SEGÉDLETEK A TERVEZÉSHEZ ÉS TÚLÉLÉSHEZ

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez…

FENNTARTHATÓSÁG ? SEGÉDLETEK A TERVEZÉSHEZ ÉS TÚLÉLÉSHEZ…

"Mindenkinek vannak álmai, azonban az álmodozókat az különbözteti meg a sikeresektől, hogy utóbbiak tudják, a hogyant, és végrehajtják a mikéntet" Siryusi bölcsesség

BEVEZETŐ

_________________________________________________________________________ Fenntarthatóság

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… A szociális- fogyatékosságügyi ágazatban a civil szerveződések általában alapítványok, egyesületek. Újabban jelenik meg a non-profit kft. és a szociális szövetkezet. Egy erős, öntudatos civil szektor a magasan funkcionáló társadalom sajátja, mely mintegy ellátja a „népi” kontroll szerepét is. A fejlett kultúra a szektortok (kormányzati, gazdasági, civil) közötti partnerségre épül, és felismeri ennek össztársadalmi előnyeit. Addig, ameddig hazánkban a civil szektor mesterségesen alulfinanszírozott és egyenlőtlen versenyhelyzetbe van kényszerítve (ld. önkormányzatikistérségi, egyházi szolgáltatók jelentős törvénybe iktatott szolgáltatási többletfinanszírozását) a szervezetek folyamatos túlélésre vannak kényszerítve. A teendő sokrétű. A „Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez…” c. munkaanyagnak nem célja a meglévő rendszer bírálata vagy a változtatásához / fejlesztéséhez szükséges szektoriális összefogás és lobby tevékenység lehetséges módozatainak elemzése. Az alapvető cél a jelen kihívásokra adott válaszlehetőségek bemutatása, és az ehhez vezető útjelzők közreadása. Két fő része van a munkaanyagnak: Az első a civil lét alapvető kérdéseivel foglalkozik. Ezen belül három fő szegmens mentén indultunk el: Szervezet – hogyan is kellene felépüljön és működjön Projekt – a tévhitek eloszlatása Fenntarthatóság – elemzés-tervezés Mindhárom rész elsődleges célja, hogy segítsen megfogalmazni a saját szervezet fejlesztésére irányuló kérdéseket. A nonprofit szférának nem csak sajátja, de a fenntarthatóság érdekében kényszere is az állandó „mozgásban levés”, a folyamatos fejlesztés. A részletesebb tanulmányozás érdekében az alábbi szakirodalmat ajánljuk: •

Pontyos Tamás: Fokról Fokra; Ökoszolgálat Alapítvány

•

Roland Gareisz: Projekt? Örömmel!, HVG kiadó 2007.

•

Barlai Róbert, Kővágó György: Krízismenedzsment, Kríziskommunikáció, Századvég Kiadó 2004.

•

Frey Mária (szerk): Szociális gazdaság kézikönyv, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2007. A munkaanyag további része azon fogyatékosságügy területén működtethető szolgáltatások szakmai

háttéranyagainak a közreadása, melyek civil szervezetek által működtethetőek. Általánosságban elmondható, hogy legalább három egymást kisegítő működési egységgel lehet nullszaldóssá tenni a rendszert. Ez azt az „üzemméretet” jelenti, ahol az adminisztratív és menedzsmentköltségek a legmagasabb hatékonysággal használhatók fel. Mindezeket kiegészíti az akkreditált foglalkoztatói lehetőség, mely többletforrást jelenthet az általános működtetés esetében (pl. egyes munkakörök kiváltása). Javaslat: a Napközi-otthon vagy Lakóotthon mellé szinte „kötelező” (a szakmai érvek mellett a többletforrásokért) létrehozni Szociális intézményen belüli foglalkoztatást. A szállítási szükségletek miatt a Támogató Szolgáltatás működtetése célszerű. A bértömeg csökkentését pedig akkreditált foglalkoztatóként megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával érhetjük el, hiszen akár a bér+ járulék 100%-a is lehet a tartós támogatás (valamint kérhető segítő személy bértámogatás stb. is.). A Támogatott Foglalkoztatás Szolgáltatás elsősorban a célcsoport foglalkoztatási perspektívája miatt fontos kiegészítés. A munkaanyag felépítése: hat önálló munkaegység azonos rendszer szerint: o

Eljárásrend. Ezen belül: Eljárási protokoll


2

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Tárgyi feltételek Személyi feltételek Egyéb jó tanácsok o

Teljes dokumentum és iratminta- tár. Ezen belül: Szakmai program, Jogszabályok által előírt kötelező dokumentáció, Működést szabályozó jogszabályi lista

Munkaegységek: •

Napközi otthon

•

Lakóotthon

•

Támogató Szolgáltatás

•

Szociális Intézményen belüli foglalkoztatás

•

Akkreditált foglalkoztatás

•

Támogatott Foglalkoztatás Szolgáltatás A második szakmai részhez szorosan kapcsolódik a szektort szabályozó törvények és rendeletek gyűjteménye. Ide minden olyan jogszabályt kigyűjtöttünk, melyeket az intézményi és szolgáltató rendszert működtető fenntartó és igazgató vezetőnek ismerni és alkalmazni kell. Ezek alapján történik az engedélyeztetés, működtetés és ellenőrzés.

Reméljük, a munkaanyaggal hozzájárultunk a hazai fogyatékosságügy területén működő szervezetek több lábon álló rendszerének kialakításához. Álmodjunk közösen egy szebb jövőt!

Miskolc, 2008. nyár

Tóth Aliz

és

Jakubinyi László


3

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Tartalomjegyzék

Civil lét A szervezet o

A szervezet

o

Szervezeti kommunikáció

o

Tárgyalási technikák

o

Információ menedzsment

o

Szervezés és vezetés

o

Változásmenedzsment

o

Csoportmenedzsment

o

Konfliktusmenedzsment

o

Stratégiai menedzsment

o

Mi a projekt?

o

Portfólió kialakítása

o

Projektcuklus menedzsment (PCM)

o

Projekttervezés

o

Humánerőforrás terv

A projekt:

Fenntarthatóság: o

Fenntarthatóság?

o

Swot analízis

o

Problémafa-célfa elemzés

o

Stakeholder elemzés

o

Logikai keretmátrix

o

BCG mátrix

o

Probléma megoldás

o

Üzleti terv

o

Marketing terv

o

Működési terv

o

Menedzsment és szervezeti terv

o

Pénzügyi finanszírozási terv


4

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Szakmai Anyagok I.

Támogató Szolgáltatás

II.

Napközi- otthon

III.

Lakóotthon

IV.

Szociális intézményen belüli foglalkoztatás

V.

Akkreditált foglalkoztatás

VI.

Támogatott Foglalkoztatás

Tartalomjegyzék:

o

Fenntarthatóság?

o

Swot analízis

o

Problémafa-célfa elemzés

o

Stakeholder elemzés

o

Logikai keretmátrix

o

BCG mátrix

o

Probléma megoldás

o

Üzleti terv

o

Marketing terv

o

Működési terv

o

Menedzsment és szervezeti terv

o

Pénzügyi finanszírozási terv


5


FENNTARTHATÓSÁG?

Ma a hazai, fogyatékosságügy területén szolgáltató civil szervezetek legnagyobb része a mindennapok fenntartásával küzd. Egyre többet hallani „bebukott” projektekről, melyek maguk után rántják a megvalósító szervezeteket is. A tőkehiány általános, s egyedül az előremenekülés politikája nyújt átmeneti kiutat. A több lábon állás, a párhuzamosan futatott projektek kényszere fokozódó terheket ró a szervezetekre. A különböző finanszírozási háttérelemzések a következőket állapítják meg: •

gyenge a projekttervezés és előkészítés;

•

sok projekt érdektelen a célcsoport számára;

•

a kockázatokat hiányosan vették figyelembe;

•

figyelmen kívül hagyták a projekt hosszú távú fenntarthatóságát befolyásoló tényezőket;

•

a múltbeli tapasztalatok alapján levont tanulságokat csak ritkán vették figyelembe az új politika és gyakorlat kialakítása során.

Mi a teendő a túlélés érdekében? Akár szolgáltatásról, akár projektről legyen szó (sok esetben ezek egybefonódnak), már nem hagyható figyelmen kívül különféle elemzések készítése. Az alábbiakban bemutatott módszerek, és eszközök segítséget nyújthatnak egy stabil szervezeti működés alapjainak elkészítéséhez.

SWOT-ANALÍZIS

A SWOT-analízis során a belső és külső környezet elemzésével döntési változatokat dolgozhatunk ki, és azok összehasonlító értékelésével dönthetünk a lehetséges stratégiák közül. A SWOT négy kategóriája: •

erősségek (Strengths): pozitív belső tényezők, amelyek jól működnek és befolyásolhatók;

•

gyengeségek (Weaknesses): negatív belső tényezők, amelyek nem jól működnek, de befolyásolhatók a helyzet javítása érdekében;

•

lehetőségek (Opportunities): kedvező külső adottságok, amelyek nem befolyásolhatók, de rájuk építve kihasználhatók az erősségek;

•

veszélyek (Threats): korlátok, amelyek nem befolyásolhatók, és csökkentik a siker esélyét.

A tényezők besorolását követően – ezek arányaiból – dolgozhatjuk ki a lehetséges stratégiákat: – Erősségek és lehetőségek túlsúlya: offenzív (terjeszkedő) stratégia;


6

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… – Gyengeségek és lehetőségek túlsúlya: változásorientált stratégia; – Erősségek és veszélyek túlsúlya: diverzifikált (megosztó, több lábon álló) stratégia; – Gyengeségek és veszélyek túlsúlya: defenzív (védekező, túlélő) stratégia.

PROBLÉMAFA- CÉLFA ELEMZÉS

Segít a cél meghatározásában, a projekt iránti szükséglet igazolásában. – Az első lépésben ki kell emelnünk azt a fő problémát, amelynek a megoldásához a projekttel közelebb kívánunk kerülni. Ha átfogó problémafát akarunk kapni, akkor a negatív helyzetet a lehető legáltalánosabban kell megfogalmazni (például: munkanélküliség). – A fő problémát – ok-okozati összefüggések alapján – tovább bontjuk további problémákra (hazai vállalkozások erőtlenek, a külföldi vállalkozások nem jönnek), majd azokat is tovább bontva jutunk el az alapproblémákig (nincs megfelelő szakképzés, gyenge az infrastruktúra-ellátottság). A problémafa felállítását követően minden egyes ablakot átfogalmazunk céllá. Így a fő problémából stratégiai cél, a problémafa középső szintjeiből specifikus cél, míg az alsó szintből operatív cél válik. Ezzel az egyes célcsoportokat is definiálni tudjuk. A projektünk konkrét beavatkozási területét az operatív célok közül válasszuk ki. Minél több beavatkozási területet tudunk felmutatni a projektünk kapcsán, annál jobban tudjuk érzékeltetni annak szükségességét, hasznosságát. Ha az esetleges pályázatunkban emellett a rajtunk kívül álló területekre is megoldási javaslatot tudunk tenni, úgy erősítjük a támogatókban azt az érzést, hogy valóban a fő probléma megoldására koncentrálunk, és nemcsak a projektünk indokoltságát kívánjuk alátámasztani. Szintén előny, ha az általunk kiválasztott beavatkozási területek segítik a többi operatív cél teljesítését is (együttes vagy többszöröző hatás).

Okozat

A foglalkoztatási stratégia nem érvényesül

A fogyatékkal élők elhelyezkedési lehetőségei csökkennek


Alap-

7


A fogyatékkal élők korlátozott részvétele a munkaerőpiacon

A fogyatékkal élők nem készültek fel a munkaerő piaci belépésre.

A fogyatékkal élők nem tudják kire bízni gyermekeiket és az eltartott időseket.

A fogyatékkal élők szakmai és személyes kompetenciái nem felelnek meg a piaci igényeknek.

A vállalatok ritkán alkalmaznak fogyatékkal élőket.

Magas munka erőpiaci költségek.

A vállalatok alacsony társadalmi érzékenysége.

A fogyatékkal élőknek nyújtandó szolgáltatások költsége magas

A fogyatékkal élőknek kínált képzések nem illeszkednek az igényekhez

PROBLÉMA -FA

A vállalatok kevés támogatást kapnak fogyatékkal élőket érintő tevékenységeikre

CÉL-FA

STRATÉGIA KOCKÁZATELEMZÉS

A kockázatelemzés akár önállóan, akár más módszerek részeként is tekinthető tervezési eszközként. Célja a tényleges kockázatok felmérése, azok kezelése, a lehetséges megoldási változatok kidolgozása. Mi a kockázat? Olyan bizonytalan esemény vagy körülmény, amely ha bekövetkezik, akkor pozitív vagy negatív hatást gyakorol a projekt céljaira, megvalósulásának valószínűségére.


8

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… A kockázati tényezőket különböző kategóriákba sorolhatjuk a jellemzőik alapján: •

műszaki kockázat (tervezési és kivitelezési hibák);

•

üzemgazdaságossági kockázat (jövedelmezőség, megtérülés);

•

ökológiai kockázat (környezeti ártalmak, energiatakarékosság);

•

szociális és kulturális kockázat (ártalommentesség, személyiség tiszteletben tartása);

•

etikai vagy jogi kockázat (törvényesség, jogszabályi keretek, humán szempontok);

•

politikai kockázat (a műszaki, gazdasági, ökológiai és szociális környezet változásainak konfliktusmentes kezelése).

Az egyes kockázatoknak eltérő jellegű és eltérő mértékű hatásai lehetnek a projektünkre. Lehetséges hatások: – időben késlelteti a projekt végrehajtását; – megdrágítja a projektet, ezért pótlólagos forrás bevonását teszi szükségessé; – más műszaki megoldás alkalmazását generálja; – ellehetetleníti a projekt végrehajtását; – más módon befolyásolja a cél elérését (például: új szakember bevonása szükséges, a jogszabályi előírások miatt további engedélyek beszerzése szükséges). A kockázatelemzés és -kezelés (együtt: kockázatmenedzsment) során azonosítjuk a lehetséges kockázatokat, elemezzük azok hatásait, és megtervezzük a bizonytalanságokra adandó válaszainkat. Az egyes kockázati eseményekhez a következő értékeket kell rendelni: – bekövetkezés valószínűsége (%-ban kifejezve); – hatása a projektre (pénzben vagy egyéb értékkel kifejezve). Az egyes kockázati tényezők azonosítását és elemzését követően kell meghatározni a konkrét kockázatkezelési taktikát. Amennyiben valamely kockázatra nem adunk kezelési megoldást, abban az esetben a döntésünket indokolni kell (például túl kicsi a bekövetkezési valószínűség, vagy túl kicsi a hatás a projektre, vagy olyan a külső kockázat, amelyet befolyásolni és kezelni sem vagyunk képesek).

Kockázatkezelési módok: – tartalékképzés (pénz, idő, egyéb erőforrás); – alternatív megoldások (műszaki-technológiai megoldási módok);


9

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… – szerződést biztosító mellékkötelezettségek kikötése az alvállalkozói és beszállító szerződésekben (kötbér, garancia); – külső biztosíték bevonása (biztosítás).

A kockázatkezelés egyik nem titkolt – de nem elsődleges – célja lehet az is, hogy az esetleges támogatókat meggyőzzük arról, hogy a lehetséges kockázatokat figyelembe vették, és kezelhetőnek minősülnek. Ezért ennek bemutatása sokszor a pályázatok sarkalatos pontja, hiszen ezzel igazolhatjuk a projekt realitását és fenntarthatóságát.

STAKEHOLDER ELEMZÉS

A Stakeholder-elemzés során a projektünket az érdekelt személyek vagy csoportok szempontjából értékeljük. Mivel a sikeresség szempontjából a résztvevők kommunikációja kiemelten fontos, ezért ezt már az előkészítés során értékelni és tervezni kell.

Kik a projekt érdekeltjei: – aki részt vesz a projektben; – aki hatással van a projektre; –

aki érdekelt a projekt eredményeiben.

A Stakeholder-elemzés lépései: 1. az érdekeltek azonosítása, felsorolása, csoportosítása (külső vagy belső személy); 2. információgyűjtés az érdekeltekről; 3. rangsorolás (személyek vagy csoportok fontossága a projekt szempontjából annak eldöntésére, hogy szükséges-e egyáltalán foglalkozni az adott személyek viselkedésével); 4. érdekeltek céljainak, szerepének meghatározása (például. előnyt élvezők / hátrányt szenvedők); 5. érdekeltek erős és gyenge pontjainak elemzése; 6. érdekeltek lehetséges cselekvési (reakció) stratégiájának kidolgozása; 7. érdekeltek lehetséges viselkedésének elemzése;


10

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 8. saját cselekvési terv kidolgozása. Az elemzés célja, hogy meghatározzuk azokat a személyeket, illetve személyek csoportját, akik a projekt szempontjából fontosak, így a velük való viszony meghatározza a projekt kimenetelét. Saját cselekvési stratégiánkat elsődlegesen az befolyásolja, hogy az érintett személy a projektből előnyt élvez, vagy pedig hátrányt szenved. Előbbi esetben a partnerségre, míg utóbbi esetben a megfelelő kompenzációra kell törekedni. Az érdekeltek partneri szintű bevonása sokszor az esetleges pályázatra is kedvező befolyással bír. Fontos, hogy már az elemzés során térjünk ki az érdekeltekkel való kommunikációra, a kommunikációs csatornák kiépítésére (kapcsolattartók kijelölése a partnerek részére, elérhetőségek megadása a résztvevők számára, médiaeszközök alkalmazása az érintett lakosság vagy célcsoport tájékoztatására). LOGIKAI KERETMÁTRIX (LOGICAL FRAMEWORK APPROACH – LFA)

Leggyakrabban alkalmazott (vagy a pályázatokban megkövetelt) komplex projekttervezési módszer a logikai keretmátrix. A logikai keretmátrix lényegében több projekttervezési technika integrálása annak érdekében, hogy a projekt átgondolása és tervezése során minden problémát, kockázatot és lehetséges célt számba vegyünk, így biztosítva annak sikerét és eredményességét.

A logikai keretmódszer segít: – tisztázni a projekt célját és létjogosultságát; – világosan meghatározni a projekt elemeit; – az előkészítés korai szakaszában elemezni a projekt környezetét; – meghatározni azt, hogy miként mérhető a projekt előrehaladása, a célok elérése. A logikai keretmátrix összevontan tartalmazza: – a projekt céljait; – a hozzárendelt mutatókat; – a megvalósítás kockázatait; – a szükséges erőforrásokat; – a lehetséges eredményeket, továbbá megmutatja ezek összefüggéseit, kapcsolatát. A módszer két elemből áll:


11

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… – a projekt átgondolása: a probléma okainak számbavétele az elemzési fázisban; – az elemzés dokumentálása: a tényleges tervezés fázisa, amelyben a projektötletből részletes projektterv készül (logikai keretmátrix formájában).

A logikai keretmátrix egy olyan 4×4-es táblázat, amelyben egy projekt legfontosabb részeit foglaljuk össze.

A logikai keretmátrix a következőképpen épül fel:

Beavatkozási

Indikátorok

stratégia

Indikátorok

Feltételezések

forrása

Stratégiai célok Projektcél

Eredmények

Tevékenységek

források /

költségek

eszközök előfeltétel

Főbb kategóriái, fogalmai a következők: – logikusan egymásra épülő, a projekt tevékenységeiből, eredményeiből, céljából és a megfogalmazott stratégiai célból álló beavatkozási stratégia; – az egyes célokhoz tartozó mennyiségi és minőségi mutatók, indikátorok, amelyeknek mindig hiteleseknek és mérhetőknek kell lenniük; – az indikátorok teljesüléséről képet adó információforrások meghatározása (azaz hogy ki és hogyan méri az indikátorokat);


12

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… – a projekt megvalósításához meglévő források és még szükséges feltételek, amelyek projekten kívüliek, és gyakran nem állnak rendelkezésre (ettől eltérően az előfeltételnek mindig rendelkezésre kell állnia, már a tevékenységek megkezdése előtt); – a megvalósítás költségigénye.

A beavatkozási logika felépítése: – átfogó stratégiai cél a célfa csúcsán lévő – sokszor a pályázati kiírásban is szereplő – alapprobléma, magasabb szintű célkitűzés (például a munkanélküliség csökkentése); – a projekt központi célja a stratégiai cél megvalósulását szolgáló, az eredmény következményeként létrejövő konkrét cél (például a munkanélküliek ismereteinek bővítése a jobb elhelyezkedés reményében); – eredmény: a projekt során elvégzett tevékenységek kézzelfogható hozadéka, közvetlen outputja (oktatócég alapítása, képzések beindítása); – tevékenységek a projekt végrehajtása során az eredmény elérése érdekében elvégzendő feladatok (például a cégalapítás, az ingatlanbérlés, az eszközvásárlás, a képzési programok kidolgozása). Ezek a szintek szorosan egymásra épülnek, és egymást feltételezik.

Indikátorok és azok forrásai: Az indikátorok olyan objektíven mérhető jelzőszámok és tulajdonságok, amelyek az eredmények – mennyiségi (db, fő, m, kg, Ft, %); – minőségi (kategória, szint vagy valamely funkcióra/ helyre/ témára utaló jelző); – időbeni (állandó, időszakos, évi) meghatározását adják.

Az indikátorok mellett az azok ellenőrzésére alkalmas információforrásokat is meg kell határozni. Az indikátoroknak és forrásaiknak meg kell felelniük az úgynevezett SMART-elvnek: S (Specific) – konkrét, részletes; M (Measurable) – mérhető; A (Achievable) – elérhető, rendelkezésre álló; R (Realistic) – reális, hiteles; T (Time-based) – időhöz kötött, a projekt időszakához igazodó.


13


Az információk forrásai leggyakrabban a saját belső nyilvántartások és a nyilvános hivatalos statisztikák. Ez utóbbi megszerzésénél manapság az internet kiemelt szerepet játszik. Azonban gyakran önálló adatgyűjtésre is szükség van. Ilyenkor a SMART- kritériumokat követni kell, de lehetőség szerint kerüljük a költséges kutatómunkát. Az indikátorok legalsó szintjét a források/eszközök jelentik, amelyek már rendelkezésre állnak, és amelyekkel feltétel nélkül számolhatunk a projekt megvalósítása során (például: meglévő ingatlanok, eszközök, munkatársak).

Feltételezések: A feltételezések a projekt sikere szempontjából fontos külső tényezők, amelyeket a program végrehajtói nem képesek befolyásolni, és amelyek vagy már rendelkezésre állnak, vagy még szükségesek. Elemzésük szerepe kettős: – segítségével fel tudjuk mérni a projekt kockázatait (kockázatelemzés); – előkészítik a projekt végrehajtása során szükséges monitoringot – annak érdekében, hogy jelezzék az esetleges beavatkozások szükségességét.

Feltételezések logikája: – ne vegyük bele a logikai keretmátrixba azokat a feltételezéseket, amelyek a projekt szempontjából érdektelenek, vagy amelyek biztosan teljesülni fognak; – vegyük bele a keretmátrixba azokat a feltételezéseket, amelyek valószínűleg – de nem teljesen biztosan – teljesülni fognak; – ha olyan feltételbe akadunk, amely várhatóan nem fog teljesülni, akkor a projekteket át kell tervezni olyanra, hogy ez ne legyen feltétele a sikerességnek => ha ez: lehetséges: további tevékenységek hozzáadásával váltsuk ki a problémás feltételt, így adva esélyt a projekt megvalósítására; nem lehetséges: a problémás feltétel olyan „gyilkos tényezőnek” bizonyul, amely miatt a projekt megvalósíthatatlan. A logikai keretmátrix elkészítésének menete:


14


Beavatkozási

Indikátorok

stratégia Stratégiai

Indikátorok

Feltételezések

forrása

1.

15.

16.

2.

13.

14.

8.

3.

11.

12.

7.

4.

9.

10.

6.

célok Projektcél

Eredmények

Tevékenységek

5.

A keretmátrix logikai összefüggése:

Beavatkozási

Indikátorok

stratégia

Indikátorok

Feltételezések

forrása

Stratégiai célok Projektcél

Eredmények

Tevékenységek

források

költségek

előfeltétel


15


A piaci részesedés növekedési üteme

BCG mátrix

MAGAS

ALACSONY

KÉRDŐJELEK

SZTÁROK

DÖGLÖTT KUTYÁK

FEJŐS TEHENEK MAGAS

ALACSONY A piaci részesedés aránya

BCG-MÁTRIX= Boston Consultiny Group

Piaci növekedés Magas piaci növekedés

? vagy problémás gyerek

sztárok

Alacsony piaci növekedés

döglött kutyák

fejős tehén

Alacsony piaci részesedés

magas piaci részesedés

piaci részesedés

? vagy problémás gyerek elemzése: alacsony piaci részesedés, magas piaci növekedés kicsi a piacra gyakorolt hatása, ígéretes a piac sok a versenytársa az adott terméknek a fogyasztó a versenytárs termékét részesíti előnyben (helyettesítő termékek) a termelő növeli a piacbefolyásolási ráfordításait javítja a termék minőségét, így el tudja érni, hogy ezek a termékek sztárok legyenek de lehet, hogy nem válik be, így döglött kutya lesz a szervezet lépéseit az anyagi erőforrások határozzák meg.


16


Sztárok elemzése: magas piaci részesedés, magas piaci növekedés a szervezet piacvezető szerepet játszik a szervezet fő célja megkülönböztethetőség fenntartása a támadó versenytársakkal szemben a potenciális profit nagy a gyors növekedés és a védekezés jelentős anyagi erőforrás koncentrációt igényel cselekvési lehetőségei intenzív reklám, új termékváltozat bevezetése jó esetben fejős tehén lesz belőle fejős tehén elemzése: a szervezet piacvezető, de a piac hanyatlik cél: a márka-hű fogyasztók megtartása emlékeztető reklámokat vet be, árleszállítások alkalmazása az értékesítési lánc stabil- a fogyasztókat újra vásárlásra próbálják ösztönözni döglött kutya elemzése: a piac erősen hanyatlik nincs megfelelő számú vevő, mert a versenytárs minden téren előttünk jár nagyok a költséghátrányok a szervezet célja az aratás, vagyis maximalizálja az elérhető árakat

Egyéb specifikus tervezési módszerek:

Ezek általában nem önállóan, hanem a többi módszer mellett, vagy azok részeként jelennek meg. Alkalmazhatóságuk függ a projekt jellegétől és méretétől.

Leginkább alkalmazott módszerek: o

piackutatás (új termék vagy szolgáltatás kifejlesztése és bevezetése előtt javasolt);

o

pilotprojekt (a tervezett projekthez hasonló, de egyszerűbb és méreteiben jóval kisebb projekt tesztszerű lefuttatása);


17

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… o

számítógépes szimuláció (műszaki megoldások esetén, vagy társadalmi-demográfiai változások elemzésére).

o

Pert, vagy Pert/Cost módszer (az időtényezők és/vagy költségadatok három lehetséges kimenetelére –

optimista/

pesszimista/

realista

változatára

–

végezzük

el

a

becsléseket


18


PROBLÉMAMEGOLDÁS A probléma Venn-diagrammja

A probléma Kívánatosnak észlelt helyzet A tényleges jelenlegi helyzet

célállapot

Az észlelt jelenlegi helyzet A probléma az észlelt és a kívánt állapot közötti eltérés. Relatív és szubjektív kategória. Probléma Általános

Egyedi

– JSP (jól strukturált probléma)

–

RSP (rosszul strukturált probléma)

– programozott

–

programozatlan

– rutinmegoldások

–

egyedi megoldás, nincs rutin

– azonnali válasz

–

későbbi válasz

A problémamegoldó folyamat és a döntés összefüggése

A probléma felismerése A probléma elemzése

Döntés-előkészítés

Alternatívák felállítása és értékelési szempontok meghatározása Alternatívák közül választás

Döntés

Választott alternatíva megvalósítása

Végrehajtás

Visszacsatolás, ellenőrzés

Ellenőrzés

Döntés = választás A döntéshozatal feltételei: −

A döntési helyzet: a probléma felismerése

−

Alternatívák


19

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… −

Kritériumok

−

Kompetencia

−

Személyes felelősség

Döntési bizonytalanság = információ hiány −

bizonyosság

−

teljes informáltság

−

nincs kockázat

bizonytalanság teljes információhiány abszolút kockázat

Kockázat: információval csökkenthető a bizonytalanság és a kockázat −

Negatív alternatívák

−

A bekövetkezés valószínűsége ismert

−

A kockázat és bizonytalanság összefüggései: minél kevesebb az információ, annál nagyobb a kockázat bizonytalansága.

AZ ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE, RÉSZEI (ÜZLETI TERV MINTA)

A terv részeinek a készítési sorrendje: A alább látható az üzleti terv felépítése. A terv első részét, a Vezetői összefoglalót kell legutoljára megírni. Ez egy rövid összefoglaló magáról a tervről. A terv többi részének a megírásakor törekedjünk arra, hogy az egyes részek egymásra épüljenek, ne legyenek logikai bukfencek.

Az üzleti terv részei: 1.) Vezetői összefoglaló 2.) A vállalkozás általános bemutatása 3.) Marketing Terv 5.) Vezetőség és szervezeti felépítés 6.) Pénzügyi terv 7.) Mellékletek I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ •

A vállalkozás rövid bemutatása, története. Cég hitvallása, filozófiája.

•

Termékek, szolgáltatások rövid bemutatása.

•

A vállalkozás piacon elfoglalt helye, versenytársak, piaci helyzetelemzés. Célpiacok.


20

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… •

Marketing stratégia.

•

A vállalkozás felépítése, működése. Önálló vállalkozás-e, franchise, leányvállalat?

•

Kik a fő beszállítók?

•

A közeljövőt érintő célkitűzések, intézkedések, amiket meg kell tenni.

•

A vállalkozás pénzügyi helyzete. Miért van szükség tőkebevonásra? Hogyan kerül felhasználásra?

II. A VÁLLALKOZÁS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 1.) A vállalkozás alapadatai működési forma: önálló cég, franchise, leányvállalat, egyéb tulajdonosok (név, cím) - törvényes képviselők (név, cím) a vállalkozás pontos neve a vállalkozás székhelye, telephelye a vállalkozás mikor lett bejegyezve a vállalkozás fő tevékenysége a vállalkozás melléktevékenységei elérhetőségi adatok (telefon, fax, internet cím, e-mail cím, postacím) a vállalkozás könyvvezetését végző cég neve a vállalkozás jogi képviseletét ellátó cég neve egyéb, a vállalkozás működése szempontjából fontos tanácsadó cégek neve 2.) A vállalkozás története a) már működő vállalkozás esetén: a vállalkozás alapításának ideje és oka, mi céllal jött létre cégfilozófia, a vállalat küldetése a működésének története, áttörő sikerek, mélypontok díjak, szakmai elismerések folyamatban lévő fejlesztések, jövőre vonatkozó célkitűzések b) most induló vállalkozás esetén: rögzíteni kell, hogy az üzleti terv megírását mi ösztönözte hitelfelvételi kérelem, befektető keresése, pályázat elnyerése, egyéb miért érné meg a befektetőnek, hitelnyújtónak stb. a vállalkozás támogatása, hogyan profitálhat belőle cégfilozófia, a vállalat küldetése, mit szeretne elérni III. MARKETING TERV


21

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 1.) Ágazati áttekintés o

az iparágat érintő társadalmi változások

o

technológiai változások, újítások

o

politikai környezet, jogszabályi keretek változása

o

demográfiai változások

o

gazdasági változások (makrogazdasági mutatók, kamatlábak, adók, lakossági fogyasztások és megtakarítások)

o

környezeti változók (időjárás, nyersanyagok, környezetszennyezés, környezetvédelem)

o

az iparágban tapasztalható trendek, azok hatása a vállalkozás tevékenységére, eredményességére

o

új vállalkozás esetén mennyire nehéz belépni a piacra, a már jelenlévő szereplők mennyire akadályozhatják a belépésünket, milyen magas költségekkel járhat ez

2.) Termékek, szolgáltatások •

a vállalkozás által kínált termékek és szolgáltatások fő jellemzői

•

milyen értéktöbblettel bír a termék / szolgáltatás a vásárló számára

•

hová vannak a termékek / szolgáltatások pozícionálva a versenytársakéhoz képes

•

miben különböznek a saját termékek / szolgáltatások a már piacon lévő hasonló

•

termékékektől / szolgáltatásoktól

•

mennyire volt eddig sikeres a saját termék / szolgáltatás vagy a piacon lévő hasonló termék / szolgáltatás

•

további információk a vállalkozás által kínált termékekről, szolgáltatásokról: fotók, technikai specifikációk, diagrammok.

3.) Piaci szegmentáció a) a célcsoport demográfiai jellemzői: •

életkor

•

anyagi helyzet / jövedelem

•

nem

•

családi állapot

•

eltartottak száma

•

foglalkozás

•

lakóhely

•

átlagosan milyen értékben vásárol (Ft)

•

vásárlások gyakorisága

b) a célcsoport pszichológiai jellemzői: o

a célcsoport által követett életmód rövid leírása

o

milyen életmódbeli igényeket elégítenek ki a vállalkozás által kínált termékek /szolgáltatások


22

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… o

mik a célcsoport vásárlási döntéseit legjobban befolyásoló tényezők

o

a piacon növekedés, csökkenés vagy stagnálás tapasztalható-e

o

mekkora a célpiac mérete

o

a célpiac hány százalékát tudja megszerezni a vállalkozás fél éven belül

o

a célpiac hány százalékát tudja megszerezni a vállalkozás 5 éven belül léteznek-e másodlagos célpiacok a vállalkozás számára (ha igen, mik a jellemzői)

4.) Versenytársak vizsgálata •

A legnagyobb versenytársak elemzése a következő szempontok szerint:

•

a versenytárs által kínált termékek / szolgáltatások leírása

•

a versenytárs célcsoportjának körülírása, jellemzése

•

a versenytárs célcsoportjának vásárlási szokásai

•

a versenytárs árpolitikája, milyen árakkal dolgozik

•

a versenytárs marketing, reklámtevékenysége

•

a versenytárs erős és gyenge pontjai: miben jobbak ők és miben rosszabbak

•

mik azok a tényezők, amikkel át lehetne csábítani a versenytárs vásárlóit

•

mióta van a versenytárs a piacon, milyen a renoméja

•

kik a versenytárs beszállítói

•

milyen értékesítési csatornákat használ a versenytárs

5.) Marketing Mix a) Promóció: online hirdetési módok szórólapok a vállalkozás által kiírt pályázatok, versenyek (PR) DM levél hirdetés a nyomtatott sajtóban rádióban televízióban személyes eladás szponzorráció eladásösztönző akciók (ingyen termékminta, "egyet fizet, kettőt kap" stb) b) Disztribúció: a vállalkozás területi elhelyezkedés marketing szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín disztribúciós szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín milyen költségvonzatai vannak a jelenlegi értékesítési módnak


23

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… a vállalkozás telephelyén kívül milyen módokon történik még az értékesítés: •

online

•

kereskedelmi hálózatokban

•

disztribútorokon keresztül

•

közvetítőkön keresztül

•

személyes eladással

•

egyéb

b) Ár: a vállalkozás által használt árképzési elvek költségelvű árképzés kereslettől függő árképzés versenytársakhoz igazodó árképzés árdifferenciálás (felárak, árengedmények) mekkora a célcsoport árérzékenysége (alacsony, közepes, magas) a kínált termékeknél / szolgáltatásoknál milyen az ár-minőség viszonylat c)

Termékek / szolgáltatások: a kínált termékek / szolgáltatások típusa a termék-életgörbe melyik szakaszában helyezkednek el (bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás) milyen termékfejlesztések folynak a vállalkozásnál a vállalkozás által kínált termékek / szolgáltatások egymáshoz való viszonya azonos igényeket kielégítő termékek / szolgáltatások egymást kiegészítő termékek / szolgáltatások egymástól eltérő igényeket kielégítő termékek / szolgáltatások alkalmazott termék - piac stratégiák: o

piackiaknázás

o

piacfejlesztés

o

termékfejlesztés

o

diverzifikáció

o

termékkivonás a piacról

o

a termékfejlesztések ütemezése

a vállalkozás által kínált termékek / szolgáltatások milyen előnyöket nyújtanak a vásárlók számára

IV. MŰKÖDÉSI TERV 1.) Fejlesztési elemzés


24

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… a termékek / szolgáltatások fejlesztése milyen stádiumban van mikorra várható a fejlesztés befejezése a befejezésig milyen akadályokat kell leküzdenie a vállalkozásnak milyen feladatok várnak még elvégzésre kik vesznek részt a vállalkozáson kívül a fejlesztésben (alvállalkozó, partnercég) a szabadalmaztatás megoldása, a szabadalmi jogok levédése 2.) Gyártási terv •

a vállalkozás fő beszállítói

•

a beszállítók osztályozása (ár, szállítási feltételek, megbízhatóság)

•

milyen gyártási eljárásokat alkalmaz a vállalkozás

•

a gyártási / előállítási folyamat rövid bemutatása

•

a gyártási folyamathoz kapcsolódó költségek felsorolása

•

mik a kutatási és fejlesztési folyamatokhoz kötődő költségek és határidők

•

milyen eszközigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása

•

milyen helyigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása (raktár, gyárüzem)

•

alvállalkozók részt vesznek-e a gyártási folyamatban

•

milyen szervízhálózatot működtet a cég

•

jár-e terméktámogatás a termékekhez / szolgáltatásokhoz V. VEZETŐSÉGI ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

1.) Vezetőség, tisztségviselők kik a vállalkozás alapítói kik az aktív befektetők kik azok az alkalmazottak, akik kulcsfontosságú szerepet játszanak a vállalkozás életében kik az igazgatók van-e tanácsadó testülete a vállalkozásnak kik a külső / belső tanácsadók: jogi képviselet, könyvvezetés, pénzügyi tanácsadó ábra mellékelése a szervezeti sémáról 2.) Személyzeti politika és stratégia az alkalmazottak felvételének az ütemezése milyen módszert használ a vállalkozás az alkalmazottak kiválasztásánál igénybe vesz-e vállalkozás külső céget az alkalmazottak kiválasztásában milyen javadalmazási rendszert alkalmaz a vállalkozás létezik-e munkaerőképzés a vállalkozásnál


25

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… VI. PÉNZÜGYI TERV A pénzügyi tervben az alábbi kimutatásokat szokás szerepeltetni: költségvetési terv (korábbi éveknél tervezett és tény adatok összehasonlítása) cash-flow kimutatás eredmény-kimutatás mérleg induló költségek felsorolása működő költségek felsorolása grafikon készítése a fedezeti pontról, megtérülési pontról pénzügyi mutatók szerepeltetése VII. MELLÉKLETEK A mellékletekben szerepeltethetünk grafikonokat, táblázatokat, fotókat a termékekről, technikai specifikációkat, a vezetőség életrajzát és minden olyan egyéb anyagot, ami kapcsolódik az üzleti terv anyagához, és azt illusztrálja.


26


MARKETINGTERV A marketingterv elkészítése az egyik legbonyolultabb feladat, mert ebben a részben kell feltárni a keresletet és a kínálatot befolyásoló tényezőket, majd számszerűsíteni ezek hatását a szervezet árbevételére és költségeire. Egy ilyen elemzést több szempontból is el lehet és el is kell végezni. A marketingtervben részletezni kell, hogy milyen marketingtevékenységgel próbálja meg a szociális vállalkozás elérni a kitűzött céljait. Ennek érdekében bemutatja a piackutatás és piacelemzés eredményét, a szervezet marketingstratégiáját és az ehhez kapcsolódó marketingtevékenységek akciótervét. A marketinggel kapcsolatos tudnivalókat az előbbi fejezet tartalmazza. E helyütt csupán a keresletet és a kínálatot befolyásoló tényezők szisztematikus feltárását elősegítő, úgynevezett „öt piaci erő” modell kerül bemutatásra, amelyeknek a kidolgozása Michael Porter nevéhez fűződik. A bemutatás a vállalati szféra sajátosságait ismerteti. A civil vállalkozások számára ez idegen, de a jövőben a forrásokért való küzdelem során ezen ismeretek adaptálása nem hanyagolható el. A modell központi magva a már létező versenytársak tevékenységét elemzi. Mindenekelőtt azt kell feltárni, hogy kik a versenytársak, mekkora a piaci részarányuk, és az hogyan viszonyul a vállalat saját piaci részarányához. Egy ilyen elemzés segítségével megállapítható, hogy a kínálati oldalon mennyire monopolizált a piac, és annak függvényében eldönthető, hogy a vállalat árdiktáló vagy árelfogadó politikát követhet. Ugyanebben a vizsgálati körben kell kiemelni a vállalat versenyelőnyeit és hátrányait a többi vállalathoz viszonyítva. Mindenekelőtt a termékek korszerűségét, minőségét és költségeit kell összehasonlítani. A piaci verseny élességét a potenciális belépők is fokozhatják. Ha könnyű az adott termék piacára való belépés (és kilépés), akkor azon a piacon bármikor kiéleződhet a verseny. A be- és kilépésnek vannak természetes és mesterséges korlátai. Természetes korlátnak tekinthető bizonyos iparágakban (például: gépipar) a méretgazdaság miatti nagy kapacitás és az azzal összefüggő nagy tőkeszükséglet. Az állam mesterséges korlátokat állíthat a külföldi versenytársak belépése elé vámokkal és adminisztratív előírásokkal. A helyettesítő termékek által keltett verseny bizonyos iparágakban igen erős lehet. Különösen a high-tech iparágakban, valamint az elektronikában nagyon gyors az új termékek megjelenése és a régiek kiszorulása a piacról. A vevők tevékenysége szintén jelentős mértékben befolyásolja a vállalat versenypozícióját. Mindenekelőtt vizsgálni kell a vevők monopolhelyzetét. A vállalatnak különösen jól kell ismerni a saját vevőit. A vevők elemzése során nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a termék a legtöbb esetben nem közvetlenül a gyártótól kerül a fogyasztókhoz, hanem gyakran több részből álló kereskedelmi láncon keresztül. Az értékesítési csatornák vizsgálatánál abból célszerű kiindulni, hogy mekkora a vállalat termelői és fogyasztói ára közötti rés. Ha ez nagyobb az iparágban szokásosnál, át kell gondolni, hogyan lehetne új értékesítési csatornákat szervezni, hogyan lehet a vállalat és a végső fogyasztók közé ékelődő sok közvetítőt kikerülni. A szállítók úgy befolyásolják az iparági versenyt, hogy az esetleges monopolhelyzetükkel rugalmatlanná teszik az inputárakat. A marketingterv készítése során át kell gondolni a régi és a szóba jöhető új szállítói partnereket.


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Az „öt piaci erő” keretében végzett piaci elemzésnek nemcsak a potenciális kereslet feltárásáig, hanem egyben a jövőbeli potenciális árak meghatározásáig is el kell jutnia. Az árpolitika kialakításához elemezni kell a hosszú és rövid távú ártrendeket, valamint a keresleti és kínálati viszonyok várható alakulását. A vállalkozásnak döntenie kell az árpolitikai alapelvről, azaz hogy nyereségmaximáló legyen az ár, vagy pedig – az árcsökkentési lehetőségeket kihasználva – inkább piaci részesedést növelő. Az árprognózist a termelési költségekkel összevetve megállapítható, hogyan alakul a jövőben az egyes termékek fedezeti hányada és jövedelmezősége. Ez megalapozza a vállalkozás struktúrapolitikai döntését, vagyis a vállalkozás alapvetően a nyereségesség függvényében dönt arról, mely áruk és szolgáltatások termelését kell növelni és melyeket csökkenteni. Nonprofit szervezet esetén a marketingtervben kell azon tájékoztatásokra vonatkozó elképzeléseket bemutatni, amelyek az adott projekt, rendezvény előzetes vagy utólagos bemutatását, megismertetését szolgálják. Szintén itt kell részletezni, hogy a szervezet milyen marketingeszközökkel igyekszik támogatókat szerezni, illetve az 1%-os bevételekre szert tenni.

MŰKÖDÉSI TERV Célja annak bemutatása, hogyan működik a szervezet. Ennek keretében ki kell térni a tevékenység, a működési ciklusok bemutatására, a szezonalitások okainak feltárására és kivédési lehetőségeinek ismertetésére. A működési terv része a szervezet/ vállalkozás épületei (iroda, gyártóüzem, raktárak) elhelyezkedésének bemutatása, a berendezések ismertetése, továbbá azok középtávon tervezett fejlesztésének, cseréjének részletezése. A működési terv keretében fel kell vázolni a legfőbb célcsoportokkal és a szállítói hálózattal kapcsolatos elképzeléseket, a szolgáltatás/ termék-fejlesztési lehetőségeket. E részben kell a humán erőforrás felmérésére, tervezett bővítés/szűkítés alátámasztásának indoklására is kitérni. MENEDZSMENT, ÉS SZERVEZETI TERV E terv keretében kerül sor a vállalkozás szervezetének, szervezeti hierarchiájának részletes bemutatására, az adott struktúra választásának indoklására. Részletesen ki kell térni a menedzsment szakmai hátterére, illetve a személyzeti politika alapelveire, a felelősségi és döntési hatáskörök szétválasztására. Kisebb szervezetek esetében ez a rész – nem hangsúlyos lévén, hogy a tulajdonosi és menedzsment szerepkörök általában szorosan összefonódnak – kis létszámmal (családi vállalkozás) tevékenykednek.

________________________________________________________________________ A projekt

28

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Hagyományosan a nonprofit szervezet esetén az irányításban általában részt vevő személyek (például: kuratórium, intézőbizottság) rövid bemutatására kell szorítkozni, kiegészítve megválasztásuk vagy kinevezésük szabályaival. Fontos melléklet az SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat) és a szervezeti hierarchiát bemutató ábra.

PÉNZÜGYI, ÉS FINANSZÍROZÁSI TERV A pénzügyi tervben összegződnek az üzleti terv többi részében szereplő elképzelések pénzügyi következményei. Leginkább a pénzügyi terv érdekli a támogatókat/ hitelezőket /befektetőket, hiszen ez a rész mutatja az üzleti terv megvalósíthatóságának lehetőségét. A pénzügyi terv időhorizontja nagymértékben függ a tervezés céljától. Általános szempont, hogy minél hosszabb távra szól az előrejelzés, annál több bizonytalansággal kell számolni, és annál kevésbé reális az előrejelzés. Stabil gazdasági környezetben 3-5 éves időhorizontú előrejelzés tekinthető reálisnak, és a pályázatokban is leginkább ezeket kérik. A pénzügyi tervezés során valójában a szervezet jövőbeli számviteli beszámolóit (mérlegét, eredmény-kimutatását és cash flow-ját) tervezik meg. A pénzügyi terv ezeken a pénzügyi információkon túl a szervezet pénzügyi helyzetét jellemző elemzéseket is tartalmazza. Mivel a tervezésbe bevonni kívánt dokumentumok alapvető számviteli ismereteket feltételeznek, ezért a pénzügyi és finanszírozási terv készítésébe elengedhetetlen az érintett szervezet könyvelőjének, pénzügyi-számviteli vezetőjének a bevonása. A mérlegterv a mérleg – mint számviteli dokumentum – eszközeinek és forrásainak a tervezett változását mutatja be. A mérleg – amelynek tartalma a Számviteli törvényben részletesen van előírva – a társaság vagyoni-pénzügyi helyzetét mutatja be, bonyolult összefüggések alapján. Ez a tervezési eljárás abból az alapelvből indul ki, hogy bár a mérlegben szereplő eszközök és források a jelenben a könyvvitel szabályai szerint mindig megegyeznek, a jövőben a két oldal általában eltérő dinamika szerint fejlődik, így forráshiány vagy többlet keletkezik. A pénzügyi tervezés lényegében azt jelenti, hogy gondoskodni kell az egyenlőség helyreállításáról: forráshiány esetén új hitelek felvételéről vagy tőkebevonásról, forrástöbblet esetén annak felhasználásáról. Az eredményterv összeállítása a bevételek és költségek számbavételével történik. Az eredmény-levezetés szintén a számviteli beszámoló része, annak záró adata a mérleg részévé válik (ez a mérleg szerinti eredmény). Az eredményterv elkészítésekor a marketing- (árelőrejelzés) és termelési terv naturális adataiból kiindulva először megtervezik az árbevételt és a költségeket. A költségek tervezésénél külön szokták tervezni a közvetlen és közvetett költségeket. Ezután következnek a pénzügyi műveletek bevételei és kiadásai, amelyekhez a mérlegterv kamatbevétellel vagy kamatköltséggel járó állományadatait (vásárolt kötvények, felvett bankhitelek) is fel kell használni. Rendkívüli bevételeket és kiadásokat ritkán terveznek. Az adó és az adókedvezmények rögzítése után jutnak el az eredményterv utolsó soráig, a mérleg szerinti eredményig. Természetesen a terv készítője és olvasója a pénzügyi tervben nem annyira a számviteli eredmény nagyságára kíváncsi, hanem sokkal inkább a szervezet pénzügyi helyzetének a változására, azaz a cash flow kap főszerepet a tervezés során.

________________________________________________________________________ A projekt

29


A cash flow (jelentése: pénzáramlás) a szervezet vagy projekt pénzforgalmi kimutatása. Megmutatja, hogy mikor és mennyi pénz be- vagy kiáramlása esedékes. Egy projekt cash flow-ja pénzügyi és nem-pénzügyi műveletekhez kapcsolódó tételekből áll. Nem-pénzügyi műveletek tételei: – a beruházás (projekt) közvetlen költségterve; – a projekthez köthető működés költségei és bevételei. Pénzügyi műveletek tételei: – finanszírozási terv (a projekt végrehajtásához mikor és mennyi pénzre van szükség, és ez honnan teremthető elő); – adósságszolgálat (a felvett hitelt mikor és miből fizetjük vissza); – nyereségpolitika (vizsgáljuk, hogy a beruházás végrehajtása vagy elmaradása esetén mekkora nyereségre számíthatnak a tulajdonosok, azaz érdemes-e beruházni az adott projektbe).

Példa a projekt cash flow tételeire: Pénzbevétel Nem pénzügyi műveletek

Pénzkiadás

– Termékek és szolgáltatások

– Munka költsége (bér)

értékesítés árbevétele

– Nyersanyag, alkatrész

– Díjbevételek

– Közüzemi költségek – Bérleti díjak – Menedzsment és adminisztráció költségei – Utazások, étkeztetések, kiadványok, marketing költségei

Pénzügyi műveletek

– Saját tőke (meglévő vagyon a

– Hitel törlesztése

korábbi tevékenységből

– Kamatok fizetése

felhalmozva)

(– Osztalékfizetés vállalkozás

– Pótlólagos tőkebevonás

esetén)

– Hitel – Támogatás ∑

Teljes pénzbeáramlás

Teljes pénzkiáramlás

A cash flow előrejelzése után még a következő kérdésekre is választ kell adni: −

hogyan alakul a folyamatos szolgáltatás/ termelés finanszírozási igénye;

−

mennyi lesz a beruházás, fejlesztés tőkeszükséglete;

________________________________________________________________________ A projekt

30

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… −

honnan teremthetők elő ehhez a források;

−

mennyi saját tőke vonható be, milyen mértékig lehet számítani külső befektetőkre;

−

mekkora lesz a külső finanszírozási igény, mekkora lesz a hosszú, illetve rövid lejáratú hiteligény;

−

mennyi idő alatt fizethetők vissza a tartozások, mikor térül meg a beruházás.

A cash flow-t direkt módon is ki lehet számítani, ez a jobb, biztonságosabb megoldás. Ugyanakkor a gyakorlatban inkább az eredmény- és mérlegterv formában készítik el a pénzügyi előrejelzést, majd ezek adataiból állítják elő cash flow-tervet.

Pénzügyi tervezés A pénzügyi terv elkészítése meglehetősen komplex feladat, amely komoly gazdasági, pénzügyi és alapfokú számviteli ismeretet tesz szükségessé. A szervezetek többsége az üzleti terv többi részét a saját tapasztalata és szakértelme alapján könnyedén megírja, míg a pénzügyi terv rengeteg időt, energiát és speciális szakértelmet igényel. Ezért is szokták szakértő cégekre bízni az elkészítését. A pénzügyi terv kiindulópontjául mindig választani kell egy bázist – ez leggyakrabban a legutolsó év pénzügyi adataiból áll. Induló vállalkozásnál értelemszerűen nincsen bázis. Ezután a tervek készítésekor figyelembe kell venni: −

a meglevő tevékenységek hatékonyságnövelésében tervezett változások hatásait;

−

a tevékenység volumennövekedésében tervezett változások hatásait;

−

új beruházások, tevékenységi kör-bővítés hatásait;

−

finanszírozási struktúrát, szükséges finanszírozás költségvonzatát.

Az összes hatás és akciótervek figyelembevételével alakul ki a pénzügyi terv első változata. Ebből kiindulva, mint már korábban említettük, több forgatókönyv elkészítése ajánlatos, amelyek során azt kell megvizsgálni, hogy mi történne akkor, ha a kulcsfontosságú paraméterek egyike – vagy bizonyos csoportja – a szervezet számára kedvező vagy kedvezőtlen irányban megváltozna. A pénzügyi tervezés általános menete az eredmény- és vagyonképződés közgazdasági összefüggései által szorosan meghatározott. Ezért a tervkészítés logikai, és egyben időbeli sorrendje a következőképpen vázolható fel: 1.

Az eredmény előrejelzése: Ennek keretében határozzuk meg a tervezett árbevételt és a kapcsolódó költségeket. Valójában a tervezett működési eredmény elkészítése a feladat, a rendelkezésre álló információk alapján.

2.

A szervezeti vagyon (aktívák) változásának előrejelzése: Ennek során a szervezet eszközeinek állományát tervezzük meg. −

Immateriális javak és tárgyi eszközök.

________________________________________________________________________ A projekt

31

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Első lépésként az amortizációs (azaz avulási, értékcsökkenési) költségek előrejelzését célszerű elvégezni. E tételnek két ok miatt is különös jelentősége van. Egyrészt a mérlegben az eszközök mindig nettó értéken szerepelnek, amelynek a változásához a bruttó érték mellett az értékcsökkenési leírást is ismerni kell. Másrészt az amortizáció nemcsak költség, hanem adózatlan pénzforrás, és egyben a cash flow egyik fontos tétele. A második lépést a szervezet fejlesztési és struktúraváltozási terveinek ismeretében az új eszközök beszerzésének és selejtezésének megtervezése képezi. Ha e két lépést elvégeztük, következhet a tárgyidőszaki nettó eszközérték kiszámítása az (Előző időszaki nettó eszközérték – Értékcsökkenési leírás + Új eszközbeszerzés – Eszközselejtezés) összefüggés alapján. −

A tartós pénzügyi befektetések meghatározása.

−

A készlet- és vevőállomány ( sok esetben célcsoport nagysága) volumenének előrejelzése. A gyakorlatban mind a készlet-, mind a vevőállomány tervezését úgy szokták elvégezni, hogy előbb prognosztizálják az átlagos készletlekötési idő, illetőleg a vevői követelések átlagos beszedési idejének változását, majd ezeket az adatokat felszorozzák a tervezett árbevétellel, és így megkapják a jövőbeli készlet- és vevőállomány abszolút összegét. Ez a számítási eljárás határozza meg egyben a pénzügyi tervezés logikai sorrendjét is, hiszen ahhoz, hogy ki lehessen számítani a jövőbeli készlet- és vevőállományt, már ismerni kell a tervezett árbevételt.

−

Az egyéb követelések nagyságának meghatározása.

−

Az esetleges értékpapír-befektetések számbavétele.

−

A pénzeszközök szükséges szintjének meghatározása.

−

Az aktív időbeli elhatárolások (azaz az éveken áthúzódó ügyletek) változásának előrejelzése.

−

Az eszközök összegzésével a mérleg bal oldalának kiszámítása.

3.

Az ismert források (passzívák) előrejelzése: ennek során kerül sor a mérleg jobb oldali tételeinek tervezésére. −

Első lépésként az induló saját tőkét kell kiszámítani, kiindulva annak előző évi nagyságából, korrigálva a várható

mérleg

szerinti

eredménnyel,

eredménytartalék-képzéssel,

-felhasználással,

valamint

a

részvénykibocsátással, vagy egyéb módon végrehajtott tőkeemeléssel, esetleg -csökkentéssel. −

A meglévő hosszú lejáratú tartozások állományváltozásának, illetőleg azok tárgyidőszaki törlesztésének a kalkulációja.

−

A szállítóállomány nagysága ismételten a tervezett árbevétel és a szállítóknak történő átlagos fizetési idő szorzataként határozható meg, ezért az árbevételi terv elkészítése a szállítóállomány tervezésének is előfeltétele.

4.

−

A rövid lejáratú hitelek nagy valószínűséggel megújítható részének a meghatározása.

−

Az egyéb kötelezettségek változásának kiszámítása.

−

Az ismert kötelezettségek és a saját tőke összegzése. Az új finanszírozási szükséglet meghatározása és az előrejelzés véglegesítése.

Az előző pontban eljutottunk a mérleg forrásoldalának egyik – az előre ismert források alapján meghatározható – részének összegzéséhez. A következő lépés az eszköz- és az előre ismert forrásoldal különbségének a meghatározása.

________________________________________________________________________ A projekt

32

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Ha az előjel pozitív, akkor a végeredmény egyenlő az új finanszírozási szükséglettel. Ha a kivonás eredménye negatív, akkor ez forrástöbbletet jelent, amiből pénzügyi vagy egyéb befektetéseket lehet eszközölni. (pl. pályázati önrész stb.). Az új finanszírozási igény kiszámítása után dönteni kell a finanszírozás módjáról. Lehetséges megoldások: −

újabb hosszú vagy rövid lejáratú hitelt vesz fel a szervezet;

−

a potenciális eredményt visszaforgatja;

−

új projekt tervezésével szerez tőkét, működési forrást

−

esetleg fokozottabban támaszkodik a célcsoport (pl. növeli a térítési díjat) és egyéb mecénások által finanszírozásra.

A döntés után ki kell számítani az új finanszírozás költségeit, majd korrigálni és újraszámítani az előző lépések összefüggéseit. A forrástöbblet esetén dönteni kell arról, hogy azt mire használják fel. A lehetséges felhasználási területek: −

beruházások;

−

stratégiai készletvásárlás;

−

a meglévő pénzeszközök növelése;

−

hosszú vagy rövid lejáratú pénzügyi befektetések;

−

projektek önrésze vagy egyéb vállalkozás.

A döntés után ki kell számítani az új pénzügyi eszközök, befektetések bevételét, majd korrigálni és újraszámítani az előző lépések összefüggéseit. 5.

Az értékelés és elemzések elkészítése A végleges eredmény ismeretében ki kell értékelni az előrejelzések realitását, és ha szükséges, újra át kell gondolni a számítások során alkalmazott feltételeket. Ha az előrejelzés számítógépes modellen alapul (és ma már általában azon alapul), akkor érdemes úgynevezett érzékenységi vizsgálatot végezni, azaz kielemezni, hogy az egyes kulcstényezők (ár, értékesített mennyiség, költségek) változása hogyan módosítja a szervezet pénzügyi helyzetét.

A pénzügyi tervek realitásának ellenőrzése A pénzügyi terv készítésének bonyolultságát jól érzékeltette a fenti – erősen leegyszerűsített – folyamatleírás. Ebben a részben az üzletiterv-készítéshez néhány gyakorlati tanáccsal kívánunk szolgálni. A felsorolás természetesen nem teljes körű, csupán a legjellemzőbb hibalehetőségekre hívja fel a figyelmet. −

A jövőbeni tervezett árbevétellel kapcsolatban célszerű megvizsgálni, hogy az reálértelemben milyen volumenváltozást takar. A végeredményt össze kell vetni: •

egyrészt a közelmúlt tendenciáival (az elmúlt évek reál árbevétel növekedésével, esetleg csökkenésével);

•

másrészt a terv marketingfejezetének feltételezéseivel.

