Vitéz János (1410-es évek eleje –1472) itéz János (aki a Vitéz nevet soha nem használta) szlavóniai kisnemesi családban született, talán az 1410-es évek elején. Körös megyei szülõfaluja Zredna, ill. Zrednamelléke néven szerepel a forrásokban.
kodót külföldi útjaira is elkísérte, és a király akaratát közvetítette. Külpolitikai tájékozottságát itt alapozhatta meg. A kor szokása szerint jövedelmét nem pénzben, hanem egyházi javadalom formájában kapta, így lett zágrábi õrkanonok 1438-ban. 1439-ben már Meglepõ karrier ítélõmester, és A hasonló tár1440 márciusásadalmi állású ban III. (magyar nemes ifjak pákirályként: I.) lyafutása általáUlászló lengyel ban megyéjük hakirály meghívására tárain belülre korláa Krakkóba küldött tozódott, ügyvédként, követség tagja, a válaszszolgabíróként tevétási feltételek megszöVitéz János arcképe. Miniatúra kenykedtek, és a királyi vegezõje. Valószínûleg a Tribrachus-kódexbõl (OSZK) udvar közelébe sem keõ volt az, aki megszerrültek. Hogy Vitéz Jákesztette azt a terjedelnosra nem ez a sors várt, egy szomszé- mes dokumentumot, amelyet 1440 júlidos kisnemesi család sarjának, Gataló- usában Ulászló törvényként szentesíci Mátyásnak volt köszönhetõ. Gata- tett. 1444 tavaszáig a kormányzat opelóci Eberhard zágrábi püspök jóvoltá- ratív szervének számító kancellária veból került Zsigmond király környezeté- zetõje, Ulászló diplomáciájának irányíbe, ahol aztán már tehetsége révén csi- tója volt. Az ifjú lengyel királynak könált karriert, és élete végén Veszprém szönhette váradi préposti kinevezését, püspöke lett. Gatalóci, ahogy késõbb és így közvetve azt is, hogy kapcsolatba Vitéz sem, nem feledkezett el szülõ- került a Hunyadi családdal. földjérõl, és támogatta a hozzá hasonló társadalmi helyzetû ifjak Hunyadi János és V. László pályakezdését. szolgálatában Vitéz János 14341445-ben már Huben iratkozott be a nyadi János nevezbécsi egyetemre, és tette ki váradi püsbár tanulmányait pökké, ettõl kezdve nem fejezte be, õ irányította a vajklasszikus mûveltda, majd kormánységének alapjait itt zó diplomáciáját. szerezte. Gatalóci Bár formális hivarévén bekerült a talt nem viselt, letitkos kancelláriávelezésben állt a ba, amely az ural-
V
Tanító és tanítványai. Luca della Robbia terrakottatáblájának részlete, 15. század
familiárisa 1490 körül magyar nyelvû versben örökíti meg. A mû – Gergely éneke Jaksics Demeter veszedelmérõl – csonkán maradt fenn.) december 26. A hét északkelet-magyarországi bányaváros kassai gyûlése statútumba foglalja bányajogait. az év folyamán Mátyás Szapolyai Istvánt nevezi ki Alsó-Ausztria fõkapitányává. – Drágffy Bertalan megbízásából felépül a Szatmár megyei erdõdi vár. – Felépül a hálóboltozatos ortodox templom Ráckevén. (Magyarországon az egyetlen, késõ gótikus stílusban készült, eredetileg is ortodox liturgiájú templom.) – Galeotto Marzio itáliai humanista Mátyás udvarában befejezi Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteirõl címû latin nyelvû munkáját. 1488 március 20. Brünnben kinyomtatják Thuróczy Jánosnak, a királyi személyes jelenlét ítélõmesterének munkáját, a Chronica Hungarorumot, amely a kezdetektõl 1487 augusztusáig tárgyalja a magyarok történetét. július 29. III. Iván moszkvai nagyfejedelem ágyúöntõket, aranymûveseket és bányászokat kér Mátyástól, és érdeklõdik, hogy számíthat-e támogatására IV. Kázmér lengyel király ellen. október 21. elõtt A Boroszlóba távozó Mátyás király a nádori jelenlét bíráját, Nagylucsei Orbán egri püspököt és kincstartót nevezi ki királyi