Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolája. Műfaj: Mérési-értékelési eszközök. Készítette: Bitó Zoltánné. Helyszín: Sükösd, június 30

Képességmérés (DIFER és kompetenciamérések az 1., 4., 6. évfolyamokon), mint a képességfejlesztés alapelemének alkalmazására a kompetenciák szintjének meghatározása, az ezzel kapcsolatos beavatkozások tervezése

Műfaj:Mérési-értékelési eszközök Készítette: Bitó Zoltánné Helyszín:

Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolája

Sükösd, 2010. június 30.

Tartalomjegyzék I.) Bevezetés...........................................................................................................5 II.) Mérés-értékelés.................................................................................................7 III.) Nemzetközi mérések........................................................................................8 III./1.) PISA..............................................................................................................8 III./2.) TIMSS............................................................................................................9 III./3.) PIRLS............................................................................................................9 IV.) Országos Kompetenciamérés.........................................................................10 V.) Országos Készség- és Képességmérés...........................................................14 VI.) Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (D I F E R)....................................15 VII.) Mérések eredményei......................................................................................17 VII./1.) 1. osztály DIFER mérés eredményei..........................................................17 VII./2.) 1. osztály DIFER mérés eredményeinek értékelése...................................19 VII./3.) 4. osztály Készség- és Képességmérési eredményei.................................20 VII./4.) 4 osztály Készség- és Képességmérési eredményeinek értékelése...........23 VII./5.) 6. osztály mérési eredményei......................................................................24 VII./5.a.) Matematika...............................................................................................24 VII./5.b.) Matematika mérési eredményeinek értékelése........................................29 VII./5.c.) Szövegértés.............................................................................................30 VII./5.d.) Szövegértés mérési eredméneinek értékelése........................................35 VIII.) Fejlesztési terv...............................................................................................36 IX.) Befejezés.........................................................................................................47 X.) Felhasznált irodalom.........................................................................................48

I.) Bevezetés Az intézményünk a Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolája, ahol jelenleg 195 tanulót és 5 magántanulót oktatunk. A tanulóink igen nagy része, 52 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Iskolánk igen jó felszereltségűnek mondható a községi iskolák között, mivel több megfelelően berendezett szaktantermünk is van, ezek: fizika-kémia, rajz, számítástechnika, tornaterem, iskolai könyvtár és fejlesztő szoba. Ügyelünk a tantermeink esztétikus külalakjára, az udvarunkat minden évben újabb és újabb facsemeték ültetésével próbáljuk szebbé tenni. Ebben a tanévben udvari játékokat kapott az iskola az önkormányzattól. A nálunk tanuló diákok emelt szintű angol nyelvoktatásban részesülhetnek, a jobb képességűek akár alapfokú nyelvvizsgát tehetnek az iskola alapítványának köszönhetően ingyen. A tanulóink rendszeresen tanulmányi versenyeken vesznek részt és szép eredményeket érnek el mind körzeti, megyei és országos szinten is. Az idén harmadik éve egy-egy nyolcadikos diákunk sikeresen pályázott az Apáczai Alapítvány Tehetséges Nyolcadikos Díjára. Az Új Magyarország Fejlesztési terv TÁMOP 3.1.4 pályázat elnyerésével az itt tanító pedagógusoknak sok továbbképzésen volt lehetősége részt venni, köztük nekem is. Részt vettem a pályázat keretében két 30 órás mérés-értékelés továbbképzésen. Ezen dokumentum elkészítéséhez szükséges információkat, háttérismereteket ott elsajátíthattam. Mérés-értékelés igen fontos szerepe van az oktatásban. A mérésnek, értékelésnek többféle célja, funkciója, szintjei, típusa, helye lehetséges. De bármilyen szempont szerint is van elvégezve a mérés, az értékelése visszajelzés lehet tanárnak, diáknak,

szülőnek,

tanulócsoportnak,

iskolának,

fenntartónak,

oktatási

rendszernek. Mérés-értékelés elszámoltathatósága a hagyományos szemlélet szerint igen drága a közoktatás, magas a költségvetése. Így elvárható lenne, hogy a befektetés eredményeképpen jobbak legyenek a tanulók tudása, ismerete, eredményei. De ennek ellentmond a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet ( röviden: OECD ) által végzett felmérés, miszerint attól, hogy növelték a tagállamaikban az oktatási kiadásokat ennek ellenére csak kevés országnak

5

sikerült az oktatási rendszerben jelentős előrehaladást elérnie, sőt voltak olyan államok is, ahol a teljesítmény nem javult, hanem romlott. Tehát az oktatás eredményessége, teljesítménye nem csak a ráfordításokon múlik. Hatékonysági szemlélet szerint összefüggést kell keresni a ráfordítások és az eredmények között. Megfelelő visszajelzésekkel ellátva a rendszer minden részvevőjét elősegíthető a problémák felismetésében, javításában, korrekciójában. Erre legjobb megoldásnak a standardizált készségtesztek alkalmazása tűnt, amelyek egy-egy kompetenciaterület alapelemeit képessek jól mérni. A standardizált tesztek alkalmazása sok előnnyel jár: •

alkalmas intézményközi alkalmazásra

•

egységes mércék társíthatók hozzá

•

teszteredmények adatai értelmes visszacsatolást jelentenek a tanításitanulási folyamat résztvevőinek

•

lehetőséget biztosít más iskolák eredményeivel való összehasonlításra

Ezeket figyelembe véve a közoktatás mérés-értékelési rendszerének az a célja, hogy

a

saját

eredményeire

folyamatosan

reagáló,

problémafeltáró

és

problémamegoldó szervezetté alakítsa át az iskolákat, de ez megköveteli az iskoláktól azt is, hogy a mérési adatok kiértékelését, értelmezését el kell sajátítaniuk. Fontos szerepe van így a mérésnek és az értékelésnek, mert az intézmény, iskola számára igen lényeges, hogy az egyes mérések milyen eredménnyel járnak. A mi iskolánk az eddigi mérések esetén az országos átlag alatt teljesített egy kicsivel, így elsődleges célunk, itt tanító pedagógusoknak a mérési eredményeink javítása. Ezzel a dokumentummal azt szeretném elősegíteni.

6

II.) Mérés-értékelés Feltehetjük a kérdést így együtt mi is az a mérés-értékelés? Mindkettővel találkozhatunk többször is, de így együtt csak ritkán kerül elő. Mérésértékelés egy folyamat vége, amikor is egy adott mérést kiértékelünk. Ezt többféleképpen is végezhetjük. Az értékelésnek különböző szintjei lehetnek, ezek: •

mikroszint, amely a tanár és a diák között jön létre, a diák hasznosítja, közvetlenül visszacsatolja az információt

•

mezoszint, amely a tanulócsoport teljesítményét mutatja meg, így a tanárt informálja

a

saját

elvégzett

munkájáról,

az

esetleges

korrekció

szükségességéről •

makroszint, amely az iskolák, intézmények teljesítményét mutatja meg, ezek az adatok az oktatáspolitikusokat, oktatási kutatókat informálják, segítik az esetleges diagnózisra, döntéselőkészítésre

Több fajtája van az értékelésnek: •

diagnosztikus: előzetes ismeretgyűjtés, felmérés esetén

•

formáló-segítő: tanulási folyamaton belüli hibák, problémák feltárása, esetleg új haladási irány meghatározása esetén

•

szummatív: összegzés, lezárás esetén

Funkciója is több lehet, a két legfontosabb a motiváló funkció és informáló funkció. De szempontja sem lényegtelen, mert lehet versengésen alapuló és kooperatív. Az értékelés nem ér semmit, ha nincs informálás, vagyis a visszacsatolás elengedhetetlen a folyamat végén. A tanulói értékelés széles körű értelmezése során felmerülhet egy lényeges kérdés: VÁLTOZIK-E AZ ISKOLA SZEREPE? A válasz egyértelműen IGEN. A változás és a fejlődés szoros kapcsolatban áll egymással, ennek külső és belső jelei vannak, amelyek a következők: viselkedési problémák, személyiségzavar, motiváció csökkenése, új képességek, iskola-élet közti szakadék egyre nagyobbá vált. Ezért vált igen fontossá a mérések és azok kiértékelésének szerepe.

