Egri Saláta
EGRI KÖSZÖNTŐ
Sok szeretettel köszöntjük a LXII. Országos Vasutas Természetjáró Találkozó résztvevőit! A VTSZ újjáalakulásának 25. évfordulóján a találkozót a Záhonyi VSC és az MVSC közös szervezésében stílusosan a 25. út mentén Eger központtal rendeztük meg Utazás, pihenés, okulás, aktív kikapcsolódás fontos fogalmak az élet élvezetéhez. Az értékes élményeket kereső, igényes ember számára a túra összefonódik a kultúrával, az utazás egyet jelent egy adott tájegység művészetének, történelmének, természeti értékeinek felderítésével. A megismerésre érdemes dolgokat sok szálon fel lehet fűzni, legyen itt az egyik eszmei fonálként a „SALÁTA”
VÁ R OS I SÉ T Á K ELSŐ SÉTA: A VÁR FELÉ A város szívéből, a Dobó térről vágjunk neki felfedező utunknak. Dobó tér A belváros keskeny utcáiból szélesedik ki Eger város díszes főtere, a Dobó István tér. A tér kedvelt találkozóhely, művészeti, kulturális rendezvények helyszíne. Nevét Dobó István várkapitányról kapta, akinek a vezetésével az 1552-es ostrom idején a vár védői visszaverték a sokszoros túlerőben lévő török sereg támadást. A vár felé tekintve a névadó Dobó István szobra magasodik kivont szablyával, balján egy harcos, jobbján egy hős egri nővel, aki köveket dob a várat ostromlókra. Az 1907-ben készült szobor alkotója Stróbl Alajos. A korábbi városháza 1712-ből szintén ezen a helyen állott, ezt a megnövekedett helyigény miatt 1898-1900 között építették újjá Wind István tervei alapján. A teret szegélyező házak sorában több műemlék, illetve műemlék jellegű épület áll. Érdemes a belső árkádsoros udvarokba is betekinteni, mert a nyüzsgő belváros közepében nyugalmat árasztó han2
Egri Saláta gulatú elemekkel találkozhatunk. A gyönyörű teret az egyik oldalról az Eger patak határolja, ami egykor megyehatár volt Heves és Borsod vármegye között, szabályozása előtt többször is elárasztotta a várost. Egyes feltételezések szerint a város a nevét a patak mellett még ma is honos égerfáról kapta. Minorita Templom A Dobó téren áll Közép-Európa egyik legszebb és legegyedibb templombelsővel rendelkező barokk temploma, melynek teljes neve Minorita Páduai Szent Antal Templom. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérdek építészének is tulajdonították. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült 1792-ig. A templomba belépve gyakran hallhatunk kellemes, lelket megújító muzsikát. A főoltár nagyméretű oltárképe Szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebeg karján a kis Jézussal. Alkotója Kracker János Lukács bécsi születésű, de Egerben letelepedett mester. A mennyezeti freskók Szent Antal életének egyes jeleneteit, csodatételeit és halálát ábrázolják, a pozsonyi Raindl Márton munkái 1769-ből. A mellékoltárok szintén barokk hangulatot árasztanak. Éber tekintettel észrevehető, hogy a bejárathoz közeli két hátsó mellékoltárt csak festették, miután a templom e része karzattal együtt 1827-ben egy tűzvészben leégett. A templom belső szépségéhez nagyban hozzájárulnak a gyönyörű tölgyfapadok, amelyeket 1769-70 között faragtak. A templom gyűjteménye folyamatosan gazdagodik. A magyarlengyel barátság jegyében 2002. február 24-én egy ünnepélyes körmenet után ebben a templomban helyezték el Szent Hedvig gyűrűsujj-ereklyéjét, Árpádházi Szent Kinga és Boldog Jolán ereklyéi mellé. Mindennap 11.00,15.00 és 18.00-kor harangjáték hallható a templomból. Egri Vár Eger legnevezetesebb építménye, a történelmi zarándoklatok fő célja a sok évszázados múltra visszatekintő Egri Vár. Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. A vár építésére Lambert Püspök kapott engedélyt IV. Bélától 1248-ban. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A püspöki vár végvárrá alakítása olasz hadimérnökök segítségével a XVI. század folyamán történt. Főként az 1552. évi hősies védelem tette messze földön ismertté, amikor Dobó István várkapitány vezetésével a maroknyi magyar védősereg hősies küzdelemben visszaverte a sokszoros túlerőben lévő török hadakat. A várnak, mint erődítményrendszernek a XVI. század volt a fénykora amikor a XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldoza3
Egri Saláta tul esett. A törökök 1552-ben fordultak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, ötheti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre – Gárdonyi Géza történelmi regénye révén – a világ minden részébe eljutott. A vár déli részét védő füles bástyán keressük meg Gárdonyi Géza sírját. Az Egri csillagok íróját, a vár hőseinek krónikását 1922-ben temették el itt. A fejfáján ez áll: „Csak a teste". Az egri remete 2013-ban lett volna 150 éves, s az országos jubileumi emlékév kapcsán Eger városa megújította az irodalomkedvelők zarándokhelyeként is szolgáló, nevezetes sírhelyet. Az Egri Vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon megismerkedhetünk a vár történetével, földalatti erődrendszerével, a középkori büntetési módokkal és ezek eszközeivel. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrális maradványai, a hősök termében pedig az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja, valamint Dobó hiteles, antropológusok által rekonstruált arcmása. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. Gárdonyi Géza Emlékmúzeum A Vár északi (vagy hátsó) bejáratától ötven méterre található az emlékmúzeum épülete, ami a 1897 és 1922 között az író lakóhelyéül szolgált. E házban írta sok művét, közötte az Egri csillagokat is. Egyik legszebb történelmi regénye a 16. század törökellenes harcainak állít emléket. Mielőtt Gárdonyi megvásárolta volna a házat (melynek eredeti címe Takács utca 24.), bormérés működött benne, és elég rossz állapotban volt. A ház felújítása Gárdonyi édesanyja irányításával történt. A ház így bővítve lett, a kert szépítve, oly annyira, hogy az író régi álma „Gárdonyi kúria" bontakozhatott ki belőle. Egyfajta falut teremtett magának a városban. A ház körülbelül húsz méter hosszú lehetett, teljes hosszán tornác állt. Ha esett az eső az író itt pipázgatott, sétálgatott. Amikor az írót a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, Eger Közgyűlése úgy döntött, hogy a Takács utca nevét Gárdonyi Gézára módosítják. Ezt a gesztus Gárdonyi „nagy és nemes adomány"-nak tartotta a város részéről, és csak még jobban megerősítette írói munkásságában. Az előszoba kezdettől fogva a könyvek befogadására szolgált. A hálószobában szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A kisebb faragott íróasztalnál írta meg az „Egri csillagok" című regényét. A festmények, iskolai palatáblára rögzített tájképek jelzik, hogy Gárdonyi szívesen festett. Az otthonos hálószobát puritán egyszerűség jellemzi. A dolgozószoba inkább teremnek nevezhető. Barna festése Gárdonyi egyetlen szenvedélyére, a pipázásra utal. A tetővilágításra a napközbeni zajtól védő, zárva tartott ablakok miatt volt szükség. Könyveinek száma megközelítette a tízezret, de annak értéke a tartalomban, tárgykörük változatosságában rejlett. Belépve a nagy íróasztal látható az írógéppel, melyen Gárdonyi dolgozott, és megírta a megjelenése óta már 22 idegen nyelvre lefordított Egri csillagokat, Magyarország Nagy Könyvét. Itt található Dankó Pista szegedi cigányprímás cimbalma. A vitrinekben megfigyelhetők még titkosírásos jegyzetei is. A kertben látható az író bronz szobra, Somogyi Árpád alkotása. 4
