SEGÉDANYAG MENTOROKNAK ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM

SEGÉDANYAG MENTOROKNAK ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM

PÁLYAVÁLASZTÁS, PÁLYAORIENTÁCIÓ

A mentorálás célja, a mentori feladatok, a mentor szerepe

Azokat a munkatársakat (tanítók, tanárok) nevezzük mentornak, akik nemcsak a tanuló tanulási folyamatának segítésével és figyelemmel kísérésével vállalnak szerepet, hanem tanácsadó-vezető-védő feladatkört is ellátnak. A mentor képzett és motivált, az oktatás terén szerzett élet-és szakmai tapasztalatai lehetővé teszik a mentorált széles körű segítését. Fogékony tanítványa jelzése iránt, arra azonnal igyekszik reagálni, érdeklődik. Milyen a jó mentor? Olyan személy, aki határozottan és gyorsan dönt, döntéseiért vállalja a felelősséget, képes mások lelkesítésére, irányítására, támogatására, alkotó képzelőereje segíti a munkában. Nagy empátiás készséggel bír, türelmes, jó szervező. Képes hatást gyakorolni egyes emberekre, csoportokra, dönteni kritikus helyzetekben, példát mutatni, bátorítani másokat Emberi tulajdonságai: -

ambíció, kitartás, akadályoktól nem meghátrálás problémamegoldó képesség, lényeglátás és szelektálás képessége (a programban érintettekkel való konfliktus esetén nagy szükség van rá)

-

erkölcsi

értékek

(lelkesedés,

empátia,

őszinteség,

becsületesség,

megbízhatóság, hitelesség és nyitottság, humor) -

humorral is hozzá lehet járulni a nehézségek leküzdéséhez

-

törekedni kell a kritika elfogadására

-

előrelátás – a kockázatvállalás bátorsága

-

együttműködési készség fontos a tanulóval, a tanulót körülvevő, az őt tanító és nem tanító felnőttekkel

-

ha a mentornak nincs önbizalma, akkor a mentoráltnak sem tudja kellően fejleszteni, kialakítani az önbizalmát

-

kognitív képességgel, szakértelemmel, kreativitással, rugalmassággal nem csak

a

mentornak

kell

rendelkezni,

hanem

minden

oktatásban

tevékenykedő szakembernek -

képes legyen megfelelő értékrend kialakításával segíteni a célok elérését

-

talpraesett legyen, feltalálja magát minden körülmények között

A mentor tanácsadó, önbizalom növelését segítő, erkölcsi támogatást adó, bátorító, dicsérő, reális önismeretet kialakító személyiség.

2

A mentor feladatai, aki az iskola-és pályaválasztást is segíti: -

tanulási körülmények felmérése

-

családlátogatás (nagy szerepe lehet az első családlátogatásnak, a jó hangulatú, közvetlen beszélgetésnek a későbbi kapcsolattartásra)

-

családi körülmények felmérése

-

rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal

-

a gyerek kompetenciáinak felmérése

-

a tanuló érdeklődési területe

-

tanulási hiányosságok feltárása

-

kapcsolati zavarok felismerése (diák-tanár, diák-diák, szülő-diák)

-

pályaválasztás, iskolaválasztási célok

-

korrepetálás

-

ellenőrzés, értékelés nélkül nem lehet a mentorálás eredményességét mérni

-

életvezetési tanácsok, (leginkább életvitel, osztályfőnöki, etika órán, délutáni beszélgetések során tehetjük meg)

-

szabadidő közös eltöltése (könyvtár, a neten tartalmas programok, a tantárgyakat segítő kiegészítő anyagok keresése, hétvégi egy napos gyermekprogramok, egy hetes táborok, melyet a mentor szervez iskolai szinten, gyermek civil szervezetek programjaiba való bekapcsolódás, esetleges versenyekre kísérés, egy-egy edzés meglátogatása, kiállítások megtekintése, osztályszintű mozi látogatás, amelyen a mentorált tanuló is részt vesz, múzeumlátogatás, minden mentor a saját lehetőségeit használja ki, stb.

-

önképzés (továbbképzések, konzultációk)

-

kulturális szokások

-

szakemberek bevonása (külső-belső, szükség esetén családgondozó)

-

multikulturális nevelés (sokszínűség)

-

tehetséggondozás- mindenki tehetséges valamiben, csak szükséges felfedezni, hogy ki, miben? „ A tehetség olyan, mint a Nap előbb, utóbb fölfénylik!”

-

a mentorok nagymértékben hozzá járulhatnak a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók tehetségének felismeréséhez, ezzel is biztosítva számukra az esélyegyenlőséget 3

További feladatok: -

Egyéni fejlesztési tervet készít, amelyben a tanuló tanulmányi előmenetelét nyomon követi, különböző pedagógiai eszközökkel (kommunikációs játékok, önismereti

játékok,

irányított

beszélgetés,

helyzetgyakorlatok,

szerepjátékok, érdeklődés, különböző tanulási technikák kipróbálása, esetmegbeszélések, tesztek töltése,

értékelése,

ön-és pályaismereti

munkafüzetek, felmérő lapok töltése, amelyek az ön-és pályaismeret fejlesztését szolgálják). -

Háromhavonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését (az értékelésre meghívja a tanuló szülőjét, a tanulót, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálatot, a gyámhatóságot, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét, fejlesztő pedagógust).

-

Az értékelés eredményét az előrehaladási naplóban rögzíti.

-

Legalább heti 3 órában foglalkozik a mentorált tanuló felkészítésével, fejlesztésével.

-

Elősegíti azt, hogy a tanuló tanulmányi eredménye javuljon.

-

Részt vesz azokon a rendezvényeken, amelyeket a pályáztató szerv szervez az Útravaló Ösztöndíjprogram sikeres lebonyolítása érdekében.

-

A mentori munka tanórán kívüli feladat.

A mentor tanár szerepe a tanulás segítésében, aki egyben diákja iskolaválasztását, pályaválasztását is segíti: -

Segít a kérdések megválaszolásában, hogy a tanuló következtetéssel jusson el a válaszig.

-

Bátorítja tanítványát.

-

Nem ő mondja meg a választ, hanem rávezeti a tanítványát a válaszra.

-

Eléri, hogy a tanuló felelősséget vállaljon a saját tanulási folyamatáért.

-

Tudja, hogy a tanulónak minél több egyénileg megoldott példára van szüksége.

-

Épít a tanuló előző tudására.

-

Fogékony a diákja jelzése, hangulata iránt, és képes azonnal reagálni.

-

Motiválja tanítványát a minél több tanulási technikák kipróbálására.

-

A mentornak nem kell hatékonyan előadni, tanítani, hanem kedvet kell kialakítani a tananyag elsajátításához.

4

-

A saját tudását a tanuló építi fel, nekünk, mentoroknak, ezt az építkezést kell segíteni.

-

Az ismeretek önálló megszerzésére kell megtanítani a fiatalokat!

-

A felismert problémák megbeszélése, esetleg vitája, majd értékelése, összegzése.

-

Fontos az azonnali visszacsatolás.

-

Ha a mentor figyelembe veszi tanítványa igényeit (tanulási stílusát, problémáit, időbeosztását,

stb.)

nagymértékben

hozzá

járul

tanítványa

személyes

fejlődéséhez. -

A jó tanulásszervezés az egyik legfontosabb feltétele a sikernek.

-

A program kiemelt feladata a tanuló haladásának folyamatos figyelemmel kísérése.

Néhány jó tanács mentoráltjainknak! Tudnod kell, hogy: -

minden szellemileg és testileg egészséges ember a pályák sokaságára alkalmas

-

a legtöbb képesség kellő szorgalommal fejleszthető

-

alaposan vesd össze képességeidet a kiválasztott iskola, pálya követelményeivel

-

a döntés előtt gondolkozz több lehetőségben is

-

hallgass meg mindenkit, aki segíteni akar neked, de ne feledd, a legfontosabb az iskola-és pályaválasztásnál Te vagy!

Nincs rossz iskola és pálya, csak rossz választás!

5

A fejlesztés lehetséges eszközei, az egyéni tanulás segítése Az oktatással szemben megváltoztak a külső elvárások A minél több ismeretanyag elsajátíttatása, a lexikális tudás helyett a képességek, az adottságok megerősítése, az egyéni fejlődéshez való rugalmas alkalmazkodás került előtérbe. A NAT meghatározza azokat a kiemelt fejlesztési feladatokat, melyek „az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják”. Az életpálya-építés kerettanterv kiemelten – kezelve az „énkép, önismeret, tanulás, testi és lelki egészség; felkészülés a felnőtt lét szerepeire” területeket – határozza meg célrendszerét, írja le a tartalmakat és a megvalósításhoz ajánlott tevékenységeket. Ez számunkra azt jelenti, hogy felértékelődnek azok a stratégiák, módszerek, amelyekkel a heterogén csoportokban megvalósíthatók az egyénre szóló személyes törődést segítő tanulásszervezési eljárások alkalmazása, építve az egymástól tanulás pedagógiai lehetőségeire. A sokféle tanulót együtt nevelő tanár feladata, hogy segítse a nagyrészt önálló tanulási tevékenységet. A tudást ugyanis minden tanuló maga építi fel, ebben a folyamatban a pedagógus szabályozza, de nem vezérli a tanulási tevékenységet. A tanulás szervezése A tanuló számára elegendő időt biztosítsunk a kitűzött készségek elsajátításához és mérjük, értékeljük, hogy sikerült-e az. Támogató, segítő tényezők: a motiváció egyénhez igazított folyamatos fenntartása, korrekciós lehetőségek, a tanuló egyéni képességeinek figyelembe vétele a fejlesztésben. A tanulás-szervezés stratégiái, módszerei direkt és indirekt módon történhetnek. Direkt lehet: magyarázat, kérdezve kifejtés, szemléltetés, gyakorlás, előadás. Indirekt módszerek: megbeszélés, fogalomalkotás, probléma-megoldás, kutatás. További változatosságot jelenthet az önálló tanulás, egyéni feladat megoldás (esszé, mestermunka, számítógépes segítség). A fejlesztő értékelés az ösztönzés a tanulási képességek fejlesztése visszahat a belső motivációra, az önbecsülésre, a pozitív énkép kialakítására.

6

Egyéni fejlesztés Az egyéni fejlesztési tervek hatékony kialakításához elengedhetetlen az aktuális személyes adottságok pontos feltérképezése, hiszen csak ezek ismeretében jelölhetők ki a legfontosabb, elsődleges prioritást élvező fejlesztendő kulcsterületek. Fejlesztés: Az egyéni vagy csoportos fejlesztési programokat, pontosan azokra a készségekre, tudásanyagra, személyiségvonásokra fókuszálva lehet megtervezni és lefolytatni, amelyek közvetlenül befolyásolják az eredményességet, és amelyek kapcsán a kompetencia-modellen alapuló értékelések szerint fejlesztésre szorul az egyén. Az ily módon kialakított célzott fejlesztéssel érhető el, hogy a személy valóban azon készségei, és tulajdonságai mentén tudjon fejlődni, amelyek egyben iskolai teljesítményének alapját is képzik. Mi szükséges ehhez? A tanárok szociális érzékenysége, empátiája, az eltérések elfogadásának, a különbségek kezelésének a képessége. A kooperatív tanulást megvalósító gyakorlatok alkalmazása, az egymást segítő tanulók együttműködése, a csoportos tanulás lehetősége. Heterogén csoportok működtetése, rugalmas tanulásszervezés mindennapi gyakorlata, alternatív utak kínálata a tanulók számára. A

folyamatos

mérés

és

visszajelzés,

az

egyéni

tanulmányi

terv

és

megvalósulásának mindennapi nyomon követése. Együttműködés a problémamegoldásban intézményen belüli és intézményen kívüli szakemberekkel.

A tanulás, mint a tudáshoz vezető út Hogyan lehet eljutni a tudáshoz? Hogyan tanulunk? Van annak egy jól bevált útja. Lépései a következők: Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom – ez történik akkor, amikor elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb. Megértem a dolgokat. Azt gondolom: „Aha, én ezt már értem…”. Ezt tesszük akkor, amikor lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmező kérdéseket teszünk fel velük kapcsolatban. Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk - megjegyzünk egy-egy

7

kulcsszót, amiről eszünkbe jut a többi, logikai szervezőket ( ábrákat ) rajzolunk, hogy segítsenek felidézni a tanultakat – kialakítjuk a „megjegyzés mankóit”. Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már nem kell visszalapozni a könyvben, újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket kapcsolatba tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük, elemezni, összehasonlítani tudunk. Természetesen az ilyen órákra, foglalkozásokra való felkészülés sok előzetes munkát vár a pedagógustól. Segítő algoritmus Lépések: A tananyag felosztása kis egységekre (elsajátítás, értékelés) A leghatásosabb tanítási-tanulási technika alkalmazása az elsajátítás érdekében Formatív, diagnosztikus tesztek szerkesztése és kitöltése Kiegészítő eszközöket és tanulást kell biztosítani. Ellenőrzés szummatív teszttel. Azokat a tanulókat, akik nem sajátították el az egységet, újratanítjuk úgy, hogy a folyamat bármelyik részéhez csatolunk vissza, amíg el nem érik a megfelelő szintet.” A fejlesztés várható eredményei A program során gazdagodik és formálódik a tanuló énképe. Tapasztalatot szerez kommunikációs, együttműködési és szervezési képességeiről. Megismeri egyéni adottságait, készségeit, képességeit. Fejlődik a kritikai gondolkodása. Képessé válik az önálló tanulásra, alkalmazza a számára leginkább eredményes tanulási módszereket, tanulási technikákat. Fejlődik

döntéshozatali,

problémamegoldó

képessége,

alkalmazza

a

különböző

konfliktusmegoldó technikákat. Röviden összegezve: a fejlesztést egy állandóan változó folyamatnak kell tekintenünk, mivel „A személyiség születése” is egy folyamat része (Carl Rogers alapján ).

