SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

1. KÖTET (1.-6. fejezet)

Pro Urbe Kft.

Közlekedés Kft.

UVATERV Zrt. 2013.03.

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT

TSZ. 16/12

Cím: 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. Levélcím: 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. Telefon: 250-5064, 453-2552 Fax: 250-5066 E-mail: [email protected] Web: www.prourbekft.hu TERVSZÁM:

ALTERVSZÁM:

16/12 MEGBÍZÓ:

SIÓFOK VÁROS A MEGBÍZÁS TÁRGYA:

KÖZOP-3.5.0-09-11-2011-0012 "SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT” RMT. TERVTÍPUS:

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY DOKUMENTUMSZÁM:

VÁLTOZAT:

DÁTUM:

03 PROJEKT VEZETŐ:

2013. május

002 KONZORCIUM VEZETŐ:

Könczey Gábor

ÜGYVEZETŐ:

Dulicz László

Dulicz László

TOVÁBBI RÉSZTVEVŐK: PRO URBE KFT.: ZOMBORI GERGELY, ABA ATTILA, GRÁF TAMÁS KÖZLEKEDÉS KFT.: BŐSZE SÁNDOR, RHORER ÁDÁM, VINCZE ANDREA, LAUFER PÉTER UVATERV ZRT.: VANCSÓ ISTVÁN, HERDLICZKA ERNŐ, KÜZMÖS GYÖRGY, SZÉCHENYINÉ TAR MÁRIA, KOVÁCS TIBOR, VINCZE VILMOS, CSERESNYÉS ANDREA TERRA KFT.: LAKY ILDIKÓ, KUKELY GYÖRGY, ZÁBRÁDI ZSOLT, SÓVÁGÓ KRISZTINA MOTT: MOGYORÓS PÉTER

PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM


TSZ. 16/12

TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló ....................................................................................1 1.1. Siófok településhálózatban betöltött helye és térségi szerepkörei ................. 1 1.2. A projekt háttere és indokoltsága .................................................................. 1 1.3. A projekt elhelyezkedése a kedvezményezettek stratégiájában ..................... 2 1.4. Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében .............................. 2 1.4.1. A felmerült változatok ismertetése ...................................................................... 2 1.4.2. A projekt pénzügyi teljesítménymutatói ............................................................... 6 1.4.3. Közgazdasági teljesítménymutatók...................................................................... 6 1.4.4. Gazdasági érzékenységi vizsgálatok ..................................................................... 8

1.5. Környezetvédelmi összefoglaló ................................................................... 10

2. Kedvezményezett bemutatása ..................................................................11 2.1. A kedvezményezett általános bemutatása................................................... 11 2.1.1. A kedvezményezett szervezeti felépítése ............................................................ 11 2.1.2. A kedvezményezett tevékenységének bemutatása ............................................. 12 2.1.3. A kedvezményezett fontosabb, már megvalósult fejlesztéseinek tapasztalatai ... 13

2.2. A projekt elhelyezkedése a kedvezményezettek stratégiájában ................... 14 2.3. Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása 15 2.4. Projektmenedzsment szervezet bemutatása ............................................... 15 2.4.1. A projektmenedzsment szervezeti működése ..................................................... 16

3. A projekt háttere .......................................................................................18 3.1. Gazdasági – társadalmi – környezeti alapadatok.......................................... 18 3.1.1. Siófok településhálózatban betöltött helye és térségi szerepkörei ...................... 18 3.1.1.1. Siófok szerepe az országos településhálózatban ............................................................. 19 3.1.1.2. Regionális, megyei és kistérségi szerepkörei ................................................................... 19 3.1.1.3. Siófok vonzáskörzetének a lehatárolása ......................................................................... 19 3.1.1.4. Siófok városszerkezeti jellemzői ...................................................................................... 20

3.1.2. Társadalmi alapadatok ...................................................................................... 20 3.1.2.1. Lakónépesség alakulása a Siófokon és vizsgált vonzáskörzetében ................................. 24 PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM


TSZ. 16/12

3.1.2.2. Lakáshelyzet, közműellátás ............................................................................................. 28 3.1.2.3. Foglalkoztatási szerkezet, munkanélküliség .................................................................... 34

3.1.3. Gazdasági alapadatok ....................................................................................... 39 3.1.3.1. Gazdálkodási szerkezet, fontosabb gazdálkodó szervezetek .......................................... 39 3.1.3.2. Ipari parkok, ipari területek ............................................................................................. 44 3.1.3.3. Idegenforgalom, turizmus ............................................................................................... 46 3.1.3.4. Oktatás, kultúra ............................................................................................................... 53

3.1.4. Környezeti alapadatok ....................................................................................... 59 3.1.4.1.

Természeti környezet ............................................................................................... 59

3.1.4.2.

Épített környezet ...................................................................................................... 64

3.2. Szakterület bemutatása............................................................................... 64 3.2.1. Fejlesztési korlátok ............................................................................................ 70 3.2.2. Fejlesztési lehetőségek....................................................................................... 70 3.2.3. Közösségi közlekedés ......................................................................................... 72 3.2.3.1. Regionális közlekedési elemek kapcsolódásai (regionális autóbusz, regionális vasút) ... 72 3.2.3.2. Helyi közlekedési elemek kapcsolódásai ......................................................................... 75

3.2.4. Motorizált egyéni módok ................................................................................... 75 3.2.4.1. Személygépkocsi .............................................................................................................. 75 3.2.4.2. Motorkerékpár, robogó ................................................................................................... 75

3.3. A projekt szakpolitikai illeszkedése.............................................................. 76

4. A fejlesztés indoklása ................................................................................79 4.1. Helyzetértékelés ......................................................................................... 79 4.1.1. Infrastruktúra .................................................................................................... 79 4.1.1.1. Közúti közlekedés ............................................................................................................ 79 4.1.1.1.1. Térségi közúti kapcsolatok .................................................................................... 79 4.1.1.1.2. Városi közúti hálózat és forgalmi rend .................................................................. 82 4.1.1.2. Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés ..................................................................... 84 Közösségi közlekedés ............................................................................................................. 84 Végállomás ............................................................................................................................ 85 4.1.1.3. Helyközi vasúti közlekedés .............................................................................................. 86 4.1.1.3.1. A Kaposvár – Siófok (35-ös vasútvonal (kapcsolat a megyeszékhellyel) ............... 89 4.1.1.3.2. Vasútállomások, megállóhelyek ............................................................................ 90 4.1.1.3.3. Vasúti csomópont jelenlegi helyzet ....................................................................... 95 4.1.1.4. Helyi közösségi közlekedés .............................................................................................. 95 PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM


TSZ. 16/12

4.1.1.5. Lágy közlekedési módok .................................................................................................. 98 4.1.1.5.1. Kerékpáros közlekedés .......................................................................................... 98 4.1.1.5.2. Gyalogos közlekedés............................................................................................ 101 4.1.1.6. Parkolás helyzetértékelése ............................................................................................ 105

4.1.2. Forgalmi helyzet, szolgáltatási színvonal ...........................................................107 4.1.2.1. Helyközi és távolsági közlekedés által biztosított szolgáltatási színvonal, távolsági kapcsolatok ................................................................................................................................. 107 4.1.2.2. Helyi autóbusz közlekedés által biztosított szolgáltatási színvonal ............................... 110 4.1.2.3. Közlekedési szokásjellemzők áttekintése a háztartásfelvétel alapján ........................... 112 4.1.2.3.1. A telefonos háztartásfelvétel munkaközi feldolgozása ....................................... 112 4.1.2.3.2. Általános szempontok, módszertani leírás .......................................................... 112 4.1.2.3.3. A háztartásfelvételekből nyert helyi közlekedési szokásjellemzők ...................... 116 4.1.2.4. Utasforgalom a helyi közlekedésben ............................................................................. 128 4.1.2.4.1. Utasforgalom alakulása a helyi hálózaton .......................................................... 128 4.1.2.4.2. Utazási szokások a helyi közösségi közlekedési hálózaton ................................. 139 4.1.2.5. Utasforgalom a helyközi közösségi közlekedési hálózaton ........................................... 142 4.1.2.5.1. Helyközi utasszámlálás ........................................................................................ 142 4.1.2.5.2. Utazási szokásjellemzők a helyközi közösségi hálózaton .................................... 144 4.1.2.6. Vasúti utasforgalmi számlálás és célforgalmi felvétel (MCF) ........................................ 149 4.1.2.6.1. Vasúti utasforgalmi számlálás ............................................................................ 149 4.1.2.6.2. Vasúti célforgalmi kikérdezés .............................................................................. 153 4.1.2.7. Közúti forgalmi terhelés ................................................................................................ 160 4.1.2.7.1. Átmenő és célforgalmak meghatározása............................................................ 160 4.1.2.7.2. Csomóponti számlálás ......................................................................................... 164 4.1.2.8. Közúti baleseti helyzet ................................................................................................... 168 4.1.2.9. Parkolási igény ............................................................................................................... 172 4.1.2.9.1. Városközpont ....................................................................................................... 172 4.1.2.9.2. P+R ....................................................................................................................... 172

4.1.3. Keresleti igények jellemzése ..............................................................................173 4.1.3.1. Gazdasági -társadalmi-környezeti meghatározók ......................................................... 173 4.1.3.2. Kapcsolódó fejlesztések ................................................................................................. 174 4.1.3.2.1. Balatonaliga és Balatonszentgyörgy közötti vasúti pálya korszerűsítése (Készíti: FŐMTERV)............................................................................................................................ 174 4.1.3.2.2. Kiliti Sportközpont ............................................................................................... 176 4.1.3.2.3. Fő utca – Mártírok útja – Sió utca körforgalom .................................................. 178 PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM


TSZ. 16/12

4.1.3.2.4. Sió utca – Sorház utca ( gimnázium mögötti) parkoló ........................................ 179 4.1.3.2.5. Marosi út felújítása ............................................................................................. 179

4.2. Projekt nélküli (0 változat) eset ................................................................. 180 4.2.1. Műszaki és szakmai tartalom leírása .................................................................180 4.2.1.1. Közút .............................................................................................................................. 180 4.2.1.1.1. Térségi közúti kapcsolatok .................................................................................. 180 4.2.1.1.2. Városi közúthálózat és forgalmi rend .................................................................. 183 4.2.1.2. Vasúti közlekedés .......................................................................................................... 183 4.2.1.2.1. Balatonaliga áll.– Szabadisóstó áll. ..................................................................... 183 4.2.1.2.2. Szabadisóstó állomás .......................................................................................... 184 4.2.1.2.3. Szabadisóstó áll. (kiz.) – Siófok áll. (kiz.) ............................................................. 186 4.2.1.2.4. Siófok állomás ..................................................................................................... 186 4.2.1.2.5. Siófok áll. (kiz.) – Zamárdi-felső áll. (kiz.) ............................................................ 192 4.2.1.3. Helyi közösségi közlekedés ............................................................................................ 193 4.2.1.3.1. Helyközi autóbuszos közlekedés .......................................................................... 193 4.2.1.4. Lágy közlekedési módok ................................................................................................ 194 4.2.1.4.1. Kerékpáros közlekedés ........................................................................................ 194 4.2.1.5. Parkolás ......................................................................................................................... 196

4.2.2. Előnyök, hátrányok ...........................................................................................197 4.2.2.1. Működési költségek ....................................................................................................... 197 4.2.2.2. Üzemeltetési feltételek előrejelzése ............................................................................. 198 4.2.2.1. Hatások, társadalmi hasznosság .................................................................................... 199

5. Projekt célkitűzései, elvárt eredmények .................................................. 200 5.1.1. A projekt célrendszere ......................................................................................200 5.1.2. Indikátorok .......................................................................................................201

6. Általános feltételezések és módszertan ................................................... 203 6.1. A közlekedési modell felépítése ................................................................ 203 6.2. Költség-haszon elemzés általános feltételezései ........................................ 205 6.2.1. A pénzügyi elemzés általános módszerének rövid ismertetése ...........................205 6.2.2. A közgazdasági költség haszon elemzés általános módszerének rövid ismertetése 206 6.2.3. Úthálózati működési fajlagos költségek ............................................................208 6.2.4. Úthasználói költségek .......................................................................................208 PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM


TSZ. 16/12

6.2.5. A becsülhető környezeti monetáris externális hatások módszertani kérdései .....212

ÁBRAJEGYZÉK................................................................................................... TÁBLÁZATJEGYZÉK ...........................................................................................



TSZ. 16/12

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. Siófok településhálózatban betöltött helye és térségi szerepkörei Siófok és kistérsége a térségben jelentős gazdasági motor szerepét tölti be. A kistérség gazdasági élete elsősorban Siófokra koncentrálódik. Ágazati szempontból a kistérség gazdaságát a balatoni turizmus határozza meg. A legtöbb vállalkozás tevékenysége az ehhez kapcsolódó területeken működik. Ez azonban azt is jelenti, hogy a vállalkozások legnagyobb része csak idényjelleggel üzemel. Foglalkoztatási szempontból is ez az ágazat a legfontosabb, így a turizmus szezonalitása komolyan kihat a térség foglalkoztatottsági helyzetére is. Siófok gazdasági életben betöltött központi szerepét mutatja az is, hogy a településen a régiós és a megyei átlagot jelentősen meghaladja a szolgáltató szektor, amely nemcsak a vendéglátás és egyéb turisztikai vállalkozások jelenlétének köszönhető. Az ipari termelés, amely főleg az építőiparra és a feldolgozóiparra terjed ki, szintén Siófokra koncentrálódik. Siófok dél-keleti területén található ipari övezetben van a Siófoki Ipari Park. Fontos a város szerepe a térség oktatási és kulturális életében.

1.2. A projekt háttere és indokoltsága A jelen projekt tárgyát képező déli tehermentesítő út, és az annak keretében elkészülő tervezett híd célja a meglévő átkelési szakaszok, szűk keresztmetszet kapacitásának felszabadítása a 7. sz. főút és a 65-ös főúton átmenő forgalom számára. Ez biztosítja a települési belső forgalom leválasztását, és elősegíti a település tehermentesítését, mint kiemelt környezetvédelmi és területfejlesztési szempontot. Hálózati szempontból: az I. ütemben is és a végleges kiépítettség állapotában is a két országos főút (65. – 7. sz főút)között bonyolódó átmenő forgalmat bonyolít úgy, hogy kiváltja a városközpontban lévő kritikus mértékig terhelt csomópontot. Az átmenő forgalom a két út között kb. 400 Ejmű óra (ld. még 11. fejezet). A tehermentesítő út szükségessége megfogalmazást nyert az M7 autópálya fizetőssé tétele kapcsán készített intézkedési tervben, valamint szerepel az NFÜ 2012. májusában kibocsájtott, országos közutak támogatását ismertető listáján. Azt, hogy a vizsgált útszakasz az országos főút része lesz az anyaghoz mellékelt jegyzőkönyvek (amelyet a szakvélemény is említ) és az azóta, 2013. május 7-én kelt NFM levél igazolja. Ez utóbbit mellékeljük az anyaghoz.


1


TSZ. 16/12

1.3. A projekt elhelyezkedése a kedvezményezettek stratégiájában A projekt célja egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, amely alapját képezi a szóban forgó beruházás következő lépcsőben való előkészítésének és kivitelezésének. A jövőbeni kivitelezés outputja az új híd a város számára a motorizáció terjedésével egyre fontosabb. A belvárosi csomópont (7-es és 65-ös út) áteresztőképessége ugyanis sem műszakilag, sem forgalomtechnikai megoldásokkal nem bővíthető, teljesítőképessége határán van, főként a nyári szezonban.

1.4. Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében 1.4.1. A felmerült változatok ismertetése Jelen munka kezdeti fázisában az 1.2 fejezetben megfogalmazott cél megoldásával kapcsolatosan öt fejlesztési változat merült fel :  A változat Siófok déli tehermentesítő út kiépítése az autópálya csomópontból kiindulva (a Molnár István u. – Dózsa Gy. utcán visszakötve a 7. sz. főútra)  B változat Siófok déli tehermentesítő út kiépítése az autópálya csomópontból kiindulva (Dózsa Gy. utcán visszakötve a 7. sz. főútra)  C változat Siófok déli tehermentesítő út kiépítése Balatonkilitiből a Jysk csomópontból kiindulva (Dózsa Gy. utcán visszakötve a 7. sz. főútra)  D változat 7.sz út - 65. sz. út jelzős körré átépítve  E változat Somlay Artúr úti autópálya csomópont kiépítése


2


TSZ. 16/12

Döntési szempontok

Megoldási változatok A B C D Siófok déli Siófok déli Siófok déli 7.sz út - 65. sz. út tehermentesítő út tehermentesítő út tehermentesítő út jelzős körré átépítve kiépítése az kiépítése az kiépítése autópálya autópálya Balatonkilitiből a I. ütem II. ütem I. ütem II. ütem I. ütem II. ütem Molnár István u. Teljes hossz kiépítése Dózsa György utcai Teljes hossz kiépítése Teljes hossz kiépítése –Dózsa György utcai a 6401. sz útig visszakötés a 7. útra a 6401. sz útig a 6401. sz útig (Somlay visszakötés a 7. útra (Somlay Artúr utcáig) (Somlay Artúr utcáig) Artúr utcáig)

1.

A 7.sz út - 65. sz. út nem célja csomópontjának kapacitásnövelése szempont

2.

A 7.sz út - 65. sz. út csomópontjának tehermentesítése szempont

3.

nem célja

nem célja

nem célja

nem célja

nem célja

megoldja (a helyszínen)

E Somlay Artúr úti autópálya csomópont kiépítése

nem célja

csökkenti a terhelést

jelentősen csökkenti csökkenti a a terhelést terhelést

jelentősen csökkenti jelentősen csökkenti jelentősen csökkenti a a forgalmi terhelés nem releváns a terhelést a terhelést terhelést nem csökken (esetleg nő)

A 7.sz út belvárosi szakaszán a forgalomnagyság csökkentése szempont

A 65. út és Dózsa György utca között csökkenti a forgalmat

A 65. úttól keletre a teljes belvárosi szakaszon csökkenti a forgalmat

A 65. úttól keletre a teljes belvárosi szakaszon csökkenti a forgalmat

Siófok lakó- és üdülőterületeinek tehermentesítése a teherforgalom alól szempont 5. P+R parkolás bevezetése szempont 6. Környezetvédelem az érzékeny területeken szempont 7. Kerékpáros közlekedés javítása szempont

Nem csökkenti a teherforgalmat, hanem más utcákban jelenik meg

A teherforgalom Nem csökkenti a kitiltható az érzékeny teherforgalmat, területekről hanem más utcákban jelenik meg

A teherforgalom Nem csökkenti a kitiltható az érzékeny teherforgalmat, területekről hanem más utcákban jelenik meg

A teherforgalom nem oldja meg kitiltható az érzékeny területekről

nincs hely P+R parkolók számára Az eddig erősen terhelt útszakaszokon javít Javít a Kiliti Belváros viszonylatban (Kele utca)

nincs hely P+R parkolók számára Az érzékeny területeken javít a környezeti állapoton Javít a Kiliti - Belváros viszonylatban (Kele utca) és az Iparterület felé

nincs hely P+R parkolók számára Az eddig erősen terhelt útszakaszokon javít Javít a Kiliti Belváros viszonylatban (Kele utca)

nincs hely P+R parkolók számára Az érzékeny területeken javít a környezeti állapoton Javít a Kiliti - Belváros viszonylatban (Kele utca) és az Iparterület felé

támogatja (B.Kiliti Sportcentrumnál) Az eddig erősen terhelt útszakaszokon javít Javít a Kiliti Belváros viszonylatban (Kele utca)

támogatja (B.Kiliti nem releváns Sportcentrumnál) Az érzékeny nem javít, esetleg ront területeken javít a környezeti állapoton Javít a Kiliti - Belváros nem releváns viszonylatban (Kele utca) és az Iparterület felé

4.



A 65. úttól keletre a a forgalmi terhelés nem releváns teljes belvárosi nem csökken (esetleg szakaszon csökkenti a nő) forgalmat

lehetővé teszi az iparterület forgalmának a kiitiltását az érzékeny területekről nem releváns Az érzékeny területeken javít a környezeti állapoton nem releváns

8.

Autópálya zavarásának megszünteti az kizárása szempont autópályáig történő visszatorlódás veszélyét

megszünteti az autópályáig történő visszatorlódás veszélyét





csökkenti az autópályáig történő visszatorlódás veszélyét

nem releváns

9.

A közösségi A torlódások közlekedésre gyakorolt csökkentésével a hatás szempontja menetrendtartás jelentősen javul. A hálózat javítására lehetőséget ad.

A torlódások csökkentésével a menetrendtartás jelentősen javul.A munkásjáratok számára az Ipartelep a városközpont elkerülésével érhető el. A hálózat javítására lehetőséget ad. segíti az autópályától délre lévő iparterületek elérését

A torlódások csökkentésével a menetrendtartás jelentősen javul. A hálózat javítására lehetőséget ad.

A torlódások csökkentésével a menetrendtartás jelentősen javul.A munkásjáratok számára az Ipartelep a városközpont elkerülésével érhető el. A hálózat javítására lehetőséget ad. segíti az autópályától délre lévő iparterületek elérését


A torlódások csökkentésével a menetrendtartás jelentősen javul.A munkásjáratok számára az Ipartelep a városközpont elkerülésével érhető el. A hálózat javítására lehetőséget ad.


nem releváns

10. Területfejlesztési célok segíti az segítése szempont autópályától délre lévő iparterületek elérését

segíti az autópályától délre lévő iparterületek elérését

segíti az autópályától segíti az autópályától nem releváns délre lévő délre lévő iparterületek iparterületek elérését elérését

TOVÁBBI VIZSGÁLATRA (CBA) JAVASOLT VÁLTOZATOK

nem releváns

ELVETETT VÁLTOZATOK

1.4-1. táblázat A Megvalósíthatósági Tanulmány döntési pontjai (zölddel a pozitív, fehérrel a semleges, pirossal a negatív hatást ábrázoltuk)

A változatokat előzetesen többszempontú elemzésnek vetettük alá, melynek során azt vizsgáltuk, hogy a kiírásban megfogalmazott célnak mennyiben felelnek meg. Ennek, valamint a megbízóval történt egyeztetések alapján a D és E változatok elvetésre kerültek, mert sem a belváros tehermentesítésének, sem a megbízó egyéb igényeinek nem feleltek meg. A továbbiakban az A,B és a C megvalósítható változatokkal foglalkoztunk. Az „A” megvalósítható változat rövid leírása Siófok déli tehermentesítő út “A” változatának a kiépítése az autópálya lehajtó ágának körforgalmú csomópontjából indul. A Siót keresztezve (Sió híd) a Kele utca vonaláig terjed az új építésű szakasz. Innen meglévő utakon éri el a forgalom a 7. sz. főutat. A nyomvonala: Kele utca – Molnár István u. – Dózsa György utca.


3


TSZ. 16/12

1.1. ábra Az „A” változat I. ütemének helyszínrajza

Az „B” megvalósítható változat leírása Siófok déli tehermentesítő út “B” változatának a kiépítése ugyancsak az autópálya lehajtó ágának körforgalmú csomópontjából indul. A Siót keresztezve (Sió híd) a Dózsa György utca vonaláig terjed az új építésű szakasz. Innen Dózsa György utcán éri el a forgalom a 7. sz. főutat. A Dózsa György u. Bajcsy Zsilinszky u. és a Dózsa György u. – Tanácsház u. csomópontokban kismértékű beavatkozás válik szükségessé.

1.2. ábra A „B” változat I. ütemének helyszínrajza


4


TSZ. 16/12

Mindkét változat esetén a második ütem (amely a most megépítendő szakasznak nem része) során az út meghosszabbításra kerül a Marosi útig.

1.3. ábra Az „A” és „B” változat II. ütemének helyszínrajza

A „C” megvalósítható változat leírása Siófok déli tehermentesítő út “C” változatának nyomvonala Balatonkilitiből az ún. Jysk csomópontból indul ki. A Siót és az autópályát keresztezve a Dózsa György utca vonaláig terjed az új építésű szakasz. Innen Dózsa György utcán éri el a forgalom a 7. sz. főutat. A Dózsa György u. - Bajcsy Zsilinszky u. és a Dózsa György u. – Tanácsház u. csomópontokban kismértékű beavatkozás válik szükségessé.

1.4. ábra A „C” változat I. ütemének helyszínrajza

A második ütem (amely a most megépítendő szakasznak nem része) során az útnak az autópálya északi oldalánál épülő körforgalmú csomópontjából az autópálya mellett új út épül a Somlay Artúr utcáig. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

5


TSZ. 16/12

1.5. ábra A „C” változat II. ütemének helyszínrajza

1.4.2. A projekt pénzügyi teljesítménymutatói Nem jövedelemtermelő projektek esetében az útmutató alapján a pénzügyi teljesítménymutatók kiszámítása nem feltétlenül szükséges, ezért nem számítottuk

1.4.3. Közgazdasági teljesítménymutatók A következő közgazdasági teljesítménymutatókat számítottuk és értékeltük:    

nettó társadalmi haszon jelenértéke (ENPV): társadalmi belső megtérülési ráta (IRR) haszon-költség arány (BCR) közgazdasági megtérülési idő (ITR)

A változatokra a szokásos módon először a közlekedési hasznokból, a járműüzemi költség-, időköltség- és baleseti költség-megtakarítás eredő hatékonysági mutatókat számítottuk, majd pedig a monetarizálható környezeti hatásokkal megnövelt, integrált mutatókat képeztük. Az eredményeket a következő táblázatban együtt mutatjuk be, a vizsgálatok legjellemzőbb hatékonysági mutatóinak (belső megtérülési ráta, haszon-költség hányados, nettó jelenérték, megtérülési idő) alakulását a három változatra.


6


TSZ. 16/12 Változat

"A"

"B"

"C"

Értékelési mutatók

Beavatkozási hossz [m] Beruházási költségek összesen [Mrd. Ft]

457

1 000

1 535

1.564

1.864

2.018

Minimum követelmény

Közlekedési(belső) + környezeti(külső) megtakarítás 1.56

1.27

0.99

>=1

Integrált belső megtérülési ráta -IBMR

15.0%

10.5%

5.2%

>= 5,5

Nettó jelenérték [Mrd Ft] -INJÉ

1.083

0.632

-0.037

>= 0

11

14

30

n.a.

0

0

0

1.39

1.15

0.87

>= 1

Belső megtérülési ráta BMR

12.3%

8.3%

2.7%

>= 5.5

Nettó jelenérték [Mrd Ft] -NJÉ

0.756

0.347

-0.320

>= 0

12

18

30

n.a.

Integrált haszon-költség hányados - IHKH

Megtérülési időtartam [év] Közlekedési(belső) megtakarítás Haszon-költség hányados -HKH

Megtérülési időtartam [év]

1.4-2. táblázat: A változatok összesített értékelési mutatói

A vizsgált változatok pénzben kifejezhető gazdasági költség-haszon vizsgálat összesített mutatóit tartalmazó táblázatból a következő megállapításokat tehetjük: 





Ami a közlekedési hatékonyság-számítás eredményeit, a projekt közlekedési költség-haszon vizsgálat szerinti hatékonyságát illeti, megállapítható, hogy a változatok mutatói az alkalmazott 5,5%-os diszkont-faktor mellett az „A” és „B” változat kielégítik a hazai és az EU Guide szerinti hatékonysági küszöbértékeket. Ugyanis a közlekedési hasznok alapján a belső megtérülési mutató 8,3 - 12,3 % ami az 5,5%-os határ fölött van. A „C” változatnál nem teljesül a minimum feltétel A monetarizálható környezeti és externális hatásokkal integrált mutatók alapján értelemszerűen kedvezőbb a belső megtérülési mutatók az „A” és „B” változat 10,5 15,0 %. Ebben az esetben is az „A” változat a leghatékonyabb. A „C” változatnál ebben az esetben is csak közelíti a minimum feltételt. A táblázatból látható, hogy a Siófok tehermentesítő út három változata közül az „A” változat közúti infrastruktúra fejlesztése a leghatékonyabb beruházás. Látható, hogy


7


TSZ. 16/12

a haszon-költség arány és a belső megtérülési hányados, amelyek leginkább kifejezik az egységnyi beruházási költségre eső eredményt, már a belső megtakarítás figyelembe vételével a minimum követelmény fölött vannak.

1.4.4. Gazdasági érzékenységi vizsgálatok A gazdasági érzékenységi vizsgálathoz, a javasolt változatra, a beruházási és a működési költségnövekedés, valamint a forgalom-csökkenés hatását modelleztük, melyek teljesítmény-mutatókra gyakorolt hatását az 1.4-3. sz. táblázat érzékelteti. Az érzékenységi vizsgálatok egyéb kiinduló feltételezése és a számítás menete, a táblázatok struktúrája nem tér el az alapváltozatra vonatkozóan már bemutatottól, ezért változatonként a négy érzékenységi vizsgálat évekre ütemezett elemzést tartalmazó táblázatokat papír takarékosság miatt csak PDF-ben közöljük. A javasolt változatra a +10%-kal, illetve a +20%-kal magasabb építési illetve működési költségű, valamint a -10%-kal és a -20%-kal kisebb forgalmi feltételezés hatásainak számítását mutatjuk be. Az összesített mutatók szerint a javasolt „A” változat még a legkedvezőtlenebb szcenáriók esetében is nagy biztonsággal teljesíti az elvárt minimum követelményeket. A táblázat adataiból az olvasható ki, hogy teljesítménymutatónként eltérő a változatoknak az egyes bemenő adatok változtatásával kapcsolatos érzékenysége. A változat hatékonysága jelentősen függ a forgalom csökkenésétől és az építési költségek növekedésétől. Az 1%-os forgalom-csökkenésnek a különböző hatékonysági mutatókra eltérő a hatása és a javasolt változat esetében 0,8 - 2,4 közötti csökkenést eredményez. Az 1 %-os építési költség-növekedésnek is eltérő a hatása, de ez csak 0,6 és 1,2 közötti csökkenést eredményez. Az érzékenység mértéke jelzi, hogy a Siófok tehermentesítőn a tervezett beruházási költség és a forgalom 20 %-os változása sem jelent kockázatot a gazdasági hatékonyság tekintetében, hiszen ebben az esetben is minden mutató kielégíti a hatékonysági követelményeket. A működési költségek változásának hatása a beruházási költséghez és forgalomhoz viszonyítva jelentősen kisebb.

Alap

Beruházási költség

Változat változat +10% +20%

Működési költség +10%

+20%

Forgalom -10%

-20%

Értékelési mutatók Közlekedési(belső) + környezeti(külső) megtakarítás Integrált haszon-költség hányados - IHKH Integrált belső megtérülési ráta -IBMR

1.56

1.46

1.37

1.53

1.50

1.43

1.30

15.0% 13.2% 11.7%

14.7%

14.4%

12.9%

10.7%


8


TSZ. 16/12


1.083 0.957 0.832


1.043

1.004

0.827

0.571

11

12

13

11

11

12

14

1.39

1.30

1.23

1.36

1.34

1.27

1.14

Belső megtérülési ráta BMR

12.3% 10.7%

9.4%

12.0%

11.7%

10.2%

8.1%

Nettó jelenérték [Mrd Ft] -NJÉ

0.756 0.631 0.505

0.717

0.678

0.516

0.276

13

13

14

18

Közlekedési(belső) megtakarítás Haszon-költség hányados -HKH


12

14

15

1 %-os változás hatása a mutatókra (%) Közlekedési(belső) + környezeti(külső) megtakarítás Integrált haszon-költség hányados - IHKH

-0.6% -0.6%

-0.2%

-0.2%

-0.8%

-0.8%

Integrált belső megtérülési ráta -IBMR

-1.2% -1.1%

-0.2%

-0.2%

-1.4%

-1.4%


-1.2% -1.2%

-0.4%

-0.4%

-2.4%

-2.4%

1.4-3. táblázat: A javasolt változat érzékenységi vizsgálatának összesítő táblázata

Az érzékenységvizsgálat elemzi, hogy az egyes változók +1; -1; +10; -10%-al történő változása milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására. Kritikus változónak azt tekintjük, amelynek 1%-os változása legalább 1%-os változást okoz a teljesítménymutatókban. A fenti táblázatból látszik, hogy kritikus változó a beruházási költség és a forgalom az IBMR tekintetében, mert 1%-os változására 1,2 %-os, illetve 2,4 %-os változás állt be. Az alábbi tábla mutatja, hogy a fentiekben kritikus változóként azonosított tényező a tervezett érték hány %-áig változhat ahhoz, hogy a teljesítménymutatók még a beruházás gazdaságosságát, illetve annak támogathatóságát támasszák alá.

Küszöbérték

%

Beruházási költség

+86,4 %

Működési költség

nem kritikus

Utazási idő

-42,16%

Forgalmi teljesítmény

-36,1 %

1.4-4. táblázat: A kritikus változók meghatározása


9


TSZ. 16/12

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a beruházási költség 86,4 %-os növekedése a forgalmi teljesítmény 36,1%-os csökkenése esetén sem fordulna negatívba az ENPV, azaz ez a kockázat nem befolyásolja a projektet.

1.5. Környezetvédelmi összefoglaló A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló többször módosított 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek körét. A 37. pontban szerepelnek a közutakra vonatkozó előírások, mely alapján a tervezett fejlesztés nem környezeti hatásvizsgálat köteles. A Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 87. pontja értelmében, amennyiben a tervezett fejlesztés eléri az 1 km-es hosszt vagy NATURA 2000 területet érint, abban az esetben előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása szükséges. A környezeti vizsgálat tárgya a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány keretében vizsgált A, B, C változatok környezeti hatásainak feltárása, elemzése, és az esetleges negatív környezeti hatások kezelésének vizsgálata, továbbá a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása. A részletes vizsgálatokat, elemzéseket a 8. „A kiválasztott változat bemutatása” című fejezet 8.2.5. „Környezeti hatások” alfejezete, valamit a 11. „Környezetvédelmi összefoglaló” című fejezet tartalmazza. A meglévő engedélyek vonatkozásában megemlítendő, hogy az „A” változat esetében a Somogy Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége SO/UO/61/2/2013 ügyiratszámon építési engedélyt adott ki, a Siófok Déli tehermentesítő útra (Vak Bottyán utca és Kele utca közötti szakaszra). Az engedélyezés során a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 29923/2012 sz-ú szakhatósági állásfoglalását adta ki, melyben megállapította, hogy a tervezett tehermentesítő út egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött, valamint azt, hogy a tervezett tevékenység végzéséből jelentős környezeti hatások nem származhatnak, tehát környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, illetve környezetvédelmi engedély nem szükséges.


10


TSZ. 16/12

2. KEDVEZMÉNYEZETT BEMUTATÁSA 2.1. A kedvezményezett általános bemutatása 2.1.1. A kedvezményezett szervezeti felépítése Siófok Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Siófokon az önkormányzat képviselő-testülete 12 tagú, melyből 8-an egyéni választókörzetből, 3-an pedig listán kerültek be, a 12. a polgármester, akit közvetlenül választottak meg a polgárok. A képviselő-testület működését 5 szakbizottság segíti. 2010. október 11- től 1 fő főállású alpolgármester lát el tisztséget az Önkormányzatban. A bizottságok tagjai választott képviselők, illetve külső tagok: Dr. Balázs Árpád polgármester Démuth Pál alpolgármester Horváth Károly alpolgármester Csorba Ottó László Dr. Gruber Attila László Gömbös Katalin Hamvas Péter Horváth Károly Lapos Gábor Mezőfi Józsefné Nagy Sándor Tamásné Szalai István Attila Ujvári István Tamás Völgyi Lajos Siófok Város Önkormányzata Képviselőtestületének bizottságai Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság: Elnök: Csorba Ottó László A bizottság képviselő-testületi tagjai: Ujvári István, Nagy Sándor Tamásné, Szalai István Attila képviselő-testületen kívüli tagjai:Dr. Balassa Béla, Gencsi Attila Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság: Elnök: Dr. Gruber Attila László A bizottság képviselő-testületi tagjai: Nagy Sándor Tamásné, Lapos Gábor, Szalai István Attila, Mezőfi Józsefné, Völgyi Lajos képviselő-testületen kívüli tagjai: Pintér János, Forgács Péter, Mészárosné Mádi Juliánna, Mayer László, Idegenforgalmi és Rendészeti Bizottság: Elnök: Szalai István Attila A bizottság képviselő-testületi tagjai: Mezőfi Józsefné, Dr. Gruber Attila László, Nagy Sándor Tamásné, Hamvas Péter Képviselő-testületen kívüli tagjai: Tácsik Attila, Nyári Péter, Schmidtné Hesz Henriette

Összeférhetetlenségi és Etikai Bizottság: PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

11


TSZ. 16/12

Elnök: Mezőfi Józsefné A bizottság képviselő-testületi tagjai: Dr. Gruber Attila, Szalai István Attila Póttagjai: Gömbös Katalin, Lapos Gábor Nemzeti Erőforrás Bizottság: Elnök: Ujvári István Tamás A bizottság képviselő-testületi tagjai: Nagy Sándor Tamásné, Lapos Gábor, Gömbös Katalin, Völgyi Lajos, Mezőfi Józsefné Képviselő-testületen kívüli tagjai: Keller Lajosné, Vincze Judit, Schultz Tibor, Németh Zsolt Testületi és bizottsági ügyekért felelős koordinátor: Csere Zsuzsanna

2.1.2. A kedvezményezett tevékenységének bemutatása A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében kettős feladatot lát el. Egyrészről előkészíti és végrehajtja a képviselő-testület által hozott döntéseket (határozatokat és rendeleteket) és ellát államigazgatási feladatokat is. A helyi önkormányzatokról szóló1990. évi LXV. törvény szerint; „a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása.” „A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról.”


12


TSZ. 16/12

2.1.3. A kedvezményezett fontosabb, már megvalósult fejlesztéseinek tapasztalatai Fejlesztés megnevezése Balaton turisztikai vonzerejének növelésére Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

Megvalósulá Megv Projekt Támogatás s helyszíne alósul összköltsé összege ás éve ge

Projekt célja

Galerius fürdő

A fürdő felújítása

2008

Krúdy Gyula 2005 Szakközépiskol a és a Széchenyi István Általános Iskola Új Magyarország Szabadtéri 2009 Fejlesztési Terv Dél- színpad Dunántúli Operatív Programja KEOP- 5.1.0 A siófoki 2008 Energetikai Perczel Mór hatékonyság fokozása Gimnázium TÁMOP-3.1.4/08/2 SIOK 5 2009Kompetencia alapú tagintézménye 2010 oktatás bevezetése a Siófoki Integrált Oktatási Központban DDOP-5.1.2/A Siófok 2009 Közösségi közlekedésfejlesztés projektgenerálás

204 millió

97,4 millió

20-20 millió

20-20 millió

200 millió

99 150 000

74 628 000 37 314 000

86 808 288 86 808 288

53 136 906 62 514 007

Célcsoportja

Mérföldkövek

Eredménye

A város lakói Több ütemben készül a A fürdő megfelel az elvárt és a turisták fejlesztés követelményeknek és igényeknek Képességfejlesztő Az iskola A konkrét munka 2005 A tantárgyak kapcsolódnak oktatás kísérleti tanulói és nyarán kezdődik majd a egymáshoz, a különböző bevezetése tanárai tanárok felkészítésével. ismeretek erősítik egymást, a diákok az órák cselekvő részeseivé váltak.

A színpad teljes A város lakói 2009-ben kezdik meg a A színpad stabilabb lett és átalakítása és felújítása és a turisták tervek készítését. jobban használható.

Energiafelhasználásána Önkormányzat Lámpák és az izzók k csökkentése , iskola tanulói, kicserélése tanárai folyamatosan történik. Kompetencia alapú A SIOK A közbeszerzések lezárt oktatás bevezetése a pedagógusai után folyamatosan Siófoki Integrált és diákjai történik a munka Oktatási Központban

Csökkentek a kiadások az iskola fenntartása alatt. Új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával javul az intézmény oktatási színvonala

Közösségi közlekedés A város lakói A projekt elnyerése A közlekedés fejlesztésével fejlesztése a Balaton és a turisták után megkezdik a javul Siófok arculata déli partján tervek készítését.

2.1-1. táblázat Korábbi időszak fejlesztései


13


TSZ. 16/12

2.2. A projekt elhelyezkedése a kedvezményezettek stratégiájában

A projekt célja egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, amely alapját képezi a szóban forgó beruházás következő lépcsőben való előkészítésének és kivitelezésének. A jövőbeni kivitelezés outputja az új híd a város számára a motorizáció terjedésével egyre fontosabb. A belvárosi csomópont (7-es és 65-ös út) áteresztőképessége ugyanis sem műszakilag, sem forgalomtechnikai megoldásokkal nem bővíthető, teljesítőképessége határán van, főként a nyári szezonban. Műszaki adatok még nem jelentek meg a hídról, de 2x1 forgalmi sávot tartalmazó hídban kell gondolkodni, mely a jelenleg tehermentesítő utat összeköti az M7 lehajító-65-ös út körforgalmú csomópontjával. A hídnak a jelenleg keresztező kerékpárút fenntartásával kell megépülnie. Az RMT elkészítésével kiemelt projektjavaslat nyújtható be a siófoki új déli tehermentesítő út megvalósítására, amely beruházás megvalósulása esetén a közvetlen célcsoport közvetett módon Siófok és vonzáskörzetének lakossága, illetve az áthaladó forgalom részvevői lesznek. A város rendezési terve már tartalmazza, hogy a jelen projekt folytatásaként a jövőben ezen nyomvonalon kívánja folytatni a tehermentesítő utat a város keleti részén található ipartelep felé. Így ezen odaérkező teherautók, kamionok gyorsabban elérhetik majd az ipartelepet és utána ezen az úton könnyebben a városközpont kikerülésével nyugati vagy déli irányban folytatják útjukat, ezáltal kiteljesítve a tehermentesítő út létesítésével elvárható kedvező változásokat a környékbeli lakosság számára. A déli tehermentesítő út, és az annak keretében elkészülő tervezett híd célja a meglévő átkelési szakaszok, szűk keresztmetszer kapacitásának felszabadítása a 7. sz. főút és a 65-ös főúton átmenő forgalom számára, ezzel biztosítva a települési belső forgalom leválasztását, így elősegítve a települési tehermentesítés, mint kiemelt környezetvédelmi és területfejlesztési szempont érvényesülését. A főutak találkozási pontja jelenleg Siófok belvárosában található, így szükségtelenül keveredik a belvárosban a sőutak közötti átmenő forgalom, illetve a helyi, településen belüli célforgalom, ezzel a városban élők számára aránytalanul megnövelve a zaj-, rezgés-, por-, levegőszennyezést, valamint egyéb káros hatásokat. Az átmenő forgalom, és az általa okozott, az új tehermentesítő út megvalósulása folytán elkerülhető torlódások jelenleg kedvezőtlen hatást gyakorolnak a közlekedők biztonságára is.


14


TSZ. 16/12

2.3. Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása A projekt megvalósítását a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. bonyolítja le, mint egyedüli kedvezményezett. Az építési engedély az Önkormányzat nevére szól, az együttműködési megállapodás alapján az építtető a NIF Zrt. lesz. A projekt eredményeként létrejövő új útszakasz fenntartója a déli elkerülő teljes kiépítésével a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Amíg a további szakaszok nem épülnek ki, addig a projekt fenntartását az Önkormányzat végzi. A teljes kiépítés után az Állami Autópályakezelő Zrt. forgalmi vizsgálatot készít. Partnerek bemutatása és a projektben betöltendő szerepük: Siófok Város Önkormányzata A fejlesztéssel területileg közvetlenül érintett önkormányzat folyamatosan részt vesz a beruházás előkészítésének, majd megvalósításának folyamatában. Az Önkormányzat a projekt megvalósításához hozzájárulást nem biztosít, támogatásban nem részesül. A projekt megvalósulása után, a teljes hosszúságú tehermentesítő út megépüléséig a projekt fenntartását az Önkormányzat végzi. Magyar Közút Nonprofit Zrt. A déli tehermentesítő út majdani teljes kiépítése után az MK Zrt. lesz a működtető szervezet, mely az érintett útszakasz operatív működtetési, üzemeltetési, karbantartási feladatait majd ellátja. A Magyar Közút Zrt. a projekt megvalósításához hozzájárulást nem biztosít, támogatásban nem részesül.

2.4. Projektmenedzsment szervezet bemutatása A projektmenedzsment szervezeti kialakítása és működtetése a NIF Zrt.-nél egységesített szempontok alapján történik a Projekt Szervezeti és Működési Kézikönyv (PSZMK) alapján. A PSZMK szabályozza a projektszervezet felépítését, a projektvezetés szerepköreihez tartozó felelősségi hatásköröket, a hozzájuk rendelt erőforrásokat, az együttműködés kereteit, az ügymenetet stb. A projektmenedzsment-szervezet felépítése A szervezeti felépítés tükrözi a projekt stratégiai (átfogó döntéshozó) és operatív (megvalósító) szintjeit. A projekt stratégiai szintjén működik a Projekt szponzor, a Projekt Irányító Bizottság (PIB), illetve részben a Projekt igazgató. Az operatív szinten a Projekt team és a Külső szakmai teamek segítik a megvalósítást. A projektvezető Erdős Imre lesz.


15


TSZ. 16/12 Projekt Megbízó

Projekt menedzsment tanácsadó

Projekt Szponzor

Jog Beruházási programok igazgatóság

Projekt Irányító Bizottság

Fejlesztési program iroda igazgató

Beruházás támogatási igazgatóság

PIB Elnök/Projekt igazgató

Beruházási mérnök

Beruházás támogatási igazgató

Osztály vezetők *

PIB tagok

Projekt iroda vezető Projekt vezető

* A projekt műszaki tartalmának és EU támogatásnak megfelelően

Területszerző mérnök Projekt team Projekt vezető

Projekt tagok

Kapcsolódó projekt PV, szakértő

Projekt monitoring mérnök

Mérnök, Minőségellenőrzés, környezetvédelemi magasépítési szakértő, árszakértő, szakértők*

EU koordinátor Közbeszerzés

Külső szakmai team 1.

