SDT TANANYAGAJÁNLÓK Segédanyag tananyagfejlesztők számára 1

SDT –TANANYAGAJÁNLÓK Segédanyag tananyagfejlesztők számára1 Tartalom: Bevezető A TIP-ajánlások általános elemei – javaslat Példák az egyes elemekre - Az általános ismertetés - Technikai elemek - Szükséges előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok - Feladatlapok, segédanyagok, linkek - Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás - Értékelés 12 tananyagajánló a kipróbáló tanároktól Bevezető Ez a segédanyag az NFT HEFOP 3.1 által támogatott „IKT középfokon, - Az IKT-eszközök alkalmazásának és fejlesztésének pedagógiai támogatása” c. kutatás-fejlesztési projekt keretében, az Országos Közoktatási Intézet Integrációs és Iskolafejlesztési Központjában jött létre. A projekt 2004. november 1-jétől 2005. október 31-ig folyt, az iskolákkal végzett munka , a tananyagok kipróbálása, az ajánlók véleményezése és új javaslatok írása 2005 februárja és májusa között zajlott. Ez az SDT tesztverzióját érintette, az NFT-s fejlesztéseket megelőző időkben keletkezett keretrendszerrel és tananyagokkal. Három iskola 15 tanára 10-10 SDT-s órát tartott, iskolánként egy-egy mentor segítette munkájukat. Minden órához óravázlat készült, és a tanároknak minden esetben véleményezniük kellett az SDTtananyaghoz adott pedagógiai segítséget, a TIP-nek nevezett tanítási programot is. A kutatás egyik kiemelt célja éppen az volt, hogy a tananyagfejlesztők számára segítséget nyújtson, ezért megvizsgáltuk, mennyire hasznosak a foglalkozásokhoz kapcsolódó, jelenleg elérhető, a tanároknak készült, TIP (tanítási program) elnevezésű információk, hiszen ezek megírásához éppen a tapasztalatok alapján összegyűjtött felhasználási javaslatok hiányoztak. A kutatás-fejlesztési projektben összesen 150 tananyagot teszteltek tanórai körülmények között a tanárok, és minden egyes létező TIP utasítást véleményeztek, esetenként a TAP-ot, azaz a diákoknak szóló segítséget is. A hiányzó TIP-eket pótolták, szükség esetén újakat ajánlottak, indokolták, ha valamelyik információt nem tartották jónak, hasznosnak. A folyamat végén közösen, műhelymunkában elkészítettük a tananyagajánlók (TIP) szempontsorát, és ennek figyelembevételével mindannyian készítettek egy-egy mintaajánlót is egy-egy létező tananyaghoz, a kipróbálás tapasztalatai alapján. Az SDT-ben a kutatás-fejlesztési projekt ideje alatt fellelhető tananyagok a tankönyvkiadók számára kiírt pályázat eredményeként keletkeztek. A keretrendszer és maguk az anyagok is változtak az adott időszakban, számos tervezett elem, funkció még nem valósult meg, a feltárt hibákat azonban folyamatosan javítják, és egyre több tananyagot publikálnak. A fejlesztőknek tudniuk kell, hogy csak azokat a tananyagokat értékelik a tanárok és a diákok is, amelyek tartalmaznak valamilyen hozzáadott értéket a tankönyvekhez viszonyítva. A zárt, szöveges információhalmaz önmagában nem érték. Igénylik a tantárgyon belüli és a tantárgyak közötti kapcsolatokat, a tananyaghoz kapcsolódó, értékes internetes linkeket, és főként a szemléltetést, annak is leginkább az interaktív formáit. A TIP-TAP instrukciók esetében azt tapasztaltuk, hogy csak azokon a helyeken töltötték ki ezt a rovatot a fejlesztők, ahol kötelező, sokszor ott sem (matematika). A témák és a lapok szintjén alig lehet pedagógiai segítséget találni, a foglalkozásokhoz kapcsolódó instrukciók pedig nagyon eltérő minőségűek: a jól használhatótól a teljesen sematikus, semmitmondó szövegekig terjed a skála. 1

A kutatás az SDT tesztverziójával és a tananyagok első generációjának használatával zajlott, az NFT keretében folyó fejlesztéseket megelőzően. 1

A fejlesztés során érdemes figyelembe venni, hogy sok tanárnak van szüksége egy-egy módszertani ötletre, hogy használni kezdje a digitális tananyagokat, de még a gyakorlott tanárok számára is sokat segít, ha egy-egy – különösen az innovatív, ötletes munkaformákat ismertető – módszertani megoldást találnak a TIP „utasítások” között. A TIP-ek hozzájárulhatnak a Magyarországon oly kívánatos módszertani megújuláshoz, ha megfelelő tudatossággal, szakértelemmel íródnak, és olyan szakemberek (tanárok) fogalmazzák meg őket, akik maguk is rendelkeznek a digitális tananyagok és taneszközök órai használatának tapasztalataival, módszertani kultúrájuk pedig korszerű. A TIP-TAP utasítások elemzését megnehezítette, hogy az idők folyamán megváltozott a szövegük. Mi mégis úgy gondoljuk, hogy amit a hasznos és kevésbé jó TIP-TAP-okról megállapíthattunk, akkor is érvényes, ha a vizsgált szöveg azóta már nem található meg az SDT-ben. Eljárásunkat azzal magyarázzuk, hogy nem az egyes szövegek kritikája volt a célunk, hanem ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a jövő tananyagszerzői hasznosabb segítséget adhassanak a tananyagok tanórai felhasználásához. A rossz TIP(p)ek általában nem tartalmaznak érdemi információt, segítséget: „A szövegek, a források és a képek segítségével ismerkedjünk meg a szövetségesek győzelmével (1944-1945)” „A tanuló a lap elolvasása után térjen át a következő lapra. A tanuló a lap elolvasása után oldjon meg feladatokat.” „A tanulók lehetőség szerint végezzék el a kísérleteket. A tanuló a lap elolvasása után folytassa a következő lappal. Az első bekezdés elolvasása után a tanuló nézze meg a manométerről szóló videót. A második bekezdés elolvasása után a tanuló nézze meg a kísérletet bemutató videót.” „A tanulók ismerjék meg a kénsav előállításának folyamatát.” „A diákok a feladatsor megoldásával ellenőrizzék tudásukat.” „A lap feldolgozása során a tanulók megnézik az animációt is.” A TIP-ajánlások általános elemei - javaslat A tapasztalatok alapján egy műhelyfoglalkozás keretében állítottuk össze azt a szempontsort, amelyet egy tananyagfejlesztő a TIP utasítások megírása során haszonnal forgathat. Nem gondoljuk, hogy ezeknek a szempontoknak mindegyikét minden alkalommal érinteni kell, illetve arra sem, hogy a szempontok megnevezését meg kellene jeleníteni. Mi minden esetben kiírtuk, hogy az adott információ melyik kategóriába tartozik, de csak azért, hogy könnyebben értelmezhetők legyenek a minták a jövendő tananyagfejlesztők számára. Próbálkoztunk azzal, hogy különbséget tegyünk tantárgyak és tananyagtípusok között, de ezt nem tudtuk megvalósítani. Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy külön figyelmet érdemel, ha a tananyagban sok kép található, van benne érdekes, fontos animáció, kísérlet, szimuláció, illetve ha különösen interaktív a tananyag, illetve ha vannak kifelé mutató, újabb forrásokat felajánló linkek. Ezek a vonások változatosabb feldolgozást tesznek lehetővé, és több teret adnak a tudásépítő pedagógia alkalmazására. 1. Összefoglaló ismertetés a tananyag tartalmáról, amelynek alapján a tanár el tudja dönteni, hogy érdemes-e számítógéppel feldolgozni. (pl. az érdekesebb média elemek, az interaktivitás és az esetleges linkek kiemelése) 2. Technikai jellegű elemek, pl. időigény, működés, szükséges segédprogramok 3. A szükséges előismeretek, kulcsfogalmak és kapcsolódási pontok 4. Feladatlapok, segédanyagok, linkek

2

5. Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás, több életkorra vonatkozó felhasználási javaslatok, pl. ha ugyanaz a tananyag használható több évfolyamon 6. Értékelés (ha van önértékelésre alkalmas teszt, akkor ennek említése, illetve a változatos és pedagógiailag korszerű értékelési módok felkínálása ötletek formájában) Példák az egyes ajánlott elemekre Kisebb részben az eredeti ajánlókból, főként a tanárok által a kipróbálás során készített TIP-TAPokból válogattuk a példákat. Általában több elem keveredik a kiválasztott részletekben, a legjellemzőbb vagy legérdekesebb elem szerint soroltuk be őket. Az összefoglaló ismertetés TIP: „Felvázolható, hogy miért lett Berlin a konfrontáció központja. Rámutathatunk arra, hogy milyen fizikai korlátokat vetettek be a két társadalom elszigetelésére. Ehhez kiváló segítséget nyújthat a védelmi rendszer rajza is. A nyilatkozatok és dokumentumok a frontális magyarázat háttereként szolgálhatnak.” TIP: „Ebben a gyűjteményben találhatók a majákat és aztékokat bemutató szimulációk. A lapokon olvasható leírások segítségével ezek illusztrációként feldolgozhatók. Vigyázni kell azonban, mert az információkat tartalmazó szövegek megkerülésével is lejátszhatók a szimulációk de úgy semmilyen nyom nem marad róluk a tanulókban. Érdemes sok apró feladatot készíteni hozzá.” TIP: „Az anyag a háromszög oldalai és szögei között fennálló legalapvetőbb összefüggéseket dolgozza fel (háromszög-egyenlőtlenség stb.). Akár egy tanórán is elsajátítható a tartalma. Az anyagot feltétlenül egészítsük az ismeretek alkalmazását kívánó feladatokkal!” Technikai elemek (pl. időigény, működés, szükséges segédprogramok) TIP: „A tananyaghoz fűzött szimulációk, videók megtekintéséhez flash- és médialejátszó telepítése szükséges.” TIP:” A működéshez elengedhetetlenül szükséges a Macromedia Flash Player, illetve MathPlayer programok telepítése.” TIP: „A tananyagegység teljes áttekintése legalább két tanórát igényel. A tanulók előismereteinek, érdeklődésének, motiváltságának, továbbtanulási szándékának függvényében ennél több órán is feldolgozható.” TIP: „A képszerkesztő animáció segítő, magyarázó hanganyagot tartalmaz, ezért a tanulóknak hangszóróra vagy fejhallgatóra van szükségük. A fejhallgató előnyösebb, mert használatával kiküszöbölhető a hangzavar.” A felhasználás során tapasztalt technikai jellegű hibák vagy nehézségek egy részét meg lehet oldani TIP-segítséggel, más részük fejlesztői módosításokat, kiegészítő fejlesztéseket igényel. Probléma, hiba

Megoldás v. segítség: TIPpel

Sajnos sokáig tartott a filmek betöltése, s mivel csak kis méretben jelent meg, ezért át kellett helyezni az asztalra a fájlt, s így kivetíteni. Ez a folyamat sok időt vett igénybe, a fegyelem lazult.

A film letöltési ideje megspórolható, ha még a tanóra előtt letöltjük, és elhelyezzük az asztalon.

Megoldás a tananyagfejlesztés során -

A filmet kivetítővel mutassuk be, mert több gépen egyszerre nagyon sokáig tart a letöltés.

3

? A gazdasági kapcsolatok a felfedezések előtt animáció betűi rettenetesen aprók.

Ha nincs hely az animációban arra, hogy jól olvasható legyen a szöveg, akkor a magyarázat külön ablakban vagy egérrel a rövid szövegre, szimbólumra mutatva jelenjen meg. Problémát jelentett, hogy nem Az olvasandó szöveget érdemes Az egy lapra kerülő anyag ne fért a teljes anyag a képernyőre, úgy felosztani csoportmunkában, haladja meg a képernyő méretét, állandóan fel-le kellett futkosniuk hogy egy diákra vagy párra ne különösen az általános az egérrel. jusson több egy iskolásoknak szánt képernyőképnyinél. tananyagokban. Szerintem nagyon jó volt a Egyéni munkával gyűjtsék össze A szövegeket tagolni kell, a felhasznált szöveg. Kár viszont, a városi jogokat a szövegből a kulcsfogalmakat – különösen hogy nincs jól láthatóan tagolva tanulók, aztán egyeztessék akkor, ha feltétlenül szükséges és nincsenek a kulcsfogalmak jegyzeteiket párban. Csak az ismeretük – ki kell emelni. kiemelve, hogy irányítsák és ezután olvassák az összegzést, eligazítsák a tanulókat. ami más információkat is tartalmaz. A harmadik szimulációnál ? Meg kell szabni az animációk nagyon zavaró volt, hogy bár mérethatárait a működött, nem lehetett a tananyagkészítőknek szánt karikatúrákat látni, értelmezni, követelményekben. mert túl kicsik voltak. Szükséges előismeretek, kulcsfogalmak és kapcsolódási pontok TIP (laphoz): „A lap feldolgozása előtt ismételtessük át a sejteket felépítő anyagokról korábban tanultakat.” TAP: „Mielőtt hozzákezdenél, szükség lehet rá, hogy a szerves vegyületcsoportok tulajdonságait és a kémiai reakciótípusokat átismételd.” TIP: „A tananyag feldolgozása előtt ismételjük át az elektromágneses indukció fogalmát, az indukált áram és indukált feszültség fogalmát, Lenz törvényét, azt, hogy mitől függ az indukált feszültség. A tananyag feldolgozásánál utalhatunk a számítástechnikában és a technikában tanultakra.” TIP: „Az óra elején feltétlenül át kell ismételni az I. főcsoport elemeiről és vegyületeiről tanultakat, ehhez érdemes felhasználni az SDT: A nátrium és a kálium c. foglalkozásának anyagát.” TIP: „Az előző órán tanult vegyületek és reakcióik ismerete elengedhetetlen az óra anyagának a feldolgozásához, ezért érdemes az óra elején átismételni azokat. Az SDT Mészkő és dolomit című anyaga jó alapot szolgáltat egy tanulói PowerPoint bemutató készítéséhez.” Feladatlapok, segédanyagok, linkek TIP (laphoz): „A tanulók ismerjék a természetes vizek fogalmát. Tudják a természetes vizeket összetételük szerint csoportosítani. Ismerjék a természetes vizek fontosabb összetevőit. A tanulók hozzanak ásványvizes palackokat, a rajtuk lévő címke valamint az SDT-ben található táblázat alapján vizsgálják meg a természetes vizek összetételét. Értelmezzék a vízlágyítás lényegét.” TIP:” Az anyagot feltétlenül egészítsük az ismeretek alkalmazását kívánó feladatokkal, mivel ilyeneket a foglalkozás nem tartalmaz.”

