SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HUMÁN ERŐFORRÁS BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. MEGHÍVÓ Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága 2012. április 10-én /kedd/ 16.00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal I. emelet 218-as számú tárgyalótermében ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Az ülés napirendje: Nyilvános ülés A képviselő-testület 2012. április 26-i rendes ülésének előkészítése 1. Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2011. évi költségvetési gazdálkodásáról. /Az előterjesztés megtalálható a honlapon a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előterjesztéseinél./ Meghívott: Fitosné Kanta Valéria irodavezető 2. Beszámoló a 2011. évi belső ellenőrzési tevékenységről. 3. Átfogó értékelés Sárvár város Önkormányzata 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról. A bizottság hatáskörébe átruházott döntések 4. Szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakások bérleti szerződésének meghosszabbítása iránti kérelmek elbírálása. (Az előterjesztés a zárt ülés anyaga között található) 5. FHO lakás átminősítése szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakássá. (Az előterjesztés a zárt ülés anyaga között található) 6. FHO lakás átminősítése szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakássá és szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakáshoz jutók névjegyzékének soron kívüli kiegészítése. (Az előterjesztés a zárt ülés anyaga között található) 7. Terembérleti-díj támogatást megállapító 53/2012. /III.5./ számú határozat módosítása. 8. Pályázat kiírása civil szerveztek és civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek támogatására. 9. Egyebek. Zárt ülés A bizottság hatáskörébe átruházott döntések 1. Lakásszerzési támogatás iránti kérelem elbírálása. 2. Lakásszerzési támogatás visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos kérelem elbírálása. 3. Ápolási díj visszafizetési kötelezettség elbírálása./Az előterjesztés később kerül fel a honlapra./ 4. Egyebek
Sárvár, 2012. április 3.
dr. Szabó Gyula a bizottság elnöke
sk.
1
TARTALOMJEGYZÉK
1/ Napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2011. évi költségvetési gazdálkodásáról. ......................................................................................................................... 3 2/ Napirendi pont Beszámoló a 2011. évi belső ellenőrzési tevékenységről. ............................ 4 3/ Napirendi pont Átfogó értékelés Sárvár város Önkormányzata 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról........................................................................................ 9 A bizottság hatáskörébe átruházott döntések: .......................................................................... 33 4/ Napirendi pont Szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakások bérleti szerződésének meghosszabbítása iránti kérelmek elbírálása. .......................................................................... 33 5/ Napirendi pont FHO lakás átminősítése szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakássá. ................................................................................................................................ 34 6/Napirendi pont FHO lakás átminősítése szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakássá és szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakáshoz jutók névjegyzékének soron kívüli kiegészítése .......................................................................................................... 35 7/ Napirendi pont Terembérleti-díj támogatást megállapító 53/2012. /III.5./ számú határozat módosítása. ............................................................................................................................... 36 8/ Napirendi pont Pályázat kiírása civil szerveztek és civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek támogatására. ........................................................................................................ 38 9/ Napirendi pont Egyebek....................................................................................................... 40
2
1/ Napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2011. évi költségvetési gazdálkodásáról. /Az előterjesztés megtalálható a honlapon a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előterjesztéseinél./
3
2/ Napirendi pont Beszámoló a 2011. évi belső ellenőrzési tevékenységről. ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS A Sárvár város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalnál, költségvetési intézményeinél, valamint Sitke község Önkormányzatánál 2011. évben elvégzett ellenőrzések tapasztalatairól 1. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA A) Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése A 2011. évre tervezett ellenőrzések száma 9 volt 198 revizori napra tervezve, ebből a soron kívüli vizsgálatokra 30 napot hagytunk. A végrehajtott ellenőrzések számát és időigényét az alábbi táblázat mutatja. Tervben szerepelt db ell. nap Polgármesteri Hivatalnál végzett ellenőrzések Sitke község Önkormányzatánál Költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések Gazdasági sz.-nél végzett ellenőrzések Egyéb ellenőrzések Egyéb feladatok Összesen
0
0
1
11
4
100
1
17
6
128
Soron kívül db ell. nap
Terven felüli db ell. nap 1
1
15
16 1
1
14
2
30
15
Összes ellenőrzés db ell. nap 1
15
2
27
5
115
1
17
1
10
1 1
10 14
3
40
11
198
A 198 napból 30 nap terven felüli vizsgálatokra, illetve egyéb feladatokra ment el. Többek között ilyen volt a MÁK által a normatíva ellenőrzéshez kért önrevíziónak az elkészítése, valamint beszámolók, tervek összeállítása, elemzések készítése. Nem valósult meg: Az általános iskolák és a Zene iskola informatikai rendszerellenőrzése, az Egynapos Műtéti Ellátó Egység gazdaságossági vizsgálata, és a Közbeszerzések szabályozottságának és lebonyolításának vizsgálata. Soron kívüli, ill. terven felüli ellenőrzések között az Bölcsődénél, a Polgármesteri Hivatalnál, és a Sitkei Tagóvodánál végzett ellenőrzések szerepelnek. A gazdasági szervnél végzett ellenőrzés esetében a jelentés elkészítése folyamatban van. A végrehajtott ellenőrzések megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzöttek észrevételt nem tettek, a szükséges intézkedési tervek elkészültek. Az intézményvezetők az intézkedési tervekben vállaltak megvalósulásáról beszámoltak a belső ellenőrnek. Az intézkedések végrehajtásának nyomon követését a belső ellenőr utóellenőrzések keretében hajtja végre.
4
B) A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása Sárvár város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalánál a belső ellenőrzési tevékenységet a jegyző közvetlen irányítása alatt önálló szervezeti egységként 1 fő belső ellenőr végzi, aki egyben a belső ellenőrzési vezető feladatokat is ellátja. A belső ellenőrzés ellátásának módját, szervezeti kereteit és feladatait a képviselő-testület meghatározta, és a szabályozás során biztosította a belső ellenőr funkcionális függetlenségét. Ugyanezt a feladatot a belső ellenőr ellátja a saját fenntartású intézményekben is, valamint Sitke község Önkormányzatánál. A belső ellenőr képzettségi szintje a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm.rendelet 24. §-ban foglalt előírásokat kielégíti. A 18/2009. (X.6.) PM rendelet szerinti, a költségvetési szerveknél belső ellenőrzési munka folytatásához szükséges kötelező szakképesítést (ÁBPE I.) a belső ellenőr megszerezte. Az ellenőrzésekhez alapvetően szükséges tárgyi feltételek biztosítottak voltak. A szükséges szakmai információkat a kötelező továbbképzéseken, konzultációkon, és az interneten keresztül biztosítja magának az ellenőr. Az ellenőrzési tevékenységet akadályozó tényező nem volt, az ellenőrzött intézmények az ellenőrzések során segítő módon közreműködtek. Külső erőforrás igénybevételére nem került sor. Az ellenőrzések fontosabb megállapításai
Ssz
Az ellenőrzés tárgya
Az ellenőrzött intézmény megnevezése
1.
Az önkormányzati intézmények 2010. évi normatíva elszámolásának ellenőrzése
intézmények
2.
A sitkei önkormányzatnál 2010. évi normatíva elszámolás ellenőrzése
Sitke Polgármesteri Hivatal
3.
Költségvetési ellenőrzés a Vármelléki Óvodában
Vármelléki Óvoda
4.
A szociális és gyermekjóléti támogatások felülvizsgálata a Bölcsődénél
Városi Bölcsőde
5.
A Háziorvosi Ügyelet pénzügyi ellenőrzése
Gondozási és Családsegítő Központ
6.
Az ÁSZ ellenőrzésre készített intézkedési terv
Polgármesteri Hivatal
Kiemelt jelentőségű megállapítás -
Nincsenek a költségvetést megalapozó számítások A Gyvt. 148.§.-ának (5) bekezdése szerinti normatív kedvezmény megállapításához a térítési díj fizetésre kötelezett nyilatkozatát be kell szerezni.
Az önkormányzati tulajdonú
Átlagos jelentőségű megállapítás - az intézmények vezetik a normatív állami támogatás elszámolásához szükséges alapbizonylatokat
Csekély jelentőségű megállapítás - a jogosultságokat alátámasztó iratok, nyilatkozatok rendben voltak
- a szociális étkeztetést a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően működteti az önkormányzat Több esetben a jogszabályok változásait nem követték
Gondoskodjanak az informatikai stratégia és a
Takarékosabb gazdálkodással, és a bevételek esetleges emelésével lehetne a zavartalan működést biztosítani. Az intézkedési tervben vállalt határidőket be
5
végrehajtásának időarányos vizsgála
7.
A Sitkei tagóvoda gyermek élelmezésének ellenőrzése
Polgármesteri Hivatal, Vármelléki Óvoda, Sitke Község Önkormányzata
8.
A Sárvár Távhő Kft. Kintlévőségeinek vizsgálata Pótelőirányzati kérelmekoktóber hónapban Pótelőirányzati kérelmeknovember hónapban MÁK normatíva ellenőrzéshez önrevízió
Sárvári Távhő Kft.
9. 10. 11.
társaságoknál a társaság vagy az általa megbízott közbeszerzési eljárást lefolytató köteles az eljárás során az önkormányzattal együttműködni. Készüljön írásbeli megállapodás a gyermek élelmezés költségeinek pénzügyi megosztásáról a Vármelléki Óvoda és a Sitkei Önkormányzat között Az ellenőrzés folyamatban van.
szabályzatok eljuttatásáról a dolgozók felé is.
kell tartani.
