2-es változat

K&H Alapkezelő Zrt.

Üzletszabályzat

A K&H Alapkezelő Zrt. befektetési szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó Üzletszabályzata

2014/2-es változat

TARTALOMJEGYZÉK I.

RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ......................................................................................... 5

1.1

A Társaság tevékenységi engedélyei ....................................................................................... 5

1.2

Az Üzletszabályzat hatálya ......................................................................................................... 6

1.3

Hatályba lépés és módosítás ..................................................................................................... 6

1.4

A nyilvánosság követelménye ................................................................................................... 7

1.5

A mögöttes szabályok ................................................................................................................ 7

1.6

Az Üzletszabályzatban használt fogalmak értelmezése .......................................................... 8

1.7

A Társaság és az Ügyfél közötti vitás kérdések rendezése .................................................... 9

2. Az ügyfelekkel való kapcsolattartás és az ügyfelekkel fennálló jogviszony általános szabályai 10 2.1

Általános együttműködésre és a kölcsönös tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések .... 11

2.2

Az Ügyfél értesítésének, tájékoztatásának elvei .................................................................... 14 Az Ügyfél tájékoztatásának módja, a Felek közötti kapcsolattartás, valamint az írásbeliség

2.2.1.

14 2.2.2.

A leendő Ügyfél szerződéskötést megelőző tájékoztatása ................................................. 15

2.2.3.

Az Ügyféllel való kapcsolattartás módja .............................................................................. 15

2.3

Az Ügyfél minősítésének szabályai ......................................................................................... 18

2.14.1.

A minősítés lehetséges értékei ........................................................................................ 18

2.14.2.

Szakmai Ügyfél részére Lakossági Ügyféllel azonos feltételek biztosítása..................... 18

2.14.3.

Lakossági Ügyfél átminősítése Szakmai Ügyféllé ........................................................... 19

2.4

Szerződéskötést megelőző tájékozódás az Ügyfélről ........................................................... 20

2.5.

Képviselet, rendelkezési jog és aláírás ................................................................................... 22

2.6.

Teljesítés, elszámolás ............................................................................................................... 23

2.7.

Díjak és költségek ................................................................................................................................. 23

2.8.

Késedelem ............................................................................................................................................... 24

2.9.

A felek felelőssége ................................................................................................................................ 24

2.10.

A szerződések megszűnése és megszüntetése ........................................................................ 26

2.11.

Szerződéskötés megtagadása ....................................................................................................... 27

2.12.

Befektetővédelmi rendszer ............................................................................................................. 28

Befektető védelmi Alap ................................................................................................................................... 28

2.13.

A pénzmosás elleni jogszabályokról ............................................................................................ 34

Természetes személy esetén ........................................................................................................................ 35 Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosítása .................................. 35 Egyszerűsített Ügyfél-átvilágítás ................................................................................................................... 36 2.14.

Adatvédelmi tájékoztatás ................................................................................................................ 38

2.14.1.

Az Ügyfél jogai és azok érvényesítése ..................................................................................... 38

2.14.2.

Tiltakozási jog ............................................................................................................................... 38

2.14.3.

Bírósági jogérvényesítés ............................................................................................................ 38

2.15.

A Társaság tevékenységének felfüggesztése, korlátozása .................................................... 39

2.16.

Ösztönzések........................................................................................................................................ 39

2.17.

Értékpapír-titok, üzleti titok ............................................................................................................. 39

2.18.

A Társaság engedélyének visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása, a

folyamatban lévő megbízásokat érintő intézkedések esetén követendő eljárás, továbbá az állomány-átruházás szabályai ........................................................................................................................ 45

II. RÉSZ ..................................................................................................................................................................... 47 EGYES SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK ....................................... 47 1.

2.

A PORTFOLIÓKEZELÉS SZABÁLYAI................................................................................................... 47 1.1.

A fejezet hatálya .................................................................................................................................. 47

1.2.

A portfoliókezelés definíciója.............................................................................................................. 47

1.3.

A portfoliókezelés tartalma ................................................................................................................. 47

1.4.

A portfoliókezelési szerződéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség .................................. 49

1.5.

A portfoliókezelési szerződés tartalmazza: ...................................................................................... 49

1.6.

Elszámolás portfóliókezelési szerződés megszűnésekor .............................................................. 50

1.7.

Együttműködési kötelezettség ........................................................................................................... 50

1.8.

Vagyonátadás, -átvétel, vagyonkivonás szabályai ......................................................................... 51

1.9.

A prudens működés általános szabályai a portfoliókezelés során ............................................... 52

1.10.

Átkötés portfoliókezelt portfolió és más portfolió között ............................................................. 52

1.11.

Beszámolók ...................................................................................................................................... 53

1.12.

Rendkívüli beszámoló ..................................................................................................................... 53

1.13.

Értesítés portfoliókezelési díjról ..................................................................................................... 53

1.14.

Beszámolók kifogásolásának szabályai ....................................................................................... 53

1.15.

A kezelt vagyon nyilvántartása ...................................................................................................... 54

1.16.

Díjazás ............................................................................................................................................... 54

A BEFEKTETÉSI TANÁCSADÁS SZABÁLYAI .................................................................................... 55 2.1.

A fejezet hatálya .................................................................................................................................. 55

2.2.

A befektetési tanácsadás definíciója ................................................................................................ 55

2.3.

A befektetési tanácsadás tartalma .................................................................................................... 55

2.4.

A befektetési tanácsadásra vonatkozó szerződés .......................................................................... 55

_Toc382224329 A K&H Alapkezelő Zrt. 2014. július 22. napjától hatályos Üzletszabályzatához tartozó ..................... 56 Mellékletek .............................................................................................................................................................. 56 1. számú melléklet

A kiszervezett tevékenységek köre és a kiszervezett tevékenységet végzők

jegyzéke

56

2. számú melléklet

Az üzleti órák ............................................................................................................... 57


Portfóliókezelési mintaszerződés ............................................................................ 1


A Társaság Panaszkezelési Szabályzata ............................................................. 30


A Társaság Végrehajtási politikája .......................................................................... 4


A Társaság Összeférhetetlenségi politikájának összefoglaló leírása ............ 4

I.

RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1

A Társaság tevékenységi engedélyei

1.1.1

A K&H Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövid neve: K&H Alapkezelő Zrt.; amelynek székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. telefonszáma: (06 1) 483 5000, fax száma: (06 1) 483 5002, honlapja: www.khalapok.hu, adószáma:11556495-443; a továbbiakban: Társaság) a Magyar Nemzeti Bank (korábbiakban: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

és amelynek címe: 1013 Budapest, Krisztina körút 39., honlapja:

www.felugyelet.mnb.hu a továbbiakban: Felügyelet) engedélye alapján működő befektetési alapkezelő. A Társaság tevékenységeit a Felügyelet 2002. július 18. napján kelt III/100.058/2002. számú tevékenységi engedélye, és az azt kiegészítő, 2013. január 16. napján kelt H-EN-III-3/2013. számú határozat alapján végzi.

1.1.2

A Társaság a tevékenységi engedélye és a befektetési alapkezelőkről, valamint a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 4. §-a alapján az alábbi tevékenységek folytatására jogosult: 1.

kollektív portfoliókezelés (befektetési alapkezelés), ezen belül: a. befektetés-kezelés (a befektetési politika végrehatásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása) b. a kollektív portfoliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok részben vagy egészben történő ellátása: i. könyvviteli és jogi feladatok ellátása, ii. információszolgáltatás befektetők részére iii. eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése iv. jogszerű magatartás ellenőrzése v. a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése vi. a megkötött ügyletek elszámolása (beleértve a bizonylatok megküldését) vii. nyilvántartások vezetése c.

a befektetési alapkezelő által az értékesítést végző személyek oktatása és részükre írásos, illetve szóbeli információ rendszeres szolgáltatása az értékesítéshez szükséges, illetve indokolt módon és mértékben, továbbá a forgalmazás anyagi ösztönzése (értékesítés támogatása)

2.

a befektetési vállalkozásokról, az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk

végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt). alapján és egyben jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó végezhető tevékenységei: a. portfoliókezelés, ideértve a korábban önkéntes kölcsönös biztosító pénztár illetve magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelésként definiált tevékenységet.

b. befektetési tanácsadás. .A Társaság a kollektív portfoliókezelési (befektetési alapkezelési) tevékenység, mint főtevékenysége tekintetében a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény hatálya alá tartozik. Emellett azonban a Társaság Bszt. 3.§ (3) bekezdése alapján portfoliókezelés és a befektetési tanácsadás formájában befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő befektetési szolgáltatást nyújthat azzal, hogy e tevékenységei és szolgáltatásai tekintetében – bizonyos kivételektől eltekintve – a Bszt. befektetési vállalkozásokra előírt szabályait kell alkalmazni. A portfoliókezelés és a befektetési tanácsadás befektetési szolgáltatások, így e tevékenységek tekintetében a Társaságra a Bat. és a Bszt. szabályai egyaránt vonatkoznak.

1.2

Az Üzletszabályzat hatálya A jelen befektetési szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó Üzletszabályzat (a továbbiakban: Üzletszabályzat) a Bszt. rendelkezései alapján a portfoliókezelésre és a befektetési tanácsadásra vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazza, a 22/2008. (II.7.) számú, a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást,

valamint

árutőzsdei

szolgáltatást

folytató

gazdálkodó

szervezet

üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről szóló Kormányrendelet alapján azzal, hogy a Társaság jogosult hirdetményben, díjjegyzékben is további általános szerződési feltételeket meghatározni. Az Üzletszabályzat és egyéb általános szerződési feltételek külön kikötés nélkül is alkalmazandók valamennyi olyan személyre, akik/amelyek ezen szolgáltatások valamelyikét vagy mindegyikét igénybe veszik a Társaságtól. Jelen Üzletszabályzat vonatkozásában ezen személy megjelölése: Ügyfél, az Ügyfél és Társaság közös megjelölése: Felek. Amennyiben a Felek között befektetési tanácsadásra és/vagy portfoliókezelésre vonatkozó szerződés jön létre, az Üzletszabályzatban foglalt rendelkezések ettől függetlenül - eltérő megállapodás hiányában - mind a Társaság, mind az Ügyfél számára kötelezőek, azzal, hogy ezen rendelkezésektől Felek az Ügyféllel kötött egyedi szerződés keretében, kölcsönös megegyezéssel, a jogszabályok keretein belül eltérhetnek.

1.3

Hatályba lépés és módosítás

1.3.1

Jelen Üzletszabályzatot a Társaság határozatlan időre adja ki. Jelen Üzletszabályzat és annak mindenkori módosítása az Igazgatóság jóváhagyását követő munkanapon vagy kifejezett rendelkezés esetében ezen napnál későbbi napon lép hatályba a Felek közötti jogviszonyban.

1.3.2

A Társaság az Üzletszabályzat módosításáról a hatályba lépését megelőzően értesíti a vele szerződéses viszonyban álló Ügyfeleket. Az értesítést követő 30 napon belül az Ügyfélnek módjában áll a módosítások tartalmáról tájékozódni és nyilatkozni, ha azokat nem fogadja el. Az Üzletszabályzat változása a Társaság és az Ügyfél között - a hirdetmény megjelenésének időpontjában - már létrejött de még nem teljesített ügyletek feltételeit nem érinti.

1.3.3

A Társaság és Ügyfele között létrejött szerződések tekintetében az az Üzletszabályzati rendelkezés hatályos, amely a szerződés megkötése napján hatályban volt, kivéve, ha az Ügyfél a megváltozott Üzletszabályzati rendelkezések alkalmazását elfogadja. A megváltozott Üzletszabályzati rendelkezések elfogadásának minősül, ha a fentiek szerinti közzététel időpontjától számított 30 nap elteltéig a szerződést az Ügyfél írásban érvényesen nem mondja fel.

1.3.4

Amennyiben a módosított Üzletszabályzati rendelkezés valamely korábban, a Felek között alkalmazott külön, az Üzletszabályzat rendelkezéseitől különböző szerződéses kikötéstől eltér, az ilyen módosított Üzletszabályzati rendelkezés csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt az Ügyfél – figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. Amennyiben az Üzletszabályzat módosítását kogens (eltérést nem engedő) jogszabályváltozás vagy a Társaság által kötelezően alkalmazandó szabályzat vagy rendelkezés teszi szükségessé, ez a Társaság és az Ügyfél közötti szerződést is automatikusan módosítja.

1.3.5

A Társaság a közvetítői tevékenységével 2013. március 31. napjával felhagyott, az Üzletszabályzat

vonatkozó

Üzletszabályzatból.

A

részeit

közvetítői

e

nappal

tevékenység

hatályon

kívül

keretében

helyezte

már

és

létrejött

törölte

az

szerződések

megszüntetését követő elszámolási eljárásra, amennyiben az 2013. március 31. napjáig nem zárul le, az Üzletszabályzat vonatkozó rendelkezései – kizárólag e felek vonatkozásában – az elszámolás lezárásáig továbbra is hatályban maradnak és alkalmazandók.

1.4

A nyilvánosság követelménye

1.4.1

A Társaság Üzletszabályzata nyilvános, a Társaság székhelyén, valamint a www.khalapok.hu oldalon bárki számára térítésmentesen hozzáférhető. A Társaság az Üzletszabályzatot kérésre díjmentesen átadja.

1.5

A mögöttes szabályok

1.5.1

A jelen Üzletszabályzatban és a tevékenységre vonatkozó szerződésben nem szabályozott kérdésekben különösen aa Budapesti Értéktőzsde (a továbbiakban: Tőzsde), illetve a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (a továbbiakban: KELER Zrt.) vonatkozó szabályzatai, más érintett szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer szabályzatai, valamint az érintett kibocsátói dokumentációban foglaltak, továbbá a következő jogszabályok rendelkezései irányadóak: a) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), b) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban Bat.)

c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) d) a 2014. március 14-ig létrejött jogviszonyok esetében a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, e) a 2014. március 15-étől létrejött jogviszonyok esetében a d) pontban foglaltak helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény valamint f) a fenti törvények felhatalmazása alapján kibocsátott alsóbb rendű jogszabályok, továbbá g) a közvetlenül alkalmazandó Európai uniós rendeletek, határozatok.

1.5.2

Az Üzletszabályzat mellékletei:

1. Kiszervezett tevékenységet végzők 2. Nyitva tartási idő (üzleti órák) 3. Végrehajtási Politika 4. Összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírása 5. Társaság által alkalmazott szerződések listája 6. Díjjegyzék –amennyiben alkalmazásra kerül 7. Panaszkezelési szabályzat A Társaság fenntartja a jogot arra, hogy a jelen Üzletszabályzaton kívül egyéb általános szerződési feltételeket is hirdetményben szabályozzon, amelyről az Ügyfelet (beleértve annak hatályba lépését és módosítását is – ellenkező rendelkezés hiányában) az Üzletszabályzatban foglaltak szerint értesíti.

1.6

Az Üzletszabályzatban használt fogalmak értelmezése A jelen Üzletszabályzatban használt fogalmak – az Üzletszabályzat vagy a Felek közötti szerződések eltérő rendelkezései hiányában - megegyeznek a Tpt.-ben, a Bat- ban, a Bszt.-ben, és az azok alapján kibocsátott további jogszabályokban használt és ott meghatározott fogalmakkal. Amennyiben az Ügyfélnek az Üzletszabályzattal, a közötte és a Társaság közötti jogviszonyra vonatkozó valamely dokumentummal, ezek értelmezésével, alkalmazásával vagy bármely más kapcsolódó ténnyel, körülménnyel, adattal, számítási móddal, kockázattal, jogkövetkezménnyel kapcsolatban kérdése merül fel, a Társaság munkatársai készséggel állnak az Ügyfél rendelkezésére.

1.7

A Társaság és az Ügyfél közötti vitás kérdések rendezése

1.7.1

A Társaság és az Ügyfél között felmerülő vitás eseteket elsősorban békés, tárgyalásos úton próbálja meg rendezni.

1.7.2

A Társaság és az Ügyfél között felmerülő bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Üzletszabályzattal

összefüggésben,

annak

megszegésével,

alkalmazásával,

érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a Társaság és az Ügyfél a közöttük létrejött szerződésben alávetheti magát a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság (cím: 1055, Budapest, Markó u. 25., postacím: 1535 Budapest, Pf. 823) kizárólagos illetékességének. Abban az esetben, ha a Felek kifejezetten rendelkeznek e választottbírósági alávetésről, ezt a kikötést a Társaság és az Ügyfél között létrejövő szerződésben

szerepeltetni

kell,

mely

rendelkezés

egyben

a

Felek

közötti

választottbírósági szerződésnek minősül a Felek viszonylatában és egyben azt is jelenti, hogy a Felek alávetik magukat e választottbíróság kizárólagos illetékességének. Az Ügyfél ettől függetlenül e szerződés megkötésekor, írásban, kifejezetten is kizárhatja a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességét.

2.

Az ügyfelekkel való kapcsolattartás ÉS AZ ÜGYFELEKKEL FENNÁLLÓ JOGVISZONY általános szabályai

A jelen fejezetben foglalt rendelkezések mind a portfoliókezelési, mind a befektetési tanácsadási tevékenység (II. rész) esetén alkalmazandóak.

Általános együttműködésre és a kölcsönös tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések

2.1

A Társaság és az Ügyfél a szerződések teljesítésében együttműködnek. Mind a Társaság, mind az Ügyfél kötelesek a szerződésekhez kapcsolódó tényekről és körülményekről egymást késedelem nélkül tájékoztatni, felhívni egymás figyelmét az esetleges változásokra, tévedésekre és mulasztásokra. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Társaságot, ha időben nem érkezett meg hozzá valamely olyan értesítés, amely akár jelen Üzletszabályzat, akár egyedi szerződés alapján a Társaságot terheli és amelyre jellege folytán számítani kellett (pl rendszeresség alapján, ügyletkötés kapcsán), Ha az ilyen értesítések tekintetében az Ügyfél nem jelzi az értesítés elmaradását, az ebből fakadó károk az Ügyfelet terhelik. A

Társaságot

jogszabály

alapján

szerződéskötési

kötelezettség

nem

terheli.

A

Társaságot

szerződéskötési kötelezettség még abban az esetben sem terheli az egyedi ügyletek megkötésére, ha portfoliókezelési szerződést kötött az Ügyféllel. Ebből következően a Társaság a szerződéskötési szabadsága alapján szabadon dönt az Ügyfél szerződéskötési ajánlatának

elfogadásáról vagy

visszautasításáról. A Társaság az ebből fakadó károkért felelősségét kizárja. Ezen szabályok akként alkalmazandóak, hogy jelen rendelkezéstől eltérő szabályok lehetnek irányadóak pályázat, illetőleg versenyeztetés esetében. A Társaság szolgáltatásait az Üzletszabályzatban és a Felek közötti szerződésekben meghatározott korlátozásokkal és szabályok mellett jogosult részben vagy egészben szüneteltetni, felfüggeszteni, megszüntetni, meghatározott elérési módokra korlátozni. A Társaság törekszik arra, hogy az Ügyféllel fennálló szerződéses jogviszonyban valamennyi, a jogviszony szempontjából releváns, lényeges feltételt meghatározzon azzal, hogy ezen túlmenően a Felek figyelembe vesznek minden olyan más, az adott fél által ezen túlmenően lényegesnek tekintett feltételt is (beleértve az eredetileg meghatározottaktól eltérő, vagy azzal ellentétes feltételt) abban az esetben, ha erről (beleértve lényeges jellegét is) az adott fél kifejezetten értesíti a másik felet. Egyéb esetben ugyanis e másik fél joggal feltételezheti, hogy nincs más olyan feltétel, amelyről rendelkezni kellene, vagy eltérően kellene rendelkezni. Az Ügyfél adataiban és a Társasággal kötött szerződést érintő körülményben (különösen, de nem kizárólag: névben, címben, jogi formában, jog- és cselekvőképességben, képviseleti jogban, kockázatviselő képességben és hajlandóságban, pénzügyi helyzetben, befektetési célok tekintetében) beállt bármely változást a Társaság részére haladéktalanul, de legkésőbb a módosulásról való tudomásszerzését követő 5 munkanapon belül be kell jelenteni. Az ennek elmulasztásából fakadó károk az Ügyfelet terhelik. Ügyfél köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a Társaság Üzletszabályzatában, Díjjegyzékeiben és hirdetményeiben foglaltakat, valamint mindezek módosításait és köteles ezek mindenkor hatályos tartalmát megismerni. A Társaság a módosításokról (pl.: főbb tartalom, hatályba lépés), illetőleg ezek tényéről az Ügyfelet jelen Üzletszabályzat rendelkezései szerint értesíti. Amennyiben a Társaság ennek eleget tesz, az Ügyfél tájékozódási kötelezettsége teljesítésének elmaradásából eredően semmilyen követeléssel nem léphet fel a Társasággal szemben.

A Társaság – a Díjjegyzékben meghatározott költségek megfizetése mellett, amennyiben Díjjegyzék alkalmazásra kerül - az Ügyfelet kérésére tájékoztatja mindazon – értékpapír-vagy üzleti titok körébe nem tartozó - ügyben, melyet sem jelen Üzletszabályzat, sem az Ügyféllel kötött szerződés nem von a kötelező értesítés vagy tájékoztatás körébe. A kölcsönös együttműködés és a tájékoztatási kötelezettség keretében továbbá amennyiben az Ügyfél számára a Társaság bármely közzétett dokumentuma –a szabályszerű közzététel ellenére - nem elérhető, vagy úgy ítéli meg, hogy döntése meghozatalához nem elégséges vagy nem érthető információt tartalmaznak köteles ezt jeleznie a Társaság felé – megjelölve konkrétan, hogy milyen további információra van szüksége, egyébként alapos okkal feltételezhető, hogy az Ügyfél rendelkezik valamennyi

olyan

információval,

amely

szükséges

befektetési

döntése

meghozatalához.

Következésképp, amennyiben az Ügyfél e pótlólagos információigényt nem jelzi, ennek elmulasztásából eredő következmények az Ügyfelet terhelik. A Társaság mindent megtesz annak érdekében, hogy az Ügyfél által kért pótlólagos információt megadja az Ügyfél részére. Amennyiben azonban a Társaságnak fel nem róható okból az Ügyfél által kért információ nem áll a Társaság rendelkezésére, azt az Ügyféllel közli. Ebben az esetben a Társaság nem tehető felelőssé e kért információ rendelkezésre nem állásából eredő következményekért. A lakossági ügyfél, annak érdekében, hogy az ügyletkötés előtt a Társaság alapos okkal feltételezni tudja, hogy valamennyi olyan információ birtokában van, amely alapján meghatározható, hogy az adott befektetési politika vagy amennyiben nem befektetési politika szerint történik a szolgáltatás nyújtása, az ügylet vagy az ügylettel érintett eszköz az Ügyfél kockázatviselő képességének, befektetési céljainak, jövedelmi, vagyoni helyzetének valóban megfelelő, a a fentieken túl is köteles valamennyi olyan információ Társaság tudomására hozására, illetőleg a Társaság tudomására hozott információ pontosítására, amely befolyással lehet arra, hogy az adott befektetési politika, vagy ennek hiányában az ügylet vagy ügylettel érintett eszköz valóban az ügyletkötés időpontjában, illetőleg a megbízás/ajánlat Ügyfél általi megadásának időpontjában az Ügyfélnek alkalmas, illetőleg az Ügyfél ismereteinek megfelelő. Ennek elmulasztásából eredő következményekért a Társaság nem felelős. Az Ügyfél köteles a Társaságot az alábbi tények és események vonatkozásában haladéktalanul értesíteni, melynek elmulasztása az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegést jelent: -

Ha csőd-, illetőleg felszámolási eljárás

megindítása iránti kérelmet kíván

előterjeszteni önmaga ellen, ezen kérelemnek az adott hatósághoz történő benyújtásával egyidejűleg köteles erről értesíteni a Társaságot. Amennyiben a csődvagy felszámolási eljárást harmadik személy kezdeményezi Ügyfél ellen, úgy az errőé

történt tudomásszerzését követően haladéktalanul értesíti az Ügyfél

Társaságot; -

ha bármely, 30 napot meghaladó köztartozása van;

-

amennyiben Ügyfél a tevékenységéből eredő bármely fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztotta, e fizetési kötelezettséget megállapító hatóság, ill. bírósági határozat kézhezvételét követően függetlenül attól, hogy a kötelező határozat jogerős-e;

-

bármely, az Ügyféllel szemben foganatosított végrehajtási cselekményről, az arról szerzett tudomásszerzését követően haladéktalanul

-

ha kockázatviselő képessége, hajlandósága, pénzügyi helyzete, befektetési céljai megváltoznak

-

Az Ügyfél által a Társaság felé tett nyilatkozataiban beállt bármilyen változásról;

-

az Ügyfélnek az adórezidenciájában bekövetkezett változásról;

-

nem természetes személy Ügyfél esetében a létezését, jogképességét és szerződéskötési képességét érintő bármilyen hatósági, bírósági vagy egyéb hivatalos döntésről a fentieken foglaltakon túli esetekben is, amennyiben az kihatással van az ügyletkötéseire, megbízásadásaira, szerződéseire, valamint az azokból eredő rendelkezéseinek megtételére..

A Társaság az egyes tájékoztatásokat jogosult más dokumentumokra, harmadik személy által közzétett információkra való utalással - az elérhetőségek megjelölésével – megadni, azzal, hogy harmadik személy által szolgáltatott információk teljeskörűségéért, helytállóságáért, aktualitásáért a Társaság az általános szabályok szerint zárja ki a felelősségét. E szolgáltató harmadik személy nem minősül a Társaság alvállalkozójának, egyéb közreműködőjének. Az Ügyfél köteles a szerződések megkötése, megbízások megadása, befektetési döntése meghozatala előtt tájékozódni az érintett szolgáltatással, pénzügyi eszközzel kapcsolatos jogi, pénzügyi, közgazdasági, elszámolási és adózási szabályokról és felmérni a szolgáltatásokra, pénzügyi eszközzel kapcsolatos ügyletekre vonatkozó egyes kockázatokat. A Társaság által nyújtott tájékoztatáson felül köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a releváns információk birtokában hozza meg döntését. A Felek az egymásnak küldött értesítések, tájékoztatások esetében – beleértve az Üzletszabályzat módosításáról szóló tájékoztatást, valamint az egyes időszaki jelentéseket is – amennyiben a vonatkozó határidőn belül kifejezetten nem élnek kifogással - ellenkező megállapodás hiányában – az azt jelenti, hogy e hallgatással, úgy is, mint ráutaló magatartással – az abban foglaltakat a címzett elfogadta, annak jogkövetkezményeivel együtt. A Társaság az Ügyféllel való kapcsolattartás során az Ügyfél által meghatározott személyek, mint az Ügyfél meghatalmazottja, képviselője, Ügyfél nevében eljáró megjelölt rendelkezésre jogosult által a Társaság felé tett nyilatkozat, tájékoztatás, értesítés az Ügyfél nyilatkozatának, tájékoztatásnak, értesítésének minősül, illetőleg a Társaság által ezen személyek felé tett nyilatkozat tájékoztatás, értesítés az Ügyfél felé tett nyilatkozatnak, tájékoztatásnak, értesítésnek minősül. Ebből eredően az Ügyfél kötelezettsége, hogy ezen személyeket megfelelően tájékoztassa valamennyi olyan jogról és kötelezettségről, amely a Társaság és Ügyfél jogviszonyában felmerül és amennyiben szükséges, gondoskodik arról, hogy a személyhez kötődő hozzájárulásokat is beszerezze tőlük (pl. rögzített telefonbeszélgetés esetében arra vonatkozóan, hogy a velük folytatott beszélgetés a Társaság által rögzítésre kerül). Ennek elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekért a Társaság nem tehető felelőssé.

2.2

Az Ügyfél értesítésének, tájékoztatásának elvei

A Társaság az Ügyféllel való kapcsolattartás során a magyar nyelvet használja, kivéve, ha az Ügyféllel kötött szerződés erről másképpen rendelkezik. A Társaság az Ügyfél tájékoztatása során mindenkor szem előtt tartja azt az elvet, hogy a tájékoztatás világos, pontos, egyértelmű, valamint kiegyensúlyozott legyen, különös tekintettel arra, hogy az Ügyfelet ne tévessze meg, ne titkoljon el lényeges információt, adatot, vagy tényt, illetve ezeket ne tüntesse fel lényegtelenként, vagy az ne legyen szándékosan félrevezető. 2.2.1. Az Ügyfél tájékoztatásának módja, a Felek közötti kapcsolattartás, valamint az írásbeliség A Társaság az Ügyfél tájékoztatására vonatkozó törvényi kötelezettségeit írásban, papír alapon, vagy más tartós adathordozón teljesíti. A felek tartós adathordozónak tekintik az alábbiakat: - a Felek által meghatározott e-mail címre küldött e-mail (beleértve az ezen e-mailben csatolt dokumentumként küldött jellemzően, de nem kizárólagosan a „Read-only” korlátozottságú file-okat vagy pdf kiterjesztésű file-okat - CD-n, DVD-n eljuttatott file-okat - a Társaság által rögzített telefonvonalon elhangzó beszélgetéseket, valamint .- a Felek által meghatározott faxszámra érkező fax Tartós adathordozón történő tájékoztatás esetén biztosítani kell az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Csak akkor van lehetőség a papír alapon, írásban történő kapcsolattartáson kívül a fentiek szerinti egy vagy több tartós adathordozón keresztüli kapcsolattartásra és az ilyen úton történő információátadásra, amennyiben a Társaság és a (leendő) Ügyfél között létrejövő, vagy meglévő szerződésben foglaltaknak ez megfelel és a Felek erről szerződésben rendelkeztek.. Amennyiben az adott jognyilatkozat, tájékoztatás vagy értesítés megtételéhez nincs kötelező előírás arra, hogy azt csak írásbeliként lehet megtenni, úgy ezen jognyilatkozatot, tájékoztatást, értesítést az írásbeli nyilatkozaton túl a fentiek szerint tartós adathordozón keresztül is meg lehet tenni a fentiek szerint. Ettől eltérően vagyonátadás-vagyonátvétel esetében kizárólag írásbeli nyilatkozat tételére kerülhet sor. A Felek közötti jogviszonyban, amennyiben az érvényesség szempontjából az írásbeliség kötelező alaki kellék, az írásban megtett (és így írásba foglalt) jognyilatkozatnak (szerződés esetében annak elfogadására is irányadóan) csak a papír alapon az adott fél által aláírt nyilatkozat (szerződés) minősül. A tájékoztatás módjára és annak joghatására a 2.2.3. pontban foglaltak is irányadóak.