4

TIP (laphoz): „Készítsünk feladatlapot a szénmonoxidot és a szén-dioxidot összehasonlítására összetételük és tulajdonságaik alapján. A feladatlap megoldása után a tanulók önálló munkában ellenőrizhetik a megoldást a lap (a tananyag egy bizonyos lapja) felhasználásával.” TIP: „Ajánlott irodalom: A hegységképződés folyamatából. http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/2het/foldrajz/foldrajz2.html http://foldrajz.ttk.pte.hu/foldtan/kornyezettan/lemeztektonika.htm http://fold1.ftt.unimiskolc.hu/~foldshe/mof01.htm http://geogr.elte.hu/tef/pps/10” TIP: „A foglakozás lapjai, illetve szimulációi önálló kiselőadás alapjait képezhetik. A szimulációkat a tanulók többször megnézhetik, így a saját tempójukban haladhatnak. Lehetőség van a földrajz és a fizika tantárgyak összekapcsolására (pl. hullámfizikai tanulói kísérletek bemutatása földrajzi probléma demonstrálására). Ajánlott linkek: Magyarország Földrengési Információs Rendszere, http://www.foldrenges.hu/, http://fir.seismology.hu/foldrenges/alap/0alap.html.” TIP: „Az anyag két lapon keresztül dolgozza fel, amit a görbe vonalú mozgások sebességéről, gyorsulásáról kell tudni. Feldolgozhatjuk frontális óra keretében, de alapozhatunk csoport vagy egyéni munkára is. Egyéni munkát akkor célszerű alkalmazni, ha rendelkezünk olyan geometriai alkalmazással, (pl. GSP, Euklides, kseg stb.) amely segítségével a tanulók maguk tanulmányozhatják különféle pályákon mozgó testek sebességét, gyorsulását.” TIP: „A megszerzett ismeretek megértését, rendszerezését segíti, ha a gyűjtőlencse képalkotásáról tanultakat a tanulók táblázatban foglalják össze, ez egyben rövid összefoglalásnak is tekinthető.” Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás (több életkorra vonatkozó felhasználási javaslatok, pl. ha ugyanaz a tananyag használható több évfolyamon, képesség, érdeklődés, tanulási stílus szerinti differenciálás) TIP: „Csoportmunka esetén érdemes négyfős csoportokban dolgozni, a csoport minden tagja más animációt dolgozzon fel, és tapasztalatait ezután adja át csoporttársainak. Az önálló megfigyelést kövesse a tapasztalatok megbeszélése, a megfigyelések egyeztetése.” TIP: „A tananyag alkalmas olyan differenciált csoportmunkára, amikor a csoport egyik tagja az SDT-t használja, a másik az internet segítségével gyűjt anyagokat, a többiek a tankönyvi anyagokat felhasználva dolgoznak.” TIP: „A szöveg alapján csoportmunkában készítsenek a tanulók folyamatábrát a felhők kialakulásáról! A képek segítségével magyarázza el a felhőtípusok jellemző tulajdonságait! Foglalják táblázatba a tanulók a különböző felhőtípusokat és jellemző tulajdonságaikat összegezzék benne!” TIP (laphoz): „Beszéljük meg, miért lett Berlin az ütközőpontja a Kelet - Nyugat szembenállásnak. A szimuláció segítségével fejleszthetjük a térbeli tájékozódási képességet. A szimuláció interaktivitása miatt az egyéni munkát javasolom, a munkához készítsünk kontúrtérképet, amelyen a gyerekek jelölhetik a képernyőn látottakat. A feladat elvégzésére, megismétlésére, 10 perc elegendő. A kész térkép tanári magyarázathoz felhasználható.” TIP: „A foglalkozás szerkezeténél fogva kiválóan alkalmas a csoportmunkában történő feldolgozásra. Készítsenek a tanulók prezentációt az anyagból, melyet a tanórán bemutathatnak. Kövessük nyomon a csoportok munkáját, kísérjük figyelemmel a munkafolyamatot. Készítessünk a gyerekekkel jegyzeteket, majd vázlatot! A csoportok által készített bemutatók alapján összeállíthatunk feladatsorokat, a gyerekekkel is készíttethetünk a saját témakörükhöz kapcsolódó feladatokat. A gyerekek készítsenek kontúrtérképet, amelynek jelmagyarázata az anyaországok és az egyes területek, államok függetlenné válásának évét tartalmazza.”

5

TIP: „Az összeállítás egésze vagy egyes részei egyaránt felhasználhatók az órán. Az anyag bőséges háttér-információt szolgáltat az egységes olasz és a német állam kialakulásról, ezért alkalmas a differenciált feldolgozásra. Az olasz és a német egység létrejötte párhuzamosan két csoportra osztva elemezhető, majd a hasonlóságok és különbségek együtt megbeszélhetőek. A diákok kiselőadásokat készíthetnek foglalkozások szövege alapján. A térképes szimulációk frontális osztálymunka keretében a tanári magyarázat hátteréül szolgálhatnak. Az interaktív lapokat párosan vagy csoportmunkában is feldolgozhatjuk. Előzetes feladatként készítsenek prezentációt a csoportok: az olasz és a német egységről. A kiselőadások alapján a tanórán összehasonlíthatjuk az egységes Németország és Olaszország kialakulásának előzményeit, a folyamatot és az új államok lehetőségeit. Készítsünk térképet, amelyen nyomon követhetjük nemzetállamok kialakulásának folyamatát. Ajánlott irodalom: Ormos - Majoros: Európa a nemzetközi küzdőtéren” TIP: „A jó képességű tanulók keressenek összefüggéseket a szerkezet és tulajdonság között. Hasonlítsák össze a gyémánt és a grafit szerkezetét. Mutassanak rá a tulajdonság és felhasználás közötti összefüggésekre, gyűjtsenek példákat erre vonatkozóan.” TIP: „A párokban végzett munka segíti a gyengébb tanulókat az anyag feldolgozásában.” TIP (laphoz): „A szimuláció a német egység létrejöttének fázisait mutatja be. Ha frontális osztálymunkát választjuk, e szimuláció és a tanári magyarázat elegendő. Ha csoportban dolgoztatjuk föl az anyagot, ezt a lapot szánhatjuk a német események rövid és áttekintő bemutatásának, míg a további lapokon részletesebb, főként szövegalapú kifejtés következik. A lap alkalmas arra is, hogy a német események rövid és áttekintő összefoglalójaként alkalmazzuk. A német egység eseményeinek felelevenítéseként a következő óra elején, vagy összefoglaló, rendszerező órán alkalmazzuk. A német és az olasz egységet bemutató szimuláció feldolgozható két csoportban is, hogy a csoportok egyik fele a német, a másik az olasz egység eseményeit dolgozza fel és utána beszámolnak egymásnak. A munka eredményét közösen is beszéljük meg az óra végén. Új ismeretet feldolgozó órán csoportmunkában is feldolgozható a szimuláció, ebben az esetben feladatlappal és kontúrtérképpel segítsük a feldolgozást. A szimuláció önálló feldolgozását csak jobb képességű tanulók esetében javasoljuk, de az ő munkájukat is segítse egy a tanár által készített feladatlap.” TIP:” Általános iskolai tanórán a szimulációk az órába jól beilleszthetőek, kivetítve folyamatos tanári magyarázat illusztrációja lehet. Közben ellenőrző kérdésekkel kontrolláljuk a megértést. A kivetítést érdemes többször megismételni.” TIP: ” Az élettani hatás és a felhasználás igen fontos, ezért ezeket alaposan meg kell beszélni. A pármunka itt nagyon hasznos, a jobb képességű tanulók segíthetik a gyengébbeket. A fémek és vegyületeik felhasználásával a szöveg nem foglalkozik, ezt a tanulók a pármunka során saját tapasztalataikból gyűjthetik össze. Listájukat később kiegészítetjük.” TIP: „A tanulók végezzenek kutatómunkát, az aradi vértanúk életrajzainak felhasználásával készítsenek adattárat vagy prezentációval színesített kiselőadásokat.” TIP: „A lap anyaga nem tartozik a törzsanyaghoz, feldolgozása az érettségire készülők és a fakultatív oktatáson részt vevő diákok számára ajánlott.” TIP: „Az animáció átlagos képességű tanulók számára is érthető és könnyedén követhető. A mintafeladatok áttanulmányozását érdemes pármunkában vagy esetleg egyénileg végeznie a tanulóknak. Ha pármunkában dolgoznak, akkor az A és B típusú feladatmegoldásokkal különkülön ismerkedjenek meg, majd magyarázzák el a párjuknak! Az egyéni munkának az a nagy előnye, hogy minden tanuló a saját ütemében nézheti át és értelmezheti a feladatmegoldást, akár többször is visszalépve az előző magyarázathoz. A gyorsabban haladó tanulók eközben kaphatnak más számolási feladatokat a témából.”

6

TAP: „Dolgozd fel önállóan a lap tartalmát. Készíts összefoglaló táblázatot az agyalapi mirigy hormonjairól (név, kémiai szerkezet, termelődés helye, hatás).” TAP: „A lap tartalmából készíts rövid vázlatot! Rajzold le egy idegsejtet és nevezd meg részeit! Ezen a lapon olyan ismereteket találsz, amelyek a következő lapok megértéséhez nélkülözhetetlenek.” Értékelés (ha van önértékelésre alkalmas teszt, akkor ennek említése, illetve a változatos és pedagógiailag korszerű értékelési módok felkínálása ötletek formájában) TIP: „Nyomtatott feladatlapon oldják meg a tanulók az interaktív feladatokat, majd önállóan ellenőrizzék a megoldásokat az online teszt kitöltésével.” TIP: „A csoportok munkájának frontális osztálymunkában történő értékelését megkönnyítheti egy a tanár által előre elkészített és kivetített vázlat és térkép.” TIP: „A tanulók ismerjék meg a szénsav legfontosabb tulajdonságait, előállításának folyamatát, felhasználásának területeit. A tanulók igen sok előzetes ismerettel rendelkeznek, és így a három szénvegyület tanulmányozása alkalmas a csoportmunkára. Az óra végén azonban nagyon fontos a közös megbeszélés és a végzett munka értékelése.” „TIP: A tanulók megoldásait a feladatlapok kinyomtatása után tudjuk ellenőrizni. Sajnos a tanuló nem tudja önmagát ellenőrizni, mert nem kap visszajelzést, ezért csak a tanári értékelés után tudja a problémás részeket ismét áttekinteni. A teszt feladatait gyakorlásra is felhasználhatjuk. Ekkor a megoldásokat frontális osztálymunka keretében ellenőrizhetjük, de természetesen a jobb képességű tanulók önállóan, az SDT megfelelő anyagait felhasználva ellenőrizhetik önmagukat.”

Függelék: Minta ajánlók és kapcsolódó feladatlapok Budapest, 2005. december

Hunya Márta témavezető

7

EMBER A TERMÉSZETBEN EMBER A TERMÉSZETBEN FIZIKA 8. OSZTÁLY (Nagyné Oláh Judit, Makó, Almási Utcai Általános Iskola) Elektromágneses indukció a gyakorlatban http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=foglalkozas&g=cbf6becd-1654-4e15-8670062e12ecdcce&v=1&b=1 Lapok: -

Elektromágneses indukció a gyakorlatban (magnetofon, videó) (1) Mikrofon és hangszóró (2) Mágneslemez (3) Szeizmográf (4) Motorok és generátorok (5)

TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: A tananyag az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásával foglalkozik, az elektromágneses indukció elvén működő hétköznapi eszközök működésével ismerteti meg a tanulókat. (magnetofon, videó, mikrofon és hangszóró, mágneslemez, szeizmográf, motorok és generátorok, videó: a dinamó működése) Technikai elemek: Javasolt a film óra előtti letöltése, egy gépen kivetítővel történő lejátszása, mert az anyagok nagyon lassan töltődnek le. A felhasználásnál feltétlenül vegyük figyelembe a javasolt szoftvereket (médialejátszó) a program zavartalan működése érdekében. A lapok feldolgozására 15 perc elegendő, a beszámolók kb. 20 percet vesznek igénybe. A tapasztalat azt mutatja, hogy az anyagot a gyerekek szinte segítség nélkül fel tudják dolgozni. Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: A tananyag feldolgozása előtt ismételjük át az elektromágneses indukció fogalmát, az indukált áram és indukált feszültség fogalmát, a Lenz-törvényt, illetve azt, hogy mitől függ az indukált feszültség. (http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=250cf0cc-10eb-4268-9b31425cb8ad5be4&v=1&b=2) A tananyag feldolgozásánál utalhatunk a számítástechnikában és a technikában tanultakra (mágneslemez felépítése, működése, belső égésű motorok). Feladatlapok, segédanyagok, linkek: A tananyag számítógépes feldolgozása mellett célszerű a szertárban található modelleket a gyermekek kezébe adni. A digitális tananyag nem helyettesíti a kísérleteket. A videót mindenképp érdemes levetíteni. A tananyag feldolgozásához érdemes olyan nyomtatott feladatlapot készíteni, amely irányítja őket a lényeg kiemelésében. Ennek tartalma az ismertetendő eszköz a) felépítése, b) működése, c) gyakorlati alkalmazása Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: Csoportmunka (a tananyag feldolgozásához, lapok szerinti bontásban. 5 csoport. Feldolgozás csoporton belüli megbeszéléssel) frontális osztálymunka (a csoportok egy-egy szószólója beszámolót tart a csoportmunka során szerzett ismeretekről, a felmerülő kérdések megválaszolása) Értékelés: Az órai munkát egy előre felkért tanuló is értékelheti megadott megfigyelési szempontok alapján: Hasznos, fegyelmezett munka folyt-e? Tanultak-e újat, érdekeset? Hasznos volt-e a számítógépes tananyag? Sikerült-e jól együttműködni egymással? Következő órán a tanár által készítendő számítógépes teszt segítségével (pl.: rövid leírás az eszközről, ki kell választani a nevét) Tapasztalt hibák: 1. A videó nem mindig játszható le. 2. Jó lenne, ha a statikus ábrák helyett animációkkal oldanák meg a szemléltetést.

