Segítség mentoroknak Tartalom
A fejlesztés általános területei, fejlesztendő kompetenciák
I. Önismeret (3 alkalom) Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak bennünket mások?
A serdülő "saját én" keresése. Erényeink
A szociális kompetenciát megalapozó részképességek segítségével a tanulók tapasztalatokat szerezzenek az önmegfigyelés,
felismerése, erősítése, a kiküszöbölhető hibák
önkifejezés, önértékelés és önjellemzés terén.
korrigálása, önmagunk elfogadása és
Megértik, hogy mindenki maga határozza meg
elfogadtatása
tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke,
Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai
színvonala is nagymértékben függ az önmagáról,
Az eszményképek és szerepük az
képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az
önnevelésben
Felelősségvállalás saját személyiségünk alakításáért
A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben
önmagával szemben támasztott elvárásoktól .
A belső kontrollt létrehozó érték- és motivációs rendszer, erkölcsi fejlettség
Reális önismereten alapuló önbizalomra és önállóságra törekvés
Reális igényszint, a kudarctűrés és a sikerorientáció kezelése
Hiteles magatartás kialakítása Kitartás, a kellő akarati működés, a döntéshozás és a felelősségvállalás képessége
A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása
II. A tanulás tanulása (4 alkalom) A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások
Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (az önismeret, az önnevelés képessége, a
Tanítványainkkal el kell fogadtatnunk, hogy az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök fejlesztése (akarati
megfelelő pszichés kondíció biztosítása, az
tulajdonságok, rendszeresség, igényesség,
egészséges és megalapozott önbizalom, az
koncentrációs képesség, memória,
önellenőrzés képessége, az önkritika)
kommunikációs képességek, kreativitás,
A tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése; a megfelelő környezet kialakítása
Tanulási szokások, módok, technikák (az önismereten alapuló tanulási módszerek
vitakészség, önálló információszerzés, igény a tanulásra, a tanulás önépítésként történő elfogadása) - Alkalmasság a célok megfogalmazására, a
kimunkálása; a tantárgyankénti speciális
megvalósítás lépéseinek meghatározása és
tanulási technikák alkalmazása; a folyamatos
sorrendbe állítása, az idővel való gazdálkodás,
önellenőrzés; munka a tankönyvekkel,
az akadályok elhárítása
munkalapokkal, hagyományos és új információhordozókkal)
- Szokássá alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések, a vélemény indoklását, az önállóságot és a kérdésfeltevést
A személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban
III. Társas kapcsolatok (6 alkalom) A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége A szociális kompetenciának a szűkebb A jó és a rossz megkülönböztetése
környezettel való harmonikus kapcsolat részét
Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes erősítő attitűdök fejlesztése, törekvés a tartalmas élmények, tevékenységek, a közös célok
emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására
közösséget teremtő ereje. A szervezett és a
Tudatosság a kapcsolatokban
spontán kialakuló kiscsoport együttes jelenléte A szűkebb környezettel való harmonikus kapcsolat erősítése az osztályban, az ezek közötti feszültségek (érdekellentétek, rivalizálás, vezetési hibák, merev hierarchia). Sztárok és magányos - "arc nélküli" - tanulók, baráti párosok, csoportok.
Feszültségek és konfliktusok tanulók és
A közös feladattudat és a szolidaritás képessége Én és a másik – baráti magatartás, hitelesség, empátia és elfogadás
tanulócsoportok között (kiközösítés, érdek- és
A barátságra és a szerelemre való képesség
értékellentétek, féltékenykedés stb.)
