Sikeresen működő kreatív régiók, kiemelten az egyetemek szerepére
Benchmark tanulmány „Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési szerepvállalási lehetőségének vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben” című, HUSRB/1002/213/086 számú projekthez
Program honlap: http://www.hu-srb-ipa.com/ A tanulmány nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
1
Tartalom
1
Tartalom ........................................................................................................................ 2
2
Rezime na srpskom jeziku ..................................................... Error! Bookmark not defined.
3
Bevezetés ...................................................................................................................... 5
4
A kreatív gazdaság térnyerése ..................................................................................... 5
5
A kreatív gazdaság társadalomszerkezeti átalakulása ................................................. 9
6
A kreatív ágazatok lehatárolása ................................................................................. 10
7
Sikeresen működő kreatív régiók ............................................................................... 14
7.1 Öt kreatív régió kezdeményezés, a DaytonCREATE .............................................................14 7.2 Stockholm IT Régió ..........................................................................................................17 7.3 Øresund régió, a kreatív metapolisz ...................................................................................19 7.4 Közép-Európa Régió-CENTROPE ........................................................................................20 7.5 További példák a sikeresen működő kreatív régiókra ..........................................................23 8
Összegzés.................................................................................................................... 24
9
Irodalomjegyzék ......................................................................................................... 26
2
2
Rezime na srpskom jeziku Uspešne kreativne regije - naglasak na ulozi univerziteta U 21. veku značaj kreativnosti, znanja i inovacije u ekonomskom razvoju je
porastao. U internacionalnoj i domaćoj konkurenciji gradova i regija sve je važnije kakvu društvenu i ekonomsku sredinu one mogu pružiti da bi se kreativna ekonomija naselila. Danas je prihvaćen stav, da izvor kompetitivne prednosti razvijenih ekonomija jeste znanje i njegov komodificiran oblik, inovacija. Inovatori treba da budu oštrovidni i kreativni u novom sistemu ekonomije gde ideje znače „novac“, dok informativne tehnologije igraju ulogu „banke“ koje „novac“ pomeraju na globalnom nivou (Reich 2001). Ta pojava donosi i promenu radne snage, jer u inovativnim granama industrije i u inovativnim preduzećima potrebne su obrazovane ljudske resurse visokog kvaliteta da bi bili uspešni u globalnoj konkurenciji. Istraživanje prvo daje pregled procesa koji su doveli do širenja kreativne ekonomije, i pregled najvažnijih karakteristka kreativne ekonomije. Ako uzmemo važne tačke iz raznolikih definicija kreativne ekonomije, možemo tvrditi sledeće: Većina preduzeća u kreativnoj ekonomiji je mala, i karakteristično je da su veoma fleksibilna u privredi i imaju sklonost ka formiranju mreža. Važna karakteristika je da kreativna ekonomija privlači i druge, dopunske ili povezane, privredne delatnosti. Pored toga, da bi se naselila kreativna ekonomija, neophodno je prisutnost visokoškolskih ustanova koje osiguraju visoku stručnu spremu ljudskim resursima i prisutnost kulturalnih institucija visokog kvaliteta, a takoĎe i inspirativna, šarolika, bezbedna i tolerantna sredina. Zbir svih tih faktora omogućuje razvoj kreativnog znanja, pošto se ona naslanja na obrazovne i intelektualne institucije grada i na zbir znanja lokalnog društva. U kreativnoj ekonomiji neophodno je da su kreativne grane i sektori industrije prisutne u velikom broju i koncentraciji. Ovo istraživanje je pokazalo kakve načine grupisanja kreativnih grana industrije predstavlja stručna literatura. Mada su ti načini raznoliki, imaju zajedničku karakteristiku: u kreativne grane industrije pripadaju one 3
delatnosti koje se osnovaju na kreativitet, znanje i talenat pojedinaca, i doprinose rastu blagostanja i broja radnih mesta kroz stvaranje i korišćenje intelektualne svojine Pored prezentacije teorijskog pristupa načinima grupisanja kreativne ekonomije i kreativnih regija, naš rad je na osnovu domaće i strane stručne literature predstavio i kreativne regije, kojih ima malo, ali su zato uspešne i stvaraju uzor. Prvo predstavljamo kako je regija Dajton postala kreativna regija i dajemo detalje o tih pet projekata koja su imala najviše uticaja na taj proces. Sledi IT regija Štokholm iz Švedske koja je jedan od najjačih urbanih regija u Evropi kada se radi o tehnologiji i inovacijama. Da bi regija Štokholm postala uspešna kreativna regija bili su potrebni sledeći faktori: korisna struktura industrije i veoma uspešna kooperacija akademskog, privatnog i biznis sektora. Istraživanje uzima za primer i Centralnoevropsku regiju, takozvanu CENTROPE. CENTROPE je sačinjen sa ciljom da se ostvari saradnja izmeĎu 14 gradova i regija iz Češke, Slovačke, MaĎarske i Austrije. Ta saradnja je iskoristila geografsku blizinu pa omogućava zajedničke prekogranične projekte u oblastima privrede, politike, umetnosti, kulture, istraživanja, obrazovanja i zaštite sredine. Centralnoevropska regija je danas model koji uspešno prikazuje ogromni potencijal skriven u ostvarenju zajedničkog prekograničnog razvoja privrede. Kao dalje primere, rad prikazuje manje i srednje regije, koje su uprkos svoje veličine prepoznale mogućnosti koje pružaju kreativne grane industrije i pošto su izradile odgovarajuće strategije postale su kreativne regije isto kao i velike urbane regije. Istraživanje je postiglo svoj originalni cilj, jer je uspešno pokazalo koncept i najvažnije karakteristike kreativne regije iz teorijskog ugla, a na osnovu domaćih i stranih benčmark (benchmark) primera uočili smo koji su tipovi saradnje, projekti i programi potrebni za razvoj uspešne kreativne regije.
4
3
Bevezetés A XXI. századig a fordista, vagyis tárgyi alapú gazdaság dominált, azonban a
gazdaság globálizálódásának eredményeképpen napjainkban a magas hozzáadott értéket hordozó szolgáltatások és nem tárgyi javak térnyerése figyelhető meg. Elengedhetetlenül fontossá válik a munkaerő minősége, kreativitása, specializáltsága az adott területen, így a termelési tényezők mennyisége helyett annak minőségére fektetnek nagy hangsúlyt. Az elmúlt két évtizedben az emberi erőforrásnak egyre inkább központi szerep jut az országok és régiók fejlődésében. Ennek elsődleges oka, hogy
a
fejlett
társadalmak
növekvő
mértékben
úgynevezett
„tudás
alapú
gazdaságokká” válnak, amelyekben a felsőfokú végzettséggel rendelkező emberi erőforrást a gazdasági növekedés döntő tényezőjének tekintik. Manapság a tanuló régió fogalma már közismert és kutatott terület, amelynek gyakorlati alkalmazására is számos példát ismerünk. Napjainkban, a kreatív korban azonban a kreativitással kapcsolatban egy új kutatási terület bontakozik ki. A kreatív régiók fogalma egyre ismertebb, de egy kevésbé kutatott terület. A kreatív régiók lényegének feltárása egy kurrens téma, amely nemcsak a napjainkat leíró folyamatok megértéséhez, hanem a régiók esetleges kitörési pontjainak feltárásához is hozzájárul. A kutatás ezen részének kiemelt célja a kreatív régiók fogalmának valamint legfontosabb jellemzőinek ismertetése, továbbá a hazai és nemzetközi benchmark példák alapján a még kevés, de sikeresen működő kreatív régió bemutatása. A kutatás azon alapkérdésekre keresi a választ, hogy mitől lesz egy régió kreatív, valamint milyen típusú együttműködésekkel, milyen projektek és programok segítségével válik igazán sikeressé egy kreatív régió.
