehetetlenségi erő - még előre vitte a várost, mivel a megkezdett fejlesztések ekkora valósultak meg. Mivel ezután kreatív és újító tervek nem keletkeztek, a városba nem érkeztek újabb befektetők, sőt az érdeklődők is elmaradtak. Ezzel az addigi tervek folytonossága megszakadt, majd lassan elavultak. 2016-ra a fejlődési lendület tehát végképp elfogyott, ami tragikus következményeket is eredményezhet városunkra nézve.

Ma nehezen visszafordítható folyamatokkal kell szembenéznünk, például azzal, hogy a vasmű tartósan ingatag helyzettel néz szembe, amit csak súlyosbít a beruházások nevezett elmaradása. Fejlesztési torzók is maradtak a nyakunkon, mint a 2001-ben félbehagyott befejezetlen stadion. A új tervek és elképzelések városi párbeszéde megszakadt, a civil szervezeteket és a tenni akaró polgárokat háttérbe szorították. Értékeink rombolás tárgyává lettek, elég csak a néhai Vidámparkra gondolunk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy elsőkből utolsók lettünk!A fentiek együttes eredménye ugyanis, hogy az évtizedes fejlődési lendület mára fejlesztési kényszerré vált: ha a trendeken nem változatunk, a város, az országhoz hasonlóan, végképp lemarad. Ezért teljesen új városi tervek szükségesek, méghozzá rövid időn belül: a területhasználat ésszerű átgondolásával és a város értékeinek számba vételével.


-3-

Az új fejlesztési irányok megalapozása

Dunaújváros

Megyei

Jogú

Város

2014-ben

elkészíttette

és

elfogadta

a

Településfejlesztési Koncepciót és a város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját. Az új stratégiát és a városfejlesztési terveket a központi elvárásoknak megfelelően, de számos problémával készítették el. A legnagyobb hiba, hogy mindkét dokumentum jó iparosmunka ugyan, de nem több. Hiányzik belőle mindaz, ami ezeket élővé varázsolja: a helyi szív és az egyedi ötletek. Persze, a problémák jelentős része nem a tervező felkészületlenségéből ered. A jelenlegi városvezetésnél nincs meg egy olyan erős vízió, amit büszkén magunk számára jövőképnek nevezhetnénk. Ezért viszont a meglévő és hatályos tervek a legerősebb kihívásokra sem válaszolnak, mert nincs világos városvezetői akarat, így ennek nem is felelhetnek meg az eredmények.

Ebből viszont az következik, hogy a lényegi gondok megoldása hiányzik.

Égető szükségünk van tehát új tervekre, melyek sok szempontú megközelítésben, tárgyilagosan és kreatívan közelítik meg a város fejlesztését és fejlődését. Ez nem úszható meg!

A vasmű és az ipar problémaköre igen kiterjedt. Iparváros vagyunk. Jó lenne, ha azok is maradnánk, ezt szoktuk meg, ehhez értünk, ez az, ami kenyeret ad. Az ISD Dunaferr Zrt, azaz a privatizált Dunai Vasmű helyzete a folyamatosan ismétlődő acélpiaci válságok hatására instabillá vált. A vasműs elbocsájtások foglalkoztatási krízishelyzetet teremtettek, amit csak felerősített a közelmúlt tehetetlensége és az ukrán-orosz válság, mely egyben tartósította a helyi foglalkoztatási problémákat is. Mivel a cég tulajdonosi stratégiája és az aktuális tervek valójában ismeretlenek a város előtt, és a kiszervezések jelenleg is folynak. A változások végbe is fognak menni, akár tetszik a városnak, akár nem. Van viszont sok lehetséges forgatókönyv, amire fel kell készülnünk, szembe kell néznünk akár a legrosszabb kilátásokkal is, mert ezeket nem figyelembe venni önámítás.


