Az egyetemek fejlődéstörténete – és tanulságai Kováts Gergely
Vezetéstudományi Intézet
1093 Budapest, Fővám tér 8.; 1828 Budapest, Pf. 489. Tel.: (1)4825377, (1)4825263; fax: (1)4825118 Internet: http://mgmt.uni-corvinus.hu
Egy meglepő tény…
„…körülbelül 85 olyan intézmény létezik ma is felismerhető formában, amelyet a nyugati kultúrában 1520 előtt alapítottak. Ezek közé tartozik a katolikus egyház, Nagy-Britannia, Izland és az Isle of Man parlamentje, több svájci kanton és hetven egyetem.” (Forrás: Kerr [1982])
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
Az egyetemek történetének korszakolása Új egyetem ek? Második átmeneti periódus
Nemzeti egyetemek Első átmeneti periódus
Középkori egyetemek 1100
1250
1400
1550
1700
1850
2000
Forrás: Wissema (2009) 4.o. módosításával
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
A felsőoktatás korai szakaszai és kialakulása
■ Előzmények – athéni filozófiai iskola (Kr.e. IV. század), beirúti jogi iskola (III-
VI. század), konstantinápolyi „egyetem” (425-1453) – Görög, római és középkori nevelés, oktatás – Karoling reneszánsz (schola palatina)
■ Miért (ekkor) alakultak ki az egyetemek? ■ Hogyan alakultak ki az egyetemek?
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
A középkori egyetem ■ Az egyetem az emberek és diákok együttese = univerzitas (sokáig nincsen épület) ■ Formálisabb státusz elnyerése, céhesedés: jogok és privilégiumok biztosítása (pallosjog, licentia docendi) ■ Alapvető szerveződési elvek: natio, facultas, collegium + választás és testületek ■ Prototípusai: Párizs és Bologna ■ Belső szerveződés: önvédelem miatt a belső konfliktusok megoldásának intézményesített rendszere ■ Profil: oktatás, nincs kutatás
Forrás: Cobban [1975], Barakonyi [2003], Ferencz [2001]
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
Az egyetem prototípusai Bologna (Universitas studentium) ■ Itáliai és a spanyol egyetemek, Krakkó ■ Erősség a jog ■ Rektor: diákok választják ■ Kancellár-szerűség csak 1219-től (igazi hatalom nélkül) ■ Tanárok testülete: collegium doctorum ■ Minden kar önálló testület, mintha önálló egyetem lenne (de a jogi kar túlsúlya)
Párizs (Universitas magistrorum et scholarium) ■ Francia, angol és német egyetemek ■ Teológia a fő erősség ■ Rektor: tanárok választották, de az egyházi hatóság (az egyetem kancellárja) erősítette meg tisztségében. ■ Kancellár: egyház nevezi ki, hatalmát fokozatosan veszíti el (tisztségétől 1301-ben végleg megfosztják) (kivéve UK, ott ma is szimbolikus pozíciója van)
Forrás: Ferencz [2001], Weszely [1929], Cobban [1975]
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
A középkori egyetem szervezete (vázlat) Kancellár Választó testület Rektor
Választó testület
Dékán
Dékán
Dékán
Dékán
Facultas artium
Teológia
Jog
Orvostudomány
Önkormányzati jelleg, képviselőtestületek, decentralizált föderalista struktúra, bottom-up irányítás, komplex szavazási rendszerek, a konfliktusmegoldás intézményesített rendszere Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
A középkor egyetemek öröksége ■ Kulturális és szimbolikus jegyek: fokozat megszerzése, elismertetése és ceremóniája (védés, disputa – ld. skolasztika) ■ Irányítási és vezetési forma: önkormányzati jelleg ■ Autonómiatörekvés és privilégiumok rendszere ■ Saját jogrend, tanulmányi és előmeneteli rendszer ■ Egyetemi populáció sajátos élet és lakókörülmények (campusok, egyetemi városok)
Forrás: Ferencz [2001]
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