A Pénzügyi Iroda negyedévente készítse el a tagintézmény pénzügyi elszámolását a község polgármesterének
intézmények intézmények Valamennyi intézmény
Az ellenőrzések büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményeket nem tárt fel.
C) A tanácsadó tevékenység bemutatása Tanácsadó tevékenység: a költségvetési szerv vezetője részére nyújtott olyan hozzáadott értéket eredményező szolgáltatás, amelynek jellegét és hatókörét a belső ellenőrzési vezető és a költségvetési szerv vezetője a megbízáskor közösen írásban vagy szóban határoz meg anélkül, hogy a felelősséget magára vállalná a belső ellenőr. A belső ellenőrzés tanácsadói tevékenysége elsősorban az alábbiakat foglalja magában: • Vezetők támogatása a döntéshozatalban, javaslatok megfogalmazásával, alternatívák kidolgozása és az egyes megoldási lehetőségek kockázatának becslése, amire fel kell hívni a vezetőség figyelmét. A döntést azonban a vezetésnek kell meghoznia. • Humánerőforrás-kapacitásokkal való racionálisabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás. • Pénzügyi, tárgyi és informatikai erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás. • A vezetőség szakértői, tanácsadói támogatása a kockázat- és szabálytalanságkezelési rendszerek kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében. • Tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén. D) A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok
6
A költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő a) kontrollkörnyezet, b) kockázatkezelési rendszer, c) kontrolltevékenységek, d) információs és kommunikációs rendszer, és e) nyomon követési rendszer (monitoring) Kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. A belső ellenőrzés a beszámolás évében is ellenőrizte a belső kontroll rendszer leglényegesebb elemét, a FEUVE rendszer szabályozását és működését. E) A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése A belső kontroll rendszer kialakítása érdekében a rendszer felépítésére, szerkezetére, belső tartalmára vonatkozóan a belső ellenőr tanácsadói tevékenységet lát el. A rendszer kidolgozása folyamatban van. 2. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL JAVASLATOK HASZNOSÍTÁSA
TETT
MEGÁLLAPÍTÁSOK
ÉS
A) Az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámoló, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatai Az ellenőri javaslatok megfelelő módon azonosították, feltárták a nem megfelelő működés okait, és mérhető célkitűzéseket fogalmaztak meg. Az intézkedési tervekben a határidők és a felelősök megjelölése egyértelmű. Az intézkedési tervekben megjelölt végrehajtási határidők reálisnak bizonyultak, a hibajavítások ütemezetten történtek.
Sárvár, 2012. április 2.
Ódorné Molnár Mónika belső ellenőr
7
HIVATALVEZETŐI VÉLEMÉY ÖSSZEGZÉSE
AZ ELLENŐRZÉSI JAVASLATOK
TEVÉKENYSÉG
FEJLESZTÉSÉRE
VONATKOZÓ
A feladat ellátási és gazdálkodási környezet átalakulása miatt szükséges kialakítani a külső-belső feltételeknek megfelelő költségvetési tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatok belső kontrollrendszerét, és biztosítani szükséges, hogy a tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájáruljon a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés. A belső ellenőrnek alkalmaznia kell a módszertani iránymutatásokat, követnie kell annak folyamatos változását, fejlesztését, módosítását.
Sárvár, 2012. április 2.
dr. Szijártó Valéria jegyző
8
3/ Napirendi pont Átfogó értékelés Sárvár város Önkormányzata 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról ELŐTERJESZTÉS Átfogó értékelés Sárvár város Önkormányzata 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 96.§ (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a 149/1997.(IX.10.) Korm. rend. (továbbiakban: Gyer.) 10. számú melléklete tartalmazza. A gyermekvédelem rendszere több alrendszerből tevődik össze, mely kettős funkcióval bír. Egyrészt a pénzbeli és természetbeni ellátásokon, továbbá a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül segíti a gyermekek családban történő nevelkedését, másrészt pedig a gyermekvédelmi szakellátás útján otthont nyújt a családjukból kiemelt gyermekek számára. A gyermekek fizikai és szellemi értettségük hiánya következtében fokozott védelmet igényelnek. Kiemelt feladat a gyermekek harmonikus testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését mindenekelőtt saját családjukban biztosítani, illetve az onnan kiemelt gyermekek otthonukba történő visszahelyezését elősegíteni. Természetesen ezen célok megvalósítása során a hatósági és egyéb gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételén túl a szülök kis kiemelt szereppel bírnak. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat, amely a különleges védelemre szoruló gyermekek érdekeit óvja szükség esetén hatósági eszközökkel is. Önkormányzatunk gazdasági, anyagi lehetőségeihez képest különös figyelmet fordít a mindennapi megélhetést szolgáló szociális és gyermekvédelmi ellátásoknak a támogatásra rászorulók részére történő biztosítására. I.Sárvár város demográfiai mutatói: A település területe: 6 464 ha A település lakosainak száma:
Férfi 7321
2011. 15.201 Nő 7880
Férfi 7383
2010. 15.313 Nő 7930
15.201 fő
9
2009. 15415 Nő 7978
Férfi 7437
férfi
2008 15439 fő nő
7433
férfi
8006
2007 15455 fő nő
7455
8000
Lakosság számának alakulása 15500
15455
15439
15450
15415
15400 15350
15313
15300 15250 15201 15200 15150 15100 15050 2007
2008
2009
2010
2011
A lakosság korosztályonkénti megoszlása: Év Nemek 2011. 2010. 2009.
0-18 éves férfi nő 1380 1274 1412 1314 1432 1348
19-60 éves férfi nő 4692 4843 4763 4882 4834 4920
61-100 éves férfi 1249 1208 1171
nő 1763 1734 1710
2008.
1435
1384
4854
4942
1144
1680
2007.
1460
1381
4883
4968
1112
1651
10
A 0-18 éves korosztály megoszlása: Év nemek 2011 2010 2009 2008 2007
0 – 3 éves Férfi nő 290 261 290 271 289 262 277 267 286 243
4 – 6 éves férfi nő 206 199 211 171 202 189 202 188 188 195
7 – 14 éves férfi nő 527 501 543 532 582 548 614 585 636 585
15 – 18 éves férfi nő 357 313 368 340 359 349 342 344 350 358
II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: A Gyvt. 14.§ (2) bekezdése szerint a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A Gyvt. 16.§ a.), b.), c.) pontja alapján a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket • a helyi önkormányzat képviselő-testülete, • a települési önkormányzat jegyzője, • a városi gyámhivatal gyakorolja. 1) A Gyvt. 19. § (1) bekezdése alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a hivatkozott törvény 148. § (5) bekezdésének a.) és b.) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a 20/A §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik. Az alábbi táblázat éves bontásban tartalmazza az adott év december hó 31. napján nyilvántartott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők adatait, mely a kedvezményben részesült gyermekek és családok számának emelkedését mutatja. . Év (12. 31-i adatok) 2011. 2010. 2009 2008
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek száma 274 349 272 239
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült családok száma 143 182 131 101
11
400
349 350 300 250
274
272
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek száma
239 182
200
143
131
150
101
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült családok száma
100 50 0 2008
2009
2010.
2011.
A Gyvt. 20/A § alapján a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-én fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, akinek pedig a jogosultsága tárgyév november 1-én fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2011. évben gyermekenként 5.800.-Ft volt. 2011. augusztus hónapban 148 család 300 kiskorú és 23 nagykorú gyermeke, míg november hónapban 135 család 274 kiskorú és 21 nagykorú gyermeke részesült a fenti támogatásban. 2.) óvodáztatási támogatás Az 1997. évi XXXI. tv. 20/C. §-a értelmében a települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) a naptári év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) a naptári év első felében történik, de júniusig nem telt el két hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) a naptári év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) a naptári év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el két hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)–ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít.