-4-

1. Az élenjáró ipar városa alprogram

Ipar- és vállalkozásfejlesztés A meglévő gyárak és ipari létesítmények mellett szükségünk van magas hozzáadottértékű új iparágakra, mint például a környezettechnológia. Itt támogatást kell, hogy kapjanak a magas hozzáadott-értékű, új technológiás fejlesztések és befektetések. Esetlegesen szóba jöhet rekultivált területek jelképes összegért való átadása, a munkahelyteremtésért cserébe.

Az iparra vonatkozóan külön városi stratégia elfogadása (helyi értéktöbblet, munkahelyteremtés) szükséges, melynek alapján támogatások nyújthatók: például a munkahelyteremtést HIPA-visszatérítés segíti. A munkaerő gyors képzése, vagy a képzési költségek átvállalása, esetleg támogatás biztosítása a női foglalkoztatás emeléséhez vagy a start-up cégek letelepedéséhez mind ilyen lépések lehetnek. A városnak szüksége vagy arra, hogy saját térinformatikai rendszert építsen ki és üzemeltessen. Ez képezi majd az intelligens város alapját. A támogatásokért cserébe a város követelheti az ellentételezési szerződések megkötését

vagy közös

felelősségvállalást

és

elvárhatja a felelősségteljes

magatartást a cégektől.

Célágazatokként

kell

tekinteni

az

építőiparra,

a

környezettechnológiai

és

hulladékújrahasznosító-iparra, a logisztikára, a finommechanikára és az IT-re.

Területhasználat-újraszervezés Be vagyunk szorítva az egykori Dunapentele közigazgatási területére. Ezért át kell tekinteni a város telek- és épületállományát, feltérképezni a barnamezőket, megvizsgálni a vertikális beépítési lehetőségeket. Jegyezni kell a szennyezések mértékét, formáját, azok fajtáit lokalizálni. Ugyanezt a beépített közművek, egyéb vonalas és intézményi infrastruktúrák vizsgálata (használaton kívüli is!!!) kapcsán is meg kell tenni. A lakóterületi szegregációkat fel kell számolni, a közintézményeket fel kell újítani!


-5-

K+F+I előtérbe helyezése Dunaújvárosi Egyetem anyagtudományi képzéseit és kutatásait ki kell terjeszteni, mivel jó irányba indultak a fejlesztések. Új és felélesztendő kutató szervezetek az építőipar, a munkaegészségügy és munkabiztonság vagy a térségfejlesztés kapcsán is létrejöhetnek. A kutatásokhoz az érintett cégekkel el kell érni az aktív kapcsolatok kiterjesztését. A városi K+F+I start-up cégek bevonzására (adócsökkentés, rekultivált területekből területjuttatás, stb.), saját spin-off cégek alapítására és vállalkozói terek kialakítására koncentrál.

Vállalkozásbarát város működtetése A városban működő vállalatok és a befektetők számára is nagyon fontos a bürokráciacsökkentése. Ennek egyszerű módja az egyablakos ügyintézés vagy az informatikai támogatás Városi konzultációt lehet tartani, ami egy rendszeres vállalkozói-döntéshozói fórumok, rendszeres munkaerőpiaci fórumok megszervezését jelentheti Ez

segítené

a

kisvállalkozás-támogatások

marketingeszközökhöz

kötött

hozzáférését. Így fel kell vetni, hogy a HIPA egy részének címkézési lehetőségét adjuk meg adófizetői jogként.

Városüzemeltetés-szervezés átalakítása A városi cégeket cégstruktúra és feladatok szerint át kell szervezni. El kell választani egymástól a tényleges városüzemeltetési feladatokat és a városfejlesztést. Belső átszervezést kell végrehajtani tényleges holdinggá (a „debreceni modell” részbeni követésével). A városi cégek működését ki kell terjeszteni a környező településekre a közös feladatellátás keretében. A teljes városfejlesztési vertikum gazdája, nem szabad, hogy csupán egy projektcég legyen. Szükség van új területek bevonására a területhasznosításban. Az Intelligens város

informatikai

hátterének

biztosítása

magába

kell,

hogy

foglalja

a

befektetéskoordinációt, vagy a befektetések háttértámogatását is. A befektetések terén szükséges a proaktív magatartás.