helytartóvá, és megbízza a tárnokmesteri teendõk ellátásával is. az év folyamán A Corvina Könyvtár állománya mintegy 2500 kötet, néhány nyomtatott munkát kivéve csupa kézzel írt kódex. – Esztergom környékén írásba foglalják a Bagonyai ráolvasásokat. (A három ráolvasást magában foglaló magyar nyelvû nyelvemlék lófekély, szemölcs és a lovak lábficamának gyógyítására szolgált.) – Giovanni Dalmata szobrász a budai királyi kõfaragómûhely vezetõje. – Filippino Lippi Mátyás megrendelésére megfesti a király arcképét. – Andrea Mantegna Rómában emlékezetbõl elkészíti Mátyás portréját. 1488–1490 Megszûnik az 1467-ben megnyílt pozsonyi egyetem, az Academia Istropolitana. – Antonius Sinibaldus Firenzében Mátyás megbízásából Szent Jeromos és Szent Ágoston munkáit másolja a Corvina Könyvtár számára. 1488–1496 Antonio Bonfini megírja A magyar történelem tizedei címû, történelmünk elsõ humanista szellemiségû feldolgozását, a kezdetektõl 1496-ig. 1488–1493 Elkészül a szepeshelyi prépostsági templom gótikus stílusban épült Szapolyaikápolnája.
23
1489 február 14. Mátyás elrendeli, hogy az erdélyi országos és hetivásárokon a szász székek és Brassó városa mértékeit (rõf, mázsa, font) használják. március Mátyás az osztrák tartományok kormányát Szapolyai István szepesi grófra bízza. tavasza Corvin János herceg várható királlyá választásáról értesíti sógorát, Alfonz calabriai herceget, akit arra kér, tegyen lépéseket, hogy a nápolyi udvar ne támogassa Beatrix királyné törekvéseit a magyar trónra. – Filipec János váradi püspök, titkos kancellár Mátyás megbízásából IV. Kázmér lengyel királlyal tárgyal. (Célja: szövetség létrehozása a török ellen, valamint Kázmér és fia, Ulászló cseh király szövetségének felbontása.) június 23. A szabad királyi városok a király felszólítására felesküsznek Corvin Jánosra mint trónörökösre. (Ugyanígy tesznek a fõurak, a várak és a megyék is.) az év folyamán Giovanni Dalmata szobrász irányításával befejezõdik a budai várkápolna átépítése. – Gian Cristoforo Romano olasz szobrász márvány dombormûvet készít Mátyásról és feleségérõl, Beatrix királynéról. – Magyar miniátorok reneszánsz stílusban kidíszítik Nagylaki István bácsi és fehérvári kanonok kódexét. – Angelo Poliziano olasz humanista 18 könyvet, fõként klasszikus alkotásokat küld a magyar királynak. 1489–1490 14 firenzei kereskedõ 26 093 aranyforint értékben szállít árut a magyar királyi udvarnak. – Szalkai László sárospataki diák (késõbb fõkancellár és esztergomi érsek) lemásolja a krakkói egyetemet végzett Kisvárdai János igazgatása alatt mûködõ sárospataki városi plébániai iskola tananyagát. – Pietro Ransano lucerai püspök, Ferdinánd nápolyi király követe Beatrix királyné biztatására Bécsben megírja Epithoma rerum Hungarorum címû munkáját. (A kezdetektõl Mátyás koráig tárgyalja a magyar történelmet. Elsõként foglalkozik Magyarország földrajzi, természeti és néprajzi viszonyaival. Mûvét 1558-ban Zsámboky – Sambucus – János jelenteti meg Bécsben.) – Aurelio Brandolini olasz költõ és zenész Mátyás udvarába jön. 1489–1503 Felépül a kolozsvári (Farkas utcai) gótikus ferences templom. 1490 április 6. Meghal Mátyás király Bécsben. Holttestét a Dunán Budára, majd onnan Székesfehérvárra viszik. Halálhírére Lorenzo de’Medici állítólag így kiáltott fel: „Meghalt Mátyás király, olcsóbbak lesznek a könyvek Európában!” április 25. Mátyást eltemetik Székesfehérvárott. (A szertartást Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost végzi, aki a király ravatalára díszes pajzsot csináltat.)
