SAVAS ESŐ. 2. kérdés: SAVAS ESŐ

SAVAS ESŐ Az alábbi képen kariatidáknak nevezett szobrokat látsz, amelyeket Athénban az Akropoliszon helyeztek el 2500 évvel ezelőtt. A szobrokat márványból készítették. A márvány nevű kőzet tulajdonképpen kalcium-karbonát. 1980-ban az eredeti szobrokat az Akropolisz múzeumába tették át, és az eredetieket másolatokkal helyettesítették. Az eredeti szobrokat ugyanis megtámadta a savas eső.

2. kérdés: SAVAS ESŐ

S485Q02 – 0 1 2 9

A normális eső enyhén savas, mivel elnyel valamennyit a levegőben lévő szén-dioxidból. A savas eső több savat tartalmaz, mint a normál eső, mert olyan gázokat is elnyel, mint a kénoxidok és a nitrogénoxidok. Honnan kerülnek a levegőbe ezek a kénoxidok és nitrogénoxidok? .................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................

KÓDOLÁS Teljes értékű válasz Az alábbiak közül bármelyiket említi: autók kipufogógázaiból, gyárak füstjéből, ásványi eredetű energiahordozók égéséből (mint amilyen az olaj vagy a szén), vulkáni gázokból és hasonlókból. • • • •

A szén és a gáz égéséből. A levegőben lévő oxidok a gyárak és ipartelepek légszennyezéséből kerülnek a levegőbe. Vulkánokból. Az erőművek füstjéből. [Az „erőművek”-et érthetjük úgy, hogy a diák az ásványi eredetű energiahordozókat égető erőművekre gondol.] • Olyan anyagok elégetéséből származnak, amelyek ként és nitrogént tartalmaznak.

Részlegesen jó válasz Azok a válaszok, amelyek egy helyes és egy helytelen légszennyezési forrást is tartalmaznak. • Ásványi tüzelőanyagokból és nukleáris erőművekből. [A nukleáris erőművek nem forrásai a savas esőnek.] • Az ózonból, az atmoszférából, valamint a Föld felé haladó meteorokból származó oxidok. Továbbá az ásványi anyagok égéséből.

Azok a válaszok, amelyek a „légszennyezés”-re hivatkoznak, de nem neveznek meg olyan szennyezésforrást, amely a savas eső lényeges oka lenne. • Légszennyezés. • Általában a környezetből, a légtérből, amelyben élünk, pl. a légszennyezés. • Gázosításból, légszennyezésből, tüzekből, cigarettából. [Nem világos, mit ért „gázosításon”, a tűz nem eléggé pontos meghatározás, a cigarettafüst pedig nem tartozik a savas eső lényeges kiváltó okai közé.] • Olyan légszennyezésekből, mint a nukleáris erőműveké.

Megjegyzés: A „légszennyezés” puszta megemlítése elegendő a részlegesen jó válasz eléréséhez. Szint 6. 707,8 5.

Kérdéstípus: nyílt végű kérdés Kompetencia: jelenségek természettudományos magyarázata Tudásterület: fizikai rendszerek Alkalmazási terület: veszélyek Kontextus: társadalmi Nehézség: 532 Helyes válaszok aránya:57,70 % (OECD-átlag), 69,16% (magyar eredmény)

633,1

558,5

483,8

409,1

4.

3.

2.

1.

334,5 1. alatt

S485Q03


Egy márványdarab 2,0 grammot nyom, mielőtt egy éjszakára betesszük az ecetbe. A darabkát másnap kivesszük és megszárítjuk. Mekkora lesz ekkor a megszárított márványdarab tömege? A B C D

Kevesebb mint 2,0 gramm. Pontosan 2,0 gramm 2,0 és 2,4 gramm között. Több mint 2,4 gramm.

KÓDOLÁS Teljes értékű válasz A – Kevesebb mint 2,0 gramm Szint 6. 707,8 5.

