MISKOLCI EGYETEM M SZAKI FÖLDTUDOMYÁNYI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT 3515 MISKOLC Egyetemváros
Egy falugáz rendszer életútja
Készítette: Vincze Zsuzsanna ME-MFK-MF07MLO
Konzulens: Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd
K olaj és Földgáz Intézet Gázmérnöki Intézeti Tanszék 2010. november
Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................... 4 1. Egy falugáz rendszer bemutatása ...................................................................................... 5 1.1. Falugáz ott ahol az országos vezetékhálózat túl messze van................................... 5 1.4. Bükkszentkereszti falugáz rendszer felépítése ......................................................... 7 1.5. Hogyan is történik egy telepítés ezen el írások segítségével? ................................. 9 1.5.1. El zetes egyeztetés .......................................................................................... 9 1.5.2. Szerz dés ......................................................................................................... 9 1.5.3. Tervezés......................................................................................................... 10 1.5.4. Engedélyeztetés ............................................................................................. 10 1.5.5. Földmunka ..................................................................................................... 10 1.5.6. Telepítés ........................................................................................................ 10 1.5.7. Üzem behelyezés, engedélyezés.................................................................... 10 1.6. Pb-gázos készülékek elhelyezésének szabályai...................................................... 10 1.6.1. A t zhelyek elhelyezésének általános szabályai ........................................... 11 1.6.2. Földgázzal üzemel t zhelyek elhelyezése ................................................... 12 1.6.3. PB-gázzal üzemel t zhelyek elhelyezése .................................................... 13 1.7. A pb-gázhatása a környezetre................................................................................. 15 1.7.1. Az él világ védelme ...................................................................................... 15 1.7.2. A leveg tisztaságának védelme.................................................................... 15 1.7.3. A víztisztaság védelme .................................................................................. 16 1.7.4. A talaj védelme.............................................................................................. 16 1.7.5. Természetvédelmi területek védelme ............................................................ 17 2. Falugáz rendszer üzemeltetésének feladatai.................................................................... 18 2.1. M szaki terv készítése............................................................................................ 19 2.1.1. Általános el írások ........................................................................................ 19 2.1.1.1. A M szaki terv felépítése ..................................................................... 19 2.1.1.2.Az egyes fejezetek tartalmi követelményei ........................................... 20 2.2. Az üzemeltetés személyi feltételei ......................................................................... 22 2.2.1. Általános feltételek ........................................................................................ 22 2.2.1.1. Speciális személyi feltételek................................................................. 22 2.2.2. Az üzemeltetés tárgyi feltételei ..................................................................... 23 2.2.3. Ellen rzések, felülvizsgálatok ....................................................................... 23 2.2.3.1. Használati engedély.............................................................................. 23 2.2.4. A tartályok ellen rzései ................................................................................. 24 2.2.4.1. Ellen rzésekkel kapcsolatos általános el írások .................................. 24 2.2.4.2. Azonnali intézkedést igényl rendellenesség ....................................... 24 2.2.4.3. Heti ellen rzések .................................................................................. 24 2.2.4.4. Tároló tartályok és szerelvényei ........................................................... 24 2.2.4.5. Technológiai cs vezeték és szerelvényei ............................................. 25 2.2.4.6. Elg zölögtet ellen rzése..................................................................... 25 2.2.4.7. Nyomásszabályozó ellen rzése ............................................................ 26 2.2.4.8. Gázmér ellen rzése (elg zölögtet gázfelhasználását mér )............. 26 2.2.4.9. H termel berendezés (f t modul) és a f t körének ellen rzése....... 26 2.2.4.10. Gázérzékel k ellen rzése ................................................................... 27 2.2.4.11. Az elektromos és villámvédelmi rendszer.......................................... 27 2.2.4.12. Irányítás- és szabályozástechnikai egységek...................................... 27 2.2.4.13. Épületek, építmények állapotának ellen rzése................................... 27 2.2.4.14. Üzemeltet i ellen rzés ....................................................................... 28 2
2.2.5. Id szakos felülvizsgálatok............................................................................. 28 2.2.5.1. Küls vizsgálat ..................................................................................... 29 2.2.5.2. Bels vizsgálat...................................................................................... 29 2.2.5.3. Szilárdsági nyomáspróba...................................................................... 30 2.2.5.4. Szakért i vizsgálat................................................................................ 30 2.2.5.5. Karbantartások...................................................................................... 31 2.2.5.6. Javítások ............................................................................................... 31 2.2.5.7. A vizsgálatok dokumentálása ............................................................... 32 2.2.6. Hibafelvétel, üzemzavar-elhárítás ................................................................. 32 2.2.7. A gázszolgáltatás leállítása, leállása.............................................................. 33 2.2.7.1. A gázszolgáltatás leállásának, leállításának okai ................................. 33 2.2.7.2. Tervezhet leállítás............................................................................... 33 2.2.7.3. A leállás, leállítás mértéke.................................................................... 33 2.2.8. A gázelosztó vezeték karbantartása............................................................... 34 2.2.8.1. A fogyasztók értesítése......................................................................... 34 2.2.8.2. A gázszolgáltatás leállításának el készítése......................................... 34 2.2.8.3. Ismételt üzembe helyezés ..................................................................... 36 2.2.9. Az elosztóvezeték ellen rzése ....................................................................... 37 2.2.9.1. Általános el írások ............................................................................... 37 2.2.9.2. Az ellen rzés végrehajtása ................................................................ 39 2.2.9.3. Az ellen rzések dokumentálása............................................................ 44 3. A falugáz rendszer kihasználásának jöv beni alakulása ................................................. 45 Irodalomjegyék.................................................................................................................... 47
3
Bevezetés Magyarországon a 90-es évek közepe óta a felére esett vissza a falugáz rendszert használók fogyasztása, az innováció viszont megfordíthatja ezt a trendet. Magyarországon a földgáz annyira elterjedt, hogy pb-gázt jellemz en olyan helyen használnak, ahol túl drága lenne a földgázvezeték építése, vagy a körülmények ezt nem teszik lehet vé. A propán-bután (PB) illetve a propán-gáz, az egyik legjobb min ség és legtisztább energiahordozó. A cseppfolyós gáz propánból, butánból, vagy propán-bután keverékb l áll (amely legfeljebb 60 tömeg % butánt tartalmaz). Mivel a cseppfolyós gáz vegyi összetétele nagyon egyszer , az összes alternatív energiahordozó közül a legtisztább és a legmagasabb f t értékkel (45,5 - 46,5 MJ/kg) rendelkezik. K olaj-finomítókban, valamint a földgázmez k gázfeldolgozó üzemeiben választják le a nyersolajból és a nyers földgázból a számunkra értékes két szénhidrogén terméket, a propánt(C3H8) és a butánt (C4H10). Ipari méretekben már használják a pb-gázt kapcsolt h - és áramtermelésre is. A háztartásokban ennek "mikrováltozatát" lehet majd alkalmazni. Így a pb-gáz hatásfoka a f tésre alkalmas h termeléssel együtt 35 százalékról akár 85 százalékra növelhet . A másik jó lehet ség a pb-gáz alapú h szivattyúk elterjesztése. Ezt ugyanis valamivel olcsóbban
lehet
üzemeltetni,
mint
a
villanyárammal
m ködtetett
változatot.
A Prímagáz a magyarországi hatszerepl s pb-gáz piac mintegy 40 százalékát birtokolja. A palackos gázt több százezer háztartásban használják, míg a tartályos gázra hétezer fogyasztója van a Prímagáznak. A 90-es évek végén kezdett "falugáz" programban a csúcs 29 falu ellátása volt. Ma már csak kilenc falu határában van a háztartásokat, közintézményeket, üzemeket ellátó óriás gáztartály, mert a többi helyen már elérhet vé vált a földgázhálózat, ilyen falugáz-redszer van Bükkszentkereszten is amely településsel a TDK dolgozatomban is foglalkozom. A pb-gáznak a klímavédelemben is fontos betöltött szerepe van: annak ellenére, hogy pb-gáz is szénhidrogén alapú, az ilyen energiahordozók közül az egyik legtisztább, "azonnal elérhet alternatíva".
4
1. Egy falugáz rendszer bemutatása 1.1. Falugáz ott ahol az országos vezetékhálózat túl messze van Magyarországon a 90-es évek közepe óta a felére esett vissza a falugáz rendszert használók fogyasztása, az innováció viszont megfordíthatja ezt a trendet. Magyarországon a földgáz annyira elterjedt, hogy pb-gázt jellemz en olyan helyen használnak, ahol túl drága lenne a földgázvezeték építése, vagy a körülmények ezt nem teszik lehet vé. A propán-bután (PB) illetve a propán-gáz, az egyik legjobb min ség és legtisztább energiahordozó. A cseppfolyós gáz propánból, butánból, vagy propán-bután keverékb l áll (amely legfeljebb 60 tömeg % butánt tartalmaz). Mivel a cseppfolyós gáz vegyi összetétele nagyon egyszer , az összes alternatív energiahordozó közül a legtisztább és a legmagasabb f t értékkel (45,5 - 46,5 MJ/kg) rendelkezik. K olaj-finomítókban, valamint a földgázmez k gázfeldolgozó üzemeiben választják le a nyersolajból és a nyers földgázból a számunkra értékes két szénhidrogén terméket, a propánt (C3H8) és a butánt (C4H10). A 90-es évek végén kezdett "falugáz" programban a csúcs 29 falu ellátása volt. Ma már csak kilenc falu határában van a háztartásokat, közintézményeket, üzemeket ellátó óriás gáztartály, mert a többi helyen már elérhet vé vált a földgázhálózat, ilyen falugázredszer van Bükkszentkereszten is, amely településsel a TDK dolgozatomban is foglalkozom. Ezen települ és a Prímagáz Zrt. hozott létre falugáz rendszert. A Horti tárolótelep illetékességi területe álá tartozik, Gyalyatet
(130 db fogyasztó),
Mátraszentlászló
db
(36
db
fogyasztó),
Mátraszentistván
(50
fogyasztó)
és
Bükkszentkereszt. A TDK dolgozatomban bemutatandó település Bükkszentkereszt, ahol 306 db fogyasztó van. Ebb l lakossági fogyasztó 280 db és nem lakossági fogyasztó 26 db. De esetlegesen több fogyasztó ellátására is képes ezen tartálypark mert a kiépített csatlakozások száma 414 db. Mivel nem kötelezték a lakosságot a rendszerhez való csatlakozásra, van aki nem csatlakozott a vezetékhálózathoz. A Prímagáz tartályos gázszolgáltatása segítségével a gázfelhasználás el nyei - a kényelmes, biztonságos és gazdaságos energiaellátás - az ország bármely részében, a földgázvezetékekt l távol es helyeken is élvezhet k.
