SIÓFOK VÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA (módosításokkal egységes szerkezetbe)

SIÓFOK VÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA (módosításokkal egységes szerkezetbe)

KÉSZÍTTTE: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA LEZÁRVA:

2012. június 30.

Jóváhagyta Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 143/2012.(IX.26.) sz. határozatával

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja

Tartalom 1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 4.

BEVEZETŐ……………………………………………………………………………………………….1 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG JOGSZABÁLYI HÁTTERE.................................................................................................... 4 TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ....................................................................................................... 5 ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLCSOPORTJAINAK BEMUTATÁSA ......................................................................... 6 SIÓFOK VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ..................................................................... 7 PROGRAMJÁNAK HATÁLYA ............................................................................................................................ 7 A PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJAI ................................................................................................................. 7 FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK .................................................................................................................... 8 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLJA ........................................................................................... 8 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ETIKAI ELVEK........................................................................ 9 ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP ............................................................................................................... 10 HELYZETELEMZÉS .............................................................................................................................. 10

4.1. DEMOGRÁFIA .......................................................................................................................................... 10 4.2. GAZDASÁG .............................................................................................................................................. 11 4.3. ISKOLAI VÉGZETTSÉG- FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓK ......................................................................................... 11 4.4. FOGLALKOZTATÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG ......................................................................................................... 12 4.5. KÖZMUNKAPROGRAM ............................................................................................................................... 14 4.6. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK ESÉLYEGYENLŐSÉGE ............................................................................... 15 4.7. LAKÁSHELYZET BEMUTATÁSA....................................................................................................................... 15 4.8. HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ PROGRAM ........................................................................................................... 17 4.9. OKTATÁS ................................................................................................................................................ 20 4.9.1. Óvodák ........................................................................................................................................ 20 4.9.2. Általános Iskolák ......................................................................................................................... 23 4.9.3. Egyéb intézményegységek .......................................................................................................... 35 4.10. GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK ................................................................................................................. 36 4.11. EGÉSZSÉGÜGY .......................................................................................................................................... 36 4.12. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS .................................................................................................................................... 38 4.13. KÖZMŰVELŐDÉS ....................................................................................................................................... 42 4.14. CIVIL ÉS EGYHÁZI SZERVEZETEK RÉSZVÉTELE AZ INTÉZMÉNYI ELLÁTÁSOKBAN .......................................................... 43 5. 6. 7. 8. 8.1. 9. 9.1.

BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATVÉDELEM .......................................................................................... 43 DROG PREVENCIÓ ............................................................................................................................... 45 ESÉLYEGYENLŐSÉGI REFERENS ..................................................................................................... 46 MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐ ROMA NÉPESSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGE ................................. 46 A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐ ROMA NÉPESSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK BEAVATKOZÁSI CÉLTERÜLETEI ........ 46 FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ESÉLYEGYENLŐSÉGE ..................................................................... 47 A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK BEAVATKOZÁSI CÉLTERÜLETEI ............................... 49

10. NEMEK EGYENLŐSÉGE ...................................................................................................................... 49 10.1. 11. 12. 13. 14.

A NEMEK ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK BEAVATKOZÁSI CÉLTERÜLETEI ......................................................... 51 KÖZLEKEDÉS ........................................................................................................................................ 51 KÖZINTÉZMÉNYI ÉPÜLETEK AKADÁLYMENTESÍTÉSE ............................................................. 53 ESÉLYEGYENLŐSÉG A VÁROSFEJLESZTÉSBEN .......................................................................... 54 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FORRÁSIGÉNYE ÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE.............................................................................................. 55

2. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja 15. INTÉZKEDÉSI TERV (2012-2018) ........................................................................................................ 55 16. ÖSSZEGZÉS............................................................................................................................................ 57

3. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Bevezető 1.1. Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem mellett a közösségi szociális jog azon területe, ahol a tagállamok szabályozásának harmonizációjára került sor. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából a Közösség története három, erősen különböző időszakra bontható:  1957 és 1975 között a Közösség kizárólag az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének biztosítására törekedett, kevés sikerrel.  1975 és a 80-as évek vége között fokozatosan a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb és legsikeresebb területévé vált az egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása, amely újabb és újabb területeken érezteti hatását.  A 80-as évek végétől napjainkig egyre markánsabban megjelenő esélyegyenlőségi koncepció túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlőséget biztosítani. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az "Esélyegyenlőség és diszkrimináció-mentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, amely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program. 1.2. Az esélyegyenlőség jogszabályi háttere A települési esélyegyenlőségi program célja, hogy felmérje a településen élő marginalizálódott csoportok helyzetét, egyben meghatározza azokat a fejlesztési irányokat, melyek e célcsoportok életminőségében jelentős változásokat érnek el. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. A törvény megalkotásáig azonban a hatályos szabályozás nélkülözte az egységes fogalomhasználatot, és nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéséhez. Ezért volt szükség egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely egyrészt a már meglévő szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a réseket, amelyek a szabályozásban mutatkoztak, harmadrészt pedig megfelelő eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként 4. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. A helyi önkormányzat, az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. [Ebktv. 31. § (6)] Az esélyegyenlőségi törvény értelmében minden helyi önkormányzatnak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programmal kell rendelkeznie. Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Bár az egyenlő bánásmód megsértése más hátrányos védett csoportok esetében is megfigyelhető jelenség, a fogyatékos személyek, a nők és a romák esetében a hátrányos helyzettel és szegénységgel is erőteljesen összefüggő jelenségekről van szó. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 1.3. Települési esélyegyenlőségi program Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A helyzetelemzés és az intézkedési terv elfogadása során figyelembe kell venni a települési kisebbségi önkormányzatok véleményét. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program megvalósulását, illetve a programban meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a város nem önkormányzati fenntartású 5. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja intézményeivel, társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházaival, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Siófok Város Önkormányzata az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a város lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Az esélyegyenlőségi program részét képező helyzetelemzés egyrészt a települési önkormányzat intézményei és társszervei által nyújtott adatszolgáltatás, valamint a Szociális Munkaügyi Minisztérium 9331-0/2010. számon kiadott Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához című útmutató alapján – annak adattáblái felhasználásával – a hatályos jogszabályoknak és önkormányzati dokumentumoknak megfelelően készült. Azonban a vártnál kevesebb adat érkezett bizonyos célcsoportokra vonatkozóan (fogyatékosok, nők) célcsoportra vonatkozóan. Ezért nagymértékben támaszkodtunk a KSH népszámlálási adataira illetve a város közelmúltban elkészített elemzéseire, mint például az Integrált Városfejlesztési Stratégiai Programra (továbbiakban: IVS), illetve a SIOK Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Tervében foglaltakra. 1.4. Esélyegyenlőségi program célcsoportjainak bemutatása Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Bár az egyenlő bánásmód megsértése más hátrányos védett csoportok esetében is megfigyelhető jelenség, a fogyatékos személyek, a nők és a romák esetében a hátrányos helyzettel és szegénységgel is erőteljesen összefüggő jelenségekről van szó. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és az azt követő intézkedések kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportjainak a romákat, a nőket és a fogyatékos személyeket tekinti. A helyzetelemzéshez és az intézkedések megtervezéséhez elsősorban tehát a nőkre, a romákra és a fogyatékos emberekre vonatkozóan szükséges az adatokat és információkat gyűjtöttük össze és azok elemzésével dolgoztuk ki az ő helyzetüket javító program javaslatot. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a különböző településeken további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (pl. pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek, időskorúak), különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva – az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve – bővíthető.

6. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja 2. Siófok Város Esélyegyenlőségi Programja 2.1. Programjának hatálya A települési esélyegyenlőségi programot öt évre kell tervezni. Időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A helyi esélyegyenlőségi program előkészítésébe, áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába esélyegyenlőségi szakértőt kell bevonni. Az előkészítésben részt vevő esélyegyenlőségi szakértő véleménye minden esetben az esélyegyenlőségi program mellékletét képezi. Területi hatály: Siófok város közigazgatási területe Időbeli hatály: 2012. január 1. – 2016. december 31. Felülvizsgálat: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Továbbiakban: Esélytv.) 31.§ (4) bekezdésében foglaltak alapján Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programjának időarányos megvalósulását, illetve a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetének esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és az áttekintés alapján, szükség esetén a programot felül kell vizsgálni. 2.2. A Program jogszabályi alapjai Hatályos vonatkozó jogszabályok:  Magyarország alaptörvénye  1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról  2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól  321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról  Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában. Magyarország Alaptörvényének XV. cikk-e alapján minden embert egyenlő bánásmódban kell részesíteni: „(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.”

7. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Az Alkotmánybíróság a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatban fogalmazta meg az alábbiakat: „az állam mint közhatalom s mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.” [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992. 280, 281.] Az Esélytv. előírásai szerint: „4. § Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, …jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani.” 2.3. Felhasznált dokumentumok Siófok Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programja készítése során az alábbi stratégiák, fejlesztési tervek, koncepciók kerültek áttekintésre, biztosítva az önkormányzati dokumentumok összhangjának megteremtését:  Siófok Város Településrendezési terve;  Siófok Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája;  SIOK Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve 2012.;  Siófok Város Önkormányzatának helyi rendeletei. 2.4. A Települési Esélyegyenlőségi Program célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A helyi esélyegyenlőségi programnak kiemelt figyelmet kell fordítania: a) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; b) a nevelés, oktatás területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére; c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; d) munkaerő-piaci szegregáció visszaszorítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; e) a lakóhelyi szegregáció felszámolására; f) a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, a közügyek irányításában. Cél, hogy Siófok olyan település legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés Siófok városban senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. 8. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Siófok Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programjának célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő állampolgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása. Ezen belül:  Az összetartó, szolidáris társadalom erősítése, a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára.  A megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás, valamint az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása.  A foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.  Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése.  A hátrányos helyzetű egyének és csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása társadalmi folyamatokban, a már eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása, valamint szükség esetén új támogató szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, hozzájárulnak a siófoki állampolgárok életminőségének javításához.  A diszkriminációmentesség és szegregációmentesség biztosításával a társadalmi integráció támogatása. 2.5. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek a) Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: A közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. b) Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. c) Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a város minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy ő maga is el tudja végezni a rászabott feladatot, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. d) Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását.

9. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja 3. Általános helyzetkép Siófok a Balaton keleti medencéjének déli partján fekszik, ott, ahol a Sió ered a tóból. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig Külső-Somogynak a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorai határolják. Az 1950-es megyerendezésig a Sió határvonal volt Veszprém és Somogy vármegye között; jelenleg Siófok Somogy megyéhez tartozik, annak második legnagyobb városa, egyben a Balaton-part legnagyobb települése. A 20. század során határát többször kiterjesztették, így ma a déli part 70 km-es szakaszából 17 km tartozik hozzá. Megközelíthető Budapestről és Nagykanizsa felől az M7-es autópályán, vagy a 7-es számú úton, Szekszárd (Tamási) felől pedig a 65-ös számú főútvonalon. Megyeszékhelyével, Kaposvárral viszont nincs közvetlen első- vagy másodrendű közúti összeköttetése. Vasúti csomópontként is három irányból (a Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa-vasútvonalon, és a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon) fogadja a személy- illetve teherforgalmat. Vízi úton a Balaton északi partjával (Balatonfüred), a Tihanyi-félszigettel és a nyugati medence kikötőivel van összeköttetése. Siófok reptere (Siófok-Kiliti Reptér) a város déli határában található. 1968. december 31. Siófok várossá válásának időpontja. Ez előtt nem sokkal felépült a 400 ágyas kórház, majd utána a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár. 1971-ben elérte a várost az M7-es autópálya bal oldali szakasza. 1975-től már csak Balatonaligáig kellett autóúton közlekedni Budapest felé. (A teljes autópálya elkészültéig még 27 évet kellett várni.) A rendszerváltást követő 1990-es helyhatósági választások óta képviselőtestület – jelenleg 12 tagú - irányítja a várost. A városban helyi újság és helyi televízió is működik. 4. Helyzetelemzés 4.1. Demográfia A város állandó népessége 2012. márciusi népesség statisztikai adatok alapján 24.606 fő. A népesség korcsoport szerinti eloszlása: Táblázat 1.

Lakónépesség száma Állandó népesség száma Ebből a 0-2 évesek száma a 3-5 évesek száma a 6-14 évesek száma a 15-18 évesek száma a 19-24 évesek száma a 25-44 évesek száma a 45-54 évesek száma

Összesen férfi nő 11468 13138

Összes népesség 24606

11627

13278

24905

343

299

642

363

335

698

988

893

1881

494

457

951

807

795

1602

3712

3844

7556

1465

1606

3071

10. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja a 55-64 évesek 1827 száma a 65 év feletti- 1628 ek száma (Forrás: KSH adatok)

2264

4091

2785

4413

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőknél, ami országos tendencia is. 4.2. Gazdaság Siófok a Balaton fővárosa, hazánk és a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. Azzá teszi jó megközelíthetősége, 17 kilométeres, változatos képet nyújtó, sekély vizű partja, lakóinak vendégszeretete. A város azonban már régóta nem csak nyaralások célpontjaként, hanem wellness–szolgáltatásokban és a konferenciaturizmusban is erős desztinációként jelenik meg a hazai utazási térképen. Fejlett idegenforgalmi infrastruktúra, évről-évre bővülő programkínálat vonzza Siófokra a hazai és külföldi vendégeket. Mára már kilenc négycsillagos wellness- és konferenciaszálloda valamint a legkényesebb igényeket is kielégítő élmény- és termálfürdő gondoskodik arról, hogy a nyári szezont követő hónapokban is érdemes legyen a városba látogatni akár csak egy hosszú hétvégére is. A minőségi beruházásoknak köszönhetően Siófok a Dél-Dunántúl első számú konferencia-központjává lépett elő. A wellness- és konferenciaturizmus igényeinek magas színvonalú kiszolgálását tűzte ki céljául számos siófoki szálloda. Közös erényük, hogy európai színvonalú szolgáltatásaikat egyedi, kreatív megoldásokkal ötvözve, a wellness céljait szolgáló városi és természeti környezetbe ágyazva kínálják vendégeiknek. A szakemberek törekvéseit igazolják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, adatai, amelyek szerint Siófok az ország ötödik legvonzóbb turisztikai célpontja. 4.3. Iskolai végzettség- foglalkoztatási mutatók Egy településen az alap-, közép- esetleg felsőfokú oktatás léte és minősége nemcsak egy település, illetve térség gyermekeinek fejlődését befolyásolja, hanem hozzájárul a település népességmegtartó erejének növeléséhez mind a pedagógiai munka, mind az infrastrukturális tényezők, és az eszközellátottság tekintetében is. Adott település alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező népességének arányát mindez együttesen határozza meg, különösen akkor, amikor kiemelkedő tekintettel kell lenni a környező városok elszívó hatása által generált magas fiatalkori elvándorlásra. A népesség korösszetétele hasonló súllyal esik a latba egy település lakosságának iskolai képzettsége meghatározásakor, hiszen a fiatalabb korosztály aránya általában magasabb végzettséget is jelent. Siófokon a foglalkoztatottak iskolai végzettségét vizsgálva 2001- es adatok szerint az általános iskola 8 osztályát elvégzettek száma 8390 fő volt, a középiskolai érettségivel rendelkezők száma 5835 fő, míg a főiskolai / egyetemi oklevéllel rendelkezőké 2450 fő. Jól látható tehát, hogy a településen a középfokú végzettségűek vannak túlsúlyban, akiknek nagy része a településen belül talál magának munkát, ez köszönhető Siófok jó turisztikai lehetőségeinek. Ezt a kedvezőtlen tendenciát igyekszik kiküszöbölni az önkormányzat a továbbtanulást segítő különböző intézkedéseivel (ösztöndíj – támogatás a tehetséges fiatalok továbbtanulásának elősegítésére), hogy a magasabb iskolai végzettség megszerzése által megteremtse a lakosok munkaerőpiacon való jobb helytállásának lehetőségét. 11. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja A továbbtanulási mutatók javítása érdekében az önkormányzat különféle ösztöndíjak nyújtásával segíti a diákokat. 13/1993. (VII.22.). sz. önkormányzati rendelet értelmében Siófok Város Önkormányzata ösztöndíjat alapít olyan tehetséges fiatalok közép-, illetve felsőfokú tanulmányainak támogatására, akik szociális helyzetükből adódóan tanulmányuk költségeik viselésére nem, vagy csak részben képesek. Ösztöndíjban részesíthető az a tanuló, aki legalább 1 éves állandó siófoki lakóhellyel rendelkezik és nappali tagozaton gimnáziumban, szakközépiskolában a tanulmányi eredménye az elbírálást megelőző félévben a 4,75-ös átlagot meghaladta, vagy az első diploma megszerzése érdekében felsőfokú oktatási intézményben, nappali tagozaton és államilag finanszírozott képzésben tanulmányokat folytat és az első évfolyam első félévét sikeresen befejezte úgy, hogy az elbírálás megelőző félévben a tanulmányi átlaga a 4,5-ös átlagot meghaladta. A városi ösztöndíj odaítélése céljából Siófok Város Önkormányzat Képviselő Testülete félévente pályázati felhívást tesz közzé, melynek szövegét a helyben szokásos módon, valamint a helyi írott és elektronikus sajtóban közzé kell tenni. A BURSA HUNGARICA ösztöndíj rendszerben 2011-ben 182 fő kapott A típusú ösztöndíjat, amelynek összege 8.110.000,- Ft volt. Az Arany János Tehetséggondozó Programhoz kapcsolódóan 4 fő részére 10 hónapokon keresztül 6.000,- Ft/hó ösztöndíjat, további 1 fő részére 5000 Ft/hó ösztöndíjat biztosított a város költségvetése. Továbbá a településen van városi ösztöndíj, amelyben a 2011/2012-es tanévben 91 fő részesül, ennek költségkerete: 2.775.000,- Ft. Az ösztöndíjak az előző években is rendelkezésre álltak, és az Önkormányzatnak a jövőben is szándékában áll biztosítani ezeket. Táblázat 2.

ISKOLAI VÉGZETTSÉGI FÉRFI NŐ ADATOK 8 általánost nem végzettek 3369 5021 szakmunkás /szakiskolai 2764 végzettség szakközép/technikus/érettségi 2320 végzettség egyetemi/főiskolai végzettség 1267 (Forrás: KSH népszámlálás, 2001.)