2.2.2. A leendő Ügyfél szerződéskötést megelőző tájékoztatása A szerződéskötést megelőző tájékoztatás célja, hogy az Ügyfél hozzáférjen a Társaságra vonatkozó mindazon információhoz és adathoz, amely alapján megalapozott döntést hozhat a szerződéskötés tárgyában. Ezért a Társaság a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettsége teljesítése keretében a leendő Ügyfelet részletesen tájékoztatja a)

a

Társaságra

vonatkozó

alapvető

tudnivalókról

(e

körben

legalább

a

Társaság

elnevezéséről, székhelyéről, egyéb elérhetőségeiről, a kapcsolattartás során használható nyelve(k)ről, a kapcsolattartás módjáról, eszközéről, engedélyé(i)nek számáról, az az(oka)t kiadó hatóság nevéről, levelezési címéről). b)

működésének és tevékenységeinek szabályairól (e körben legalább az alábbi f, g, h) pontokban jelzett információkról)

c)

a tevékenység keretein belül a leendő Ügyfél pénzügyi eszközei, pénzeszközei kezelésének szabályairól,

d)

a szolgáltatás nyújtása során érintett pénzügyi eszközről, annak kockázatáról,

e)

a szolgáltatás nyújtása során felmerülő minden költségről, díjról, ami a leendő Ügyfelet terheli,

továbbá - amennyiben a leendő Ügyfél Lakossági Ügyfél minősítést kapott: f)

a tevékenységről szóló jelentés gyakoriságáról, időzítéséről és jellegéről, amit jelen Üzletszabályzat tartalmaz,

g)

az Ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek megóvását biztosító intézkedések összefoglalásáról, amit jelen Üzletszabályzat tartalmaz, így a befektetővédelmi rendszerről a 7. pontban,

h)

az összeférhetetlenségi politika összefoglalásáról, amely az Ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerüléséről, feltárásáról és kezeléséről szól, és ami jelen Üzletszabályzat mellékletét képezi,

i)

a végrehajtási politikáról, mely értelmében a Társaság biztosítja, hogy a leendő Ügyfél pénzügyi eszközeit és pénzeszközeit érintő megbízásokat az Ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre, és ami jelen Üzletszabályzat mellékletét képezi.

A Társaság továbbá köteles a leendő Ügyfelet szerződéskötés előtt tájékoztatni a szolgáltatással összefüggésben kapott, vagy általa megfizetett ösztönzésekről a 2.9 pont szerint 2.2.3. Az Ügyféllel való kapcsolattartás módja A Társaság – hacsak a (leendő) Ügyfél az angol nyelvet nem választja a kapcsolattartás nyelveként - a (leendő) Ügyféllel magyar nyelven; a létrejövő, vagy létrejött szerződésben rögzítettek szerint: telefonon, telefaxon, vagy abban az esetben, ha a (leendő) Ügyfél nyilatkozik arról, hogy rendszeres internet hozzáféréssel rendelkezik, akkor elektronikus levelezés útján tart kapcsolatot. A Társaság telefonon folytatott megbeszélés alkalmával nem vesz fel megbízást az Ügyfeleitől! Bizonyos esetekben az adott piacra, pénzügyi eszközre vonatkozó tájékoztatások, ennek alapjául szolgáló dokumentumok kizárólag a kapcsolattartás nyelvétől eltérő nyelven elérhetőek és a Társaság nem tudja ezen tájékoztatásokat, dokumentumokat a kapcsolattartás nyelvén biztosítani. Ebben az

esetben a Társaság a kapcsolattartás nyelvén értesíti erről az Ügyfelet, de a kért információt nem köteles lefordítani a kapcsolattartás nyelvére. Amennyiben a kért információ nem áll rendelkezésre a kapcsolattartás nyelvén, az Ügyfélnek ennek figyelembe vételével szükséges meghoznia a befektetési döntését. Az ebből eredő következményekért a Társaság nem felelős. A faxon, a telefonon, telefaxon vagy elektronikus levélben történő információcsere annak technikai sajátosságai folytán kockázattal jár. Az Ügyfél szerződéskötéskor nyilatkozik arról, hogy

a fenti

csatornák használatának szabályait és az azokkal összefüggő kockázatok lényegét, fennállását megértette, tudomásul vette és hogy azok esetleges következményeivel bármilyen utasítás megadása során számol. A Társaság csak a rendelkezésre jogosulttól fogad el a fenti csatornákon keresztül adott írásbeli utasítást. A faxon vagy e-mail-ben a Társaságnak elküldött értesítés akkor tekinthető kézbesítettnek, ha annak vételét a Társaság megfelelően visszaigazolta, azzal, hogy üzleti időn kívül kézbesített értesítés a következő üzleti idő kezdetén tekintendő a fentiek teljesülése esetében is visszaigazoltnak – eltérő megállapodás hiányában. A kapott utasítás átvételét a küldő(k)nek azonos csatornán (e-mail esetén minden küldőnek egyidejűleg adott válaszban, fax esetén a szerződésben megadott bármely faxszámra küldött válaszban) egy munkanapon belül visszaigazolja. Ezen visszaigazolás nem jelenti az utasítás elfogadását. Az utasítás elfogadhatóságának vizsgálatára és - bármely csatorna felhasználásával – formai vagy tartalmi kifogásainak előterjesztésére a Társaságnak további egy munkanapon belül van lehetősége. Amennyiben a Felek közötti kapcsolattartás esetére az e-mail-en keresztüli értesítést, kapcsolattartást határozzák meg, a Felek kötelesek megadni egymás részére azon e-mail címe(ke)t,

amelyeken

keresztüli kommunikációt megjelölik mint jognyilatkozatok (beleértve tájékoztatások, értesítések) egymás felé történő megtételére és fogadására alkalmas csatornát. Ebben az esetben a Felek annak alapján jelölik meg ezen e-mail címet, hogy: - szavatolják, hogy ezen e-mail címhez tartozó fiókot kizárólag kizárólag ők használják (nem természetes személy esetében az adott személy bejelentett képviseletre jogosult személyei), más személy számára ehhez hozzáférést nem biztosítanak, s így kijelentik, hogy ezen e-mail címre küldött nyilatkozatok, dokumentumok címzettjei kizárólag saját maguk, és hogy személyük így kétséget kizáróan beazonosítható - elfogadják, hogy amennyiben kifejezetten nem jeleznek vissza (beleértve a küldő részére visszaküldött rendszerhiba-üzeneteket a kézbesítés hibájáról vagy olyan üzeneteket, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a címzett az adott e-mail címen ideiglenesen nem elérhető), a jognyilatkozat megtételének az időpontja megegyezik az e-mail elküldésének rendszerben megjelölt időpontjával. Amennyiben a Felek közötti kapcsolattartásra rögzített telefonon keresztül kerül sor, erre az esetre a Felek megállapodnak, hogy a rögzítés alatt a Társaság általi rögzítést értik és amelyet a Felek közötti

vita esetében bizonyító erejűnek fogadnak el. A Társaság vállalja, hogy a rögzített beszélgetéseket az Ügyfél kérésére rendelkezésre bocsátja. Felek kizárják a rögzített telefonon történő jognyilatkozat-tétel érvényességét, vagyis a rögzített telefonon tett jognyilatkozat megerősítendő az érvényes jognyilatkozat tételére megjelölt formák valamelyikén. A Társaság nem felel az értesítések késedelméből, meghiúsulásából fakadó azon károkért, melyek a Társaságnak nem felróhatóak. Amennyiben valamely, a Társaság által teendő értesítés, figyelmeztetés, felszólítás, tájékoztatás, közlés a Társaságnak felróható okból szenvedne késedelmet, az Ügyfél elfogadja, hogy a Társaság értesítési kötelezettségének szerződésszerűen eleget tesz, amennyiben a Társaság a hiba kijavítása után – mely kijavítás érdekében a Társaság minden tőle elvárhatót megtesz az értesítést haladéktalanul megküldi az Ügyfél által megjelölt értesítési címre/számra. Az Ügyfél az értesítési késedelméből fakadóan nem érvényesíthet kárigényt, ha a Társaság bizonyítja, hogy a fentiek szerint minden tőle elvárhatót megtett a hiba kijavítása érdekében. A Társaság nem felel azokért a károkért, melyek a postai úton történő kézbesítés során eljáró szolgáltató hibáiból erednek. A Társaságot nem terheli felelősség akkor sem, amennyiben a megküldésre kerülő értesítéseket az Ügyfél azért nem tudja kézhez venni, vagy csak azért tudja késedelmesen kézhez venni, mert az Ügyfél a Társaságnak nem felróható okból nem tudja az értesítést átvenni, és/vagy az általa megjelölt kommunikációs rendszeren megjeleníthetővé tenni. A Társaság által az Ügyfél részére küldött értesítések üzleti és/vagy értékpapír titoknak minősülő információkat tartalmazhatnak. A küldött értesítések, így az értékpapír-titoknak minősülő adatok címzettje kizárólag az Ügyfél, aki köteles arról gondoskodni, hogy a (mobil) telefonszámhoz, e-mail-hez illetve az egyéb módon megküldött értesítéshez harmadik személy ne férhessen hozzá. A Társaságot felelősség nem terheli, ha az Ügyfél a vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, és emiatt kár következik be. Ennek megfelelően az Ügyfél köteles a megadott telefonszám, telefax-szám, e-mail és postai cím megszűnését, megváltozását, illetve az adatok biztonságát veszélyeztető bármely egyéb körülményt a Társaságnak haladéktalanul bejelenteni. A Társaság nem vállal felelősséget az értesítések továbbítása során igénybevett technikai, adatátviteli eszközök és szoftverek meghibásodása, az eszközök (szoftver, hardver) kapcsolati problémája, a távadatátviteli közeg hiánya, vagy nem elégséges volta, illetve az adatátvitelt biztosító, abban közreműködő szolgáltatók hibája miatt esetlegesen bekövetkező károkért. A Társaság nem felel az Ügyfél esetleges, a Társaság részére be nem jelentett postai cím-, fax-, telefon, illetőleg e-mail cím változásból fakadó kárért.

Az Ügyfél minősítésének szabályai

2.3

A Társaság a leendő Ügyféllel első alkalommal kötendő szerződést megelőzően a Bszt. előírásainak megfelelően, az alábbiak szerint minősíti a leendő Ügyfelet, majd a szerződéses viszony létrejötte után mindvégig ezen minősítésnek megfelelően kezeli. A Társaság minden esetben írásban vagy tartós adathordozón értesíti a leendő Ügyfelet annak minősítéséről, e minősítésével járó szabályokról, valamint a minősítés kérelemre történő módosításának lehetőségéről, az Üzletszabályzatban leírtak szerint. 2.14.1. A minősítés lehetséges értékei A Társaság leendő Ügyfeleinek – a Bszt. szerint - az alábbi minősítést adhatja: -

Szakmai Ügyfél

-

Lakossági Ügyfél.

Elfogadható partner minősítést a Társaság semmilyen esetben nem ad Ügyfeleinek – tekintettel arra, hogy a Társaság portfoliókezelést, valamint befektetési tanácsadást nyújthat Ügyfelei részére. Szakmai Ügyfél minősítés A Társaság Szakmai Ügyfél minősítést adhat abban az esetben, ha a leendő Ügyfél a Bszt. 48.§ (1) bekezdésében foglalt személy vagy szervezet. Ezen felül Szakmai Ügyfél minősítést kaphat az Ügyfél akkor is, ha ezen a körön kívül esik, de megfelel a 48.§ (2) bekezdésében foglaltaknak, és a Társaság úgy ítéli meg, hogy a leendő Ügyfél elegendő ismerettel és tapasztalattal rendelkezik. A Szakmai Ügyfelek a Lakossági Ügyfelekhez képest alacsonyabb fokú védelmet élveznek és kevésbé részletes tájékoztatásra jogosultak a Társaság részéről. Lakossági Ügyfél minősítés A Társaság minden olyan esetben, amelyben nem adhat Szakmai Ügyfél minősítést, a leendő Ügyfelet Lakossági Ügyfélként minősíti. A Lakossági Ügyfelek a Szakmai Ügyfelekhez képest nagyobb védelmet élveznek és részletesebb tájékoztatásra jogosultak a Társaság részéről. A Társaság ezen minősítés esetén a leendő Ügyfélről a szerződéskötést megelőzően részletesebben tájékozódik. 2.14.2. Szakmai Ügyfél részére Lakossági Ügyféllel azonos feltételek biztosítása Miután a leendő Ügyfél a Szakmai Ügyféllé minősítéséről szóló írásos

értesítést a Társaságtól

megkapta, lehetősége van arra, hogy írásban kérje a Társaságtól, hogy Lakossági Ügyféllel azonos feltételeket biztosítson számára a jövőben. A Felek - a Szakmai Ügyfél kifejezett írásos kérelme alapján ezen megállapodásukat írásba foglalják és ebben rögzítik azt, hogy a leendő Ügyfél továbbra is Szakmai Ügyfélnek minősül, de saját kérésére az esetében a Társaság a Lakossági Ügyfélre irányadó szabályokat alkalmazza, valamint azt, hogy a leendő Ügyfél tudomásul vette azt, hogy a részére ajánlható szolgáltatások, vagy pénzügyi eszközök köre szűkebb lehet és a szerződéses feltételek is eltérőek lehetnek.

2.14.3. Lakossági Ügyfél átminősítése Szakmai Ügyféllé A Társaság által Lakossági Ügyféllé minősített (leendő) Ügyfél írásban Szakmai Ügyfél minősítést kérhet. Ezen kérelemben a (leendő) Ügyfélnek meg kell jelölnie, hogy milyen szolgáltatás tekintetében kéri átminősítését. Ezen kívül meg kell felelnie a Bszt. 49.§ (1) bekezdésében foglaltaknak, és kérelméhez mellékletként csatolni kell a törvényben meghatározott feltételeknek történő megfelelést igazoló dokumentumok másolatát úgy, mint: -

az Ügyfél azon számlatörténetét, esetleg teljesítési igazolását, amely egyértelműen igazolja, hogy a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le,

-

azon, a kérelem benyújtásának napját megelőző napra vonatkozó számlakivonato(ka)t, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót.

Amennyiben az Ügyfél nem intézményi ügyfél, hanem magánszemély, akkor a fentieken túl csatolnia kell: -

azt a munkaszerződést vagy munkáltatói igazolást, amely alapján egyértelműen igazolja, hogy legalább egy éves folyamatos vagy a kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül

legalább

egy

éves

munkaviszonnyal

vagy

munkavégzésre

irányuló

egyéb

jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be o

befektetési vállakozásnál,

o

árutőzsdei szolgáltatónál,

o

hitelintézetnél,

o

pénzügyi vállalkozásnál,

o

biztosítónál,

o

befektetési alapkezelőnél,

o

kollektív befektetési társaságnál,

o

kockázati tőkealap-kezelőnél,

o

magánnyugdíjpénztárnál,

o

önkéntes kölcsönös biztosítónál,

o

elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,

o

központi értéktárnál,

o

foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,

o

központi szerződő félnél, vagy

o

tőzsdénél,

amely a Társaság és az Ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő szolgáltatással és az érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ismereteket feltételez.

A leendő Ügyfél kérését és a törvény által előírt feltételek teljesülését a Társaság Termék Bizottsága bírálja el, és annak eredményéről a Társaság a leendő Ügyfelet írásban értesíti. Amennyiben a Társaság a törvény által előírt feltételek teljesülését állapítja meg, a Társaság a válaszában felhívja a leendő Ügyfél figyelmét a Szakmai és a Lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok eltéréseire. A Társaság a leendő Ügyfél levelét, az arra vonatkozó döntésről tájékoztató válaszlevelet, valamint a leendő Ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát, mely szerint a Szakmai és a Lakossági Ügyfélre vonatkozó szabályok eltéréseit megértette és tudomásul vette, a szerződéshez mellékletként csatolja. A Társaság az így megállapított Szakmai Ügyfél minősítést visszavonhatja, ha az Ügyféltől, vagy más forrásból olyan adat jut a tudomására, mely alapján az Ügyfél a továbbiakban már nem felel meg az átminősítés alapjául szolgáló feltételeknek, vagy ha az Ügyfél a kérelmét visszavonja. Szerződéskötést megelőző tájékozódás az Ügyfélről

2.4

Tekintettel arra, hogy a Társaság a jelen Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően portfoliókezelési és befektetési tanácsadási szolgáltatást nyújthat, így a Bszt. rendelkezései értelmében ún. alkalmassági vizsgálatot kell elvégeznie. Ennek keretében a Társaság a szerződéskötést megelőző tárgyalások során meggyőződik arról, hogy a meghatározandó befektetési politika, (érintett pénzügyi eszköz) a leendő Ügyfél befektetési céljainak megvalósítására alkalmas-e azzal, hogy ezt az alkalmasságot a leendő Ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, valamint tapasztalatainak és ismereteinek is alá kell támasztania. Az alkalmasság megállapítása érdekében a leendő Ügyfél alkalmassági tesztet tölt ki, melyet a Társaság értékel. a) Amennyiben a leendő Ügyfél előzetesen Szakmai Ügyfél minősítést kapott, úgy a befektetési célok értékelése érdekében a Társaság megvizsgálja a leendő Ügyfél -

által megcélzott befektetési időtávot,

-

kockázatvállalási hajlandóságát és kockázatviselő képességét, és

-

befektetési célját.

Intézmény esetén ahhoz, hogy a Társaság az előzetes tájékozódás során valóban meggyőződhessen a szolgáltatás alkalmasságáról, azt kéri az intézménytől, hogy nyilatkozzon a befektetési céljait megfogalmazó, az intézmény erre hatáskörrel rendelkező testülete vagy személye által jóváhagyott befektetési politikáról. A fentieken túl megvizsgálja, hogy a befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e a leendő Ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, ennek keretében a Társaság vizsgálja -

a rendszeres jövedelmek,

-

a rendszeres kötelezettségek,

-

és a leendő Ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát.

A fentiek alátámasztásaként a leendő Ügyfél írásban nyilatkozik arról, hogy a teszt során a vagyoni és jövedelmi helyzetéről adott információk a valóságnak megfelelnek, valamint átadja (társasági formától függően) az utolsó lezárt pénzügyi év mérleg- és eredmény kimutatását illetve pénzügyi beszámolóját.

A tesztben foglaltak figyelembevételével az így lefolytatott vizsgálat eredményét a Társaság írásba foglalja. Ugyanezen dokumentumban Felek rögzítik a szerződés megkötését megelőző vizsgálat eredményeképpen született befektetési politikát. b) Amennyiben a leendő Ügyfél előzetesen Lakossági Ügyfél minősítést kapott, úgy a szolgáltatás alkalmasságának értékelése érdekében a Társaság a Szakmai Ügyfeleknél lefolytatott vizsgálatéval azonos szempontokon felül a leendő Ügyfél ismereteit és tapasztalatait is vizsgálja: -

az ismert szolgáltatások és pénzügyi eszközök köre

-

a pénzügyi eszközökkel korábban végrehajtott ügyleteinek természete, mérete, gyakorisága

-

magánszemély esetében iskolai végzettsége, foglalkozása vonatkozásában.

A kitöltött alkalmassági teszt az Ügyféllel kötött portfoliókezelési szerződés mellékletét képezi. Abban az esetben, ha az Ügyfél a fentiek szerint nem nyilatkozik teljeskörűen a Társaság részére és a Társaságnak egyébként nincs ismerete, tudomása az adott releváns körülményről, amely alapján a Társaság el tudná dönteni, hogy az adott befektetési politika vagy pénzügyi eszköz alkalmas-e az Ügyfélnek, a Társaságnak – ha ezt jogszabály előírja – meg kell tagadnia, hogy az adott termékkel, szolgáltatással

kapcsolatosan

olyan

szolgáltatást

nyújtson,

amelyhez

szükséges

az

Ügyfél

alkalmasságának megléte. Az Ügyfél a minősítéséhez szükséges nyilatkozatokat meghatalmazott útján nem teheti meg, azzal, hogy nem természetes személy esetében az Ügyfél törvényes képviselője (így cégjegyzékbe bejegyzett és a Társaságnál regisztrált cégjegyzésre jogosult személye, képviselője) jogosult megtenni e nyilatkozatokat, akként, hogy a nyilatkozatok az általa képviselt személyre vonatkoznak. Az Ügyfél eltérő eljárása esetében a minősítés során tett nyilatkozatok nem szolgálnak a minősítés alapjául. Az ebből eredő következményekért a Társaság nem felelős. A meghatalmazott eljárása esetén – tekintettel arra, hogy az Ügyfél nevében és javára jár el - az Ügyfél alkalmassági és megfelelési minősítése az irányadó, függetlenül attól, hogy a meghatalmazott minősítésének elvégzése esetében más lenne az alkalmassági vizsgálat eredménye. Az ebből eredő következményekért a Társaság nem felelős. A Társaság az alkalmassági teszt szerinti kérdésekre az Ügyfél által adott nyilatkozatokat saját rendszerében a Társaság által alkalmazott általános értékelési rendszer alapján értékeli és ennek megfelelően meghatározza azt a befektetési politikát, amelyek az Ügyfél válaszai alapján az Ügyfél számára alkalmasnak tekinthetők. Az alkalmassá minősítés az arról szóló értesítésen szereplő dátummal hatályos.. A Társaság az értékelése során jogosult az alkalmassági tesztben adott válaszain kívül (azzal együtt vagy azok nélkül) más információkat dokumentált módon felhasználni és ez alapján meghatározni, hogy az Ügyfél számára mely szolgáltatások és termékek tekinthetők alkalmasaknak.

Az Ügyfélnek lehetősége nyílik arra, hogy a Társaságtól kérje az újraminősítését. Ebben az esetben a minősítésre vonatkozó szabályok irányadók.. Az Ügyfél köteles haladéktalanul a Társaság felé írásban jelezni, ha bármely kérdés esetében – körülményeiben bekövetkezett változás miatt – a megjelölt válasza már nem tükrözi a valóságot. Ennek elmaradásából vagy késedelméből eredő következményekért a Társaság nem felelős. Ügyfél elfogadja, hogy ellenkező esetben a Társaság joggal feltételezheti, hogy a tesztben megjelölt válaszok ellenkező ügyfélrendelkezésig valósak és helytállóak. Átminősítés esetében minden esetben a legutoljára értékelt hatályos eredmény az irányadó a Felek viszonyában. Az átminősítés a folyamatban lévő ügyleteket nem érinti. Abban az esetben, ha az átminősítés alapján az ügyfél alkalmassági vizsgálati eredménye szerint alacsonyabb kockázati kategóriába

sorolandó

(visszaminősítés),

úgy

azon

megbízásaira,

amelyek

az

átminősítés

nyilvántartásba vételét megelőzően kerültek megadásra, az ezekből eredő ügyletekre az átminősítés előtti eredmény az irányadó azzal, hogy az átminősítés nyilvántartásba vételével további ilyen ügylettípus esetében úgy kell eljárni, ahogy abban az esetben, ha az ügyfél alkalmasságáról a Társaság egyébként nem tudott meggyőződni. A Társaság jogosult az ügyféltől a korábbi nyilatkozatai megerősítéseként vagy az ügyfélkapcsolat során felmerült új körülmények esetén, továbbá egyéb, az Ügyféllel való kapcsolat felülvizsgálataként az Ügyféltől akár teljes, akár részleges, akár kiegészítő nyilatkozatot kérni az alkalmassága tekintetében, ha az egyébként a Társaság számára egyébként nem megállapítható.

2.5. Képviselet, rendelkezési jog és aláírás A Társaság és az Ügyfél közötti jogviszony keletkezésekor - az Ügyfél részéről rendelkezésre jogosult személy által – az Ügyfél köteles megjelölni, hogy a jogviszonnyal kapcsolatban az Ügyfél részéről mely személyek jogosultak jognyilatkozatot tenni illetve aláírni. A rendelkezésre jogosult személy rendelkezési jogát a számlanyitási fejezetben foglaltakkal egyezően kell igazolni. A Társaság fenntartja a jogot, hogy egyedi esetben, külön mérlegelés alapján, az Ügyfél kifejezett és indokolt kérésére eltérően fogadja el a rendelkezési jog igazolását, ha az Ügyfél a rendelkezési jogot más, hitelt érdemlő módon igazolja. E személyek esetében is irányadóak a 2.1. és 2.2. pontban leírtak. A Társaságnál megadott aláírásminták, a bejelentettek rendelkezési joga írásbeli visszavonásig érvényesek, még azon esetben is, ha a rendelkezési, illetve aláírási jogosultság időközben a cégjegyzékben megváltozott vagy ha a meghatalmazást lejárat előtt - a Társaság írásbeli értesítése nélkül – visszavonták. Szervezet esetében a bejelentettek rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg a szervezet mindenkori vezetője másként nem rendelkezik. Az Ügyfél kötelezettsége, hogy a képviselői,

rendelkezésre jogosultjai körében bekövetkezett minden módosulást haladéktalanul bejelentsen; az ebből fakadó károkért a Társaság nem felel. Több egymásnak ellentmondó, a rendelkezésre jogosulttól érkező bejelentés közül a Társaság a legutolsó bejelentést fogadja el érvényesnek. Az ebből fakadó károkért a Társaság felelősségét kizárja. Amennyiben az Ügyfél elhalálozik/jogutód nélkül megszűnik, de a meghatalmazottak vagy egyéb képviselők ennek ellenére rendelkeznek a számla felett, a Társaság nem felel azokért a károkért, amely a képviselők eljárása kapcsán merülnek fel, ha a Társaság nyilvántartásaiban rögzítetten nem rendelkezett hivatalos tudomással a halál/jogutód nélküli megszűnés bekövetkezéséről a képviselő(k) rendelkezésének időpontjában. A Társaság nem felel az aláírások valódiságáért, a hamis vagy hamisított meghatalmazásokon alapuló megbízások és rendelkezések jogkövetkezményeiért.

A Társaság fenntartja a jogot arra, hogy általános meghatalmazást ne fogadjon el, és hogy kizárólag olyan meghatalmazást fogadjon el, amely tartalmazza azon ügycsoportokat, amelyre a meghatalmazás vonatkozik. Ilyen ügycsoport különösen az adott szolgáltatás igénybevételének a meghatározása és azon belül a teljeskörű meghatalmazás, amely magában foglalja a tőkeátadási és –kivonási rendelkezéseket is vagy pedig a – erre vonatkozó kifejezett rendelkezés esetén - korlátozott meghatalmazás, amely nem terjed ki a tőkeátadási és –kivonási utasításokra.

2.6. Teljesítés, elszámolás A Társaság kizárólag átutalással fogad el fizetési teljesítést. A Társaság javára történő utalás teljesítésének a napja az a nap, amikor az összeget a megadott számlán jóváírták. A Társaság részére történő értékpapír átadás teljesítési napja az a nap, amikor azt a letétkezelő részére fizikailag átadják, illetve az értékpapírtranszfer a letétkezelő által vezetett értékpapírszámlán jóváírják. Az Ügyfélnek a nyomdai úton előállított értékpapír átadást a Társaság részére a letétkezelőhöz történő beszállítással kell teljesítenie. Forgatható, névre szóló értékpapírokat a Társaság részére eltérő megállapodás hiányában üres forgatmánnyal kell átadni.

2.7. Díjak és költségek

A Társaság az általa felszámított díjakról jogosult Díjjegyzéke(ke)t készíteni, amelyet – annak alkalmazása esetében az Üzletszabályzathoz csatol. A Társaság jogosult e Díjjegyzéket bármikor egyoldalúan módosítani. A Díjjegyzék módosításának a hatályba lépésére, valamint az ezzel kapcsolatos jogkövetkezményekre az Üzletszabályzat módosításának szabályai az irányadóak.

Abban az esetben is, ha Díjjegyzék alkalmazásra kerül, azonban az ügyféllel kötött megállapodásban ettől eltérő díjtételek alkalmazásában állapodnak meg, ezen megállapodott díjtételek vonatkozásában e megállapodottak az irányadók. Abban az esetben, ha a Társaság számlát bocsátott ki és/vagy az ügyfél a Társaságot megillető díjtételt jóváhagyta – beleértve minden olyan dokumentumot, amelyben a Társaságot megillető díjak, költségek feltüntetésre kerülnek, a díj határidőben (esedékességekor) történő Ügyfél általi kiegyenlítésének elmaradása esetében ezen Ügyfél által jóváhagyott értesítéssel a Társaság jogosult az Ügyfél letétkezelőjét megkeresni és utasítást adni a letétkezelőnek arra, hogy ezen díjakkal, költségekkel az Ügyfél számláját terhelje meg és utalja át a Társaság által meghatározott számlára.