5
Felhasználási területe széleskör : lakóházak f téséhez, melegvíz-ellátáshoz, valamint a f zéshez szükséges energia kiszolgálására kiválóan alkalmas a Prímagáz PB-gáz. Egyenletes min sége és magas f t értéke miatt kedvelt energiaforrás mez gazdasági és ipari vállalkozások, valamint kereskedelmi egységek (panziók, éttermek, pékségek) számára is [1].
1.ábra: Vezetékes pb-gáz szolgáltatók összefoglaló adatai [7]
Az 1.ábra segítségével kaphatunk információt a vezetékes pb-gáz szolgáltatók adatai segítségével a bekapcsolt települések-,fogyasztók számáról, árbevételr l,valamint az elosztóhálózatról és gerincvezeték hosszról 1997 és 2001 között.
6
1.4. Bükkszentkereszti falugáz rendszer felépítése Bükkszentkereszt községben 2x40 m3-es földalatti tartályt tartalmazó tartályparkról üzemel a hálózat. A tartályparkban 2 db VAP200/M elpárologtató üzemel, melyet 2 db H term 52 ESB kazán f t. Ezen kazánokat egy zárt térben helyezték el, így a füstgáz kémények segítségével vezetik el. A tartálypark eddigi üzemeltetése során komolyabb üzemeltetési zavarok nem voltak. A fogyasztóknál nyomásszabályzók hibáiból ered , helyi hibákat a Prímagáz Zrt. szakemberei elhárították. A település gázelosztó hálózatán 2007-ben 1 esetben történt vezeték rongálás idegen kivitelez
által. A rongálás miatt az adott vezetékszakaszt a
falugáz kezel leszakaszolta, majd a vállalat TU utasítása szerint a szervizszerel k a hiba elhárítását elvégezték a sérült vezetékszakasz kiváltásával. A javítási tevékenység jellege miatt az üzemzavar ideje nem érte le a 2,5 órát, melyet az üzemeltetési vezet
a
biztonságtechnikai szervezet felé jelzett. A javítási id igény, valamint a szolgáltatásból kiesett lakossági személyek száma miatt az üzemzavar NEM SÚLYOS üzemzavarnak lett min sítve. Ezen esetben a vezeték nyomvonalának egyeztetési tevékenysége nem történt meg, a véd övezetre vonatkozó földmunka el írásokat nem tartották be. A falugáz rendszerek üzemeltetését a Prímagáz Zrt. saját szakemberivel üzemelteti . A tartályparkokban elhelyezett tartályok karbantartása és id szakos minden évben megtörténik. A tartályparkokban az elpárologtatók és a kazánok éves felülvizsgálata dokumentáltan megtörténik. A f tési id szakban végzend ellen rzéseket a folyamatos gázellátás fenntartása mellett végzik. A tartályparkban az ellen rzéseket a kiadott TU-032 sz. Technológiai Utasításban leírtak a Prímagáz Zrt. szakembere hetente egy alkalommal elvégzi és a tartálypark ellen rzési naplókban írásban rögzíti. Az utólagos rákötések esetén a földeltakarását követ en a szivárgásvizsgálat a TU-021 sz. Technológiai Utasítás szerint történik. A M szaki tervben el írt nyomvonal-ellen rzéseket a Prímagáz Zrt. szervizcsoportja a TU-021 sz. Technológiai Utasítás szerint id szakosan elvégzi. A hálózatellen rzés során feltárt hiányosságok felszámolása folyamatosan megtörténik (pl.: jelz táblák pótlása, csapszekrények tisztítása ).
7
A Coprim gyártmányú VAP-BIVAP típusú elg zölögtet k éves ellen rzését, a f t kazánok és a szabályzó egységek nyári nagy karbantartását a Prímagáz Zrt. hibaelhárító
szervizcsapata
végzi.
Ezen
személyek
a
berendezések
kezelésére,
karbantartására, és javítására a Termoszervíz Kft-nél dokumentáltan oktatást kaptak. A Bükkszentkereszti tartályparkban elhelyezett 2 db Földalatti 40m3-es tartály id szakos használatba vételi engedélye bizonyos id közönként lejár. Ekkor a tartályok engedély hosszabbítási eljárását elvégzik. Az elvégzett vizsgálatok: küls , bels szerkezeti vizsgálat, ultrahangos falvastagság mérés, m szerek id szakos karbantartása, felújítása, biztonsági lefúvató berendezések felújítása, ellen rzése karbantartása, tartályok szilárdági és tömörségi nyomáspróbája. A beépített DIVAL nyomásszabályzók ellen rzését és karbantartását a Prímagáz Zrt. az elg zölögtet k karbantartásával együtt végzi el. Az üzem közben szükséges kisebb javításokat, karbantartásokat az üzem szakirányban képzett szerviz szerel i végzik el. A tartályparkokban fellép korróziós hibák javítását és a szükséges anyagok biztosítását, a Prímagáz Zrt. végzi. Az aktív katódvédelemmel ellátott tartályok katódvédelmi rendszerének évenkénti felülvizsgálatára minden évben sor kerül. Prímagáz Zrt. rendelkezik Sieger-Solo, Severin SRx, valamint GAS-SCOUT típusú kézi gázérzékel
készülékkel, melyek id szakos vizsgálatát dokumentáltan arra jogosult
szakszervizzel végeztetik. A telepített gázérzékel
m szerek m köd képességét
negyedévente szakszervizzel ellen riztetik. A tartályparkokban rendszeresített t zoltó készülékek féléves
és éves ellen rzését a
Prímagáz Zrt. arra jogosult szakszervizzel végezteti. A nyomásmér -órákat 2 évente csak kalibrálni kell, mivel csak tájékoztató m szerek, a biztonságos üzemet a lefúvató szelepek m köd képessége garantálja. Minden tartályparkba a tartályokon elhelyezett átm 100mm 0-25 bar nyomástartományú mér ket, valamint a településre kimen
gázvezetékre felszerelt nyomásmér ket
id szakosan kalibrálni kell. A tartályparkokban elhelyezett cs vezetéki biztonsági lefúvató szelepeket évente ellen rizni kell. M szeres ellen rzés során a TU-021 sz. "Gázelosztó vezeték ellen rzése " cím technológiai utasításban rögzítettek szerint a Prímagáz Zrt. végzi.
8
A gázelosztó hálózatokat félévenként egy alkalommal, valamint új bekötést követ en annak eltakarása után 10 napon belül, szivárgásmérést végeznek a Prímagáz Zrt. szakemberei. A hálózat ellen rzés folyamán az ellen rzést végz k figyelemmel kísérik a nyomvonal jelz
táblák meglétét, a csapszekrények, szakaszoló elzárók m köd
képességét. A mérési eredményeket megfelel en naplózzák. A tartálypark területének gyomtalanítása és a közterületen elhelyezett csapszekrények, szaglók környezetének felismerhet és megközelíthet állapotának biztosítása, a Prímagáz Zrt. feladata. A szolgáltatott gáz szagintenzitásának ellen rzését a TU-014 utasítás alapján végzik és bizonylatolják.
Az
ellen rzéseket
minden
tankautós
töltést
követ en,
valamint
negyedévente végzi és bizonylatolja a tartálypark ellen rz je, a tartályparkban elhelyezett ellen rzési lista alapján. A falugáz rendszer felépítése onnantól, hogy a gáz kilép az állomás területér l teljesen hasonló a földgáz szolgáltatáshoz. Hasonló a cs vezetékeket használnak, jelölése és mérés módja is megegyez .
1.5. Hogyan is történik egy telepítés ezen el írások segítségével? 1.5.1. El zetes egyeztetés A Prímagáz területi képvisel je a telepítés helyén, az igényl kkel közösen megvizsgálja, hogy a tartály telepíthet -e, illetve a tankautó meg tudja-e közelíteni azt. (A tankautónak 50 méteren belülre kell a tartályhoz töltéskor elhelyezkednie.) Közösen meghatározzák, mekkora rendszerre is lesz szükség.
1.5.2. Szerz dés Az igényl
és a cég területi képvisel je az egyeztetések után aláírják a Szolgáltatási
Szerz dést, majd az igényl csekken vagy átutalással befizeti a telepítési díj el legét (a telepítési díj összegér l területi képvisel tud felvilágosítást adni) és átadja az igényl részére a telepítéshez szükséges dokumentumokat (földhivatali térképmásolat és tulajdonlap).
9
1.5.3. Tervezés A terveket az erre jogosult tervez készíti és a Prímagáz Zrt. szakemberei ellen rzik.
1.5.4. Engedélyeztetés A Bányakapitányság a telepítési tervet ellen rzi és megadja a felállítási engedélyt.
1.5.5. Földmunka Az alapozási terv alapján az igényl
elkészíti vagy elkészítteti a tartályalapot és a
munkaárkot. El regyártott tartályalapot a Primagáz Zrt.-t l is rendelhet .
1.5.6. Telepítés Prímagáz Zrt. szállítja és telepíti az el zetesen nyomáspróbával ellen rzött tartályt, a nyomásszabályozót, a porral oltó készüléket, az elpárologtatót és felszereli a cs vezetéket a fali f elzáróig.
1.5.7. Üzem behelyezés, engedélyezés A Prímagáz Zrt. a vezetékszakaszok nyomáspróbáját, valamint a tartály és a vezetékek tömörségi próbáját a Bányakapitányság jelenlétében végzi, majd gáz alá helyezi a rendszert. A Bányakapitányság kiadja a használatbavételi engedélyt. A Prímagáz szakemberei a helyszínen tájékoztatják a megrendel t a berendezések, valamint a rendszer kezelésének biztonságos módjáról. A megrendel csekken vagy átutalással kifizeti a telepítési díj fennmaradó részét, és az els feltöltés díját. Az engedélyeztetés és a felülvizsgálat a megrendel , valamint az üzemelés biztonsága érdekében történik.
1.6. Pb-gázos készülékek elhelyezésének szabályai A gázt zhelyek elhelyezésér l az alkalmazott tüzel anyag (földgáz vagy propán-bután gázkeverék) veszélyessége miatt a gáztörvény, a GOMBSZ (Gáz- és Olajipari M szakiBiztonsági Szabályzat), az Országos T zvédelmi Szabályzat és az Országos Építészeti Szabályzat rendelkezik, valamint a t zhelyek használati útmutatói is tartalmazhatnak a 10
gyártóvállalatok részér l különböz
el írásokat, ajánlásokat, felhívásokat, melyeket
mindenképpen tanácsos szem el tt tartani. Az elhelyezési szabályok a különböz tüzel anyagokkal üzemel készülékeknél nagyrészt azonosak, de a propán-bután gázkeverék (továbbiakban PB-gáz) sajátosságaira való tekintettel az ezzel az anyaggal m köd
készülékeknél vannak speciális el írások is.
További szabályokat kell figyelembe venni, ha a t zhelyet bútorok közé szerelik, illetve ha a készülék beépíthet és elektromos fogyasztóval rendelkezik.
1.6.1. A t zhelyek elhelyezésének általános szabályai A t zhelyek felállítási, felszerelési, beépítési helyének megválasztásánál a következ ket kell figyelembe venni: •
A készülék hozzáférhet , üzembiztosan m ködtethet , javítható legyen.