Az átmenet évei: egyetemek a XIV-XVIII. században ■ Humanizmus hatása az egyetemekre: „Az egyetemek lekéstek a reneszánsz hajóról” ■ A reformáció és ellenreformáció hatása: az egyetemek számának növekedése ■ Szakképzés az egyetemeken kívül: a szakfőiskolák megjelenése ■ Tudomány az egyetemeken kívül: királyi udvarok (pl. csillagászat), Tudományos Akadémiák megjelenése (Párizs, London) ■ Az egyetemek a „tanult tudatlanság bástyái”
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
Nemzeti egyetemek kialakulása Logika
Középkori
Angol
Domináns korszak
12-17. század
18. század
Európa-szerte
Anglia, Új-Zéland, Ausztrália, Kanada
Feladarorientáció
Finanszírozás
Országok
Szervezet
Humboldti
Amerikai
19. század – 20. század első fele
20. század második fele
Franciaország (később SZU)
Németország, Közép-Európa jelentős része
USA
képzés
Nevelés, elit szocializálása
Tanárképzés, szakemberképzés
Tudós-képzés, az oktatás és kutatás egysége
Gyakorlati jelleg, oktatás és kutatás révén
Tandíjak, uralkodói támogatás
Állami, de az államtól független forráselosztás
állami
állami
Tandíj, kutatás, alumni, egyéb
Karok, chair-ek
Karok, prof. school, department, intézet
Naciók, karok, college
College (karok)
Napóleoni
karok
Forrás: Barakonyi [2003], Weszely [1929], Wissema, [2009], Hrubos [2000]
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
Az angol modell ■ „Ebben a gyülekezetben a tulajdon tudományukért buzgólkodó és egymással vetekedő tudós emberek a szellemi béke és a társas érintkezés érdekétől hajtva közösen egyeztetik a különféle vizsgálódási tárgyak állításait és viszonyait. Megtanulják egymást tisztelni és segíteni, megtanulnak egymástól kérdezni. Így teremtődik meg a gondolkodás ama tiszta és áttetsző levegője, amelyet a hallgató is belélegez, még ha megannyi tudomány közül csupán néhányat sajátít is el. Az egyes tanároktól független szellemi hagyomány gazdagítja a hallgatót, kalauzolja a tárgyak közti választásában, és idővel értelmezi számára a kiválasztottakat. Így fogja föl a hallgató a tudás alapvonalait, meghatározó alapelveit, részeinek rendjét, világosabb és homályosabb árnyalatait, fontosabb és kevésbé fontos pontjait, minthogy máskülönben nem foghatja föl őket. Ezért is nevezik az így megszerzett műveltséget »szabadnak«. Gondolkodásmód alakul ki így, mely kitart egy életen át, és jellemzői: a szabadság, méltányosság, nyugalom, mérséklet és bölcsesség; másként szólva bölcseleti magatartás, miként az egyik korábbi előadásomban bátorkodtam nevezni. Ezt tartom én az egyetemi nevelés sajátos gyümölcsének, szemben azzal, amit az oktatás egyéb helyei és módjai nyújtanak. A hallgatókkal való bánásmódjában ez az egyetem fő célja.” (Newman 2001 – kiemelés tőlem). Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
Napóleoni modell ■ Reformációs kísérletek kudarca (abszolutizmus) ■ Napóleon felszámolja a középkori modellt, és újjászervezi az egyetemet (Császári Egyetem) ■ Középiskola és egyetem „összenövése” ■ Duális struktúra: szakfőiskolák és egyetemi karok egymástól elkülönülő rendszere ■ Oktatás és tudomány szétválasztása, a kutatás az egyetemi szférán kívül szerveződik meg ■ „Tanfelügyelő állam” (Karády, 2005), központosított, nemzeti fókuszú tantervek, diploma állami monopóliuma ■ Teljes állami finanszírozás ■ Erős központosítás, életpályákra való előkészítés Forrás: Karády (2005)
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
Humboldti egyetem ■ Kultúrfölény igénye 1815 után ■ Elvek: – – – –