Külső szakmai team 2.

Gazdasági igazgatóság (pénzügy, számvitel, informatika)

2–2.1. ábra A projektmenedzsment szervezet felépítése

2.4.1. A projektmenedzsment szervezeti működése A projekt igazgató rendszeres kapcsolatot tart az operatív szinttel, ugyanakkor a projekt munka napi operatív szinten a teamekben, illetve a projektmenedzsmentért felelős személyek közreműködésével folyik: • A projekt szponzor felelős a projekt kereteinek biztosításáért, illetve a társaság felső-vezetői szintjét képviseli a projektben. • A Projekt Irányító Bizottság (PIB) a projekt legfelsőbb döntéshozó szervezete. Folyamatosan felügyeli a projekt lebonyolítását, beszámoltatja a projekt operatív vezetését és elfogadja a megvalósított projektet. • A PIB elnök (projektigazgató) a projekt szakmai kontrollját biztosítja, de szükség esetén operatív döntéseket is hoz. • A Projektvezető (PV) a projekt operatív irányítója, felelős a munka szakmai minőségéért, integráltságáért, valamint a definiált elvárásoknak megfelelő teljesítésért. Integrálja az egyes területek szakmai eredményeit és koordinálja az ott folyó munkát. • Szakmai team-vezető (TV) a projektszervezetben önálló szakmai feladatot ellátó team irányítója, feladata az adott szakterület feladatainak végrehajtása. Szakmai team akkor kerül


16


TSZ. 16/12

létrehozásra, ha egy adott szakmai – speciális ismereteket igénylő, önállóan menedzselhető – feladat a projekten belül túlnő a megszokott kereteken (pl. területszerzés, közmű stb.). A projektvezető (PV) a projekttel kapcsolatos hatókörén belüli kérdésekben saját maga végzi szabályozó és döntéshozatali tevékenységeit. A PIB a projektvezető hatókörén túlmutató döntési helyzetekben szabályoz és dönt. Ezek lehetnek erőforrás-allokálási vagy stratégia-szakmai kérdések. Ilyenkor a projektvezető a PIB elé terjeszti a döntési javaslatot. A PIB tagok a PIB ülés előtt Projekt státuszjelentést (PST) kapnak a PV-től, mely alapján értékelik a projekt állapotát. Szükség esetén a PV meghívottként a PIB ülésen szóban is beszámol a folyó szakmai munkáról, a felmerült vitás kérdésekről, kockázatokról. A PIB a beérkezett információk alapján hoz stratégiai döntéseket a projekttel kapcsolatban, az ülésről emlékeztető készül. A PST és az ülésről emlékeztető készítése a PV feladata.


17


TSZ. 16/12

3. A PROJEKT HÁTTERE 3.1. Gazdasági – társadalmi – környezeti alapadatok 3.1.1. Siófok településhálózatban betöltött helye és térségi szerepkörei Siófok és kistérsége a térségben jelentős gazdasági motor szerepét tölti be. A kistérség gazdasági élete elsősorban Siófokra koncentrálódik. Ágazati szempontból a kistérség gazdaságát a balatoni turizmus határozza meg. A legtöbb vállalkozás tevékenysége az ehhez kapcsolódó területeken működik. Ez azonban azt is jelenti, hogy a vállalkozások legnagyobb része csak idény jelleggel üzemel. Foglalkoztatási szempontból is ez az ágazat a legfontosabb, így a turizmus szezonalitása komolyan kihat a térség foglalkoztatottsági helyzetére is. Siófok gazdasági életben betöltött központi szerepét mutatja az is, hogy a településen a régiós és a megyei átlagot jelentősen meghaladja a szolgáltató szektor, amely nemcsak a vendéglátás és egyéb turisztikai vállalkozások jelenlétének köszönhető. Az ipari termelés, amely főleg az építőiparra és a feldolgozóiparra terjed ki, szintén Siófokra koncentrálódik. Siófok dél-keleti területén található ipari övezetben van a Siófoki Ipari Park. A gazdasági életet alapvetően befolyásolja a települések Balatonhoz képest történő elhelyezkedése. A Balaton parttól távolabb eső településeken a mezőgazdasági vállalkozások részaránya magasabb. Meghatározó Siófoknak az oktatási szerepköre is. Általános iskolák és középiskolák tekintetében is a térség diákjait Siófok gyűjti össze. Gimnázium, szakközép és szakiskola is található a városban, így a Perczel Mór Gimnázium, a Krúdy Gyula Szakközépiskola és Szakiskola, a Baross Gábor Közép- és Szakiskola. E mellett felsőfokú szakképzést nyújtó intézmény is működik Siófokon, a Kaposvári Egyetem. A kulturális élet terén is Siófok a környező települések legfontosabb kulturális központja. Múzeumok (Kálmán Imre Múzeum, az Ásványmúzeum), könyvtárak, kulturális szolgáltató funkciót betöltő intézmények (Kálmán Imre Kulturális Központ). E mellett számos kulturális program, rendezvény kerül megszervezésre az év során, amelyek ide vonzzák a látogatókat. Nemcsak turisztikai szempontból meghatározóak ezek az események, hanem a környező településekről is sokan látogatják ezeket. A térség nagyobb települései közül Siófok elsősorban Pécshez kötődik, gazdaságilag, kulturális és oktatási szempontból. Felsőfokú oktatási intézményként Budapest mellett Pécset, Kaposvárt, Székesfehérvárt és Veszprémet választják az itteni fiatalok.


18


TSZ. 16/12

3.1.1.1. Siófok szerepe az országos településhálózatban Országos szinten Siófok nagysága a lakónépesség alapján olyan településekkel van egy szinten, mint Hajdúszoboszló, Szentendre, Makó, Keszthely, Várpalota. A Dél-dunántúli régióban található a legtöbb település, a régió egészét relatíve alacsony népsűrűség jellemzi, a régió városainak lakosságszáma is alacsonyabb. A megyeszékhelyeken kívül a régióban Siófok mellett Komló, Paks, és Dombóvár lakossága haladja meg a 20 ezer főt. Nagyon magas az aprófalvas települések száma. Somogy megyében 245 település található, amelyből 14 város, és majdnem a fele 500 főnél kisebb aprófalu. A 14 városból 8 a Balaton mentén, vagy annak háttér térségében található. Néhány városhoz képest (pl.: Lengyeltóti, Nagybajom, Balatonföldvár, Kadarkút) Siófok valódi városi funkciókkal rendelkezik. Siófok és környéke Somogy megye legvárosiasabb településkörnyéke. Az infrastrukturális ellátottság tekintetében igen nagyok a különbségek a megye települései között: a Balaton-parti települések általában sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a belső területek. Országos szinten a régióban a funkciókat tekintve Siófok esetében egyértelműen a turisztikai szerepkör a meghatározó. A turizmus szezonalitása miatt ez elsősorban nyáron érvényesül, és a téli időszakban inkább térségi szinten jelentkezik a város vonzerő szerepe. 3.1.1.2. Regionális, megyei és kistérségi szerepkörei A Dél-dunántúli régió népességét tekintve a legkisebb az országban. A kevésbé fejlett régiók közé tartozik, de nem a legelmaradottabb. Fejlődési pályájában a 2005-ös év tekinthető meghatározónak, amikor a korábbi folyamatos növekedésben törés következett be. A régió egészét tekintve az ipari termelés kevésbé meghatározó. A foglalkoztatottak legnagyobb része, 70%-a a tercier szektorban dolgozik, az iparban, építőiparban csak 20% körüli az arány. A régió mind gazdasági, mind foglalkoztatási szempontból jelentős belső eltéréseket mutat. Egyrészt a centrum térségekben a munkanélküliség jellemzően az országos átlag alatti és ide koncentrálódik az ipari termelés, tercier szektor nagy része is. Másrészt megyei szinten a GDP, a termelékenység alapján Baranya megye szerepe a leginkább meghatározó a három megye közül. A régiónak vannak igen elmaradott részei, kiugróan magas munkanélküliséggel, alacsony gazdasági tevékenységgel. Ezek a területek egyre súlyosabb társadalmi problémákkal és szegregációs nehézségekkel is küzdenek. Baranya és Zala megyéhez képest Somogyban a Balatonnak köszönhetően a turizmushoz kapcsolódó szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás a meghatározó. A legnagyobb vállalkozói aktivitás Pécs mellett a Fonyódi és Siófoki kistérségben mutatható ki. Összességében Siófoki kistérség a régió legfejlettebb kistérségei közé tartozik a Pécsi, Szekszárdi és a Kaposvári kistérségek mellett. 3.1.1.3. Siófok vonzáskörzetének a lehatárolása Siófok Somogy megye második legnagyobb települése. A Siófoki kistérség központjaként a legfontosabb gazdasági, közszolgáltatási, társadalmi és kulturális funkciók ebbe a városba koncentrálódnak. A város központi szerepköre azonban túlnyúlik a kistérség határain. A térségi vonzáskörzetű közszolgáltatási intézmények, mint családsegítő szolgálat, kórházi járó-és fekvőbeteg ellátás, fogyatékosok ellátását végző intézmény, idősek otthona, szociális konyha is Siófokon található. De az oktatás, kultúra területén is túlnyúlik a város vonzereje a kistérség határon. Siófok a PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

19


TSZ. 16/12

régióban Pécs és a megyeszékhelyek után másodvonalbeli központ szerepét tölti be. A város oktatási, elsősorban középfokú oktatási intézményeiben a megye egészének területéről érkeznek fiatalok. Gazdasági szempontból is nagy a város vonzereje, hiszen Siófok a megye északi területeiről szép számmal vonzza az ingázókat, sőt a szomszédos két megye (Fejér, Tolna) területéről is járnak naponta Siófokra dolgozni.

3.1.1.4. Siófok városszerkezeti jellemzői A várost területfelhasználási szempontból a fő közlekedési vonalak nagyobb egységekre tagolják: - A Budapest – Székesfehérvár – Murakeresztúr vasútvonaltól északra eső rész jellemzően üdülőterület, kivéve a központi intézményterületet - A vasútvonal és az M7 autópálya közötti belterületek a Belváros és Fokihegy lakóterületek - A Siófok – Kaposvár vasútvonaltól keletre eső terület ipartelep - Az autópályától délre a 65. sz. főút környezete kereskedelmi-gazdasági terület - Kiliti belterülete a 65. sz. főút két oldalán lakóterület, a főút menti sávban városközponti övezet A város szűken vett (részben gyalogos) központját az átmenő forgalom a 7. sz. főúton délről elkerüli, a Fő utca - Indóház utca a belső forgalmat bonyolítja le. A Dél-Dunántúl és Észak-Dunántúl között, a 65-ös úton érkező forgalom a 7-es, majd 71-es út közvetítésével kerüli ki a Balatont, ami a Siófok belvárosát is érinti. A Belváros és Fokihegy lakóterületein kedvezőtlen, hogy az úthálózati hiányok miatt a forgalom néhány útvonalra koncentrálódik, itt jelentős környezeti terhelést okozva. Az M7 – 65. sz. főút környezetének fejlesztését korlátozza a Szennyvíztelep védőtávolságán belüli elhelyezkedése. Szabadifürdő a város többi részéhez csak a Balatonpart menti sávban és a 7. sz. főúton kapcsolódó önálló üdülőterület.

3.1.2. Társadalmi alapadatok A vizsgált tehermentesítő Siófok közigazgatási határán belül tereli át a forgalmat, a hatásterület a Siófoki kistérség, illetve a Siófoki járás, de társadalmilag szükséges nagyobb egységbe beágyazni. A következőkben áttekintjük, hogy a Siófok városa hogyan illeszkedik szűkebb és tágabb értelemben vett (Siófok város, Siófoki kistérség, Balaton régió) fizikai, gazdasági és társadalmi környezetéhez. Az alábbiakban párhuzamosan mutatjuk be Siófok város helyét, szerepét, a BKÜ-ben és Siófoki kistérségben, a tematikus térképeket egymás mellé tettük, hogy könnyebben összehasonlíthatók legyenek. A járáson belül Siófoknak jelentősebb a szerepe, mint amikor egy nagyobb területi egységhez viszonyítjuk. Siófok a Balaton keleti medencéjének déli oldalán, a Sió-csatorna torkolatánál fekszik, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyik kulcsfontosságú turisztikai funkciókat betöltő települése. Közigazgatásitervezési értelemben Somogy megye második legnagyobb népességszámú városi rangú településeként a Dél-Dunántúli Statisztikai és Tervezési Régió tagja., egyúttal a Siófoki kistérség és 2013 január 1-től a Siófoki járás központja. Siófok a tíz települést magába foglaló Siófoki kistérség (3.1. ábra), illetve a huszonegy település a Siófoki járás (3.2. ábra) központjaként meghatározó szerepet tölt be a fizikai környezete életében, a PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

20


TSZ. 16/12

környék legfontosabb gazdasági, közszolgáltatási és kulturális-társadalmi funkciói a városban koncentrálódnak. Forrás: FŐMI

3.1. ábra A siófoki kistérség települései

Forrás: FŐMI, kormany.hu

3.2. ábra A siófoki járás települései


21


TSZ. 16/12

Bár a Balaton régiót az itt élők kezdeményezésének ellenére nem nyilvánították önálló statisztikai régióvá, több szempontból egységes gazdasági, turisztikai, idegenforgalmi szempontból. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (továbbiakban: BKÜ) Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény határozta meg, 164-re bővítve a part közeli (52) és további (112) települések számát. 2008. december 1-jétől további 15 település csatlakozásával az üdülőkörzetbe tartozó települések száma 179-re nőtt (Lásd a 3.3. ábra). Forrás: Balaton (2000. évi CXII, módosítás 2008 évi LVII.) törvény

3.3. ábra Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települései

Siófokon van a központja a Balaton Fejlesztési Tanácsnak, és munkaszervezetének, a Balatoni Integrációs Kht-nak. A Balaton Fejlesztési Tanács szerepe, kezdeményezései és napi gazdaságszervező, tudományos, és turisztikai funkciói mellett igen fontos tevékenységet végez a Balaton térségének stratégiai fejlesztése terén is. A gazdasági élet számos további területén tölt be fontos szerepet Siófok a Balaton régióban. Itt van a Balatoni Hajózási Zrt. Székhelye, mely cég a Balatonon zajló személyhajózást és kompközlekedést biztosítja. A Balaton régióhoz tartozó települések közigazgatási besorolását; a kistérségeket a 4 sz. ábrán, a tervezett járásokat az 5. sz. ábrán mutatjuk be. A Balaton régióhoz 16 kistérségből tartoznak települések, ezek közül több kistérségből csak egy-két település. A régióhoz tartozó 11 tervezett járás között szintén van olyan, amelyből csak néhány település tartozik a BKÜ -höz.


22


TSZ. 16/12 Forrás: FŐMI

3.4. ábra A Balaton régió települései, kistérségek

Forrás: FŐMI, kormany.hu

3.5. ábra A Balaton régió települései, járások


23


TSZ. 16/12

3.1.2.1. Lakónépesség alakulása a Siófokon és vizsgált vonzáskörzetében Balaton Kiemelt Üdülőkörzet A Balaton üdülőkörzet területe 3 886 km2, ami az ország területének 4,2%-át fedi le és itt él hazánk népességének 2,6%-a, 262 ezer ember. A terület mintegy négytizede partmenti, hattizede a parttól távolabb fekvő településekre jut. A népesség több mint fele a parti és partközeli településeken lakik, ahol a népsűrűség 104 fő/km2, 2,3-szerese az üdülőkörzet további településeinek. Az idegenforgalmi idényben az üdülőnépesség néhány településen a lakónépesség többszörösét is eléri. Az üdülőkörzet 48%-át a somogyi, egyharmadát a veszprémi települések fedik le, a zalai terület részaránya 19%. A zalai partszakasz a legsűrűbben lakott, egy km2-en 79-en, a Veszprém megyei részen 68-an, a somogyi területen pedig 63-an élnek. A Balaton környékére az aprófalvas településszerkezet jellemző. 2009-ben 115 település tartozott az ezernél kisebb lélekszámú aprófalvak csoportjához, ezen belül 78 település volt ötszáz fő alatti törpefalu. Ez utóbbiak többsége Veszprém megyében található. Népesebb, ötezer fő feletti kategóriába mindössze hét település tartozott, valamennyi városi rangú. A nagyobb lélekszámú települések a part mentén találhatók, a parttól távolabbiak több mint háromnegyedében a lakosság száma nem érte el az ezer főt. Legkevesebben, 44-en a Veszprém megyei Salföldön, legtöbben, 24 279-en pedig Siófokon laktak 2010 elején. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010

3.6. ábra Népsűrűség a Balaton régióban

3.7. ábra Népsűrűség a Siófoki járásban


24


TSZ. 16/12

A Balaton üdülőkörzet népességére, az ország valamennyi területi egységéhez hasonlóan, a természetes fogyás jellemző. Az élveszületések száma rendre elmaradt a halálozásokétól, vele párhuzamosan a lakosság öregedése folyamatos. Az üdülőkörzeten belül a parttól távolabb a születési, míg a part közelében a halálozási mutatók kedvezőbbek. 2009-ben a part menti településeken ezer lakosra mintegy 8 élveszületés jutott, a távolabbi településeken viszont 9. A halálozási arányszámok ezzel szemben a part közelében kedvezőbbek, ahol az elmúlt évben ezer lakosonként 12,9 haláleset történt, míg a további településeken 14,7. Az üdülőkörzetben népességre vetítve 1991 óta kevesebben születnek és többen halnak meg, mint az országos átlag. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010

3.8. ábra Természetes szaporpdás, fogyás a Balaton régióban

3.9. ábra Természetes szaporodás, fogyás a Siófoki járásban

Jelentős a régió belső vándormozgalma, ami azonban nem ellensúlyozza a természetes fogyást. A térséget az évtized közepétől általában a vándorlási veszteség jellemezte, de a parti és partközeli településekre többen költöztek, mint ahányan onnan elvándoroltak. A vándorlási többlet lakosságra vetített száma évente változó, tendenciájában azonban csökkenést mutat. A parttól távolabbi településeknél 2001-től minden évben vándorlási veszteség keletkezett A népesség csökkenés (8, 9. sz. ábra) a Balaton régióban kisebb, mint az országos átlag, inkább a tó nyugati térségében csökken az állandó lakosok száma, a keleti (Budapesthez közelebbi) részen stagnál, egy-két településen jelentéktelen növekedés is tapasztalható.


25


TSZ. 16/12 Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010

3.10. ábra Belföldi vándorlási különbözet a Balaton régióban

3.11. ábra Belföldi vándorlási különbözet a Siófoki járásban

Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Lakónépesség száma az év közepén (a népszámlálás végleges adataiból továbbszámított adat) (fő) 25000

22500

20000

17500

Siófok Keszthely

15000

Tapolca Balatonfüred

12500

Balatonalmádi Fonyód Lepsény

10000

Balatonföldvár Balatonszentgyörgy

7500

5000

2500

19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09

0

3.12. ábra Lakónépesség számának változása év közepén településenként


26


TSZ. 16/12

Siófoki kistérség A Siófoki kistérség településhálózatát 11 település alkotja. A kistérség központja középváros, a kistérség többi településének népességszáma messze elmarad Siófokétól. A kilenc község közül, Zamárdi és Balatonvilágos nagyközség, míg további öt település– Ádánd, Balatonendréd, Balatonszabadi, Nagyberény, Ságvár – az 1.000–3.000 közötti népességszámú kisközségek csoportjába tartozik. A fennmaradó három település közül Siójut és Som az apró-, Nyim a törpefalvak kategóriájába tartozik. Som község kettő lakott külterületi hellyel is rendelkezik: Daránypuszta és Simonmajor. A Balatonhoz közeli községek népessége viszonylag magasabb a háttértelepülésekhez képest. A térségközpontban - a maga közel 25.000 fős lakosságával - él a kistérség lakosságának több mint fele. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Terület az év végén, km²

386

Lakónépesség az év végén, 2009

38 125

Lakónépesség az év végén, 2010

38 096

Az élveszületések száma

322

A halálozások száma

498

Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)

-176

Belföldi vándorlási különbözet

105

60 éves és idősebb állandó népesség az év végén

9 444

3.1-1. táblázat Siófoki kistérség területe, népesség, népmozgalom

Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település Balaton- Siófok Zamárdi Ádánd Balaton- Nagy- Nyim Ságvár Siójut Som szabadi endréd berény Terület, hektár

4134

12466

4515

2952

4002

2314

976

3844

1073 2335

Lakónépesség az év végén

2983

24347

2382

2252

1356

1367

289

1833

607

680

Élveszületés

21

224

21

14

9

12

4

9

3

5

Halálozás

35

304

32

27

22

24

6

27

12

9

Természetes szaporodás, fogyás

-14

-80

-11

-13

-13

-12

-2

-18

-9

-4

Belföldi vándorlási különb.

-18

112

25

-17

-2

11

-7

-5

7

-1

3.1-2. táblázat A siófoki kistérség településeinek népesség adatai PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

27


TSZ. 16/12

Siófok város Siófok állandó lakosainak száma a település dinamikus fejlődésével párhuzamosan nőtt. Az elmúlt 40 év alatt közel megduplázódott az itt élő népesség. 1960-ban 13.000 fő, 2006-ban 24.252 fő volt a város lakosainak száma. Az utóbbi években az országos, és más településeken tapasztalható tendenciával ellentétben Siófokon folyamatosan nőtt a lakosok száma. A növekedés nem a természetes népszaporulatból, hanem a betelepülők átlagosnál nagyobb számából adódott Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

A település területe (hektár)

12 466 12 466 12 466 12 466 12 466 12 466 12 466 12 466

Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő)

23 718 23 909 23 971 23 982 24 031 24 221 24 279 24 347

Élveszületések száma (fő)

194

215

238

220

207

246

242

224

Halálozások száma (fő)

280

260

294

282

265

296

285

304

Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset)

1 364

1 397

1 317

1 425

1 591

1 320

1 230

1 322

Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset)

1 194

1 202

1 170

1 411

1 469

1 103

1 165

1 210

3.1-3. táblázat Siófok népesség adatainak idősora

3.1.2.2. Lakáshelyzet, közműellátás Balaton Kiemelt Üdülőkörzet A Balaton üdülőkörzet területén a lakásállomány 2005-2009 között az országosnál nagyobb mértékben, közel 4%-kal bővült. A növekedés a Somogy és a Zala megyéhez tartozó partközeli területeken erőteljesebb volt, mint a hasonló státusú Veszprém megyei településeken, illetve az üdülőkörzet további területén. A térség lakásállományát 2009. év végén közel 119 900 lakás alkotta, amely az országosnak 2,8%-a. Az üdülőkörzetben található lakások 45%-a Somogy, közel egyharmada Veszprém megyére koncentrálódott, a Zala megyei települések 23%-kal részesedtek. A lakásellátottság mennyiségi mutatójaként használt száz lakásra jutó lakónépesség az országoshoz hasonlóan folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, az üdülőkörzet egészét tekintve (219) alacsonyabb a magyarországi átlagnál (231). Jelentős viszont a különbség a Balatonhoz közeli és attól távolabbi térségek PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

28


TSZ. 16/12

laksűrűségi mutatója között: 2009-ben a part mentén 208, a további települések csoportjában 233 lakos jutott száz lakásra. A mutató a Veszprém megyéhez tartozó parttól távolabbi települések kivételével az üdülőkörzet valamennyi részén kisebb az érintett megyék átlagánál. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010

3.14. ábra Lakásállomány a Balaton régióban

3.13. ábra Lakásállomány a Siófoki járásban

A térség üdülőállománya számottevő, amit jól mutat, hogy a 2001. évi népszámlálás során 72 ezer pihenési célra használt üdülőt írtak össze, ami 27%-a az ország összes üdülőingatlanjának. A Balaton üdülőkörzet állományának 45-45%-a Somogy és Veszprém megye területén található, a fennmaradó egytized pedig Zalában. A térség üdülési célt szolgáló ingatlanjainak kilenctizede a part menti övezetben koncentrálódik.

Siófoki kistérség A kistérségben található Somogy megye lakásállományának 12 százaléka, szám szerint 18153 lakás. A siófoki kistérség lakásállomány számát tekintve csak a kaposvári kistérség haladja meg, azonban az új lakások építésének mértéke Somogy megye kistérségei közül itt a legmagasabb. 2010-ben a siófoki kistérségben volt a legtöbb az épített lakások száma, illetve a megyei átlagnak mintegy háromszorosa az 1.000 lakosra jutó épített lakások száma. Kedvezőnek mondható, hogy a megyei átlag alatt van a 100 lakásra jutó lakosok száma (233 fő), vagyis egy lakásban átlagosan 2,33 ember lakik. Úgyszintén megyei átlag alatti a 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás. Összességében jónak ítélhető meg a kistérség lakásállományának - elsősorban a - bővülési adatai, de a település-szintű adatok egyértelműen kimutatják, hogy a kistérségen belül igen nagy differenciák vannak, főként a térségközpont és a Balaton parttól távolabb eső települések tekintetében.


29


TSZ. 16/12 Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település

Balatonszabadi

Épített lakás

Siófok

Zamárdi

Ádánd

Balatonendréd

Nagyberény

Nyim

Ságvár

Siójut

Som

1

578

16

1

2

0

0

3

1

0

4 és több szobás

0

80

11

1

1

0

0

1

1

0

közüzemi ivóvízhálózattal ellátott

1

578

16

1

2

0

0

2

1

0

közüzemi szennyvízcsatornával ellátott

1

577

16

0

0

0

0

2

1

0

gázvezetékkel ellátott

1

571

13

1

2

0

0

2

1

0

természetes személy által épített

1

59

16

1

2

0

0

2

1

0

családi házban épített

1

78

16

1

2

0

0

3

1

0

Az év folyamán kiadott lakásépítési engedély

3

112

96

0

2

0

0

2

0

1

Megszűnt lakás

0

5

0

0

0

0

0

0

0

0

Ebből

3.1-4. táblázat A siófoki kistérség településeinek lakáshelyzete Siófok város Siófok közlekedési, kommunális és infrastrukturális ellátottsága mind országos összehasonlításban, mind a Balatoni térségen belül kiemelkedőnek számít. A város a Balaton déli partjának közúti, vasúti és hajózási csomópontja, a Siófok-Kiliti nemzetközi polgári repülőtér – terveink szerint – a légi elérhetőséget is biztosítja. Az M7-es autópálya a város egyik fő közlekedési kapcsolata. Nagy jelentőségű, hogy az M7-es autópálya az V. számú összeurópai közlekedési folyosó részeként az országhatárig kiépült. Siófok a Budapest-Trieszt vasúti fővonalon helyezkedik el, mely fővonal bonyolítja le az Ukrajna és Dél-Európa közötti tranzitforgalmat, valamint ennek révén a város és térsége az Adriai kikötők elérésével kapcsolódik a tengeren túli és mediterrán térségek országaival történő kereskedelem hálózatához. A város kiterjedt belső úthálózattal is rendelkezik, melynek hossza meghaladja a 200 km-t.


30


TSZ. 16/12

Siófok város közműellátottsága országos összehasonlításban kiemelkedően jó színvonalú. A belterület nagysága, a közműhálózatok hossza és kapacitása a megyei jogú városok ilyen jellegű adataival hasonlítható csak össze. Lakosságarányosan mind a belső úthálózat, mind a közműhálózatok hossza és kapacitása terén a siófoki ellátottság a megyei városok ilyen jellegű adatait meghaladja. A város hálózati infrastruktúrája jól kiépített és megfelelő tartalékkapacitásokkal rendelkezik a további fejlesztések kiszolgálására. A bemutatott, kétségtelenül nagyon pozitív adatokból az is következik, hogy a szennyvízhálózat tovább építése az elkövetkezendő időszak egyik fontos feladata.

Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település Balatonszabadi

Siófok Zamárdi Ádánd

Balatonendréd

Nagyberény

Nyim

Ságvár

Siójut Som

Háztartási villamosenergiafogyasztók

1372

21422

5815

886

757

828

189

1028

413 335

Háztartások részére szolgáltatott villamos energia, MWh

3090

26966

3964

2062

1588

1284

278

1985

693 683

Háztartási vezetékesgázfogyasztók

912

12553

2111

545

362

396

74

513

173 141

Közüzemi ivóvízvezetékhálózat, km

27.2

241.8

95.1

15.2

25.8

18.5

6

22.6

7.5

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakás

1129

10390

1074

848

537

582

131

693

219 253

80

994

202

61

44

36

8

55

17

15

23.9

181.2

66.9

0

0

0

0

13.2

5.2

6.5

1049

10149

1060

0

0

0

0

500

197 182

Ebből: lakosságnak Közüzemi szennyvízgyűjtőhálózat, km Közüzemi szennyvízgyűjtő-


31

8.8


TSZ. 16/12

hálózatba bekapcsolt lakás Elvezetett szennyvíz, ezer m3

77

1369

224

0

0

0

0

0

14

5

háztartástól

73

877

172

0

0

0

0

0

13

5

tisztítottan

77

1369

224

0

0

0

0

0

14

5

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás

976

12492

830

747

484

486

103

571

195 207

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülő

42

5 219

3 442

24

48

24

18

4

Összes elszállított települési szilárd hulladék, t

637

17797

2773

475

356

327

37

445

72 112

Ebből: lakosságtól

543

10718

2204

360

332

231

33

335

71 103

Ebből

3.1-5. táblázat Közműellátás a Siófoki kistérség településein

Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

10 439

10 808

11 114

11 286

11 517

11 710

11 979

12 552

Épített lakások száma (db)

396

391

317

182

244

209

278

578

Épített üdülőegységek száma (db)

19

17

50

4

1

9

5

3

Lakásállomány (db)

3.1-6. táblázat A siófoki lakásállomány idősora


32


TSZ. 16/12 Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

Időszak

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)

1 920

1 655

1 648

1 736

1 650

1 597

1 591

1 537

1 488

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

9 639

9 662 10 028 10 155 10 399 10 592 10 860 10 390 10 432

A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3)

1 478

1 349

1 384

1 465

1 417

1 381

1 394

1 369

1 324

146

150

150

156

157

158

158

181

181

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatornahálózat) hossza (km) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db)

8 690

9 606 10 025 10 110 10 353 10 558 10 832 10 149 10 227

Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db)

18 904 19 460 19 603 20 220 20 633 21 038 21 370 21 422 21 506

A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kWh)

32 811 30 815 32 059 32 222 33 276 34 501 31 411 26 966 28 191

Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3)

28 182 27 076 28 166 27 424 22 320 22 725 36 179 36 024 14 999

Az összes gázcsőhálózat hossza (km)

200

204

207

210

212

212

224

228

229

Összes gázfogyasztók száma (db)

11 514 11 603 11 898 12 145 12 477 12 732 12 985 13 188 13 187

Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna)

25 320

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db)

10 439 10 808

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülők száma (db)

6 197

20 224 16 097 24 263 21 930 17 797 17 579

5 983

9 217 5 953

9 764 11 012 11 710 11 979 12 492 12 492 6 078

5 546

5 410

5 338

5 219

5 223

3.1-7. táblázat A siófoki közműellátás idősora


33


TSZ. 16/12

3.1.2.3. Foglalkoztatási szerkezet, munkanélküliség Balaton Kiemelt Üdülőkörzet A Balaton régióban az álláskeresők számának változása (30-31. sz. ábra) hasonló az országos trendhez. 1993-2003 között csökkenés tapasztalható. Egyértelmű a 2007-ben kirobbant gazdasági világválság hatása, ugyanakkor feltűnő, hogy Magyarországon már 2003-tól az álláskeresők számának jelentős növekedése tapasztalható. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010

3.16. ábra Nyilvántartott álláskeresők a Balaton régióban 3.15. ábra Nyilvántartott álláskeresők a Siófoki járásban

Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 1400 1300 1200 1100 1000 Siófok

900

Keszthely Tapolca

800

Balatonfüred

700

Balatonalmádi Lepsény

600

Fonyód Balatonszentgyörgy

500

Balatonföldvár

400 300 200 100

19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09

0

3.17. ábra Nyilvántartott álláskeresők számának változása településenként

Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

34


TSZ. 16/12 Nyilvántartott álláskereső / 1000 fő

90 85 80 75 70 65 Magyarország Fejér Somogy Veszprém Zala

60 55 50 45 40 35 30

20 09

20 08

20 07

20 06

20 05

20 04

20 03

20 02

20 01

20 00

19 99

19 98

19 97

19 96

19 95

19 94

19 93

19 92

19 91

19 90

19 89

19 88

19 87

19 86

19 85

25

3.18. ábra Nyilvántartott álláskeresők változása a Balaton parti megyékben

Siófoki kistérség A munkanélküliségi ráta átlagos értéke a kistérségre vonatkozóan a 15-29 éves korcsoportnál, a 2005-ös évben 10,9%, ami jóval alacsonyabb, mint a Somogy megyei 17,1%-os érték. Ezzel párhuzamosan az 50 év feletti korcsoport munkanélküliségi rátája (13,3%) jelentősen alacsonyabb a megyei átlagnál, ami több mint tizenöt százalék. Ebben az esetben is figyelnünk kell a kistérség belső tendenciáit. Az 2005. év végi adatok szerint a Siófoki kistérségben 1.600 munkanélkülit regisztráltak, ami 10%-os emelkedést jelent a 2002-es adatokhoz képest. A foglakoztatási struktúra labilitására utal, hogy a 30-49 éves korcsoport tagjai közül annyian váltak munkanélkülivé, mint a 15-29 és az 5060 éves korcsoport tagjai közül összesen. A roma lakosság foglalkoztatottsági pozíciója kedvezőtlen mind megyei, mind kistérségi szinten. Kistérségi szinten a férfiak és a nők aránya a munkanélküliek körében pontosan megegyezik (1037– 1192 fő), lényegében megegyezik. Figyelemre méltó, hogy az iskolai végzettség növekedésével nem nő arányosan a foglalkoztatottság. A szakmunkás végzettségűek és a középfokú végzettségűek egyenlő arányban (csoportonként 31,25%) teszik ki a regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányadát.


35



Nyilvántartott álláskeresők száma

2 229

Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi

1 037

Nyilvántartott álláskeresők száma, nő

1 192

180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma

954

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma

82

Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma

1 742

Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma

487

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

120

Munkavállalási korú állandó népesség

25 734

3.1-8. táblázat Siófoki kistérségben nyilvántartott álláskeresők

Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település BalatonBalaton- Nagyszabadi Siófok Zamárdi Ádánd endréd berény Nyim Ságvár Siójut Som Nyilvántartott álláskeresők száma

167

1321

106

188

93

129

26

115

37

3.1-9. táblázat A siófoki kistérség településeinek munkanélküliség adatai


36

47


TSZ. 16/12

Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település BalatonBalaton- Nagyszabadi Siófok Zamárdi Ádánd endréd berény Nyim Ságvár Siójut Som Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő

812

7050

693

575

394

381

79

481

156

181

Ebből: saját jogon

684

6238

601

450

313

276

49

396

117

138

Szociális étkeztetésben részesülő

29

86

2

43

25

28

0

20

2

0

Házi segítségnyújtásban részesülő

11

21

8

0

0

0

0

0

0

0

Időskorúak nappali intézményeinek férőhelyei

0

30

0

25

0

0

0

0

0

0

Nappali ellátásban részesülő időskorúak

0

7

0

17

0

0

0

0

0

0

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények férőhelyei

0

169

0

0

0

0

0

0

0

0

Ebből: önkormányzati

0

127

0

0

0

0

0

0

0

0

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményben gondozott

0

161

0

0

0

0

0

0

0

0


37

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT Ebből: önkormányzati

0

TSZ. 16/12

122

0

0

0

0

0

0

0

0

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma

10.3 105.2

3.2

14.5

3.4

8.3

3.2

4.7

6.3

2.1

Rendelkezésre állási támogatásban részesítettek átlagos száma

31.8 293.4

2.1

48.4

14

14.7

7

13.7

44

117

36

106

5

32

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező

73

719

8.8 16.4

13

10

3.1-10. táblázat A siófoki kistérség településeinek szociális ellátás adatai Siófok város A város egészét illetően elvégzett elemzések azt mutatják, hogy a foglalkoztatottság és a jövedelmi helyzet arányszámai az utóbbi időszakban lényeges javulást nem jeleznek. A város lakosainak száma nőtt, a foglalkoztatottsági és jövedelmi helyzet az utóbbi években gyakorlatilag szinten maradt. A városrészenkénti elemzésnél részletesebben vizsgáljuk a szegregációs mutató értékét is. A város egészére nézve ez a mutató alig haladja meg a 10%-ot, tehát jóval az 50% alatt van. A foglalkoztatottság és jövedelmi helyzet alakulására a makrogazdasági folyamatok is hatással vannak: ezen a téren általánosságban is megtorpanás tapasztalható. Siófok város ilyen jellegű mutatószámai az országos átlagnál még mindig lényegesen kedvezőbbek.


2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

882

931

796

898 1 056

965 1 025 1 081 1 058 1 361 1 321 1 228

Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

672

703

620

671

774

710

747

794

816 1 001

968

926

Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

210

228

176

227

282

255

278

287

242

353

302


360

38


TSZ. 16/12

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő)

33

48

70

54

56

56

57

99

67

61

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, férfi (fő)

17

24

39

22

24

22

19

54

36

36

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, nő (fő)

16

24

31

32

32

34

38

45

31

25

3.1-11. táblázat A Siófok munkanélküliség idősora


2005 2006 2007 2008 2009 2010

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő férfiak száma (fő)

2 625 2 656 2 741 2 756 2 741 2 749

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő nők száma (fő)

4 258 4 330 4 425 4 468 4 413 4 301

3.1-12. táblázat A Siófok nyugdíjellátás idősora

3.1.3. Gazdasági alapadatok A vizsgált tehermentesítő Siófok közigazgatási határán belül tereli át a forgalmat, a hatásterület a Siófoki kistérség, illetve a Siófoki járás, de társadalmilag szükséges nagyobb egységbe beágyazni. A következőkben áttekintjük, hogy a Siófok városa hogyan illeszkedik szűkebb és tágabb értelemben vett (Siófok város, Siófoki kistérség, Balaton régió) fizikai, gazdasági és társadalmi környezetéhez. Az alábbiakban párhuzamosan mutatjuk be Siófok város helyét, szerepét, a BKÜ-ben és Siófoki kistérségben, a tematikus térképeket egymás mellé tettük, hogy könnyebben összehasonlíthatók legyenek. A járáson belül Siófoknak jelentősebb a szerepe, mint amikor egy nagyobb területi egységhez viszonyítjuk.

3.1.3.1. Gazdálkodási szerkezet, fontosabb gazdálkodó szervezetek Balaton régió 2008-ban 19 905 vállalkozás – az országban lévők 2,8%-a – működött a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. A cégek héttizede a partközeli településeken tevékenykedett, fennmaradó háromtizedük a távolabb eső területeken. A szervezetek 40-36-24%-os arányban a Somogy, a Veszprém, illetve a Zala megyei partszakaszon folytatták tevékenységüket. A Somogy megyei vállalkozások közül a legmagasabb az üdülőkörzetben működők részaránya, ahol a 19 ezer vállalkozás 42%-a található a Balaton környékén. A Veszprém megyei 24 ezer vállalkozás háromtizede, a 20 ezer zalainak pedig alig egynegyede tartozott a balatoni térségbe. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

39


TSZ. 16/12

A partközeli körzet mintegy 14 ezer vállalkozásának több mint fele a nagyobb városokba, egyben üdülőközpontokba (Siófok, Keszthely, Balatonfüred, Balatonalmádi, valamint Hévíz) koncentrálódott. Emellett nagyobb számban vannak jelen a szintén népesebb, és jelentősebb vendégforgalmat lebonyolító nyaralóhelyeken (Balatonboglár, Balatonlelle, Fonyód, Gyenesdiás, Balatonfűzfő) is. Az üdülőkörzet további településein működő több mint 6 ezer cég mintegy harmada Tapolcán és Marcaliban tevékenykedett. Ezen kívül Tab, Zalakaros, Szentkirályszabadja és Litér emelhető ki, mint fontosabb vállalkozási székhely. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010

3.19. ábra Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás a Balaton régióban

3.20. ábra Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás a Siófoki járásban


40


TSZ. 16/12 Forrás: KSH, 2008

Terület

Társas vállalkozások

Egyéni vállalkozások

Vállalkozások összesen

megoszlása ,%

száma

megoszlása, %

száma

megoszlása, %

5 912

75,4

7 905

65,5

13 817

69,4

Somogy megye

2 366

30,2

3 164

26,2

5 530

27,8

Veszprém megye

1 859

23,7

2 667

22,1

4 526

22,7

Zala megye

1 687

21,5

2 074

17,2

3 761

18,9

További települések

1 931

24,6

4 157

34,5

6 088

30,6

Somogy megye

735

9,4

1 784

14,8

2 519

12,7

Veszprém megye

848

10,8

1 764

14,6

2 612

13,1

Zala megye

348

4,4

609

5,0

957

4,8

Üdülőkörzet összesen

7 843

100,0

12 062

100,0

19 905

100,0

Somogy megye

3 101

39,5

4 948

41,0

8 049

40,4

Veszprém megye

2 707

34,5

4 431

36,7

7 138

35,9

száma Parti és partközeli települések Ebből:

Ebből:

Ebből:

Zala megye

2 035

25,9

2 683

22,2

4 718

23,7

3.1-13. táblázat A működő vállalkozások száma és területi megoszlása Az utóbbi években a működő vállalkozások száma az országoshoz hasonlóan a Balaton kiemelt üdülőkörzetben is csökkenő tendenciát mutat, csupán az időszak végén, 2008-ban nőtt állományuk. 2005-höz viszonyítva az országosnál (0,9%) is nagyobb, 4,9%-os csökkenés következett be, ugyanakkor az ezredfordulóhoz képest 8,2%-os (országosan 12,2%-os) gyarapodás történt. Ennek hátterében a szervezetek döntő részét, háromötödét kitevő egyéni vállalkozások megszüntetése, illetve csökkenő alapítási kedve áll. Az egyéni vállalkozók száma 2005–2008 között a balatoni üdülőkörzetben 12,1%-kal (az országban 10,7%-kal) csökkent. Ezalatt a társas formában bejegyzettek 8,7%-kal (országosan egytizeddel) gyarapodtak. A regisztrált vállalkozások számának alakulásában (lásd az alábbi ábra) érzékelhető némi kontrahatás, a negatív hatások elkerülését az emberek új vállalkozások alakításával próbálják PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

41


TSZ. 16/12

kivédeni. Ugyanakkor 2009-ben már a válság hosszúságának hatása jelentkezik, sok vállalkozás megy tönkre, évekig nem kap megbízást, így megszűnik. Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) 7000 6500 6000 5500 5000 Siófok

4500

Keszthely Balatonfüred

4000

Tapolca

3500

Balatonalmádi Fonyód

3000

Balatonföldvár Balatonszentgyörgy

2500

Lepsény

2000 1500 1000 500

19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09

0

3.21. ábra Regisztrált vállalkozások számának változása településenként

Az üdülőkörzetben a vállalkozói aktivitás az országosnál élénkebb: 2008-ban ezer lakosra 76 (Magyarországon 70) szervezet jutott. Az arányszám összességében nem változott az utóbbi években, ezen belül azonban az egyéni és a társas vállalkozások számának alakulásával összhangban előbbiek fajlagos mutatója csökkent, utóbbiaké pedig növekedett. Így ezer lakosra 46 egyéni, illetve 30 társas vállalkozás jutott. Országosan a magasabb társas vállalkozási hányad miatt ezek az értékek 33-at és 37-et tettek ki. A Balaton üdülőkörzet partközeli településein – a már említett területi koncentráltságnak megfelelően – átlagosan 94 (54 egyéni és 40 társas), míg a távolabb esőkön 53 (36 egyéni és 17 társas) vállalkozás működött ezer lakosra vetítve. Megfigyelhető, hogy a partközeli térségben a zalai települések mutatója (103), míg a további települések körzetében a Veszprém megyébe tartozóké (68) jóval kedvezőbb az átlagosnál. A partmenti és partközeli területen további 19, a távolabb esőkön 37 (egyedül a Veszprém megyeiek közül 28) településen volt átlag feletti az arány. Kimagasló vállalkozói aktivitást Szántódon (189) és Hévízen (151) mértek.


