SIKERORIENTÁLT MODELL A LOSONCI TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
Készítette:
Lázár Eszter - tanító Némethné Horváth Éva - fejlesztőpedagógus
Budapest, 2017.
TARTALOMJEGYZÉK
I. A KÉTTANÍTÓS/ KÉTTANÁROS MODELL .............................................................................................................2 I. 1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR ......................................................................................................................................2 I. 2. A SIKERORIENTÁLT MODELL FOGALMA, LÉNYEGE ........................................................................3 I. 3. SIKERORIENTÁLT KÉTTANÍTÓS /KÉTTANÁROS MODELL AZ EREDMÉNYES SNI, BTM INTEGRÁCIÓ ÉRDEKÉBEN .......................................................................................................................3 II. HELYI SAJÁTOSSÁGOK – ISKOLÁNK TANULÓI ÖSSZETÉTELE .................................................................4 II. 1. ORSZÁGOS KOMPETENCIA-MÉRÉS EREDMÉNYEI AZ ELMÚLT TANÉVEKBEN .....................4 II. 2. A 8. ÉVFOLYAMOK TOVÁBBTANULÁSA AZ ELŐZŐ TANÉVEKBEN .............................................5 II. 3. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSE ÉS A SIKERORIENTÁLT MODELL ISKOLÁNKBAN ........7 II. 4. A MODELL CÉLJA ........................................................................................................................................7 II. 5. A MODELL CÉLZOTT KORCSOPORTJAI, TANULÓI ..........................................................................8 II. 6. HELYI JELLEMZŐK – ISKOLÁNK SIKERORIENTÁLT MODELLJE ...............................................8 II. 7. A SIKERORIENTÁLT MODELL HELYI GYAKORLATA AZ 1. OSZTÁLYBAN ...............................9 II. 8. DIFER MÉRÉSEK ISKOLÁBA BEMENETKOR AZ ADOTT TANÉVBEN 6 ÉVFOLYAMRA VONATKOZTATVA .................................................................................................................................... 11 II. 9. MEGVALÓSÍTÁS A MINDENNAPI NEVELÉSI-TANÍTÁSI FOLYAMATBAN ................................ 13 II. 10. ÉRTÉKELÉS, VISSZACSATOLÁS, REFLEXIÓ ................................................................................... 15 II. 11. A MODELL EREDMÉNYESSÉGE .......................................................................................................... 16 II. 12. AJÁNLÁS ..................................................................................................................................................... 17 SZAKIRODALOM, FORRÁSOK:.................................................................................................................................. 18 III. MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................................... 19
1
SIKERORIENTÁLT MODELL A LOSONCI TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN I. A KÉTTANÍTÓS/ KÉTTANÁROS MODELL I. 1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR Az 1993. évi LXXIX. Közoktatási Törvény 30§ 2. lehetőséget nyújtott a sajátos nevelési szükségletű
gyermekek integrált nevelésére a többségi általános iskolákban. A gyakorlatban fokozott hangsúlyt kapott a prevenció, a korai fejlesztés, a hátránykompenzáció érvényesítése. Mára ez az új minőségi fejlődési trend paradigmaváltást eredményezett az ország iskoláiban. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: BTM a köznevelési törvényben 4.§ 2. Beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási
problémákkal
küzd,
közösségbe
való
beilleszkedése
tovább
személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. SNI a Köznevelési törvényben 4§ 23. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Különleges bánásmódot igénylő gyermek a köznevelési törvényben SNI BTM Kiemelten tehetséges gyermek. 2
I. 2. A SIKERORIENTÁLT MODELL FOGALMA, LÉNYEGE A modell lényege elsősorban a sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő tanulók többiekkel együtt megvalósuló egyéni fejlesztését hivatott megoldani. Lényege, hogy a megszokott iskolai gyakorlattól eltérően egy osztállyal egyszerre két pedagógus foglalkozik: nemcsak a felkészülés során, de a tanórán és azon kívül is. Egyikük az osztálytanító vagy szaktanár, a másik pedig a gyógypedagógus/ fejlesztőpedagógus. Az SNI, BTM-es, kiemelkedően tehetséges tanuló a többségi tanulókkal együtt, de mégis egyéni bánásmóddal, figyelemfelkeltéssel, cselekedtetéssel, ismeretek közvetítésével és megerősítésével differenciált formában fejleszthető. A pedagógiai munka középpontjában a közösségre figyelő, személyre szóló egyéni sajátosságokhoz igazodó fejlesztés áll, amely igazodik az egyéni különbségekhez megvalósítva a teljes inklúziót. Módszertani keretek: • differenciált tanulásszervezési eljárások • differenciált egyéni fejlesztés (képesség, alapkészségek) • kooperatív tanulásszervezési eljárások
I. 3. SIKERORIENTÁLT KÉTTANÍTÓS /KÉTTANÁROS MODELL AZ EREDMÉNYES SNI, BTM INTEGRÁCIÓ ÉRDEKÉBEN A kéttanítós modell egészen új helyzetet teremt az osztályában egyedüli szerephez szokott tanítóknak. Ugyanakkor sok előnnyel jár a mindennapi munkájukat segíteni képes új kompetenciák megjelenése az iskolában és a tanítási folyamatban. Lényege, hogy egy osztállyal egyszerre két pedagógus (egy osztálytanító és egy gyógypedagógus/fejlesztőpedagógus)
foglalkozik.
A
pedagógusok
együttes,
közös
tevékenységének minden eleme a gyermekek sokoldalú személyiségfejlődését szolgálja. Az osztálytanító és a gyógypedagógus egymástól különböző módszerei, látásmódja, eszközei kiegészítik egymást, a kisiskolások pedig többlet segítséghez jutnak. A modell több formában is megvalósulhat. A megfelelő forma kiválasztása, illetve kialakítása az érintett két pedagógus szakmai döntése alapján, az osztály összetételnek figyelembe vételével történik. Alapelv a közös célért (sikeres integráció) történő együttdolgozás úgy, hogy eközben a szakemberek maximálisan tiszteletben tartják egymás kompetenciahatárait.
3
A tanító feladata a gyerekek személyre szóló fejlesztése, amit a sajátos nevelési igényű, tanulási nehézséggel küzdő, tehetséges tanulók esetében a rendszeresen jelenlévő fejlesztőpedagógus jelentős mértékben segít, támogat (pl. segít a közvetítésben, vagy a kivitelezésben). Munkája az egyes gyermekek tanulási folyamatához igazított. II. HELYI SAJÁTOSSÁGOK – ISKOLÁNK TANULÓI ÖSSZETÉTELE Intézményünkben egyre nagyobb a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési- tanulásimagatartási nehézséggel küzdő gyermekek aránya. Sajátos nevelési igényű gyermek a létszám 4%-a. A törvényi előírások figyelembevételével érzékszervi-, beszédfogyatékossággal, kevert tanulási zavarral, küzdő tanulók integrált nevelésétoktatását vállalta fel iskolánk. Beilleszkedési- tanulási- magatartási nehézséggel a diákok 23%-a küzd. Hátrányos helyzetű a gyermekek 34%-a, a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 19% . Veszélyeztetett 211 gyermek. Tanítványaink többsége cigány. Migráns tanulóink száma 44, ők beszédértési nehézséggel küzdenek, mivel az anyanyelvük nem magyar.
II. 1. ORSZÁGOS KOMPETENCIA-MÉRÉS EREDMÉNYEI AZ ELMÚLT TANÉVEKBEN
2010 int.
orsz.
2011 int.
orsz.
2012 int.
2013
orsz.
int.
orsz.
2014 int.
orsz.
2015 int.
orsz.
2016 int.
orsz.
mat. 6.
1491 1498 1493 1486 1489 1489 1441 1489 1322 1491 1485 1497 1448 1486
mat. 8.