7

III. Nemzetközi mérések III./1.) P I S A Magyarország 1996-tól tagja az OECD-nek, így 2000-ben nálunk is elvégezték az első nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) mérést. PISA olyan felméréssorozat, amely három területen ( alkalmazott matemetikai műveltség, alkalmazott természettudományos műveltség és szövegértés ) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A felmérés három évenként zajlik. Egyes mérések alkalmával egy-egy műveltségi terület nagyobb hangsúlyt kap. 2000-ben szövegértés, 2003-ban matematika, 2006-ban természettudomány, 2009-ben ismét a szövegértés kapott kiemeltebb szerepet a mérésben. Mivel az OECD, más néven Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet egy gazdasági irányultságú szervezet ezért az általa életre hívott mérés célja a mindennapi életben használható tudás vizsgálata. A mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekből és készségekből felépülő tudásra összpontosít. Állandó része a mérésnek a diákok családi és iskolai hátterével összefüggő információkat gyűjtő kérdőívek. Az első mérés után világossá vált, hogy a magyar közoktatás tartalmi és szerkezeti problémákkal küzd. Magyarországon az iskolaválasztás kulcsproblémává vált. A három mérési terület eredményeinek változatlanságából kitűnt, hogy a tantervi szabályozás önmagában nem elegendő eszköz arra, hogy az iskolai gyakorlatban változást indukáljon.A PISA 2000 vizsgálat váratlanul gyenge eredményeinek nagy visszhangja volt a hazai sajtóban, a szakmai közvéleményben és az oktatásirányításban egyaránt. A vizsgálat elemzése azzal szembesítette az érintetteket, hogy a magyar 15 éves diákok szövegértésben és tudásalkalmazásban

elmaradnak

Európa,

Ázsia

és

a

tengerentúl

fejlett

országainak diákjai mögött. Egy ország oktatásának minősége és gazdaságának eredményessége közötti összefüggés rendkívül szoros. Azok az országok, amelyek ezt felismerték (többek között Finnország, Korea és Észtország) stratégiai ágazatnak nyilvánították az oktatást, és a reformfolyamatok elindításával egy időben jelentős anyagi erőforrásokat biztosítottak a köz- és a felsőoktatás számára. Hazánkban ez a szemléletváltás még nem történt meg. Jelenleg egy diák 6 és 15 éves kora

8

közötti taníttatásához az OECD tagországai közül csak a mexikói, a török, a lengyel és a szlovák állam járul hozzá kisebb összeggel, mint Magyarország. III./2.) T I M S S A következő nemzetközi méréssorozat a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study), amely szakmai alapokon lévő felméréssorozat, amelyet

négyéves

ciklusokban

vizsgálja

a

diákok

matematikai

és

természettudományi tudását a 4. és 8. évfolyamkon. A vizsgálat fontos szempontja, hogy a feladatok tartalmilag és formailag ne legyenek szokatlanok a résztvevők számára. Célja a közös tantervi bázis létrehozása és a feladatok együttes fejlesztése és elbírálása a résztvevő országok által. Magyarországon a mérést 1995-ben, 1999-ben, 2003-ban és 2007-ben végezték el. Mind a négy mérés esetén a TIMSS-skálaátlagtól jobb eredményt értek el tanulóink, ezek a mérések már azt mutatták, hogy a magyar közoktatás első nyolc évében a matematika- és a természettudomány-oktatás minősége nemzetközi mércével mérve is magas. A nyolcadik osztályos

magyar diákoknál csak a mérés

egészében kiemelkedően teljesítő távolkeleti országok értek el jobb eredményt. Ezen mérések alkalmával átfogó mérést végeztek a kutatók, megvizsgálták a felmérésben résztvevő diákok családi és iskolai hátterével összefüggő adatokat, de a PISA mérésnél mélyebben. ( szülők végzettsége, számítógép-internet elérhetősége,

tanárok

neme,

életkora,

zavaró

tényezők...stb)

Fontos

megállapítása a mérésnek, hogy nemzetközi szinten Magyarországon a szülők iskolai végzettségének, a családok közötti gazdasági és szociális különbségeknek a hatása erősebb, mint a legtöbb országban. III./3.) P I R L S Egy másik méréssorozat a PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study). A célja a 9-10 éves tanulók szövegértésének és olvasásképességének rendszeres vizsgálata, a szövegértést befolyásoló tényezők vizsgálata, iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokások feltérképezése. Ezt a mérést eddig kétszer végezték el 2001-ben és 2006-ban. Ebben az esetben nem a teljes 9-10 éves populációval végeztették el, hanem csak egy kisebb részével, így nem ad pontos képet, csak közelítést. Az így létrejött eredmény azt mutatja, hogy mindkét mérés esetén a 4. évfolyamon tanuló magyar diákok szövegértési képessége nemzetközi viszonylatban kifejezetten jó. A nemzetközi mérések azért elengedhetetlenül fontosak, mert minden ország 9

oktatási rendszere nemcsak saját keretein belül, hanem külső viszonyítási pontokhoz igazítva is vizsgálhatják magukat. Ettől kezdve rajtuk áll, hogyan hasznosítják az eredményeket. Ezen adatok, eredmények következtében a magyar oktatás vezetői hazánkban belső mérési rendszert állítottak fel, ez az Országos Kompetenciamérés (6., 8. és 10. évfolyamokon) és Országos Készségés Képességmérés (4. évfolyamon).

IV.) Országos Kompetenciamérésről A

2001

őszével

kezdődően

minden

tanévben

elvégzik

az

Országos

kompetenciamérést a közoktatásról szóló törvényben meghatározott 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók gyakorlatilag teljes körében. Az első mérés esetén volt ettől eltérés, mert akkor az 5. és a 9. évfolyamon végezték el. A felmérés célja a diákok szövegértési képességének és a matematikai eszköztudásának vizsgálata.

A

kompetenciamérés eredményeiről minden telephely, iskola, fenntartó jelentést kap, ennek

segítségével

az

országos

képességskálán

összehasonlíthatja

az

eredményeit a hozzá hasonló iskolák tanulóinak eredményeivel. Lehetőség van az iskoláknak

egyéni

elemzést

eredmények vizsgálatával.

készíteni,

feladattípusonkénti,

feladatonkénti

Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet

kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyengeségeiket e két felmért tudásterületen. A mérésben alkalmazott feladatokkal azt lehet vizsgálni, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában. Nem a tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, a felmérés nem az adott tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése, mérése. Két fő mérési témakörre osztható fel a számonkérés: 1. matematikai eszköztudás 2. szövegértés-olvasás +

hozzáadott pedagógiai érték

Ezen kívül a kompetenciamérések tárgya még: •

képességek-készségek-kompetenciák elsajátításának mértéke

•

funkcionális tudás

•

életközeki helyzetek

•

alkalmazás

10

•

összehasolítás sokféle szinten

Matematika területen a tanulóknak azt a képességét lehet mérni, amelynek köszönhetően érti és elemzi a matematika szerepét a valós világban, a matematikai tudás alkalmazását kérik számon életszerű szituációkban a felvetett probléma matematika nyelvére lefordítását, megoldását, megoldás magyarázatát, kommunikálását, tanuláshoz, mindennapi problémáik megoldásához szükséges matematikai eszköztudást különböző matematikai tartalmi területeket érintve. Ezek a területek: •

mennyiségek és műveletek;

•

hozzárendelések és összefüggések;

•

alakzatok síkban és térben;

•

események statisztikai jellemzői és valószínűsége.

De a feladatokat nemcsak a tartalmi területek szerint osztották fel, hanem a gondolkodási műveletek szerint is.Ezek a műveletek:

A

•

Tényismeret és műveletek

•

Modellalkotás, integráció

•

Komplex megoldások és kommunikáció

szövegértés

területen

a

információk

visszakeresését,

következtetések

levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, dokumentunhoz, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések alapján. A szövegértés az írott szövegek megértésének, használatának és értelmezésének képessége azért, hogy elérjék a céljukat, fejlesszék a tudásukat, sikerrel alkalmazkodjanak vagy vegyenek részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben.

Szövegfajták: •

elbeszélés,

•

magyarázó szöveg,

•

dokumentum

Hozzáadott pedagógiai érték csak becslés, mert nem lehet meghatározni pontosan a nagyságát.