42


TSZ. 16/12

Siófoki kistérség A siófoki kistérség gazdaságát főként a balatoni turizmus és az ehhez kapcsolódó, illetve kiszolgáló ágazatok határozzák meg. A múlt század második felétől a fellendülő turizmus, a bővülő üdültetést kiszolgáló ágazatok és az egyre nagyobb ütemű Balaton-parti építkezések szívták fel a térség munkaerejét, a mezőgazdasági termelés - mely évszázadokig jelentette az itt élők megélhetését - így, mint kiegészítő jövedelem szerepelt a családi gazdaságokban. Jelenleg az ipari szektor, mely főként az építőiparra és a feldolgozóiparra korlátozódik, illetve a gazdaság területén jelentős hányadot képviselő kereskedelem és szolgáltatás, a térség központjában koncentrálódik. Az ipari szektor szinte kizárólag Siófokra koncentrálódik. A térségközponton kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. Siófokon a vállalkozások nagy része az építőiparban tevékenykedik. Ezen kívül az épületgépészet, a gépipar tevékenysége meghatározó a térség központjában. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Vállalkozások

Regisztrált, 2010

Működő, 2009

mező-gazdaságban

662

68

ipar, építőiparban

717

561

szolgáltatásban

5 881

2 450

összesen

7 260

3 079

3.1-14. táblázat Vállalkozások a Siófoki kistérségben

Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település BalatonBalaton- Nagyszabadi Siófok Zamárdi Ádánd endréd berény Nyim Ságvár Siójut Regisztrált vállalkozás korlátolt Ebből felelősségű társaság betéti társaság egyéni vállalkozás

Som

346

5469

711

130

205

104

19

173

48

55

43

1017

84

13

10

20

2

24

5

7

36

428

53

12

12

14

3

11

2

2

262

3814

564

105

182

65

14

136

41

44

3.1-15. táblázat Regisztrált vállalkozások a Siófoki kistérség településein


43


TSZ. 16/12 Siófok város

A Siófok gazdaságát főként a balatoni turizmus és az ehhez kapcsolódó, illetve kiszolgáló ágazatok határozzák meg. A múlt század második felétől a fellendülő turizmus, a bővülő üdültetést kiszolgáló ágazatok és az egyre nagyobb ütemű Balaton-parti építkezések szívták fel a város munkaerejét, a mezőgazdasági termelés - mely évszázadokig jelentette az itt élők megélhetését - így, mint kiegészítő jövedelem szerepelt a családi gazdaságokban. Regisztrált vállalkozás korlátolt felelősségű társaság Ebből

5469

1017

betéti társaság egyéni vállalkozás

428 3814

3.1-16. táblázat A gazdasági aktivitás jellemzői, 2010

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a város lakossága és vonzáskörzetének lakossága első sorban a turisztikai ellátó helyek nyújtotta munkalehetőségekből él. Azonban meg kell neveznünk néhány egyéb ágazatba tartozó kiemelkedő foglalkoztatatót (lásd a 3.1.3.2. fejezet) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Regisztrált vállalkozások száma GFO\'02 (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt) (db)

6 025 5 571 5 200 4 993 5 026 5 317 5 373 5 469

Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db)

2 410 2 447 2 453 2 382 2 383 2 425 2 348 2 375

3.1-17. táblázat A siófoki vállalkozások idősora

3.1.3.2. Ipari parkok, ipari területek Siófok dél-keleti szélén az ipari övezetben található az ún. Siófoki Ipartelepen a Siófoki Ipari Park mintegy 21ha területen. A Kőolajvezetéképítő Rt. és a Kapos Volán Autóbusz-közlekedési Rt. egymással szomszédos telephelyeken működik. Vállalkozói központként funkcionál az Adria park is. Az ipari park területének, épületeinek, gépeinek hasznosítására e két vállalkozás hozta létre a Siófoki Ipari Park Kft-t. A terület a városközpontból helyi autóbuszjárattal és vasúton, valamint kiépített kerékpárúton is megközelíthető. Budapest felől az M7-es autópályáról a Siófok-Kelet leágazáson keresztül, a város érintése nélkül érhető el közúton, így az ipari park közúti forgalmának legjelentősebb szegmense nem jelent terhelést a városra nézve. Vasúti kapcsolata a MÁV PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

44


TSZ. 16/12

kereskedelmi pályaudvarról megoldott. A Siófoki Ipari Park közműellátása teljes körű, így kiépített a földgázhálózat, a villamos energia, az ivóvíz, az ipari víz, a szennyvíz, a csapadék víz és a préslevegő hálózat. Szolgáltatásai közé tartozik a gépek bérbeadása, személy- és teherszállítás, személy- és tehergépkocsik, valamint munkagépek szervizelése és javítása, bérraktározás, vámügyintézés, fordítás, idegen nyelvű levelezés, könyvelés, takarítás, őrzés, 24 órás portaszolgálat, számítógépes hálózat, internet hozzáféréssel, műszaki, informatikai, gazdasági és jogi tanácsadás, kommunális hulladékgyűjtés, közreműködés veszélyes hulladék összegyűjtésében és elszállításában ártalmatlanításra, vagy megsemmisítésre. Az idegenforgalom- és szolgáltatói szektor túlsúlya mellett az ipari tevékenység is jelentős, és fejlődik a városban. A MOL NyRt. több évtizede működik Siófokon. Az átszervezések következtében elveszítettük az olajszállítási, földgáz kereskedelmi és tárolási a vállalati központi szerepet. Az önállósult Földgázszállítási ZRt. központja azonban véglegesen városunkban maradt. A Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. központja Siófokon van. A vállalat tevékenységi területe a Dunántúl 5 megyéjében mintegy 350 településre terjed ki. A Dél-Dunántúli Áramszolgáltató ZRt. Siófoki Üzemigazgatóságának szolgáltatási területe a Balaton déli partját foglalja magában. A BAHART Balatoni Hajózási ZRt. 24 személyhajóval és 4 komppal végzi tevékenységét a Balaton egész területén. A szintén siófoki székhelyű Balatoni Halászati ZRt. a Balaton halgazdálkodásával összefüggő feladatokra szakosodott. A Sió Eckes Kft. a világ harmadik legnagyobb gyümölcslé gyártójának, az Eckes AG-nak leányvállalata. A cég az utóbbi években Siófokon több milliárd forint értékű beruházást eszközölt, ma már évente 35 millió liter gyümölcslevet állít elő, ezzel Magyarországon piacvezető. A felsoroltakon kívül több ipari középvállalkozás telepedett meg, illetve fejlődött jelentősen a városban.

A Siófoki Ipari Park területén az alábbi vállalkozások működnek: BÚVÁRTÓ Kft., Kőolajvezetéképítő Rt, VINEX Bt., Kapos Volán Autóbusz-közlekedési Rt, Autó-Profil 2000 Kft, HUNTRACO Kereskedelmi és Szolgáltató Rt., PanTel Technocom Kft., ADLER-SIÓ Kft., Szabó Kereskedelmi Kft, Magdaléna Magyarország Kft., Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, D.Kiss Bt., LD. Stúdió Kft., Jobban Bt., ÁRK'2003 Bútoripari és Kereskedelmi Bt., Tanácsház utca 9 Ingatlanhasznosító Kft., KVV Szolgáltató Rt., Bene Sándor vállalkozó, MOBILE TRUCK Kft, SIÓBUSZ Kft., Valent György, HEGEDŰS Csőszerelvény és Fűtéstechnikai Kft., KEVINLET Kft., Sándor Balázs vállalkozó, CSÓR és TÁRSA Kereskedelmi Bt, ERIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Bt, Horváth és Társa Bt., INTERFUVAR Kft., Gamauf István vállalkozó, SOMOGY REHAB Kft., M-HOLZ Kft., ARTUR Kft., FAIR ZICCER Kft. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a Balaton törvény (2000. évi CXII. Törvény) a térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok között erősen korlátozza az ipari területeket. 4/B. § A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: d) az M8 gyorsforgalmi út szentkirályszabadjai csomópontja és az M75 gyorsforgalmi út 71. sz. főúttal alkotott csomópontja között az M8, M7, és az M75 gyorsforgalmi utak és a Balaton-part között kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület; PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

45


TSZ. 16/12

e) a d) pont szerint meghatározott gyorsforgalmi utakhoz csomóponttal kapcsolódó közutak (vagy közvetve kapcsolódó utak) nem Balaton-part felé eső szakasza mentén, az autópálya-csomóponttól számított 1500 méteres szakaszáról kiszolgált új beépítésre szánt területeken kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület; A térségbe tervezett új gyorsforgalmi úthálózati elemek olyan fejlesztési tengelyt képeznek, amely mentén szabályozatlanul beinduló, összehangolatlan fejlesztések felemészthetik a kiemelt üdülőkörzet táji adottságait és az üdülési alkalmasság károkat szenvedhet. Ezért a törvény vonatkozó előírásában meghatározott, főbb gyorsforgalmi úthálózati elemek és a Balaton partjával határolt területen az új beépítésre szánt területek ipari területként nem hasznosíthatók. A gazdasági területeken kijelölhető kereskedelmi szolgáltató területeken sem lehet jellegtelen csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épületeket építeni. A cél az, hogy az üdülési adottságot döntően meghatározó

38. § A gazdasági terület övezetén (U-2): a) a településszerkezeti tervben új jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület nem jelölhető ki; 3.1.3.3. Idegenforgalom, turizmus A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági teljesítménye A Balatont, mint Magyarország legnagyobb üdülő körzetét szignifikánsan jellemezheti a vendégek és a vendégéjszakák éves számának alakulása (25-26. sz. ábra). A gazdasági helyzet változását és a Balatonon üdülők összetételének változását (kevesebb a külföldi, és az alacsonyabb jövedelmű belföldi választja a Balatont) mutatja, hogy a vendégek száma nem nőtt , de nem is csökkent, ugyanakkor a vendégéjszakák száma némely településen több mint 30 %-al csökkent (lásd 3.22. ábra ábra). Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010

3.22. ábra Férőhelyek a kereskedelmi szálláshelyeken a Balaton régióban


3.23. ábra Férőhelyek a kereskedelmi szálláshelyeken a Siófoki járásban

46


TSZ. 16/12

A kereskedelmi szálláshelyekre érkező külföldiek ország szerinti megoszlása az elmúlt négy évben is jelentős átalakuláson ment keresztül. A Németországból érkezők száma csaknem felére esett vissza, de még így is a legnagyobb csoportot képviselték tavaly (119 ezer fő). Az osztrákok száma csak 5%-kal mérséklődött (59 ezer vendég). A tízezer turista felett küldő nyugat-európai országok közül Hollandiából közel harmadával, Dániából felével kevesebben jöttek a Balatonhoz. A kontinens keleti részéből érkezők esetén kedvezőbb a tendencia. Csehországból, Szlovákiából és Romániából a négy évvel korábbihoz képest több mint kétszer annyian utaztak az üdülőkörzetbe 2009-ben, a lengyel turisták száma pedig közel másfélszeresére nőtt. Forrás: KSH Megnevezés

2000

2005

2006

2007

2008

2009

786 618

587 551

486 191

499 783

507 607

468 217

Somogy megye

330 965

242 306

183 264

194 835

206 678

192 089

Veszprém megye

243 788

164 504

137 263

137 032

141 129

114 754

Zala megye

211 865

180 741

165 664

167 916

159 800

161 374

563 632

830 760

982 308

1 167 111

1 203 248

1 128 709

Somogy megye

234 743

308 942

411 619

518 941

540 631

470 213

Veszprém megye

195 990

281 484

287 269

334 327

348 214

346 087

Zala megye

132 899

240 334

283 420

313 843

314 403

312 409

1 350 250

1 418 311

1 468 499

1 666 894

1 710 855

1 596 926

Somogy megye

565 708

551 248

594 883

713 776

747 309

662 302

Veszprém megye

439 778

445 988

424 532

471 359

489 343

460 841

344 764

421 075

449 084

481 759

474 203

473 783

Külföldi Üdülőkörzet összesen Ebből:

Belföldi Üdülőkörzet összesen Ebből:

Összesen Üdülőkörzet összesen Ebből:

Zala megye

3.1-18. táblázat A vendégek számának alakulása az üdülőkörzetben


47



3.25. ábra Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken a Balaton régióban

3.24. ábra Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken a Siófoki járásban

Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) 1200000 1100000 1000000 900000 Siófok

800000

Balatonfüred Keszthely

700000

Balatonföldvár

600000

Fonyód Balatonalmádi

500000

Tapolca Balatonszentgyörgy

400000

Lepsény

300000 200000 100000

19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09

0

3.26. ábra Vendégéjszakák számának változása településenként


48


TSZ. 16/12

Az idegenforgalom gazdasági és társadalmi beágyazottsága Magyarországon, ezen belül különösen a Balaton vonzáskörzetében számottevő, az adottságok és a kínálat sokszínűségéből adódóan. A turizmus interszektorális jellege miatt több gazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá különböző mértékben. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátással van a legszorosabb kapcsolata, így jelentősége e gazdasági ág szereplői által létrehozott hozzáadott érték alapján körvonalazható. Hazánkban 2008-ban a bruttó hozzáadott érték 1,6%-át állították elő a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás gazdasági szervezetei. Mivel a területi fejlettséget átfogóan bemutató adatok legrészletesebben megyei szinten állnak rendelkezésre, ezért a Balaton kiemelt üdülőkörzet idegenforgalmának gazdasági teljesítménye a megyei szereplők kibocsátása alapján értékelhető. Mindazonáltal kétségtelen tény, hogy a turizmus gazdasági szerepe az üdülőkörzet területén jóval magasabb, mint országosan. Az üdülőkörzet által érintett Somogyban, Veszprémben és Zalában együttesen 2008-ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban tevékenykedő szervezetek összesen 53 milliárd 473 millió Ft értéket hoztak létre, ami a három megye bruttó hozzáadott értékének a 3,3%-át tette ki. Az üdülőkörzet területén termelődött meg a hazai idegenforgalmi teljesítmény közel egyhetede. Az összeg 2005-höz viszonyítva folyó áron számolva 16,6%-kal emelkedett, egy százalékponttal nagyobb ütemben, mint a teljes kibocsátás. Részesedése ennek ellenére nem változott a négy esztendővel korábbihoz képest. Az üdülőkörzetet lefedő megyék szálláshelyszolgáltatással és vendéglátással foglalkozó szereplői közel azonos arányban részesedtek a gazdasági ág hozzáadott értékéből. Az idegenforgalom súlyaránya a teljes kibocsátásból mindhárom megyében meghaladta az országosat. Ezen belül a Balaton déli partjával határos megyében mutatta a legmagasabb szintet, Veszprémben pedig a legalacsonyabbat, bár utóbbiban Somoggyal egyezően kissé nőtt az aránya 2005-höz viszonyítva. A gazdasági ágban képződött hozzáadott érték ezer lakosra jutó mértéke az üdülőkörzet megyéiben együttesen az országos másfélszeresét tette ki. A mutató nagysága különösen Zalában emelkedett ki, ahol a hazainak csaknem az 1,7-szeresét érte el. Forrás: KSH, 2008 A bruttó hozzáadott érték ezer Megnevezés

összege, millió Ft

Megoszlása,

teljes kibocsátáson belüli

lakosra jutó aránya,

arányának változása a 2005.

%

évihez képest, százalékpont

összege,

%

ezer Ft Somogy megye

18 554

5,1

57,3

4,0

0,2

Veszprém megye

17 095

4,7

47,4

2,8

0,2

Zala megye

17 824

4,9

61,3

3,3

-0,2

Balaton kiemelt üdülőkörzet megyéi együtt

53 473

14,6

54,8

3,3

0,0

Ország összesen

366 741

100,0

36,5

1,6

0,0

3.1-19. táblázat Bruttó hozzáadott érték a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban


49


TSZ. 16/12

A szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással kapcsolatban rendelkezésre álló települési szintű statisztikai adatok alapján az üdülőkörzetbe összpontosul a három Balatonnal határos megye turisztikai potenciálja. A megyék településeinek mindössze egynegyede nyert besorolást az üdülőkörzetbe, ennek ellenére itt bonyolódott le a vendégforgalom kilenctizede, és realizálódott a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevételének 85%-a. Mindezek alapján elmondható, hogy a 179 település együttesen meghatározó szereppel bír Somogy, Veszprém és Zala megye idegenforgalmi teljesítményének alakításában.

Siófoki kistérség A Dél-dunántúli régió turisztikai adottságai hazai viszonylatban jónak mondhatóak, ám a kedvezőtlen és hiányos turisztikai kínálat eredményeként ezek a potenciálok kihasználatlanok. A régióban a siófoki kistérség tudja legsikeresebben kihasználni ezeket az adottságokat. A Siófoki kistérség a Balaton révén egyértelműen idegenforgalmi szempontból kiemelt területnek számít, jövedelemtermelő képességének meghatározója a turizmus. Ezen helyzet erőteljesen érezteti hatását a turisztikai szolgáltatások – elsősorban a vendéglátás és a szállásférőhelyek – tekintetében. Kivételesen jó helyzetben van ezen a téren a térségközpont. Ugyanakkor a megfelelő mennyiségi kapacitás nem minden esetben vonzott magával megfelelő minőséget is. Az elmúlt évtized alatt a megváltozott vendégkörrel és szezonidőtartammal, a minőségi szolgáltatások iránti igények fokozatos növekedésével jelentősen átformálódott a Balaton-parti turizmus.

Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Az összes kereskedelmi szálláshely férőhelyeinek száma, július 31.

24 460

A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken

670 656

A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken

249 393

A vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken

232 830

A külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken

64 696

Az egyéb (2009-ig magán-) szállásadás férőhelyeinek száma, július 31.

17 936

A vendégéjszakák száma az egyéb (2009-ig magán-) szállásadásban

293 832

A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az egyéb (2009-ig magán-) szállásadásban

95 237

A vendégek száma az egyéb (2009-ig magán-) szállásadásban

76 894

A külföldi vendégek száma az egyéb (2009-ig magán-) szállásadásban

22 355

3.1-20. táblázat Turizmus a Siófoki kistérségben


50



Kereskedelmi szálláshelyek Település Balatonszabadi Férőhely, július 31.

Vendég

Vendég éjszaka

0

Siófok

Zamár di

Balaton- NagyÁdánd endréd berény

Nyim

Ságvár

Siójut

Som

12400

11990

0

0

0

0

70

0

0

összesen

0 208981

23467

0

0

0

0

0

0

0

ebből: külföldi

0

58971

5513

0

0

0

0

0

0

0

összesen

0 583104

86356

0

0

0

0

0

0

0

ebből: külföldi

0 224127

24477

0

0

0

0

0

0

0

3.1-21. táblázat Szálláshelyek a Siófoki kistérség településein Egyéb szálláshelyek Település Balatonszabadi

Siófok

BalatonZamárdi Ádánd endréd

Nagyberény

Nyim Ságvár

Siójut

Som

Férőhely, december 31.

198

13964

3622

0

82

36

0

10

14

10

összesen

323

47756

28451

0

160

87

0

0

6

0

ebből: külföldi

106

18189

4011

0

44

0

0

0

0

0

összesen

2495

144276

145434

0

815

398

0

0

24

0

ebből: külföldi

1268

65737

27837

0

360

0

0

0

0

0

Vendég

Vendégéjszaka

3.1-22. táblázat Szálláshelyek a Siófoki kistérség településein

Siófok város Immár a számok is azt bizonyítják, hogy a Balaton-part egyik legnagyobb és idegenforgalmi szempontból legnépszerűbb települése, Siófok, sikeresen újítja meg önmagát. A város és vezetői, az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a minőségi turizmus legyen a meghatározó. Nem véletlen, hogy immár minden évben újabb nívós, egész évben nyitva tartó szállodákat építenek hazai és külföldi befektetők.  A helyi nívós szállodák kapacitás kihasználtsága, immár vetekszik a fővárosiakéval. Mindez egyébként a munkanélküliséget is jelentős mértékben csökkenti, amely nyáron minimális, télen, pedig 7-8 százalék körül van. Tegyük hozzá, a környező településeken ennél rosszabb a helyzet. Jellemző, hogy néhány éve télen az egész városban nem találtunk nyitva PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

51


TSZ. 16/12

tartó éttermet. Ma legalább húsz ilyen van. Összességében egyébként a vendégforgalom három éve folyamatosan legalább tíz százalékkal nő.  A sikerek ellenére nem gondolhatunk arra, hogy az elégedettségtől hátradőlhetnénk. Siófokon csupán elkezdődött egy folyamat, amelynek jó néhány elemét talán a többi balatoni település is hasznosítani tudja.  A Sió adottságait kihasználva szeretnénk a környező településeket is mindinkább bevonni a turizmusba. A csatorna partján kerékpárút készült, de más vendégcsalogató terveink is vannak. Tovább szeretnénk erősíteni a vitorlás turizmust, s növelni a már többször említett nívós szállodák számát. A város és térségének gazdasági fejlődését egyértelműen a jövőben is a turizmus határozza meg. A turisztikai ágazat a szűkebb értelemben vett térség legnagyobb foglalkoztatója, a gazdasági élet meghatározója. Az elmúlt időszak kedvező tendenciáit szeretné megőrizni Siófok városa, és a Képviselő-testület által kijelölt hosszabb távú fejlesztési célok eléréséhez is a turizmus fejlődése lehet a legfontosabb gazdasági eszköz és feltétel. Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak

2003

2004

2005

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

181 974 171 335 208 691

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

106 844

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)

80 881

83 583

2006

2007

2008

210 002 241 471

238 457

64 802

2009

2010

214 946 208 981

76 771

67 031

59 090

58 971

731 383 628 994 675 541

669 484 712 182

667 360

621 174 583 104

508 770 398 096 368 522

324 421 322 856

265 227

227 575 224 127

3.1-23. táblázat A siófoki szálláshelyek idősora


52


TSZ. 16/12

3.1.3.4. Oktatás, kultúra Siófoki kistérség Siófok kistérségi szerepét az oktatás területén alapfokú oktatási intézményein felül elsősorban a középoktatási feladat ellátási helyei, így a Perczel Mór Gimnázium, a Krúdy Gyula Szakközépiskola és Szakiskola, a Baross Gábor Közép- és Szakiskola, valamint a kapcsolódó Kollégiumok jelenléte biztosítja. Ezen felül a városban létezik felsőfokú szakképzést nyújtó intézmény is, a Kaposvári Egyetem. Ezek a közoktatási-intézmények nem csak települési, hanem térségi igények kielégítésében is nagy szerepet játszanak. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település Balatonszabadi Siófok

Óvoda

Nyim

Ságvár

Siójut

Som

140

850

75

75

50

60

0

94

0

0

óvodás gyermek

100

797

77

80

39

53

0

94

0

0

5

34

3

3

2

2

0

3

0

0

11

85

7

7

4

5

0

7

0

0

8

74

8

9

8

8

0

10

0

0

osztály

11

78

8

8

8

8

0

8

0

0

tanuló

246

1840

169

143

108

129

0

172

0

0

23

167

15

17

14

14

0

19

0

0

10838 2624

5824

3376

1861

7437

255

102

25

79

óvodai gyermekcsoport

osztályterem

pedagógus

Települési könyvtárak

ÁBalaton- Nagydánd endréd berény

férőhely

pedagógus

Általános iskola

Zamárdi

könyvtári egységei

12689 182177

beiratkozott olvasói

375

3101

318

100

1768 1704

135

94

3.1-24. táblázat Siófoki kistérség településeinek oktatási adatai


53


TSZ. 16/12

Siófok város A térség munkavállalóinak iskolázottsága és a gazdaság szerkezete között kapcsolat mutatható ki. A Siófokon és környékén megtelepedett ipar-, és szolgáltatási ágak megkövetelik a szakképzett munkaerőt, a munkavállalók szakképzettség szerinti struktúrája sokkal fejlettebb, mint a megyei, vagy az országos átlag. Magas a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya, a felsőfokú képzettséggel rendelkező munkavállalók arányát és a képzés feltételeit javítja, hogy a közelmúltban a felsőfokú oktatás feltételei is megteremtődtek a városban. Siófok oktatási intézményekkel jól ellátott. A város bölcsödével, 7 óvodával 4 általános iskolával, művészeti iskolával, 3 középiskolával, és főiskolai intézettel (Kodolányi János Főiskola Siófoki Turisztikai Intézete) rendelkezik. A város kulturális életében "a nyári időszámítás" a Pünkösdi Szezonnyitó ünnepséggel veszi kezdetét. Minden évben megrendezésre kerül az Aranykagyló Nemzetközi Folklór Fesztivál, a nyári Operettgála, Orgonahangverseny és mesterkurzus, valamint a nyári nemzetközi művésztelep. A Kálmán Imre Emlékház őrzi a siófoki születésű, világhírű operettfejedelem szellemét. A Dél-Balatoni Kulturális Központ nemcsak a város, hanem a környező települések számára is színvonalas programkínálatot biztosít.

A rendezvény időpontja

A rendezvény helyszíne

A rendezvény megnevezése

2013. március 15-17. 2013. március 21-24.

Rózsakert Balaton part

Siófeszt Kft. BSI

2013. márc. 30. - ápr. 1. 2013. május 1. 2013. május 11.

Rózsakert Rózsakert Rózsakert

Március 15-i hétvége 6. BSI Balaton Szupermaraton Húsvéti napok Majális Wink Maraton

2013. május 17-20. Rózsakert 2013. május 26. Fő tér, KIKK előtt 2013. június - augusztus Kálmán Imre Szabadtéri Színpad

Balatoni Szezonnyitó Gyermeknap Siófoki Nyári Esték

KIKK KIKK KIKK

2013. június szeptember

KI Szabadtéri Színpad

"Régi siófoki nyaraink - így KIKK üdülünk mi" kiállítás

2013. június 1.

Rózsakert

Tour de Pelso

Somogy Megyei Kerékpáros Szövetség

2013. június 22-24. 2013. július 12-14.

Fő tér, Víztoronynál Fő tér, KIKK előtt

101 éves a Víztorony X. Siófoki New Orleans Jazz Fesztivál

KIKK KIKK

2013. július 22-28.

Rózsakert

Borkikötő és VI. Siófolk Fesztivál

KIKK

2013. augusztus

Siófok - Kiliti

Kiliti Gazdanapok

Kilitiért Egyesület

2013. augusztus 16-20.

Rózsakert

Bor és Kenyér Ünnepe

KIKK


Szervező

Siófeszt Kft. Siófeszt Kft. Son Hungary Kft.

54


TSZ. 16/12

2013. szeptember

Siófok - Kiliti

Szüreti mulatság


2013. szeptember

Siófok - Kiliti

Nyitott templomok éjszakája


2013. szeptember 6-7.

Beszédes József Általános Iskola

III. Nagy Siófoki Sportágválasztás

Foki-hegyi Egyesület

2013. szeptember 29.

Koch Róbert utca

Foki-hegyi Jótékonysági Nap


2013. október 2013. október 25-26. 2013. november 8-10.

Fő tér KIKK Fő tér

KIKK KIKK Siófeszt Kft.

2013. november 16-17.

Balaton part

I. Magyar Halfesztivál Kálmán Imre Emléknapok Márton Napi Pálinkafesztivál 10. Balaton Maraton és Félmaraton

2013. november 23.

Beszédes József Általános Iskola

Foki-hegyi Sportnap


2013. november 29.

Fő tér, Víztoronynál

Városnap és Jótékonysági vásár Adventi vásár Kiliti Mikulásnap

KIKK

2013. nov. 30. - dec. 24. Fő tér, Víztoronynál 2013. december Siófok - Kiliti

BSI

KIKK Kilitiért Egyesület

2013. december 6.

Koch Róbert utca

Foki-hegyi Mikulás


2013. december 27-31.

KIKK, Galerius Fürdő, Beszédes József Általános Iskola

BUÉK Siófok

Kis-Balu Bt.

Siófok kistérségi szerepét az oktatás területén alapfokú oktatási intézményein felül elsősorban a középoktatási feladat ellátási helyei, így a Perczel Mór Gimnázium, a Krúdy Gyula Szakközépiskola és Szakiskola, a Baross Gábor Közép- és Szakiskola, valamint a kapcsolódó Kollégiumok jelenléte biztosítja. Ezen felül a városban létezik felsőfokú szakképzést nyújtó intézmény is, a Kaposvári Egyetem. Ezek a közoktatási-intézmények nem csak települési, hanem térségi igények kielégítésében is nagy szerepet játszanak.

1. Általános iskolai oktatás Siófokon négy általános iskola működik. Siófok város Képviselőtestülete a "Fejlesztési terv Siófok város Önkormányzatának nevelési és oktatási feladatellátásáról és intézményhálózat működtetéséről" szóló határozatában döntött arról, hogy milyen szervezeti keretek között működteti az alapfokú nevelési- oktatási intézményeket. Mivel a gyermeklétszám alakulása nem mutat lényeges ingadozást a Képviselőtestület alapfokú nevelési- oktatási intézményt nem szüntetett meg.


55


TSZ. 16/12 osztályterem

74

osztály

78

tanuló

1840

Általános iskola

pedagógus

167

3.1-25. táblázat Általános iskolai oktatás adatai

2. Óvodai ellátás Siófokon 7 napközi otthonos óvoda működik 9 telephelyen. férőhely

850

óvodás gyermek

797

Óvoda óvodai gyermekcsoport

34

pedagógus

85

3.1-26. táblázat Óvodai ellátás adatai

3. Középiskolai oktatás Siófok adottságainak megfelelően az alábbi képzési struktúrák alakultak ki. Perczel Mór Gimnázium Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Baross Gábor Szakmunkásképző és Szakközépiskola

4. Kollégiumi ellátás Siófok Város Önkormányzata Siófok Város Kollégiuma néven megtartotta a középiskolai kollégium fenntartói jogát. A kollégiumban a siófoki középiskolák és a Kodolányi János Főiskola Siófoki Intézetének hallgatói nyertek elhelyezést.

5. Siófok Város Önkormányzata Művészeti Iskolája A Művészeti Iskola, zene és tánc tagozatot működtet. Siófok város Képviselőtestülete 53/1999. (IV.22.) sz. határozatában az önkormányzat középtávú programjának egyik súlypontozott feladataként jelölte meg a Művészeti Iskola elhelyezését.


56


TSZ. 16/12

6. Felsőoktatás Siófokon Az elmúlt években 3 felsőoktatási intézmény folytatott képzést Siófokon.  Kodolányi János Főiskola Siófoki Intézete  A Dunaújvárosi Főiskola Közgazdasági Intézete  Nyugat-Magyarországi Egyetem Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

819

747

789

789

809

784

764

758

781

797

828

2 147 2 136 2 103 2 057 1 997 1 946 1 929 1 933 1 892 1 840 1 817

Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) 1 187 1 233 1 260 1 280 1 286 1 275 1 286

520 1 192 1 267 1 259

Felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma minden tagozaton (nappali, esti, levelező, távoktatás) (képzési hely szerint) (fő)

399

993 1 106

975

861

685

508

378

321

257

3.1-27. táblázat A siófoki tanulók idősora a különböző oktatási intézményekben

A város kulturális intézményhálózatának általános jellemzői a sokszínűség, a kistérségi- és regionális szerep, valamit a meghatározó részben önkormányzati működtetés és fenntartás. A városi kultúra központi intézménye a Kálmán Imre Kulturális Központ, amely 2007-ben vette fel a városa szülöttének, Kálmán Imrének nevét. Az elmúlt egy-, másfél évben az intézmény működése – az új igazgató kinevezésével – minőségi változáson ment át. Egyszerűen szólva falusi művelődési házból valódi kulturális centrum lett, ahol vendégtársulatok előadásában igényes színházi bemutatók, operett- és musical előadások zajlanak telt házak előtt. A Városi Könyvtár felnőtt részlege, általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtár. A könyvállomány mintegy 176 ezer kötet. A könyvtárban hangtár, helytörténeti gyűjtemény, periodika, hírlap- és folyóirat gyűjtemény működik. Folyamatban van az anyag számítógépre vitele. A látogatók internetet használhatnak. A kistérségi szerep betöltésének keretében a könyvtár mozgókönyvtárat működtet, segít a falusi könyvtáraknak a könyvbeszerzésben. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

57


TSZ. 16/12

A Siófoki Művészeti Iskola 1998-ban a városi zeneiskolára, valamint a közel 60 éves múltra visszatekintő Balaton Néptánc Együttesre támaszkodva jött létre. A város kulturális életének fontos tényezője, rendezvényeinek állandó résztvevője. A zenetagozaton magánének, furulya, fuvola, szaxofon, klarinét, hegedű, gordonka, gitár, zongora, ütő és rézfúvós tanszakok működnek. Tánctagozaton néptánc szakra járhatnak a hallgatók. Az iskolában növendék fúvószenekar és 15 tagú ifjúsági női kamarakórus működik. A táncegyüttes rendszeres résztvevője a hazai és nemzetközi fesztiváloknak. Az alapfokú táncképzés hét korcsoportban történik. A kulturális intézményrendszer részei a Kálmán Imre Emlékház, az Ásvány Múzeum, a Tojás Múzeum és a Híradástechnikai Múzeum. Kulturális rendezvények színtere (nem önálló intézmény) az 1960-as években épült és 2010-ben felújított, 1500 fő befogadására alkalmas Szabadtéri színpad. A kulturális intézményrendszerhez tartozik a Nagystrand, amelynek keleti oldalán lévő homokfövenyes partszakasz napközben fizetős strandként-, estétől hajnalig szórakoztató központként működik. A magánkézben lévő Művésztelep célja a minőségi művészet- és értékteremtés és folyamatosan bővülő kortárs műgyűjtemény létrehozása a festői környezetben. A városban több galéria is működik (Siófok Galéria, Szilfa Galéria, Jordán Galéria). A Kodolányi János Főiskola nagyközönség által látogatható díszterme, a klasszikus zeneművek és más művészi produkciók előadásának színhelye. A kulturális infrastruktúra általános jellemzői az felújítások elmaradása miatt bekövetkezett állagromlás, a műszaki-technikai elavultság és a helyhiány.


58


TSZ. 16/12

3.1.4. Környezeti alapadatok Magyarország nagytájegységei tekintetében Siófok a Dunántúli dombság nagytáj területéhez tartozik. Ezen belül a Balaton-medence középtájat és a Somogyi parti sík (4.1.13) kistájat érinti.

3.1. ábra Tervezési terület kistáj szerinti elhelyezkedése

3.1.4.1.

Természeti környezet

Kistáj bemutatása SOMOGYI PARTI SÍK A kistáj Somogy megyében helyezkedik el. Területe 179 km2 . Ezen a kistájon halad végig a 30-as vasútvonal, melyből Siófokon ágazik ki a 35-ös vasútvonal, valamint áthalad rajt az M7-es autópálya, a 7-es számú főút és Siófoknál csatlakozik be a 65 sz. főút.


59


TSZ. 16/12

3.2. ábra A Somogy parti sík kistáj

Területhasznosítás Típus

%

Hektár

1. lakott terület 30,0 5378,1 2. szántó

32,0 5749,8

3. kert

4,8

867,3

4. szőlő

4,9

879,1

5. rét, legelő

7,2

1289,2

6. erdő

4,8

864,5

7. vízfelszín

16,3 2918,5

- Domborzat: A Balaton D-i partján a Nagyberek és Siófok között 2-4 km szélességben kísérő partszegély legmagasabb részeit- a vulkáni bazalttufa tanúhegyeket (Boglári-, Fonyódi-várhegy) kivéve- a somogyi meridionális hátak előterében elhelyezkedő domblábi lejős síkok képviselik, szelíd hajlású, alacsony felszín(120-160 m a tszf.). A relatív relief 20-50 m / km² ; a völgysűrűség 4-6 km/ km². PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

60


TSZ. 16/12

Tóközeli szegélyei helyenként lejtőüledékekkel többé-kevésbé megemelt idősebb tavi abráziós szinlők, amelyek a tavi hullámmozgással alámosott alacsony, meredek peremekkel határolódnak el a parti alluviális síktól. A tóhoz kifutó köztes meridionális völgyek tölcsérszerű öblözetei, a berkek a feltöltődés színterei. Ma is nagyrészt vizenyős területek. Sajátos alakulatok a meridionális hátak tóig kinyúló elvégződései, amelyek tavi abrázióval alámosott magas, meredek, szakadékos falként keretezik a vízpartot. Hasonlóak az egyes tanúhegyek tó felöli lejtői is. Mára a parti sáv csaknem teljesen beépített "üdülősáv", "kultúrterület".

- Földtan: A kis mélységben található alaphegységet ópaleozon metamorfitok alkotják, erre főként késő-miocén kőzetek települtek. A medence belseji bazaltvulkanizmus reliktumai a fonyódi és balatonboglári, döntően tufából álló halmok. A terület nagyobb részét elfoglaló dombládi lejős sík a megsüllyedt pannóniai homok - és agyagüledékekre települt prebalatoni hordalékkúp anyagából formálódott ki. A felszínen elérhetők még a tanúhegyek homok-, agyag- és tufarétegei. A berkekben még kisebb foltokban tőzeg, nagyobb mennyiségben lápi mész, lápi agyag áll rendelkezésre.

- Talajok: A kistáj domblábi lejtős sík, amelynek a parti vízjárta területein lápos réti (4 %) és telkesített síkláp talajok (42 %) találhatók. Utóbbiak zömmel Fonyód és Balatonszemes között fordulnak elő. Területük több mint 70 %-át láp- és mocsárrétek (sásos, gyékényes, nádas tárulások) borítják, szántóként legfeljebb 10 % hasznosítható. A kistáj löszös üledékkel borított hátsági térszínein mészlepedékes csernozjom talajok (32 %), csernozjom barna erdőtalajok (7 %) és barnaföldek (15 %) is kialakulnak. Zamárditól K-re vályogos, jó termőképességű talaj található. Balatonboglár, Balatonlelle és Szántód környékén a talajok összetétele homokos vályog, ill. vályog. Barnaföldek nagyobb kiterjedésben Balatonszárszó környékén fordulnak elő. Az UVATERV Zrt. 49/112/2. tsz-ú talajmechanikai szakvéleménye alapján, mely a 104+824 km sz-ben tervezett M7 hídhoz készült, elmondható, hogy a tervezési területen főleg finomszemcsés rétegek találhatóak a felszínen. Melyek iszapos finom homok, illetve homokos durva iszap. A feltárt rétegek közepesen tömör állapotúak. A talajvíz a 102,11 m Bf. Jelent meg, és elmondható, hogy a terület talajvízszintje a Sió csatorna felé esik.

- Éghajlat: A mérsékelten meleg éghajlatú, a mérsékelten száraz és a mérsékelten nedves típus határán elterülő kistáj. A napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát. Az évi középhőmérséklet 10,4 °C körüli. Az évi csapadékösszeg 620-650 mm. Az évi hótakarós napok száma 32 körüli, az átlagos maximális hóvastagság 18-21 cm. Az uralkodó szélirány az É-i, Ény-i. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli.


61


TSZ. 16/12

- Vizek: A Balaton D-i pereme Fonyódtól Balatonkeneséig néhány vízfolyás torkolati szakaszát öleli fel. Ezek: Pogány-völgyi -víz, Jamai-patak, Tetves-patak, Nagymetszés, Endrődi-patak, Balatonszéplaki-patak. A Siótól K-re egyetlen vízfolyás sem érinti. A Balaton vízszintjét szabályozó Sió kifolyása Siófoknál van. A csatorna szélessége 20-30 méter, mélysége 0 és 8,8 m között változik. A meder esése átlagosan 14,5 cm/km. A felső folyásban jelentősebb vízmennyiség csak akkor van, ha Siófoknál a zsilip nyitva és a Balatonból vízeresztés történik. Az alsó folyása főként a Kapos-folyó vízhozamától függ. A Siócsatorna siófoki szakasza nagy részben épített partfalakból és kavicsos mederfenékből áll. A Sió egy időszakosan használt csatorna, ezért a használata során bizonyos üzemeltetési folyamatokat be kell tartani a partfalak és a meder állagának megőrzése érdekében, a vízengedés és az apasztási időszakban. Természetes állóvíz a balatonszabadi Sóstó (15,2 ha) és a zamárdi Töreki-láp (52,5 ha), míg a balatonföldvári Halas-tó (20 ha) mesterséges.

A "talajvíz mélysége Balatonföldvártól Ny-ra 2, míg attól K-re 4 m-ig süllyed, általában a Balatonhoz közeledve emelkedő tendenciájú. Mennyisége viszont kevés, mivel a felszín alatt a tóba szivárog. Kémiailag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jelleg az általános, de helyenként a nátrium is megjelenik. Keménysége általában 25-35 nk° között van, de számos helyen nagyobb értékű. A szulfáttartalom a községek területén 300 mg/l felett van, a nyílt terep az alatt. A rétegvizek mennyisége csekély. Az artézi kutak mélysége nem éri el a 100 m-t. A településen kiépült a csatornahálózat, az erre kapcsolt lakások aránya közel 100 %. A tisztított szennyvíz túlnyomó részét kivezetik a Balaton vízgyűjtőjéről.

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet módosításáról szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet alapján Siófok felszín alatti víz szempontjából a fokozottan érzékeny vízminőség védelmi területen található.

- Növényzet: A Balaton D-i és Ny-i partvidéke a tó egykori ártere, melyet tavaszonként rendszeresen elöntött. A Balaton hordalékából, turzásaiból felépült homokos part mögött jöttek létre berkek, melyeket a D-i magaspart egyes szakaszai (Zamárdi, Földvári-domb) választanak el egymástól. A 20. században a homokos part túlnyomó részét kikövezték, a síkot kiparcellázták, a D-i magaspartok növényzetét belterületi parkokká alakították. A lápi és más érzékeny fajok másodlagos élőhelyekre szorultak vissza. (kormos csáté, orchidea,tengeri szittyó és vékony káka). A kenesei löszfalakra települt növényzet legnevezetesebb faja a tátorján (Cramb tataria), a cseplesz meggy (Prunus fruticosa), a törpemandula (P. tenella), a heverő seprűfű (Brassia prostrata) a buglyos zanót (Chamaecytisus austriacus), a csikófark (Epherda distanhya) a magyar zsálya (Salvia aethiopis), a lózsálya (S. verticillata) és a harasztos káposzta (Brassica elongata). PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

62


TSZ. 16/12

A vízben álló nádasok, part menti bokorfüzesek és fűz-nyár ligeterdők lakott területek elé és közé szorultak. A nagyobb nádasok és magassásos állományok az üdülőövezet mögött, az egykori nagy kiterjedésű télisások mellett maradtak fenn, ezt a sávot viszont átvágta az autópálya. A mocsárréteken a gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) és a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) az állományalkotó. A tölgy-kőris-szil ligeterdők nyoma néhány nagytermetű kocsányos tölgy (Quercus robur). A művelés visszaszorulása és az élőhelyek felaprítása következtében nagy az inváziós terhelés: különösen az ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és a magas aranyvessző (Solidago gigantea) jelenléte meghatározó.

A tervezési terület Siótól nyugatra eső felét áthatolhatatlan elegyes véderdő borítja. Főbb állományalkotó fajok: akác, zöld juhar, hegyi juhar, dió és ezüstfa. A Siótól keletre eső területen számottevő növényzet nem található. A tervezési terület nem érint Nemzeti Park, Natura 2000 , Ex lege és helyi védelem alatt álló területet. A Sió-csatorna mente része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, és annak Magterülete (lásd térképen barna színnel).

3.3. ábra Természetvédelmi területek


63

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT 3.1.4.2.

TSZ. 16/12

Épített környezet

Siófok a Dél-dunántúli Régióba tartozik, és Somogy megyében helyezkedik el, valamit a Siófoki kistérség központja. A város a Balaton déli partszakaszából 17 km-t foglal el. 1,6 km szélességben. A város közigazgatási területe 12460 ha, melyből 170 ha iparterület, 1130 lakóterület és 4150 ha mezőgazdasági terület. A Balaton víztükréből 7000 ha tartozik a városhoz. A város szerkezete alapvetően lineáris jellegű, és a Balaton-parttal párhuzamosan a közlekedési vonalakkal több sávra osztva alakult ki. A beruházás részben a Belváros déli, délnyugati peremét, illetve a Fokihegy városrész keleti szélét érinti. A területen kertes családi házak és nagyvárosias lakótelep egyaránt található, továbbá a Siófoki Kórház és Művese Állomás is itt van Siófok nyaranta a déli part „fővárosa”. A ligetes sétányok, a hatalmas területű, mintegy 17 km hosszban elnyúló strandok, a kulturális és gasztronómiai programok vonzzák a turistákat. A tervezett tehermentesítő út Siófok belterületén halad, de a nyomvonal lakóépületet, védelem alatt álló műemléket, műemléki környezetet nem érint. A nyomvonal térségében az érintett gazdasági és egyéb, nem védett területeken nem található az épített környezethez tartozó védett objektum. A Sió bal partján több kisebb épület, sportpálya, valamint kerítés található, melyek Siófok Önkormányzatának tulajdonában vannak.

- Táji adottságok és értékek:     

Vízgazdálkodási Múzeum, Kálmán Imre Múzeum, Ásványmúzeum Barokk/neoromán stílusú római katolikus templom Makovecz Imre által tervezett evangélikus templom régi zsidó temető hajózsilip, víztorony

3.2. Szakterület bemutatása Európai Unió Napjainkban a dinamikus gazdaság egyik alapfeltétele az áruk gyors és olcsó szállításának biztosítása. A közlekedési ágazat az EU bruttó hazai termékben mért vagyonának 10%-át adja, valamint több mint tízmillió munkahelyet biztosít. Az egységes európai piac hatékony működése érdekében az EU támogatja a nemzetek önálló közlekedési politikájának összehangolását, egy egységes közlekedési infrastruktúra létrehozását.

A TEN (Trans-European Networks) az Európai Unió kezdeményezése, melynek alapjait a Bizottság 1993-as Fehér Könyve teremtette meg. Az EU tagállamainak területén kijelölt Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) egységes rendszert alkot, amely a távolsági áruszállítás gerinchálózataként szolgál az Európai Unió gazdaságában. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

64


TSZ. 16/12

Európa keleti felével való közlekedési kapcsolatok kialakítására a pán-európai folyosók és a TINA (Transport Infrastructure Need Assesment – Közlekedési Infrastruktúra Igények Felmérése) hálózat nyújtott lehetőséget. Ennek során került kijelölésre a 10 páneurópai közlekedési folyosó (az ún. Helsinki folyosók, 1997). Ebben a hálózatban is még dominál a Kelet-Nyugati irányú közlekedési kapcsolat, csak egyetlen átfogó É-D-i irányú folyosót, a finn-görög összeköttetést tartalmaz, a többi ilyen irányú nyomvonal esetleges és hiányos.

Az elmúlt tíz év során Európában látványosan fejlődött a nemzeti közlekedési piacok liberalizálása, elsősorban a közúti és a légi szállításban. A liberalizáció azonban számos probléma megoldására nem volt képes, mint például a közlekedési rendszerek széttöredezettségének javítására, vagy a távolabb fekvő régiókhoz vezető, illetve a nemzeti hálózatok közötti megfelelő összeköttetések hiányának pótlására. Ezek fejlesztését az EU-s pályázati forrásokból finanszírozzák, mely hazánkban a Közlekedési Operatív Program keretében történik.

Az EU-ban az áruszállítás több mint kétharmada (72%) közúti fuvarozással valósul meg, szemben a vasúti (17%), a tengeri (5%) valamint a csővezetékes szállítás részarányával. A kiegyensúlyozatlanság még szembetűnőbb a személyszállításban, ugyanis a közúti közlekedés 72%a személygépkocsin valósul meg, miközben a vasút csak 6%, a légi közlekedés pedig közel 9%-os részesedésű.

