sffi. "f;ak. Pr,t. *o' ELS6KENT M A G Y A R O R S Z Ä G O N! \O'.: -)D. ls) y-til"ouanvtarratmazza. az,,ürmutat6"nnunis,xh13?,'f :1,;LTili:'1"';

TARTALOM AKTUÄLIS Dr. RobrbsekFerenc: arteriacarotisszükületTünetmentes vagynem? operäljunk ALAPTUDOMÄNYOK lfr. dr Szentuänyi Mätyäs, dr Monos Emrl: egy üj 6rtägit6, Adrenomedullin: itd peptid v6rnyomästäg HAEMOSTASEOLöGN Dr. M. A. Lateiwbh, dr Kuncz Gabriella, dr. CsurgayEszte4 dr Sas Gäza: antitestek Az antiphospholipid vonatkozäsai angio169iai RADIOLÖGIA Dr. Pa/köAndräs: 6s v6näs vascularisatiöjänak A vesetumorok vizsgälata tomogräfiäs komputer terjed6s6nek TOVÄBBKEPZES Dr Ballagi Farkas: äztürdöjelent6s6ge A sz6nsavg a perif6riäs6rbetegekrehabilitäciöjäban H!STORIA Dr Brhari lmre: tört6nete A scleroteräpia

BESzÄwtouÖr, rözwuEttYEK, RENDEZVENYEK KONGRESSZUSOK,

ELS6KENT

M A G Y A R O R S Z Ä G O N !

W Pr,t '\r

\}

y'r'\, G;

\

r\tr

"f;ak '

r9

B ,d

;::..,

\O' .:-)D

*o' t l-. t ).r.

lS)

.sffi a a a o

a a

Egyszerü,hat6kony,biztonsägos Gyors,egyenletesfelszivödässc. alkalmazäseset6n Kisebbfäjdalom,kevesebbhaematoma valamintint6zetben megkezdett teräpia Otthoniprofilaxisra, korhäzonkivülifolytatäsärais alkalmas laboratöriumi monitorozäsa nem szüks6ges Az alvadäsiparam6terek 95%-osOEP-tämogatäs

y-Til"ouanvtarratmazza. :1,;LTili:'1"';.ffi az,,ürmutat6"nnuniS,Xh13?,'f Gydgyszer 6s Vegy6szeti Term6kek Gyära Rt. H-1045 Budapest, T6 utca 1-5. CHINOIN Telefon: 169-1390, 169-0900 . Fax: L69-O282

SqnOf i

Wrurmop

AKTUÄLIS

Tünetrnentes arteria carotis szifl
DR. ROBICSEKFERENC

össznpocu.rrß

stenosis of carotid

Asymptomatic

to operate carotis

okoz6

A täneteket

sz(ikületek

alapj:än a tänetmentes tes carotis

etenosisok

nek eredm6nyeit tanulmäny

el6tt

lezäräsa

tegek jobban

tünetmenkeael6s6-

össze. Az eredm6ny

hasonlftja

FRANCIS

endarteriectomiiia

sebdszi 6s konzervativ egyänelmri:

-

or not to?

nfrtdtei

sikeres

Az ACAS-tanulm:äny

lätszik.

is indokoltnak

stenosisok

artery

a mfit6rtel

m6g a a be-

Based on the good results carotid matic

artery

stenosisr

of surgery

study compares

in aslmpto-

as well.

the resulte of surgical

Results are unambigous

of the study: surgery

of symptomatic

endarlerectomy

cases well may be justified

ve therapy.

järnak.

M. D.

ROBICSEK

gives better

The ACAS

and conservati-

before

completion

results than conser-

vative treatment.

KEY WORDS

KULCSSZAVAK arteria, c arotis stenosis,

TIA,

süenosisof carotid. erterl', TIA, end.orterectonry'of ca-

c ar otis endarterie ct omia

Annak ellen6re,hogy az arteriacamär közel n6gy 6vtirotis elzärddäsät zedesikeresenoperäljäk,a carotisbimit€ti infurcatio megbetegeddsdnek dikdcidjamdgmindig vita tärgya.Koräbbi tanulmdnyokbebizonyitottäka seb€szetikezel6s6rt6k6tszimptomatide nem tiszt6zkus betegsdgesetdben, szüks€täk a carotisendarteriectomia gessdgdtklinikailag tünetmentes betegekn€1. Az elmrilt dvekben az 1rseb€szek meg statisztikai bizotöbbs6ge nyft6kokn6lkülis - logikusnak6s indokoltnaktartotta,hogy a jelentds(70-

rotid

artery

807o-os)carotissztiktileteta betegtüneteitölfüggetlenülmeg kell operälni. Ezt a szemldleteta tärsszakmäknem helyeselt6k.Egy öt 6vvel egyhangrilag ezelftt v€,gzettstatisztikaifelm6r6stink közülmindössze szerint10 neurolögus közül mindössze kettd',10 idegsebdsz öt, 10 drseb€szközül pedig nyolc tartotta indikältnak a klinikailag tünetjelentdscaromentes,de anatömiailag müt€ti kezel6s6t. tis villa szrikületdnek Amikor pedig az elmült 6vekbenn6häny amerikai biztosftdt&sasägaz carotisbetegeksebÖaszimptomatikus szetiellätäsätkizfuIaa biztositäskör6-

frbetegs6gek, II.6vfolyam 3. szäm, 199513.

bdl, a szakmaivita különösenhevessd vält. Hogy ez a probl€mav6gdrvönyesen megoldddjon, az amerikai National Instituteof NeurologicalDisordersand Strokevalaminta NationalInstituteof Healthkezdem6nyezte a,,Tünetmentes carotis atherosclerosistanulmänyt" (AsymptomaticCarotid Atherosclerosis Study - ACAS). A tanulmänyiränyitäsävalJamcsF. Toolet,a Bowman Gray Orvosegyetemneuroldgusprofesszorätbiztäk meg.A l€trehozotttudomänyosbizottsägc€ljaaz volt, hogy 6s elösszegffitse18 nagy esetszämri

FERENC DR. ROBICSEK 5,84o-kalcsökkentettea stroke mint ne egy szigorubb 704o-os carotis Az ACAS szrikületmint kiinduläsi alap.Ugyanv€gällapotvaldszinris6get. bizottsägaaz dsszela ta- akkor el lehet trind'dni Mon, hogY a adatellendrzd jenulmdnybanr6sztvevdorvosoknakazt 707o-oskiinduläsi6rt6keset6nmdg javasolta, hogy minden gydgyszeres lentd'sebbkülönbs6gmutatkozottvolkezel6sbenrdszesüldbetegetüjra kell na-e a sebdszi6s konzervatlvkezel6s kezel€stm6rle- eredm6nyeiközött, toväbberdsitv6na vizsgälni6s a sebdszeti gelni. Ez gyakorlatilagaz ACAS f6t- mr1t6teldnyeit. Vdgezettil,mind a fentieket,mind jelentette. beszakitäs6t rdszle- koräbbi szahnai ismereteinketfigyeÄmUaraz ACAS-tanulmänY m€gnemtett6kközz€, lembe vdve, az extracranialiscarotis teseredmdnyeit seb6szebetegekn€I. n6h6ny ältaldnoskövetkeztetestmär communis6s internaszrlktiüet foglalcarotis a következdkben a elvdgeztdk indikäciöjät ti sorän munka A levonhahrnk. angiogräfids 0s szrikületek dopplerMindenekelö'tt az eg€sz orvosi nänk össze: 1. Minden tünetet okoz6 carotis vizsgälatät,ugyanakkor elemezt6k a szakmanev€benhäläval tartozunkaz (amennyiben betegekältal kitöltött TlA/stroke k6r- ACAS r6sztvevdinek,különösenJa- szrikäletesmegbetegedes äll fenn), nem konraindikäciö ddiveket.A tanulmdnykezdet6na be- mesF. Toole professzornak, hogy egy egy6b randomizältäk abszofokätÖI, tegeketv€letlenszerüen hosszüideje 6getd klinikai probldma függetlenüla szükület kezelt seb6szi,illetve konzervatfvan megoldäsäravällalkoztak. Mäsrdszt lrit mrlt€ti indikäcidtk€Pez. carotisA diagnosztizält csoportokba. 2. A carotisvilla kis kiterjeddsti'de azonbanmeg kell drtenünkazokat a szüfeelvältozäslegaläbb60 szäzalÖkos kolldgäkatis, akik mindentudomänyos tranziensischaemiäsattakotokozd csoportban jelentett, mindket 6s kegydgyszeres ktiletet a seb6szeti k6lyesplakkja ese6n alap ndlküI, meggy6'26'dve volt. A felmindenbetegtünetmentes ebbena ,,klini- zel€s(Aspirin 6s/vagyPersantin)javakezeldshasznossägär6l (ism6tdolgozässoränelemezt6k: de morfoldgiailag solt. A kezel6shatästalansäga kailag tünetmentes, 1. a sebdszikezel6ssiker6t: indikält. mltet jelentd'selt€r€st mutat6" csoportban, ld'ddTIA) eseten 2. a gylgyszeresenkezelt csoport3. A carotisinterna10vo'otmeghabetegeikv€delme€rdek€bennem vetban nyomonkövettdkaz atherosclerolad6 szrikületevagy a bifurcatiokitera nehogY tek rdszt a tanulmänYban, tikus plakkok sorsät;valamint m6g tünetjedt fekdlyesplakkjaesetÖn miatta betegkdrosodjon. randomizäläs 3. megällaP{tottdk,hogy milYen ena Mäsodsorbanel kell ismernünk, mentesbetegenis indik6lt carotis gyakorisäggalfordutnak eld szfv- 6s feltdtelezve, hogy bär az ACAS+anulmänYa klini- darteriectomiaelv6gz€se, szövddmdnYek. egy6bdr-eredetrf 6s szöv6'dhalälozässal alacsony de morfol6giailag hogy kailag tünetmentes, 1988-ban145 tünetmentescarotis äll renörsebdsz sebdszetiin- m€nyrät6valoperdlö (>604o)betegutdnkövetdsdt srllyoscarotisszrlktiletek szrlkäletes dikäcidjät most mär tudomdnyosala- delkezdsre. kezdtdkel a seb€szi,illetve a konzerbetegenközepesfo4. Tänetmentes kipokra helyezte,ez a következtetds vatfv kezeldsescsoportokban,a c€l sztikületcsak (50-70%o-os) carotis produkä16' kf 1500betegrandomi- vä16szakmaieredmdnyeket azonbanösszesen morbiditäsri 6s mortalitäsü akkor k6pezhetmüßti indikäcidt, ha zäläsavolt. Megjegyzendd'hogy a ta- alacsony felt€telez.Ameny- az ellenoldalicarotisinternael van zänulmänybancsakolyan seb6szr6szvÖ' operä16seb6szeket elvärrtszfnvona- rddva. tel6t enged6lyezt€k,aki dvente leg- nyibena sebdszeztaz 5. Mindezekentülmendenjavasolrigy nincsjoga nyüjtani, al6bb12 carotisendarteriectomiftvdg- lat nem tudja javaslatait az juk, hogy mindenbeteg,akinekkimuzett,0s a legutolsö50 esetösszhaldlo- arra, hogy teräPiäs (<704o),tinettatottnemszignifikäns alaPozza. nemhalad- ACAS eredm€nYeire zäsi-6sszövddm6nyaränya 6r- mentescarotisszrikületevan,valamint Szeretndnkaz ACAS-tanulmdnY ta mega3Vo'ot. sülyosdrbetegkimutatottcaroAnnak ellen6re,hogY az ACAS ta- demeinekvitatäsan6lktil n6häny'a 16- minden nem drintdhi- tis betegsdgn€lkül is €venk€ntinon-innyegikövetkeztetdseket nulmänyt eredetileghosszabbiddtu28- änyossägrafelh(vni a figyelmet. Az v aziv sz6rfvizsgälatonvegyenreszt. tamraterveztek, 1994- szeptember än a NationalInstituteof Healthkibo- ACAS vizsgäldka60?o'osnemkomPcsätott egy körlevelet, amelyben is- lex szrikületet tekintetßk a tanulFrancis RobicsekM. D. V€lemertett6ka korai eredmdnyeket,mi- mänybakerül6sihatär6rt6knek. CarolinasHeart Institute szerint a carotis endarteriectomiaflo- mdnyünkszerintazonbannem biztos, Charlotte,North Carolina veszdlytjelenta belülmülja a konzervatfvkezel€sered- hogyez tönyleges usA - 28203 m6nyeit. A müt6t öt 6ves tävlatban tegekren6zve.Talänmegfeleldbblen-

sdrangüklinikai felkdszültsdgfiintözer adatait,€s megdllapftsa,hogy vajon a rizikdfaktorainak betegbelgyögyäszati az illetve aszpirinkezelem6dosftäs6n, sentülmendena carotisendarteriectomia befolyäsolja-eaz azonos oldali tranziensischaemiäsattak (TIA)' az amaurosisfugaxvagy a retinälis6s cerebrdlisinfarktusok(stroke)gyakorisäg6t tünetmentes,azonbanhemodinamikailag jelentö's carotis szükületes

2

6rbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. azätn, l99il3'

ALAPTUDOMÄNYOK

Adrenomedullin: egy rtLj6rt6g;t6, v6rnyomäscsökken t6 peptid rrJ. DR. szsNrlvÄnvI nnÄlrvÄse" DR. MoNos EMIL össznpocu.t"ß

zonnyal

jelent6so

hatäsa

japän

(f993-ban)

tüd6Aen,

nomedullin

törzs6n

rincesek

gene related

annak egy reoeptorän

sonl6sägot,

vasodilatätor,

ugyanrigy

adenilät

6s m6s simaizomsejtekben on keresztül hatäsit

fejti ki. Egyes cikkek

is leirtäk,

a6 v6gtagj-, ereken.

mesenteriälis-,

Hypertoniäban,

nomedullin ellenregulätor

plazmaszintje szerep6t

peptide)

mutat

ha-

is hatr 6s

keresztül

r:ikläzon

az 6r-

6s oAMP-

endothelium-függ6

azonban

ez a terület

sokat ig6nyel . rt)rtägit6 hatisät

a

sorrendje

a CGRP. Hatäsät

mint

ami-

v6gSg a ge-

mutat

Aminosav

keresztüI.

(calcitonin

CGRP-vel

illetve

is megtalälhat6,

homol6giät

toväbbi

pulrnonälis-

6s coronaria-

veseel6gelens6gben megemelkediko

kutatä-

vese-o hät-

megfigyelt6k

az a'dre'

ez esetekben

felt6telezik.

frbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. szäm, 199513.

have been identirole is unfiedo however srrme of their physiological rrnong these is one of the lategt clean Adrenomedullin promising substarrces, arrd its hypoteneive effect seems several

Recently,

bioactive

peptides

Several authors consider it to be the most important. In human plasma it even as a new peptide hormone. moVl). It was is present in a measurable level (loll tisdiscovered in 1993 in human pheochromocytoma sue by Japanese scientists, and since then it has been and healthy adrenal mefound in the lungs, kidneys dulla. The main sources of secreted adrenomedullin are the kidnieso spleen, duodenum, lungs, the cardio-

duodenumban,

rnell6kveseveld-szövetben

speciesben

szigorri

nosav sorrendje

Az adre-

nyälmirigyekbeno

6s

Több

ntetiz6l6dik.

l6pben,

ves6ben,

pheochromocytomas

eg6szs6ges mel-

6s ves6b61 egyaränt.

izomsejtjeiben,

a szivkamr'äk

pheochro-

izol6lt:Äk hurnän

az6ta kimutattäk

tüd646'l

l6kvesevel6b61,

(l0ll Eldször

v6rnyomäscsökkentd.

kutat6k

sejtekb6lt

mocytoma

jelen

van

koncenträci6ban pedig

v6rplazmäban

embeti

Az

benne.

n6thet6

ugyanis moL/l),

olyannyira,

litnak

tidhormont

bi-

minden

hogy sokan mär rij pep-

peptid

uÄryÄs szENTIvÄNYIJR., M. D. and EMIL MONOSM. D.

Az adreno-

azonban

hatäsa

egy ezek közüI,

a new vasodilator,

hypotensive

felfede-

kerül

nem egy6rtelm(i.

azonban

z6sre, hatäsuk medullin

peptid

egyre több bioaktiv

Napjainkban

Adrenomedullin:

myocytes, pound

and the healthy adrenal medulla. This comin several species. Its amino

has been found

in most vertebrates sequence shows homology gene related and is close to that of CGRP (calcitonin as well and peptide). They share the sarne receptor like substance a vasodilator acts as adrenomedullin other vascular and influences CGRP. Adrenomedullin acid

muscle cells via adenylate cyclase pathway. as Some studies showed the effect of adrenomedullin dependent, however, thie area needs furtendothelium activity was found in Its vasodilator her investigations.

smooth

pulmonal-o arrd coromeeenteric-, of beds. Since the plasma concentration and renal hypertension elevated in is adrenomedullin seems to be a counter regulafailure, adrenomedullin renal-,

hindlimb.,

nary vascular

tor in these diseases.

ESMTSA. IFJ.DR.SZENTVÄNYI

KULCSSZAVAK adrenomcdullin,

lqrpertonia.,

ört6nus,

o6rära'ml6s, pep-

tid honnonok

fi- eddig ismert legerdsebb,endotheliumanyagot.Mivel a mell4kvesevelöben zioldgiäskörülm6nyekközöttis kimu- eredetüvasoconstdctoranyag,M entathatövolt, ezefiaz,,adrenomedullin" dothelin termeldsmennyis6g6t,egyes nevet adtäk neki. Ugyanezencikkük- r6giökbanaz Ndny akär 68:1 is lehet 52 az adrenomedullinjavära. Ugyancsak ben leirtäk,hogy az adrenomedullin aminosavböläll, a molekulän belü] termelddik adrenomedullinsimnizomegy diszulfid-hidtalälhatd,aminosav- sejtekben,igaz jöval kisebb m6rt6kTekintetpedig a calcitonin-gene-re- ben,mint az endotheliumban. szerkezete speciltkus hogy a simaizmon arra, tel (CGRP) t. hasonlf lated-peptid6hez is vannak, Az adrenomeü;JlinmolsrilYa5200. adrenomedullin-receptorok is felhatäsok patacrin, illetve autocrin 6s A mär eml(tettpheochromocytomän [9]. mell6kveseveldnkfvül adrenomedul- t6telezhet6'k Az adrenomedullin ves€bdl 6s PePtidhormon fid6b6l kimutattdk lint peptidhorjelleg6re hogy a többi utal, is, vdrplazmäböl egyaränt,valamint a hasonl6an, monhoz PreProhormon mint keringd peptidhormont.Agybdl mely 185 szintetizälödik, alakjäban mutathanem müköadrenomedullin Oszakäban azonban az D., Ph' H. Malsuo, äll. Ennekelsö'21aminodd Nemzeti Cardiovascularis Központ td ki l2l. Plazma koncenträciöja aminosavb6l a köKutat6 Int6zet6nek igazgatöja 1989-tdl. l9+5,4 fmol/ml, vagyis, 1,9x10-" savbdl6llö rdszeszignälpeptid, ö volt az, aki a 70-es 6vek folYamän pedig a szintÖn 20 aminosav (1,72x1Oö vetkezd mol/l [3], ami 5,2 Pg/ml Schally (Nobel-dij: 1978) laboratdriug/l)-nekfelel meg.EDso6rt€ke94 nM hatäsos,pro-adrenomedullin-N-termimäban feltrirta a hypothalamicus LHRH meg- nälis-20-peptid",mely a tulajdonk6p(9,4x10-o mol), ami valamelyest kdmiai struktriräjät. Közvetlen tanüja megeldzi,Ös haladjaa CGRPhasonld6rt6k6t.Pat- peni pro-adrenomedullint volt tehät annak a k6t 6vtizedes elkesekdnyban az adrenomedullinplazma- semmilyen eddig ismert bioldgiailag redett küzdelemnek, amelyet a kdt kivävivott Guillemin 6s Schally tudds, 16 szintje (3,6!0,34 fmol/ml) kisebb' aktiv peptid hasonld r€gidjäval nem Meglepd'm6don egymässal a vildg legnagyobb presztimint emberben,a szöveti adrenome- mutat hasonldsägot. zsii kutat6i dijä6rt. Ennek tört6net6t Nimutat viszont hasonlösägot dullin szintekviszont6-10-szermeg- 457o-ban cholas Wide irta le 6rdekfeszitd reg6' nevü, egy,,glukagonszeni-peptid-L" haladjäkaz emberbenm6rteket[4]. ny6ben, a ,,The Nobel dloel"-ben. Mat' Az adrenomedullinmRNS-etüd6'- ismeretlenszerepi feh6rje receptoräszo identifikdlta toväbbä a humän atriaproadrea val. A teljes tulajdonk€ppeni l6Pben,duodenumban, ben,vesdben, lis nahiureticus peptidet (hANP)' ameäll [5]. 164 aminosavbdl nomedullin 6s a BNP nyälmirilyet követett többek között szivkamräk izomsejtjeiben, patkäny peptidek adrenomeopioid hogy a egyes Kimutattäk, CNR valamint gyekben,illetve pheochromocytomaizol6l6"sa6s aminosav-szekvenciäjänak egyarfnt dullin fel6pft6senagyban hasonlit a 6s melldkveseveld-szövetben feltdräsa. Jelenleg igen nagy 6rdekldhatäser6'ssikerült kimutatni [5, 6], ezen szöve- humänadrenomedullin€hoz, ddssel kutatja munkatärsaival az ijonazt is haladja pedig meg 16l' sdge adrefolyik tekbentehätvaldszlnrileg nan felfedezett hypotenziv peptid' az konadrenomedullin Emelkedett nomedullinszintdzis.Az adrenomeduladrenomedullin biokdmiai 6s dlettani pl. mint gy körköpekben, e s e lin gdnje4 exont6s3 intronttartalmaz, centrdciöt sajätossdgait. A Kyotöban megtartott orthostaticus ,,ln sertrch of new peptides involved in rendelkeziktoväbbäkülönbözdfeh6r- pheochromocytomäban, cell-cell communicalion" cimi plen6ris [3, [2], hypertoniäban j6k kötd'trelyeivel.Valöszfnü ez€rt, hypotensiöban eldadäsänak elnökldsdre e beszämolö myocardialis 1 sziveldgtelens6gben, 01, hogy az adrenomedullintermelds6ben tfusszerzdj€t kdrte fel a sz'ervezd bizottegyes instabilanginäban, a cAMP szint Ösa proteinkinäz c ak- infarctusban, sdg. veseel6gtelensdgben tivitäs m€rt6kefontos szabälyozdt6- vitiumokban 6s dltalänos követdAz adrenomedullin [10, 11],illetvehaemodialisist nyezd[7]. teValdszinti leirtak. tulajdonsdgai egyaränt en klvtil adrenome[12] A mär emlitetteken beezen az adrenomedullin hogy hät, is termel' seitek Az adrenomedullintel1szörKita- dullint az endothelium is szea patkä- tegs6gekpatomechanizmusäban mert€kben legnagyobb nek, mura 6s mtsai. irtäk le 1993-banl2l. jätszik, stimulusa sönek rmelfidö te repet szövetbdl nyÖi [8]' Megällapfthatö'hogy az enHumän pheochromocytoma pedig az afleriäs€s a capillarisnyomäs aktivitäfajta a ez sejteknek dothelium mutattäkki, mint vasodilatdtor,illetve lehet[13]. meghaladjaaz emelkedese a v6rlemezk6kcAMP szintjet növeld sa minden speciesben

betegAz art6riäsmagasvörnyomds seg 6s mäs, ki.ilönösenerspazmussal igennagygyajärd köroselvältozäsok korisägavilägszerterendkfvüli m6don stimuläljaa tudomänyoskutatdk aktivitäsätrij vasodilatatiosmechalizmusok megismer6seiränyäban.Värhatd Hisayuki volt tehät a nagy 6rdeklö'd6s Matsuo professzorplenäris eld'adäsa amelyeta 2- K6r[1] vonatkozdsäban, (1994.nodlettaniVildgkongresszuson vember19-25.)tartottKyotdban,s ebben beszämoltegy rijonnanfelfedezett endogenvasodilatätorpeptidrdl,az adis. renomedullinrdl

