SÉGE A GLOBALIZÁLT GAZDASÁGBAN...7

Vállalkozók Európában

3

Tartalomjegyzék AJÁNLÁS..................................................................................................................4 ELŐSZÓ....................................................................................................................5 1.

AZ ETIKA JELENTŐSÉGE A GLOBALIZÁLT GAZDASÁGBAN .......7 1.1 1.2 1.3

2.

A TÁRSADALMI FELELŐSSÉG SZABÁLYOZÁSA ÉS PÉLDÁI AZ EURÓPAI UNIÓBAN ..................................................................................16 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5

3.

HASZNOSSÁG ÉS MORÁL...........................................................................9 VÁLLALKOZÁSOK ÉS ÉRINTETTJEIK .......................................................10 A BIZALOM TÍPUSAI ................................................................................12

A VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE..........................................................................................16 A VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN – CSR-STRATÉGIA ....................................................................................19 KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE.................20 ÁLLÁSFOGLALÁS A MÉRŐSZÁMOK, INFORMÁCIÓK STANDARDIZÁLÁSÁRÓL ..........................................................................24 EURÓPAI TAPASZTALATOK A TÁRSADALMI FELELŐSSÉG TERÜLETÉN .....28

A TÁRSADALMI FELELŐSSÉG MAGYARORSZÁGI HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI ..................................................................................................37 3.1 ELÖZMÉNYEK .........................................................................................37 3.1.1 Történelmi örökség ...........................................................................37 3.1.2 Mai foglalkoztatási helyzet, vállalkozások száma Magyarországon.38 3.2 A CSR GONDOLKODÁSMÓD MAGYARORSZÁGON .................................39 3.2.1 Tévhitek a CSR-ról Magyarországon................................................41 3.2.2 Miért éri meg felelős vállalkozónak lenni Magyarországon?...........42 3.3 FELELŐS VÁLLALKOZÁS A GYAKORLATBAN MAGYARORSZÁGON..........44 3.3.1 Környezetvédelem .............................................................................45 3.3.2 Munkavállalókkal szembeni felelősség Magyarországon .................49 3.3.3 CSR kommunikáció és a média kapcsolata Magyarországon...........57 ÖSSZEGZÉS ...........................................................................................................61

FÜGGELÉK ...........................................................................................................63 1.SZ. FÜGGELÉK: STATISZTIKAI ADATOK..............................................................63 2.SZ. FÜGGELÉK: CSR FOGALOMTÁR ...................................................................65 3.SZ. FÜGGELÉK: A HATÁSOS KOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓJA .......84 4.SZ. FÜGGELÉK: PÉLDATÁR.................................................................................89 HIVATKOZÁSOK.................................................................................................92

4

Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon

Ajánlás

Tisztelt Olvasó, kedves Vállalkozótárs! Bizonyára Ön előtt is ismert, hogy a tapasztaltabb és eredményesebb vállalkozótól tanulni, módszertanát átvenni nem szégyen. A szerkesztők és a szerzők nevében ajánlom jelen kiadványunkat mindazoknak, akik elfogadják, hogy egy vállalkozás sikere nemcsak a szorgalom, a szakmai tudás, és netán a szerencse függvénye, hanem ehhez a „nagyok” által kipróbált módszerek és értékek átvétele is szükséges. A piac környezete, a társadalmi felelősség és az üzleti etika jelentősen befolyásolja egy vállalkozás eredményességét. E kötet azt a célt szolgálja, hogy segítséget nyújtson a kis- és középvállalkozóknak a felelős vállalkozói magatartásból eredő lehetőségek hatékony kiaknázásához. Kárpáti György az MKIK Nemzetközi Kollégiumának alelnöke


5

Előszó A kötet a vállalkozások társadalmi felelősségének a kérdéskörét tárgyalja európai uniós és magyarországi perspektívában. A társadalmi felelősség („corporate social responsibility – CSR”) a mai globalizált gazdaság egyik legfontosabb eszméje. Nem arról van csak szó, hogy a vállalkozások társadalmi projekteket kezdeményeznek, illetve finanszíroznak az oktatás, a kultúra, az egészségügy vagy a környezetvédelem területén, hanem arról, hogy felelős módon járnak el üzleti tevékenységeik során. A felelőség alapelv – a nagy német-amerikai filozófus, Hans Jonas megfogalmazása szerint – abban áll, hogy törődünk azokkal az érintettekkel („stakeholders”), amelyekre tevékenységünk hatást gyakorol. A felelősség arányos a hatalommal, azaz minél inkább befolyásolja egy vállalkozás a környezetéhez tartozó alkalmazottak, fogyasztók, beszállítók, lakóhelyi közösség létét és jól-létét, annál inkább figyelembe kell vennie döntései és cselekvései megformálásában azok érdekeit és érték-elvárásait is. Sem a piac, sem pedig a kormányzat nem képes önmagában biztosítani a társadalmi jólétet. A vállalatvezetés önálló morális ágens, amelynek elvitathatatlan szerepe az érintettek jólétének és életminőségnek az előmozdítása. A „Vállalkozások társadalmi felelőssége az Európai Unióban és Magyarországon” című kötet a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központ és a La Vida Kft együttműködésének az eredménye. Az első fejezet az etika jelentőségét mutatja be a globalizált gazdaságban. Bevezeti a gazdasági etikai fontosabb modelljeit és értelmezi a bizalom típusait a gazdasági kapcsolatokban. A második fejezet a társadalmi felelősség szabályozását tárgyalja az Európai Unióban és annak gyakorlati tapasztalatait ismerteti Anglia, Hollandia, Finnország, Portugália, Lengyelország és Észtország esetében. A harmadik fejezet a társadalmi felelősség magyarországi helyzetét és kilátásait taglalja. Elemzi a CSR gondolkodásmódot Magyarországon és bemutatja a felelős vállalkozás hazai gyakorlati lehetőségeit a környezetvédelem és a munkavállalókkal való bánásmód területén. Szól végezetül a CSR kommunikáció és a média kapcsolatáról is. A kötet függelékében a vonatkozó statisztikai adatok, egy CSR fogalomtár, a hatásos kommunikáció módszertani útmutatója és egy gyakorlati példatár található, amely a gyakorlati alkalmazásokat segítheti. A kötet végén található hivatkozások tartalmazzák a témakör leglényegesebb szakirodalmát, dokumentumait, valamint a fontos nemzetközi és hazai weboldalak címeit.

6


Bízunk abban, hogy kötetünkkel hozzájárulunk a Magyarországon olyannyira szükséges felelős vállalkozási ethosz kialakulásához, illetve továbbfejlődőséhez. Zsolnai László, igazgató egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központ


1.

7

Az etika jelentősége a globalizált gazdaságban

A modern, globalizált gazdaság működése tömegével produkálja az etikai problémákat. A londoni székhelyű Institute of Business Ethics problémakatalógusa ötven gazdasági etikai problémát sorakoztat fel tíz kategóriába sorolva. (1. ábra) Az etika terjedése és erősödése a gazdasági életben azért fontos, mert az etikus gazdasági cselekvések csökkentik a gazdaság működésének a társadalmi költségeit. Az etikusan cselekvő gazdasági szereplők ugyanis figyelemmel van az etikai normákra, és tekintetbe veszi a cselekvésében érintettek érdekeit és érték-elvárásait is. A gazdasági etika sokat tehet azért, hogy gazdasági életben "finomodjék a kín" - ahogy József Attila fogalmazta. 1. ábra Etikai problémák a gazdaságban (A)

Fogyasztók, megrendelők

megtévesztő reklámozás; jótállás, garanciális szolgáltatások megszegése; alacsony minőségű termék/szolgáltatás; tisztességtelen ár alkalmazása; hiányos informálás a termékről/szolgáltatásról; nem biztonságos termék/szolgáltatás nyújtása; visszaélés a fogyasztóról szerzett információkkal; árukapcsolás, agresszív eladás; megvesztegetés (megrendelés érdekében) (B)

Tulajdonosok, befektetők

veszteségokozás, gondatlan vállalatirányítás; a tulajdonosi csoportok, befektetők kijátszása egymás ellen; félrevezető informálás a vállalat helyzetéről (C)

Alkalmazottak

diszkrimináció a munkahelyen (faji, nemi, vallási, életkori, egészségi, nemzetiségi, szexuális orientáció szerinti); munkahelyi biztonság veszélyeztetése; méltánytalan bérezés; munkahelyi információkkal való visszaélés; összeférhetetlenség, nepotizmus;

8


információ-visszatartás az alkalmazottaktól; szakszervezeti működés akadályozása; etikai panaszok, bejelentések elfojtása (D)

Beszállítók

késedelmes fizetés; megvesztegetés előnyszerzés céljából; erőfölény alkalmazása (E)

Kormányzat

adóeltitkolás, adócsalás; járulékfizetés elmulasztása (illegális munka alkalmazása); információnyújtás megtagadása (F)

Versenytársak

hírnévrontás; üzleti titok átadása; kémkedés; munkaerő-csábítás; monopolhelyzettel való visszaélés (G)

Helyi közösség

zsarolás, fenyegetőzés; információ visszatartás; egészségének veszélyeztetés; (H)

Természeti környezet

környezetszennyezés (talaj, víz, levegő, zaj) élőhelyek elpusztítása; fajok kiirtása; állatkísérletek folytatása; környezeti adatok meghamisítása; (I)

Külföld

a fogadó ország kulturális normáinak, tradícióinak semmibe vétele; a helyi munkaerő kizsákmányolása; az emberi jogok megsértése;

9


(J)

Általános

a vállalat lejáratása, hírnevének a rontása; bizalmi kapcsolatok tönkretétele; részvétel illegálás/fél-legális üzleti akciókban Forrás: Webley, S.: Codes of Business Ethics. London 1993, Instititute of Business Ethics

1.1

Hasznosság és morál

A gazdaságetika azt állítja, hogy a gazdasági cselekvés ko-determinált, mind hasznossági, mind pedig a morális megfontolások szerepet játszanak benne. A gazdasági szereplők mindig valamilyen egyensúlyt törekszenek kialakítani morális felfogásuk és a hasznossági megfontolások között. (2. ábra) 2. ábra A gazdasági cselekvés meghatározói

hasznosság ⇔ morál ⇓

⇓

viselkedés A gazdaságetika cselekvési modellje alapján egy cselekvés etikussága megjósolható, ha ismerjük (i)

a cselekvő morális karakterét;

(ii)

az etikus cselekvés relatív költségét;

A morális karakter a cselekvő morális értékeinek és elkötelezettségeinek erősségét fejezi ki. Ez az, amikor egy ember esetében erős vagy gyenge jellemről, egy vállalkozás esetében pedig fejlett, illetve kevésbé fejlett morális profilról beszélünk. Az etikus cselekvés relatív költsége azt jelenti, hogy az adott szituációban mekkora áldozattal jár az etikus cselekvés végrehajtása a nem etikus cselekvéshez képest. Azaz mekkora a „haszonáldozata” az etikus cselekvésnek. Azt mondhatjuk, hogy minél erősebb a gazdasági szereplők morális karaktere és minél kisebb az etikus cselekvés relatív költsége, annál etikusabb cselekvés várható. És megfordítva, minél gyengébb a gazdasági szereplők morális karaktere és minél nagyobb az etikus cselekvés relatív költsége annál etikátlanabb cselekvés várható. (3. ábra)

10


3. ábra A cselekvés etikusságának meghatározói

erős morális karakter

⇒ etikus cselekvés

az etikus cselekvés relatív költsége kicsi gyenge morális karakter

⇒

⇒ etikátlan cselekvés

az etikus cselekvés relatív költsége nagy 1.2

⇒

Vállalkozások és érintettjeik

A korszerű vállalatértelmezés kulcsszava a "stakeholder" fogalom, amely a döntésben vagy cselekvésben érintett szereplők általános megnevezésére szolgál. A "stakeholder" fogalom A "stake" közgazdasági jelentése az érdekeltség-érintettség. Ha valaki stakeholder, akkor ez azt jelenti, hogy érdekelve, érintve van egy döntés vagy egy cselekvés kimenetelében. A fogalom definíciója a következő: egy szervezett érintettje bármely olyan egyén vagy csoport, amely befolyásolhatja a szervezet céljainak elérését vagy befolyásolva van az által. (Freeman, E.R. 1984: p. 46) A fenti definíció némi módosításra szorul az etika fényében. Az új definíció szerint érintettnek tekintendő minden olyan létező, amelyre egy döntés vagy cselekvés hatással van. (Zsolnai, L. 1994) A stakeholder fogalom etikai restrikciója azt jelenti, hogy csak azokat a létezőket kell érintettekként számba vennünk, amelyekre egy döntés vagy cselekvés befolyással van, azokat azonban nem, amelyek az adott döntést vagy cselekvést befolyásolják ugyan, de maguk már nem befolyásoltak általa. Az ilyen szereplők „kibicek”, nem pedig érintettek. Stakeholdernek csak azok a szereplők tekinthetők, amelyek etikailag relevánsak, tehát olyan szereplők, amelyekkel kapcsolatos viszonyban etikai elvárások is megfogalmazódnak a döntéshozó, illetve cselekvő számára. (Goodpaster, K.E. 1991)

11


Egy döntéshozó érintettjei között sok esetben megtalálható a természeti környezet valamely eleme vagy rendszere (természeti lények, ökoszisztémák vagy akár a Föld maga). Hasonlóképpen a jövő generációk is érintettként szerepelnek számos esetben, jóllehet ők még nem léteznek, de a jelenben meghozott döntések és cselekvések jelentősen befolyásolhatják az ő majdani életfeltételeiket és kilátásaikat. Az érintettek hálózata Egy modern vállalkozás általában sokféle érintettel rendelkeznek. A legfontosabb érintetteket az alábbiak. A tulajdonosok, a managerek és az alkalmazottak belső érintettek, hisz a szervezethez tartoznak. A fogyasztók, a beszállítók, a versenytársak és a hitelezők külső, piaci érintettek, velük a szervezet üzleti kapcsolatban áll. A kormányzat, a helyi közösségek, a természeti környezet, és a jövő generációk külső, társadalmi érintettek, hisz velük a szervezet nem piaci alapon kerül kapcsolatba. A vállalalkozást célszerű úgy felfogni, mint a vele kapcsolatban álló érintettek összetett hálózatát. (4. ábra) 4. ábra Egy modern vállalkozás fontosabb érintettjei beszállítók

fogyasztók

versenytársak

hitelezők

tulajdonosok managerek alkalmazottak kormányzat

természeti környezet

jövő generációk

helyi közösségek

A vállalatvezetés feladata A vállalatvezetés hagyományos felfogása szerint (agency theory) a managereknek a tulajdonos érdekeit kell képviselnie. A manager a tulajdonos megbízottja: a befektetett tőkével való ésszerű gazdálkodás a feladata. A vállalati döntések azonban az érintettek a sokszereplős, sokdimenziós erőtérben születnek meg. A managerek nem csupán a tulajdonosok érdekeit kell, hogy képviseljék, hanem az összes érintettel törődniük szükséges. A vállalatvezetés korszerű felfogása értelmében a managereknek az összes stakeholdert kell képviselniük (generalized theory of agency). A felelős vállalatvezetés mindenkor valamilyen ésszerű kompromisszumot alakít ki a vállalat érdekei és az érintettek érdekei között. Az életképes, megvalósítható kompromisszumok megtalálása sokszor igen nehéz. Az

12


érintettekkel való rendszeres kapcsolattartás, kommunikáció és törődés azonban mindig lehetséges és kifizetődő. A gazdasági etika nem arról szól, hogy miként legyünk "morális szentek", hanem arról, hogy hogyan maradjunk benn a gazdasági versenyben úgy, hogy eközben nem tesszük tönkre az érintettjeinket és nem sértjük meg alapvető etikai normákat. Etikai intézmények Az etikai intézmények szabályozását biztosítják.

a

vállalatkozások

tevékenységeinek

etikai

Az etikai kódex olyan dokumentum, amelynek betartását a vállalat önként vállalja. Az etikai kódex fő feladata az, hogy megfogalmazza a vállalalkozástól és annak alkalmazottaitól általában elvárható viselkedésmódokat. Az etikai kódex akkor hatékony, ha összhangban áll a vállalkozás küldetésével és jövőképével, és a vezetők, a tulajdonosok és az alkalmazottak konszenzusán alapszik. Számos nyugati vállalatnál az összes dolgozó egyenként aláírja az etikai kódex alapdokumentumát, ezzel is kifejezve személyes elkötelezettségét. Az etikai bizottság egy másik fontos etikai intézmény. Az etikai bizottság tagjait általában választás útján jelölik ki. A bizottsághoz bárki fordulhat etikai vonatkozású problémával. A bizottság gondos kivizsgálás után hoz határozatot minden fontos ügyben. A határozatok nyilvánossá válnak a vállalaton belül. A szankciók etikai jellegűek, amelyek azonban jogi következményekkel is járhatnak. A társadalmi jelentés szintén fontos etikai intézménye. Általában évente teszik közzé a vállalatok ezt a jelentést, amely részletesen leírja - esetleg számszerűsíti is - a vállalat tevékenységeinek hatását a fontosabb érintettekre.

1.3

A bizalom típusai

A bizalom nem homogén jelenség a gazdaságban. A gazdasági kapcsolatokban a bizalom különböző típusai játszanak szerepet, beleértve az olyan negatív formákat, mint például a gyanakvás, a kételkedés és a bizalmatlanság. A partner észlelt becsületessége és hozzáértése együttesen határozzák meg a bizalom aktuális formáját. A bizalom típusa jelentősen befolyásolja azt a stratégiát, amit a gazdasági szereplők egymással szemben követnek. Mind a becsületesség, mind pedig a hozzáértés fejlesztendő, ha a gazdasági szereplők megbízhatóságot javítani akarjuk. Az etika nem luxus, hanem a gazdasági fejlődés fontos emeltyűje. A közgazdaságtan és a pszichológia eredményei azt mutatják, hogy a partner észlelt becsületessége és hozzáértése együttesen határozzák meg a

13


bizalomnak azt az aktuális mintázatát, amelyet a gazdasági szereplők kialakítanak egymással kapcsolatban. Az oxfordi professzor, Mari Sako – japán és brit vállalatközi kapcsolatok elemzése alapján – arra a következetésre jutott, hogy a bizalomnak három fajtája különböztethető meg. Ezek rendre a szerződésen alapuló bizalom, a szakértelmen alapuló bizalom és a hírnéven alapuló bizalom. (Sako, M. 1992) A szerződésen alapuló bizalom azt jelenti, hogy az interakció résztvevői azért bíznak meg egymásban, mert tevékenységüket írásbeli vagy szóbeli szerződés vezérli, ami szükség esetén jogilag kikényszeríthető. A szakértelmen alapuló bizalom azon alapul, hogy a partner kompetens, s ezért megfelelő színvonalú teljesítmény várható tőle. Végül, a hírnéven alapuló bizalom mások pozitív tapasztalatát vetíti rá az adott szereplőre. Az olasz pszichológus Gian-Vittorio Caprara és munkatársai azt kutatták, hogy az emberek milyen dimenziók mentén értékelik a vállalati márkákat. Azt tapasztalták, hogy két alapvető értékdimenzió számít az embereknek. Az egyik a stabilitás, kiszámíthatóság, kedvesség, míg a másik a dinamizmus, cselekvés-orientáltság, újszerűség. (Caprara, G-V. et al 2001) A fenti eredmények által inspirálva alakítottam ki az a modellt, amelyben a másik fél észlelt becsületessége és hozzáértése együttesen határozza meg a bizalom típusát a gazdasági interakciókban. A becsületesség és a hozzáértés különböző kombinációi a bizalom alábbi típusait adják: (α) (β) (γ) (δ)

hozzáértés & becsületesség → bizalom; hozzáértés & nem becsületesség → gyanakvás; nem hozzáértés & becsületesség → kételkedés; nem hozzáértés & nem becsületesség → bizalmatlanság.

(1. táblázat) 1. táblázat

A bizalom típusai

szakértelem/becsületesség

becsületes

nem-becsületes

hozzáértő

bizalom

gyanakvás

nem hozzáértő

kételkedés

bizalmatlanság

14


A bizalom (α),…,(δ) típusai különböző társadalmi kategorizációkat indukálnak. Ha a bizalom esete áll fenn, akkor a partnert “megbízhatónak”nak tekintjük. A gyanakvás esetében a partnert “gengszter”-ként azonosítjuk. A kételkedés esetében a partnert “impotens”-nek tartjuk. Ha pedig a bizalmatlanság esete áll fenn, akkor a partnert “megbízhatatlan”-nak tekintjük. (2. táblázat) 2. táblázat

Társadalmi kategorizációk


becsületes

nem becsületes

hozzáértő

"megbízható"

"gegszter"

nem hozzáértő

"impotens"

"megbízhatatlan"

A bizalom típusai és a kapcsolódó társadalmi kategorizációk azért fontosak, mert jelentősen befolyásolják azt a stratégiát, amit a gazdasági szereplők egymással szemben kialakítanak. Ha a szereplők egymást “megbízhatónak”, tehát becsületesnek és hozzáértőnek tekintik, akkor nagy valószínűséggel fejleszteni fogják a kapcsolataikat. Amennyiben egy szereplőt “gengszter”ként azonosítanak, tehát becstelennek, de hozzáértőnek tartanak, akkor rendszerint elkerülik a vele való kapcsolatot. Amennyiben viszont egy szereplőt “impotens”-nek, tehát becsületesnek, de nem hozzáértőnek tartanak, akkor általában minimalizálják a vele való kapcsolatot. Ha pedig egy szereplőt “megbízhatatlan”-nak, tehát becstelennek és nem hozzáértőnek tartanak, akkor jórészt kihasználják azt. (3. táblázat) 3. táblázat

Stratégiák a gazdasági kapcsolatokban


becsületes

nem becsületes

hozzáértő

fejleszteni

elkerülni

nem hozzáértő

minimalizálni

kihasználni


15

Nem könnyű feladat a negatív jellegű bizalom-típusokat pozitívvá alakítani. A szereplőknek hozzáértőnek és becsületesnek kell tartaniuk egymást ahhoz, hogy bizalom alakulhasson ki közöttük. Segíteni lehet a gazdasági szereplőket abban, hogy fejlesszék etikai profiljukat és kompetenciájukat. Szakmai és etikai programok jól szolgálhatják ezt a célt. Az “impotensek” esetében a hozzáértést kell fokozni, a “gengszterek” esetében a becsületességet, míg a “megbízhatatlanok” esetében mindkettőt. Az elkerülési, minimalizálási és a kihasználási stratégiák jelentős tranzakciós költségeket és elmaradt hasznokat eredményeznek a gazdaságban. A negatív jellegű bizalom-típusok nagyban rontják a gazdasági hatékonyságot és csökkentik a társadalom morális tőkéjét. Az etika nem a fejlett gazdaságok luxusa, hanem a gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen emeltyűje mindenütt, beleértve a poszt-szocialista országokat is. (Donaldson, T. 2001, Zsolnai, L (ed.) 2002)

16


2.

A társadalmi felelősség szabályozása és példái az Európai Unióban

A vállalkozások társadalmi felelőssége (Corporate Social Responsibility, CSR) komplex, sokoldalú jelenség az üzlet és a társadalom érintkezési felületén. Az eredetileg csupán a nagyvállalatokra kidolgozott koncepció ma már társadalmi, gazdasági és intézményi változásokat foglal magában, és egyre nagyobb hatású az üzleti életben. Martin Wolff szerint: „A CSR olyan koncepció, amelynek eljött az ideje.” (Matten-Moon, 2005) Az Európai Bizottság definíciója szerint a vállalkozások társadalmi felelőssége: „olyan koncepció, amely alapján a vállalatok a társadalmi és környezeti megfontolásokat üzleti folyamataikba és a stakeholderekkel folytatott interakcióikba integrálják, önkéntes alapon.” (EC, 2005) A World Bank Institute 2004-ben tartott e-konferenciáján az alábbi definíciót fogadták el a résztvevők: „a gazdaság elkötelezettsége a fenntartható fejlődés felé, mely magában foglalja az alábbi kérdések kezelését: • • • • •

a korrupció csökkentése, a méltányos munkakörülmények elősegítése és intézményesítése, a környezetvédelem növelése, a helyi és szélesebb értelemben vett társadalom segítése, valamint a marketing igazságtartalmának növelése.” (WBI, 2004)

A vállalkozások társadalmi felelőssége tehát egy olyan koncepció, melyben a vállalkozás önként figyelembe veszi tevékenységének a stakeholdereket érintő hatásait, és döntéseit a velük folytatott párbeszéd és együttműködés során hozza meg.

2.1

A vállalkozások társadalmi felelősségének rövid történeti áttekintése

Amerikában a vállalkozások társadalmi felelősségének gondolata sokkal hamarabb jelent meg, mint Európában. Ez az eltérés történelmi, politikai különbözőségekre vezethető vissza. Míg Európában a jóléti államok és a szigorúbban megfogalmazott, explicit jogrendszer nagyrészt ellátta azokat a feladatokat, amelyeket ma a vállalkozások felelősségébe tartozóként kezelünk, úgy Amerikában már a kezdetektől nagyobb felelősség hárult a vállalkozásokra.