12
A fenti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. 2011. év során június hónapban 6 gyermek részére 60.000.-Ft, decemberben pedig 4. gyermek részére 40.000.forint került kiutalásra, gyermekenként 10.000.-.Ft összegben. 3.) A Gyvt. 21.§. (1) bekezdése a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe utalta. A képviselő-testület e hatáskörét a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a gyermekjóléti szolgálatról és a gyermekvédelmi támogatásokról szóló, többször módosított 27/1997. (XII. 02.) sz. önkormányzati rendelet 7.§ (1) bekezdésében és 18.§-ában - a polgármesterre ruházta át. A polgármester a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, kérelemre vagy hivatalból, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén 200 %-át. Az önkormányzati rendelet méltányosságra okot adó esetben 60 %-ban emelt mértékig történő eltérést tett lehetővé. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos döntések előkészítését és végrehajtását a Polgármesteri Hivatal Lakossági Irodájának szociális ügyintézői látják el kapcsolt munkakörben. Az alábbi táblázat mutatja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó évenkénti összehasonlító adatokat. Év
2011 2010 2009 2008
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült gyermekek száma 592 740 793 713
Támogatási esetek Éves előirányzat Felhasznált száma (Ft) összeg (Ft)
1492 1657 1787 1645
10.645.000 11.000.000 10.331.000 12.000.000
8.131.970 9.952.900 9.962.689 9.641.800
Az alábbi táblázat a 2011. évi részletes adatokat tartalmazza: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült kiskorú gyermekek száma : 592 Ebből: Pénzben természetben 592 fő -
13
Alkalmak száma
Támogatási esetek száma: természetbeni 0
1 alkalom 2 alkalom 3 alkalom 4 alkalom 5 alkalom 6 alkalom 7 alkalom 8 alkalom 9 alkalom
1492 pénzbeli 1492 213 gyermek 101 gyermek 82 gyermek 165 gyermek 14 gyermek 6 gyermek 9 gyermek 1 gyermek 1 gyermek
213 eset 202 eset 246 eset 660 eset 70 eset 36 eset 63 eset 1 eset 1 eset
Az egyes támogatási esetekben gyermekenként kiutalt összeg általában 2.000 - 30.000,-Ft között volt. Az év folyamán rendkívüli gyermekvédelmi támogatás címén megállapított összeg mindösszesen: 8.131.970.-Ft volt 4.) Egyéb - a Gyvt-ben nem szabályozott - támogatási forma az Ör. 17/A.§-ban szabályozott táborozási támogatás, melynek keretében a Humán Erőforrás Bizottság támogatásban részesíthette azt az általános és középiskolai tanulmányokat folytató kiskorú gyermeket saját háztartásában nevelő szülőt, illetve gyámot, aki az iskola által szervezett nyári táborozás költségét önerőből viselni szociális rászorultsága miatt nem volt képes. A táborozási támogatásra való jogosultság vizsgálata szempontjából szociálisan rászorultnak az a személy volt tekinthető, akinek családjában az 1 főre jutó nettó jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át. Az Ör. 17/A § (3) bekezdése alapján a támogatás összege az öregségi nyugdíj minimumának 10 %-ától 100 %-áig terjedhet azzal, hogy nem haladhatja meg az iskola által igazolt táborozási költség 80 %-át. Táborozási támogatásra tervezett összeg 2.400.000.-Ft volt. A kiutalt támogatás összegeit az alábbi táblázat mutatja. Év 2011. 2010. 2009 2008 2007
támogatásban gyermekek száma 105 105 120 99 112
részesült támogatásra folyósított összeg (Ft) 2.330.000 2.147.200 1.827.600 1.737.280 1.887.130
A támogatás a táborozás költségéhez igazodott. Az elmúlt évben a táborozási támogatásra magasabb összeget fordított önkormányzatunk, minden kérelmező esetében az igazolt táborozási költség 80 %-a került megállapításra.
14
5.) Az Ör. 18/A §-a alapján a polgármester tanévkezdési támogatásban részesíti a tárgyév szeptember hónapban általános iskolai tanulmányokat kezdő vagy folytató általános iskolai tanulói jogviszonyban álló gyermeket, feltéve, hogy a családban az 1 főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum legkisebb összegének 300 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetében a 350 %-át nem haladja meg. A támogatás célja, hogy az önkormányzat a gyermeket gondozó család számára a tanévkezdéssel szükségszerűen együtt járó többletkiadásokhoz szociális és gyermekvédelmi szempontból segítséget támogatást nyújtson 6.) A Gyvt. 148.§.(5) és (6) bekezdésének 2011. év során hatályos rendelkezései alapján a gyermekétkeztetés során normatív kedvezményben összesen 531 gyermek részesült a tárgyév folyamán. Ebből 25 bölcsődés, 176 óvodás , 322 általános iskolai , 8 gyermek pedig gimnáziumi tanuló volt. A normatív kedvezményben részesült gyermekek száma az előző időszak adatihoz képest (493 fő) emelkedett. E támogatás jelentős segítséget nyújt a rászoruló családok mindennapi kiadásainak fedezéséhez, hiszen a családok havi bevételéből jelentős részt tesz ki az élelmezési költségek megfizetése. A támogatás igénybevétele mellett a gyermekek napközbeni élelmezése, meleg étellel való táplálása kedvezményesen, vagy térítésmentesen biztosított volt a tárgyidőszak során. III.Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó bemutatása:
ellátások
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a Gyvt.15.§.(2) bekezdése szerint: • a gyermekjóléti szolgáltatás, • a gyermekek napközbeni ellátása, • a gyermekek átmeneti gondozása. Az önkormányzat képviselő-testülete gyermekjóléti alapellátások (Gyvt. 38-42.§) keretében gyermekjóléti szolgálatot működtet, a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása érdekében bölcsődét tart fenn. Biztosítja továbbá a gyermekek átmeneti gondozását a Gyvt. 49-51.§ szakaszában felsorolt jogintézmények valamelyikének létrehozásával. 1. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális, személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (1997. évi XXXI. tv. 39. § (1) ). A gyermekjóléti szolgálat szervezeti kerete: A szolgálat önálló szakmai egységként része a Gondozási és Családsegítő Központnak.
15
Személyi feltételek: A Gyermekjóléti Szolgálat munkáját heti 40 órában 3 fő családgondozóval látja el. A családgondozók az alábbi képesítéssel rendelkeznek: óvodapedagógus (Benedek Elek Pedagógia Főiskola) közoktatás vezető (BME Közokt. Vez. Szak.) pedagógus szakvizsga gyermek és- Ifjúságvédelmi tanácsadó szociális munkás A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT SZAKMAI MUNKÁJA Szolgáltatási feladatok: A szolgálat feladatai a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: - a gyermeki jogokról, és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése. - tanácsadás (egészségügyi, pszichológiai, mentálhigiénés, életvezetési, nevelési, stb. problémák esetén) - hivatalos ügyek intézésének segítése - kérelmek írása, kérvények kitöltése, továbbítása - közvetítés más intézmények, szakemberek felé - munkahelykeresés - a gyermek, illetve a szülő tájékoztatása az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségeiről - hatósági beavatkozás kezdeményezése - javaslatkészítés gyermekvédelmi intézkedés megtételére - a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatosan figyelemmel kísérése - a gyermek panaszának meghallgatása, annak orvoslása érdekében a szükséges intézkedések megtétele -
válsághelyzetben lévő várandós anyák védelme, tájékoztatása
- gondozási-nevelési terv készítése - adományok közvetítése - környezettanulmány készítése
16
Veszélyeztetettségei észlelő és jelzőrendszer működtetése: A gyermekjóléti szolgálat veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszert működtet. Tagjai: védőnői szolgálat, házi gyermekorvosok, városi bölcsőde családsegítő szolgálat, városban működő oktatási-nevelési intézmények gyermek és ifjúságvédelmi felelősei, rendőrség, nevelési tanácsadó, egyház, hivatásos pártfogó, városi bíróság. A jelzőrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálat felé, ha a gyermek veszélyeztetettségét észlelik. A szolgálat folyamatos kapcsolatot tart a jelzőrendszer tagjaival esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések formájában. A megbeszéléseken feltárják a veszélyeztetettséget előidéző okokat és ezek megoldására közösen tesznek javaslatot. A gyermekjóléti szolgálat fontos feladata, az intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. A jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében. Gondozási feladatok: Alapellátásban történő gondozás: Önkéntességi alapon létrejövő családgondozás az alapellátás. A szülők és gyermekeik szabad akaratukból szerződéskötés után veszik igénybe ezt az ellátási formát. Az alapellátásba vételre az észlelő-jelzőrendszer jelzései, önként jelentkezés, illetve a szolgálat által felkutatott családok esetében kerül sor. Előfordul, hogy amit a szolgálat vagy a jelzőrendszer tagjai a gyermek fejlődésére vonatkozóan veszélyeztetettségi állapotnak ítélnek meg a család véleménye szerint nem hátráltatta gyermeke(ik) fejlődését. Ilyenkor az ún. észleléses alapellátást végzik, ami azt jelenti, hogy a gyermek sorsát figyelemmel kísérik indirekt módszerekkel, és ha szükséges javasolják a védelembe vételt. Ebből következően nagy felelősség hárul a gyermekjóléti szolgálatra. Örök dilemma , hogy hol az a határ, ahol a család életébe beavatkozhatnak úgy, hogy sem a gyermek, sem a szülők jogai nem sérülnek. Az alapellátás célja, hogy szülővel, gyermekkel együttműködve megpróbálják kiküszöbölni a veszélyeztetettséget fenntartó okokat. Védelembe vétel keretében való gondozás: Védelembe vételre akkor kerül sor, ha a szülő gyermek veszélyeztetettségét az alapellátás önkéntes igénybe vételével megszűntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben védelembe vétellel biztosítható. Szükség esetén a családgondozó megteszi a gyermek védelembe vételére irányuló javaslatát. A védelembe vétel megtörténtével megkezdődik a családgondozás. Az alapellátásban nyújtott családgondozástól annyiban különbözik ez a gondozási forma, hogy a szülő kötelezve van a jegyző által arra, hogy a gyermekét veszélyeztető tényezőket megszűntesse. Ezt követően a jegyző tárgyalást tart. A tárgyaláson a jegyző ismerteti a védelembe vétel okát és tényét, valamint felkéri a családgondozót, hogy jogerőre emelkedést követően 15 napon belül készítse el a gondozási-nevelési tervet. Az intenzív családgondozás felülvizsgálatára egy év múlva kerül sor. A védelembe vétel fenntartása két évig tartható fenn. A mennyiben ezen idő alatt nem történik pozitív változás, egyéb gyermekvédelmi intézkedést kell kezdeményezni.