2.8. Késedelem

Pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Társaság jogosult – amennyiben alkalmazott - a Díjjegyzékben meghatározott mértékű késedelmi kamat érvényesítésére az Ügyféllel szemben. Az Ügyfél köteles a késedelmi kamaton felül a késedelemmel kapcsolatos minden egyéb, igazolt kárt és költséget (így különösen, de nem kizárólagosan az egyes harmadik személyeknek (pl. elszámolást végző személyek, felügyeleti hatóság, tőzsde vagy egyéb piac) az Ügyfél késedelméből közvetlenül vagy közvetve fakadó fizetendő díjakat, költségeket, bírságot, kártérítést vagy egyéb jogcímen kifizetett összeget megtéríteni.

2.9. A felek felelőssége Ezen fejezetben foglalt rendelkezéseken felül a Társasággal kötött szerződések, a jelen Üzletszabályzat, a Társaság hirdetményei vagy a felek egyéb megállapodásai is meghatározhatnak a felelősség körében egyéb rendelkezéseket. A Társaság nem felel erőhatalom, illetve üzletvitelének – közvetlen vagy közvetett – megzavarásából, valamint a Társaság által nem befolyásolható körülmények, események (pl.: áramszünet, kerekedési rendszer felfüggesztése, szünetelése, számítástechnikai, távközlési rendszerek Társaság által nem befolyásolható meghibásodása, stb.) következtében bekövetkező károkért. A Társaság nem felel az általa vállalt szolgáltatás teljesítésének elmaradásáért, ha az eljárását az Ügyfél és harmadik személy közt fennálló jogvita vagy harmadik személy felróható magatartása akadályozza. A Társaság nem felel olyan károkért, melyek jogszabály vagy – tőle független – szabályzat változásokból fakadnak, továbbá külföldi vagy belföldi hatósági rendelkezések vagy azok változása miatt a szükséges hatósági engedélyek megtagadása vagy késedelmes megadása következtében merültek fel.

Az Ügyfél viseli mindazon károkat, melyek abból származnak, hogy nem bocsátja a Társaság rendelkezésére a szükséges információkat, adatokat vagy azokat nem a valóságnak megfelelően közli a Társasággal, illetve az ezekben beálló változásokat, különös tekintettel azokra az adatokra, amelyek az Ügyfél vagy a rendelkezésre jogosultak üzletkötési, cselekvési, jogi vagy kockázatviselő képességét befolyásolják. A Társaság különösen nem felel a téves adatszolgáltatásból, az Ügyfél mulasztásából vagy késedelmes adatszolgáltatásból eredő károkért, hiányos vagy késedelmes teljesítését. Ha a Társaság felismeri a téves adatszolgáltatást, haladéktalanul felhívja az Ügyfelet a helyes adatok közlésére. A Társaság ebben az esetben jogosult az ügyletek teljesítését/megkötését függőben tartani. A teljesítés függőben tartásával kapcsolatos késedelemből fakadó károkért a Társaság felelősségét ezúton kizárja. Az Ügyfél viseli mindazon károkat, amelyek abból adódnak, hogy a magánszemélyek jövedelemadójáról, az

adózás

rendjéről

szóló,

illetve

a

devizajogszabályokban,

pénzmosás

megelőzéséről

és

megakadályozásáról rendelkező, valamint egyéb irányadó jogszabályokban foglalt mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő adatokat, okiratokat nem, hiányosan vagy késedelmesen bocsátja a Társaság rendelkezésére. A Társaság nem köteles arra, hogy a neki az Ügyfél által bemutatott okiratok, dokumentumok eredetiségét vagy teljességét megvizsgálja. Az Ügyfél viseli azonban mindazon károkat, melyek ezen okiratok hamisításával, hiányosságával, hatálytalanságával, érvényességével vagy hamis kiállításával ill. fordításával kapcsolatban keletkeznek. A jogszabályi kereteken belül a Társaság nem felel a hamisított vagy hamis igazoló okmányokon, dokumentumok szolgáltatásából származó károkért. A Társaság nem vállal felelősséget az átutalást vagy transzfert végző hitelintézet vagy más szervezet hibájából – ideértve az átutalási késedelemből adódó árfolyamveszteséget is – az Ügyfélnél esetlegesen keletkezett veszteségért. Az Ügyfél szavatol azért, hogy a Társaság rendelkezésére bocsátott értékpapírok – ideértve az eladási megbízással érintetett pénzügyi eszközeit is – per-, teher- hiány és igénymentesek, továbbá valódiak. Ez a kötelezettség a Társaság által rendelkezésére bocsátott értékpapírok tekintetében a Társaságot ugyanilyen tartalommal terheli. A Társaságtól kapott tájékoztatás, a Társaság elemzései, hirdetései, termékleírásai, a Társaság részéről az ügyletkötésben közreműködő munkavállaló véleménye, nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A Társaság fenntartja a jogot, hogy befektetési tanácsadást (mely személyre szóló, meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozó ajánlás) kizárólag külön megállapodás alapján nyújtson. A Társaság nem felel semmilyen kárért, amely a Társaság esetleges befektetési tanácsadásából fakad, amennyiben a

Társaság a tanácsadási tevékenységért díjat nem számít fel, és a kárt a Társaság nem szándékosan vagy bűncselekménnyel okozta. A Társaság által az Ügyfél rendelkezésére bocsátott kereskedelmi kommunikáció és a honlapján foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A Társaság tudomással bír arról, hogy a Társaság bármely honlapján található adatok, információk és dokumentumok nem minősülnek hiteles forrásnak, kivéve, ha azokat jelen Üzletszabályzat hivatalos közzétételi helynek minősíti. A honlapon közzétettek alapján a Társasággal szemben igény nem érvényesíthető, azokért a Társaság felelősséget nem vállal. Az Ügyfelet terheli a felelősség az átutalási/átvezetési/transzfermegbízások és egyéb megbízások és Ügyfél rendelkezések nem megfelelő (hiányos, valótlan, hibás, elkésett, ellentmondó stb.) megadásának következményeiért. Abban az esetben, ha az Ügyfélnek valamely jognyilatkozatával kapcsolatosan állítását alá kell támasztania harmadik fél – beleértve a hatóságokat, bíróságokat is – nyilatkozatával, rendelkezésével, határozatával, a Társaság nem felelős ezen harmadik fél által tett nyilatkozat, rendelkezés, határozat téves értelmezésének következményeiért.

2.10. A szerződések megszűnése és megszüntetése A Társaság és az Ügyfél közötti szerződések megszűnhetnek: -

közös megegyezéssel

-

rendes felmondással

-

azonnali hatályú felmondással

-

bármely fél jogutód nélküli megszűnésével, természetes személy megbízó esetén az Ügyfél halálával.

Bármely szerződés megszüntethető a Felek közös megegyezésével. Közös megegyezés esetén rendelkezni kell az adott szerződés hatálya alá tartozó, még teljesítési kötelezettséget jelentő ügyletekről. Amennyiben a közös megegyezéssel történő megszüntetés jövőbeli időpontra szól, a megszüntetés hatályba lépéséig a Társaság – Ügyfél kifejezett ellenkező rendelkezése kivételével - nem köt újabb ügyletet, csak a megszűnéskori elszámolás érdekében elvégzendő ügyleteket. Rendes felmondás Bármely szerződés írásban megszüntethető – eltérő rendelkezés hiányában - 3 hónapos felmondási idővel.

Amennyiben az Ügyfél a Társasággal kötött bármely szerződését felmondja, köteles helytállni a Társaság által már elvállalt kötelezettségekért.

A Társaság azonnali hatállyal jogosult bármely és/vagy valamennyi, Felek között létrejött szerződés felmondására az alábbi fontos okokból: -

az Ügyfél helytelen adatokat szolgáltat, vagy olyan magatartást tanúsít, illetve olyan adatokat szolgáltat, illetve nyilatkozatokat ad, amelyek tévedésre, megtévesztésre irányulnak, illetve a Társaságot valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy egyéb módon megtéveszti,

-

olyan körülmény áll be, mely alapján a Társaság a Bszt. alapján a szerződéskötés megtagadására lenne köteles

-

vagyoni helyzetét, illetve gazdasági viszonyait érintő olyan változás állt be, amely lényeges rosszabbodást idézett elő, vagy ennek a veszélye fennáll,

-

az

Ügyfél

nem

tesz

eleget

a

jelen

Üzletszabályzatban

meghatározott

értesítési

kötelezettségének, -

az Ügyfél más súlyos szerződésszegést követett el,

-

amennyiben az Ügyfél a szerződésből eredő fizetési kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik és azt felszólítás ellenére sem rendezi

-

egyéb, a Felek között létrejött szerződésekben meghatározott azonnali felmondási ok fennállása esetén.

-

ha a Társaság úgy ítéli meg, hogy az Ügyfél Társaság felé tett kijelentései vagy a Társasággal szembeni viselkedése alapján, vagy egyéb körülményekből eredően az Ügyfél magatartása a jogszabályokban, szabályzatokban, szerződésekben rögzített elvárásokat, célokat, vagy a Társaság

érdekeit, üzleti hírnevét sérti vagy veszélyezteti, s így a Társaságtól az üzleti

kapcsolat fenntartása a továbbiakban nem várható el. Ezen esetek bármelyikének Társaság általi észlelésével, az Ügyfél felszólítását követően a Társaság bármelyik vagy mindegyik szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Amennyiben a Társaság felmondási jogával nem élt, nem jelenti azt, hogy felmondási jogáról lemondott. 2.11. Szerződéskötés megtagadása A Társaság tevékenysége keretében történő szerződéskötést megtagadja, ha -

azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

-

az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,

-

az Ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság, illetve az azonosítás más okból sikertelen volt,

-

ha a Társaság (amennyiben a teszt elvégzése megkívánt) az alkalmassági teszthez szükséges információhoz nem jutott hozzá,

-

vagy az alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az Ügyfél számára az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását.

2.12. Befektetővédelmi rendszer Befektető védelmi Alap Mint portfoliókezelési tevékenységet, (továbbiakban: Biztosított Tevékenység) végző befektetési alapkezelő, - eleget téve a Tpt. szerinti kötelezettségének - a Társaság a Befektető-védelmi Alaphoz (a továbbiakban. „Alap”) csatlakozott A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény Befektető védelmi Alappal kapcsolatos rendelkezései az alábbiak: ,. „210. § (1) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen vállalkozások elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet. (2) Biztosított tevékenységet végző szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet. (3) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató

az

Alaphoz

csatlakozhat.

Az

Alaphoz

nem

csatlakozott

árutőzsdei

szolgáltató

üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme. (4) Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektető-védelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot. 211. § (1) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben.

(2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel. (3) A befektetővédelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen: a) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések körét; b) a befektetővédelemmel érintett ügyfélkört; c) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések összegét; d) a befektetővédelmi-rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét; e) az ügyfélkövetelés érvényesítésének lehetőségét; f) a Befektetővédelmi Alap véleményét. (4) Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. (5) Az Alap külföldi befektetővédelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektetővédelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektetővédelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg. (6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében. (7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkező hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216-220. § előírásait kell alkalmazni. (8) Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetővédelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető. Az Alap jogállása 212. § (1) Az Alap jogi személy. (2) Az Alap székhelye: Budapest.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető. (4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel. (5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel. (6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli. Az Alap feladata 213. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. (2) Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki. (3) A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. (4) 214. § (1) Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. (2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során. (3) Az Alap tagjai - magyar nyelven - közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről. (4) Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat a befektetések növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni. 215. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) az állam, b) a költségvetési szerv, c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, d) a helyi önkormányzat, e) az intézményi befektető, f) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, g) az elkülönített állami pénzalap, h) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,

i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény, j) az MNB, k) az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire. (2) Az (1) bekezdés k)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor. (3) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott. (4) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn. Az Alapból történő kifizetés 216. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el. (2) Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges. (3) Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés

lehetőségéről.

Az

Alap

közzéteszi

az

igényérvényesítés

első

napját,

az

igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap. 217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő. (2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. (3)

(4) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani. (5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna. (6) A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni. (7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani. (8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. (9) Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérő szerződési kikötés hiányában - a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez. 218. § Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás. 219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét. (2) A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - a Felügyelet előzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez. (3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági

határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot. (4) Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidők szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez az Áht. 92. §-ára tekintettel - készfizető kezességet vállal. A kifizetett követelések átszállása 220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt. (2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át. (3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg. Csatlakozás az Alaphoz 221. § (1) Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozás a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék). (2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elő. (3) A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé. Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége 222. § (1) A csatlakozó vállalkozás - a tagsági viszony keletkezésének feltételeként - csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot. (2) Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg. (3) Az éves díj alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az Alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya. A befektetők tulajdonát képező pénz- és értékpapír-állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetővel biztosított tevékenység végzésére kötött szerződés alapján a letét kiadására köteles. (4) Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a teljes díjalapból az egyes befektetők kártalanítási összeghatárt meg nem haladó értékű pénz- és értékpapírállományának összesített értékét. A díjalap arányában számított éves díj összegét az igazgatóság módosíthatja az Alap számára a tag tevékenységében rejlő kockázat mértéke alapján, azonban az

ennek hatására bekövetkező díjváltozás nem haladhatja meg a díjalap arányában számított díj ötven százalékát. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektetővédelmi rendszere által nyújtott biztosítást. (5) Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető. (6) (7) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetőleg annak kamatait nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét. (8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követően teljesítenie kell. (9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el. (10) Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését. 2.13. A pénzmosás elleni jogszabályokról A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) értelmében kötelező az Ügyfél-azonosítás/ Ügyfél-átvilágítás a)

az üzleti kapcsolat létesítésekor;

b)

a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;

c)

pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése

esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d)

ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével

kapcsolatban kétség merül fel. A Társaság a törvény előírásaira tekintettel az Ügyfél-azonosítás/ Ügyfél-átvilágítás keretében köteles az alábbi okmányok bemutatását kérni az Ügyfeleitől:

Természetes személy esetén a)

magyar állampolgár természetes személyek esetén: a)

személyazonosító igazolvány ÉS lakcímet igazoló hatósági igazolvány (ha az érvényes bejelentett lakcímet a személyi igazolvány nem tartalmazza),

b)

vagy kártya (plasztik bankkártya) formátumú vezetői engedély ÉS lakcímet igazoló hatósági igazolvány,

c)

vagy útlevél ÉS lakcímet igazoló hatósági igazolvány,

d)

14. életévét be nem töltött természetes személy személyazonosító igazolvány (aláírást nem tartalmaz) ÉS lakcímet igazoló hatósági igazolvány VAGY útlevele ÉS lakcímet igazoló hatósági igazolványa

A lakcímet igazoló hatósági igazolvány mellett kiegészítő okmányként elfogadható a születési anyakönyvi kivonat és a magyar diákigazolvány.

b)

külföldi természetes személy: a)

útlevele VAGY EU állampolgár fényképes személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít VAGY tartózkodási jogot igazoló okmánya VAGY tartózkodásra jogosító okmánya,

b)

a külföldi állampolgár természetes személyek esetében, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzéshez bemutatott dokumentum nem tartalmazza a B.1 pontban előírt valamennyi adatot kiegészítő dokumentumot kell kérni a hiányzó adatok rögzítéséhez. Az adatok rögzítéséhez elfogadható minden egyéb megbízható és független forrásnak tekinthető okirat is (Pl.: közjegyzői okirat, ügyvédi dokumentum, közhiteles nyilvántartási adat, egyéb közokirat pl. vezetői engedély, stb.).

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosítása A személyazonosság igazolása érdekében a Társaság köteles megkövetelni jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személyek 2.6 pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően az azt igazoló, 30 napnál nem régebben kelt okiratot, hogy a)

a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént

b)

más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

c)

külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént (külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti

bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges, amely hitelesített fordítással együtt fogadható el); d)

cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel

nem

rendelkező

más

szervezet

társasági

szerződését

(alapító

okiratát,

alapszabályát). A cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét 30 napon belül okirattal az Ügyfél igazolni köteles. A Társaság a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni köteles. Egyszerűsített Ügyfél-átvilágítás Egyszerűsített Ügyfél-átvilágítást a Társaság az alábbi esetekben köteles végezni: a)

ha a Társaság Ügyfele az Európai Unió területén: -

pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;

-

befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat;

-

biztosítási, biztosításközvetítői, és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;

-

árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;

-

postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány felvételt és kézbesítést folytat

-

önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik

-

vagy ha a fenti tevékenységet ellátó szolgáltató olyan harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározott egyenértékű

követelmények

vonatkoznak és betartása tekintetétben felügyelet alatt állnak. b)

ha az Ügyfél olyan Társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a

szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

Tényleges tulajdonos Az Ügyfél az Ügyfél-azonosítás/Ügyfél-átvilágítás során köteles a tényleges tulajdonosi viszonyairól nyilatkozni. Tényleges tulajdonos: 1) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben többségi vagy meghatározó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:2.§-a szerint. (8:2. § [Befolyás] (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. (3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. (4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. (5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.) 2) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá 3) alapítványok esetében az a természetes személy, a. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, b. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy c. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár;

Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az általa megadott fenti adatokban bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Társaságot értesíteni. A pénzmosás megelőzésének további szabályairól a Társaság hatályos Pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzata rendelkezik. 2.14. Adatvédelmi tájékoztatás A Társaság az Ügyfelekkel való kapcsolattartás során betartja az adatvédelemre vonatkozó szabályokat, melyekről hatályos Adatvédelmi szabályzata is rendelkezik. Ezen felül a Társaság a www.khalapok.hu honlapon adatvédelmi tájékozatót tesz közzé. A Társaság az Ügyfél kérelmére indult eljárásban (pl. panaszügy) vélelmezi a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulást. 2.14.1. Az Ügyfél jogai és azok érvényesítése Az Ügyfél (vagy képviselője) tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, tehát kérelmére a Társaság tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az Ügyfél (képviselője) kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését. 2.14.2. Tiltakozási jog Az Ügyfél (vagy képviselője) tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha c)

- a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;

d)

- a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik;

e)

2.14.3.

- a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Bírósági jogérvényesítés

Az Ügyfél (vagy képviselője) a jogainak megsértése esetén, valamint az adatátvevő a Társaság eljárása ellen bírósághoz fordulhat.

Az adatvédelemmel kapcsolatos kérdéseket, az ügyfelek részletes jogait és azok érvényesítését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény tartalmazza.

2.15.

A Társaság tevékenységének felfüggesztése, korlátozása

A Társaság tevékenységi engedélyének, egyes tevékenységek végzésének részleges vagy teljes felfüggesztése, korlátozása, a tevékenység végzésére jogosító engedélyének visszavonása esetén a Társaság haladéktalanul írásban értesíti Ügyfelét, melynek során tájékoztatja a következményekről, a Felek kötelezettségeiről, valamint az Ügyfél kockázatairól.

2.16.

Ösztönzések

A Társaság az alapkezelési, befektetési vagy kiegészítő befektetési szolgáltatás nyújtása keretében pénzügyi vagy nem-pénzügyi előnyöket fogadhat el harmadik féltől, amely esetében az Ösztönzésekről szóló szabályzata értelmében a juttatás mértékének számítása során használt módszert az Ügyfél előtt a szerződéskötést megelőzően feltárja, illetve az érintett befektetési alap tájékoztatójában erre kitér. Az Ügyfél részére ezt az információt összefoglaló formában is megadhatja azzal, hogy az Ügyfél kifejezett kérésére a részletes tájékoztatást is haladéktalanul az Ügyfél rendelkezésére bocsátja. Az ösztönzés elfogadása csak a Társaság tevékenysége, vagy Ügyfélnek nyújtott szolgáltatás javítása érdekében történhet, és nem befolyásolhatja hátrányosan a Társaságnak a szerződés jogszabályszerű, a szakma szabályainak megfelelő és az Ügyfél érdekével összhangban történő eljárását. A Társaság biztosítja, hogy az ilyen ösztönzés emelje az Ügyfél részére nyújtott, adott szolgáltatás színvonalát és ne károsítsa az Ügyfél legjobb érdekében történő eljárást. A Társaság a részére megfizetett Ösztönzés 100 százalékát köteles az Ügyfélnek továbbadni.

2.17.

1.

Értékpapír-titok, üzleti titok

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat,

amelynek

nyilvánosságra

hozatala,

illetéktelenek

által

történő

megszerzése

vagy

felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

2.

A Társaság az ügyfélnyilvántartásaiban rögzített ügyféladatokat és az értékpapír-titkot bizalmasan kezeli.

3.

Az Ügyfél kötelezi magát, hogy a Társasággal fennálló üzleti kapcsolatával kapcsolatos szóbeli és írásbeli megállapodásait, levelezését üzleti titokként kezeli, így ezeket harmadik személynek - a

Társaság

előzetes

írásbeli

engedélye

hiányában

-

semmilyen

formában

nem

bocsátja

rendelkezésre.

4.

A Bszt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezései az alábbiak:

“ 117. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban a) tulajdoni részesedéssel rendelkező, b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó, c) vezető állású, és d) alkalmazottként foglalkoztatott személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró a) felügyeleti hatósággal, b) Befektető-védelmi Alappal, c) MNB-vel, d) Állami Számvevőszékkel, e) állami adóhatósággal, f) Gazdasági Versenyhivatallal, g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel, h) nemzetbiztonsági szolgálattal, i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel, j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal szemben. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró, a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel, b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), d) szemben. (4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi

szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése. (5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. (6) Befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. (7) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. (8) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.”

5.

A Bszt. Értékpapír-titokra vonatkozó rendelkezései az alábbiak:

“ 118. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni. (2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja, b) a (3)-(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a) a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, az Áht. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal, d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval, e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel, f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, g) külön törvényben meghatározott feltételek

teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök

alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint k) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot, b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot, c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot, d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított, e) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Art. 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot, f) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy

külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei szolgáltatótól. (5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat. (6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni

korlátozó

intézkedések

végrehajtásáról

szóló

törvényben

meghatározott

bejelentési

kötelezettségének tesz eleget. (8) (9) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a (2)-(4) és (7) bekezdésben, valamint a 119. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását - az (1) bekezdésre történő hivatkozással - nem tagadhatja meg. (10) Befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. (11) A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. 119. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla a) kábítószerrel való visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, g) bennfentes kereskedelemmel, h) piacbefolyásolással van összefüggésben. (2) A 118. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható. 120. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás, d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás, e) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult, eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak, ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal, f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás, g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása, h) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési vállalkozásokról,

illetőleg

az

árutőzsdei

szolgáltatókról

egyedi

azonosításra

alkalmas

adatok

szolgáltatása ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére, i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére, j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele, k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, l) a Pmtv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása, n) a Felügyelet által a 161/D. § (8) bekezdése szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek, o) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,

p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás, q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben, r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési

rendszer

működtetési

tevékenység

keretében

az

értékpapírszámlához

vagy

ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához

kapcsolódó

megbízás

feldolgozásában,

elszámolásában

és

teljesítésében

közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás, s) a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás.

2.18.

A Társaság engedélyének visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása, a folyamatban lévő megbízásokat érintő intézkedések esetén követendő eljárás, továbbá az állományátruházás szabályai

1.

A Társaság köteles jelen Üzletszabályzatban meghatározott hirdetményi helyein való közzététellel haladéktalanul értesíteni Ügyfeleit tevékenységi engedélyének, egyes tevékenységének részleges vagy teljes Felügyelet általi felfüggesztése, korlátozása, engedélyének részleges vagy teljes visszavonása esetén.

2.

A Társaság szerződéses kötelezettségei állományát a Felügyelet előzetes engedélye alapján csak más befektetési vállalkozásra, befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetre átruházhatja. A Felügyelet ezen engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét. Ebben az esetben a 4-11. pont rendelkezéseit - a Bszt. értelmében – alkalmazni szükséges.

3.

A Társaság szerződéses kötelezettségei állományának átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

4.

A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során a Társaság mint átruházó befektetési vállalkozás az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az ügyfeleket a) az átruházás szándékáról, és b) a 6-9. pontokban foglaltakról, az értesítésben pedig az ügyfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol, mikortól és milyen formában tekinthető meg.

5.

Ha az ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás, hitelintézet személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg hitelintézetnek elküldendő írásbeli nyilatkozatában a) más befektetési vállalkozást, hitelintézetet jelöl meg, és b) feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát.

6.

Az ügyfél részére a Társaság mint átadó befektetési vállalkozás legalább harminc napot biztosít az 5. pontban meghatározott nyilatkozat megtételére.

7.

Ha az ügyfél a) a 6. pontban meghatározott határidőn belül nem, vagy b) a 6. pont b) pontjában foglaltakhoz képest hiányosan küldi meg nyilatkozatát a Társaságnak, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg hitelintézet személyét és üzletszabályzatát elfogadta.

8.

Az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg hitelintézet személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze az. 5. pontban meghatározott értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg hitelintézet kezelésébe kerül, és arra az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg hitelintézet üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.

9.

A Társaság mint átadó befektetési vállalkozást az ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

10. Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.

II. RÉSZ EGYES SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK

1. A PORTFOLIÓKEZELÉS SZABÁLYAI

1.1. A fejezet hatálya A Társaság a Bszt. 5.§ (1) bekezdésének d) pontja, a Bat. 4. § (3) bekezdésének a) pontja, továbbá a Felügyelet engedélye alapján jogosult portfoliókezelési tevékenység folytatására. A jelen fejezet e portfoliókezelési tevékenység általános feltételeit határozza meg összhangban a Bat., a Bszt., és az azok alapján kibocsátott további jogszabályok követelményeivel. A Társaság a portfoliókezelési tevékenyégre egységes szabályokat állapít meg jelen fejezet rendelkezései szerint. 1.2. A portfoliókezelés definíciója A Bszt. alapján a portfoliókezelés az a tevékenység, amelynek során az Ügyfél eszközei az Ügyféllel kötött szerződés előre meghatározott feltételei mellett, az Ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az Ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli. 1.3. A portfoliókezelés tartalma

1.3.1.

A Társaság jogosult meghatározni azt az időtartamot és összeghatárt, amelyre portfoliókezelői megbízást elfogad.

1.3.2.

A Társaság az Ügyféllel írásban kötött egyedi szerződés feltételei szerint önállóan rendelkezik az átadott vagyon felett. A portfoliókezelés tartalma kiterjed az Ügyféllel és a letétkezelővel való folyamatos kapcsolattartásra is az Ügyfelek speciális igényeinek kielégítése, befektetési céljainak elérése és a legpontosabb szolgáltatás nyújtása érdekében.

1.3.3.

A Társaság a portfoliókezelési szerződés alapján, a vagyon gyarapítása érdekében, a szerződésben meghatározott feltételekkel gyakorolja az Ügyfél vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körét és teljesíti a meghatározott kötelezettségeket, így különösen saját nevében, és az Ügyfél érdekében szerződéseket köt pénzügyi eszközök vételére, a befektetett (pénzügyi) eszközök értékesítésére és ismételt befektetésére.

1.3.4.

A Társaság és az Ügyfél a portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó szerződés tartalmát a vonatkozó jogszabályi előírások keretei között szabadon állapítja meg. A portfoliókezelésbe tartozó befektetési állományt és a végezhető tevékenységeket, valamint a befektetési stratégiát az Ügyfél és a Társaság közötti szerződés az irányadó (pénztár, biztosító estén a pénztári és biztosítói vagyonkezelésre irányadó) jogszabályok előírásainak megfelelően rögzíti azzal, hogy a Társaság nem köteles az ügyfélre vonatkozó ágazati szabályokat figyelembe venni és nyomon követni és ebből eredően nem érheti hátrány, kivéve, amennyiben

- kiindulva az

együttműködésre vonatkozó rendelkezésekből – az Ügyfél erről megfelelően előzetesen kifejezetten tájékoztatja a Társaságot. 1.3.5.

A Társaság továbbá hozam- és/vagy tőkegaranciát kizárólag az erre vonatkozó írásbeli kifejezett megállapodás alapján vállal.

1.3.6.

A Társaság gondoskodik az átvett vagyon hasznosításáról és újra befektetéséről.

1.3.7.

A Társaság a portfoliókezelés során: a) meghatározza az Ügyfél befektetéseinek összetételét, lejáratát és nagyságrendjét, kockázati osztályok szerinti megosztását, b) szervezi és bonyolítja az Ügyfél befektetési ügyleteit, c) vezeti a portfoliókezelésbe átadott vagyon nyilvántartását, d) elvégzi a portfoliókezelésbe adott pénzügyi eszközök jogszabályi vagy szerződés szerinti értékelését, e) folyamatosan ellenőrzi a befektetésekkel kapcsolatos jogszabályi és szerződéses korlátok betartását f) kimutatja a befektetett eszközök hozamát és relatív teljesítményét a portfoliókezelési szerződésben meghatározott irányadó indexhez (benchmarkhoz) képest.

1.3.8.

A portfoliót részben vagy egészben kizárólag a Társaság előzetes hozzájárulásával lehet megterhelni - beleértve harmadik személy részére biztosítékul történő felajánlását is, kivéve amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik.

1.3.9.

A Társaság a portfoliókezelés során – eltérő megállapodás hiányában – a szavazati jogok gyakorlásával kapcsolatosan az alábbiak szerint jár el:

A szavazati jogok gyakorlására akkor kerül sor a Társaság részéről, ha a közgyűlési meghívóban szereplő javaslatok a Társaság megítélése szerint veszélyeztetik a részvény értékét és a szavazati jogok gyakorlása – az Ügyfél tulajdonában lévő és a Társaság által kezelt aktuális részvénymennyiség alapján - hatékonyan biztosítható. Tulajdonosi megfeleltetés esetében amennyiben jogszabály kötelezően nem írja elő a Társaság számára az Ügyfélről történő adatszolgáltatást, ezen adatszolgáltatást az Ügyfél kifejezett erre vonatkozó hozzájárulásával (felhatalmazásával) teljesíti. Amennyiben kötelezően alkalmazandó előírás szerint a Társaságnak az Ügyfél hozzájárulása nélkül lehet az adatszolgáltatást teljesítenie és van arra mód, hogy az Ügyfél kifejezetten megtiltsa ezen adatszolgáltatást, úgy a Társaság ezekben az esetekben nem szolgáltat adatot azzal, hogy Ügyfél tiltó nyilatkozata egyben hozzájárulást is jelent arra, hogy ennek tényét a Társaság azon személy részére, amely számára az adatszolgáltatást teljesíteni kell, jelezze.