17

A nagyvállalatok társadalmi felelőssége gondolatának legitimitását két okkal támasztották alá: egyfelől a nagyvállalatok közvetve és közvetlenül is befolyásolják a társadalmi jólétet, másfelől, mint mesterséges jogi, társadalmi képződmények, a neoklasszikus közgazdaságtudomány állításával szemben nem kezelhetők kizárólagos magántulajdonként, így a részvényeseken kívül a többi stakeholder-csoporttal szemben is felelősséggel tartoznak (Fekete, 2005). A vállalkozások társadalmi felelőssége nem volt kizárólagosan amerikai gondolat a kezdetekben sem. Ám míg Amerikában a vállalkozások társadalmi felelőssége explicit formában létezett, addig Európában kimondatlanul, sajátos nyelvezet és megfogalmazott politikák nélkül tartozott az üzleti folyamatokhoz. Az európai kapitalizmusnak kezdetektől fogva része volt a stakeholderek érdekeinek figyelembe vétele, bár koronként és országonként változott a kezelt stakeholderek köre és a felelősségvállalás mértéke. (Matten-Moon, 2005) Az 1980-as, 1990-es évektől kezdve azonban az európai nagyvállalatok politikáiban, célrendszerében is megjelent a kifejezett, explicit társadalmi felelősség. Ez egyfelől a jóléti állam szolgáltatásainak, a kormányzati kudarcoknak a folyománya, másfelől a globalizált üzleti világ által okozott károkra reflektált. A nem-pénzügyi kockázatok növekedésével a CSR fontos eszköze lett a finanszírozási források megszerzésének is, egyes befektetési társaságok kifejezetten a felelős vállalatok finanszírozását vállalták magukra (Dow Jones Sustainability Group, FTSE4Good, stb.). Továbbra is megfigyelhető azonban, hogy míg Amerikában a vállalkozások társadalmi felelőssége önkéntes alapon létezik, a vállalatok diszkrecionális szerepvállalása által, addig Európában a vállalkozások társadalmi felelőssége koncepciójának pontos kidolgozásában, és érvényesítésében sokkal nagyobb az állam szerepe. Európában a vállalkozások társadalmi felelőssége nem a vállalatok döntéseiből, sokkal inkább a társadalmi elvárásokból, normákból és értékekből eredeztethető. Európában a vállalatok történelmileg jobban beágyazottak a társadalomba, amely sajátságos kapcsolatot alakított ki a gazdasági szereplők, a társadalom, valamint az állam között. Az állam gazdasági tevékenysége, kockázatvállalása, a tőkepiacok sokkal kisebb befolyása, valamint a munkaerőpiac szabályozottsága mind a kölcsönös felelősségi rendszer megnyilvánulásai. Az európai országok mind társadalmi és gazdasági változáson mennek keresztül a 90-es évek vége óta. Jelenleg alapvetően változik meg a gazdasági és politikai szereplők társadalomban betöltött szerepe. A

18


vállalkozások társadalmi felelőssége ennek a komplex változási folyamatnak egyik eszköze és kifejeződése. Az elmúlt években a vállalkozások társadalmi felelősségének explicit megfogalmazása a társadalom és gazdaság több színterén megfigyelhető Európában. Megnőtt a témával foglalkozó szervezetek száma (pl. CSR Europe, 1996), piacot nyertek a témával foglalkozó konzultáló cégek és folyóiratok. A CSR szervezeti helyet kapott, intézményesült a nagyvállalatoknál. Társadalmi szinten az oktatásban és a médiában betöltött növekvő szerepe mellett fontosak az államok, valamint az EU által megfogalmazott iránymutatások és dokumentumok. A vállalkozások társadalmi felelősségének fejlődése több aspektusból kezelhető, érdemes például végigkövetni a társadalmi felelősség konkrét célokra való lefordításának időbeni változását. A 70-es években a társadalmi felelősség fő témája a termékbiztonság, és -funkcionalitás volt, valamint a transznacionális vállalatok esetében az elnyomó rezsimek által uralt országokban való tevékenység korlátozása. A 80-as években került előtérbe a társadalmi és környezeti externáliák kérdése, valamint a megfelelő munkakörülmények iránti igény. (Roome, 2005) Mint már említettük, a vállalkozások társadalmi felelősségének eredeti koncepcióját kifejezetten az amerikai nagyvállalatokra dolgozták ki, társadalmi elfogadottságuk növelése érdekében (Fekete, 2005). A 90-es években került szóba, hogy a gondolat kiterjesztendő az egész értékláncra, így a beszállítókra, sőt a fogyasztókra is. A vállalkozások társadalmi felelőssége ma inkább szól a gazdaság társadalom és környezet felé gyakorolt komplex, integrált felelősségéről, mint vállalati adakozásról, vagy egyes kirívóan káros tevékenységek elkerüléséről. A ma érvényesülő európai koncepció épp annak ad hangot, hogy a vállalkozások társadalmi felelőssége minden stakeholder bevonásával, az intézmények, szervezetek és szereplők kölcsönös és integrált felelősségvállalásával érheti el legvégső célját, a gazdaság fenntartható fejlődési pályára állítását. Fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozások társadalmi felelőssége konkrét értelmezése, jelentéstartalma nem csak a kortól, de az adott ország társadalmi, politikai hagyományaitól, normáitól és elvárásaitól is függ. „A vállalkozások társadalmi felelőssége valójában egy összefoglaló fogalom, mely különböző célokat és értékeket szolgál különböző nemzeti keretek között.” (Jonker-Schmidpeter, 2005) Így – míg Amerikában ez gyakorlatilag mindig lehetséges volt – a 90-es évek végéig nem beszélhettünk egységes európai társadalmi felelősség értelmezésről. Az Európai Bizottság éppen ezen próbál és próbált változtatni, amikor kidolgozta CSR stratégiáját, koncepcióját.


2.2

19

A vállalkozások társadalmi felelőssége az Európai Unióban – CSR-stratégia

1993-ban az EU Bizottságának akkori elnöke, Jacques Delors arra kérte a vállalatokat, hogy vállaljanak részt a társadalmi kohézióért folytatott erőfeszítésekben. Ennek folyományaként 1995-ben megalakult a „CSR Europe” nevű non-profit szervezet, melynek máig fő küldetése a CSRvonatkozású tapasztalatcsere elősegítése. A 2000 májusában elfogadott Lisszaboni Stratégia szerint 2010-re az Európai Uniót a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudás alapú gazdaságává kell tenni. Ehhez olyan vállalatokra van szükség, amelyek felelősséget vállalnak az életfogytig tartó tanulás, az esélyegyenlőség, a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés eléréséért. A Bizottság 2001 júliusában tette meg az első igazán fontos lépést a vállalkozások társadalmi felelősségének közösségi explicit megfogalmazása érdekében: vitaindítónak szánt Állásfoglalást bocsátottak ki „Európai keretelvek a vállalatok szociális felelősségének támogatásáért” (Green Paper: Promoting a European Framework for Corporate Social Responsibility) címmel. A dokumentum célja volt, hogy a témát bevezessék a köztudatba, széleskörű vitát és eszmecserét generáljanak, továbbá, hogy kiderítsék, hogy a Bizottság milyen partnerekre számíthat a kérdés további napirenden tartásában. A társadalmi felelősségvállalás keretében az Állásfoglalás szerint a vállalatok önkéntes döntésük alapján részt vesznek egy jobb társadalom és egy tisztább környezet létrehozásában. Az Állásfoglalás három fő területre bontva vizsgálja a vállalkozások társadalmi felelősségének legfontosabb dimenzióit és eszközeit (EC, 2001): 1. Vállalaton belüli dimenziók • • • •

Humán erőforrás menedzsment Munkahelyi egészség és biztonság Változások, átalakulások menedzselése Környezeti kihatások kezelése, természetes erőforrások előnyben részesítése, környezetvédelem

2. Vállalaton kívüli dimenziók • • • •

Helyi közösségek Együttműködés az üzleti partnerekkel, fogyasztókkal Az emberi jogok kérdésköre Globális környezetvédelem

20


3. Gyakorlati vonatkozás • • • • •

Menedzsment CSR-orientáltsága Társadalmi jelentés készítése Munka minőségének javítása Szociális és ökocímkék, termékjelzések Szociálisan felelős beruházások, befektetések (SRI)

Az Európai Bizottság 2002 júliusában publikálta CSR-stratégiáját, illetve cselekvési programját egy értekezés formájában. A stratégia címe: „Az Európai Bizottság értekezése a vállalatok társadalmi felelősségéről: az üzleti élet hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez” (Communication from the Commission concerning Corporate Social Responsibility: A business contribution to Sustainable Development). A stratégia szerint a vállalákozások társadalmi felelőssége a makro-szinten értelmezett fenntartható fejlődés mikro-szintű implementációjának egy formája. A dokumentum első része röviden konklúziót von a 2001-es Állásfoglalás konzultációs folyamatából, a második része felvázol egy európai szintű cselekvési tervet és definiálja a CSR-koncepciót, majd a következő fejezetekben leírja a vonatkozó konkrét cselekvési javaslatokat. Fontos eredménye a dokumentumnak, hogy 2002. október 16-án megszületett az Európai Stakeholde Fórum (European Multi-Stakeholder Forum on Corporate Social Responsibility - CSR EMS Forum), mely szervezett keretet biztosít a stakeholderek folyamatos párbeszédéhez. Az Európai Parlamentben is születtek a témába vágó dokumentumok. Ilyen az 1999-ben szorgalmazott európai szintű magatartási kódex, mely a fejlődő országokban tevékenykedő európai transznacionális vállalatokra vonatkozik. 2002. májusában a Parlament egy indítványcsomagban jogalkotást sürgetett, hogy a vállalatok kötelesek legyenek évente nyilvános jelentésben beszámolni szociális és környezeti teljesítményükről, továbbá, hogy az ilyen jellegű tevékenységekért a vállalat vezetői személyesen legyenek felelősek.

2.3

Kis- és középvállalkozások társadalmi felelőssége

A kis-, és középvállalkozások társadalmi felelőssége kezelésének szükségessége az Európai Unióban és egyéb nemzetközi fórumokon is felmerült az elmúlt években. A World Bank Institute 2004. január 19-től február 8-ig tartott nemzetközi e-konferenciáján próbálta összegyűjteni a kérdésben megfogalmazott véleményeket. (WBI, 2004) Európában – főként Kelet-Közép-Európában - a kis-, és középvállalkozások gazdasági és társadalmi jelentősége nem engedi meg, hogy csupán a


21

nagyvállalatokra háruljon a gazdaság társadalommal szembeni felelősségének vállalása. Az európai gazdasági modell eltér az amerikaitól, adottságként kell elfogadnunk a kis-, és középvállalkozások társadalmi és gazdasági életben betöltött szerepét. Minden résztvevő számára előnyös, ha ezt az adottságot nem hátrányként, hanem előnyként kezeljük. A kis-, és középvállalkozások – bár bizonyos akadályokba ütközhetnek a társadalmi felelősség személyre szabott koncepciójának kidolgozása, intézményesítése és gyakorlati megvalósítása folyamán - jelentős motiváló erőket tapasztalhatnak ezen lépések megtételére. A motivációk két csoportba sorolhatók: beszélhetünk morális és pénzügyi ösztönzőkről. Az e-konferencia megállapításai szerint pénzügyi ösztönző lehet a főleg a környezetvédelmi kérdésekben rejlő potenciális költség-megtakarítás, a nagyvállalatok beszállítói körébe való bekerülés lehetősége, a befektetők vonzása, valamint az állami és nemzetközi pénzügyi alapok, díjak és elismerések elnyerése. Morális ösztönző a nagyvállalatoknál nagyobb fokú belső orientáció, valamint a lokális társadalomba való magasabb szintű beágyazottság. (WBI, 2004) Ez a beágyazottság nagyobb elkötelezettséget eredményez a helyi társadalom felé mind a foglalkoztatás, mind a környezeti kérdések terén. A családi, illetve kisebb befektetői csoport által gyakorolt tulajdonlás pozitív és negatív tényezőként is megjelenik a társadalmi felelősség kis-, és középvállalati implementációja során. Egyfelől a struktúra sokkal flexibilisebb, mobilisabb és készebb a változásra, másfelől viszont informálisabb, szabályozatlanabb, ellenállóbb is a globális trendekkel szemben. A családi tulajdonú vállalkozások vezetési stílusa sokszor ad hoc jellegű, ez nehezítheti a nagyvállalatoknál már bevált vezetői, menedzsment technikák használatát, gyakorlatba való átültetését. Ezért a kis-, és középvállalatok még nagyobb állami és civil támogatásra szorulnak, ha elvárjuk tőlük társadalmi felelősségük vállalását. Az állam szerepe a hiányzó anyagi és emberi erőforrások megteremtésének segítése: pénzügyi alapokkal, oktatással és tréninggel, standardizált mérőszámok, beszámoló-rendszerek és általános, valamint méret-, és iparág-specifikus kódexek kidolgozásában való részvétellel, valamint a stakeholderek közti dialógus megszervezésével. A civil társadalom lojális fogyasztással, a konzultációra való készséggel és együttműködéssel tudja elősegíteni a kis-, és középvállalkozások társadalmi felelősségvállalásának realitását, megvalósíthatóságát. A stakeholderek felé közölt információk minőségét vizsgáló tanulmányok általában a nagyvállalatokra koncentrálnak, a vizsgálatokból a kis-, és középvállalkozások legtöbbször kimaradnak. Az EMAS illetve az ISO

22


14001 minősített vállalatok kötelesek környezeti jelentés közzétételére, azonban a minősítési folyamat lefolytatása költség-, és időigényes, emiatt a kis-, és középvállalkozások többsége nem hoz nyilvánosságra ilyen adatokat. Az emberi és anyagi források hiánya miatt a kis-, és középvállalkozásoktól nem várható el a nagyvállalatoknál megszokott mennyiségű és minőségű információ közzététele. Mégis, állami, illetve európai uniós feladat a kis-, és középvállalkozások bátorítása arra, hogy első lépésben legalább a számukra kedvező, a felelősség elvének megfelelő tevékenységeikre vonatkozó információkat hozzák nyilvánosságra. A társadalmi felelősség vállalása, az információk közzététele és a stakeholderekkel való megosztása a vállalat számára kedvező hatású, ellentétben a hiedelmekkel. A vállalkozások társadalmi felelőssége koncepció nem követel feltétlenül anyagi ráfordítást a vállalatoktól, sokkal inkább jelent gondolkodásmód-béli fejlődést, előrelépést, melynek során a vállalat átértékeli a társadalomban betöltött szerepét. Mint említettük a kisebb, flexibilisebb szerkezet előnyt jelenthet a kisvállalatoknak a társadalmi felelősségvállalásban. A társadalmi felelősség modern koncepciója szerint a vállalkozás minden folyamatába integrálnunk kell a felelős hozzáállást, látásmódot. Eszerint a felelősségvállalás nem jelent feltétlenül anyagi áldozatot, inkább nagyobb odafigyelést a folyamatok stakeholder-hatásaira. Egy kisebb szervezetben, ahol minden alkalmazott jobban magáénak érzi a vállalatot, mint egy multinacionális konglomerátum esetében, ezt az odafigyelést sokkal könnyebb elérni és ellenőrizni. Ez a társadalmi felelősségvállalás ún. nem-pénzügyi alapú (non-monetary based, WBI, 2004) oldala. A stakeholderek oldaláról tekintve, a fogyasztók, partnerek megnövekedett bizalma pozitív hozadékokkal jár, úgymint a szállítási határidők kedvezőbbé válása, lojális fogyasztói bázis kialakulása, magasan kvalifikált munkaerő vonzása és megtartása, hosszútávú, kiszámítható üzleti kapcsolatok kiépülése. A mai gazdaság alapvető sajátossága a vállalkozások hálózatokba való tömörülése, nemcsak globális, de lokális szinten is. Bár a hálózatok egymással versenyeznek, a hálózatokon belül nagyfokú bizalomra, kooperáció-készségre van szükség. Társadalmi felelősségünk vállalása jelzésértékű lehet potenciális partnereink számára, hogy csakúgy, mint a többi stakeholder-csoporttal velük is képesek és készek vagyunk kölcsönösen előnyös kapcsolatot kiépíteni. A hálózatépítésben tehát a társadalmi felelősség egyfajta stratégiai immateriális jószág, amely külön befektetés nélkül növelheti a vállalkozás esélyeit kedvezőbb piaci pozíció elérésére.


23

Manapság a kis-, és középvállalkozások éles versenyben állnak a multinacionális cégekkel a kvalifikált munkaerő megszerzéséért és megtartásáért. Ezek a vállalatok természetszerűleg nem tudnak a nagyokhoz hasonló magas bért és juttatásokat ajánlani, másfajta ösztönzőkkel kell tehát megszerezniük az alkalmazottakat. Ez lehet a stakeholderekre való általános figyelem (pl. környezetvédelem, helyi közösség életében vállalt aktív részvétel stb.), vagy a kifejezetten a munkavállalók jól-létét növelő módszerek használata (képzés, kedvező szabadságolás, rugalmas munkaidő stb.). Az emberek ugyanis motiválhatók általános szociális preferenciáik támogatásával, vagy a saját fejlődési lehetőségeik biztosításával is. Az előbbit főleg az alkalmazottak vonzására, míg az utóbbit megtartásukra lehet alkalmazni. Egy kölcsönös bizalomra épülő munkavállalói-munkáltatói viszonyban sokkal kisebb ugyanis a fluktuáció, hiszen az alkalmazottak lojálisak a céghez. Visszatérve a pénzügyi alapú (monetary based, WBI, 2004) társadalmi felelősséghez, a kis-, és középvállalkozások esetében fontosabb és emiatt észrevehetőbb a társadalmi felelősségvállalás költségcsökkentő hatása is. A környezettudatosság például alacsonyabb rezsiköltséghez vezethet (takarékos papírfelhasználás, fűtés és hűtés racionalizálása stb.), a helyi lakosság, mint fontos fogyasztói bázis megnövekedett bizalma pedig például feleslegessé teheti a reklámkiadások egy részét. Természetesen jogosnak tekinthető a kisvállalkozások forráshiányra való hivatkozása, amikor a társadalmi felelősségvállalás viszonylag költségesebb formáiról van szó – mint például a már említett nemzetközi szabványok implementálása. Hangsúlyoztuk, hogy ezekben a kérdésekben mind az állam, mind az Európai Unió feladata, hogy pénzügyileg is segítse a vállalatokat. Meg kell említenünk azonban a finanszírozásnak egy másfajta módját is, nevezetesen a kedvezményes kölcsönöket és egyéb pénzügyi forrásokat, melyeket bankok, befektetési társaságok nyújthatnak a vállalatoknak. A kedvezmény forrása lehet állami dotáció, de lehetnek társadalmilag elkötelezett betétesek, befektetők is, akik hajlandóak megelégedni kisebb hozammal, ha tudják, pénzük társadalmilag pozitív ügyet szolgál. A pénzügyi szektor ilyen – költségekben és futamidőben kedvező – hitelek, források kiajánlásával tudja vállalni saját felelősségét. A kedvezményes források lehetővé teszik, hogy az új fejlesztéseket a vállalatok már felelősen hajtsák végre, illetve javítsanak régi elavult gyártási és szervezési rendszereiken. A speciális, kedvezményes források megszerzésén túl a pénzügyi szektor felelősségvállalását annál is fontosabb tudatosítanunk, mert manapság a

24


bankok hitelnyújtási gyakorlatában a kockázatértékelés jelentős mértékben változik. A vállalati hitelbírálat területén egyre nő a környezeti és társadalmi kockázat szerepe, ami azt jelenti, hogy a bank nem csupán a várható pénzügyi megtérülés alapján dönt a hitelkérelem elfogadhatóságáról. Az Európai Unió speciális források mellett elsősorban úgy szeretné segíteni a kis-, és középvállalkozásokat a társadalmi felelősség vállalásában, hogy különböző tájékoztató anyagokban hangsúlyozza a jelenség fontosságát. Az EU stratégiája abból az alaphelyzetből indul ki, hogy a vállalatvezetők között a társadalmi felelősség gondolata nem elég ismert, elterjedt. A cél, hogy a vállalkozások tudomást szerezzenek felelősségükről, annak implementálási lehetőségeiről és a felelősségvállalás pozitív üzleti és egyéb hatásairól. Mivel a társadalmi felelősségvállalás nem elsősorban financiális kérdéseket érint, a vállalkozások így felismerhetik, hogy saját érdekeiket is az szolgálja legjobban, ha törődnek stakeholdereikkel, és nem csupán rövidtávú profitcéljukat követik. A 4. táblázat összefoglalja a kis-, és középvállalkozások motivációit a társadalmi felelősség felvállalására. 4. táblázat

A kis és közepes vállalkozások társadalmi felelőssége

Hogyan implemetálja egy középvállalat társadalmi felelősségét? Milyen megfontolások motiválnak főleg a felelősség vállalására? (WBI, 2004, 14. old. alapján) 1. munkavállalók képzése, fejlődése (KAIZEN, folyamatos fejlesztés)

2.4

2.

vállalati kultúra fejlesztése (alacsony rotáció, munkavállalók megtartása)

3.

helyi közösség tiszteletének elérése

4.

a legjobb munkavállalók megszerzése méltányos bérezéssel

5.

magas szintű produktivitás, innováció

6.

környezeti felelősség – költségcsökkentés, megtakarítás

7.

fogyasztói bázis kiszélesítése

Állásfoglalás a standardizálásáról

mérőszámok,

információk

2004. szeptember 15-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elhatározta, hogy fel kell vázolni a vállalkozások társadalmi felelősségére vonatkozó információk és mérési eszközök rendszerét. A végső koncepciót („Opinion of the European Economic and Social Committee on Information and measurement instruments for corporate social responsibility (CSR) in a


25

globalised economy”) 2005. június 8-án fogadták el. Eszerint a különböző részfeladatok kidolgozása után a Bizottság "Strategy for the promotion and development of CSR in the European Union" címmel jelenteti majd meg részletes iránymutatásait. A Bizottság ebben a dokumentumban is hangsúlyozza, mennyire fontosnak tartja a témát a globálisan fenntartható fejlődési pálya elérésében. Ennek megfelelően a Bizottság „éberen és aktívan figyeli a téma további fejlődését.” A még nem elfogadott Alkotmány I.(3). cikkelye szerint: „Az Uniónak Európa fenntartható fejlődéséért kell dolgoznia …szociális piacgazdasági kereteken belül, a versenyképesség, a teljes foglalkoztatottság, valamint a társadalmi fejlődés céljait szem előtt tartva.” A vállalkozások társadalmi felelőssége a Lisszaboni Stratégia három pillére közötti egyensúly elérésének eszköze. A három pillér a következő: a gazdasági fejlődés; a foglalkoztatottság és az európai szociális modell; valamint a természeti környezet. A vállalkozások társadalmi felelőssége erősíti a szociális kohéziót, segít a tudásalapú gazdaság létrehozásában, ezáltal növeli az EU vállalatainak hatékonyságát és versenyképességét. Az Európai Stakeholder Fórum 2002. októbere és 2004. júniusa között többször ülésezett, a munkavállalókat, a munkáltatókat, a vállalati hálózatokat, és egyéb stakeholdereket reprezentáló szervezetek részvételével. A Fórum javaslata szerint az Európai Uniónak a tagállamok által már elfogadott nemzetközi egyezmények és iránymutatások figyelembe vételével kell kialakítania saját CSR-politikáját. Bár a normák társadalomról társadalomra változnak, léteznek általánosan elfogadott emberi jogok, és az emberiségnek közös célja a Föld jövőjének biztosítása. Ezek a gazdasági tevékenység etikai alapjai világszerte. A nemzetközi és az európai standardoknak, konvencióknak és alapelveknek is ezeken kell hát alapulnia. Az EU így két szempont figyelembe vételét javasolja a társadalmi felelősség vállalása során. Az egyik az, hogy a nemzetközi megállapodásokban (pl. ILO, OECD) már megfogalmazott vonatkozó alapelvek képezzék a kiindulópontot. A másik a szubszidiaritás alapelvének tiszteletben tartása. Bár a szubszidiaritás általános alapelv az Unióban, ebben a kérdésben talán még fontosabb szerepe van, mint egyéb területeken. A vállalkozások társadalmi felelősségének alapja az önkéntesség, így egy kikényszerített szabályozás a koncepció alapjait ásná alá. Az Európai Unió elsősorban a társadalmi felelősségvállalási eszközök közötti konvergenciát biztosítja, garantálva ezzel a belső piac helyes működését.

26


Az Európai Unió a következő nemzetközi konvenciókat veszi alapul saját alapelveinek megfogalmazásakor: ILO Declaration on International Enterprises (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet deklarációja a nemzetközi vállalatokról); ILO Declaration on Fundamental Rights (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet deklarációja az alapvető jogokról); Guidelines for Multinationals set out by the OECD (az OECD iránymutatása multinacionális vállalatoknak); és UN's Universal Declaration of Human Rights (az ENSZ általános deklarációja az emberi jogokról). Ezek mellett az alapdokumentumok mellett szerepet kap a Codex Alimentarius, melyben az ENSZ fogalmazta meg a fogyasztóvédelemre, valamint az élelmiszerbiztonságra, és -minőségre vonatkozó alapelveit. A környezeti értékekkel kapcsolatban megfontolás tárgyát képezik a GSP mérőszámok. A vállakozások társadalmi felelősségének alapja az önkéntesség, de szükség van az objektív mérőszámokra, hogy ezek az önkéntes tevékenységek hitelesek, társadalmilag elszámoltathatóak és összehasonlíthatóak legyenek. A társadalmi felelősségvállalást transzparenssé és mérhetővé kell tenni. Ez egyfelől megköveteli az elszámoltathatóságra való készséget a vállalatoktól, másfelől az objektív értékelő és információs rendszerek létrehozását, melyben a többi stakeholdernek is szerepet kell vállalnia. A szociális piacgazdaság modellje a vállalatokat kollektív entitásokként kezeli, melyek a társadalmi párbeszéd fórumaként szolgálnak. A nagyobb vállalatoknak már most is több szabványnak kell megfelelniük, ilyenek nemzetközi szinten az ISO 9000, az ISO 14000, az SA 8000, az AA 1000, valamint a GRI (Global Reporting Initiative). Léteznek speciálisan európai szabványok is, mint az EMAS, az SME Key, az Eurosif, vagy a “societal balance-sheet”, valamint nemzeti szabványok, szabályok, ajánlások is. Ezek közül a nagyvállalatok között a Global Reporting Initiative (GRI) alapelvek a legszélesebb körben használtak. Az International Organisation for Standardisation (IS0) 2005-ben kezdte meg a társadalmi felelősség értékelésére vonatkozó új szabvány-rendszerének kidolgozását (ISO 26000) (WBI, 2004). A globalizáció hatására a vállalatok, különösképpen a multinacionális vállalatok társadalmi befolyása jelentősen megnövekedett, amely fokozott mértékben teszi őket felelőssé a fenntarthatóság eléréséért. A dokumentum alapcélja, hogy a vállalatoknak ezt a felelősségét, illetve ennek vállalását objektívan mérhetővé, összehasonlíthatóvá és transzparenssé tegye. A vállalkozások társadalmi felelősségvállalása érdekében tett közösségi akciók lehetőségeinek és szükségességének így két oka van. Az egyik, hogy a társadalmi felelősség hasznos eszköz lehet a Közösségi politikák előmozdításában. A másik, hogy a nehezen összehasonlítható, különböző CSR-módszerek (pl. vezetési standardok, címkézés és tanúsítványi eljárások,


27

beszámolók stb.) zavarosak lehetnek a vállalkozások, a fogyasztók, a befektetők, a részvényesek és a társadalom számára, s ez a piac torzulásához vezethet. A Közösségi akció célja tehát a konvergencia előremozdítása a felhasznált eszközök terén is. A megvalósítandó célok között szerepel még a CSR-ra vonatkozó vezetési készségek fejlesztésének elősegítése, a CSR támogatása a kis-, és középvállalkozások között, valamint a minél szélesebb transzparencia elősegítése. Mindezen célok elérésére érdekében szükség van a CSR integrálására a Közösségi politikákba. Az EU 2005-ös állásfoglalása hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni a kommunikáció (communicating), valamint a beszámolás (reporting) között. Míg az első kifejezetten PR célokat szolgál, így a marketing része, a második sokkal objektívabb összehasonlításra ad lehetőséget. A beszámolók közzétételével a vállalat elismeri a stakeholderek legitimitását az információk elérésére. Az információk valósághűsége természetesen elengedhetetlen a társadalmi felelősségvállalás értékeléséhez. A társadalmi felelősség mérésére szolgáló eszközöknek és mérőszámoknak koherensnek, relevánsnak és megbízhatónak kell lenniük. Ennek megfelelően kell a kialakított mérési rendszernek univerzálisnak, általánosnak lennie, ugyanakkor figyelembe vennie az iparági, szektorális és méretből eredő sajátosságokat. Ezeknek az alapelveknek a betartásával az indikátorok lehetővé teszik az összehasonlítást térben és időben: így fel lehet írni egy jelenség trendjét, valamint össze lehet hasonlítani a különböző országok és régiók eredményeit, jelenségeit. A társadalmi felelősségvállalás objektív mérésére szolgáló eszközök a legkülönfélébb piaci szereplők igényeit elégíthetik ki. A piaci kockázat egyre nagyobb arányban áll nem-pénzügyi kockázatokból, melyek így nagymértékben befolyásolják a vállalatok finanszírozhatóságát. Ezeket a kockázatokat különösen az etikus befektetési társaságok, etika-orientált bankok veszik figyelembe, de a hagyományos finanszírozó intézetek is felhasználják a környezeti és társadalmi kockázatokra vonatkozó információkat a vállalatértékelések során. Az állásfoglalás kiemeli, hogy a stakeholdereket a lehető legteljesebb körben kell feltérképezni, figyelembe kell venni a teljes értékláncon folyó tevékenységeket és szereplőket, hogy a leghatékonyabb módon érvényesüljön a vállalat társadalmi felelőssége. A stakeholderek jogainak tiszteletben tartása a valós információk közlésével kezdődik, amelyre ráépülhet a minden fél számára hasznos stakeholderpárbeszéd. Minden stakeholder kifejezheti elvárásait, ám nem minden stakeholdernek azonos szintű a legitimitása jogai érvényesítésére. A

28


vállalatoktól nem várható el minden érdek kielégítése, hiszen erőforrásaik végesek. Az ellentétes érdekek ütközése miatt sokszor csak többoldalú konzultáció és kompromisszumkészség vezethet kielégítő döntésekhez. Az eseteket egyenként kell értékelni, a végső döntést mindig az adott vállalatnak kell meghoznia. Az Európai Unió szerint a társadalmi felelősség elfogadása elvileg teljes mértékben a vállalkozások ügye és dinamikusan fejlődik a vállalatok és részvényeseik kölcsönhatásában, mivel azonban a vállalkozások társadalmi felelősségvállalása bizonyíthatóan értéket teremt a társadalom számára a fenntartható fejlődés elősegítésével, az állami hatóságok egyik feladata a társadalmilag és környezetileg felelős gyakorlat kialakításának támogatása. Az állami CSR-politika az állami erőfeszítéseket kiegészítő jó vállalati gyakorlat támogatásával segíthet a globalizációs folyamatokat pozitív irányba terelni, és az Európai Uniót fenntartható fejlődési pályára állítani.