6rbetegs6gek, II. dvfolyam 3. sz6m, 199513'

ADRENOMEDULLIN seereket(afferens,efferens arteriolä- agyban nem termelddik, receptoraaz is tägftja, ezflltal fokozzaa glome- agybanis megtaldlhatö1281. kat) cardiovascularis hatdsai Az adrenomedullinnak ruläris filtratidt 6s a Na*-, K+-excretiöt a hÖrg6+öTekintettel arra, hogy a CGRP, az adreno- nus bedllitdsdbanis nagy szerepjut: t23,16l.Mindezekhatäsära amellyelaz adrenomedullinaminosav medullin diureticus peptid, hisz mind az acetylcholin-,mind a histamin sonendjehomoldgiätmutat,vasodila- eldbb emlftett hatdsardv6n a vizelet okozta bronchoconstrictiot gätolja, 6s tätor anyag,felvetddött,hogy esetleg mennyisdg€t hosszan tart6 bronchodilatatiotokoz is fokozza[23]. az adrenomedullinnakis lehet ilyen A localis hatäsokonhil az adreno- t181. hatäsa.Sikerült is kimutatni, hogy az medullin szisztömrtshatdsai csekelyek. g6n rlltaltermelt Az adrenomedullin a hätsöv6gtagi-,a me- Macskän egyältalännem 1221,vagy adrenomedullinonkfvüli mfs peptidadrenomedullin senteriälis-,a pulmonälis-,coronaria-, csaknagydözisokban [19] ltgyelhetdk rdszletek(a karboxi terminälis15-52illetve a veseerekben fokoua a vör- meg,emberbenpedig csupänaz ut€ri- es aminosavakb6lällö peptidreszlet,a dramldst[14, 15, 16,2, I7], ezenkrvül äs v€rnyom6scsökkena perct6rfogat pro-adrenomedullin-N+ermin 6lis-20a hörgdk simaizmärais dilatdtorkdnt egyidejrivältozäsandlkül [24]. E hu- peptid,prodepin)is rendelkeznekv€.rhat [18]. alapjänaz adrenome- kering6sihatäsokkal:patkänybanmind mäneredm6nyek erekenin vit- dullinnaka hypertoniakezelösdben Patkänymesenteriälis le- a systömäsvdrnyomäs,mind a perif6ro vasodilatatidtmutattakki, mely 10- het esetlega kdsöbbiekben Az riäs rezisztenciacsökkenaz ilyen adreszerepe. szer gyengdbbvolt, mint a CGRP eldzdekkel ellent€tben patkänyokon nomedullinhozhasonlöpeptidekhatäokozta vasodilatatio,6s nem függött nagyobbsziszt€mäs hatästfrtak le: al- sära.A különbözdspecieseken elv6gsema sympathicus,sema parasympa- tatottpatkäxyokonkimutattäk,hogy az zett eredmdnyekösszevet€sdbdl meggyors,nagyfoki (53+5 ällapithatö,hogy a patkänyadrenomethicus rendszertö'l.Meglepd m6don adrenomedullin (30-60 perces) dullin-szenIanyagoknak azonbanegy CGRPreceptorblokkolö Hgmm), hosszantartd csakpatkänygdtolja is hatäsät okoz ban vanhatäsa,hum6nadrenomedullin vörnyomäscsökkendst az adrenomedullin dözisfüggd' követ- pedig macskäbanl0-szer potensebb vasodilatatio t15, 171. Macska pulmonälis erein [2], mely ältalänos vizsgdlvaaz adrenomedullin,CGRP- kezmdnye [25], Az adrenomedullin vasodilatator,mint patkänyban I20, ugyanügykev6sb6 közvetlen szivhatäsanegativ inotrop, 291. vel összehasonlftva, €s a maxihat, mint ahogy anöl az el6z6ekben ami a szfv teljesftmenyenek ü;Jlin IntdsmechanizAz adrenome nyomäsnak a csökken6- musdröla következdkismertek specimälis systol6s Az eldzdekkel mtu sz6 volt [19, 20]. ndmileg ellentmondanakmäs megfi- s6bennyilvänulmeg. Mfg azonbana fikus receptoran[30], illetve a CGRPgyeldsek,melyek szerinta humän ad- vascularishatäsokhossztiideig tafta- 1 receptoron11,5,l7l keresztälhatva renomedullin macskäban potensebb nak, addig a szivhatäsokcsak rövid emeli a cAMP szintetpatkäny v6rleidejüek[26]. vasodilatätora CGRP-n6l[20]. mezk6kben[2] 6s simaizomsejtekben Kimutathatö,hogy az adrenomedulaz Macskahdts6vögtagiartöriaidn [30,31], ez utdbbir6v6npedigvasodiadrenomedullinszintdn€rtägitdhatäst lin spontänhypertensivpatkänyokon latatidt vält ki. Az adrenomedullin revan ceptor G-proteinenkeresztülfunkciofejt ki. Patkänyös humän vizsgälatok (SHR) nagyobbkoncenträciöban eredm6nyeivelszembenazonban itt jelen, mint Wistar-Kyoto törzsekben, nälisankapcsolvavan az adenilät-cikellenieset- lSzhozt321.Üjabb közlem€nyekszecsakrövid ideig (1 percig)tart6 hat6st ami a v€.rnyomäsemelked6s en- rint az adrenomedullinendothelium-, pufferszabllyoz6 szerepdre leges hgyeltek meg, aminek oka egyeld're huMindezt ged következtetni [27]. illetve endotheliumeredetrirelaxä16 nem ismert.Ugyancsakrövid hatästarmacs- män eredmdnyek is alätämasztjäk: faktortdl (vagyis nitrog6n monoxid tamavan az adrenomedullinnak ka pulmonälisdrterületdn:a lobärisar- ezek szerint az adrenomedullinplaz- szabadgyöktdl)függd mödon v6lt ki tdriän ugyanis dözistdl függ6'en150- maszintjearänyosa hypertensiom6rt6- vasodilatatidt.Patkänyaortdnp6ldäul az endotheliumkiirtdsa,illetve azNO200 mäsodpercigtartö vasodilatatidt kdvel [10]. adrenohatäson tüI, A vasodilatator szintdzisgätldsa teljesenfelfüggeszti frgyeltekmeg, melynekamplitüdöiaa ilintracerebroventricularis, medullin az adrenomedullinhatäsät.Különösen kivältottdilatatidnälhäbradykininnel ddzis- igaz ez az SHR patkänyokon,melyek adagoläsa romszorerö'sebbvolt [14]. Lippton 6s Ietveintracysternalis mtsai. kis6rleteibenugyanez a hatds függ6,hosszan(20 6ränälis toväbb) közismertennagy NO-termeldkapaci hatästvält ki, a sziv- tdssalrendelkeznek[33]. Ugyancsak csakaktfvprecontractioutänvolt meg- tartd vasopressdr mellett. A NO-függ6'a veseerekrekifej tett 6rtdgivältozatlansdga frekvencia figyelhetd'[21]. lirdekes megfigyel6s, hogy a karboxi terminälis15-52 frag- CGRPrendszerrelval6 szoroskapcso- td hatdsais. A DOCA ältal okozott is elegenddaz ad- latot bizonyftja,hogy CGRP-receptor hypertoniäbanigy az endotheliumk6mentumönmagäban törten6'elfkezel€sezt a rosoddsaleheta renalisvasoconstrictio renomedullin örhatäsänakkivältäsä- antagonistäval a hätsövögtagi gätolja. Mindezek alapjänfelt6- oka [16]. Patkdnyban hatäst hoz, az 7-14 szakaszpedig hatä'stalan perfüziös NO-fügnyomäst ugyancsak az hogy bär adrenomedullin teleäetd, a ve[21,20,22]. Az adrenomedullin Az adrenomedullin

6rbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. szämo L995t3.

5

ESMTSA. IFJ.DR,SZENTVÄNYI 5. Kitamura, K., Sakata, J., Kangawa, K., Kojima, M., Matsuo, H., Eto, T.: Cloning and characterisation of cDNA encoding a precrusor for human adrenomedullin. Biochem. Biophys. Res. Comm., 194: 72O-725 (1993). 6. Sakata,J., Shimokubo,7., Kitamura, K., Nakamura,5., Kangawa,K., Matsuo, H., Eto, T.: Molecular cloning andbiological activitiesof rat adrenomedullin, a hypotensivepeptide.Biochem. Biophys. Res. Comm., 195: 92r-927 (1993). 7. Ishimitsu, 7., Kojima, M., Hangawa, K., Hino, J., Matsoka, H., Kitamura, K., Eto, 7., Matsuo, 1L.' Genomic structure of human adrenomedullin gene. Biochem Biophys. Res. Comm., 203: 631-639(1994). 8. Sugo,5., Minamino, N., Kangawa,K., Miyamoto, K., Kitamura, K., Sakata, J., Eto, 7., Matsuo, 1{.' Endothelial cells actively synthesizeand secrete adrenomedullin. Biochem. Biophys. (1994). Res.Comm.,20l: 1160-1166 9. Sugo, 5., Minamino, N., Shoji, H., Ka.ngawa,K., Kitamura, K., Eto, 7., Matsuo, I/..' Productionand secretion of adrenomedullin from vascular Köszönetnyihtdnltäs smooth muscle cells: augmentedproduction by tumor necrosis factor-alE közlem6ny elkdszftds6taz EtT pha.Biochem.Biophys.Res.Comm., 291,-93194. ös az OTKA T017789.sz. 203: 719-726(1994). tettelehetdve. kutatäsitämogatäsa l0. Ishimitsu, 7., Nishimiki, 7., Saito, Y., Kitamura,K., Eto,7., Kangawa,K., Matsuo, H., Omae, 7., Matsuoka, Irodalom ,EL.'Plasma levels of adrenomedullin, a newly identified hypotensive peptides of new In search l. Matsuo,1L.' peptidein patientswith hypertension involvedin cell-cellcommunication. and renal failure. J. Clin. Invest.. 94: 1: 5 (1994). Pathophysiology, (1994). 60G604 2. Kitamura,K., Kangawa,K., KawamoIshtunitsu, 7., Nishimiki, 7., Matsuoll. to, M., Ichiki, Y.,Nakamura,5., Matadrenomedullin in ka, H.: Plasma a T.: Adrenomedullin: suo,H., Eto, patients with cardiovasculardiseanovel hypotensivepeptide isolated ses.Pathophysiology,1: 296 (1994). Bifrom humanpheochromocytoma. Washimine, H, Kitamura, K., Yamaochem.Biophys.Res.Comm.,192: 12. Y., Kangawa, K., moto, Y., Ichiki, (1993). 5s3-s6o H., Eto, I; PlasmaconcentMatsuo, Ichiki, Y., Tanaka, M., 3. Kitamura,K., ration of human adrenomedullin Kawamoto,M., Ernura,I., Sakakiba(AM) in patients on hemodialysis ra,5., Kangawa,K., Matsuo,H., Eto, (HD). Pathophysiology, l: 296 7".' Immunoreactiveadrenomedullin (1994). in humanplasma.FEBS-Lett.,341: (1994). 13. Kobayashi, K., Etoh,7., Hirano, 5., 288-290 T.,,Kitarnura, 4. Sakata,J., Shimokubo, Doi, H., Nagoshi, 7., Maeno, M., M., Iehiki, Y.,KanagaK., Nishizono, Nakashima,K., Hanada, Y., Nagatowa,K., Matsuo,H., Eto, Z.' Distribumo, Y., Irnamura, 7., Kitarnura, K., of immunotion andcharacterization Koiwaya, 2., Eto, 1..' Increasedplasin tissue reactiverat adrenomedullin ma adrenomedullinlevels in heart and plasma.FEBS Lett., 352: 105failure. Pathophysiology, 1: 295 108(1994). (1994).

gd mddon csökkentiaz adrenomedulrendszernek itt lin, mig a prostaglandin nincs kimutathatdszerepe.A sok hasonl6s6gmellett ez elt€r€sa CGRPhezk6pesfiutdbbi ugyanisnem endothelium-függd'm6donhat [34]. glnlva megällapfthatö, hogy Összefo felez az üjonnan az adrenomedullin, fedezettpolipeptid, melyet különfÖle szervektermelnek,a plazm6banpedig vanjelen, tem6.rhetd koncentrdciöban hät hormonnakis tekinthetd',jelentd's szerepetjätszhat a cardiovascularis valamintaz rendszerszabälyozäsäban, egyeskörk6pekkialakuläsäban.Az a tdny pedig, hogy hatäsaa különbözö' egyaräntkimutathatd,arra specieseken következtetni, hogy az adrenoenged medullin az 6l6vil6gbanfontos dltahinos szabdlyozötönyezd lehet. Külön kiemelenddaz örtdnus localis szabdIyozdsdbanbetöltött szerepe,amit jelez, hogy az örfal lcetfd sejtes rötege (endotheliwn,simnizom)egyardnttermeli.

6

14. Cheng, D. Y., Dewitt, B. J., Wegmann, M. J., Coy, D. H., Bitar, K., Murplry, W. A., Kodowitz P. J.: Synthetic human adrenomedullin and ADM15-52 have potent shortlasting vasodilator activity in the pulmonary vascular bed of the cat. Life Sci., 55:251-256(1994). 15. Entzeroth, M., Doods, H. N., Wieland, H. A., Wienen,17..'Adrenomedullin mediates vasodilation via CGRPI receptors.Life Sci., 56: 192s (1994). 16.Hirata, Y.,Hayakawa,H., Suzuki,Y., Kimura, K., Kitamura, K., Eto, 7., Kangawa, K., Matsuo, H., Omata, M..' Renal effects of adrenomedullin and its alteration in DOCA-salt hypertensive rats. Pathophysiology, r: 294 (1994). 17. Nuki, C., Kawasaki, H., Kitamura, K., Takenaga,M., Kangawa,K., Eto, T., Wada, Ä..' Vasodilator effect of adrenomedullinand calcitonin-generelated-peptide receptors in rat mesentericvascularbeds.Biochern Biophys. Res. Comm., 196: 245-251

(r993). 18. Kanazawa,H., Kurihara, N., Hirata, K., Kudoh, 5., Kawaguchi, 7., Talceda,T.: Aüenomedullin, anewly discovered hypotensive peptide, is a potent bronchodilator,Biochem. Biophys.Res.Commun.,205:25I-254

(r994). 19. Dewitt, B. J., Cheng,D. Y., Caminiti, G. N., Nossmann,B. D., Coy, D. H., Murphy, W. A., Kadowitz, P. J.: Comparisonof responsesto adrenomedullin and calcitonin gene-related peptide in the pulmonary vascular bed of the cat. Eur. J. Pharmacol.. 257:303-306(1994). 20. Nossmann,B. D., Feng, C. J., Cheng, D. Y., Dewitt, B. J., Coy, D. H., Murphy, W. A., KadowitT, P. J.: Comparative effects of adrenomedullin, an andrenomedullinanalog, and CGRP in the pulmonary vascular bed of the cat and rat. Life Sci. 56: 63-66 (1994) 2I. Lippton, H., Chang, J. K., Hao, Q., Summer,W., Hyman,Ä..' Adrenomedullin dilatesthe pulmonaryvascular bed in vivo. J. Appl. Physiol.,76(5):

(1994). 2rs4-27s6 22. Santiago,J. 4., Ganison, E.4., Ventura, V. L, Coy, D. H., Bitar, K., Mur-phy, W. A., McNamara, D. 8., Kadowitz, P. J.; Synthetic human adrenomedullinand adrenomedullin

I4rbetegs6gek,II. dvfolyam 3. az6m,1995t3.

ADRENOMEDULLIN... 15-52have potent short lived vasodilator activity in the hindlimb vascular bed of the cat. Life Sci., 55: 8s-90(1994). 23. Ebara,7., Miura, K., Okumura,M., Matsuora,7., Kim, 5., Yukimura,7., Iwao, H.: Effect of adrenomedullin on renal hemodynamicsand functionsin dogs.Eur. J. Pharmacol.,263: 69-13 (1994). 24. Hao, W., Chang,J. K., Gharavi, H., Fortenberry, Y., Hyman, 4., Lippton, H.: An adrenomedullin (ADM) fragment retains the systemic vasodilator activity of human ADM. Life Sci.,54: 265-210(1994). 25. Ishiyama, Y., Kitamura, K., Ichiki, Y., Nakamura, Y., Kida, O., Kangawa, K., Eto, T.: Hemodynamic effectsof a novel hypotensivepeptide, human adrenomedullinin rats. Eur. J. Pharmacol.,241: 377-379 (1994). 26. Perrett, M., Broussard, H., Legros, 7., Bums, A., Chang,J. K., Summer, W., Hyman, A., Lippton, 1L.' The effect of adrenomedullinon the isolated heart. Life Sci., 53: 311-319 (1994). 27. Shimokubo,7.,Sakata,J., Kitamura, K., Kangawct,K., Matsuo, H., Eto,

?i.' Alteration in tissueconcentration and gene expression of adrenomedullin in spontaneouslyhypertensive 7: 295 (1994). rats.Pathophysiology, 28. Takahashi,H., Watanabe,T. X., Nishimura, M., Nalanishi, 7., Sakamoto, M., Yoshimura,M., Komiyama, Y., Masuda, M., Murakami, T.: Centrally induced vasopressor and sympatheticresponsesto a novel endogenous peptide, adrenomedullin, in anesthetizedrats. Am. J. Hypertension,7: 478-482(1994). 29. Lippton, H., Gao, Y., Lin, 8., Heaton, J., Ferrara, J., Devito, M., Granger, 7., Piggott, L, Chang,J. K., Hyman, 4..' Prodepin:a new product of the adrenomedullin (ADM) gene has systemic vasodilator activity. Life Sci.,54: 409-412(1994). 30. Eguchi, 5., Hirata, Y., Kano, H., Sato, K., Watanabe,Y., Nakajima, K., Sakakibara,5., Marumo, F..' Specific receptors for adrenomedullinin cultured rat vascularsmooth muscle cells. FEPS-Lett., 34O: 226-230 (1994). 31. Ishizaka, Y., Ta.naka,M., Kitatu.tra, K., Kangawa, K., Minarnino, N., Matsuo,H., Eto, 7i; Adrenomedullin

stimulates syclic AMP formation in rat vascularsmootmusclecells. Biochem. Biophys. Res. Comm., 200: 642-646 (1994). 32. Eguchi, 5., Hirata, Y., Iwasaki, H., Sato, K., Watanabe,T. X., Inui, 7., Nakajima, K., Sakakibara,5., Marumo, F.: Structure-activity relationship of adrenomedullin,a novel vasodilatory peptide, in cultured rat vascular muscle cells. Endocrinology, 135: 2454-2458(1994). 33. Matsunaga,K., Iwasaki,7., Yonetani, Y., Kitamura, K., Eto, 7., Kangawa, K., Matsuo,.FL:Nihic oxide associated hypotensive and vasodilating effects of adrenomedullin in rats.Pathophysiology, l: 294 (199Q. 34. Feng, C. J., Kang, 8., Kaye, A. D., KadowicT, P. J., Nossrnann,B. D.: Modulates responsesto adrenomedullin in the hindquartersvascular bed of the rat. Life Sci. 55:.433-438

(r994) Dr. SzenfivdnyiMdtyds, SOTEKlinikai KisörletiKutatö - II. sz. ElettaniIntdzet, 1082Bu"dapest, Üll6i tit 78/A.

A kornpresszi6s köt6s i rnint valaha! Nälunk

rnindent

rnegtaläI,

szüks6ge Rugalrnas pölyäk - TB-tän Rosidal I( O Durelast

terilpia LOHMANN

MEDI

arnire

sorän

Kornpresszids läb- 6s k6zh standard 6s esv6ni möretre - j

Ktsegit'|tennäkek: TG - pamut csökötszerkilenc fele m6retben ( vata (D Mollelast - rugalmas mullpölya O X trap€z stb. alakü habszivacs Kisaolgäläs: Salus mintaboltok:

üt 54. Tel.: I I l-906b. 1054 Budapest,Bajcsy-Zsilinszky 5300 Karcag, Ady E. u. 2. Tel.: (59) 312-166.

Gy.u. 63.Tel.:(7+)s7r-8s3. 7090 Tamäsi, Dözsa Gy6gyszertärak,gy6gyi*zaIi se96deszközszaküzletek. Postai csomagküIdöszolgalat.

LOHMANN,

MEDI...

j6 välzsztä;s tz Ön beteg6nek!

Erbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. szätn, 1995t3.

rzr-

.

affffiä. I I 17 Bp., Domböväri u. i.

Tel.: l8l-1330.Fax:209-2316.