Harmonikus viszony a nemzedékekhez és a korosztályhoz
A család mint az egyén elsődleges
Az egymásra figyelés és a kooperáció készsége
mikroközössége. Szükség van-e a családra,
A másik szempontjainak figyelembe vétele
házasságra? A család történelmileg kialakult funkciói. A különböző életkorú családtagok sajátos problémái, ezek tolerálása, kezelése. A jóakarat Konfliktusok a családban (nemzedéki konfliktusok, gazdasági problémákból eredő
Az együttműködés és a versengés egyensúlyának megtalálása, értékelése A konfliktuskezelési készség A konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikáció
gondok stb.), ezek kezelésének, feloldásának lehetőségei A serdülő sajátos szerepe a családban, felelőssége a családi élet légköréért A család külső kapcsolatai A családi élet zavarai, a széteső család. A csonka család problémái, kapcsolattartás a különélő szülővel Távol a családtól (élet a kollégiumban)
IV. A konfliktuskezelés (5 alkalom) A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség - Törekvés a közös problémák együttes megoldására.
Képességek fejlesztése a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, a társas kapcsolatok minőségének
- A konstruktív konfliktusmegoldás menete
javításában
a probléma pontos körvonalazása
Az önismeret, a saját tapasztalatok
a közvetlenül és közvetve érintettek
tanulságainak hasznosítása, a saját felelősség
érzelmeinek, aggodalmainak és reményeinek
belátása, a pozitív énkép, az egészséges
feltérképezése, szempontjainak feltárása
önérvényesítés
a megoldási alternatívák gyűjtése az összegyűjtött megoldási módok mérlegelése, a megfelelő kiválasztása,
Megfelelő kommunikációs készség, az empátia, a tolerancia, mások különbözőségének elfogadása
törekvés a "nincs vesztes" elv
Az együttműködés készsége és képessége
érvényesítésére meghatározott idő után az eredmény értékelése Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságok levonása
V. Lelki egészség (2 alkalom) A serdülőkor mint a személyiség kialakulásának
A lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény
döntő szakasza, az életkorból fakadó problémák,
felkeltése, ennek kialakításához és megőrzé-
feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége,
séhez szükséges készségek és képességek
konfliktus szülőkkel és pedagógusokkal, kortárs-
kialakítása, fejlesztése
csoportok az iskolában és azon kívül)
Az erkölcsi érzék kiművelése
Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom
Az erkölcsi érzék kiművelése Képességeink és korlátaink tudata Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélye
Erkölcsi érzék. Jellem és illem. Önnevelés, példakövetés
A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának "technikái"
A megfelelő konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele; a megfelelő mentálhigiénés állapot mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele
VI. Testi egészség (4 alkalom)
Az erkölcsi, morális, intellektuális képességek fejlesztése
Az önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése és kialakítása
Saját idegrendszerünk, hangulatunk ismerete, készség és képesség a kezelésükre A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége
Az egészségmegőrzés igényeinek felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése
A testi és lelki egészség összefüggései A pszichés zavarok testi jelei A lelki egészség megerősítése esélyt ad az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére
Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete
Az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, a harmonikus élet értékként való tisztelete, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkultúra kialakítása; a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. A káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) kialakulásának megelőzése. Felelősségtudat az egészség megőrzésében
Az önfegyelem, az akaraterő, az én-azonosság fejlesztése
Problémaazonosítás, a megoldás keresése
mint az önismeret szerves része (egyéni hajlamok,
Ok-okozati kapcsolatok felismerése
jellegzetes betegségtünetek felismerése a
Ellenállás a csoportnyomásnak
hipochondria tudatosítása)
A serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatainak ismerete, megértése
Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése
Segítségnyújtás, szociális érzület Az emberi élet megbecsülésének képessége, a test, a lélek egészségének megóvása
A szabályok elfogadásának képessége, szabálykövetés
Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb.)
Fertőzések, járványok A betegségek megelőzésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása, törekvése a lelki egészség megteremtésére)
Balesetek megelőzése (a balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk, segítségnyújtás baleseteknél)
VII. Médiatudatosság (2 alkalom) A valóságos és a virtuális világ különbségei Az információk tengerében való eligazodás
Fel kell készíteni tanulóinkat arra, hogy a
kérdései
A média hatásmechanizmusai A média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolat
Jogi és etikai kérdések Mindennapi kommunikáció A nyelvi igényesség és igénytelenség
globális nyilvánosság felelős részévé váljanak, értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét.