11

A felmérésben a feladatok eloszlásának aránya előre megadott, amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, vagy épp az alkalmazott szövegtípusokat. A mérés lebonyolítását az oktatási és kulturális miniszter a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. A méréshez szükséges 6., 8. és 10. évfolyamon

használt

kérdőívek,

feladatlapok

elkészítését,

a

mérések

lebonyolítását, továbbá a beérkezett adatok rögzítésével, az iskoláknak és az iskolafenntartóknak szóló jelentések elkészítésével kapcsolatos feladatokat országos szinten az Oktatási Hivatal végzi. A Kompetenciamérés több szempontból is segítheti a tanítás-tanulás folyamatának szabályozását. Ezek: •

Relatíve gyorsabb változások érhetők el ennek révén, mint csak a tanterv, a tankönyv, illetve a vizsgakövetelmények révén

•

Kompetenciaalapú pedagógiai gyakorlatot erősíti

•

Anyanyelvi és matematikai kompetenciákat támogatja

•

Tantervválasztás és tantervi tartalmak fejlődését segíti

•

Személyre szabott, fejlesztő iskolai környezetet ösztönöz

•

Az iskolai intézményfejlesztést és minőségértékelést támogatja

•

Az iskolán kívülre tekintést ösztönöz

•

Központi elemzésre épülő és építő fenntartói gondolkodást ösztönzi

A tanulás folyamatát segítő szempontoknak köszönhetően új irányát, célkitűzését lehetett meghatározni a fejlesztésnek. •

Intézményorientáltság fokozott támogatása

•

Minden

intézmény

megbízható

visszajelzést

kell

kapjon

hiteles

és

a

saját

tevékenységéről (ezt meg is kapják) •

Személyre szabott tanulás és értékelés támogatása

•

Minden

egyes

tanuló

kapjon

megbízható,

folyamatos

visszajelzést a saját teljesítményéről (ezt a kapott saját kódjával a diák vagy a szülő megteheti az adott honlapon) •

Alapvető cél a tanulás minőségének támogatása minden szinten

•

Az értékelések adataira támaszkodó intézményi önfejlődés támogatása

12

•

Egységesedő minőségértékelési, mérés-értékelési stratégia megalkotása és működtetése

•

Visszajelzés az iskolának arról, hogy a társadalom által elvárt tudást milyen eredménnyel közvetíti

•

Visszajelzés a tanárnak arról, hogy az általa átadott tudást a tanulók milyen mértékben tudják alkalmazni

•

Nem tantervi követelményeket, hanem a tanuláshoz, a mindennapi problémák megoldásához szükséges tudást mér

•

A tanulók életkorának megfelelő szinten mér

•

Az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képességét tárja fel

•

Legfontosabb célja, hogy az egyén elérje a célját, fejlessze a tudását, képességeit, sikerrel alkalmazkodjon a mindennapi problémákhoz és kommunikációs helyzetekhez

A tanulók képességét öt szinten határozzák meg, ezek: 1.szint alatt – a tanuló nem tudja megoldani az alapvető matematikai ismereteket igénylő feladatokat, illetve egyelten információt sem képes azonosítani a szövegből. 1.szinten – képes egyszerű, ismerős feladatokat megoldani, el tudja végezni a jól begyakorolt matematikai műveleteket, illetve képes információk között egyszerű kapcsolatok felismerésére. 2.szinten

–

képes

egyszerű

matematikai

problémák

átlátására,

adatok

megjelenítésére, ábrázolására, egyszerű műveletek végrehajtására, illetve képes egyszerű szövegbeli kapcsolatok felismerésére, következtetések levonására. 3.szinten – képes bizonyos szituációk értelmezésére, a probléma megoldásához szükséges stratégia kiválasztására, illetve képes az információk közti kapcsolat meglátására, felismeri a hasonló információkat, következtetést von le. 4.szinten

–

a

tanuló

fejlett

matematikai

gondolkodásról,

érvelésről

tett

tanúbizonyságot, illetve képes bonyolult összefüggések feltárására egy számára ismeretlen szövegben, értelmezni tudja az egész szöveget. Tehát az Országos kompetenciamérés olyan hazai vizsgálat, amely a PISAvizsgálathoz

hasonló felmérés.

teljesítményének

megismerése,

Két a

fő

célja

másik

13

az

van,

az

iskolák

egyik

a

tanulók

mérés-értékelési

gyakorlatának fejlesztése. A felmérés előnye még, hogy az ország összes általános és középiskolájában azonos feltételek között történik.

V.) Országos Készség- és Képességmérés A 4. évfolyamos országos mérés a tanulás, az értelmi fejlődés szempontjából alapvető jelentőségű készségek- és képességek diagnosztikus, kritériumorientált felmérését szolgálja. A mérésre a 2005/2006. tanévtől kezdődőn minden év májusában kerül sor. A készség- és képességmérés területei az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási kulcskompetencia néhány alapkomponense: •

Olvasáskészség

•

Íráskészség

•

Számolási készség

•

Rendszerező képesség

•

Kombinatív képesség

A felmérés azt mutatja meg, hogy hol tartanak a negyedik osztály végén a tanulók az optimális használhatóság kritériumához és a fejlődési folyamathoz képest. Ez egy diagnosztikus és kritériumorientált tesztrendszer, amely felépítésében a DIFER ( Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer ) programcsomaghoz hasonlít, ugyanis célja a fejlesztés és többször felhasználható. Olvasáskészség: •

a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimális

felhasználhatóság •

komplexitás szerint lehet: betűző és gyakorlott

•

a nem megfelelő szintű olvasáskészség akadálya lehet az értő

olvasásnak, a motívumok fejlődésének Íráskészség: •

a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele

•

begyakorlottság szerint lehet: rajzoló és kiírt

•

a begyakorlatlanság eredménye széteső, időigényes írás

Elemi számolási készség: •

számírás, mértékegységváltás, alapműveletek fontossága

•

e készségek nem megfelelő fejlettsége akadálya a matematika és a természettudományok elsajátításának

14

•

ebben

az

életkorban

szoros

összefüggést

mutat

az

intelligenciával Elemi gondolkodási képesség •

rendszerező képesség ( definiálás, besorolás, sorképzés, felosztás, tagolás, hierchikus osztályozás )

•

kombinatív képesség ( összetételek kialakítása az adott szabályok szerint, elemfajták száma, összetételek hossza, szabálya )

•

értékelés ( kiépülés és gyakorlottság )

Az elsajátításnak öt lehetséges értékelési szintje van: előkészítő – kezdő – haladó – befejező – optimális

VI.) Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (D I F E R) Diagnosztikus

Fejlődésvizsgáló

Rendszer

(DIFER),

amit

a

4-8

évesek

képességvizsgálatára alkották meg 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékének kutatói. A programcsomag célja, hogy segítse az iskolakezdést, mivel azelső évek az iskolában döntően meghatározzák a tanulók későbbi eredményeit. Kutatásokból ismeretes, hogy iskolába lépéskor többévnyi fejlettségbeli különbség mutatható ki a gyerekek között. Iskolakezdéskor a tanulók egy részénél a készségek fejlettsége a 4-5 évesek szintjének felel meg. Az iiskola ezt a hátrányt nem tudja behozni, így a hátránnyal kezdők később csak jobban lemaradnak a társaiktól, pedig a sikeres iskolakezdésnél fontos, hogy a tanulás örömöt adjon. Az első, második évfolyamon az alapkészségek eredményessége függ az elemi készségek

fejlettségétől.

Az

ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ

íráskészség fejlettsége.

elsajátításának Az

feltétele

az

olvasáskészségnél

elengedhetetlen a BESZÉDHANGHALLÁS fejlettsége. A RELÁCIÓSZÓKINCS az információk befogadásánál szükséges. A matematikában az ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG igen fontos. A tanulás, tudásszerzés esetén fontos a TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS Elengedhetetlen

és még

a a

TAPASZTALATI SZOCIALIZÁCIÓ

ÖSSZEFÜGGÉS-KEZELÉS. fejlettsége

az

eredményes

iskolakezdésnél. Ez a csomag a kiemelt hét tesztből áll. Összesen 254 összetevő vizsgálatát lehet elvégezni vele. A mérés diagnosztikus képet ad a készségek fejlettségéről, amelyet öt szinten határoznak meg, melyek: előkészítő – kezdő –

15

haladó – befejező – optimális. A mérést először minden gyermeken el kell végezni, most már az óvódában kötelező lett, később pedig csak a megfelelő fejlesztés után azokon a gyerekeken, akik még nem érték el az optimális szintet.

A nemzetközi és a hazai mind ugyanazokat a problémákat jelezték: 1. A

mindennapokban

való

eligazodáshoz

szükséges

legalapvetőbb

képességekkel a magyar tanulók 20-40%-a nem vagy csak kevésbé rendelkezik. 2. Matematikai műveltségből és olvasás-szövegértésből a PISA vizsgálatok során átlag alatt, míg a természettudományos műveltségből a nemzetközi átlagon teljesítettek a magyar tanulók. 3. PISA-felmérésben

résztvevő

országok

között

az

iskolák

közötti

teljesítménybeli különbségek mértéke a magyar oktatási rendszerben igen nagy. 4. Magyarországon

a

szülők

iskolai

végzettsége

és

egyéb

családi

háttérjellemzője befolyásolja a legnagyobb mértékben a tanulók iskolai teljesítményét. Ezek azok az okok, amelyek miatt az intézmények a kompetenciamérések eredményeire nagy figyelmet fordítanak, és fejlesztési tervet készítenek, ahogy ezt most én is próbálom megtenni.

16

VII.) Mérések eredményei VII./1.) 1. osztály DIFER mérés eredményei Az 1. osztályban a DIFER mérést csak 12 tanulóval végeztették el az osztályfőnökök, mivel nem kötelező minden tanulóval elvégeztetni, csak azokkal akiknél valamilyen problémát észlelnek az első pár hónapban, az előkészítő időszakban.