A tudás egysége – a filozófia felértékelődése Az oktatás és kutatás egysége - Tudományos életpályára való felkészítés Az oktatók és hallgatók egysége – mester és tanítvány Tanítás és tanulás szabadsága
■ Államilag garantált szabadság, állami finanszírozás, a professzorok állami kinevezése, de: hűség az államhoz ■ A (természet)tudományos kérdésekben önállóság és önrendelkezés ■ A kinevezés és az egyetemi előmenetel alapja: a tudományos disszertáció (vs. francia agregation) ■ Chair rendszer: a kinevezett professzor élethosszig tartó kinevezése (lehrstulinhaber) ■ Privatdozent-ek szerepe ■ Széttagolt egyetemi struktúra, erős versengés ■ A XX. sz. elején az egyetemek mellett a kutatóintézeti hálózat megjelenése ■ Problémák: tömegesedés (differenciálatlan képzési struktúra), előmenetel Forrás: Barakonyi [2003], Pokol (1999)
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
Amerikai egyetem ■ Alulról szerveződő oktatási rendszer, alulról építkező tantervi megközelítés ■ A minta a német egyetem: oktatás és kutatás egysége, kutatás intézményesítése ■ Standardizálás és versengés –
Többciklusú képzés és vertikális tagozódás (pl. graduate school/intézmények hierarchiája)
■ Differenciálódás Intézményi közösség vs. (nemzeti) tudományos közösség – Intézményi szerepek vs. Oktatáspolitika – Intézményirányítás vs. Oktatás és kutatás – Oktatás vs kutatás –
■ Department struktúra (vs. Chair rendszer) ■ Állami kutatások nagysága és koncentráltsága (pl. NASA, hidegháborús korszak) ■ Finanszírozási rendszer: tandíj + létszámhoz kötődő állami támogatás
Forrás: Barakonyi [2003], Pokol (1999)
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
Clark-modell Piac
USA
Japán Kanada
SZU
Svédország
Francia -ország
Állam
UK Olaszország
Tudományos oligarchia (akadémia) Forrás: Clark [1983]
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
A humboldti modell ellentmondásossága Magyarországon „Ugyanabban a pillanatban, amikor Közép-Európában a felsőoktatás sikerrel fordul von Humboldt szelleméhez, hogy kiűzze a Párt és a Nómenklatúra démonait, a nyugati kollégáikat összehívják, hogy megszabadítsák őket ugyanezen úriember szellemétől annak érdekében, hogy a felsőoktatásba jobban be tudják fogadni a Vállalkozói Kultúrát, a menedzserizmust és a pénzvilágot.” (Neave, 2003, 30.o.)
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
A fejlődés további tendenciái ■ Expanzió, felsőoktatás-irányítás és finanszírozás ■ A kutatás (és oktatás) monopóliumának megszűnése (tőkekoncentráció, corporate universities, think tanks, tanácsadó cégek) ■ Tudományvezérelt kutatás helyett/mellett gyakorlat-vezérelt kutatás (Mode 1 – Mode 2) ■ Akadémiai kapitalizmus (magánjószág és közjószág) ■ Erősebb állami felügyelet, ellenőrzés – növekvő adminisztrációs teher ■ Oktatási rt. vs egyetemi misszió
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely
Harmadik generációs egyetemek ■ Verseny és autonómia ■ Heterogén oktatói-kutatói és hallgatói állomány ■ Elefántcsont-toronyból világítótorony ■ Diszciplína-orientáció helyett problémaorientáció ■ Spin-offok, inkubátorházak ■ Oktatás, tanulás világának átalakulása – Új hangsúlyok: Projekt alapú oktatás, tapasztalati tanulás, probléma
alapú oktatás, társas tanulás, aktív tanulás, interdiszciplinaritás – Új módszerek: Gamification, tükrözött osztályterem stb. – Tudás helyett tanulási lehetőségek – ezt elősegíti tanulási környezet
18.
Forrás: Atkin (2013), p.25. 19.