Egri Saláta MÁSODIK SÉTA: A CIFRA HÓSTYA Ha a Dobó utcán nem a vár bejárata felé indulunk, hanem a komor falak tövében az ellenkező irányba, megtalálhatjuk Eger különleges látványosságát, a minaretet. Összefutó kis utcák kereszteződésében áll a Minaret. Európának ezen a részén elég ritka látványosság. A Torony utcán keresztül juthatunk el hazánk legszebb és legnagyobb ilyen jellegű építményéhez, amely a XVII. század elején épülhetett. A keleti oldalához dzsámi is tartozott, de városrendezési szempontokból 1841-ben lebontották. A 40 méter magas minaretnek 14 szögletű a lábazata, s 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre. A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg itt egyik imahelyüket, a Ketkhuta dzsámit és mellette a minaretet, melynek teraszáról a müezzin naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. A 91 éves török uralom alatt a városban több minaretből volt hallható a müezzin éneke. Ez a minaret valószínűleg az utolsó volt a török építkezések során. Ez Európában a legészakibb minaret, ami ebből az időszakból származik. A törökök első minaretjeiket 4 vagy 6 szögű alapra építették, ennél a biztonságosabb alapot a 14 szögű kiképzés biztosította, így valószínűleg a többi minaret fölé magasodott. Díszesebb lett, mint a jelenleg még Magyarországon látható társai. Az alsó részét az iszlámra jellemző szamárhátíves tagozatok díszítik. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret több ízben szorult felújításra. A törökök által eredetileg fakupolával fedett tornyot az időjárás nem kímélte. Villámcsapás következtében a kupolája többször leégett. Sokáig "csonka mecset"-ként emlegették. Majd 1829-ben Pyrker érsek készíttetett rá egy barokkos toronysisakot, melyet 1896-ban cseréltek ki a mai kősüvegre. Ez ugyanabból a novaji kőből készült, mint a minaret maga. Az 1970-es évek elején a torony megerősítés nem volt egyszerű feladat. A csigalépcső belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 m magasból élvezheti a város panorámáját A minaretet övező régi épületek többsége az utóbbi évtizedekben elpusztult, nyugatra tőle a megyei kórház található, vele szemben a Megyei Művelődési Központ, a hajdani Kolping-házban. A déli oldalon kis boltokban lehet bóklászni. Ha visszakanyarodunk a Dayka Károly utcán a Dobó utcára, akkor tovább folytathatjuk utunkat a Cifra hóstya felé. Itt találjuk a Szervita-rend templomát, amely 1687 után Eger visszafoglalását követően épült, s ma is nevezetes búcsújáró hely. A rend egy török mecsetet és iskolát kapott, amelyeknek a falait valószínűleg felhasználták az építkezéshez. A templom 1728 és 1738 között készült el, majd a rendházat 1780 körül fejezték be. A főoltárkép Balkay Pál egri festőművész munkája, a rendház refektóriumát Kracker János Lukács két freskója díszíti. Ha továbbmegyünk, valódi hóstyai hangulattal találkozhatunk, ha a Csurgó utcán keresztül az utunkat a Bárány utcán folytatjuk. 5
Egri Saláta Az itt élő földműves lakosság összetételét tekintve sokrétű, a visszamaradt török lakosság mellé a magyarokon kívül németek, szlovákok, lengyelek, rácok és görögök telepedtek. A népi kultúra elsősorban a környék palócságához kapcsolódott. Eger lakossága nagyon ragaszkodott a hagyományokhoz, még 1950 körül is népviseletben jártak vasárnap délelőtt az utcákon. Ma már csak múzeumban lehet látni ezeket a viseleteket, a Dobó utcában található egy palóc gyűjtemény, illetve a Kossuth úti Megyeháza udvarán látogatható egy várostörténeti kiállítás, ahol meg lehet ismerkedni a hajdan volt Egerrel. Helyismereti Gyűjtemény A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményének egyik fő feladata a honismereti tevékenység, a helytörténeti kutatás támogatása. Városunkról és a megyéről a könyvtári gyűjtőkörbe elsősorban a nyomdai sokszorosítás útján előállított, terjesztésre szánt vizuális dokumentumok tartoznak. Ide sorolhatók a postai képes levelezőlapok is. A gyűjtemény jelenleg mintegy 8100 darab képeslappal rendelkezik. A képeslapok megőrzik Eger és környéke államigazgatási, kulturális épületeit, műemlékeit, közigazgatási centrumokat (megye-, város-, községháza, bíróságok pénzintézetek, templomok, iskolák). A kereskedelmi egységeket (boltokat, vendéglátóhelyeket) bemutató lapok többnyire reklám céljából jelentek meg. A közlekedés fejlődése, a járművek, a posta, a laktanya, a háborús emlékművek, országzászlók is elmaradhatatlan témájuk a képeslapoknak. A fekete- fehér és színes litográfiák a település legjellemzőbb részeit, népviseletét, esetleg címerét is bemutatták. A századfordulón gyakoriak az ún. "mozaiklapok", a geometrikus és virággirland keretezéssel ellátott lapok. HARMADK SÉTA: ARÁC HÓSTYA FELÉ Rác templom A Rác hóstya legjellegzetesebb épülete a görögkeleti Rác-templom, amely messziről látszik a város legtöbb helyéről. Az eddigi barangolásunk színhelyéről, a Cifra hóstyáról is szép látvány, ahogy a dombtetőn magasodik. A Bárány utcáról a Cifra utcán keresztül, a Mária utcán keresztül közelíthetjük meg. A Rác-templom a középkori Szt. Miklós templom helyén épült, melyet a törökök valószínűleg mecsetté alakítottak át. Mostani formáját 1784 és 1788 között nyerte el. Egerben jelentős számú rác és görög élt, a karcsú tornyú templom építését II. József engedélyezte számukra. Az volt az egyetlen kikötése a városnak, hogy csak farral a főutcának készülhetett el. Az építészeti stílusa a XVIII. század végének jellegzetes copf stílusát idézi. A templomba belépve leginkább szembeötlő az egész teret uraló hatalmas ikonosztáz.
6
Egri Saláta Kepes György Művészeti Központ A Széchenyi út 55. alatti ház, az egykori parókia, ahol Vitkovics Mihály költő született, ma műalkotások otthona: a Vitkovics és a Kálnoky László irodalmi emlékkiállítás található benne, illetve a Kepes-gyűjtemény. A Széchenyi utca középső traktusában három jelentős épület alkot ismét jelentős látvány-együttest. A 16. számú ház 2011-ben gyönyörűen megújult, s ma az otthona. A homlokzatán korábban látható latin nyelvű felirat "FATI PARTUS" (a Végzet szülötte) korábbi tragikus eseményekre utalt a ház történetével kapcsolatban. A 17. századi kisebb lakóház 1800-ban leégett, majd Spetz József gyógyszerész építette újjá. Az újjáépítés során az emeleten tánctermet, kisebb, bérbe adható lakásokat, a földszinten kávéházat alakítottak ki. 1815-ben itt tartották az első színjátszó előadásokat. A vállalkozó szellemű gyógyszerész bevételeit a jezsuitáktól megvásárolt "egri víz" készítésével és forgalmazásával, a gyógynövények nagybani gyűjtésével és értékesítésével növelte. 1827-ben a nagy tűzvészben a ház újra leégett, Spetz ismét újjáépítette, ekkor került az épületre a második emelet és valószínűleg a felirat is. 1833-tól polgári Kaszinó működött benne. A Széchenyi utca északi vége a Ráckapu térbe torkollik. Egykor itt volt a város egyik kapuja, amelyet hajdanán Szent Miklós kapunak neveztek, majd Martalóc-kapunak, utóbb Rác-kapunak. Telekessy püspök, a város ura itt fogadta Rákóczi Ferencet 1705. február 28-án. A Ráckapu-térről nyílik két híres borospincés egri utca, a Szala árok két partján húzódó Árnyék- és Verőszala. Ez a sor is a megsemmisülés előtti utolsó pillanat jeleit viseli magán. Ahogy végig haladunk a pincék között, látjuk, hogy egy jelentős részüket már eltömedékelték, garázzsá alakították. Az utca elején viszont néhány neves termelő megtelepedett, s az értő közönségnek szívesen is kínálja jó borát. Így remélhető, hogy nem számolódik fel ez a régi, hagyományőrző környék, a Rác hóstya egykori bortermelőinek pincesora. A figyelmünket elsőre az Egervin Rt. óriási tartályai ragadják meg, mint a nagyüzemi bortermelés kellékei. Itt húzódik a föld alatt központi pincészetük is, amely úgy keletkezett, hogy egybe nyitottak régi, közepes, vagy annál nagyobb pincészeteket. Így alakult ki a sokszor XIII-XV. századi pincékből egy háromszintes rendszer, amelyet oldalágak kötnek össze. A régi nagyüzem jogutódja nem csak a termelés mennyiségével tűnik ki, hanem minőségével is, gyakorlatilag a borvidék minden fajtáját termeli. A látogatás sok érdekességet kínál: egy díszesen kivilágított helyen meg lehet nézni például egy 353 hl űrtartalmú Bikavér-hordót, amely az ország második legnagyobb használatban lévő hordója. Itt a forgalmi borokból - az évjáratokat is beleszámítva - mintegy 150 fajta mutatható be, ezen kívül 12 ág rejti az ország legnagyobb muzeális borkészletét. Ebből 73 félét tudnak a poharakba tölteni. Akad itt 10, 20 és 80 fős kóstolóterem is, de alkalmasint 100 vendéget is meg tudnak kínálni. 7
