SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS
TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM
STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002
2
Tartalom
Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési programja II. A Sárvári Kistérség területfejlesztési programjának struktúrája III. A stratégiai célok, prioritások szerkezete IV. Stratégiai és operatív programok
3
Bevezetés A térségfejlesztés legfontosabb tényezője maga az ember – képességeivel, tapasztalataival, lehetőségeivel és céljaival -; nem csupán azért, mert meghatározza a célokat, terveket készít és végrehajtja azokat, hanem azért is, mert mindeközben a saját sorsát alakítja. A kistérség területfejlesztési programjának is központi célja a térségi ember megfelelő életkörülményeinek kialakítása, hiszen a területfejlesztés alapvető célja sem más, mint hogy egyenlő életesélyeket biztosítson a kistérség – vagy bármely más területegység - valamennyi lakosa számára. A Sárvári Kistérség – helyzetelemzésből is leszűrhető - jellemzője a több lábon állás, ami azért is jelentős, mert a fejlesztési lehetőségek közül a kedvező, az uralkodó trendeknek megfelelő, azokhoz illeszkedő területeket lehet hangsúlyozni. E többoldalúság elemei a következők a Kistérségben: -
Ipari termelői bázis megléte. Turizmus lehetőségei. Agrárgazdaság hagyományai és lehetőségei Kedvező térségi elhelyezkedés. Térségi humánerőforrás.
A több lábon állás, a többoldalúság kínálja az együttműködésen alapuló fejlesztési stratégia követését – mind tartalmi, mind módszertani oldalról. Kedvező a Kistérség fejlődési lehetőségének szempontjából az is, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióban több olyan fejlesztési cél is megfogalmazódik, amelyek a Kistérség fejlesztése szempontjából is fontosak, így azok megvalósítása esetén nem csak a helyi erőforrásokra és támogatásokra lehet alapozni, hanem nagy eséllyel az ágazati források megszerzésére is. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban a Kistérséget érintő fejlesztési célok a következők: -
Gyógyturizmus fejlesztése. Vízi turizmus fejlesztése. Székesfehérvár-Szombathely vasúti fővonal villamosítása (megvalósult). Szombathely-Sárvár-Celldömölk-Kisbér közút főúttá fejlesztése. Ipari park fejlesztés.
4
I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési programja A Helyzetelemzés alapján elvégezhető a kiemelt célcsoportokra történő pozícionálás, ami a fejlesztési program globális céljaiban foglalható össze. A Sárvári Kistérség átfogó (globális) fejlesztési céljaként a települések tudatos fejlesztése, és ennek következményeként a dinamikusan fejlődő kistérség határozható meg. Másképpen fogalmazva a kistérség jövőképe a „fejlett települések – dinamikusan fejlődő kistérség” szlogenben foglalható össze, ami egyúttal a térség folyamatos versenyképességét is feltételezi. A Helyzetértékelésből meghatározható stratégiai fejlesztési irányokból, a műhelyfoglalkozáson elhangzottakból, a kormányprogramból, a várható EU csatlakozás ismereteiből levezethető célok, a célok és alcélok megvalósítását segítő intézkedések, alintézkedések rendszerét és azok részletes tartalmi leírását mutatja be a program leírás része. A végrehajtásra, pénzügyi folyamatokra, intézményi háttérre, stb. vonatkozó javaslatok a program második részében kerülnek leírásra.
5
II. A Sárvári Kistérség területfejlesztési programjának struktúrája A Helyzetelemzés, a helyi fórumokon, műhelyfoglalkozásokon elhangzott javaslatok, a mindenkori kormányprogram és egyéb fejlesztési dokumentációk (megyei és régiós programok), valamint a közeljövőben minden bizonnyal valósággá váló EU-csatlakozás várható következményei, s nem utolsó sorban a globális fejlesztési cél alapján megfogalmaztuk a Kistérség fejlesztésének prioritásait. A Sárvári Kistérség területfejlesztési programjának prioritásai (melyek egyben stratégiai fejlesztési irányok) a következők: A. Település-fenntartás és -fejlesztés B. Infrastruktúrafejlesztés C. Gazdaságfejlesztés D. Életminőség-javítás E. Környezetvédelem A stratégiai és operatív program részletes struktúráját a következő oldalakon mutatjuk be.
6
OPERATÍV PROGRAMOK
STRATÉGIAI PROGRAMOK
TELEPÜLÉSFENNTARTÁS ÉS -FEJLESZTÉS
Úthálózat fejlesztés Elektromos szolg. fejlesztés Hidak, vízi létesítmények Távközlés fejlesztés
Települési tervezés Település fejlesztési programok Falukép (arculat) javítás Intézmény fejlesztés Ingatlan gazdálkodás
KÖRNYEZETVÉDELEM
GAZDASÁGFEJLESZTÉS
INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS
GAZDASÁGFEJLESZTÉS
INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS
FENNTARTHATÓSÁG
ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁS
VERSENYKÉPESSÉG
TELEPÜLÉS FEJLESZTÉS
TELEPÜLÉS-FENNTARTÁS ÉS FEJLESZTÉS
RRIORITÁSOK
GLOBÁLIS CÉLOK
A SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK STRUKTÚRÁJA
KÖRNYEZETVÉDELEM
ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁS
Humán erőforrás fejl. Hagyományőrzés Lakásépítés Szolgáltatás fejlesztés Egészségügy fejlesztés
Turizmus, idegenforgalom fejlesztés Agrárgazdaság fejlesztése Vállalkozás fejlesztés Munkahelyteremtés Energia gazdálkodás
Szennyvízhálózat fejlesztés Hulladékgazdálkodás Tájfenntartás
7
III. Stratégiai célok, prioritások szerkezete 1. prioritás TELEPÜLÉS-FENNTARTÁS ÉS -FEJLESZTÉS
Stratégiai program
Operatív programok
Települési tervezés
Településfejlesztési programok
Falukép (arculat javítás)
Intézményfejlesztés
Ingatlangazdálkodás
Fejlesztési programok
Településfejlesztési koncepció
Parképítési program
Építési szabályzat érvényesítése program
Teleház, telekunyhó program
Elhanyagolt ingatlan hasznosítás program
Településrendezési terv
Zöldterület gazdálkodási program
Autóbuszvárók kialakítása
Intézményi korszerűsítés program
Település tisztasági program
Információs táblák
Sportcsarnok, tornaterem, sportpálya program
Egyházi ingatlanok közösségi célú megegyezésen alapuló hasznosítása Kastély vonzerő kihasználása
Virágosítási program
Arborétum program Szabadidőpark és játszótér létesítés program
Szociális létesítmény (idősek otthona) program
2. PRIORITÁS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS
Stratégiai program
Operatív programok
Úthálózat fejlesztés
Elektromos szolgáltatás fejlesztés
Hidak, vízi létesítmények
Távközlés fejlesztése
Fejlesztési programok
Önkormányzati utak fejlesztése program
Közvilágítás energia takarékos fejlesztése
Hidak felújítása, építése
Kábel TV hálózat fejlesztés program
Járdafelújítás, és -építés
Hosszú távú fejlesztések energia hátterének biztosítása
Vízelvezető rendszerek kiépítése és karbantartása
Elkerülő utak építése Forgalomszabályozó eszközök kiépítése Kerékpárút építés program Külterületi önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése Településeket összekötő utak építése
9
3. PRIORITÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉS
Stratégiai program
Operatív programok
Turizmus, idegenforgalom fejlesztés
Agrárgazdaság fejlesztése
Vállalkozásfejlesztés
Munkahely teremtés (megtartás)
Energia gazdálkodás
Fejlesztési programok
Termálturizmus
Intenzív mezőgazdaságfejlesztés
Telephely biztosítás program
Megújuló energia hasznosítás program
Szénsavfürdő létesítés
Hagyományos mezőgazdasági kultúrák fejlesztése Szőlőgyümölcstermesztés és feldolgozás program Gyógynövény termesztés program
Vállalkozói ismeretek oktatás program Vállalkozói vonzerő program
Helyi munkahely megtartás, létesítés program Sárvári Ipari Park fejlesztése
Kerékpár turizmus
Vízi turizmus Horgász-, vadász- és lovasturizmus program Falusi turizmus Szálláshely létesítés Bor és gasztronómiai turizmus Kék-túra útvonal
10
4. PRIORITÁS ÉLETMINŐSÉG FEJLESZTÉS
Stratégiai program
Operatív programok
Humán erőforrás fejlesztés
Hagyományőrzés
Lakásépítés
Szolgáltatás fejlesztés
Egészségügyi szolgáltatás fejlesztés
Fejlesztési programok
Oktatási intézmény fejlesztés program
Népi mesterségek felkarolása program
Lakótelkek kialakítása program
Alapellátás biztosítás program
Gyógyszertár, orvosi ellátás szolgáltatás program
Oktatási rendszer fejlesztés program
Népszokások felújítása program
Lakásépítés ösztönzése program
Javító, felújító szolgáltatás fejlesztés program
Nyelvoktatás program
Civil szervezetek szerepének növelése program
Szociális bérlakások program
Informatikai oktatás program
11
5. PRIORITÁS KÖRNYEZETVÉDELEM
Stratégiai program
Operatív programok
Szennyvízhálózat fejlesztés
Hulladék gazdálkodás
Táj fenntartás
Fejlesztési programok
Szennyvízhálózat kiépítése
Szervezett hulladék gyűjtés kialakítása Illegális szemétlerakók felszámolása
Vidékfejlesztési program
Szennyvíz iszap kezelés program
12
IV. Stratégiai és operatív programok 1. A stratégiai és operatív területfejlesztési programok kidolgozásának módszertana ............ 16 2. A program felépítése, struktúrája ......................................................................................... 16 3. A program stratégiai elvei .................................................................................................... 17 4. Kapcsolódás más programozási dokumentumokhoz ........................................................... 18 5. Stratégiai és operatív programok .......................................................................................... 19 A. Település fenntartás és -fejlesztés .................................................................................... 19 A. 1. Települési tervezés ...................................................................................................... 21 A. 1. 1. Településfejlesztési koncepciók .......................................................................... 21 A. 1. 2. Településrendezési tervek ................................................................................... 21 A. 2. Településfejlesztési programok ................................................................................... 23 A. 2. 1. Parképítési program ............................................................................................. 23 A. 2. 2. Zöldterület-gazdálkodási program ...................................................................... 24 A. 2. 3. Településtisztasági program ................................................................................ 24 A. 2. 4. Virágosítási program ........................................................................................... 25 A. 2. 5. Arborétum program ............................................................................................. 26 A. 2. 6. Szabadidőpark és játszótér létesítés .................................................................... 26 A. 3. Falukép (arculat) javítás .............................................................................................. 27 A. 3. 1. Építési szabályzat érvényesítése .......................................................................... 27 A. 3. 2. Autóbuszvárók kialakítása .................................................................................. 28 A. 3. 3. Információs táblák ............................................................................................... 28 A. 4. Intézményfejlesztés ..................................................................................................... 29 A. 4. 1. Teleház, telekunyhó, faluház ............................................................................... 30 A. 4. 2. Intézményi korszerűsítés ..................................................................................... 31 A. 4. 3. Sportcsarnok, tornaterem építése, sportpályák kialakítása .................................. 32 A. 4. 4. Szociális létesítmények (idősek otthona) ............................................................ 33 A. 5. Ingatlangazdálkodás .................................................................................................... 33 A. 5. 1. Elhanyagolt ingatlanok hasznosításai programja ................................................ 34 A. 5. 2. Egyházi ingatlanok közösségi célú, megegyezésen alapuló használata .............. 34 A. 5. 3. Kastély vonzerő kihasználása .............................................................................. 35 B. Infrastruktúrafejlesztés..................................................................................................... 36 B. 1. Úthálózat-fejlesztés ..................................................................................................... 36 B. 1. 1. Önkormányzati útfejlesztés ................................................................................. 37 B. 1. 2. Járdafelújítás és -építés ........................................................................................ 38 B. 1. 3. Elkerülő utak építése............................................................................................ 38 B. 1. 4. Forgalomszabályozó eszközök kiépítése ............................................................. 39 B. 1. 5. Kerékpárút építés ................................................................................................. 39 B. 1. 6. Külterületi önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése ......................................... 41 B. 1. 7. Településeket összekötő út építése ...................................................................... 41 B. 2. Elektromos-szolgáltatás fejlesztés ............................................................................... 42 B. 2. 1. Közvilágítás energiatakarékos fejlesztése ........................................................... 42 B. 2. 2. Hosszú távú fejlesztések energiahátterének biztosítása....................................... 43 B. 3. Hidak, vízi létesítmények ............................................................................................ 44 B. 3. 1. Hidak felújítása, építése ....................................................................................... 44 B. 3. 2. Vízelvezető rendszerek kiépítése és karbantartása .............................................. 45 B. 4. Távközlés fejlesztés ..................................................................................................... 45 B. 4. 1. Kábel TV hálózat kiépítése.................................................................................. 46 C. Gazdaságfejlesztés ............................................................................................................. 46 13