Magyarország Magyarország Európai Unióba történő belépése egyben a páneurópai hálózathoz való csatlakozást is jelentette, melynek továbbfejlesztését az Unió irányozza elő. A transzeurópai hálózatok (TEN) elképzelései az 1980-as évek végére, közel 15 évvel Magyarország EU-s csatlakozása előtt már többé-kevésbé kialakultak. A közlekedési (TEN-T) hálózat szerepe a nemzetközi áruk, személyek, szolgáltatások mozgásának elősegítése, ezért a TEN-T hálózat részét képező útvonalak elsőbbséget élveznek mind építésben, mind fenntartásban a többi helyi vagy regionális útszakaszhoz képest.

Az Országgyűlés által 1996-ban elfogadott közlekedéspolitika stratégiájának kitűzött célja a hazai közlekedésfejlesztést megalapozó jogszabályok harmonizációja a Közösség jogszabályaival. A közlekedéspolitikai stratégia szükségesnek tartja, hogy az uniós csatlakozásunkkal a közlekedés pályahálózatának fenntartása és járműállományának korszerűsítése terén mutatkozó eddigi lemaradás lényegesen csökkenjen. A magyar költségvetési és az uniós források elosztása során tehát kiemelten figyelembe veszik a tranzitútvonalak fejlesztését, elsősorban az Európai Unió által előnyben részesített közlekedési folyosók hazánkat érintő elemeinek megépítését. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

65


TSZ. 16/12

Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (2007-2020) céljai között hasonlóan fellelhetők ezen célok. Az EKFS-ben megfogalmazott célok közül kiemelendő a hálózati szerkezet kialakítása, melynek gazdasági versenyképességet javító, gazdaságélénkítő hatása van. A fejlesztések befektetés-ösztönző hatással járnak, amely az elérhetőség javításával a térségi felzárkóztatás eszköze is. A közúti infrastruktúra fejlesztésével érintett szervezetek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK), a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF), valamint a Magyar Közút Nonprofit Kft és az M7 autópálya üzemeltetője az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK). Az érintettek köréhez kapcsolódik a projekt által érintett területen Siófok Város Önkormányzata és a közösségi közlekedési szolgáltatást végző Kapos Volán Zrt. Regionális és megyei szintű közúthálózat A magyarországi közúthálózat állami tulajdonú országos, valamint önkormányzati tulajdonban lévő helyi közutakból áll. A 2011. év végi állapot szerint az országos közutak hossza meghaladja a 31 ezer kilométert, míg a helyi közutak hossza összesen 166 ezer kilométer. Az országos közúthálózat bonyolítja le az ország teljes közúti forgalmának mintegy 75%-át, 28 %-a pedig településeken halad keresztül, tehát a települések helyi forgalmának lebonyolításában is jelentős szerepet játszanak. Az országos közutakból közel 8 ezer kilométer főút, melyből több mint 2 ezer kilométer "E" jelzésű út, vagyis az európai úthálózat része. Regionális és megyei szinten az országos közutak 100 km2-re eső sűrűsége az ország nyugati felében átlagosan magasabb (37,9 km/100 km2), mint keleten. Országos átlagot (33,7) meghaladó mértékű úthálózat sűrűség jellemzi a Nyugat- és Közép-dunántúli régiót, valamint a Közép-magyarországit. Ez utóbbi esetben kiemelkedik Pest megye, mely az ország centrikus úthálózatával magyarázható, valamint Budapest és kiterjedt agglomerációjának kapcsolatából adódik. Országos átlag alatti úthálózat-sűrűséggel rendelkeznek az Észak- és Dél-alföldi régiók – valamint Somogy megye –, mely térségek gazdasági helyzetére mindez nagy hatással van.

Régiók

100 km² területre jutó Országos közutak országos közutak hossza (2011) hossza (2010)

Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

2782 5029 4052 4700 1717 1766 1216 4805 5156 5174

40,1 44,3 36,4 33,1 38,8 29,2 32,8 35,8 29 28,1

Országos

31698

33,7

3.2-1. táblázat Az országos közúthálózat hossza és sűrűsége (Forrás: KSH)


66


TSZ. 16/12

Elérhetőség A projekt által közvetlenül érintett terület a Dél-dunántúli régió, ezen belül Somogy megye és a Siófoki kistérség. A kistérség elérhetősége – részben a térség központi funkcióit egyesítő Siófoknak köszönhetően - közúton és vasúton is biztosított. A kelet-nyugat irányú M7 autópálya és a 7. sz. főút a Dunántúl és a Dél-dunántúli régió egyik fő közlekedési tengelye, kezdőpontja a főváros, végpontja pedig a horvát határon fekvő Letenye. A Siófok közúti közlekedését meghatározó másik fő útvonal a Pécs és Szekszárd felé vezető, észak-dél irányú 65. sz. főút, mely szintén jelentős forgalmat bonyolít le.

Közlekedési kapcsolatrendszer Közúti közlekedés A kistérség közúti közlekedési rendszerének gerincét az M7 autópálya, a vele párhuzamos 7.sz. főút illetve az ezekre merőleges 65. sz. főút adja. E főutak mellett két térségi jelentőségű főút (64. és 67. sz.) emelhető ki a közúthálózatból, melyek elősegítik a déli és keleti irányú nagyvárosok elérését. A kistérség úthálózatának sajátossága, hogy észak felé a Balaton határolja, amerre csak Szántódnál komppal lehet tovább jutni, vagy nagyobb kerülővel keleti irányba. A város dinamikus fejlődésében szerepet játszott, hogy forgalmas főutak találkozásánál fekszik, viszont éppen ezek kiépítettsége, kapacitása vált kritikussá az utóbbi évtizedben, és ez indokolja a jelen projekt megvalósítását.

Vasúti közlekedés A siófoki kistérségen keresztül halad a TEN-T hálózat részeként a 30. sz. Budapest-SzékesfehérvárSzabadbattyán-Siófok-Nagykanizsa-Murakesztúr-Gyékényes nemzetközi vasútvonal, melyen Budapest-Székesfehérvár között 120, a Balaton partján pedig végig 80 km/h sebességkorlátozású, egyvágányú villamosított a vasúti közlekedés. Siófokon és Szabadisóstón egy-egy vasútállomás és 3 megállóhely működik Szabadifürdő és Balatonszéplak városrészeken. A 35. sz. vasútvonal Sióvölgy megállóhelynél ágazik el Tabon keresztül Kaposvár felé. Az Ipari Park a város keleti részén a vasútvonal, a 7. sz. főút és az M7 autópálya közé települt.

Vízi közlekedés A többi Balaton parti településhez hasonlóan Siófok gazdasági-társadalmi életét, közlekedési kapcsolatait is jelentős mértékben a Balaton és kisebb mértékben a Sió csatorna határozza meg. A vízi közlekedést a menetrend szerint közlekedő számos sétahajó és a 12 km-re fekvő Szántód és Tihany között óránként közlekedő kompjárat bonyolítja le.


67


TSZ. 16/12

Légi közlekedés A kistérség légiközlekedési szempontú kiszolgálása tekintetében meghatározó a Siófok-Kiliti repülőtér, mely a Balatontól 5 km-re, Siófoktól délre, a 65-ös számú főúttal párhuzamosan,1250 m hosszú pályával rendelkező füves repülőtér, melyet 1933-ban avattak fel. A repülőtéren 60 éve még motoros repülőkiképző iskola is működött, jelenleg a vitorlázórepülésé a főszerep. Az elmúlt tíz évben kerültek itt megrendezésre többek között Sárkányrepülő Bajnokság, Hőlégballon Prímagáz Kupa, Műrepülő Európa Bajnokság és ejtőernyős nemzetközi találkozó és verseny is.

A Budapest Airport Rt. jogelődje, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) a repülőtér további hasznosítására és üzemeltetésére szerződést kötött a HM-mel. Az 1990-es évek közepén a nyitva tartás 6 hónapja alatt évenként 7–8000 légijármű kiszolgálását látták el.

Közösségi és hazai jogforrások Az Európai Unió közlekedéspolitikája Az Európai Unió a 2011-2020. közötti időszakra tervezett közlekedéspolitikai stratégiáját a 2010. július 22-én elfogadott „Új Fehér Könyvben” határozta meg. Az új Fehér könyv nagyon sok olyan fejlesztési irányt tartalmaz, amely területén már elkezdtük a felzárkózást az uniós fejlettségi szinthez, de komoly feladatokat támaszt még a hazai közlekedéssel szemben.

Az uniós közlekedéspolitikával kapcsolatosan meg kell említeni még az Európa Növekedési Stratégiáját. Az EU 2020 stratégiai céljai között kiemelkedően fontos az éghajlatváltozás és energia kérdésköre. Az üvegházhatású gázok csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának növekedése és az energiahatékonyság célok eléréséhez a hazai közlekedésfejlesztés nagymértékben hozzájárulhat.

Magyarország közlekedéspolitikája A ma is érvényben lévő, 19/2004-es (III. 26.) Országgyűlési Határozatban elfogadott „Magyar Közlekedéspolitika” 2003-2015 közötti időtávra fogalmazza meg azokat a stratégiai célkitűzéseket, melyek igazodnak a 2001-ben, a „Fehér Könyv”-ben bemutatott EU közlekedéspolitikájához.

A hosszú távú stratégia alapja a közlekedés fejlesztése a gazdaság hatékonyságának növelése érdekében, a környezeti érdekek hangsúlyosabb védelmével és a társadalmi igényeknek megfelelően.

A közlekedési útvonalak kiépítettsége és állapota meghatározzák az áruk és munkaerő piacra jutásának lehetőségét, ami Magyarország EU csatlakozása óta különösen nagy jelentőséggel bír.


68


TSZ. 16/12

A „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015” kiegészítése, továbbfejlesztése a 2007-ben készült „Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia” (EKFS), mely a 2008-2020 közötti időtávra fogalmaz meg stratégiai célokat, illetve az azokhoz vezető fejlesztési irányokat és lépéseket, az egyes közlekedési szegmensek helyzetértékelése és az EU közlekedéspolitikai prioritásainak alapján. A Stratégia a személyközlekedés esetében az integrált forgalomfigyelési és irányítási rendszer kiépítését, valamint az intermodalitásban rejlő előnyök kihasználását, a kerékpáros közlekedés növelését, az áruszállításban pedig a közúti közlekedés növekedési ütemének a mérséklését tűzi ki célul.

2011-ben megkezdődött az új Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia kidolgozása, mely a 20142020-as programozási időszak stratégiai hátterét is jelenti. Ehhez kapcsolódóan elfogadásra került a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI. 29.) Kormányhatározat.

A projekt szempontjából fontos mérföldkő a 2014/2003. (I. 30.) Korm. határozat az M7 autópálya díjasításáról, az állami kezelésű gyorsforgalmi úthálózat egységes használati díjáról és a matricás útdíjszedési rendszer működési tapasztalataiból eredő feladatokról. A Kormány a határozatban kimondja, hogy a meghirdetett gazdaságpolitikai céljaival összhangban szükségesnek tartja, hogy a gyorsforgalmi úthálózat tovább bővüljön, a használati díjak tekintetében még meglévő aránytalanságok a matricás rendszer általánossá tételével megszűnjenek. Előírta, hogy az M7 autópálya díjasítását követően az autópályával párhuzamos utak, illetve térségek forgalmi és környezeti helyzetét – változatokat elemző hatástanulmány alapján – meg kell vizsgálni. Amennyiben a párhuzamos utakon a forgalom lényeges növekedése várható, az ebből eredő káros hatásoknak, továbbá a forgalom biztonságát hátrányosan befolyásoló körülményeknek a kiküszöbölésére – az érintett önkormányzatokkal együttműködve – intézkedési tervet kell kidolgozni, amely tartalmazza a települési átkelési szakaszok forgalomcsillapítási, esetleges forgalomkorlátozási, valamint lehetséges forgalomterelési megoldásait.


69


TSZ. 16/12

3.2.1. Fejlesztési korlátok A Siófok belvárosát elkerülő, tehermentesítő út kiépítése a megnövekedett járműforgalom miatt elkerülhetetlenné vált. A fejlesztés előkészítése évek óta tart. Az engedélyezési terv elkészült, a jogerős építési engedély rendelkezésre áll a híd és a rávezető út vonatkozásában is.

A beruházást az útépítés és hídépítés magas összköltsége miatt az Önkormányzat önerőből nem képes finanszírozni, ezért megoldást csak az európai uniós támogatás jelenthet. Az Új Széchenyi Terv lehetőséget ad közútfejlesztési beruházások támogatására, viszont a kettős finanszírozás elkerülése érdekében az Operatív Programok jól elhatárolható célok mentén épülnek fel.

A tervezett tehermentesítő út nyomvonalát a Szabályozási terv (29/2010. (XII.17.) számú Önkormányzati rendelettel módosított 23/2005. (IV.29.) számú Önkormányzati rendelet) és a fejlesztéssel érintett területek (Dózsa György utca) jelenlegi kialakult beépítése nagymértékben meghatározza. A beruházás értékét nagyságrendekkel megnövelheti a szükséges ingatlanrészek kisajátítása, az érintett közművezetékek kiváltása és az aktuális előírásoknak megfelelő, akadálymentesített útszakaszok, járdák kiépítése.

3.2.2. Fejlesztési lehetőségek A közúti és vasúti közlekedésben tervezett infrastruktúra-fejlesztésekről koncepcionálisan az Új Széchenyi Terv rendelkezik, mely alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a fejlesztés jellegétől és helyszínétől függően a Közlekedési Operatív Program és a Regionális Operatív Programok forrásaiból nyújt támogatást. A Közlekedési Operatív Programban a fejlesztés jellegétől függően öt prioritás forrásaiból nyerhető támogatás. A pályázatok benyújthatók az európai TEN-T hálózat részeként működő közúti-vasúti fejlesztésekre, régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítására, a közlekedés intermodalitásának fejlesztésére és a közösségi közlekedés fejlesztésére, valamint a főutak településeket elkerülő szakaszainak megépítése és a meglévő úthálózat fenntartási munkái finanszírozására. Jelen fejlesztés szempontjából a KÖZOP 2009-3.5. „Térségi elérhetőség javítása” konstrukció vehető figyelembe, melyben az 1, 2, és 3 számjegyű utak fejlesztésére nyerhető támogatás. Lásd még NFM levél 12.4. fejezetben. Az elszámolható építési tevékenységek közé tartozik:   

elkerülő utak építése új nyomvonalon, kapcsolódó kerékpárút építés, gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek építése a közlekedésbiztonság, az esélyegyenlőség és akadálymentesítés figyelembevételével,


70

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT 

TSZ. 16/12



az infrastruktúra-fejlesztéshez kötődő, műszakilag indokolt útépítési feladatok (utak, útátjárók, térburkolatok építése, felújítása, forgalomtechnika), kivitelezés okozta útkárok javítási költségei a források megosztásával, az infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó műtárgyak építése, műszakilag indokolt átépítése, felújítása, az infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó, műszakilag indokolt közműkiváltások.



A KÖZOP kapcsolata a regionális operatív programokkal, beavatkozások lehatárolása



Prioritások

KÖZOP beavatkozások

Térségi elérhetőség javítása

1-2-3 számjegyű főutak; kivéve KMR területe,

Regionális OP (konvergencia célkitűzés) beavatkozások (ERFA forrás csak) 4-5 számjegyű közutak fejlesztése; kivéve KMR, ahol az összes nem TEN út,

A KÖZOP cél- és prioritás struktúrájában a 3. prioritás

Átfogó stratégiai célok

Az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése céljából

Specifikus célok

Prioritási tengelyek

Régiók (belső és egymás közötti) elérhetőségének Térségi elérhetőség javítása a társadalmi és javítása területi kohézió erősítése érdekében

Forrás

SA

Indikatív Művelettípusok nem TEN főutak fejlesztése , továbbá TEN hálózati elemek nem gyorsforgalmi jellegű fejlesztése, kerékpárutak fejlesztése ,

Siófok tehermentesítő fejlesztése önkormányzati belterületen (inkább ROP fejlesztések) történik, azonban a 65 sz. főút áteresztő képességének bővítésével megfelel a KÖZOP „Régiók (belső és egymás közötti) elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében” specifikus célnak. A projekt a 65. sz. főút Siófok belvárosát tehermentesítő út új nyomvonalon történő kiépítése mellett tartalmazza a Sió csatornán létesítendő új közúti hidat és a párhuzamosan megépülő új hivatásforgalmú kerékpárút építését is, mely szintén a 3. prioritásban támogatott tevékenység. Jelen projekt esetében figyelembe vehető regionális pályázati források felett a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségnek van döntési hatásköre. A Dél-dunántúli Regionális Operatív Programon belül az „5. prioritási tengely: Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés” jöhet számításba, mint belterületi út építése. A támogatható tevékenységek között a 4-5 számjegyű utak építése szerepel. (lásd DDOP Művelettípusok: A hálózati jelentőségű négy- és öt számjegyű mellékúthálózat fejlesztése).


71


TSZ. 16/12

Táji adottságok és értékek:     

Vízgazdálkodási Múzeum, Kálmán Imre Múzeum, Ásványmúzeum Barokk/neoromán stílusú római katolikus templom Makovecz Imre által tervezett evangélikus templom régi zsidó temető hajózsilip, víztorony

3.2.3. Közösségi közlekedés 3.2.3.1. Regionális közlekedési elemek kapcsolódásai (regionális autóbusz, regionális vasút) Ez a rendszer 50 – 100 km-es távolságból jelentkező utazási igényeket jelenti. Összevetve az európai és a magyar lehetőségeket.

Mód

EU jellemzők

Regionális vasút

Regionális autóbusz

Magyar jellemzők

50-150 km távolságra, pl. iparvidéken. Határmenti övezetben mindig együtt jár nemzetközi forgalommal. Mindenhol sűrű, ütemes forgalom.

50 -100 km távolsági és regionális vonatok melyek egybe elővárosi feladatot is ellátnak.

Kiterjedt hálózat, de azok a vasutat csak kiegészítik. Nagy komfortfokozatú szolgáltatás.

Távolsági, regionális, helyközi, elővárosi szolgáltatás. Bőséges, kiterjedt hálózat. A vasutat teljes értékűen helyettesíti is

Ütemes, de ritka követés.

3.2-2. táblázat Regionális közlekedési elemek


72


3.27. ábra Egyszerű, de funkcionálisan megfelelő intermodális vasúti megálló, az átszállási távolság minimalizálását szem előtt tartva Oerlinghausenben.

TSZ. 16/12

3.28. ábra Euregiobahn Herzogenrath-ban

(Forrás: http://www.mytrainsim.de/portrait.html)

3.29. ábra Euregiobahn megállóhely Alsdorf-Busch

3.30. ábra Euregiobahn megállóhely Aachen-Schanz


73


3.31. ábra Herchen vasútállomás

3.33. ábra Közvetlen peronos átszállási lehetőség autóbusz és mellékvonali vasút között Altenkirchenben

TSZ. 16/12

3.32. ábra Herchen Rhein-Sieg-Express

3.34. ábra S-Bahn közlekedés hangolt autóbusz járatok

3.35. ábra S-Bahn közlekedés hangolt autóbusz járatok


74


3.36. ábra S-Bahn szerelvények, mint az elővárosi közlekedés legfőbb elemei a holzmindeni hálózaton

TSZ. 16/12

3.37. ábra Tram-train és regionális vonat találkozása a karlsruhei S-Bahn hálózaton, Pforzheim-ban

3.2.3.2. Helyi közlekedési elemek kapcsolódásai Siófokon az autóbusz, helyi és helyközi közlekedése adott. Egyéb városi eszközök (metró, villamos, trolibusz) a város méretből fakadóan nincsenek, nem is indokoltak.

3.2.4. Motorizált egyéni módok Magas motorizációjú országok közepes nagyságú városaiban (m  350/1000 lakos) törekvés, az autóhasználat és a közösségi közlekedés kombinált használata. Ez a cél, még az 5 km-nél rövidebb autóutak esetén is megfogalmazott. Siófok típusú városoknál az utazási célok túlnyomó többsége a belvárosba irányul (oktatás, igazgatási, szolgáltatói munkahelyek, vásárlás, szórakozás, szabadidő, stb.). A nagy autóforgalmat indukáló célok nem teszik lehetővé a rendezett parkolást. A közvetlen belvárosi területtől távolabb az intermodális, vagy átszállópontokon P+R, vagy járműtárolóhelyek létesítése a cél. A belvárosban rövid idejű parkolás és K+R (Kiss + Ride) helyek létesítése lehet megoldás. A belvárosban csillapítandó a beérkező és helykereső forgalom, a belváros peremén a lehetőségek rendezésével és bővítésével. 3.2.4.1. Személygépkocsi A tömegközlekedési szolgáltatás jelenlegi állapota ösztönzőleg hat a gépkocsi használatra, a közösségi közlekedés sem eljutási időben, sem lefedettségben nem valós alternatívája a gépjármű közlekedésnek. 3.2.4.2. Motorkerékpár, robogó A motorkerékpárok, városi robogók használata elsősorban mediterrán országokban gyakori. Fejlődése Siófokon is szóba jön, több okból:


75

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT 

 

TSZ. 16/12

A KRESZ új szabályozása megengedte a 125 ccm-nél nem nagyobb robogók ’B’ jogosítvánnyal való vezetését, és ilyen járművek olcsón beszerezhetők. Terjed az elektromos – kombinált biciklik használata is. A város topográfiai viszonyai kiválóan alkalmasak a kerékpározásra. A külföldi üdülőterületeken a robogóbérlés, mivel olcsóbb alternatívája az autóbérlésnek elterjedt.

3.3. A projekt szakpolitikai illeszkedése A megvalósítandó projekt teljes egészében illeszkedik az Európai Unió közlekedési politikájához, az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiához, az Új Széchenyi Tervhez, valamint a Közlekedési Operatív Programhoz. Illeszkedés az Unió közlekedési politikájához Az Európai Unió a 2011-ben kiadott „Fehér Könyvében” határozta meg a 2050-ig tervezett közlekedéspolitikai intézkedéseit, mely szerint a kitűzött célok megvalósítását a nagy infrastrukturális projektek mellett, egyre inkább szabályozással, szervezéssel, és új szállítási technológiák ösztönzésével kívánják megoldani. A fehér könyv útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához, célja egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer kialakítása. A 2001-ben kiadott Fehér könyvhöz képest új irányt fogalmaz meg a közlekedés fejlődése számára. Megállapítja, hogy ha a trendek nem változnak, akkor a kitűzött célok nem lesznek elérhetőek: a közlekedés kőolajfüggősége alig valamivel csökkenhetne 90% alá, a megújuló energiaforrások aránya pedig csak kevéssel haladná meg a 2020-ra célul kitűzött 10%-ot. A közlekedésből származó széndioxid- kibocsátás 2050-ben egyharmaddal haladná meg az 1990. évi szintet. A torlódások költsége 2050-ig körülbelül 50%-kal nőne. Elmélyülne a központi és a peremterületek megközelíthetősége közötti szakadék. Tovább nőne a balesetek és a zaj társadalmi költsége. A közlekedési rendszer fejlesztése továbbra is lényeges szerepet kap, mivel a közös közlekedéspolitika egyik célja a fenntartható mobilitás. Ennek érdekében az Unió fejleszti közlekedési rendszereit, és növeli a szállítási szolgáltatások hatékonyságát, mely az EU versenyképességének megőrzéséhez lényeges. A projekt több európai uniós célhoz járul hozzá. A közlekedés fejlesztésével támogatja a mobilitást, a tiszta városi közlekedés és ingázó forgalom célkitűzéseket. Az EU közlekedéspolitikája kimondja, hogy a gazdasági és szociális összetartozás elengedhetetlen feltétele, hogy a közlekedési ágazat nyújtotta szolgáltatások az EU egész területén, így a kevésbé fejlett régiókban is hozzáférhetők legyenek. A projekt hozzájárul az elérhetőség javulásához, a területi kohézió erősítéséhez.


76


TSZ. 16/12

Illeszkedés az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiához (EKFS) Az EU közlekedéspolitikai céljaival összhangban álló Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiát a magyar kormány 2008. szeptember 3-án hagyta jóvá, mely szerint a magyar gazdaság fejlődését, versenyképességét a közlekedési infrastruktúra fejlettsége nagyban befolyásolja. Az EKFS négy területen fogalmaz meg célokat, melyek közül a 3. „a közlekedési infrastruktúra fejlesztése” áll a legközelebbi kapcsolatban a tervezett projekttel. Ezen belül a következő specifikus célokat határozták meg, melyhez a megvalósuló főút is kapcsolódik: 

Cél a gazdasági versenyképességet javító hálózati szerkezet kialakítása. Jótékony, befektetésösztönző hatása a térségi felzárkóztatás egyik eszköze lehet.



A központtól távol fekvő területek rossz elérhetősége az egész Európai Unióban – így hazánkban is – problémát jelent. A térségi elérhetőség javítására ezért több szinten kell törekedni, így a regionális felzárkózás is előtérbe kerülhet.



A fenntartható mobilitás feltételeit a gazdasági, ökológiai és társadalmi fenntarthatóság figyelembe vételével kell biztosítani oly módon, hogy a hazai személyközlekedés és áruszállítás versenyképességét kedvezően befolyásolja az előnyös hálózati adottságokon keresztül.



Cél a növekvő tengelyterhelésű közúti járművek által okozott jelentős útelhasználódás megelőzése.

A projekt illeszkedése az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez Az Új Magyarország Fejlesztési Terv megfogalmazza, hogy „közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul”, ezért az ÚMFT 2. prioritásként a közlekedés fejlesztését határozta meg. Az elérhetőség minősége döntően befolyásolja az ország versenyképességét és a területi kohéziót, ezért az ÚMFT célként tűzte ki az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének javítását, a térségi elérhetőség javítását, a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztését és a közlekedési módok összekapcsolását. A projekt a térségi elérhetőség javításával kapcsolódik az ÚMFT-hez, azaz elkerülő utat épít ki. A beruházás által érintett térség a fő közlekedési hálózathoz történő kapcsolódás révén ösztönzi a befektetők telephelyválasztását, mely munkahelyteremtéssel párosul és növeli a versenyképességet. A projekt az ÚMFT specifikus céljai közül legnagyobb mértékben a „Tartós növekedés” stratégiai célon belül „az üzleti környezet fejlesztése” specifikus cél megvalósulását támogatja, de ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a „gazdasági bázis szélesítése” és a „Versenyképesség javítása” célokkal is. A projekt illeszkedése az Új Széchenyi Tervhez A közlekedésfejlesztési program alapvető célja „a közlekedésből származó hasznok maximalizálása a társadalmi terhek minimalizálása mellett”. A közúti közlekedés területén az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) szerint jelentős súlypont-áthelyezésre van szükség. A fejlesztési prioritásokat többek között a főutak településeket elkerülő szakaszainak megépítésére, valamint a meglévő úthálózat fenntartási


77


TSZ. 16/12

munkáira kívánja áthelyezni. A projekt illeszkedik ezekhez a célokhoz, mind a térségi összeköttetések fejlesztése, mind a települési elkerülők vonatkozásában. Illeszkedés a Közlekedés Operatív Programhoz A közlekedésfejlesztésre vonatkozó stratégia megvalósítása a Közlekedés Operatív Program (KözOP) keretében Uniós támogatással valósul meg. A közlekedési beruházások számának növekedése új munkahelyeket biztosít azok számára, akik viszonylag alacsony képzettségük miatt nehezen tudnak elhelyezkedni, továbbá munkahelyet teremt a térség tőkevonzó képességének javulása révén a vállalkozások fejlődésével is.

A KözOP átfogó stratégiai célja „az elérhetőség javítása a globális és regionális versenyképesség növelése valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében”. A tervezett projekt szorosan kapcsolódik az Operatív Program specifikus céljához és prioritási tengelyéhez: „A régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében” a Térségi elérhetőség javítása prioritási tengelyhez illeszkedve. Illeszkedés az OTrT-hez Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) az ország egész területére határozza meg az egyes térségek terület-felhasználásának feltételeit, és a műszaki infrastruktúra-hálózat összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a jelenlegi adottságok megőrzésére és a fenntartható fejlődésre. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az OTrT 2008. évi minisztériumi felülvizsgálata során az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó előírások kiegészítésre és pontosításra kerültek. Az országos közúthálózat új hosszú távú fejlesztési koncepciója alapján módosításra kerültek a Törvény mellékletében szereplő főúthálózat elemei és új főúti kapcsolatok, valamint az elkerülő szakaszokkal érintett települések. A 2008. évi L. törvény tartalmazza a meglévő, illetve a tervezett fejlesztésre kijelölt útvonalakat, így biztosítható a jelen projekt számára is a szükséges területek beépítésének feltétele. Illeszkedés a kedvezményezett stratégiájához Siófok város Integrált Városfejlesztés Stratégia 2009 – 2015 középtávú célként tűzte ki a déli tehermentesítő út kiépítését, s a projekt megjelent Siófok város 2011-2014 közötti gazdasági programjában is.


78


TSZ. 16/12

4. A FEJLESZTÉS INDOKLÁSA 4.1. Helyzetértékelés 4.1.1. Infrastruktúra 4.1.1.1. Közúti közlekedés 4.1.1.1.1. Térségi közúti kapcsolatok Siófokhoz tartozik közigazgatásilag Balatonszabadi Sóstó, Balatonszéplak és Balatonkiliti is, ezért a továbbiakban Siófok településen a közigazgatási egységet értjük, az egyes területegységeket akkor nevezzük meg külön, ha ennek a közlekedési kapcsolatok vonatkozásában jelentősége van.

4.1. ábra Siófok külső közúti kapcsolatai

A 7. sz. főúttal közel párhuzamosan halad az M7 autópálya, amely ugyanazokkal a végcélokkal, de más szolgáltatási színvonallal szolgálja a közlekedési igényeket. Siófok vonatkozásában az autópálya közvetlenül a település szélénél halad, ami határt szab a település fejlődésének. Siófok elérése az autópályáról három csomóponton keresztül lehetséges:


79

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT   

TSZ. 16/12

Siófok Észak (Balatonszabadi) csomópont az M7 autópálya és a 7. sz. főút keresztezésénél található. Siófok Centrum csomópont az autópálya és a 65. sz. főút metszéspontjánál van. Siófok Dél (Zamárdi) csomópont.

Az autópálya a kapcsolatteremtésen túl területelválasztó hatású is: 

 





az autópályát keresztező kapcsolatok száma megfelelő, de az autópályától délre nem alkotnak összefüggő úthálózatot. Emiatt a 65. sz. főút városi szakaszának túl sok funkciója van: az országos főúti kapcsolaton kívül Kiliti városrész forgalmát és az autópályától délre levő kereskedelmi központ forgalmát is lebonyolítja. Az autópályát keresztező országos mellékutak: a 6401 j összekötő útnak és a 65145 j bekötő útnak a déli területek forgalmában nincs szerepe. Az autópályát keresztező települési utak közül a Dózsa György út és a Kele utca Sió-híd hiányában nem alkalmas a 65. sz. főút forgalmának megosztására, a Kiliti nyugati részén levő Szekrényessy Kálmán úti felüljáró a Jegenye soron nem biztosít megfelelő színvonalú kapcsolatot. Az autópálya és a várost K-Ny irányban átszelő 7. sz. főút közötti területen is hiányos a települési kapcsolatok: a két útvonal között nincs sió-híd ezért a belső forgalom is a 7. sz. főút hídján bonyolódik le. A Belváros és a keleti ipartelep közötti forgalmat lebonyolító Bajcsy Zsilinszky utca és a rá merőleges Dózsa György utca megfelelően kiépített települési utak, de a településszerkezeti tervben gyűjtőút kategóriájú Kele utca nem alkalmas úthálózati szerepére. A 65. sz. főúttól nyugatra eső területeken nincs a 7. sz. főúttal párhuzamos, megfelelő kiépítettségű települési út.

Siófok a 7. sz. főút mentén fekszik, ez képezte a mindenkori településtengelyt akkor is, ha a nyomvonala átkerült a Fő utcáról a Tanácsház utcára. A 7. sz. út keleti irányban Budapest felé, nyugati irányban pedig a további balatonparti településeken túl Nagykanizsa, illetve Horvátország és Szlovénia jelent fontos kapcsolatot.

4.2. ábra A régi 7. sz. út a Víztorony közelében


80


TSZ. 16/12

4.3. ábra A 7. sz. főút jelenlegi városközponti szakasza

4.4. ábra A 7. sz. út Budapest felől a lakott terület határánál

A település központjában csatlakozik a 7. sz. úthoz a 65. sz Szekszárd-Siófoki főút. Ez egyben Balatonkiliti főutcája. A 65. sz. úton délnyugat felé haladva elérhető a 61. sz. út, amely azután délkelet felé Dombóvárt és Kaposvárt, a megyeszékhelyt teszi elérhetővé. A megyeszékhely másik, és talán gyorsabb megközelítése az autópályán nyugat felé haladva, majd Balatonszemes után a 67. sz, útra letérve lehetséges. A Balaton északi partja, illetve a Balatontól északra fekvő területek egyrészt a Balaton keleti irányú megkerülésével a 71. sz. út közvetítésével, másrészt Siófoktól nyugat felé továbbhaladva Szántódnál a komppal lehetséges.


81


TSZ. 16/12

4.1.1.1.2. Városi közúti hálózat és forgalmi rend

4.5. ábra Siófok jelenlegi közúti hálózata

Siófok város közúti közlekedésének gerincét az országos főúthálózat két fontos útvonala, a közel kelet-nyugat irányú 7. sz. főút és az abból merőlegesen kiinduló 65. sz. főút képezi. A metszéspontjukban kialakult csomópont a város körúti forgalmilag legterheltebb pontja, egyben az úthálózat mértékadó helye. A 7. sz. út – melynek korábbi nyomvonala a városközponton át vezetett – 2x2 sávos kiépítésű. Forgalmát összehangolt jelzőlámparendszer irányítja, melynek működése a kisforgalmú téli időszakban szüneteltethető. Az egyes csomópontokban az igények függvényében és a forgalomnagyságnak megfelelően többsávos járműosztályozókat alakítottak ki. Az Ipar utcánál a főútvonalat szintben vasúti vonal (Kaposvár) keresztezi. A kereszteződés forgalmát vasúti fedezőjelző irányítja. A 65. sz. főút szintén 2x2 sávos kiépítésű. Jelzőlámpa – a 7. sz. úttal alkotott csomóponton kívül – csak a Somogyi utcai kereszteződésben működik, azzal összehangoltan. Az úton három 2 forgalmi sávos körforgalmú csomópont létesült. Ezek eredetileg koncentrikus sávvezetésűek voltak, melyeket a sok sávváltási baleset miatt spirális sávvezetésűvé alakítottak. Kapacitáshiányból fakadó közlekedési problémák az úthálózaton mindezideig csak a nyári időszakban jelentkeztek éspedig az előzőekben említett -

65. sz. főút – 7. sz. főút (Tanácsház utca – Vak Bottyán utca) kereszteződésében, valamint

-

a 65. sz. főút és az M7 autópálya északi körforgalmú alcsomópontjában.


82


TSZ. 16/12

A 65. sz. főút és a 7. sz. főút csomópontjának problémája már igen hosszú időre tekint vissza. Az alapot ehhez az úthálózat azon kedvezőtlen sajátossága adja, hogy a dél felől érkező és a Balatont kelet felé kerülő – és a fizető autópályaszakaszt használni nem kívánó - forgalom más helyi elkerülő útvonali alternatíva híján, a városon keresztül kell hogy haladjon. Ez az állapot tehát elsődlegesen nem is a 7. sz. út – 65. sz. út túlterhelése, hanem a városon áthaladó átmenőforgalom – és az ebből származó nemkívánatos környezeti terhelés - miatt kedvezőtlen. A csomópont – hálózati szerepéből következően – mindenirányú kapcsolatot biztosít, azaz 4 fázisú. Ez a körülmény jelentős veszteségidőket (hosszú közbenső idők) eredményez. A nyáron jelentkező forgalmi igényeket már hosszú ideje - a gyakorlatban még alkalmazható leghosszabb periódusidővel (120 s) sem képes kielégíteni a csomópont. A szabad jelzések alapján számított névleges kapacitás valójában megvan, de ennek kihasználására a rendelkezésre álló rövid járműosztályozók miatt nincs lehetőség. A felállási szakaszok hosszának megnövelése ugyancsak nem lehetséges. Mindezek alapján megállapítható, hogy ennek a csomópontnak a teljesítőképessége hagyományos kereszteződéses típusú csomóponttal már nem növelhető. A megoldást vagy – az egyébként sem kívánatos – átmenőforgalom tehermentesítő útra vezetése és ezáltal a csomópont tehermentesítése, vagy más csomóponttípus (pld. jelzőlámpás körforgalom) alkalmazása jelenti. Tekintve, hogy az egész összehangolt jelzőlámparendszernek ez a csomópont a mértékadó helye, az összehangolás érdekében valamennyi jelzőlámpás kereszteződésnek ezzel a kedvezőtlenül – és minden máshol szükségtelenül – hosszú sok várakozási időt keltő programmal kell működnie. Ez, a nyári időszakban a megnövekedett gyalogosforgalom számára különösen kedvezőtlen. A 65. sz. úti körforgalmú autópálya-alcsomópontban korábban jelentkezett torlódások, amelyek az autópálya lehajtóra is visszanyúltak, valójában nem ennek a csomópontnak, hanem a 7. sz. úti jelzőlámpás kereszteződésnek a kapacitáshiányából fakadtak. Az ott kialakult torlódó járműoszlop elérte a körforgalmat és részlegesen lebénította azt. Az utóbbi években a gépjárműhasználatban bekövetkezett változásnak köszönhető, hogy ezek a torlódások mostanában nem ismétlődtek meg, illetőleg, hogy nem érték el a körforgalmat. Figyelmeztető azonban, hogy az idén (2012) nyáron a 7. sz. úttól visszatorlódó járműoszlop vége mindössze 100 m-re volt a körforgalomtól. A csomópont teljesítőképessége – akár jelenlegi formájában, akár turbósítva (vagy jelzőlámpázva) – mindig meg fogja haladni a 7. sz. úti csomópont 65. sz. úti ágának teljesítőképességét.


83


TSZ. 16/12

4.1.1.2. Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés Közösségi közlekedés A város, mint a déli Balaton part fővárosa rendelkezik önálló helyi autóbusz hálózattal és kiterjedt helyközi kapcsolatrendszerrel. Az autóbusz hálózatot a vasútállomással egységet képező autóbusz állomásra koncentrálja a jelenlegi rendszer, minden járat végpontja ide fut be. A végállomás elhelyezése célszerű, hiszen közvetlen átszállás a vasútra, a Balaton part gyaloglási távolsággal elérhető.

4.6. ábra A helyközi autóbusz végállomás

4.7. ábra A helyközi autóbusz végállomás


84


4.8. ábra Vasútállomás

TSZ. 16/12

4.9. ábra Vasútállomás előtér

4.10. ábra Vasútállomás - Autóbusz-állomás kapcsolat

Végállomás A helyközi és helyi járatok közösen a városközponti végállomáson kaptak helyet. A helyközi és helyi hálózat is egycentrumú. A végállomás helye tradicionális, épülete újszerű, a terült gondozott, az útburkolat elöregedett. A biztonságot kamerarendszer szolgálja. A buszvégállomás 60 x 85 = 5000 m2es területen helyezkedik el. A végállomás a járatok számára a 7-es út – Dózsa György út csomóponttal a Dózsa György út, Fő u. nyomvonalon érhető el. Ez a belváros – Víztorony térség gyalogosövezetté alakítása óta mintegy 1500 méteres többlet utat jelent a délről és nyugatról érkező járművek számára, menetenként. Az autóbusz-állomás a vasútállomás közvetlen szomszédságában, a Fő utcán található, amely ideális átszállási lehetőséget biztosít a kombinált utazások alkalmával. Az indulóhelyek száma 12, érkezésre 3 további állás van kijelölve 13…14…15 jelzéssel. A helyi autóbuszjáratok 1…4-ig terjedő megállókból indulnak, illetve ide érkeznek. Az autóbusz-állomás épülete, illetve az autóbuszok által használt úttal PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

85


TSZ. 16/12

körbezárt kiemelt peronrész a társaságunk tulajdona, míg a parkoló, valamint az út önkormányzati tulajdon. Az autóbusz-állomáson 5:30-22:30 óráig működik forgalmi szolgálat, amely nyáron 24:00 óráig meghosszabbított munkaidőben üzemel. Az egyszemélyes forgalmi szolgálat a forgalomirányításon kívül utas-tájékoztatási feladatokat is ellát. Az elővételi pénztár 7:30-14:00 órái tart nyitva. Bérletváltás időszakában 7:00-17:00 óráig állunk a vásárlók rendelkezésére. A nyilvános illemhelyet vállalkozó üzemelteti, amely díj ellenében vehető igénybe. Szintén vállalkozó bérli és üzemelteti a BÜFÉ helységet. A váróhelyiség 90 fő befogadására alkalmas. A végállomás területén 20 db autóbusz tárolására van lehetőség, részben murvás területen.

4.11. ábra Autóbusz végállomás 4.12. ábra Autóbusz végállomás közúti kapcsolata

4.13. ábra Autóbusz végállomás helyi induló állások 1-4-ig

4.14. ábra Váróterem

4.1.1.3. Helyközi vasúti közlekedés Siófok a 30 Budapest-Székesfehérvár- Nagykanizsa vasútvonal mellett fekszik. A Budapest– Székesfehérvár–Nagykanizsa vasútvonal a MÁV 30-as számú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasútvonala, a 30a vasúti fővonal folytatása. Idegenforgalmi szempontból igen jelentős, mert összeköti a Balaton déli partját Budapesttel, és az ország szinte minden területével. Balatonszentgyörgynél ágazik el belőle a Keszthely – Tapolca irányú, 30b számú vasútvonal.


86


TSZ. 16/12

Pálya Az 1861-ben épült vasútvonal Budapest - Szabadbattyán között szakasza kétvágányú, a Szabadbattyán - Nagykanizsa között szakasza egyvágányú. Siófoktól Fonyódig 1989-ben, Fonyódtól Keszthelyig 1990-ben és Balatonszentgyörgytől Murakeresztúrig 1998-ban készült el a villamos felsővezeték.

Engedélyezett sebesség Budapest - Lepsény között 120 km/h Lepsény - Balatonszentgyörgy között 80 km/h Balatonszentgyörgy - Zalakomár között 90 km/h Zalakomár - Nagykanizsa között 100 km/h


87


TSZ. 16/12

4.15. ábra Új és régi típusú szerelvények találkozása

4.16. ábra FLIRT jármű

4.17. ábra FLIRT jármű belső tere

4.18. ábra 1. sz. vágány akadálymentes kialakítása

Forgalma Jellemzően a Budapest-Déli pályaudvarról indulnak a Nagykanizsára, Keszthelyre, Fonyódra tartó gyorsvonatok és a Balaton déli partján közlekedő személyvonatok. Az EuroCity-k és InterCity-k, valamint a Horvátországba, Olaszországba tartó nemzetközi gyorsok a Budapest-Keleti pályaudvarról indulnak. A nagy nyári üdülőforgalomhoz képest a téli időszakban jóval kevesebb vonat közlekedik a vonalon. Nyári idényben fürdővonatok közlekednek a Balaton partjára Miskolc, Nyíregyháza, Győr, Szombathely és Pécs irányából.


88


TSZ. 16/12

Várható fejlesztések A Siófoki vasútvonalakat két tervezési projekt érinti, amelyeket követően fejlesztések várhatók:  A Balaton körüljárhatóságának megvalósíthatósági tanulmánya (Készíti: déli part UVATERV, északi part UNITEF)  Balatonaliga és Balatonszentgyörgy közötti vasúti pálya korszerűsítése (Készíti: FŐMTERV)

A vasúti közlekedés járművei V43 és V63 mozdonnyal vontatott, zömmel német, jó állapotú 2006-tól vásárolt személykocsikkal, 8 kocsis vonatok közlekednek. Emellett hétvégén csatolt iker Flirt vonatok is, a személyvonati relációban.

4.19. ábra MÁV 431 sorozat

4.20. ábra MÁV V63 sorozat

4.1.1.3.1. A Kaposvár – Siófok (35-ös vasútvonal (kapcsolat a megyeszékhellyel) A MÁV egyvágányú, nem villamosított mellékvonala. A vonal a déli szakaszon bonyolít tényleges elővárosi forgalmat. A Siófok – Tab közötti 6 megállóhelyen a helyközi autóbuszhálózat jobb szolgáltatása miatt, kevés a tényleges elővárosi forgalom a vonaton. Napi 6 vonatpár közlekedik Siófokra. A vonal 60 km/h tervezési sebességű, az átlagsebesség 32 km/h. BZ Mot motorvonatok közlekednek a vonalon. Mérhető elővárosi forgalom az északi szakaszon a Siófok – Ádánd közötti 11 km-es szakaszon van, ahol 24 perc a menetidő. Siófok és a megyeszékhely közötti 100 km-es távolságot 3 óra 28 perc alatt teljesíti, így ez a regionális forgalomban nem használható alternatíva.