-6-

Logisztika fejlesztése A megépült fejlesztések még csak féloldalasak. További országos érdekű fejlesztések véghezvitelével Dunaújvárosban és térségében teljes gazdasági struktúraváltozás is végbe mehet. Ilyen nagyszabású terv lehet az M8 kiépítése (legalább az M5-M7 között), egy új helyi forgalmú vasúti-közúti híd építése a Szalki-szigetről, a vasúti széles nyomtáv kiépítése (1620mm) Záhonytól a Dunáig, a V0 nyomvonalának újraértelmezése, egy Új kikötő a nagyobb áruforgalom érdekében, vagy a hajózás peremfeltételeinek javítása a Dunán.

2.Budapest fejlődő és élhető bolygóvárosa alprogram

Együttműködő város, valódi térségi központ Egy jól működő város kooperatív. Az együttműködések színterei többszintűek, azaz folyik az aktív társadalmi párbeszéd a települések, a városi cégek, a munkavállalók, a valódi civil kezdeményezések, a város és környékbeli települések, valamint a politikai riválisok között is. Az ilyen, többszintű együttműködések eredménye az, hogy közös térségi stratégia mentén mozdul előre az összehangolt iparfejlesztés és helyi adó megosztás, valamint reális lesz a költségek megtéríttetése a környező településekkel, amire jelenleg nincs példa.

Intelligens város Az Európai Unió Smart City programjában való részvétel a vállalkozók és állampolgárok számára szabadon hozzáférhető térinformatikai rendszer kiépítését jelenti, amelynek működtetése a teljes vonalas, intézményi és humáninfrastruktúráról valós és megbízható adatot ad. Ezt kiegészíti, hogy a városban az ingyenes legyen egy bizonyos nem túl nagy sávszélességű vezeték nélküli internet, amelyet az iparterületeken extra szélessávok egészítenek ki. Demokratikus Koalíció: Sokak Dunaújvárosa – programjavaslat

-7-

Jól működne, ha lenne a térinformatikai rendszerhez kapcsolódóan városi szintű mobilkommunikációs

alkalmazások

kialakítása

a

közigazgatásra

és

a

közszolgáltatásokra. Ebben az esetben például az ingatlankataszter és rendelettár, információs és idegenforgalmi információk, és más valós idejű rendszerek könnyen hozzáférhetővé válnának. A Smart City program alkalmazásait az iskolákban a gyerekek és a felnőttek (a polgárok és a cégek) számára is oktatások, képzések terjesztenék el. A Polgármesteri Hivatalban Városfejlesztési és Innovációs Igazgatóság létrehozása szükséges, amelynek feladata a városstratégia, városfejlesztés, városmarketing, főépítészi irodai feladatok, valamint a pályázatok, környezetvédelem, vállalati kapcsolatok kezelése.

Városi közlekedés és budapesti elővárosi közlekedés fejlesztése A városi funkciók kiteljesítése, azaz a fejlesztési, közigazgatási, egészségügyi, kulturális, szolgáltató és sport szerepkör betöltéséhez elengedhetetlen feltételek vannak. Megállapodásokat kell kötni a környező településekkel, és a meglévő kapacitásokat fel kell kínálni a vonzáskörzetben lévő településeknek. Az túlparti települések bevonzása is szükséges a város életébe.