8

Egyéni fejlesztési terv

A törvényi előírás alapján a mentor a mentorált tanulóval kapcsolatosan egyéni fejlesztési tervet készít. Ez lesz a későbbi munka során alapja annak, hogy az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával értékelésre kerüljön a tanuló haladása, fejlődése. Az egyéni fejlesztési terv -

a mentorált tanuló személyiségéhez, adottságaihoz, tanulmányi szintjéhez, tanulási módszeréhez alkalmazkodik,

-

fejlesztést határoz meg

-

időrendre épül

A dokumentum elkészítését segítő gondolatkörök: 1. A mentorált diákot meghatározó főbb elemekből hangsúlyosan kiemelhetőek a családi háttérre, a személyiségjegyekre, a szociális kompetenciákra és a tanuláshoz való viszonyra vonatkozó elemek. Ezek alapján a megismerési területek köre vonatkozhat a családi, szociális háttér feltérképezésére, a családi klíma megismerésére, az iskolai életút áttekintésére éppúgy, mint mentoráltunk társas kapcsolatainak, szabadidős szokásainak számbavételére. A megismerési technikák közül a beszélgetés elsősorban a családról, barátokról, tervekről, célokról nyújt munkánkhoz alapot. A kérdőív a tanulási szokások, tanulási stílus feltárása, személyiségvizsgálat, képesség, érdeklődésvizsgálat tekintetében segít, az interjú a kapcsolatok feltérképezésére szolgálhat. A dokumentumok (felmérők, egyéb tanulói munkák, írásos feljegyzések, helyzetértékelés, mérésen alapuló kompetenciakutatás, osztálynapló stb.) elemzése a tanulmányi helyzetről ad képet. 2. Ahhoz, hogy készségeket és képességeket fejleszteni tudjunk, a fejlesztés területeit, s a fejlesztés útját ki tudjuk jelölni, két kérdésre kell tudnunk válaszolni. Hol tart mentoráltunk egy-egy adott területen? Hová akarjuk eljuttatni a fejlesztés során? 3. A fenti két pont elemei alapot adnak ahhoz, hogy mentor-mentorált közös munkájának első dokumentumában időrendben a célokat kijelölve elkészülhessen a terv. Az egyéni fejlesztési tervben meg kell határozni a területet, amelyre vonatkozik fejlesztésünk, a célt, melyet elérni kívánunk, az eszközt/módszert, amivel dolgozni

9

fogunk, az időtartamot, mely alatt a célt elérni kívánjuk, s végül az értékelés idejét, módját, annak tartalmát. Ezek összefoglaló áttekintése következik a teljesség igénye nélkül. A fejlesztési terület egyrészt lehet tantárgyhoz kötődő, másrészt mivel a mentor az a képzett és motivált személy, akinek az oktatás terén szerzett tapasztalatai lehetővé teszik azt, hogy a mentorált jelzéseire figyeljen, így valamennyi tantárgy tananyagának elsajátításában segíthet. A cél kijelölésének legfőbb kívánalmai, hogy legyen fokozatra épülő, vállalható, tartható és reális. Az eszköz – módszer – idő hármasában a meglévő gyakorlatra támaszkodva a mentor választását a terület és a cél figyelembe vétele segíti. Az értékelés ideje a mentorált időszakon belül – tervünk alapján, a kitűzött célhoz rendelve – különböző lehet. Az értékelő visszajelzés elvárt követelményei közé tartozik, hogy fejlessze a tanulót, valamint a nevelés-oktatás színvonalát, biztosítsa annak minőségét; a tanulói tevékenység bonyolult, összetett jellegét képes legyen differenciáltan megragadni. Legyen szigorúan következetes, átlátható, objektivitásra törő, a szubjektivitást tudatosan kizárni törekvő, a megszégyenítést kerülő. Legyen továbbá elméletileg megalapozott és kivitelezhető. Az értékelés alapján szükség esetén kerüljön sor tervünkben korrekcióra.

Összegzés: Az Egyéni fejlesztési terv olyan reális célok elérését rögzítő dokumentum, amely elemeiben igazodik a mentorált diák tanulmányait érintően a bemeneti szinthez, ezen túl az élethelyzethez. Figyeljen tehát a tanulási képességek fejlesztésén túl a társas kapcsolatok, szociális kompetenciák fejlesztésére is.

10

A szociális kompetencia fejlesztése, segítése

A szociális kompetencia értelmezése, összetevői A különböző szerzők eltérően, - ki szűkebben, ki tágabban- értelmezik a szociális kompetenciát. Az azonban biztos, hogy az Útravaló ösztöndíjprogramban részt vevő tanulók szempontjából elengedhetetlen ezek fejlesztésének középpontba való állítása. Egyfajta megfogalmazásban: A szociális kompetenciák A személyiség önvezérlő képessége: a belső igények felismerése és megfogalmazása. Realitásérzék: törvények és szabályok betartása. Szenzibilitás: az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembevétele. Szociális extenzivitás: a társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül. A legitimitás vizsgálata: a deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges magatartástól. Önismeret: reális és pozitív énkép  a reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása; önbecsülés; önkontroll; önmotiválás; szerepvállalás; kooperativitás; kötelezettségvállalás; egyéni arculatformálás. Stratégiaalkotás és - megvalósítás: információkezelés: információszerzés, információfeldolgozás, eszközhasználat; hatékony kommunikáció; gondolkodási képességek. A szociális kompetencia társas viselkedés, az emberek, közösségek közötti viszonyok, kapcsolatok, a szociális viselkedésben megnyilvánuló szociális kölcsönhatások. A szociális kölcsönhatást az aktuális szociális helyzet, a szociális értékrend és a szociális képességek határozzák meg.

11

A társas fejlődés egy kétoldalú folyamat, amelyben a gyerekek egyszerre integrálódnak közösségükbe és differenciálódnak, mint önálló egyének. Egyik oldala a szocializáció – az a folyamat, amelyben a gyerekek elsajátítják társadalmunk normáit, értékeit és ismereteit. Másik oldala a személyiségalakulás – ez is egy folyamat, amelyben a gyerekek eljutnak azokhoz a sajátos és következetes érzés- és viselkedésmódokhoz, amelyekkel a körülményekre reagálnak. A szociális kompetencia öröklött és tanult komponensek (szociális motívumok, hajlamok, szokások, készségek, minták, ismeretek) készleteivel rendelkezik. Ezek alapján két fő csoportot alkothatunk: -

intraperszonális: azaz személyes kompetenciák

-

interperszonális: társas kompetenciák

A szociális kompetencia fejlődésének feltétele a szociális komponenskészletek gyarapodása. A szociális viselkedés a meglévő komponensek aktiválásával, azokból aktuális komponensek létrehozásával szerveződik. Vannak a szociális kompetenciának öröklött és tanult komponensei. Az egyén személyiségét, a családot és az iskolai környezetet tekinthetjük a szociális kompetencia kialakulását befolyásoló tényezőknek. A mai társadalomban egyre nő azon munkahelyek száma, ahol a csoport tagjai úgy működnek együtt, hogy munkájukban az információáramlás is jelentős szerepet játszik. Ezért a kooperatív munkaformák az oktatásban is fontos szerepet játszanak, közben a diákok nemcsak új ismereteket tanulnak, hanem társadalmi szempontból is fontos készségekre tesznek szert. Halász Gábor megfogalmazása alapján a személyes és szociális kulcskompetencia elemei: -

Saját forrásaink, jogaink, korlátaink és szükségleteink azonosításának, értékelésének és megvédésének képessége.

-

Az a képesség, hogy egyedül vagy csoportban projekteket alkossunk és vezessünk, ehhez stratégiákat fejlesszünk ki.

-

Az

a

képesség,

hogy

rendszerszerűen

helyzeteket,

relációkat

és

erőviszonyokat elemezzünk. -

Az a képesség, hogy együttműködjünk, közösen cselekedjünk és kollektív, megosztott vezetésben vegyünk részt.

-

Az a képesség, hogy demokratikus szervezeteket és kollektív cselekvési rendszereket építsünk ki és ilyenekben működjünk. 12

-

Az a képesség, hogy konfliktusokat menedzseljünk és oldjunk meg.

-

Az a képesség, hogy szabályoknak megfelelően játsszunk, használjuk és értelmezzük e szabályokat.

-

Az a képesség, hogy a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett kialkudott rendet alkossunk.

A szociális kompetencia vizsgálható komponensei egy-egy gyerek esetében a következők lehetnek: Személyközi viselkedés: konfliktuskezelés, figyelemfelkeltés, üdvözlés, segítés másokon, viselkedés társalgás közben, viselkedés játék közben, pozitív hozzáállás másokhoz, helyes kortárs kapcsolatok. Önmagával szembeni viselkedés: következmények vállalása, etikus viselkedés, érzelmek kifejezése, pozitív én-attitűd, felelősség. Feladattal kapcsolatos viselkedés: verbális kommunikáció feladatvégzés során, figyelés feladatvégzés közben, osztálytermi kommunikáció, csoporton belüli aktivitás, mások előtti szereplés vállalása. Környezeti viselkedés: környezet megóvása, étkezési kultúra, közlekedési morál. A szociális kompetencia-fejlesztés lehetőségei az iskolában A szocializáció során a tanuló szociális környezetében sajátítja el a társas kapcsolatok kiépítéséhez és fenntartásához szükséges ismereteket és készségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a későbbiekben a társadalom aktív tagja legyen. A szociális kompetencia fontosságát a környezetben zajló folyamatok eredményei, következményei révén tapasztalhatja az egyén, és a tapasztalatok birtokában alakíthatja ki saját értékrendjét. Mivel a szocializáció egyik helyszíne az iskola, az oktatásban résztvevőknek meghatározó szerepük van a hatékony szocializációs folyamatok irányításában. A szocializáció tanulható és tanítható folyamat, a szociális képességek és készségek fejlesztése minden tanuló érdeke, a társadalomnak pedig természetes elvárása. A szociális viselkedésben megkülönböztethető: a proszociális, illetve az antiszociális viselkedésmód. A proszociális viselkedésmód elsősorban az együttműködések során valósul meg, de megjelenhet az antiszociális viselkedésmód is, mely az esélyegyenlőség érdekeit sértő viselkedésmód jellemzője.

13

A proszociális viselkedés számos eleme megjelenik az osztálytermi munka során. Ezek között található a korrektség és tisztesség, a felelősségvállalás és megbízhatóság, valamint a kötelességtudat, a tolerancia és szolidaritás, a megértés, a segítőkészség, a csoportban való dolgozás, a tanulás és a haladás iránti szándék is. Az iskolában zajló fejlesztéseknek támogatniuk kell a proszociális magatartásmód kialakulását, és meg kell akadályozni az antiszociális magatartásmód megjelenését. A szociális kompetencia élmény alapú tanulását szolgálják a különböző kollektív munkaformák alkalmazásai az oktatás során. Fontosak a cselekvések közben megszerzett tudáselemek és ezek tudatosítása mind a tanár, mind a gyerekek részéről. Vannak olyan módszerek, amelyek alkalmazásával a gyerekek kompetenciáinak szélesebb köre fejleszthető, ahol a tanulók önállóan próbálnak valamit megtanulni, miközben olvassák akár a tankönyv szövegét, vázlatot írnak, magyarázó ábrákat készítenek, önállóan elvégeznek pár egyszerű kísérletet, keresnek az interneten, és mindeközben együttműködnek társaikkal. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha ténylegesen önálló tanulási szituációkat hozunk létre. Fejlődnek a tanulókban a szociális kompetenciák: -

az empátia (mások megértése és fejlesztése, szükségleteik felismerése, a sokszínűség értékelése, érzelmi feszültségek érzékelése),

-

a

motiváció

(kezdeményező

készség,

optimizmus,

elkötelezettség,

teljesítményösztönzés), -

a társas készségek (kapcsolatépítés, kommunikáció, konfliktuskezelés, irányítás, befolyásolás, együttműködés, csapatszellem).

A személyes kompetencia részeként: -

Önismeret, én-tudatosság: egy önmagunkról alkotott reális kép, amely a szubjektív énkép és a mások által visszatükrözött kép dinamikus egyensúlyából alakult ki megélt tapasztalatok és rendszeres önértékelés révén.

-

Identitás: az emberi világ különböző csoportjaihoz való tartozás felismerése, megélése és tudatos vállalása révén kialakuló önazonosság.

-

Önállóság és önbizalom: amely az elfogadottságból fakadó érzelmi biztonságon, a tévedés jogán, a reális önismereten alapszik

-

Ön-motiváltság: optimizmus, teljesítményvágy, kitartás, kezdeményezés, kreativitás.

14

A társas kompetencia részeként: -

Társas tudatosság: szabálykövetés és szabályalkotás, amely mindenféle emberi együttélés és sikeres együttműködés alapvető feltétele.

-

Empátia: a mások érzelmi állapotára való ráhangolódás képessége, a megértés, a sikeres kommunikáció és az eredményes együttműködés feltétele, a sokféleség elfogadása és kezelése, mások fejlesztése.

-

Társas készségek: személyközi kapcsolatok kialakítása, kezelése.

-

Kooperáció: a másokkal való együttműködés képessége, ami a békés együttélés,

a

konfliktusok,

illetve

a

problémák

megoldásának

nélkülözhetetlen kelléke. Itt jelenik meg a kommunikáció, valamint az önérvényesítés fontossága is. A mentor nevelőnek nagyon jól kell ismernie a gyerekeket, tudnia kell, kinek milyen jellegű feladatot lehet adni Az önállóságot biztosító munkaformák, a kooperatív tevékenységet igénylő szervezési módok és az újszerű módszerek alkalmazása rendkívül időigényes, ugyanakkor csak ezek hosszú távú alkalmazása hozhat sikert. A kooperatív tanulás közben lehetőség adódik több szociális képesség fejlesztésére, a mások javát szolgáló, segítő magatartás formálására, amelyek fokozatosan alakulnak ki. Fejlődik az egyénnek az a képessége, amely lehetővé teszi, hogy közös cél érdekében együtt dolgozzon másokkal. A szociális kompetenciák fejlesztése eredményesebb, amikor a tanulók együtt dolgoznak, hiszen ebben az esetben magától értetődő az, hogy a diákok megosztják egymással ötleteiket, megbeszélik gondolataikat, együttműködnek. Nagyon sok lehetőség nyílik a segítségadásra,

a

barátkozásra,

a

társas

érintkezéshez

szükséges

készségek

gyakorlására. A szociális kompetencia iskolán belüli fejlesztését hátráltathatják: -

személyi feltételek (a tanár személyisége, felkészültsége; a tanár, a gyerek és a szülő kapcsolata; kiemelten az iskola-szülő viszony) elégtelensége,

-

a

szervezeti

feltételek

(tér-

és

időszervezés,

tantárgyi

rendszer)

elégtelensége, -

a tanítási módszerek egysíkúsága,

-

tárgyi feltételek elégtelensége (például különböző méretű csoportok működéséhez átrendezhető bútorok).

