SIKLÓREPÜLŐ IRAT ÉS TEVÉKENYSÉG EGYEZTETÉS 2013

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal 2220 Vecsés, Lincoln út 1. 1675 Budapest, Pf. 41. [email protected] Farkas András légügyi elnökhelyettes

Magyar Repülő Szövetség 1138 Budapest, Dagály u. 11/a. Levelezési cím: 2042 Budaörs 2, Pf. 8. Telefonszám: (06 1) 249 9757 (06 1) 248 0818 Fax: (06 1) 248 1979 Email: [email protected] Siklórepülő Szövetség 1037 Budapest, Toboz út 7. http://www.siresz.hu Levelezési cím: 1137 Budapest, Újpesti rkp. 7. telefon: +36-30-200-0088 e-mail: [email protected] Szabad Repülők Szövetsége 1138 Budapest, Dagály u.11. Levelezési cím: 1550 Budapest, Pf. 171. telefon: +36 20 777 91 39 email: [email protected]

SIKLÓREPÜLŐ IRAT ÉS TEVÉKENYSÉG EGYEZTETÉS 2013 Tisztelt Légügyi Elnökhelyettes úr! A január 16-ai hatósági egyeztetésen megfogalmazott elvek szerint, egyeztetve a hatóság siklóernyős területen működő ügyfelei (Magyar Repülő Szövetség, Siklórepülő Szövetség és Szabad Repülők Szövetsége), az alábbi áttekintő dokumentumot és javaslat csomagot állították össze, a terület hatósági ellenőrzésének megkönnyítésével és egy az állami ellenőrzési feladatok céljaival és szellemiségével összhangban álló, elsősorban a repülésbiztonságra és a nem egyenrangú felek között létrejövő függőségekre koncentráló, egységes, az ellenőrző szervek és az érintett pilóták felé is közreadható ellenőrzési eljárás kidolgozása érdekében. A tevékenységeket egységesen ebben a dokumentumban tekintjük át. Az egyes, fent nevezett, szolgáltatók a kapcsolódó iratmintákat és az érdekkörükben végzett tevékenységeket bemutató dokumentumokat saját összeállításukban, ezzel a dokumentummal párhuzamosan nyújtják be hatósága számára.

A pilótával szembeni követelmények: I. Pilóta képzettségét igazoló dokumentum A dokumentum igazolja, hogy a pilóta a 1995. évi XCVII. törvény (továbbiakban Lt.) 32.§ és 52. § (3) pontja szerint a repülésre jogosító végzettséget szerzett. A képzettség szintek: „Gyalog” siklóernyős: - Növendék I.: Alapképzés alatt áll, csak oktató irányítása és felügyelete mellett alapfokú gyakorlatokat végezhet.