•
Környezetét a keletkez h ne veszélyeztesse.
•
A szabályos leveg ellátás, szell ztetés biztosítható legyen.
•
A t zhely el tt a kezelési irányból legkevesebb 0,8 m szabad közlekedési, mozgási távolság, kezelési lehet ség legyen.
•
A készüléket a hálószobában vagy azzal összeszell ztetett helyiségben nem szabad használni.
•
Az elhelyezésnél figyelembe kell venni, hogy a t zhely ne essen a légáramlás (huzat) f irányába.
•
A készülék 1,2 m-nél kisebb mellvéd magasságú ablak alatt, vagy 1,2 m magasság alatt is nyitható ablak alá nem tehet .
•
Az üzemeltetés alatt a folyamatos szell ztetést biztosítani kell, mert a t zhelyek a gáz elégetéséhez szükséges oxigént a helyiség légteréb l használják el, és az égéstermék is közvetlenül ide kerül. Éppen ezért célszer
a t zhelyek fölé
páraelszívó berendezést felszerelni, mely a gáz égéstermékét elszívja, és a f zéssütés közben keletkez ételszagot, ételg zöket is közömbösíti. •
A f z ég k fölött min. 65 cm magasságban éghet anyag nem lehet.
•
A t zhelyek mögötti falfelület burkolatának és a készülék alatti padlózatnak tartósan ellen kell állnia 60 OC-os h mérsékletnek. Legcélszer bb a csempe vagy kerámia burkolóelemek alkalmazása, melyek a h állóságon kívül a könny tisztíthatóságot is biztosítják.
11
•
Nem gyúlékony falfelület mellé a t zhely közvetlenül is beszerelhet .
Bútorok közé történ elhelyezés A t zhelyek elhelyezhet k bútorok közé is a következ k betartásával: •
Szigetel anyagok alkalmazásával közvetlenül is beszerelhet k.
•
Amennyiben a bútor magassága a t zhely f z felületének magasságát meghaladja, akkor a bútor oldalára min. 0,5 m magasságban szigetel lapot kell szerelni.
•
Szigetel anyag nélkül min. 10 cm-s távolságot kell megtartani.
•
A beépítéskor figyelembe kell venni, hogy a bútor felületének h mérséklete a 60
O
C-t nem haladhatja meg az összes ég
névleges h terhelésen történ
üzemeltetésekor sem.
1.6.2. Földgázzal üzemel t zhelyek elhelyezése A t zhelyek hátsó oldalukon a gáz bevezetésére legalább egy oldalon G1/2" méret küls menetes csatlakozócsonkkal rendelkeznek, de sok készülék rendelkezik kétoldali gázcsatlakozási lehet séggel is. A földgázhálózatra való csatlakozás kétféleképpen történhet, fix és flexibilis rákötéssel. Fix csatlakozáskor a t zhely csatlakozócsonkját közvetlenül hollander segítségével a gázhálózatra kötik. Ez a csatlakozási mód pontos kivitelezést kíván. Probléma jelentkezhet régi készülék újra történ cseréjekor, mert az id közbeni szabványváltozásokkor módosult a bekötési magasság, és a csatlakozócsonk távolsága a berendezés oldalához viszonyítva sem mindig azonos. A jelenleg érvényben lév
gázt zhely szabvány a bekötési
magasságról nem rendelkezik. Flexibilis gázcsatlakozáskor a t zhely csatlakozócsonkja egy hajlékony (flexibilis) töml n keresztül csatlakozik a gázhálózatra kiküszöbölve a különböz méreteltéréseket. Erre a célra sima küls , mechanikai sérülés elleni védelemmel nem rendelkez töml t használni nem szabad. A Magyarországon elterjedt flexibilis töml k küls védelmére fémszövés szolgál. A töml k anyagának pentánállónak kell lennie. Csak olyan flexibilis töml t lehet alkalmazni, amely rendelkezik valamelyik Európában akkreditált vizsgáló intézet tanúsítványával. Magyarországon erre jelenleg csak az MBVTI (M szaki- Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézet) jogosult. A töml 1 m-nél hosszabb nem lehet, a méretet célszer úgy megválasztani, hogy a t zhely mögötti és alatti rész takarítható legyen. 12
Ha a csatlakozócsonkok nem esnek a t zhely hátának azonos oldalára, a flexibilis töml t a készülék mögött átvezetni nem szabad. Kétoldali gázbevezetéssel rendelkez
t zhelyeknél meg kell cserélni a gázbevezetést,
egyoldali gázbevezetéssel rendelkez knél a gázvezeték csatlakozócsonkját (vagy a t zhely csatlakozócsonkját) acélcs vel meg kell hosszabbítani, a t zhely mögött átvezetni, és erre a cs toldatra kell a flexibilis töml t rácsatlakoztatni. Amennyiben a gázvezeték csatlakozócsonk magasságának síkja a t zhely f z felületének magassága fölé esik, a csatlakoztatást hasonló cs toldattal kell megoldani. A cs toldat csatlakozási magassága a f z felületek magassági síkja alá essen.
1.6.3. PB-gázzal üzemel t zhelyek elhelyezése A propán- butángázok nehezebbek a leveg nél, ezért a földgázzal üzemel készülékekhez képest a t zhelyek elhelyezésénél további kötöttségeket kell figyelembe venni. PB-gázzal üzemel készüléket tilos beszerelni és üzemeltetni olyan helyeken, ahol: •
a helyiség padlószintje a küls terepszintt l kisebb,
•
a helyiség padlószintjét l mélyebb szint
olyan helyiség nyílik, amely teljes
leveg cseréje nem biztosított (pl. pince), •
a helyiségben akna, vízzár nélküli csatornaszem van.
Beépíthet készülékek elhelyezése: Napjainkban egyre jobban elterjednek a beépíthet
gáz- és elektromos f z k, süt k.
Elhelyezésüknél figyelembe kell venni az el z kben leírtakat, valamint a készülékek használati-szerelési útmutatóiban a gyártó vállalat által megfogalmazott el írásokat, ajánlásokat. Elektromos csatlakoztatás: A magasabb komfortfokozatú készülékek rendelkezhetnek süt világítással, elektromos gázgyújtással, illetve gáz f z felülettel és elektromos süt vel. Az elektromos hálózati csatlakoztatás a készülékbe szerelt véd földeléssel ellátott csatlakozó vezetékkel történik.
13
A hálózati feszültség egy fázisú 220/230 V, a szükséges áramer sség-igény elektromos gázgyújtás és süt világítás esetén minimális (kevesebb mint 1 A), elektromos süt k esetén teljesítményt l függ en 10-16 A. A készülékeket csak véd földeléses dugaszoló aljzatba lehet csatlakoztatni. Ha a csatlakozó vezeték rövid, hosszabbítót lehet alkalmazni, de véd földelésesnek kell lennie, valamint a vezeték keresztmetszetének és a csatlakozó elemeknek a t zhely teljesítményéhez kell igazodniuk. A csatlakozó vezeték (és hosszabbító) nem lehet közlekedési útvonalban, ill. olyan helyen ahol h hatás érheti, vagy éles tárggyal való érintkezés lehetséges. Beüzemelési tanácsok: A készülékek beüzemelésénél figyelembe kell venni az el z ekben leírtakat, valamint a gyártóvállalatok által a használati-szerelési útmutatóban meghatározott el írásokat, ajánlásokat. A t zhelyeket vízszintesen, billegésmentesen kell beszerelni. A t zhelyek alsó részén általában találhatók különböz billegéselleni állítási lehet ségek, a nem, akkor azt a beüzemel nek kell a helyszínen megoldania. Beüzemelés el tt meg kell gy z dni a t zhely épségér l, valamint arról, hogy a készülék a helyszínen alkalmazott gáznemre van-e beszabályozva. Amennyiben a beállítás megfelel , nem célszer
azon változtatni, ha
azonban szükséges más gázfajtára történ átállítás, a szerelésnél feltétlenül be kell tartani a gyártócég el írásait. Ha a t zhelyet nem a gázszolgáltató, hanem annak engedélyével a gyártó-, vagy szerviz vállalat, vagy a kivitelez helyezi üzembe, akkor az üzembe helyez köteles a fogyasztó kioktatását elvégezni, az elvégzett oktatásról a bizonylatot pedig a gázszolgáltató részére átadni. Ha a beüzemelés során valamilyen probléma merül föl, akkor a gyártó szervizszolgálatához kell fordulni [4].
14
1.7. A pb-gázhatása a környezetre A
Társaságok
tevékenységük
során
kiemelten
kezeli
a
környezetvédelmi
követelményrendszer érvényre jutását. Fontosnak tartják a tevékenysége által érintettnek mondható természetes környezet: •
az él világ,
•
a leveg tisztaság,
•
a víztisztaság,
•
a talaj,
•
a természetvédelmi területek, védelmét.
A cégek a munkahely és a munka jellegének megfelel en gondoskodnak a rendr l, tisztaságról, a keletkez
szennyvíz, szennyez
anyagok, hulladékok kezelésér l oly
módon, hogy azok veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák.
1.7.1. Az él világ védelme Az emberek, az állatok, a növények, és az él világ valamennyi lényének védelme hangsúlyosan meg kell, hogy jelenjen minden olyan vállalati technológiai utasításban, melyek folyamata valamilyen káros hatással lehet az él világra.
1.7.2. A leveg tisztaságának védelme A Társaság területén, a leveg
tisztaságával kapcsolatos veszélyforrások, az alábbi
helyeken fordulhatnak el : •
az üzemeltetett kazánok
•
az épületek kéményei
•
a gáztechnológia
•
a fáklyázás
15
A leveg tisztaságának védelme érdekében évenként elvégeztetik a tüzel berendezések beszabályozását, és nem üzemeltetnek légszennyezési határérték feletti kibocsátású kazánokat. A tölt üzemekben a gáztechnológiából származó pontforrások esetén törekszenekk arra, hogy a leveg be kibocsátott mennyiség minél kisebb legyen és mindig az engedélyezett kibocsátási határérték alatt maradjon. Fáklyázást a szükséges hatósági bejelentések megtétele mellett is csak abban az esetben alkalmaznak, amennyiben más eljárás nem vezet eredményre.
1.7.3. A víztisztaság védelme A társaság területén, a víz tisztaságával kapcsolatos veszélyforrások, az alábbi helyeken fordulhatnak el : •
ipari szennyvíz
•
a keletkez kommunális szennyvizek,
•
a felszíni csapadékvíz-elvezet k,
A víz tisztaságának védelme érdekében az ipari szennyvizeket kidolgozott technológiák szerint kezelik, illetve a bevizsgált szennyvizet átadják kezelésre a területi kommunális szennyvízkezel csatornam részére. A kommunális szennyvizet közcsatornára bocsátják vagy ahol nincs erre lehet ség ott a szennyvizet üzemi szinten kezelik, és ezután kerül ki a befogadóba. A felszíni csapadékvíz vízgy jt ket és elvezet ket rendszeresen figyelni kell, ha szennyezés gyanúja merül fel azonnal be kell avatkozni.