1652 1622 1515 1601 1582 1612 1602 1620 1509 1617 1606 1618 1449 1597
Szövegért. 6. 1514 1483 1436 1465 1397 1472 1409 1497 1326 1481 1456 1488 1348 1494 Szövegért. 8. 1538 1583 1466 1577 1500 1567 1548 1555 1427 1557 1455 1567 1386 1568
4
II. 2. A 8. ÉVFOLYAMOK TOVÁBBTANULÁSA AZ ELŐZŐ TANÉVEKBEN
2011.06.18-ig a 8. évfolyam továbbtanulása Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Külföldön Nem vették fel Össz. 8.a
4 fő
12 fő
1 fő
17 fő
8.b
1 fő
10 fő
6 fő
17 fő
8.c
0 fő
7 fő
5 fő
12 fő
Össz.
5 fő
29 fő
12 fő
0 fő
0 fő
46 fő
2012.06.18-ig a 8. évfolyam továbbtanulása Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Külföldön Nem vették fel Össz. 8.a
0 fő
16 fő
2 fő
18 fő
8.b
5 fő
5 fő
3 fő
13 fő
8.c
9 fő
6 fő
1 fő
16 fő
8.d
1 fő
11 fő
1 fő
13 fő
15 fő
38 fő
7 fő
Össz.
5
0 fő
0 fő
60 fő
2013.06.18-ig a 8. évfolyam továbbtanulása Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Külföldön Nem vették fel Össz. 3 fő
8 fő
5 fő
8.b
4 fő
12 fő
2 fő
18 fő
8.c
7 fő
9 fő
2 fő
18 fő
8.d
5 fő
10 fő
0 fő
1 fő
19 fő
39 fő
9 fő
1 fő
Össz.
1 fő
17 fő
8.a
16 fő 1 fő
69 fő
2014.06.18-ig a 8. évfolyam továbbtanulása Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Külföldön Nem vették fel Össz. 8.a
2 fő
12 fő
4 fő
8.b
4 fő
10 fő
2 fő
8.c
1 fő
12 fő
1 fő
Össz.
7 fő
34 fő
7 fő
18 fő 18 fő
2 fő
2 fő
1 fő
15 fő
1 fő
51 fő
2015.06.15-ig a 8. évfolyam továbbtanulása Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Külföldön Nem vették fel Össz. 19 fő
8.a
4 fő
14 fő
1 fő
8.b
3 fő
10 fő
1 fő
8.c
3 fő
11 fő
3 fő
17 fő
8.d
3 fő
19 fő
0 fő
22 fő
13 fő
54 fő
5 fő
Össz.
1 fő
0 fő
1 fő
15 fő
73 fő
2016.06.15-ig a 8. évfolyam továbbtanulása Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Külföldön Nem vették fel Össz. 8.a
2 fő
16 fő
0 fő
18 fő
8.b
1 fő
12 fő
1 fő
14 fő
8.c
4 fő
10 fő
2 fő
1 fő
Össz.
7 fő
38 fő
3 fő
1 fő
6
17 fő 0 fő
49 fő
II. 3. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSE ÉS A SIKERORIENTÁLT MODELL ISKOLÁNKBAN Az első iskolaévek meghatározzák a gyermekek érzelmi életét és viszonyát a tanuláshoz, kultúrához. Az első osztályába lépő, tanulmányait megkezdő nebulók egyenlőek, de nem egyformák. Eltérő a családi háttér, másrészt eltérőek a képességeik. Ez ismeret- és viselkedésbeli különbséget és hátrányt jelent. Ezeket a különbségeket a magyar iskola a nemzetközi felmérések szerint nem képes eredményesen csökkenteni. Ezen különbségek mérséklése, az egyenlő esélyek megteremtése érdekében a kéttanítós modellben lát lehetőséget iskolánk. A korai intervenció szükségessége, a leszakadás megelőzése érdekében 2010 óta a hívtuk életre az 1. évfolyamok osztályaiban bevezetett sikerorientált modellt. Intézményünkben a fejlesztőpedagógusi háttér megerősítésével a kéttanítós modell valódi esélyt teremt a részképesség zavarok hatékony kezelésére, az indulási hátrányok csökkentésére, a tanulói sikerélmény fokozására, az egyéni foglalkoztatásra. Az iskola tanulóinak még több fejlesztési lehetőséget adunk anélkül, hogy többletórákkal terhelnénk őket. Kompenzáló nevelés folyik pozitív énkép, reális önértékelés kialakításával. A kéttanítós modell óraszámát a Fenntartó által biztosított fedezet arányában tervezzük meg. Az 1. évfolyamon heti 10 kéttanítós órával gazdálkodunk. Ez módosulhat annak függvényében, ha valamelyik 1. osztály összetétele nem indokolja két pedagógus jelenlétét, akkor a gyógypedagógus szükség szerint a 2. évfolyamon segíti meg a gyermekek munkáját kisfelmenős formában. II. 4. A MODELL CÉLJA
az SNI, BTM-es tanulók integrálása, együttnevelése,
nem magyar anyanyelvű gyerekek tanulásának segítése,
az egyéni különbségekből fakadó hátrányok leküzdése,
tehetséggondozás,
a tanulási motiváció, a sikeres iskolai életút megalapozása,
a korai iskolaelhagyás megelőzése.
7
II. 5. A MODELL CÉLZOTT KORCSOPORTJAI, TANULÓI Kiemelt korcsoportú tanulóink az 1. az 5. és a 8. osztályosok. Diákjaink az alapozó tárgyak biztos elsajátításával a későbbiekben nem esnek ki az iskolarendszerből. A modell továbbfutásán dolgozunk az 5. (az alsóból a felső tagozatba lépés nehézségeinek áthidalására, tanulási nehézségek, tanulási kudarc megelőzésére) és 8. osztályos évfolyamon (a továbbtanulás és a pályaválasztás megsegítésére). A felső tagozatban szaktantermi tanítás folyik, ezért óráról- órára a gyerekek „vándorolnak”. Ez a
tanév
elején
megnehezíti
az
ötödikesek
beilleszkedését.
Az
„új”
szaktanárok
követelményrendszerének, attitűdjének megismerése is időbe telik. II. 6. HELYI JELLEMZŐK – ISKOLÁNK SIKERORIENTÁLT MODELLJE A kéttanítós modellt az osztályokra és saját személyiségünkre formálva működtetjük. A módszer bevezetését segítő szempontjaink:
A hagyományos oktatási formával szemben - a pedagógus „magányos mindenesként”
dolgozik - az osztály tanításával kapcsolatos feladatok megoszlanak a két pedagógus között.
A pedagógiai folyamatot nem sajátítja ki egyikük sem.
Az osztályok állandó összetételéhez igazodó általános tervezéshez individuális tervezés is
kapcsolódik.
Az együttműködés által biztosítjuk a tapasztalatcsere lehetőségét. A két pedagógus
TEAM-ben dolgozik. A tanító/tanár önkéntes együttműködését felváltja a pedagógusok közti szükségszerű együttműködés. Biztosított a szakmai nyitottság, az egymástól tanulás lehetősége.
A közös tervezés által hatékonyabbá válik a nevelő-oktató munka.
Jut idő a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra egyaránt. Lehetőséget ad megsegítésre,
egyéni bánásmódra.
Lehetőségünk van az azonnali beavatkozásra a tanulási folyamat során. A gyermekeket
azonnali sikerélményhez juttatja. Ez a komplett szocializációs rendszer tervezetten, szabályozott keretek között valósul meg, melyben realizálódnak a pedagógus és gyógypedagógus/fejlesztőpedagógus
együttműködési feltételei,
a két tanár kompetenciái, 8
feladatrendszerük,
az értékelés módjai,
tanulási technikák közvetítése,
a szociális kompetenciák fejlettségi szintjének követelményrendszere.
