f" L{~. O' \Ji
d'11
't)<Jt~~~
".i\ J
'\1
~.J..~
B:
k~'-4d( . (~Ci rt) ·9
'!
8
Megjegyzések a hazai Verbascum-ok
ségű édesanyjával· egyetemben, mindinkább a magá,néletteljességét jelentette számára. Ebbe a magas intelliCTenciájú lelki közösségbe szorosan beletartozott G o mb o c zEn dr e bátyja, Zoltán is. G o mbo ez Zol t n, csodálatosan tiszta ítéletével, amellett diákosan könny,ed, magáról minden földi életterhet l:er~ó felfogásával .és mellette a serény en munkálkodó öccse a testvéri ragaszkodásnak egészen kivétel~s példáilát swlgáltatták. Go m b o c z Zol t á n tragikusan hirtelen halála volt a legnagyobb csapás, amely Go mb oc z Endrét életében érte. E sorok írója Gombocz Endre fliidalmának jellemzésére elmcmc1hatja, hogy a némelyektől rideg kedélyÍ:Ínek tartott jóbarát néhány héttel bátyjának halála után egyszer a múzewn falai között könnyezve borult e sorok írójának a vállára ezekkel a szavakkal: "nem bírom elviselni bátyám elveszt'éSlét." Ma a két testvér és a hűséges élettárs teteme . együttes sírban pihen a Kerepesi-temető egyik díszsírhelyén. . Go mb o c zEn d r e életpályaja harmonikusan olvad bele term~zettudamányi mozgalmainkba -; Oly időszakban élt és működött, amely időszak a Kárpátok medencéjében folyó flórakutatást zárta le. A záró munkából ő is kivette a maga részét, de elévülhete' len érdeme marad, hogy ennek a több mint másfélévszázados mozgalmas flórakutató korszaknak ő lett az ereven tollú, átfogó tekintetű, oimyomozó krémikása. E téren oly műveket alkotott, melyek külföldi viszonylatban is párjuk at ritkítják, másrészt idehaza a :.;:övőnemzedékek számára intő és buzdító példákat állítanak. Nem kísebbek G o m b o c zEn d re érdemei a természettudomány népszerűsítése terén, ahol szervező képes.ségével a magyar termé5zet~ kutatók mondhatjuk teljes gárdáját tudta egyesíteni céljaina:k szolgálatába. Ez li. többirányú rmmka mindenkorra előkelő helyet biztosít számára a magyar botanika történetében, a ma élő kortársai,· barátai, tisztelői pedig mélységes kegyelettel áldoznak emLékének.
ismeretéhez.
leta: Dr. Boros· Ádám (1 sz.övegközU képpel -:- wíth
1 text figure)
á
, •! !
,
(A növényt.
szakosztály
1947..
november
hó 13-án tartott
Az ökörfarkkóró-hibridek iránti érdeklődésemet iskolásdiák ztiba _éveim szerencsés lelete keltette fel. 1916-ban Monortól pótharas menet egymás közelében két Verbascum-hibride: ta;}á;ltam, aiZ egyik V. phoenicewm, a másik V. butttaria hibrid volt. A hibridizációban résztvevő másík fajt awnak idején tévesen állapítottam meg (BK 1917 :118.), később azonban rájöttem (BK 19241/1925:11.), hogy mind a két hibridben a V. thapsiforme a másik .s!Zülőfaj. A lilavirágú VeT'ba~cum phoenicewm-nek a sárgavírágú fajokkal való keresztezése annyira feltünő és a hibridszármazá:st annyira jól mulató jelenség, hogy nem nehéz kezdő botrunikusnak sem a természetben· felismerni. kz ökörfarkkóró-fajok különleges meze ugyancsak korán feJ,keltette érdeklődésemet. Az ágatlan é15az emeletesen ágas szörű fajok hibridjeinek igen érdekes és jellemző szőralakja indított 1920ban arra, hogy az 1922-ben előterjesztett (BK 20. 1922 :108:), 1925ben megjelemt tanulmányomat kidolgoz.zam. Tudtommal akkor a V.hibridek szőreinek tanulmányozása egészen új gondolat volt. A Ver'bascum nemzetség BlattCtria szekciójának éa a többi szekcióknak 'nagyon eltérő meze és szőralakja ismeretes volt, de hogy ezek hogy nyilvánulnakmeg a két szekció közti hibride'ken, Inem tanulmánYOZták. Az érdekes jelenségre teljesen maga.'1ltói d:öt~em rá, impulzust csupán: magától a természettől nyertem hozzá. 'Említett tanulmányomat K. Re chi n ger (sen.) tanácsára rnegküldtem S v. Mu r bec k-nek Lundba, aki akkor a Verbascum ganus monográfiáján dolgozott. Mu r bec k dolgozatomat megkapta, saját kü!önlenyomatával nyomban viszonozta. Kb. egy évvel később jelent meg celsia-monografiája, amelyben a különböző alkatú szőrökkel felruházott Celsia és Verbascttm-fajok nibridjeinek trichomaképleteit is tárgyalja és egészen hasonló eredményekre jut, mint én. D ege In A.ismertetve Mu r b e ck mOllografiáját (BK 23. 1926 :71.), erre rá is mu~atótt, sajnoe. i:smertetése nyomtatásban nem jelent meg. M.u r bec k, bár munkámat ismerte, sehol egy szóval sem emlékszik meg róla s azt sem említi, hogy a hibridek tanulmányozása során a ,gzőrképletekben már én is felfedeztem azokat a kitünö r.endszertani bélyegeket " amelyeket saját maga is ilyeneknek mond. Meglehet, hogy ezzel a kérdéssel már régebben foglallwzott, de azt, hogy erről korábban tanulmányt közöltem, sajátsá" gos módon megemlíteni nem tartotta szük9égesnek. A szőrképleíek arkatában olyan jó remdszertani bélyeget ismeratoso tem fel, hogy az egyszerű szőrű fajokat ;,Simplicitrichom ;", ri. a csillagosan ágas lszőrűeket "Astrotrichomatos " csoportokba foglaltam össze. ugyanezt a gondolatot megtaláljuk Murbeck-nél is, aki verbascum-monografiájáJban Ckulotricha, Adenotricha és Holotrichct fajcsopor,tokat ·különböztet meg (34. old.), kÖ'V·etkezetesen mel1Ő'z.veaz erre vonatkozó közlésemre való utalást. -Munká'lliról
500.
ül$,séböL)
0"1
~
h;&JUii
P
Oh;
.-,i. &&'.'-"1". iIí
'!.->,..
···.·'t·
6
,-.~':',.,.~.rt;~. ;
't.••.