4
A kreatív gazdaság térnyerése A fejlett gazdaságok versenyelőnyében a tradicionális, hagyományos termelési
tényezők egyre kevésbé dominálnak, helyettük a tudás, a kreativitás és az innováció vált a versenyképesség legfontosabb forrásává. A tudás, a kreativitás és a területi 5
fejlődés lehetséges kapcsolódási pontjainak feltérképezésével Gunnar Törnqvist és Ake Andersson foglalkozott elsőként. Törnqvist
„Creativity
and
the
renewal
of
regional
life”
című
1983-as
tanulmányában hívta fel a figyelmet a kreatív környezet fontosságára, valamint megalkotta a „kreatív miliő” fogalmát. Törnqvist (1983) szerint a kreatív miliő négy alkotóeleme: (1) az emberek közötti információáramlás, (2) a tudás, vagyis az információk birtoklása, (3) a kompetencia, vagyis a megszerzett tudás alkalmazása, valamint (4) a kreativitás. Két évvel később 1985-ben Andersson a „Creativity and regional
development”
című
tanulmányában
hat
tényező
felsorakoztatásával
határozza meg a kreatív gazdasági miliő mibenlétét. Ezen tényezők a következőek (Andersson 1985): 1. szilárd pénzügyi alapok 2. magas szintű tudás és kompetencia 3. a tapasztalt szükségletek és a meglévő lehetőségek közötti egyensúlytalanság 4. a sokszínű társadalmi-gazdasági környezet 5. a jó közlekedési és telekommunikációs lehetőségek 6. a strukturális instabilitás, amely szinergikus fejlődést tesz lehetővé. Malecki (1987) a regionális kreativitás meghatározásánál három tényezőt emelt ki: 1. kiterjedt kompetenciákkal rendelkező, magasan képzett munkaerő jelenléte 2. nagyváros, illetve agglomerációja, amely elér egy bizonyos népességszámot (kritikus tömeg), ahol intenzív kulturális élet és információáramlás történik 3. a „strukturális instabilitást és szinergiákat” elősegítő feltételek Malecki (1987) szerint a tényezők közül az első kettőt egyszerű mérni és elemezni, azonban a harmadik tényező térbeli vizsgálata nehézségeket okozhat. Azt a megállapítást, hogy a kreativitásnak napjainkban fontos szerepe van a regionális fejlődésben Peter Hall több írásában is hangsúlyozza. Peter Hall 2000-ben megjelent „Creative cities and economic development” című művében egyértelműen kijelenti, hogy a XXI. század városfejlődésében a tudás, a kreativitás, és az innováció minél szorosabb összefonódása szükséges, ugyanis csak azon városrégiók tudnak a globális 6
versenyben helyt állni, amelyek kreatív miliőt képesek kialakítani. A szerző további megállapítása, hogy a városoknak tanulniuk kellene a már sikeres városok példájából. Amennyiben egy város a kultúráját kívánja fejleszteni, akkor London vagy Athén, abban az esetben, ha technológiai előrelépést kívánnak megvalósítani, Berlin, Manchester vagy a Szilícium-völgy szolgálhat példaértékkel. A kreatív gazdaság előtérbe kerülése és kutatott területté válása 2000 utáni időszakra tehető. Számos tanulmányban sokan sokféleképpen és különböző megközelítéssel próbálták meghatározni a kreatív gazdaság mibenlétét. Ezidáig nem született egységes definíció, ugyanakkor a kreatív gazdaság szűkebb-tágabb értelmezésére számos példát találhatunk a nemzetközi szakirodalomban. Hartley (2005) szerint a kreatív gazdaság magába foglalja a kulturális gazdaságot, továbbá az összes szerzői jogi iparágat, ideértve az információs és kommunikációs technológiákat és a kutatás-fejlesztést is. Ezen megközelítést azzal indokolja, hogy valamennyi
felsorolt
tevékenységre
igaz,
hogy
közös
gyökerük
az
egyéni
kreativitásban, alkotókészségben rejlik. Továbbá az egyedi produktum létrehozásához tudás intenzív munkavégzés szükséges, valamint magas információs tartalommal kell rendelkeznie (Hartley 2005). Howkins (2002) a kreatív gazdaságot a szerzői jogok, a szabadalmak, a védjegyek és a minta oltalmak hatálya alá tartozó alkotásokkal definiálja, vagyis tulajdonképpen a szellemi tulajdonok fogalmát tekinti kiindulópontnak. Howkins (2002) szerint a kreatív gazdasághoz a következő tevékenységek köthetőek (1. táblázat).
1. táblázat A kreatív gazdasághoz kötődő tevékenységek építészet
képzőművészet
iparművészet
formatervezés
divat
film
zene
előadóművészet
reklám
rádiózás
televíziózás
könyv- és lapkiadás
kutatás fejlesztés
és
szoftver
videójátékok
7
Forrás: Howkins (2002) alapján saját szerkesztés Hawkins elemzésében az általa 15 iparág alapján meghatározott kreatív gazdaság globális összteljesítményét mérte. A vizsgálata kimutatta, hogy a kreatív gazdaság összteljesítményéhez a legnagyobb mértékben a kutatás és fejlesztés járult hozzá, ezt követte a könyv- és lapkiadás, majd a szoftveripar.
A
bemutatott
fogalmi
megközelítéseken
kívül
természetesen
számos
meghatározás létezik. Ezen széleskörű definiálások lényeges pontjait összefoglalva a következő megállapításokat tehetjük a kreatív gazdaság területi sajátosságaira. A kreatív gazdaságot alkotó vállalatokra többnyire a kis cégméret, a nagyfokú üzleti rugalmasság és a hálózatosodásra való hajlam jellemző. Kiemelhető, hogy az üzleti rugalmasság nem párosul letelepülési rugalmassággal, vagyis a kreatív gazdaságban működő vállalatok előnyben részesítik a nagyvárosokat, hova tovább azokon belül is néhány
kiemelt városnegyedet
(Mészáros
et
al.
2010).