8

EMBER A TERMÉSZETBEN KÉMIA 8. OSZTÁLY (Fazekas Jánosné, Ibolya, Makó, Almási Utcai Általános Iskola) A kén tulajdonságai és jelentősége A foglalkozás URL-je, amely azonban nem vezet el a megfelelő helyre: http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=0C56772F-60BB-4E0F-977A0D8D0139F86F&v=1&b=2 Lapok: -

A kén fizikai tulajdonságai A kén kémiai tulajdonságai Kénvegyületek a mindennapokban A kén előfordulása a természetben

Pedagógiai segítség TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: A tananyag segítségével a tanulók megismerik a kén és vegyületei tulajdonságait, felhasználhatóságukat, előfordulásukat. Megismerik a savas eső kialakulásának folyamatát. A feldolgozást segítik a kén égését, a savas eső kialakulását bemutató videók és a kénvegyületek tulajdonságait szemléltető animáció. Technikai elemek: Szükségesek az SDT által ajánlott Flash és videó-lejátszó programok. A feldolgozáshoz 45 percnyi tempós munkára van szükség. Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: A tananyag feldolgozása előtt érdemes átismételni az oxigénről tanultakat, párhuzamot vonni a kén és az oxigén között. Feladatlapok, segédanyagok, linkek: Az órán mindenképpen mutassuk be közvetlenül is az anyagokat és végezzük el a szükséges kísérleteket a kénnel és vegyületeivel. A számítógép használata, az egyes oldalak feldolgozása csak ezek után ajánlott. A szöveges tartalom, a képek, a videó megtekintése a látottak megértését nagymértékben segítik. Mindenképpen készítsen a tanár a számítógépes munkához feladatlapot, amely megkönnyíti a munka szervezését, irányítását valamint az ellenőrzést. A szertárban található ásványi anyagokat, a termésként, a piritet és a gipszet mutassuk be! Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: A vizsgálatokat, a tapasztalatok értelmezését a munkafüzetben található megfigyelési szempontok segítik. (Kecskés Andrásné-Rozgonyi Jánosné, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.) A foglalkozás egyes oldalain található ábrák és szövegek, ill. videók pedig a jelenségek magyarázatához nyújtanak segítséget. Célszerű csoportos foglakozás keretében feldolgozni az anyagot, mert ha az egyes oldalakat egy-egy csoport dolgozza fel, időt takaríthatunk meg, és az oldalak nehézsége alapján differenciálni is van módunk. Értékelés: A végzett munkát közösen értékeljük, ennek része a feladatlap megoldásainak ellenőrzése és a tanultak megbeszélése. TIP az egyes lapokhoz 1. lap: A kén fizikai tulajdonságai A tanulók ismerjék meg a kén fizikai tulajdonságait, oldhatóságát, olvadását, a kénmolekula szerkezetét. Tanulmányozzák az anyagot természetes állapotában, és figyeljék meg a változásokat. Önállóan is képesek az anyag feldolgozására. 2. lap: A kén kémiai tulajdonságai A tanulók ismerjék meg a kén és vegyületeinek kémiai tulajdonságait. Legyenek képesek a vizsgálatok, kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni. A kén égését 9

bemutató videó megtekintése a kísérlet elvégzése után (és nem helyette) célszerű, segíti az elemzést, ill. későbbi órákon felhasználható a kísérlet felidézésére. Az oldalon található animáció a kénvegyületek (FeS, SO2, H2S, H2SO3) közötti összefüggéseket, fizikai, kémiai tulajdonságaikat, jelentőségüket mutatja be, az óra végén az összefoglaláshoz nagyon jól alkalmazható. 3. lap: Kénvegyületek a mindennapokban Ismerjék meg a tanulók a kén és vegyületei által okozott környezeti problémákat, a levegő szennyezettségének okait, mértékét, a savas eső kialakulását, hatását. A lap differenciált foglalkozásra is alkalmas. Ügyesebb, jobb csoportot, csoportokat kell megbízni ezzel a feladattal, mivel itt érdemes a Földünk és környezetünk műveltségi területre is átkalandozni, ez lehetőséget teremt a tantárgyak közötti koncentrációra is. A Földünk és környezetünkben, A Föld légköre témában található a savas esők oldalon egy animáció, amely a savas esők keletkezését mutatja be a természetben, ill. annak káros következményeit. A megsebzett bolygó foglalkozás is tartalmaz egy videót, amely szintén a savas eső kialakulását mutatja be, valamint a levegőszennyezés következményivel is foglalkozik. 4. lap: A kén előfordulása a természetben Ismerjék meg a tanulók a kén természetben előforduló formáit. A rendelkezésre álló ásványokat a lapon található ásványok szép képei hasznosan egészítik ki. Tapasztalt hibák: 3. A videó nem játszható le. 4. A kénsav ipari előállítása” linkre kattintva hibaüzenet jelenik meg: „A lap nem található” 5. A kénmolekulák állapotának megváltozása melegítés hatására c. képsor, és különösen feliratai túl kicsik.

10

FELADATLAP A KÉN TULAJDONSÁGAI ÉS REAKCIÓI 1.

Hasonlítsd össze a kénatomot az oxigénatommal! Melyik nagyobb? Relációjelekkel válaszolj! Kén

relációjel

Oxigén

A kénatom külső elektronhéjainak száma

Az oxigénatom külső elektronjainak száma

A kénatom mérete

Az oxigénatom mérete

A kénatom elektronvonzása

Az oxigénatom elektronvonzása

A kénmolekulát alkotó atomok száma

Az oxigénmolekulát alkotó atomok száma

2. Hasonlítsd össze a ként az oxigénnel! Kén

Oxigén

Szín Halmazállapot Molekulaképlet Rácstípus

3. Figyeld meg a kén viselkedését melegítés hatására. Számozd meg az egymást követő eseményeket! Nehezen folyó Hígan folyó Hígan folyó Megolvadt

11

TÖRTÉNELEM AZ ÚJKOR / A NEMZETÁLLAMOK ÉS A POLGÁRSÁG KORA (Siketné Hőbe Judit, Makó, Almási Utcai Általános Iskola) Születő nemzetállamok Európa közepén (Az olasz és a német egység) http://sdt.sulinet.hu/Player/content.aspx?t=151&g=019b78e3-9d45-4b01-ab3482635dec2239&v=1&b=1&p=3_5 (Csak a téma szintjéig vezet) – Azóta rosszabb a helyzet, mert a linkek sokszor csak a Történelem oldalra vezetnek) Pedagógiai segítség TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: Az összeállítás egésze vagy egyes részei, részegységei (két vagy több logikailag összefüggő cikk) egyaránt felhasználható az órán. A tananyag bőséges háttér-információt szolgáltat az egységes olasz és a német állam kialakulásról, ezért alkalmas a differenciált feldolgozásra. A tananyag segítheti az órára való felkészülést is: a diákok kiselőadásokat készíthetnek foglalkozások szövege alapján. Az olasz és a német egység kialakulását szimuláció szemlélteti, ezek a magyarázat, a tanuló feldolgozás, az összefoglalás és a számonkérés során is használhatók. Szimuláció mutatja be a német és az olasz egység létrejöttét. Interaktív feladat kapcsolódik Németország alkotmányához, amely az Új nagyhatalom születik c. lapon található. Technikai elemek: Nagyon gazdag, nagy anyag, mindenképp több órát vagy erős szelekciót igényel. Az olasz és a német egységet bemutató animációk automatikus lejátszása túl gyors, de a folyamatot lépésenként is megmutatják, erre fel kell hívni a tanulók figyelmét. A teszt nem működik, csak szóban ellenőrizhető a kitöltés helyessége. A német kormányzati rendszer ábráját kivetítővel mutassuk be, másként túl kicsi. A tananyag bősége miatt inkább előzetes felkészüléshez is ki lehet adni a csoportoknak a teljes anyagot. Az órai munkát a kivetített vagy a csoportban feldolgozott szimulációk jól kiegészítik. Általános iskolában mindenképpen készítsünk feladatlapot. Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: Forradalmi hullám Európában – Itália 1820-as évek Történelem » Az újkor (1492--1914) » A 19. század első fele » A Szent Szövetség Európája » A forradalmak szelleme » Forradalmi hullám Európában - Itália, 1820-as évek http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=019B78E3-9D45-4b01-AB3482635DEC2239&v=1&b=1 Forradalmak Európában - 1848 – Európai forradalmak Történelem » Az újkor (1492--1914) » A 19. század első fele » Reformok és forradalmak » 1848 » http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=019B78E3-9D45-4b01-AB3482635DEC2239&v=1&b=1 Feladatlapok, segédanyagok, linkek: nemzetállamok kialakulásának folyamatát!

Készítsünk

térképet,

amelyen

nyomon

követhetjük

Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: A tananyag feldolgozása csoportmunkában: készítsenek prezentációt a csoportok az olasz és a német egységről. A kiselőadások segítségével összehasonlíthatjuk az egységes Németország és Olaszország kialakulásának előzményeit, a folyamatot és az új államok lehetőségeit Differenciálás: Az érdeklődő gyerekek alakítsanak csoportokat. Ismereteiket felhasználva vagy az SDT előzményei (Forradalmi hullám Európában – Itália 1820-as évek, 1848 – Európai forradalmak c. tananyag, Születő nemzetállamok Európa közepén c. tananyag alapján, vagy könyvek segítségével 12

készítsenek számítógépes prezentációt előzetesen kiadott megfigyelési szempontok alapján. Rendszerint beválik, ha a gyerekek kapnak egy hiányos bemutatót, amelyet be kell fejezni, pl. hiányzik egy kép vagy van kép, de nincs képaláírás; kérdések szerepelnek benne, és a válaszokat kell tartalmaznia a diának stb. Értékelés: Szóban, közösen értékeljük az előadásokat. Előre ismertessük a szempontokat, pl.: kevés szöveget tartalmazzon, vázlatszerű legyen (a vázlatírást segítik a feladatlapok kérdései, előre kiadott megfigyelési szempontok.) tartalmilag helyes, megjelenésében esztétikus legyen. TIP az egyes lapokhoz 1. lap: A Szárd-Piemonti Királyság: TIP: Készítsünk kontúrtérképet a XIX. századi Itáliáról, amelyen feltüntetjük az itáliai államokat, majd a térkép segítségével jellemezzük Itália régióit. Az Itália és a Szárd-Piemonti Királyság a 19. század első felében c. bekezdés segítségével. keressünk magyarázatot arra, hogy miért Piemont vált az olasz egység vezető államává. A feldolgozás során használjuk az atlaszt, készítsünk térképet! E bekezdés feladatlap segítségével történő feldolgozásához 15 perc elegendő. Differenciálási ötlet: A különleges rendőrség avagy osztrák módszerek a rend fenntartására c. forrást érdeklődő tanulókkal dolgoztassuk fel, ők beszámolhatnak arról, hogy milyen módszereket alkalmazott az osztrák titkos rendőrség illetve, kiket tekintettek veszélyesnek. A XIX. századi itáliai forradalmi mozgalmak történetének részletesebb megismerése alkalmat ad a könyvtári kutatómunkára. Néhány tanuló ismertesse röviden a mozgalmak történetét. A XIX. századi itáliai forradalmi mozgalmak történetének részletesebb megismeréséhez, a tanultak felelevenítésére alkalmas a Válságok és megoldások – Európa 1830 c. szimuláció Az olasz egység létrejötte térképen – szimuláció A szimuláció az olasz egység létrejöttének fázisait mutatja be. Ha a frontális osztálymunkát választjuk, e szimuláció a tanári magyarázat szemléltetésre szolgál. A lap alkalmas arra is, hogy az olasz egység létrejöttének rövid és áttekintő összefoglalójaként alkalmazzuk. Az események felelevenítéseként a következő óra elején vagy összefoglaló, rendszerező órán alkalmazzuk. A német és az olasz egységet bemutató szimuláció feldolgozható két csoportban is, hogy a csoportok egyik fele a német, a másik az olasz egység eseményeit dolgozza fel, és utána beszámolnak egymásnak. A munka eredményét beszéljük meg közösen is az óra végén. Új ismeretet feldolgozó órán csoportmunkában is feldolgozható a szimuláció, ebben az esetben feladatlappal és kontúrtérképpel segítsük a feldolgozást. A szimuláció önálló feldolgozása feladatlap segítségével történjen. A kis ablakban lévő információk akkor jelennek meg, ha városok nevére kattintunk. Pl. 1849-nél Torinóra kattintva olvashatjuk az üzenetet. A német egység létrejötte - szimuláció A szimuláció feldolgozására hasonló lehetőségek vannak, mint a német egység esetében. Önálló feldolgozását csak jobb képességű tanulók esetében javasoljuk, de az ő munkájukat is segítse feladatlap. A széttagoltság és Poroszország helyzete, A kis német vagy nagy német egység, Az új nagyhatalom születik és A német egység c. szimulációk magyarázatot adhatnak arra, hogy miért vált a XIX. század végére az egységes Németország Európa és a világ egyik vezető nagyhatalmává. A földrajzi atlasz megfelelő térképeit, valamint a tananyag szövegét felhasználva hívjuk fel a figyelmet a természetföldrajzi adottságok és a gazdasági fejlődés közötti összefüggésekre. A szimulációt ne indítsuk el, hanem akár a tanári magyarázat háttereként, akár a gyerekek önállóan v. csoportokban dolgozzák fel, az évszámokra kattintva figyeljük meg a változásokat. Hívjuk fel a figyelmet Elzász és Lotaringia eltérő színeire. 1866-ban azokhoz a területekhez tartozik, amelyek szövetkeztek Poroszországgal, ezért piros, majd a piros színnel jelölt területek csatlakoznak Poroszországhoz, míg Elzászt és Lotaringiát 1871-ben (szürke) hozzácsatolják Poroszországhoz. Tapasztalt hibák: 13

1. A német egység kialakulását bemutató animáció nem mindig viselkedik logikusan: az évszámokra többször kattintva eltűnik egy-egy szín. A végső sárga nem szerepel a színkódban. A hozzá kapcsolódó kérdésgyűjtemény nem jelenik meg, hibaüzenetet kapunk: „ Ismeretlen hiba történt a művelet végrehajtása közben.” (Berlinre kattintva kerül elő a szöveg). A használat egyszerűbb lenne, ha a lejátszás után egy gombbal újra a lejátszás előtti állapotot lehetne visszaállítani, és nem kellene össze-vissza kattintani. 2. Az olasz állam létrejötte c. animációnak az idővonal alatti kis ablaka üres, és interaktívnak szánt elemei nem működnek. Az automatikus lejátszás értelmetlenül gyors. A hozzá kapcsolódó teszt nem működik, csak szóban ellenőrizhető a kitöltés helyessége. Az 1859-es évnél Villafrancára kattintva a csúszkát nem sikerült mindig végighúzni, és a szöveg végét elolvasni. Ha a következő évre kattintok az előző évnél utoljára olvasott szöveg nem tűnik el automatikusan az ablakból, ami zavaró. 3. A Németország kormányzatát bemutató ábra rendkívül kicsi, nem élvezhető. 4.