Egri Saláta Az utca túlsó oldalán kisebb pincészetek találhatók, amelyek különböző ízekkel, zamatokkal, de egységesen jó szakmai felkészültséggel várják a látogatókat. A Baktai úton nem voltak pincék, a Szépasszony-völggyel fejeződtek be, de ahogy a város terjeszkedik, egyre nagyobb jelentősége van a külső területeknek. Errefele is húzódnak kitűnő szőlők, ismert a Vöröskereszt, a Kiskocs, a Nagykocs, az Agárdi, de gyümölcsösöket is lehet látni. Ha a szőlők közé megyünk, találkozhatunk az úgynevezett rázós utakkal, amelyek terméskővel, középre lejtő formában vannak kialakítva. Sok ilyen kellene a határba, mert megszűri és leviszi a vizet, s nem engedi a sarat rákerülni. Nem megy olyan hamar tönkre, mint a betonút, igaz, nem is lehet olyan gyorsan haladni rajta, ahogy a hétvégi kertészkedők szeretnének. A Baktai út és a Felnémet közötti részen találjuk a Délést, amely kecskelegelő volt, akad itt úgynevezett Érseki is, amely néven a város több pontján húzódtak földterületek. Ha tovább megyünk, láthatjuk az egykori Mayer és Víg féle birtokot is, ahol a rácok először termeltek szőlőt. Az általuk betelepített fajták miatt terjedt el, hogy elsősorban a fehér szőlőknek jó ez a rész, pedig a koraérésű Kadarka is jól megterem. Amikor a Rákóczi úton folytatjuk tovább ismerkedésünket, megláthatjuk a városnak azt az arcát, amely a huszadik század terméke. A lakótelep a régi Nagylapos területére épült, amely a település egyik zöldségeskertje volt. Ma is látszódnak a nyomai azoknak a kiskerteknek, amelyek már jobbára nem a mezőgazdasági termelést, inkább a hétvégi kedvtelést szolgálják. Az Egerhez tartozó Felnémet község a XII. században erre megtelepedett német-flamand népességtől kapta nevét. A középkorban a megye egyik legnépesebb települése volt, mezővárosi rangban. Temploma 1715-ben épült, s a templom aljában szép borospincék találhatóak. A Cifrakapu úton továbbhaladva, a városon kívül elmehetünk még az úgynevezett Dónát, a Gröber és a Hergyimó közelébe. Megkereshetjük a Szent Dónát keresztet, illetve szobrot, amelyet nemrég avatott fel a hegyközség a szőlőtermés védőszentjének. NEGYEDIK SÉTA: SZÉPASSZONY-VÖLGYI KIRÁNDULÁS Ha újra a város szívében, a Dobó téren kezdjük a következő sétánkat, amely a már emlegetett, országosan és nemzetközileg is számon tartott pincés hely, a Szépasszony-völgy felé visz. A Bajcsy-Zsilinszky utcán érdemes szétnézni a boltocskák között, hiszen találunk itt bormintaboltot is, akárcsak a kis Dobó téren, ahol érdemes búvárkodni. Líceum Az Eszterházy térre érve a látvány önmagáért beszél. A tér meghatározó épületei közül először a Líceum készült el, amely egy magyar egyetem számára épült, s 1761-ben kezdtek hozzá. A felsőoktatási intézmény terve sehogy sem illett a korabeli bécsi politikába, így Mária Terézia nem engedélyezte egyetemmé válását. A ma főiskolai célokat szolgáló kétemeletes, négyzetes alakú épület oldalai 85 méter hosszúak, magasságuk 21 méter. A négy épületszárny nagyméretű belső udvart fog közre, amely az egyik legszebb magyar zárt építészeti tér. Hazánk legszebb XVI. Lajos stílusú épülete ez, amelynek hátsó homlokzatának közepéről 53 méter magas csillagvizsgáló emelkedik ki, tetején kupolával. Érdemes megtekinteni a gyönyörű, freskókkal ékesített dísztermet, a Főegyházmegyei Könyvtár gyűjteményét és a csillagvizsgálót, ahol Csillagászati múzeumot nyitottak. 8
Egri Saláta Bazilika i Az Eszterházy tér másik monumentális épületét, az egri Bazilikát egyenes sétány és széles lépcsősor köti össze a térrel, illetve a Líceummal. Az épület hossza 93 m, szélessége 53 m, a két torony magassága 54m. A templomot Marco Cassagrande alkotásai díszítik, és Hild József tervei alapján készült. Minden év december 27-én sor kerül itt az egri borosgazdák szép hagyományára, a János napi borszentelésre. A Szent János kultusz már a középkorban elterjedt, a XV. században is találunk adatokat rá, de a következő században a szőlőművesek már bizonyosan patrónusukként tisztelték, s ünnepét ma is köszöntik. A Szent János áldása kifejezést a következőképpen magyarázzák: az apostolt egy pogány mérgezett borral kínálta, ám ő keresztet vetett a neki nyújtott pohárra, ezért méreg kígyó formájában kúszott ki a serlegből. A történet tanulságát úgy magyarázzák, hogy a legnagyobb vigadalomban sem szabad elfelejtkezni a mértékletességről. Trinitárius templom Sétánkat a Deák Ferenc úton, majd a Telekessy utcán folytatjuk, amelynek végén feltűnik az egykori Trinitárius templom, amelyet csak „rossz” templomként emlegetnek az egriek. A nemrég felújított monumentális épület mellett továbbhaladva a Király úton és a Szépasszony-völgy úton érjük el a pincesorokat. Régi, hagyományos vendéglátóhely ez, ahova rendszeresen jár a város polgársága, s szép számmal turisták is. Ellentmondás, hogy a neves bortermelők pincéi máshol sorjáznak, de a vízelvezetés problémái miatt a komolyabb borászok alig vetették meg itt a lábukat. A völgy bejáratánál a magasból - egri sajátosságként - rátekinthetünk a pincesorra, amely hívogatóan tárulkozik a látogató elé. A völgy bejáratától jobbra található az úgynevezett Istenes pince, amelyet a város egyik legrégibb, ma is használt pincéjeként tartanak számon. A XVI. században készült és hajdanán a város titkos templomaként működhetett. A faragott oltár és a feszület legalább is erre utal. Kiállítási tárgyként régi pinceeszközök láthatóak, s a vendégeknek bemutatják - szórakoztató program keretében - a legismertebb egri borokat. Ha szétnézünk a Szépasszony-völgyben a pincék között, a tufába vájt belső tereket nagyjából egyformának találjuk. Mindegyiknek van előtere, borháza, ahol a szüretelő eszközöket tartják vagy tartották egész éven át. Némelyik borházból kisebb szoba, "mulató" nyílik, amely arra szolgál, hogy a gazda vendégeket fogadjon. A régi szokás szerint leggyakrabban a vendégek a hordók között, állva fogyasztották a bor, amelyet a gazda a lopóból eregetett a poharakba. 9
Egri Saláta Eger pincéinek különös közegében és hangulatában esik legjobban a bor. Az egész évben átlagosan 10 fokos hőmérséklet nem csak a tárolásra, hanem a fogyasztásra is a legalkalmasabb. A nyáron kellemesen hűvös, télen pedig barátságosan enyhe pincében a fehérbor azonnal a legjobb tulajdonságait mutatja meg, a vörösbor pedig néhány perc múlva a poharat fogó kéz melegétől lesz a kívánt hőfokú. A gyengébb minőségű bor is jónak tűnhet a nem hozzáértő számára ilyen kedvező körülmények között, kellemetlen meglepetés akkor érheti az óvatlan turistát, amikor hazavisz abból a „kellemes szépasszony-völgyi borból” egy demizsonnal, vagy ahogy egriesen mondják, kannával. Ha szépasszony-völgyi túránkat befejeztük, s ittunk egy-két jó pohár bort, nem árt elüldögélni a hűs lombok alatt. A völgy népszerűségét éppen az adja meg, mint Eger városáét, a kitárulkozás és az intimitás egysége. Nagyobb tömegre csak sátoros ünnepeken lehet számítani, de akkor nagy biztonsággal. Máskor inkább a csatangolóké, a magányosoké vagy kisebb csoportoké a völgy, akik a természet szépségeit, a bor ízét és a hagyományokat egyszerre akarják megismerni. Felkészült társaság bográcsozni, szalonnát sütni is tud itt, mivel nem vált a profi vendéglátás kizárólagos színterévé. ÖTÖDIK SÉTA: BELVÁROSI ISMERKEDÉS Ha a városban járunk, s meg akarjuk ismerni, nem kerülhetjük el a legjelentősebb utcáit. A Kossuth és a Széchenyi utca az a két útvonal, amely a település kereskedelme, gazdasága szempontjából fontos. Az egri vár tövében lévő Dózsa György térről nyugat felé indul a Kossuth, korábban Káptalan, vagy Barátok utcája. A történelmi időkben a város fő forgalmi útja volt, mert a Buda felől érkező utasok a Hatvani kapun át belépve Egerbe, s a várba ezen az útvonalon jutottak el. A régészeti feltárások szerint hajdanán az úttest gerendákra fektetett pallókból készült. Amikor elindulunk a vár tövéből, egy modern épületet látunk, amely adminisztrációs célokat szolgál. Sarkára Don Quiote-t tervezte az építtető, mintegy a hősi hagyománynak mutatva fricskát. Buttler ház Az Eger-patakon átkelve jobb oldalon található a Buttler-ház, és a ház története - hasonlóan a Mikszáth-i történethez (Különös házasság) - nagyon regényes. Buttler János egy 14 gyermekes családban 13. gyermekként jött a világra 1773-ban. 19 éves korában korengedménnyel kötött szabályszerű házasságot gróf Dőry Katalinnal. 1795-ben a kassai szentszék mindkettőjük hibájából kimondva ágytól-asztaltól elválasztotta őket, ami nem volt egyenlő a válás kimondásával. Ezt Buttler 58 éves korában kérelmezte, hogy a tartásdíjtól és gyermektelen feleségétől szabaduljon. Ez a vágya sikertelen maradt. 1845-ben halt meg. Tovább haladva jobb kéz felől találjuk az egykor az oroszlánhoz címzett püspöki vendéglő épületét. Több mint száz éven keresztül itt volt a postakocsik állomása. Az egykori fogadóban szállt meg II. József is, aki nem akarta Eszterházy püspök vendégszeretetét élvezni. Az utca bal oldalán barokk és eklektikus épületek után következik a volt Nagypréposti palota. 177476 között épült Fellner Jakab tevei alapján. Az épületben ma a Bródy Sándor Könyvtár működik, mintegy százezer kötettel, folyóirat-olvasási lehetőséggel, zenehallgatással.