17
Az előző évtől az igazolatlan hiányzások miatt az iskoláztatási támogatás felfüggesztése, illetve eseti gondnok kirendelésére, valamint az ehhez kapcsolódó védelembe vételi eljárásra kerül sor. Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vérszerinti családjában végez családgondozást. A Gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást végez a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján. Céljuk az, hogy a családok megkapjanak minden segítséget ahhoz, hogy alkalmasak legyenek gyermekeik nevelésére. Helyettes szülői ellátás szervezése: Ez idáig a Gyermekjóléti Szolgálatnak nem volt lehetősége helyettes szülői ellátás megszervezésére potenciális jelentkező hiányában. A gyermekekkel foglalkozó intézményekben folyamatosan plakát formájában keresnek helyettes szülőket. Várandós anyák védelme: Védőnői szolgálat jelzése alapján 2011-ben 2 fiatalkorú válsághelyzetben lévő várandós anyát gondozott a szolgálat. A fiatalkorú várandós anyákat gyermekek után járó ellátási formákról információkkal látták el a családgondozók, illetve születendő gyermekeik családi jogállásának rendezése céljából szükséges hatósági intézkedések lebonyolításához segítséget nyújtottak. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége 2011. 12. 31.
Alapellátásban Védelembevétel Átmeneti utógondozás Ideiglenes összesen való gondozás keretében való nevelt
hatályú
gondozás
elhelyezés
Gyermek
69
26
6
0
0
101
Család
41
21
5
0
0
77
Adományközvetítés A Gyermekjóléti Szolgálat munkája során együttműködik a Családsegítő Szolgálattal, a nagyobb projektek hatékony lebonyolításának az érdekében. Élelmiszeradomány osztás: Az élelmiszersegélyben részesülő családok illetve személyek rászorultság alapján.
Időpont
Adományt felajánló
Élelmiszer típusa
szervezet 2011. 07. 14.
KARITASZ
Érintettek száma
tartós élelmiszer
136 család
18
2011. 11. 19.
KARITASZ
tartós élelmiszer
136 család
tartós élelmiszer
108 család
sárvári cégek, 2011. 12. 14. vállalkozók karácsonyi adomány
Használtruha osztás: A Gyermekjóléti Szolgálat a Családsegítő Szolgálattal karöltve minden hónap első hetében ingyenes ruhaválogatást szervez a rászorulók számára. Az időpontokat a Sárvári Hírlapban is közzé teszik. Nyári ingyenes étkeztetés: A nyár folyamán előző évekhez hasonlóan, ismét lehetőség volt 10 héten keresztül arra, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek ingyenes étkeztetésben részesüljenek. Az ebéd a Gondozási és Családsegítő Központ tálaló konyhájáról került kiosztásra 32 gyermek részére. Nyári játszóház: A 2011-es évben június 20-tól július 1-ig került megrendezésre a nyári napközi, elsősorban alsó tagozatos gyermekek részére. A programon 62 gyermek vett részt. A kéthetes rendezvény nagy segítséget jelentett a szülők számára, mivel ez idő alatt gyermekeik felügyelete biztosítva volt. A nyári játszóház lebonyolítását a Családsegítő Szolgálat munkatársaival közösen valósították meg. A gyermekek felügyeletét 8 főiskolai, egyetemi hallgató is segítette. A két hét alatt számos foglalkozással és hasznos elfoglaltsággal próbálták a gyermekek napjait gazdagítani. A kézműves foglalkozások változatossá tételében közreműködtek pedagógusok is. 2011. évben számos újdonsággal próbálták még érdekesebbé tenni a gyermekek programját, előadóik a természet védelméről és szeretetéről, a kutya-ember barátságáról illetve a kutya tartásáról tartottak előadást a gyermekek számára. A környezetvédők a természetes anyagokból előállítható praktikus tárgyak elkészítését mutatták be. A két hét során volt kutyabemutató, sétakocsikázás, tűzoltók és mentősök bemutatója, illetőleg ellátogattak a sárvári rendőrkapitányságra. A második héten autóbuszos kiránduláson vettek részt Veszprémben, ahol az állatkertet látogatták meg. A kézműves foglalkozáshoz szükséges alapanyagok, a sporteszközök, memória-és társasjátékok megvásárlásához óriási segítséget jelentett Közművelődési Alapítvány és a Humán Erőforrás Bizottság pályázatán nyert pénzösszeg. A visszaigazolások szerint a gyermekek számára emlékezetes elfoglaltságot tudtak biztosítani, mely a gyermekek és szüleik legnagyobb megelégedését szolgálta. Felmerülő problémák A gyermekjóléti szolgálat gondozási eseteiben hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekekkel találkozik. A gyermekek veszélyeztetettségének okai egyrészt a családok
19
anyagi helyzetére vezethetők vissza. A mindennapos megélhetési gondok miatt a családok túlzott mértékben vállalnak kölcsönöket, mert azt hiszik így könnyebb lesz az életük, de az anyagi bizonytalanság csak tovább fokozódik. Közüzemi számláikat nem tudják fizetni, így a szolgáltatások kikapcsolásra kerülnek. Komoly anyagi problémák miatt 48 gyermek volt érintett az elmúlt évben. Nagyon sok családban alakul ki családi-kapcsolati konfliktus, veszekedés, amelyeknek folyamatos szemtanúi illetve résztvevői a családban élő gyermekek. Ilyenkor elsősorban a szülők között folynak viták, de gyakran a gyermekek válnak másodlagos áldozatokká. A családi viszályoknak gyakran kiváltó oka az alkoholos befolyásoltság, melynek gyakori következménye az agresszív viselkedés. A gyermekbántalmazás minden formája negatívan befolyásolja a gyermekek egészséges személyiségfejlődést. A családi struktúra anomáliái erőteljesen rányomják bélyegüket a gyermekek viselkedésére, magatartásukra, személyiségükre. Évről évre visszatérő gondot okoz a tankötelezettség elmulasztása. 2011-ben 20 gyermek volt érintett a problémában. A családgondozás hatására némi javulás mutatkozik az iskolába járási morál területén, de még mindig előfordulnak olyan tanulók, akik kötelezettségeiket időnként megszegik. Egyre inkább jelen vannak a deviáns viselkedésű gyermekek, melynek hátterében gyakran a szülők elhanyagoló nevelése, agresszivitása, italozó életmódja áll. 2.) Bölcsőde A bölcsődék működését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998./IV.30./NM rendelet határozza meg. A bölcsőde a családban nevelkedő – 20 hetes- 3 éves korú - gyermekek nappali felügyeletét, szakszerű nevelését, gondozását, biztosító intézmény, a gyermekjóléti alapellátás része. A bölcsőde feladata a három éven aluli gyermekek nevelése-gondozása, harmonikus testiszellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény kiemeli az olyan kisgyermek – szociális vagy egyéb ok miatti – felvételi lehetőségét, akinek egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei gondozás, nevelés. A bölcsődei felvételt a szülő hozzájárulásával a védőnő, gyermekjóléti szolgálat, családgondozó, gyámügyi hivatal is kezdeményezheti. A bölcsődei gondozás-nevelés szakmai alapprogramja, alapelvei és feladatai elfogadása és gyakorlatban való érvényesítése a gondozói munka minimum követelménye. Kapcsolattartás a szülőkkel, a beszoktatás, napirend, a gondozás, a játék a bölcsődei élet fontos részei és helyzetei, amelyek a gyermeki szükségletek kielégítését, személyiségük egészséges formálását, szociális képességük fejlődését alakítják. 2010. május 6-tól 66 férőhelyes Sárváron a bölcsőde. Ez csoportszobánként 2 éves korig 2x12 és 2-3 éves korig 3x14 fős gyermekcsoport létszámot jelent. Kihasználtságuk a beíratott gyermekekhez viszonyítva 91%. A gondozott gyermekekéhez viszonyítva 75%. A tárgyévben 222 nyitvatartási nap volt. 2011-ben összesen115 kisgyermek látogatta a bölcsődét. A gyermekétkeztetés során 9 gyermek részesült 100%-os normatív kedvezményben, ez egész évben összesen 798 napot jelentett.