II. 7. A SIKERORIENTÁLT MODELL HELYI GYAKORLATA AZ 1. OSZTÁLYBAN 2009/2010-es tanévben a délelőtti és a délutáni tanítók együttműködésére építve vezettük be. A tanítók egymást részben átfedő munkaidőben voltak jelen. Ez könnyítette a tanulóink oktatását, több figyelmet kaptak a gyerekek, megoszlottak a pedagógusok között a nevelés-oktatás feladatai, csökkent a lemaradók száma. A modellnek ezt a formáját a fenntartó a következő tanévben már nem engedélyezte az óraszámok emelkedésével járó bérek miatt, így a pedagógusok kötelező óraszáma nem adott lehetőséget a folytatásra. Intézményünk a modell további sikeres alkalmazását átszervezéssel (a fejlesztőpedagógusi háttér megerősítésével) oldotta meg, fejlesztő és gyógypedagógiai ismeretekkel rendelkező tanítók alkalmazásával. A sikerorientált modell gyakorlatának szakaszai: Az tanító és a fejlesztő/gyógypedagógus együtt, TEAM-ben készül fel az éves munkára.
Kiemelt feladatok: I.
TERVEZÉS 1.
Játékos
Losis – ovis foglalkozások foglalkozások
keretében
megismerkedünk
a
nagycsoportos
óvodásokkal,
biztonságérzetet alakítunk ki bennük a közös kapcsolattal, betekintést nyerünk leendő elsőseink érdeklődéséről. 2. A
két
Nyári előkészítő munka pedagógus
megismerkedik
a
leendő
elsősök
iskolaérettségi
vizsgálatának
dokumentumaival, SNI, logopédiai ellátás szükségletével, a Nevelési Tanácsadó szakértői véleményeivel. Az egyes osztályokba kerülő kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő tanulók arányához igazítják a kerettanterv követelményeit. 9
Módszertani „képzés”: hatékony pedagógiai lépések átvétele egymástól.
3.
A fejlesztő –és speciális eszközök, segédletek számbavétele, rendszerzése. A pedagógiai program egyeztetése a kerettantervvel
4.
A kerettanterv és az iskola pedagógiai programjának megfeleltetése. A kerettanterv alapján az 1. osztályos tananyag tantárgyankénti tematikus egységeinek kijelölése. 5.
Fejlesztő eszközök készítése
6.
Feladatok a tanév elején
A tematikus tervhez speciális feladatok rendelése (felzárkóztatás, tehetséggondozás). A tanulók egyéni képesség és készségszintjének felmérése (DIFER mérés), a mérés kiértékelése. A tanítási és fejlesztési módszertani anyagok kiválasztása, fejlesztési tervek készítése. DIFER mérés A korábbi években JÓFER néven futott Józsefvárosban az első osztályosok részképességeinek lokális mérése. Az
iskolába
lépés
után
szeptemberben
minden
gyermek
képességeit
fejlesztő-
és
gyógypedagógusaink egyénileg, kétszemélyes helyzetben mérik fel. Jogszabályi háttér A 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet írja elő a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (DIFER) alkalmazását. Célja: A DIFER felmérés alkalmas arra, hogy kiszűrje a részképességbeli hiányosságokat, ráirányítsa a figyelmet arra, hogy, kik azok a gyerekek, akiknek ebből adódóan tanulási problémáik léphetnek fel, és fejlesztés nélkül kudarcként élik meg a tanulást, illetve mely képességekre lehet építeni a kompetenciák és a tananyag elsajátítása érdekében. A bemeneti mérés nem ismeretszintet mér, hanem a számolás, írás és olvasás elsajátításához nélkülözhetetlen elemi képességeket, készségeket, azok különböző szintjeit. A mérés területei: Elemi készségek az íráskészség elsajátításának előfeltétele az írásmozgás-koordináció megfelelő fejlettsége, az olvasási készségé a beszédhanghallás fejlettsége, 10
a nyelvileg közölt információk vételének egyik alapvető feltétele a relációszókincs fejlettsége, a matematikatanításé az elemi számolási készség fejlettsége, a tudásszerzés feltétele a tapasztalati következtetés és a tapasztalati összefüggés - kezelés képességének fejlettsége,
szociális motívumok.
A DIFER értékelése, az egyéni fejlődés mutatója A fejlesztőpedagógusok kiértékelik, adott séma szerint fejlettségi szintekbe sorolják (DIFER index). Így képet kapnak minden tanuló egyéni képességeinek fejlettségéről illetve az egyéni részképességbeli hiányosságairól. A szülőket az októberi szülői értekezleten a fejlesztő/gyógypedagógusa a DIFER mérést röviden bemutatja és a gyermekek egyéni eredményeit ismerteti. Megbeszélik a további teendőket. A tanév végén pedagógus újra elvégzi kimeneti mérésként az egyéni felmérést és kiértékeli. Majd a szülőket is tájékoztatja az egyéni fejlődések eredményeiről. Szinte minden gyermeknél tapasztalható, hogy valamikor valamelyik területen tartósan vagy csak átmenetileg tanulási nehézségei támadnak. Ez is a tanulási folyamat természetes velejárója. Vigyázunk arra, hogy egyetlen gyermek se élje meg kudarcként, ha kezdetben nem úgy sikerülnek a dolgai, mint társainak. A sikertelenség következménye a szorongás lenne, vagy kompenzációként a rendbontás. II. 8. DIFER MÉRÉSEK ISKOLÁBA BEMENETKOR AZ ADOTT TANÉVBEN 6 ÉVFOLYAMRA VONATKOZTATVA Előkészítő szint Tanuló (50% Tanév [fő] teljesítmény alatt) [fő] 2010-2011 73 3
Kezdő szint (65% teljesítmény alatt) [fő]
65% felettiek [fő]
Összesen 65% alatt [fő]
Összesen a tanulók %-a 65% alatti teljesítménnyel
24
46
27
37%
2011-2012
57
2
20
35
22
39%
2012-2013
91
2
15
74
17
19%
2013-2014
56
9
18
29
27
48%
2014-2015
58
4
12
42
16
28%
2015-2016
58
2
9
47
11
19%
2016-2017
64
5
18
41
23
36%
11
7.
Felkészülés a kéttanítós órákra
A DIFER mérés és a bevezető időszak tapasztalatai alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk a hátránnyal küzdő gyermekek számára, amelyben tudatosan tervezzük meg, hogy
a hiányzó alapig lépünk vissza, onnan építkezünk, ahol már biztos tudással rendelkeznek,
a tanulók aktuális fejlődési szintje, egyéni haladási tempója, egyéni képességei kerüljenek
fókuszba,
a fokozatosság elve érvényesüljön,
a minél több érzékszerv bevonásával történjen a tanulás,
sok manipulatív tevékenységben vegyenek részt a gyerekek,
a szemléltetés egyszerű, a megértést segítő legyen,
a táblai feladatok helyett csak egy-egy feladatot tartalmazó lapot kapnak (így figyelmüket
nem vonja el a következő feladat). 8. Óravázlatok, óratervek összeállítása A konkrét óra vázlata mindig egy ötletbörze után körvonalazódik. A két tanító közösen dolgozza ki az óratervét. A tanmenet, az egyéni fejlesztési terv áttekintése után ötleteik alapján állítják össze feladatokat a gyerekek életkori sajátosságainak figyelembevételével. 12
Törekszünk a változatos feladatadásra, a nem szokványos élethelyzetek megteremtésére. Az ismeretelsajátítást egyidejűleg többcsatornás (vizuális, auditív) információközléssel segítjük. Az is megegyezés tárgya, ki készíti el a kivetítendő anyagot, sablont, hanganyagot, applikációt. II. 9. MEGVALÓSÍTÁS A MINDENNAPI NEVELÉSI-TANÍTÁSI FOLYAMATBAN A két tanító rendszeres egyeztetése eredményeképpen a tanév különböző időszakaiban (a nehezebben illetve könnyebben elsajátítható tananyag miatt, és a tanulók fejlődési ütemének figyelembevételével) eltérő módon valósul meg a tanórák szervezése, illetve azon belül az egyéni fejlesztés.