10
Egri Saláta Nagypréposti Palota Az Egészségház utca sarkán áll a volt Nagypréposti Palota, melyet Fellner Jakab tervezett és 1774-76 között építették. Emeleti erkélyrácsát és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsozatát Fazola Henrik készítette. Ezt a palotát gróf Batthyányi Ignác káptalani nagyprépost építteti, aki valószínűleg nem lakott a palotában, utódja Dobronyay Miklós kanonok fejezi be, így az ő nevének kezdőbetűi kerültek az erkély korlátjára. A nagypréposti palota volt a helyszíne annak a tanácskozásnak, amelyen 1849. február 25-26-án Dembinszky Henrik, a magyar hadak főparancsnoka, Görgey Artúr és Klapka György a várható kápolnai csata haditervéről megállapodta, de sajnos a csatát elvesztették. Az épületben ma a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár működik. Megyeháza Szemben vele, a 9. szám alatt található a Megyeháza, amely 1749-56 között épült, Gerl Mátyás tervei szerint. Heves vármegye közgyűlése 1747 decemberében határozott arról, hogy fel kell építeni a megye állandó székházát, mivel addig a hivatalos ügyek intézése a tisztviselők lakásán történtek, és a hivatalos iratokat így különböző helyeken őrizték, a megyegyűléseket pedig a püspöki palotában tartották. A "Fekete Sas" fogadó helyének megvásárlásával, amelyet Barkóczy püspök javasolt, építhették fel az U alakú hivatali épületet. A barokk homlokzaton kőből faragott aranyozott címereket lehet látni. Középen a régi Magyarország címer, jobb oldalon Heves megye címere és a baloldalon az építtető, Barkóczy püspök címere látható. A kapu feletti világító ablak kovácsoltvas díszítése Fazola Henriktől származik. A díszrácson három aranyozott alakot helyezett el: a Hit, a Remény és az Igazság szobrait. A megyeháza külső falán kicsiny emléktábla emlékeztet a várost 1878. augusztus 31-én elpusztító árvízre. A kapubejáró alatt találhatók a város jelképeivé is vált híres kapukat. Fazola Henrik 1758-61 között készítette el a két kaput és főbejárat fölött díszrácsot. A címeres kaput a jobb oldalon, eredeti helyén lehet megcsodálni. Az épület homlokzatán elhelyezett három címert kovácsolt kivitelben itt közelebbről lehet megcsodálni. A baloldalon lévő szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten állt az ülésterem és a lépcsőház között. A két kapu a rokokó művészet legszebb művei közül való.
11
Egri Saláta A Megyeháza udvarán áll az egykori megyei börtön, amelyet Gerl József, Gerl Mátyás unokaöccse tervezett. 1764-69 között építették barokk stílusban, ami a funkcióra való tekintettel ritkaságnak számított. A homlokzaton levő kálvária szobrait Singer Mihály készítette. Érdekesség, hogy a rabok foglalkoztatására 1832-ben selyemgombolyító üzemet építettek a közelben. A börtönépület közepén kialakítottak egy kápolnát, amelyek falán nyílásokat helyeztek el, így minden rab "részt vett" a miséken. A legfelső emeleti szintet 1838-39-ben építették, ahová az evangélikus rabokat helyezték el, és egy kápolnát is kialakítottak számukra. Az épületet börtön céljaira a 20. század elejéig használták, majd a megyei levéltár irodái kaptak helyet benne. 1993-tól két különböző témájú kiállítás található benne: Heves megye és Eger a XVIII.XIX. században, illetve a Heves Megyei Sportmúzeum. A börtön épülete előtti szobor Kemény Ferencnek állít emléket, aki egyik elindítója volt a nemzetközi olimpiai mozgalomnak Magyarországon, és Coubertain báróval egyetemben ő írta alá magyar részről a nyári olimpiai játékok megrendezésének szándéknyilatkozatát. A szobor mögött, a lépcsőfeljáró alatt elhelyezett márványtáblán Heves megyei sportolók listáját olvashatjuk, akik a különböző nyári és téli olimpiákon vettek részt. Ma már 88 olimpikon nevét örökíti meg, 157 A Megyeháza udvarán áll egy kálváriával díszített kétemeletes épület, amely eredetileg börtön volt. Később a megyei levéltár dolgozott benne, amely néhány esztendeje a volt vincellér iskolába költözött. Jelenleg egy szépen berendezett történeti kiállítás látható itt, amely érzékletes eszközökkel mutatja be a város és környéke múltját. Az épület alagsorában sporttörténeti gyűjtemény látható. A 8. szám alatt található a Sancta Maria Lánygimnázium épülete, amely a 18. században épült. Csaknem száz évig az Angolkisasszonyok leánynevelő intézete volt, s 1991-ben kapták vissza iskolájukat. Angol Kisasszonyok Intézete Az új épületet Giovanni Battista Carlone, és később Povolni János tervei alapján készítették. Az oktatás 1754-ben kezdődött. A jogi képzés mellett helyet kapott a Telekessy püspök által alapított fiúnevelő, a püspök Szent János Nyomda és a filozófiai tanszak. Az oktatás több évig szünetelt az épület szerkezettartó elemeinek szükségessé vált megerősítése miatt. A jogi iskola 1766-ban indult újra, majd 1774-ben átköltözött a Líceum épületébe. Az itt található épületben működött a görögkatolikus papnevelő intézet, katonai kórház, fiúnevelő intézet, 1827-ben az első magyar nyelvű tanítóképző, melyet Pyrker János László érsek alapított. Az Angolkisasszonyok 1852-ben kapták meg az iskolát leánynevelő intézet részére Bartakovics érsektől. A barokk épületen a kaput klasszicista jellegű keretbe foglalták, amelyen a Foglár György püspöki címere látható. A kapu felett lévő falfülkében egy madonna szobrot látunk. 12
Egri Saláta Barátok temploma A Kossuth Lajos és Egészségház utcák sarkán áll a templom, melyet az egriek Barátok templomának is neveznek. 1736-55 között építették, homlokzata Nietschmann János tervei alapján készült el 1773-76 között. A szépen faragott copf stílusú kőkapu Adami János kőfaragó munkája 1793-ból. A kapu mellett látható feszület szintén az ő alkotása. A megfeszített Krisztust a kereszten és előtte a Fájdalmas Anya alakját ábrázolja. A homlokzaton középen a templom névadójának szobrát helyezték el egy falfülkében: a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária szobrát. A vár felé eső toronyban van a Rákóczi harang, amelyet II. Rákóczi Ferenc ajándékozott a ferences rendnek. A harangot Kassán öntötték, és ide 1772-ben került. Sérülése miatt 1840-ben újra öntötték. A templom belső terének kialakítása hosszú időt vett igénybe, mivel a mellette álló rendház építése kapott elsődleges szerepet. Az építési folyamat érdekessége, hogy a templom helyén álló kisebb méretű török mecsetben kezdték meg működésüket a ferencesek. A mecsetet csak 1750-ben bontották le, amikor a szentély már állott, és köveit a hajó oldalfalaiba építették be. Kispréposti palota A Kossuth utca elején egy szép, mályvaszínű barokk épülettel kezdőik a látványosságok sora, a Kispréposti palotával. A kisprépost a káptalan másodelnöke volt. A palotát Androvics Miklós prépost-kanonok építtette 1758-ban. Az épület szerkezetében egy helyi sajátosságot tükröz, amely Barkóczy püspök udvarának szokásjogához és az érseki palota elrendezéséhez kapcsolódott: a kapualjból a baloldalon indul az emeletre vezető lépcső, hogy a hintóból kiszálló vendéget szertartásszerűen fogadhassák. Az erkély és az ablakok vasrácsait Fazola Henrik készítette. Az emeleten található díszterem mennyezeti freskóját Kracker János Lukács festette 1774-ben, "Az Erény diadala a Bűn felett" címmel. Az 1827-es tűzvészben a manzárdos tetőszerkezet leégett, ezután sátortetőt kapott. Az épület emeletén az ICOMOS, a Történelmi Városok Bizottsága tevékenykedik. A mai belváros szerkezete a 18. században alakult ki. Ebben az időszakban épült be ez az utca is, amely a vártól a Szent Mihály templomig vezetett. Ennek helyén áll ma a Bazilika. 13
Egri Saláta Bazilika Az egri Bazilika építése Pyrker János László érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére. Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. Ez nagyon komoly teljesítmény volt, ha hazánk más, hasonló nagyságú templomainak építésével vetjük össze ezt az öt esztendőt. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel. Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál. A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak. A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott. A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a főszerep. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki. Pyrker János László 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: "A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké". A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították kis a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáró hely. A bal oldali mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt. A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették. A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.