15

Feladatok, melyek ezekből adódnak módszertani sokszínűségre ösztönöznek -

biztosítsunk minél több lehetőséget a személyes kapcsolatok alakulására, különös tekintettel a mentor-diák és a mentor-szülő viszonyra, támogató viselkedés, partneri viszony, facilitátor szerep.

-

nagyobb szabadság megteremtésével adjunk lehetőséget a diákoknak idejük szabadabb beosztására, a feladatok közötti választásra,

-

vezessük be az önértékelés, valamint az osztályozás mellett az árnyalt értékelést,

-

csökkentsük a tanulás verseny jellegét, erősítsük az együttműködést, a frontális

tanulásszervezést

tanulásszervezési

eljárások

egészítsék módszerek,

ki a

kooperatív differenciálás

és

más

szélesítése

(mennyiség, feladatok, követelés, értékelés) -

a tananyag problémaközpontú megfogalmazása és feldolgozása tegye érdekessé a gyerekek számára a tanulást, adjon lehetőséget kreativitásuk fejlesztésére.

Mindezek megoldásához vegyük igénybe a különböző segítő formákat (pályázatok, tanártovábbképzések, tréningek). Fokozott jelentősége van a szociális kompetencia fejlesztésében a mentorálásnak, hiszen itt megtapasztalhatja a fiatal a mentorának csak őrá irányuló figyelmét, elfogadó, bíztató, támogató hozzáállását, melynek hatására a tanuló esélyegyenlősége valóban javulhat.

16

A tantestületen belüli együttműködés lehetőségei a mentori munka sikeressége érdekében.

A téma indításához a jogszabályi háttér adja az alapot. A mentor rendszeresen személyesen kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, szükség esetén a szaktanárokkal. Az osztályfőnök és az érintett szaktanárok az adott tantestület tagjai. Így a tantestület egészét érdemes kiindulási pontként vizsgálni. Két szempontból lehet közelíteni. Egyrészt a tantestület a pedagógusoknak az a közössége, ahol az egyenrangú munkatársak munkája több szinten összekapcsolódik a közösen megvalósítandó pedagógiai cél érdekében. Másrészt az a közösség is egyben, ami értéket, normát képvisel, hiteles, viselkedési mintát nyújt az egész iskolaközösség számára. A tantestület egésze számára szükséges és fontos az Útravaló Ösztöndíjprogram céljainak megismerése, az adott intézményben e tekintetben folyó munka, hisz az együttműködés így lehetséges. Szakmai munkaközösségek segíthetik munkánkat a gyermek- és ifjúságvédelem, a szabadidő hasznos eltöltése területén éppúgy, mint a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. Az alkalmi munkacsoportok konkrét feladat elvégzésére időszakos jelleggel működő kisebb közösségek. Így: 1. Osztályfőnök és mentor – mindkettejük szerepe más. Közös munkájuk akkor

eredményes,

ha

a

mentorált

tanuló

fejlődésére

vonatkozó

tapasztalatok kölcsönös átadására, az eredményesség/eredménytelenség okainak feltárására irányul közös tevékenységük. 2. A mentor – osztályfőnök - mentorált diák hármas munkakapcsolatának legfőbb értékét a két segítő közös megbeszélése, értékelése, elemzése adja a mentorálttal. 3. Mentor – ifjúságvédelmi felelős kapcsolata akkor különösen fontos, ha szakmai munkaközösség híján a mentorált élethelyzete a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság közbenjárását is megkívánja. 4. Mentor – pályaválasztási felelős munkakapcsolat a helyes iskolaválasztás előkészítésének

időszakában,

a

továbbtanulás

tervezésénél

válik

jelentőssé. 5. Az azonos osztályban tanító nevelők együttműködése a legjobban igényelt munkaformák közé azért sorolható, mert itt az azonos osztályban tanító 17

nevelők

az

eredményesség,

az

osztály

fejlődése

szempontjából

végezhetnek értékelést, sor kerülhet esetmegbeszélésre, így a mentorált tanuló vélemények ütköztetésére, a további út kijelölésére. 6. Mikroértekezlet

megtartására

esetében

a

mentorált

tanuló

áll

a

középpontban, s a megbeszélésen részt vesz mindenki, aki vele valamilyen kapcsolatban van. Haszna témánk szempontjából kiemelkedően fontos. 7. Az intézményi kapcsolattartó és a mentor megbeszélése elsődlegesen a pályázat elkészítésében, a dokumentumok kezelésében megszokott. Valamennyi megbeszélés alkalmas lehet egyrészt az elvárások, a normák tisztázására, másrészt a felmerülő probléma megoldásában. Tisztázható, az előrehaladás érdekében ki milyen elvárásokkal szembesíti a mentorált tanulót. Érdemes ezeket egyeztetni úgy, hogy egymást erősítsék. Értékelés a mentori munkában Az előzőekben vázolt kapcsolatokra építve eleget tudunk tenni a program következő előírásának is. Az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával legalább háromhavonta értékelni kell a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a

gyámhatóság,

illetve

a

nevelési

tanácsadó

képviselőjét.

18

A mentorált tanuló fejlődésének követése, a hozzá kapcsolódó dokumentáció vezetése

A mentor a mentorálási időszak során az alábbi dokumentumokhoz kapcsolódóan végzi munkáját: Egyéni fejlesztési tervet készít Egyéni előrehaladási naplót vezet Szakmai beszámolót készít Az Egyéni fejlesztési terv elkészítésének lehetséges módjával külön anyag foglalkozik részletesen. Kapcsolódva a mentorálási idő teljes köréhez, ez a dokumentum az alapja annak, hogy a mentor az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával legalább három havonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat. Kapcsolódva a következő dokumentumhoz, az értékelés eredményét – kitérve az értékelésen résztvevők észrevételeire is - az Egyéni előrehaladási naplóban írásban is rögzíti. Egyéni előrehaladási napló a mentorálás kezdetétől a mentor rendelkezésére áll (táblázatos formában) Az első táblázata általános adatokat tartalmaz. A második táblázat az egyéni foglalkozások rendjét rögzítését kéri. Ennek szempontjai: -

Időrend – a rendelet alapján a mentor legalább heti 3 órában foglalkozik a

mentorált tanuló felkészítésével -

A foglalkozások témája/tartalma, célja, az alkalmazott pedagógiai módszer.

Minden diák esetében külön naplót kell vezetni, mely heti rendszerességgel, s tanulónként eltérő tartalommal kell kitölteni. Az egyéni előrehaladási napló mindenfajta mentori tevékenységnek teret enged, a komplex pedagógiai megközelítés regisztrálását támogatja. Nincsen ajánlott tartalmi megkötés, minden belefér, a színházlátogatástól kezdve a korrepetálásig (nem kell kizárólag

tantárgyi

szintre

korlátozni).

A

diák

fejlődésének

adott

pontjait

dokumentálja. A naplót a mentornak kell vezetnie és tárolnia. Kitöltése történhet számítógéppel, ehhez segítség, hogy az OKM Támogatáskezelő honlapján a formanyomtatványnak van kitölthető változata. Kézírás esetén a nyomtatott nagybetű a kívánalom.

19

A tanuló előrehaladásának értékelése, észrevételek Ez a 3. táblázat, mely a kötelezően előírt három értékelés dokumentálására alkalmas. -

Az egyéni fejlesztési terv alapján az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok

bevonásával legalább háromhavonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat. -

Az értékelésre meghívja a tanuló szülőjét, a tanulót, indokolt esetben a

gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. -

Az értékelés eredményét - kitérve az értékelésen résztvevők észrevételeire is,

írásban rögzíti. Családlátogatás A családi környezet meghatározó volta miatt a mentorált időszak kezdetén fontos, munkánkhoz alapot adó információkat szerezhetünk általa. Szerencsés, ha a diák is aktív résztvevője az itt zajló beszélgetéseknek. Minden esetben rögzíteni kell az időpontot, a családlátogatás célját és eredményét. A szülővel alá kell íratnunk a kitöltött dokumentumot abban az esetben, ha a mentorált kiskorú, egyébként korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen.

Szakmai beszámoló A mentorálási időszak végén az OKM Támogatáskezelő által megadott formátumban a mentor Szakmai beszámolót készít. A szakmai beszámoló legfontosabb kérdéseit az egyéni előrehaladási napló már tartalmazza. Mindez újbóli áttekintése, s a következő kérdéssorra adott válaszok átgondolása segíti a mentort a dokumentum kitöltésében. -

Mik voltak a tanév elején meghatározott közös célok?

-

A közösen megfogalmazott célok érdekében milyen területeken kellett a diákot fejleszteni?

-

A mentor milyen módszereket alkalmazott a fejlesztés során?

-

Az alkalmazott módszer milyen eredményt hozott?

-

Milyen csatornákon és hogyan követte a mentor a fejlődést?

-

Milyen segítséget nyújtott az iskola a mentori munkához?

-

Milyen kapcsolatot sikerült kialakítani a szülőkkel?

-

Milyen nehézségekkel találkozott a mentor a munkája során? 20

-

Szaktárgyi ismeretek átadása vagy a személyes mentorálás volt a jellemzőbb?

-

Milyen tanulási technika volt eredményes?

-

Sikerült-e rászoktatni tanítványát a rendszeres tanulásra?

-

Milyen sikereket ért el a mentori tevékenység eredményeként a tanuló?

-

Milyen főbb problémák akadályozták a mentori tevékenységet, illetve annak sikerét?

-

Milyen hatással volt a mentorálás a tanuló továbbtanulási terveire?

-

Sikerült-e a következő évfolyamba lépnie a diáknak?

-

Sikerült-e bejutnia abba a középiskolába, ahová szeretett volna?

-

Javult-e a tanulmányi eredménye a tanulónak?

-

Sikerült-e

bensőséges,

őszinte,

közvetlen

kapcsolatot

kialakítani

a

mentorálttal? -

Változtak-e életviteli szokásai a tanulónak?

-

Mennyire sikerült céltudatos emberré alakítani?

21

A mentor szerepe és feladata a pályaorientációban és pályaválasztásban

„Az iskola szolgáltat, a tanár nem ítél, hanem támogat.” A pályaválasztási felelős nevelő tevékenysége az általános iskolákban: Az iskolaválasztás nem azonos a pályaválasztással, két különböző döntési szint. 1. „A tanár és a tanuló közös cselekvései 2. Tanári önálló munka 3. Tanári közösségben végzendő feladatok 1.

2.

A tanár és a tanuló közös tevékenységei: -

felvilágosítás

-

előadás

-

filmvetítés

-

látogatások szervezése

-

csoportos foglalkozások vezetése (órakeretben, órán kívül)

-

csoportos beszélgetés

-

csoportos tanácsadás

-

egyéni tanácsadás”1

-

tanulási technikák

-

önismereti elemek

-

pályaismereti elemek

-

álláskeresési technikák

-

önismereti tréningek

Tanári önálló feladatok -

pályaorientációs tevékenység bemutatása,

-

részvétel iskolai rendezvények szervezésében,

-

pályaválasztási hetek,

-

középiskolai tanárok meghívása összevont szülői értekezletre a szülőkhöz, tanulókhoz,

-

középiskolai tanulók meghívása osztályfőnöki órákra,

-

pályaorientációs órák beépítése az osztályfőnöki- és háztartástan-életviteli órákra (tanmenet készítése),

22

-

a Munkaügyi Központ Foglalkozási Információs Tanácsadója látogatásának segítése,

-

külső intézményekkel történő kapcsolattartás)

-

számítógépes

pályaorientációs

program

igénybevétele

(esetleges

beszerzése, pályázatok útján), könyvtár látogatása, szakirodalom gyűjtése) -

videok, CD-k, DVD-k által szakmák, pályák bemutatása, ebben a témában weboldalak látogatása a neten).

3.

Tanári közösségben végzendő feladatok: -

tanári kapcsolattartás a tantárgyak és a pályaorientáció kapcsolatának kialakítása céljából

-

tanári kapcsolattartás az osztály vagy az egyes tanuló pályaválasztási problémájának megoldása szempontjából

-

továbbképzés, közös konzultációkon részvétel

-

szülői értekezlet tartása

A pályaorientációs tevékenység A pályaorientációs tanárral szemben támasztott követelmények, aki mentor is: -

a tanár pozitív módon közeledik minden tanulójához

-

tanulóival személyes kontaktusa alakuljon ki

-

csoportfoglalkozást a nyíltság, a tolerancia kell, hogy jellemezze,

-

olyan légkörben és időintervallumban foglalkozzon a tanulóval, ahogyan szeretné, ha hasonló helyzetben vele is bánnának,

-

ne szolgáltasson ki olyan információkat, amelyeket, a tanuló és a szülő csak a tanárnak szánt

-

ne kérdezősködjön irreleváns részletek felől

-

megfelelő felelősségtudattal rendelkezzen.

A pályaorientációs tevékenység szakaszai: Hol vagyok? Hol tartok? Hová tartok? Ezek a terveim! A mentorált tanulóra, a pálya- és iskolaválasztásra ható környezeti tényezők: -

család

-

szülők - nagyszülők

-

testvérek, rokonok

-

baráti kör

-

barátok-osztálytársak

-

ismerősök 23

-

tanárok

-

szomszédok

-

tömegtájékoztatás (Tv, rádió, folyóiratok-újságok, CD-k, Video-felvételek)

Az Útravaló Ösztöndíjprogram segít abban, hogy a tanulók leküzdjék hátrányaikat és csökkentsék a családi háttér okozta lemaradást. Otthon nincs net, megfelelő könyvtár, nem tud a tanuló szakkönyvekhez jutni. Nekünk, nevelőknek a feladatunk, hogy segítsük a fiatalok szociális hátrányaiknak lefaragását, az életben való eligazodásukat.