2.5

Európai tapasztalatok a társadalmi felelősség területén

A magyarországi helyzet ismertetése előtt végigtekintjük néhány európai ország példáját. Az élenjárók közül az angol, a holland és a finn szabályozással, szituációval foglalkozunk, míg a témában kevésbé fejlett országok helyzetét az észt, a lengyel és a portugál példán szemléltetjük. Anglia (Moon, 2005) Anglia történeti fejlődésében nem figyelhetünk meg igazán radikális eseményeket, nem voltak nagy forradalmak, vagy jogi deklarációk, a politikai és gazdasági fejlődés inkrementálisan folyt. A liberális gondolkodásáról és az emberi jogok tiszteletben tartásáról híres országnak például máig nincsen alkotmánya. Bármilyen furcsán hangzik, deklarált, explicit jogokat a polgárok tulajdonképpen az Európai Unióhoz való csatlakozással kaptak. Ám éppen az inkrementális fejlődés miatt ezek a jogok impliciten századok óta hatottak a társadalomban, éppen ezért nem is hiányzott igazán ezek explicit megfogalmazása. Ennek egyik megjelenése, hogy az állam és az üzleti szektor tradicionálisan kooperatív kapcsolatban áll. A vállalkozások társadalmi felelősségvállalása a 20. század elején még főleg vállalati filantrópiaként, jótékonyságként, adakozásként jelent meg, főleg vallási értékekre hivatkozással. A század második felében a jóléti állam magára vállalta a társadalmi felelősséget, a szociális kérdésekkel való foglalkozást. Az 1980-as években azonban a kormányzati politikák már nem tudták ellátni feladatukat, a gazdasági és szociális problémák megoldását. A belvárosok


29

kiürülése, a magas munkanélküliségi ráta, valamint a szociális krízis szükségessé tette a vállalkozások társadalmi felelősségének explicit megfogalmazását. A társadalmi elvárások hamar megjelentek kormányzati irányelvek és ajánlások formájában, 1981-ben létrejött az ország máig legnagyobb üzleti CSR szervezete, a Business in the Community, amely részt vett ezek megfogalmazásában. Az 1990-es években a társadalmi felelősség elsősorban társadalmilag felelős termékek és üzleti folyamatok és munkavállalói kapcsolatok formájában jelent meg. A társadalmi és üzleti élet több színterén figyelhető meg a CSR iránti érdeklődés növekedése: •

•

•

•

•

•

•

A társadalmi felelősség intézményesülése a vállalatoknál: szervezeti egységek, CSR felelősök, kódexek, valamint külön sorok a vállalati költségvetésben. Az üzleti szektor újabb és újabb CSR szervezetet hoz létre egyéb stakeholderek bevonásával (Ethical Corporation, Ethical Performance). A szervezetek konferenciákat rendeznek, kiadványokat jelentetnek meg a CSR elterjesztése, egységesítése érdekében. Megnövekedett a vállalkozások társadalmi felelősségével foglalkozó tanácsadói és konzultációs szektor mérete is (AccountAbility, Tomorrow’s Company). A tanácsadó cégek elsődleges feladatuknak tekintik az egységes, szabványosított, objektív módszerek és mérőszámok kidolgozását. A befektetési szektort is átalakítja a társadalmi felelősség gondolata. A társadalmilag felelős befektetési társaságok egyfelől a társadalmi elvárásokra válaszolnak tevékenységükkel, másfelől külön motiváló erőt jelentenek a vállalkozások felelősségvállalására. Megnőtt a téma iránti médiafigyelem is, a Financial Times és a Guardian külön CSR riportereket foglalkoztat. A The Times hetente közli társadalmi felelősség indexét. A gazdasági etika, ezen belül a társadalmi felelősség oktatása szinte minden közgazdaságtudományt oktató egyetemen, főiskolán megjelenik. A kormányzat szerepe manapság is éppen olyan számottevő, mint az 1980-as években. Tony Blair A Department of Trade amd Industry-n belül létrehozta a CSR-miniszteri pozíciót. A kormányzati egység feladata a CSR projektek, szervezetek támogatása, egységes politikák kidolgozása, valamint a kérdéskörben a kutatás és fejlesztés elősegítése.

30


Az Egyesült Királyságban - mint az Európai Unió egyéb országaiban is – a vállalkozások társadalmi felelőssége tehát csak az elmúlt évtizedben vált igazán explicitté, bár Anglia élen járt a fejlődésben. Az angol szituáció legfontosabb jellemzője a kormányzat és az üzleti szektor példa értékű kooperációja. A példa szerint az állam és magánszféra szoros együttműködése a vállalkozások valós társadalmi felelősségvállalásához vezető biztos módszer. Hollandia (Cramer, 2005) A másik a kérdésben igazán élenjáró európai ország Hollandia. A gazdasági fejlettség magas szintje itt is okot és lehetőséget ad a társadalmi felelősség hathatós kezelésére, megfogalmazására. Mint Angliában, explicit módon Hollandiában is csak viszonylag későn jelent meg a társadalmi felelősség gondolata. A 90-es évek közepéig is fontosak voltak a társadalmi és környezeti kérdések, de ekkor a globális és regionális politikai, de főként gazdasági változások következtében átalakult a vállalatok, az állam és az állampolgárok szerepe. Az 1990-es években az állam visszavonult a társadalmi ellátás egyes területeiről, ezzel megnőtt a vállalkozások mozgástere, de felelőssége is. Hollandiában különösen nagyok a társadalmi elvárások, a szociális érzékenység. Ezt támasztja alá, hogy a társadalmi szervezetek tagsága a lakosság 80%-át teszi ki! A vallási értékek – bár a régebbi, implicit társadalmi felelősségben nagy szerepük volt – a szekularizáció után már nem számottevőek, helyettük az üzlet általános társadalmi beágyazottsága, szerepvállalása kap hangsúlyt. A holland modell sajátossága a történelem során kialakult szocio-politikai döntéshozatali modell (polder modell), melyben a társadalmi szereplők széles köre vesz részt, folytat tárgyalásokat a társadalmi konszenzus elérése érdekében. Állami részről a társadalmi felelősség promotálásáért a Dutch Social and Economic Council (Holland Társadalmi és Gazdasági Tanács, SER) a felelős. Ez a szervezet 2000-ben dolgozta ki „CSR – A Dutch Approach” című jelentését, amelyben hangsúlyozzák, hogy az üzleti életben a gazdasági és szociális funkció integráltan kell, hogy megjelenjen. A hosszútávú értékteremtés záloga a fenntartható fejlődés három pillérének egyensúlya, a transzparencia, valamint a stakeholderekkel folytatott dialógus. Erre az anyagra építve a kormány 2001-ben adta ki a kérdésre vonatkozó állásfoglalását. Létrehoztak egy tudás-, és információs központot a vállalkozások segítésére a társadalmi felelősség implementálásában, valamint létrehozták a Council for Annual Reporting (Éves jelentés tanácsa)


31

nevű szervezetet, melynek elsődleges feladata az egységes jelentési rendszer megalkotása a vállalkozások számára. A legfontosabb még eldöntendő kérdés az, legyen-e kötelező minden vállalat számára társadalmi jelentést kiadni. A társadalmi felelősségvállalás fontos kritériuma az önkéntesség, azonban országos, és főleg globális szinten szükséges bizonyos fokú egységesítés, amelyhez elengedhetetlen kötelező érvényű szabványok használata. Bár a vállalatok közül egyre többen lépnek be CSR-szervezetekbe, melyekben helyet kap a pénzügyi szektor, a társadalmi szervezetek, a tudásszervezetek és a szakszervezetek is, a felmérések szerint az elméleti kidolgozottsághoz képest a társadalmi felelősség implemetációja viszonylag alacsony szinten áll. Megállapítható tovább, hogy elsősorban a nagyvállalatok, különösen a multinacionális vállalatok intézményesítik magas fokon a társadalmi felelősséget, míg a kisebb vállalatok – hasonlóan a többi országhoz – információ-, és anyagi erőforrások, valamint nagyobb társadalmi nyomás hiányában még legfeljebb a felelősségvállalás szükségességének felismerésénél tartanak. Finnország (Korhonen – Seppala, 2005) Finnországban az állam tradicionálisan nagyobb szerepet vállal a társadalmi problémák megoldásában, mint az angolszász országokban. A társadalmi együttműködés történelmileg fejlett, a társadalmi szereplők: a kormány, a szakszervezetek, a munkavállalók, valamint a mezőgazdasági termelők képviselői együttműködnek a költségvetés kialakításában, és a fejlesztési tervek kidolgozásában. Ennek köszönhetően Finnországban magas szintű a társadalmi bizalom a politikai és gazdasági szervezetek iránt. A felmérések szerint például a kormányban a megkérdezettek 59%-a bízik, szemben az európai uniós 37%os átlaggal. A nagyvállalatok iránti bizalom ennél alacsonyabb (40%), de ez is magasabb a 29%-os uniós átlagnál. Ennek ellenére egy másik felmérés szerint az emberek 2/3-a úgy gondolja, felmerülnek etikai problémák az üzleti életben. Legfőképpen azonban nem a vállalatok hazai tevékenységéért, hanem főleg a fejlődő országokkal folytatott méltányos üzleti kapcsolatok kialakításáért aggódnak. A másik fontosnak tartott kérdés a munkavállalókkal szembeni méltányosság és igazságosság. Itt is megfigyelhető, hogy a vállalkozások társadalmi felelőssége expliciten csak az elmúlt években jelent meg, azonban implicit módon már integrálódott az üzleti tevékenységbe. Ennek elsődleges motiválója a felsővezetők elkötelezettsége a téma iránt, akik elsősorban a legjobb munkavállalók megtalálását és megtartását, fogyasztói lojalitást és

32


megbízható üzleti kapcsolatok elérését célozzák a társadalmi felelősségvállalás hangsúlyozásával. A társadalmi felelősség legfőbb szerepét tehát a tranzakciós költségek csökkentésében, valamint a hosszútávú, kooperatív kapcsolatok kialakításában látják. A társadalmi felelősség környezeti komponense a természeti adottságoknak megfelelően nagyobb hangsúlyt kap az európai átlagnál. Az ország felületének 2/3-át erdő borítja, a papír-, és faipar a finn ipar sarokköve. Ez egyrészt lehetőséget ad az erőforrás kihasználására, de fokozott felelősséget is jelent az erőforrás fenntartható használatára. A megújítható erőforrások rendelkezésre állása és felhasználási aránya is magasabb az európai átlagnál. A vállalkozások így először a környezeti komponenst veszik, vették figyelembe, és csak később zárkóztak fel fontosságban a társadalmi kérdések, elsősorban a globális trendekre válaszul. A kormányzat hangsúlyozza a nemzetközi egyezmények, irányelvek elfogadásának szükségességét, így elsősorban az OECD iránymutatásainak implementálását. Ezeknek az irányelveknek a promotálására hozták létre a Nemzetközi Befektetések és Multinacionális Vállalatok Bizottságát (MONIKA) a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium keretein belül. A stakeholderek közötti párbeszédnek különböző szervezetek adnak keretet, így az Ethical Forum, valamint a Finnish Business and Society társaság, melyek az egyház, a politikia pártok, valamint a szakszervezetek képviselőit egyesítik. Összességében elmondható, hogy a finn társadalom bízik a szervezetekben, a kormányzatban, és magas elvárásokkal tekint az üzleti élet szereplőire. Mindezekkel együtt, vagy talán éppen a viszonylag nagyfokú bizalom miatt a fogyasztói bojkottok valószínűsége viszonylag csekély. Ami veszélyként felmerülhet, az a környezeti kérdések túlzott hangsúlyozása a társadalmi kérdések rovására, éppen ezért a továbbiakban is fontos a társadalmi szereplők folyamatos párbeszéde, együttműködése. Portugália (Neves – Bento, 2005) Portugáliában a vállalatok társadalmi felelőssége nem igazán ismert az átlagpolgárok között, még a környezeti értékek figyelembe vételében is viszonylag elmaradott az ország a többi 2004 előtt csatlakozott Európai Uniós tagországhoz képest. A kormány is viszonylag passzív a vállalkozások társadalmi felelősségének kérdésében. A problémát legfeljebb csak érintőlegesen kezeli, a Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia kialakítása során. A cél a lisszaboni stratégián belül Portugáliát még a többi uniós tagországhoz képest is versenyképesebbé tenni.


33

A viszonylagos kormányzati passzivitás ellenére a téma fontos szerepet kap az egyetemi és egyéb kutatásokban. A vállalatok megpróbálnak a jogi kötelezettségeken túli felelősséget tanúsítani az esélyegyenlőség, a diszkrimináció elkerülése, a munkakörülmények javítása, a környezetvédelem, és a fogyasztóvédelem területén. A társadalom elvárja és támogatja is a gazdasági szereplők társadalmi felelősségvállalását, abban azonban nincs egységes álláspont, hogy a vállalkozások ilyen irányú tevékenysége egyfajta paternalista szemléletből ered-e, illetve, hogy csak image-építést szolgál, vagy valójában az üzleti stratégiák részét fogja képezni hosszú távon. A társadalmi bizalom gyengeségét mutatja, hogy a felmérések szerint nemcsak a költségek, hanem az üzletemberek negatív attitűdje is a felelősségvállalás ellen hat. Mindezek ellenére Portugáliában is új CSR-szervezetek jelennek meg, a Társadalmi és Gazdasági Tanács 2003-ban megjelentette a vállalkozások társadalmi felelősségéről szóló állásfoglalását, egyre több vállalat jelentet meg társadalmi riportot, és a média, valamint a közvélemény egyre inkább kifejezi elvárásait az üzlet felelősségvállalása iránt. Lengyelország (Gasparski, 2005) Lengyelország újkori történelmének folyományaként a vállalkozások társadalmi felelőssége még csak nagyon új gondolatként jelent meg. A szocialista rendszer következményeként az üzletemberek iránti társadalmi bizalom nagyon gyenge, hiszen a totalitárius rendszer alatt a szabad piac jellemzői legfeljebb a feketepiacon jelenhettek meg. Egy vállalkozás azonban csak valódi szabadpiacon kap lehetőséget társadalmi felelősségének felismerésére és vállalására. A rendszerváltás óta a kapitalista szemlélet gyors elterjedése, és a talán túlságosan is gyors átalakulás okozott olyan botrányokat, amelyek tovább rontották az üzlet iránti társadalmi bizalmat. Lengyelországban mindig is fontos volt az egyház, mint társadalmi szereplő és érték-meghatározó, ma azonban a társadalom meglehetősen individualista, egyfajta poszt-modern moralitás érvényesül, mely hangsúlyozza az autonómia, a szabadság fontosságát. Ennek ellenére a társadalomban megfogalmazódnak a gazdasággal szembeni etikai elvárások. Az első konferencia, amelyet kifejezetten CSR témában tartottak, 1994-ben volt, főként akadémikusok részvételével. A Tudományos Akadémia Szociológiai Bizottsága 2002-ben adta ki állásfoglalását „Jelentés a lengyel társadalom morális állapotáról” címmel. A gyakorlati szakemberek érdeklődése nem számottevő, általában megállapítható, hogy a témában az információáramlás és a kommunikáció nem elégséges.

34


A felmérések szerint a nagyvállalatok vezetői nagyjából tisztában vannak a társadalmi felelősség fogalmával, fontosnak tartják a kérdésben az állam szerepét, de például az Európai Unió állásfoglalásait és direktíváit nem ismerik. Az állam konferenciák szervezésével igyekszik elősegíteni a téma ismertségét. A Varsói Tőzsde, a Bankszövetség és egyéb szakmai szervezetek is kiadták etikai kódexüket, amelyek mind a gazdasági tevékenység transzparenciájának növekedését szorgalmazzák. Észtország (Kooskora, 2005) Hasonló kép fogad minket Észtországban is, azzal a különbséggel, hogy talán még kevésbé elterjedt az üzleti szféra etikai felelősségének a gondolata. A rendszerváltás után a gazdasági fejlődés volt az elsődleges társadalmi és politikai cél, az etikai dimenzió gyakorlatilag nem jelent meg az elmúlt 15 év alatt. A kormány és a gazdaság azonban kénytelen felismerni, hogy a globális gazdasághoz való sikeres kapcsolódásnak alapvető feltétele az üzleti partnerek és hatóságok megbízhatósága. A társadalmi felelősség elismerését és vállalását egyrészt ez, másrészt a társadalom és a média nyomása motiválja. A társadalom jelenleg sem a politikusokban, sem a gazdasági szakemberekben nem bízik meg, ami azt jelzi, hogy a rendszerváltás utáni kimagasló gazdasági növekedésnek túl nagy ára volt társadalmi szinten. A profit, a hatékonyság, valamint a fogyasztás háttérbe szorította a hosszútávú megfontolásokat. Az üzleti vezetők nagy része a totalitárius struktúrában tanult, így nem tudja levetkőzni az akkori vezetési stílus, valamint az individualista szemlélet sajátosságait. Az általános szemlélet az üzletben, hogy amit a törvény nem tilt, azt meg szabad tenni, ez azonban azt eredményezheti, hogy az észt gazdaság a globális gazdaság perifériájára szorulhat. A 90-es évek végétől némi változás figyelhető meg a társadalmi kérdések és értékek felé tanúsított társadalmi nézetekben. Ez a társadalmi érettség növekedésének, a politikai és gazdasági stabilitásnak, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásnak köszönhető. Ezt jelzi például a kampányában a kifejezetten a társadalmi értékekre koncentráló Res Publica párt 1997-es választási nyeresége. Kormányzati szinten több ajánlás is megfogalmazódott a fenntartható fejlődés elérése érdekében. 1996-ban létrejött a Fenntartható Fejlődés Bizottság, melyben a miniszterelnök vezetésével 23 szakértő vesz részt a fenntarthatósági koncepció kidolgozásában. 1997-re kiadták az „Estonia 21”

35


állásfoglalást, melyben hangsúlyozzák a gazdasági, szociális és környezeti fenntarthatóságot, valamint ennek összefüggését a tudástársadalom létrehozásával. 2003-ban a parlament megállapodást írt alá, melyben az alábbi alapértékek tiszteletben tartásának szükségességét deklarálta: tudás, szabadság, törődés, türelem, nyíltság, jólét, kreativitás, felelősség és vállalkozókészség. 2003 februárjában a pártok, a munkavállalók, a munkáltatók, az egyetemek, valamint a társadalmi szerveztek képviselői adtak ki egy memorandumot, melyben kifejezik nyitottságukat a kooperatív párbeszédre. Mindezek a törekvések azonban inkább elméleti, deklarált szinten állnak még, a gyakorlatban a vállalkozások nem igazán vállalják társadalmi felelősségüket. A felmérések szerint a társadalmi felelősség kimerül a szponzorálásban, és az oktatásban sincs megfelelően pozícionálva a kérdés. A gazdasági döntéseket többnyire az etikai kritériumok figyelembe vétele nélkül hozzák meg. Hiányzik tehát a társadalmi felelősség szisztematikus szemlélete, a felelősség nem intézményesült, a gazdaság egyetlen célja a profitszerzés. Különösen rossz a helyzet az anyagi és emberi erőforrás-hiánnyal küzdő kisés középvállalkozások esetében. 5. táblázat

Az európai tapasztalatok összefoglalása Történelmi örökség

Anglia

Hollandia

Finnország

Portugália

Inkrementális fejlődés, fejlett kapitalizmus Fejlett kapitalizmus, polder modell Erős társadalmi bizalom, fejlett gazdaság Létezik társadalmi konszenzus, de általános üzleti attitűd, hogy gazdasági profit a legfontosabb

CSR helye a kormányzati politikában Fenntartható fejlődés pilléreinek egyensúlya

CSR implemetációja

Kis-, és középvállalkozások helyzete Magas szintű, Fejlődő CSR, gazdasági államilag folyamatokba támogatott integrált Fenntartható Magas szintű, Fejlődő CSR, fejlődés pilléreinek gazdasági államilag egyensúlya folyamatokba támogatott integrált Fenntartható Magas szintű, Jelentős CSR, fejlődés pilléreinek gazdasági államilag egyensúlya, folyamatokba támogatott elsősorban integrált környezetvédelem A kormány Nehéz eldönteni, Helyi viszonylag passzív paternalista, közösségek a kérdésben, bár image-építési iránti fenntartható célú, vagy felelősség fejlődési koncepció valóban stratégiai jelenik meg kidolgozásán helye van dolgozik

36 Lengyelország

Észtország

Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon Alacsony bizalom, poszt-modern moralitás

Társadalmi kritérium kezd egyenrangúvá válni a gazdasági versenyképességgel

Kezdeti fázisban, főleg termékbiztonság, méltányos kereskedelmi kapcsolatok Totalitárius Gazdasági Kezdeti fázisban, főleg vállalati struktúrából versenyképesség megmaradt még mindig sokkal adakozás, szemléletmód, fontosabb, bár már jótékonyság alacsony szó van bizalom fenntartható fejlődés egyéb pilléreiről is

Szinte meg sem jelenik

Szinte meg sem jelenik


37

3.

A társadalmi felelősség magyarországi helyzete és kilátásai

3.1

Elözmények

3.1.1

Történelmi örökség

A felelős vállalati magatartás történelmi alakulását meghatározó tényező Magyarországon a szocializmusban eltöltött időszak. Ez alatt a politikai rendszer alatt minden szociális feladat legfőbbképpen az államra hárult. Ezt a politikát 41 évig tartották fent, 1948 és 1989 között, mely időszak elég volt arra, hogy körülbelül két generáció gondolkodását határozza meg. Az 1989-es rendszerváltás óta az ország folyamatosan magévá tette a szabad piacgazdaság gondolatvilágát. Ezt megelőzően az országnak nem volt tapasztalata olyan kérdésekben, mint a fenntarthatóságot szem előtt tartó vállalatvezetés, s így nagy hiányosságokat kellett ledolgoznia a nyugateurópai társaihoz képest, mind a megfelelő programok kialakítása, irányítása terén, mind a piacon való tapasztalatok felhalmozása, ismeretek elsajátítása terén. Mielőtt a politikai figyelem a hosszú távú társadalmi és környezeti problémákat célozhatta volna meg, szükséges volt a komplex gazdasági problémákkal való szembenézésre. Sajnos a CSR (társadalmi felelősség) gyakorlatának elsajátítása volt az utolsó prioritás a folytonosan bürokratikus problémákkal küszködő vállalkozások számára. A mai magyar vállalati vezetők több mint 15 évet töltöttek el a rendszerváltás utáni új piaci környezetben. Ennek az időszaknak az elején lehetőségük volt olyan technikák elsajátítására, amelyek segítették őket a vállalkozások alapításában. Lassan egyre több elgondolással rendelkeztek saját életükre vonatkozóan, és ezzel együtt egyre nagyobb társadalmi érzékenységgel is. A gazdasági fenntarthatóság folyamatos kihívás volt a vállalkozók számára, és a veszteségek elkerülése alig hagyott energiát a felelős gondolkodásra. De még alapvetőbb, hogy a magyar piaci résztvevők nincsenek tisztában azzal, hogy milyen szerepet játszanak (játszhatnának) a társadalmi célok elérésében, nem is beszélve arról, hogy hogyan támogassanak társadalmi kezdeményezéseket úgy, hogy emellett nyereségesen működjenek. Hagyományosan a magyar vállalkozások nem osztottak meg túl sok információt a társadalommal, illetve a törvényhozással a megkövetelt

38


mértéken túl, és nem is igazán próbáltak a környezetvédelem szellemében működni. A vállalatok társadalmi felelősségének nincs nagy történelme, hagyománya, vagy magas szintű szervezettsége Magyarországon. Azonban az utóbbi egykét évben egyre intenzívebb jelek mutatkoznak arra vonatkozóan, hogy a magyar vállalkozások (legyen szó kis, közepes vagy nagyvállalkozásról) körében is egyre ismertebb fogalommá válik a CSR, azaz a társadalommal szembeni felelős gondolkodás, illetve a fogalom körébe tartozó intézkedések alkalmazása, hiszen lassan rájönnek, hogy a szociális és környezeti szempontból felelős vállalatirányítás és magatartás egyik következménye a gazdasági hatékonyság növelése, ami végső soron profit realizálásához is vezet.