A jövö ütja a strokeprevencioban 250 mg filmtabletta

közben. 6tkez6s napi2 filmtabletta adagja: (kloridsÖ Szokäsos formäjäban) 250 mg ticlopidinum Hatdanyag: gätlögyögyszer. V6rlemezke-aggregäciö filmtablettänk6nt. (igenritkän mell6khatäsok haematolÖgiai Mell6khatäsok: gyako-agranulocitözis, funkciÖira bizonyos 6svörösv6rtestek A vdrlemezk6k neutrop6nia leukop6nia, trombocitop6nia, 6s v6näscsontvelö apläzia); az art6riäs r6v6nm6rs6kli jelens6gek; rolt gätlöhatäsa gasztro nälis inteszti v6rzdses hogy azältal, lehetös6g6t kialakuläsänak trombözisok gyomorfäjdalom (hasmen6s, hänyinger, mell6khatäsok o csökkenti összetapadök6pess6g6t, börtünetek. a vdrlemezkdk allergiäs . gätolja a Monitorozäs: fäzisban minda szekunder a v6rk6p minda prim6r, els6häromhönapiäban a kezel6s ADP-indukältaaktiväciÖiät, idöközökben. v6rlemezk6k 2 hetes szüks6ges, ellenörz6se . megindftja v6rlemezkdk az összetapadt vagyIokozza 20filmtabletta. Gsomagoläs: (dizagg regäci6jät), sz6tväläsät A gyögyszeralkalmazäsiel1irut tetjesszövegöt az'Ütmutatö a gyögyszerk^szito valamint javlta vörösv6rtestek deformabilitäsän. manyek rendelösöre" c. kiadväny taftalmazza.

CHINOIN

GyäraRt. Term6kek 6sVegy6szeti Gyögyszer T6u. 1-5.Telefon:169'0900Fa* 169-0282 H-1045 Budapest,

sqnof

HAEMOSTASEOLOGIA

antitestek

Lz antiphospholipid

o r' ' ' aneilorogiral von atkozilsai

DR. M. A. LATEIWISH, DR. KUNCZ GABRIELLA, DR. CSURGAYESZTER, DR. S,q.SCNZ,q,

össznpocr,nrÄs

Angiologic

al consequences

of antiphospholipid

antibodies antitestek

Az antiphospholipid

jelenl6te

kialakuläs6ra

näs thrombosisok

6szleltek

kapcsolatban,

ez6r]. a haematol6giän

csaknem

minden

6gähan gondot

M. A. LATEIWISH M. D., GABRIELLA KUNCZ M. D., ESZTERCSURGÄYM. D., G6,ZASAS M. D.

szärnos klinikai

antiphospholipid

manifeszt6ci6t

6s v6'

A throm-

hajlamosft.

szervben kialakulhat',

bosis valamennyi

art6riäs

kivül

okozhat

antitestekkel a medicina az antiphos-

Individuals

pholipid-syndroma.

and arterial

creased risk of venous antibodies

phospholipid

because

cal interest, rent

diseases

knowledge

and

about

thrombosis.

Anti-

are not of only haematologi-

of their

associations

complications. them

are at in-

antibodies

antiphospholipid

with

is necessary

with

diffe-

the

basic

So that in every

medical

speciality.

KEY WORDS

KULCSSZAVAK antiphospholipid. cardiolipin

antitest,

Iupus

anticoagulans,

anti-

antitest

Az antiphospholipid antitestek (APA-ek) klinikai jelentdsöge az utöbbi dvekben egyre nyilvanvaldbbä vält. Az ismeretek gyarapodäsävalazonbana töma is egyre bonyolultabb lett, 6s ma mär szinte ättekinthetetlenirodalom foglalkozik vele. Az elsd'hazaiközl6s egy fiatal läny multiplex thromboemböliäi kapcsän a mi munkacsoportunktdl szärmazik (1), 0s a hatalkori thrombosisok vizsgälata sorän szdmos esetbenvolt alkalmunk azdta is az APA jelenl6t6t igazolni. Jelen közlemdnyünkbenelsdsorbanaz angioldgiai vonatkozäsokszempontjäbdlkivänjuk a kdrddstösszefoglalni,a patoirzioldgiai, laboratdriumi diagnosztikai,illetve az egyÖb vonatkozäsokatcsak röviden 6rintjük, amennyibenazok a meg6rtdshezszüksdgesek.Az egy6b v onatkozäsokat illetden frbetegs6geko II. 6vfolyam 3. szÄtn, L995t3.

antipho spholip id. antib odi.e s (APA s), Iupus antic o agulant ( LA), antic a,rdiolipin antib o dic s (ACAs )

utalunk ahazu 6s külfoldi irodalombannemr6gmegielent közlemdnyekr e (2, 3). összefoglald Az APA fogalmi rneghatärozilsa Az antiphospholipidantitest elnevezdstulajdonkdppen gyriitö'fogalom,mert különbözö'immunglobulinokat(IgG, ritkäbbanIgM, IgA) sorolunke kategdriäba,amelyekközös jellemzüeazonbanaz,hogyegy vagytöbb,elsdsorban negativ tölt6sriphospholipidstruktüraellen iränyulnak(4). j ätszan ak a vdralvaEzeka phospholipidekj elentd'sszerepet igy nem meglep6,hogy az ellenükhat6 d6sfolyamatäban, antitesteka haemostasiszavrilt id6zik eld'.Ma mär csak a ,,lupus van M eredetielnevez6snek, törteneti6rdekessdge

ESMTSAI. DR.M. A. LATEIWISH

Autoimmunbetegs6gek - systemäslupuserythematodes, - rheumatoid arthritis, - kevertkötöszöveti betegs6g, - scleroderma, - polymyositis, - Sjögren-syndroma, - egy6b Lymphoproliferativmegbeteged6sek Fertöz6sek(baheriälis, protozoon- pneumocystis carinii,virälis) (phenytoin, kinin,kinidin,hidralazin, Gydgyszerek procainamid, phenotiazinok, interferon) Gyulladäs !. täbläzat. Megbeteged6sek, amelyekhez AP-syndroma tärsu lhat. anticoagulant"-nak,mivel systemäs lupus erythematodes kapcsän ismert6k fel eldször (5), 6s az alvadäsi tesztek (elsö'sorbana partialis thromboplastinid6') megnyiläsa miatt v6ralvadäsiinhibitornak gondoltdk. Hamar kiderült az is, hogy egyes esetekbena lues-tesztek,melyek cephalint hasznälnak a reagensekben,älpozit(v reakciökat adnak, vagyis ilyenkor anticephalintulajdonsägüantitestekkdpzd'dnek(6). Mäs esetekben mäs phospholipid strukhirdk (phosphatidilserin, phosphatidil-inozitol stb.) ellen kdpzddnek az ellenanyagok. A különbözd antig6nekkei szemben termelddött különb ö26'antitestek messzemenden magyN 6zz6k azt a he' terogenitäst,amely a pätofizioldgiai rdszleteketjellemzi. Mivel a különbözd phospholipideka haenostasisbonyolult rendszer6bensok helyütt fontos szerepetjätszanak,nem meglep4 hogy mind az 6rfal, mind a v6rlemezkdk, illetve a v6ralvadäskülönbözd aktiv6ci6sl6p6seinöltalältak elt6rdseket, amelyeketaz APA jelenl6tdrevezettekvissza (7). A gyakorlat szilmfua tehät ügy összegezhetjük,hogy az APA-ek olyan immunglobulinok, amelyek különbözd phospholipid strukturäk ellen termelddnek, 6s ezfiltal ahae' mostasis-rendszerbenzayalrt, elsdsorban thrombosist, vagy ritkän - hypoprothrombinaemia(8) 6s thrombopathia (9) kapcsdn- v6rz6kenysdgethoznak l6tre.

1. äbra.AP-syndromäbanfell6p6 bdrnekr6zis.A iobb oldali glutealis 169i6banmär gy6gyult formäban, alatta a comb dorsalis felszin6n egy kezd6d6 nekrotikus folyamat k6p6t läthatjuk.

Nyilvänval6,hogy az AP-syndromatüneteia secunder 6ghez,azonmegjelendsiformäkbantärsulnakaz alapbetegs nincsen, aholilyen alapbetegsdg ban azokbanaz esetekben, jellegzetes gondolhatunk alapjän az tünetek a meglehetdsen APA-ek pathogenszerep6re. Az AP-syndroma kiemelkeddenjellegzetes tünete a thrombosis.Ez rendszerintaz alsd 6s a felsd vdgtagm6lyvdnäibanl6p fel, amelytüddemböliätokozhat.Az als6vdgtagi thrombosismär fiatal korbanis silyos chronicusvönäs Az APA 6ltal kiv6ltott klinikai tünetek insufficienciäravezethet,ha a körköpetnem diagnosztiz6ljäk iddben,6s nemkezdikel a megfelelö'kezeldst. Miel6'tt a klinikai reszletekre törn6nk, elö'ször azt kell nemcsaka vdgtagokban Mivel a thrombosis 6svdnäkban, megjegyeznünk,hogy az APA megielen6setörtdnhetminden egydb megbeteged6s ndlküI, azonban gyakoribb az, hanemartdriäkban6s a keringdsmäs helyein is fell6phet, hogy valamely mäs, rendszerint autoimmun megbeteged6s ez6rt a medicinacsaknemmindendgdbangondot okozhat kapcsänk€pzd'dik. Az eldtbi esetbenprimer, az utdbbi eset- az AP-syndroma. igy a neuroldgidbanaz infiacranialisartdriäkban,vagy a ben secunderantiphospholipidsyndromär6l beszdlünk (6). felldpd thrombosis magyränatdt adhatja az sinusokban Az l. tÄblflzat mutatja a különbözd megbetegeddseket, (10). APA kimutatäsa amelyekhezAP-syndromatärsulhat.

lo

Erbetegsdgek, II. 6vfolyarn 3. szäm, 1995/3.

AZANTIPHOSPHOLIPID

2. äbra.AP-syndromäbanfell6p6 symmetrikus börnekrdzis.A betegnek,akinek anamn6zis6ben 6vek 6ta tartri arthritises panaszok,mäilaesio, magas v6rnyomäsbetegs6gszerepelt,läzas infekci6 kapcsänjelentkezettmindk6t kariän a progrediä16b6rnekr6zis. K6pünkön a beteg iobb karia. Tünetei hätter6ben laboratririumunkbanlupus anticoagulans jelenl6t6tigazoltuk. fiatalkorbanartdriästhrombosisA v6nästhrombosisnak jelentds€gü ledifferenciäl-diagnosztikai sal valö tärsuläsa (thrombophilia) okai thrombosis-hajlam het; a veleszületett közül szintekizfullag csak a protein S hiänyra jellemz1a fell6Fiatalbetegben tärsuläsa. vdnäs6sarteriästhrombosis pd myocardialisinfarctusoka lehetaz APA ältal kivältott hogya coronaria Azt is megfigyeltök, coronariathrombosis. rontja kdsd mrit6tek eredm6ny6t vlgzett bypass betegs6gben jelenldte, gyorsabban bekövetmert ilyen esetekben azAPA (11). kezika graftelz6r6däsa függdformäiät61 megielen6si Vannak,akika thrombosis hogyegyes meg,mondvän, különböztetnek en alcsoportokat esetekben csaka v6näs,mäskormegcsakaz art6ri6sthromjellemzdek. ennekellenesz6l. Sajättapasztalatunk bosisok korban fell6pö elsd vdnäs Egyik betegünkben a 15 6ves frbetegs6gek,II. 6vfolyam3. szätn,1995t3.

3.äbra. Ugyanezenbeteg bal karia. thrombosistkövetden15 6v mülva, a beteg30. 6let6v6ben alakultki mellsöfalimyocardialisinfarctus. A retina ereinek(art6riäk6s v6näkegyaränt)elzdrlddsdt tüddartdrimagyaräzhatja az APA syndroma,de a veseerek, is 6szlelak, mäjv€nak(Budd-Chiarisyndroma)elzSr1ddsilt ßk(1,2). amelyazonAz APA syndromamäsikfd jellegzetessege, (6). A chroban nemmindig alakulki, a thrombocytopenia lehet az APA jelenl6tdtigazolni nicus ITP kb. harmadäban (13). tünetemeg azAP-syndromänak Meglehetdsen sajätsägos a terhessdgktilönbözdszakaszaiban a fiatal ndbetegekben felldpdspontanabortus,illetvekorasztilis(1'4).Ezekbenaz következikbe, 6s a mdhlepdnyben esetekben az 6relz6r6d6s Ha a betegnekelizdeg thromvezetamagzatelhaläsahoz. gondolni,azonban bosisais volt, könnyüazAP-syndromära gyakranegyedülitüneteaz AP-syndromänak! ritkän, különleges,srilyos Az APA olykor, szerencsdre (15).Satüneteket okoz.Ezekközül az egyik a bdrnekrözis jät betegeinkközötthäromilyen esetetlättunk.Ezekközül k6az egyik esetetmumtja az l. äbra, mäsik betegünkr61 szülta 2. 6s 3. äbra. lt

ESMTSAI. DR.M. A. LATEIWISH Az AP-syndroma teräpiäja bö'r(livedo reticularis)6sneurolögiai(ischaeJellegzetes tünetekegyüttesea Sneddonältal mias cerebrovascularis) Az APA-ek jelenl6tdvelösszeftiggdthrombosisokkeze1956-banleirt syndroma,melynekhätterdbenszintdnAPA- l€s6bena következö'alapelveketkell figyelembevennünk. ek jelenl€teällhat (16). Hazänkbanis közöltekilyen esetet miatt 6s klinikai heterogenitäsa A kdrk€ppathogenetikai (r7). elevenemdeklar6lhatökolyanterdpiäselvek,amelyekminUgyancsakritkän fordul el6, de fatalis kimenetelüa ki- denesetbenegyformänalkalmazhatdak lenn€nekA throm(18),mely- bosissalvagyegy6bklinikai tünettelnemis jär6, vÖletlenlaterjedt,hirtelenkialakulöocclusfvvasculopathia ben az autopsiasor6nnem lehet a vasculitisrejellemzd el- boratdriumi vizsgälattalkimutatott APA kdpezi az egylk vältozäsokatkimutatni, hanem az APA-val hozzäk össze- vdgletet;mäsesetekben silyos, ak& fatalisafi&iäs 6sv6näs függdsbe,6s a DIC-I61,illetve a TTP-töl is elktilönithetd' thrombosisokkal(tüdö'emböliäkkal)jär6 eseteketlätunk, amelyekhezaz SLE legkülönbözdbbszervimaifesztäcidiis tärsulnak.Külön probl6m6tjelent az APA es a terhesseg antitestek Az antiphospholiPid kivül a fokozödäsdn melybena thrombosishajlam együttese, kimutatäsa laborat6riurni korai vetdldsveszdly6tis figyelembekell vennünk,6sleheA laboratdriumivizsgälatoknakalapvetdenkdt iränyban tdsegszerintazt is el kell härftanunk. kell tört6nniük elsd a lupusanticoagulanr(lÄ) kimutatdsa' Kiinduldsipontkentazt mondhatjuk,hogy ha a fiatalkora mäsodik az antiplnspholipid antitestekkimutatäsa.A ban fell6p6,vdnäsvagy art6riästhrombosishätter€ben nagy diagndziskrit6riumaia következdk: gel az APA jelenl6te kimutathatd,de egy€b, valdszfnüs€g - phospholipid-függd' alvadäsitesztk6rosvolta; tüneteknem tärsulnakhozsystemäsimmunpathogenesises - a k6roselterdstinhibitor okozzai 26,ugyanigy be kell ällitanunka tartösoralis alvaddsgdtlö - az inhibitor nem egy specifikusalvadäsifaktor,hanem kezelLst(Syncumar),mint azegyebthromboembdliäk eset6phospholipidellen iränyul. kell ben. A klinikai tapasztalatszerintazonban,,6lesebbre" A fentiekbdlkövetkezneka laboratdriumivizsgälatfö'10- ällitanunkaz alvadäsgätlökezel6st,vagyis nem eldgedhep6sei(19): hanem tünk mega szokäsosINR: 2,0-3,0közötti 6.rtdkekkel, l. Sztrrö tesztek.A legelterjedtebb€s legdrzdkenyebb lehetö'leg (11). Artdriästhrom3,0-3,5kö26kell ällitsukazt teszlaz aktivältpartialisthromboplastinidd (aPTI).A kao- bosisesetdnegyrijabbrecidivamegel1z€s€re az oralisalvalin idö'(KCT) egy mddosftottaPTI,amelybennincshozz6- däsgätlässzokäsosszintje (INR: 2,0-3,0)mellett kisdözisri phospholipid.Terhessdgben acetylszalicilsavat adott thrombocytahelyettesftd' is adhntunkegyidejrilega betegnek(21)' meghatadjaaz aPTI-öt.A hfgitottRusselvipe- Amennyibenaz SLE egydbjelei is fell€pnek,az alvadäsgät6.rz6kenysdge ram6reggelmert alvadäsiid6' (dRVVT) j6l alkalmazhatl 16kezeldstirnrnunsuppressiv is ki kell egdszftsük kezelössel szrlrd€s megerdsitdtesztkdntis. Fontosfigyelembevenni (prednisolon,Imuran)(21). Ez utdbbiakrakülönösenakkor alapulöszabälyt,hogy legaläbbket kü- van szüks6g,ha thrombocytopenia azt a tapasztalaton is felldp az immunopakell alkalmaznia LA kizdrflsfua. lönbözdszürdtesztet nem adunk a thogenesisalapiän; ilyenkor termdszetesen Keverises(korrekciös)tesztek.C6ljuk az inhibitorjelen- v€rzlsveszölymiatt alvadäsgätl6t, de ha a beteganamn6zil6t6nekbizonyitäsa6s az alvadäsifaktorhiänykizäräsa.A normalizä16s6benmär volt thrombosis,a vddemezkeszäm vizsgälatl6nyege,hogy a betegplazmfijdhoznormäl plaz- däsävalegyidejrilegc€lszerflmegindftaniaz övatosantikoa6spröbäljukkorrigälnia guläläst. mät adunkkülönbö26'aränyokban, sine qua nonmegnyultaPTI-t.Az inhibitor kimutatäsänak E s6m6tölakkorkell eltdrnünk,ha a kumarinkezeldsbdrja a korrekciöelmaradäsa a keverdsestesztben' nekrdzistidtu el6 (22). Ilyenkor a thrombosismegeld'zdsdre 3. Megerösitdtesztek.Kdt elvenalapulnak.Az elsö'meg- a tartös kis molekulatönegfrheparin(LMW heparin,Fraxiközelftdsbena phospholipidmennyis6getcsökkentjük,igy parin)szolgäI. a az inhibitor hatäsjobban€rvdnyesüI.Ere legalkalmasabb Speciälisprobl6mätjelent, ha olyan ndbeteglesz terhes, nömegközefßsben idö'. A mäsodik h(gitottthromboplastin vagy k(vängyermeketvilägrahozni, akinekanamn6zis€ben {gy eltöröljükaz inhibi- thrombosis,spontänabortusok6s APA szerepel.Ilyen eseveljük a phospholipidmennyis6get, tor hatäst,az eredm6nynormalizälddik.Ilyen teszta throm- tekbenazt is fontosmegällapftani, hogy a systemäsautoimprocedüra(PNP). (SLE) bocytaneutralizäciös is jelen vannak-e, tünetei egy6b mun megbeteged€s m6r a sair6'l6p6sben mefi ez m6dositjaa kezeldsistrategiät.Mivel terhessÖgben, Ott, ahol a klinikai k6p szuggesztfv, alkalmaznikell az ELISA tesztetaz antiphospholipidanti- különösenannakelsd trimesterebenaz embryopathiamiatt nem adhatunkSyncumart,ezört mär a tervezettkoncepciö testekkimutatäs&a(20). nöbeteTudni kell, hogy a különbözdtesztek,különbözö'minö'- idej6nällitsuk6t az el6z6legthrombosistszenvedett lehetd'sdg a kis Az egyik phospholipideket, get mäs alvadäsgiltl6ra. valamely tartalmaznak sdgbenös konfiguräcidban (kb. per kisddzisü s.c. henap), vagy a mg 80 aspirin dözisri spektrumukigen elterö'lehet. t2

frbetegs6gek, II. dvfolyam 3. szäm, 1995t3.

