Az egyetemek fejlődéstörténete és tanulságai

Az egyetemek fejlődéstörténete – és tanulságai Kováts Gergely

Vezetéstudományi Intézet

1093 Budapest, Fővám tér 8.; 1828 Budapest, Pf. 489. Tel.: (1)4825377, (1)4825263; fax: (1)4825118 Internet: http://mgmt.uni-corvinus.hu

Egy meglepő tény…

„…körülbelül 85 olyan intézmény létezik ma is felismerhető formában, amelyet a nyugati kultúrában 1520 előtt alapítottak. Ezek közé tartozik a katolikus egyház, Nagy-Britannia, Izland és az Isle of Man parlamentje, több svájci kanton és hetven egyetem.” (Forrás: Kerr [1982])

Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely

Az egyetemek történetének korszakolása Új egyetem ek? Második átmeneti periódus

Nemzeti egyetemek Első átmeneti periódus

Középkori egyetemek 1100

1250

1400

1550

1700

1850

2000

Forrás: Wissema (2009) 4.o. módosításával


A felsőoktatás korai szakaszai és kialakulása

■ Előzmények – athéni filozófiai iskola (Kr.e. IV. század), beirúti jogi iskola (III-

VI. század), konstantinápolyi „egyetem” (425-1453) – Görög, római és középkori nevelés, oktatás – Karoling reneszánsz (schola palatina)

■ Miért (ekkor) alakultak ki az egyetemek? ■ Hogyan alakultak ki az egyetemek?


A középkori egyetem ■ Az egyetem az emberek és diákok együttese = univerzitas (sokáig nincsen épület) ■ Formálisabb státusz elnyerése, céhesedés: jogok és privilégiumok biztosítása (pallosjog, licentia docendi) ■ Alapvető szerveződési elvek: natio, facultas, collegium + választás és testületek ■ Prototípusai: Párizs és Bologna ■ Belső szerveződés: önvédelem miatt a belső konfliktusok megoldásának intézményesített rendszere ■ Profil: oktatás, nincs kutatás

Forrás: Cobban [1975], Barakonyi [2003], Ferencz [2001]


Az egyetem prototípusai Bologna (Universitas studentium) ■ Itáliai és a spanyol egyetemek, Krakkó ■ Erősség a jog ■ Rektor: diákok választják ■ Kancellár-szerűség csak 1219-től (igazi hatalom nélkül) ■ Tanárok testülete: collegium doctorum ■ Minden kar önálló testület, mintha önálló egyetem lenne (de a jogi kar túlsúlya)

Párizs (Universitas magistrorum et scholarium) ■ Francia, angol és német egyetemek ■ Teológia a fő erősség ■ Rektor: tanárok választották, de az egyházi hatóság (az egyetem kancellárja) erősítette meg tisztségében. ■ Kancellár: egyház nevezi ki, hatalmát fokozatosan veszíti el (tisztségétől 1301-ben végleg megfosztják) (kivéve UK, ott ma is szimbolikus pozíciója van)

Forrás: Ferencz [2001], Weszely [1929], Cobban [1975]


A középkori egyetem szervezete (vázlat) Kancellár Választó testület Rektor

Választó testület

Dékán

Dékán

Dékán

Dékán

Facultas artium

Teológia

Jog

Orvostudomány

Önkormányzati jelleg, képviselőtestületek, decentralizált föderalista struktúra, bottom-up irányítás, komplex szavazási rendszerek, a konfliktusmegoldás intézményesített rendszere Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely

A középkor egyetemek öröksége ■ Kulturális és szimbolikus jegyek: fokozat megszerzése, elismertetése és ceremóniája (védés, disputa – ld. skolasztika) ■ Irányítási és vezetési forma: önkormányzati jelleg ■ Autonómiatörekvés és privilégiumok rendszere ■ Saját jogrend, tanulmányi és előmeneteli rendszer ■ Egyetemi populáció sajátos élet és lakókörülmények (campusok, egyetemi városok)

Forrás: Ferencz [2001]