________________________________________________________________________ A projekt

33

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Gyakran elkövetett hiba, hogy megalapozatlanul túl optimistára tervezzük a reál árbevétel növekedési ütemét. A múltbelinél gyorsabb növekedés azonban nem feltétlenül negatív jel, hiszen egy új ötlet, szolgáltatás/ termék bevezetésével – tehát megalapozottan – nagyobb dinamika is elérhető. −

A következő kritikus pont a költségszint alakulása. Az árbevételnél gyorsabban növekvő működési eredmény javuló költséghatékonyságra utal, ami ismét nem feltétlenül megalapozott. Célszerű emiatt a tervezett költséghányadot a múlt adataival összevetni. A nagymértékű javulást javasolt szövegesen kiemelni és megindokolni.

−

A beruházási programnak jelentős hatása van a tervekre. Az többé-kevésbé természetes, hogy a beruházások kivitelezése alatt felborul a szervezetek pénzügyi egyensúlya, és emiatt nagymértékű külső forrás bevonására van szükség. Ugyanakkor az egyensúly magától helyreáll, ha a beruházás sikeres, azaz kellően jövedelmező. Ezzel szemben ha veszteséges, akkor az eladósodottság csak fokozódni fog a veszteségfinanszírozás kényszere miatt, és egy pont után bekövetkezhet a csőd. Éppen ezért nagyobb beruházások hatásának hatékony ellenőrzéseképpen célszerű kizárólag az adott beruházásra elvégezni – kiemelve az adatait a szervezet cash flow-jából – a jelenérték-, illetve a megtérülési számításokat.

−

A mérlegtervben érdemes ellenőrizni a készlet- és a vevőállomány alakulását. E két tétel változása határozza meg alapvetően a folyó működés finanszírozási igényét. Az ellenőrzést legkönnyebben úgy tudjuk elvégezni, hogy kiszámítjuk a relatív nagyságukat (például a tervezett árbevétel napjaiban kifejezve), és összevetjük azokat a hasonló tartalmú jelen és múltbeli adatokkal. A javuló készletgazdálkodási hatékonyság, valamint a célcsoport jobb fizetési fegyelme (rövidebb határidőre fognak fizetni, mint ahogyan azt a múltban tették) szöveges indokolást igényel.

Pénzügyi terv felhasználási területei Az egyes felhasználókat a pénzügyi terv eltérő szempontból érdekli, mindegyikük más-más információt fog kiolvasni belőle. Néhány példa: −

A befektetőket, mecénásokat elsősorban a szervezet működési értékének változása és a befektetett tőke megtérülése érdekli. A pénzügyi terv tartalmazza:

−

•

a szervezeti vagyon piaci értékének, azaz a jövőbeni cash flow nettó jelenértékének;

•

a sajáttőke-arányos jövedelmezőségnek, valamint

•

a tőkestruktúrának a várható alakulását.

A bankot, hitelezőt elsősorban a szervezet likviditási, eladósodottsági és jövedelmezőségi kockázata, valamint adósság-visszafizető képessége érdekli. A pénzügyi terv tehát a hitelező szempontjából akkor jó, ha megmutatja:

−

•

a vállalat jövőbeli likviditási pozícióját;

•

várható eladósodottságát;

•

hitel-visszafizető képességét;

•

kamatfizető képességét.

A támogatót (a pályázat elbírálóját) elsősorban a tervezett projekt megalapozottsága és átgondoltsága, finanszírozási alapjai, valamint maga a pályázó pénzügyi helyzete érdekli. A pénzügyi terv tehát a támogató szempontjából akkor jó, ha megmutatja: •

a projekt kockázatait;

•

a projekt megtérülési idejét;

________________________________________________________________________ A projekt

34


−

•

a projekt fenntarthatóságát;

•

a pályázó pénzügyi stabilitását.

Természetesen a szervezeti menedzsment a fenti információkban is érdekelt, de emellett a pénzügyi előrejelzés alapján vizsgálhatja a szervezet ár- és költségstruktúráját, a működés jövőbeli stabilitását. A vezetés a tervet továbbá utólagos ellenőrzésre és a terv/ tény-eltérés okainak vizsgálatára fordítja.

Tartalomjegyzék:

o

Mi a projekt?

o

Portfólió kialakítása

o

Projektcuklus menedzsment (PCM)

o

Projekttervezés

o

Humánerőforrás terv

Mi a projekt?

________________________________________________________________________ A projekt

35

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… A hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szervezetek életében egyre nagyobb szerepet játszó projektek kivitelezése nem megfelelő. Kezdeményezésük gyakran ad hoc, felügyeletük - sokszor az egyediségre hivatkozva - kikerül az egyébként szigorú szabályok alól. Nem meglepő, ha mindezek következtében: •

túlzott erőforrásokat vonnak el a szervezettől,

•

nem készülnek el időben,

•

túllépik a költségkereteket,

•

sőt sok esetben sikertelenek.

Mindezt felismerve, ma már a legtöbb szervezet törekszik arra, hogy a projekteket a stratégiai céljai szolgálatába állítsa, majd hatékonyan és eredményesen hajtsa végre. Ehhez több lépésben lehet eljutni: •

Először is biztosítani kell, hogy csak indokolt és a szervezet kapacitásának megfelelő projektek induljanak jól meghatározott, pontos célkitűzéssel és mérhető sikerkritériumokkal.

•

A második lépés a projekttervezési-, irányítási- és kontrollmódszerek megismerése és szisztematikus alkalmazása az egyes projektek szintjén.

•

Végül pedig a projekt eredményeit a megfelelő dokumentációkkal kiegészítve "át kell adnunk" a megbízónak, illetve a projekteredményeket legtöbbször szélesebb körben is kommunikálnunk kell: disszemináció.

Projekt?

Projekt: minden olyan tevékenység, amely: -

egy/vagy több szervezet számára egyszeri, komplex feladatot jelent

-

teljesítési időtartama (kezdés-befejezés) meghatározott

-

a teljesítés költségei / erőforrásai meghatározottak

-

egy határozott cél / eredmény elérésére irányul.

Pályázat: a projekt finanszírozásához szükséges támogatás megszerzése érdekében készített beadvány, a projekt bemutatása a támogató (a pályázat kiírója) számára.

Pályázati projekt kialakításának lépései: A. Programozás B. Témalehatárolás

________________________________________________________________________ A projekt

36

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… C. Kidolgozás D. Döntés, partnerség E. Végrehajtás F. Értékelés G. Folytatás?

A sikeres pályázáshoz elengedhetetlen egy jó ötlet!

Mikor sikeres a projekt: ha a kitűzött célokat eléri. Mikor sikeres a pályázat: ha a megcélzott támogatást megszerzi. A pályázat tehát a projekt része, megvalósításának eszköze. Önmagában a pályázat elkészítése és a támogatás megszerzése ne legyen cél, hanem csak segítség a projekt sikerességéhez. Nem baj, ha a pályázati kiírások adnak ötletet a projekthez, de önmagában a projekt célja/eredménye is legyen hasznos (akár támogatás nélkül is).

Optimális sorrend: 2.

Ötlet;

3.

Projektterv kidolgozása;

4.

Pályázat benyújtása, támogatás elnyerése;

5.

Projekt megvalósítása;

6.

Projekt lezárása, támogatás elszámolása.

A jó projekt jellemzői: •

valós igényre alapul (maga az ötlet is jó, és nemcsak támogatás elnyerésére irányul);

•

reális, megvalósítható (mind a célok, mind a költségvetés tekintetében);

•

jól átgondolt (a szükséges erőforrásokat és a lehetséges kockázatokat is pontosan felmérték);

________________________________________________________________________ A projekt

37


eredményei minél szélesebb körben hasznosíthatók, mérhetők, fenntarthatók (a szűk célcsoporton túl a társadalom más rétegeire is pozitív hatású, és ez a hatás a projekt lezárását követően is biztosítható);

•

és nem utolsósorban: szerezhető hozzá külső forrás (támogatás) is!

A projekt elemzése:

Külső-belső környezet

Kockázatok

Tevékenynségstuktúra

Helyi környzet szereplői

Problémák projektre gyakorolt hatása. Ötelet és elvárások

Közvetlen környezeti tényezők

Kezelés:

Dokumentált indoklás

Projekt menedzselése

elkerülés

Definíciós terv

Projekt kapcsolatrendszere

csökkentés

Siker és kudarc kritériumok

Hajtó és fékező erők

áthárítás

Szakaszokra

megosztás

tervezés: mérföldkövek

bontás,

ütemezés,

Kritukus út meghatározása

PORTFÓLIÓ KIALAKÍTÁSA

________________________________________________________________________ A projekt

38


Manapság egyre több területen és egyre több programot indítanak. A programok célja valamilyen magas komplexitású, közepes vagy hosszú távú folyamat megvalósítása. A programokhoz kapcsolódó projektek szolgálnak a program céljainak megvalósítására. A projektek közötti összefüggések, a napi operatív munkához való kapcsolódás áttekintése komoly terheket ró a projektekkel foglalkozó vezetőkre. Szervezet projektjei közötti összefüggések: Egymást követő projektek

A szervezet összes projektje

Szorosan kapcsolódó projektek

egy időperióduson keresztül

egy időben

egy időben

= Projektlánc

= Projektportfólió

= Projekthálózat

Projektlánc = különböző folyamatok megvalósítására létrehozott több, egymást követő projekt. Projektportfólió = a szervezet projektjeinek összessége. Kialakításával jól nyomon követhetők az adott időben futó projektek. Projekthálózat = egymáshoz szorosan kapcsolódó projektek egy meghatározott időpontban. A projektláncolat a projekthálózat egy speciális formája. Ezek időarányos elemzése a projektportfólió. Tehát a projektportfólió a projektorientált szervezet központi integrációs eszköze. A projektek ill. különbözó programok lebonyolításából adódó szervezeti eltérések a portfólió által nyert rálátással küszöbölhetők ki. A projektportfólió jelentés elkészítése: Projektportfólió adatbázis = projektekből nyert összehasonlító adatok. Magában foglalhatja a jelenlegi, tervezett, magszakított, megállított és akár a befejezett projektekkel kapcsolatos adatokat is. Projektportfólió ütemterv = célja, hogy szemléltesse a projektek időtartamát és státusát, s rámutasson az időbeli függőségi viszonyokra (pl. oszlopdiagramm, Gantt diagram, mérföldkőterv ). Projektportfólió erőforrásterv = különösen jelentős akkor, amikor több projekt használja a ugynazt – a korlátozottan rendelkezésre álló -erőforrást. Cél az erőforrások optimális és egsenletes kihasználtságának tervezése. Projektportfólió likviditásterv = a költségek és bevételek egymáshoz való viszonyának elemzése különösen fontos akkor, amikor több projekt előfinanszíroása időben egymásra torlódhat, s így negatív pénzügyi lavina indulhat el. Cél a kockázatok minimalizálása. Projektportfólió elemzése = valamennyi projekt áttekintése, hasonlóságok és különbségek felismerése, szinergia és versengő kapcsolat felismerése.Krittériumok alapján lehet összehasonlítani a projekteket (pl. BCG mátrix, Scorecard stb).

________________________________________________________________________ A projekt

39

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Projektportfólió koordinálás célja: A projektportfólió eredményének optimalizálása. A projektportólió struktúrájának kontrollja (projektszám, időtartam, költségvetés stb.). A projektportfólió kockázat ellenőrzése. A projektek célajainak és a szervezet stratégiájának összehangolása. Külső és belső erőforrások összehnagolása. Projektek közötti prioritások összehangolása. Projekteken belüli és azok közötti tanulás megszervezése. Szükség esetén egyes projektek megszakítása vagy leállítása. A projektportfólió csoport elemzi a projektportfólió jelentést, a beérkezett javaslatoka, előterjesztéseket, és az előrehaladási jelentésket. Eztek után kerül sor a korrekciókra, szervezeti, személyügyi és költségvetési döntésekre. Cél a szervezeti stratégia megvalósításának oportimalizálása. A döntések végrahajtásáért és projektportfólió naprakész állpotáért a projejktmendzsment a felelős. PROJEKTCIKLUS-MENEDZSMENT (PCM)

A projektciklus a projekt tervezésének és végrehajtásának folyamata. A ciklus egy ötletből, egy elképzelésből indul ki, majd az adott elképzelést egy végrehajtható és értékelhető munkatervvé kell fejleszteni. A ciklus olyan rendszerszemléletet biztosít a projekt átgondolásához, amely garantálja az érdek- vagy célcsoportok véleményének megismerését és a szükséges információk rendelkezésre állását, így kellően megalapozott döntéseket lehet hozni a projekt kulcsfontosságú szakaszaiban. Az általános projektciklus hat szakaszból áll: programozás, identifikáció (azonosítás), kidolgozás, finanszírozás, végrehajtás és értékelés. Az egyes szakaszok részletes tartalma – a működési terület, a hierarchia és az eljárások különbözőségeinek függvényében – szervezetenként eltérő. Van azonban három olyan közös pont a ciklusban, amely minden intézménynél azonos: •

A ciklus minden egyes szakaszra vonatkozóan meghatározza a legfontosabb döntéseket, az információs követelményeket és a felelősségi köröket.

•

A cikluson belüli szakaszok egymásra épülnek – egy új szakaszhoz csak az előző szakasz teljesítése után lehet sikerrel hozzákezdeni.

•

A cikluson belüli értékelés célja az, hogy a már végrehajtott projektek tapasztalatai beépüljenek a jövőbeni programok és projektek tervezésébe.

A projektciklus 6 szakaszának tartalma az alábbiakban foglalható össze:

________________________________________________________________________ A projekt

40


1.

A programozási szakasz keretében kerül sor az országos és szektorális szintű elemzésekre az olyan problémák, korlátok és lehetőségek feltárása céljából, amelyek fontosak lehetnek a cél elérése szempontjából. Idetartoznak a társadalmi-gazdasági adottságok, valamint az országos prioritások, illetve a támogatók prioritásainak áttekintése (például a pályázati kiírások tanulmányozása).

2.

Az identifikáció során kerül sor a projektötletek és egyéb fejlesztési tevékenységek meghatározására, valamint a további tanulmányozás céljából történő átvilágítására. Idetartozik a célcsoportokkal történő konzultáció, a megoldandó problémák elemzése és az adott probléma lehetséges kezelési módjainak meghatározása. Ezt követően döntést lehet hozni az egyes projekttervek relevanciájáról, valamint arról, hogy mely terveket érdemes továbbtanulmányozni a kidolgozási szakasz során.

3.

A kidolgozási szakaszban a lehetséges projekttervek alapján operatív projekttervek készülnek. A projektterv részletes kidolgozása ideális esetben a cél- és érdekcsoportok bizonyos mértékű bevonásával történik. Ezt követően kerül sor a projektterv megvalósíthatóságának (várhatóan sikeres lesz-e a projekt?) és fenntarthatóságának (képes-e hosszú távon előnyöket biztosítani a kedvezményezetteknek?) az értékelésére. A fenti értékelés alapján döntés születik arról, hogy érdemes-e formális projektjavaslatot készíteni, továbbá finanszírozási forrásokat keresni a projekthez.

4.

A finanszírozási szakasz során a lehetséges finanszírozók megvizsgálják a projektjavaslatokat, és döntést hoznak arról, hogy finanszírozzák-e a projektet, vagy sem. Ez elsősorban a projektgazda szervezet vezetőinek a döntése, a rendelkezésre álló anyagi fedezet vizsgálatával. Másodsorban: a külső forrást biztosító intézmények (hitelintézetek) döntése a projekt és a kérelmező hitelképességének elemzése után. De az esetleges támogatási igényről (a benyújtott pályázatról) szóló döntés is idetartozik.

5.

A végrehajtási szakaszban történik a projekt beindítása és megvalósítása. Ehhez kapcsolódóan kerül sor a végrehajtáshoz szükséges szerződések, megállapodások megkötésére. A végrehajtás során – a cél- és érdekcsoportokkal konzultálva – a projekt irányítói értékelik, hogy a tervekhez képest milyen tényleges előrelépéseket sikerült elérni, majd ennek alapján megvizsgálják, hogy a projekt jó úton halad-e a kitűzött célok megvalósításának irányában. Amennyiben szükséges, módosítani kell a projekt irányát, illetve a projekt kidolgozása óta eltelt idő alatt történt jelentős változások fényében módosítani lehet bizonyos célkitűzéseket.

________________________________________________________________________ A projekt

41


6.

Az értékelési szakaszban a projektet végrehajtók, illetve a finanszírozók értékelik, hogy a projekt milyen eredményeket ért el, és levonják a tanulságokat. Az értékelés során levont tanulságokat felhasználják a jövőbeni programok és projektek tervezése során. Jóllehet az általános ciklusban az értékelési szakasz a végrehajtási szakaszt követi, elterjedt gyakorlat az is, hogy középtávú értékelést végeznek a végrehajtási szakasz során a projekt hátralévő futamidejében hasznosítható tapasztalatok megállapítása céljából.

A ciklus hat szakaszra történő felbontása minimális alapot kínál a projekt hatékony előkészítéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez. Különösen fontos az azonosítási és a kidolgozási szakasz különválasztása. Az azonosítási szakasz következetes végrehajtása lehetőséget ad a projekttervek relevanciájának szisztematikus meghatározására, még mielőtt az előkészítési folyamat túlságosan előrehaladna. A kidolgozási szakasz során ezt követően sor kerülhet a projekttervek részletes kidolgozására, tudva azt, hogy azok a célcsoportok valós igényein alapulnak, és a főbb érdekcsoportok is azonosulnak vele.

A gyakorlatban a projektciklus eltérő lehet a működtetett program jellegének függvényében. Mindazonáltal hasznos és célszerű az adott munkaterületen belül alkalmazott gyakorlatot hozzáigazítani a projektciklus fentebb felvázolt lépéseihez.

A Projektciklus-menedzsmentet (Project Cycle Management – PCM) az 1990-es évek elején vezette be az Európai Bizottság a projekttervezés és -irányítás minőségének – és ezáltal a segélyprogramok eredményességének – javítása érdekében. A Bizottság által végzett értékelések rámutattak arra, hogy a fejlesztési projektek jelentős része gyenge teljesítménnyel működik, és számos ehhez vezető okot is nevesítettek: •

gyenge a projekttervezés és előkészítés;

•

sok projekt érdektelen a célcsoport számára;

•

a kockázatokat hiányosan vették figyelembe;

•

figyelmen kívül hagyták a projekt hosszú távú fenntarthatóságát befolyásoló tényezőket;

•

a múltbeli tapasztalatok alapján levont tanulságokat csak ritkán vették figyelembe az új politika és gyakorlat kialakítása során.

________________________________________________________________________ A projekt

42

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… A projektciklus-irányítás integrálja a projektciklus szakaszait, lehetővé téve az egyes kérdések szisztematikus vizsgálatát, olyan módszer és metodika révén, amely biztosítja, hogy a célok és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kérdések szem előtt maradjanak. A PCM a fennálló helyzet részletes értékelésének előírása és a tervezési eszközök alkalmazása révén arra kényszeríti a projekttervezési szakembereket, hogy a célcsoport valós igényeire koncentráljanak. A fenntarthatóságot biztosító szempontokat a projekttervezés kezdettől fogva figyelembe veszi. A PCM egyik erőssége az, hogy a projektdokumentumokat minden releváns kérdés kapcsán egységes forma szerint strukturálja, a projekt kiindulási feltételezéseit is beleértve. Ezeket a kérdéseket a projektciklus minden egyes szakaszában felülvizsgálják, módosítják, amennyiben szükséges, és továbbviszik a következő szakaszba. Ez a rendszer egyértelművé és áttekinthetővé teszi a projekt alapgondolatát és összefüggéseit, ezáltal jobb értékelést és ellenőrzést tesz lehetővé.

PCM alapelvei: •

Projektciklusszakaszok – strukturált és megalapozott döntéshozatal;

•

Részvétel biztosítása – érdekcsoportok bevonása a döntéshozatalba;

•

Tervezési eszközök – átfogó és tömör elemzés;

•

Fenntarthatóság – előnyök állandóságát biztosító folyamatok;

•

Integrált megközelítés –egységes dokumentáció.

A PCM alapelveinek lényege az alábbiak szerint foglalható össze: 1.

A projektciklus szakaszainak következetes betartása, amely strukturált és megfelelő információn alapuló döntéshozatali eljárást biztosít.

2.

Részvétel biztosítása, a projektciklus kulcsfontosságú szakaszaiban szervezett bemutatók és a projekt céljainak a kedvezményezettek részére nyújtandó tartós előnyök/hasznok formájában történő megfogalmazása révén.

3.

Fenntarthatósági szempontok figyelembevétele a projekttervezés során, az előnyök/hasznok tartós biztosítása érdekében.

4.

Tervezési eszközök és technikák alkalmazása, amelyek konzisztens elemzési módszert biztosítanak a projekttervezés és a végrehajtás során.

5.

Integrált megközelítés, amely az egyes projektek céljait és eredményeit összekapcsolja egymással, valamint a kulcsfontosságú kérdések konzisztens és teljes körű kezelésének biztosítása érdekében a projekt teljes időtartama alatt egységes alapformát használ.

________________________________________________________________________ A projekt

43

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… * Ajánlott kiegészítő irodalom: Roland Gariesz: Projekt? Örömmel! ( Projekt – és program-menedzsment, Projektportfolió-menedzsment, Projektorientált szervezetek menedzselése) HVG kiadó 2007.

________________________________________________________________________ A projekt

44


PROJEKTTERVEZÉS

Alapvető kérdések? Kivel? Mit? Hogyan? Milyen pénzügyi keretből?

Projekttervezési technikák, alkalmazott módszerek

A tervezés a projektciklus egyik meghatározó fázisa, amely sokszor eldöntheti a projekt sikerességét. A projekttervezés az erőforrások koordinálásának és ellenőrzésének az alapja.

Bármely tervezési módszer alkalmazása esetén a következő kérdésekre keressük a válaszokat: •

Mi a kitűzött cél, az elvárt eredmény?

•

Hogyan érhető el a cél?

•

Kik az egyes tevékenységek felelősei?

•

Mettől meddig tartanak az egyes tevékenységek?

•

Ezeknek az egyes tevékenységeknek mekkora az erőforrásigénye (pénz, eszköz, ember)?

A tervezés céljai: – hatékonyabb munkavégzés; – pontos időütemezés; – nagyobb átláthatóság; – jobb együttműködés; – jobb kommunikáció.

_________________________________________________________________________ A szervezet

45


A tervezés lépései: – a projekt felbontása résztevékenységekre; – a résztevékenységek időigényének kapcsolata; – a résztevékenységek logikai kapcsolata; – a résztevékenységek erőforrásigénye; – költségterv az erőforrásigény alapján.

Projekttervezési módszerek, technikák

•

SWOT-analízis (az ötletek közötti választást, a célok meghatározását segíti);

•

problémafa-elemzés, célfa-elemzés;

•

kockázatelemzés;

•

Stakeholder-elemzés (az érdekelt személyek szerepének elemzése);

•

logikai keretmátrix (a terv lépéseinek és hatásának összefoglaló táblázata);

•

egyéb specifikus módszerek.

HUMÁNERŐFORRÁS- TERV Projekt csapat összeállítása

A projektek megvalósításáért legtöbb esetben nem egy ember a felelős. A projekt vezetője és a köré szerveződő csapat alkotja a szűken vett projekt teamet. A program megvalósítása során a projekt- team nem elszigetelt egységként működik. Minden projektcsapat szoros kapcsolatban kell, hogy álljon a projektgazda szervezet (projektmegbízó) képviselőjével, külső szakértőkkel és természetesen a célcsoport tagjaival. Mindezeken kívül, mivel a programok mindig egy közösségen belül valósulnak meg, számolni kell a projekt környezetét alkotó emberekkel. A projekt külső környezete viszonyulhat a programunkhoz támogatóan és ellenségesen is, és mindig vannak „közbekotyogók”. A projekt külső környezetét alkotóemberek is nagyban befolyásolhatják a projekt sikerét. Törekedni kell arra, hogy a közösségben hatalommal rendelkező embereket a projekt mellé állítsuk, vagy legalább rávegyük őket, hogy ne akadályozzák céljaink megvalósulását. A kéretlen belebeszélők aktivitásának is helyes irányt szabhatunk, ha sikerül rávenni őket, hogy segítsenek a program ismeretségének növelésében.

A projektcsapat tagjainak megvannak a saját feladatai. A feladatok pontos ismerete elősegíti, hogy a program megvalósítását minél kevesebb konfliktus kísérje. A csapat felállítása után tartsunk egy projekt- team értekezletet, melyen ismertessük elképzeléseinket a belső kommunikációs rendről, a feladatok kivitelezéséről, a

_________________________________________________________________________ A szervezet

46


felelősség megosztásról az ellenőrzés rendjéről, a váratlan és projektet veszélyeztető helyzetek kezeléséről. Az elképzelésünket vitassuk meg a csoport tagjaival és a megbeszélés eredményét jegyezzük le, majd írásban juttassuk el minden résztvevő számára. A működési módszerek, értelmezési keretek tisztázása sokat segíthet a további munkánk során. Lehetővé teszi, hogy a csapattagok azonos módszerekkel dolgozzanak, a problémák felmerülése esetén tudják mit kell tenniük, hogy a projekt ne akadjon el. A projektszervezet felállítása egy-egy nagyobb projekt kivitelezése során elengedhetetelen. Fontos meghatározni a hierarchiát, és írásban rögzíteni a projejktmenedzsneti megbízási feladatokat. A projekt-teamhez sok esetben releváns kontrolling csoportot is hozzárendelni.

Tartalomjegyzék:

o

A szervezet

o

Szervezeti kommunikáció

o

Tárgyalási technikák

o

Információ menedzsment

o

Szervezés és vezetés

o

Változásmenedzsment

o

Csoportmenedzsment

o

Konfliktusmenedzsment

o

Stratégiai menedzsment

_________________________________________________________________________ A szervezet

47


A SZERVEZET

Szervezet fogalma -

az intézmény céljainak elérését szolgáló eszköz

-

több ember rendszeresen, szabályozott módon együttműködik valamely kiemelt feladat közös megoldásán: ők szervezetet alkotnak

-

a részek egymáshoz, és a belőlük alkotott egészhez való olyan jellegű viszonya, melynek eredményeképpen a részek az egész sikeréért együttműködnek.

-

az embereknek valamilyen cél vagy feladat ellátására létrehozott, tartós jellegű csoportja, amelyben érvényesül a vezetés, a munkamegosztás, a specializáció és a koordináció.

Működésének hatékonyságát befolyásoló tényezők: -

vezetési módszerek, elvek

-

külső-belső tényezők, adottságok (hosszú távon állandó)

Belső adottságok: -

méret

-

alapfolyamati- és információtechnológia (tömegtermelés: egyszerűsödik a szervezet; Milyen tudás van mögötte?)

-

a szervezet eredete

-

telepítés

-

tevékenységi kör (profil)

-

szervezeti kultúra

Méret: az írásbeli szabályozottság és a specializáció a mérettel együtt nő. Tevékenységi kör: -

diverzifikáció (kiterjedtség)

-

egymásra épültség (vertikáció)

-

termékek és szolgáltatások komplexitása

Eredet: -

tevékenységi kör állandósága

-

termékek, szolgáltatások

Szervezeti kultúra: a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, hiedelmek, meggyőződések rendszere. Ezt a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el, az újonnan belépő dolgozóknak átadják, mint a feladat megoldásának mintáit, és mint kívánatos gondolkodásmódot és magatartásmintát.

_________________________________________________________________________ A szervezet

48


Kialakulása: -

figyelembe kell venni az eredetet

-

specifikus tényezők

A szervezeti kultúra szintjei -

Tárgyak: épület, eszköz, öltözködés

-

Szimbólumok: logók, címerek, kitüntetések, rangok

-

Hősök, antihősök: példaképek, barátok, ellenségek, történeket, sztorik, legendák

-

Ünnepségek, rituálék, nyelvezet, eljárásmód, viselkedés…

-

Normák: szabályok, szokások, kapcsolatok, klikkek

-

Értékek: ideológiák, hiedelmek, elvárások, motivációk

(Nyíl iránya: Kívülről befelé) Célmeghatározás, tervezés, döntés A cél a jelenben megidézett jövő. Racionális emberi tevékenység, határozott emberi cselekvéssorozat valamilyen szükséglet kielégítésére. Befolyásolja: -

a szervezet struktúráját

-

a dolgozók szakmai összetételét

-

elvárások a dolgozókkal szemben

-

egésznek látszik

-

jó irányba haladunk-e?

A célok rendszert alkotnak. Szervezeti cél: az egymással állandóan érdekütközésben álló csoportok egyetértésének minimális közös területe. Céloptimalizálás: egyensúlykeresési alkufolyamat, a különböző célok egyeztetése révén elérhető szervezeti hatékonyság érdekében. Alapelvek: 1.) célok – eredmény-kategóriákban való kifejezése 2.) részvételi célmeghatározás 3.) döntő láncszem keresése 4.) mérhetőség 5.) önellenőrzés, önfejlesztés Misszió- vagy küldetésnyilatkozat: -

olyan dokumentum, amelyben a szervezet a legáltalánosabb céljait fogalmazza meg.

Vízió vagy jövőkép: -

olyan állapot vagy jövőképe, amelyet a szervezet el kíván érni.

_________________________________________________________________________ A szervezet

49


Stratégia: egy szervezet alapvető fontosságú, hosszú távú céljainak megfogalmazását, valamint az e célok teljesítéséhez szükséges akciók sorozatát és az erőforrások allokálását jelenti.

- Milyen a mi szervezetünk? - Hogyan alakult ki, és hová tart? - Van-e írott és időnként újraértékelt szervezeti stratégiánk? - Nyilvános-e a vízió a tagok és a külvilág számára?

SZERVEZETI KOMMUNIKÁCIÓ

Kommunikáció: közzététel, információk átadása, cseréje, a közös értelmezésre való törekvés. A kommunikáció szerepe a szervezetben

Küldő (fogadó)

Csatorna

Kódoló

Dekódoló

Encoding

Fogadó

Decoding visszacsatolás

Adó

Üzenet

Adó

Üzenet

Vevő Vevő

Érzelmi funkció Motivációs funkció Információs funkció Ellenőrzési funkció Egyirányú kommunikáció: autokratikus szervezet, vészhelyzet Kétirányú kommunikáció: demokratikus szervezet

_________________________________________________________________________ A szervezet

50


A kommunikáció típusai Kommunikáció a szervezetben Formális kommunikáció Vertikális kommunikáció Fölfelé irányuló kommunikáció

Informális kommunikáció

Horizontális kommunikáció

Lefelé irányuló kommunikáció

Kommunikációs hálók: Körüljáró modell: olyan elrendezésű csoport, amelyben mindenki egyenlő, pl. vezető nélküli csoport Átlós modell: autokratikus tájékoztatási modell, amelyben a vezető fogadja az információkat és meghozza a

C B

D

A

E

határozatokat

B

E C

A

D

A bizonytalanabb helyzetekben, amikor az eredmény a vélemények kicserélésének függvénye, a körüljáró modell hatékonyabb lehet, mint az átlós modell. Villaszerű

Láncos modell

C A B

B

D

C D _________________________________________________________________________ A szervezet E A E

51


A megfelelő kommunikációs háló kiválasztása függ a feladat jellegétől, bonyolultságától, továbbá azoktól a személyektől, akiknek meg kell oldaniuk (képzettség), illetve magától a vezetőtől, alkalmazott módszereitől.

A kommunikációt akadályozó tényezők: Kommunikációs zajok A munka és időhiány kényszerítő hatása Státuszbeli különbségek Informális kommunikáció Személyes bizalom Helyzeti kontextus Szavak és szemantika (eleven) A kommunikációt támogató tényezők: továbbítsuk az információt minden rendelkezésünkre álló eszközzel. visszacsatolás redundancia (közleményekben meglévő felesleg, ami már semmi új információt nem ad) beleélés (empátia) szervezeti struktúra kommunikációs technika = informatika Kommunikációs formák a szervezetben: Hivatalos kommunikációs utak: a szervezet által kijelölt kommunikációs létra. Nem hivatalos beszélgetések Hirdetmények: csak arra figyelünk, ami érdekel bennünket –

egyirányú kommunikáció

–

nem biztos, hogy eljut a címzetthez

Körlevelek: –

hirdetmény jellegű

–

szigorúan biztosítani kell a célba érést, amit a tagok aláírásukkal igazolnak is

–

beosztotti reakciók – vezetési hibák

Értekezlet –

rövid élet – sok felesleges értekezlet

–

közvetlen információ átadás

–

átlós kommunikációs séma – kétirányú kommunikáció

–

előkészítés, célmeghatározás

–

időmeghatározás

_________________________________________________________________________ A szervezet

52


–

résztvevők köre, kompetenciák

–

a levelezés hatékonysága – ügyeletes hozzászólók

–

értekezlet lezárása, írásbeli feljegyzések kötelezőek: jegyzőkönyv, emlékeztető

Érdekképviselet Tárgyalás

A tárgyalások csoportosítása: 1.

A kétszemélyes tárgyalás kommunikációja: E g

Versengés

y ü t t m ű k ö d é s közös vagy részben közös

Célok:

nincs közös cél

közös

Érdekeltség:

ellenérdekek

van

Bizalom:

csekély vagy nincs

kétirányú

Befolyásolás (hatalom):

egyirányú

kétirányú, folyamatos

Kommunikáció:

törekvés az egyirányúra

2.

Csoportos (delegációs) tárgyalás: létszám maximum 3-4 fő/csoport, „hátország”

3.

Kisegítőkkel támogatott tárgyalás: tolmács, szakértő bevonása

_________________________________________________________________________ A szervezet

53


TÁRGYALÁSI TECHNIKÁK: 1.

Kényszerítések: o

Alapelvekre, értékrendszerre hivatkozni: az alapelvek rögzítése a saját érdekünkben is fontos és iránymutatást ad a jövőben is.

o

Sürgetés: idő – munka

o

Gazdagság jelzései

o

Nagyobb tudás, tájékozottság sejtetése

o

Fenyegetés a tárgyalás megszakításával

o

A tárgyalás megszakítása

2.

Érzelmek és érzelmi megnyilvánulások tudatos irányítása

3.

A tárgyaló fél érzelmi megnyilvánulásainak (non verbális) helyes értelmezése

4.

A nulladik perc üzenetei és technikái

5.

Öltözködés, kézfogás, testtartás, gesztus és mimika

6.

Ültetés

7.

A tárgyalás lezárása: összefoglalás, non verbális és verbális elemek

A tárgyalásokon, megbeszéléseken alkalmazható ülésrendek, ültetési technikák: asztalfős, bizottságszerű, kör alakú, ovális, patkós, bankett, T-betűs. Hogyan tárgyalunk mi magyarok? érzelmek kimutatása rangkórság hiúság puha tárgyaló nem tud nemet mondani kisebbrendűség érzése indulatos járatlan az alkudozásban negatív beállítottság

INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT

Információ: az adatok és tények értelmes kapcsolatba rendezése. Értelmezett ismeret. Bizonytalanságot csökkentő tényező. Az adatok önmagukban nem információk. Az adatok és tények értelmezhető, de nem

_________________________________________________________________________ A szervezet

54


értelmezett ismeretek, ahhoz, hogy információvá váljanak, az ember értelmező, szellemi tevékenysége kell. Az információ akkor tölti be szerepét, ha szabadon áramlik, ha korlátozzák az információáramlást, nem válik erőforrássá. Az információ: Bizonytalanságot oszlat el Informatikai szempontból továbbítható jel: ABX2/c 12 – „eleven” A fogadó (vevő) a meghatározó A kommunikáció szerepe: Hatékonyság: egységes jelrendszer és azonos értelmezés, a vállalati kultúra része Kommunikációs sémák A szervezeten belüli információs rendszerek kialakulásában szerepet játszik: a struktúra a kétirányú kommunikáció nehézségei a vezetési szintek eltérő információs igénye Az adat és az információ különbsége: az információ nem csak adat, hanem érzékelés, megértés és értelmezés, Csak az az információ jelent valamit, amiről már van ismeretünk. Adat Valóság

Érzékelés

Megértés

Értelmezés Információ

Az információ jelentősége: Alvin Toffler: hatalomváltás Földkorszak: föld = hatalom Füstkorszak: gyár = hatalom Infókorszak: információ = hatalom Információs társadalom: Masuda: Computopolis Theodore Rosak: „Az információ kultusza” Az információ lehet nem számszerűsíthető jelrendszer is: Mit kezd ezzel egy informatikus? Pl. IQ Relációs problémák Kemény adatok és puha információk Az információ értéke: az információ olyan áru, aminek az értékét a felhasználó igényei határozzák meg. 1.

Az információ mennyisége: nehéz az optimumot meghatározni túlinformáltság alulinformáltság

_________________________________________________________________________ A szervezet

55


2.

Minősége: összegezettség feldolgozottság

3.

Fontosság: a fogadó érintettsége határozza meg

4.

Időszerűség, aktualitása

Szervezeten belüli információs rendszerek: Adatfeldolgozó rendszer: a tranzakciók feldolgozását végzi az adatok rögzítésétől a feldolgozáson keresztül azok megjelenítéséig. Vezetői információs rendszer (vezetői tájékoztatási rendszer): vezetői döntéshozatalhoz szolgáltatja a szükséges információkat. Döntéstámogató és szakértői rendszerek: az úgynevezett nehezen strukturálható döntések meghozatalában segíti a vezetést. Iroda információs rendszer: az adatfeldolgozás, a telekommunikáció és a szövegszerkesztés kommunikációja az iroda munka automatizálására. Az iroda funkciója és tevékenysége: iroda ≠ egy szoba egy intézmény és fogalom mely feladatokat testesít meg, ügykezelés és információ feldolgozás helye, Kommunikáció helye, dokumentum készítés és kezelés helye.

MIS – vezetői információs rendszerek Menedzsmenttámogatás: belső információk külső információk önálló szervezet!? Döntéstámogató rendszerek (Decision Support System) DSS, adatok elemzések: „nagy” számítógép szervezet! intuíció és szubjektivitás? Végrehajtói információs rendszerek (Executiv Information System) EIS: közvetlen kapcsolat személyi számítógép Végrehajtás támogatás (Executiv Support System) ESS: prognosztizálás analízis Információs szerepek: információ gyűjtés

_________________________________________________________________________ A szervezet

56


információ szétosztás szóvivői szerep Vezetői információs taktikák: 1.

Információ visszatartás: a vezető válik a szervezet leginformáltabb tagjává.

2.

Gumicsont: eltereli a figyelmet a lényegről

3.

Forró krumpli: a vezető kapja, lehet álhír vagy rémhír is.

4.

Csöpögtetés: részinformációk, csak a feladat megoldásához szükséges információkat adják meg.

5.

Elárasztás: információ dömping, túl sok információval látják el a szervezet tagjait, akik ezt nem tudják feldolgozni.

6.

Időzítés: Túl későn: sürgősség érzés keltése Túl korán: tompítás

_________________________________________________________________________ A szervezet

57


SZERVEZÉS ÉS VEZETÉS

A szervezés-vezetés egyidős az emberi társadalommal. Együtt alakulnak ki, összekapcsolódnak. Sajátos a viszonyuk: a vezetés a szervezési munka része, és viszont. Funkciója: a vezetés alapvető feladata a szervezés folyamatos működésének biztosítása, összehangolása. A vezetés kettős jellege: -

technikai

-

humán

eszközök biztosítása, összehangolása.

Vezetés: olyan tevékenység, mely az erőforrások hatékony és eredményes felhasználására irányul. -

szervezeti cél megteremtése

-

emberek rákényszerítése a szervezeti célra

-

jövőkép elfogadtatása

-

hatalom gyakorlásának eszköze

-

siker tudománya

Vezetés: minden területen és szinten munkamegosztáson alapuló, célra orientáló, feltételeket biztosító, összehangoló tevékenység. A vezetés funkciói: -

Tervezés és döntéshozatal

-

Szervezés

-

Közvetlen irányítás

-

Ellenőrzés

_________________________________________________________________________ A szervezet

58


Erőforrás – Hatékonyság – Eredményesség Hatékonyság: ha az erőforrásokat nem pazaroljuk, hanem gazdaságosan használjuk fel. Hatékonyság= Ráfordítás/Eredmény Eredményesség= Eredmény/Célok Vezető (Druckel): vezető az, akinek követői vannak. Csoportosítása: -

-

Vezetői szint szerint o

alsó

o

közép

o

felső

Terület szerint (funkcionális) o

marketing

o

pénzügy

o

stb. …

álmodozó

áldozat

mestervezető

végrehajtó

Vezető

Erő

Elképzelés

Áldozat

nincs ereje

nincs elképzelése

Álmodozó

nincs ereje

van elképzelése

Végrehajtó

van ereje

nincs elképzelése

Mestervezető

van ereje

van elképzelése

Druckel: a vezető kiválóságának hierarchiája: -

Non plus Ultra vezető (5)

-

Nárcisztikus vezető (4)

-

Kimagasló kompetenciájú vezető (3)

-

Kiváló csapatjátékos (2)

-

Kimagasló képességű egyén (1)

A nárcisztikus és a Non-plus-ultra vezető összehasonlítása: Nárcisztikus Nem tudta, hogy lehetetlen, ezért megcsinálta

Non plus Ultra Már fent van a csúcson, de továbbmegy…

- Született vezető, van ereje és elképzelése a - A nárcisztikus ellentettje. megvalósításhoz, képes hegyeket megmozgatni. - - Visszavonul, alázattal közelíti meg a dolgokat, a Követői nincsenek meg nélküle, és ő sincs meg dícséretet áthárítja.

_________________________________________________________________________ A szervezet

59


követők nélkül.

- Nem tudja elfogadni a középszerűséget.

- Követők nélkül elhalványul, de a sok dícséret - Intoleráns. torzíthatja az egóját. Ha elhagyja a céget, az összeomlik.

Ha elhagyja a céget, az zavartalanul működik tovább.

Bizonyítási vágya, hogy ő ott a lényeg. Nem Fontos számára az utód. Úgy választ utódot, hogy foglalkozik az utánpótlással.

távozása után minden rendben legyen.

Goleman: azt vizsgálta, hogy azonos képzettségű emberek milyen vezetők lennének (IQ, szakmai képességek is egyenlők.) Feltárta, hogy akik emellett mégis jobb teljesítményre képesek, jobb érzelmi intelligenciával rendelkeznek. Érzelmi intelligencia: -

Önismeret: őszinte önkritika, önbizalom

-

Önuralom: fontos, hogy jól használjuk! Korrekt, biztos légkört teremthet az alkalmazottaknak.

-

Motiváció: nem a szakmai, fizetési motiváció a lényeg, hanem, hogy megoldja a feladatot (illetve ilyen munkatársakat keres)

-

Empátia: odafigyel a döntésnél a beosztott véleményére, érzéseire; a nemzetek, kultúrák közötti tárgyalásnál ez nagyon fontos.

-

Szociális készség.

Vezetői készségek: -

konceptuális

-

kommunikációs

-

interperszonális

-

szakmai Vezetői szerepek

-

-

-

Személyközi szerepek o

nyilvános megjelenések szerepe: pl. tanszékvezető a diplomaosztón, évnyitón…

o

főnöki szerep: pl. dolgozó felvétele, elbocsátása, képzések, motiváció…

o

kapcsolatteremtő- és ápoló szerep: ez kapcsolódik a főnöki szerephez.

Információs szerepek o

információ-gyűjtő szerep: információk, tájékoztatás a vezető feladata

o

információ-szétosztó szerep: ha nem épít kapcsolatokat, nem jut további információhoz

o

szóvivői szerep: vélemény-képviselet, tájékoztatás

Döntési szerepek o

vállalkozói: ötletei vannak, kihívásokra válaszol

o

zavar-elhárítói: igyekszik megoldani valamilyen módon a problémát

_________________________________________________________________________ A szervezet

60


o

erőforrás-elosztó: az egyik legkeményebb szerep, a HATALOM

o

tárgyaló-megegyező

Vezetői módszer: mindazon eszközök összessége, mellyel a vezető eléri, hogy az alkalmazottak az akaratának megfelelő magatartást tanúsítsák. -

parancs

-

utasítás

-

segítségnyújtás

-

figyelem-felhívás

-

számonkérés

Vezetési stílus: a szituációnak megfelelő eszközt alkalmazni a megfelelő módon. A stílus függ a vezető egyéniségétől. Eszközök és a személyiség komplexe. -

Autokratikus: mindent egyedül csinál, nem von be a szervezésbe, állandóan ellenőriz, elvárja, hogy mindenki azonnal mindent. Egyirányú kommunikáció: Főnök

-

beosztott. Egyértelmű felelősség.

Laissez-faire (liberális): ALIGVEZETÉS. Csak akkor avatkozik be, ha a beosztott kifejezetten kéri. Nagyon felkészült munkatársak, kellő szakértelem, szabályozottság esetén „MINDEN KLAPPOL”!

-

Demokratikus: az autokratikus ellentéte. Komoly felkészültséget, tapasztalatot igényel! Nagyon nehéz a demokratikus vezető helyzete, ha a másik két stílus valamelyike után lesz vezető. Időigényes!

_________________________________________________________________________ A szervezet

61


VÁLTOZÁSMENEDZSMENT „Semmi nincs állandóbb, mint a változás” Struktúraváltás: az igazi változás, mert változik a szerkezet Kultúraváltozás Technológia változtatása, Vezetés változása, Minőség változása, Piac változása, Gazdasági környezet változása. A változás a környezeti feltételekhez való folyamatos alkalmazkodás. A környezeti feltételek módosulása kényszeríti ki a változtatást, hogy a szervezetek alkalmazkodni tudjanak. A változás folyamata (Kurt Lewin erőtér analízis)

Fellazítás, destabilizálás

Változtatás

Megszilárdítás, konszolidálás

Változást akadályozó tényezők Kiinduló állapot

Átmeneti állapot

Jövőbeni állapot

Instabil

Stabil

Változást generáló tényezők Stabil:

Stabil állapot: minden kiszámítható, mindent ismerünk. Instabil állapot: rengeteg a bizonytalanság, feszültség, az ismeretlen tényezők aránya. Soha nem alakul ki olyan stabil állapot, ahol minden kiszámítható, mindent ismerünk. a permanens, folyamatos változások jól értelmezhetőek a mai vállalatok életében, ezért az instabil állapot állandó jellemzője a vállalkozásoknak. Káosz: determinisztikus rendszerek véletlenszerű instabilitása.

_________________________________________________________________________ A szervezet

62


Inkrementális és radikális változások a szervezetben Inkrementális változás: lassú, lépésről

Szempontok

Radikális változás: spontán, előre nem

lépésre végrehajtott, tudatos, előre

tervezett, gyorsan végbemenő

tervezett vezetők által irányított

változások

Egy vagy néhány lényeges szervezeti

A változás terjedelme:

jellemző változik.

jellemző változik.

A megváltozó szervezeti jellemzők kis

A változás mértéke:

mértékű módosulása. Adott szervezeti egységre korlátozódó

Számos vagy az összes szervezeti

A szervezeti jellemzők nagy mértékű változása.

A változás hatóköre:

A szervezet egészét érintő változások.

változások. A szervezet egy vagy néhány

A változás szintjei:

hierarchikus szintjét érintő változások.

szintjén ható változások.

Lépéről lépésre bekövetkező, kevésbé

A változás módja:

látványos változások. Viszonylag lassan bekövetkező

A szervezet minden hierarchikus

Nagyobb, látványos „ugrások” révén bekövetkező változások.

A változás sebessége:

A

változások

viszonylag

gyorsan

változások.

következnek be.

A szervezet külső alkalmazkodásának

A szervezet külső alkalmazkodásának

előmozdítása és/vagy a szervezeti alrendszerek, struktúrák és folyamatos

előmozdítása A változás alapvető célja:

belső illeszkedésének továbbfejlesztése Az alsóbb szintű vezetés vagy a felső

és/vagy

a

szervezeti

alrendszerek, struktúrák és folyamatok új konfigurációjának létrehozása.

A változás irányítása

A felső vezetés irányítja

vezetés irányítja.

A rezisztencia (ellenállás) egyéni eredetű okai: Félelem az újtól, ismeretlentől (Rain man) Homeosztatikus beállítottság: bizonytalanság kerülése „Outsider effektus”: kívülálló álláspont, ti akartátok, csináljátok Függelmi viszonyok változása: új vezetővel szembeni bizalmatlanság, fenntartások Bizalom- hiány, vesztés: nem hisznek abban, hogy az új jobb lesz Eltérő értékelések

A rezisztencia szervezeti eredetű okai:

_________________________________________________________________________ A szervezet

63


Szervezeti struktúra Szervezeti konzervatizmus A hatalom, a pozíció fenyegetettsége Erőforráshatások Szervezeti kultúra A szervezeten belüli hierarchia Szervezeten belüli megállapodások, egyezségek

Az aktivitás és az ellenállás alakulása a változás folyamatában

Aktivitás és ellenállás

7. Beépítés 2. Tiltakozás 3. Beletörődés

6. Tudatosság

5. Kipróbálás 1. Bénultság

4. Depresszió 8. Visszarendeződési törekvések

1.

Bénultság: kommunikáció, információ és a jövőkép jó bemutatása.

_________________________________________________________________________ A szervezet

64


2.

Tiltakozás: megértés, türelem, tolerancia.

3.

Beletörődés: támogatás, motiváció, bíztatás, ösztönzés az új megismerésére.

4.

Depresszió: támogatás, motiváció, bíztatás, ösztönzés az új megismerésére.

5.

Kipróbálás: rövid távú feladatok kidolgozása, ami biztos, hogy sikerre vezet

6.

Tudatosság

7.

Beépítés

8.

Visszarendeződési törekvések

Zaltman – Duncan féle változásvezetési taktika: 1.

Rásegítő: a szervezetben, ha elindul a változási folyamat, akkor, ha az kedvező a vezető megismeri és támogatja azokat.

2.

Felvilágosító – oktató: az új iránti érdeklődés megismerése, kihasználása.

3.

Manipulatív: csak a pozitívumokat mutatja be. Veszélyes mert, ha a negatívumok kiderülnek, visszarendeződéshez vezet.

4.

Hatalmi

Kotter változásvezetési forgatókönyve:

A változás halaszthatatlanságának érzékeltetése (sürgősség érzés keltése). A változtatást irányít csapat létrehozása (teremtsünk erős koalíciót). A jövőkép jó kommunikálása. Az alkalmazottak felhatalmazása. Rövidtávú sikerek. Az új megoldások intézményesítése.

Káoszmenedzsment – békeharc? Alkalmazkodás, gyors reagálás felhatalmazás – delegálás intuíció humán tényezők felértékelődése

_________________________________________________________________________ A szervezet

65


CSOPORTMENEDZSMENT

A csoport meghatározása Taylor: a szervezet alapelemei az egyének (Scientific Management) Mayo: a szervezet alapeleme a csoport A csoporttal való foglalkozás először az „Emberi viszonyok tanában” jelenik meg. A csoport fogalma: szervezeti szempontból csoportnak két vagy több olyan embert tekintünk, akik rendszeresen interakcióban állnak egymással valamilyen közös cél elérése érdekében. 5-8 fő közötti csoportok a leghatékonyabbak. Csoport típusok 1.

Funkcionális: azonos képességű, azonos szakterületű emberek, azonos munkát végeznek. Homogén csoportok.

2.

Feladatcsoportok (bizottságok): heterogén csoport, különféle végzettségű emberek különböző munkát végeznek. Ad hoc csoport, project.

3.

Informális csoport: a nagy csoporton belül kisebb csoportok (klikkek). Érdeklődési kör, szimpátia alapján szerveződnek.

4.

Érdekcsoportok, koalíciók

5.

Baráti csoportok: pókhálószerűen szövik át a szervezetet.

6.

Vonatkoztatási csoport: rejtett hálózat a szervezeten belül, akiknek az értékeit elismerjük, magunkra vonatkoztatjuk.

7.

Primer és szekunder csoportok Csoport típusok jellemzői

_________________________________________________________________________ A szervezet

66


F

Informális csoport

o r m á li s c s o p o r t -

profit, hatékonyság

-

a tagok elégedettsége

Fő célok: -

a szervezet hozza létre

Eredet:

-

spontán alakul ki

-

kinevezik

Vezető:

-

a csoportból emelkedik ki

-

hivatalos csatornákon keresztül

Kommunikáció:

-

minden létező csatornán

-

hivatalos hatalom

Tagokra gyakorolt hatás:

-

személyiség, szakértelem, szociális szankciók

A csoportépítés folyamata (Tenner de Torro, 1977. A csoportfejlődés szakaszai) 1.

Formálódás (pre formatív): tényleges megalakulás előtti időszak. A csoport hivatalosan már megalakult, de még nem csoport.

2.

Problémák időszaka (forrongás): a csoporttagok megismerik egymást, kialakul a konfliktus, a rivalizálás.

3.

Konszolidálás: közös normák értékek létrejötte, szerepek, feladatok kiosztása, együttműködés.

4.

Tényleges működés: munkafázis, hatékony működés. A munkafázis fázisai: -

normák tudomásul vétele,

-

tudatos beépülés, elfogadás,

-

normák, követelmények perszonalizálódása.

Csoportformáló tényezők: 1.

Homogenitás: azonos képességű, azonos végzettségű emberek azonos munkát végeznek.

2.

Ismertség: azonosságok alapján sokasodik a csoport.

3.

Csoportkohézió: értékrendek, szimpátiák alapján formálódik a csoport.

4.

A kapcsolatok gyakoriságai: minél több kapcsolatunk van, annál erősebb az összetartozás ereje.

5.

Heterogenitás (team): eltérő végzettség, eltérő feladat, de mindenki megold valamit.

6.

Versengés és együttműködés: a versenyben résztvevőket közelebb hozza egymáshoz.

_________________________________________________________________________ A szervezet

67


7.

Képességek egyenletes szétosztásának elve

Csoportkohézió (a tagok vonzódása a csoporthoz) befolyásoló tényezői: -

a csoport mérete (fordított arány a jellemző)

-

egyetértés a célokban

-

a tagok függősége a munkacsoporttól

-

célmegvalósítás

-

a vezetés elvárásai és nyomása

-

a csoport státusz

Csoportstruktúra: a csoport tagjai között meglévő kapcsolatok és a tagok által betöltött szerepek együttese. Hierarchia: -

formális: hivatalos pozíciók, posztok, vezető

-

informális

-

befolyásoló tényezők teljesítmény kapcsolat rendszer személyiség

Szerepek: viselkedésre vonatkozó elvárások -

adott (veleszületett) szerepek

-

kivívott szerepek: tanulással, képzéssel, munkával elért

-

spontán szerepek: előre nem látható szituációban viselkedés

Szerepproblémák Szerep kétértelműség: szerepek tisztázatlansága Szerepkonfliktusok Szerepek közötti konfliktusok: családanya ->
Státusz: az egyén pozíciója a szervezeti hierarchiában, csoportban, társadalomban

_________________________________________________________________________ A szervezet

68


A státuszt alakító tényezők: iskolai végzettség, kapcsolatrend, stb. A magas státusz hatásai az interakcióra Csoportszerepek A szerepek fogalma = szerepelvárás – szerepfelfogás- szerepteljesítmény Hátramozdító szerepek: akadékoskodó vetélkedő mindentudó jól informált

Előremozdító szerepek: kezdeményező véleménynyilvánító informátor szabályalkotó általánosító engedelmeskedő

_________________________________________________________________________ A szervezet

69


Csoportnormák: a tagok elvárásai, megállapodásai a csoporton beüli viselkedési formákra. Központi jelentőségű csoportnormák a szervezetben: Munkával kapcsolatos normák, Méltányossági normák, Lojalitás és megbízhatóság, Viszonossági (reciprocitási) normák, Munkahelyi magatartás, Normatív szokások: −

hangnem, stílus,

−

közösségi szokások,

−

külsőségek, pl. öltözködés.

KONFLIKTUSMENEDZSMENT

A konfliktus fogalma: a latin conflictus = összecsapni szóból származik −

Két vagy több fél között fennálló feszültség vagy egyet nem értés,

−

Egy kérdésre adott eltérő válaszuk,

−

Különféle szituációk, helyzetek, dolgok eltérő megközelítése,

−

Nem statikus állapot, hanem dinamikus jelenség.

A konfliktus megítélése: −

A konfliktusok elkülöníthetőek.

−

A konfliktusok a szervezeti folyamatok, tevékenységek következményei.

−

Konstruktív konfliktus.

−

A konfliktus utóhatásai.

A konfliktus folyamat szakaszai: 1.

Előző állapotok vagy látens konfliktus: olyan állapot, amely magában hordja a konfliktus lehetőségét.

2.

Észlelt konfliktus: potenciális konfliktus helyzet.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

70

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 3.

Átérzett konfliktus: érzelmi reakció

4.

Kézzelfogható konfliktus: a felek cselekvése érdekeik védelmében.

5.

Konfliktus feloldás vagy elnyomás: kompromisszum, győzelem, vereség.

6.

Konfliktus utóhatások.

Konfliktusok csoportosítása résztvevők szerint: −

Ember és tárgy közötti: ember és tárgy, tárgy és tárgy között nem lehet konfliktus, a tárgy csak a konfliktus eszköze lehet.

−

A személy belső konfliktusai

−

Személyközi konfliktusok

−

Csoportközi konfliktusok

Konfliktusforrások: 1.

Egyéni jellemzőkből adódó, személyiséghez kapcsolódó konfliktusok okai:

−

személyi ellentétek,

−

személyiségjegyekből, tulajdonságokból, vérmérsékletből adódó,

−

fizikai, fiziológiai állapotok,

−

hibás észlelés, illetve ítéletalkotás,

−

szükségletek kielégítésének az igénye,

−

értékrendszerek különbözőségei,

−

önmegvalósítás.

2.

Környezeti tényezők:

−

Általános (makro-, mikro-) környezeti tényezők: befolyásolni nem igen tudjuk, de hatásukat figyelembe vehetjük.

−

Az adott szervezet struktúrájából, annak belső jellemzőiből adódó konfliktusok megelőzhetőek, ha: tisztázottak a munkaköri feladatok, hatáskörök, megfelelő a szervezet felépítése, az adott szervezet igyekszik megteremteni a megfelelő érdekeltségi rendszert, a változásokat jól készítik elő, megfelelő a vezetési stílus, módszer.