A nagyvárosok
a
sokszínűségükkel, fejlett háttér és IT infrastruktúrájukkal, valamint a tudásáramlást elősegítő
hálózatok
jelenlétével
megfelelő
közeget
biztosítanak
a
kreatív
munkavégzésre. Arra a kérdésre, hogy milyen hatással van a kreatív gazdaság a területi egységekre, ezen belül is a régiókra Bontje és szerzőtársai 2011-ben megjelent „Pathways
Toward
European
Creative-Knowledge
City-Regions”
című
tanulmányukban részletesen kitérnek. A tanulmány kiemeli azt, hogy a kultúra, a tudás és azon belül a kreatív tudás erősen helyfüggő és alapvetően a városokhoz kapcsolódik. Rávilágítanak arra is, hogy a kreatív tudás a városok oktatási és szellemi intézményeiből, valamit a helyi társadalom tagjainak felhalmozott ismereteiből táplálkozik. A kreatív gazdaság fontos jellemzője továbbá, hogy más, kiegészítő vagy kapcsolódó gazdasági tevékenységeket is vonz. Ilyen például a turizmus, amit a kulturális gazdaság vonz, vagy a hardveripart vonzó IT-szektor (Bontje et al. 2011). A tanulmány választ ad arra is, hogy melyek azon legfontosabb telepítő tényezők, amelyek a kreatív gazdaság letelepedését ösztönzik egy adott régióban. A szerzők szerint
a
kreatív
gazdaság
nem
rendelkezik
hatalmas
nyersanyag-és
munkaerőigénnyel, így nem az eddigi telephelyelméletek szerinti „hard” telepítő 8
tényezők a döntőek, hanem sokkal inkább a „soft” tényezők. A kreatív tevékenységet végzők számára az inspiráló, sokszínű, biztonságos és toleráns környezet a fontos, amelyben mindenki megtalálja a saját nyelvi, etnikai, vallási identitásának megfelelő közeget (Bontje et al. 2011). Napjainkban azok a városok és régiók tudják leginkább magukhoz vonzani a kreatív rétegeket, amelyek leginkább megfelelnek az előbb említett szempontoknak. Ugyanis a kreatív tevékenységet végzők számára ezen kreatív közeg lesz a vonzó, ami pedig tovagyűrűző hatásként elvezet az adott régióban a kreatív gazdaság növekvő koncentrációjához, amely eredményeként a régió gyorsabb ütemű gazdasági fejlődést képes produkálni.
5
A kreatív gazdaság társadalomszerkezeti átalakulása Mindezek után felmerül azon kérdés, hogy milyen jellemzőkkel bír a kreatív réteg
és egyáltalán kiket sorolhatunk a kreatív tevékenységet végzők körébe? A kreatív gazdaság fejlődésének vizsgálata a területi változások elemzésén túl a társadalom szerkezeti változásainak feltérképezésére is kiterjed. A szakirodalomban a kreatív tevékenységet végző emberek legelterjedtebb és legtöbbet hivatkozott tipizálása Richard Florida nevéhez fűződik. Florida a „The Rise of the Creative Class” című könyvében ismerteti a humán tőke speciális szegmensének, a kreatív osztálynak a meghatározását. A kreatív osztály központi magjába tartoznak a tudományokban, az építészetben, a formatervezésben, az oktatásban, a művészetek, a zene- és szórakoztatóipar területén dolgozók. A „szuperkreatív mag” feladata az „új
gondolatok, új technológiák, és vagy új kreatív tartalmak létrehozása.” (Florida, 2002, 8.o.). A kreatív osztály központi magja körül találhatóak az ún. kreatív szakemberek, akik az üzleti világ, a pénzügyek, a jog, az egészségügy és az ezekkel összefüggő területeken dolgoznak. Florida (2002, 2005) szerint a kreatív osztály tagjai nagy mértékben hozzájárulnak a régiók gazdasági teljesítményéhez. A kreatív osztályt három tényező segítségével lehet lehatárolni a többi társadalmi csoporttól. Ezen három dimenzió a tehetség, a technológiai jártasság és a tolerancia, azaz a 3T modell (Florida 2002). A technológia az adott terület gazdasági-technológiai fejlettségét mutatja meg, a tehetség a rendelkezésre álló humán erőforrás minőségét 9
jelenti, a tolerancia pedig a nyitott, az egyéni vélemények befogadására alkalmas társadalmi-kulturális környezetet szimbolizálja. Florida elsősorban tehát nem a kreatív gazdaság tevékenységeinek meghatározására törekszik, hanem azon foglalkozási csoportok meghatározására, akik kreatív tevékenységet végeznek.
6
A kreatív ágazatok lehatárolása Az előző két fejezet körüljárta mindazon legfontosabb területi, gazdasági
háttérfolyamatokat, amelyek a kreatív gazdaság kialakulásához vezetett, illetve bemutatta a kreatív gazdaság kialakulásával összefüggő társadalomszerkezeti átalakulás főbb ismérveit. Ahhoz, hogy a sikeresen működő kreatív régiókat mélyebben vizsgálni tudjuk, szükséges a kreatív ágazatok, iparágak lehatárolása. Annál is inkább, mivel egy régió sikeresen működő kreatív régióvá alakulásához elengedhetetlen a kreatív ágazatok jelenléte, valamint az adott régió gazdasági teljesítményéhez való hozzájárulása. A kreatív ágazatok definiálására a kreatív gazdaság pontos meghatározásához hasonlóan nincs kialakult, egységes álláspont. A kreatív ágazatok lehatárolására a hazai és a nemzetközi szakirodalom- a teljesség igénye nélkül- a következő csoportosítási lehetőségeket kínálja. Hesmondhalgh (2007) szerint a kreatív ágazatok azok, amelyek kulturális javakat és „szöveget” állítanak elő. Ilyenek a reklám és marketing, televízió, film, internet, zene, könyv és folyóirat nyomtatott és elektronikus kiadása, valamint a videó és komputeres játékok. A brit Kulturális Média és Sport Minisztérium (Department for Culture, Media and Sport; DCMS) kreatív iparágak definíciója széles körben elfogadott a nemzetközi szakirodalomban. A DCMS azokat a tevékenységeket sorolja a kreatív iparágakhoz, amelyek egyéni kreativitásra, tudásra és tehetségre épülnek, valamint a szellemi tulajdon létrehozásán és kiaknázásán keresztül hozzájárulnak a jólét és a munkahelyek számának növeléséhez. A DCMS (2001) definiálása alapján a következők tartoznak a kreatív ágak közé (2. táblázat).
10
2. táblázat A kreatív ágak
reklám
épülettervezés és más mérnöki tevékenység
formatervezés
számítógépes játékok
kézművesség
művészeti tárgyak és antikvitás kereskedelem
divattervezés
film és videó
zene
előadóművészet
könyvkiadás
software készítés
TV és rádió
Forrás: DCMS (2001) alapján saját szerkesztés
A
Nemzeti
Kutatási
és
Technológiai
Hivatal
támogatásával,
a
Magyar
Tartalomipari Szövetség (MTSZ) által létrehozott „Kreatív Iparágak Platformja” (KIP) szerint: "A kreatív iparágak azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni
kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni” (KIP 2008, 5.o.). A kreatív ipart a következő 13 szektor alapján határozta meg a KIP:
11
3. táblázat A kreatív ipar 13 szektora
elektronikus és nyomtatott sajtó
reklám- és hirdetési ipar
film és videó
szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés
építészet
könyvkiadás
zene
előadó-művészet
képzőművészet
iparművészet
formatervezés és divattervezés
művészeti és antik piac
kézművesség
Forrás: KIP (2008) alapján saját szerkesztés
Kovács és szerzőtársainak 2007-ben megjelent tanulmánya a kreatív gazdaságot leképező kreatív iparágakat a következőképpen csoportosította: Kreatív ipar – a hagyományos kulturális gazdaság (kiadói tevékenység, reklám, hírügynökségi tevékenység, software-ipar, média, szórakoztatóipar, design, film, divatipar/ruházati, bőr-, szőrme-, ékszeripar). Tudásintenzív iparágak: – Infokommunikáció (TV, telefon, audiovizuális eszköz, számítógép gyártása, telekommunikációs tevékenység, adatátvitel, adatfeldolgozás). – Pénzügyek (pénzügyi közvetítés, nemzetközi tőzsdei szolgáltatás, nemzetközi biztosítás) –
Jogi,
üzleti
szolgáltatások
(piackutatás,
auditálás, munkaerő toborzás, nemzetközi könyvelői tevékenység, adótanácsadás) – K+F, felsőoktatás (természettudományos és mérnöki kutatásfejlesztés, társadalomtudományi és humán kutatás-fejlesztés, felsőoktatás) 12
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organisation; WIPO) a kreatív ágazatokat aszerint különbözteti meg, hogy kit illet meg a szellemi tulajdon joga a kreatív tartalom termelése és elosztása során. A szerzői jogi megközelítésnek megfelelően a szerzői jogi alapú tevékenységek, ágazatok az alábbiak (4. táblázat) (WIPO 2007): I. primer (elsődleges) szerzői jogi ágazatok („core copyright industries”) II.