Németország alkotmánya a 19. sz. végén: Ez egy interaktív feladat, amellyel az a baj, hogy a kép jobb szélén található feliratokat a kép megfelelő helyére téve, eltakarja az információk egy részét, (ld. a következő képen).

14

Az egységes Olaszország és Németország kialakulása – Feladatlap Indítsd el a szimulációt! SDT-Történelem Az újkor (1492--1914) » A nemzetállamok és a polgárság kora » Nemzetállamok » Születő nemzetállamok Európa közepén » Az olasz egység » egység létrejötte – térképen

Az olasz

Az időegyenesen az 1849. évre kattints, majd mutass az egérrel Torinóra, és válaszolj a kérdésekre! Miért vett részt a Szárd-Piemonti Királyság a krími háborúban? ______________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________ Az egységes Olaszország kialakulását szemléltesd a térképen is! A feladat megoldásához használd a KTA-t és az Európa 1850-ben c. kontúrtérképet! 1. Itália 1859-ben Itália 1859-ben: 1. Piemonti Szárd Királyság (Sorold fel a Piemonthoz csatlakozó területeket! _______________________ _________________________________ _________________________________ ) Színezd ki a Piemonti Szárd Királyság területét!

Itália 1861-ben: 1. Olasz Királyság Színezd ki az Olasz Királyság területét!

15

Az Olasz Királyság 1866-ban: 1. Olasz Királyság (Nevezd meg az 1866-ban az Olasz Királysághoz csatolt területet! Színezd ki az Olasz Királyság területét!

Az Olasz Királyság 1870-ben: 1. Olasz Királyság (Nevezd meg az 1870-ben az Olasz Királysághoz csatolt területet! Színezd ki az Olasz Királyság területét!

16

Mikor történt? 1859.

1860

1861 1866

1870

1871. jan. 18.-

Olasz egység

Német egység

A csata helyszíne: __________________________________________ Szemben álló államok: _______________________________________ _________________________________________________________ Győztes: __________________________________________________ Sorold fel a Piemonthoz csatlakozó államokat! _________________________________________________________ _________________________________________________________ A segítségért cserébe, mely területek kerültek Franciaországhoz? _________________________________________________________ Melyik itálai állam területén szállt partra Garibaldi? _________________________________________________________ Miért nevezték katonáit vörösingeseknek? ________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ Sorold fel melyik terület csatlakozott Piemonthoz 1860-ben? __________________________________________________________ Ki lett az Olasz Királyság első királya? ____________________________ A csata helyszíne: __________________________________________ Szemben álló államok: _______________________________________ _________________________________________________________ Győztes: __________________________________________________ Sorold fel az Olasz Királysághoz csatlakozó területeket! _________________________________________________________ Olasz Királysághoz csatlakozó állam:______________________________ ___________________________________________________________

A csata helyszíne: __________________________________________ Szemben álló államok: _______________________________________ _________________________________________________________ Győztes: __________________________________________________ A csata következménye: ______________________________________ _________________________________________________________ A csata helyszíne: __________________________________________ Szemben álló államok: _______________________________________ _________________________________________________________ Győztes: __________________________________________________ A csata következménye: ______________________________________ _________________________________________________________

Az esemény helyszíne: _______________________________________ Az esemény: ______________________________________________ _________________________________________________________ Ki volt az egységes Németország első uralkodója: _________________________________________________________ Mely területeket csatolják Németországhoz? _____________________ _________________________________________________________

17

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDRAJZ 8. OSZTÁLY (Lehoczkiné Ági, Makó, Almási Utcai Általános Iskola) Magyarország mezőgazdasága http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=f0db10be-c707-4006-85a5-eda847c82884&v=1&b=1&t=tema Lapok: -

Mezőgazdaságunk évszázados története Növénytermesztés Magyarországon Ipari növények Takarmánytermesztés Borvidékek: Számosállatok Magyarországon Tesztgyűjtemény

TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: A tananyag hazánk mezőgazdaságáról szóló ismereteket dolgoz fel, az általános tudnivalókon kívül az ágazat kapcsolódásait a gazdaság más területeihez valamint a mezőgazdaság részterületeit (növénytermesztés, állattenyésztés) mutatja be, filmek, videók nincsenek benne az esetleges szemléltetéshez, csak néhány kép. A megértés, az ismeretek megjegyzése interaktív teszttel ellenőrizhető. Ezt bevezetésként, az előzetes tudás felmérésére is alkalmazhatjuk. Technikai elemek: A tananyag egy tanítási óra alatt feldolgozható. Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: A tanagyag szervesen illeszkedik a Magyarország földrajzáról tanultakba. Feladatlapok, segédanyagok, linkek: A tananyagot 4 (négyféle) csoportban dolgozzuk fel a következő kérdésekkel: 1. csoport: Gyümölcs- és zöldségtermesztés - Soroljátok fel telepítő tényezőit! Mely gyümölcsök termesztése jellemző hazánkban és elsősorban mely tájakon? (a térképen is keressétek meg) - Hazánk híres zöldségféléit gyűjtsd össze termőterületükkel együtt! 2. csoport: Szőlőtermesztés és a borvidékek - Gyűjtsétek össze a szőlőtermesztés természeti feltételeit! Csoportosítsátok fő termőterületeit! - A szőlő feldolgozása elsősorban a boripar. Mutassátok be hazánk borvidékeit! (a térképen is keressétek meg) 3. csoport: Ipari növények: - Közülük a cukorrépát és a napraforgót emeljük ki. Milyen környezeti igényei vannak telepítésüknek? - Hol vannak a fő termő területek? (a térképen is keressétek meg) 4.csoport: Takarmánynövények: - Csoportosítsátok a takarmánynövényeket! - Mindkét csoportból emeljetek ki egy-egy növényt, és ismertessétek termesztésük feltételeit! Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: Az óra kezdődhet frontálisan (a gazdaság ágazatai, a mezőgazdaság szerepe, természeti feltételek), majd csoportmunkával folytatódik (a növénytermesztés feldolgozása 4 vagy több csoportban, kérdések alapján), majd a csoportok beszámolója következik, azután az állattenyésztés frontális megbeszélésével folytatódik és összegzéssel ér véget. A csoportmunkáról csoportonként egy gyerek számol be, a többi kiegészíti. Az anyagot az SDT segítségével a füzetben dolgozzák fel. Az osztálylétszámtól függ, hogy elég a 4 csoport vagy több csoport dolgoz fel ugyanolyan feladatot. A csoporton belüli munkamegosztást önmaguk szervezik. Értékelés: Közösen megbeszélés követi a beszámolókat, a füzetbe minden csoport beszámolójának lényegét lejegyzik. A csoportmunkát szóbeli visszajelzéssel (dicséret, kiegészítés) értékeljük. Az interaktív teszt

18

alkalmas a megjegyzés szintjének értékelésére, az önellenőrzésre, egymás ellenőrzésére. Osztályozásra ne használjuk. Kinyomtatva is használható. Tapasztalt hibák: 1. A képek szétszakítanak egy-egy szót. (Szóba szúrták be a képet) 2. Számos helytelen gépelés van, pl.: „A 80-as években az 1 főre jutóbaromfiállományunk és baromfihús-termelésünkelső, atojás és a kukoricatermelésünkmásodik, ahústermelésünk(150 kg körül) a harmadik volt a világranglistán. 3. Az interaktív teszt nem működik. Nem tudható, mi a különbség a kerek és a szögletes rádiógombok között.

19

MATEMATIKA 9. ÉVFOLYAM (Bánhegyesi Zoltán, Leövey Klára Gimnázium, Budapest) Néhány közismert síkidom területe és kerülete http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=53cf6ecb-bd8a-4b6c-af2f-162f1891e7bf&v=1&b=1 TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: Az anyag néhány alapvető síkidom (paralelogramma, háromszög, trapéz, deltoid) területének kiszámítási módjával, azok bizonyításával foglalkozik. A tárgyalt anyag megértését több animáció is szolgálja – ezeket mindenféleképpen érdemes feldolgoztatni. Technikai elemek: A foglalkozás időigénye erősen függ attól, hogy új anyagként vagy ismétlésként, összefoglalásként kívánjuk-e használni. Az előbbi esetben érdemes 1 tanítási órára ütemezni, az utóbbi esetben elég 15 perc is. A foglalkozás 4 animációból és több – képleteket tartalmazó – szöveges oldalból épül fel. Ennek következtében működéséhez elengedhetetlenül szükséges a Macromedia Flash Player, illetve MathPlayer programok telepítése. Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: A foglalkozás anyagának megértéséhez középiskolai szinten semmiféle említésre méltó előismeret nem szükséges. Érdemes közösen felidézni a háromszögekről és a konvexitásról tanultakat a számítógépes munka megkezdése előtt. Feladatlapok, segédanyagok, linkek: Az anyagot feltétlenül egészítsük az ismeretek alkalmazását kívánó feladatokkal, mivel ilyeneket a foglalkozás nem tartalmaz. A füzetbe is dolgozzanak a tanulók, hogy nyoma maradjon az órai munkának. Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: Az óra kezdődjön a számítógépes munkához szükséges eligazítással. Az anyag feldolgozható önálló/egyéni munkával; csoportmunkában; frontális keretben. Csoportmunka esetén érdemes 4 fős csoportokban dolgozni: ez esetben a csoport minden tagja más animációt dolgozzon fel, és tapasztalatait adja át csoporttársainak. Értékelés: Az önértékelés lehetősége egyrészt a szöveges részek révén adott; másrészt ezt szolgálhatják a kiegészítő feladatok. TAP a foglalkozáshoz Az animációkkal való kísérletezés után fogalmazd meg tapasztalataidat, keresd az adatok közti összefüggéseket! Következtetéseidet a szöveges részek segítségével ellenőrizheted! TIP-TAP az egyes lapokhoz 1

(Konvex sokszög egy csúcsból induló átlóinak száma – animáció) TIP: Az animáció segítségével a tanulók megállapíthatják sokszög oldalszáma és az egy csúcsból húzható átlók száma közötti összefüggést. TAP: Figyeld meg milyen összefüggés található a sokszög oldalszáma és az egy csúcsból húzható átlók száma között! Alkoss szabályt!

2

(Konvex -szög összes átlói száma – animáció) TIP: Az animáció kirajzolja egy konvex nyolcszög összes átlóját. TAP: Kísérletezz az animációval! Figyeld meg a behúzott átlók számának változását! Alkoss szabályt!

3

(Konvex sokszög átlóinak száma – szöveg) TIP: A részlet segítségével a diákok megtanulhatják/felidézhetik/ellenőrizhetik a sokszög oldalszáma és átlóinak száma közötti összefüggést. TAP: Olvasd el figyelmesen az állításokat és indoklásukat!

4

(Átlók háromszögre bontják a sokszöget – animáció) TIP: Az animáció segítségével a tanulók megállapíthatják sokszög oldalszáma és a belerajzolható háromszögek száma közötti összefüggést.

20

TAP: Figyeld meg milyen összefüggés található a sokszög oldalszáma és a belerajzolható háromszögek száma között! Alkoss szabályt! 5.

(Sokszög belső szögeinek összege – animáció) TIP: Az animáció segítségével a tanulók megállapíthatják sokszög oldalszáma és a belső szögeinek összege közötti összefüggést. TAP: Figyeld meg milyen összefüggés található a sokszög oldalszáma, a belerajzolható háromszögek száma és a sokszög belső szögeinek összege között! Alkoss szabályt!

6.

(Konvex sokszög belső szögeinek összege – szöveg) TIP: A részlet segítségével a diákok megtanulhatják/felidézhetik/ellenőrizhetik a sokszög oldalszáma és a belső szögeinek összege közötti összefüggést. TAP: Diák: Olvasd el figyelmesen az állításokat és indoklásukat!

7.

(Konvex -szög külső szögeinek összege – animáció) TIP: Az animáció segítségével a tanulók megállapíthatják sokszög külső szögeinek összegére vonatkozó összefüggést. TAP: Változnak-e mozgás közben a külső szögek? Mennyi lesz az összegük? Alkoss szabályt!

Tapasztalt hibák: 1. Az animációkat is tartalmazó tananyag szöveges része nem működik, ezért egy másik „Sokszögek” SDT-anyagot is használni kellett. A két anyag között eltérés van, ami nem indokolható. Link: http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=c5f7dde0-c3ba-4b29-b51f494cc6647ad1&v=1&b=1 2-4 azonos hibaüzenet jelenik meg az eredeti „Sokszögek” tananyag szöveges nek szánt, csak ábrákat tartalmazó oldalain: „Missing LOF Webnormal4Page” 2. A MathPlayert csak ajánlották, holott nélkülözhetetlen. 3. Csak Internet Explorer böngészővel működik jól a tananyag. Kapcsolódó feladatlap önálló vagy pármunkához A feladatlap webes elérhetősége: http://nov.lkg-bp.sulinet.hu/matbz/soksz1.htm Sokszögek 1. 1. SDT cím: Sokszögek - katt! 2.a) Kísérletezz a "Konvex sokszög egy csúcsból induló átlóinak száma" című animációval! Alkoss "szabályt"! 2.b) Kísérletezz a "Konvex -szög összes átlói száma" című animációval! Alkoss "szabályt"! 3. Ellenőrzés: olvasd el figyelmesen a másik "Sokszögek" című SDT oldalon a "Konvex sokszög átlóinak száma" című részt! 4.a) Kísérletezz a " Átlók háromszögre bontják a sokszöget" című animációval! Alkoss "szabályt"! >>> katt! 4.b) Kísérletezz a "Sokszög belső szögeinek összege" című animációval! Alkoss "szabályt"! >>> katt! 5. Ellenőrzés: olvasd el figyelmesen a másik "Sokszögek" című SDT oldalon a "Konvex sokszög belső szögeinek összege" című részt! 6. Kísérletezz a "Konvex -szög külső szögeinek összege" című animációval! Alkoss "szabályt"! >>> katt! 7. Tudáspróba: >>> kattints ide!