89


TSZ. 16/12

4.21. ábra Kaposvár - Siófok BZ vonat Siófok állomás

4.22. ábra A 35. sz. vasútvonalon közlekedő Bzmot vonat

4.23. ábra A 35. sz. vasútvonalon közlekedő Bzmot vonat

4.1.1.3.2. Vasútállomások, megállóhelyek

Siófok

4.24. ábra Siófok vasútállomás


90


TSZ. 16/12

Jelenlegi állapot Az állomás Siófok közigazgatási területén, a település központjában, a Balatontól közvetlenül délre található. Az állomás forgalmi szempontból a 30-as számú, Budapest (Déli pu.) – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – országhatár vasútvonal középállomása, a 35-ös számú Kaposvár – Siófok vasútvonal végállomása. A vasútvonal Siófok állomáson és csatlakozó nyíltvonali szakaszokon a 30-as és 35-ös vonalon is egyvágányú. A szomszédos állomások az alábbiak: 30-as fővonalon: A kezdőpont felé Szabadisóstó állomás. A végpont felé Zamárdi felső állomás 35-ös vonalon: A kezdőpont felé Ádánd állomás. Az állomás egy teherforgalmi és egy személyforgalmi részből áll, melyek hosszirányban elkülönülnek egymástól. A teherforgalmi állomásrész található a kezdőpont felőli oldalon. Az állomási vágánytengely-távolság 5.00 m, a II-III. vágányok, IV-V. vágányok között 12.50 m, A és I. vágányok között 18.00 m. A személyforgalmi állomásrészen három, sk+30 cm magas peron található, hosszuk 360-410 m között változik. Az A és I. vágány közötti peronon található a „Nyári váró” épülete, illetve erről a peronról közelíthető meg a felvételi épület is. A középperonok megközelítése aluljárón keresztül lehetséges. Az aluljáró elérhető a vágányok jobb és bal oldaláról egyaránt, az lehetővé teszi az összes vágányon keresztben való átközlekedést. A peronok végénél egy acélszerkezetű gyalogos felüljáró található, mely a vágányokon való különszintű átközlekedést teszi lehetővé, a II-III. és IV-V. vágányok közé való eljutást nem biztosítja. A teherforgalmi állomásrész három vágánnyal csatlakozik a személypályaudvari részhez. A három vágányt útátjáró keresztezi. A teherforgalmi állomásrész VI-VIII. vágányai között valaha gabonarakó volt, ez már hosszú ideje üzemen kívül van. Gyalogos felüljáró keresztezi a teherforgalmi állomásrészt is. A teherforgalmi állomásrész páratlan végében található 3 db állomási mellékvágány (XII-XIII-XIV.), melyeket PFT vágánynak, valamint a MÁVGÉP és a VASÚTVILL tároló vágányainak használnak. A 35-ös sz. vv. is a teherforgalmi állomásrész páratlan végéből ágazik ki, a vonalra való kijáráshoz mindenképpen kitérőzni szükséges. A mellékvonal vágánya keresztezi a 7. sz. főközlekedési utat. Az állomás jelzői fényjelzők, a forgalom szabályozása a Szabadbattyán –Nagykanizsa vonalrészen Fonyód székhellyel működő központi forgalomirányítói központból történik a MÁV Zrt. Gy. 909555/2011-3 utasítása szerint.


91


TSZ. 16/12

Szabadisóstó

4.25. ábra Szabadisóstó vasútállomás

4.26. ábra Szabadi-Sóstó vasúti mh.

Jelenlegi állapot Az állomás Siófok közigazgatási területén, a település északkeleti oldalán, a Balatontól közvetlenül délre található. Az állomás forgalmi szempontból a 30-as számú, Budapest (Déli pu.) – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – országhatár vasútvonal középállomása. A vasútvonal Szabadisóstó állomáson és csatlakozó nyíltvonali szakaszokon egyvágányú. A szomszédos állomások az alábbiak: 30-as fővonalon: A kezdőpont felé Balatonaliga állomás. A végpont felé Siófok állomás Az állomáson jelenleg 2 vágány található. Az állomási vágánytengely-távolság 5.00m. Az állomás területén jelentős műtárgy nem található. Az I. kitérő előtt útátjáró található. A felvételi épület az állomás jobb oldalán a 1088+52 szelvényben található. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

92


TSZ. 16/12

Az állomási vágányok mellett sk+30 cm magas, 364 mh, 4.50 m széles aszfalt burkolatú oldalperonok találhatóak. A peronok megközelítése szintben történik a páratlan végükön lévő útátjárón keresztül. Az állomás jelzői fényjelzők, a forgalom szabályozása a Szabadbattyán – Nagykanizsa vonalrészen Fonyód székhellyel működő központi forgalomirányítói központból történik a MÁV Zrt. Gy. 909555/2011-3 utasítása szerint.

Szabadifürdő Az állomásközben a vasúti pálya jelenleg egyvágányú, az engedélyezett sebesség jelenleg 120 km/h. A nyíltvonalon jelenleg egy nyíltvonali szolgálati hely található, Szabadifürdő megállóhely. A vágány jobb oldalán található egy 360 mh. betonburkolatú, sk+30 cm magas, 2.0 m széles peron. A peronon térvilágítás van. A peron páros végében található egy 9.0 m sz., Strail gumielemes fény- és félsorompóval biztosított szintbeni útátjáró.

4.27. ábra Szabadifürdő vasúti megállóhely

4.28. ábra Szabadifürdő mh.


93


TSZ. 16/12

Balatonszéplak felső

4.29. ábra Balatonszéplak felső vasúti megállóhely

A felvételi épület a vasút Balaton felé eső oldalán található. A megállóhely a part menti út mellett van, közúti átjárót is találunk a Balatonaliga felőli végében (Vécsey K. u.). A megállóban egy vágány halad át.

Balatonszéplak alsó

4.30. ábra Balatonszéplak alsó vasúti megállóhely

A felvételi épület a vasút Balaton felé eső oldalán található. A megállóhely a Nefelejcs térnél van, közúti átjárót is találunk a Balatonaliga felőli végében (Muskátli u.). A megállóban egy vágány halad át.


94


TSZ. 16/12

4.1.1.3.3. Vasúti csomópont jelenlegi helyzet A Balaton déli partjának egyik legjelentősebb és leglátogatottabb települése Siófok. Vasúti csomópontként 3 irányból, Budapest, Kaposvár és Nagykanizsa felől fogadja a személy- és teherforgalmat. Itt ágazik ki a 30 Budapest-Székesfehérvár- Nagykanizsa vasútvonalból a 35 Kaposvár–Siófok-vasútvonal a MÁV egyvágányú, nem villamosított magyarországi vasúti mellékvonala. A Kaposvár és Felsőmocsolád közötti vonalszakasz 1894-ben, a Felsőmocsolád és Siófok közötti pedig 1906-ban épült meg. A vonal legújabb állomása Somodor, amelyet az 1980-as években létesítettek. A vonalon Bzmot motorvonatok közlekednek. Elővárosi közlekedés Kaposvár és Felsőmocsolád között van. A vonal fő személyforgalma a Kaposvár-Kisbárapáti szakaszra korlátozódik. Az északi részen, Tab és Somogymeggyes között a leromlott pályaállapotok miatt a vonatok 20-30 km/h-s sebességgel közlekednek, ezért ez a vonalrész kihasználatlanabb. A siófoki elővárosi forgalom a Siófok-Tab szakaszra korlátozódik, ám itt a legnagyobb utasforgalmat a Siófok-Ádánd vonalszakasz adja. A vonalon az átlagsebesség 32 km/h.

4.31. ábra A vasúti hálózat a Balaton környékén

4.1.1.4. Helyi közösségi közlekedés A helyi hálózat egyben jelenti a déli Balaton part feltárását keleti irányban Szabadi-Sóstó és nyugati irányban Újhely-Széplak. A lakosság döntő része Belváros, Fokhegy és a 65. sz. úton elérve Balatonkiliti városrészben lakik. A balatonparti rész zömmel üdülőterület, csekély állandó lakosszámmal. A buszhálózat eléri Töreki falusias városrészt is. A nyári két-három hónapos időszakban a Balatonpart, szezonon kívül a Kiliti városrész a domináns. Elsődlegesen az oktatási ingázó és hivatásforgalom a jellemző, ezt kiegészíti a kereskedelmi zóna napközi forgalma. A helyi hálózat működtetése a Kapos VOLÁN Zrt. feladata, melyet 6 db városi 3 ajtós szóló autóbusszal lát el.


95


TSZ. 16/12

1. A járműtípusok

Jármű típusok

Darab szám

IK-415.27 IK-415.25 IK-415.25 Optare Solo

1 2 2 1

Férőhely ülő 44 27 27 28

Férőhely álló 32 71 71 32

Beszerzés éve 1997 1997 1996 2002

4.1-1. táblázat Járműtípusok összefoglaló táblázata

2. Forgalomirányítás

Az operatív forgalomirányítás részére valósidejű információ nem áll rendelkezésre, ezért a feladatot kizárólag az egyéb (telefonon) beérkező, vagy bekért információk segítségével szervezi a szolgálatban lévő forgalmista. Járműkövető rendszer semmilyen formában nem működik a helyi közlekedésben.

3. Utastájékoztatás

Az indulási jegyzékek az indulási állásokon, illetve a várótermi utas-tájékoztató táblákon kerülnek kiírásra.


96


4.32. ábra Várótermi utas-tájékoztató tábla

TSZ. 16/12

4.33. ábra Várótermi utas-tájékoztató tábla

4.34. ábra Indulási jegyzék megállóhelyen

A viszonylatkiírás 4 db. autóbuszon FOK-GYEM kijelző segítségével történik. 2 db. autóbuszon hagyományos táblás jelzéssel oldjuk meg a tájékoztatást. Az autóbuszok utasterében a következő megállóra vonatkozó információt egy kb. 10 éve, az R&G cég által telepített, rendszer biztosítja, biztosította. Mára elavulttá vált, működése bizonytalan. Az információk mind vizuális, mind audiovizuális formában hozzáférhető. Az utas-tájékoztató rendszer a kocsiba telepített auto-komputer fordainformációiból, illetve a tachográf által mért távolságadatok alapján működött. A járművek pillanatnyi helyzetéről semmilyen információ nem áll rendelkezésére sem az utasok, sem a forgalomirányítás részére.


97


TSZ. 16/12

4.1.1.5. Lágy közlekedési módok

4.1.1.5.1. Kerékpáros közlekedés Siófok kerékpáros hálózata két részből tevődik össze:  a Balatoni kerékpárút siófoki belső szakaszából és  a város saját kerékpárútjaiból. A Balatoni kerékpárút körbevezet a Balatonon és részben önálló elkülönített kerékpárúton részben a településeken belül kijelölt kisforgalmú utcákon halad. Siófokon is a Balaton és a vasút közötti kisebb forgalmú utcákat veszi igénybe és a vasúttal párhuzamosan végighalad az egész településen.

4.35. ábra A Balatoni kerékpárút áthalad Siófokon is (zöld vonal)

A város saját kerékpárútjai közül a legjelentősebb a Wesselényi u. – Tanácsház u. – Semmelweis u. – Kandó Kálmán u. (7. sz. főút)déli oldalán vezetett kerékpárút.


98


TSZ. 16/12

4.36. ábra Siófok kerékpáros hálózata (piros: a városi hálózat, zöld: Balatoni kerékpárút)

4.37. ábra A Tanácsház utca déli oldalán vezetett kerékpárút


99


TSZ. 16/12

4.38. ábra A Fő utca belső szakaszán a déli oldalon kétirányú kerékpársáv vezet

4.39. ábra A Fő utcán, a Vitorlás u. és a Kandó Kálmán u. között kétoldali felfestett kerékpársáv húzódik

Fontos elem a Sió menti kerékpárút, amely a csatorna nyugati, majd a Sió kanyarulata után a déli oldali töltésén vezet Siójutig.


100


TSZ. 16/12

4.1.1.5.2. Gyalogos közlekedés Siófok 2011-ben a parttól a belvárosig megújult. Csak a városközpontban több mint 6 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, az önkormányzati forrást részben uniós támogatással részben magántőkével kiegészítve. A belváros – revitalizáció során megtörtént a régi Víztorony felújítása, a tér burkolatának, és növényzetének teljes cseréje (növényzet, szökőkutak, szobrok), felépült az új Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár épülete valamint a Sió Pláza bevásárlóközpont, alatta 300 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázzsal.

4.40. ábra A Fő tér alatti mélygarázs mindkét oldalról megközelíthető

Az eredmény egy új belváros képe, amely mediterrán hangulatával illeszkedik az üdülővárosi hangulathoz, reményeink szerint városi fórum, találkozóhely lesz.


101


TSZ. 16/12

4.41. ábra A korábbi átmenő forgalom elterelésre került

4.42. ábra Grafika a Fő térről (Forrás: Balatontipp.hu)

A város új, impozáns belvárosában a fejlesztés nyomán nagyobb hangsúlyt kapott a sétálóutcás, korzós jelleg. A város szívében kialakuló tágas terek, parkos szakaszok találkozási pontként meghatározzák a városközpont arculatát.


102


TSZ. 16/12

4.43. ábra Látvány a víztoronyból

Siófok Város Fő tere a Szabadság térrel együtt jelentős településszerkezeti és városesztétikai változáson ment keresztül az elmúlt évben: több évtizedes lakossági igényt kielégítve, igazi gyalogos főtérré vált, létrehozva egy tényleges városközpontot.

4.44. ábra A Fő tér részlete és a víztorony


103


TSZ. 16/12

4.45. ábra Részlet a Szerkezeti Tervből

(tömör pontsor: gyalogos útvonal, üres pontsor kerékpáros útvonal) Siófokon ugyanakkor a teljes Balatonpart több mint 50%-a sétány vagy szabad strand, ami kiemelkedően jó ellátottságot jelent.

4.46. ábra A Balaton-parti gyalogos sétány

(Forrás: Balatontipp.hu)


104


TSZ. 16/12

4.1.1.6. Parkolás helyzetértékelése Siófok parkolási helyzete – attól függően, hogy az év mely szakában vizsgáljuk - eltérő képet mutat. 

Az év nagyobb szakában – üdülőszezonon kívül – jelentős parkolási anomáliák nem jelentkeznek. Intenzívebb parkolási igény ebben az időszakban csak a település centrumában tapasztalható, a város egyéb részein gépjármű-elhelyezési problémák nem adódnak.



Üdülőszezonban a városba rendkívül nagyszámú üdülni vágyó érkezik, akik gépjárművüket alapvetően szállásuk közelében kívánják elhelyezni. Az így megjelenő parkolási igény főleg a part menti területeken jelentkezik, a vízparti sétányokat és tereket foglalva el a kikapcsolódni vágyó gyalogosok rovására. Őrzött parkolóházak, mélygarázsok hiányában a parkolóhelykereső járműmozgás igen jelentős.

Ezen fenti igényekhez illeszkedik a parkolás szabályozásáról és a várakozás rendjéről szóló, 14/2011. (V.13.) önkormányzati rendelet, amely kijelöli a díjfizető parkolási zónákat a város területén. A rendelet kétféle parkolási zónát különböztet meg. 

Díjfizető zóna egész évben: Célja, a városközpont (PL. Fő tér, Városház tér) parkolási helyzetének rendezése, egész évben érvényes. Az üzemidő hétköznapokon 7.00-18.00, hétvégén ingyenes. A személygépkocsik óradíja 160 Ft/óra, autóbuszoké 480 Ft/óra. Szezonban az óradíjak 320, ill. 960 Ft/óra –ra növekednek.

4.47. ábra Díjfizető parkoló a Kele utcánál



Díjfizető zóna szezonálisan: Egyes part menti területeken, sétányokon (pl. Petőfi Sándor sétány) kerül bevezetésre, V.15. - IX.15 között. Célja a szezonálisan igen jelentős üdülőforgalommal együtt járó parkolási igény levezetése, a parkoló gépkocsik kiszorítása a vízparti gyalogosterületekről. Az üzemidő 7.00-20.00, a hét minden napján. A személygépkocsik óradíja 320 Ft/óra, az autóbuszoké 960 Ft/óra.


105


TSZ. 16/12

4.48. ábra Kijelölt várakozóhelyek Siófokon

Az egész évben érvényes, valamint a szezonálisan díjfizető várakozási övezetek együttesen nagyjából 1100 parkoló férőhelyet ölelnek fel. Az Önkormányzat által bevezetésre került Siófok-kártya jelentős parkolási kedvezményeket biztosít a helyi lakosoknak.


106


TSZ. 16/12

4.1.2. Forgalmi helyzet, szolgáltatási színvonal 4.1.2.1. Helyközi és távolsági közlekedés által biztosított szolgáltatási színvonal, távolsági kapcsolatok A helyközi és távolsági közlekedés autóbuszhálózatát meghatározza, hogy a város a Dunántúl centrumában fekszik, kapcsolatai a 7-es út és a 65-ös út. A távolsági közlekedésben a 65-ös úton déli irányban Kaposvár, Pécs, Szekszárd, Szigetvár, Dunaföldvár érhető el. Kaposvár naponta 11-szer, a többi nagyváros napi 1-5 alkalommal. A 65-ös úton a regionális hálózatban Tab, Iregszemcse, Nagyberény, Ságvár, Dég a legnagyobb forgalmú települések siófoki relációban. JÁRATSZÁM (HÉTKÖZNAP) Viszonylat

REGGEL (6:00 - 9:00 )

NAPPAL (9:00 13:00)

Siófok - Tab

1 járat

DÉLUTÁN (13:00 18:00)

ESTE (18:00 22:00)

2 járat

-

-

3

Tab - Siófok

-

-

2 járat

-

2

Siófok - (Nyim) - Nagyberény / Iregszemcse

4 járat

2 járat

7 járat

3 járat

18

Iregszemcse / Nagyberény - (Nyim) - Siófok

8 járat

2 járat

6 járat

3 járat

21

Siófok - Tab - Kapoly - Somogydöröcske - Bonnya

1 járat

1 járat

3 járat

-

6

Bonnya - Somogydöröcske - Kapoly - Tab - Siófok

ÚTVONAL

perc 6015 5571/6010 6018 1574 1545 1563 1734 1593 6009/8274 1742 6003/7324 1843 1651

Napi indítás száma db

2 járat

1 járat

1 járat

-

4

Siófok - Pécs

-

-

-

-

1

Pécs - Siófok

-

-

-

1 járat

1

Siófok - Tamási - Szekszárd

2 járat

2 járat

4 járat

-

8

Szekszárd - Tamási - Siófok

2 járat

1 járat

2 járat

1 járat

6

(Mór -) Siófok - Pécs

1 járat

-

-

-

1

Pécs - Siófok (- Mór)

-

-

1 járat

-

1

(Veszprém -) Siófok - Pécs

1 járat

-

1 járat

-

2

Pécs - Siófok (- Veszprém)

1 járat

-

-

1 járat

2

(Tapolca -) Siófok - Kaposvár

-

1 járat

-

-

1

Kaposvár - Siófok (- Tapolca)

-

-

1 járat

-

1

Siófok - Dég - Sárbogárd

-

2 járat

1 járat

-

3

Sárbogárd - Dég - Siófok

1 járat

1 járat

1 járat

-

3

(Veszprém -) Siófok - Szigetvár

-

-

1 járat

-

1

Szigetvár - Siófok (- Veszprém)

-

1 járat

-

-

1

(Veszprém -) Siófok - Ságvár

-

-

-

1 járat

1

Ságvár - Siófok (- Veszprém)

1 járat

-

-

-

1

(Tatabánya -) Siófok - Pécs

-

1 járat

-

-

1

Pécs - Siófok - (Tatabánya)

-

-

-

1 járat

1

Siófok - Dunaföldvár

-

1 járat

-

-

1

Dunaföldvár - Siófok

-

-

1 járat

-

1

4.1-2. táblázat A 65.sz. főúton közlekedő Siófokot érintő regionális és távolsági autóbuszvonalak


107


TSZ. 16/12

Keleti irányban a távolsági forgalomban Budapest (5 járat) mellett Veszprém, Tapolca, Mór, Győr, Pápa, Tatabánya érhetők el napi 1-3 alkalommal. A regionális járatok Enying, Kisláng és északi Balatonpart kapcsolatot adnak. JÁRATSZÁM (HÉTKÖZNAP) Viszonylat

ÚTVONAL

REGGEL (6:00 - 9:00 )

NAPPAL (9:00 13:00)

DÉLUTÁN (13:00 18:00)

ESTE (18:00 22:00)

perc 6005/8325 6003/7324 1742 1593 1563 1734 1592 1174 1171 1177 1842 1843 6014 6008


Siófok - Enying/Kisláng

2 járat

2 járat

5 járat

1 járat

10

Enying/Kisláng - Siófok

4 járat

1 járat

3 járat

1 járat

10

Siófok - Veszprém

1 járat

1 járat

2 járat

-

4

Veszprém - Siófok

-

2 járat

1 járat

1 járat

3

(Szigetvár -) Siófok - Veszprém

-

1 járat

-

-

1

Veszprém - Siófok (-Szigetvár)

-

-

1 járat

-

1

(Kaposvár -) Siófok - Tapolca

-

-

1 járat

-

1

Tapolca - Siófok (-Kaposvár)

1 járat

-

-

-

1

(Pécs -) Siófok - Mór

-

-

1 járat

-

1

Mór - Siófok (-Pécs)

1 járat

-

-

-

1

(Pécs -) Siófok - Veszprém

1 járat

1 járat

1 járat

-

3

Veszprém - Siófok (-Pécs)

1 járat

-

1 járat

-

2

(Kaposvár -) Siófok - Győr

1 járat

-

-

-

1

Győr - Siófok (-Kaposvár)

-

-

-

1 járat

1

(Kaposvár -) Siófok - Budapest

1 járat

-

2 járat

-

3

Budapest - Siófok (-Kaposvár)

1 járat

-

1 járat

-

2

Siófok - Budapest

1 járat

-

-

-

1

Budapest - Siófok

-

-

1 járat

-

1

(Nagyatád -) Siófok - Budapest

-

-

1 járat

-

1

Budapest - Siófok (-Nagyatád)

1 járat

-

-

-

1

(Hévíz -) Siófok - Tatabánya

-

-

1 járat

-

1

Tatabánya - Siófok (-Hévíz)

1 járat

-

-

-

1

(Pécs -) Siófok - Tatabánya

-

-

-

1 járat

1

Tatabánya - Siófok (-Pécs)

1 járat

-

-

-

1

Siófok - Ádánd - Tab

-

1 járat

-

1 járat

3

Tab - Ádánd - Siófok

1 járat

-

1 járat

-

3

Siófok - Ádánd

3 járat

4 járat

6 járat

2 járat

17

Ádánd - Siófok

5 járat

4 járat

5 járat

3 járat

18

4.1-3. táblázat Siófok keleti irányú regionális és távolsági kapcsolatai


108


TSZ. 16/12

Nyugati irányban a balatonparti települések, valamint Nagyatád, Barcs, Marcali érhetők el regionális járatokkal. Jelentős a fürdővárosi kapcsolatrendszer Zalakaros, Hévíz, napi 1-3 alkalommal. JÁRATSZÁM (HÉTKÖZNAP) Viszonylat ÚTVONAL

REGGEL (6:00 - 9:00 )

NAPPAL (9:00 13:00)

DÉLUTÁN (13:00 18:00)

ESTE (18:00 22:00)

perc 5916 6016 5906 6035 6040 6038 6043/6416 1177 1174 1842 6042 1528 6041 6101 1592


Siófok - Kaposvár

1 járat

1 járat

2 járat

-

5

Kaposvár/Tab - Siófok

2 járat

2 járat

2 járat

-

6

Siófok - Balatonendréd

3 járat

2 járat

3 járat

2 járat

12

Balatonendréd - Siófok

4 járat

1 járat

3 járat

2 járat

12

Siófok - Kaposvár

1 járat

1 járat

1 járat

-

4

Kaposvár - Siófok

-

-

2 járat

1 járat

3

Siófok - Pusztaszemes/Bálványos

1 járat

1 járat

1 járat

1 járat

4

Pusztaszemes/Bálványos - Siófok

2 járat

1 járat

1 járat

-

4

Siófok - Fonyód

1 járat

-

-

-

1

Fonyód - Siófok

-

-

1 járat

-

1

Siófok - B.szárszó/Kötcse

1 járat

1 járat

4 járat

-

6

B.szárszó/Kötcse - Siófok

2 járat

2 járat

1 járat

-

6

Siófok - Zalakaros

1 járat

-

-

-

1

Zalakaros - Siófok

-

-

1 járat

-

1

(Budapest -) Siófok - Nagyatád

1 járat

-

-

-

1

Nagyatád - Siófok (-Budapest)

-

-

1 járat

-

1

(Budapest -) Siófok - Kaposvár

-

1 járat

1 járat

-

2

Kaposvár - Siófok (-Budapest)

1 járat

-

1 járat

-

2

(Tatabánya -) Siófok - Hévíz

-

1 járat

-

-

1

Hévíz - Siófok (-Tatabánya)

-

-

1 járat

-

1

Siófok - B.fenyves/Marcali

-

2 járat

2 járat

-

4

B.fenyves/Marcali - Siófok

2 járat

1 járat

1 járat

-

4

(Kecskemét -) Siófok - Hévíz

-

1 járat

-

-

1

Hévíz - Siófok (-Kecskemét)

-

-

1 járat

-

1

Siófok - Barcs

-

-

1 járat

-

1

Barcs - Siófok

-

1 járat

-

-

1

Siófok - Nagyatád

-

-

1 járat

-

1

Nagyatád - Siófok

1 járat

-

-

-

1

(Győr -) Siófok - Kaposvár

-

-

-

1 járat

1

Kaposvár - Siófok (-Győr)

1 járat

-

-

-

1

4.1-4. táblázat Siófok nyugati irányú regionális és távolsági kapcsolatai


109


TSZ. 16/12

A helyközi regionális hálózat fenntartása a Kapos VOLÁN Zrt. feladata A személyszállítási feladatokat naponta 38 helyközi kocsival látja el. A várost munkanapokon 11 járatpár köti össze a megyeszékhellyel, és 5 járatpár a Fővárossal. Egy nemzetközi járat érinti a siófoki autóbusz-állomás, amely Budapest – Firenze viszonylatban közlekedik. A napi feladatok döntően a hivatásforgalmi időszakokban csúcsosodnak ki. A fő utazási célpontok a reggeli órákban Siófok, Tab, Fonyód, Kaposvár. A távolsági közlekedésben a nagytérségi kiterjedt kapcsolatrendszerben a Pannon, Gemenc, Tisza, Kunság, Alba és VOLÁN busztársaságok is résztvesznek.

4.1.2.2. Helyi autóbusz közlekedés által biztosított szolgáltatási színvonal A helyi buszközlekedés hálózatán 7 törzsvonal és 5 betétjárat nyújtja a teljes szolgáltatást. A reggeli csúcsidőben 7.20 és 7.50 között az ingázó diákforgalom jelentős, délután ezek az igények időben eloszlanak. A déli irányú 4-14 vonalak Kilitibe, a legnagyobb éves forgalmat adják. A helyi szolgáltatás hálózatát az 4.1.-34.sz.ábrán mutatjuk be. A szolgáltatás forgalmi jellemzőit a tabló mutatja be Követési idő(menetszám)

Számozás

Menetidő (perc)

Reggel

Széplak

1

15

3 menet

60

60

Sóstó

2

18

50

60

120

VOLÁN telep

3

7

3 menet

-

2 menet

Kiliti Béke tér

4

14

20-40

60

20-40

Szept. 6-a tér

14

20

40

80

Somogyfok

5

15

1 menet

-

Szépvölgyi u.

6

14

30

120

Töreki

7

25

Délelőtt Délután

Üzemidő Este

Üzemidő nyári időszakban

Ind.

közlekedik

Ind.

közlekedik

60

8

6:30-21:05

20

egész nap 23:00

120

10

5:30-21:10

20

egész nap 23:40

-

5

5:45-15:30

-

-

15

5:55-18:20

-

70

80

17

5:25-22:30

19

-

-

1

7:20

2

70

-

14

5:25-18:25

-

4

7:05-16:45

6

6 betér TESCO-hoz

4.1-5. táblázat A helyi autóbusz közlekedés forgalmi jellemzői

A vonalak jellemző menetideje 7-20 perc közötti. Reggeli időszakban van törekvés az ütemességre, de ez nem általános. A nap többi részében jellemző a 60, 120 perc követés, illetve a megjelölt indulási idő. Összességében az ütemes közlekedés a még megvalósítandó lépés Siófok helyi közlekedésében. A megállók közül a végállomás mellett kiemelkedő a Tanácsház úton az Önkormányzat megálló jelentősége, illetve 65-ös úti csomópontban a Kórház bejáró út. A megállóhelyi rágyaloglási távolságok nagyok 500 -800 m-t is eléri. A járatok kihasználtsága reggel iskolakezdéskor magas, 70 – 90 % napközben átlagos. A helyi közlekedésben magaspadlós járművek közlekednek.


110


TSZ. 16/12

4.49. ábra SIófok jelenlegi helyi autóbusz hálózata


111


TSZ. 16/12

4.1.2.3. Közlekedési szokásjellemzők áttekintése a háztartásfelvétel alapján 4.1.2.3.1. A telefonos háztartásfelvétel munkaközi feldolgozása A közlekedési- és hatásmodellezés eredményes alkalmazásához nélkülözhetetlen az adekvát területi modell, melyhez ismernünk kell a vizsgált terület földrajzi-társadalmi- gazdasági viszonyait, a települések között kialakult kapcsolatrendszert és munkamegosztást. A háztartások telefonos kikérdezését követően a kérdezőbiztosok az elkészített kérdőíveket heti két alkalommal leadták a szervezők részére. A leadott kérdőívek alapján több szintű ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzés után került sor az adatok rögzítésére. Az adatrögzítés során a kérdőív kitöltése ismételt ellenőrzésen esik át.

4.1.2.3.2. Általános szempontok, módszertani leírás A háztartásfelvételnek le kell fednie a siófoki kistérség területét úgy, hogy a felvett adatok (háztartások, utazást végző személyek, napi utazások) mennyiségben és részletezettségben alkalmasak legyenek a terület forgalomkeltésének, forgalomáramlásának és módválasztási szokásainak számszerűsítésére. Az adatok felmérése, feldolgozása és elemzésével a következők szerint:     

A minta elemszáma: 822 fő. A megkérdezettek átlagos életkora 46,4 év (a legfiatalabb 14, a legidősebb 91 éves) A megkérdezettek 48,55%-a nő, 51,5%-a férfi A mintavétel módja: véletlenszerű Reprezentáció: a válaszadó neme, életkora, aktivitása

A felmérés címlista szerint telefonos módszerrel történt. Ennek oka a háztartásokkal való egyszerűbb kapcsolatfelvétel. (A háztartások a kérdőíves biztosokat nagy százalékban nem engedik be.) A kisebb lakossági zavartatást a telefonos módszer biztosítja. A kikérdezésekre kedd – péntek közötti napokon került sor. A megkérdezett utazási információk mindig az előző napon megtett, munkanapi utazásokra vonatkoztak. A megkérdezéseket a reprezentativitás biztosítása érdekében kedd – péntek között naponta délután 14.30 – 19.30 között végezzük. A mintavétel egyenletességére fokozottan kell ügyelni, így a megkérdezett háztartások számának megoszlása az egyes kérdezési napok között nem térhet el jelentősen


112


TSZ. 16/12

Bemutatjuk a Kérdezőlapot és a Munkamódszer lapot, mely szerint a kérdezők dolgoztak. Sorszám:

Bővített kérdéssor:

KP (DB)

MKP. (DB)

KISTEHER (DB)

JOGOSÍTVÁNY

KORA

JOGOSÍTVÁNY

KORA

JOGOSÍTVÁNY

KORA

JOGOSÍTVÁNY

KORA

JOGOSÍTVÁNY

KORA

JOGOSÍTVÁNY

1. DOLGOZÓ 2. TANULÓ KORA 3. NYUGDÍJAS Ffi =1 4. GYES/GYED Nő=2 5. MUNKANÉLK 6. HTB.

RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÁRMŰVEK

A HÁZTARTÁSBAN ÉLŐK (Az el s ő mi ndi g a kérdezett)

KORA

UTCA

AKTIVITÁS

JOGOSÍTVÁNY

TELEPÜLÉS (IRÁNYÍTÓSZÁM)

NEME

KORA

LAKÓHELY

HÁZTARTÁSI ADATOK

SZGK. (DB)

SZEMÉLYI ADATOK

EGYÉB A HÁZTARTÁSBAN ÉLŐK ÖSSZJÖVEDELME 1. <100eFt 2. 100-200 3. 200-300 4. 300-400 5. >400rFt

UTAZÁSI SZOKÁSOK INDOK NAPI UTAZÁSOK (minden utazás kiinduló pontja az előző utazás célja, kivéve az első indulást)

INDULÁSI HELY

AZ UTAZÁS KEZDETÉNEK AZ IDEJE TELEPÜLÉS

GYAKORISÁG

MÓD

(ha l ehet, órá t írjunk, ne na ps za kot)

1 hetente 34x 2 hetente 1x 3 ha vonta 1-2x 4 na ponta

1 munka 2 ügyi ntézés 3 i s kol a 4 vá s á rl á s 5 s za ba di dő 6 ha za 7 egyéb

1. s zemél ygépjá rmű 2. tömegközl ekedés 3. kerékpá r 4. gya l og

X

X

X

X

UTCA

1. ÚTI CÉL/2. INDULÁSI HELY 2. ÚTI CÉL/3. INDULÁSI HELY 3. ÚTI CÉL/4. INDULÁSI HELY 4. ÚTI CÉL/5. INDULÁSI HELY 5. ÚTI CÉL/6. INDULÁSI HELY 6. ÚTI CÉL/7. INDULÁSI HELY

4.50. ábra Háztartásfelvétel Kikérdező lap


113


TSZ. 16/12

4.51. ábra Háztartásfelvétel Részletes Kikérdező lap


114


TSZ. 16/12

4.52. ábra Háztartásfelvétel munkamódszer lap


115


TSZ. 16/12

4.1.2.3.3. A háztartásfelvételekből nyert helyi közlekedési szokásjellemzők 1. Nemek szerinti megoszlás

Nő 48% Férfi 52%

4.53. ábra A telefonon megkérdezettek nemek szerinti aránya

A megkérdezettek nem szerinti megoszlása, közel azonosnak mondható.

2. Jelenlegi gazdasági aktivitás szerinti megoszlás Háztartásbeli 3%

Munkanélküli 20%

Dolgozó 28%

GYES/GYED 5% Tanuló 8% Nyugdíjas 36%

4.54. ábra Gazdasági aktivitás szerinti megoszlás a telefonos háztartásfelvételből


116


TSZ. 16/12

3. Életkor szerinti megoszlás 80+ 1%

70-80 5%

0-20 20-30 6% 12%

60-70 15% 50-60 21%

40-50 19%

30-40 21%

4.55. ábra A telefonon megkérdezettek életkor szerinti megoszlása

Az átlag életkor 46,4 év.

4. Jogosítvánnyal rendelkezők aránya

Nincs 24%

Van 76%

4.56. ábra Jogosítvánnyal rendelkezők aránya a telefonon kikérdezettek közül

A megkérdezettek háromnegyed része rendelkezik jogosítvánnyal.


117


TSZ. 16/12

5. Háztartásnagyság szerinti megoszlás

4 fő 27%

1 fő 17%

2 fő 33%

3 fő 23%

4.57. ábra Háztartásnagyság szerinti megoszlás

Az átlagos háztartásnagyság 2,6 fő/háztartás. 6. A háztartásban élők összjövedelme 400 ezer Ft felett 10% 300-400 ezer Ft 6%

200-300 ezer Ft 29%

100 ezer Ft alatt 13%

100-200 ezer Ft 42%

4.58. ábra A kikérdezett családok egy havi bevétele


118


TSZ. 16/12

7. Ezer főre jutó járművek száma

600

500

400

300

200

100

0 Személygépkocsi

Kisteherautó

Motorkerékpár

Kerékpár

4.59. ábra A rendelkezésre álló járművek száma ezer főre vetítve


119


TSZ. 16/12

8. Utazások gyakoriság szerinti megoszlása

Utazási gyakoriság

Darab

Arány

Hetente 3-4x

263

17%

Hetente

134

9%

Havonta 1-2x

165

11%

Naponta

910

59%

Nem utazott

60

4%

Összesen

1532

100%

4.1-6. táblázat Utazások gyakoriság szerinti megoszlása

A napi utazások döntő hányada (59%) napi rendszerességű, a nem utazók aránya mindössze 4%-ot képvisel.

Hetente 3-4x 14% Hetente 7%

Nem utazott 31%

Havonta 1-2x 9%

Naponta 39%

4.60. ábra utazások gyakorisága szerinti megoszlás


120


TSZ. 16/12

9. Utazások közlekedési mód szerinti megoszlása

Közlekedési mód

Darab

Arány

Személygépjármű

974

65%

Tömegközlekedés

103

7%

Kerékpár

231

15%

Gyalog

187

13%

Összesen

1495

100%

4.1-7. táblázat Utazások utazási mód szerinti megoszlása

Gyalog 13% Kerékpár 15% Tömegközlekedés 7%

Személygépjármű 65%

4.61. ábra Utazások mód szerinti megoszlása

Az utazások több mint fele (65%) személygépjárművel történik. A kerékpárral közlekedők aránya eléri a 15%-ot. A tömegközlekedést mindössze 7% használja.


121


TSZ. 16/12

10. Utazások indok szerinti megoszlása

Indok

Darab

Arány

munka

396

26%

ügyintézés

102

7%

iskola

47

3%

vásárlás

181

12%

szabadidő

82

5%

haza

562

37%

egyéb

147

10%

Összesen

1517

100%

4.1-8. táblázat Utazások utazási indok szerinti megoszlása

egyéb 10%

munka 26%

haza 37% vásárlás 12%

ügyintézés 7% iskola 3%

szabadidő 5% 4.62. ábra Utazások indok szerinti megoszlása


122


TSZ. 16/12

11. Egyéni utazások indok szerinti megoszlása

egyéb 11%

munka 28%

haza 35%

ügyintézés 7% szabadidő 6%

vásárlás 11% iskola 2%

4.63. ábra Egyéni utazások indok szerinti megoszlás

A munkával kapcsolatos ügyintézés és a vásárlással kapcsolatos utazások többsége személygépkocsival történik.

12. Közforgalmú utazások indok szerinti megoszlása

egyéb 17%

munka 19%

ügyintézés 3% iskola 9%

haza 41%

vásárlás 5% szabadidő 6%

4.64. ábra Közforgalmú utazások indok szerinti megoszlás

A közösségi közlekedésnek leginkább a munkába járásnál van fontos szerepe. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

123


TSZ. 16/12

13. Gyalogos-kerékpáros utazások indok szerinti megoszlása

egyéb 6%

munka 22% ügyintézés 7% iskola 4%

haza 40%

szabadidő 5%

vásárlás 16%

4.65. ábra Gyalogos-kerékpáros utazások indok szerinti megoszlása

A gyalogos-kerékpáros közlekedés szerepe a munkába járásnál és a vásárlásnál a legjelentősebb.


124


TSZ. 16/12

14. Utazások napi lefolyása

250

200

150

100

50

0

4.66. ábra Megkezdett utazások időbeni eloszlása óránkénti bontásban

A fenti diagramból egyértelműen kiderül, hogy a reggeli csúcs 7 és 8 óra között van, míg a délutáni 15-től 16 óráig tart.


125

ABA ÁDÁND AUSZTRIA BADACSONYTOMAJ BALATONBOGLÁR BALATONENDRÉD BALATONFÖLDVÁR BALATONFÜRED BALATONLELLE BALATONSZABADI BALATONSZÁRSZÓ BALATONSZEMES BALATONVILÁGOS BUDAPEST DOMBÓVÁR ESZTERGOM GYŐR HÉVÍZ IGAL IREGSZEMCSE JÁSZBERÉNY KÁNYA KAPOSVÁR KŐRÖSHEGY LAJOSMIZSE LEPSÉNY MERENYE MIKLÓSI NAGYCSEPELY PÉCS PÉR PUSZTASZEMES SÁGVÁR SÁRBOGÁRD SÁRVÁR SIÓJUT SÓSTÓFALVA SZABADI SZÁNTÓD SZÉKESFEHÉRVÁR SZEKSZÁRD SZLOVÁKIA SZOLNOK TAB TÁC TAMÁSI TATABÁNYA TENGŐD VÁRPALOTA VESZPRÉM ZAMÁRDI

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT TSZ. 16/12

15. Utazások úticél szerinti eloszlása

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

4.67. ábra Utazások úticél szerinti eloszlása

A Siófokról induló utazók közül a legtöbben Zamárdit veszik célba, de átlag feletti a Budapestre, Balatonszabadiba, Ságvárra és Székesfehérvárra tartók száma is.

PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM 126

PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM 127

4.68. ábra Utazások kiindulópont szerinti eloszlása

A városba érkező utasok túlnyomó többsége a fővárosból indul, de nagy mennyiségben érkeznek Zamárdiból, Székesfehérvárról és Ságvárról is. ZAMÁRDI

VESZPRÉM

TENGŐD

TATABÁNYA

TAMÁSI

TAB

SZOLNOK

SZLOVÁKIA

SZEKSZÁRD

SZÉKESFEHÉRVÁR

SZÁNTÓD

SZABADI

SÓSTÓFALVA

SIÓJUT

SÁRVÁR

SÁRBOGÁRD

SÁGVÁR

PUSZTASZEMES

PÉCS

MIKLÓSI

MERENYE

LEPSÉNY

LAJOSMIZSE

KŐRÖSHEGY

KAPOSVÁR

KÁNYA

IREGSZEMCSE

IGAL

HÉVÍZ

GYŐR

FONYÓD

DOMBÓVÁR

BUDAPEST

BALATONVILÁGOS

BALATONSZEMES

BALATONSZABADI

BALATONLELLE

BALATONFÜRED

BALATONFÖLDVÁR

BALATONENDRÉD

BALATONBOGLÁR

BADACSONYTOMAJ

AUSZTRIA

ÁDÁND

ABA

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT TSZ. 16/12

16. Utazások kiindulópont szerinti eloszlása

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0


TSZ. 16/12

4.1.2.4. Utasforgalom a helyi közlekedésben 4.1.2.4.1. Utasforgalom alakulása a helyi hálózaton Az utasforgalmi vizsgálatokat a helyi hálózaton 2012. októberben végeztük. A számlálás kiterjedt a megállókban és a végállomáson a fel-és leszállók rögzítésére, valamint kikérdezéses információgyűjtés is történt. A saját számlálás mellett vizsgáltuk a közelmúltban végzett egyéb vizsgálatok eredményeit is. A Megbízó rendelkezésre bocsátotta a következő munkák eredményeit: 1. Siófok város helyi közösségi közlekedésének felülvizsgálata és fejlesztési terve Készítette: Pécs és térsége közösségi közlekedéséért egyesület 2012. 2. Siófok város helyi autóbusz-közlekedésének vizsgálata és fejlesztése Készítette: Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Kapos Volán Zrt. megbízásából 2009. Ezek közül a 2. sz. munka még a városközpont átépítése előtt készült, ami jelentősen befolyásolta annak eredményeit, ezért ezeket az eredményeket csak tájékoztató jelleggel vettük figyelembe. A 2012. január végén készített 1. sz. munka során keresztmetszeti és kikérdezéses utasszámlálást is végeztek. Ez az időszak jellegét tekintve hasonló, mint az általunk végzett októberi számlálások. Ennek a munkának az eredményeit felhasználtuk jelen fejezet elkészítése során. Az egész hálózatra elmondható, hogy a mértékadó utasszám a reggeli 6:50-7:50-ig tartó időszakban realizálódott a hálózaton. Ez 789 felszállást jelentett, ami 27%-a a napi összes felszállásnak.

4.69. ábra Utaseloszlás munkanapon

A csúcsidei tömeg, mint sok más Siófokhoz hasonló kisvárosban reggel egy csúcsórában jelenik meg a hálózaton. A lépcsőzetes munkakezdés hiánya miatt – az azonos nagyságú városokhoz hasonlóan – Siófokon sem tapasztalható, hogy a csúcsidőszak elnyújtva jelentkezne. Emiatt a 7:50-8:50-ig terjedő időszakban töredéke, csupán 181 felszállás történt. Összeadva a délelőtti órák utasforgalmát (7:5012:50) 764 utast számolhatunk, ami gyakorlatilag a reggeli csúcsóra utasszámát csak alulról súrolja. A délelőtti időszak utasszáma szinte csak a 4-14-es vonalon és a 6-os viszonylat Autóbusz-állomás – Koch Róbert utca szakaszon mutatkozik. Az utasszám a délutáni időszakban 13:50-14:50 között mutat jelentős kiemelkedést, majd fokozatosan csökken. 18:30 után már csak a 14-es buszok utasforgalma látható az ábrán. A felszállások száma 19:50 után közel nullára csökken.


128


TSZ. 16/12

A reggeli mértékadó utasszám határozza meg általában a járművek számát, melyek a tömegközlekedési feladatot ellátják. A reggeli csúcsórában összesen 10 autóbusz látja el a helyi üzem feladatait. Kihasználtság vizsgálat A nap során felvett adatok alapján a nagy szórás miatt kiértékelésre kerültek a zsúfolt, illetve kihasználatlan járatok. Zsúfoltnak tekinthető az a járat, melyben 80%-ot meghaladja a statikus utasszám. Kihasználatlannak pedig azt a járatot tekintjük, melynek a kihasználtsága nem éri el a 20%ot. Szóló busz esetében az Ikarus 415-ös busznál kialakításuk szerint 75 vagy 97, midibusz esetén a NABI-OPTARE-nél 59 fő szállítóképességet definiáltunk. Munkanapokon a járatok 52%-a közlekedik kihasználatlanul. Ezek jellemzően az üdülő és falusias területeket kiszolgáló járatok. Természetesen az alapszolgáltatás biztosítása érdekében ezekre a járatokra is szükség van, azonban a kihasználtsági arányokon mindenképpen javítani kell. Kilitit, és a Foki-hegyi lakótelep érintő 4-14-es és 6-os vonal járatai jellemzően kihasználtak, csak az esti időszakban jelentkezett alacsonyabb utasforgalom. Mindössze két zsúfolt járattal találkoztunk az utasszámlálás során, melyek a 4-14-es vonalon csúcsidőszakban közlekedtek.

1-es vonal értékelése A vonalon az utasszám nagy részét a vonalon található szakközépiskola diákjai adták. A többi utas minimális számú műszakos dolgozó és helyi lakó volt. A diákjáratok kivételével 0-5 fő volt a járatok terhelése. A 4.70. ábran láthatjuk a vonal utasforgalmának alakulását. A kiugró utasszámokban a szakközépiskola diákjai vették igénybe a járatokat. A többi járat tömeges igényeket nem elégít ki szezonális időszakon kívül.