szerzőijog-függő
technikai
(„interdependent
háttérágazatok
copyright
industries”) III. részlegesen szerzői jogi ágazatok („partial copyright industries”) IV. egyéb kiszolgáló ágazatok („non-dedicated support industries”)
4. táblázat A kreatív ágazatok WIPO szerinti besorolása I. primer (elsődleges) szerzői jogi ágazatok
II. szerzőijog-függő technikai háttérágazatok
szórakoztató elektronikai ipar számítógépek gyártása, zene, színművek, kis- és nagykereskedelme opera (értékesítése és kölcsönzése) hangszerek gyártása, kisés nagykereskedelme filmalkotás és videó (értékesítése és kölcsönzése) rádió és televízió sajtó és irodalom
fotóművészet szoftver adatbázis
és
III. részlegesen szerzői jogi ágazatok
ruházat, textil- és általános kis- és cipőáruk nagykereskedelem ékszerek és érmék
általános szállítás
egyéb áruk
telefon és internet
kézműves
bútor háztartási eszközök tapéta és szőnyeg játékok és számítógépes játékok porcelán és üveg építészet, mérnöki tervezés, elemzés enteriőrök tervezése (lakberendezés) múzeum
vizuális és grafikus művészet hirdetés, reklám közös jogkezelő szervezetek
13
IV. egyéb kiszolgáló ágazatok
Forrás: WIPO (2008) alapján saját szerkesztés A fejezet felsorakoztatta a különböző megközelítésű kreatív gazdaságot leképező kreatív iparágak tipizálási lehetőségeit. A szakirodalmakban egyre szélesebb körű definiálási módozatokkal találkozhatunk, azonban a tanulmányokban alkalmazott empirikus elemzések rávilágítottak arra, hogy a hagyományos értelemben vett kreatív ipar mellett számos tudás intenzív tevékenység vizsgálatba való bevonása is szükséges
az
adott
régió
kreatív
gazdaságának
feltérképezéséhez,
amely
eredményeképpen egyértelműen eldönthető, hogy az adott régió sikeresen működő kreatív régió-e vagy sem.
7
Sikeresen működő kreatív régiók A kreatív gazdaságot működtető kreatív iparágak, ágazatok bemutatása után
jelen fejezet célja a nemzetközi és hazai szakirodalom alapján azon még kevés számú, de sikeresen működő kreatív régiók ismertetése.
7.1 Öt kreatív régió kezdeményezés, a DaytonCREATE 2007 januárjában az Észak-Nyugat Ohio-i Felsőoktatási Bizottság (SOCHE) létrehozta a Kreatív Osztály Alegységet, mely sok egymáshoz kapcsolódó és egymást kiegészítő területi szervezetből áll. Célja, hogy Richard Florida és a Kreatív Osztály Csoport „Kreatív Közösségek Vezetési Projektjét” nagyobb területi egységre, a Dayton régióra kiterjessze (DaytonCreate 2008). Ez a regionális projekt 30 elkötelezett közreműködő által egy éves, a régió gazdasági versenyképességének erősítésére hivatott. Első lépésként a kreativitás és a területi szinten értelmezett versenyképesség lehetséges kapcsolódási pontjait tárták fel a Dayton régióban, majd vizsgálati módszert és modellt fejlesztettek ki. Az elemzés rávilágított a régióban levő kreatív
potenciál
meglétére,
illetve
arra,
hogy
megfelelő
lépésekkel,
együttműködések kialakításával elérhetik a kitűzött célt, azaz hogy a Dayton régió sikeresen működő kreatív régióvá váljon. A cél elérése érdekében öt projektet valósítottak meg (DaytonCreate 2008):
14
1. Dayton Kreatív Inkubátor: a projekt célja, hogy a fejlesztések eddigi perifériáján mozgó, kiüresedett külvárosokba is életet leheljen azáltal, hogy az épület tulajdonosok lehetővé teszik, hogy helyi művészek művek alkotására és kiállítására használják a területeiket, valamint hogy olyan közösségi területeket biztosítanak, ahol a művészek, zenészek, és más kreatív egyének találkozhatnak, mely helyek a kreatív ötletek, eszmék hálózatainak és egyszerű cseréjének adnak teret. 2. Dayton Büszkeség (Dayton Pride): rávilágít a régió sok egyedülálló értékére és változatos népességére, régió szerte elhelyezett hirdetőtáblák, bódék, busz reklámok és kirakat reklámok segítségével. A közösség büszkeségének
újraépítése
által
a
lakosok
a
terület
erősségeit
népszerűsítő nagykövetekké válnak, vonzóvá téve ezáltal a régiót a nem ott lakók és az áttelepülést fontolgató munkaadók számára. 3. Film
Dayton:
egy
olyan
alapítvány
létrehozása,
mely
ösztöndíjat
adományoz az olyan helyi filmkészítőknek, akik a régióban készítenek filmet, valamint egy évente megrendezésre kerülő filmfesztiválnak ad otthont, ahol a Dayton Film támogatásával létrejött filmeké a főszerep. 4. Innovációs Együttműködés: annak érdekében működik, hogy szinergikus kapcsolatrendszerekbe integrálja a régió gazdag koncentrációban jelen lévő művészeit, mérnökeit és szakképzett dolgozóit az erősebb gazdaság elősegítése, ösztönzése és az innovatív együttműködés révén a munkahely teremtés népszerűsítése végett. Az innovációs együttműködés keretében a nagyközönség számára is nyitott ünnepséget szerveztek, ahol ezen teamek bemutatják a különböző gazdasági területekre vonatkozó innovatív megoldásaikat. 5. Fiatal Kreatívok Csúcs(találkozója): összehozza a sokféle fiatal tehetséget, üzletvezetőt, non-profit szervezetet, és választott hivatalnokot, hogy az interakciók, együttműködések kialakításával megakadályozzák a fiatal tehetségek régióból való kiáramlását. A csúcstalálkozó szabad teret ad a fiatalok arra, hogy az üzleti és a kormányzati szféra képviselőivel nyíltan beszéljenek az esetlegesen felmerülő problémáikról. Továbbá a fiatal 15
tehetségek számára lehetőség nyílik a régió döntési folyamataiba történő beavatkozásba, valamint a találkozó elősegíti a Miami Völgy közös fejlesztési víziójának kialakítását. A Dayton kreatív régió kialakításához nagyban hozzájárult a Deakin Egyetem Művészeti és Oktatási szakának tudósai, művészei és tanárai által létrehozott Deakin Creative elnevezésű csoport. A Deakin Creative olyan tudósok, művészek és tanárok befogadására alakult, akik elkötelezettek a kreatív kutatásaik által új projektek megszerzésére
valamint
a
kreativitás
értékeinek
jobb
pozícionálása
és
kommunikációja olyan területeken, mint a társadalmi innovációk, fenntartható oktatás,
kreatív
helyalkotás
iránt.