21

EMBER ÉS TERMÉSZET BIOLÓGIA – 11. évfolyam (Sebőkné Orosz Katalin, Leövey Klára Gimnázium, Budapest) Az ember mozgása http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=E9665F66-3AD1-4164-A0195DC5D6DA7BC8&v=1&b=2 Lapok: - A csontok alakja és szerkezete - A csontok kapcsolódása - A csontváz - A vázizmok felépítése - A mozgásszervek egészsége - A váll és a kar csontjai (animáció) - Az ízület felépítése (animáció) - A csontváz részei (animáció) - Az izomműködés energiaigénye (animáció) - Az ember mozgási szervrendszere tesztgyűjtemény TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: A tananyag a mozgási szervrendszer passzív és aktív részét mutatja be. Kitér a csont- és izomszerkezet, a csont- és izomtípusok, a vázrendszer és a vázizomzat biológiai és egészségtani ismereteire is. Technikai elemek: Valamennyi lap részletes feldolgozása 3 tanórát igényel. Ésszerű felosztás az aktív és a passzív szervrendszer, valamint a mozgásszervek egészsége altémákat külön órán tanulni. A tananyaghoz fűzött szimulációk, videók megtekintéséhez flash- és médialejátszó telepítése szükséges. Projektoros kivetítés esetén a hátul ülők apróbb képelemeket nem látják jól, érdemes közelebb rendezni az osztályt. A médiafájlokat érdemes előre letölteni, így nem leszünk kiszolgáltatva a technika ördögének. Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: Ezeket az ismereteket az élettani folyamatok későbbi tárgyalásánál felhasználhatják, a mozgás, táplálkozás, légzés és keringés közti összefüggéseket könnyebben felismerhetik. Feladatlapok, segédanyagok, linkek: A tananyagban szereplő minden csont, izület, izom helyét keressék meg a tanulók saját testükön, majd a későbbiekben (óra után és/vagy nem számítógéppel támogatott órán stb.) műanyag csontvázon. A Háromdimenziós anatómiai atlasz c. könyv jó kiegészítő a fej izmainak szemléltetésére, a kétféle szemléltetés jól kiegészíti egymást.. Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: Először a tananyag biológiai vonatkozásait célszerű áttekinteni (frontális illetve egyéni munka), majd ezt követően kitérni a szervrendszer egészségtani vonatkozásaira (differenciált csoportmunka és/vagy házi feladat). A kulcsfogalmakat és összefüggéseket mindenképpen frontális keretek között érdemes áttekinteni. Hangsúlyozni kell a helyes életvitel, a rendszeres mozgás, a sport jelentőségét (vitamódszer csoportmunkában: a 4 fős csoportban két tanuló a sport mellett, a másik két tanuló a sport, a mozgás ellen érvel.). Értékelés: Az interaktív tanulói feladatok az anatómiai ismeretek gyakorlása mellett az önellenőrzést is segítik. TAP a foglalkozáshoz A tananyagban szereplő csontok, izületek, izmok helyét keresd meg a tananyag feldolgozása közben saját testeden, majd később gyakorolj műanyag csontvázon! Egyéni munkád során készíts pontos vázlatot példákkal alátámasztva! Figyeld meg, hogy a vázrendszer megbetegedéseit mi váltja ki, és hogyan előzhető mindez meg! Érdemes otthon, a könyvtárban ezeknek a megbetegedéseknek részletesebben utána nézni! TIP-TAP az egyes lapokhoz A csontok alakja és szerkezete

22

TIP: A tananyag feldolgozása előtt érdemes a csontszövet jellemzőit frontálisan átismételni. A lapos és a csöves csont szerkezetének bemutatása is frontális keretben történjen. Használjanak lehetőség szerint valódi csontokat a szerkezet és az alak megismeréséhez. Térjünk ki a csonthártya, a tömör csontállomány, a velőüreg és a szivacsos csontállomány jelentőségére is! Már most utalhatunk a vöröscsontvelő vérképzésben betöltött szerepére. A tanulók egyéni munkaként készítsenek vázlatot a lap alapján, keressenek példákat a csonttípusokra, hasonlítsák össze a lapos és csöves csont szerkezetét, illetve válaszolják meg a kérdéseket! Az egyéni munkára szánt idő letelte után érdemes közösen megbeszélni a megoldásokat. Érdemes az érdeklődő tanulókkal a gyermek, a felnőtt és az idős ember csontösszetételét összehasonlíttatni. Hívjuk fel a tanulók figyelmét a megfelelő mennyiségű D-vitamin és kalcium-ion csontképzésben játszott szerepére. TAP: A lap feldolgozása során megismerkedsz csontjaink szerkezetével. Készíts vázlatot! Hasonlítsd össze a csöves és a lapos csont szerkezetét! Hozz rájuk példát! Írásban válaszolj a következő egyszerű kérdésekre: Miért nem csak tömör csontállományból állnak csontjaink? Miért fontos a szivacsos csontállomány és a velőüreg jelenléte a csontokban? Milyen kapcsolat van a napozás és a normális csontösszetétel között? A csontok kapcsolódása TIP: A tananyaglap feldolgozásának fő célkitűzése a csontok közti kapcsolattípusok és a csontok közti elmozdulás lehetőségének bemutatása. Ehhez frontális vagy csoportmunka javasolt, amihez a tananyagban található digitális képek vagy műanyag csontváz is használható. Érdemes a fizikában tanult emelők elvére visszatérni az izület jobb megértéséhez. Az izülettípusok, és a csontok nagyobb mozgékonysága közti összefüggés feldolgozása differenciált csoportmunka keretében történhet (az egyik tanuló az izület felépítését, a másik a gömbizület, a harmadik a hengerizület, a negyedik a tojás, illetve nyeregizület működési elvét értse meg, keressen példát saját testén ezekre). A csontok kapcsolódási típusainak vázlatába példákat is célszerű íratni (egyéni munka). A kapcsolattípusok példáit az egyéni munka után frontálisan érdemes összevetni. A lap feldolgozását követően a tanulók „Az izület felépítése” interaktív feladat oldalára léphetnek. TAP: A lap feldolgozása közben arra keresd a választ, hogy az egyes csontkapcsolódási módok milyen mérvű elmozdulását biztosítják a csontoknak! Írd le a füzetedbe a kapcsolódási lehetőségeket konkrét példákkal! Rajzold le a mozgékony izületet és nevezd meg részeit! Érdeklődsz a biológiai ismeretek iránt? Akkor válaszolj a következő kérdésekre: Miért gömbizületek alkotják a függesztő övek izületeit? Milyen összefüggést ismersz fel a fogás képessége és kézujjaink hengerizülete között? A csontváz TIP: A digitális lap feldolgozása előtt érdemes műanyag csontvázon bemutatni a vázrendszer részeit (frontális munka). Így alkalmunk nyílik igény esetén a csontok számának megadására, a csontkapcsolatok ismétlésére, nem feliratozott csontok megnevezésére. A tanulók készítsenek vázlatot! A főbb csontokat (egyéni vagy páros munka) keressék meg testükön! A későbbiekben a tanulónak lehetőséget kell biztosítani a műanyag csontvázon való gyakorlásra. Érdeklődő (fakultációs) tanulók esetén a koponya üregeinek szerepére is érdemes kitérni vagy önálló feladatként kiadni. TAP: Hasonlítsd össze a tanárod által a műanyag csontvázon mutatott csontokat a képekkel! Készíts vázlatot: a váz csontjait, azok számát, kapcsolatait, a csigolya részeit írd le a füzetedbe! Keresd meg magadon a csontok a helyét! Később gyakorolj műanyag csontvázon is! Az ízület felépítése (animáció) TIP: A tanulók egyénileg vagy párban oldják meg az interaktív feladatot. Utóbbi esetben mindkét tanuló végezze el a feladatot! Ügyeljünk arra, hogy hibás válasz esetén a tanuló lépjen vissza az ismereteket nyújtó oldalra (A csontok kapcsolódása), és ismételje át a tanultakat, majd térjen újra át az interaktív feladatra! TAP: a szaktanár egyetért az eredetivel A vázizmok felépítése TIP: A tananyagrész feldolgozása előtt érdemes frontálisan átismételni az izomszövetekről tanultakat, rávezetni a diákokat arra, hogy miért kell harántcsíkolt izomszövetből felépülnie a vázizmoknak. A vázizmok alakjának felismeréséhez a tananyagkép mellett egyéb szemléltetés (modell, anatómiai atlasz) is javasolt. „A hajlító- és feszítőizmok” megnevezésű tananyagelem segítségével, majd magukon kipróbálva utólag jelöljék a funkciót. A szabályszerűségeket azonban frontálisan javasolt megfogalmazni. Az izomösszehúzódás mechanizmusát bemutató elemet a tanulók önállóan tanulmányozhatják, de a mozgás feltételeit már frontálisan célszerű összegyűjteni.

23

TAP: Az izomszövetekről tanultak alapján gondold végig, hogy miért kell szükségszerűen harántcsíkolt izomszövetből állnia a vázizomzatnak! Figyeld meg a képen, hogy milyen alakja lehet ezeknek az izmoknak! Alaposan nézd meg „A hajlító- és feszítőizmok” megnevezésű tananyagelem segítségével a hajlító- és feszítőizmok egymáshoz viszonyított alakváltozását a kar kinyújtása és behajlítása közben! Próbáld ki magadon a végtagizmok működését és döntsd el, hogy melyik milyen működésű! „Az izomösszehúzódás” megnevezésű elem tanulmányozásával könnyen megértheted az izomsejt működését. Milyen feltételek szükségesek ehhez? A mozgásszervek egészsége TIP: A lap feldolgozása előtt javasolt a statikus és a dinamikus izommozgás összehasonlítása, az előnyök és a hátrányok kiemelése frontális keretek között. A tanulók ki is próbálhatják ezeket. A lap anyaga feldolgozható egyénileg vagy csoportmunkában, adatbázisok, könyvek felhasználásával. Érdemes kitérni a napozás és az egészséges csontszerkezet közti összefüggésre. A lap feldolgozását követően vitamódszerrel csoportmunkában a sport jelentősége kiemelhető, ez alkalmat ad az eddig tanultak szintézisére, az érvelés technikájának gyakorlására. TAP: Próbáld ki magadon, hogy melyik a fárasztóbb: az iskolatáskáddal 2 percig karhajlítást végezni, vagy pedig kinyújtott kézzel kitartani! Mi lehet a tapasztaltak magyarázata? Az oldal feldolgozása után keress érveket, ellenérveket a sportolás mellett illetve ellen! Használd fel ehhez a csontokról, izmokról, a sérülésekről tanultakat! Végezhetsz gyűjtőmunkát a mozgásszervek leggyakoribb elváltozásaival, sérüléseivel, betegségeivel kapcsolatban, hogy jobban megelőzd ezek kialakulását! Készíthetsz tablót, kiselőadást a begyűjtött anyagból! A váll és a kar csontjai (animáció) TIP: A tanulók egyénileg vagy párban oldják meg az interaktív feladatot. Ügyeljünk arra, hogy hibás válasz esetén a tanuló lépjen vissza az ismereteket nyújtó oldalra (A csontváz) és ismételje át a tanultakat, majd térjen újra át az interaktív feladatra! TAP: Egyetért az instrukcióval, nem módosítana. A csontváz részei (animáció) TIP: A tanulók egyénileg vagy párban oldják meg az interaktív feladatot. Ügyeljünk arra, hogy hibás válasz esetén a tanuló lépjen vissza az ismereteket nyújtó oldalra (A csontváz) és ismételje át a tanultakat, majd térjen újra át az interaktív feladatra! TAP: Egyetért az instrukcióval, nem módosítana. Tapasztalt hibák: 1. A médiaelemeket nem mindig lehet lejátszani. „A hajlító- és feszítőizmok” médiafile-t illetve az izomsejt működését szimuláló file-t nem lehetett megnyitni, hibaüzenetet küldött. 2. Előfordul, hogy az SDT megnyitásakor a biológia anyagok közül csak a 7-8. osztályos lapok elérhetőségét kínálja fel a rendszer, a gimnáziumi tananyagok ilyenkor elérhetetlenek (tallózással sem elérhetőek). 3. http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=a2689dbf-c7de-4184-bffb-eaf13b953dea &v=1&b=2 ez a hivatkozás azt adja vissza, hogy az elem jelenleg nem elérhető, pedig ezzel a „hagyományossal” elérhető. http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=E9665F663AD1-4164-A019-5DC5D6DA7BC8&v=1&b=2 4. A 16 gép (1 tanuló hiányzott) közül 4 gépen nem az új, hanem a február 16-ai állapotnak megfelelően a régi verzió jelent meg, ennek más a struktúrája. A munkát nem tette lehetetlenné, de megnehezítette, mert külön instrukciókat kell adni a kétféle verzióhoz.

24

Feladatlap „A mozgási szervrendszer passzív tagja” című órához Név: Dátum: 1. Helyezd el az alábbi halmazábrába a megfelelő csontok számát!

1. singcsont

2. lapockacsont

3. borda

4. állkapocscsont

5. sípcsont

6. falcsont

7. keresztcsont

8. szegycsont

9. szeméremcsont

10. járomcsont

2. Húzd alá szaggatott vonallal azt a csontot (csontokat), amelyik függesztő öv része! 3. Húzd alá hullámos vonallal azt a csontot (csontokat), amelyik mozgékony izület kialakításában vesz részt! 4. Add meg annak a csontnak a számát, amelyik összenövéssel alakult ki! 5. Add meg annak a csontnak a számát, amiből a legtöbb van! 6. Nevezd meg a koponya csontjait! Mire szolgál az öreglyuk?

25

Feladatlap „A mozgási szervrendszer aktív tagja” című órához Név: Dátum: 1. Egészítsd ki az izom hiányzó alkotóit a rajzon! Mit nevezünk izomrostnak?

2. Nevezd meg a vázizomzat fontosabb tagjait a rajzon! Két fontos izom nem látható az ábrán. Melyek ezek?

3. Próbáld ki magadon az elmozdulást, majd a fenti rajzon a végtagizmokhoz írj H (hajlítóizom), vagy F betűt (feszítőizom) a működésüknek megfelelően!