14
Egri Saláta A Kossuth utca Eger egyik legszebb utcája, amelyet végig értékes és érdekes barokk épületek határolnak. Régen a Hatvani kapun át beérve ezen az úton lehetett eljutni a vár déli kapujához. Az 1950es években találták meg egy középkori útgerendákból és pallókból álló szakaszát, amely alátámasztja, hogy a korábbi út tényleg létezett. Az utcát a ferences rendi barátok templomáról és kolostoráról előbb Barátok utcájaként, majd Káptalan utcaként emlegették. Az utcában több egyházi méltóság is építkezett, így a templom és a rendház mellett iskolák, paloták készültek, és itt kapott helyet a Vármegyeháza is. A káptalan, ami a megyés püspök tanácsadó testülete, Telekessy püspökkel való egyezsége alapján a korábbi káptalani városrészből (Knézich Károly utca) közelebb költözhetett a Szent Mihály templomhoz, ahol a liturgikus szertatásokat végezték. (A kanonokok a káptalan tagjai voltak. A kanonokok élén a püspök helyettese, a nagyprépost állt.) Itt már elérkezünk a jól ismert Eszterházy térhez, a Bazilika és a Líceum mellé. Innen indulhatunk tovább a város sétálóutcáján, a Széchenyi utcán. Már a XVI. század közepén szólnak róla a följegyzések, Hosszú utca néven. Az érseki palota az utca vonalával párhuzamos épületegyüttes. A XVI. századi magot építették tovább a püspökök, húzattak rá második emeletet. A palota udvarát a Széchenyi utcától elválasztó vaskerítés rácsos nagykapuja is a Fazola család műhelyéből került ki. Érdemes benézni az Érsekudvarba is, amely voltaképpen az érseki palota gazdasági udvara volt, ma egyházi múzeum látható itt. Ahogy továbbmegyünk, megpillanthatjuk a Foglár utcát, amelyen fel lehet jutni a város buszpályaudvarához. Az utca 6. száma alatt található az Érseki Hittudományi Főiskola, amelyhez nemrég építették hozzá a Szent János Továbbképző Központot. A Széchenyi úton továbbhaladva több kis üzlettel, vendéglátó hellyel találkozhatunk. Több barokk ház között a 13. számú érdemel külön figyelmet, amely Giovanni Battista Carlone Egerbe származott olasz építészé volt, és ma is az ő nevét viseli. Vele szemben van a város mozija, az Uránia Filmszínház, mellette pedig a Patika-múzeum, amely egy olyan barokk bútorzatot őriz, amelyet még Telekessy püspök készítetett. A szomszédos, kétszintes épület az 1827-es nagy tűzvész után nyerte el mai alakját, ezért került a homlokzatára a Fati Partus felírat (A sors szülötte). A klasszicista homlokzatú épület valamikor polgári lakóház, aztán kaszinó, majd szakszervezeti székház lett. Jelenleg kulturális centrum, ifjúsági ház. Az előbb említett két épület között jutunk el a város piacához. A modern épületben lévő piacot már kinőtte a település, de hagyománytiszteletből meghagyták ősi helyéhez közel. Valamikor a Dobó téren piacoztak, amely az Eger patak árterületéhez tartozott. A gasztronómia iránt érdeklődő ember szívesen szétnéz egy ilyen piacon, bár ritkán talál már olyan egyedi dolgokat, mint hajdani egri hagyományos csemege, a békacomb. Az innen nyíló Bródy Sándor utcát is felderíthetjük. Ha fölmegyünk a meredek lejtőn, ódon hangulatot találunk, észre vehetjük a fehérre festett, középkori jellegű épületet, amely az Egri Borok Háza. Azt tervezik, hogy egyre több olyan jellegű rendezvényt hoznak ide, amely a jó egri bor kultuszát szolgálja. Az épület előtt egy óriási, muzeális értékű szőlőprés állít emléket a hajdani egri szőlőműveseknek. Itt tekinthetjük meg a régi városfal egy darabját is, amely mellett sétálva fogalmat alkothatunk arról, milyen lehetett egykor Eger, mekkora területen húzódtak össze a polgárok házai.
15
Egri Saláta Visszatérve a Széchenyi utcára, a 15. szám alatt találhatjuk a ciszterci templomot, amelyet 1699-ben kezdtek építeni. A templom Carlone tervei alapján készült, először a jezsuiták számára, de a hosszú évek alatt nehezen készült el: kétszer is tűzvész rongálta meg. A főoltára a hazai barokk szobrászat legszebb alkotásai közé tartozik. A Széchenyi utcán tovább haladva a volt jezsuita, később Dobó István Gimnáziumot láthatjuk, amely hangsúlyos elhelyezésű, s gyönyörű oromszobrokkal díszített. Ahogy megyünk tovább, a Rottenstein köz 3. szám alatt láthatunk egy szép polgárházat, amely 1750 körül épült. Ekkor emelték a Szent Anna templomot is, amely a kórház épülettömbjei közé ékelődött be. Még több szép barokk polgárházat láthatunk egymás mellett, köztük a Kisboldogasszony plébánia épületét, amelynek kapuja jellegzetes régi egri díszítőelemeket mutat. S elérkezünk a Vitkovics-házhoz, ahol már egyszer megfordultunk. HATODIK SÉTA: AMAKLÁRI HÓSTYA FELÉ Ha újabb ismerkedésünk, sétánk kiinduló pontjának ismét a Dobó teret választjuk, akkor a Jókai és az Egészségház utcán áthaladva az Érsekkert felé vegyük az irányt. A város fürdőövezetébe érünk, ahol megtaláljuk a strandot, a kórház reumaosztályát, s a Flóra szállót, amely gyógyvizes terápiával is foglakozik, a Bárány uszodát, illetve a Makovecz Imre tervezte fedett uszodát. Mindez a gyógyhatású egri vízre épül, amely miatt a város komoly gyógyidegenforgalmi terveket is dédelget. Több forrás is található ebben az övezetben, amelyek radioaktív tulajdonságúak, de más hatóanyagai is vannak. Ajánlottak ideges bántalmak, vérszegénység, fáradékonyság, csúzos és köszvényes bajok, fejlődési zavarok és gyulladásos (női) betegségek esetén. A törökök komoly fürdő-kultúrával rendelkeztek, egyik fürdőjük romjai a várral szemben találhatóak, a másik, Arnaut pasa fürdője pedig ebben az övezetben van, ma is használatos, a reumakórház része. A fedett fürdő mellé később nyitott medencéket is építettek. A strandfürdő egyre inkább a pihenés és a szórakozás céljait szolgálta, a Bárány uszoda pedig a világhírű egri úszósport fellegvárává lett. Hajdan a források szabadon feltörő vizét használták a medencék feltöltésére, ám a kor követelményei ma már mások, gondoskodni kell a korszerű vízforgató berendezésekről. A strandon már üzembe is helyeztek egy ilyen új medencét, az úszó- és vízilabda sport megújítására pedig elkészítették az új, impozáns fedett uszodát, illetve várhatóan felújítják a sokat megélt Bárány uszodát. A fürdők a történelmi városmagon kívül estek, ahogy az Érsekkert is, de a hosszú évek alatt körbenőtte a város. A mintegy 22 hold nagyságú park négysoros, vadgesztenyés sétányaival, kör alakú, virágokkal beültetett, szökőkutas központi terével a francia kertépítő 16