24

A pályaorientációs tevékenységek eszközei

Az Útravaló Ösztöndíjprogram indításáról szóló Kormányhatározat többek között rendelkezik a mentori feladatokról is. Ennek egyik eleme, hogy a mentori feladatot ellátó pedagógus „… pályaorientációs tevékenységet végez, melynek célja a régiós, illetve a helyi igényeknek megfelelő szakképesítés megszerzése, a későbbi lehetséges munkahelyekkel való kapcsolat felvétele.” A pályaorientációs tevékenység értelmezéséhez tisztázandók a következő fogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, hivatás, képesítés, képzettség, pályaelképzelések, stb. A pályaorientációs tevékenységek elsődleges célja, hogy a pályaválasztó: -

megismerje és érzékelje a választható szakmát, szakmacsoportokat, szerezzen elegendő információt az egyes pályákról, szakmákról, foglalkozásokról,

-

fejlessze önismeretét,

-

mérje fel saját készségeit, adottságait, képességeit, érzelmi-akarati tulajdonságait és a szakma gyakorlásához szükséges készség-, tudás-, követelmények közötti távolságot, ennek legyőzhetőségét,

-

megismerje a választandó szakmát övező munkaszervezeti-társadalmi viszonyokat

-

megismerje a szakma megszerzéséhez vezető utat

-

megismerje a tudás és a gyakorlat elsajátíttatását biztosító intézményeket.

-

tegye lehetővé a tanulók számára céljaik megfogalmazását, a megalapozottabb döntést a pályaválasztásban.

-

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is találják meg az érdeklődésüknek, képességeiknek legmegfelelőbb iskolát, képzést.

A pályaorientációs folyamat legfőbb szereplői -

a pályaválasztásban résztvevők, a diákok

-

a szülők,

-

a pályaválasztást segítő tanárok: osztályfőnök, pályaválasztási felelős, a mentor,

-

az általános iskola és a középfokú képző intézmények,

-

a pályaválasztót körülvevő társadalmi közeg,

-

a munkaadók és munkakörnyezetük, a foglalkoztatási viszonyok.

25

A pályaorientáció eszközeinek csoportjai: -

életkornak megfelelő gyakorlati készségek fejlesztését és önismeret létrejöttét szolgáló eszközök,

-

életkornak megfelelő tanulást támogató és önismeretét segítő eszközök,

-

a munkakörnyezetet és munkaviszonyokat megismertető eszközök és segítségnyújtás a tapasztalatok feldolgozásához, értékeléséhez,

-

a tanulási környezet megismerését szolgáló eszközök,

-

segítségnyújtás

a

szerzett

tapasztalatok

értékeléséhez,

a

jövőkép

kialakításához. A pályaorientáció várható eredményei A pályaorientációs program végére a tanuló: -

ismerje fel saját erősségeit és gyengeségeit,

-

legyen képes a pedagógus és társai segítségével reális önértékelésre,

-

fogalmazzon meg önmaga számára közeli és távoli célokat,

-

lehetőségek szerint ismerjen meg minél több pályát, szakmát, foglalkozást,

-

tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztással kapcsolatos kiadványokban,

-

tudjon segítséggel tájékozódni a továbbtanulási lehetőségekről,

-

legyen képes egyéni pályaterv kialakítására.

A pályaorientációs tevékenység területei Osztályfőnöki

órák:

a

tanulók

a

különböző

évfolyamokon

már

feldolgoznak

pályaorientációval kapcsolatos témákat (Mi az, ami érdekel, amit szívesen csinálok, miért tanulok. Fizikai és szellemi munka, az iskolaválasztás, jövőnkre készülünk…) Drámajátékok (önismeret: testi képességek, érzelmi képességek, szociális képességek, egyéni motivációk …) Pályaválasztási

tanácsadás:

munkaügyi

központ

által

szervezett

rendezvények,

lehetőségek. Iskolákkal való kapcsolattartás: nyitott napok, szülői értekezletek. Pályaválasztási kiállítások, börzék: megyei, körzeti, települési rendezvények. Útravaló Ösztöndíjprogram: a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mentori segítése.

26

A pályaorientáció módszerei Információs tanácsadás: -

felvilágosítás: információk nyújtása, információk cseréje,

-

előadások: diákoknak, szülőknek (meghívott előadók, tanárok ritkán),

-

videofilmek: szakmai anyagok vetítése (vizuális úton támogat)

-

előny: életszerűbb, több érzékszervre hat. Vitaindítónak kezeljük, célszerű megbeszélni, az érzelmi hatásokat elmondják a tanulók. A mondanivalókat nem értékeljük, azt a tanuló önállóan szűrje le.

-

munkahelyi látogatások,

-

társintézmények meglátogatása (szervezési feladatok).

Egyéni és csoportos beszélgetés, tanácsadás: -

személyközpontú,

-

célirányos,

-

interaktív,

-

problémamegoldó jellegű.

Befejező elmélkedés A nevelők, a mentorok egyik nagy célkitűzése, hogy a diákokat olyan tapasztalatokkal lássák el, amelyek lehetővé teszik számukra életük pozitív alakítását.

Ez olyan

feladatokat jelent nekünk - nevelőknek, mentoroknak - amelyek merőben eltérnek a korábbiaktól, amelynek magunk is csak a körvonalait sejtjük. Az információk, a világ olyan gyors ütemben változik, hogy az előrejelzések szerint a most iskolába lépők felének várhatóan olyan munkaköre lesz, amelyet ma még nem is ismerünk. Nem vagyunk tehát abban a kényelmes helyzetben, hogy életük végéig használható információval lássuk el a mentoráltjainkat. Sokkal inkább az egész életen át tartó tanulásra, a gondolkodási képességek fejlesztésére kell koncentrálnunk, és arra készíteni őket, hogyan működjenek a legkülönbözőbb társas helyzetekben.

27

A pályaválasztás segítése

Pályaorientációs munka fejlesztése az iskolában A pályaválasztás és az ehhez kapcsolódó tanácsadói munka az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül. A megfelelő pálya megtalálására vonatkozó döntés már nem zárul le az iskolai tanulmányok befejezésével, hanem folytatódik, és ismételten felmerül az életpálya későbbi szakaszaiban is. Az egyén számára megfelelő pálya kiválasztására irányuló döntés magában foglalja a pályaválasztási és a pályamódosítási döntést. A pályaválasztási döntés ebben az értelemben az első pálya kiválasztását jelenti, amelyet az életpálya későbbi szakaszában az egyén elsősorban a munkaerő-piac követelményeire reagálva, valamint saját alkalmasságát figyelembe véve több alkalommal is korrigál. Ez a pályakorrekció megvalósulhat teljesen új szakma elsajátítása, új végzettség megszerzése révén, vagy a meglevő végzettség továbbfejlesztésével. A pályaválasztás ilyen módú, szélesebb értelemben vett fogalmának kialakulása szorosan összefügg a rendszerváltozást követően hazánkban bekövetkező társadalmi és gazdasági folyamatokkal. A munkaerő-piac átalakulása, a munkanélküliség megjelenése és nagy arányúvá válása, majd a 90-es évek második felében és jelenleg az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményei nagymértékben hozzájárultak a pályaválasztás fogalmának átértékelődéséhez. A pályák, szakmák, az egyes végzettségekkel betölthető munkakörök tartalmának változása, a fokozódó munkáltatói elvárások, az „egész életen át tartó tanulás” gondolatának megjelenése és szükségességének tudatosulása új dimenziókat adott a pályaválasztásnak és az azt segítő tevékenységeknek egyaránt. A

pályaválasztás

fogalmának

átalakulásával,

a

pályatanácsadással

szembeni

követelmények változásával egyidejűleg a pályatanácsadás rendszere is fokozatos átalakuláson ment keresztül. A folyamatos változásoknak az eredményeként mára a pályaválasztási tanácsadásnak egy olyan sokszereplős intézményrendszere alakult ki, amely az oktatásügy és a munkaügy területén működő szervezetek és szakemberek formájában biztosítja azt a támogatást, ami az egyre összetettebbé váló életpályára történő felkészítéshez nélkülözhetetlen. A pályaválasztás fogalmának és a tanácsadás rendszerének átalakulása következtében a pályaorientációs tevékenység is egyre komplexebbé vált, egyre sokfélébb és egyre

28

összetettebb ismeretanyagot feltételez a pályaválasztási döntést segítő pedagógus, pályaválasztási szakember részéről. A pályaorientációhoz kapcsolódó iskolai tevékenységeket hagyományos funkcióban a pályaválasztási felelős tanárok látták el. Az átalakuló szakképzésben a pályaválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek koordinálását a különböző szerkezetű iskolák különböző módon

oldják

meg.

A

pályaválasztási

felelős

tanári

(osztályfőnöki)

munka

hagyományosan az iskolán belüli munkára vonatkozik, de súlypontja a tanulókkal való foglalkozásra helyeződik (osztályfőnöki munka, csoportmunka stb.). Napjainkban számolnunk kell az interdiszciplináris ismeretek előretörésével. Akik diszciplináris ismereteken nőttek fel, nehezebben barátkoznak meg az összetett témakörök megjelenésével az iskolában. Azonban az érintkező tudományterületek - jelen esetben

a

pályaorientációhoz

kapcsolódó

pszichológia,

közgazdaságtan,

munkatudomány, a jog, a szociológia és az egészségtan - mint önálló tudományágak már rendszerezett ismeretanyaggal rendelkeznek. Az interdiszciplináris ismeretek átadásához „új típusú" tanári magatartás szükséges, ez pedig a moderáló tanár, aki nemcsak átad információt, hanem segíti az információk helyes mederben történő áramlását is. Amikor pályát, hivatást választunk, két alapvető dologgal kell tisztában lennünk. Először is ismerni kell önmagunkat. Másodszor, tudnunk kell, mit kínál a világ, milyen lehetőségeink vannak. A téma feldolgozásánál szükséges a pályaválasztáshoz kapcsolódó fogalmak tisztázása: -

az iskolaválasztás (mely az általános iskola feladata, s a 14 éves korú tanulóknál történik) nem azonos a szakmaválasztással,

-

az iskolaválasztás nem azonos a pálya kiválasztásával sem (két különböző döntési szintet jelent),

-

a pályaválasztás és a pályaorientáció sem egymás szinonimája.

A pályaválasztás azt jelenti, hogy lehetőségeinkhez mérten, önállóan, vágyainknak megfelelően választunk ki egy olyan szakmát, amely értékes mind a társadalom, mind az egyén szempontjából. A pályaorientáció egy több évet átívelő hosszabb folyamat, amely a tanuló egyéniségének igénybe vételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető legszélesebb információ nyújtásával. A pályaválasztás és a NAT A

Nemzeti

Alaptanterv,

mint

a

közoktatásról

szóló

alapdokumentum,

10

műveltségterületre osztotta az elsajátítandó ismereteket, amelyek szélesebb egységei a 29

tudományoknak, mint az egysíkú diszciplináris megközelítés volt. Ezek között szerepel az „Életvitel

és

gyakorlati

ismeretek:

technika,

háztartástan

és

gazdálkodás,

pályaorientáció”. A NAT-hoz kapcsolódóan ez a műveltségterület lehetőségeket kínál az iskolák számára a tanulók személyiségfejlődésének hosszú távú támogatására, a jó választás segítésére. A pályaválasztási döntések meghozatalához öt, viszonylag jól elkülöníthető terület feldolgozásával tudunk hozzájárulni. 1. Tanulásmódszertan A pályaválasztásban a tanulás jelentősége igen nagy mind a pályára való felkészülésnél, mind a szakma gyakorlása során fellépő feladatok megoldása szempontjából. Az iskolai évek alatt minden tanulóban kialakult már valamilyen gyakorlat a tanulásra, van valamilyen rendszere annak, ahogyan tanul. Nem biztos azonban, hogy a meglévő tanulási módszerek kellő hatékonyságúak, meghozzák a várt eredményt, és hogy a gyermek érzelmi viszonya az iskolához, a tanuláshoz kedvező. A hatékony tanulási módszereket korán ki kell alakítani, de nem elegendő ismerni azokat, hanem annak automatikus cselekvéssé kell válnia. A sikeresség elengedhetetlen feltételként szerepel a tanulásmódszertan célkitűzései között, de nem egy szokásos tantárgyat jelenthet egyetlen módszertani foglalkozás sem, hanem egy képességfejlesztő, segítő tantárgyról van szó. Bármikor kezdjük is alkalmazni a tanulásfejlesztést, célszerű egy visszatekintés az előzményekre, a tanulási szokásokra, hiszen az egyéni tudásanyag mögötti munka igen eltérő lehet. Ezzel segít szembesülni valamely önvizsgálati kérdőív, amit a magunk megismerésére végezhetünk el. Egyúttal az őszinteség iskolája is ez, hiszen a valóságos tényeket érdemes feltárni, önmagunknak végzik az értékelést a tanulók, a mentor, a tanár csak az értéknormákat képviseli. Személyes megnyilatkozásra, megbeszélésre csak egyéni formában kerülhet sor. Természetesen néhány kérdés – amelyről több személynek is van mondanivalója – megvitatható közösen is. A skála értékeiből akár kérdésenkénti átlagot is számíthatunk, ami jelzi az egyéni, vagy csoportos problémákat is. Ezekre épülhet valamely tanulási képességek fejlesztése -

visszatekintés a tanulási előzményekre

-

tanulás – tudás; a tanulási tevékenység

-

tanulási stílusok 30

-

tanulási stratégiák

-

tanulási technikák

-

megtanulni tanulni

-

olvasás (szokás, készség, értő olvasás)

-

figyelem

-

koncentráció

-

szókincsfejlesztés

-

emlékezés, memoriterek

-

gondolkodás-fejlesztés, agytorna

2. Pályaismeret -

foglalkozások gyűjtése

-

pályák objektív követelményei, pályaleírás

-

az egyén elvárásai

-

szakmacsoportok (moduláris rendszer)

3. Az egyén-pálya megfelelése -

önmeghatározás, azonosságtudat

-

önismeret, önvizsgálat, önfeltárás (érdeklődés, képesség, munkamód)

-

a személyiség főbb összetevői

-

én a társaim szemében

-

helyem a környezetben

-

céljaim a magánéletben, a közéletben (munkahelyen)

4. Tájékozódás a lehetőségekről -

jövőre irányulás, „én” ideálok

-

az ember munkája – társas viszonyok

-

munkaerő-gazdálkodás, mobilitás

-

foglalkozáspolitika, foglalkozási viszonyok

-

foglalkozások, szakmák társadalmi presztízse

-

egészségügyi követelmények

5. Esélyeim a munkaerőpiacon A munkaerőpiac szerkezete: -

lehetséges munkahelyek,

-

belépők

a

munkaerőpiacra

(pályakezdők,

munkanélküliek,

átképző

tanfolyamon résztvevők, bevándorlók),

31

-

kilépők a munkaerőpiacról (nyugdíjba vonulók, munkanélkülivé válók, kivándorlók),

Karrier-terv A karrierépítés-tervezés nem más, mint annak pontos meghatározása, honnan hová szeretnénk eljutni. Az előrejutást a szakmai és a személyes fejlődés, az újabb és érdekesebb feladatok jelentik (nem feltétlen a magasabb rang). Ennek érdekében fel kell mérnünk saját adottságainkat, képességeinket és lehetőségeinket, aminek függvényében kialakítható a karrierterv. Pályakezdőknél a karriertervezés a következő lépésekből áll: 1.