Magyar Repülő Szövetség - Siklórepülő Szövetség - Szabad Repülők Szövetsége

7 / 1. oldal

- Növendék II.: Alapképzettséget szerzett, oktató útmutatása alapján, minimum Pilóta I.képzettségű személy felügyelete alatt nem turbulens időben repülhet, oktató jelenlétében középfokú gyakorlatokat végezhet. - Pilóta I.: Középfokú képzettséget szerzett, korlátozás nélkül repülhet. - Pilóta II, III: A pilóta magasabb fokú jártasságát és képzettségét igazolja, a mai gyakorlatban további korlátozást nem old fel. - Csörlésre jogosult: Általában szöveges bejegyzés, ami csörlésben jártasságot igazol. Ennek hiányában csak szakoktató végezheti a pilóta csörlését. „Gyalog” sárkányrepülő: - Növendék I - II.: Alap vagy középfokú képzés alatt áll, csak oktató irányítása és felügyelete mellett végezhet gyakorlatokat. - Növendék III.: Középfokú képzés alatt áll, oktató iránymutatása alapján végezhet gyakorlatokat. - Pilóta I.: Középfokú képzettséget szerzett, korlátozás nélkül repülhet. - Pilóta II, III: A pilóta magasabb fokú jártasságát és képzettségét igazolja, a mai gyakorlatban további korlátozást nem old fel. - Csörlésre vagy UL vontatásra jogosult: Általában szöveges bejegyzés, ami csörlési, UL vagy UL vontathatósági jártasságot igazol. Ennek hiányában csak szakoktató végezheti a pilóta csörlését vagy vontatását. Segédmotoros (hátimotoros) siklóernyő: - Segédmotoros (hátimotoros) Siklóernyős Növendék I vagy PPG Növendék: Segédmotoros képzés alatt áll, csak segédmotoros szakoktató irányítása és felügyelete mellett végezhet segédmotoros repüléseket. - Segédmotoros (hátimotoros) Siklóernyős Növendék II vagy PPG Növendék II.: Segédmotoros képzés alatt áll, csak segédmotoros szakoktató irányítása és segédmotoros pilóta felügyelete mellett végezhet segédmotoros repüléseket. - Segédmotoros (hátimotoros) Siklóernyős Pilóta vagy PPG Pilóta I.: Segédmotoros képzettséget szerzett, , segédmotorral korlátozás nélkül repülhet. Segédmotoros sárkányrepülő (HGM): - Segédmotoros Sárkányrepülő Növendék vagy HGM Növendék: Segédmotoros képzés alatt áll, csak segédmotoros szakoktató irányítása és felügyelete mellett végezhet segédmotoros repüléseket. - Segédmotoros Sárkányrepülő Pilóta vagy HGM Pilóta I -II.: Segédmotoros képzettséget szerzett, segédmotorral korlátozás nélkül repülhet. Segédmotoros siklóernyős Trike: - Segédmotoros Siklóernyős Trike Növendék I vagy PPG T(rike) Növendék. Segédmotoros Trike képzés alatt áll, csak segédmotoros Trike szakoktató irányítása és felügyelete mellett végezhet segédmotoros Trike repüléseket. - Segédmotoros Siklóernyős Trike Növendék II vagy PPG T(rike) Növendék II.: Segédmotoros Trike képzés alatt áll, csak Trike szakoktató irányítása és Trike pilóta felügyelete mellett végezhet segédmotoros Trike repüléseket. - Segédmotoros Siklóernyős Trike Pilóta vagy PPG T(rike) Pilóta I.: Segédmotoros Trike képzettséget szerzett, , segédmotoros Trike-al korlátozás nélkül repülhet. Tandem képzettségek: A „Gyalogos” siklóernyős és sárkányrepülő, Segédmotoros vagy PPG, a Segédmotoros Trike vagy PPG-T tandem pilóták külön képzettséget jelentenek. - Tandem képzés alatt álló pilóta: Tandem képzés alatt áll, csak más pilótával tandem


7 / 2. oldal

szakoktató iránymutatása alapján végezhet Tandem repülést. - Tandem pilóta: Tandem repüléseket végezhet utassal, a képzettség korlátozódhat csörlős vagy hegyi startra. A képzettséget a startkönyvek igazolják, a startkönyvek bejegyzései, formátumai nem egységesek, a képzettségi szintek lehetnek a képzési szinteket igazoló táblázatban vagy egyedileg kézzel bejegyezve, a jelenleg és korábban kiadott dokumentum mintákat a szervezeti mellékletek tartalmazzák. A repülési naplók koruk és kiadásuk szerint tartalmazhatnak további bejegyzésekre szolgáló rovatokat: Típusvizsga, repülési idők részletes és éves összesítése, további tanfolyamok. Ezek vezetése a pilóta képzettségétől függően eltérően megkövetelt, ellenőrzésük a helyszínen nem végezhető el, mert ezeknek a további rovatoknak a kitöltetlensége megtévesztő lehet, azonban nem jelent szabálytalanságot. A helyszínen a felsorolt képzettségi szint bejegyzések tényszerű meglétének és ha van az előírt felügyelő személy jelenlétének ellenőrzése javasolt.

