EGYESSÉGI IRAT
Luther Kiadó Budapest, 2014. március 3.
1
A fordítás a Konkordienformel alábbi német kritikai kiadása alapján a latin szöveg figyelembe vételével készült Die Bekenntnisschriften der evangelisch-lutherischen Kirche. Herausgegeben im Gedenkjahr der Augsburgischen Konfession 1930. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 1992. 11. Auflage Fordította Bohus Imre. Az eredeti szöveggel egybevetette és lektorálta dr. Belák Erzsébet dr. Reuss András A lábjegyzeteket készítette és kísérő tanulmányt írta dr. Reuss András
2
Bevezetés
az Egyességi irat
magyar kiadásához Az Egyességi irat 1580-ban németül, majd röviddel később latinul is megjelent, miután az azt megelőző évek során fontos tanításbeli kérdéseket tisztázva írásba foglalták. Több mint 330 évnek kellett eltelnie, hogy most magyar fordítást vehessen kezébe az Olvasó. Igazságtalanok lennénk a korábbi nemzedékekkel szemben, ha a magyar nyelvre átültetés késlekedését az ő érdektelenségükkel indokolnánk. Nem lenne helytálló az az állítás sem, hogy korábban nem is volt szükség magyar fordításra, mert a korábbi lelkésznemzedékek nehézség nélkül olvastak, írtak és beszéltek németül és latinul. Hiszen már 1598-ban elkészült és nyomtatásban is megjelent az irat kivonatát tartalmazó rész, az Epitomé magyar fordítása. Az aktív evangélikus lelkészi szolgálatból nyugalomba vonult Bohus Imre volt az, aki évtizedes munkával lefordította a lutheranizmusnak ezt a fontos 16. századi szövegét. A munkának a 2009-ben befejezett szakaszában a fordító bátorítója, ihletője és részben munkatársa is volt a néhai Dóka Zoltán hévízgyörki lelkész (1929-2000). A fordítást 2009-ben kapták kézhez lektorai, dr. Belák Erzsébet és e sorok írója, akik személyesen adhatták át munkájuk eredményét a fordítónak 2011 őszén. Ő pedig – a Mindenhatónak legyen hála a kapott időért és erőért – a maga részéről kézbe véve, átnézve és korrigálva adhatta azt ismét vissza 2013 elején. Mindezek figyelembe vételével készült el a magyar szöveg végső változata, amelyet a bibliai helyek ellenőrzése, a szükségesnek tartott jegyzetek hozzáadása és az Egyességi irat történetét bemutató tanulmány elkészítése kísért. Az Egyességi irat nem elhanyagolható mértékben eddig is része volt a hazai lutheranizmus teológiai ismereteinek és látásmódjának – annak ellenére, hogy teljes magyar fordítása nem létezett, és hogy még kiváló német vagy latin nyelvi készültségű érdeklődőknek is nehézséget okozhatott megértése, és hogy kifejezetten nem vagy keveset hivatkoztak rá. E 3
munka közreadásával mégis – nem tűnik túlzásnak ezt állítani – adósságot törleszthetünk.1 A szöveg formai és tartalmi megjelenítésében néhány olyan döntést kellett hozni, amelyek ismerete az Olvasó számára segítséget jelenthet. Az Egyességi irat elnevezés. Az iratnak sem a németen (Konkordienformel), sem a latinon (Formula Concordiae) alapuló magyar elnevezése nem adódik önként. Az 1598-ban kiadott magyar szövegben a cím: Egyesség könyve. A könyv megjelölést azonban helyesebb lenne fenntartani az evangélikus hitvallási iratok gyűjteményének: Konkordia-könyv vagy Egyesség könyve (Konkordienbuch, Liber Concordiae). A könnyű megkülönböztetés érdekében ezért megtartottuk az általánosan elfogadott irat elnevezést. A mai nyelvben egy létrejött megállapodásra vagy megegyezésre a legtöbb esetben inkább az egyezség szót alkalmaznánk, de az nem fedi pontosan a latin concordia értelmét: egyetértés, összhangzás, egybehangzás. A régi magyar egyesség szó ezt pontosabban fejezi ki. Az elnevezés ennek a szónak remélhetőleg nemcsak régiségét, népiességét vagy ritkaságát idézi fel, hanem sajátos értelmét is, amennyiben az nem pusztán megállapodást, hanem egységet és egyetértést is kifejezi. A szöveg szakaszainak számozása. A fordítás ellenőrizhetősége érdekében, vagyis hogy az az eredetivel összevethető legyen, dőlt számmal jelöljük az egyes cikkeken belüli szakaszokat. A