A városi funkciók a szolgáltatásközpontú közlekedéssel, mint eszközzel járulnak hozzá a kultúra, az oktatás, a modern művészetek városának meglétéhez. Ehhez nagyberuházások ugyanúgy kellenek, mint az ésszerű megoldások szervezési kérdésekben. Meggyőződésünk, hogy a megfelelő minőségű és jól szervezett közösségi közlekedés használata lényegesen javítaná a városlakók életét. Szükség

van

egy

új vasúti/közúti híd

megépítésére a Szalki-szigeti

volt

kompátkelőnél, annak érdekében, hogy a helyi (és nem a teher) forgalom azon könnyen és gyorsan bonyolódjék. Újraindítható lenne a szárnyashajó-forgalom Budapest felé, amennyiben ennek megfelelő finanszírozási konstrukciója kialakítható. Régi

terv,

melyet

fel

lehet

eleveníteni,

hogy

a

H6-os

(ráckevei)

HÉV

meghosszabbítása megtörténjék legalább a Szalki-szigetig. Ez, a HÉV-fejlesztés és a helyi forgalmú híd bevonzaná a város életébe a tőlünk északnyugatra található településeket.


-8-

A városon belüli szervezési kérdés a hatékony forgalomszabályozás kérdése, mivel a lakosság és az intézmények egyes területekre koncentrálódnak. Szintén városon belüli kérdés a városi kötöttpályás (vasúti) infrastruktúra-fejlesztése is, mivel az bevonható lenne a helyi közlekedésbe. A forgalomszervezés leghatékonyabb és az Európai Unió által is támogatott módja a helyi közösségi közlekedési vállalat üzemeltetése. A létrejövő Dunaújvárosi közlekedési Vállalat, a DUKÖV ütemes menetrendben működtetné a kötött, a félkötött és a kötetlen pályás közösségi közlekedést. A kialakítandó elektromos hajtású eszközök használata ingyenes lenne, míg a meglévő autóbusz-hálózat komoly átszervezésen és redukción kell, hogy átessen. A helyközi közlekedés végzése csak megrendelés-alapon működne. Ki kell alakítani elektromos és alternatív gépkocsi-töltési lehetőségeket a városban, illetve komolyan át kell tekinteni a csonka és rossz kerékpárút-hálózat fejlesztését is. A közlekedési terminálok kialakítása javítaná a közlekedésbiztonságot, és sokakat terelne a közösségi közlekedés használata felé.

Kikötőfejlesztés Jelenleg – bár a város az egyik legnagyobb kikötővel rendelkezik az országban, de mégis hiányosak a kikötői lehetőségek. Jelenleg csak egyoldalas, tovább nem fejleszthető területen helyezkedik el, nem alakítható ki nagy kapacitású intermodális logisztikai központ, amely vízbázis közelében van. A Hankook is csak igen nehezen volna bekapcsolható a nem közúti szállításba, mivel a domborzati adottságok ezt kizárják. Egy kétoldalas kikötő kihasználása sokkal jobb. Ekkor létrejöhetnek új funkciójú kikötőállások, új vasúti kiszolgáló létesítmények, vagy sólyák, úszóművek, folyami benzinkút Ekkor volna értelme a Kikötőparancsnokság újbóli megnyitásának is.

Zöldterület-fejlesztések, természet- és környezetvédelem Jelenleg 4-5, jobbára helyi védettségű természetvédelmi terület lenne kialakítható és kezelhető a város területén (Arborétum HTVT, Gyurgyalag HTVT, Dunamocsár HTVT, Kígyós HTVT, esetleg: Dunai szigetek HTVT.


-9-

Az egyik legfontosabb kérdés ugyanakkor a városi zöldterületek rehabilitációja, mely városunk egyik nagy értéke. A zöldterületek ésszerű fejlesztésével (facserék végrehajtása, parkerdős területek rehabilitációja) és a lapostetők zöldtetővé alakításával párhuzamosan gondot kell fordítani a környezeti nevelésre is, ami akár egy bemutatójellegű területen mutatná meg az eredeti növényzetet (Tatárjuharos molyhostölgyes). A közterületeken környezetbarát egységes arculatú utcabútorok elhelyezése szükséges. Jó kezdeményezés a Hankook részéről a társadalmi munka felélesztése, ez a lakosság rendszeres aktív bevonása a zöldmunkákba terén is működhet egy „Tégy a városodért”-program keretében. Ezt ki kell terjeszteni más aktív nagyvállalatokra is. A zöldprogram fontos része az állapot hatékony megőrzése is, melyet városi természetvédelmi őr alkalmazásával és helyi polgári természetvédelmi őrszolgálattal lehet biztosítani.