TEKE ZSUZSA
24
kor vezetõ politikusaival. Huvetõ felháborodással, kizárólag nyadi õt bízta meg a hivatala és kormányzakisebbik fia, Máti felfogása által kötyás nevelésével is. vetelt szereppel. Hunyadi kormányzóságának idején Konfliktus Mátyással (1446–1452) viszo1458-ban, Mátyás nyuk mentes volt a trónra lépésekor Vitéz feszültségektõl, utána elérkezettnek látta az azonban elhidegültek idõt, hogy egykori neegymástól. A Zsigmond veltje oldalán végre a központosított korgyakorlatban is megvamányzatán nevelkedett lósíthassa az elképzelt Vitéz szuverén gondolkormányzati modellt, kodású politikussá érett, amelyen V. László kanaki a jelek szerint nem cellárjaként hiába dolgoaz õt alkalmazó személy, zott. Formális hivatalt hanem a hatékony kormányugyan nem kapott, de egyérzat érdekeit nézte, és ez magyarázza meg-megújuló Vitéz János címerével telmû, hogy kezdetben õ állt díszített Livius-kötet Mátyás legfontosabb kül- és konfliktusait nemcsak Hua Vitéz-könyvtárból belpolitikai lépései mögött. nyadival, hanem késõbb Kulcsszerepet játszott a Szent Korona annak fiával, Mátyással is. 1453 elején Hunyadi lemondani kiváltásában Frigyes császártól, ill. a kényszerült a kormányzói hivatalról, és zágrábi püspökség évtizedek óta húzóaz ifjú V. László megkezdte tényleges dó válságának megoldásában. Feleturalkodását. Vitéz ekkor mint titkos tébb valószínû, hogy az õ befolyását kancellár – a király osztrák és cseh kell látnunk Mátyás nagybátyjával, Szitanácsosainak egy részével – László ha- lágyi Mihállyal szemben követett matalmának megszilárdítása érdekében gatartásában is. A hatalomvágyó Sziládolgozott tovább. 1454 januárjában a gyi éppen azt a kormányzati provinciamagyar országgyûlés elé terjesztette a lizmust képviselte, ami ellen Vitéz kormányzat átszervezésének tervét. mindig küzdött, megbuktatása tehát Emiatt állítólag olyan dühre gerjedt érdekében állhatott. 1464-ben, Mátyás koronázását köHunyadi, hogy korábbi barátját fenyegetésekkel próbálta jobb belátásra bír- vetõen Vitéz formálisan is elnyerte azt ni. Pedig a kancellár nem akart egye- a helyet, amely tehetsége és elhivabet, mint a jövedelmeket a király által tottsága alapján megillette. Várdai kinevezett hivatalnokok kezére bízni, István kalocsai érsek társaságában fõami egy jól mûködõ monarchia alapfel- és titkos kancellár lett, Szécsi Dénes halála után pedig az esztergomi érseki tétele. Ugyanígy járt el 1455-ben, amikor a székbe került. Mátyáshoz fûzõdõ vimagyar országnagyok Gyõrben egy – szonya azonban kezdettõl feszült volt, forma szerint – a király és az ország ja- kimutatható kapcsolata a király fõúri vát szem elõtt tartó, valójában hatal- ellenzékével is. Hogy a viszony megmukat fõképpen a királlyal szemben romlásának elvi vagy személyes okai konzerválni hivatott szövetséget kötöt- voltak, nem tudjuk, de Vitéz korábbi tek, és azt esküvel erõsítették meg. A pályafutásának ismeretében az elõbbi liga pecsétjeikkel megerõsített szöve- valószínûbb. Figyelmeztetõ jel volt, gét elküldték László királynak. Vitéz hogy Mátyás nem a rangban elsõ ViJános azonban pontosan tisztában volt téznek, hanem Várdainak járta ki a a szövetség lényegével, vagyis a királyi bíborosi kalapot. A szlavóniai származású Vitéz, akihatalom korlátozásával. Így a résztvevõk közül egyedül sem azt megpecsé- nek szûkebb hazája sokat szenvedett telni, sem arra esküt tenni nem volt az oszmán betörésektõl, a törökellenes hajlandó, „mivel õ a kancellár”, ahogy harc õszinte híve volt, eleinte mégis táa kortárs fogalmazott. Ahogy máskor, mogatta Mátyás nyugati terveit. úgy most sem foglalkozott a lépését kö- Késõbb, miután a csehek Mátyással