DIFER mérés eredményei 1. osztályban Elemi számolási Tapasztalati Tapasztalati készség következtetés összefüggés-megértés Megoldottsá Fejlettségi Megoldottsá Fejlettségi Megoldottsá Fejlettségi Megoldottsá Fejlettségi Megoldottsá Fejlettségi Megoldottsá Fejlettségi szint szint szint szint szint szint g g g g g g K.V. 54% H 93% O 96% O 62% K 94% O 69% H K.K. 75% B 100% O 79% H 66% K 75% B 69% H B.J. 54% H 100% O 79% H 69% K 56% H 94% O U.M. 63% H 100% O 75% H 74% H 38% K 63% H B.H. 88% B 87% B 83% B 66% K 63% H 69% H A.A. 58% H 87% B 83% B 57% K 50% H 63% H B.Sz. 67% H 100% O 96% O 71% H 94% O 81% B D.D. 58% H 93% B 83% B 83% B 100% O 94% O K.L. 38% K 62% K 88% B 48% E 81% B 69% H N.A. 58% H 87% B 88% B 59% K 56% H 100% O R.Z. 29% K 55% K 67% K 28% E 75% B 50% H T.V. 58% H 93% O 88% B 81% B 81% B 100% B Írásmozgás-koordináció

Beszédhanghallás

Relációszókincs

Jelölések: E K H B O

Előkészítő Kezdő Haladó Befejező Optimális

Az előző eredmények összesítése:


Elemi Tapasztalati Tapasztalati Írásmozgás- Beszédhang Relációszók számolási következtet összefüggé koordináció hallás incs készség és s-megértés 0 0 0 2 0 0 2 2 1 6 1 0 8 0 3 2 4 7 2 4 6 2 4 2 0 6 2 0 3 3

17

DIFER 1.osztály 9 8 7 Írásmozgás-koordináció Beszédhanghallás Relációszókincs Elemi számolási készség

6 5

Tapasztalati következtetés Tapasztalati összefüggés-megértés

4 3 2 1 0 Előkészítő

Kezdő

Haladó

Befejező

Optimális

DIFER 1.osztály 8

7

6


5

4

3

2

1

0 Relációszókincs Írásmozgás-koordináció

Tapasztalati következtetés

18

VII./2.) 1. osztály DIFER mérés eredményeinek értékelése 1. osztályban a képességeknek legalább a befejező szinten kell lennie az eredményes továbbhaladáshoz. •

10 tanulónak a 12-ből az írásmozgás-koordinációja befejező szint alatt van

•

2 tanulónak a beszédhanghallása a kezdő szinten van

•

4 diáknak a relációszókincse haladó vagy kezdő szinten van

•

10 tanulónak a 12-ből az elemi számolási készsége a befejező szint alatt van

•

tapasztalati következtetés készségében csak 7 tanuló teljesített a megfelelő szinten, a többi 5 pedig alatta

•

tapasztalati összefüggés-megértés készségében 7 tanuló a haladó szinten teljesített

19

VII./3.) 4. osztály Készség- és Képességmérési eredményei A 2009-es tanév Országos Készség- és Képességmérése a 4.évfolyamon megmutatja , hogy hol vannak hiányosságaink.

A253-R319 B623-L770 D457-V930 E431-G492 F448-J680 H428-M117 L889-T697 O759-S826 O994-P457 R597-F118 R835-T949 U254-X314 U421-P235 V211-D411 W668-Q136 A253-T753 E448-Q732 E878-W838 K137-T786 L837-T272 M781-F474 N125-U318 O329-E960 T566-X225 U117-J797 U985-K494 V964-M832

4. oszt. Képesség- és készségmérési eredménye elemi számolá si olvasás olvasás készség készség elemi készség kiépült gyakor írás írás számo gyakor szám sége lottsága minőség készség lás lottsága írás O H O E O H O B K H K O O O B E O K O H O B B H K O O O O H O E O H O B B O K O O O O B O H O H O O H H H O O O B H H K O O O B K H H O O O O E O B O H O O B O H O O O O K O B O O O B E B E O H O B K B K B H H B B O H O O O B B O H O O O B B H K O O O O H B E O O O B H H H O O O B B E K O O O B H H K O O O O B O K O O O B B H O O O O H H H H O B O H K O H B O H B H H H O O O

Feladatok megoldásának szintjei E ELŐKÉSZÍTŐ K KEZDŐ H HALADÓ B BEFEJEZŐ O OPTIMÁLIS

20

mérték egységváltás O O O O O O O O O O O O O O O B O O O O B B O O H O O

4. oszt. Képesség- és készségmérési eredménye

A253-R319 B623-L770 D457-V930 E431-G492 F448-J680 H428-M117 L889-T697 O759-S826 O994-P457 R597-F118 R835-T949 U254-X314 U421-P235 V211-D411 W668-Q136 A253-T753 E448-Q732 E878-W838 K137-T786 L837-T272 M781-F474 N125-U318 O329-E960 T566-X225 U117-J797 U985-K494 V964-M832

össze adás O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O

kivonás O O O O O O O O O O O O O O O O O B O O O O O O O O O

szorzás osztás O O O O O O O O O O O O O O O O O O O B O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O

elemi gondol kodási képes ség kiépült sége O O O H O O O B O B O O O O O O O O O B H B O O H O B

elemi gondol elemi kodási gondol képes kodási ség képes összetev ség őinek kombinat gyakor kiépült ív képes lottsága sége ség O B B O B B B B H O B K O B O O O O O B O O B H O B O O H O O O O O O O O B O O O O B B B B O E O O B O O B O O B B H O B B K B B H B O H B B B B B K B B B B B E

Az előző eredmények összesítése:

Szintek ELŐKÉSZÍTŐ KEZDŐ HALADÓ BEFEJEZŐ OPTIMÁLIS

Számo Olvasás Írás lási készség készség készség 6% 9% 0% 9% 19% 0% 20% 37% 5% 48% 11% 4% 17% 24% 92%

21

Elemi gondol kodási képes ség 2% 3% 8% 37% 50%

Készségek képességek 4. osztály 100% 90% 80% 70% ELŐKÉSZÍTŐ KEZDŐ HALADÓ BEFEJEZŐ OPTIMÁLIS

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Írás készség Olvasás készség

Elemi gondol kodási képes ség Számo lási készség

Készségek képességek 4.osztály 100% 90% 80% 70% Olvasás készség Írás készség Számo lási készség Elemi gondol kodási képes ség

%

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ELŐKÉSZÍTŐ

KEZDŐ

HALADÓ

BEFEJEZŐ

Szintek

22

OPTIMÁLIS

VII./4.) 4. osztály Készség- és Képességmérési eredményeinek értékelése •

az eredmények vizsgálatakor jól látható, hogy két készség van, amelyben a diákjaink nagy része a befejező szint alatt teljesített, ezek:

•

▪

Íráskészség

▪

Olvasáskészség

íráskészségben a diákok 65%-a nem érte el a befejező szintet sem, így ezeknek a tanulóknak az írása a begyakorlottság szerint inkább rajzolónak mondható, mint kiírtnak

•

olvasáskészségben a diákok 35%-a nem érte el a befejező szintet sem, így ezeknek a tanulóknak az olvasása a begyakorlottság szerint nem mondható gyakorlottnak

•

számolási készségben a diákok már 92%-a az optimális szinten van, és befejező szint alatt csak a tanulók 5%-a teljesített

•

Elemi gondolkodási képességben a diákok 87%-a teljesített a befejező vagy optimális szinten, vagyis a tanulóknak csak 13%-a van befejező szint alatt

23

VII./5.) 6. osztály mérési eredményei Az Országos Kompetenciamérés 2008-as és 2009-es eredményei, nagyobb hangsúllyal vizsgálva az utóbbi eredményeket.