Kérdéstípus: feleletválasztós Kompetencia: természettudományi bizonyítékok alkalmazása Tudásterület: fizikai rendszerek Alkalmazási terület: veszélyek Kontextus:személyes Nehézség: 460 Helyes válaszok aránya: 66,73% (OECD-átlag), 71,69% (magyar eredmény)

633,1

558,5

483,8

409,1

4.

3.

2.

1.

334,5 1. alatt


S485Q05 – 0 1 2 9

A fenti kísérletet végző tanulók egy éjszakára tiszta (desztillált) vízbe is belehelyeztek márványdarabkákat. Magyarázd meg, miért volt szükség a kísérletben erre a lépésre! .................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................

KÓDOLÁS Teljes értékű válasz Hogy összehasonlítsák az ecet+márvány kísérlettel, és ezáltal bizonyítsák, hogy a sav (ecet) szükséges a reakció végbemeneteléhez. • Hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az esővíznek savasnak kell lennie, mint amilyen a savas eső, hogy megtörténjen ez a reakció. • Mert ez igazolja azt, hogy a márványdarabka nem reagál bármely folyadékkal, mivel a víz semleges.

Részlegesen jó válasz Hogy összehasonlítsák a ecet+márvány kísérlettel, de nem derül ki világosan, hogy ezt azért csinálták, hogy bebizonyítsák, hogy sav (ecet) szükséges a reakcióhoz. • Hogy összehasonlítsák a másik kémcsőreakcióival. • Hogy megtudják, mutat-e változást a márványdarabka tiszta vízben. • A diákoknak azért volt szükségük erre a lépésre, hogy megmutassák, mi történik, amikor rendes eső esik a márványra. • Mert a desztillált víz nem sav. • Kontrollként szolgált. • Hogy látható legyen a különbség a normál víz és a savas víz (ecet) között. Szint 6.

Kérdéstípus: nyílt végű kérdés Kompetencia: természettudományi problémák felismerése Tudásterület: természettudományi kutatás Alkalmazási terület: veszélyek Kontextus: személyes Nehézség: teljes értékű válasz: 717; részlegesen jó válasz: 513 Helyes válaszok aránya: 35,57 % (OECD-átlag), 27,19% (magyar eredmény)

707,8 5. 633,1

558,5

483,8

409,1

4.

3.

2.

1.

334,5 1. alatt

ÜVEGHÁZHATÁS Olvasd el a szöveget, és válaszolj az azt követő kérdésekre!

AZ ÜVEGHÁZHATÁS: VALÓSÁG VAGY CSAK FELTEVÉS? Az élőlényeknek az életben maradásukhoz energiára van szükségük. A földi életet tápláló energia a Napból származik, amely energiát sugároz az űrbe. Ennek az energiának csak egy parányi része éri el a Földet. A Föld légköre védőtakaróként veszi körül bolygónk felszínét. Megakadályozza azokat a hőmérséklet-változásokat, amelyek egy levegő nélküli térben bekövetkeznének. A Nap által kibocsátott energia legnagyobb része áthatol a Föld légkörén. A Föld felszíne ennek az energiának egy részét elnyeli, egy másik részét visszaveri. E visszavert energia egy részét viszont az atmoszféra nyeli el. Mindezek eredményeképpen a földfelszín hőmérséklete magasabb, mint amekkora a légkör nélkül lenne. A Föld légköre tehát ugyanolyan hatást hoz létre, mint az üvegházak, ezért nevezik ezt a jelenséget üvegházhatásnak. Az üvegházhatás a XX. század során egyre nagyobb szerepet játszik. Kétségtelen tény, hogy a Föld légkörének átlaghőmérséklete megnőtt. Az újságokban, folyóiratokban gyakran a megnőtt szén-dioxid-kibocsátást teszik felelőssé a századunkban tapasztalható felmelegedésért.