Értelmező, kritikai beállítódás kialakítása A valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének képessége
A kommunikációs képesség fejlesztése Kapcsolattartási-fenntartási igény másokkal
A lelki erőszak kerülése és elutasítása.
VIII. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire (2 alkalom) Ki milyen pályát szeretne választani az érettségi után?
A jövőbeni munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos elvárások
A képesség fejlesztése a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel való összehangolására
A munkakör betöltésének feltételei
A reális önismeret, önelemzés, önkontroll igénye
Az alkalmazotti minőségben végzett munka
Az együttműködési készség
A vállalkozói minőségben végzett munka
A próbálkozási hajlandóság
A munkaerkölcs
A küzdőképesség, a kitartás A normaismeret, a normakövetés
IX. Hon- és népismeret (3 alkalom) Szűkebb pátriánk múltja, hagyományai, jelen problémái
A haza közösségteremtő alkotóelemei: a
Ösztönözzük tanítványainkat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására,
nyelv, a táj, a kultúra, a történelem, a nemzeti
ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi
szimbólumok, ünnepek, szokások, a közös
tevékenységre. Fontos, hogy ismerjék meg a
távlatok
városi és a falusi élet hagyományait,
A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok
jellegzetességeit, mert ez segít
előremutató és visszahúzó szerepe. Nemzeti
eligazodni a jelen társadalmi változásaiban,
sorsfordulóink.
ellentmondásaiban
Az értékválasztás képessége
Hazánk jelenlegi állapota és belátható jövője. Közvélemény, közhangulat.
Az identitás – a hazához tartozás felismerése, megélése és tudatos vállalása révén kialakuló, differenciált felépítésű önazonosság
A véleményalkotás képessége, vitakészség A döntés képessége – a nézetek és bejárható utak közötti választás
Konfliktuskezelés – társadalmi konfliktus, válság, értékválság
Nyitottság és kíváncsiság, sokrétű érdeklődés Információszerzés, információkezelés
X. Aktív állampolgárság (2 alkalom) A civil társadalom kialakítása
A jogok és a kötelességek ismerete az iskolában
Az emberek egyenlőségének elismerése, a faji, és a társadalomban, a demokráciának mint vallási, etnikai különbségek elfogadása,
értéknek az elfogadása
előítéletmentesség
Igény és szándék a saját előítéletekkel való
Az alkotmányosság, a törvényesség, az
szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a
állampolgári jogok ismerete, gyakorlása,
másság elfogadására
tisztelete
A szabályok alkotásának és elfogadásának
Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye
képessége, szabálykövetés
iránt, lehetőség szerinti bekapcsolódás
A szolidaritás képessége
problémáik megoldásába
Szociális érzékenység
Érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt
A választás szabadsága és az ember felelőssége
Feladatvállalás Információkezelés Kommunikáció – kulturált vita és érvelés Tolerancia, nyitottság Gondolkodás – összefüggések keresése
XI. Környezettudatosság (2 alkalom) Az emberiség globális problémái, mint minden egyes embert érintő gondok
A "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" szlogen értelmezése
A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme
Környezetetika A szűkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elleni fellépés
Erőszakmentesség Felelősségvállalás a jövendő generációk sorsáért
A világon létező különböző nemzetek egyenjogúságának elismerése, egyetemes emberi jogok
Globális sokszínűség
Ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A világ problémái iránti érdeklődés, az egyéni felelősség belátása
Felelősségvállalás A szabálykövetés, szabályalkotás képessége – Véleménynyilvánítás és véleményalkotás Konfliktuskezelés Választás és döntés A személyes és a közösségi értékek összehangolásának képessége