AZ ANTIPHOSPHOLIPID B. D.: Acquiredhypoparin (Calcium-heparin). Ma egyreinkäbbtert hddft,6sma- 8. Hifr, R. J., Bird,A. R., Sarembock, responseto prothrombinaemia lupus anticoagulant: and gunk is arrahajlunk, hogy a Syncumarkezel6sfelfüggesz(1991). Haematol., 30: 308-310 Br. J. steroidtherapy. ßsevelFraxiparinratdrünk6t. A kis molekulatömegihepaM., Marchetti, Sanfratello, rin k6szftm6nyekaz irodalmi adatoktöbbsdgeszerintnem 9. Orlando,E, Cortelazzo,5., R., Barbui, T.; Prolongedbleedingtime in patientswittl jutnak ät a magzativdrkeringdsbe,lgymagzativ6rz€sesszÖlupus anticoagulant.Throm. Haemost., 68:- 495-499 nem kell tartanunk(23). A ktilönbözd'kis v6'dm6nyektd'l (1992). k6szitmdnyekközül többeta gy6rmolekulatömegüheparin 1,0. Brick, R. L., Baker,17.F.; Antiphospholipidandthromdeklarälalkalmazhatdnak biztonsdggal tök a terhess€gben Frabosissyndromes.Seminarsin thrombosisandhemosta(p€ldäul hazänkban eldrhetd mfg a a Snadoparint), nak jelenlegi kelld' sis,20:3-15(1,994). a nem eldirat alkalmazäsi xiparin eset6bena R. A., Cervera,R.: Antiphospholipidantiboll. Asherson, noha eznem ajänlja, hivatkozvaterhess6gben tapasztalatra jut heart.Circulation,84: 920-923(1991). and the dies is bizonyitottäk,hogy nem ät a magzel a k6szftmdnnyel syndrome:a syndrome €s ktilföldön is sokanadjäk a terhesek- 12.Leader,Ä.: The antiphospholipid zati vdrkering6sbe rheumatic disorders,51: in evolution. Annals of the nek. (1992). 14't-r50 A calcium-heparinkdsz(tmdnyeka terhess6geg6szidd'tartamaalattnemcsaka gyakoriszüräsmiatti kdnyelmetlen- 13. Harris, E. N., Gharavi, A. 8., Hedge, U., Derue, G., Morgan S. H. et al.; ACAs in autoimmunethrombocys6gmiatt kerültekhätterbe,hanemaz6rtis, mert a tartdshetopenicpurpura.Br. J. Haematol.,59: 231-234(1985). parinkezeldsosteoporosist okoz;ez különösenakkorsülyos clinics Brick, R. L, Baktr,I7. F.; Hematology/oncology 14. predmiatt probldma,ha az SLE 6s a velejäröegyebtünetek (1992). 7287-1299 America, 6: North of of clinics nisolont is adnunkkell. Magunk is sikerrel segitettükeld' '1.5. Eng, A. M.: Cutaneousexpressionsof antiphospholipid komgyermekszület6sdtsteroid-Fraxiparin 616,egöszs€ges 20: syndrome.Seminarsin thrombosisandhemostasis, binäciövalolyan iratal ndbetegeset€ben,akrn$lel6z6Iegaz (1994). 71-78 SLE-spolyarthritissilyos izületi deformitästokozott,többSneddon's szörösenszenvedettmdlyv6nästhrombosist,6s kordbban5 16.Levine,S. R., Langer,S. L., Albers,,I. I42..' syndrome? antibody An antiphospholipid syndrome: alkalommalldpett fel a terhessdgkülönbözd'idd'szakaiban (Cleve.),38: 798 (1988). Neurology vet6l6s. 17. MojzesJ., Battyani 2., Grexa 8..' Sneddon-syndroma, Köszönetnyih:6nitäs mint az antiphospholipidantitest syndroma klinikai Orv. Hetil., 134:251-255(1993). megnyilvänuldsa. OTKA-päsz6mü nyilväntartäsi A közlemdnya 017735 1.8.Graismnn,S. G., Thayaparan,R. 5., Godwin, T. 4., al kdszült. ly 6zatt6mogatäsäv Locksin,M. D.: Occlusivevasculopathyin systemiclupus erythematousus: associationwith anticardiolipinanIrodalom tibody.Arch. Intern.Med., 151:389-392(1991). trombözisSLE kap- 1.9.Exner,7., Tripplet,D. A., Taberner,D., Machin,S. J.: L Pet6I., SasG.; Ism0tl6'ddm6lyvdnäs Guidelinesfor testingandrevisedcriteria for lupus ancsän.Orv. Hettl' 122:2665-2666(1981). Thromb.Hemost.,65: 320-322( 1991). ticoagulants. LAM 3 (2): I042. GergelyP..'Antifoszfolipidszindröma. detectionof antiphospholipid 20.Harris,E N.: Serological 108(1993). (Suppl. I.), 23: I-4, I-6. (1'992). antibodies.Stroke 3. Ford, S. E., Kennedy,L., Ford, P. M.: Clinicopathological correlationsof antiphospholipidantibodies.Arch. 21. Babikian,V. L., Levine,R. R.; Therapeuticconsideratiantibodies. onsfor strokepatientswith antiphospholipid Pathol.L. Med., 118:491-495(1994). (1992). (Suppl. I.),23: I-33,1-37. Stroke trombo4. Triplett,D. Ä.: Antiphospholipidantibodiesand coincidenceor cause?Arch. Pathol. 22. Moreb, J., Kitchens,C. .S.;Acquiredfunctionalprotein sis- A consequence, S dehciency,cerebralvenousthrombosis,andcoumarin Lab.Med.,ll7:78-82 (1993). skin necrosis in association with antiphospholipid S.Feinstein,D.1., Rapprol S. L; Acquired inhibitors of syndrome:report two cases.The AmericanJournalof in haemostasis andthromboProgress bloodcoagulation. Medicine, 87: 207-21.0(1989). sis,1:75-95(1972). weight 6. Vianna,J. L., Khamasthta,M. A., Ordiros,J., Font, J., 23. Fejgin M. D., LourwoodD. L.: Low molecular gynecology. and Obsheparinandtheirusein obstetrics of theprimaryandseconCervara,R. et al.: Comparison (6):424431' (1994). 49 tet. Gynecol. Surv., dary antiphospholipidsyndrome: A EuropeanMulticentreStudyof 114 patients.The AmericanJournalof Medicine,96: 3-9 (1994). 7. Brighton,T. A., Chesterman,C. N.: Antiphospholipidantibodiesand thrombosis.Bailliere'sClinical Haematology,541-556(1,994). frbetegs6gek,II. 6vfolyam3. szäm, 1995t3.

Dr. M. A. Lateiwish giai Tanszök HIETE Haemntolö Daröczitit 24. I113Budapest, I3

Gel venotropesund antithrombotisches

schafft Erleichterung bei schwerenBeinen

DOXIVENILenthälteine ausgeglichene Verbindungeines Gefässschutzmittels und eines Heparinoids(KalziumdobesilaI 2olo+ Kaliumhydrodextransulfat 2%). Das wässerigeGel (ohneAlkohol) gewährleisteteine gute transkutane Resorptionbeider Wirkstoffe.Das Präparatzeichnetsich durcheineschnelle und prägnanteWirkung auf sämtliche Symptomechronischvenöserlnsuffizienz sowie bei post-operativen oder -traumatischenEntzündungenaus. EinfacheAnwendung(2-3 mal täglich). Wirkt angenehmund erfrischend. Keine Kleiderbesch mutzung. Handelsformen: Packungenzu 40 g und 100g.

Litereturund Muster

Laboratorien OM 1217Meyrin2 / Gent OM Laboratories Ltd.O Tudomänyos 6s lnformäciöslroda 4028 Debrecen,Simonyiüt 36. O Telefon/fax: (36-52)419-ZSg.

L4

Erbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. ezäm,,lgglatg.

RADIOLOGIA

A vesetumorok vascularisati6jänak 6s v6nds terjed6s6nek lrornputer tomo gr6fi6s vizsgillata DR. PALKöanonÄs össznnocr,ar,Äs A vese t6rfoglal6

folyamatok

isrn6z6s, illelve

a st6dium,

rneglr.atärozäsa

c6ljäb6l

fontos

Kfinikän

rnit6g6pes

alkalrnazott

ritegvizsgälat

erezettsäg 6s v6näs terjed6s

vesesejtes räkos

Ä szerz6

adatokkal

v 6 gzetr szä-

negbizhati

a vese-

rnegit.6l6s6hen. ättekintve,

beteg vizsg6latait

Ra-

összevelve

318 6s ta-

megälla-

pasztalatait

az irodalmi

pftja,

a kontraszt-fokozäsos

,,gyorso' komputer

a

meghatärozäsäban

hogy

tomogräfia

tumor-vascularit6s

igen nagy pontossägri, is, ez6rt

elvilgzäse

veseturnoros

betegen.

6rt6kel6s6betr valamemyi

6s megbfzhat6

a v6näs terjed6s

felt6tlenül

indokolt

the

point

prognosis

are information of view

of

amd venous tumor-

which

planning

and therapy

diagnosis,

of kidney

hols aim was to deffne the accuracy tomography larity

and venous

tumor

extension.

staging,

tumors.

Aut-

of their computer of tumor

in the definition

method

frorn

are important

differential

Reviewing

vascuexami-

nations of 3lB

renal cell cancer patients, and data of

the literature.

the conclusion tomogprahy

ced ,rfasttt computed racy in the definition le in the evaluation

of tumor

is that

in every

contrast-enhan-

is of very high accuvascularityo

of vein involvement,

it has to be performed

and reliah consequently

case of renal

tumors.

KEY WORDS

oesetumor) komputer tomogräfia

A vese tdrfoglalö folyamatok kimutatäsa, elkülönitd kdrismdzöse,st6diumba soroläsa,a progndzismeghatärozdsa, a teräpia megtervezdse döntö'en kdpalkotdmddszereken,ezen belül elsd'sorbanaz ultrahangvizsgälaton6s a komputer tomogrältän alapul. Az

tumor-extension

vascularity

tumor

Data concerning extension

KULCSSZAYAK

Bevezet6s

vasculary

ANDRAS PALKO M. D.

terv

hogy a POTE

technikäval

mennyire

k6r-

6s a mfit6ti

informäci6k.

ki annak negvizsgäläsät,

c6\tlt(izte

tumor

a progn6zis

and venous

ismerete

az elkülönit6

kimutatäsa

6s a v6n6s tumorterjed6s

diol6giai

erezetlsägdnek

tumor

of renal

tomography

Computed

renal tumor,

computed

egydb mddszerek (intravenäsurogrärezonanciafra, angiogräfi a, mägneses vizsgälat stb.) alkalmaz{sira v6logatott esetekben,jdl körülhatäroltindikäciök alapjdnkerül sor. A szämitdgdpesrdtegvizsgälat.iellemzdje, hogy a vizsgält testtdrfogatot axiälis sftri r6tegfelvötelek formä.iäban k1pezi le. Az egyes elemi t6rfo-

Erbetegsdgek, II. 6vfolyam 3. szämo199513.

tomography

(voxel) rendeltsugägategysdgekhez rdvdn relnyel6si€rt6kekmegjelenitdse fel6püld'k6pek igen jö kontraszt-felbontäsalehetdvdteszi viszonylagkis illetve denzitdsdenzitäskülönbsdgek, vältozäsok6br6zol6sdt.Az intravendsan beadottvizolddkony,jödos kontrasztanyagokhatäsära bekövetkezd röv6n vizssälhatöka denzitäsvältozds l5

DR.PALKÖANDRAS elm6dszertdrbelifelbontökdpessdgdt erek, 6s elemezhetd 6rd nagysägrendü vÖrelaz egyesszervek6selvältozäsok is. l6tdsa,erezettsdge A vesesejtes

räk

erezertsäge

vesedaganaA primerrosszindulatü räk. A tumorfajvesesejtes tok 907o-a tfua iellemzö',hogy az esetekdöntö hypervascularizält, többsdg6ben ugyanakkorkorai necrosisrahajlamos. A tumor törfogatdhozviszonyitva nagy volumenri perfusio az egyik magyaräzata a gyakori hematogen6tt6t-k6pz6d6snek, 6s igy - egydb felt6telek teljesül6seeset6n- indokolttä teszi a preoperatfvtumor-embolisatioelvdgzds6t. Mäsfel61 a nagy kiterjeddsti necrosis jelenl6te (melyet ultrahangvizsgälattal csak a kdsdi,rin. elfolyösodottfäzisban lehet felismerni) mödosithatja az embolisatio technikäjät,esetenk6nt- a tumor egyöb jellenizdi ftiggvdnydbenaz indikäcidiät(1). A bds6geserezetßeg ös az ugyancsakjellegzetesarterio-venosusshuntk6pz6d6s következtdben a veseseites räk kontrasztanyag halmozäsa igen gyors emelked6st, maid - mivel a tumor stromäja tartdsan nem tärolja a - gyors csökkendstis kontrasztanyagot (2). A korai necrosis nem halmutat moz6, de solid területklnt, az elfoly6sodott necrosis folyad6k-denzitäsriterületkdnt äbräzolddik(1. äbra). A tumoros halmozäsjdl elkülönül a normälis veseparenchyna halmozäsdinamikäjät61, hiszen az lutlbbr az ugyancsak gyors emelkeddsutän - a tubularis fäzis következt1ben - tart6san magas marad; illetve elkülönül az avascularisterimdktdl (cysta) is, melyek halmozästnenr mutatnak (3). A fentiek alapiän az erezettslg vizsgälatatöbb szempontbölis jelent6's. i. Bärmilyen kis mdrtdkri, vagy/6s kis területre kiteriedd halmozäs egy terfoglald folyamaton belül annak legaläbb minimälis mdrtdkben - erezett voltät bizonyitja (2., 3. 6bra), ami solid, vdrellätässalrendelkezdkomponens jelenl6t€re €s ezzel a malignitds lehetdsdgdreural (4, 5.). t6

1. äbra. DinamikusCT-vizsgälata iobb vese nagy kiteried6sü, kiterjedtennecrotikus tumorä161.A perif6riäs,vascularisälttumorr6szek intenzivenhalmoznak,a centrälis, necrotikus területekenhalmozäs nincs, ezen belül ventralisanelfoly6sodott r6szlet is megfigyelhetd.

2. äbra.DinamikusCT-vizsgälata bal vese köz6ps6 harmadäban dorsalisanelhelyezkeddkis t6rfogla16folyamatr6l. Az elvällozäs alacsony denzitästi, halmozästnem mutat, ez 6rmentes,benignus cystät bizonyit. m6rt6k6nek, liativ embolizäci6eredmdnyessdgdnek 2. A tumorvascularitäs (6). a tumoronbelüli necrosiskiterjed6s6- lem6rds6ben nek ismeretefontosinform6".::, A vesesejresräk v6näs terjed6se .?.pt?operatfvembolizäcidmetodikäiänak, indikäciöjdnakmeghatärozäsähoz. Ajellegzeteserstruktüränkfvüljelräknaka hajlam a embolizdci6utäni lemzfje a vesesejtes 3. Az erezettseg illetve azonkeresztül vizsgälata vagypal- venarenalisban, segita preoperatfv Erbetegsr4gek,II. 6vfolyam 3. szämo lggstg.

A VESETUMOROK,." tumor következtdben megnövekedett perfusio v agy azün.,,nutcracker-jelenseg" következmdnye is (5. äbra), ugyanakkora tumor-thrombusjelen lehet normälis 6tm6r6jf venäban is (8,

3. äbra. Dinamikus CT-vizsgälata iobb vese köz6ps6 harmadäban ventralisanelhelyezkeddkis t6rfoglaki folyamatr6l.Az elvältozäsnativ m6r6sselalacsony denzitäsü,a kontrasztanyagbeadäsaközben azonbandenzitäsainhomogenennövekszik a centrälis területen' ez a k6plet erezetts6g6tbizonyitia. sorän kis intracystikus veseseitesräkot talältak. Müt6t

9.). Ha a venäs keringds akadälyozott, megnyilnak a perirenalis venäs kollateralisok (10). A normälis vesev6na kontrasztanyag-halmozästa kdsdi, ,,v6nds" f6zisban mutat. Ha a lument v6ralvaddk tölti ki, halmozäs egyältalän nincs, vagy a thrombust ,,körülfoly6" halmozils l6that6 (6. äbra). A v6näkban elhelyezkedd tumor-thrombusra az eredeti daganatkorai, intenzfv haimozäsa jellemzd (7. äbra). A v6näs kollateraiisok (elt6rden p6ldSul a t61ük egy6bk6nt nehezenmegkülönböztethetdnyirokcsomdktdl) szintdn a v6n6s fäzisban halmoznak(11). Mindezek alapjäntöbb okb6l is fontosnak taftjuk a vdndk ällapot6nak vizsgälatät. 1. A v6näk tumoros invasidja,illetve annak mdrtdke alapvetden befolyäsolia a städiumot6s a progndzist(12). 2. A vesevdna tumoros invasidja akadllyozza a korai vena-leköt6st, a perirenalis venäs kollateralisok is fokozzilk az intraoperativ tumorsejt-szörddäs kockäzatät6s indokoljäk a preoperativ embolizäcidelvegzdset(1). 3. Mütdttechnikai szempontb6lfontos tudni, hogy a lument kitöltd elvdltozäs mekkon rösze alvaddk, illetve tumorszövet(6). A komputel tomogr'äfia szerepe 6s megbfzhat6säga Az emberi testbena kontrasztanyag intravönäs beadäsätkövetö halmozäs komputer tomogräfiäs kdpe härom fäzisra bonthatd.Az artdriäsfäzis (20-50

4. äbra.KontrasztfokozäsosCT-vizsgälata iobb vese nagy m6ret[[, kiterjedtennecrotikus tumorä161.Az elvältozäsa vena renalison keresztül a vena cava inferiorbateried. m6sodperc) elejln az aorta 6s elsddleA besz6rt vesev6näbantumorszövetre ges ägai, v6g6n pedig a kis artdriäk jellemz6 intenziv halmozäsfigyelhet6 meg. A kapilläris fäzisban (30halmoznak. alakul a venacavainferiorbanval6 terieddsre thrombusävalösszefüggfsben mäsodperc) a szervekparenchymäis (4. 6bra). Az esetekkb. 1,07o-5banki, de le(rtakizolält cava-megbetege-60 ja, a v6näsfäzisban(40-80 mäsodperc) (gyakrabban a d6stis (7). ki a vesevdna mutathatö A vesevdnatägulata önmagäban a vdnäk mutatnakhalmozäst(8. äbra). jobb oldali) 6s kb. 2-3%o-ban a vena mellett, Termdszetesenaz egyes rdgidk halmoEz utdbbi nem sz6l tumoros6rintetts6g cava inferior drintettsdge. a hypervascularizält zäs-dinamik6jätegy sor egyebtenyez6 rendszerinta vena renalis tumor- lehet egyszertien II. 6vfolyam3. szäm,L99513, Erbetegs6gek,

L7

DR.PALKÖANDRÄS (a beadäshelye, sebessöge,a beadott kontrasztanyagmennyis6ge, tömenys6ge, a keringds sebessdge,a kontrasztanyag distributidja az intra- 6s extravascularist6rben stb.) is befolyäsolja (13). Az ü.gynevezettdinamikus komputer tomogräfia (egy adott sikban v6gzett nagy sebess6gü sorozatm6rds kontrasztanyagadäs közben) jdl jelIemzi az adott sik kdpleteinek kering6s6t az idddenzitäs görbe r€v6n, azonban nagyobb tdrfogatok megft6ldsdre csak korlätozottan alkalmas. A kontrasztanyag beadäs utän megkezdett, egy adott szervetszämosszeletbenlek6pez6, szokvänyos mdrössorozat k6peinek jelentds r6sze a halmozäsdinamika szempontjäbdligen k6sdi fäzisban k6szü1,igy a keringds vizsgälatära nem alkalmas(14).

5. äbra. KontrasztlokozäsosCT-vizsgälata normälis balves6rö1.A vena renalis m6rs6kelttägulata az ün.,,nutcracker" ielens6g (r6szletesenläsd a szövegben)következm6nye.

A megoldäst az lelenti, ha a dinamivizsgälunk,de kus mörössebessdgdvel nemcsakegy kiv6lasztott sikot, hanem i6ptetdsseiaz eg€szszervetäbräzoljuk. Az ältalunk hasznält Siemens Somatom DR tfpusri kdszü16kFAST m6rdsi mödja, illetve az enndl korszerribb, gyorsabbtfpusok rutin programjai is lehetövöteszik,hogy 8-10 mm-es sze6s löptetdsselvdgezzük Ietvastagsäggal a vizsgälatot, folyamatos kontrasztközben. 100-150 ml anyag-adagoläs kontrasztanyagotinjiciälunk i.v. bolusban, tr,5-2ml/sec flow-val. A mdröseket 20-30 mäsodperccelaz injekcid inditäsautän kezdjük, ös a vesök vizsgälata eset6nszüksdges12-1.5szeletet frgyelembe vdve kb. ugyanennyivel a v6ge utän fekontrasztanyag-beadäs jezzikbe. 5. äbra. KontrasztlokozäsosCT-vizsgälata nem tumoros bal ves6r6l. Ilyen m6don vögezve a m&6st az A körülirtan täg vesev6näbana nyillal jelzett területen a eg6szvese az art6ri6s- korai kapilläris kontrasztanyagotnem halm026elvältozäs,nagy val6szinüs6ggel alvad6k läthat6.A bal vese m6rs6kelt megnagyobbodäsa6s lassult fäzisban ,,tarthat6", miközben az id6 perfusi6ja(az ellenoldalhozviszonyitva elmarad6, eldrehaladäsävalpärhuzamosanmeglokalizäl6ddhalmozäs)is alätämasäja a vena renalis a cortexre jelennek a k€sdbbi fäzisok elemei is. thrombosisdiagn6zisät. Ez röszben zavart hatäsri lehet, azon(pl.: standardizäl- a szüksdges pontossäggal szerezhetjük ban p6ldäul a vesev6näk megft6l6se kifogästämaszthatd stb.), meg. szempontjäb6lkifejezettenhasznosnak hat6säg, összehasonlithat6säg szerint 5 6v alatt318 vesesejtes räkosbeteazonban azeddigitapasztalatok tekintendd(15, 16.). röv6n a napi get vizsgältunkaz ismertetett mddon. a mddszeralkalmazäsa Termeszetesenaz itt csak röviden gyakorlatbanszüks6ges informäcidkat Vizsgälati eredm6nyeinketa mritdtiväzolt eljärässalszembenszämos elvi IB

Erbetegsdgek, II. 6vfolyam 3. szäm, L99Sl3.

A VESETUMOROK. (vagyis az elvtltozds 6s a környezet denzitäsdrtdkeinek ,,összemosäsa") szolgä1. A vdnäk 6rtdkel6s0bentöbb nehözsdg is jelentkezik. A komputer tomogräfra nem megbfzhatö az intrahepaticus cava-szakaszvizsgälatäban,mert a vÖna 6s a mäjszövet halmozäsa alig különül el egymästdl. Ä$ozitiv eredmdnyre vezethet az alsö vdgtagok feldl €rkez6, mdg ,,nativ" v6r- 6s a vesevönäkböl szdrmaz1, mär kontrasztanyagos v6r kevered6seokozta inhomogeniräs (17, 18). Gondotjelent a kis ätm5rdifl, perifdriäsvön6khalmoz6sänak 6rt6kel6se. Következtet6s A vese t6rfoglal6 folyamatok, ezen belül különösen a vesesejtesräkok k6rism6zdsdbenigen fontos elem a kiilmutatott elvältozäs erezettsdgdnek, letve a v6näkhozval6 viszonyänakÖr100 tdkeldse.Az ennek nyomän nyert adatok döntden befolyäsolhatjäk a beteg90 sdg städiumät,progndzisät,a gydgyi täs mödjät. Szämos kdpalkotd eljäräs 80 (ultrahang, Doppler-, illetve color70 Doppler ultrahang, angiogräfia,MRI) k6pes ara, hogy ezen kdrdÖsekreki60 sebb-nagyobbpontossäggalvälasztad50 ion (19, 20,21). Tekintettelazonban arra,hogy napjainkbana biztosanj6in40 dulani elvältozäsok kivötel6vel gyakorlatilag minden vese tdrfoglald fo30 lyamat esetdben,,kötelezö", rutin eljä20 räs a komputer tomogräfia, Ös ezen a mddszeren alapul a malignus elvälto10 zäsok preoperatfvdiagnözisaös städiumba soroläsais, megitdl6sünkszerint 0 ezL az eljäräst kell olyan m6dszerel 90 sec 75 sec 60 sec 4{i sec 30 sec 15 sec 0 sec v6gezni, hogy a tumor statikus leiräsän annak halmozäsdinamikäja6s -eltül halmozäsdinamikäia szervek äbra. Különbö26 8. iellemz6 oszldsa(erezettseg,necrosis),illetve a Kormano(13)szerint. vönäkhoz val6 viszonya is megbizhaszövettanileletekkelösszevetve,a tu- csültük 4,97o-ban.Ezek az eredm6- töan leirhatd legyen.