A portfoliókezelési szerződéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

1.4.

A Társaság portfoliókezelési tevékenység esetén a Bszt. 43. paragrafusának (4) bekezdése

1.4.1.

szerint szerződéskötés előtti tájékoztatási kötelezettsége keretében az I. Rész 2.2.2 pontban foglalt elemeken felül tájékoztatja a leendő Ügyfelet: -

a portfolióban lévő pénzügyi eszköz értékelésének gyakoriságáról és az értékelés módszeréről

-

a referenciaértékről (benchmarkról), amelyhez képest az ügyfél portfoliójában lévő pénzügyi eszköz hozama meghatározásra kerül és annak múltbeli teljesítményéről.

1.4.2. Amennyiben a leendő Ügyfél minősítése szerint lakossági ügyfél kategóriába tartozik, a fentieken túl a Társaság tájékoztatást ad: -

a portfolió menedzser szabad mérlegelési jogának részleteiről

-

a portfolióba kerülhető pénzügyi eszközökről, az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyletekről, beleértve a kapcsolódó korlátozásokat,

-

a portfoliókezelés során érvényesülő célkitűzésekről, a portfolió menedzser mérlegelése során szerepet játszó kockázati szintről, és a portfolió menedzser mérlegelési jogát érintő korlátokról is.

1.5. A portfoliókezelési szerződés tartalmazza: -

a portfoliókezelés megkezdéséhez szükséges feltételeket,

-

a szerződés megszűnésének módját és feltételeit,

-

a kezelésre átadott vagyon meghatározását, az átadás módját, időpontját,

-

a befektetési politikát és a benchmarkot,

-

azon pénzügyi eszközök körét, valamint az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyleteket,

amelyek az Ügyfél portfoliójába kerülhetnek, -

az Ügyfél által kezelésre átadott vagyonnak a Társaság vagyonától, illetve más megbízás

alapján kezelt vagyontól elkülönített kezelésének szabályait, -

a befektetési korlátok és a portfoliókezelési előírások betartásának biztosítékait,

-

a portfoliókezeléssel összefüggő, Ügyfelet terhelő összes költséget, összhangban a Bszt.

43.§ (9) bekezdésével, -

ha ilyen van, az ösztönzések feltárását,

-

a költségek megfizetésének, valamint az elszámolás módját,

-

az Ügyfél portfoliójában lévő pénzügyi eszközök és pénzeszközök értékelésének

gyakoriságát és az értékelés módszerét, -

az Ügyfél számára történő jelentés(ek) készítésének módját, illetve gyakoriságát,

-

a portfolió menedzser szabad mérlegelési jogának részleteit, korlátait, valamint ezen

mérlegelése során szerepet játszó kockázatokat,

-

rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a Társaság olyan nyilvántartásokat vezet, amelyek az

Ügyfél

jelentési

és

beszámolási

kötelezettségéhez

szükséges

adatokat

hitelt

érdemlően

tartalmazzák, -

rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a Társaság az Ügyfél és a Letétkezelő részére, illetve

az Ügyfél nyilatkozata alapján más szolgáltatók részére a jogszabályok szerinti formában biztosítja azok jogszabályokban előírt nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, az Ügyfélre vonatkozó adatszolgáltatást. A Társaság a portfoliókezelést az Ügyfél által adott meghatalmazás alapján látja el. A Társaság a portfoliókezelés keretében teljes jogkörrel képviseli az Ügyfelet. A portfoliókezelési szerződést mindkét fél 90 napos, a hónap végére szóló határidővel jogosult felmondani. Az Ügyfél a portfoliókezelési szerződés felmondása esetén is köteles helytállni a Társaság által kötött szerződések alapján őt terhelő kötelezettségekért. 1.6. Elszámolás portfóliókezelési szerződés megszűnésekor A portfóliókezelési megbízás megszűnésekor a Társaság és az Ügyfél elszámolnak egymással. Az elszámolás keretében az Ügyfél a befektetett eszközöket átveszi a Társaságtól, melyet jegyzőkönyvben dokumentálnak. A felmondás határnapján a Társaság a befektetett eszközök egészét a meglévő befektetési formában az Ügyfél rendelkezése szerint átadni. Az átadás keretében a hatályban lévő szerződés(ek) tekintetében a Társaság köteles: -

minden olyan nyilatkozatot megtenni, amely szükséges ahhoz, hogy a befektetések

jogosultja az Ügyfél legyen; -

a hatályban lévő szerződések esetében megfelelő módon értesíteni a Társasággal

szerződött Felet arról, hogy a Társaság szerződésbeli pozíciójában jogutódlás történt; -

minden olyan nyilatkozatot megtenni, amely szükséges ahhoz, hogy a letétben lévő

befektetett eszközök esetében a letétek felett rendelkezésre jogosult az Ügyfél legyen; továbbá -

az Ügyfél részére átadni minden, a befektetett eszközökkel kapcsolatos birtokában lévő

információt. Az átadás során a Társaság köteles az Ügyfélre, vagy az Ügyfél által írásban megjelölt személyre átruházni minden olyan jogát, amelyet a portfóliókezelési szerződés szerinti tevékenység ellátása során szerzett, illetve vállalt. 1.7. Együttműködési kötelezettség A Társaság a portfoliókezelési tevékenység keretében együttműködik az Ügyfél által leszerződött letétkezelővel, amelyet Ügyfél köteles megjelölni.

1.8. 1.8.1.

Vagyonátadás, -átvétel, vagyonkivonás szabályai A Társaság a portfoliókezelési tevékenységet kizárólag az Ügyfél által a letétkezelőnél nyitott és vezetett portfoliókezeléshez kapcsolódó bankszámlán és portfoliókezelési értékpapírszámlán (továbbiakban mint Alszámlák) végzi.

1.8.2.

A portfoliókezelés az első vagyonátadással, vagy ha a vagyonátadás a vagyont tartalmazó számla rendelkezési jogának átadásával történik, akkor a portfoliókezelési alszámla(ák) feletti kizárólagos rendelkezési jog megnyílásának napjával lép hatályba.

1.8.3.

Az első vagyonátadás keretében átadott vagyonról a Társaság az Ügyfél és letétkezelője közreműködésével jegyzőkönyvet/ vagyonleltárt /tételes eszközérték kimutatást vesz fel.

1.8.4.

A portfolió induló értéke az Ügyfél letétkezelője által készített eszközértékelés, amelyet a vagyonátadást követő 8 banki napon belül el kell készíteni.

1.8.5.

Portfoliókezelési szerződés ellenkező rendelkezése hiányában az Ügyfél a szerződés hatálya alatt bármikor jogosult vagyont átadni portfoliókezelésre. Az átadás pénz esetében a portfoliókezelési alszámlára történő átutalással, értékpapírok esetében áttranszferálással történik. A portfoliókezelésre utólag átadott vagyonról – akár egyszeri, akár folyamatos vagyonátadásról van szó -, az Ügyfél az átadást megelőzően tájékoztatja a Társaságot. A tájékoztatás

szabályait

a

portfoliókezelési

szerződésben

kell

rögzíteni,

de

alapelvei

megegyeznek jelen Üzletszabályzat II. fejezetének 1. pontjában leírtakkal, azzal a kivétellel, hogy a vagyonátadásra vonatkozó tájékoztatást elektronikus levélben, vagy telefaxon kell megadni, és csak visszaigazolás esetén érvényes. 1.8.6.

Amennyiben a portfoliókezelési szerződés másképpen nem rendelkezik, a portfoliókezelési alszámlákon jóváírt összeg portfoliókezelésre átadott összegnek a jóváírást követő első banki munkanapon minősül.

1.8.7.

Vagyonkivonás kizárólag írásbeli utasítás alapján történhet, az Ügyfél által a Társasághoz bejelentett rendelkezésre jogosultak aláírásával. A Társaság a vagyon kivonását az írásbeli rendelkezésben megadott formában, az Ügyfél portfoliókezelési bankszámlájára utalással teljesíti. Egyebekben a vagyon kivonásának

részletes szabályait az Ügyféllel kötött

portfoliókezelési szerződésben kell megállapítani.

1.8.8.

A Társaság nem tartozik felelősséggel azért, ha az Ügyfél rendelkezése alapján a vagyonkivonási rendelkezés teljesítése érdekében a portfoliókezelt állomány egy részét vissza kell váltani és ebből eredően veszteség, kár vagy többletköltség éri .

1.8.9.

Ügyfél a vagyonkivonási rendelkezését annak ismeretében teszi meg, hogy ebben az esetben minimális és maximális érték meghatározásra kerülhet, valamint hogy a vagyonkivonás miatt olyan hozamcsökkenés is előfordulhat, amely egyébként enélkül nem következett volna be.

1.9.

A prudens működés általános szabályai a portfoliókezelés során

1.9.1.

A Társaság portfoliókezelési tevékenységét mindenkor az Ügyfél érdekében, a jogszabályoknak, valamint az Ügyféllel megkötött portfoliókezelésre vonatkozó szerződésnek megfelelően végzi.

1.9.2.

A Társaság az egyenlő elbánás elve alapján jár el az általa kezelt portfoliók, illetve ügyfelei tekintetében. Ennek biztosítása érdekében a Társaság Eljárási szabályzatának szétosztási (allokációs) szabályai a portfoliókezelés keretében kezelt portfoliókra is irányadók.

1.9.3.

A Társaság több, egymástól elkülönített portfolió portfoliókezelését is végezheti, azonban az általa kezelt portfoliókat egymástól elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani.

1.9.4.

A Társaság az általa kezelt portfoliók javára nem szerezhet egyetlen kibocsátóban sem nyilvános vételi kötelezettséget eredményező részesedést.

1.9.5.

A Társaság a portfoliókezelési szerződéseket kizárólag olyan szervezet részére adhatja át, amely jogosult - az átadásra kerülő portfolió tulajdonosához igazodóan - a Bszt. 5.§ (1) bekezdésének d) pontja szerint történő portfoliókezelési tevékenység végzésére. A portfoliókezelési szerződések átadására a Ptk. tartozásátvállalására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

1.9.6.

A Társaság az általa kezelt portfolió részeként akkor vásárolhat saját maga által létrehozott befektetetési alapokra kibocsátott értékpapírt, ha ahhoz az Ügyfél előzetesen írásban hozzájárult, a tranzakció piaci áron és az Ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett történik.

1.9.7.

A Társaság a tulajdonában lévő értékpapírokat az általa kezelt portfolióba nem helyezheti el, és nem vásárolhat értékpapírt az általa kezelt portfoliókból.

1.9.8.

A Társaság a kezelt portfolió javára nem köthet ügyletet - a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegyek kivételével - elismert értékpapírpiacra be nem vezetett pénzügyi eszközre olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a Társaságban befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

1.9.9.

A Társaság a tőke megóvására (tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőkemegóvására vonatkozó ígéretet is. A tőke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá.

1.10.

Átkötés portfoliókezelt portfolió és más portfolió között

1.10.1. Abban az esetben, ha a Társaság által kezelt két különböző portfoliónak ugyanazon értékpapírra ellentétes irányú ügylete lenne, lehetőség van a két portfolió között ügyletet kötni (Belső szerződés). Belső szerződés kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra köthető. Az ár minden Belső szerződés esetében csak dokumentált piaci ár lehet. Belső szerződések kötése esetén a Társaság mindkét Ügyfél bizományosaként eljárva köt szerződést úgy, hogy a Belső szerződést egyik Fél nevében is a Társaság, illetve a másik Fél nevében is a Társaság írja alá. Az allokációs szabályok Belső szerződések esetén is irányadók. 1.10.2. A piaci ár meghatározása: 90 napnál rövidebb hátralévő futamidejű állampapírok esetében az alkalmazott kötési ár az értékpapír futamidejének megfelelően lineárisan súlyozott BUBOR kamatlábak alapján számított árfolyam. 90 napnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírok esetében az elsődleges forgalmazók által jegyzett és közzétett vételi és eladási hozamok átlag értékén kell meghatározni (ÁKK gyűjtés és közzététel).

90 napnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírok esetében, amelyeknél nem állnak rendelkezésre az elsődleges forgalmazók által jegyzett és közzétett vételi és eladási hozamok, a portfoliómenedzser kereskedői árjegyzést kér, s a jegyzett vételi és eladási árak átlagán köthető meg az üzlet. egyéb

hitelviszonyt

megtestesítő

értékpapírok

esetében,

a

portfoliómenedzser

kereskedői árjegyzést kér, s a jegyzett vételi és eladási árak átlagán köthető meg az üzlet. 1.10.3. Az ügyletkötés további adminisztratív szabályait a Társaság Middle Office Szabályzata tartalmazza.

1.11.

Beszámolók

1.11.1. A Társaság az Ügyfél részére köteles minden naptári negyedév és naptári év, valamint a portfoliókezelési szerződés megszűnése esetén a legutóbbi beszámoló óta eltelt időszak (a továbbiakban: beszámolási időszakok) portfoliókezelési tevékenységéről, minden beszámolási időszakot követő naptári negyedév tizenötödik (15.) napjáig írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást készíteni portfoliókezelői tevékenységéről és azt az Ügyfélnek és a letétkezelőnek megküldeni (Időszaki beszámolók). A negyedéves beszámoló tartalmazza az adott időszakban kötött ügyletek tételes felsorolását, dátum, értékpapír, ügylettípus megjelöléssel, továbbá a tárgynegyedév zárónapjára a letétkezelő által készített eszközértékelés kiegészítését rövid szöveges értékeléssel. Az Ügyfél a portfoliókezelési szerződésben egyéb Időszaki beszámolót, vagy a beszámolóknak kiterjedtebb tartalmat is meghatározhat.

1.12.

Rendkívüli beszámoló A Portfoliókezelő az Ügyfél írásbeli kérésére köteles továbbá írásbeli tájékoztatást adni a portfoliókezelési tevékenységéről, az Ügyfél által megjelölt tartalommal (Rendkívüli beszámoló). A Rendkívüli beszámolót a Portfoliókezelő öt (5) munkanapon belül köteles elkészíteni és átadni az Ügyfélnek és/vagy az Ügyfél által megjelölt személynek.

1.13.

Értesítés portfoliókezelési díjról A Portfoliókezelő negyedévente, a tárgynegyedévet követő 10 napon belül értesíti az Ügyfelet az esedékes portfoliókezelési díj összegéről. Az Ügyfél az értesítés kézhezvételét követő 10 napon belül jóváhagyja a felszámítható portfoliókezelői díjat, vagy egyet nem értése esetén egyeztetést kezdeményez a Portfoliókezelővel.

1.14.

Beszámolók kifogásolásának szabályai Az Ügyfél és a letétkezelő a beszámolók átvételét követő tíz (10) munkanapon belül kifogásolhatja, ha a beszámolók véleményük szerint helytelen adatokat tartalmaznak. Ha a beszámolót sem az Ügyfél, sem a letétkezelő nem kifogásolja, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni. Kifogás esetén a Felek és a letétkezelő haladéktalanul egyeztetést kezdenek, és törekednek a felmerült vitás kérdések mielőbbi, a Felek és a letétkezelő által kölcsönösen elfogadható módon történő rendezésére. Amennyiben a beszámolók tartalmát az egyeztetés

megkezdését követő öt (5) munkanapon belül nem tudják kölcsönösen elfogadható módon megállapítani, akkor a beszámoló tartalmát a letétkezelő jogosult megállapítani. 1.15.

A kezelt vagyon nyilvántartása A portfoliókezelés során a Társaságra bízott vagyont az Ügyfél letétkezelője a Társaságétól és más (kezelt és befektetési alap) portfoliókétól elkülönített számlákon tartja nyilván.

1.16.

Díjazás

A portfoliókezelés díjazása a Felek megállapodásának tárgyát képezi, melyet az Ügyfél és a Társaság az általuk megkötött egyedi szerződésekben határoznak meg.

2. A BEFEKTETÉSI TANÁCSADÁS SZABÁLYAI 2.1. A fejezet hatálya A Társaság a Felügyelet engedélye alapján jogosult befektetési tanácsadási tevékenység folytatására. A jelen fejezet e befektetési tanácsadási tevékenység feltételeit határozza meg összhangban a Bszt., a Bat. és a kapcsolódó jogszabályok követelményeivel. 2.2. A befektetési tanácsadás definíciója A Bszt. alapján a befektetési tanácsadás pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, a Bszt. szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást. A fentieken túl nem tekinthető befektetési tanácsadásnak a Társaság által zárt kör számára átadott pályázati anyag sem. 2.3. A befektetési tanácsadás tartalma A Társaság befektetési tanácsadási tevékenységét kizárólag kifejezett egyedi ügyféligényre, a megállapodásnak megfelelően szóban vagy írásban, eseti vagy időszakos jelleggel nyújtja, az Ügyféllel egyedileg megállapodott feltételek szerint. A Társaság nem vállal felelősséget az általa nyújtott befektetési tanácsadás alapján végrehajtott pénzügyi eszközökre vonatkozó tranzakciók eredményességéért, hozamáért vagy értékéért. 2.4. A befektetési tanácsadásra vonatkozó szerződés 2.4.1. Befektetési tanácsadásra vonatkozóan a Társaság egyedileg köt az Ügyféllel szerződést, így a szolgáltatás díjazását is az Ügyfél és a Társaság – megállapodás alapján - az általuk megkötött egyedi szerződésben határozzák meg 2.4.2. A befektetési tanácsadási szerződés tekintetében súlyos szerződésszegésnek minősül az Ügyfél részéről, ha valamely, a tevékenység ellátásához szükséges vagy annak szempontjából lényeges információt a Társaság elől elhallgat, vagy a Társaságnak félrevezető tájékoztatást ad. Az Ügyfél ilyen magatartásából eredő károkért a Társaság felelősséget nem vállal.. 2.4.3. A befektetési tanácsadási szerződést - elszámolás mellett - bármelyik fél a megbízásra irányadó polgári jogi szabályok szerint mondhatja fel. 2.4.4. Tekintettel arra, hogy elképzelhető, hogy az Ügyfélnek a befektetési döntései meghozatala érdekében az Üzletszabályzatban, a Társasággal kötött szerződéseiben, a hirdetményekben foglaltakon felül további információra is szüksége van, így amennyiben az Ügyfél úgy ítéli meg, hogy e dokumentumokban közöltek alapján nem kapta volna meg valamennyi, a számára fontosnak, lényegesnek vagy egyéb, de – álláspontja szerint - a döntésének meghozatalához szükséges elégséges információt, azt köteles jeleznie a Társaság felé az befektetési döntés meghozatala előtt, megjelölve a kért pótlólagos konkrét információt. Ennek elmulasztásából eredő következményekért a Társaság nem felelős.

A K&H ALAPKEZELŐ ZRT. 2014. MÁRCIUS 15. NAPJÁTÓL HATÁLYOS ÜZLETSZABÁLYZATÁHOZ TARTOZÓ MELLÉKLETEK


A kiszervezett tevékenységek köre és a kiszervezett tevékenységet végzők

jegyzéke

-

IT szolgáltatás

KBC Global Services Magyarországi Fióktelepe (székhely: 1095 Budapest,

Lechner Ödön fasor 9.) -

Décalog és Intellimatch informatikai rendszerre vonatkozó informatikai szolgáltatások KBC Asset Management NV (székhely: 1080 Belgium, Brüsszel, Havenlaan 2., Belgium)

-

Alapok alvagyonkezelése

KBC Fund Management Limited (székhely: Joshua Dawson

House, Dawson Street, Dublin 2, Ireland) -

Alapok alvagyonkezelése

KBC Asset Management NV (székhely: 1080 Brussels,

Havenlaan 2., Belgium) -

A K&H Alapkezelő Zrt. honlapjára történő tartalomfeltöltési szolgáltatások: K&H Bank Zrt. (székhely: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.)

-

K&H Alapkezelő Zrt. könyvelése: DEBIT & CREDIT Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft. (székhely: 2000 Szentendre, Tavasz u. 7.),

-

K&H befektetési alapok könyvelése: DEBIT & CREDIT Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft. (székhely: 2000 Szentendre, Tavasz u. 7.)

-

K&H befektetési alapok könyvelése: KH Alapokat Könyvelő Bt. (székhely: 2000 Szentendre, Tavasz u. 7.)

-

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényben meghatározott, a befektetési alapokkal kapcsolatos értékelésre vonatkozó tevékenység – K&H Bank Zrt. (székhely: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.)


Az üzleti órák

A K&H Alapkezelő Zrt. üzleti órái és székhelye: Székhely: 1095, Budapest, Lechner Ödön fasor 9. Munkanapokon 8 és 16 óra között.



Üzletszabályzat – 4. számú melléklet

Portfóliókezelési mintaszerződés

PORTFOLIÓKEZELÉSI MINTASZERZŐDÉS

a […] mint megbízó

és

a K&H Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság mint portfoliókezelő

között

[…] portfolió portfoliókezelése tárgyában

Dátum [év; hónap; nap] A Portfoliókezelési Mintaszerződéstől az egyedi Portfoliókezelési Szerződés szükségszerűen eltér függően (1) a szolgáltatást igénybevevő szervezetre vonatkozó különös jogszabályi rendelkezések tartalmától; (2) portfoliókezelési szolgáltatáson belül az igénybevett részszolgáltatások jellegétől; (3) illetve a Felek között létrejött üzleti megállapodás tartalmától!


Üzletszabályzat – 4. számú melléklet PORTFOLIÓKEZELÉSI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről a […], (amelynek székhelye:[..]; cégjegyzékszám és nyilvántartó bíróság: […]/ nyilvántartási szám és nyilvántartó hatóság: […]) mint megbízó (a továbbiakban: …), másrészről a K&H Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített neve: K&H Alapkezelő Zrt. amelynek székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.; cégjegyzékszám és nyilvántartó bíróság: Cg. 01-10-043736 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága), mint portfoliókezelő (a továbbiakban: Portfoliókezelő), a továbbiakban együttesen: Felek között, magyar nyelven, az alulírott helyen és időpontban az alábbi feltételekkel:

ELŐZMÉNYEK [Amennyiben a Megbízó PSZÁF által felügyelt intézmény:] A Megbízó Magyarországon bejegyzett és működő, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (illetve jogelődje, a továbbiakban: Felügyelet) […] számú engedélyével rendelkező [felügyelt intézmény típusa], amely […] törvény alapján működik. A Megbízó döntést hozott arról, hogy portfoliókezelési tevékenységét/-ének

egy

részét

kihelyezi

portfoliókezelési

tevékenységet

üzletszerűen

nyújtó

szervezetekhez.

vagy [Amennyiben a Megbízó nem a PSZÁF által felügyelt intézmény:] A Megbízó Magyarországon bejegyzett és működő, [intézmény típusa], amely […] tevékenységet végez. A Megbízó döntést hozott arról, hogy vagyona kezelését kihelyezi portfoliókezelési tevékenységet üzletszerűen nyújtó szervezetekhez. A Portfoliókezelő Magyarországon bejegyzett és működő, a Felügyelet III/100.058/2002 számú engedélyével rendelkező befektetési alapkezelő, amely fenti engedélye alapján jogosult portfoliókezelés tevékenység végzésére.


Üzletszabályzat – 4. számú melléklet I. A SZERZŐDÉS CÉLJA

Jelen Szerződés célja, hogy a Felek között a létrejött portfoliókezelési jogviszonyt szabályozza, és ennek keretében a Felek jogait és kötelezettségeit megállapítsa. Felek rögzítik, hogy Portfoliókezelő törvényi kötelezettségének megfelelően a Szerződés megkötését megelőzően tájékoztatta a Megbízót a Portfoliókezelő társaságról, a portfoliókezelési szolgáltatásról, valamint meggyőződött arról, hogy a Megbízó számára jelen Portfoliókezelési Szerződés tárgyát képező portfolió megfelelő a 4. számú melléklet szerint. Jelen Szerződés megkötése előtt Portfoliókezelő eleget tett az Üzletszabályzata és a Bszt. szerződéskötést

megelőző

ügyfélminősítési,

ügyféltájékoztatási

és

ügyféltől

való

tájékozódási

kötelezettségének, Megbízó pedig az Üzletszabályzat és a fenti tájékoztatás tartalmának ismeretében lép szerződésre a Portfoliókezelővel.

II.

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK (A DEFINIÁLT FOGALMAK, CSAKÚGY, MINT A

HIVATKOZOTT KÜLÖNÖS JOGSZABÁLYOK KÖRE A MEGBÍZÓ MŰKÖDÉSI FORMÁJÁTÓL ÉS AZ IGÉNYBEVETT SZOLGÁLTATÁSTÓL FÜGGŐEN ELTÉRHET) A jelen Szerződésben a következő fogalmak, ha a szövegkörnyezetükből kifejezetten más nem következik, a következő jelentéssel szerepelnek: Alszámlák:

a Portfoliókezelői Bankszámla és a Portfoliókezelői Értékpapír-számla együttesen;

Bankszámla:

a Megbízó [… szolgáltató] által vezetett […] számú bankszámlája;

Befektetett Eszközök:

a Megbízó által a jelen Szerződés alapján a Portfoliókezelő részére portfoliókezelésre átadott, Portfoliókezelő rendelkezése alá tartozó pénzeszközök

és

Pénzügyi

eszközök

és

az

azok

kezelése

eredményeként keletkezett, a Megbízó könyveiben szereplő Befektetett Eszközök; Befektetési Számla:

a Megbízó befektetési tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmának lebonyolítására

szolgáló,

a Megbízó

Letétkezelője által

vezetett

bankszámla, amelynek számlaszáma: […]; Befektetési Szerződés:

minden olyan szerződés, amelyet a Portfoliókezelő a portfoliókezelés keretében a Befektetett Eszközök befektetésére vagy likvidálására kötött;

Bat:

2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról


Üzletszabályzat – 4. számú melléklet 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az

Bszt.:

árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Deviza kockázat fedezése:

A deviza alapú eszközöknek a forint/deviza árfolyamváltozásból eredő kockázatának

kivédése/semlegesítése

deviza

határidős

ügylet

alkalmazásával. Értékpapírszámla:

a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos

javára

vezetett

nyilvántartás,

az

értékpapír

számlaszáma: […] Felügyelet:

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, ideértve jogelődeit és esetleges jogutódait is; a

Hozam:

Befektetett

Eszközök

befektetése

vagyonnövekmény, függetlenül annak

révén

formájától

elért

minden

(például: kamat,

árfolyamnyereség, osztalék); Kapcsolt Vállalkozás:

a Tpt. 5. § (1) bek. 65. pontjában meghatározott vállalkozás

Letétkezelő:

a Megbízó által a megbízó eszközeinek letéti kezelésével megbízott hitelintézet;

Pénzügyi eszköz:

a Bszt. 6. paragrafusában foglalt eszközök.

Portfóliókezelés:

az

a

tevékenység,

amelynek

során

az

ügyfél

eszközei

előre

meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli, Ptk:

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

Referencia index:

olyan mutató, amelyhez történő viszonyítás segíti a Portfoliókezelő teljesítményének korrekt értékelését. A jelen Szerződés keretében az alkalmazandó referencia index a […].

Számlák:

az Értékpapírszámla és a Befektetési Számla együttesen;

Tpt.:

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

A fentiekben nem definiált fogalmak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott jelentéssel bírnak.

III. 3.1.

A PORTFOLIÓKEZELÉSI MEGBÍZÁS

A PORTFOLIÓKEZELÉS

3.1.1. A Megbízó ezennel határozatlan időre megbízza a Portfoliókezelőt, hogy a Befektetett Eszközöket a Megbízó javára kezelje, a kezelés keretében azokat befektesse, a Befektetett Eszközökkel kapcsolatos kötelezettségeket helyette, de a saját nevében teljesítse, és ezek megvalósítása érdekében a Megbízó



javára és a saját nevében Befektetési Szerződéseket kössön a jelen Szerződésben szereplő feltételekkel. Portfoliókezelő a megbízást elfogadja a jelen Szerződésben meghatározott feltételekkel.

3.1.2. A Portfoliókezelő köteles a portfoliókezelés során betartani a Megbízó befektetési politikájában, portfoliókezelési irányelveiben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott befektetési szabályokat. Jelen Szerződés mellékletét képezi a Portfoliókezelési Irányelvek, mely tartalmazza a befektetési állomány befektetési kockázatokat megosztó összetételére vonatkozó előírásokat.

3.1.3. A Portfoliókezelő a portfoliókezelés során jelen Szerződés, valamint a vonatkozó jogszabályok és a Megbízó pénzügyi tervének és befektetési politikájának keretei között a saját döntései szerint önállóan jár el, és önállóan rendelkezik a Befektetett Eszközök hasznosításáról és újrabefektetéséről, így különösen a)

a Megbízó által megfogalmazott, a Portfoliókezelőre bízott portfólióra vonatkozó portfoliókezelési irányelvek kereteit figyelembe véve meghatározza a kezelésébe átadott vagyon befektetéseinek összetételét és lejáratát, valamint portfólió osztályok szerinti megosztását,

b)

szervezi és irányítja a kezelésébe adott vagyon befektetési ügyleteit, ezen belül maga választja ki azokat az eszközöket, amelyekbe az átadott vagyont fekteti;

c)

vezeti a portfoliókezelésbe átadott Befektetett Eszközök nyilvántartását;

d)

maga választja ki azokat a személyeket és feltételeket, akikkel és amelyekkel Befektetési Szerződéseket köt.