Az átmenet évei: egyetemek a XIV-XVIII. században ■ Humanizmus hatása az egyetemekre: „Az egyetemek lekéstek a reneszánsz hajóról” ■ A reformáció és ellenreformáció hatása: az egyetemek számának növekedése ■ Szakképzés az egyetemeken kívül: a szakfőiskolák megjelenése ■ Tudomány az egyetemeken kívül: királyi udvarok (pl. csillagászat), Tudományos Akadémiák megjelenése (Párizs, London) ■ Az egyetemek a „tanult tudatlanság bástyái”


Nemzeti egyetemek kialakulása Logika

Középkori

Angol

Domináns korszak

12-17. század

18. század

Európa-szerte

Anglia, Új-Zéland, Ausztrália, Kanada

Feladarorientáció

Finanszírozás

Országok

Szervezet

Humboldti

Amerikai

19. század – 20. század első fele

20. század második fele

Franciaország (később SZU)

Németország, Közép-Európa jelentős része

USA

képzés

Nevelés, elit szocializálása

Tanárképzés, szakemberképzés

Tudós-képzés, az oktatás és kutatás egysége

Gyakorlati jelleg, oktatás és kutatás révén

Tandíjak, uralkodói támogatás

Állami, de az államtól független forráselosztás

állami

állami

Tandíj, kutatás, alumni, egyéb

Karok, chair-ek

Karok, prof. school, department, intézet

Naciók, karok, college

College (karok)

Napóleoni

karok

Forrás: Barakonyi [2003], Weszely [1929], Wissema, [2009], Hrubos [2000]


Az angol modell ■ „Ebben a gyülekezetben a tulajdon tudományukért buzgólkodó és egymással vetekedő tudós emberek a szellemi béke és a társas érintkezés érdekétől hajtva közösen egyeztetik a különféle vizsgálódási tárgyak állításait és viszonyait. Megtanulják egymást tisztelni és segíteni, megtanulnak egymástól kérdezni. Így teremtődik meg a gondolkodás ama tiszta és áttetsző levegője, amelyet a hallgató is belélegez, még ha megannyi tudomány közül csupán néhányat sajátít is el. Az egyes tanároktól független szellemi hagyomány gazdagítja a hallgatót, kalauzolja a tárgyak közti választásában, és idővel értelmezi számára a kiválasztottakat. Így fogja föl a hallgató a tudás alapvonalait, meghatározó alapelveit, részeinek rendjét, világosabb és homályosabb árnyalatait, fontosabb és kevésbé fontos pontjait, minthogy máskülönben nem foghatja föl őket. Ezért is nevezik az így megszerzett műveltséget »szabadnak«. Gondolkodásmód alakul ki így, mely kitart egy életen át, és jellemzői: a szabadság, méltányosság, nyugalom, mérséklet és bölcsesség; másként szólva bölcseleti magatartás, miként az egyik korábbi előadásomban bátorkodtam nevezni. Ezt tartom én az egyetemi nevelés sajátos gyümölcsének, szemben azzal, amit az oktatás egyéb helyei és módjai nyújtanak. A hallgatókkal való bánásmódjában ez az egyetem fő célja.” (Newman 2001 – kiemelés tőlem). Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely

Napóleoni modell ■ Reformációs kísérletek kudarca (abszolutizmus) ■ Napóleon felszámolja a középkori modellt, és újjászervezi az egyetemet (Császári Egyetem) ■ Középiskola és egyetem „összenövése” ■ Duális struktúra: szakfőiskolák és egyetemi karok egymástól elkülönülő rendszere ■ Oktatás és tudomány szétválasztása, a kutatás az egyetemi szférán kívül szerveződik meg ■ „Tanfelügyelő állam” (Karády, 2005), központosított, nemzeti fókuszú tantervek, diploma állami monopóliuma ■ Teljes állami finanszírozás ■ Erős központosítás, életpályákra való előkészítés Forrás: Karády (2005)


Humboldti egyetem ■ Kultúrfölény igénye 1815 után ■ Elvek: – – – –

A tudás egysége – a filozófia felértékelődése Az oktatás és kutatás egysége - Tudományos életpályára való felkészítés Az oktatók és hallgatók egysége – mester és tanítvány Tanítás és tanulás szabadsága