C. 1. Turizmus, idegenforgalom fejlesztése ......................................................................... 47 C. 1. 1. Termálturizmus .................................................................................................... 48 C. 1. 2. Szénsavfürdő létesítés.......................................................................................... 49 C. 1. 3. Kerékpáros turizmus ............................................................................................ 49 C. 1. 4. Vízi turizmus ....................................................................................................... 50 C. 1. 5. Horgász- vadász- és lovasturizmus...................................................................... 51 C. 1. 6. Falusi turizmus .................................................................................................... 52 C. 1. 7. Szálláshely létesítés ............................................................................................. 53 C. 1. 8. Bor- és gasztronómiaturizmus ............................................................................. 53 C. 1. 9. Kék-túra útvonal .................................................................................................. 54 C. 2. Agrárgazdaság fejlesztése............................................................................................ 55 C. 2. 1. Intenzív mezőgazdaság-fejlesztés program ......................................................... 56 C. 2. 2. Hagyományos mezőgazdasági kultúrák fejlesztése ............................................. 57 C. 2. 3. Szőlő-, gyümölcstermesztés és feldolgozás program .......................................... 58 C. 2. 4. Gyógynövénytermesztés program ....................................................................... 58 C. 3. Vállalkozásfejlesztés ................................................................................................... 59 C. 3. 1. Telephelybiztosítás program ................................................................................ 59 C. 3. 2. Vállalkozói ismeretek oktatás program ............................................................... 60 C. 3. 3. Vállalkozói vonzerő program .............................................................................. 61 C. 4. Munkahely teremtés (megtartás) ................................................................................. 61 C. 4. 1. Helyi munkahely megtartás, létesítés program .................................................... 62 C. 4. 2. Sárvári Ipari Park fejlesztése ............................................................................... 63 C. 5. Energiagazdálkodás ..................................................................................................... 63 C. 5. 1. Megújuló energia hasznosítás .............................................................................. 63 D. Életminőség fejlesztés ........................................................................................................ 64 D. 1. Humán erőforrás fejlesztés .......................................................................................... 65 D. 1. 1. Oktatási intézmény fejlesztés program ................................................................ 65 D. 1. 2. Oktatási rendszer fejlesztés program ................................................................... 66 D. 1. 3. Nyelvoktatás program ......................................................................................... 66 D. 1. 4. Informatikai oktatás program .............................................................................. 67 D. 2. Hagyományőrzés ......................................................................................................... 68 D. 2. 1. Népi mesterségek felkarolása program ............................................................... 68 D. 2. 2. Népszokások felújítása ........................................................................................ 69 D. 2. 3. Civil szervezetek szerepének növelése program ................................................. 69 D. 3. Lakásépítés .................................................................................................................. 70 D. 3. 1. Lakótelkek kialakítása program .......................................................................... 70 D. 3. 2. Lakásépítés ösztönzése program ......................................................................... 70 D. 3. 3. Szociális bérlakások program .............................................................................. 71 D. 4. Szolgáltatás fejlesztés .................................................................................................. 72 D. 4. 1. Alapellátás biztosítás program ............................................................................ 72 D. 4. 2. Javító, felújító szolgáltatás fejlesztés program .................................................... 72 D. 5. Egészségügyi szolgáltatás fejlesztés............................................................................ 73 D. 5. 1. Gyógyszertár, orvosi ellátás szolgáltatás program .............................................. 73 E. Környezetvédelem ............................................................................................................. 74 E. 1. Szennyvízhálózat-fejlesztés ......................................................................................... 74 E. 1. 1. Szennyvízhálózat kiépítése .................................................................................. 75 E. 1. 2. Szennyvíziszap kezelés program ......................................................................... 75 E. 2. Hulladékgazdálkodás ................................................................................................... 76 E. 2. 1. Szervezett hulladékgyűjtés kialakítása ................................................................ 76 E. 2. 2. Illegális szemétlerakók felszámolása ................................................................... 77
14
E. 3. Tájfenntartás ................................................................................................................ 78 E. 3. 1. Vidékfejlesztési program ..................................................................................... 78 MELLÉKLETEK ........................................................................................................ 79
15
1. A stratégiai és operatív területfejlesztési programok kidolgozásának módszertana A Sárvári Kistérség területfejlesztési programját egy több elemből álló követelményrendszer figyelembe vételével dolgoztuk ki. Így a program megalkotásánál tekintettel kellett lennünk azokra a törvényi, jogszabályi előírásokra, melyek a területfejlesztési tervek elkészítésére vonatkoznak. Építenünk kellett továbbá azokra a megállapításokra, melyek a statisztikai adatok elemzéséből leszűrhetők, s melyeket a helyzetelemzés tartalmaz. Mivel pedig programunk – szándékaink szerint - nem az íróasztalfiók számára készült, így kiemelt módon kezeltük azokat az észrevételeket és javaslatokat, melyeket a Sárvári Kistérségben megtartott – összesen 14 - műhelyfoglalkozás során a települések polgármesterei, jegyzői, vállalkozói stb. osztottak meg velünk. Meggyőződésünk ugyanis, hogy csak az a program „kelhet életre”, azaz valósulhat meg, mely a helyi, települési elképzelésekből kiindulva, azokat mintegy egybefűzve, integrálva vázol fel fejlesztési irányokat, elképzeléseket. Ez egyben munkánk – reményeink szerint – egyik legfontosabb jellemzőjét is meghatározza. Ez pedig a program település-centrikussága; vagyis a főbb célok és az egyes programok megfogalmazásánál a lehető legnagyobb mértékben a helyi, települési elképzelésekre kívántunk támaszkodni. Azok közül a törvényi rendelkezések közül, melyek a területfejlesztési tervekre vonatkoznak a két legfontosabb a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet, a „Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről”, valamint a 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet „A területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről”. Jelen program elkészítésekor a KTM rendelet által felkínált időkeretek közül (5. §) a középtávot (3-6 év) választottuk. Ez az az időtáv ugyanis, amelyre a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok, nemzetközi és hazai trendek, valamint egyéb tervezési dokumentumok segítségével viszonylag nagy biztonsággal tervezhetünk. Törekedtünk arra, hogy a megalkotott program részét képezhesse a most kiépülőben lévő országos Területi Információs Rendszernek (TEIR) – erre a KTM rendelet 6.§-a is felhívja a figyelmet. A VÁTI által gondozott TEIR adatbázisba való betagozódás – melynek felállításáról a 112/1997 (VI.27.) sz. kormányrendelet intézkedett - ugyanis rövid időn belül alapvető fontossággal fog bírni az egyes települések, kistérségek, régiók által benyújtott pályázatok elbírálását illetően. Programunk szerkezetét is alapvetően a KTM rendelet 2. számú mellékletében („A területfejlesztési programok részletes tartalmi követelményei”) foglaltak figyelembe vételével alakítottuk ki.
2. A program felépítése, struktúrája A Sárvári kistérség területfejlesztési programjának végső, legfontosabb célja kell legyen – ahogy azt a bevezetőben is kiemeltük -, hogy egyenlő életesélyeket biztosítson a kistérség valamennyi lakosa számára. Ezen általános megfogalmazással azt kívánjuk kifejezni, hogy az élet-, munka-, képzési-, szolgáltatási- stb. körülményeket tekintve azonos lehetőségeket és azonos színvonalat, s ezzel azonos esélyeket kell biztosítani mindenkinek – függetlenül attól mely földrajzi egység (kistérség, település, stb.) lakója. Természetesen az sem lehet közömbös, hogy milyen minőséget fejeznek ki ezek az „egyenlő esélyek”, hiszen a cél nyilvánvalóan az egyenlően jó esélyek biztosítása. E téren középtávon – összefüggésben a Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programjában és a Nemzeti Fejlesztési Tervben is szereplő stratégiai céllal – az életminőség általános javításával az EU életszínvonal megközelítése lehet a cél. Ezen meglehetősen átfogó célt a települések, és ezzel összefüggésben az egész kistérség tudatos, összehangolt fejlesztése alapozhatja meg, melynek eredményeképpen kialakulhat egy 16
dinamikusan fejlődő kistérség. Másképpen fogalmazva a kistérség jövőképe a „fejlett települések – dinamikusan fejlődő kistérség” szlogenben foglalható össze. A kitűzött jövőkép véleményünk szerint az alábbi – sokkal konkrétabb, de ugyanakkor még globális célrendszer – segítségével érhető el:
Településfejlesztés Versenyképesség Fenntarthatóság
Mint látható, e globális célok közül egy vonatkozik az emberek életminőségét nagymértékben meghatározó települési környezetre, egy pedig a gazdaságra. A harmadik, a fenntarthatóság pedig olyan alapvető cél, melynek a program valamennyi elemét át kell hatnia, hiszen hosszabb távon csak a fenntartható fejlődést biztosító programok, intézkedések lehetnek sikeresek. A felvázolt célokat a következő, alapvetően öt pilléren álló programrendszer segítségével javasoljuk elérni:
A. Településfenntartás és -fejlesztés B. Infrastruktúrafejlesztés C. Gazdaságfejlesztés D. Életminőség javítás E. Környezetvédelem
Az általunk javasolt öt fő prioritás képezi egyben a stratégiai programokat, melyek lebontását pedig az operatív programok jelentik. Ezen operatív programok alatt találhatók a fejlesztési programok, melyek pedig tartalmazzák a konkrét projektek – és települések – megnevezését.
3. A program stratégiai elvei Fontos kiemelni az öt stratégiai programelem összehangolt fejlesztésének szükségességét. S itt nem csupán arra gondolunk, hogy az egyes területek csak a másik területtel párhuzamosan fejleszthetők – pl. hogy a gazdasági fejlesztésnek együtt kell járnia a humánerőforrás fejlesztésével. Arról sem szabad ugyanis megfeledkezni, hogy olykor egymással ellentétes fejlesztési érdekek is felmerülhetnek – azaz pl. a termálturizmus kibővítését tervező Sárváron aligha fejleszthetők ezzel párhuzamosan az ipar azon ágai, melyek környezetszennyezőek (lsd. ATEV). Mindez persze nem csupán Sárvár, de más települések vonatkozásában ill. általánosságban is igaz. Megfogalmazhatjuk tehát, hogy az egyes programok véghezvitele során vannak olyan kiemelt, stratégiai elvek, melyekre különös figyelmet kell fordítanunk. Ezek mintegy „áthatják” programunkat, azaz pl. nem szerepeltetünk olyan gazdaságfejlesztési javaslatokat, melyek nyereséget termelnek és foglalkoztatást biztosítanak ugyan – de pl. környezetszennyező működésükkel rontják a lakosság életkörülményeit, veszélyeztetik más gazdasági ágak (pl. turizmus) működését. A kistérségi program megalkotásánál figyelembe vett alapelvek a következők:
Partnerség. Ez az elv azt fejezi ki, hogy a kistérségi fejlesztésben érdekelt egyes szereplőknek – mindenekelőtt az önkormányzatoknak – céljaik megvalósítása érdekében össze kell fogniuk. Mindezt tapasztalataink szerint a kistérségi szereplők már nagymértékben felismerték (pl. a szennyvíz-beruházás kapcsán), bizonyos 17
esetekben (pl. a civil szféra bevonása) azonban még fejleszteni kell az együttműködést. Szubszidiaritás. Ezen, az EU által is oly sokszor hangoztatott alapelv kistérségi programunkban úgy jelenik meg, hogy azon fejlesztések megfogalmazására került elsősorban sor, melyet a helyi döntéshozók is célul tűzhetnek ki, és reálisan megvalósíthatónak tartanak. Mindez összefügg programunk készítésének már említett módszertanával is, hiszen az alkotás során nagy hangsúlyt helyeztünk a települések vezetőinek ill. lakóinak véleményére, meglátásaira. Fontos szempont továbbá, hogy lehetőség szerint - aktív módon kihasználva a trendeket -, a program egyes elemeinek megvalósulása során vegyük figyelembe és aknázzuk ki a kiépülő információs társadalom és az információs technológiák kínálta lehetőségeket.