Önmagunk megismerése: készítsünk mérleget erősségeinkről és korlátainkról, majd

ez alapján gondoljuk át milyen készségek kellenek a sikerhez (fejlesztendő területek). 2.

Céljaink megfogalmazása: annak átgondolása, milyen munka, tevékenység felelne

meg legjobban az igényeinknek (szellemi kihívás, kreativitás, pénz, szabad idő, előre lépési lehetőség, kötetlen munkaidő,,,). Állítsuk fel ezek fontossági sorrendjét. 3.

A lehetőségeink számbavétele: a módszerek összegyűjtése, ahogyan elérhetjük

céljainkat. Annak eldöntése, hogy céljaim és szükségleteim megfelelnek-e az elképzeléseimnek. Tájékozódjunk, hogy szakmánkban milyen álláslehetőségek vannak, azok milyen feltételekhez kötöttek: -

képzési követelmények,

-

elvárt előzetes tapasztalat,

-

elvárt kompetenciák,

-

munkafeltételek,

-

munkaerő-piaci trendek,

-

fizetés,

-

jövőbeli kilátások…

A pályakezdők miután megbirkóztak az iskolai rendszer minden erőpróbájával, megszerezték szakmájukat, ott állnak tanácstalanul, ami az ismeretlentől való félelemből, a jövőtervek kidolgozatlanságából fakad. Tapasztalat híján nagy valószínűséggel olyan munkát bíznak a pályakezdőre, amely csak elindítja a karrierje építésében, de nem feltétlen jelent kihívást számára. Ha a diákévek alatt sikerült némi munkatapasztalatra szert tenni, lerövidülhet ez a szakasz (szakmai gyakorlat, szünidőben végzett munka, a tanulással párhuzamosan végzett munka…). Álláskeresés, álláskeresési technikák (jelentkezés, hirdetés, interjú, munkába állás) 32

Célszerű az újsághirdetések figyelése, ami a napilapok mellett a szakmai és a gazdasági lapokat is jelenti, hiszen ezek általában több lehetőséget, bővebb információkat tartalmaznak. Motivációs levél A motivációs levél az önéletrajzhoz csatolt személyes hangvételű kísérőlevél, mely a felsőoktatási felvételihez, illetve egy állás megpályázásához írt modern önéletrajz melléklete. Több célt is szolgál: -

keltse fel az olvasó érdeklődését,

-

egészítse ki az önéletrajzot személyes információkkal (elvárásaink,

céljaink), esetleg az abból kimaradt adatokkal, megerősíti, hogy valóban érdekel az adott iskola, vagy tevékenység, amire

-

én vagyok a legalkalmasabb személy. Felépítése, stílusa átlátható, könnyen érthető legyen. Nyomtatott formában készül, legfeljebb egy oldal: egyszerű, tényszerű, rövid. Szerkezete: -

fejléc (név, cím, elérhetőség),

-

címzett (cég neve, címe, a felelős személy neve, beosztása) megszólítása,

-

a megpályázott állás,

-

honnan szereztünk róla tudomást,

-

miért jelentkezünk,

-

milyen személyiségjegyek alapján vagyunk alkalmasak (képességek, végzettségek,

tapasztalatok), -

a befejezés ne lezárás, hanem jövőbe mutató legyen,

-

keltezés,

-

aláírás.

Fontos, hogy egy pozitív, optimista személy benyomását keltsük, ami alap lehet egy későbbi személyes találkozóra.

33

Önéletrajz Továbbtanulásnál, az álláspályázatok benyújtásához szinte mindig csatolni kell az önéletrajzot (illetve szakmai önéletrajzot). Sok pályázónak gondot okoz az összeállítása (pl.: előnytelennek vélt tulajdonságok kezelése, bele írja-e ezeket?). Az önéletrajz az egyén életútjának bemutatása a születéstől az adott időpontig. Fajtái: hagyományos és modern típusú. A hagyományos önéletrajz egy összefüggő szöveg, melyet kézzel írunk. A modern típusú önéletrajz rövid, vázlatszerű, motivációs levél kíséri. Általános tanács, hogy terjedelme ne haladja meg az egy oldalt. Ne állítsunk valótlant, hiszen az igazság előbb-utóbb úgyis kiderül. Formáját, típusát, tartalmát mindig a cél határozza meg: azt a részt hangsúlyozzuk, emeljük ki, részletezzük, amely a célhoz illeszkedik (pl.: egy állás elnyeréséhez az adott szakmai hozzáértésünket).

Interjún való megjelenés Az interjú hasonlít egy vizsgára, de itt nem a tudást, hanem önmagát (személyiségét, képességeit…) kell tudni eladni a végzős fiatalnak. Nem titok, sokan örülnének, ha eljutnának az interjúig egy álláskeresés során – viszont sokan itt buknak el (nem a feltételeknek való nem megfelelés miatt). Az interjún gyakran rákérdeznek az önéletrajzban szereplő adatokra, az őszinteség itt is fontos. Általában több körösek az interjúk. Néhány javaslat, amire érdemes figyelni: -

legyen magabiztos,

-

legyen természetes

-

tudjon néhány alapvető információt a cégről

-

mutasson lelkesedést

-

legyen találékony

-

öltözködjön megfelelően

-

érkezzen pontosan

-

ügyeljen a testbeszédre (mosoly, szemkontaktus, kézfogás).

Nem szabad elkövetni: -

a kudarcokról beszélni

-

blöffölés (máshol is van ajánlatom)

-

személyeskedés 34

fizetésre való rákérdezés.

-

Néhány tipikus állásinterjú kérdés: -

Mit tud a cégünkről?

-

Mit szeretne elérni az elkövetkező 5 éven belül?

-

Milyen az Ön számára ideális munkakör, munkahelyi légkör?

-

Mondjon magáról néhány dolgot, ami az önéletrajzból nem derült ki számomra!

-

Miért szeretne itt dolgozni?

-

Miért pont Ön a legalkalmasabb erre a pozícióra?

-

Mondjon 3 dolgot, amely az Ön erőssége/gyengesége!

-

Az állandóságot, vagy a változatosságot kedveli a mindennapi munkában?

-

Egyedül, vagy csapatban szeret inkább dolgozni?

-

Kit tudna megjelölni referencia-adóként, és miért?

Jogi és vállalkozói alapismeretek Mielőtt bármilyen felsőoktatási intézménybe, vagy munkahelyre belépünk, tudnunk kell, hogy mik az alapvető kötelességeink és milyen jogaink vannak az adott területen. Mivel napjainkban a vállalkozások idejét is éljük, így elengedhetetlen, hogy a legegyszerűbb jogi, vállalkozási ismeretekkel tisztában legyünk. Beszélnünk kell tehát néhány ide kapcsolódó gondolatkörről:

Az



a munkába állás jogi vonatkozásai,



a pályakezdőket megillető jogok,



hogyan lássunk hozzá egy vállalkozás indításához, megalapításához,



a könyvelés fortélyai,



az adózás,



piaci szereplők, piackutatás.

iskolában,

a

műveltségi

területekben

hangsúlyozottan

szerepet

kap

a

pályaválasztáshoz szükséges önismeret és foglalkozásismeret. A kettő közötti „okos” kapcsolat-megteremtése a cél.

35

A család szerepe a pályaválasztásban

A család hatása A szülők, testvér, nagyszülők, rokonok, ismerősök azok, akikkel megoszthatják és megvitathatják a fiatalok az iskola és a pályaválasztás gondjait. A szülők, és a családtagok, ahogy a pedagógusok látják őket, információ gyűjtés területén az első számú segítőtársak. A legtöbb visszajelzést a családtagoktól kapják a tanulók a jó és rossz tulajdonságokról. Fontos a reális önismeret! A család tudja erősíteni az önbizalmat, biztatnak és vígasztalnak, segítenek a reális kitűzött cél eléréséhez. Sajnos a család anyagi helyzete is befolyásolhatja a fiatalok pálya elképzelését. A családi problémák befolyásolhatják a diák tanulmányi eredményét. A mentor feladata, hogy segítse a kudarcok feldolgozását. Jelentősége van a családi hagyományoknak, ez lehet előnyös és hátrányos a fiatal számára. Nem törvényszerű, hogy ha a családnak megvan a felszerelése a régebbtől űzött mesterséghez, a gyermekük képessége, érdeklődése is szinkronban van vele. Az otthoni háztartási munka elvégzése mellett fontos a tanulás idő beosztása A baráti kör lehet hasznos és káros az iskola választás szempontjából. Kortársaiktól, osztálytársaktól is más korú barátoktól is kaphatnak tájékoztatást a tanulók. Az iskola jó információs rendszer, adatgyűjtő hely az iskola-választásban. Az osztályfőnök segít abban, hogy a képességnek megfelelő iskolát válasszanak a fiatalok. A tömegtájékoztatás hatása: -

a televízió (üzemben zajló munkák, sikeres ember önéletrajza, különböző sorozatok- rendőr, orvos, pilóták munkájáról adnak betekintést stb.)

-

a rádió: az iskolaválasztással, pályaválasztással kapcsolatos ismereteket sugároz

-

könyv,

ismertető,

szórólap,

folyóirat,

CD-k,

DVD-k,

videók,

net

által

informálódhatnak az érdeklődők. A legfontosabb: a fiatalok a képességüknek és érdeklődésüknek megfelelő iskolákba kerüljenek! Nagy jelentősége van a családlátogatásoknak. Ilyenkor tájékozódhatunk a családról, a közvetlen környezetről. Szükséges a nyíltság és az őszinteség. A mentornak, aki segíti a pályaválasztást is, a családdal nagyon jól együtt kell működni. Megbeszélik, kinek milyen elvárása van a másikkal szemben. A diák mit vár el a mentorától? - Segítsen átismételni, és megtanulnia a leckét és hozzon gyakorló feladatlapokat. 36

- Laboráns szeretnék lenni, és ezen a területen szeretnék többet tudni a természettudományokból. - Ha vannak problémáim, segítsen hozzá, hogy annak ellenére tudjak tanulni. - Tanítson meg tanulni. - Bizalmat és támogatást várok tőle. - Szeretném, ha hozzásegítene ahhoz, hogy a kiszemelt középiskolába bejussak. - Meg tudjam vele beszélni minden jellegű problémámat. - Szeretném, ha a szüleimmel sokat beszélgetne. - Szeretném, ha időnként a szabadidőnket is együtt tölthetnénk. - Szeretnék olyan rendezvényeken ott lenni, amit a mentorom szervez, iskolában és iskolán kívül. - Időnként szeretnék vele elmenni a könyvtárba. - Szeretném, ha időnként érdeklődne az engem tanító nevelőknél a tanulmányi előmenetelemről. - Szeretném elérni a célomat, szeretnék boldog ember lenni. A mentor mit vár el, és miben szeretne segíteni a diákjának: - Bizalmat, őszinteséget várok el. - Különböző tanulási technikák átadásával szeretném, ha minél jobb eredményt érne a tanulásban (képességének megfelelőt). - Szeretném növelni az önbecsülését. - Reális önismeret kialakítása. - Merjen megszólalni, véleményét kinyilvánítani. - Rendszeres tanulásra szoktatás. - Szövegértés fejlesztése. - Felkészíteni a középiskolai tanulmányokra és a középiskolai évekre. - Képességeinek kibontakoztatása. - Logikai gondolkodás fejlesztése. - Magabiztosság, határozottság elérése. - Egyéb magánjellegű problémáiban tanácsot, segítséget adni. - Szeretném az általa kiválasztott középiskolába juttatni. - Szeretném, ha kiegyensúlyozott, céltudatos, vidám ember válna mentorált diákomból.

37

A szülő elvárása a mentoráló nevelő felé: - Szeretném, ha gyermekem tanulmányi eredménye javulna. - Szeretném, ha segítené gyermekem továbbtanulását. - Fejlessze az olvasási készséget. - Rendszeresen tájékoztasson az elért érdemjegyekről. - Kísérje figyelemmel gyermekem mindennapjait az iskolában. - Időnként

szabadidőben

is

legyenek

együtt

(pl.

könyvtár,

számítógépes

pályaorientációs program igénybevétele stb.) - A gyermekemet tanító szaktanároknál időnként érdeklődjön haladásáról. - Tájékoztasson gyermekem magatartásáról. - Az általa tanított tantárgyából és ahhoz kapcsolódó tantárgyakból segítse tanulmányait. - Tanítsa meg gyermekemet tanulni. A várható eredmények: -

A mentor segítése által csökken a hiányzások, az iskolai bukások, évismétlések száma

-

A program hatására minél több tanuló jut be érettségit adó középfokú intézménybe

-

Reális önismerettel a képességének, érdeklődésének megfelelő középfokú intézménybe jutnak be a fiatalok

-

A tanulási motivációval minél több tanuló igyekszik a képességének megfelelő eredményt elérni

-

A fiatalok életvitele pozitívan változik

-

A fiatalok felkészülnek az esetleges változásra, az élethosszig tartó tanulásra

Az iskola- és pályaválasztásnál a legfontosabb, hogy a gyermek érdeklődésének és képességének megfelelően döntsön. Érdeklődés: a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányulása. Az érdeklődés alakításába nagymértékben beleszólnak a vágyak, elképzelések és a kíváncsiság! Az érdeklődés akkor segíti jól a személyiség fejlődését, ha: -

szélesebb körű

-

reális és megvalósítható

-

előretekintő és fejlődőképes

-

válogatott és tartalma 38

Érdeklődési kör: pl. munka, szórakozás Érdeklődési terület: természettudományok, Érdeklődési irány: fizika Érdeklődési téma: mezőgazdasági termelés – dísznövénytermesztés Érdeklődési tárgy: dísznövény Képesség: valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke -

általános képesség. pl. intelligencia, kreativitás

-

különleges képesség: pl. kézügyesség, zenei képesség

Amennyiben valaki átlagon felül ügyes, átlagon felül tud megoldani feladatokat, akkor tehetségről beszélhetünk. A tehetséges, kreatív gyermekek általában nyitottak, kíváncsiak, szellemileg élénkek. Mi pedagógusok, figyeljünk fel azokra a gyerekekre, akiknek gyakran vannak értelmes kérdéseik, akiket foglalkoztat az, hogy megértsék a dolgokat, amikkel találkoznak, legyen az a növények létezése vagy éppen egy tárgy anyaga. A tehetséges gyerekeket érdeklik a kihívások, nagy energiát fektetnek be a munkálkodásukba, nagy örömöt jelent számukra a megoldás, siker. Sikerorientáltak. Ha a tanuló kitartóan érdeklődik valamilyen téma iránt, ha türelemmel sok időt fordít egy dologra, figyeljünk oda rá! Sokat tehet egy éles szemű pedagógus, ha felfigyel a fiatalok kiváló

adottságaira,

kreativitásukra,

érdeklődésükre,

azokra,

akik

feltűnően

jól

emlékeznek eseményekre, remek megjegyzésükre. A tehetséges embereknek jó memóriájuk van, mindig új kihívások elé néznek, mondhatjuk, önmagukkal örök versenyben állnak. Az átlagosnál jóval nagyobb a teljesítmény – és önmegvalósítás szükségletük. Nagy bennük a szabadság –és függetlenségi vágy. Mernek kockázatot vállalni, a kudarc lehetőségével is számolva. Jó a humorérzékük Egy mentor akkor segít a tehetséges gyereknek, ha sok érdekes témát, problémát felvillant a saját szaktárgyán belül, figyelnie kell a reagálását, mi ragadja meg és mi nem. Ha van már többé-kevésbé határozott érdeklődése, adjon segítséget abban, honnan tájékozódhat, hogyan elégítheti ki ezt az érdeklődését. A tehetséggondozás során támogassuk, értékeljük a szellemi erőfeszítést, a gondolkodást, a megértésre törekvést, az érdeklődést, az eredetiséget. Mindennek oldott, nyugodt, bizalom teli, játékos légkör, jó hangulatban kell történnie!