20
50% kedvezményben /nagy családos, vagy tartósan beteg/ 16 fő részesült, ők összesen 1592 napot vettek igénybe. A nevelési-gondozási év első felében /szeptembertől decemberig/ nem érték el a 100%-os kihasználtságot. A férőhelyeket többen visszamondták, munkahely hiányára, megváltozott családi körülményeikre hivatkozva. A bölcsődében 21 dolgozó biztosítja a szakmai munka feltételeit. Részletezve: - 1 fő bölcsődevezető - 6 fő szakgondozónő - 6 fő gondozónő - 1 fő gazdasági ügyintéző - 1 fő szakácsnő - 2 fő konyhalány - 4 fő technikai dolgozó Egy gondozónő gyermekgondozási szabadságon van, így az ő távollétét helyettes kollegával oldják meg.A bölcsődében a gondozónők szakképzettek, hat fő közülük felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik. A gondozónők folyamatosan vesznek részt továbbképzéseken, így teljesítve az előírt credit pontok megszerzését. Egy gondozónő és a bölcsőde vezetője III. évfolyamos hallgatója a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógia Karán a Csecsemő és kisgyermek nevelő szaknak. A bölcsőde pavilon jellegű, három egységben öt csoportszoba működik. A bölcsőde tárgyi feltételei: a szobák méretei megfelelnek az előírtaknak, eleget tesznek 4m2/fő alapterületnek. A szobákból ráccsal ellátott üveg ablakú ajtó nyílik a fürdőszobába, itt foglal helyet a 2 db kisméretű WC, 2 db mosdó, 2db pelenkázó, 2db gyermekfürösztő zuhanyozótálca. Gyerek magasságban, jellel ellátott falon vannak a törölközők, fésűk, fogmosó poharak, és fogkefék. Ha tovább megyünk, az átadóba érünk, itt minden gyermek számára jellel ellátott szekrény áll rendelkezésre. Az elhelyezett padokon biztosított a kényelmes ruhacsere. Innen nyílik a babakocsi tároló, melyben helyet foglalnak az udvari játékok, illetve a gyerekek saját babakocsija. A babakocsi tároló ajtaja az udvarra vezet. A gondozónők sokat fáradoznak, hogy otthonos, barátságos környezetet alakítsanak ki a kicsik számára. Ehhez kellékeket, eszközöket a bölcsőde biztosít. A szobák padlózata linóleummal van borítva, melyre szőnyegek vannak terítve. A falak fehér színűek. A világítás természetes fénnyel valósul meg. Az ablak mellvéd magassága 0,8 m. Előttük a radiátorok faburkolattal fedve állnak. Ezen az oldalon, az ablakok folytatásában lévő dupla ajtón közvetlenül a játszó udvarra lehet jutni. A falat körbe 1,30 m magasan mosható faburkolat borítja. A bútorzat balesetmentesen, a gyerekek életkorának megfelelően van elhelyezve. A szobák az adott életkornak megfelelően vannak felszerelve játékkészlettel, bútorzattal. A játékok egy része nyitott polcokon, fajtánként csoportosítva, a gyerekek számára elérhető helyen találhatóak. A felügyeletet igénylő játékok zárt szekrényben, vagy a gyerekek számára nem elérhető helyen vannak tárolva. A játékok mennyisége mindig igazodik a csoport létszámához /pl. legalább annyi kisautónak kell lennie, ahány gyerek van/. A játékok küllemre esztétikusak, igényesek, könnyen tisztíthatók, fertőtleníthetőek.
21
Ma már a csoportok melletti helyiségek, játékraktárként szolgálnak. A játékkészletet folyamatosan cserélik, frissítik. A kisdedek életkoruknak megfelelő, korszerű, egészséges élelmezésben részesülnek. A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnikai eljárásoknak, a korosztály élelmezési-, és nyersanyagnormáinak figyelembe vételével a bölcsődevezető, az élelmezésvezető közösen állítják össze az étlapot. Az étrend tervezésekor figyelembe veszik, hogy az ajánlott napi energia és tápanyag tartalom 75%-a a bölcsődében biztosítva legyen. Mindig törekednek arra, hogy az étrend változatos, idényszerű, íz világban összehangolt, és az önálló étkezésre nevelés szempontjából is kielégítő legyen. A bölcsődében tej és tojás érzékeny gyermekek étkeztetését is biztosítani tudják. A gyermekek saját ruházatban érkeznek, így ágyneműhuzatot, textilpelenkákat, asztalterítőket, előkéket, felnőtt törölközőket és a konyhai dolgozók ruházatát szükséges a mosókonyhán tisztítani. A bölcsődét igen szép, tágas játszóudvar övezi, eleget téve a 10m2/fő alapterületi előírásnak, biztosítva ezzel a gyerekek szabad levegőn való játszását, mozgását. Az udvart fémkerítés övezi, melynek magassága 2,00 m, a függőleges pálcatávolság 7 cm, az előírásoknak megfelelő. Belülről még sövény is véd a por és a zaj ellen. A csecsemőknél lévő udvaron az árnyékolás nagyméretű árnyékolóval van megoldva, itt kevesebb a fa. Minden egységhez külön játszókert tartozik. A két kisóvoda csoport közötti teret magas sövény választja ketté. Minden játszóudvarhoz tartozik terasz, homokozó, füves terület, és a gyerekek életkorának megfelelő kerti játék. A homokozó szélvédett, félárnyékos helyen, jól megközelíthető helyen van. Bőséges homokozó játékkal /vödör, szita, lapát, formák/ játszhatnak a gyerekek. A technikai személyzet a homokozót naponta átlapátolja, és locsolja, homokját évente kicserélik. A füves terület a játszókertben mindenhol teljesen sík. Folyamatosan igyekeznek újabb udvari játékokat beszerezni illetve a meg lévőket karbantartani. A régi fém játékok mellett, van már néhány új EU szabványnak megfelelő játék is. Egyéb mozgásfejlesztő játékaik, a motorok, háromkerekű biciklik, rollerok, csúszda, labdák. Ezek bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre, ezzel kiküszöbölve a gyerekek számára várakozási időt, és választási lehetőségük is bőven akad. A bölcsőde célja, hogy a szülőkkel szorosan együttműködjön a közös nevelési elvárások megvalósításáért, minden feltételt megteremtve a gyermekek testi és pszichés fejlődésért. Fontosnak érezik, hogy a rájuk bízott gyermekek jó hangulatban, aktívan, vidáman töltsék azt az időt, amit szüleiktől távol kell lenniük. Intézményük szeretetteljes, biztonságérzetet nyújtó, érzelmekben gazdag bölcsődei életet teremt a gyermekek számára. A nevelés családias, derűs nyugodt légkörben folyik, biztosítva a gyermekek fizikai, szellemi és lelki fejlődését. A gondozási műveletek célja, hogy testi, lelki és biológiai szükségleteinek ellátásával jó közérzetet biztosítsanak a kisgyermekek számára. Érzelmi fejlődésük érdekében derűs, nyugodt légkört teremtenek, és törekednek a kisgyermek és gondozónő közötti szeretetteljes légkör kialakítására. Megteremtik s gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségét. Ügyességüket nyomdázás, gyurmázás, festés és egyéb kreatív tevékenységek keretében fejlesztik. Beszédfejlődésüket mondókákkal, énekekkel, mesékkel, bábozással mozdítják elő. Nagyon sok ünnep színesíti az aprónép hétköznapjait és a hagyományok őrzésére is nagy
22
hangsúlyt fektetnek. A bölcsődében a következő alkalmakat ünneplik meg: farsang, húsvét, madarak és fák napja, anyák napja, gyermeknap, ballagás, Mikulás, karácsonyvárás, és a három éves születésnapok. Az édesanyákat minden évben a gyerekek saját készítésű ajándékkal és verssel, énekkel lepik meg. Az ünnepre készülődés mindig izgalmas várakozással telik a gyermekek számára, élményt nyújt, megszínesíti napjaikat. A 3. életévüket betöltött gyermekek az új nevelési év kezdetén bölcsődés társaikkal együtt kerülnek óvodai csoportokba. A már ismerős és kialakult társkapcsolataik révén beilleszkedésük az új közösségbe harmonikusabb, kapcsolataikat pozitív töltés jellemzi. Az óvodáskor elérésekor egészséges, boldog, a közösséghez jól alkalmazkodó gyerekeket búcsúztatunk. A legtöbben már igen önállóak, egyedül mosnak kezet, segítenek a terítésben, rendrakásban, de a legtöbb időt persze játékkal és pihenéssel töltik. A Városi Bölcsőde 2011. évben 3.585.000.- Ft saját bevétellel rendelkezett. Az intézmény 22.697.000.- Ft normatív állami támogatásban és 23.513.000.-Ft önkormányzati támogatásban részesült. Az intézmény bevétele összesen 49.795.000.- Ft volt. Az intézmény gazdálkodásához szükséges összeg 47,22 %-át tehát az önkormányzat biztosította. 3.) Átmeneti gondozás keretében azon gyermekek teljeskörű ellátását (életkorának és egészségi állapotának megfelelő étkeztetés, ruházattal való ellátás, mentálhigiénés és egészségügyi ellátás, gondozás , nevelés, lakhatás) kell biztosítani, akiket szüleik átmenetileg családjukban nevelni nem tudnak, de körülményeik nem igénylik a hatósági beavatkozást. A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, illetve családok átmeneti otthonában. Városunkban - lakosságszáma alapján – a Gyvt. 1997. évi XXXI. tv. helyettes szülő működtetését is előírja. A Gyvt. 156.§ (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat 1999. december 1-ig gondoskodik a személyes gondoskodást nyújtó (alap)ellátások biztosításáról. Helyettes szülői ellátás szervezése: Ezidáig a Gyermekjóléti szolgálatnak nem volt lehetősége helyettes szülői ellátás megszervezésére potenciális jelentkező hiányában. A gyermekekkel foglalkozó intézményekben folyamatosan plakát formájában helyettes szülőket keresnek. IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A települési önkormányzat jegyzője a 331/2006. sz. Korm. rendelet 3. § e.) és f.) pontja alapján dönt a gyermek/ek/ védelembe vételéről, illetve azonnali intézkedést igénylő esetben a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezheti. A hivatkozott kormányrendelet 3. § k.) pontja alapján dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról és az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről, valamint az ezen ellátások felhasználására kirendelt eseti gondnok elszámolásának elfogadásáról. A jegyzői hatáskörbe tartozó gyámhatósági feladatokat 1 fő ügyintéző látja el kapcsolt munkakörben.
