A partnerség-modell Budapest

A partnerség-modell

2015 Budapest

IMPRESSZUM Szerkesztette: Bakos István, Csaba Beatrix, Kiss Andrea, Kollár András, Letenyeiné Mráz Márta, Mátyás Mónika, Tömöri László Korrektúra: Czigány Viktória, Kósa Brigitta, Palotás Zsófia, Pólya Tamás Készült 2015-ben.

Ajánlás

Kedves Olvasó!

ját is, melynek mottója: Az iskola közös ügyünk!, ami nemcsak egy jól hangzó szlogen, hanem a szülők, pedagógusok és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek napi munkáját segítő alapelv.

800 iskolai közösségépítő program, 199 közösségi tér, 1 400 pedagógus munkája, 1 700 civil partner, 15 000 bevont szülő, több tízezer bevont diák. Számokban így fejezhető ki a Partnerség és hálózatosodás program tevékenysége, eredménye. Az iskolai partnerség-modell minőségi elemeinek, céljainak és szemléletmódjának megértéséhez ennél bővebb magyarázat szükséges.

I. ORIENTÁCIÓ Az általunk 2014 tavaszától 2015 őszéig alkalmazott módszerek, tevékenységek, célok és eredmények nyomán kirajzolódik egy követhető elemekből álló, egyedi helyzetekre adaptálható modell az iskolák partnerség alapú működésére.

A mesterpedagógusok első országos találkozóján, Sonkádon képzett, tapasztalt pedagógusok százai voltak jelen. Egy népes létszámú műhelymunkán az iskola kapcsán a leginkább fejlesztendő területeket vettük számba. Közel harminc téma került fel az ötletroham során a táblára, majd kiscsoportos munkával súlyoztuk ezeket. Legnagyobb meglepetésemre mind a hat csoport a családdal való kapcsolattartást (kiemelten a nehezen elérhető családokkal való kommunikációt), az iskola társadalmi környezetével való együttműködést és az intézmény életében lecsapódó szociális és más problémák kezelését jelölte meg az első helyeken. Örömmel mondhattam el, hogy az általam vezetett szakmai program célrendszerét vázolták most fel - rögtön be is kapcsoltunk munkánkba tucatnyi kollégát.

Megközelítésünk alapja, hogy az iskola, az oktatás, a nevelés paradigmaváltás közben van. Számos változás zajlik le napjainkban, melyek együttes hatása szemlélet és munkastílusváltást igényel. Lássuk néhány elemét az új kihívásoknak, s vegyük számba, milyen szemlélettel és eszközökkel lehetünk úrrá rajtuk! 1. Az iskola, az utolsó valós közösségi tér Az internetes kommunikáció elterjedése az újabb nemzedékek életében alapvető fordulatot hozott. Számos következmény (pl. hogy a diákok figyelmének lekötése és megtartása új megközelítést igényel) mellett a témánk szempontjából fontos, hogy a közösségi életük virtuális térbe tolódása miatt az iskola vált a fiatalok egyetlen biztos, személyes találkozási felületévé. Ezzel párhuzamosan a közösségi terek megritkultak, azaz a belső igények csökkenése mellett a külső lehetőségek is beszűkültek. Ennek következményeként az iskolában sűrűsödik össze a szociális élet minden eleme, itt csapódnak le a

Honnan ez a hiányérzet? Bár vannak a témát érintő képzések és hozzáértő szakemberek a tanárok között, mégis a pedagógusok a bőrükön érzik, hogy a külvilággal való együttműködés nélkül nem tudják hatékonyan ellátni munkájukat. Ez a felismerés hozta létre a Partnerség és hálózatosodás program3

problémák, a gyerekek itt tanulják a közösségi életre való szocializáció legtöbb lépését. Mindennek kezelésében fáziskésésben van az iskola, a pedagógusi szerepfelfogás és eszköztár.

a mostaninál is jóval bonyolultabb, intenzívebb és változékonyabb világban eligazodjanak, boldoguljanak. A megoldás többrétegű. Egyrészt az egyébként is ezért létező civil szervezeteket, társadalmi újítókat be lehet vonni az iskola életébe. A programunk ezt támogatva országszerte 1 700 civil szervezetet, csoportot és más partnert vont be az érintett több mint 800 iskola életébe.

A megoldás a pedagógiai hangsúlyok áthelyezése a nevelés közösségfejlesztői típusú tevékenységeire. Az iskola területén tudatosan törekedni kell informális együttlétre alkalmas közösségi terek kialakítására. Ilyen lehet az udvar egy részének raklapbútoros találkozóhellyé, a pince vagy használaton kívüli leromlott állagú terem klubhelyiséggé alakítása. A partnerség program 199 iskolának segít eszközökkel ilyen közösségi tereket kialakítani.

Emellett teret kell adni a diákok saját ötleteinek. Ehhez az ifjúsági munka és a közösségfejlesztés eszközeivel, módszereivel meg lehet újulni. A lényeg azonban egy belső, tudati váltás: legyen olyan tevékenység az iskolában, amely kizárólag a diákok belső motivációjából fakad, nem pedig egy kötelező feladat nyomása miatt létezik. A tanár ezekben a projektekben váljon mentorrá és coach-á: támogassa bölcsen a diákot, vezesse végig a feladaton, segítsen csapattá formálni az egyéniségeket. Maga a tevékenység lehet bármi - koncertszervezés, újság vagy blog írása, érzékenyítés társadalmi problémákra, természetjárás, tábor, akár egy buli megszervezése is. A lényeg a sikeres kezdeményezés erejének megtapasztalása és ennek beépítése a napi pedagógiai gyakorlatba.

Emellett a közösségszervező attitűdű és képességű tanároknak - a gyerekek igényeinek beépítésével - nem tanórai jellegű tevékenységekkel (filmklub, délutáni teázó, drámapedagógiára alapozó foglalkozás, hobbikra épülő önképző kör stb.) dominánssá kell tennie az iskola közösségépítő jellegét. Mindebbe aktív szervezőként civil és szülői partnereket lehet bevonni, s az iskolának stratégiai céllá kellene tennie a diákokra és családjukra alapozott közösségfejlesztést. Programunk közel 1 400 pedagógussal dolgozott együtt iskolai közösségi események szervezésén kersztül a fenti szellemiség jegyében.

Mindehhez a projektközpontú gondolkodás adhat keretet. A diákok ötletcsíráit segíthetjük céllal, eredménnyel, tevékenységekkel és ütemtervvel bíró projektté alakítani. Mindehhez megtaníthatjuk mobilizálni a környezetük erőforrásait és kapcsolatait, megadva a támogatottság érzetét. A végeredmény egy ötleteit aprópénzre váltani tudó, magabiztosabb, kezdeményezőbb gyerek, aki jobban érti képességeit és határait, s nem mellesleg átéli, hogy a lehetőség egyben felelősség is és viszont. A projektközpontú tervezést szembeállítani a folyamatossággal értelmetlen. Korjelenség, az ifjúsági munka Fehér Könyve átfogóan is feltárta, hogy az újabb korosztályok egyre kevésbé lépnek be állandó csoportokba, ugyanakkor az eseti, akció-és projektszerű tevékenységekre mozgósíthatóak.

2. Új kompetenciák hangsúlyossá válása Az elmúlt évek tanulmányai és a józan megfigyelőképességünk is azt mondatják velünk, új típusú kompetenciák erősítésére van szüksége a gyerekeknek. Kreatív, csapatmunkában jártas, kommunikálni képes, együttműködő emberek állják meg a helyüket ma, s fokozódó mértékben 20-30 év múlva. Aki 8, 12, 16 éven át napi öt-nyolc órát egy padban ülve, egy épületben, néhány (akár kivételesen jó) tanárral „összezárva” tanul, az nem lesz kész az életre. Minőségi együttműködésekre, széles körű kapcsolati hálóra, személyes és virtuális közösségekre, konkrét tapasztalatokra van a diákoknak szükségük, hogy 4

3. Problémák intenzívebbé válása

4. Társadalmi különbségek, lemorzsolódással veszélyeztetett diákok nagy aránya

Szintén a világháló adta lehetőségek miatt sokkal gyorsabb az információ terjedése. Ez a tény sok tekintetben örömteli, ám problémás következményei is vannak. Fel vagyunk-e készülve arra, hogy egy 6-7 éves gyerek rákeres a „pornó” szóra a keresőprogramokkal? Tudjuk-e, hogy az új típusú, legálisan és olcsón kapható drogokra egy hasonló keresés oldalak és elérhetőségek százait adja ki? Mit kezdünk azzal, hogy a nagyivás jelensége évekkel előbbre tolódott?

Számos tanulmány, szakember ír arról, hogy a leszakadó társadalmi rétegek újratermelik magukat, és az iskola egyedül nem képes megállítani a társadalom szakadását. Tudjuk, hogy az átlagosnak tartott gyermekkori szocializáció a gyerekek jelentős részét nem éri el. Így az iskolákban nő a közös kulturális rutinok és tartalmak nélkül, az elvárttól eltérő kommunikációs kódokkal, viselkedésmintákkal felnövő gyerekek aránya.

Lehetne tovább sorolni az intenzívebbé váló és a gyerekeket egyre korábbi életszakaszukban elérő problémákat. Ami biztos: a pedagógusok mindezt nem tudják egyedül kezelni, a szülőkkel és más külső szereplőkkel közösen kell a kérdésekre válaszokat találniuk.

A problémakör óriási, ugyanakkor a partnerség program szemléleti irányt szabhat a megoldás módszereihez. Alapvetően el kell fogadni, hogy az iskola a maga tanórai eszközeivel és kereteivel szerkezetileg kevés ezen a helyzeten egyedül változtatni, és az érintett diákok és családjaik támogatására partnerségben kell együtt dolgozni a társszakmák szakembereivel és a civil szervezetekkel. A partnerség projekt több tucatnyi programja épül erre a gondolkodásmódra.

A megoldás minderre első lépésként, hogy szembesítjük egymást a problémák tényével, volumenével, tömegességével. Szülők és tanárok közösen, fórumokon és a diákokat meghallgató kötetlen, lehetőleg a fiatalok közegében zajló megbeszéléseken érthetik meg és szerezhetnek ismeretet a fentiekről. Ezt követően indirekt módon, közösségépítéssel, alternatív programokkal és odafigyeléssel lépésről lépésre, folyamatos odafigyeléssel adhatnak helyi válaszokat a problémákra.

5. A közösségi élet változása a szülőkkel való kapcsolat dinamizálása

-

A felnőtt társadalom közösségépítési mintái is változnak. Több kapcsolatunk van, amelyek azonban nehezen épülnek össze stabil közösségekké; egyre nagyobb hangsúllyal inkább időszakos hálózatokhoz tartozunk. Általánosan igaz, hogy csökken a spontán informális találkozások lehetősége, száma. Az iskolában frontális szülői értekezletek és problémafókuszú fogadóórák feszes ritmusában van csak minimális kapcsolat pedagógus és szülő között. A nyugodt, egymásra és nem ügyekre való figyelmet lehetővé tevő együttlétek nélkül nem alakul ki az egymás megismerésére alapozott bizalom, s ez visszahat az együttműködés minőségére.

A legfontosabb itt is a szemléleti váltás. Bármilyen felháborítónak hat is egy tünet - pl. dizájnerdrogokat használó gyerekek, pornóoldalra rákereső fiatalok -, nem erre, hanem a diákokkal való kapcsolatra helyezzük a hangsúlyt. A gyerekek életében való jelenlét „művészetére” kell szülő-tanár szövetségben megtalálni az utakat. Programunk 2015 tavaszi szakaszában közel 200 iskolai közösségépítő programot segítettünk a fenti problémákkal szembenéző módon elindítani.

5

A megoldás egyszerű, csak sok helyen nincs az iskolák fókuszában a napi feladatok elvégzése közben. Tudatos figyelemmel a bizalom építésére szolgáló eseményeket, kötetlen tanár-szülő-diák együttléteket kell szervezni. Közösségi tereket kell kialakítani a megszokottól elütő környezettel. A szülőket és a civileket be kell vonni az intézmény mindennapi életébe. Az iskola légkörét közvetlenné, barátságossá kell változtatni. A közösségi rituálékat (pl. az ünnepeket) diák és szülői ötletekkel kell felfrissíteni.

hiányból, szemléletből adódóan nem tartják feladatuknak az iskola és így a gyerekük napközbeni életében való részvételt. Ugyanakkor számos kisebb-nagyobb akadály eltüntetésével a tapasztalat alapján könnyen növelhető az aktivizált szülők száma. Jellegzetes eszköz a „bográcsdiplomácia”. A készülődéssel, kiöltözéssel, külsődleges erőfeszítésekkel előkészített események sokaknak riasztóak. Ezzel szemben a közös főzés és kötetlen beszélgetés jóval több embert vonz, ezzel máris ott vagyunk az informális találkozás műfajánál.

A szülői szerep tisztázása, erről való beszélgetés, fórum elkerülhetetlen. Az „egyenrangú kapcsolat” szlogenje mögött egyre többször húzódik meg egy szerepzavar. Rossz (és egyre gyakoribb) esetben a szülő fejében az iskola egy szolgáltató, aki az oktatási-nevelési feladatokat mintegy átveszi a családtól. A hamis tanári szemlélet pedig a laikus, értetlen, csetlő-botló szülőt látja, aki csak púp az intézmény hátán. Mindez a szerepek tisztázatlanságából fakad, s a megoldást csak a mindezt felfejtő beszélgetések hozhatják el. A szülőnek vis�sza kell kerülnie a saját szerepébe: a tanárral és gyerekével aktívan együttműködő, az oktatási és nevelési feladatokat megosztó és azért első számú felelős szerepébe. Az iskola, a pedagógusok rengeteget tudnak ebben a szülőknek segíteni, kezdeményező kommunikációval, a kérdéskör áttekintésével, tanácsokkal, iránymutatással.

A szégyenlősség, az iskolát valami hivatalos világnak értelmező ijedtség is oka lehet a távolságtartásnak, passzivitásnak. Előkészítő családlátogatással, a programok külső helyszínre telepítésével, örömteli élményt adó tartalommal, közvetlen hangnemmel ezt az akadályt is le lehet győzni, új családokat behozva az iskola kapcsolati hálójába. Szülői kincsestár összeállításával felmérhetjük, ki miben jó, mit szeret csinálni. Ha ezen tevékenységekre építjük a programokat, a részvétel élményét adjuk meg a szülőknek. Váratlan, figyelemfelhívó, a mai világ ingerküszöbére épített programok, pl. flashmob-ok, ötletes on-line akciók egyébként közömbösnek tűnő szülők újabb rétegét vonhatják be a közösségi életbe.

A partnerség programban nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a közösségi események szervezése ehhez a szemlélethez vezesse el a szülőket és a tanárokat.

Programunk 200 villámcsődület (flashmob) szervezésével adott mintát az újszerű ingerekre építő közösségépítésre.