ÖSSZESEN 8390

1849

4613

3515

5835

1183

2450

Összességében Siófok intézményei és hazai illetve uniós támogatások révén kedvező feltételekkel rendelkezik a közoktatási esélyegyenlőség biztosítása terén. A középiskola felnőtt képzési spektrumának további bővítésével pedig a város biztosíthatja, hogy az egyébként is a fiatalokat érintő elvándorlás ne induljon meg egy esetlegesen más településen lévő középiskola választásával. 4.4. Foglalkoztatás, munkanélküliség Egy település gazdasági (és ezen keresztül népességmegtartó -) erejének jó fokmérője a települési munkahelyek száma és a településen foglalkoztatottak aránya. Az alábbi táblázat a különböző területi egységeken élő lakosság gazdasági aktivitását szemlélteti. Táblázat 3.

FOGLALKOZTATOTTSÁG FÉRFI NŐ 1. Regisztrált álláskeresők száma a tele489 655 pülésen a) legfeljebb 1 éve álláskereső 393 492

ÖSSZESEN 1144 885 12. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja b) több mint 1 éve álláskereső 96 2. Álláskeresési támogatásban részesültek száma az adatszolgáltatást megelőző hónap zárónapján (ennek hiányában a 113 legutóbbi adatközlés napján - dátummal): 2.1 álláskeresési járadékban részesülők 95 száma: 2.2. álláskeresési segélyben részesülők 18 száma: 3. Álláskeresési támogatásból kilépők száma az adatszolgáltatást megelőző hónap zárónapján (ennek hiányában a 26 legutóbbi adatközlés napján - dátummal): 3.1. Álláskeresési járadékból kilépők szá16 ma 3.2. Álláskeresési segélyből kilépők száma 10 0 4. Közhasznú foglalkoztatottak száma 55 5. Közmunka programban részt vevők 6. Rehabilitációs járadékban részesülők 23 száma 7. Akkreditációs tanusítvánnyal rendelkező foglakoztatónál (176/2005 (IX. 2.) Kormány rendelet szerint védett szervezet) foglakoztatott személyek száma (Forrás: Munkaügyi Központ, 2011. december)

163

259

167

280

147

242

20

38

40

66

31

47

9 0 19

19 0 74

30

53

0

A gazdaságilag nem aktív (inaktív+eltartott) népesség aránya szám 6,8 %, amely magában foglalja a - saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, járadékban részesülőket, - hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban, vagy egyéb ellátásban részesülőket, - gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülőket, - olyan munkanélküli-ellátásban részesülőket, akik nem minősülnek munkanélkülinek (pl. nem keresnek munkát), - vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élőket (pl. földdel, nyaralóval, bérbe adható lakással rendelkezőket). Ha tehát a gazdaságilag nem aktív népesség számából levonjuk a nyugdíj ellátásban részesülők számát, és hozzáadjuk az álláskeresők számát, akkor becsülni tudjuk azt a létszámot, ami a város látens munkaerő-tartalékát jelenti. Ez az érték körülbelül 1100 fő főre tehető, melynek ismerete különösen fontos a városba betelepülni kívánó vállalkozások (mint leendő munkaadók) számára. A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlásának vizsgálatakor kiderül, hogy A foglalkoztatottak megoszlása a munkavégzés helye szerint:  Siófokon a városban lakó foglalkoztatottak többsége helyben talál munkát;  alacsony a más városban dolgozó siófoki lakosok aránya (ami a lakosság kismértékű mobilitásával magyarázható)  nyári turisztikai szezonban magasabb a más településről érkező foglalkoztatottak. A 4. számú táblázatból jól látható, hogy a településen a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 64%-ot tesz ki, ez az arány is jól mutatja Siófok turisztikai jelentőségét.

13. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Táblázat 4.

A település lakóinak jellemző foglalkoztaFő tási ágazatai: a) mezőgazdaság 409 b) ipar 5369 c) szolgáltatás 10676 (Forrás: KSH népszámlálás, 2001.) Összességében tehát elmondható, hogy a város saját lakosain kívül a kistérségen belüli egyéb települések lakói számára is képes munkát biztosítani, mely még inkább kiemeli térségi szerepkörét. 4.5. Közmunkaprogram A közmunka olyan foglalkoztatási programok indítását jelenti, amelyek a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresők képzettségi szintjének növelését, készségeik fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését teszik lehetővé. Az áttekinthető, nyilvános pályázati rendszerben elérhető programok egyidejűleg helyi, illetve térségi és országos célok megvalósítását segítik átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglalkoztatással. A határozott idejű, legalább 3-8 hónapos közmunkaprogram helyi, nemzeti vagy nemzetgazdasági szempontból fontos állami vagy önkormányzati feladat ellátását célozza. A támogatás előzetesen benyújtott és elbírált közmunkaprogram megvalósítására nyújtható. A programok lehetnek jellegüktől függően nyílt, vagy meghívásos lebonyolításúak. Közmunkatámogatásban kizárólag regisztrált álláskeresőket alkalmazó munkáltatók meghatározott köre részesülhet:  önkormányzat és társulása(i)  önkormányzati vagy állami feladatok ellátására vagy foglalkoztatásra alapított közhasznú társaság (nonprofit gazdasági társaság), ha alapítója, és/vagy többségi tulajdonosa önkormányzat vagy társulása  központi költségvetési szerv  olyan gazdálkodó szervezet, amely állami vagy önkormányzati tulajdon kezelésével, fenntartásával van megbízva. Gazdálkodó szervezetek esetében a foglalkoztatás nem terjedhet ki a nyereségérdekelt tevékenységre, program kizárólag az állami vagy önkormányzati tulajdon kezelésével összefüggő feladatok ellátására, elkülönített, nonprofit elszámolással szervezhető. A támogatás legalább 80 %-ban bérekre és járulékaikra igényelhető, de a foglalkoztatással és a felnőttképzéssel összefüggő valamennyi alapvető költségre és juttatásra, kötelező szolgáltatásra is kiterjedhet. Meghatározott (10%-nál nem nagyobb) hányadát lehet csak a munkavégzést közvetlenül szolgáló eszközök beszerzésére fordítani. Siófok Városban 2011-ben 252 fő (157 féri, 95 nő) vett részt a közmunka programban.

14. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja 4.6. Megváltozott munkaképességűek esélyegyenlősége Országos jelenség a részmunkaidős foglalkoztatás drasztikus csökkenése, azonban – kiváltképp a megváltozott munkaképességűek esetében – az állami támogatások kihasználásával lehetőség van a településen még több megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatására. A Munkaügyi Központ naprakész statisztikai adatokkal rendelkezik a megváltozott munkaképességű emberekről, akiknek foglalkoztatásával csökkenthető a rehabilitációs járulék fizetés. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának új szabályai szerint 2012. január elsejétől 964.500 forint maradt a cégek által fizetendő, rehabilitációs hozzájárulás összege. Táblázat 5.

A településen élő megváltozott munkaképességű személyek száma, Férfi ebből: a) 35 évnél fiatalabb 7 b) 35-55 év közötti 17 c) 55 év feletti 5 (Forrás: Munkaügyi Központ, 2011. december)

Nő

Összesen

2 11 6

9 28 11

A rehabilitációs hozzájárulást akkor köteles megfizetni a foglalkoztató, ha legalább húsz munkavállalót foglalkoztat, és az általa foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az éves átlagos állományi létszám öt százalékát. Amennyiben a foglalkoztatók teljesítik az ötszázalékos kvóta előírását, vagyis legalább húsz munkavállaló esetén egy megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaznak, akkor mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól. A munkáltató csökkentheti költségeit, ha távmunkában, vagy más, atipikus foglalkoztatási formákban foglalkoztatja a megváltozott munkaképességűeket, akiknek alkalmazása jó hatást gyakorolhat új piac alakulására, a társadalmi befogadásra, az átgondoltabb munkaszervezésre, az összetartó, toleráns, együttműködő munkahelyi légkör kialakulását is segítve. 4.7. Lakáshelyzet bemutatása Siófok Város Önkormányzata a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.21.) Korm. rendelet, valamint Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 3/1994. (II.17.) sz., a lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatásáról 16/2007.(IV.27.) sz. rendeletei alapján biztosítja. Az életminőség jelentős elemét képezik a lakhatás körülményei, melyek szoros összefüggést mutatnak a lakosság jövedelmi helyzetével és igényszintjével. A lakásállomány nagysága illeszkedve a növekvő lakónépességhez, folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott az utóbbi években. Táblázat 6.

Megnevezés Tulajdonosi Bérleti v. szolgálati Ebből önkormányzati szo-

Száma 7700 db 526 db 57 db 15. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja ciális bérlakás Egyéb 54 db (Forrás: KSH népszámlálás, 2001.) A lakások többsége 1970 és 1990 között épült, ami minden bizonnyal összefüggésben áll az ebben az időszakban gyakori lakásépítési támogatások nyújtásával. Az épületek nagy része jó állapotban van, lakóik megfelelő anyagi színvonala biztosítja hosszú távú fenntartásukat. A rendszerváltás óta továbbra is épülnek társasházak főleg a Balaton partján. Táblázat 7.

INFRASTRUKTURA SIÓFOKON 1. Lakhatás Lakásállomány (db) 9620 db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 9 % Önkormányzati bérlakások száma 57 db ebből szociális bérlakások száma 57 db 2. Infrastruktúra Vezetékes vízhálózat %-ban 99 % Csatornázottság %-ban 81 % Szilárd burkolatú út %-ban 87 % Szegregátum/ok száma Nincs (Forrás: KSH népszámlálás, 2001., Siófoki Polgármesteri Hivatal 2011. évi adatai) Siófok Városban 9620 db lakás található, ebből mindössze 9 %, amely alacsony komfort fokozattal rendelkezik. A településen szegregátum nem található. A településen a közművekkel való ellátottsága, valamint tömegközlekedéssel való megközelíthetősége kiemelkedő. A hasznosítási javaslatban meg kell határozni:  az újonnan épülő, valamint a várhatóan megüresedő bérlakások számát,  bírósági ítéletek, hatósági határozatok végrehajtására biztosított bérlakások számát,  szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások számát,  a nem szociális bérlakásként bérbe adható bérlakások számát,  a közérdekű feladatok megoldása érdekében szükséges bérlakások számát,  a városrendezési célok megvalósításához szükséges bérlakások számát. A családok szociális helyzetének romlásával egyre nagyobb igény mutatkozik az önkormányzati bérlakások bérletére. Az önkormányzati bérlakás állomány száma ugyanakkor az elmúlt évek során nem változott, sőt az állagromlás miatt inkább csökkenő tendenciát mutat, mert a leromlott műszaki állapot miatt néhány ingatlan lebontásra került. Ezen kívül nagy igény mutatkozik a helyi Gondozási Központban történő elhelyezésre is, ahová azok a nyugdíjasok, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek nyújthatnak be pályázatot, akik önmaguk ellátására képesek. Siófok Város Önkormányzata a helyi rendelet alapján az önkormányzat rendelkezésére álló anyagi eszközökből az arra rászoruló igényjogosultak számára  lakásépítéshez, vásárláshoz,  nem önkormányzati vagy állami tulajdonú családi ház vagy lakás bővítéséhez, tetőterének beépítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez,  vis major kár elhárításához,  komfort nélküli lakás komfortossá tételéhez,  lakáscélú kölcsön törlesztő részleteinek megfizetéséhez vissza nem térítendő támogatást nyújthat. A vissza nem térítendő támogatás összege 200.000 16. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Ft-ig terjedhet. Táblázat 8.

A tervezett cél, tevékenység A célok, feladatok és tevé- A tervezett tevékenység, felvagy feladat megnevezése kenységek megvalósításá- adat végrehajtásának tervenak forrásigénye zett ütemezése Helyi lakásépítési és 5.000.000,- Ft Határideje: folyamatos lakásvásárlási támogatás (Forrás: Siófok Város Önkormányzata költségvetése, 2011.) A fent megjelölt törvények és rendeletek alapján a Nemzeti Erőforrás Bizottság látja el, az önkormányzati bérlakások értékesítésével, a helyi támogatás visszafizetésével kapcsolatos végrehajtási ügyeket és az egyéb hozzájárulások (bejegyzés, törlés stb.) kiadásával kapcsolatos feladatokat is. Jelentős ügyfélforgalom tudható be a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendeletben meghatározott lakáscélú állami támogatás személyi feltételeinek meglétét igazoló jegyzői igazolás kiadása esetén, amelyhez a lakásépítési kedvezmény és a fiatalok otthonteremtési támogatásához kapcsolódó határozatok (felfüggesztés, átjegyzés, bejegyzés, visszafizetés) elkészítése, nyilvántartások vezetése és a jelentések megküldése is kapcsolódik. A fentiek alapján jól látható, hogy Siófok Város Önkormányzata minden korosztálynak és a különböző szociális helyzetben lévő kérelmezőmknek lehetőséget biztosít a lakhatás megoldására. 4.8. Hajléktalanokat segítő program A szociális törvény értelmében hajléktalannak minősül az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. A hajléktalanná válás okai meglehetősen sokszínűek: 1. Az esetek nagy részében kapcsolati konfliktusok (válás, élettársi kapcsolatok felbomlása, szülőkkel történő összeveszés, nyugdíjas magára maradása stb.) állnak a háttérben. Ehhez társul gyakran problémaként a függőséget kiváltó anyagok használata, a fizikális és mentális egészség romlása, valamint a bűnözés. 2. Az állami intézményekből való kikerülés (állami nevelés, pszichiátriai intézet, kórház, börtön, szociális otthon) is jelentősen növeli a hajléktalan emberek számát. 3. Növekszik a gazdasági okokból bekövetkező hajléktalanság aránya (munkanélküliség, önálló életkezdés és lakáshoz jutás nehézségei, tartós szegénység). A hajléktalanság bekövetkezésében központi jelentőségű tényező a lakástalanság. A rendszerváltás óta lezajlott lakásprivatizáció következtében szinte teljes egészében megszűntek az állami és önkormányzati „olcsóbb” lakások, albérletek, munkásszállók. Ennek következtében szinte kizárólag piaci alapon lehet lakáshoz, vagy bérlakáshoz jutni. E körülmények, valamint a közüzemi díjak folyamatos emelkedése egyfajta, a hajléktalanság irányába mutató lejtőt képeznek, elsősorban az alacsony jövedelmű esetleg munkanélküli, vagy más okból szociális segítségre szoruló családok, vagy egyének számára. Hajléktalanságot válthat ki az egyén vagy család életében az is, amikor váratlan krízishelyzet (betegség, életmódváltás, vállalkozás sikertelensége, elemi kár stb.) áll elő. A lakástalansággal, pontosabban a lakhatáshoz való jogokkal már az Alkotmánybíróság is foglalkozott. 2000-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának közösen előterjesztett indítványa kifogásolta, hogy az állam nem tesz eleget az Alkotmány 15., 16., 17., valamint 70/E. §-aiból fakadó jogalkotási feladatának. Az indítványozók véleménye az volt, hogy sem 17. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja a szociális ellátásokról, sem a társadalombiztosításról szóló törvényi rendelkezések nem fedik le teljes egészében a hivatkozott alkotmányjogi rendelkezésekből az államra háruló szabályozási kötelezettségeket, hiszen – álláspontjuk szerint – a szociális biztonsághoz való alapjognak a hajlékhoz (lakhatáshoz) való jog nélkülözhetetlen részét képezi, mert annak hiányában egyetlen szociális intézkedés sem érheti el célját. Az indítványozók szerint ebből következik, hogy az állam a lakhatáshoz való jog biztosítása tekintetében mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést követ el. Az Alkotmánybíróság 42/2000. (XI.8.) számú határozatában megállapította, hogy az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése szerinti szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza. A megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok – így a lakhatáshoz való jog -, mint alkotmányos alapjogok nem vezethetők le. E tekintetben az állam kötelezettsége és ebből következően felelőssége nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság határozata viszont azt jelenti, hogy az állam a hajléktalanok részére nem köteles lakást biztosítani, elég ha a szociális ellátórendszer fenntartásával orvosolja a problémát. Az állam, illetve általa az önkormányzatok részére előírt ellátások azonban a problémákat jelenleg nem tudják teljes mértékben megoldani. Ebből következően sajnos a hajléktalan ellátórendszer fejlesztése csak mint egy krízisállapot kezelése vihető tovább, de nem mint valaminek a megoldása. Magyarországon a hajléktalan emberek számát 30-35.000-re becsülik. Ehhez képest viszont az ország területén mindössze 8000 szálláshely működik, a nappali melegedőkben és a népkonyhákon pedig kb. 5000 személy kap naponta ellátást. A hajléktalan ellátást az állam folyamatosan fejleszteni próbálja. A fejlesztésen belül különös hangsúlyt kap az utcai szolgálatok és a nappali ellátások fejlesztése, a regionális diszpécser központok létrehozása, illetve a rehabilitáció és a munkaerő piaci reintegráció hatékonyságának növelése. Sajnos az ágazat finanszírozása sem állami, sem helyi szinten nem teszi lehetővé a hajléktalanság jelentős csökkentését. Nagyobb támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a hajléktalanokat segítő szervezetek az önálló életvitelre képes hajléktalan személyek számára lakhatási támogatást nyújtsanak, így férőhelyeket szabadítsanak fel és növeljék a hajléktalanságból kilábaló emberek számát. A fentiekből is látható, hogy a hajléktalansággal kapcsolatos problémák nem csak Siófokon, hanem az ország valamennyi nagyvárosában fellelhetőek. Valójában a hajléktalanokkal foglalkozó ágazat folyamatosan a helyzet javításán munkálkodik. Szükségesnek látszik egy szenvedélybetegek, vagy hajléktalanok otthonának létrehozása a városban A feladatokat átgondolva látható, hogy a problémamentes működés csak jelentős költségvetési kiadásokkal, vagy civil szervezet együttműködésével biztosítható. A jelenlegi jogszabályi rendelkezések szerint a segély folyósításával egyidejűleg annak feltételeként munkavégzési kötelezettséget előírni nem lehet. Munkavégzési lehetőség felajánlása és elfogadása esetén viszont munkabér kifizetése történik, de ebben az esetben is jogosult lehet a hajléktalan személy más, nem a munkanélküliséggel összefüggő egyéb támogatásra. A hajléktalanok munkavégzésre való ösztönzése egyéb más problémát is felvet. Statisztikailag kimutatható, hogy a hajléktalanok nagy többsége egészségi állapotából kifolyólag a munkavégzésre nem alkalmas. E mellett kényszeríteni senkit sem lehet a munkavégzésre. A közmunkaprogrammal kapcsolatos probléma az előzőekből következik. Egy közmunkaprogramba egyidejűleg legalább 100 főt kell bevonni, ez viszont a hajléktalanok tekintetében lehetetlen. Sajnos nem csak a hajléktalanok, de a rendszeres szociális segélyben részesülők között is nehezen található 100 fő, aki alkalmas a munkavégzésre és nem került még bevonásra az önkormányzat által biztosított közcélú munkába. Amennyiben nem találunk elegendő számú hajléktalan személyt a munkavégzésre, a 18. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja fentihez hasonló helyzet alakul ki a védő munkahelyek létrehozásával is. A hajléktalanok foglalkoztatását nagy valószínűséggel csak rehabilitációs céllal lehet elképzelni, ehhez viszont megfelelő szintű háttérintézmények kellenek. A lakhatás feltételeinek fejlesztése járható út lehet, ehhez viszont megfelelő szintű állami támogatás szükséges. A probléma abból adódik, hogy a hajlékhoz jutást, csak abban az esetben lehet elérni, ha a hajléktalan munkajövedelmet szerez, mivel a megélhetéshez és a lakhatási feltételek biztosításához anyagi forrással kell rendelkeznie. Ebből adódik az, hogy a hajléktalanoknál szükség van egy generációváltásra ahhoz, hogy elérjük: nagy részüknek legyen munkája, vagy valamilyen szintű ellátása. Ez esetben megfelelő bérlakás programmal, albérleti támogatással a hajléktalanok kigondozhatóak lennének. Ilyen programok megvalósításához azonban jelentős anyagi források szükségesek, de eredményesebb lehet a korábban felvetetteknél. A hajléktalansággal foglalkozó szervezetek jelenleg is kapcsolatban állnak egymással. A többi szereplővel, pl. közterület-felügyelet, polgárőrség, rendőrség az együttműködést szorosabbra lehet fűzni, és fejleszteni kell a munkakapcsolatot. Az intézmény egyébként az ellátás során több más civil szervezettel is együttműködik. A hajléktalanná válás egy folyamat, amely során az ember lépésről lépésre elszakad az emberi közösségtől, ezért nem csak magával a kialakult hajléktalansággal, hanem a még lakással rendelkező, de családi krízisben levő személyekkel és családokkal is foglalkozni kell. Erre hivatottak az intézmény családsegítő szolgálatai, a gyermekjóléti szolgálat és olykor bekapcsolható a munkába az idősgondozó szolgálat is. Fontos tehát a prevenció, hogy a családi kríziseket követően a család egyes tagjai ne váljanak hajléktalanná. Fontos azonban, és sokszor életmentő feladat a kialakult hajléktalanság kezelése, melyhez nem csak a hajléktalan ellátás fejlesztése szükséges. Nagy jelentőséggel bír, hogy egy társadalom miként viszonyul az elesettekhez. Jelen helyzetben az a tapasztalat, hogy a társadalom viselkedése nagymértékben kirekesztő, illetve megbélyegző. Különböző ismeretterjesztő anyagokkal ezen a beállítottságon – nem rövid idő alatt – változtatni lehet. Siófok Városban a hajléktalanok igénybe vehetik a népkonyhát, nappali melegedőt és éjjeli menedékhelyet, mely Siófokon a Bajcsy-Zsilinszky u. 24. szám alatti ingatlanban található. Hosszú távú programként jeleníthető meg a lakhatási feltételek javítása. Ma már tudható, hogy a hajléktalanságot nem lehet egyszerűen a lakásrendszer működési hiányosságaira visszavezetni, és a kivezető úthoz is több kell, mint a lakásügyi lépések megtétele. A lakhatás biztonsága vagy bizonytalansága illetve a lakhatáshoz jutás lehetőségei, esélyei azonban fontos szerepet játszanak abban, hogy egy krízishelyzet hajléktalansághoz vezet-e, s ha valaki ilyen helyzetbe sodródott, akkor onnan vissza tud-e kapaszkodni. Mindenesetre meg kell próbálni a rendszeres jövedelemmel rendelkező hajléktalanokat szociális bérlakáshoz juttatni – amely nem könnyű, hiszen ebből igen kevés van -, illetve valamilyen nagyobb összegű lakbértámogatással albérletben elhelyezni. Természetesen a személy sorsának nyomon követése ezekben az esetekben kötelező, kontrollálni kell, hogy valóban képes-e a saját lábán megállni. Ehhez a támogatási rendszerhez viszont egy komplex programra és esetleg rendeleti szabályozásra van szükség. Ugyancsak hosszú távú programként jeleníthető meg a munkához jutás segítése, mely alapfeltétele annak, hogy valaki lakhatási lehetőséghez jusson. Ez viszont csakis azok esetében lehetséges, akik fiatalok és a hajléktalan lét még nem kezdte ki egészségüket. Sajnos olyan hajléktalanok is vannak, akik koruk, egészségi állapotuk miatt már nem képesek arra, hogy akár segítséggel is az önálló létet önmaguk részére biztosítani tudják. Az ő részükre nem marad más megoldás, mint az intézményes ellátás, melyhez azonban az átmeneti elhelyezés és a nappali ellátás már nem elegendő. Jelenleg teljes mértékben 19. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja hiányoznak azok az intézmény típusok, ahol beteg, idős hajléktalanok komplex ellátását lehetne biztosítani. Ilyen intézmény pl. a hajléktalanok otthona, melyet elsősorban a megyei önkormányzatoknak kell működtetniük. Ilyen intézménytípust a megyei jogú város is működtethet, ha úgy ítéli meg, hogy az ellátotti igényeket tekintve arra szüksége van. A beruházási költség, valamint az éves fenntartási költség igen jelentős. Tudomásul kell venni azonban, hogy ha nem is katasztrofális tömegben, de a nálunk fejlettebb nyugat-európai országokban is sok ember nélkülözi az otthon biztonságát. A segítség formái viszont sok országban változatosak. Például Ausztriában, Svédországban a kiépített jóléti rendszer miatt elvétve kerülhet valaki ilyen helyzetbe, máshol foglalkoztatási, lakáspolitikai, egészségügyi rehabilitációs programokkal próbálják kezelni a hajléktalanság különböző megjelenési formáit. Ebből viszont az is látható, hogy elsősorban állami szinten, állami intézkedésekkel és állami támogatással lehet a problémákat kezelni. 4.9. Oktatás Siófok Város Önkormányzata, mint fenntartó, 2008. július 1-el létrehozta a Siófoki Integrált Oktatási Központot (a továbbiakban: SIOK). Az intézményhez bölcsőde, óvodák, a siófoki és kistérségi általános iskolák, Gyermekjóléti és Ifjúságvédelmi Központ tartozik. A Siófoki Integrált Oktatási Központ jelenlegi szervezete a 2011. július 1-i intézményintegráció megvalósítása folytán jött létre. A 11 intézmény élén főigazgató áll, a tagintézmények egy helyettes vezetésével működnek. A tagintézmények szakmailag egymástól függetlenül, önállóan működnek, a gazdasági feladatokat Siófok Város Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztálya látja el. Táblázat 9. Feladatellátási hely m egnevezése