fordítás a német és a latin szövegnek a kritikai kiadásban párhuzamosan tördelt német változatát adja vissza, de a cikkeken belüli szakaszok számozása a latin szöveghez kapcsolódik. A két nyelv tartalmilag egymásnak megfelelő sorai nem mindig egymás mellett találhatók, ezért a számozást olykor csak a német és latin tartalmi megfeleltetésével lehet azonosítani. Az Egyességi irat előszavának bekezdéseinek számozása az amerikai kiadás nyomán történik (BC), ugyanilyen formában. Az Egyességi iratba beleszerkesztett korábbi szövegek jelölése. Amint a kísérő történelmi tanulmányból is kiderül, hat olyan iratot tartanak számon, amelyek az Egyességi irat létrejöttében fontos megelőző lépcsőfokok voltak. A kutatók a fennmaradt dokumentumok alapján nagy pontossággal meg tudták állapítani, hogy ezeknek az iratoknak egyes részei az összeszerkesztés során hol kerültek bele az Egyességi iratnak a kifejtő részébe, a Solida declaratioba. Az amerikai kiadásból (BC) vettük át azt a jelölési rendszert, amely ebben eligazít (Fritschel 1916 nyomán). Az egyes szakaszok elején indexként vagy (matematikai nyelven) a kitevő helyén állnak a megfelelő jelöléseket. Feloldásuk e bevezetés után 1
Az adósságra emlékeztetett Dóka Zoltán: Summa summarum. Keresztyén Igazság 1989. június. Új folyam 1-2. szám. 52.
4
találhatók. Ezek az utalások részben magyarázhatják a szövegben tapasztalható stílusváltásokat, ismétléseket, az érvelési mód esetleges döccenőit. Bibliai idézetek. Az Egyességi irat érvelési módjához szorosan hozzátartozik a bibliai megalapozás, amit a bibliai idézetek és utalások is jeleznek. A szerzők Luther német fordítását és a Vulgata latin szövetég használták.2 A szó szerinti idézetek nem mindig felelnek meg a mai magyar fordításnak, a Magyar Bibliatanács (MBT) 1990-ben kiadott fordításának, amelynek szövegét a leggyakrabban használtuk fel. Ahol a magyar szöveg nem pontosan azt az értelmet adja vissza, mint az Egyességi irat eredeti német szövege, ott figyelembe vettünk még más magyar bibliafordításokat is, esetleg Luther szövegét fordítottuk. A megfelelő helyeken ezt szögletes zárójelben jelezzük is (lásd a bevezetést követően). A bibliai versek jelölése a szövegben. A bibliai könyveknek a fejezet-megjelölését – a könnyebb kezelhetőség érdekében – a megfelelő vers vagy versek számával is kiegészítjük, bár közismert, hogy a ma elfogadott és általánosan használt versbeosztás az Egyességi irat megírásakor még nem terjedt el. A bibliai utalások különbségei. (a) A német eredetiben a bibliai helyek jelölése általában a szöveg tartozékaként a folyó szövegben zárójel nélkül szerepel. Ezeket a fordítás is így adja vissza. (b) Amikor a Konkordia-könyv 1580-as német és az 1584-es latin kiadásában a margón olvasható az igehely, akkor a fordítás kerek () zárójelben és a folyó szövegben hozza azt, de nem teszünk különbséget e két kiadás között. (c) Ha a kritikai kiadásnak csak a lábjegyzetében van utalás valamely bibliai helyre, akkor azt a folyó szövegben szögletes zárójelek között hozzuk []. (d) Ha pedig a kritikai kiadás ilyet egyáltalán nem tartalmaz, de egyértelműnek tűnik a bibliai háttér vagy vonatkozás, akkor ezt az utalást lábjegyzetben közöljük. A személynevek. Az uralkodók, fejedelmek és pápák nevét a hazai és a nemzetközi szokásnak megfelelően magyarra fordítva, az egyházi írók, egyházatyák és szentek nevét latin nyelvűek esetében latinul, görög nyelvűek esetében a görög átírásával hozzuk. Latin szavak és idézetek a német szövegben. A 16. századi német teológiai nyelvnek még nem volt megfelelő szava a filozófia és a teológia minden latin szakkifejezésére, vagy ezek még nem honosodtak meg, ezért számos esetben nemcsak egyes szavakat, hanem olykor viszonylag hosszabb idézeteket is beleszőttek a szövegbe. Ezeket lehetőség szerint csaknem minden esetben lefordítottuk, de kerek zárójelben és dőlt betűvel megadjuk a latin szót vagy 2
BSLK 834. 2.lj.