Ide tartozik a nehezen elérhető családok bevonása az iskola életébe. „Pont az nincs itt, akire leginkább vonatkozik a dolog.” Sokszor elhangzó mondat ez aktív szülők és pedagógusok szájából. Fordítsuk meg a dolgot! Miért nincsenek itt, miért nem állnak szóba velünk, az iskolával? Bizonyára sokan vannak, akik nem lesznek elérhetőek, elvből, idő6

3. Pályaorientáció

II. ISKOLAI FELADATOK ELLÁTÁSA

A diákok életpálya-orientációja, mint iskolai feladat, a fentebb jelzett okok miatt nem korszerű, s kevés hangsúlyt kap. A téma szétfeszíti a kereteket, a programunkban is szereplő két elemét emelem itt ki. Interaktív, érdekes, mozgalmas programokat lehet építeni szülők munkatapasztalatára. Egy repülésirányító mérnök szoftverbemutatója, egy jól menő vállalkozóként dolgozó asztalossal való közös fajáték-készítés, vagy egy napkollektor működését modellező programot lelkesen bemutató apuka példa lehet a világot zömében csak iskolapadból látó gyerekeknek.

Minden iskolákat érintő szakmai innováció esetében kulcskérdés: újabb feladatokat, terhet rakunk a pedagógusok vállára, vagy a meglevő munkájukat segítjük minőségileg jobbá tenni? Reményeink szerint a Partnerség program ez utóbbit érte el az alábbi területeken. 1. Délutáni foglalkozások

Ugyanezt az eredményt érheti el a munkahely-látogatás, ahol egy mai gyárat, projektirodát, szerkesztőséget élethelyzetben tapasztaló diák valós képet alkothat a munka fogalmáról, megváltozott jellegéről. A partnerség programban tucatnyi példa akad a pályaorientáció új típusú, élményekre épített feldolgozásához.

A tanórákon kívüli, szakkör jellegű, ugyanakkor tanári órakeretben végzett tevékenységek civil szervezeteken át való támogatása innovációt, lendületet hoz az intézménynek. Programunk során 1 700 civil csoport segített be alkalmi vagy rendszeres jelleggel az érintett iskoláknak. Ilyen kezdeményezés mindkét részről megtörténhet. Az iskola kereshet speciális igényeire (pl. egészségnevelés, pályaorientáció stb.) szervezetet, vagy a helyi civil irodákban ajánlott csoportok tevékenységeire is építhet délutáni foglalkozást.

4. Lemorzsolódással veszélyeztetett diákok iskolarendszerben tartása A téma alfája a gyerekek családjaival való együttműködés, amelyre a fentiekben jelzett algoritmus, az informális kapcsolatok tudatos építése és az iskola életébe való fokozatos bevonása lehet az egyik adekvát válasz.

2. Iskolai közösségi szolgálat Lehet kötelező nyűg, adminisztráció-központú „papírozás” és lehet életre szóló, meghatározó élmény. Utóbbihoz elengedhetetlen a helyi civilek igényeinek és a gyerekek ötleteinek tudatos összekapcsolása. Mindebben az iskola segítséget kérhet az elmúlt években kialakított civil önkéntes pontoktól. Ezek a partnerkapcsolat kiépítése mellett a diákok felkészítését, a fogadó hellyel való együttműködést, a tanulási élmény értékelését is szakértő módon tudják segíteni. Programunk egy országos listát készített az egyes tankerületekben legaktívabb, ajánlott civil partnereiről.

Emellett az ifjúsági munka fiatalok ötleteire építő munkastílusa a helyes út. El kell érni a pedagógusnak és a vele már szövetséges családnak, hogy a gyerek bármilyen ötlete kezdeményezéssé váljon. Lehet ez a tanórákhoz egyáltalán nem kapcsolódó, a tanárnak akár bugyutának tűnő dolog is. A lényeg, hogy élje át a diák, hogy saját ötlete értékes és fontos, annak megvalósításáért viszont felelősséget visel, s nincs egyedül, mert segítik őt a körülötte levő felnőttek, diáktársai közül pedig csapatot verbuválhat a megvalósításhoz. Az iskolán kívü7

li, települési lehetőségekkel, erőforrásokkal való tervezésre vezessük rá, és eredménye legyen kihangosítva, megünnepelve. Programunk minden elemében horizontális elv volt a diákok aktív bevonása a szervezésbe, emellett negyven esetben kifejezetten diákok által megvalósított programot támogattunk.

közösségivé válására. A program során minden egyes tankerületben elindítottunk a projekt adta keretek között egy-egy munkacsoportot, amelyek a közösségfejlesztés eszköztárával dolgoztak. Aktív részvételt igyekeztünk elérni a csoportokban, illetve minden résztvevő (diák, tanár, szülő, civil, egyes esetekben önkormányzat vagy más intézmény képviselője) egyenrangú, partneri munkáját. Számunkra fontosabb volt ez az eszköz, mint maguk a programok. Ha ugyanis működik a közösségfejlesztői szemlélet és munkamódszer, akkor tőlünk független, önfenntartó folyamattá alakul az egyedi akciók sora.

4. Problémák kezelése Az iskolai verekedés, az új típusú drogok használata, a lopások, a bulik utáni balhék általában megijesztik az iskolavezetést, hiszen az intézmény nevéhez tapadhat egy-egy eset. A tapasztalatunk az, hogy a problémáikat felvállaló, sőt azt a szülők, civilek és mediátor vagy más szakemberek segítségével feldolgozó iskolák lendületet kapnak az esetek után! Nem csoda, hiszen az említett problémák általában tüneti jellegűek, s a feltáró beszélgetések során mögöttes okokat (kapcsolati problémák, családi nehézségek, figyelemhiány, szegénység stb.) találunk, amelyekre aztán tisztábban lehet pedagógiai programot építeni.

IV. ÖSSZEGZÉS Mi tehát röviden az iskolai közösségépítés partnerség-modellje? Elsősorban egy alkalmazott stratégia, amely az iskolát a külvilágra nyitott, a lehető legtöbb partnerrel együttműködő intézménnyé teszi. Emellett egy szemléletmód, amely az iskolai mindennapokban olyan attitűdökre épít, mint az együttműködés, a kezdeményezés, a proaktív magatartás.

III. FOLYAMAT ÉS STRATÉGIA Az iskolai közösségépítő munka akkor lesz fenntartható, ha az inspiráló egyedi eseményeket, akciókat folyamattá alakítjuk. Talán ezt a legnehezebb megoldani ma. A támogatást, elindulást segítő források pályázati projekt-jellegűek. A segítők eseti, alkalmi jelleggel mozgósíthatók. A szülők egy-egy programra aktívakká válnak, aztán elsodródnak a napi mókuskerékkel. A Z-generáció diákjai új és újabb ingerekkel, kevéssé állandó folyamatokkal érhetőek el.

A modell az iskolai eszközrendszeren kívülről érkező impulzusokra is nagyban épít. Az ifjúsági munka, a közösségfejlesztés, a szociális munka, az egyházi közösségépítő módszerek, vagy éppen a profit-szektorban kialakított modellek (lásd a start up-kezdeményezések támogatását) eredményeinek domináns helye van az iskolában. A partnerség-modell egyik eleme, hogy az iskola találja meg a helyét mindennek, adaptálja a többi szektorban használt módszertani elemeit.

Ezért szükséges az iskola stratégiai céljává tenni a partnerségi gondolkodást és az iskolai közösségépítést. Mindehhez a közösségfejlesztés szakma módszerei és megközelítési módja adhat keretet. Ennek lényegi eleme, hogy a közösségben rejlő erőforrásokra, ötletekre, motivációkra épít, és időt szán az egyéni elképzelések, tervek

A szülő-tanár szövetség kialakítása jelenti a partneri működésű iskola alapjait. Mindebben a szülői kemény mag iskolai döntésekbe való bevonása, a nehezen elérhető családok érdekeltté tétele és az informális, bizalomépítő, alacsony küszöbű események szervezése tekinthető mérföldköveknek. 8

A diákok kezdeményezéseinek felkarolása és az iskolai célokkal való összekötése, valamint az intézményi pedagógiai kultúra ilyen orientációja a partneri iskola egyik érzékelhető jellegzetessége. Az iskolában jelentkező problémák felvállalása, azok megoldásába való bátor beleállás és partneri segítség kérése a legmarkánsabb elem a partnerség-modellben. Ahogy látható, nem írunk le egy kötelezően követendő algoritmust. A lényeg pontosan az, hogy a fenti elemekre és a tanárok egyéniségére, motivációira, értékrendjére és stílusára építve minden iskola maga döntsön, hogyan, mennyit és milyen ütemezésben tud a modellből adaptálni. Az iskolai oktatás alapja a tanár, és a legfontosabb az ő kezdeményezését, próbálkozását támogatni, lelkesedésére építeni. A Partnerség programnak is fő értéke az az 1 400 pedagógusból álló hálózat, amely motorja volt iskolai közösségépítői akcióinknak. A bevezetésben említett mesterpedagógus műhelymunkán egy résztvevő hosszan beszélt arról, hogy a „mester” jelző mit is jelent. Érvelése alapján akkortól leszünk igazi mesterek, ha megértjük, hogy az iskolai oktatás és nevelés célja nem az érettségi és a bizonyítvány. Ezek eszközök, köztes lépések a valódi célhoz: a gyerekek és fiatalok életben való boldogulásához. Mindez vajon elérhető-e anélkül, hogy az élet szereplőivel, feladataival, problémáival élő kapcsolatban lennénk? A kérdés költői. Az iskola legyengül, ha bezárkózik és egyedül nem megoldható feladatokkal némán küzd. Ha feladatait és problémáit a külső környezettel szövetségben kezeli, akkor megtartó erejű, életre szóló sarokponttá válik a jövő felnőttjei számára. Ezt a részt írta: Bakos István szakmai vezető 9

TARTALOMJEGYZÉK KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY „RECEPTSZERŰ” LEÍRÁSA

MÓDSZERTÁR

1. Kreatív délutáni foglalkozás ............................................................................ 50 (Ferenczi Tünde -Hajdú-Bihar megye) 2. Kreatív, generációk közötti kapcsolatok .................................................... 52 (Gulyásné Nagy Ágota- Győr-Moson-Sopron megye) 3. Családi nap (Nagy Gáborné-Csongrád megye) ...................................... 54 4. Iskolai közösségi szolgálathoz kapcsolódó tevékenység ................. 56 (Kárpátiné Szenkovits Szilvia- Fejér megye) 5. Drogprevenciós előadások és azok feldolgozása ................................. 58 (Kozenkowné Kiss Katalin Krisztina és Konrád Antónia- Komárom-Esz tergom megye) 6. Esélyegyenlőség, drogprevenció, honismeret, történelmi játék...60 (Dr. Szabó Gábor-Vas megye) 7. Iskolai erőszak témájának feldogozása .................................................... 64 (Vers Csilla- Veszprém megye) 8. Roma kultúra feldolgozása, hagyományőrzés ..................................... 67 (Paulin Szabolcs- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 9. Nehezen elérhető szülők bevonása az iskola életébe ........................69 (Avar- Gál Orsolya- Győr-Moson-Sopron megye) 10. Ölelés Világnapja ................................................................................................71 (Moldován-Garas Helga- Békés megye) 11. Fogyatékkal élőkkel közös érzékenyítés .................................................73 (Lőrinczné Czifra Judit és Skaliczki Judit- Baranya megye)

Ajánlás ................................................................................................................................... 3 Bevezető .............................................................................................................................. 11 Ajánlott módszerek a közösségi események egyes szakaszaihoz ................. 12 ELŐKÉSZÍTÉS, TERVEZÉS Problémák feltárása – Gondolattérkép (elmetérkép, „mind map”) ............... 13 SMART módszer – a célok kitűzésének alapelvei ............................................... 15 Közös tervezés – Ötletroham ....................................................................................... 18 Részvételi létra ................................................................................................................. 20 Energetizáló és jégtörő játék – Nézz és láss! ........................................................ 26 MEGVALÓSÍTÁS Hídépítés ........................................................................................................................... 28 Rendezvényszervezési feladatok – praktikus ellenőrzési lista ................... 30 Szülők bevonása ............................................................................................................ 32 World Cafe ........................................................................................................................ 34 Tapasztalati tanulás – Kolb-féle tanulási modell ............................................ 37 Székek – Konfliktusok márpedig vannak! ........................................................... 42 Flashmob .......................................................................................................................... 45 LEZÁRÁS, ÉRTÉKELÉS, UTÓMUNKÁLATOK ................................................. 47

10

Bevezetés Közösségi esemény? Mi is ez? A közösségi esemény - szerintünk - olyan cselekvéssorozat, mely egyszeri, nagy horderejű (komplex tevékenység), meghatározott eredmény(ek) érdekében, pontos idő- és erőforrásterv szerint zajlik. Helyi válaszokat ad helyi problémákra, például az iskolarendszerben meglévő nehézségek, problémák leküzdésére, vagy a fiatalok bevonnására a helyi közösségbe. A módszerek külön-külön is használhatók Az itt szereplő módszerek a módszertárból kiragadva, külön-külön is könnyen használhatók: egy-egy leírás minden szükséges hozzávalót és információt tartalmaz ahhoz, hogy minimális előkészülettel és felkészüléssel megvalósíthatók legyenek: nyomtassuk ki azt a módszert, amit éppen használni akarunk, olvassuk át és már ki is próbálhatjuk a gyakorlatban. Ajánlott módszerek a közösségi események egyes szakaszaihoz A közösségi események szervezésének szakaszaihoz rendelve csoportosítottuk a javasolt módszereket. A szervezést projektként képzeljük el, melynek van előkészítő, megvalósító és lezáró szakasza – a továbbiakban ezekhez ajánlunk egy-egy innovatív módszert. Nem törekszünk teljességre, az utolsó oszlopban olyan módszerek szerepelnek javaslatként, melyek megtalálhatók az interneten, önállóan utána lehet olvasni. 11

Közösségi esemény szervezési szakaszai

ELŐKÉSZÍTÉS, TERVEZÉS:

A közösségi esemény folyamatának elemei

Itt bemutatott módszerek

Problémák feltárása

GONDOLATI TÉRKÉP

Célok kitűzése, meghatározása

SMART

Közös tervezés

ÖTLETROHAM

Energetizálás, jégtörés

NÉZZ ÉS LÁSS! -játék

További módszertani javaslatok

Nominális csoportmódszer

Döntéshozás Konfliktusok HÍDÉPÍTÉS Rendezvényszervezési feladatok – praktikus ellenőrzési lista Szülők bevonása

Együttműködések

MEGVALÓSÍTÁS:

LEZÁRÁS, ÉRTÉKELÉS, UTÓMUNKÁLATOK!

Repülőgép-gyártás

Egyéni és csoportos tanulási folyamatok, személyiségfejlesztés (hogyan lehet csoportosan is tanulni - van, amit egyénként nem tudsz megtapasztalni)

Worldcafe

Szakértői műhely Kompetencia fejlesztő módszerek - drámajáték, utcai színház, festés, zenélés, éneklés, extrém sportok, videó, fotó, tánc

Kommunikáció

Kolb-féle tapasztalati tanulás módszere

ÉN-KÖZLÉS

Konfliktuskezelés

Konfliktusok márpedig vannak!

Nyilvánosság

Flashmob

Értékelés

Rajzos, mozgásos, csoportos feladatok

WEB2

Elektronikus felületek használata, szakmai találkozók

Utómunkálatok + disszemináció

12

Módszerek bemutatása szakaszokhoz ELŐKÉSZÍTÉS, TERVEZÉS: Problémák feltárása – Gondolattérkép (elmetérkép, „mind map”) CÉL: egy témában a gondolataink vizuális bemutatása; problémafeltárásra, helyzet bemutatására vagy egy projektterv előkészítésére egyaránt alkalmas módszer; segítségével könnyebben bemutathatjuk elképzeléseinket egy csoportmegbeszélésen. Tanuláshoz, jegyzeteléshez is jó módszer, most azonban előkészítésre ajánljuk. KOMPETENCIA: a választott témát, problémát vagy rendezvény ötletet képként ábrázolva sokkal többet el tudunk mondani a tervről, mintha ugyanezt csak szóban tennénk meg.