39

Milyen humánerőforrást kíván a munkaerőpiac? Mire készítsük fel tanulóinkat - mentoráltjainkat? (Út a szakmához!)

1. Az átalakuló gazdaság és a szociális kompetenciák A gazdaságban a hirtelen gyorsasággal végbemenő változások a szervezeteket rugalmas és gyors változásra kényszerítik. A vállalatok a versenyképességük megtartása érdekében kultúraváltásra kényszerülnek. A kultúraváltásnak a gazdasági élet szereplői közül a humán szereplőket, a munkavégzés egészét is érintenie kell, különben nem tud érvényesülni, nem tudja felvenni a versenyt a többiekkel. Szükséges az ehhez kapcsolódó új munkakultúra kialakítása. Az átalakuló gazdaság nem csupán új szakmai kompetenciákat, hanem olyan szociális kompetenciák érvényesítését igényli, melyre korábban a cégeknek, vállalatoknak nem volt szükségük. A XX. század 70-es éveitől elinduló változás nem csupán a piacokra, a gazdálkodás megváltozott

eszközrendszerére,

a

szervezetek struktúrájára,

működési

mecha-

nizmusára, hanem a gazdálkodás hagyományos és új területeire is vonatkozik. A gazdaságban megindult kultúraváltás a humán szereplői közül elérte a vezetőket és alkalmazottakat egyaránt. A kultúraváltás kényszere a gazdálkodás összes érintettjét arra szorítja, hogy az eddigi gondolkodásmódjukat, értékrendszerüket és viselkedésüket a gazdaságban bekövetkezett változásnak megfelelően átalakítsák, a régi szokásaikat újakra cseréljék. A kérdés az, hogy a megváltozott gazdasági környezetben melyek azok az adekvát viselkedési formák, amelyek megléte mellett feltételezhető a versenypiaci feltételeknek való megfelelés, a hatékonyságnövekedés oly módon, hogy a vállalat vezetése fel tudja használni azt a kollektív emberi erőforrást, amely a rendelkezésére áll. Olyan módon hagyja érvényesülni az egyéni érdekeket, amelyek optimális összhangba hozhatók a szervezet céljaival, így azok a termelés, a szolgáltatás felhajtó erejévé váljanak. Szabad utat adjon olyan egyéni érdeknek és szükségleteknek, amelyek optimálisan összhangba hozhatók a szervezet céljaival és így azok a termelés, a szolgáltatás felhajtóerejévé váljanak. A spontán bekövetkező magatartás-változásokon túl szükséges-e a folyamat célirányos kezelése.

2. Milyen és mit vár el a XXI.. század munkaadója, vállalata? A szervezetek versenyképességük megtartása érdekében arra kényszerültek, hogy termelési folyamatuk egészét a kihívásoknak megfelelően gyökeresen és következetesen átalakítsák. Az átalakítás folyamatából az alábbi trendek meghatározóak: A változó társadalmi piacoknak való helytállás, a keresletvezérelt termelés a vállalatoktól megköveteli, hogy piac és vevőorientáltan alakítsák át, és piaci mércével mérjék a belső kapcsolatrendszerüket

és

a

termelési

folyamataikat.

Ezt

a

szemléletváltást

a

munkavállalóknak az egyéni versenyképességük érdekében önmagukban is végre kell hajtaniuk. Olyan új gondolkodás és magatartásmódot kell kialakítaniuk, amire a hagyományosnak számító termelés mellett nem volt szükségük pl.: együttműködési hajlandóság, kommunikációs hatékonyság, új ötletek megfogalmazása. Az információnak, mint korlátlan erőforrásnak a felhasználása a gazdaság egész működésében elsődleges. Az emberi észlelés, érzékelés alapján tudássá és tapasztalattá váló ismeret ma az elsődleges versenytényező.

Mindenki

észlelési

képességeitől

függően

más-más

információkkal bír. Azt hogy egy adott feladat kapcsán melyik a releváns információ a párbeszéd és a vita eszközével tudja a csoport eldönteni. A helyes döntés meghozatalának szempontjából fontos egymás motiválása, a tudások, ismeretek kommunikálása, az információk megosztása. Jelentőssé válik a különféle információk közötti szelektálás képessége, a mások és saját információk egybevetése, valamint általuk való új megoldások létrehozásának a képessége. A legjobb megoldás kikovácsolása miatti versengés és együttműködés képessége, valamint a kettő együttes kezelése az eredményesség tekintetében meghatározó. Mindenoldalú rugalmasság és nyitottság a mai munkaadóknál alapkövetelmény. Ennek a követelménynek csak akkor tudnak megfelelni, ha az új feltételeknek megfelelő új kultúrát alakítanak ki. Szerkezeti, strukturális rugalmasság megvalósítása elsődleges feladat. A hierarchikus felépítésű, a hatalmi kultúra alapján működő cégek, vállalatok szerkezetüket tekintve igen merevek,,lassan reagálnak a váltásokra. Azért, hogy a vállalatok rugalmasan, gyorsan tudjanak a kihívásoknak megfelelni, a hatalom, azaz a pozíciók helyett magukat a feladatokat helyezik a középpontba. A feladat eredményes elvégzéséhez jól meg kell választani

a

folyamat

technikáját,

a

folyamatok

kezelésére

képes,

adekvát 41

munkaerőigényt. A termékek, a szolgáltatások, és minden folyamat elemekre való bontása teszi lehetővé, hogy az aktuálisan előállított produktum mellett bármikor lehetséges legyen az elemek variálásával egy új konfiguráció létrehozására. Ehhez az elgondoláshoz alakítják a vállalat struktúráját, hozzák létre a moduláris szervezeteket A hihetelen gyorsan változó környezetben a vállalatok csak gyors reagálású, önirányító, önjáró, piac érzékeny munkacsoportokkal maradhatnak versenyben. A rugalmasságot a munkacsoportok állandó átszervezhetősége biztosítja oly módon, hogy az adott feladat elvégzéséhez rendelik a kompetenciákat és a létszámot, ez által is optimalizálva a termelést. A modulokban, a csoportokban végzett munka, vagy a projekt-tevékenység ezért kíván az alkalmazottaktól nagyfokú rugalmasságot és alkalmazkodóképességet. Az egyes szervezetek, cégek vezetésének szemléletváltása a szervezeti struktúra megváltozása miatt alapkövetelmény. Az átszervezés következtében a szervezet és a döntési pontok is decentralizálódnak. A vállalati hierarchia laposodik, a pozíciók másodlagossá válnak. A vezető irányító, ellenőrző tevékenységről a hangsúly a feladat, illetve problémavezérelt megoldások keresésére tevődik. Az elvégzendő feladatok komplexitása, többértelműsége, a kivitelezhető variációk számossága teszi szükségessé a csoport minden tagjának bevonását a döntés előtti alternatívák felállításába és magába a döntésbe. A vezető már közel sem mindenható, és minden problémamegoldásban kompetens személy. A vezető szerepköre egyre inkább felhatalmazó, bevonó, facilitátori, ezért a döntési kompetenciát nem kisajátító de a felelősséget megosztó vezetői attitűd kerül előtérbe. Az időnek, mint rejtett erőforrásnak az erős versenypiaci feltételek miatt értékelődött fel a szerepe. A piac “just in time” (egy adott időben, helyzetben érvényes információ) módon működik. Ez azt jelenti, hogy fel kell készülni az elvégzendő feladatok állandó változására, esetleg azok cserélődő munkatársakkal való elvégzésére, mindamellett hogy az egyre bonyolultabb feladatok elvégzéséhez új információk halmazát kell gyorsan, minőség romlás nélkül a csoportnak feldolgoznia. Mára az a helyzet alakult ki, hogy „az üzleti életben – a legfelső szinttől a legalsóig, a központtól a perifériáig – az emberek a munkahelyi életüket kísérletezéssel töltik. Semmi sem tekinthető automatikusan jónak, hatékonynak vagy beváltnak. Az egyetlen, aminek értelme van, a próbálkozás A csoporton

belül

szükségszerűen

felértékelődik

a

gyors

és

hatékony

információfeldolgozás, a hatékony konfliktuskezelés és az ellentmondások tolerálásának a képessége. A szervezet a gyors termék előállítást, a rugalmas, hatékony reakcióival tudja elősegíteni, ezzel a versenyképességét növelni. 42

Az egész folyamat hatékonysága tehát nem előre megírt szakmai forgatókönyv alkalmazásának a kérdése, hanem a szervezet és munkavállalók egy olyan újfajta együttműködése és állandóan újrakötött kompromisszuma, amelyben az érintettek mindig hasznuk maximalizálására törekedhetnek. A kölcsönös megelégedettség szempontjából fontos, hogy az egymással munkakapcsolatban lévő emberek helyesen értékeljék a tudásukban, a nézeteikben meglévő eltéréseket, és a pozitív vonásokat pedig azonosítsák egymás nézeteiben. A vállalat a moduláris szervezési elv alapján tud a piaci igényeknek megfelelően, kevés energia befektetéssel és időráfordítással, költségkímélő módon működni és a termelését újjászervezni. A munkavállalóknak ehhez a mindig újra megújuló feltételekhez kell igazodniuk. Ami azt jelenti, hogy a vállalat minden belső érintettjének újra és újra kell gondolnia és tanulnia a szakmai kompetenciáit, és azokat a személyes viselkedésmódokat, amelyek az adott feltételek között a munkavégzés és saját versenyképességük szempontjából a legeredményesebbek lehetnek. Kompetenciák  Kompetenciák értelmezése Az ember szerepe valójában a modern gépek alkalmazása mellett is jelentős marad. Az elméletileg elképzelt és a valóságos folyamatok között adódhatnak eltérések, váratlan helyzetek, amit az ember tud a legjobb tudása szerint rugalmasan korrigálni, ugyanakkor a

rugalmasság

megkövetelte

decentralizáció

és

a

felhatalmazó

vezetés

a

munkavállalóktól is egy új típusú tudást és annak új módon való alkalmazását követeli meg. A kompetencia fogalma alatt általánosságban a személyek illetékességét, hozzáértését értjük. A „mit” és „hogyan” operatív intelligenciáját, ami által megfelelően hatékony vagy kiváló teljesítmény érhető el egy feladat vagy egy helyzet kapcsán. Az embereknek különböző területen megnyilvánuló kompetenciái vannak. A különböző kompetenciák közül az ember mindig csak azokat alkalmazza, amelyek genetikai eredetűek, vagy amelyekre a környezet, a kultúra inspirálja. A legtöbb vállalat életében mindeddig az utasítások pontos betartása valamint azon belül maximális végrehajtás volt a helyes magatartás. Azonban a ma munkavállalóinak a kompetencia készletükből azokat kell alkalmazniuk, amelyek hozzásegítik őket önállóságuk és öntevékenységük mellett a csoportos munkavégzéshez, a kollektív gondolkodáshoz, hogy az egyre bonyolultabb feladatokat határidőn belül sikeresen megoldják. A rugalmasság elve nem fér össze az előre

megszabott

normák

betartásával,

a

központilag

előírt

hatékonynak

és

eredményesnek gondolt munkavégzéssel, hanem az együttdolgozóknak kell olyan 43

szabályokat, munkavégzési elveket és módszereket kialakítaniuk, amelyek a mindenkori célszerűségnek felelnek meg. Ahhoz, hogy ebben az új szituációban a munkavállalók eredményesek legyenek a szűken vett szakmai kompetenciájukon túl, szükségük van új kompetenciák beléptetésére. A legújabb kutatások a vállalati hatékonyság szempontjából az alábbiakat emeli ki: • Folyamatkompetencia • Információ. és kommunikációs technológia kompetencia • Üzemgazdasági kompetencia • Szervezési és menedzsmentkompetencia • Szociális kompetencia A korszerű szervezési struktúrákban az alkalmazottaknak olyan látásmódot és kapcsolattartási technikákat fontos kialakítaniuk, amellyel az interdiszciplináris területek áttekinthetők. A munkák elvégzéséhez nem elégséges a szervezet formális információs rendszerére támaszkodni, hanem öntevékenyen, a saját

munkával összefüggő

területekről az informális csatornák interperszonális kapcsolatait is szükséges működtetni.  Szociális kompetencia A fenti szempontokból következően a gazdálkodó szervezeteknek a hatékony működésükhöz nem csak a környezeti változásokhoz kell mindig adaptálódniuk, hanem arra a szemléletváltásra is szükség van, hogy a szervezetek olyan élő organizmusok, amelyet az emberek kreatívitása, eredményessége tart mozgásban. Az emberek kreativitása abban nyilvánul meg, hogy: • Hatékonyan és pontosan észlelik a valóságot. • Problémaközpontúak. • Állandóan készek az események friss látásmódjára. • Képesek az ellentétes véleményeket is elfogadni. • A tevékenységet önmagáért méltányolják. Ezek az emberben meglévő szükségletek lényegében csak a körülmények hatására aktivizálódnak. A modern vállalatszervezési elvek, a moduláris szervezeti struktúra, az új vezetési módszerek ugyan építenek ezen szükségletek aktivizálására, de a mai gyakorlat még csak a hatalmi kultúrában kialakult hierarchikus magatartást, a rugalmatlanságot tükrözi, a vezetők és a munkavállalók gondolkodásban és magatartásában egyaránt. A vállalatok többsége már szervezetileg ugyan az új feltételeket biztosítja, de azt az alkalmazottak még nem tudják maximálisan kihasználni. A vállalatok nem tudják elérni,

44

hogy

a

munkavállalók

munkájukkal

növeljék

a

szervezet

alkotóelemeinek

teljesítőképességét, vagyis azt, hogy munkájukban érvényesüljön a szinergia. Bármiféle

tudás társas körben

való

érvényesítése

nagymértékben

a

szociális

kompetencia, illetve az előbb felsorolt különböző kompetenciák új módon való összekapcsolásának a függvénye. A munkavégzés minőségi változásához ezért elengedhetetlen, hogy az új feltételeknek megfelelően megváltozzon a munkahelyi magatartás és viselkedés. Ennek előfeltétele: -

a magatartást befolyásoló gondolkodásmód megváltozása, azaz

-

az értékrend,

-

a norma,

-

az emóciók,

-

az attitűdváltás, vagyis egy új világkép kialakulása.