Egri Saláta művészet hagyományait őrzi. Az Érsekkert alapterülete sokáig változatlan volt, a múlt század közepén építettek dél-nyugati sarkára sporttelepet, amelyet egy körcsarnokkal egészítettek ki. Ha a Kertész úton folytatjuk sétánkat, akkor új lakótelepekkel találkozhatunk, a hajdani káposztás földek helyén magas házak épültek. Ám mégiscsak emberszabásúbb ez a környék, mint az Északilakótelep némileg falanszteresre sikeredett világa. A városból itt két útvonalon mehetünk ki, az egyik a Nagykőporosi út, ahol festői összevisszaságban szép pincesort lehet találni. A pincesoron végighaladva hamar elérünk a határ végéig, az ostorosi tetőn nagy őszibarackos húzódik. Itt is vannak szép szőlősök, mint például a Janó vagy a Marinka dűlő. Az egri határ egy út melletti feszületnél ér véget. Errefelé található a legnagyobb Medoc ültetvény, de telepítettek ide Merlot-ot, Királyleánykát, Rizlingszilvánit és Muskotályt is. Aki telepít, az már a jövőre tekint, fiaira, unokáira gondol. Errefelé fokozatosan véget ér a város alatt húzódó tufa réteg, így egyre kevesebb pincével találkozhatunk. Több olyan kis pincészetet látunk, amely hagyományosan csak a család ellátására termel bort, néhány helyen viszont ki van írva, hogy szívesen fogadnak vendéget, vagy adnak el bort. HETEDIK SÉTA: A HATVANI HÓSTYA FELÉ Amikor a Hatvani hóstya felé indulunk, újra a Deák Ferenc utca felé veszszük az irányt. A Hatvani kapu téren állt az 1830-as évekig az a kapu, amely a város legforgalmasabb belépőhelye volt. Ennek a helyén túl, dél-keletre áll a Gárdonyi Géza Színház szépen felújított épülete. A színházzal szemben lévő téren helyezték el 1991-ben újra a Hatvanas Ezred emlékművét, amely Eger háziezrede volt. Kétszáz évvel ezelőtt, a napóleoni háborúk idején alapította a bécsi haditanács. 1932-ben annak a tizennyolcezer hősi halottnak állítottak emléket, akik az ezred megalakulása óta estek el. E téren található az országban elsőként felállított 1956-os, forradalmi emlékmű, talapzatán Márai Sándor szavai olvashatóak. A Deák Ferenc úton haladva a kényelmes sugárút mellett villaszerű házak előtt haladhatunk el, így juthatunk a település vasútállomásához, amely a Vasút utcán át megközelíthető. A török időkben még lakatlan volt ez a környék. Amikor 1687-ben ostromzár alá vették a török védőket, akkor feljegyezték, hogy 2000 emberrel megszállták a kerecsendi, szalóki, szóláti közlekedési vonalat. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban már említik a város iratai a Hatvani, más néven Szent János hóstyát. Alig néhány évvel később, 1717-ben ez a "fertály" is negyedmestert választott, vagyis hóstyai elöljárót.
17
Egri Saláta A Mátyás király út keleti oldalán szinte végig püspöki gazdasági területek húzódtak, s a mostani Sas út környékén, valamint a Csákó nevű városrész helyén mindenütt rétek voltak. A mai Deák Ferenc út sarkán is széna- és farakodó terült el, maga a Széna tér is innen kapta a nevét. Érdemes fölkeresnünk itt a Koszorú és a Farkasvölgy utcát is, mert a farkasvölgyi árok két oldalán szép pincéket láthatunk. Valamikor városképi értékű pincesorok húzódtak erre, de sajnos, egyre több megy veszendőbe. Érdemes volna műemléki védelem alá vonni ezeket az ódon pincéket, de akkor gondoskodni kellene a csapadékelvezetésről és az idegenforgalmi kihasználásról is. A Mátyás király úton továbbhaladva az út jobb oldalán látjuk a mezőgazdasági iskolát, amely a régi Vincellér Iskola utódja. Az 1888 körül pusztító filoxéra után, 1897-ben alapították, s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Eger környéki szőlőművelés az ínség évei után aránylag hamar talpra állt. 1945 után a Szőlészeti Kutató Intézet dolgozott ott, de később ki kellett költöznie a Kőlyuktetőre, a szőlőit pedig elfoglalta a város. A Vincellér Iskola egykori helyére költözött a megyei levéltár. Nevét utca őrzi, amelyen végigmenve, a házsorokat elhagyva gyönyörű szőlődombokat lehet látni. Itt húzódik az úgynevezett Kis- és Nagygalagonyás, a Fertő, amely a középkorban a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők kényszerlakóhelye volt, a Gőzmalmos s a többi szép szőlőültetvény. E területen is találunk úgynevezett Egerlátó tetőt, amely a más, a városba futó utakon is akad. Ezeken a pontokon állva szépen belátjuk az egész települést. Ha kigyönyörködtük magunkat a látképben, folytathatjuk az utunkat a városból kifelé tartva a Mátyás király úton, már az úgynevezett Lajosváros házsorai között. Erre találjuk a Kőlyuktetőt, ahol szép pincesor húzódik. Fönt látható a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, amelyet száz éve alapítottak a filoxéravész okozta károk helyreállítására, illetve a korszerű szőlőtermelés és borászat megteremtésére. Az egy évszázad alatt számos nemzetközi hírű kutató dolgozott azért, hogy ellenállóbb fajokat hozzon létre. Ma is fontos küldetést töltenek be, jelentős a honosítási tevékenységük, foglalkoznak a szőlők fajtaértékének kutatásával, a tőke művelésmódjainak vizsgálatával, a szőlőket ért hatások anyagcserével, s bor minőségével kapcsolatos következményeivel, s a vörösbor-készítési technológiák fejlesztésével. A kerecsendi úton továbbmenve elbúcsúzhatunk a várostól, amely az értő látogatónak annyi örömet szerzett. Egy-két napos látogatás valószínűleg nem elég arra, hogy mindazt, amit ajánlottunk, azt meg is kóstolhassa, s meg is nézhesse a vendég. VÁROS A VÁROS ALATT Vá r o s a vá r o s a l a t t – a z eg yko r i ér s e ki p i n cer en d s z er : A 7 m a g ya r cs o d a eg yi k e A török megszállás után az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári városban vásárol két telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ a mögöttes dombból termelik ki. Ezáltal egyrészt megépül a palota, másrészt kialakul a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok decimáját (dézsmáját – tizedét) tárolják. A pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig 3 kilométer hosszan nyúlt el a város alatt. A mai pince legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret. 2007-ben nyilvános szavazás révén a Város a város alatt egyike lett Magyarország 7 legérdekesebb építészeti emlékének. A pincerendszer bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található: a Bazilika lépcsőjének jobb oldalán, a Szt. László szobor alatt. A pince hőmérséklete állandóan 12oC, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. A pincelátogatás időtartama 45 – 50 perc. 18
Egri Saláta MI AZ A HÓSTYA ? Eger térképére pillantva azonnal feltűnik néhány furcsa név, például Hatvani hóstya, Maklári hóstya, Cifra hóstya... De mi az a hóstya? A hóstya a bajor-osztrák eredetű hóstát szó tájnyelvi változata. Ez egyes magyarázatok szerint a Hofstadt (udvarhely, udvarház) szóból eredeztethető, és a középkortól nagyon sok helyen neveztek így településrészeket. Jelentése több is van: olyan telek, amelyen lakóház és major áll, külváros, ház udvarral és kerttel, a falu félreeső része. De hóstyát volt a vár(os)falon, vár(os)kapun kívüli településrész is. Levezetik eredetét a Hochstadt (felsőváros) szóból is, ezt a középkor végén a városok kerítésén és a sáncokon kívül keletkezett külváros vagy előváros megnevezésére használták. Akármelyik eredet is az igaz, Egerben biztosan a „városfalon kívüli településrész” értelmében használták – már csak azért is mert a középkori városkapuk ugyanezeket a neveket viselték.