Csaba középiskolás diák. Felkeltette az érdeklődését, hogy vajon milyen összefüggés van a Föld légkörének átlaghőmérséklete és a Földön kibocsátott szén-dioxid mennyisége között. A könyvtárban a következő két grafikont találta.

20 Szén-dioxidkibocsátás ↑ (milliárd tonna / év) 10

1860

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1940

1950

1940

1950

1960

1970

1980

1990

⎯→ Évek

A földi atmoszféra átlaghőmérsék lete (°C)

15,4 ↑ 15,0

14,6 1860

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1960

1970

1980

1990

⎯→ Évek

Csaba a két grafikon alapján arra a következtetésre jutott, hogy a földi légkör átlaghőmérséklete biztosan a szén-dioxid-kibocsátás növekedése miatt emelkedik.

3. kérdés: ÜVEGHÁZHATÁS

S114Q03- 01 02 11 12 99

Hogyan támasztják alá a grafikonok Csaba következtetését? .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. KÓDOLÁS Teljes értékű válasz Az (átlag)hőmérséklet és a szén-dioxid-kibocsátás növekedésére is hivatkozik. • • • • • • •

Ahogy a kibocsátás növekedett, a hőmérséklet is növekedett. Mindkét grafikon növekedést mutat. Mert 1910-től mindkét grafikon növekedni kezdett. A hőmérséklet emelkedett, amikor CO2-ot bocsátanak ki. A grafikon görbéi együtt növekednek. Minden növekszik. Több CO2 kibocsátás, magasabb hőmérséklet.

A hőmérséklet és a szén-dioxid-kibocsátás közötti pozitív kapcsolatra (általánosságban) utal. "0

Megjegyzés: Ide azok a válaszok tartoznak, amelyekben olyan kifejezéseket használnak a diákok, mint ‘egyenesen arányos’ vagy ‘hasonló alakú’. A következő példaválaszok annak ellenére, hogy nem abszolút jók, elegendő értésről tanúskodnak ahhoz, hogy elfogadjuk őket. • A CO2 mennyisége és a Föld átlaghőmérséklete egyenesen arányos. • Hasonló az alakjuk, és ez mutatja az összefüggést. Szint 6. 707,8 5.

Kérdéstípus: nyílt végű kérdés Kompetencia: természettudományi bizonyíték használata Tudásterület: természettudományi magyarázatok Alkalmazási terület: környezet Kontextus: globális Nehézség: 529 Helyes válaszok aránya: 53,95% (OECD-átlag), 49,88% (magyar eredmény)

633,1

558,5

483,8

409,1

4.

3.

2.

1.

334,5 1. alatt


S114Q04- 0 1 2 9

Egy másik diák, Judit nem ért egyet Csabával. Összehasonlítva a két grafikont, úgy véli, hogy a grafikonok bizonyos részei nem támasztják alá Csaba következtetését. Szerinted a grafikonok mely része nem támasztja alá Csaba következtetését? Válaszodat indokold! .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. KÓDOLÁS Teljes értékű válasz A grafikonok egy olyan részletére utal, ahol nem mind a két görbe csökken vagy nő, és ennek megfelelő a magyarázat.

• (kb.) 1900–1910 között a CO2 szintje nőtt, miközben a hőmérséklet csökkent. • 1980–1983 között a szén-dioxid csökkent a hőmérséklet pedig nőtt. • Az 1800-as években a hőmérséklet nagyjából egyforma volt, de az első grafikon tovább növekedett. • 1950 és 1980 között a hőmérséklet nem nőtt, de a CO2 igen. • 1940-től 1975-ig a hőmérséklet nagyjából változatlan volt, de a szén-dioxid-kibocsátás meredeken nőtt. • 1940-ben a hőmérséklet sokkal magasabb volt, mint 1920-ban, pedig a szén-dioxid-kibocsátás hasonló mértékű volt.