10
11 t-
r
li 1:
I li :: I
li
!:.
ugyanis később sem vett tudomást, ebben az 1933-baJn megjelent nagy Verbascum rnonografíájában másutt sem említi. Minthogy a magyar kutató eredményeinek megvédése a Verbascum-monografia megjelenésekor közreadott hazai ismertetés (BK 32. 1935 :230.) során helyt nem kapott, azt hiszem, helyesen tettem, hogy a tényekre itt magam hivatkoztam. Idézett Verbascum-tanulmámyom rnég egy rnás.ik jelenségre is rámutat, amelyet M urb e c k is megállapít a Verbascum-monografiában. Tanulmányom 10. oldalán a természetben előforduló Verbascum-hibridek viselkedéséből arra következtetek, hogy ezek az első gerierációt képviselik, visszakeresztező és rnendelező egyedek nem fordulnak elő. Már Bor b s (MTK 15. 1878 :212.) megfigyelte, hogy a V. [locoosum X speciosuan: magtalan. Mu rb e c k az én megfigyeléseimen rnessze túlmenően az; állapítja meg, hogy a Verbascum-'hibridek rnind meddők, utódaik nincsenek, tehát a Verbas cum-fajok keletkezésében a hibridizációnak semmi szerepe sincs. Ezt a megálÍoapítást azonban Nat k ev i c at e vizsgála.ai megdöntik. Utóbbi szerző megállapítja, hogy 134 rnesterségesen Létrehozott hibrid kö.zül 29 több-kevesebb magot termett s 8 olyan volt, a.melynek az összes, vagy néhány egyede virágporral telt portokokat ·hozott. Volt azonban teljesen termékeny hibrid is, mely jelemségből Mu r bec k megállapításával szöges ellentétben azt il. következtetést vonja le. hogy az egymástól távol álló fajok keresztezése új fajok kele'kezésére vezetett. . Ugyancsak Mu r bec k-kel ellentétes megállapítá:sra . jut Z win gen ber g e-r, aki a V. pblomoules X thapsiforme keresztezést mindig termékenynek mondja, mísr ez Mu r bec k szerimt következetesen meddő. sőt énp a meddőségéről ismerhető fel, Mindezekből' az ·következik. hogy. a VerbaScum-hibridek meddőségét még újabb kísérletekkel kell tisztázni. Jelenleg, úgylátszdk, úgy áH a dolog, hogy a Verbascum-hibridel{ legtöbbször meddők, de olykor, ismeretlen okok folytán, mégis ·'ermékenyek és ilyenkor árlandósulö utódokat hoznak létre. A magam részéről a Hieracium-köztesalakok keletkezését ~S így képzelern. Bizonyára vámnak kivételes esetek, amelyeket még senki sem figyelt mez. amikor a HierMiumok megtermékenyülnek. Az ilyen ritka esetekben keletkezett hibridek azután 'apogám úton 'tovább szaporodnak s így áUandÓSulnak.Hibrídizáció nélkü! az egymástól távol álló Hieracium-fajok közt középen álló köztesalakok keletkezése nem kéozelhető el. A Vlirbascum.Jhibridek tennészetbeni víseíkedésének megfigyeléséből erzyértékes tanulság minden esetre levonható. éspedig !'IZ. hogy a SZ'.i;sztem!!Jtikusokés az U. n. iiloristák megfigyeiésel, melyeket a termeszetben végezn ek, jelen esetben a hibridek viselkedésére vo-natkozÓlag, sokszor mennyire megközelítik' azokat az igazságokat, amelyeket később genetikai vagy más kisérleti úton, exaktabb 'alak, bam, véglegesen mások vannak hivatva megállapítani. Intő jel ez arra nézve, hogy a növénytakaró alkotóelemeinek megfigyelésári alapuló tanubruányok jelentőségét rnennyire elhiháizoth dolog lebe~. csülni, azok legtöbbször nélkülözhetetlen előtanulmámyai a további vizsgáJ.atokn3lk is. . Mírrthogy a Verb.aScum~hÍ!bridek iegtöbbször. teiméketlencl;:, tovább nem szaporodnak, 'következik; hogy hármas fajvegyülék ke" á
1;
II
11
•
letkezése ebben a nemzetségben nagyon ritka. Hármas fajkeverékek '~megkülönböztetése, mint a.milyeneket Heg i Illustr. Flora v. Mittel· europa c. mű is említ, még további megerősítést kiván.· A Verbascum genus legtávolabb álló fajai egymással, sőt. egyesek a Celsu» nemzetség fa.jaival is, 'könnyen kereszteződ.ne·k. A Verbascum fajokban gazdag nemzetség, Mu rb e ck monografiájában (nem' tekintve a pótlékokban emlitetteket) , 252 fajt állapit meg. A Verbascum Hinkei Fr iv. az Észa.ldreleti Fe!földön.
és
Margittai Domin (1935:19.) adatait, akik eztafa.jt Máramar-osból is közlík, saját tapasztalataimmal is megerősíthe'te~. Saját magam gydtöttern Bersabál'lya fölött a .,S·lana lui Vertieu"-n kb. 1100--1300 m magasságban, :' ovábbá Trebusa-Fejérpatak mellett a Fejér-patak völgyében kb. 400 m magasságban, úgyszintén a Rosalyon is Kisbánya fölött (Szatmár vm.), ahonnan e néven először Jávorka S. közölte (BK 17.1918:55.). Itt már Kitaibel gyüjtőtte. deoherbáriumában és jegyzeteiben V. lanatum néven sz erepel (K i t. Add. p, 138., J v. Herb. Kit. V. p. 98.). A magyarLengyel határhavasok sok pontjáról V. Zanatum néven már Za o a10 wic z is (Rosl, szata gór Pokucko-Marm, 1889:260.) közli. Megvan továbbá gyűjteményernben Mar zi t t a i helyesen meghatározott példánva il. Berlebászkáról (BK 35. 1938:62.), kb. 1600 m magasságból. Legújabban A. C om an is közli (1946 :117.) Márarnares. ból. éspedig a borsai Nagypietrosz aljából és Petrovabisz.tra mallől a "Poloneneearól". sőt M a r i a Lan c u c k oa (1946) lengyel szerző az Északkeleti Kárpátok nokuciai olda.lának szamos pontján va ló előfordulását is megállapítja. A Sebes Körös mentén gyakorihb 'Csucsán a Szurdok-völgyben. a Dragán-völgyben Nagysebe'l é.~ Viságrnező közt, Barátka mellett a Barátkai-völgyben (Vaka Bratcutíi) , végül a Jád-völgyben Jádrerriete alatt gvüitöttem, Erről a vidékről már Fr e y n és S im k, közlík, B a.1 z s'.zerint a Meszes hg.-ben is ter= (AGH 4. 1941:174.). . . á
á
A Verbascumvernale Wi e r z b. (V. abíetínum Bor b.) . "var, septentrionale D o ro ina Székelyföldön. A Tusnádfürdő mellett a Sólyomkőn és a Büdöshegyen Bálványosfüred rnellett gyüjtött T'. vernale-Íill virágzata vaskos. tömött rebusat us, megegyezik tehát Dom i n. var. septentrionale néve~ megkülöabőztetett alakjával, melynek sikerült fényképét is kőzti (1935 :16.). Saját példányaieri .kevéságúak, Dom i n fényképén .látható jobbóldali példámvra hasonlitanak. Ugyanilyen az a példány is, amelyet Tu:snádfürdő közelében a Sólyornkőn más időben Vaj d a L. gyüjtött. A V. vernale-t (V. abietinum) már Bor b á s közli (Természetr. Fűz, 9. 1885 :274.) a Büdös-hegyről, innen 11U rbe ck is látott példányt (Monogr. p. 430.), Jávorka.is említí innen. Valószínűnek tartom, hogy 'ezek a. példányok is ilyen termetűek. A délerdélyi példányok, pl. B o rb ás loe. cla.s.s.-áról származó (Retyezát, Gura ZIata, leg. Sch eff e r), valamint a herbarimnomban levő bulgáriai (Mont. Vitcsa. prope Knya:zsevo, leg.
li
"
l'
11
i:
!
is
12
!;
~
!~-
Bar tha) virágzuta a V. austriacum_éra emlékeztet, míg egy roskányí példány (Hunyad vm., leg. Sim on kai, conf, Mu r b. Monogr. p. 430.) sűrűbb, vaskosabb virágzatával már közeledik a székelyföldi példányok termet éhez.
li
li
·l~
II
li. '.
phoeniceutl
~!
II
á
I~ 10
l~·. II
A hazai Verbascum-fajok közt ismert hibrid-kombinációk szüJöfajolr betíírendjében,
ir,
~i '
llii .~., 1:
r
ph Lomo í.d aa .
li
ji
nigrum
j!
lili I!
IIII. ji
.
~ II
,
I~.