3.1.2

Mai foglalkoztatási helyzet, vállalkozások száma Magyarországon

A CSR hazai jellemzőinek, fontosságának és szükségességének jobb megértése érdekében szükségszerű néhány adat megismertetése, mely a Magyarországi viszonyokat jellemzi. 2005. június 30-án 490 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván. A legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma bővült, egy év alatt 14 és fél ezerrel. A legnépszerűbb gazdálkodási forma továbbra is a betéti társaság, számuk az elmúlt egy évben azonban csak 3 ezerrel növekedett, június 30-án 220 ezer volt. Ez a két gazdálkodási forma teszi ki az összes társas vállalkozás 89%-át. (1.sz. függelék, 2. sz. táblázat) Ugyanezen időszak végén a nyilvántartott egyéni vállalkozások száma közel 711 ezer volt, ami több mint 4 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól. Az elmúlt negyedévekben az új regisztrációk számánál rendszeresen több egyéni vállalkozást szüntettek meg. A regisztrált egyéni vállalkozók 67%ának volt vállalkozói igazolványa, míg a többi csak adószámmal rendelkezett. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a fenti adatok a regisztrált gazdasági szervezetekre vonatkoznak, ami a megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz, adószámmal rendelkező gazdasági szervezetek, beleértve az adott időpontban csőd- felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Ezzel szemben létezik egy másik, a realitáshoz közelibb fogalom, nevezetesen működő gazdasági szervezet, mely bevallása szerint valamennyi árbevétellel rendelkezik, vagy van beruházása, keletkezik bérköltsége, fizet járulékot. A Központi Statisztika Hivatal jelentéseiből olvasva látható, hogy


39

a regisztrált és működő gazdasági szervezetek száma között az eltérés több százezres nagyságrendű (1.sz. függelék, 3.sz. táblázat). A nem működő gazdasági szervezetek száma igen magas, azaz 16%-a a regisztrált gazdasági szervezeteknek. Az regisztrált egyéni vállalkozók 38%a pedig ténylegesen nem is működik folyamatosan. A KSH 2005. szeptember 23.-án közétett gyors tájékoztatója szerint (sorszám: 167) a 2005 június- augusztusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 917 ezer, a munkanélkülieké 303 ezer fő volt, ami 7,2%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. Továbbá, a munkavállalási korúak 65,1%-a minősült gazdaságilag aktívnak. Fontos megjegyezni, hogy a munkanélküliek azon csoportja, akik tartósan nem tudnak munkához jutni, közel a fele a munkanélküliek összlétszámának. Vagyis a fent említett KSH gyors tájékoztatója szerint a munkanélküliek 46,6%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást (s ez 2,1 százalék ponttal haladta meg a tavalyi értékét).

3.2

A CSR gondolkodásmód Magyarországon

A Magyar Környezetgazdaságtani Központ 2004 Márciusában adta ki első “Survey of Reporting on Corporate Social Responsibility (CSR) by Listed Companies in Hungary” elnevezésű felmérését. Ezen felmérés egy kiterjedtebb regionális kezdeményezés részét képezte, melyet az East-West Management Institut PFS (Partners for Financial Stability) programja valósított meg. A kutatás 2003 augusztusától 2003 novemberéig tartott, melyben 27, a budapesti értéktőzsdén szereplő vállalkozást vettek vizsgálat alá. A felmérés az alábbiakban összefoglalt eredményt mutatta: A listán szereplő vállalkozásoknak 89% -a rendelkezésre bocsátotta a kutatáshoz szükséges és lényeges CSR információit. Továbbá 70% -uk rendelkezésre bocsátotta részvényesi jogokkal kapcsolatos politikáját, valamint 56%-a információt nyújtott szervezetirányítási rendszeréről. A környezetvédelmi politika terén, 41%-a számolt be környezetvédelmi standardok alkalmazásáról, illetve 37% adott információt környezetvédelmmel kapcsolatos teljesítményéről. A szociális politika terén a felmérésben résztvevő vállalatok 56%-a engedett betekintést az alkalmazotti támogatás és továbbképzéssel kapcsolatos politikájába, illetve 52%-a hozta nyilvánosságra a helyi közösség támogatására, illetve szponzorációs programjaira vonatkozó információit. A felmérés nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy általában véve a CSR és a benne rejlő lehetőségek nincsenek elismerve, és minden bizonnyal nincsenek

40


jelen ezen vállalatok napi működésben, amelyek pedig a leginkább nemezközi és előretekintő gondolkodásmóddal rendelkező magyar vállalatok. Hasonlóan, a SRI alapok (Social Responsible Ivestments - a társadalmilag felelősen működő vállalkozásokba befektető alapok), amelyek a fejlett piacokon egyre növekednek, nem is fektetnek be Magyarországon. A tanulmány két okot talált erre, az egyik a magyar vállalatok CSR-al kapcsolatos tevékenységére vonatkozó információ hiány, a másik pedig a befektetési alapok folytonos bizalmatlansága a Közép-Kelet Európa fejlődő piacgazdaságágainak stabilitásával kapcsolatban. Mindenesetre a 27 vizsgált vállalatból 4 nagy erőfeszítéseket tesz arra, hogy CSR színvonalát emelje, és hogy az ezzel kapcsolatos információkat közvetítsék és bárki számára (potenciális befektetők, társadalmi szervezetek, vevők, stb.) elérhetővé tegyék, legyen szó fejlődésükről, vagy visszaesésükről ezen a területen. Más vállalkozások vagy azonnal követni szándékozzák őket, vagy már gondolkodnak és tervezik az általuk nyújtott tájékoztatás javítását, ilyen irányú folyamataik fejlesztését. Több CSR-al kapcsolatos tanulmány és szakértői vélemény eredményét összevetve hazánkban a következő jellemző vonások fedezhetők fel a vállalkozások társadalmi felelősségével kapcsolatban: Egyrészt politikai örökségünk eredményeként az emberek úgy vélik a társadalmi felelősség és annak vállalása elsődlegesen az állam szerepe. Ezen felül az üzleti életben a CSR nem képezi az üzleti stratégia szerves részét, s főként PR eszköznek tekintik. Jellemző, hogy a vállalati döntéshozók elsősorban a szponzorációt helyezik előtérbe, s ezt tekintik elsődleges CSR eszköznek. Továbbá a véleményformálók alul tájékozottak és nem mutatnak kellő érdeklődést a témával kapcsolatban. Hazánkban a társadalom vállalatokba vetett bizalma csekély, s a CSR hallatán elsősorban az alkalmazottak irányában tanúsítandó felelősség fogalmazódik meg, bár más irányú felelős tevékenység is ismeretes de ezek jelentősége másodlagos. Alapvetően hazánkban a vállalkozások által gyakorolt legnépszerűbb társadalmilag felelős tevékenységek jellemzően egyrészt a munkavállalók számára nyújtott juttatásokat (képzés, kölcsönök, étkezési utalványok, Internet hozzáférés, nyelvi képzés) jelentik, illetve a volt munkavállalóknak nyújtott segítséget. Továbbá az alapítványok, kulturális rendezvények, művészek támogatása, illetve legális alkalmazási lehetőség biztosítása külföldieknek, bevándorlóknak. Fontos megjegyezni, hogy az előbb említettekhez képest az Európai Bizottság legutóbbi definiálása szerint a CSR sokkal tágabb fogalom, mely magába foglalja a:


• • • • • •

41

Emberi jogokat Környezetvédelmet Munkavállalói jogokat Egészségvédelmet Korrupció-ellenességet Üzleti etikát

A CSR ezen vállalatokat érintő területek „gondozását” jelenti, vagyis azt, hogy a vállalkozások felelős módon tevékenykednek, üzletmenetük és mindennapi működésük során figyelembe veszik, sőt tudatosan elősegítik a társadalmi problémák megoldását. A CSR fenti területei Magyarországon is olyan probléma-területeket jelentenek, melyek gazdasági, társadalmi és szakmai erőfeszítéseket igényelnek. A CSR széleskörű hazai gyakorlatának megteremtéséhez elengedhetetlen mind a média, mid a kormányzati szervek munkatársainak ismeret bővítése és szemlélet formálása, hiszen igazi sikert egyik nélkül sem lehet elérni Magyarországon. A magyar gazdaság fejlettsége és tőke viszonyai jelentősen eltérnek ma még Nyugat-Európai országokban tapasztalható viszonyoktól. Ezért a profit mértéke és –kilátásai sokkal nagyobb súllyal esnek latba a magyar menedzsment gondolkodásában, mint a fejlett ipari országok esetében. Ez ellent mond a CSR nemzetközi trendjének, sajátosan nehézzé teszi a hazai fejlesztés munkafolyamatát. Ugyanakkor a felelős vállalati viselkedés területen úttörő vállalkozások mérceként fognak szolgálni, és előre fogják mozdítani a legjobb gyakorlatok terjedését a többi vállalkozás körében is. Most, hogy Magyarország az EU részévé vált, és az EU piacokon működő cégekkel kell a magyar cégeknek is versenyezniük, biztos, hogy előbb-utóbb el fogják sajátítani a társadalmi felelősségre, környezeti tudatosságra vonatkozó tendereket.

3.2.1

Tévhitek a CSR-ról Magyarországon

Az előbb említett tanulmányok és szakértői vélemények alapján hazánkban az alábbi nézetek alakultak ki a vállalatok társadalmi felelősségéről. Egyrészt sokak szerint a CSR egyenlő a szponzorálási tevékenységgel, habár ez koránt sincs így. Számos vállalkozás úgy véli a fogyasztók nem törődnek a vállalatok CSR tevékenységével, illetve főleg a kisebb vállalkozások körében elterjedt nézet, hogy a CSR csak a nagyvállalatok esetén megvalósítható, azaz csak a nagyvállalatok eszköze, valamint, hogy a társadalmi felelősség egyenlő a törvények betartásával. Gyakori tévhit, hogy a CSR-t nem kell kommunikálni a társadalom felé, hiszen a CSR riportok közzététele nem más, mint egy értékesítési célzattal bíró reklámfogás.

42


Továbbá gyakorta hangzik el hogy a CSR csupán egy rövid távú marketing eszköz. Ahhoz hogy a vállalatok társadalmilag felelős viselkedése elterjedjen hazánkban, elengedhetetlen fontosságú ezen nézetek megváltoztatása. Sokszor találkozunk azzal az elgondolással, hogy a CSR nem más, mint jól irányzott üzleti, kommunikációs és marketing típusú lépések összessége. Magyar társadalomban az a tendencia tapasztalható, hogy ha túl sok jót és pozitívat hallunk egy vállalatról, rögtön valami rosszat sejtünk és hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy ez egy bújtatott reklám része csupán. A „puha diktatúrából” a „kemény demokráciába” (vad kapitalizmus) való átállás tett minket bizalmatlanná. Az is tény hogy nem ritkán tapasztalhatjuk, hogy a cégek hangzatos szlogenjei mögött nincs valós tartalom, vagy legalábbis nem olyan mértékű, mint ahogy azt feltüntetik. Felmerül ilyenkor az a jogos gyanú, hogy ezen tevékenységek igazából csupán jól strukturált marketing kampányok és nem környezettel és társadalommal szembeni valódi felelősség érzetből fakadnak. A fent említett gyakorlat válaszaként 2005. augusztusában a Magyar Szóvívók Egyesülete és a PRIME Magyarország által megrendezett nemzetközi szakmai konferencián a téma kapcsán a következőket említik meg a konferencia záródokumentumának részeként (CSR memorandum). A CSR kommunikációjának el kell kerülnie a kozmetikázást és a zöldre festést (green-washing), a túlígérgetést és az alulteljesítést, illetve az önös, az érdekgazdákkal való konzultáció nélküli beszámolást.

3.2.2

Miért éri meg felelős vállalkozónak lenni Magyarországon?

A felelős vállalkozói magatartás lényegében arról szól, hogy fenntartjuk gazdasági sikerünket, és üzleti előnyt érünk el azzal, hogy jó hírnevet alakítunk ki és elnyerjük azoknak az embereknek a bizalmát, akik cégünknél dolgoznak, illetve a környékén élnek. Mindezek olyan tényezők, melyekért megéri felelős vállalkozónak lenni, hogy a rendkívül erős hazai piaci versenyben jó pozíciót tudjon elérni egy-egy vállalkozás, kitűnve többi versenytársától. Hazánkban is a vevők megbízható szállítót keresnek, aki jó minőségű termékeiről és szolgáltatásairól ismert. Szállítók olyan vevőnek kívánnak eladni, aki visszatér majd ismét vásárolni, és időben fizet. A cég közvetlen környezete biztos szeretne lenni abban, hogy az ott működő vállalkozás társadalmi és környezeti szempontból felelősen viselkedik. És végül, alkalmazottak olyan cégnél szeretnének dolgozni, amelyre büszkék, és amiről tudják, hogy értékeli munkájukat.


43

A felelős vállalkozói magatartás nem újdonság, csak legfeljebb sokszor nem tudatos formában van jelen a vállalkozások mindennapjaiban; a legtöbb vállalkozás, különösen a kisebbek, mindig is közel álltak a közösségükhöz és a kereskedelem kialakulásának kezdete óta jól együttműködő állampolgárokká kívántak válni. Valóban, sok vállalkozó ösztönösen tudja, hogy a jó üzleti érzék az, ha “a helyes dolgot tesszük” –, kiszolgáljuk a vevőket, biztosítjuk a munkatársak jó közérzetét, törődünk a szállítókkal, jó szomszédok vagyunk és védjük a környezetet. Az utóbbi években azonban újabb elemekkel gazdagodott a felelős vállalkozói magatartás, így például a vevők, a helyi közösségek, a gazdasági jogalkotók, a bankok, a hitelezők és a biztosítók gyakoroltak nyomást a vállalkozókra. Ha továbbra is versenyképesek akarnak maradni, akkor a cégeknek alkalmazkodniuk kell a piac és az őket körülvevő társadalom új igényeihez. Sok kis- és középvállalkozás (KKV) rugalmasságának és személyes jellegének köszönhetően gyorsan tud reagálni ezekre a változásokra, mert könnyebben veszi észre és használja ki a piaci lehetőségeket, mint sok nagyobb cég. Az alábbiakban tekintsük át, hogy az eddigi tapasztalatok alapján milyen potenciálisan elérhető előnyökkel számolhat az a vállalat, amely a magáévá teszi és alkalmazza a legfontosabb CSR-elveket, eszközöket. Ezek természetesen egyben a motivációi is e beállítódás elfogadásának. Egyrészt fontos előny lehet a javuló kép a vállalat arculatáról, illetve a márka, a védjegy várható felértékelődése, jobb megbecsülése. A vállalat vonzóbb lesz a jó szakemberek és a képzett munkaerő számára, illetve könnyebb lesz a cégnek megtartania az ilyen értékes dolgozóit. Javul a munkaszellem, a munkakörnyezet, ami elkötelezettebb, produktívabb, lojálisabb, elégedettebb munkaerőt eredményez. Nő az esélye, hogy minőségi üzleti partnerekkel kerüljön kapcsolatba a vállalat, és hogy őt magát is megbízható, preferált partnerként tartsák számon. Nagyobb fogyasztói és beruházói érdeklődés, elégedettség is előnyként könyvelhető el, valamint az új üzleti, kereskedelmi lehetőségek megteremtése, s ezáltal kedvező hozzáférés a fontos piacokhoz. További előnyök például a javuló válságmenedzselés, illetve az alacsonyabb biztosítási díjak. Jó kapcsolat alakítható ki a közhatalommal, a hatóságokkal és általában a közvéleménnyel, a közösséggel és főként a médiával, s ennek nyomán csökkenhet a civil szervezetek és más nyomásgyakorlók irányából érkező kritika, csökken a „támadási felületek” száma. Összességében véve megállapítható, hogy egy vállalat szociálisan felelős beállítódása hosszabb távon felfogható egy stratégiai jellegű beruházásnak, a jövőbe való invesztálásnak is. Valószínűsíthető, sőt az eddigi tapasztalatok,

44


felmérések alapján bizton is állítható, hogy az ilyen magatartásminták felvétele végső soron direkt gazdasági hatással is bír. Mindezeken felül a történelmi és gazdasági viszonyok alakulása is szükségszerűvé teszi a felelős gondolkodás és magatartás elterjedését. Mivel hazánk közel 40 évet töltött el egy olyan politikai rendszerben, ahol a szociális feladatok legfőbbképpen az államra hárultak, így hazánknak nagy hiányosságokat kellett és kell még ma is bepótolnia a nyugat-európai társaihoz képest. Sajnos még ma is jellemző, hogy a felelős magatartás gyakorlatának elsajátítása és megvalósítása az utolsó prioritás a folytonosan bürokratikus problémákkal küszködő vállalkozások számára, azaz a veszteségek elkerülése érdekében tett erőfeszítések sokszor alig teszik lehetővé a felelős gondolkodást. Sokszor természetesen az is probléma, hogy, a magyar piaci résztvevők nincsenek tisztában azzal, hogy milyen szerepet játszhatnának a társadalmi célok elérésében, nem is beszélve arról, hogy hogyan támogassanak ilyen kezdeményezéseket amellett, hogy nyereségesen működnek. Mindezek fényében azt mondhatjuk, hogy a vállalkozások társadalmi felelősségének nincs nagy hagyománya Magyarországon. Ezzel szemben azonban az utóbbi években megfigyelhető a vállalkozások (legyen szó kis-közepes vagy nagy vállalkozásról) felelős viselkedésének terjedése, mely hazánk EU csatlakozása nyomán várhatóan tovább fog erősödni. Ennek elsődleges oka, hogy a Magyar cégeknek az EU piacokon működő cégekkel kell versenyre kelniük, s így előbb-utóbb el kell sajátítani a nyugat-európai cégek körében elterjedt társadalmi felelősségre, környezeti tudatosságra vonatkozó tendereket.

3.3

Felelős vállalkozás a gyakorlatban Magyarországon

Felelős vállalkozói magatartás során a cégek megpróbálják üzleti tevékenységükbe integrálni a társadalmi és környezeti elemeket. Kezdetben a kisebb, tevékenységhez szorosabban kötődő lépésekkel kezdjük, akár olyanokkal, melyek különösebb anyagi befektetést nem igényelnek. Itt említenénk meg egy igen egyszerű példát, melyet Thomas Glaser, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének megbízott képviseletvezetője, vázolt fel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Európai Kamarák Szövetségével (Eurochambres) együttműködésben 2004. novemberében megrendezett konferenciáján, melynek célja a kis- és középvállalkozások figyelmének felhívása volt a társadalmilag felelősségteljes vállalkozás előnyeire.


45

Az Önök vállalata jól teljesített az adott időszakban, ezért a vállalatvezetés elhatározza, hogy támogatja a helyi karácsonyi rendezvényt. Anyagi forrásokat és eszközöket biztosít a rendezvény lebonyolítására. Akkor beszélhetünk azonban valódi CSR viselkedésről, ha a pénz mellett a vállalat segít a szervezésben is, meglátogatja a helyi iskolát, megismerkedik velük, meghívja vállalatunkhoz. Ha pedig a vállalat nem teljesített jól az adott időszakban, akkor is még mindig ott van a szervezésben való részvétel és segítség lehetősége, vagy valamilyen eszköz, berendezés, akár egy nagyobb terem kölcsönadása rendezvény számára. Egyéb gyakorlati lépések lehetnek az alábbi példák: A cég „befektethet” saját alkalmazottaiba olyan továbbképzés felajánlásával, ami egyaránt hasznos a dolgozóknak és a vállalkozásnak is. Továbbá jobb szociális juttatásokat biztosíthat az alkalmazottaknak (egészség- és munkavédelmi képzési program megvalósítása minden alkalmazott részvételével, kirándulások, túrák szervezése). Fontos lehet csupán az alkalmazottak tudomására hozni, hogy milyen fontos a munkájuk, igényeikre való odafigyelés (ötlet láda, és az ott felmerült ötletek közös megvitatása és alkalmazása). Esetlegesen a dolgozók ösztönzése önkéntes társadalmi munka végzésére. Mindezek mellett fontos a környezet megóvást segítő intézkedések bevezetése, azaz az energiahatékonyság, környezetszennyezés megelőzése, a hulladék minimálisra csökkentése és az újrahasznosítás. Lényeges, hogy azon lépéseket célszerű elsőként megvalósítani, melyek leginkább kapcsolódnak a vállalkozás céljaihoz és profiljához. Kezdetben elképzelhető hogy egy vállalkozás más szervezetekkel vagy cégekkel dolgozzon együtt a felelős üzleti gyakorlat előmozdítása érdekében. Például, részt vehet egy, a kormány vagy az önkormányzat által szervezett programban vagy csatlakozhat a felelős vállalkozói magatartásra különös hangsúlyt fektető gazdasági szövetséghez. Az ilyen kapcsolatok többnyire csekély, vagy semmilyen költséggel sem járnak a vállalat számára. A vállalatok társadalmi felelőssége illetve annak vállalása kapcsán számos a témához hozzátartozó és gyakran használt fogalom ismerete szükséges, annak érdekében, hogy jobban el tudjunk igazodni ezen a téren. A teljesség igénye nélkül a leggyakrabban használt fogalmakkal szeretnénk megismertetni az olvasókat a 2.sz. függelékben.3.3.1 Környezetvédelem Napjainkban szerencsére mind többet hallunk és beszélünk a környezetvédelemről. Lassan mindannyian felismerjük, hogy oda kell figyelnünk a levegő, a víz, a talaj tisztaságára, a természeti értékek megőrzésére.

46


A technológia váltás sokba kerül, mivel új beruházásokra van szükség. Azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ezek a befektetések közép vagy hosszú távon bőségesen megtérülnek. Egy egészséges gazdaságban ugyanis nem a környezetvédelem, hanem a környezetszennyezés az ami megterheli a vállalatvezetők pénztárcáját. Másodsorban pedig egy modern gazdaságban a környezettudatosság versenyelőnyt jelent, hiszen a közvetlen megtakarításokon túl olyan kommunikációs előnyre tesz szert, mely meglátszik piaci eredményein. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egyik elsődleges célja, hogy kialakítson Magyarországon egy új szemléletet, mely valóban versenyelőnynek tekinti a környezet védelmét, a környezet tudatos vállalatirányítást. Az új szemléletet természetesen nem lehet kizárólag bírságokkal kikényszeríteni. A Magyar Kormány az uniós normákkal összhangban olyan szabályokat vezet be, amelyek előnyben részesítik a környezettudatos vállalkozókat, környezetbarát termékeket. Szinte bármely vállalatnál találhatunk olyan javítási lehetőségeket, amelyek egyszerre csökkentik a cég költségeit, s eredményeznek környezeti javulást. Léteznek az anyagi ráfordítást nem igénylő intézkedések, melyek lényege, hogy több ötlet és rugalmasság kell hozzájuk, mint pénz. Általában csak egy nagy levegőt kell vennünk, hogy másként tegyünk valamit. Egyesek az ilyen lépéseket nem is nevezik környezetvédelemnek, hiszen alapjuk a józan gazdasági érdek. A gyakorlati eredmény ugyanaz: csökkenő környezeti terhelés és megtakarítás, a beruházás gyors gazdasági megtérülése. Másrészről természetesen vannak a kizárólag beruházással megvalósítható fejlesztések, ahol nem elég az elhatározás, hanem az anyagi befektetés is elengedhetetlen. A legmodernebb vállalatoknál is található pénzbe nem kerülő környezeti javítanivaló. De ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a könnyen megtehető intézkedések ideje egyszer véget ér, s valahol itt kezdődik a valódi társadalmi felelősség, amire ideje egyre nagyobb figyelmet fordítanunk. A környezeti hasznokat általában sokkal nehezebb meghatározni, mint a kiadásokat. Ezért nem sikerágazat a vállalatoknál a környezetvédelem. Magyarországon a gazdaságilag ésszerű környezeti fejlesztésekkel többet lehetne megtakarítani egy évtized alatt, mint amennyit környezetvédelemre kell fordítani a szigorodó jogszabályok révén. A megtakarítások relatív nagyságuknál fogva önmagukban nem késztetnek komolyabb változásra, azaz a cégek nagy része mindössze éves forgalmának


47

5-8 ezrelékét takarítja meg innovatív környezeti intézkedéssekkel. A megtakarítás jól jön, de önmagában nem elég motiváló erő, szükség van némi belső indítatásra, felelősségvállalásra, elkötelezettségre. Míg azt a kérdést, hogy hogyan termelnek, működnek, a legtöbb magára adó vállalat már kezdi felelősen kezelni, azt hogy mi is a fő termék, alaptevékenység, senki sem kérdőjelezi meg. A vállalatok társadalmi felelőssége ezen a téren tehát csírában már megjelent, de még igencsak gyerekcipőben jár. Fontos megemlíteni ezen fejezetben a KÖVET-INEM, azaz a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület tevékenységét, mely 1995. októberében alakult, az INEM magyar tagjaként. A KÖVET nem nyereségorientált, a kormányzattól és érdekcsoportoktól függetlenül működő kiemelten közhasznú szervezet. Szolgáltatásokat nyújt és gyakorlati programokat szervez a környezetre kisebb terheket rovó vállalati működés elterjesztése érdekében. A KÖVET politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem "zöld mintavállalatok", de felelősséget érző cégek, akik működésüket is ezen szempontok szerint alakítják, alkalmazzák és terjesztik a környezettudatos vállaltirányítás eszközeit és módszereit. Az egyesület nevéhez fűződik egy úgynevezett megtakarítási díj létrehozása, melyet 2003-ban osztottak ki először a legkiválóbb környezeti megtakarításokért három kategóriában. A KÖVET Megtakarítás díja egyike azon hazai környezeti-vállalati elismeréseknek, amelyekkel a nyertesek továbbjuthatnak az Európai Bizottság European Business Awards for the Environment című versenyére. A díjat négy kategóriában az EU tagállamok egy-egy legjobbnak ítélt vállalata veheti át kétévente Brüsszelben. A három díjazott 2003-ban: • Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht., • Dreher Sörgyárak Rt., • Dunapack Rt., A három díjazott 2004-ben: • Flextronics International Kft., Nyugat Magyarországi Ipari Park • GE Hungary Rt., Fényforrásgyár Nagykanizsa • Gallicoop Pulykafeldolgozó Rt. Az egyesület másik említésre méltő kezdeményezése, hogy 2002 óta évente adja közre esettanulmány kötetét „Ablakon bedobott pénz” címmel. A szójáték azt érzékelteti, hogy gyakorlatilag bármely vállalatnál találhatunk

48


olyan javítási lehetőségeket, amelyek egyszerre csökkentik a cég költségeit és eredményeznek környezeti javulást. A 2002, 2003, és 2004 őszén megjelent esettanulmány kötetekben összesen 34 vállalati esettanulmányban írtak le a szerzők 120 olyan nagyobb fejlesztést vagy kisebb intézkedést, ahol kimutatható mind környezeti, mind gazdasági haszon. Szeretnénk pár olyan példát megemlíteni, melyek kizárólag környezetvédelemi intézkedéseket mutatnak be. Ezen intézkedések sajátossága, hogy különösebb anyagi befektetést nem igényeltek a vállalat vezetőitől, csupán a siker titka az ötlet kézenfekvő mivoltából adódott. Szállítmányozással foglalkozó cég az első történet főszereplője, mely alapvető problémája a bálarakodás illetve azok tárolása terén jelentkezett. Azaz a cég rájött hogy az egy járművel elszállítható bálák súlya nem optimális, vagyis egy fuvarral, akár nagyobb mennyiséget is el tudnának szállítani, ha valahogy máshogy tudnák megrakodni a járműveket, hiszen jelen formában nem volt gazdaságos a szállítás. Cél tehát az volt hogy a tehergépkocsik teherbírásának megfelelő mennyiséget tudjanak szállítani. A megoldás igen egyszerű volt, azaz egy újfajta bálaméretet vezettek be illetve egy újfajta rakodási szisztémát. Mindezek nyomán közel 5 tonnával többet lehetett szállítani járművenként. Kézenfekvő hogy a gépjárműveknek kevesebb fordulót kellett teljesítenie, s így az üzemanyag felhasználásuk valamint a kibocsátott kipufogógáz mennyisége is csökkent. Az intézkedés tehát azon túl, hogy a vállalatot több milliós megtakarításhoz juttatta, még a környezetet is védte. Következő példánk egy nyomtatás technikai cég esete, mely környezetbarát intézkedéseket kívánt bevezetni. Ennek érdekében az alábbi kézenfekvő rendelkezéseket hozta. Egyrészt kétoldalas nyomtatásra alkalmas nyomtatókat szerzett be, melyek alkalmazásával a felhasznált papír mennyisége csökkent. Másrészt nyomtatóihoz kizárólag újratöltött patronokat alkalmazott. Nyomtatáskor a nyomtatók festéktakarékos üzemmódban dolgoztak, és szelektív hulladékgyűjtést valósítottak meg a tonerek és nyomtatópatronok elkülönített gyűjtésével. Az elrontott nyomtatásokat, pedig külön dobozban gyűjtötték, melyet óvodáknak ingyen felajánlották rajzlapnak. Mindannak érdekében, hogy a dolgozók maradéktalanul betartsák a fenti intézkedéseket, környezetvédelmi oktató filmeket készített a cég számukra.