Részlegesen jó válasz Jó periódust jelöl meg indoklás nélkül. • 1930–1933 • 1910 előtt

Egyetlen évet ír [nem egy időintervallumot], de jó a magyarázat.

• 1980-ban a kibocsátás alacsony volt, de a hőmérséklet emelkedett.

Olyan példát hoz fel, amely nem támasztja alá Csaba következtetését, ám hibázik az időszak megjelölésében. [Megjegyzés: kell, hogy látszódjon a hiba, pl. a grafikonon látszik, hogy jó területet jelölt meg, és akkor hibázott, amikor szövegesen leírta a választ.] • 1950 és 1960 között a hőmérséklet csökkent és a szén-dioxid-kibocsátás növekedett.

Utal a két görbe közötti különbségre az időszak megnevezése nélkül.

• Bizonyos helyeken a hőmérséklet akkor is nő, ha a kibocsátás csökken. • Korábban kicsi volt a kibocsátás, de a hőmérséklet mégis magas volt. • Amikor az 1-es grafikonon tartós növekedés látható, nincs növekedés a 2-es grafikonon, változatlan marad. [Megjegyzés: “Összességében” változatlan marad.] • Mert kezdetben a hőmérséklet még magas ott, ahol a szén-dioxid nagyon alacsony.

A grafikon egy rendellenességére utal.

• 1910 körül a hőmérséklet lezuhant, és egy ideig állandó maradt. • A második grafikon szerint kicsivel 1910 előtt csökkent a Föld légkörének a hőmérséklete.

Utal a grafikonok közötti különbségre, de a magyarázat szegényes.

• 1940-es években nagy volt a hőség de nagyon alacsony volt a szén-dioxid szintje. [Megjegyzés: A magyarázat elég szegényes, de az említett különbség világos.] Szint 6. 707,8 5.

Kérdéstípus: nyílt végű kérdés Kompetencia: természettudományi bizonyíték használata Tudásterület: természettudományi magyarázatok Alkalmazási terület: környezet Kontextus: globális Nehézség: teljes értékű válasz: 659; részlegesen jó válasz: 568 Helyes válaszok aránya: 34,48% (OECD-átlag), 30,98% (magyar eredmény)

633,1

558,5

483,8

409,1

4.

3.

2.

1.

334,5 1. alatt


S114Q05- 01 02 03 11 12 99

Csaba kitart azon véleménye mellett, hogy a légkör felmelegedése a szén-dioxid-kibocsátás növekedésének köszönhető. Judit szerint azonban Csaba következtetése elhamarkodott. Így figyelmezteti a fiút: „Mielőtt elfogadnád ezt a következtetést, biztosnak kell lenned abban, hogy a üvegházhatást befolyásoló többi tényező a felmelegedéssel egy időben állandó volt.” Nevezz meg egy olyan tényezőt, amelyre Judit gondolhatott! .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. KÓDOLÁS Teljes értékű válasz A Napból érkező energiára/sugárzásra utaló tényezőt ad meg. • •

A nap melege és talán a Föld változó helyzete. A Földről visszaverődő energia. [Feltételezve, hogy a diák az “a Földről”-t “a földről” értelemben használja.

Egy természetes összetevőre vagy egy lehetséges szennyezőanyagra vonatkozó tényezőt ad meg. • • • • • • • •

A levegőben lévő vízpára. A felhők. Olyan dolgok, mint a vulkáni kitörések. A légkör szennyeződése (gáz, üzemanyag). A kibocsátott gáz mennyisége. Freonok. Az autók száma. Az ózon (a levegő komponenseként említve). [Megjegyzés: az elvékonyodásra vonatkozó válaszok rossznak minősülnek.] Szint 6. 707,8 5.