4.70. ábra Az 1-es vonal utasforgalmának időbeni megoszlása


129


TSZ. 16/12

2-es vonal értékelése A 2-es viszonylat utasainak nagyobb részét a körzetben található kollégium diákjai adták, továbbá az 1-es vonalon regisztráltnál nagyobb arányban utaztak helyi lakók és dolgozók az érintett járatokon. Az utasforgalom alakulását a 4.71. ábran figyelhetjük meg.

4.71. ábra A 2-es vonal utasforgalmának időbeni megoszlása

3-as vonal értékelése A 3-as számú vonal a Bajcsy Zsilinszky utca környékén biztosít alapszolgáltatást, illetve az ipartelep műszakos dolgozóinak nyújt közlekedési lehetőséget. A műszakváltáskor közlekedő járatok a körzet lakóinak igényeit nem szolgálják ki.

4-14-es vonal értékelése A 4-14-es viszonylatok a maguk 27,8 utas/járat átlagforgalmával a város legkihasználtabb vonalai. A reggeli időszakban a járatok maximálishoz közeli kihasználtsággal közlekednek. A csúcsidei, járatonkénti összes utasszámot a 4.72. ábra, míg a dinamikus utasszámot – azaz a megállónkénti átlagterhelést – a 4.73. ábra mutatja. A délutáni csúcsidő 13:50-től 16:50-ig terjedő időpontok közé tehető, ám a legnagyobb utasforgalom ezen belül a 13:50-14:50-ig tartó időszakban bonyolódik le. Érdekesség, hogy a 4-14-es buszok ebben az időszakban váltanak át 40 percről 30 percezésre, és hiába itt van a legnagyobb utasszám, mégis 15:00-tól járnak 20 perces gyakorisággal Kilitibe a járatok. A 4.73. ábran láthatjuk, hogy a legnagyobb terhelés a 14.00-kor és 14.30-kor éri az Autóbuszállomásról induló járatokat. A 15. órában megfigyelhető „völgy” a belvárosban kialakult túlkínálat miatt van. Meg kell jegyezni, hogy a számlálás napján a Béke térről és az Asztalos utcától a Szeptember 6-a tér felé a diákok már 13 óra előtt elindultak, mivel a délutáni foglalkozások elmaradtak. Ez viszont a belvárosi túlkínálatot nem cáfolja, hiszen az Autóbusz-állomásról 15:00-kor és 15:40-kor induló (általános diákbuszok) rendre 29, 28 fővel érkeztek a Béke térre. A járatok 20 perces közlekedtetése tehát leginkább a 14 órás időszakban szükséges. Itt is inkább a középiskolák kicsengetéséhez való igazodás lenne a fő szem-pont. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

130


TSZ. 16/12

Az iskolákhoz igazodás más esetben is fontos szempont. Példaként mutatjuk, hogy a 7. órának a Krúdy Gyula Szakiskolában (Kereskedelmi Iskola) 14:15 perckor van vége. Az intézménytől az Autóbusz-állomás felé közlekedő 6-os busz 14:11 perckor van az iskolánál, amit nem lehet elérni. A 14:30-as 2-es számú járatot, ami a diák-szálló felé közlekedik, emiatt sem autóbusszal sem gyalogosan nem lehet elérni.

4.72. ábra Járatonkénti összes utasszám a 4-14-es vonalon

(Autóbusz-állomás – Kiliti)

4.73. ábra Dinamikus utasszám a 4-14-es vonalon

(Autóbusz-állomás – Kiliti) 5-ös vonal értékelése Az 5-ös vonal a somogyfoki gazdaságot hivatott kiszolgálni. Tulajdonképpen a 7-es vonal Somogyfokig közlekedő betétjárataként kezelhetjük. Utasforgalma alacsony. A vonalon közlekedő szóló autóbusz minimális kihasználtságú volt a reggeli csúcs-időben.


131


TSZ. 16/12

6-os vonal értékelése A 6-os vonal átlagos utasforgalma 16,4 fő. A vonalon közlekedő járatok a hurokjárati közlekedési rend, illetve a ritka közlekedés miatt nem adnak megfelelő szolgáltatást a Koch Róbert utca lakótelepének. A buszok alacsony utasforgalma továbbá annak köszönhető, hogy a menetrend a vonalon található középiskola csengetési rendjéhez nem igazodik. Általában a csengetés előtt 10-15 perccel megy el járat az iskola mellett. További negatívuma a viszony-latnak, hogy csak egy irányban érinti a Küszhegyi utca kertvárosi jellegű környékét, ahonnan jelentkezett célforgalom a Szépvölgyi út felé. Tehát aki reggel elindult iskolába, az délután autóbusszal szinte egyáltalán nem tud hazajutni. A lakótelepre közlekedő viszonylaton több esetben midibusz közlekedik. A 4.74. ábra a vonal utasforgalmának alakulását mutatja be.

4.74. ábra A 6-os vonal utasforgalmának időbeni megoszlása

7-es vonal értékelése A vonal utasforgalma igen alacsonynak tekinthető, még a város átlagnál is alacsonyabb a kihasználtsági szint. Az átlagos utasszám 11,8 fő/járat.


132


TSZ. 16/12

Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként

4.76. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként


Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 1G-es viszonylat: Széplak, alsó v.mh.-Autóbusz állomás SZÉPLAK, alsó v.mh.

5

Fenyves tér

5

Zichy Mihály u.

5

Fáy András u.

5

Deák Ferenc u.

8

Széplak felső vmh.

8

7-es számú főút

8

Bókay János u.

8

Kórház

8

Városháza

3

AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS 0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9



133


TSZ. 16/12





134


TSZ. 16/12

Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 2-es viszonylat: Sóstó, kemping-Autóbusz állomás

Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 2-es viszonylat: Autóbusz állomás-Sóstó, kemping AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS

SÓSTÓ, KEMPING

133

Kinizsi u. Mikes Kelemen u.

132

Muzsinszki Nagy E u.

121

Berzsenyi Dániel u.

97

Szabadi v.mh. 42

Sóstó, vá.

54 73 76 117

Muzsinszki Nagy E u.

56

Kenesei u.

53

Gábor Á. u.

Berzsenyi Dániel u.

101

Gábor Á. u.

37

Szabadi v.mh.

Darnai tér

115

Darnai tér

30

Kenesei u.

134

Tamási Áron u.

34

Sóstó, vá.

139

31

SÓSTÓ, KEMPING 0

Tamási Áron u.

137

Mikes Kelemen u.

138

Kinizsi u.

139

AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS 0

0

20

40

60

80

100

120

140

160


40

VOLÁN-TELEP

17 27

Kőolaj

Tessedik Sámuel u.

27

Kereszt

Bajcsy-Zsilinszky u. 198.

27

Bajcsy-Zsilinszky u. 198.

Kereszt

60

80

100

120

140

160


Dózsa Gy. u.

7 17 19 20

Tessedik Sámuel u.

22

Kőolaj

20

Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 3-as viszonylat: Volán-Telep - Autóbusz állomás

Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 3-as viszonylat: Autóbusz állomás - Volán-Telep AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS

0

20

Dózsa Gy. u.

9

17

AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS 0

VOLÁN-TELEP 0 0

5

10

15

20

25

30

0

5

10

15

20

25






135


TSZ. 16/12

Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 5-ös viszonylat: Somogyfok-Autóbusz állomás SOMOGYFOK

3

Gesztenye u.

9

Széplak felső, v.mh.

9

7-es számú főút

11

Foki-hegyi iskola

7

Nefelejcs u.

9

Koch Róbert u.

7

Kórház

5

Városháza 0 AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS 0 0


2

4

6

8

10

12




136


TSZ. 16/12

Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 7-es viszonylat: Töreki, alsó-Autóbusz állomás TÖREKI, ALSÓ

4

Töreki, ABC

17

Töreki, homokbánya

21

Töreki elágazó

20


24

7-es számú főút

24

Foki-hegyi iskola

24 25

Nefelejcs u. Koch Róbert u.

25

Kórház

24

Városháza

14



5

10

15

20

25

30



137


TSZ. 16/12

Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 7S-es viszonylat: Töreki, alsó-Autóbusz állomás TÖREKI, ALSÓ

1

Töreki, ABC

1

Töreki, homokbánya

1

Töreki elágazó

1


1

Gesztenye u.

1

SOMOGYFOK

2

Gesztenye u.

2


2

7-es számú főút

2 3

Foki-hegyi iskola Nefelejcs u.

3

Koch Róbert u.

2

Kórház

2

Városháza

1


0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5








138


TSZ. 16/12

4.1.2.4.2. Utazási szokások a helyi közösségi közlekedési hálózaton

A számlálásokon túlmenően az autóbusz pályaudvaron kérdezőbiztosok célforgalmi kikérdezést végeztek. A kikérdezés a következő adatokra terjedt ki:



Személyek adatai o Kikérdezett személyek kora, neme o Kikérdezett személyek gazdasági aktivitása



Utazási szokások felmérése: o utazáshoz igénybevett közlekedési mód (egyéni, közösségi, nem motorizált közlekedés, vagy ezek kombinációja), o utazáshoz igénybevett járműtípus meghatározása, o utazáshoz igénybevett közforgalmi közlekedési viszonylat meghatározása, o utazás időpontja

A kapott eredményeket az alábbi diagramokon szemléltetjük: 1. A helyi autóbusz hálózatot használók megoszlása úticél szempontjából

6 2% Kiliti 8%

4 9%

Foki-hegy 26%

9 6%

11 3% 12 2%

13 3% 16 1% 17 1% 18 2%

27 28% Aranypart 5% 31 1% 29 1%

22 3% 25 1%

4.98. ábra Az autóbusz-állomásról helyi busszal elindulók úticél szerinti megoszlása (a körzeteket a 4.99. ábra mutatja)


139


TSZ. 16/12

4.99. ábra Körzetbeosztás

2. A helyi autóbusz hálózatot használók gazdasági aktivitása HTB 1%

Gyes 2% Nyugdíjas 13%

Dolgozó 12%

Tanuló 72%

4.100. ábra Az autóbusz-állomásról helyi busszal elindulók gazdasági aktivitás szerinti megoszlása

A helyi viszonylatokat leginkább diákok használják. Ezt a következő, a motiváció szerinti megoszlást mutató diagram is alátámasztja.


140


TSZ. 16/12

3. A helyi busszal közlekedők motiváció szerinti megoszlása Munka 5%

Ügyintézés 4%

Egyéb 6%

Iskola 36%

Haza 46%

Szabadidő 2%

Vásárlás 1%

4.101. ábra Az autóbusz-állomásról helyi busszal elindulók motiváció szerinti megoszlása

4. Jogosultság szerinti megoszlás a helyi hálózaton

Bérlet

Bérlet (kedv.)

Jegy

8%

Jegy (kedv.)

3%

Ingyenes (>65)

Ingyenes

18%

4% 10%

57%

4.102. ábra Az autóbusz-állomásról helyi busszal elindulók jogosultság szerinti megoszlása

A kedvezményes bérlettel utazók igen magas száma is a diákság nagyszámú jelenlétéről árulkodik.


141


TSZ. 16/12

4.1.2.5. Utasforgalom a helyközi közösségi közlekedési hálózaton 4.1.2.5.1. Helyközi utasszámlálás A helyközi autóbuszokon lévő utasforgalmat megállóhelyi számolással mértük fel. Siófok összes helyközi megállóhelyén, illetve az autóbusz pályaudvaron számoltuk meg a fel és leszálló utasokat. A központi autóbusz pályaudvaron 1311 fel- és 1848 leszálló utast regisztráltunk. Az így kapott eredményeket az alább látható diagramokon ábrázoltuk:

500 450 400 350 300 250

Fel

200

Le

150 100 50 0 1

2

3

4

5

6

7

4.103. ábra Fel- és leszállók a megállóhelyeken (Nagykanizsa irányából)

80 70 60 50 40

Fel

30

Le

20 10 0 14

13

12

11

10

9

8

4.104. ábra Fel- és leszállók a megállóhelyeken (Budapest irányából)


142


TSZ. 16/12

500 450 400 350 300 250

Fel

200

Le

150 100 50 0 19

18

17

6

7

4.105. ábra Fel- és leszállók a megállóhelyeken (Kiliti irányából)

80 70 60 50 Fel

40

Le

30 20 10 0 16

15

9

8

4.106. ábra Fel- és leszállók a megállóhelyeken (Balatonszabadi irányából)


143


TSZ. 16/12

4.1.2.5.2. Utazási szokásjellemzők a helyközi közösségi hálózaton Az utasforgalmi számlálással párhuzamosan az összes megállóban, illetve az autóbusz pályaudvaron kérdezőbiztosok megállóhelyi kikérdezést végeztek. A buszra várakozó utasokat kérdezték gazdasági aktivitásukról és utazási szokásaikról. A kérdésekre adott válaszokból adatokat kaptunk a térségben élők utazási szokásairól, igényeiről. A kikérdezést a felszállásra várakozók körében lehetett végezni, de ez egésznapos kitekintésben megfelelő adathalmazt képez. Ezeket az alábbi ábrákon szemléltetjük:

1. Nemek szerinti megoszlás

Férfi 41% Nő 59%

4.107. ábra A kikérdezettek nem szerinti megoszlása

2. Kor és nem szerinti megoszlás 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

250

Nő 222

Férfi 68 53

62 40

58 31

75 30

79 40

50 26

472

121

102

89

105

119

76

10

0-20

20-30

30-40

40-50

50-60

60-70

70-80

80-

5 5

fő …

4.108. ábra A kikérdezettek kor és nem szerinti megoszlása


144


TSZ. 16/12

3. Gazdasági aktivitás szerinti megoszlás

GYES/GYED 1% Nyugdíjas 20%

Munkanélküli 3% Háztartásbeli 1%

Tanuló 45%

Dolgozó 30%

4.109. ábra A kikérdezettek gazdasági aktivitás szerinti megoszlása

Ahogyan a helyi közlekedésben, itt is megfigyelhető, hogy az utazó közönség legnagyobb hányadát a diákság teszi ki. Valamivel magasabb a munkába járók és a nyugdíjasok aránya. 4. Lakóhely szerinti megoszlás

26% Siófok Vidék

74%

4.110. ábra A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlása

A kikérdezett utasok közül 74% Siófokon kívülről érkezett a városba, mindössze 26%-uk helyi lakos.


145


TSZ. 16/12

5. Utazások kiindulópontja szerinti megoszlás

30 27

26 20

12

20 12 11 13

12 12 8 5

9 6

6

19

9 6

5

4.111. ábra Az utazások kiindulópontja szerinti megoszlás

A legtöbb utas Ádándról érkezett az autóbusz pályaudvarra, de magasan átlag feletti utas jött Balatonszabadi, Nagyberény, Ságvár, Tab és Zamárdi irányából is. 6. Utazások úticél szerinti megoszlása

104 70 33

Szabadhídvég

Székesfehérvár

18 10 13 Zamárdi

5

Veszprém

5

Tamási

7 Som

Siófok

Siójut

27

19

Ságvár

10

5

Pusztaszemes

Kereki

17

Nagyberény

7

Lajoskomárom

9

Kötcse

7

Kaposvár

Enying

Budapest

Balatonvilágos

Balatonszárszó

8 13 5 Balatonszabadi

Balatonföldvár

Balatonendréd

Ádánd

17 12

38

Tab

47

Iregszemcse

47

4.112. ábra Utazások cél szerinti megoszlása

A megkérdezettek közül a legtöbben a városban maradnak. A vidékre utazók közül a legtöbben Balatonszabadiba utaznak, de jelentős az Ádándra, vagy Enyingre tartók száma is.


146


TSZ. 16/12

7. A megálló megközelítésének módja és a továbbutazás módja 100% 90% 80% Gyalog

70%

Kerékpár

60%

Vonat

50%

Helyi busz

40%

Helyközi/Távolsági busz

30%

Személygépkocsi

20% 10% 0% Megközelítés módja

Továbbutazás módja

4.113. ábra A megálló megközelítésének és a továbbutazás módja

A megállóba érkezők túlnyomó többsége gyalog vagy autóbusszal érkezik oda. A tovább utazásban minimálisra csökken a gyaloglás aránya, viszont nagyobb szerepet kap a személygépkocsi, illetve a kerékpár is.


147


TSZ. 16/12

8. Utazások indok szerinti megoszlása

Egyéb 8%

Munka 12% Ügyintézés 6% Iskola/Óvoda 11% Vásárlás 4%

Haza 54%

Szabadidős tevékenység 5%

4.114. ábra A megkérdezettek utazási motiváció szerinti megoszlása

A legtöbben iskolába, dolgozni, illetve onnan haza járnak autóbusszal. A vásárlások mindössze 4%-át bonyolítják ilyen módon.

9. Utazások napi lefolyása

861

900 800 700 600 500

127

224

183

204

100

134

200

154

243

300

54

395

400

0

4.115. ábra A fel- és leszállók száma óránkénti bontásban

A legtöbben egyértelműen reggel 7 és 8 óra között veszik igénybe Siófok tömegközlekedését. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

148


TSZ. 16/12

4.1.2.6. Vasúti utasforgalmi számlálás és célforgalmi felvétel (MCF) A Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa vasútvonal a MÁV 30-as számú villamosított vasútvonala, a 30a vasúti fővonal folytatása. Idegenforgalmi szempontból igen jelentős, mert összeköti a Balaton déli partját Budapesttel, és az ország szinte minden területével. A Szabadbattyán - Nagykanizsa között szakasza egyvágányú. Ezen a szakaszon a sebességkorlátozás 80 km/h. Jellemzően Budapest-Déli pályaudvarról indulnak a Nagykanizsára, Keszthelyre, Fonyódra tartó gyorsvonatok és a Balaton déli partján közlekedő személyvonatok. Az EuroCity-k és InterCity-k, valamint a Horvátországba, Olaszországba tartó nemzetközi gyorsok Budapest-Keleti pályaudvarról indulnak. A nagy nyári üdülőforgalomhoz képest a téli időszakban jóval kevesebb vonat közlekedik a vonalon. Nyári idényben fürdővonatok közlekednek a Balaton partjára Miskolc, Nyíregyháza, Győr, Szombathely és Pécs irányából. A vasútvonal teherforgalma közepes.

4.1.2.6.1. Vasúti utasforgalmi számlálás 2012. októberében a MÁV 30. számú vonalán, Siófok állomáson utasforgalmi számlálást végeztünk. A számlálás reggel 6 órakor kezdődött és délután 18 óráig tartott. Ennél a számlálásnál is tanulók végezték a felmérést. Az állomásokon számolták a fel- és leszálló utasokat. 1. Felszálló utasok úti cél szerinti megoszlása Adatok célállomás Budapest Fonyód

Felszállók

Leszállók

413

416

3

47

Kaposvár

14

18

Miskolc

34

40

289

406

Nagykanizsa Siófok Székesfehérvár Zágráb Végösszeg

0

117

133

36

67

67

953

1147

4.1-9. táblázat Úti cél szerinti megoszlás


149


TSZ. 16/12

450 400 Felszállók

350

Leszállók 300 250 200 150 100 50 0

4.116. ábra Fel- és leszálló utasok a különböző irányokba

2. Fel- és leszálló utasok aránya irányonkénti bontásban

Budapest felé

580 492

Felszállók

Leszállók

4.117. ábra Fel- és leszálló utasok a Budapest felé tartó vonatokra


150


TSZ. 16/12

Nagykanizsa felé

520 359

Felszállók

Leszállók

4.118. ábra Fel- és leszálló utasok a Nagykanizsa felé tartó vonatokra

A fenti két ábrából kiderül, hogy vonal főváros felé eső szakasza lényegesen forgalmasabb, mint a Nagykanizsai irány.

Kaposvár felé

18 14

Felszállók

Leszállók

4.119. ábra Fel- és leszálló utasok a Kaposvár felé tartó vonatokra

Ez az irány elágazik dél felé a MÁV 35. számú vonalára. A vonalon Bzmot motorvonatok közlekednek. Az északi részen, Tab és Somogymeggyes között a leromlott pályaállapotok miatt a vonatok 20-30 km/h-s sebességgel közlekednek,ezért ez a vonalrész kihasználatlanabb. A siófoki elővárosi forgalom a Siófok-Tab szakaszra korlátozódik, ám itt a legnagyobb utasforgalmat a Siófok-Ádánd vonalszakasz adja. A vonalon az átlagsebesség 32 km/h, így a menetidő Kaposvárig 3,5-4 óra.


151


TSZ. 16/12

3. A Siófokon leszálló utasok órai bontásban 200

183

180 160 140 120

105

100

84

83

75

63

60 40

75

74

80 47 36

20

8

63

47

37

4

0

37 40

32

30

20 4

0

17:32

17:10

17:00

16:58

16:08

16:02

15:55

15:44

15:00

14:58

14:23

13:44

11:39

10:15

9:15

8:58

8:30

7:59

7:43

7:42

7:28

7:16

6:58

0

4.120. ábra A Siófokon leszálló utasforgalom napi lefolyása


152


TSZ. 16/12

4.1.2.6.2. Vasúti célforgalmi kikérdezés Az utasforgalmi számlálással párhuzamosan, a két vonat érkezése között a diákok az utazási szokásaikról kérdezték a várakozókat. A kikérdezés a következő adatokra terjedt ki:





Személyek adatai o Kikérdezett személyek kora, neme o Kikérdezett személyek gazdasági aktivitása Utazási szokások felmérése: o utazáshoz igénybevett közlekedési mód (egyéni, közösségi, nem motorizált közlekedés, vagy ezek kombinációja), o utazáshoz igénybevett járműtípus meghatározása, o utazáshoz igénybevett közforgalmi közlekedési viszonylat meghatározása, o utazás motivációja (indoka), o utazás időpontja o helyváltoztatás induló és célállomása

A kikérdezés célja az volt, hogy minél jobban megismerjük a Siófok térségében élők utazási szokásait, igényeit. Az itt kapott információk nagy segítséget nyújtanak a tervezés során. A kérdezők a lehető legtöbb utastól kérdezték meg az utazási szokásait. A válaszokat egy erre a célra kialakított kérdezőlapon rögzítették. A kérdezőlapon a következő adatokat regisztrálták:            

Időpont Utas neme, kora, lakhelye Hol szállt fel a vonatra Honnan érkezett a megállóba Mivel érkezett a megállóba Aktivitása (dolgozó, nyugdíjas…) Hová utazik Mivel utazik tovább Mi az utazás célja Utazási jogosultsága (jeggyel, bérlettel utazik…)

A kikérdezés befejeztével az adatokat digitálisan feldolgoztuk. A kapott eredmények közül a legfontosabbakat az alábbi diagramokon ábrázolva mutatjuk be.


153


TSZ. 16/12

1. Kor és nem szerinti megoszlás Férfi

Nő

84-93 74-83 64-73 54-63 44-53 34-43 24-33 14-23 60

40

20

0

20

40

60

4.121. ábra A megkérdezettek korfája

A vasútállomáson megkérdezettek túlnyomó többsége 23 év alatti fiatal.

2. Gazdasági aktivitás szerinti megoszlás

Gyes 0,5% Nyugdíjas 27,7%

Munkanélküli 2,1%

Dolgozó 28,7% Tanuló 41,0%

4.122. ábra A megkérdezettek megoszlása gazdasági aktivitásuk szerint

Az állomási kikérdezés alanyai közül a legtöbb tanuló volt. Viszonylag egyenletes megoszlást mutat az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya.


154

Ádánd Balatonboglár Balatonendréd Balatonföldvár Balatonlelle Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Bedegkér Budapest Debrecen Enying Esztergom Fonyód Gödöllő Hőgyész Iregszemcse Lepsény Mezőkomárom Mohács Szabadi Szántód Székesfehérvár Szekszárd Tab Teleki Zamárdi

Ádánd Baja Balatonboglár Balatonendréd Balatonföldvár Balatonlelle Balatonöszöd Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonvilágos Bedegkér Békéscsaba Budapest Debrecen Esztergom Fonyód Gödöllő Iregszemcse Kalaznó Kapoly Kazincbarcika Lepsény Mezőkomárom Mezőszentgyörgy Mohács Siófok Szántód Székesfehérvár Tab Teleki Tolna Zamárdi


20

10 2 3

4

2 7

8 10 8

1 1 1

10 8

6

6

3

1 7

1

TSZ. 16/12

3. Lakóhely szerinti megoszlás

60 55

50

40

30

17 9 11 17

1 4 2

6

1

2

9 11

3 1 4 2 1 1 1 1

7

1 1

2 2

1 1

PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM 1 1 1

6

4

1 1 1

2

16

4

4 2

4.123. ábra A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlása

A legtöbb kikérdezett helyi lakos, de átlag felett van a lepsényiek, balatonszárszóiak és a budapestiek száma is. 4. Kiindulási hely szerinti megoszlás

15

14

12

6 7

4

1

0

4.124. ábra A vidéki utazók kiindulási helyének megoszlása

155

7

0


TSZ. 16/12

Kiliti 2%

30 2%

27 2%

7 5%

28 3%

25 8%

3 2%

8 3% 9 10%

10 2%

23 11%

11 3% 12 3%

22 7%

13 8% 20 10%

16 7%

19 13%

4.125. ábra A helybéli utazók kiindulási helyének megoszlása körzetek szerint

5. Úti cél szerinti megoszlás

53

6

9

8

9

5

5

2

2

5

3

8

9 2

2

2

6

4.126. ábra A megkérdezett utasok úti cél szerinti megoszlása

Egyértelműen kiderül, hogy a Siófokról vonattal induló utasok leginkább a fővárosba utaznak.


156


TSZ. 16/12

6. Az állomás megközelítésének és elhagyásának módja szerinti megoszlás

Mivel érkezett a vasútállomásra? Személygépjárművel Helyközi/távolsági busszal Helyi busszal Vonattal Kerékpárral Gyalog Egyéb módon 2% 14%

12% 45% 6% 15% 6%

4.127. ábra Mivel érkezett az állomásra?

Siófok vasútállomását az utasok közel fele gyalogosan közelíti meg.


157


TSZ. 16/12

7. Utazási indok szerinti megoszlás

Egyéb 18%

Munka 12%

Ügyintézés 6% Iskola 6%

Vásárlás 4%

Szabadidő 12%

Haza 42%

4.128. ábra Motiváció szerinti megoszlás

A vasutat használók motivációja viszonylag egyenletes megoszlást mutat. 6 és 12% között van a munkába járók, az iskolába járók, az ügyeiket intézők, a vásárlók és a szabadidős tevékenység céljából utazók aránya.

8. Utazási jogosultság szerinti megoszlás

Jegy 21%

Jegy(kedv.) 21% Ingyenes(>65) 13% Ingyenes 5%

Bérlet(kedv.) 27%

Bérlet 13%

4.129. ábra Motiváció szerinti megoszlás

Jól látható, hogy a vasutat a legtöbb utas (66%) ingyen, vagy valamilyen kedvezménnyel veszi igénybe és mindössze az utazók 1/3-a fizet teljes árat jegyre vagy bérletre.


158


TSZ. 16/12

9. Kikérdezések napi lefolyása

80 70 60 50 40 30 20 10 0 6-7

7-8

8-9

9-10

10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17

4.130. ábra Megkérdezett utasok száma órai bontásban


159


TSZ. 16/12

4.1.2.7. Közúti forgalmi terhelés 4.1.2.7.1. Átmenő és célforgalmak meghatározása Annak meghatározására, hogy a Siófokra érkező járművek közül milyen arányban van a cél- és a tranzit forgalom, a kordonponti kikérdezéses módszert választottuk. A módszer alapja, hogy a vizsgált terület jellemző belépési pontjain a lehető legtöbb autóst megállítjuk és kikérdezzük az aktuális utazásáról és utazási szokásairól. A kordonpontok elhelyezkedését a 4.132. ábra mutatja. A megállításhoz a Siófoki Rendőrkapitányságtól kaptunk segítséget, a kikérdezést pedig helyi középiskolás diákok végezték. A kikérdezést az alábbi ábrán látható kérdezőlap segítségével végeztük.

4.131. ábra A kordonponti kikérdezéshez használt kérdezőlap


160


TSZ. 16/12

4.132. ábra A kordonpontok elhelyezkedése

A kikérdezés során összesen 172 interjú készült. Az alanyok átlag életkora 43 év volt, 73,2%-uk férfi, 26,8%-uk nő. Egy járműben átlagosan 1,6 fő utazott. A kapott eredményeket az alábbi ábrákon szemléltetjük.

1. A megkérdezettek nem és kor szerinti megoszlása Férfi 74-83 64-73 54-63 44-53 34-43 24-33 14-23 35%

25%

15%

5%

5%

15%

25%

35%

4.133. ábra A megkérdezett autósok korfája

Az megkérdezettek közül 117 férfi és 44 nő. A férfiak közül a legtöbben 34-43 év között vannak, míg a legtöbb női autós ez a mutató 24 és33 év között van. A megkérdezettek átlagéletkora 42,4 év. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

161


TSZ. 16/12

2. Az átmenő és a célforgalom aránya

Átmenő 22%

Cél 78%

4.134. ábra Az átmenő és a célforgalom aránya

A városba érkező autósok bő 3/4 részének Siófok az úti célja, míg a maradék 22% a tranzit forgalom. 3. Az átmenő forgalom megoszlása

Úti cél szerinti megoszlás

Nyugat 34%

Az átmenő forgalmak eredete Nyugat 14%

Dél 47% Kelet 31%

Dél 55%

Kelet 19%

4.135. ábra Az átmenő forgalom megoszlása úti cél és kiindulási hely alapján

A fenti ábrákból egyértelműen kiderül, hogy a városon áthaladó tranzit forgalom fele a déli irányból érkezik, vagy arra hagyja el a várost. Ez súlyos terhet ró a 7. sz. főút és a 65. sz. főút csomópontjára. Itt a nyári csúcsforgalom idején rendszeresek a torlódások. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

162


TSZ. 16/12

4. A kikérdezettek motiváció szerinti megoszlása

35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

34%

10%

8%

11% 5%

10%

8% 4%

6%

6%

4.136. ábra Az utazás célja

A Siófokra érkező autósok túlnyomó többsége a munkahelyére igyekszik. Feltűnő, hogy az iskolások aránya mindössze 5%. Ez egybevág az előzőekben már tárgyalt tömegközlekedési számlálások eredményeivel, ahol ők voltak többségben. A térségre tehát jellemző, hogy míg az aktív munkaerő autóval, a diákság jellemzően tömegközlekedéssel közlekedik. 5. Az utazások gyakorisági szerinti megoszlása

Ritkábban 15% Havonta 16% Hetente többször 15%

Naponta 32%

Hetente 22%

4.137. ábra Az utazás gyakorisága

A megkérdezettek közel fele rendszeresen ismétli az aktuális utazását.


163


TSZ. 16/12

6. A kikérdezések napi lefolyása

18% 16% 14%

13% 11%

10%

7-8

8-9

9-10

10-11

13-14

14-15

10%

9%

15-16

16-17

4.138. ábra Az utazások napi lefolyása

4.1.2.7.2. Csomóponti számlálás 2012. októberében a város 18 pontján csomóponti forgalomszámlálást is végeztünk. Ezeket a pontokat a 4.139. ábra mutatja. A számlálást a Perczel Mór Gimnázium diákjai végezték, akik reggel 7 és 11, valamint délután 14 és 18 óra között számoltak a csomópontokban. A számlálók az adott


164


TSZ. 16/12

csomópontba minden irányból beérkező járműveket a

4.140. ábran látható csomóponti forgalomszámláló lapokra rögzítették a továbbhaladás iránya, illetve 8 féle járműkategória alapján szelektálva. A tanulmány szempontjából legfontosabb csomópontban, a 7.sz. főút és a 65.sz. főút csomópontjában nyáron is történt számolás. Ennek az eredményeit a 4.141. ábra szemlélteti.

A csomóponti forgalomszámláláseredményeit a mellékletekben közöljük, ahol a csomópontok mértékadó óraforgalmát (MOF) tüntettük fel, figyelembe véve a törvényszerűségi szorzókat, melyeket a Magyar Közút által kiadott „2005 évi törvényszerűségi tényezők” című kiadványa alapján határoztuk meg.


165


TSZ. 16/12

4.139. ábra Csomóponti számláló helyek

4.140. ábra Csomóponti forgalomszámláló lap


166


TSZ. 16/12

4.141. ábra A 7.sz. főút és a 65.sz. főút forgalmi ábrája nyáron, pénteki csúcsórában


167


TSZ. 16/12

4.1.2.8. Közúti baleseti helyzet

Siófok közigazgatási területén az elmúlt 3 évben a személyi sérüléses balesetek száma a következőképpen alakult:  halálos kimenetelű 3 db  súlyos sérüléses 46 db  könnyű sérüléses 125 db A balesetek adataiból az alábbiakban közöljük a helyszínekre vonatkozó részleteket, amelyből megállapítható, hogy a fejlesztéssel érintett területen az utóbbi három évben egy halálos baleset történt: Város Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok

Szelvény 0+000 112+610 112+610 0+000 0+000 0+000 0+000 80+630 0+000 111+740 112+293 83+172 0+000 0+000 112+095 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 111+072 83+400 0+000 0+000 111+845 83+325 0+000 83+000 109+750

Kimenetel könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses halálos könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses halálos könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses

Utca Semmelweis Tanácsház Tanácsház Szőlőhegy Rét Jegenye Széchenyi Honvéd Máté Tanácsház Tanácsház Vak Bottyán Alkotmány Fő Tanácsház Batthyány Indóház Kinizsi Pál Fő Batthyány Lajos Batthyány Lajos Wesselényi Vak Bottyán Kinizsi Pál Fő Tanácsház Vak Bottyán Petőfi Vak Bottyán Wesselényi


Házszám

Ker. utca Sió Sió

6 Tessedik Sámuel 81 123 Kacsóh Pongrác Dózsa György

15 Szabadság Széchenyi Táncsics Mihály Batthyány Mártírok Táncsics Mihály Táncsics Mihály 53 6 24 Kinizsi Pál Darnay Kálmán 168

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok

0+000 112+999 111+072 112+999 0+000 0+000 112+936 83+895 0+000 0+000 0+000 0+000 112+999 109+405 111+625 0+000 0+000 112+936 0+000 0+000 0+000 0+000 81+685 0+000 0+000 0+000 112+800 0+000 0+000 112+999 112+936 0+000 0+000 83+910 0+000 0+000 112+460 0+000 0+000 0+000 112+999 0+000 83+841 112+800 0+000

könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses

TSZ. 16/12 Erdei Ferenc Semmelweis Wesselényi Kandó Kálmán Koch Róbert Szabadság Tanácsház Vak Bottyán Kacsóh Pongrác Marosi Fő Jegenye Semmelweis Wesselényi Tanácsház Sziget Deák Ferenc Tanácsház Templom Honvéd Vak Bottyán Kossuth Lajos Honvéd Szépvölgyi Tanácsház Batthyány Lajos Tanácsház Mikes Kelemen Marosi Kandó Kálmán Tanácsház Erdei Ferenc Szépvölgyi Vak Bottyán Bajcsy-Zsilinszky Szent László Tanácsház Béke Bajcsy-Zsilinszky Vak Bottyán Semmelweis Bláthy Ottó Vak Bottyán Tanácsház Vak Bottyán


30 7 Sziget Szépvölgyi Korányi Sándor 11 Vak Bottyán Reviczky Gyula Máté Dózsa György Bláthy Ottó 106 36 33 25 Vilma Tanács 19 Vilma 40 Bláthy Ottó 9 Táncsics Mihály Batthyány Lajos 10 Vak Bottyán Reviczky Gyula Bláthy Ottó Báthory fejedelem Ipar Garay János Fő 4 174 Bláthy Ottó 26 Báthory fejedelem

169

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok

0+000

1121+396 1125+300

0+000

103+300 84+475

0+000

könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses súlyos sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses súlyos sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses

Siófok

könnyű sérüléses

Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok

könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses

0+000 80+970

84+000 0+104 108+300 83+000 1122+500 68+800

Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok

könnyű sérüléses 112+600 0+000 112+600

súlyos sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses

TSZ. 16/12 Békás Ady Endre Dózsa Kandó Kálmán Boglárka Malom Batthyány Lajos Jegenye Bajcsy-Zsilinszky

72 10 Bláthy Ottó 1 Kinizsi Pál 91 182

Sió Boglárka

Szőlővirág

Attila Vak Bottyán Zúgó Beszédes József Beszédes József

Tanácsház Sziklai János Kilián

Petőfi Fő parkoló Október huszonharmadika Felszabadulás

40

Honvéd Szépvölgyi Jegenye Fő Vak Bottyán

93 2 91 107

Beszédes József Vak Bottyán

73

30 Gorkij

Kinizsi Pál Hajóállomás parkoló Tanácsház Vak Bottyán

Öreghegy

Fő

1 30

Sió

Tanácsház


170

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok

0+105 1123+350 1122+400 0+000 1122+800

1124+400 101+800 81+700 0+000 0+000 0+000 0+000 82+500 112+500 0+000 0+000

súlyos sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses halálos könnyű sérüléses súlyos sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses súlyos sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses súlyos sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses könnyű sérüléses

TSZ. 16/12

Mikszáth Kálmán Zamárdi Ady Endre Petőfi Mártírok

25

Szőlősi Honvéd Damjanich Kinizsi Pál Töltényi Szaniszló Bláthy Ottó Bajcsy-Zsilinszky Vak Bottyán Tanácsház Sziget Fő Rákóczi Ferenc

38

Tamási Áron 20 7

Tanács József 3 46 59 47 3

Névtelen

Fő Sziget

60 Gorkij

4.1-10. táblázat Közúti balesetek helye és súlyossága az elmúlt 3 évben


171


TSZ. 16/12

4.1.2.9. Parkolási igény 4.1.2.9.1. Városközpont Siófok belvárosának (vasút - Sió u. – Tanácsház u. – Dózsa György u. által határolt terület) a parkolási helyzete az alábbiakban jellemezhető:   

A kialakított parkolókban (Siófok vá. előtt, Kele utcában, Kálmán Imre sétánynál) a parkolás módja szegélyre merőleges. A gerinc útvonalakon (Fő u., Tanácsház u.) a járműelhelyezés szegéllyel párhuzamosan, járdán vagy úttesten történik. A kisebb utcákban párhuzamos (Kele u., Budai Nagy Antal u.), ill. merőleges (Sió u.) parkolás egyaránt megfigyelhető.

A Belváros főterén található Sió Pláza 200 férőhelyes mélygarázst üzemeltet, amely hétköznap az első 2 órára ingyenesen igénybe vehető (hétvégén a parkolás ingyenes). Be- és kihajtás a Fő utca felől történik. A vizsgált parkolóhelyek napközbeni kihasználtsága az októberi felmérés során a következőképp alakult:       

Siófok vá. előtt Kele utcai kiépített parkoló Kálmán Imre sétánynál található parkoló Fő utca Tanácsház utca Kele utca Budai Nagy Antal utca

35% 25% 50% 70% 50% 90% 25%

Általánosságban elmondható, hogy a szezonon kívüli időszakban parkolási problémák a belvárosban nem lépnek fel, a férőhelykínálat az igényeket kielégíti, a gépjármű-elhelyezés rendezett körülmények között megoldott.

4.1.2.9.2. P+R 2012. december 5-én folytatott egyeztetés során a tervezők az Önkormányzattól az alábbi tájékoztatást kapták: Siófok Önkormányzata a P+R funkciójú parkolókat jelenleg nem működtet. A közeljövőben P+R parkolók kialakításában nem gondolkodik, ahhoz területet belátható időtávon belül nem biztosít.


172


TSZ. 16/12

4.1.3. Keresleti igények jellemzése 4.1.3.1. Gazdasági -társadalmi-környezeti meghatározók Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település Balatonszabadi

Siófok Zamárdi

Ádánd

Balatonendréd

Nagyberény

Nyim Ságvár

Siójut Som

975

9303

994

582

454

333

65

554

162

172

Ebből természetes 954 személy által üzemeltetett

8274

963

578

449

320

64

542

160

172

Személygépkocsi

4.1-11. táblázat Motorizációs szint a kistérségben, 2010


2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Személygépkocsik száma 7 az üzemeltető lakhelye 726 szerint (db)

7 887

8 229

8 651

8 794

8 865

8 974

9 148

9 315

9 255

9 303

9 200

Motorkerékpárok száma (db)

265

276

332

337

422

468

476

497

522

531

535

569

Autóbuszok száma (db)

79

70

70

65

69

62

59

56

52

40

43

39

Teherszállító gépjárművek száma összesen (különleges célú gépkocsival együtt) (db)

1 961

2 038

2 032

2 011

1 932

1 927

1 940

1 893

1 873

1 855

1 889

1 807

4.1-12. táblázat A siófoki motorizáció idősora


173


TSZ. 16/12


2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km)

176

162

162

163

167

167

167

Önkormányzati kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza (km)

4

18

19

19

19

20

10 434

11

11

11

10

Állami közutak hossza (km)

10 434

10 434

10 434

4.1-13. táblázat A siófoki úthálózat idősora

A Siófok –Kiliti repülőtér, a Balatontól alig 5 km – re, Siófoktól délre, a 65-ös számú főúttal párhuzamosan, az úttól kb. 50-100m – re elterülő 1250 m hosszú pályával rendelkező füves repülőtér. A megcélzott forgalom az idegenforgalom céljait szolgálja, ezek érdekében a szervezett kiképző és sportrepülések végrehajtása is fontos szerepet játszik. Tanfolyamokat tartanak az érdeklődők képzésének biztosítása érdekében. A Siófok-Kiliti repülőtéren rendezvényeket, nemzetközi repülőtáborokat szervezésnek, karbantartási munkálatokat végeznek. 4.1.3.2. Kapcsolódó fejlesztések Vizsgálatunk során feltártuk a vasúttal kapcsolatos, már ismert fejlesztéseket. Megállapítható, hogy ezeknek a tervezett elkerülő úttal kapcsolatos hatása nincs, nem okoz forgalmi átterhelődést. A teljesség kedvéért ismertetjük a vasúti fejlesztéseket. 4.1.3.2.1. Balatonaliga és Balatonszentgyörgy közötti vasúti pálya korszerűsítése (Készíti: FŐMTERV) Szabadisóstó áll. – Siófok áll. közötti szakasz Az állomásközben a vasúti pálya jelenleg egyvágányú, az engedélyezett sebesség jelenleg 120 km/h. A nyíltvonalon jelenleg egy nyíltvonali szolgálati hely található, Szabadifürdő megállóhely. A vágány jobb oldalán található egy 360 mh. betonburkolatú, sk+30 cm magas, 2.0 m széles peron. A peronon térvilágítás van. A peron páros végében található egy 9.0 m sz., Strail gumielemes fény- és félsorompóval biztosított szintbeni útátjáró. Tervezett állapot A tervezett állapotban két nyíltvonali vágánnyal kell számolni Szadabifürdő megállóhely utántól. A FŐMTERV Zrt. tervezésében Szabadifürdő mh. (kiz.) – Siófok áll. (bez.) szakasz kétvágányúsításra kerül Szabadifürdő megállóhely után 1800-as nyíltvonali kitérővel. A szakaszon a sebesség átépítést követően is 120 km/h marad. A szakaszra Főmterv Zrt. engedélyezési tervet készített, melyben Szabadifürdő megállóhelyen 360 mh., sk+55 cm magas peront tervezett, illetve új Aranypart elnevezésű megállóhelyet, melyen a PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

174


TSZ. 16/12

helyhiány miatt csak a jobb oldalra került peron (360 mh, sk+55 cm magas, 4.35 m széles), így a személyvonatoknak páros irányból Szabadifürdő megállóhely és Siófok állomás között helytelen vágányon kell. Siófok áll. – Zamárdi-felső áll. közötti szakasz Az állomásközben a vasúti pálya jelenleg egyvágányú, az engedélyezett sebesség jelenleg 120 km/h. A nyíltvonalon jelenleg két nyíltvonali szolgálati hely található, Balatonszéplak-felső (Siófok közigazgatási terület) és Balatonszéplak-alsó megállóhely (Zamárdi közigazgatási terület). Mindkét megállóhelyen a vágány jobb oldalán található egy 360 mh. betonburkolatú, sk+30 cm magas, 2.0 m széles peron. A peronon térvilágítás van. A mindkét megállóhelyen a peron páros végében egy-egy 9.0 m sz., Strail gumielemes fény- és félsorompóval biztosított szintbeni útátjáró található.

Tervezett állapot A tervezett állapotban két nyíltvonali vágánnyal kell számolni. A FŐMTERV Zrt. tervezésében Siófok áll. (kiz.) – Zamárdi felső áll. (bez.) szakasz kétvágányúsításra kerül Siófok állomás után 1800-as nyíltvonali kitérővel. A szakaszon a sebesség átépítést követően is 120 km/h marad. A szakaszra Főmterv Zrt. engedélyezési tervet készített, melyben Balatonszéplakfelső és Balatonszéplak-alsó megállóhelyen 360 mh., sk+55 cm magas peront tervezett. közlekedniük.


175


TSZ. 16/12

4.142. ábra Második vágány építésére javasolt szakasz Siófok térségében (Forrás: az UNITEF-UVATERV konzorcium által készített 30. sz. v.v. és kapcsolódó vonalszakasz vizsgálata)

4.1.3.2.2. Kiliti Sportközpont A 4.143. ábra a Sportközpont helyszínrajzát mutatja. Erről a témáról teljes engedélyezési tervdokumentációval készült. A megvalósíthatósági tanulmány oldaláról a következőkben áll:   

jelentős forgalomvonzó létesítmény, a Kilitiből induló déli megkerülő út (3. változat) mellett fekszik, az elkerülő út induló csomópontja és első szakasza a sportcentrum létesítésekor megvalósul.