VII./5.a.) Matematika Matematika feladatok megoldottsága feladatonként és tanulónként:

MF MF MF MF MF MF MF MF 02 03 04 05 05 05 06 07 401 201 701 201 401 501 301 501 B626-K293 X X X X C377-S410 X X C788-L175 X X X E397-B497 X X X X X X X X J515-U425 X X X X X X X M356-W915 X X X X N862-G474 X Q124-J563 X X X X S256-W995 X X X S575-G581 X X X T736-X277 X X X X X X T941-T860 X X X X U643-P437 X X X X X X X V355-G764 X X V494-B560 X X V956-N997 X X X X631-J584 X X X X X X X Összesen 2 7 12 7 7 7 13 15 % 12 41 71 41 41 41 76 88

MF MF MF MF 11 11 11 11 802 803 903 904 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 6 11 14 14 35 65 82 82

MF MF MF MF 12 13 13 14 701 301 801 501 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X

MF MF MF 14 14 15 701 801 201 X X X

X X X X X X X X

X X X X X X X X X

X

X X X X X 5 13 9 29 76 53

0 0

X X X X X X X 13 9 6 76 53 35

Gondolkodási M műveletek

M

M

T

T

M

M

T

T

M

T

M

M

T

M

M

M

T

M

Tartalmi területek

E

A

A

H

H

H

A

M

M

M

M

M

H

A

M

M

A

A

A

Feladattípusok jelölése:

Gondolkodási műveletek T M K

Tartalmi területek M H A E

Tényismeret és művveletek Modellalkotás, integráció Komplex megoldás

24

Mennyiségek, műveletek Hozzárendelések, összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői

MF MF MF MF 15 15 15 17 401 501 502 301 B626-K293 X X C377-S410 X C788-L175 E397-B497 X X J515-U425 X X M356-W915 X N862-G474 X X Q124-J563 X S256-W995 S575-G581 X X T736-X277 T941-T860 X U643-P437 X V355-G764 V494-B560 V956-N997 X631-J584 X X X Összesen 0 10 5 3 % 0 59 29 18 Gondolkodási K műveletek

Tartalmi területek

H

MF MF MF MF MF MF MF MF MF 18 19 20 20 20 20 21 21 24 201 901 001 002 003 101 501 902 001 X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X

X X

0 0

X X X 8 47

MF MF MF MF 24 24 25 25 201 701 101 501 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 4 7 5 11 12 24 41 29 65 71

X

X X X

X X X X

X

X X X X

X X X X X X X 6 5 10 8 4 35 29 59 47 24

1 6

MF 25 601 X

MF 26 301 X

X X X

X X

X X X X

X X X X X

X X X X 9 11 53 65

T M

K

M

K

M

M

K

M

K

T

T M

T

T M

T

M

E M

A

A

A

H

H

H M

M

H

M

M

M

E

A

25

E

M

MF MF MF MF MF 27 27 27 29 32 101 601 701 901 001 B626-K293 X X C377-S410 X X X C788-L175 X X E397-B497 X J515-U425 X X X X M356-W915 X X N862-G474 X X Q124-J563 X X S256-W995 X X S575-G581 X X X T736-X277 X X T941-T860 X X X U643-P437 X X X V355-G764 X X V494-B560 X X X V956-N997 X X X X X631-J584 X X X Összesen 12 3 13 1 14 % 71 18 76 6 82 Gondolkodási T műveletek

Tartalmi területek

K M

H M

E

K M

A

MF MF MF MF 33 33 34 34 101 401 301 302 X X X

X X X X

X X

X

X

X X X

X X X X

X

X X X X X 5 10 5 4 29 59 29 24

M

MF MF MF MF MF MF MF MF 34 34 35 36 37 38 38 40 801 901 801 201 902 001 401 602 összesen X X X 25 X X 19 X 12 X X X 27 X X X 37 X X X 22 X X X 18 X X X 22 X X X 19 X X 28 X X X 24 X X X X 27 X X X X X 33 X X X 12 X X X X X 21 X 22 X X X X X X X 42 7 1 11 8 10 2 13 2 24,12 41 6 65 47 59 12 76 12 44%

T M M M

H M M M M

A

26

K M

T

T

K

H

E M M M

E

H

T M

% 45% 35% 22% 49% 67% 40% 33% 40% 35% 51% 44% 49% 60% 22% 38% 40% 76% 44%

2008. évi Országos mérési eredmények összehasonlítása a helyi mérési eredményekkel 6.osztályban Matematika Gondolkodási műveletek

1.szint

T a rta lm i te rü le te k

Mennyiségek és 2.szint műveletek 3.szint

4.szint 1.szint Hozzárendelése 2.szint k és összefüggések 3.szint 4.szint 1.szint Alakzatok síkban 2.szint és térben 3.szint 4.szint 1.szint Események 2.szint statisztikai jellemzői és 3.szint valószínűsége 4.szint




Országos 70,2% 42,0% 30,0% — 74,5% — — — 72,7% 52,0% — — 79,0% — — —

Országos 67,0% 55,3% 42,8% 26,5% — 64,0% 47,7% 22,0% 64,5% 57,0% 36,0% — — — 41,8% —

Országos — 61,0% 38,0% 14,5% — 48,0% 29,0% 38,0% — 45,0% — 31,0% — — — 11,5%

Helyi 65,3% 29,0% 18,0% — 72,5% — — — 76,3% 35,5% — — 75,0% — — —

Helyi 50,0% 43,8% 32,0% 28,5% — 36,0% 40,7% 11,0% 55,5% 68,0% 37,0% — — — 29,5% —

Helyi — 54,0% 18,0% 12,5% — 39,0% 14,0% 25,0% — 54,0% — 26,5% — — — 11,0%

2009. évi Országos mérési eredmények összehasonlítása a helyi mérési eredményekkel 6.osztályban Matematika Gondolkodási műveletek

1.szint


Mennyiségek és 2.szint műveletek 3.szint

4.szint 1.szint Hozzárendelése 2.szint k és összefüggések 3.szint 4.szint 1.szint Alakzatok síkban 2.szint és térben 3.szint 4.szint 1.szint Események 2.szint statisztikai jellemzői és 3.szint valószínűsége 4.szint




Országos 71,5% 52,0% 48,0% — 85,0% 49,5% 30,0% — 71,0% 54,0% — — 80,0% 54,0% — —

Országos 70,3% 55,5% 40,2% — 69,0% 54,0% 43,0% — 57,0% — 41,5% 36,0% 70,5% 46,0% — —

Országos — — 27,0% — — — 22,0% 24,0% — — — 22,7% — — — 25,0%

Helyi 65,3% 42,7% 50,0% — 78,0% 67,0% 44,0% — 66,5% 56,0% — — 50,0% 50,0% — —

27

Helyi 66,7% 55,5% 25,0% — 83,0% 63,0% 64,0% — 67,0% — 48,5% 11,0% 66,5% 44,0% — —

Helyi — — 19,5% — — — 11,0% 14,0% — — — 16,7% — — — 11,0%

2009. évi Országos mérési átlageredmények összehasonlítása a helyi mérési átlageredményekkel 6.osztályban Matematika Gondolkodási műveletek





Átlag

Országos

Helyi

Országos

Helyi

Országos

Helyi

Országos

Helyi

57%

53%

55%

49%

27%

20%

47%

40%

55%

63%

55%

70%

23%

13%

44%

49%

63%

61%

45%

42%

23%

17%

43%

40%

67% 60%

50% 57%

58% 53%

55% 54%

25% 24%

11% 15%

50% 46%

39% 42%

Mennyiségek és műveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Átlag

Matematika 6.o. országos eredmények 80% 70% 60%

Tényismeret és műveletek Modellalkotás, integráció Komplex megoldások és kommunikáció

50% 40% 30% 20% 10% 0% Alakzatok síkban és térben Mennyiségek és műveletek

Tartalmi területek

Matematika 6.o. Helyi eredmények 80% 70% 60%


50%


40% 30%


20% 10% 0% Alakzatok síkban és térben Mennyiségek és műveletek

Tartalmi területek

28

VII./5.b.) Matematika mérési eredményeinek értékelése 6. osztály •

ahol az országos erednyektől 4%tól nagyobb az eltérés, ott az eredményeket más színnel jelöltem, így jól látható:

•

a piros színnel jelölt helyeken a helyi eredményeink rosszabbak lettek, mint az országos eredmények

•

a kék színnel jelölt helyeken a helyi eredményeink jobbak lettek, mint az országos eredmények

•

•

látható, hogy két tartalmi területen van szükség fejlesztésre, mégpedig ▪

Mennyiségek és műveletek

▪

Események statisztikai jellemzői és valószínűség

látható, hogy két gondolkodási műveletben van szükség fejlesztésre, mégpedig

•

▪


▪


a 2008-as mérés eredményeit vizsgálva a tartalmi területen még a Hozzárendelések és összefüggések területen is az átlag alatt teljesítettünk

•

a

2008-as

mérés

eredményeit

műveletben gyengén teljesítettünk

29

vizsgálva

mindhárom

gondolkodási

VII./5.c.) Szövegértés Szövegértés feladatok megoldottsága feladatonként és tanulónként:

OF OF OF OF 00 00 00 00 601 602 604 605 X X X X X

B626-K293 C377-S410 C788-L175 E397-B497

OF OF OF OF 00 00 00 00 607 609 610 611 X X X X X X X X X

OF OF OF OF 00 00 00 08 612 614 615 301 X X X X X X X

OF 08 302 X X

OF 08 303 X

X

OF 08 304 X X X X X X

OF OF OF OF 08 08 08 08 305 310 311 312 X X X X X X X X X

J515-U425 M356-W915 N862-G474 Q124-J563 S256-W995 S575-G581 T736-X277 T941-T860 U643-P437 V355-G764

X X X X X

V494-B560

X

X

V956-N997

X

X

X631-J584 összesen %

X X X X X X X X X X X X X X X X X 11 3 9 10 9 10 10 5 2 7 12 8 12 15 17 9 8 8 7 65 18 53 59 53 59 59 29 12 41 71 47 71 88 100 53 47 47 41