7. äbra.DinamikusCT-vizsgälata tumoros balves6r6l.A körülirtan tägabb vesev6näban(nyil) tumorszövetreiellemz6,intenziv halmozäsläthat6.

mor-erezettsög6rt6kel6sdbenhelyes eredmdnyt6rtünkel 93,4%-ban,tülbeüne6,67o-ban, csültüka vascularitäst gyakorlaEz gatfveredmdny nemvolt. tilag megegyezlkaz angiogräfiahasonl6ört6keivel.Helyeseniteltük meg a v6näs terjed6st az esetek 93,27oi,97o-ban6s alulbeäban,trilbecsültük

nyek kis mdrtökben, de nem szignifltIrodalom jobbak, mint az angiogr6fr6€. känsan 6rt6kel6sdben l. Wallace.S. et al.: Embolizationof renal A tumor-vascularitäs cmcinoma.Radiology,138: 563-570, t6ves, vagy bizonytalaneredmdnyt ( 1 9 8l ) . kigyakorlatilag csaka kicsi, 1 cm-n6l 2. Baert,A. L. et a/..'Contrastenhancement sebb ätmdrdjri elvältozäsokeset6ben by bolus techniquein the CT examinaaz tryyiättunk, ennekmagyardzatdul tion of the kidney. Radiology,2O:2'19287 (1980). nevezett tdrfogat-ätlagoläsieffektus

6rbetegs6gek, II. dvfolyam 3. sz6m, 1995t3.

I9

DR,PALKÖANDRÄS 3. Young, S. W. et al.: A skategy for the contrast enhancement of malignant tumors using dynamic comPuted tomography and intravascular pharmacokinetics. Radiology, 137: 137-147 (1980). 4. Baranyai T. ös mtsa.i: A hypo- 6s avascularis vesetumorok diagnosztikai probl6mäi. Magyar Radioldgia, 59 343-355

(198s). 5. Patienty, R. A. et al.: Cystic renal cancers: CT characteristics. Radiology, 15'7 741-744(1985). 6. Zeman, R. K. et al..' Renal cell carcinoma: dynamic thin-section CT assessment of vascular invasion and tumor va.scularity. Radiology, 167: 393-396 (1988). '7. Selli, C. et aI.: Caval extensionof renal cell carcinoma. Urology, 30: 448-452 (1987). 8. Trambeft, J. J. et al.: Precaliceal varices due to nutcracker phenomenon. AJR. 154: 305-306(1990). 9. Buschi,D. et al.: Distendedleft renal vein: CT/sonographic normal variant. AJR, 135: 339-342(1980). lO. Brindle, M. S.: Alternative vascular channels in renal cell carcinoma. Clin. Radiol., 23: 321-330, (19'l2).

ll. Lang, E K: Comparison of dynamic and conventional comPuted tomography, angiography, and ultrasonography in the staging of renal cell carcinoma. Cancer, 54: 2205-2214 (1984). 12. Miles, A. K. et al.: CT stagingof renal cell carcinoma: a prospective comparison of three dynamic computed tomography techniques.Eur. J. Radiol., 13:

(199r). 3',7-42 13. Kotmano, M. J.: Kinelics of contrast media after bolus injection and infusion in: Felix R, et al. (eds): Contrast media in computed tomography. InternationalCongressSeries561, Excerpta Medica, Amsterdam-Oxford-Princeton, 1981,pp. 38-45. 14. Lang, E ,K.: Angio-computed tomography and dynamic computed tomography in staging of renal cell carcinoma. Radiology, 1.51:149-155 (1984). 15. Pal.kö A. ös mtsai: Vesetumorok dinamikus CT vizsgälata: a denzitrisväItoz6s szämitdglpes 6rtdkel6se. Magyar Radiolögia, 64: 65-75 (1990). 16. Palkö A. ös rntsai.: Computer tomographia: a FAST möd aclaptäläsadina-

mikus v?sg6lafta. K6rh6z- 6s Orvostechnika, 28:'l 5-78 (1990). 17. Glazer, E., et aI.: CT diagnosisof tumor thrombus in the inferior vena cava: avoiding ttre false-positive diagnosis. AJR, l3'l: 1265-1269(1981). 18. Vogelzang, R. L, et aL.' Inferior vena cava CT: pseudothrombus produced by rapid armvein conhast infusion. AJR, 144: 843-846 (1985). 19. Hricak, H. et al.: Detection and staging of renal neoplasms: a reassessmentof MR imaging. Radiology, 166: 643-649 (1988). 20. Ramos, I. M. et aL.' Tumor vascular signals in renal masses:detection with Doppler ultrasound. Radiology, 168: 633-637 (1988). 21. Squillaci, E., et al.: MR angiographyin abdominal neoplasms.Eur. Radiol. 4: 410-420 (1994).

Dr. Palkd Andrds i Egyetem Pi csi Orvostudomdny RadiolögiaiKlinika 7643Pöcs,Ifirisdgu. 13.

Uj, hazai gY6rtrn6nYi, er6s hatäsri, osztott mandzsettäs lyrnphoedema kezelf h6szü16h. Bärrnilyen eredetf( fels6 vagy als6 v6gtagi oedema, vissz6rpanaszok, tromb6zis utäni ällapot 6s läbszärfek6ly hezel6s6re

IS

alhalrnas. Mindennapos otthoni hasznälata h6nyelmes 6s hatäsos.

Änn nnosr:6o ooo Ft + AFA! INFORMÄCIO:134.5468.

pnÖeÄuA KI!

20

6rbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. szärn, 199613.

TOVÄBBKEPZES

A szünsavg 6zfird6 j elen t6s6ge a perif6riäs drbetegek rehabilitäci6jäban DR. BALLAGI FARKAS

összBroct,.qlÄs körülm6nyeit,

ci6s krira protokolljät,

924o-a

betegr6lo akiknek

kus v6näs el6gtelens6gben,

solja különösen komplex

II.

konzervativ

tfv ut6kezel6s6nek

stddiumri

A tapasztalt

alapjän

ked-

a szerz6

tartal6kkal

a mdg funkcionälis

Fontaine

f6J pedig

(268

2,67o-a

eredm6nyek

vez6 furrlrcionälis

idült

5r$Vo-a (648 tE kr'6ni-

szenvedett.

Raynaud-szindr6m6ban

kez6

548 f6') als6v6gtagi

(lf

6r-

12 547 perif6riäs

kezelt

ver66rbetegs6gben,

obliterativ

Be-

balneotechnikäjit-

a fürd6

között

az l97S-94

szimol

rehabilitä-

foglal6

magäba

kezel6st

a sz4nsavgilzfürdfl

K6r-

tev6kenys6gdto

Osztälyänak

hilz ß)rheteg Rehabilitäci6s

Sändor

Lumniczer

iava' rendel-

perif6ri6s

6rbetegek

illetve

posztopera-

kezel6s6neko sz6nsavgäzfürd6

kriräval

val6

ki-

eg6szitds6t.

FARKAS BALLAGI M. D. presents

Author

the history

Lunuriczer

of Sändor

Hospital

shown. The course of rehabilitation Data is published. of treatment 1975

and L994

syndrome.

Ar:cording

sults of this Fontaine

therapy

period

between

(678)

92Vo (lf had chronic

(268)

vas548) ve-

Raynaud

had

re-

to the advantegous

clinical

it is recommended

in stadium

occlusion

caseso and

casesr in the patients

with func-

II. of periferic

also in postoperative

is

and the technique of

cular or:clusion patients were treatedr had lower limb disease, 5.47o and 2.67o nous isufficiency

Depart-

at Kapuvdr

12 547 periferic

are presented:

ef-

and indications

Rehabilitation

of Vascular

as well. The wotk ment

and basic physiologic

balneotherapy

fects of carbondioxyde

vascular

tional reserve.

KULCSSZAVAK

KEY WORDS

obliter atltt rter 6örb e tegsö g, 6ma' re p o stthr omb otic us szind'r6ma, Raynaud-szindl

rial disease, postphlebitic

habülitdci6

m.e. rehabilitation.

szöns at:gdzfiirdf,

Patients

Occlusion

te-

indikäci6s

6lettarri hatäsait,

a kapuväri

Bemutatja

rület6t.

l6tre-

l6nyeg6t,

a sz4nsavgäzfürd6

A szerzfi isrnerteti jött6nek

Balneotherapy The Role of Carbondioxyde of Periferic Yascular in Rehabilitation

krinikus

A kapuväriLumniczerSändorKdrh6z ErbetegRehabilitäcidsOsztälyän 1967ltatörtenik a perifdriäs6rbetegek rehabilitäcidsjellegri ut6kezel6se.Ez M oszt{ly mriködtetegy sz6nsavgäz-

C a.rb ondioxy de b alne otherapy,

fürdd'tis, mely a komplexkonzervativ kezel6sspeciälisrdsze. vizes fürdd, mint a A szdnsavas szfvbetegekgylgykezellsönekspecifikus eszközeBeneke1870-benmegje-

Erbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. szärn, 1995/3.

chronic

o c clusioe arte-

syndromn, Raynaud

synd.ro-

lent tanulmänya 6ta- különösena n6met orvosi gyakorlatban- elfogadottä betegsdgek vält 6s a kardiovaszkuläris nälunkis hasznälarehabilitäciöjäban eljäräs. tos balneoteräpiäs 2l

DR. BALLAGI FARKAS

A szdnsavgäzfürddnek több 6vszä- Elster; FranciaorszägbanRoyat (Auzadoshagyomänya van a term6szetes vergne); Csehorszägban Fratiskovy rendelkezdorszä- Ldzn6 (Franzenbad); Szloväkiäban COz Eflzforc{sokkal gokban,de hazänkban kevdsbdismert. Szliäcsfürdd: Ausztriäban Bad SchöA gäzalaküCOzvizfwdfvel val6 egy- nau (Niederösterreich),Romdnia erd6bekapcsoläsa soräna fej kiv€teldvela lyi r6szdn sok fürddintdzetben mriködbeteg eg6sz teste, vagy a kezelendd tetnek szdndioxrdgdz mofettät, legismertebbek a tusnädi, mälnäsi, bälvätestresze Coz-dal telt t6rbekerü1. A vizflirddvel szembena szdnsav- nyosi, borszdki, koväsznai, buzäsi gdzturdfkim6l6jellegü,nem 6rv6nye- szdnsavasg6zl6k. Sok esetben a COz sül a hidrosztatikusterhelds,a fürdö'- keveredik kdnhidrogdnnel, ezeket a hdmdrsdklet6s a dozirozäskönnyeb- gdzfürdöket szolfatäräknak nevezik, kärosinhaläciöki- ilyen a csikszentimrei Büdösfürdd, a ben szabälyozhat6, zärhat6.Elsösorbanperifdriäs 6rbete- hargitafürddi K6ngödör, a torjai Bügek kezeldsdre hasznäljäk. dösbarlang. A rdmai fürdd'kultriramdr ismerte Itt jegyzem meg, hogy Erd6lyben a ezt a firdfzösi mddot, az I. szdzadban XIV. szäzadtdlismert, hogy a csfti 6s a campaniai Baiae6s CampiPhlegraei häromszdki gäzöml6seketa n6pi gy6mofettäinakgyögyhatäsär6l Celsus6s gyäszatbanrühess6g,fen6ssebek,csüz Pliniusszämoltak be. kezel6sdre rendszeresen alkalmaztäk. Paracelsus is alkalmaztaa szdnsav- Pataki Sdrnuel 1820-ban megielent tagäzfirddt, 6s fdleg 6g6si sdrül6seket, nulmänyäban Erd6ly valamennyi büfek6lyeket,ndi betegs6geketgyögyi dös 6s gyilkos barlangjät,gäzöml6seit tott vele. Lister 1858-ban,Bayliss orvosi szempontbdl rdszletesen ele1890-bena COz gdz €rt6git6hatäsära mezte, Ilosvay Lajos pedig 1892-ben a hfvta fel a figyelmet,Demarquet1860- torjai Büdösbarlang közeldben megbanrenyhdngydgyuldsebekCOzgdz- nyitotta az orsz{g elsd gäzfird1int1zezal vögzettsikereskezelös6r6,szänolt r6t(1). Magyarorszägaz elmült dvekig terbe. A sz6nsavg6zfird6üjjä6leszt6sdt, m6szetesCOz g[zforrdsokkal nem rensdt toväbbfejlesztds6t a behat6bbfizi- delkezett, de olaikutatäs közben mölykai 6s 6lettanihatäsokelemzdsealap- fürässal sikerült több COz lelöhelyet jdn 7929-32 között Ndmetorszägban talälni, melyek közül a leggazdagabb Cobet.Hediger 6s Parade indftottäk az 7933-35 között feltärt mih6lyi-rdpkering6sibetegs6gek celaki COz g6,zmez6,melynek kiterel, 6s elsdsorban kezel6s6rehasznältäk fel. Az6La a meldse nemcsak az ipari felhasznäläst szakirodalomban több mint 400 e t6- (R6pcelaki Sz6nsavtermeld Vällalat, mäval foglalkoz6 közlemdnyjelent 1992 6ta Linde Rt.), hanem szdnsavmeg. A sz6nsavgäzfürdö' 1965-bena gäzfnrdf l6trehozäsätis lehetö'vötette. DeutscheGesellschaftfür PhysikaliEl6'ször Schwartz az 1940-es 6vekscheMedizinKongresszusänak, 1983- ben tisztitatlan sz6nsavhdfelhasznäläbana BadElsteribalneolögiai szimp6- s6val fürd6kädban ällitott el6 mesterziumnak,1989-bena FribourgiKon- sdgesenszdnsavgäzfi.irdö't,6s elsdsorszenzusKongresszusnak egyik fö t6- ban vdgtagkeringdsizavarbanszenvemäjavolt. dd', valamint reumäs betegeketkezelt Euröpa termeszetesCOz g6zforr6- vele Mihälyiban, majd kdsötrba kapusokkal rendelkezdorszägaiban rend- väri kdrhäzban(2, 3). Hasonld eljärässzeresen alkalmazzäk ezt a balneoterf- sal, de sz6razj€g alkalmazäsäval Veres piäs eliäräst. Legismertebbfürddte- az illtala kialakftott ködkamräkban v6lyek Ndmetorszägban Bad Pyrmont, gezte a, fürdet6st a budapesti Gelldrt Bad Meinberg,Bad Nenndorf, Bad fürd6'ben(4, 5). 22

I

A fürdöküräval el6rt eredmdnyek, a fokozddd 6rdeklö'd6s 6s az ellent6tes szakmai vdlemdnyek arra k€sztettlk az EgdszsdgügyiMiniszt6rium Orszägos Gydgyfürdtiü gyi Igazgatlsägät, hogy az ORFI szakv€lemdnye ilapjan 1970ben a,,Sz6ndioxidftird6'rö1"m6dszertani körlevelet adjon ki (6), Farkas €s munkatärsai (7) pedig 79'11-ben a nemzetközi 6s hazai irodalmi adatok alapjan összefoglald tanulmänyt irjanak a COz gfn ftzioteftpiäs alkalmazäsärö1. Az angiolögusok szakmai 6rdekldd6sdt is felkeltette ez az eljfrds, 6s a szdnsavgäzfürdd-kezel6shat6konysäganak lem6r6s6reaz OrszägosKardiol6giu lnt6zetb6l Urai koordinäläsäval Fontaine II. städiumü betegekr6szv€teldvel konrollält multicentrikus kis6rleti program zajlott le 1981-84közörr. A szignihkänsanjö funkcionälis eredmdnyekrdl 6s az utänkövet6s kedvezd tapasztalatairöl1985-bena Gydri Angioldgiai Napokon szämoltbe Urai. Az Erbeteg Rehabilitäcids Osztäly tevdkenys6gdnek, ezen belül a sz6nsavgäzfürddnekaz elismerdsdtjelezte az is, hogy 1992-bena Magyar Angiolögiai Tärsasdg6s a Magyar Rehabilitäci6s Tärsasäg közös szervezdsdben ,,4 perifdriäs 6rbetegek rehabilitäcidja" cimmel kdtnapos kerekasztal konferenciät, 1994-ben pedig a Magyar Balneoldgiai Egyesület felk6r6s6re a szdnsavgäzfürddgydgyäszati jelentd's6gdrdl szimpöziumot rendezhettünk Kapuvärott. A fenti tudomänyos rendezvdnyeken többek között Matüz beszämolt a Szolnok megyei Hetdnyi G6zaKlrhdz IV. szämf Belosztälyän bevezetett szdnsavgäzfürdö-kezel6skedvez6' tapasztalatairdl,Töth pedig ismertetteaz elmült dvekben felfedezett mätraderecskei radon tartalmü term€szetes COz g6zöml6st6s gyögyäszati felhasznäläsänak lehetds6geit. A sz6nsavgizfürdd 6letrani hatäsai Az irodalmi adatokbdl ismertek a szervezetbebeiut6, a normdlis regulä-

Erbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. szäm, lggitS.

A SZENSAVeÄzrÜnoÖ cidban egydbk6ntis fontos szerepet dik. A l6gz6smdlyüI, a percvolumen um", illetve az amputäciösmagassäg j5tsz6COzkemospecifikus dlettaniha- n6, a kildgzettpCOzemelkedik,a res- csökkentdse 6rdek6ben megklsdrelhetd (8, - a täsai 9, 10, 11, 12,13,14, l5). piräciöskvdciensn6, az oxigdnszük- - esetenk6nt nemeredmdnytelenül Hediger 6s Winterschnitzkislrletisdglet 8-14Zo-kalemelkedik.Vdgered- fürddkezel6s. leg igazoltäk,hogy az epidermisza mdnybena COz hatäsäraa kering6s 2. Felsd vdgtagi kering6szavarban, vlzbenoldott COz szflmfuaa diff:ülzif teljesftm6nyend, a vdrelosztdsa peri- elsdsorbanRaynaud fenomdn eset€n törv6nyeiszerint mindkdt irdnyba ät- fdriäscirkul6ci6szempontjäbdl is ked- az alapbetegsdg cdlzott teräpidjameljärhatö,Schulhafmegdllapftäsa szerint vezö'bbdvälik. lett a kiegdszitdkezel€srdszelehet a a penetrdciöa terhel6'hidromechanikai A felszfvdd6 COz-nek ezenfelül fürd6'krira. hatäsokelkerülös6velgäzfürddbenis idegrendszeri hatäsaiis vannak.Lokä3. Az alsöv€gtagokkrdnilersv6näs bekövetkezik.A bö'rön keresztülfel- lisan abdrmelegdrzö'receptoraitizgat- el€gtelens6ge, postthromboticustünesziv6d6COz mennyisdgefügg a färdd' ja, ez6rta betegek30 C fokos,indiffe- tek eset€n,konzervativkezeldskeret6COz koncenträciöjätdl,nedvessdgtar- rens hö'm6rsdkletri fürdöten is kifeje- ben a szdnsavg1nfwdfa mikrocirculätalmätdl,hö'mdrsdklet6tdl 6s a kezel6s zett meleg6rz6sr6lszämolnakbe. Az ci6 javftdsäval,a v€näs visszafolyäs idd'tartamät61. fokozddik,a perif€ri- fokozäsäval,a szimpatikustdnuscsök30 "C-os, 90Vo relativ agy vdrkeringdse nedvess6gtartalmü6s legaläbb 90 6s 6rz6 6s motoros rostok chronaxia kentds6velkedvezderedm6nnyeljärvolVoCOzkoncenträci6jf gflzt€rbena ideje megnd',a vegetatfvidegrendszer hat. iränybatol6testfelületlrt-reszämitvapercenk6nt tdnusaparaszimpatikus A szdnsavgäzfürdö kfmdld'hatäsäpeneträlddik. A felszivddd dik. Ezenkfvül nem szabadfrgyelmen nak hangsrilyozäsa 30 ml COz mellett is vannak gäz hatäs6ralokdlisana bdrerekkit6- kfvül hagyni a fürd6'krjraszerüalkal- ellenjavallatok,melyeka következdk: gulnak"akapillärisÖsplexussubpapil-mazäsävaljärö ättalänosaspecihkus 1. Kardiälisankis- €s nagyv6rköri laris kering6sfokozddik,arterioläkdi- neurohumorälis tenyezdket €s a dekompenzficif,srilyosszfwitmuszaIatälödnak, preformält kollaterälisok gydgyhelyi mili6' pszich6seffektusät vär, gyakori anginapectoris,AMI. 2. Hipertdnia, ha a v6rnyomds nd. sem. nyilnak meg,az äramläsisebessdg Hgmm feletti,ha silyos renaA COz inhaläcidkerülendd',mert a 20011.00 Ezenhemodinamikaivältozäsokatkalis 6s szemfendki elvältozäsokvannak. pillärmikroszkdposvizsgdlatokis alä- fürdd kivänatoshatäsaivalellentdtes Phlebitis, 3. thrompophlebitis. tämasztottäk, de a perif€riäs€rreakcidt iränyü reakcidtvält ki, 4-5Vokoncent4. Sülyos l6gz6szetvimegbetegea färd6s alatt jelentkezl, a gdzt€rrel räcidbana I€gz1központoterdsenizd6s. gatja, pula vdrnyomäsemelkedilqa 6rintkezdbö'rfelületkifejezett, dlesen 5. Nagyfoküanaemia. felettmfu l€gz€selhatärolthiperdmiäjais jelzi. A b6'r- zusszämn6,20vol%o 6. Hyperthreosis. hd'mÖrsdkletnd, a verejtdkmirigyek bfnuläst okoz. 7. Hevenygyulladäsosbetegsdgek. szekr6ci6jafokozödik.A vazodilatäciIndikäci6s terület 8. Rosszindulatü daganatok. 6s effektusmellett6rv6nyesüla magajärö 9. Gyakori eszmdletveszt6ssel sabbCGz szintnekaz oxihemoglobin A fürd6kezelöscsak szakorvosikidisszocidcidjätnövel6hatäsa(Bohref-vizsgäläs6s javaslat alapj6n, eg€sz- betegs6gek. 10. V6gtagokkiterjedtgangr€näja. fektus)is, az oxig6nparciälisnyomäsa sögüiyi szakszem6lyzet (trzioteräpiäs n6',mely a szövetekoxig6nutilizäciö- asszisztens) felügyeletemellett v6gezBetesek 6s m6dszer jät javitja. A kering€sbejutd COz-nek hetd'. ältalänoshatäsaiis vannak.A vdnäs Az 19756tavezet6sem alattä116 41 Az irodalmiadatok(1,6,L7, 18.,19, visszafolyäs fokozddik,a splanchnikus 20,21) 6s sajättapasztalataink Osztälyra alapjän ägyasErbetegRehabilitdcids területverraktäraikiürülnek, 6s a kü- (22) a szönsavgdaftirdd fd angiolögiai az elmrilt 20 €v alatt összesen12 547 lönbözd m6rdsi eredm6nyekalapjän javallatai a következök: el6z6leg angioldgiailagkivizsgält 6s 250-1300ml-rel több v6r jut a kerin1. Az alsöv6gtagokidült obliteratfv kezelterbetegaz orszilgkülönbözdtegdsbe.A szfv verd- 6s percvolumene verö'drbetegs6ge FontaineII. stddiumä- rület6rdl, de elsdsorbanGydr-MosonGollwitzer€s Meier szerint kb. 307o- ban, rekanalizäciös müt6t utän, Sopronmegy6b6lkerült felv6telre. kal nd',a koronäriäkkitägulnak,a pul- sympathectomia A betegek92Vo-a(11 548 fö) als6utän, PTA utän, müzussz6mgydrül, 6s mivel a perifdriäs teffe nem alkalmasesetekben. Fontai- vdgtagikrönikus obliteratfvverd6rbeellenäll6scsökken,a vdrnyomds20-25 ne III. €s Fontaine IV. städiumban tegsdgben szenvedett. Ezenesetekk6rHgmm-relm6rs6kl6dik.A veseartd.riäk (csakkis kiterjed6srl6sakrälis gangr€- oki megoszläsaaz anamn6zis6s a klikitägulnak,a diur6zisfokozddik,a vi- na eseten)szoros frsebdszetiegyütt- nikai kdp alapjän a következdil
23