KOROSZTÁLY

AJÁNLOTT CSOPORTLÉTSZÁM

SZÜKSÉGES IDŐ

12

1-2

40

éves kortól

1-2 fő előkészíti; utána kiscsoportban bemutatjuk, a többiek kiegészítik

perc minimum

13

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

IDEÁLIS HELYSZÍN

flipchart papír színes toll vagy ceruza

ahol a székeket körbe rendezve, egymást látva elfér a csoport

A GYAKORLAT MENETE:

A GONDOLATTÉRKÉP KÉSZÍTÉSE:

A gondolattérkép egy összetett, színes rajz arról, hogy mi van a fejünkben a témáról. Térben elhelyezve, csoportosítva, kiemelve és összefüggéseivel együtt mutatja meg az információkat és a közöttük lévő kapcsolatot. Különböző rajzos megoldásokkal hangsúlyossá tehetjük a különösen fontos részeket.

1. Válasszuk ki a központi témát 2. Ebből ágazzanak ki a főbb tématerületek – a nyilakra, sávokra írjunk kulcsszavakat 3. Egy-egy csomóponthoz érve karikázással, körbekeretezéssel jelölhetjük a csomóponti infót 4. A főágakhoz kapcsolódjanak a kevésbé fontos információk 5. Színessel húzzuk ki a rajzot – (szín)kóddal, ikonokkal, egyéb rajzokkal tehetjük még érdekesebbé

ELŐKÉSZÜLET: A módszer alkalmazásának szabályai: 1. A papírt fektetve használjuk – ezt könnyebben feldolgozza az agyunk, a lap oldalára pedig készíthetünk listákat, egyéb infókat 2. A központi kép közepre kerüljön 3. A vonalakra csak 1-1 kulcsszót írjunk - a cél kiemelés és a szem odairányítása 4. Használjunk nyomtatott betűket - ez képként tárolódik az agyunkban 5. Legyen könnyen olvasható a rajz, ne legyenek ferdén a szövegek 6. Használjunk színeket, nyilakat, számokat, listákat, stb.

A GYAKORLATVEZETŐ SZEREPE: Előkészíti a rajzot, akár csak a központi téma és néhány fővonal berajzolásával. Bemutatja a csoportnak a rajzot és kéri, hogy mindenki kapcsolódjon a rajzhoz egyenként hozzárajzolva vagy szóban instruálva a gyakorlatvezetőt a rajz kiegészítésére. Beszélgessenek a rajzról, mindenki mondja el a gondolatait, ötleteit. HÍVÓSZAVAK: asszociáció információfeldolgozás tanulási módszer 14

SMART módszer A CÉLOK KITŰZÉSÉNEK ALAPELVEI CÉL: A sikeres közösségi esemény megvalósításának alapja a célok kitűzése, hiszen ha célt nem tudjuk mérni, akkor hiába a célkitűzés, nem fogjuk tudni, hogy elérjük-e. Ez a módszer a tudatos tervezés elsajátításában segít. KOMPETENCIA: hatékonyság növelése, tervezési kompetencia A MÓDSZER MENETE: A feladat: annak tudatosítása, hogyan tűzzünk ki célokat úgy, hogy azok meg is valósuljanak. Használhatjuk a módszert a közösségi esemény tervezéséhez olyan módon, hogy miután közösen megfogalmaztuk az esemény

KOROSZTÁLY

AJÁNLOTT CSOPORTLÉTSZÁM

SZÜKSÉGES IDŐ

12

5-25

20

éves kortól

fő

perc minimum

15

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

IDEÁLIS HELYSZÍN

flipchart tábla vagy falfelület az előzetesen összeállított célok kihelyezésére

körbe ülhető méretű helyiség

céljait, szánunk még egy kis időt, „feltesszük” az alábbi SMART-szemüveget és közösen végigvesszük az alábbi listát, hogy a céljaink mennyire „SMART”-célok. A célok kitűzésének öt alapelvét szokták SMART elvként is emlegetni, az egyes szavak angol fordításának kezdőbetűi olvashatók össze mozaikszóként.

1. LEGYEN KONKRÉT Hibalehetőség: a túl általános megfogalmazás Könnyű beleesni abba a hibába, hogy túl általánosak a céljaink. Pl. „sok résztvevőt el akarok érni a közösségi eseménnyel”, helyette fogalmazzuk meg így: „250 főt szeretnék bevonni 150 fő 6-14 éves tanulót, 80 szülőt és 20 fő civil szervezeti önkéntest”. 2. LEGYEN MÉRHETŐ Hibalehetőség: nincs mérőszám. Lehet egy cél konkrét, de nem mérhető? Persze, például a „közösségi eseményen aktívak lesznek a résztvevők” vagy „teljes mértékben bevonom a településen működő civil szervezeteket”. Jó célok ezek, de honnan tudjuk, hogy elértük őket? A jó megfogalmazás: „tízes skálán minimum hetes a résztvevők aktivitása”, vagy „ a településen működő öt civil szervezet bevonásra került”. 3. LEGYEN ELÉRHETŐ Hibalehetőség: elérése fizikai képtelenség. Mérlegelni szükséges, hogy a személyi és tárgyi feltételek, a helyszín, az idő elegendő-e a nagyszabású célok eléréséhez, pl. „a közösségi eseményen a járásban több százezer fiatal vesz részt ”. Honnan tudjuk, hogy egy cél elérhető-e?

ILYEN A JÓ CÉL – FELTÉTELEK:

Konkrét – Specific Mérhető – Measurable Elérhető – Achievable Motiváló – Relevant Határidő – Timeboud

A fenti listához alább pár vitaindító gondolat. A gyakorlatvezető vegye elő az első feltételt és saját szavaival ismertesse az alábbi vitaindító gondolatokat. A résztvevők feladata, hogy ránézzenek a célokra, hogy azok hogyan felelnek meg ezen feltételnek. Erről beszélgessenek pár percet, egészítsék ki a célt, ha szükséges. Majd vegyék a következő feltételt és az alapján is vizsgálják meg a célokat.

16

Két esetben esélyes, hogy a kitűzött célod elérhető: ha már elérted korábban, vagy ha más más megcsinálta. Minden célkitűzésnél egyedileg kell mérlegelni. 4. LEGYEN MOTIVÁLÓ Hibalehetőség: csak a csoportvezetőt motiválja, a csoporttagokat nem. Fontos megtalálni azokat a célokat, melyeket a csoport egésze magáénak érez, ezért fogalmazta meg korábban a csoport közösen a célokat. Most a SMART-módszerrel még egyszer megvizsgálhatjuk, hogy ezek valóban a csoport céljai-e – beszélgessünk róla pár percet – pl. „egy 10-es skálán te mennyire tartod fontosnak az itt felsorolt célokat?” Írjuk át, pontosítsuk a célokat, ha a csoporttagok kevéssé tartják magukénak a kitűzött célokat. 5. LEGYEN(EK) HATÁRIDŐ(K) Hibalehetőség: időben nincs strukturálva Ez tűnik a legegyszerűbbnek, de mégis könnyen elcsúszhatunk ezen, még akkor is, ha az egyes tevékenységeknek pontos határidőt adunk. Általában többet tervezünk, mint amit meg tudunk csinálni különösebb nehézség nélkül. Könnyíti a célok kitűzését, a tervezési folyamatot, ha tudunk külső szakértővel konzultálni: keressünk lehetőséget közösségfejlesztő szakember bevonására. A GYAKORLATVEZETŐ SZEREPE: Ő vezeti végig a csoportot a SMART-feltételek bemutatásán és azok csoportcélokhoz való kapcsolásán. Hasznos, ha tud a fentiekhez hasonló példákat hozni, melyekkel a csoporttagok könnyebben megértik a SMART szempontjait. HÍVÓSZAVAK: pontosítás hatékonyság közös célok 17

Közös tervezés ÖTLETROHAM CÉL: egy adott témában a résztvevők bemelegítése, felrázása, ötleteik összegyűjtése kritika nélkül úgy, hogy azok tovább generálják egymást. Hosszabb távú célja általában egy vagy több, közösen elfogadott ötlet kiválasztása, melyet megvalósítunk . KOMPETENCIA: asszociációs készség, a lényeg kiemelésének készsége, értő hallgatás, együttműködő készség fejlesztése MÓDSZER MENETE:

KOROSZTÁLY

AJÁNLOTT CSOPORTLÉTSZÁM

SZÜKSÉGES IDŐ

12

12-20

20

éves kortól

fő

perc

kisebb és nagyobb csoportoknál is működőképes

témától függően több időt is igénybe vehet 18

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

IDEÁLIS HELYSZÍN

flipchart papír, színes toll

ahol a székeket körbe rendezve, egymást látva elfér a csoport

MÓDSZER MENETE: Az Ötletroham egy kreatív gondolkodást fejlesztő módszer, amelynek segítségével jó ötletekre tehetünk szert és motiválttá tehetjük a résztvevőket ezek megvalósítására. Ez egy univerzális módszer: bármilyen problémára alkalmazható egy folyamat szinte bármelyik részén - ha közös ötletekre, vagy újabb inspirációra van szükség egy folyamatban. A módszer lényege, hogy felvetünk egy témát/kérdést/problémát, majd arra mindenki szabadon asszociál. A felvetődött ötleteket röviden, címszavakban egy táblán gyűjtjük és amikor kifogytunk az ötletekből, akkor közösen átbeszéljük a felvetett ötleteket. Az ötletroham fontos része, hogy ötletelés közben NE fogalmazzunk meg kritikát más ötleteivel kapcsolatban – sok esetben reflexszerűen negatívan reagálnánk egy-egy felvetődött ötletre, ezt a fajta reakciót nem is olyan könnyű megállni. A CÉL A NEGATÍV HOZZÁÁLLÁS MEGVÁLTOZTATÁSA: Ahelyett, hogy hogyan nem lehet megoldani/kezelni a felvetett problémát/témát, azt kérdezzük meg a résztvevőktől, hogyan tudnák ezt elérni? A gondolkodásunkban az lesz a lényeges különbség a korábbiakhoz képest, hogy átkapcsol a résztvevők agya megoldáskereső üzemmódba és elkezdenek megjelenni a jobbnál jobb ötletek. 1) Berendezés: A résztvevők lehetőleg körben üljenek, hogy láthassák egymást. Szükség van egy jól látható helyre felállított táblára és egy levezető személyre. 2) Köszöntő és bemutatkozás: A gyakorlat vezetője üdvözli a résztvevőket és ismerteti a módszer szabályait. A módszer érdekes verziója a kezdésre, mikor megkérjük a résztvevőket, fordítsák kifelé a széküket és próbáljanak meg úgy ötleteket mondani, hogy nem látják egymást illetve a táblát. Ha ezt követően megkérjük őket, hogy fordul19

janak meg és mindezt egymást érzékelve és a táblát követve is ismételjék meg – érzékeltetni tudjuk, hogyan hat ránk a módszer és mennyire megkönnyíti a kommunikációt. SZABÁLYOK: Kritizálni tilos! Minden ötlet számít, minden ötlet értékes – nincs túl őrült ötlet Minden elhangzott ötlet kerüljön fel a táblára Pozitív reakciók megengedettek Hasznos, ha hozunk egy példát kritizálásra és azon keresztül megmutatjuk, hogy mit kerüljenek el. 3) Indítás: Írjuk fel a papír tetejére a problémát nyitott kérdésként – pl. „Hogyan lehetne jobban bevonni a szülőket a felsősök pályaválasztási folyamatába?” 4) A folyamat: Indulhatnak az ötletek, röviden megfogalmazva, címszavakban. A csoporttól függ, hogy jelentkezéses vagy bekiabálásos módszert használunk, a lényeg, hogy hallgassuk meg egymást. A módszer addig tart, amíg el nem fogynak az ötletek. 5) Zárás: Visszajelzünk a csoportnak a módszer használatáról (hogyan reagáltunk egymásra, hogyan tartottuk be a szabályokat, milyen típusú ötletek születettek), lezárjuk a gyakorlat ezen részét és szabadon beszélgetünk a felmerült ötletekről. A GYAKORLATVEZETŐ SZEREPE: Fontos, hogy a levezető kezdéskor minél pontosabban ismertesse a szabályokat, aztán pedig csak irányítsa a gyakorlatot, illetve ő maga se fogalmazzon meg kritikát. HÍVÓSZAVAK: szabad asszociáció inspiráció értő figyelem 20

Részvételi létra Az alábbi ábrán a Roger Hart által kifejlesztett, fiatalok részvételi szintjeit mérő felosztása látható, aki a fiatalok bevonását tanulmányozta a közösségi fejlesztésekbe és környezetvédelembe az UNICEF megbízásából. Erről 1992ben jelent meg könyve. CÉL: a fiatalokkal egy közös beszélgetés keretében tudatosítani, hogy hol érzik magukat ők / hol látja magát egy csoport/ hol látják a diákokat a pedagógusok.

KOROSZTÁLY

AJÁNLOTT CSOPORTLÉTSZÁM

SZÜKSÉGES IDŐ

12

5-25

20

éves kortól

fő

perc minimum

21

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

IDEÁLIS HELYSZÍN

flipchart tábla vagy falfelület az előzetesen összeállított célok kihelyezésére

körbe ülhető méretű helyiség

8. LÉTRAFOK: Fiatalok és felnőttek közös döntéshozatala 7. LÉTRAFOK: Fiatalok kezdeményeznek és futtatnak tevékenységeket 6. LÉTRAFOK: Felnőttek által kezdeményezett, fiatalokkal közösen meghozott döntések 5. LÉTRAFOK: Fiatalok megkérdezése és tájékoztatása 4. LÉTRAFOK: Fiatalok kijelölése és tájékoztatása 3. LÉTRAFOK: Fiatalok jelzés értékű jelenléte 2. LÉTRAFOK: A fiatalok dekorációk 1. LÉTRAFOK: A fiatalok manipulálása Megjegyzés: Hart megközelítése szerint az alsó 3 létrafok nem tekinthető részvételnek. (Roger Hart, Children’s participation from Tokenism to Citizenship. UNICEF Innocenti Research Centre, Firenze, 1992.)