A hazai. Verbascum-fajok ismert kombinációi. Teljes vonal:' hazánkból ismert hibrid. Szaggatott vonal: hazánkbólnem . Ismert hibrid. ?: kétes hibrid.
~
il
.'
II
'1 lj '1
Ji
II "
il
il il'· I
:1·
ilj j
j" I
li
i!
a
V. austriacum . X verpale
l'
il II
gon (illetőleg egy.kori társországaJiban) is megtaláltak. hiányzik még hazánkbólB'i, külföldről már ismeretes hibrid. A hibridek jegyzékében azoknál a kombinációknál, amelyek Mar bec k monograf1ájában szerepelnek, rövidség okáért rendszerint csak a rnonografía oldalseáanát idézern. A M ur-b e c k-néí nem szereplő nevekirodalmát, úgyszintén a fontosabb hazai irodalmat közlörn, Utóbbinak összeállítása során saját adatgyüjtésem kiegészítésére felhasználtam Dr. J v or ka· S á n dor professzor úr. kéziratban lévő oédulakatalógusát is, melynek átengedéséért e helyütt is hálás köszönetet mondok.
;-,-
A Magyarországról
ismert Verbascum-hibridek,
Mu r bec k • monografiájában a hazai Verbascum-fajok és hibridek rendszertanát már annyira tisztázta, hogy e téren kevés tennivaló maradt. Mégis a hazai hJibridek sora nehezen áttekinthető. E hiány pótlására készítettem az alábbi összeállítást és grafikont. Nem tekintve a- Horvátországból bizctnyár-a tévesen közölt V. crassifolium La m. et .DC: fajt, hazánkban (liorvátország,gal együtt) 18 ·.faj fordul elő. Ezek közül a V. Chaixii-t' lis V .. austriacum-ot, valaminta V. lanatum-ot és a Hirikei-i, Mu r bec k egy faj ssp-einek fogja fel. Egyszerűség kedvéért én ezeket biner névvel szerepeltete:m. A grafikonban a nálunk előforduló '18 faJj összes ismeretes Irombinációi fel vámnak tüntetve, de azok, amelyek területünkrőJ még' nem ismeretesek, csak vékony. szaggatott vonallal vannak jelölve. A 18 faj közt 153 kombináció lehetséges, ezek közül a tudományBd-et már ismer (egy ebből kétes), 57-et már Magyarorszá-
1. X blattaria := V. vidavense Sim k. (TF 1881 :49.) Syn.: V. g,rand:icalyx Simk. (ÖBZ 39_ 1883:139., Arad m, '. p. 217.), V. (kecescui Pro d. (FL Rom. ed. II. p. 879.) Conf. Murb. p. 569. Simk. (1. c.) Nagyvárad . és Temesest mellöl említi, magam bömös és Szár mellett gyüjtöttem. A Nemz. Muz, herb.-ban Menyháza (Simk.) és Nagyszeben mellől (Barth) is vaJupéldány. 2. X [ioccosurn = V . .Teyberianum Reimerl, Conf. Marb. p. 421. Kiszács tm. Klip c o k (i\lIBL 13. 1914: 93.), Medak m. D ege n (FL Veleb. Ill. p. 5.) találta meg. Simk. drávamenti adata (MTK 11. 1874:185.) V. niqru.m X [loccoswm-re: vonetkozik (conf. MEL 23. 1924 :50.). 3. X glabratum = V. subglabratum Bor b. ÖBZ 41. 1891: 355. Hercegovinából közli Mar b. conf. p. 420. Hazai előfordul:ására nincs konkrét adat. 4. X Hinkei = V. fi!ianum Nyá r. Buletinul CL 16. 1936: 68. Nyá r. Felsőfüle (Torda-Aramyos vm.) m. találta meg; Brassó mellől mint ketest emlí ti Bor b. (TF 9. 1885:274.). ll. Conrathi li a y ek, eonf.' M li r b. p. 420. c 5. X lanat'um=' Ros si Mcdrus mellett találta meg (Prirod, Istr. , Hrvat. 15. 1924 :161.) V. bracteatum Pre s L, Syn .. ·V. Hcusmamsvi 6. X lychnitis= éelak., V. semilychnitis Borb. (TK 10.1878:363., Bpest növ. p. 113.) Conf. Ma rb. p. 421. Zernyest m. Borb. (TF 9.1885:279.), Budán (ÖBZ 28. 1878: 279.), a Pilis> hegyen (Herb, Mus. Bpest) és Kolozs___ ..yár S.zénafüveiln ugyancsak Borb. (1. c. p. 276., conf. Simk. Erd. p. 414., Nyár. Kolozsv, p. 468.) gyűjtötte, li ul j á k (MBL 26. 1927 :24.; 28. 1929: 36.; 32. 1933 :82., BK 34. 1937 :46.) a Bükkhegység számos pontján és a Bódva völgyében: Magam Va jdaL. társaságában Máriaremete m. gyüjtöttem, A
.""i:
; -,1
14
15 V. pseudolyclMtÚis Sch ur-röl Bor b, TF 9. :1885: 279. kimutatja, hogy = V. lychnitis X phlomoides, M urb. tehát tévesen idézi e kombináció színoním-
jÁu1.
7. X nigrum V. subnigrum Beck. Conf. Domiln p. 11., Mu r b. p. 421. Syn.:. V. cibinensis Pro d. Fl. Rom. ed. II. p, 879. Nyitra vm-bőr közdi Domin (1. c.), Mosóc m. Mar g itt 'a i (MEL 25. 1926 :224.), Visegrád mellett Vaj daL. gyűjtötte. 8. X phlomouies ,= V., danubiale S irok. Oonf .. Mu r b, p. 421. Syn.: V. comosum S i m k. (TF 2. 1878:36., MTK 11. 1878 :186.), V. cre.ndtum Bor b. var. macrocalycinum Bor b. (Békés vm fi. 1881. p. 80.). A y. crenatwm-o; Bor b. (TK 8. 1876 :37.) először mímt V. Ghaixii (?) X phlomoides-t közölte, éspedig Horvátországból. Számos előfordulási adata ismeretes hazánkból : Sirok. az Aildunáról (1. C., MTTK 15. 1878:583-4.), .Pécsról (MTK 11. 1873 :186.), Arad vm-bör. (Ara.d ID. növ. p. 217.), Borb. Békés vm-ből (1. c.), Hát. szeg mellől (TF 9. 1885 :278.) stb. említi, később Kup CÜ k (MBL 13. 1914:93.) Kiszácsról, Hul j k (MBL 32. 1933 :80, 26., 1927 :24., BK 34. 1937 :46.) Karancsaljáról, Bódvaszilasról. Hámorról köz.lJi,gyüjtötte Szádvár m. ils;.Bar t h Nagyszeben rn., Vajd a L. Kolozsvár és Szeritendre m., magam Drávatamásinál találtamnieg. A M. Nemz. Muz. herbáríumában Belényes mellől S i mk.-tól, Balatonalmádíról J v.vtól, Pilísszentíván .mellől Vaj da E.-től, BékáJSmegyerről J v.-tól van példány. 9. X phoenicum ,= V: rubiginüSUm W. et K. Coni. Mu r b. p. 421., Kern. Veg. Verh. p. 347. Irodalmunk sok helyről közlí, de a. régebbi adatok egy része más V. 'phoe-, niceum-hibridekre, leginkább V. nigrwm X phoeniceum kombínációira is vonatkozhat. Conf. Ne i I r. Aufz. p. 182., Sim k. Erdély fl. p. 416., Bor b.' Vas vm. fl. p. 226., Budapest növ. 113., Temes m. veget. p.: 52., Verh. Bot. V. Prov. Brandenbg 17. 1875:58., Nyár. Kolozavár fl. p. 468. Schloss·erVu ko it. SyH. p. 93. adata Deg. Fl. Veleb. Ill. p, szerint kétes. Ujabban Ostff'yasszonyfa m. J v. (MBL 9.1910:162.), Tokaj és Díósgyőr- rn, Hulják (MBL 26. 1927:24., 32. 1933:83.), Borsod vm-ben Bud a i (MBL 13. 1914 :321.), Simontornyán P i j. li ch (MBL 26. 1927 :96. magam Szilvásvárad m. gyüjtöttem (BK 40. 1943 :209.). Kétes K o v ács F. bácskai adata (conf. Pr od an MBL 14. 1915:254.), a rrreeseki adat (conf. Hor v t 'Me·cseknöv. p. 132.). Orsováról B o r b, közloi·(MTK 21. 1870:271.), a Tor· dabasadékból ugyancsak. Bo rb. (TF 9. 1885 :277., ccmf. Sim k. Erdély fl. p. 416.), É,zak.rnagyarországról Domin (p. 12.). . á