Konfliktuskezelési stílusok Rámenős, önérdekű követése

érdekek

A saját

Visszahúzódó, lemondó

VERSENGÉS

EGYÜTTMŰKÖDÉS KOMPROMISSZUM

ELKERÜLÉS

ALKALMAZKODÁS

A másik fél szempontjainak figyelembe vétele Nem kooperatív, a kapcsolat

Kooperatív, a kapcsolat fontos

nem fontos

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

71


Elkerülés: a konfliktus megoldása helyett elkerülés, kilépés Lehetséges okai: nehéznek ítélik meg a helyzetet, nem tartják fontosnak a kérdést, a következmény számára érdektelen. Hasznos lehet, ha: olyan problémákról van szó, amelyek nem jelentősek, a megoldás költsége nagyobb, mint az eredménye, kevés az esély a sikeres megoldásra, időnyereséget jelent egy későbbi hatékonyabb megoldásra. Alkalmazkodás: az egyik fél enged a másik akaratának. Az alkalmazkodó fél feladja álláspontját, nem vállalja az esetleges következményeket. Jó stratégiának bizonyul, ha az alkalmazkodó fél: nem érzi elég erősnek saját pozícióját, rájön, hogy hibázott, „gesztusként” növeli tekintélyét, a jó kapcsolat hosszú távon fontosabb, mint a pillanatnyi győzelem, számára kevésbé jelentős a kérdés, mint a partnerének. Versengés: mindkét fél erősen érvényesíteni akarja saját érdekeit, akár a másik fél rovására is, nem működnek együtt, a győzelem a fontos. Eredményes lehet: válsághelyzetekben, amikor nincs idő egymás meghallgatására, a vélemények egyeztetésére, olyan helyzetekben, amikor szükségszerű és népszerűtlen döntéseket kell hozni. Kompromisszum: egyik fél sem érheti el, hogy csak az ő szempontjai érvényesüljenek. Mindkét fél nyer is, veszít is. Pozitívuma: a párbeszéd fennmarad, korrekció lehetséges, a megegyezés végrehajtása közös törekvés.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

72

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Hasznos lehet, ha: időbeni korlátokkal kell számolni, a verseny nem vezet megoldáshoz, az együttműködés nem lehetséges. Együttműködés: a résztevők a másik érdekeit is elfogadják, olyan megoldás kialakítása, amelyik mindegyikük érdekeit kielégíti, alapos, időigényes munka. Hasznos akkor, ha: a felek erősen kötődnek céljaikhoz, a kompromisszum költségesebb lenne, egyetértés van a célokban, de a megoldásban eltérő a vélemény. Összegzés: A konfliktuskezelési stílusok a gyakorlatban általában nem a leírt módon jelennek meg, hanem keverednek. Egy konfliktuskezelési folyamatban több is megjelenhet a stílusok közül. A konfliktuskezelési stílusok közül egyik sem kiáltható ki a legjobbnak, bármely stílus eredményes lehet az adott helyzetben.

Konfliktus megoldási stratégiák: 1.

Minimális hatékonyságú stratégiák: kényszer halogatás bíráskodás „megvásárlás” erőltetett koalíciók

2.

Közepesen hatékony stratégiák: szétválasztás ügy átadása közvetítés nyílt verseny

3.

A leghatékonyabb stratégiák: munkacsoportok átszervezése

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

73

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… közös cél megtalálása integratív alku Szervezeti egységek közötti konfliktusok csoportosítása 1.) koordinációs eszközök alkalmazása a.

technokrata

b.

személy-orientált

2.) szembesítési technikák a.

3. személy bevonása a konfliktus megoldásába i. döntőbíró, konfliktus-megoldásban részt vesz ii. előkészítő, konfliktus-megoldásban nem vesz részt

b.

közös célkitűzés a szemben álló felek részére: muszáj együttműködés

c.

személyek rotációja

d.

tréningek

e.

tárgyalás

Motiváció: ha hajlandóak vagyunk a szervezeti cél megvalósítása irányában erőfeszítéseket tenni, miközben személyes szükségleteinket is kielégítjük. Szükséglet: belső feszültség. Kielégítetlen szükséglet

Belső feszültség

Hajtóerő

Kereső magatartás

Kielégített szükséglet

Belső feszültség

csökken. Konfliktus Hagyományos felfogás, hogy a konfliktus rossz. Később azonban meg kell tanulni együtt élni vele, napjainkban pedig meg kell tanulni az egyensúlyt! Konfliktus kialakulásának folyamatai: -

megelőző szakasz

-

konfliktus észlelése és átélése (ez kihatással lehet a konfliktus megoldására) o

zéró összegű: győz/veszít

o

nem zéró összegű: győz/győz

-

konfliktus kezelésének módja

-

konfliktus alatti tényleges magatartás – ez az, amit a külvilág konfliktusként megél.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

74

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… * Ajánlott kiegészítő irodalom: Barlai Róbert – Kővágő györgy: Krízismenedzyment, kríziskommunikáció Századvég kiadó, Bp. 2004 .

STRATÉGIAI MENEDZSMENT A tervek hierarchiája

Tervek időintervalluma hosszú távú

Tervek típusa felső

stratégiai

vezetés

középtávú

közép vezetés

taktikai

rövidtávú

alsó vezetés, végrehajtás

operatív

Stratégia, stratégiai gondolkodás

Szervzeti működés vezérfonala Stratégia kialakítás – tervkészítés Stratégiai menedzsment: –

stratégia tervezés

–

stratégia megvalósítás

–

stratégia visszacsatolás

Misszió (küldetés): szervezeti filozófia a célok legáltalánosabb megfogalmazása

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

75

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Szervezeti politika: összhang és konkrétság Versenyelőny?

STRATÉGIAI GONDOLKODÁS

misszió és célok külső környezeti elemek

belső erőforrás elemzés -

erősségek gyengeségek lehetőségek veszélyek

stratégia kiválasztása

megvalósítás a szervezetben

megvalósítás az emberek által

visszacsatolás

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

76


A STRATÉGIAI VEZETÉS ELEMEI:

Stratégiai megközelítések: Szervezeti: nagy lépések politikája Adaptív: kis lépések politikája Tervezői: a racionalitás politikája Intuitív: a formális elemzés költséges Stratégia típusok tartalom szerint: Regresszív: termeléscsökkentéstől az eladásig Passzív stabilitás: stabil környezetben Agresszív: növekedési szándék vertikálisan és horizontálisan Kombinációs stratégiák Stratégiák értékelése: konzisztencia harmónia előny megvalósíthatóság Stratégia és vezetés: (a felső vezetés szerepe) szervezeti struktúra – szervezetfejlesztés motivációs feltételek szervezeti kultúra stratégia támogató rendszerek: információ, ellenőrzés

I. Támogató szolgáltatás I.1. Eljárásrend I.1.1. Eljárási protokoll: •

Igényfelmérés

•

Tárgyi feltételek biztosítása az 1/2000 (1.7.) SZCSM rendelet 39/C § (1) alapján

•

Személyi feltételek biztosítása az 1/2000 (1.7.) SZCSM rendelet 3. sz. melléklete alapján

•

Ellátási szerződés megkötése

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

77


Előzetes normatíva igény beadása a területileg illetékes Államkincstárba előző év július 31- ig

•

Normatíva igénylés beadása a területileg illetékes Államkincstárba tárgy év március 10.

•

Gépjármű- felelősség biztosítás és casco megkötése a gépkocsira

•

Működési engedély iránti kérelem beadása az ellátási terület illetékes városi jegyzőnek

•

Lemondás a működési engedély fellebbezési jogáról

•

A 239/ 2006 (XI.30.) Kormány rendelet alapján befogadási kérelem benyújtása

•

Működési engedély kézhezvételétől számított 2 hónapon belül be kell adni az új munkatársak jelentkezését a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez

I.1.2. Tárgyi feltételek •

A tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen

•

Épületeinek építészeti megoldási tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést

•

Bútorzata és berendezési, felszerelési tárgyai, az életvitelhez szükséges körülmények feleljenek meg az ellátottak életkori sajátosságaink, egészségi és mozgásállapotának

•

A gépjárműnek alkalmasnak kell lenni elektromos kerekes székes személy szállítására, valamint rendelkezni kell mobil rámpával/ emelőszerkezettel, valamint 4+3 pontos biztonsági rögzítéssel

I.1.3.Személyi feltételek Sorsz. 1.

3.

Személyi segítő

Végzettség felsőfokú szociális alapvégzettség, konduktor, egészségügyi menedzser, szociális menedzser, diplomás ápoló, védőnő, pszichopedagógus, gyógypedagógus szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, gerontológiai gondozó, mentálhigiénés asszisztens, ápoló, általános betegápoló, felnőtt szakápoló, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, általános betegápoló, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens

4.

Gépkocsivezető

B, C kategóriás jogosítvány PÁV II. alkalmassági vizsgával

2.

Munkakör Szolgálatvezető Személyi segítő

I.1.4. Egyéb jó tanácsok, szakirodalom A 188/1999. (XII. 16.) Kormány rendelet alapján, a szociális szolgáltató működési engedély iránti kérelemhez csatolni kell: •

A szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályban (1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 5/A § valamint a 39/B § alapján) meghatározott szempontok alapulvételével készített szakmai programot

•

A fenntartó és –és ha a fenntartótól különböző adószámmal rendelkezik- a szolgáltató adószámát igazoló okirat másolatát

•

A fenntartó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató alkalmazottai rendelkeznek a jogszabályban (1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet) meghatározott szakképesítéssel

•

Az alapító okiratot, ha az állami fenntartó a szolgáltatást költségvetési szerv keretében biztosítja

•

A fenntartó írásbeli hozzájárulását a tekintetben, hogy az engedélyező beszerezhesse az adóhatóság igazolását arról, hogy a nem állami fenntartónak nincs lejárt köztartozása. Gyakorlatban ez működhet úgy, hogy a fenntartó már a szakmai programhoz csatolja a 30 napnál nem régebbi adóigazolást

•

Az alapítvány bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonat

•

Az egyházi és nem állami fenntartó esetén a megkötött ellátási szerződés másolatát

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

78


A feladatok ellátására szolgáló gépjármű forgalmi rendszámát és annak használati jogcímét bizonyító okirat másolatát.

•

A használni kívánt gépjármű felelősség és casco biztosításának szerződés másolatát valamint a használati jogcímét bizonyító okirat másolatát a forgalmi engedély másolatának kivételével

•

Igazolást arra vonatkozóan, hogy a szolgálat foglalkoztat a gépjármű típusának megfelelő kategóriájú gépjárművezetői engedéllyel rendelkező személyt

•

A szolgálat bevételeinek és kiadásainak tervezett alakulását

•

Vállalt ellátási terület névjegyzékét

•

Szervezet működési ábráját

I.2. Teljes dokumentum és mintatár I.2.1.Szakmai program

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

79


Dátum………………...

Készítette:……………………… Szolgálat- vezető

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I.1. Fenntartó bemutatása I.2. A fenntartó főbb programjai, tevékenységei

II.1. A SZOLGÁLTATÁS II.1 Célja II.2. Feladatai II.3. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása II.4.A szakmai program megvalósításának várható következményei, eredményessége, az ellátórendszerben betöltött szerepe, és hatása, hatásindikátorok megjelenítésével II.5. Más intézményekkel történő együttműködés módja II.6. Szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészítések leírása. Igényfelmérés III. AZ ELLÁTOTTAK KÖRE VALAMINT A VÁLLALT ELLÁTÁSI TERÜLET LAKHATÁSI ÉS DEMOGARÁFIAI JELLEMZŐI III.1. Az ellátottak köre III.2. Az ellátási terület lakhatási és demográfiai jellemzői III.3. A szociális jellemzői és ellátási szükségletek III.4. Ellátott település/ kistérség bemutatása IV. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA ÉS MÓDJA A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDESZERSSÉGE

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

80

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… IV.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja IV.2. A biztosított szolgáltatások formái, köre IV3. A biztosított szolgáltatások rendszeressége

V. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI V.1.A szolgáltatás igénybevételének feltétele V.2. A szolgáltatásba történő bekerülés V.3 Értesítés V.4. Szolgáltatások igénybevételének módja V.5. A jogviszony megszűnésének esetei V.6. Térítési díj V.7. A szolgáltatás közzétételének módja, formái VI. A SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ IGÉNYBEVEVŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA VI.1. Kapcsolattartás módja VI.2. A munkatársak viszonyrendszere VI.3. A sérült személy – család – személyi segítés VII. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KACSOLATOS JOGSZABÁLYOK VII.1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai VII.2. Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai VII.3. A szociális szolgáltatást végzők jogai VIII. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA IX. TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI IX.1 Tárgyi feltétel IX.2. Infrastruktúra IX.3. Gépkocsi IX.4. Személyi feltétel

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

81


I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

I.1. Fenntartó bemutatása

…………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………..

I.2. A fenntartó főbb programjai, tevékenységei

……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

82

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… II. A SZOLGÁLTATÁS

II.1 Célja A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. II.2. Feladatai A támogató szolgálat alapvetően kettős funkciót tölt be a szociális rehabilitáció területén: •

Egyfelől, helyettesítik a felhasználók azon hiányzó, esetleg idővel működésképtelenné vált természetes támogatórendszereit, mint amilyen a család.

•

Másfelől, e szolgáltatások támogatják, erősítik és fejlesztik igénybevevőik meglévő szociális hálóit. Szolgálatunk által ellátott feladatok (1993. évi III. trv. 65/C. § szerint)

•

Szolgálatunk vállalja …………………………………………………… közigazgatási területén élő valamennyi fogyatékos személy felkutatása valamint segíti az alapvető szükségletek kielégítését,

•

Biztosítja a szolgáltatásokhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzájutást,

•

Segíti az egyén általános személyi állapotának és fogyatékosságának megfelelő egészségügyi –szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosításában,

•

Információnyújtás, tanácsadás,

•

Segítség ügyintézésben, valamint társadalmi beilleszkedés generáló szolgáltatásokhoz való hozzájutásban és a jogi problémák megoldásában,

•

Jelnyelvi tolmács elérhetőségének biztosítása,

•

Segítséget nyújt a fogyatékos személy kapcsolatkészségeinek javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez valamint segíti a speciális, önsegítő csoportban való részvételt,

•

Segítséget nyújt a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósításában, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükségek feltételek biztosításában,

•

Elősegíti a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását,

•

Személyi segítő szolgálat szervezése és működtetése, amely segítséget nyújt: a fogyatékos ember személyi higiénés, életviteli, életfenntartási szükségleteinek kielégítéséhez, például – alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, - vészhelyzetek kialakításának megelőzése, annak elhárítása, - otthoni felügyelet ellátása, - segítség nyújtás a higiénia megtartásában, - közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében,

•

Szállító szolgáltatás megszervezése,

•

Egyéni és csoportos foglalkoztatási és rehabilitációs programok szervezésében való részvétel, önsegítő csoportok támogatása, készség- és képességfejlesztés megszervezése,

•

Érdekképviseleti szervezetekkel kapcsolattartás,

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

83


Segítő kapcsolatok kialakítása és fenntartása (pl. önkéntesek, egyéb szervezetek bevonása),

•

Segédeszközökhöz való hozzájutás segítése (pl.: kölcsönzés),

•

A közösségi, a kulturális és a szabadidős programokban való egyenjogú részvétel elősegítése, II.3. A program konkrét bemutatása

Mind telefonon, mind személyesen tájékoztatást nyújtunk, információt szolgáltatunk, a felmerülő problémák megoldása érdekében. Az ügyintézés érdekében vállaljuk irataik kitöltését, az intézményekkel való kapcsolattartást, érdeklődést. A támogató szolgálat elősegíti az ellátandó személy integrációját a meglévő szociális-, család-, és gyermekvédelmi hálózatba, továbbá elősegítik a közösségi programokban való részvételt. Minden ember egyediségében különbözik a többi embertől, s ez ugyanígy van a sérült emberek körében is. Lehetnek közös vonásaik, ilyen például az értelmi fogyatékosság, de személyenként ez más és más. A támogató szolgálat lényege, hogy individuális, egyénre szabott támogatási forma. Célunk, a fogyatékosok számára komplex, technikai, értelmi, lelki önállóságra képző, szocializáló, azaz a normális, befogadó társadalomban való, teljes életre felkészítő és segítő szolgáltatást nyújtani. Szolgáltatásunkkal elsősorban a saját lakóhelyen történő segítést, a családban maradást, a közszolgáltatások elérését, illetve az életvitel könnyítését támogatjuk. A szolgálat figyelmet fordít a sérültek munkavégzési lehetőségeinek segítésére, a szabadidős tevékenységek elérésére, a társadalmi életben való részvételre, a készségek szinten tartására és fejlesztésére. Fogyatékosságra, életkora vagy nemzetiségre való tekintet nélkül, minden emberi lény számára fontos, hogy hétköznapjait irányítani és befolyásolni tudja, illetve környezetének és a társadalomnak aktív tagja legyen, önállóan dönthessen, meghallgassák, és tisztelettel bánjanak vele. Ha életünk ilyen, akkor jól érezzük magunkat. De ha nem ilyen, különösen, ha nem értjük, hogy miért nem, akkor rosszul érezzük magunkat. Éppen ezért olyan fontos a fogyatékosok számára, hogy részt vegyenek családjuk, támogató szervezeteik és a társadalom életében, valamint befolyással is legyenek azokra. Ezt segítjük a támogató szolgálat munkájával.

II.4.A szakmai program megvalósításának várható következményei, eredményessége, az ellátórendszerben betöltött szerepe, és hatása, hatásindikátorok megjelenítésével Az ………………….. Támogató Szolgálat többletszolgáltatást nyújt azáltal, hogy ….. órás rendkívüli szolgáltatási idővel működik, ………órás telefonos információs ügyeletet tart fent. Szolgáltatásaink rugalmasak, illeszkednek a sérültek elvárásaihoz. A periférián élő célcsoport szolgáltatásunk által hozzájut a speciális eszközökhöz, szolgáltatásokhoz. A szolgáltatás specifikumai miatt a sérült gyermekeket nevelő szülők felszabadulnak, munkát vállalhatnak. Nő a társadalmi integráció folyamata, bővül a célcsoport esélyegyenlőségi lehetősége, participációhoz való joga. Az …………….. Támogató Szolgálat tevékenysége közvetlenül kapcsolódik az Országos Fogyatékos- ügyi programban megfogalmazottakhoz:

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

84


Az integráció elve feltételezi, hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (pl. oktatás, szociális és gyermekvédelmi ellátás, foglalkoztatás, sport, kultúra) kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn más emberekkel, valamint a társadalmi gazdasági intézmények legszélesebb körével. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás), a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés, egyenlően hozzáférhető fizikai környezet), a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. vak- és gyengénlátó- barát honlapok, jelnyelvi tolmácsolás, könnyen érthető nyelvezet és piktogammok használata). A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának hagyományos személyes jellegű módszere mellett az integráció elvének megvalósulását korszerű technikai eszközökön keresztül (Internet- hozzáférés, elektronikus levelezés, mobil-telefon használata), korszerű módszerekkel (távmunka, távoktatás) is elérhetjük. Különös figyelemmel kísérendő a támogatandó – különösen az egészségügyi, oktatási szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételekor- az, hogy a fogyatékos emberek folyamatos kapcsolatot tarthassanak fenn családtagjaikkal. A társadalmi integráció erősítése érdekében fontos, hogy a támogatások igénybevétel egyre szélesebb körű és intenzívebb kapcsolatrendszer kiépítését és ápolását jelentse. Minden, a társadalmi kapcsolatok megszakításához és a kirekesztéshez vezető lépés elkerülendő és – indokolt- esetbenszankcionálandó. Minden indokolatlanul szegregáló intézkedés, szakmai elv felülvizsgálatra szorul.

•

A normalizáció elve alapján a fogyatékos személy számára a társadalom más tagjaival azonos életminták és hétköznapi életfeltételek válnak elérhetővé. Úgy kell tehát a körülményeket kialakítani, hogy azok a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfeleljenek.

•

A rehabilitácó elvének megfelelően a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A rehabilitáció elve feltételezi a fogyatékos emberek együttműködését a megfelelő közszolgálati intézményekkel. Így lehetőségük van arra, hogy a rehabilitáció konkrét céljait és eszközeit, hogy együttműködésüket egyenlő felek megállapodásaként, írásban rögzített, és kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződések, egyéni rehabilitációs tervek foglalják keretbe.

•

Az egyenlő esélyű hozzáférés elve azt jelenti, hogy a fogyatékos emberek a többségi társadalom tagjaival azonos minőségben tudják igénybe venni a közszolgáltatásokat.

Szolgáltatásunk mindezen elvek figyelembe vételével segíti elő a …………………………… élő fogyatékos személyek élethelyzetének javítását. Hatásindikátorok: -

Több mint ……………….. családnak nyújtunk szolgáltatás, a tavalyi év tapasztalatai alapján A családokban

a fogyatékos gyermeket nevelő szülő így munkát tud vállalni a munkaerőpiac szerves részét képezve ezáltal. - Az előző évben tapasztalatai, hogy kötelezően előírt óraszámot …………….. is túl teljesítettük, első hónapban már idén is túl léptük az általunk felállított havi normát. - Gépkocsinkkal …………….. - ban több, …………….. km tett meg ez is tükrözi ellátásunk területi és mennyiségi nagyságát. - A térségben működő társintézményekkel, orvosi rendelőkkel lévő kapcsolatunknak, szakmai és PR tevékenységünknek köszönhetően ………………. fős várakozási listával rendelkezünk.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

85


II.5. Más intézményekkel történő együttműködés módja A Támogató Szolgálat kapcsolatot tart: •

Munkaügyi Központ kirendeltségeivel,

•

Oktatási Intézményekkel,

•

Személyes gondoskodást nyújtó ellátást illetve szakosított ellátást nyújtó, intézményekkel,

•

Egészségügyi intézményekkel,

•

Gyógyászati segédeszközök gyártóival, forgalmazójával,

•

Fogyatékos személyek érdekképviseleteivel, civil szervezetekkel.

•

Egészségügyi Szociális és Diszpécserközponttal

•

A Kistérségi társulással

Az együttműködés módjai: -

telefon,

-

e-mail,

-

szakmai találkozók,

-

Regionális Fogyatékos-ügyi Érdekegyeztető Forum ülései,

-

Fogyatékos Szakmai műhely ülései.

II.6. Szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészítések leírása. igényfelmérés - A szolgáltatás beindításának első lépéseként igényfelmérést végezünk. A felkerestük a releváns településeken működő társintézményeket, valamint a háziorvosokat és felvettük a kapcsolatot a védőnői hálózattal, - Készítettünk egy kérdőívet melyet szétosztottunk az „1” pontban említett intézmények között, hogy a célcsoporttal töltessék ki. Ez által hozzájutottunk klienskörünkhöz és célirányos megkereséssel elkezdtük az ügyfelek családlátogatását, - A támogató szolgálat irodahelyiségét (székhelyét) elkezdtük törvény által előírt módon akadály mentesíteni, - A szolgálat működéséhez előírt gépjárműveket feltérképeztük szorosan szem előtt tartva a kliensek igényeit, - Kiválasztottuk az új munkatársakat, - Előkészítettük a használni kívánt adminisztrációhoz szükséges dokumentációt, A szolgáltatás beindulását követően kidolgoztuk a támogató szolgálat önálló szórólapját, melyeket a Kistérségben működő közintézmények hirdetőtábláin megjelentettünk. Ezzel is sikerült szolgáltatásunkat széles körben megismertetni. A kialakult várakozó listára került kliensekkel is folyamatos a kapcsolattartás és segítünk nekik a társszolgáltatókon keresztül elérni az általuk kívánt közszolgáltatásokat, lehetőségeket, segítséget.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

86


III. AZ ELLÁTOTTAK KÖRE VALAMINT A VÁLLALT ELLÁTÁSI TERÜLET LAKHATÁSI ÉS DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI

III.1. Az ellátottak köre A …………………………………. közigazgatási területén életvitelszerűen tartózkodó, az alábbi fogyatékkal élő, aktív korú személyek: •

Értelmi fogyatékosok: Akiknek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű.

•

Autisták: IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia -tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos.

•

Halmozottan fogyatékosok: Az a személy, akinek a fent felsorolt fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

87


Mozgásszervi fogyatékosok: Akiknél a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

•

Vakok és gyengénlátók: Akiknek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintható-halló életmód folytatására képes, (látási fogyatékos)

•

Siketek és nagyothallók: Akiknek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. (hallási fogyatékos)

III.2. Az ellátási terület lakhatási és demográfiai jellemzői ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………

III.3. A szociális jellemzői és ellátási szükségletek ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

88


IV. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA ÉS MÓDJA A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDESZERSSÉGE IV.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja •

Személyi segítő szolgálat:

A segítségnyújtás mindig személyre szabottan, tervszerűen és fejleszteni kívánt területre fókuszálva történik. A részletes feladatellátáshoz esetnaplót és esetleírást készítenek, melynek megvalósulásait az egyéni gondozási tervben vezetik, és amelyre a gondozással kapcsolatos eseményeket feljegyzik. A Támogató Szolgálat vezetője és a személyi segítők a fogyatékos személlyel, vagy a hozzátartozójával, törvényes képviselőjével közösen a fogyatékos személy állapotának és igényeinek megfelelően állapítják meg az ellátás módját, tartalmát. A személyi segítő a feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális és szociális szükségletei biztosítottak legyenek. •

Szállító szolgálat:

Az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása érdekében áll a fogyatékkal élők rendelkezésére a speciális gépjármű. •

Tanácsadás, információs szolgálat

A fogyatékkal élő személyeket érintő eseményekről, szolgáltatásokról, juttatásokról információt szolgáltat a rendelkezésre álló és folyamatosan frissített és bővített adatbázisból. Amennyiben a szolgálatnak nem áll módjában információt szolgáltatni, úgy az ügyfél részére az illetékes szakemberrel való kapcsolatfelvételben segít. Szükség szerint ügyintézést, tanácsadást végez, pl: fogyatékossági támogatás intézése, gyógyászati segédeszközök beszerzése stb. IV.2. A biztosított szolgáltatások formái, köre

1. Fizikai ellátás: Célja: Létfontosságú személyi szükségletek kielégítése. A fogyatékkal élő emberek saját otthonukban önállóan csak akkor maradhatnak, ha: biztosítjuk számukra a megfelelő életfeltételeket, illetve a szükséges segítséget (pl.: lakás fűtése, takarítás, a fogyatékosság jellegéből adódó szükségletek kielégítése stb.).

2. Mentális gondozás: Célja: A fogyatékkal élő emberek személyiségének, szokásainak, az esetleges lelki sérüléseinek megfelelő gondozása,

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

89


Segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban,

•

A krízishelyzet kialakulásának megelőzése,

•

Az izoláció veszélyének elkerülése.

3. Egészségügyi ellátás: Feladata: •

Betegség estén orvos értesítése, gyógyszerkiváltás, orvos utasítása alapján gyógyszeradagolás,

•

Fekvőbeteg esetén ápolási – gondozási feladatok ellátása,

•

Az ellátott látásának, hallásának, stb. állapotának figyelemmel kísérése, romlásuk esetén a szakorvosi vizsgálatok megszervezése,

•

Az ellátottaknak az egészséges életmód felé való irányítása rendszeres tanácsadással.

4. Foglalkoztatás: A testi és lelki egészség érdekében a gondozott állapotának megfelelő elfoglaltság biztosítása. Gondoskodni kell az ellátott állapotától függően fizikai és érdeklődésének megfelelő szellemi tevékenységről is. Ennek keretében történik az ellátottal beszélgetés, a világ aktuális híreiről szóló újságok felolvasása, könyvolvasás, könyvtári kölcsönzés, segítséggel a szabadban való séta, stb.

IV.3. A biztosított szolgáltatások rendszeressége

Személyi segítő szolgálat: ………………………………élő fogyatékos személyek részére, szükség szerinti rendszerességgel Tanácsadás: ………………………………………….élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozójuk részére hétfőtől péntekig 8. 00 -16.00.-ig Szállító szolgálat…………………………………………………… élő fogyatékos személyek részére ……….. órás szolgáltatási idővel igény szerinti rendszerességgel akár hétvégén is.

V. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI

V.1.A szolgáltatás igénybevételének feltétele - orvosi igazolás megléte (OOSZI szakvélemény, Fogyatékossági támogatás igazolása) - szolgáltatás feltételeinek elfogadása (ellátási szerződés) - térítési díj megfizetése - szabad kapacitás megléte - az igénylés jogosultságát a szolgálat vezetője dönti el

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

90

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… V.2. A szolgáltatásba történő bekerülés A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az igénylő illetve a törvényes, - jogi képviselője kérelmére történik. A kérelem benyújtása az intézmény vezetőjénél történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen a Kérelmet a törvényes- jogi képviselője terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy Kérelmét a törvényes, - jogi képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a Kérelem kérdésében vita van, arról a Gyámhivatal dönt. A szolgáltatás iránti kérelmet a „9/ 1999 (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” 1. számú melléklet formanyomtatványának kitöltésével kell kérelmezni. Kérelem három részből ál A. Általános adatok B. Egészségi állapotra vonatkozó adatok C. Jövedelemnyilatkozat Az előgondozás : A kérelem benyújtását követően egyszerűsített előgondozást kell végezni. Az egyszerűsítet előgondozást végző személy a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, szociális helyzetéről, egészségi állapotáról, valamint mérlegeli azt, hogy a szolgáltató, illetve intézmény által nyújtott szolgáltatás megfelel-e az igénybevevő állapotának és szükségleteinek. Egyszerűsített előgondozás esetén a 9/ 1999 (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 4. számú melléklete alapján történik.

Az előgondozás során az előgondozást végző személy szükség esetén felveszi a kapcsolatot: - Az igénybevevő szociális ellátását biztosító intézménnyel, személlyel, - Az igénybevevő lakóhelye szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szervvel a segélyezésre, a közgyógyellátásra, a gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok beszerzése végett, - Az igénybe vevő háziorvosával, kezelőorvosával egészségi állapotra, illetve a korábbi gyógykezelésre vonatkozó adatok megismerése céljából, - A lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatallal cselekvő képességre vonatkozó adatok megismerése végett, - Az ellátást igénybevevő törvényes képviselőjével, illetve legközelebbi hozzátartozóival Az előgondozást végző személy szükség esetén segítséget nyújt az ellátást igénybevevőnek az előgondozás során észlelt és hatáskörébe nem tartozó probléma megoldásához is. A szociális rászorultság vizsgálata A támogató szolgálat igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyos fogyatékos személy. A súlyos fogyatékosságnak minősül az a személy aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül. A kérelemhez mellékelni kell az előzőekben felsorolt dokumentumok valamelyikét illetve azok másolatát. A Támogató Szolgálat vezető a szociális rászorultság vizsgálata alapján a „9/ 1999 (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” 8. számú melléklete alapján történik. A nyilatkozat egy példányát az igénylő, igénybevevő részére át kell adni.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

91

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Ha a szolgáltatást igénylő a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik a szociális rászorultságot igazoló iratokkal a Támogató Szolgálat vezető döntése alapján legfeljebb 60 napig biztosítható a szolgáltatás.

V.3 Értesítés A szolgáltatást igénylő kérelmére 15 napon belül értesítést kell küldeni , melynek tartalmazni kell a személyes adatokon kívül a szolgáltatás időtartamát és térítési díj összegét. V.4. Szolgáltatások igénybevételének módja Személyi segítő szolgálat igénybevétele: A személyi segítő szolgálat feladata az önrendelkező független élet elveinek alapján a fogyatékos ember függetlenné, önállóvá válásának elősegítése, a közösségi életbe való bekapcsolódásának előmozdítása. A személyi segítés igénybevételéről az intézményvezető dönt és az intézményi jogviszonyba kerülés előtt gondoskodik: •

A kérelem nyilvántartásba (beadási ideje) vételéről, mely a beérkezés sorrendjében történik,

•

Az ellátott értesítéséről, mely tartalmazza az egyszerűsített előgondozás időpontját, a kérelem nyilvántartásba vételét, a szolgáltatás kezdő időpontját, időtartamát, fizetendő térítési díj összegét a fizetés módját, helyét, időpontját,

•

Az egyszerűsített előgondozás elvégzéséről,

•

A megállapodás megkötéséről,

•

Az ellátottal kötött megállapodás egy példányának 15 napon belül a fenntartóhoz történő megküldéséről.

A szolgáltatás igénybevételének feltétele: a fogyatékosság fennállásának orvosi dokumentációkkal való igazolása. A fizetendő térítési díj mértékét a fenntartó szabályozza, melyet minden esetben, táblázati formában a szolgáltatást igénylő rendelkezésére bocsátunk. Ha a térítési díjakban bármilyen változás van előtte, egy hónappal postai úton írásos formában megküldjük. Tanácsadás, információs szolgáltatás: Intézményi jogviszony létesítése nélkül lehet igénybe venni. A szolgáltatást a Támogató Szolgálat munkatársa végzi az adatbázisból. Az információ nyújtás személyesen az alapítvány székhelyén vagy egy megbeszélt helyszínen (pl. kliens lakásán) telefonon, levélben, elektronikusan, faxon történik. Szállító Szolgálat: Az ügyfél a szállító szolgálatot kérheti telefonon vagy személyes úton. Az igényt, a szállítást megelőző legalább egy nappal be kell jelenteni. A gépkocsivezető időbeosztását (ütemezését) a szolgálatvezető készíti el, melyet mindig szóban telefonon vagy személyesen, egyeztetnek. A gépkocsivezető menetlevélben rögzíti a megtett km-t, a gondozási órák száma a gondozási naplóba kerül bejegyzésre. A szállítás intézményi jogviszony keretében, vagy eseti jelleggel intézményi jogviszonyon kívül is igénybe vehető. Minden esetben szállítási adatfelvételi lapot kell kitölteni. A szolgáltatásért fizetendő térítési díjat a fenntartó szabályozza. V. 5. A jogviszony megszűnésének esetei

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

92


Az intézményi jogviszony megszüntetése: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - jogosult halálával, - határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, - ha a megállapodást az intézményvezető az ellátott, illetve törvényes képviselője vagy fenntartó felmondja A felmondási idő alapszolgáltatás (támogató szolgálat) esetén tizenöt nap. A jogviszoy megszüntetésekor a szolgálatvezető értesíti a jogosultat, illetve a törvényes képviselőt az esedékes és a hátralékos térítési díj megfizetésére. V.6. Térítési díj A személyi segítségnyújtás és a szállító szolgálat igénybevételekor térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díj alapja az intézményi térítési díj, melynek mértékét a szolgáltatás fenntartója rendeletben állapítja meg. A térítési díjat, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kell befizetni. A térítési díj befizetésének módja: •

Az igénybe vevő lakásán a személyi segítőnek készpénzfizetési számla ellenében,

•

A telephelyen a szolgálat vezetőjének készpénzfizetési számla ellenében.

Ha szállítást egy időben több személy is igénybe veszi, akkor a szállítási díjat külön-külön kell megállapítani. Személyi segítés díjtáblázat 2008. Megbízás típusa

Ft/ óra

Kiszállási díj

Eseti Rendszeres Csoportos

Szállító szolgálat 2008. Megbízás típusa

Fizetendő díj

Kiállási díj

Várakozási díj

Eseti városon belül Rendszeres

Kistérségben

Csoportos ( 3 fő felett)

V.7. A szolgáltatás közzétételének módja, formái

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

93

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… - Szórólapok, - Helyi televízió, sajtó közreműködése, - Érdekképviseleti szervek és civil szervezetek tájékoztatása, - Háziorvosok tájékoztatása, - Fogyatékosok otthona, oktatási intézmények, egészségügyi- szociális intézmények értesítése, - Polgármesteri Hivatalok hirdetőtábláján való közzététel, - Különböző szakterületek tanácskozásain nyújtott tájékoztatás, - Alapítványunk saját készítésű újságában, mely ingyenesen havi rendszerséggel 500 példányban jelenik meg Papírsárkány címmel.

VI. A SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ IGÉNYBEVEVŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA VI.1. Kapcsolattartás módja A fogyatékos személlyel, hozzátartozójával vagy törvényes képviselőjével a Támogató Szolgálat munkatársai kapcsolatot tartanak. Ennek módja: •

Személyes kapcsolattartás, amely vagy a: -

Támogató Szolgálat irodahelyiségében, vagy,

-

Az ügyfél lakásán történik,

•

Telefon igénybevételével,

•

Írásban: minden, a Támogató Szolgálattal és az ügyféllel kapcsolatos megállapodásról, értesítéséről, térítési díj felülvizsgálatáról, esetleges térítési díj fizetésének elmulasztásáról írásos dokumentáció készül, melynek 1 példányát megkap a fogyatékos személy vagy a gondnoka.

Nyitvatartási rend: Információnyújtás-tanácsadás: Munkanapokon (személyesen): 8. 00-tól – 16. 00-ig Munkanapokon és ünnepnapokon (telefonon) 0:00-24:00 -ig Személyi segítés: Munkanapokon: 6: 00- 18: 00- ig

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

94

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… *egyéb esetekben az egyedi elbírálás alapján VI.2. A munkatársak viszonyrendszere •

A munkatársak elfogadják az ellátottak emocionalizálását, és segítik őket érzelmeik kifejezésében. A felhasználók negatív érzéseit, rossz hangulatait vagy közérzetét, negatív szokásait vagy hajlamait nem bagatellizálják el, nem ezek eltussolására, hanem komolyan vételére törekszenek.

•

Az ellátásban részesülők különféle viselkedésmódjait, hangulatait és tulajdonságait a munkatársak nem egyszerűen a fogyatékosság számlájára írják, hanem személyes életsorsuk és aktuális életszituációjuk ismeretében értelezik.

•

Az ellátottak kérdéseit – ideértve a sztereotip kérdéseket is – a munkatársak komolyan veszik, s megfelelő és érthető választ adnak rájuk.

•

Az ellátottak különféle viselkedésmódjait, hangulatait és tulajdonságait a munkatársak nem egyszerűen a fogyatékosság számlájára írják, hanem személyes életsorsuk és aktuális életszituációjuk ismeretében értelmezik.

•

A munkatársak általánosságban nagyra becsülik, a felhasználókkal fogytatott beszélgetéseket, melyek a személyes és bizalmas tanácsadás elemeit is magukba foglalják. Azokban az esetekben, ahol a beszéden keresztül történő kommunikációra nem, vagy csak korlátozottan nyílik lehetőség, megfelelő, bizalmasságot, meghittséget és emocionális közelséget közvetítő non- verbális kommunikációs formákat alkalmaznak.

•

Az egymással való érintkezés szabályait a munkatársak nem kész tényként közlik az ellátottakkal, hanem velük egyeztetve alakítják ki. A fontos szabályokat írásban is rögzítik.

•

A munkatársak minden szándékukról, tevékenységükről, feladatukról és szerepükről felvilágosítást és indoklást adnak az ellátottaknak, s világossá teszik, mi az, mit az adott felhasználó elvárhat tőlük, és mi az, amit nem.

•

A ellátottak nem csak szakmai oldalukról ismerik azokat a munkatársakat, akikkel rendszeresen együtt vannak. A munkatársak magukról is beszélnek a felhasználóknak, és időnként – megfelelő módon és keretek közt – engedik nekik, hogy betekinthessenek személyes életükbe.

•

A munkatársak igyekeznek képessé tenni az ellátottakat önálló véleményeik megalkotására, és támogatják őket kívánságai és kritikájuk kifejezésében.

•

A munkatársak a mindennapok spontán helyzeteiben, de külön e célból szervezett beszélgetések keretei közt is, rendszeresen kikérik az ellátott véleményét, és tájékozódnak kívánságaik felől.

•

A szülők és gondnokok minden lényegi kérdésben, időben és megfelelő részletességgel tájékoztatást kapnak, véleményüket és állásfoglalásaikat figyelembe veszik a döntések meghozatalánál.

•

A szülők részt vesznek minden olyan döntés meghozatalában, melyek befolyásolják sérült gyermekük élethelyzetét. VI.3. A sérült személy – család – személyi segítés

Amikor a látókörünkbe kerül egy fogyatékos fiatal, fontos tudnunk az előéletét, eddigi életútját, családi körülményeit, múltját. Csak ezek segítségével fogjuk tudni elfogadni és megérteni őt. Fontos, hogy együtt tudjunk működni a családjával is, ehhez viszont meg kell ismernünk, és érzelmileg el kell tudnunk fogadni őket. Eddigi munkánk során kb. kétszáz családdal alakítottunk ki valamilyen kapcsolatot. Többnyire leterhelt, számos tüskét magukban hordozó szülőkkel (80% egyedül nevelő anyák) találkoztunk. Nagyon nehéz megtapasztalni és megérteni azt a bonyolult összefonódást, mely a szülő és sérült gyermeke (felnőtt is!) között van. Igénylik a segítséget, a család tehermentesítésének minden formájára óriási igény van.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

95

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Ahhoz, hogy a legmegfelelőbben tudjunk segíteni, látnunk kell, hogy a sérültek milyen szerepet töltenek be a családon belül, és ebből következően mit kell erősítenünk. Csak ez által tudjuk megtervezni és hatékonyan végezni munkánkat. Fontos szabály, hogy ne akarjuk megváltoztatni a sérült ember családját. A cél a negatívumok és pozitívumok megismerése, és az utóbbiak megerősítése. Mivel az egyén személyiségén belül az un. viselkedésmechanizmus is egységben működik, ha erősítem a pozitívumot, szükségszerűen gyengül a negatívum. Tehát nem átnevelnünk, hanem mélységes tisztelettel – a másikat olyannak, amilyen elfogadva -, próbáljuk meg segíteni. Munkánk kapcsán többnyire sérült felnőtt emberekkel dolgozunk. Eddig ők különféle életutakat jártak be, nem egyformák képességeik, kialakult szokásaik, olykor kényszereik vannak. A családban többnyire központi helyet foglaltak el. A társadalomba kikerülve (mely már a szűk családi otthonból kilépve elkezdődik) új szokásokat, új viselkedésformákat kell elsajátítaniuk. Ez nem könnyű. A személyi segítők és szakemberek sokat tehetnek azért, hogy az átmenetet megkönnyítsék. Ez csak akkor lehetséges, ha sok információval rendelkeznek minden ellátottról. A sérültek nagyon érzékenyen reagálnak minden őket érintő dologra. Általában alacsony az ingerküszöbük. Egy-egy apró valódi vagy vélt „bántásra” érős indulattal reagálnak, vagy ami még rosszabb, „elhallgatnak”, „megsértődnek”. Aki ma barát, az egy óra múlva valamilyen ok miatt „ellenséggé” válhat. A segítő emberismerete, toleranciája, szaktudása és nem utolsó sorban humora segítheti át a feszült percekben az érintetteket.

VII. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KACSOLATOS JOGSZABÁLYOK VII.1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai •

A szociális szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét biztosítani kell

•

Mint személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általunk biztosított szolgáltatást olyan módon végezzük, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, az emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogra.

•

Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet fordítunk arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

96

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… VII.2. Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel vagyunk különösen: •

az akadálymentes környezet biztosítására,

•

az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására,

•

a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy -javítás lehetőségeinek megteremtésére,

•

társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére.

•

az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására,

VII.3. A szociális szolgáltatást végzők jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítjuk: •

munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést

•

emberi méltóságukat tiszteletben tartását

•

személyiségi jogaikat, munkájukat elismerését

•

a megfelelő munkavégzési körülményeket

VIII. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA

A szolgálat szolgáltatásairól, és azok elérhetőségéről rendszeresen tájékoztatjuk a lakosságot közintézményekben elhelyezett plakátokon, szórólapokon, valamint a helyi médiákon keresztül. Az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás többnyire a kliensek otthonában, illetve a közösségi foglalkozások, vagy közös ügyintézés alkalmával valósul meg. Természetesen lehetőséget nyújtunk az irodai ügyfélfogadásra is, a támogató szolgálat irodáján. A támogató szolgálat PR munkáját a szolgálatvezető végzi. Az szolgálat- vezető biztosítja, hogy a feladataik ellátásával szembeni szakmai követelmények ismerete mellett a munkatársak kielégítő információkhoz jussanak a szolgáltatás egészét érintő folyamatokkal kapcsolatban is (döntési mechanizmusok, finanszírozási módok, testületi munka, szociálpolitikai fejlemények, stb.), s ezáltal képesek legyenek a nyilvánosság előtt képviselni a szociális rehabilitáció célkitűzéseit és feladatait. A munkatársak saját munkájának megjelenítése (a szomszédság körében, a településen, ismeretségi körökben) jelentős mértékben befolyásolja a helyi nyilvánosságban kialakuló véleményt. Azon igyekeznek tehát, hogy kiemeljék az ellátottak képességeit, s társadalmilag elismert szerepekben, pozitív megítélés alá eső életösszefüggésekben mutassák be őket a nyilvánosság számára. A PR munka a következő célcsoportokra irányul, s ennek megfelelően differenciálódik: - Helyi nyilvánosság (a település és a helyi közösség, a helyi felekezetek, egyesületek és egyéb szervezetek jelentette nyilvánosság): a munkatársak és az ellátottak részt vesznek a különféle községi, egyházi és alapítványi rendezvényeken, s képviseltetik magukat a kommunális szakmai testületekben és a különféle intézményközi munkaközösségekbe. - Szakmai nyilvánosság (más szolgáltatást nyújtók, a fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei, hivatalok): a szakmai tevékenység folyamatos dokumentálása, konferenciák… - Szülők és hozzátartozóik: rendszeres tájékoztatás az aktuális fejleményekről, közös programok, stb. - Leendő ellátottak számára tájékoztató kiadványok, brossúrák, kapcsolat felvételi lehetőség biztosítása stb. A munkatársak intenzív kapcsolatokat tartanak fenn a helyi közösség azon „kulcsszereplőivel”, akik pozíciójuk vagy szociális elkötelezettségük folytán sok emberrel állnak kapcsolatban, s ennek megfelelően szociális kontaktusokat közvetíthetnek a

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

97

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… felhasználóknak (a különféle egyesületek, érdekcsoportok vagy pártok elkötelezett tagjai, lelkészek, gyülekezeti tagok stb.). A szolgáltató céltudatosan igénybe veszi a fenti körbe tartozó személyek felkínálta lehetőségeket. A szolgálat folyamatos kapcsolatot tart fenn a helyi médiumokkal annak érdekében, hogy ezáltal is elősegítse tevékenységének szakmailag megfelelő, sokoldalú bemutatását (reprezentációs mappa elkészítése, amely megfelelő képanyaggal ellátott, aktuális információkat tartalmaz a szolgáltatásról, hosszú távú együttműködés kialakítása a sajtó bizonyos képviselőivel („házi újságíró”), széles körű tájékoztatás /amely nem korlátozódik a jótékonysági akciókról szóló híradásokra, / stb.).

IX. TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI IX.1 Tárgyi feltétel …………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

98

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………….. IX.2. Infrastruktúra ......................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ................................................................................. IX.3. Gépkocsi ......................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .................................................................................

IX.4. Személyi feltételek A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények feladatairól és működésük feltételéről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet alapján rendelkezünk a kért személyi feltételekkel.) Sorsz. 1.

Munkakör Szolgálatvezető

Végzettség felsőfokú szociális alapvégzettség, konduktor, egészségügyi menedzser, szociális menedzser, diplomás ápoló, védőnő, pszichopedagógus, gyógypedagógus szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens,

2.

Személyi segítő

gerontológiai gondozó, mentálhigiénés asszisztens, ápoló, általános betegápoló,

3.

Személyi segítő

felnőtt szakápoló, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, általános betegápoló, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens

4.

Gépkocsivezető

B, C kategóriás jogosítvány PÁV II. alkalmassági vizsgával

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

99


I.2.2. Mellékletek Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

„A” rész

1.

Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:_____________________________________________________________________ Születési neve:_____________________________________________________________ Anyja neve:_______________________________________________________________ Születési helye, időpontja:____________________________________________________ Lakóhelye:________________________________________________________________ Tartózkodási helye:_________________________________________________________ Állampolgársága:__________________________________________________________ Bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása:________________________________ Társadalombiztosítási Azonosító Jele:__________________________________________ Tartására köteles személy a) neve:_______________________________________________________________ b) lakóhelye:___________________________________________________________

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

100

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Telefonszáma:_____________________________________________________________ Legközelebbi hozzátartozójának (törvényes képviselőjének) a) neve:_______________________________________________________________ b) lakóhelye:___________________________________________________________ c) telefonszáma:________________________________________________________ Az ellátást igénybe vevővel egy háztartásban élő nagykorú személyek száma:___________ Dátum: ……………………………………… Az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) aláírása Egészségi állapotra vonatkozó adatok (a háziorvos, kezelőorvos tölti ki)

„B” rész 1.1. önellátásra vonatkozó megállapítások: önellátásra képes

részben képes

segítséggel képes

1.2. szenved-e krónikus betegségben:___________________________________________ 1.3. fogyatékosság típusa (hallássérült, látássérült, mozgássérült, értelmi sérült) és mértéke: _________________________________________________________________________ 1.4. rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges-e:____________________________________ 1.5. gyógyszerek adagolásának ellenőrzése szükséges: 1.6. szenvedett fertőző betegségben 6 hónapon belül: 1.7. egyéb megjegyzések:____________________________________________________

A háziorvos (kezelőorvos) egyéb megjegyzései:_____________________________________

Dátum:

Orvos aláírása:

P. H.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

101


Jövedelemnyilatkozat

„C” rész

A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás, illetve szakosított ellátás esetén: 1. az ellátást igénylő rendszeres (bruttó) havi jövedelme:_______________________________________ 1.1. munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz:________________________________________________________________________ 1.2. társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem:_____________________________________ 1.3. nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű jövedelem:___________________________ 1.4. önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás:________________________________ Amennyiben az erre vonatkozó igazolás beszerzését hivatalból kéri, az ellátást folyósító szerv neve és címe:____________________________________________________________________ 1.5. egyéb jövedelem:_________________________________________________________________ 2.összes (nettó) havi jövedelem:___________________________________________________________ 3. az Szt. 117. §-ának (4) bekezdése szerinti vagyona van: 4.

ha van tartásra kötelezett hozzátartozója, annak adatai: név:_______________________________________________________________________________ lakóhely:___________________________________________________________________________

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A térítési díj megállapításához szükséges jövedelmet igazoló bizonylatokat egyidejűleg csatoltam. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. Dátum: …………………………………… Az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) aláírása Értesítés a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás biztosításáról

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

102


1. Név:_____________________________________________________________________________ 2. Születési név:______________________________________________________________________ 3. Anyja neve:_______________________________________________________________________ 4. Születési hely, idő:__________________________________________________________________ 5. Lakóhely:_________________________________________________________________________ 6. Ellátás kezdő időpontja:______________________________________________________________ 7.

Ellátás időtartama: határozott ellátás v. határozatlan befejezésének várható időpontja______________________________________________________

8.

Fizetendő térítési díj összege:_________________________________________________________

9. Fizetés módja, helye, időpontja:_______________________________________________________ Dátum:

…………………………………… Szolgáltató, intézményvezető, ellátást végző aláírása

Egyszerűsített előgondozási adatlap

1. Felvétel helye, ideje:_________________________________________________________ 2. Az ellátást igénybe vevő adatai:

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

103

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… a)

név:___________________________________________________________________

b)

lakcím:________________________________________________________________

3. Egészségi állapotára vonatkozó gondozói vélemény: a)

mozgásképesség:________________________________________________________

b)

érzelmi állapot:_________________________________________________________

c)

segédeszköz használata:__________________________________________________

d)

szenzoros funkciók (hallás, látás, szaglás, ízérzés):_____________________________

e)

magatartás, kommunikációs készség:________________________________________ 4.

Egyéb megjegyzések az ellátással kapcsolatosan:_______________________________

Dátum: ………………………………… Az előgondozást végző személy neve, aláírása

Nyilatkozat szociális rászorultság megállapításáról

................................................................................. (nyilatkozatot aláíró neve) a szociális alapszolgáltatást nyújtó szervezet vezetőjeként az alább megnevezett igénylőnél/igénybe vevőnél a szociális rászorultság fennállását megállapítom: támogató szolgáltatásra a mai naptól .............................................................-ig (határozott időre, maximum két évre). Név (leánykori név): ............................................................................................................................................................. Születési hely, idő: ............................................................................................................................................................... Lakcím: ................................................................................................................................................................................ A szociális rászorultság fennállásának megállapításához benyújtott dokumentumok felsorolása: ............................................................................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................................................................

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

104

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… ............................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................... Dátum:

…………………………………… Szolgálatvezető aláírása

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 9. §-a szerint a szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

Nyilatkozat

................................................................................. (nyilatkozatot aláíró neve) a szociális alapszolgáltatást nyújtó szervezet vezetőjeként az alább megnevezett igénylőnél/igénybe vevőnél a szociális rászorultság fennállását nem állapítom támogató szolgáltatásra. Név (leánykori név): ............................................................................................................................................................. Születési hely, idő: ............................................................................................................................................................... Lakcím: ................................................................................................................................................................................ Indokolás: ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................................................................

Dátum:

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

105


…………………………… Támogató Szolgálat vezető

TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT MEGÁLLAPODÁS Amely

létrejött

egyrészről

a

……………………………

Támogató

Szolgálata,

mint

megbízott,

székhelye:

……………………… vezető: ……………….. képviseletében, másrészről pedig Megbízó neve: ...............................................................................................................……………………. címe: .........................................................................................., telefonszáma: .......................……………. Ellátandó személy: ....................................................................., képviseletében született: ..............................................................................……………………………. .......anyja neve: ..............................................................................………………………….. Igényelt ellátási/segítési forma: szállítás

kulturális tevékenység látogatása •

•

ügyintézés

•

információ nyújtás - tanácsadás

•

sport események látogatása művelődési programok látogatása közösségi programok látogatása

felügyelet kísérés

•

családi programok látogatása.

bevásárlás

•

önsegítő csoport programok látogatása

levegőztetés, sétáltatás

•

egyéb:

A szolgáltató az ellátott részére 200…. év……………. hó ………………. naptól az ellátást biztosítja határozatlan ideig. Az ellátás formája lehet eseti és folyamatos.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

106

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… A térítési díj összege:………………………………………………………………………………………... Értesítendő hozzátartozó: ...........................................................……………., telefonszáma: ....................... Az ellátottnak a szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni. A fizetendő személyi térítési díjat az Szt. 117.§ valamint 29/1993 Kormány rendelet és a fenntartó határozza meg. A térítési díjat az ellátottnak utólag, minden hónap 10-éig kell rendeznie.(a térítési díjat a díjszabás táblázat tartalmazza.) Megbízó: tudomásul veszi, hogy a szerződésben rögzített ellátási igények változtatása esetén csak a szolgálatvezetővel történt előzetes egyeztetés, illetve szerződésmódosítás után kerülhet sor. A szerződés minkét fél részéről 2 hét felmondási idővel felbontható .Az ellátás megszűnik ha a Szt. 100. §-ában foglaltak fennállnak.

Megbízott: kötelezettséget vállal, hogy a szerződésben rögzített tevékenységeket a szakmai és etikai szabályok maximális betartásával látja el.

Miskolc, .................. év ............................. hó ................ nap

.........................................................

........................................................

szolgálatvezető

megbízó

Amennyiben minőségi, személyi, vagy bármilyen más vonatkozású panasza, észrevétele lenne kérem, jelezze a szolgálat vezetője felé.

Esetnapló a ………………….Támogató Szolgálat igénybevételéről

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

107


1.

Nyilvántartásba vétel ideje:………………………….nyilvántartási szám:………….….

2.

Szolgáltatást igénylő neve:………………………………………………………………

3.

Születési hely, idő:……………………………………………………………...……….

4.

TAJ száma:………………………………………………………………….…….……..

5.

Lakóhelye:……………………………………………………………………………….

6.

Telefon:………………………………………………………………………………….

7.

Tartózkodási hely:……………………………………………………………………….

8.

Fogyatékosság típusa:…………………………………………………………………...

9.

Önálló képesség mértéke:……………………………………………………………….

10. Gazdasági aktivitás:…………………………………………………………………….. 11. Legközelebbi hozzátartozó neve, címe:………………………………………………… …………………………………………………………………………………………...

…………………… a felvételt végző neve

Esetleírás

1.

A probléma illetve az igényelt ellátás rövid leírása:

………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………. 2.

Cselekvési terv:

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

108

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… ………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………. 3.

A feltárt probléma, igény vonatkozásában megtett intézkedések:

a., Ügyfél részéről: ………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………… b., Támogató szolgálat munkatársa részéről: ………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………. 4.

Elért eredmények:

………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………….

……………………. Támogató Szolgálat munkatársa aláírása

EGYÉNI GONDOZÁSI TERV

SEGÍTŐ NEVE:___________________________________________________________________

KEZDÉS DÁTUMA:________________________

LEZÁRVA:__________________

NÉV:_____________________________________NEM:__________________________________ CSALÁDI ÁLLAPOT:______________________________________________________________

CÍM:____________________________________________________________________________

SZÜL.HELY, IDŐ:_________________________________________________________________ SÉRÜLTSÉG MEGNEVEZÉSE:______________________________________________________

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

109


JELLEMZŐI:______________________________________________________________________ A SEGÍTETT MELY TEVÉKENYSÉGEKET IGÉNYLI:___________________________________ A SEGÍTETT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEKET SEGÍTSÉGGEL KÉPES VÉGEZNI:__________ ___________________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________________ A SEGÍTETT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEKET SEGÍTSÉGGEL SEM KÉPES VÉGEZNI:______ ___________________________________________________________________________________

GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK:___________________________________________________ A SZEMÉLYISEGÍTÉS CÉJA:__________________________________________________________ JAVASOLT SZAKELLÁTÁS, EGYÉB SZOLGÁLTATÁS:__________________________________ BEVONT SZAKEMBEREK:___________________________________________________________ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK:______________________________________________________ EREDMÉNYEK (6. HÓ) FIZIKAI___________________________________________________________________________

MENTÁLIS________________________________________________________________________ SZOCIALIZÁCIÓS__________________________________________________________________

ÉRTÉKELÉS (6 HÓ) FIZIKAI__________________________________________________________________________ MENTÁLIS_______________________________________________________________________ SZOCIALIZÁCIÓS_________________________________________________________________

…………………….

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

110

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Aláírás

Szállítási adatfelvételi lap Megrendelőre vonatkozó adatok Név:

…………………………………………………………………...

Cím:

…………………………………………………………………...

Telefon(elérhetőség: …………………………………………………………………... Nyilvántartási szám: …………………………………………………………………...

Szállításra vonatkozó adatok A szállítás bejelentésének dátuma:…………………………………………………………. Szállítás időpontja:

……………………………………………………………

Honnan-hova (uticél)

……………………………………………………………

Oda- vissza igénybeveszi- e a szállítást: Vissza uticél honnan- hova:

igen nem

……………………………………………………………

Szállítandó személyek száma: …………………………………………………………… Ebből kísérő:

……………………………………………………………

Szállítást igénybevevő állapota:

Mozgássérült

Hallássérült

Autista

Halmozottan sérült

Látássérült

Értelmi fogyatékos

Használ-e segédeszközt:

Elektromos kerekesszék Önhajtós kerekesszék Egyéb kerekesszék

Igényel-e speciális kísérőt, személyi segítőt?……………………………………………… Felvállalva Elutasítva Elutasítás indoka:……………………………………………………………………………

……………………… Aláírás I.3. Aktualizált jogszabályok gyűjteménye

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

111


I.3.1. 9/1999 SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről I.3.2. 9/2000 SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról I.3.3. 29/1993 Kormány rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról I.3.4. 188/1999 Kormány rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről I.3.5. 1/2000 SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről I.3.7. 239/2006 Kormány rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről

I.3.6. 1993/III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról I.3.7. 191/2008 (VII. 30.) Kormány rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről II. Fogyatékos személyek napközi- otthona

II.1. Eljárásrend II.1.1. Eljárási protokoll: •

Igényfelmérés

•

Az épület használatbavételi engedélye az illetékes hatóságtól nem saját tulajdon esetén. Szükség esetén építési engedélyt megkérése.

•

Szakmai szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítás.