Bevezető időszak A bevezető időszak órái játékosan telnek. Az osztálytanító és a fejlesztőpedagógus ekkor gyűjti össze azokat az információkat, amelyek mentén a további stratégiákat kialakítják. A pedagógusok
legfőbb
feladata
a
tanulók
megismerésén,
érdeklődésük,
háttértudásuk
feltérképezésén túl a gyerekek értelmi, érzelmi, akarati ráhangolása az ismeretszerzésre. A mondókázások, zenei ritmusjátékok során és az írás-előkészítő gyakorlatok végeztetésekor már jelentkeznek azok a tünetek, amelyek miatt érdemes a kisgyermeket alaposabban megfigyelni. A megfigyelés területei: mozgás (nagymozgások, finommozgások, grafomotorika, egyensúly), testséma fejlettsége (lateralitás, dominancia), az érzékelés- észlelés szintje (vizuális, auditív, taktilis), keresztcsatornák működése (ellentétes oldali végtagok mozgatása, átfordítások), verbalitás, kommunikáció (beszédértés, beszédhallás, hangdifferenciálás, szókincs), kognitív folyamatok fejlettsége (figyelem, emlékezet, vizuális- auditív bevésés, analógiás gondolkodás, analízis –szintézis, összehasonlítás, általánosítás, rendezés, összefüggések felfogása).
13
A tanítók az órák túlnyomó részében felváltva tevékenykedtetik a tanulókat, így egyik tanító többségében a lemaradt, vagy ügyetlenebb gyerekeknek segít, magyaráz egy-egy feladat vagy játék végrehajtása során. A betűtanítás-összeolvasás és számolási alapkészségek tanításának időszaka A tanórák felépítése átalakul. Ráhangoló, motiváló játékos feladatokat követően a frontális munkát fokozatosan váltja fel a differenciált egyéni munka. A frontális munka keretében kerül sor a betűtanulásra, a hangos olvasásra, a számok tanulására. Az egyéni feladatokat saját kezű kis rajzokkal vagy matricával értékeljük. A becsületes önellenőrzés kialakítása fontossá válik. A differenciált egyéni vagy páros munka során a gyerekek egyéni képességeik szerint készült feladatlapokkal dolgoznak. Akiknek a feladatok elvégzésében szüksége van megsegítésre, az személyre szabott segítséget kap valamelyik tanítótól. A gyorsan elkészülő tanulóknak jutalomfeladat megoldására van lehetőségük. A csoportos munkaforma kialakítása kezdődik, ami leginkább a gyakorlásra és a tananyag elmélyítésére szolgál. Először csak feladatkörök (szószóló, időfelelős, íródeák stb.) nélkül, majd a szerepek kialakításával párhuzamosan megvalósítva a csoport értékelését, önértékelését illetve a tanulók egyéni önértékelését, amely szóban és nonverbális jelekkel történik. A differenciálás szakasza A hagyományos differenciálás mellett lehetőség nyílik a kiscsoportos óraszervezésre is. Már párhuzamos óravezetéssel történhet a tanulásszervezés, ha az osztály tanulóinál kialakul a szándékos figyelem. A fejlesztés bővül a beszédértés, szövegértés, logikai gondolkodás körében, természetesen a még fejlesztendő területekre is figyelmet fordítva. A ráhangoló, motiváló játékok már szerves részévé válnak a tanórának. Például a csoportképzés, csoportszervezés valósul meg alkalmazásukkal. Egyre többet dolgoznak a gyerekek csoportban. Fontos számunkra az együtt dolgozás élményének biztosítása, az egymásra való odafigyelés erősítése. A tanórákat sokszínű feladatokkal, kooperatív technikákkal, képességfejlesztő játékokkal, tevékenységközpontú módszerekkel fűszerezve válnak változatossá és hatékonnyá. Igyekszünk a KIP módszertan alkalmazására, elsősorban a felelősi rendszer, az együttműködés, az egymástól tanulás, a feladatmegosztás és az önértékelés terén.
14
Kéttanáros modell a felső tagozatban A sikerorientált modell kiterjesztésén dolgozunk a felső tagozatban is. A tagozatváltás nehézségeit és a tanulási kudarcot igyekszünk megelőzni, a 8. osztályosok középiskolai felvételijét segítjük meg két pedagógus együttes differenciált óravezetésével. Előnyei: „Merek kérdezni”- az átlagosnál gyengébb vagy átlagos teljesítményű tanulók is a fókuszba kerülnek, mernek segítséget kérni. Mennyiségileg és minőségileg is hatékonyabb a tanóra, egy órán több és nehezebb feladatot is megoldanak. Közepes képességű tanulóink egyre magabiztosabbá válnak. Figyelemkoncentrációjuk, feladattartásuk fejlődik.
II. 10. ÉRTÉKELÉS, VISSZACSATOLÁS, REFLEXIÓ A pedagógusok minden tanóra után megbeszélik a célok és feladatok megvalósulásának sikerességét, további feladatokat, és fejlesztendő területek kijelölését beszélik meg az osztály vagy az egyéni fejlődés érdekében. Az 1. osztályban év végén végzett kimeneti mérés eredményei nemcsak az osztály illetve az egyes tanulók fejlődésre mutatnak rá, hanem a lemaradó tanulók tanulási nehézségeit is valószínűsítik. Ha a tanulók egyéni fejlődése megreked a 2. tanév elején e tanulók számára a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát kérjük. Ők a diagnózis alapján szakvéleményben jelölik ki konkrét fejlesztési területeket. Néha előfordul sikertelen visszahelyezési kísérlet SNI tanuló esetében. A 2. évfolyamon – igény szerint- folytatjuk a módszert. A fejlesztőpedagógus kiemelt feladata a szakszolgálat által vizsgált tanulók mellett a lassabban haladó a megsegítése, fejlesztése a tanórákon és kiscsoportos fejlesztés keretében egyaránt. A 2. osztályban elsősorban a szorzó- és bennfoglaló táblák, az olvasástechnika, a szövegértés, az eszközszintű íráshasználat elsajátíttatása a cél.
15
II. 11. A MODELL EREDMÉNYESSÉGE A pedagógiai folyamatok összetettek, ezért nagyon nehéz determinálni, hogy az elért eredmények milyen hatások eredményeként jönnek létre. Az eredményesség egyik fő eleme az időtényező, az osztályban duplázódik az idő, hiszen ketten egyszerre, kisebb létszámú csoportokkal dolgoznak, állandó ellenőrzésre van lehetőség. Hatása a tanulók kognitív kompetenciáinak (a kommunikatív, a gondolkodási, a tudásszerző és a tanulási kompetencia) fejlődésére
A modell 1. osztályban az óvoda-iskola átmenet nehézségeit csökkenti.
A gyerekek életkori sajátosságaik révén szeretnek játszani, a játszva tanulás motiválja őket és a játék fokozatos tanulásba fordul át.
Már az iskolába lépés kezdetén a tanuló részképességek hiányát fejleszti.
A tanulók lemaradása könnyebben és pontosabban követhető, így azonnali megsegítést tesz lehetővé.
A tanulók figyelmének tartóssága növekszik a folyamatos ellenőrzés mellett, így „üresjárat” nem fordul elő az órán.
Nagyobb a fegyelem, nincs senki számára „nehéz” feladat, folyamatos a munkavégzés, nincs idő a rendetlenkedésre.
Az egyéni problémák felismerése, megsegítése gyorsabb, pontosabb, így biztosítja az esélyegyenlőséget tanulóink számára.
Talán e modellnek köszönhető, hogy nagyobb tanítványaink kipróbálják magukat tanulmányi versenyeken, a kudarcélmény pedig elkerüli őket. Hatása a tanulók szociális kompetenciáinak fejlődésére
A csoportok elkülönülten, egymás mellett, de egymást nem zavarva dolgoznak. Természetessé válik, hogy a lehetőségekhez képest egymást segítsék.
A gyerekek között egyre többször tapasztaljuk az elfogadást, a toleranciát és már a befogadást is.