1.7.4. A talaj védelme A talaj védelme érdekében, a Prímagáz Zrt. telephelyein és m ködési területén meg kell akadályozni bármilyen szennyez anyag, veszélyes hulladék, vagy tisztítatlan szennyvíz talajba kerülését. A talaj védelmér l, kitermelésér l és szakszer
hasznosításáról, az építési létesítési
m veletek során, a kivitelezési szerz désben kell gondoskodni.
16
1.7.5. Természetvédelmi területek védelme Védett természeti területeken vagy védett természeti értékek közelében építési munkákat a természetvédelmi el írások betartásával, a természetvédelmi hatóság által engedélyezett módon
végzik.
Természetvédelmi
területen
lév
tartályos
létesítményeknél
az
üzemeltetési-karbantartási feladatokat szerz déses partnerrel végeztetik. A tartály leszerelést követ en a terület helyreállításáról haladéktalanul gondoskodni kell.
17
2. Falugáz rendszer üzemeltetésének feladatai A falugáz rendszer üzemeltetésének feladatait a már korábban is említett Bükkszentkereszt település segítségével szeretném bemutatni. A falugáz-szolgáltatását a Prímagáz Zrt. végzi, övé az elosztói tulajdon 100 %-a és az ehhez kapcsolódó 13.1 km elosztóhálózat hossz. Az összes üzemel fogyasztó 306 db, de a kiépített csatlakozások száma 414 db. Településellátó rendszerek m szaki adatai (1. rész):
Tartálypark
Település
Településrész
Lakossági fogyasz-tók száma (db)
Bükkszentkereszti tartálypark
Bükkszen t-kereszt
Belterület
280
Nem lakossági fogyasztók száma (db)
összes üzemel fogyasztó (db)
26
306
Közüzemi szolgáltató
Elosztó hálózat hoszsza (km)
Elosztói tulajdon (% / km)
Prímagáz Zrt
13,1
100,00
Településellátó rendszerek m szaki adatai (2. rész): 1.
Tartálypark
2.
Település
3. Kiépítet Település t Telepücsatlako Nyomássza lésrész -zások -bályozója száma
Gyártó
[db] Bükkszentkereszti tartálypark
Bükkszent -kereszt
Belterület
414
2 db DIVAL 100/XPTR + 1 tartalék
18
Fioren -tini
Névleges telje Nyomás -sít- /névleges mén y
Mérés
Kimen nyomás regisztráció
Mennyi -ség
Távfelügyelet
[m3/ h]
Pbe/Pki [bar]
van (kézi)
nincs
nincs
200
15,6/1,5
2.1. M szaki terv készítése 2.1.1. Általános el írások Els és legfontosabb dolog a m szaki terv elkészítése és az el írások pontos betartása és betartatása. A GBSZ el írásai értelmében az üzemeltet nek a gázelosztó vezetékhálózat létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos élet-, vagyon- és környezetvédelmi követelmények érvényesítése és fejlesztése céljából M szaki tervet kell készíteni és azt a tárgyév els negyedévében a Bányahatóságnak észrevételezés céljából meg kell küldeni. A M szaki terveket az üzemviteli egységek ellátási területeinek megfelel en az üzemeltetési mérnök készíti el. A m szaki terv elkészítésének határideje: tárgyév január 31. és ezért felel s az üzemeltetési mérnök. Ellen rzésének és hatósági benyújtásra történ el készítésének határideje: tárgyév március 15. és ezért felel s a m szaki szolgáltatási vezet . A M szaki tervet minden esetben 3 példánban kell elkészíteni: 1. pld. – az üzemeltetési egység példánya, 2. pld. – bányafelügyelet példánya, 3. pld. – az üzemeltetési és beszerzési igazgatóság példánya.
2.1.1.1. A M szaki terv felépítése A M szaki terv fejezetei: −
Bevezetés
−
A tárgyévet megel z év értékelése
−
A tárgyévi feladatok
−
Mellékletek
19
2.1.1.2.Az egyes fejezetek tartalmi követelményei Bevezetés: Tartalmazza a jogszabályi hivatkozásokat (ami alapján készül) és érvényességi területet (amire vonatkozik). A tárgyévet megel z év értékelése: Az értékelés a tárgyévet megel z év m szaki terve alapján készüljön. Legyen önkritikus, el remutató, ugyanakkor visszafogott a: − gázelosztó vezetékek tervfelülvizsgálata, − létesítés közbeni ellen rzése, − nyomáspróbák, − m szaki felülvizsgálatok, − m szaki átadás-átvételi, − használatbavételi eljárások és − üzemeltetési tapasztalatok vonatkozásában. Tárgyévi feladatok: a) A gázszolgáltatás téli üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatainak értékelése, megel z intézkedések el készítése. b) A tárgyévet megel z év üzemzavarainak átfogó értékelése, megel z intézkedések el készítése. c) A tervezhet karbantartási feladatok felmérése és ütemezése. Az ütemezésnél figyelemmel kell lenni a f tési idényben és az azon kívüli (április 15. és szeptember 15. közötti) id szakban elvégezhet feladatokra. Ütemezni kell az alábbi
rendszerelemek
karbantartását,
ellen rzését: − nyomástartó edények és tartozékai − elg zölögtet k és tartozékaik − gáznyomásszabályozó állomások − kazánok és tartozékaik − villámvédelem − RB-s rendszerek − épületek, építmények
20
id szakos
felülvizsgálatát,
rendszeres
Továbbá ütemezni kell: − az érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálatokat, − a m szerek, távadók kalibrálását, hitelesítését, − a térszint feletti technológiai vezetékek és tartozékainak karbantartását, korrózióvédelmi és tömörségi ellen rzését, − a térszint alatti gázelosztó vezeték és tartozékainak karbantartását, − az oltókészülékek id szakos felülvizsgálatát és rendszeres ellen rzését, − az egyéb karbantartási feladatokat. d) Hálózatellen rzési ütemterv elkészítése településenként. Az ütemterv készítése során kiemelt figyelemmel kell lenni az ellen rzési gyakoriságra. e) Biztonsági övezetsértéssel kapcsolatos intézkedések. f) Szaghatás ellen rzési terv elkészítése. g) Felújításokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos feladatok. Ide sorolandók mindazon feladatok, amelyeket nem a fenntartási keret terhére kell elvégezni. A megkötött szerz dések alapján tervezni kell a gázelosztó vezetékek üzembe helyezésével kapcsolatos feladatokat, beleértve a hálózatellen rzést és a szaghatás vizsgálatot is. h) Üzemzavarelhárítás-gépjárm vekkel kapcsolatos karbantartási feladatok tervezése. i) Az
elvégzend
feladatokhoz
szükséges
személyi
feltételek
meglétének
felülvizsgálata. j) Oktatás, képzés, tovább- és átképzés tervezése figyelemmel, a min ségügyi rendszer m ködtetésével kapcsolatos feladatokra is. k) A karbantartási munkákhoz szükséges anyagszükséglet tervezése negyedéves bontásban. l) Eszközigény felmérése.
21
2.2. Az üzemeltetés személyi feltételei 2.2.1. Általános feltételek - betöltött 18. életév - egészségügyi alkalmasság - a tevékenység végzésére vonatkozó megbízás. 2.2.1.1. Speciális személyi feltételek -
Felel s m szaki vezet (üzemeltetési mérnök) Aki megfelel az alábbi feltételeknek: -
felel s gázüzemi vezet
(12/2004.(II.13.) GKM rendelet szerinti öt
évenkénti továbbképzés igazolással), -
-
rendelkezik a következ szakmai gyakorlati id vel: -
fels fokú szakirányú végzettség esetén: 5 év,
-
középfokú szakirányú végzettség esetén: 10 év,
A területileg illetékes Bányakapitányság felé, felel s m szaki vezet ként, írásban be van jelentve,
-
Szerviz szerel / alvállalkozó Aki megfelel az alábbi feltételeknek: -
Nyomástartó edény gépész (OKJ) végzettség (12/2004. (II.13.) GKM rendelet szerinti öt évenkénti továbbképzés igazolással),
-
rendelkezik minimálisan 1 év szakmai gyakorlati id vel.
-
Gázszerel
végzettség (28/2006. (V. 15.) GKM rendelet szerint) 3 év
gyakorlati id vel -
Alvállalkozó esetén szerz dés, felhatalmazás a tevékenység végzésére
Kezel (k) Aki megfelel az alábbi feltételeknek: -
Nyomástartó edény gépész (OKJ) végzettség (12/2004. (II.13.) GKM rendelet szerinti öt évenkénti továbbképzés igazolással),
-
rendelkezik minimálisan 1 év szakmai gyakorlati id vel.
22
2.2.2. Az üzemeltetés tárgyi feltételei - Érvényes használati engedély. - Az el írt ellen rzések dokumentált elvégzése. - Az id szakos felülvizsgálatok dokumentált elvégzése. - Az el írt és szükséges karbantartások elvégzése. - A szükséges - engedélyezett, vagy egyéb– javítások elvégzése. - Jelzések, felíratok, azonosíthatóság megléte a vonatkozó jogszabályok alapján (A kémiai biztonságról szóló Természetvédelmi és Környezetvédelmi Szabályzat 20. mell.) .
2.2.3. Ellen rzések, felülvizsgálatok A tartályt csak a személyi és tárgyi feltételek megléte esetén, az érvényes használati engedélyben meghatározott módon, rendeltetésének megfelel célra, a biztonsági el írások betartásával szabad használni, üzemeltetni.
2.2.3.1. Használati engedély A Prímagáz Zrt. üzemeltetésében lév településellátó rendszerek tartályaira a 23/2006. (II. 3.) korm. rendelet (a továbbiakban „R”) alapján kiadott határozatlan idej használatbavételi engedélyekkel rendelkezik. A használati engedély érvényessége megsz nik, ha: - a tartályt áttelepítik, vagy az engedélyt l eltér en más célra használják, - 2 évet meghaladóan, folyamatosan használaton kívül állt, - hegesztéssel javítják, vagy átalakítják, - a szilárdsági számításoknál figyelembe vett határokat meghaladó hatás érte (h mérséklet, nyomás, egyéb). - Az aktuális id szakos felülvizsgálatokat az el írt ciklusban nem végzik el. Az érvényes használati engedély meglétéért felel s: az üzemeltetési mérnök.
23
2.2.4. A tartályok ellen rzései 2.2.4.1. Ellen rzésekkel kapcsolatos általános el írások - Ha a tartály ellen rzését végz , olyan rendellenességet állapit meg, amely a tartály üzemeltetését, a technológiai rendszert, személy és vagyonbiztonságot veszélyezteti, az Üzemzavar Elhárítási Szabályzatban foglaltaknak megfelel en kell intézkednie. 2.2.4.2. Azonnali intézkedést igényl rendellenesség -
a pébégáz szivárgása,
-
biztonsági lefúvató szelep megrongálódása (plomba hiánya),
-
küls veszély, (avart z keletkezése, idegen személyek hozzáférése, környezetben végzett veszélyes tevékenység),
-
szint-, nyomás-, h mérsékletmér m szerek közül kett egyidej meghibásodása.
