C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!
Soha többé! - Emlékezés a roma holokausztra 2015. August 01.
1944 augusztus 2-án - egyetlen éjszaka alatt - megöltek négyezer romát és ezzel felszámolták az auschwitzi cigány tábort. Az európai romák ezen a napon emlékeznek a holokausztban meggyilkolt cigány áldozatokra, vagy ahogy õk nevezik: a Pharrajimosra. A kutatók a koncentrációs táborokban és a helyi vérengzések során kivégzett európai romák számát félmillióra becsülik. A fajüldözés a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette.
A holokauszt minden tizedik és az auschwitz-birkenau-i megsemmisítõ tábor minden harmadik áldozata magyar roma vagy magyar zsidó volt. A vészkorszak óta eltelt idõszak óta is romák tucatjai fekszenek tömegsírokban, és szakemberek szerint gyenge a közösségi emlékezés. Ugyanakkor különbözõ forrásokból – levéltári anyagokból, túlélõk visszaemlékezéseibõl – összeállt egy lista azokról a helyekrõl, ahol a cigányságuk miatt meghurcoltak romákat. Ez csaknem 600 települést érintett a kutatások szerint.
Lágervilág
Az auschwitz-birkenau-i tábor történetének hivatalos honlapja szerint a láger áldozatai közt a cigányság volt a harmadik legnépesebb csoport. 1940 és 1942 között még csak pár százan voltak ott, ám 1943 után már ugrásszerûen megnõtt a számuk, ekkortól egész családokat deportáltak ide. Az internetes oldal összesen 23 ezer auschwitzi cigány áldozatról számol be: zömüket Németországból, Ausztriából és a Cseh-Morva protektorátusból hurcolták a haláltáborba, de lengyel területekrõl, Szlovákiából, Magyarországról és Jugoszláviából is nagyobb létszámú transzportok érkeztek ide.
A magyarországi roma áldozatok számáról máig viták folynak a kutatók között, akik öt- és ötvenezer közé teszik a becsléseiket. Több történész nagyobb számot tart valószínûnek, mert a zsidósággal ellentétben, a cigányok többségét - miután nem volt semmilyen elvehetõ értéke dokumentumok nélkül hurcolták el, vagy lõtték bele a falvak szélén sietve megásott tömegsírokba. Ráadásul az elmúlt évtizedekben nagy számban semmisültek meg errõl szóló iratok. Így ma is romák tucatjai fekszenek tömegsírokban Magyarországon anélkül, hogy végtisztességet http://c-press.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 July, 2016, 14:24
C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!
vagy akár egy emléktáblát kaptak volna.
Felszabadulás után a lágerben FOTÓ: NÉPSZAVA
1944 november elsõ napjaiban Vas, Zala, Veszprém, Vas, Baranya, Somogy, Tolna, Komárom, Gyõr-Sopron, Pest megye, valamint a Felvidék akkor magyar fennhatóság alatt álló településein kezdték összegyûjteni a cigányokat. Elõször a leghírhedtebb roma-gyûjtõhelyre, a komáromi Csillag-erõdbe vitték õket, innen internálták a munkaképes korú férfiakat és a gyermektelen nõket a németországi lágerekbe, az erõd viszontagságait túlélõ többiek pedig innen szabadultak.