II. A pilóta vagy utas személyes felszerelése Vonatkozó jogszabály és egységesen megfogalmazott tematikák hiányában, az egyes képzési tematikákban megfogalmazott követelmények, csak szakmai szabályként alkalmazhatóak. Ez alapján javaslatunk szerint meghirdetés után a tandem utasok és növendékek esetében a fejvédő és zárt lábbeli használata megkövetelhető, arra a helyszínen figyelmeztetni lehet.

III. A pilóta egészségügyi alkalmassága A siklórepülő pilótáknak és növendékeknek a 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelet alapján a 2. Egészségügyi Osztályba tartozó orvosi minősítéssel kell rendelkezni.

A felszereléssel szembeni követelmények: A siklóernyős felszerelés egymástól függetlenül is alkalmazható elemekből, modulárisan állítható össze. A felszerelésre vonatkozóan, a szárnyra és a segédmotorokra vonatkoznak nyilvántartási, felelősségbiztosítási és műszaki követelmények. A kiegészítő felszerelésekkel szemben a követelmény, hogy a szárny repülési biztonságát ne rontsák. A műszerezettségre vonatkozó előírás nincs. Az Lt. 19. § -a alapján „Nem kell üzemben tartási engedély a természetes személy tu lajdonát képező, kizárólag magáncélra használt polgári légijármű üzemben tartásához.”

I. A szárny nyilvántartásba vétele és azonosító jele Az Lt. 6.§ alapján „A magyar légteret az a légi jármű veheti igénybe...amely ..., illetőleg jogszabályban meghatározott egyéb azonosító jelzéssel rendelkezik”, az Lt. 17. § alapján „A lajstromozásra nem kötelezett polgári légi járművekről [12. § (1) bekezdés] a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely nyilvános.”, a kialakult gyakorlat alapján ehhez a nyilvántartáshoz a szükséges adatokat a szövetségek rögzítik és ehhez biztosítanak a hatóság részére hozzáférést. Az azonosító jelek kiadásáról és alkalmazásáról a „Műszaki Tanúsító” szervezetek működési eljárása rendelkezik. A szárny regisztrációjáról a szövetségek igazolást állítanak ki.

II. A szárny műszaki alkalmassága A légialkalmasságról a 63/2001. (XII. 23.) KÖHIM rendelet alapján feljogosított tanúsító szervezetek adnak ki „légialkalmassági tanúsítványt”. A siklórepülő légialkalmassági tanúsítványa tartalmazza annak érvényességi idejét és a siklórepülő azonosító jelét, amit a szárnyon, jellemzően annak gyári adatlapján, fel kell tüntetni.


7 / 3. oldal

III. A szárny felelősségbiztosítása A 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet alapján 200 kg vagy ennél kevesebb maximális felszállótömeg esetén 10 000 000 Ft, 500 kg -ig 25 000 000 Ft fedezetű harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással kell a siklórepülő szárnynak rendelkeznie. A rendelet alapján a biztosítási fedezet fennállását a biztosító által kiállított igazolás tanúsítja, a légi jármű üzemben tartója köteles az előírt hatályos biztosítás fennállásáról szóló, az adott légi járműre vonatkozó igazolást a légi jármű fedélzetén tartani és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra bemutatni. A biztosítási fedezet fenállását a biztosító által kiállított, a kötvény számát tartalmazó csoportos fedezet igazolás másolata és az adott légijárműre vonatkozó annak adatait és a kötvényszámot tartalmazó fedezetbe vonásról kiállított igazolás tanúsítja. Segédmotoros üzem esetén, arra vonatkozó kiegészítő fedezettel kell rendelkezni.