Hatása a pedagógus kompetenciák fejlődésére
A fejlesztő- és gyógypedagógusok módszertani repertoárját a tanítók magas szintű szaktárgyi tudása és metodikai ismeretei együtt segítik a tervezett pedagógiai munkát. 16
A pedagógiai folyamatok, tevékenységek közös tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó értékelés és elemzés során egymást ösztönzik szakmai fejlődésben.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése által maguk is nyitottabbá a válnak a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, az integrációs tevékenységben kölcsönösen pozitív hatással vannak egymásra.
A tanulás támogatása, a tanulók személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése közös célként jelenik meg, amely segíti a két tanító együttműködését a tanórai feladatok szervezését és a figyelem megosztását.
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VIII. Kerületi Tagintézményével kapcsolatunk folyamatos és állandó. Szakmai kérdésekben álláspontunkat próbáljuk védeni, egyeztetni az érintett tanulók érdekeinek megfelelően. Szorosabbá vált civil szervezetekkel együttműködésünk, diákjaink műsorokkal, fellépésekkel gazdagítják a kerületben élők programjait.
Iskolán kívüli szabadidős és nyári programok Az iskola pedagógusainak szervezésével tanítványaink rendszeresen járnak színházi előadásokra, múzeumokba, állatkertbe, tanulmányi sétákra, kirándulásokra. Az elméletben tanultakat a természetben szerzett tapasztalataik alapján csatolhatják vissza Magyarkúton ill. a balatoni káptalanfüredi erdei iskolában.
II. 12. AJÁNLÁS Az osztályok heterogén összetételűek, ahol viszonylag nagy számban vannak jelen sajátos nevelési igényű, tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő, illetve többszörösen hátrányos helyzetű gyerekek. A nevelési és oktatási folyamatok sikerességéhez elengedhetetlen a nagyobb egyéni figyelmet lehetővé tevő, a különböző kompetenciák egyidejű jelenlétét biztosító pedagógiai tevékenység. Ugyanakkor a modell alkalmazása nemcsak felhívja a tanítók figyelmét arra, hogy az "átlagos" gyerek számára is biztosítsák az egyéni fejlődés lehetőségét, hanem az 17
együttműködés során ki is próbálhatnak és be is gyakorolhatnak olyan módszereket, eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a személyes fejlődést minden egyes gyermek számára az iskolai életút sikeres teljesítéséhez.
Mi ráleltünk és alkalmazzuk ezt a nevelés-tanulás hatékonyságát növelő modellt, amelyet az inklúzióra törekvő iskolákban mindenképpen célszerű kipróbálni.
SZAKIRODALOM, FORRÁSOK: Pedagógusképzés 2006. 1-2. 77-86. oldal www.ofi.hu/tudastar/jo-gyakorlatok-iskolai/garami-erikacselenyi Miskolci Pedagógus, 52. szám 2010. május 57- 60. oldal Kiadja: Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet Tanítás-tanulás, 2013. február 28-29. oldal, A kéttanítós modellben rejlő lehetőségek Apáczai Kiadó Szakmódszertani folyóirata Az első iskolai évek, A kéttanítós modell, Módszertani füzetek pedagógusoknak I. II. kötet 2011. Szekszárd Pedagógusképzés, Pedagógusképző- és továbbképzők folyóirata, 2006. 1-2. szám 77- 80. oldal
18
II. MELLÉKLETEK 1. melléklet A tanórai tervezést segítő feladatsorok TANÍTÓI TEVÉKENYSÉG
FEJLESZTÉSI TERÜLET
Mondókákkal kísért nagymozgások
testséma
(Fújja a szél a fákat…
nagymozgások
Kicsi vagyok én…
mozgáskoordináció
Itt a szemem, itt a szám…) Artikulációs gyakorlatok
beszédészlelés, beszédhanghallás
hangutánzások (kígyó: szszsz, méhecske: zzz, kisvonat: sss, …)
beszédértés szóemlékezet
a pedagógus szavait a tanulók visszaismétlik
szókincs
(visszhang játék: táska, cipő, felhő, villamos,…) Iránygyakorlatok:
téri tájékozódás, irányészlelés, beszédészlelés
- navigációs játék (megtalálni az eldugott tárgyakat irányok megnevezésével) - mocsárjáték (lépkedés jobb és bal lábbal felváltva)
emlékezet, téri tájékozódás, vizuális figyelem, monotóniatűrés
- robotparancsnok (Szótagolva mondott utasításokat végeznek a gyerekek. E-meld fel a bal ke-zed! Járd kör-be a ter-met ó-ri-ás-já-rással!...) -babzsákos játékok finommozgás, emlékezet, figyelem, kommunikáció,
Képolvasás feladatlappal Sorok, oszlopok képolvasása memóriakártyákkal összekapcsolva
vizuális memóriafejlesztés, beszédfejlesztés, 19
(memorijáték) Kupakos játék
főfogalom alá rendelés
(Húzd végig az ujjadat balról jobbra a sorokon! Fentről le az oszlopokon! Hány sor- oszlop van a lapon? Olvasd le az első sor képeit! Mondj a képek közül élőlényeket! Hogy hívjuk őket közös szóval? … Mondd el emlékezetből az állatokat!...) szótalálási nehézség fejlesztése, diszgrammatikus beszéd javítása (A nem magyar anyanyelvű tanulóknak még több segítsége nyújt az írás-olvasás elsajátításában.) beszédkészség fejlesztése
Beszédfejlesztés: Eseményképekről történő
szógyűjtés
mondatalkotás
meseszövés
beszédhang-differenciálás, aktív –passzív szókincs, szövegalkotás,
Szólánc feladatok
szerialitás, főfogalom alá rendelés, szövegemlékezet, logikus gondolkodás, kreativitás, szociabilitás
Eseményképek sorrendjének meghatározása Sorszámok tanítása Napirend készítése piktogramokkal, a hét napjai, hónapok, évszakok
idői tájékozódás, síkbeli tájékozódás, összefüggések felismerése, analízis-szintézis, szerialitás
A naptár felépítése
idői orientáció Írás előkészítés –ujjtorna (zongorázás, furulyázás, szappanozd be a kezed, rázd le róla a vizet,…)
finommotorika, iránytartás, ritmusérzék
Helyszínviszonyokat kifejező fogalmak kialakítása (szekrény elé, pad alá, székek közé, között, alatt, felett,…)
téri tájékozódás, relációszókincs, viszonyfogalmak
Dombon törik a diót… legelöl, leghátul, előttem, mögöttem…
tájékozódás síkban, térben
Füzetvezetés fejlesztése Zseblámpával számok rajzolása a falraszámkártya felmutatása.
vizuális percepció auditív percepció, intermodalitás
Számok, betűk vázolása grízes tálcán. Tanult 20
számok, betűk „lejárása” a padlón.
finommotorika, kinesztetikus érzékelés-észlelés
Ahányat tapsolok, dobbantok. Postás játék: padtárs hátára rajzol. Add tovább! Adj hozzá egyet! (drótból meghajlított mássalhangzók felismerése tapintással)
taktilis érzékelés
Szöges táblán síkidomok reprodukálása Összeadás, kivonás, pótlás: színes rudak, szőnyegezés, pálcikák, korongok Tízesátlépés elmélyítése tojástartó dobozokkal, modellezés
matematikai készségfejlesztés
2. melléklet Kupakos játék A játék fejlesztési területei, céljai: -
az agyféltekek összehangolása
-
téri tájékozódás
-
irányok (jobb, bal) gyakorlása
-
az írásmozgás irányának rögzítése
-
finommozgás
-
vizuális észlelés: sorrendiség (szerialitás)
emlékezet figyelem -
auditív (hallási) észlelés: sorrendiség (szerialitás)
emlékezet figyelem -
figyelem-koncentráció, szem-kéz koordináció, keresztcsatornák
-
együttműködés
A feladathoz szükséges eszközök: 3-4-5 féle színből álló kupakok. A kupakok darabszámának növelése nehezíti a feladatot. A kupakokat a pad tetején keverten helyezzük a tanulók elé. A kezüket hátuk mögött összefogják. Könnyített feladat:
21
Eszköz: 4 féle színből (piros, sárga, zöld, kék) 3-3 darabot helyezünk az asztalra összekeverve.