Nem üzemeltethet a tartály, ha: -
a használati engedélye érvényét vesztette,
-
vészszintjelz meghibásodott,
-
a tartályon küls sérülés, repedés, horpadás látható,
-
a tartószerkezet, alapozás meghibásodott.
2.2.4.3. Heti ellen rzések Elvégzéséért felel s: a kezel / illetékes szervizszerel . A vizsgálat részletes szempontjait külön erre a célra használandó iratminta tartalmazza.
2.2.4.4. Tároló tartályok és szerelvényei Az ellen rzés kiterjed: - a manométer, h mér , szintjelz leolvasására. Az ellen rzést végz
személy telefonon jelzi a tartályok szintjét a m szaki
vezet nek, aki elektronikus levélben jelzi a Prímagáz Zrt. tartályos diszpécserszolgálatának - az aktuális hét csütörtök délel tt 1000 óráig – a tartályban lév gáztöltet szintjét, jelezve azt az állapotot (tartály szint: 30 %), ha gázt kell kiszállítani.
24
- a szerelvények, m szerek m köd képességének, állapotának és tömítettségének megállapítására. - a kezel emelvények, járdák, lépcs k, véd korlátok és támaszok épségére, használatra alkalmas állapotára. -
a tartály jelz - és vészleállítói berendezései állapotának szemrevételezésére.
-
a véd gödörben összegy lt víz eltávolítására.
-
a tiltó, figyelmeztet táblák meglétére.
-
a biztonsági szelepek ólomzárának épségére.
-
a t zoltásra szolgáló eszközök meglétére, alkalmazhatóságuk érvényességére.
-
a tartály alapzatának, cs csonkjainak, merevít inek megfelel sségére.
2.2.4.5. Technológiai cs vezeték és szerelvényei Az ellen rzés kiterjed: -
a technológiai cs vezeték és tartozékai állapotának szemrevételezéssel történ megvizsgálására,
-
a technológiai cs vezeték és tartozékainak gáztömörségének vizsgálatára,
-
a technológiai cs vezeték tartozékainak m köd képessége megállapítására,
-
a technológiai cs vezetékbe épített kondenzátum gy jt k leürítésére,
-
a cs vezeték és tartozékainak technológiai jelölésének hiánytalanságára.
2.2.4.6. Elg zölögtet ellen rzése Az ellen rzés kiterjed: -
a helyes m ködésre, rendeltetésszer
használatra, a berendezés m szaki
állapotára. -
a f t közeg üzemi nyomásának és h mérsékletének a berendezés gépkönyvében meghatározott értéken történ tartására.
-
a kondenzátumgy jt leürítésére.
Az elg zölögtet berendezést a téli fogyasztási id szakban - november 1-t l március 31-ig terjed id szak - kell üzemeltetni, ha a napi középh mérséklet 15 oC alá esik.
25
A jelzett id szakon kívül az elg zölögtet egyedi esetekben is üzemeltethet , ha a napi középh mérséklet 15 oC alá esik és egyidej leg a tartályokban uralkodó üzemi nyomás 3 bar értékre csökken. Az elg zölögtet berendezés üzemeltetésének elrendelését végzi: üzemeltetési mérnök.
2.2.4.7. Nyomásszabályozó ellen rzése Az ellen rzés kiterjed: - a nyomásszabályozó ágak üzemkész állapotának megállapítására. A nyomásszabályozó üzemállapotát a gyorszárak állása (nyitott/zárt) alapján lehet megállapítani. - a bemen és kimen oldali nyomásértékek leolvasására. A kimen oldali nyomás nem haladhatja meg a használatbavételi/üzemeltetési engedélyben engedélyezett értéket. - a pneumatikus rendszer üzemi nyomásának manométerr l történ leolvasására. - a lemezszekrény szell z nyílásainak nyitottságára.
2.2.4.8. Gázmér ellen rzése (elg zölögtet gázfelhasználását mér ) Ellen rizni kell: - A számláló szerkezet m ködését. - Szemrevételezéssel mér ház m szaki állapotát. - A gázmér leolvasását el kell végezni, és dokumentálni a tartályparki naplóban.
2.2.4.9. H termel berendezés (f t modul) és a f t körének ellen rzése Ellen rizni kell: - A f t modul az elg zölögtet
aktuális üzemmódjának megfelel en bekapcsolt,
vagy kikapcsolt állapotban legyen. - Üzemel állapot estén: H mérsékletszabályozóval
75-80
o
C
h mérsékletet kell biztosítani.
26
közötti
el remen
víz
(f t közeg)
- A keringet szivattyú bekapcsolt állapotban legyen.
2.2.4.10. Gázérzékel k ellen rzése - A jelfeldolgozó egységen a kontrolljelzések az üzemállapotnak megfelel ek legyenek, hibajelzés nem lehet. - Az érzékel fejek szabadon legyenek.
2.2.4.11. Az elektromos és villámvédelmi rendszer - Térvilágítás m ködjön. - Az EPH vezetékek folytonosak legyenek, csatlakozásuk korróziómentes legyen, az oldható kötések ne legyenek lazák. - Levezet k folytonossága biztosított legyen, csatlakozásuk korróziómentes legyen. - A szívócsúcsok száma megegyezzen a megvalósulási tervben lév mennyiséggel, ezek épek legyenek.
2.2.4.12. Irányítás- és szabályozástechnikai egységek - M köd képesek legyenek. - A valós üzemállapotot jelezzék. Az üzemállapot jellemz it az analóg m szerek jelzéseivel kell összehasonlítani.
2.2.4.13. Épületek, építmények állapotának ellen rzése -
A nyílászárók épek legyenek, zárszerkezetük m ködjön, zárhatók legyenek.
-
A tet n lév héjazat, ne legyen hiányos.
-
Az épületek, építmények falazata ne legyen sérült.
-
A kerítés folytonos legyen.
-
A szükséges mennyiség poroltó rendelkezésre álljon.
-
A terep rendezett legyen, a terepszintet fed növényzet gondozott.
27
-
A csapadékvíz elvezet árkok ne legyenek szennyezettek.
2.2.4.14. Üzemeltet i ellen rzés A „R” 15.§-ban el írtak értelmében el kell végezni minden tartályt évenkénti ellen rzését. A település ellátó rendszerek tartályainak ellen rzési gyakorisága a rendelett l eltér en negyedév. Az ellen rzés során vizsgálni kell: - a korróziós állapotot, a korrózió védelem megfelel ségét, - az alátámasztások, tartószerkezetek állapotát, a cs vezetékekre gyakorolt hatást, - a kötések, csatlakozások megfelel ségét, a m szerek, szerelvények állapotát és m köd képességét. - a túlnyomás elleni védelem meglétét, lezárásának sértetlenségét, - a berendezések rendeltetésszer használatát, - m szaki állapotát, - biztonságos üzemeltetésének személyi és m szaki feltételeit, - a technológiai fegyelmet, - a tartályparki napló vezetését, - az id szakos vizsgálatok elvégzését és dokumentálását, - a veszélyes munkavégzés körülményeit, - az egyéni véd eszközöket, - a mér eszközök hitelesítettségét, kalibráltságát. A vizsgálat részletes szempontjait a mellékletben szerepl I-TU-005-04. számú iratminta tartalmazza. Az ellen rzés elvégzéséért felel s: az üzemeltetési mérnök.
2.2.5. Id szakos felülvizsgálatok A tartályok id szakos felülvizsgálatával kapcsolatos el írásokat a „R” 16. §.-a rögzíti. Ellen rzéssel kell megállapítani, hogy a tartály az id szakos felülvizsgálat id pontjában, rendeltetésszer
állapotban van-e és feltételezhet -e, hogy a következ
id szakos
ellen rzésig – a tervezett üzemmód mellett – ez az állapot nem változik a biztonságot veszélyeztet mértékben. Az id szakos vizsgálatok id pontját és milyenségét a vizsgálati tervben kell rögzíteni. 28
A meghatározott ciklusid k adott naptári évre vonatkoznak. A cseppfolyós propán – bután gázok és elegyeik tartályait: - legalább 5 évenként kell küls vizsgálat - és legalább 10 évenként kell bels vizsgálat és szilárdsági nyomáspróba alá vetni. A küls
vizsgálattal egy id ben, minden esetben el kell végezni a túlnyomás elleni
védelem felülvizsgálatát is. Az id szakos felülvizsgálatokat az a felel s m szaki vezet
végzi, akit az MBFH
nyilvántartásba vett. A vizsgálatok módját részleteiben a MU – 904. számú vállalati utasítás szabályozza. A negyedévenkénti vizsgálatok ütemezését az üzemi m szaki tervekben is szerepeltetni kell. A vizsgálatok ütemezéséért, el készítéséért és elvégeztetéséért felel s: az üzemeltetési mérnök.
2.2.5.1. Küls vizsgálat Az üzemel berendezésen végzett vizsgálat, amely kiterjed különösen: - A falvastagság méréssel történ ellen rzésére. - Az alátámasztások állapotának vizsgálatára. - A kötések csatlakozások állapotának vizsgálatára. - A m szerek, szerelvények állapotának, m köd képességének vizsgálatára. - A túlnyomás elleni védelem megfelel sségének vizsgálatára. - A korrózió védelem megfelel ségének vizsgálatára. A vizsgálat módszerét és megfelel ségét részleteiben, a MU – 904. számú vállalati utasítás tartalmazza.
2.2.5.2. Bels vizsgálat A rendszerr l leválasztott, megbontott, és vizsgálható állapotra tisztított nyomástartó berendezésen végzett, beszállással történ vizsgálat, melynek el készítését az üzemeltet végzi, biztosítva a beszállás feltételeit. A vizsgálat általában szemrevételezéssel történik, amely kiterjed:
29
- a bels felületi elemek állapotának vizsgálatára - a bels korróziós állapotra - a hegesztések állapotának vizsgálatára - szerelvények m szerek állapotának vizsgálatára. A vizsgálat módszerét és megfelel ségét részleteiben, a MU -904. számú vállalati utasítás tartalmazza. A vizsgálat elvégezhet ségének feltételeiért felel s: az üzemeltetési mérnök 2.2.5.3. Szilárdsági nyomáspróba A megbontott berendezésen legalább 10 évenként elvégzend vizsgálat, melynek feltétele a megfelel nek min sített, küls és bels vizsgálat. Engedélyezi / elrendeli: A tartályvizsgáló hozzájárulásával a felel s m szaki vezet . Végzik: a felel s m szaki vezet által megjelölt személyek a tartályvizsgáló jelenlétében. Irányító és szakmai felel s: a felel s m szaki vezet . Értéke: a tevékenység végzésére készített, az ellen rzést végz
vizsgáló szakemberrel
egyeztetett, m veleti utasításban meghatározott érték, amely általában a megengedett legnagyobb üzemi nyomás (engedélyezési nyomás) 1,25-szerese. Id tartama: Max. 5 perc. A vizsgálat módszerét és megfelel ségét részleteiben, a MU – 904. számú vállalati utasítás tartalmazza. 2.2.5.4. Szakért i vizsgálat Minden harmadik megbontással járó bels
vizsgálat alkalmával szakért i vizsgálat
elvégzése is szükséges. Alkalmazható küls , független szakért , aki megfelel jogosultsággal rendelkezik, vagy az üzemeltet t l független, de vállalati alkalmazásban lév szakért . Küls szakért esetén a vizsgálat mélységét és módszerét a szakért határozza meg. Vállalati szakért esetén a vizsgálat módszerét és megfelel ségi kritériumait részleteiben a MU – 904. számú vállalati utasítás tartalmazza. A szakért i vizsgálat elvégeztetéséért felel s: az üzemeltetési vezet .