•

Tárgyi feltételek biztosítása az 1/2000 (1.7.) SZCSM rendelet alapján

•


•


•

Normatíva igénylés beadása a területileg illetékes Államkincstárba tárgy év március 10.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

112


Működési engedély iránti kérelem beadása az ellátási terület illetékes városi jegyzőnek Az intézmény székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes város jegyzője felkéri a szakhatóságokat ellenőrzésre, úgymint: tűzoltóság, ÁNTSZ

•


•

A 239/ 2006 (XI.30.) Kormány rendelet alapján befogadási kérelem benyújtása

•

Az intézménybe történő jelentkezés a Kérelem című adatlapon történik

•

A kérelmek beérkezését követően családlátogatást kell végezni, ez lesz az előgondozás

•

Intézményi jogviszony megkötése esetén nyilvántartások vezetése

II.1.2. Tárgyi feltételek •

Az épület tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen

•

Az épület építészeti megoldása tegye lehetővé az akadálymentes közlekedést

•

A bútorzat és berendezési, felszerelési tárgyai, az életvitelhez szükséges körülmények feleljenek meg az ellátottak életkori sajátosságaink, egészségi és mozgásállapotának

•

Az épületnek rendelkeznie kell: a közösségi együttlétre,

•

a pihenésre,

•

a személyi tisztálkodásra,

•

a személyes ruházat tisztítására

•

étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására alkalmas helyiségeknek,

•

többfunkciós helyiséget kell biztosítani, melyben lehetőség van foglalkoztatás, szabadidős program lebonyolítására.

II.1.3.Személyi feltételek Sorsz. 1.

Munkakör Intézményvezető

Végzettség felsőfokú szociális alapvégzettség, egészségügyi menedzser, szociális menedzser, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, intézetvezető, védőnő, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, diakónus

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

113


3 fő gondozónként 1 fő Terápiás munkatárs 2. 4.

8 fő ellátottként 1 fő Gondozó

gyógymasszőr, gyógytornász, rehabilitációs tevékenység terapeuta, rehabilitációs terapeuta, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, mozgásterapeuta, gyógytornász, konduktor, mentálhigiénikus szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, ápoló, általános betegápoló, felnőtt szakápoló

II.1.4. Egyéb jó tanácsok, szakirodalom A 188/1999. (XII. 16.) Kormány rendelet alapján, a szociális szolgáltató működési engedély iránti kérelemhez csatolni kell: •

A szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályban (1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 5/A § valamint a 39/B § alapján) meghatározott szempontok alapulvételével készített szakmai programot

•

A szolgáltatásra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szempontok alapulvételével készített szakmai programot,

•

a fenntartó és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – a szolgáltató adószámát igazoló okirat másolatát,

•

a fenntartó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató alkalmazottai rendelkeznek a jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, és elvégezték a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot,

•

az alapító okiratot, ha az állami fenntartó a szolgáltatást költségvetési szerv keretében biztosítja,

•

egyházi fenntartó esetén az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá, ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik,

•

a nem állami fenntartó írásbeli hozzájárulását a (4) bekezdés b) pontja szerinti adatok beszerzéséhez, továbbá, ha a fenntartó - természetes személy, a szociális vállalkozói engedélyt, - jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát, - társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot,

•

egyházi és nem állami fenntartó esetén az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatásra ellátási szerződést kötött.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

114


II.2. Teljes dokumentum és mintatár II.2.1.Szakmai program

INTÉZMÉNY NEVE

SZAKMAI PROGRAM

Fogyatékos személyek napközi- otthona

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

115


Készítette:

Dátum

Tartalomjegyzék I. Bevezető A. Bemutatkozás B. Alapadatok II. Az intézmény célja, feladata III. Az ellátottak köre IV. Az intézmény feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége A. A feladatellátás szakmai tartalma, módja B. A biztosított szolgáltatások formái, köre C. A biztosított szolgáltatások rendszeressége V. Az ellátás igénybevételének módja VI. Az intézmény, mint nappali ellátást szolgáltató és az ellátást igénybevevő közötti kapcsolat VII. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok VIII. Az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai-szervezeti információk, szervezeti egységek feladatainak megjelölése, létszáma és szakképzettség szerinti megoszlása IX. A szociális intézmény működtetése és szervezeti ábrája X. Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezetek által Függelékek I.sz.

- az intézmény alaprajza, térképek

II. sz.

- „Hagyományokon és kézművességen” alapuló Szakmai Program

III. sz. - Házirend

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

116

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… IV. sz. - Szervezeti és Működési Szabályzat V. sz.

- Szabályzatok

VI. sz. Igényfelmérés VII. sz. Munkaköri leírások

I. BEVEZETŐ

A. Bemutatkozás

A működési engedélyt kérő szervezet rövid bemutatása és főbb programjainak/ tevékenységeinek leírása. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………..

A szervezet céljának rövid leírása az indítandó intézményre vetítve. ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………..

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

117


B. Alapadatok Az adott szervezet létre kívánja hozni „…………………….………..” nevű napközi- otthonát (továbbiakban: intézmény)

Az Alapító az intézmény missziójának a következő alapelveket tűzte ki célul: (minta: „Olyan befogadó társadalom kialakulását elősegíteni, melyben a fogyatékkal élő emberek a társadalom egyenrangú tagjaiként vesznek részt a társadalmi élet minden területén.” Ennek érdekében foglalkoztató, fejlesztő foglalkozásokkal segítse elő a fogyatékkal élő emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrálhatóságát.) Az intézmény neve: ……………………………….…

A szociális intézmény helye: ……………………………….….

A szociális intézmény jogállása: ……………………………….….

Az intézmény alapítója: Név:…………………………….. Cím:……………………….….…

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

118

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Adószám: ………………………. Cégjegyzék szám: ………..…….

A szociális intézmény felügyeleti szerve: Név:…………………………….. Cím:……………………………..

A szociális intézmény szakmai felügyeletét ellátja: Országos Fogyatékosügyi Módszertani Központ Vállalt ellátási terület: Város/ Megye/ Ország II. AZ INTÉZMÉNY CÉLJA, FELADATA

Cél: (minta: Az intézmény célja, az integráció, normalizáció és önrendelkezés (autonómia) elve alapján a fogyatékkal élők emberek önálló életvitelének segítése. Továbbá a szolgáltatási tevékenységen belül az értelmileg akadályozott, halmozottan sérült és autista emberek nappali tevékenységének megszervezése, másrészt a fogyatékkal élő emberek részére a munkaerőpiaci integráció elősegítése, foglalkoztatási esélyeik növelése a Sz.tv. 99/B § -a (1) hatályos jogszabályok szerint. Olyan hosszú távon működőképes nappali ellátásra épülő …………………. létrehozása a célunk, amely a fogyatékos személyek szükségleteinek kielégítésére, testi- lelki egyensúlyuk megtartására, mentális állapotuk szintentartására és fejlesztésére törekszik. Fontos továbbá az önellátó képességük és a mindennapos jártasságuk képességének megtartása.)

Feladat: (minta: Intézményünk feladata, hogy az önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, ill. autista személyek részére biztosítson lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá biztosítsa az ellátottak napközbeni étkeztetését. A nappali ellátást biztosító intézményünk az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító, közösségi szolgáltatásokat szervez. A helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. (Részletesen kidolgozva a …………………………….sz. Mellékletben) Az intézmény feladata továbbá a fogyatékkal élő emberek perifériára szorulásának megakadályozása, a foglalkoztathatóság esélyeinek növelése, esélyegyenlőség biztosítása, a társadalmi kohézió erősítése. Ennek érdekében az intézmény feladata, egyén, csoportos foglalkoztató és habilitációs programok szervezése, önsegítő csoportok támogatása, készség- és képességfejlesztés megszervezése.)

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

119


Tárgyi feltételek: (Az épület alaprajza: …………………………..sz. Melléklet) Az intézmény rendelkezik a nappali ellátás biztosítására szolgáló helyiségekkel, így teret ad az alábbi lehetőségekre: a,

a közösségi együttlétre

(mellékleten jelölve)

b,

a pihenésre

c,

a személyi tisztálkodásra


d,



e,

az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására



Az intézmény többfunkciós helyiségeket biztosít, melyekben lehetőség van foglalkoztatás, szabadidős program lebonyolítására: a,

………………. műhely


b,

……………….. műhely


c,



d,



e,



________________________________________________________________________ Napközi- otthon

120

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… III. AZ ELLÁTOTTAK KÖRE

Az intézmény ellátotti célcsoportját olyan 16-ik életévét betöltött személyek alkotják, akik nappali ellátást, megfelelő színvonalú és személyes életvitelük minőségét javító foglalkoztatást igényelnek.

Ellátottak köre

Lakóhelyük és életkoruk meghatározása röviden

Fogyatékosság típusa: definíciója. Igényfelmérés alapján a várható létszám ….. fő.





(minta: Az intézményben elsősorban olyan fogyatékos személyek elhelyezésére kerül sor, akik folyamatos felügyeletet igényelnek, melyet gondviselője nem tud számára biztosítani munkavégzés vagy egyéb körülmények miatt. Az intézménybe való ellátottak kiválasztása valamennyi kimeneti indikátor szem előtt tartásával történik. Ennek részeként az ellátottak családjában várható a társadalmi gazdasági aktivitás növekedése, a család életminőségének javulása.)

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

121

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… IV. AZ INTÉZMÉNY FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE

A. A feladatellátás szakmai tartalma, módja B. A biztosított szolgáltatások formái, köre C. A biztosított szolgáltatások rendszeressége

A. A feladatellátás szakmai tartalma, módja Az intézmény nappali ellátási szolgáltatás nyújtására irányuló szakmai értékek a következő alapelvekre épülnek:

Normalizáció

(minta: Az enyhe-, középsúlyos értelmi, halmozottan sérülteknek és autista embereknek is olyan életkörülményeket, életfeltételeket, kell biztosítani, amilyenben az adott régióban a nem fogyatékos emberek élnek. Biztosítjuk az ellátottak számára a normális napi, heti és éves ritmust, megfelelő tapasztalatok szerzését az egyes életszakaszokról, kiemelve a felnőttkor sajátosságait. Minden embert, így az akadályozott embert is megilleti a tisztelet, megbecsülés és az őket érintő kérdésekben a véleményalkotási és a beleszólási, önrendelkezési jog.

Az intézmény által biztosított lehetőség:……………………………………………….)

Integráció

(minta: Az integráció elve feltételezi, hogy a fogyatékos emberek kapcsolatot létesíthessenek és kapcsolatokat tarthassanak fenn más emberekkel és a társadalmi, gazdasági intézmények legszélesebb körével. Biztosítja a fizikai helyváltozáshoz szükséges körülményeket, megfelelő kommunikációs eszközök használatát, valamint szabadidős- és sport tevékenység végzését. Az integrációs törekvések akkor érik el céljaikat, ha a különböző szintek együttes megvalósulását segítjük (földrajzi-, funkcionális-, szociális-, perszonális-, társadalmi -, organizatórikus integráció) elő.

Az intézmény által biztosított lehetőség:……………………………………….)

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

122


Participáció

(minta: A nappali ellátás szolgáltatásának tervezésénél alapvető fontosságúnak tartjuk az ellátásban részesülők aktív bevonását. Az önrendelkezés elve értelmében a fogyatékos emberek megmaradt képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról, az általuk helyesnek, tisztességesnek tartott s érdekeiknek megfelelő elvek követéséről. Az esélyegyenlőség figyelembe vételével messzemenően erősíteni kell a társadalom szűkebb, vagy tágabb környezetében való részvételt.

Az intézmény által biztosított lehetőség:………………………….)

Személyközpontú ellátás

(minta:A nappali ellátás szolgáltatásának fejlesztése a célcsoport igényeiből indul ki és a személy aktív bevonásával történik. Olyan életteret biztosítunk ellátottaink számára, amelyben az akadályozott ember élhet önrendelkezési jogával és ezzel együtt választási és döntési lehetőséget biztosítunk a számára.

Az intézmény által biztosított lehetőség:…………………………..)

Környezetbarát szolgáltatás

(minta: A szociális szolgáltatásnak, mint nappali ellátás működtetésének mindenkor a célcsoport családi életviteléhez közeli környezetben kell folytatódnia. Az állandó fejlesztésekkel elősegítjük, hogy az ellátottak egyre jobban alkalmazkodjanak környezetükhöz, megfelelő segítő kíséret mellett aktívan bekapcsolódjanak a társadalomba, hogy az őt megillető ellátást elérjék.) Az intézmény feladatellátásának szakmai tartalma törvényi előírás szerint:

a, közösségi együttlétre, b, pihenésre, c, személyi tisztálkodásra, d, személyes ruházat tisztítására,

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

123

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… e, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. f, foglalkoztatásra g, szabadidős programokra

B. A biztosított szolgáltatások formái, köre

Az intézményben a nappali ellátást nyújtó szolgáltatások a következők:

a, igény szerint meleg élelem biztosítása Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésről a 1/2000 trv. 5.sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni. Napi rendszerességgel biztosítunk:

Tízórai: időpont hideg/ meleg étkezés Ebéd:

időpont meleg étkezés

Uzsonna:

időpont hideg/ meleg étkezés

b, szabadidős programok szervezése Sporttevékenységek:………………………………………………………………………………. Szabadidős programok szervezésének minősül az is, ha az intézmény az ellátást igénybevevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 77§ (3) bekezdés szerint. c, szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körében tartozik a felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, valamint a mentális gondozás. Egészségügyi ellátás feladata: betegség esetén orvos értesítése, gyógyszerkiváltás, orvos utasítása alapján gyógyszeradagolás, az ellátottak látásának, hallásának, stb. állapotának figyelemmel kísérése, romlásuk esetén a szakorvosi vizsgálatok megszervezése, az ellátottaknak az egészséges életmód felé való irányítása rendszeres tanácsadással. Mentális gondozás célja: a fogyatékkal élő emberek személyiségének, szokásainak, az esetleges lelki sérüléseinek megfelelő gondozása, segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban,

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

124

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… a krízishelyzet kialakulásának megelőzése, az izoláció veszélyének elkerülése d, hivatalos ügyek intézésének segítése (minta: Az intézmény a fogyatékkal élő személyeket érintő eseményekről, szolgáltatásokról, juttatásokról információt szolgáltat a rendelkezésre álló és folyamatosan frissített adatbázisból, továbbá az illetékes szakemberrel való kapcsolatfelvételben segít. Szükség szerint tanácsadást, ügyintézést végez. Pl. fogyatékossági támogatás intézése, gyógyászati segédeszközök beszerzése stb.) e, munkavégzés lehetőségének szervezése A foglalkoztatás célja: a testi, lelki egészség érdekében az ellátott állapotának megfelelő elfoglaltság biztosítása. Munkavégzés helyszínei: a,

…………………. műhely (helyszíne: ……………..)

b,


c,


d,

………………….. műhely (helyszíne: …………….)

e,

…………………. műhely (helyszíne: ……………...)

Az intézmény szakmai programja figyelembe veszi a fogyatékos emberek meglévő képességeit, ehhez igazodva alakítja ki a különböző foglalkozási modulok alapján …………………..szakmai programját”. (………… Melléklet) A szakmai munka rövid-, közép és hosszú távú (intézményi) fejlesztési tervek alapján folyik. Ez a foglalkoztatási csoportokra és egyéni fejlesztési tervekre egyaránt vonatkozik.

A foglalkoztatási modulok programjaiban az eltérő fogyatékossági csoportokhoz tartozók egyének integráltan vesznek részt.

A fogyatékkal élő, aktív korú fiatalok szociális foglalkoztatottságának megvalósulását a testi, pszichés, intellektuális, szociálisfejlődést integráló területek bevonásával, az egyéni képességektől, készségektől és aktivitástól függően a következőkre kerülhet sor. …………..... műhely: (tevékenységék felsorolása) ……………. műhely: (tevékenységék felsorolása) ……….…… műhely: (tevékenységék felsorolása) ………...….. műhely: (tevékenységék felsorolása) f, életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése A személyiség fejlesztő foglalkozások alapvető célja:

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

125


önvizsgálattal tudatossá tenni, hogy milyen adottságokkal rendelkezik, ezek révén mire képesek önmaguk felfedezése tudatosuljon bennük, hogy önmaguk irányítását, személyiségük és jövőjük konstruktív alakítását úgy érhetik el, ha megtanulnak önállóan dönteni, felelősen tervezni és kitűzött céljaik elérése érdekében hatékonyan cselekedni belső feszültségeik kezelésére, felhalmozódott energiáik levezetésére ismerjenek meg módszereket, amelyeket tudatosan alkalmazva elkerülhetik, illetve kezelni tudják a konfliktusaikat fejlődjön kommunikációs, metakommunikációs, empátiás képességük a különböző egyéni és csoportfeladatok során saját és társaik értékeinek, pozitív tulajdonságainak felfedezése, tiszteletben tartása, humanisztikus szemléletük fejlesztése a csoport közösségé formálása, ahol minden egyén, mint individuum van jelen. Az intézményben kommunikációs fejlesztés valósul meg egyéni és csoportos keretek között, személyes élmények és csatolt kulturális programok (mozi, színház, filmvetítés) segítségével. g, speciális önszervező csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. A napirend részeként a szabadidős tevékenység során (közös kezdés és étkezésen kívül) lehetőség nyílik a csoportok összevont érintkezésére. Ezen alkalmak lehetőséget biztosítanak az évkör ünnepeinek előkészítésére, születés- és névnapi ünnepségekre. (II. sz. Melléklet) Kiscsoportok kialakulásának elősegítése:

Közösségi- szociális eseményorientált programok (kulturális műsorok, kirándulások stb.) Sporttevékenységek, társas kapcsolatok építése.

Az intézmény vezetője a nappali ellátást nyújtó intézményekben az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet által előírt 10. sz melléklet szerinti látogatási és eseménynaplót vezet.

A nyilvántartás alapján a gondozási napokat havonta és évente az intézményvezető összesíti. Ez alapján történik az állami normatíva felhasználása, elszámolása a mindenkori éves költségvetési törvény figyelemvételével.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

126


C. A biztosított szolgáltatások rendszeressége

A nappali ellátást nyújtó intézmény nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelően lett meghatározva, napi ………………………..óra (……………….. Melléklet- Házirend) a, igény szerint meleg élelem biztosítása Az ellátok igényeinek megfelelően, valamint a törvényi előírások szerint napi egyszeri melegétkezés biztosítása napi rendszerességgel: Tízórai: időpont hideg/ meleg étkezés Ebéd:


Uzsonna:


b, szabadidős programok szervezése Az intézményben ellátott fogyatékos személyek részére szükség- és igény szerinti rendszerességgel, évszaknak megfelelően, a heti szakmai programot figyelembe véve. c, szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése

………………………………………………………………………………………………………………..

d, hivatalos ügyek intézésének segítése Az intézetben ellátott sérült személyek és közvetlen hozzátartozójuk részére, munkanapokon 8.00-tól-16.00-ig. e, munkavégzés lehetőségének szervezése A foglalkozások helyszíne: ………………………………a foglalkoztatás kiscsoportos (5-8 fő) műhelyekben zajlik, munkanapokon …………………… órában. A műhelyek a következők:

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

127

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… ………………....…. ……………….…… ……………….…… ………………..….. ………………..….. f, életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése Az intézményben ellátott fogyatékos személyek, és hozzátartozójuk részére. Munkanapokon …………………………….. óráig g, speciális önszervező csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. Az intézményben az ellátott sérült személyek részére igény szerinti rendszerességgel, társas kapcsolatok építésére, speciális önszerveződő csoportok szervezése, helyet és időt biztosítunk.

Az intézmény házirendje a 1/2000. SZCSM rendelet 80. § alapján lett kidolgozva: (……………... Melléklet)

A szociális intézmény nyitvatartási ideje:

Hétfőtől-péntekig: …………………óráig (Dolgozók munkarendje:……………………. )

V. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA

Az intézményben a nappali ellátás igénybevétele önkéntes, az igénylő illetve a törvényes képviselője kérelmére történik. A Kérelmet az intézményvezető részére kell benyújtani.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

128

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a Kérelmet a törvényes képviselője terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy Kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a Kérelem kérdésében vita van, arról a Gyámhivatal dönt.

Az intézmény nappali ellátás igénybevételét az intézményvezető döntése alapozza meg- a benyújtott kérelem alapján,- aki az intézményi jogviszony létesítését megelőzően az alábbiakról gondoskodik:

A Kérelem nyilvántartásba vételéről, mely a beérkezés sorrendjében történik Az ellátott értesítéséről, mely tartalmazza a kérelem nyilvántartásba vételét Az egyszerűsített előgondozás elvégzéséről A megállapodás megkötéséről Az ellátottal kötött megállapodás egy példányának 15 napon belül a fenntartóhoz történő megküldéséről.

Az intézményvezető nyilatkoztatja az ellátásban részesülő fogyatékkal élő személyt vagy hozzátartozóját, törvényes képviselőjét, hogy:

adatokat szolgáltat az intézménynél vezetett nyilvántartásokhoz amennyiben a szociális ellátásra jogosultság feltételei és a jogosult, a hozzátartozója, vagy a törvényes képviselője személyes adataiban változás történik, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.

Az intézmény nappali ellátásának igénybevételének feltétele:

A fogyatékosság fennállásának orvosi dokumentációkkal való igazolása. A fenntartó által meghatározott térítési díj időbeni befizetése. A Házirend betartása

Az intézmény nappali ellátását az intézménnyel fennálló jogviszony létesítése nélkül nem lehet igénybe venni. A szociális intézményben történő egyéb eseti jellegű szolgáltatásért, (mely az intézményi jogviszonyon kívül esik) fizetendő térítési díjat a fenntartó szabályozza. Ezek igénybevétele nem kötelező jellegűek.

Az intézményi jogviszony megszűnése:

A szociális intézmény jogutód nélkül megszűnik A jogosult halálával A határozott idejű megállapodásban megjelölt időtartam lejártával

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

129


Az intézményi jogviszony megszűntetése:

Az ellátást igénybevevő saját kérésére azonnal Ha az ellátott kéthavi személyi térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az intézményvezető felszólítására 8 napon belül nem teljesíti, A próbaidő alatt azonnal (próbaidő: 3 hónap) Ha az ellátott előzetes írásbeli bejelentés nélkül 30 napot meghaladó ideig a nappali ellátás szolgáltatását nem veszi igénybe.

Térítési díj adatok:

Az intézményben a napi háromszori étkezésért térítési díjat kell fizetni.

Tízórai: hideg/ meleg étkezés

összege: ………...-Ft

Ebéd:

meleg étkezés


Uzsonna:

hideg/ meleg étkezés


A térítési díj összege

egy napra:

…………...- Ft

egy hónapra: (…..-Ft x 21 nap)

…………...- Ft

A térítési díjat, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kell befizetni. A térítési díj befizetésének módja: A szociális intézmény házi pénztárában készpénzfizetési számla ellenében.

VI. AZ INTÉZMÉNY MINT NAPPALI ELLÁTÁST SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ ELLÁTÁST IGÉNYBEVEVŐ KÖZÖTTI KAPCSOLAT

A sérült személlyel, hozzátartozójával vagy törvényes képviselőjével az intézmény munkatársai napi kapcsolatot tartanak.

Kapcsolattartás formái: személyes kapcsolattartás esetenként telefon igénybevételével írásban, rendezvény egyéb program kapcsán, vagy esetleges térítési díj elmulasztásakor

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

130


Az intézmény vezetője a nappali ellátást nyújtó intézményekben az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet által előírt 10. sz melléklet szerinti látogatási és eseménynaplót vezet.

Az ellátottak és a munkatársak viszonya (minta: A munkatársak elfogadják az ellátott emocionalitását és segítik őket érzelmeik kifejezésében. Az ellátottak negatív érzéseit, rossz hangulatait vagy közérzetét, negatív szokásait vagy hajlamait nem bagatellizálják el, nem ezek eltussolására, hanem komolyan vételére törekszenek. Az ellátottak különféle viselkedésmódjait, hangulatait és tulajdonságait a munkatársak nem egyszerűen a fogyatékosság számlájára írják, hanem személyes életsorsuk és aktuális életszituációjuk ismeretében értelmezik. A munkatársak általánosságban nagyra becsülik az ellátottal folytatott beszélgetéseiket, melynek a személyes és bizalmas tanácsadás elemeit is magukban foglalják. Azokban az esetekben, ahol a beszéden keresztül történő kommunikációra nem, vagy csak korlátozottan nyílik lehetőség, megfelelő, bizalmasságot, meghittséget és emocionális közelséget közvetítő non-verbális kommunikációs formákat alkalmaznak. Az ellátottak kérdéseit- ideértve a sztereotip kérdéseket is- a munkatársak komolyan veszik, s megfelelő és érthető választ adnak rájuk. Az egymással való érintkezés szabályait a házirendtől kezdve a mindennapos megállapodásig a munkatársak nem kész tényként közlik z ellátottakkal, hanem velük egyeztetve alakítják ki. A fontos szabályokat írásban is rögzítik. A munkatársak a közeljövőben esedékes eseményeket, időpontokat és döntéseket minden esetben megbeszélik az ellátottakkal, s ezeket a közös megegyezésen alapuló megállapodásokat ugyan olyan elkötelezettségnek tekintik, és ugyanúgy betartják, mint a nem fogyatékos személyekkel kötött megállapodásokat.) A munkatársak és az ellátottak közötti viszonyalakításának alapszabályai A munkatársak és az ellátottak közötti viszony megfelelő alakítása feltételezi néhány alapszabály betartását, melyeket a következőképpen fogalmazhatunk meg: (minta: A munkatársaknak– bármiféle megkötés vagy korlátozás nélkü – „személyeket”, s nem egyszerűen a szociális ellátás adott intézményének ellátottjait kell látniuk a kliensekben, s ennek megfelelő tisztelettel és megbecsüléssel kell övezniük őket. A velük való érintkezés minden formájának a kölcsönösségen kell alapulnia. A munkatársak részéről betartandó első ”alapszabály”:

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

131

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Minden ember képes arra, hogy a maga szószólója legyen.

Nyitottság és egyértelmű elvárások A munkatársak az ellátottakkal szemben támasztott elvárásainak mindig személyre szabottnak és fejlődésorientáltnak kell lenniük, s ezeket egyértelmű megfogalmazásban kell közölniük az érintettel. A munkatársak részéről betartandó második „alapszabály”: Minden embernek joga van arra, hogy őszinték legyenek vele.

Átláthatóság A napközi szervezeti felépítését és működését szabályozó – tehát annak hierarchiájára, igazgatási folyamataira, döntési és tájékoztatási mechanizmusaira vonatkozó– minden olyan rendelkezésnek, amely a felhasználókat is érinti, alapvetően beláthatóaknak kell lenniük az autista és értelmi fogyatékos emberek számára s a munkatársaknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megfelelő magyarázattal és szemléltetéssel a lehető legátláthatóbbá tegyék. A munkatársak részéről betartandó harmadik „alapszabály”: Minden ember tudni akarja, mi történik körülötte, és mi vár rá az elkövetkezendők során.

Egyértelműség A napközi ellátottjaival szemben a munkatársak hatalmi pozícióban vannak. Kötelességük viszont, hogy a lehető legóvatosabban bánjanak ezzel a hatalommal. Ahelyett tehát, hogy a kétséges esetekben ha kell, akár kényszerítő eszközök alkalmazásával is az autista és értelmi fogyatékos emberekre erőszakolnák saját elképzeléseiket és elvárásaikat inkább meg kell bízniuk a lakókban, s hagyniuk kell őket magukat dönteni a rájuk vonatkozó kérdésekben, azaz meg kell hagyni nekik „a kockázatvállalás méltóságát”. A munkatársak részéről betartandó negyedik „alapszabály”: Úgy bánj másokkal, ahogyan szeretnéd, hogy mások bánjanak veled.

Szerénység A munkatársaknak éppúgy tisztában kell lenniük a tevékenységükben rejlő lehetőségekkel, mint ahogyan ismerniük kell annak határait is. Amit tehát megtehetünk, az hogy komolyan vesszük és támogatjuk a másik cselekvéseit és érzéseit, barátként vagy tanácsadóként a rendelkezésére állunk, s ezáltal megnyitjuk előtte annak lehetőségét, hogy önrendelkezése és önbizalma kvázi „belülről”, önmagától kialakulhasson és fejlődhessen. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a munkatársak egészen konkrétan jelezzék az ellátottak felé, hogy semmiképpen nem megváltoztatni akarják őket, hanem személyes életútjuk kisérésére vállalkoztak, s személyre szabott segítséggel és ösztönzésekkel a rendelkezésükre állva akarják szolgálni individuális fejlődésüket. A munkatársak részéről betartandó ötödik „alapszabály”: „A kontextus fontosabb, mint maga a textus”.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

132


Bizalom A napközi munkatársainak egyik elsőrendű feladata abban áll, hogy bizalmas kapcsolatokat építsenek ki az intézmény ellátottjaival. Ennek előfeltételeként meg kell bízniuk minden egyes fogyatékos emberben és töretlenül hinniük kell abban, hogy képesek felelősen cselekedni, sőt megfelelő segítség és fejlesztés esetén, még valamennyire növelni is tudják a felelősségvállalás mértékét. A munkatársak részéről betartandó hatodik „alapszabály”: Fel kell vállalni a kockázatot! A kontroll időnként elkerülhetetlen, de a bizalomra mindig szükség van. Elismerés és elfogadás Minden egyes ember számára létfontosságú, hogy a többiek akceptálják az érzéseit, s elfogadják őt akkor, amikor ezeket kifejezésre juttatja. Mindebbe az is beletartozik, hogy a szakemberek ne kezeljék le, ne próbálják meg visszaszorítani a lakók negatív érzelmeit vagy hangulatait, hanem a lehető legkomolyabban vegyék őket, a munkatársi teamen belüli kapcsolataikkal mutassanak „élő példát” az érzelmek pozitív kifejezésére, se segítsék a felhasználókat a másikkal szemben megfelelő bánásmód kialakításában. A munkatársak részéről betartandó hetedik „alapszabály”: Minden ember rászorul arra, hogy a többiek feléje forduljanak, s érzékeny a másik érzéseire és hangulataira. Individualizáció A munkatársaknak maximálisan tekintettel kell lenniük az ellátottak individuális igényeire, kívánságaira, az általuk szeretett vagy nem szeretett dolgokra. Általában nagy lehetőséget kell tulajdonítaniuk az ellátottakkal folytatott személyes beszélgetéseknek, a nem beszélő kliensek esetében pedig élniük kell a különféle non-verbális kommunikációs formák nyújtotta lehetőségekkel. A munkatársak részéről betartandó nyolcadik „alapszabály”: A saját igényeit és vágyait mindenki maga ismeri a legjobban.

Fejlődésorientált gondolkodás és cselekvés Embernek lenni annyit tesz, hogy életünk egyetlen pontján sem állapodunk meg, hanem mindig és mind- egyre továbblépünk, fejlődünk. Az ember egyszerre alakítója és áldozata a saját életkörülményeinek. Amikor meg akarunk érteni egy másik embert, akkor nem abból kell kiindulnunk, hogy mi mindent nem tud, vagy mi mindent mulasztott el eddig, hanem mindenek előtt abból, hogy mi minden lehet még belőle, mi mindenné válhat még a későbbiekben. A munkatársak részéről betartandó kilencedik „alapszabály”: Az ember nem más, mint ami még válhat belőle.

Felszabadult és félelmektől mentes légkör megteremtése Többek között a felsorolt szempontok mentén lehet megítélni, hogy egy adott támogatással kísért bizonyos formában együttlévő és dolgozó személyek közti légkör valójában felszabadult és félelmektől mentes-e: magas szintű kölcsönös segítőkészség és tapintat; a másik vágyaira és igényeire való odafigyelés; készség a másik hibáinak és gyengeségeinek

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

133

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… megbocsátása; érdeklődés a többiekkel együttesen végzett aktivitások iránt, s végül de nem utolsó sorban hajlandóság arra, hogy megfelelő időt áldozzunk ezekre a tevékenységekre. A munkatársak részéről betartandó tizedik „alapszabály”: Minden ember biztonságban, jó kezekben akarja magát tudni.)

VII. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

134

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Magyarországon az 1998. évi XXVI. törvény rendelkezik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. A fogyatékos személyekről szóló törvény így határozza meg a fogyatékossággal élő személy fogalmát: „Fogyatékos az a személy, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.”

Az ellátottak jogai

Az 1993. évi III. törvény 94/E § pontja szerint:

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell.

(2) A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.

(3) Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza: a, az intézmény működési költségének összesítését, b, az intézmény térítési díj havi összegét, c, az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel a, az élethez, emberi méltósághoz, b, a testi épséghez,

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

135

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… c, a testi- lelki egészséghez való jogra.

(5) Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére.

(6) Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat. A személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, ezen tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat.

(7) Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és – szükség esetén – biztonságos elhelyezéséről. Az intézmény a házirendben szabályozhatja – figyelemmel a raktározási és elhelyezési lehetőségekre -, hogy az egyes ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy intézménybe történő bevitelére jogosultak. Ezen kívül a vagyon- és értékmegőrzés nem korlátozható arra való hivatkozással, hogy az intézmény nem tud megfelelő feltételeket kialakítani a megőrzésre. Amennyiben az ellátást igénybe vevőt korlátozzák a személyes tárgyainak bevitelében, erről az igénybevételhez kapcsolódó megállapodásban is kell rendelkezni.

(8) Ha az ellátást igénybe vevő vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés szempontjából speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak igénybevételéhez vagy eléréséhez.

(9) Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézmény házirendje meghatározza az intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról.

(10) Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon rendelkezhet a látogatás rendjéről, és meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

136

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… (11) Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon és esetekben intézkedhet a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben.

(12) Amennyiben az intézményben ellátott személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során figyelemmel kell lenni az egyészségről szóló 1997. évi CLIV. Törvény (továbbiakban: Eütv.) betegek jogait szabályozó rendelkezéseire.

(13) Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából.

(14) Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.

Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai:

94/F.§ (2) A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen a, az akadálymentes környezet biztosítására, b, az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, c, a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy – javítás lehetőségeinek megteremtésére,

d, az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, e, társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére.

A szociális szolgáltatást végzők jogai

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

137

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 94/L. § (1) A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra.

VIII. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ SZAKMAI- SZERVEZETI- INFORMÁCIÓK, SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAINAK MEGJELÖLÉSE, LÉTSZÁMA ÉS SZAKKÉPZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA

Az intézmény szakmai szervezetére vonatkozó információk

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

138

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Az intézmény szakmai személyzetének kiválasztása, az ide vonatkozó rendelet képesítési és létszám előírásainak megfelelően, pályázat útján történik. A szakmai munkacsoportok vezetői, a működtető civil szervezetnél már tapasztalatot gyűjtött és jelenleg is dolgozó felsőfokú végzettségű szakemberekből választódik ki. A gyakorlott szakemberek helyére fiatal pályakezdő felsőfokú végzettségű szakemberek kerülhetnek. A középfokú végzettségű személyi segítők köre szintén a fenntartó szervnél dolgozókból állítódik össze, a hiányzó munkatársakat a Munkaügyi Központ segítségével választjuk ki.

Az intézmény gyakorlati terepet biztosít az egészségügyi, szociológiai gyógypedagógiai és szociális főiskolai és egyetemi hallgatók számára, a fogyatékkal élők foglalkoztatása területén.

Az intézmény szervezeti egységei, feladatai

Az intézmény szervezeti egységei a szakmai műhelyek alapján épülnek fel, követve a fejlesztési terv azon célkitűzését, hogy az irányított és segítő tevékenységtől az önálló kivitelezésig eljusson minden ellátott.

A …. db műhelyi egységhez ……..db munkacsoport rendelődik az intézmény személyzeti tagjai közül. Mindez kiegészül egy csoporttal, ami a vezetői munkát segítő csoport (gazdasági, menedzsment, konyha, karbantartás, takarítás, gondnokság, stb.)

A műhelyek a következők: 1. …………….. műhely (max. 8 fő ellátott) 2. ……………. műhely (max. 8 fő ellátott) 3. ……….…… műhely (max. 8 fő ellátott) 4. ….………… műhely (max. 8 fő ellátott) 5. ……………. műhely (max. 8 fő ellátott)

A különböző munkacsoportok heti egy alkalommal megbeszélést tartanak a foglalkoztatási tervek megvalósulásáról, kimeneteléről, aktuális problémákról stb.

Havi rendszerességgel intézményi szintű értekezés történik a hozzátartozók bevonásával. Éves tervezett megbeszélések, fejlesztési programok vizsgálata, minőségbiztosítás, az egyes egységek átjárhatóságának és az átcsoportosíthatóságának lehetőségei vizsgálata.

A szociális intézmény szervezeti egységeinek létszáma, és szakképzettség szerinti megoszlása

Összlétszám: ….. fő

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

139


1 fő intézményvezető

Szakirányú szakképzettség: …………………………….. …………………………….. ……………………………..

….. fő terápiás munkatárs

Szakirányú szakképzettség: ……………………………… ……………………………… ………………………………

……. fő szociális gondozó

Szakirányú végzettség: ……………………………… ……………………………… ………………………………

(Törvényi előírás szerint 8 fő (1 csoport) ellátottként kell biztosítani 1 fő gondozót és 3 fő gondozónként 1 fő terápiás munkatársat.)

A szociális intézmény szervezeti felépítése:

A Szervezeti Működési Szabályzat tartalmazza (…….Melléklet)

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

140


IX. A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE ÉS SZERVEZETI ÁBRÁJA

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

141


Az intézmény működtetése:

A létrehozott intézmény specialitása:

……………. szervezet működteti (üzemelteti) különböző fogyatékossági csoportokhoz tartozó emberek együttlétén alapul

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

142

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… programjai a célcsoport igényei szerinti szükséglet - kielégítés szerint tervezettek az üzemeltető szervezet által: külső szolgáltatásként megjelenik: …………………………………………. ……………………………………………………………………………….. szakmai minőség eljárási rendszert állít fel

A szociális intézmény törvényes működés alapdokumentumai:

- Szakmai Program - SZMSZ - Iratkezelési szabályzat - Anyaggazdálkodási, leltár és selejtezési szabályzat - Tűz- és munkavédelmi szabályzat - Szakmai programok

Az intézmény költségvetése

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

143

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 1993.évi III. törvény VII. fejezete szabályozza, valamint a Költségvetési törvény.

200…. évre vetített költségvetési tervezet

(……... évi normatíva alapján)

Állami normatíva összege: 465.100 Ft/ fő/ év

X. AZ INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSA INTÉZMÉNYEN KÍVÜLI SZERVEZETEK ÁLTAL

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

144


1993.évi III. törvény Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívül szervezet által 122/A (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója vagy az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője (továbbiakban együtt: fenntartó) az intézmény által biztosítandó egyes szolgáltatásokat intézményen kívüli szervezet igénybevételével – legfeljebb ötéves időtartamra kötött szerződés alapján – elvégeztetheti. A szerződés tárgyát nem képezheti külön jogszabályban meghatározott szociális szolgáltatási szakmai feladat.

Szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen a, mosatás, b, takarítás, c, étkeztetés, d, könyvelés e, karbantartási feladatok elvégzése.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

145

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… II.2.2. Mellékletek 1. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelethez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez „A” 1.Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:…………………………………………………………………………………………………….. Születési neve:………………………………………………………………………………………….. Anyja neve:……………………………………………………………………………………………... Születési helye, időpontja:……………………………………………………………………………… Lakóhelye:………………………………………………………………………………………………. Tartózkodási helye:……………………………………………………………………………………... Állampolgársága:……………………………………………………………………………………….. Bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása:……………………………………………………. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:…………………………………………………………………. Tartására köteles személy a) neve:…………………………………………………………………………………………….. b) lakóhelye:……………………………………………………………………………………….. Telefonszáma:…………………………………………………………………………………………... Legközelebbi hozzátartozójának (törvényes képviselőjének) a) neve:…………………………………………………………………………………………….. b) lakóhelye:……………………………………………………………………………………….. c) telefonszáma:……………………………………………………………………………………. Az ellátást igénybe vevővel egy háztartásban élő nagykorú személyek száma:……………………….. 2. Milyen típusú ellátás igénybevételét kéri 2.1. alapszolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás 2.2. nappali ellátás idősek nappali ellátása fogyatékosok nappali ellátása demens személyek nappali ellátása 2.3. átmeneti ellátás időskorúak gondozóháza fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona hajléktalan személyek átmeneti szállása 2.4. ápolást-gondozást nyújtó intézmény idősek otthona pszichiátriai betegek otthona fogyatékos személyek otthona hajléktalan személyek otthona szenvedélybetegek otthona 2.5. rehabilitációs intézmény pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye 2.6. lakóotthon fogyatékos személyek lakóotthona pszichiátriai betegek lakóotthona szenvedélybetegek lakóotthona 3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételére vonatkozó adatok: 3.1. Étkeztetés

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

146

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… milyen időponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: milyen gyakorisággal kéri a szolgáltatás biztosítását: az étkeztetés módja: helyben fogyasztás elvitellel kiszállítással diétás étkeztetés 3.2. Házi segítségnyújtás milyen időponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: milyen gyakorisággal kéri a szolgáltatás biztosítását: milyen típusú segítséget igényel: segítség a napi tevékenységek ellátásában bevásárlás, gyógyszerbeszerzés személyes gondozás egyéb, éspedig ........................ 3.3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele milyen időponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: 3.4. Támogató szolgáltatás igénybevétele milyen időponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: milyen gyakorisággal kéri a szolgáltatás biztosítását: milyen típusú segítséget igényel: szállító szolgáltatás személyi segítő szolgáltatás 3.5. Nappali ellátás milyen időponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: étkeztetést igényel-e: igen (normál diétás ) nem milyen gyakorisággal kéri az étkeztetést: egyéb szolgáltatás igénylése: 3.6. Átmeneti elhelyezés milyen időponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: milyen időtartamra kéri az elhelyezést: milyen okból kéri az elhelyezést: 3.7. Ápolást-gondozást nyújtó, rehabilitációs intézmény milyen időtartamra kéri a szolgáltatás biztosítását: határozott (annak ideje) ...................... határozatlan soron kívüli elhelyezést kér-e : ha igen, annak oka: Dátum: …………………………… Az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) aláírása „B” Egészségi állapotra vonatkozó adatok (a háziorvos, kezelőorvos tölti ki) 1. Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás és nappali ellátás igénybevétele esetén (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az 1.1. pontot nem kell kitölteni): 1.1. önellátásra vonatkozó megállapítások: önellátásra képes részben képes segítséggel képes 1.2. szenved-e krónikus betegségben: 1.3. fogyatékosság típusa (hallássérült, látássérült, mozgássérült, értelmi sérült) és mértéke: 1.4. rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges-e: 1.5. gyógyszerek adagolásának ellenőrzése szükséges: 1.6. szenvedett fertőző betegségben 6 hónapon belül: 1.7. egyéb megjegyzések: 2. Átmeneti elhelyezést, ápolást-gondozást nyújtó, rehabilitációs intézmények, lakóotthon esetén (idősotthon esetén a 2.10. pontot nem kell kitölteni): 2.1. esettörténet (előzmények az egészségi állapotra vonatkozóan):…………………………………….. 2.2. teljes diagnózis (részletes felsorolással, BNO kóddal):……………………………………………... 2.3. prognózis (várható állapotváltozás):………………………………………………………………… 2.4. ápolási-gondozási igények:…………………………………………………………………………..

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

147

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 2.5. speciális diétára szorul-e:……………………………………………………………………………. 2.6. szenvedélybetegségben szenved-e:………………………………………………………………….. 2.7. pszichiátriai megbetegedésben szenved-e:………………………………………………………….. 2.8. szenved-e fogyatékosságban (típusa, mértéke):…………………………………………………….. 2.9. gyógyszerszedés gyakorisága, várható időtartama (pl. végleges, időleges stb.), valamint az igénybevétel időpontjában szedett gyógyszerek köre:…………………………………………………… 2.10. a külön jogszabályban meghatározottak alapján az önellátás mértékének megállapítása:………… 3. Soron kívüli elhelyezése indokolt: A háziorvos (kezelőorvos) egyéb megjegyzései: Dátum: ………………………………. Orvos aláírása P. H.

„C” I. Jövedelemnyilatkozat Az ellátást kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve: ....................................................................................................................................... Születési neve: ......................................................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................................. Születési hely, év, hó, nap: ...................................................................................................... Lakcím: település:…………………………utca/házszám:…………………………..ir.szám:………… (itt azt a lakcímet vagy tartózkodási címet kell megjelölni, ahol a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik) Telefonszám (nem kötelező megadni): ........................................................................................ A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás, illetve szakosított ellátás esetén: 1. az ellátást igénylő rendszeres (bruttó) havi jövedelme: 1.1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó: 1.2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó: 1.3. Alkalmi munkavégzésből származó: 1.4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: 1.5. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: Amennyiben az erre vonatkozó igazolás beszerzését hivatalból kéri, az ellátást folyósító szerv neve és címe: 1.6. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: 1.7. Egyéb jövedelem:

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

148


2. összes (nettó) havi jövedelem: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A térítési díj megállapításához szükséges jövedelmet igazoló bizonylatokat egyidejűleg csatoltam. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. Dátum: Az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) aláírása

4. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelethez

Egyszerűsített előgondozási adatlap

1. Felvétel helye, ideje:……………………………………………………………………………………. 2. Az ellátást igénybe vevő adatai a)

név:………………………………………………………………………………………………….

b)

lakcím:………………………………………………………………………………………………

3. Egészségi állapotára vonatkozó gondozói vélemény a)

mozgásképesség:……………………………………………….……………………………………

b)

érzelmi állapot:………………………….……………………,……………………………………..

c)

segédeszköz használata:………………….………………………………………………………….

d)

szenzoros funkciók (hallás, látás, szaglás, ízérzés):…………………………………………………

e)

magatartás, kommunikációs készség:………………………………………………………………..

4. Egyéb megjegyzések az ellátással kapcsolatosan:………………………………………………………. Az előgondozást végző személy neve, aláírása:

……………………………………

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

149



Nyilvántartás a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásra várakozókról, illetve az ellátást igénybevevőkről 1. Név:…………………………………………………………………………………………………… 2. Leánykori név:………………………………………………………………………………………… 3. Lakóhely:………………………………………………………………………………………………. 4. Tartózkodási hely:……………………………………………………………………………………… 5. Állampolgárság:………………………………………………………………………………………… 6. Születési hely, idő:……………………………………………………………………………………… 7. Törvényes képviselő neve, címe:……………………………………………………………………….. 8. Más hozzátartozó neve, címe:………………………………………………………………………….. 9. Cselekvőképesség mértéke:…………………………………………………………………………….. 10. Személyi igazolvány száma:…………………………………………………………………………… 11. TAJ-szám:……………………………………………………………………………………………… 12. Közgyógyellátási igazolvány száma:………………………………………………………………….. 13. Kérelem beadásának, illetve a beutaló határozat megküldésének időpontja:………………………….. 14.

Soron

kívüli

elhelyezésre

vonatkozó

kérelem

benyújtásának,

beutaló

határozat

megküldésének

időpontja:……………………………………………………………………………………………. 15. Soron kívüli elhelyezés iránti igény elbírálásának időpontja:………………………………………… 16. Előgondozás I. időpontja:……………………………………………………………………………… 17. Előgondozás II. időpontja:……………………………………………………………………………... 18. Értesítés időpontja a férőhely elfoglalásról:…………………………………………………………… 19. Férőhely elfoglalásának időpontja:…………………………………………………………………….. 20. Egyéb, az igénybevétellel kapcsolatos megjegyzés:…………………………………………………... 21. A jogviszony megszűnésének módja, időpontja:………………………………………………………

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

150



Értesítés a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás biztosításáról

1. Név:………………………………………………………………………………………………… 2. Születési név:………………………………………………………………………………………. 3. Anyja neve:………………………………………………………………………………………… 4. Születési hely, idő:…………………………………………………………………………………. 5. Lakóhely:…………………………………………………………………………………………… 6. A ................ -n benyújtott személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás iránti kérelme alapján a következő ellátást biztosítom:………………………………………………………………………. 7. Ellátás megnevezése (Szt. szerinti besorolás):……………………………………………………… 8. Ellátás kezdő időpontja:…………………………………………………………………………….. 9. Ellátás időtartama (határozatlan, határozott ellátás befejezésének várható időpontja):……………. 10. Fizetendő térítési díj összege:………………………………………………………………………. Fizetés módja, helye, időpontja:…………………………………………………………………….

Dátum: ……………………. Szolgáltató, intézményvezető, ellátást végző aláírása: P. H.

EGYÉNI FEJLESZTÉS TERV Név…………………………………………………… Életkor:………………………………………….. Az ellátást igénybevevő állapota: ………………………………………………………………………….

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

151

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………….. Dátum

1

2

3

4

Fejlesztés célja

Fejlesztés feladata

Fejlesztés formája Fejlesztés tartalma Fejlesztés módja

Baleset és egészség-védelem

Kapcsolódó szolgáltatások

Fejlesztés helyszíne:…………………………………………………………………………………………. Aláírások: …………………………………… …………………………………… Fejlesztő pedagógus

Fejlesztett személy

Gondozási napló Dátum: …….…….. év ………………..…..hó ………………nap

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

152

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… S

s

Név

Gondozási tevékenység

Aláírás

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

Ellenőrizte

153


________________________________________________________________________ Napközi- otthon

154

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója Dátu Sorszám

Tagok száma

Ellátottak száma

Étkezés

Ügyintézés

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

Mentális segítségnyújtás Tanácsadás

Szabadidős programokban való részvétel

egyéb

155

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Nyilvántartás az ellátási napokról Az intézmény neve, címe:…………………………..…..Év, hónap……………………….…………Ellenőrizte……………………………… Sor sz.

Napok

Név 1

2

3

4

5

6

7

8

Havi összes

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Jelen Távol

Megjegy zés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 17. 18. 19. 20.

________________________________________________________________________ Napközi- otthon

156

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 10. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelethez Nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója (sorszámozott és hitelesített) Dátum: ……. év …………………… hónap …… nap

Sorszám

Ellátott neve

étkezés

Igénybevett szolgáltatások szabadidős programentális ügyintézés mokban tanácsadás való részvétel

egyéb

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

________________________________________________________________________ Lakóotthon

157

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 37 Ellátottak száma összesen: ……… MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészt a …………………………………………………………………………………………………. (cím: …………………………………. működési engedély szám: ………………………….), másrészt Név: …………………………………………………………………………………………….. Leánykori név:………………………………………………………………………………….. Anyja neve:……………………………………………………………………………………... Személyi igazolvány száma:……………………………………………………………………. Születési helye, időpontja:……………………………………………………………………… Lakóhelye:………………………………………………………………………………………. Tartózkodási helye:……………………………………………………………………………... Telefonszáma:…………………………………………………………………………………... Legközelebbi hozzátartozójának (törvényes képviselőjének) adatai: Név:……………………………………………………………………………………………... Személyi igazolvány száma:……………………………………………………………………. Lakóhelye:………………………………………………………………………………………. Tel.:……………………………………………………………………………………………... 1./ Az ellátás helye: …………………………………………………………………………….. 2./ Az ellátás kezdete: ………………………………………………………………………….. 3./ Az ellátás időtartama: a./ határozott: …………………………………………………………….. –ig. b./ határozatlan 4./ Az intézményben nyújtott szolgáltatások: a./ napi háromszori étkezés biztosítása, mely egyszeri meleg étkezést tartalmaz b./ tisztálkodó szerek biztosítása c./ szükség szerint ruházat tisztításának biztosítása d./ ellátottaink számára önellátási képességüknek megfelelő fizikai, mentális és életvezetési segítséget, a szociális intézet keretei között biztosítható ápolást nyújtunk. 5./ Az intézményi jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályok. Az intézményi jogviszony megszűnik:

________________________________________________________________________ Lakóotthon

158

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Az ellátást igénybevevő saját kérésére, -amennyiben cselekvőképességében nincs korlátozva- a bejelentéstől számított 30. napon Az ellátott gondnokának, gondviselőjének kérésére, a bejelentéstől számított 30 napon belül Az ellátást igénybe vevő halálával Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével A felmondás szabályaival Ha az ellátott kéthavi személyi térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az intézményvezető felszólítására 8 napon belül nem teljesíti A próbaidő alatt azonnal (próbaidő: 3 hónap) Ha az ellátott előzetes írásbeli bejelentés nélkül 30 napot meghaladó ideig a nappali ellátás szolgáltatását nem veszi igénybe. 6./ Térítési díjakról. Intézményünkben az ellátottak étkezési díjat kötelesek fizetni, melynek összege ………………. év ……………… félévében …………………. Ft/nap. Az intézményben ellátottak törvényes képviselőinek a megállapodásban rögzített térítési díjat kell fizetniük. Térítési díjat tárgy hó 10.-ig kell megfizetni. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fenn álló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. Az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Díjfizetés elmulasztása esetén a fizetési felszólítás egy példányát minden esetben a lakóhely szerinti illetékes Gyámügyi Hivatal is megkapja. Ezzel egy időben a fenntartó Szimbiózis Alapítvány kezdeményezi a felügyeleti jogú törvényes képviselő esetén a megállapodást felmondja és az ellátást megszünteti. 7./ A megállapodás módosításának szabályai A megállapodás az azt megkötő felek együttes akaratával lehet módosítani. A megállapodás 6. pontja, mely a térítési díjak szabályait tartalmazza, az 1993. évi III. Szociális Törvény 115§(1)(5) alapján felülvizsgálandó, melynek alapján a megállapodás módosulhat. 8./ A panasztétel lehetősége, kivizsgálásának módja Az ellátott törvényes képviselője, valamint a jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal élhet. a.) az intézmény vezetőjénél:

________________________________________________________________________ Lakóotthon

159

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… az intézményi dolgozók szakmai, titoktartás, vagyonvédelmi kötelezettségük megszegése esetén, valamint az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében az intézmény vezető kötelezett tizenöt napon belül a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről b.) az érdekképviseleti fórumnál: az intézményi jogviszony keletkezésével, megszüntetésével, és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszok megsértése, különösen az ellátottak személyiségi jogainak és kapcsolattartásának sérelme esetén. Az Érdekképviseleti Fórum, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé c.)az intézményt fenntartó Szimbiózis Alapítványnál, ha az intézmény vezetője: - határidőben nem intézkedik - a panasztevő az intézkedéssel nem ért egyet. - az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal A panaszt minden esetben írásban kell rögzíteni.

Miskolc, …………. év……………. hó……………… nap.

…………………………………

…...…………………………….

Intézmény

Törvényes képviselő

képviseletében II.3. Aktualizált jogszabályok gyűjteménye II.3.1. 9/1999 SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről II.3.2. 9/2000 SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról II.3.3. 29/1993 Kormány rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról II.3.4. 188/1999 Kormány rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről II.3.5. 1/2000 SZCSM rendelet

________________________________________________________________________ Lakóotthon

160

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről II.3.7. 239/2006 Kormány rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről

II.3.8. 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól

II.3. 1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendelet a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről

III. Fogyatékos személyek ápoló- gondozó célú lakóotthona

III.1. Eljárásrend III.1.1. Eljárási protokoll: •

Igényfelmérés

•

Az épületre megkérni a használatbavételi engedélyt az illetékes hatóságtól, nem saját tulajdon esetén

•

Építésügyi hatóságtól megkérni az építési engedélyt, ha szükséges

•

Tárgyi feltételek biztosítása az 1/2000 (1.7.) SZCSM rendelet 39/C § (1) alapján

•


•

Szakmai szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítás megkötése

•

Ellátási szerződés megkötése

•


•

A várható állami normatíva 10%-ának elkülönítése tartalékalapként a Magyar Államkincstár Területileg illetékes Államháztartási Irodájánál.

•

Működési engedély iránti kérelem beadása az illetékes Közigazgatási Hivatalba

•


•

Előgondozás I. elvégzése

•

Előgondozás II. elvégzése

•

Jelentkezők kiértesítése a döntésről

•

Szerződéskötés

•

Megyei Módszertani Központnak elküldeni az anyagot előzetes alapvizsgálat elvégzése érdekében

________________________________________________________________________ Lakóotthon

161


III.1.2. Tárgyi feltételek (1/2000 SZCSM rendelet alapján) •

A tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen

•

Épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést

•

Bútorzata és berendezési, felszerelési tárgyai, az életvitelhez szükséges körülmények feleljenek meg az ellátottak életkori sajátosságaink, egészségi és mozgásállapotának

•

Az épületnek rendelkeznie kell: a közösségi együttlétre,

•

a pihenésre,

•

a személyi tisztálkodásra,

•


•

étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására alkalmas helyiségeknek,

•

többfunkciós helyiséget kell biztosítani, melyben lehetőség van foglalkoztatás, szabadidős program lebonyolítására

•

A bentlakásos intézményben biztosítani kell a napi huszonnégy órás szolgálatot, a folyamatos működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

•

Az intézményben ki kell alakítani az éjszakai és nappali tartózkodásra (lakhatás),

•

A személyi tisztálkodásra,

•

Az étkezésre,

•

Az intézmény jellege szerinti közösségi együttlétre, tevékenységre (pl. társalgó, könyvtár, foglalkoztató, kápolna, imaterem), valamint mentális gondozásra,

•

Az egészségügyi ellátás céljára (pl. orvosi szoba, betegszoba),

•

Gondozási egységenként legalább húsz négyzetméter alapterületű közösségi együttlétre,

•

A látogatók fogadására szolgáló helyiséget.

•

Amennyiben az ellátást igénybe vevő az intézmény által biztosított étkeztetést nem veszi igénybe, a vásárolt élelmiszer intézményen belüli elfogyasztásának kulturált feltételeit biztosítani kell.

•

A bentlakásos intézmény akkor alkalmas gondozási feladatok ellátására, ha a lakószobában egy ellátottra legalább hat négyzetméternyi lakóterület,

•

Tíz ellátottra legalább egy fürdőkád vagy zuhanyzó, valamint nemenkénti illemhely jut és biztosított a folyamatos fűtés- és melegvíz-szolgáltatás.

•

Bentlakásos intézményi lakószobában legfeljebb négy személy helyezhető el. Négynél több személyt egy lakószobában csak kivételesen indokolt esetben lehet elhelyezni.

•

Házaspárok (élettársak) elhelyezésére külön lakószobát kell biztosítani.

III.1.3.Személyi feltételek

________________________________________________________________________ Lakóotthon

162

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Sorsz.

Munkakör

1. Intézményvezető 2.

Fejlesztő- pedagógus

Végzettség Felsőfokú szociális alapvégzettség, egészségügyi menedzser, szociális menedzser diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, intézetvezető, védőnő, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, mentálhigiénikus, teológus, orvos, igazgatásszervező (szociális igazgatás szakirány), jogász pszichopedagógus, gyógypedagógus, pedagógus szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, ápoló, általános betegápoló, felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, körzeti

4.

2 fő szociális segítő

betegápoló, körzeti ápoló, rehabilitációs terapeuta, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens ápoló, általános betegápoló, felnőtt szakápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló,

5.

2 fő ápoló, gondozó

szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó

orvos heti 4 órában

orvos

III.1.4. Egyéb jó tanácsok, szakirodalom A 188/1999. (XII. 16.) Kormány rend. alapján, a szociális szolgáltató működési engedély iránti kérelemhez csatolni kell: •

a szolgáltatásra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szempontok alapulvételével készített szakmai programot,

•

a fenntartó és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – a szolgáltató adószámát igazoló okirat másolatát,

•

a fenntartó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató alkalmazottai rendelkeznek a jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, és elvégezték a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot,

•

az alapító okiratot, ha az állami fenntartó a szolgáltatást költségvetési szerv keretében biztosítja,

•

egyházi fenntartó esetén az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá, ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik,

•

a nem állami fenntartó írásbeli hozzájárulását a (4) bekezdés b) pontja szerinti adatok beszerzéséhez, továbbá, ha a fenntartó

•

természetes személy, a szociális vállalkozói engedélyt,

•

jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát

•

társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot,

________________________________________________________________________ Lakóotthon

163


egyházi és nem állami fenntartó esetén az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatásra ellátási szerződést kötött.