■ Államilag garantált szabadság, állami finanszírozás, a professzorok állami kinevezése, de: hűség az államhoz ■ A (természet)tudományos kérdésekben önállóság és önrendelkezés ■ A kinevezés és az egyetemi előmenetel alapja: a tudományos disszertáció (vs. francia agregation) ■ Chair rendszer: a kinevezett professzor élethosszig tartó kinevezése (lehrstulinhaber) ■ Privatdozent-ek szerepe ■ Széttagolt egyetemi struktúra, erős versengés ■ A XX. sz. elején az egyetemek mellett a kutatóintézeti hálózat megjelenése ■ Problémák: tömegesedés (differenciálatlan képzési struktúra), előmenetel Forrás: Barakonyi [2003], Pokol (1999)


Amerikai egyetem ■ Alulról szerveződő oktatási rendszer, alulról építkező tantervi megközelítés ■ A minta a német egyetem: oktatás és kutatás egysége, kutatás intézményesítése ■ Standardizálás és versengés –

Többciklusú képzés és vertikális tagozódás (pl. graduate school/intézmények hierarchiája)

■ Differenciálódás Intézményi közösség vs. (nemzeti) tudományos közösség – Intézményi szerepek vs. Oktatáspolitika – Intézményirányítás vs. Oktatás és kutatás – Oktatás vs kutatás –

■ Department struktúra (vs. Chair rendszer) ■ Állami kutatások nagysága és koncentráltsága (pl. NASA, hidegháborús korszak) ■ Finanszírozási rendszer: tandíj + létszámhoz kötődő állami támogatás

Forrás: Barakonyi [2003], Pokol (1999)


Clark-modell Piac

USA

Japán Kanada

SZU

Svédország

Francia -ország

Állam

UK Olaszország

Tudományos oligarchia (akadémia) Forrás: Clark [1983]


A humboldti modell ellentmondásossága Magyarországon „Ugyanabban a pillanatban, amikor Közép-Európában a felsőoktatás sikerrel fordul von Humboldt szelleméhez, hogy kiűzze a Párt és a Nómenklatúra démonait, a nyugati kollégáikat összehívják, hogy megszabadítsák őket ugyanezen úriember szellemétől annak érdekében, hogy a felsőoktatásba jobban be tudják fogadni a Vállalkozói Kultúrát, a menedzserizmust és a pénzvilágot.” (Neave, 2003, 30.o.)


A fejlődés további tendenciái ■ Expanzió, felsőoktatás-irányítás és finanszírozás ■ A kutatás (és oktatás) monopóliumának megszűnése (tőkekoncentráció, corporate universities, think tanks, tanácsadó cégek) ■ Tudományvezérelt kutatás helyett/mellett gyakorlat-vezérelt kutatás (Mode 1 – Mode 2) ■ Akadémiai kapitalizmus (magánjószág és közjószág) ■ Erősebb állami felügyelet, ellenőrzés – növekvő adminisztrációs teher ■ Oktatási rt. vs egyetemi misszió


Harmadik generációs egyetemek ■ Verseny és autonómia ■ Heterogén oktatói-kutatói és hallgatói állomány ■ Elefántcsont-toronyból világítótorony ■ Diszciplína-orientáció helyett problémaorientáció ■ Spin-offok, inkubátorházak ■ Oktatás, tanulás világának átalakulása – Új hangsúlyok: Projekt alapú oktatás, tapasztalati tanulás, probléma

alapú oktatás, társas tanulás, aktív tanulás, interdiszciplinaritás – Új módszerek: Gamification, tükrözött osztályterem stb. – Tudás helyett tanulási lehetőségek – ezt elősegíti tanulási környezet

18.

Forrás: Atkin (2013), p.25. 19.