26

Feladatlap „A mozgási szervrendszer egészsége” című órához Név: Dátum: 1. Húzd alá hullámos vonallal a dinamikus mozgásokat az alábbiak közül! ülés, úszás, állás, futás, fekvés, szkanderozás, fekvőtámasz, súly megtartása 2. Válaszolj a következő kérdésekre: a) Mi a különbség a ficam és a rándulás között? b) Helyes-e a csípőficam elnevezés? Válaszod indokold! c) Hogyan lehet serdülőkorban a gerincferdülést, a lúdtalpat, az izomlázat megelőzni? d) Mit javasolnál a nagymamádnak a csontritkulás megelőzése érdekében? e) Milyen összefüggés van a kellő mennyiségű napozás és a normális csontösszetétel között? 3. Írjatok a táblázatba érveket, ellenérveket a sportolás mellett illetve ellen! A sportolás mellett szóló érvek

A sportolás ellenérvei

4. Nézz utána a következő kifejezéseknek: fehérizom, vörös izom, laza illetve kötött izomzat! Milyen a Te izomzatod? 5. * Sajnos olimpikonjaink közül többen is doppingbotrányba keveredtek. a) Mit neveznek doppingszernek? b) Egyetértesz ezeknek a szereknek a tiltásával? c) Miért lehet izomzatukra veszélyes a testépítők által olyan szívesen használt fehérjedús készítmények fogyasztása?

27

KÉMIA 9. ÉVFOLYAM (Závodszky Judit, Leövey Klára Gimnázium, Budapest) Az elektrolizáló cella felépítése és működése http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=6180d1d2-791d-449b-b0c5-0067feb52e6a&v=1&b=2 Lapok - Az elektrolizáló cella felépítése és működése - Az elektrolizáló cellában lejátszódó folyamatok (animáció) TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: A tananyag az elektromos áram hatására a sósav oldatban végbemenő kémiai folyamatokat tekinti át. Megismerteti a tanulókat az elektrolizáló cella felépítésével, az anódon ill. a katódon lejátszódó kémiai folyamatokkal (ionvándorlás és redoxi folyamatok), valamint a folyamatokat befolyásoló tényezőkkel. Technikai elemek:. Fakultáció esetén legalább 2 óra, alapórán minimálisan 3 óra szükséges a feldolgozáshoz. A működtetéshez Media Player, Flash lejátszó és Math player szoftver kell. Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: Bevezetésként érdemes tisztázni az ionvándorlás, az anód, katód fogalmát, valamint az egyes elektródákon lejátszódó kémiai folyamatokat. Ez történhet egyszerű, eldöntendő kérdéseket tartalmazó feladatsor ill. frontális rövid kérdések formájában is. Feladatlapok, segédanyagok, linkek: Az elektrolízis tárgyalása során a sósav oldaton kívül a réz-szulfát oldatban lejátszódó folyamatokat bemutató animációt is érdemes itt feldolgozni, mert ez az ismeretek elmélyítéséhez, a különböző körülmények között lejátszódó elektrolízis folyamatok átgondolásához nyújt segítséget: http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=0C56772F-60BB-4E0F-977A0D8D0139F86F&v=1&b=2 Az óra anyagának feldolgozása pl. a következő kérdések alapján csoport munkában is történhet. 1. Milyen folyamatok összességét nevezzük elektrolízisnek? 2. Milyen kémiai folyamatok mennek végbe az anódón ill. a katódon az elektrolíziskor? 3. Mekkora feszültség szükséges a tartós elektrolízis fenntartásához? 4. Mit nevezünk bomlási feszültségnek? 5. Tanulmányozd a sósav elektrolízisének animációját! Írd fel az anód, katód folyamatokon lejátszódó kémiai reakciók egyenletét! 6. Mi a különbség egy vegyület olvadéka és az oldata között? 7. Milyen ionok találhatóak a ZnI2 olvadékában ill. oldatában? 8. Milyen folyamat játszódik le a katódon kis standard potenciálú (Eo < - 0.83 V) fémek ionjait tartalmazó vizes oldat elektrolízise során? 9. Milyen tényezők befolyásolják a katódon lejátszódó kémiai folyamatot? Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: A témakör feldolgozásának bevezetőjeként, ráhangolásként a tanulók/tanulópárok megadott recept alapján összeállítanak egy egyszerű elektrolizáló cellát, és elvégzik az elektrolízist. Recept: állíts össze és működtess egy Daniell-elemet, azaz helyezz cink-szulfát oldatba cink lemezt és réz(II)-szulfát oldatba réz lemezt, és a két oldatot porózus fallal –pl. virágcserép- fallal válaszd el egymástól! A jobb képességű, a téma iránt érdeklődő tanulók több különböző oldat elektrolízisét is összeállíthatják, mérhetnek a kísérlet közben pH-t, tapasztalataikat röviden összefoglalhatják a többi tanuló számára. A kísérletek elvégzése után a már megismert folyamatok tetszőleges gyorsasággal megismételhetőek, a megfigyelések pontosíthatóak az animációk segítségével. A témakör végén mindenképpen hasznos a tapasztalatok, megszerzett ismeretek táblázatba foglalása tanári segítséggel. Értékelés: A problémás, gongot okozó feladatokat érdemes újragondolni a foglalkozás végén frontálisan, tanári segítséggel. TAP a foglalkozáshoz

28

(A tanárnő elfogadta az eredetit) Vizsgáljatok olyan folyamatokat, amikor az elektromos áram kémiai reakciót eredményez (elektrolízis). Beszéljétek meg az elektrolizáló cellában lejátszódó folyamatokat (változás a katódon és az anódon). Tudjátok, hogy az elektrolízishez szükséges egyenáramú feszültség a bomlásfeszültség. Beszéljétek meg, hogyan dönthető el, hogy mi lesz az anód- és mi a katódfolyamat? Mi a standardpotenciál és az elektród anyagi minőségének hatása? Keressetek példákat az elektrolízis gyakorlati alkalmazására. Foglaljátok össze a tanultakat egy interaktív feladat megoldásával. TIP-TAP-ok az egyes lapokhoz Az elektrolizáló cella felépítése és működése TIP: A tanulópárok a gyakorlatban elvégzett kísérlet során szerzett tapasztalataikat kiegészítik a lap áttanulmányozásával. Ismereteiket egymásnak szóban összefoglalják, majd mindenki jegyzőkönyvben rögzíti. Az oldal interaktív feladatot tartalmaz. Az elektrolizáló cella katódjának és anódjának jellemzőit mutatja be, a tanulók önállóan figyelik meg. Az elektrolízis során lejátszódó folyamatokhoz tartozó ismeretek rendszerezését táblázat készíttetésével/készítésével segíthetjük elő. TAP: Gyűjts példákat az elektrolízis hétköznapi használására! Sorolj fel galvanizált tárgyakat! Az elektrolizáló cellában lejátszódó folyamatok - animáció TIP: A lejátszódó folyamatok megértését segíti az animáció. A lap feldolgozása történhet önállóan vagy párban oly módon, hogy az egyik tanuló a megismert folyamatot elmagyarázza társának, illetve közösen táblázatot készítenek. TAP: Készíts táblázatot (a standard potenciál adatok felhasználásának segítségével) arról, hogy a vizes oldatok elektrolízise esetén milyen anyagok kiválása történhet az anódon és a katódon! Az elektrolízis során lejátszódó folyamatok (Az Elektródfolyamatok c. foglalkozás része, animáció) TIP: Az interaktív oldal a sók vizes oldatának, valamint a különböző savaknak az elektrolízisét dolgozza fel mindig pontosan meghatározott körülmények között. A tanulók feladata a cellában lejátszódó kémiai folyamatok kiválasztása előre megadott lehetőségek közül. Ha az oldal feldolgozása önállóan történik, minden tanuló a saját tempójában haladhat. A feladatok ellenőrzést és megoldást is tartalmaznak. Tapasztalt hibák: 4. A foglalkozásra vonatkozó TIP-TAP az első lapnál szerepel a bal oldali menüben. 5. Az elektrolizáló cellában lejátszódó folyamatok - animáció esetében hiányoznak az ábra értelmezéséhez szükséges feliratok, pl. anód, katód, elektrolit oldat stb.

29

EMBER ÉS TERMÉSZET FIZIKA 9. ÉVFOLYAM (Zombory József, Leövey Klára Gimnázium, Budapest) A görbe vonalú mozgások általános jellemzése http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=250CF0CC-10EB-4268-9B31425CB8AD5BE4&v=1&b=1&p=3_2_6 Lapok: - A görbe vonalú pályán mozgó test sebességének iránya - Görbe vonalú pályán mozgó test gyorsulása TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: Az anyag két lapba sűríti, amit a görbe vonalú mozgások sebességéről, gyorsulásáról tudni illik. Az oldalak szöveget, rajzokat és egy animációt tartalmaznak Technikai elemek: Új anyagként frontálisan (mélységtől függően) 1-3 órát, csoport -, és/vagy egyéni munkára alapozva 2-5 órát érdemes a téma számítógépes feldolgozásra fordítani. Összefoglalásként használva 1 óra szükséges. A konkrét digitális tananyag feldolgozása laponként, a felhasználás módjától függően 10-20 perc lehet. Az oldal megfelelő eléréséhez szükséges a Macromedia Flash Player, ill. a MathML telepítése. Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: A foglalkozás anyagának megértéséhez a sebesség és gyorsulás fogalmának ismeretére van szükség. Feladatlapok, segédanyagok, linkek: Megfelelő program segítségével a tanulók maguk is tanulmányozhatják a különféle pályákon mozgó testek sebességét, gyorsulását. A KSEG a geometria tanulmányozását is segíteni képes program, amellyel dinamikus ábrák szerkeszthetők, numerikus adatok (pl. időtartam) megadható, objektumok egyes jellemzői mérhetők, a numerikus adatok segítségével kifejezések építhetők, amelyek kiértékelése dinamikusan történik. (A kifejezés értéke aktualizálódik, ha a dinamikus ábra valamely részét megváltoztatjuk.) A program ingyenes, Windows és Linux operációs rendszer alá egyaránt telepíthető. Innen2 tölthető le. További lehetőségek: - Euklides3: Magyar fejlesztés, teljes dokumentációval. Mérni az ingyenes 2.02-es változattal nem lehet, a 2.1-től viszont igen. - GSP4: Geometer’s Sketch Pad fizetős, de nagyon jó alkalmazás. Érdemes egy-egy pillantást vetni akár a Geometer’s Sketchpad5 alkalmazásra6. - Cabri7: A GSP vetélytársa, ez is fizetős. - KSEG8: ingyenes alkalmazás, mindent tudott, amire szükségünk volt. Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: Az óra kezdődjön a számítógépes munkához szükséges eligazítással. Az anyag feldolgozható önálló/egyéni munkával; csoportmunkában; frontális keretben. Csoportmunka esetén érdemes 3-4 fős csoportokkal dolgozni: ez esetben a csoporttagok akár közösen, akár egyénileg dolgoznak, osszák meg tapasztalataikat egymással. Értékelés: Ha a munka során valamilyen mérést, számolást is tartalmazó dinamikus ábra készül, ennek értékelésére az óra alatt csoportonként, esetleg utólag frontálisan kerüljön sor. TAP a foglalkozáshoz 2

http://www.mit.edu/~ibaran/kseg.html http://www.euklides.hu/hun/euklides.htm 4 http://www.euklides.hu/hun/euklides.htm 5 http://www.moricz-kujsz.sulinet.hu/MORICZ/Oktatas/Math/Dingeom/Gsp.htm 6 http://mathforum.org/sketchpad/sketchpad.html 7 http://www.cabri.com/v2/pages/en/logiciel.php 8 http://www.mit.edu/~ibaran/kseg.html 3

30

Az animációkkal való kísérletezés után fogalmazd meg tapasztalataidat, keresd az adatok közti összefüggéseket! Következtetéseidet a szöveges részek segítségével ellenőrizheted! TIP-TAP az egyes lapokhoz A görbe vonalú pályán mozgó test sebességének iránya Egy animáció és egy ábra segít rögzíteni, hogy a sebesség mindig a pálya érintőjének irányába mutat. Érdemes élményszerűvé tenni azt is, hogy a pálya két „elég közeli” pontjához illeszkedő egyenes a pálya érintőjéhez közelít, a pontokat összekötő szakasz hossza majdnem a ténylegesen befutott utat helyettesítheti, így a sebesség (irányra, nagyságra nézve egyaránt) szerkesztéssel, méréssel, számolással becsülhető. Görbe vonalú pályán mozgó test gyorsulása Három szemléltető ábra, a hozzá való szöveggel ad instrukciót arról, hogyan határozhatjuk meg egy mozgó test gyorsulását, merre gyorsul egy görbe pályán mozgó test. Ha tehetjük, szerkesztessünk dinamikus ábrán gyorsulást is. Érdemes az ábrákhoz kapcsolódva egy-egy konkrét görbe vonalú mozgást frontális, és/vagy csoportmunka keretében megvizsgálni.