DR.BALLAGIFARKAS Az 6rbetegek787o-a f€rfi, 22%o-a n6, ätlagos€.letkorukpedig 59 (15-96) 6v volt. m Az osztälyrafelvett 6rbetegekn6.l a i:tD ?@ rizikdbetegsegekre is kiterjedd'belgy66n gyäszati6s r6szletesangiolögiaifunkstD gD cionälis ds noninvazfvmüszeresvizsüD gälatokatvdgeztünk. rm .uD Az als6vdgtagikrdnikusobliterativ !D ver66rbetegs6gek FontaineII. städiuilD ED mäbanldvdkndl 100 l6p6s/percütemri zID klaudikäcids indexet, mint ldnyeges ttD fiIt o)t funkcionälis 6rt6km€rö'tstandardköSD rülm6nyekközöttregiszträltuk. 0 Fontalne| (6,89/d FontaineIII. städiumbana leir6 fäjFontatneil (03,604 Fontatneilt (S,Z%l FontatnetV(3,9% dalomskälafelhaszndläsäval szämsze1. äbra. A betegek Fontainefunkcionälis städiumok szerinti megoszläsa. rfsitettük a nyugalmi fdjdalommdrt6ket. A müszeresvizsgälatok közül e430 1980-tdlDopplerultrahangszonogräf(?3t, 8500 (KranzbühlerBV 380) a vegtagarfal 8000 131,2$' ?500 (29,2rs1 lf|i'perlipidaia teriak perfüzids nyomäsät mdrtük, ?000 6500 (2?t) Oohsitrc melybdl Doppler-indexet szämftot6000 EDiab. rell . (20,5t) 5500 tunk. Raynaud-szindrömäs betegekndl 5000 a napi rohamok szäm6tvettük hgyet500 tlooo lembe. Kr6nikus vdnäs el6gtelensög3500 3000 ben szenveddkn6l a vegtagkörfogatät, 2500 illetve az ulcus cruris nagysdgfitre2000 1500 giszträltuk. 1000 500 Minden betegn€l elvdgeztük az 0 EKG 6s a szdnhidrär6s zsiranyagcseDohärryE5d Hjtrertg|ia ltlperf ipida OberitaB Diab. Ell . rdre is kiterjedd' rutin laboratöriumi (?3$) (37,2$'t ia (29,2t1 ( 2 4 , 5 r , e1\l vizsgälatokat. 2. äbra. Leggyakoribb rizikrit6nyez6k. A häromheteslcira folyamäna be(9en1,thromboangiitis 11 083esetben Az alsövdgtagiidült obliteratfvve- tegek ältaläbanotthon beällitott konobliterans197 esetben('1.,77o), micro- rd'drbetegekndl leggyakrabbaneldfor- vencionälisgydgyszeres kezel€semelangiopathia diabetica 268 esetben dul6 rizikdtönyez1ka 2. äbrän l6tba- lett Okos6s mäs szerzfkältal is ajän(2,37o). A betegekFontainefunkcionä- t6k. Figyelemremdltö,hogy a dohäny- lott mozgdsteräpiät rendszeresen alkallis städiumokszerinti megoszläsätaz zäs messzekitrinik a többi közismert maztuk (23). Az drbetegsdgtipusa6s 1. äbra mutatja,melybö1kitrinik, hogy riziköfaktorközüI. lokalizäciöja szerinti cllzott 6rtornät 9654 fd'vel (83,67o) a meghatärozd Raynaud-szindrdmadiagndzissal gydgytornäszirdnyftäsävalvlgezt€ka többs6geta II. stfdiumü csoport k6- 328 beteget,az összesdrbeteg2,6%o-ät betegek(3. äbra), ezenkfvüljäräsgyapezte. vettükfel. Ide soroltuka,,val6di"Ray- kodatok tartoztaka napi programhoz Az alsövegtagiidült obliterativ ve- naud-körnakimponälöesetekmellett a (4. äbra). Sz€nsavgäzfürd6-kezel6srd6rbetegek egy vagy többalkalommal heterog6neredetri,de hasonlöneuro- ben az indikäciökfrgyelembevdtel6vel mär egy6b,többek között 6rseb6szeti vaszkuldristünetekkel,tfpusos roha- r6szesülteka betegek,szakszemdlyzet ellätäsbanis rdszesültek,az anartnözi- mokkaljärd körk6peket is. ellendrzdsemellett napi 20 percetfüsükben 2399 esetben(20,77o)egyA v6gtagkering6si megbetegeddsek rödtek,összesen 15-18alkalommal(5. vagy k6toldali lumbalis sympathecto- harmadikcsoportjäta krdnikus v6näs 6bra). mia, 1362 esetben(17,87o)bypass, eldgtelensögben szenvedd678 beteg, A szdnsavgäzfiirdd'nk balneotechni1255esetben(10,97o)TEA, 274 eset- az örbetegek 5,4%o-ak6pezte, 132eset- k6jät SchwartzvezeLtebe, ennekältaben (2,4Vo)PTA, 628 esetben(5,4E") ben vdnäseredetüulcuscrurisis fenn- lunk toväbbfejlesztettformäjät alkalegyik vdgtagamputäcidjaszerepeltek. ä11r. mazzukma is (24). flID gD cto fiI)

24

lFontal ne | (6,0%l EFontal nc ll (83,6%l lFontal ne üt(5,7yd E F o n t a ln e l V ( 3 , 9 9 q

Erbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. szäm, LggStS.

A szENsAvenzrünoö A gäzflirddhözaz alaPanyagot,a mfnusz 79 C fokos szilärd COz-t (szdnsavhavat)a közeli Rdpcelakr6l (Linde Rt.) napontaszfllltjdk az oszhdszigetelt tälyra,ahola felhasznäläsig f€mtartälybantörtdnika täroläs.A fürd6'g6zl6trehozdsaegyszetfl,a szdnsavalapszik, hö azonfrzikai tulajdonsägän hogy a fonäspontjaalacsonyabbh6-78,9C fokon van, mint m€rs6kleten, mely -56,6 C fok, 6s olvadäspontja, igy megolvadäsn6lktil COz 96z fotmäjäbanelpärolog.Ez a folYamat a engedett+70 C fokos mesz€nsavhdra legvizzel szinte exploziv mddon felgyorsithatd,pär mdsodpercalatt tejfeköd k6pzddik,6s mivel h6r sz6nsavas mäsfdlszernehezebba levegdndl,alulrdl felfel6 tölti ki a kezelfteret.A viz köd nfvöja a szÖnsavas adagoläsäval fgy könnyenszabälyozhatö, rdszfürdd 5I is elv6gezhet6.2kg sz6nsavhöböl 1 m' 70 C fokos viz hozzSadäsäval COz g6zkömagasnedvessdgtartalmü zeg,in statunascendi"äll{thatöel6.A magasCOz koncenträcidjfg{zter rctugyanakkora kärosinharehozäsähoz speciäliskeläci6 megakadälyozäsära zel6 kädakatalakftottunkki. Mödszerünkkel a kezel't€r COz tafialma 92 30 volVo" a vizg1z 3,3Vo,h1m5rsdklete C fok, melyek Schulhafältal ajänlott optimälis paramdtereknekmegfelelelö'iräsokponnek.A kezeldstechnikai mellettkärosmennyisdgü tosbetartäsa COz E6z inhaläcidjära,m6rgez6sre nem kerülhetsor, a több 6vtizedestapasztalatainkalapjän ez egyszersem következettbe. A fürddhelyisegbena l6gt€r a Dräger kataldgusszerinti 0,5 vol%o alatti COz koncenträciö6rt6k biztositäsäraa padldszintbeepitett elszivöberendezösekgondoskodnak. Külön hangsrilytfektettünka tizik6' 6s kisdrdbetegs€gekkezel6s6re.igy fontosnaktartottuka v6rnyomäs,sz6nvalamint a hidrät- €s zsfranyagcsere, test$ilynormalizäläsät. A kürdnkalkalmatteremtettarrais, prevencid6rdek6hogy a mäsodlagos tanäcs6letvezet€si betegek ben a

3. äbra.C6lzott 6rtorna.

4. äbra.Ellendrzöttiäräsgyakorlat. A FontaineII. städiumüalsövÖgtagi idült obliteratfv verd6rbetegek79Vo6n6l a klaudikäciösindex több mint növekedett.A kontroll egyharmaddval Doppler index eredm6nyekaz esetek legaläbb0,2 javuläst mu72,6%o-6n61 tattak,melyek a funkciondlis6s tüneti elmaradtak,de m6gfgy eredm6nyektdl is hgyelemrem6lt6ak(6. äbra). Eredm6nyeink a FontaineIIL Nem elhanyagolhatd 77,9%-6n61a az esetek städiumban komplexkonzervativ A häromhetes illetve kezel€sünkhatäsäta felvdteli €shaza- nyugalmi fäjdalomcsökken€se, megszfln6se. bocsätäsistätusz, a funkcionälis Ös keringösiv6gmüszeresvizsgälatainkösszehasonlitä- A dekompenz6l6dott tag kis kiterjed6sriakrälis tr6frkuselsävalmdrtükle.

Külön felhivis r6szesüljenek. adäsban tuk a figyelmet a dohdnyzäsdrtalmairukÖnyelmes ra, a megfeleld'di6t&a, kiegyensilyozott ha, cipö' visel6s€.re, €letritmus biztosftäsära.Az aktivitäs szüksegessegddeszkömegtartäsähoz zökkel (tämbot, jtufkeret, kerekessz6k) a räszoruldbetegeketellättuk, azokhasznälatäramegtanftottuk.

Erbetegsdgek, II.dvfolyam 3. szäm, 199513-

25

DR. BALLAGIFARKAS \rfltottt.n

(18,8%l RffiiloatE,2%)

4-

.ll

":.

Jrvult [t9%] Vältoz.thr F4%) Rßldt

{3,.1"/"}

5. äbra. Sz6nsavgäzfürd6skezel6s. vältozäsainälaz esetek 68%o-5banjavuläst, n6häny esetbenteljes gy6gyuläst 6rtünk el. Ebben a städiumban term6szetesencsak utolsd lehetdsdgkdnt, az id6veszt6s veszdlydnek m6rlegel6sdvel kfs6relhetd meg a konzervat(v kezelds. A Raynaud-szindrdmäs betegek 83,27o-än6la tipusos rohamok szäma csökkent, I6,84o-5n61l6nyeges vältozäst nem 6szleltünk, romläst viszont

elsdsorbanFontaine II. städiumü- 6rbetegek komplex konzervativ kezel€sdnek, illetve kering6sjavft6,helyreällftd drmritdten ätesett betegek posztoperatfv rehabilitäci6s programj6nak hasznos kieg6szit61e,melynek cölja a lehetd legjobb funkci6k6pess6g el6r6se, a rokkanttd v6l6s elkerüldse,illetve kösleltet6se6s nem utolsd sorban az eletminds6gjavitäsa.

Irodalom egy esetbensem tapasztaltunk. J6 eredm6nyeket6rtünk el a krdnil. Mdlnäsi. G..' A csfti- 6s h6romsz6ki kus vdnäs eldgtelensdgeseteiben. A gdzfirdfk a XVI-XIX. szdzadban. In.: Hargita megye termdszetes a v6gtagduzzanat betegek 85,4Vo-5n51 gy6gyt€nyez6i, szerk.:Jakab,K. Harlenyegesencsökkent, a mozgäs könygita Megye N6ptan6csa Eg6szs6gügyi nyebbdvält. A läbszärfek6lyesbetegeIgazgat6s6g,Csikszereda,4ll-426. ink 37,2%o-6n61telies gydgyuläst, (r9't4). 56,6%a-6ndlldnyeges javuläst 6rtünk 2. Schwartz,P.: A mihdlyi-i sz6nsavhö az orvosi tudomdny szolg6lat6ban. el. OrvosokLapja,13: 1-4 (1948). Következtet6s 3. Schwartz,P.,7,sirai,rK.;Erbetegsdgek kezel6se a mihälyi-i CO2 gdzzaL A több evtizedes tapasztalatainkat Gy6gyfürd6ügy,8/1: 14-21.(1974). ös az el6rt eredmdnyeket összegezve 3. Veres,L: COzködkamra.Orv. Hetil., 109:757. (1968). megällapithatd,hogy a szdnsavgäzfürVeres,,I.: A r6pcelakiterm6szetesszi5. d6'könnyen kivitelezhet{ kedvezd helärd szdndioxid felhaszn6l6sävalk6modinamikai hatäsribalneoteräpiäselszül COz-ködkamrakezelds hatäsacojäräs, mely az indikäciös területpontos ronaria 6s hypertonias betegekndl. gy, 2: 12-17. (1975). Gy6gyfürd6ü betartäsamellett az idült nerifdriäs 26

Jrenlr {12i%l

6. äbra. Häromhetes küra eredm6nyei idült obliterativ ver66rbetegs6g Fontaine ll. städiumäban. Fent: klaudikäci6s index, lent: Doppler index. Körlevdl. Or6. A sz6ndioxid-gr4zfürd6. szägosGy6gyfürd6ügyi Igazgatlsdg. Gyögyfürd6ügy, 512: l0-102. (197l). 7. Farkas, K., Iränyi, J., Körd6, I.: L szdndioxid gäz physiotheräpi6salkalmazdsa. Rheum. Balneol. Allerg., XLUL1-72. (1971). 8. Boaölq, 5., Irdnyi,,[; Physiotheräpia. Medicina,Budapest,243-246.(1914). 9. Duling, B. R.; Changesin microvascular diameterand oxygentensioninduced by carbondioxide.Circulat.Res., 23:370. (1973). 10. Frommherz,E.: ExperimentelleUntersuchungen überDurchblutungsänderungender Haut ung den Gasaustausch in Kohlensaurebadern.Dissertation,Freiburg, (1913). ll. Hartman, 8., Bassenge,E: Steigerung der lokalen Hautdurchblutung durch COz Fussbäderbei Normalpersonen und Gefäspatienten.Eine Untersuchungmit der Laser-Doppler-Flussmessung.Z. Phys. Med., 1 8 :5 7 . ( 1 9 8 9 ) .

Erbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. szäm, 199513,

A SZENSAVeÄzrÜnoÖ 12.Hartmann,8., Dreuws,8., Bassenge, E.' COz-induziefieZtnahme der akralen Durchblutung und des Sauerstoffpartialdruckes bei arterieller Verschlusskrankheit. Dtsch. Med. Wschr.,116: 1677-21.(1991). 13. May, E.' Klinisch-experimentelle Untersuchungenüber den therapeutischenWert desSegment-Kohlensauregasbades im Vergleich zum konventionellen Gasbad. Dissertation, Berlin (Ost),(1980). 14. Schnizer,W., Erdl, R., Schops,P. ös mtsai.: The effects of external COz applicationin human skin microcirculationinvestigatedby laserDoppler flowmeter. Int. J. Microcirc.. 4: 3 4 3 .( 1 9 8 s ) . \5. Tiedt,N..' Physiologieund pathophysiologiedesCOz.Z. phys.Med., 19. Suppl.l: 17. (1990). 76. Csermely,M.: Fizioterdpia,Medicina, Budapest,187-89.(1974). 77. Fabry, R., Dubost, J. J., Body, J.: The thermal treatment in the peripheralarterialdisease:an expensive placebo or an efficient therapy?Inter. Angio., 13. Suppl.2: 61. (1974). 18. Hadnagy, Cs., Balogh, L., Krepsz,I. ös rntsai.: Mofette therapy and COz Waterbathsfor arteriosclerosisobliterans.Journal of the American GeriatricsSociety,l8/8: 637. (1970). 79.Hartmann,8..' Resultsof the consensus-finding conference on carbon dioxide balneotherpay. Z. Phys. Med., 19.suppl.1: 11. (1990). 20. Krüger, .FL;VergleichendeUntersuchung des therapeutischeneffectes von COz - Gasbadern und krankegymnastischer Ubungbehandlung bei der Claudicatiointermittens.Dissertation,Berlin, (1979). 2L Shagarov,I. R.: Teatment with Iangan - Tau carbon dioxideradon vapors for occlusive diseasesof the arteries of the extremities.Sov. Med., 1 : 1 5 l .( 1 9 7 5 ) . 22. Ballagi, F., Hordth, 1., Kerekes,I.: Perifdriäs 6rbetegek rehabilitäcidj6ban el6rt eredmdnyeink.Rehabilitdci6,lU4: 33-36 (1922). 23. Okos, 8..' Errendszerimegbetegeddsben szenveddk rehabilit6cidja, In.: Sziv- 6s 6rbetegek rehabilit6ci6ja, szerk.:Böszörm6nyi,E., Endresz,F., Hoffmann, A. Balatonfüred-Budapest,177 -86. 37Z-9l. ( I 983). 24. Ballagi, F., Hondth, L.' Szdndioxidgdzfürd6 -kezel6sszdnsavhdfelhasznäläsäval.Balneo. Rehab. Gyögyf. IUI: 29-32.(1981).

Dr. Ballagi Fqrkas Lumnicze r Sdndor Körhdz 9330 Kapuvdr

Invitation- V. PPS-Symposion, Hortobägy,Hungary,30. September1995. Venue: Hotel Epona, 4071 Hortobägy-Mäta Programme 9.30

Arrivaland coffee

l. Session 10.00 10.10 10.20 10.40 10.50 11.00 11.10 1 1 . 2 0- 1 1 . 5 0

Chairmen: K H. Kurth, A. Nagy, L. Somogyi lntroductionand greeting(A. NaW Debrecen,Hungary) 1. K H. Kurth(Amslerdam,The Nethedands):The pathophysiology of the intemal cystitis 2. C. L. Parsons(San Diego, USA): The diagnosisand treatmentof interstitialcystitis 3. G. Sanl(Boston, USA): The role of mast cell in interstitialcystitis 4. D. H. J. Schamhad K H. Kurth (Amsterdam, The Netherlands): Effectsof glycosaminoglycans on the proliferationand attachmentof prostaticcell lines grown in vitro 5. G. Hoh/brugger(lnnsbruck, Austria):The vesical blood-urine-barrier: a relevantand dynamicinterfacebetween renal functionand nervous bladdercontrol 6. B. Mündner-Hensez(Cologne,Germany):The appearanceof the interstitialcystitisfrom the patients'point of view Discussion

ll. Session 11.50 12.00 12.10 12.20

- 12.50 12.30

14.00 14.10 '14.20 14.30 14.40- 15.00

15.00

Chairmen: Cs. Tölh, M. Uduardy, L. Parsons 7. D. Preiss(Bad Krozingen,Germany):ls pentosanpolysulphate SP 54 suitablefor the anticoagulationduring extracorporalcirculation at open hearfs surgery? 8. K Vämai F. Gürtlet L. Szatmäry M. Scholz(Budapest, Hungary, Munich, Germany):Coagulationand fibrinolysisduring percutaneous transluminalcoronaryangioplasty 9. R. K/öcking (Erfurt, Germany): Synergistic effect of two adsorption inhibitorsin the system herpes simplexvirus type 1Ä/erocells 1O.A. Ks (Debrecen,Hungary):The role of SP 54 in generalpractice

Discussion )l( x )< Lunch )K x x lll. Session

Chairmen:D. Preiss,L. HorväIh,K Fend/er 11. C. L. Parsons(SanDiego,USA):The roleof mucusat regulating relativeto the interface betweencellsand theirenvironment andpermeability adherence Hungary): Pentosanpolysulphate in the 12. L. Ko//är(P6cs, postoperative prophylaxis thrombosis Furthereffectsof 13. K Fend/er(P6cs,Hungary): pentosanpolysulphate infusion 14. L. Horuäth,G. Horuäth,J. Had1e4G. Sza/ayA. Nagy(P6cs, therapy Thecorrectoralpentosanpolysulphate Hungary): Discussion lV. Session Chairmen:H. P. Klöchng H. Wnazze, L. Kollär The influence of 15. H. P. Klöcking(ülurt,Germany): pentosanpolysulphate sodiumon the [3H]arachidonic acidrelease in U937 cells 16. B. Mezdfr, L. Horälh, J. Hadiie4 G. Szalay, L. Kollär

15.10 15.20 15.30- 15.45 15.45- 16.00

(Pdcs,Hungary): Adjuvantoralpentosanpolysulphate therapy angioplasty following transluminal gel or Sodiumpentosanpolysulphate 17. /. Rozsos(Pdcs,Hungary): oitmentfor the treatment of the thrombophlebitis Discussion Posterdiscussion Chaired by K Vämai R. Klöcking

L. Holäth, M. Romhäny1 J. Rauth, B. Bemäth (P6cs, Hungary): Thromboatherolysis J. Hadrle4 L. Horuäth, /. Batthyäny, A. Herle/endy, B. Mez6/1, G. Sza/ai J. Hauth (P6cs, arterialcatheterisation Hungary):Thrombosisprophylaxisin several-days-long G. Sza/ay, L. HoruäIlt, J. Hadiie4 K Fendle4 8. Mez6li(P6cs, Hungary): The effect of pentosanpolysulphate on some blood parametersin atherosclerosis 16.00

Erbetegs6gek, II. 6vfolyarnS. szärn, 199513.