á
á
á
<,
'"
Ö. X
speciosum
á
=
.::
=
V. Schottianum S C ihrad. Com. 11li r b. 422. Szászsebesről Sch II r (Enum. p. 482.), Déváról Simk. (Erdély fl. p. 414.) közlí, Pécsett J v. találta (H o r v át Mecsek növ, p. 132.), gyakori . Nyulas körül (R ech ing e r Neusíedl. p. 24., Fl. Hung.ex. No 868.), magam Pomáz, Szentendre és Leányfalu mellett ismételt en gyüjtött.em, Vaj daL. pedig Ögradina ID. az Aldunánál, A Nemz. Muz.. herbariurnában Marossolymos és Szemtendre meljől Si ID k.-tóI van példány. 11. X Ihapsiforme := V. carinthiaC'ltm F rit sch. Conf. lvr u r b. p. 422. Syn.: V. H olubyamum Bor b. Nyitra m. fl. 1899. p. 369., Trencs. T. E. Évk, 189&}99:147, .('apud Holuby Fl. Trencs. p. 84.), V. Holubyi Sch ur (Verb.. nat. Ver, .Brünn ·42. 1904 :246.), Trencsén, vm-ből Hol u b y (1. c.j ;. Nyitrateazér mellől . S' c h e ff e r (MBL 25. 1926 :282.), Mosóc mellől Mar g itt a i (MBL 25. 1926 :224.) közli, utóbbi azonban valószinűleg helyesen V. austriacum X í
thapsus.
'
12. X tlurpsús = V. Juratzkae Dic h t L Conf. Mu r b. p. 422. Jáv. p. 988. szerint Magyarországon is előfordul (conf. No. 11.). Récse (Pozsony vm.) m. megtalálta 'Scheffer (in litt. 2. XI. 1945. ad me.) . ~'13. X vernale. Név nélkül a Balkánról közli Mu r b. p, 431. V. ballat-icum X . ? X blattaria = 85. -14. X [loccoewm =sterile H'a u s s k n. Com. Murb. p. 260. 'Orsova mellett gyüjtötte D ege n. 15. X lychnitis= V. Kárpátii Bor o s Bot. Közl. ss, 1938: 317. Herkulesfürdő melle.t gyüjtötte Káqi á t i. 16. X nigrum= V. nigro-banaticum Gr i seb. It. p. 321. Öorsova mellől említi, conf. Ne i Ir. Aufz. p. 152. 17. X phlomoides= V. coenobitarum Ha u os s k n. et Hel d r., V. dobroqeanum: Pro d. (Flora Rom. ed. II. p. 879., Consp. Fl. Dobrog. 1939. ITI. p. 39.); V. macropus Bor b. (MTK 15. 1878 :212.)? - Mu r b, 1. c. SZ~rín t P a n c i é és D e g.az A.:ldunáná1 gyüjtötték.. < *18. X sinuatum = V. ambigenes Ha u ssk n. Conf. Mu r b. p. 260. Csak a Balkánról ismeretes. *19. X speC'iolSUm= vdrciorovae Nyá r. Buletinul Cluj 16. 1936 :64. Név nélkül Macedoniából közlí : Mu r b. p. 261. Nyá r. Várciorova (Oltenia) m. találta meg. Orsova mellől már Bo rb. (ÖBZ 29. 1879 :318.) kö-, zölte. V. blattaria .X X uustriacum 1.
=
banat'icum = 85. X Chaixii V. VukotinoviCii
á
? X
=
Bor b. ap. Hir c Rev. Hrv. Fl. 1. 1908 :178., ap. D e g. Fl. Veleb. Ill. p. 6. Medak m. Bor b á s találta, meg, F o c ke Pflanzenmischl, 1881 :299. is említi.
'1
11 i6 20. X [loccoswm: ,= V. macilentum Fra neh. Conf. Mu r b. p. 571. A V. VukotinoviCii B o rb, (in Hi re Rev. Hrv .. Fl. 1. 1908 :178.) nevet Ha y ele. (Prodr. II. p. 122.) és. Mu r b. p. 571. tévesen idézik e kornbináció szinonimjául. Otocac m. Bor b iS (OBZ 25. 1875: 304; 33. 1883 :28.), magam Drávatamási rrrellettjryüjtöttem, . ,.'= V. pseudoblattaria Sch 1ei c h, Conf. 21. X lychnitis Mu r b. p. 569. A Rákosról közli Bor b. (MTK 15. 1878:372., ÖBZ 28. 1878 :279., Bpest növ. p. 114.), Brassó mellől S ch II r (En. p. 483.) 22. X nigrum = V. intermedsum. R li pr. Conf. Mu r b. p. 570. Először Budapest flórájából (Jánoshegy) Sim k. (MTK 11. 1873:186., Borb. Bpest növ, p. 114.) közli, a M. Nemz. Muz, herbariumában lévő példány azonban austriac-um X blattaria. Békés és Vas vm.ből Bdrb. (Békés m. fl. p. 80., Vas vm. fl. p. 226.) közli. M urb. 1. c. Bor b. biharmegyei példányára hívatkozik és Erdélyból is láda. Magam lá:ttam Hu lj> k tokaji példányát, gyűjtöttem Bátor liget, Pórháza(Nyirség), Kiskőrős, Bellye, Murar év, Vashidegkut m. 23. X phlomouies = V. flagriforrnc Pf und. Syn.: V. Grieebachianum Bor b. Conf. Mu r b. p .. 570. Gr i s eb a c h (It. p. 322.) Herkulesfürdő m. talá];'a meg, Mu r b. (1. c.) Erdélyből látta. A Duna-Tisza közéről és Békés vrn-ből Bo rb, (TTK 28. 1896 :45., Békés rn, fl. p. 80.), H o II s (Kecskemét 1896:130.), Győr vm-ból Pol g r (Győr m. fl. p. 115.), 'I'okajról Hul j k (BK 34. 1937 :47.) köalí. 24. X phoeniceum = V. pse1~dophoeniceum Re ich. Syn.: V. divaricatum Kit t. ? sec. G. Bec k (F1. Nöst. p. 1038.). A Bihar hg-bsn J{ e r m, (Veg. VeTh. p. 348.) és Sim k. (Nagyv. p. 12'2.), Orsova m. D eg. (TK 28. 1896. Pótf. p. 38.), Kovászna m. R m e r (Arch. S.. L. 26 :571. sec. So Székelyf. p. 108.), Somoskő m. So (Mátra fL p. 64:) találta Ir.eg. G á ye r Os.ffyasszonyfa m. gyűjtötte (in litt. ad J v.): Kétes T a ro áss y adata (Hajdu m. fl. p. 56.) ·~25.X sinuatum = V. geminc~tum Fre y II Conf. M urb. p. 571. Csak Dél- cs Nyugateurópából (Dalrnáciából is) ismeret es. 26. X speciosum. F o eke s.zerint (Pflanzenmischl. p. 299.) Bor b s Magyarországon találta volna. Conf.. Mu rb. p. 571. 27. X tluupsijorme = V. Bastardi R. et Sch. Syn.: V. -ramosissimum DC. - mon P o ir. 1, V. pilosum D ölI. Conf. M urb. p. 571.,,604. Elég gyakori. Bpest rn., Békés és Bihar vm. síkján Bor b. (TK 9. 1877: 436., Bpest fl. p. 114., ÖBZ 41. 1891:319., Békés m. fl. p. 80., MOTVM 25. 1890 :498.), a Bihar hg-ből Sim k. (Nagyvárad nőv. p. 122., M'ITK 16. 1879: á
á
ó
á
á
ö
ó
ó
á
"
..