szemben a lengyel Ulászlót választották királlyá, szembeszegült a cseh háború folytatásával, olyannyira, hogy egy kortárs forrás szerint vitájuk a király részérõl a tettlegességig fajult. Az érsek úgy gondolta, hogy egy katolikus uralkodóval szemben már nem indokolt az egyébként is óriási összegeket felemésztõ „szent háború”, és e véleményével nem állt egyedül. Noha Vitézt szokás elvtelenséggel, sõt anyagiassággal vádolni, egész pályafutásán végigtekintve sokkal inkább elvhûsége tûnik szembe: a katolikus Ulászló választásakor is önmagához következetesen járt el, ám ezzel Mátyás haragját vonta a fejére. Bármi volt is a helyzet, 1471-ben Vitéz végleg szembefordult az egyre
öntörvényûbb Mátyással, és összeesküvést szervezett ellene. Visszaemlékezve a 30 évvel korábbi magyar–lengyel perszonálunióra, ezúttal Kázmér lengyel herceget akarta meghívni a magyar trónra. Kiderült azonban, hogy a kiváló kormányzati szakember összeesküvõnek alkalmatlan. Bár az ország közvéleménye eleinte a szervezkedõket támogatta, mire Mátyás Csehországból hazaérkezett, Janus Pannonius mellett csupán egy maroknyi fõúr állt Vitéz pártján. Így kénytelen volt kibékülni a királlyal, aki néhány hónappal késõbb mégis elfogatta, és házi õrizetben tartotta Esztergomban. Ott halt meg 1472. augusztus 9-én.
Humanizmus kárcsak maga a középkor szó, a humanizmus és a reneszánsz is utólagos történészi konstrukciók. Humanizmusnak azt a szellemi-filozófiai irányzatot nevezzük, amely a 14. századtól az antik kultúra újrafelfedezésével és átértelmezésével az egyes embert állította világnézetének középpontjába. Igaz, a középkor megelõzõ századaiban is ismerték és használták az ókor nagyjainak mûveit: Arisztotelész filozófiája pl. a középkori egyetemek tananyagának gerincét alkotta. Az antik kultúra és történelem átértékelésével azonban együtt járt a természet, a szépség, az egyéni tettek és a politika megváltozott szemlélete. Az új szellemi irányzat Itáliában született, ahol az antikvitás emléke leginkább elevenen élt, és ahol a fejlett és gazdag városi társadalom a legtermékenyebb talajt biztosította az új eszmék befogadása számára. A humanista tudósok nemcsak a régi római szerzõk ismert és ismeretlen kéziratai után kutattak, hanem megkezdték az antik Róma emlékeinek leírását, sõt helyreállítását is. A köztársasági Róma polgárainak erényei és szabadságai váltak a korabeli itáliai politikusok eszményévé, amelyet nemcsak tudós disputában elemezni, hanem a gyakorlati politikában megvalósítani is igyekeztek. A humanizmus ugyanakkor távolról sem jelentett szakítást a kereszténységgel, nem volt újpogányság, csupán a hagyományos skolasztikus filozófiát vetette el. Számos humanista éppen a pápák szolgálatában állt, és legfõbb céljának a keresztény hagyomány mélyebb megismerését tekintette.