A Portfoliókezelő köteles az Üzletszabályzatában foglalt Végrehajtási Politika alapján Megbízó számára legkedvezőbb feltételek elérésére törekedni a „legjobb teljesítés elve” szerint. 3.1.4 A Portfoliókezelő (portfolió menedzser) mérlegelési jogából fakadó kockázatok A Társaság a portfoliókezelési tevékenységéből fakadó kockázatokat belső szabályzatai szerint folyamatosan monitorolja és biztosítja, hogy az Ügyfél számára a besorolásának megfelelő befektetési politikájú és kockázatú portfoliót kezeljen.

3.1.5. A Portfoliókezelő a tulajdonosi jogokat biztosító, Portfolióban elhelyezett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a Megbízó által, az érintett társaság legfőbb szerve ülésének napirendi pontja ismeretében adott eseti meghatalmazás alapján gyakorolja. 3.2.

A BEFEKTETÉSI SZERZŐDÉSEK MEGKÖTÉSE

A Portfoliókezelő a Befektetési Szerződéseket bizományosként eljárva a Megbízó javára, a saját nevében köti anélkül, hogy bármilyen módon utalna arra, hogy a Megbízó megbízása alapján jár el. A



bizományosként kötött Befektetési Szerződések esetén a szerződések a Portfoliókezelővel szerződő féllel szemben a Portfoliókezelőt jogosítják és kötelezik. 3.3.

A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK TULAJDONJOGA

A Befektetési Szerződések alapján és teljesülését követően a Befektetett Eszközök tulajdonjogát a Megbízó szerzi meg. Portfoliókezelő köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a Befektetett Eszközök tulajdonjoga a Megbízóra szálljon át.

3.4.

A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÁSA

3.4.1. A Portfoliókezelő köteles a Befektetett Eszközökről a jogszabályi előírásoknak megfelelően nyilvántartást vezetni, amely a Megbízó jelentési és beszámolási kötelezettségéhez szükséges adatokat hitelt érdemlően tartalmazza. A Portfoliókezelő minden Befektetési Szerződéssel kapcsolatban köteles olyan bizonylatot átadni a Megbízó részére, amely alkalmas arra, hogy a Megbízó annak alapján a Befektetett Eszközöket a könyveibe bevezethesse, valamint a Letétkezelő részére, hogy az eszközök aktuális értékét meghatározhassa.

3.4.2. A Portfoliókezelő a Megbízó tulajdonában lévő Befektetett Eszközöket köteles az általa kezelt egyéb portfolióktól elkülönítetten kezelni és nyilvántartani. A Portfoliókezelő a Befektetett Eszközöket és azok forrását könyvviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten mutatja ki, de az elkülönített számlákon kimutatott megbízói eszközöket és azok forrását mérlegében nem szerepeltetheti.

3.5.

A PORTFOLIÓKEZELŐ EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEI

3.5.1. A Portfoliókezelő kötelezettségeit a polgári jog általános szabályai szerint köteles teljesíteni. A Portfoliókezelő felelős azért, hogy a portfoliókezelési tevékenysége során úgy jár el, tevékenységét olyan minőségben és gondossággal végzi, ahogy az a portfoliókezelésre szakosodott szakcégtől elvárható.

3.5.2. A Portfoliókezelő a portfoliókezelés keretében köteles a Megbízó részére a jogszabályokban és a jelen Szerződésben

meghatározott

formában,

tartalommal

és

időpontban

tájékoztatást

nyújtani,

együttműködni a Letétkezelővel, a Megbízó adminisztrációs, nyilvántartási [és - amennyiben releváns – biztosításmatematikai] feladatainak teljesítésével megbízott szervezettel.

3.5.3. A Portfoliókezelő köteles a Letétkezelő folyamatos tájékoztatására a 3.8.2. pontban foglaltak szerint.

3.6.

A PORTFOLIÓKEZELŐ ÖNÁLLÓSÁGA



3.6.1. A Megbízó, kivéve, ha a szolgáltatás teljesítése miatt a Befektetett Eszközökből pénzeszközöket kell kivonni, nem jogosult a Portfoliókezelő részére utasítást adni sem az egyes Befektetett Eszközök megválasztásával, sem pedig az egyes Befektetési Szerződésekkel kapcsolatban.

3.6.2. A Portfoliókezelő köteles a portfoliókezelés során betartani a Megbízó befektetési politikájában, Portfoliókezelési

Irányelveiben,

vagyonértékelési

szabályzatában,

továbbá

a

jogszabályokban

meghatározott befektetési szabályokat.

3.6.3. A Portfoliókezelő nem felel a Megbízó portfoliókezelésre vonatkozó olyan szabályának megsértéséért, amelyről a Megbízó előzőleg, megfelelő időben írásban nem tájékoztatta. Amennyiben a Megbízó a portfoliókezelésre vonatkozó valamely szabályát megváltoztatja, akkor a Portfoliókezelő a változtatásról történt írásbeli értesítését követően köteles azt alkalmazni. A korábban hatályos Megbízói szabályok szerint vállalt kötelezettségeit a Portfoliókezelő jogosult a korábbi szabályok szerint teljesíteni.

3.6.4. A Befektetési Szerződéseket a Portfoliókezelő az általa megfelelőnek talált tőkepiacon, illetve tőzsdén köti meg. A Megbízó hozzájárul ahhoz, hogy a tőkepiaci, illetve tőzsdei Befektetési Szerződésekre az adott tőkepiac, illetve tőzsde szabályai legyenek irányadók, és ahhoz is, hogy a Portfoliókezelő az irányadó szabályok és/vagy az üzleti gyakorlat szerint szükséges vagy ajánlott lépéseket megtegye.

3.6.5. A Portfoliókezelőnek nincs lehetősége arra, hogy utasítást adjon a Letétkezelőnek a Megbízó értékpapírjainak kölcsönbe adására.

3.6.6. A származékos, derivatív ügyletek kötése csak a Megbízó előzetes jóváhagyásával engedélyezett. A végrehajtással kapcsolatos valamennyi szempontot a Portfoliókezelő és a Megbízó közötti megállapodás határozza meg, amelyet a Portfoliókezelési Irányelvekben rögzítenek.

3.6.7. A Portfoliókezelő köteles a portfoliókezelés során betartani az 1. számú mellékletben foglalt korlátozásokat és kizárólag az ott meghatározott Pénzügyi Eszközökbe fektetheti be a részére átadott eszközöket.

3.6.8. A Portfoliókezelő csak olyan Befektetési Szerződéseket jogosult kötni, amelyeket a Megbízóra át tud ruházni.


3.7.


KÖZREMŰKÖDŐ IGÉNYBE VÉTELE

A Portfoliókezelő jogosult közreműködőket (beleértve a Portfoliókezelővel kapcsolt vállalkozásokat is) igénybe venni. Portfoliókezelő a közreműködő tevékenységéért, mint sajátjáért felel.

3.8.

A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK LETÉTKEZELÉSE ÉS LETÉTI ŐRZÉSE

3.8.1. A Portfoliókezelő köteles a Befektetési Szerződések megkötése és teljesítése során úgy eljárni, hogy a portfoliókezelés során birtokába, illetve egyébként a rendelkezése alá került Befektetett Eszközök a Letétkezelő letéti őrzésébe, illetve nyilvántartásába kerüljenek, és azokat a Megbízó a Befektetett Eszközök átvétele esetén (birtokba vehesse, illetve azok felett korlátlanul rendelkezhessen.

3.8.2. A Letétkezelő a Befektetett Eszközök elszámolása és nyilvántartása céljából Értékpapírszámlát (értékpapír-, és értékpapír letéti számlát) vezet a Megbízó javára.

3.8.3. A Portfoliókezelő valamennyi Befektetési Szerződésről a szerződés napján köteles teljeskörűen tájékozatni a Letétkezelőt. A Letétkezelő kezelésében lévő megbízói eszközöket folyamatosan a Befektetési Számlán, illetve az Értékpapírszámlán kell tartani, kivéve, azon átmeneti elszámolási periódusokat, amelyekre a Portfoliókezelő igazolni tudja, hogy a technikai elszámolás módja és/vagy költséghatékonyság indokolja ennek hiányát.

3.8.4. A Portfoliókezelő abban az esetben, ha a Befektetett Eszközök bármilyen okból nem az Értékpapírszámlára vagy a Befektetési Számlára, hanem más számlára, a saját birtokába vagy harmadik személyhez kerülnek, köteles a következők szerint eljárni: (a)

a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. által vezetett értékpapír-számláján jóváírásra került Pénzügyi Eszközt a jóváírást követő munkanapon köteles áttranszferálni az Értékpapírszámlára;

(b)

a saját értéktárába beszállításra került Pénzügyi Eszközt köteles legkésőbb a beszállítást követő munkanapon a Letétkezelő által a Megbízó javára kezelt letétbe adni;

(c)

más letétkezelőnél letétben lévő Pénzügyi Eszközöket köteles a Letétkezelő által a Megbízó javára kezelt letétbe adni.

IV.

A PORTFOLIÓKEZELÉSI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÉKAI

4.1. A MEGBÍZÓ UTASÍTÁSI JOGA Amennyiben a Portfoliókezelő a befektetések 3.6.2. pontban meghatározott szabályait megszegi, a Megbízó jogosult a Portfoliókezelőt utasítani a befektetési előírásoknak megfelelő állapot helyreállítására és az ehhez szükséges mértékben a Befektetett Eszközök haladéktalan likvidálására. Abban az esetben,



ha a Megbízót a befektetésekre vonatkozó szabályok Portfoliókezelő általi megsértése miatt veszteség éri, a veszteséget a Portfoliókezelő köteles megtéríteni.

4.2.

A BEFEKTETÉSI SZERZŐDÉSEK VISSZAUTASÍTÁSA

A Megbízó a Befektetési Szerződések megkötéséről való értesítés (a 8.2. pontban meghatározott ügyleti beszámoló) kézhezvételét követő három (3) napon belül a Portfoliókezelőhöz intézett írásbeli nyilatkozatával visszautasíthatja a Portfoliókezelő által megkötött Befektetési Szerződést, ha az jelen Szerződés rendelkezéseibe, vagy jogszabályba ütközik. A visszautasított Befektetési Szerződések tekintetében a Portfoliókezelő köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ennek keretében a visszautasított Befektetési Szerződéssel befektetett összeget a Befektetési Számlára visszautalni. Amennyiben a Megbízó a megfelelő tájékoztatást követően az itt megjelölt határidőben a Befektetési Szerződést nem utasítja vissza, azt általa elfogadottnak kell tekinteni.

V.

A MEGBÍZÓI ESZKÖZÖK ÁTADÁSA PORTFOLIÓKEZELÉSRE

5.1. A Megbízó jelen Szerződés aláírását követően a Szerződés 3. sz. mellékletét képező jegyzőkönyvben meghatározott vagyont, az ott meghatározott formában adja át portfoliókezelésre a Portfoliókezelőnek. A Megbízó jogosult a jelen Szerződés hatálya alatt bármikor átadni vagyont portfoliókezelésre. Az átadás a Számlákra történő átutalással/áttranszferálással történik. A Portfoliókezelésre utólag átadott vagyonról – akár egyszeri, akár folyamatos vagyonátadásról van szó -, a Megbízó a 9.2. pontban meghatározott módon tájékoztatja a Megbízót és a Letétkezelőt. [Ha releváns 5.2. A Megbízó minden vagyonátadás során köteles megjelölni, hogy az átadott vagyon melyik tartalékból származik (fedezeti, működési, likviditási). Amennyiben Megbízó nem nyilatkozik arról, hogy a vagyon mely tartalékból származik, Portfoliókezelő a vagyon átvételét megtagadja.]

5.3. A Számlákon jóváírt összeg/Pénzügyi Eszköz a jóváírást követő első banki munkanapon számít portfoliókezelésre átadott összegnek/eszköznek illetve számít bele a portfolió átlagos lekötött tőkéjének értékébe , feltéve, hogy a számlákra történő utalásról/transzferálásról a Megbízó a 9.2. pont szerint tájékoztatta a Portfoliókezelőt.

5.4. A Portfoliókezelő tevékenysége megkezdésének feltétele, hogy a jelen Szerződés aláírását követően a Megbízó a vagyont a jelen fejezet előírásai szerint rendelkezésre bocsássa.

VI. 6.1.

A MEGBÍZÓI ESZKÖZÖK KIVONÁSA A PORTFOLIÓKEZELÉSBŐL



Abban az esetben, ha a Portfolióból Befektetett Eszközt vagy pénzeszközt kell kivonni, erre vonatkozóan a Megbízó jogosult a Portfoliókezelő részére utasítást adni. A Portfoliókezelő az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételét követő két (2) munkanapon belül az igényelt eszközöket a Befektetett Eszközökből köteles kivonni és a meghatározott pénzösszeget megadott számlára átutalni, vagy a megjelölt Pénzügyi Eszközt haladéktalanul átadni/áttranszferálni.

A PORTFOLIÓKEZELŐ RENDELKEZÉSI JOGA A SZÁMLÁK FELETT

VII. 7.1.

A Megbízó a jelen Szerződés hatálya idejére - a befektetési üzletmenet tekintetében - kizárólagos rendelkezési jogot biztosít a Portfoliókezelő részére a Számlák felett.

7.2. Ha a Megbízó a rendelkezési jog biztosítására irányuló kötelezettségének nem tesz megfelelő módon eleget, akkor az ebből eredő következmények a Megbízót terhelik. A PORTFOLIÓKEZELŐ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

VIII. 8.1. A

Portfoliókezelő

a

portfoliókezelési

tevékenységéről

a

jelen

Szerződésben

meghatározott

rendelkezések szerint tájékoztatja a Megbízót és a Letétkezelőt, valamint a Megbízó rendelkezésére bocsátja a jogszabályi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat A Portfoliókezelő köteles a Befektetett Eszközök állományában bekövetkezett minden változásról a változás bekövetkezését követő munkanapon tájékoztatást adni a Megbízónak és a Letétkezelőnek.

8.2. A Portfoliókezelő valamennyi Befektetési Szerződésről a szerződéskötést követő munkanapon köteles a szerződés megküldésével értesíteni a Megbízót és a Letétkezelőt (ügyleti beszámoló). Az ügyleti beszámolónak tartalmaznia kell: -

a szerződő fél nevét,

-

a befektetés jellegét, a befektetés tárgyát képező Pénzügyi Eszköz megjelölésével,

-

a befektetés összegét (a Pénzügyi Eszköz névértéke, vásárláskori bruttó és nettó értéke, felhalmozott kamat és árfolyamértéke) és

-

teljesítési határidőt, határnapot.

8.3. A Portfoliókezelő köteles minden naptári negyedév és naptári év, valamint a Szerződés megszűnése esetén a legutóbbi beszámoló óta eltelt időszak (a továbbiakban: beszámolási időszakok) portfoliókezelési tevékenységéről, minden beszámolási időszakot követő naptári negyedév tizenötödik (15.) napjáig tájékoztatást adni a Megbízónak és a Letétkezelőnek (időszaki beszámolók).



A negyedévente megküldendő időszaki beszámoló tartalmazza az adott ügyletek tételes felsorolását, dátum, értékpapír, ügylettípus, az ügylet pénzügyi forrásának megjelölésével, valamint a tárgynegyedév zárónapjára készített eszközértékelést, kiegészítve rövid, szöveges értékeléssel.

8.4. A Portfoliókezelő a 8.1.-8.3. pontokban meghatározottakon kívül is köteles írásbeli jelentést, tájékoztatást, kimutatást adni a portfoliókezelési tevékenységéről a Megbízó írásbeli kérésére, a Megbízó által megjelölt tartalommal (rendkívüli beszámoló). A rendkívüli beszámolót a Portfoliókezelő öt (5) munkanapon belül köteles elkészíteni és átadni a Megbízónak és/vagy a Megbízó által megjelölt személynek.

8.5. A Megbízó és a Letétkezelő a beszámolók átvételét követő tíz (10) munkanapon belül kifogásolhatja, ha a beszámolók véleményük szerint helytelen adatokat tartalmaznak. Ha a beszámolót sem a Megbízó, sem a Letétkezelő nem kifogásolja, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni. Kifogás esetén a Felek és a Letétkezelő haladéktalanul egyeztetést kezdenek, és törekednek a felmerült vitás kérdések mielőbbi, a Felek és a Letétkezelő által kölcsönösen elfogadható módon történő rendezésére. Amennyiben a beszámolók tartalmát az egyeztetés megkezdését követő öt (5) munkanapon belül nem tudják kölcsönösen elfogadható módon megállapítani, akkor a beszámoló tartalmát a Letétkezelő jogosult megállapítani.

8.6. A Portfoliókezelő köteles a beszámolóit olyan formában elkészíteni, hogy azok biztosítsák a Megbízó, a Megbízó nyilatkozata alapján más szolgáltatók és a Felügyelet részére a nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, Megbízóra vonatkozó adatokat a jogszabályok szerinti formában.

IX.

A MEGBÍZÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

9.1. A Megbízó minden olyan információt megad a Portfoliókezelőnek, amely a Portfoliókezelő jelen Szerződés megkötését megelőző tájékozódási és tájékoztatási kötelezettségeinek teljesítéséhez, a Megbízó kockázatviselő képességének megbecsüléséhez szükséges. A Megbízó a Szerződés hatálya alá tartozó Portfolió(k)ra vonatkozó minden információt a Portfoliókezelő rendelkezésére bocsát. Tájékoztatja továbbá a Portfoliókezelőt a működésével kapcsolatos minden olyan változásról, amely befolyásolhatja a Szerződés teljesítését, mint például a befektetési politika tervezett változásairól.

9.2. A Megbízó a jelen Szerződés hatálya alatt portfoliókezelésre átadott eszközökről a 17.2. pontnak megfelelően, az átadást 2 munkanappal megelőzően köteles a Portfoliókezelőt írásban tájékoztatni.



X.

MEGHATALMAZÁS

10.1. A Megbízó ezennel kifejezetten meghatalmazza a Portfoliókezelőt, hogy a jelen Szerződés hatálya alatt, a Portfoliókezelő jelen Szerződésben meghatározott feladatának ellátásához szükséges mértékben képviselje, nevében kötelezettségeket vállaljon és jogokat szerezzen. A Megbízó kötelezettséget vállal arra, hogy bármely olyan esetben, amikor a portfoliókezelés során harmadik személy a Portfoliókezelő képviseleti jogának megerősítését kéri, azt haladéktalanul megteszi. Amennyiben a Megbízó ezen kötelezettségének nem tesz megfelelő módon eleget, az ebből eredő minden kár a Megbízót terheli.

10.2. A Portfoliókezelő e minőségében a Portfolió részét képező névre szóló értékpapírokat jogosult a saját nevében, aláírt forgatmánnyal ellátni.

10.3. A Portfoliókezelő a tulajdonában lévő Pénzügyi Eszközöket a Megbízó Portfoliójába nem helyezheti el, illetve nem vásárolhatja meg Megbízó általa kezelt Befektetett Eszközeit.

10.4. A Megbízó a Bszt. 72. § (1) bek. szerinti kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Portfoliókezelő a portfoliókezelés körében az általa kezelt befektetési alapok nevében kibocsátott értékpapírt vagy Kapcsolt Vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt vásároljon. Amennyiben az adott Portfolióra érvényes a nyilvános tájékoztatási kötelezettség, úgy az adásvétel tényét a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint közzé kell tenni.

10.5. Megbízó továbbá kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy Portfoliókezelő – ha azt saját Befektetési Szabályzata alapján megfelelőnek tartja – szabályozott piacon (OTC) vagy multilaterális kereskedési rendszeren kívül kössön Befektetési Szerződést a Befektetett Eszközökre. A Portfoliókezelő azonban a Megbízó javára kezelt Portfolió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a Portfoliókezelőben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

XI.

A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

11.1. A Befektetett Eszközök piaci értékének meghatározását a Letétkezelő végzi a jogszabályokban meghatározott módon és időszakonként. Az értékelésre vonatkozó szabályokat és a teljesítmény mérésére vonatkozó elveket, előírásokat a jelen Szerződés 2. sz. melléklete tartalmazza.



11.2. A Felek a Letétkezelő értékeléséhez észrevételeket vagy egyetértő nyilatkozatokat fűzhetnek. Észrevételek esetén a Felek és a Letétkezelő haladéktalanul egyeztetést kezdenek, és törekednek a felmerült vitás kérdések mielőbbi, a Felek és a Letétkezelő által kölcsönösen elfogadható módon történő rendezésére. Amennyiben az értékelést az egyeztetés megkezdését követő öt (5) munkanapon belül nem tudják kölcsönösen elfogadható módon megállapítani, akkor az értéket a Letétkezelő jogosult megállapítani.

XII. 12.1.

DÍJAZÁS

A PORTFOLIÓKEZELŐ DÍJAZÁSA

A Portfoliókezelő a Szerződésben meghatározott feladatok ellátásáért a kezelt vagyon arányához viszonyított megbízási díjra jogosult. A Portfoliókezelő ezen felül a portfoliókezelési tevékenységgel kapcsolatban felmerült, igazolt költségek megtérítésére is jogosult.

12.2.

A MEGBÍZÁSI DÍJ MÉRTÉKE

[Felek megállapodásától függ]

12.3.

A DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA

[Felek megállapodásától függ] Az így megállapított díjról szóló számlát a Portfoliókezelő a 13.1 pont szerinti eredményes egyeztetést követően jogosult kiállítani és megküldeni a Megbízó részére. 12.4.

A DÍJ FELÜLVIZSGÁLATA

[Felek megállapodásától függ]

12.5.

KÖLTSÉGEK VISELÉSE

A jelen Szerződés teljesítésével kapcsolatos minden költségét, így különösen a tranzakciós díjakat, bankköltséget és letétkezelési díjakat a Megbízó viseli. Amennyiben a Portfoliókezelőnek a kezelt vagyon után kell felügyeleti díjat fizetnie, úgy Felek megállapodnak abban, hogy a Portfoliókezelő előzetesen megfizeti a díjat a Felügyelet részére, majd erről számlát állít ki a Megbízó részére, aki a megfizetett felügyeleti díjat megtéríti a Portfoliókezelőnek.

XIII.

FIZETÉSI FELTÉTELEK

13.1 A Portfoliókezelő negyedévente, a tárgynegyedévet követő 10 napon belül értesíti a Megbízót az esedékes portfoliókezelési díj összegéről. A Megbízó az értesítés kézhezvételét követő 10 napon belül jóváhagyja a felszámítható portfoliókezelői díjat, vagy egyet nem értése esetén egyeztetést kezdeményez a Portfoliókezelővel.

13.2.



A Felek, a jelen Szerződés alapján egymással szemben fennálló fizetési kötelezettségeiket negyedévente, az időszakot követő 20 munkanapon belül a másik Fél által kiállított, a számviteli szabályoknak megfelelő számla alapján teljesítik. Amennyiben a portfolió után felügyeleti díjat kell fizetni, úgy a tárgynegyedévi felügyeleti díj összegét minden negyedév utolsó hónapjáról kiállított számla tartalmazza.

13.3. A

Portfoliókezelő,

amennyiben

a

megküldött

értesítés

alapján

egyeztetést

egyik

Fél

sem

kezdeményezett, negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20 napon belül elvonja a kezelésébe adott portfolió eszközeiből a Megbízóval egyeztetett, jóváhagyott portfoliókezelési díjat. Valamennyi jogszerű díjelvonás a portfoliókezelés eredményességének számítása tekintetében tőkekivonásnak minősül. A Portfoliókezelő a portfoliókezelői és felügyeleti díj fent szabályozott elvonásán túlmenően nem jogosult a részére átadott pénzt és egyéb eszközöket visszatartani vagy tartozásába bevonni. Amennyiben a Portfolió likvid eszközei a díjat (díjakat) nem fedezik és a díj (díjak) elvonásához szükséges fedezet kizárólag a Portfolió lekötött eszközeinek előnytelen vagy felesleges értékesítésével biztosítható, úgy Megbízó vállalja a szükséges fedezet Portfoliókezelővel egyeztetett időpontban történő átadását.

13.4. Amennyiben a fizetésre kötelezett fél a fizetési kötelezettségével késedelembe esik, akkor a késedelem idejére a megfizetni elmulasztott összeg után késedelmi kamatot köteles fizetni a másik félnek. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamat összegének meghatározása háromszázhatvanöt (365) napos naptári év alapul vételével történik.

XIV.

A PORTFOLIÓKEZELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE A LETÉTKEZELŐVEL ÉS A SZOLGÁLTATÓVAL

14.1. A Megbízó általa választott Letétkezelőt alkalmaz. A Letétkezelő a letéti szerződésben és jogszabályban meghatározott feladatokat látja el, ennek keretében többek között ellenőrzi a Megbízó Portfoliókezelőjét és vezeti a Megbízó számára az Értékpapírszámlát és a Befektetési Számlát.

14.2. A Portfoliókezelő kötelezettséget vállal arra, hogy a Letétkezelővel a jogszabályok által meghatározott feladatok ellátása érdekében együttműködik, ennek keretében (a)

a Letétkezelő részére a jogszabályokban előírt feladatának teljesítéséhez szükséges információkat megadja;

(b)

a Letétkezelő részére a megkötött Befektetési Szerződéseket átadja,

(c)

a Letétkezelő részére a letétként kezelendő fizikai értékpapírokat átadja,

K&H Alapkezelő Zrt. az

(d)

Üzletszabályzat – 4. számú melléklet értékpapír-számlán

tartandó

értékpapírokat

a

Letétkezelő

által

vezetett

Portfoliókezelői Értékpapír-számlára áttranszferálja; és a Letétkezelő által az ügyleti, az időszaki, illetve a rendkívüli beszámolóval kapcsolatban

(e)

közölt észrevételeket a további tevékenysége során figyelembe veszi, és gondoskodik a Letétkezelő által jelzett jogszabálysértések megszüntetéséről.

14.3. A Megbízó az adminisztrációs, nyilvántartási [és – amennyiben releváns – biztosításmatematikai] feladatainak teljesítésével megbízott ilyen tevékenységet üzletszerűen végző szervezetet bízhat meg (Szolgáltató). A Szolgáltató személyéről a Megbízó írásban értesíti a Portfoliókezelőt. A Portfoliókezelő vállalja, hogy a Szolgáltatóval együttműködik, ennek keretében erre vonatkozó külön igény szerint minden a Megbízó részére szóló tájékoztatót, jelentést és nyilatkozatot a Szolgáltató részére is megküld. XV. A FELEK FELELŐSSÉGE A Felek a Megbízó által portfoliókezelés céljára a Portfoliókezelő részére átadott eszközök befektetése vonatkozásában a rájuk vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek kötelesek eleget tenni, valamint az e jogszabályok figyelembe vételével meghatározott befektetési politikában foglalt szabályok betartásáért való felelősség körét a Megbízó és a Portfoliókezelő között az alábbi módon határozzák meg:

15.1 A Megbízó felelőssége kiterjed: -

[amennyiben releváns: a saját tőke, valamint a különböző tartalékokra vonatkozóan a jogszabályi rendelkezések rendelkezéseinek betartására, a rájuk vonatkozó befektetési szabályok kialakítására és a hozamok alakulásának monitoringjára,]

-

a befektetési politika, a Befektetett eszközök és a befektetési limitek meghatározására, ezek esetleges módosításának kezdeményezésére a jogszabályi rendelkezésnek való megfelelés érdekében.

15.2 A Portfoliókezelő felelőssége kiterjed: -

a befektetési politika, a Befektetett Eszközök körének, valamint a befektetési limitek betartására, amennyiben ettől eltér, azt előzetesen köteles írásban egyeztetni a Megbízóval. Ha az eltérés bármilyen okból előre nem volt egyeztethető, vagy nem került egyeztetésre, az eltérés bekövetkezését követően haladéktalanul írásban értesíti a Megbízót az eltérés okának megadásával,

-

a Megbízó által átadott eszközök haladéktalan befektetésére,

-

a meghatározott befektetési limitek figyelemmel kísérésére a vonatkozó jogszabályokra és a jelen Szerződésben megjelöltekre figyelemmel,


-


a Megbízó kockázatainak csökkentése érdekében a Befektetett Eszközökre vonatkozó információk átadására a Megbízó részére.

XVI. 16.1.

A SZERZŐDÉS TARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE

A SZERZŐDÉS TARTAMA

A jelen Szerződés érvényesen létrejön annak mindkét Fél általi aláírásának napján. A Szerződés a tőkeátadási jegyzőkönyv keltének napján lép hatályba. A jelen Szerződést a Felek határozatlan időre kötik. 16.2.

A SZERZŐDÉS RENDES FELMONDÁSA

Jelen Szerződést mindkét fél jogosult a másik félhez intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozattal 90 (kilencven) nap felmondási idővel, a naptári hónap végére indoklás nélkül felmondani. A Portfoliókezelő, ellenkező megállapodás hiányában, a rendes felmondás kézhezvételét követően a szerződés megszűnéséig hátralévő időszakban a kezelése alatt álló Befektetett Eszközökre vonatkozólag újabb értékpapír-tranzakcióra szóló megbízást kizárólag a Megbízó utasítása alapján adhat.

16.3.

A SZERZŐDÉS RENDKÍVÜLI FELMONDÁSA

16.3.1. A jelen Szerződést a Megbízó jogosult a Portfoliókezelőhöz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozattal azonnali hatállyal felmondani, ha (a)

a Portfoliókezelő a jelen Szerződésben meghatározott valamely kötelezettségét súlyosan megszegi és a Megbízónak a szerződésszegő magatartás abbahagyására irányuló írásbeli felszólításában megjelölt határidőben a szerződésszegő magatartásával nem hagy fel;

(b)

a Portfoliókezelő portfoliókezelési tevékenység folytatását lehetővé tevő engedélye bármilyen ok miatt megszűnt;

(c)

a Portfoliókezelővel szemben csőd vagy felszámolási eljárás indult; valamint

(d)

a Portfoliókezelő a befektetési korlátok túllépése miatti likvidálási kötelezettségének a Megbízó írásbeli felszólítására nem tett eleget.