Az emberi szokásokban, magatartásmódokban bekövetkező kultúraváltás komplex feladata közel sem gyors, zökkenőmentes feladat. Ahhoz, hogy a termelésben valóban minőségi váltás legyen, illetve a társadalmi és az egyéni boldogulás érdekében a technika adta lehetőségeket az érintettek maximálisan kihasználják, szükséges az új kihívásoknak megfelelően átgondolni az egész szocializáció folyamatának tartalmi és módszertani kérdéseit. A szociális kompetenciák formálódása szinte a születés pillanatában megkezdődő és a halálunkig tartó folyamat. A társadalmilag kívánt cél elérése szempontjából fontos a különféle intézményrendszerekben

zajló

szocializációs

folyamatok

összhangjának

megteremtése. Ebben az összhangteremtésben egy fontos igazodási pont magának a gazdaságnak a működése. Szociális kompetencia fogalma alatt - a társas kapcsolatok olyan kezelését értjük, ami által a szociális kapcsolatokban a kívánt hatás elérhető. A fő kérdés, az hogy szervezeti keretek között, egy közösségen belül mennyire és milyen módon tudják a munkavállalók egymást egy közös cél megvalósulása érdekében befolyásolni, a környezetüket alakítani, úgy hogy értékelni és hasznosítani tudják a csoport tagjai közötti különbségeket, akkor is, amikor változó feladatokat, esetleg változó kollégákkal kell sikeresen megoldaniuk. Az új körülmények nemcsak új kompetenciák bekapcsolását teszi szükségessé, hanem a munkavállalóktól azt is megkívánja, hogy a mindenkori viszonyoknak megfelelően képesek legyenek kompetencia készletükből a legadekvátabb technikát alkalmazni, azaz

45

képesek legyenek gyors magatartásváltásokra, oly módon hogy a konfliktusok kialakulását a hatékony kommunikációjukkal minimálisra csökkentsék. Jelenleg a kutatók között nincs egy egységesen elfogadott definíció a szociális kompetencia értelmezésére. Abban az állításban viszont egyetértenek, hogy a szociális kompetencia nem egy „dolog”, hanem sok dolog együttes megjelenését jelenti, „szociális megismerés, szociális motívumok és készségek, szokások, ismeretek” (Zsolnai 2003). Nagy József kutató felfogása szerint: „Egy képességrendszer: kommunikáció, segítés, együttműködés, vezetés és versengés képessége.” (Nagy József 1996). Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kompetenciák egymással kapcsolatban álló viselkedésminták. Érvényre juttatásuk milyenségét meghatározza az önismeret, az önmegfigyelés és önszabályozás képessége, az énkép és az érzelmek kezelésére. A vállalatok eddigi életében az emberi kompetenciáknak erre a területére - annak ellenére, hogy azok bennünk voltak -nem volt valódi szükség és késztetés. Tehát a megváltozott környezet lesz az, ami aktivizálja ezeket a képességeinket, de a fentiek alapján ez közel sem egy automatikusan megvalósuló folyamat. A ma szükséges szociális kompetenciák közül a legvitatottabb a verseny és együttműködni tudás képessége. Szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal, hogy egy csoporton belül a versengés csak romboló jelenség. „A versengés az ember számára fontos magatartási forma, amely az élet elkerülhetetlen velejárója, emberek között egy természetes megnyilvánulás” (Fülöp 2003). A versengést a felek között konstruktívvá kell tenni, hogy a benne részt vevő felek, és a közösség fejlődését egyaránt szolgája. A versengés napjainkban azért is kívánatos eszköz, amivel a felek szabadon növelhetik nyereségüket, mert ebben az esetben a szakértelem, a tudás, az információk a versengés tárgyai. Az ilyen típusú versengésnek a célja önfelfedezés, az önfejlődés és a tág értelemben vett tanulás nem pedig a másik személy legyőzése. Az együttműködés nem olyan természetes vagy önmagától kialakuló készség. Az együttműködést tanulni kell. Azt kell az együttműködésben elsajátítani, hogyan lehet az erő és információforrásokat úgy megosztani, hogy abból egy közös „építkezés” legyen. A versenyt és együttműködést együtt kell kezelni. Versengés és együttműködés nem egymást kölcsönösen kizáró fogalmak, hanem egy szétválaszthatatlan társas motívum összetevői, mert az együttműködés és verseny együttesen generálják a viselkedés lehetséges nyereségeit. Ez a két képesség párhuzamosan létezik az emberekben, és a legjobb

képességűek

mindkét

magatartásformát

egyaránt

színvonalasan

tudják

alkalmazni. 46

Kutatások kimutatták, hogy a kettő együttes alkalmazása, a kevert stratégia a legeredményesebb, mivel jobban fejleszti a tudást, a technológiai fejlesztését és a gazdasági növekedést, mint csak az együttműködés vagy csak a versengés. Ezért fontos a viselkedésben az állandó stratégiaváltás. Annak eldöntése, hogy az adott szituációban mi a helyénvaló magatartás, hogyan képesek a partnerek fenntartani vagy jobbá tenni a viszonyukat. Minden szociális kompetenciát alapjaiban átfog az interperszonális kommunikáció, mint a kapcsolattartás legelemibb eszköze. A kommunikáció akkor hatékony, ha a partnerek legrövidebb időn belül adekvátan értelmezik egymás üzeneteit. A jó kommunikációs készség egyrészt mások üzeneteinek pontos értelmezése, a figyelem, az aktivitás a hallgatás alatt, másrészt a közlőnek úgy kell megfogalmaznia üzenetét, hogy azzal segítse hozzá partnerét a megértéshez. Az egyénnek a közlő és befogadói szerepét azonos hatékonysággal kell működtetnie, mivel a szerepcsere állandó. Kommunikáció szempontjából akkor vagyunk kompetensek, ha rendelkezünk mindazzal

a

tudással

és

készséggel,

amelyekkel

társas

kapcsolatainkat

zökkenőmentessé tudjuk tenni. A kompetens viselkedés elsajátítására azért lényeges törekedni, mivel a szakemberek szerint a kompetencia önjutalmazó motívum. Őnmagában hordja a jutalmat azáltal, hogy a környezetünkkel – személyi és tárgyi – bánni tudunk. Ez az ember számára egy kellemes érzés, egy pozitív megerősítés. Általa növekszik az önbecsülés és élvezzük a környezet elismerését. Így sikeresnek érezi magát az ember.

Konklúzió A gazdaság működéséhez elkerülhetetlen a termelés emberi oldalának a megváltozása, de azzal számolni kell, hogy az összes közül ez a legnehezebben, és a leghosszabb időráfordítással megváltoztatható tényező. Mivel az újmunkakultúra megteremtése összgazdasági és társadalmi érdek, ezért a társadalom alapintézményeinek, elsősorban az oktatásnak kell erre reagálnia. Ezért nagyon fontos már az általános iskolában a munkahelyi elvárásokról említést tenni, felkészíteni a diákokat arra, hogy milyen elvárásokkal szükséges szembenézniük a munkaerő piacon. Mely kompetenciák működését szükséges generálni ahhoz, hogy a munkavállaló képes legyen a meghatározott attitűdjein változtatni. Ehhez szükséges, hogy a

szociális

kompetenciák megítélése a szakmai kompetenciákkal egyenrangúvá válik Az iskolai oktatásban és a munkahelyi képzéseknél a tartós magatartásváltozás érdekében szakítani kell a szociális kompetenciák oktatásában a csak a technikákra, a trükkökre 47

összpontosító felfogással. Nemcsak azokon a tényezőkön kell változtatni, mely alapján a magatartás kialakult, a magatartást megfelelő szocializáció mentén finomítani, változtatni tudjuk. Segítséget a felismerésben, a módosításban sokat jelenthet a mentor munkája, aki segíti támogatja a tanulót a tanulási folyamatban.

48

Gyakorlatok AZ ÉN ÉLETÖSVÉNYEM

„Az én életösvényem” című feladat az egyéni segítségnyújtás során mondatok befejezésével erősíti a mentorált tanulók önismeretét. Segít elfogadtatni a gyerekkel a jövővel kapcsolatos bizonytalanságok, kétségek természetes voltát. Rávezeti őket önmaguk elfogadására, továbbá elindítja őket azon az úton, hogy a mentor, a segítő felnőtt irányításával közelebbi, illetve távolabbi célokat fogalmazzon meg az életpálya kiépítése érdekében.

49

AZ ÉN ÉLETÖSVÉNYEM

Fejezd be az alábbi mondatokat!

Ma legfontosabb célomnak azt tartom, hogy___________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ Aminek a bekövetkezésére leginkább vágyom, az az, hogy___________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ Ezt úgy segíthetem elő, hogy___________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ Az, amit leginkább szeretnék megtanulni a______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ Amit magamban leginkább megváltoztatnék__________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ Amiben a legjobbat nyújtanám az a _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________

50

CÍMER

Az Útravaló program keretében az egyik kulcsfontosságú feladat a mentorált tanuló megismerése. Ez akár egy hosszan tartó feladat is lehet, de célunk a megismerési időszak lerövidítése, amit célirányos módszerekkel segíthetünk. Egyik lehet ezek közül az alábbi feladat. A módszer célja, hogy a tanulók játékos módon mutatkozzanak be egymásnak. Történhet ez kiscsoportos illetve páros munka keretében. Felhasználhatjuk a mentorált tanulónk megismeréséhez is. Minden tanuló kap egy A3-as lapot, amin egy üres címer és egy üres zászló van (ld. melléklet). A zászlóba be kell írnia a nevét és egy jellemző tulajdonságát, pl. „József, a beszédes”. A címer négy részre van osztva, ide kell beírniuk a tanulóknak a különböző, mindenkire érvényes kérdésekre adott személyes válaszaikat. Alkalmazható kérdések: Kinek a bőrébe bújnék szívesen? Mi volt eddigi életemben a legjobb tettem? Ki a példaképem? Mi az, ami bosszant? Mi az, amit nagyon jól tudok csinálni? Ha egy kívánságom lehetne, mi lenne az?…stb. A tanuló felolvassa és pár szóval kommentálja a címerét.

52

CSALÁDFA

A mentorált által felállított családfa hozzájárulhat az iskola- és pályaválasztás sikerességéhez.

A

családi

hagyományok,

munkák

feltérképezése

elgondolkodtathatja a tanulót. Megerősítheti döntését abban is, hogy legyen a hagyományok folytatója; vagy abban a döntésben, ha számára más iskola-, pálya választása a szerencsésebb.

53

CSALÁDFA

Biztos már te is hallottál arról, hogy vannak családok, amelyek gondosan összegyűjtik a családra vonatkozó emlékeket, különféle dokumentumokat, leveleket, s ha kell, könnyen meg tudják írni családjuk történetét is. A családtörténethez tartozik persze az is, hogy ki mivel foglalkozott, milyen sikereket ért el a pályafutása során. A családok történetét hagyományosan ún. családfán szokták megjeleníteni. Mi azonban egy ágrajzon ábrázoljuk családtagjaidat. Az ágrajz után jegyezd föl, hogy mi a családod tagjainak foglalkozása. Írd be a foglalkozás mellé a legmagasabb iskolai végzettséget is. Ha tudod, kérd szüleid segítségét. Ha akarod, tovább rajzolhatod az ágrajzot is, és megjelölheted a távolabbi rokonok foglalkozását, iskolai végzettségét.

Nagyszüleim: ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________ 54

Szüleim: ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________

Testvéreim: ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

Más családtagjaim: ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________

1. Számold meg, hányféle foglalkozást találtál a családodban________ Melyek ezek?_________________________________________________________ _________________________________________________

2. Azt is írd le, hányféle iskolát végeztek!______________________________________________________ ________________________________________________

3. Találsz olyanokat, akiknek azonos a foglalkozása? Mi ez a foglalkozás?____________________________________________________ ________________________________________________

4. Hány azonos foglalkozást Találtál? És hány olyan személyt, akik azonos foglalkozást űztek? Az azonos foglalkozások száma:_____________________________ Az azonos foglalkozást űzők száma: _________________________ 55

5. Rokon foglalkozást találtál-e? Mit gondolsz, melyiknek mi a rokon foglalkozása? ______________________________________________________________ ________________________________________________

6. Van-e

a

családodban

olyan

ember,

aki

foglalkozása

révén ismert,

közmegbecsülésnek örvendő ember? (Azt is jelezd, ha esetleg már nem él!) Igen – Nem Mi (volt) a foglalkozása?___________________________________ Mitől vált közismertté, megbecsültté?____________________________________________

7. Nézd meg a családfát még egyszer, s gondold végig: van-e olyan foglalkozás, amelyik tetszik neked? Igen, mert_______________________________________________ Nem, mert_______________________________________________

8. Van-e olyan foglalkozás, amelyet szívesen választanál ugyan, de nincs lehetőséged az elsajátítására? Nevezetesen: -

ma már nincs ilyen szakma,

-

nagyon messze van az iskola, ahol ilyet képeznek,

-

kollégiumba kellene mennem, de oda nem sok kedvem van elmenni,

-

gyenge a tanulmányi eredményem,

-

anyagi okai vannak,

-

egyéb oka van, éspedig: _____________________________

9. Igaz, még egy éved van a választás időpontjáig, mégis megkérdezzük: Ha most kellene választanod, tudnál határozottan felelni arra, hogy mi szeretnél lenni? Ha igent mondasz, mi a válaszod?______________________________________________________ ________________________________________________

56

Ha nemet mondasz, mivel indokolod meg?__________________________________________________________ ________________________________________________

10. Foglald össze, amit családod foglalkozástörténetéről megtudtál! ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ _________________________________________

57

Mi lesz velem egy év múlva?