30
2.2.5.5. Karbantartások A tartályok karbantartását, az éves m szaki tervben kell rögzíteni. A terv elkészítéséért és a karbantartások elvégzéséért felel s: a felel s m szaki vezet . A karbantartások szervezéséért, el készítéséért és megfelel ségéért felel s: az üzemeltetési mérnök. A karbantartásokról keletkez dokumentumokat a tartályok dokumentációjával együtt kell tárolni. Minden megbontással járó karbantartási munka után vizsgáló szakember jelenlétében tömörségi nyomáspróbát kell végezni. 2.2.5.6. Javítások Hatósági engedélyhez kötött javítás: Minden olyan javítás, átalakítás amely hegesztést igényel, vagy az eredetivel nem azonos m szaki jellemz kkel bíró tartozék és m szer cseréje történik, bányafelügyeleti engedélyhez kötött. Az ilyen jelleg javításra, átalakításra, megfelel jogosultsággal rendelkez tervez vel, tervet kell készíttetni és az illetékes bányakapitánysággal azt engedélyeztetni szükséges. A tervet a jogosult tervfelülvizsgálóval kell felülvizsgáltatni, melynek megfelel sége esetén a terv felülvizsgálója javaslatot ad a kérelem beterjesztésére. Egyéb javítások: A hegesztést nem igényl
javítások, az eredetivel azonos m szaki
jellemz kkel bíró tartozékok m szerek cseréje, melyek a használati engedély érvényességét nem érintik üzemeltet i hatáskörben, dokumentálva végezhet k. Engedélyezi: az üzemeltetési mérnök. Szervezi és ellen rzi: az üzemeltetési mérnök. Minden megbontással járó javítási munka után vizsgáló szakember jelenlétében tömörségi nyomáspróbát kell végezni.
31
2.2.5.7. A vizsgálatok dokumentálása A heti ellen rzés dokumentálásához az I-TU-005-3 számú iratmintát kell használni. Az ellen rzés során feltárt hiányosságok kijavítását munkautalványon kell dokumentálni. A munkautalványokat a m szaki vezet hetente az ellen rzést végz személyekt l átveszi. A munkautalványok továbbítása az üzemeltetési mérnök felé az ellen rzést végz személy felel ssége. A negyedéves üzemeltet i ellen rzés dokumentálásához az I-TU-005-4 számú iratmintát kell használni. Kitöltés után azt minden esetben a gépkönyvhöz kell csatolni. A R. szerinti nyilvántartást minden évben aktualizálni kell és ugyancsak a gépkönyvhöz kell csatolni. A nyilvántartás készítéséhez az I-TU-004-01 számú iratmintát kell használni. Minden év január 15-ig el kell készíteni a település ellátó rendszerek összesített nyomástartó berendezések nyilvántartását is. Az összesítet nyilvántartás az I-TU-004-02. számú iratminta szerint készüljön. Az id szakos felülvizsgálatokról készült dokumentumok formáját és tartalmát a vonatkozó MU – 904 számú vállalati utasítás tartalmazza. A keletkez és szükséges dokumentumokat a gépkönyvekben kell tárolni.
2.2.6. Hibafelvétel, üzemzavar-elhárítás A gázelosztó vezetéki és tartályparki üzemzavar, a váratlan meghibásodás során el álló veszélyhelyzet (gázszivárgás, gázömlés) megszüntetésére, a csatlakozó vezetéken el állt élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet helyzet elhárítására, els dleges beavatkozások megtételére a Prímagáz Zrt. 24 órás, folyamatos készenléti szolgálatot tart fenn. A készenléti szolgálat feladatkörébe tartozó hibafelvételt követ en az intézkedés, hibaelhárítás azonnal megkezd dik. A hibabejelentés fogadása a PRÍMAGÁZ Zrt. hibabejelent telefonszámán (40-200-233) keresztül éjjel-nappal folyamatosan biztosított. Hibabejelentés esetén a Prímagáz Zrt. hibafelvev jével közölni kell: - a bejelent nevét, - a hiba pontos helyét (település, utca, házszám, stb.), - az észlelt jelenséget (m ködési zavar, gázszag, stb.).
32
Az élet- vagy vagyonbiztonságot nem veszélyeztet hiba bejelentése esetén a hibafelvev nyilatkozik, és egyben megállapodik a bejelent vel a hiba elhárításának id pontjáról, és ha szükséges, annak feltételeir l. Az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet hiba (gázszivárgás, gázömlés) bejelentése esetén a bejelent köteles a kapott, biztonságot szolgáló írott vagy szóbeli instrukciók alapján eljárni.
2.2.7. A gázszolgáltatás leállítása, leállása 2.2.7.1. A gázszolgáltatás leállásának, leállításának okai Nem tervezett leállás, leállítás: - Gázömlés, - üzemzavar, - idegen beavatkozás következménye. A nem tervezett leállásról, leállításról a felhasználókat (kihangosító berendezéssel ellátott gépkocsiról, vagy más módon) a lehet legrövidebb id n belül értesíteni kell. A nem tervezett leállásról eseménynaplót kell vezetni. Az eseménynaplónak tartalmaznia kell a munkafolyamat beindításától a befejezéséig minden intézkedést, munkafázist, ellenõrzést, teljes részletességgel, idõrendi sorrendben.
2.2.7.2. Tervezhet leállítás - Karbantartás, - átalakítás, - felújítás, fejlesztés, - csere, - új fogyasztó(k) bekapcsolása esetében. 2.2.7.3. A leállás, leállítás mértéke A leállás, leállítás mértéke mind a tervezett mind a nem tervezett esetben lehet: -
a teljes települést vagy településeket érintõ
-
részleges, területi
A leállítás során a kizárást a legkisebb fogyasztói körre kell sz kíteni.
33
2.2.8. A gázelosztó vezeték karbantartása 2.2.8.1. A fogyasztók értesítése A tervezett leállásról a fogyasztókat el zetesen tájékoztatni kell. A tájékoztatás történhet: - helyi /napi/lapban megjelentetett hirdetés, felhívás formájában, - kihangosító berendezéssel ellátott gépkocsiról, - az I-TU-005-06 számú iratminta szerinti értesítésnek a fogyasztókhoz juttatásával vagy - postán történ kézbesítésével. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell: - a leállítás kezdetét és a tervezett befejezési id pontját, - a leállítás ideje alatt a fogyasztókra vonatkozó biztonságtechnikai el írásokat, - a gázszolgáltató és az üzemeltet címét és telefonszámát, melyen bejelentéseit az eseménnyel kapcsolatban megteheti. A tervezhet
leállítás el tt legalább 15 nappal az illetékes Polgármesteri Hivatalt,
háztartási és kommunális fogyasztókat és az érintett nagyfogyasztókat írásban értesíteni kell a gázszünet kezdetér l és várható befejezésér l. A gázszolgáltatás leállításában érintett ipari nagyfogyasztókkal el zetesen egyeztetni kell. Az id pont megállapításánál (lehet ség szerint) figyelembe kell venni a fogyasztó(k) igényeit. A tervezhet leállítást IV. 15. - IX. 15 közötti id szakra kell ütemezni. 2.2.8.2. A gázszolgáltatás leállításának el készítése Az üzemben tartónak a gázszolgáltató szolgáltatási vezet jét és a területileg illetékes felel s m szaki vezet jét a leállításról még a fogyasztók kiértesítése el tt értesíteni kell. A munka felel s irányítójának - a leállítással járó gázszolgáltatás szüneteltetéséhez m velettervet kell készíteni. A m velettervnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) Az elvégzésre váró feladat rövid összefoglaló leírását. b) Címlistát a gázkorlátozásban érintett fogyasztókról. c) A polgármesteri hivatal írásos értesítését.
34
d) Az ipari nagyfogyasztókkal lefolytatott dokumentált egyeztetést és az írásos kiértesítést. e) A háztartási és kommunális fogyasztók kiértesítésének módját és szövegét. f) A térképszelvényeket, munkautalványokat. g) Az út és közterület bontási engedélyeket. h) A veszélyes munkavégzési engedélyeket. i) A gázszolgáltatás szüneteltetése alatt elvégzésre kerülõ munkák részletes leírását, a feladatok részletes meghatározását, (amely magába foglalja a szakaszolás,
nyomásmentesítés,
a
gáztalanítás,
a
nyomásmérés,
a
gázvisszaadás m veleteit valamint a fogyasztók kiértesítését és a gáz alá helyezést is). A felel s személyt és a határid t minden m veletre meg kell határozni! j) A személyi és tárgyi feltételeket. k) A dokumentálás módját. Az elzáró szerelvények zárt állapotának ellen rzése: A fogyasztói f elzáró zárt állapotának ellen rzését, az elosztó hálózat üzemeltet jének, a tevékenységgel felhatalmazott szakembere végezheti. Ha az elzáró szerelvények ellen rzésekor a fogyasztó a bejutás lehet ségét nem tudja biztosítani, az ellen rzés az I-TU-005-07 iratminta szerinti nyilatkozata alapján, vagy az általa megbízott személy segítségével végezhet el. Amennyiben a fogyasztó ezt nem teszi lehet vé, úgy az üzemben tartó a f elzáró szerelvény el tti vezeték visszavágásával és gáztömör lezárásával élhet a biztonságos gázvisszaadás érdekében. A vezeték visszavágásáról a fogyasztót, az elosztói engedélyes illetékes szakemberének értesítenie kell. A gázelosztó vezeték nyomásmentesítése: A nyomásmentesítés lehet teljes vagy részleges. A nyomásmentesítésre a munkáért felel s személynek minden esetben a helyi sajátosságok figyelembevételével m veleti utasítást kell készítenie és annak tartalmáról a m veletben részvev ket dokumentáltan ki kell oktatnia.