49


3.3.2

Munkavállalókkal szembeni felelősség Magyarországon

Munkavállalói jogok érvényesítése Ezen a területen a magyar társadalom több szereplőjének gondolkodás módja változtatást igényel, hogy a CSR szelleme előtérbe kerülhessen a munkavállalói jogok terén. Számos gyakorlati példát látva talán azt is mondhatjuk ezen a téren tapasztalható az egyik legnagyobb mérvű lemaradás a CSR gyakorlatát illetően. A 4.számú táblázatból látszik, hogy a nem működő gazdasági szervezetek száma hazánkban rendkívül magas számot mutat, azaz 16%-a a regisztrált gazdasági szervezeteknek, míg a regisztrált egyéni vállalkozók 38%-a azaz közel 1/3-a nem is működik folyamatosan Magyarországon. Ezen számok láttán felmerülhet a kérdés, miért volt szükség a nem folyamatosan működőként számon tartott egyéni vállalkozóknak kiváltaniuk vállalkozói igazolványukat? Ez nyilvánvalóan több okra is visszavezethető, melynek pontos feltérképezésére ezen írás keretében nem vállalkozhatunk, de vegyük figyelembe azon tényt, hogy a magyar munkavállalók jelentős hányada nincs állományba véve azon cégeknél, ahol dolgozik. A rendszerváltást követő évtizedben kialakult vállalati viselkedési forma jellemzője, hogy kizárólag a nyereség maximalizálására törekedett, s figyelmen kívül hagyta a munkavállalók jogait. A hazai viszonyok alakulása úgy nehezítette meg a munkavállalói jogok szélesebb körű gyakorlását, hogy európai mércével mérve is magas lett a vállalkozások által a munkavállalók után fizetendő adók és járulékok mértéke, ugyanakkor viszont lehetővé vált a rendes alkalmazásba vételt elkerülő megoldások bevezetése. A kialakult jogi rendszer módot adott rá, hogy a vállalatok olyan embereket foglalkoztassanak, akik valójában nem is az ő alkalmazásukban állnak. Az idő múlásával a közepes és nagyobb vállalatok (hazai és multinacionális) is szívesen éltek a törvény adta kiskapuk lehetőségével, s ily módon alakulhatott ki az az abszurd helyzet, hogy ezen vállalatok csak úgy voltak hajlandóak „alkalmazni” munkavállalóik egy részét, hogy azok valójában nem is az adott vállalat alkalmazásában álltak. A gyakorlati életben ez általában úgy nyilvánul meg, hogy a cégek sok esetben egyéni vállalkozóként, vagy kölcsönzési szerződéssel „alkalmazzák” dolgozóikat. Mindez azonban kevesebb munkavállalói jogot biztosít, az úgymond alkalmazottak számára. Vegyük az alábbi megtörtént példát (az érintett megváltoztattuk, a cég nevét, pedig nem közöljük):

személy

nevét

50


Kiss Piroska pályakezdőként helyezkedett el egy hazai informatikai területen működő multinacionális cégnél 2002-ben. A cég, akkor mint egyéni vállalkozót vette fel, arra hivatkozva, hogy a cég számára megengedett alkalmazotti létszámába nem fér bele, de amint lehetséges ezt módosítani fogják és rendes munkaszerződéssel alkalmazásba fog kerülni. Telt múlt az idő, s két évvel később meg is érkezett a várva-várt munkaszerződés, mely azonban csupán egy kölcsönzési szerződés volt. Azaz történetük főhőse egy munkaközvetítő cég alkalmazásába került, mely úgymond kikölcsönözte őt a multinacionális cég részére. Ezen alkalmazási forma előnye a cég számára, hogy bár szerződéses viszonyban van a munkavállaló, de a cég nem köteles betegállomány vagy szülési szabadság esetében állományban tartani, ha a cég érdekei azt nem kívánják meg minden különösebb következmény nélkül. Mindez tehát igencsak egyoldalú előnyökhöz juttatja a munkáltatót. Miután ezekkel a tényekkel Piroska is hamar szembesült, így szóvá is tette azt főnökeinél, hiszen életkorából adódóan a gyerekvállalás kérdése pár éven belül számára is aktuális lett volna. Természetesen a válasz felvetéseire az volt, hogy ha nem szeretné aláírni az új szerződést, akkor keressen magának másik munkahelyet, hiszen nem kötelező ott dolgoznia. A fent vázolt eset sajnos nem egyedülálló a magyar munkaerő piacon, s ha történetünk főhőse úgy dönt, hogy ott hagyja munkaadóját, nincs rá garancia, hogy következő munkáltatója nem áll elő hasonló szerződéssel. Piroskát ezért kényszerhelyzetbe hozták és belátható időn belül a két-három gyerekes család modellt nem tudja megvalósítani, ezzel hozzájárulva – az 1.sz. függelék, 1.sz. táblázatból is jól olvasható - vészes magyar népesség fogyásához. Társadalmilag felelős vállalati magatartást tanúsít-e az a vállalat, amely (gazdasági és pénzügyi érdekekre hivatkozva) nem hajlandó vállalni alkalmazottai után járó járulékok befizetését. Felelős-e, sőt, végső soron etikus-e elvárni a munkavállalótól kötelezettségeinek teljesítését, miközben a munkáltatói kötelezettségeket egy ügyes jogi (s törvényes) húzással minimálisra csökkentik. Vajon az a vállalat, amely ilyen eszközökhöz folyamodik munkavállalóik foglalkoztatására érezheti-e magát társadalmilag felelősnek akkor, amikor évente egyszer elviszi egy pár órás hajóútra vagy csapatépítő tréningre „alkalmazottait” töredék annyiért, mint amennyit megtakarít azzal, hogy nem vállalja munkavállalóinak egy részét.

51


Kormányzati lépések „Olyan országot akarunk, ahol lehet és érdemes dolgozni. Ahol mindenki, aki képes és akar, munkát talál. Ahol a munkának becsülete van, mert tisztességes megélhetést és biztonságot nyújt a családoknak, a dolgozó embereknek.” Így szól a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2005-ben, Interneten közétett sajtó közleménye, melyet aktualitása miatt célszerűnek tartjuk teljes egészében az alábbiakban közölni. Tizenöt lépés megteremtésére

a

munka

értékének,

becsületének,

biztonságának

Hosszú évek mulasztásait nem lehet egy csapásra pótolni, de lépések sorozatával meg kell indítani azokat a változásokat, amelyek érdekeltséget, lehetőséget és esélyt teremtenek a munkavégzésre, a passzív segélyezés helyett az aktív álláskereséshez nyújtanak támogatást, érvényt szereznek a munkaügyi szabályoknak és büntetik azok megsértőit, bezárják az adómegkerülés kiskapuit. 1. Átalakítjuk a munkanélküli ellátás rendszerét. Munkanélküli segély helyett álláskeresési támogatást és hatékony szolgáltatást biztosítunk a munkájukat elvesztőknek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt találhassák meg új munkahelyüket. a. A jelenleg 9 hónapig legfeljebb havi bruttó 44 ezer forintot jelentő munkanélküli járadék helyett bevezetésre kerülő álláskeresési támogatás i. Az első három hónapban jobban fog igazodni a keresethez, felső határa a minimálbér 120%-ára emelkedik. ii. A következő 6 hónapra járó ellátás összege egységesen a minimálbér 60%-ában kerül meghatározásra. iii. A legnehezebb munkaerő-piaci helyzetben lévők számára az ellátás további 3 hónappal meghosszabbítható lesz. (50 éven felülieknél 6 hónappal, a nyugdíj előtt állóknál 5 évvel) b. Az álláskeresési támogatás folyósításának feltétele lesz az intenzív álláskeresés, a szoros együttműködés, amihez a munkaügyi szervezet a mainál szélesebb körű, kiterjedt szolgáltatást biztosít. 2. A kék munka lehetőségével megteremtjük a magánszemélyeknél alkalmi munkát végzők - háztartási munka, gyermekfelügyelet, javítási-karbantarási munkák, kertgondozás - foglalkoztatási biztonságát.

52


a. A magánszemélyeknél, közhasznú szervezeteknél alkalmanként munkát végzők után kedvezményes közteherjeggyel, átalányban lehet leróni a járulékokat. Az ilyen tevékenységet végzőknek jelenlegi 120 nap helyett évente 200 napig lehet majd alkalmi munkavállalói, kék könyvvel dolgozniuk és ezzel több szolgálati időt, nyugdíjra, egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerezhetnek. b. Az ilyen jellegű munkák legalizálását, sőt várhatóan bővülését szolgálja, hogy a magánszemély munkáltató a közteherjegy után adókedvezményre lesz jogosult. 3. A mezőgazdasági szezonálisan jelentkező idénymunkák esetében az alkalmi kék könyvvel való munkavállalás lehetőségét az eddigi 15ről 60 napra emeljük. 4. A fekete és szürke foglalkoztatás kifehérítése érdekében szigorítjuk a munkaügyi ellenőrzést, összehangoljuk a különböző ellenőrző hatóságok tevékenységét, létrehozzuk a társadalombiztosítás felügyeletét. 5. Speciális szabályokat hozunk az építőiparban és az idegenforgalomban, vendéglátásban végzett fekete és szürke munka kifehérítésére. 6. Megteremtjük a lehetőségét a feketén foglalkoztató munkáltatók büntetőjogi számonkérésének. 7. A közbeszerzési pályázatokon csak olyan cégek indulhatnak, ahol rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, így többek között nem volt fekete-szürke munka miatti bírságuk. Ugyanezt a szabályt alkalmazzuk az állami támogatások odaítélésénél is. 8. A munkavállalók biztonságának erősítése érdekében megteremtjük annak a garanciáját, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget a tisztességesen végzett munka után. 9. Módosítjuk a munkaerő-kölcsönzés szabályait, hogy ne jelenthessen kiskaput a közterhek megfizetése alól. 10. Lebontjuk azokat a korlátokat, amelyek a munkaügyigyermeknevelési-szociális támogatásokban részesülőknél ma mesterségesen akadályozzák a legális munkavégzést:


53

a. Lehetővé tesszük, hogy az álláskeresési támogatás első három hónapját követően, illetve a szociális segély mellett is lehetőség nyíljon alkalmi munkavállalásra, segítve ezzel a munkába történő visszatérést. b. A gyes folyósítása mellett a kismamák a jövőben nem csupán részmunkaidőben, hanem teljes munkaidőben is állást vállalhatnak. 11. Célzottabbá és a munkába való visszatérést hatékonyabban segítővé tesszük a legnehezebb munkaerő-piaci helyzetben lévőknek munkalehetőséget biztosító közmunkákra, közhasznú és közcélú munkára rendelkezésre álló források felhasználását. Még az idén új közmunkaprogramot indítunk a szezonális foglalkoztatási gondok enyhítésére. 12. A szociális és a munkaügyi szolgáltatások együttműködésével aktív álláskeresésre ösztönözzük azokat a szociális segélyből élő embereket, akik az elmúlt évtizedben kilátástalan, reménytelen helyzetükben lemondtak arról, hogy valaha munkát találhatnak. 13. Átalakítjuk a felnőttképzés támogatási rendszerét. Csak azok az intézmények kaphatnak támogatást, amelyeknél bizonyított, hogy a képzésben résztvevők megfelelő arányban tudtak új képességeik birtokában munkát találni. A jövőben a szakképzés egész rendszerének jobban kell igazodnia a munkaerőpiac igényeihez. 14. Prémium évek programot indítunk a versenyszférában is. Azoknál a vállalatoknál, amelyek nagyobb struktúra váltást hajtanak végre, létszámukat bővítik, ha a nyugdíj előtt álló munkavállalók vállalják a részmunkaidős foglalkoztatást, s ezzel az alacsonyabb fizetést, a járulékaikat állami támogatásként kiegészítjük, hogy ez ne jelentsen hátrányt a nyugdíjuk megállapításakor. 15. Átalakítjuk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatások feltételeit, hogy e jelentős összeg valóban a rászorultak munkavállalását szolgálja, és ne adjon lehetőséget a súlyos visszaélésekre, a nehéz helyzetben élők kárán történő meggazdagodásra. Esélyegyenlőség A munkavállalókkal szembeni felelősség megnyilvánulásának igen fontos területe az egyenlő esélyek biztosítása.

54


Az esélyegyenlőség egyre növekvő szereppel bír a társadalomban, és ezzel együtt a munka világában. Fontos felismerni, hogy az egyenlő lehetőségekre való érzékenység nem kizárólag a koron alapuló diszkriminációra vonatkozik, mely manapság oly jellemző és gyakran hangoztatott kérdéskör. Az alapvető, ki nem mondott problémák, amelyek a magyar helyzetet jellemzik ezen a téren az alábbiakban foglalhatóak össze. Egyrészt jellemző a hajléktalanok munkához-juttatásához való elkötelezettség hiánya, a munkanélküliek és mozgáskorlátozottak átfogó képzésének hiánya (legfontosabb eszköz a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrálására), a munkaerő piaci diszkrimináció (női-férfi munkavállalók megkülönböztetése), a hátrányos helyzetűek számára szóló képzések jelentős hiánya, illetve az idősebb munkavállalók megtartására, vagy ismét munkába helyezésére vonatkozó erőfeszítések hiánya. A legnagyobb probléma a hibás elképzelésekből adódik, mint például hogy a mozgáskorlátozottak munkába helyezése teljes irodai átalakítást igényel, vagy hogy a dolgozó nők gyerekei mindig betegek lesznek, stb. És ezekkel a tapasztalatokkal indulva, a munkáltatók azt gondolják, amikor egy ilyen személy jelentkezik, hogy „sok probléma lesz ezzel az emberrel, jobban járok, ha nem alkalmazom”. Ezeken az előítéleteken túljutni a legnehezebb dolog. Ma Magyarországon adókedvezmény jár a mozgáskorlátozottak foglalkoztatására, de ez nem tűnik eléggé ösztönzőnek. A munkáltatók szerint, ez nem kompenzálja a vele járó „kellemetlenségeket”. Itt említenénk meg egy példát, amely egy hazai állami vállalat gyakorlatát mutatja be. A cég egyrészt törekszik teljesítmény alapján történő előrelépési lehetőség biztosítására az alkalmazottak számára. Továbbá nagy hangsúlyt fektet a munkaidő megszervezésére. Ennek fényében rugalmas munkaidő beosztást és részmunkaidős pozíciókat kínálnak a családos dolgozók számára, melyet az apák is igénybe vehetnek. Élethosszig tartó tanulás A gyors gazdasági növekedés függ attól, hogy a tudás milyen szinten hasznosítható a munka világában. A felgyorsult növekedés a tudás és a készségek folyamatos fejlesztését kívánja meg annak érdekében, hogy a munkavállalók versenyképesek maradjanak a munkaerő piacon. Ebből kifolyólag hazánkban is kezdik felismerni a kérdés lényegét és a cégek egyre több forrást csoportosítanak át ezen célokra. A vállalkozások ösztönzésének elsődleges módja ezen a téren, hogy a képzés költségei levonhatóak az adóból, ezáltal a képzést adócsökkentő tényezővé


55

téve. A képzések állami pályázatok útján történő támogatása és finanszírozása szintén fontos. A tanulmányi szerződés koncepcióját is fontos itt megemlíteni. Ennek lényege, hogy a képzésben részt vevő dolgozóknak a támogatás fejében egy adott időszakig a vállalatnál kell maradniuk, ellenkező esetben meg kell téríteniük a képzés költségét. Ezúton próbálják biztosítani a vállalatok, hogy az alkalmazottak a megszerzett tudást a cég javára fordítsák. Jelenleg leginkább a nyelvi kurzusok, személyiség fejlesztő programok, és alapszintű számítástechnikai képzések azok, amit a cégek folyamatos képzésként biztosítanak. Azokon a területeken, ahol gyakoribb a változás (könyvelés, informatika) ott szélesebb a képzési kínálat. Azonban fontos lenne a felnőtt képzési rendszer fejlesztése a személyre szabott oktatás területén való előrelépéssel, a távoktatási módszerek fejlesztésével, moduláris rendszerű oktatás bevezetésével, illetve készségfejlesztő program beindításával (konfliktuskezelés, együttműködési készségek). A munka és magánélet közti egyensúly A huszadik században munka világában bekövetkezett változások egyre inkább felhívták a figyelmet a munka és magánélet közti egyensúlyra, vagy inkább a kettő között fennálló konfliktusra. Például a nők belépése a tömegtermelési folyamatokba és a gazdasági verseny erősödése erre mutató jelek. A legtöbb vezető még mindig abban a hitben él, hogyha a munkavállalók érdekei érvényesülnek, azzal a cég veszít. A munka és magánélet egyensúlyának megteremtése ma Magyarországon jelenleg a rugalmas munkaidőre korlátozódik. De ez csak egyes esetekben tekinthető megoldásnak és sem a szervezeti kultúrát, sem a vezetők ezen kérdéshez való hozzáállását nem befolyásolják. Ennek ellenére figyelembe kell vennünk, hogy míg ma a munkával töltött időt egyenlőnek tekintjük a munkahelyen töltött idővel, addig a technikai lehetőségek használata egyre nagyobb rugalmasságot nyújt (email, telefon konferenciák). A hangsúly egyre inkább a távmunkát támogató módszerek felé tolódik. A cégeknek azonban még fel kell ismerniük, hogy a magánélet figyelembe vétele jobb munkahelyi teljesítmények eléréshez vezethet, vagy hogy a nem munkával töltött tevékenységek is kölcsönösen előnyösek lehetnek. Ha a vezetők segítenek beosztottjaiknak a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításában, akkor ezzel a dolgozók lojalitása a céggel szemben növekszik, és ez által a munkába fektetett energia növekszik, és ebből a vállalat is profitál. Ezen a téren még szükséges a szemléletváltás. A cél egy olyan módszer bevezetése, amin keresztül a munka és a magán élet

56


egyensúlyba kerül. De ahhoz, hogy ez a változás bekövetkezhessen, a vezetők és a beosztottak közötti kommunikáció elengedhetetlen. A módszer, ami a fent említett cél elérését támogatja, három alapelv köré szerveződik. Egyrészt a személyes és a vállalati célok megfelelő kezelése: a cégnek az a fontos, hogy milyen eredményt ér el, és nem az, hogy ezt milyen módszerrel teszi. Másodsorban az egyén teljes támogatása, nemcsak a munkahelyen: elismerve, hogy a munkahelyen kívül megszerzett tudás a munkahelyen is alkalmazható. Harmadrészt, a folyamatos kísérletezés a munka megszervezésével: a munkavégzési módszerek újragondolása nemcsak az eredmények növekedését, hanem egy, az átszervezés által felszabadított időt is szem előtt tartva. Magyarországon ez az új felfogás még nem eléggé elterjedt, és a vezetők tipikusan 8-10 óra munkahelyi jelenlétet várnak el beosztottjaiktól, mert úgy gondolják, hogy a folyamatos jelenlét bizonyítja, hogy a munka megfelelően van elvégezve. Magyarországon több fórum és szervezet foglalkozik olyan cégek felkutatásával, amelyek jelentős lépéseket tettek-tesznek a környezet megóvásáért, a dolgozók megelégedettségéért, munkahelyük minőségének javításáért, illetve közösségük életszínvonalának növeléséért. Mi viszont megpróbáltunk egy olyan céget keresni, amely még nem gondolkodott CSR tevékenységének népszerűsítésében, legfeljebb a CSR kommunikációja a helyi közösségre korlátozott. Munkánk eredményeként -nagy örömmel találtunk olyan vállalatokat Magyarországon, melyek nemcsak felelősséget éreznek környezetük, dolgozói s közösségük iránt, de cselekednek is, önkéntes módon. Az alábbiakban bemutatunk egy ilyen céget. Vállalatunk székhelye Komárom-Esztergom megyében, egy 2700 fős, Tatabánya melletti községben található, melyet 1999-ben alapították. Ma a vállalatnál 110 fő áll alkalmazásában. Vállalatunk fő tevékenységei közé a műanyag fröccsöntés és az elektromechanikus alkatrészek összeszerelése, valamint egyéb, a műanyag fröccsöntéshez kapcsolódó szolgáltatások is tartoznak (alkatrészek és szerszámok tervezése, szerszámok kezelése és karbantartása, anyag kiválasztás és új termékek kifejlesztésének támogatása, stb.)Vállalatunk kevesebb, mint 4 hónap alatt már képes volt a vásárlók felé rendszeresen szállítani. Már az első hónapoktól kezdve a vállalatvezetés rájött arra, hogy a legnagyobb értékét, amire támaszkodhat, maguk a dolgozói és az a község jelentik, ahol tevékenykednek. Így, a vállalat hamar kialakított és finanszírozott egy olyan képzési és tovább képzési rendszert, amelyben a legtöbb dolgozó, önkéntes alapon részt vehetett. A kezdetekben a cég által finanszírozott legnépszerűbb kurzusok a különböző nyelvi képzések és az informatikai kurzusok voltak. A cég


57

előrejutási lehetőséget is kínált dolgozóinak, s az új munkakör betöltéséhez szükséges képzettséget nyújtó tanfolyamokat is biztosította alkalmazottainak. Ezen képzések prioritást élveztek a vállalati pénzügyi rendszerben és nem függtek a cég nyereségességétől vagy likviditásától. A szóban forgó vállalat díjazza a munkakörülményeket javító legjobb javaslatokat és a termelékenységnövelő legjobb ötletadókat színházi belépő és bérlet osztásával jutalmazza, amit a dolgozók úgy érvényesíthetnek (s íme a CSR igazi hozadéka), hogy a vállalat bérelt kis buszai viszik és hazahozzák őket. Alkalmazottak ingyenes ügyvédi tanácsadást, ingyenes orvosi tanácsadást és a munkaviszony esetleges megszűnése esetén ugyancsak ingyenes tanácsadást kaphatnak arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőségei lehetnek a munkaerő piacon. E mellett Vállalatunk támogatja (anyagilag is) a helyi iskolát és óvodát. Hagyománnyá vált, továbbá, a dolgozók gyerekeinek történő karácsonyi ajándékosztás is, mely ajándékokból, csokikból állt. S nem utolsósorban – és sokak szerint ez egy olyan gesztus amely többet ér mint egy drága ajándék- március 8-án a vállalat női dolgozók a férfi dolgozóktól egy szál virágot is kapnak. A TS 16492-s és az ISO 14001-es minőségbiztosítások megszerzésen kívül, a cég egy olyan eljárást dolgozott ki, amely a műanyagfröccsöntéshez használt hibás darabokat ledarálja és -a termék minőség biztosítása érdekében - megfelelő arányban újra felhasználja. Nagy teljesítményű daráló berendezéseket állított működésbe. Emellett, különböző robotokat állított termelésbe, melyek a dolgozók monoton mozgás igényeit a minimálisra csökkentette.

3.3.3

CSR kommunikáció és a média kapcsolata Magyarországon

Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai Főigazgatóságának állásfoglalása szerint sok kisvállalkozás nem kommunikálja, nem tájékoztatja a nyilvánosságot felelős vállalkozói magatartásáról, ez irányú tevékenységéről. Egyesek nem akarják, hogy azt higgyék róluk, saját magukat dicsérik, vagy azzal gyanúsítsák őket, hogy csupán marketing eszközökhöz folyamodtak. Vannak olyanok is, akik számára a felelős vállalkozói magatartás annyira magától értetődő, hogy soha nem jutna eszükbe, hogy beszéljenek róla. Valójában, azzal, hogy megismertetjük az embereket a felelős vállalkozói magatartás terén végzett tevékenységünkkel, olyan dolgokról tájékoztatjuk őket - cégünk értékeiről és azokról a termékekről és szolgáltatásokról, amelyeket a piacra viszünk -, amire kíváncsiak. Ezen kívül olyan jó példát állítunk a többi vállalkozás elé, amelyet követhetnek.