176


TSZ. 16/12

4.143. ábra A Kiliti Sportközpont helyszínrajza


177


TSZ. 16/12

4.1.3.2.3. Fő utca – Mártírok útja – Sió utca körforgalom

A Fő utca – Mártírok útja – Sió utca körforgalom, kiviteli tervek vannak. A kivitelezés időpontja nem ismert. A beruházás befolyásolja a kulcsfontosságú 7.-65. sz. főutak csomópontjának a környezetében a forgalom lebonyolódását.

4.144. ábra Fő utca – Mártírok útja – Sió utca körforgalom


178


TSZ. 16/12

4.1.3.2.4. Sió utca – Sorház utca ( gimnázium mögötti) parkoló A Sió utca – Sorház utca ( gimnázium mögötti) parkolóra kiviteli tervek vannak. A kivitelezés időpontja nem ismert. Jelentősége abban áll, hogy része lehet egy, a városközpontot tehermentesítő P+R jellegű parkológyűrűnek.

4.145. ábra Sió utca – Sorház utca (gimnázium mögötti) parkoló

4.1.3.2.5. Marosi út felújítása A vizsgált változatokhoz köthető fejlesztés a Marosi út teljes felújítása, hisz ha megépül az egész déli elkerülő – 65 körforgalomtól a Somlay Artúr utcáig, párhuzamosan az M7-sel - akkor ez az út fogja az ipartelepre bevezetni a forgalmat.


179


TSZ. 16/12

4.2. Projekt nélküli (0 változat) eset 4.2.1. Műszaki és szakmai tartalom leírása 4.2.1.1. Közút 4.2.1.1.1. Térségi közúti kapcsolatok Siófokhoz tartozik közigazgatásilag Balatonszabadi Sóstó, Balatonszéplak és Balatonkiliti is, ezért a továbbiakban Siófok településen a közigazgatási egységet értjük, az egyes területegységeket akkor nevezzük meg külön, ha ennek a közlekedési kapcsolatok vonatkozásában jelentősége van.

4.146. ábra Siófok külső közúti kapcsolatai

A 7. sz. főúttal közel párhuzamosan halad az M7 autópálya, amely ugyanazokkal a végcélokkal, de más szolgáltatási színvonallal szolgálja a közlekedési igényeket. Siófok vonatkozásában az autópálya közvetlenül a település szélénél halad, ami határt szab a település fejlődésének. Siófok elérése az autópályáról három csomóponton keresztül lehetséges:  Siófok Észak (Balatonszabadi) csomópont az M7 autópálya és a 7. sz. főút keresztezésénél található.  Siófok Centrum csomópont az autópálya és a 65. sz. főút metszéspontjánál van.  Siófok Dél (Zamárdi) csomópont. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

180


TSZ. 16/12

Az autópálya a kapcsolatteremtésen túl területelválasztó hatású is: 

 





az autópályát keresztező kapcsolatok száma megfelelő, de az autópályától délre nem alkotnak összefüggő úthálózatot. Emiatt a 65. sz. főút városi szakaszának túl sok funkciója van: az országos főúti kapcsolaton kívül Kiliti városrész forgalmát és az autópályától délre levő kereskedelmi központ forgalmát is lebonyolítja. Az autópályát keresztező országos mellékutak: a 6401 j összekötő útnak és a 65145 j bekötő útnak a déli területek forgalmában nincs szerepe. Az autópályát keresztező települési utak közül a Dózsa György út és a Kele utca Sió-híd hiányában nem alkalmas a 65. sz. főút forgalmának megosztására, a Kiliti nyugati részén levő Szekrényessy Kálmán úti felüljáró a Jegenye soron nem biztosít megfelelő színvonalú kapcsolatot. Az autópálya és a várost K-Ny irányban átszelő 7. sz. főút közötti területen is hiányos a települési kapcsolatok: a két útvonal között nincs sió-híd ezért a belső forgalom is a 7. sz. főút hídján bonyolódik le. A Belváros és a keleti ipartelep közötti forgalmat lebonyolító Bajcsy Zsilinszky utca és a rá merőleges Dózsa György utca megfelelően kiépített települési utak, de a településszerkezeti tervben gyűjtőút kategóriájú Kele utca nem alkalmas úthálózati szerepére. A 65. sz. főúttól nyugatra eső területeken nincs a 7. sz. főúttal párhuzamos, megfelelő kiépítettségű települési út.

Siófok a 7. sz. főút mentén fekszik, ez képezte a mindenkori településtengelyt akkor is, ha a nyomvonala átkerült a Fő utcáról a Tanácsház utcára. A 7. sz. út keleti irányban Budapest felé, nyugati irányban pedig a további balatonparti településeken túl Nagykanizsa, illetve Horvátország és Szlovénia jelent fontos kapcsolatot.

4.147. ábra A régi 7. sz. út a Víztorony közelében


181


TSZ. 16/12

4.148. ábra A 7. sz. főút jelenlegi városközponti szakasza

4.149. ábra A 7. sz. út Budapest felől a lakott terület határánál

A település központjában csatlakozik a 7. sz. úthoz a 65. sz. Szekszárd-Siófoki főút. Ez egyben Balatonkiliti főutcája. A 65. sz. úton délnyugat felé haladva elérhető a 61. sz. út, amely azután délkelet felé Dombóvárt és Kaposvárt, a megyeszékhelyt teszi elérhetővé. A megyeszékhely másik, és talán gyorsabb megközelítése az autópályán nyugat felé haladva, majd Balatonszemes után a 67. sz. útra letérve lehetséges. A Balaton északi partja, illetve a Balatontól északra fekvő területek egyrészt a Balaton keleti irányú megkerülésével a 71. sz. út közvetítésével, másrészt Siófoktól nyugat felé továbbhaladva Szántódnál a komppal lehetséges.


182


TSZ. 16/12

4.2.1.1.2. Városi közúthálózat és forgalmi rend A fejlesztés „0” ütemében a városi közúti hálózaton új hálózati elemek kiépítésére nem kerül sor. A meglevő hálózaton a forgalom növekedése csak kismértékű lesz, mivel a motorizációs szint és az idegenforgalom jelentős változása nem várható. A hálózati hiányok pótlása nélkül a közúti forgalomáramlás sem változik érdemben.

4.2.1.2. Vasúti közlekedés

A 0 változat nem csak a jelenlegi állapot ismertetését tartalmazza, hanem a tanulmány készítésekor már eldöntött fejlesztésekét is. A tárgyalt szakaszon a vasútkorszerűsítés és a kétvágányúsítás mellett az új(régi) Gamásza vasúti megállóhely létesítése a legfontosabb fejlesztés.

4.150. ábra A vasút Balatonaliga-Siófok közé eső szakasza (a tervezett Gamásza megállóval)

4.2.1.2.1. Balatonaliga áll.– Szabadisóstó áll. Jelenlegi állapot Az állomásközben a vasúti pálya jelenleg egyvágányú, az engedélyezett sebesség jelenleg 80 km/h. A nyíltvonalon jelenleg egy nyíltvonali szolgálati hely található, Balatonvilágos megállóhely. A vágány bal oldalán található egy 360 mh. betonburkolatú, sk+30 cm magas, 2.0 m széles peron. A peronon térvilágítás van. A peron páratlan végében található egy 9.0 m sz., STRAIL elemes, fény- és félsorompóval biztosított szintbeni útátjáró.


183


TSZ. 16/12

4.151. ábra Balatonvilágos mh.

A szakaszon a talaj különösen kritikus (lösz), melyre megoldást Főmterv’TT Zrt. terveiben találhatunk. Terv készül a löszfalban lévő mélyszivárgó táró rekonstrukciójához (falazatának, ill. az eltömődött, elnyíródott csövek helyreállításához). Vízjogi engedélyezési terv készül továbbá – kiegészítve a mélyszivárgó táró szerepét – új víztelenítő ejtőkutak létesítéséhez. Tervezett állapot A szakaszon az engedélyezett legnagyobb sebesség átépítést követően 120 km/h lesz. A szakaszra Főmterv’TT Zrt. engedélyezési tervet készített, melyben Balatonvilágos megállóhelyen 360 mh., sk+55 cm magas peront tervezett. A szakaszon Siófok Polgármesteri Hivatal kérésének megfelelően a korábban elbontott Gamásza megállóhely visszaállítását tervezzük, 360 mh, sk+55 cm magas, 4.35 m széles, jobb oldali peronnal, új P+R és B+R parkoló építésével. A megállóhely a siófoki Vasút térnél kerül kialakításra a 1065+64 és a 1069+48 gyalogos-átjárók között. 4.2.1.2.2. Szabadisóstó állomás Jelenlegi állapot Az állomás Siófok közigazgatási területén, a település északkeleti oldalán, a Balatontól közvetlenül délre található. Az állomás forgalmi szempontból a 30-as számú, Budapest (Déli pu.) – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – országhatár vasútvonal középállomása. A vasútvonal Szabadisóstó állomáson és csatlakozó nyíltvonali szakaszokon egyvágányú. A szomszédos állomások az alábbiak: 30-as fővonalon: A kezdőpont felé Balatonaliga állomás. A végpont felé Siófok állomás Az állomáson jelenleg 2 vágány található. Az állomási vágánytengely-távolság 5.00 m. A jelenlegi vágányok funkcióit, használható hosszait és tervezési sebességeiket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:


184


TSZ. 16/12

Vágány szám

Funkció

Használható hossz [m]

Tervezési sebesség [km/h]

I. II.

Átmenő fővágány Állomási fővágány

643 643

120 40

4.2-1. táblázat Szabadisóstó állomás meglévő vágányhálózat

Az állomás területén jelentős műtárgy nem található. Az I. kitérő előtt útátjáró található. A felvételi épület az állomás jobb oldalán a 1088+52 szelvényben található. Az állomási vágányok mellett sk+30 cm magas, 364 mh, 4.50 m széles aszfalt burkolatú oldalperonok találhatóak. A peronok megközelítése szintben történik a páratlan végükön lévő BODAN burkolatú útátjárón keresztül.

4.152. ábra Szabadisóstó állomás Budapest felé

4.153. ábra Szabadisóstó állomás Siófok felé

Az állomás jelzői fényjelzők, a forgalom szabályozása a Szabadbattyán – Nagykanizsa vonalrészen Fonyód székhellyel működő központi forgalomirányítói központból történik a MÁV Zrt. Gy. 909555/2011-3 utasítása szerint Tervezett állapot Szabadisóstó állomáson és a 30-as vonal csatlakozó nyíltvonali szakaszain a tervezési sebesség 120 km/h. Az állomásra a Főmterv’TT Zrt. engedélyezési tervet készített. Az ebben foglaltak kielégítik a távlati menetrendi igényeket, ezért ezen fejlesztéseken felül más beavatkozást a Megvalósíthatósági tanulmányban nem javaslunk. Az alábbiakban a Főmterv’TT Zrt. által tervezett állapotot mutatjuk be. Vágány szám

Funkció



I. II.

Átmenő fővágány Állomási fővágány

650 650

120 80

4.2-2. táblázat Szabadisóstó állomás tervezett vágányhálózat

Az állomási vágánytengely-távolság továbbra is 5.00 m. A két állomási vágány mellett sk+55 cm magas, 385 mh burkolt peronokat tervezett a Főmterv’TT Zrt. A peronok végén mindkét végén rámpával biztosított azok megközelíthetősége. A peronok szélessége 3.5-4-5 m között változik, a meglévő állapotnak megfelelően. A peron két végén lévő gyalogos és közúti átjárók helyben épülnek át. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

185


TSZ. 16/12

4.2.1.2.3. Szabadisóstó áll. (kiz.) – Siófok áll. (kiz.) Jelenlegi állapot Az állomásközben a vasúti pálya jelenleg egyvágányú, az engedélyezett sebesség jelenleg 120 km/h. A nyíltvonalon jelenleg egy nyíltvonali szolgálati hely található, Szabadifürdő megállóhely. A vágány jobb oldalán található egy 360 mh. betonburkolatú, sk+30 cm magas, 2.0 m széles peron. A peronon térvilágítás van.

4.154. ábra Szabadifürdő mh. felvételi épület és peron

4.155. ábra Szabadifürdő mh. Budapest felé

A peron páros végében található egy 9.0 m sz., Strail gumielemes fény- és félsorompóval biztosított szintbeni útátjáró. Tervezett állapot A Főmterv’TT Zrt. tervei a szakaszon Szabadifürdő mh.(kiz.) – Siófok áll.(bez.) között az I. ütemben létesítendő második vágány helyét biztosítják, beleértve a nagysugarú kitérő beépítésének helyigényét is. A tervezett állapotban két nyíltvonali vágánnyal kell számolni Szadabifürdő megállóhelytől. A szakaszon a sebesség átépítést követően is 120 km/h marad. A szakaszra Főmterv’TT Zrt. engedélyezési tervet készített, melyben Szabadifürdő megállóhelyen 360 mh., sk+55 cm magas peront tervezett, illetve új Aranypart elnevezésű megállóhelyet, melyen a helyhiány miatt csak a jobb oldalra került peron (360 mh, sk+55 cm magas, 4.35 m széles), így a személyvonatoknak páros irányból Szabadifürdő megállóhely és Siófok állomás között helytelen vágányon kell közlekedniük. 4.2.1.2.4. Siófok állomás Jelenlegi állapot Az állomás Siófok közigazgatási területén, a település központjában, a Balatontól közvetlenül délre található. Az állomás forgalmi szempontból a 30-as számú, Budapest (Déli pu.) – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – országhatár vasútvonal középállomása, a 35-ös számú Kaposvár – Siófok vasútvonal végállomása. A vasútvonal Siófok állomáson és csatlakozó nyíltvonali szakaszokon a 30-as és 35-ös vonalon is egyvágányú. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

186


TSZ. 16/12

A szomszédos állomások az alábbiak: 30-as fővonalon: A kezdőpont felé Szabadisóstó állomás. A végpont felé Zamárdi felső állomás 35-ös vonalon: A kezdőpont felé Ádánd állomás. Az állomás egy teherforgalmi és egy személyforgalmi részből áll, melyek hosszirányban elkülönülnek egymástól. A teherforgalmi állomásrész található a kezdőpont felőli oldalon. A jelenlegi vágányok funkcióit, használható hosszait és tervezési sebességeiket az alábbi táblázatban foglaltuk össze (a táblázatban szürke hátterű vágányok találhatók a teherforgalmi állomásrészen): Vágány szám

Funkció



A I. II.

Állomási fővágány Állomási fővágány Állomási fővágány

300 410 415

5 40 40

III.

Állomási fővágány

500

40

IV. V. VI. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI XVII.

Átmenő fővágány (30.) Állomási fővágány Állomási mellékvágány (tároló) Állomási fővágány Állomási fővágány Átmenő fővágány (35.) Átmenő fővágány (30.) Állomási mellékvágány (csonka) Állomási mellékvágány (csonka) Állomási mellékvágány (csonka) Állomási mellékvágány (kihúzó) FKG tároló vágány Rakodó vágány

470 455 700 680 451 655 650 160 160 170 400 145 105

120 40 5 40 5 40 120 5 5 5 5 5 5

4.2-3. táblázat Siófok állomás meglévő vágányhálózat

Az állomáson VII. számú vágány nem található. Az állomási vágánytengely-távolság 5.00 m, a II-III. vágányok, IV-V. vágányok között 12.50 m, A és I. vágányok között 18.00 m. A személyforgalmi állomásrészen három, sk+30 cm magas peron található, hosszuk 360-410 m között változik. Az A és I. vágány közötti peronon található a „Nyári váró” épülete, illetve erről a peronról közelíthető meg a felvételi épület is.


187


TSZ. 16/12

4.156. ábra Siófok állomás felvételi épület és az I.

4.157. ábra Siófok állomás „Nyári váró” és az I.

vágány melletti peron

vágány melletti peron

A középperonok megközelítése aluljárón keresztül lehetséges. Az aluljáró elérhető a vágányok jobb és bal oldaláról egyaránt, az lehetővé teszi az összes vágányon keresztben való átközlekedést. A peronok végénél egy acélszerkezetű gyalogos felüljáró található, mely a vágányokon való különszintű átközlekedést teszi lehetővé, a II-III. és IV-V. vágányok közé való eljutást nem biztosítja.

4.158. ábra Siófok állomás páratlan állomásfej gyalogos-felüljáróval

A teherforgalmi állomásrész három vágánnyal csatlakozik a személypályaudvari részhez. A három vágányt útátjáró keresztezi. A teherforgalmi állomásrész VI-VIII. vágányai között valaha gabonarakó volt, ez már hosszú ideje üzemen kívül van. Gyalogos felüljáró keresztezi a teherforgalmi állomásrészt is. A teherforgalmi állomásrész páratlan végében található 3 db állomási mellékvágány (XII-XIII-XIV.), melyeket PFT vágánynak, valamint a MÁVGÉP és a VASÚTVILL tároló vágányainak használnak.


188


TSZ. 16/12

4.159. ábra Siófok állomás páros állomásfej

A 35-ös sz. vv. is a teherforgalmi állomásrész páratlan végéből ágazik ki, a vonalra való kijáráshoz mindenképpen kitérőzni szükséges. A mellékvonal vágánya keresztezi a 7. sz. főközlekedési utat. Az állomás jelzői fényjelzők, a forgalom szabályozása a Szabadbattyán – Nagykanizsa vonalrészen Fonyód székhellyel működő központi forgalomirányítói központból történik a MÁV Zrt. Gy. 909555/2011-3 utasítása szerint Tervezett állapot Siófok állomáson és a 30-as vonal csatlakozó nyíltvonali szakaszain a tervezési sebesség 120 km/h. A 35-ös vonal csatlakozó nyíltvonali szakaszán a tervezési sebesség 60 km/h. A tervezett állapotban két nyíltvonali vágánnyal kell számolni. A Főmterv’TT Zrt. tervezésében Szabadifürdő mh. (kiz.) – Siófok áll. (bez.) és Siófok áll. (kiz.) – Zamárdi felső áll. (bez.) szakasz kétvágányúsításra kerül. A második vágány első ütemben nem épül meg Siófok állomás végpontja és az 1158 szelvények között. Ennek oka a 30. vv, Sió-csatorna és a régi 7-es út által közbezárt háromszög, mely területt miatt – a NIF Zrt. által eddigi hasonló beruházásoknál tapasztalt lakossági panaszok okán – a környezetvédelmi engedélyezési eljárás elhúzódhatna. Tekintve, hogy a NIF Zrt. célja a tárgyi megvalósíthatósági tanulmány készítése idején az I. ütemben tervezett műszaki tartalom 2014-ben kezdődő megvalósítása, így e kimaradó szakasz I. ütemben történő megépítésére nincs lehetőség. Az I. ütemben megépíteni tervezett műszaki tartalom előkészítése során elkészült tervek azonban figyelembe veszik a kimaradt szakasz kétvágányúsításának lehetőségét. Szintén kritikus pont a Sió-csatorna feletti vasúti híd. Ezen a szakaszon a második ütemben, az állomás átépítésével egy időben kell a kétvágányú fejlesztést elvégezni.


189


TSZ. 16/12

4.160. ábra Sió-csatorna híd Budapest felé nézve, jobbra a második vágány helye

A tervezett állomási vágányhálózatot az alábbi táblázatban foglaltuk össze (a táblázatban szürke hátterű vágányok találhatók a teherforgalmi állomásrészen): Vágány szám

Funkció



A I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV.

Állomási fővágány Állomási fővágány Állomási fővágány Bal átmenő fővágány (30.) Jobb átmenő fővágány (30.) Állomási fővágány Állomási fővágány Állomási fővágány Állomási fővágány Átmenő fővágány (35.) Bal átmenő fővágány (30.) Jobb átmenő fővágány (30.) Állomási mellékvágány (PFT) Állomási mellékvágány (VASÚTVILL) Állomási mellékvágány (MÁVGÉP) Állomási mellékvágány (tároló csonka)

284 435/435 435/435 512/521 428/428 428/428 648/648 648/648 694/694 730/730 615/640 579/599 180 160 170 129

40 40 80 120 120 80 40 40 40 80 120 120 5 5 5 5

4.2-4. táblázat Siófok állomás tervezett vágányhálózat

A tervezett állomási vágánytengely-távolság 5.00 m, a II-III. vágányok, IV-V. vágányok között 12.50 m, A és I. vágányok között 18.00 m, a jelenlegi állapottal megegyezően. A személyforgalmi állomásrészen 3 db sk+55 cm magas peront terveztünk. Az „A” jelű peron, mely az A és I. vágányok között, illetve az I. vágány mellett található. A peron hossza az I. vágány mellett 434 m, az A vágány mellett 234 m. A peron a jelenlegi állapottal megegyezően a felvételi épület előtt 5.00 m, az A és I. vágányok között 18.00 m széles. A ”Nyári váró” épülete a peronon továbbra is megmarad. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

190


TSZ. 16/12

A II-III. vágányok között található a „B” jelű peron, hossza 400 m, 12.5 m vágánytengely-távolságban fekszik. A IV-V. vágányok között található a „C” jelű peron, hossza 360 m, 12.5 m vágánytengely-távolságban fekszik. A peronok megközelítésére a jelenlegi aluljáró felújítása, átépítése szükséges. Az akadálymentesség biztosítása érdekében az aluljárót felvonókkal kell tervezni. Siófok állomáson a II. számú menetrendi változat alapján „stokkozást” kell lehetővé tenni. Ezen vonatok páros irányban Budapestről, csak Székesfehérváron megállva érnek az állomásra. Itt a legalább két motorvonatból álló szerelvény két részre akad. Az első vonatrész a fontosabb helyszíneken való megállással közlekedik Fonyódig, ahonnan minden állomáson és megállóhelyen megállva közlekedik tovább Balatonszentgyörgyön át Keszthelyig. A második vonatrész személyvonatként közlekedik mindenhol megállva Fonyód állomásig. A két vonatrész Keszthelyen illetve Fonyódon fordul. Páratlan irányban először a lassú vonatrész érkezik. A gyors vonatrészt az összeakadás érdekében az előzővel azonos, foglalt vágányra kell fogadni. A vonatok szétakadására az „A” jelű peron mellett a IV. jobb átmenő fővágányon, vagy a 80 km/h sebességgel járható V. jobb megelőző fővágányon van lehetőség. A vonatok összeakadására a „B” jelű peron melletti II. vágányon van lehetőség. A vágányt a peron felénél jelzővel osztottuk meg olya módon, hogy a jelző előtt és után is elegendő hosszúságú peron álljon rendelkezésre a vonatok biztonságos megállására. A jelzővel megosztott vágány lehetővé teszi, hogy az állomás bejárati jelzőjétől még 80 km/h sebességgel tudjon az „összeakadós” vonat második része bejárni. A vágányt kettéosztó jelzőn dupla sárga jelzéssel engedélyezhető a követő, foglalt vágányszakaszra való bejárás 20 km/h sebességgel. Ez biztosítja a két vonatrész lehető leggyorsabb összekapcsolását. A fenti vágánymegosztás szükség szerint kiépíthető a III. bal átmenő fővágányon is, de jelen terven ezt nem szerepeltettük. Az állomási vágányhálózat kialakításakor azt vettük figyelembe, hogy a Siófok állomást végállomásként használó vonatok mind irányváltásra alkalmas motorvonatok. Ennek megfelelően az állomáson nincs szükség körüljárásra. A Főmterv’TT Zrt. nyíltvonali kiágazást tervezett B60-1800-1:27.4 kitérővel az állomás páratlan végében. Jelen tervben a második vágány bekötésre kerül Siófok állomásba. Ez forgalmi és fenntartási szempontból is rendkívül fontos. Nem szerencsés kialakítás a Balaton déli partjának legforgalmasabb állomása után egy kb. 800 mh. egyvágányú szakaszt hagyni. A kiágazás párjaként be kell építeni egy másik B60-1800-1:27.4 kitérőt. Ez a kitérőpár fogja adni a páratlan állomásfejben az első egyszerű vágánykapcsolást a két átmenő fővágány között. Ennek megfelelően Siófok állomás páratlan bejárati jelzője a Zamárdi felső állomás irányában kerül áthelyezésre. Mivel a bejárati jelző eltolódik, szükséges egy második bejárati jelző elhelyezése az állomási líra előtt. Az állomás személyforgalmi részének átalakítását úgy terveztük, hogy a 30. vonal két átmenő fővágánya közötti vágánykapcsolások és a megelőző vágányok legalább 80 km/h sebességgel járhatóak legyenek. Helyszínrajzi kötöttségek miatt a páratlan állomásfejben lévő, két átmenő fővágányban lévő 5-7 kitérők B60-XI rendszerűek, ez a vágánykapcsolás csak 40 km/h sebességgel járható. Mivel menetrend szerint ezen a vágánykapcsoláson nincs szükség átjárásra, ezért a megoldás elfogadható, az állomási technológia tekintetében nem jelent problémát. A teherforgalmi állomásrészen XI-es rendszerű kitérőket terveztünk. Feloldásra kerül a két állomásrész összekötésénél található kettős vágánykapcsolás. Ennek eredményeképp a tehervonati állomásrészen a két átmenő fővágány használható hossza lerövidül. Ez nem jelent problémát, mivel A teherforgalmi állomásrészen a jelenlegi bal megelőző vágány, melyen a 35-ös vonal vonatai is járnak a 30-as vonal bal átmenő fővágánya lesz (X.). A 35-ös vonal vonatai a tervezett állapotban egyenes irányban tudnak bejárni a IX. vágányon keresztül, teljesen elválasztva a 30-as vonalon lévő vonatmozgásoktól. PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

191


TSZ. 16/12

Három tehervonati fogadó- és indítóvágányt terveztünk, ezek legkisebb használható hossza 648 m. Szükség esetén az egyik tároló vágányként is hasznosítható. A jelenlegivel megegyező módon kötöttük be a PFT, a MÁVGÉP és a VASÚTVILL vágányait. A jelenlegi kihúzóvágány nyomvonalán kötötte be a Főmterv’TT Zrt. a második vágányt az állomás páros végébe.

4.2.1.2.5. Siófok áll. (kiz.) – Zamárdi-felső áll. (kiz.)

4.161. ábra A vasút Siófok-Zamárdi közé eső szakasza

Jelenlegi állapot Az állomásközben a vasúti pálya jelenleg egyvágányú, az engedélyezett sebesség jelenleg 120 km/h. A nyíltvonalon jelenleg két nyíltvonali szolgálati hely található, Balatonszéplak-felső (Siófok közigazgatási terület) és Balatonszéplak-alsó megállóhely (Zamárdi közigazgatási terület). Mindkét megállóhelyen a vágány jobb oldalán található egy 360 mh. betonburkolatú, sk+30 cm magas, 2.0 m széles peron. A peronon térvilágítás van.

4.162. ábra Balatonszéplak-felső megállóhely

4.163. ábra Balatonszéplak-alsó megállóhely

A mindkét megállóhelyen a peron páros végében egy-egy 9.0 m sz., Strail gumielemes fény- és félsorompóval biztosított szintbeni útátjáró található.


192


TSZ. 16/12

Tervezett állapot A Főmterv’TT Zrt. tervei a szakaszon Siófok áll.(kiz.) – Zamárdi felső áll. (bez.) között az I. ütemben létesítendő második vágány helyét biztosítják, beleértve a nagysugarú kitérő beépítésének helyigényét is. A szakaszon a sebesség átépítést követően is 120 km/h marad. A szakaszra Főmterv’TT Zrt. engedélyezési tervet készített, melyben Balatonszéplak-felső és Balatonszéplak-alsó megállóhelyen 360 mh., sk+55 cm magas peront tervezett.

4.2.1.3. Helyi közösségi közlekedés A helyi közösségi közlekedést szolgáltató Kapos VOLÁN Zrt., Önkormányzattal kötött szerződése 2012. december 31.-én lejár. A 2013. január 01-től pályázattal kiválasztandó szolgáltató pillanatnyilag nem véglegesített. A pályázat kiírásra került. A Kapos VOLÁN Zrt.-vel 2012. december 05.-én tartott egyeztetésünk szerint, a cégnek szándéka a helyi közlekedés folytatása 2013-ban is, pályázatát benyújtotta. Ismereteik szerint az eredményhirdetés 2012. december 27.-én várható, azt követő szerződéskötéssel. Jövő évre vonatkozó előkészületeiket megkezdték és számítanak a folytatásra. Ilyen esetben max. 2 évre köthető szerződés a korábbi szolgáltatóval. Várható szolgáltatási helyzet 

Siófokon az Önkormányzat, nyertes pályázattal fejleszti a tömegközlekedés infrastruktúráját. Ez elsősorban ma meglevő megállóhelyek öblösített, térburkolatos, utasváróval utcabútorral való kialakítását jelenti. (pl.: Szépvölgyi iskola, Sóstói öböl) Tervezett volt korábban a mai buszvégállomás áthelyezése közvetlenül a vasút mellé, egy egységes intermodális pont létesítése, utastájékoztatással real-time információval. Ma az intermodális csomópont nincs napirenden, a buszvégállomás mai helyén marad.



A járműpark (6 db) 13-14 éves járművekből áll. Ha a Kapos VOLÁN folytatja 2013-tól, két évre az üzemeltető a járművek továbbfutását biztosítja, új jármű beszerzést nincs módja tervezni.



A szolgáltatás területi bővítése, nincs napirenden, a mai hálózat megfelelő fenntartása a cél.

4.2.1.3.1. Helyközi autóbuszos közlekedés A közeljövőben több tényező befolyásolhatja azt a kialakult, stabil szolgáltatást, melyet a Kapos VOLÁN több évtizedes szakmai gyakorlatával kialakított. 

A kihasználtság o

A tömegközlekedés legfontosabb minőségi jellemzője, ma csúcsidőben ez 70 – 90 %os, egésznapra számítva 26,9 %-os. A topográfiai adottságok a működési területen 72 településen betérést igényelnek, így a kilométer- ráfordítás jelentős. A cég hatékony költséggazdálkodással is nehezen egyensúlyozza, hogy fajlagos bevételei elmaradnak


193


TSZ. 16/12

a VOLÁN társaságok átlagától. A veszteségtérítés biztosítása az NFM feladata. A szolgáltatásban érdemi változás nem prognosztizálható. 

A VOLÁN társaságok regionális átszervezése. o

7 regionális társaság lesz a mai 24 helyett, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz való alárendeltségben. Az átszervezés megkezdődött, egyelőre humán beavatkozásokkal, további lépések nem ismertek, a teljes átszervezés befejezését 2014-re tervezik.



Járműpark o

A helyközi járműpark 196 autóbuszának átlagos életkora meghaladta a 13 évet. Az összetétel heterogén, 13 típusból áll. Nem előnyös, ha a jövőben további használt buszvásárlásokkal a heterogén park fajlagos költségei nem csökkennek. cél lenne az egységesítés, erre ma az üzemeltetőnek nincs módja.



Internetes jegyvásárlás lehetőségének kiterjesztése. o

Ma erre a távolsági járatoknál van lehetőség a Kapos VOLÁN-nál.

4.2.1.4. Lágy közlekedési módok 4.2.1.4.1. Kerékpáros közlekedés Siófok kerékpáros hálózata két részből tevődik össze:  a Balatoni kerékpárút siófoki belső szakaszából és  a város saját kerékpárútjaiból. A Balatoni kerékpárút körbevezet a Balatonon és részben önálló elkülönített kerékpárúton részben a településeken belül kijelölt kisforgalmú utcákon halad. Siófokon is a Balaton és a vasút közötti kisebb forgalmú utcákat veszi igénybe és a vasúttal párhuzamosan végighalad az egész településen.

A város saját kerékpárútjai közül a legjelentősebb a Wesselényi u. – Tanácsház u. – Semmelweis u. – Kandó Kálmán u. (7. sz. főút) déli oldalán vezetett kerékpárút.


194


TSZ. 16/12

4.164 ábra Siófok kerékpáros hálózata (piros: a városi hálózat, zöld: Balatoni kerékpárút)

4.165. ábra A Tanácsház utca déli oldalán vezetett kerékpárút


195


TSZ. 16/12

4.166. ábra A Fő utca belső szakaszán a déli oldalon kétirányú kerékpársáv vezet

4.167. ábra A Fő utcán, a Vitorlás u. és a Kandó Kálmán u. között kétoldali felfestett kerékpársáv húzódik

Fontos elem a Sió menti kerékpárút, amely a csatorna nyugati, majd a Sió kanyarulata után a déli oldali töltésén vezet Siójutig.

4.2.1.5. Parkolás Parkolással kapcsolatos fejlesztésekben Siófok Önkormányzata alapvetően nem gondolkodik. A projekt nélküli esetben szóba jöhető fejlesztés az Önkormányzati Akciótervben ismertetett, a Barosshíd nyugati oldalán tervezett parkolófejlesztés:


196


TSZ. 16/12

A Baross Gábor híd nyugati lábánál, jelenleg murvával felszórt parkoló található. Siófok Város Történelmi Üdülőközpont Akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve (2009-2015) c. tervben szerepel ezen parkolóterület bővítése és kiépítése. Az akcióterv a megvalósítás dátumaként 2011-et nevez meg, azonban a parkoló kiépítése mindeddig nem történt meg, megvalósítása bizonytalan. A terület 100%-ban az Önkormányzati tulajdonú Balaton-parti Kft. tulajdona.

4.2.2. Előnyök, hátrányok 4.2.2.1. Működési költségek A működési költségeket célszerűen a [3] NFÜ útmutatóban közölt, a síkvidéki utakra vonatkozó, 2008. évi fajlagos adatokból kiindulva lehet meghatározni, figyelemmel az évi %-os árindexekre. Ennek mértéke 2008 és 2012 között 1,2027-szeres. Így a 10 éves ciklusidejű fajlagos, 1 km-re eső km felújítási költség (M Ft/km/10 év):  

2x1 sávos főútnál: 44,4*1,2027= 53,39988 2 sávos folyami híd (felépítmény hosszát figyelembe véve): 3955,70*1,2027=4757,520

Az éves, 1 km-re eső üzemeltetési és fenntartási fajlagos költség (M Ft/km/ év):  

2x1 sávos főútnál: 2,6*1,2027= 3,12702 2 sávos folyami híd (felépítmény hosszát figyelembe véve): 239,70*1,2027=288,2872

A tervezett fejlesztések változatai az új építésű szakaszok mellett különböző mértékben igénybe veszik a Molnár István (543 m), illetve Dózsa György (884 m) utat, amelyeknek a felújítási és fenntartási költsége az alábbi táblázatban látható:

Molnár István út

Dózsa György út

Hossz (km)

0.543

0.884

Felújítás (Mrd Ft / 10 év)

0.029

0.047

Fenntartás (Mrd Ft / év)

0.002

0.003

4.2-5. táblázat Működési költségek

Ezek a működési költségek a tervezett fejlesztésektől függetlenek.


197


TSZ. 16/12

4.2.2.2. Üzemeltetési feltételek előrejelzése

A jelenlegi hálózatot a szabályozásoknak megfelelően a forgalmi terheléstől függően fel kell újítani, ami a projekt megvalósításától lényegében független. Közutak fenntartásának és üzemeltetésének általános szabályait az Országos Közutak Kezelési Szabályzata tartalmazza. A szabályzat előírásainak megfelelően kell az út üzemeltetéséről és fenntartásáról gondoskodni. Az utak üzemeltetése során általában az alábbi munkafolyamatok adódnak: - Téli síkosságmentesítés – (nedvesített vagy száraz síkosságmentesítés). - Kaszálás, árokkarbantartás – füves területeket a korona élen kívül legalább évente kétszer kell kaszálni, a korona élen belül pedig legalább évente négyszer. A gyomirtást a padkán és a kisajátításra kerülő területen általában alvállalkozó bevonásával végeztetik. Az árok karbantartása részben a benövő növényzet és a hordalék eltávolítását, részben szemét, uszadék összegyűjtését jelenti. - Burkolatfestés, korlátok, forgalomtechnikai berendezések karbantartása – elsősorban festést és tisztítást jelent, de jelentős a balesetek folyamán megsérült korlátok és táblák javítása. Téli üzemmód után a berendezések mosása. - Műtárgyak karbantartása – ellenőrzés, javítás, korróziógátlás. - Hulladékok gyűjtése – úgy a pihenőkben, mint a pálya mellett elszórt kommunális, és egyéb (időnként veszélyes) hulladékok összegyűjtése. - Növényzet gondozása – fák gondozása, sövényvágás.


198


TSZ. 16/12

4.2.2.1. Hatások, társadalmi hasznosság

A város rendezési terve már tartalmazza, hogy a jelen projekt folytatásaként a jövőben ezen nyomvonalon kívánja folytatni a tehermentesítő utat a város keleti részén található ipartelep felé. Így ezen odaérkező teherautók, kamionok gyorsabban elérhetik majd az ipartelepet és utána ezen az úton könnyebben a városközpont kikerülésével nyugati vagy déli irányban folytatják útjukat, ezáltal kiteljesítve a tehermentesítő út létesítésével elvárható kedvező változásokat a környékbeli lakosság számára. A déli tehermentesítő út, és az annak keretében elkészülő tervezett híd célja a meglévő átkelési szakaszok, szűk keresztmetszer kapacitásának felszabadítása a 7. sz. főút és a 65-ös főúton átmenő forgalom számára, ezzel biztosítva a települési belső forgalom leválasztását, így elősegítve a települési tehermentesítés, mint kiemelt környezetvédelmi és területfejlesztési szempont érvényesülését. A főutak találkozási pontja jelenleg Siófok belvárosában található, így szükségtelenül keveredik a belvárosban a sőutak közötti átmenő forgalom, illetve a helyi, településen belüli célforgalom, ezzel a városban élők számára aránytalanul megnövelve a zaj-, rezgés-, por-, levegőszennyezést, valamint egyéb káros hatásokat. Az átmenő forgalom, és az általa okozott, az új tehermentesítő út megvalósulása folytán elkerülhető torlódások jelenleg kedvezőtlen hatást gyakorolnak a közlekedők biztonságára is.


199


TSZ. 16/12

5. PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYEK 5.1.1. A projekt célrendszere Az Új Széchenyi Tervben több stratégiai célkitűzések került megfogalmazásra, mely jelen projekt szempontjából is kiemelt jelentőségű:    

a településekről az átmenő forgalom kivonása, ezzel élhetőségük javítása, az infrastruktúra-hálózatok megfelelő szinten tartása, a közúti közlekedés ésszerű korlátozása, a közlekedési szolgáltatások színvonalának, biztonságának javítása, mindenki (mozgássérültek, gyermekes szülők, idősek) közlekedési lehetőségeinek biztosítása,

Siófok város Integrált Városfejlesztés Stratégia 2009 – 2015 középtávú célként tűzte ki a déli tehermentesítő út kiépítését, mely megjelent Siófok város 2011-2014 közötti gazdasági programjában is.

A projekt kapcsán kitűzött legfontosabb célok:

Stratégiai célkitűzések:    

a településen és a kistérségben élő lakosság életminőségének javítása, a versenyképesség javítása, az elérhetőség és térségi kapcsolatok javítása, a közlekedési igények kielégítésének differenciált biztosítása.

Operatív cél:      

a városi átmenő forgalom csökkentése, a városközpont tehermentesítése, az országos főúthálózat érintett részein az utazási időtartam csökkentése, az elérhetőség javulása, a 7. sz. főút és a 65. sz. főút szűk keresztmetszeti kapacitásának felszabadítása, a káros környezeti hatások, a zaj-, rezgés-, por-, levegőszennyezés csökkenése, közlekedésbiztonság javítása a torlódások csökkenésével, az ipartelep elérhetőségének javítása a térségi logisztikai kapcsolatok fejlesztésének érdekében.


200


TSZ. 16/12

Az elérhetőség meghatározó szerepet tölt be a gazdaság versenyképességében és növekedésében. Fontos szerepe van a működő tőke vonzásában, a vállalkozások telephelyválasztásának orientálásában, a beszerzési és értékesítési piacok távolságának redukálásában, lehetővé teszi a munkaerő mobilitását, valamint az áruszállítás kiszolgálása révén többletjövedelmek realizálását. A Balaton térségében az elérhetőség javítása a turizmus feltételeinek javulását és az idegenforgalom fejlődését eredményezi. A projekt hozzájárul a horizontális célok eléréséhez is. A projekt megvalósításával a negatív környezeti hatások csökkennek. A projekt révén javul a régió versenyképessége, ami a foglalkoztatás bővülését eredményezheti, javítva a hátrányos helyzetűek helyzetét. Az építési munkák során a helyi vállalkozók bevonásával további munkahelyek teremtése is várható, mely az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetében is kedvező változást hoz. A projekt révén a területi kohézió elve is érvényesül.

5.1.2. Indikátorok Fontos szempont, hogy a legfontosabb célkitűzésekhez számszerűsített indikátorokat rendeljünk, bemutatva, hogy a projekt mennyiben járul hozzá az operatív programban meghatározott indikátorokhoz Az eredmény indikátor megnevezése

Mértéke gység

Kiindulási érték

Dátum

Célérték

Dátum

fejlesztett főutak hossza

km

0

2013.01.01.

0,457

2015.01.01

megyei jogú városokat személygépkocsival 30 percen belül elérő munkaképes korú lakosság számának változása a bázis évi népességadatokra vetítve megyei jogú városokat autóbusszal 30 percen belül elérő munkaképes korú lakosság számának növekedése a bázis évi népességadatokra vetítve a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatai számának változása az érintett hálózaton* a személygépkocsi menetidő csökkenése

ezer fő

352

2013.01.01.

Forrás Tan. terv

354

az MT-hez készített 2015.01.01 háztartási kikérdezés

ezer fő

96

2013.01.01.

96


fő/év

1

2013.01.01.

0

2015.01.01

perc/jmű

0,000

2013.01.01.


0,78

OKA

Az MT-hez készített 2015.01.01 forgalmi modell

201

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT az autóbusz menetidő csökkenése

megyei jogú városokat személygépkocsival 30 percen belül elérő munkaképes korú lakosság számának változása a bázis évi népességadatokra vetítve megyei jogú városokat autóbusszal 30 percen belül elérő munkaképes korú lakosság számának növekedése a bázis évi népességadatokra vetítve a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatai számának változása az érintett hálózaton a személygépkocsi menetidő csökkenése

az autóbusz menetidő csökkenése

perc/jmű

ezer fő

TSZ. 16/12

0,000

352

2013.01.01.

2013.01.01.

0,78


354


ezer fő

96

2013.01.01.

96


fő/év

1

2013.01.01.

0

2020.01.01

perc/jmű

perc/jmű

0,000

0,000

2013.01.01.

2013.01.01.


OKA.

0,48


0,48


202


TSZ. 16/12

6. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEK ÉS MÓDSZERTAN A Siófok új tehermentesítő útra megvalósíthatósági tanulmány készül az alábbi útmutatóknak megfelelően: Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program pályázataihoz, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Pályázati útmutató a Közlekedés Operatív Program keretében megvalósuló „ a térségi elérhetőség javítása” prioritás támogatására, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Módszertani útmutató közúti projektek költség-haszon elemzéséhez, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Útmutató a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához, I. belső hatások, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Útmutató a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához, II külső hatások, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Elszámolható költségek útmutatója. KözOP 1-5. prioritások általános és speciális elszámolhatósági elvek, 2007-2013 programozási időszak.

Az alábbiakban a fenti sorszámmal hivatkozunk az aktuális útmutatóra.

6.1. A közlekedési modell felépítése A modell a nemzetközileg akkreditált PTV VISUM közlekedési makrómodellezési szoftverben lett felépítve. A modell területileg Siófokra és agglomerációjára terjed ki. A modell bemenő adatai a következőek: -

-

hálózati adatok: o közúthálózat: közutak és csomópontok paraméterezve (megengedett sebesség, kapacitás, sávszám, tiltott irányok, ellenállás függvények, stb.) o közforgalmú közlekedési hálózat: megállók, operátorok, jármű típusok (kapacitással) és menetrendek (vasúti, helyi és helyközi autóbuszos) igénymodellezéshez szükséges adatok: o forgalmi körzetek  34 db. siófoki körzet: a választói szavazókörök megfelelő összevonásával és korrigálásával  5 db. regionális körzet: az Országos Célforgalmi Felvétel során alkalmazott körzetek alapján  6 db. externális körzet: az Országos Célforgalmi Felvétel során alkalmazott körzetek alapján történő összevonások szerint


203

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT Körzetazonosító

TSZ. 16/12 Körzet neve

Típusa

belső körzetek 1

Szabadisóstó 1

üdülőterület

2

Szabadisóstó 2

üdülőterület

3

Szabadisóstó 3

üdülőterület

4

Szabadisóstó 4

üdülőterület

5

Szabadifürdő 1

üdülőterület

6

Szabadifürdő 2

üdülőterület

7

Szabadifürdő 3

üdülőterület

8

Ipartelep K

külterületi jellegű

9

Aranypart 1

üdülőterület

10

Ipartelep

ipari

11

Aranypart 2

üdülőterület

12

Belváros 1

városi

13

Belváros 2

városi

14

Belváros 3

városi

15

Belváros 4

városi

16

Belváros 5

városi

17

Belváros 6

városi

18

Belváros 7

városi

19

Kiliti 1

városi

20

Kiliti 2

városi

21

Kiliti 3

városi

22

Kiliti 4

városi

23

Fokihegy 1

városi

24

Belváros 8

városi

25

Belváros 9

városi

26

Újhegy

városi

27

Fokihegy 2

városi

28

Fokihegy 3

városi

29

Fokihegy 4

városi

30

Fokihegy 5

városi

31

Széplak 1

üdülőterület

32

Fokihegy 6

városi

33

Széplak 2

üdülőterület

34

Széplak 3

üdülőterület

regionális körzetek


204


TSZ. 16/12

35

Zamárdi

regionális

36

Töreki

regionális

37

Ságvár

regionális

38

Balatonszabadi

regionális

39

Balatonvilágos

regionális

o

-

körzetenkénti társadalmi struktúra jellemzők (lakos szám, motorizáció, gazdasági aktivitás, stb.) o körzetenkénti intézményi és egyéb létesítmény jellemzők (munkahelyek, egészségügyi létesítmények, kereskedelmi létesítmények, szórakoztató létesítmények, egyéb forgalomvonzó intézmények és létesítmények) o közlekedés módok  egyéni közlekedés (személygépkocsi, tehergépkocsi)  közösségi közlekedés (távolsági, helyközi, autóbuszos, valamint vasúti közösségi közlekedés)  ráhordó közlekedés (rágyaloglás, B+R, P+R) felvett jelenlegi forgalmi adatok: o közúti keresztmetszeti és csomóponti forgalomszámlálások, valamint utasforgalmi számlálások keresztmetszeti értékei, mint kalibrálási és validálási értékek.