A jobb és bal kéz váltott használatával válogassátok szét balról jobbra a kupakokat a színek szerint, tetszőleges sorrendben! Pl.: piros. piros, piros, sárga, sárga, sárga, zöld, zöld, zöld, kék, kék, kék
A feladatok nehézségi fokozatai fejlesztési területeik alapján Ismét összekeverik két kézzel. Ha a tanulók már a váltott kéz használatával jól mozognak, nem szükséges hátra dugniuk a kezüket. Ismét balról jobbra haladva a színeket előre meghatározott sorrend szerint válogatják, szortírozzák. A sorrendet sokféleképpen adhatjuk meg: szemléltetjük ábrán, minta alapján, melyet a tanulók előtt hagyunk –fejleszti: vizuális szerialitás
a válogatás közben ismert verset vagy mondókát, dalt stb., mondanak, énekelnek, és az adott sorrendet közben láthatják – fejleszti: a figyelem-koncentrációt, vizuális szerialitást megmutathatjuk egy ábrán 10 másodpercig, majd emlékezetből válogatják a megadottak szerint – fejleszti: vizuális szerialitást és vizuális emlékezetet, figyelmet szóban mondjuk el a sorrend (2-szer, 3-szor szükséges elismételni) – fejleszti: az auditív szerialitást, emlékezetet, keresztcsatornák 22
a tanulók az asztalnak hátat fordítva hallgatják az adott sorrendet, majd visszafordulva az asztalhoz balról jobbra haladva szortíroznak. a sorrendet úgy is megadhatjuk, hogy nem balról jobbra haladva, hanem a kupacokat a sorszám szerint adjuk meg. Pl.: 2. kupac zöld, 4. kupac kék, 3. kupac piros, 1. kupac rózsaszín Válogatás párban A tanulókkal megismételhetjük a vizuális és az auditív terület feladatait az előző feladatokkal. Azonban a válogatás közben adott hangjelzésre helyet cserélnek és a társuk válogatását végzik tovább. Ismételt hangjelzésre is helycsere történik.
3. melléklet Napirend értékeléssel
KEDD
ÓRAREND
Időpont
Reggeli
7.45
Magyar
8.00
Szünet, fogmosás
8.45
2.
Matematika
8.55
3.
Testnevelés
10.00
4.
Rajz
10.55
Ebéd
11.40
Fogmosás, játék
12.30
1.
23
Betartom a szabályokat.
4. melléklet
Elégedettségi kérdőív 1. osztályosok számára 1.
Szereted-e, ha két tanító néni van bent az órán?
2.
Szereted-e a mondókákat, körjátékokat, a közös tornát?
3.
Segít-e a feladatok jobb megértésében, ha egyszerre két tanítóhoz fordulhatsz segítségért?
4.
Van időd unatkozni az órákon?
5.
Ha betegség miatt hiányzol, sikerül hamar bepótolnod a lemaradást?
5. melléklet Óravázlat kéttanítós modellre 1. Osztály: 1.osztály Műveltségi terület: Matematika 1-4. osztály Tantárgy: Matematika Tanóra helye a tanulási egységben: Számtan Tananyag: Összeadás, kivonás a 7-es számkörben Óra típusa: Alkalmazó (differenciált gyakorlóóra)
24
Didaktikai feladatok: A gondolkodás szemléletessé tétele nagy- és finommozgások koordinációja beszéddel összekapcsolva Időbeli tájékozódás fejlesztése naptárral Sor-oszlop fogalmának elmélyítése Analízis-szintézis készségének fejlesztése Számsorok felállítása Szöveges feladat értelmezése, megoldása, terv készítése Műveletvégzés tempójának fokozása Célok és feladatok: A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése Szövegértelmező képesség alakítása, lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása, szöveges feladatok feldolgozása rajzzal, a feladat megoldása Matematikai szakszavak és a matematikai jelrendszer gyakorlása A természetes szám fogalmának megalapozása 0-tól 10-ig sokféle tevékenységgel, szemléltetéssel, tartalmi megközelítéssel A természetes szám, mint sorszám, mint műveleti eredmény Fejlesztendő területek, attitűdök, készségek, képességek: Az időbeli és síkbeli orientáció, jobb-bal irányok gyakorlása, szem-kézkoordináció A számolási készség, a problémamegoldó gondolkodás, illetve a finommanipulációs képesség fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése a vizuális, auditív, taktilis érzékelés, észlelés, gondolkodás területén Spontán érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, a figyelem-koncentráció, tudatos figyelem fejlesztése Kommunikációs képesség fejlesztése Emlékezet fejlesztése Elérendő tudásszint: készségszintű műveletvégzés a 7-es számkörben Munkaformák: frontális, differenciált csoportos, egyéni Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, megbeszélés, magyarázat, szerepjáték, ellenőrzés, értékelés, differenciálás Nevelési feladatok:
Munkafegyelem, a munkával járó nehézségek vállalása, monotóniatűrés közösségi kapcsolatok erősítése Szociális tanulása erősítése Az együttműködés fejlesztése Önellenőrzés gyakorlása Feladattartás erősítése
Eszközök: Cd lejátszó, nyomtatott naptár, csomagolópapírok, betű és számkártyák, borítékban írott betűkártyák, feladatlapok, ceruza (grafit, zöld színű), műveletkártyák, kupakok, varázskocka
25
ÓRATERV Az óra menete I. Óra eleji szervezési feladatok az órához szükséges nevelői és tanulói eszközök előkészítése. Célkitűzés: A mai órán a 10-es számkörben fogunk számolni játékos fejlesztő feladatokkal 1. Ráhangolódás fejlesztő Milyen évszak van? (tél) Milyen az időjárás télen? (hideg, fagyos, esik a hó) Ha esik a hó, mit szeretünk csinálni? (szánkózni, csúszkálni, hóembert építeni) Dal éneklése mozgással Építsünk egy nagy pocakos hóembert! Hóembernek se keze….. 2. Az ismeretek alkalmazása -fejlesztő Milyen hónapban járunk? (december) Guggoljunk le és ujjunkon számoljuk meg, hányadik hónap a december! Hányadik hónap a december? (12.) Milyen szám ez? Ha leírom, mit jelöl a pont? Milyen ünnepeket várnak a gyerekek decemberben? (Mikulás, karácsony) Nézzük meg a naptárunkat! Melyik hónap naptárját látjuk? Hányadika van ma! (10.) Karikázzátok be 10-es számot! Hányadikán jött a Mikulás? (6.) Tegyétek oda az ujjatokat! Számoljuk meg hány nap telt el azóta! Mutassátok az ujjaitokkal! Keressétek meg december 1-jét! Tegyétek oda az ujjatokat! Hány nap telt el? Mutassátok az ujjaitokkal! (10) 3. Mondóka mozgással tanító A 10-es számmal mondókát is tanultunk. Mondjátok el közösen! Egy kis nyuszi répát eszik…..