58


Komoly érveket hoztak fel arra is, hogy igaz ugyan, hogy a nagyvállalatok jobbak a felelős vállalkozói magatartásukról folytatott kommunikációjukban, de a kisebb vállalatok nagyobb hatást érnek el, mivel mindig közelebb állnak ahhoz a közösséghez, amelyet kiszolgálnak, és gyakran integráltabb módon fejtik ki felelős vállalkozói tevékenységüket. A CSR tevékenység kommunikálása az alábbi előnyökkel járhat; vevők nagyobb megelégedettsége és hűsége, a cég, márka és termék hírnevének növekedése, motiváltabb és produktívabb alkalmazottak, jobb kapcsolatok a helyi önkormányzattal és a hatóságokkal, és nagyobb költségmegtakarítások. Az utóbbi másfél évben megszaporodtak a CSR témában tartott rendezvények, illetve szakmai konferenciák száma hazánkban. Továbbá egyre erősödő igény mutatkozik a vállalatok részéről CSR tevékenységük nem csupán konferenciák által történő bemutatására, hanem azok média által, a szélesebb nyilvánosság felé való közvetítésére is. Ez utóbbi elképzelés megvalósítása terén azonban még akadnak problémák, amelyek alapvetően a jogi háttér egyértelműségének és egységességének hiányából adódnak. Erre egy, a közelmúltban megjelent dokumentum hívja fel figyelmünket, melyet több nagyvállalati vezető – nevezetesen a K§H Bank, TMobile, Tesco Globál Áruházak Rt., T-Com, Allianz Hungária, Pannon GSM, Richter Gedeon, Hewlett-Packard, IAA Magyar Tagozat, IAA, Magyar Reklámszövetség - írt alá, felhívva a figyelmet a hazai viszásságokra, és vázolták a felmerült problémák megoldásának lehetséges módjait. Az alábbiakban mutatjuk be a dokumentum által felvázolt problémákat az elektronikus médiában a társadalmi célú reklámok, jótékonysági felhívások hazai helyzetét illetően. Előzmények A téma aktualitását a 2004. decemberi cunami kapcsán a magyar műsorszolgáltatók eltérő reakciója adja. A hazánkban működő vállalatok 2004. decemberében azzal szembesültek, hogy segíteni akarásuk a hazai médiaszabályozás - de különösen annak értelmezési zavarai miatt -, korlátozott mértékben valósulhat meg, illetve nehezen jeleníthető meg a hazai médiában. A hazai műsorszolgáltatók "egyéniségüktől függően" más és más módon értelmezték a jótékonysági felhívás fogalmát, gyakorlatilag elzárkóztak attól, hogy szerkesztőségi anyagokban megemlítsék az adományozó cégek nevét, illetve gyakran teljes áron fizetett hirdetéseket is visszautasítottak, úgy ítélve, hogy ha a hirdetés - tartalmát tekintve - jótékonysági elemet jelenít


59

meg, a pénzügyi tranzakciótól függetlenül megbünteti az ORTT a megjelenítést, hiszen a fogyasztók megtévesztésének minősülhet a "hibás" jellegfeltüntetés is. A helyzetet nehezíti, hogy az ORTT jelenlegi jogértelmezési gyakorlata szerint valójában csaknem minden márkanév-említés burkolt reklámnak tekinthető. Mindez jelentősen visszatartja a piaci szereplőket a társadalmi szerepvállalástól, s hosszú távon a társadalmi szerepvállalásukat növelni kívánó for-profit cégek non-profit szektorral kialakult partneri viszonya is veszélybe kerül, visszaszorul. A for-profit szféra által nyújtott támogatások sok esetben, ha nem a legtöbb esetben ott nyújtanak segítséget, ahol valójában az államnak kellene pénzügyi forrásokat biztosítani (egészségügy, oktatás, művészetek, környezetvédelem, szociális problémák). Magyarországon azonban a gazdaság és a társadalom (pl. az adófizetési morál) állapota miatt egyszerűen nincs reális esély arra, hogy az állam rövidtávon erőteljes forrásokat mozgósítson. A fejlődő térségekben azok a cégek, amelyek munkahelyeket teremtenek és invesztálnak a társadalom szociális szférájába, adókedvezményeket kapnak. Hasonló elven azok a cégek, akik fokozottan közcélú adományokat tesznek, pozitív elbírálás alá kellene essenek a médiában is. Ha a szerepvállalásról hírt ad a média, a márkanév említése nem szabad, hogy a megjelenés akadálya legyen, valamilyen módon az ilyen megjelenéseknek védetteké kell válniuk. A fogyasztók szerint túl sok a reklám a hazai elektronikus médiában. A reklámkerülők száma növekszik. A piaci cégek hajlandók marketingbüdzséjük helyett komoly anyagi forrásokat átcsoportosítani, jótékonyságra, társadalmi szerepeik erősítésére, hogy a fogyasztók és állami szervezetek felelős társadalmi szereplőként tartsák őket számon. Amikor a klasszikus reklámon túli lehetőségeket, a public relationst, a társadalmi kapcsolatok ápolását és fontosságát vitatjuk szakmai konferenciákon, éppen az a szándékunk, hogy mindenki számára kiderüljön: a hazánkban működő vállalatok hozzájárulnak a hazai gazdasági élet prosperálásához. Szociális, településfejlesztési, környezetvédelmi, foglalkoztatáspolitikai, egészségvédelmi, stb. célokért erőfeszítéseket is tesznek. Bár ismert az ORTT néhány állásfoglalása és határozata a társadalmi célú hirdetésekkel, és a burkolt reklám fogalmának értelmezéséről, szükséges, hogy a közszolgálati és kereskedelmi televíziók számára is egyértelmű legyen, hogy a vállalatok hogyan jelenhetnek meg a médiában jótékonysági felhívásban, társadalmi célú reklámban, közérdekű közleményben és

60


határozza meg annak mennyiségét és mértékét, hogy a cégnevek említése hogyan jeleníthető meg szerkesztőségi tartalmakban, egyéb műsorszámokban. Az alábbiakban az Európai Bizottság által összeállított javaslat alapján foglaltuk össze azokat a lényeges területeket melyekkel fontos kommunikációt folytatnia a vállalatoknak, illetve hogy milyen információkat osszanak meg a cégek ezen területekkel a hatékony kommunikáció érdekében. Piac A piacra vonatkozó kommunikációknak azt kell megmutatniuk, hogy hogyan integráltuk a felelős vállalkozói magatartást a gyakorlatban. A példák cégünk olyan erőfeszítéseit tartalmazzák, amelyek a következőket igyekeznek javítani: a helyi szállítók támogatása; és a számlák időben fizetése; vevők megtartása és elégedettsége; termékbiztonság; áruk/szolgáltatások minősége; információk, címkézés és csomagolás nyilvánosságra hozása; tisztességes árazás; marketing és reklámetika és vásárlói jogok; vásárlás utáni szolgáltatás és vevők oktatása; az üzleti partnerek kiválasztási kritériumai; munka- és életkörülmények és emberi jogi kérdések a fejlődő országokban, ahonnan Ön a nyersanyagot beszerezheti. Munkahely A munkahelyhez kapcsolódó kommunikációknak a cégünk új és újító tevékenységeire kell összpontosítaniuk, olyanokra, mint például a munkakörülmények, fizetés, juttatások javítása vagy több munkahely létesítése. A példák olyan tevékenységeket mutatnak be, amiket még lehet javítani: munkával való elégedettség; egészségügy és munkavédelem; személyzet továbbképzése és fejlesztése; esélyegyenlőség biztosítása a foglalkoztatásnál és a sokféleség preferálása; a munka/ szabadidő egyensúlya (rugalmas munkaidő, a család és a munka egyensúlyának, stb. biztosítása alkalmazottaink számára). Közösség A közösségnek szánt kommunikációknak a tulajdonos vagy alkalmazottak önként vállalt, de a cég által támogatott tevékenységeire kell összpontosítaniuk, ezen kívül jótékonysági adományokra vagy szponzorálásokra, valamint azokra a módszerekre, amelyekkel a vállalat a gazdasági megújulást segíti elő. A példák olyan tevékenységeket mutatnak be, amiket még lehet javítani: társadalmi beilleszkedés (etnikai tolerancia és társadalmi összetartás); közösségi egészségügyi ellátás vagy oktatás; életminőség (sport/kultúra); a helyi infrastruktúra; és biztonság.


61

Sokféle módon kommunikálhatunk egy célközönséggel, azonban az eszközök kiválasztásakor mindig gondoljuk végig, hogy mit akarunk mondani – és miért – mielőtt elmondjuk, valamint azt is döntsük el, hogy milyen közönséget kívánunk megszólítani. A 3.sz. függelékben összegyűjtött módszerek átfogó képet próbálnak adni a lehetséges rendelkezésre álló eszközről. Elsősorban azon kommunikációs eszközökre koncentrál, amelyek a legmegfelelőbbek a korlátozott erőforrással - idővel, munkaerővel, szakértelemmel és anyagi eszközzel – rendelkező kisebb vállalkozásoknak.

Összegzés A felelős vállalkozás többletköltségekkel jár, azonban speciális előnyöket biztosít az etikailag elkötelezett vállalkozásoknak – már rövid távon is. A legfontosabb előnyök a következők: az opportunista (másokat kihasználó) viselkedés csökkentése a vállalkozáson belül, jó kvalitású alkalmazottak rekrutációja, az alkalmazottak elkötelezettségének az erősítése a vállalkozás iránt, a fogyasztók lojalitásának és ragaszkodásának az elnyerése, valamint a bizalmon alapuló kapcsolatok kialakítása a beszállítókkal és más partnerekkel. Vagyis a felelős vállalkozások mintegy “kárpótlást” kapnak a felmerülő többletköltségekért az érintettek elkötelezettsége és támogató bizalma által. Így alakulnak ki pozitív összegű, úgynevezett “győztes – győztes” játszmák a vállalkozások és érintettjeik között. Szeretnénk azonban figyelmeztetni egy komoly veszélyre is. A gazdasági etikát gyakran tekintik úgy, mint olyan eszközt, amivel a vállalkozások tevékenységét javíthatjuk, ami egyfajta “hozzáadott értéket” biztosít a vállalkozások számára. A társadalmi felelősség azonban csak akkor váltható át valós gazdasági eredményekre (profit, piaci érték növekedés), ha azt a vállalkozások őszintén, meggyőződéséből képviselik. A haszonleső módon alkalmazott, látszat etika többet árt, mint használ. Csak a hiteles, igaz etika működik. A „kevesebb több” – mindenki annyit vállaljon tehát, amennyit komolyan teljesíteni képes. Egy társadalomban tevékenykedő emberek, szervezetek és közösségek etikussága, felelős viselkedése tőkeként fogható fel. Ezt nevezik a társadalom morális tőkéjének. Vannak indikátorok, különböző mutatók, amivel meg lehet becsülni, hogy a morális tőke milyen szinten áll az egyes országokban. Majdnem minden mutató szerint a skandináv országok jönnek ki elsőnek. Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia állnak a legmagasabb szinten a morális tőke tekintetében Európában. A távolabbi földrészekről Új-Zéland és Kanada említhető az elsők közt. Magyarország és a Visegrádi országok a középmezőnyben helyezkednek el. A legrosszabb állapotban levő országok

62


közt olyanok vannak, mint például Nigéria, vagy Ukrajna és Oroszország. Ezekben az országokban sok mutató szerint jelenleg meglehetősen alacsony a morális tőke szintje. Miből áll a társadalom morális tőkéje? Három dolog biztosan beletartozik, úgymint a normakövetés elterjedtsége, az etikus problémamegoldás képessége és a bizalom szintje, struktúrái. A fejlett morális tőkével rendelkező országokban általában normakövetőek az emberek, a közösségek és a szervezetek. A konfliktusokat etikus módon próbálják megoldani. Végezetül a kompetens és becsületes gazdasági interakciók jellemzőek rájuk. A társadalom morális tőkéje egyszerre előfeltétele és terméke a jó gazdasági működésnek. Az etika legalább olyan fontos „termelőeszköz” mint a pénz, a technológia vagy a szaktudás. Morális tőkét nem tudunk importálni külföldről, azt nekünk magunknak kell megtermelnünk.

63


Függelék 1.sz. Függelék: Statisztikai adatok A CSR hazai jellemzőinek, fontosságának és szükségességének jobb megértése érdekében szükségszerű néhány adat megismertetése, mely a Magyarországi viszonyokat jellemzi. 1.sz. táblázat:Természetes szaporodás/fogyás (-) Ezer lakosra, Forrás: KSH Az adatok közlését azért tartottuk szükségszerűnek, hogy érzékeltessük a hazai népesség fogyás tendenciáját, melynek átvitt módon olykor okot adhat a vállalatok nem megfelelő alkalmazottakkal szembeni bánásmódja. Vagyis gyakori probléma a gyerekvállalás révén a munkahely esetleges elvesztésének veszélye. Ország Lettország Magyarország

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

-6,9

-6,9

-5,8

-6

-6,4

-5,5

-5

-5,7

-5,3

-4,9

-3

-3,2

-3,7

-3,8

-4,2

-4,7

-3,7

-3,4

-3,5

-4,1

Észtország

-5,3

-4,9

-3,9

-4,1

-5

-4,1

-3,9

-4,3

-3,9

-3,7

Litvánia

-1,1

-1,1

-1,1

-0,9

-1,1

-1

-1,3

-2,5

-3,2

-3

-1

-2,1

-2,2

-2,1

-1,8

-2

-1,8

-1,7

-1,5

-1,7

-1,4

-1,5

-1,1

-0,6

-0,8

-0,9

-0,9

-1,1

-1,5

-1,7

Csehország Németország Szlovénia

0,1

0

0,1

-0,4

-0,6

-0,7

-0,2

-0,5

-0,6

-1

-0,4

-0,5

-0,5

-0,4

-0,9

-0,6

-0,3

-0,2

-0,3

-0,5

Lengyelország

2,5

1,2

1,1

0,8

0,5

0

0,3

0,1

-0,1

-0,4

Szlovákia

2,8

1,6

1,7

1,3

0,8

0,7

0,4

-0,2

-0,1

-0,1

Ausztria

1,5

0,9

1

0,6

0,4

0

0,2

0,1

0,3

0

Görögország

0,6

0,1

0

0,2

-0,2

-0,3

-0,2

0

0

0

Olaszország

Portugália

1

0,3

0,3

0,8

0,7

0,8

1,4

0,7

0,8

0,4

Belgium

1,1

1

1,1

1,2

1

0,8

1,1

1

0,5

0,5

Svédország

2,3

1,1

0,1

-0,3

-0,5

-0,7

-0,3

-0,3

0,1

0,7

Dánia

1,6

1,3

1,3

1,5

1,5

1,3

1,7

1,3

1

1,3

Spanyolország

0,8

0,4

0,3

0,5

0,1

0,2

0,9

1,1

1,2

1,3

2,1

1,5

1,7

1,6

1,5

1,1

1,2

1,1

1,1

1,4

Finnország

3,4

2,7

2,3

2

1,5

1,6

1,4

1,5

1,2

1,5

Málta

5,8

5,1

5,8

5,2

4,2

3,2

3,3

2,4

2

2,2

Luxemburg

4,1

4

4,3

3,7

3,7

4,1

4,5

3,9

3,5

2,8

Franciaország

3,3

3,4

3,4

3,4

3,4

3,5

4

4

3,8

3,5

Ciprus

8,6

7,6

7,1

6,1

5,1

5

4,6

4,8

3,8

3,6

NagyBritannia

64

Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon Ország

1994

Hollandia Írország

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

4

3,5

3,3

3,6

3,9

3,8

4,2

3,9

3,7

3,7

4,8

4,7

5,2

5,7

6

5,7

6,1

7,3

7,9

8,2

1

0,7

0,8

1

0,8

0,7

1

1

0,8

0,8

0,9

0,6

0,6

0,7

0,5

0,4

0,7

0,7

0,5

0,4

Európai Unió –15 Európai Unió–25

2.sz. táblázat:A regisztrált gazdasági szervezetek száma Magyarországon, Forrás: KSH 2005. június 30-án 490 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván. A legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma bővült, egy év alatt 14 és fél ezerrel. A legnépszerűbb gazdálkodási forma továbbra is a betéti társaság, számuk az elmúlt egy évben azonban csak 3 ezerrel növekedett, június 30-án 220 ezer volt. Ez a két gazdálkodási forma teszi ki az összes társas vállalkozás 89%-át. Ugyanezen időszak végén a nyilvántartott egyéni vállalkozások száma közel 711 ezer volt, ami több mint 4 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól. Az elmúlt negyedévekben az új regisztrációk számánál rendszeresen több egyéni vállalkozást szüntettek meg. A regisztrált egyéni vállalkozók 67%ának volt vállalkozói igazolványa, míg a többi csak adószámmal rendelkezett. Gazdálkodási forma Társas vállalkozás Ebből: gazdasági társaság Egyéni vállalkozás Ebből: vállalkozói igazolvánnyal rendelkező Vállalkozás összesen Non profit szervezetek

2004.június.30

2005.június.30

472 031

489 869

431 871

449 235

715 128

710 774

484 156

473 500

1 187 159

1 200 643

71 891

74 033

3.sz. táblázat:Gazdasági szervezetek száma 2004. június 30.-án, Forrás: KSH Nagyon fontos megjegyezni, hogy az előző táblázat adatai a regisztrált gazdasági szervezetekre vonatkoznak, ami a megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz, adószámmal rendelkező gazdasági szervezetek, beleértve az adott időpontban csőd- felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is.

65


Ezzel szemben létezik egy másik, a realitáshoz közelibb fogalom, nevezetesen működő gazdasági szervezet, mely bevallása szerint valamennyi árbevétellel rendelkezik, vagy van beruházása, keletkezik bérköltsége, fizet járulékot. A Központi Statisztika Hivatal jelentéseiből olvasva látható, hogy a regisztrált és működő gazdasági szervezetek száma között az eltérés több százezres nagyságrendű. A nem működő gazdasági szervezetek száma igen magas, azaz 16%-a a regisztrált gazdasági szervezeteknek. Az regisztrált egyéni vállalkozók 38%a pedig ténylegesen nem is működik folyamatosan. Gazdálkodási forma

Regisztrált

Működő

Különbség

Társas vállalkozás

472 031

395 651

76 380

Egyéni vállalkozás

715 128

443 304

271 824

1 187 159

838 956

348 203

Vállalkozás összesen

2.sz. Függelék: CSR fogalomtár Az alábbi fogalomtár a Leonardo da Vinci program támogatása révén megvalósuló CSR/SME (Promoting Social Responsibility in Small and Medium Size Enterprises) projekt keretében került összeállításra, melynek fordítását a projektben résztvevő magyarországi cég végezte el. Ezen fogalmak szorosan kötődnek a vállalatok társadalmi felelősségének témaköréhez, melyek gyakran merülnek fel a téma kapcsán így elengedhetetlen ezek ismerete. A társadalmi felelősség kapcsán ismeretes fogalmak tárháza rendkívül tág, így az alábbi fogalomtárban a leggyakrabban használt fogalmakat gyűjtöttük össze, mely hasznos lehet mindazok számára, akik szeretnének a témával kapcsolatban bővebb információhoz jutni. Accountability Azon elv, mely szerint az egyén, szervezetek és a társadalom részéről megkövetelt hogy cselekedeteikért felelősséggel tartozzanak mások irányában. Szervezeteknek és alkalmazottainak kötelességük beszámolni a megfelelő szabályzó hatóságoknak, a részvényeseknek vagy tagoknak és a közvéleménynek hogy betartásra kerülnek a törvényi kötelezettségek, könyvelési szabályok, standardok és gyakorlati előírások és a társadalom elvárásai.

66


Adomány Feltétel nélküli készpénz vagy egyéb eszköz juttatás valamilyen szervezet, egyén számára, vagy tartozások feltétel nélküli elengedése egy más szervezet által. AG-21 Ld. Agenda 21 Agenda 21 Agenda 21 egy széleskörű terv melyet az Egyesült Nemzetek Rendszerének szervezetei, Kormányok valamint egyéb fontosabb csoportok által globális, nemzeti és helyi szinten végrehajtandó cselekvése minden olyan területen, ahol emberi tényezők hatnak a környezetre. (Megjegyzés: a teljes kivitelezése az Agenda 21-nek, a Program az Agenda 21 Jövőbeli Alkalmazásáért és a Riói Elvekre vonatkozó Kötelezettség voltak azok melyek újra igazán megerősítették azt, a 2002 augusztus 26 és szept. 4 között Dél-Afrikában (Johannesburg) tartott World Summit on Sustainable Development (WSSD) elnevezésű konferencián.) Amnesty International- Emberi Jogok irányelvei, vállalatok számára Ld. Amnesty Internationals’ Human Rights Guidelines for companies Amnesty Internationals’ Human Rights Guidelines for companies Irányelvek csoportja melyeket az emberi jogok szervezete az “Amnesty International” fogalmazott meg azon vállalatok számára, melyek az emberi jogok politikáját be kívánták vonni saját menedzsment rendszerükbe. Ezek nemzetközi előírásokon alapulnak mely az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában található és a következő kulcs területeket fedi le: biztonság, közösségi kötelezettség vállalás, diszkrimináció mentesség, rabszolga mentesség, egészség és biztonság. Átláthatóság Az alapelv szerint az adminisztratív szervek, vagy üzleti döntések által befolyásolt embereknek, szervezeteknek a tényeken túl betekintést kell nyújtani abba is, hogy milyen folyamatok, mechanizmusok során született meg a döntés. (Megjegyzés: A köztisztviselők, menedzserek és megbízottak kötelessége, hogy nyíltan, kiszámíthatóan és érthető módon cselekedjenek.) Benchmarking Összehasonlítása a környezetvédelmi és szociális vezetési folyamatoknak, végrehajtásnak és beszámolásnak. (Megjegyzés: teljesítményértékelés használható arra vonatkozóan, hogy részletes összehasonlítást nyújtson a


67

működő részlegekről a vállalaton vagy vállalatokon belül vagy sajátos szektoron belül. Teljesítmény értékelés továbbá lehetővé teszi az egész világra kiterjedő irányzatok összehasonlítását) Bérszintek A CREA (Center for Reflection, Education and Action) bérszintekre a következő definíciókat fejlesztette ki. Miközben más szintek természetesen lehetségesek, a CREA úgy találta, hogy a bérek kitárgyalása során segít, ha van egy közösen elfogadott definíció és szóhasználat. 1. Szint: Marginális túlélési fizetés 2. Szint: Alapvető Túlélési Fizetés 3. Szint: Rövid távú tervezést lehetővé tevő bér 4. Szint: Fenntartható életmód bér 5. Szint: Fenntartható közösségi bér Biodiversity A biológiai sokféleség a gének, fajok és ökológiai rendszerek teljes száma egy-egy területen, valamint ezek változatossága. A biodiverzitás teszi lehetővé magát az életet. A jelen egyik legfontosabb nemzetközi politikaigazdasági problémája kétségkívül a biológiai sokféleség megőrzését biztosító, illetve a biológiai erőforrásokkal való gazdálkodást szabályozó megfelelő nemzetközi rezsim kiépítése. A rendszernek többféle elvárást kell kielégítenie: egyszerre kell ökológiailag fenntarthatónak, gazdaságilag hatékonynak és igazságosnak, valamint politikailag kivihetőnek bizonyulnia. Biológiai sokféleség Ld. Biodiversity Capacity Building 1) A szervezetek alapvető készségének és képességének kifejlesztése, úgy, mint vezetés, ügyvitel, finanszírozás és adománygyűjtés, programok és értékelés annak érdekében, hogy megteremtsék a szervezet hatékonyságát és fenntarthatóságát. (2) Egyén vagy csoport támogatására irányuló folyamat annak érdekében, hogy megállapítsuk és megcélozzuk a problémát és szükséges betekintést, tudást és tapasztalatot elnyerjünk annak érdekében, hogy megoldjuk a problémákat és végrehajtsuk a változásokat. Megjegyzés: a képesség építés megkönnyíti a technikai támogatási tevékenységről való gondoskodás által az előkészítést, oktatást, speciális technikai támogatást, hálózatépítést.

68


Civil Society A “harmadik szektora” a társadalomnak az állam és a piac mellett, magába foglalva az intézményeket, csoportokat és szervezeteket, melyek közvetítőként viselkedhetnek az állampolgárok és hatóságok között. Continual Vocational Training A munkába állást követő képzés, amely segíti az egyént a (1) tudásának felfrissítésében, bővítésében (2) karrierváltáshoz, továbblépéshez szükséges új készségek kifejlesztésében (3) a személyes vagy szakmai fejlődésben. Copenhagen Centre A Dán kormány által 1998-ban alapított független tanácsadó testület, válaszként a CSR és az új társadalmi együttműködések iránt tanúsított növekvő nemzetközi érdeklődésre. Megjegyzés: A központ meghatározó szerepet játszott az ezen a területen kialakult Európai szintű vitákban akkor, amikor az EU intézmények elkezdték a CSR-t alkalmazni. Független, politikamentes szerepre törekszik, és szoros kapcsolatokat ápol a Dán és az EU gazdaság és kormány kulcs szereplőivel, döntéshozóival. Code of Conduct Formális nyilatkozata a vállalat értékeinek és üzleti gyakorlatának és esetenként beszállítóiknak. Megjegyzés: minimum standardokkal kapcsolatos közlemény együtt a vállalati kötelezettségekkel hogy betartsák azokat, és hogy követelhető legyen ennek betartása a szerződő felek, alvállalkozók, beszállítók részéről. Code of Ethics Az etikai kódex olyan vállalati iránymutatás, amely a vállalat alkalmazottaitól elvárt viselkedésre vonatkozik, kijelölve a vállalat által elfogadott, illetve tiltott magatartásformák közötti határokat. A kódexeknek két alapvető fajtáját különböztethetjük meg: érték- (vagy integritás-), illetve jogi megfelelés-orientációjú kódexek. Az értékorientált megközelítés a szervezeti (etikai) értékek meghatározására, a munkatársak etikai elkötelezettségének, aspirációinak felkeltésére és támogatására épít. A megfelelés-orientáció a jogszabályokat sértő tettek megelőzésére, feltárására és büntetésére koncentrál. A kódexek általában tartalmazzák a konfliktusok kezelésének módját. A kódexben foglalt normák megsértésével kapcsolatos bejelentések, problémák kivizsgálásának intézménye általában az etikai bizottság.