Funkció

Főállású pedagógusok létszám a

Gyerm ekek, tanulók szám a

HHH HH gyerm ekek, gyerm ekek, tanulók tanulók % szám a

HH gyerm ekek, tanulók szám a

SIOK Katicabogár Óvoda

óvodai nevelés

14

98

18

SIOK Nyolcszínvirág Óvoda

óvodai nevelés

13

108

10

SIOK Napraforgó Óvoda

óvodai nevelés

14

87

12

SIOK Micimackó Óvoda

óvodai nevelés

10

72

4

SIOK Pillangó Óvoda

óvodai nevelés

10

67

27

SIOK Pitypang Óvoda

óvodai nevelés

14

98

44

SIOK Pöttyös Óvoda

óvodai nevelés

14

98

26

SIOK Széchenyi Óvoda

óvodai nevelés

13

103

13

IOK Nyitnikék Óvoda

óvodai nevelés

16

91

19

67

616

133

SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Műv.I. SIOK Széchenyi István Általános Iskola Kele u. SIOK Széchenyi István Általános Iskola Asztalos u. SIOK Beszédes József Általános Iskola, Speciális Tagozat Somogy Megyei Önkormányzat Perczel Mór Gimnáziuma Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központ Középiskola, Szakiskola és Kollégium

18,37% 9,26% 13,79% 5,55% 40,30% 44,89% 26,53% 12,62% 20,88%

4 2 0 0 4 15 3 5 7

SNI HHH SNI gyerm ekek, gyerm ekek, gyerm ekek, tanulók tanulók % tanulók % szám a

4,08% 1,85% 0,00% 0,00% 5,97% 15,30% 3,06% 4,85% 7,69%

260

21,59%

5

42,21%

0,81%

általános iskola 32

412

130

28

223

108

58

566

148

általános iskola általános iskola általános iskola

31,55% 48,43% 26,15%

44 43 42

10,68% 19,28% 7,42%

7 3 58

1,70% 1,35% 10,25%

középfokú oktatás

középfokú oktatás és szakképző

(Forrás: SIOK Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve) 4.9.1. Óvodák Siófokon 1 tagintézmény van, a többi társult településen 1-1. Siófokon összesen 10 feladat- ellátási hely van, de ezek közül egy a Bölcsőde épülete, ezért nem számoltuk az óvodai telephelyek közé. Az intézményi 1025 óvodai férőhely a nevelési év végéig teljesen fel lesz töltve, a beíratott gyermekek száma 1089 fő, a kihasználtság a SIOK óvodáiban 106,24%., ebből Siófokon 850 férőhely van, a beíratott gyermekek száma 822 fő. Az siófoki

20. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja óvodák kihasználtsága 108,11 % -os. Legalacsonyabb a kihasználtság Balatonendréden, ahol 72%, míg a legmagasabb arány Siófokon van. Siófok Város Óvodája és Bölcsődéje tagintézmény-egységei: SIOK Katicabogár Óvoda Az óvoda a SIOK Katicabogár Óvoda a Foki hegyen található, négy csoporttal működik. Nagy területű udvarrészeink nagyszerű mozgáslehetőséget biztosítanak óvodásaink számára. Csoportszobák jól felszereltek, barátságosak, otthonosak. Nevelőmunkában kiemelt helyet foglal el az egészséges életmód, életszemlélet kialakítása valamint a környezet megismerése, védelme. Intézményünkben biztosítani szeretnénk az óvó-védő, szociális nevelőszemélyiségfejlesztő funkciót. SIOK Nyolcszínvirág Óvoda A SIOK Nyolcszínvirág Óvoda a Foki hegyen, négy csoporttal működik. Érzelmi biztonságot nyújt a lakótelepek leegyszerűsített, viszonylag sivár környezetében élő gyerekek számára. A folyamatos napirend kialakításával tágabb lehetőséget biztosítunk óvodás gyermekeinknek az egyéni és életkori sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével. Nyugodt, elfogadó légkörben történik a belső késztetésen alapuló tevékenységek végzése, melyben a játéknak alapvető szerepe van. SIOK Micimackó Óvoda A Micimackó Óvoda a város központjában családi házas környezetben található. Három homogén csoportban törekszik megvalósítani a harmonikus személyiségfejlesztést. Az ide járó gyermekek szülei nagy százalékban plusz munka vállalásával igyekeznek biztos anyagi hátterüket megteremteni. Ebből adódóan fáradtak, türelmetlenek, kevés időt töltenek gyermekeikkel. Pedagógiai feladataink közül ezért kiemelt hangsúlyt fektetünk az érzelmi biztonság megteremtésére, a szociális élmények megélésére és a képességek kibontakoztatására. SIOK Napraforgó Óvoda Az óvoda a város központjában, a Fő utcában, négy csoporttal működik. A vegyes életkor szerint szerveződő csoportok kedvező környezetet biztosítanak a gyermekek számára. Az óvoda a családi nevelést folytatva, az élet kihívásaira, konfliktusokra igyekszik felkészíteni, megteremtve a békesség, érzelmi biztonság, boldogság, önfeledt felfedezés lehetőségét. SIOK Pillangó Óvoda A Siófoki Pillangó Napközi Otthonos Óvoda a Kiliti városrészben, kertvárosi környezetben, három csoporttal látja el feladatát. Az óvodába járó gyermekek szociokulturális háttere sokszínű képet mutat. Elmondható, hogy viszonylag magas a hátrányos helyzetű gyermekek, családok száma. Az óvoda személyi, tárgyi és pedagógiai feltételrendszere megfelelő alapul szolgál a mindennapok gyakorlatához, a nevelőmunkához. A gyermekek esélyteremtését, sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztését tartják elsődlegesnek. SIOK Pitypang Óvoda Az óvoda a Kiliti városrészben helyezkedik el. Az utóbbi években történő gazdasági változások hatása (pl. munkanélküliség) érezhető; sok az ingerszegény családi környezetből érkező gyermek. A négy csoportban folyó nevelés olyan szemléletmódot jelent, amely tekintettel van a gyermek egyéni fejlettségére és alkalmas az együttléthez szükséges szokások kialakítására. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. SIOK Pöttyös Óvoda Jelenleg 4 csoporttal működik, melyekben azonos vagy hasonló korú gyermekek szerveződnek. A nevelőközösségek családias, biztonságot adó, barátságos légkörben, jó tárgyi feltételek segítségével, magas szintű szakmai tudás és gyermekszeretet birtokában végzik munkájukat.. Az óvoda változatos, színes képességfejlesztő gyermeki tevékenységek lehetőségét kínálja elsősorban a játékba integrálva és játékos módszerekkel. Megalapozott erkölcsi 21. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja normák, jól működő egységes közösségi szokások keretei között, az esztétikai, művészeti irányultságnak megfelelően sokirányú, differenciált személyiség és képességfejlesztést próbál megvalósítani. SIOK Széchenyi Óvoda Az óvoda zöldövezeti környezetben található, tágas, gazdag növényvilágú, mozgásfejlesztő eszközökkel bőven ellátott, óvodakertjére különösen büszke. Az óvoda nevelőmunkája mind a négy csoportjában épít a gyermekek természetes kíváncsiságára, aktivitására, kreativitására, önálló egyedi személyiségét tiszteletben tartja Minél több sokoldalú, élményszerű tapasztalatszerzést biztosít a természeti és társadalmi környezetről, mozgással, cselekvéssel a különböző érzékelő funkciók együttműködésével. A kölcsönös nyitottság és segítő szándék, a közös családias program és a gyermekekért érzett felelősség élővé, emberivé teszi kapcsolatát a szülőkkel. SIOK Nyitnikék Óvoda A SIOK Nyitnikék Óvoda Siófok központi részén az Újpiac tér és a Fő út által határolt, zöld övezetnek is nevezhető környezetben található. A négy csoportos óvoda elsősorban a keleti városrész vonzáskörzetéből fogadja a gyermekeket. A család funkcióját erősítve, kiegészítve, a szülőkkel együttműködve alakítja ki nevelési gyakorlatát. A magas számban jelen lévő hátrányos helyzetű, és sajátos nevelést igénylő gyermekek integrált nevelésével segíti az egyenlő esélyek megteremtését azok számára. Óvodánk gyermekszerető, a másságot elfogadni tudó, derűs, családias légköre alkalmas a differenciált nevelés és egyéni fejlesztés megvalósítására. SIOK Bölcsőde Bölcsődénk a SIOK Siófok Város Óvodája és Bölcsődéje bölcsődei tagintézményegysége. Ellátási területe Siófok Város. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás keretein belül a 0 – 3 éves korosztály napközbeni ellátását végző intézmény. A 60 férőhellyel működő bölcsőde további 62 férőhellyel bővült, így 2012. március 1től 122 kisgyermek befogadására alkalmas intézmény. Öt gondozási egységben, tíz csoportszobában vegyes életkorú gyermekek nevelését – gondozását látjuk el szakképzet kisgyermeknevelőkkel. A bölcsődei felvétel egész évben folyamatos a szülők igényei szerint. A felvétel rendjét Siófok Város Önkormányzata az 5/2011.(II.28.) számú önkormányzati rendelete szabályozza. Az elmúlt években jellemző volt a 2 év körüli gyermekek felvétele, míg az elmúlt hónapokban egyre több az egy – másfél éves gyermek ellátását kérő szülő. 2011. október 1-én a felvett gyermekek száma 72 fő. Ebből 12 fő rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, 2 fő tartósan beteg, 3 fő nagycsaládos. Egy fő védelembevételét rendelte el Siófok Város Jegyzője. A bölcsődei felvételnél előnyt élvez az a gyermek, akit gyámhatósági végzés alapján hozzátartozója nevel, akit egyedülálló szülő nevel, aki családgondozásban részesül és fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség, akinek szülője jövedelmi helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni, akinek szülője orvosilag igazolt betegsége miatt az ellátást biztosítani nem, vagy csak részben tudja.

22. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Táblázat 10. 2. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek Összesen:

HH

HH %-a

HHH

HHH %-a

SNI tanulók aránya (%)

SNI

A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben az összes feladatellátási hely vonatkozásában Óvodába jár

822

173

21,05%

40

4,87%

903

278

30,79%

72

7,97%

27

2,99%

914

241

26,37%

83

9,08%

46

5,03%

ebből

hely ben (lakhely év el azonos településen) más településre eljáró (lakhely év el nem azonos településen) A három leggy akrabban v álasztott céltelepülés nev e:

Alsó tagozatos (1-4.)

ebből

hely ben (lakhely év el azonos településen) más településre eljáró (lakhely év el nem azonos településen) A három leggy akrabban v álasztott céltelepülés nev e:

Felső tagozatos (5-8.)

ebből

hely ben (lakhely év el azonos településen) más településre eljáró (lakhely év el nem azonos településen) A három leggy akrabban v álasztott céltelepülés nev e:

(Forrás: SIOK Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve) A SIOK óvodájába összesen 822 gyermek jár, közöttük 173 fő (21,04%) hátrányos helyzetű. Az óvodás gyermekek között 40 fő (4,86%) a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya. 4.9.2. Általános Iskolák A SIOK általános iskolai tagintézményeiben 2218 fő tanul a jelen tanév során. Közöttük 704 fő a hátrányos helyzetű diák. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 223 fő. A főállású pedagógusok száma 233 fő. A SIOK általános iskolai tagintézményeiben összesen 95 fő SNI-s diák van, 38 főt integráltan, 57 főt gyógypedagógiai tagozaton, a Beszédes József Általános Iskola Speciális Tagozatán tanítanak. Az SNI-s diákok ellátása a törvényben előírt feltételeknek megfelel. Más településekről bejáró tanulók száma 285. Közülük 109 fő hátrányos helyzetű , ebből 44 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű.

23. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Táblázat 11.