Kérdéstípus: nyílt végű kérdés Kompetencia: jelenségek természettudományi magyarázata Tudásterület: a Föld és a világegyetem rendszerei Alkalmazási terület: környezet Kontextus: globális Nehézség: 709 Helyes válaszok aránya: 18,91% (OECD-átlag), 17,18 (magyar eredmény)

633,1

558,5

483,8

409,1

4.

3.

2.

1.

334,5 1. alatt

6

SEMMELWEIS NAPLÓJA – 1. SZÖVEGRÉSZ „1846. július. Jövő héttől mint „Herr Doktor” megkezdem szolgálatomat a Bécsi Állami Kórház szülészeti klinikájának 1-es számú osztályán. Megrémültem, mikor meghallottam, hogy ezen a klinikán a betegek milyen nagy százaléka hal meg. 208 anya közül nem kevesebb, mint 36 halt meg itt e hónapban, valamennyien gyermekágyi lázban. Életet adni egy gyermeknek ugyanolyan veszélyes, mint egy súlyos tüdőgyulladás.” Semmelweis Ignác (1818-1865) naplójának e sorai hűen festik le a gyermekágyi láz pusztító hatását, azét a fertőző betegségét, amely számos nő halálát okozta szülés után. Semmelweis adatokat gyűjtött arról, hogy az 1-es és a 2-es számú osztályon hányan haltak meg gyermekágyi lázban (lásd a grafikont).

100 szülő nő közül gyermekágyi lázban elhunyt anyák száma Halálesetek száma 15

1-es számú osztály 10

5

2-es számú osztály 1841

1842

1843

1844

1845

1846

Év

grafikon Az orvosok, köztük Semmelweis is, gyakorlatilag semmit sem tudtak a gyermekágyi láz okáról. Íme egy másik részlet Semmelweis naplójából: „1846. december. Miért hal meg annyi asszony problémamentes szülés után emiatt a láz miatt? A tudomány évszázadok óta úgy vélekedik, hogy egy láthatatlan járvány okozza az anyák halálát, amit a levegőben történő változások, földön kívüli hatások, vagy magának a földnek a mozgásai, a földrengések válthatnak ki.” Manapság nem sok ember gondolna arra, hogy a láz oka földön kívüli hatás, vagy egy földrengés volna. Ám Semmelweis idejében nagyon sokan, még a tudósok is hittek ebben! Ma már tudjuk, hogy a láz a higiéniai feltételekkel van összefüggésben. Semmelweis is tudta: nem valószínű, hogy a lázat földön kívüli hatás vagy földrengés okozná. Bemutatta hát az általa összegyűjtött adatokat (lásd a grafikont), és ezek segítségével próbálta meggyőzni munkatársait.

1. oldal

2. kérdés: SEMMELWEIS NAPLÓJA

S195Q02- 01 02 03 04 11 12 13 21 99

Képzeld magad Semmelweis helyébe! Magyarázd meg (a Semmelweis által összegyűjtött adatok alapján) miért nem valószínű, hogy a gyermekágyi lázat földrengések okozzák! ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. .................................................................................................................................

SEMMELWEIS NAPLÓJA – KÓDOLÁS 2. Teljes értékű válasz 21-es kód:

A válasz a két osztály (100 szülésre jutó) halálozási száma közötti különbségre utal.  Az a tény, hogy az 1-es osztályon nagyobb volt a nők halálozási aránya, mint a 2-esen, nyilvánvalóan bizonyítja, hogy nincs köze a földrengésekhez.  Nem halt meg annyi ember a 2. osztályon, viszont egy földrengés hasonló számú halottat eredményezett volna mindkét osztályon.  Mert a 2. osztályon nem volt olyan sok, tehát az 1. osztállyal lehetett valami.  Nem valószínű, hogy földrengések okozzák a lázat, mert a két osztályon nagyon különböző a halálozási arány.

Részlegesen jó válasz 11-es kód:

Arra a tényre utal, hogy földrengések nem jelentkeznek olyan gyakran.  Nem valószínű, hogy a földrengések okozták, mert földrengések nincsenek állandóan.