A
Deakin
Creative
aktívan
keresi
az
együttműködést más tudományágakkal, intézményekkel, közösségekkel, kormányzati és nem kormányzati ügynökségekkel egyaránt. A Deakin Creative egyénileg és kollektíven olyan kutatásokat patronál és vezet, amelyek a kreativitást a problémák megoldása érdekében mozgósítják. Reagál arra a felismerésre, hogy a fejlődés, kormányzat
és
fenntarthatóság
jelenlegi
paradigmái
elmulasztják
a
kreatív
kapacitásunk bevonását a szervezés, újítás és nevelés érdekében. A Deakin Creative olyan
beszámolók,
elgondolások,
programok
és
kulcsfontosságú
szociális
résztermékek létrehozására összpontosít, melyek a döntéshozás minden aspektusát gazdagítják (DaytonCreate 2008). Az értelmező tudományok és a kreatív művészetek között kialakuló Deakin Creative-párbeszéd célja a sokkal hatékonyabb kutatási programok és kiemelkedően erős „való világ”-ban használható eredmények létrehozása. Az elmúlt években a Deakin Creative egy olyan egyedülálló kreatív kutatási programot hozott létre, amely a kezdeményezések innovációkba történő átültetése által tanul, előremozdít és abból előnyöket kovácsol.
Azáltal, hogy
önmagát a kreatív iparágak vezető helyére pozícionálja, olyan kreatív kutatási programok felépítésére törekszik, melyek a társadalmi termelés és a környezeti design új modelljeiben egyesítik a találmányok nem logikai és nem lineáris aspektusait. E célból megpróbál mind az egyetemek között, mind az egyetemek és célzott külső partnerek között kutatási partnerkapcsolatokat létrehozni. A Deakin Creative Központ olyan virtuális és fizikai intézmény, amely támogatja az új kreatív hálózatokat és a megkülönböztető kritikai hangvételt, megvizsgálva és kreatív módon 16
alkalmazva a kortárs kommunikációs átalakulásokat a kreatív újraértelmezés, valamint a közösségek és környezetük revitalizálása érdekében. Célja továbbá a kreatív kapacitás építése, a karrierük közepén lévő kreatívok számára új mester programot, kreatív kutatási programokat, külsőleg és együttesen alapított kutatási társulásokat létrehozni (DaytonCreate 2008). A célok elérése érdekében a Deakin Creative kifejlesztett egy olyan stratégiát, amely a Deakin Egyetem Művészeti és Oktatási Szak profiljának bővítését, pozíciójának erősítését segíti annak érdekében, hogy teljesebb közösségi és üzleti alapú potenciált érjen el a kreatív vállalatok tudományos és gyakorlati kutatásifejlesztési tevékenységében, előnyt kovácsolva abból, hogy a kreatív iparágak jelenleg a világ GDP-jének több, mint 7%-ához járulnak hozzá. A Deakin Creative Központ lehetőséget nyújt a kreatív iparágakon alapuló kutatásokra, valamint a művészet-alapú tevékenységekre a tanulók és a szélesebb körű közösség – beleértve mindenekelőtt a helyi üzleteket, kreatív vállalatokat és művészeket – számára. Továbbá a tudósok, kreatív művészek, kreatív üzletek és művészeti válallatok között kommunikációs csatornát hozott létre, hogy Ausztráliában és azon túl is a kreatív vállalatok közötti magasabb szintű párbeszédet támogassa és fejlessze az információés a tudásmegosztás érdekében. A Deakin Creative társulásokat és hálózati kapcsolatokat hoz létre más művészeti és oktatási szakokkal, kutató központokkal, valamint
más
ausztráliai
és
nemzetközi
egyetemekkel,
releváns
üzletekkel,
kormányokkal és közösségi szervezetekkel a kreatív iparágak és vállalatok kooperációja érdekében. A Központ további eredménye, hogy a segítségük által több sikeresen működő kreatív klaszter jött létre, amelyek egyértelműen hozzásegítettek a régió gazdasági fejlődéséhez, amely következtében Dayton sikeresen működő, és példaértékű kreatív régióvá válhatott.
7.2 Stockholm IT Régió Svédország az egyik vezető nemzet a világon az új szabadalmi bejelentések területén, amely a kreatív és innovatív üzleti környezetének eredménye. A technológia és az innovációk terén pedig Stockholm egyike a legerősebb európai nagyvárosi régióknak. Stockholmban a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya, 17
a tudományos és magas szakképzettséggel rendelkező munkavállalók száma, valamint a kutatási és fejlesztési beruházások GDP-n belüli aránya a legmagasabbak között van az Európai Unióban (www.stockholmitregion.com). A régió erős pozíciója számos nagy, kutatás felé is orientálódó cég jelenlétének, valamint a régió ipar szerkezetének köszönhető. Ezen vállalatok élen járnak a kutatás-fejlesztésben, valamint a szabadalmi bejelentések zöme is hozzájuk kapcsolódik. A Világgazdasái Fórum (World Economic Forum; WEF) legfrissebb, 2012-es Globális Információ-techológiai Jelentése (Global Information Technology Report; GITR) szerint Stockholm három éve világelső az egy főre jutó szabadalmak számában, maga mögé szorítva ezzel Svájcot (WEF 2012). Ez alapján nem meglepő, hogy a Stockholm-i régió egyike a legjobb és legfejlettebb tíz európai régiónak. A 2008-as World Knowledge Competitiveness Index 145 régiót hasonlított össze 19 kritérium alapján, amely többek között oktatási, innovációs, finanszírozási és a szabadalmakra vonatkozó értékelési pontokat is tartalmazott. E szerint 2008-ban Stockholm két helyet előrelépve a hatodik a listán. Ennek hátterében a magánszektor folyamatosan növekvő K+F beruházásai, a javuló biotechnológia és a felsőoktatásba való beruházás áll (www.stockholmitregion.com). A
Stockholm
IT
Régió
együttműködési
projektjét
számos
állami-
és
magáncsoport működteti. Az együttműködés célja pedig a stockholmi régióban az IKT szektor versenyképességének további javítása, megerősítése. Stockholm IT Régió stratégiája a következő területekre összpontosít: Mind rövid, mind pedig hosszú távon a megfelelő és minőségi képzettség biztosítása. Ez a legfőbb prioritás az IKT iparágban. Marketing, amelynek középpontjában Stockholm, mint világ-vezető IKT régió promótálása áll Infrastruktúra és digitális szolgáltatások. A Stockholm IT Régió felméri az ITinfrastruktúra elérhetőségét a stockholmi régióban, valamint tájékoztatást ad a térséget érintő jövőbeli fejlesztésekről Stockholm IT Régió olyan cégek támogatását élvezi, mint például az Ericsson, az Intel, az IBM, a Logica, a Tieto, a Microsoft. Ezen kívül a régiót támogatja Stockholm 18
Városa, a Stockholmi Üzleti Regionális Ügynökség, a Kista Science Város, valamint Stockholm megye tanácsa. A Stockholm IT Régió napjainkban nemzetközileg kiemelkedő és versenyképes az IT területén valamint az internet-és távközlési ágazatokban. Több világvezető vállalat található a régióban, de talán még ennél is fontosabbak a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások kiemelkedően magas száma. 2011-ben a stockholmi IT régióról számos vezércikk jelent meg olyan kiemelkedő lapokban, mint a Wall Street Journal és a Wired UK, amelyek Stockholmot
vezető
technológiai
hot-spotként
említették.