EGER TÖRTÉNETE Eger Magyarország egyik legszebb ősi, műemlékekben gazdag városa a Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger patak völgyében a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik. Nevének pontos eredetét jelenleg sem tudjuk. Van olyan feltevés, hogy a hely elnevezését az Eger patak partjain valaha bőségesen növekedő "egerfáról" (azaz égerfáról) nyerte. A magyarázat helyesnek látszik, mivel a város neve tükrözi ősi természeti környezetét, illetve annak egyik legjellemzőbb növényét, a mocsaras partokon gazdagon tenyésző égerfát, amely azóta kipusztult. Ezt a feltevést megerősíti a város német Erlau = Erlen-au (Egerfa-liget) elnevezése is. Van olyan teória is, hogy Eger neve az ager (föld) latin szóból származik. Akik ezt a nézetet vallják, abból indulnak ki, hogy az újabb kutatások szerint a XI-XII. században úgynevezett latinusok, vallon eredetű telepesek költöztek az említett századokban Eger és környékére.
hozta létre. Ezt régészeti leletek is bizonyítják. Ezek során nemcsak emberi csontmaradványok kerültek elő a XI. századból, hanem felszínre került egy kör alakú templom, valamint egy kisebb palota maradványa is. A régészeti feltárások megerősítik azt a korábbi hagyományt, hogy első királyunk az egri székesegyház építését valóban nézhette a tőle északra fekvő, később királyszékének nevezett magaslatról.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarság első nemzedéke a X. század elején megszállta Eger területét. Erre utalnak az arab pénzekkel keltezett fegyveres férfisírok a város határában Almagyaron és Répástetőn. Honfoglaláskori leletek kerültek felszínre a múlt század végén a Szépasszonyvölgy környékén is.
A tatárok elvonulása után azonban hamarosan megindult az élet. Lambert Eger püspöke 1248-ban bizonyára a tatárjárás tapasztalatai alapján IV. Béla királytól kővár építésére kapott engedélyt. A csaknem teljesen elpusztult város így feltámadt és a XIV-XV. században elérte középkori fejlődésének csúcspontját. Ebben az időszakban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, s helyükre szőlőt telepítettek. A településen egyre több polgári ház épült. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a régi vízfolyást követő belvárosi, ma is kanyar-
A település, mint püspöki székhely a korai középkorban jelentős helyet foglalt el a magyar városok sorában. A környék természeti adottságai, az alföld és a hegyvidék találkozása különböző országrészek közötti gazdasági és kulturális kapcsolat létesítését tette lehetővé. Ezt a fejlődést akasztotta meg átmenetileg a tatárjárás 1241-ben, amikor is II. Kilit püspöksége alatt feldúlták és felégették a várost.
Eger létrejötte valójában egybeesik első királyunk, Szt. István állam- és egyházszervező tevékenységével. Első királyunk még 1009 előtt, a szervezett tíz püspökség egyikét itt 19
Egri Saláta gós mellékutcák. A különböző környékbeli települések, például Almagyar, Czigléd stb. összeépültek Egerrel.
szerint mindössze 413 ház volt lakható, s ezekben is főként visszamaradt török családok laktak.
Mátyás király uralkodása (1458-1490)újabb fejlődést hozott a település életében. Bekensloer János püspök építette át gótikus stílusban a várbeli püspöki palotát, amely jelenleg is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán, később Bakócz Tamás püspökök folytatták. Az õ nevükhöz fűződik a várbeli székesegyház késõ gótikus átépítésének megkezdése. Mátyás király halála után Hypolit püspök idején épült a közelmúltban felújított úgynevezett Hypolit-kapu.
A török kiűzése után a felszabadított várost a császári kormányzat kincstári birtoknak tekintette. I. Lipót 1688-ban Egert szabad királyi várossá nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy mentesült az egyházi földesúri terhek alól. A szabadkirályi városi állapot azonban csak 1695-ig tartott, mert a visszatelepedő püspök Fenessy György visszaszerezte az uralkodótól korábbi püspöki városi jogállását. A Rákóczi-szabadságharc időszakában 1703tól 1711-ig a város a felszabadult országrész központja volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem a többször tartózkodott a település falai között, s itt volt a főhadiszállása. Feltétlenül emlékeztetnünk kell arra, hogy 1705-ben Egerben keltezték, habár nyomda híján nem itt nyomtatták az első magyar hírlapot, a Mercurius Veridicust (magyarul Igazmondó Merkuriuszt). 1709-ben a városban találkozott a vezérlőfejedelem Ukranciewel, I. Péter cár követével. A követ különben városunkban halt meg, és a Rácz-templom (szerb templom) környékén temették el.
A mohácsi vész után, 1526 után szomorú időszak következett be Eger életében is. A kettős királyság idején a város szinte évente cserélt gazdát, s a török is közeledett. Ez a tény követelte meg a vár megerősítését. 1552 őszén Dobó István várkapitánynak és maroknyi hadinépének sikerült megvédeni a várat, sőt ezáltal Észak-Magyarországot is a terjeszkedő török birodalomtól. Az 1552-es viadalnak állított örök emléket Gárdonyi Géza, az Egri csillagok című halhatatlan regényében, melyet a világ számos nyelvére lefordítottak. Bár Dobó és katonái a várat megvédték, de az ostrom alatt teljesen tönkrement, ezért szükségessé vált a teljes átépítése. 1553 és az 1596 közötti években kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján végbement a belső és a külső vár újjáépítése.
Eger életében a XVIII. század a virágzás, a fellendülés; időszaka. Eger püspökei, különös tekintettel Barkóczy Ferencre és Eszterházy Károlyra, kialakították Eger ma is látható barokk városképet. A barokk épületek közül leglátványosabb: a líceum (ma az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola központi épülete), a minorita templom, a kispréposti palota, a nagypréposti palota (ma megyei könyvtár), a vármegyeháza, benne Fazola Henrik két gyönyörű kovácsoltvas kapujával, s a szerb (rác) templom. Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt, köztük olyan nagyságokat, mint Kracker János Lukács, Anton Maulberts, Franz Sigrist, Josef Gerl, Fellner Jakab, Fazola Henrik vonzottak a városba. A lakosság száma ugrásszerűen; megnövekedett. Míg 1688-ban csak 1200 fő volt, addig 1787-ben már több mint 17 000 fő. Ekkor Eger létszámát tekintve az ország hatodik városa volt. Ekkor érte el virágkorát a szőlőkultúra is. A szőlőterület a településen több mint tizenkétszeresére növekedett.
Míg Dobónak és katonáinak 1552-ben sikerült a várat megvédeni, addig 1596-ban az akkori kapitány vezetése alatt álló idegen zsoldosok azt feladták. így Egerben 91 éven keresztül a török lett az úr. A török uralom emlékét őrzi a XVII. század végén épült karcsú minaret, amely az egykori oszmán világbirodalomban legészakabbra látható ilyen építmény. A török hódoltság időszakában Eger egy több szandzsákot magába foglaló török tartomány, vijalet székhelye lett. Eger 1687 decemberében szabadult fel a török uralom alól. Bár a visszafoglalás nem ostrommal, hanem kiéheztetéssel történt, a város teljesen leromlott állapotba került. A falakkal körülvett területen az egykori feljegyzések 20
Egri Saláta Eger életében a XVIII. század azért is fontos, mert Barkóczy, majd nyomdokain Eszterházy püspök a nagyszombati és a bécsi egyetem mintájára Egerben universitast, azaz egyetemet akart kiépíteni. A felsőfokú intézménynek már Egerben voltak előzményei, hisz 1700-ban a II. Rákóczi Ferenc pártján álló Telekessy István püspök papnevelő intézetet hozott létre, 1740-ben Foglár György kanonok jogi iskolát alapított 1754-ben pedig Barkóczy püspök bölcseleti iskolát hozott létre. 1769-ben Egerben Markot Ferenc irányításával megnyílt az ország első orvosi iskolája, amely 1775-ig működött. Sajnos azonban az egri egyetem az uralkodói akarat következtében nem nyílhatott meg. Az egyetemnek szánt épületben található ma a Főegyházmegyei Könyvtár, Magyarország legszebb barokk-könyvtára, s Európa másodikként létesített csillagászati múzeuma eredeti berendezésekkel. Csak érdekesség képpen jegyezzük meg, hogy 1946-tól 1948-ig ismét kísérlet történt Egerben egyetem alapítására, de az akkor sem valósulhatott meg.
az egyház gazdasági hatalma alól, mivel a város megváltotta 50 000 forintért a kilenced és a taksa fizetését. Eger polgári fejlődése más városokétól eltérően azonban 1849 illetve az 1877-es kiegyezés után nem gyorsul meg. Nem kapcsolódhatott be a vasúti fővonalba. A századfordulót követő évtizedekben Egerben az iskolaváros jelleg dominált. Iskolái és más kulturális intézményei miatt magyar Athénnek is nevezték. A század elején 1904-ben megnyílt Egerben az önálló kőszínház, megindul a település csatornázása, közművesítése. Magyarországon 1933ban Eger elsők között kapta meg a gyógyfürdő engedélyt. Az 1945-öt követő évtizedekben a rendszerváltásból következően megindul a város iparosítása, amelynek következtében korábbi kulturális központ jellege kezd elhalványulni, amely tény a település korábbi patináját csökkentette. 1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, s több más várostól eltérően ezáltal megkímélték a pusztulástól, s az oda nem illó modern épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelme terén kifejtett kiváló munkájáért Hild-éremmel tüntették ki. A városvédő tevékenység elismerését jelenti, hogy az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye Egerbe került.