Térszervezési kihívások ■ Hatékonysági követelmények – zöld egyetem, facility management, fenntarthatóság
■ Hallgatói vonzerő és megtartó képesség – Presztízst, reputációt erősítő építészeti megoldások – A termék az oktatás helyett az „egyetemi élet”. Ehhez illeszkedő szolgáltatási
portfólió. Wellness. – Közösség a közösségben támogatása – Élhető terek, amelyek az oktatáson kívül a rekreációt, a társasági életet, a munkavállalást is támogatják
■ Tanulástámogatás – A kísérletezést és új megközelítéseket támogató terek, rugalmasan alakítható
terek (pl. MIT TEAL classroom) – Campus mint élő laboratórium (pl. Centre for Interactive Research on Sustainability ) – campus mint tanterem: hogyan támogatja 20.
Térszervezési kihívások ■ Vállalkozóiságot támogató megoldások – Interdiszciplinaritás erősítése („fusion facilities”) – Találkozásokat, interakciókat erősítő terek kialakítása – Inkubátorházak, nyitott és befogadó egyetem
■ Könyvtár szerepének átalakulása – Learning commons
21.
Felhasznált források ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
■ ■
■ ■ ■
BARAKONYI, KÁROLY (2004). Rendszerváltás a felsőoktatásban. Bologna-folyamat, modernizáció. Budapest: Akadémia Kiadó. COBBAN, ALAN B. (1975). The medieval university. London: Methuen&Co Ltd. FERENCZI, SÁNDOR (2001). A középkori egyetem. Egyetem - universitas - studium generale. In: TÓTH, TAMÁS (szerk.) (2001). Az európai egyetem funkcióváltozásai: Felsőoktatástörténeti tanulmányok. Budapest: Professzorok Háza. FRIJHOFF, W. (1996). Patterns. In: RIDDER-SYMOENS, HILDE DE (szerk.) (1996). A history of the university in Europe. Cambridge: : Cambridge University Press. Volume 2: Universities in Early Modern Europe (1500-1800): 43-110 p. HRUBOS, ILDIKÓ (2000). "A felsőoktatás főbb modelljei és azok módosulásai a huszadik század második felében." Infotársadalomtudomány 49: 7-13. KARÁDY, VIKTOR (2005). A francia egyetem. Napóleontól Vichyig. Budapest: Felsőoktatási Kutatóintézet és Új Mandátum Könyvkiadó. MARTIN, BEN R. – ETZKOWITZ, HENRY (2000). "The origin and evolution of the university species." VEST 13(3-4): 9-34. MCNAY, IAN (1995). From the collegial academy to corporate enterprise: The changing cultures of universities. In: SCHULLER, TOM (szerk.) (1995). The changing university? London: Society for Research into Higher Education 105-115 p. NEAVE, GUY (2003). On the return from babylon: A long voyage around history, ideology and systems change. In: FILE, JON – GOEDEGEBUURE, LEO (szerk.) (2003). Real-time systems. Reflections on higher education in the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovenia. Enschede: Center for Higher Education Policy Studies, University of Twente 15-37 p. POKOL, BÉLA (2004). A tudomány mint professzionális intézményrendszer. In: POKOL, BÉLA (2004). Szociológiaelmélet. Társadalomtudományi Trilógia I. Budapest: Századvég Kiadó 200-226 o. PORTER, ROY (1996). Scientific revolution and universities. In: RIDDER-SYMOENS, HILDE DE (szerk.) (1996). A history of the university in Europe. Cambridge: Cambridge University Press. Volume 2: Universities in Early Modern Europe (1500-1800): 531562 p. TÓTH, TAMÁS (2001). A napóleoni egyetemtől a humboldti egyetemig. In: TÓTH, TAMÁS (szerk.) (2001). Az európai egyetem funkcióváltozásai: Felsőoktatástörténeti tanulmányok. Budapest: Professzorok Háza WESZELY, ÖDÖN (1929). "Az egyetem eszméje és típusai. Rektori székfoglaló előadás." Minerva (magyar) VIII(4): 125-171. WISSEMA, J. G. (2009). Towards the third generation university : Managing the university in transition. Cheltenham: Edward Elgar.
Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely