MUNKAVÉDELEM 1.1 2.4
Sikeres és fenntartható munkavédelmi rendszer kialakítása egy német vállalatnál Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; munkabiztonság; kockázatkezelés; szénbányászat; szemléletváltás; vállalatirányítás.
Munkavédelem a szénbányászatban A munkavédelem fő feladata, hogy a dolgozók egészségét megőrizze és javítsa. Az egészséges munkakörülmények fokozzák a teljesítőképességet és a munkakedvet, és így megteremtik a vállalat eredményességének hátterét. A gyári és irodai alkalmazottak egészségének megőrzése és javítása tehát nem csupán etikai kérdés, hanem gazdasági szükségszerűség is. Emberhez méltó munkakörülmények kialakítása ma már nem csupán a balesetek elhárítását és a foglalkozási ártalmak megelőzését jelenti, hanem ennél sokkal többet. Fontos az eddiginél még jobb megelőzési kultúra meghonosítása, és ehhez minden vezető és beosztott megnyerése. A dolgozók közreműködése, tapasztalatai és ötletei nélkül sikeres, tartós és hatékony munkavédelem – következésképpen megfelelő minőségű munka – elképzelhetetlen. A gyors változások korában – tekintettel a globális versenyre is, amely a szénbányászatban különösen éles – nagyobb szükség van egészséges, lelkes, hozzáértő és kreatív dolgozókra, mint valaha. A német szénbányászat munkavédelmi filozófiájának és stratégiájának változását jól illusztrálja a Deutsche Steinkohle AG. (DSK) példája, ahol a legértékesebb tőkének az egészséges, motivált és jó munkára kész dolgozókat tartják. Javuló baleseti statisztikák A munkavédelmi színvonal értékelésének továbbra is fontos mutatója a balesetek számának alakulása. Ezen a téren az utóbbi években a DSK-nál jelentős fejlődést értek el, a balesetek száma minden területen
csökkent. Így 1995 óta a jelentésköteles balesetek száma több mint 60%-kal, a közepesen súlyos és súlyos balesetek száma pedig 40%-kal mérséklődött (1. ábra). 60
57,5
50 40 30 21,4
20 10
a balesetek száma összesen
0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
20
18,6
15
10
5
10,9
a 4 hétnél hosszabb munkakiesést okozó balesetek száma
0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
1. ábra A föld alatti és felszíni balesetek alakulása a DSK-nál. 1 M emberórára jutó balesetek száma Feltűnő, hogy a DSK 2003-ban az 1M munkaórára jutó 21,4 balesettel megfelelt a németországi ipari átlagnak, míg korábban az építőipar után a legtöbb balesetet itt regisztrálták. Akadt olyan bánya is, ahol az elmúlt két évben jelentésköteles baleset egyáltalán nem fordult elő. A siker hosszú távú stratégia eredménye, amelynek alapja a munkavédelmi rendszer folyamatos továbbfejlesztése.
A szemléletváltáshoz vezető út Az 1980-as évek végéig alkalmazott klasszikus munkabiztonsági tevékenységet túlnyomórészt az utólagos reagálás jellemezte a bekövetkezett eseményekre. A balesetelhárítási intézkedések lényegében a technológia optimalizálását jelentették, és a következő fő területekre terjedtek ki: • a veszélyforrások kiküszöbölése a munkafolyamat megváltoztatásával, • a veszélyek távoltartása automaták és távirányítás segítségével, • a veszélyek korlátozása védőberendezésekkel, valamint • a veszélyek kivédése személyi védőeszközökkel. A balesetek átfogó vizsgálata feltárta, hogy a baleseteket főként a következő tényezők okozzák: • nem megfelelő műszaki berendezések, • a dolgozók képzettségének hiányosságai, • a munkafolyamatok rossz megszervezése, valamint • a dolgozók részéről a munkabiztonság elhanyagolása. Azt is megállapították, hogy a technológia állandó fejlesztésének eredményeként a baleseteknek csak kb. 20%-a vezethető vissza műszaki okokra. A balesetek lényegesen nagyobb része, 80%-a, annak tudható be, hogy sem a vezetők, sem a beosztottak nem vették elég komolyan a munkabiztonságot, és ennek következtében helytelen magatartást tanúsítottak. Ezt a megállapítást más iparágakban végzett vizsgálatok is alátámasztották. Átfogó megközelítésre van szükség Ez a tény szükségszerűen ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy az addig túlnyomórészt műszaki beállítottságú munkavédelmet csak gyökeresen új munkavédelmi stratégiával lehet javítani. A magas műszaki és biztonságtechnikai színvonal fenntartása mellett a tevékenységnek teljesen új területekre is ki kell terjednie. Nagyobb súlyt kell helyezni a balesetek megelőzésére és elhárítására, különös tekintettel a dolgozók tudatosságának és viselkedésének megváltoztatására. Amellett, hogy a munkavédelmet az értékteremtő folyamat elválaszthatatlan részévé kell tenni, fontos, hogy minden üzemben olyan szemlélet honosodjon meg, amely a munkabiztonságot és az egészségvédelmet magától értetődően vezetői feladatnak tekinti.
Jobban össze kell hangolni egymással a bányászati eljárásokat, az üzemi munkafolyamatokat és a dolgozók viselkedését. Ezen túlmenően el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a munkavédelemért elsősorban a biztonsági mérnök a felelős, nem pedig a mindenkori illetékes személy, vagy maga az érintett dolgozó.
Megelőző szemléletű, integrált és partnerségen alapuló munkavédelmi stratégia Ezeknek a felismeréseknek az alapján a DSK az 1990-es évek elején a megelőzés, az értékteremtésbe integrálás és a partnerség gondolatát szem előtt tartva, gyökeresen új munkavédelmi filozófiát és stratégiát dolgozott ki. Ennek keretében a következő célokat tűzték ki: • az eseményekre reagálás helyett előrelátó, proaktív és kockázatorientált biztonsági szemlélet kialakítása, • alkalmi műszaki megoldások helyett a dolgozók közreműködésével átfogó megoldások kidolgozása, • egyoldalú követelések helyett partnerségen alapuló, a gyakorlatnak megfelelő munkavédelmi elgondolások bevezetése, • a biztonsági munka terén konkrét, határidőhöz kötött célok kitűzése, • annak elérése, hogy a biztonság váljon a napi munkavégzés természetes elemévé. A célok elérése megkövetelte a vállalat munkavédelmi rendszerének módosítását, illetve optimalizálását. Ezt az igazgatóság és az üzemi tanács jóváhagyta, és az egész vállalatra kiterjedő akciók révén a dolgozók tudomására hozta. A DSK munkavédelmi célkitűzéseit a következőképpen fogalmazták meg: „Támogatni kell és meg kell őrizni a dolgozók biztonságát, egészségét, teljesítőképességét és motivációját, és ezzel együtt el kell kerülni az anyagi károkat és az üzemzavarokat.” Az az alapelv, amely szerint a munkabiztonság és az egészség a gazdasági termelés előfeltétele, a munkavédelem pedig a napi munka természetes része, tudatosan kiküszöböli a munkavédelem és a termelés között látszólag fennálló konfliktust, és a munkavédelemnek különösen nagy fontosságot tulajdonít. Szervezeti változások Az operatív és a stratégiai folyamatok hatékonyabbá tétele érdekében szervezeti struktúrákat hoztak létre, és ezeket az utóbbi évek során
fokozatosan javították. Ezek alapja, többek között, a valamennyi üzemben rendszeresen ülésező munkavédelmi bizottság, az üzemek munkavédelmi vezetőiből álló koordinációs csoport, valamint a legfőbb irányító, az ún. munka-, egészség- és környezetvédelmi főbizottság. Ez a testület tárgyalja meg az egész vállalatot érintő, vagy azon túlmenő jelentőségű kérdéseket, és határozza meg a munka- és egészségvédelmi stratégiát. A főbizottságban az igazgatóság, az üzemvezetőségek, a biztonsági szakemberek és az üzemi tanács képviselői vesznek részt. A munkavédelmi szervezet lényeges eleme a vezetői felelősség kijelölése pontosan meghatározott feladatokkal és hatáskörrel. A dolgozóknak is felelősséget kell vállalniuk az egészségért és a biztonságért. Minden alkalmazott megkapta az erről szóló „Az alkalmazottak jogai és felelősségei” című kiadványt. Az eredményes munkavédelem további fontos előfeltétele a munkavédelmi szakemberek tevékenysége. A DSK a törvényben előírtnál lényegesen nagyobb számban alkalmaz biztonsági kérdésekben szakképzett személyeket, akik az üzemek és az igazgatóságok vezetőit napi biztonsági munkájukban tanácsaikkal ellátják és támogatják. A foglalkozás-egészségügy terén is történtek szervezeti változások. Döntés született egy foglalkozás-egészségügyi regionális szervezet fokozatos, de következetes bevezetéséről azzal a távlati céllal, hogy a munkát a jövőben centralizálják. Az egyes bányákban korábban működő foglalkozás-egészségügyi rendelőket négy regionális központban összevonták. Ezzel a szervezeti formával a meglévő szakismereteket és kapacitásokat csoportosították, és így biztosították a magas színvonalú foglalkozás-egészségügyi ellátást, lehetővé tettek új megelőzési kezdeményezéseket, és javították az üzemek együttműködését. Ezen túlmenően jobban ki tudták használni a potenciális szinergiákat, és jelentős költségmegtakarítást értek el.
Az egészségvédelmi és biztonsági helyzet javítását szolgáló konkrét intézkedések Az új munkabiztonsági filozófia alkalmazása számos intézkedés bevezetésével járt, amelyek fő célja az volt, hogy a dolgozókban jobban tudatosítsa a munkahelyi veszélyeket. A következőkben röviden bemutatunk néhány lényeges elemet és hosszú távon eredményes intézkedést. A munkabiztonság tudatosítását szolgáló alapvető intézkedés a modulos felépítésű egészségvédelmi és munkabiztonsági továbbképzési
program a vájároktól a művezetőkön át a felső vezetőkig. További speciális képzési programot dolgoztak ki a különböző vezetői szintek számára. Ezek némelyike az előléptetés előfeltétele: például egy hathetes képzés körletvezető aknászok részére, vagy munkabiztonsági témájú írásbeli dolgozat készítése a jövendőbeli osztályvezetőknek. Miután az utóbbi években a DSK szinte valamennyi dolgozója lelkiismeretesen részt vett a számára előírt tanfolyamokon, a korábban 6 lépcsős oktatást 3 alapmodullá alakították át és újabb tanfolyamokkal egészítették ki. Egységes és számon kérhető követelmények További intézkedésként a DSK megállapodásba foglalta munkavédelmi céljait. Minden év elején valamennyi DSK bányában megállapodásban rögzítették a föld alatti és a felszíni balesetekkel kapcsolatos reális és teljesíthető, de érdemi javulást jelentő célszámokat. Az egyes körletek, osztályok és üzemek célkitűzéseit vállalati szinten összesítették. Lényeges, hogy a konkrét célkitűzéseket összekapcsolták tervezhető, részletes műszaki, szervezési és az emberek magatartásának megváltoztatásához irányuló intézkedésekkel. Folyamatos kontrolling biztosítja az azonnali közbelépést – a munkabiztonsági intézkedések módosítását vagy megerősítését –, ha eltérést tapasztalnak a terv- és a tényszámok között. A célok elérésének valamennyi vezetői szinten anyagi kihatásai vannak. Bebizonyosodott, hogy igényes, de elérhető célok kitűzése és ezzel egyidejűleg konkrét intézkedések bevezetése a dolgozók számára kihívást és ösztönzést jelent. A balesetek számának csökkenése is erről tanúskodik. Minden bizonnyal az is hozzájárult a DSK munkavédelmi rendszerének sikeréhez, hogy az alsóbb szintű vezetőket és a beosztottakat is következetesen bevonják a döntési folyamatokba. Mivel azt az alapelvet követik, hogy a megoldási javaslatokat ott kell kidolgozni, ahol a problémát a legjobban ismerik, a dolgozók tudása és tapasztalata nagymértékben érvényesül az üzemi tervkészítésben, a döntésekben és ezek alkalmazásában. A veszélyek tudatosításának programja Minden munkafázis előtt kis csoportokban vagy 5 perces munkahelyi megbeszéléseken hívják fel a dolgozók figyelmét a munkabiztonsági kérdésekre, és teszik őket ezekben érdekeltekké. A dolgozók részvételének különösen hatékony formája az ún. „Veszélyek tudatosítása az
üzemi gyakorlatban” elnevezésű projekt (2. ábra). Az elgondolás azon a felismerésen alapszik, hogy a balesetek száma rendszerint a kevéssé veszélyesnek vélt tevékenységek során magas, míg a veszélyesnek tartott tevékenységek során a vártnál kevesebb baleset fordul elő.
az eredmények felülvizsgálata
a dolgozók megkérdezése
az elsősegélykönyv bejegyzéseinek elemzése
gyakorlati alkalmazás
a hatékony veszélyfelmérés tanulása kis csoportokban
a vezetők és a beosztottak oktatása eltérések a tényleges és a becsült kockázatok között
2. ábra A veszélyek tudatosítása az ipari gyakorlatban A veszélyekre a következő módon hívják fel a dolgozók figyelmét. Először megkérdezik őket, mennyire tartják veszélyesnek munkájukat. Ezután összehasonlítják a vállalati bejegyzések adatait a dolgozók szubjektív értékeléseivel. Ennek során eltéréseket tapasztalnak a tényleges és a becsült kockázatok között. Ezután a megkérdezett dolgozókat kiscsoportos beszélgetésen vagy tanfolyamon szembesítik hibás értékeléseikkel, hogy megtanulják a veszélyek helyes felmérését, és megfelelő magatartás tanúsításával a balesetek elkerülését. A projektben részt vevő üzemeknél a veszélyek téves megítéléséből adódó hibák kijavítása révén sikerült jelentősen csökkenteni a balesetek számát. A rutinszerűen végzett munka veszélyei A projekt keretében újabban egyre nagyobb jelentőséget nyer egy további kezdeményezés. Ha a dolgozók rutinmunkát végeznek, a meg-
szokás és az automatikus munkavégzés miatt általában már nem ismerik fel munkájuk és munkahelyük veszélyeit. Olyan hibák csúsznak be, amelyeket észre sem vesznek, ezért mindig újra el is követnek. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy előzetes bejelentés után egy-egy dolgozót munkavégzés közben egy kollégája kb. 15 percig megfigyel. A megfigyelt dolgozó ezalatt megpróbál különösen ügyelni a biztonságos munkára, de mégis elköveti azokat a hibákat, amelyekről nem tud. Ezután megbeszélik a megfigyelés tapasztalatait. Ha a dolgozót szembesítik azzal, hogy akaratlanul milyen veszélyhelyzetet teremtett, elérhető, hogy viselkedését megváltoztassa. A DSK több üzemében sikerrel folytattak ilyen, a munkájukat végző dolgozók megfigyelését követő értékelő megbeszéléseket. Az intézkedések dokumentálása A munkavédelmi tevékenységnek további lényeges eleme, hogy minden munkafolyamat megkezdése előtt kielemzik a munka során szóba jöhető veszélyeket egy ún. munkabiztonsági és egészségvédelmi dokumentumban. Ez azzal jár, hogy először az adott munkahelyen illetékes személyek megállapítják, milyen veszélyektől lehet ott tartani, és azokat részletesen értékelik. Ezután meghatározzák, hogy milyen műszaki, szervezési és személyi intézkedésekre van szükség, majd ezeket dokumentumba foglalják. A vezetők ezt követően, a dokumentáció alapján eligazítják a dolgozókat. Együttműködés és partnerség A sajátos helyi projektekre – a felszíni és a föld alatti munkavégzés során egyaránt – szintén nagy súlyt helyeznek. Ha a bányákban és a bányaigazgatóságokon megszaporodnak a balesetek, akkor speciális programokhoz és akciókhoz folyamodnak, amelyek konkrét felhívások, munkamegbeszélések, vagy külön utasítások formáját ölthetik. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy számos külön akciót is folytatnak a munkavédelemben érintett intézmények, így a bányatulajdonosok felelősségbiztosító intézete, amely a törvényben előírt balesetbiztosítást végzi, a bányászati hatóság, mint állami felügyeleti szerv, valamint a DSK-nál működő bányászszakszervezet. A különböző intézmények közös megelőző akciókat is szerveznek, például kiállításokat vagy biztonsági gyakorlatokat.
Egészségvédelmi intézkedések A DSK az egészségvédelemnek is nagy fontosságot tulajdonít. A balesetek csökkentését szolgáló intézkedéseken túlmenően sok újszerű foglalkozás-egészségügyi kezdeményezéssel igyekeznek javítani a dolgozók egészségét. Különösen ki kell emelni a váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésére bevezetett intézkedéseket, hiszen a betegségek sorában ezek a panaszok vezetnek, és a betegállományban töltött napok felét ezek okozzák. A váz- és izomrendszeri megbetegedések csökkentése érdekében a DSK-nál valamennyi üzemre kiterjedő koncepciót dolgoztak ki a gerincbetegségek megelőzésére és gyógyítására. A koncepció lényege személyre szabott, célzott intézkedések bevezetése az üzemorvos útmutatásai szerint. Ennek során a turnusonként üzemorvosi vizsgálatra küldött dolgozók közül, egy külön erre a célra kidolgozott kórlap alapján, kiszűrik a gerincpanaszoktól különösen veszélyeztetett dolgozókat. Az üzemorvos ezután megállapítja, hogy munkájukkal kapcsolatban az üzemben milyen intézkedésekre van szükség. Ezek a következőkre terjedhetnek ki: • személyi munka- ill. munkahelyelemzés készítése, különös tekintettel a terhek kézi emelésével és továbbadásával járó veszélyekre, • munkaszervezési intézkedések az ergonómiai elvek figyelembevételével, • fürdő- és fizikoterápia üzemi és külső intézményeknél. A fenti rendszer bevezetése rendkívül pozitív visszhangot váltott ki a dolgozók körében. A tanfolyamokon elsajátított helyes emelési és továbbítási technika kedvező kihatása megmutatkozott a panaszok csökkenésében és ezáltal a teljesítmény és az életminőség javulásában. Az intézkedéseket kis ráfordítással beépítették a vállalati struktúrákba, és eredményeik már néhány hónap után tapasztalhatók voltak. A projekt elnyerte a bánya- és kőfejtő-tulajdonosok felelősségbiztosító társaságának díját.
A siker tényezői A DSK-nak a munka- és egészségvédelem terén elért sikerei a következetes és konkrét célokra irányuló munkának tudhatók be. Ehhez az alapot a korszerű komplex munka- és egészségvédelmi rendszer szolgáltatta, amelyet ciklikusan és folyamatosan javítanak. A működési területeken mérhető célokból kiindulva időben integrálják a munka- és egészség-
védelmet az üzemeltetési intézkedések tervezésébe és megvalósításába, folyamatosan végzik a végrehajtott intézkedések kontrollingját, és szükség esetén meghozzák a megfelelő javító intézkedéseket. A munka- és egészségvédelem további javítása érdekében a DSK munkavédelmi rendszerét elemzik, a szükséges javításokat elvégzik, és ezt kézikönyvben dokumentálják. Az egyes üzemekben a munkavédelem szervezeti és eljárási rendszerének az ágazati munkavédelmi kézikönyvnek megfelelő felülvizsgálata, valamint az egyes üzemekben tapasztalt eltérések dokumentálása hozzátartozik a rendszer folyamatos tökéletesítéséhez.