A pályaválasztás segítése során, a szakmaszerzéshez közeli szakaszban, a munkaerő piacra való kilépést megelőzően jól „elbeszélgethet” a fiatal önmagával a „Mi lesz velem egy (két, három…) év múlva?” kérdéseire adott válaszain keresztül. Szembe nézhet önmagával pályaválasztási döntésének sikerességét vizsgálva. Mentorként felhívhatjuk figyelmét azon tényekre, hogy a pályaválasztási döntés csak egy állomás az életében, de nem zárható le véglegesen ez a folyamat. Sokkal inkább az egész életen át tartó tanulást szolgáló kulcskompetenciák fontosságára kell a hangsúlyt helyezni.

58

MI LESZ VEL EM EG Y ÉV MÚLVA?

Gondold át, milyen ember leszel miután megtaláltad azt a pályát, amit szerettél volna, vagy legalábbis közelebb jutottál hozzá. Ennyire vagyok elégedett pályaválasztásom sikerével: gyenge

kiváló

0

1

2

3

4

5

6

7

Így fogok kinézni:_____________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Ezzel fogok rendelkezni:__________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Ez lesz a véleményem magamról:___________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Így vélekednek majd rólam azok, akiket ismerek:_____________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ A foglalkozásomat a következő szavakkal tudom majd jellemezni:___________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

59

MINDENNAPI DÖNTÉSEIM

Amennyiben a tanuló megszervezi, tervezi napjait, sokkal eredményesebb lesz a tanulásban, életvitele pozitív irányban változhat. Ehhez a tervhez szükséges a mentor segítsége is, a közös tervezés előre viszi a mentorált diákot a fejlődés útján. Mai döntései m

Mikor határoztam el először, hogy ezt kell tennem?

Milyen hosszú ideje nem teszem ezt?

Rizikó

Eredményei, előnyei

Megtartom, mert hasznos

Változtatni akarok, mert káros

A felkelés ideje Ezt teszem, mielőtt iskolába megyek Reggeli Úton az iskola felé A tanítás előtt A szünetek ben Ebéd Tanítás után

60

PÁLYAVÁLASZTÁSI VETÉLKEDŐ

A vetélkedőt a továbbtanulásra való felkészülés időszakában, a jelentkezési lapok beadása előtt szervezzük. A vetélkedő kérdéseit, feladatait kettesben is megbeszélgetheti a mentor a tanulóval. Információt kaphatunk, mi nevelők, osztályfőnökök, mentorok, tanítványaink, mentoráltjaink tájékozottságáról és szükség esetén lehetőség van a korrekcióra, kiegészítésre. Ezekkel a feladatokkal is segíthetjük tanítványainkat, mentoráltjainkat abban, hogy képességüknek, érdeklődésüknek megfelelő iskolát, pályát válasszanak.

Forgatókönyv

Készült: a 8. osztályos tanulók számára (3 fős csoportok) Ideje: január Zsűri: a diákönkormányzat vezető nevelője, osztályfőnökök Vezeti: pályaválasztási felelős nevelő Cél: információ szerzése tanítványaink tájékozottságáról ahhoz, hogy tudjuk, szükség van-e valamilyen területen megerősítésre vagy további tájékoztatásra Idő: 60 perc

Előzetes munka a tanulóknak: plakát készítése: „Nincs rossz pálya, csak rossz pályaválasztás” címmel (max.10 pont)

1. feladat: tájékoztató, beszámoló a középiskolák által szervezett Nyitott Napokról, mennyire befolyásolt benneteket az iskolaválasztásban? (10 pont)

2. feladat: Jellemezd az alábbi foglalkozásokat a megadott szempontok szerint! (52 pont)

3. feladat: foglalkozások- végzettség (25 pont)

61

4. feladat: activity - 2 fő ki megy a teremből, megbeszélik, milyen foglalkozást mutogatnak el a csoportoknak. Amelyik csoport először jelentkezik, és eltalálja a foglalkozás nevét, 5 pontot kap.

5. feladat: rajz – szakmák párosítás (15 pont)

Amíg a zsűri dönt, közösen éneklünk a munkával kapcsolatos dalokat.(pl. Már minálunk babám; 8 óra munka stb.)

Értékelés: A diákönkormányzat vezetője mindenkit megjutalmaz, csak az értékben van eltérés. (mappák, tollak, ceruzák, stb.) Így mindenki olyan jó hangulatban távozik, mint amilyen jó hangulatban zajlott a vetélkedő

62

2. FELADAT

Mit tudsz a következő foglalkozásokról?

A FOGLALKOZÁS

EGY ESZKÖZ VAGY

A MUNKAVÉGZÉS

A FELADAT, AMIT

MILYEN ISKOLÁT

NEVE

EGY SZERSZÁM

HELYE

MEGOLD

KELL ELVÉGEZNI HOZZÁ?

építészmérnök közlekedési rendőr orvos (baleseti sebész) autószerelő fodrász (női) általános iskolai tanár bőrdíszműves dísznövénykertész szobafestő és mázoló informatikus

63

kultúrcikk-eladó cukrász óvónő

64

3. FELADAT Az alábbi foglalkozásokat csoportosítsd aszerint, hogy milyen iskolai végzettség szükséges a gyakorlásukhoz, vagyis milyen végzettség a feltétele ezeknek a szakmáknak! autóbuszvezető, takarítónő, könyvesbolti eladó, növénytermesztő gépész, könyvelő, könyvvizsgáló, építészmérnök, fodrász, cipész, mezőgazdasági mérnök, titkárnő, újságíró, ügyvéd, tanár, postás-kézbesítő, varrónő, kozmetikus, autószerelő, kertész, hegesztő, kőműves, magasépítő technikus, vendéglős, varrómunkás, betegápoló

1. elég az általános iskola 8. osztálya _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _____________________

2. szakiskolai végzettség szükséges _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _____________________

3. középiskolai végzettség (érettségi vizsga, technikusi vizsga) a munkavégzés feltétele _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _____________________

4. főiskola, egyetemi végzettség szükséges _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _____________________ Értékelés: minden jó helyre történő besorolás 1 pont, összesen 25 pont 65

4. FELADAT Activity - 2 fő ki megy a teremből, megbeszélik, milyen foglalkozást mutogatnak el a csoportoknak. Amelyik csoport először jelentkezik, és eltalálja a foglalkozás nevét, 5 pontot kap.

5. FELADAT Az alábbi szellemes rajzon 15 szakember dolgozik. Felismered-e a különböző szakmacsoportokat az ábrázolt tevékenység alapján; Ha igen, írd be a négyzetekbe az ábrán lévő azonosítási számokat!

66

kőműves épületburkoló üvegező villanyszerelő

ács-állványozó tetőfedő darukezelő építőgép-kezelő

szobafestő

vasbetonkészítő

vas– és fémszerkezet-lakatos

ács-állványozó

padlóburkoló vízvezeték szerelő központifűtés-szerelő épületasztalos

67

Álláshirdetés Gyakorlat A következő hirdetések tanulmányozása után próbáld megfogalmazni, kik azok, akik ma sikeresen léphetnek fel a munkaerőpiacon? ÁLLÁST AJÁNL 1. A Tanuljunk Kft. A Rank Xerox hivatalos dealere, illetve az amerikai BT & C telefonrendszerek rendelkező

disztribútora,

üzletkötőket,

termékcsoport

belföldi

illetve

forgalmazására.

kereskedelmi

üzletág-igazgatót

Magas

kereseti

tapasztalattal

keres

lehetőség

fenti

két

jutalékos

rendszerben. A jelentkezéseket önéletrajzzal kérjük a Tanuljunk Kft. Címére postán eljuttatni. 2. Utazási iroda 30 évnél fiatalabb angolul és németül (vagy olaszul) beszélő munkatársnőt keres. Önéletrajzot „Mosolyszünet nincs” jeligére a reklámszerkesztőségbe kérjük. 3. A Gyógyuljunk! Kórház orvosigazgató manuális helyettese felvételt hirdet 6 fő részére – a Központi Műtőblokkba – műtős asszisztensi munkakörbe. Az állás azonnal betölthető! 4. Egyedülállóknak garzonházi férőhelyet biztosítunk! Bérezés megegyezés szerint! Jelentkezni és érdeklődni az ápolási igazgatónál 5. Országos hatáskörű államigazgatási szerv építészmérnöki diplomával, beruházási és költségvetési gyakorlattal rendelkező főmunkatársat keres. 6. Ausztriai

bankképviselet

német,

angol

nyelvtudással,

számítógépes

szövegszerkesztői ismerettel, független, egyedülálló munkatársat keres titkárnői

munkakörbe

35

éves

korig.

A

fényképes

önéletrajzokat

„Megbízható” jeligére a hirdetőbe kérjük. 7. Gyakorlott szoftverest keresünk, ipari folyamatirányítási és adatgyűjtési feladatokra (hőenergetikai gyakorlat előny) eseti megbízással, rész- esetleg főfoglalkozásban. Pályázatokat részletes szakmai előélet leírásával lehet beadni. 8. Hőenergetikai,

irányítástechnikai

villamosmérnököt

keresünk

gyakorlattal minőségi

hardver

munkára,

ismeretekkel jó

gazdasági

68

lehetőségekkel, önálló munkakörbe. Pályázatokat részletes szakmai előélet leírással várjuk! 9. Külföldi tulajdonban lévő szállítmányozási Kft. Vasúti fuvarozásban is jártas, németül vagy angolul beszélő szállítmányozási szakembert keres azonnali belépéssel. Önálló munkakört és kiemelt fizetést ajánlunk. 10. Versenyképes távközlési cikkeket forgalmazó, agresszív piacpolitikát folytató vegyesvállalat

megbízásásból

termékmenedzsert/üzletkötőt

(telefonrendszerek) keresünk. Legfeljebb 35 éves olyan szakemberek jelentkezését várjuk, akik felsőfokú műszaki végzettséggel vagy legalább erős műszaki érdeklődéssel, eredményes üzletszerzői gyakorlattal rendelkezik. Társalgási szintű angol nyelvtudás jelent. Határozott, rámenős egyéniségével, magabiztos

fellépésével,

jó

kommunikációs

készségével;

tehát

professzionális aktív eladással végzi majd az értékesítést. Külföldi utazások lehetőségét,

szabad

mozgásteret,

jutalékos

rendszerben

elszámolt

jövedelmet – amely az Ön által termelt tiszta nyereség akár 50 százalékát is elérheti - kínálunk cserébe.

Feladat Gyűjtsetek

a

helyi

lapokból

álláshirdetéseket!

Fogalmazzátok

meg

a

tapasztalatotokat! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. Állást keres: A.) Fogalmazz meg egy képzeletbeli álláshirdetést, melyben emeld ki az általad fontosnak vélt saját képességeidet, készségeidet, tulajdonságaidat! ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. B.) Keress társa(ka)t elképzeléseidhez a többiek közül. Hogyan érvényesíthetnétek legjobban a képességeiteket a munkaerőpiacon?

69

Bibliográfia Csányi Vilmos: Az emberi természet., 1999 Bp. Vince Fülöp Márta: A versengés mint szociális készség fejleszthetősége.= Szociális kompetencia – társas viselkedés., 2003 Szöveggyűjtemény. Szerk: Zsolnai Anikó. Bp. Gondolat Az ipari dolgozók képzettsége és kompetenciái a 21.században. Humánerőforrás – menedzsment., Bp. OMIKK.2001/3, 12-23 Kao, John: Ötletgyár, avagy a kreatív szervezet., 1999 Bp. SHL Hungary Kft. Nagy József: Szociális kompetencia és proszocialitás. – Szociális kompetencia – társas viselkedés., 2003 Szöveggyűjtemény. Szerk: Zsolnai Anikó Bp. Gondolat Szabó Katalin - Kocsis Éva: Digitális paradicsom vagy falanszter?, 2002 Bp. Aula Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest Dr. Buda Mariann: Óriás leszel? – A tehetséges gyerek- Dinasztia Tankönyvkiadó Carl R. Rogers: Valakivé válni. A személyiség születése, Edge 2000 Kft Budapest Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek. A 10-14 éves korosztály nevelőinek tanári kézikönyve – Műszaki Könyvkiadó Kft. Budapest, 1998 Galambos Katalin:

Pályaorientáció munkafüzetek középiskolai tanulók számára –

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Rt. Budapest, 1994. Galambos Katalin: Emberismeret 12-13 éveseknek SKANDI-WALD Könyvkiadó Kft Gönczi Károly: Életpálya építés Pedellus Tankönyvkiadó Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak Pedellus Tankönyvkiadó Jim Barrett-Geoff Williams: Karrierkalauz- Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról – AKG alapítvány, Budapest Oroszlány Péter: Tanulás-módszertan – AKG Kiadó, Budapest Ritoók Pálné: Személyiségfejlesztés és pályaválasztás… Nemzeti Tankönyvkiadó RT, Budapest Semperger Piroska: Pályaorientáció a 7-8. évfolyam számára Műszaki Könyvkiadó Dr. Szilágyi Klára: A tanácsadó tanár módszertani lehetőségei az iskolában – Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger, 1996. Dr. Szilágyi Klára: Pályát választok – Pályaválasztási munkafüzet általános iskolásoknak – Calibra, Budapest Dr. Szilágyi Klára: Módszertani útmutató a Pályát választok c. munkafüzet felhasználásához – Calibra, Budapest Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez Pedellus Tankönyvkiadó Zakar András. Pályaválasztási elméletek Tankönyvkiadó

70