4. Kapcsolódás más programozási dokumentumokhoz Fontos jellemzője kell legyen bármely területi egység (régió, megye, kistérség) fejlesztési programjának, hogy ne „önmagában álljon”, hanem kapcsolódjon a felette (ill. alatta) álló területi egységek hasonló terveihez. Mindezt a bevezetőben említett 184/1996-os kormányrendelet is hangsúlyozottan kiemeli (1. §); s éppen ezért programunk megalkotásánál is figyelembe vettük Vas megye területfejlesztési programját éppúgy, mint a Nyugat Dunántúli Régió hasonló programját. Az általunk javasolt öt fő prioritás (mely tehát egyben stratégiai program is) illeszkedik a magasabb tervezési dokumentumokban, mindenekelőtt a Vas Megye Területfejlesztési Programjában megfogalmazott célokhoz. Így az említett dokumentum az alábbi négy stratégiai prioritást állítja fel (ezek rendszerét lsd. az 1. számú mellékletben):
„Humán erőforrások fejlesztése” „A gazdaság versenyképességének erősítése” „Megyeépítés; külső kapcsolatok belső kohézió erősítése” „Az életminőség javítása”
Jól látható, hogy a megyei program négy stratégiai prioritása közül „A gazdaság versenyképességének erősítése” - kis változtatással - szerepel kistérségi programunkban is. Hasonlóképp fontos részét képezi programunknak a humán erőforrások fejlesztése, esetünkben azonban e pont egy tágabb összefüggés részeként, az Életminőség javítása pont alatt szerepel. A megyei programban az infrastruktúrafejlesztés és környezetvédelem nem kiemelten, hanem pl. a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó elemek a „Megyeépítés; külső kapcsolatok és a belső kohézió erősítése” prioritás intézkedéseként („Elérhetőség javítása”) szerepelnek; hasonlóképpen a szennyvíz- és hulladékprogram az „Életminőség javítása” prioritás „Természet és környezetvédelem” alintézkedése alatt található. Jelen kistérségi programban – a települési vezetőkkel tartott konzultációk tanulságaként – szükségesnek láttuk a megyei programban egyébként szereplő infrastrukturális és környezetvédelmi elemek kiemelt kezelését az Infrastruktúrafejlesztés ill. Környezetvédelem operatív programok keretében. Az általunk „Településfenntartás és -fejlesztés” cím alatt összefoglalt stratégiai program pedig azokat a részprogramokat tartalmazza, melyek megvalósulásuk esetén szintén nagymértékben hozzájárulnának az életminőség javításához, s ezzel összefüggésben megalapozhatják a Kistérség dinamikus fejlődését. Programunk természetesen kapcsolódik a Nyugat-Dunántúli Régió területfejlesztési programjának fő célkitűzéseihez is. Az ott megfogalmazott jövőképhez („EU szintű regionális versenyképesség”) kapcsolódó öt stratégiai program közül a „Versenyképesség 18
erősítése”, valamint a „Környezetvédelem és fenntarthatóság” közvetlen kapcsolódást teremtenek programunkhoz. (Emellett természetesen számos egyéb átfedés is érzékelhető – lsd. 2. számú melléklet.) Programunk elkészítésénél a lehetséges mértékig figyelembe vettük a készülő Nemzeti Fejlesztési Terv szempontrendszerét is – lsd. 3. számú melléklet -, melynek végső változata azonban nem állhatott még rendelkezésünkre. Mindamellett a Nemzeti Fejlesztési Terv rendelkezésre álló egyeztetési változatát is beépítettük programunkba – az ott szereplő átfogó célok közül a „Gazdasági versenyképesség növelése” és a „Környezetminőség javítása…” célok közvetlenül, míg más célok – és ehhez kapcsolódóan természetesen operatív programok és prioritások – közvetve kapcsolódnak programunkhoz. (Így pl. a Nemzeti Fejlesztési Terv „Tudásalapú társadalom és szolgáltató közigazgatás” névvel jelölt átfogó célját is beépítettük, amennyiben stratégiai elvként fogadtuk el az információs technológiák adta lehetőségek figyelembe vételét, s ezzel összefüggésben nevesítettünk fejlesztési programokat - pl. kistérségi információs rendszer kiépítése, teleház hálózat bővítése, stb.) Túl a fent említett terveken, egyéb programozási dokumentumok megállapításait is figyelembe vettük területfejlesztési programunk megalkotásánál, s ahol kapcsolódási pontokat láttunk, megállapításaikat beépítettük programunkba. Ezek a dokumentumok a következők voltak:
A Nyugat-Dunántúli Régió termálvízkincsének fejlesztési programja A Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja A Sárvári Kistérség turizmusfejlesztési programja Bejcgyertyános, Ikervár, Meggyeskovácsi, Nyőgér mikrotérség stratégiai és operatív programja Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon – a Régió kerékpáros jövőképe Répcelak város – 2015-ös – stratégiai koncepciója Sárvár város és kistérségének agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja (SAPARD program) Vas megye területrendezési terve (egyeztetési változat)
5. Stratégiai és operatív programok Az alábbiakban egységes szerkezetben kerülnek kifejtésre a Sárvári Kistérség stratégiai és operatív programjai. Az egyes fejlesztési programok szöveges ismertetésének keretében térünk ki – többek között – a program megvalósításának konkrét helyszínére (települések), valamint a megvalósítás időtartamára. Ez utóbbit tekintve – a fentebb hivatkozott módon, összhangban a vonatkozó KTM rendelettel – programunk középtávon történő megvalósításával számolunk, mely esetünkben hat évet jelent (2003-2008).
A. Település fenntartás és -fejlesztés A település az ember életének – lakó- és munkahelyet biztosító – színtereként alapvetően meghatározza az egyes ember életminőségét. A településfejlesztés feladatkörébe tartozik a rendezett falu- ill. városkép kialakítása éppúgy, mint a település ingatlan- és egyéb vagyonával való hatékony gazdálkodás. Alapvető fontossággal bír továbbá az intézményfejlesztés, hiszen az egyes települések intézményei hordozzák azokat a funkciókat, melyek igénybe vétele szükséges a lakosság megfelelő komfortérzetének és ezzel összefüggésben megfelelő életkörülményeinek kialakításához. Természetesen nem lehetséges,
19
hogy valamennyi funkció valamennyi településen megjelenjék, ezért szükség lehet ezen funkciók településhálózaton belüli bizonyos fokú koncentrációjára is. A település-fenntartás és –fejlesztés stratégiai programján belül a következő öt operatív programot javasoljuk megvalósítani: A. 1. Települési tervezés A. 2. Településfejlesztési programok A. 3. Falukép (arculat) javítás A. 4. Intézményfejlesztés A. 5. Ingatlangazdálkodás
20
A. 1. Települési tervezés A tudatos, hosszú távú tervezés alapvető feltételét képezi annak, hogy a település megfelelő arculata, összképe kialakulhasson. A települési tervezés a lakó- és gazdasági célú területek tudatos elkülönítésével alapvetően járul hozzá a jó életminőség biztosításához. Települési tervezés címszó alatt egyrészt a településfejlesztési koncepciók, másrészt pedig a településrendezési tervek elkészítését és megvalósítását értjük. Így a települési tervezés alprogramon belül – értelemszerűen - az alábbi két részprogram valósítandó meg: A. 1. 1. Településfejlesztési koncepciók A. 1. 2. Településrendezési tervek A. 1. 1. Településfejlesztési koncepciók Indoklás: A településfejlesztési koncepció a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. A településfejlesztési koncepció ideális esetben megelőzi a településfejlesztési terv elkészültét, és annak mintegy elvi alapját képezi. A településfejlesztési koncepciót a képviselő testület alkotja meg és foglalja határozatba. Általános célok: • A települési fejlesztések rendszerének meghatározása • Irányvonalak kijelölése, a települések funkcióinak meghatározása • A településfejlesztés hosszú távú megalapozása Feladatok: Településfejlesztési koncepciók megalkotása. Beavatkozási terület: Az intézkedés csaknem az egész kistérséget, mindazon településeket érinti, melyek nem rendelkeznek településfejlesztési koncepcióval. Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: Elkészült településfejlesztési koncepciók száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 10. 000
2004 -
2005 -
2006 -
2007 -
2008 -
A. 1. 2. Településrendezési tervek Indoklás:
21
Az 1997. évi LXXVIII. törvény „Az épített környezet alakításáról és védelméről” rendelkezik a településrendezési tervekről, amely a törvény megfogalmazása szerint „a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv” együttese (2. §). Mivel a szabályozási keretterv csak a főváros esetében releváns, így a Sárvári Kistérségben a településszerkezeti terv és a szabályozási terv képezi a településrendezési tervet. A településszerkezeti terv a törvény értelmében meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A szabályozási terv a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. A településrendezési tervek elkészítését különösen aktuálissá teszi az említett törvény 60. §nak 3. bekezdése, amely arról rendelkezik, hogy „a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített érvényes településrendezési terveket a módosításukig változatlanul alkalmazni kell, de azok legfeljebb 2003. december 31-ig alkalmazhatók.” Mindez azt jelenti, hogy a települések jelentős részében – egy éven belül – szükséges lenne a törvény előírásainak megfelelő területrendezési tervek elkészítésére. Ugyanakkor a törvényi előírás végrehajtásához nem történt meg a megfelelő nagyságú forrás hozzárendelése. Márpedig – mint azt a Helyzetelemzés 8. 3. fejezetben is jeleztük – az önkormányzatok jelen pénzügyi helyzetükben aligha lesznek képesek ezt a problémát – a törvény által előírt határidőn belül - önállóan megoldani. Általános célok: • Az építés helyi rendjének szabályozása. • A környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme. • A tervek elkészítése során a térségi, települési és magánérdekek összhangjának megteremtése. Feladat: Településrendezési tervek elkészítése. Beavatkozási terület: A Kistérség 13 településén szükséges még a településrendezési terv elkészítése (lsd. 23. táblázat). Megvalósítók: Az intézkedés megvalósításáért a települési önkormányzatok a felelősek, a konkrét kivitelezést tervező cégek látják el megbízás alapján, az intézkedés szempontjából meghatározó települési szereplők bevonásával. Hatások,eredménymutatók: • Elkészült tervdokumentumok száma. • Meghatározásra kerülnek a települések összehangolt, rendezett fejlődésének térbelifizikai keretei. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv
2003 +
2004 +
2005 -
2006 -
2007 -
2008 22
Költségek
20. 000
19. 000
A. 2. Településfejlesztési programok A településfejlesztési operatív program azokat a konkrét intézkedéseket foglalja magába, melyek – a települési tervezés által meghatározott módon – közvetlenül szolgálják egy élhetőbb, komfortosabb lakókörnyezet kialakítását. A településfejlesztési programok sok tekintetben összefüggnek ill. kevéssé választhatók el a következő pont alatt tárgyalt „Falukép (arculat) javítás” operatív programtól, hiszen a településfejlesztési programok közvetlen hozadéka – túl a komfortosabb környezeten – az esztétikusabb településkép létrejötte. Az operatív program alatt a következő fejlesztési programokat javasoljuk megvalósítani: A. 2. 1. Parképítési program A. 2. 2. Zöldterület-gazdálkodási program A. 2. 3. Településtisztasági program A. 2. 4. Virágosítási program A. 2. 5. Arborétum program A. 2. 6. Szabadidőpark- és játszótér létesítés programja A. 2. 1. Parképítési program Indoklás: Parkok létesítése – elsősorban a települések központi részén – nemcsak otthonosabbá teheti a települést, de megteremtheti a lehetőséget ill. a megfelelő színteret a településen élők találkozására. Azzal, hogy a parkok helyt adhatnak a közélet egy részének is, nem csupán az egészséges környezetet biztosítják, de hozzájárulhatnak a fiatalok jobb közérzetének kialakításához is. Általános célok: • A településeken belül a zöldfelületek növelése. • A települések arculatának vonzóbbá tétele. • Elhanyagolt településrészek új funkcióval való megtöltése. Feladat: Zöldterületek kialakítása a települések belterületén. Beavatkozási terület: Kistérség valamennyi településének olyan közterületei, melyek alkalmasak lehetnek parkok kialakítására. Megvalósítók: Helyi önkormányzatok. Hatások, eredménymutatók: • Újonnan kialakított parkok száma. • Tisztább levegő, nagyobb zöldfelületek. • Szebb, igényesebb környezet. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): 2003
2004
2005
2006
2007
2008 23
Időterv Költségek
+ 400
+ 400
+ 400
+ 400
+ 400
+ 400
A. 2. 2. Zöldterület-gazdálkodási program Indoklás: Szükséges nemcsak új parkok, zöldterületek létrehozása, de a meglévők fenntartása is. Ezen fejlesztési program tartalmazza a közterületi parkok mellett a települések temetőinek gondozását és a külterületek gondozását is. Általános célok: • Meglévő zöldterületek fenntartása, kiterjesztés, adott esetben több zöldterület közötti folyosó kialakítása • A települések külterületén található zöldterületek bevonása a programba • Temetők zöldterületének fenntartása • Összhang biztosítása az egyéb parkosítási programokkal Feladatok: Parkok és egyéb zöldterületek gondozása, temetők ápolása. Beavatkozási terület: A Kistérség valamennyi településének zöldterületei; parkok, ligetek, temetők. Külterületen lévő zöldterületek, amelyeknek fontos szerepe van a lakosság kikapcsolódásában és fontos turisztikai célpontot is jelenthetnek. Ide sorolható pl. a Csénye és Sárvár közötti Gyöngyös-mente rendbe tétele, mely jól kapcsolódhatna más programokhoz – így a lentebb említett (A. 2. 5.) arborétum fejlesztési programhoz is. Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, közhasznú munkások, erdészet; valamint kiemelt szerepe lehet a meglévő és újonnan kialakított zöldterületek fenntartásában a falugondnokoknak is. Hatások, eredménymutatók: • Tisztább, rendezettebb, esztétikusabb környezet • Vonzóbb kistérségi arculat Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 150