A
P. T. Humanista tudósok és reneszánsz mûvészek ókori elõdeikkel. Raffaello: Az athéni iskola, 1509–1510
A humanista fõpap Magyarországon a humanizmus szellemi irányzata Zsigmond császár uralkodásának utolsó éveiben jelent meg, fõképpen az Itáliában tanult, majd a kancelláriákon alkalmazott egyháziak jóvoltából. Ugyancsak Zsigmond idején tûntek fel az elsõ olasz humanisták, köztük az élete végén Budán élõ Pier Paolo Vergerio, aki Vitézzel is kapcsolatban állt. Furcsa módon azonban éppen Vitéz, a „magyar humanizmus atyja”, soha nem járt Itáliában, bár többször is tervbe vette az utazást. Alapmûveltsége középkori jellegû volt, humanista tájékozottságát könyvekbõl szerezte. Kiválóan megtanult latinul, és a görögöt is értette. Már váradi püspökként számottevõ könyvtárat hozott létre egyházmegyéje székhelyén. Akadtak, akik kizárólag a gyûjtemény tanulmányozása végett utaztak Magyarországra. Vitéz fõképpen Itáliából szerezte be a könyveket, de másokkal, így az ekkor éppen III. Frigyes szolgálatában álló Enea Silvio Piccolominivel, a késõbbi II. Piusz pápával is kapcsolatban állt. A könyvtár körül kis humanista kör alakult ki, amelynek Vitézen és társaságán kívül az éppen ott tartózkodó külföldi tudósok voltak tagjai. A politikus Vitéz számos elfoglaltsága mellett is alkalmat talált rá, hogy a birtokába került szövegeket javítsa. Errõl saját kezû bejegyzései tanúskodnak. Tetten érhetõ ebben a humanizmus egyik legfontosabb törekvése, az antik szövegek lehetõ legpontosabb, legmegbízhatóbb szöveghagyományának megállapítása. Tipikus humanista vonás az is, hogy Vitéz egyik papja, Ivanics Pál még Hunyadi kormányzósága idején összegyûjtötte és kommentárokkal látta el a püspök gondosan fogalmazott politikai leveleit, jóllehet szerzõjük eredendõen nem az utókor épülésére szolgáló írásmûveknek szánta õket. Érseki kinevezését követõen a magyar humanizmus központja a könyvtárral együtt Esztergomba került, ahol Vitéz immár egyháza tetemes bevételeire támaszkodva és királya támogatását élvezve folytathatta mecénási és tudósi tevékenységét. Számos könyvet rendelt a firenzei Vespasiano de Bisticcitõl, és ezek egy része késõbb
25
szerepének megszilárdításához. Az erõskezû pápák mûvelt, nagy tudású, tehetséges és jó ízléssel rendelkezõ reneszánsz humanizmus különféle, személyes és intézményes kap- uralkodók voltak, akik építkezéseikkel, mûvészetpártolásukcsolatok révén jutott el Itália földjérõl Európa különbözõ kal megalkották az új Rómát. A nagy egyházi zsinatok – amepontjaira. Ebben igen nagy szerepet játszott az egyház. A pá- lyek az ellenpápák mûködése okozta zavaros helyzetnek igyepaság fennállása óta két legsúlyosabb válsága (avignoni fog- keztek véget vetni – a mûvelõdés, az antik világ iránti érdekság: 1309–1377 és a nyugati egyházszakadás: 1378–1417) után lõdés gondolatát is terjesztették. a 15. század második felében látványosan újjáéledt. Újból elAz uralkodók és az egyházi méltóságok hazájukba visszafoglalta székhelyét Rómában, s az immár tekintélyes pápák térve Rómához hasonló reneszánsz udvarokat próbáltak létnagy erõvel láttak hozzá a város újjáépítéséhez, Róma vezetõ rehozni, humanista tudósokkal, mûvészekkel. A reneszánsz udvar példáját az itáliai városállamok szolReneszánsz uralkodó udvara: a mantovai herceg és családja gáltatták. A 15. század második felében ItáAndrea Mantegna festményén, 1471–1474 lia számos független és autonóm államra tagolódott. Ezek a kis államok fõként a kereskedelemnek és a virágzó kézmûvességnek köszönhették gazdagságukat és hatalmukat, így erõs polgári rétegek uralták politikájukat. Jelentõs zsoldossereget tudtak fenntartani, amivel az európai hatalmakkal is vetekedtek. A humanisták jeles könyv- és kéziratgyûjtõk voltak. A kortárs mûvészek alkotásainak gyûjtése csak késõbb kezdõdött, de a 16. század végére a könyvtár és a képtár – akár bankár, akár pápa vagy uralkodó esetében – a kulturális presztízs elengedhetetlen feltételévé vált. Egy-egy ritka, értékes kódexet, ókori kéziratot vagy neves mûvész alkotását az uralkodók nagy becsben tartottak, és mint igazi kincseket mutogattak látogatóiknak.
A
F. I.
Fiatalok nevelése A humanizmus nagy jelentõséget tulajdonított a nevelésnek, és ezen a területen Vitéz szerepe meghatározó volt. Tanítványába, Mátyásba beleplántálta a tudományok és a mûvészet szeretetét. Az 1460-as években Vitéz támogatásával tanulhatott Itáliában egy sor nagy jövõre hivatott fiatal, köztük unokaöccse, Janus Pannonius, a költõ. A hír-
Vitéz János széljegyzetei a Victorinus-kódexben
Vitéz János esztergomi studiolójának freskómaradványa
OSZK
26
neves veronai Guarino iskolájában õk már minden ízében modern humanista mûveltségre tettek szert, és itáliai barátaikat késõbb Mátyás udvarába csábították. Vitéz felfedezettjeinek többsége hozzá hasonlóan kisnemesi származású volt, de akadtak köztük mezõvárosi jobbágyfiúk is, mint a késõbbi kancellárok, Handó György és Váradi Péter. Ugyancsak Vitéz János nevéhez fûzõdik egy új magyarországi egyetemala-
Vármúzeum, Esztergom
Mátyás könyvtárába került. Mecénási tevékenységérõl árulkodnak az ajánlások, amelyek humanista szokás szerint dicsõítik a megrendelõ személyét. Esztergomban is folytatódtak a lakomákkal egybekötött „tudós beszélgetések”, amelyek egy-egy kijelölt téma körül forogtak. Üres óráiban folytatta a könyvek javítását, jóllehet erre a magyar egyház fejeként és Mátyás vezetõ politikusaként kevés ideje jutott.