Térszervezési kihívások ■ Hatékonysági követelmények – zöld egyetem, facility management, fenntarthatóság

■ Hallgatói vonzerő és megtartó képesség – Presztízst, reputációt erősítő építészeti megoldások – A termék az oktatás helyett az „egyetemi élet”. Ehhez illeszkedő szolgáltatási

portfólió. Wellness. – Közösség a közösségben támogatása – Élhető terek, amelyek az oktatáson kívül a rekreációt, a társasági életet, a munkavállalást is támogatják

■ Tanulástámogatás – A kísérletezést és új megközelítéseket támogató terek, rugalmasan alakítható

terek (pl. MIT TEAL classroom) – Campus mint élő laboratórium (pl. Centre for Interactive Research on Sustainability ) – campus mint tanterem: hogyan támogatja 20.

Térszervezési kihívások ■ Vállalkozóiságot támogató megoldások – Interdiszciplinaritás erősítése („fusion facilities”) – Találkozásokat, interakciókat erősítő terek kialakítása – Inkubátorházak, nyitott és befogadó egyetem

■ Könyvtár szerepének átalakulása – Learning commons

21.

Felhasznált források ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

■ ■

■ ■ ■

BARAKONYI, KÁROLY (2004). Rendszerváltás a felsőoktatásban. Bologna-folyamat, modernizáció. Budapest: Akadémia Kiadó. COBBAN, ALAN B. (1975). The medieval university. London: Methuen&Co Ltd. FERENCZI, SÁNDOR (2001). A középkori egyetem. Egyetem - universitas - studium generale. In: TÓTH, TAMÁS (szerk.) (2001). Az európai egyetem funkcióváltozásai: Felsőoktatástörténeti tanulmányok. Budapest: Professzorok Háza. FRIJHOFF, W. (1996). Patterns. In: RIDDER-SYMOENS, HILDE DE (szerk.) (1996). A history of the university in Europe. Cambridge: : Cambridge University Press. Volume 2: Universities in Early Modern Europe (1500-1800): 43-110 p. HRUBOS, ILDIKÓ (2000). "A felsőoktatás főbb modelljei és azok módosulásai a huszadik század második felében." Infotársadalomtudomány 49: 7-13. KARÁDY, VIKTOR (2005). A francia egyetem. Napóleontól Vichyig. Budapest: Felsőoktatási Kutatóintézet és Új Mandátum Könyvkiadó. MARTIN, BEN R. – ETZKOWITZ, HENRY (2000). "The origin and evolution of the university species." VEST 13(3-4): 9-34. MCNAY, IAN (1995). From the collegial academy to corporate enterprise: The changing cultures of universities. In: SCHULLER, TOM (szerk.) (1995). The changing university? London: Society for Research into Higher Education 105-115 p. NEAVE, GUY (2003). On the return from babylon: A long voyage around history, ideology and systems change. In: FILE, JON – GOEDEGEBUURE, LEO (szerk.) (2003). Real-time systems. Reflections on higher education in the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovenia. Enschede: Center for Higher Education Policy Studies, University of Twente 15-37 p. POKOL, BÉLA (2004). A tudomány mint professzionális intézményrendszer. In: POKOL, BÉLA (2004). Szociológiaelmélet. Társadalomtudományi Trilógia I. Budapest: Századvég Kiadó 200-226 o. PORTER, ROY (1996). Scientific revolution and universities. In: RIDDER-SYMOENS, HILDE DE (szerk.) (1996). A history of the university in Europe. Cambridge: Cambridge University Press. Volume 2: Universities in Early Modern Europe (1500-1800): 531562 p. TÓTH, TAMÁS (2001). A napóleoni egyetemtől a humboldti egyetemig. In: TÓTH, TAMÁS (szerk.) (2001). Az európai egyetem funkcióváltozásai: Felsőoktatástörténeti tanulmányok. Budapest: Professzorok Háza WESZELY, ÖDÖN (1929). "Az egyetem eszméje és típusai. Rektori székfoglaló előadás." Minerva (magyar) VIII(4): 125-171. WISSEMA, J. G. (2009). Towards the third generation university : Managing the university in transition. Cheltenham: Edward Elgar.


Az egyetemek fejlődéstörténete és tanulságai

Recommend Documents