X

X X X X X

X X

X X X X

X X X X

X X X X X

X X X X X X X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X

X

X X X X X

X

X X X

X X

X

X X X

X X

X

X

X X X X

X

X

X

X

X

I

X X X X X X X

X X X X

X X

X X X X X X

X X X

X X X

X X X

X

X X

X

Művelettípus

I

I

K

K

I

K

É

Szövegtípus

M

M

M

M

M

M

M M M M M D D D D D D D D

É

É

É

I

K

I

I

I

K

É

É

Jelölések:

Művelettípusok I K É

Szövegtípusok

Információ visszakeresés Kapcsolatok, összefüggések felismerése Értelmezés

30

D E M

Dokumentum Elbeszélő szöveg Magyarázó szöveg

OF 03 201 B626-K293 X C377-S410 X C788-L175 E397-B497 J515-U425 M356-W915 X N862-G474 X Q124-J563 X S256-W995 X S575-G581 X T736-X277 T941-T860 X U643-P437 V355-G764 V494-B560 V956-N997 X631-J584 összesen 8 % 47

OF 03 204 X

OF 03 205 X

OF 03 208 X

OF 03 210 X

OF 03 211 X

X

OF 03 213 X

OF 03 216 X

X

X X X X X X X X

X X

X X X

X

X

X

X X X X X X X X

X

X

X

X

X

X

X X X X X X 3 4 5 12 6 4 11 18 24 29 71 35 24 65

OF OF OF OF OF OF OF OF 03 03 02 02 02 02 02 02 217 218 001 004 009 010 014 015 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 11 3 7 14 3 6 4 13 65 18 41 82 18 35 24 76

OF OF OF 04 04 04 802 803 804

X X

X X

X

X X X X X X 4 4 3 24 24 18

Művelettípus

I

É

I

I

I

I

K

K

I

K

I

I

K

K

É

É

I

É

K

Szövegtípus

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

M

M

M

M

M

M

D

D

D

31

OF OF OF Of 04 04 04 04 806 807 808 809 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

B626-K293 C377-S410 C788-L175 E397-B497 J515-U425 X M356-W915 X N862-G474 X X Q124-J563 X X S256-W995 S575-G581 X X T736-X277 X T941-T860 U643-P437 X V355-G764 X V494-B560 X X X V956-N997 X X631-J584 X X X összesen 4 7 10 6 5 7 5 7 % 24 41 59 35 29 41 29 41

OF OF OF OF OF OF OF OF 00 00 00 00 00 00 00 00 összes 106 107 108 109 110 113 114 115 en % X X 27 48% X X X 19 34% X X 26 46% X X X X 26 46% X X X X X X 34 61% X X X X X X 38 68% X X 26 46% X X 24 43% X X 21 38% X X 35 63% X 18 32% 16 29% X X X X 19 34% X X X 15 27% X X X X 19 34% X 15 27% X X X X 37 66% 7 5 8 6 5 7 0 1 11 24,41 44% 41 29 47 35 29 41 0 6 65 44%

Művelettípus K

I

I

É

É

É

I

I

É

K

K

K

É

I

K

K

É

Szövegtípus

D

D

D

D

D

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

D

OF 04 813 X X X X

OF OF OF OF 04 00 00 00 814 101 103 104 X X X X X X

32

2008. évi Országos mérési eredmények összehasonlítása a helyi mérési eredményekkel 6.osztályban Szövegértés Művelettípusok

S z ö v e g t íp u s o k

Információ visszakeresés

1.szint 2.szint Dokumentum 3.szint 4.szint 1.szint 2.szint Elbeszélő 3.szint 4.szint 1.szint 2.szint Magyarázó 3.szint 4.szint

Országos 86,7% 75,0% 49,0% — 77,0% 75,0% 65,0% 38,0% 88,0% 59,0% 61,5% 31,0%

Kapcsolatok, összefüggések keresése, felismerése

Helyi 88,3% 66,0% 64,0% — 86,0% 82,0% 57,0% 32,0% 91,3% 61,0% 53,5% 29,0%

Országos 82,0% — 57,0% 31,0% — 74,0% 56,0% 33,3% 81,0% — 52,0% 35,0%

Helyi 75,0% — 54,0% 26,0% — 71,0% 36,0% 33,0% 87,5% — 39,5% 39,0%

Értelmezés

Országos 81,0% 67,0% 52,0% 37,0% 69,0% 58,0% 51,0% 17,3% 81,0% 68,0% — 40,5%

Helyi 71,0% 64,0% 44,5% 43,0% 54,0% 43,0% 35,5% 14,3% 87,5% 71,0% — 39,0%

2009. évi Országos mérési eredmények összehasonlítása a helyi mérési eredményekkel 6.osztályban Szövegértés Művelettípusok Információ visszakeresés

S z ö v e g t íp u s o k

Dokumentum

Elbeszélő

Magyarázó

1.szint 2.szint 3.szint 4.szint 1.szint 2.szint 3.szint 4.szint 1.szint 2.szint 3.szint 4.szint

Országos 80,5% 69,0% — 35,5% 83,5% 69,5% 55,8% — 83,5% 66,5% 59,5% —


Helyi 69,5% 69,5% — 33,0% 39,0% 47,0% 44,4% — 77,5% 41,5% 22,5% —

Országos 78,0% — 50,5% 36,0% — 64,0% 41,0% 31,0% — 70,0% 56,0% 38,5%

33

Helyi 78,0% — 33,0% 22,0% — 41,8% 28,0% 13,0% — 61,0% 39,0% 39,0%

Értelmezés

Országos — 69,7% 53,0% 21,0% — 69,5% 54,0% 45,0% 86,0% 63,0% 54,0% 34,0%

Helyi — 46,3% 27,7% 22,0% — 50,0% 17,0% 28,0% 72,0% 56,0% 44,7% 11,0%

2009. évi Országos mérési átlageredmények összehasonlítása a helyi mérési átlageredményekkel 6.osztályban Szövegértés Művelettípusok Kapcsolatok,összefügg ések keresése, felismerése

S z ö v e g típ u s o k


Átlag

Értelmezés

Országos

Helyi

Országos

Helyi

Országos

Helyi

Országos

Helyi

Dokunentum

62%

57%

55%

44%

48%

32%

55%

45%

Elbeszélő

70%

43%

45%

28%

56%

32%

57%

34%

Magyarázó

70%

47%

55%

46%

59%

46%

61%

46%

Átlag

67%

49%

52%

39%

54%

37%

58%

42%

Szövegértés 6.o Országos eredmények 80% 70% 60%

Információ visszakeresés Kapcsolatok összefüggések keresése, felismerése Értelmezés

50% 40% 30% 20% 10% 0% Dokumentum

Elbeszélő

Magyarázó

Szövegtípusok

Szövegértés 6.o Helyi eredmények 60% 50% Információ visszakeresés Kapcsolatok összefüggések keresése, felismerése Értelmezés

40% 30% 20% 10% 0% Dokumentum

Elbeszélő

Magyarázó

Szövegtípusok

34

VII./5.d.) Szövegértés mérési eredméneinek értékelése 6. osztály •

ahol az országos erednyektől 4%tól nagyobb az eltérés, ott az eredményeket más színnel jelöltem, így jól látható:

•

a piros színnel jelölt helyeken a helyi eredményeink rosszabbak lettek, mint az országos eredmények

•

a kék színnel jelölt helyeken a helyi eredményeink jobbak lettek, mint az országos eredmények

•

szövegtípus ebben az esetben nem meghatározó, hanem az elvégzendő művelet a lényeges, de látható, hogy a mi iskolánk esetében mindhárom művelettípusban nagyon gyengén teljesítettünk. Ezek a művelettípusok:

•

▪


▪


▪

Értelmezés

a 2008-as mérés eredményeit vizsgálva csak egy művelettípusban teljesítettünk gyengébben, mégpedig az értelmezésben

35

VIII.) Fejlesztési terv

36

Helyzetelemzés

Ok

Cél

2009/2010. tanévben az 1. osztályos DIFER-mérés azt mutatta ki, hogy a mérésben résztvevő diákjaink írásmozgáskoordinációja a 12 diákból 10-nél haladó vagy kezdő szinten van.