A Portfoliókezelő, ellenkező megállapodás hiányában, a rendkívüli felmondás kézhezvételét követően a szerződés megszűnéséig hátralévő időszakban a kezelése alatt álló Befektetett Eszközökre vonatkozólag újabb értékpapír-tranzakcióra szóló megbízást kizárólag a Megbízó utasítása alapján adhat.

16.3.2. A jelen Szerződést a Portfoliókezelő jogosult a Megbízóhoz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozattal azonnali hatállyal felmondani, ha

(a)

az Számlák feletti rendelkezési joga nem biztosított;


(b)


a Megbízó a díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget és a Portfoliókezelő felhívására a fizetési kötelezettségét a felhívásban megjelölt - legalább három (3), legfeljebb tizenöt (15) napos - póthatáridőn belül sem teljesítette,

(c)

a Megbízó a jelen Szerződésben meghatározott valamely kötelezettségét súlyosan megszegi és a Portfoliókezelőnek a szerződésszegő magatartás abbahagyására irányuló írásbeli felszólításában megjelölt határidőben a szerződésszegő magatartásával nem hagy fel.

A Portfoliókezelő, ellenkező megállapodás hiányában, a rendkívüli felmondás kézhezvételét követően a szerződés megszűnéséig hátralévő időszakban a kezelése alatt álló Befektetett Eszközökre vonatkozólag újabb értékpapír-tranzakcióra szóló megbízást kizárólag a Megbízó utasítása alapján adhat. 16.4.

A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL

Felek a Szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

XVII. 17.1.

ELSZÁMOLÁS A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSEKOR

AZ ELSZÁMOLÁSI FORMÁJA

A jelen Szerződés megszűnésekor – a megszűnést követő 30 napon belül - a Felek elszámolnak egymással. Az elszámolás keretében a Portfoliókezelő a 8.3 pont szerinti beszámolót készít, a Megbízó a Befektetett Eszközöket- vagy a Megbízó kifejezett rendelkezése alapján, a tőkekivonásra vonatkozó szabályok szerint azok pénzeszközbeli ellenértékét - átveszi a Portfoliókezelőtől. 17.2.

A BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK ÁTADÁSA

17.2.1. A felmondás határnapján a Portfoliókezelő köteles a Befektetett Eszközöket a Megbízó rendelkezése szerint átadni. Az átadás keretében, a hatályban lévő Befektetési Szerződések tekintetében a Portfoliókezelő köteles a Megbízó részére átadni minden, a Befektetési Eszközökkel kapcsolatos birtokában lévő információt. A Portfoliókezelő köteles: -

minden olyan nyilatkozatot megtenni, amely szükséges ahhoz, hogy a befektetések jogosultja a Megbízó legyen,

-

a hatályban lévő szerződések esetében megfelelő módon értesíteni a Portfoliókezelővel szerződött felet arról, hogy a Portfoliókezelő szerződésbeli pozíciójában jogutódlás történt,

-

minden olyan nyilatkozatot megtenni, amely szükséges ahhoz, hogy a letétben lévő Befektetési Eszközök esetében a letétek felett rendelkezésre jogosult a Megbízó legyen, továbbá

-

a Megbízó részére átadni minden, a Befektetett Eszközökkel kapcsolatos, birtokában lévő információt.

17.2.2. Az átadás során a Portfoliókezelő köteles a Megbízóra, vagy a Megbízó által írásban megjelölt személyre átruházni minden olyan jogát, amelyet a jelen Szerződés szerinti portfoliókezelés ellátása során szerzett, illetve vállalt.



XVIII.

ÉRTESÍTÉSEK

18.1. A Felek a jelen Szerződés alapján egymáshoz intézendő értesítéseiket írásban, magyar nyelven, a következő személyek részére, a következő címre kötelesek eljuttatni: A Megbízó részére: név:

[…]

e-mail:

[…]

cím:

[…]

telefon:

[…]

fax:

[…]

A Portfoliókezelő részére: név:

[…]

e-mail:

[…]

cím:

[…]

telefon:

[…]

fax:

[…]

18.2. A Felek az értesítéseiket ajánlott postai küldeményként, vagy faxon, vagy kézbesítő útján kötelesek a másik félhez eljuttatni. [Felek rendelkezhetnek úgy is, hogy a hatékonyabb kommunikáció érdekében jogosultak írásbeli értesítéseiket elektronikus formában is továbbítani.]

18.3. Az értesítéseket akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a postai küldemény feladását a felvevő postahivatal pecsétje igazolja és a postára adástól számítva két (2) munkanap eltelt, illetve a faxon vagy e-mailben elküldött értesítés vételét a másik Fél faxon vagy e-mailben visszaigazolta, a kézbesítő útján történt kézbesítést pedig írásbeli átvételi elismervény igazolja.

18.4. A Felek a képviselőik személyében és/vagy az értesítési címükben bekövetkezett változásokat is a 18.1.-18.3. pontban meghatározott módon kötelesek a másik féllel közölni.

18.5. Az értesítések 18.1.-18.4. pont szerinti szabályai nem vonatkoznak az ügyleti beszámoló kivételével a VIII. fejezet szerinti és a IX. fejezet szerinti tájékoztatásra.



18.6. Megbízó a kommunikációs csatornák kockázatainak ismeretét jelen Szerződés 5. számú mellékletét képező külön nyilatkozatban erősíti meg.

XIX.

SZAVATOSSÁG, KÁRFELELŐSSÉG

19.1. A Megbízó kijelenti és szavatol érte, hogy (a)

[amennyiben

releváns:

a

[…

nyilvántartó

szervezet]

[…]

számon

jogerősen

nyilvántartásba vette]; (b)

[amennyiben releváns: részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt […] számú jogerős határozatával megadta;]

(c)

a jelen Szerződés megkötéséhez szükséges minden határozatot meghozott és felhatalmazást megadott;

(d)

a portfoliókezelésre átadott eszközök kizárólagos tulajdonát képezik, illetve azok felett kizárólagosan jogosult rendelkezni, és harmadik személynek nincs semmilyen olyan joga vagy követelése, amely az eszközök portfoliókezelését korlátozná vagy kizárná.

19.2. A Portfoliókezelő kijelenti és szavatol érte, hogy (a)

a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a Cg. 01-10-043736 cégjegyzékszámon jogerős határozatával a cégjegyzékbe bejegyezte;

(b)

a Felügyelet III/100.058/2002. számú jogerős határozatával részére a tevékenységi engedélyt megadta;

(c)

portfoliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó személyi és tárgyi feltételeknek megfelel és a jelen Szerződés hatálya alatt is meg fog felelni.

(d)

vele szemben nem állnak fenn vonatkozó jogszabályokban, illetve a Megbízó belső szabályzataiban meghatározott összeférhetetlenségi okok.

19.3. A Portfoliókezelő a portfoliókezelés során a Megbízónak okozott károkat köteles megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha a portfoliókezelés során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben egy portfoliókezelőtől általában elvárható. A fentiek korlátozása nélkül a Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a Portfoliókezelő nem felel például azokért a károkért, amelyeket a Megbízó a Portfoliókezelőtől független piaci okokból (pl. árcsökkenés vagy veszteségek miatt) szenved el.

19.4. A Megbízó tudomással bír a Befektetett Eszközökhöz - köztük a származékos ügyletekhez - kapcsolódó kockázatokról, és tudatában van annak, hogy a Portfoliókezelő nem vállalja azt, hogy a Befektetési Eszközök meghatározott hozamot biztosítanak vagy meghatározott magatartást tanúsítanak.



19.5. Portfoliókezelő maga is fellép és elvárja a vele szerződő felektől a helyes szakmai fellépést a korrupció bármely formájával szemben, ideértve a vesztegetést, zsarolást és döntések illegális befolyásolására való törekvéseket is. Megbízó ezért kijelenti, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy működése során a törvényeket betartsa, ne valósítson meg adócsalást, valamint tartózkodik az adóelkerülés és a pénzmosás elkövetésétől, illetve fellép a korrupció minden formája, így a vesztegetés, a zsarolás és a beszerzési

döntések

befolyásolása

ellen

saját

tevékenységi

körében

és

szervezetén

belül.

Portfoliókezelő a Portfoliókezelési Szerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani, ha a Megbízó esetében vesztegetés vagy a pénzmosás alapos gyanúja merül fel. XX. A PORTFOLIÓKEZELŐ TEVÉKENYSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE 20.1. A Portfoliókezelő hozzájárul a jelen Szerződés szerinti portfoliókezelési tevékenységének a Megbízó belső ellenőre, könyvvizsgálója, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez.

20.2. A Portfoliókezelő kötelezettséget vállal arra, hogy bármilyen típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a felügyeleti ellenőrzést végzőnek a jelen Szerződés szerinti portfoliókezeléssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt határidőn belül megadja.

XXI.

TITOKTARTÁS

21.1. A Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Szerződés tartalmát, a Szerződés teljesítése során a portfoliókezeléssel, egymás pénzügyi adataival, egymás és harmadik személyek személyes adataival, a Portfoliókezelő által javasolt, illetve végrehajtott tranzakciókkal kapcsolatban tudomásukra jutott információkat, különösen az üzleti vagy értékpapírtitkokat, továbbá egyéb titoknak minősülő információkat időbeli korlátozás nélkül megtartják és azokat a jogszabályok által előírt, valamint a 21.2. és 21.3 pontok szerinti eseteken kívül a másik fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül harmadik személy számára nem teszik hozzáférhetővé.

21.2. Az üzleti vagy egyéb titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró, vonatkozó jogszabályokban meghatározott hatóságokkal szemben.

21.3 Portfoliókezelő köteles megtartani a Megbízó működéséből fakadó speciális titkokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket is.

21.4.



A Felek kölcsönösen hozzájárulnak ahhoz, hogy a másik Fél a közöttük fennálló szerződéses kapcsolat tényét egyéb adatok feltüntetése nélkül harmadik személlyel szabadon közölhesse.

XXII. 22.1.

A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

TELJES SZERZŐDÉS

22.1.1. A jelen Szerződés mellékleteivel együtt a Felek közötti portfoliókezelési jogviszony teljes szerződését képezi. A jelen Szerződés hatálybalépésével hatályát veszti minden, jelen Portfolió kezelésére vonatkozóan a Felek között létrejött megállapodás.

22.1.2. A Felek kinyilvánítják, hogy amennyiben gondos szerződés előkészítő eljárásuk ellenére a jövőben bármelyikük számára olyan adat, körülmény, tény, jog vagy kötelezettség válik ismertté, amelyet jelen szerződésben rendezniük kellett volna, együttműködnek annak utólagos rendezésére a jelen Szerződés elveivel összhangban és érdekeik kölcsönös figyelembe vételével. 22.2. MÓDOSÍTÁS 22.2.1 A jelen Szerződés kizárólag a Felek közös megegyezésével, írásban módosítható.

22.2.2 A Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a Felügyelet a jelen Szerződés tartalmával kapcsolatban bármilyen kifogást emel, vagy bármilyen kiegészítést előír, akkor a Felügyelet előírásainak megfelelően, a jelen Szerződésben szereplő elvek és a kölcsönös érdekek alapján a Szerződést az indokolt mértékben módosítani fogják.

XXIII.

A JOGVITÁK RENDEZÉSE

23.1. A Felek a jelen Szerződés alapján keletkezett jogvitáikat peren kívül, tárgyalás útján kísérlik meg rendezni.

23.2. Abban az esetben, ha a Feleknek a jogvitát nem sikerül ésszerű határidőn belül peren kívül rendezniük, bármely vita eldöntésére, amely a jelen Szerződéssel összefüggésben, annak megszegésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a Felek alávetik magukat a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, illetve jogutódja kizárólagos döntésének azzal, hogy a Választottbíróság saját eljárási szabályzata szerint jár el és a választottbírák száma három (3). XXIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



24.1. A jelen Szerződés alkalmazásában az üzleti év megegyezik a naptári évvel. Az első üzleti év a jelen Szerződés hatályba lépésétől [.….] év december 31-éig tart, az utolsó üzleti év vége pedig a jelen Szerződés megszűnésének napja.

24.2. A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben elsősorban [… számú] különös jogszabályok, valamint a Bat., a Tpt., a Bszt., és a Ptk., továbbá a Portfoliókezelő Működési Szabályzata és Üzletszabályzatának rendelkezései az irányadóak.

24.3 Felek jelen Szerződés rendelkezéseit annak aláírása előtt, tervezet formában, teljes körűen megismerték, megtárgyalták és az abban foglaltakról a Portfoliókezelő a Megbízót a szerződés aláírását megelőzően tájékoztatta és Megbízó arról ilyen módon tudomást szerzett, Felek a tárgyalásaik eredményeképpen létrejött Szerződést, jogaik és kötelezettségeik teljes ismeretében és tudatában, mint szerződéses akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá.

24.4 Jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek és az azokban használt fogalmak jelentése a jelen szerződésben használt fogalmakkal megegyező jelentéssel bírnak. 1. számú melléklet - Portfoliókezelési Irányelvek 2. számú melléklet – A Befektetett Eszközök értékelésének szabályai, a teljesítmény mérésére vonatkozó elvek és előírások 3. számú melléklet - Jegyzőkönyv a Portfolió induló tőkéjének portfoliókezelés céljából történő rendelkezésre bocsátásáról/ pótlólagos tőkeátadásról 4. számú melléklet: Az ajánlott portfoliókezelési szolgáltatás alkalmasságának felmérése 5. számú melléklet: Nyilatkozat a kommunikáció kockázatairól A jelen Szerződést a Felek elolvasták, rendelkezéseit megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt, aláírásukkal magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Budapest, [év; hónap; nap]

_______________________

_______________________

Megbízó



Üzletszabályzat – 4. számú melléklet PORTFOLIÓKEZELÉSI SZERZŐDÉS 1. SZÁMÚ MELLÉKLET PORTFOLIÓKEZELÉSI IRÁNYELVEK

Előzmények: A portfoliókezelés célja, olyan portfolió kialakítása, amelynek keretében a Megbízó által az eszközallokáció során meghatározott portfolió hányadot a Portfoliókezelő […]- be fektetheti. A fentiekre tekintettel a Felek a Portfoliókezelési Irányelveket a következőképpen határozzák meg: 1. A lehetséges Befektetett eszközök köre A Portfoliókezelő köteles a portfoliókezelés során betartani a következő korlátozásokat. Kizárólag az alább meghatározásra kerülő Pénzügyi eszközökbe fektethet be: 1. […], 2. […] 3. […] [...] 2. A Befektetett eszközök minimum és maximum aránya A [(1)…] együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon […] %-át. A [(2)…] együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon […] %-át. A [(3)…] együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon […] %-át. […] A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze: Eszköz

Célérték

Minimum

Maximum

1 2 3 … A befektetési szabályoknak való megfelelést a Portfoliókezelőnek folyamatosan (napi gyakorisággal) ellenőriznie kell. Amennyiben a meghatározott limitek (piaci áron számolt) túllépését tapasztalja az ellenőrzés során, úgy azt azonnal korrigálnia kell a befektetési szabályoknak megfelelően. A Portfoliókezelő csak olyan Befektetési Szerződéseket jogosult kötni, amelyeket a Megbízóra át tud ruházni.



3. Referencia index meghatározása: A Portfoliókezelő teljesítményének mérésére szolgáló mutató, amelynek összetevői: […] Budapest,[év; hónap; nap]

_______________________

_______________________ K&H Alapkezelő Zrt.


Üzletszabályzat – 4. számú melléklet PORTFOLIÓKEZELÉSI SZERZŐDÉS 2. SZÁMÚ MELLÉKLET

A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI, A TELJESÍTMÉNY MÉRÉSÉRE VONATKOZÓ ELVEK ÉS ELŐÍRÁSOK

A Befektetett Eszközök piaci értékének és a hozamráta megállapításának szabályai: A Befektetett Eszközök piaci értékét és a hozamszámítás szabályait a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell meghatározni. A konkrét értékelési szabályok a Felek megállapodása szerint határozandók meg. A Portfoliókezelő által a kezelt portfoliókon elért teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának, illetve közzétételének elveit a Bszt. 3. sz. Melléklete tartalmazza. Abban az esetben, ha a portfolióba olyan eszközök ügyeletek kerülnek be, amelyek értékeléséről jogszabály nem rendelkezik, akkor a Letétkezelő értékelési szabályait kell alkalmazni. A Megbízó átadja a Portfoliókezelő részére a Letétkezelő értékelési szabályait.

Budapest, [év; hónap; nap].

_______________________




JEGYZŐKÖNYV A PORTFÓLIÓ INDULÓ TŐKÉJÉNEK PORTFOLIÓKEZELÉS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSÁRÓL/ PÓTLÓLAGOS TŐKEÁTADÁSRÓL

Tárgy:

A …[Megbízó] és a K&H Alapkezelő Zrt. között …. napján megkötött portfoliókezelési szerződés (a továbbiakban: Szerződés) szerinti tőkeátadás.

A Felek a fenti szerződés V. pontjában foglaltaknak megfelelően rögzítik, hogy a mai napon a Megbízó az alábbi vagyont bocsátotta a Portfoliókezelő rendelkezésére a […] Portfolió induló tőkéjeként: 1. sz alternatíva: [……………………………….., ; összeg számmal] azaz [………………………………………………………..; összeg betűvel], […; devizanem megjelölése] összegű pénzeszközből álló tőke rendelkezésre bocsátása a Megbízó Letétkezelőnél vezetett […] számú Befektetési Számlájára történő átutalással valósult meg. 2. sz. alternatíva A értékpapírból álló tőke rendelkezésre bocsátása az alábbi eszközök rendelkezésre bocsátásával valósult meg: Értékpapír neve

ISIN kódja

Névérték vagy db szám

piaci érték

Budapest, [év; hónap; nap]

_______________________ Megbízó




AZ AJÁNLOTT PORTFOLIÓKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁS ALKALMASSÁGÁNAK FELMÉRÉSE


Üzletszabályzat – 4. számú melléklet PORTFOLIÓKEZELÉSI SZERZŐDÉS 5. SZÁMÚ MELLÉKLET NYILATKOZAT KOCKÁZATOK FELTÁRÁSÁRÓL

Alulírottak, a […; székhely, cégjegyzékszám/ regisztrációs szám] nevében kijelentjük, hogy a közöttünk és a K&H Alapkezelő Zrt. (székhely: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9., cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-10-043736) között […] napján [létrejött/ módosított], Portfoliókezelési Szerződésben foglalt tevékenység alapján az alábbi

nyilatkozatot tesszük: Megbízó tudomásul veszi, hogy a faxon, a telefonon, telefaxon vagy elektronikus levélben (továbbiakban Csatornák) történő információcsere annak technikai sajátosságai folytán kockázattal jár. Hacsak az neki bizonyíthatóan fel nem róható – Portfoliókezelő Megbízó felé nem felel: - a Csatornákon történő továbbítás sikertelenségéért, - a Csatornák rendeltetésellenes használatból eredő károkért, - az átvitel, rögzítés során jelentkező technikai problémákból adódó kárért illetve veszteségért, - az olyan kárért, amely a Csatornák használata során előforduló tévedés, félreértés, megtévesztés vagy hiba eredménye. Megbízó tudomásul veszi, hogy Csatornák gondos és rendeltetésszerű használata esetén is a Csatornákon továbbított adatok esetleg harmadik személyek jogellenes cselekményei során jogosulatlan személyek számára is ismertté válhatnak, ideértve az egyébként értékpapírtitoknak minősülő adatokat is. Portfoliókezelő az ilyen eseményekből eredő kárért nem felel. Portfoliókezelő csak a rendelkezésre jogosulttól fogad el a Csatornákon keresztül adott írásbeli utasítást. Megbízó tudomásul veszi, hogy a faxon vagy e-mail-ben a Portfoliókezelőnek elküldött értesítés akkor tekinthető kézbesítettnek, ha annak vételét a Portfoliókezelő megfelelően visszaigazolta. A kapott utasítás átvételét a küldő(k)nek azonos Csatornán (e-mail esetén minden küldő(k)nek egyidejűleg adott válaszban, fax esetén a szerződésben megadott bármely faxszámra küldött válaszban) egy munkanapon belül visszaigazolja. Ezen visszaigazolás nem jelenti az utasítás elfogadását, az utasítás elfogadhatóságának vizsgálatára és - bármely Csatorna felhasználásával formai-tartalmi kifogásainak előterjesztésére Portfoliókezelőnek további egy munkanapon belül van lehetősége.



A Csatornák használatának szabályait és az azokkal összefüggő fent említett kockázatok lényegét, fennállását megértettük, tudomásul vettük és kijelentjük, hogy azok esetleges következményeivel a Portfoliókezelő részére a Csatornák bármelyikén adott tőkeátadási és tőkekivonási, vagy egyéb utasítások során számolunk.

Budapest, [év; hónap; nap]

_____________________________ Megbízó


A Társaság Panaszkezelési Szabályzata

A K&H ALAPKEZELŐ PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A Szabályzat célja A Szabályzat biztosítja a K&H Alapkezelő Zrt.- hez (továbbiakban: Alapkezelő), vagy a K&H Csoport más tagjához beérkező, az Alapkezelő tevékenységét érintő panaszok minden Panaszosra azonosan érvényes, egységes elvek és eljárási rend szerint történő, hatékony, átlátható és szakszerű kezelését a panaszkezelési eljárás teljes folyamata alatt. A folyamat kialakításának legfontosabb célja, az Alapkezelő ügyfelekkel kialakított kapcsolatának megtartása és erősítése, és a forgalmazók ügyfélkörmegtartásának támogatása. Alanyi hatály A Szabályzat alanyi hatálya kiterjed az Alapkezelő minden alkalmazottjára, különös tekintettel a Panaszos kiszolgálásban közvetlenül résztvevő kollégákra, valamint a Panaszosok által jelzett problémák megoldásában/kezelésében részt vevő, vagy azzal érintett alkalmazottakra. Tárgyi hatály A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Alapkezelő bármely szolgáltatását (ideértve a szerződéskötést megelőző vagy a szerződés megkötésével, a teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződést érintő jogvita rendezésével összefüggő – tevékenységét vagy mulasztását) érintően az Alapkezelő intézményi ügyfelei által előterjesztett kifogásai, vagy a Forgalmazó azon ügyfelei, amelyek a K&H befektetési alapokkal összefüggő szolgáltatást a Forgalmazó(k)tól vesznek igénybe (Panaszos) által jelzett kifogások kezelésével kapcsolatos folyamatokra, tevékenységekre, és dokumentumokra, függetlenül attól, hogy a Panaszt az Alapkezelőhöz nyújtották- e be. A panasz bejelentésének módjai

I. 1.

1. Szóbeli Panasz az Alapkezelőhöz benyújtható: a) személyesen: -

a panaszügyintézés helye: az Alapkezelő székhelye (az Alapkezelő ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiséggel nem rendelkezik) 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.,

-

Panasz benyújtásra nyitva álló idő: minden munkanapon 8 órától 16 óráig.

b) telefonon: -

telefonon a (00 36 1) 483-50-26 hangrögzítő berendezéssel ellátott telefonon, 30

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től -

hívásfogadási idő: a) minden munkanapon 8 órától 16 óráig, b) minden hétfőn, vagy ha az munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanapon 8 órától 20 óráig (hívásfogadási idő)

2. Írásbeli Panasz az Alapkezelőhöz benyújtható: a) személyesen vagy más által átadott irat útján -

a panaszügyintézés helye: az Alapkezelő székhelye (az Alapkezelő ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiséggel nem rendelkezik) 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.,

-

Panasz benyújtásra nyitva álló idő: minden munkanapon 8 órától 16 óráig.

b) postai úton -

levelezési cím: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

c) telefaxon -

a (00 36 1) 483-5001 faxszámra

d) elektronikus levélben -

az [email protected] központi e-mail címre.

3. Meghatalmazott igénybevétele A Panaszos eljárhat meghatalmazott útján. Amennyiben a Panaszos meghatalmazott útján jár el, úgy a meghatalmazásnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt alábbi követelményeknek kell eleget tenni. Meghatalmazott által benyújtott Panasz esetén a meghatalmazás eredeti, papír alapú példányának csatolása szükséges. Az Alapkezelő a meghatalmazást elfogadja, ha az megfelel a teljes bizonyító erejű magánokirat, a közokirat vagy ügyvéd meghatalmazása esetén az ügyvédi meghatalmazás formai követelményeinek. Meghatalmazáshoz közokiratként elfogadható: az olyan papír alapú okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, vagy az olyan okirat is, amelyet jogszabály közokiratnak nyilvánít. Meghatalmazáshoz magánokiratként elfogadható: az a papír alapú okirat, amely esetében a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;

Oldal: 31 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik. Ebben az esetben a bejelentésre szolgáló nyomtatványon, vagy a jegyzőkönyvben a Panaszos neve mellett fel kell tüntetni a Panaszos meghatalmazottjaként eljáró személy nevét is. A meghatalmazottra ilyen esetben a Panaszosra vonatkozó szabályok vonatkoznak. 4. A panaszkezelés nyelve A panaszkezelés nyelve: a panaszkezelés magyar, vagy angol nyelven benyújtott panasz esetén angol nyelven történik.

II.

1.

A panasz kivizsgálása A Panaszkezelési eljárás elvei

Rendszerszerű megközelítés elve: Az Alapkezelő gondoskodik a Panaszok hatékony, átlátható és gyors

kezelésének

eljárásáról,

valamint

a

Panaszok

jogszabályszerű,

jól

dokumentált

nyilvántartásáról. Ügyfél-orientáltság elve: mivel a Panaszkezelés lehetőséget ad arra, hogy a Panaszosok, illetve az Alapkezelő termékeinek vásárlói visszajelzést adjanak az Alapkezelő szolgáltatásáról, termékeiről, a Panaszok kezelése során a ügyfélorientáltság jegyében kell eljárni. Az Alapkezelőnek a panaszkezelést megelőzően, a panaszkezelés alatt és azt követően is együttműködést kell tanúsítania a Panaszossal. Közvetlen panaszkezelés elve: törekedni kell arra, hogy a Panasz a lehető legalacsonyabb megoldó-szinten, a lehető legrövidebb időn belül rendezésre kerüljön, azt lehetőleg a bejelentés helyén és azzal egyidőben meg kell kísérelni megoldani. Regisztrálás elve: A Panasz megoldásának helyétől függetlenül minden Panaszt regisztrálni kell. A Panaszos kifejezett kérésére a Panasz befogadását írásban vissza kell igazolni. Nyomon követhetőség elve: A bejelentéssel egyidejűleg nem orvosolható Panaszok esetében a Panaszt rögzítő és megoldó területek között folyamatos kapcsolatot kell tartani és biztosítani kell a megfelelő adatszolgáltatást, információáramlást.

Oldal: 32 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től Határidőn belüli eljárás elve: Az azonnal, vagy rövid úton megoldható Panaszokat lehetőleg a bejelentéssel egyidejűleg, vagy a lehető legrövidebb időn belül rendezni kell. A panaszokat legkésőbb 30 napon belül kezelni kell. Amennyiben a határidőn belüli kezelés akadályba ütközik, vagy a Panaszt más szervezeti egységhez tették át, ezt a Panaszos részére a határidőn belül jelezni kell. Visszacsatolás elve: A Panaszra lehetőleg a Panaszos által meghatározott, de az Alapkezelő belső szabályaival összhangban álló kommunikációs csatornán kell reagálni. A Panaszos kifejezett választása hiányában a Panaszkezelési Felelős dönt a visszacsatolás módjáról. Kompetencia elve: A panaszkezelési eljárásba bevont résztvevőknek rendelkezniük kell a megfelelő (kommunikációs) készségekkel és a kellő szaktudással ahhoz, hogy a Panaszosokkal megfelelően kommunikáljanak és a kifogásokat érdemben és teljes körűen megválaszolják. A panaszkezelési eljárásba bevont alkalmazottaknak ismerniük kell és be kell tartaniuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, valamint a jelen szabályzatot. Feladatok elkülönítésének elve, összeférhetetlenség: Az adott Panasz kezeléséből és a döntéshozatalból kizárt az, aki közvetlenül részt vett a Panasz tárgyát képező eljárásban/ szolgáltatásban/ ügyletben, vagy akinek közeli hozzátartozója azzal közvetlenül, vagy közvetve érintett, illetve akinek függetlensége más okból megkérdőjelezhető. Ezen okok felmerülését az érintett haladéktalanul jelenteni köteles a felettesének és a panaszkezelési eljárásban ettől kezdve nem vehet részt. Teljes hatáskör elve: A Panaszt kezelő személy, vagy szervezeti egység jogosult arra, hogy bármilyen adatot vagy információt kérjen a panasz megoldása érdekében, illetve megkapja azokat. A Panaszkezelésben résztvevő személyeknek rendelkeznie kell a – Társság belső szabályainak megfelelő - Panasz megoldásához szükséges hatáskörrel, beleértve a kompenzáció, kifizetés teljesítésére vonatkozó jogosultságot. Ok-okozat elemzés elve: A Panaszokat és az azokat kiváltó okokat folyamatosan elemezni és a vezetőségnek rendszeresen jelenteni kell, hogy a vezetőség a Panaszokból kiderülő visszatérő és rendszerszintű problémákra reagálhasson. Bizalmas információk védelmének elve: A Panaszosnak nem adhatók ki más banktitkának, értékpapírtitkának vagy az Alapkezelő üzleti titkának vagy más bizalmas információnak minősülő adatok. Jóhiszeműség és tisztesség elve: az Alapkezelő a Panaszossal szemben a jóhiszeműség és tisztesség elve szerint köteles eljárni, továbbá olyan magatartást kell tanúsítson, amely az adott helyzetben tőle elvárható. Ingyenesség elve: A Panasz kivizsgálása térítésmentes, azért külön díj nem számolható fel. A Panasz kivizsgálása az összes vonatkozó körülmény figyelembevételével történik. 2. A Panasz kezelésének folyamata A Panaszok kezelésének teljes folyamatát a Panaszkezelési Felelős koordinálja. A Panasz kezelésének folyamata: 1.