Táblázat 12. A település nevelési-oktatási intézményeiben SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: Enyhe fokban értelmi sérült Középsúlyos értelmi sérült Diszlexia( egyéb részképesség zavar) Súlyos magatartási, tanulási zavar ebből Egyéb A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban

Ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton tanul:

összesen: 73 49 8 0 0 0

57

0

(Forrás: : SIOK Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve )

SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézményünk Siófok városának két nagy múltú, évtizedes hagyományokkal rendelkező iskolájából jött létre. Ezen kívül vidéki telephelyek is részt vesznek a nem kötelező alapfokú művészetoktatás funkcióinak ellátásában. Általános iskolánk Siófok centrumában helyezkedik el, a város legrégebbi oktatási intézménye. A XXI. század elvárásainak megfelelően a szülők és a diákok igénylik a színvonalas anyanyelvi, idegen nyelvi, természettudományos és informatikai oktatást, illetőleg a művészeti nevelést, aminek intézményünk maximálisan igyekszik megfelelni. Nevelőtestületünk innovációs készsége jó, tagjai rugalmasan alkalmazkodnak korunk változó körülményeihez, felhasználják a korszerű, hatékony, gyermekközpontú módszereket, eszközöket. Nevelő – oktató munkánk kiemelt területe a közösségformáló rendezvények sora (Bottyán nap, karácsonyi ünnepség, sportrendezvények, kirándulások, erdei iskolák, táborok), valamint a magyar és idegen nyelv, matematika és informatika oktatása csoportbontásban. Iskolánk szakos ellátottsága: 100 %-os. 24 tanulócsoportunkban a létszámok évek óta stabilitást mutatnak. A kompetenciaalapú oktatás megvalósításával törekszünk arra, hogy olyan alapkészségek és képességek birtokába kerüljenek tanulóink, amelyekkel a középiskolákban, majd a munkaerőpiacon is eredményesen tudnak helytállni. Az országos kompetencia mérések eredményei – eddig minden esetben az országos átlag felett – fémjelzik nevelő-oktató munkánk hatékonyságát. Ugyancsak ezt tanúsítják tanulóink versenyeken elért kiváló eredményei és továbbtanulási mutatói. Szaktantermek, informatikai termek, nyelvi termek, könyvtár állnak a tanulók rendelkezésére. Szabadidős, kulturális és sportesemények sora teszi színessé a diákéveket. Rendszeres és folyamatos kapcsolatot tartunk a város különféle intézményeivel (könyvtár, színház, középiskolák), valamint a SIOK iskoláival és óvodáival. Az alapfokú művészetoktatás is komoly hagyományokra tekint vissza Siófokon, 1970óta nyújt erre lehetőséget a város. A zenetagozat a város egyik legszebb helyén a Mártírok utcában, a tánctagozat a Szépvölgyi utcában működik. Története során profilja egyre bővült 24. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja azzal a céllal, hogy a Siófokon és környékén élő családok gyermekei művészeti nevelésben részesülhessenek. Így Balatonszabadiban és Nagyberényben is működik telephely. A nevelők fontosnak tartják, hogy elkötelezett munkával hozzásegítsék a családokat az igényes, komoly kulturális értéket képviselő zene és a magyar hagyományokat megőrző néptánc kultúra megismertetéséhez és az iránta való igény kialakításához. Oktatómunkájukban arra törekszenek, hogy tanítványaikat művészi élményhez juttassák, és a kiemelkedő tehetségű növendékeket felkészítsék továbbtanulásra a felsőbb szintű zenei intézményekben. A művészetoktatásban működik: billentyű, fafúvós, akkordikus, vonós, rézfúvós, vokális, zeneismeret, kamarazene, néptánc tanszak. A 2007/2008-as tanévben lezajlott országos minősítő eljárás során „kiválóan minősült alapfokú művészetoktatási intézmény” értékelést kapták. SIOK Széchenyi István Általános Iskola 1967-ben Siófok második belvárosi iskolájaként kezdte meg működését. 2011. július 2-tól a SIOK Széchenyi István Általános Iskola és a SIOK Somogyi József Általános Iskola összevonásából SIOK Széchenyi István Általános Iskola lett. Jelenleg az intézményben három telephelyen folyik a nevelés-oktatás, a Kiliti városrészben két telephely működik. A szakos ellátottság 100 %- os; alkalmazotti körünk képzettsége sokirányú. Munkatársi gárdánk stabil, a fluktuáció minimális. Az életszínvonal megőrzése a szülőkre egyre nagyobb terhet ró, amit az iskolával kapcsolatban megfogalmazott elvárások növelésével próbálnak kompenzálni. Kiemelt nevelésioktatási céljaink: a kreatív, sokoldalú önmegvalósításra képes emberré nevelés; rugalmas ismeretszerzés; szilárd, továbbépíthető alapismeretek (magyar, matematika); emelt óraszámú és szintű nyelvoktatás. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésével törekszik az iskola az alapkészségek és képességek (szövegértés, szövegalkotás, matematika – logika), továbbá a kulcskompetenciák folyamatos fejlesztésére, mely segíti tanulókat az egész életen át történő tanulás alapjainak megszerzésében, ill. a későbbi munkaerő piacra való belépés zökkenőmentes megvalósításában. Az iskola életét színesebbé tevő, a személyiség kiteljesedését segítő, közösségformáló rendezvények sora vált hagyománnyá az elmúlt évtizedek alatt. Kiemelt területei iskolai munkánknak az egészségnevelés, egészséges életmódra nevelés, az idegen nyelvi képzés, a számítástechnika tanítása. Minden feltétel adott a testi nevelés számára, a tanulók mozgásigényének kielégítését a tornaterem, tornacsarnok biztosítja. A számítógéptermek jól felszereltek, a korszerű követelményeknek megfelelnek. Idegen nyelv hatékonyabb elsajátítását csoportbontás segíti. Színes könyvtári állomány a tanulók és nevelők számára folyamatosan rendelkezésre áll. Rendszeres és folyamatos kapcsolatot tart az iskola a város és környékének oktatási, kulturális és sport intézményeivel. SIOK Beszédes József Általános Iskola, Speciális Tagozat és Módszertani Központ Intézményünk a Siófoki Integrált Oktatási Központ 2011. évi átszervezése folytán a fenntartható intézmény-integráció megvalósítása folytán jött létre. Az integrációt megelőzően a Szépvölgyi u. 2-ben működött SIOK-os intézményként a Beszédes József Általános Iskola és a Módszertani Központ. A Beszédes József Általános Iskola 1980-ban került átadásra. Iskolánk a Balaton déli partján, Siófokon zöldövezetben található a város dinamikusan fejlődő részén. Tanulóinkat, szép gondozott park és tágas tér várja. Intézményünk hatalmas tornacsarnokkal és műfüves labdarúgó pályával rendelkezik. Az iskola tornacsarnoka nemcsak iskolai célokat tölt be, hanem városi, országos és nemzetközi sportrendezvények lebonyolítására is alkalmas. Az intézmény tanulói biztonságos körülmények között, egy épületen belül találják meg a tornacsarnokot, az éttermet, az iskolai büfét, s valamennyi tantermet. Szaktantermek is (informatika, természettudományi, technika, könyvtárszoba) kialakításra kerültek. A rohamo25. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja san bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükségessé vált az ismeretszerzés módjának modernizálása. A központi tartalmi szabályozás (NAT, kerettantervek) az iskolai tantervek szerves részévé tette a tanulási technikák, módszerek megtanítását. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése (szövegértésiszövegalkotási, a matematikai-logikai, valamint az idegen nyelvi, IKT kompetencia területeken). Nevelőink ennek jegyében végzik munkájukat. Az itt tanuló diákok évről évre bizonyítják magas szintű felkészültségüket különböző tantárgyakból az országos kompetenciaméréseken, tanulmányi- és sportversenyeken. A tanórákon kívül tanulóink számos szabadidős tevékenység közül választhatnak: hittan, kézműves szakkör, dramatikus színjátszás (Turbó Csiga csoport), gyermektorna, gyógytestnevelés, RG (Ritmikus Gimnasztika), aerobic, karate, labdarúgás, Góliát FC labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda. Iskolánk része 2009/2010-es tanévtől a speciális tagozat is, amely a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével foglalkozik. A tagozat tanulónépességét azok a tanulók alkotják, akik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálata alapján speciális fejlesztést igényelnek. A tanulói létszám közel 60%-a bejáró a városhoz közeli településekről. A Módszertani Központ a SIOK valamennyi intézményét ellátja az utazó pedagógiai szolgáltató hálózattal. Minden területről hetente egy-két alkalommal megjelennek az intézményekben a szakemberek. Feladatuk szerint közvetlen segítséget nyújtanak a gyermekeknek, illetve a pedagógusok fejlesztő munkáját támogatják. Elsősorban szakszolgálati feladatot látnak el, melynek területei: logopédia, gyógytestnevelés, óvodai, iskolai fejlesztés, iskolapszichológia. Az iskolapszichológia célja az együttes problémamegoldás, feladata a pedagógiai munka segítése. A különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását az adott probléma típusának megfelelő, kompetens szakember végzi.

26. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja

Táblázat 13. 4. Lemorzsolódás az intézményben Siófok_Beszédes HHtanulók

HHHtanulók

összlétszá körében mon belül: (fő)

körében

Évfolyamismétlők száma (fő) 2008/2009

4

1

2009/2010

8

5

2010/2011

10

7

országos átlag 2008/2009 Magántanulók száma (fő) 2008/2009

6

2

2009/2010

11

3

2010/2011

9

5

2009/2010

2

1

2010/2011

6

5

HH aránya(%)

(fő)

HHH aránya(%)

25,00% 62,50% 70,00%

0

33,33% 27,27% 55,55%

0

50,00% 83,33%

0

5 1

3 4

0,00% 62,50% 10,00%

0,00% 27,27% 44,44%

országos átlag 2008/2009 Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fő) 2008/2009 3

0,00% 50,00%

országos átlag 2008/2009 Siófok_Széchenyi I. (Asztalos u.) HHtanulók összlétszá körében mon belül: (fő) Évfolyamismétlők száma (fő) 2008/2009

0

0

2009/2010

5

5

2010/2011

5

3

országos átlag 2008/2009 Magántanulók száma (fő) 2008/2009

5

5

2009/2010

5

5

2010/2011

4

2

országos átlag 2008/2009 Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fő) 2008/2009

0

0

2009/2010

2

1

2010/2011

3

3

HHHtanulók körében HH aránya(%)

(fő)

HHH aránya(%)

0,00% 100,00% 60,00%

0

100,00% 100,00% 50,00%

0

0,00% 50,00% 100,00%

0

1 2

0 1

0 2

0,00% 20,00% 40,00%

0,00% 0,00% 25,00%

0,00% 0,00% 66,66%

országos átlag 2008/2009

27. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Siófok_Széchenyi (Kele u.) HHtanulók összlétszá körében mon belül: (fő) Évfolyamismétlők száma (fő) 2008/2009

4

3

2009/2010

2

1

2010/2011

13

8

országos átlag 2008/2009 Magántanulók száma (fő) 2008/2009

4

3

2009/2010

4

3

2010/2011

5

1

országos átlag 2008/2009 Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fő) 2008/2009

0

0

2009/2010

1

1

2010/2011

2

1

HHHtanulók körében HH aránya(%)

(fő)

HHH aránya(%)

75,00% 50,00% 61,53%

3

75,00% 75,00% 20,00%

3

0,00% 100,00% 50,00%

0

75,00% 0,00% 15,38%

0 2

75,00% 75,00% 0,00%

3 0

0,00% 100,00% 0,00%

1 0

országos átlag 2008/2009 Siófok_Vak Bottyán HHtanulók összlétszá körében mon belül: (fő) Évfolyamismétlők száma (fő) 2008/2009

10

6

2009/2010

8

8

2010/2011

8

5

országos átlag 2008/2009 Magántanulók száma (fő) 2008/2009

10

5

2009/2010

13

8

2010/2011

14

7

országos átlag 2008/2009 Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fő) 2008/2009

1

1

2009/2010

0

0

2010/2011

1

1

HHHtanulók körében HH aránya(%)

(fő)

HHH aránya(%)

60,00% 100,00% 62,50%

1

50,00% 61,54% 50,00%

1

100,00% 0,00% 100,00%

0

6 2

8 0

0

10,00% 75,00% 25,00%

10,00% 61,54% 0,00%

0,00% 0,00% 0,00%

országos átlag 2008/2009

(Forrás: SIOK Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve)

28. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja

Táblázat 14. 5. Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzősök közül hányan tanultak tovább az egyes isk olatípusok ban?

Siófok_Beszédes HHösszlétszá tanulók mon belül: körében

HH aránya(%)

Gimnázium (fő) 2008/2009

24

0

2009/2010

22

0

18 országos átlag 2008/2009 Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (fő) 2008/2009 29 2009/2010 28

0

2010/2011

17

3

országos átlag 2008/2009 Szakiskolai képzés (fő) 2008/2009

HHH aránya(%)

(fő)

(fő)

2010/2011

HHHtanulók körében

1 2

9

3

2009/2010

19

10

2010/2011

22

11

országos átlag 2008/2009 Speciális szakiskola (fő) 2008/2009

0

0

2009/2010

0

0

2010/2011

1

1

0,00% 0,00% 0,00%

0

3,45% 7,14%

0

0

0,00% 0,00%

0

0

0,00% 0,00%

0

33,33% 52,63%

0 3

0,00% 15,79%

7

0,00% 0,00%

0 0

0,00% 0,00%

1

országos átlag 2008/2009 Nem tanult tovább (fő) 2008/2009 2009/2010 2010/2011 országos átlag 2008/2009

29. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Siófok_Széchenyi (Asztalos) HHösszlétszá tanulók mon belül: körében

HH aránya(%)

2009/2010

10

1

9

0

2010/2011

HHH aránya(%)

(fő)

(fő) Gimnázium (fő) 2008/2009

HHHtanulók körében

1 országos átlag 2008/2009 Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (fő) 2008/2009 14 2009/2010 17

0

2010/2011

8

3

országos átlag 2008/2009 Szakiskolai képzés (fő) 2008/2009

9

1

2009/2010

9

4

2010/2011

9

4

országos átlag 2008/2009 Speciális szakiskola (fő) 2008/2009

0

0

2009/2010

0

0

2010/2011

1

1

3 5

10,00% 0,00%

0 0

0,00% 0,00%

0

21,43% 29,41%

0 3

0,00% 17,65%

0

11,11% 44,44%

1 1

11,11% 11,11%

1

0,00% 0,00%

0 0

0,00% 0,00%

0

országos átlag 2008/2009 Nem tanult tovább (fő) 2008/2009 2009/2010 2010/2011 országos átlag 2008/2009

30. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Siófok_Széchenyi (Kele) HHösszlétszá tanulók mon belül: körében

HH aránya(%)

HHH aránya(%)

(fő)

(fő) Gimnázium (fő) 2008/2009

23

3

2009/2010

30

0

2010/2011

HHHtanulók körében

18 országos átlag 2008/2009 Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (fő) 2008/2009 29 2009/2010 36

1

2010/2011

23

2

országos átlag 2008/2009 Szakiskolai képzés (fő) 2008/2009

2 5

13

7

2009/2010

7

4

2010/2011

7

3

országos átlag 2008/2009 Speciális szakiskola (fő) 2008/2009

0

0

2009/2010

0

0

2010/2011

0

0

13,04% 0,00%

0 0

0,00% 0,00%

0

6,90% 13,89%

0 1

0,00% 2,78%

0

53,85% 57,14%

0 4

0,00% 57,14%

1

0,00% 0,00% 0,00%

0 0

0,00% 0,00%

0

országos átlag 2008/2009 Nem tanult tovább (fő) 2008/2009 2009/2010 2010/2011 országos átlag 2008/2009

31. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Siófok_Vak Bottyán HHösszlétszá tanulók mon belül: körében

HHHtanulók körében

HH aránya(%)

(fő)

(fő) Gimnázium (fő) 2008/2009

34

0

2009/2010

42

6

2010/2011

HHH aránya(%)

32 országos átlag 2008/2009 Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (fő) 2008/2009 36 2009/2010 40

3

2010/2011

33

2

országos átlag 2008/2009 Szakiskolai képzés (fő) 2008/2009

3 4

12

3

2009/2010

4

0

2010/2011

11

1

országos átlag 2008/2009 Speciális szakiskola (fő) 2008/2009

0

0

2009/2010

0

0

2010/2011

0

0

0,00% 14,29%

0 0

0,00% 0,00%

0

8,33% 10,00%

1 0

2,78% 0,00%

0

25,00% 0,00%

3 0

25,00% 0,00%

0

0,00% 0,00% 0,00%

0 0

0,00% 0,00%

0

országos átlag 2008/2009 Nem tanult tovább (fő) 2008/2009 2009/2010 2010/2011 országos átlag 2008/2009

(Forrás: SIOK Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve) Táblázat 15. 6. tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Siófok_Beszédes Hány tanuló vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám 2010/2011 HHHHHProgramok tanulók tanulók ÖsszlétHH aránya(%) körében számon körében (fő) (fő) belül Alapfokú művészet-oktatás

0

Kisebbségi program

0

0

0

Napközi

55

49

Szakkör

198

113

60 0

32 0

Iskolai nyári tábor Erdei iskola

0,00% 0,00% 89,09% 57,07% 53,33% 0,00%

létszám 2011/2012 HH-tanulók HHH aránya(%)

0 0 31 22 10 0

0,00% 0,00% 56,36% 11,11% 16,67% 0,00%

Összlétszámon belül

körében

(fő)

HH aránya(%)

HHHtanulók

HHH aránya(%)

körében

(fő)

0 0 65

15

221

74

23,08% 33,48%

22 21

33,85% 9,50%

Siófok_Széchenyi (Asztalos) Létszám 2010/2011 Programok

Alapfokú művészet-oktatás Kisebbségi program

HHtanulók

Összlétszámon belül

körében

(fő) 0

HHHtanulók

HH-tanulók HHH aránya(%)

körében

(fő) 0

0

0

Napközi

142

80

Szakkör

280

103

35 18

11 10

Iskolai nyári tábor Erdei iskola

HH aránya(%)

létszám 2011/2012

0,00% 0,00% 56,34% 36,79% 31,43% 55,56%

0 0 31 39 5 3

0,00% 0,00% 21,83% 13,93% 14,29% 16,67%

Összlétszámon belül

körében

(fő)

HH aránya(%)

HHHtanulók

HHH aránya(%)

körében

(fő)

0 0 30

22

186

103

73,33% 55,38%

9 34

30,00% 18,28%

32. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Siófok_Széchenyi (Kele) Létszám 2010/2011 Programok

HHtanulók

Összlétszámon belül

Alapfokú művészet-oktatás

körében

körében

0

0

47

18

Szakkör

180

50

30 20

19 8

0,00% 0,00% 38,30% 27,78% 63,33% 40,00%

HHHtanulók

HH-tanulók HHH aránya(%)

(fő) 0

Napközi Iskolai nyári tábor Erdei iskola

HHHtanulók

HH aránya(%)

(fő) 0

Kisebbségi program

létszám 2011/2012

0 0 7 11 3 2

Összlétszámon belül

0,00% 0,00% 14,89% 6,11% 10,00% 10,00%

HH aránya(%)

körében

(fő)