Mindemellett
a
stockholmiak jól képzettek, és elsőként alkalmazzák az új technológiákat. A régió sikeres kreatív régióvá válásához hozzájárul továbbá az is, hogy erős partnerségi kapcsolat alakult ki az évek során az akadémiai-, a magán- és az üzleti szektor között. Azon cégek, amelyek Stockholmban építik ki a bázisukat egész egyszerűen megkapják azt a lehetőséget, hogy egy izgalmas és folyamatos fejlődésbe levő környezettel legyenek körülvéve (www.stockholmitregion.com). Természetesen ahhoz, hogy a Stockholm IT régió továbbra is megtartsa vezető és az üzleti befektetések szempontjából is vonzó szerepét, folyamatos fejlődésre van szükség.
Az
együttműködési
projekt
egyik
alapvető
feladata,
hogy
professzionálisabbá tegye Stockholm társadalmának és a különböző szektorok képviselőinek tájékoztatását az ICT régión belüli erősségéről, vezető szerepéről. Emellett a régió versenyképességét és vonzerejét támogató projekteket működtet. A Stockholm IT Régió egyik kiemelkedő erőssége, hogy összegyűjti a térség kulcsfontosságú szereplőit mind a magán, mind pedig az állami szektorból, akik közösen dolgoznak ki fejlesztési projekteket, ezáltal ténylegesen megvalósul az alulról szerveződő, azaz bottom up típusú helyi gazdaságfejlesztés.
7.3 Øresund régió, a kreatív metapolisz Svédországban
található
Øresund régió, amelyet kreatív
metapoliszként1
neveznek. A Øresund régióban régi hagyomány a kultúra fontosságát hangsúlyozni. A
1
A metapolisz egy központ nélküli, nyitott regionális hálózatként működő, többközpontú nagyváros, amelyben a központok nagy hatékonyságú, információs jellegű csomópontok. A hálózatban több helyi szervezet
19
kultúrára fordított közkiadások Európában itt a legmagasabbak (www.kreativmetapol.net). A régióban található egy illetékes szakmai, helyi és önkormányzati intézményi hálózat, amely magas minőségű kulturális tapasztalatokat, ismereteket és gyakorlatokat ad át. Noha a szükségletek és igénye változnak, a kulturális kifejezés legújabb formája, mint például az utcai kultúra egyre több fiatal polgárt ragad meg. Ugyanakkor az állami és a magánszféra növekedési stratégiája hangsúlyozza a szektorok közötti új típusú együttműködési formák szükségességét az innováció és a kreativitás fellendítésére. A Øresund régió Kreatív Metapolisz projekt célja, hogy a régió megfelelhessen a kulturális politika új kihívásainak, és új kompetenciákat és hálózatokat építsen ki a települési és regionális közigazgatás számára. A projekt 2008 októberétől 2011 őszéig futott, amely eredményeként 16 közszektor és 3 egyetemi partner hozott létre és fejlesztett hét alprojektet. A legsikeresebb témák és tevékenységek ezek közül a kis kreatív vállalatokból, egyetemekből és önkormányzatokból álló stratégiai hálózat létrehozása, továbbá a régióban élő fiatalok és gyerekek számára kulturális politika kidolgozása. Emellett a Kreatív Metapolisz egy ugródeszkát jelent az állami ügynökségek
közötti
intenzívebb
kapcsolatok
kiépítéséhez
(www.kreativ-
metapol.net).
7.4 Közép-Európa Régió-CENTROPE 2003 szeptemberében Csehország, Szlovákia, Magyarország és Ausztria 14 városának ill. régiójának közös együttműködésére létrehozták a Közép-Európa Régió CENTROPE-t (5. táblázat).
együttműködik a kulturális, a társadalmi és gazdasági gyakorlatok minőségének és értékének növelése érdekében (Hajnal 2006).
20
5. táblázat Közép-Európa Régió tagjai Ausztria
Csehország
Burgenland
Magyarország Győr-Moson-Sopron
Dél-Morvaország
tartomány
Szlovákia Pozsonyi régió
megye
Alsó-Ausztria
Brno
Vas megye
Nagyszombati régió
Bécs
Vysočina régió
Győr
Pozsony
Eisenstadt
Sopron
Nagyszombat
St. Pölten
Szombathely
Forrás: CENTROPE (2006) alapján saját szerkesztés
Az 5. táblázatban szereplő régiók és városok közös kezdeményezésére létrejött Közép-Európa Régió olyan partnereket egyesít, amelyek ideálisan egészítik ki egymást, és az együttműködés magas életminőséget, lehetőségeket, kreativitást, növekedést és nyitottságot kínál a régióban élő és dolgozó mintegy hat és fél millió ember számára. A CENTROPE projekt a résztvevők földrajzi közelségét kihasználva határon átnyúló közös projektek, fejlesztések kialakítását teszi lehetővé a gazdaság, a politika, a művészet, a kultúra, a kutatás, az oktatás és a környezetvédelem területén. Ezen együttműködések mottója “We grow together. Together we grow” vagyis
„Összeszokunk.
Közösen
növekszünk”
kitűnően
érzékelteti
a
projekt
létrehozásának vízióját, azaz ha a különböző nyelvterületek kapcsolódási pontján a vállalkozások, emberek és ötletek összefutnak, akkor előbb vagy utóbb, de innovatív megoldások
fognak
versenyképességének
születni, javulását
amely és
nem
elősegíti utolsó
a
sorban
régiók a
fejlődését,
régiókban
élők
életszínvonalának emelkedését (CENTROPE 2006). A társult régiók közös vonása a magas képzési színvonal, a nagy szakemberpotenciál, az ipari- illetve szolgáltatási szektoron belüli széles ágazati paletta valamint az elsősorban kis- és közepes méretű vállalatokból álló vállalati struktúra. A legtöbb társult régióban részint hagyományos iparágak, részint innovatív, magasan kvalifikált ágazatok jelentik a regionális gazdaság motorját. Különösen a CENTROPE régió 21
nagyvárosai váltak elsőrangú szolgáltatási központokká, amelyek jól kiépített kommunikációs és transzport-infrastruktúrájuk segítségével a világ minden részén értékesíteni tudják kínálatukat. A tartósan magas növekedési ráták mindenekelőtt az új tagállamokban fekvő részrégiókban tapasztalhatók. A projekt fő célkitűzése, hogy a CENTROPE régió csúcsfejlettségű gazdasági térséggé fejlődjön, amely egyenrangú Európa vezető régióival. Ezen célkitűzés eléréséhez a projekt négy fő együttműködési területet határozott meg, ezek a tudásrégió, a területi integráció, a humán erőforrás valamint a kultúra és turizmus. A 2004 és 2007-es időszak között a négy partnerrégió konkrét, középtávú célkitűzéseit középpontba állítva 12 kísérleti projektet, 2010-2012 között pedig további 3 kísérleti projektet bonyolítottak le, amely eredményeképpen feltárták a CENTROPE keretén belüli együttműködő fejlesztés lehetőségeit (CENTROPE 2006). A CENTROPE régió az elmúlt évek alatt még szorosabbá vált, dinamikus vállalati együttműködése ösztönző tényezőnek bizonyult, amely nagymértékben hozzájárul a térség összeolvadásához, valamint a mottóban megfogalmazott közös növekedés eléréséhez. Kiemelt fontosságú, hogy a Közép-Európa Régió a nagy számban rendelkezésre álló, jól képzett munkaerő révén az innovatív növekedési ágazatok számára európai gazdasági és kutatási központtá vált, hova tovább Európában egyenesen az EU-bővítés sikertörténetének tekintik a CENTROPE-ot. A kezdeti sikeresen megvalósított projektek után mindegyik CENTROPE partner egyértelműen az együttműködés folytatása mellett tette le a voksot. A további fejlesztési, együttműködési stratégiai lépéseket a „Jövőkép-CENTROPE 2015” című dokumentumban
foglalták
össze.