Panasz beérkezése, regisztrálása

2.

Panasz hatásköri kivizsgálása:

Oldal: 33 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től a. hatáskör megállapítása esetén a Panasz érdemi kivizsgálása b. hatáskör hiánya esetén a Panasz áttétele a hatáskörrel rendelkezőhöz, a Panaszos értesítése mellett 3.

Panasz érdemi kivizsgálása és megválaszolása: a. ha a Panasz saját hatáskörben teljes mértékben kezelhető, intézkedés a válasz(reakció) kidolgozásáról és a Panaszos részére történő eljuttatásáról b. ha a Panasz kezeléséhez más Csoporttag, szervezet közreműködésére van szükség, az adott Csoporttaggal vagy szervezettel való együttműködés megszervezése, a válasz(reakció) közös kidolgozása és a Panaszos részére történő eljuttatása

4. érdemi válasz megküldését követően a Panasz lezárása, a Panasz Nyilvántartás megfelelő lezárása. 3. A Panasz benyújtásának, előterjesztésének módjai 2. A Panasz benyújtható, előterjeszthető -

szóban személyesen vagy telefonon,

-

írásban (papíron vagy elektronikus dokumentumban) formanyomtatvány (1. számú Melléklet,

mely a PSZÁF honlapjáról is letölthető) felhasználásával, -

írásban (papíron vagy elektronikus dokumentumban) a formanyomtatványtól eltérő bármilyen

egyéb formátumban. Ha a Panaszt az Alapkezelő székhelyén nem a Panaszkezelési Felelősnél terjesztették elő, az Alapkezelő a székhelyén személyesen leadott írásbeli és szóbeli Panasz esetén is az Alapkezelő a Panaszost tájékoztatja a Panaszkezelési Felelős elérhetőségéről. Minden az Alapkezelővel vagy munkavállalójával szemben írásban vagy szóban előterjesztett kártérítési/ kártalanítási igényre, vagy bejelentésre, amely szerint törvénysértés történt, vagy az Alapkezelőnél működési veszteséget okozott, fel kell hívni a Vezérigazgató, a Compliance Officer és a Kockázatkezelő figyelmét. A beérkezett Panasz azonosító számot kap, melyet a válaszon fel kell tüntetni, vagy szóbeli panasz esetén a telefonban a Panaszos tudomására kell hozni. Amennyiben a Panaszos az írásbeli panaszát nem a jelen szabályzatban meghatározott, címre küldi meg, vagy ha az írásbeli Panaszt az Alapkezelő székhelyén nem a panaszkezelésre kijelölt ügyintézőjének adja át, úgy az Alapkezelő a beérkezést követően haladéktalanul továbbítja a Panaszt a Panaszkezelési Felelős részére. Amennyiben a Panaszos szóbeli panaszát nem a panaszkezelésre kijelölt ügyintézőnél terjeszti elő, az Alapkezelő köteles a Panaszost tájékoztatni a Panaszt a továbbiakban kezelő szervezeti egység elérhetőségéről. A Panaszról Panasz Jegyzőkönyv készül, melynek tartalmaznia kell a Panaszos Panaszának részletes leírását, a Panasszal érintett kifogások elkülönítetten történő rögzítésével, annak érdekében, hogy a Panaszos Panaszában foglalt valamennyi kifogás teljes körűen kivizsgálásra kerülhessen. Szóbeli panasz

Oldal: 34 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től A szóbeli – ideértve a személyesen és telefonon tett – Panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és lehetőség szerint orvosolni. Telefonon közölt Panasz esetén biztosítani kell az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. Telefonon közölt szóbeli Panasz esetén fel kell hívni a Panaszos figyelmét, hogy Panaszáról hangfelvétel készül. A szóban közölt Panaszokról készült hangfelvételt 1 évig meg kell őrizni. A Panaszos kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. Ha a Panaszos a szóbeli panasz kezelésével nem ért egyet, vagy ha a Panasz azonnal kivizsgálása nem lehetséges, az Alapkezelő a Panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról, jegyzőkönyvet vesz fel a 2. számú melléklet szerinti tartalommal. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli Panasz esetén a Panaszosnak át kell adni, telefonon közölt szóbeli Panasz esetén a Panaszra adott válasszal együtt a Panaszosnak meg kell küldeni. Ebben az esetben a Panaszra adott indokolással ellátott választ a közlést követő 30 napon belül kell megküldeni. Írásbeli panasz Az írásbeli Panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontot a Panasz közlését követő 30 naptári napon belül kell megküldeni a Panaszosnak. Az Alapkezelő a válaszát oly módon küldi meg a Panaszos részére, amely alkalmas annak igazolására, hogy az Alapkezelő a küldeményt kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a küldemény elküldésének tényét és időpontját is (tértivevényes postai úton, vagy e-mailen). 4. Hatásköri vizsgálat A

Panaszkezelési

Felelős

a

Panasz

regisztrálását

követően

megvizsgálja,

hogy

annak

megválaszolására részben vagy egészben rendelkezik-e hatáskörrel, illetve hogy szükséges-e csoporton belüli együttműködést vagy külső szakértő közreműködését igénybe vennie. Amennyiben megállapítja, hogy a Panasz kezelésére hatáskörrel egyáltalán nem rendelkezik, hatáskör hiányában átteszi a hatáskörrel rendelkező Csoporttaghoz, szervezethez és erről írásban értesíti a Panaszost. Amennyiben ennek feltételei fennállnak, a Panaszkezelési Felelős csoporton belüli együttműködési eljárást kezdeményez. A csoporton belüli panaszkezeléssel kapcsolatos együttműködés szabályait az Alapkezelő és a forgalmazók között kötött szerződések tartalmazzák. 5. A Panasz érdemi kivizsgálása és megválaszolása 5.1 Információgyűjtés Amennyiben a Panasz kivizsgálásához az Alapkezelőnek a Panaszosnál rendelkezésre álló további – így különösen a Panaszos azonosításához, a Panasszal érintett jogviszonnyal kapcsolatos – információra van szüksége, úgy haladéktalanul felveszi a Panaszosal a kapcsolatot, és beszerzi azokat. Továbbá a Panasz kivizsgálása során a Panasz kezeléséhez szükséges információt begyűjti az érintett szervezeti egységektől, alkalmazottaitól, tisztségviselőitől, ha szükséges, a Forgalmazó érintett szervezeti egységétől, alkalmazottjától, illetve szükség esetén jogi állásfoglalást kér.

Oldal: 35 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től

5.2 Válasz elkészítéséért felelős területek A befektetési alapkezeléssel összefüggő, vagy azt érintő Panaszokra adandó válasz, illetve a forgalmazói Panaszokra javasolt választervezet kidolgozása elsődlegesen a Tudásmenedzsment Igazgatóság feladata a Panaszkezelési Felelős koordinációja mellett. Az intézményi ügyfelektől érkező Panaszokra adandó válasz kidolgozása az Intézményi Értékesítési Igazgatóság feladata, a Panaszkezelési Felelős koordinációja mellett. A Panaszok kivizsgálása és kezelése során az Alapkezelő minden szervezeti egysége és dolgozója köteles együttműködő magatartást tanúsítani. A Panaszokra adandó választ, vagy a Forgalmazónak küldendő válasz-tervezetet a kiküldés előtt – a négy szem elv alkalmazásával – legalább a Panaszkezelési felelősnek vagy egy tudásmenedzsernek és egy jogásznak véleményeznie kell, a válasz kiküldése csak mindkét terület egyetértése és jóváhagyása esetén lehetséges. A Panaszkezelési Felelős felügyeli, hogy az Alapkezelő a Panaszokat tisztességesen és jelen szabályzatnak megfelelően kezelje. Nem vehet részt a Panasz kezelésében a Panaszos, a Panaszos közeli hozzátartozója, illetve az a személy, akinek eljárására, munkájára a Panasz vonatkozik, vagy akinek pártatlansága az ügyben egyéb oknál (pl: a Panaszossal fennálló személyes kapcsolata) fogva megkérdőjelezhető lenne. 5.3 Panaszra adott válasz/ válasz-tervezet 5.3.1 Határidő Az Alapkezelő az írásbeli Panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a Panasz közlését követő 30 napon belül megküldi a Panaszosnak. Ha a határidőt valamilyen oknál fogva meg kell hosszabbítani, erről tájékoztatja a Panaszost az indok pontos megjelölésével. 5.3.2 Tartalom Az Alapkezelő a Panasz kivizsgálását követően köteles olyan választ adni, amelyben részletesen kitér a kifogás teljes körű kivizsgálásának eredményére, a Panasz rendezésére vagy megoldására vonatkozó intézkedésre, illetve a Panasz elutasítása esetén az elutasítás indokára. A válaszban egyértelműen utalni kell arra, hogy a Panasznak helyt ad-e az Alapkezelő, vagy azt nem találja megalapozottnak, illetve ha azt részben találja csak megalapozottnak. Az indokolás – a Panasz tárgyától függően – tartalmazza intézményi ügyfelek esetén a vonatkozó szerződési feltétel pontos szövegét és hivatkozik a Panaszosnak küldött elszámolásokra, valamennyi, a szerződéses jogviszony alatt teljesített egyéb tájékoztatásra. A Panasz elutasítása esetén figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatni kell a Panaszost arról, hogy a Panasz és a panaszkezelés az Alapkezelő álláspontja szerint a) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 1

fogyasztóvédelmi rendelkezései megsértésének kivizsgálására, vagy Fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülnek: a) az Alapkezelő által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, jogszabályban előírt rendelkezések (tájékoztatás, üzletszabályzat, stb.), valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint 1

Oldal: 36 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére irányult. A befektetési alap befektetőjének a befektetési jegy megvásárlása/jegyzése/visszaváltása során nem keletkezik szerződése az Alapkezelővel, csak a forgalmazóval, ezért az ilyen fogyasztó csak fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet az Alapkezelővel szemben, békéltető testületi eljárást csak a forgalmazóval szemben indíthat. Amennyiben az Alapkezelő álláspontja szerint a Panasz mind fogyasztóvédelmi rendelkezés sérelmét, mind szerződéses kérdést érint, akkor a fogyasztó ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a panaszban foglaltak mely része tartozik a Felügyelet, illetőleg a Pénzügyi Békéltető Testület/bíróság hatáskörébe, és ennek megfelelően mely panaszrésszel mely szervhez fordulhat. Ha a Panasz sem a szerződés, sem a fogyasztóvédelem körébe nem tartozik, az Alapkezelőnek arról kell tájékoztatnia a Panaszost, hogy Panaszával kapcsolatban további jogorvoslatra nincs lehetőség. További jogorvoslatra nincs lehetőség különösen, ha a Panaszos: a) az Alapkezelő vagy alkalmazottja udvariatlan magatartását kifogásolja, munkajogi következményekre tesz javaslatot, b) az Alapkezelő munkaszervezési gyakorlatát kifogásolja (pl. várakozási idő), c) méltányossági kérelmet nyújt be az Alapkezelőhöz, d) szerződés meg nem kötését kifogásolja, e) jogerősen lezárt ügy Alapkezelő általi felülvizsgálatát kéri. A Panasz elutasítása esetén a Panaszosnak közvetlenül megküldött válaszban tájékoztatást kell adni arról, hogy Panaszával – annak jellegétől függően - milyen fórumokhoz fordulhat, ld. a 9. pontban. Amennyiben az Alapkezelő jogosnak ítél meg egy Panaszban előterjesztett követelést, erről a Panaszról felvett jegyzőkönyvben írásban határoz. A kifizetést Vezérigazgató és Kockázatkezelő együttesen engedélyezheti. 5.3.3 Válasz megfogalmazásának módja Az Alapkezelő a Panasz kivizsgálásának eredményéről történő tájékoztatást pontos, közérthető és egyértelmű indokolással látja el. A válasznak mindig érdeminek, a megértéshez szükséges mértékben kifejtőnek, közérthetőnek, szakszerűnek kell lennie és mindig naprakész információkkal kell szolgálnia, továbbá a fogalmakat ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezései (megtévesztő tájékoztatás, agresszív gyakorlat), bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezései (direkt marketing), továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezései (információtovábbítás és hozzáférés, elektronikus hirdetések). Szerződéses jogviszonyt érintő kérdés a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita.

Oldal: 37 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től következetesen kell alkalmaznia (pl. a Tájékoztató és Kezelési szabályzat, vagy a portfoliókezelési szerződés fogalmainak alkalmazása). A válasznak ki kell terjednie a Panaszban felhozott minden kifogásra. A jogszabályi hivatkozásokat szükség esetén (ha azok az átlagos tájékozottsággal bíró, nem jogász ügyfél nem, vagy csak nehezen tudná értelmezni) a válaszban röviden értelmezni kell. Amennyiben a Panaszos egy korábbi, már megválaszolt Panaszát változatlan terjedelemben ismételten terjeszti elő az Alapkezelőnél, és az Alapkezelő a korábbi indoklását fenntartja, az Alapkezelő jogosult a megismételt Panaszra adott válaszában a korábbi válaszára és indoklására hivatkozni, ez esetben azonban a válaszhoz csatolja a hivatkozott korábban kiküldött válaszlevél másolatát is. Ha a Panasz közvetlenül az Alapkezelőhöz érkezik, akkor a választ is közvetlenül a Panaszosnak, az általa megadott elérhetőségre kell megküldeni. Ha a Panasz a Felügyeleten keresztül érkezik, akkor az Alapkezelő a Panaszossal egyidejűleg a Felügyelet részére is megküldi a választ. Egyéb esetben a válaszadás a beérkezési „csatornán” keresztül történik. 5.4 Méltányossági eljárás A méltányossági alapon megítélt kompenzációkkal kapcsolatos jóváhagyási folyamat és döntési kompetenciák megállapítása a következő elvek szerint történik. a)

Méltányossági eljárás csak konkrét pénzügyi követelést tartalmazó Panasz esetén lehetséges.

b)

Abban az esetben, ha az Alapkezelőnek felróható okból olyan összeg került elszámolásra, amely az adott ügylet kapcsán az Alapkezelőnek nem tervezett bevételt, a Panaszos számára viszont kárt eredményezett, a Panaszos kérésére helyesbítést kell végezni a valós állapotnak megfelelően. (A nem várt eredmény korrekciója révén az Alapkezelőnek kára nem keletkezik.) Amennyiben a helyesbítés nem végezhető el, a c) pontban foglaltak szerint kell eljárni. Méltányosságból kezdeményezett, a Panaszos javára történő jóváírás esetén a mindenkor

c)

hatályos, vonatkozó szabályzatokban előírtaknak, vagy a szabályzatok szellemiségének megfelelően kell értelemszerűen eljárni akkor is, ha a konkrét panaszesetre vonatkozóan a szabályzat nem határoz meg előírásokat. Ezekben az ügyekben döntést a Vezérigazgató jogosult hozni.

III.

Személyes adatok és a Panaszos által szolgáltatott információk kezelése

A panaszkezelés során különösen a következő adatok kérhetők a Panaszostól: a) Panaszos neve; b) Intézményi panaszos esetén az Alapkezelővel fennálló szerződés száma (ha azt a Panaszos ismeri), c) Panaszos lakcíme, székhelye, levelezési címe; d) Panaszos telefonszáma; e) a Panasszal kapcsolatos válaszadás (értesítés) módja; f) Alapkezelő által nyújtott, a Panasszal érintett szolgáltatás megnevezése; g) Panasz leírása, oka;

Oldal: 38 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től h) Panaszos igénye; i) Panasz alátámasztásához szükséges, a Panaszos birtokában lévő dokumentumok másolata; j) meghatalmazott útján eljáró Panaszos esetében érvényes meghatalmazás; k) a Panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat. Az Alapkezelő a vonatkozó belső szabályzata alapján biztosítja, hogy a Panaszok kezelése során tudomására

jutott

személyes

adatokat

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően betartva kezelje. A Panaszos azonosítása érdekében tudomására jutott adatok nem szolgálhatnak más, a Panasz regisztrálásán kívüli, egyéb adatgyűjtési célt. Az Alapkezelő vélelmezi Panaszosnak a panaszkezelési eljárás - mint a Panaszos kérelmére indult eljárás - során a személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását. Az Alapkezelő a panaszkezelés során birtokába került személyes adatokat a Panasz nyilvántartási idejének lejáratával törli. Panaszkezeléshez fűződő tájékoztatási kötelezettség

IV.

1. Tájékoztatás a panaszkezelést megelőzően és annak folyamán Az Alapkezelő a Panaszkezelési szabályzatát a www.khalapok.hu weboldalon, jól láthatóan, figyelemfelhívásra alkalmas módon teszi közzé. Az Alapkezelő a Panaszos részére a panaszkezeléssel összefüggésben a Panaszos kérésére tájékoztatást ad, ennek során köteles egyszerű nyelvezetet használni és kerülni a jogi szakkifejezések indokolatlan használatát. Szóbeli Panasz esetén – ha a Panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges vagy az nem vezet eredményre – az Alapkezelő a Panaszossal közli a Panasz azonosítására szolgáló adatokat. 2. Tájékoztatás jogorvoslatról A Panasz elutasítása, vagy a Panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a panaszos az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat: a) Magyar Nemzeti Bank (levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 061-4899-100, email cím: [email protected]); b) Pénzügyi Békéltető Testület (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172, telefon: 061-4899-100, e-mail: [email protected]); (A befektetési alap befektetőjének a befektetési jegy megvásárlása/jegyzése/visszaváltása során nem keletkezik szerződése az Alapkezelővel, csak a forgalmazóval, ezért az ilyen fogyasztó csak fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet az Alapkezelővel szemben, békéltető testületi eljárást csak a forgalmazóval szemben indíthat.) c)

bíróság: az Alapkezelő intézményi ügyfelei – amennyiben közöttük választott bírósági szerződés van érvényben és hatályban - a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbírósághoz fordulhatnak a

Oldal: 39 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től Választottbíróság eljárási szabályzata és költségviselési szabályai szerint, egyéb esetben az adott ügyben illetékes és hatáskörrel rendelkező rendes bíróságokhoz fordulhatnak, az Alapkezelőnél Panaszosként eljáró természetes személy, mint a K&H Bank Zrt. ügyfele a K&H Bank Zrt. székhelye szerint illetékes bíróságon (Fővárosi Törvényszék.) Kizárólag a bíróság járhat el a bíztatási kárral összefüggő polgári jogi kérdésekben. Minden egyéb szerződéses jogviszonyt érintő kérdés tekintetében a bíróságon kívül a Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhat a fogyasztónak minősülő ügyfél. Ha a Panasz sem a szerződés, sem a fogyasztóvédelem körébe nem tartozik, az Alapkezelőnek arról kell tájékoztatnia a Panaszost, hogy Panaszával kapcsolatban további jogorvoslatra nincs lehetőség.

V. A Panasz nyilvántartása 1. Panasz Nyilvántartás A panaszokról, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást kell vezetni (Panasz Nyilvántartás). Az Alapkezelő nyilvántartását úgy köteles kialakítani, hogy abból a Panasz válaszadási határideje egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásnak továbbá alkalmasnak kell lennie arra, hogy az Alapkezelő a) a Panaszokat azok témája szerint csoportosíthassa; b) a Panasz okát képező tényeket és eseményeket feltárhassa és azonosíthassa; c) megvizsgálhassa, hogy a b) pontban rögzített tények és események hatással lehetnek-e más eljárásra vagy termékre, szolgáltatásra; d) eljárást kezdeményezhessen a feltárt, b) pontban rögzített tények és események korrekciójára; e) összefoglalhassa az ismétlődő vagy rendszerszintű problémákat, a jogi kockázatokat. A nyilvántartást az Alapkezelő úgy vezet, hogy minden dokumentum vagy papír alapon, vagy elektronikusan elérhető legyen. Az Alapkezelő a Panaszt és az arra adott választ a válaszadástól számított 3 évig őrzi meg. Az Alapkezelő a nyilvántartást a Panasz lezárását követően legalább 5 évig őrzi meg. A Panasz Nyilvántartás vezetéséért a Panaszkezelési Felelős felel.

2.

A Panasz Nyilvántartás részét képező dokumentumok

2.1 A Panasz Nyilvántartás az alábbi dokumentumokból áll: a) a Panaszt tartalmazó dokumentum (elektronikus vagy postai levelet, Panaszkezelési jegyzőkönyvet) b) a Panaszra kiküldött válasz, vagy ha a Panasz közvetlen kezelése más K&H Csoporttag feladatkörébe tartozik, a választervezetet és annak kiküldését igazoló dokumentum c) Panaszkezelési Jegyzőkönyv (1. számú melléklet).

Oldal: 40 / 119


2.2 A Panasz Nyilvántartás tartalmát képező információk: a)

a Panasz évente újrakezdődő sorszáma;

b)

Ügyfél neve, elérhetősége (cím vagy telefonszám vagy elektronikus levélcím) ha ilyet megadott; a Panaszos által tett Panasz leírását, a tárgyát képező esemény vagy tény

c)

megjelölését, követelés összegszerű megjelölése (ha van); a

d)

Panasz

Alapkezelőhöz

történő

előterjesztésének/benyújtásának

(vagy

más

Csoporttagtól történő továbbítás esetén ennek) időpontja; a Panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírása, elutasítás

e)

esetén ennek indoka; az e) pontban megjelölt intézkedés teljesítésének határideje és a végrehajtásért felelős

f)

személy megnevezése; a Panasz besorolása az 5. pont szerint:

g)

ga) kockázat megjelölése szerint gb) bejelentés helye szerint gc) bejelentés módja szerint gd) megalapozottság szerint ge) Panasz jellege szerint (igazodóan a 6/2011 (III.21.) PSZÁF rendelet jelentési táblájához) megítélt kompenzáció esetén annak

h)

ha) engedélyezője hb) kifizetett összege hc) kifizetés időpontja j)

a Panasz megválaszolásának időpontja;

k)

egyéb lényeges körülmény, magyarázat, ha a fenti információkon felül szükségesnek mutatkozik (pl. a kockázat alapú besorolás indoklása).

2.3 A Panaszkezelési Jegyzőkönyv Az Alapkezelő a Panaszkezelési Jegyzőkönyvet az 1. mellékletnek megfelelően rögzíti. Az Alapkezelő a Panaszkezelési Jegyzőkönyvet úgy küldi meg a Panaszos részére, amely alkalmas annak igazolására, hogy az Alapkezelő a küldeményt kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a küldemény elküldésének tényét és időpontját is (e-mailben vagy ajánlott, tértivevényes postai úton). 2.4 A Panaszok kategorizálása Az Alapkezelő a Panaszokat az alábbi kategóriákba sorolja be: 2.4.1 . Kockázat szerint: a) Rendes kockázatú Panasz (rendes üzletmenethez kapcsolódó Panasz): az Alapkezelő napi működéséhez, a ügyfélkiszolgáláshoz kapcsolódó Panasz, melynek megoldása a Panaszost érinti.

Oldal: 41 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től b) Tömeges (emiatt kiemelt kockázatú) Panasz: rövidebb idő alatt nagyszámú ügyfél által jelzett, súlyos és sürgős problémára utaló Panasz. Gyors és megnyugtató rendezése fontos az Alapkezelő külső megítélése szempontjából. (A rövidebb idő alatti nagy szám megítélése figyelembe véve a múltbeli panaszkezelési tendenciákat - egyedileg történik a Panaszkezelési felelős,

az

illetékes

terület

vezetője

(Intézményi

értékesítési

Igazgató

vagy

a

Tudásmenedzsment Igazgató) és a kockázatkezelő közös megítélése szerint.) c) Kiemelt kockázatú Panasz: a Panasz az Alapkezelő számára kiemelt kockázatot jelentő Panasznak minősül az alábbi tulajdonságok alapján, ha: ca)

a felügyeleti hatóságokhoz, így különösen a

Pénzügyi

Szervezetek

Állami

Felügyeletéhez vagy a Gazdasági Versenyhivatalhoz, illetve azon keresztül érkezett; cb)

az Alapkezelő irányító/ ellenőrző testületeihez (Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Audit Bizottság), vagy ezek tagjaihoz címezve érkezett;

cc)

megoldása első körben nem a Panaszos megelégedésére történt;

cd)

negatív publicitással, bírsággal, vagy jelentős üzleti veszteséggel érdemben fenyeget;

ce)

kockázati besorolással, vagy az alkalmassági teszttel kapcsolatos Panasz;

cf)

befektetési tanácsadással összefüggő Panasz;

cg) tranzakció közvetítésével, portfoliókezelési szolgáltatás keretén belül kötött Befektetési Szerződéssel (tranzakcióval) összefüggő Panasz. 2.4.2 . Előterjesztés helye szerint: a)

Forgalmazó bármely alkalmazottja, szervezeti egysége;

b)

Alapkezelő Titkársága (központi telefonvonala, faxvonala);

c)

Alapkezelő központi e-mail címe;

d)

Alapkezelő nem vezető állású alkalmazottjához vagy bármely nem vezető szervezeti egységéhez, testületéhez;

e)

Alapkezelő vezető testületéhez (Igazgatóság, Felügyelő Bizottság), vezető állású személyéhez;

f)

2.4.3.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy más hatósághoz. Előterjesztés módja szerint:

a)

Személyesen, képviselő útján;

b)

Telefonon;

c)

Postai úton;

d)

Telefaxon;

e)

E-mailen;

f)

Forgalmazói közvetítéssel.

2.4.4. a)

Panasz megalapozottsága szerint (részben vagy egészben): Jogos;

Oldal: 42 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től b)

Megalapozatlan, de méltányolható (ebben az esetben egyedi döntés szabja meg a méltányosság mértékét és az intézkedéseket);

c)

2.4.5.

Megalapozatlan (elutasításra kerül). Panasz jellege szerint (igazodóan a befektetési alapkezelők és befektetési alapok adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 6/2011 (III.21.) PSZÁF rendelet jelentési táblájához):

a)

tájékoztatási hiányosság;

b)

árfolyam-használat, árfolyam-különbözet;

c)

szolgáltatás minősége, ügyfélkiszolgálás minősége;

d)

jutalék, díj, költség mértéke;

e)

kamat, hozam mértéke;

f)

nyilvántartási, ügyviteli hiba;

g)

elszámolás, megbízás teljesítés;

h)

KHR/BAR lista (az Alapkezelő e kategóriába sorolható panasz kezelésére nem jogosult);

i)

egyéb.

A Panasz jelen pont szerinti besorolása során törekedni kell arra, hogy az csak egy kategória alá tartozzon. Ennek érdekében a Panaszkezelési Felelős, a Panasz kezeléséért felelős területtel együttműködve állapítja meg, hogy a Panaszban foglalt legjellemzőbb kifogás(ok) alapján mely kategóriába sorolandó. Amennyiben a besorolás nem magától értetődő, a Panaszkezelési Felelős a Jegyzőkönyvben rövid indoklást is feltüntet a besorolás megállapítása mellett. Az egyéb kategóriába történő besorolást mindenképpen indokolni kell a fentiek szerint. Amennyiben a Panasz több, közel azonos súlyú lényegi kifogást tartalmaz, és az egyértelmű besorolás emiatt nem lehetséges, a Panaszt – erről szóló indoklás mellett – az „egyéb” kategóriába kell besorolni.

3.

Jelentési kötelezettség a Panaszok kezeléséről

A panaszkezelés eredményeit és az azokból levonható hasznos következtetéseket jelenteni kell az értékelésre jogosult szakmai, működési fórumokon. 3.1 Havi jelentések A Panaszkezelési Felelős havonta, a tárgyhót követő hó 10. napjáig Panaszkezelési jelentést készít a Vezérigazgató, részére, melyet tájékoztatásul megküld a Kockázatkezelő és a Compliance Officer, valamint a Tudásmenedzsment Igazgató részére is. 3.2 Időszaki testületi jelentések A Panaszkezelési Felelős a Felügyelő Bizottság és az Igazgatóság, valamint a tárgynegyedévet követően a Termékbizottság, továbbá a Működési Kockázati Bizottság előtt beszámol az előző jelentés

óta

eltelt

időszak

panaszkezelési

tevékenységéről,

beleértve

a

Forgalmazókkal

együttműködésben kezelt panaszokat. A Panaszkezelési Felelős felel a 6/2011 (III.21.) PSZÁF rendelet szerinti negyedéves jelentés vonatkozó mellékletének a tárgynegyedévet követő hónap 15.