69

Corporate Governance Az a rendszer, amelyben az üzleti vállalkozások irányítva és ellenőrizve vannak. Kapcsolatok rendszere a vállalat menedzsmentje, elnöksége, részvényesei és más érintettjei között. (Megjegyzés: A felelős vállalatirányítás azt a keretet is megadja, amin belül a vállalat céljai is meghatározásra kerülnek, aminek segítségével a célok elérésének módjai és a teljesítmény mérése is meghatározásra kerül.) Corporate Citizenship A vállalati kapcsolatok teljessé tétele a vállalat és az őt körülvevő társadalmi közösségek között helyi, nemzeti és globális szinten. Corporate Social Responsibility (or Corporate Responsibility) Koncepció, amely mentén a vállalatok önkéntesen integrálják a szociális és környezetei érdekeket az üzleti működésükbe, és az összes érdekelt felé zajló kommunikációs folyamatba. Corporate Sustainability Gazdasági, környezeti és szociális hozzáadott érték növelése a szervezet termékeinek és szolgáltatásainak összehangolása az érintettek elvárásaival. Corporate Volunteering A cég bátorítja és támogatja a munkavállalóinak részvételét társadalmilag hasznos tevékenységekben. Corrective Action Szisztematikus változtatás, vagy megoldás amely azonnali és hosszú távú megoldást jelent egy, a szabályoktól való eltérésre. Corruption Perception Index A Transparency International Korrupciós Indexe (CPI) közel 100 országot rangsorol a szerint, hogy az ország közintézményeinek, politikusainak körében milyen szintű korrupció érzékelhető. Egy összetett,7 különböző intézmény által készített 14 különböző kérdőívre és szavazásra épülő index. A felmérésben üzletemberek, országos elemzők, az országban jelenleg és korábban lakók körében. CSR Europe A CSR Europe egy non profit szervezet, amely a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos ismeretek terjesztését, az eszme terjesztését tűzték ki célul. Küldetésük, hogy a felelős vállalati magatartás üzleti

70


gyakorlatba ültetésével a vállalatokat segítsék a nyereséges működésben, fenntartható növekedésben és emberi értékek fejlesztésében. CSR Eszköztár Rövid bevezetés bizonyos egyszerű lépésekbe, amit a vállalatok a felelős vállalati magatartás üzleti gyakorlatukba való integrálásának érdekében tehetnek. Kijelöl olyan utakat, amik a KKV-kat a társadalmilag felelős magatartás követésével sikeresebbé tehetik. Ez az önértékelésre létrehozott eszköz része az Európai CSR ismeretterjesztő kampánynak. Csökkentés, újra felhasználás, újra feldolgozás Ld. Reduce, Reuse, Recycle- RRR Deontology Az erkölcsi érték hordozója (amihez az erkölcsi értékelés a "jó" és "rossz" értékeket rendeli hozzá) lehet a cselekvés következménye, a cselekvés módja (eszköze) és a cselekvés szándéka (indítéka). A kötelesség-etikák (deontológikus elméletek) értelmében a cselekvés erkölcsi értékét egyedül a cselekvés módja határozza meg. A deontológia irányzatai általában általános és kötelező érvényű parancsokat fogalmaznak meg. Diszkrimináció Hátrányos megkülönböztetés. Társadalmi értelemben valamely kisebbség ellen hozott kirekesztő intézkedés, az egyenlő elbánás elvével ellentétes eljárás. A jog ismeri a pozitív diszkrimináció fogalmát is, ami a hátrányos helyzet kompenzálását segíti elő, de a szó jelző nélküli használata mindig elmarasztaló. A diszkrimináció az élet számos területén jelen van, többek között megkülönböztethetünk etnikai vagy munkahelyi diszkriminációt is. A modern államok működésének egyik fundamentális alapelve az állampolgári jogegyenlőség, a diszkriminációmentesség. A diszkrimináció ésszerűtlen különbségtétel az érintett jogok élvezetével összefüggésben. A meghatározás három elemet rejt magában: a diszkriminatív intézkedés negatív hatással van az érintett személyre, ez a negatív hatás a különbségtételből ered, és a különbségtétel ésszerűtlen, azaz objektíve nem indokolható. Dow Jones Fenntarthatósági Index Ld. Dow Jones Sustainability Indexes Dow Jones Sustainability Indexes Egy 1999-ben útjának indított index, amely a vezető fenntarthatóság által vezérel vállalatok pénzügyi eredményességét méri. Az ilyen jellegű indexekre alapozva az fenntartható vállalatokba befektető pénzügyi alapok


71

menedzserei megbízható és objektív mércékkel rendelkeznek az ilyen cégek teljesítményeire vonatkozóan. Eco-tax Adó, amely pozitív környezeti hatást válthat ki, ezek az adók magukban foglalják az energia adókat, a szállítási adókat, és a környezetszennyezés megadóztatását. (Ezeket összefoglaló néven környezeti adóknak is nevezik). Eko-adó Ld. Eco-tax Eko-cimke Ld. Eco-label Eco-label Európai kezdeményezés, amelynek célja, hogy a környezetbarát termékek használatát népszerűsítse. A jelölés 1992-ben lett bevezetve, és arra lett tervezve, hogy azonosítsa azokat a termékeket, amelyek kevésbé károsak a környezetre, mint az egyéb márkák megfelelő termékei. (Megjegyzés: A címkék az Európai Bizottság által meghatározott környezeti kritériumok teljesülése után használhatók. Ezek a kritériumok a termék teljes élet ciklusát lefedik, a nyersanyag kitermeléstől kezdve a gyártáson és az elosztáson át a termék hulladékká válásáig. Az első Eko-cimkével ellátott termékek a mosógépek, papírtörölközők, írásra szolgáló lapok, füzetek, villanykörték és haj-spray-k voltak.) EMAS Ld. Környezeti Menedzsment és Audit rendszer EMS Ld. Környezeti Menedzsment Rendszer Etikai kódex Ld. Code of Ethics Érdekellentét Egy helyzet, amelyben a személy olyan bizalmi helyzetben van, ami megköveteli tőle, hogy mások nevében, érdekében bíráljon el különböző eseteket, vagy akár embereket miközben a döntési helyzethez saját érdekei vagy kötelezettségei is fűződnek. Az általa képviseltek érdeke eltérhet a saját érdekeitől, amit morálisan vagy el kell kerülnie, vagy nyíltan elismernie.

72


EIA Ld. Környezeti hatásértékelés Ethical Screening Ld. Etikai szűrés Etikai szűrés Részvények, részesedések befektetési portfolioba való felvétele vagy mellőzése etikai, környezeti, vagy társadalmi megfontolások okán. Egyenlő lehetőségek Ld. Equal Opportunities Equal Opportunities A politikai, gazdasági és szociális részvétel útjában álló akadályok hiánya. Az esélyegyenlőség biztosítása alapvetően állami kötelezettség, aminek az állam tényleges intézkedésekkel, illetve jogalkotással tehet eleget. Mindenki egyforma esélyeket érdemel az élet bármely területén nemre, fajra, korra, politikai vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. Az Európai Unióban az esélyegyenlőség kérdése három jól elkülöníthető időszakra tagolható. 1957-1975 között a Közösség kizárólag az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének biztosítására törekedett nők és férfiak között. A ’70-es évektől az esélyegyenlőség szociális vonatkozásai (az önfoglalkoztatás, a gyermeknevelési szabadság, a terhes nők védelme stb.) kerültek előtérbe. A ’80-as évektől gyakorlati érvényesülésre került sor, de a tárgykörben soha nem léptek túl a nők és férfiak esélyegyenlőségének keretein. Ethical Trade Ld. Etikus Kereskedelem Etikus Kereskedelem Célja, hogy a legfőbb gyártási láncok a minimális követelményeknek, feltételeknek megfeleljenek, mint például a kiirtsa a munkaerő kihasználásának legdurvább formáját, a gyerekfoglalkoztatást. Megjegyzés: A besorolási kritériumok az ILO egyezmény alapján történnek. Etikai audit Ld. Ethics Audit Ethics Audit A vállalatok társadalmi felelősségével kapcsolatos szervezeti tevékenységek auditja. Legjobban kidolgozott módszertana a környezetvédelmi auditnak


73

van, de rohamléptekkel fejlődnek azok az audit-sztenderdek is, amelyek a társadalmi hatások komplexebb számbavételére alkalmasak. Mivel egyelőre nem létezik jogi érvényű kötelezettség az ilyen auditokra, ezért arra nézve sincs szabály, hogy közre kell-e működni külső auditoroknak a folyamatban. European Environment Agency Ld. Európai Környezeti Hivatal Európai Környezeti Hivatal Információs Iroda, amely Koppenhága központjában található. Célja a fenntartható fejlődés elősegítése és jelentős, mérhető fejlődés elérése az európai környezeti feltételekben a politikusoknak és szakembereknek történő rendszeres, célzott, megbízható információk nyújtásával. European Multistakeholders Forum Az Európai Bizottság vezetésével, az európai munkáltatók, üzleti hálózatok, szakszervezetek és civil szervezetek részvételével az European MultiStakeholder Forum on Corporate Social Responsibility (CSR EMS Forum) azért jött létre, hogy népszerűsítse az innovációt, az összefogást, és a nyilvánosságot a meglévő CSR gyakorlatokra és eszközökre vonatkozóan. A fórum 2002. október 16-án jött létre. A CSR EMS Forum tematikus kerek asztalainak résztvevői megosztották egymással a legjobb gyakorlatokat, és megtárgyalták a CSR gyakorlatok és eszközökre vonatkozó közös irányelvek létrehozásának jogosultságát. 2003 és 2004 folyamán magas szintű találkozók zajlottak a haladás felmérésére. Az eredményeket és a következtetéseket 2004 Június 29.-én prezentálták az Európai Bizottság előtt. (Megjegyzés: A CSR EMS Forum a központi eleme a Bizottság CSR és fenntartható fejlődésre irányuló stratégiájának, mint ahogy azt a 2002 júliusi CSR-al kapcsolatos közleményben meg is jelölték.) Élethosszig tartó tanulás Minden, tanulásra irányuló tevékenység az emberi élet során, a tudás, képességek fejlesztésére, képzettség megszerzésére személyes, vagy szakmai céllal. Érintett Az az egyén, közösség, vagy szervezet, amely hatással van, vagy amelyre hatással van a szervezet terméke, működése, piaca, iparága, vagy eredménye. (Megjegyzés: Az érintettek lehetnek belső érintettek (például alkalmazottak) vagy külső érintettek (vevők, beszállítók, finanszírozók, szakszervezetek, civil szervezetek, média, kormány vagy helyi közösség))

74


Felelősség Ld. Accountability Folyamatos továbbképzés Ld. Continual Vocational Training Felelős Vállalatirányítás Ld. Corporate Governance Fenntartható vállalat Ld. Corporate Sustainability Környezeti Menedzsment Rendszer Egy rendszerszintű megközelítés a gazdasági szereplők által okozott környezetei hatások menedzselésére és csökkentésére. Megköveteli a törvényi és szabályozói környezetet, a környezeti hatások értékelését, a fejlesztési célok meghatározását, menedzsment terveket, ellenőrzést, képzést. Fair Kereskedelem Kezdeményezés Ld. Fair Trade Initiative Fair Trade Initiative A “Fairtrade” megjelölés egy független fogyasztói megjelölés ami garantálja a fair bánásmódot a fejlődő országokban peremre került munkásoknak, illetve a kis magán gazdaságoknak. A termelők egy minimum árat kapnak ami fedezi a gyártás költségeit, valamint egy kiegészítést, ami a helyi közösség fejlesztésére kerül befektetésre. Felelős vállalkozó Az ENSZ által előterjesztett koncepció, amely elismeri az üzleti világ szerepét a fenntartható fejlődés terén elért eredményekben, és elismeri, hogy a vállalkozások tudják olyan módon tudják menedzselni, hogy a gazdasági és versenyképességi növekedést fenntartsák, mialatt gondoskodnak a környezet védelméről és elkötelezettek a társadalmi felelősségvállalás iránt. Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, ami kielégíti a jelenbeli igényeket anélkül, hogy a jövő generáció lehetőségeit csökkentené abban, hogy a saját igényeiket kielégíthessék.


75

Global Compact A kezdeményezést 2002-ben Kofi Annan, az ENSZ főtitkára indította el. A “Global Compact” egy önkéntes nemzetközileg szerveződött társadalom iránt elhivatott hálózat. Célja, hogy támogassa a vállalati szféra valamint egyéb társadalmi szervek részvételét a felelős vállalati gyakorlatok és az egyetemes társadalmi és környezeti elvek fejlesztésében a globalizáció által okozott kihívások leküzdésére. A Global Compact 10 alapelve Emberi Jogok cikkely: Az emberi jogok tiszteletben tartása cikkely: Az emberi jogokban való akadályoztatástól való elhatárolódás Munkavédelem 3. elv: A munkaügyi szervezetek szabadságának elősegítése és a közös érdekképviselet elismerése 4. elv: A kényszermunka megszüntetése; 5. elv: A gyermekfoglalkoztatás megszüntetése; 6. elv: A foglalkoztatásban előforduló diszkrimináció megszüntetése. Környezet 7. elv: Egy óvatossági intézkedésekből álló hatékony program kidolgozása a környezeti problémák kezelésére. 8. elv: Környezeti felelősségvállalási kezdeményezések 9. elv: A környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése. Korrupció ellenesség 10. elv: Olyan kezdeményezések támogatása és megvalósítása, amelyek a korrupció bármely formáját akadályozzák, beleértve a zsarolást és a megvesztegetést is. Globális Sullivan elvek Ld. Global Sullivan Principles Global Sullivan Principles A Globális Sullivan Elvek a Társadalmi Felelősségvállalásért egy olyan vezetési elvek gyűjteménye, amelyek törekvésekre, víziókra és a részvételre, bevonásra alapoznak.

76


Az elvek abban az értelemben bevonóak, hogy magában foglalják a meglévő vezetési elveket, és velük egyetértésben működnek. Az elvek törekvése pedig hogy legyenek vállalatok és szervezetek minden méretben, mindenféle iparágban és kultúrában akik közös célokért dolgoznak, úgymint az emberi jogok védelme, a társadalmi igazságosság növelése, és gazdasági lehetőségek kiaknázása. Ezek az elvek minden munkavállalóra, minden iparágban, és minden országban alkalmazhatóak. Globális Felmelegedés A Föld klímájába az üvegház-hatást okozó gázok (különös tekintettel a széndioxidra) koncentrációjának növekedése által bekövetkezett változások. A kifejezést gyakran a éghajlat változással azonos értelemben használják. Hazárd Analízis és Kritikus Ellenőrzési Pontok Egy minőség menedzsment rendszer, amely hatásosan és hatékonyan biztosítja az élelmiszerbiztonságot a termelés-fogyasztás teljes folyamat alatt. HACCP Ld. Hazárd Analízis és Kritikus Ellenőrzési Pontok “A háromoldalú mérleg” Az elképzelés az, hogy az átfogó teljesítményét a vállalkotásoknak úgy kell mérni, hogy kombináljuk a gazdasági fejlődéshez, környezeti minőséghez és társadalmi tőkéhez fűződő hozzájárulásukat. (Megjegyzés: A “háromoldalú mérleg (‘triple bottom line’, TBL) kifejezést John Elkington alkotta meg és vezette be a köztudatba a ‘Kannibálok villával’ című könyvében (Cannibals with Forks’ (1997)) Egyre nagyobb nemzetközi ismertséget és elfogadottságot nyer a vállalati közegben és megváltoztatja a vállalati jelentések korábbi gyakorlatait: A vállalatok manapság már nem csak az általuk hozzáadott gazdasági értéket szerepeltetik jelentéseikben, hanem arról is, hogy milyen társadalmi, környezeti értéket teremtenek, vagy semmisítenek meg. Legszűkebb értelemben véve, a TBL-t mint egy mérésre és jelentésre szolgáló keretrendszert veszik, ami a vállalat gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményére vonatkozó paramétereket tartalmaz. Legszélesebb értelemben arra használják, hogy megragadja az értékrendet, témákat, és folyamatokat amikkel a vállalatoknak foglalkozniuk kell, annak érdekében hogy a működésük által okozott károkat minimalizálják és hogy gazdasági, társadalmi, környezeti értéket hozzanak létre.)

77


Három P Ld. Triple P, PPP Insider Trading Bennfentes kereskedelem a bennfentes személy által - saját nevében vagy képviselőként eljárva - saját vagy harmadik személy javára történő előnyszerzés céljából - azzal az értékpapírral vagy tőzsdei termékkel folytatott kereskedelem, amelyre a bennfentes információ vonatkozik, - más személy megbízása azzal, hogy ilyen értékpapírral vagy tőzsdei termékkel kereskedjen, vagy - javaslat tétele más személynek arra, hogy ilyen értékpapírt vagy tőzsdei terméket megvásároljon, vagy elidegenítsen. ISO 14001 Egy nemzetközi környezet menedzsment szabvány, amelyet a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organisation of Standardisation) dolgozott ki. Javító intézkedés Olyan intézkedés, amely egy dolgozó felé történő helyesbítésre irányul, mert a munkavállalói jogai korábban sérültek. Kiegészítő intézkedés Ld. Corrective Action Képesség építés Ld. Capacity Building Kis- és középvállalkozás (KKV) Ld. Small and Medium-sized Enterprises (SME) Kockázat Becslés Egy formális becslés a sérülés, kár valószínűségére, mint az azonosított hazárdok eredménye. Kockázat Menedzsment Ld. Risk Management Költség-etika Ld. Deontology Környezeti-Audit Környezeti, pénzügyi mérőszámoktól befektetetési döntések támogatására.

mentes

elemzés

alkalmazása

78


Környezeti-hatékonyság Felfogás, mi szerint az erőforrások felhasználási módjának javításával csökkenthető a környezeti terhelés és az előállítási költség. Környezeti-hatékonyság mutató Mutató, amely a környezeti nyomásokat az emberi tevékenységekhez viszonyítja. Ezek az indikátorok betekintést engednek a termékek és a folyamatok atékonyságába: a felhasznált erőforrások és a környezeti szennyezéseket arányítja a megtermelt javak egy egységéhez. Környezeti hatásértékelés Az üzleti működés vagy egy projekt környezetre kifejtett hatásának az elemzése. A környezeti hatás értékelés technikája a fejlesztési projektek környezeti hatásainak megállapítására szolgál. (Megjegyzés: Egy környezeti hatásértékeléshez egy be kell határolni, hogy milyen területre koncentrálunk az értékelés során. Ezt meg lehet tenni a helyszíni vizsgálat során, de egy irodában elvégzett tanulmány alapján is, a projekt természetétől függően. A 85/337/EEC (1997) közösségi direktíva szerint ez már egy jogi eljárás keretében végrehajtandó folyamat, amit meghatározott közösségi és magán beruházási projekteknél el kell végezni. Ezek azok a típusú projektek, amelyek várhatóan nagy környezeti hatásokat válthatnak ki.) Környezeti Hatásvizsgálat Kérdőív, melynek funkciója hogy megbizonyosodhassunk egy ipari területen a megfelelő körülményekről még a beruházás kezdete előtt, a projekt környezeti hatásainak értékelése által. Környezeti Menedzsment és Audit rendszer Egy önkéntes rendszer ipari területek számára, amelyet 1995-ben vezetett be az EU azon vállalatok elismerésére, amelyek pozitív lépéseket tartalmazó programokat mutattak be a környezet megvédése érdekében, és amelyek szándékot mutatnak a folyamatos fejlődésre ezen a területen. (Megjegyzés: Az EMAS az EU-s környezetvédelmi standard.) Lifelong Learning- LLL Ld. Élethosszig tartó tanulás Mentoring Egy karrierépítési folyamat, amelyben a kevésbé tapasztalt munkavállalókat egy tapasztaltabb kolléga mellé társítják, aki segíteni, irányítani tudja.

79


A mentori kapcsolatban mind a két fél számára előnyök származnak a személyiségbeli fejlődés, karrier, életstílus változás, szellemi megvalósulás, cél elérés, és egyéb, a mentor és a partnere által megjelölt területeken. Méretcsökkentés Az alkalmazotti létszám csökkentése a vállalatok versenyképességének megőrzése, vagy a profit növelése érdekében, költségcsökkentés által. NGO Ld. Non-governmental Organization Non-governmental Organization Gyűjtőfogalom érdekvédelmi meghatározására.

csoportok

és

non-profit

szervezetek

OECD Irányelvek Multinacionális Vállalkozásoknak A kormányzatok által létrehozott javaslatok, amelyeket az anyaországuktól távol is működő multinacionális vállalkozásoknak hoztak létre. Önkéntes elveket és szabványokat nyújtanak a felelős üzleti működésre számos területen, úgymint foglalkoztatás, ipari kapcsolatok, emberi jogok, környezet, információ nyilvánosságra hozatala, vesztegetés, vevői érdelek, tudomány és technológia, verseny és adózás. OHSAS 18001 Egy értékelési módszer a munkahelyi egészségügyi és egészségbiztonsági rendszerekre. A rendszer azon vállalkozások igényeire nyújt választ, akik a munkabiztonsági előírásokat hatékony módszerrel kívánják megoldani. On-the-job Training Olyan képzés, amely a munkahelyen zajlik, jellemzően a munkavállaló menedzsere, felügyelője, vagy egy régebben ott dolgozó kolléga nyújtja, és általában gyakorlatias jellegű. Outplacement Az elbocsátott felső és közép vezetőknek történő tanácsadás, melynek során elemzik képességeiket, tanácsot adnak arra, hogy hogyan írjanak meg egy önéletrajzot, értékelik számukra az elérhető karrier utakat és segítenek nekik új munkahelyet találni. (Megjegyzés: A szolgáltatás költségeit általában az alkalmazó cég állja ahol a leépítés folyik, de kezd gyakorlatba jönni, hogy a szolgáltatás egy részét a munkavállalónak kell állni.)

80


Ösztönzési Rendszerek Olyan programok, amelyek keretében a munkavállalók további kompenzációt érhetnek el bizonyos teljesítmény kritériumok teljesítése esetén. Partnership Mind formális, mind stratégiai kapcsolat szervezetek között, amely mindkét fél számára előnyös együttműködést idéz elő. Polgári társadalom Ld. Civil Society Pozitív Diszkrimináció Olyan mérőszámok, amelyek kifejezetten bizonyos célcsoportokat részesítenek előnyben – nők, mozgássérültek, kissebségek, stb. – annak érdekében, hogy csökkentsék a társadalomban való állandó alul reprezentáltságukat. Reduce, Reuse, Recycle- RRR A legjobb módszer a megtermelt hulladék mennyiség csökkentésére a 3R gyakorlása: Reduce (csökkentés) az eldobott hulladékban való toxikus anyagok arányának csökkentése. Reuse (újra felhasználás) A gyűjtőedények, dobozok, üvegek, stb. újrahasznosítása; a meghibásodott javítása. Recycle (újra feldolgozás) Minél több dolog újra feldolgozása, amihez hozzá tartozik az olyan áruk vásárolása is amelyek újra feldolgozott anyagokból készülnek. Remedial Action Ld. Javító intézkedés Responsible Entrepreneur-ship Ld. Felelős vállalkozó Részvényesi befolyás Ld. Shareholder Influence Risk Assessment Ld. Kockázat Becslés


81

Risk Management Változók és kontrolok bevezetése a hazárdhoz kapcsolódó kockázat megszüntetésének vagy elfogadható szintre való csökkentésének céljával. Small and Medium-sized Enterprises (SME) Kis- és Közepes Vállalkozásoknak kevesebb, mint 250 alkalmazottjuk van, és vagy kevesebb mint 50 millió Eurós bevételük, vagy 43 milliót nem meghaladó mérleg főösszegük. (2005 Január 1.-től) Shareholder Influence A részvényesek azon törekvése, hogy a vállalat etikai, társadalmi és/vagy környezetvédelmi politikáját fejlesszék párbeszéd, nyomásgyakorlás által, és a felelős gondolkodású menedzsment támogatásával, az éves taggyűlésen való szavazataik által. Social Accountability 8000 (SA8000) A társadalmi felelősség, (felelősségre vonhatóság) nemzetközi szabványa a Social Accountability International (SAI), kezdeményezése, amely az Egyesült Államok Gazdasági Prioritások Akkreditálási Ügynökségéből vált ki. AZ SA 8000 egy önkéntes alapon vállalt szabvány, és minden méretű, bármely iparágból származó cégre alkalmazható. A szabvány helyettesítheti, vagy növelheti a vállalat, vagy ipar specifikus felelősségvállalási kódexeket. AZ SA 8000 alapvető mértékeket állít fel a: gyermekfoglalkoztatás, kényszermunka, munka biztonság, munkavállalói szervezetek szabad alakítása, a közös érdekképviselet, diszkrimináció, fegyelmezési gyakorlatok, munkaórák, díjazás és menedzsment rendszerek terén. Social Audit A vállalatok társadalmi felelősségével kapcsolatos szervezeti tevékenységek auditja. Legjobban kidolgozott módszertana a környezetvédelmi auditnak van, de rohamléptekkel fejlődnek azok az audit-standarok is, amelyek a társadalmi hatások komplexebb számbavételére alkalmasak. Mivel egyelőre nem létezik jogi érvényű kötelezettség az ilyen auditokra, ezért arra nézve sincs szabály, hogy közre kell-e működni külső auditoroknak a folyamatban Social Dialogue Ld. Társadalmi Párbeszéd Social Impact Assessment Egy üzleti projekt vagy általános üzleti működés társadalmi és kulturális környezetre való hatásainak szisztematikus elemzése.

82


Social Report Önkéntes beszámoló a vállalat társadalmi felelősségével kapcsolatos tevékenységekről. Az elmúlt évtizedben leggyorsabban fejlődő etikai intézmény-típus. Tartalma általában kiterjed a vállalat tevékenységének gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaira. Jellemzően az audit eredményeire épül. A jelentésben foglalt állítások igazolására egyre több vállalat alkalmaz külső, független szakértőt/Auditort. SRI Ld. Social Responsible Investing Social Responsible Investing (SRI) Az 1960-as években vette kezdetét az a mozgalom, amelyben a polgárok (befektetők) szó szerint a pénzükkel szavaznak arról, hogy milyen vállalatokat támogatnak tõkéjükkel. A mozgalom tagjai azt tűzték ki célul, hogy a gazdálkodó szervezetek értékpapírjainak vásárlásai során etikai megfontolásokat is érvényesítenek. A tőkebefektetésével társadalmi értékeket támogatni kívánó magánszemély vagy intézmény számára több választási lehetőség is adódik. (1) Negatív szűrés: bizonyos iparágak (dohány, alkohol, fegyver stb.) vállalataival, valamint bizonyos vállalati gyakorlatokkal (állatkísérletek, elnyomó rendszerek támogatása stb.) szembeni diszkrimináció. (2) Pozitív szűrés: a befektető által magasra értékelt vállalati gyakorlatok (pl. közösségek támogatása, oktatás, jó személyügyi kapcsolatok, környezettudatos működés stb.) keresése és támogatása. Míg a negatív szűrés csak minimum, itt már van lehetősége a befektetőnek arra, hogy bizonyos értékeket támogasson. (3) Aktív párbeszéd: a tulajdonosi jogokat kihasználva párbeszédre felszólítani a vállalatokat a kívánatosnak vélt változások előmozdítására. A felelős befektetést-választókat erre szakosodott befektetési alapok szolgálják ki, amelyek tőkeereje rohamosan növekedett az elmúlt évtizedekben. (Az Egyesült Államokban egybillió dollár felett van az ilyen módon kezelt pénzek nagysága.) A kutatások szerint a jó célok támogatása és a rossz elkerülése nem jár együtt mérsékeltebb haszonnal. Az 1989-tõl elvégzett vizsgálatok nem mutattak ki jelentős különbséget a társadalmilag felelős befektetések, illetve a hasonló kockázatú befektetések között. Stakeholder Ld. Érintett Szakmai továbbképzés Ezen képzések célja, hogy olyan készségekkel, képességekkel szerelje fel az embereket, amelyek a munkaerő piacon használhatóak.


83

Sustainable Development Ld. Fenntartható fejlődés Sweatshop Olyan munkahely, ahol rosszak a munkafeltételek, mint például alacsony a bér, alacsony a munkahelyi biztonság, vagy gyermekfoglalkoztatás folyik. Társadalmi Párbeszéd A társadalmi partnerek és a vállalat közötti véleménycsere folyamata, amely a párbeszédre, közös érdekképviseletre, tanácsadásra szolgál. Társadalmi hatásvizsgálat Ld. Social Impact Assessment Teljesítményértékelés Ld. Benchmarking Teljesítmény mérés A folyamat, amelyen keresztül valaki (1) értékeli egy alkalmazott munkáját az eredetileg meghatározott mérőszámokhoz viszonyítva. (2) dokumentálja az eredményeket (3) és kommunikálja az eredményt az alkalmazottak felé. Triple Bottom Line, TBL Ld. “A háromoldalú mérleg” Triple P, PPP A “triple bottom line” kismértékű kiterjesztése, amely a 3 P-vel az emberekre (people), a Földre (Planet) és a Profitra utal. Megjegyzés: A fenntartható fejlődés egyaránt magában foglalja a gazdasági méltányosságra, környezeti minőségre és gazdasági fejlődésre való törekvést. Transparency Ld. Átláthatóság Vállalati Alapítvány Privát alapítvány, amely a támogatásait a profitorientált vállalkozástól kapja, aminek a nevét is viseli, de önálló jogi személy. Megjegyzés: A vállalatok formálhatnak alapítványokat egy nagyobb kezdeti adománnyal, vagy periodikusan feltöltik, jellemzően a vállalat nyereségétől függően, vagy az előző két módszert kombinálják.