Célok, feladatok
Módszerek
Munkaforma
Eszközök
Idő
1 perc motiválás
beszélgetés
frontális
éneklés
Az idő múlásának érzékeltetése mozgással A sorszám fogalma, jelölése
cd lejátszó
megbeszélés
szemléltetés
frontális
naptárhasználat időbeli orientáció
Mondóka mozgással kísérve a számfogalom gyakorlására Emlékezet, figyelem fejlesztése
2 perc
szóbeli számolás, ellenőrzés
egyéni
gyakorlás
egyéni
26
naptár decemberi oldala, ceruza
3 perc
frontális
2 perc
4. Betűvásár - tanító Szituáció eljátszása Köszönés. udvarias kiszolgálás. A szituáció tréfája az eladó otthon hagyta szemüvegét, ezért segítséget kér a vásárlótól a betű megtalálásában. Hányadik sorban és oszlopban található. 5. Betűtapintós játék – fejlesztő Mindenki becsukja a szemét. Nyúljatok be a borítékba. Tapintsátok ki, milyen írott betű van a borítékban! Amikor odamegyek, megsúgjátok. Aki felismerte mosolyt rajzolhat. Szókereső - tanítóval Közben Bubi, Zoé, Dorka, Gergő, Melinda, Kevin, Kristóf kijönnek és kiválasztják a betűket és egy szót fognak kirakni nekünk. – Kirakás a csízmába: Mikulás Mosolyt rajzolnak az értékelő lapra 6. Mondókázás - fejlesztő kupakokkal/babzsákkal A mondóka ritmusos mondása közben adogatjuk egyszerre egymás kezébe a kupakokat jobb oldali irányba. 7. Postás játék – tanító, fejlesztő Mikulásnak minden anyuka levelet ír melyik gyerek volt jó és ki érdemel virgácsot. A postás elviszi a leveleket. Postás játékunk következik. Mindenki a borítékján egy számot lát. Az a csoportszámod. 1. cs.: 1-gyel többet kopogj! 2>_> _>8 2. cs.: 2-vel többet kopogj! 2>_>_>14 3. cs.: 1-gyel kevesebbet kopogj! 10>_>_> 4 Az a csoport kap mosolyt, akinek a végén a kopogás és a levelek száma megegyezik. Melyik csoport hány levelet kapott? Mosolyt rajzol az a csoport, ha a leveleitek száma a földön elhelyezett papíron lévő számmal megegyezik.
A kommunikációs készség fejlesztése A sorszám megadásával téri tájékozódás fejlesztése/ tapssal hallás utáni számlálás Taktilis észlelés betűfelismerés
szerepjáték
egyéni
csomagolópapír betűkártyák
4 perc
differenciáltegyéni
spec. írt betűkártya, boríték
4 perc
frontális ellenőrzés értékelés szóaktivizálás szószintézis fejlesztése
Figyelemkoncentráció, emlékezet fejlesztése
ellenőrzés értékelés
játék
csoportos
nyomtatott betűkártya
kupakok/ babzsák
3 perc
számkártyák cellux ragasztó
5 perc
3 fő külön csoportban magyarázat
Számolási készség, a több, kevesebb fogalma Együttműködés, figyelem, taktilis észlelés fejlesztése
frontális egyéni
csoportalakítás gyakorlás
ellenőrzés értékelés
27
frontális
differenciált csoportos
csoportos egyéni
Az óra menete 8. Párkereső - tanító A Mikulás csizmáit párba állítjuk. Minden csizmán összeadások és kivonások vannak. Ha a kiszámolt művelet eredménye párt talál. Keresd meg a párod! 2+2+1= 7 keresem a párom 3+ 4-0=7 te vagy az én párom csak akkor mondja a versikét. Aki jól számolt és matematikai nyelven is hibátlanul mondta el a műveletet, mosolyt rajzol a lapjára.
Célok, feladatok Két vagy többtagú összeadás kivonás művelete Számolási készség fejlesztése Matematikai szakszavak és matematikai jelrendszer gyakorlása
Módszerek
Munkaforma
frontális egyéni
Eszközök
Idő
műveletkártyák
5 perc
csomagolópapír, varázskocka feladatlap
3 perc
a ellenőrzés frontális értékelés egyéni
9. Iránygyakorlat – fejlesztő, tanító csoportbontás: Nevek felsorolásával 1. csoport : helyükön dolgozók 2. csoport: kihívottak 1. csoport:A nyilaknak megfelelően rajzoljatok a négyzethálóban!
csoportalakítás Síkbeli tájékozódás, figyelem fejlesztése
Rajz - tanítóval Milyen rajzot kaptatok? (csizma) Ha nem sikerült csizmát rajzolni a táblán lévő rajzról ellenőrizhetitek magatokat! Aki csizmát rajzolt, mosolyt ír az értékelő lapjára! 2. csoport: fejlesztő A kihívottak körben állva egy „varázskockát” dobálnak. A kockát elkapó gyereknek a megadott irányban elhelyezkedő számot meg kell mondania. szempont: Mondd meg, a bal oldalon lévő szám nevét! Elkapja, megmondja és megmutatja. A játék végén a fejlesztő értékel, ki rajzolhat mosolyt magának. 10. Befejező játék – fejlesztő Medvevadászat – felelgetős játék mozgással
Szem-kéz koordináció, figyelem, fejlesztése irányok gyakorlása Számok felismerése
Szem- kéz koordináció, auditív észlelés, figyelem, emlékezet
11. Az óra értékelése - tanító - mosolygós arcok összeszámolása - órai magatartás, figyelem, együttműködés
28
frontális egyéni
ellenőrzés
frontális egyéni
értékelés
egyéni
játék
frontális
ellenőrzés értékelés játék
frontális frontális frontális
értékelés
frontális
2 perc
3 perc
8. feladat
1. Szöveges feladat Zoénak a Mikulás 6 csomagot hozott. Lacinak 2-vel kevesebbet. Mennyi csomagot kapott Laci. Rajz: Zoé:@@@@@@
Laci
2
>
Laci:
csomagot kapott.
Ellenőrzés, értékelés: mosoly, akinek helyes a rajza és felírta matematika nyelven.
Számfeladatok
differenciált egyéni 1 + 3 =
4 - 2 =
2 + 3 =
5 - 3 =
5 + 2 =
3 - 2 =
4 + 2 =
6 - 3 =
6 + 1 =
7 - 2 =
önellenőrzés: feladatlapon
29
feladatlap
10. feladat irányrajzolás
9 3 1 1 4 1 1 1 4
1 5 3
Értékelő lap
30
6. melléklet Óravázlat kéttanítós modellre 2. Osztály: 1.osztály Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: Olvasás Téma: Háziállatok Didaktikai feladatok: figyelem felkeltése tanuló informálása a célról előismeretek felidézése új ismeretek nyújtása fogalomalkotás, következtetés, absztrakciók alkalmazás ellenőrzés, értékelés Célok és feladatok: Síkbeli -térbeli tájékozódás fejlesztése Tanult betűk összeolvasásának gyakorlása Analízis-szintézis készségének fejlesztése Háziállatok felismerése, jellemzésük Műveletvégzés tempójának fokozása Ismeretek bővítése, mélyítése Szociális kompetenciák, szókincs bővítése Kommunikációs és együttműködési képesség fejlesztése Olvasási készség fejlesztése, Feladattartás erősítése A gondolkodás szemléletessé tétele nagy- és finommozgások koordinációja beszéddel összekapcsolva Fejlesztendő területek, attitűdök, készségek, képességek: Az időbeli és síkbeli orientáció, jobb-bal irányok gyakorlása, szem-kéz koordináció A problémamegoldó gondolkodás, illetve a finommanipulációs képesség fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése a vizuális, auditív, taktilis érzékelés, észlelés, gondolkodás területén Spontán érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, a figyelem-koncentráció, tudatos figyelem fejlesztése Emlékezet fejlesztése, beszédértés-, észlelés, vizuomotoros koordináció Képzelőerő, általános tájékozottság, analizáló- szintetizáló képesség fejlesztése Önkontroll, motoros mintamásolás, auditív észlelés fejlesztése Elérendő tudásszint: készségszintű összeolvasás a tanult betűkkel Munkaformák: frontális, differenciált csoportos, egyéni Módszerek: megfigyelés, megbeszélés, magyarázat, ellenőrzés, értékelés, differenciálás Nevelési feladatok:
Munkafegyelem, a munkával járó nehézségek vállalása, monotóniatűrés Közösségi kapcsolatok erősítése 31
Szociális tanulás erősítése Az együttműködés fejlesztése Önellenőrzés gyakorlása Feladattartás erősítése
Eszközök: szókártyák, képek, feladatlapok, Cd lejátszó, projektor, csomagolópapírok, betű és számkártyák, borítékok, ragasztó, ceruzák
Felhasznált források: http://genmegorzes.hu/sites/default/files/Sarga%20magyar%20tyuk-crop.jpg http://shp.hu/hpc/elemkepek/mankababa/mankababadalok_ku2p1354648442.jpg http://mosaiconline.hu/wp-content/uploads/120421_chicken-e1334987696218.jpg http://www.bartosimre.eoldal.hu/img/picture/65/kecske.jpg http://erdely.ma/ujkepek/2008/05/nagy/3536142.jpg http://mesekukac.hu/wp-content/uploads/Mesekonyv/A-kecskegida-es-a-farkas/kecske-01.jpg https://img.444.hu/juh.jpg http://www.cirmiikescarlet.eoldal.hu/img/mid/9/csiko.jpg http://m.cdn.blog.hu/ka/kaja/image/Husvet/b%C3%A1r%C3%A1ny_3.jpg http://www.mfse.eu/hu/fajtaismertetes/Magyar-nagyfeher-sertes/galeria/5_2.jpg http://www.lovakrolkezdoknek.eoldal.hu/img/picture/150/angloarab.jpg http://megaport.hu/media/king-include/uploads/pig-malacka-7426813058.jpg http://www.dalszoveg.hu/e1114056/nepdalok-dalszovegek.html
32
Óraterv Idő
1’ 3’
Az óra menete
Óra eleji szervezési feladatok Előkészületek ellenőrzése I. Ráhangolás tanító: ABC hangoztatása játékosan A fiúk és lányok felváltva hangoztatják a magán-, és mássalhangzókat. fejlesztő: - Énekeljük el az ábécéről szóló dalt! Ének: Ábécédé, rajtam kezdé…
2’
tanító: Hol laknak a betűk? Vitamintorna Mozgásos játékkal a betűk helyének bemutatása a vonalrendszerben.