Az egészséges élethez és a közlekedés-fejlesztéshez is kapcsolható a kerékpárúthálózat fejlesztése, mely itt is említést érdemel. Szükséges szót ejteni arról, hogy városi állatmenhely működésének támogatása is elengedhetetlen.

A zöldterületek és a kapcsolódó eredmények fenntartását szigorú bírságolási rendszerrel kell elérni.

Városi örökségünk védelme, hasznosítása A város igen gazdag kulturális és természeti örökségi értékekben. Ezekből turisztikai brand építése megkezdődhet több fronton is. Már a szellemi örökség része a selmeci diákhagyományok megléte, de világörökségi tervek vannak a római örökség minősítésére is. A városi brand főbb, kihasználható elemei a szocialista város (ezt nem szégyellni kellene), a római város, a múzeumváros, a kortárs város és a selmeci diákhagyományok városa.


- 10 -

3.Szeretem a városomat alprogram

Hatékony város Az önkormányzat hatékony működtetésére van szükség, összhangban az Intelligens város (Smart City) programmal az eljárásokat egyszerűsíteni kell, minden területen bevezetni az elektronikus ügyintézést (pl.: helyi adók). A tisztviselői karra vonatkozóan a Városházát szakemberekkel és nem pártkatonákkal kell feltölteni, akiktől meg kell követelni a szolgáltatói mentalitást. Emellett a tisztviselői kar bevethetőségének növelését és a megbecsültséget növelni kell.

Épületek és emberek A

városi

épületállomány

nagyon

heterogén

állapotú.Áttekintve

a

helyzetet

kimondható, hogy a városi lakásállomány műszaki állapotának felmérése kell, hogy megtörténjen,

ami

alapján

tervezni

kell

az

épületgépészeti

korszerűsítési

szükségleteket és azokat rangsorolni szükséges. A korszerűsítések és költségek csökkentése ezáltal valódi városrehabilitációt eredményez: zöldtetők és napelemrendszereka megújuló energiatermelést; az önszervező együttműködés a városlakók és a város hatóságai között a közös költségek csökkentését, a lakásszövetkezetek komoly jegyzői kontrollja pedig tartós és nem talmi rezsicsökkentést eredményezhet.

Befogadó és gondoskodó város Cél, hogy az emberek ide akarjanak költözni és ne el. Ennek kulcseleme, hogy vállaltan sokszínűek vagyunk. A megvalósítás útja a lokálpatriotizmus, mivel a várost magunknak építettük és rajtunk múlik, milyen környezet lesz. Ehhez a szilárd városi értékek és értékrend, a társadalmi felelősségvállalás és az értékek kiterjesztése szükséges a fiatal generációk felé. A városlakók csak a tolerancia, a szociális attitűdök megőrzése mellett tudnak élhető város építeni. Meg kell érteni, hogy az idősek, a munkanélküliek, a betegek, a szegények, az elesettek, az áldozatok, az egyéniségek, a kisebbségek, a mások is mi vagyunk!


- 11 -

Szociális problémák rendezése Szembe kell néznünk azzal, hogy a demográfiai folyamatok nem kedvezőek. Elöregedő,

elvándorló

lakossággal,

kedvezőtlen

szociális

mutatókkal,

ezzel

párhuzamosan meglévő munkaügyi problémákkal kell számolnunk. Ez az intézményi oldalon azt hozza magával, hogy a nem teljes szociális intézményrendszer nem hatékonyan működik, ugyanakkor: jelen vannak létesítmény-hasznosítási problémák és férőhelyhiányok is. Probléma, hogy nincs valós városi szociális bérlakásprogram. A

megoldás

nem

egyszerű.