III.2. Teljes dokumentum és mintatár III.2.1.Szakmai program

INTÉZMÉNY NEVE

SZAKMAI PROGRAM

________________________________________________________________________ Lakóotthon

164


Lakóotthon

Készítette:

Dátum

Tartalomjegyzék

I.1. Fenntartó bemutatása I.2. Intézményi forma I.3. Épület bemutatása I.4. Alapadatok I.5. Szakmai-etikai alapelvek I.5.1. Az ellátottak és a munkatársak viszonya I.5.2. A viszonyalakítás alapszabályai I.5.3. A munkatársak képesítése, kiválasztása és betanítása I.6. Jogvédelem I.7. Az intézményi szolgáltatások kiszerződése

________________________________________________________________________ Lakóotthon

165

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… I.8. A létrehozott intézmény specialitása I.9. A szociális intézmény törvényes működés alapdokumentumai I.10. A szociális intézmény működtetése és szervezeti ábrája I.11. Az intézmény gazdálkodása

II. 1. A Lakóotthon célja, feladata II.2. Tárgyi feltételek II.2.1 Helyiségek II.2.2. Szobák - emelt szint II.2.3. Közös helyiségek II.2.4. Foglalkoztató részleg II.3. Az ellátottak köre II.4. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége II.4.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja II.4.2.Szakmai feladatok II.4.3. A lakóotthonban elhunytakkal kapcsolatos teendők II.4.4. A biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége II.5. Az ellátás igénybevételének módja II.6. Intézményi jogviszony II.7. Felvétel- Tájékoztatás II.8. Az intézményi ellátás igénybevételének feltétele: II.9. Az intézményi jogviszony megszűnése II.10. Térítési díj adatok II.11. Az intézmény és az ellátást igénybevevők közötti kapcsolat II.12. Az intézmény ápolási, gondozási, habilitációs és fejlesztési feladatok jellege, tartalma II.12.1. Gondozási feladatok jellege, tartalma II.12.2. Habilitációs feladatok jellege, tartalma II.12.3. Fejlesztési elvek II.13. A Lakóotthon „belső” élete / Módszertani megközelítés/ II.13.1. Csoportösszetétel és alapszükségletek II.13.2. A lakók személyes tulajdonságai II.13.3. A lakótársak kiválasztása és az együttélés folytonossága

________________________________________________________________________ Lakóotthon

166

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… II.13.4. A be-és az elköltözések megfelelő kisérése II.13.5. Az együttélés folytonossága II.13.6. Az együttélés kritériumai II.13.7. Kompetenciabővítés és „modelltanulás” II.13.8. A negatív imázstranszfer kockázata II.13.9. A lakóhely, lakás és a ház berendezése és kialakítása II.13.10.A magántulajdonnal való rendelkezés II.13.11. A lakószféra felszerelése és berendezése II.13.12. Magánjelleg és individualizáció a lakóotthonban /belső minőségbiztosítás/ II.14. Az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai-szervezeti információk, szervezeti egységek feladatainak megjelölése, létszáma és szakképzettség szerinti megoszlása II.14.1.Az intézmény szakmai szervezetére vonatkozó információk II.14.2. Az intézmény szervezeti egységei, feladatai II.14.3. Szervezeti egységeinek létszáma, és szakképzettség szerinti megoszlása II.15. A szociális intézmény törvényes működés alapdokumentumai

I.1. Fenntartó bemutatása

…………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………

A fenntartó célja a létrehozandó intézménnyel. …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...

________________________________________________________________________ Lakóotthon

167

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… …….……………………………………………………………………………………………..

Az épület rövid bemutatása. ……………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………..……………..

I.2. Intézményi forma

(minta: •

Az alapítvány célja, hogy 2006. végén- 2007. elején beindítsa a ……………………………….- ot.

•

Lakóotthon – szakellátás- 12 fő befogadására alkalmas, ahol értelmi sérült,…………………….., ……………….., …………………… és autista fiatalokat látunk majd el. 2007. elején kívánjuk indítani. Ellátási terület Magyar

________________________________________________________________________ Lakóotthon

168

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Köztársaság. (Indok: Majorság Hálózatunk alapelve a partnerek lakóotthonai közötti átjárhatóság esetleges biztosítása, mely csak országos hatókörű működési engedély alapján lehetséges.)

I.3. Épület bemutatása

(minta: Az

épület

………………………………………

részében

helyezkedik

el.

A

valamikori

volt

iskola

épületét

…………………….. Város Közgyűlése fogyatékos személyek ellátási intézményének kialakítása céljából bocsátotta térítésmentesen az alapítvány rendelkezésére. Az épület előtt nagy játszótér van. Az intézményi udvar és a kert meglehetősen nagy, valamint aszfaltos sportpályával is rendelkezik. A melléképületek kézműves műhelyként és bicikliraktárként szolgálnak. Mindezek ideális feltételeket biztosítanak az intézmény működtetéséhez. Maga az épülete …………….. nm.

Akadálymentesítés: Az épület az OTÉK-nak megfelelően akadálymentesített:

a fő bejárat 5% dőlésszög alatti rámpán is megközelíthető az épületben található 2 db. akadálymentes mosdó és 2 db. akadálymentes zuhanyzó, melyek segélyhívóval vannak ellátva. a közlekedők padlózati burkolatában színes vezetősáv van kialakítva a vizesblokkok padlózata és fala között színbéli eltérés van *A mellékletben megtalálható az épület alaprajza, a helységek funkcióinak megjelölésével.) I.4. Alapadatok

A ……………………………………………, továbbiakban: Fenntartó, létre kívánja hozni a „………………………………………………….”

……. fős lakóotthont.

A fenntartó az intézmény missziójának a következő alapelveket tűzte ki célul:

________________________________________________________________________ Lakóotthon

169

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Az intézményben ellátott sérült személyek minél önállóbb életének és foglalkoztatásának elősegítése, támogatása, annak érdekében, hogy a társadalom teljes értékű tagjaivá válhassanak. A normalizáció, participáció és integrációs elveken alapuló személyre szabott fejlesztési tervek megvalósításával az intézmény a célcsoport számára az önmegvalósítás minél szélesebb tárházát kívánja biztosítani.

Az intézmény neve: ………………………………….… Az intézmény helye, címe: …………………………………… ……………………………………. A szociális intézmény jogállása: ……………………………………. Az intézmény alapítója: Neve:…………………………….. Székhely:………………………… Adószám:.…………….…………. Cégjegyzék szám:……………….. Az intézmény felügyeleti szerve: ….. Megyei Közigazgatási Hivatal Cím:……………………………… Az intézmény szakmai felügyeletét ellátja: Országos Fogyatékosügyi Módszertani Központ Vállalt ellátási terület: ……………………………………..

I.5. Szakmai-etikai alapelvek

(minta: 1.5.1. Az ellátottak és a munkatársak viszonya

________________________________________________________________________ Lakóotthon

170

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… A munkatársak elfogadják az ellátott emocionalitását és segítik őket érzelmeik kifejezésében. Az ellátottak negatív érzéseit, rossz hangulatait vagy közérzetét, negatív szokásait vagy hajlamait nem bagatellizálják el, nem ezek eltussolására, hanem komolyan vételére törekszenek. Az ellátottak különféle viselkedésmódjait, hangulatait és tulajdonságait a munkatársak nem egyszerűen a fogyatékosság számlájára írják, hanem személyes életsorsuk és aktuális életszituációjuk ismeretében értelmezik. A munkatársak általánosságban nagyra becsülik az ellátottal folytatott beszélgetéseiket, melynek a személyes és bizalmas tanácsadás elemeit is magukban foglalják. Azokban az esetekben, ahol a beszéden keresztül történő kommunikációra nem, vagy csak korlátozottan nyílik lehetőség, megfelelő, bizalmasságot, meghittséget és emocionális közelséget közvetítő non-verbális kommunikációs formákat alkalmaznak. Az ellátottak kérdéseit- ideértve a sztereotip kérdéseket is- a munkatársak komolyan veszik, s megfelelő és érthető választ adnak rájuk. Az egymással való érintkezés szabályait a házirendtől kezdve a mindennapos megállapodásig a munkatársak nem kész tényként közlik az ellátottakkal, hanem velük egyeztetve alakítják ki. A fontos szabályokat írásban is rögzítik. A munkatársak a közeljövőben esedékes eseményeket, időpontokat és döntéseket minden esetben megbeszélik az ellátottakkal, s ezeket a közös megegyezésen alapuló megállapodásokat ugyan olyan elkötelezettségnek tekintik, és ugyanúgy betartják, mint a nem fogyatékos személyekkel kötött megállapodásokat.)

1.5.2. A viszonyalakítás alapszabályai A munkatársak és az ellátottak közötti viszony megfelelő alakítása feltételezi néhány alapszabály betartását, melyeket a következőképpen fogalmazhatunk meg: Tisztelet és partnerség A munkatársaknak– bármiféle megkötés vagy korlátozás nélkül – „személyeket”, s nem egyszerűen a szociális ellátás adott intézményének ellátottjait kell látniuk a kliensekben, s ennek megfelelő tisztelettel és megbecsüléssel kell övezniük őket. A velük való érintkezés minden formájának a kölcsönösségen kell alapulnia. A munkatársak részéről betartandó első ”alapszabály”: „Minden ember képes arra, hogy a maga szószólója legyen.”

Nyitottság és egyértelmű elvárások: A munkatársak az ellátottakkal szemben támasztott elvárásainak mindig személyre szabottnak és fejlődésorientáltnak kell lenniük, s ezeket egyértelmű megfogalmazásban kell közölniük az érintettel. A munkatársak részéről betartandó második „alapszabály”: „Minden embernek joga van arra, hogy őszinték legyenek vele.”

________________________________________________________________________ Lakóotthon

171

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Átláthatóság: A lakóotthon szervezeti felépítését és működését szabályozó – tehát annak hierarchiájára, igazgatási folyamataira, döntési és tájékoztatási mechanizmusaira vonatkozó– minden olyan rendelkezésnek, amely a felhasználókat is érinti, alapvetően beláthatóaknak kell lenniük az autista és értelmi fogyatékos emberek számára s a munkatársaknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megfelelő magyarázattal és szemléltetéssel a lehető legátláthatóbbá tegyék. A munkatársak részéről betartandó harmadik „alapszabály”: „Minden ember tudni akarja, mi történik körülötte, és mi vár rá az elkövetkezendők során.”

Egyértelműség: A lakóotthon ellátottjaival szemben a munkatársak hatalmi pozícióban vannak. Kötelességük viszont, hogy a lehető legóvatosabban bánjanak ezzel a hatalommal. Ahelyett tehát, hogy a kétséges esetekben ha kell, akár kényszerítő eszközök alkalmazásával is az autista és értelmi fogyatékos emberekre erőszakolnák saját elképzeléseiket és elvárásaikat inkább meg kell bízniuk a lakókban, s hagyniuk kell őket magukat dönteni a rájuk vonatkozó kérdésekben, azaz meg kell hagyni nekik „a kockázatvállalás méltóságát”. A munkatársak részéről betartandó negyedik „alapszabály”: „Úgy bánj másokkal, ahogyan szeretnéd, hogy mások bánjanak veled.”

Szerénység A munkatársaknak éppúgy tisztában kell lenniük a tevékenységükben rejlő lehetőségekkel, mint ahogyan ismerniük kell annak határait is. Amit tehát megtehetünk, az hogy komolyan vesszük és támogatjuk a másik cselekvéseit és érzéseit, barátként vagy tanácsadóként a rendelkezésére állunk, s ezáltal megnyitjuk előtte annak lehetőségét, hogy önrendelkezése és önbizalma kvázi „belülről”, önmagától kialakulhasson és fejlődhessen. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a munkatársak egészen konkrétan jelezzék az ellátottak felé, hogy semmiképpen nem megváltoztatni akarják őket, hanem személyes életútjuk kisérésére vállalkoztak, s személyre szabott segítséggel és ösztönzésekkel a rendelkezésükre állva akarják szolgálni individuális fejlődésüket. A munkatársak részéről betartandó ötödik „alapszabály”: „A kontextus fontosabb, mint maga a textus”.

Bizalom A lakóotthon munkatársainak egyik elsőrendű feladata abban áll, hogy bizalmas kapcsolatokat építsenek ki az intézmény ellátottjaival. Ennek előfeltételeként meg kell bízniuk minden egyes fogyatékos emberben és töretlenül hinniük kell abban, hogy képesek felelősen cselekedni, sőt megfelelő segítség és fejlesztés esetén, még valamennyire növelni is tudják a felelősségvállalás mértékét. A munkatársak részéről betartandó hatodik „alapszabály”: „Fel kell vállalni a kockázatot! A kontroll időnként elkerülhetetlen, de a bizalomra mindig szükség van.”

Elismerés és elfogadás Minden egyes ember számára létfontosságú, hogy a többiek akceptálják az érzéseit, s elfogadják őt akkor, amikor ezeket kifejezésre juttatja. Mindebbe az is beletartozik, hogy a szakemberek ne kezeljék le, ne próbálják meg visszaszorítani a lakók negatív érzelmeit vagy hangulatait, hanem a lehető legkomolyabban vegyék őket, a munkatársi teamen belüli kapcsolataikkal

________________________________________________________________________ Lakóotthon

172

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… mutassanak „élő példát” az érzelmek pozitív kifejezésére, se segítsék a felhasználókat a másikkal szemben megfelelő bánásmód kialakításában. A munkatársak részéről betartandó hetedik „alapszabály”: „Minden ember rászorul arra, hogy a többiek feléje forduljanak, s érzékeny a másik érzéseire és hangulataira.” Individualizáció A munkatársaknak maximálisan tekintettel kell lenniük az ellátottak individuális igényeire, kívánságaira, az általuk szeretett vagy nem szeretett dolgokra. Általában nagy lehetőséget kell tulajdonítaniuk az ellátottakkal folytatott személyes beszélgetéseknek, a nem beszélő kliensek esetében pedig élniük kell a különféle non-verbális kommunikációs formák nyújtotta lehetőségekkel. A munkatársak részéről betartandó nyolcadik „alapszabály”: „A saját igényeit és vágyait mindenki maga ismeri a legjobban.”

Fejlődésorientált gondolkodás és cselekvés Embernek lenni annyit tesz, hogy életünk egyetlen pontján sem állapodunk meg, hanem mindig és mind- egyre továbblépünk, fejlődünk. Az ember egyszerre alakítója és áldozata a saját életkörülményeinek. Amikor meg akarunk érteni egy másik embert, akkor nem abból kell kiindulnunk, hogy mi mindent nem tud, vagy mi mindent mulasztott el eddig, hanem mindenek előtt abból, hogy mi minden lehet még belőle, mi mindenné válhat még a későbbiekben. A munkatársak részéről betartandó kilencedik „alapszabály”: „Az ember nem más, mint ami még válhat belőle.”

Felszabadult és félelmektől mentes légkör megteremtése Többek között a felsorolt szempontok mentén lehet megítélni, hogy egy adott támogatással kísért bizonyos formában együttlévő és dolgozó személyek közti légkör valójában felszabadult és félelmektől mentes-e: magas szintű kölcsönös segítőkészség és tapintat; a másik vágyaira és igényeire való odafigyelés; készség a másik hibáinak és gyengeségeinek megbocsátása; érdeklődés a többiekkel együttesen végzett aktivitások iránt, s végül de nem utolsó sorban hajlandóság arra, hogy megfelelő időt áldozzunk ezekre a tevékenységekre. A munkatársak részéről betartandó tizedik „alapszabály”: „Minden ember biztonságban, jó kezekben akarja magát tudni.”)

1.5.3. A munkatársak képesítése, kiválasztása és betanítása

________________________________________________________________________ Lakóotthon

173


(minta: 1.

Az intézmény tevékenységének középpontjában a szociális rehabilitáció feladatainak ellátása áll. A szolgáltató mindezért főként olyan munkatársakat foglalkoztat, akik vagy megfelelő szociális képesítéssel rendelkeznek, vagy más jellegű alapképzettségükhöz olyan utólagos kvalifikációkat szereztek, melyek alkalmassá teszik őket a feladat ellátására.

2.

Más intézményekhez hasonló módon, a központ működtetője is megfelelő minőségi szempontok mentén valósítja meg a személyzeti politikáját. A státusok betöltése kapcsán szociális megbízatásából kiindulva nem jut téves következtetésre, azaz nem érzi magára nézve kötelezőnek, hogy erre a munkára alkalmatlan pályázóknak is esélyt adjon.

3.

Az új munkatársak kiválasztásánál (pályáztatás és próbaidő) különösen a következő kritériumokat vesszük figyelembe: Elfogadják-e a jelöltet a fogyatékos célcsoport tagjai? Képes-e a jelölt arra, hogy személyes kapcsolatokat alakítson ki az ellátottakkal, s tudatában van-e annak a modellfunkciónak, melyet a mindennapos együttélés során betölt számukra? Deficit- vagy fejlődésorientált képpel rendelkezik a jelölt a fogyatékos emberről? Igyekszik-e a jelölt fejleszteni a kliensek autonómiáját és elősegíteni azok önrendelkezésen alapuló tevékenységét, vagy inkább a mindenre kiterjedő ellenőrzés szándékával, túlgondoskodó attitűddel közelít feléjük? Képes-e a jelölt új impulzusokat hozni a munkába? Képes-e a jelölt arra, hogy önállóan dolgozzon a saját, kevéssé szigorúan szervezett feladatkörén belül? Képes-e a jelölt arra, hogy a munkatársai team keretében másokkal dolgozzon együtt, s ennek során rákérdezzen saját beállítódásai és tevékenységmódjai mögöttes tartalmaira.

4.

Humánerőforrás politikájában az alapítvány- intézmény figyelembe veszi, hogy a pályázók milyen korábbi szakmai vagy azon kívüli tapasztalatokat szereztek fogyatékos vagy más egyéb sérült csoportba tartozó emberekkel.

5.

Az új munkatársak kiválasztásánál a központ figyelembe veszi, hogy a jelöltek az adott településen élnek-e, s így a szolgáltatás közvetlen környezetéből megfelelő szociális kontaktusokat közvetítenek-e a felhasználók számára.

6.

A szakemberek utánpótlás biztosításának érdekében, valamint a gyakorlati műhelyek és felsőfokú képzés közötti kapcsolat megteremtésének céljából az alapítvány szorosan együttműködik az adott régió szociális szakiskoláival és szociális munkás, valamint szociálpedagógusokat képző főiskolával.

7.

A munkatársi teamek összetétele, mint az életkor, mind a nemek tekintetében nagyjából megfelel az adott fogyatékoscsoportok összetételének, vagyis a vezetés igyekszik elkerülni, hogy például egy idősebb felhasználókból álló csoportban csupa fiatal munkatárs dolgozzon.

8.

Az intézmény felhasználói részt vesznek az új munkatársak kiválasztásának folyamatában, amennyiben minden esetben kikérik a véleményüket a próbaidős munkatársakkal kapcsolatban, érdeklődnek a róluk szerzett tapasztalataikról és bevonják őket a döntéshozatalba is.

9.

Az intézmény megfelelő betanulási periódust biztosít az új munkatársak számára, melynek megszervezése egy közösen kidolgozott koncepció alapján történik.

10. A gondozottakat személyre szóló felkészítés után tudatosan bevonják az új munkatársak betanításának folyamatába.)

________________________________________________________________________ Lakóotthon

174


I.6. Jogvédelem

Magyarországon az 1998. évi XXVI. törvény rendelkezik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.

A fogyatékos személyekről szóló törvény így határozza meg a fogyatékossággal élő személy fogalmát: „Fogyatékos az a személy, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.”

Az ellátottak jogai:

Az 1993. évi III. törvény 94/E § pontja szerint:

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell.

________________________________________________________________________ Lakóotthon

175

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… (2) A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.

(3) Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza: a, az intézmény működési költségének összesítését, b, az intézmény térítési díj havi összegét, c, az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel a, az élethez, emberi méltósághoz, b, a testi épséghez, c, a testi- lelki egészséghez való jogra.

(5) Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. (6) Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat. A személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, ezen tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat.

(7) Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és – szükség esetén – biztonságos elhelyezéséről. Az intézmény a házirendben szabályozhatja – figyelemmel a raktározási és elhelyezési lehetőségekre -, hogy az egyes ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy intézménybe történő

________________________________________________________________________ Lakóotthon

176

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… bevitelére jogosultak. Ezen kívül a vagyon- és értékmegőrzés nem korlátozható arra való hivatkozással, hogy az intézmény nem tud megfelelő feltételeket kialakítani a megőrzésre. Amennyiben az ellátást igénybe vevőt korlátozzák a személyes tárgyainak bevitelében, erről az igénybevételhez kapcsolódó megállapodásban is kell rendelkezni.

(8) Ha az ellátást igénybe vevő vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés szempontjából speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak igénybevételéhez vagy eléréséhez.

(9) Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézmény házirendje meghatározza az intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról.

(10) Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon rendelkezhet a látogatás rendjéről, és meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára.

(11) Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon és esetekben intézkedhet a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben.

(12) Amennyiben az intézményben ellátott személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során figyelemmel kell lenni az egyészségről szóló 1997. évi CLIV. Törvény (továbbiakban: Eütv.) betegek jogait szabályozó rendelkezéseire.

(13) Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából.

(14) Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.

Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai:

________________________________________________________________________ Lakóotthon

177

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 94/F.§ (2) A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen a, az akadálymentes környezet biztosítására, b, az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, c, a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy – javítás lehetőségeinek megteremtésére, d, az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, e, társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére.

A szociális szolgáltatást végzők jogai:

94/L. § (1) A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra.

________________________________________________________________________ Lakóotthon

178


I.7. Az intézményi szolgáltatások kiszerződése

1993. évi III. törvény Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívül szervezet által: 122/A (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója vagy az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője (továbbiakban együtt: fenntartó) az intézmény által biztosítandó egyes szolgáltatásokat intézményen kívüli szervezet igénybevételével – legfeljebb ötéves időtartamra kötött szerződés alapján – elvégeztetheti. A szerződés tárgyát nem képezheti külön jogszabályban meghatározott szociális szolgáltatási szakmai feladat.

(2) Szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen a, mosatás,

d, könyvelés

b, takarítás,

e, karbantartási feladatok elvégzése.

c, étkeztetés,

________________________________________________________________________ Lakóotthon

179


I.8. A létrehozott intézmény specialitása (minta: civil szervezet működteti (üzemelteti) különböző fogyatékossági csoportokhoz tartozó emberek együttlétén alapul programjai a célcsoport igényei szerinti szükséglet - kielégítés szerint tervezettek az üzemeltető szervezet által: külső szolgáltatásként megjelenik: személyi segítés, szállító szolgálatok, önálló életviteli program, munkaerő-piaci szolgáltatás belső képzések, felkészítés a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásra. Szakmai minőség eljárási rendszert állít fel

________________________________________________________________________ Lakóotthon

180


I.9. A szociális intézmény törvényes működés alapdokumentumai

- Szakmai Program - SZMSZ - Iratkezelési szabályzat - Anyaggazdálkodási, leltár és selejtezési szabályzat - Tűz- és munkavédelmi szabályzat - Egyéb szakmai programok

________________________________________________________________________ Lakóotthon

181

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… I.10. A szociális intézmény működtetése és szervezeti ábrája

________________________________________________________________________ Lakóotthon

182

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… I.11. Az intézmény gazdálkodása

Állami normatíva: 800.000Ft/ fő/ év

________________________________________________________________________ Lakóotthon

183

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… II. 1. A Lakóotthon célja, feladata Cél: (minta: Az intézmény célja, az integráció, normalizáció és önrendelkezés (autonómia) elve alapján a fogyatékkal élők emberek önálló életvitelének segítése, pszichés és fizikai állapotuk egyensúlyban tartása. Továbbá a szolgáltatási tevékenységen belül az értelmileg akadályozott, halmozottan sérült és autista emberek nappali ill. 24 órás tevékenységének megszervezése, másrészt a fogyatékkal élő emberek részére a foglalkoztatás és munkaerő-piaci integráció elősegítése, foglalkoztatási esélyeik növelése. Olyan hosszú távon működőképes intézmény létrehozása a célunk, amely a fogyatékos személyek szükségleteinek kielégítésére, testi- lelki egyensúlyuk megtartására, mentális állapotuk szintentartására és fejlesztésére törekszik. Fontos továbbá az önellátó képességük és a mindennapos jártasságuk képességének megtartása.) Feladat: (minta: Lakóotthonunk feladata, hogy az önkiszolgálásra részben képes, de felügyeletre szoruló értelmi fogyatékos, ill. autista személyek részére biztosítson életkoruk, egészségi állapotuk és önellátása mértékének megfelelő ellátást. Lakóotthonunkban az ellátást igénybe vevők részére étkezést, ruházattal, ill. textíliával való ellátást, mentális gondozást, jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint önálló életvitelhez szükséges feltételeket biztosítunk. A helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervezünk, valamint helyet biztosítunk a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. A lakóotthon feladata továbbá a fogyatékkal élő emberek perifériára szorulásának megakadályozása, a foglalkoztathatóság esélyeinek növelése, esélyegyenlőség biztosítása, a társadalmi kohézió erősítése. Ennek érdekében az intézmény feladata, egyéni, csoportos foglalkoztató és habilitációs programok szervezése, önsegítő csoportok támogatása, készség- és képességfejlesztés megszervezése. Kiemelkedő szempontként kezeljük a foglalkoztatás megszervezését, ezért elindítjuk az intézményi foglalkoztatás engedélyeztetését a közeljövőben.)

II.2. Tárgyi feltételek (Az épület alaprajza: …………………... Sz. Melléklet) II.2.1 Helyiségek Az épület rendelkezik fogyatékos személyek ápoló- gondozó célú lakóotthonára vonatkozó helyiségekkel, így teret ad az alábbi lehetőségekre: a,

éjszakai és nappali tartózkodásra (helyszíne:): … db. szoba, nappali (…nm), műhelyek

b,

személyi tisztálkodásra (helyszíne:): fürdőszobák, mosdók, illemhelyek, mosószoba

c,

az étel elkészítésére, főzésére (helyszíne:): konyha

________________________________________________________________________ 1 Szociális intézményen belüli foglalkoztatás fejlesztő- felkészítő formája

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… d,

étkezésre (helyszíne:): étkező

e,

közösségi együttlétre alkalmas helyiségre (helyszíne):TV szoba, étkező

f,

foglalkoztatásra(helyszíne:) műhelyek

g,

folyamatos melegvíz,- fűtés és energia szolgáltatásra

h,

vendégek fogadására alkalmas helyiség: vendégszoba

i,

sportolásra:…………………

II.2.2. Szobák A lakóotthon épülete ….db lakószobát foglal magába, melyek ellátási szintjei a következőképpen alakulnak: ……………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………….

A helyiségek méretei és felszereltségei minden esetben megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

II.2.3. További helyiségek (minta: ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………

II.2.4. Foglalkoztató részleg ………………………………………intézmény foglalkoztató részlege többfunkciós helyiségeket biztosít, melyekben lehetőség van foglalkoztatás, szabadidős program lebonyolítására: a,

…………………. műhely

b,

………………… műhely

c,


d,


e,

………………… műhely )


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… II.3. Az ellátottak köre (minta: A lakóotthon ellátotti célcsoportját olyan 16-ik életévét betöltött személyek alkotják, akik ápolásra, gondozásra szorulnak, ill. megfelelő színvonalú és személyes életvitelük minőségét javító foglalkoztatást igényelnek. Mivel ápoló, gondozó célú lakóotthonról van szó, így elhelyezhető az a fogyatékos, illetve autista személy is, aki nem felel meg az 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet 89.§ (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglaltaknak: „- önellátásra legalább részben képes - elégséges jövedelemmel rendelkezik az új életforma költségeinek viseléséhez - folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényel”)

Az ellátottak fogyatékosság szerinti megoszlása:

Magyarország területén lakó, korú

személyek,

akik

lehetnek:

Létszám

Szoba

1

1

2

2

3 Fogyatékosság Fogyatékosság Fogyatékosság

: : :

4 5 6 7 8

A szobák és leendő lakóik

9

Megjegyzés

az alábbi fogyatékkal élő, aktív fogyatékosságuk

szerint

3 meghatározása. 4

y

meghatározása. meghatározása.

5 6

beosztása

alapján:

10 11

7

12

8


a

jelentkezések


II.4. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

II.4.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja

Az ápolást- gondozást nyújtó otthon szolgáltatására irányuló szakmai értékek a következő alapelvekre épülnek: (minta:

Normalizáció

Az enyhe-, középsúlyos értelmi, halmozottan sérülteknek és autista embereknek is olyan életkörülményeket, életfeltételeket, kell biztosítani, amilyenben az adott régióban a nem fogyatékos emberek élnek. Biztosítjuk az ellátottak számára a normális napi, heti és éves ritmust, megfelelő tapasztalatok szerzését az egyes életszakaszokról, kiemelve a felnőttkor sajátosságait. Minden embert, így az akadályozott embert is megilleti a tisztelet, megbecsülés és az őket érintő kérdésekben a véleményalkotási és a beleszólási, önrendelkezési jog.

Az intézmény által biztosított lehetőségek: Érdekképviseleti Fórum……………………………………….



Integráció

Az integráció elve feltételezi, hogy a fogyatékos emberek kapcsolatot létesíthessenek és kapcsolatokat tarthassanak fenn más emberekkel és a társadalmi, gazdasági intézmények legszélesebb körével. Biztosítja a fizikai helyváltozáshoz szükséges körülményeket, megfelelő kommunikációs eszközök használatát, valamint szabadidős- és sport tevékenység végzését. Az integrációs törekvések akkor érik el céljaikat, ha a különböző szintek együttes megvalósulását segítjük (földrajzi-, funkcionális-, szociális-, perszonális-, társadalmi -, organizatórikus integráció) elő.

Az intézmény által biztosított lehetőségek: Támogató Szolgáltatás, sporthétvégék, …………………, stb.

Participáció

A lakóotthon szolgáltatásának tervezésénél alapvető fontosságúnak tartjuk az ellátásban részesülők aktív bevonását. Az önrendelkezés elve értelmében a fogyatékos emberek megmaradt képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról, az általuk helyesnek, tisztességesnek tartott s érdekeiknek megfelelő elvek követéséről. Az esélyegyenlőség figyelembe vételével messzemenően erősíteni kell a társadalom szűkebb, vagy tágabb környezetében való részvételt.

Az intézmény által biztosított lehetőségek: ………………………………………………………………..

Személyközpontú ellátás

Az ápoló- gondozó célú ellátás szolgáltatásának fejlesztése a célcsoport igényeiből indul ki és a személy aktív bevonásával történik. Olyan életteret biztosítunk ellátottaink számára, amelyben az akadályozott ember élhet önrendelkezési jogával és ezzel együtt választási és döntési lehetőséget biztosítunk a számára.

Az intézmény által biztosított lehetőség: ………………………………………………………………….)



II.4.2.Szakmai feladatok

A lakóotthoni ellátás során biztosítjuk:

a, a lakóhelyi, munkahelyi feladatok és a szabadidő eltöltésének szétválasztását, lehetőség szerint foglalkoztatást, valamint szabadidős tevékenységeket, illetve azok szervezését b, az ellátást igénybe vevő életkörülményeivel kapcsolatos problémák önálló megoldását, szükség esetén segítséget a döntés meghozatalához c, az ellátást igénybe vevő szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítését.

A normális napi életritmus kialakítása kapcsán figyelemmel vagyunk a következők iránt: -

a munkavégzésre, szabadidő eltöltésére

-

a munka és a szabadidő megfelelő arányára

-

továbbá a lakóotthon fenntartásában vállalt feladatok ellátására.

A szakmai program módszertana különös tekintettel van az éves ritmusra, ünnepekre, hagyományokra, s az évszakok


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… adottságaira. Mindez részletesen kidolgozva, heti lebontásban megtalálható a csatolt szakmai mellékletben.

II.4.3. A lakóotthonban elhunytakkal kapcsolatos teendők

A teendők ellátását az intézmény vezetője szervezi. Ennek keretében gondoskodik az elhunyt a, elkülönítéséről b, végtisztességre való felkészítéséről c, a törvényes képviselő, valamint a közeli hozzátartozók értesítéséről d, ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, valamint a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról. Az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően azonnal jegyzéket készít a haláleset időpontjában műszakot vezető dolgozó. A jegyzéket két tanúval aláíratja.

II.4.4. A biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

A lakóotthonban nyújtott szolgáltatások a következők:

Az ápoló gondozó célú lakóotthonunkban biztosítjuk az ellátottak folyamatos ápolását, gondozását és felügyeletét, valamint a, a 95. § (1) bekezdésének a.) –f.) pontja szerinti szolgáltatásokat: -

étkezés

-

munka jellegű foglalkoztatás megszervezése

-

pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás

-

egészségügyi, mentálhigiénés alapszolgáltatás

-

sportszerek használata

b, személyre szóló fejlesztő foglalkozásokat, valamint c, szükség esetén az ellátottak szállítását az alapítvány támogató szolgáltatásai segítségével.

a, étkezés Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésről a 1/2000 tv. 5.sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően gondoskodunk. Napi rendszerességgel biztosítunk: Reggeli: időpont hideg/ meleg étkezés Tízórai: időpont hideg/ meleg étkezés Ebéd:


Uzsonna:


Vacsora:




b, munka jellegű foglalkoztatás megszervezése (minta: A foglalkoztatás célja: A testi, lelki egészség érdekében az ellátott állapotának megfelelő elfoglaltság biztosítása. Az intézményben többfunkciós helyiségeket biztosít, amelyekben lehetőség van ezen foglalkoztatások megvalósítására. Az intézmény szakmai programja figyelembe veszi a fogyatékos emberek meglévő képességeit, ehhez igazodva alakítja ki a különböző foglalkozási modulok alapján „Hagyományokon és kézművességen alapuló szakmai programját”. (…...sz melléklet) A szakmai munka rövid-, közép és hosszú távú (intézményi) fejlesztési tervek alapján folyik. Ez a foglalkoztatási csoportokra és egyéni fejlesztési tervekre egyaránt vonatkozik. A foglalkoztatási modulok programjaiban az eltérő fogyatékossági csoportokhoz tartozók egyének integráltan vesznek részt. Az enyhe- középsúlyos és autizmussal élő, aktív korú személyek szociális foglalkoztatottságának megvalósulását a testi, pszichés, intellektuális, szociális fejlődést integráló területek bevonásával, az egyéni képességektől, készségektől és aktivitástól függően a következőkre kerülhet sor: ………………. műhely ………………. műhely ……………… műhely) Habilitációs jellegű ellátás összetevői: a, érzékszervi fejlesztések b, lelki egyensúly biztosítása c, kommunikáció fejlesztése d, szociális készségek fejlesztése e, egészség védelme f, foglalkozatás, munkára való felkészítés c, pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás

A lakóotthonban élő személy a saját vagyonát, jövedelmét, költőpénzét maga kezeli. A hozzátartozó és az ellátott közös kérésre az intézményvezető által kijelölt szociális segítő segítséget nyújthat a költőpénz felhasználásában. Ennek formáját, elszámolási rendjét az intézményi megállapodás rögzíti. Ha az ellátást igénybe vevő gondnokság vagy gyámság alá van helyezve, a vagyonának kezelése a külön jogszabályban meghatározottak szerint történik. d, egészségügyi, mentálhigiénés alapszolgáltatás


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… A lakóotthon heti 4 órában biztosítja az orvosi ellátást, ezen felül az alapítvány fenntartása alatt működő támogató szolgáltatások biztosítják az orvosi ellátáshoz való hozzájutást. Az ellátásban részesülő személy részére előírt gyógyszer felhasználásához az 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet 9. számú melléklet szerinti nyilvántartó lapot rögzítjük. Az ellátottak egészségi állapotát érintő változásokról, ill. jelentős eseményekről eseménynaplót vezetünk. Az intézmény rendelkezik a vonatkozó törvény 52. § (2) bekezdésben leírt megfelelő mennyiségű alapgyógyszerekkel és az ellátott saját gyógyszereivel. Az alapgyógyszer készletet havonta az intézmény orvosa állítja össze. Az intézmény a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, ill. a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja. A bentlakásos intézmény viseli a költségeit az ellátást igénybevevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének a rendelet meghatározása szerint. Az intézmény orvosának megkeresésére az ellátást igénybe vevő házi-, ill. kezelőorvosa megküldi az intézményi ellátás és gyógykezelés szempontjából szükséges egészségügyi adatokat. A körzeti háziorvossal a megállapodás folyamatban van, ha elkészült, hiánypótlással megküldünk annak hiteles másolatát. Egészségügyi ellátás feladata: Az intézményben külön helység biztosított orvosi ellátásra, ahol heti négy órában orvosi ellátás vehető igénybe. Továbbá biztosítunk: betegség esetén orvos értesítése, gyógyszerkiváltás, orvos utasítása alapján gyógyszeradagolás, az ellátottak látásának, hallásának, stb. állapotának figyelemmel kísérése, romlásuk esetén a szakorvosi vizsgálatok megszervezése, az ellátottaknak az egészséges életmód felé való irányítása rendszeres tanácsadással. A fenntartó folyamatosan biztosítja az ellátást igénybe vevők mentálhigiénés ellátását. Ennek keretében a szociális segítő folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén aktívan alakítja az ellátást igénybe vevő életkörülményeivel kapcsolatos döntéseit, életvitelt.

Mentális gondozás célja: a fogyatékkal élő emberek személyiségének, szokásainak, az esetleges lelki sérüléseinek megfelelő gondozása, segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, a krízishelyzet kialakulásának megelőzése, az izoláció veszélyének elkerülése e, szabadidős programok szervezése A szociális segítő szervezi a szabadidős programokat, pl.: kirándulás, rendezvények, házon belüli szabadidős programok) f, sportszerek használatának biztosítása


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… (minta: Az intézmény használatában vannak szabadidő eltöltésére alkalmas sporteszközök, valamint külön aszfaltos sportpálya. Ezeket megfelelő felügyelet mellett használhatják az igénylők szabadidejük hasznos eltöltése és fizikumuk fejlesztése érdekében a meghatározott időintervallumokban. Az épületünkkel szemben játszótér található.)

II.5. Az ellátás igénybevételének módja

Az intézmény ellátásának igénybevétele önkéntes, az igénylő illetve a törvényes képviselője kérelmére történik. A Kérelmet az intézményvezető részére írásban kell benyújtani.

Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a Kérelmet a törvényes képviselője terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy Kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a Kérelem kérdésében vita van, arról a Gyámhivatal dönt.

A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a.

a jogosult nevét, szültésének helyét, idejét, anyja leánykori nevét

b.

a jogosult állampolgárságát, ill. bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását

c.

jogosult belföldi lakó-, ill. tartózkodási helyét

d.

a jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatait

e.

a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat

f.

a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést

g.

a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatok

h.

a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét

i.

a Sz.tv. 3.§ (3) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodásjogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot.

j.

Az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját

k.

A térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat

Várólista: Ha az intézmény vezetője kapacitás, ill. férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, beutaló határozatot a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi és erről értesítést küld a hozzátartozónak/ jelentkezőnek. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága. Ezen nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:



-

a kérelem beadásának, a beutaló határozat közlésének időpontját

-

a kérelmező személyazonosító adatait

-

a kérelmező lakó- ill. tartózkodási helyét

-

a tartásra köteles személy, ill. törvényes képviselője természetes személyazonosító adatai

Az intézményvezető az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben, ill. a beutaló határozatban fel kel tüntetni. Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem, ill. beutaló határozat esetén az intézményvezető az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének bevonásával dönt.

A nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell. A vizsgálatot, ha az intézményi jogviszony keletkezését -

az intézményvezető döntése alapozza meg, akkor az intézményvezető

-

a beutaló határozat alapozza meg, az intézményvezető megkeresése alapján a beutaló önkormányzat végzi el.



II.6. Intézményi jogviszony

Az intézményi jogviszony létesítését megelőzően az intézményvezetőnek az alábbiakról kell gondoskodni:

A Kérelem nyilvántartásba vételéről, mely a beérkezés sorrendjében történik Az ellátott értesítéséről, mely tartalmazza a kérelem nyilvántartásba vételét A megállapodás megkötéséről Az ellátottal kötött megállapodás egy példányának 15 napon belül a fenntartóhoz történő megküldéséről.

Megállapodás:

Az ellátás igénybevételéről az intézmény fenntartója vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, ill. törvényes képviselője megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: -

az intézményi ellátás időtartamát

-

az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét

-

a személyi térítési díj megállapítása, fizetésére vonatkozó szabályokat

-

egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat.

Megállapodás minta a mellékletben csatolva.

Az intézményvezető nyilatkoztatja az ellátásban részesülő fogyatékkal élő személyt vagy hozzátartozóját, törvényes


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… képviselőjét, hogy:

adatokat szolgáltat az intézménynél vezetett nyilvántartásokhoz amennyiben a szociális ellátásra jogosultság feltételei és a jogosult, a hozzátartozója, vagy a törvényes képviselője személyes adataiban változás történik, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.

II.7. Felvétel- Tájékoztatás

Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára: -

a biztosított ellátások tartalmáról és feltételeiről

-

intézményben vezetett nyilvántartásokról

-

a jogosult és hozzátartozói között kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és visszatérés rendjéről

-

panaszjogok gyakorlásának módjáról

-

intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről

-

intézmény házirendjéről

-

fizetendő térítési díj teljesítési feltételeiről, mulasztás következményeiről

-

az ellátott jogait és érdekeit képviselő Érdekképviseleti Fórumról és társadalmi szervezetekről



II.8. Az intézményi ellátás igénybevételének feltétele

A fogyatékosság, autizmus fennállásának orvosi dokumentációkkal való igazolása. A fenntartó által meghatározott térítési díj időbeni befizetése. A Házirend betartása Az intézmény ellátását az intézménnyel fennálló jogviszony létesítése nélkül nem lehet igénybe venni.



II.9. Az intézményi jogviszony megszűnése

A szociális intézmény jogutód nélkül megszűnik A jogosult halálával A határozott idejű megállapodásban megjelölt időtartam lejártával Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, ill. törvényes képviselőjét a. a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről b. az esedékes , ill. hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről c. az intézménnyel, ill. a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.

Az intézményi jogviszony megszűntetése:

A próbaidő alatt azonnal (próbaidő: 6 hónap) A megállapodást az ellátott ill. törvényes képviselője felmondja A fenntartó a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti és ha Fizetési kötelezettségének nem tesz eleget

Felmondási idő a kérelem beadásától számítottan három hónap



II.10. Térítési díj adatok

A térítési díjat a törvényben meghatározottak szerint -

az ellátást igénybe vevő

-

a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő

-

a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott gyermeke, örökbefogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét

-

a jogosult tartását szerződésben vállaló személy

-

a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni.

A térítési díjat, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kell befizetni. A térítési díj befizetésének módja: A szociális intézmény házi pénztárában készpénzfizetési számla ellenében vagy átutalással.

A 2007. évre tervezett térítési díj összege: …………………………………… Ft/ hó/ fő A fenntartó a térítési díj módosulását köteles az Érdekképviseleti Fórummal egyeztetni, valamint a változás mértékét 3 hónappal előre írásban jelezni az érintetteknek.



II.11. Az intézmény és az ellátást igénybevevők közötti kapcsolat

A sérült személlyel, hozzátartozójával vagy törvényes képviselőjével az intézmény vezetője és munkatársai kapcsolatot tartanak.

Kapcsolattartás formái: személyes kapcsolattartás esetenként telefon igénybevételével írásban, rendezvény egyéb program kapcsán, vagy esetleges térítési díj elmulasztásakor A megkeresést az intézmény munkatársa regisztrálja.

Az intézmény vezetője értesíti a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját -

a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról

-

az egészségügyi intézménybe való beutalásáról

-

az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről

-

az áthelyezés kezdeményezéséről, kérelmezéséről

-

a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről



II.12. Az intézmény ápolási, gondozási, habilitációs és fejlesztési feladatok jellege, tartalma

II.12.1. Gondozási feladatok jellege, tartalma

Gondozás alatt minden olyan tevékenységet értünk, ami arra törekszik, hogy az ellátottak ismereteit, készségeit és az egyéni arculatát növelje. A bentlakók állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük, annak változását évenként felülvizsgáljuk és ennek eredményéről tájékoztatást küldünk a hozzátartozóknak.

Az intézménybe való bekerülést megelőzően az ellátást igénylő fogyatékos személy alapvizsgálatát el kell végezni. Az előgondozást a háziorvos segítségével végezzük. Minden szituáció, potenciális tanulási helyzetnek felel meg. Ezekben a szituációkban azonban soha sem szabad gondozó– gondozotti viszonyt teremteni, hanem a segítésre szoruló egyént egyenrangú partnerként kell elfogadni. Tilos a sérült egyént a gondozás, gondoskodás tárgyává tenni. A gondozás hatásköre kiterjed: Ismeretek bővítésére, készségek fejlesztésére a különböző gyakorlati helyzetek, új munkák, tevékenységek, munkafolyamatok kipróbálásáre, ismétlésére Önellátásra Hétköznapi rutin kialakítására, az önkiszolgálásban, öltözködésben, vetkőzésben, tisztálkodásban, a higiénia betartásában való segítésre Háztartási munkák betanítására (rendrakás, takarítás) Egyszerű ételek előkészítésének tanítására (uzsonna készítés, kakaó, tea főzés, stb.)

II.12.2. Habilitációs feladatok jellege, tartalma

(minta: Foglalkoztatás: a fejlesztő műhelyek, programok segítségével kívánjuk az ellátottak készségeit, képességit szinten tartani, fejleszteni, különös tekintettel szociális érettségükre, önkifejező képességükre, szem- kéz koordinációjukra és finommotorikájukra. Mind emellett célunk az ellátottakban kialakítani a természet szeretetét, védelmének fontosságát és hagyományőrzés kultúráját, melynek az alapítvány farmja nyújt ideális helyszínt.

Sportfoglalkozás: alkalmával lehetőséget biztosítunk asztaliteniszezésre, játszótér használatára és az ellátottak a


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… számára speciálisan kialakított para- bike- okon való kerékpározásra, kerékpároztatásra. Ezen foglalkozások fő célja a nagymozgások finomítása, koordinációjának javítása.

Filmklub: hetente egy alkalommal önkéntesek bevonásával. A film végeztével beszélgető csoportokat alakítunk ki, ahol a kortársakkal való együttlét kerül középpontba.

Hagyományőrzés/ ünnepek: fontos az ellátottakban kialakítani egy éves ritmust, melynek fontos eleme az évszakokkal járó ünnepekről való megemlékezések. Itt lehetőség nyílik névnapok, évfordulók megünneplésére is.

Színtársulat: a már évek óta működő csoport számtalan előadáson van már túl. A színtársulat nevét már külföldön is ismerik, hiszen több országban jártak már darabjaikkal. Módszer: báb- és drámaterápia.)

II.12.3. Fejlesztési elvek

Az intézményen belüli szolgáltatásokat a következő elvekre épülve alakítjuk ki: a, fejlesszék a fogyatékossággal élő személyek önálló életviteléhez szükséges képességeket b, tiszteletben tartsák önrendelkezési jogukat c, elősegítsék társadalmi integrációjukat, és lehetővé tegyék a jogi eljárásokhoz és támogató rendszerekhez való hozzáférést.

II.13. A lakóotthon „belső” élete /Módszertani megközelítés/

A lakóotthonban 12 fő fog helyet kapni. Törekszünk a nemek arányára, valamint különféle sajátosságokkal bíró klienscsoport


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… kialakítására.

II.13.1. Csoportösszetétel és alapszükségletek (minta: A megfelelő csoportösszetétel kialakításánál a személyes szimpátiák, a hasonló életkor, a közös vonásokat mutató érdeklődések, az integráció és a személyes fejlődés szempontjai mellett mindig fel kell vetnünk a kérdést, hogy az adott – már fennálló, illetőleg éppen létrehozni kívánt – lakócsoport mennyiben (lesz) képes kielégíteni az egyes lakók különféle emberi alapszükségleteit. A lakócsoportnak – ideális esetben – minden egyes benne élő számára közvetítenie kell az érzelmi biztonság, a valahová tartozás, a kikezdhetetlen magánjelleg érzéseit. A lakóotthon dolgozóinak folyamatosan ellenőrizniük kell, hogy az adott – vagy tervezett – csoportkonstelláció valóban alkalmas-e arra, hogy minden tagja felé biztonságot, közösségi hátteret, magánjelleget sugározzon. Egy optimális összetételű lakócsoport azonban nemcsak biztonságérzetet, de az – akár külső, akár belső – együttes tevékenységre sarkalló ösztönzéseket is nyújt a felhasználónak. A csoporton belül kívánatos összetartás („belső orientáció”) feltétlenül együtt kell, hogy járjon, éspedig minden egyes lakó esetében, a közösségi aktivitásokba való megfelelő betagozódással („külső orientáció”). Természetesen el kell fogadnunk, ha az adott kliens kifejezett ellenérzést mutat bizonyos tevékenységekkel szemben, mint ahogyan teret kell adnunk annak is, ha előszeretettel viseltetik irántunk. Nem mindenki szereti – például – a konyhai munkát, vagy nem mindenki akarja a szabadidejét másokkal megosztani, s valamilyen egyesület rendezvényein eltölteni. Kedvező esetben az egyes lakótársak ez irányú prioritásai és elutasításai a csoport egészét tekintve kiegészítik egymást, s így kölcsönösen támogathatják és segíthetik a többieket a közös feladatok teljesítése közben. A mindennapos tevékenységek együttes elvégzése során minden egyes csoporttag tanul a másiktól, azaz a „jobbak” is a „gyengébbektől”. Ennek természetesen előfeltétele, hogy „a mindennapok teljessége” a súlyos fokban fogyatékos lakótársaknak is osztályrésze legyen, azaz ne zárják ki őket sem bizonyos aktivitásokból és rendezvényekből.) II.13.2. A lakók személyes tulajdonságai (minta: Ha azt akarjuk megítélni, mennyire felel meg egy lakócsoport személyi összetétele a lakótársak szükségleteinek és kívánságainak, akkor – a már elmondottakon kívül – be kell vonnunk a mérlegelésbe az egyes kliensek személyes tulajdonságait is: vajon a többiek a csoport életét termékenyen ösztönző és gazdagító elemként, vagy éppen a mindennapok megszokott ritmusát kibírhatatlanul zavaró tényezőként élik meg, ha valamelyik lakótársuk jóval élénkebb, energikusabb az átlagosnál? Elegendő teret és időt talál-e az egyedül létre lakókörnyezetében az a felhasználó, aki a többséghez képest lényegesen visszavonultabban szeretne élni, anélkül, hogy ezáltal a többi lakó teljesen ”szem elől” vesztené őt, s a tudatos visszahúzódás a közösségből való kirekesztést vonná maga után. A lakócsoportok összetételének és nagyságának minden esetben meg kell engednie, hogy a lakóotthon munkatársai a mindennapos együttélés különböző helyzeteiben minden egyes lakónak megadhassák az általuk igényelt, személyre szabott támogatást és segítséget. Ha a csoport létszáma túlságosan nagy, s az adott munkatárs ráadásul egyedül teljesít szolgálatot a kérdéses műszakban, akkor nemigen lesz képes arra, hogy tekintettel legyen az egyes kliensek egymástól sok esetben


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… olyannyira eltérő érdekeire és igényeire.) II.13.3. A lakótársak kiválasztása és az együttélés folytonossága (minta: A felnőtt emberek többsége számára magától értetődik, hogy bizonyos határok megtartása mellett maguk választhatják meg, akikkel akarnak együtt élni. Autizmussal, értelmi fogyatékossággal élő embereknek mind a mai napig csak igen korlátozott lehetőségeik vannak arra, hogy hasonló választási szabadsággal éljenek. A számukra létrehozott ellátási rendszer nemigen teszi lehetővé. A lakóotthont igénybevevők számára épp olyan fontos a lakótársaik kiválasztásában történő beleszólás és a velük való együttélés folytonossága, mint a nem fogyatékos emberek túlnyomó többsége számára. Ők sem kívánnak maguknak mást, mint, hogy partnerükkel vagy családban vagy, jó ismerőseik és barátaik bizalmas közösségében élhessenek. A legtöbb nem fogyatékos ember minden bizonnyal kikelne magából, ha azt kívánnák tőle, hogy adja fel korábbi életformáját, és –szoros életközösséget alkotva velük- költözzön össze hét másik számára korábbról akár teljesen ismeretlen személlyel. Alapvetően törekedni kell viszont arra, hogy a legmesszebbmenőkig figyelembe vegyük az egyes kliensek arra vonatkozó kívánságait, hogy kivel/kikkel akar együtt élni. Fontos továbbá felmérni, hogy az érintettek késznek mutatkoznak –e arra, hogy életüket hosszú távon is megosszak egymással. Végül, minden esetben gondos mérlegelés tárgyává kell tenni azokat-pozitív és negatív –következményeket, amelyekkel egy esetleges változás járna úgy az érintett felhasználó, mint a korábbi és a jövőbeli lakótársak csoportja számára.) 2.13.4. A be-és az elköltözések megfelelő kisérése (minta: A konkrét esetben persze nem mindig lehet kikerülni azokat a negatív hatásokat, melyeket a változások az adott személyekre gyakorolnak. Mégis, annál nagyobb a valószínűsége a mindenki számára kielégítő megoldás megtalálásának, minél következetesebbek vagyunk abban, hogy a be-és az elköltözésekre vonatkozó döntések meghozatalába minden érintett - magát a szóban forgó klienst, a jelenlegi és a potenciális lakótársakat, a szülőket vagy egyéb hozzátartozókat, a pártfogókat, a munkatársakat - megfelelően bevonjuk. A beköltözéseket és az elköltözéseket olyan hosszú távra tervezzük, amennyire csak lehetséges, hogy mind az érintett kliensnek, mind a korábbi és jövendőbeli lakótársaknak elegendő idejük legyen arra, hogy megfelelően felkészüljenek a változásra. A szülői házból valamely „szociális intézménybe” történő beköltözéseknél a szülők illetve a hozzátartozók számára is megfelelő kisérést ajánlunk. S a kisérés időszaka jócskán túl kell, hogy terjedjen a tényleges felvétel időpontján. A jövőben közös fedél alatt élő személyek számára elegendő lehetőséget kívánunk biztosítani egymás megismerésére. Alkalmas lehet erre, mondjuk egy semmire nem kötelező próbaidőszak vagy a kölcsönös látogatás megszervezése. Különösen alkalmasak a mások megismerésére a közös tevékenységek, mint együtt eltöltött szabadidős programok a különféle felnőttképzési kínálatok, a közös nyaralások, utazások. Alapelvvé kell tenni, hogy ne költözhessenek egymás mellé olyan személyek, akik előzőleg nem, vagy csak futólag ismerték egymást. Éppen ezért örvendetes számunkra a frissiben partnerként


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… nyert EQUAL program, mely /speciális farm-foglakoztatási és képzési moduljával/ nagymértékben elősegíti ezt a folyamatot.)

II.13.5. Az együttélés folytonossága (minta: A valódi barátságok többnyire nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, s létrejöttük feltételezi az idői kontinuitás bizonyosságát. A lakócsoport rendszerint alkalmas arra, hogy kielégítse a kliensek igényét a megfelelő kapcsolatokra és kommunikációra. Ha azt akarjuk azonban, hogy ezen felül megbízható szociális kapcsolatok és barátságok is kialakulhassanak az egyes lakótársak között, akkor a csoport összetételét érintetlenül kell hagyni.)

II.13.6. Az együttélés kritériumai (minta: Az értelmi fogyatékos emberek lakócsoportjaival szemben alapvetően ugyanolyan mércéket kell felállítani, mint amilyeneket a nem-fogyatékos személyek együttélésével kapcsolatban is érvényesnek tekintünk. Döntő szerep jut tehát az egymással együtt lakók személyes szimpátiáinak, közös érdeklődési körének és érdekeinek, valamint az együttélés folytonossága biztosításának. Néhány további, szak specifikus kritériumra is tekintettel kell lennünk a már tárgyalt alapelv érvényesítése mellett, hogy többnyire mindig megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a felhasználók arra vonatkozó kívánságainak, hogy ők maguk kikkel kívánják az életüket megosztani. A lakhatást nyújtó szolgáltatónak az adott régióban élő minden egyes értelmi fogyatékos ember számára megfelelő, individuális szükségleteiket kielégíteni képes kínálatot kell biztosítania. A fenntartó által alkalmazott feltételi eljárásnak megfelelően individualizáltnak (semmiképpen nem szelektív jellegűnek!) kell lennie, ami annyit tesz, hogy a döntéshozó senkit nem zár ki a feltételekből annak esetleges csoport specifikus tulajdonságai (életkora, pszichés problémái, segítségre szorultságának mértéke, a napirendet befolyásoló speciális igényei, stb.) miatt, s nem hoz létre homogén összetételű csoportokat a súlyos fokban fogyatékos igénylők részére. Egyébiránt, a hangsúlyozottan eltérő tulajdonságokkal rendelkező fogyatékos emberek együttélését, azaz „heterogén” összetételű lakócsoportok létrehozását ehelyütt nem elsősorban a közismert integrációbarát megfontolásokból, hanem elsősorban a „pozitív diszkrimináció” értelmében preferáljuk. Mindezt pedig arra a tapasztalatra támaszkodva tesszük, miszerint a jelentős külső segítségre szorulók, feltűnő magatartásformákat vagy viselkedészavarokat mutató sérült embereknek mind a mai napig gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy férőhelyet kapjanak valamelyik kis létszámú, helyi közösségbe integrált szolgáltatásokat működtető lakóotthon fenntartójától.) II.13.7. Kompetenciabővítés és „modelltanulás” (minta: Az egyazon lakócsoportban élő autista, enyhébb és súlyosabb fokban fogyatékos lakótársak számára döntően befolyásolja a felhasználók kompetenciáinak fejlődését. Az ember túlnyomórészt utánzáson keresztül tanul, amikor is példaként vagy „modellként” érzékel más személyeket, majd azonosítja, identifikálja magát velük. Minden embernek – tehát nem csak az értelmi fogyatékosoknak! – akkor legjobbak a fejlődési kilátásai, ha a vele legszorosabb kapcsolatban álló (referencia)


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… személyek a lehető legváltozatosabb ingereket, a lehető legárnyaltabb ösztönzéseket közvetítik felé, s pozitív modellként jelennek meg előtte a különféle életkori és kulturális normáknak megfelelő, szociálisan elfogadott magatartásformák, készségek, szerepek és kapcsolatok tekintetében. Ha egyazon fogyatékossággal élő ember közvetlen referenciaszemélyei többségükben hasonlóan fogyatékosságban szenvednek, akkor a fenti értelemben vett „modelltanulás” újra rögösebbé válik számukra, azaz szükségszerűen nehezebb lesz, mintha nem-fogyatékos személyekkel élnének együtt. Már csak emiatt is a fejlődést jelentősen gátló tényezőként kell értékelnünk, s általánosságban el kell utasítanunk a fogyatékos kliensek homogén lakócsoportjait. A sérült emberek tanulással szembeni elvárásai, személyes igényei, motivációi és tapasztalatai semmivel sem kevésbé „individuálisak”, mint a nem-fogyatékosokéi. Így aztán nem túlságosan meggyőző az a ma is még igen gyakran hangoztatott érvelés, miszerint azért kell a „fogyatékosság típusát” tekintve a lehető legegységesebb, leghomogénebb összetételű lakócsoportokat kialakítani, mert így teremthetők meg a legkedvezőbb feltételek a fejlesztés számára. Minél több egyazon típusú és fokú fogyatékos lakótárs él ugyanabban a csoportban, annál nagyobb lesz a veszély, hogy a szóban forgó lakócsoport mindinkább valamiféle egészségügyi intézmény jellegét ölti magára, miközben a szociális rehabilitációval összefüggő feladatok fokozatosan a peremre szorulnak.) II.13.8. A negatív imázstranszfer kockázata (minta: Soha nem hagyható figyelmen kívül, hogy a sérült emberek rendszerint teljesen „normális” háztartásokban, nem-fogyatékos (rokonok, barátjuk vagy barátnőjük, partnerük stb.) társaságában kívánnak lakni. Ezért, gyakran személyiségük degradálásaként értékelik a súlyosabb fokban fogyatékos lakótársakkal való kényszerű együttélést. Ha például kirándulások, közös nyaralások alkalmával súlyos fokban fogyatékos személyekkel kell mutatkozniuk a nyilvánosság előtt, akkor nagyon gyakran kénytelenek szembesülni ilyesfajta leértékelő reakciókkal a kívülállók részéről, akik az úgynevezett negatív imázs transzfer jelensége miatt akadályozottabbnak, kevésbé kompetensnek ítélik meg őket, mint amilyenek valójában. Amikor tehát egyes kliensek kifejezetten meghátrálnak attól, hogy súlyos fokban fogyatékos személyekkel éljenek együtt a lakócsoportban, akkor erre minden bizonnyal meg is van a jó okuk. Az adott lakóotthon munkatársainak ilyen esetben az a feladatuk, hogy főként a kölcsönös tanulásra, egymás segítésére, a másikért való felelősség vállalás gyakorlására szolgáló alkalmak megteremtésén keresztül a klienseket meggyőzzék a súlyosabb fokban fogyatékos lakótársaikkal való együttélés előnyeiről.)