5’
II. Célkitűzés A mai órán a háziállatokhoz „látogatunk el” sok játékkal, dallal, olvasási és gondolkodtató feladattal III. Fő rész A tanulók meglévő tudásának előhívása tanító: Összekeveredtek a betűk! – állatnevek felismerése és kirakása az összekevert betűkből (tyúk, kakas, tehén, kecske, juh, ló, disznó)
Célok, feladatok
motiválás koncentráció és figyelemfejlesztés szerialitás fejlesztése
Módszer, munkaforma
Eszközök
játék ABC frontális
mozgáskoordináció fejlesztése koncentráció fejlesztése motoros mintamásolás
játék
CD-lejátszó
frontális
Vitamintorna zenei anyaga
Megjegyzések
Belső monológgal mondják magukban az ábécét
A fejlesztőped. segítségével a mozgásformák gyakorlása zenére
tábla projektor ragasztó szociális kompetencia fejlesztése analízis-szintézis összeolvasás
1.sz. boríték (állatnevek csoportmunka
betűi)
egyeztetés
2.sz. boríték (képek a
A csoportmunkát segíti a fejlesztőpedagógus
háziállatokról) ellenőrzés
1.sz. feladatlap
Az állatnevek egyeztetése a megfelelő képpel. Ellenőrzés kivetítéssel 4’
Általános tudás bővítése beszélgetéssel tanító - Hol élnek ezek az állatok? (Főfogalom meghatározása) fejlesztő Volt nekem egy kecském című
szókincsbővítés, általános tudás bővítése, fogalmi gondolkodás fejlesztése, ritmusérzék fejlesztése
33
beszélgetőkör
ének tánc
képek
A meglévő tudásra építve.
népdal éneklése, táncolása (Egylépéses csárdás táncolása.) 3’
tanító Állathangok felismerése Állatnevek egyeztetése az állathangokkal
frontális
auditív figyelem fejlesztése, analízis-szintézis
csoportmunka
fejlesztő segíti az CD-lejátszó egyeztető munkát 2.sz. feladatlap
ellenórzés
5’
Ellenőrzés a hanganyag újra játszásával A diákok meglévő tudásának előhívása fejlesztő Sárga csikó… -ének
5’
Beszélgetés az állatok kicsinyeiről A diákok meglévő tudásának előhívása tanító –Keresd a párját! (csikó, malac, gida, csibe, bárány, borjú) Kicsinyek képeinek párosítása az anyaállatéval
3’
4’
Ellenőrzés kivetítéssel Én elmentem a vásárba…-ének fejlesztő: –Énekeljük és játsszuk el a vásáros dalunkat! A diákok meglévő tudásának előhívása tanító Költs el egy húszast! Vásárolj háziállatokat! A csoport megegyezik abban, hogy milyen állatokat vásárolnak a képzeletbeli baromfiudvarba Minden csapat húsz garas értékben vásárolhat. tyúk- 1 garas disznó- 4 garas kecske- 5 garas juh -6 garas ló, szarvasmarha -10-10 garas
szókincsbővítés, kommunikációs képesség fejlesztése,
A dalt mozgással kísérik
ének
a tanító segíti a fejlesztő munkáját
beszélgetőkör frontális
ismeretek bővítése, együttműködési képesség fejlesztése,
ritmusérzék fejlesztése, figyelem és memóriafejlesztése
csoportmunka
1. sz. feladatlap 3. sz boríték
ellenőrzés
projektor
játék ének frontális
tanult számkör megerősítése, műveletvégzés tempójának fokozása, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, együttműködési képesség fejlesztése
34
tevékenykedtetés csoportmunka
Fejlesztőped. segíti a csoportok munkáját
a tanító segíti a fejlesztő munkáját
4. sz. boríték: állatképek, papírgarasok
(KIP-es nyitott végű feladat)
6’
Produktum elkészítése és bemutatása A vásárolt állatok felragasztása csomagolópapírra Ellenőrzés: Ki, mit vásárolt? Az állatok képe mellett az elköltött garasok összeadása Ellenőrzés: csoporton belüli önellenőrzéssel és frontálisan
4’
IV. Értékelés (A pozitívumokat kiemelő differenciált értékelés.) tanító: Minden csoport értékelje a saját munkáját egy 5 fokú skálán! Színezéssel ábrázolják egy szalagon saját teljesítményüket. A szalagokat egymás mellé állítva a táblán egy diagram jelenik meg. Ez alapján értékeli az egész osztály munkáját a tanító.
Az elkészült munkák
szociális kompetenciák fejlesztése kommunikációs képesség fejlesztése
csoportmunka
Az elkészült munkák elhelyezése a táblára
ellenőrzés
önértékelési képesség fejlesztése
tevékenykedtetés önértékelés
35
színes ceruzák, papírcsíkok
A szalagokból diagram készítése a táblán.
Mellékletek
Sárga csikó, csengő rajta
Sárga csikó, csengő rajta, Vajon hova megyünk rajta? Huzsedáré, huzsedom. Majd elmegyünk valahova, Kocsis Róza udvarukra. Huzsedáré, huzsedom. Betekintünk az ablakon, Ki kártyázik az asztalon? Huzsedáré, huzsedom. Kovács Jani karosszékben, Cigánykártya a kezében. Huzsedáré, huzsedom.
36
Magyar népdal
1. feladat: Ragaszd a képet az állat neve mellé! 2. feladat: A kicsinyét is tedd mellé!
tyúk
szarvasmarha
juh
kecske
ló
disznó
37
1.sz. feladatlap
2. sz. feladatlap Számozással jelöld, melyik állat hangját hallod! _____
tyúk
______
szarvasmarha
______
juh
______
kecske
______
ló
______
disznó
Kösd össze az egymáshoz tartozó állatokat! 3. sz. feladatlap
tyúk
bárány
szarvasmarha
csibe
juh
borjú
kecske
malac
ló
gida
disznó
csikó
38
1.sz. boríték képei
3. sz. boríték
Állatok kicsinyei:
39
Óra végi értékelés
5 fokú skála
1.csoport
2.csoport
3.csoport
40
4.csoport
5.csoport
6.csoport