HHH aránya(%)

körében

(fő) 7

22,58%

31

12

272

55

38,71% 20,22%

31 0

3 14

9,68% 5,15%

Siófok_Vak Bottyán Létszám 2010/2011 Programok

HHtanulók

Összlétszámon belül

Alapfokú művészet-oktatás

körében

HH aránya(%)

HHH aránya(%)

(fő) 0

0

0

Napközi

57

29

Szakkör

154

46

Iskolai nyári tábor Erdei iskola

130 170

30 34

0,00% 0,00% 50,88% 29,87% 23,08% 20,00%

HHHtanulók

HH-tanulók

körében

(fő) 0

Kisebbségi program

létszám 2011/2012 HHHtanulók

0 0 9 8 10 9

Összlétszámon belül

0,00% 0,00% 15,79% 5,19% 7,69% 5,29%

körében

(fő)

HH aránya(%)

(fő) 68

16,67%

60

23

252

67

38,33% 26,59%

408

HHH aránya(%)

körében

0 5 4

8,33% 1,59%

(Forrás: SIOK Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve) Táblázat 16. 7. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel A tanulók közül hány fő vett/vesz részt az alábbi programokban? Siófok_Beszédes Létszám 2010/2011 HHHHHProgramok tanulók tanulók ÖsszlétHH aránya(%) körében számon körében (fő) (fő) belül Útravaló Program

0

0

Arany János Program

0

0

Tanoda Egyéb (MKB)

0 3

0 3

0,00% 0,00% 0,00% 100,00%

létszám 2011/2012 HH-tanulók HHH aránya(%)

0 0 0 3

Összlétszámon belül

0,00% 0,00% 0,00% 100,00%

körében

HH aránya(%)

(fő)

HHHtanulók

HHH aránya(%)

körében

(fő)

0

0

0

0

0 0

0 0

0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

0 0 0 0

0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

Siófok_Széchenyi (Asztalos ) Létszám 2010/2011 Programok

HHtanulók

Összlétszámon belül

körében

HH aránya(%)

(fő)

létszám 2011/2012 HHHtanulók

HH-tanulók HHH aránya(%)

körében

(fő)

Útravaló Program

0

0

Arany János Program

0

0

Tanoda Egyéb (MKB)

0 2

0 2

0,00% 0,00% 0,00% 100,00%

0 0 0 2

Összlétszámon belül

0,00% 0,00% 0,00% 100,00%

körében

HH aránya(%)

(fő)

HHHtanulók

HHH aránya(%)

körében

(fő)

5

5

0

0

0 0

0 0

100,00% 0,00% 0,00% 0,00%

2 0 0 0

40,00% 0,00% 0,00% 0,00%

Siófok_Széchenyi (Kele) Létszám 2010/2011 Programok

HHtanulók

Összlétszámon belül

körében

HH aránya(%)

(fő)

létszám 2011/2012 HHHtanulók

HH-tanulók HHH aránya(%)

körében

(fő)

Útravaló Program

0

0

Arany János Program

0

0

Tanoda Egyéb (MKB)

0 1

0 1

0,00% 0,00% 0,00% 100,00%

0 0 0 1

Összlétszámon belül

0,00% 0,00% 0,00% 100,00%

körében

HH aránya(%)

(fő)

HHHtanulók

HHH aránya(%)

körében

(fő)

0

0

2

1

0 0

0 0

0,00% 50,00% 0,00% 0,00%

0 0 0 0

0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

Siófok_Vak Bottyán Létszám 2010/2011 Programok

HHtanulók

Összlétszámon belül

körében

HH aránya(%)

(fő)

létszám 2011/2012 HHHtanulók

HH-tanulók HHH aránya(%)

körében

(fő)

Útravaló Program

0

0

Arany János Program

0

0

Tanoda Egyéb (MKB)

0 1

0 1

0,00% 0,00% 0,00% 100,00%

0 0 0 1

0,00% 0,00% 0,00% 100,00%

Összlétszámon belül

körében

HH aránya(%)

(fő)

HHHtanulók

HHH aránya(%)

körében

(fő)

1

1

1

1

0 0

0 0

100,00% 100,00% 0,00% 0,00%

1 1 0 0

100,00% 100,00% 0,00% 0,00%

(Forrás: SIOK Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve)

33. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Táblázat 17. 8. Kompetencia mérések eredményei Siófok_Beszédes Országos kompetencia-mérés eredménye

2009 Iskola átlaga

2010

HH HHH tanulók átlaga Országos tanulók átlag átlaga

Iskola átlaga

HH tanulók átlaga

HHH tanulók átlaga

2011 Országos átlag

Iskola átlaga

HH tanulók átlaga

Iskola átlaga

HH tanulók átlaga

Iskola átlaga

HH tanulók átlaga

Iskola átlaga

HH tanulók átlaga

HHH tanulók átlaga

Országos átlag

HHH tanulók átlaga

Országos átlag

HHH tanulók átlaga

Országos átlag

HHH tanulók átlaga

Országos átlag

Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

534,00 532,00

519 506 497

1496,00 1640,00

6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

489,00 484,00

499 497 490

1493,00 1592,00

1483 1583 497

Matematika

Siófok_Széchenyi (Asztalos) Országos kompetencia-mérés eredménye

1498 1622 490

2009 Iskola átlaga

2010

HH HHH tanulók átlaga Országos tanulók átlag átlaga

Iskola átlaga

HH tanulók átlaga

HHH tanulók átlaga

2011 Országos átlag

Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

492,00 460,00

519 506 497

1400,00 1564,00

6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

446,00 460,00

499 497 490

1379,00 1556,00

1483 1583 497

Matematika

Siófok_Széchenyi (Kele) Országos kompetencia-mérés eredménye

1498 1622 490

2009

2010

Iskola átlaga

HH HHH tanulók átlaga Országos tanulók átlag átlaga

Iskola átlaga

6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

541,00 554,00

467,00 447,00

487,00 450,00

519 506 497

1521,00 1582,00

6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

503,00 515,00

406,00 436,00

413,00 412,00

499 497 490

1496,00 1589,00

Iskola átlaga

HH HHH tanulók átlaga Országos tanulók átlag átlaga

HH tanulók átlaga

HHH tanulók átlaga

2011 Országos átlag

Szövegértés 1483 1583 497

Matematika

Siófok_Vak Bottyán Országos kompetencia-mérés eredménye

1498 1622 490

2009

2010 Iskola átlaga

HH tanulók átlaga

HHH tanulók átlaga

2011 Országos átlag

Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

559,00 552,00

519 506 497

1540,00 1668,00

6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

543,00 545,00

499 497 490

1569,00 1735,00

1483 1583 497

Matematika 1498 1622 490

(Forrás: SIOK Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve) Siófok általános iskoláiban tanul a SIOK diákjainak 81,96%-a, 1817 gyermek. A tanulók közül 519 fő hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzetűek száma 155 fő arányuk 8,53%. Az iskolákban 73 fő sajátos nevelési igényű gyermek integráltan tanul. Arányuk 4,01% . Gyógypedagógiai tagozaton tanul 57 diák, közöttük 48 fő a hátrányos helyzetű. Útravaló Programra a SIOK Széchenyi István Általános Iskola és a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola adott be pályázatot. Az Arany János Programra 3 gyermek pályázik Tanoda nincs egyik településen sem. A továbbiakban feltétlenül szükséges, hogy az állami támogatások igénybevételére az iskolák ösztönözzék a diákokat és elérjék, hogy nagyobb számban vegyék azokat igénybe. A szülők és pedagógusok, illetve a diákok tájékoztatása alapvetően fontos és a Diák Önkormányzat bevonása is elképzelhető ebbe a munkába. Az adatszolgáltatás a továbbtanulási mutatók tekintetében 2010/2011 tanévben pontos. Elmondható, hogy minden iskolából mennek továbbtanulni gimnáziumba is. Összes végzős diákunk:248 fő volt az elmúlt tanévben (51 HH, ebből 13 HHH). Ebből gimnáziumba ment 80 fő (5 HH), szakközépiskolába 97 fő (16 HH) Szakiskolába 69 fő (28 HH, ebből 12 HHH), speciális szakiskolába 2 fő (2 HH, ebből 1 HHH) Megállapítható, hogy a siófoki iskolákból nagyobb arányban mennek érettségit adó intézménybe, mint a vidéki településekről. A hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulását 34. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja zárójelben jeleztük. A kompetenciamérés eredményei az országos átlaghoz képest szóródást mutatnak. Kiemelkedő eredményeink: Vak Bottyán J. Általános Iskola 8. évfolyam matematika és szövegértés, Beszédes József Általános Iskola 8. évfolyam, szövegértés. Eltérő nevelési igényű tanulók alapképzése tekintetében biztosítjuk a speciális képzés lehetőségeit. Sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában városi szintű koordinációt, együttműködést és fejlesztő pedagógusokat biztosítunk. Az ellátás tekintetében keressük a regionális és területi együttműködés lehetőségét. Sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó szabályozás a kompetencia mérésekkel összefüggésben: Az integráltan oktatott testi és érzékszervi fogyatékos tanulók az előírásoknak megfelelően részt vesznek a mérésben (kivéve azokat a tanulókat, akiket fogyatékosságuk megakadályoz a teszt kitöltésében). A pszichés fejlődési zavaraik miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók vagy a megismerési funkciók, a viselkedésfejlődés tartós és súlyos rendellenességével rendelkező tanulók részt vesznek a mérésben, de ezen tanulók eredményei - a központi szabályozás értelmében - nem kerülnek bele a telephely tanulóinak elemzésébe, a telephelyi, iskolai és fenntartói jelentésbe. A Beszédes József Általános Iskolába 68 pedagógus van. Közülük 8-an tanítanak a speciális tagozaton. A tagozatra járó gyermekeket a környező településekről is fogadja az iskola. A 57 fő SNI diák gyógypedagógiai tagozaton tanul. Összesen 148 fő hátrányos helyzetű diákról tudnak, halmozottan hátrányos helyzetű 42 fő van. Van 9 magántanuló az iskolában. Siófokról jár az iskolába a gyermekek legnagyobb része, más településekről 78 fő érkezik az iskolába. Szembetűnő, hogy az iskola 148 hátrányos helyzetű diákja közül 41 érkezik más településről, ebből 32-en a speciális tagozatra járnak. Iskolai ellátásukat, fejlesztésüket kiemelt feladatként kell kezelni, ezért a SIOK-on belül létrejött egy SNI-munkacsoport, az iskola pályázataiban és terveiben nagy aránnyal szerepelnek az SNI inklúziót támogató programok és azok a módszertani fejlesztések, amelyek a számukra összeállított modern pedagógiai eszköztár hatékony alkalmazását segítik elő. A gyógypedagógiai tagozaton párhuzamos osztályok nincsenek, viszont a hátrányos helyzetűek aránya a tagozaton 40-100% között mozog, szemben a normál tagozat 19,44%-os HH arányával. Mivel a diákok több mint 50%-a vidékről érkezik, számukra a tanórán kívüli fejlesztési lehetőségek szervezett biztosítása elengedhetetlen a jövőben. Ez azért is kiemelt feladat, mert az iskola diákjainak 75,43%-a veszi igénybe a napközis ellátást. 4.9.3. Egyéb intézményegységek A SIOK épületében Siófok, Szépvölgyi u. 2. szám alatt került elhelyezésre. Három iroda, egy interjú szoba, váróhelyiség, tárgyaló áll a 11 főt foglalkoztató Gyermekjóléti és Ifjúságvédelmi Központ rendelkezésére. A Gyermekjóléti Szolgálat már a Gyermekvédelmi törvény hatályba lépése előtt az országban az elsők között 1997. január elején kezdte meg működését a Családsegítő Központ integrált intézményeként önálló szakmai egységként. A szociális ellátórendszer egyik legfiatalabb intézménye, történelmi múlttal, hagyományokkal nem rendelkezik, úttörő szerepet tölt be a hazai gyerekvédelemben. A szolgálat 2 csoporttal dolgozik 8 fő családgondozó a gyerekjóléti alapellátást biztosítja a kistérségben, és a 3 ifjúságvédelmi felelős utazó pedagógusként a SIOK iskoláit látogatja. Gyermekjóléti és Ifjúságvédelmi Központ 2009. január 1-e óta látja el a SIOK keretein belül a gyermekjóléti és az ifjúságvédelmi feladatokat.

35. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja 4.10. Gyermekjóléti alapellátások A családi napközi 1-5 főig, de állandó segítővel legfeljebb 7 gyermek részére a gondozó saját háztartásában, vagy más a családi körülményeket mintázó gondozási helyen biztosít napközbeni felügyeletet a családban élő 20 hetestől 14 éves korú gyermekek számára. A családi környezet, az alacsony gyermeklétszám miatt ez a gyermekjóléti alapellátási forma különösen alkalmas a kisgyermekek gondozására, de lehetőséget teremt nagyobb, iskoláskorú gyermekek fejlődésének segítésére is. Kistelepüléseken, ahol gyermekintézmények fenntartása nem lenne gazdaságos, illetve nagyobb településeken a gyermekintézmények mellett, azok kapacitását kiegészítve, szolgáltatásokat kínálva segítheti a gyermekek gondozását, nevelését, a szülők számára lehetőséget nyújt a munkavállalás és családi kötelezettségek összehangolására. A családi napköziben folyó napközbeni ellátás egy olyan összetett tevékenység, amely egyrészt a gondozó saját privát terében történik. Az egész társadalom érdeke az, hogy a családi napközi gondozás során a gyermekek olyan ellátásban részesüljenek, amiről elmondható, hogy szükségleteiknek megfelelő, hozzájárul személyiségük kibontakozásához, a tanulási folyamat zavartalanságához, testi-lelki jóllétükhöz. Javaslatként megfogalmazható, hogy kistérségi szinten összefogva a kistérségi napközbeni gyermekellátásban hálózatszerűen létrehozható családi napközik minőségi ellátást jelenthetnek. A családi napközik előnyei:  A lakókörnyezetben bármilyen kisszámú igény kielégítésére alkalmas.  A kis gyermeklétszám miatt gyorsabban, rugalmasabban tud alkalmazkodni változó igényekhez.  Működési engedélyhez kötött, a helyi önkormányzat felügyeletével, definiált elvárások és - feltételek szerint, ellenőrzötten működik.  Munkalehetőséget teremt a helybeli lakosok (nők!) számára.  Családias légkört és környezetet biztosít. A településen 2 db családi napközi működik nem önkormányzati fenntartásban. 4.11. Egészségügy Siófok lakosságának egészségügyi ellátásáról 10 háziorvos és 5 házi gyermekorvos rendel a településen. A településen Járóbeteg - Szakellátás működik. A lakosság gyógyszerekkel és gyógyászati segédeszközökkel való ellátását 6 gyógyszertár biztosítja. Táblázat 18.

Egészségügyi alapellátásra vonatkozó adatok Háziorvosi praxisok száma Iskolaorvosi praxisok száma Vegyes praxisok száma Gyermekorvosi praxisok száma Védőnői státuszok száma Közösségi ápolónői státuszok száma (Forrás: Siófoki Polgármesteri Hivatal)

Összesen 10 5 0 5 9 4

Ebből betöltetlen 0 0 0 0 0 0

36. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Emellett a település központjában Szakrendelő is működik. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma (2400 fő) a régiós átlagához, ami a nemzetközileg elfogadott ideális 1300 lakos/orvos arányt jelentősen felülmúlja. A lakosság egészségügyi állapota nem megfelelő, ami elsősorban az eszköz és orvos ellátottság hiányára vezethető vissza. Külön említést érdemelnek a külterületeken jelentkező egészségügyi problémák, melyek közül a penészedés és a rágcsálók jelenléte komolyan veszélyeztetik az érintett épületek lakóinak egészségügyi állapotát. Táblázat 19. Lakosság EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET MUTATÓI 1. Tny. szerinti saját jogú nyugellátásban részesülők összesen ebből: öregségi nyugdíjban részesülők száma rokkantsági nyugdíjban részesülők baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők 2. Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásban részesülők összesen ebből: özvegyi nyugdíjban részesülők árvaellátásban részesülők szülői nyugdíjban részesülők baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesülők 3. GYES-en, GYED-en lévők száma 4. Fogyatékossági támogatást kap, vagy saját jogon magasabb összegű családi pótlékban részesül (1998. évi LXXXIV. tv) 5. Közlekedési támogatást kap 6. Népegészségügyi szűrésekre vonatkozó adatok 6.1. Kötelező rendszeres népegészségügyi szűrésen résztvevők aránya 6.2. Méhnyak-szűrésen résztvevők száma 6.3. A méhnyak-szűrés átszűrtségének aránya % 6.4. Emlőszűrésen résztvevők száma 6.5. Az emlőszűrés átszűrtségének aránya % 7. Kötelező védőoltásból kimaradók száma 8. Egészségügyi ellátás keretében végzett felvilágosító tevékenység által az elmúlt évben elért személyek száma

férfi

nő

Összesen

2544

3758

6302

1842 670

2882 844

74

335

4724 1514 0 409

9 65

251 84

334 90

124

260 149 0 0 334 214 0 0,00% 307 0,00% 0 0,00% 0 0

(Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatóság, Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, 2011) Táblázat 20. Egészségügyi szakellátásra vonatkozó adatok Kórházak száma 50 km-en belül Sürgősségi ellátást nyújtó intézmények száma Emlőszűrő-állomás 100 km belül Méhnyak szűrő szakrendelők száma 30 km-en belül Fogyatékos személyek rehabilitációja, habilitációját biztosító intézmények száma

Összesen 2 2 3 3

Ellátás helye(i) Székesfehérvár, Veszprém Székesfehérvár, Veszprém Kaposvár, Székesfehérvár, Veszprém Siófok, Balatonboglár, Tab

A legközelebbi ellátás távolsága (amennyiben más

Kaposvár

(Forrás: Siófok Város Kórház- Rendelőintézete, 2011.)

37. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Táblázat 21. Igen/Nem Biztosítottak-e a településen az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések? (Eütv.) igen Biztosított-e a településen a család és nővédelmi gondozás? (Eütv.) (Családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása) Igen Biztosított-e a településen az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása? (Eütv.) Igen

az elmúlt 2 évben a településen 18 évesnél fiatalabb korban szült anyák száma

17-18 éves 16-17 éves 14-15 éves 14 évesnél fiatalabb összesen

2008

2009

14 1 0 0 15

10 3 0 0 13

ebből iskolai tanulmá nyait megszak ította 0 0 0 0 0

(Forrás: Siófok Város Kórház- Rendelőintézete, 2011.) 4.12. Szociális ellátás Siófokon önkormányzati fenntartású tartós bentlakásos ellátás idősek otthona működik, melyek 99 fő számára biztosítanak elhelyezési lehetőséget (2011-s adatok szerint). A kapacitás-kihasználtság 96 % - s, a férőhelyek száma elegendőnek mondható. A közeljövőben tehát előreláthatólag nem lesz szükség kapacitás – bővítésre, az intézmény fenntartása és dolgozóinak folyamatos képzése azonban továbbra is aktív tevékenységet feltételez az önkormányzat részéről. Az Önkormányzat számára a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) által előírt ellátási kötelezettség teljesítése, az ellátásra szorulók szociális biztonságának, valamint a szociális szolgáltatások ellátottakhoz történő közelebb kerülés megteremtése a fő feladata. Ennek érdekében Siófok Város a szociális és gyermekvédelmi ellátások fejlesztésének céljául tűzte ki, az ellátásra szorulók szociális biztonságának megteremtését, a szociális szolgáltatások ellátottakhoz történő közelebb kerülését, a szociális ellátási igények felmérését és teljesítését, a társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkező élethelyzetek feltárását, valamint azon eszközök megtalálását, mellyel a felmerülő problémák a leghatékonyabban kezelhetők.

Táblázat 22.

38. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja ellátást igénybe vevők férfi SZOCIÁLIS HELYZET MUTATÓI Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások (Szt.) 1. Időskorúak járadékában részesülő 2. Aktív korúak ellátására jogosult ebből 2.1. Rendszeres szociális segélyre jogosult

nő

Fogyatékkal élő

Összesen

férfi

nő

Roma

Összesen

férfi

nő

Összesen

2544 202

3758 277

6302 479

0

0

0 0

0

0

0 0

41

55

96

0

0

0

0

0

0

9

4

13

0

0

32 0

51 0

83 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

141

209

350

51 90 0 20 15 5 0

71 138 0 13 7 6 0

122 228 0 33 22 11 0

50

194

102

a) egészségkárosodott személy

b) 55. életévét betöltötte c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel d) önkormányzat helyi rendelete alapján mentesített 2.2. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult a) 35 évnél fiatalabb b) 35-55 év közötti c) 55 év feletti 2.3. Közcélú foglalkoztatásban részt vevő a) 35 évnél fiatalabb b) 35-55 év közötti c) 55 év feletti 3. Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma összesen ebből természetbeni támogatásban részesülők száma 3.1. normatív LFT-ben részesülők ebből természetbeni támogatásban részesülők száma 3.2. adósságkezeléshez kötött LFT-ben részesülők ebből természetbeni támogatásban részesülők száma 3.3. helyi LFT-ben részesülők ebből természetbeni támogatásban részesülők száma 4. Ápolási díjban részesülők összesen 4.1. Szt. 41. § szerint jogosultak száma 4.2. méltányossági ápolási díjra jogosultak száma 5. Átmeneti segélyben részesülők száma ebből természetbeni támogatásban részesülők száma 6. Temetési segélyben részesülők száma Természetben nyújtott szociális ellátások (Szt) 1. Köztemetés 2. Közgyógyellátásban részesülők száma összesen ebből: átmeneti gondozott, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorú rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott központi szociális segélyben részesülő rokkantsági járadékos I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján szociálisan rászorult személy 3. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 4. Adósságkezelési szolgáltatásban részesülők száma ebből: közüzemi díj, közös költség vagy lakbérhátralékosok száma hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralékosok száma

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0

244

0

0

203

305

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

50

194

244

0

0

102

203

305

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

25 20

78 70

103 90

5

8

13

0

0

48

142

190

0

0

0

0

0

0

0

2

3

5

0

0

0

0

0 0

0 0

0

0 0

0

1

1

190

213

403

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

4

20

24

0

0

0 5

0 2

0 7

0 0

0 0

95

98

193

0

0

80

74

154

0

0

5

19

24

0

0

144

121

265

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

(Forrás: Siófoki Polgármesteri Hivatal, 2011.) 39. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja A mai felfogás szerint a szociális feladatok körébe tartoznak a szociális (társadalmi) rehabilitáció eszközei és intézményei. A társadalomba való be-, illetve visszailleszkedés érdekében segítségre szorulnak a társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, fogyatékosság, munkaképesség megváltozása, munkanélküliség, családi körülmények vagy a család hiánya, szenvedélybetegségek stb.) társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdenek. A szociális gondoskodás egy átfogó tevékenység, általában egy-egy korcsoport (gyermekkorúak, időskorúak) vagy népréteg (pl. hajléktalanok) életmódjának javítását célozza. A gondozás a gondoskodás gyakorlati megvalósítása az eszközök és módszerek szintjén. Célja és feladata a gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, melynek mértékét és fajtáját mindenkor a segítségre szoruló ember testi, lelki és szociális állapota határozza meg. A szociális védőháló „megszövése” nem egyetlen intézményrendszer, hanem szervezetrendszerek együttműködésének feladata. Az állami és önkormányzati feladatvállalás meghatározó elve ebben a rendszerben a szubszidiaritás, amely több szinten is megjelenik. Ennek harmadik szintje a rászorultsági szint, amelyen az állami (és önkormányzati) segítés akkor lép működésbe, ha az egyén létfeltételei másként nem biztosíthatók. Ehhez szükséges ellátási igények felmérése, a célcsoportok felkutatása, a meglévő feladatok ellátási igények figyelembe vételével történő bővítése, valamint az intézmények infrastruktúrájának megfelelő szintre hozása. A megvalósítás érdekében tervezett feladatok:  célcsoportok felmérése  pályázati források igénybevétele  együttműködő szervezetek felkutatása  az ellátások infrastruktúrájának megteremtése  civil szervezetekkel ellátási szerződés megkötése  szociális térkép elkészítése  együttműködés a kistérségi önkormányzatokkal Várható hatásai és eredményei: a szociális védőháló „befoltozása” és kiterjesztése és az ellátási igények kielégítése. A Kedvezményezettek köre, célcsoportok: fogyatékos személyek, szenvedélybetegek, rászoruló idősek, valamint a gyermekek. A végrehajtás főbb szereplői: Siófok Város Önkormányzata, civil szervezetek, egyházak, kistérségi önkormányzatok.

40. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Táblázat 23 Szociális szolgáltatások ALAPSZOLGÁLTATÁSOK 1. Alapellátások 1.1. Családsegítés 1.2. Étkeztetés 1.3. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 1.4. Házi segítségnyújtás 1.5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 1.6. Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás 1.7. Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbu ellátás 1.8. Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás 1.9. Támogató szolgáltatás 1.10. Utcai szociális munka 2. Nappali ellátások 2.1. Nappali ellátás Fogyatékos személyek részére 2.2. Nappali ellátás Hajléktalanok részére 2.3. Nappali ellátás Időskorúak részére 2.4. Nappali ellátás Pszichiátriai betegek részére 2.5. Nappali ellátás Szenvedélybetegek részére SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK BENTLAKÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK 1. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények 1.1. Fogyatékos személyek otthona 1.2. Hajléktalanok otthona 1.3. Idősek otthona 1.4. Pszichiátriai betegek otthona 1.5. Szenvedélybetegek átmeneti otthona 2. Lakóotthonok 2.1. Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona 2.2. Fogyatékos személyek Rehabilitációs célú lakóotthona 2.3. Pszichiátriai betegek lakóotthona 2.4. Szenvedélybetegek lakóotthona 3. Rehabilitációs intézmények 3.1. Fogyatékos személyek Rehabilitációs intézménye 3.2. Hajléktalanok Rehabilitációs intézménye 3.3. Pszichiátriai betegek Rehabilitációs intézménye 3.4. Szenvedélybetegek Rehabilitációs intézménye 4. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 4.1. bázis szállás 4.2. Éjjeli menedékhely 4.3. Fogyatékos személyek gondozóháza 4.4. Hajléktalan személyek átmeneti szállása 4.5. Időskorúak gondozóháza 4.6. Pszichiátriai betegek átmeneti otthona 4.7. Szenvedélybetegek átmeneti otthona 5. Szociális foglalkoztatás 5.1. Munka-rehabilitáció 5.2. Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a) Intézményi foglalkozató általi fejlesztő felkészítő foglalkoztatás b) Külső foglalkoztató általi fejlesztő felkészítő foglalkoztatás GYERMEKEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ELLÁTÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MUTATÓI 1. Védelembe vétel (Gyvt.) 2. Családbafogadás (Gyvt) 3. Ideiglenes hatályú elhelyezés (Gyvt) 4. Átmeneti / tartós nevelésbe vétel (Gyvt) 5. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma ebből: 5.1. Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről 5.2. Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak 5.3. Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 6. Óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás mutatói I. Gyermekjóléti alapellátás 1. gyermekek átmeneti gondozása 1.1. családok átmeneti otthona 1.2. gyermekek átmeneti otthona 1.3. helyettes szülői hálózat 2. gyermekek napközbeni ellátása 2.1. bölcsőde 2.2. családi napközi 2.3. egyéb alternatív napközbeni ellátás 2.4. házi gyermekfelügyelet 2.5. hetes bölcsőde 2.6. játszóház 2.7. klubfoglalkozás 3. gyermekjóléti szolgáltatás 3.1. gyermekjóléti központ 3.2. gyermekjóléti szolgálat 3.3. önálló gyermekjóléti szolgáltató II. Gyermekvédelmi szakellátás 1. otthont nyújtó ellátás 1.1. gyermekotthon 1.2. különleges gyermekotthon 1.3. lakásotthon 1.4. nevelőszülői hálózat 1.5. speciális gyermekotthon 2. területi gyermekvédelmi szakszolgálat 3. utógondozói ellátás 3.1. külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás 3.2. utógondozó otthon

363 99

16 10

507 69

30 68

870 168

28

17 2

24

69

26 4

62

10

0

0

0

0

33

86 1

119 1

0

0

46 78

0 1

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

1

0 97 3

45 2

0

0

123 7

2

0

2 0

1

1 0

0

0

0

0

0

0

0 0 9 0 0

0 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 86 0 0

2

0 79 0

7

2

0 2 0

1

0 1 0

0

0

0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

19 10 0

20 7 2

39 17 2

0 0 0

0 0 0

1

3

4

0

0

99

95

194

331

586

917

99

95

194

0

0

0

0

0

0

0

0

29

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 6 0

0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

14

78

15

58

0 136 0

0

3

0

3

0

0

0

0

41. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja (Forrás: Siófok Város Gondozási Központja, Siófoki Polgármesteri Hivatal, 2011.) Táblázat 24. GYERMEKES CSALÁDOKRA VONATKOZÓ ADATOK egyszülős családok 1-2 gyerekét nevelő 3-nál több gyermeket nevelő fogyatékos gyereket nevelő tartósan beteg gyereket nevelő Háztartásban gyerekeken kívül mást eltart kétszülős családok 1-2 gyerekét nevelő 3-nál több gyermeket nevelő fogyatékos gyereket nevelő tartósan beteg gyereket nevelő Háztartásban gyerekeken kívül mást eltart

Regisztrált álláskereső férfi nő 2 2 0

Tartósan munkanélküli férfi nő 7 2 0

6 7 0

Rehabilitációs járadékban, férfi nő 17 14 0 2

1 2 1

Szegregátumban élő férfi 3

nő

Rendszeres szociális segélyben férfi nő 0

2 1

2 0

(Forrás: SIOK Gyermekjóléti és IfjúságvédelmiKözpont, 2011.) 4.13. Közművelődés A város életének fontos közösségi színtere a közművelődés, hagyományok ápolása, természeti, művészeti értékek kihasználása. A közművelődési és kulturális ellátások hozzáférhetőségének további biztosítása, támogatása a jövőben is fontos feladat. Siófok város kulturális életének egyik központja a Kálmán Imre Kulturális Központ. A kulturális központ légkondicionált színházterme mindösszesen 482 férőhellyel várja a kultúrára éhes vendégeket. A kulturális központ a saját szervezésű évről évre ismétlődő népszerű fesztiváljai mellett, színházi előadásokkal, koncertekkel, táncelőadásokkal, kiállításokkal, kulturális rendezvényekkel és gyerekprogramokkal kedveskedik a helybélieknek és a látogatóknak. A Kulturális Központ mellett működik a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. A könyvtár maga is szervez kulturális programokat (középiskolák párbaja, reneszánsz év, Százszorszép szakkör, stb.). A 2011. évi adatok szerint a településen az adott évben megrendezésre került nagyobb volumenű kulturális rendezvények száma 6 db volt, melyeken több mint 30 ezer fő vett részt. Ehhez hozzávesszük még a Kulturális Központ által szervezett többi kisebb rendezvényt, programot és a résztvevők számát, akkor több mint 85 rendezvényről beszélünk és a résztvevők száma meghaladja a 35 ezret. Ez a számadat egy közel 24 ezres település részéről kifejezetten jó. 4.14.Sport A helyi önkormányzatok számára törvény írja elő a sporttal kapcsolatos kötelező feladatokat, és emellett illetékességi területükön a helyi gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását. A 11/2009. (IV.10.) rendelet értelmében a Siófok Város Önkormányzata a testnevelés és sportfeladatai ellátása érdekében sportlétesítményeket tart fenn, sportszervezeteket (egyesületek, vállalkozások) támogat, azokkal együttműködik, valamint egyes további feladatok ellátását (többek között sportszakember-képzés, sportorvosi tevékenység támogatása,) a Somogy Megyei Önkormányzattal közösen, külön megállapodásban foglaltak szerint biztosítja. Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények: 1. Marx téri TENISZCENTRUM - Siófoki Spartacus SE tartja fenn 2. Foki hegyi SPORTCENTRUM – Siófok Kézilabda Club üzemelteti 42. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja 3. Csárdaréti úti LABDARÚGÓ PÁLYA – Balatoni Vasas tartja fenn 4. Révész Géza utcai STADION – Bányász SE tartja fenn Önkormányzati tulajdonú, sport hasznosítású közterületek: 1. Koch Róbert u. 15/B hálóval bekerített ASZFALTOS KÉZILABDAPÁLYA 2. Koch Róbert u. 21 ASZFALTOS RÖPLABDA ÉS TENGÓ PÁLYA 3. Koch Róbert u. 20 hálóval bekerített ASZFALTOS KÉZILABDA, ILL. FOCIPÁLYA 4. Minta Lakótelep hálóval bekerített ASZFALTOS KÉZILABDA, ILL. FOCIPÁLYA Gazdasági társaság által fenntartott létesítmény: SIOTOUR Galérius Fürdő. Az önkormányzat közvetlenül a Foki hegyi SPORTCENTRUM sportlétesítményt tartja fenn. 4.15. Civil és egyházi szervezetek részvétele az intézményi ellátásokban Az önkormányzati fenntartású szociális intézmények mellett lassan ugyan, de növekedést mutat az egyházi és nem állami fenntartású szociális szolgáltató tevékenysége. A városban az alábbi működési engedéllyel rendelkező nem önkormányzati intézmények működnek. Táblázat 25.

Fenntartó

Tevékenység Szegény családok támogatása, segélyek gyűjtése, fogyaMáltai Szeretetszolgálat tékkal élők nappali ellátása, idősek otthonának működtetése Ferences Szegénygondozó hajléktalanok és rászorulók részére ebéd osztás, szegény Nővérek Közössége családok látogatása, öregek, betegek gondozása Örömteli változás, hogy az elmúlt években bővült a civil és egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások száma, mely az önkormányzat ellátási kötelezettsége, illetve a városi intézményi férőhelyek növekedése szempontjából is jelentős eredménynek számít. 5. Bűnmegelőzés, áldozatvédelem Siófok Város a közösségi bűnmegelőzés érdekében a lehető legszélesebb összefogás létrehozására törekszik. A közös munkába be kívánja vonni mindazon önkormányzati, egészségügyi, szociális ellátó, civil, igazságszolgáltatási, rendészeti szerveket, szervezeteket, amelyek megfelelő koordináció mellett hatékonyan együtt tudnak működni a bűnmegelőzésben. Az Önkormányzat kiemelten támogatja a város általános iskoláiban folyó biztonságra nevelő programokat. Táblázat 26.