Closing remarks (M. Scho/z A. Nagy) Local organizer'.Dr Altila NagyO Univ. Med. School of Debrecen P. O. Box 29. 4012 Debrecen,Hungary O Phone/fax:36 (52) 4'13-279.

27

MEDICINAE HISTORIA

A scler oteräpia tört6nete

DR. BIHARI IMRE

Amikor a varicositäs mritöti kezel6s6nek eml(tdsekor a betegek elkeseredett arcät lätjuk, akkor a koll6gäk szivesen vigasztaljäk ö'ket azzaI, hogy ,,van k6rem egy rijabb megoldäs is..., az injekcids kezel6s". Valöban olyan rij lenne ez a m6dszer? Egyältalän nem, sdt, amint a toväbbiakbanldthatd lesz, nyugodtan ällithatjuk, hogy legaiäbb olyan r6gi, mint a mit6t; pusztän arrdl van sz6, hogy hazänkbar egy kis tördst szenvedett a scleroteräpia karrierje, amikor szerettük volna ezt akezelösi mddot teljesen elfelejteni. Term6szetesenez a mddszer is az ökori görögök talälmänya,mint annyi minden, amit m6g ma is hasznälunk. Hippokratösz gyrijtemdnyes munkäjäbdl tudjuk, hogy d - illetve d'k, hiszen a tört6netiräsh6t Hippokratöszt emlit tfszürässal kezeltdk a visszdrtägulatokat. Ez volt akkortäjt 6s mdg hosszti iddn keresztül a legbdkdsebb mddszer a visszerekeltüntetdsdre.Annak idejdn a mai 6rtelemben vett mftdt szdba sem jött, hiszen a mütdti sebek elgennyed-

s€tidlzte eld. Lehet, hogy egy ilyen sikeres vissz6rkezeldsjutalma - ,Baraszolvenciäja" - volt az a relief is, amelyet egy ath6ni Asklepeionbantalältak (1.6bra). Az 6r sclerotizSl{sdnakmäsik mödszereaz volt, hogy csipd vagy szoritö pr6st helyeztek a bdrre - az alatt fekvd varixot is megfogva -, amely ältal a b6r 6s az ^lattal6v6 6r is gyulladäsba jött, az 6r bealvadäsät,majd elhegesed6söt iddzve el6. A mai drtelemben vett scleroteräpia az injekcids fecskenddmegalkotäsäval vält lehetdvd. A fecskenddt magät mär az dkorban is hasznältäksipolyok öbEzutiän litdserevagy gennyleszfväsära. iddnkent elfelejtettek, majd többször rijra fölfedeztdk, de szinte mindig hasznältäk. V6näba adott injekciöröl az els6 ismert közlös a XVII. szdzadb6l szdrmazlk. A fecskendf hegylt az el6z6eg felnyitott vdna lumendbe illesztettek (2. Sbra), igy adtdk be a gydgyszert,injekcidt vagy az akkor di-

vatos bäränyv€rt.Az els6',fecskenddtek 6s 6letvesz6lyesszepszisselfenyevel vdgzett scleroteräpiäsprdbälkozäs gettek a beteget.A felületes hiszür6s is 1813-bantört6nt - Monteggio 6rösszenyilvän elgennyedt,de ha ügyesen alh:(uz6 anyagokat (alkohol, tannin, kalmaztäk, csak a bdr 6s az alatta közvetlenül elhelyezkeddvarix hegesed6- 6lom-ecet)iniici6lt a v6na lumen6be. 28

A varicositäs gy6gykezel6s6t megköszöndfogadalmi relief az ath6ni Asklepeionb6l. Az injekcids fecskenddhasznälatäban a következf nagyelfrel€pösaz 6tjfuhatl, cser6lhetd tüvel fölszerelt fecskenddelkdszitdse volt (3. äbra).

6rbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. szämo LggStS.

ber:e3

A r z n e i m i t t eGl m b H

u. 7. BarthaBoldizsär k6rhetö:](Ent PHARMAKft.H-4032Debrecen, Szakmaiinformäciö 431-315 Fax: Tel.:(52)431-313,431-314

DR. BIHARIIMRE

3. äbra. Pravaz-fecskenddk. 5. äbra.PaulLinser (1871-1963),a scleroteräpia egyik tittör6ie

2. äbra.Intrav6näs befecskendez6s a XVll. szäzadban. Ez egy lyoni sebdsz,Charles-Gabriel Pravaz (4. äbra) nev5hezfflz6d1k,akr 1813-banalkalmaztaaz els6fecskenddt,amellyela szövetekkö26,bärhovir Hazänkbe lehetettadnia gydgyszert. ba az els6 Pravaz-fecskendftBalassa MagaPravaz be PärizsböI. Jdnoshozta is vdgzett scleroteräpiäskfsddeteket. 4. äbra. Charles-Gabriel Pravaz (1791-1853), a cser6het6 tüs injiciält vasElö'szörlovak carotisäba fecskend6 kidolgoz6ja. kloridot,kdsö'bbugyanezta mddszert art6ria aneurysma thrombotiz6l6sfua talatairdl szintdn 7925-ben az Orvosi hasznälta(1851). Varix sclerotiz|l{s- Hetilapbanszämoltbe. Az igazi 6ttör6 villtozdst a Jean Sisal Leroy d'Etiol prdbälkozott,alkoholt injiciälvaa vdnalumendbe(1844). card (6.6bra) ältal I922-ben bevezeA szämoskipr6bält kdmiai anyag tett nätriumszalicll{t ielentette. Ez a hatästvältott ki. de az gydgyszerkevesebbmelldkhatästvältöbb-kevesebb hatäsosszermegtaläläsa tott ki, mint az emlftettek,6s fäjdalomegy6.rtelmüen m6g väratottmagära.A luesz kezelö- mentes volt a beadäsa.Ennek alapjdn hasznältak, amelynek indulhatott a scleroteräpiavilägh6dit6 sdreszublimätot erds sclerotizill hatdsdtPauI Linser ritjära, 6s ez6rt nevezlk Sicardot a (5. äbra) 6szlelte,ösez€rtezt a gy6gy- ,,scleroteräpiaatyj6naK'. Felfedezdse szert varix kezel6sre is hasznälta nem volt vdletlen, hiszen m6s, az in(1911). A kezel6sekmelldkhatäsait jekcids technikähozkapcsolddö felis(fäjdalom,parav€näs adäskornecrosis, merdse is volt. Idegfäjdalmak esetdn higanymörgezds, enteritis, nephritis) alkoholt fecskendezettbe az idegekbe lätva,a tömönykonyhasdoldatratert - pdldäul ischidsban-, igy szüntettea 6t. Ezzel kapcsolatoseredmönyeit fäjdalmat. Mäsik felfedez6seaz abban 1925-benközölte.MddszerdtElischer az idlhen divatos j6dkezeldssel kapErn6(1888-1944)is ätvette,6stapasz- csolatos.Mindenföle baiokat kezeltek 30

6. äbra. Jean Sicard (1872-1929\, a,,scleroteräpiaatyja". i6ddal, akkoriban j6rta az a mond6s: ,Ia nem tudod,mi a baja a betegnek, akkor adjäl neki jddkälit". Injekcids kezel6srekdszftett6ka napraforgdolajat 6sjödot tartalpazlLipiodolt.Sicard vette 6szre,hogy intramuscularisbeadäsät követden a röntgenvizsgälat kontrasztnyomot mutat. Enttfln a szervezetbe szintemindenhovabeadtäkezt a gy6gyszert, k(sdrletezteka különbözö'konüasztosvizsgälatokkal. E tdmakörbenlegfötb 6rdeme a myelogräfiakidolgozäsa.

Erbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. szäm, 199513.

A SCLEROTERÄPIA.

7. äbra.RaymondTournay (1893-1984),a sleroteräpia legelismertebb . francia szaktekint6lye. A scleroteräpiaalapjait Linser 6s Sicardtehätleraktäk,a mddszertoväbbi finomitäsaa követd'krevi4rt.Sicard tanitvänya,RaymondTournay (7. äbra) dolgoztaki az intravaricosus coagulum eltdvolftäsänaktecnlkdjilt. Az Egyesült Älamokban dolgozl E. J. Orbachaz ,,ur block' mddszertközölte. A tudomäny6s technikahaladäsäval toväbbiüjabb 6s üjabb gyögyszerek jelentekmeg,6s ezzeleljutottunka ma hasznältsclerotizä16 szerekhez 6s technikäkhoz.Hosszüidd'nkeresztüla k6miai nevdnnätrium tetradecylszulf6t, gy6rinev6nSotradecol(Franciaorszägban Trombovar, AngtiäbanS.T.D) volt ös maradt mäig is az alapvetf gydgyszer.Hasonlöanj6, er6'shatäsü szerajddtartalmri VariglobinvagyVarigloban.Az eml(tettekkel6rteel sikereit a IL viläghäborütkövetd idö'szakbanKarl S,gC(8. äbra) Sväjcban,akinek mddszereelterjedthazänkbanis. Ennekaz iddszaknak hasonl6kaliberti szaktekintdlye irorszägbanGeorgeFegan (9. äbra). Legfdbb 6rdeme,hogy szövettanivizsgälatokalapjänmegällapftottaa scleroteräpia kapcsänalkalmazotlkompressziös kezel6soptimälis id6'tartamät.A 60-as 6vektdl kezdve terjedt el egy m6g rijabb gydgyszer, kdmiainevdnpolyetoxy-dodekdn, gyä-

8. äbra.KarlSigg (1912-1989), akinek technikäja hazänkbais ätkerült.

9. äbra. GeorgeFegan, a kompresszi6s kezel6s optimälis id6tartamänak meghatäroz6ja.

ri nevönAethoxysklerol,amelyugyan gyengdbbhatäsri,m6giselddeindln6pIrodalom szerübbdvält, nyilvän kevesebbmel7. Bihari L.' Az alsd vdgtagi varicositäs l6khatäsamiatt. kezeldse scleroteräpiäval 6s mütötpälyafutäsahazänkA scleroteräpia tel. Kandidätusi 6rtekezös. 1987. ban mäskdppenalakult,mint az emlf1,9-2t. tett orszägokban. Ennekoka az, hogy 2. Bihari L; Elddeinka vdnäkbetegs6az ötvenesdvekbena speciälissclerogeirdl. Orv. Hetil., 133: 3210-13. tiz6l6 gy1gyszereksem 6s a speciälis (1,992). ismeretek6s tapasztalatok sem tudtak 3. Bischof,J., Grossmnnn,K., Scholz, bejutnia vasfüggönyön. A nemmegfeA.: Phlebologie.MedikonVerlag6s lel6'gydgyszerek 6s technikäkkövetGustavFischerVerlag,1990. kezm6nyelehetett m6lyvdnästhrom4. Doby, 2..' Development of Angiogbosisokeldforduläsa. Ebb61adddottaz raphy. Publishing sciences Group, a hivatalos älläspont,amely nem tett Inc. 1976.54-58. különbsdget a mddszert helyesen, bemegfelel6gy6gyszerrel, szakismerettel 5. Elischer E.: A visszdrtdgulatok fecskendezössel gyögyitäsäröI. val6 6s technikävalalkalmazök6s a kontäOrv. Hetil.,66: 560-3.(1925). rok között,hanemhatalmiszövalellenezteazinjekcidsvisszörkezeldst. Vol- 6. Hohlbaum,G. S,.'Ikampfaderverödung im 17.Jahrhudert? Phlebol.u. tak n6hänyan,akik a hivatalosälläs(1985). Proktol., 14: 2-6. pont ellen6re,a külföldi jd eredmdnyeket ismervevällalkoztaka scleroterä- 7. Vas Gy.: Az alsd vdgtagv€näsbetegsdgei. Medicina,Budapest, 1963. pia alkalmazäsrära. Enneka korszaknak 8. Vas H{dvdgi,I..' Gy., Balassa 6rseb6volt zäszl6viv6jeBodolq Györgyf6orszeti munkässägärdl. Orv. Hetil., vos,aki szemdlyesen Siggtdltanultaaz (1983). 724:709. -ben, eljäräst7947 6seredetigyögyszerekheztudotthozzäjutni.Munkäja,tapasztalatai nem kerültek közl6sre, Dr. Bihari Imre ezörtcsaka 80-asdvekbensikerültelHaynal Imre fogadtatniazt a t6nyt,hogy ez a mddEgöszsögtudomönyiEgyetem szeritt a Kärpät-medenc6ben dppolyjö Sziv- ös ErseböszetiKtinikn eredmdnnyelalkalmazhatö, mint a vi169bärmelymäsrdszdn. lI35 Budapest, Szabolcs u. 33-35.

6rbetegs6gek, II. dvfolyam 3. szäm, Lggll}.

3l

BESZAMOLÖK

Van-e rijdonsdg a ly-phol6giäban? (Beszärnoli

az Eurhpai

Lymphol6giai

Tärsasäg

XX. Kongresszus6,r6l, Titi-t6, 7995. rnäjus 26-27.) meseA Feketeerdö'6s a Titit6 magaa megelevenedett k6szkönyv.Hogy a kiränduläsra6s a term€szetcsodälatära az k6t tetd környezetbenm6gis voltak az eld'addteremben, dolognakvolt köszönhetf- a magassz(nvonahieldadäsoknak €s az esdsrefordult iddnek. lätszölagegyedülkdpviseltemhazänkat, A rendezvdnyen szervezdjeFöldi Etelde csaklätszölag,mert a kongresszus ka vo\t, a tärsasägdoyenjepedlg Földi Mihdly professzor. ahazu Rajtuk kivül m6g jelen volt sokunktanit6mestere, klinikai lympholögiainspir6l6ja,Döri Györgyis. A viläg lympholdgusaittömöritdNemzetköziLympholögiai Tärsasäg(InternationalSocietyof Lymphology) 1966banalakult.Ezenbelül jött l€tre a jelen rendezvdnytszerveEuropden zd EurdpaiLympholdgiaiTärsasäg(Groupement de Lymphologie),amelynekszdkhelyeBrüsszelbenvan. A mindig nagy nem angol nyelvü nemzetközitärsasägokndl probldmaa kongresszus nyelve,igy jelen esetbenis, hiszen N6metorszäga tärsasdgfranciaind(ttatäsri,a kongresszus de a tudomänyosszaknyelvm6gbankerültmegrendezdsre, a leglobbat:a is az angol- ezenbäbeli zavarmegoldäsära häromnyelvri szinkrontolm6csolästvälasztottäk. A szämosdrtdkeselö'adäsközül ndhänyaterdemeskijelentdsszerepe emelni.A lymphoedemaprogresszi6jdban hiszena nyirokkeringds lehet a bakteriälisgyulladäsoknak, viszonta kizavra kedveza baktdriumokszaporodäsänak, toväbbrontjaa nyirokkerinvdltottgyulladäs6s hegesedds gdst. E kdrd€sselfoglalkozott a lympholdgia egyik 616 klasszikus,W. L. Olszewsky(lengyel),aki annakidei1naz elsd lympho-venosusshunt-ötkdszftette.Jelen vizsgälatai soräna bdrfelszfnkülönbözd'helyeirdl,a subcutisbdl,a nyinyert mintäkat rokcsomökböI,a v6rbdl 6s a szövetnedvbdl ce\6ra.A bd'rfelszlnÖn6s a melybentabakteriumtenyeszet lält bakteriumokalapjänmegällapitotta,hogy a szövetekbe kerüld bakteriumokleggyakoribbbehatoläsihelyei a körmök körül €s perianalisanvannak. A taldlt bakt6riumok rendszerintcoccusok,amelyekPenicillinrevagy Gentamycinte örz€kenyek.Szämuka bd'rt61a mdlybehatolvaegyre kevesebb. Szint€na gyulladästömakördvelfoglalkozottR. V. Clubak€szlelhetö'nem zan(fuancia)is, aki a lymphoedemäban teriäliskrönikusgyulladdsrdltartotteldadäst.Ennekfennäljelentö's mononucläsätszövettani vizsgälattal bizonyltotta: Okkdnt a felszaleäris infilträci6t talält lymphoedemäban. porodott feh6rj6t6s feherje metabolismusttarÜa,toväbbä 32

Fötdi Etelka,a kongresszusszervezdje6s Földi Mihäly professzor. negatfveredmdnyeezenesetekbena baktd.riumtenydszetek ket adtak.Ez a gyulladäsantibiotikumadäsan6lkülelmülik. lehetö's6geirdl U. F. A recidivä16erysipelasmegeld'zdsi Haustein(n6met)beszölt.Leggyakoribbkdrokozdeseteikvolt, ez€rta betegekimmun vdlaszSt ben is a streptocossus er6'sitdvakcinätalkalmaztaksikerrel,hüsz €ven kereszttil, eg€szenaddig, amig eü a keszitm1nytbe nem tiltottäk. 6s Mostm6ra megel6z6seszközeia Penicillintartösszeddse a nyirokmasszäzs. el6rtkedKdt olaszelö'adöszämoltbe a melegkezeldssel mivel a meleg Ez ann6lis €rdekesebb, vezderedm€nyeikrdl. - L.'t'fejezetpl. napsugärzfls egydbmddon tört6n6'behatäsa tenrontja a lyphoedemaällapotät.U. Fox mikrohullämi k6szüleketalkalmazott,a bd'r felszinet38 fokra melegftette. Betegeithäromhötenkeresztülnapontakezelte,majd szövetteni vizsgälattalellendrizteaz eredmenyt.Azt tal6lta, hogy a nyirok kapillärisokszämanövekedett,ugyanakkora recidivä16erysipelasokeld'forduldsacsökkent. A mäsik szeru1,C. Campisinem mikrohullämükdszül6ketalkalmatülmelegszenek 6s zott, mert ilyenkor az izzads|gcseppek megdgethetika bö'rt, hanem magaspäratartalmülevegö't hasznält.Ez a mddszeris sikeresnekbizonyult - kompressziöskezeldsselkombinälta6s a duzzanatokjelentd'sredukcidjätöszlelte. A gyulladäsokkapcsänl6trejöv6'nyirok6relvältozäsok iddbelilefolyäsärölH. J. Leu, sväjcikoll6gataflott el6adäst. frbetegs6gek, II. 6vfolyarnS. azälrr.,l-ggltS.

BESäMOLÖK Elmondta,hogy a gyulladäshatäsäraa nyirokerekobliterä- tän, percenkdntjelentkezd'1-2 kontrakcidätlagosan5,8-ra lddnak rendszerintbealvadnak,hiszena nyirok is tartalmaz növekedett.A transzkutänstimuläciövalszint6nmegdupläaivadäsifaktorokat,amelyeka gyulladäsmiatt l6trejött en- zddotta kontrakcidkgyakorisäga. A mitdti kezel6seredm6nyeirdlR. G. Baumeister(n€dothel defektusokhatäsfua aktiväl6dnak. F,zekaz elzdr6dott ak €s ismdtfunkcionäl- met), C. Campisi(olasz)6sA. Pietravallo(olasz)szämoltak nyirokerekkdsdbbrekanalizälödhatn be.A bemutatottmilaoszkdposmddszerekcsakegyediesenak, vagy vdglegelhegesednek. nem helyettesfthetika manuäliskeCsaknem700 emlö'mütöttbetegenv€gzettfelmerdsenek tekbenalkalmazhatdk, eredm6nyeitismertetteJ. C. Fernandez(francia).Megälla- zel6st,egyetleneldnyüknekazt tartjäk,hogy segitsdgükkel kisebb pitotta,hogy emld'mritötutän 347o-banlehetettoedemätki- lassü, ällanddjavuläs 6rhetö'el, a visszatelö'd6sek vagy elmaradnak. m6rt6hiek vasta1,9 cm-rel alkar a felkar 2,9, az mutatni:ätlagosan Eddig lymphologusokältal nem vizsgältprobl6märatagabb.Radikälismastectomiautän 4,2 cm, mfg konzervativ müt6t utan 2,7 cm a vältozäs.A dominänsoldalon rend- l6lt P. Brdutigam(n6met)szellemesmegoldäst.Az ARDS szerintgyakoribbaz oedema,mfg a nem dominänsoldalon (adult respiratorydystresssyndrom)korai diagnosztikäjät is speciälismödszerrelvögezte:rädidaktfv izot6ppaljelzett vettea k€t vegtagközöttnormälisan nagyobb.SzSm(täsba 6s humän albumint adott a betegnek.A vöa dominänsv6gtag vörösv6rtestet mintegy1-2cm-eskülönbsdget fennä116, javära.Az eltävolitottnyirokcsomökszäma10 6s20 között rösv6rtesteka lumenbdlnem l€ptekki, mfg a humänalbuvolt, de az oedemäk6s a nyirokcsomdkszämaközöttnem min köros esetbenelhagyta az 6rp6lydt.Ezzel m€g az elött diagnosztizälhatd Vizsgälataikiterjedteka mft6t kapcsdn ARDS radiol6giai 6szlelhetö'söge talält összefüggdst. is. betegsdg. fell6p6'vällizületi mozgäskodätozottsägra volt a rendszeresen a lympholdgidnbelül szinte Mint läthat6,a kongresszus konzervatfvsebdszimegEzt radikälismüt6tutan 57Vo-ban, el6alegrangosabb 6szlelte.Meg kell jegyezni,hogyennek teljes körk6petmutatotta rÖszterületek old6sutän27Vo-ban között eld'adäsok Az ismertetett felvonultatdsdval. is van. szerepe ddinak az irradi{cifnak rendszerint fell6p6söben szämäraismefoglalkozotta több olyanvolt, ami a t€mairänt fudeklö'dd'k Több szerzdkülönbözdszempontokböl r6szujdonsägot is szämos kezel6simddszer6- rdsencseng,de ezekaz eldadäsok lymphoedemaeddigi legc6lravezetdbb kezel6ssel(lymphdrainage)'U. K. tartalmaztak.Hogy mi az, ami valdban6rt€kes,hasznoslijvel, a nyirokmasszäzs Franzeck(sväjci) a nyirok kapilläris tägassäg6s a bennük donsäg,azt majd az id6 dönti el, de azt mär most tudjuk, sem. vizsgältakezeldsel6'tt6sutän.A hogynincsmegälläsebbena tudomänyägban vättozäsät m6rhetö'nyomäs Dr. B. I. ketheteskezeldstkövetd'ena läbszärkörfogata2 cm-t apadt. A n6hänymikron ätm6rd'jfkapillärisokatmikroszkdpalatt, üvegpipettdvalkanülälta,a kezel6seld'ttinyomäs14,5'utähasonldmdrtdkben na 6,0Hgmmvolt. A kapilläristägassäg redukäl6dott. lymphosecundaer N. Piller auszträlkolldgafelsö'v6gtagi is bea betegegyüttmriködd'häzastllrsät edemakezelÖs€be Ez a megtanitotta. 6rt6kel6s6re 6s annak vonta,a kezel6sre javitotta; az mödszera csonkftdmritdtutänipärkapcsolatot Az Erbelegsögekminden älland6kezel6,aki csak egy beteggelfoglalkozott,mär a legkisebbvältozäsokatis dszlelni tudta, nagyobbfelel6smogyor ongiolögusorvoshozös o söget1rzetta beteg iränt, s jobb volt az együttmiköd€si rokonlerülelekendolgozö kdszsdga betegr€sz€rfl is. V6gü1,de nemutolsd sorbanez koll6gökhozis eliut. jelentdskölts6geket takaritmeg. a megoldds A Mogyor AngiolögioiTörsosdg Ugyanez a szerz1 alacsony energiäjü ldzerkezel6ssel is beszämolt.Helium-Neon6s Galtogjoi 1996.ionuör l.-iötöl diitolonul tapasztalatairöl szerzeLt lium-Arsenid kombinält kezeldstalkalmazott.Az elöbbi kopiök meg foly6irolunkol. felületi, az utdbbi m6ly szövetihatässalbir. Tiz h6tenkeresztül vögeztea kezeldst,kizärllag lÖzerrel,amely utän Hirdef6seel6ri c6liöt! l9%o-os ätlagosoedemaredukciöt6rt el 6s a betegekpanaR6szlelesinformdciö: szaiis csökkentek. Erbelegsöge k szerkeszlös6ge A nyirokutakdirekt 6s transzkutänelektromosstimuläcil08l Budopesf,N6pszinhdzu. 42-44. 6j6r6lE. Kerckhnfs(belga)tartott eldadäst.Megällapitotta, Telefon:1345-468. különbözdällatokizolält hogyspeciälisäramimpulzusokkal fokozhatd.A spona kontrakcidgyakorisäga nyirokereiben

Hirdessen folyöirolunkbon!

frbetegs6gek,II. 6vfolyam3. szäm,199513.