1804-ben jelentós változás történt az egri püspökség szervezetében. Az uralkodó Egert érseki székhellyé emelte, de kivált belőle a kassai és a szatmári püspökség. Az 1825-tõl 1848-ig terjedő magyar reformkor Eger életében is maradandó nyomokat hagyott, különös tekintettel a kultúrára. Pyrker László János akkori érsek képtárat hozott létre, melyet 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, mivel a város nem biztosított számára megfelelő helyet. Pyrker ajándéka képezte lényegében az alapját az 1900-ban nyitott Szépművészeti Múzeum anyagának. Pyrker nevéhez fűződik még 1828-ban a városban az első magyar nyelvű tanítóképző létrehozása, valamint a neoklasszikus stílusban Hild József által épített bazilika, Magyarország második legnagyobb temploma. Sőt 1837-ben Joó János rajztanár Héti Lapok címen elindította Magyarország első műszaki célzatú folyóiratát.
Eger története vázolása kapcsán szólnunk kell, ha röviden is, néhány helyi specialitásról. Ilyen a világszerte ismert Egri Bikavér, mint kitűnő borféleség, a XVIII. század közepétől gyártott csekély alkoholtartalmú úgynevezett Egri Víz, a XVIII. század második felében és a XIX. század elején gyártott török eredetű úgynevezett bujavászon. Nem különben kell megemlékeznünk Eger radioaktív tartalmú hévizeiről, amelyek megteremtették már a középkorban az egri fürdőkultúra, e században pedig a nagyhírű úszósport alapjait.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vívmánya képpen 1854-ben Eger felszabadult
21
Egri Saláta EGRI CSILLAGOK Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. A regény 2005-ben, „A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként, melynek célja Magyarország legnépszerűbb regényének megválasztása volt, a Magyarország legkedveltebb regénye 2005 címet nyerte el. Gárdonyi Géza Az író sírjának gerendakeresztjére végakarata szerint, ezeket a szavakat vésték: „Csak a teste!” A mű születése Gárdonyi egri alkotóéveihez kötődik, 1901-ben jelent meg könyvalakban. Ez volt egyúttal az író első nagyregénye is. Előzménye Gárdonyi munkásságában nem lelhető fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdeklődni a magyar történelem eseményei iránt. Műfaja Történelmi regény (szerelmi szálakkal): A múlt felé forduló művet a romantikus, fordulatos cselekményszövés jellemzi. A hősi és dicső győzelem kerül a történet középpontjába. A főhőse a sok kalandot átélő Gergely diák. Gárdonyi Géza forrásai közt említhető Tinódi Lantos Sebestyén Egervár viadaljáról (1553) írt éneke s az ebből készült Eger summája (1553). A lantos maga is felbukkan a műben, a 2. rész 9. fejezetében Mohács vesztét idézi meg. „Valami különös volt az éneklése. Inkább elbeszélés volt az éneke, mint dalolás. Néha végigénekelt egy sort, a másikat csak szóval mondta el, a kobozra hagyva a dallamot. Néha csak az utolsó sor végét fogta énekhangra. A szeme az éneklés alatt maga elé merült, s olybá tűnt fel az előadása, mintha csak magát tudná a teremben, s magának énekelne. De az ő együgyű versei, mint Gábor pap egyszer megjegyezte, ha olvasva darabosak és minden művészet nélkül valók is, az ő ajkán szívet indítóan szépen hangzottak. A szavaknak más értelme kelt az ő ajkán. Ha ő azt mondta: gyász, akkor elsötétült minden a hallgatók szeme előtt. Ha azt mondta: harc, látták az öldöklő dulakodást. Ha azt mondta: Isten, a fején érezte mindenki az Isten fényességét.”
A várvédők esküje: Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és a királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!” 22
Egri Saláta EGRI HÍRES EMBEREK
BÁRÁNY ISTVÁN úszó 1907-1995
BITSKEY ALADÁR úszó 1909-1990
BRÓDI SÁNDOR író 1863-1924
DOBÓ ISTVÁN várkapitány 1502-1572
ILLÉS GYÖRGY operatőr 1914-2006
LENKEY JÁNOS tábornok 1807-1850
MARTUS FERENC túravezető 1907-1998
SIKE ANDRÁS birkózó 1965-
SUHA BALOG JÓZSEF hegedűs 1913-1974
MARKOT FERENC orvos 1718-1792
VITKOVICS MIHÁLY költő 1778-1829
KOPCSIK LAJOS cukrász 1941-
KOVÁCS KATI énekes 1944-
TORDAI TERI szinésznő 1941-
KOZSÓ énekes 1971-
KOLACSKOVSZKY LAJOS turista író 1891-1954
23
Egri Saláta EGRI BIKAVÉR Az egri bikavér az Egri borvidéken termelt többféle kékszőlőfajta borából készülő borházasítás, amelyet meghatározása szerint egyik szőlőfajta borának karaktere sem dominálhat. Az egri bikavér készítése hozzávetőlegesen 130-150 éves múltra tekint vissza. Régebben a kadarka szőlőfajtára alapozott testes, erősnek tartott bor volt, azonban a filoxérát, majd a világháborúkat követő és a mai napig tartó strukturális átalakulások nyomot hagytak az egri bikavér összetételén és karakterén. Ma az egri bikavér bor jellemzően a magyar fajták közül kékfrankos, portugieser, kadarka, a nemzetközi fajták közül cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, valamint újabban a pinot noir és syrah fajták borának változó arányú házasítása. A modern egri bikavér nagy testtel, közepes-magas csersav- és alkoholtartalommal, szép savakkal rendelkező, karakteres, fűszeres és gyümölcsös aromatikájú, az egri borvidék klímája és viszonyai által meghatározott vörösbor. Az egri bikavér név az Európai Unióban földrajzi árujelzőként bejegyzett, védett eredetű minőségi bor, készítésének módja szabályozott és ellenőrzött, a megnevezést az Egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják. A legenda szerint a bikavér elnevezés a török időkből származik: az egri várat az oszmán túlerő ellen védő vitézek megerősítésére a vár kapitánya, Dobó István vörösbort hozatott fel a pincékből. A törökök látták, hogy az italtól a vitézek új erőre kaptak – és babonásak lévén, a lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, a bikák vérét issza az ellenfél. Nem is mertek akkor tovább harcolni ellenük. A legenda aligha igaz: hazánkban a török hódoltságig kizárólag fehérbort termeltek, a kadarka fajtát, valamint a vörösbor készítésének technológiája a török elől menekülő rácok által terjedt el borvidékeinken. Írásos források, oklevelek, útleírások a bikavér elnevezést a 19. század közepéig nem említik. A történelmi hagyatékok csak a 19. század második felében kezdik említeni ezt a nevet. Ez köszönhető egy konkurens bortermelő és bikavér-előállító vidék, Szekszárd költőjének, Garay Jánosnak, aki 1846-ban "Szegzárdi bordal" című versében megalkotta a bikavér elnevezést:
„-Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk három színét?-”A bikavér egy másik fontos, korai említése Erdélyi János 1851-ben megjelent Magyar közmondások könyve című művében olvasható a Bikavér címszónál: „Így nevezik az erős veresbort, például az egrit”. A meghatározás Szekszárdra ugyan nem vonatkozik, de az egri bort is csak példaként említi, amely a szó általános, nem tudatos használatára utal. Ezt erősíti továbbá Ballagi Mór 1873-ban megjelent A Magyar Nyelv Teljes Szótára c. műve, amely szerint a „Bikavér (tréfás) - erős, sötét színű vörösbor”.A közelmúltban Eger és Szekszárd között vita folyt arról, hogy a történelmi tények melyik borvidéket jogosítják fel a "bikavér" név használatára. A rendelkezésre álló történelmi források is azt mutatják, hogy ugyan Szekszárdon bukkan fel elsőként a kifejezés, de használata a mély színű bor általános megnevezésére korlátozódott, így a "bikavér" nem köthető kizárólagosan az egyik borvidékhez sem. A viták ma már háttérbe szorultak, mindkét borvidék termelői elfogadják a névhasználat feltételeit. 24