12-es kód:

Arra a tényre utal, hogy a földrengések az osztályokon kívül lévő emberekre is hatnak.  Egy földrengés esetében a kórházon kívül élő nőknek is meg kellene kapniuk a gyermekágyi lázat.  Ha a földrengés volna az oka, az egész világ gyermekágyi láztól szenvedne ahányszor földrengés következik be. (Nemcsak az 1-es és a 2-es osztályon.)

13-as kód:

Arra a gondolatra utal, hogy amikor földrengés van, a férfiak nem kapnak gyermekágyi lázat.  Ha egy földrengés kórházban ér egy férfit, az nem kap gyermekágyi lázat, tehát annak nem lehet földrengés az oka.  Mert lányok kapják és férfiak nem.

2. oldal

Rossz válasz 01-es kód:

(Csak) azt jelenti ki, hogy a földrengések nem okozhatják a lázat.  Egy földrengés nem tud hatni egy emberre vagy megbetegíteni őt.  Egy kis rázkódás nem lehet veszélyes.

02-es kód:

(Csak) azt jelenti ki, hogy a lázat valami más kell, hogy okozza (helyes vagy hibás ok).  A földrengések nem bocsátanak ki mérgező gázokat. Ezeket a föld lemezeinek az ütközése és gyűrődése okozza.  Mert nincs köztük összefüggés, ez csak egy tévhit.  A földrengésnek semmiféle hatása nincs a terhességre. Az volt az oka, hogy az orvosok nem voltak eléggé szakosodottak.

03-as kód:

A 01-es és 02-es kódú válaszok kombinációi.  Nem valószínű, hogy földrengés okozza a gyermekágyi lázat, hiszen sok nő meghal problémamentes szülés után. A tudomány azt állapította meg, hogy egy láthatatlan fertőzés az, ami megöli az anyákat.  A halált baktériumok okozzák, és a földrengések nem befolyásolják azt.

04-es kód:

Más rossz válaszok.  Szerintem egy nagy földrengés volt, ami sok rázkódást okozott.  1843-ban az 1-es osztályon csökkent a halálesetek száma, de a 2-es osztályon kevésbé.  Mert nem volt földrengés a kórtermek közelében mégis megkapták. [Megjegyzés: Helytelen azt kijelenteni, hogy akkortájt nem voltak ott földrengések.]

99-es kód:

Nincs válasz.

SEMMELWEIS NAPLÓJA – 2. SZÖVEGRÉSZ A boncolás a kórházi kutatás szerves része volt. Az elhalálozott személy testét felnyitották, hogy a halál okát felderítsék. Semmelweis beszámolt arról, hogy az 1-es szülészeti osztályon dolgozó hallgatók általában azelőtt vettek részt az előző nap elhunyt nők boncolásán, mielőtt megkezdték a szülés után lévő anyák felülvizsgálatát. Nemigen vették a fáradságot, hogy megmosakodjanak a boncolás után. Egyesek még büszkék is voltak arra, hogy a szagukon érezhető, hogy a hullaházban dolgoztak, és így mindenki látja, hogy ők milyen buzgók! Semmelweis egyik barátja meghalt, miután megvágta magát az egyik boncolás alkalmával. Teste a boncoláskor ugyanazokat a tüneteket mutatta, mint azé a két anyáé, akiket a gyermekágyi láz vitt el. Mindez Semmelweisben egészen újszerű gondolatokat ébresztett.

3. oldal


S195Q04

Semmelweis új gondolata a szülészeteken meghalt anyák nagy arányával és az orvostanhallgatók viselkedésével függött össze. Mi volt ez a gondolat? A Ha a hallgatóktól megkívánnák, hogy mosakodjanak meg boncolás után, ez csökkentené a gyermekágyi lázban megbetegedők számát. B A hallgatóknak nem kellene részt venni a boncolásokon, mert az azzal a kockázattal jár, hogy megvágják magukat. C A hallgatóknak rossz szaguk van, mert nem mosakodnak meg a boncolás után. D A hallgatók meg akarják mutatni, milyen buzgók, és ezért gondatlanná válnak, mikor a nőket vizsgálják.