6.2. Költség-haszon elemzés általános feltételezései 6.2.1. A pénzügyi elemzés általános módszerének rövid ismertetése A projekt javasolt változatára a pénzügyi költség-haszon hatékonysági vizsgálatát a [3] NFÜ útmutató alapján végeztük. A vizsgálatainknál alkalmazott költség-haszon elemzés lényege az, hogy számításba veszi a tervezett útfejlesztés (VELE eset), ill. annak elmaradása esetén (NÉLKÜLE eset) a projekt vizsgálati időtartama alatt jelentkező, bevételeket (hozamokat), ill. költségeket (ráfordításokat). A vizsgálatot tehát a „fejlesztési különbözet” általános elve szerint végeztük. A reális összevetés szükségessé teszi a különböző időpontokban felmerülő költségek egy időpontra való átértékelését, diszkontálását.


205


TSZ. 16/12

A legfontosabb kiinduló feltételezések:  



diszkontfaktor 5 %, a figyelembe vett vizsgálati (beruházási és üzemeltetési) időtáv a 2017-2042, illetve 2025 - 2050 közötti üzemeltetés 25 év + előtte a megvalósítás 5 év, tehát összesen 30 év, a hasznokat, költségeket nemzetgazdasági szinten, ÁFA -val, az útmutatóban szereplő 2008. évi alapárak indexálásával vettük figyelembe.

Az új projekt miatt szükségessé váló beavatkozások megvalósítási, ill. a működtetési költségei különbözetének összevetése után az alábbi teljesítményi-mutatókat számszerűsítettük:   

Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV) Pénzügyi haszon-költség arány (BCR), Belső pénzügyi megtérülési ráta (FRR),

A vonatkozó hazai és EU Útmutatók az első három mutató számítását követelik meg és akkor támogatható a projekt, ha a FNPV<0, a BCR<1, és a FRR< 5%. (A számítási modell szerkezetéből eredően, ha a FRR <5 %., akkor értelemszerűen teljesül a másik két követelmény is.) A pénzügyi hatékonysági vizsgálat legfontosabb kiinduló alapadatai a bruttó megvalósítási költségek (lásd 2-8. sz. melléklet), valamint a 13. mellékletben közölt forgalmi prognózis alapján számolt lehetséges úthasználat díjbevétel értékei szolgáltatják. A pénzügyi elemzésnél a bruttó értékekkel számoltunk.

6.2.2. A közgazdasági költség haszon elemzés általános módszerének rövid ismertetése A projekt vizsgált három nyomvonal változatának közgazdasági költség-haszon hatékonysági vizsgálatát a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedési Főosztálya által 2003 novemberében kiadott [4] I. belső hatások, ill. [5] II. külső hatások” útmutató 2006 októberében részben korszerűsített előírásai, valamint a [3] NFÜ útmutató alapján végeztük. Az Útmutató I. a közlekedési hatások szokásos, hosszú múltra visszatekintő, klasszikus cost-benefit vizsgálati módszerét rögzíti, míg az Útmutató II., írja le a környezeti és a térségfejlesztő gazdasági hatásoknál követendő módszert. A vizsgálatainknál alkalmazott költség-haszon elemzés lényege az, hogy számításba veszi a tervezett útfejlesztés (VELE eset), ill. annak elmaradása esetén (NÉLKÜLE eset) a projekt vizsgálati időtartama alatt jelentkező, pénzben kifejezhető közlekedési, ill. a környezeti szemléletű nemzetgazdasági hasznokat (hozamokat), ill. költségeket (ráfordításokat). A vizsgálatot tehát a „fejlesztési különbözet” általános elve szerint végeztük. A reális összevetés szükségessé teszi a különböző időpontokban felmerülő költségek egy időpontra való átértékelését, diszkontálását.


206


TSZ. 16/12

Az elérhetőség javulásával összefüggésbe hozható területfejlesztő és egyéb hatások a módszertani elveknek megfelelően nem képezhetik a gazdasági költség-haszon elemzés tárgyát és annak eredményeit képező teljesítmény-mutatókban sem jelenhetnek meg, ezért ezekre a Megvalósíthatósági tanulmány következő fejezetében térünk ki. A legfontosabb kiinduló feltételezések:  

diszkontfaktor 5.5 %, a figyelembe vett vizsgálati (beruházási és üzemeltetési) időtáv a 2017-2042, 20202045, illetve 2025 - 2050 közötti üzemeltetés 25 év + előtte a megvalósítás 5 év, tehát összesen 30 év.

A hasznokat, költségeket nemzetgazdasági szinten, ÁFA nélkül, az útmutatóban szereplő 2008. évi alapárak indexálásával vettük figyelembe. Először a fejlesztés megvalósulásával számoló, VELE eset és a projekt út fejlesztése nélküli, NÉLKÜLE eset forgalmi viszonyainak összehasonlítására került sor nyomvonal-változatonként azon az úthálózaton, amelyre az új útépítés megvalósítása érdemi hatást fejt ki. (lásd a 13. sz. mellékletben bemutatásra kerülő forgalmi prognózist, terhelési térképeket.) A közlekedéssel és a környezeti terheléssel összefüggő költségmegtakarítások, valamint az új projekt miatt szükségessé váló beavatkozások megvalósítási, ill. a működtetési költségei különbözetének összevetése után az alábbi teljesítményi-mutatókat számszerűsítettük:    

nettó jelenérték (NJÉ), haszon/költség hányados (HKH), belső megtérülési ráta (BMR), megtérülési időtartam (MI).

A vonatkozó hazai és EU Útmutatók az első három mutató számítását követelik meg és akkor tekinthető hatékonynak a projekt, ha a NJÉ ≥ 0, a HKH ≥ 1, és a BMR ≥ 5,5 %. (A számítási modell szerkezetéből eredően, ha a BMR ≥ 5,5 %., akkor értelemszerűen teljesül a másik két követelmény is.) A MI ≤ 10 év esetén a vizsgált közúti projekt időben nagyon gyorsan megtérülő beruházásnak tekinthető. A változatonkénti költség-haszon vizsgálatok során a kiinduló feltételezésekkel jellemzett alapesetekre kiszámításra kerülnek a közlekedési (belső) hatásokra vonatkozó hatékonysági, teljesítmény-mutatók, majd pedig a monetarizálható környezeti hatásokkal integrált mutatók is. Az előbbiek arra adnak választ, hogy csak a közlekedési hatások (üzemeltetési, idő- és baleseti költségmegtakarítások) miként viszonyulnak a projekt megvalósítási és működési költségeihez, míg a környezeti hatásokkal integrált mutatók már a monetarizálható környezeti megtakarításokat is figyelembe veszik. A nemzetgazdasági szintű, közlekedési hatékonysági vizsgálat legfontosabb kiinduló alapadatait a Pro Urbe Kft. UVATERV Zrt. szakértői által kidolgozott nettó megvalósítási költségek, valamint a forgalmi prognózis értékei szolgáltatják.


207


TSZ. 16/12

Ezek mellett az érintett közutak fajlagos működési, valamint az úthasználói és a monetarizálható környezeti fajlagos költségek kiinduló értékeinek figyelembe vétele is szükséges, a következők szerint. Az NFÜ útmutatóban a kiindulási lapnak használt fajlagos úthasználói költségek mindig nettó értékek, mivel a hasznok számításánál nem vehetjük figyelembe, így ezzel összhangban a megvalósítási és üzemeltetési költségeket is nettó értéken kell figyelembe vennünk az értékelési mutatók számításánál.

6.2.3. Úthálózati működési fajlagos költségek A működési költségeket célszerűen a [3] NFÜ útmutató 32. táblázatban közölt, a síkvidéki utakra vonatkozó, 2008. évi nettó árszintű, fajlagos adatokból kiindulva lehet meghatározni, figyelemmel az évi %-os árindexekre. Ennek mértéke 2008 és 2012 között 1.2027-szeres. Főút, 2x1 sávos, szintbeni csomópont 2 sávos folyami híd (felépítmény hosszát figyelembe véve)

2,6 *1,2027

3.127

239,70 *1,2027 288,2872

6.2-1. táblázat: Az éves, 1 km-re eső üzemeltetési és fenntartási fajlagos költség (M Ft/km/ év)

6.2.4. Úthasználói költségek Jármű-üzemköltség A jármű-üzemköltségek számításánál a [3] útmutató folytonos függvény alkalmazását javasoló módszere alapján jártunk el. Jármű-üzemköltségek értékét két járműkategória-csoportra az alábbi (a sebességfüggő üzemköltség) összefüggés tartalmazza (2008. évi értékek): C=a+b*v+c*v2 +a1+b1/v , ha v ≥ 5 km/h C (v) = C (v =5 km/h) , ha v < 5 km/h ahol a C két összetevője, az üzemanyagköltség: C1=a+b*v+c*v2, és az egyéb üzemköltség: C2=a1+b1/v [Ft/jkm] ahol v: átlagsebesség (km/óra), az a, b, c, a1 és b1 paraméterek az 1. sz. mellékletben adottak. (Az elemi szakaszonkénti sebesség-értékeket a forgalmi prognózis szolgáltatta.) A módszertan szerint a városok átkelési szakaszai esetén a jármű-üzemköltségek módosítása szükséges a település típusa szerint. Budapest esetén 1,35, megyei jogú városnál 1,25, egyéb városnál 1,15 szorzót kell alkalmazni. A 2008. évi alapárra való áttéréshez, az üzemanyag-árváltozás miatt, az évi indexálás 2009 - 2015 között reálértéken 2,5 % , 2016-tól 2,0 % évenkénti növekedéssel képezhető.


208


TSZ. 16/12

Időköltség Az utazási-szállítási időköltségnél, kiindulva a [1] útmutató szerinti 2008. évi áras adatokból és az aktualizáláshoz ajánlott, a GDP -6,7 – +3,6 %-os növekedését figyelembe véve, a 2008. évi árszintű értékek:  

könnyű járműre: = 4 565 Ft/jm*óra nehéz járműre: = 13 388 Ft/jm*óra

A reálérték növekedés: 2009

-4.69 %

évente

2010

0.63 %

évente

2011-2021

2.52 %

évente

2022 után

2.45 %

évente

Baleseti költség A baleseti költségeknél egyrészt az Útmutató által részletesen közölt, útkategóriáktól, relatív baleseti gyakoriságtól, baleseti súlyosságtól függően differenciált sérülések, esetek számára vonatkozó fajlagos adatokat, ill. a 2008. évi kiinduló fajlagos költségeket vettük figyelembe. Másrészt a GDPfüggő reálérték növelésnél:

2009

-6.7 %

évente

2010

-0.9 %

évente

2011-2021

3.6 %

évente

2022 után

3.5 %

évente

Az így számítható elméleti veszteségek, fajlagos költségek:

Baleseti érték [millió Ft/sérült]

Halálos

Súlyos

Könnyű

Anyagi

266.90

35.80

2.60

0.80


209


TSZ. 16/12

Az úttípustól függő baleseti gyakoriságot és egy balesetben az átlagos sérültek számát a [3] útmutató alapján a következő táblázatok mutatják be. Útkategóriák

halálos súlyos könnyű csak baleset baleset baleset anyagi káros

autópálya

0.182 0.463 0.539

3.23

autóút (2x2 sávos, osztott pályás, különszintű csp.)

0.182 0.463 0.539

3.23

autóút (2x1 sávos, különszintű csp.)

0.43

4.07

főút (külterület, 2x2 sávos, szintbeni csp., osztott pályás, fizikai elválasztással)

0.365 0.928 1.08

1.084 0.678

6.48

főút (külterület, 2x2 sávos, szintbeni csp., fizikai elválasztás nélkül) 0.491 1.572 1.88

11.28

főút (külterület, 2x1 sávos, szintbeni csp.)

0.415 1.328 1.588

9.53

mellékút (külterület)

0.254 1.239 1.317

7.9

Belterületi út

0.348 2.723 4.049

24.3

7

6.2-2. táblázat BM-relatív baleseti mutató (baleset/10 jkm) (baleset bekövetkezésének valószínűsége)


210

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT Útkategóriák

Gyorsforgalmi út

TSZ. 16/12

Baleset kimenetele meghalt

súlyos

könnyű

Halálos

0.67

0.554

1.248

0.643

1.357

Súlyos Könnyű

1.495

Halálos Főút külterület

1.184

Súlyos

0.524

0.459

1.499

0.78

Könnyű

1.445

Halálos Mellékút külterület

1.101

Súlyos

0.435

0.382

1.205

0.564

Könnyű

1.495

Halálos Átkelési szakasz

1.077

Súlyos

0.219

0.231

1.102

0.291

Könnyű

1.233

autópálya

autóút (2x2 sávos, osztottpályás, különszintű csp.) autóút (2x1 sávos, különszintű csp.)

főút (külterület, 2x2 sávos, szintbeni csp., osztottpályás, fizikai elválasztással főút (külterület, 2x2 sávos, szintben csp., fizikai elválasztás nélkül)

főút (külterület, 2x1 sávos, szintbeni csp.)

mellékút (külterület)

átkelési szakasz

6.2-3. táblázat Az egyes balesettípusokban átlagosan sérültek száma

halálos baleset

2,10

2,10

4,96

4,44

5,98

5,05

2.84

3,78

súlyos baleset

7,20

7,20

16,88

14,43

22,75

19,22

16,09

30,51

17,79

17,79

36,58

32,31

54,85

46,33

26,44

57,88

32,34

32,34

40,68

64,80

112,80

95,28

79,02

242,94

Megnevezés

relatív balesetgyakoriság főben, dbban

(balesetes könnyű fő, db/108 baleset jmkm) anyagi károk

6.2-4. táblázat Fajlagos balesetet szenvedett halottak, sérültek, ill. az anyagi károk száma


211


TSZ. 16/12

A forgalmi prognózis felhasználásával, a felsorolt fajlagos értékek figyelembe vétele mellett, számíthatók változatonként a VELE és a NÉLKÜLE esetek baleseti költségei, ill. képezhetők a baleseti költség-megtakarítások, hasznok. A működési költségeket célszerűen a [3] NFÜ útmutatóban közölt, a sikvidéki utakra vonatkozó, 2008. évi fajlagos adatokból kiindulva lehet meghatározni, figyelemmel az évi %-os árindexekre. Ennek mértéke 2008 és 2012 között 1,082 -szeres.

6.2.5. A becsülhető környezeti monetáris externális hatások módszertani kérdései A települési környezet zaj-, rezgés- és szennyezőanyag terhelése programindikátor, a környezeti terhelés (humán környezet) értékelési szempont. A számításához a GKM által kiadott [5], II. külső hatások útmutató a 2. fejezetben egyszerűsített módszert javasol. A környezetvédelmi szakértőkkel egyeztetve az alábbiakban leírtak szerint számítottuk a légszennyezés és a zajterhelés csökkenéséből eredő megtakarításokat. Levegőszennyezés a humán környezetben számítása: Az UVATERV ZRT, KTI KHT környezetvédelmi szakértőivel és a GKM témafelelős konzulensével történt egyeztetés szerint az átlagolási időtartamra vonatkozó koncentráció (imisszió) kalkulálását a Közlekedéstudományi Intézet Kht. által készített „Egységes hatástanulmány elkészítési módszer és adatbázis rendszer a levegőtisztaság védelem vonatkozásában az útügy területén” című témazáró jelentés 4. A Magyar Szabvány szerinti számítás fejezete alapján történik:

 1,228  Cj

E ud

mg/m3

(1)

ahol: Cj:

j szennyező anyag átlagolási időtartamra vonatkozó koncentráció (imisszió)

E: folytonosan működő vonalforrás rövid időtartamra vonatkozó gázállapotú szennyezőanyag emissziója [mg/(s-m)] u:

szélsebesség [m/s], az országos hálózatnál 3-nak vesszük

d:

távolság

E= emissziós faktor (g/km) és a vizsgált időszak (pl. 1 óra) alatt áthaladó járműszám szorzata. Az emissziós faktorokat lásd a fent említett KTI témazáró jelentésben. A távolság városias területen 15 m, falusias területen 20 m.


212


TSZ. 16/12

A légszennyező károsanyagterhelés változásból származó költségek számítása: A környezetvédelmi szakértőkkel történt egyeztetés szerint a határértékekre vonatkozó érvényes új jogszabály: 4/2004.(IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelet határozza meg, melynek egészségügyi határértékeit az alábbi táblázatban adjuk meg. A szénhidrogénekre nincsen határérték, ezért szükség esetén a legveszélyesebb benzolt szokták mérni, de a benzolra nincs emissziós adat, ezért csak a nitrogénoxidokkal történő számításokat javasolják. A légszennyezettség egészségügyi határértékei (g/m3) Szennyezőanyag

3

Veszélyességi

Határérték [g/m ]

Fokozat

Éves

24 órás

Órás

Nitrogénoxidok

II.

70

150

200

Benzol

I.

5

10

-

Az országos hálózatok összehasonlításánál pontosabb eredményeket kapunk, ha az egészségügyi határérték alatti szennyezést is figyelembe vesszük, az összegzésnél így nem vesznek el a küszöb alatti kisebb, nagyobb értékek. Az [5] útmutató 2. sz. melléklete szerint a fenti imisszió számítás eredményét felhasználva az emberekre és építményekre gyakorolt hatás költsége: PEÉ = KTEÉ * FPEÉ

[Ft/év]

ahol FP EÉ = 4,000,000

[Ft/ KTEÉ /év]

(fajlagos költség)

KT EÉ

károsanyag-lakos egyenérték

KT EÉ = ΣΣKT i,R (i= hálózatszakasz, iR

R=a forgalom iránya)

KT i,R = Σ Txj * K i, j, R (d i,R) * LSZ i,R/100*ATKHi,R [µg/m3 * (az út 1 méterére eső lakosok száma)* (átkelési hossz)] ahol Tx NOx =1

Az NOx toxikussági tényezője

Tx CH =1.5

A CH toxikussági tényezője

K i, j, R (d j, R ) = C j*1000 [µg/m3] A j komponens földközeli koncentrációja (imisszió) 1,5 m magasságban az "i" hálózatelem "R" irányában a beépítés vonalában PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM

213

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT Cj

TSZ. 16/12

[mg/m3] értékét lásd az (1) képletben

LSZ i,R = Az "i" hálózatelem "R" irányában a levegőszennyezéssel közvetlenül érintettek száma. LSZ i,R = 130 fő/100 m városias területen; 40 fő/100 m falusias területen ATKHi,R = az i szakasz átkelési hossza Az érintettség figyelembevételére a 280/2004. (X.20.) Korm. rendelet valamint a 25/2004 (XII.20.) KvVM rendeletben közölt módszer az irányadó. Azonban az országos hálózati modellben csak a szakasz átkelési hossza és városias, falusias beépítés jelleg áll rendelkezésre, csak a fenti átlag lakos számmal tudunk számolni. A levegőszennyezés változásából eredő költségek értékelése: A fenti számításokat elvégezve a VELE állapot és a NÉLKÜLE állapot hálózati modelljén, azután a kettő különbségéből látható, hogy a vizsgált évben a levegőszennyezés tekintetében a tervezett fejlesztésből milyen haszon keletkezik. A zajterhelés változásából eredő költségek számítása A zajterhelés egyszerűsített eljárással történő számításánál az ÚT 2-1.302:2003 számú Közúti közlekedési zaj számítása Útügyi műszaki előírás 1.23 pontja szerinti mértékadó zajterhelést határozzuk meg. Először a 7,5 m-es referencia távolságban számítjuk ki a zajterhelést éjjel, nappal, ezután az úgynevezett észlelési távolságban, ami ugyanúgy, mint a légszennyezésnél: városias területen 15 m, falusias területen 20 m Ezek után használható az [5] útmutató 3. sz. melléklete számítási eljárás. Zajterhelési határértékek: KÜ N = 65 dB(A) KÜ É = 55 dB(A) Azonban ugyanúgy, mint a légszennyezés számításánál, a hálózatok összehasonlításánál pontosabb eredményeket kapunk, ha az egészségügyi határérték alatti szennyezést is figyelembe vesszük A zajterhelés költsége: P ZN/ZÉ = FP ZN/ZÉ * ZLE N/É [Ft/év] ahol FP ZN/ZÉ = ZLE N/É

8,000 [Ft/ ZLE N/É /év] (fajlagos költség) zaj-lakos egyenérték


214


TSZ. 16/12

ZLE N/É =ΣΣ g (L N/É)i,R*LA i,R/100*ATKHi,R [dB * (az út egy méterére eső lakosok száma)* i R

(átkelési hossz)]

ahol LA i,R = az "i" hálózatelem "R" irányában a határérték túllépéssel „terhelt” területsávban élő lakosok száma 130 fő/100 m városias területen; 40 fő/100 m falusias területen g(L N/É) i,R =

az "i" hálózatelem "R" irányából származó zajossági súly nappal, illetve éjszaka

g(L N/É) i,R =

2 0,1*ΔLN/É

ahol ΔL N = L N-50 ΔL É = L É-40 ATKHi,R = az i szakasz átkelési hossza

A zajterhelés változásából eredő költségek értékelése: A fenti számításokat elvégezve a VELE állapot és a NÉLKÜLE állapot hálózati modelljén, azután a kettő különbségéből látható, hogy a vizsgált évben a zajterhelés tekintetében a tervezett fejlesztésből milyen haszon keletkezik. A hatás pénzben történő kifejezése az INFRAS-IWW-2004 tanulmány adatai alapján készült.

Könnyű Nehéz Külterületi jármű jármű szorzó Légszennyezettség 19,76 145,88 0,3 Éghajlatváltozás 12,06 44,26 1 Zajterhelés 4,32 7,96 0,1 6.2-5. táblázat: „Környezeti fajlagos externális marginális költség, Ft/jkm (2013.) Hatáselem

Az egyes externális hatás nemekben jelentkező pénzben kifejezett változás mértékét a forgalmi teljesítmények (járműkm) és a fajlagos marginális költségek szorzataként kapjuk


215


TSZ. 16/12

ÁBRAJEGYZÉK

1.1. ábra Az „A” változat I. ütemének helyszínrajza ................................................................................ 4 1.2. ábra A „B” változat I. ütemének helyszínrajza ................................................................................. 4 1.3. ábra Az „A” és „B” változat II. ütemének helyszínrajza .................................................................... 5 1.4. ábra A „C” változat I. ütemének helyszínrajza ................................................................................. 5 1.5. ábra A „C” változat II. ütemének helyszínrajza ................................................................................ 6 2–2.1. ábra A projektmenedzsment szervezet felépítése .................................................................... 16 3.1. ábra A siófoki kistérség települései ................................................................................................ 21 3.2. ábra A siófoki járás települései....................................................................................................... 21 3.3. ábra Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települései .............................................................................. 22 3.4. ábra A Balaton régió települései, kistérségek ................................................................................ 23 3.5. ábra A Balaton régió települései, járások ....................................................................................... 23 3.6. ábra Népsűrűség a Balaton régióban ............................................................................................. 24 3.7. ábra Népsűrűség a Siófoki járásban ............................................................................................... 24 3.8. ábra Természetes szaporpdás, fogyás a Balaton régióban ............................................................ 25 3.9. ábra Természetes szaporodás, fogyás a Siófoki járásban .............................................................. 25 3.10. ábra Belföldi vándorlási különbözet a Balaton régióban ............................................................. 26 3.11. ábra Belföldi vándorlási különbözet a Siófoki járásban ............................................................... 26 3.12. ábra Lakónépesség számának változása év közepén településenként ........................................ 26 3.13. ábra Lakásállomány a Siófoki járásban......................................................................................... 29 3.14. ábra Lakásállomány a Balaton régióban....................................................................................... 29 3.15. ábra Nyilvántartott álláskeresők a Siófoki járásban ..................................................................... 34 3.16. ábra Nyilvántartott álláskeresők a Balaton régióban ................................................................... 34 3.17. ábra Nyilvántartott álláskeresők számának változása településenként ...................................... 34 3.18. ábra Nyilvántartott álláskeresők változása a Balaton parti megyékben ...................................... 35 3.19. ábra Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás a Balaton régióban ................................................ 40 3.20. ábra Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás a Siófoki járásban .................................................. 40 3.21. ábra Regisztrált vállalkozások számának változása településenként ........................................... 42 3.22. ábra Férőhelyek a kereskedelmi szálláshelyeken a Balaton régióban ......................................... 46 3.23. ábra Férőhelyek a kereskedelmi szálláshelyeken a Siófoki járásban ........................................... 46 3.24. ábra Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken a Siófoki járásban ................................... 48 3.25. ábra Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken a Balaton régióban ................................. 48 3.26. ábra Vendégéjszakák számának változása településenként ........................................................ 48 3.27. ábra Egyszerű, de funkcionálisan megfelelő intermodális vasúti megálló, az átszállási távolság minimalizálását szem előtt tartva Oerlinghausenben. .......................................................................... 73 3.28. ábra Euregiobahn Herzogenrath-ban ........................................................................................... 73 3.29. ábra Euregiobahn megállóhely Alsdorf-Busch ............................................................................ 73 3.30. ábra Euregiobahn megállóhely Aachen-Schanz ......................................................................... 73 3.31. ábra Herchen vasútállomás ......................................................................................................... 74 3.32. ábra Herchen Rhein-Sieg-Express................................................................................................. 74 3.33. ábra Közvetlen peronos átszállási lehetőség autóbusz és mellékvonali vasút között Altenkirchenben .................................................................................................................................... 74 3.34. ábra S-Bahn közlekedés hangolt autóbusz járatok ...................................................................... 74 3.35. ábra S-Bahn közlekedés hangolt autóbusz járatok ...................................................................... 74 3.36. ábra S-Bahn szerelvények, mint az elővárosi közlekedés legfőbb elemei a holzmindeni hálózaton ............................................................................................................................................................... 75 3.37. ábra Tram-train és regionális vonat találkozása a karlsruhei S-Bahn hálózaton, Pforzheim-ban 75 4.1. ábra Siófok külső közúti kapcsolatai............................................................................................... 79 4.2. ábra A régi 7. sz. út a Víztorony közelében .................................................................................... 80 PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM


TSZ. 16/12

4.3. ábra A 7. sz. főút jelenlegi városközponti szakasza ........................................................................ 81 4.4. ábra A 7. sz. út Budapest felől a lakott terület határánál............................................................... 81 4.5. ábra Siófok jelenlegi közúti hálózata .............................................................................................. 82 4.6. ábra A helyközi autóbusz végállomás............................................................................................. 84 4.7. ábra A helyközi autóbusz végállomás............................................................................................. 84 4.8. ábra Vasútállomás .......................................................................................................................... 85 4.9. ábra Vasútállomás előtér ............................................................................................................... 85 4.10. ábra Vasútállomás - Autóbusz-állomás kapcsolat ........................................................................ 85 4.11. ábra Autóbusz végállomás ........................................................................................................... 86 4.12. ábra Autóbusz végállomás közúti kapcsolata............................................................................... 86 4.13. ábra Autóbusz végállomás helyi induló állások 1-4-ig.................................................................. 86 4.14. ábra Váróterem ............................................................................................................................ 86 4.15. ábra Új és régi típusú szerelvények találkozása ........................................................................... 88 4.16. ábra FLIRT jármű........................................................................................................................... 88 4.17. ábra FLIRT jármű belső tere ......................................................................................................... 88 4.18. ábra 1. sz. vágány akadálymentes kialakítása .............................................................................. 88 4.19. ábra MÁV 431 sorozat .................................................................................................................. 89 4.20. ábra MÁV V63 sorozat.................................................................................................................. 89 4.21. ábra Kaposvár - Siófok BZ vonat Siófok állomás .......................................................................... 90 4.22. ábra A 35. sz. vasútvonalon közlekedő Bzmot vonat ................................................................... 90 4.23. ábra A 35. sz. vasútvonalon közlekedő Bzmot vonat ................................................................... 90 4.24. ábra Siófok vasútállomás.............................................................................................................. 90 4.25. ábra Szabadisóstó vasútállomás................................................................................................... 92 4.26. ábra Szabadi-Sóstó vasúti mh....................................................................................................... 92 4.27. ábra Szabadifürdő vasúti megállóhely ......................................................................................... 93 4.28. ábra Szabadifürdő mh. ................................................................................................................. 93 4.29. ábra Balatonszéplak felső vasúti megállóhely .............................................................................. 94 4.30. ábra Balatonszéplak alsó vasúti megállóhely ............................................................................... 94 4.31. ábra A vasúti hálózat a Balaton környékén .................................................................................. 95 4.32. ábra Várótermi utas-tájékoztató tábla ......................................................................................... 97 4.33. ábra Várótermi utas-tájékoztató tábla ......................................................................................... 97 4.34. ábra Indulási jegyzék megállóhelyen............................................................................................ 97 4.35. ábra A Balatoni kerékpárút áthalad Siófokon is (zöld vonal) ....................................................... 98 4.36. ábra Siófok kerékpáros hálózata (piros: a városi hálózat, zöld: Balatoni kerékpárút) ................. 99 4.37. ábra A Tanácsház utca déli oldalán vezetett kerékpárút ............................................................. 99 4.38. ábra A Fő utca belső szakaszán a déli oldalon kétirányú kerékpársáv vezet ............................. 100 4.39. ábra A Fő utcán, a Vitorlás u. és a Kandó Kálmán u. között kétoldali felfestett kerékpársáv húzódik ................................................................................................................................................ 100 4.40. ábra A Fő tér alatti mélygarázs mindkét oldalról megközelíthető ............................................. 101 4.41. ábra A korábbi átmenő forgalom elterelésre került .................................................................. 102 4.42. ábra Grafika a Fő térről (Forrás: Balatontipp.hu) ....................................................................... 102 4.43. ábra Látvány a víztoronyból ....................................................................................................... 103 4.44. ábra A Fő tér részlete és a víztorony .......................................................................................... 103 4.45. ábra Részlet a Szerkezeti Tervből ............................................................................................... 104 4.46. ábra A Balaton-parti gyalogos sétány......................................................................................... 104 4.47. ábra Díjfizető parkoló a Kele utcánál ......................................................................................... 105 4.48. ábra Kijelölt várakozóhelyek Siófokon ....................................................................................... 106 4.49. ábra SIófok jelenlegi helyi autóbusz hálózata ............................................................................ 111 4.50. ábra Háztartásfelvétel Kikérdező lap.......................................................................................... 113 4.51. ábra Háztartásfelvétel Részletes Kikérdező lap.......................................................................... 114 4.52. ábra Háztartásfelvétel munkamódszer lap ................................................................................ 115 4.53. ábra A telefonon megkérdezettek nemek szerinti aránya ......................................................... 116 PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM


TSZ. 16/12

4.54. ábra Gazdasági aktivitás szerinti megoszlás a telefonos háztartásfelvételből ........................... 116 4.55. ábra A telefonon megkérdezettek életkor szerinti megoszlása ................................................. 117 4.56. ábra Jogosítvánnyal rendelkezők aránya a telefonon kikérdezettek közül................................ 117 4.57. ábra Háztartásnagyság szerinti megoszlás ................................................................................. 118 4.58. ábra A kikérdezett családok egy havi bevétele .......................................................................... 118 4.59. ábra A rendelkezésre álló járművek száma ezer főre vetítve .................................................... 119 4.60. ábra utazások gyakorisága szerinti megoszlás ........................................................................... 120 4.61. ábra Utazások mód szerinti megoszlása..................................................................................... 121 4.62. ábra Utazások indok szerinti megoszlása ................................................................................... 122 4.63. ábra Egyéni utazások indok szerinti megoszlás .......................................................................... 123 4.64. ábra Közforgalmú utazások indok szerinti megoszlás ................................................................ 123 4.65. ábra Gyalogos-kerékpáros utazások indok szerinti megoszlása ................................................ 124 4.66. ábra Megkezdett utazások időbeni eloszlása óránkénti bontásban .......................................... 125 4.67. ábra Utazások úticél szerinti eloszlása ....................................................................................... 126 4.68. ábra Utazások kiindulópont szerinti eloszlása ........................................................................... 127 4.69. ábra Utaseloszlás munkanapon.................................................................................................. 128 4.70. ábra Az 1-es vonal utasforgalmának időbeni megoszlása .......................................................... 129 4.71. ábra A 2-es vonal utasforgalmának időbeni megoszlása ........................................................... 130 4.72. ábra Járatonkénti összes utasszám a 4-14-es vonalon............................................................... 131 4.73. ábra Dinamikus utasszám a 4-14-es vonalon ............................................................................. 131 4.74. ábra A 6-os vonal utasforgalmának időbeni megoszlása ........................................................... 132 4.75. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 133 4.76. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 133 4.77. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 133 4.78. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 134 4.79. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 134 4.80. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 134 4.81. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 135 4.82. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 135 4.83. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 135 4.84. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 135 4.85. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 135 4.86. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 135 4.87. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 136 4.88. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 136 4.89. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 136 4.90. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 137 4.91. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 137 4.92. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 138 4.93. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 138 4.94. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 138 4.95. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 138 4.96. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 138 4.97. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként................................................ 138 4.98. ábra Az autóbusz-állomásról helyi busszal elindulók úticél szerinti megoszlása (a körzeteket a 4.99. ábra mutatja) .............................................................................................................................. 139 4.99. ábra Körzetbeosztás ................................................................................................................... 140 4.100. ábra Az autóbusz-állomásról helyi busszal elindulók gazdasági aktivitás szerinti megoszlása 140 4.101. ábra Az autóbusz-állomásról helyi busszal elindulók motiváció szerinti megoszlása .............. 141 4.102. ábra Az autóbusz-állomásról helyi busszal elindulók jogosultság szerinti megoszlása............ 141 4.103. ábra Fel- és leszállók a megállóhelyeken (Nagykanizsa irányából) .......................................... 142 4.104. ábra Fel- és leszállók a megállóhelyeken (Budapest irányából) ............................................... 142 PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM


TSZ. 16/12

4.105. ábra Fel- és leszállók a megállóhelyeken (Kiliti irányából) ....................................................... 143 4.106. ábra Fel- és leszállók a megállóhelyeken (Balatonszabadi irányából)...................................... 143 4.107. ábra A kikérdezettek nem szerinti megoszlása ........................................................................ 144 4.108. ábra A kikérdezettek kor és nem szerinti megoszlása ............................................................. 144 4.109. ábra A kikérdezettek gazdasági aktivitás szerinti megoszlása ................................................. 145 4.110. ábra A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlása.............................................................. 145 4.111. ábra Az utazások kiindulópontja szerinti megoszlás ................................................................ 146 4.112. ábra Utazások cél szerinti megoszlása ..................................................................................... 146 4.113. ábra A megálló megközelítésének és a továbbutazás módja................................................... 147 4.114. ábra A megkérdezettek utazási motiváció szerinti megoszlása ............................................... 148 4.115. ábra A fel- és leszállók száma óránkénti bontásban ................................................................ 148 4.116. ábra Fel- és leszálló utasok a különböző irányokba ................................................................. 150 4.117. ábra Fel- és leszálló utasok a Budapest felé tartó vonatokra................................................... 150 4.118. ábra Fel- és leszálló utasok a Nagykanizsa felé tartó vonatokra .............................................. 151 4.119. ábra Fel- és leszálló utasok a Kaposvár felé tartó vonatokra ................................................... 151 4.120. ábra A Siófokon leszálló utasforgalom napi lefolyása .............................................................. 152 4.121. ábra A megkérdezettek korfája ................................................................................................ 154 4.122. ábra A megkérdezettek megoszlása gazdasági aktivitásuk szerint .......................................... 154 4.123. ábra A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlása.............................................................. 155 4.124. ábra A vidéki utazók kiindulási helyének megoszlása .............................................................. 155 4.125. ábra A helybéli utazók kiindulási helyének megoszlása körzetek szerint ................................ 156 4.126. ábra A megkérdezett utasok úti cél szerinti megoszlása ......................................................... 156 4.127. ábra Mivel érkezett az állomásra? ........................................................................................... 157 4.128. ábra Motiváció szerinti megoszlás ........................................................................................... 158 4.129. ábra Motiváció szerinti megoszlás ........................................................................................... 158 4.130. ábra Megkérdezett utasok száma órai bontásban ................................................................... 159 4.131. ábra A kordonponti kikérdezéshez használt kérdezőlap.......................................................... 160 4.132. ábra A kordonpontok elhelyezkedése ...................................................................................... 161 4.133. ábra A megkérdezett autósok korfája ...................................................................................... 161 4.134. ábra Az átmenő és a célforgalom aránya ................................................................................. 162 4.135. ábra Az átmenő forgalom megoszlása úti cél és kiindulási hely alapján.................................. 162 4.136. ábra Az utazás célja .................................................................................................................. 163 4.137. ábra Az utazás gyakorisága....................................................................................................... 163 4.138. ábra Az utazások napi lefolyása ............................................................................................... 164 4.139. ábra Csomóponti számláló helyek............................................................................................ 166 4.140. ábra Csomóponti forgalomszámláló lap................................................................................... 166 4.141. ábra A 7.sz. főút és a 65.sz. főút forgalmi ábrája nyáron, pénteki csúcsórában ...................... 167 4.142. ábra Második vágány építésére javasolt szakasz Siófok térségében (Forrás: az UNITEFUVATERV konzorcium által készített 30. sz. v.v. és kapcsolódó vonalszakasz vizsgálata) .................. 176 4.143. ábra A Kiliti Sportközpont helyszínrajza ................................................................................... 177 4.144. ábra Fő utca – Mártírok útja – Sió utca körforgalom ............................................................... 178 4.145. ábra Sió utca – Sorház utca (gimnázium mögötti) parkoló ...................................................... 179 4.146. ábra Siófok külső közúti kapcsolatai......................................................................................... 180 4.147. ábra A régi 7. sz. út a Víztorony közelében .............................................................................. 181 4.148. ábra A 7. sz. főút jelenlegi városközponti szakasza .................................................................. 182 4.149. ábra A 7. sz. út Budapest felől a lakott terület határánál ........................................................ 182 4.150. ábra A vasút Balatonaliga-Siófok közé eső szakasza (a tervezett Gamásza megállóval) ......... 183 4.151. ábra Balatonvilágos mh. ........................................................................................................... 184 4.152. ábra Szabadisóstó állomás Budapest felé ................................................................................ 185 4.153. ábra Szabadisóstó állomás Siófok felé ..................................................................................... 185 4.154. ábra Szabadifürdő mh. felvételi épület és peron ..................................................................... 186 4.155. ábra Szabadifürdő mh. Budapest felé ...................................................................................... 186 PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM


TSZ. 16/12

4.156. ábra Siófok állomás felvételi épület és az I. vágány melletti peron ......................................... 188 4.157. ábra Siófok állomás „Nyári váró” és az I. vágány melletti peron ............................................. 188 4.158. ábra Siófok állomás páratlan állomásfej gyalogos-felüljáróval ................................................ 188 4.159. ábra Siófok állomás páros állomásfej ....................................................................................... 189 4.160. ábra Sió-csatorna híd Budapest felé nézve, jobbra a második vágány helye .......................... 190 4.161. ábra A vasút Siófok-Zamárdi közé eső szakasza ....................................................................... 192 4.162. ábra Balatonszéplak-felső megállóhely .................................................................................... 192 4.163. ábra Balatonszéplak-alsó megállóhely ..................................................................................... 192 4.164 ábra Siófok kerékpáros hálózata (piros: a városi hálózat, zöld: Balatoni kerékpárút) .............. 195 4.165. ábra A Tanácsház utca déli oldalán vezetett kerékpárút ......................................................... 195 4.166. ábra A Fő utca belső szakaszán a déli oldalon kétirányú kerékpársáv vezet ........................... 196 4.167. ábra A Fő utcán, a Vitorlás u. és a Kandó Kálmán u. között kétoldali felfestett kerékpársáv húzódik ................................................................................................................................................ 196



TSZ. 16/12

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1.4-1. táblázat A Megvalósíthatósági Tanulmány döntési pontjai (zölddel a pozitív, fehérrel a semleges, pirossal a negatív hatást ábrázoltuk)...................................................................................... 3 1.4-2. táblázat: A változatok összesített értékelési mutatói ................................................................... 7 1.4-3. táblázat: A javasolt változat érzékenységi vizsgálatának összesítő táblázata............................... 9 1.4-4. táblázat: A kritikus változók meghatározása................................................................................. 9 2.1-1. táblázat Korábbi időszak fejlesztései .......................................................................................... 13 3.1-1. táblázat Siófoki kistérség területe, népesség, népmozgalom ..................................................... 27 3.1-2. táblázat A siófoki kistérség településeinek népesség adatai ...................................................... 27 3.1-3. táblázat Siófok népesség adatainak idősora ............................................................................... 28 3.1-4. táblázat A siófoki kistérség településeinek lakáshelyzete .......................................................... 30 3.1-5. táblázat Közműellátás a Siófoki kistérség településein............................................................... 32 3.1-6. táblázat A siófoki lakásállomány idősora .................................................................................... 32 3.1-7. táblázat A siófoki közműellátás idősora ...................................................................................... 33 3.1-8. táblázat Siófoki kistérségben nyilvántartott álláskeresők .......................................................... 36 3.1-9. táblázat A siófoki kistérség településeinek munkanélküliség adatai .......................................... 36 3.1-10. táblázat A siófoki kistérség településeinek szociális ellátás adatai ........................................... 38 3.1-11. táblázat A Siófok munkanélküliség idősora .............................................................................. 39 3.1-12. táblázat A Siófok nyugdíjellátás idősora ................................................................................... 39 3.1-13. táblázat A működő vállalkozások száma és területi megoszlása .............................................. 41 3.1-14. táblázat Vállalkozások a Siófoki kistérségben ........................................................................... 43 3.1-15. táblázat Regisztrált vállalkozások a Siófoki kistérség településein ........................................... 43 3.1-16. táblázat A gazdasági aktivitás jellemzői, 2010 .......................................................................... 44 3.1-17. táblázat A siófoki vállalkozások idősora .................................................................................... 44 3.1-18. táblázat A vendégek számának alakulása az üdülőkörzetben .................................................. 47 3.1-19. táblázat Bruttó hozzáadott érték a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban ..................................................................................................................................................... 49 3.1-20. táblázat Turizmus a Siófoki kistérségben .................................................................................. 50 3.1-21. táblázat Szálláshelyek a Siófoki kistérség településein ............................................................. 51 3.1-22. táblázat Szálláshelyek a Siófoki kistérség településein ............................................................. 51 3.1-23. táblázat A siófoki szálláshelyek idősora .................................................................................... 52 3.1-24. táblázat Siófoki kistérség településeinek oktatási adatai ......................................................... 53 3.1-25. táblázat Általános iskolai oktatás adatai ................................................................................... 56 3.1-26. táblázat Óvodai ellátás adatai ................................................................................................... 56 3.1-27. táblázat A siófoki tanulók idősora a különböző oktatási intézményekben............................... 57 3.2-1. táblázat Az országos közúthálózat hossza és sűrűsége (Forrás: KSH) ......................................... 66 3.2-2. táblázat Regionális közlekedési elemek ...................................................................................... 72 4.1-1. táblázat Járműtípusok összefoglaló táblázata............................................................................. 96 4.1-2. táblázat A 65.sz. főúton közlekedő Siófokot érintő regionális és távolsági autóbuszvonalak .. 107 4.1-3. táblázat Siófok keleti irányú regionális és távolsági kapcsolatai............................................... 108 4.1-4. táblázat Siófok nyugati irányú regionális és távolsági kapcsolatai............................................ 109 4.1-5. táblázat A helyi autóbusz közlekedés forgalmi jellemzői .......................................................... 110 4.1-6. táblázat Utazások gyakoriság szerinti megoszlása .................................................................... 120 4.1-7. táblázat Utazások utazási mód szerinti megoszlása ................................................................. 121 4.1-8. táblázat Utazások utazási indok szerinti megoszlása ................................................................ 122 4.1-9. táblázat Úti cél szerinti megoszlás ............................................................................................ 149 4.1-10. táblázat Közúti balesetek helye és súlyossága az elmúlt 3 évben .......................................... 171 4.1-11. táblázat Motorizációs szint a kistérségben, 2010 ................................................................... 173 4.1-12. táblázat A siófoki motorizáció idősora .................................................................................... 173 4.1-13. táblázat A siófoki úthálózat idősora ........................................................................................ 174 PRO URBE KFT. – KÖZLEKEDÉS KFT. – UVATERV ZRT. KONZORCIUM


TSZ. 16/12

4.2-1. táblázat Szabadisóstó állomás meglévő vágányhálózat............................................................ 185 4.2-2. táblázat Szabadisóstó állomás tervezett vágányhálózat ........................................................... 185 4.2-3. táblázat Siófok állomás meglévő vágányhálózat....................................................................... 187 4.2-4. táblázat Siófok állomás tervezett vágányhálózat ...................................................................... 190 4.2-5. táblázat Működési költségek..................................................................................................... 197 6.2-1. táblázat: Az éves, 1 km-re eső üzemeltetési és fenntartási fajlagos költség (M Ft/km/ év) .... 208 6.2-2. táblázat BM-relatív baleseti mutató (baleset/107 jkm) (baleset bekövetkezésének valószínűsége) ..................................................................................................................................... 210 6.2-3. táblázat Az egyes balesettípusokban átlagosan sérültek száma .............................................. 211 6.2-4. táblázat Fajlagos balesetet szenvedett halottak, sérültek, ill. az anyagi károk száma ............ 211 6.2-5. táblázat: „Környezeti fajlagos externális marginális költség, Ft/jkm (2013.) ............................ 215


SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT

Recommend Documents