35
a) Teljes nyomásmentesítés Az egész település kizárása esetén a nyomásszabályzó egység kizárása - gyorszár lezárásával - és a tartály(ok) folyadék- és gázfázisú vezetékeiben lévõ elzáró szerelvények zárásával szüntethet meg a gázbetáplálás. A továbbiakban a 2.2.8.2. pont szerinti m veletterv szerint kell eljárni. b) Részleges nyomásmentesítés A gázelosztó vezeték vagy vezetékszakasz nyomásmentesítéséhez a gáz betáplálását a beépített szakaszoló szerelvény/ek/ zárásával meg kell szüntetni. A továbbiakban a 2.2.8.2. pont szerinti m veletterv szerint kell eljárni.
2.2.8.3. Ismételt üzembe helyezés Az üzembe helyezés alkalmával a vezeték teljes hosszán biztosítani kell a kapcsolattartást. Látó- és hallótávolságon belül a személyes kapcsolattartást jelzésekkel, azon kívül megfelel hírközlési eszközökkel (pl.: rádiótelefon) kell biztosítani.
A gázelosztó vezeték gáz alá helyezése A gázelosztó vezetéket az elvégzett munkák után a 2.2.8.2. pont szerinti m veletterv szerint kell gáz alá helyezni. Gázvisszaadás a fogyasztónak A gázvisszaadás tényét közvetlenül annak megkezdése elõtt hangosbemondón vagy kihangosító berendezéssel ellátott gépkocsival kell tudatni az érintett fogyasztókkal. A gáz visszaadását a 2.2.8.2. pont szerinti m veletterv szerint kell végrehajtani.
36
2.2.9. Az elosztóvezeték ellen rzése 2.2.9.1. Általános el írások a.) A biztonságos gázellátás érdekében az elosztóvezetékek ellen rzését jelen utasítás figyelembevételével fokozott gonddal és felel sséggel kell megszervezni és elvégezni. b.) Minden esetben az ellen rzést végz , a helyszínen eljáró dolgozó joga és kötelessége eldönteni, hogy a gázszivárgás - az egyéb paraméterek, körülmények figyelembevételével milyen mértékben veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot, továbbá milyen módon gondoskodik az élet- és vagyonbiztonság megóvásáról. Az ellen rzés személyi feltételei: A gázelosztó vezeték ellen rzésére az ellen rizend
vezetékhossztól függ en kell
létszámot kell biztosítani. Az ellen rzést egy személy nem végezheti. A szükséges létszám minimum 2 f : - 1 f m szeres vizsgáló - 1 f segít . Az elosztóvezeték ellen rzését kizárólag a technológiai utasításból, a használatos m szerek kezelési- és karbantartási utasításaiból, általános biztonságtechnikai ismeretekb l a szolgáltatott gáz tulajdonságaiból, a vizsgálandó nyomvonal ismeretéb l oktatott személyek végezhetik. 1. Az elosztó vezeték ellen rzését végz
m szeres vizsgálónak a következ
szakképesítések egyikével kell rendelkeznie: – Gázvezeték és készülékszerel – Víz-, gáz-, központi-f tés szerel – Nyomástartó edénykezel – M anyaghegeszt – Elg zölögtet berendezések kezel je és karbantartója 2. Az elosztó vezeték ellen rzésében részt vev segít nek szakmunkásvizsgával kell rendelkeznie.
37
Ellen rzési kategóriák: Az elosztóvezetékeket az életkoruk, anyaguk, kötésmódjuk, üzemnyomásuk és a helyi sajátosságok figyelembevételével ellen rzési kategóriákba kell besorolni. Az ellen rzések gyakoriságát e kategóriák határozzák meg. Amennyiben a helyi sajátosságok ennél gyakoribb ellen rzést tesznek szükségessé, úgy ezt az üzemeltet
m szaki vezet je saját hatáskörben jogosult és köteles eldönteni. Ezen
utasításban foglaltakat minimumkövetelményként vegye figyelembe. I. Ellen rzési kategória: a.) Ellen rzési gyakoriság: egy alkalommal történ
rendkívüli ellen rzés (alkalmi
ellen rzés). b.) Ide sorolandók: - valamennyi elosztóvezeték els - és ismételt üzembe helyezése után azonnal és 10 munkanapon belül (pl: az elosztóvezeték leürülésével járó üzemszünet után), - valamennyi javítással, átalakítással, rákötéssel, megbontással járó munkák után a munkavégzés közvetlen környezetében azonnal és 10 munkanapon belül, - elemi csapást (árvíz, földrengés) követ en azonnal és 10 munkanapon belül elvégzend ellen rzések. II. Ellen rzési kategória a.) Ellen rzési gyakoriság: Naptári éven belül félévenként egy alkalommal (lehet leg az els félévben április 15. és június 30. közötti, a második félévben augusztus 1. és október 15. közötti id intervallumban) elvégzend ellen rzések. b.) Ide sorolandók: -
minden kisnyomású (< 0,1 bar) elosztóvezeték
-
minden középnyomású elosztóvezeték
38
Ellen rzési ütemterv Az ellen rzési tevékenységet a településellátó rendszer üzemeltetésére évente kiadott M SZAKI TERV „ Éves ellen rzési ütemterv gázelosztó vezetékekre” szerint kell elvégezni. Az éves ellen rzési ütemtervben jelölni kell a rendkívüli ellen rzéssel vizsgált vezetékszakaszokat, továbbá ki kell egészíteni az évközben üzembe helyezett elosztóvezetékekkel az üzembe helyezést követ 10 munkanapon belül. 2.2.9.2. Az ellen rzés végrehajtása Szemrevételezés és m szeres mérés Az ellen rzést két ellen rnek, párban kell végrehajtani. Az ellen röknek rendelkeznie kell: - m szerekkel, kiegészít eszközökkel ( kezelési, karbantartási utasításokkal együtt ), - ellen rzésre alkalmas helyszínrajzzal, - ellen rzési naplóval ( munkautalvánnyal ), - hírközl eszközzel. Az ellen rzésnek els sorban a hibahelyek, szivárgási helyek felkutatására, az elosztóvezeték veszélyeztetésének feltárására kell irányulnia. A megfigyelések, mérések eredményeit a helyszínen kell rögzíteni az ellen rzési naplóban. A helyszínrajztól való eltérést vázlatosan be kell jelölni az ellen rzési helyszínrajzon. Az ellen rzés során csak egyértelm
biztos mérési eredmény fogadható el. Nem
egyértelm eredmény esetén a mérést meg kell ismételni. A m szeres mérést a nyomvonalon, az alábbi helyeken kell elvégezni: - minden hegesztett kötésnél, - karimás kötéseknél, - szaglócsöveknél, - beépített szerelvényeknél, - véd távolságon belül található közm vek felszíni m tárgyainál, - valamint minden olyan helyen, ahol a gáz megjelenésére hiba esetén számítani lehet.
39
A szemrevételezésnek a nyomvonal környezetében az alábbiakra kell kiterjednie: - csapszekrények meglétére, azok fedlapjainak elforgathatóságára, levehet ségére, - jelz táblák meglétére, jelképi, méret és egyéb információtartalmának hiányosságaira, adatok valódiságára, - nyomvonal- és csapszekrények süllyedésére, - karbantartási hiányosságokra, - véd távolságon, biztonsági övezeten belüli hiányosságokra: - ráépítés, - anyagtárolás, - szakfelügyelet nélküli munkavégzés, - gázszivárgásra utaló jelenségekre. Használatos m szerek a.) Legyenek alkalmasak a szolgáltatott gáz fajtájának megfelel en a hibahelyek behatárolására. b.) Robbanásbiztos (RB-s) kivitel ek legyenek. -
Az ellen rz m szerek m köd képességér l minden munkakezdéskor a munkahelyen, az ellen rzés helyszínén meg kell gy z dni a mérésre kijelölt személynek a kezelési utasításban foglaltaknak megfelel en.
-
Az ellen r-pár munkáját a munkahelyi vezet nek szúrópróbaszer en, dokumentáltan ellen riznie kell.
-
Az ellen rz m szerek,
-
nyilvántartásáról,
-
karbantartásáról,
-
id szakos felülvizsgálatáról,
-
hitelesítésér l a m szaki vezet nek gondoskodnia kell.
A nyilvántartásnak m szerenként legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: -
a m szer megnevezése,
-
típusa,
-
gyári száma,
-
a hitelesítés id pontja, a hitelesség érvényesítése,
-
bizonylatának száma, 40
-
hitelesít intézmény megnevezése,
-
üzembe helyezés id pontja.
Az ellen rök feladatai gáz észlelése esetén Amennyiben az elosztóvezetéket a környezete, vagy az elosztóvezeték a környezetét veszélyezteti, az ellen rök haladéktalanul jelenteni kötelesek munkahelyi felettesüknek, továbbá a gázszivárgást kategóriába kell sorolni. Gáz jelenlétének érzékelése esetén azonnal fel kell mérni a veszélyhelyzetet, meg kell tenni a biztonsági intézkedéseket, szükség esetén a lakosság és hatósági személy bevonásával is. A veszélyeztetett zónát le kell zárni, dohányzás- és nyílt láng használatát meg kell tiltani, a veszélyeztetett zárt terek áramtalanításáról gondoskodni kell. A veszélyeztetett helyiség(ek)b l az ott tartózkodókat a veszélyeztetett zónán kívülre kell irányítani a szell ztetés egyidej megkezdésével. A hibaelhárító szolgálat megérkezéséig az ellen röknek a helyszínen kell maradni és a biztonsági intézkedések, betartását meg kell követelniük. Be kell határolniuk az elárasztási zóna és a veszélyeztetett zóna határát szondázásos módszerrel. Gázszivárgás esetén mindenkor a helyszínen eljáró irányító m szaki vezet kötelessége
eldönteni,
hogy
a
szivárgás
mennyire
veszélyezteti
az
joga és élet-
és
vagyonbiztonságot, továbbá azt, hogy annak megóvásáról és a sürg s elhárításáról milyen módon gondoskodik. Az elhárítás során minden megtett és elmulasztott intézkedésért felel. A gázszivárgások min sítése, veszélyességi kategóriába sorolása A kategóriába sorolás - az ellen r és közvetlen felettesének feladata, ha a gázszivárgást a hálózatellen rzés során fedezik fel, - a területi m szaki vezet feladata, ha a lakossági - küls - bejelentés munkaid ben érkezik, - munkaid
után érkezett bejelentés esetén az üzemzavar elhárítási szabályzatban
meghatározott személy feladata.