2004 + 150
2005 + 150
2006 + 150
2007 + 150
2008 + 150
A. 2. 3. Településtisztasági program Indoklás: Az egyes települések, kistérségek vonzerejének egyik alapfeltételét jelenti a települések tisztasága. A települések rendben tartásához, tisztaságához nélkülözhetetlen a lakosság és a helyi vállalkozások bevonása a megvalósítás során. Az intézkedés során fontos a tulajdonosok ösztönzése a területek tisztaságának megteremtése és megóvása érdekében. Általános célok: 24
• • •
Tiszta, hulladékmentes közterületek Rendezett porták, telephelyek. („Tiszta udvar, rendes ház.”) Összhang biztosítása a későbbiekben részletezendő programmal
„Hulladékgazdálkodás”
Feladatok: Település köz- és (magán-) területének rendszeres tisztítása. Beavatkozási terület: Települések közterületei, magánterületek, vállalkozások telephelyei Megvalósítók: Önkormányzat, közhasznú munkások, lakosság, vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: • Közterületeken kihelyezett hulladéktárolók száma (lsd. még E. 2. 1. Szervezett hulladékgyűjtés kialakítása fejlesztési program.) • Vonzóbb települési környezet. • Környezettudatosabb lakosság, szervezetek. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 300
2004 + 300
2005 + 300
2006 + 300
2007 + 300
2008 + 300
A. 2. 4. Virágosítási program Indoklás: A településeknek, különösen a központnak, Sárvárnak meggyőző arculatot kell mutatnia ápolt környezetével, amely azt tükrözi, hogy itt a lakosság szeret igényes körülmények között élni, és ezért sokat tesznek. Ehhez hozzátartozik a virágos településképek kialakítása is. Az intézkedés megvalósításához mintaképül szolgálhat pl. Pácsony vagy Bük. Általános célok: • Turisztikai vonzerő növelése, életkörülmények javítása • Sajátos, vonzó települési környezet kialakítása. Feladat: Virágosítás. Beavatkozási terület: Kistérség valamennyi településének parkjai, közterületei; lakóházakhoz tartozó kertjei. Megvalósítók: Települési önkormányzatok - a program elindítójaként (települési pályázat kiírása, virágpalánták engedményes biztosítása, stb.) Lakosság. Hatások, eredménymutatók: Kihelyezett, elültetett virágok száma. 25
A mozgalomhoz csatlakozott lakók száma.
Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 400
2004 + 300
2005 + 300
2006 + 300
2007 + 300
2008 + 300
A. 2. 5. Arborétum program Indoklás: A településfejlesztési programok között kerül említésre, de legalább ennyire turisztikai jelentősége is van a Sárvári Kistérség arborétumainak. Mind a sárvári, mind pedig a szelestei arborétum a maga nemében különleges. Előbbi a sárvári Erdészeti Tudományos Intézet kutatóbázisa, míg utóbbi Magyarország egyetlen önkormányzati kezelésben lévő országos védettség alatt álló területe. Az arborétumok fejlesztése, így területük növelése már csak azért is előremutató, mert az tulajdonképpen erdősítési programként is felfogható – márpedig uniós csatlakozásunkat követően vélhetően jelentős mezőgazdasági területeket kell kivonni a szántóföldi művelés alól, s ennek legkézenfekvőbb módja az erdősítés. Általános cél: A két meglévő arborétum fejlesztése. Új arborétum létrehozása (Csénye határában) Feladatok: Szelestén gyógy- és fűszernövény tanösvény kialakítása, mely bemutatná azokat a növényeket, melyeket a legtöbb ember csupán mint konyhai alapanyagot ismer. Csénye határában – felhasználva a vállalkozói aktivitást - egy mintegy 15 ha-os (magán) arborétumi gyűjtemény létrehozása. Beavatkozási terület: Sárvár, Szeleste, Csénye. Megvalósítók: Önkormányzatok, vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: Arborétum-terület növekedése. Növényfajok számának növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 1.000
2004 + 2. 000
2005 + 2. 000
2006 + 2. 000
2007 -
2008 -
A. 2. 6. Szabadidőpark és játszótér létesítés Indoklás: Egy-egy szabadidőpark ill. játszótér fontos szerepet tölthet be kisebb települések életében is; fontos terét képezheti a lakosság életének. A hasonló parkok létrehozását állami
26
pályázatok is segítik – így valósulhatott meg a közelmúltban pl. a bejcgyertyánosi játszótér is -, ezeket a pályázati forrásokat indokolt minél inkább kihasználni. Általános cél: Vonzó települési környezet megteremtése a legfiatalabb korosztály (ill. szüleik) számára. Feladatok: Játszótér ill. szabadidőpark létesítés. Beavatkozási terület: A Kistérség hasonló létesítménnyel még nem rendelkező falvai, valamint Répcelak és Sárvár. Megvalósítók: Önkormányzatok. Hatások, eredménymutatók: Felépített új játszóterek és szabadidőparkok száma. Újonnan üzembe helyezett játékok száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 1. 000
2004 + 1. 000
2005 + 1. 000
2006 + 1. 000
2007 + 1. 000
2008 + 500
A. 3. Falukép (arculat) javítás Az egységes, rendezett falukép nemcsak a település lakóinak közérzete, de a turizmus szempontjából is elsőrendű fontossággal bír. E téren leginkább talán a közeli Burgenland példájára lehet hivatkozni, az ottani települések rendezettségére. Középtávon mindenképpen az ehhez hasonló településkép elérése lehet a cél. Ezen operatív program a következő fejlesztési programokból áll össze: A. 3. 1. Építési szabályzat érvényesítése A. 3. 2. Autóbuszvárók kialakítása A. 3. 3. Információs táblák A. 3. 1. Építési szabályzat érvényesítése Indoklás: A falukép kialakítása szempontjából mindenképpen meghatározó a helyi építési szabályzat érvényesítése. Annak megalkotásánál – összhangban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. előírásaival és a közelgő EUcsatlakozás követelményeivel – kiemelt figyelmet kell szentelni az épített környezet akadálymentessé tételének is. Általános cél: A helyi építési szabályzat érvényre juttatásával az egységes megjelenésű falukép biztosítása.
27
Feladat: Az építési szabályzat rendelkezéseinek betartása feletti (hatósági) felügyelet. Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: Önkormányzatok. Hatások, eredménymutatók: Egységes megjelenésű építési környezet. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + -
2004 + -
2005 + -
2006 + -
2007 + -
2008 + -
A. 3. 2. Autóbuszvárók kialakítása Indoklás: Az autóbuszvárók kialakítását – a meglévők felújításával egyetemben - az ingázók magas száma – mely óvatos becslés szerint is naponta több mint háromezer embert jelent (lsd. Helyzetelemzés 8. 2. fejezete) - már önmagában véve is indokolja. Emellett a minden településen megtalálható buszváró a falu arculatának is meghatározó eleme. Általános cél: Tekintve, hogy ezek a buszvárók mindenütt megtalálhatók a kistérségben, így általános cél lehet azok közös arculatának kialakítása, a buszvárók egységes felújítása ill. kiépítése. Feladat: Települési autóbuszvárók kialakítása és felújítása. Beavatkozási terület: A Kistérség valamennyi települése. Hatások, eredménymutatók: Felújított/létesített autóbuszvárók száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 1. 000
2004 + 500
2005 + 500
2006 + 500
2007 + 500
2008 + 500
A. 3. 3. Információs táblák Indoklás: Az egységes kistérségi szintű információs táblarendszer kialakítása – már csak a turizmus okán is – mindenképpen szükséges. Az egységes megjelenésű táblarendszer
28
amellett, hogy információkat nyújt, a településkép szempontjából is nagy jelentőséggel bír ugyanis. Általános cél: A turisták tájékozódását megkönnyítő táblarendszer kialakítása. Feladat: A helyi, települési látnivalók és középületek mellett a szomszédos települések elérhetőségét is bemutató egységes táblarendszer kialakítása. E táblarendszer kiépítése indokolt a Régió által javasolt, a kistérséget érintő kerékpáros útvonalak mellett is. Így Szeleste-Ölbő-RábasömjénSárvár; Sárvár-Ikervár-Meggyeskovácsi ill. Ikervár-Sótony-Nyőgér-Bejcgyertyános útvonalon, valamint természetesen a kisebb távolságok között, helyi kezdeményezésekre létrejövő kerékpárutak (pl. Csénye-Sárvár közt a Gyöngyös mentén) esetén is. Beavatkozási terület: Kistérség valamennyi települése. Megvalósítók: Önkormányzatok, társulások, civil szervezetek. Eredménymutatók: Kitáblázott útvonalak száma. Elhelyezett útbaigazító táblák száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 100
2004 + 800
2005 + 100
2006 + 100
2007 + 100
2008 + 100
A. 4. Intézményfejlesztés Ahhoz, hogy a Sárvári Kistérség települései megtarthassák lakosságukat, mindenképpen szükség van arra, hogy egy-egy település megfelelő színvonalú közösségi szolgáltatásokat tudjon nyújtani. Mindez természetesen Sárvár vonatkozásában is érvényes, hiszen az a fajta elszívó erő, ami Sárvár és kistérsége viszonyában abban nyilvánul meg, hogy a kistelepülések lakói Sárvárra járnak be a magasabb színvonalú szolgáltatásért – pl. az oktatás területén -, Sárvár és Szombathely vonatkozásában (utóbbi javára) is megvan. Tehát itt ugyanez a jelenség figyelhető meg, azzal a különbséggel, hogy itt Szombathely tölti be azt a szerepet, amit a kistérségben Sárvár. Az intézményfejlesztés szorosan összefügg a D pont alatt tárgyalt programokkal is, hiszen az alapvető módon meghatározza az egyes ember életminőségét. Intézményfejlesztés címszó alatt tárgyaljuk egyrészt az információs társadalom által megkövetelt intézmények (teleházak) kiépítését éppúgy, mint a közösségi programok lebonyolításához szükséges terek (művelődési ház, sportcsarnok) kialakítását. A kétfajta intézmény típust felesleges lenne ugyanis szétválasztani, hiszen pl. egy teleház is működhet úgy, mint a helyi művelődés központja, ill. egy művelődési házban is kialakíthatók azok a funkciók, melyeket egy teleház ellát. Az Intézményfejlesztés operatív programon belül az alábbi fejlesztési programokat javasoljuk megvalósítani:
29
A. 4. 1. Teleház, telekunyhó, faluház A. 4. 2. Intézményi korszerűsítés A. 4. 3. Sportcsarnok, tornaterem építése A. 4. 4. Szociális létesítmények (idősek otthona) A. 4. 1. Teleház, telekunyhó, faluház Az információs társadalom és a teleházak A társadalmi és gazdasági fejlődés meghatározója – már középtávon, azaz az elkövetkezendő 5-10 év távlatában is - az információ birtoklása ill. az információhoz való hozzájutás képessége. Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedben mind több szakember foglalkozott a kiépülőben lévő információs társdalom jellemzőivel. A kiépülő információs társadalomban – mely annak egyik fő teoretikusa, Castells szerint „minden eddiginél kapitalistább társadalom” lesz – alapvető jelentőséggel fog bírni, hogy ki mennyire lesz képes bekapcsolódni az információk "áramlások tere" (space of flows) által meghatározott mozgásba. Az információs hálózatok „csomópontjaiban” elhelyezkedő terek, területek ugyanis prosperálni fognak, míg azok a területek, melyek kiesnek az információ globális, világméretű áramlásából, visszaesnek, jobb esetben stagnálnak. Ennek tükrében korántsem mindegy tehát, hogy egy földrajzi egység – legyen az nemzetállam, régió vagy éppen, mint esetünkben, egy kistérség – milyen pozíciókat foglal el a kialakuló hálózati társadalomban. Egy kistérség vonatkozásában mindez úgy csapódik le, hogy lehetőséget kell teremteni arra, hogy a lakosság minél szélesebb része számára elérhetőek legyenek mind a helyi (települési, kistérségi), mind pedig a külső információk. A helyi információk elérése még viszonylag kis költséggel biztosítható kábel TV hálózat kiépítésével – ezzel később külön is foglalkozunk -, míg a külső információk és információs hálózati tartalmak elérése – valamint az interaktivitás - úgy lenne „legegyszerűbben” megoldható, ha valamennyi háztartás rendelkezne internetes elérést biztosító személyi számítógéppel. Ez azonban jelenleg – középtávon – aligha reálisan megvalósítható cél. Nagy segítséget jelenthet azonban, ha sikerül egy, a lakosság széles rétegei számára szolgáltatásokat nyújtani képes kistérségi teleház-rendszert kiépíteni. A teleház: az a hely a kistelepülésen, ahol rendelkezésre állnak olyan technikai feltételek, ami a különböző információk megszerzéséhez, használatához szükségesek, beleértve a telefont, telefaxot, számítógépet, internetes hozzáférést, fénymásolót és a mindezekhez értők hatékony segítségét. A teleházban oktatást, rendezvényeket lehet szervezni, mely összehoz egy közösséget, és eddig nem tapasztalt lehetőségeket nyújt. A teleház – és annak kihelyezett egysége, a valamivel kevesebb szolgáltatást nyújtó telekunyhó – tehát tulajdonképpen a helyi közösség intelligenciája, mely a közösség tagjai számára „végpontként” szolgál a köz-, a magán- és a civil szféra hálózataiba való hatékony bekapcsolódáshoz. Az első teleházat 1985-ben a svédországi Härjedalen-ben Jämtland önkormányzata hozta létre, az elnéptelenedésnek indult kicsi hegységi faluban azért, hogy a fiatalokat otthon tartsa. Ennek ellenére nem ez, hanem a Vemdalen-i (850 lakos) vált híressé, amely a távmunkát kívánta meghonosítani a falu áruházának első emeletén - az alapító Henning Albrechtsen ezt a teleházat tette világhírűvé, mint a svéd teleház modellt. Magyarországon az első teleház 1994-ben jött létre Csákberényben – a helyi önkormányzat tevékeny részvételével. Az azóta eltelt nyolc év ugrásszerű fejlődést hozott, ma már több mint kétszáz településen működik az országban teleház, s ezekhez számos telekunyhó is csatlakozik. A Sárvári Kistérség első teleháza – az önkormányzat és a civil szerveződések példás összefogása nyomán - Bejcgyertyánoson jött létre, s került átadásra 2002 nyarán.
30
Indoklás: Az információs társadalom jelentette kihívásokra kistérségi szinten hatékony válasz lehet teleházak létrehozása. A teleházak kiépítésétől nem függetlenül, sőt ha lehet azokkal együtt kerülhetne sor faluházak kialakítására is. Így olyan faluközpontok, szolgáltató központok kialakítására kerülhetne sor, ahol párhuzamosan lenne megtalálható a faluház hagyományos funkciója, s az új, hálózati társadalom megkövetelte informatikai funkció. Általános cél: Egy-egy mikrokörzet, (vagy település) lakói számára internetes csatlakozás és számítógép használat biztosítása. (Két lépcsős – mikrokörzet; település – megvalósítás a forráslehetőségek tükrében.) A közösségi élet új színterének megteremtése. Az információs hálózatokra való rácsatlakozás biztosítása. Feladat: Teleházak, faluházak – s kapcsolódó telekunyhók - létrehozása mikrotérségi szinten. (Első lépcső.) Település szintű hálózat kialakítása. (Második lépcső.) Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Első lépcsőben egy-egy mikrokörzetet ellátni képes települések, pl. Rábapaty, Uraiújfalu; második lépcsőben valamennyi település. Megvalósító: Önkormányzatok, civil szervezetek, kistérségi társulás. Hatások, eredménymutatók: Létrehozott teleházak (faluházak) és telekunyhók száma. Üzembe helyezett korszerű, internetes elérést biztosító számítógépek száma. Naprakész információs szint a térségben élők számára. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 5. 000
2004 + 15. 000
2005 + 15. 000
2006 + 10. 000
2007 + 10. 000
2008 + 10. 000
A. 4. 2. Intézményi korszerűsítés Indoklás: Teleházak, faluházak kialakítása – azaz új funkciójú intézmények létrehozása mellett természetesen legalább olyan fontos a már meglévő intézményhálózat – kiemelten az iskolák - fenntartása, valamint állandó korszerűsítése. (E téren az önkormányzatok már az eddigiek során is jelentős terheket vállaltak magukra, a megfelelő intézményi körülmények biztosítása végett.) Általános cél: Korszerű intézmények (iskolák, művelődési házak, faluházak, egészségügyi létesítmények stb.) révén biztosítani a szolgáltatások megfelelő színvonalát. Jó munkakörülmények biztosítása az intézmények dolgozói számára. Feladatok:
31
Kisebb beruházások – pl. nyílászáró-csere – éppúgy ide sorolandók, mint nagyobb befektetést igénylő beruházások – pl. emeletráépítés, fűtéskorszerűsítés, komplett beruházás, stb. Beavatkozási terület: Kistérség egésze; valamennyi település összes intézménye. Megvalósítók: Önkormányzatok, önkormányzati intézmények. Eredménymutatók: Elvégzett korszerűsítések, korszerűsített intézmények száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 12. 000
2004 + 12. 000
2005 + 12. 000
2006 + 12. 000
2007 + 12. 000
2008 + 12. 000
A. 4. 3. Sportcsarnok, tornaterem építése, sportpályák kialakítása Indoklás: A fedett sportlétesítmény mind az iskolai testnevelés, mind pedig egy település sportélete szempontjából nagy jelentőséggel bír - e téren példaként említhető az ikervári létesítmény, mely magas szintű igényeket is képes kielégíteni. A kistérség iskolavezetőinek részéről több helyen felmerült a tornatermek hiányának problémája. Ennek orvoslása csak nagyobb mértékű központi és/vagy európai uniós forrás bevonásával lehetséges, ugyanakkor ezen pénzeszközök rendelkezésre állására – jelen helyzet szerint – középtávon meglehetősen jó esély van. A fedett sportlétesítmény mellett szükség lehet – elsősorban azon településeken, ahol sem iskola, s ahhoz tartozó tornaterem, sem sportpálya nincsen – szabadtéri sportpályák kialakítására is, melyek jó kihasználását jelenthetné a körzeti ill. megyei labdarúgó bajnokságban való részvétel. (Természetesen ettől függetlenül más sportágak – kosárlabda, röplabda, stb. – létesítményei is létrehozhatók – figyelembe véve a helyi igényeket. Általános cél: Megfelelő körülmények biztosításával sportolási lehetőség megteremtése – az egészséges életmód érdekében. Feladatok: Sportcsarnok építése. Tornaterem létesítés. Tanuszoda létesítés. Sportpályák kialakítása. Beavatkozási terület: A Kistérség egésze (sportpályák kialakítása); kiemelten: Sárvár és Répcelak (tanuszoda és sportcsarnok ill. tornaterem/sportpálya) Az oktatási intézménnyel rendelkező települések (Szeleste, Uraiújfalu, Ikervár, stb. tornaterem). Megvalósítók: Önkormányzatok, iskolák, sportegyesületek. 32
Hatások és eredménymutatók: Létesített/felújított sportcsarnokok/tornatermek/sportpályák. A rendszeres testmozgást végzők szmának növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): 2003 Időterv Költségek
2004 2005 2006 2007 A megvalósító önkormányzatok döntése alapján. A pontos igények ismeretében.
2008
A. 4. 4. Szociális létesítmények (idősek otthona) Indoklás: A szociális létesítmények minden olyan társadalomban, melyre alapvetően az öregedő tendencia jellemző, kiemelt szerepet kell kapjanak. 2000-ben a Sárvári Kistérség lakóinak 15,6 %-a 14 év alatti, míg 20,4 %-a 60 év feletti volt, a két mutató hányadosából számított öregségi index (1.31) pedig valamivel rosszabb a megyei átlagnál. (lsd. Helyzetelemzés 4. táblázata). A fokozatosan öregedő társadalom következményeivel mindenképpen számolni kell már középtávon is, ezért kiemelt jelentőséggel bír a szociális intézmények – mindenekelőtt idősek otthona – létesítése. (Éppúgy, mint a megfelelő színvonalú orvosi ellátás biztosítása.) Általános cél: Az öregedő lakosság részére megfelelő körülményeket nyújtó szociális létesítmények – kiemelten idősek otthona – biztosítása. Feladatok: Meglévő intézmények korszerűsítése. Új intézmények kialakítása. Beavatkozási terület: Kistérség egésze; kiemelten a szociális intézményekkel rendelkező települések. Megvalósítók: Önkormányzatok ill. azok társulásai. Hatások, eredménymutatók: Felújított/létesített szociális létesítmények. A meglévő intézmények minőségi paramétereinek javulása. Az intézmények befogadó kapacitásának növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 Létszám adatok és igények pontos ismeretében; önkormányzati, mikrotérségi szinten. A tervek és elképzelések pontos ismeretében.
A. 5. Ingatlangazdálkodás
33
Számos olyan, jelenleg használaton kívüli ingatlan található a Sárvári Kistérségben, melyeket különböző okok miatt nem használnak. Ezek hasznosításának mindenképpen szerepelnie kell a kistérség középtávú tervei között, hiszen csak a hasznosítás őrizheti meg a jövő számára ezeket az ingatlanokat. Az ingatlangazdálkodás címszó alatt összefoglalt operatív programba a következő három fejlesztési program tartozik: A. 5. 1. Elhanyagolt ingatlanok hasznosításai programja A. 5. 2. Egyházi ingatlanok közösségi célú, megegyezésen alapuló használata A. 5. 3. Kastély vonzerő kihasználása A. 5. 1. Elhanyagolt ingatlanok hasznosításai programja Indoklás: Ebben a részprogramban azoknak az ingatlanoknak a hasznosítását tűztük ki célul, melyek jelenleg kihasználatlanul, funkciótlanul állnak, s ezzel gyakran rontják a település összképét. Ez a részprogram értelemszerűen kapcsolódhat más programokhoz, így pl. a „Szociális létesítmények” és a „Településrendezési tervek” programjához. Általános cél: Kihasználatlan, elhanyagolt ingatlanok (szociális) funkcióval való megtöltése, ezenközben az épületek felújítása ill. állagmegóvása. Szociális létesítmény-hálózat bővítése (lsd. A. 4. 4. fejlesztési program.) Feladatok: Az intézkedés hatókörébe tartozó ingatlanok pontos számának meghatározása – térségi/település szintű program megalkotása-. Az érintett ingatlanok tulajdonviszonyának tisztázása. Ingatlanhasznosítás; -felújítás. Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: Önkormányzatok, társulásaik, civil szervezetek. Hatások, eredménymutatók: Használatba vont ingatlanok száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 300
2004 + 600
2005 -
2006 -
2007 -
2008 -
A. 5. 2. Egyházi ingatlanok közösségi célú, megegyezésen alapuló használata Indoklás: Számos településen jelentkezik az a probléma – leghangsúlyosabban talán a Csénye-Megyehíd-Kenéz-Porpác-Bögöt-Pecöl alkotta mikrotérségben -, hogy a településen lévő egyházi ingatlanok nincsenek kellőképpen kihasználva ill. egyfajta konfliktus van azok hasznosítása terén. Ezen ingatlanok hasznosítását tehát nem is elsősorban azok állaga, sokkal inkább a megfelelő együttműködés hiánya akadályozza meg.