5
mondatot. Vannak olyan helyek is, ahol a német szöveg értelmezi az idézett latin mondatot, tehát a lényeget tekintve pontosan adja vissza annak tartalmát. Ilyen helyeken nem terheltük a szöveget a latin szöveg pontos fordításával is. Lábjegyzetek. A kritikai (BSLK) és az amerikai kiadás (BC) jegyzeteinek messzemenő felhasználásával, részben lefordításával, részben átdolgozásával készültek a magyar fordítás lábjegyzetei. Elsősorban az idézetek forrását vagy a megemlített művek adatait tartalmazzák a jegyzetek, különös tekintettel a megjelent magyar fordításokra (MLK, MLF, ÓÍ), az egyházi írók (MPG, MPL) és Luther műveinek kritikai kiadására (WA, valamint StA és LDStA) és a nagy amerikai kiadásokra (NPNF, LW). Nem közlünk olyan hivatkozásokat, amelyek nem az Egyességi iratban szereplő idézetekre vagy konkrét művekre, hanem a korabeli viták hátterére vonatkoznak. Ezek a hivatkozások megtalálhatók a Konkordia-könyv német (BSLK) és amerikai (BC) kiadásában is, de maguk a művek nemcsak magyar nyelven, de még hazai könyvtárakban is ritkaságok, vagy fel sem lelhetők. Komolyan vettük az Egyességi irat címének azt az állítását, hogy itt elsősorban az Ágostai hitvallást valló teológusok közötti vita tisztázása folyik, nem pedig a más tanokat valló felekezetekkel vitáznak. Ezért csak abban az esetben utalunk a reformáció más ágainak hitvallásaira és műveire vagy a Tridenti zsinat határozataira, ahol ez a szövegből adódóan elkerülhetetlen. Az Egyességi iratot az elmélyülten érdeklődő olvasók figyelmébe ajánljuk annak nyomatékos hangsúlyozásával, hogy a 16. századi hitviták e jelentős dokumentumának lefordításával nem azok folytatását vagy felgerjesztését, hanem a tisztán hirdetett evangélium ügyét és evangélikus önazonosságunk erősítését szeretnénk szolgálni az egyetemes anyaszentegyházban. Budapest, 2014. Reuss András
6
Az Egyességi irat előzményeinek jelölése a
= Sváb konkordia, amelyet Jakob Andreae készített 1573-ban.
b
= David Chytraeus hozzájárulása a Sváb-alsószász konkordiához, 1573
c
= Martin Chemnitz hozzájárulása a Sváb-alsószász konkordiához, 1573
d
= Maulbronni irat, 1576
e
= Torgaui könyv, 1576
f
= Bergeni könyv, 1577
r
= Korábbi szövegeknek Torgauban és Bergenben történt módosítása (revíziója).