Ha a hallgatóktól megkívánnák, hogy mosakodjanak meg boncolás után, ez csökkentené a gyermekágyi lázban megbetegedők számát.

Rossz válasz 0-s kód:

Más válaszok.

9-es kód:

Nincs válasz.


S195Q05- 01 02 11 12 13 14 15 99

Semmelweis erőfeszítései sikerrel jártak és visszaszorult a gyermekágyi láz okozta halálesetek száma. A gyermekágyi láz azonban még ma is olyan betegség, amelyet nehéz véglegesen felszámolni. Az olyan lázak, amelyek gyógyítása nehéz, ma is problémát jelentenek a kórházakban. Számos rutinintézkedést hoztak a baj megelőzésére. Ezek egyike, hogy a lepedőket nagyon magas hőmérsékleten kell kimosni. Magyarázd meg, hogy ha a lepedőket magas hőmérsékleten mossák, az miért csökkenti a páciensek láztól való fertőződésének veszélyét! ................................................................................................................................. .................................................................................................................................

4. oldal


A baktériumok elpusztítására utal.    

12-es kód:

Mert a forróságtól sok baktérium elpusztul. Mert a baktériumok nem bírják ki a magas hőmérsékletet. Mert a baktériumok elégnek a magas hőmérsékleten. Megfőnek a baktériumok [Megjegyzés: Bár az „elégnek” és a „megfőnek” tudományos szempontból nem megfelelő kifejezések, az utóbbi két választ egészében véve el lehet fogadni].

A mikroorganizmusok, kórokozók és vírusok elpusztítására utal.  Mert a magas hőmérséklet elpusztítja a betegséget okozó apró élőlényeket.  Ilyen melegben nem élnek meg a kórokozók.

13-as kód:

A baktériumok eltávolítására (nem elpusztítására) utal.  A baktériumok eltűnnek.  A baktériumok száma csökkenni fog.  Nagy hőmérsékleten mosással eltávolíthatók a baktériumok.

14-es kód:

A baktériumok, mikroorganizmusok, kórokozók és vírusok eltávolítására (nem elpusztítására) utal.  Mert nem lesz kórokozó a testeden.

15-ös kód:

A lepedők fertőtlenítésére utal.  A lepedők fertőtlenítve lesznek.

Rossz válasz 01-es kód:

A betegség elpusztítására utal.  Mert a forró víz elpusztít minden betegséget a lepedőkről.  A magas hőmérséklet elpusztítja a lepedőn a gyermekágyi láz legnagyobb részét, és csökkenti a fertőzés esélyét.

02-es kód:

Más rossz válaszok.  Így nem betegszenek meg a hidegtől.  Ha valamit kimosol, lemosod róla a kórokozókat.

99-es kód:

Nincs válasz.

5. oldal


S195Q06

Számos betegség gyógyítható antibiotikumokkal. Az utóbbi években bizonyos antibiotikumok hatékonysága a gyermekágyi lázzal szemben mégis csökkent. Mi lehet ennek az oka? A Az antibiotikumok előállításuk után fokozatosan veszítenek kezdeti hatékonyságukból. B A baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben. C Ezek az antibiotikumok csak a gyermekágyi láz ellen jók, más betegségek ellen azonban nem. D Tekintettel a közegészségügy jelentős fejlődésére, az utóbbi években kevésbé van szükség ilyen antibiotikumokra.


A baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben.

Rossz válasz 0-s kód:

Más válaszok.

9-es kód:

Nincs válasz.

6. oldal

SAVAS ESŐ. 2. kérdés: SAVAS ESŐ

Recommend Documents