34
Általános cél: Az egyházi tulajdonban lévő; valamint az önkormányzat által kezelt, de a jövőben egyházi tulajdonba kerülő ingatlanok hasznosítása; a település és az egyház érdekeinek figyelembe vételével. Feladatok: Az önkormányzat és az ingatlanokat kezelő egyházi hatóság közötti kapcsolat (fórum) megteremtése. A fejlesztési program által érintett ingatlanok felkutatása. Az érintett ingatlanokra szociális, hitéleti, kulturális, oktatási vagy egészségügyi hasznosítási terv elkészítése. (Törvényi rendelkezések - 1991. évi XXXII. tv - értelmében az e körben érintett épületek csak ezeken a módokon hasznosíthatók.) Beavatkozási terület: Szükség szerint a kistérség egésze, (kiemelten Csénye-MegyehídKenéz-Porpác-Bögöt-Pecöl mikrotérsége.) Megvalósítók: Önkormányzatok, társulásaik, egyház. Hatások, eredménymutatók: Hasznosított ingatlanok száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 200
2004 + 100
2005 + 100
2006 -
2007 -
2008 -
A. 5. 3. Kastély vonzerő kihasználása Indoklás: A Sárvári Kistérségben – hasonlóan Vas megye egészéhez - számos olyan kastély található, melyek nagy értéket képviselnek, s melyek hasznosítására számos esetben már találtak megoldást (pl. Sitke, Szeleste), több esetben azonban még nem (pl. Bögöte). A bennük rejlő vonzerő kihasználása természetesen alapvető érdeke minden településnek ill. a kistérségnek, hiszen ezáltal nem csupán a településkép javulhat, de ezek az épületek fontos idegenforgalmi vonzerőt is jelenthetnek. Általános cél: A kastélyokban rejlő vonzerő kiaknázásával a Kistérség turisztikai kínálatának bővítése. Feladatok: Már hasznosított és felújított kastélyok további állagmegóvása. Használaton kívüli vagy felújításra szoruló kastélyok felújítása. Beavatkozási terület: A Kistérség kastélyai, úgymint:
Bögöte – Huszár-kúria; Kastély Ikervár – Batthyányi-kastély Káld – Káldy-kastély, Maróthy-kastély 35
Meggyeskovácsi - Batthyányi-Arz-kastély; Bejczy-kastély Rábapaty – Felsőbüki-Nagy kastély Sárvár – Nádasdy-várkastély Sitke – Felsőbüki-Nagy kastély Szeleste – Kastély (Festetics, majd Szentgyörgy-Horváth-kastély); Kiskastély Uraiújfalu – Bezerédj-kastély; Okolicsányi-kúria Vasegerszeg –Markusovszky-kastély Zsédeny – Maróthy-kúria
Megvalósítók: Vállalkozók, önkormányzatok, vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: Felújított/hasznosított kastélyok száma. A térségbe látogató turisták számának növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 2005 2006 2007 + + + + A bevont vállalkozói tőke nagyságának ismeretében.
2008 +
B. Infrastruktúrafejlesztés Az infrastruktúra olyan háttér és alapfeltétel-rendszer, melynek megfelelő színvonala nélkül versenyképes gazdaság éppúgy nem képzelhető el, mint megfelelő életkörülmények. Általában megkülönböztetnek műszaki- és humán infrastruktúrát (lsd. a Helyzetelemzés 3. 1.3. és 5. fejezeteit). Mi az alábbiakban – ennek a fejezetnek a keretében – ennél szűkebben értelmezzük az infrastruktúrát, amennyiben csupán a műszaki infrastruktúrára koncentrálunk. Tehetjük ezt azért, mert a humán infrastruktúra kérdéseire külön is kitérünk az „Emberi erőforrás” című fejezet keretében. Az infrastruktúrafejlesztés stratégiai program a következő operatív programokra tagozódik: B. 1. Úthálózat-fejlesztés B. 2. Elektromos szolgáltatás fejlesztés B. 3. Hidak, vízi létesítmények fejlesztése B. 4. Hírközlés, távközlés fejlesztése B. 1. Úthálózat-fejlesztés A kistérség úthálózatán belül – a fejlesztések szempontjából – megkülönböztethetjük a négy főközlekedési útvonalat (8-as; 84-es, 86-os, 88-as út), az egyéb, településeket összekötő utakat, a belterületi utakat ill. az önkormányzati tulajdonba került mezei utakat. Mindegyik területen szükséges a fejlesztés, de mindegyik területen más-más fejlesztés a megvalósítandó. A nagy forgalmú főutak mentén elsősorban a települések tehermentesítése lenne szükséges, elkerülő utak építésével ill. – alternatív megoldásként, figyelembe véve a költséghatékonyságot - közlekedési lámpák, bizonyos esetekben kerékpárutak létrehozása szükséges az ott lakók védelme érdekében.
36
Sajátos a 8-as főút helyzete, mely középtávon gyorsforgalmú úttá fejlesztendő. Itt alapvető szempont kell legyen, hogy az autóúttá fejlesztéssel párhuzamosan a lassú járművek forgalmáról és a mezőgazdasági területek megközelítéséről is gondoskodjanak. A településeket összekötő egyéb utak esetében fontos lenne a megyei területfejlesztési program által is említett Sárvár-Celldömölk-Kisbér-Pápa útvonal fejlesztése. Ez az útvonal mind a kistérségen belüli, mind a Celldömölki Kistérség felé való összeköttetést javítaná. A települések közötti mezei utak feltárása, kiépítése számos település esetében fontos feladat lenne, és szintén nagymértékben segítené a települések közötti összeköttetés javulását. Az úthálózat-fejlesztés operatív programja a következő fejlesztési programokat tartalmazza: B. 1. 1. Önkormányzati útfejlesztés B. 1. 2. Járdafelújítás és –építés B. 1. 3. Elkerülő utak építése B. 1. 4. Forgalomszabályozó eszközök kiépítése B. 1. 5. Kerékpárút építés B. 1. 6. Külterületi önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése B. 1. 7. Településeket összekötő út építése
B. 1. 1. Önkormányzati útfejlesztés Indoklás: A belterületi, önkormányzati kezelésben lévő utak szinte minden kistérségi településen kritikus állapotban vannak. Jelentősebb útfelújításra elsősorban a csatorna beruházás elkészülte után ill. azzal összefüggésben kerülhet sor. Általános cél: Megfelelő minőségű utakat biztosítani a forgalom számára. Feladatok: Az önkormányzati útfejlesztés jelenti az útfelület karbantartását, az út szélesítését és bizonyos esetekben nagyobb nyomvonal korrekciót is (pl. Ikervár esetében a Batthyányi-szobornál lévő kanyar kiváltása – a rendezési tervben is szereplő módon – új nyomvonalon). Beavatkozási terület: A Kistérség egésze. Megvalósítók: Önkormányzatok, közútkezelő. Hatások, eredménymutatók: Felújított utak hossza (km). Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + A megépítendő konkrét útszakaszok nagyságából számított bekerülési költség (Ft/m2) alapján.
37
B. 1. 2. Járdafelújítás és -építés Indoklás: A meglévő járdák felújítása, újak építése alapvető feladat kell legyen az elkövetkezendő években, csaknem minden településen. E téren Sárvár említhető pozitív példaként, ahol a város központi – turisztikailag is legfrekventáltabb részén – jelentős mértékű járdafelújítás indult meg. Általános cél: Jó minőségű járdafelület biztosítása. Feladatok: Járdafelújítás; járdaépítés. Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: Önkormányzatok, közútkezelő Hatások, eredménymutatók: Felújított járdafelület nagysága (m2). Források: Önkormányzati pénzeszközök mellett, ezen fejlesztési program véghezvitele sem várható jelentősebb mértékű központi hozzájárulás nélkül. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + A megépítendő konkrét elkerülő szakaszok nagyságából számított bekerülési költség (Ft/m2) alapján.
B. 1. 3. Elkerülő utak építése Indoklás: Az elkerülő utak létesítése elsősorban a kistérség nagy forgalmú főútjai mentén fekvő települések esetében indokolt. (Szeleste, Pósfa, Vasegerszeg, Vámoscsalád, Répcelak). Tekintve a beruházás nagyságára, az alprogram megvalósítása csak hosszabb távon reális. Addig is – már középtávon – szükséges a következő fejlesztési program (B. 1. 4.) megvalósítása. Általános cél: Az átmenő forgalom megszüntetése. Feladatok: Elkerülő útszakaszok dokumentációjának elkészítése. Építkezés megvalósítása. Beavatkozási terület: Kistérség átmenő forgalom által érintett települései, elsősorban: Szeleste, Pósfa, Vasegerszeg, Vámoscsalád és Répcelak. Megvalósítók: Önkormányzatok, közútkezelő
38
Hatások, eredménymutatók: Elkészült tervdokumentációk száma. Megvalósult elkerülő szakaszok száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + A megépítendő konkrét járdaszakaszok nagyságából számított bekerülési költség (Ft/m2) alapján.
B. 1. 4. Forgalomszabályozó eszközök kiépítése Indoklás: A nagy átmenő forgalmat – elkerülő utak hiányában ill. azok megépültéig – szükséges a településeken belül kezelni. Általános cél: A balesetveszély csökkentése az áthaladó forgalom szabályozása által. Élhetőbb, lakhatóbb települési környezet biztosítása. Feladatok: E pont alatt elsősorban forgalomszabályozó jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek és figyelemfelkeltő lámpák felállítására gondolunk a nagy forgalmú főutak településeken áthaladó szakaszain. Beavatkozási terület: Szeleste, Pósfa, Vasegerszeg, Vámoscsalád, Répcelak és Sárvár. Megvalósítók: Önkormányzatok, közútkezelő. Hatások, eredménymutatók: Megépített gyalogátkelőhelyek, zebrák, jelzőlámpák, forgalomterelő szigetek, stb. száma. A baleseti statisztika javulása. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + A közúti fejlesztés pénzügyi lehetőségeinek függvényéban.
B. 1. 5. Kerékpárút építés A Nyugat-Dunántúli Régió kerékpáros fejlesztési elképzeléseinek kistérségi hatása A kerékpárutak építése mind a helyi lakosság, mind pedig a turisták szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Általánosan megfigyelhető turisztikai trend, hogy világszerte nő az érdeklődés az aktív pihenés különböző formái, így a kerékpározás iránt is. A NyugatDunántúli Régió kialakította a maga fejlesztési koncepcióját („Kerékpárral a Nyugat39
Dunántúlon”) a kerékpárutakra vonatkozóan. A koncepcióban megfogalmazódik, hogy 2006ra kiépül egy olyan „térségi kerékpáros gerinchálózat, melyben össze van kapcsolva a Dunavölgy – Fertő tó - Balaton – Nyugati határmente – Burgenland – Őrség - Dél-Zala”. Ebben az összefüggésben – mindezt a Sárvári Kistérségre vonatkoztatva – azt kell mondanunk, hogy a kistérség leginkább a Bük irányából a kistérségbe érkező Sárvár-Káld(Borgáta-Mesteri)-Bögöte kerékpáros útvonallal vehetne részt, mely Zala megye irányába folytatódna, s felfűzné Hévízt is. Mindez ugyanis nemcsak egyfajta észak-déli összeköttetést teremtene, de egyben egy sajátos tematikus út is kialakítható lenne, amennyiben az út felfűzné a régió jelentősebb fürdőit. Márpedig az említett koncepció is kiemelten kezeli azt, hogy jöjjenek létre sajátos kínálati elemeket összekötő tematikus kerékpáros utak. Különös előnye lenne továbbá ennek az útnak, hogy nagyrészt kisforgalmú mellékutakon haladna, így kiépítése sem kerülne jelentősebb összegbe. Ugyanakkor a megfelelő és egységes táblarendszer kialakítása rendkívül fontos lenne - akárcsak a megfelelő marketing. Örvendetes, hogy a Kistérség turizmusfejlesztési programjába már beépítésre került ezen „termál-kerékpárút” terve (lsd. 1. 2. 2. 1. fejezet). Indoklás: Mind a turizmus világszerte megfigyelhető trendjei, mind pedig a Régió fejlesztési elképzelései indokolják a kerékpárút-hálózat fejlesztését. Emellett a fejlesztések során figyelembe kell venni a helyi igényeket is. Általános cél: Összefüggő kerékpáros hálózat kialakításával új turisztikai elem megteremtése. Biztonságos kerékpározás lehetőségeinek megteremtése a főutak mentén. Feladatok: Kerékpárút tervek és dokumentációk elkészítése. Kerékpárút-építés. Kerékpártárolók létesítése. Beavatkozási terület: A Kistérség valamennyi települése, kiemelten Szeleste, Pósfa, Vasegerszeg, Vámoscsalád, Répcelak, Sárvár; Répcelak-Nick-Nicki Műgát; Sárvár-Sótony-Nyőgér-Bejcgyertyános(Kám); Csénye-Sárvár; Szeleste-Ölbő-Sárvár-Káld-Vashosszúfalu-Bögöte. Az utak fontos „tartozékaként” kerékpártárolók építése is indokolt lehet, így pl. a Kistérség vasútállomásain (Porpác, Sárvár, Ölbő, Pósfa, Vasegerszeg, Répcelak, Csánig). Megvalósítók: Önkormányzatok, társulás, civil szervezetek, közútkezelő. Hatások, eredménymutatók: Megépült kerékpárutak hossza (km). Kitáblázott kerékpárutak száma. Megépített kerékpáros létesítmények (tárolók) száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + A megépítendő konkrét kerékpárutak nagyságából számított bekerülési költség (Ft/m2) alapján. 40
B. 1. 6. Külterületi önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése Indoklás: Az önkormányzati tulajdonba került külterületi utak teherként nehezednek a kistérség önkormányzataira, hiszen az önkormányzati tulajdonba rendelés ugyan megtörtént, de az ezzel párhuzamos forrás-biztosítás már elmaradt. Az utak rendbetétele - sok helyütt újbóli kialakítása – mindenképp a középtávú feladatok közé sorolandó. A program mind a mezőgazdasági termelés, mind pedig az előbbi pont alatt említett kerékpárút kialakítások szempontjából is jelentős, hiszen ezek az utak – rendbetételük után – akár kerékpározásra is alkalmassá válnak. Általános cél: Az utak felújításával biztosítani a mezőgazdasági területek megközelíthetőségét. Települések közti összeköttetés javítása (lsd. B. 1. 7. fejlesztési program). Turizmus feltételeinek (kerékpározás) javítása.