Korcsoport szerinti sértettek

Esetszám

01-11 hónapos természetes személy sértett - ebben az időszakban

0

- előző év azonos időszakában

0

- előző év azonos időszak %-ában

0

43. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja 1-13 éves (gyermekkorú) természetes személy sértett - ebben az időszakban

31

- előző év azonos időszakában

14

- előző év azonos időszak %-ában

221,4

14-17 éves (fiatalkorú) természetes személy sértett - ebben az időszakban

84

- előző év azonos időszakában

48

- előző év azonos időszak %-ában

175

18-24 éves (fiatal felnőtt) természetes személy sértett - ebben az időszakban

539

- előző év azonos időszakában

341

- előző év azonos időszak %-ában

158,1

25-59 éves felnőtt természetes személy sértett - ebben az időszakban

1351

- előző év azonos időszakában

1100

- előző év azonos időszak %-ában

122,8

60 éves és idősebb természetes személy sértett - ebben az időszakban

282

- előző év azonos időszakában

280

-előző év azonos időszak %-ában

100,7

(Forrás: Siófok Rendőrkapitányság, 2010.) A 18. sz. táblázatból jól látható, hogy Siófok városban drasztikusan megnőtt a kiskorúak elleni bántalmazás. Ennek érdekében a Siófoki Rendőrkapitányság munkatársai rendszeres járőrözés keretében a közterületen lézengő, illetve tanulási idő alatt a játéktermekben tartózkodó fiatalokat ellenőrzik, és vizsgálják az iskolából való távolmaradásuk okát. A rendőrség munkatársai rendszeres kapcsolatot tartanak az oktatási intézményeivel. Siófok Város 24 db kamera elhelyezésével megvalósította a város egész területfelügyeleti kamerarendszerrel történő felszerelését, melytől többek között a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett rongálások, és a gyermekkorúak elleni bűncselekmények megszűnését várják. Legfontosabb önkormányzati célok a bűnmegelőzés területén:  Támogatni és ösztönözni olyan városi, intézményi és civil programok szervezését, melyek prevenciós jellegüknél fogva csökkentik a bűnözésre hajlamos csoportok számát.  Ösztönözni kell a bűnmegelőzés területének valamennyi résztvevőjét abban, hogy a pályázati programok megvalósításánál törekedjenek a széleskörű együttműködésre. 44. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja  Rendszeres ifjúságvédelmi őrjáratok szervezése.  ”Csellengő fiatalokért„ program működtetése. Legfontosabb önkormányzati feladatok a fenti célok elérése érdekében:  A bűnmegelőzés fontosságára való figyelem felhívás, közvetlen módon és a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül. - Különösen a következő bűncselekmények megelőzésére fektetve a hangsúlyt: betöréses lopás, alkalmi lopások, gépkocsi és gépkocsiból való lopás, rongálások.  A lakosság közbiztonsága, valamint a nyugodt és kulturált életkörülmények – ide értve a hangoskodást, rongálást, graffitizést - biztosítása érdekében bővíteni kell a közreműködő szervezetek körét. A Közterület-Felügyelet, a Mezőőri Szolgálat lakossági kapcsolatait hasznosítsa a bűnmegelőzés érdekében. A szabálytalankodókkal szemben lépjenek fel határozottan, a város nyugalma érdekében.  A rendőrség bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenységét segítheti a járőri szolgálat fokozása, a lakossággal való bizalmon alapuló, közvetlen kapcsolat.  A bűnmegelőzés valamennyi résztvevője fordítson figyelmet a pályázati lehetőségek kihasználására, pályázatok során kihasználható ötletek kidolgozására. Az ifjúságvédelem érdekében a „Nemzeti Stratégia a kábítószer fogyasztás visszaszorítása érdekében” dokumentum alapján minden érintett intézmény, szervezet végezze az őt érintő feladatát. 6. Drog prevenció Siófok Város Polgármesteri Hivatalának Közigazgatási Osztályhoz tartozik a drog prevenció és a bűnmegelőzés. A kapcsolódó feladatok:  az ifjúságot érintő ügyek döntés-előkészítése, véleményeztetni az ifjúságot érintő előterjesztéseket,  kapcsolattartás a civil szervezetekkel,  a lakosság tájékoztatása a helyi médián keresztül,  együttműködési, támogatási, megbízási szerződések, pályázatok előkészítése,  bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok ellátása, A Legfontosabb célkitűzések:  elmélyíteni az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletét;  fejleszteni az önmagunk és mások megbecsülésére irányuló egyéni érzékenységet, tiszteletben tartva az emberi méltóságot;  olyan hozzáállás, viselkedésformát kialakítani, amely a mások jogainak tiszteletben tartásához vezet;  biztosítani a nemek közötti alapvető egyenlőséget és a nők számára az azonos esélyeket az élet minden területén;  felkészíteni és megerősíteni az embereket mindabban, ami aktív állampolgárrá teszi őket;  elősegíteni a demokrácia, a fejlődés, a társadalmi igazságosság, a közösségi harmónia, a szolidaritás és a barátság kialakulását egyének, népek és nemzetek között. A drogok elterjedése, használata és mindezek következménye országunk komoly problémájává vált. A kábítószert használók átlagéletkora egyre alacsonyabb, nőtt a nők száma, valamint a súlyos függősséget okozó szerekkel való kapcsolatba kerülés. A drogok nemcsak az egészségre, de a családra, a közösségre, és ezek által az egész társadalomra is veszélyt jelentenek. A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készült el a nemzeti stratégiai program, melyet az Országgyűlés 2009. december 21-én elfogadott. A „Nemzeti stratégia a kábítószer probléma visszaszorítására” című anyag kijelöli a fő irányvonalakat a különböző 45. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja szinteken, valamint megoldási javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg. A kormányzati program végrehajtása, a célok elérése a társadalom egészének támogatását és közreműködését feltételezi, különös tekintettel a helyi társadalom részvételére. A Nemzeti Stratégia fő céljai közül a helyi közösségek szintjén előnyt élvez az együttműködés és a prevenció, a célokon belül pedig a rövidtávú célok kitűzése a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően. A Nemzeti Stratégia kiemeli a helyi közösségek prevenciós munkájának fontosságát, és nélkülözhetetlenségét, ezek között a szabadidő és sport programok különös jelentőséget kapnak. A kockázati faktorok következtében a városi drogstratégiában ezért együttesen kell kezelni a legális és illegális drogok használatát, azok következményeit, mindenkor szem előtt tartva az érintettek szociokulturális adottságait. 7. Esélyegyenlőségi referens A 2003. évi az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló CXXV. törvényben a munkáltató számára előírt kötelezettségek végrehajtásának szakszerű előkészítése, valamint azok jogszabályoknak megfelelő végrehajtásának koordinálása érdekében a Képviselő Testület hivatalában esélyegyenlőségi referens foglalkoztatására került sor. Az esélyegyenlőségi referens a Polgármesteri Hivatal esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatait látja el, továbbá részt vesz az Önkormányzat ilyen irányú hosszú távú Gazdasági Programjának kidolgozásában is. 8. Mélyszegénységben élő roma népesség esélyegyenlősége A romák helyzetének vizsgálatakor óhatatlanul felmerülő alapprobléma, hogy hivatalos etnikai adatok nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A települési önkormányzatnak a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával arra kell törekednie, hogy minél több adatot gyűjtsön be a településen élő romák helyzetével kapcsolatban. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik többtízszer alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. A romák helyzetét pusztán a fenti jellemzőkkel meghatározni - az őket körülölelő társadalmi előítéletek hatásának számbavétele nélkül - pontosan mégsem lehet. A szociális létbizonytalanság mellett a kirekesztettség a legtöbb roma közös jellemzője, és e két jellemző együtthatója az a kilátástalan élethelyzet, amely jó eséllyel egész életükben távol tartja őket a társadalmi fősodortól. 8.1. A mélyszegénységben élő roma népesség esélyegyenlőség biztosításának beavatkozási célterületei a) A roma lakosság számáról pontosabb adatok begyűjtésében részt kell, hogy vegyenek a város oktatási és szociális egészségügyi intézményei. b) Az önkormányzatnak törekednie kell, hogy foglalkoztatóként maga is közvetlenül növelje a romák foglalkoztatási arányát, pl. azáltal, hogy intézményeikben (polgármesteri hivatal, óvodák, iskolák, egészségügyi és más intézmények) roma szakképzett és nem szak-

46. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja képzett munkaerőt alkalmaz, és ennek kialakítására együttműködési megállapodást köt a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal, vagy roma civil szervezettel. c) Az önkormányzatnál esélyegyenlőségi feladatokra kijelölt, és ezen a területen képzett munkatárs alkalmazása. d) Az önkormányzat által fenntartott, illetve támogatott közművelődési intézmények és kulturális programok kínálatában jelenjenek meg a roma kisebbségi kultúrát, mint értéket bemutató elemek. e) Helyi civil szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzat, a védőnő és a körzeti orvos együttműködésében tájékoztató fórumok tartása a szűrővizsgálatok fontosságáról. f) Az önkormányzatok segélyezési gyakorlatában kiemelt figyelmet kell szentelni az alultáplált gyerekek családjainak akár természetbeni támogatására. g) Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szintjén, óvodától a középiskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása. 9. Fogyatékos személyek esélyegyenlősége A társadalom valamennyi területén érvényesítendő elvek: fogyatékos személyt nem érhet hátrányos megkülönböztetés, nem részesülhet ránézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután a fogyatékos személyek, az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek. (Az Országgyűlés 10/2006. (II.16.) OGY határozata az új Országos Fogyatékosügyi Programról) Fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Az Európai Unióban közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során – a fizikai és szellemi környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ügyek, közlekedés stb.) egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. A fogyatékosságügy – és általában az esélyegyenlőség – talán legfontosabb feladata, hogy az államigazgatás területén meghonosodjon a mainstreaming elve, vagyis az a szemlélet, hogy a fogyatékos emberek ügye nem (csak) szociális kérdés: valamennyi ágazat, minden közigazgatási szereplő kötelessége és felelőssége, hogy a saját területén érvényesítse a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének szempontjait, és megtegye az ehhez szükséges szakmapolitikai lépéseket. Az adatgyűjtés során a településről adat nem érkezett a fogyatékossággal élő állampolgárokról, vélelmezhetően ismeret hiány miatt. Ezért jelen esélyegyenlőségi programban egyrészt összefoglaló elemzést nyújtunk a fogyatékossággal élők jogait, érdekeit képviselő magyar és uniós elvárásokról, mintegy nyomatékot adva e célcsoport esélyegyenlősége fontosságának; másrészt a hiányos települési adatszolgáltatás helyett a KSH 2001. évi népszámlálási adatainak bemutatásával határozzuk meg a célokat e célcsoport tekintetében. Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig a NYUFIG 2007es adatai alapján mintegy 700 ezer főre tehetjük. Az Európai Unióban e populáció 40%-a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely rendkívül alacsony, különösen amellett,

47. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja hogy az aktív korú célcsoport 80 - 85%-a akar és tudna is dolgozni, védett, vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között. A fogyatékos személyek körén belül:  a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya együttesen 43,6%  a vak és gyengén látó emberek aránya 14,4%.  hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved.  Az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6% (Forrás: 10/2006. (II. 16.) OGY határozat Az Új Fogyatékosügyi programról) A magyar országgyűlés 1998-ban fogadta el a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. XXVI. Törvény, mely kimondja, hogy: „a fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni.” A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitációs szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. További lépést jelentett az, hogy a parlament 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdette a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Az Egyezmény definíciója szerint „fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.” A definíció szélesebb aspektusból közelíti meg a fogyatékosság tényét, mint a hazai jogszabályok, előrevetítve azt a kívánalmat, melyet ebben a tanulmányban is képviselünk, a fogyatékosok társadalmi részvétel lehetőségének segítését, esélyeik szintre hozását. A gyógypedagógia a fogyatékosságnak az alábbi fő csoportjait különbözteti meg:  értelmi fogyatékosok,  hallási fogyatékosok,  látási fogyatékosok,  beszédfogyatékosok,  mozgásfogyatékosok,  érzelmi, akarati fogyatékosok,  halmozottan fogyatékosok. A jogalkotók (legpontosabb definíciót a 141/2000.(VIII.9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló jogszabályban kaphatjuk) a szakma véleményére (orvosi dokumentációk, szakvélemények) alapozva határozták meg azon személyek körét, kik a pénzbeli ellátások folyósításával kapcsolatosan fogyatékosnak minősülnek az alábbi főcsoportokon belül. A KSH adatai szerint a fogyatékossággal élő emberek létszáma 1990. évben 368.000 fő volt, a népességen belüli arányuk 3.5%. A 2001. évben végzett népszámlálás során –amint erre már hivatkoztunk- 577.000 fő nyilatkozott arról, hogy fogyatékos, népességen belüli arányuk 5.7%-ra emelkedett. A fogyatékos emberek és családjaik (szűkebben és tágabban értelmezve is) az egyik legsérülékenyebb csoport társadalmunkban. Számukra, velük együtt közösen kell megteremteni a lehetőséget arra, hogy a társadalom aktív tagjaivá váljanak. Célunk elérésének egyik akadálya lehet a társadalom által tanúsított intolerancia, negatív diszkrimináció, ezért fontos feladatnak tekintem a szemlélet formálását, az elfogadás erősítését. További kiemelt prioritásként fogalmazhatjuk meg azon szolgáltatások, intézményrendszerek fejlesztését, melyek közvetlenül vagy közvetve elősegítik az érintettek életminőségének javítását, példaként említve: oktatás, szociális szolgáltatások, egészségügy. 48. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja A fogyatékossággal élők számát, élethelyzetét kutató kérdések megválaszolatlanok maradtak, ezzel megerősítve azt a feltételezést, hogy az önkormányzatnak nagyon kevés információja van e célcsoportról. 9.1. A fogyatékossággal élők esélyegyenlőség biztosításának beavatkozási célterületei a) Az esélyegyenlőség biztosításának egyik alapfeltételeként a települési önkormányzatnak elsősorban szükséges a célcsoporttal kapcsolatos releváns adatok begyűjtése! Az adatgyűjtésben segítséget tudnak nyújtani feladatellátásukból adódóan az alábbi szociális és egészségügyi szolgáltatók: a. családsegítő szolgálat, b. házi segítségnyújtás, c. gyermekjóléti szolgáltatás, d. házi orvosok, védőnők. b) A fogyatékos munkavállaló beilleszkedését segítő programokban való részvétel. c) Fogyatékos munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben legalább a kvóta mértékéig. d) A településen/térségben működő foglalkozási rehabilitációs szolgáltatókkal (munkaügyi központtal és rajta keresztül egy civil szolgáltatóval) való folyamatos kapcsolattartás. e) Vezetői szinten el kell készíteni az intézmények/önkormányzat humánerőforrás stratégiáját, amibe be kell építeni a fogyatékos (megváltozott munkaképességű) munkavállalók felvételével, továbbképzésével, f) Akadálymentes fizikai környezet biztosítása a közszolgáltatások terén g) Esélyegyenlőségért felelős személy kijelölése a településen (javasolt térségi szinten megoldani!). h) Egészségügyi/önkormányzati dolgozók képzése, továbbképzése a fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről. i) Az Önkormányzat részéről együttműködés kialakítása a helyi közlekedési vállalatokkal, támogató szolgálattal a fogyatékos emberek közlekedésének elősegítése érdekében. j) Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes közszolgáltatást nyújtó intézményeknél biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommunikációs akadálymenetesítés megvalósítása érdekében ütemterv készítése a források, felelősök, határidők megjelölésével. 10. Nemek egyenlősége A nemek egyenlősége vizsgálata kapcsán az önkormányzat és intézményei – hasonlóan a fogyatékos célcsoporthoz - rendkívül kevés adattal rendelkeztek. A nők és férfiak közötti egyenlőség vizsgálatához azonban a lehető legrészletesebb adatok, információk szükségesek az önkormányzat tevékenysége szempontjából releváns területeken és témakörökben. A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők – különösen, ha vezető pozíciót töltenek be – tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. A nemek egyenlőségének elemzését, vizsgálatát az is nehezíti, hogy a nagy adatgyűjtő szervek – munkaügyi központok, KSH, NAV vagy OEP – sem kérik kellő részletességgel ezen adatokat. Azonban a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. A 49. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Ahhoz, hogy egyáltalán szembenézhessünk a problémákkal, első és legfontosabb lépésként érzékeny háttérelemzéseket kell készíteni. Látnunk kell, hogy egy sor gazdasági, szociális, gyermekvédelmi, munkaügyi, bűnözési, egészségügyi problémának a megoldása lehet, ha érzékenyen kezeljük ezt a fontos kérdést. A férfiakhoz képest hátrányos helyzetű, s ezért viszonylag nehezebben foglalkoztatható női munkaerő munkaerőpiacra való bevonását, illetve benntartását gátolja: a munkahelyi és a többnyire a nők által ellátott családi kötelezettségek összehangolásának nehézsége, valamint az, hogy a társadalmi előítéletek miatt a nők foglalkoztatása kevésbé valószínű, mint a férfiaké. A kistelepüléseken élő nők, a roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A kisgyerekes anyáknak „állandóan beteg a gyerekük”, „beszűkülnek a gyes alatt”, „nem elég rugalmasak”, míg a 45 év feletti nőknek úgymond „elavult a tudásuk, kompetenciájuk”, és „járatlanok a változó világban”. Noha valóban semmiféle szabály, rendelet vagy törvény nem írja elő, a valóság az, hogy a gyermekgondozással, háztartással, házkörüli munkákkal, idős- és beteggondozással kapcsolatos feladatok elsöprő többségét ma is még mindig a nők végzik, akár dolgoznak emellett fizetést biztosító munkahelyen is, akár nem. A férfiak és nők egyenlőtlen családi-társadalmi szerepvállalását a gyermekellátó és szociális, valamint egészségügyi szolgáltatások viszonylagos kialakulatlansága vagy egyenlőtlen eloszlása, netán visszaszorulása vagy leépülése is súlyosbítja. A családi problémák – összhangban a közvélekedéssel, miszerint a család összetartása a nők feladata – többnyire a nők vállán nyugszanak. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. (Mivel általában túlnyomórészt ők látják el a gyerekeket és az időseket, sőt, magukat a dolgozó vagy nem dolgozó férfiakat is, sokkal érzékenyebbek a munkahely távolságára, a megkövetelt fegyelemre stb.). A nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek részben – ahogy a politikai vagy gazdasági döntéshozatalban, ahogy a munkaerő-piacon és a gazdaságban – a család keretei között jelennek meg és okoznak nem is egyszer súlyos problémákat. A nemek közötti egyenlőtlenséget – mint a társadalmi egyenlőtlenségeket általában – nem csupán azért érdemes leküzdeni, mert igazságérzetünk, emberi szolidaritás-érzésünk ezt diktálja, hanem azért is, és elsősorban azért, mert az egyenlőtlenség: pazarlás. Siófok demográfiai és közszolgáltatási adatainak vizsgálatából az alábbi összefüggéseket tudjuk feltárni:  a település összlakosságszámának több mint fele nő (13138 fő);  a női lakosok több mint fele 25-65 éves tehát aktív korú (10499 fő);  aktív korú nők közül RÁT-ban részesülők száma: 167 fő;  közcélú foglalkoztatásban 2011-ben résztvevő nők száma: 19 fő;  ápolási díjban részesülő 78 fő;  családsegítést 507 fő nő vesz igénybe;  a nyugdíjas nők száma 3758 fő. Fentiek is megerősítik, hogy az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt feladat az aktív korú nők körében, különösen a foglalkoztatás terén. Magyarország a nők foglalkoztatottságában rendkívül rosszul áll, a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya hazánkban a legkisebb. Sokszor esély sincs arra, hogy a munka50. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja helyre visszatérhessenek a nők/anyák, hiszen annyi idő alatt, amíg az édesanya otthon van gyermekével - ha még testvér is születik, csak nő ez az idő -, sajnos sok esetben a munkahely megszűnik, vagy a munkakör átalakul. Előfordul, hogy az édesanyák különböző képzéseken, átképzéseken vesznek részt annak reményében, hogy a GYES lejártakor nagyobb eséllyel térhetnek vissza a munkaerőpiacra. Természetesen mindehhez szükséges, hogy gyermekeik számára biztosított legyen a napközbeni ellátás valamely formája. Az alábbiakban a Gyvt. gyermekek napközbeni ellátási formáit mutatja be a program, azzal a céllal, hogy választási lehetőséget biztosítson a települési önkormányzatnak e közszolgáltatási feladat biztosításának megválasztására: 10.1. A nemek esélyegyenlőség biztosításának beavatkozási célterületei a) Annak érdekében, hogy a településről pontos kép alakuljon ki, újabb felmérést indokolt készíteni a jelenlegi helyzetről, mivel több önkormányzati intézmény nem szolgáltatott adatot. b) Felvilágosítás, propaganda, kampányok. Fontos szereplők lehetnek a közösségi, kulturális intézmények, az egyházak. c) Azonnali változás érdekében: a gyermekjóléti és gondozási alapszolgáltatások, valamint az óvodai, bölcsődei, a gyermekek napközbeni ellátását biztosító egyéb szolgáltatások esetében a férőhelyek bővítése igény esetén. d) Háztartási munkák társadalmasítása – vállalatokkal, munkaerő piaci szervezettel közös program, együttműködés erősítése a szervezetekkel e) A nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó rendszeres programok (pl. lányok műszaki-természettudományos orientácója) a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok f) Munkaerő piaci intézményekkel együtt átképzés, továbbképzés, foglalkoztatás biztosítása, alternatív foglalkoztatási formák szervezése – akár rotációval is – kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők számára g) Család-, ill. gyermekbarát munkahelyek támogatása. h) Foglalkoztatási programok „nőtámogató” eszközökkel (gyermekfelügyelet, iskolai, óvodai nyitva tartáshoz igazodó programok) 11. Közlekedés A közlekedésfejlesztési célkitűzéseink során a társadalom valamennyi rétegének igényeit figyelembe kell vennünk. Kiemelt területként kell kezelnünk a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedése feltételeinek megteremtését. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a vakok és csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes, illetve gyerekkocsit toló nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható. Az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a Közlekedés-fejlesztési Koncepcióval összhangban úgy kell építenünk, hogy minden tekintetben megfeleljenek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A meglévő utak felújításakor és korszerűsítésekor is figyelembe kell vennünk ezeket a követelményeket. Akadálymentes közlekedéshez kerekesszék használatkor – elvben - a gyalogos forgalmi sávtól szélesebb felületet kell biztosítani a város számos utcáján, figyelembe véve a kerekes 51. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja székek találkozásának esetére kellő szélességű kitérési lehetőséget. Erre a szűk belvárosi utcákon a meglévő közterület-szélesség nem mindig teremt lehetőséget, de a felújítások során törekedtünk arra, hogy a járdák szélessége legalább az utca egyik oldalán elérje a szabvány szerinti szélességet. Ahol a geometriai viszonyok lehetővé teszik, ott már teljesült ez a feltétel, ahol pedig jelenleg nincsenek meg ezek az adottságok, ott a hálózat rekonstrukciós programban szerepeltetjük ezek kialakítását. A nagy forgalmú utak mentén egy-két kivétellel olyan járdafelületek vannak, amelyek alkalmasak arra, hogy kerekes székkel is közlekedni lehessen, így a városban nem kényszerülnek az úttesten közlekedésre. Az út rekonstrukciók és útépítések során minden olyan szelvényben kiépített gyalogos átkelőhelyet biztosítunk következetesen gondoskodunk az akadálymentes áthaladás feltételeinek a megteremtéséről beleérthető ebbe a kapcsolódó járda szakaszokat is. A mozgáskorlátozottak, továbbá nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók stb. érdekében a járda építések során következetesen kerüljük a számukra közlekedési akadályt képező (tégla, fejkő vagy egyéb nagy diletációs hézaggal kialakítandó) burkolatok alkalmazását. A biztonságos közlekedés érdekében a forgalmi utak, valamint a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak mentén fontos a járda elválasztása az útburkolattól. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges a szegély kiemelése, az érintés útján való tájékoztatás, veszélyes helyre történő figyelmeztetés, hangjelzős közlekedési lámpák felszerelése. Ez utóbbi szempont Siófok területén a legnagyobb forgalmú csomópontban már érvényesült. Szükséges és indokolt a többi gyalogos jelzőlámpa átalakítása is, valamint az esetlegesen a későbbiek során telepítendő további jelzőlámpák is hangjelzős kivitelben kerülnek felszerelésre. A belvároson és az üdülő övezeten kívül is biztosítani kell az akadálytalan közlekedést, ami a járdán történő parkolás megakadályozását (pl. parkolásgátló oszlopok) jelenti. A helyi tömegközlekedés vonalain, különösen azokon a vonalakon, ahol nagyobb számban idősebbek közlekednek, rendszeresen bővíteni igyekszünk az alacsony autóbuszok számát.