A

rendszer

áttekintése

és

újraszervezése

elengedhetetlen, a városi szociális bérlakásprogram kifejlesztése az örökös nélküli lakástulajdonosok terheinek könnyítésével; a hiányzó intézmények, szolgáltatások kialakítása a férőhelyek bővítésével; valamint a szociális munkaprogram (nem közmunkaprogram!) értelmes és hasznos elfoglaltsággal segítheti a rászorulókat.

Városkép rendezése A városkép az utóbbi évtizedekben a nem megfelelő városépítészeti munkák következtében heterogénné vált. El kell érni egyes épületek és terek ésszerű hasznosítását. Gond a Vásártér rendezése, hiszen a kialakított Vasmű téri helyszínen fejlesztéseket kell végrehajtani ahhoz, hogy a minimális használhatóságon az túlmutasson. Az egykori Interfrucht, a Zöld rendelő vagy az egykori Ruhagyár esete a kihasználatlan épületek mintapéldái, de lehetne említeni az Irodaház, a Vasmű klub, az élményfürdő vagy a stadion-torzó esetét is. Az elhagyott iparterületek és ipari létesítmények újrahasznosítása feltétlenül szükséges, új szociális funkciók kialakításával, de létrehozható lenne egy helyi termékpiac is. Gondolni kell továbbá homlokzatfelújításokra, az utcabútorok egységesítése, roncsaik eltávolítása. Jó lenne, ha újra a művészet lakná be a várost! A tilosban parkolás, a szemetelés szigorú büntetése és a zöldfelületek és játszóterek hatékony védelme (zárhatóság, kivilágítás, őrzés) megkerülhetetlen. Emellett ki kell róni egy általános állapotmegóvási kötelezettséget is a városkép megőrzésére. A Smart City programhoz kapcsolódóan GIS-alapú ingatlankontroll is bevezetendő.


- 12 -

Város imázs-váltás A múltját felvállaló, de arculatát megváltoztató város két nyomon is elindulhat. Az örökségtudat és örökségturizmus fejlesztése egyrészt a szocialista iparvárosi örökség kihasználásával és a szemetelés, a tilosban parkolás vagy más romboló jelek megszüntetésével is elérhető, mivel ez a mi városunk, felelősek vagyunk érte. Másrészt új imázselemek is beleférnének a képbe, mint az „Iparvárosból intelligens város”, a „Dunaújváros mer változtatni!”. Imázsképző lehet az „50 percre Budapesttől – élhető előváros” mottó, vagy a tettek szintjén a fiatal tehetségek felkarolása. El kell gondolkozni a helyi pénz bevezetésén is. Meg kell nevezni a városi ünnepnapokat is, melyből három is javasolható: •

Május 1. – Retró nap (a városi örökség napja)

•

Május 2. – a Város napja (a városépítés megkezdésének napja)

•

November 7. – a várossá nyilvánítás és az ’56-os forradalom emléknapja

Egy új újvárosi öntudat megteremtése nem nélkülözheti az iskolai nevelésbe történő beépítést, mely iskolai versenyekkel, várostörténet-oktatással, helyi tankönyvek kiadásával érhető el.

Sport és egészség A sportterület és rekreációs terület-hasznosítás ésszerűsítése életbevágó a további értékrombolás megakadályozására (lásd: futball és a Vidámpark esete) Ha már egyszer megépült, ésszerű lenne a stadiont befejezni, de az uszodarekonstrukció sem

várathat

sokáig

magára.