megfelelő
Feladatok: Az önkormányzati tulajdonú utak helyzetének felmérése (eltérés a földhivatali nyilvántartás és a valós helyzet között, stb.). Utak feljavítása. Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: Önkormányzatok, társulásaik, vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: Felújított utak száma (km). Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + A megépítendő/helyreállítandó konkrét útkaszok nagyságából számított bekerülési költség (Ft/m2) alapján.
B. 1. 7. Településeket összekötő út építése Indoklás: Gyakran szomszédos, vagy egymáshoz viszonylag közel lévő települések is csak meglehetősen nagy kerülővel közelíthetők meg – utak hiányában. Ez a pont részint csatlakozik az előző alponthoz is, számos külterületi önkormányzati út ugyanis települések között teremthet kapcsolatot. Általános cél: Települések közötti összeköttetés javítása. Feladat: Útépítés ill. meglévő nyomvonal (mezei út) „feljavítása”. 41
Beavatkozási terület: Pecöl, Kenéz, (Vasszécsény), Meggyeskovácsi; Csénye, Megyehíd; Jákfa, Zsédeny, Vasegerszeg; Nyőgér, Bejcgyertyános, Káld. (Sok helyütt a Rába - ill. pontosabban a hidak hiánya - az oka annak, hogy települések között hiányzik a közvetlen összeköttetés. A probléma súlyából kifolyólag ezzel a témával külön fejlesztési fejezetben foglalkozunk – lsd. B. 4. 1. fejlesztési program.) Megvalósítók: Önkormányzatok, társulásaik, vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: Települések közötti új összeköttetések száma. Az elérési idő csökkenése (min). Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + A megépítendő/helyreállítandó konkrét településközi utak nagyságából számított bekerülési költség (Ft/m2) alapján.
B. 2. Elektromos-szolgáltatás fejlesztés Hosszabb távon - az „új gazdaság” és az információs technológiák elterjedésével - az elektromos áram az egyik legfontosabb energiaforrás lesz, ennek segítségével lehetséges ugyanis rácsatlakozni az „információs térre”. Ezen energiaforrás szerepe minden bizonnyal jóval meghaladja majd a jelenlegit is – bár már ma is nélkülözhetetlen. Ez indokolja külön alprogramban való szerepeltetését. Emellett – figyelembe véve programunk egyik stratégiai alapelvét, „szűrőelemét”, vagyis a fenntartható fejlődés elvét – az energiatakarékos berendezések és módszerek elterjedésének, valamint a megújuló energia hasznosításának is nagy szerepet kell kapnia, már középtávon is. Ezek alapján az alábbi fejlesztési programokat tagoltuk be ide: B. 2. 1. Közvilágítás energiatakarékos fejlesztése B. 2. 2. Hosszú távú fejlesztések energiahátterének biztosítása B. 2. 1. Közvilágítás energiatakarékos fejlesztése Indoklás: A közvilágítás takarékos üzemeltetésével jelentős összegeket takaríthatnak meg az önkormányzatok; a közvilágítás korszerűsítésére fordított pénz középtávon mindenképpen megtérül. Általános cél: A közvilágítás korszerűsítésével energia-megtakarítás elérése. Közvilágításra fordított kiadások csökkentése. Feladatok: Izzócserék, energiatakarékos égők alkalmazása a közvilágításban. Hálózatkorszerűsítés. 42
Beavatkozási terület: Kistérség – közvilágítás korszerűsítésen még át nem esett – települései. Megvalósítók: Önkormányzatok, áramszolgáltató, vállalkozók. Hatások és eredménymutatók: Megtakarított elektromos energia mennyisége (KWh). Megtakarított költségek. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + Az áramszolgáltató által, esetleg vele közösen finanszírozott program.
B. 2. 2. Hosszú távú fejlesztések energiahátterének biztosítása Indoklás: Mint a helyzetelemzésből kitűnik (5. 4.), jelenleg a kistérség villamos energia ellátása jónak mondható, csupán néhány helyen tapasztalható áramkimaradás, míg kifejezett „áram-hiányra” csupán Pósfán panaszkodtak. Mindamellett a hosszú távon megvalósuló fejlesztések energia-hátterét már korántsem biztos, hogy biztosíthatja a jelenlegi kapacitás. Erre utaló jel, hogy Vas megye egészének energiafelhasználása az utóbbi években egyenletesen, évi mintegy 1,5%-kal bővült - évről-évre. Általános cél: Hosszabb távon megvalósuló ipari és egyéb fejlesztések biztos energiahátterének megalapozása. Településfejlesztési koncepció megvalósításához szükséges feltétel biztosítása. Feladatok: Megújuló energiaforrások bevonása (lsd. B. 2. 3. fejlesztési program). Elektromos vezetékhálózat kapacitásának növelése. Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: Önkormányzatok, áramszolgáltató, vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: Újonnan bevont megújuló energiaforrás nagysága. Elektromos hálózat kapacitásnövekedése. Üzemzavarok számának csökkenése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 1500
2004 + 1500
2005 +
2006 +
2007 +
2008 +
43
(fejlesztési (fejlesztési program program kidolgozására) kidolgozására) B. 3. Hidak, vízi létesítmények A Sárvári Kistérség természetföldrajzi, s ezzel összefüggésben közlekedési helyzetét alapvetően meghatározza az a tény, hogy a Rába vízi útja délnyugat-északkelet irányba áthalad a területen. Ennek egyrészről előnye, hogy a Rába kitűnő vízi, turisztikai vonzerőt jelent (erről részletesebben a vonatkozó részben lesz szó – C. 1.). Másrészről viszont – reálisan ítélve meg a jelenlegi helyzetet – a Rába egyben el is választja a két partján lévő területeket. Ennek felszámolása jelentős befektetést igényel, ugyanakkor középtávon megkerülhetetlen feladat. A B. 3. operatív program az alábbi fejlesztési programokból áll: B. 3. 1. Hidak felújítása, építése B. 3. 2. Vízelvezető rendszerek kiépítése és karbantartása B. 3. 1. Hidak felújítása, építése Indoklás: Jelenleg a kistérségben lakók az alábbi helyeken kelhetnek át a Rábán: Ikervárnál; Sárváron (itt van a kistérség egyetlen vasúti Rába-hídja is, s építés alatt áll az elkerülő út új hídja is), az Uraiújfalu és Ostffyasszonyfa között összeköttetést biztosító Ragyogó-hídon, valamint Rumnál. A hidak hiánya szembetűnő - a térképre tekintve is látható, hogy egymáshoz viszonylag közel fekvő települések is (pl. Bejcgyertyános/NyőgérMeggyeskovácsi/Ikervár) - híd hiányában – csak nagy kerülővel érhetők el. Nem véletlenül jött létre 2001. szeptemberében Bejcgyertyános-Ikervár-Meggyeskovácsi-Nyőgér községek között az a mikrotérségi összefogás, amelynek egyik végső célja egy új Rába-híd felépítése. Ennek jelentősége nem csupán a falvak közötti rövid összeköttetés megteremtése lenne, de általa a Rába-menti mezőgazdasági területek művelése is lényegesen leegyszerűsödne. (Ugyanis azok tulajdonosa gyakran a folyó túloldalán lakik, s így csak nehézkesen, nagy kerülővel tudja megközelíteni tulajdonát.) A Rábán átívelő hidak mellett természetesen számos egyéb olyan híd is van, mely felújításra szorul – ezen problémakört is tartalmazza ez a fejlesztési program Általános cél: Új Rába-hidak építésével javítani a Kistérségen belüli összeköttetést. Egyéb helyeken lévő hidak felújításával, építésével a közlekedés színvonalának javítása. Összhangban az EU-csatlakozás – és a fuvarozók elvárásaival – a súlykorlátozások feloldása ill. enyhítése. Feladatok: Új Rába-híd építése. Meglévő Rába-hidak fejlesztése (súlykorlátozás feloldása). Új hidak építése a kistérség más részein. Beavatkozási terület: 44
Bejcgyertyános-Ikervár-Meggyeskovácsi-Nyőgér (új híd építése Meggyeskovácsinál). Ikervár (korszerűsítés). Kistérség egésze (kisebb kapacitású hidak felújítása, építése – pl. Herpenyő hidak, Rábapaty hidai, stb.). Megvalósítók: Önkormányzatok, azok társulásai (lsd. Bejcgyertyános-IkervárMeggyeskovácsi-Nyőgér Mikrotérségi Társulás), közútkezelő, minisztériumok. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + A megvalósítás költségeit az igénybe vett műszaki megoldás ill. az állami támogatás nagymértékben befolyásolja.
B. 3. 2. Vízelvezető rendszerek kiépítése és karbantartása Indoklás: E pont alá azokat a feladatokat soroltuk be, melyek a vízelvezető árkok rendbetételére vonatkoznak. Ezek ugyanis – hasonlóan a mezei utakhoz – szintén kritikus állapotban vannak, sok helyütt beszántották őket. Hiányuk igazából nagyobb esőzés esetén mutatkozna meg, de ezen rendszerek helyrehozására aligha kellene egy nagyobb vészhelyzet (belvíz) előálltáig várni. Általános cél: A települések víz elleni védelmének biztosítása. Belvizek megelőzése. Feladatok: Vízelvezető árkok helyzetének (tulajdonjogi) tisztázása. Árkok rendbehozatala (helyreállítása). Beavatkozási terület: Kistérség egésze; kiemelten a belvizek által veszélyeztetett települések (pl. Ikervár). Megvalósítók: Önkormányzatok, társulások. Hatások, eredménymutatók: Rendezett árokrendszer hossza (km). Belvízveszély ellen védett terület (km2) Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 10. 000
2004 + 15. 000
2005 + 10. 000
2006 + 10. 000
2007 + 10. 000
2008 + 5. 000
B. 4. Távközlés fejlesztés
45
A távközlés az elmúlt tíz évben látványos fejlődésen ment keresztül. Figyelembe véve a nyugati példákat, semmi okunk feltételezni, hogy ez a lendület ne folytatódna. A szektor nagymértékben piaci alapokon működik és szerveződik, így egy-egy önkormányzat feladata maximum az lehet, hogy a megfelelő háttérfeltételeket kialakítsa. Ennek megfelelően a fejlesztési programot szerepeltetjük ebben az operatív programban: B. 4. 1. Kábel TV hálózat kiépítése B. 4. 1. Kábel TV hálózat kiépítése Indoklás: Mint azt helyzetelemzés vonatkozó részében (5. 6.) is említettük, jelenleg a Sárvári Kistérség 12 településén működik kábeltévé-hálózat. A rendszer kiépítésére – önkormányzati, lakossági jelzések alapján – ugyanakkor másutt is jelentős igény mutatkozik - így a közeljövőben minden bizonnyal jelentősen kibővülhet a térség kábeltévé hálózata. Általános cél: Az információhoz jutás megkönnyítése valamennyi háztartás számára. Kistérségi információs hálózat kiépítése, belső kistérségi információáramlás biztosítása. Feladatok: A Kistérség belső információs szükségletének felmérése, szolgáltatás megvalósítása. Beavatkozási terület: A Kistérség kábeltévével még nem rendelkező 19 települése. Megvalósítók: Önkormányzat, szolgáltatók. Hatások, eredménymutatók: A szolgáltatást igénybe vevő háztartások száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 +
2005 2006 + + Felmért igények ismeretében.