A
dokumentum
összegzi
az
eddigi
együttműködések eredményét, valamint a kihívások, problémák, esélyek bemutatása után kijelöli azon fejlesztési perspektívákhoz kapcsolódó stratégiákat és cselekvési opciókat,
amelyek
hozzájárulnak
a
Közép-Európa
Régió
további
sikereihez
(CENTROPE 2006). A cselekvésre kijelölt területek szorosan kapcsolódnak a 2003ban megfogalmazott négy fő együttműködési irányhoz, azonban a JövőképCENTROPE
2015-ben
tovább
specifikálják
azokat.
Összesen
hat
fejlesztési
perspektívát és hozzájuk kapcsolódó számos tennivalót határoztak meg: 1) Gazdaság és innováció; 2) Munkaerőpiac és kvalifikáció; 3) Oktatás, tudomány és kutatás; 4) 22
Közlekedés, infrastruktúra környezetvédelem és regionális fejlesztések; 5) Kultúra és kulturális turizmus; 6) Kommunikáció és kooperáció. Összességében megállapítható, hogy a Közép-Európa Régió ma olyan modellnek számít, amely sikeresen szemlélteti az európai integrációt a „régi” és az „új” EUtagállamok határainak találkozásánál. A CENTROPE a szíve annak az új európai gazdasági térségnek, amely a Balti-tengertől az Adria felső részéig terjed. A sikeresen végrehajtott eddigi együttműködések, valamint a jövőbeli fejlesztési irányokra vonatkozó kulcsprojektek megvalósítása révén a Közép-Európa Régió gazdasági teljesítőképessége és versenyképessége dinamikusan nőni fog, amely eredményeként a Közép-Európa Régió csúcsfejlettségű gazdasági térségként egyenrangúvá válik Európa vezető régióival.
7.5 További példák a sikeresen működő kreatív régiókra Napjainkban számos olyan tanulmánnyal találkozhatunk a szakirodalomban, amelyek a nagyvárosok vagy nagyvárosi régiók kreatív-alapú stratégiáit mutatják be, azonban kevés közepes méterű város vagy városrégió pozícionálja magát a kreatív vagy kulturális iparágaik alapján. Miguel 2011-ben megjelent „From Creative
Industries to the Creative Place. Refreshing the Local Development Agenda in Small and Medium-sized Towns” című tanulmánya kifejezetten azon kreatív régiókat gyűjtötte össze, amelyek közepes vagy kis méretük ellenére felismerték a kreatív iparágakban rejlő lehetőségeket. Ezen felismerés után fejlesztési stratégiájukat úgy alakították ki, hogy minél hamarabb elérjék a legfontosabb céljukat, vagyis a kreatív régióvá válást. Ilyen például Lisszabontól 70km-re levő portugál kisváros Óbidos, ahol kreativitás alapú stratégiát alakítottak ki. Szintén Portugáliában, Porto-régióban található a Parades nevű kisváros, amely bútoripari vezető szerepét a dizájn és az innovációval kapcsolatos új területek kiaknázásával próbálja újjáéleszteni (Miguel 2011). A „Parades dizájn város projekt” alapvetően fizikai regenerációt szolgáló fejlődési stratégia, amelynek fő mozgatórugója a kreativitás.
23
Németországban a Ruhr Metropolisz kilenc városa közösen létrehozta a „Kreatív Négyszög”-et. Ez egy decentralizált program, amely a művészek és a kreatív emberek üres ipari épületekbe történő elhelyezését segíti elő. Jelenleg az épület területe közel 100.000 m², amely 33 programot kínál (Miguel 2011). Belgiumban található flamand város, Kortrijk, aktívan használja a dizájnt és az innovációt, amely már számos területen érezteti jótékony hatását. Eközben Liege városa kidolgozta az úgynevezett Kreatív Wallónia stratégiát. Olaszországban Emilia régióban, amely a kreatív oktatás egy világszínvonalú benchmark példája, az "oktatási város" innovatív koncepcióját kezdték alkalmazni. Az előbbi példák jól érzékeltetik azt, hogy a kreativitásnak nem csupán a nagyvárosi régiókban lehet gazdaságfejlesztési hatása, hanem a kis-és közepes méretű régiókban is. A 2003-2033 közötti időszakra vonatkozó Barnsley Stratégiai Fejlesztési Keretprogram mottója, a „Gondolj kicsit a nagy úton” tökéletesen illusztrálja azon törekvést, hogy a kreatív város modellt kis-és közepes méretű városokban is érdemes és kell alkalmazni, hiszen a kreativitás egyfajta áttörést jelenthet e kisebb méretű régiók társadalmi és gazdasági fejlődésében (Miguel 2011). A Keretprogram egyik zászlós hajójaként definiálhatjuk a Kreatív Klaszter programot. Európai Uniós szinten kiemelten fontos a kreatív klaszterek létrehozásának ösztönzése, hiszen ezen sikeres együttműködések a legjobb példák annak bizonyítására, hogy a kreativitás milyen áttörésekre vezethet a kis- és közepes méterű régiók társadalmi és gazdasági fejlődésében. Továbbá arra is lehetőséget kínálnak, hogy újragondolják a vidékfejlesztésben rejlő további lehetőségeket, amely így
nem
csupán
az
ökoturisztika-agrártermékek-kézműves
termékek
„bűvös
háromszögére” korlátozódik.