Táblázat 27.

Tömegközlekedési lehetőség - van-e a településen: helyi tömegközlekedés távolsági buszjárat vasútállomás tömegközlekedéssel közvetlenül elérhető települések száma

Van/Nincs Van Van Van Több 50

mint

Siófokon a Kapos Volán Zrt. jelenleg 1 db alacsony padlós autóbusszal rendelkezik, hosszú távon cél, hogy további ilyen jármű beszerzése megtörténjen. Távlati eszközfejlesztési céljaik között szerepel a gépjárműparkjuk korszerűsítése során további, a mozgáskorlátozottak által is könnyen igénybe vehető (alacsony padlós vagy kerekesszékkel is igénybe vehető liftes) gépjármű beszerezése, illetőleg a meglévő gépjármű állomány átalakíttatása, akadálymentesítetté tétele. A taxiállomásokat úgy kell elhelyezni, hogy gyalogos megközelítésük veszélytelen és akadálymentes legyen. A mozgáskorlátozottak, továbbá a nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók, stb. érdekében, új csomópont építésénél a kiemelt szegélyt az átkelőhely teljes szélességében, 52. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja átépítésre nem kerülő csomópontnál a kiemelt szegély egy részét kell lesüllyeszteni. A vakok és csökkentlátók közlekedésének elősegítésére a járdán a burkolatot úgy kell kiképezni, hogy járás közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak. Mind a közúti, mind pedig a vasúti gyalogos-átkelőhelyeknél a gyalogosforgalmat irányító fényjelző készülékkel együtt hangjelző berendezéseket is fel kell szerelni. Külön szintű gyalogosátvezetések esetében a kerekesszékkel közlekedők részére egyenes egykarú lejtőt, vagy pihenővel megtört többkarú lejtőt kell építeni. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. Új közhasználatú építmények elhelyezése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget. Az akadálymentesen kialakított létesítmények, berendezések használatát megfelelő tájékoztató-útbaigazító jelzéssel kell elősegítenünk. Az önkormányzat éves költségvetésének megalkotása során különösen gondot fordít az akadálymentes közlekedés feltételeinek biztosításához szükséges források megteremtésére. 12. Közintézményi épületek akadálymentesítése A segítséggel élők életminőségének javítása érdekében folytatni kell az akadálymentesítési programot, biztosítani kell, hogy minél több középület és szolgáltatás elérhető legyen a fogyatékos személyek számára is. Az akadálymentesítés alapvető célkitűzése, hogy a város közintézményeinek használata mindenki számára – kismamák, idős emberek, fogyatékos emberek, turisták stb. – kényelmesebbé váljon, az akadálymentesítés egy olyan folyamat legyen, melyet minden társadalmi réteg közvetlen előnyöket jelentő fejlődésnek éljen meg. Az alábbi jogszabályi előírásoknak kell megfelelni:  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény  A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény  Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) A hatályos jogszabályok szerint a már meglévő középületek akadálymentessé tételének határideje 2005. január 1. volt. A közterületek, utak, járdák, tömegközlekedés akadálymentessé tételének határideje 2010. január 1-re módosult. Az 1998. évi XXVI. törvény szerint minden közhasználatú intézményt utólag alkalmassá kell tenni a biztonságos és akadálymentes használatra, függetlenül attól, hogy az épületek adottságai lehetővé teszik-e az átalakítást minden tekintetben. Mivel az épületekre vonatkozó fenti határidőt egyetlen önkormányzatnak sem sikerült maradéktalanul betartani, országosan megfogalmazott az-az elképzelés, hogy egy településen belül legalább, intézményi típusonként 1-1 épületben valósuljon meg a teljes körű akadálymentesítés. Meglévő épületeknél mindenhol meg kell oldani az épületbe való bejutást és legalább az első szint akadálymentes használatát (közlekedők, mozgássérült illemhely). Az 1015/2005.(II.25.) Korm.határozat döntése szerint a közszolgáltatások akadálymentes hozzáférhetősége biztosításának határideje 2010. december 31. volt, közszolgáltatás-csoportonként ütemezett részhatáridők meghatározásával. Ezen belül az egészségügyi alapellátást (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) ellátó intézmények akadálymentesítési határideje 2006. december 31. volt. A Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése 2011. évben megtörtént. 53. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja A középületek akadálymentesítésének kedvezményezett köre a segítséggel élők, fogyatékos emberek, mozgásukban – bármilyen módon - korlátozott személyek. Az akadálymentesítés szakszerű végrehajtásával javul a fogyatékos személyek életminősége, illetve nő számukra a társadalmi életben való részvétel lehetősége, valamint a „normális” élethez való közelítés. Az akadálymentesítésnek köszönhetően a fogyatékos személyeknek nagyobb része tud elhelyezkedni, aktív munkavállalóvá válni, azaz inaktív állampolgárokból aktív adófizetővé válnának. Mivel az akadálymentesen hozzáférhető környezet nem kizárólag a fogyatékos személyek életkörülményeit javítja, hanem az időskorú, beteg, babakocsit használó emberek mindennapjait is megkönnyíti, várhatóan a város lakosságának egészére pozitív hatással lesznek ezek az intézkedések. 13. Esélyegyenlőség a városfejlesztésben A településfejlesztésben az egyenlő bánásmódnak és az esélyegyenlőség előremozdításának alapját az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény teremti meg: „8. § (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét.” A város és környezete alakításának alapeszközei a városfejlesztési koncepció és az arra épülő városrendezési tervek, azaz a Településszerkezeti Terv, a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási terv (továbbiakban együtt: Terv). A terv feladata, hogy térbeli-műszakiökológiai kereteket biztosítson többek között a koncepció következőkben felsorolt célkitűzéseinek megvalósításához, kiteljesítéséhez:  a lakosság biztonsága, fokozatosan javuló élet- és munkakörülmények („létbiztonság”),  a demográfiai helyzet alakulására is kiható, egészséges lakáskörülmények (a változó igényekhez igazodó, széleskörű választék, mobil lakáspiac),  a lakosság szellemi, fizikai és lelki igényeit szolgáló intézményhálózat, (tekintettel a különböző csoportok –fiatalok, idősek, korlátozott képességűek, stb. – eltérő szükségleteire),  az értékes, megőrzésre érdemes történeti, vagy egyéb szempontból jelentős elemek, településrészek védelme, az épített környezet folyamatos jobbítása,  a környezet- és természetvédelem, azon belül az egyes elemek (levegő, víz, talaj, klíma, élővilág, stb.) védelme,  a lakosság megélhetéséhez és ellátásához nélkülözhetetlen gazdaság, az egyes ágazatok (mezőgazdaság, közlekedés, hírközlés, víz- és energiaellátás, hulladékgazdálkodás, stb.) érdekei,  honvédelem és polgári védelem, katasztrófa elhárítás igényei. A településrendezési tervekre épülő fejlesztési típusú stratégiai dokumentum, az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése 2007-től vált szükségessé, mely ugyan nem jogszabályi kötelezettség, de a dinamikusan fejlődni kívánó települések felé elvárás. Az integrációs terv horizontális elvei: az alacsony státuszú lakosság érdekeinek figyelembe vétele, és a társadalmi párbeszéd. Siófok Város hagyományosan sok feladat ellátásában folytat együttműködést a helyi civil szervezetekkel, egyházakkal. A társadalmi párbeszéd kiemelten fontos eleme, hogy a szegregációt csökkentő 54. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja projekteket a Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal szorosan együttműködve kell elkészíteni. Az integrációs terv prioritásai: Az alacsony státuszú lakosság lakóhelyi elkülönülése csökkentésének négy, párhuzamos prioritása van. E kiemelt prioritások a szociális beavatkozás, az oktatás, az egészségügy és a bűnmegelőzés. E prioritásokon belül Siófok Város több cselekvési programot is meghatározott, amelyek által javítani kíván az alacsony státuszú lakosság helyzetén. 14. A Települési Esélyegyenlőségi Program forrásigénye és megvalósulásának ütemezése Az Esélyegyenlőségi program olyan koncepciókra, programokra és tervekre épül, melyeket Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete már korábban jóváhagyott. Siófok Város mindenkori Gazdasági Programja is előirányoz az egyes területeket érintő pénzügyi ütemezést. A finanszírozás fontos pillére Siófok Város mindenkori költségvetése, amely tartalmazza azokat a célfeladat előirányzatokat, amelyet a település képviselő testülete fogad el. A bizottságok biztosítják azt, hogy ezek a pénzeszközök a szakmailag legindokoltabb célok megvalósulását szolgálják az egyes szakterületeken. Az önkormányzat korlátozott anyagi lehetőségei következtében kiemelt figyelmet kell fordítani a pályázati forrásokra.

15. Intézkedési terv (2012-2018) Tevékenység

Foglalkoztatás, nélküliség

Rövid távú (2012-2015) intézkedés

Az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy a közmunkák és munka- közhasznú munkák során értékteremtő közmunka lehetőséget biztosítson a roma munkanélküliek számára is.

Oktatás, közművelődés

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók hatékony nyilvántartásának kialakítása

Hosszú távú (2016-2018) intézkedés Az önkormányzatnak törekednie kell, hogy foglalkoztatóként maga is közvetlenül növelje a romák foglalkoztatási arányát, pl. azáltal, hogy intézményeikben (polgármesteri hivatal, óvodák, iskolák, egészségügyi és más intézmények) roma szakképzett és nem szakképzett munkaerőt alkalmaz, és ennek kialakítására együttműködési megállapodást köt a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal, vagy roma civil szervezettel. A közművelődési intézmény kulturális program kínálatában megjelenik a társadalom multikulturális jellege, a kultúrák közötti párbeszédet és a roma kisebbségi kultúrát, mint értéket bemutató elem. Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények rendszeresen szervezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvédelmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az országos betegségmegelőzési kampányok (pl. szűrések) helyi promóciójában és megvalósításában. Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási intézmé-

55. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja nyek nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szintjén, óvodától a középiskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. Kisgyermekes szülők foglalkoztatását könnyítő szolgáltatások támogatása (gyermekintézmények, közle- Házi gyerekfelügyelet és az alternatív napGyermekjóléti alapellákedés-szervezés, szervezett háztar- közbeni ellátás feltételeinek megteremtése a tás tási munka-segítés stb.) annak ér- településen. dekében, hogy a munkaerőpiacra visszatérhessenek. Hátrányos helyzetű csoportok számára a helyi civil szervezetek, cigány kisebbségi Családtervezési programok tervezéönkormányzat, a védőnő és a körzeti orvos Egészségügyi ellátás se, szűrővizsgálatok népszerűsítése. együttműködésében tájékoztató fórumok tartása a szűrővizsgálatok fontosságáról. Az önkormányzat segélyezési gyakorlatában kiemelt figyelmet kell szentelni az alultáplált gyerekek családjainak akár természetbeni támogatására. Szociális ellátás A 0-3 év közötti gyermekek esetében a házi gyermekorvos és a védőnő bevonásával beavatkozást szükséges tervezni. A rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul közös programok szerBűnmegelőzés, áldozat- vezéséhez a rendőrséggel, oktatási Az áldozatok támogatása, rehabilitációja intézményekkel (érzékenyítő pél- (pszichológusok, jogászok). védelem dák bemutatása, megoldási utak közös elemzése érdekében). Minden oktatási és nevelési intézmény lefedése drogprevenciós programokkal. Iskolai drogkoordinátorok kinevezése, munkájuk támogatása. Az iskolaorvosok, védőPrevenciós programok nők, iskolában dolgozó nem tanár szakemnyilvántartása, meglévő szakanyag- berek, helyi ifjúságsegítők, drogszakembeDrogprevenció bázisok fejlesztése rek prevenciós munkájához magas szintű szakmai és kielégítő anyagi feltételek biztosítása. Az Önkormányzat együttműködése a drogproblémák megelőzése és kezelése érdekében. Az önkormányzat és intézményei hivatalos kommunikációja minden szintjén, és az önkormányzati tisztségviselők, illetve az A romákat ért diszkrimináció elleni hatéMélyszegénységben élő önkormányzat által foglalkoztatott kony fellépés érdekében olyan panaszkezeroma népesség esély- köztisztviselők és közalkalmazottak lési eljárások és ösztönző rendszerek beveviselkedésükben esélytudatosságot zetése és működtetése, amelyekkel az ilyen egyenlősége fejeznek ki: elhatárolódnak minden esetek látenciája csökkenthető. gyűlöletkeltésre alkalmas megnyilvánulástól és a szegregációtól, tudatosan

56. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja közvetítenek a romákkal szembeni előítéleteket csökkentő szemléletet. Az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó Fogyatékos emberek intézmények ösztönzése a rehabiliesélyegyenlősége tálást végző intézményekkel való együttműködésre.

Nemek esélyegyenlősége

Rövid távú változás érdekében felvilágosítás, propaganda, kampányok. Fontos szereplők lehetnek a közösségi, kulturális intézmények, az egyházak.

Közlekedés

Alacsony padlós buszok beszerzése.

Információs napok tartása az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények számára az elérhető rehabilitációs intézményekről és azok szolgáltatásaikról. Hosszú távú változás érdekében a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó rendszeres programok (pl. lányok műszaki-természettudományos orientácója) a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmiasításával kapcsolatos programok Fel kell mérni az önkormányzat fenntartásában működő tömegközlekedési rendszerek akadálymentességét, és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek nem megfelelő eszközöket, épületeket és szolgáltatásokat akadálymentesíteni kell. A felmérés és az átalakítás során az akadálymentesség valamennyi, a korábbi pontokban tárgyalt aspektusát vizsgálni kell, illetve az ott megfogalmazott valamennyi követelménynek meg kell felelni. Meg kell felelniük mind a fizikai, mind az info-kommunikációs akadálymentesség követelményeinek a járműveknek, a megállóknak és azok környékének, az egyéb utasforgalmi létesítményeknek (várótermek, pályaudvarok, jegyirodák, stb.), a szolgáltatás során történő bárminemű információközlésnek és kommunikációnak, valamint a szolgáltatás minden egyéb elemének.

16. Összegzés Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programját az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) és a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet településeket érintő rendelkezései alapján készült el. A program személyi és területi hatálya kiterjed Siófok közigazgatási területén működő polgármesteri hivatalra, a települési önkormányzat által működtetett intézményekre, valamint a településen működő civil szervezetekre. A program értékelése, felülvizsgálata: A programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a Képviselő-testület kétévente felülvizsgálja.

57. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja A program nyilvánosságra hozatala: Siófok Város Esélyegyenlőségi Programja nyilvános. A város honlapján megtekinthető. Papíralapú formátumban hozzáférhető a Polgármesteri Hivatalban. Legitimáció: Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programját és tervét a szakmai és társadalmi egyeztetéseket követően Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta és a 1/2012 . (II.02.) számú határozatával elfogadta. Siófok, 2012. …….. dr. Balázs Árpád polgármester ph

58. oldal

Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja

Záradék: Siófok Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzata …../2012. (…...) sz. határozatával jóváhagyta Siófok Város Esélyegyenlőségi Programjának módosítását. Németh Zsolt elnök

Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete …../2012. (…..) sz. határozatával jóváhagyta Siófok Város Esélyegyenlőségi Programjának módosítását.

dr. Balázs Árpád polgármester

dr. Pavlek Tünde jegyző

59. oldal