IV. A szárny REBISZ szolgáltatásba vonása A 123/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (1) alapján „A légi közlekedés biztonsága érdekében a polgári légi járműveket, a repülőtereket üzemben tartó, illetve légiforgalmi szolgálatot ellátó szervezet köteles repülésbiztonsági szolgálatot fenntartani, vagy csatlakoznia kell olyan szervezethez, amely a Szervezet jóváhagyásával ezt a feladatot átvállalja.” A szárnyra vonatkozó REBISZ szolgáltatásról a szolgáltatók igazolást állítanak ki.

V. A segédmotor és légcsavar műszaki alkalmassága A légialkalmasságról a 63/2001. (XII. 23.) KÖHIM rendelet alapján feljogosított tanúsító szervezetek adnak ki „légialkalmassági tanúsítványt”. A segédmotorok és légcsavarok légialkalmassági tanűsítványa tartalmazza annak érvényességi idejét és annak azonosító adatait.

A csörlő berendezések és azok üzemeltetésének követelményei: A csörlő berendezésekre vonatkozó rendelet nincs. A jogértelmezési gyakorlat azokat nem tekinti „a repülő szerkezet” részének, így a repülőműszaki követelményrendszerbe nem illeszkedik. A személyzetükre vonatkoztatható jogszabályt nem ismerünk. Álláspontunk szerint azonban ezeknek a berendezéseknek és személyzetük felügyelete, azok veszélyességénél fogva, indokolt. A jelenleg kialakult gyakorlat szerint a csörlőberendezések kezelőinek képzését a képző szervezetek látják el, a műszaki alkalmasságról a tanúsító szervezetek adnak ki igazolást, a módszertani leírást és a követelményeket a képzési tematika rögzíti.

I. A csörlőberendezés műszaki alkalmassága A légialkalmasságról a 63/2001. (XII. 23.) KÖHIM rendelet alapján feljogosított tanúsító szervezetek adnak ki „légialkalmassági tanúsítványt”. A csörlőberendezés légialkalmassági tanúsítványa tartalmazza annak érvényességi idejét és az azonosító adatait.

II. A csörlőberendezés személyzetének alkalmassága A berendezést „csörlőkezelő” képzettségű személy üzemeltetheti. A csörlőt mozgató gépjárművet érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy vezetheti. A „csörlőkezelői” képzettséget a csörlőkezelő startkönyvébe bejegyzett igazolás tanúsítja.


7 / 4. oldal

III. A csörlőzött pilóták alkalmassága A csörlőzött pilótának „csörlőzhető” képzettséggel kell rendelkeznie. Növendék I. képzettségű siklóernyőst csak csörlős szakoktató csörőlhet. A „csörlőzhető” képzettséget a pilóta startkönyvébe bejegyzett igazolás tanúsítja.

IV. Dokumentációs követelmények A képzési tematika alapján, a csörlős üzemről üzemi naplót kell vezetni. Az üzemi naplóban fel kell tüntetni: Az üzem helyét és idejét és a csörlőzött pilóták nevét.

V. Bejelentési kötelezettség A légtérhasználat jellege és a repülésbiztonság érdekében, a csörlős üzem megkezdéséről és befejezéséről a FIC-t tájékoztatni kell.

A repülések végrehajtásával szembeni követelmények: Ebben a pontban a repülés tervezésére, végrehajtására és bejelentésre vonatkozó követelményeket foglaljuk össze:

I. A repülések bejelentési kötelezettsége A VFR repülések végrehajtáshoz engedély nem szükséges a „G” (1200m alatti) és „F” osztályú légterekben. De a 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet 3. fjezetének 3.6 pontja alapján, az „F” osztályú (1200m AMSL feletti) légtérben történő repüléseket a FIC-nek be kell jelenteni. A repülés várható idejét, irányát megadva, hogy a FIC a repülési tervvel rendelkező légijárművek részére forgalmi tájékoztatást tudjon adni.