II.13.9. A lakóhely, lakás és a ház berendezése és kialakítása (minta: Egyetlen pillantást vetve a fogyatékos emberek lakóformáinak történetére láthatjuk, hogy a hagyományos intézmények (intézetek, nagy létszámú otthoni, pszichiátriai osztályok) hosszú időn keresztül nemcsak ellátást biztosítottak lakóiknak, hanem ezzel egyidejűleg társadalmi kirekesztésük, fegyelmezésük és ellenőrzésük színterei is voltak. Ez volt az oka annak, hogy az ilyesfajta intézményeket a lakott területtől távol építették fel, hogy mind a mai napig magas kerítés vagy fal veszi körül őket, s már nagyságuk és architektúrájuk is azt közvetíti a szemlélőknek, hogy valamiféle elkülönített világot lát, melynek körülményeit nem lehet a „normális” lakókörülmények mércéjével mérni. Az adott intézmény nagysága mellett fontos szerepet játszik az is, hogy milyen helyszínen található. Az, hogy valaki nagyvárosban vagy faluban él, többek között meghatározza a vásárlási lehetőségeket, a fellelhető kulturális és szabadidős


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… kínálatot is. Legalább ennyire fontos, hogy milyenek a lakóhely közlekedési lehetőségei, mennyi időbe telik a munkahelyre eljutni, a rokonokat vagy barátokat meglátogatni. A lakóhely minőségi jellemzői – más egyebek mellett- fontos előfeltételei tehát a társadalmi életben való részvételnek, a szociális kapcsolatok kialakításának és ápolásának. Lakóhelye, valamint lakásának vagy házának berendezése és kialakítása sok mindent elárul az ember társadalmi státusáról. Mindenki azon igyekszik, hogy „jó környékre” költözhessen, s lakókörülményeinek bizonyos színvonalával demonstrálhasson mások felé, hogy „kicsoda”, s hogy jutott valamire az életben. Az egyén térbeli mobilitásával szemben, az utóbbi időben lényegesen megemelkedett igények következtében, úgy tűnik, egyre csökken a „valahol otthon lenni” érzés jelentőssége. Ennek ellenére szinte minden ember, aki évekig lakik ugyanazon a helyen, többé-kevésbé szoros, általában minél hosszabb az ott leélt időszak és minél idősebb valaki annál szorosabb- kötődéseket alakít ki a lakóhelyéhez. Még ha kezdetben nem is rajongott túlságosan a lakóhelyéért, idővel mindenkiben kialakulnak bizonyos megszokások és rutinszerű cselekvések, melyek a mindennapok részeivé válnak, biztonságot és meghittséget közvetítenek, s így egyre nehezebbé teszik azt, hogy az illető bizalmassá vált környezetét egy másikra cserélje. Az autizmussal és értelmi fogyatékossággal élő embereknek ugyanazokat az alapjogokat kell biztosítani, mint bárki másnak, következésképpen joguk van olyan lakásokban élni, melyek a kultúrának megfelelő fekvéssel, kialakítással és berendezéssel rendelkeznek. Az értelmi fogyatékos emberek lakhatásával kapcsolatos bárminemű gondolkodás kiindulópontját a normális lakóház kategóriája kell, hogy jelentse, ezt kellene kiegészíteni a különféle személyre szabott segítségnyújtási formákkal. Sok esetben azonban ma még-ennek éppen az ellenkezője történik. A lakás a legtöbb ember számára azt a helyet jelenti, ahová a legerősebb érzelmekkel kötődik. Voltaképpen az élet központja, ahonnan minden tevékenysége indul, és ahová mindenkor lehetséges visszatérnie. A visszahúzódás lehetővé tévő menedék, ahol megszabadulhat minden viselkedési kényszertől és szerepvállalástól. Ha lakása az otthonává lett, minden más életterülettől több folytonosságot, biztonságot és meghittséget közvetít számára. Ez pedig megint csak igen jelentős kritériuma az ember jó közérzetének, lakókörülményei színvonalának, illetve életminősségének. A lakhatásnak minden esetben megvan a maga téri, funkcionális, illetőleg pszichoszociális szintje. •

A téri szintet különféle szférák egymásmellettiségének modelljét képzelhetjük el. Az emberek élete alapvetően a privát, a félig nyilvános és a nyilvános szférában zajlik. E három szféra mindegyike eltérő funkciókat lát el, s különböző tapasztalatok szerzése előtt nyit teret. Az otthonát jelentő lakás az ember legszemélyesebb, legprivátabb életszférájába tartozik, míg a félig nyilvános és nyilvános szférák inkább a többiekkel megvalósuló kommunikációt és önellátást szolgálják.

•

A lakhatás funkcionális szintje a különböző életterületek (munka, lakhatás, szabadidő stb.) téri kifejlődését jelentik.

•

A pszichoszociális szint pedig az individuális lakókörülményeknek a téri-funkcionális szintek struktúráihoz szorosan kötődnek, személyesen átélt minősségét foglalja magába, ideértve a lakhatás szempontjából releváns szociális tapasztalatokat is.

Mivel az ember térben létezik, különböző terekben él, így bármifajta emberi lehetőség vagy hatás kibontakozásának megvan a maga téri vonatkozása. Szorosan személyiségükben gyökerezik annak útja és módja, hogy miként használjuk a különféle tereket, s hogy milyen érzésekkel reagáljuk azok kialakítását. E terek rendszerint igen pontos benyomásokat közvetítenek számunkra azokról az emberekről, akik bennük élnek Ezenfelül közvetlen befolyást gyakorolnak lakóik öntudatára is. A ház vagy a lakás berendezésének és felszereltségének nem csupán pihenést kell szolgálnia, hanem sokoldalú ingereket nyújtva aktivitására kell ösztönözni a benne élőket. Az épület tárgyi feltételeit és téri adottságait, a mindennapokat a tanulás terepeként megszervezve, tudatosan kamatoztatni kell az egyes felhasználók individuális fejlődési folyamatai számára. Egyes esetekben ez akár még azt is jelentheti, hogy túllépünk a normalizációs elmélet megszabta kritériumokon. A normalizáció szemszögéből nézve legfeljebb mellékes jelentősége van például annak, ha a felhasználók veteményeskertet gondozzanak,


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… vagy különféle kisállatokat tartanak. Ha belegondolunk azonban abba, hogy növényekkel vagy állatokkal való kreatív foglalatoskodás során az egyes felhasználók mennyi gyakorlat közeli, „életszagú” tapasztalatra tehetnek szert az őket körülvevő világról, s hogy ez milyen óriási tanulási lehetőséget nyújt magában akkor mindez egészen új megvilágításba kerül, és központi jelentősségre tehet szert. A legtöbb ember életében legalább egyszer megtapasztalta már, hogy mennyire nehéz egy kemény munkával eltöltött nap után újra otthagyni a saját otthon biztonságos kényelmét azért, hogy találkozhasson barátaival vagy hódolhasson valamely hobbijának. A pihenés és a nyugalom iránti vágyunk akár olyan erős is lehet, hogy még a máskor oly sok örömöt okozó tevékenységek sem vonzanak többé. Az autista és értelmi fogyatékos emberek még inkább kiszolgáltatottak a fenti problémáknak. Sokszor éppen a lakás vagy a saját szoba kényelme akadályozza meg, hogy megnyilvánulhassanak a felhasználók külső tevékenységek vagy kapcsolatok iránti igényei. Megelőzendő tehát a főként nagyobb létszámú lakhatást nyújtó szolgáltatásokat fenyegető veszélyt, hogy minden aktivitást „ házon belül” igyekezzünk lebonyolítani, mindig legalább akkor a intenzitással kell fáradoznunk a felhasználók külső orientációjának fenntartásán, azaz egyéni jelentősséggel bíró külső kapcsolataik és tevékenységeik elősegítésén, mint azon, hogy valódi otthont teremtsünk számukra az intézmény falain belül, ami éppúgy lehetőséget nyújt neki a kikapcsolódásra és a pihenésre, mint amennyire a megfelelőképpen ösztönzi is őket. Minden emberben benne vannak a lakhatással kapcsolatos alapszükségletek, nevezetesen az igény a biztonság, a védelem, a védettség, a kontaktus, a kommunikáció és az önmegvalósítás iránt. Természetesen az adott társadalmi és kulturális határok keretein belül- igen nagy egyéni különbségékre fogunk bukkanni azt vizsgálva, ki hogyan elégíti ki a fenti szükségleteket a saját lakókörülményei között. Minden egyes ember számára egy kicsit mást jelent a saját otthon, s ennek megfelelően, ha csak teheti másokétól eltérő módon fogja azt kialakítani.) II.13.10.A magántulajdonnal való rendelkezés (minta: Az autista és értelmi fogyatékos ember lakásának lehetővé kell tennie számára, hogy élhesse a saját érdeklődésének, ízlésének és képességeinek megfelelő életét, s kialakíthassa a saját, egyéni kifejezésmódjait. Olyan kialakítással és felszereltséggel kell rendelkeznie, hogy biztosítani lehessen lakói individualitásának és magánszférájának tiszteletét, s elő lehessen segíteni további fejlődését is. A külvilág felé a háznak vagy a lakásnak azt a benyomást kell közvetíteni, hogy mások megbecsülésre méltó, kompetens, egyéni érdeklődésű felnőttek élnek benne. Szorosan ide tartozik az is, hogy olyan berendezési tárgyakat és egyéb személyes dolgokat kell birtokolniuk, melyek mind mennyiségük, mind minősségük tekintetében megfelelnek tulajdonosaik életkorának és kulturális hátterének, valamint személyes szükségleteiknek és érdeklődésüknek is. A szülői házból valamelyik lakóotthonba költöző értelmi fogyatékos emberek gyakran találják magukat szembe azzal a problémával, hogy nem tudják minden bútorukat és személyes tárgyukat magukkal vinni új lakóhelyükre, vagy egyszerűen helyszűke miatt, vagy mert leendő szobájuk részben vagy teljes mértékben bútorozott. A felhasználók rendelkezésére álló szobák gyakori szűkössége ráadásul sokszor oda vezet, hogy személyes ingóságukat igen kis téren kell összezsúfolni, ami könnyen a rendetlenség látszatát kelti, s így állandó konfliktusforrást jelent a felhasználók és szolgáltatás munkatársai között. Lehetőség szerint minden egyes kliensünknek elegendő teret kell a lakóotthonban a rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy minden számára jelentősséget hordozó bútorát felállíthassa és egyéb személyes tárgyait elhelyezhesse. Voltaképpen ki kellene zárni azt a lehetőséget, hogy beköltözéskor csak azért kényszerüljön valaki a neki kedves tárgyak közül bármit is visszahagyni, mert nincs elegendő hely ezek további birtoklásához. Éppen ezért a lakóotthon szobái az előírt minimum kétszeresei.)



II.13.11. A lakószféra felszerelése és berendezése (minta: Embere válogatja, hogy ki mekkora fontosságot tulajdonít saját lakása felszerelésének és berendezésének. Az ezt befolyásoló tényezők közé sorolhatjuk többek között az életkort vagy az adott lakásba töltött idő mennyiségét. Annak, aki szinte csak aludni jár haza és jószerével sohasem fogad látogatót, nem nagyon fog főni a feje amiatt, hogy miként rendezhetné be értékes és reprezentatív bútorokkal a lakását. Megfordítva az összefüggést, a lakás felszerelésének és berendezési tárgyainak jelentőssége annál jobban felértékelődik, minél inkább az egyén otthonává, életének középpontjává válik, s minél kevésbé nyílik lehetősége arra, hogy a társadalmi elismertség iránti igényét más életterületeken munkájában, szabadidős tevékenységek végzése közben is kielégítse. Mindez gyakrabban érinti a fiataloknál az idősebb az embereket, illetve azokat a személyeket, akik például fogyatékosságuk miatt mobilitásukban jelentősen akadályozottak.) II.13.12. Magánjelleg és individualizáció a lakóotthonban /belső minőségbiztosítás/ (minta 1.

A lakóotthon, elősegíti a magánjelleg erősödését, amennyiben túl azon, hogy megfelelő nagyságú privát életteret biztosít minden egyes felhasználónak, olyan légkört teremt a házon belül, ami a lehető legnagyobb mértékben lehetővé teszi számukra a magánszférájukba tartozó dolgok feletti rendelkezést. Továbbá biztosítja a személyes visszahúzódás, intimitás és zavartalan nyugalom lehetőségét (a munkatársak mindig kopognak, mielőtt belépnek a felhasználók saját szobáiba; a felhasználók privát helyiségeiben a munkatársak csak azok beleegyezése esetén rendezkedhetnek vagy dolgozhatnak; lehetőség van a szabad telefonbeszélgetésekre, a levéltitkot megőrzik stb.).

2.

A lakóotthon biztosítja, hogy a kliensek zavartalanul fogadhassanak vendégeket. Olyan légkör kialakításán munkálkodunk, melyben a lakók vendégei jól érzik magukat (a távolabbról érkező vendégeknek szálláslehetőséget biztosítunk, meghívjuk a hozzátartozókat az ünnepi rendezvényekre stb.)

3.

A lakókat támogatjuk individualizálásuk kialakításában (a dolgokat különféle, egyedi úton-módon lehet intézni; a klienseket támogatjuk a hozzájuk tartozó privát terek egyéni kialakításában stb.) A csoportérdekektől eltérő egyéni érdekek megértésre és elfogadásra találnak. A csoporttevékenységek alapvetően a kínálat jelletét öltik és nem mindenki számára kötelezőek.

4.

A lakóotthon vezetősége a szervezeti kereteket olyan rugalmasan alakítja ki, hogy a lakók számára lehetővé váljon a mindennapok lehető legönállóbb, saját döntéseik alapján történő eltöltése (nem előre megadott, hanem közök megállapodások szerint meghatározott étkezési idők; az ételek egyéni elkészítésének és elköltésének lehetősége; nincs mereven rögzített látogatási idő vagy „kapuzárás”; nincs egységes lámpaoltás vagy ébresztő; nincsenek úgynevezett „fürdési napok” és hasonlók. Az autista lakóknál természetesen a biztonság és bejósolhatóság érdekében a strukturáltság és a napirenden előre tervezettség fontos.

5.

A munkatársak támogatják a klienseket külső megjelenésük (ruházat, hajviselet stb.) egyéni kialakításában. Tudatában vannak annak, hogy e vonatkozásban is orientációs funkciót töltenek be a felhasználókkal szemben, s közvetítik feléjük azokat az ismereteket és készségeket, melyek szükségesek a környezet által pozitívnak ítélt külső megjelenés kialakításához.

6.

A munkatársak a lakók életének nevezetes eseményeit, a jeles napokhoz kapcsolódó ünnepeket (születésnapok, névnapok, évfordulók stb.) személyre szabottan és egyéni módon rendezik meg, s biztosítják, hogy a közösség megfelelően számon tartsa ezeket, és tekintettel legyen rájuk.



A lakóotthon teamje minden erejével azon van, hogy a klienseknek megfelelő magánszférát biztosítson, és lehetővé tegye számukra a személyre szabott, individualizált életvezetést. A lakhatást nyújtó szolgáltató, még a potenciális lakótársak be- vagy elköltözésére vonatkozó végleges döntés meghozatala előtt minden esetben lehetővég tesz egy meghatározott idejű próba- időszakot, ami egyik fél számára sem jelent elkötelezettséget, biztosítja viszont, hogy alapvetően nem kényszerülnek összeköltözni olyan személyek, akik alig, vagy egyáltalán nem ismerik egymást. A lakóotthoni team minden olyan információt beszerez ( a szülőktől és egyéb hozzátartozóktól, más szolgáltatások munkatársaitól stb.), ami jelentőséggel bírhat a kliensek be- vagy elköltözését érintő kérdések meghatározásában, s ezek alapján gondosan mérlegelik, hogy a kínálatában szereplő lakóformában kielégíthetők- e a leendő felhasználó lakhatására vonatkozó szükségletei. A be- vagy elköltözésre vonatkozó végleges döntés meghozatala a próbaidős bentlakás után, minden érintett (a potenciális lakó, a leendő lakótársak, az érintett lakó szülei vagy egyéb hozzátartozói, képviselője, a szolgáltatás munkatársai és vezetősége stb.) bevonásával történik. A be- vagy elköltözésre vonatkozó döntés meghozatalánál a szolgáltatás leendő igénybevevőjének és jövendőbeli lakótársainak kívánságai és elképzelései élveznek privilégiumot, míg a döntési folyamatban résztvevő többi személy kizárólag tanácsadói funkciót tölt be. A lakóotthoni team mindent megtesz annak érdekében, hogy alternatív lakhatási lehetőséget kínáljon fel vagy közvetítsen azoknak az igénybevevőknek, akik nem akarnak együtt élni egymással. A be és elköltözéseket amennyire csak lehetséges hosszú távon, a kliensek bevonásával tervezik, hogy ezáltal megóvják őket lakótársaik hirtelen cserélődésétől. A lakóotthon úgy a leendő lakónak, mint azok szüleinek és hozzátartozóinak individuális segítséget biztosít a leválási folyamat támogatására, s ez a segítségnyújtás a bekövetkezés utáni időben is fennmarad. A be- vagy elköltözés után az új lakóformába került klienst támogatják abban, hogy fenntarthassa és tovább ápolhassa a korábbi lakókörnyezetében kialakított különféle kapcsolatait. A lakóotthon működtetője, céltudatosan arra törekszik, hogy leépítse a szolgáltatás szerkezetében fellelhető azon elemeket, amelyek korlátozzák, korlátozhatják a lakók részvételét a lakótársaik kiválasztására vagy az együttélés időtartamára vonatkozó döntések meghozatalában. (A kínálat leszűkítése egy bizonyos életkori vagy fogyatékossági csoportra, és azon gyakorlat, hogy az idősödő felhasználókat a megemelkedett ápolási feladatokra történő hivatkozással, más lakócsoportba vagy más szolgáltató által fenntartott lakóformába „helyezi át”, a lakóhelyek központosított elosztása stb.))



II.14. Az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai-szervezeti információk, szervezeti egységek feladatainak megjelölése, létszáma és szakképzettség szerinti megoszlása

II.14.1.Az intézmény szakmai szervezetére vonatkozó információk

Az intézmény szakmai személyzetének kiválasztása, az ide vonatkozó rendelet képesítési és létszám előírásainak megfelelően, pályázat útján történik. A középfokú végzettségű gondozókat és szociális segítőket elsősorban a Munkaügyi Központ segítségével választjuk ki.

Az intézmény gyakorlati terepet biztosít az egészségügyi, szociológiai gyógypedagógiai és szociális szakiskolai, főiskolai és


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… egyetemi hallgatók számára, a fogyatékkal élők foglalkoztatása területén.

II.14.2. Az intézmény szervezeti egységei, feladatai

Az intézmény szervezeti egységei követik a fejlesztési terv azon célkitűzését, hogy az irányított és segítő tevékenységtől az önálló kivitelezésig eljusson minden ellátott.

•

Heti egy alkalommal megbeszélést tartanak a különböző munkacsoportok a foglalkoztatási tervek megvalósulásáról, kimeneteléről, aktuális problémákról stb.

•

Havi egy alkalommal intézményi szintű értekezés történik a hozzátartozók bevonásával.

•

Félévenkénti tervezett megbeszélések alkalmával a fejlesztési programok vizsgálata, minőségbiztosítás, az egyes egységek átjárhatóságának és az átcsoportosíthatóságának lehetőségeinek vizsgálata folyik.

II.14.3. Szervezeti egységeinek létszáma, és szakképzettség szerinti megoszlása:

1 fő intézményvezető

Szakirányú szakképzettség: ………………………

2 fő szociális segítő

Szakirányú szakképzettség : ……………….……..

2 fő ápoló, gondozó

Szakirányú végzettség: ……………………….


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 1 fő fejlesztő pedagógus


1 fő orvos (heti 4 órában)


II.15. A szociális intézmény törvényes működés alapdokumentumai

- Anyaggazdálkodási, leltár és selejtezési szabályzat - Házirend - Leltározási és iratkezelési szabályzat - Munkaköri leírások - Szakmai Program - SZMSZ - Tűz- és munkavédelmi szabályzat


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… - Vagyonvédelmi szabályzat

III.2.2. Mellékletek 1. számú melléklet a 11/2000. (X. 18.) SZCSM rendelethez

Értesítés felülvizsgálat lefolytatásáról

Tájékoztatom, hogy ..…………………......... (ellátott neve) intézményi elhelyezéséhez kapcsolódóan* – alapvizsgálatára


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… – ellátási felülvizsgálatára – állapotfelmérésére – állapotértékelésére kerül sor.

A felülvizsgálat indoka, célja: ...........……………………………………………………………….. A felülvizsgálat menete, a szükséges teendők leírása: ...........................................…………………………………………………………………………… ...........................................…………………………………………………………………………… A felülvizsgálatot végző személyek: .......……………………………………………………………. A felülvizsgálat időtartama: ..............………………………………………………………………… Egyéb: ....................................……………………………..-………………………………………… A felülvizsgálattal kapcsolatos tájékoztatást tudomásul vettem: ...........................................…………………………………..……………………………………….. ..................……………......... ellátott, törvényes képviselő

Dátum: ....................... .............……………………. intézményvezető

* A megfelelő rész aláhúzandó! 2. számú melléklet a 11/2000. (X. 18.) SZCSM rendelethez

Értesítés felülvizsgálat eredményéről

Tájékoztatom, hogy ...........…………………………………………………………………..... (ellátott) a ..........………………………... (időtartam) alatt végzett felülvizsgálata során a következő megállapítást tette a szakértői bizottság: ........………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………................................ A felülvizsgálatban alkalmazott módszer, annak rövid leírása: ................……………………………………………………………………………………...................... A felülvizsgálat eredményeképpen a bizottság véleménye: .....…………………………………………………………………………………….................................


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… A bizottság által javasolt intézkedések: intézményvezető felé: ...…………………………………………………………………………............. ellátott (törvényes képviselője) felé: ………………………………………………………………………………….........................................

Dátum: ..................

..…………………........... intézményvezető

1. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelethez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez „A” (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelő adatok figyelembevételével töltendő ki.) 1.

Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Születési neve: Anyja neve: Születési helye, időpontja: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Állampolgársága: Bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása: Társadalombiztosítási Azonosító Jele: Tartására köteles személy a) neve: b) lakóhelye: Telefonszáma: Legközelebbi hozzátartozójának (törvényes képviselőjének) a) neve: b) lakóhelye: c) telefonszáma: Az ellátást igénybe vevővel egy háztartásban élő nagykorú személyek száma:

2.

Milyen típusú ellátás igénybevételét kéri 2.1. alapszolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás 2.2. nappali ellátás idősek nappali ellátása fogyatékosok nappali ellátása demens személyek nappali ellátása 2.3. átmeneti ellátás időskorúak gondozóháza fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona hajléktalan személyek átmeneti szállása 2.4. ápolást-gondozást nyújtó intézmény idősek otthona pszichiátriai betegek otthona fogyatékos személyek otthona hajléktalan személyek otthona szenvedélybetegek otthona 2.5. rehabilitációs intézmény pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye 2.6. lakóotthon fogyatékos személyek lakóotthona pszichiátriai betegek lakóotthona szenvedélybetegek lakóotthona 3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételére vonatkozó adatok: 3.1. Étkeztetés milyen időponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: milyen gyakorisággal kéri a szolgáltatás biztosítását: az étkeztetés módja: helyben fogyasztás elvitellel kiszállítással diétás étkeztetés 3.2. Házi segítségnyújtás milyen időponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: milyen gyakorisággal kéri a szolgáltatás biztosítását: milyen típusú segítséget igényel: segítség a napi tevékenységek ellátásában bevásárlás, gyógyszerbeszerzés személyes gondozás egyéb, éspedig ........................ 3.3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele milyen időponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: 3.4. Támogató szolgáltatás igénybevétele milyen időponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: milyen gyakorisággal kéri a szolgáltatás biztosítását: milyen típusú segítséget igényel: szállító szolgáltatás személyi segítő szolgáltatás 3.5. Nappali ellátás milyen időponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: étkeztetést igényel-e: igen (normál diétás ) nem milyen gyakorisággal kéri az étkeztetést: egyéb szolgáltatás igénylése: 3.6. Átmeneti elhelyezés milyen időponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: milyen időtartamra kéri az elhelyezést: milyen okból kéri az elhelyezést:


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 3.7. Ápolást-gondozást nyújtó, rehabilitációs intézmény milyen időtartamra kéri a szolgáltatás biztosítását: határozott (annak ideje) ...................... határozatlan soron kívüli elhelyezést kér-e : ha igen, annak oka: Dátum: Az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) aláírása:

„B” Egészségi állapotra vonatkozó adatok (a háziorvos, kezelőorvos tölti ki) 1.Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás és nappali ellátás igénybevétele esetén (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az 1.1. pontot nem kell kitölteni): 1.1. önellátásra vonatkozó megállapítások: önellátásra képes

részben képes

segítséggel képes

1.2. szenved-e krónikus betegségben:


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 1.3. fogyatékosság típusa (hallássérült, látássérült, mozgássérült, értelmi sérült) és mértéke: 1.4. rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges-e: 1.5. gyógyszerek adagolásának ellenőrzése szükséges: 1.6. szenvedett fertőző betegségben 6 hónapon belül: 1.7. egyéb megjegyzések: 2. Átmeneti elhelyezést, ápolást-gondozást nyújtó, rehabilitációs intézmények, lakóotthon esetén: 2.1. esettörténet (előzmények az egészségi állapotra vonatkozóan): 2.2. teljes diagnózis (részletes felsorolással, BNO kóddal): 2.3. prognózis (várható állapotváltozás): 2.4. ápolási-gondozási igények: 2.5. speciális diétára szorul-e: 2.6. szenvedélybetegségben szenved-e: 2.7. pszichiátriai megbetegedésben szenved-e: 2.8. szenved-e fogyatékosságban (típusa, mértéke): 2.9. gyógyszerszedés gyakorisága, várható időtartama (pl. végleges, időleges stb.), valamint az igénybevétel időpontjában szedett gyógyszerek köre: 2.10. a külön jogszabályban meghatározottak alapján az önellátás mértékének megállapítása: 3. Soron kívüli elhelyezése indokolt: A háziorvos (kezelőorvos) egyéb megjegyzései: Dátum: Orvos aláírása:

P. H.

„C” Jövedelemnyilatkozat A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás, illetve szakosított ellátás esetén: 1. az ellátást igénylő rendszeres (bruttó) havi jövedelme: 1.1. munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz: 1.2. társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem: 1.3. nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű jövedelem: 1.4. önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás: Amennyiben az erre vonatkozó igazolás beszerzését hivatalból kéri, az ellátást folyósító szerv neve és címe: 1.5. egyéb jövedelem: 2.

összes (nettó) havi jövedelem:

3. az Szt. 117. §-ának (4) bekezdése szerinti vagyona van:


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 4.

ha van tartásra kötelezett hozzátartozója, annak adatai: név: lakóhely:

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A térítési díj megállapításához szükséges jövedelmet igazoló bizonylatokat egyidejűleg csatoltam. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. Dátum: Az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) aláírása:

5. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelethez Nyilvántartás a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásra várakozókról, illetve az ellátást igénybevevőkről 1. Név: 2. Leánykori név: 3. Lakóhely: 4. Tartózkodási hely: 5. Állampolgárság: 6. Születési hely, idő: 7. Törvényes képviselő neve, címe: 8. Más hozzátartozó neve, címe: 9. Cselekvőképesség mértéke: 10. Személyi igazolvány száma: 11. TAJ-szám: 12. Közgyógyellátási igazolvány száma: 13. Kérelem beadásának, illetve a beutaló határozat megküldésének időpontja: 14. Soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem benyújtásának, beutaló határozat megküldésének időpontja: 15. Soron kívüli elhelyezés iránti igény elbírálásának időpontja: 16. Az előzetes alapvizsgálat elvégzésének időpontja: 17. Előgondozás I. időpontja: 18. Előgondozás II. időpontja: 19. Értesítés időpontja a férőhely elfoglalásról: 20. Férőhely elfoglalásának időpontja: 21. A felülvizsgálat időpontja: 22. Egyéb, az igénybevétellel kapcsolatos megjegyzés:


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 23. A jogviszony megszűnésének módja, időpontja:

Nyilvántartás

Személyes gondoskodásban részesülő személyről az 1993. évi III törvény alapján

Név: ……………………………………………………………………………….………… Születési hely, idő: …………………………………………………………….….……..….. Anyja neve: ……………………………………………………………………….………… Állampolgársága: …………………………………………………………………………… Személyi azonosító száma: …………….…………………………………………………… TAJ száma: …………………………………………………………………………………. Adóazonosító száma: ……………………………………………………………………….. Állandó lakhelye: …………………………………………….……….………….…………. Tartózkodási helye: …………………………………………………..……………………..

A jogosult tartására köteles személy, gondnok adatai: Név: ………………………………………………………………………………………… Lakcím: ……………………………………………………………………………..….……

Az ellátás igénybevételének időpontja: ………………………………………………….… Az ellátás megszűnésének időpontja: ………………………………………………………

2. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelethez Előgondozási adatlap I.


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 1. Felvétel helye, ideje: 2. Az ellátást igénybe vevő adatai: a) név: b) leánykori név: c) anyja neve: d) lakcím: e) családi helyzete: f) családi állapota: g) iskolai végzettsége: h) foglalkozása:

3. Lakáskörülményre vonatkozó adatok: a) lakás tulajdoni jellege: b) lakókörnyezet minősége: c) lakás állapota:

4. Családi körülményekre vonatkozó adatok: a) legközelebbi hozzátartozói (elérhetőség, cím, telefonszám): b) közös háztartásban élő gondoskodásra szoruló hozzátartozó:

5. Szociális helyzetére vonatkozó adatok: a) részesült-e az igénybevételt megelőző 6 hónapon belül: aa) nappali ellátásban, ab) étkeztetésben, ac) házi segítségnyújtásban, ad) otthonápolásban, ae) családsegítésben, af) pénzbeli vagy természetbeni szociális segélyben, ag) átmeneti otthoni elhelyezésben.

6. Egészségi állapotára vonatkozó gondozói vélemény: a) mozgásképesség: b) érzelmi állapot: c) segédeszköz használata: d) szenzoros funkciók (hallás, látás, szaglás, ízérzés): e) magatartás, kommunikációs készség: f) egyéb megjegyzések:

7. Fogyatékos személyeket ellátó intézmény, pszichiátriai betegeket ellátó intézmény, szenvedélybetegek otthona esetében:


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… a) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll-e: aa) ha igen, gondnok neve, címe: ab) milyen gondnokság (kizáró, korlátozó, ideiglenes, végleges): 8. A háziorvos, kezelőorvos megjegyzései:

9. Az e rendeletben előírt kapcsolatfelvétel ideje, módja: a) a szociális ellátást biztosító személlyel, intézménnyel: b) települési önkormányzattal: c) háziorvossal, kezelőorvossal: d) gyámhivatallal: e) törvényes képviselővel, hozzátartozóval:

10. Az előgondozást végző személy összegző véleménye: a) elhelyezés sürgősségére vonatkozó indok: b) javasolható-e az intézményi felvétel: c) amennyiben nem, ennek oka: d) más szolgáltatás, ellátás kezdeményezése: e) ennek oka: Az előgondozást végző személy neve, aláírása:


Előgondozási adatlap II.

1. Felvétel helye, ideje: 2. Az ellátást igénybe vevő neve, lakcíme: 3. Otthonbakerülés módja a) beutalás: b) soron kívüli elhelyezés: c) áthelyezés: d) intézményvezetői felvétel: 4. Beköltözés módja: segítség szükséges-e: ha igen, milyen típusú: 5. Milyen segítségnyújtást igényel: 6. Az intézménnyel kapcsolatos elvárásai: 7. Elhelyezéssel kapcsolatos kérése:


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 8. Életvitele, jellemző szokásai: 9. Szabadidő eltöltésének módja: 10. Kapcsolatteremtő képessége: 11. Látogatók várható száma, látogatás gyakorisága: 12. Saját ruházattal rendelkezik-e: 13. Milyen tárgyakat kíván magával vinni beköltözéskor: 14. Esetleges eltávozásra vonatkozó igénye: 15. Vallásgyakorlásra vonatkozó igény: 16. Az igénylőnek a beköltözés időpontjára vonatkozó nyilatkozata: 17. Egyéb, a beköltözéssel kapcsolatos megjegyzés:

Az előgondozást végző személy neve, aláírása:

………... Megyei Önkormányzat Idősek Ápoló- Gondozó Otthona Módszertani Intézmény ……………………………………. A megkereső intézmény neve: .............................................................................. címe:............................................................................... Tárgy: elhelyezést igénylő fogyatékos személy előzetes alapvizsgálatának kérése Az 1993. évi III. törvény, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, valamint a 11/2000 (X.18.) SzCsM rendeletben foglalt kötelezettségemnek eleget téve kérem az intézményünkben elhelyezést igénylõ: Neve: ............................................................................................................................................... Anyja neve: ..................................................................................................................................... Születési helye:................................................................................................................................ Születési ideje: .................................................................................................................................. Lakcíme:........................................................................................................................................... Törvényes képviselő (hozzátartozó) neve: ...................................................................................... Lakcíme:........................................................................................................................................... előzetes alapvizsgálatát. A megkereséshez az alábbi iratokat mellékelem: :• kérelem adatlap „B" lapja neurológiai szakvélemény (területileg illetékes). Tájékoztatom, hogy az előgondozás általunk tervezett időpontja: ............................................................................. Az előgondozás I. szakaszának befejező időpontja:...................................................................................................

A vizsgálat elvégzésének helye: - az intézmény székhelyén. - az igénylő lakóhelyén. Kérem, hogy a vizsgálat eredményéről annak elvégzésérõl számított 8 napon belül a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 7. számú melléklete szerinti szakvéleménnyel tájékoztatni szíveskedjék. Kelt:........................................................................................... Tisztelettel: ......................................... intézményvezető


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A szakértői bizottság tagja tölti ki! f-

..............................................................................

(név) szakértői bizottság tagja a fenti vizsgálatot ............év ..................... hó ...... napján elvégeztem, a szakvéleményt továbbítottam. A vizsgálat elvégzésével összefüggésben az alábbi költségtérítésre van igényem: ....................................................................................................................................... ......................................................................................................................................

Gondozási napló Dátum: …….…….. év ………………..…..hó ………………nap S

s

Név

Gondozási tevékenység

Aláírás


Ellenőrizte


MEGÁLLAPODÁS 1.A megállapodást kötő felek Jelen Megállapodás létrejött egyfelől 1.1. Az ellátást nyújtó (a továbbiakban: intézmény) Az intézmény neve: Az intézmény címe: ……………………………………………………………………………. (Képviselőjének neve……………………………., beosztása: ………………….………….. ) Az intézményt fenntartó neve: ………………………………………………………………………………………………… Az intézményt fenntartó címe: ……………………………………………………………………………………………..……. (Képviselőjének neve: ……..………………….. , beosztása: …………………...…………….. Az intézmény a …………… Közigazgatási Hivatal által, _____ év ______ hó ______ napján, ______________ sz. alatt kiadott (állandó vagy ideiglenes) jellegű működési engedéllyel rendelkezik. Az engedélyező hatóság által kiadott – szakmai vizsgálatokon alapuló – igazolás szerint az intézmény tevékenysége megfelel a költségvetési törvényben, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltaknak. másfelől: 1.2 Az ellátást igénybe vevő •

neve: ……………………………………………………………………………….….

•

lánykori neve: …………………………………………………………………….……

•

állampolgársága: ………………………………………………………………..……..

•

születési helye: …………………………… időpontja: ………………………….……

•

anyja neve: …………………………………………………………………………….

•

személyi igazolvány száma: ……………………………………………………………

•

lakcíme: ………………………………………………………………………………..



telefonszáma: …………………………………………………………………………..

•

TAJ száma: …………………………………………………………………………...

•

nyugdíjas törzsszáma: ………………………………………………………………….

1.3.Az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője •

neve: ……………………………………………………………………………………

•

leánykori neve: …………………………………………………………………………

•

anyja neve: ……………………………………………………………………………..

•

születési helye: ……………………………… időpontja: ……………………………..

•


•

lakcíme: ………………………………………………………………………………...

•

telefonszáma: …………………………………………………………………………..

•

egyéb elérhetősége: …………………………………………………………………….

1.4. Az ellátást igénybe vevő legközelebbi hozzátartozója •

neve: ……………………………………………………………………………………

•

leánykori neve: …………………………………………………………………………

•

anyja neve: ……………………………………………………………………………..

•

születési helye: ………………………………. ideje: …………………………………

•


•

lakcíme: ………………………………………………………………………………...

•

telefonszáma: …………………………………………………………………………..

•

egyéb elérhetősége: …………………………………………………………………….

1.5. Az ellátást igénybe vevő tartására, gondozására köteles képes személy(ek) (amennyiben az 1.3./ és az 1.4. / pontban megnevezett személlyel nem azonos) •

neve: ………………………………………………………………………………..

•

rokonsági fok: ………………………………………………………………………

•

leánykori neve: ……………………………………………………………………..

•

anyja neve: ………………………………………………………………………….

•

születési helye: ………………………………. ideje: ……………………………..

•

személyi igazolvány száma: ………………………………………………………..

•

lakcíme: ……………………………………………………………………………

•

telefonszáma: ………………………………………………………………………

•

egyéb elérhetősége: ………………………………………………………………...

között a mai napon, az alábbi feltételek szerint: 2. A megállapodás tárgya 2.1. Az intézmény az ellátást igénybe vevő részére ……………………………………………………… szám alatt személyes gondoskodás körébe tartozó, szakosított szociális ellátást – ápolást, gondozást – nyújt, lakóotthoni ellátás formájában.



2.2. Az intézmény az ellátást igénybe vevő részére …………………… (átlagos minőségű/átlagot jóval meghaladó minőségű) elhelyezési körülményeket biztosít, amelynek megfelelően az ellátást igénybe vevőt az 2.1./ pontban megjelölt ingatlanban lévő, __________ emelet/földszint __________ ajtó alatti, …………….. ágyas szobából és ……………… (előszoba, konyha, fürdőszobából, stb.) álló, ___________ m2 nagyságú, funkciójának megfelelően ………………………………(alapbútorzattal ellátott/ a lakó által bebútorozott) lakrészben helyezi el. Az ellátást igénybe vevő a lakrész ………………………. (kizárólagos/nem kizárólagos) használatára jogosult. Amennyiben nem kizárólagos használatára jogosult, úgy az intézmény (jogosult/ az ellátást igénybe vevő egyetértésével jogosult/nem jogosult) másik személyt is e lakrészben elhelyezni. 2.3. Amennyiben az ellátást igénybe vevő házastársával közösen kerül elhelyezésre a lakrészben, az intézmény (jogosult, nem jogosult) a házastárs elhunyta esetén az ellátást igénybe vevőt másik lakrészbe áthelyezni, valamint (jogosult/nem jogosult) másik személyt is e lakrészben elhelyezni. 2.4. Az intézmény az ellátást 200. év ____________ hó __________ napjától kezdődően 20_______ év ___________ hó ___________ napjáig terjedő határozott vagy határozatlan időtartamra szólóan biztosítja. 2.5. Az intézmény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti teljes körű ellátást biztosít, melynek részletes kifejtését jelen Megállapodás 4./ pontja tartalmazza. 2.6. A felek jelen Megállapodás aláírásának napjától számított ……… napos próbaidőt kötnek ki, mely időtartam alatt a Megállapodást mindkét fél bármikor, indokolás nélkül felmondhatja. A próbaidő tartama alatt az ellátást igénybe vevő kizárólag személyi térítési díjat köteles fizetni az által igénybe vett gondozási napok után. 3.A felek jogai és kötelezettségei 3.1. A felek tájékoztatási kötelezettsége 3.1.1. Az ellátást igénybe vevő és a jelen Megállapodás 1.3./ pontjában megjelölt törvényes képviselője /1.4./ pontjában megjelölt hozzátartozója kijelenti és jelen Megállapodás aláírásával elismeri, hogy az intézménybe való felvételkor – az intézményi életre való megfelelő felkészítés érdekében – az intézmény tájékoztatta őt /jelen Megállapodás 1.3./ pontjában megjelölt törvényes képviselőjét /1.4./ pontjában megjelölt törvényes képviselőjét •

az intézményben biztosított ellátás, szolgáltatások tartalmáról és feltételeiről,

•

az intézmény által vezetett, az ellátást igénybe vevőt érintő nyilvántartásokról,

•

az ellátást igénybe vevő és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről,

•

panaszjoguk gyakorlásának módjáról, valamint az érdekképviseleti fórum működéséről, melynek szervezeti és működési szabályzata egy példánya jelen Megállapodás aláírásával egyidejűleg az ellátást igénybe vevő részére átadásra került,

•

az intézmény belső rendjét és az együttélés szabályait tartalmazó házirendjéről, melynek egy példánya jelen Megállapodás aláírásával egyidejűleg az ellátást igénybe vevő részére átadásra került, egy példánya pedig az ellátást igénybe vevő által aláírva jelen Megállapodás mellékletét képezi,



a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, a mulasztás következményeiről,

•

az ellátást igénybe vevő jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről, így különösen az intézményben működő ellátottjogi képviselő személyéről és elérhetőségéről.

Az ellátást igénybe vevő és a jelen Megállapodás 1.3. / pontjában megjelölt törvényes képviselője 1.4./ pontjában megjelölt hozzátartozója kijelenti, hogy a fenti tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi és egyidejűleg kötelezettséget vállal azok tiszteletben tartására, melyet jelen Megállapodás aláírásával megerősít. 3.1.2. Az ellátást igénybe vevő és a jelen Megállapodás 1.3./ pontjában megjelölt törvényes képviselője /1.4./ pontjában megjelölt hozzátartozója kijelent, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit érintő, valamint az ellátást igénybe vevő /törvényes képviselője / közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. 3.1.3. Az ellátást igénybe vevő kijelenti, hogy •

tudomása szerint nem szenved közösségre veszélyes fertőző vagy pszichiátriai betegségben,

•

haladéktalanul tájékoztatja az intézmény vezetőjét minden olyan körülményről, amely a személyi térítési díj megállapításához szükséges,

•

haladéktalanul tájékoztatja az intézmény vezetőjét minden olyan egyéb körülményről, ami az intézményi jogviszony létesítését, fenntartását, illetve megszüntetését befolyásolhatja, vagy arra más módon kihatással lehet.

3.1.4. Az intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni az ellátást igénybe vevőt, és az általa megjelölt hozzátartozóját a)

az ellátást igénybe vevő állapotáról, annak lényeges változásáról,

b) az egészségügyi intézménybe való beutalásáról, c)

az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről,

d) az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről, e)

díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről.

Az ellátást igénybe vevő által megjelölt hozzátartozó (amennyiben nem azonos jelen Megállapodás 1.4./ pontjában megjelölt személlyel) •

neve: ………………………………………………………………………….

•

címe: …………………………………………………………………………

•

telefonszáma: ………………………………………………………………..

egyéb elérhetősége: ……………………………………………………………………………. 3.1.5./ Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézményi dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének megtartásáról, és az ellátást igénybe vevő személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról.



3.2. A szabad mozgás és a kapcsolattartás joga 3.2.1. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményben belüli és az intézményen kívül szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az ellátást igénybe vevő kijelenti és jelen Megállapodás aláírásával igazolja, hogy az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kapott az intézményen belüli mozgás, valamint az intézményből történő eltávozás és visszatérés – az intézmény házirendjében meghatározott- szabályairól. 3.2.2. Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézmény vezetője a házirendben szabályozott módon rendelkezhet a látogatás rendjéről. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára. A látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel az alábbiakban felsorolt esetekben: ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 3.3 Az érdekképviselet és a panasztétel joga 3.3.1./ Az ellátást igénybe vevő és hozzátartozója panasszal élhet a jelen Megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, így különösen a)

az intézmény vezetőjének, dolgozóinak szakmai, titoktartási, valamint érték- és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése,

b) az ellátást igénybe vevő személyiségi jogainak, kapcsolattartási jogának sérelme, valamint c)

az ellátás körülményeit érintő kifogások esetén.

A panasz kivizsgálása az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik, aki tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézmény vezetője határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat jogorvoslattal. Az intézményben ellátottjogi képviselő működik, aki az ellátást igénybe vevő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő feladatai- különösen – az alábbiak: a)

megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátást igénybe vevőt érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőt érintő jogokról,

b) segíti az ellátás igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátást igénybe vevő között kialakult konfliktus megoldásában, c)

segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek,


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… beadványok megfogalmazásában, d) a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során – írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét. Az ellátottjogi képviselő neve: ………………………………………… címe: ………………………………………… telefonszáma: ………………………………. egyéb elérhetősége: ………………………… Az intézményben érdekképviseleti fórum került megalakításra, amely az ellátást igénybe vevők jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv. Az érdek-képviseleti fórum A) előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátást igénybe vevőkkel, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátást igénybe vevők részére készült tájékoztatókat, B) megtárgyalja az intézményben élők panaszait – ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézmény vezetője felé, C) tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől az ellátást igénybe vevőket érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, D) intézkedés megtételét kezdeményezheti az intézmény fenntartója felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. Az érdekképviseleti fórum működésének feltételeit, eljárásának és választásának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 3.4. Az ellátást igénybevevő nyilatkozata halála esetére 3.4.1./ Az ellátást igénybe vevő kijelenti, hogy van/ nincs írásos végzése. Amennyiben van írásos végintézkedése, úgy annak fellelhetősége: ………………………………………….. 3.4.2./ Az ellátást igénybe vevő kijelenti, hogy eltemettetéséről az intézmény útján / más módon kíván gondoskodni. Amennyiben az intézmény útján kíván gondoskodni, úgy annak fedezetéül a ……………………………………. –nál elhelyezett,………………………….. számú takarékbetét szolgál, melyben halál esetére az intézmény került megjelölésre kedvezményezettként. A temetés helyét és módját illetően az ellátást igénybe vevő a következőket nyilatkozza: ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 4./ Az intézmény szolgáltatásai


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 4.1. Teljes körű ellátás Az intézmény az Szt. 67. § (1) bekezdése szerinti teljes körű ellátást nyújt, amelynek értelmében biztosítja: •

a napi huszonnégy órás szolgálatot,

•

a lakhatást, valamint a folyamatos fűtés- és melegvíz-szolgáltatást, világítást,

•

a napi legalább háromszori étkezést, melyből legalább egy alkalommal meleg ételt,

•

szükség esetén a ruházattal, illetve textíliával való ellátást, amennyiben az ellátást igénybe vevő megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik. A teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat és textília legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt – szükség szerint más lábbelit – továbbá három váltás ágyneműt, a tisztálkodást segítő három váltás textíliát, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket tartalmazza.( A személyes használatra kiadott ruházat és textília az intézmény tulajdonát képezi.)

•

a ruházat, illetve textília tisztítását és javítását a házirendben meghatározott módon,

•

szükség szerint az incontinens betegek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket,

•

az egészségügyi ellátást, melynek keretében gondoskodik az ellátást igénybe vevő egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításról, rendszeres orvosi felügyeletéről, szükség szerinti ápolásáról, valamint szakorvosi ellátásához és a kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról,

•

térítésmentesen

az

intézmény

orvos

által

havonta

összeállított

alapgyógyszerkészlet

gyógyszereit.

Az

alapgyógyszerkészlet aktuális listájának egy példánya jelen Megállapodás aláírásával egyidejűleg az ellátást igénybe vevő részére átadásra került. Az intézmény az alapgyógyszerkészletet, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja, kivéve, ha az adott gyógyszercsoporton belül nincs közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, vagy nincs olyan közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, amely az adott betegség kezeléséhez megfelelő, •

az ellátást igénybe vevő költségén az alapgyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet beszerzését. (A rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet költéségének viselésére az intézmény csak az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 52. § (6) és (8) bekezdéseiben szabályozott esetekben köteles.),

•

a gyógyászati segédeszköz ellátás körében a testtávoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek az ellátást igénybe vevő költségén történő beszerzését.(A testközeli segédeszköz költségeinek viselésére az intézmény csak az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 52.§ (6) bekezdésében szabályozott esetben köteles.)

•

az ellátást igénybe vevő mentálhigiénés ellátását, melynek keretében biztosítja – többek között – -

a személyre szabott bánásmódot,

-

a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést,

-

a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit,

-

a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást,

-

a családi és társadalmi kapcsolatok kulturált és zavartalan fenntartásának személyi és tárgyi feltételeit, így különösen az erre a célra az intézményben megfelelő helyiség biztosításával

-

a hitélet gyakorlásának feltételeit.



A teljes körű ellátás részletes kifejtését a házirend, illetve a lábjegyzetben hivatkozott jogszabályok tartalmazzák. 4.2. Érték- és vagyonmegőrzés 4.2.1./ Az ellátást igénybe vevő jogosult/ korlátozottan jogosult az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgyainak az intézménybe történő bevitelére. Amennyiben az ellátást igénybe vevő személyes tárgyainak bevitele korlátozott, úgy az alábbiakban felsorolt tárgyait viheti be az intézménybe: Darabszám:

Tárgy megnevezése:

……………. db …………………………………………………………………….. ……………..db …………………………………………………………………….. 4.2.2. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az ellátást igénybe vevőnek az intézménybe bevihető és oda bevitt érték- és vagyontárgyainak, személyes tárgyainak megfelelő és – szükség esetén – biztonságos elhelyezéséről és megőrzéséről. Amennyiben az ellátást igénybe vevő vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés szempontjából speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak igénybevételéhez vagy eléréséhez. 4.2.3. Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az intézmény vezetője tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, melynek egy példánya jelen Megállapodás aláírásával egyidejűleg az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője részére átadásra került egy példánya pedig az ellátást igénybe vevő által aláírva jelen Megállapodás mellékletét képezi.

5. Az ellátásért fizetendő térítési díj 5.1. Személyi térítési díj 5.1.1Az ellátást igénybe vevő (rendszeres havi jövedelméből, jelentős összegű készpénz, illetve ingatlan vagyonából), az igénybe vevő tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles és képes személy az intézmény által nyújtott ellátásokért az igénybevétel napjától havonként, a tárgyhónap követő hónap tizedik napjáig térítési díjat köteles fizetni az intézmény elszámolási számlájára. 17 5.1.2.Az intézményi térítési díjat az intézmény fenntartója az egy ellátottra jutó önköltség napi összegének alapul vételével ,de nem szükségszerűen azzal azonos mértékben konkrét összegben, forintra kerekítve állapítja meg , melynek módosítására évente két alkalommal jogosult. Az egy ellátottra jutó önköltség összege jelen megállapodás megkötése időpontjában: ……………….Ft/ hó/fő Az intézményi térítési díj jelen megállapodás megkötése időpontjában: …………Ft/nap, valamint ……………………….Ft/hó.


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 5.1.3.A személyi térítési díjat – mely az intézményi térítési díjjal azonos vagy annál kevesebb összegű – az intézmény vezetője az ellátást igénybe vevő valamint az ellátást igénybevevő tartására, gondozására köteles és képes személy jövedelmi, vagyoni viszonyai és az intézményi térítési díj figyelembe vételével állapítja meg. A személyi térítési díj: -

nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét,

-

nem haladhatja meg ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 80%-át, amennyiben azt az ellátást igénybe vevő kizárólag a rendszeres havi jövedelméből fizeti meg,

-

összegét úgy kell megállapítani, hogy az ellátást igénybevevő részére legalább a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-a, mint költőpénz, visszamaradjon,

-

konkrét összegben, forintra kerekítve kell megállapítani

-

havi összegét a napi személyi térítési díj és a gondozási napok száma alapján kell meghatározni. (ha azonban az ellátást igénybevevő az intézményi ellátást egész hónapban igénybe veszi, a havi térítési díjat az adott hónap naptári napjainak számától függetlenül kell megállapítani.)

5.1.4. A fentiek alapján az intézmény vezetője a fizetendő személyi térítési díjat ……..Ft/nap (……………Ft/30nap) összegben állapítja meg, melynek megfizetése az alábbiak szerint történik A) ………………….Ft/nap (………………Ft/hó) összegű személyi térítési díjból ………………………Ft/nap (………………Ft/30nap) összeget az ellátást igénybevevő fizeti meg a rendszeres havi jövedelméből. ……………………….Ft/nap (……………….Ft/30 nap) összeg terheli az ellátást igénybe vevő jelentős összegű készpénz vagyonát, ……………………..Ft/nap ( …………………Ft/30 nap) összeg terheli az ellátást igénybe vevő tulajdonát képező, jelentős forgalmi értékkel bíró ingatlan(ok)at, melynek a térítési díj összege erejéig az intézmény fenntartója javára az ingatlan – nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog(ok) biztosít(anak), …………………….Ft/nap ( …………………..Ft/30 nap) összeget az ellátást igénybe vevő tartására jogszabály, szerződés, vagy bírósági határozat alapján köteles és képes személy(ek) fizetnek meg az alábbiak szerint: ……………………Ft/nap ( …………………….Ft/30 nap) összeget………………(név) ……………………Ft/nap ( …………………….Ft/30 nap) összeget………………(név) ……………………Ft/nap ( …………………….Ft/30 nap) összeget………………(név) ……………………Ft/nap ( …………………….Ft/30 nap) összeget………………(név) B) Az intézmény térítési díj teljes összegét az ellátást igénybe vevő tartását és gondozását tartási vagy öröklési szerződésben vállaló személy fizeti meg. C) Az ellátást igénybe vevő/más személy kijelenti, hogy nem kívánja a térítési díj megállapításához, valamint felülvizsgálatához szükséges adatokat közölni, egyidejűleg jelen megállapodás aláírásával kötelezettséget vállal az intézmény térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére kötelezettséget vállaló személy Neve:…………………………………………………………………………………………………………


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Leánykori neve:……………………………………………………………………………………………... Anyja neve:………………………………………………………………………………………………….. Születési helye:

ideje

év

hó

nap

Személyi igazolvány száma:………………………………………………………………………………… Lakcíme:…………………………………………………………………………………………………….. 5.1.5. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátást igénybe vevő jövedelme olyan mértékben csökken, hagy a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben nő. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról az intézmény fenntartója rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére az ellátást igénybe vevő nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. 5.2. Távollét esetén fizetendő személyi térítési díj 5.2.1. A távolléti napok naptári éves szinten összesítésre kerülnek. A lakóotthonban elhelyezett személy távolléti idejére személyi térítési díjként a lakhatási költség 50%-át az intézmény visszatéríti. 5.2.2 Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. 5.2.3. Az ellátást igénybe vevő a két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20%-át köteles megfizetni. 5.2.4. Az ellátást igénybe vevő a két hónapot meghaladó távollét idejére a)

egészségügyi intézményben történő kezelésének tartalmára a megállapított személyi térítési díj 40%-át,

b) b) az a) pont alá nem tartozó esetben a megállapított személyi térítési díj 60%-át köteles megfizetni. 5.3. Jogorvoslat a személyi térítési díj megállapításával kapcsolatban 5.3.1. Ha az ellátást igénybe vevő vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díjnak az intézmény vezetője által megállapított összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az annak felülvizsgálatáról és megváltoztatásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. 5.3.2. Ha az ellátást igénybe vevő vagy a térítési díjat megelőző személy a személyi térítési díjnak az intézmény fenntartója által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni. 5.4. A díjfizetés elmulasztása esetén követendő eljárás 5.4.1. Abban a nem kívánt esetben, ha a személyi térítési díj megfizetésére kötelezett személy fizetési kötelezettségének nem


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… tesz eleget, az intézmény vezetője 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telik el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja az intézmény fenntartóját a térítési díjhátralék behajtása vagy behajtatlan hátralék törlése érdekében. A térítési díjhátralék behajtására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános jogszabályairól szóló 2004 évi CXL. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló1990. évi XCI. Törvény szabályainak alkalmazásával kerülhet sor. 5.4.2. A személyi térítési díj és a befolyt térítési díj különbözetét az intézmény vezetője nyilvántartja és az ellátást igénybe vevő halála esetén hagyatéki teherként az eljáró közjegyzőnek bejelenti. 6./ Alapfeladatokat meghaladó szolgáltatás 6.1. Gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz költség 6.1.1./ Az intézmény vezetője a személyi térítési díj megállapításával egyidejűleg értesíti az ellátást igénybe vevő, az intézmény által viselt, illetve átvállalt gyógyszerköltség, valamint gyógyászati segédeszköz költség mértékéről. 6.1.2. /Fentiek alapján jelen megállapodás megkötése időpontjában az intézmény az ellátást igénybevevő alábbi gyógyszereinek, gyógyászati segédeszközeinek költségét viseli, illetve vállalja át:

Gyógyszer, segédeszköz Megnevezés

egységár(Ft)

szükséges mennyiség/hó Összköltség Ft/hó

……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………….. 6.1.3. /A költségek viselésének megállapítása tekintetében tett intézményvezetői intézkedés ellen az ellátást igénybevevő fenntartójához panasszal fordulhat. 7. /Egyszeri hozzájárulás, személyi térítési díj pótlék, eseti térítési díj 7.1. Eseti térítési díj 7.1.1/ Az intézmény által nyújtott olyan szolgáltatásokért, amelyek nem tartoznak az alapfeladatok körébe(például fodrász, kozmetika, pedikűr), valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért (például kirándulás, színház látogatás) eseti térítési díjat kell fizetni. Az intézmény jelen megállapodás megkötése időpontjában az alábbi szolgáltatásokat nyújtja eseti térítési díj ellenében. Szolgáltatás megnevezése:

Fizetendő térítési díj:

………………………………………….. …………………………………Ft/ alkalom


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 7.1.2 / A fent megnevezett szolgáltatásokért fizetendő eseti térítési díj összegének megváltoztatása nem minősül jelen megállapodás módosításának, így arra a szolgáltatást nyújtó egyoldalúan is jogosult. 8. A megállapodás módosítása 8.1./ Jelen megállapodás módosítására csak az intézmény vezetője és az ellátást igénybe vevő /törvényes képviselője közös megegyezése alapján kerülhet sor. 8.2./ Arra az esetre ha a jelen megállapodást érintő jogszabályok módosulnak és ez szükségessé teszi, a felek kijelentik, hogy a megállapodást közös megegyezéssel módosítják a jogszabályi változásoknak megfelelően. 8.3./ Az intézmény vezetője – tekintettel arra, hogy jelen megállapodás megkötésével az intézmény hosszú időre szóló kötelezettséget vállal – kijelenti, hogy előre nem látható, rendkívüli helyzetekben is minden elvárhatót megtesz, hogy az intézmény jelen megállapodásból fakadó kötelezettségeit a lehető legjobban teljesítse. 8.4./ A felek kijelentik, hogy a jelen megállapodásból eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket elsődlegesen tárgyalás útján, egyességre törekedve kívánják rendezni. 9./ Az intézményi jogviszony megszűnése 9.1./ Az intézményi jogviszony megszűnik: a)

az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) az ellátást igénybevevő halálával, c)

határozott idejű intézményi elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható

d) jelen megállapodás felmondásával, a felmondási idő elteltével 9.2./ A jelen megállapodás felmondására az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője vagy az intézmény fenntartója jogosult. 9.3./ Az intézmény fenntartója a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátást igénybe vevő a házi rendet súlyosan megsérti, mely esetben a felmondási idő három hónap. 9.4./ Az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője bármikor indoklás nélkül felmondhatja a megállapodást, mely esetben a felmondási időt a felek figyelemmel a fenntartói érdekekre is – harminc napban határozzák meg. 9.5./ Amennyiben jelen megállapodás felmondásának jogszerűségét az ellátást igénybevevő, törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy, illetőleg az intézmény fenntartója vitatja, kérheti a bíróságot a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz. 9.6./ Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti az ellátást igénybe vevőt illetve törvényes


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… képviselőjét a)

a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, a vagyontárgyak elvételének határidejéről, rendjéről és feltételeiről,

b) az esedékes illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségről, c)

az intézménynek az ellátást igénybevevővel szembeni egyéb kötelezettségről, kárigényéről, azok javasolt rendezési módjáról.