Oldal: 43 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től napjáig történő kitöltéséért és a Middle Office PSZÁF negyedéves jelentésért felelős alkalmazottjának való megküldéséért. 3.3 Eseti jelentések A

Panaszkezelési

Felelős

az

Alapkezelő

Belső

Ellenőrének,

Compliance

Officerének,

Kockázatkezelőjének, illetve bármely vezető állású személyének, vagy döntéshozó szervezeti egységének, a K&H Bank, vagy KBC Csoporttag arra jogosított alkalmazottjának kérésre – személyes adatok kiadása nélkül - felvilágosítást ad a panaszkezelés folyamatáról, statisztikáiról. Az Alapkezelő adatszolgáltatási kötelezettsége körében a Felügyelet, vagy bármely hatáskörrel bíró hatóság részére, annak kérésére tájékoztatást ad a panaszkezelésről. 3.4 Felvilágosítás a Forgalmazótól Az Alapkezelő jogosult a befektetési alapokkal összefüggő forgalmazóhoz benyújtott panaszokról személyes adatokat nem tartalmazó statisztika megismerésére, jelentéseiben ezen adatok felhasználására. 3.5 Működési veszteségek regisztrálása Amennyiben a Panasz kapcsán kompenzáció teljesítése, vagy egyéb, működési veszteség esemény áll be, akkor a működési veszteség esemény áll be, annak regisztrálása és jelentése és egyéb kapcsolódó eljárások tekintetében, a működési kockázatokért felelős Kockázatkezelő a Működési- és Piaci Kockázatkezelési Kézikönyv szerint köteles eljárni.

Oldal: 44 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től Mellékletek: 1. Panasz formanyomtatvány (alkalmazása nem kötelező) 2. Jegyzőkönyv Panasz Regisztrálására 3. Definíciók

Oldal: 45 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. - Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2013. január 1- től 1. Melléklet 3. Ügyfélpanasz felvételi jegyzőkönyv Panasz iktatási száma: (sorszám/év) Panasz előterjesztésének dátuma: Panaszos neve (amennyiben megadta): Panaszos címe/székhelye (amennyiben megadta):

Panaszos levelezési címe, ha a lakcímével/székhelyével nem azonos:

Ügyfél telefonszáma (amennyiben megadta): Ügyfél elektronikus levélcíme (amennyiben megadta): Panasz előterjesztésének módja (Szabályzat V.2.4.3 pontja szerint): Panasz előterjesztésének helye (Szabályzat V.2.4.2 pontja szerint): A Panasz PSZÁF szerinti tematikus besorolása (Szabályzat V.2.4.5 pont szerint):

Intézményi Panaszos esetén a szerződésének száma, vagy a szerződés azonosítható leírása (tárgy, dátum megadásával): Panasz részletes leírása (az egyes kifogásokat lehetőleg egyenként, elkülönítetten kell rögzíteni)

A Panaszos által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke

Oldal: 46 / 119


A Panasz kezelése érdekében tett intézkedések:

A Panasz lezárásának határideje: A Panasz tényleges lezárásának (vagy áttételének) időpontja: Szerződéses vagy fogyasztóvédelmi Panasz: A Panasz megalapozottsága (megalapozott/nem megalapozott/részben megalapozott):

Jegyzőkönyv felvételének helye, ideje: A Panaszkezelési Felelős aláírása: Jegyzőkönyv felvevőjének aláírása, ha az nem a Panaszkezelési Felelős:

Panaszos aláírása Kifizetést jóváhagyó aláírása:

Oldal: 47 / 119


2. M ell ék l et

FO G Y AS ZT Ó I P AN AS Z PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL KAPCSOLATOS VITÁK RENDEZÉSÉRE

Panasszal érintett pénzügyi szervezet Név:

Felek adatai

Ügyfél Név: Szerződésszám/ügyfélszám: Lakcím/székhely/levelezési cím: Telefonszám: Értesítés módja (levél, email):

Csatolt

dokumentumok

számla,

szerződés,

(pl.

képviselő

meghatalmazása)

Panaszügyintézés helye (pl. fióktelep, központ, székhely, közvetítő):*

Oldal: 48 / 119


*személyesen tett panasz esetén

Ügyfél panasza és igénye

I.

Panasztétel időpontja a pénzügyi szervezetnél (személyesen tett panasz esetén):

[A

pénzügyi

szervezetnek

megküldött

panaszt

célszerű

tértivevényes

és

ajánlott

küldeményként postázni. A panasszal érintett szervezetnek a panasz kézhezvételét követően 30 nap áll rendelkezésére, hogy az ügyet érdemben megvizsgálja és a panasszal kapcsolatos álláspontját, illetve intézkedéseit indoklással ellátva a Panaszosnek írásban megküldje.]

Panaszolt szolgáltatástípus (pl. lakáshitel, KGFB):

Panasz oka: Nem nyújtottak szolgáltatást

Hiányosan tájékoztatták

Nem

Díj/költség/kamat változtatásával nem

a

megfelelő

szolgáltatást

nyújtották Késedelmesen

ért egyet nyújtották

a

szolgáltatást A

szolgáltatást

Járulékos költségekkel nem ért egyet Egyéb szerződéses feltételekkel nem

nem

megfelelően

ért egyet

nyújtották

Kártérítés összegével nem ért egyet

A szolgáltatást megszüntették

A kártérítést visszautasították

Kára keletkezett

Nem megfelelő kártérítést nyújtottak

Nem volt megelégedve az ügyintézés

Szerződés felmondása

körülményeivel

Egyéb panasza van

Téves tájékoztatást nyújtottak

Oldal: 49 / 119

K&H Befektetési Alapkezelő Zrt.


Egyéb típusú panasz megnevezése:

II.

A panasz részletes leírása:

[Kérjük egyes kifogásainak elkülönítetten történő rögzítését annak érdekében, hogy a panaszában foglalt minden kifogás kivizsgálásra kerüljön. ]

1



Kelt:

Aláírás:

Oldal: 2 / 119

K&H Alapkezelő Zrt. 3. M ell ék l et -

Üzletszabályzat – 7. számú melléklet Def in íc ió k

Panasz: az Alapkezelő szerződéskötést megelőző, vagy a szerződés megkötésével, a szerződés szolgáltató részérő történő teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződést érintő jogvita rendezésével összefüggő – tevékenységét vagy mulasztását, vagy a K&H befektetési alapokkal kapcsolatos tevékenységét érintő kifogás, amelyben konkrét, egyértelmű – nem feltétlenül anyagi jellegű - igényét megfogalmazza; kivéve a Panaszos által benyújtott olyan kérelem, amely általános tájékoztatás, vélemény, vagy állásfoglalás kérésére irányul. Panaszos: bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy más szervezet, aki az Alapkezelő szolgáltatását igénybe veszi, vagy a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás, vagy ajánlat, hirdetés címzettje. Panaszos lehet ezen kívül az, aki a K&H befektetési alapok Forgalmazó(i)jának e minőségében ügyfele. Panaszosnak minősül az a személy is, amely nem az Alapkezelő valamely szolgáltatásával, hanem egyéb, az Alapkezelő valamely szolgáltatásával összefüggő eljárását (pl. hirdetés) kifogásolja. Névtelen panasz: Amennyiben a Panaszos elérhetőséget nem adott meg, vagy magát nem azonosította (névtelen panaszos), az Alapkezelő a Panasza kezelésére nem köteles.

Oldal: 3 / 119




A Társaság Végrehajtási politikája

1. Bevezetés A 2014. évi XVI. törvény (KBFTV), a 231/2013/EU Rendelet (ABAK-Rendelet), valamint a 2007. évi CXXXVIII. (BSZT) törvény előírásainak megfelelően a K&H Alapkezelőnek (továbbiakban Társaság) minden lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy az ügyletkötések és az erre irányuló megbízások (továbbiakban bármelyik: tranzakciók)

az ügyfelek, vagy befektetési alapok

kezelt portfoliói

(továbbiakban: portfolió(k)) számára legkedvezőbb módon történő végrehajtását biztosítsa. A Társaság mindenkor az ügyfél vagy a befektetési alap érdekeit tartja szem előtt üzletkötési döntései meghozatala során, illetve amikor üzletkötésre vonatkozó megbízást más személy részére végrehajtási céllal továbbít. Jelen szabályzat célja, hogy meghatározza azokat az elveket, melyekkel a Társaság a fentieknek való megfelelést biztosítja. Jelen végrehajtási politika egyben tartalmazza a 344/2011 Kormányrendelet 18. §a szerinti kiegészítő végrehajtási politika tartalmi elemeit is. A Társaság üzleti stratégiája szerint a magánszemélyeknek nem nyújt vagyonkezelési szolgáltatást. A mindenkori hatályos Végrehajtási politika az ügyfelek részére az Alapkezelő weboldalán elérhető. 2. Tárgyi hatály A Végrehajtási politika hatálya kiterjed: -

a Társaság ügyfelei részére kezelt portfoliókra, (portfoliókezelési tevékenység végzése esetén ügyfél megbízásként minősül az összes tranzakció, amelyet a Társaság a kezelt portfolió javára ad le),

-

a Társaság által kezelt befektetési alapokra (és a nevükben kötött tranzakciókra).

3. A legkedvezőbb végrehajtás 3.1. Általános feltételek A tranzakciók legjobb végrehajtása, illetve a portfoliók számára a lehető legjobb eredmény elérése érdekében történő eljárás során az alábbiakban – relatív fontossági sorrendben – felsorolt szempontok játszanak szerepet: a. az érintett pénzügyi eszköz (nettó, kapcsolódó költségeket is tartalmazó, lásd külön d. pont) ára, b. a tranzakció végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűsége, c.

2

a tranzakció végrehajtásának időigénye,

d. az érintett végrehajtási helyszín tulajdonságai, az elszámolás minősége, e. a tranzakció költsége (ideértve az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és a végrehajtással összefüggő költségeit), f.

ügyfél portfolió esetén az ügyfél BSZT szerinti minősítése,

g. az érintett pénzügyi eszköz jellemzői, tulajdonságai, h. a tranzakció nagyságrendje, i.

a tranzakció természete, jellemzői

Oldal: 4 / 119


j.


a Társaság által kezelt befektetési alapok tekintetében az adott befektetési alapra jellemző célkitűzések, befektetési politika és kockázatok a befektetési alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában foglaltak szerint;

k.

egyéb szóba jöhető szempontok.

A k.) pont keretében - a megbízás más személynek történő végrehajtási célú továbbítása esetén a fenti szempontok fontosságának meghatározásánál a Társaság az ösztönzésekre vonatkozó szabályokat is figyelembe veszi. 3.1.1. A fenti felsorolásban szereplő tényezők relatív fontossága: A relatív fontosságát tekintve a 3.1 a.) és b.) pontok kiemelten fontosak a befektetési politika megvalósítása és eredménye szempontjából; mivel a költségek az eredményre (az elért hozamra) közvetlenül hatnak, illetve a döntések végrehajtásának ellehetetlenülése, elmaradása (végrehajtásának valószínűsége) megakadályozza a befektetési politika, illetve a befektetéskezelési szolgáltatás megfelelő megvalósítását. Ezen túlmenően egyéb feltüntetett tényezők is kiemelt fontosságúaknak tekinthetők, amennyiben az adott eszköz vonatkozásában a jelen politika erre rendelkezést tartalmaz. A befektetési alapok vonatkozásában továbbá a j) pontban foglaltak is az előzőekben leírtakkal együtt értékelendő kiemelt fontosságú szempontok.

3.2. Order execution (a tranzakciók végrehajtása) A tranzakciókban a jóváhagyott partnerekkel lehet együttműködni: a partnerkiválasztás szabályait a Társaság Kockázatkezelési Szabályzata határozza meg. A tranzakciót végre lehet hajtani szabályozott piacon kívül, vagy multilaterális kereskedési rendszeren (MTF) kívül, ebben az esetben a Társaság (a portfoliókezelési szerződésben) bekéri az ügyfél előzetes és explicit jóváhagyását, illetve e tényről a befektetési alapok befektetőit a tájékoztatóban tájékoztatja. 4. Legkedvezőbb végrehajtás pénzügyi eszközcsoportonként Az eszközcsoportonkénti szabályok a 3.1 Általános feltételek tipikus alkalmazását jelentik. A 3.1 Általános feltételek alkalmazása egyedi esetekben eltérő lehet, illetve az ügyfél kifejezett kérésére ezektől eltérhet. Az elfogadott partnerek listáját eszközcsoportonkénti bontásban tartalmazza a szabályzat 1. Melléklete, mely a Szabályzat módosításától függetlenül is aktualizálható, de az Alapkezelő weboldalán mindig az aktuális verziót kell szerepeltetni.

Oldal: 5 / 119



4.1. Tőzsdén jegyzett részvények és ETF-ek Az ilyen értékpapírokra vonatkozó megbízásoknál a Társaság megadja a végrehajtási helyszínt. A végrehajtási helyszín kiválasztása az instrumentumra vonatkozó első megbízás alkalmával történik, ezt csak a feltételek jelentős megváltozása esetén kell megismételni, mindaddig az először kiválasztott végrehajtási helyszín az irányadó. 4.2. Tőzsdén jegyzett származtatott termékek Az ilyen termékekre vonatkozó megbízásoknál a Társaság megadja a végrehajtási helyszínt. A végrehajtási helyszín kiválasztása az instrumentumra vonatkozó első megbízás alkalmával történik, ezt csak a feltételek jelentős megváltozása esetén kell megismételni, mindaddig az először kiválasztott végrehajtási helyszín az irányadó. 4.3. Fix kamatozású eszközök (betétek, állampapírok, kötvények) A betétek esetében a Társaság portfoliókezelése rendszeresen megvizsgálja az elérhető hozamokat a szemben álló költségekkel és egyéb szempontokkal együtt és ez alapján hoz döntést a betétek elhelyezéséről. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a Társaság legalább két partnertől kér be árjegyzést, ezek alapján a járulékos költségeket is figyelembe véve a legjobb árfolyamon köti meg az üzletet. Abban az esetben, ha több portfoliónak ugyanazon papírra ellentétes irányú ügylete lenne, lehetőség van a portfoliók között ügyletet kötni. Az ár minden esetben csak dokumentált piaci ár lehet. Ebben az esetben a Társaság a Befektetési Szabályzat 5.2.5. "Ügyletek portfoliók között " pontja alapján jár el. 4.4. Azonnali devizaügyletek A Társaság legalább két partnertől kér be árjegyzést, ezek alapján a járulékos költségeket is figyelembe véve a legjobb árfolyamon köti meg az üzletet. 4.5. Határidős devizaügyletek A Társaság legalább két partnertől kér be árjegyzést, ezek alapján a járulékos költségeket és a Kockázatkezelési Szabályzatban felállított partnerlimiteket is figyelembe véve a legjobb árfolyamon köti meg az üzletet. Ennek megfelelően az egyes befektetési alapok esetében a 3.1 a.) és b.) pontok kiemelt jelentőségén felül befolyásoló fontosságú tényező a 3.1 g). pont és ezen belül is a partnerkitettség.

4.6. Kollektív befektetési eszközök A Társaság az ilyen típusú értékpapírokra közvetlenül a forgalmazóval köt üzletet. Amennyiben a legkedvezőbb végrehajtás megvalósítása megköveteli, a Társaság egyéb közvetítőnek ad megbízást, figyelembe véve jelen politika előírásait. 5. Allokáció A tranzakciók allokációs szabályait a Befektetési Szabályzat tartalmazza.

Oldal: 6 / 119



6. Ellenőrzés, felülvizsgálat A

Társaság

figyelemmel

kíséri

a

Végrehajtási

politikájában

rögzítettek

teljesülését

és

eredményességét annak érdekében, hogy azonosítsa és szükség esetén kijavítsa az esetleges hibákat.. A kockázatkezelő évente szúrópróbaszerűen mintát vesz és ellenőrzi a politika teljesülését, az ellenőrzés eredményét a Társaság Működési Bizottságának bemutatja. A Portfoliókezelési Igazgatóság legalább évente, vagy egyébként szükség szerint olyan tényszerű változás bekövetkezése esetén, amely azt befolyásolja, felülvizsgálja a szabályzatot. A Működési Bizottság javaslatot tehet a szabályzat módosítására.

Oldal: 7 / 119



1. Melléklet a Végrehajtási politikához Partnerlista eszközosztályonkénti bontásban

HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK Bank of America Merrill Lynch Barclays Bank BNP Paribas CIB Bank Citibank Commerzbank Concorde Értékpapír Deutsche Bank DZ Bank Erste Bank FHB Jelzálogbank ING Bank J. P. Morgan K&H Bank OTP Bank Raiffeisen Bank Société Générale UBS Bank Unicredit Bank

RÉSZVÉNYEK ÉS ETF-ek Concorde Értékpapír Erste Befektetési Zrt. KBC Securities Unicredit Bank Wood & Co

BEFEKTETÉSI ALAPOK Fidelity International K&H Bank KBC Bank KBC Securities Raiffeisen Zentralbank

Oldal: 8 / 119



DERIVATÍV ÜGYLETEK ABN AMRO Chicago BNP Paribas Concorde Értékpapír ING Bank K&H Bank KBC Bank KBC Securities OTP Bank Raiffeisen Bank

SPOT DEVIZA ÜGYLETEK ING Bank K&H Bank KBC Bank OTP Bank Raiffeisen Bank


A Társaság Összeférhetetlenségi politikájának összefoglaló leírása

Bevezetés A befektetési vállalkozások folyamatosan szélesítik tevékenységi körüket és egyre szélesebb körű pénzügyi szolgáltatásokat kínálnak. Ebből adódóan növekszik a befektetési vállalkozások és ügyfeleik vagy a két ügyfél közötti összeférhetetlenség kockázata. Különösen a befektetési szolgáltatások vonatkozásában jelenős a befektetők érdekeit esetleg károsító összeférhetetlenség veszélye. Ezt felismerve az európai törvényhozók szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezettek be a befektetési szolgáltatásokra, szolgáltatókra, valamint a befektetési alapkezelési tevékenységre, befektetési alapkezelőkre vonatkozóan. A 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.)) a hitelintézetek, befektetési vállalkozások és az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (és az azokat kezelő társaságok) számára, a 2011. évi CXCIII. törvény (Bat.) pedig a befektetési alapok és a kollektív befektetési formák kezelői számára kötelezettségeket ír elő, amelyek célja többek között a jobb átláthatóság biztosítása és a verseny elősegítése a pénzpiacokon, valamint a befektetők fokozottabb védelme. A követelmények egyik legfontosabb eleme, hogy a Társaságnak írásos szabályzatot kell kidolgoznia a tevékenységei során előforduló összeférhetetlenségi esetek kezelésére vonatkozóan.

Oldal: 9 / 119



A Társaság eleget téve e követelményrendszernek megfelelően kidolgozta és írásban rögzítette összeférhetetlenségi szabályzatát. A Társaság általános kötelezettsége, hogy feddhetetlenül és tisztességesen járjon el mind az ügyfelekkel, mind más partnerekkel és a befektetési alapokba befektetőkkel (továbbiakban együtt Ügyfelek) szemben. A Társaság számára a legfőbb értéket az jelenti, hogy Ügyfelei érdekében tisztességesen, méltányosan és szakmailag helyesen járjon el. Az Ügyfelek érdekei minden esetben a Társaság érdekei felett állnak. Ezek az elvek a Társaság Etikai Kódexében is szerepelnek. A Társaság az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: alapkezelés, portfoliókezelés, befektetési tanácsadás és megbízás felvétele és továbbítása a Társaság által kezelt befektetési alapok befektetési jegyeire vonatkozóan. A Társaság különböző tevékenységi köreinek egyidejű gyakorlása során fennáll a Társaság és Ügyfele közötti, illetve két Ügyfele közötti érdekellentét kialakulásának, vagyis az összeférhetetlenségnek a kockázata. A törvényi előírásoknak megfelelően ezért a Társaság meghatározta azokat a körülményeket, amelyek - megítélése szerint - eleve összeférhetetlenséget jelentenek, vagy az Ügyfelek érdekeit sértő összeférhetetlenség kialakulását eredményezhetik. A Társaság tevékenységi körei gyakorlása során alapelv a Társaság vagyonának az Ügyfelek vagyonától történő szigorú elkülönítése, illetve az egyes Ügyfelek vagyonának egymástól elkülönített nyilvántartása. Az összeférhetetlenség lehetséges esetei a Társaságnál A Társaság – hogy elkerülje ezek bekövetkezését - az alábbiak szerint azonosította azokat a szituációkat, amelyek felmerülése az Ügyfél érdekével mindenképpen, vagy valószínűleg ellentétes és összeférhetetlen lenne. A lista nem tekinthető kimerítőnek, ezért az összeférhetetlenségi eseteket a Társaság időről időre felülvizsgálja. Az, hogy az összeférhetetlenség ténylegesen fennáll-e, egyedi elbírálás tárgyát képezi. 1.

Visszaélés bennfentes vagy bizalmas információval A Társaság hozzáférhet bennfentes vagy bizalmas információkhoz, és ennek következtében olyan tevékenységeket folytathat, olyan ügyleteket köthet vagy olyan tanácsokat adhat, amelyek egyes ügyfelek vagy ügyfélcsoportok számára hátrányosak.

2.

Piaci manipuláció A Társaság olyan megbízásokat adhat pénzügyi eszközökre vonatkozóan, olyan ügyleteket köthet pénzügyi eszközökkel vagy olyan információkat és híreszteléseket terjeszthet, amelyek: valamely pénzügyi eszköz keresletére, kínálatára vagy árára vonatkozóan hamis vagy félrevezető jelzést adnak vagy adhatnak, a piaci aktivitást, egy pénzügyi eszköz árát, egy pénzügyi eszköz tranzakciós volumenét vagy a piaci index szintjét mesterségesen vagy rendellenes módon befolyásolják vagy befolyásolhatják.

3.

Személyes ügyletek a pénzügyi eszközökkel

Oldal: 10 / 119



Az összeférhetetlenség már említett (bennfentes vagy bizalmas információval való visszaélésből vagy piaci manipulációból adódó) esetei úgy is jelentkezhetnek, hogy az érintett személyek a pénzügyi eszközökre vonatkozóan személyes ügyleteket kötnek. Az érintett személy például saját számlájára vásárolhat vagy adhat el pénzügyi eszközöket bennfentes vagy bizalmas információ alapján – például egy nagy ügyfélmegbízás ismeretében. Az ilyen cselekmények sérthetik egyes ügyfelek vagy ügyfélcsoportok érdekeit. 4.

Díjazás Az érintett személyek részére történő kifizetések és díjak függhetnek olyan tényezőktől vagy számításuk történhet olyan alapon, ami veszélyeztetheti az érintett személyek függetlenségét és/vagy sértheti az ügyfelek érdekeit.

5.

Ajándékok Az érintett személyek ajándékokat kaphatnak ügyfelektől akár pénzben, akár más formában, ami függetlenségüket veszélyeztetheti vagy függetlenségük veszélyeztetésének látszatát keltheti. Ebből adódóan egyes ügyfelek vagy ügyfélcsoportok érdekei elsőbbséget élvezhetnek vagy úgy tűnhet, hogy elsőbbséget élveznek más ügyfelek vagy ügyfélcsoportok érdekeivel szemben.

6.

Bizalmi kötelezettség A társaság esetleg nem teljesíti ügyfeleivel szembeni bizalmi kötelezettségét, ami egyes ügyfelek érdekeit sértheti.

7.

Brókerek kiválasztása A Társaság a brókerek kiválasztása és ellenőrzése során következetlen lehet (például egyértelmű ok nélkül előnyben részesítve egyes brókereket vagy szükségtelen pluszköltségeket okozva ügyfelei számára stb.).

8.

A kínált befektetési és kiegészítő szolgáltatások megfelelősége A Társaság kínálhat ügyfeleinek olyan befektetési és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyek a Társaság eredményeit növelik, de nem megfelelőek az ügyfelek számára, például pénzügyi teherviselő

képességük,

pénzügyi

céljaik,

a

megcélzott

befektetési

időtáv

vagy

a

kockázatkerülés szempontjából. 9.

Párhuzamos tevékenységek Ha az érintett személyek

a Társaságnál betöltött pozíciójukkal párhuzamosan más

tevékenységet is folytatnak, ez bizonyos esetekben összeférhetetlenséghez vezethet egyes ügyfeleknél. 10.

Jogtalan befolyásolás A Társaság egyes szervezeti egységei vagy érintett személyei jogtalanul befolyásolhatnak más szervezeti egységeket vagy érintett személyeket, megsértve ezzel bizonyos Ügyfelek vagy ügyfélcsoportok érdekeit.

11.

Kapcsolt vállalkozások termékei A Társaság befektetési tanácsadási vagy portfoliókezelési szolgáltatásokat nyújt Ügyfeleinek, és egyúttal a Társaság vagy a kapcsolt vállalkozások által kibocsátott termékeket is kínál. A portfoliókezelő által kiválasztott saját pénzügyi eszközök esetlegesen nem a legjobban szolgálják az Ügyfél érdekeit.

Oldal: 11 / 119


12.


Allokáció Amennyiben a Társaság több Ügyfél illetve alap diszkrecionális portfoliókezelője, a szétosztás esetlegesen összeférhetetlenséghez vezethet.

13.

Párhuzamos tisztségek A

Társaság

vezetőségének

tagja

más

társaságok

Felügyelő

Bizottságának

vagy

Igazgatóságának tagja. 14.

Tisztességtelen tanácsadás A pénzügyi tanácsadó azt javasolja az Ügyfélnek, hogy jelenlegi termékeit hasonló termékekre cserélje, csupán azért, hogy az adminisztrációs terhet csökkentse vagy pluszjutalékot szerezzen ezáltal.

15.

Keresztértékesítés A keresztértékesítési lehetőségek során sérülhet az ügyfél-információk bizalmas kezelésének elve, mivel vissza lehet élni a személyes adatokkal.

16.

Aktív alapkezelés Az aktív alapok esetében olyan viszonyítási stratégiát alkalmaznak, amely révén biztosított a túlteljesítés után járó díj.

17.

Front running Információs előnnyel való visszaélés („front running”)

18.

Ügyletben való érdekeltség A Társaság nem az Ügyfél érdekének megfelelően jár el, amikor az adott ügyletben jelentős érdekeltséggel rendelkezik.

Az összeférhetetlenség kezelését szolgáló intézkedések A Társaság minden méltányosan elvárható intézkedést megtett annak érdekében, hogy az Ügyfelek érdekeinek védelmében és bizalmának megőrzése végett megelőzze, idejekorán felismerje és kezelje az összeférhetetlenség fent leírt eseteit. E célból a Társaság különböző eljárásokat és intézkedéseket vezetett be azért, hogy Ügyfeleinek érdekei soha ne sérüljenek és az információk bizalmas kezelése minden esetben biztosított. Ezen intézkedéseket és eljárásokat rendszeresen felülvizsgálja és módosítja a törvényi és szabályozási változások, valamint az üzleti tevékenység esetleges változásai alapján, az intézkedések és eljárások hatékonyságát pedig rendszeresen ellenőrzi. A Társaság Az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése című szabályzatában megteremtésével

meghatározott biztosítja

a

feladatkörök megfelelő

szétválasztásával,

intézkedések

valamint

megtételét

annak

független

monitoring

megelőzésére

vagy

ellenőrzésére, hogy -

a Társaság vezető állású személye, tulajdonosa, alkalmazottja

-

bármely olyan természetes személy, aki tevékenységét a Társaság érdekeinek megfelelően

végzi és aki részt vesz a Társaság által végzett befektetési alapkezelésben -

bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, a Társaság által nyújtandó

befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelési szolgáltatásának nyújtásában

Oldal: 12 / 119


-


a Bszt. alapján a Társasággal kötött kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a

kiszervezést végző és alkalmazottai -

a Társasággal a Bszt. alapján kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján

közvetítői tevékenységet végző, vezető állású személyei és alkalmazottai egy időben vagy egymás után részt vegyenek olyan szolgáltatásokban/ tevékenységekben, amely esetében az ilyen részvétel akadályozhatja az érdek-összeütközések megfelelő kezelését. A Társaság az Ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése érdekében az alábbi intézkedéseket hozta: 1.

A titoktartási szabályzat kimondja, hogy a Társaság minden dolgozójának szigorúan bizalmasan kell kezelnie minden dokumentumot, tényt, információt és adatot.

2.

A dolgozók saját ügyleteinek szabályozását és a kapcsolódó korlátozó listákat a Bennfentes kereskedelemre vonatkozó szabályzat tartalmazza. A munkatársak bejelentenek minden ilyen tranzakciót, és azokat a Compliance Officer nyilvántartásba veszi és felügyeli. Az alkalmazottak a bennfentesnek nem minősülő tranzakciók bejelentésére is kötelesek.

3.

A

Társaság

Etikai

kódexe

előírja,

hogy

minden

dolgozó

köteles

a

potenciális

összeférhetetlenségi eseteket a lehető leghatékonyabban, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kezelni. 4.

Az Etikai kódex előírja, hogy a dolgozók kötelesek az Ajándékok és jutalékok elfogadására vonatkozó szabályokat betartani. E szabályok szerint a dolgozóknak tilos nagy értékű személyes ajándékokat elfogadniuk, amelyek veszélyeztethetik függetlenségüket illetve az ajándékok bejelentése kötelező, vagy elfogadásuk engedélyhez kötött..

5.

A Társaság különböző tevékenységi területei közti esetleges összeférhetetlenség megelőzése érdekében azokat a szervezeti egységeket, amelyek által kiszolgált ügyfelek érdekei egymással vagy a Társaság érdekeivel ellentétesek lehetnek, szervezetileg el kell különíteni, és esetükben elkülönített, egymástól független jelentési vonalakat kell alkalmazni.

6.

A Javadalmazási Bizottság biztosítja, hogy az érintett személyek soha ne kényszerüljenek olyan cselekményekre, amelyek egy vagy több ügyfél érdekeit sérthetik.

7.

A Társaságon belül széles körben alkalmazandó a négy szem elv.

8.

A Társaság minden elvárható lépést megtesz annak érdekében, hogy az ügyfelek számára a lehető legjobb eredményeket érje el a pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások végrehajtása során mind az alapkezelési, mind a portfoliókezelési tevékenysége során.

9.

A Társaság csak abban az esetben adhat vagy fogadhat el ösztönzéseket, ha azok jogszabályoknak, a szakma szabályainak megfelelnek és az ügyfelek érdekeivel összhangban állnak.

Oldal: 13 / 119

2-es változat

Recommend Documents