84


Vállalat, mint a közösség része Ld. Corporate Citizenship Vállalati önkéntesek Ld. Corporate Volunteering Vállalati Vízió Ld. Vision Statement Vállaltok társadalmi felelősége Ld. Corporate Social Responsibility (or Corporate Responsibility) Vision Statement Olyan dokumentum, amely leírja, hogy az adott szervezet milyen irányban kíván haladni, milyen lesz a jövőben, vagy milyennek kell lennie a jövőben ahhoz, hogy az általa érintett személyek érdekeinek, elvárásainak minél jobban megfeleljen. Magában foglalja a vállalat természetének, céljának közös értelmezését, és arra használja, hogy a szervezetet a nagyobb, jobb cél felé vezesse. Vezetési Kódex Ld. Code of Conduct Vocational Education and Training, VET Ld. Szakmai továbbképzés WBCSD Ld. World Business Council for Sustainable Development World Business Council for Sustainable Development Egy 170 nemzetközi vállalatból álló egyesülés, amelyek elkötelezettek a fenntartható fejlődés 3 oszlopa iránt, úgymint a gazdasági növekedés, természeti egyensúly és társadalmi fejlődés. Célja, hogy a vállalat vezetésen keresztül példát mutasson és gerjessze a változásokat a fenntartható fejlődés érdelében, népszerűsítse a környezeti hatékonyságok, innovációt és társadalmi felelősségvállalást.

3.sz. Függelék: A hatásos kommunikáció módszertani útmutatója Sokféle módon kommunikálhatunk egy célközönséggel. A leggyakrabban használt eszközök többek között a megbeszélések, hírlevelek, témákhoz kapcsolódó rendezvények, riportok, poszterek, szórólapok, prospektusok,


85

brosúrák, honlapok, reklámok, tájékoztató csomagok, árucímkék, csomagolás, többek között. Mindig gondoljuk végig, hogy mit akarunk mondani – és miért – mielőtt elmondjuk, valamint azt is döntsük el, hogy milyen közönséget kívánunk megszólítani. Míg a brosúrák jobban megfelelnek az üzleti partnereknek mint az újságíróknak, a tájékoztató csomagok alkalmasabbak az újságíróknak mint a fogyasztóknak, és a csomagolás vagy az árucímkék alkalmasabbak a fogyasztóknak mint az alkalmazottaknak. Ezek között a módszerek között vannak olyanok, például a szórólapok és prospektusok, amelyeket egyszerűbb megérteni, elkészíteni és szétosztani. Az alábbiakban számos technikáról találunk információt, ideértve a sajtóközleményeket és sajtókapcsolatokat, az alkalmazottainkkal való kommunikációt, és a felelős vállalkozói magatartásról más kommunikációs eszközöket is. Ez az útmutató távolról sem ad kimerítő beszámolót az összes lehetséges rendelkezésre álló eszközről. Helyettük inkább a legegyszerűbb, legáltalánosabb és leghatásosabb kommunikációs eszközökre koncentrál, különösen azokra, amelyek a legmegfelelőbbek a korlátozott erőforrással idővel, munkaerővel, szakértelemmel és anyagi eszközzel – rendelkező kisebb vállalkozásoknak. Kommunikáció alkalmazottainkkal Ha a felelős vállalkozói magatartásról megfelelő, releváns információt adunk alkalmazottainknak, ezzel a folyamat részeseivé válnak, tanulnak a cég tevékenységeiről, a csapat tagjának érzik magukat, jobb lesz a teljesítményük és erősödik önbizalmuk. Más szóval, amikor az alkalmazottak megértik, hogy mi történik a cégnél, a következő változásokra lehet számítani: • • • • • • •

jobb lesz munkamoráljuk büszkébbek lesznek a vállalkozásra könnyebb lesz az igazi tehetségek toborzása nagyobb lesz az alkalmazotti hűség nagyobb lesz az elkötelezettség és termelékenység nagyobb lesz a hatékonyság; és nagyobb lesz az együttműködés.

Az alábbiakban három nagyon egyszerű példát sorolunk fel. •

Ha alkalmazottaink teljes mértékben tájékozottak termékeink környezetbarát mivoltáról, akkor ezt az információt továbbadhatják a vevőknek, ezzel valószínűleg versenyelőnyre tesz szert cégünk.

86


•

•

Ha a munkavégzésüktől függően új és jobb juttatásokat biztosítunk alkalmazottainknak, az információk segítik motivációjukat és termelékenységüket. Ha alkalmazottaink felismerik, hogy a cég elkötelezett a felelős vállalkozói magatartás mellett, értékes javaslataik lehetnek, jobb érzéseik támadnak munkahelyükről és mint a cég természetes nagykövetei ezt az információt másoknak is elmondják.

Nyilatkozat a cég által képviselt értékekről A cég által képviselt értékekről szóló nyilatkozat mindössze egy mondat, amely a cég legalapvetőbb üzleti céljait foglalja össze. Például, egy biogazdálkodással foglalkozó vállalkozás nyilatkozata így hangozhat: “Célunk, hogy vásárlóinkat a legjobb minőségű bio-zöldségekkel lássuk el a legversenyképesebb áron.” Ha bevonjuk alkalmazottainkat e nyilatkozat megírásának folyamatába, ez hozzáadott értéket jelent és az alkalmazottakat tulajdonosi érzéssel tölti el. Rendszeres értekezletek az összes alkalmazott részvételével Minél kisebb egy cég, annál könnyebb az összes alkalmazott részvételével rendszeres értekezleteket tartani. Minden értekezlet alkalmat ad arra, hogy tájékoztassuk az alkalmazottakat a felelős vállalkozói magatartás érdekében hozott kezdeményezések előrehaladásáról és arra is itt nyílik egyedülálló lehetőség, hogy visszajelzéseket kapjunk az alkalmazottaktól. Új alkalmazottak tájékoztatása Valószínűleg a legritkábban kihasznált, de ugyanakkor a legfontosabb pillanat, amikor alkalmazottainkat a cég által képviselt értékekről tájékoztathatjuk az, amikor legelőször felvesszük őket. Ez igazán jó alkalom arra, hogy a felelős vállalkozói magatartásról és a cég eziránti elkötelezettségéről tájékoztassuk őket. Ötletdobozok Az ötletdoboz nagyon jó módszer arra, hogy bevonjuk alkalmazottainkat a felelős vállalkozói magatartásba. Lesznek olyanok, akik olyan új ötleteket adnak, amelyeket elfogadunk, míg mások a már meglévő kezdeményezések tökéletesítésére, illetve egyszerűsítésére tehetnek kisebb javaslatokat. Poszterek és zászlók A poszterek és zászlók könnyen előállíthatók és viszonylag olcsók. Ott lehet elhelyezni ezeket, ahol az alkalmazottak összegyűlnek – és hatásos vizuális mementóként emlékeztetnek a cég által képviselt értékekre.


87

Hírlevelek Jóllehet, a hírlevél nem igazán hatékony forráskihasználás a kisvállalkozások esetében, mégis a rendszeres hírlevelek nagyon hasznosak arra, hogy a cég dolgozóit tájékoztassa az ott történtekről. Ha már van a cégen belüli hírlevelünk, gondoljuk végig, hogy lehetne a felelős vállalkozói magatartásról egy állandó rovatot beletenni. Emlékeztetők és e-mailek Egyszerű módszer arra, hogy alkalmazottainkat folyamatosan tájékoztassuk a cégnek a felelős vállalkozói magatartás érdekében hozott erőfeszítéseiről az, ha rendszeres emlékeztetőt vagy e-mailt küldünk az alkalmazottainknak, amelyben elmagyarázzuk gondolatainkat a témáról. Ez az egyik leginkább költségtakarékos megoldás, de ne felejtsük, hogy az írott üzenetek nem helyettesíthetik a személyes, szemtől-szembeni kommunikációt alkalmazottainkkal. Belső videók vagy brosúrák Nagyobb létszámú és nagyobb forrással rendelkező vállalatoknál nagyon hasznosak lehetnek olyan brosúrák és videók, amelyekben elmagyarázzuk gondolatainkat a felelős vállalkozói magatartásról. Igaz ugyan, hogy hatásos és hiteles videók és brosúrák elkészítése költséges, mert külső szakértelmet igényel, ugyanakkor valódi értéket adhatnak hozzá az alkalmazottak oktatásához és képzéséhez. Intranet A modern technikával jól felszerelt vállalkozások használhatják az intranetet is (ellenőrzött hozzáférésű belső használatra szolgáló webhelyek) arra, hogy tájékoztassák az alkalmazottakat a felelős vállalkozói magatartáshoz kapcsolódó tevékenységekről. Az ötletdobozokhoz hasonlóan az intranet is lehetővé teszi az alkalmazottak részvételét és véleményük visszajelzését – az ilyen típusú kétirányú kommunikáció lényeges az alkalmazottak bevonásához. Kommunikáció helyi közösséggel Sok előnye van, ha eljuttatjuk a releváns információkat ahhoz a közösséghez, amelyben cégünk működik. Ha jó szomszédnak tartanak, ez segít abban, hogy különbözzünk a többi cégtől, kiemeljük újító, átlátható és nyitott üzleti megközelítésünket.

88


Cégismertető Brosúrák A hiteles brosúrák elkészítése belekerül egy kis munkába és költségbe, de a brosúra kiváló eszköz arra, hogy széles körben tájékoztathassuk különböző célközönségeinket, különösen a vevőket és a fogyasztókat. Címlisták Ha állandóan frissített listát vezetünk azoknak a nevével és címével, akik egyértelműen érdeklődtek cégünk iránt, ez felbecsülhetetlen értékű első lépés a velük való kommunikációban. Jó, ha külön listát vezetünk a különböző célcsoportokról, mivel különböző információk iránt érdeklődnek. Árucímkék és csomagolás Hihetetlenül sokat számít a vevőknek és a fogyasztóknak, hogy mi áll termékeink címkéjén vagy a csomagoláson. Címkénkről megtudhatják, hogy elkötelezettek vagyunk a felelős vállalkozói magatartás iránt és ezzel termékünk kiemelkedhet a versenytársaké közül. Például a vevők kíváncsiak, hogy termékünk „zöld-e” (biológiailag lebomló, újrahasznosított anyagokból készült, bio, természetes körülmények között termelt, stb.), ki készítette (kézműves, helyben készült, külföldön készült tisztességesen megfizetett munkával, stb.), és, hogy a nyereség egy részét a közösségi kezdeményezések támogatására, jótékony célokra vagy non-profit szervezetekre fordítják. Rendezvények Ha a felelős vállalkozói magatartás részeként új kezdeményezésbe kezdünk, lehet, hogy érdemes erre egy külön rendezvényt szerveznünk (pl. fogadást vagy egy kis sajtó összejövetelt), hogy felhívjuk a figyelmet. Az ilyen rendezvények nagyon jók a kiváló eredmények megünneplésére is, vagy egy konkrét projekt végén. Ezen kívül, cégünk azt is megfontolhatja, hogy előadót küld a felelős vállalkozói magatartás témájú rendezvényekre a helyi klubokba vagy szövetségekhez. Honlapok Ha cégünknek van honlapja, mindenképpen tájékoztassuk a honlapot látogatókat, hogy elkötelezettek vagyunk a felelős vállalkozói magatartás mellett. A honlapok rendkívül hasznosak erre a célra, mert minden célcsoportnak adnak információt és könnyen, olcsón frissíthetők. Reklámok Az olyan reklámok, mint az árucímkék és a honlapok sok célcsoport elérésére adnak lehetőséget, de különösen a vevőket és a fogyasztókat érhetjük el ezzel az eszközzel. Reklámlehetőségeinket arra is


89

felhasználhatjuk, hogy tájékoztassuk az embereket azokról az értékekről, amik mellett cégünk kiáll. Az ilyen reklámok új alkalmazottakat is vonzhatnak, akik egy felelős vállalkozásnál kívánnak dolgozni. Hírlevelek és cégbeszámolók Ha cégünk már kiad rendszeresen megjelenő céges hírlevelet vagy nyilvános beszámolót (mint például az éves beszámoló), gondoljunk csak arra, hogy ezek milyen kiváló eszközök arra, hogy eljuttassuk a legfrissebb információkat a vevőknek és más érdekelteknek arról, hogy mi folyik vállalkozásunknál. Ha ezt a megközelítést továbbvisszük egy lépéssel, akkor oda lyukadhatunk ki, hogy egy olyan kiadványt vagy beszámolót is megjelentethetünk, amit kifejezetten a felelős vállalkozói tevékenységünknek szentelünk. Ennek az a további haszna is megvan, hogy objektívabban és átfogóbban tekintjük át, hogy miképp foglalkozik cégünk a felelős vállalkozói magatartással. Összehasonlítási alapként is szolgálhat a jövőbeni tevékenységünkhöz, amihez mérhetjük magunkat. Az ilyen kiadványokért időnként díjat is odaítélnek.

4.sz. Függelék: Példatár 1.sz. példa: Mi is a CSR lényege? Az Önök vállalata jól teljesített az adott időszakban, ezért a vállalatvezetés elhatározza, hogy támogatja a helyi karácsonyi rendezvényt. Anyagi forrásokat és eszközöket biztosít a rendezvény lebonyolítására. Akkor beszélhetünk azonban valódi CSR viselkedésről, ha a pénz mellett a vállalat segít a szervezésben is, meglátogatja a helyi iskolát, megismerkedik velük, meghívja vállalatunkhoz. Ha pedig a vállalat nem teljesített jól az adott időszakban, akkor is még mindig ott van a szervezésben való részvétel és segítség lehetősége, vagy valamilyen eszköz, berendezés, akár egy nagyobb terem kölcsönadása rendezvény számára. 2.sz. példa: Környezetvédelmi intézkedés Szállítmányozással foglalkozó cég a történet főszereplője, mely alapvető problémája a bálarakodás illetve azok tárolása terén jelentkezett. Azaz a cég rájött hogy az egy járművel elszállítható bálák súlya nem optimális, vagyis egy fuvarral, akár nagyobb mennyiséget is el tudnának szállítani, ha valahogy máshogy tudnák megrakodni a járműveket, hiszen jelen formában nem volt gazdaságos a szállítás. Cél tehát az volt hogy a tehergépkocsik teherbírásának megfelelő mennyiséget tudjanak szállítani. A megoldás igen egyszerű volt, azaz egy újfajta bálaméretet vezettek be illetve egy újfajta rakodási szisztémát. Mindezek nyomán közel 5 tonnával többet lehetett szállítani járművenként. Kézenfekvő hogy a gépjárműveknek kevesebb

90


fordulót kellett teljesítenie, s így az üzemanyag felhasználásuk valamint a kibocsátott kipufogó gáz mennyisége is csökkent. Az intézkedés tehát azon túl hogy a vállalatot több milliós megtakarításhoz juttatta, még a környezetet is védte. 3.sz. példa: Környezetvédelmi intézkedés Az alábbi példánk egy nyomtatás technikai cég esete, mely környezetbarát intézkedéseket kívánt bevezetni. Ennek érdekében az alábbi kézenfekvő rendelkezéseket hozta. Egyrészt kétoldalas nyomtatásra alkalmas nyomtatókat szerzett be, melyek alkalmazásával a felhasznált papír mennyisége csökkent. Másrészt nyomtatóihoz kizárólag újratöltött patronokat alkalmazott. Nyomtatáskor a nyomtatók festéktakarékos üzemmódban dolgoztak, és szelektív hulladékgyűjtést valósítottak meg a tonerek és nyomtatópatronok elkülönített gyűjtésével. Az elrontott nyomtatásokat pedig külön dobozban gyűjtötték, melyet óvodáknak ingyen felajánlották rajzlapnak. Mindannak érdekében, hogy a dolgozók maradéktalanul betartsák a fenti intézkedéseket, környezetvédelmi oktató filmeket készített a cég számukra. 4.sz. példa: Munkavállalókkal szembeni felelősség/ Környezetvédelem Vállalatunk székhelye Komárom-Esztergom megyében, egy 2700 fős, Tatabánya melletti községben található, melyet 1999-ben alapították. Ma a vállalatnál 110 fő áll alkalmazásában. Vállalatunk fő tevékenységei közé a műanyag fröccsöntés és az elektromechanikus alkatrészek összeszerelése, valamint egyéb, a műanyag fröccsöntéshez kapcsolódó szolgáltatások is tartoznak (alkatrészek és szerszámok tervezése, szerszámok kezelése és karbantartása, anyag kiválasztás és új termékek kifejlesztésének támogatása, stb.)Vállalatunk kevesebb, mint 4 hónap alatt már képes volt a vásárlók felé rendszeresen szállítani. Már az első hónapoktól kezdve a vállalatvezetés rájött arra, hogy a legnagyobb értékét, amire támaszkodhat, maguk a dolgozói és az a község jelentik, ahol tevékenykednek. Így, a vállalat hamar kialakított és finanszírozott egy olyan képzési és tovább képzési rendszert, amelyben a legtöbb dolgozó, önkéntes alapon részt vehetett. A kezdetekben a cég által finanszírozott legnépszerűbb kurzusok a különböző nyelvi képzések és az informatikai kurzusok voltak. A cég előrejutási lehetőséget is kínált dolgozóinak, s az új munkakör betöltéséhez szükséges képzettséget nyújtó tanfolyamokat is biztosította alkalmazottainak. Ezen képzések prioritást élveztek a vállalati pénzügyi rendszerben és nem függtek a cég nyereségességétől vagy likviditásától. A szóban forgó vállalat díjazza a munkakörülményeket javító legjobb javaslatokat és a termelékenységnövelő legjobb ötletadókat színházi belépő és bérlet osztásával jutalmazza, amit a dolgozók úgy érvényesíthetnek (s íme


91

a CSR igazi hozadéka), hogy a vállalat bérelt kis buszai viszik és hazahozzák őket. Alkalmazottak ingyenes ügyvédi tanácsadást, ingyenes orvosi tanácsadást és a munkaviszony esetleges megszűnése esetén ugyancsak ingyenes tanácsadást kaphatnak arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőségei lehetnek a munkaerő piacon. E mellett Vállalatunk támogatja (anyagilag is) a helyi iskolát és óvodát. Hagyománnyá vált, továbbá, a dolgozók gyerekeinek történő karácsonyi ajándékosztás is, mely ajándékokból, csokikból állt. S nem utolsósorban – és sokak szerint ez egy olyan gesztus amely többet ér mint egy drága ajándék- március 8-án a vállalat női dolgozók a férfi dolgozóktól egy szál virágot is kapnak. A TS 16492-s és az ISO 14001-es minőségbiztosítások megszerzésen kívül, a cég egy olyan eljárást dolgozott ki, amely a műanyagfröccsöntéshez használt hibás darabokat ledarálja és -a termék minőség biztosítása érdekében - megfelelő arányban újra felhasználja. Nagy teljesítményű daráló berendezéseket állított működésbe. Emellett, különböző robotokat állított termelésbe, melyek a dolgozók monoton mozgás igényeit a minimálisra csökkentette. 5.sz. példa: Munkavállalókkal szembeni felelősség- Negatív példa Kiss Piroska pályakezdőként helyezkedett el egy hazai informatikai területen működő multinacionális cégnél 2002-ben. A cég, akkor mint egyéni vállalkozót vette fel, arra hivatkozva, hogy a cég számára megengedett alkalmazotti létszámába nem fér bele, de amint lehetséges ezt módosítani fogják és rendes munkaszerződéssel alkalmazásba fog kerülni. Telt múlt az idő, s két évvel később meg is érkezett a várva-várt munkaszerződés, mely azonban csupán egy kölcsönzési szerződés volt. Azaz történetük főhőse egy munkaközvetítő cég alkalmazásába került, mely úgymond kikölcsönözte őt a multinacionális cég részére. Ezen alkalmazási forma előnye a cég számára, hogy bár szerződéses viszonyban van a munkavállaló, de a cég nem köteles betegállomány vagy szülési szabadság esetében állományban tartani, ha a cég érdekei azt nem kívánják meg minden különösebb következmény nélkül. Mindez tehát igencsak egyoldalú előnyökhöz juttatja a munkáltatót. Miután ezekkel a tényekkel Piroska is hamar szembesült, így szóvá is tette azt főnökeinél, hiszen életkorából adódóan a gyerekvállalás kérdése pár éven belül számára is aktuális lett volna. Természetesen a válasz felvetéseire az volt, hogy ha nem szeretné aláírni az új szerződést, akkor keressen magának másik munkahelyet, hiszen nem kötelező ott dolgoznia.

92


Hivatkozások Szakirodalom Caprara, Gian-Vittorio et al: “Brand Personality: How to Make the Metaphor Fit?” Journal of Economic Psychology 2001 No. 3. pp. 377-395 Donaldson, Thomas: “Ethical Wealth of Nations” Journal of Business Ethics 2001. No. 1. pp. 25-36. East West Management Institute. Report on a survey of Corporate Social responsibility of the largest listed companies in Hungary. 2004. MAKK. Etzioni, A. (1988): The Moral Dimension. 1988. New York, The Free Press. Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság: Bevezetés a vállalkozások szociális felelősségvállalásába kis- és középvállalkozások számára Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság: Felelős vállalkozói magatartás, esettanulmányok Freeman, Edward R. (1984): Strategic Management: A Stakeholder Approach. 1984. Minneapolis, Pitman. Freeman, E.R. (1996): “Mastering Management: Understanding Stakeholder Capitalism” Financial Times, July 19, 1996. Goodpaster, K. E. & Matthews, J.B. (1993): "Lehet-e egy vállalatnak lelkiismerete?" in Kindler József és Zsolnai László (szerk.): Etika a gazdaságban. Budapest, 1993. Keraban Kiadó. pp. 118-143. Habisch, A. – Jonker, J. – Wegner, M. – Schmidpeter, R. (Eds) [2005]: Corporate Social Responsibility Across Europe, Springer, BerlinHeidelberg: • • • • • • •

Fekete, L.: Hungary – Social Welfare Lagging Behind Economic Growth Roome, N.: Some Implications of National Agendas for CSR Matten, D. – Moon, J.: A Conceptual Framework for Understanding CSR Jonker, J. – Schmidpeter, R.: Epilogue Korhonen, J. – Seppala, N.: Finland – The Strength of a High-Trust Society Moon, J.: United Kingdom – An Explicit Model os Business-Society Relations Cramer, J.: The Netherlands - Redefining Positions in Society


• • •

93

Gasparski, W.: Poland – Business Expectations Beyond Profit Kooskora, M.: Estonia – Incubating Radical Political and Economic Change Neves, J. – Bento, L.: Portugal – Traditional Values and the Pressures of Transformation

Hallgat a média a CSR-ről http://www.uzletietika.hu/cikk.php?article=64 Kun, Attila. A vállalati szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai az Európai Unióban. http://jesz.ajk.elte.hu/kun17.html A LA VIDA Oktató és Tanácsadó Kft országtanulmányai: http://www.lavida.hu/projektek.html#2 Sako, Mari: Prices, Quality & Trust: Inter-firm Relations in Britain and Japan. 1992. Cambridge University Press. Simonyi, Ágnes. Jóléti politika a munkahelyeken és a munkaadók társadalmi felelőssége. 2004. Esély 2004/1, Tanulmányok. http://www.szochalo.hu/index.php?p=news&news_id=2883 Tóth, Gergely (szerk.): Ablakon bedobott pénz. Tizenkét magyarországi vállalat esettanulmánya környezetvédelmi intézkedésekkel elérhető megtakarításokról. 2002. KÖVET INEM Hungária. Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület. Tóth, Gergely (szerk.): Ablakon bedobott pénz II. Megtakarítások környezetvédelemmel. 2003. KÖVET INEM Hungária. Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület Tóth, Gergely (szerk.): Ablakon bedobott pénz III. Lépések a fenntarthatóság felé. 2002. KÖVET INEM Hungária. Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület Webley, S. (1993): Codes of Business Ethics. London 1993, Instititute of Business Ethics Zsolnai, L. (ed.) 2002: Ethics and the Future of Capitalism. 2002. Transaction Publishers. New Brunswick & London Dokumentumok Green Paper: Promoting a European Framework for Corporate Social Responsibility, European Commission [2001]

94


http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/gpr/2001/com2001_0366en01.pdf Communication from the Commission concerning Corporate Social Responsibility: A business contribution to Sustainable Development, European Commission [2002] http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2002/com2002_0347en01.pdf Responsible Entrepreneurship: A collection of good practice cases among small and medium-sized enterprises across Europe, Europen Commission, [2003] Opinion of the European Economic and Social Committee on Information and measurement instruments for corporate social responsibility (CSR) in a globalised economy, European Commission [2005] A World Bank Institute „The Possibilities and Challenges of Corporate Social Responsibility among Small and Medium Enterprises” c. ekonferenciájáról készült összefoglaló, WBI, 2004 Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Tizenöt lépés a munka értékének, becsületének, biztonságának megteremtésére. Sajtó, Fókuszban. http://www.fmm.gov.hu/main.php?folderID=2013&articleID=1673&ctag=ar ticlelist&iid=1&pf=y KSH: A működő gazdasági szervezetek száma 2003. II negyedév. 2003. Központi Statisztikai Hivatal. Gyorstájékoztató. KSH: A működő gazdasági szervezetek száma 2004. II negyedév. Sorszám: 132. 2004. Központi Statisztikai Hivatal. Gyorstájékoztató. KSH: A működő gazdasági szervezetek száma 2005. II negyedév. Sorszám: 128. 2005. Központi Statisztikai Hivatal. Gyorstájékoztató. Magyar szóvivők Egyesülete, Prime Magyarország. CSR Memorandum. „A jövő felelős útja” című konferencia záródokumentuma. 2005. Hasznos web oldalak Nemzetközi web oldalak: http://www.csreurope.org/ http://www.edp-uk.com/glossaries/terms.htm http://europa.eu.int/comm/employment_social/az_es.html http://www.copenhagencentre.org/sw219.asp http://www.csreurope.org/default.aspx


95

http://ethics.sandiego.edu/Glossary.html www.ethicaltrade.org http://www.fairtrade.org http://www.globalreporting.org http://europa.eu.int/comm/enterprise/csr/campaign/documentation/index_en. htm http://europa.eu.int/comm/enterprise/entrepreneurship/support_measures/res ponsible_entrepreneurship/ http://www.europa.eu.int/comm/enterprise/csr/documents/29062004/EMSF_ final_report.pdf http://www.eurochambres.be/PDF/pdf_CSR/position_10_05_04.pdf http://www.ilo.org/ Magyar web oldalak: http://ethics.bkae.hu http://jesz.ajk.elte.hu/kun17.html http://www.prime-europe.hu/ http://ethics.bkae.hu/ http://www.csr.lap.hu/ http://www.uzletietika.hu/ http://www.mprsz.hu/fooldal/ http://www.eudelegation.hu/ http://www.maksz.com/

SÉGE A GLOBALIZÁLT GAZDASÁGBAN...7

Recommend Documents