9.7./ Az intézményi jogviszony megszűnésekor a felek elszámolnak egymással, mely kiterjed: a)

az esedékes térítési díjra, illetve személyi térítési díj pótlékra, valamint ezek esetleges hátralékaira,

b) a visszafizetendő egyszeri hozzájárulásra c)

az intézmény tárgyi eszközeiben – szándékosan – okozott károkra, valamint az elszámolási kötelezettséggel átvett eszközökre, ezek esetleges hiányaira,

d) továbbá minden olyan dologra, mely az intézményi jogviszony megszűnéséhez okszerűen kapcsolódik. Nem képezi az elszámolás tárgyát a használatra átvett eszközök, berendezési tárgyak rendeltetés szerű használatával együtt járó amortizációja, a lakrész újrafestésének a rendeltetés szerű használatából adódó szükséges javítása elvégzésének költsége, valamint az intézményi jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó adminisztrációs költség. 10. Befejező rendelkezések 10.1 A felek kijelentik, hogy a jelen megállapodásban feltüntetett valamennyi adat a valóságnak megfelel. 10.2. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv, továbbá a szociális ellátásokra vonatkozó, mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 10.3. Jelen megállapodás ………………..(16) számozott oldalból áll. 10.4.Jelen megállapodás …………db egymással szó szerint megegyező eredeti példányban készült. 10.5. Jelen megállapodást a felek elolvasás és közös értelmezést követően mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írták alá. Dátum:…………………………… ………………………………..

……………………………..

Ellátott

ellátott hozzátartozója

…………………………………… fenntartó képviseletében

………………………. ellátott törvényes képviselője ….………………………… intézményvezető

III.3. Aktualizált jogszabályok gyűjteménye III.3.1. 9/1999 SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről III.3.2. 9/2000 SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról III.3.3. 29/1993 Kormány rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról



III.3.4. 188/1999 Kormány rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről III.3.5. 1/2000 SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről III.3.7. 239/2006 Kormány rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről

III.3.6. 1993/III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról IV. Szociális intézményen belüli foglalkoztatás fejlesztő- felkészítő formája

IV.1. Eljárásrend IV.1.1. Eljárási protokoll: •

Szociális intézmény létrehozása

•

Foglalkoztatni kívánt személyek körének kiválasztása

•

Gondnokoltság esetén szükséges a gondnok írásbeli hozzájárulása, melyet el kell küldeni a módszertani központnak

•

Foglalkoztatni kívánt személyek profiljának felmérése (LANTEGI, PAC, A.A.P.E.P.)

•

Egyéni fejlesztési terv elkészítése, melyet küldeni kell a módszertani központnak

•

Tájékoztató készítése a foglalkoztathatóságról szintén továbbküldés céljából

•

Vizsgálati kérelem benyújtása a területileg illetékes megyei módszertani intézményhez

•

Vizsgálat

•

Vizsgálati eredmények közlése az érintettekkel, döntés a foglalkoztathatóságról

•

Tárgyi feltételek biztosítása az

•

Személyi feltételek biztosítása a 112/2006 Kormány rendelet alapján

•

Biztosítások megkötése

•

Szabályzatok elkészítése

•

Működési engedély iránti kérelem beadása az területileg illetékes Közigazgatási Hivatalba

•


•

Normatíva igény beadása az illatékes Államkincstárba



IV.1.2. Tárgyi feltételek •

A szociális intézményre vonatkozó feltételek vonatkoznak abban az esetben, ha a foglalkoztatás nem telepengedély köteles

•

Amennyiben telepengedély szükséges, akkor a „80/1999. (VI. 11.) Kormány rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről” szóló előírások az irányadóak

•

Figyelembe kell továbbá venni a „3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről” szóló előírásokat

IV.1.3.Személyi feltételek Sorsz. 1. 2.

Munkakör Végzettség 30 fő foglalkoztatottként 1 fő legalább középfokú gazdasági, közgazdasági, kereskedelmi szakirányú foglalkoztatás- koordinátor végzetséggel rendelkezik. legalább középfokú végzettséggel és a foglalkoztatott által végzett munka 15 fő foglalkoztatottként 1 fő jellegének megfelelő szakismerettel rendelkezzen, vagy gyógypedagógiai segítő asszisztensi, gyógyfoglalkoztató szakasszisztensi képzettségű legyen

IV.1.4. Egyéb jó tanácsok, szakirodalom A 112/2006. Kormány rendelet alapján, a szociális szolgáltató működési engedély iránti kérelemhez csatolni kell: •

A foglalkoztató nyilatkozatát arról, hogy a foglalkoztatni kívánt személyek vonatkozásában rendelkezik az Szt. 99/B. §-ának (3) bekezdése szerinti rehabilitációs alkalmassági vizsgálat során kiállított szakvéleménnyel;

•

A külön jogszabály szerinti foglalkoztatási szakmai programot;

•

A szociális intézmény fenntartójának a szociális foglalkoztatáshoz történő hozzájárulását;

•

Ha a külső foglalkoztató természetes személy, a vállalkozói engedély hiteles másolatát

•

Ha a külső foglalkoztató jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát,

•

Ha a külső foglalkoztató társadalmi szervezet, egyházi jogi személy, alapítvány vagy közalapítvány, a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot,

•

Ha a külső foglalkoztató állami fenntartású intézmény vagy más költségvetési szerv, az alapító okirat másolatát;

•

Nyilatkozatot a külön jogszabályban megkövetelt személyi és tárgyi feltételek teljesítéséről;

•

Külső foglalkoztató esetén a foglalkoztatásra irányuló megállapodást;

•

A foglalkoztató nyilatkozatát arról, hogy a foglalkoztatás helyére vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzatot elkészítette;



A külső foglalkoztató, illetve a fenntartó írásbeli hozzájárulását a köztartozással kapcsolatos adóhatósági igazolás beszerzéséhez;

•

A foglalkoztató által megkötött általános felelősségbiztosítást (amely a munkavégzés során harmadik személynek okozott káreseményre vonatkozóan a dologi és a testi épségben bekövetkezett kárra terjed ki);

•

A foglalkoztató által megkötött munkaadói felelősségbiztosítási szerződést (amely a foglalkoztató felelőssége esetén a munkahelyi balesetekre terjed ki).

•

A szociális és gyámhivatal a szociális foglalkoztatás iránti kérelem elbírálásához beszerzi a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes

•

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetének a foglalkoztatás helyszínére vonatkozó közegészségügyi követelmények,

•

Tűzoltó-parancsnokságnak a foglalkoztatás helyszínére vonatkozó tűzvédelmi előírások,

•

Építésügyi hatóságnak a foglalkoztatás helyszínére vonatkozó építéshatósági követelmények teljesítését igazoló szakhatósági állásfoglalását,

•

Adóhatóság igazolását arról, hogy a külső foglalkoztatónak, illetve a fenntartónak lejárt köztartozása nincsen.

•

A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenység esetén a szociális és gyámhivatal beszerzi a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes települési, illetve fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjétől a telepengedélyt.

IV.2. Teljes dokumentum és mintatár IV.2.1.Szakmai program

Szakmai program

Szociális intézmény neve



Szociális intézményen belüli foglalkoztatás fejlesztő- felkészítő formája

Készítette:

Dátum Tartalomjegyzék

I. PREAMBULUM II. A FENNTARTÓ BEMUTATÁSA III. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK IV. A SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁS CÉLJA, FELADATA, FORMÁI V. MŰHELYEK BEMUTATÁSA VI. FEJLESZTŐ PROGRAMOK TEMATIKÁJA VII. A FOGLALKOZTATÓ KAPCSOLATRENDSZERE VIII. ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE IX. TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉGEK X. MUNKAVÁLLALÓK JOGAI ÉS ÉRDEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ÖSSZEFÜGGÉSEI



I. PREAMBULUM

A Foglalkoztatási Szakmai Programunk megalkotását a szociális törvény 1993/III. tv. 99. §-a indukálja, valamint a 3/2006. (V.17.) ICSSZEM rendelet. A 112/2006. (V. 12.) Kormányrendelet szabályozza a szociális foglalkoztatás engedélyezését és a szociális foglalkoztatási támogatást. A kormányrendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) végrehajtását szolgálja. Meghatározza a szociális foglalkoztatási engedéllyel kapcsolatos eljárásokat, a foglalkoztatási támogatás mértékét, igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának módját. E kötelezettségek egyike a Foglalkoztatási Szakmai Program megalkotása. A rendelet magába foglalja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) kormány rendelet, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) kormányrendelet módosítását is, tekintettel arra, hogy szükséges az egyes költségvetési támogatások pontos elhatárolása, a szabályozások közötti összhang megteremtése.

II. A FENNTARTÓ BEMUTATÁSA

Alapítás A ………………..Alapítvány…………... végén jött létre. Fő célja az értelmi sérültek, ……………, ……………….., autisták és halmozottan fogyatékosok életének segítése. A ………………… Alapítvány olyan peremhelyzetű sérült emberek oktatását, nevelését, társadalmi integrációját támogatja, akik helyzetükből, önerőből képtelenek kikerülni, így külső segítségre szorulnak. A célcsoportot elsősorban értelmileg és halmozottan akadályozott fiatalok képezik, akik tartós „szimbiotikus” támogatást igényelnek. A szervezet eddigi tevékenységeinek fő ismérve az ellátott sérültek életviteli minőségében való változási törekvés.

Telephelyek Az alapítvány …………., ….db. helyszínen fejti ki tevékenységét:



1. telephely: …………………………… …………………………… …………………………… működik itt

2. telephely: …………………………… …………………………… működik itt

3. telephely …………………………… …………………………….működik itt

A …………. Alapítvány főbb programjai, tevékenységei

-

……

-

……

-

……

-

……

-

……

-

……

-

……

-

……

-

……

-

……

Szociális intézmény Működési engedély száma: ………………………


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… (minta: Az alapítvány 2006. november első napjával beindította a napközi- otthonát melyben akkor még csak egy önálló intézmény működött napközbeni ellátást nyújtva. 2006. december 29-én lakóotthon működtetésére is megkaptuk az engedélyt, ettől kezdve a két ellátási forma integrált formában működik a Sztv. 85/C. § (1) d. pontja alapján. A két tagintézmény:

-

Napközi otthon alapellátás- 2006. november 1.-től indítottunk - 40 fő értelmileg-, halmozottan sérült és autista fiatal részére. Ellátási terület: …… Megye. (Indok: Támogató szolgálataink több kistérségben is szolgáltatnak, így a napközi- otthon elérhetőségét szélesebb körben tudjuk biztosítani.)

-

Lakóotthon szakellátás- 12 fő befogadására alkalmas, ahol szintén értelmi sérült és autista fiatalokat látunk el. Ellátási terület Magyar Köztársaság. (Indok: Majorság Hálózatunk alapelve a partnerek lakóotthonai közötti átjárhatóság esetleges biztosítása, mely csak országos hatókörű működési engedély alapján lehetséges.))

Épület bemutatása

(minta: A valamikori volt iskola épületét ……………. Megyei Jogú Város Közgyűlése fogyatékos személyek ellátási intézményének kialakítása céljából bocsátotta térítésmentesen az alapítvány rendelkezésére. Az intézményi udvar és a kert meglehetősen nagy, valamint aszfaltos sportpályával is rendelkezik. Mindezek ideális feltételeket biztosítanak az …………….. intézmény működtetéséhez. Maga az épület ………. m2, és szakmai szempontból 3 részre oszlik:

-

Lakóotthon: lakószobák, nappali-TV szoba, fogadószoba –ügyelő, vizes blokkok, mosóhelység, alap felszereltségű konyha

-

Közös rész: étkező, melegítőkonyha, orvosi szoba, iroda, udvar, sportpálya

-

Napközi otthon: közösségi terem, foglalkoztató műhelyek, pihenőszoba, öltöző, vizes blokkok

Akadálymentesítés:

Az intézmény az OTÉK- nak megfelelően akadálymentesített:

-

a fő bejárat 5% dőlésszög alatti rámpán is megközelíthető


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… -

az épületben található ….. db. akadálymentes mosdó és …. db. akadálymentes zuhanyzó, melyek segélyhívóval vannak ellátva.

-

a közlekedők padlózati burkolatában színes vezetősáv van kialakítva

-

a vizesblokkok padlózata és fala között színbéli eltérés van

III. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A szakmai program célja (minta: A szakmai program célja, hogy meghatározza a vonatkozó jogszabályok és egyedi sajátosságok alapján a szociális intézmény feladatainak ellátására vonatkozó programtervét, ennek érdekében megállapítsa: -

a szociális foglalkoztatás célját, feladatait, formáit

-

a szociális foglalkoztatás szakmai tartalmát, módját

-

a szociális foglalkoztatás személyi feltételei- a munkahelyi körülmények javítására vonatkozó terveket

-

a foglalkoztatás eredményességének elősegítése érdekében kitűzött feladatokat

-

az intézményben élő munkavállalók jogai és érdekei védelmével összefüggő tervezett intézkedéseket

Szakmai program hatálya A szakmai program 200…….. ……-én lép hatályba. A szakmai programot a szakmai program egyes elemeinek megváltozása, módosulása esetén módosítani kell. A szakmai program személyi hatálya kiterjed, mind az intézményre, mind a munkavállalókra, mind az intézményi gondoskodásban részesültre. A szakmai program a munkavállalók közül az intézménnyel intézményi jogviszonyban lévő, megváltozott munkaképességű személyekre terjed ki. A szakmai program nyilvánossága A szakmai programot nyilvánosságra kell hozni, ennek érdekében kifüggesztjük mindhárom telephelyünkön, továbbá közzé tesszük internetes honlapunkon is. A szakmai program módosításakor a nyilvánosságra hozatalról ismételten gondoskodunk.)

IV. A SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁS CÉLJA, FELADATA, FORMÁI A szociális foglalkozatás célja (minta: A szociális foglalkoztatás Szt. 99/B §-nak (1) bekezdésében foglaltak szerinti szociális intézményen belüli foglalkoztatás. E foglalkoztatás nem terjed ki a munkaterápiára és a 14/2005 (IX.2.) FMM rendelet alapján történő


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… rehabilitációs foglalkoztatásra. A szociális foglalkoztatás célja, hogy: -

A foglalkoztató meghatározott személyi és tárgyi feltételek mellett biztosítsa az egészségkárosodással, fogyatékkal élő személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben való foglalkoztatását.

-

Tevékenységével elősegítse a fogyatékos emberek képességeivel elérhető legmagasabb szintű intézményi foglalkoztatás megvalósítását.

-

A foglalkoztatás célja tehát az intézményi ellátásban lévő, megváltozott munkaképességű munka vállalók számára: -

A munka-rehabilitációs foglalkoztatás.

-

A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás biztosítása.

A társadalmunkban élő legtöbb felnőtt ember szemében a kereső tevékenységként végzett munka központi, az egész életvezetést meghatározó érték. A legtöbb megváltozott munkaképességű, értelmi fogyatékos és autista ember szintén élete egyik központi kategóriáját látja a munkában, és ennek megfelelően azonosul vele. Megváltozott munkaképességű, értelmi fogyatékos és autista emberek társadalmi rehabilitációjának kiemelt célja ként kell kezelni, hogy a lehető legszínvonalasabb képzésben és fejlesztésben, valamint munkatevékenységük szakmai kísérésén keresztül a lehető legszélesebb szakmai perspektívákat nyissuk meg előttük, ezáltal biztosítva számukra a munkavégzés jelentette társadalmi participációt. Intézményünk ezen célok megvalósítása érdekében tevékenykedik. Hosszú távú célunk, hogy a sérült fiatalokat idővel a „szabad” munkaerőpiacba tudjuk integrálni. Az intézményi foglalkoztatás e folyamat alappillére. Innen kikerülve akkreditált foglalkoztatás keretén belül tudjuk biztosítani a munkavégzést, mely a munkavállalói dimenzió egyik védettebb színtere. A folyamata azonban még nem ér véget, hiszen a Támogatott Foglalkoztatási program biztosítja az integrált munkaerőpiacra történő bekerülést. Rendszerünket úgy dolgoztuk ki, hogy az a munkavállaló érdekeit maximálisan szolgálja, éppen ezért lehetőséget biztosítunk (pl. állapotromlás esetén) még innen is a visszatérésre, akár az intézményi foglalkoztatásba is.)

Intézményi

Akkreditáció

foglalkoztatás

Támogatott foglalkoztatás

A szociális foglalkoztatás feladatai, formái A szociális foglalkoztatás: az Szt 99/B § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatás, melynek formái: Munka-rehabilitáció és a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás A Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás: -

célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése a védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerő piacon történő önálló munkavégzésre

-

A munkavégzés törvényi feltétele, hogy legfeljebb egy évre kötött munkaszerződés alapján határozott idejű munkaviszony keretében valósuljon meg

-

Az intézményi jogviszony megszűnése esetén a fejlesztő-foglalkoztatásra irányuló jogviszony is megszűnik


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás alanyára vonatkozó speciális szabályok: 1.

A 16. életévet betöltött személy foglalkoztatható

2.

A foglalkoztatás időtartama, nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát

3.

Munkaidő keret nem alkalmazható

4.

Ha a munkavállaló napi munkaideje meghaladja a 4 és ½ órát, akkor részére legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani

5.

A munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli és több műszakos munkavégzésre, ügyeletre, készenlétre nem vehető igénybe

6.

Kiküldetésre, kirendelésre, munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók

Célunk, hogy minden fiatalt fejlesztő-felkészítő foglalkoztatási formában alkalmazzunk. Összesen

…………. fő

V. MŰHELYEK BEMUTATÁSA

A szociális intézményben végzett tevékenységek (minta: Az ajándék és dísztárgy készítést választottuk profilunknak. Az intézményben 4 műhelyben

kívánjuk megoldani a

foglalkoztatást. Ebből három az épületen belül, és egy pedig az udvaron található. 1. műhely A papírból készülő dísztárgyak műhelye ……. fő befogadására alkalmas. A dísztárgyak elkészítésének több módszere is van. A tárgyak előállítása során a fiatalok képességüknek megfelelő munkafolyamatokat végeznek, ezáltal kiegészítve egymást. Egy dísztárgy, ajándéktárgy elkészítése mindig többlépcsős folyamat (Például, ha papírmerítéssel készítenek ajándékot, akkor egyikük a papírt darabolja apró részekre, másvalaki pedig össze turmixolja vízzel, a harmadik pedig a szárítását végzi, stb), így minden ellátott hozzájárul a produktum elkészítéséhez. Papíralapú ajándék tárgyak készítése

……..fő

Biztosított eszközök: …. db szék; ….. db asztal; …… db polc; íróasztal; turmixgép; …. polcos, hűtőrácsos szárító szekrény; szüretelő kád; kis (…db) és nagy papírmerítő keret (….db), tejes láda; vödör; vonalzók; ragasztók; tapétavágók; gumikesztyűk; teaszűrők; lavórok; ecsetek; linóleum vágó készlet; tálcák; 2. műhely A textil alapanyagból készülő tárgyak műhelyében, többféle technikával készítenek ajándéktárgyakat. Legyen az szövés, csomózás, varrás vagy akár ragasztás. Itt két csoportra oszlik a foglalkoztatottak köre: az egyik csoport, szövéses csomózásos technikákkal készít lábtörlőket. A másik csoport, pedig egyéb textil alapú ajándéktárgyat készít. Például tűpárnát varrnak, vagy kistáskát. …. fő foglalkoztatását tervezzük


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… lábtörlő készítés

……fő

egyéb textil alapú ajándéktárgy

…….fő

Biztosított eszközök: szövő ráma ….db; asztal ….db; szék ….db; szekrény ….db; fonal; cérna; tű; ragasztó; olló; textiliák 3. műhely A harmadik műhely, szintén két csoport számára ad helyet. Itt, ünnepkörökhöz kapcsolódó díszeket és ajándékokat készítenek a fiatalok. Termésekből, gyöngyből, bőrből, textilből, viaszból és gipszből. (karácsonyfa díszek, képkeretek, gyertyák, stb). A másik csoport pedig egyéb dekorációs jellegű tárgyat készít (asztali és fali díszek, papír zsebkendő tartót, papírdobozokat, iratgyűjtőket, stb) …..fő foglalkoztatását tervezzük. ünnepkörökhöz köthető dísztárgyak készítése

……..fő

egyéb dekorációs jellegű tárgyak, asztali, fali díszek készítése

……..fő

Biztosított eszközök: Vasaló …db; széles fazék; fóliahegesztő; spirálozó; kézi vágólap /kicsi és nagy/; asztal ….db; polc; linógép; varrógép asztal; szék …..db; pamut; cérna; olló; gyöngy; kiöntő forma; paraffin; viasz; gyöngy; drót; gipsz;

4. műhely A negyedik műhely az udvaron található, amit a munka jellege is igényel. Fából, fa hulladékból készítenek ajándéktárgyakat, madárlakot, madáretetőt, és egyéb fa alapú díszeket, valamint előkészítő tevékenységet végeznek a többi csoport számára. …………. fő munkáltatását tervezzük. fából, és fahulladékból készített tárgyak

……fő

Biztosított eszközök: drótháló fonó készlet; …db. asztal ; munkapad; tűzhely; szék ….db; talicska….db; nem elektromos kézi fűrész; kalapács; szög; fúró; fogó; satu; csiszolóvászon; reszelő; satu;

Az ellátottak foglalkoztatása során lehetetlen figyelmen kívül hagyni az egyéni specifikusságokat, éppen ezért úgy alakítjuk ki a munkaidőt, hogy az a legkedvezőbb legyen a foglalkoztatottak számára. Ennek tükrében az alábbi munkarendben tervezzük a foglalkoztatást: I.

munkaidő egység

08:30-tól

12:30-ig

II.

munkaidő egység

13:15-től

14:15-ig

III.

munkaidő egység

14:15-től

15:15-ig)

Személyi feltételek (minta: 1 fő intézményvezető Napközi otthon: 2 fő terápiás munkatárs


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 5 fő gondozó Lakóotthon: 1 fő fejlesztő pedagógus 2 fő szociális segítő 2 fő gondozó 1 fő orvos

)

Munkahelyi körülmények, tárgyi feltételek 3/2002. (II. 8.) SZCSM– EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről jogszabály vonatkozik ide.

A fejlesztő felkészítő foglalkoztatási forma az ……………….alapítvány telephelyén, a ……………….. műhelyeiben …………………. valósul meg. Az intézmények akadálymentesítése, a rendeletben előírtak szerint megtörtént. Minden egyes műhelyre külön munka és balesetvédelmi szabályzat készült, a fiatalok személyre szabott, egyéni fejlettségüknek és sajátosságaiknak megfelelő tűz és balesetvédelmi oktatásban részesültek, a számukra legérthetőbb módon. A fiatalok szállítása az Alapítványunk Támogató szolgálatai, együttműködésével valósul meg.

Munkahelyi körülmények, tárgyi feltételek javítása érdekében a foglalkoztató tervezett lépései A munkakörülmények évenkénti rendszeres vizsgálata abból a szempontból, hogy mennyire felelnek meg a megváltozott munkaképességű, fogyatékos, autista foglalkoztatottak speciális igényeinek a felülvizsgálatról jegyzőkönyv készül, melynek alapján a foglalkoztató intézkedési tervet készít a következő évre vonatkozó munkakörülmény javító intézkedésekről. A munkakörülmények munkahelyen való optimalizálása érdekében a foglalkoztató évenként vizsgálja a megváltozott munkaképességű, autista és fogyatékos munkavállalók által használt felszereléseknek, munkagépeknek a foglalkoztatottak munkaképesség-mértékéhez való viszonyát, az eszközök, kezelhetőségét.) VI. FEJLESZTŐ PROGRAMOK TEMATIKÁJA (minta: Adaptált JOBWARDS program A tanulási nehézségekkel élő emberek munkahelyi integrációja egy nagyon komplex és differenciált feladat. Azt, hogy egy konkrét esetben sikerül-e, és milyen szinten sikerül elérni a célt, számos tényező befolyásolja. Elsőként, és mindenek


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… előtt meg kell említeni a szociostrukturális keretfeltételeket, melyek alapvetően meghatározzák, hogy az egyén munkához való joga mennyiben válhat tényleges valósággá. A tanulási nehézségekkel élők szakképzésben és kereső tevékenységben való részvételének ezen általános feltételei mellett azonban fontos szerepet játszanak az individuális feltételek, valamint a munkahely és a vállalati környezet kialakításának kérdései is. A Jobwards moduljainak és tanulási segédanyagainak középpontjában az individuum, és a kulcskompetenciák („soft skills „) célzott fejlesztése áll. Mivel a gyakorlati tapasztalatok szerint a szakmai ismeretek és kompetenciák önmagában való közvetítése egyáltalán nem jelent garanciát arra nézve, hogy az elsajátított ismereteket a munkahelyi gyakorlatban is sikerül hasznosítani, sok-sok példa segítségével célzottan foglalkozunk a megtanult ismeretek mindennapi hasznosításának és munkahelyi transzferének kérdésével. Egyes modulokban ezen kívül a közvetlen munkahelyi segítségnyújtás témakörét is tárgyaljuk. Mivel az egyéni munkahelyi segítségnyújtást és támogatást a kulcskompetenciák közvetítésének tekintetében a tanulócsoportok része nyújtott kínálat elengedhetetlen kiegészítő részének tekintjük, azokban a modulokban, amelyek a „munkahelyi szituáció” szemszögéből összeállított tevékenységeket tartalmaznak, speciális támogatási kínálatot is bemutatunk a munkahelyi megvalósítás megkönnyítésének érdekében. Itt kell hangsúlyozni, hogy a megváltozott munkaképességű emberek munkahelyi integrációjának folyamatában a célzott egyéni támogatás nem pótolja a megfelelő társadalmi keretfeltételeket. Épp ellenkezőleg: ilyen értelemben az individuális kompetenciák fejlesztését fontos, de mindazonáltal csak kiegészítő eszköznek tekintjük ahhoz, hogy a tanulási nehézségekkel élők munkahelyi integrációja könnyebben mehessen végbe, vagy egyáltalán lehetséges legyen. A Jobwards alapvető célkitűzése a munkahelyi integráció elősegítése, valamint a személyiségfejlődés célzott támogatása aktivizáló képzési kínálatok segítségével a munkahelyen, vagy a munkahellyel párhuzamosan működő tanulócsoportban. A Jobwards egy tanulási nehézségekkel élő emberek számára készült segédanyag, amely nagyrészt pedagógiai, kommunikatív és játékosan előkészített eszközökkel dolgozik. Középpontjában a célcsoport célzott foglalkoztatása áll, a munkahelyi integráció folyamatában (nagy valószínűséggel) felmerülő válogatott témák és elvárások figyelembevételével. A munkahelyi hétköznapok kihívásainak leküzdéséhez szükséges kompetenciák képezik azt a kiindulópontot és egyben célhorizontot, amellyel az egyes képzési kínálatok közvetlen kapcsolatba hozhatók. Célunk egyrészt, hogy csoportalapú tanulási folyamatok illetve asszisztencia jellegű, munkahelyi vezetési helyzetek keretében differenciált szemléleti és értelmezési, valamint praktikus begyakorlási lehetőségeket kínáljunk. Ezen túlmutatóan képzési kínálatunk célcsoportját aktívan szeretnénk bevonni a tanulási eredmények célzott, valós munkahelyi környezetben történő megvalósításába. Mindig lehetőséget kell találni arra, hogy a Jobwards pedagógiai folyamatának anyagát összhangba hozzuk a résztvevők konkrét igényeivel, és azoknak megfelelően állítsuk össze. A tanegységek tervezésének valamint a tananyagok, és módszerek meghatározásának mindig biztosítania kell, hogy -a résztvevők aktívan feldolgozzák az aktuális témákat, és maguk is képesek legyenek megítélni, hogy azok értelmezhetőek-e az ő munkahelyi integrációjuk tekintetében. -lehetővé váljon a kidolgozott tartalmak és módszerek munkahelyi gyakorlatba való célzott átültetése. -a tanegységek reflexív alaporientációja mindig magában hordozza a tartalomra, módszertanra,


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… eredményre és a feldolgozás szociális légkörére vonatkozó közvetlen visszajelzések lehetőségét. A modulok felépítése: Az összeállított modulok és a hozzájuk tartozó segédanyagokat öt témakörbe soroltuk (A-E), ezeket azonban nem szigorúan egymásra épülő tanmenetenként kell értelmezni. A kialakított sorrend ebben az értelemben még csak a használat során betartandó kötelező időrendi tagolást sem jelent. A modulokban ugyan sok tekintetben találhatunk egymásra hivatkozásokat, ezek az utalások azonban mindig kölcsönös jellegűek. Témakörök: A: Felnőttként a munka világában B: Munkavállalói jogok és kötelességek C: Kommunikációs kompetenciák D: Szociális kompetenciák E: Információs technológiák használata A: Felnőttként a munka világában Ez a témakör olyan modulokat tartalmaz, amelyekben közös vonásként jelentkezik a munka világában betöltött felnőtt szerep különös jelentősége. A modulok tárgyalják, hogy mi vár a résztvevőkre a munkahelyi környezetben, és azt is, hogy a munkahelyen milyen elvárásoknak kell megfelelniük. A munka világának különböző szempontból való feldolgozása egyrészt lehetőséget kínál a résztvevőknek a saját munkavállalói szereppel kapcsolatos vágyak és elképzelések végiggondolására, másrészt megpróbálja őket fogékonnyá tenni a munkahelyi környezet, a munkatársak és a felettesek által támasztott követelményekkel szemben, például külső megjelenésük vagy a hierarchikus munkahelyi struktúrákkal való együttélés és beilleszkedés vonatkozásában. B: Munkavállalói jogok és kötelességek Míg az A, témakör moduljai inkább a kereső tevékenység általános szociális vonatkozásaira koncentrálnak, a B, témakör tanegységeiben a munkahelyi mindennapok pragmatikusabb jogi és szervezeti kérdései kerültek a középpontba. Foglalkozunk például a munkaszerződésekkel, de a kötelességszegések lehetséges következményeivel. Ebben a témakörben kapnak tájékoztatást a részvevők arról is, hogyan viselkedjenek bizonyos helyzetekben, például baleset vagy betegség esetén. Kiemelt hangsúlyt fektettünk a résztvevők ilyen szituációkban fennálló, egészen konkrét felelősségének bemutatására, mint pl. a pontos munkába érkezéssel, vagy a betegség munkahelyi bejelentésével kapcsolatos elvárásokra. A világosan megfogalmazott, minden munkahelyen érvényes szabályok mellett minden vállalatnál léteznek a vállalati kultúra különböző „ megélt”, egyedi vonásai. A résztvevők figyelmét ezekre a területekre is rá kell irányítani, hogy felmérhessék saját szerepüket és cselekvési lehetőségeiket.

C: Kommunikációs kompetenciák Ez a témakör az A, és B, témakörnél részletesebben és célzottabban tárgyalja a konkrét kommunikációs kompetenciákat. Egyrészt itt is nagyon gyakorlatias témákkal foglalkozunk, mint pl. a telefonhasználat, másrészt azonban általánosabb kérdésköröket, is feldolgozunk, mint pl. a megfelelő munkahelyi és


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… magánéleti kommunikáció közötti különbségtétel, vagy a hivatalokkal folytatott kommunikáció. A modulok a szaknyelvek, a felvételi beszélgetések, valamint az írásbeli kommunikáció, pl. felvételi űrlap kitöltésének témáit éppúgy megvitatják, mint pl. a nonverbális kommunikáció, illetve az informális üzenetek kapcsán felmerülő, mélyebb összefüggésekkel foglalkozó kérdésfelvetéseket, melyek a munkahelyi keretek között is felbukkannak. A témakörben ezen kívül feldolgozunk egészen konkrét kérdésfelvetéseket is, mint pl. az információk munkahelyi továbbításának szükséges és lehetséges módját, vagy szükség esetén a munkahelyi segítség megszervezését.

Szociális kompetenciák A munkahelyi integráció során ügyfeleink egy olyan szociális kapcsolatrendszer részévé válnak, amely különleges kihívásokkal szembesíti őket. Alapvető elvárás a bonyolult helyzetek, komplex összefüggések értelmezésének képessége, illetve mások és saját magunk ezen helyzetekben betöltött szerepének megértése. Meglehet, ez sok esetben szinte magától értetődőnek tűnik, de azonnal megváltozik a kép, ha a munkahelyen ellentmondások, netán konfliktusok jelentkeznek. Ilyenkor hirtelen minden érintett személy esetében megnő a szociális kompetenciák jelentősége. A témakörben kifejezett modulok ezért olyan, a munkahelyi hétköznapokból vett példákat mutatnak be, pl. munkatársak és vezetők részéről megnyilvánuló kritika, betanítási és vezetett helyzetek, melyek mindennapos új kihívást jelentenek a munkahelyen. A különböző témák feldolgozásával lényegében az a célunk, hogy az érintetteknek lehetőséget biztosítsunk az ilyen helyzetek és kihívásaik játékos környezetben való megtapasztalására, és a megfelelő cselekvési stratégiák kialakítására. A stressz és a megfélemlítés témakörét éppúgy érintjük, mint a munkatársakkal vagy ügyfelekkel fellépő konfliktusok kezelését.

E: Információs technológiák használata A munkahelyi számítógép-használat alapvető ismeretei. Az utolsó témakörben a számítógép egyszerű használatához kínálunk oktatási példákat és segédanyagokat. Az anyagok a tanulási nehézségekkel élő emberek szükségletei szerinti adaptációjáról szólnak. A továbbiakban célzottan olyan alapvető kérdésekkel foglalkozunk, mint a számítógépes alapfogalmak ismerete – például a számítógép részeinek helyes megnevezése – valamint a szövegszerkesztő programok és az Internet egészen konkrét használata. A számítógép használata olyan kultúrtechnikává fejlődött, amely meghatározó, döntő szereppel bír a munkahelyi integráció tekintetében. Ezt felismerve a Jobwards fontosnak tartja, hogy ezt a tudást kulcskompetenciaként, azaz mint a tanulási nehézségekkel élő emberek munkahelyi beilleszkedésének egyik individuális kulcsát szemlélje.



A foglalkoztató további feladata, hogy -

Vezetési, tervezési, működtetési feladatait úgy végezze, hogy annak során a megváltozott munkaképességű, autista és fogyatékos foglalkoztatottak sajátosságait figyelembe vegye

-

Mérje és értékelje ezeket a sajátosságokat, speciális szükségleteket

-

Rendszeres egyeztetés a foglalkoztatással összefüggő lépésekről a foglalkoztatottal és hozzátartozójával, képviselőjével

-

Individuális kísérésben részesítse a foglalkoztatottakat pályafutásuk átmeneti szakaszaiban (munkába állás, munkahelyváltás, nyugdíjba menetel)

Erre a mérésre intézményünkben a külföldön már elismert és széles körben alkalmazott LANTEGI BATUAK – módszert használjuk, mely hasznos eszköze a munkahely megfelelő személyre szabottságának mérésére, és az értelmi fogyatékos, a megváltozott munkaképességű, és az autista emberek számára leginkább alkalmas munkakörök, munkafolyamatok felkutatására. A szakmai feladatok teljesítése érdekében: Megteremti a fogyatékos személyek foglalkoztatásának a törvényben megfogalmazott feltételeit és gondoskodik azok folyamatos biztosításáról Gondoskodik arról, hogy személyre szólóan történjen a munkavállalók rehabilitációja, ennek érdekében elkészüljenek a személyi foglalkoztatási tervek. LANTEGI BATUAK módszer: Figyelemmel kíséri azt, hogy a szakmai program, valamint a személyi foglalkoztatási tervek évente értékelésre, szükség esetén módosításra kerüljenek. Ennek érdekében mérni kell: -

A megváltozott munkaképességű, értelmi fogyatékos, autista foglalkoztatottak nyitó, záró, valamint átlaglétszámát

-

A megváltozott munkaképességű, értelmi fogyatékos, autista foglalkoztatottak arányát, (szintén nyitó, záró, valamint átlaglétszám tekintetében),

-

A megváltozott munkaképességű, értelmi fogyatékos, autista foglalkoztatottak egy munkahelyen beosztásban töltött idejét években

-

A megváltozott munkaképességű, értelmi fogyatékos, autista foglalkoztatottak közül hányan lépte előre szakmailag

-

A megváltozott munkaképességű, értelmi fogyatékos, autista foglalkoztatottak közül hányan dolgoznak képzettségüknek, végzettségüknek megfelelő munkahelyen

-

A megváltozott munkaképességű, értelmi fogyatékos, autista foglalkoztatottak körében a fluktuációt

-

A megváltozott munkaképességű, értelmi fogyatékos, autista foglalkoztatottak fluktuációját a nem megváltozott munkaképességű vagy nem értelmi fogyatékos, illetve nem autista foglalkoztatottak


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… fluktuációjához képest Értékelni kell továbbá, az évenként mért mutatószámok egymáshoz való viszonyát, hangsúlyt fektetve az összefüggésekre, lehetőséget biztosítva az adatok alapján indokoltnak tartott korrekciók elvégzésére. Ez viszont összetett folyamat kell, hogy legyen. Lehetőséget kell biztosítani az érintett (foglalkoztatott) csoport vélemény nyilvánítására is fórumok és egyéb kommunikációs eszközök folyamatos megszervezésével.) VII. A FOGLALKOZTATÓ KAPCSOLATRENDSZERE (minta: Általánossá kell válnia, hogy a szolgáltató rendszeresen és folyamatosan bevonja a felhasználókat és azok hozzátartozóit, az intézményi foglalkoztatást nyújtó intézményrendszer szervezetfejlesztési, folyamatának tervezési, kivitelezési és ellenőrzési fázisaiba, az ezekhez tartozó valamennyi intézkedésbe. E formális közreműködést nem morális okokból kell biztosítani, hanem azért mert mindez szükségszerűen következik abból a tényállásból, miszerint a foglalkoztatottak és azok hozzátartozói, nem egyszerűen alanyai, hanem mindig társ alkotói is az adott foglalkoztatásnak. A foglalkoztató további feladata, hogy kapcsolatot tartson a fogyatékos alkalmazottak foglalkoztatásában közreműködő azt elősegítő egyéb szervekkel is, különösen: -……………. -……………. -…………… -…………… -……………) VIII. ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE (minta: A termékek előállításához szükséges alapanyagokat az intézmény biztosítja, ugyancsak az intézmény gondoskodik az elkészült termékek értékesítéséről is. Eddigi kapcsolatait felhasználva a városon belüli és városon kívüli vállalkozók és vállalatok (pl: ……. Rt,) számára értékesíti az ajándék és dísztárgyakat. A hálózati együttműködés keretében más civil fenntartású üzlettel rendelkező társaságokkal állunk kapcsolatban, ennek során együtt dolgozunk a közös marketingen és értékesítésen.)

IX. TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉGEK (minta: A felnőtt korú értelmi fogyatékosok képzését sokhelyütt még mindig a szabadidő-kihasználás részének tekintik. Miközben az általános felnőttképzésben jó ideje az egész életen keresztül tartó tanulás alapelve érvényesül, s az egyén önrendelkezésen


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… alapuló, az individuális adottságaihoz és igényeihez a leginkább illeszkedő képzéshez való joga áll az előtérben, addig az értelmi fogyatékos felnőttek számára továbbra is többnyire konkrét tanulási segítségeket és életvezetési ismereteket közvetítenek, holott az ezen a –főző-, olvasási, vagy helyesírási – kurzusokon megszerezhető képességek alig-alig járulnak hozzá a mindennapok problémáinak eredményesebb megoldásához. A felnőttképzés szervezett, célirányos tanulási folyamatokat feltételez. Nem sorolhatjuk ide tehát sem a nem kellőképpen organizált sem a szabadidős tevékenységek vagy a házimunkák kontextusában jelentkező funkcionális tanulási folyamatokat. Szolgáltatások Humánszolgáltatások: A megváltozott munkaképességű munkavállaló és a munkahelyi segítő személy által közösen meghatározott célok elérése érdekében a foglalkoztató által felajánlható egyéb, a munkához jutást és a munkahely megtartását, az egészséges életmódot, az önálló rendelkezés és önálló életvitelt segítő humánszolgáltatások: -

Életvezetési tanácsadás,

-

Családgondozás

-

Szociális ügyintézés

-

…………………….

-

…………………….

Segítő szolgáltatásként a …….. Megyei Munkaügyi Központ által nyújtott vagy támogatott munkaerő piaci szolgáltatások igénybevétele is felajánlható, ha erre vonatkozóan a munkáltató a munkaügyi központtal megállapodást kötött.

Munkaerő piaci szolgáltatások: A foglalkoztató a külső rehabilitációs célú vagy nyílt fogfoglalkoztatást akadályozó körülmény feltárása esetén felajánlhatja a következő munkaerő piaci szolgáltatásokat: -

Munkaerőpiaci információ nyújtása

-

Munkatanácsadás

-

Rehabilitációs tanácsadás

-

Pszichológiai tanácsadás

-

…………………………..

-

…………………………..

Munkaerőpiaci és foglalkoztatási információk nyújtása: A munkaerő-piaci információnyújtás célja, hogy elősegítse a fogyatékos emberek szociális intézményen belüli foglalkoztatásba való elhelyezkedést, és az üres állás helyek mihamarabbi betöltését. A szolgáltatás nyújtása a foglalkoztatásokra, a kistérség munkaerő-piaci helyzetére, a foglalkoztatást elősegítő támogatások és


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… a munkanélküli ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetése, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatásokra és az azokról szóló ismertetők, átadására terjed ki. Az információnyújtás történhet: -

egyénileg

-

tanácsadás, állásbörze, továbbá

-

csoportos megbeszélések keretében.

Munkatanácsadás: A munkatanácsadás célja az azt igénybevevő személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint azok megszüntetésére, a sikeres munkaerőpiacra való elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása.

A munkatanácsadás folyamata: -

Probléma feltáró intézkedés/ első interjú,

-

Munkavállalást feltáró tényezők feltárása,

-

Egyéni képességek, lehetőségek, igények feltárása,

-

Munkatapasztalat meglétének, illetve hiányának feltárása (képességek, érdeklődés alapú tanácsadás)

-

Munkavállalás, mint cél/ eszköz tartamának meghatározás (érték alapú tanácsadás)

-

Diagnózis felállítása

-

Egyéni tervkészítés,

-

További lépések feladatok meghatározás,

-

Tervmegvalósítás

-

Munkatanácsadás során feltárt problémák kezelése, további szolgáltatásba irányítás.

Szakmai előrelépés biztosítása: A foglalkoztató lehetőségéhez képest biztosítja a foglalkoztatottak számára, hogy szakmailag előre lépjenek. Ennek, érdekében: -

Figyelembe veszi az alkalmazott személyes rehabilitációs tervében meghatározott pályatervet,

-

Gondoskodik arról, hogy a foglalkoztatott az előrelépéséhez szükséges tapasztalatot, gyakorlatot megszerezze,

-

Lehetőséget ad arra hogy képzések, továbbképzése keretében a foglalkoztatott megszerezze azt a tudást, képesítési feltételt, amelynek alapján megszerezheti a szakmai előrelépéshez szükséges végzettséget.)



X A MUNKAVÁLLALÓK JOGAI ÉS ÉRDEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ÖSSZEFÜGGÉSEK

(minta: Magyarországon az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól, és esélyegyenlőségük biztosításáról szól. Ez az esélyegyenlőségi törvény, mely a sérült emberek számára speciális jogokat határoz meg a környezet, kommunikáció, közlekedés, munkavállalás és egyéb területeken. Szabályozza e jogok érvényesítésének eszközeit, és a számukra nyújtandó komplex rehabilitációt. Biztosítani igyekszik a fogyatékos emberek egyenlőségét, önálló életvitelét, és a társadalmi részvételben való aktív közreműködését. Mindezek közé tartozik a munkavállalás is. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. 5§- 16§ A foglalkoztatottak elvárásai A foglalkoztató szakmai feladata, hogy a foglalkoztatottak elvárásait, igényeit az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével felkutassa, majd a teljesíthető elvárásokat beépítse céljai közé. -

Anyagi biztonságot teremtsen

-

Biztosítsa az anyagi függetlenséget

-

Erősítse a szociális egzisztenciát

-

Strukturált élettervet és idői tapasztalatokat közvetítsen

-

A saját tevékenység érzetét keltse

Általánosságban elmondható, hogy egy adott munkahely nem önmagába véve jó vagy rossz, hanem, csak az ott dolgozó konkrét személy egyéni igényeinek, képességeinek, és motivációnak függvényében bizonyul ilyenek, vagy olyannak. A foglalkoztatónak úgy kell kialakítania a normarendszert, hogy azok más hasonló tevékenységet végző, de nem megváltozott munkaképességű, fogyatékos, vagy autista fiatalokat foglalkoztató szervnél megállapított normáknál, és igényszintnél, adekvátan alacsonyabbak legyenek. Az igények dimenziójában megjelenik még a képzés, továbbképzés iránti elhivatottság is. A betanító jellegű képzéseken való részvétel nagymértékben javítja és elősegíti a „nyitott munkaerőpiacra” történő bekerülésüket. Hiszen hosszú távú elvárásként jelenik meg a foglalkoztatott részéről továbbá az is, hogy idővel ezen szférába is bekerüljenek. Az értelmi fogyatékossággal élő embereknek törvényben rögzített jogai vannak, melyek a fogyatékosságukból


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… fakadó hátrány kiegyenlítését szolgálják és szabályozzák orvosi, foglalkoztatási és szociális rehabilitációjuk folyamatát. Az egyértelmű törvényi előírások alapján többnyire nem jelent különösebb nehéz feladatot, ha érvényt akarunk szerezni valamely foglalkoztatott azon jogának, ami például az őt súlyos fogyatékossága okán megillető megfelelő kedvezményeket biztosító igazolvány, vagy a számára biztosítandó orvosi rehabilitációs szolgáltatásokra vonatkozik. Ezzel szemben nem ilyen egyszerű dolog a szociális rehabilitációra való jog érvényesítése. Ma sem magától értetődő, hogy a nem fogyatékosokkal teljesen megegyező jogok illetik meg a megváltozott munkaképességű, autista és értelmi fogyatékos embereket is.

IV.2.2. Mellékletek

INTÉZMÉNYI FOGLALKOZTATÁS SZEMÉLYI ADATLAP

Az ellátott személy neve: Leánykori név: Édesanyja leánykori neve:


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Születési hely: Születési Idő: Lakcím: Tartózkodási hely: Gondnok, gondviselő neve: Gondnok, gondviselő címe: Gondnok, gondviselő telefonszáma: A szociális intézményi ellátás:

Lakóotthon/napközi/…………………….

A foglalkoztatás kezdete:

(intézményi jogviszony kezdete)

A foglalkoztatás típusa:

Fejlesztő felkészítő/munka rehabilitáció

Gondnok/Törvényes képviselő nyilatkozata

Alulírott….,…………………………………………………………………………………………….(név) a ……………………………………………………………………………………….…..(intézmény neve) elhelyezett ………………………………………………………………….…………….…...(ellátott neve) gondnokságom alatt álló személy esetében kijelentem, hogy hozzájárulok a következő vizsgálat elvégzéséhez: ……………………………………………………………………………………………………………….. A vizsgálat típusa: foglalkoztatási célú rehabilitációs alkalmassági vizsgálat

Dátum:



…………………………………… Aláírás

EGYÉNI FEJLESZTÉS TERV Név ................................................................................................ Eletkor: ...................................................... ………. Az ellátást igénybevevõ állapota:...................................................................................……………. ~ Dátum Baleset és egészségvédelem Fejlesztés célja

1

2

3

Kapcsolódó, szolgáltatások Fejlesztésfeladata

Fejlesztésformája

Fejlesztés tartalma

Fejlesztésmódja


4


……………………… Fejlesztő pedagógus

……………………. Fejlesztett személy

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELLÁTOTT SZEMÉLY FOGLALKOZTATHATÓSÁGÁRÓL Név:...................................................................................................................................................................... Életkor:................................................................................................................................................................. Szociális Intézmény neve: .................................................................................................................................... 1. Eddig milyen foglalkoztatási formában vett részt az ellátott személy?(aláhúzás, többet is lehet) Munkaviszonyban integrált munkahelyen, munkaviszonyban célszervezetnél, munka] utalmas foglalkoztatási formában, fej lesztő-felkészítésben, Intézményen kívüli foglalkoztatásban vett részt Intézményen belüli foglalkoztatásban vett részt Bérmunkát végzett Egyéb ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................... 2. Hány órában dolgozott naponta/hetente az ellátott személy? 3. Milyen tevékenységet végzett, illetve milyen munka-tevékenységgel bízható meg? 4. Az ellátott személy terhelhetősége, kitartása a munkavégzés terén.(szöveges értékelés) 5. Munkatársi kapcsolatai, munkatársakhoz való viszonya

6. Munkaérettség (x jel írása a négyzetre) - feladatmegértés a)

az instrukciókat nem érti meg,

b) csak többszöri ismétlésre, magyarázásra érti meg. c) rövid idő alatt megérti. - feladat-végrehajtás a) a feladatokat nem hajtja végre, b) csak a számára szimpatikus személy által adott feladatokat hajtja végre, c) csak a neki tetsző feladatokat oldja meg, c)

minden utasításnak eleget tesz.

- feladattudat


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… a) kialakult, b) nem alakult ki. - monotónia tűrés a) jó, b) rossz. - munkatempó a)

gyors,

b) átlagos c)

lassú

- munkavégzésre való képesség a) meglátja a munkát, kezdeményezi, b) önállóan dolgozik, c) csoportos irányítás mellett rendszeresen foglalkoztatható d) időszakosan foglalkoztatható, e) nem foglalkoztatható. - Manualitás, kézügyesség a) jó, b) közepes, c) fejletlen. - Az ellátott személy irányíthatósága a) készséges, együttműködő, b) kötelességtudó, belső késztetése van az együttműködésre, c) az irányítást csak adott személytől, érzelmi kötődés alapján fogadja el, d) csak társaira hallgat, d.) tevékenységét a jutalmazás motiválja, ' l f) az elmarasztalástól való félelemtől válik irányíthatóvá, e) feltétel nélkül aláveti magát a dolgozók akaratának, f) engedetlen, irányíthatatlan. g) egyébtulajdonság: ......................................................................................................... 7. Foglalkoztatási korlátozások előfordulása; (x jel írása a négyzetre) vagy Az ellátott személynek foglalkoztatási korlátai nincsenek (kérjük a mondatot aláhúzni) kizáró

korlátozó

Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas Jó tapintást igénylő munka végzésére nem alkalmas


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas Tartós ülőmunkát nem végezhet Tartós állómunkát nem végezhet A karok, kezek használatát igénylő munkát nem végezhet Nehéz fizikai munkát nem végezhet Együttműködést kívánó munkát nem végezhet Allergizáló anyagokkal * munkát nem végezhet *allergén megnevezése: Az ujjak használatát igénylő munkát nem végezhet 8. Az ellátott személy/törvényes képviselője véleménye; A foglalkoztathatóság formájára

(kérjük aláhúzni):

munka-rehabilitáció/ fejlesztő felkészítő foglalkoztatás védett munkahely/integrált, nyílt munkapiaci foglalkoztatás A foglalkoztatási tevékenységre .................................................................................................................... A foglalkoztatás napi óraszámára (kérjük aláhúzni): 4 óra, 5 óra, 6 óra, 7 óra, 8 óra 9. Az intézmény foglalkoztatási javaslata; A foglalkoztathatóság formájára

(kérjük aláhúzni):

munka-rehabilitáció/ fejlesztő felkészítő foglalkoztatás védett munkahely/integrált, nyílt munkapiaci foglalkoztatás A foglalkoztatási tevékenységre .................................................................................................................... A foglalkoztatás napi óraszámára (kérjük aláhúzni): 4 óra, 5 óra, 6 óra, 7 óra, 8 óra Egyéb megjegyzés, javaslat, külön vélemény: ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Dátum:



....................................................... Kitöltő személy aláírása

Tisztelt Szülő, Gondviselő!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy a gyermekének, gondnokoltjának szociális foglalkoztatása szempontjából, foglalkoztatási célú rehabilitációs alkalmassági vizsgálata vált szükségessé. Ezt a 1993. évi szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló III-as törvény 99/B.§ teszi kötelezővé számunkra. A vizsgálatot a ………... Megyei Önkormányzat …………………. Módszertani Intézmény rehabilitációs bizottsága végzi. A bizottság, a vizsgáltak munka-rehabilitációs és fejlesztõ-felkészítõ foglalkoztatásáról dönt. Ez alapján tudjuk csak a jövõben foglalkoztatni a sérült fiatalokat. A vizsgálat elvégzéséhez azonban az ön hozzájárulása is szükséges, ezért kérjük a mellékelt nyilatkozat kitöltését és annak visszajuttatását a fenti címre. Amennyiben kérdése van, azt ugyanezen a címen és telefonon felteheti.

Miskolc, 200..


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Tisztelettel: .................................. Intézményvezető

Értesítés vizsgálat lefolytatásáról

Tájékoztatom. hogy ............................................................................... …………………..(ellátott, vagy igénylő neve) alapvizsgálatára / ellátási felülvizsgálatára,* foglalkoztatási célú rehabilitációs alkalmassági vizsgálatára / állapotértékelésére, ellátási célú rehabilitációs alkalmassági vizsgálatára / állapotértékelésére állapotfelmérésére kerül sor. A vizsgálat indoka, célja: Intézményi foglalkoztatás engedélyezése, foglalkoztathatóság megállapítása. A vizsgálat menete, a szükséges teendők leírása: A vizsgálatot végző személyek: A vizsgálat időtartama, helyszíne: Egyéb tájékoztatás: A vizsgálattal kapcsolatos tájékoztatást tudomásul vettem:

........................................................... ellátott/igénylő, törvényes képviselő

.......................................................... Intézményvezető Kelt:……………, 200………….



Értesítés vizsgálat eredményéről

Tájékoztatom, hogy ......................................................................................... (ellátott, vagy igénylő neve) állapotának a ......................................................................időtartam alatt végzett felülvizsgálata során a szakértői bizottság / az intézmény* a következő megállapítást tette: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... A vizsgálatban alkalmazott módszer, annak rövid leírása: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... A felülvizsgálat eredményeként adott vélemény: ....................................................................................................................................................... A szakértõi bizottság által javasolt intézkedések: - intézményvezetõ felé: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ellátott/igénylõ (törvényes képviselõje) felé: ....................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................

Kelt: .....................................................................................

.......................................................... Intézményvezető



Egyéni foglalkoztatási terv I. Személyi adatok: Név, születési név: Cím: Születési hely, idő: Anyja neve: Adószáma: TAJ-száma: Meglévő képzettségek, képesítések: Alapképzettség: Alap + betanítás: Alap + szakmunkás: Középfokú: Középfokú + betanítás: Középfokú + szakirányú: Felsőfokú: II A munkavállaló állapotának leírása, a megmaradt munkaképességek: II/l Fizikális állapot: ép

enyhén károsodott

súlyosan károsodott

felső végtagok alsó végtagok terhelhetőség II/2 Mentális állapot: II/3 Pszichés állapot: III. Az általa folytatható tevékenységek, betölthető munkakörök: IV. A megfelelő foglalkoztatási forma: •

bedolgozói jogviszony

•

távmunka-végzés



védett foglalkoztatás (közösségi munkavégzés, rehabilitációs munkavégzés)

•

integrált foglalkoztatás

•

fejlesztő- felkészítő foglalkoztatás

•

munka-rehabilitáció

V. Egyéni karrierterv, mely tartalmazza a közösségi munkavégzés, a rehabilitációs munkavégzés és a nyílt munkaerő- piaci integráció lehetőségét, perspektíváját: 2005

2006

2007

2008

Bedolgozói jogviszony

Távmunka- végzés Közösségi munkavégzés

Rehabilitációs munkavégzés

Munka- rehabilitáció

Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás

Nyílt Munkaerőpiaci alkalmazás

A foglalkoztatás idõtartama: napi 7 óra (délelőtt és délután) VI. Elérendő rövid távú cél meghatározása: Felnőttképzéssel szakmai előrehaladás: 2006

2007

2008

2009

Felnőttképzés

VII. A megfelelő foglalkoztatást gátló körülmények: VIII. A gátló körülmények megszűntetésére tett intézkedések: VIII.l Munkaerő- piaci szolgáltatások: - munkaerő- piaci információ nyújtása - munkatanácsadás - pályatanácsadás


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… - rehabilitációs tanácsadás - pszichológiai tanácsadás VIII.2 Humán szolgáltatások: - életvezetési tanácsadás - jogsegélyszolgálat - családzondozás - szociális ügyintézés - lakóotthoni ellátás IX. Külön szolgáltatások igénybevételének szükségessége

igénylése

1. Munkába járás 2. munkaközi szünet egy óránkénti két óránkénti három óránkénti 3. életvezetés napi gyakoriság heti gyakoriság havi gyakoriság 4. szociális tanácsadás rendszeres alkalmi 5. rehab. gyógytorna heti egyszeri alkalom heti kétszeri alkalom preventív munkahelyi torna képzésben való részvétel: 6. Lakóotthoni ellátás: Próbafoglalkoztatás: szükségességének igénylése Fejlesztő- felkészítő foglalkoztatás: X. A hiányzó, vagy korlátozottan meglévő személyes funkciók helyreállítása, pótlása érdekében teendő intézkedések: Szociális készségek fejlesztése: mind több területen önállóságra késztetni Felnőttképzés: Meghatározott felnőttképzési terv alapján Komplex személyiségfejlesztés Az Egyéni foglalkoztatási terv tartalmával egyetértek, annak megvalósítása érdekében vállalom az együttműködést.