ÖNELEMZŐ GYAKORLATI RÉSZ A PEDAGÓGUS SZÁMÁRA:

Értelmezd a részvételi létra szintjeit a saját pedagógiai munkádra! Pedagógusként a diákokkal végzett munkádban te hányadik lépcsőfokon állsz? Mit tudnál tenni annak érdekében, hogy magasabb szintre lépj? Miben kellene fejlődnöd? 22

Teszt az ifjúsági részvétel megértéséhez RÉSZVÉTELRŐL VAN-E SZÓ AZ ALÁBBI PÉLDÁKBAN? (A MEGOLDÁSOKAT AZ ÖSSZEGZÉS UTÁN TALÁLHATJÁK MEG!) ADJUK KI FÉNYMÁSOLATON A FIATALOKNAK ÉS BESZÉLGESSÜNK VELÜK A TÉMÁRÓL. JÓ BEVEZETÉS LEHET PL. KÖZÖSSÉGI ESEMÉNYEK ELŐTT. 1, Kaposvár városa delegációt fogad lengyel testvérvárosából. A fiatalok részt vesznek a delegáció fogadásának előkészítésében oly módon, hogy az egyik este kulturális programját ők szervezik meg és a város ifjúsági intézményeibe ők kísérik el a vendégeket és ők mutatják be az egyes helyszíneket. 2, Fiatalok festményeiből kiállítás nyílik a debreceni Kölcsey Központban, melyre a város egyik oktatási intézményében tanuló diákokat önként, jelentkezésük alapján szívesen elvisznek egy délutáni foglalkozás keretében. A kiállítás megtekintésére nagyon sok fiatal szívesen jelentkezik. 3, Az iskola pedagógusai arra kérik a diákokat, hogy vezessenek iskolarádiót, készítsenek minél több műsort az iskola életéből. A diákok ösztönzésére jó jegyeket és kevesebb óralátogatást ajánlanak fel. 4, Kreatív fiatalok csoportja azzal keresi meg a helyi művelődési ház vezetőjét, hogy az egyik kihasználatlan termet szeretnék megkapni egy ifjúsági klub kialakítására. A fiatalok nemcsak saját tevékenységeik, foglalkozásaik levezetéséhez szeretnék a klubot, hanem azt is ígérik a művelődési ház vezetőjének, hogy klubjuk programjait szélesebb körben kívánják meghirdetni a település fiataljai számára. 23

5, Egy nagy tapasztalattal bíró ifjúsági egyesület azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a település gimnáziumi fiataljait hozzásegíti a Fiatalok Lendületben Programban való lehetőségek kiaknázásához. Az egyesület nemzetközi projektek lebonyolítása terén szerzett tapasztalataikat nemcsak átadják ösztönzésképpen, hanem felkészítik a diákokat az ifjúsági csere technikai lebonyolításához: partnerszervezet keresésében, a projekt témáinak ötletelésében, a pályázat megírásához. Egy év múlva a gimnazisták már maguk írnak pályázatot és ifjúsági szervezetet is alakítanak.

szükségük, önállóan irányítják a döntéshozókkal való kapcsolatukat.

6, A teleház dolgozói nagyon szeretnék, ha a fiatalok érdekeik védelmében ifjúsági fórum jönne létre az önkormányzat, a település vezetői és a helyi fiatalok között. A felnőttek kezdetben közvetítenek a fiatalok és az önkormányzat vezetői között, az ifjúsági referens pedig segítséget ad abban, hogyan is működik a döntéshozatal helyi szinten, képzést szervez a fiataloknak a tárgyalási technikákról, részvételi formákról. Az ifjúsági referens és a teleház dolgozói folyamatosan részt vesznek a két fél közötti párbeszéd megszervezésében. A későbbiek során a fiatalok már olyannyira tapasztaltak lesznek, hogy közvetítő tevékenységre nincs is

(Forrás: Bánszegi Zsuzsa: Fiatalok társadalmi részvétele, FSZH MOISZ,

7, A művelődési ház egy ifjúsági fesztivált szeretne megszervezni településén. A fiatalokat megkérik, hogy támogassák ezt az ügyet, mert a város részére ez nagy lehetőséget jelent. A fiatalokat azzal biztatják, hogy ha sikerül megkapniuk a rendezvény megszervezésének a jogát, akkor a fiatalok is részt vehetnek az ötletelésben és a szervezésben. A fiatalok aláírásukkal támogatják az ügyet. A közgyűlés elfogadja a tervet, de a művelődési ház tovább már nem tart igényt a fiatalok közreműködésére. Budapest, 2009., 45.o.)

24

25

nőttek szívesebben kihagyják a fiatalokat.

tervezésbe, az ötletelésbe vagy a megvalósításba, akkor már a fel-

Amikor valódi részvételről beszélhetnénk, a fiatalok bevonásáról a

csak felhasználják saját érdekük előbbre haladása érdekében.

puláció kategóriájába eső „részvételi forma”. A fiatalokat a felnőttek

kezdeményezték az ügy támogatását, felkérésre tették. Ez a mani-

ügyet, még nem beszélhetünk valódi részvételről. Nem a fiatalok

7. igen □ nem × (Azért mert a fiatalok aláírásukkal támogatták az

6.igen × nem □

5. igen × nem □

4. igen × nem □

latot.)

részt vesznek a fiatalok, milyen új területen szerezhetnek tapaszta-

elmondják a fiataloknak, hogy miért jó, ha ilyen tevékenységben is

motiváció megadása. A „jutalom” ez esetben az lehet, hogy a tanárok

egy részvételi folyamat, melyben a felnőttek szerepe a kezdeti lökés,

telről. A tanárok (felnőttek) kezdeményezésére valóban elindulhat

3. igen igen □ nem × (Ebben az esetben sem beszélhetünk részvé-

talok részvétei hajlandóságát jutalommal csalogatják elő.)

lennie. A kiállításon való részvétel egyrészt passzív, másrészt a fia-

2. igen □ nem × (Nem, mert a részvételnek önkéntes alapúnak kell

1. igen × nem □

A teszt megoldásai

Energetizáló és jégtörő játék NÉZZ ÉS LÁSS CÉL: Gyors, energiával feltöltő, vidám játék arra az esetre, ha a csoport elfáradna, de beilleszthető két nagyobb feladat közé, hogy elválassza azokat. A játék nem túl bizalmas, ezért olyan csoportoknál is jól használható, ahol többféle korosztály dolgozik együtt, pl. tanár-diák-szülő csoportok. Feloldja a tartózkodást, megtöri a jeget. KOMPETENCIA: asszociációs készség, a lényeg kiemelésének készsége, értő hallgatás, együttműködő készség fejlesztése MÓDSZER MENETE:

KOROSZTÁLY

AJÁNLOTT CSOPORTLÉTSZÁM

SZÜKSÉGES IDŐ

12

4-20

5-10

éves kortól

fő

egymás után több körben álló személylyel is eljátszható, amíg a csoport viccesnek tartja

perc

26

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

IDEÁLIS HELYSZÍN

nincs eszközigény

elegendő üres tér, amiben kört lehet alkotni

GYAKORLAT MENETE: Előkészület: Kérjük meg a résztvevőket, hogy alkossanak egy kört és válasszunk ki valakit, aki a kör közepére áll – pl. kérdezzük meg, ki érzi úgy, hogy sok energiája van, vagy kinek lesz legközelebb a születésnapja, stb. Megvalósítás: A játék célja, hogy a kör közepén álló személy minél gyorsabban kiejtse a többieket és egyedül maradjon a körben. Ehhez különböző feladatokat végeztet el a körben állókkal: „Most nézz a jobb oldaladon álló bal szemébe!” vagy „Most nézz balra lefelé!” vagy „Most nézz rám felfelé! vagy „Most nézz a bal oldaladon álló jobb cipőjére!”. Az utasítások tovább variálhatók illetve kiegészíthetők újabb, egyre viccesebb ötletekkel. A kör közepén álló minden utasítás után várjon pár pillanatot és ha valaki elrontja az utasítást vagy páros utasításhoz nem talál párt, az kiesett és el kell hagynia a kört. A játék gyorsasága legyen ésszerű és vidám, nem kell túl komolyan venni. A GYAKORLATVEZETŐ SZEREPE: Ismerteti a játék menetét; lehet ő az első személy, aki beáll a kör közepére, de beállhat résztvevőnek a körben állók közé is. HÍVÓSZAVAK: jégtörés energetizálás jó hangulat 27

Megvalósítás HÍDÉPÍTÉS CÉL: A csoporttagok közötti együttműködés kialakítása, mélyítése. A projekt folyamatának megtapasztalása, feldolgozása, tudatosítása. Csoport képviseletének saját élményű tapasztalása. KOMPETENCIA: Csoportban működés kompetenciájának fejlesztése. Kreativitás fejlesztése, vállalkozói kompetencia fejlesztése. Vezetői, irányítói, koordináló szerepek fejlesztése

KOROSZTÁLY

AJÁNLOTT CSOPORTLÉTSZÁM

SZÜKSÉGES IDŐ

12

8-10

100

éves kortól

fő

perc

28

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

IDEÁLIS HELYSZÍN

újságpapír, ragasztó, hurkapálca, fonal, színes lapok, olló, A/4 méretű lapok

két külön terem

A GYAKORLAT MENETE: Két egyenlő számú csoportot alakítunk, a szükséges eszközöket két egyenlő részre osztjuk, amelyet a gyakorlat ismertetését követően kapnak meg a résztvevők. Ezt követően 40 perc áll rendelkezésre a közös, kreatív, stabil híd elkészítésére. A híd építése két különböző térben zajlik, a gyakorlatvezető ismerteti a feladatot, majd mindkét csoport írásban is megkapja az instrukciókat. Az építkezés során három alkalommal, 3-3 perc áll rendelkezésre a tervek egyeztetésére. Az egyeztetést a gyakorlatvezetőnél lehet kezdeményezni, aki egy semleges területet biztosít lehetőséget a megbeszéléshez. A csoport minden egyeztetésre egy főt delegál. A hídavatást követően közös értékelés következik, ahol a tapasztalatokat megosztják egymással a csoport tagjai. Feldolgozzák a tervezés, megvalósítás, értékelés folyamatát, tudatosítják a projekt folyamat lépéseit. A CSOPORTOKNAK NYÚJTOTT INSTRUKCIÓK: „ Építsetek közösen egy stabil, szép, kreatív hidat, amelyen keresztül tud gurulni egy kicsi autó. A híd avatására 40 perc múlva kerül sor. A két csoport külön dolgozik, ugyanazokat az építőanyagokat kapja meg. Az építkezés során három alkalommal, 3-3 perc áll rendelkezésre a tervek egyeztetésére. Az egyeztetést a gyakorlatvezetőnél lehet kezdeményezni, aki egy semleges területet biztosít lehetőséget a megbeszéléshez. A csoport minden egyeztetésre egy főt delegál. „ Változat: A csoportfejlődés szempontjából hasznos lehet, ha megfigyelőt is állítunk a csoportok mellé, akik szempontsort kapnak, amely alapján a csoport működését figyelik, a különböző szerepeket, kezdeményezés lépéseit, mérföldköveket. A feldolgozás során megosztják tapasztalaikat a csoporttal. A GYAKORLATVEZETŐ SZEREPE: A csoportokat megalakítja, az eszközöket átadja a csoportoknak. Folyamatosan jelen van, de nem válaszolhat a kérdésekre, mindenkinek ugyanazok az információk állnak rendelkezésre. Fogadja az egyeztetési igényeket, melyekhez nyugodt, semleges teret biztosít és az időt menedzseli. 29

Rendezvényszervezési feladatok – praktikus ellenőrzési lista RENDEZVÉNY ELŐTTI FELADATOK

Szervezők kijelölése Helyszín kiválasztása Időpont választása Tárgyi és infrastrukturális feltételek biztosítása Programterv és időterv összeállítása Költségvetés, üzleti tervezés Nyomtatványok, kiadványok tervezése Kiegészítő szolgáltatások szervezése (pl. szállás, vendéglátás, közlekedés, turisztikai programok) Előzetes regisztráció Jogi kérdések (szerződéskötés) Kockázatkezelés, felkészülés Marketing feladatok Protokoll Lebonyolítási forgatókönyv készítése Egyéb (pl. hatósági engedélyek beszerzése: közterület, rendőrség, ÁNTSZ, vám, tűzoltóság, orvosi ügyelet, légtérhasználat) 30

RENDEZVÉNY ALATTI FELADATOK



RENDEZVÉNY UTÁNI FELADATOK

Vendégek fogadása (transzfer szervezése) Programok koordinációja Információs anyagok (pl. konferenciatáska) bekészítése, átadása Helyszíni regisztráció Információs iroda működtetése Biztonság a rendezvényeken (pl. terem-felügyelet, ruhatár) Marketing, PR feladatok Rendezvény alatti protokoll Egyéb (pl. installáció, technikai eszközök működtetése)



31

Bontás, tereprendezés, takarítás Pénzügyi elszámolások Utókalkuláció készítése PR cikkek Sajtóanyagok összegyűjtése Follow-up (köszönőlevelek küldése, ajándék party) Dokumentálás (proceedings) Értékelések, jelentések készítése Rendezvény hatásvizsgálata Egyéb (pl. referencia kérése)

Szülők bevonása Kihívást jelent a közösségépítésben a gyerekek szüleinek, illetve nagyszüleinek, testvéreinek, volt diákoknak, azaz az iskolák természetes szociális környezetének az eseményekbe való bevonása, ezen keresztül hosszú távú helyük megtalálása az iskola életében. Az egyes iskolák különböző szintről indulnak, természetesen ennek figyelembe vételével más és más módon lehet megközelíteni az eseményekbe való bevonást. ALAPELVEK: - a tervezési szakasztól kezdve legyenek bevonva szülők; - épüljenek a tevékenységek az ő ötleteikre, erőforrásukra, kapjanak felelősséget, feladatot ; - törekedjünk szülő-diák-tanár munkacsoportok, egy-egy feladatért felelős vegyes csoportok kialakítására

32

Szülői kincsestár létrehozása: Az önkéntes alapon szakmájukat, hobbijukat, kompetens területeiket felajánló szülők adatbázisa. Maga a folyamat, ahogy ez létrejön, aktivizáló hatású lehet. Ha van aktív szülői szervezet, rajta keresztül, ha nincs, akkor egy-egy osztályfelelős szülő felkérésével, személyesen kitöltött kérdőívekkel létrehozható a szülői kincsestár. Fontos tapasztalatunk, hogy a hivatalos találkozási felületek (szülői értekezlet, fogadó óra, szülői szervezet ülései) mellett nincsenek meg az informális együttlét alkalmai, amelyek az emberi kapcsolatokat megalapozzák a szülők és tanárok közt. Célszerű ehhez külön alkalmakat tervezni: pl. iskolai családi napok, sportdélutánok, udvarrendező alkalmak keretében. A pályaorientációs klub keretében való bevonás egy jó keret az esetileg, alkalmilag ráérő szülők részére. Nagyobb létszámú szülő bevonásakor motivációk, kompetenciák, nézőpontok sokasága nehezítheti a szülőkkel való munkát. Differenciáljunk: szervezzük munkacsoportokba a rendezvényszervező, az inkább klubszerű foglalkozásokat támogató, illetve az iskolai szintű folyamatokba is bevonható szülőket. Tartsuk szem előtt, hogy munkából, gyereknevelésből érkezve a felszabadult hangulat, a kötetlenség sokat lendít a segítői szándék fenntartásában. A szülők bekapcsolása igényli az önkéntesség kultúrájának terjesztését, tudatos önkéntes menedzsmentet. Mindig tartsuk észben: a szülő szövetségesünk a gyerekekért való munkánkban. Alakítsuk ezért a tisztelet, a jóhiszeműség, a kölcsönös bizalom, a megértés szándéka szerint a velük való kommunikációt és kapcsolatépítést!

33

World Cafe CÉL: Nagyobb létszámú csoportokban a tagok közötti gyors tapasztalat megosztás, tudásfeltárás, adott témára, egymásra való fókuszálás. KOMPETENCIA: Együttműködő képesség, a kommunikációs képesség, tolerancia fejlesztése, vezetői, irányítói, koordináló szerepek fejlesztése.