31

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK (Oláhné Nádasdi Zsuzsa, Budapest, Közgazdasági Politechnikum) A vízgőztartalom és a hozzá kapcsolódó jelenségek http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=f0db10be-c707-4006-85a5-eda847c82884&v=1&b=1&t=tema Lapok: - A levegő vízgőztartalma (1) - Felhőképződés, felhőtípusok (2) - Ködképződés (3) TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: A foglalkozásban található képek és szimuláció segítségével könnyen elsajátíthatják a diákok a felhő és a csapadékképződés folyamatát, illetve a felhőtípusokat. A tényleges és a relatív vízgőztartam változásait szimuláció szemlélteti. A szemléltetéshez a foglalkozáshoz tartozó képgyűjtemény is jól felhasználható. Technikai elemek: A foglalkozás egy 45 perces tanórán feldolgozható. Flash program szükséges az animáció lejátszásához. Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: A foglalkozás megértéséhez szükséges a párolgás, kicsapódás, halmazállapot fogalmát ismerni. Új fogalmak: harmatpont, abszolút páratartam, relatív páratartam, felhő és ködképződés További képek az interneten: Egy kis meteorológia – a KFKI honlapján http://www.kfki.hu/~vbalazs/vitorlas/Elmelet/meteorol.htm Az Environmental Science Published for Everybody Round the Earth Educational Network on Climate magyar oldalain http://www.atmosphere.mpg.de/enid/3h7.html Feladatlapok, segédanyagok, linkek: Az önálló munkához mindenképpen szükséges feladatlap. Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: Többféle módszerrel, önálló és kooperatív csoportmunkában is feldolgozható a foglalkozás anyaga. Érdemes a szimuláció megtekintésével kezdeni. A diákok kooperatív tanulás „szakértői mozaik” formájában is megismerkedhetnek, a páratartam változásával, a felhőképződés kialakulásával, a felhőtípusokkal illetve a szmog-képződéssel. Értékelés: Az anyag megértése ellenőrizhető ellenőrző kérdések alapján, melyeket a csoportok állítanak össze és a feladatküldéssel adják tovább a következő csoportnak. PPT. bemutatót is készíthetnek a csoportok a tanult ismeretek felhasználásával. Az értékelés történhet szóban, pl. önértékeléssel, illetve a csoportok egymás munkáját is értékelhetik. TIP a lapokhoz A levegő vízgőztartalma (1) A szimuláció alapján megfigyelhetik a gyerekek, hogy mely tényezők és hogyan befolyásolják a légkör nedvességtartalmát. Érdemes végiggondolni, hogyan változik a viszonylagos és a relatív vízgőztartam a Földön. Hol lehet a legmagasabb és a legalacsonyabb páratartalom. Keressenek rá magyarázatot! Hogyan tudnák egyszerű kísérlettel bizonyítani, hogy a légkörben víz található? Felhőképződés, felhőtípusok (2) A felhőképződés leírása alapján lerajzolhatják a tanulók a felhőképződés folyamatát. Emeljék ki a felhőképződésben szerepet játszó tényezőket! Készíthetnek tudományos előadást a felhőképződés folyamatáról. Írhatnak egy rövid történetet egy vízmolekuláról, amely áthalad a vízkörforgáson.

32

A szöveg alapján készíthetnek a tanulók folyamatábrát a felhők kialakulásáról. Fontos átgondolni, hogy mitől függ egy adott területen a párolgás. A képek alapján összegyűjthetik a felhőtípusok jellemző tulajdonságait. Milyen típusú felhők alakulnak ki hideg és meleg front hatására? Ködképződés (3) A szöveg alapján érdemes a weben keresni információkat arról, hogy milyen környezeti feltételek között, melyik évszakban alakul ki a köd. Érdemes kitérni arra, hogy milyen veszélyeket okoz a közlekedésben. Készíthetnek folyamatábrát a szmog képződéséről. Kereshetnek adatokat arról, hogy mikor és miért rendeltek el szmogriadókat az egyes nagyvárosokban. A légszennyezési adatokat, mennyiségeket excel táblában, illetve diagramon is ábrázolhatják. Tapasztalt hibák: 1. A foglalkozás linkje a tantárgy szintjére visz. 2. A foglalkozás címében helyesírási hiba van: a „hozzá kapcsolódó” szókapcsolatot 2 szóba kell írni.

33

Kapcsolódó feladatlap I. Nyisd meg a Víz a légkörben című témában a Vízgőztartalom és a hozzá kapcsolódó jelenségek c. foglalkozást, ezen belül: A levegő vízgőztartalma lapot! 1. Olvasd el a szöveget, majd határozd meg a következő fogalmakat! Harmatpont: ............................................................................................................................................... Abszolút vízgőztartam: .............................................................................................................................. Relatív vízgőztartam: ................................................................................................................................. 2. Az animáció tanulmányozása után válaszolj a kérdésekre! Mely tényezők befolyásolják a relatív vízgőztartamot? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Hogyan befolyásolja a hőmérsékletváltozás a relatív vízgőztartamot? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... II. Nyisd meg a felhőképződés, felhőtípusok lapot! 3. Olvasd el a szöveget, és készíts folyamatábrát a felhők kialakulásáról!

III. Nyisd meg a Központi Fizikai Kutatóintézet honlapját! http://www.kfki.hu/~vbalazs/vitorlas/Elmelet/meteorol.htm 4. Keresd meg a kis felhőhatározó részt! IV Használd az Environmental Science honlapot is! http://www.atmosphere.mpg.de/enid/3h7.html Nyisd meg a felhők & a részecskék alap-ot, valamint nézd meg a felhők képződése lapot is. 5. Hogyan csoportosíthatjuk a felhőket? Foglald táblázatba az egyes felhőtípusok jellemzőit!

Házi feladat: Írj egy történetet egy vízmolekuláról, ami áthalad a vízkörforgáson, és magyarázd meg az ábrát!

34

EMBER ÉS TÁRSADALOM TÖRTÉNELEM 11. OSZTÁLY (Adorján András, Budapest, Közgazdasági Politechnikum) Népesedés és gazdaság a 18. századi Európában http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=019b78e3-9d45-4b01-ab34-82635dec2239&v=1&b=3 (Csak a történelem tantárgyig vezet) Lapok: -

Változások az élelmezésben és mezőgazdaságban a 18. században (1) Az ipari forradalom kezdete Angliában (2) Gőzgépek és közlekedés az ipari forradalomban (animációk) Tesztek a 18. századi európai gazdaság, élelmezés, demográfia tanulásához

TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: A foglalkozás jó lehetőséget ad arra, hogy a 18. századi életkörülmények változása és az ipari forradalom közötti összefüggéseket megfelelő módon szemléltethessük. A két szöveges lap inkább önálló feldolgozásra való, az animációk és a tesztek azonban jól használhatók tanórán is. A gazdag szemléltető gyűjtemény a találmányokat és azok hatását mutatja be, hat animációt és egy filmet tartalmaz. Newcomen és Watt gőzgépének működését, Stephenson mozdonyát, Fulton gőzhajóját és az utazási idő megváltozását, valamint a vasútvonalak terjedését mutatják Nyugat-Európában a 19. század első felében. A film a korai gőzmozdony rekonstrukcióját ismerteti. A foglalkozás végén „tesztek” cím alatt 10 tesztkérdés található. Technikai elemek: Flash és multimédia lejátszó szükséges. A gépek működésének értelmezéséhez nincsen szöveges magyarázat, így ezt a tanárnak vagy a technika iránt érdeklődő tanulóknak kell pótolnia. Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: Előzetesen érdemes feleleveníteni Anglia 16. századi társadalmi változásait. Mikor szüntették meg itt a jobbágyi kötöttségeket? A bérmunkások rétege hogyan alakult ki, és milyen szerepet játszott az angol gazdaság fejlődésében? Feladatlapok, segédanyagok, linkek: Az első gőzhajó útnak indul (National Geographic) http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=5&id=5418&PHPSESSID=68c111b47805ddabbac77ee 919fa3a33 A gőzhajó feltalálása (Sulinet) http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ea/0/26238 Robert Fulton élete – Pallas nagy lexikona, Magyar Elektronikus Könyvtár http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/038/pc003890.html James Watt élete – Gépészmérnök Lap http://gepeszmernoklap.freeweb.hu/watt.html Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: A gyűjteményben található animációk és szimulációk egyénileg, illetve csoportmunkában is feldolgozhatóak. A népesség növekedését mutató szimulációt mindenki egyénileg kibővítheti az általa jelentősnek ítélt történelmi eseményekkel. Ezek után közösen meg lehet vitatni, hogy a felsorakoztatott történések mennyiben járulhattak hozzá a népesség növekedéséhez. Értékelés: Az órai munka értékelését segíti az interaktív feladatlap kitöltése és megbeszélése. TIP a lapokhoz Változások az élelmezésben és mezőgazdaságban a 18. században Az európai népesség növekedésének okait mutatja be a szöveg néhány képpel. Feldolgozásához a figyelmet irányító kérdésekre, feladatlapra van szükség. Önálló tanulásra vagy a szövegértési kompetencia tanórai fejlesztésére alkalmas.

35

Az ipari forradalom kezdete Angliában A lap felvázolja az angol ipari forradalom első, 1850-ig terjedő időszakát. Önálló ismeretszerzésre és csoportmunkára is alkalmas. A hatékony tanórai feldolgozásához megfelelő feladatlap szükséges. Gőzgépek és közlekedés az ipari forradalomban (animációk) A szimulációk alkalmasak a tanári magyarázat illusztrálására, illetve segítségükkel a tanulók otthoni munkában kiselőadást is készíthetnek az egyes találmányok működésének, jelentőségének bemutatására. Kitérhetnek a felfedezőik életrajzára is. A szimulációk bemutatása és értelmezése igényel némi plusz felkészülést a tanártól, mert működésük ugyan részfolyamatokra bontva is megtekinthető, ám a megértéshez szükséges az egyes részfolyamatok elmagyarázása. A tanulók számár segítség nélkül a szimulációk nehezen értelmezhetőek. Tesztek a 18. századi európai gazdaság, élelmezés, demográfia tanulásához A tesztkérdéseket nyomtatásban is kiadhatjuk, közös megbeszélésre mindenképp szükség van. Tapasztalt hibák: 1. A cím linkje a tantárgyhoz vezet. 2. A lapok csak a nyitólapról érhetők el, lineárisan nem járhatók be. 3. A korai gőzmozdony rekonstrukcióját bemutató film „jelenleg szerkesztés alatt áll, nem elérhető”. 4. A tesztkérdések nem interaktívak, nincs visszajelzés. (Ez nem tesztgyűjtemény, csak 10 tesztkérdés!)

36

EMBER A TERMÉSZETBEN FIZIKA 7. OSZTÁLY (Somogyi Ágota, Budapest, Közgazdasági Politechnikum) Pascal törvénye http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=foglalkozas&g=abc1067a-a16d-4a59-aa59eb4525f5169a&v=1&b=1 Lapok: A nyomás terjedése folyadékokban A hidraulikus emelő A hidraulikus emelő munkavégzése A járművek fékberendezése A hidraulikus emelő Az autók fékberendezése A Pascal-törvény bemutatása TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: A foglalkozás a fizika és a természetismeret tanítását segíti. A lapok bemutatják Pascal törvényét és a törvény gyakorlati alkalmazását. A foglalkozás két animációt – hidraulikus emelő és autófék működése - is tartalmaz, és egy videó mutatja be a Pascal-törvényt szemléltető kilyukasztott műanyagpalackos kísérletet. Technikai elemek: A foglalkozás lapjai egy 45 perces órán feldolgozhatók, még a kísérletek szemléltetésével is. Flash és média lejátszó programra van szükség. A videó letöltése 5-10 percet is igénybe vehet, ezért célszerű előzetesen lementeni és a helyi szerverről (vagy a tanári gépről) lejátszani. Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: A foglalkozás megértéséhez ismerni kell a nyomás; az erő és a munka fogalmát, jelét. Új ismeretanyag a nyomás terjedése folyadékban, a hidraulikus sajtó és a hidraulikus fék. Feladatlapok, segédanyagok, linkek: Önálló munkához feladatlapra van szükség. Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: Többféle munkaformában is feldolgozhatók a lapok. Önálló ismeretszerzésre is alkalmasak, de az órába is beépíthetők akár csoportmunkában, akár egyénileg történő feldolgozással. Az animációk értelmezése és háttéranyagok keresése lehetőséget ad a differenciált munka megvalósítására. A számítógéphez jobban értő diákok kaphatják azt a feladatot, ahol filmet is nézni kell. Az animáció értelmezését olyan diákok kaphatják, akik jól tudják értelmezni a vizuális anyagot. A háttéranyag keresésében segíthet a jobb képességekkel rendelkező diák a másik diáknak. Értékelés: A foglalkozás anyagának megértése csoportmunka esetében ellenőrizhető úgy is, hogy a tanulók egyénileg tanítják meg az új ismereteiket a többi diáknak, illetve előadást tartanak a többieknek. Ellenőrző kérdésekkel is nyomon követhető a munka. Az értékelés történhet szóban is azzal, hogy egy diák elmagyarázza a tanultakat a többieknek. TIP a lapokhoz A nyomás terjedése folyadékokban A lap elolvasása, a kísérlet értelmezése és kipróbálása kb. 12 percet vesz igénybe. A tanuló önállóan olvassa el a lapot, értelmezze a kísérlet leírását, majd próbálja ki önállóan a kísérletet. Készítsen egy pár mondatos vázlatot, melynek a segítségével bemutathatja az új ismereteit a többieknek a csoportban, a csoport bemutathatja az osztálynak, illetve a diák akár az osztálynak is bemutathatja a tanultakat A munka értékelése történhet az osztály által is, azzal, hogy megértették-e a többiek a fékrendszer működését. Csoportmunkában dolgozva mindenki más anyagot értelmez és dolgozz fel, így egymástól tanulják meg az új ismereteket is. A megértést egy ellenőrző feladatlap segítségével lehet nyomon követni.

37

Az önálló munkához a diáknak ismernie kell a nyomás és az erő fogalmát. Új fogalom az anyagban Pascaltörvénye. A hidraulikus emelő A lap elolvasása és a hozzá kapcsolódó animáció értelmezése kb. 13 percet vesz igénybe. A tanuló önállóan olvassa el és értelmezze a hidraulikus emelő működését. Nézze meg az animációt és próbáljon meg egy pár mondatos vázlatot írni, melynek a segítségével be tudja mutatni az osztálytársainak a hidraulikus emelő működését. Az animációt sikeresebben értelmező tanuló próbáljon meg összefüggést találni arra, hogy miért kell kis felületű dugattyút kis erővel tolni s miért okoz ez egy nagyobb felületű dugattyú esetén nagyobb nyomóerőt. A munka értékelése történhet az osztály által is, megértették-e a többiek a hidraulikus emelő működését. A hidraulikus emelő munkavégzése Ha végzett a diák a hidraulikus emelő működésének értelmezésével, olvassa el és értse meg a hidraulikus emelő munkájáról szóló lapot is. A járművek fékberendezése A lap elolvasása és a hozzá kapcsolódó animáció értelmezése kb. 8 percet vesz igénybe. A tanuló önállóan olvassa el és értelmezze a fékberendezés működését. Nézze meg az animációt, és próbáljon meg egy pár mondatos vázlatot írni, melynek a segítségével be tudja mutatni az osztálytársainak a hidraulikus fék működését. Az animációt sikeresebben értelmező tanuló próbáljon meg választ találni arra, hogy miért „esik be fékezésnél a pedál, ha levegős a fék”, s miért kell légteleníteni ilyenkor a fékberendezést! A munka értékelése történhet az osztály által is, megértették-e a többiek a fékrendszer működését. Az önálló munkához a diáknak ismernie kell a nyomás, az erő fogalmát, Pascal törvényét. Új fogalom az anyagban: szervokormány, tárcsa, fékdob. A Pascal-törvény bemutatása Tapasztalt hibák: 1. Az autók fékberendezését bemutató animáció egyszer lejátszódik, és nem lehet újraindítani. 2. A Pascal-törvényt bemutató filmet nem lehet lejátszani.

38

EMBER ÉS TÁRSADALOM TÖRTÉNELEM (Sáfrán Katalin, Budapest, Közgazdasági Politechnikum) Nagy földrajzi felfedezések http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=019B78E3-9D45-4b01-AB3482635DEC2239&v=1&b=1 Lapok: 1. 2. 3. 4.

A felfedezések története - összegzés Hangok és szimulációk a felfedezések történetéhez Feladatok a felfedezések korához (gyűjtemény) Feldolgozandó szimulációk a felfedezések feltételeinek tárgyalásához (gyűjtemény)

TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: Eredeti TIP: Az összegzést kiadhatjuk házi feladatnak, előzetesen megadva a szempontokat. A szimulációs gyűjtemények utólag, differenciált csoportmunkában is feldolgozhatók Természetesen a feldolgozandó szimulációkkal is lehet kezdeni a foglalkozást. Ezek alapján a diákok készíthetnek egy úti beszámolót, és feltehetik a fórumra. Ekkor a társaknak ki kell találniuk, hogy melyik felfedezőről van. Technikai elemek: A foglalkozás anyaga két tanórát igényel. Az első pl. az ismétléstől a földrajzi felfedezések okaiig, feltételeinek kialakulásáig tarthat, a másodikban az animációkat lehet feldolgoztatni. Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: Fel kell eleveníteni a hagyományosan már működő fontosabb kereskedelmi kapcsolatok útvonalát, az ezeken szállított termékekkel együtt. Feladatlapok, segédanyagok, linkek: Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: Az ismétlés frontális módon, tanári kérdések alapján történhet. Közben a fontosabb fogalmakat, helyszíneket, a kereskedelmi forgalomban megjelenő árukat fel lehet írni a táblára. A felfedezések története c. összegző szöveget a diákok feladatlap vagy szempontok segítségével is feldolgozhatják. A következő órán az animációkat dolgozzuk fel Az elsőt párban, a következő három animációt pedig egyegy csoport, csoportmunkában, dolgozza fel. Erre kb. 15 percük van. A megfigyelésekről az óra végén kb. 10 percben beszámolnak egymásnak a csoportok. Értékelés:. A feladatlap vagy szempontok alapján végzett munkát szóban ellenőrizhetjük az óra végén, de a feladatlapokat is beszedhetjük. TIP a lapokhoz 1. A felfedezések története – összegzés Feladatlappal vagy kérdésekkel, szempontokkal segítsük a szöveg feldolgozását! Néhány ajánlott szempont (a lap eredetiTIP-jében szerepelnek): 1. Milyen kereskedelmi okai voltak a felfedező utak elindításának? 2. Melyek a felfedezések tudományos és technikai előfeltételei? 3. Ki volt Amerigo Vespucci? 4. Kik voltak a kora újkor nagy gyarmatosítói? 2. Hangok és szimulációk a felfedezések történetéhez Eredeti TIP: Ezek a szimulációk már magukkal a felfedezésekkel, ezek hatásával foglalkoznak. Feldolgozásukban a tesztek segítenek. A hajó belsejének vizsgálata közelebb visz a tengerészek mindennapjainak megismeréséhez. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a felfedezés európai szemmel nézve jelenti a "Föld megvilágosodását", megismerését, hiszen az ember számára majd minden terület ismert volt korábban is. 1. Felfedező utak a 15-17. században (animáció) Kronológiai sorrendben gyűjtsék ki a tanulók pármunkában a füzetbe a következő adatokat:

39

o o o

a Távol-Keletet „fokozatosan” elérő utazókat (ki, mikor, meddig jut el) az Újvilágot elérő és felfedező utazókat ( ki, mikor, melyik területen köt ki, az új kontinens felfedezése) a világ gömbölyűségét bizonyító világot megkerülő felfedezőket (útvonaluk rögzítése)

A lap eredeti TIP-je: Néhány ajánlott szempont a tanári feladatlaphoz: 1. Milyen kereskedelmi okai voltak a felfedező utak elindításának? 2. Melyek a felfedezések tudományos és technikai előfeltételei? 3. Ki volt Amerigo Vespucci? 4. Kik voltak a kora újkor nagy gyarmatosítói? 2. Egy 18. századi hajó belseje (animáció) 3. A világ "megvilágosodása" a felfedezések során (animáció) Vonjanak párhuzamot a tanulók a felfedező utak és a megismert világ növekedése között. Milyen területek maradnak „felfedezetlenül” a 18. század elejéig és mi lehet ennek a földrajzi, gazdasági háttere? 3. Feladatok a felfedezések korához (gyűjtemény) Hét interaktív feladatot tartalmaz a teszt. Kinyomtatva is használhatjuk, pl. az óra lezárásaként. 4. Feldolgozandó szimulációk a felfedezések feltételeinek tárgyalásához (gyűjtemény) Eredeti TIP: A felfedezés feltételeit, technikai hátterét bemutató két szimuláció: a térképészet fejlődéséről és a hajózás fejlődéséről. Mindkettő tovább is lép a felfedezések kezdetén, ezért kétszer is tárgyalható: egyszer mint a felfedezések feltételei, egyszer maguknál a felfedezések történeténél. A tesztek segítenek a feldolgozásban. Hívjuk fel a figyelmet, hogy mi lehet az oka a térképészet középkori "visszafejlődésének", a sajátos középkori szimmetrikus térképnek; hogyan függ ez össze a középkor "empírizmus" ellenes beállítottságával, vallásos, szimmetrikus világképével. Mutassuk meg, hogy egyes tévedéseknek (kevés Óceán, kicsi Afrika) "bátorító" szerepe volt. 1. A kontinensekről alkotott kép fejlődése az ókortól a felfedezésekig Az animáció segítségével készítsenek vázlatot arról, hogy melyik nagy történelmi korszakban milyen területeket ismertek az európaiak. 2. A hajók fejlődése az ókortól a 16. század derekáig Vonjanak párhuzamot a tanulók a felfedező utak és a megismert világ növekedése között. Milyen területek maradnak „felfedezetlenül” a 18. század elejéig, és mi lehet ennek a földrajzi, gazdasági háttere? Tapasztalt hibák: 3. A foglalkozás linkje a tantárgy szintjére visz. 4. A hangok és animációk… c. részben nincsenek hangok. 5. Az interaktív teszt nem működik 6. A kontinensekről alkotott kép fejlődését bemutató animációban a térképek túl kicsik, nincsenek jelzések, ezért nem alkalmasak a feladat megoldására. 7. Rossz, hogy nincsenek a szimulációk együtt logikus sorrendben, ahogy az egy tananyagban lenne. Sokat kell ugrálni az alfejezetek között.

40

Feladatlap I. Keresd a választ a következő kérdésekre a Felfedezések története c. szöveg első két bekezdésében! 1. Milyen földrajzi, gazdasági okok késztetik a hajósokat új utak keresésére? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... 2. Milyen új földrajzi elképzelések bátorítják őket? .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... 3. Ki alapította az első hajózási iskolát? ................................................................................................... II. A hajók fejlődése animáció segítségével old meg a feladatokat! 1. Sorold fel a hajótípusokat fejlődési sorrendben! ................................................................................... .................................................................................................................................................................... 2. Mely típusokat használták a XV.-XVII. századi felfedezők? ................................................................. .................................................................................................................................................................... 3. Milyen volt ezeknek a hajóknak a technikai felszereltsége? ................................................................. .................................................................................................................................................................... III. Felfedező utak a 15-17. században c. animáció segítségével oldd meg az alábbi feladatokat! 1. Készíts leírást arról, hogy az alábbi felfedezők milyen területeket jártak be, fedeztek fel! Bartolomeo Diaz: ................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................. Vasco da Gama: ................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Cabot: .................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Amerigo Vespucci: ..............................................................................................................................

41

............................................................................................................................................................. Magellán: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Drake: .................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Tasman: .............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Cook: ................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................. 2. A Földet megkerülve ezek a felfedezők bizonyítják, hogy gömbölyű:

IV. A világ „megvilágosodása” a felfedezések során animáció használatával old meg a feladatokat! 1. Sorold fel az európaiak számára ismert területeket az adott időszakban: pl.: 1450: Európa, Ázsia, Észak-Afrika 1490: ................................................................................................................................................... 1500: ................................................................................................................................................... 2. Milyen részek maradtak „felfedezetlenül”? 1550: ................................................................................................................................................... 1700: ................................................................................................................................................... 1800: ................................................................................................................................................... V. A kontinensekről alkotott kép fejlődése c. animációs feladatot oldd meg az előző válaszaid segítségével!

42

MATEMATIKA 9. évfolyam (György Terézia Budapest, Közgazdasági Politechnikum) Az abszolútérték függvény megadása, képe http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?t=tema&g=68935013-5328-440f-b0af-d272024580f9&v=1&b=1 Lapok: Abszolútérték-függvény Abszolútértékes egyenlőtlenség megoldáshalmazának szemléltetése (animáció) Abszolutérték függvény I. (animáció) Abszolutérték függvény II. (animáció) - Az abszolútérték függvény transzformációja Abszolult értékes egyenletek grafikus megoldása (animáció) Abszolúltértékes függvény előállítása a grafikonjából (animáció) TIP a foglalkozáshoz Általános ismertetés: A függvényábrázolás és függvény-transzformációk tanítására és gyakorló órákra is használható ez a digitális tananyag. A frontális osztálymunkában használhatja a tanár kivetítővel; de önálló feldolgozásra, tudáspróbára is alkalmazható. A foglalkozás az egyenletek, egyenletrendszerek grafikus megoldására is jól használható. Mindenképp a függvénytan tanításának első fázisában ajánlott a használata, mert elemi problémákat tartalmaz. Technikai elemek: Flash lejátszó kell a szimulációk megjelenítéséhez. A szimulációk súgója megadja a működtetéshez szükséges ismereteket. A teljes anyag új anyagként való feldolgozására körülbelül 10 óra szükséges. Ennyi idő alatt megtanítható a foglalkozásban szereplő alapfüggvények ábrázolása és transzformációi. (lineáris-, egészrész-, törtrész-, másodfokú-, négyzetgyökfüggvény.) Előismeretek, kulcsfogalmak, kapcsolódási pontok: Az abszolút érték definíciója, abszolútérték-függvény; függvényjellemzési szempontok (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, monotonitás, szélsőérték, konvexitás.); függvény-transzformációk (nyújtás, zsugorítás, eltolás.) Feladatlapok, segédanyagok, linkek: Feladatlapot mindenképp érdemes készíteni, ennek megoldása történhet a digitális tananyag használata előtt vagy után is. A függvények tanítása Excel segítségével - Sulinet http://www.sulinet.hu/tart/cikk/am/0/13337/3 Molnárka – Miletics: Nem megszámlálható halmazon értelmezett függvények http://rs1.szif.hu/~molnarka/ANALIZIS/negyedik_eloadas1.html Tevékenységek, munkaszervezés, differenciálás: Ha csak néhány gép áll rendelkezésre, dolgozzunk a csoportmunkában, és minden feladat megoldásakor másik csoport kerüljön a géphez. Az ügyesebb tanulóktól az elkészített grafikonokról kérjünk függvénydiszkussziót. Értékelés: A szimulációk az önállóan vagy csoportban, de papíron végzett munka ellenőrzésére is használhatóak egyénileg és kivetítéssel is. TIP a lapokhoz Abszolútérték-függvény Abszolútértékes egyenlőtlenség megoldáshalmazának szemléltetése (animáció) Abszolutérték függvény I. (animáció) Abszolutérték függvény II. (animáció) - Az abszolútérték függvény transzformációja Az animáció működtetéséhez a nyilak segítségével a betűk helyére írjunk számokat, így jeleníthető meg a szimuláción a transzformált függvény grafikonja. A szimuláció kiválóan alkalmazható házi feladat ellenőrzésre, mindenki maga állíthatja elő számítógéppel a jó megoldást, amivel saját, korábban elkészített verzióját összehasonlíthatja. Így a diákok a jó megoldáshoz saját tevékenységük eredményeképpen jutnak el.

43

Amennyiben az új ismeretek elmélyítésére használjuk, a gyerekek csoportban dolgozzanak (maximum 4 fő/ csoport), mindig egy csoport dolgozzon a gépnél, a többiek a feladatlapon oldják meg a problémákat a hagyományos módszerrel. A számítógépnél lévő csoport értékelje a többiek munkáját, minden csoport legyen legalább egyszer gépnél. Abszolult értékes egyenletek grafikus megoldása (animáció) Abszolúltértékes függvény előállítása a grafikonjából (animáció) Tapasztalt hibák: 6. A link a témához visz, nem a tananyaghoz. Egyes lapokat csak képtelenül és indokolatlanul hosszú címek beírásával lehet. A technikai megoldás elérhető (fejlesztőknek) http://www.href.com 7. A foglalkozásra vonatkozó TIP-TAP nem jelenik meg a baloldali mezőben. 8. Az első oldalon ez a hibaüzenet jelenik meg: Missing LOF Webnormal4Page

44

Feladatlap/ok : Ábrázoljuk és jellemezzük a következő függvényeket ( x ∈ R ):

1.

(a) x a x − 2 + 3

(b) x a 3 − x − 5

1 x−4 +3 2 (e) x a 2 x − 5 1 1 (g) x a x −1 + 2 2 (c) x a −

2.

(d) x a − x − 1 − 1 (f) x a − x − 1 − 1 (h) x a − − x − 1 − 1

Az alábbi ábrán két függvény grafikonját látjuk. Rajzoljuk meg az f és g függvények abszolútértékeit! ( f és g ) y f

4

3

2

1 g

x

0 -7

-6

-5

-4

-3

-2

-1

0

1

2

3

4

5

6

7

-1

-2

-3

-4

Házi feladat: Egységes érettségi 1: 190. oldal/1226; 1127; 1228; Szorgalmi: Tankönyv: 89/2. feladat

45