Komárom és Doboz
Az otthonukból elhurcoltaknak a Komáromig vezetõ út is szörnyû volt. Az esztergomi Sárközi Júlia tizenhét éves volt, amikor a családjával a Csillagba deportálták. „Korán jöttek, hajnalban. Elvittek bennünket a zsidó templomba. Aki nem jött ki, hanem elbújt a lakásban, ott helyben agyon is lõtték” - emlékezett az asszony. Aztán többnapos gyalogmenetben hajtották az esztergomi romákat Komáromig. „Fölváltva jöttek velünk nyilasok, meg csendõrök. Hadd igyunk egy kis vizet, szomjan halnak a gyerekek, könyörögtek az asszonyok az úton. No, menjél és igyál, és akkor hátulról lelõtték. Volt olyan nõ, amelyik terhes volt. No, menjél oda ki, és szüld meg a gyereket! Világra hozta a gyereket, akkor hátulról lelõtték a babával együtt. Otthagyták õket az úton. Aki lemaradt, szétverték az agyát puskatussal” - idézte fel Júlia az út borzalmait. Sárközi Júlia családjából senki nem halt meg Komáromban, de földönfutók lettek, mire hazaértek, mert a helyiek kibontották a házukból a téglákat, az ablakokat. Az ugyancsak esztergomi Horváth Katalin pár hónapos kisbabával gyalogolt az erõltetett menetben. „Az egyik hídon lelõtték a nagyanyámat. Kövér volt, nem tudott gyalogolni. Megfogták, kihúzták a sorból, lelõtték, és a hídról a Dunába dobták” - az emlék máig is gyötri.
1944 õszén történtek meg az elsõ itthoni tömegmészárlások. Az egyik legjobban dokumentált, így kutatható tömeggyilkosság október 5-én, Dobozon volt, ahol csendõrök kézigránáttal és golyószóróval végeztek ki a környékrõl összeszedett és megkínzott majd' kéttucatnyi romát, köztük asszonyokat és gyermekeket. Levéltári anyagok és a hozzátartozók egybehangzó visszaemlékezései alapján 1944. http://c-press.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 July, 2016, 14:24
C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!
szeptember 27-28-án a román csapatok elfoglalták Újszalonta, Kötegyán és Méhkerék községet, azonban rövid idõ múlva a magyar és német csapatok visszaszorították õket a határon túlra. Ezekrõl a településekrõ aztán összeszedték „azon személyeket, akik a román csapatokkal valamilyen érintkezésbe kerültek”. Szeptember 28-án a sarkadi csendõrkapitányság épületébe kísérték õket, mintegy félszáz embert. Október elsõ napjaiban a szovjet hadsereg elõretörése miatt azonban veszélyes lett, hogy a foglyokat a román határ közelében tartsák, ezért október 5-én Boldizsár János csendõrõrmester parancsnoksága alatt útnak indították õket Szentes felé. A csoport a késõ esti órákban érkezett meg Dobozra. Ezután a kastély elõtt a cigányokat külön válogatták, és egy istállóba zárták, majd a levéltári adatok és szemtanúk szerint öt csendõr kivégezte õket. Szorosan egymás mellé állították az embereket és kézigránáttal, gépfegyverrel gyilkolták le õket. Volt köztük egy várandós asszony is. A háború után, 1956-ban elõbb a Népbíróság ítélkezett a gyilkosok felett, a verdiktet aztán a Legfelsõbb Bíróság is jóváhagyta: Boldizsár Jánost életfogytig tartó, a másod-, harmad- és negyedrendû vádlottakat 8 évnyi, 8 év 6 hónapnyi illetve 5 év 5 hónapnyi börtönbüntetésre ítélték. Az ötödrendû vádlott külföldre menekült az igazságszolgáltatás elõl. Köteles Erzsébet, akit sírásónak vezényeltek ki a temetõbe, a saját családtagjait ismerte fel az áldozatok között: „csupa vér volt ott minden. Megismertük mindegyiknek a holmiját. Azt egyiknek a szatyrát, a táskáját, a másiknak a cigarettáját. Összeszedtünk mindent. A bátyám a nagybátyám, a felesége és a két gyerekük is köztük volt.”
A kutatók a koncentrációs táborokban és a helyi vérengzések során kivégzett európai romák számát félmillióra becsülik. A fajüldözés a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát érintette közvetlenül.
A Phiren Amenca nemzetközi roma ifjúsági szervezet Komáromban, az egykori internálótáborban, a Csillagerõdben emlékezik a roma holokauszt áldozataira. Azon a helyen, ahol 1944-ben több ezer cigányt zsúfoltak össze az ország különbözõ területeirõl, mielõtt vagonokkal koncentrációs táborokba szállították õket.