A finommozg ásos cselekedet ekre nem fordítottak kellő figyelmet az óvódában; A megkésett érési folyamatok; Óvódában eltöltött idő rövidsége

A tanulók jelentőseb b részénél alakuljon ki az optimális íráskészsé gkoordináci ómert ez elengedhe tetlen a betűk írása során

Intézkedések Az intézkedés Intézkedése Fele Határidő Tevékenységek végrehajtásához k lős szükséges A.) iskolafejlesztési program B.) tanulásfejlesztés Íróeszközökkel végzett játékokkal; mindennapi rajzolással; íráselőkészítő gyakorlatok elvégzésével az íráskészségkoordináció fejleszthető. Mozaik Kiadó: Írásmozgáskoordináció fejlesztése 4-8 éves életkorban című fejlesztést segítő kiadvány használata

A.) Esetleg a felzárkóztató órák számának növelése B.) Differenciált kiscsoport szervezése. Módszertani segítség a fejlesztő foglakozásokhoz. A Mozaik Kiadó módszertani könyvei a kritikus készségek fejlesztésére.

37

Munkaközös ségi megbeszélés Az egyénre szabott fejlesztési teendők megbeszélés e Az egyén fejlődésének nyomonkövet ése

Intézkedés eredményességét mérő indikátor

Igaz 2010/2011 2.osztály végére a tanulók már a gató . tanév befejező vagy Mun vége kak optimális szintre özö érjenek, de legalábbis senki ne ssé legyen már a gve zető kezdő szinten. Osz tályf őnö k

Helyzetelemzés

Ok

Cél

2009/2010. tanévben az 1. osztályos DIFER-mérés azt mutatta ki, hogy beszédhang hallásból két tanuló kezdő szinten van.

A megkésett érési folyamatok; Óvódában eltöltött idő rövidsége

Mindkét tanulónál alakuljon ki az optimális beszédha nghallás, mert az elengedhe tetlen a betűtanulá s során

Intézkedések Az intézkedés Intézkedése Fele Határidő Tevékenységek végrehajtásához k lős szükséges A.) iskolafejlesztési program B.) tanulásfejlesztés A beszédhanghall ás fejlesztéséhez a logopédus segítsége elengedhetetlen , mivel a tévesztések típusai és a hangpárok összeállítása nem lehet ötletszerű Mozaik Kiadó: Beszédhanhallá s fejlesztése 4-8 éves életkorban című fejlesztést segítő kiadvány használata


38

Munkaközös ségi megbeszélés Az egyénre szabott fejlesztési teendők megbeszélés e Esetleg fejlesztőpeda gógus, logopédus segítségét kérni Az egyén fejlődésének nyomonkövet ése


Igaz 2010/2011 2.osztály végére a tanulók már a gató . tanév befejező vagy Mun vége kak optimális szintre özö érjenek, de legalábbis senki ne ssé legyen már a gve zető kezdő szinten. Osz tályf őnö k

Helyzetelemzés

Ok

Cél

2009/2010. tanévben az 1. osztályos DIFER-mérés azt mutatta ki, hogy négy diák nem érte el a befejező szintet relációszókinc sében.


A tanulók jelentőseb b részénél alakuljon ki az optimális relációszó kincs, mert megfelelő ismerete, alkalmazá sa nélkül a nyelv használhat atlan

Intézkedések Az intézkedés Intézkedése Fele Határidő Tevékenységek végrehajtásához k lős szükséges A.) iskolafejlesztési program B.) tanulásfejlesztés A relációszókincs elsajátítási folyamatának fő eszköze a MESE. A már sokszor hallott meséről beszélgetés, a relációkra rákérdezve, esetleg e gyerekektől kérdést kérve. Nagy József: Fejlesztés mesékkel című Mozaik kiadvány rendszeres használata


39



Igaz 2010/2011 2.osztály végére mind a négy tanuló gató . tanév már a befejező vagy Mun vége kak optimális szintre özö érjen, de legalábbis senki ne legyen már ssé a kezdő vagy a gve zető haladó szinten. Osz tályf őnö k

Helyzetelemzés

Ok

Cél

2009/2010. tanévben az 1. osztályos DIFER-mérés azt mutatta ki, hogy 10 diák a 12-ből nem érte el a befejező szintet elemi számolási készségében.


A tanulók jelentőseb b részénél alakuljon ki az optimális elemi számolási készség, mert az általános értelmi fejlődésbe n és a matematik a tanulásba n elengedhe tetlen

Intézkedések Az intézkedés Intézkedése Fele Határidő Tevékenységek végrehajtásához k lős szükséges A.) iskolafejlesztési program B.) tanulásfejlesztés A számlálás ( számok sorban felsorolása), 20as számkörben manipulatív számolás, számképfelisme rés, számolvasás fejlesztése Mozaik Kiadó: Elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban című fejlesztést segítő kiadvány használata


40



Igaz 2010/2011 2.osztály végére mind en tanuló már gató . tanév a befejező vagy Mun vége kak optimális szintre özö érjen, de legalábbis senki ne legyen már ssé a kezdő vagy a gve zető haladó szinten. Osz tályf őnö k

Helyzetelemzés

Ok

Cél

2009/2010. tanévben az 1. osztályos DIFER-mérés azt mutatta ki, hogy tapasztalati következtetési készsége 5 diáknak kezdő vagy haladó szinten van


A tanulók jelentőseb b részénél alakuljon ki az optimális tapasztalat i következte tés, mivel hiánya akadályoz hatja a hallott vagy olvasott szöveg megértésé t

Intézkedések Az intézkedés Intézkedése Fele Határidő Tevékenységek végrehajtásához k lős szükséges A.) iskolafejlesztési program B.) tanulásfejlesztés Fejlesztéséhez nincs szükség külön foglalkozásokra, mert a tanórai tevékenységek során egyébként is feldolgozandó olvasmányok, tananyagok feldolgozásával, tanórai kötött beszélgetéssel is kielégítő eredményt érhetünk el

A.) B.) Differenciált kiscsoport szervezése. Módszertani segítség a fejlesztő foglakozásokhoz. A Mozaik Kiadó módszertani könyvei a kritikus készségek fejlesztésére.

41

Munkaközös ségi megbeszélés Az egyén fejlődésének nyomonkövet ése


Igaz 2010/2011 2.osztály végére mind az öt tanuló gató . tanév már a befejező vagy Mun vége kak optimális szintre özö érjen, de legalábbis senki ne legyen már ssé a kezdő vagy a gve zető haladó szinten. Osz tályf őnö k

Helyzetelemzés

Ok

Cél

2009/2010. tanévben az 1. osztályos DIFER-mérés azt mutatta ki, hogy tapasztalati összefüggésmegértési képéssége 7 diáknak haladó szinten van


A tanulók jelentőseb b részénél alakuljon ki az optimális tapasztalat i összefügg ésmegértés képessége , mivel a tudásszerz ő képesség alapja, így az eredmény es tanulás egyik feltétele

Intézkedések Az intézkedés Intézkedése Fele Határidő Tevékenységek végrehajtásához k lős szükséges A.) iskolafejlesztési program B.) tanulásfejlesztés Fejlesztéséhez nincs szükség külön foglalkozásokra, mert a tanórai tevékenységek során egyébként is feldolgozandó olvasmányok, tananyagok feldolgozásával, tanórai kötött beszélgetéssel is kielégítő eredményt érhetünk el Szándékos segítés módszere lehet a köznyelvi szintű beszélgetés

A.) B.) Differenciált kiscsoport szervezése. Módszertani segítség a fejlesztő foglakozásokhoz. A Mozaik Kiadó módszertani könyvei a kritikus készségek fejlesztésére.

42

Munkaközös ségi megbeszélés Az egyén fejlődésének nyomonkövet ése


Igaz 2010/2011 2.osztály végére mind a hét tanuló gató . tanév már a befejező vagy Mun vége kak optimális szintre özö érjen, de legalábbis senki ne legyen már ssé a haladó szinten. gve zető Osz tályf őnö k

Helyzetelemzés

Ok

Cél

2008/2009. tanévben a 4. osztályos Készség- és Képességmér és azt mutatta ki, hogy diákjaink 35%ának az olvasáskészsé ge nem érte el a befejező szintet

Az alsó tagozaton rendszeres en volt hangos és értő olvasás mérés, az eredménye ket a tantestület mindig megvitatta, de nem készült egyetlen alkalommal sem fejlesztési terv

A tanulók jelentőseb b részénél alakuljon ki az optimális olvasáské szség, mert ez elengedhe tetlen a későbbi tanulmány ai során

Intézkedések Az intézkedés Intézkedése Fele Határidő Tevékenységek végrehajtásához k lős szükséges A.) iskolafejlesztési program B.) tanulásfejlesztés Az olvasáskészség, azon belül is a gyakorlottság fejlesztése. Olvasás gyakorlását szolgáló feladatok beiktatása a tanítási-tanulási folyamatba. Szövegértő olvasási feladatok megoldása minden tantárgy óráin

A.) Esetleg a felzárkóztató órák számának növelése B.) Olvasási tevékenység gyakoriságának emelése minden tanórán és tanórán kivül az 5. és a 6. osztályokban

43

Munkaközös ségi megbeszélés Minden pedagógusna k kötelessége a tanóráin az olvasáskészs ég fejlesztése.