33

rÖnEvEruvEr

Kongresszusok E rende zvänyek . Eurripai Erseb6sz Tärsasäg lX. Evenk6ntiTalälkozdja. 1995. szeptember 30. - oktöber3. Antwerpen,Belgium. lnformäciö: M. Lydia Franken, Hebo ConventionBureau,Cogel-Osylei36., B2600,Antwerpen,Belgium. 5. Nemzetközl Er-Hemodinamikal Talälkozö (az 6rdiagnosztikastandardjai).1995.okt6ber13-15.Bologna, Olaszorszäg. lnformäciö:Divisione di Angiologia e Serviziodi Fisiopatologia Vascolare.OspedalePoliclinicoS. Orsola-Malpighi, Via Albertoni, 15-10138, Bologna,ltaly. Amerikal Angioldglai Koll6glum Kongresszusa. 1995. oktöber. 15-22. Maui,Hawaii,AmerikaiEgyesültAllamok. /nformdciö:Joan Shaffer, suite 103, 1044 Northern Blvd., Roslyn, N. Y. 1 1 5 7 6U , . S.A. Angioldgiai Kong;esszus. 1995.oktöber 18-20. Saint-Etienne,Franciaorszag. lnformäciö:Dr. GhristianBoisser,Service de M6decineVasculaire,C. H. U. de HöpitalNord,42055 Saint$aint-Etienne Etienne,Cedex02, France. Haladäe az Anücoaguläns, AntlThrombolytlkue thrombotikue 6s Gyrigyszerekben.1995. oktdber23-25. Rgstenosls: A Megel6z6s 6s Kezel6s Uj Strat6gläi. 1995. okl6bgr 26-27. Washington, AmerikaiEgyesültAllamok. lnformäciö: IBC USA Conferences, 225. TurnpikeRoad, Southborough,MA 01772-1749, U. S. A. MH Központl Honv6dkdrhäz Erseb6szcti Osztäly 10 6ves jubileuml tudomänyos rendczv6nye, a Magyar Angiol6gial Tärsasäggnl közös tudomänyos ü16e.1995. oktöber 27. Budapest,Xlll. RöbertKärolykörüt 44. A kdrhaz elöadö6s tanäcsterm6ben. lnformäciö:dr.DlustusB6la oszt. vez. föorvos.Tel.: 270-0611. V6näs Thrombosle Csoport Nemzetköl Konferencläja. 1995. oktdber 30. - november2. Aalborg,Dänia. lnformäcici:Aalborg Convenlion Bureau, Osteragade8., DK-9000,Aalborg, Denmark.

10. N6met Erseb6szetiSzlmp6zium. 1995.november9-11. Berlin,N6metorszä9. lnformäciö:Dr. W. Hepp, Orthopädische Klinikund Poliklinikim Oskar-Helene-Heim,BereichGefässchirurgie, 229. Clayallee, 14195Berlin,Deutschland. 3. Nemzetközl Angiokigial Kongreaazus. 1995. november3O.-december 2. Pärizs,Franciaorszäg. /nformäciö:C6line Brisset, Les Rencontresde L'Angiologie, 11. rue Ferdinand Duval,75004Paris,France. 2. Kelet-llyugati Eur
lnformäciö:Dr. DzsinichGsaba, 1122 Budapest, Värosmajoru. 68. 'Mediterrän 7. Angloftiglai 6s Erseb6szeti Kongreeszus.1996.märcius2326. Limassol,Ciprus. lnformäciö:Options Eurocongress, P. O. B. 4723Limassol,Cyprus. ,,Haladäs az Agyi Revascularizäciriban" ll. Nemzetközl Kongresszus. 1996.äpdlis28. - mäjus2. Jeruzsälem, lzrael. lnformäciö: Ortra Ltd., P. O. Box 50432.Tel Aviv, 61500,lsrael. Stent Talälkoz6 (10 6ves a stent). 1996.mäjus30-31.London,Anglia. /nformäciö:U. Sigwart, Royal Brompton Hosp.Director,Dept.InvasiveCardiology,Sydneystr.,LondonSW36NP, United Kingdom. A Mikrocirkuläciri 6. Vilägkongresszusa. 1996.augusztus25-30.München, N6metorszäg. lnformäciö: INCOMA GmbH, Werner A. Dresel,12. Nieder-Röder-Weg, 63150 Hausenstamm, Deutschland. A Ncmzetközl Angiokigiai Egyesület Eszak-Amerlkal Kongresszusa. 1996.szeptember,Rochester,USA. lnformäciö:P. Gloviczky,Mayo Clinic, Divisionof VascularSurgery,MN 55905, Rochester, U. S. A. Nemzetközl Phlebok5gial Kongreaszua.1996.szeptember 8-12.Korfu, Görögorsä9. lnformäciö: Euroconference Center, Miss Efi Bala,2-4. MessoghionAve.,Athens,Greece. . Eurdpal Ereeb6szetl Tärsasäg X. Evenk6ntl Talälkoz6la. 1996. szeptember 27-3O.Velence,Olaszorszäg. /nformäciö:G. M. Biasi, Bassini Teaching Hosp., Univ. Milan, Dept. Vasc. Surg.,Via M. Gorki50. 20092Cinisello Balsamo,Milano,ltaly. Nemzetközl Anglok5glai Egyesület Eurdpal Kongresezusa.1997.szeptember, R6ma,Olaszorszäg. /nformäciö:S. Novos, Viale delle Alpi, 86-90144,Palermo,ltaly.

ERgerecsEcEKo vAScULAR DISEASES A Magyar Angiol6giaiTärsasäg tudomänyos foly6irata O Scientific Journal of Hungarian Society of Angiology FöSZERKESZTö:DR. BIHARIIMRE Szerkesztdbizottsäg:dr. AcsädyGyörgy,dr. DzsinichCsaba,dr. HorväthLäszl6, dr. HüttlKälmän,dr. JämborGyula,dr. KädärAnna,dr. LaknerG6za,dr. NemesAttila,dr. PappSändor RovatvczctökzAftdnäk'dr. Szabdlmre O Vdnäk'dr.Het6nyiAndräsO Nyitokulak'dr. Dar6czyJudita A/aptudomänyok' dr. Monos Emil OHaemorheologia:dr. Kollär Lajos O Haemostaseologia: dr. Yäczi lstvän O Belgytigyäszat: dr. Käli Andniso Radio/ögrä: dr. MolnärFerenco Bdrgyögyäszal'dr. VärkonyiViktöriao Neurolögrrä: dr. SzegedyNoöert O Gyetmel*onäbetegsigek' dr. TasnädyG6zao Szervezds,touäbbkipzis.'dr. Meskd tv a O Közlemdnyek' dr. Mätyäs Lajos Kiadja az ANGIO Bt. Felelös kiadri az ANGIO Bt. ügyvezetd igazgat6ja. Szerkesztds6g cime: 1081 Budapest, N6pszinhäz u. 42-4. Telefon : 1345-468. Tervezöszerkeszt6s: Sägi Margit 6s dr- S6bor Jr5zsef Nyornäs: Szekszärdi Nyomda, felel6s vezetö: Vadäsz J6zsef

34

Erbetege6gek, II. 6vfnlyam 3. szäm, 199513"

Utmut a,t6 sz erz 6inknelt, cikk, referättlnte beszämol6 6s nyilt lea6l megir6's6,hoz A folydirat c6lja: art6.riäkkal,v€ndkkal6s nyirolmtakkalfoglalkozdközlemdnyekpublikäläsa- beledrtvea Javasoljukaz alaptudoklinikai vagy kfs€rletesmunkäteldnybenrdszesftünk. is. Üi, önä116, hatdrterületeket bemuta€s gyögyäszatiseg€deszközök közldsdt6pprigy,mint mrlszerelqgy6gyszerek mänyokeredm€nyeinek közlem€nyeket is referätumokat törteneti €s ismertet€set. Összefoglald täsdt6s a velük szerzetttapasztalatok mfir megielent gyrfitem6nye hazai irodalmdnak, ez€rt kfvdn lenni a tdma Az ,Jirbetegsdgek' megjelentettink. ism6teltenközöI.Lehetdlegrövid,kb. 10-12g6peltoldalascikkeket värunk. akhralizäläsutdn, közlemönyeket, referätumokformäjäban.Szfvesenlftunk beszämolöKitekintestkfvänunkadni a nemzetköziszakirodalomra, vitäs k€rddsekamelyekndla szakmaiüjdonsägokra, tanulmänyutakrdl, kat hazai€s külföldi rendezv6nyekrdl, munka sorän szerzett szem6A klinikai vagy kfs€rletes hangsrilyt. helyezzük a benkialakult dlläsfoglaldsokra kfvänjuk meglev€l formäjäban nyflt velemenyeket 6s ellenvdlemdnyeket €szrevÖteleket, lyes tapasztalatokat, jelentetni.

I l:::::: :1r: itil i.ttti:t:: l|l i::::::i ii..::

hdrompdldänybank€rjük elktildeni.A gdpel6s K0zftatz a kdziratot6s a hozzScsatlakozddokumentumokat (a sort,soronk€ntkb. 60 betrihelyettartalmazzon. egy-egy oldal 30 lap tört€njen, egyik oldalän) 2-essorközzel rang, tudomänyosc1mne legyenfelttinegy6b A szerzdkteljesnevdtkdrjük kifrni, a doktori cfmmel együtt, retve.A szerz6(k)munkahelydrdlinformä16fejl6cetnemkivänunkmegjelentetni,ezzelis segftvea min6l sz6lemezt a következdrendszerekben: lesebbkörrI szerzlgfudakialalarläsät.Örömmel fogadunkszämftdgepes elsdsorban ezekVenturakiterXyWrite,ASCII, 8-bit ASCII, WordStar3.,4.0,5.0,MS-Word,WordPerfect; vesztik, jesztdseivel,de andlkülis megfelel.Ez esetbenak€ziratravonatkozöältalänosszabälyok6rvÖnyüket de az optimälisterjedelmetk€.rjükfigyelembevenni. k6rünk, amely kiemeli a közlemdny(1) alapgondolatfiteß celj6r,(2) a A cikkekrdl r6szletesösszefoglaldsl öt p6ldäny(3) az eredmdnyeket Az összefoglaldt 6s (4) a következteteÄeket. munkaalanyait6s mddszertanät, ban k€rjük elküldeni,ebbdl egyetlehetdlegangolul.Legföljebbhat, az Index Medicusbanhasznältkttlcsszöt angolul. magyarul,az angolösszefoglal6ban k6rünkfeltüntetni,a magyarösszefoglaldban azonos igyekszünkkerülni.A közlemenybenkövetkezetesen Az irdsmödtekintet€bena tülzott magyarosftäst egyformänfrt szavakatelfogadjuk. fogalommegjelöl6s6re hasznäljukmert az üjak megnehezitikaz olvasäst.Röelfogadottröviditöseket Lehetdlegcsakaz ältalänosan nem megengedhetdk. kdpt6bl6zat aläiräsokban a €s valamint viditdsekaz összefoglaläsban, Az dbrdk ösfönyköpekhdtlapjänceruzdvalaz elsd szend nevetes a cfm elsd szavait,valamint a kÖpfelsd szdldtnyfllal kÖrjükjelölni. köszönetetmondanaka munkäbanvalö a dolgozatvög6rekerüljön,amelybena szerzd'(k) Köszönetnyilvdnitds vagy a munkShoznyüjtott anyagivagy szellemisegfßegert. r6szv6tel6rt, a cit6tumokat.Folyöiratesetdna szerzdku k€.rjükmegszämozni azid€z€,s sonendj6ben Az irodalomjegyz6kben követ, majd a lapszäm a cfm €s a lap neveutän k€rjük az evfolyamsorszämftföltüntetni,amelyetkettd'spont konzervativkezelöse.Orv. He6sv€gülaz €vsz6mzärdjelbenpl.: Bihari I., MelegM.: A v€gtaglymphoedema is k€.rjükmegielölni,pl.: Tomcsänyi oldalszämät azid€ze,ttr€szlet til. 132:1705-8.(1991).Könyv iddz€sekor mütettan,szerk.:Littmann In.: Seb€szeti elv6gezhetdbeavatkozäsok. ältal is (stirgö'ss6ggel) I.: Nem szfvseb6sz lehetöleg 25 Etehel többetne tarAz irodalomjegyz€k Budapest, 1988. 23841. Medicina, I., BerenteyGy. lalmazzon. A cikk v€g€naz elsd szerzdlevelezösicinöt kärjitk megadni.Javasoljuk,hogy a szerzfegy pdldänytdrizzen megsajft magänak. A referdtumbank€rjük feltüntetniaz eredelicfmet,a közl6shely€t€s a szerzdket.Ennek terjedelmeegy-k€t g6peltoldal (2-essorközzel)legyen.Nem eldgszünkmegpusztänaz összefoglaldfordftäsäval. A k6ziratokataz aläbbic(mrek6rjük ktildeni:dr. Bihari Imre, l08I Budapest,Nöpszinhdzu. 42-44.

I4rbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. szärn,l-gg1lg.

35

Eddigmegjelentszämaink tartalmäbol: Aktuäfis: dr. Nemes Alti/a: Az 6rseb6szethelyzeO Alaptudomänyok: dr. Käli te Magyarorszägon Andräs:Vascularisintegritäs6s vascularisremodefing O dr. Monos EmrT- dr. Bdrczi Viktor - dr. NädasyGyörgy:A vena tonus localisszabälyozäsänak biomechanikaiszempontjaiO dr. Nädasy György L. - dr. Monos Emrl - dr. Bdrczi Viktor:A kontrolljaO Art6riv6näktönusänakmetabolikus äk betegs6gel: dr. Laczkö.Agnes - dr. Acsädy György- dr. Nemes Attt/a: Erseb6szetibeavatkozäsoka lelsö v6gtagokart6riäinakmegbeteged6sei miatt O dr. Acsädy György - dr. Järänyi Zsuzsanna - dr. Pntdr Läszlö - dr. Laczkd Agnes fistuläkr6lI dr NemesAltt/a:Az aorto-duodenalis - dn NeJäränyi Zsuzsanna dr. dr. Entz Läszlti mes Afti/a:Az eversiös6s a hagyomänyoscarotis perioperatfv ösz' eredm6nyeinek endarteriectomia szehasonfitäsa o V6näk betegs6gel: dr. Acsädy György - dr. Laczkö Ägnes - dr. Birö Gäbor - dr. EnE Läszlti - dr. Hütt/ Kälmän - dr. Nemes Attila: A vena cava superiorsyndroma6rseb6szetikezel6se: a ,J'formäi.ü interpositumbevezeläseO dr. HetänyiAndräs.'Ujmüt6tieljäräs:a feltärtm6lyv6C dn Sändor Tana v6delmekülsö PTFE-spirällal näs: Üj lehetös6geka v6näs thromboembdliäk heparinokO dr. profilaxisäban: kis molekulasülyü Kollär Laios - dr. Maria Elisabeth Scholz - dr. Ro6s a zsos lsfuän.'A nätrium-pentoszanpoliszullät O összehasonlftäsa Fragmin hat6konysägänak Belgydgyäszal: dr. VdrtesAndräs - dr. Käli And' räs - di Kolonrbslstvän- dr. Sitkei Eva - dr. Pa/k /mre: Als6 vrigtagi art6riäs occlusio kezel6se O dr Nbsz' systdmäsaccelerältthrombolysissel ner Eva - dr. Nädas lvän - dr. Srmon Judrl - dr. Baranyi Eua - dr. Prdda lstuän: Macroangiopäthiäs szövödm6nyekkelkezell 2. tfpusü cukorbete6rt6kel6se a dr gek anyagcsere-helyzet6nek k6rhäzangiol6' megyei egy tehet MesköEva:Mil a Lymphogiai belgydgyäszata az 6rbetegekärt? l6gla= dr. Dardczy Judif A krönikus nyiroköd6ma szövödm6nyeiO dr DaröczyJudit'MikromorphoO l6giai elvältozäsokkr6nikusnyiroköd6mäban Kä/män: dr. Hütt/ György dr. Baläzs Radiol6gla: A carotisrendszerduplexultrahangvizsgälataO Börgy6gyäszalz dr. Värkonyi Vktörn: A läbszär' fek6ly differenciäldiagnosztikäjaO Haemostascol6gfa: dr. Sas Gäza - dr. Kunz Gabrb/la: A klinikaivonatkozäsaiO Gyermekthrombophilia kori 6rbetcgs6gek: dr. TasnädiGöza.'A perif6riäs etiol6giaO erekanomäliäi.l. r6sz:Epidemioldgia, Esetismertet6s=dr. KozlovszkyBerta/an- dr. Va' szr/y Mrklös - dr. Szabö Zoltän - dr. Bänli Csaba - är. Szerafin Tamäs - dr. RSterffyÄrpäd: Az aor- A'tipusü ta dissectiomai kezel6silehetös6geirdl acut dissectiosikerrel operält esete O Toväbb k6pz6s: dr. VäradyZo/tän.'Az eszt6tikusvaricec' tomia technikäjaO Hlstr5ria:dr. Brharilmre:150 6ve születettFriedrichTrendelenburg

36

1T{EGRENDEL6IÄP Alulfrort megrendelemaz EnggTEGSEGBf c. folydirat 1996. €vi szämaitegy pdldänyban,1400,-Ft 6veseldfizet6sidfj€rt. Megrendeld neve:

Cime (väros): Utca, t6r, hSzszdm:

egyidejrileg Az el6fizet6sidijat jelen megrendeldssel belföldi postautalvänyona szerkesztds6gcim6.re (1081Bp., N6pszinhäzu. A-44.)* vagy dtutalässal az OTP Bp. I, Alag,üt u. 3. 501-015800'0 sz. szäml6ra* befizettem.

aläirds * Körjtik a megfelelfszövegetaldhüzni.

JELENTKEZESI I-AP K6remfelv6telemeta MagyarAngioldgiaiTärsasägba. TudomSsulveszem,hogy az 6vi tagdij 500,-Ft, amelyet a rdszemremegktildenddpostautalvänyon befrzetek.Nyugdijasok,egyetemilnllgatök ös nem a tagdiiftontosegösuögtigyidalgozökmßntestilnek zetis alöL. Ndv: Cim:

Telefonszäm:

Munkahelycfme,telefonszäma:

Beosztäs: Szakterület: aläfräs niruÜT, CSUPANAGY BETÜVEL TÖLTSEKI! A MAGYAR ANGIOLÖGIAI TÄRSASÄG TAGJAI RESZEREAZ fRBETEGSEGEK C. FOLYÖIRAT 1996-TÖI-TNCYBNPSI

Erbetegs6gek, II. 6vfolyam 3. sz6rn, 199513.

lruxol@mono Enzimatikus sebtisztitökenöcs decubitus6s ulcus cruris kezel6s6re

lruxol@mono Tiszta alappalindul a sebgyogyuläs lnformäci6: k6pviselete: KnollAG magyarorszägi Kft.Knoll Divizid BASFHungäria u. 1-5. Sereg6ly 1034Budapest, Telefon:2504111. Fax:2504660,2504661

BASFPharma

..

,::,

t;''-

@

f

ErYa.tnlt,

[rtY roryethyI)-rutos idea o-(ß-hyd

(EuüpaiPhlebolögiai 1993Budapest) Ko\gesszus,

MEGELOZESRE: FÄRADT NEHEZ, TÄJÖStÄ8, OEDEMAESETEN NAPI2X1 KAPSZULA

A KIALAKULT

KEZELESENC: PROBLEMÄrc NAPI 3X1 KAPSZULA

MtN.B uEna

rts Er *0 =

\-

Felhasznäläsa:

etfl nerenN AZALKALUnzÄst FOGLALTAKSZERINT TSz: kapszula 3534 göt 3555 VRTO2O/DEC94