Megemlékezések
Az új nemzedék képviselõi példát mutatva kívánnak fejet hajtani a vészkorszak áldozatai elõtt az augusztus 2-án, délután 2 órakor kezdõdõ megemlékezéssel – közölték a szervezõk. Hozzátették: „tesszük ezt annak tudatában, hogy mi vagyunk az utolsó generáció, amelynek még élõ, valós kapcsolata lehet a holokauszt borzalmainak túlélõivel. Azokkal az emberekkel, akiktõl személyesen hallhatjuk a történelem legsötétebb idõszakának rémtetteit, hogy szavukat hallva okuljunk és tanuljunk múltból, hogy hasonló soha többé http://c-press.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 July, 2016, 14:24
C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!
ne történhessen. Emlékezni és emlékeztetni kell a vészkorszak borzalmaira a felnövekvõ ifjúságot, hogy az egyre erõsödõ idegengyûlölet, a rasszizmus és az antiszemitizmus ne kaphasson újra teret sem a közbeszédben, sem a politikai döntéshozatalban. A következõ nemzedéket nekünk kell figyelmeztetünk arra, hogy a kirekesztés, a szélsõséges ideológia, a diszkrimináció hová vezethet. Tanulnunk kell a múltból, és ennek tudatában kell figyelnünk a jelenre, hogy legyen, és lehessen jövõnk.„
A Phiren Amenca tagszervezetei a saját országukban is tartanak megemlékezéseket, továbbítva és hirdetve összefogásuk célját, erejét, és fontosságát.
Rendezvény Csepelen
Megemlékezést tart a Roma Polgári Tömörülés augusztus 2-án délelõtt 11 órakor a Cigány Történeti-, Kulturális-, Oktatási- és Holokauszt Központban (XXI. Budapest, Szent István út 71.). Beszédet mond Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, Takács Szabolcs, államtitkár, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség elnöke, Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Langerné Victor Katalin, az Emberi Erõforrás Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelõs helyettes államtitkára.
Tárlat a metróban
A roma holokauszt áldozataira emlékezõ tablókiállítás nyílt meg pénteken Budapesten, amelyet szeptember 30-ig lehet megtekinteni a 2-es, 3-as és 4-es metró szerelvényeiben. Az utazóközönség a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében összeállított tablókon roma festõk és költõk mûveivel, valamint túlélõk visszaemlékezéseivel találkozhat. "Közös a sors, közös a felelõsség, ezért vállaltuk ezt a kiállítást" - fogalmazott a szervezet elnöke, a tárlat egyik kurátora, Kirschner Péter. Az eseményen Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelõs államtitkára, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) magyar elnöke felidézte, hogy Európában a romák több évszázados megbélyegezettsége és társadalmi kirekesztettsége a nemzetiszocialista http://c-press.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 July, 2016, 14:24
C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!
rezsimek térhódításával elõször nyílt diszkriminációba, majd teljes jogfosztottságba fordult. Magyarországon már 1938-ban belügyi rendelet írta elõ a csendõrség számára, hogy megbízhatatlan személyként kell kezelni minden cigány lakost, 1944-ben pedig országos szinten folyt a romák szervezett deportálása és meggyilkolása. A tárlat megnyitóján részt vett Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete, valamint jelen voltak Németország és az Egyesült Államok diplomáciai testületeinek képviselõi is.
Márton Tóth Andrea írása a Népszavának
A C-PRESS fórum oldalon megjelenõ vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztõség álláspontját. A szerkesztõség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkeket, a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap online változatában.
Kérjük, hogy kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a C-PRESS Hírügynökség facebook oldalát, a következõ címen: http://www.facebook.com/hirugynokseg
- Kérjük, hogy a cikkhez itt szóljon hozzá! http://c-press.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 July, 2016, 14:24
C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!
- Nekünk minden "lájk számít, mert az is segíti a szerkesztõségünk mûködését és munkáját!
Köszönettel és barátsággal!
C-PRESS / NEPSZAVA
http://c-press.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 July, 2016, 14:24