23
1.) Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét - a Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, akkor a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68.§ (1) bek.). 2011. január hó 01. napján a védelembe vett gyermekek száma 19 fő volt. Az év folyamán 20 gyermek tekintetében került sor védelembe vételre. 13 gyermek esetében pedig a védelembe vétel megszüntetésre került. A megszűnést követően legalább fél év időtartamban valamennyi gyermeket alapellátás keretében gondoz tovább a Gyermekjóléti Szolgálat. A védelembe vétel keretében elrendelt intézkedésekre 34 esetben került sor. 4 gyermek esetében került sor a szülő kötelezésére, hogy vegye igénybe a gyermek a napközbeni ellátást. 1 gyermek vonatkozásában a jegyző a szülőt kötelezte, hogy keresse fel a családvédelemmel foglalkozó szervezetet, 1 gyermek kapcsán sor került a gyermek és a hozzátartozója orvosi vizsgálatának kezdeményezésére. 4 gyermek esetében a egészségét veszélyeztető körülmény megszüntetéséről kellett intézkedni. 14 esetben volt szükség a gyermek számára - kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében - magatartási szabályok megállapítására, 9 alkalommal kellett a szülőt figyelmeztetni helytelen magatartásának megváltoztatására. A családi pótlék természetben történő nyújtására 1 gyermek tekintetében került sor. Az eseti gondnoki tisztséget egyéb személy ( a Gondozási Központ munkatársa) látta el. Nyilvántartásunk szerint 2011. december 31. napján a védelembe vett gyermekek száma 26, mely 21 családot érint. Ebből a védelembe vétel 1 gyermek esetében a szülőnek felróható magatartási okok, 10 esetben a gyermeknek felróható magatartási okok, 3 esetben a gyermek által elkövetett bűncselekmény, illetve 12 esetben környezeti okok miatt vált szükségessé. Az 50 órát meghaladó igazolatlan mulasztás – az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével egyidejűleg – ugyancsak maga után vonja a gyermek egyidejű védelembe vételének elrendelését. 2.) A 2011. évben jegyzői hatáskörben kiskorú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére nem került sor.. 3.) 2010. augusztus hó 30. napjától kezdődő hatállyal beiktatásra került az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének jogintézménye. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. vonatkozó jogszabályi rendelkezései alapján amennyiben a tizennyolcadik életévét be nem töltött, tanköteles gyermek az oktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásairól 10 órát igazolatlanul mulaszt, az oktatási intézmény jelzéssel él a jegyző irányába. A települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárást indít az oktatási intézmény jelezése alapján. 10 óra igazolatlan mulasztást követően a jegyző végzésben figyelmezteti az iskoláztatási támogatás jogosultját a jogkövetkezményekre, vagyis arra, hogy 50 óra igazolatlan hiányzást követően – amennyiben még nem gondozzák védelembe vétel keretében - elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését. A jogszabály különbséget tesz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek vonatkozásában. Az ő esetükben az iskoláztatási támogatás nem az önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára kerül utalásra, hanem azt a gyermek számára természetbeni formában kell nyújtani.
24
Az első 10 igazolatlan óra oktatási intézmény által történő jelzését követően a jegyzői hatáskörben dolgozó kolléga a szülőket a további igazolatlan mulasztások egyéb jogkövetkezményeiről a tárgyév során 9 esetben végzésben tájékoztatta. A tanköteles gyermek 50 óra igazolatlan mulasztása után 2011. évben 3 alkalommal indult eljárás. Mindhárom tanköteles gyermek már betöltötte 16 életévét. Mindhárom gyermek iskoláztatási támogatása felfüggesztésre került, 2 gyermek vonatkozásában az önkormányzat részre a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlán került gyűjtésre az iskoláztatási támogatás, közülük egy gyermeket érintően pedig - a család jövedelmi helyzetére, illetve arra a tényre figyelemmel hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült, - az ellátás természetben került folyósításra eseti gondnok egyidejű kirendelése mellett. V. A városi gyámhivatal feladatai és hatáskörei A Gyvt. 1997. november 1-i hatálybalépésével egyidejűleg kerültek felállításra a gyámhivatalok. Hivatalunkban a Lakossági Iroda, mint szervezeti egység keretein belül működik a gyámhivatal. A Gyámhivatal létszámát tekintve 2,5 fő ügyintézővel és 1 fő vezetővel (aki egyben a Lakossági Iroda vezetője is) működik. A gyámhivatal illetékességi területéhez – Sárvár városon kívül - 27 község tartozott. 2011 év során a bejövő ügyiratok száma összesen 3.840 volt, ebből 421 alapszámmal, 3.419 alszámmal került iktatásra. A gyámhivatal feladat és hatáskörébe tartozó feladatok ( 331/2006. (XII. 23.) sz. Korm. rendelet 4-12 §-a alapján) száma az egyes ügycsoportokban az alábbiak szerint alakult. Kiskorú gyermek gyámhivatal által történő ideiglenes hatályú elhelyezésére 2011. év során nem került sor. A Gyvt. 73.§ (1) bekezdése értelmében a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követően megvizsgálja, hogy megszüntethető-e az ideiglenes hatályú elhelyezés, vagy dönt az elhelyezés más formájáról. A gyámhivatalnál 2011. évben 2 a gyámhivatal illetékességi területéhez tartozó települési jegyző által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára került sor, amely összesen 2 kiskorú gyermeket érintett. Az ideiglenes hatályú elhelyezést követő gyámhivatali felülvizsgálat során 1 gyermek esetében átmeneti nevelésbe vételre került sor, míg a másik gyermek vonatkozásában családba fogadás engedélyezésével megszüntethető volt az ideiglenes elhelyezés. (Egy gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésének felülvizsgálat során átmeneti nevelésbe vételét rendelte el a gyámhivatal, majd illetékesség változás következtében az iratok áttételre kerültek.) A gyámhivatalnál az év folyamán 2 gyermek esetében került sor átmeneti nevelésbe vétel elrendelésére. A tárgyidőszakban illetékességváltozás folytán a keletkezett iratok 3 átmeneti nevelésbe vett gyermeket érintően társhatósághoz áttételre kerültek. A tárgyidőszakban 4 gyermek átmeneti nevelése megszűnt, mivel tartós nevelésbe kerültek. 2 gyermek átmeneti nevelése megszűnt, mivel életkoránál fogva illetve házasságkötés folytán önjogúvá váltak.
25
A tárgyév december 31-én a nyilvántartott átmeneti nevelésbe vett gyermekek számát a következő táblázat mutatja. Év 2011 2010 2009 2008 2007
Átmeneti száma 9 16 23 23 19
nevelt
kiskorúak
A 2011. év során 4 gyermek tartós nevelésbe vételére került sor szülői felügyeleti jog megszüntetése miatt. 3 gyermek tartós nevelése nagykorúságának elérése miatt megszűnt. A tartós nevelt gyermekek számának alakulását az alábbi táblázat részletezi, mely az előző évhez képest emelkedett tendenciát mutat. Év 2011 2010 2009 2008 2007
Tartós nevelt kiskorúak száma 5 4 5 6 8 Tartós nevelt kiskorúak száma
9 8 8 7 6 6 5
5
5 4 4 3 2 1 0 2007
2008
2009
2010
2011
Az átmeneti illetve tartós nevelés megszűnése után – kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták – a gyámhivatal legalább egy évre elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását, feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri.
26
A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy ha nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, illetve amennyiben szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. 2011. év folyamán egy átmeneti nevelésből kikerült gyermek vonatkozásában rendelte el a gyámhivatal utógondozást. Az év folyamán 2 fő vonatkozásában utógondozói ellátás elrendelésére került sor tanulmányok folytatása miatt . A családbafogadás a Gyvt. által bevezetett jogintézmény, amely lehetővé teszi, hogy a szülő kérelmére a gyermeket hozzátartozója, vagy harmadik személy nevelje, ha a szülő a gyermek gondozását, nevelését átmenetileg vállalni nem tudja, például tartós gyógykezelés, külföldre távozás miatt. A gyámhivatal 2011. év során 12 gyermek családba fogadását engedélyezte. A tárgyidőszakban 2 gyermek más gyámhivatal által elrendelt családba fogadási ügye került illetékességváltozás folytán Sárvár Városi Gyámhivatalához. A gyámhivatalnak az átmenti nevelésbe, tartós nevelésbe vett, illetve családba fogadott gyermekek körülményeinek változását évente felül kell vizsgálni. A 3 éven aluli átmeneti nevelt gyermekek esetében a felülvizsgálatot félévente kell elvégezni. A gyámhivatal előtt 8 kiskorú családi jogállása rendeződött az év folyamán. Ebből 4 alkalommal teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételével, 1 gyermek vonatkozásában pedig apaság bírói megállapítása útján, 3 gyermek vonatkozásában pedig képzelt apa adatainak bejegyzésével rendeződött a családi jogállás. A gyámhivatal 2 gyermek esetben hozzájárult az apaság vélelmének megdöntése iránti perindításához, ebből 1 ügy 2011. 12. 31-én még folyamatban volt, egy gyermek vonatkozásában pedig az apaság vélelmének megdöntését követően teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére került sor. Tárgyév december 31-i állapot szerint gyámság alatt állók számát és a gyámi tisztséget ellátók összetételét az alábbi táblázat mutatja. Az előző évhez képest a gyámság alatt álló gyermekek száma növekedést mutat, mely szoros összefüggésben áll a családba fogadások számának emelkedésével.