Az Egyességi irat fordításában felhasznált különböző bibliafordítások jelzése |KG| = Károli Gáspár |KI| = Kecskeméti István |L| = Luther fordításának magyar fordítása |NV| = Neovulgata: Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján. Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Bp, 2008. |pf| = Magyar Biblia Tanács próbafordítása 2010-2013 (jelenleg csak a világhálón érhető el) |RL| = Ravasz László |RS| = Raffay Sándor |SZIT| = Szent István Társulat fordítása Az Egyességi irat lábjegyzeteiben előforduló rövidítések ÁH = Ágostai hitvallás Apol = Apológia, az Ágostai hitvallás védőirata BC = The Book of Concord. The Confessions of the Evangelical Lutheran Church. Edited by Robert Kolb and Timothy J. Wengert. Translated by Charles Arand, Eric Gritsch, Robert Kolb, William Russell, James Schaaf†, Jane Strohl, Timothy J. Wengert. Fortress Press: Minneapolis, 2000. 774 o. BSLK = Die Bekenntnisschriften der evangelisch-lutherischen Kirche. Herausgegeben im Gedenkjahr der Augsburgischen Konfession 1930. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 1992. Elfte Auflage. CatTest = Catalogus Testimoniorum [a Konkordia-könyvhöz csatolt óegyházi idézetek gyűjteménye], in: BSLK 1101-1135. 7
Epit = Epitomé, az Egyességi irat első része Hutter 1611 = LIBRI / CHRISTIA-/NAE CONCOR-/DIAE: / Symboli Ecclesi-/arum gnhsi/wj Lutheranarum no-/vissimo hoc tempore, longè / augustissimi; / Explicatio plana &
perspicua, / In Electorali Academia Vvitteber-/gensi publicè proposita / à / LEONHARTO HUTTERO, / S. Theologiae Doctore, & Pro-/fessore P. ac S. / Editio Tertia priore multo correctior. // CVM PRIVILEGIO ELECT. SAXON. / VVITTEBERGAE, / Excusa: Sumptibus Zachar. Schûreri Bibliop. / Typis Martini Henckelÿ, Anno Gratiae / M. DC. XI. Hutter 1690 = LEONHARTI HUTTERI, SS. Th. D. & P.P. / in Acad. Witteb. Primarii, / CONCORDIA CONCORS; / De / ORIGINE & PROGRESSU / FORMULAE CONCORDIAE / ECCLESIARIUM CONFESSIONIS AU-/GUSTANAE, / LIBER UNUS: / In quo ... Cum approbatione Theologorum Lipsiensium Wittebergensium / & Würtenbergensium denuò editus, / Cum Praefatione D. VAL. ALBERTI, P.P. Lipsiensis, / & INDICE TRIPLICI LOCUPLETISSIMO. / EDITIO NOVISSIMA. / FRANCOFURTI & LIPSIAE, / Apud JOH. CHRISTOPHORUM, Jöllginer / Bibliop. / Anno M. DC. XC. KK = Konkordia Könyv. Az Evangélikus Egyház hitvallási iratai. Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály: Budapest, 1957. I. kötet: Az egyetemes hitvallások. Az Ágostai Hitvallás. Az Ágostai Hitvallás Apológiája. 331 o. II. kötet: A Schmalkaldeni Cikkek. Luther Márton Kis Kátéja. Luther Márton Nagy Kátéja. [Értekezés a pápa hatalmáról és elsőbbségéről.] 236 o. LDStA = Martin Luther Lateinisch-Deutsche Studienausgabe. 1-3. Szerk. Härle, Wilfried. Evangelische Verlagsanstalt: Leipzig, 2006-2009. lj. = lábjegyzet LMM = Luther Márton művei. Szerk. Masznyik Endre. 1-6. Wigand, Budapest-Pozsony, 1904-1917. LVM = Luther válogatott művei. Szerk. Csepregi Zoltán et al. Luther Kiadó, Budapest, 2011LW = Luther's Works. Ed. Pelikan, Jaroslav. 1-55. Concordia Pubnlishing House, Saint Louis [MO], 1958-1986. MKL = Magyar katolikus lexikon. Szerk. Diós István – Viczián János. 1-15. Szent István Társulat, Budapest, 1993–2010. PG = Patrologiae cursus completus: Series Graece. 1-167. Paris & Turnhout, 1857-1866. PL = Patrologiae cursus completus: Series Latina. 1-221. Paris & Turnhout, 1859-1963. NPNF = A Select Library of the Nicene and Post-Nicene Fathers of the Christian Church. 8
Szerk. Philip Schaarf. 28 kötet két sorozatban. Reprint, Grand Rapids: Eerdmans, 1980-1983. Preus 1994 = Preus, Jacob A. O.: The Second Martin. The Life and Theology of Martin Chemnitz. Concordia Publishing House, St. Louis, MO, 1994. SD
Solida Declaratio, az Egyességi irat második része
StA = Martin Luther Studienausgabe. In Zusammenarbeit mit Helmar Junghans, Reinhold Pietz, Joachim Rogge und Günther Wartenberg herausgegeben von Hans-Ulrich Delius. 1-6. Evangelische Verlagsanstalt: Leipzig, 1979-1999. WA = Luther, Martin: Werke. Kritische Gesamtausgabe („Weimarer Ausgabe”). 1–73. Böhlau, Weimar, 1883–2009.
9