Igaz gató Mun kak özö ssé gve zető Osz tályf őnö k

2010/2011 . tanév végéi kompeten ciamérés


6. osztály végére az olvasáskészség befejező szintre emelése minden tanulónál. Szövegértő, élményszerző olvasás kialakulása 6. tanév végén írandó kompetenciamérésr e felkészülés

Helyzetelemzés

Ok

Cél

2008/2009. tanévben a 4. osztályos Készség- és Képességmér és azt mutatta ki, hogy diákjaink 65%ának az íráskészsége nem érte el a befejező szintet

Az alsó tagozaton rendszere sen volt írás mérés (másolás, időre írás, emlékezet ből írás), az eredmény eket a tantestület mindig megvitatta , de nem készült egyetlen alkalomm al sem fejlesztési terv

A tanulók jelentősebb részénél alakuljon ki az optimális íráskészség , amelynek jól olvasható, igényes külalakúnak kell lennie

Intézkedések Az intézkedés Intézkedése Fel Tevékenységek végrehajtásához k elő szükséges s A.) iskolafejlesztési program B.) tanulásfejlesztés

Határidő


Igaz gató Mun kak özö ssé gve zető Osz tályf őnö k


6. osztály végére az íráskészség befejező esetleg optimális. szintre emelése minden tanulónál, ami azt jelenti, hogy a tanulók a kiírt íráskészségi szintre emelkedjenek. 6. tanév végén írandó kompetenciamérésre felkészülés

Az íráskészség és az írásminőség fejlesztése. Az írás gyakorlását szolgáló feladatok, tevékenységek beiktatása a tanítási-tanulási folyamatba. Íráskészséget fejlesztő feladatok megoldása minden tantárgy óráin

A.) Esetleg a felzárkóztató órák számának növelése B.) Másolási tevékenység gyakoriságának emelése minden tanórán és tanórán kivül az 5. és a 6. osztályokban

44

Munkaközös ségi megbeszélés Minden pedagógusna k kötelessége a tanóráin az íráskészség fejlesztése, az olvashatóság megkövetelé s, értékelése

Helyzetelemzés

Ok

Cél

2008/2009. tanévben a 6. osztályos Kompetencia mérés matematikából azt mutatta ki, hogy diákjaink 52%-a, 17 főből 9 fő az 1.szinten, vagy az alatt teljesített, és nem teljesített senki sem a 4. szinten

Homogén, kis létszámú osztály, amelyben a kevés jó képesség ű tanuló Nagy a HH-s és a HHH-s tanulók aránya

A következő 2010/2011. tanév végi kompetenci amérés eredményé nek javítása. Minőségi, hatékony oktatás kialakítása iskolánkban .

Intézkedések Az intézkedés Intézkedése Fel Tevékenységek végrehajtásához k elő szükséges s A.) iskolafejlesztési program B.) tanulásfejlesztés Sürgősen javítani az eredményeinket két tartalmi területen: -Mennyiségek és műveletek -Események statisztikai jellemzői és valószínűség két gondolkodási műveleten: -Tényismeret és műveletek -Komplex megoldások és komunikáció Mindennapi életben alkalmazható tudáselsajátítás

A.) IPR alkalmazása A továbbképzéseke n elsajátított technikák, tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása B.) Kooperatív tanulásirányítási technikák alkalmazása Differenciálás alkalmazása Tudás alkalmazhatóság ának fejlesztése

45

Természettud ományi munkaközös ségi megbeszélés Minden matematika órán kompetencia alapú feladatok megoldása Minden órán alkalmazott számítások végzése Teljes megoldás megkövetelé se Megoldás menetének megvitatása

Igaz gató Sza ktan árok

Határidő



8. osztály végére a tanulók nagyobb része teljesítsen a 2. szinten vagy felette, esetleg legyen a 4. szinten teljesítő diák is Alkalmazott tudás kialakulása HH és HHH tanulók felzárkózása

Helyzetelemzés

Ok

Cél

2008/2009. tanévben a 6. osztályos Kompetencia mérés szövegértésbő l azt mutatta ki, hogy diákjaink 47%a, 17 főből 8 fő az 1.szinten, vagy az alatt teljesített, és nem teljesített senki sem a 4. szinten

Homogén, kis létszámú osztály, amelyben a kevés jó képesség ű tanuló Nagy a HH-s és a HHH-s tanulók aránya

A következő 2010/2011. tanév végi kompetenci amérés eredményé nek javítása. Minőségi, hatékony oktatás kialakítása iskolánkban .

Intézkedések Az intézkedés Intézkedése Fele Határidő Tevékenységek végrehajtásához k lős szükséges A.) iskolafejlesztési program B.) tanulásfejlesztés Sürgősen javítani az eredményeinket mindhárom művelettípusban : -Információ visszakaresése -Kapcsolatok, összefüggések keresése, felismerése -Értelmezés

A.) IPR alkalmazása A továbbképzéseke n elsajátított technikák, tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása B.) Kooperatív tanulásirányítási technikák alkalmazása Tudás alkalmazhatóság ának fejlesztése Differenciálás alkalmazása

46

Humán munkaközös ségi megbeszélés Minden magyar órán kompetencia alapú feladatok megoldása Minden órán szövegértése n alapuló feladatok megoldása, kapcsolatok, összefüggés ek keresésével, értelmezésse l

Igaz gató Sza ktan árok



8. osztály végére a tanulók nagyobb része teljesítsen a 2. szinten vagy felette, esetleg legyen a 4. szinten teljesítő diák is

IX.) Befejezés Az elkészült fejlesztési terv segítségével remélem sikerül rövid távon, tehát az elkövetkező tanévben az eredményeink javítása. Minden tanév végén, vagy amikor megérkeznek az eredmények újabb elemzés elvégzésével meghatározhatók az eredmények javításához szükséges hiányosságok. A hiányosságok feltárásával pedig pontosan megadhatjuk a további fejlesztendő területeket, így a későbbi Kompetenciamérésre, vagy Készség- és Képességmérésre már tudatosan tudunk felkészülni, ismerve a hiányosságainkat

és erősségeinket is. Így hosszútávon

fenntartható lesz a mérés-értékelés, igaz minden tanévben el kell készíteni a fejlesztési tervet, kiemelve benne a szükséges lépéseket, teendőket, intézkedéseket. Nagyon fontos, hogy a tanulóinkban és szüleikben tudatosítsuk ezen mérések fontosságát, annak ellenére, hogy a gyermek nem kap azonnali visszajelzést a munkájáról. Továbbá

fontos

lenne,

hogy

a

szülőket

érdekelje

gyermekük

teljesítménye, eredménye, tehát nézzen utána. Ezt szerintem nem elég a mérés alkalmával jelezni a szülőknek, hanem amikor az eredmények felkerülnek a Közoktatási Információs Iroda honlapjára, akkor újabb értesítést kellene küldeni, mert így talán többen megtekintenék a gyermekük eredményeit. Sajnos napjainkban a szülőket és a gyerekeket csak azok a mérések érdeklik, amelyek a tanulmányaikat vagy azok eredményeit befolyásolják. Pedig így össze tudná hasonlítani a tanuló a saját eredményeit az országos, vagy a hasonló típusú iskolák eredményeivel. Ez megmutatná a diáknak is és a szülőnek is, hogy hol tart a gyermeke a mai közoktatásban, és milyen szinten van. Nekünk, pedagógusoknak feladatunk az országos mérések fontosságának kiemelése, hogy ne csak számunkra legyen lényeges, hanem a mérés minden résztvevőjének, diáknak és vele együtt a szülőnek is.

47

X.) Felhasznált irodalom Nagy József: Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia Horn Dániel – Sinka Edit: A közoktatás minősége és eredményessége (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – www.ofi.hu) Horváth Zsuzsanna – Környei László: A közoktatás minősége és eredményessége Horn Dániel – Kiss Norbert: A tanulás elősegítése és az iskolavezetés (Új Pedagógiai Szemle) Demeter Kinga: Az értékelés szerepe a versenyképesség növelésében (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) Halász Gábor: Értékelés és ellenőrzés a közoktatásban (www.mesterestanitvany.btk.ppke.hu) www.halaszg.ofi.hu www.pisa.hu www.pirls.hu www.timss.hu www.kir.hu www.kompetenciameres.hu DIFER programcsomag Fit-jelentés::2009 Telephelyi jelentés Fit-jelentés::2008 Telephelyi jelentés

48

Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolája. Műfaj: Mérési-értékelési eszközök. Készítette: Bitó Zoltánné. Helyszín: Sükösd, június 30

Recommend Documents