2011 Gyámság alatt 48 állók száma Családba 30 fogadó szülő Hivatásos 2 gyám Nevelőszülő 6 Gyermekotthon 6 vezető
2010 43
2009 50
2008 49
2007 50
19
19
14
20
2
11
8
4
9 9
11 6
12 9
13 9
27
Harmadik személy
4
4
3
6
4
Gyámság alatt álló gyermekek 60 50
50
49
50
48 43 Gyámság alatt állók száma
40
Családba fogadó szülő 30
Hivatásos gyám
30
Nevelőszülő 20
19
20 9
10 4
Harmadik személy
14
13
Gyermekotthon vezető
19
12 8
4
11 11
9 6
9 9 6 3
2
4
6 6 2
4
0 2007
2008
2009
2010
2011
2011. december hó 31. napján 70 gondnokolt szerepelt a nyilvántartásban, ez az előző évi adatokkal megegyezik. A gyámhivatal 2011. év során is 2 fő tiszteletdíjas gondnokot foglalkoztatott, ők összesen 16 gondnokolt esetében látták el a gondnoki tisztséget. 54 gondnokolt vonatkozásában pedig hozzátartozó, vagy harmadik személy viseli a gondnoki tisztséget. Az egyik hivatásos gondnok a fenti tisztségen túl ügygondnoki teendőket is ellát. A számadás benyújtásának időpontja a gyám illetve gondnokrendelő határozatnak a gyámmal, gondnokkal történő közléséhez igazodóan kerül megállapításra. A gyámhivatal a tárgyévben 173 kiskorú és 46 gondnokság alatt álló személy ingó- és ingatlanvagyonát tartotta nyilván. A kiskorú gyermekek közül 51-en, a gondnokoltak közül pedig 22 fő rendelkezik gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvvel. A kiskorú gyermekek vonatkozásában a betétállomány összege 31.860.000.-Ft, a gondnokoltak vonatkozásában pedig 14.583.000.-Ft volt. 2011. december 31-én 1 kiskorú és 1 gondnokság alá helyezett személy a gyámi fenntartásos betétállományon kívül életbiztosítási kötvénnyel is rendelkezett. 2010 . évben 10 esetben nyújtottak be kérelmet a gyámhivatalhoz, amelyben kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy tulajdonában levő ingatlan eladásához, cseréjéhez, bérbeadásához, illetve terhelt ingatlan ajándékozás útján, illetve élettársi vagyonközösség megszüntetése címén ellenérték nélkül történő megszerzéséhez kértek jóváhagyást. Ezek közül minden esetben jóváhagyó határozat született. A tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezése iránt 11 gyermeket érintően indult eljárás. Ebből 10 gyermek esetében megállapító határozat született, 1 gyermek vonatkozásában elutasításra került a benyújtott a kérelem. 7 kiskorú gyermek esetében a gyermektartásdíj már ismételt alkalommal került megelőlegezésre.
28
3 gyermek ügyében a tárgyidőszakban a folyósítás felfüggesztésre került, mivel a kötelezett a jogosult kezéhez tartásdíjat fizetett. Ezen ügyek elbírálására a tárgyévben még nem került sor. A tárgyévben 23 kiskorú gyermek részesült állam által megelőlegezett tartásdíjban. A megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg 2.838.000.-Ft volt, amely a központi költségvetésből teljes egészében visszaigényelhető. A gyámhivatal nagykorú, átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült személy kérelmére, az önálló életkezdés segítése érdekében otthonteremtési támogatást állapíthat meg. Otthonteremtési támogatás megállapítása iránt a tárgyidőszakban nem nyújtottak be kérelmet. Az év során átmeneti nevelt gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítására nem került sor. Örökbefogadásra alkalmas szülő két fő (egy házaspár) szerepelt a gyámhivatal nyilvántartásában. A tárgyévben 17 alkalommal kezdeményeztek kapcsolattartási ügyet a gyámhivatalnál. Ebből 10 esetben határozattal szabályozta a gyámhivatal a kapcsolattartást 8 esetben átmeneti nevelt gyermek, 2 esetben pedig az ideiglenes hatályú elhelyezés tartama alatt. (1 átmeneti nevelt gyermek vonatkozásában illetékességváltozás következtében az iratok áttételre kerültek.) 1 gyermeket illetően a kapcsolattartás szabályozása a felek közötti egyezség létrehozásával történt. Két esetben a szülő illetve a nagyszülő a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmét visszavonta. Kapcsolattartás végrehajtása iránt 4 ügyben, 5 gyermeket illetően kezdeményeztek az ügyfelek eljárást. Ebből 2 ügyben figyelmeztetésre került sor, 2 ügyben pedig a felek visszavonták kérelmüket, így az eljárás megszüntetésre került. A 2011-es év során a gyámhivatal 4 kiskorú (16. életévét már betöltött) gyermek házasságkötéséhez adott engedélyt, ebből két fő a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett. A 331/2006. (XII.23.) sz. Korm. rend. 16A § alapján a Kormány a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként a városi gyámhivatalt jelölte ki 2009. október 01-től. A gyámhivatal 2011. év során 4 ügyben folytatott le a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. törvény szerinti eljárást. A gyámhivatal az év folyamán 211 határozatot 1.312 végzést hozott. A határozatok ellen 4 esetben nyújtott be az érintett fellebbezést. 2 esetben a felettes szerv a gyámhivatal határozatát megsemmisítette, 2 ügy kapcsán pedig a ügyfelek a benyújtott fellebbezést visszavonták. VI. Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete 301/2004. (XII.16.) számú határozatával elfogadta Sárvár város Önkormányzata Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Programját. amely változatlan tartalommal jelenleg is hatályos. A program célja hogy az életminőséget javító közbiztonság megteremtése érdekében a közrend megóvásában, a bűnmegelőzésben és bűnüldözésben részt vevők közötti párbeszédet elősegítse, és megfelelő keretet biztosítson a közös feladatok eredményes ellátására.
29
A közbiztonság helyi eszközrendszere: A nem bűnüldözési hatáskörök esetében a közterület-felügyelet feladata az önkormányzati rendeletek kikényszerítésével kapcsolatos teendők ellátása. Sárvár város Önkormányzata közalapítványt hozott létre, hogy segítse a város közbiztonságának további megszilárdulását, a közbiztonság területén működő szervezetek munkájának eredményességét. A Sárvári Polgárőr Egyesület civil szervezetként jelentősen hozzájárul közterületi jelenlétével a város kedvező közbiztonsági helyzetének fenntartásában. Tevékenységük kiterjed a helyi rendőrséggel való közös járőrszolgálatra, az önkormányzati rendezvények biztosítására, az országos bűnmegelőzési feladatok helyi végrehajtására. A város közoktatási intézményeiben működnek a különböző korosztályi bűnmegelőzési felvilágosító programok. A rendőrség koordinálásával évek óta sikeresen működik a D.A.D.A. Program. A személyiségfejlesztő és kortárssegítő programok oktatási rendszerbe integrálása évtizedes múltra tekint vissza Sárváron. Sárváron két közterületi térfigyelő rendszer működik. Az egyik a város négy frekventált pontjára kihelyezett körkamerás zárt videó rendszer, a másik pedig az országosan is ritkaságnak számító, a város be- és kijárati útszakaszain elhelyezett rendszámfelismerő rendszer. A lakosság személy- és vagyonbiztonságában jelentős szerepet játszik a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, melynek munkája szervesen beletartozik a város köznyugalmába. A közbiztonsági program stratégiai pontjai a következők: 1. Drogmegelőzés. A drogstratégia összhangban a nemzetközi elvárásokkal és a nemzeti drogstratégiával a drogproblémát átfogóan, a függőséget kiváltó szer, illetve magatartás legális voltától függetlenül kezeli. Magában foglalja mind a legális, mind az illegális szerek fogyasztása okozta egészségbeli, szociális és társadalmi károsodások megelőzését, kezelését és visszaszorítását. 2. Közlekedésbiztonság. A közlekedésbiztonság terén tájékoztató és figyelemfelhívó akciók sorával erősítendő a városban lakók közlekedési magatartási morálja. A megelőzés a „látható rendőrséggel” lehetséges, ennek van csupán visszatartó ereje. A közlekedésbiztonság tekintetében a gyermekbalesetek megelőzése kiemelten fontos. 3. Család-, gyermek-és ifjúságvédelem. A Gondozási és Családsegítő Központ alapszolgáltatásai közé tartozik a hivatalos ügyintézéshez való tanácsadás, továbbá az egyéni, családi élethelyzeti - lelki problémák megoldásában is segítséget ad. A tapasztalatok szerint a családon belüli erőszak áldozatává vált személyek kérnek ugyan segítséget, de gyakran még az érdemi intézkedés előtt meggondolják magukat és elzárkóznak a további együttműködéstől. A Sárvári Városi Rendőrkapitányság tájékoztatása alapján illetékességi területükön 2011. év folyamán 32 fiatalkorú és 5 gyermekkorú személy ellen indult eljárás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
30
A fiatalkorú és gyermekkorú személyek által elkövetett bűncselekmények körében legjellemzőbb a vagyon elleni bűncselekmények, ezen belül a személyek javait károsító kisebb súlyú lopások, illetve a dolog ellen irányuló betöréses lopások elkövetése. A fiatalkorú bűnelkövetőknél a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése mellett a személy elleni és a közrend elleni bűncselekmények elkövetése a leggyakoribb. Az utóbbi években emelkedett a testi sértés és a garázdaság deliktumok fiatalkorú bűnelkövetőinek száma. Megfigyelhető, hogy a korcsoport esetében a szülői felügyelet is folyamatosan csökken, egyre többen járnak haza egyedül az iskolából, illetve a különböző szórakozóhelyeken töltik szabadidejük nagy részét kortársaik társaságában. A lefolytatott eljárások tapasztalatai alapján a vagyon elleni bűncselekmények nagy százalékát továbbra is a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő, alacsony műveltségi szintű és alacsonyan iskolázott családi körből kikerülő személyek követik el. A legkülönbözőbb társadalmi és egyéni tényezők játszhatnak szerepet abban, hogy a fiatalok szembekerülnek a törvénnyel, a bűnözés útjára lépnek. A bűnelkövetéshez viszi közel a fiatalt cselekménye társadalomra veszélyességének fel nem ismerése is. A gyermekben még nem alakult ki a felelősségtudat, a gyermek nem tudja kellőképpen meghúzni a határt a társadalom által nem tolerált viselkedés és saját magatartása között. A kriminális veszélyek fokozottabbak a gyermekeknél, erős a korosztályos ráhatás, sok a kiszámíthatatlan tényező. A csoporthatás fontos része a fiatalok életének, ezért a barátválasztás kiemelkedő jelentőségű. Ha nem kapnak elég figyelmet a családban, máshol keresik a megoldásokat. A fel nem dolgozott lelki problémák pedig a devianciák irányába sodorhatják a kamaszt. A fiatal- és gyermekkorú bűnelkövetők vonatkozásában is megállapítható, hogy leggyakrabban az anyagi haszonszerzés a motivációs tényező, de gyakori ok a rossz baráti környezet. Az ifjúságvédelem és drogprevenció területén a tárgyidőszakban is folytatta Kapitányságunk a D.A.D.A. programját, amely a maga eszközeivel hozzájárul az egészséges, normakövető életszemlélet kialakításához és ahhoz, hogy a gyermek ne váljon bűncselekmények áldozatává, de elkövetőjévé sem. A gyermekkorú, tehát 14. életévét be nem töltött bűnelkövetők büntetőjogi felelősségre vonására nem került sor, tekintettel arra, hogy a Btk. 22. §-a alapján büntethetőséget kizáró ok a gyermekkor. Fontos azonban a veszélyeztetett kör felvilágosítása, tájékoztatás a segítségnyújtás lehetőségeiről, továbbá az együttműködés a gyermekvédelmi szervekkel, mivel a rendőrség feladatköréből adódóan - többségében akkor találkozik a gyermek vagy fiatalkorúval, amikor az már bajba került. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai: A tárgyidőszakban a Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a kapcsolattartást szabályozó döntések végrehajtásával kapcsolatos gyámhivatali gyakorlatot, a Vas Megyei Főügyészség pedig a gyermektartásdíj megelőlegezésével kapcsolatos eljárások
31
törvényességét vizsgálta, mely során jelentősebb érdemi hibákat illetve ügyészi intézkedésre okot adó körülményeket nem tártak fel.