á
134.), Németújvár (13 or
á
=
V. Chaixű X 29. X floceosum = V. fhwninense Kern ap. Borb. (ÖBZ 25. 1875:304.; 40. 1890:383.), Kern. (in Nym. Consp. Suppl. H. 1890:230.) Conf, Mu r b. p. 421. Hot'VáJtors~ág tö'bb pontján talárta Bor b., Fo rm n e k (1. c.) 85 Deg. (FL Veleb. nr. p. 6.). 30. X lanatum= V. semUanatum. Bo rb. MTK 15. 1878 :212. Conf. Mu r b. p. 420. A Plitvicai tavakJtól közli Borb. (1. c.). 31. X lychnitw = V. Parisii Ro u y. C o ruf. Mu rb. p. 421. Mu rb. szerirrt HorvátQiszágban is találták ? 32. X phlomoides ,= V. Jurányii Bor b. (TK 8.' 1876 :36.) Syn.: V. liburnicum B o r b, (1. C. p. 134.), V. crenatum B o rb, ? (TK 8. 1876:36., 134.). Com. Murb. p. 421. Horvátországban B ,6r b, (1. c.) és D e g. (Fl. i Velebit. Ill. p. 6.) találták. * 33. X sinuatu'm = V. tomentosulum Fre y n- Conf. M urb. p. 422. Csak Pola mellől ismert. 34. X thapsus = V. Fre.ynianum Bor b. (TK 8. 1876 :37., ÖBZ 25: 1875:304., 26. 1876:88.) Syn.: V. Haye.]cii Ch en ev. Conf., 1'1urb. p. 422. Horvátországból B ()1 r b. (.1.c.) közli. á
V. floccosum (pulve-I"ulentum) X 11/I<8t?'Uwum = 2. X banaticum .= 14.
=
X
blattario: X Chaixii
X ci
=
20. 29.
*35. X glabratum .: Név nélkül leírja, Mu r b, p.449. Hercegoviinábó1. 36. X l:yclmitis= V. Regeliamwm Wir t g. Conf. Mu r b. p. 351. Középrigóc m. Somogy vm-ben gyüjtöttean. . 37. X nigrum V. Wirtgeni Fra neh: Sym.: V. vestitum (Franc:'h.) Bor,b. (TF 9. 1885:277.), V. mixtwm Ram. ? Conf. M II r b. p. 428. Somogy és Bács-Bod-
=
;'
..
,, 19.
l8 rog vm-ben elég gyakori : ,
=
=
".
V. glabratum
X
X austria.cwm
'X [loccoswm
"
,_
=
.=
3. 35.
. -43. X lychnitis= V. Borbásianum S (. ó BK 32. 1935 :230. Uj hiibridként,!IlJév n<élik,ülbeírja NI u r b. p. 449. a Bánságból, közelebbí .termőhely nélkül (leg. H. L i n db e r g.). 44.' X nigrum = V. deoawans B o rb: (TF 9. 1885:278.). Conf. M li r b. p. 449.' A Tája völgyében Petrozsénynél s:z~tie: Barth. Sirok. (Erdély fl. p. 415) indokolatlanul a V. glabratum-roal azonosítja. 45. X phoeniceum = V. Haynaldianu.m B'or b. ÖBZ 25. 1875: 213., Verh. Brandenbg 17. 1875:58. Conf. M urb. p. 449. Syn.: V. psilobotrsnem. L·ed eb. ? sec. Sirok. TF 2.'1878 :36. cum lJ phoenicijorme S im k. conf. MTK 11.1873:584. Orsova an, Borbá:> és Th aisz ",gyüjtötte (Herb. Mus. Bpest). ?46. X thapsifOrm8,' V. montenegrinum Sa g o r s ki néven le ,. van irva, de ezt Mu r 'bo p. 449. V. qlabratum. X niv;rnm ssp. Visianum kombináción3Jk tartja.
Név nélkül új hi'bridkéa1t rerrja. Mu rb, p. 432. Hercegovinából és Macedoniából. A Retyezátban . Cura Apinál megtalálta Sch eff er (in lítt, 2. XI. 1945. ad me-). V. Heuffelli X 48. X phlamoides'= V. OTsovaense Boros nov. nom. Syn.: V. Degenianum So ó BK 32. 1935 :230. non V. Degenií Hal. VZBG 48: 1898:140. Név nélkül új hibridként leínta NI urb. p. 94. D'e gen' Orsován gyi.ijtött példámyad alapján. *49. X vernale. Csak a Heuffem lJ Vandasii :X ver'Yl
vernale.
..;
I
=
á
=
=
=
.X X X
= 31. fioc'cosum = 36. Ghaixii
=
glabratum
=
/'
43.
=
53. X nigrum V. Schiedeanum Ko cib.. COInf. Mu r b. p. 350. Sy:n.: V. leucerion Gr ü:t ter (Bot. Monatschr. 1892 :69.). Külföldön elég gyakori, nálunk csak néib.ányszor találtákiBázíás m, B o rb, (MTI{ 15. 1878: 212.), Kőseeg m. Wa ia b .. (ÖBZ 51. 1901:129.). BélapáJld:aJ1varo. Hu '1j k (MBL 32. 1933 :82.) gyi.ijtölte. Ismert még: Sopron m. (conf. Gombocz Sopron m. fl. p. 150.), Kolozsvár (conf. Nyár. KoIozsv. fl. p. 469.). Magam Vársonkolyos m. találtam á
·meg.
54.. X phLomoides = V. denudatum P'f u n d. Syn.: V. Bisohoffii Koch, V. dimorphum Franeh., V.:Rej.,s-sekii Kern., V. bohemicum BOtrib., conf. Celak. Ö~Z 36. 67., Murb. p. 351.,603. A leggyakoribbhib-
-
..•
'1 2U rid 'MagyarorSiágoh a nemzetség fajai közt, Pest VID.ben Ke r n, (Veg. Verh. p. 344,), Simk." (MNL 1. 1877:148.), Borb. (Budapest növ, p. 113,), Zsák ,(BK 38. 1941 :15.), 'a Papukból és Palícs mellől Borh. (ÖBZ 29; 1879:318.), Arad vm-ben és a Bihar hg.sben Sim k. (Arad növ, p. 217., TF 5.. 1881: 49.), Koloasvárott Bor b. (OBZ 28. 1878:279" TF 9.1885:276.,·conf. Nyár .. Kolozsvár fl. p, 469,), Tata m.R e c II i n ger (ÖBZ 41. 1891 :338.), Gyimes rn, Wiag ner- (TK 32. 1900:PÓlÜ. p, 46. ABZ 5. 1899: 78.), Borsod, Nógrád, Abauj-T. vm, szamos pontján ..Hul j k (MBL 26. 1927 :24., 32. 1933:80., 82., BE: 34. 1937 :46., 35. 1938 :220. 36. 1939 :257.), Nagykövesd és Szomotor m. Mar g. (MBL 32. 1933:133., BK 26, 1929 :31.), Kiskundorozstma m, Zs k (BK 38.. 1941:20.), Győr vm.-ben Pol g á r (Győr vm, fl. p. 115.), Homoródalrnáson Nyár. (ap. Soó Székelyf. fL p. 108.), a Morvarnezőn Deg.-Gáy.-Scheffer (.:MBL 22. 1923:106.), A. bélapátf'alvi Bélkőn: So ó is gyűjtötte (BK 40. 1943 :209.), Aggtelek m. Walger J. (Herb. Boros). Magam gyűjtöttem: Soroksár, Monori erdő, Hurka-puszta, Horgos, Császárszállás, 'I'ornyospálca, Bátorliget. Kaszó-puszta, Jósvafő, Uppony, Bánh.ida mellett, á
á
515. X phoeniceum ,= .V. ignescens Tau S ch sec. Dom in tI. C.p. 9. Syn.: V. Schmidli Ker n., V. claudiopolitanum Sim k. eoru. Mu rb. p, 351. Aránylag elég gyakori, Murb. (Lc.)'szerint Budapest m. már Láng gyüjtötte. Nagyvárad mellől Ke r.n. (ÖBZ 13. 1863: 196.), S i m k, (Nagyv. növ. p. 122.), Budapest és a Balaton mellőh Bor b. (Bpest növ, p. 113" 'TK 29. 1897:378., Balaton fLp. 375.),- Kecskemét flórájaból HoJlós '(Kecskemét növ, p. 130.), Kolozs mellől Fre y n (MTK 13. 1875 :103., conf. Sim Ji:. Erd. növ. p. 416~), Kolozsvár. m. (conf. Ny áro p. 469.), a Tordabasadékból Nyá r. (Cheia 'T. p. 203.), Salgótanján mellől Hul' j 'k (l\IfBL 32. 1933 :80.) közlí, A régebbi adatok (cont. Ne il r. Aufz, p. 182.) részben kétesek. Kolozsvárott C 'h ol n o k y B. is gyűjtötte (Herb. Bor o SI), Arpádhalma m. Sz é ckács (comm. T'h a isz, Herb. B or os). Magam Csengőd, Lozornó és Nagyharsány m, találtam meg. A M. Nemz. Muz. gyüjteményében Krassó-Szörény vm-ból "Felső-Lyubkova" jelzéssel T 'h a i az-tól, Átokházáról Tha isztól, Torda; mellől P a x-tol, Balázsfalva mellől Ba. r t htól van példány. á
.
*56. X sinuatum. Név nélkül újként leírja Mu r b. p. 352. Marokkóból, \
57. X speci08um = V. Obarny'i Halácsy in Ob'orny Fl. V. Mahren 1885 :465. Syn.: V. mOTavicum D o min L c.p. 9. Conf. Mu r b. p. 352. Kiszács és Karlóca
mellett Kup C ok (MBL 13. 1914 :93.r, Nyulas mellett S c he ff er (Herb, B or os) ,a. Burokvölgyben Lengyel (ap. Redl Bakony fl. p. 129.), Békásmegver m. Va.j,da L. (vidi), PiHsborosjenő és Szentendre mellett magam .gyüjtöttem. . 58. X thapsiforme= V. ramig6Tum Li n kap. Sch ra d. Syn.: V. Brauneanum Wir t g., V. dimoTph1tm Fra neh. Conf. Mu rb. p. 352, Külf'öldőn gyakran gyüjtötték, ná:lunk ritka. Bogoselő meltett Holl u b y gyűjtötte (ÖBZ 25, 1875:369., FI. 'Th'encs, p. 147.), "Bódvaszilas m. H'u l j k (BK 34. 1937:46.), a Plitvicai tavaknál' Bor b. (ap. D e g. Fl. Velebit. m. p. 7,) . *59.Xthapsus '= V. sp'uTi'um Koch. Conf. Murb, p. 352. Hazai elöfordulásáról' nincs adat. Nyá r. saerint KoIozsvár flórájá:ból törlendő (Kolozsv. fl. p. 469.). 60. X vernale= V. Jávarkae S 015 BK 32'. 1935:230, Murb. p. 433. új hibridként írja le, név nélkül, J vo r k a dunatölgyesi példánya alrupján. . á
á
V. nigrum
-x
X
au.st.,.iaettm = 7.
X OO?1
16,
X X X X
bl.attaria· = 22. floccos!tm'= 37, glctbl·atu·m = 44. l.al;atu?n.= 52. X lychniti$ = 53. 61, X phÚ:rmoides V. Brockmiizleri Ru Ih m. Syn.: V, longi"crure Bor b. i(Bal!aton növ. p. 375.), V. subiuratwm: -Borb. ? Conf. lVI-urb.p. 427. Kesr;;tfu:elyrőlBorh. (1. c.) kőzli, Kőszeg rnellől W aJ isb e c kel r-től (ÖBZ '51. '1901 :129.), Erdőhorváti mellől Hul j k-tól (BK "34. 1937:47.) van példányom. Orsova: és Iráz m. Biharban B orb. (filOTVM 25. 1890:494., ÖBZ 29. 1879:318.; 41. 1891 :3;1!1.), Regécke m. Kis s A. (BK 36. 1939:257,), Tiszaborkut m, Marg. (MEL 32. 1933:103.),' Oláhszentgyörgy m. Por eiu 's (Fl. Nas, p. 80.), Szigetújfa]u m. Zsá.k (BK 38, 1941:15.), VaBVáJrrn, G y e r (Vasvm. II· Évk. 1927 :255.) említi, magam Ujvidék-Hadikliget közt gyüjtöttem, 62. X phoenic6um = V. ust-ulatum C El 1 ak. Syn.: V, annb'i,guum Grecescu, V. comamciatumi Kern. ÖBZ 23. 1873:252. non Ten. Com'. Murb. p, 427., Domin p, 15.,' J V. p. 988. Orsova közeléből Bor b. (Vern. Br8JTIdenbg17. 1875:64.), Kolozsvárról Pr od an (Ft Rom. ed. II. p, 875., Nyá r. Koloz'SV.fl. 469,) közli, Bor 'o. szerint (TF 9. 1885 :277.)-ide tartozík Sch u r "V. ru,bigino\'3um" adata is. 63. X speciosum .= V. angulosum Te y bel r ZEG 51. 1901: 1?6. - M lll" b. p. 428. csak F Q y k ~ kétes orsovai
=
á
á
á
~
m Jji: llr
I~L m~
4 ~ ri
.~ ~ M~
ill t.~.;~·
~
"p~
23
22 adatát .említi , itt Bor b. gyűjtötte (ŐBZ 29. 1879: 318.). Toma.ssek M. Pamáz-Margitliget közt gyűjtötte (Herb, Bor o s.). 64. X ihapsijorme = V. ambigu1lm Lej. Syn.: V. aduiter+ numK o c h. Com. 1'1 urb. p. 428. Kiiliöfdön elég gyakorinak mondják. Hazánkban· Nagycigánd .mellett gyüjtöttem. ·1'1osócrn, Mar g itt a i említi (MBL 25. 1926 :224.), Hol u b y is kőzli Nemesváraljáról (Fl. Ttrerrcs. p.-84. n~sp. 147.), T~sz,aborkút mellől Mal"g. (BK 24. 1927 :162.). 65. X
l'
U ~
k
thapsus '''''' V. collinacm: Schr-ad. Conf. Murb. p. 428.' Külföldön elég gyakori. Hazánkbál Búkszád mellől (Büdös) Bor b á s közlí (TF 9. 1885 :279. ŐBZ 28. 1878:311.; 37. 1887:403),· Tus:nád m. Vajd a. L. is megtalálta (S o Ó Székelyf. fl. Suppl. p. 44.), Erdőhorváti mellől Kis s A. (BK 36. 1939 :257.), Zólyombrézó m. B'o rb s (Fátra hegység 1898:5.) közli, Maluzsina (Líptó vm.) m. Scheffer szedte (Íin ldtt, 3. XI. 1945· ad me.), a Nemz. Muz ..gyüjternémyében NI ar g itt a i tól Turóc vm-ból a Nedozor völgyből van meg. á
j~
r
~
Y~ phlomo ídes X X ausiriacurn = 8. X bamaticuan. = 17. X blastarui
X
=
23.
= 32. X [loccosuan: = 38. X Heuffelii = 48. X lyehnitiS = 54. X nigrt&m = 61. Gha!ixii
.,
69. X thapsiforme = V. Rostafinskii Z al e w s k i Conf. NIul"b. p. 60., 599. Syn.: V. inter.iect1~m Pfund. ? conf. Dom in p. 3. Cyálpusata és Kács mellett gyüjtöttem. 70. X tha/psus i= V .. Kerneri Fri,tsch .. Conf. M'ur b. p. 61. Savanyúkút rnellett Re i ch inge r szed'te M II r b. I. c. szerint, Gyimes m. W a g m..e l" (Allg. B. Z. 5. 1899 :78.) közli. *71. X -oernale. Név nélkül, Szerbiából írta le Mu r b. p. 433. Y. phoeniceum
X
X austriaeum =·9. X blattaria: = 24. '>< glabratwm = 45. X Hin/cei = 50.
X
ZyehnWs·=
=
.,
55.
X n,ignw~ 62. X phZomoides. = 66.
speciosum = V. insignitum Bec k. conf. :NI urb. p. . 587. Nyulas mellett Ne il r e ~ch gyűjtötte (VZBG . I. 1850 :125., Bec k Fl. Niederöst. p. 1034.) . 73" X ttuipeijorme = V. Bomseanum: A. et G- Fl, d. Nordost . . F'lachl. 1898: 626. Conf. NI urb. p. 587. Gyüj:töttem Monor mellett (BK 22. 1924/25 :11.) . *74. X tluiusu« = V. versitlorum Sch ra d. Conf. NI urb. p. 588. Igen ritka, Magyarországról nem ismeretes. *7.5. X uernale. Név nélkül leírja: Mul" b. p. 433:, botamikus kertben keletkezett példány alapján. A szabad természetben még nem találták. 72. X
V. sinnatum X
66. X phoemceum: = V. Schneiderianum A. et G. Syn.: V. bohemieum D o ro i n - non Bor b. Conf. M urb. p. .59., 599. Bátorliget és Káposztásmegyer mellett gyüjtöttem, ·67. X sinuatum = V. pseudosinuatum Hausskn. Syn.: V. subsinuatum R ou y. Conf. Murb. p. 60. Hazánkból még nem ismeretes. 68. X speciaS'ltm = V. Neilreiohii Re ich. Conf. NI urb. p. 60. Elég gyakori, magam Pét és Pomáz mellett gyüjtöttem, Nyulas mellől Sch eff e r-oől, Herond meltŐt B a if it 11 .a-tót van meg gyüjteményemben. Bor b. Buda, Pomáz, Szeritendre és Tihany (TK 10. 1878: 363., ŐBZ 28. 1878 :279., Bpest nőv. p. 113., Balaton . növ. p. 375.) . és Orsova m. (TF 9. 1885 :277.), Ogra. dína en, Deg. (ap. Murb. ló c.), Madárars mellől Prodan (MEL 14. 1915:254.) közli. A M. Nemz. Muzeum gyüjteményében Dunatölgyes (Dubova) mel,1őlT h a sz-tói, Tihanyról, Szeneendréröl és Bánd . mellő] a Míklóspálhegyről J v.-tó! van példány, í
á
X X X X
X
= 18. = 25. GhlJ;i.xif = 33. [loccoswm. = 39 . banalicum blattaria
lyehnitis
X phlomoid~
=56.
=
67.
*76. X speciosum. Név nélkül, új hibridként leírja Mu r b. p.' 372. kerthen keletkezett példány alapján. '"77. X thapsifarme= V. Debeauxii Ga uti e r, conf. 1'1urb. p. 372. Nálunk még nem találták.' "78. X thaosus = V. calyculatum Ch au b., canf.:Nf urb. p, 372. Csak Francia- és Spanyolországben talábták. V. speciesum
X
X
austMeum X banaticum
X X
X
btattoria [loccosumv lyehnit'is
= 10. = 19. = 26.
=
40.
= 57. X mgrum = 63. X ph!onwides = 6{\,
"._
W_
si i li
ZkJl!..:Q%\&&i.i
.''25
2~
/
X
phoeniceurn.
.X B'inuatum
erassa) , rarnis paullmn ternrior'ibus. Floribus mediocri-bus, densis. cea 2 c:m diarn, Canlis dense foliatus, foliis cea dirnidio internodiorum decurrentibus. Indumentum V. specio-so crassiu:s, tomento foüorum alba-· lutescemti, caulis et infloreseentiae explicabiliter lutascerrti, pilis specie priori longioribus, sed V.tlwpsifonnis brevioribus. Filamentis longis, . aruther'is filament o mu]tipliciló:ter brevim:ibus. Habitat in valle Bükköspatak (Bucsina) prope oppidum Szentendre (comit. Pest Hungariae), ubi e. 15. jul. 1945. el. L. Vaj! da inter parentes detexit. postea ibídem etjam ipse ]egi. 84. V. Hinlcei X thaps1!s. A Rotunda-hágón 'Óradma mellet't megtalálta Sch eff er J. (in litt. ad me 2. XI. 1945.) ? 85. V.banatícum X blatta;ria. A M. Nemz; Muz. herbariumáballl láttam egy kétes példányt D ege n-től Orsova mellől.
=
72. = 76.
X thapsiforme= 83. *79. X thapsus c V. duernsteinense Te y ber, conf. Mu r b. p. 601. Csak egyszer találták Alsóausztr iában. .80.= vernale. Név nélkül új hibridként leírja 1'1u r b. p. 433. Macedoníából. Magyarországon nem találták. .V. thapsiforme X, X austria cum = ll. X blattaria = 27. X floccosttm = 41.
=
X
glabratwm X lychniNs
46.
= 58. = 64.
X -X 'X
rvigrum phlomO'ides 69. phoeniceuari = 73. X sinl~at'wm = 77. X specioS'um = 83.
=
=
'1>
V. Huanmiclcii Fra n ch. Sy,n:: V. qerma• num Franeh. Conf. Murb. p. 9G., 602. Nálunk -még nem találták, _1egközelebbi termőhelye Karinfia.
*81. X ttuupsus
V .. thapsus
?
,= Magyarországról = kétes hibrid. IRODALOM
X
- X austria.cum = 12. . X blattaruu = 28. X Chaürii = 3~. X jloccoeuan: 42. X lyclmitis = 59.. X nigrum = 65. X phlomoides 70.
Borbás
=
X
phoeniceum
X X X'
8Ínuatum speciosum thapsijornie
=
"= 78.
X
pnoe-
und Hybriden des Barra-
__ __
26. 1876:88-90. Némely Verbascum-hybridröl.
X
thapsus)
öBZ
Math. Term.-Tud. Közlem. 15. 1878: <.
212. _ Schur lembergi lrerbáriumá..ruLk erdélyi Verbascumai. Die síeben. bürgischen Verbascumarten Sc:hur's im Lemberger Herba.rium. TF
82. X oemole. Seheffer: J. (in liitt. ad me 8. VI. 1937., 2. XI. 1945.) a Retyezátban fedezte fel (Gura Api.) V. ventale (V. abietinum) X X austria eum 13. X glabratum 47. X Heutfelii = 49. X Hin,kei 5l. X lychnitis 60. X phlomouies 7l. X phoemceum 75. X speciosurn. = _80. X thapsus = 82.
=
=
=
= =
, Addenda
n. hybr, (V. glabratuin
tes. Verh. Brandenb. 17. 1875:58-64. Verbascum Freynianum nov. hybr. (V. Chalxii
74.
= 79. = 81.
=
LITERATUR.
V.: Verbascum Haynaldianum
níceurn) öBZ 25. 1875:213-214 . Bemerkungen über die Verbascum-Arten
.__
=
-
nem ismeretes.
•
83. V. speciosum X ihapsijorme ,= V. Vajdae Bor o 5, nov. hybr. Inter parerrtes medium. Plánta biennis, cea 12 ID alta. Inflorescentia ramosa, in parte apicali (axís) lenge simplex,cras5ii,lscula,(cca 2-3 cm
9. 1885:272-279., 309-310. Bor o s A.: A hazai VerbascUID_fajok és hybridek trichomáinak rendszertani jelentősége. Über' den systematischen wert der Trichmne der ungarischen Verbascurn-Arten und Hybriden. BK 22. 1924--
1925:4-15, (1)-(10l. C o m anA.: Enumeratio plantarum vasculariUlll dístrtctus Maramures in Rornania, e herbario "A. Coman" . Buletinul Grad. Bot. Muz. Cluj, 26. 1946: 111}-130. Dom i nK.: Gene,ris Verbasci L. specierum et'.hybriclarum in Cechoslovahla spont-e crescentium enumeratio. Vest. Král. Ces. Spol, Nauk. __
Tr. II. 14. 1935:1-22. Remarques critiques sur quelques espéces tchécoslovaques des genres Verbascum, Echium et Genista. Vest., Král. Ces. Spo!. Nauk. Tr. II. 8. 1937:1-18.
J'á vo r kaS.: Magyar FIára. 1925. J' vo r kaS. et C s a. pod y V.: Iconographia Florae Hungarieae. 1934 '; Lancucka M.: Ver.bascum lanatum Schracl. en Pologne. Acta Sac. J;;\Qt. Polon. 17. 1946:195-217. á
27
26 Mu r bec kS.: Monographie der Gattung Verbascum. Lund, 1933. - - Nachtrág e zur Monographie der Gattung Verbascum. Lund, 1936. - - Weitere Studien über die Gattung;e.n Verbascum und Celsta. Lund, 1939. - - Monographie der Gattung Celsta. Lund, 1926. Nat k ev i c ait e M.: Genetísch-systemattsche Untersuchungen an Verbascum- und CeIsia-Gattungen. Veröffentl. Matem.-Naturw._ Fak. Univ. Wilna 1. (14.) 1942. Heft 2. (Scripta Enst. et Horti Bot: Univ, Vltnensís) ; 2. (8.) :237-344. Bot. CentralbIatt 37. 1944:49. So 6 R: Ujabb növényföldrajzi és rendszertani irodalom'. Murbeck: Monographíe der Gattung Venbascum. (Bespr-echung.) BK 32. 1935: 230. . Z win gen ber ger H.: Zur Kenritnls des Königkerzen-Anbaues. AD. gew. Bot .. 20. 1938:1-61. (Bot. Centratbl. 1939:286.) .
Bemerkungen
zur Kenritnis der ungarischen Verbascum , Arten und Hybriden Von: Dr. A. Boros
Milt den 'I'ríchomenbildungen der Verbascum-Arten LL'11d Hybríden beschiiftigte sích der Verfasser in eíner frűheren Abhandlung, die im Jahr-e 1925. erschienen ist. Es wurde doct nachgewiesen,
~.
(A növénytani szakosztály 1945. augusztus - AUS der 478. Si1lzung der botaníschen
hó 2-áll tartott 478.üléséböl. ~iCiIl am 2 Au~, 1945.)
Letestuinema Bourrellyi Hortobágyi nova species Ida: dr Hortoba~yi
'Hbol'.
(1 szövegközti táblával.)
Balatonbogláron 1943. március 27-é.n borus időjáráJskor, erös szélben gyüjtöttem a balaJtoni nyiltvíz ~stonjából. A levegö hőmérséklete +15 CO, a viz hőfoka +11 CO, pH 8.7 volt. A 25-ös molnárszitaszövetböl készült plarlliJtCjnhálóval nyert s 4 "/o-üIsforma:linban rögzitett S'ZÜredékben 21 Cyanophyceát, 18 Flaqeüatát, 4 D'inoflagellatát, 71 Chlorophyceát, 15 CO'njt~gatát, 2 Heterocontát és 1 gcnnbát, azaa összesen 132-fé.le szervezetet ismerteim feL A' Cyanophyceák kereken 30 '1" -át, az összmoszatok - Diatomákat is beleértve - 1.4 'io-át egy fonalas, rendszerint parányi taltajszemecskékhez rögzítődőtt Cyanoph,ycea alkotta. Ez volt a leggyakoribb kékadga. Mivel legtöbbs21ör talajs.zemecskékhez tapadt, eoenoxen sestontag, ..rnelyet az erős szél okozta hullámzás szakított le a tó fenekérőL Leírása a következő: A növény tridhomái egyenesek vagy hajlottak, basisukori rög' zjtődtek, vékony, szilárd, szíritelen nüvelybem . helyezkednek el. A fonailaík alljuík közelében rmiriderukor .egy'Sejb~brúalk s itt a legv€ik:onyabbak, A trichomák többsége végig ,egysej1JslOI'Ú. Kevesebb azok-,' nak a száma, amelyekben a hüvelyen belül több sejtsor látható. A többsejtsaru~ág a baiSiGtól.megl!éh!etőS1entávoilc'liép fel. A wn!aJl1a:k . rendszerint nem ágaznak el s hOS8Zuk elérheti' a:ZJ500 Lt-t is. Ha olágaznak, ez általában egymagaJSságban történik. Az elágazást intenziv sejtosztódás, továbbá. többSejtsoruság előzd meg. A trichomákban heterocystát, hltartósejtet,' normogoníumot nem :tIaillá1U1l1k, esupán quadratacus, kocka V'aJgytégltaillaJpal1alkú. veg'etatív sejteket. A fonál szélessége a basisuál 3.2-4.7 u- felfelé las.san .kiszélesedík selérheti a l0Lrtis. A sejtek szélessége 2.3-6.5Ll' A tríchomáa félgömlb:szeru te}epeket képeznek, azonban nem ritka. az egyes .rögzitödött fonál sem. Az anyagban sok törött fonalat láttam. Okát a gyüjtéskor uralkodó erős szélben kereshetjük. A szaporodás. kettéoszíással ésa: trichomák végein keletkező s a tr ichomákból kibúvó gonidiumokkal történik. A gonidiumok legömbölyödött 2.5'-:'5u méretű, rendszerint egy, ritkabban több 'sorban egymás mögött álló képl'6tek. A gonidiu:rrlliépződést mdndenkQr intenzívsejtosz;tódáselőzi meg. A gonridiu:rriképződés néha már a basisnal ·meginduI:ha;t.Ilyenkor a fonál szélessége a normális méreteket meghaladja.' . Ez a növény a; P. Fr m y által 1930-ban leírt Letestuinema gemnsba sorolandó (Myxoph. d'Afr. équat., Arcb. de Bot. T. 3, Mém. 2, p. 390-3(5). Két faját írta le Fr-émy Francia. Egyenlítői Afrika gyorsanfolyó vizeibő!. A hoglári alga a Letesiuinenui - perpusillum Fr é ID y-től az alábbiakban tér eI: . 1. Te1epe nem fekete vagy feketebarna, . hanem zöldeskék, 2. Fonalai hosszabbak. . 9. A sejtek általában ~zélesebbek: -2.3--,0.5.(.1,. é