KOROSZTÁLY

AJÁNLOTT CSOPORTLÉTSZÁM

SZÜKSÉGES IDŐ

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

12

12-20

100

éves kortól

fő

flipchart papír, színes tollak, kávéházi kellékek (asztalok, székek, terítő, váza virágokkal, étlap)

perc

34

IDEÁLIS HELYSZÍN

nagyobb terem

A GYAKORLAT MENETE: World Café módszer Ez módszer egy egyszerű, hatékony és rugalmas formája a nagy csoportban történő párbeszédnek. Lehet módosítani, hogy megfeleljen a legkülönbözőbb igényeknek. Figyelembe tudjuk venni a találkozás célját, helyét, a csoport nagyságát, a helyszín sajátosságait, de az alábbi öt alaplépés adja meg a módszer tartalmát. 1) Berendezés: Hozzon létre egy “különleges” környezetben, leggyakrabban egy kávézó mintájára kialakított teret, azaz kis kerek asztalok, terítővel borítva, színes tollak, egy váza virág, és egy „flipchart papír”, amelyre a beszélgetésben elhangzó fontos gondolatokat rögzítjük. Legyen négy szék minden asztalnál. 2) Köszöntő és bemutatkozás: A gyakorlat vezetője meleg szavakkal fogadja a csoport tagjait és bemutatja a Worldcafe folyamatát, megosztja a kávéházi viselkedés szabályait. 3) Kiscsoportos fordulók: A folyamat azzal kezdődik, hogy az első három menetben 20 perces beszélgetés során tetszőleges választás alapján ülnek a kis csoportok egy asztalhoz. A 20 perc végén minden egyes csoport tagja költözik egy másik új asztalhoz. Egy tag marad az asztalnál, aki lejegyzetelte a kiscsoport tagjainak gon35

dolatait az adott témáról. Ő üdvözli a következő lendít asztaltársaságot, röviden bemutatja az előző csoport gondolatait, majd elkezdődik a beszélgetés. 4) Kérdések: Minden kör ugyanazzal a kérdéssel indul, amely az ülés céljának eléréséhez kíván hozzájárulni. Minden beszélgetés során ugyanazt a kérdést dolgozza fel az adott asztalnál ülő kiscsoport (asztalonként más-más kérdést teszünk fel). Változatok: A kérdések változnak, egymásra épülnek, vagy egy fő vezeti a beszélgetést, hogy jobban tudjanak összpontosítani a témára. 5) Szüret: Miután a kiscsoportok, egyének minden asztalnál megosztják a tapasztalatokat, asztalonként bemutatásra kerül a beszélgetések eredménye, melyet az asztal állandó tagja mutat be a nagycsoport előtt. Az eredmények visszatükrözésének sokféle módja lehet, leggyakrabban vizuális, grafikai megvalósítást választják a résztvevők. Az alapvető folyamat egyszerű és könnyen megtanulható, de bonyolult összefüggések, számok, kérdések megvitatása, a meglévő tapasztalatok összegyűjtése tapasztalt gyakorlatvezetőt, szakértőt igényel. A GYAKORLATVEZETŐ SZEREPE: A „kávéház” berendezése, a kávéházi hangulat megteremtése, a kérdések előkészítése, a csoportkörök időmenedzselése, a plenáris ülésen való bemutatás vezetése. A téma feldolgozásának összegzése. HÍVÓSZAVAK: részvétel együttműködés 36

Tapasztalati tanulás – Kolb-féle tanulási modell CÉL: Az egyéni tapasztalatok egyéni és csoportszinten történő hasznosulása. Az egyéni tapasztalatok tudatosítása. KOMPETENCIA: együttműködő képesség, a kommunikációs képesség, tolerancia fejlesztése, vezetői, irányítói, koordináló szerepek fejlesztése A GYAKORLAT CÉLJA: A közösségi események szervezése, az iskolai közösségi szolgálat, az önkéntesség, a projektmunka során szerzett tapasztalatok feldolgozásához, egyéni és csoport szinten történő tudatosításához David Kolb tapasztalati tanulás modelljét ajánljuk. KOROSZTÁLY

AJÁNLOTT CSOPORTLÉTSZÁM

SZÜKSÉGES IDŐ

12

12-30

100

éves kortól

fő

perc

37

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

IDEÁLIS HELYSZÍN

nincs eszközigény

nagyobb terem

A cél a közösségi esemény megvalósításába bevont résztvevők (diákok) tapasztalatainak megismerése a tapasztalatok megélését követő feldolgozó foglalkozásokon. Az egyéni és csoportos tapasztalatokat tudatosítjuk, levonjuk a következtetéseket és a jövőbeni viselkedést, tevékenységet megtervezzük. Minden megvalósított tevékenységet követően feldolgozzuk a tapasztalatokat és megtervezzük a további lépéseket. A GYAKORLATVEZETŐ SZEREPE: A közösségi eseményekbe bevont diákok tevékenységének ütemezése, a megszerzett tapasztalatok feldolgozása, következtetések levonása, és a további lépések megtervezése. KOLB-FÉLE TANULÁSI MODELL ELMÉLETE Kolb amerikai tanuláskutató és szociálpedagógus szerint a tapasztalati tanulás négy mozzanatra bontható szét: konkrét tapasztalás, tudatos megfigyelés, elvont fogalomalkotás aktív kísérletező képesség összműködésére. Ez azt a kört, ciklust mutatja be, ahogy az ember először találkozik a történéssel, a feladattal, amiből valamit majd tanulhat. Reagál, majd értelmezi a reakcióját, levonja a következtetéseket és a tapasztalatok alapján alakítja a magatartását a jövőben, s ez az új felismerés, új viselkedéshez, új megoldásokhoz és ez új tapasztaláshoz vezet. Ezt megint csak értelmezni kell, reflektálni, következtetéseket levonni és ez így megy tovább körbe és körbe, de mindig fejlődik és átalakul. Az ún.”tanulási ciklus” többször ismétlődik a tanulási folyamatban.

38

KONKRÉT TAPASZTALAT

CSELEKVÉS, KISÉRLETEZÉS, ELLENŐRZÉS

KOLB-FÉLE TAPASZTALATI TANULÁS ELMÉLET

MEGFIGYELÉS ÉS REFLEXIÓ

ELVONT FORGALOMALKOTÁS/ KÖVETKEZTETÉS A GYAKORLAT MENETE: A ta­pasz­t a­la­t i ta­nu­lás­hoz nincs szük­ség ta­nár­ra, bár ta­pasz­t al­t abb sze­mé­lyek tud­ják fa­ci­li­t ál­ni a fo­lya­ma­tot. A tanár leg­fon­to­sabb sze­re­pe ebben az eset­ben az, hogy fel­kelt­se az ér­dek­lő­dést, és fenn­t art­sa azt. Elmélete szerint a tanulás ciklikusan ismétlődő folyamat, melyben a tapasztalatszerzés, a megfigyelés, a gondolkodás és az alkalmazás szakaszai különíthetők el. A tanulási ciklus kettős alapon nyugszik: az információk felvételén, megszerzésének módján, és annak feldolgozásán. 39

Kolb négy különböző tanulási stílust határozott meg: 1. Alkalmazkodó: A konkrét információkat tapasztalásokra építi és aktív kísérletezőként dolgozza fel. Cselekvésorientált, rugalmas, gyorsan alkalmazkodik és kockázatvállaló. 2. Divergens, nyitott: Konkrét információkat, tapasztalatokat gyűjt, reflektív megfigyelő. Az információkat megfigyelésen és megértésen át dolgozza fel. 3. Asszimiláló: Absztrakt információkat dolgoz fel megfigyelésen alapuló tapasztalatgyűjtéssel. Összehangolt modelleket alkot, logikus és elméletközpontú. 4. Konvergens: Elvont információkat gyakorlat- és cselekvésorientáltan alkalmaz, célratörő, tervezésorientált.

Bővebb infó: http://kozeletre.mediacenter6.hu/wp-content/uploads/2009/07/nagyeszter_tudasszerzes.pdf

40

Székek - Konfliktusok márpedig vannak! CÉL: Konfliktusos helyzetek tudatosítása, megoldási lehetőségek felvázolása és feszültségoldás. KOMPETENCIA: problémamegoldás, empátia, csoportban dolgozás ELŐKÉSZÜLET: A gyakorlatvezető a kör közepére helyez 4-5 db széket. MEGVALÓSÍTÁS: Kérjük meg a résztvevőket, hogy álljanak fel és hang nélkül rendezzék be a teret úgy a székekkel, hogy egy konfliktust szimuláljanak!

KOROSZTÁLY

AJÁNLOTT CSOPORTLÉTSZÁM

SZÜKSÉGES IDŐ

12

5-25

20

éves kortól

fő

min. perc

41

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

IDEÁLIS HELYSZÍN

székek

nagyobb terem

Kérdezzük meg, hogy mi lehet az a konfliktus? Miből látszik a székek elrendezésénél? Volt-e valaki hasonló helyzetben a csoportból? Ha igen, hogyan oldotta meg? Mi lenne az az egy változtatás a székek elrendezésében, amit ha megváltoztatnánk, már nem konfliktust ábrázolnának? Kérjük meg a résztvevőket, hogy most a projektet gondolják át, abból hozzanak be egy problémát, amelyet szintén székekkel szimulálunk. Kapjanak 5 percet a probléma közös kiválasztására. Közösen találjuk meg rá az első lépést, amivel elindulunk a megoldás felé! A konfliktusok számától függően keressünk minél több megoldást, illetve első lépést, amely közelebb visz a megoldásokhoz! Ha többen jelen vannak a projektből, személyesen az ő első lépésükre is rákérdezhetünk a problémás helyzetek megoldásánál, amivel ők elő tudnák segíteni a sikert. A GYAKORLATVEZETŐ SZEREPE: A gyakorlat vezetésével próbálja az együttműködés, megoldás, feloldás felé vinni a csoportot. HÍVÓSZAVAK:

konfliktus csoportmunka feloldás 42

Flashmob ( „villámcsődület”) CÉL: A művészet nyelvén, interkulturális, békés eszközzel kifejezi egy közösség életérzéseit, gondolkodásmódját egy-egy témakörben a szűkebb környezet problémáival, vagy akár szélesebb társadalmi kérdésekkel kapcsolatban. Diákok, szülők, tanárok, intézmények együttműködésének megújítása. A társadalom figyelmének felhívása iskolában megjelenő folyamatokra, váratlan módon, a meghökkentés eszközével. KOMPETENCIA: kooperáció, kreativitás, érzékenyítés témák iránt, generációs együttműködés, feszültségoldás, szervező képesség, közösségfejlesztés, új típusú kapcsolatok létrehozása generációs szinten, tanár-diák kapcsolat megújítása, figyelemfelhívás, új kommunikációs formák alkalmazása, önkifejezés, médiaérzékenység

KOROSZTÁLY

AJÁNLOTT CSOPORTLÉTSZÁM

SZÜKSÉGES IDŐ

8

20-80

5-10

éves kortól

fő téma szerint

perc

43

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

IDEÁLIS HELYSZÍN

zene hangfelvételről, vagy hangszeres élő zene, hangosítás, egyéb eszközök témafüggően

közösségi terek, közterek, utca, iskolaudvar, vagy intézményi aula, tornaterem, iskolai folyosó – téma szerint

A GYAKORLAT MENETE: FLASHMOB 1) A téma meghatározása, résztvevők bevonása, koreográfia megtervezése, betanulása a flashmob tervezett terének megfelelően, közösségi szervezés, figyelembe véve a meglepetésszerű megjelenés szabályait. 2) A résztvevők megszervezése közösségi médiafelület létrehozásával és személyes szervezéssel. 3) Meglepetésszerű, meghökkentő megjelenés a tervezett térben, a megvalósítók szándékának kifejezése, majd az adott tér kiürítése, az eredeti menetrend folytatása érdekében. AZ EREDMÉNYEK VISSZATÜKRÖZÉSE: videofelvétel, és/vagy fotók. A flashmob hatásának feltérképezése a helyszínen a „nem résztvevők” között. A résztvevők személyes élményeinek publikálása közösségi felületen. A közös alkotásban résztvevőkkel további flashmob esemény generálás szándékának megjelenése. A flashmob hatására várható új viselkedési attitűdök megjelenése a közösségben. A KOORDINÁTOR SZEREPE: az eseménymegvalósulás összefogás folyamatkoordináció, résztvevők bevonása, részfeladatok elosztása, megvalósítók összefogása, eseménykövetés, dokumentáció. HÍVÓSZAVAK:

részvétel generációs együttműködés kooperáció érzékenyítés 44

Lezárás, értékelés, utómunkálatok Rajzos-csoportos értékelés: Bőrönddel

CÉL: A rendezvény vagy a szervezési csoportmunka végén a megvalósítás, az eredmények és az élmények összegzése, a kellemes és hasznos értékelés kultúrájának erősítése. KOMPETENCIA: véleménynyilvánítás, értő figyelem, lényegkiemelő készség

KOROSZTÁLY

AJÁNLOTT CSOPORTLÉTSZÁM

SZÜKSÉGES IDŐ

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

IDEÁLIS HELYSZÍN

12

12-15

30-40

éves kortól

fő

perc

flipchart papír, színes toll, 2-2 db post-it résztvevőnként

üres falfelület és előtte szabad tér a csoport számára

nagyobb létszámnál tovább tart

45

hogy rajzoljon valamit a bőrönd melletti szabad felületre, ami kapcsolódik a projekthez, csinosítsa ki a rajzot. Ha mindenki készen van, egyenként kimennek a résztvevők, röviden elmondják, mit visznek haza és beleragasztják a post-itet a bőröndbe. Ugyanezt teszik azokkal a véleményekkel, melyeket nem szeretnének magukkal cipelni – ezeket a bőröndön kívüli területre ragasztják. Ha mindenki sorra került, a gyakorlatvezető lezárásképp reagálhat az elhangzottakra, megköszöni a közös munkát és lezárja a projektet.