Sárvár, 2012. március …….
dr. Bankits László irodavezető
HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készült átfogó értékelést az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadta. Felelős: Kondora István polgármester Határidő: azonnal (Az értékelésnek a Vas megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához történő továbbításával kapcsolatban )
32
A bizottság hatáskörébe átruházott döntések: 4/ Napirendi pont Szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakások bérleti szerződésének meghosszabbítása iránti kérelmek elbírálása. /Az előterjesztés a zárt ülés anyaga között található/
33
5/ Napirendi pont FHO lakás átminősítése szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakássá. /Az előterjesztés a zárt ülés anyaga között található/
34
6/Napirendi pont FHO lakás átminősítése szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakássá és szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakáshoz jutók névjegyzékének soron kívüli kiegészítése /Az előterjesztés a zárt ülés anyaga között található/
35
7/ Napirendi pont Terembérleti-díj támogatást megállapító 53/2012. /III.5./ számú határozat módosítása.
HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága a terembérleti-díj támogatás megállapításáról szóló 53/2012. /III.5./ számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: „a Sárvári Kinizsi Kézilabda Szakosztályának 860.000,-Ft összegű terembérleti díjtámogatást állapít meg oly módon, hogy az két egyenlő részletben átutalásra kerül a Nádasdy Tamás Általános Iskola részére” szöveg helyébe az alábbi szöveg lép: „a Sárvári Kinizsi Kézilabda Szakosztályának 860.000,-Ft összegű terembérleti díjtámogatást állapít meg, a támogatás átutalására az alábbiak szerint kerül sor: 2012. március 30-ig 430.000,-Ft Nádasdy Tamás Általános Iskola részére 2012. augusztus 31-én 400.000,-Ft Nádasdy Tamás Általános Iskola részére 30.000,-Ft Tinódi Gimnázium részére” A módosítás a határozat egyéb rendelkezéseit nem érinti.
Határidő: 2012. augusztus 31. Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2012. április 3.
Máhr Tivadar s.k. alpolgármester
36
37
8/ Napirendi pont Pályázat kiírása civil szerveztek és civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek támogatására. ELŐTERJESZTÉS a civil szervezetek, valamint civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek önkormányzati támogatására vonatkozó pályázat kiírásáról Sárvár Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetéséről szóló 5/2012./II.17./ számú önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.) 6. számú mellékletében szereplő társadalmi szervezetek, pályázatok támogatása cím alatt szereplő 9. 400.000,-Ft előirányzatból a Humán Erőforrás Bizottság átruházott hatáskörben hozott 50/2012. /III.5./ számú határozatában 800.000,-Ft – ot állapított meg egyéb szervezetek támogatására, amelyet az elmúlt évekhez hasonlóan célszerű pályázat útján felosztani. A pályázattal elnyerhető támogatási keretösszeg felosztása az Ör. 19. § - ának /3/ bekezdése alapján a Humán Erőforrás Bizottság hatáskörébe tartozik. Javaslom, hogy a Humán Erőforrás Bizottság a mellékletben foglaltakkal megegyező tartalommal hirdessen pályázatot önkormányzati támogatásban nem részesülő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján civil szervezetnek minősülő szervezetek (egyesületek, alapítványok), valamint civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek (szövetségek, körök, klubok, amatőr művészeti csoportok) önkormányzati támogatásának elnyerésére. Javaslom továbbá, hogy a pályázat a Sárvári Hírlapban és Sárvár Város Honlapján kerüljön közzétételre. HATÁROZATI JAVASLAT: A Humán Erőforrás Bizottság a mellékletben foglaltakkal megegyező tartalommal pályázatot hirdet önkormányzati támogatásban nem részesülő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján civil szervezetnek minősülő szervezetek (egyesületek, alapítványok), valamint civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek (szövetségek, körök, klubok, amatőr művészeti csoportok) önkormányzati támogatásának elnyerésére. Felelős: Dr. Szabó Gyula, a bizottság elnöke Határidő: közlésre azonnal, elbírálásra 2012. május 7. Sárvár, 2012. április 3.
Erdős Katalin s.k. irodavezető
38
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
A Humán Erőforrás Bizottság a mellékletben foglaltakkal megegyező tartalommal pályázatot hirdet önkormányzati támogatásban nem részesülő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján civil szervezetnek minősülő szervezetek (egyesületek, alapítványok), valamint civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek (szövetségek, körök, klubok, amatőr művészeti csoportok) önkormányzati támogatásának elnyerésére. A pályázat feltétele, hogy a pályázót ne terhelje tartozás, illetve köztartozás. A pályázat benyújtásának határideje: 2012. április 27. 12 óra A pályázat benyújtása: írásban- maximum két oldalban- a kérelem indoklásával, az igényelt összeg és a számlaszám megjelölésével. A pályázat kötelező melléklete: Nyilatkozat tartozásról, köztartozásról Nyilatkozat az összeférhetetlenségről A pályázat benyújtásának feltétele civil szervezetek esetében (alapítványok, egyesületek) a 2011. évről szóló beszámoló, valamint közhasznúsági jelentés letétbe helyezése az Országos Bírósági Hivatalnál, ami a nevezett szervezet részére történő postai, vagy személyes benyújtással valósul meg. Ennek módja a következő: Kérjük a nevezett dokumentumok ajánlott küldeményként kerüljenek megküldésre az Országos Bírói Hivatal részére. A pályázathoz mellékelni kell az ajánlott küldeményként feladott beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés postai elküldéséről az ajánlott küldemény feladóvevényét. A Humán Erőforrás által megítélt támogatás esetén a támogatási megállapodás megkötésének feltétele az Országos Bírói Hivatal által kiállított igazolás benyújtása arról, hogy a beszámoló, valamint közhasznúsági jelentés letétbehelyezése megtörtént. Az igazolás kiállítását, és az Ön részére történő megküldését beszámolóval, közhasznúsági jelentéssel együtt megküldött levélben kell kérni az Országos Bírói Hivataltól. (Szükséges az igazolás megkérése során mérlegelni azt is, hogy mennyi pályázatot kíván a 2012. évben benyújtani a civil szervezet.) A nyilatkozatok, valamint az Országos Bírói Hivatal tájékoztatója átvehetőek a Polgármesteri Hivatal aulájában, vagy letölthetőek Sárvár Város Honlapjáról (www.sarvar.hu), és az Országos Bírói Hivatal honlapjáról (www.birosag.hu/Aktuális hírek/Tájékoztató - A civil szervezetek beszámolójának benyújtásáról – 2012. február 28 – i közlemény). A pályázat elbírálásának határideje: 2012. május 7. A pályázatot az alábbi címre kérjük küldeni: Polgármesteri Hivatal (9600 Sárvár, Várkerület 2 – 3), Erdős Katalin irodavezető (214. iroda) A Pályázattal kapcsolatos információs telefonszám: 95/523 – 160.
39
9/ Napirendi pont Egyebek.
40