II. A légterek igénybevétele A 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet határozza meg a légterek kijelölését. - „G”(1200m AMSL alatt) osztályú légtérben szabadon lehet VFR szerint repülni (Az LHGS csak a koordinált működési idejében és a koordináció szerint „nem ellenőrzött légtér”) - „F”(1200m AMSL felett) a FIC-nek a repülést be kell jelenteni - Környezetvédelmi szempontból korlátozott légtérben (KVL, LH-B) nem végezhető motoros repülés - A korlátozott, időszakosan korlátozott, veszélyes és eseti légterek működéséről a repülés előtt tájékozódni kell (FIC, Hungarocontrol)

III. A repülés megkezdése és a leszállás helyszíne A 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 22. § alapján, a fel- és leszállás repülőtéren kívül is végrehajtható, de az okozott kárt meg kell téríteni. A14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet 2. Fejezetének 2.1 pontja alapján, a repülést minden esetben úgy kell végrehajtani, hogy az felelőtlen, vagy gondatlan módon ne veszélyeztesse mások életét vagy vagyontárgyait. A magántulajdon védelme érdekében a PTK rendelkezései szerint, a terület tulajdonosa korlátozhatja a terület használatát, ezért a felszálláshoz annak hozzájárulása szükséges.

IV. A repülés általános szabályainak kivonata A14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet szabályozza a Magyarország légterében végrehajtott repüléseket.


7 / 5. oldal

A rendelet kiemelt rendelkezései: „2.1.2 A fel- és leszállás eseteit, ... kivéve a légi jármű városok, települések sűrűn lakott területei, vagy szabadban tartózkodó embercsoportok felett csak olyan magasságban repülhet, amelyről kényszerhelyzet esetén a leszállás, vagy a légi jármű elhagyása a földön lévő személyek és vagyontárgyaik indokolatlan veszélyeztetése nélkül végrehajtható.” „2.2 A légi járműnek a légtérben - függetlenül a légtér osztályától -, valamint a repülőtér mozgási területén történő működése során, a légi jármű személyzete köteles folyamatosan figyelni a forgalmat, a lehetséges összeütközési veszélyek felismerése és megelőzése céljából.” „2.2.1. Veszélyes közelség. Légi jármű nem üzemeltethető olyan közelségben egy másik légi járműhöz, hogy abból összeütközési veszély származzon.” „2.2.2. Elsőbbségadási szabályok. Az elsőbbségi joggal rendelkező légi jármű köteles útirányát és sebességét tartani, de ez a szabály nem mentesíti a légi jármű vezetőjét, hogy az összeütközés elkerülése érdekében mindent megtegyen.” 3.1.1. alapján függővitorlázóval VFR repülés folytatható „Felhőkön kívül, föld vagy vízfelszín látással” és „1500 m repülési látástávolságig” , ha „ a repülést olyan sebességgel hajtják végre, amely lehetővé teszi az egyéb forgalom, vagy akadályok időbeni észlelését és az összeütközés elkerülését” „3.4 Repülési magasságok: A fel- és leszállás eseteit … kivéve, … VFR repülés nem végezhető ... városok, települések sűrűn lakott területei és szabadban tartózkodó embercsoportok felett, a légi járműtől mint középponttól számított 600 m sugarú körön belül található legmagasabb akadály felett 1000 lábnál (300 m) alacsonyabban; b) az a) pontban nem meghatározott területek felett 500 láb AGL-nél (150 m) alacsonyabban a földvagy vízfelszín felett, kivéve ... a függővitorlázó repüléseket.”