…………………………… ............................

……………………………………..


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Munkavállaló

Gondnok


Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 1. számú melléklet a 3/2006. (V. 17.) ICSSZEM rendelethez SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁSI NAPLÓ DÁTUM:…………………………………….. A foglalkoztatott adatai Sorszám

neve

születési idő

Megjelent

Hiányzó

Végzett tevékenység

A tevékenységhez használt anyagok


Előállított termékek, szolgáltatások vagy a fejlesztőfelkészítő foglalkoztatás és a munka-rehabilitáció tárgya

Egyéb megjegyzés

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 2. számú melléklet a 3/2006. (V. 17.) ICSSZEM rendelethez EGYÉNI NYILVÁNTARTÓ LAP A FOGLALKOZTATOTTAKRÓL (Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban részt vevők) Munkavállaló neve: Születési név: Anyja neve: Születési hely, idő: Lakcíme: Adószám: TAJ-szám: Magánnyugdíj pénztár neve, nyilvántartási száma: Folyószámlaszám: Kifizetéssel terhelt napok Munkanap Pihenőnap Fizetett szabadság Fizetett munkaszüneti nap Betegszabadság Táppénz 1/3-a Fizetett távollét Összesen

Év január

február

március

április

május

június

július

augusztus

szeptember

Az adatlapot a jelenléti ív alapján, utólag minden dolgozóról ki kell tölteni.


október

november

december


IV.3. Aktualizált jogszabályok gyűjteménye I.3.1. 9/1999 SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről I.3.2. 9/2000 SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról I.3.3. 29/1993 Kormány rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról I.3.4. 188/1999 Kormány rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről I.3.5. 1/2000 SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről I.3.7. 239/2006 Kormány rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről

I.3.6. 1993/III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

V. Akkreditáció

V.1. Eljárásrend V.1.1. Eljárási protokoll: •

Előfeltételek biztosítása: -

A kérelmező cégjegyzékbe, nyilvántartásba történő bejegyzése

-

A kérelmező a tanúsítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően legalább egy naptári éven keresztül működjön

________________________________________________________________________ _ Fenntarthatóság


Rendelkezzék olyan székhellyel, telephellyel, ahol a működéséhez szükséges szakhatósági engedélyek rendelkezésre állnak (vagyonvédelmi,- pénzkezelési,- szervezeti és működési,tűzvédelmi,- munkavédelmi,- selejtezési,- leltározási és iratkezelési szabályzat),

-

A munkáltató az Mt. 70/A §- ában szabályozott esélyegyenlőségi tervvel rendelkezzék

-

Az akkreditáltatni kívánt székhely, telephely területén egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételei biztosítottak legyenek

-

A munkavégzés helyének környezete, építészeti megoldásai lehetővé tegyék a foglalkoztatott, illetve foglalkoztatni kívánt munkavállalók egészségkárosodását, illetőleg fogyatékosságát figyelembe vevő akadálymentes közlekedést

-

A munkavégzés helyének munkaeszközeit, berendezéseit, technológiáját, tárgyi környezetét a megváltozott munkaképességű munkavállalók állapotának és fogyatékosságának megfelelő foglalkoztatásához alakítsák

•

A munkáltató segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítsa

A kérelmező által alkalmazni kívánt megváltozott munkaképességűek által betöltendő munkakörök meghatározása, munkavállalók létszámának, összetételének felosztása

•

A munkáltató készítse el a rehabilitációs szakmai programját

•

Akkreditációs tanúsítvány iránti kérelem benyújtása Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Akkreditációs Főosztályához

•

Minden esetben helyszíni ellenőrzéssel reagálnak a kérelem benyújtására: ennek során a 176/2005 (IX. 2.) Kormány rendelet 5- 8. §- ában foglaltaknak meghatározott kötelezettségek teljesítését vizsgálják

•

Amennyiben minden megfelelő, az akkreditációs tanúsítványt 90 napon belül elbírálják

•

A tanusítvány megküldését követően sor kerül a megváltozott munkaképességű munkavállalók kiválasztására, a segítőik és a rehabilitációs megbízottat meghatározására, ill. munkacsoportok meghatározására

•

Kapcsolatfelvétel a területileg illetékes munkaügyi központtal, ahová egy formanyomtatványt„Rehabilitációs

foglalkoztatás

támogatására

biztosított

költségvetési

előirányzatból

igényelt

bértámogatás iránti kérelem”- kell beadni, melyhez csatolni kell a sérültséget igazoló okirat, orvosi igazolások másolatát, ill. a személyi iratok másolatát •

Egy hónapon belül a munkaügyi központ rendelkezésére kell bocsátani a munkaszerződések másolatát és ezt követően sor kerül a támogatások folyósítására

•

A munkáltató készítsen az OOSZI személyre szóló rehabilitációs javaslata alapján személyes rehabilitációs tervet a munkakezdés megkötését követő egy hónapon belül

•

A megváltozott munkaképességű munkavállalókról, és segítőikről minden hónap végén jelentést kell készíteni a munkaügyi központ számára.

V.1.2. Tárgyi feltételek

1

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Akadálymentesség és a foglalkoztatási formának megfelelő eszközök és helyiségek biztosítása szükséges.

V.1.3.Személyi feltételek A munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásának személyi feltételei Ha a munkaerő-piaci szolgáltatást a munkáltató saját maga vagy más szervezet közreműködésével biztosítja, a szolgáltatást nyújtó személynek a következő feltételekkel kell rendelkeznie:

a) munkaerő-piaci információ nyújtása esetén bármely felsőfokú végzettség, továbbá ezen a területen szerzett két év szakmai gyakorlat; b) munka-, pálya-, rehabilitációs tanácsadás nyújtása esetén munkavállalási tanácsadó végzettség, vagy szociálpedagógiai végzettség, vagy szociális munkás végzettség, vagy munka- és pályatanácsadó végzettség, vagy felsőoktatási diáktanácsadó posztgraduális végzettség, vagy tanulási és pályatanácsadó pedagógus végzettség, vagy felsőfokú mentálhigiénés végzettség, vagy pályaorientációs tanár, vagy pszichológus végzettség, vagy munka- és pályatanácsadó szakpszichológus végzettség, vagy szervezet- és munka-szakpszichológus végzettség; c) pszichológiai tanácsadás esetén pszichológus végzettség, vagy

2

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… munka- és pályatanácsadó szakpszichológus végzettség, vagy szervezet- és munka-szakpszichológus végzettség.

A rehabilitációs munkatárs tevékenységének létszám- és időnormái

A megváltozott munkaképességű munkavállalók létszáma

A segítő tevékenység létszám- és időnormái

101–200

heti 4 óra

201–500

heti 8 óra

501–800

heti 10 óra

801–1000

1 fő teljes munkaidőben

1001–1500

1 fő teljes munkaidőben + 1 fő részmunkaidőben

1501–2000


2000 felett


A rehabilitációs megbízott és a rehabilitációs munkatárs képesítési előírásai A rehabilitációs megbízott, illetőleg rehabilitációs munkatárs feladatkörébe tartozó tevékenységet folytató személynek a következő feltételekkel kell rendelkeznie:

1. Képesítési előírások:

A tevékenység következő a)–c) pontokban felsorolt valamely végzettséggel, illetőleg képzettséggel rendelkező személyek által folytatható:

a) Felsőoktatási alapképzésekben szerzett végzettség – egyetemek, főiskolák humán szervező, humánerőforrás-menedzser, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói, munkavállalói tanácsadó, szociálpolitikai, szociális munkás, szociálpedagógus, szociológia és pszichológia szakon szerzett oklevél, – pedagógus, gyógypedagógus végzettség, – foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzettség, valamint – felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónál eltöltött gyakorlat.

3


b) Középfokú iskolai végzettség és az alábbiakban felsorolt szakképzettség, illetőleg képzettség: – munkaerő-piaci ügyintéző, – munkaerő-piaci menedzser, – munkaerő-piaci instruktor, – személyügyi gazdálkodó, – közép-, illetőleg felsőfokú munkaügyi végzettség.

c) Szakirányú továbbképzésen szerzett képzettség: – felnőttoktatási szervező, – gyógypedagógiai asszisztens, – gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns, – munka- és szervezet pszichológia, – munkaügyi kapcsolatok, – munkavédelem, – pályaorientációs tanár, – rehabilitációs foglalkoztató terapeuta, – rehabilitációs környezettervező, – személyügy, – személyügyi igazgatás, – tanácsadás pszichológia, − tanulási és pályatanácsadás.

2. Gyakorlati idő:

A rehabilitációs megbízott esetén az 1. pontban meghatározott végzettség, illetőleg képzettség mellett további feltétel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónál eltöltött két év szakmai gyakorlat.

V.1.4. Egyéb jó tanácsok, szakirodalom

4

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Az akkreditációs tanúsítvány iránti kérelemhez kötelezően csatolandó dokumentumok, mellékletek: •

Kérelem, székhely adatai

•

Gazdasági társaság esetén a cégbíróság által kibocsátott 30 napnál nem régebbi cégkivonat. Egyéb kérelmező esetén a munkáltató egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okirata (alapító okirat, alapszabály)

•

Egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolvány hiteles másolata, a nyilvántartásukra illetékes hatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a kérelmező a hatósági nyilvántartásban szerepel

•

A képviseletére jogosult személy aláírási címpéldánya (kivéve egyéni vállalkozó)

•

Szakhatósági engedélyek másolata (székhely és telephelyek használatának okiratai, működési engedélyek)

•

A munkáltató tevékenységének, továbbá a rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségeinek ismertetése, valamint az erre vonatkozó tervek

•

30 napnál nem régebbi igazolás az állami, valamint a székhely szerinti önkormányzati adóhatóságtól, vámhatóságtól, illetékhivataltól, illetőleg az illetékes társadalombiztosítási szervtől arról, hogy hatáskörükbe tartozó lejárt köztartozás, illetve az Európai Unió tradicionális forrásai címen tartozás nincs, vagy arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett

•

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség igazolása arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző féléven belül a munkáltatót - az akkreditációs tanúsítvány kiadását kizáró okból, illetőleg értékhatáron belül - munkaügyi, illetőleg munkavédelmi bírság megfizetésére nem kötelezték

•

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság igazolása arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző féléven belül a munkáltatóval szemben a foglalkoztatás területén az egyenlő bánásmód megsértését a Hatóság nem állapította meg

•

A munkáltató képviselőjének és a foglalkozási rehabilitációban közreműködő munkavállalók arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az akkreditációs eljárás lefolytatásához szükséges, e rendeletben meghatározott adataiknak a kijelölt szakértők, valamint a Hivatal által történő kezeléséhez hozzájárulnak

•

Az akkreditációs díj megfizetésének igazolása (a teljesített banki igazolás másolata, postai feladóvevény másolata) 2006. január 1-jétől

•

A kérelmet és mellékleteit - négy nyomtatott és négy gépi adathordozón - Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Akkreditációs Főosztályához kell postai úton (levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75.), vagy személyesen (1089 Budapest, Kálvária tér 7.) a Hivatal földszinti ügyfélszolgálatán benyújtani.

•

Az akkreditációs díj összegét 2006. január 1-jei hatállyal a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a 26/2005. (XII. 27.) FMM rendeletében az alábbi melléklet szerint szabályozta.

5

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Akkreditációs tanúsítvány típusa 19 fő alatt* 20-49 fő*

50-499 fő* 500-999 fő felett* 1000 fő felett*

Alap

50 E Ft

70 E Ft

80 E Ft

100 E Ft

150 E Ft

Rehabilitációs

150 E Ft

200 E Ft

300 E Ft

400 E Ft

500 E Ft

Kiemelt

-

300 E Ft

400 E Ft

600 E Ft

800 E Ft

* Létszámon a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak az eljárás kezdeményezését megelőző hat havi átlagos statisztikai állományi létszámát kell érteni.

-

Ha a kérelmező a székhelyén kívül telephelyének, illetőleg fióktelepének akkreditálását is kérelmezi, a fentiekben megjelölt akkreditációs díj összege telephelyenként, illetőleg fióktelepenként 50- 50 ezer Fttal nő.

-

Az akkreditációs díj összegét a kérelem benyújtása előtt kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással a Munkaerőpiaci Alap 10032000-01857025-00000000 számú számlájára. Az akkreditációs eljárás megindításához kérelem, ill. a benyújtandó dokumentumok listája letölthető www.afsz.hu honlapról.

A védett foglalkoztató szabályzatai:

A munkáltató működésével összefüggő szabályzatok 1. szervezeti működési szabályzat 2. iratkezelési szabályzat 3. érdekképviseleti fórum működésének szabályzata

Gazdasági szabályzatok 1. számviteli szabályzat 2. pénzkezelési szabályzat 3. anyaggazdálkodási, leltár és selejtezési szabályzat 4. vagyonvédelmi szabályzat

Műszaki szabályzatok

6

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 1. munkavédelmi szabályzat 2. tűzvédelmi szabályzat 3. gépjármű használati szabályzat

V.2. Teljes dokumentum és mintatár V.2.1.Szakmai program

AKKREDITÁCIÓ SZAKMAI PROGRAM

7


Készítette:

Dátum Tartalomjegyzék

I. Általános helyzetkép II. A rehabilitációs foglalkoztatás célja

III. A rehabilitációs foglalkoztatás szakmai tartalma

IV. A rehabilitációs foglalkoztatás tervezett munkakörei

V. A foglalkoztatási rehabilitáció eredményességének elősegítése érdekében kitűzött feladatok

VI. A megváltozott munkaképességű munkavállalók jogai és érdekei védelmével összefüggő tervezett intézkedések

8


I. Általános helyzetkép (minta: A fogyatékkal élő emberek munkaerő- piaci pozíciói sokkal rosszabbak, mint a többségi társadalomé. A GKI Gazdaságkutató Rt. 2003. decemberi tanulmánya szerint „az egészségügy minden erőfeszítése ellenére a tartósan beteg, illetve fogyatékos személyek, megváltozott munkaképességű munkavállalók számára csak ritkán van visszaút a munkaerőpiacra, mivel a munkaerő- kereslet a könnyen kielégíthető egészséges, fiatalabb korosztályhoz tartozó populációból” merít. (Az egészségügy makrogazdasági összefüggésrendszere. GKI Rt. Budapest 2003) Különösen erősen mutatkozik meg ez a jelenség az ……………………… régióban, ahol a ……………………………………. is működik. Szervezetünk azon munkálkodik, hogy a sérült embertársaink számára kiutat találjon a rossz szociális körülmények közül, elhelyezkedési esélyeiket növelje, megoldja a foglalkoztatási gondjaikat. A szociális piacgazdaságban jogi eszközök biztosítják a fogyatékkal élőkről történő társadalmi gondoskodás kereteit. Ez azonban nem elegendő. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló, jelenleg hatályos törvénynek az ad valóságos tartalmat, ha a társadalmi integrációhoz és az önálló életvezetéshez szükséges rehabilitáció, s ezen belül a gazdasági aktivitás lehetőségének támogatása, megfelelő hangsúllyal jelenik meg a szociális ellátás helyi- területi rendszereinek fejlesztésében. Mint ahogy azonban erre a GKI Rt. már idézett tanulmánya is utal, a munkaerő- piaci aktivitás megőrzése vagy növelése a nem fogyatékkal élők számára is problematikus. A társadalmi integrációt szolgáló rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségével az …………………….. régióban, ezen a nehéz helyzeten igyekszünk enyhíteni. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai irányelveiben kiemelkedő szerepet kap a mindenki számára nyitott munkaerő- piac megvalósítása. 2010-re európai cél a foglalkoztatottság 70%-os szintjének elérése. Ez az ismert demográfiai folyamatok, a népesség elöregedése mellett a hátrányos helyzetű csoportok aktivitásának

9

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… fenntartására irányuló szolgáltatások, programok, támogatások alkalmazását és befogadó társadalmi közgondolkodást egyaránt igényel. A ………………………….szervezet hosszú távú stratégiájának speciális foglalkoztatáspolitikai kidolgozásánál figyelembe veszi, az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának főbb irányvonalát, mely három célkitűzés köré szerveződik: -

a teljes foglalkoztatás,

-

a munka minőségének és termelékenységének javítása, valamint

-

a társadalmi kohéziót és integrációt elősegítő munkaerőpiac támogatása, csökkentve ezzel a munkához jutás terén érzékelhető különbségeket.

Az Európai Unió stratégiája továbbá kimondja, többek között, hogy növelni kell azokat a kezdeményezéseket, melyek a hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci integrációjának sikeréhez járulnak hozzá. A ……………………………szervezet., a székhelyének és telephelyének akkreditációjával hozzá kíván járulni ……………………….. településen és a kistérségében élő fogyatékos, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók normál munkahelyen történő alkalmazásának elősegítéséhez.

II. A rehabilitációs foglalkoztatás célja A) Definició: A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási- nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása. (1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről.)

10

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… B) Célok: Mind a fogyatékosok, mind pedig a megváltozott munkaképességű munkavállalók társadalmi rehabilitációjának kiemelt céljaként kell kezelni, hogy a lehető legszínvonalasabb képzésen és fejlesztésen, valamint munkatevékenységük szakmai kisérésén keresztül – a lehető legszélesebb szakmai perspektívákat nyissuk meg előttük, ezáltal biztosítva a munkavégzés jelentette társadalmi participációt. A fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberekben is megvan az igény arra, hogy társadalmilag elismert szerepeket tölthessenek be, s mindennapjaikat közösségük általános, természetes szociális közegében, vagyis kollégákként, szomszédokként, településük vagy városrészük lakosaiként élhessék. Törvényileg biztosított ugyan számukra a közösség társas folyamataiban való részvételhez, vagyis a szociális participációhoz való jog, az azonban csak komoly erőfeszítések árán érvényesíthető a gyakorlatban. C) Foglalkoztatás: Rehabilitációs foglalkoztatóként fejlesztjük és bővítjük a fogyatékos, és megváltozott munkaképességű személyek meglévő vagy valamilyen okból akadályozott képességeit. Saját készségeinek vagy azok megváltoztatásának segítségével váljon képessé az érintett személy a tevékenységek végrehajtásában jelentkező korlátok leépítésére, illetve a környezet minél önállóbb használatára és befolyásolására. A gyakorláson és a környezet megváltozásán keresztül fejlesztjük a készségeket és a képességeket, miközben motivációt és stimulációt is biztosítunk a célirányos tevékenységek alkalmazásával. Erősítjük a személyt, és arra bíztatjuk, hogy váljon minél önállóbbá, és felelősség teljesen gyakoroljon aktív befolyást az életére. A munka megteremti a fogyatékkal élők emberi méltóságának alapvető kereteit, mintegy kiutat mutatva a társadalmi periférikus állapotból. D) Integráció: Számos külföldi és hazai vizsgálat eredménye alátámasztja, hogy a fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek különféle lét- formáinak az élet végéig tartó fejlődés elismerésére kell épülniük, ezáltal elősegítve a sikeres integrációt, hiszen a megfelelő szociális kompetenciák hiányáért sok esetben nem az egyén fogyatékossága, megváltozott munkaképessége hanem az őt a megfelelő szociális tanulási folyamatoktól elzáró, mesterséges és izolált környezete teremtő „hagyományos” intézményes ellátási és szolgáltatási rendszer okolható. A fogyatékos valamint a megváltozott munkaképességű emberek életminősége döntően attól függ, hogy függőségi vagy autonóm viszonyok között élhetnek-e. A fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberek szociális környezetének lehetőséget kell adnia az együttműködésre, az egyenrangú kommunikációra, a szociális interakciók létrejöttére. Az ember saját magával való megelégedettségének mértéke általában jórészt attól függ, hogy milyen intenzív a szociális kötődése a vele egy környezetben élő többi emberhez, illetve, hogy az mennyiben képes kielégíteni a kommunikáció és az elismerés iránti igényeit. A széles nyilvánosság viszonyát a fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberekhez még ma is a félelem, az elutasítás és a szánalom különös elegye hatja át. Az utóbbi években bekövetkezett változások, megnövelték annak esélyét, hogy az egyazon településen élő, egyazon helyi közösséghez tartozó

11

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… fogyatékos, megváltozott munkaképességű és nem- fogyatékos, egészséges emberek jobban megismerhessék egymást. A társadalmi integráció a legtöbb esetben ennek ellenére késlekedve követi csak a téri közelség létrejöttét, s nem is valósul meg maradéktalanul. Mindezek alapján a ……………………szervezet a fogyatékos, és megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával elősegíti az integráció folyamatának fokozatos megvalósulását. A ………………….. szervezet programjaival, szervezeti működésével megalapozza térségünkben a fogyatékos ügy korrekt, tényszerű, pozitív bemutatásának a megteremtését, megcélozva a célcsoport érdekeinek nyilvánosság általi legitimációját. A társaság szakmai hátterét biztosítva permanensen munkálkodunk azon, hogy a fogyatékosok, a megváltozott munkaképességű munkavállalók érdekeit és önértelmezését összhangba hozzuk az általános társadalmi igényekkel. Mindez egy céltudatos tevékenység, mely mind befelé, mind kifelé igyekszik a pozitív imázs építésre, s ezáltal a berögződött társadalmi előítéletek leépítésére. A fogyatékos, valamint a megváltozott munkaképességű emberek széles körű társadalmi participációjának biztosítása csak akkor valósulhat meg, ha úgy a közvetlen szociális környezetben, mint össztársadalmi kontextusban – sikerül kialakítani az igenlő, megfelelően érzékeny és támogató nyilvánosságot.)

12


III. A rehabilitációs foglalkoztatás szakmai tartalma (minta: III.1.Szakmai tartalom: A) Segítés: Társaságunk a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára mentorok, segítők és foglalkoztatás koordinátor segítségével teszi elérhetővé a társadalom más tagjaival azonos életmintákat és hétköznapi életfeltételeket. A fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű munkavállalóik szakembereink segítségével egyénre szabott, individuális segítséget kapnak. Társaságunk munkatársaként pedig lehetőség nyílik számukra a komplex technikai, értelmi, lelki önállóságra, a normál társadalomban való teljes életre. B) Szállítás: Már működő Támogató Szolgálataink fő profilja a speciális szállítás, melynek segítségével elérhetővé válnak a közszolgáltatások, munkahelyek nevelési- oktatási intézmények és lehetőség nyílik a társadalmi életben való aktív részvételre, a készségek szinten tartására és fejlesztésére. C) Képzés: Az Észak Magyarországi Regionális Képzőközponttal közösen 2005- től rendszeresen indítunk képzéseket fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek számára piacképes szakmákhoz juttatva így őket, növelve ez által elhelyezkedési esélyeiket. Az akkreditált foglalkoztatóvá nyilvánítás által, lehetőséget tudunk biztosítani a védő- tranzit foglalkoztatásra. Azok a munkavállalóink, akiknek képességei lehetőségei engedik, biztosítani tudjuk a tovább lépés lehetőségét a Támogatott Foglalkoztatás© Szolgáltatás segítségével a nyílt munkaerő piacra való kivezetéssel. Kiemelkedő fontosságú szervezetünk foglalkoztatást segítő koncepciója, mely alapján igyekszünk minden hozzánk forduló kliensnek biztosítani a megfelelő munkahelyi forma elérését, valamint a fejlődés lehetőségét (karrierterv). Rendelkezünk a speciális munkaformák elérésének komplex lehetőségeivel☺

Védett foglalkoztatás (intézményi szociális munkahelyek, munkarehabilitáció és fejlesztő felkészítő III.2. Várható eredmények:

Védő- tranzit Foglalkoztatás

Támogatott Foglalkoztatás © Szolgáltatás Kivezetés a nyílt munkaerő- Piacra

(tanúsítvány: akkreditált foglalkoztatói minősítés)

(minta: A

………………………….

szervezet

által

biztosított

alapszükségleteket elégíti ki:

13

rehabilitációs

foglalkoztatást

a

következő


Anyagi biztonságot teremt (kielégíti a biztonság iránti szükségletet);

•

Biztosítja az anyagi függetlenséget (alapjául szolgál a fogyasztással kapcsolatos igények kielégítésének);

•

Erősíti a szociális egzisztenciát (kielégíti a kommunikációra, az elismerésre és a társadalom életében való részvéte vonatkozó szociális szükségleteket, melyek alapján az ember szükségesnek és hasznosnak érzi magát);

•

Stuktúrált élettervet és idői tapasztalatokat közvetít;

•

Saját tevékenység érzetét kelti (kielégíti az önmegvalósítás és az identitás iránti szükségletet).

IV. A rehabilitációs foglalkoztatás tervezett, helyszínei és a munkakörök részletes leírása (minta: IV.1. A foglalkoztatás tervezése és helyszínei: A ……………………… szervezet 19 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót kíván foglalkoztatni a következő elosztásban: •

Székhely: ……………………………………….. név (cím:…………………………………..…..) 1 fő takarítót (az iroda, és mellékhelyiségek tisztántartására) 1 fő karbantartót (az intézmény üzemeltetése, karbantartási munkáinak elvégzésére) és

14

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 2 fő irodai munkatársat (adminisztratív feladatok elvégzésére) összesen: 4 főt kívánunk foglalkoztatni. •

Telephely: ………………….…… név (cím) 5 fő konyhai kisegítőt, 1 szakácsot, 2 fő takarítót kívánunk alkalmazni. A terület gondozása, és rendben tartása érdekében 4 fő parkgondozó, 1 fő kertész felvételére kerül sor. Az épület működési és karbantartási feladatainak ellátásához 2 fő karbantartót kívánunk alkalmazni. A telephelyen összesen: 15 fő alkalmazására kerül sor. Irodai

Park-

Munkatárs

gondozó

Összesen

-

-

4 fő

1 Fő

5 fő

1 Fő

15

1 Fő

5 Fő

1 Fő

19 Fő

Karbantartó

1 Fő

1 Fő

2 Fő

-

-

Telephely:

2 Fő

2 Fő

-

4 Fő

Összesen:

3 Fő

3 Fő

2 Fő

4 Fő

Székhely:

Konyhai

Szakács

Kertész

Takarító

Kisegítő

A tervezett munkakörök részletes leírása: 1. Irodai munkatárs (2 fő) -

Dokumentációs rendszer kezelése,

-

Adminisztráció feldolgozása, rendezése,

-

Naprakész nyilvántartás vezetése,

-

Telefonok, faxok fogadása, üzenetek átadása, tájékoztatás

-

Levél feladás, ügyintézés

-

Nyomtatványok, űrlapok, és hivatalos iratok beszerzése, tárolása, használata

-

Dokumentumok folyamatos archiválása

-

Rendszeres kapcsolattartás a vezetősséggel, munkatársakkal, ügyfelekkel, külső szervezetekkel

-

A kapcsolattartás információinak összegyűjtése, tárolása, kezelése

-

A külkapcsolatok fokozatos építése, fenntartása.

2. Takarító (3 fő) -

A helyiségek felsöprése, tisztítószeres vízzel történő felmosása, szárazra törlése. A padozat felsöprése, felmosása.

15


Szekrények, asztalok, székek letörlése, szükség esetén lemosása. Portörlés szükség szerint folyamatosan:

polcokon,

szekrényeken,

faliképeken,

ablakok,

ajtók,

radiátorok

lemosása,

ablakpárkányok portalanítása. -

Kézmosó csapok letörlése, szükség esetén súrolása.

-

Virágok locsolása, portalanítása, gondozása.

-

Szeméttartók kiürítése.

-

WC-k takarítása, fertőtlenítése.

-

A bejárati lépcsők, járdák söprése, lábtörlők kiporolása.

-

Őszi, tavaszi nagytakarítás.

3. Karbantartó (3 fő) -

Az intézmény műszaki ellátásának folyamatos biztosítása / üzemeltetés, karbantartás, javítás megszervezése, a munkák irányítása, felügyelete, a munka elvégzésének ellenőrzése, igazolása/.

-

Energiaellátás ellenőrzése /Naponta ellenőrzi, hogy szükség van-e valahol az izzók, neoncsövek cseréjére, baleset-megelőzési szempontból ellenőrzi a konnektorok, kapcsolók állapotát.

-

Fűtési szezonban naponta ellenőrzi a kazán állapotát Fűtési szezon megkezdése előtt, és után gondoskodik a fűtőtestek ellenőrzésérő, légtelenítéséről.

-

Időszakonként jelentkező karbantartási feladatok /Az ablakok, ajtók zárainak állapotától függően ellenőrzi azok nyithatóságát, zárhatóságát, szükség szerint elvégzi a zárak olajozási, kenési feladatait./

-

Egyes

helyiségekhez,

területekhez

kapcsolódó

karbantartási

feladatok

/A

mellékhelyiségek

karbantartási feladatait, a víz és szennyvízvezetékek, valamint a csapok állapotának ellenőrzésével látja el/. -

Az udvar, illetve az intézmény egyéb területének rendezettségéről, ápoltságáról gondoskodik. Biztosítja a járófelületek tisztántartását: elsöpri a faleveleket, ellapátolja a havat, gondoskodik a járdák, lépcsők csúszásmentesítéséről.

-

Közreműködik az épület környékének tisztántartásában, a szemét elszállításában.

4. Parkgondozó (4 fő) -

díszítő értékükért termesztett növényekkel parkosítási feladatok elvégzése,

-

a zöldterületek, zöldfelületek, növények szakszerű gondozása, ápolása,

-

a különösen allergén parlagfű irtása,

-

évszaknak megfelelő munkákat, például: kapálás, cserje és bozótirtás, szemétgyűjtés, fűnyírás, fák-, cserjék-, egynyári dísznövények ültetése, öntözése, gyomlálása, stb.

-

a rábízott eszközök, szerszámok (kertitraktor, fűnyíró gép, stb.) karbantartása

5. Kertész (1 fő) - kertművelés, kertgazdálkodás elvégzése -

a rábízott eszközök, szerszámok (kerti traktor, fűnyíró gép, stb.) karbantartásáért, üzembiztos műszaki állapotáért, szakszerű használatáért,

-

öntözéses, a kertművelést megszervezése

16


az évszaknak megfelelő munkálatok irányítása, például: kapálás, cserje és bozótirtás, szemétgyűjtés, fűnyírás, fák-, cserjék-, egynyári dísznövények ültetése, öntözése, gyomlálása, stb.

-

megszervezi a betakarítást, gondoskodik a betakarított termény mennyiségének megállapításáról, és szakszerű tárolásáról,

6. Szakács (1 fő) - raktározás a szükségleteknek megfelelően, a lejárati határidők figyelemmel kisérésével -

a higiénés szabályok és az ÁNTSZ által kiadott utasítások betartásával

-

étlap összeállításában való részvétel

-

az étlap alapján a főzéshez szükséges nyersanyag átvétele

-

elvégzett munkák napi pontos adminisztrálása

-

az étel meghatározott időre és kifogástalan minőségben való elkészítéséért,

-

főzés, kóstolás, adagolás

-

betartja a konyhai gépek és berendezések biztonsági előírásait, rendeltetésszerű használatát

-

az ételminta napi pontos és steril üvegben történő eltevéséért és 48 órán át való megőrzéséért,

7. Konyhai kisegítő (5 fő) - élelmezésbiztonsági rendszer szabályainak pontos betartása -

nyersanyagok előkészítése, feldolgozása, a zöldségek megtisztítása, aprítása, főzés, sütés, párolása

-

kisegítő, kiegészítő és segéd feladatok

-

ételek ízesítése, tárolása

-

a konyhai eszközök tisztántartása, mosogatás, üzemi higiénia biztosítása.)

17


V. A foglalkoztatási rehabilitáció eredményességének elősegítése érdekében kitűzött feladatok (minta: Társaságunk hosszú távú stratégiai célja, célcsoportunk (fogyatékosok és megváltozott munkaképességű munkavállalók) részére egy olyan foglalkoztatási palettát kialakítani szervezetünknél, mely a védett, tranzit és integrált foglalkoztatási elemeket is magába foglalja. A modulok között biztosítani kívánjuk az átjárhatóságot, így reális, biztonságos és hosszú távon tartós perspektívát tudunk nyújtani a térségünkben élő aktív korú sérültek számára. Fejlesztési terveink: - a foglalkozási rehabilitáció kapcsolatrendszerének erősítése pl.: Dolgozók klubja, ………………. -

A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek információhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megteremtése, fizikai és kommunikációs akadálymentesítés pl.: két hetente megjelenő belső hírlevél formájában, tájékoztatások elhelyezése a faliújságokon, ill. a nap 24 órájában ügyeleti jelleggel működő telefonos elérhetőség állta.

-

képességvizsgálati módszerek adaptálása: a Lantegi Batuak (a munka személyre szabásának arculati módszere) segítségével.

-

elérhető képzési, szociális készségfejlesztő, betanító és részképzési lehetőségek megteremtése: az …………………………….. Központtal közösen indítunk képzéseket.

-

piaci keresletre választ adó új tevékenységek felkutatása: folyamatos pályázati lehetőségek keresése.

-

célcsoporttal foglalkozó szakemberek képzési lehetőségeinek javítása, képzettségük növelése pl.: belső továbbképzések, tanulmányutak, szakirányú továbbképzések formájában.

-

a célcsoporttal foglalkozó szervezetek közti szakmai kommunikáció, információ csere megteremtése, hatékonnyá tétele pl.: rendszeres kapcsolat tartás személyesen ill. kommunikációs eszközök segítségével, továbbá tervezzük a partnereikkel közös hírlevelek megjelenítését is.

-

a szakterületen tevékenykedő szervezetek együttműködésének megszervezése konferenciák szervezése, azokon való részvétel, részt veszünk az ……………………………………… ülésein,

-

rehabilitációs munkahelyek létrehozása, korszerűsítése, akadálymentesítése

-

nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakítása

Igénybe vehető szolgáltatások: -

Támogatott Foglalkoztatás© Szolgáltatás Integrált munkahelyek elérése

-

Dolgozók klubja havonta egyszer kerül majd megrendezésre 2008. januárjától, ahol a Jobwards tréninganyag (kifejezetten tanulási nehézségekkel élő emberek számára készült segédanyag, amely figyelembe veszi speciális szükségleteiket, számukra megfelelő pedagógiai eszközöket alkalmaz)

18

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… segítségével a tanulási nehézségekkel élők, illetve az értelmileg akadályozott személyek munkavállalásra, munkavégzésre történő felkészítésére kerül sor. -

Belső képzések 2005 közepétől az …………………. Képzőközponttal közösen indítottuk kosárfonó képzésünket, melyet a jó kapcsolat eredményeképpen további tanfolyamaink követtek, mint például a Bio – termelő (2006.), a parkgondozó képzés (2007.). A napokban ért véget a Zöldség és fűszernövény termesztő képzésünk. A jövőben is tervezzük hasonló tanfolyamok indítását.

-

Támogató Szolgálat: napi rendszerességgel igényelhető szolgáltatás. 12 órás rendkívüli nyitva tartással működik, igény szerint hétvégi szállítási lehetőséggel. •

Személyi segítés

•

Speciális szállítás)

VI. A megváltozott munkaképességű munkavállalók jogai és érdekei védelmével összefüggő tervezett intézkedések (minta: VI.1. Általános jogok: Az 1998. évi XXVI. Törvény kimondja: „A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni”. A fogyatékos személy jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni a következőkre: - Akadálymentes környezet biztosítása - A képességek, készségek fejlesztése, illetve az állapotfenntartás vagy javítás lehetőségeinek biztosítása

19

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… - Az önrendelkezés elvének biztosítása, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartása - A fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek társadalmi és helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számunkra a társadalmi életben való részvételt. Adatvédelem: Az intézményünk tekintetbe veszi, hogy a személyi adatok védelmének alapelve az értelmi fogyatékos emberekre is érvényes. A szervezetünk a felhasználók személyi adatainak összegyűjtését és nyilvántartását csak a feltétlenül szükséges és egyértelműen definiált adatokra korlátozza, ezeket csak szigorúan meghatározott esetekben szolgáltatja ki másoknak, és gondoskodik arról, hogy semmiképpen ne juthassanak illetéktelenek kezébe. A felhasználó személyi adatainak feltárása vagy továbbítása esetén minden esetben gondoskodik az érintettek, illetve hozzátartozóik, vagy pártfogóik beleegyezéséről. Szervezetünk rendszeresen tájékoztatja mind a felhasználókat, mind azok hozzátartozóit és pártfogóit az őket is érintő fontosabb változtatásokról. Megkülönböztetés tilalma: A Munka Törvénykönyve (1992. XXII. Tv) (Mt.) 5.§ (1) bekezdése mondja ki, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk, vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. Egyenlő bánásmód: Az egyenlő bánásmód követelményének alkalmazása kimondja, hogy valamennyi munkavállalói csoportra (egyes munkavállalói csoportok hátrányos megkülönböztetésének tilalmát ) az Mt 5.§-a és az Flt 2.§-a egyaránt tartalmazza. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról a 2003. évi CXXV. törvény rendelkezik. VI.2. Tervezett programok: 1. Az indítani kívánunk fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkatársaink számára kommunikációs és konfliktuskezelő, készségfejlesztő tréningeket. 2. Különféle szabadidős programok szervezésével fejlesztjük a csoportok, barátságok kialakulását, a programok szervezésébe aktívan bevonva fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkatársainkat. A klubnak fontos szerepe van abban, hogy a megváltozott munkaképességű munkatársaink önértékelését és felelősségérzetét növeljük. A klubban folyó munkát társaságunk szakemberei (szociálpedagógus) fogják koordinálni. 3. Szervezetünk által adaptált „Jobwards program„ alkalmazásával segítjük a célcsoport önálló életvitelre való felkészítését, az önállósulás különböző szintjeit. A Jobwards moduljainak és segédanyagainak középpontjában az individuum, és a kulcskompetenciák („soft skills”) célzott fejlesztése áll. Mivel a gyakorlati tapasztalatok szerint a szakmai ismeretek és kompetenciák önmagában való közvetítése egyáltalán nem jelent garanciát arra nézve, hogy az elsajátított ismereteket a munkahelyi gyakorlatokban is

20

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… sikerül hasznosítani, sok- sok példa segítségével célzottan foglalkozunk a megtanult ismeretek mindennapi hasznosításának és munkahelyi transzferének kérdésével. A Jobwards alapvető célkitűzése a társadalmi és munkahelyi integráció elősegítése, valamint a személyiségfejlődés célzott támogatása aktivizáló képzési kínálatok segítségével. 4. Speciális belső képzések: a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak, egyénre szabott képzéseket kell tervezni és meghatározni. Figyelembe kell venni a megváltozott munkaképességet, a fáradékonyságot, mozgáskoordinációt, valamint az érdeklődést motiváló tényezőket. Így a leendő munkavállalók tevékenységének tervezésénél az egész személyiséget komplexen figyelembe kell venni, a munkafeladat eredményes elvégzése érdekében. A képzéseknek tartalmaznia kell mindenképpen felzárkóztató és identitást erősítő modulokat. 5. Egyéni fejlesztési terv, Karrierterv készítését is tervezzük. A foglalkoztatás megvalósítása során mind a fogyatékos mind pedig megváltozott munkaképességű munkatársaink számára egyéni fejlesztési terveket készítünk, mely hozzásegíti munkatársainkat a sikeres beilleszkedéshez, a munkafeladatok önállóbb megoldásához és a stabil munkahely megtartáshoz. 6. Foglalkoztatási esélyek növelése érdekében: fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása során figyelemmel kell lenni a munkavállalók meglévő képességeinek szintentartására és azok fejlesztésére, valamint mentális egészségük megóvását és fizikai adottságaikat is karban kell tartani. Elképzelésünk szerint a már foglalkoztatott szakembereink közül kerülne ki egy-egy mentort, aki 2-3 fő megváltozott munkaképességű ember beilleszkedését segítené elő. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásánál szervezetünk valamennyi egységénél következetesen érvényesítjük az egyenlő bánásmód követelményét.

7. Tervezzük olyan minőségmenedzselési rendszer kialakítása, ami biztosítja a megfogalmazott értékek és standardok megvalósulását. A fogyatékos és megváltozott munkaképességi munkavállalók foglalkoztatása során folyamatosan figyelemmel kísérjük, a megjelenő törvényeket és jogszabályokat.)

21


V.2.2. Mellékletek A Munkaügyi Központ által kiadott formanyomtatványokat kell kitölteni és megőrizni.

22


A személyes rehabilitációs terv 14/2005 FMM rendelet alapján

A foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározása érdekében, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) személyre szóló rehabilitációs javaslata alapján készülő személyes rehabilitációs terv tartalmazza: -A munkavállaló megnevezését, munkakörének megjelölését .……………………………...………..…………………………………………………………………… -A meglévő képzettségek, képesítések felsorolását………………………………………………………. -Az egyén munkavégző képességének jellemzőit………………………………………………………… -Az általa folytatható tevékenységeket, illetőleg betölthető munkaköröket……………………………… -A megfelelő foglalkoztatási forma (bedolgozói jogviszony, távmunkavégzés, védett foglalkoztatás, integrált foglalkoztatás) megjelölését …………………………………………………………………… -A számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, szakmai előrehaladást biztosító pályatervet……………………………………………………………… -Az elérendő rövid és hosszú távú célok meghatározását………………………………………………….. -A megfelelő foglalkoztatás biztosítását gátló körülmények feltárása és megszüntetése érdekében tervezett intézkedéseket…………………………………………………………………..……………… -A segítő folyamat elemeinek meghatározását és a segítségnyújtás formáit………………………………. -Az igénybe vehető segítő szolgáltatásokat, illetőleg támogatásokat………………………………………. - Munkavállaló együttműködésének formáit………………………………………………………………..

23


V.3. Aktualizált jogszabályok gyűjteménye V. 3.1. 176/2005. (IX. 2.) Kormány rendelet a

megváltozott

munkaképességű

munkavállalókat

foglalkoztató

munkáltatók

akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól V. 3.2. 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól V. 3.3. 177/ 2005. (IX. 2.) Kormány rendelet a

megváltozott

munkaképességű

munkavállalók

foglalkoztatásához

nyújtható

költségvetési támogatásról V. 3.4. 15/ 2005. (IX. 2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól. V. 3.5. 118/2006. (V. 12.) Kormány rendelet a

megváltozott

munkaképességű

munkavállalókat

foglalkoztató

munkáltatók

akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet módosításáról V. 3.6. 112/2006. (V. 12.) Kormány rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról V. 3. 7. 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításáról V. 3. 8. 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről V. 3.9. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. V. 3.10. 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról V. 3.12. 26/2005. (XII.27.) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditációs díjról

VI. Támogatott Foglalkoztatás© Program VI.1. Eljárásrend VI.1.1. Eljárási protokoll:

24


A magán – munkaközvetítői engedély megszerzésére pályázni kell az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által meghirdetett Támogatott Foglalkoztatás© Szolgáltatás pályázatra.

A magán – munkaközvetítőt a székhelye szerinti munkaügyi központ akkor veszi nyilvántartásba, ha: •

A cégjegyzékbe vagy – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési, illetve a magán- munkaközvetítői tevékenység folytatását tartalmazza, illetve az egyéni vállalkozó magán- munkaközvetítésre jogosító vállalkozói igazolvánnyal,

•

A kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy az alábbi meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik: 1. szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében – egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán, – egyetemek állam- és jogtudományi karán, – egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon, – egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás- menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint – egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy 2. felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat: – az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése, – munkaköri követelmények meghatározása, – a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése, – munkaerő-kiválasztás, – munkaerő-közvetítés, – munkaerő-felvétel, – a belső utánpótlás tervezése, – a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása, – teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül: = bérezési alapelvek kialakítása, = hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése, – teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése, – munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása, – személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése, – munkakörülmények vizsgálata; vagy 3. középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy

25

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 4. a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott munkaerő-piaci ügyintéző és munkaerő-piaci menedzser szakképesítés. •

Tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, továbbá

•

A rendelet által előírt esetekben a vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.

Amelyhez az alábbi okmányokat kell csatolni: 1) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, 2) meghatározott képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát, illetve a rendelet által meghatározott szakterületen eltöltött gyakorlati időre vonatkozó igazolást, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt, 3) Az irodahelyiség akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kérelemben feltüntetett módon van berendezve, vezetékes telefonvonallal rendelkezik, és a kérelmező az irodahelyiség használati jogát igazolni tudja.

Az a magán-munkaközvetítő, aki: a) a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában magán-munkaközvetítői tevékenységet folytat, b) a munkát keresők között nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviseleti szervhez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, c) jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre munkát keresőt közvetít, d) nem létező állásba, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba) közvetít, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, e) jogszabálysértő feltételeket tartalmazó munkaerőigényt elégít ki, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.'

VI.1.3.Személyi feltételek 1. szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében – egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán, – egyetemek állam- és jogtudományi karán, – egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon, – egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás- menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint – egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy 2. felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat:

26

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… – az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése, – munkaköri követelmények meghatározása, – a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése, – munkaerő-kiválasztás, – munkaerő-közvetítés, – munkaerő-felvétel, – a belső utánpótlás tervezése, – a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása, – teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül: = bérezési alapelvek kialakítása, = hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése, – teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése, – munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása, – személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése, – munkakörülmények vizsgálata; vagy 3. középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy 4. a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott munkaerő-piaci ügyintéző és munkaerő-piaci menedzser szakképesítés. VI.1.4. Egyéb jó tanácsok, szakirodalom A kérelemhez csatolni kell: 1) Három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, 2) Meghatározott képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát, illetve a rendelet által meghatározott szakterületen eltöltött gyakorlati időre vonatkozó igazolást, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt, 3) Az irodahelyiség akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kérelemben feltüntetett módon van berendezve, vezetékes telefonvonallal rendelkezik, és a kérelmező az irodahelyiség használati jogát igazolni tudja

A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a nyilvántartást vezető munkaügyi központ által kiadott adatlapon – személyazonosításra alkalmatlan módon – a következő adatokról kell tájékoztatást szolgáltatni: a) magyar állampolgárok belföldre történt munkaközvetítéseinek száma (fő); b) a külföldre történt közvetítések száma országonként (fő); c) külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzésre történő közvetítésének száma állampolgárság szerint (fő).

27

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… A munkaügyi központ, valamint a magán- munkaközvetítő tevékenységük során együttműködnek. Az együttműködés eszközei különösen: a) a rendszeres szakmai kapcsolattartás, b) a munkaerőpiacra vonatkozó információk cseréje, c) a 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethető és közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje, d) a munkatársak közös képzési lehetőségeinek biztosítása, e) megállapodások a munka- erőpiaci helyzete javítása érdekében. Az a magán-munkaközvetítő, aki: a) a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában magán-munkaközvetítői tevékenységet folytat, b) a munkát keresők között nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviseleti szervhez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, c) jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre munkát keresőt közvetít, d) nem létező állásba, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba) közvetít, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, e) jogszabálysértő feltételeket tartalmazó munkaerőigényt elégít ki, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.'

28


VI.2. Teljes dokumentum és mintatár VI.2.1.Pályázai program

Az aktuális pályázati kiírásnak megfelelő anyag összeállítása a feladat.

FOLYAMATÁBRA:

ÉRDEKLŐDÉS, JELENTKEZÉS

PR

-

sérült személy hozzátartozó intézet egyéb 29

PARTNEREK


KAPCSOLATFELVÉTEL - felvilágosítás - adatfelvétel ELSŐ - időpont egyeztetés BESZÉLGETÉS

TEAM Egyéni Stratégia készítése Felkészítés a munkavállalásra Betanítás a munkahelyen Szerződéskötés

ÚTÓKÖVETÉS

Képzés, Esetmegbeszélés Értékelés, Szupervízió KÉRELEM

a magán- munkaközvetítő nyilvántartásba vételéhez

I. A kérelmező adatai: 1. A kérelmező neve, székhelye: ....................... ....................... .......................

2. A szervezet formája: .......................

3. A képviseletre jogosult személy(ek) neve, címe: ....................... .......................

30

Munkahelyfeltárás

Komplex felmérés Családlátogatás Előélet feltérképezése Munkapróba

K

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 4. A magán- munkaközvetítői tevékenységet belföldön

külföldön

belföldön és külföldön

kívánom folytatni (a megfelelő rész aláhúzandó)

II. A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának helye(i): 1. Az irodahelyiség(ek) címe, telefonszáma: ....................... ....................... .......................

2. Az irodahelyiség(ek)ben az alábbi berendezési tárgyakkal rendelkezem (a megfelelő rész aláhúzandó): telefon, telefax, számítógép, egyéb: ....................... ……………… Megjegyzés: A II. rovatot akkor is ki kell tölteni, ha a közvetítés a székhelyen történik. Több iroda esetében irodánként kell közölni az ezen rovatban bekért adatokat.

III. A kérelemhez az alábbi mellékleteket csatolom: 1. a cégkivonat, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozat vagy vállalkozói igazolvány három hónapnál nem régebbi hiteles másolata, 2. az előírt képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevél hiteles másolata, működési bizonyítvány, valamint az e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött szerződés, 3. az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolata, 4. eredeti letéti szerződés a vagyoni biztosítékról.

Dátum: .......................

.............................. a kérelmező cégszerű aláírása

31


KÉRELEM a munkaerő- kölcsönző nyilvántartásba vételéhez

I. A kérelmező adatai:

1. A kérelmező neve, címe, telefonszáma: .......................

2. A szervezet formája: .......................

3. A kérelmező székhelye, címe: .......................

4. A kérelmező telephelye(i), címe: .......................

5. A képviseletre jogosult személy(ek) neve, címe: .......................

II. Nyilatkozatok, csatolandó iratok:

1. Kijelentem, hogy a tevékenység folytatásához az alábbi berendezéssel ellátott irodahelyiséggel a székhelyemen és a megjelölt telephelyen rendelkezem: .......................

2. A kérelemhez az alábbi mellékleteket csatolom: 2.1. három hónapnál nem régebbi cégkivonat hiteles másolata,

32

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 2.2. a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet tartalmazó okirat három hónapnál nem régebbi hiteles másolata, 2.3. az előírt képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevél hiteles másolata, működési bizonyítvány, valamint az e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött szerződés, 2.4. az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolata, 2.5. eredeti letéti szerződés a vagyoni biztosítékról, 2.6. a 2001. évi XVI. törvény 26. §-ának (10) bekezdésében meghatározott közteher befizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolások.

Dátum: ....................

.………................ a kérelmező cégszerű aláírása

Kapcsolatfelvétel Dátum:

Adatfelvétel ideje:

óra/perc

Felelős munkatárs:

33

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Kapcsolatkereső: MMK

Ügyfél

Iskola

Szülő/Hozzátartozó

Lakóotthon

Gondnok

Intézet

Egyéb

Kitől hallott a szolgáltatásról: …………………………………………………………………………………… Ügyfél adatai: Neve:

………………………………………………………….…

Leánykori neve…………………………………………………………… Anyja neve:

……………………………………………………………. Ir.Szám:…………

Lakcím: ……………………………………………………………. Tel. sz: ……………………………………………………………………. Iskolai végzetsége

…………………………………………………….

Szül év: ……………………………………………………………Neme:

Férfii

Nő

Foglalkozási helyzete: reg munkanélküli

óta

hat. időre szóló munkavisz. van:… ig

álláskereső

védett szervezetnél dolgozik

tanulmányait befejező

betegállományban van

képzésben van

egyéb:

határozatlan idejű munkaviszonyban van

Sérülés jellege: Vezető fogyatékosság:

Társult fogyatékosság:

enyhe értelmi sérült

enyhe értelmi sérült

 középsúlyos értelmi sérült

 középsúlyos értelmi sérült

 epilepsziás

 epilepsziás

 autista

 autista

egyéb

egyéb

További megállapodás: Időpont egyeztetés a következő beszélgetéshez: Ajánlás:  Átirányítás: Egyéb:

34


Első beszélgetés Dátum:

Munkatárs:

Ügyfél: Tájékoztatás az Alapítvány által nyújtott szolgáltatásokról: Önkéntesség, aktív együttműködés, titoktartás/adatvédelem stb. Tények, elképzelések: Az ügyfél dolgozott- e korábban?

⁭ Igen

⁭ Nem

Milyen munkakörben? ……………………………………………………………………………………………………………………… ………… Most dolgozik-e?

⁭ Igen

35

⁭ Nem

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Van-e valamilyen elképzelése? ……………………………………………………………………………………………………………………… Miért szeretne dolgozni? ……………………………………………………………………………………………………………………… Mit vár a munkától? ……………………………………………………………………………………………………………………… Mi változna az életében? ……………………………………………………………………………………………………………………… Mi az elképzelése, milyen munkára tartja alkalmasnak magát? ………………………………………………………………………………………………………………………

Személyes benyomások: ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

36


EGYÉNI SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

A Támogatott Foglalkoztatás © Szolgáltatás meghatározott szolgáltatások értelmében a …………. Szervezet neve az alábbiakat vállalja:

-

Egyéni esetfelvételt követően az adott személy végzettségét, egészségügyi és mentális állapotát szem előtt tartva segít megtalálni a személy számára megfelelő munkaterületet

-

Ingyenes szolgáltatást biztosít a munkahely feltárásában / telefon, Internet, újsághirdetés/

-

A szolgáltatási szerződés ideje alatt személyi segítőt biztosít munkahely feltárásának időszakában, illetve a már meglévő munkaviszony megtartásának érdekében a munkavégzés ideje alatt , aki adott esetben gyermekfelügyeletet vállal, továbbá más a szolgáltatást igénybevevő gondozásában álló személy felügyeletét ellátja

A szolgáltatási szerződés időtartama: ………………………………………… A szolgáltatást igénybevevő Személy neve:………………………………………….. Lakcíme: ………………………………………………. Születési helye és ideje………………………………… Anyja neve:…………………………………………….

37

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… Fent nevezett az OFA/TF-6114/1 résztvevőjeként - együttműködöm az alapítvány személyi segítőjével -

az állapotommal, problémáimmal kapcsolatos információkat őszintén feltárom

-

a munkahelyek feltárásában aktívan részt veszek

-

munkahelyem megtartásáért minden tőlem telhetőt megteszek

-

a segítőmmel közösen meghatározott feladatokat elvégzem

-

probléma esetén segítséget kérek

-

a felajánlott állásokat megnézem

-

a program végrehajtásának érdekében hozzájárulok személyes adataim

-

felhasználásához

dátum, 200..…………………. ……………………………………

………………………………

szolgáltatást igénybevevő ügyfél

személyi segítő Kérdőív-ügyfél

Dátum:

Munkatárs:

Időtartam: 1.Személyes adatok:

1.1 Név:………………………………………………………………………….… 1.2 Születési hely, idő:……………………………………………………………. 1.3 Lakcím:……………………………………………………………………….. 1.4 TAJ szám:…………………………….. 1.5 Adószám:……………………… 1.6 Telefonszám:…………………………………………………………………. 1.7 Lakáshelyzet:  önálló  szülőknél

 élet/házastárssal

 lakóotthon

1.8 Családi állapot:  egyedülálló

 élet/házastárssal él

 özvegy

 elvált/különél

38

 egyéb:

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 1.9 Gyermekek  nincs

 van

 egy

 több:……….

1.10 Hozzájárulását adja- e ahhoz, hogy megkeressük/ információt kérjünk a szülőtől, a gondnoktól, korábbi kollégáktól stb?

 igen

 nem

1.11 Ha igen akkor kitől? NÉV:……………………………………………….. LAKCÍM:………………………………………….. TELEFONSZÁM:…………………………..…….. NÉV:……………………………………………….. LAKCÍM:………………………………..………… TELEFONSZÁM:………………………………....

2.Adatok az iskolai és a szakmai előmenetelről: 2.1 Milyen iskolába/iskolákba járt/végzettsége? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………

2.2 Milyen szakmai tapasztalattokkal/gyakorlattal rendelkezik? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………

39

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 2.3 Jelenleg munkában áll-e (munkaerő-piac, védett munkahely, egyéb…)?

 nem

 igen

3. Adatok a szakmai érdeklődésről: 3.1.Van-e elképzelése, milyen területen szeretne dolgozni? …………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… 3.2.Mik az erősségei/gyengeségei? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… 3.3.Mi a kedvenc időtöltése/ hobbija? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 4.Kapcsolat hivatalos szervezetekkel: 4.1. Kapcsolatban áll/t-e a Munkaügyi Központtal?  nem

 igen, kontaktszemély:……………………………….

4.2 Részesül-e valamilyen egészségügyi ellátásban?  nem

 igen, kontaktszemély:…………………...…………

4.3. Részesül-e valamilyen fogyatékos ellátásban?  nem

 igen, kontaktszemély:………………………………..

4.4.Részesül- e OOSZI- határozattal?  nem

 igen, munkaképesség csökkenés mértéke:…….…..%

40

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 4.5. Rendelkezik-e foglalkozás- egészségügyi szakvéleménnyel?  nem

 igen

4.6. Milyen korlátozó tényezőket állapítottak meg? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… (Kérem mellékelje, az igazolásokat)

Kérdőív- Család Dátum:

Munkatárs:

Időtartam: 1.

Szülők adatai:

1.1 Anyja neve:…………………………………………………………………

41

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… 1.2 Munkahelye, telefonszáma………………………………………………… 1.3 Apja neve:………………………………………………………………….. 1.4 Munkahelye, telefonszáma:……………………………..…………………. 2.

Család:

2.1. Szülőkkel való kapcsolata: ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………… 2.2. Testvérekkel való kapcsolata: ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………….. 2.3. Családtagok egymáshoz való viszonya: ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………

2.4. Családtagok együtt végzett tevékenysége pl: házimunka. szabadidő: ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………..………… 2.5. Teljesítményét mivel ismerik el? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………… 2.6. Magatartásával voltak-e problémák?

42

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………… 2.7. Ha igen hogyan kezelték ezeket? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………….… 3.

Iskola:

3.1. Iskolával kapcsolatos tapasztalatok( Milyen iskolába járt? Váltott- e iskolát? Mik voltak a kedvenc tantárgyai? Voltak/ vannak- e barátai? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

4.

Munka/ munkakészségek:

4.1. Rendelkezik- e munkatapasztalattal? (Hol dolgozott?, Pontosság?, Megbízhatóság?, Kudarctűrés?, Alkalmazkodó képesség?, Koncentráló képesség?, Fegyelem?, Kitartás?) ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………… 5.

A hozzátartozó elképzelései:

5.1. Milyen munkakört, munkaidőt tudnának ügyfelünknek elképzelni? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………..………………………… 5.2. Milyen változás várható a családban/ lakóközösségben, ha az ügyfelünk elhelyezkedik?

43

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 6.

Egyéb:

6.1. Állandó orvosi ellenőrzés alatt áll-e?  nem

 igen

6.2. Ha igen, akkor milyen? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 6.3. Milyen gyógyszert szed? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 6.4.Milyen elvárásai vannak a szolgáltatással kapcsolatban? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………….. 6.5. Vannak-e különleges igényei a program idő tartama alatt? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………

VI.3. Aktualizált jogszabályok gyűjteménye

VI.3.1. 57/2003. (IV. 24.) Kormány rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán- munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Kormány rendelet módosításáról

44

Fenntarthatóság? Segédletek a tervezéshez és túléléshez… VI.3.2. 118/2001. (VI. 30.) Kormány rendelet a munkaerő- kölcsönzési és a magán- munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

VI.3.3. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

VI.3.4. 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethető és közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje,

VI.3.5. 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

45

SEGÉDLETEK A TERVEZÉSHEZ ÉS TÚLÉLÉSHEZ

Recommend Documents