Következtetések és kilátások A DSK nem elégszik meg az utóbbi években elért eredményekkel, hanem további kezdeményezéseket és akciókat tart szükségesnek, hogy lépést tartson a technika fejlődésével és az azzal járó kihívásokkal. Középtávon reális célkitűzésnek tűnik a balesetek számának leszorítása 50%-kal, 1M emberóránként 10 balesetre (3. ábra). Ennek érdekében a korszerű és előremutató munka- és egészségvédelmi rendszernek a következőkre kell különös gondot fordítania: tényleges adatok
előrejelzés
70 60
57,5
50 40 30
21,4
20
<10 10
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
0
3. ábra A balesetek alakulása a német szénbányászatban – várható alakulás 2010-ig. 1 M emberórára jutó balesetek száma
• a munka- és egészségvédelmet valamennyi üzemi eljárás részévé kell tenni, • integrált megelőző munkavédelmi gyakorlatot kell folytatni, • gyakorlati és célcsoport-orientált munka- és egészségvédelmi programokat kell kidolgozni, • növelni kell a munka- és egészségvédelemben érintettek motivációját, • a munka- és egészségvédelmi rendszer további javítása érdekében meg kell erősíteni a folyamatos tökéletesítési eljárást. Összeállította: Szabó Ildikó Weber, C. P.: Entwicklung zu einem erfolgreichen und nachhaltigen Arbeitsschutzmanagementsystem. = World of Mining, 57. k. 1. sz. 2005 p. 38–46. Olesch, G.: Gesundheit schafft Sieger. = Personal, 56. k. 4. sz. 2004. p. 44–46. Weyman, A. K.; Clarke, D. D.: Investigating the influence of organizational role on perceptions of risk in deep coal mines. = Journal of Applied Psychology, 88. k. 3. sz. 2003. jún. p. 404–412.
Röviden… Az USA-ban tovább folyik a vita az azbeszt okozta ártalmak miatti kártérítésekről Az Egyesült Államok törvényhozásában továbbra sincs megállapodás arról a 140 milliárd dolláros kártérítési alapról, amelyet az azbeszt okozta foglalkozási és egyéb ártalmak miatt indított, illetve a jövőben indítandó kártérítési követelések kiegyenlítésére hoznának létre. A tervezett törvény minden ilyen követelést az alaphoz irányítana, ami levenné a lassan elviselhetetlenné váló terheket és kockázatokat az iparvállalatokról. Az utóbbi években több mint 60 vállalat – részben jelentős nemzetközi cégek – ment csődbe az „azbesztperek” miatt. A perek további burjánzása miatti félelem már olyan multinacionális vegyipari óriások, mint a DuPont vagy az Exxon tőzsdei szereplésére is rányomja a bélyegét, ezért kezdeményezték olyan felelősségi alap létrehozását, amelyből fedezni lehetne a kártérítési kiadásokat. Az alaphoz a vállalatok mellett a szintén érintett biztosítók is hozzájárulnának.
A késlekedést az okozza, hogy a felpereseket képviselők szerint hosszabb távon ez az óriási összeg is kevés lesz, ezért azt akarják elérni, hogy az alap kimerülése esetén továbbra is perelhessék közvetlenül a vállalatokat. Ez viszont elfogadhatatlan a cégek számára, hiszen ők éppen a perek következményeitől való végleges megszabadulásért vállalnák a hatalmas, de egyszeri terheket. Az általános és kölcsönös felelősségvállalás sem tetszik sokaknak, mert ez hátrányosan érintené az azbesztmentesítést a többieknél korábban elvégző cégeket, és visszatartó erő lehetne más, folyamatban lévő programok esetében is. (Chemical Week, 167. k. 6. sz. 2005. febr. 16. p. 29.)
BME OMIKK
Innovációk – Trendek – Prognózisok Havonta a műszaki–gazdasági világ újdonságairól, aktualitásairól és jövőjéről
[email protected] ▪ 061/ 45 75 322