Az egyes hatósági engedélyhez kötött tevékenységek végzése: I. Képzés Az Lt. 32. § alapján a lajstromozásra nem kötelezett légi járművek vezetőinek képzésé engedélyköteles. - A képzést végző szervezeteknek az Lt. Alapján kiadott képzési engedéllyel kell rendelkeznie. - A képzést végző személyekkel és szervezetekkel szembeni követelményeket az engedély és mellékeltei tartalmazzák - A képzést végző személyeknek a helyszínen igazolni kell tudnia, hogy a képzési tevékenység folytatáséra jogosult. - A képzés alatt használt felszerelésre vonatkozó követelményeket a képzési engedély és mellékeltei tartalmazzák - A képzésbevont személyről a helyszínen igazolni kell, hogy képzés alatt áll. - A képzésről kiállított dokumentációt az engedély és mellékletei tartalmazzák. Az egyes szervezetek képzésre vonatkozó igazolásait a szervezeti mellékletek tartalmazzák.

II. Légialkalmasság tanúsítása és műszaki vizsgálat A 63/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet 39. § -a alapján a légialkalmasság tanúsítása engedélyköteles. - A tevékenységet végző szervezetnek „légialkalmasság tanusító tevékenységi engedélyel” kell rendelkeznie. - A tevékenység végzésére az engedélyben vagy mellékleteiben meghatározott személyek jogosultak. - A légialkalmassági vizsgálatokról és tanúsításokról kiállított dokumentációt az engedély és mellékletei tartalmazzák. Az egyes szervezetek műszaki tanúsításra vonatkozó igazolásait a szervezeti mellékletek tartalmazzák.

III. Tandem repülések végrehajtása A tandem repülések egyértelmű besorolásának és az azokhoz tartozó követelményeknek jelenleg nincs kialakult egyértelmű gyakorlata, meg kell határozni a tevékenységek elkülönítését és az azokhoz tartozó


7 / 6. oldal

követelményrendszert az ebben résztvevő pilótákkal és légijárművekkel szemben. - Magáncélú tandemrepülés: Sport és rekreációs célú, ellenszolgáltatás nélkül végrehajtott repülés. A pilóta személyi feltétele az Lt. 52. § (3) pontja szerinti képzettség, a légijármű az Lt. 19. § (2) pontjának hatálya alatt üzemeltethető. - Képzési célú tandemrepülés: Az Lt. 32. § -a alapján kiadott tevékenységi engedély hatálya alatt végzett repülés, a képzési célokban meghatározott szoktató vagy oktatási céllal. A pilóta személyi feltétele az Lt. 52. § (3) pontja szerinti képzettség, a légijármű a kiadott tevékenységi engedély szerint üzemeltethető. - A nem magán vagy képzési célú tandemrepülés: Gazdasági céllal végrehajtott repülés. Személyi feltétele és a légijárművel szembeni követelmények meghatározandóak.

IV. Siklóernyők bérbeadása A siklóernyők bérbeadása az Lt. 34.§ -a alapján engedélyköteles, de arra vonatkozóan jelenleg nincs kialakult szabályozási gyakorlat, meg kell határozni az ebben résztvevő személyekkel és légijárművekkel szemben támasztott követelményeket.

V. Siklóernyők üzembentartása Lt. 19. § -a alapján nem kell üzemben tartási engedély a természetes személy tulajdonát képező, kizárólag magáncélra használt polgári légijármű üzemben tartásához. A 19.§ kivetelének körébe nem tartozó esetekben a siklóernyők üzembentartása engedélyköteles, de arra vonatkozóan jelenleg nincs kialakult szabályozási gyakorlat, meg kell határozni az ebben résztvevő személyekkel és légijárművekkel szemben támasztott követelményeket. Kérjük, hogy a fenti összefoglalóval kapcsolatban az érintett szervezetek részére az NKH-LH biztosítson konzultációs le hetőséget, és kérjük hatóságát a nyitott kérdésekre vonatkozóan adjon ki útmutató állásfoglalást. Budapest, 2013. február 21. Köszönettel:

Jóri Tamás MRSZ főtitkár

Szöllösi Sándor SzRSz alelnök

Zsolnay Péter SIRESZ titkár


7 / 7. oldal

SIKLÓREPÜLŐ IRAT ÉS TEVÉKENYSÉG EGYEZTETÉS 2013

Recommend Documents