A MÓDSZER MENETE: ELŐKÉSZÜLET: A flipchart papír közepére rajzoljunk egy nagy bőröndöt, melybe majd belepakolhatunk. A módszer bármilyen más rajzzal is használható, ami jobban illik a témához: pl. gyümölcsfa, melyről közösen szüreteljük le az eredményeket, vagy bevásárlókosár, mellyel hazaindulunk, stb. MEGVALÓSÍTÁS: A levezető jelzi, hogy most egy olyan rész jön a projektben, amikor mindenki véleménye számít. Röviden, tömören felidézi a megvalósítás főbb lépéseit, hogy könnyebbé tegye az értékelést. A résztvevők állnak vagy ülhetnek. A levezető mindenkinek oszt min. 2-2 db közepes méretű post-it papírt és megkéri a résztvevőket, hogy az egyik post-itre egyéni munkában írjanak olyan dolgot, melyet becsomagolnak és magukkal visznek a projekt megvalósításából, azaz tetszett, elégedettek vele. Ha valaki több dolgot is hazavisz, hasznos, ha mindet külön post-itre írje fel. Ad 2-4 percet a teljesítésre, majd megkéri a résztvevőket, hogy a másik post-itre írjanak fel olyan dolgot a megvalósításból, melyet nem szeretnének magukkal vinni, nem tetszett, elégedetlen vele, stb. Erre is adjunk 2-4 percet, de ha valaki nem tud ilyet írni, ne erőltessük. Ha valaki hamar befejezi mindkét feladatot, kérjük meg,

A GYAKORLATVEZETŐ SZEREPE: Az értékelés megvalósításával keretet ad a projektnek és gyakorlati módszert mutat a konstruktív értékelésre: az értékelés levezetésével alakítja ennek kultúráját, igényét a résztvevőkben. Attól függ a projekt eredményeinek közös „megünneplése” illetve az esetleges feszültségek kimondása, hogy ő fontosnak tartja-e az értékelés elvégzését. HÍVÓSZAVAK:

46

konstruktív véleményalkotás közös élmény lezárás

Mozgásos skála-értékelés CÉL: gyors, felrázó típusú visszajelzés adása egymásnak és a projektvezetőnek, illetve a kellemes és hasznos értékelés kultúrájának erősítése. KOMPETENCIA: véleménynyilvánítás, gyors reagálás. A MÓDSZER MENETE: Előkészület: A gyakorlatvezető előre összeírhatja magának azokat a témákat, kérdéseket, melyekre visszajelzést szeretne kapni. MEGVALÓSÍTÁS: A gyakorlatvezető folyamatelemzésként összegezheti a megvalósítás főbb lépéseit, majd bevezeti, hogy most egymásnak illetve a csoportvezetőnek fognak visszajelzést adni. KOROSZTÁLY

AJÁNLOTT CSOPORTLÉTSZÁM

SZÜKSÉGES IDŐ

12

12-20

5-10

éves kortól

fő

perc

nagyobb létszámnál is könnyen elvégezhető

a kérdések számától függően

47

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

IDEÁLIS HELYSZÍN

zsineg (esetleg szalagragasztó)

elegendő üres tér, amiben a csoport mozogni tud

Kijelöl a teremben egy hosszú, egyenes területet – lefektethet egy hosszú spárgát a padlóra - és megmutatja, hogy a terület egy skála, melynek egyik vége az 1-es, a másik vége a 10-es szám; a 10-es nagyon jó, az 1-es a nagyon rossz. Most kérdéseket (állítások formájában is használható) fog feltenni és kéri, hogy a résztvevők álljanak be a skála azon pontjára, mely a válaszukat mutatja.

Verzió: megkérdezhetjük a végén a résztvevőket, van-e valakinek olyan kérdése, melyre szeretne választ a többiektől – és a többiek átállhatnak válaszképp a skálán a megfelelő helyre.

HASZNOS KÉRDÉSEK LEHETNEK:

A GYAKORLATVEZETŐ SZEREPE:



Az értékelés megvalósításával keretet ad a projektnek és gyakorlati módszert mutat a konstruktív értékelésre: az értékelés levezetésével alakítja ennek kultúráját, igényét a résztvevőkben. Egy kellemes, felszabadult légkör megteremtése a cél lezárásképp.

Ha mindenki sorra került, a gyakorlatvezető lezárásképp reagálhat, csatlakozhat az elhangzottakra, megköszöni a közös munkát és lezárja a projektet.

Mennyire vagy elégedett a projekt eredményeivel? Milyennek értékeled a projekt során a saját ak tivitásodat? Mi a véleményed a projekt során végzett belső kommunikációról?

HÍVÓSZAVAK:

A kérdéseket egyenként tegyük fel és adjunk időt, hogy a résztvevők megkereshessék az egyenesen azt a számot, mely legjobban kifejezi a véleményüket. A gyakorlat vezetése közben többször is álljunk meg és kérdezzünk meg 1-1 érdekes véleményt, pl. szélsőséges válaszadót, vagy ahol sokan vannak, hogy miért ide állt. Mindenki marad a helyén a következő kérdésig, amikor újra elmozdul a skálán és megmutatja a válaszát.



48

érzelmi állapot közös élmény lezárás

MEGVALÓSÍTOTT KÖZÖSSÉGI ESEMÉNYEK RECEPTSZERŰEN Számos eseménytípust megvalósítottunk a Partnerség programban azzal a céllal, hogy azok segítsék törekvéseinket. Az események mindegyike egyedi volt, azt teszteltük, hogyan működnek, milyen hatást váltanak ki az iskolai közösségekben. Tervezésükkor felmértük, milyen ötletei vannak a bevont pedagógusoknak és szabad kezed adtunk a megvalósításban a tanároknak, diákoknak egyaránt. A következő fejezetben ezekből a megvalósított eseményekből válogattunk ki néhány gyöngyszemet. Bátran vegyék át ezeket, próbálják ki a módszereket vagy ezekből egyes elemeket! Használhatják csoportmegbeszélésen gondolatébresztőnek, szülői klub elindításához, értékeléshez. A gyöngyszemek listája nem teljes, további recepteket olvashatnak a www.klik.gov.hu honlapon a Partnerség programnál.

49

Fogadj örökbe egy virágládát! KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY „RECEPTSZERŰ” LEÍRÁSA MEGYE MEGNEVEZÉSE: Hajdú-Bihar megye INTÉZMÉNY NEVE: Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Bocskai István tagiskolája, Kismarja

1. A közösségi esemény neve: : „Fogadj örökbe egy virágládát !“ 2. Az esemény célja: Fiatalok közösségi aktivitásának, környezettudatosságának fokozása közösségformáló, értékteremtő tevékenységen keresztül Konkrét cél: Újrahasznosított elemek (autógumi, padok, székek, törött virágcserepek) felhasználásával virágládák, pihenők készítése, ezek festése a gyerekek keze által. Az elkészült térelemekkel az iskola díszítése. 3. Fejlesztett kompetenciák: szociális készségek, kommunikáció, kreativitás, kezdeményezőképesség, együttműködési képesség 4. Korosztály (életkor): 3-14 éves korig 5. Bevont fiatalok száma (fő): kb. 200 fő 6. Szükséges eszközök: régi megunt pólók, beton, használt autógumik, zománcfestékek, ecset, gereblye, talicska 7. Helyszín(ek), helyigény, termőföld, virágok: utca, nagyobb terek, parkok 8. Időtartam: Előkészítés: megbeszélés 1 óra, virágmagok, gumik gyűjtése 2 nap, 50

betonpólók elkészítése 2 óra, virágföld beszerzése 2 óra, bútorok renoválása 4 óra Megvalósítás: 1 nap Értékelés: 2 óra 9. A közösségi esemény menete: A pólókat szétvágtuk, betonba mártottuk és fejjel lefelé fordított kaspókra borítva hagytuk megkötni, majd külső homlokzatfestékkel lefestettük, ebbe ültettük bele a virágokat. A település fontosabb pontjain, nagyobb terein, forgalmasabb helyszíneire terveztük a ládák elhelyezését. Az előzőleg alapszínre festett autógumikat a helyszínen virágfölddel feltöltöttük, a virághagymákat, magokat ott ültettük bele és zománcfestékkel kifestettük a felkontúrozott - gyerekek által megtervezett mintákat. A tönkretett iskolai padokat a helyszínen állítottuk fel és a gumikkal szinkronban - hasonló mintákkal festettük ki. 10. Bevont partnerek listája: Polgárőrség Kismarja Község Önkormányzata Szülői munkaközösség Kismarja Közösségéért Egyesület-civil szervezet Kismarjai Református Egyházközség 11. Sorolja fel azokat az eseményekben megvalósított ötleteket/elemeket, amelyeket a diákok, ill. a bevont partnerek javasoltak: a gyerekek tervezték a gumikra a mintát a helyszín biztosítását a Polgárőrség vállalta, az Önkormányzat a helyszínekre szállította a termőföldet a szülők javaslatára a

festékeket kis tégelyekben előre kikevertük. 12. Miért ajánlaná eseményét másoknak megvalósításra; mi volt az esemény hozzáadott értéke, miben adott többet az iskolának? Igazi közösségformáló esemény volt, amely nagyon sok embert mozgatott meg és hozott össze egy közös cél elérése érdekében. Olyan környezettudatos magatartást sikerült kialakítanunk, amely nemcsak a gyerek, de a felnőtt számára is követendő példa a településen. 13. A közösségi esemény hívószavai: közösségformálás, esztétikum, környezettudatosság 14. Megvalósító: Ferenczi Tünde, Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Bocskai István tagiskolája, Kismarja

51

Családi életre nevelés KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY „RECEPTSZERŰ” LEÍRÁSA MEGYE MEGNEVEZÉSE: Győr-Moson-Sopron megye INTÉZMÉNY NEVE: Kisfaludy Károly Általános Iskola Tét

1. A közösségi esemény neve: „Családi tenyerelés” „Játssz velünk! Mesélj nekünk!” 2. Az esemény célja: A program célja, hogy az iskolákban kiépüljenek a nevelést-oktatást támogató partnerségi hálózat. 3. Fejlesztett kompetenciák: problémamegoldó készség, kommunikációs készség, együttműködő készség, döntési képesség, kezdeményezőkészség, szervezőkészség, önállóság a munkavégzésben, kreativitás, digitális kompetencia, vállalkozói kompetencia 4. Korosztály (életkor): 1 – 80 év 5. Bevont fiatalok száma: 120 fő 6. Szükséges eszközök: Interjúkhoz – videó kamera, fényképezőgép; Tenyérlenyomatok készítése – vászon, tempera, ecset, víz; az óvodások ajándéka – rajzlapok, tempera, ecset, víz, filctollak, színes ceruzák Az óvodások, bölcsődések látogatása – vászon, tempera, ecset, víz, héliummal töltött lufik. Flashmob: Pom-pomok készítése – szemetes zsákok, madzag, ollók. 7. Helyszín(ek), helyigény rövid leírása: Polgármesteri hivatal, tankerület, tanterem, tornaterem, óvoda épülete és külső helyszínek. 52

8. Időtartam: Előkészítés: Tenyérlenyomatok készítése: önkormányzat 2 óra, tankerület 1 óra Megvalósítás: Interjúk készítése 4 óra Ajándékkészítés 4 óra Óvodások, bölcsődések látogatása 3 óra Munkacsoport megbeszélés 2 óra Pom-pomok készítése 6 óra Flashmob 10 perc Értékelés: Munkacsoport megbeszélések 2-4 óra

megjelenített CSALÁD betűinek körüljárása közös éneklés kíséretében 10. Bevont partnerek listája: Polgármesteri Hivatal Téti Tankerület „Együtt Egymásért” Egyedül élők és Nyugdíjas Klub Egyesület Magyar Vöröskereszt Téti Szervezete Tét Város Tűzoltó Egyesület 11. Sorolja fel azokat az eseményekben megvalósított ötleteket/elemeket, amelyeket a diákok, ill. a bevont partnerek javasoltak: Az esemény mottója, felhívó levél küldése a járás intézményeinek, tenyérlenyomatok készítése vászonra, az óvodások, bölcsődések ajándéka 12. Miért ajánlaná eseményét másoknak megvalósításra; mi volt az esemény hozzáadott értéke, miben adott többet az iskolának? többgenerációs jelenlét, a település és az intézmény kapcslatrendszerének bővítése, az együttműködés elmélyítése 13. A közösségi esemény hívószavai: „Játssz velünk! Mesélj nekünk!”, életkorhíd, közösségi közös nyom 14. Mevaglósító: Gulyásné Nagy Ágota, Világi Hajnalka, Kisfaludy Károly Általános Iskola Tét

9. A közösségi esemény menete: Tenyérlenyomatok készítése – önkormányzat, tan kerület Interjúk készítése társakkal, pedagógusokkal, a tele pülés lakosaival Mit jelent számukra a család? Az óvodás, bölcsődés gyerekek ajándékának készí tése Az óvodás és bölcsődés gyerekek látogatása – ajándék átadása, közös játék, meseolvasás, tenyérlenyomatok készítése közös vásznon minden résztvevővel, az esemény zárásaként minden csoport héliummal töltött, üzenetkártyát tartalmazó lufikat ereszt fel azzal a felhívással, hogy aki megtalálja, az készít egy rövid felvételt arról, hogy mit jelent számára a család. Pom-pomok készítése Flashmob – Pom-pomok készítése, a pom-pomokkal 53

Családfa készítő családi nap KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY „RECEPTSZERŰ” LEÍRÁSA MEGYE MEGNEVEZÉSE: Csongrád megye INTÉZMÉNY NEVE: Csengelei Általános Iskola, Csengele

1. A közösségi esemény neve: Családfa készítő családi nap 2. Az esemény célja: közösségépítés 3. Fejlesztett kompetenciák: motiváció az együttműködésre, közösségalakítás, partnerség 4. Korosztály (életkor): 0 – 80 év 5. Bevont fiatalok száma: 170 fő 6. Szükséges eszközök: helyszín, papíráru (családfa, jelvények, meghívók), nyírfa, az ültetéshez szükséges szerszámok, projektor, számítógép, vetítővászon, hangosítás 7. Helyszín(ek), helyigény rövid leírása: az iskola termei, faluház illetve mellette lévő füves terület 8. Időtartam: Előkészítés: 1 hét Megvalósítás: 1 nap Értékelés: 3 nap

54

9. A közösségi esemény menete: munkacsoport kialakulása, a munkaterv előkészítése időpontok meghatározása, helyszínek lefoglalása előadók, vendégek meghívása szükséges anyagok - eszközök beszerzése (családi fényképek, vélemények a bőröndbe) bőrönd kihelyezés jól látható helyre (aula), család fák kihelyezése (faluház) meghívott családgondozó előadása (beszélgetés a családban felmerülő problémákról) kutyás bemutató - iskolarendőr (családi kapcsolat leghűségesebb társunkkal, a kutyával) családfa ültetés, közös éneklés, családi dalok, zene kíséretében közös családi torta elfogyasztása (minden osztály számára külön torta vagy létszámtól függően egy nagy torta) közös flashmob - bármi lehet; ez csak fokozza a jó hangulatot 10. Bevont partnerek listája: Civil szervezetek Önkormányzat Tantestület Szülők Körzeti Megbízott 11. Sorolja fel azokat az eseményekben megvalósított ötleteket/elemeket, amelyeket a diákok, ill. a bevont partnerek javasoltak

családfa készítése bőröndök kutyás bemutató 12. Miért ajánlaná eseményét másoknak megvalósításra; mi volt az esemény hozzáadott értéke, miben adott többet az iskolának? A mai rohanó világban egyre elfoglaltabbak az emberek és egy ilyen esemény megvalósításakor kikapcsolódást, illetve „együttlétet” biztosítunk a családoknak, bekapcsolva az iskolát is, mint második otthonukat. 13. A közösségi esemény hívószavai: CS.A.L.Á.D.: Csengele Apraja-nagyja Legyen Állandóan Derűs! 14. Megvalósító: Nagy Gáborné - Csengelei Általános Iskola

55

Szakmák nyomában játékos vetélkedő - pályaválasztáshoz KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY „RECEPTSZERŰ” LEÍRÁSA MEGYE MEGNEVEZÉSE: Fejér megye INTÉZMÉNY NEVE: Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola

1. A közösségi esemény neve: Szakmák nyomában játékos vetélkedő - pályaválasztáshoz 2. Az esemény célja: a vetélkedő két hónapon át tartó közös munka eredménye, a szerzett elméleti és gyakorlati tudásuk összegzése. Az eseménysorozat célja a látogatásokon szerzett tapasztalatok hasznosítása. Konkrét cél: Újrahasznosított elemek (autógumi, padok, székek, törött virágcserepek) felhasználásával virágládák, pihenők készítése, ezek festése a gyerekek keze által. Az elkészült díszítő elemekkel szépíteni szerettük volna az iskolát 3. Fejlesztett kompetenciák: kreativitás, vállalkozói kompetenciák, vezetői – szervezői - koordinátori szerepek; lényegkiemelő készség 4. Korosztály (életkor): 10-14 éves korig 5. Bevont fiatalok száma (fő): aktív 22 fő + 180 fő (elsősorban felső tagozatosok) 6. Szükséges eszközök: címlista, meghívó, plakát, közösségi felület szemléltető eszközök, szponzorok adományai, a fogadáshoz: süti, pogácsa, üdítő, ásványvíz, pohár, tányér, szalvéta, jutalom oklevelek 7. Helyszín(ek), helyigény rövid leírása: iskola, helyi vállalkozók, székesfehérvári iskolák, vállalkozók, Szakma Sztár Fesztivál Budapest 8. Időtartam: Előkészítés: kb. 2 hónap pedagógus munkacsoport szervezés DÖK tájékoztatás, partnerek keresése, pályaválasztási kirándulások 56

Megvalósítás: 1 nap Vetélkedő Értékelés: 1-2 óra 9. A közösségi esemény menete: munkacsoportok (pedagógus, diák) megalakulása konkrét tervek, feladatok beosztása, partnerek bevonása vetélkedő feladatainak szerkesztése, forgatókönyvének megírása meghívók, plakátok, média megjelenés koordinálása vetélkedő lebonyolítása média megjelenés ösztönzése 10. Bevont partnerek listája: támogató cégek megyei iparkamara 11. Miért ajánlaná eseményét másoknak megvalósításra? A vetélkedőn jelenlévő szülők további felajánlásokat tettek, bemutatják munkahelyüket, szakmájukat a diákok számára a jövőben is. A vállalkozók is további együttműködésükről biztosítottak bennünket, így igény esetén a következő tanévtől rendszeresen vállalják a mindenkori 7. évfolyam tanulói számára a cégük, vállalkozásuk bemutatását. 12. A közösségi esemény hívószavai: pályaválasztás Mi legyek? Mi lehetek? Mi is felnövünk! 13. Megvalósító: Kárpátiné Frank Éva Lilla - Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola

57

KénySZER NÉLKÜL drogprevenciós program KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY „RECEPTSZERŰ” LEÍRÁSA MEGYE MEGNEVEZÉSE: Komárom-Esztergom megye INTÉZMÉNY NEVE: Feszty Árpád Általános Iskola, Komárom

1. A közösségi esemény neve: KénySZER NÉLKÜL drogprevenciós program 2. Az esemény célja: dizájner drogok fogyasztásának veszélyeire való figyelemfelhívás 3. Fejlesztett kompetenciák: folyamatszemlélet, kapcsolatteremtési képesség, kezdeményezőképesség, döntési képesség, szociális érzékenység, összefüggések felismerése, felelősségvállalás 4. Korosztály (életkor): általános iskola 7-8. évfolyam (13-14 év) 5. Bevont fiatalok száma: 63 fő 6. Szükséges eszközök: Projektor, oktatófilm, saját készítésű plakátok 7. Helyszín(ek), helyigény rövid leírása: iskolai termek, közösségi terek 8. Időtartam: Előkészítés: Partnerségre való felhívás, diákönkormányzatok, tanulók, tantestület tájékoztatása, ötletroham, civilszervezetek felkeresése - kb. 3-4 hét Megvalósítás: drogprevenciós előadás, beszélgetés, szülői előadás, flash mob 2 nap 9. A közösségi esemény menete drogprevenciós film közös megtekintése, szakemberek előadása, kérdés58

feltevések és válaszok a témában csoportmunka, tapasztalatok, kötetlen beszélgetés segítő fiatalok közreműködésével, vélemények, ötletek hasonló témájú előadásokra vonatkozóan a jövőben szülői előadás drogfogyasztó fiatal szülőjének közreműködésével beszélgetés és tapasztalatok összegzése 10. Bevont partnerek listája helyi iskolák, Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület, megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési alosztály

diákok felelősek legyenek tetteikért, magabiztosak és a társadalom aktív tagjai legyenek. 13. A közösségi esemény hívószavai: a közösségi együttműködési készség, közösségi együttlét, közös gondolkodás és cselekvés, közösségi érzés tudata 14. Megvalósító: Kozenkowné Kiss Katalin és Konrád Antónia - Feszty Árpád Általános Iskola

11. Sorolja fel azokat az eseményekben megvalósított ötleteket/elemeket, amelyeket a diákok, ill. a bevont partnerek javasoltak A drogprevenciós előadáson résztvevő előadók azokat a témát érintő ismereteket, kérdéseket érintették, amelyeket a tanulók előzőleg összegyűjtöttek; az esemény elnevezése; flashmobra plakátok készítése; közös tevékenység kitalálása 12. Miért ajánlaná eseményét másoknak megvalósításra; mi volt az esemény hozzáadott értéke, miben adott többet az iskolának? Az esemény népszerűsítendő értéke ráirányítani a figyelmet a drogfogyasztás veszélyeire, valamint az egészséges életmód fontosságára. Valódi közösségi eseményként jött létre, a tervezési, megvalósítási folyamatban támaszkodtunk a fiatalok, kreativitására, kezdeményező-készség. A projekt lehetőséget teremtett arra, hogy a létrejött kapcsolatok, együttműködések alapján a 59

Történelmi diákkarnevál KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY „RECEPTSZERŰ” LEÍRÁSA MEGYE MEGNEVEZÉSE: Vas megye INTÉZMÉNY NEVE: Nagy Lajos Gimnázium, partnerek: Hefele Menyhért Szakképző, Puskás Tivadar Szakképző, Reguly Antal Német Nemzetiségi Iskola 1. A közösségi esemény neve: Történelmi diákkarnevál 2. Az esemény célja: A várospolgári identitás erősítése, történelmi tudatformálás, honvédelmi nevelés, bűnmegelőzés és a közösségi együttműködésre alapozott feladatok megoldása, történelmi szerepjáték-élő történelem óra élménypedagógiai elemekkel és drogprevencióval 3. Fejlesztett kompetenciák: együttműködési és problémamegoldó képességek, alkalmazkodási készség, kommunikációs képesség, kreativitás 4. Korosztály (életkor): 7- 60 éves 5. Bevont fiatalok száma (fő): 350 fő 6. Szükséges eszközök: padok, hangosítás, értékelő tábla, díjak, oklevelek, feladatokhoz: bigák (római harci szekér), bóják, íj, nyíl, lándzsa, céltábla, kerámia, mozaik, korhű ruhák. 7. Helyszín(ek), helyigény rövid leírása: A helyszín a Történelmi Témapark (küzdőtér, Mars mező, római légiós erőd, honfoglalás kori jurta, Agora, amely a Savaria Karnevál kiemelt helyszíne is.

60

8. Időtartam Előkészítés: A bevont partnerekkel való előzetes megbeszélések, egyeztetések. A program népszerűsítése, a meg-valósításhoz szükséges eszközök beszerzése. Megvalósítás: A helyszín berendezése, a sportvetélkedő, harci játékok, kézműves vetélkedő, felvonulás lebonyolítása, eredményhirdetés. Értékelés: Szponzori támogatásból a győztesek jutalmazása, melyet Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter adott át. 9. A közösségi esemény menete: A Témaparkba történő bevonulást az Ataru ütősegyüttes dobzenéje kísérte. A csapatok felsorakozását követően megszólaltak a fanfárok és felcsendült a Savaria Himnusz. Római kézműves vetélkedő 6 helyszínen, a delfines medence körül sörpadokból kialakított munkaállomásokon, 6 általános iskolai csapat számára egy időben, forgószínpad-szerűen: 1. Római légiós sárkánykészítés 2. Római épület – rajzolása 3. Római mozaik-kirakás 4. Sírkőfelirat– vésés (Ytong téglára) 5. Római törött cserépedény restaurálása 6. ”Bőrtehén”- készítés az Aja-Gur – jurtában. A kézműves vetélkedő feladatainak teljesítéséhez a versenybíróság 1 órát biztosított, így állomáshelyenként átlagosan 10 perc állt a diákok rendelkezésére. Az a hat általános iskolás csapat, amely pihent: 10.30 és 11.30 között „Élő történelem” órán vehetett részt a Katonatörténeti kiállításon és kipróbál-

hatta a Római Légió fegyver-raktárában az ügyességi-szimulációs játékokat. A Témaparkban egész nap üzemelt egy nagyméretű digitális élményfal, amely online kommnikációs teret biztosított a Diákkarnevál résztvevői számára, és a videós stáb által (drónnal) készített filmek és fotók is nyilvánosságot kaptak. 10.30-12.30 – Harci Játékokon vettek részt a középiskolás csapatok a Ferences-kerti Arénában, 10 helyszínen forgószínpad-jelleggel. 12.30-13.30 – Ebéd 13.30-14.00 – Rabszolga vásár a témaparkban a római erődnél. A produkciót az oberwarti gimnázium színjátszó körének tanulói adták elő. 14.00-16.00 – Kézműves vetélkedő a középiskolá-

61

soknak és párhuzamosan az Arénában Harci Játékok az általános iskolai csapatok részvételével. 16.00-16.30 – A versenybírák értékelik és összesítik a csapatok teljesítményét, rangsorát. 16.30-17.00 – Eredményhirdetés és a győztes csapatok díjazása, ünnepi beszédet mondott Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter Úr, az első szombathelyi történelmi Diákkarnevál fővédnöke és Georg Rosner Oberwart polgármestere. Felsőőr és Szombathely az idén ünnepli testvérvárosi kapcsolatának 25. jubileumát, amelyhez hozzájárult a Diákkarnevál is azzal, hogy két osztrák csapat is részt vett a programban. 17.00-17.30 – Felvonulás – Aréna u.- Thököly u.- Savaria tér – Főtér –Széchenyi u.- Szily J. u. – Romkert – Ady tér – MMIK ( a felvonuláson 350 fő vett részt!) A felvonulást római bigás fogat vezette, amelyen a „Legek” versenyének leány győztesei utaztak. Őket követte a Római Légió és a Magor Íjászok, majd a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezérzászlaja után az általános iskolai csapatok, mögöttük pedig a középiskolák diákjai. A felvonuláson részt vettek a szombathelyi kötélugrók és a Zörej zenekar kisdobosai is. A felvonulás végállomásánál, az MMIK előtti téren fellépnek a Keleti Udvar hastáncos műhely tehetséges fiataljai. 18.00-19.15 – A Burgenlandi Magyar Kultúegyesület diákszínjátszóinak vendégjátéka- Tasnádi: Drogfutár c. tragikomédiáját adták elő. 19.30.- 20.00 – a Diákkarneválon résztvevő csapatok elvonulása. 62

Az első szombathelyi történelmi Diákkarnevál a résztvevő diákok, tanárok, szülők, vendégeink és a sajtó véleménye tükrében is kiválóan teljesítette küldetését. Alapvetően a diákság öntevékenységére – problémamegoldó képességére, találékonyságára és együttműködési készségére- épülő rendezvény a szakmai és polgári közvélemény szerint is folytatásra méltó. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott Diákkarnevált, mint a város „Florália ünnepét” tehát évente szeretné megrendezni a tanév végén a KLIK Szombathelyi Tankerülete. 10. Bevont partnerek listája: polgármester, adományozásba-támogatásba bevont helyi és környékbeli cégek, civil szervezetek, honvédség, rendőr-főkapitányság, helyi média 11. Sorolja fel azokat az eseményekben megvalósított ötleteket/elemeket, amelyeket a diákok, ill. a bevont partnerek javasoltak A római kori sírfelirat készítése és a „legek” versenye (legerősebb leány és fiú vetélkedő) 12. Miért ajánlaná eseményét másoknak megvalósításra? Intézmények közötti kapcsolat erősítése, a diákság és a szombathelyi civil társadalom közötti újszerű kapcsolatok kialakítása a Diákkarnevál és a Savaria Történelmi Karnevál során. 13. A közösségi esemény hívószavai: közösségépítés, együttműködés, hagyományok Ave Juventus Savariense= Éljen Savaria Ifjúsága! Játszunk együtt történelmet!

14. Megvalósító: Dr. Szabó Gábor - Nagy Lajos Gimnázium, partnerek: Hefele Menyhért Szakképző, Puskás Tivadar Szakképző, Reguly Antal Német Nemzetiségi Iskola

63

NA NE! – Ne adj hangot az erőszaknak! – Figyelemfelhívó eseménysorozat KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY „RECEPTSZERŰ” LEÍRÁSA MEGYE MEGNEVEZÉSE: Veszprém megye INTÉZMÉNY NEVE: Monostorapáti, Művészetek Völgye Általános Iskola

1. A közösségi esemény neve: NA NE! – Ne Adj Hangot az Erőszaknak! – Figyelemfelhívó eseménysorozat 2. Az esemény célja: Célunk egy olyan közösségi esemény létrehozása volt, ahol a tanulók a hétköznapi környezetükből kiszakadva interaktív módon, új információkat tudhatnak meg az iskolai erőszakról. Testközelből szembesülnek azok megjelenési formáival, következményeivel. Mindezt egymásra épülő eseményeken keresztül tapasztalhatják meg, ébren tartva figyelmüket és érdeklődésüket a téma iránt. 3. Fejlesztett kompetenciák: tolerancia, együttműködő készség fejlesztése, önfegyelem, közösségi szellem, iskolai erőszakkal kapcsolatos fogalmak megismerése, kezelése, erkölcsi nevelés, szocializáció, vállalkozói kompetencia fejlesztése, vezetői-, irányítói-, koordináló képességek fejlesztése, kommunikációs képesség, csapatmunka, problémamegoldó készség, értő figyelem 4. Korosztály (életkor): Bírósági tárgyalás megtekintése ill „Diák-sajtótájékoztató”: 14 éves kor Erőszakmentes nap: 10-14 éves kor Flashmob: 2-60 éves kor 64

5. Bevont fiatalok száma (fő): a tárgyaláson a helytől függően kis létszámú csoport tud részt venni; a többi programelem kb. 150 fő számára is megszervezhető 6. Szükséges eszközök: Az esemény szervezéséhez szükséges eszközök: telekommunikációs eszközök, multimédiás eszközök (nyomtató, számítógép, internet, diktafon, videókamera, fényképezőgép, projektor, kivetítő vászon, hangfal) Munkacsoport megbeszélés: kréta, tábla Tesztírás: számítógép, géppapír, nyomtató, toll Arculat kialakítása: papír (plakátok), filctollak, fes ték, nyomtató, kendőkhöz: pöttyös anyag, varrógép Kérdések gyűjtése: dobozok, festék, papír, toll, cet- lik „Diák-sajtótájékoztató”: névtáblához, meghívóhoz, köszönő levélhez: papír, nyomtató; víz, ajándék a vendégeknek, videokamera, fényképezőgép, diktafon, plakát Erőszakmentes nap: pöttyös kendők, sütemények, tálcák, szalvéták, NA NE! táblák, nyomtató, papír, post-it cetlik, filctoll, hangosítás: hangfal, mikrofon, zene, videofilm, laptop, projektor, kivetítő vászon; nyomtató, papír, plakátok, digitális tábla, fényképezőgép Flashmob: buborékfújó, hangosítás, mikrofon, zene, számítógép, drone, fényképezőgép, videokamera 7. Helyszín(ek), helyigény rövid leírása: A szervezés –megvalósítás fő helyszíne maga az iskola Bírósági tárgyalás: Tapolcai Járásbíróság, tárgyalóterem „Diák-sajtótájékoztató”: Tapolcai Járásbíróság – üres tárgya-

lóterem átrendezve, Tapolcai Rendőrkapitányság – üres fogda, rabosító helyiség látogatása 8. Időtartam: Előkészítés: partnerkutatás és bevonás, munkacsoport megbeszélés, az esemény előzetes meghirdetése (Facebook oldal létrehozása, plakátok), arculat tervezése, kialakítása, teszt összeállítása, zenék-videók gyűjtése, feladatok kiosztása, terem berendezése Megvalósítás: Bírósági tárgyalás és értékelése: 4 óra Teszt megírása: 2,5 óra Kérdések gyűjtése: 3 óra „Diák-sajtótájékoztató”: 3 óra Erőszakmentes nap: 5,5 óra Értékelő feldolgozás: osztályonként kb 1-1 órában 9. A közösségi esemény menete: Partnerkutatás, Munkacsoport megbeszélés- célkitűzés, a közösségi esemény megtervezése Iskolai erőszakkal kapcsolatos bírósági tárgyalás megtekintése majd arról beszélgetés egy büntető bíróval, Arculat tervezés és kivitelezés (logó, esemény neve, színe, szlogen, plakát, dobozok kérdés gyűjtéshez, egyen kendők varrása) Tesztírás az iskolai erőszakról felső tagozatban; Kérdések gyűjtése az iskolában az igazságszolgáltatásban együtt dolgozó szervezetek képviselőihez: Mit kérdeznél egy…? (bűnügyi nyomozó, ügyész, ügyvéd, bűntetőbíró, rein65

tegrációs tiszt ) a „diák-sajtótájékoztatóra”; „Diák-sajtótájékoztató”- az összegyűjtött, kiválogatott kérdésekkel, melyet feltehettek a szakembereknek, látogatás a rendőrségen; Erőszakmenetes nap az iskola felső tagozatában (villámakciók szünetben, teszt kiértékelése, előadás, vetítés, sütivásár, post-it cetlik, zene, video, közös fotó) Buborékfújó flashmob az iskola udvarán 10. Bevont partnerek listája: járásbíróság, rendőrkapitányság és a büntetés-végrehajtás intézményi rendszere, szülői munkaközösség 11. Sorolja fel azokat az eseményekben megvalósított ötleteket/elemeket, amelyeket a diákok, ill. a bevont partnerek javasoltak esemény neve, szlogen, logo tervezés, egyen pöttyös kendő, illusztráció a dobozra, süti vásár, post-it cetlik az iskola falára, tesztírás, köszönetajándék 12. Miért ajánlaná eseményét másoknak megvalósításra? A tanulók interaktív módon szerezhettek tapasztalatot, ismeretet az iskolai erőszakról, ami hatásosabbnak tűnt a hagyományos módszereknél. Az iskola kapuit kinyitva más intézményekkel kooperálva, olyan helyekre jutottak el, mely ismeretlen volt eddig számukra. Új foglalkozások feladatkörébe nyerhettek bepillantást, mely akár a továbbtanulásnál is segíthet nekik a döntéshozásban, mely területen folytassák tanulmányaikat. 13. A közösségi esemény hívószavai: erőszakmentesség, közös összefogás, szocializáció, aktív rész-

vétel, kreativitás, közösségformálás, erkölcsi nevelés, interaktív tapasztalás, 14. Megvalósító: Vers Csilla - A megvalósítás helyszíne: Monostorapáti, Művészetek Völgye Általános Iskola. A pedagógus a program befejezését követően a Báthory István Általános Iskola és Köznevelési Típusú Sportiskola munkatársaként található meg.

66

Ismerjük meg egymást KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY „RECEPTSZERŰ” LEÍRÁSA MEGYE MEGNEVEZÉSE: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye INTÉZMÉNY NEVE: Csaholci Általános Iskola

1. A közösségi esemény neve: „Ismerjük meg egymást” 2. Az esemény célja: Olyan programokat szervezése, ahol gyermekeink megismerik a közösség népi kultúráját, a népi értékeket. Célunk, néprajzi, népzenei ismereteket nyújtása. 3. Fejlesztett kompetenciák: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 4. Korosztály (életkor): 7-14 év 5. Bevont fiatalok száma (fő): 150 6. Szükséges eszközök: gyöngy, festékek, ceruza, rajzlap, népi játékok, kosárfonáshoz vessző, sportszerek, hangosítás, íj, ostor, kerékpár stb. 7. Helyszín(ek), helyigény rövid leírása: Iskola udvar, sportpálya 8. Időtartam: Előkészítés: két hét - Megvalósítás: három nap Értékelés: két nap 9. A közösségi esemény menete: 1 nap: Roma nap /Roma kupa labdarúgó torna, Roma Ki Mit Tud? Kosárfonás, roma hagyományok előadás, cigány pogácsa készítés/ 67

2 nap: Hagyományőrző nap /Íjászat, lovaglás, ostor csördítés, népi étel főző verseny, lovas szekerezés, néptánc, táncház stb./ 3 nap: Partner nap /rendőrségi bemutató, rendőrségi járművek megtekintése, fegyverek megtekintése, rendőrségi előadás, kerékpáros verseny stb./ 10. Bevont partnerek listája: kisebbségi önkormányzat rendőrség Máltai Szeretetszolgálat hagyományőrző egyesületek szülői munkaközösség 11. Miért ajánlaná eseményét másoknak megvalósításra? A népi értékeink szülőföldünkhöz kapcsolódó témák, melyek a népköltészet, népzenei hagyományokon keresztül szebbé, gazdagabbá tehetik életünket. A szülők részt vettek a népi játékok előadásában, valamint az eszközkészítésben. Célunk volt egy olyan programsorozat lebonyolítása, amely közelebb hozza egymáshoz az embereket, a toleranciára és a másság elfogadására épít. 12. A közösségi esemény hívószavai: értékek hagyományok generációk 13. Megvalósító: Panulin Szabolcs - Csaholci Általános Iskola

68

Szülői klub KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY „RECEPTSZERŰ” LEÍRÁSA MEGYE MEGNEVEZÉSE: Győr-Moson-Sopron Megye INTÉZMÉNY NEVE: Győri Eötvös József Általános Iskola és Szakiskola

1. A közösségi esemény neve: Szülői klub 2. Az esemény célja: A várospolgári identitás erősítése, történelmi tudatformálás, honvédelmi nevelés, bűnmegelőzés és a közösségi együttműködésre alapozott feladatok megoldása, történelmi szerepjáték-élő történelem óra élménypedagógiai elemekkel és drogprevencióval 3. Fejlesztett kompetenciák: szociális kompetenciák, társas kompetenciák, önismereti kompetenciák 4. Korosztály (életkor): kb. 40 szülő 5. Szükséges eszközök: Meghívók, köszönőajándék (mind a kettőt saját kezűleg készítettük el), ásványvíz, a gulyáshoz hozzávalók, ropogtatnivalók 6. Helyszín(ek), helyigény rövid leírása: az iskola termei, a helyi horgászegyesület telephelye 7. Időtartam: Előkészítés: előkészítő találkozó 3 óra, előkészítés: meghívók, ajándékok elkészítése. Megvalósítás: alkalmanként 4-5 óra délután 69

értékelés: értékelő és lezáró találkozó 3 óra 8. A közösségi esemény menete Előkészítés: Helyi probléma felmérése – szülők nem tartják a kapcsolatot az iskolával, nem jelennek meg szülői értekezleten, fogadóórán; célcsoport kiválasztása: 1. szülők, 2. diákok; programok megtervezése: rendhagyó szülői értekezlet, kulturális nap; külső helyszín lefoglalása, a meghívott vendégek felkérése és szálláshelyének valamint köszönő ajándékának biztosítása; eszköz és anyagigény felmérése: meghívók, köszönő ajándékok, vendéglátás kellékei; Megvalósítás: 1. alkalom: meghívók elküldése, szülők fogadása, vendéglátása, az esemény végén a köszönő ajándékok kiosztása 2. alkalom: szülők telefonos megkeresése és meghívása, meghívott vendégek fogadása, a vendégek felkonferálása Utómunka: események megvalósulásának és hatékonyságának értékelése, a tanév menetének, programjainak tervezése az értékelés tükrében. 9. Bevont partnerek listája: roma kulturális egyesület, előadó a romológia tanszékről, a rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztálya, szülői munkaközösség, diákönkormányzat, átmeneti otthon működtető alapítvány, megyei gyermekközpont, anya-csecsemő és gyermekotthon 10.Diákok, illetve a bevont partnerek javaslata: A diákok javaslata alapján a szülőket telefonon kerestük meg, mivel saját bevallásuk szerint a tanulók egy része nem mutatja meg otthon a meghívókat.

11. Miért ajánlaná eseményét másoknak megvalósításra? Az esemény megvalósítását olyan intézményekben ajánlanám, ahol a szülők nehezen bevonhatóak az iskola programjaiba. Eredményként a szülők aktív részvételét, ezáltal a velük történő szorosabb személyes kapcsolat kialakítását mutathatjuk fel. 12. A közösségi esemény hívószavai: aktív részvétel, együttműködés, őszinte odafordulás, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás, empátia 13. Megvalósító: Avar-Gál Orsolya - Győri Eötvös József Általános Iskola és Szakiskola

70

Amit te is megtehetsz (Ölelés Világnapja) KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY „RECEPTSZERŰ” LEÍRÁSA MEGYE MEGNEVEZÉSE: Békés megye INTÉZMÉNY NEVE: Tisza Kálmán Szakképző Iskola

1. A közösségi esemény neve: Amit te is megtehetsz (Ölelés Világnapja) 2. Az esemény célja: Tanulók bevonása sérült gyermekekkel való együttműködésre, közösségi szellem fejlesztése és erősítése a középiskolás nemzedék tudatában, beépítése az iskolai oktatás gyakorlatába, a másokkal való törődés, együttérzés, társadalmi empátia erősítése, valamint mindezek személyiségformáló erejének hangsúlyozása. 3. Fejlesztett kompetenciák: szemlélet kialakítás, előítéletek feloldása, új ismeretek megszerzése, közösség építése, személyiség fejlesztése 4. Korosztály: középiskolás korosztály 5. Bevont fiatalok: 30 fő 6. Szükséges eszközök: projektor, laptop, hangfal 7. Helyszín(ek), helyigény: Osztályterem, közösségi terek 8. Időtartam: Előkészítés: téma iránti érzékenyítés (néhány tematikus osztályfőnöki óra keretében) Megvalósítás: közös program megvalósítása (egy délutáni közös prgram) Értékelés: délutáni szabadfoglalkozás keretében 71

9. A közösségi esemény menete: Tanulók kiválasztása Közös programszervezése az érintett két csoport számára (ismerkedés) Ölelés világnapja alkalmából ölelésgyűjtés több helyszínen 10. Bevont partnerek listája: Gyógypedagógiai oktatási egység 11. Sorolja fel azokat az eseményekben megvalósított ötleteket/elemeket, amelyeket a diákok, ill. a bevont partnerek javasoltak „A város központjába is gyűjtsünk öleléseket.” 12. Miért ajánlaná eseményét másoknak megvalósításra? A téma iránt érzékeny tanulók nyitottabbá, kezdeményezőbbé váltak, nagyobb önbizalommal vágnak bele új kihívásokba. 13. A közösségi esemény hívószavai (pl. aktív állampolgárság, demokrácia, részvétel): Amit te is megtehetsz! Nem a sajnálat, hanem az elfogadás, segíteni akarás a lényeg. 14. Megvalósító: Moldován-Garas Helga - Tisza Kálmán Szakképző Iskola vári iskolák, vállalkozók, Szakma Sztár Fesztivál Budapest

72

Egy ügy Együtt KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY „RECEPTSZERŰ” LEÍRÁSA MEGYE MEGNEVEZÉSE: Baranya megye INTÉZMÉNY NEVE: Mohács Térségi Általános Iskola, Széchenyi István Általános Iskola, SÁI és AMI Dunaszekcsői Tagiskolája

1. A közösségi esemény neve: „Egy ügy Együtt” 2. Az esemény célja: Az ilyen együttlétek lehetővé teszik az egészséges gyerekek számára, hogy találkozzanak és elfogadják a sérült társaikat. A program célja volt, hogy csökkentsük az előítéletet a fogyatékkal élőkkel szemben. 2. Fejlesztett kompetenciák: tolerancia, elfogadás, empátia, együttérzés, segítségnyújtás 3. Korosztály (életkor): A korcsoport választásánál figyelembe vettük az életkori sajátosságokat: mivel a partnerek fiatalkorú felnőttek, ezért a 10-12 éves gyerekeket találjuk a legmegfelelőbbnek a folyamat elindításához. 4. Bevont fiatalok száma (fő): A résztvevők 30 általános iskolai tanuló, 15 lakó a Pándy Kálmán Otthonból, foglalkozásvezetők, szülők, pedagógusok (63 fő) 5. Szükséges eszközök: Csuhé, zeneeszközök, kendő, sütéshez hozzávalók, projektor, számítógép, rafia, névtábla 6. Helyszín(ek), helyigény: a helyi ifjúsági centrum, tornaterem, aula és az IC 73

előtti közterület 7. Időtartam: Előkészítés: 5-10 óra Előzetes megbeszélés a tankerülettel és a partner szervezetekkel, 2-4 óra, osztályfőnöki órák keretében bemutattuk a program főbb elemeit a diákoknak 1 óra/ osztály Megvalósítás: (egy délután) Egyéni választás alapján dönthettek az önismereti drámajáték, a modern tánc, a dob előadás, a közös kólótanulás, illetve a kézműves foglalkozás mellett. Értékelés: 2 óra Értékelő megbeszélés a partnerek bevonásával. 8. A közösségi esemény menete: Megbeszélés, időpont, helyszín egyeztetése, partnerekkel való egyeztetés és a forgatókönyv véglegesítése a munkacsoporttal. Támogatók keresése Osztályfőnöki órán gyerekek felkészítése, névtábla kendő készítése sütemények sütése a gyerekekkel, rendezvény (tánc, csuhé, dob, ének, drámajáték), uzsonna, ismerkedés, a tanultak közös bemutatása 9. Bevont partnerek listája: fogyatékkal élők bentlakásos otthona, szülői munkaközösség, ifjúsági centrum, helyi zenekar 10. Sorolja fel azokat az eseményekben megvalósított ötleteket/elemeket, amelyeket a diákok, ill. a bevont partnerek javasoltak: Névtábla, csuhévirág készítése, drámajáték, kendő készítése, süteménysütés a résztvevőknek

11. Miért ajánlaná eseményét másoknak megvalósításra; mi volt az esemény hozzáadott értéke, miben adott többet az iskolának? Az önkéntesség biztosította, hogy mindenki talált a kedvére való elfoglaltságot. A dobolás tanítványaink számára egy újszerű elfoglaltság volt. A tanulók képesek épülésére lenni szűkebb közösségüknek, de városunknak is. 12. A közösségi esemény hívószavai: elfogadás, „egy ügy – együtt”, tolerancia, empátia, szeretet, együttműködés 13.Megvalósító: Lőrinczné Czifra és Skaliczki Judit - Mohács Térségi Általános Iskola Széchenyi István Általános Iskola, SÁI és AMI Dunaszekcsői Tagiskolája

74