Janus Pannonius újratemetése
seiben mint saját betegségeirõl írt. Emellett a kopoz egyházmegye 1000 éves jubileumánya finom arcú, nak egyik legjelentõsebb eseményetörékeny emberé ként, 2008. október 22-én Pécsen ünnepévolt, amilyennek lyes keretek között újratemették Janus az egyetlen fennPannoniust. A szentmisével egybekötött maradt arckép ábbúcsúztatáson több százan vettek részt a rázolta Janus Panszékesegyházban. A ceremónia elõtt közJanus Pannonius noniust (Andrea életi személyiségek emlékkonferenciával feltételezett portréja. Mantegna páduai Mantegna freskójának és mandulafa-ültetéssel tisztelegtek a hurészlete festõ alkotása). manista költõ emléke elõtt. A döntõ bizonyíték azonban a sírmellékA pécsi székesegyház altemplomában letként megtalált pápai bulla volt. A csont1991-ben, a fûtés felújításához az altempváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon az lom nyugati fala mellett egy árkot ástak: 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból ekkor találtak rá 8 csontvázra. Köztük volt készült bulláját fedezték fel a kutatók. A jelölés nélküli, volt falazott kriptában elheköltõ járt II. Pál pápánál, akitõl bullát kalyezett, és elõbukkant egy olyan sír is, pott, amit a tetem hosszú hányattatása miatt amely nagyjából a fõoltár alatt helyezkeJanus Pannonius költeménye itáliai azonosító jelként tehettek mellé. (Ilyen pádett el. Ez a hely az egyházi vezetõket illetmesteréhez, Guarino Veronéséhez pai bullát Nagyváradon, Szent László sírjáte meg, így akár Janus Pannonius maradványait is õrizhette, hiszen a költõ pécsi püspök volt. Zágráb- ban találtak csupán, Magyarország mai területén sírmellékban halt meg, elõször ott temették el, majd Pécsre hozták, letként még sehol.) Emellett a sírban talált kátrány is bizonyíahol a történészek szerint hét évig nem temették el (nem tékul szolgált. A történelmi tények, a lelet helye, a sír merték sem méltó, sem méltatlan helyre), hanem lezárt kát- mellékletei, az antropológusok szakvéleményei alapján bizorányos koporsóban rejtegették, míg Mátyás elrendelte a püs- nyítást nyert, hogy a sírban egykor Janus Pannonius csontváza volt. Hamarosan az is kiderülhet, hogyan is nézett ki a kölpököt megilletõ tisztességes temetést. Két antropológus egymástól függetlenül, más-más szem- tõ. Koponyájáról háromdimenziós számítógépes modell képontok alapján vizsgálta meg a csontvázat, és a korán kívül – szült, amelynek segítségével szakemberek megalkotják 35 év körüli lehetett – olyan betegségeket is megállapítottak arcának formáját, majd egy szobrász elkészíti fejszobrát. F. I. az elhunytnál – tüdõbaj és köszvény –, amelyekrõl a költõ verOSZK
A
tartott beszédein kívül nem maradt önálló mû. Szerepe nem elsõsorban szerzõként érdemes az utókor figyelmére, hanem mint egy sajátos új európai gondolkodásmód meghonosítójáé. Széles körû ismeretségi körén és tanítványain keresztül kora legkiválóbb elméivel állt kapcsolatban, és – többek között – az õ ösztönzésére jöttek létre a magyar reneszánsz máig csodált alkotásai. A humanizmus azonban sem Itáliában, sem Magyarországon nem vált „tömegjelenséggé”; egy mások által már nem értett, mesterségesen új életre csiholt nyelv, a latin mestereinek zárt körû, nemzetközi társaságát jelentette, akik a kortársak döntõ többségének közönyétõl övezve meghitten tudtak beszélgetni az ókor újra felfedezett csodáiról Ferrarában, Váradon vagy Esztergomban.
Esztergomi Fõszékesegyház
pítás terve és kivitelezése. Bár a kérvények a király nevében keltek, egyöntetû a vélemény, hogy a gondolat mögött Vitéz állt. Az egyetem helyéül Pozsonyt szemelték ki, és 1465-ben Janus Pannonius járta ki a szükséges engedélyeket Rómában. Az Academia Istropolitana olyan kiváló tudósokkal kezdte meg mûködését, mint a német csillagász, Johannes Regiomontanus, akinek Esztergomban volt a mûhelye, és tudományos értekezést is ajánlott Vitéz Jánosnak. A kiváló tanárok és Vitéz, ill. Mátyás támogatásának ellenére az egyetem csupán néhány évig mûködött. Végleges elsorvadása vitán felül Vitéz politikai bukásával és halálával állt összefüggésben, de a jelek szerint korábban sem tudta betölteni azt a szerepet, amelyet neki szántak; a szomszédos egyetemeken, Bécsben és Krakkóban tanuló magyar diákok száma nem csökkent. Vitéz János után levelein és fõként az oszmánellenes összefogás ügyében
PÁLOSFALVI TAMÁS Vitéz János esztergomi érsek sírköve a bazilika kriptájában
27