41
A
gázszivárgások
veszélyességi
kategóriánkénti,
meghatározott
gyakoriságú
ellen rzéséért, annak dokumentálásáért a m szaki vezet a felel s. A veszélyhelyzet és a gázszivárgás elhárításáért a területi m szaki vezet A gázszivárgás akkor tekinthet
a felel s.
elhárítottnak, ha végleges m szaki megoldással a
gázvezetékb l a gázkiáramlást megszüntették. A területi m szaki vezet
- távollétükben a helyettesítéssel megbízott személyek -
magasabb beosztású vezet k megkérdezése nélkül - utólagos bejelentési kötelezettség mellett - is kötelesek az élet- és vagyonbiztonság érdekében minden t lük elvárható intézkedést megtenni (pl: túlóra elrendelése, munka átcsoportosítása, bels - és küls segítség kérése, stb.). A kék számon bejelentett szivárgásokat a diszpécser a legrövidebb úton és módon köteles a területileg illetékes m szaki vezet höz továbbítani annak egyidej dokumentálása mellett. A rendszeres m szeres ellen rzés és a lakossági - küls - bejelentések alapján tudomásra jutott és behatárolt gázszivárgás veszélyhelyzetnek megfelel
gyorsaságú elhárítása
érdekében, ha a szivárgás jellege, következménye (t zeset, robbanás, baleset, üzemzavar, havária-esemény, elemi csapás, stb.) nem teszi szükségessé az azonnali elhárítást, vagy az egyidej leg fennálló összes meghibásodást folyamatos munkával nem lehet elhárítani, a szivárgást veszélyességi kategóriába kell sorolni. A kategóriába sorolásnál a gázszivárgás környezetre gyakorolt hatása és koncentrációja alapján az A, B, C veszélyességi kategóriák valamelyikét kötelez alkalmazni az alábbiak szerint: Az "A" veszélyességi kategóriába tartozó gázszivárgások: a.) Minden lakossági - küls - bejelentés a szivárgás helyének behatárolásáig, az alapján történ veszélyességi kategóriába sorolásig. b.) Középnyomású gázelosztó vezeték szivárgása szilárd útszerkezet alatt, zöldsáv hiánya, átázott, talajvizes, vagy azzal egyenérték , vagy fagyott talaj, ahol üreges és nem túlnyomásos létesítmények miatt épületbe, üreges m tárgyba a gáz bejutásának veszélye fennáll. c.) Kisnyomású gázelosztó vezeték szivárgása szilárd útszerkezet alatt, zöldsáv hiánya, átázott, talajvizes, vagy azzal egyenérték , vagy fagyott talaj, ahol üreges és nem túlnyomásos létesítmények miatt épületbe, üreges m tárgyba a gáz bejutásának veszélye fennáll. d.) A gáz lakott vagy forgalmas területen szaglással is jól érzékelhet . 42
e.) Jelent s gázveszteség feltételezhet - repedés, törés. f.) Közterületen felszíni szerelvénynél víz alól buborékol a gáz. g.) Közforgalmú területen a gázkoncentráció az alsó robbanási határérték 20%-át elérte vagy meghaladja. h.) Üreges m tárgyban (kábelcsatorna, akna, szennyvízcsatorna, távf t vezeték, véd cs , aluljárók és alagutak, lámpaoszlopok, stb.) a mért gázkoncentráció eléri, vagy meghaladja az alsó robbanási határérték 20%-át. j.) Alápincézetlen épület falsíkjánál a talajban gáz jelenléte kimutatható. k.) Folyamatos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség falsíkjánál a talajban gáz jelenléte kimutatható. m.) Épületen belül a leveg ben, padlóvonalon gázkoncentráció mérhet . n.) Továbbá minden nagyközépnyomású gázelosztó vezetéken jelentkez
gázszivárgás
esetén. (a Prímagáz Zrt. üzemeltetésében nincs ilyen elosztóvezeték) Az "A" veszélyességi kategóriába sorolt gázszivárgással kapcsolatos bejelentéseket azonnal a területileg illetékes m szaki vezet höz, munkaid után az ügyelet vezet jéhez kell továbbítani, aki - nyilvántartásba vétel mellett - folyamatos munkavégzéssel azonnal köteles a szivárgási hely feltárásáról, a szivárgás legalább ideiglenes módszerrel történ elhárításáról gondoskodni, hogy ezáltal más kategóriába sorolható legyen. A "B" veszélyességi kategóriába tartozó gázszivárgások: A gázkoncentráció mértéke az alsó robbanási határ 20 %-a, a gázelosztó vezeték biztonsági övezetén belül üreges közm , vagy m tárgy található, az épületek küls falsíkjában a talaj felszínén és az üreges közm ben, vagy m tárgyban gáz jelenléte nem mérhet . A "B" veszélyességi kategóriába sorolt szivárgásokat az észlelést l számított 15 munkanapon belül kötelez
véglegesen elhárítani, de legalább 5 munkanaponként, a
veszélyeztetés mértékét l függ en újabb min sítést kell végezni. A "C" veszélyességi kategóriába tartozó gázszivárgások: Alsó robbanási határ 20%-a alatt van a mért gázkoncentráció – a szennyezett talajban a gázelosztó vezeték biztonsági övezetén belül üreges közm , vagy m tárgy nincs, el kertes beépítés a terület; épületben, épület küls falsíkjában, talajfelszínén gázkoncentráció nem mérhet , a növényzetben károsodás nem tapasztalható. 43
A "C" veszélyességi kategóriába sorolt gázszivárgások elhárítása nincs határid höz kötve, de legalább havonta a veszélyeztetés mértékét l függ újabb min sítést kell végezni. 2.2.9.3. Az ellen rzések dokumentálása A hálózat ellen rzés dokumentumait a m szaki irattárában köteles elhelyezni a terület m szaki vezet je. Ellen rzési helyszínrajz: Az ellen rzést M 1: 500 méretarányú ellen rzési helyszínrajz és a hegesztési varrattérkép alapján kell elvégezni. A terület m szaki vezet je köteles gondoskodni a valóságnak megfelel , naprakész dokumentációk biztosításáról, a változások átvezetésér l az elosztóvezeték felhagyásáig. Ellen rzési napló (munkautalvány): Az ellen rzésekr l naplót kell vezetni. A napló 1 példányos, ami a hálózatellen rzési munkautalvány szerepét is betölti. Az elvégzett munka dokumentálása az I-TU-005-5 számú iratminta alapján történik. Ezen a nyomtatványon a hálózatellen r rögzíti az észlelt eseményeket és a megtett intézkedéseit. A vezetékszakasz ellen rzésének a befejezése után, legkés bb a következ munkanapon, a hálózatellen r átadja az ellen rzési naplót és az I-TU-005-5 számú iratminta alapján kitöltött nyomtatványt, a munkát kiadó vezet nek. Az üzemeltetési mérnök ellen rzi, értékeli és elemzi – az átadott az ellen rzési napló és az I-TU-005-5 számú iratminta alapján – a hálózat ellen r(ök) által elvégzett tevékenységet. Az üzemeltetési mérnök az I-TU-005-5 számú iratminta alapján kigy jti azokat a hibákat, amelyeknek az elhárítása a helyszínen nem történt meg. Ezeknek a hibáknak a kijavításáról az
elosztóvezeték
tervezett
karbantartási
munkáinak
elvégzésekor
ütemezetten
gondoskodik. Az üzemeltetési mérnök a hálózatellen rzési és karbantartási munkákat szúrópróbaszer en ellen rzi. Az ellen rzés tényét dokumentálja.
44
3. A falugáz rendszer kihasználásának jöv beni alakulása Magyarország EU csatlakozása elkerülhetetlenné tette az infrastrukturális fejlesztések teljes kör
tételét, vagyis olyan települések részére is biztosítani kell a közüzemi
szolgáltatások teljességét, amelyek a jelenlegi beruházási struktúra alapján gazdaságosan nem valósíthatók meg. A vezetékes PB-gáz ellátó rendszerek számára kedvez lehet séget biztosít az országos vezeték hálózattól független üzemeltethet ségi lehet ség, a beruházás költsége kisebb de a szolgátatott gáz állandó min sége versenyképes a vezetékes földgáz szolgáltatással. Hosszú távon a vezetékes földgáz és PB-gáz szolgáltatás nem lehetnek versenytársak, hanem nagyon jól láthatóan kirajzolódnak a beruházások gazdaságossági számításaiból azok a megoldási lehet ségek, amelyek alapján a különböz
szolgáltatók kölcsönös
érdekek alapján meg tudják határozni az együttm ködés kereteit. Határozott meggy z désem, hogy Magyarországon a földgáz szolgáltatás ellátás biztosítása során már ma is jelent s azoknak a településeknek a száma, amelyeken a beruházás
megtérülése
nem
biztosítható
és
az
üzemeltetés
gazdaságossága
megkérd jelezhet . A vezetékes PB-gáz szolgáltatásnak a földgáz szolgáltatókkal együttm ködve és csak is ebben a formában van hosszútávon lehet sége megmaradni a magyar piacon, mert a földgáz szolgáltatók számára is csak így csökkenthet a rájuk nehezed beruházási és szolgáltatási nyomás a fogyasztók részér l. Azon településeknek ahol falugázredszer található, nem sok kilátása van arra, hogy kés bbiekben esetleg rákapcsolódjanak a földgázellátó rendszerre. Másik lehetséges út lehet számukra a biogáz ellátás, de csak abban az esetlegesen ha az átalakításhoz kapcsolatos felmerül költségeket mérlegelvén is hozzáfognak a rendszer átépítéséhez. De estelegesen egy-egy háztartás külön is alakíthat ki biogáz rendszert de ezzel még nincs megoldva a falu gázellátása. Az általam vizsgált településen esetlegesen a napkollektorral való f tés sem valósítható meg a kévés napsütéses órák száma miatt. Mivel ezen település egy hegyvidéki kis falu ezért sokkal kisebb az átlagh mérséklet mint,pl a közelben fekv Miskolcon.
45
nagyvárosokban,
Továbbá itt a f tési szezon ideje is kissé hosszabb, mint egy alföldi településé,ezért az estelegesen kidolgozandó más f tési rendszernél ezt is figyelembe kell venni. Az is kérdéses ,hogy ha esetleg kiépítenék a faluban a biogáz ellátás lehet ségét hány háztatás venné igénybe,mert a mostani falugáz rendszert a háztartások nagy része nem használja hanem inkább el nyben részesíti az otthoni vegyes tüzelést. El fordulhat az is, mint ahogy már fennt említettem ,hogy a külön háztartások építenek ki önmaguknak biogáz ellátó rendszert ilyen rendszer lehet estlegesen a Biogáz reaktor rendszer.
46
Irodalomjegyék [1] A vezetékes pb-gáz használatáról, szerz : Hlavay Richárd http://www.gazpiac.hu/index.php?par=10&option=news&id=7604
[2] A vezetékes pb-gáz szolgáltatók összefoglaló adatai , Energia Hivatal http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200308/kiadvany/magyar/2001/04_A%20hivatal_altal.htm
[3] Prímagáz Zrt. http://www.primagaz.hu
[4] Víz- gáz- f téstechnika épületgépészeti szaklap 2008/10 szám.
[5] http://www.okogaz.hu
[6] Környezetvédeli Lexikon ,Bp.1993 p. 345
[7] Vezetékes pb gáz szolgáltatók összefoglaló adatai, Energia Hivatal http://www.eh.gov.hu
47