Ennek

összekapcsolása

az

újranyitandó

élményfürdővel is szükséges. A sport kapcsán számba vehetőek az ipari barnamezős területek is: paintball, lasertag, vagy más hasonló sportok számára is hasznosíthatók. A város adottságaiból következik a vizes-jeges sportok támogatásának, a dunai sportok, a horgászat, az evezés és a jégkorong lehetőségeinek fejlesztése. A Dunaparton megfelelő helyet lehet találni futópályák vagy akár nyári bob pályák kialakításának is. Emellett nem tekinthetünk el a tömegsport-rendezvények fejlesztésétől sem. Régen, 1977-ben az uszoda építése azt mutatta, hogy a városlakók össze tudnak fogni és közösen tudnak sportlétesítményt is építeni. E téren tehát a társadalmi munka intézményének újraszervezése is értelmezhető.


- 13 -

Élhető városkörnyék A

város

nincs

meg

hatékonyságfejlesztés

a

városkörnyék

támogatása

nélkül.

szükséges,

a

Itt

az

intenzivitás-

munkahelyek

terén

és az

élőmunkaigényes ágazatok támogatásával. A munkahelyteremtés ösztönzése az agráriumban

komplex

beruházásokat,

a

nagyobb

élőmunka

igénynagyobb

hozzáadott-értéket teremtő termelést jelent. A kapcsolódó feldolgozóiparágak bevonzása élelmiszeripari beruházásokat, a helyi termékpiac és termékpaletta szélesítését hozza magával, a helyi alvállalkozók és beszállítók bevonásával. Létrejöhet a helyi termékek márkázása is. A felelős földtulajdonosokat és földhasználókat tekintjük partnernek, akik szerepet vállalnak a falvakban élők felemelkedésében, segítik az emberek helyben maradását: legális munkahelyeket teremtésével, a nagyobb élőmunka igényű és nagyobb hozzáadott érték termelésével (zöldség, gyümölcs ágazat, állattenyésztés, speciális helyi termékek, stb.) A város cserébe vállalja a piacteremtést: helyi termékboltok és helyi termékpiac kialakítását Dunaújvárosban, vagy termékversenyek szervezését, a mezőgazdasági termelés stabil feltételeinek biztosítását.

A centenáriumra elvárt eredmények

Dunaújváros ma 66 éves. Közelebb van az első centenáriumához, mint az alapításához. Azt szeretnénk, ha egy üzenetértékű átlényegülő önmeghatározás elemeiként tekinthetnénk városunkra. A jövő Dunaújvárosa Budapest virágzó és vonzó elővárosa, saját helyi gazdasággal. A Duna két partján tervezetten fejlődő város környezettudatos, tiszta, újra fiatal település lesz, ahol a modern technológiákra épülő munkahelyeket jól képzett és megfelelő munkaerő látja el. Dunaújváros ebben a jövőben a várostérség tényleges és megkérdőjelezhetetlen központja, Székesfehérvárral vagy Kecskeméttel egyenrangú bolygóváros.


- 14 -

A jövőkép fókuszában két feltétel áll: a helyi gazdaság versenyképessége, és a helyi társadalom alkalmazkodó- és befogadóképessége. Ebben a helyi gazdaság megmarad ipari alapúnak. A városba innovatív iparágak települnek és széles spektrumú helyi gazdaság alakul ki, erős szolgáltató szektorral. Nemzetközi jelentőségű közlekedési és logisztikai központtá válik, ahol a tervek átgondolt települési térhasználaton nyugszanak. Megmarad az ipari munkakultúra. Ahelyi társadalom és a társadalmi élet gazdag és viruló, kortárs kulturális központ. Az okos és felelős városi elit a dolgos és elégedett polgárok érdekében cselekszik, valódi polgári erkölcsök szerint. A települési társadalmi kultúra kialakult és megerősödik, a tehetségeket vonzó és megtartó település képe jelenik meg az emberek előtt, mely egy öntudatos várost eredményez, az öntudatos polgárok javára.


- 15 -

JEGYZETEK

JEGYZETEK


- 17 -

Sokak Dunaújvárosa DUNAÚJVÁROS MJV HOSSZÚ TÁVÚ ALTERNATÍV FEJLESZTÉSI PROGRAMJA. A Demokratikus Koalíció Dunaújváros. programjavaslata vitaanyag

Recommend Documents