8
Összegzés A XXI. században felértékelődött a kreativitás, a tudás és az innováció szerepe a
gazdasági fejlődésben. A városok és régiók nemzetközi és hazai versenyében egyre nagyobb szerepe van annak, hogy milyen társadalmi és gazdasági környezetet 24
képesek kínálni a kreatív gazdaság letelepedéséhez. Napjainkra elfogadottá vált azon megállapítás, hogy a fejlett gazdaságok versenyelőnyének forrása a tudás és annak piacosított formája, az innováció. Az innovátoroknak éleslátónak és kreatívnak kell lenniük abban az új gazdasági rendben, ahol az ötletek jelentik magát a „pénzt”, míg az információs technológiák a „bank” szerepét öltik magukra, amely ezeket globális méretekben mozgatja (Reich 2001). Ezen jelenség a munkaerő átalakulását is maga után vonzza, hiszen az innovatív iparágaknak és vállalatoknak a globális versenyben való sikeres helytálláshoz magas kvalitású és iskolázottabb humán erőforrásra van szükségük. A kutatás először áttekintette milyen folyamatok eredményeként alakult ki a kreatív gazdaság térnyerése, valamint melyek a kreatív gazdasághoz köthető legfontosabb jellemzők. A kreatív gazdaság sokrétű definiálásának lényeges pontjait összefoglalva a következő megállapításokat tehetjük. A kreatív gazdaságot alkotó vállalatokra többnyire a kis cégméret, a nagyfokú üzleti rugalmasság és a hálózatosodásra való hajlam jellemzi. Fontos jellemző továbbá, hogy a kreatív gazdaság más, kiegészítő vagy kapcsolódó gazdasági tevékenységeket is vonz. Emellett a kreatív gazdaság megtelepedésében elengedhetetlen a humán erőforrás magas szakképzettségét biztosító felsőoktatási intézmények és a magas színvonalú kulturális létesítmények jelenléte, valamint az inspiráló, sokszínű, biztonságos és toleráns környezet megléte. Mindezen tényezők együttese a kreatív tudás kialakulását teszik lehetővé, hiszen az a városok oktatási és szellemi intézményeiből, valamit a helyi társadalom tagjainak felhalmozott ismereteiből táplálkozik. Egy kreatív gazdaságban elengedhetetlen a kreatív iparágak, ágazatok minél magasabb számának és koncentrációjának megléte. A kutatás bemutatta, hogy a szakirodalom
milyen
lehatárolására.
Ezen
csoportosítási eltérő
lehetőségeket
lehatárolások
kínál
közös
a
kreatív
jellemzője,
iparágak
hogy
azon
tevékenységeket lehet a kreatív iparágakhoz kötni, amelyek egyéni kreativitásra, tudásra és tehetségre épülnek, valamint a szellemi tulajdon létrehozásán és kiaknázásán
keresztül
hozzájárulnak
a
növeléséhez.
25
jólét
és
a
munkahelyek
számának
A kreatív gazdaság, a kreatív régiók és a kreatív iparágak lehatárolásának elméleti megközelítése után a kutatás a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján bemutatta a még kevés, de sikeresen működő, példaértékű kreatív régiókat. Legelsőként a Dayton régió kreatív régióvá válását ismerteti az elemzés, részletezve azon öt projektet, amely a legnagyobb hatással volt ezen folyamatra. Ezt követte a svédországi Stockholm IT régió bemutatása, amely a technológia és az innovációk terén egyike a legerősebb európai nagyvárosi régióknak. A Stockholm régió sikeres kreatív régióvá válásához a régió előnyös ipar szerkezetén kívül az akadémiai-, a magán- és az üzleti szektorral kialakított rendkívül sikeres kapcsolata járult hozzá. A kutatás
példaként
említi
a
Közép-Európa
Régiót,
másnéven
CENTROPE-ot.
Csehország, Szlovákia, Magyarország és Ausztria 14 városának, ill. régiójának közös együttműködésére hozták létre a CENTROP-ot, amely a résztvevők földrajzi közelségét kihasználva határon átnyúló közös projektek, fejlesztések kialakítását teszi lehetővé a gazdaság, a politika, a művészet, a kultúra, a kutatás, az oktatás és a környezetvédelem területén. A Közép-Európa Régió ma olyan modellnek számít, amely sikeresen szemlélteti a határokon is átnyúló, közös gazdaságfejlesztés megvalósításában rejlő óriási potenciált. A kutatás további példákat mutatott be olyan közepes és kis méretű sikeresen működő régiókra, amelyek méretük ellenére felismerték a kreatív iparágakban rejlő lehetőségeket, és megfelelő stratégiákat kidolgozva ugyanúgy kreatív régiókká váltak, mint a nagyvárosi régiók. A kutatás elérte az eredeti célját, hiszen sikerült elméleti oldalról megközelítve a kreatív régiók fogalmának valamint legfontosabb jellemzőinek ismertetése, továbbá a hazai és nemzetközi benchmark példák alapján egyértelműen beazonosíthatóvá vált a sikeresen működő kreatív régiók kialakulásához szükséges együttműködés típusok, projektek és programok.
9
Irodalomjegyzék
Andersson, A. (1985): Creativity and regional development. Papers of the Regional Science Association, 56., 5–20.o.
26
Bontje, M. – Musterd, S. – Kovács, Z. – Murie, A. (2011): Pathways Toward European Creative Knowledge City-Regions. Urban Geography, 1., 80–104. o. DaytonCreate (2008): The Greater Downtown, Dayton Plan. The Dayton Foundation, USA. Department for Culture Media and Sport (2001): Creative Industries Mapping
Document 2001. The British Council, The Office of Science and Technology, London. Florida, R. (2002): The rise of the creative class. And How It’s Transforming Work,
Leisure, Community, and Everyday Life. Basic Books, New York. Florida, R. (2005): The Fight for the Creative Class: The New Global Competition for
Talent. HarperBusiness, New York. Hajnal K (2006): A fenntartható fejlődés elméleti kérdései és alkalmazása a
településfejlesztésben. Doktori értekezés, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs. Hall, P. (2000): Creative cities and economic development. Urban Studies, 4., 639– 649. o. Hartley, J. (2005): Creative industries. Blackwell Publishing, Malden Mass. UK. Hesmondhalgh, D. (2007): The Cultural Industries, SAGE, London. Howkins, J. ( 2001): The Creative Economy. How People Make Money From Ideas. Allen Lane. Penguin. London. Howkins, J. (2002): Great Expectations: The Creative Industries in the New
Economy, Design Agenda, London. Kovács Z. – Egedy T. – Földi Zs. – Keresztély K. – Szabó, B. (2007): Budapest: From
state socialism to global capitalism. Pathways to creative and knowledgebased regions. ACRE report 2. 4. AMIDSt, University of Amsterdam. Kreatív Iparágak Platformja (2008): Kreatív Iparágak Platformja, Stratégiai Kutatási Terv. Magyar Tartalomipari Szövetség. http://host.hu/projects/kip/node/8 Letöltve: 2012. 04. 03.
27
Malecki, E.J. (1987): The R&D Location Decision of the Firm and Creative' Regions.
Technovation 6, 205–222.o. Mészáros R. – Boros L. – Nagy E. – Nagy G. – Pál V. (2010): A globális gazdaság
földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó, Budapest. Miguel, R. (2011): From Creative Industries to the Creative Place. Refreshing the
Local Development Agenda in Small and Medium-sized Towns. Economic and Business Development, Seville, Spain. Reich, R. (2001): The Future of Success: Working and Living in the New Economy . Vintage, New York. Törnqvist, G. (1983): Creativity and the renewal of regional life. In: Buttimer, A. (ed.): Creativity and Context: A Seminar Report. Lund Studies in Geography.
Human Geography, 50, 91–112.o. World Economic Forum (2012): The Global Information Technology Report, Living in
a Hyperconnected World. Insight Report, Geneva. The World Intellectual Property Organisation (2007): Study on the Economic, Social
and Cultural Impact of Intellectual Property in the Creative Industries. School of Law, University of London. http://www.stockholmitregion.com Letöltve: 2012. 04.02. http://www.kreativ-metapol.net/uploads/KreativMetapolGovernmentGazetteREV1.pdf Letöltve: 2012. 03.19.
28