2007 +
2008 +
C. Gazdaságfejlesztés A Sárvári Kistérség – mint azt a helyzetelemzés is kiemeli (3. 2.) – az elmúlt évtizedben az ország egyik legdinamikusabban fejlődő kistérsége volt, köszönhetően a külföldi tőkebeáramlás nagyságának, a sárvári ipari park létrejöttének, s nem utolsósorban a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásának. Ezeknek a pozitív folyamatoknak is köszönhető a kistérség előnyös foglalkoztatási helyzete, s a munkanélküliség viszonylag alacsony volta. Ugyanakkor az elmúlt tíz év fejlődése – természetszerűleg - számos új problémát is felvetett. Míg tíz évvel ezelőtt az alapvető kérdés az volt – pl. a foglalkoztatás területén -, hogy lesz-e elegendő munkahely a térségben, addig mára a kérdés úgy változott meg, hogy lesznek-e jó minőségű – jó kereseti lehetőséget nyújtó, lakóhelyközeli, stb. - munkahelyek a térségben.
46
Továbbra is vannak tehát megválaszolandó kérdések és fontos kihívások, csupán más jellegűek – sok tekintetben „kellemesebb gondok” -, mint tíz évvel ezelőtt. A gazdaságfejlesztés prioritását érdemes a hagyományos felosztásnak megfelelően (mezőgazdaság, ipar, turizmus) tagolni további alprogramokra, kiegészítve egyes speciális, de általunk szükségesnek vélt alprogramokkal (munkahelyteremtés, energiagazdálkodás) is. Ennek megfelelően stratégiai programunk alatt a következő operatív programok szerepelnek: C. 1. Turizmus, idegenforgalom fejlesztése C. 2. Agrárgazdaság fejlesztés C. 3. Vállalkozás fejlesztés C. 4. Munkahelyteremtés C. 5. Energiagazdálkodás C. 1. Turizmus, idegenforgalom fejlesztése Mint azt „A Sárvári Kistérség turizmusfejlesztési programja” is megállapítja, a kistérség jelenlegi turisztikai kínálata meglehetősen egyoldalú, azt a gyógyturizmus kiemelkedő szerepe jellemzi. Ehhez kapcsolódik a kistérségi szálláshely kapacitás erősen koncentrált volta, a Sárváron kívüli férőhelyek hiánya. Ugyanakkor – figyelembe véve a turizmus WTO által megállapított trendjeit – számos olyan jelenség figyelhető meg, melyekből a kistérség már középtávon is profitálhat. Így mindenekelőtt előnyös az egészségturizmus különböző formái iránti érdeklődés fokozódása, akárcsak az aktív turizmus iránti érdeklődés növekedése. Ezekre a trendekre a kistérségnek érdemes már középtávon is ügyelnie, s kihasználni az azokban rejlő lehetőségeket. Első lépésként sok tekintetben a gyógyturizmus céljából a térségbe látogató turistákat lehetne – mint lehetséges célcsoportot – Sárvárról „kicsalogatni”, azaz számukra megfelelő programlehetőségeket biztosítani. Erre – települési vezetők beszámolói szerint – minden bizonnyal van igény, hiszen a Sárváron megszálló külföldi turisták egy része már ma is szívesen járja be kerékpárjával a közeli területeket. Megfelelő programok – és természetesen megfelelő turisztikai infrastruktúra- és információs rendszer kiépítésével – minden bizonnyal még nagyobb számban tennének kirándulásokat a kistérségben. A következő lépés pedig a kistérség – Sárváron kívüli - szálláshelykapacitásának bővítése lehetne. A turizmus és idegenforgalom fejlesztés operatív programon belül alapvetően „A Sárvári Kistérség turizmusfejlesztési programjában” szereplő felosztást követtük, melyet azonban valamelyest módosítottunk. Így kiemelten fontosnak tartjuk az aktív turizmus különböző formáit (vízi kerékpáros-, horgász-, lovas- és vadászturizmus), az egészségturizmust (termálturizmus, szénsavfürdő-létesítés). Emellett kiemelésre érdemesnek tartjuk a falusi ill. a bor- és gasztronómiaturizmust. A „Sárvári Kistérség turizmusfejlesztési programjában” szereplő egyéb programok közül e helyütt tárgyaljuk a szálláshely fejlesztést, míg az ott szereplő – nem közvetlenül a „Tudatos termékfejlesztés” címszó alá besorolható intézkedéseket (pl. információs táblák, humánerőforrás-fejlesztés, stb.) - kistérségi programunkban értelemszerűen a vonatkozó helyeken szerepeltetjük. Fentiek alapján a Turizmus- és idegenforgalom fejlesztése operatív program az alábbi részprogramokra tagolódik: C. 1. 1. Termálturizmus C. 1. 2. Szénsavfürdő létesítés C. 1. 3. Kerékpáros turizmus
47
C. 1. 4. Vízi turizmus C. 1. 5. Horgász- vadász- és lovasturizmus C. 1. 6. Falusi turizmus C. 1. 7. Szálláshely létesítés C. 1. 8. Bor- és gasztronómiaturizmus C. 1. 9. Kék-túra útvonal C. 1. 1. Termálturizmus Indoklás: Mint azt a „Nyugat-Dunántúli Régió termálvízkincsének fejlesztési programja” is ismerteti, a Régió – kihasználva rendkívül előnyös természetföldrajzi adottságait - hosszabb távon „a termálvízre épülő gyógyászat és megújulás közép-európai központja” kíván lenni. Erre a célra épül a Régió Területfejlesztési Programjának „Kilátó – A kiemelt turisztikai vonzerők fejlesztése” c. operatív programja, melynek feladata – figyelembe véve a turizmus alakulásának általunk már idézett trendjeit – a Régió termálvízre építő turisztikai fejlesztéseinek összefogása. A Sárvári Kistérség kiválóan illeszkedhet e régiós szempontból is kiemelkedően fontos cél megvalósításához - lsd. Sárvár jelenlegi, s most kiépülő fürdő-kapacitását. E kiépülő kapacitásokkal Sárvár - a „Nyugat-Dunántúli Régió termálvízkincsének fejlesztési programja – 1. 1. 2. Alintézkedés” megfogalmazásában – egyértelműen befoghatja a Régió fürdőinek elitjét, zászlóshajóit (Hévíz, Bük, Zalakaros). Mindamellett természetesen a termálturisztikai fejlesztések nem koncentrálódhatnak kizárólag a Kistérség központjára, ezzel ugyanis a turizmus már említett meglehetősen egyoldalú szerkezete továbbra is fennmaradna. Általános cél: A jelenlegi vendégkör megtartása. Új (speciális igényű) célcsoportok bevonása a vendégkörbe. A Kistérség számos lefojtott termálkútjában rejlő lehetőség kiaknázása. Összehangolt, egymást kölcsönösen nem zavaró, akadályozó fejlesztések. (Az újonnan nyitott fürdők esetén ügyelni kell arra, hogy a kitermelt termálvíz másutt ne okozzon sem vízmennyiség, sem pedig vízminőség változást. Azaz ne ugyanannak a geológiai rétegnek a víztartalma kerüljön kitermelésre.) Feladatok: Sárvári fürdőprojekt végigvitele. Új, kisebb méretű, ugyanakkor sajátosabb igényeket kielégíteni képes fürdők létrehozása. Beavatkozási terület: Sárvár. Bögöte, Ikervár, Nick. Megvalósítók: Önkormányzatok, vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: Megnyitott új fürdőhelyek, medencék száma. Térségbe látogató turisták számának növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): 48
Időterv Költségek
2003 +
2004 +
2005 2006 + + Üzleti tervek alapján.
2007 +
2008 +
C. 1. 2. Szénsavfürdő létesítés Indoklás: Különlegessége és az országban is sok tekintetben egyedülálló volta miatt foglalkozunk a szénsavfürdő létesítés tervével külön fejlesztési programban. A szénsavfürdő létesítés Ölbőn történne, ahol a MOL Rt. rendelkezik lefojtott CO2 –kúttal. A szénsavfürdő elsősorban mozgásszervi- és keringéses betegségek gyógyítására alkalmas. Figyelembe véve, hogy mind országosan, mind a megyében a keringési rendszer betegségeire visszavezethető halálok kiemelt helyen áll - Vas megye statisztikai évkönyvének tanúsága szerint 2000-ben az összes haláleset 51,8%-ért volt felelős(!) – egy ilyen beruházásnak rendkívül nagy jelentősége lenne egészségturisztikai szempontból. Általános cél: A CO2 vagyon turisztikai, egészségügyi célú felhasználása. A keringési megbetegedések gyógyítása. Feladat: Szénsavfürdő-létesítés előkészítése; fürdőfejlesztés. Beavatkozási terület: Ölbő. Megvalósítók: Önkormányzat, MOL, vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: A szénsavfürdő felépülése. Fürdővendégek száma. A keringési megbetegedés, mint halálok csökkenése (hosszabb távon). Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + Üzleti terv alapján, figyelembe véve az ágazat célkitűzéseit és forrásszerzési lehetőségeit.
C. 1. 3. Kerékpáros turizmus Indoklás: Mint korábban már többször említettük, az aktív turizmus – beleértve a kerékpáros turizmust is – iránti igény világszerte egyre nő. Mindez megalapozhatja a Kistérség ezirányú fejlesztéseit. Mivel a kerékpáros turizmus alprogram legfontosabb alapjával, a megfelelő kerékpáros úthálózat – régiós elképzelésekkel is összhangban lévő - kialakításával részletesen már foglalkoztunk az Infrastruktúrafejlesztés prioritásának B. 1. 5. számú alprogramjában, így jelen pontban elsősorban a kerékpározás háttér-infrastruktúrájának jelentőségét emelnénk ki, mindenekelőtt a kerékpár-kölcsönzés fontosságát. Fontos lehet emellett – már csupán a
49
program-kínálat bővítése szempontjából is – rendszeresen megrendezett kerékpáros versenyek, események biztosítása is. Általános cél: A kerékpározás iránt elkötelezett turisták Kistérségbe vonzása. A Kistérségbe – elsősorban fürdővendégként – érkező turisták számára kiegészítő programlehetőség nyújtása. Feladatok: A kerékpározás háttér-infrastruktúrájának megteremtése frekventáltabb helyeken, szervizek). Rendszeres programok szervezése (versenyek, túrák). Marketing.
(kerékpárkölcsönzők
a
Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: Önkormányzatok, nonprofit-szféra, vállalkozások. Hatások, eredménymutatók: Rendszeresen megrendezésre kerülő rendezvények száma. A térségbe látogató turisták számának növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + Üzleti terv alapján, figyelembe véve a vállalkozói tőke nagyságát.
C. 1. 4. Vízi turizmus Indoklás: A vízi turizmus mindenekelőtt a Kistérséget átszelő Rába folyóban rejlő lehetőségek kiaknázását jelentheti. Ez a vadvízi folyó ugyanis hazánkban elsődleges célpontja a vadvízi kalandtúrázásra vágyó – jórészt fiatal – turistáknak. Sajátos vonzerőt jelent továbbá a Kistérségben mind a Nicki Műgát, mind pedig az Ikervári Erőmű. A kistérség másik fontos folyóvize a Répce, melynek hasznosítása szintén fontos lehet. Akárcsak a Kistérség már jelenleg is sok vendéget vonzó állóvizeit, tavait. (Szajki-tavak, ölbői bányató) Általános cél: A jelenleg ideérkező turisták számára megfelelő infrastruktúra biztosítása. Újabb rétegek bevonása a turizmus ezen formájába. Feladatok: Vízi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a Rábán (összhangban a Kistérség turizmusfejlesztési programjával – lsd. 1.2.1.1. fejezet.): - Kikötési feltételek javítása ill. megteremtése. - Csónakkiemelő létesítése. Marketing - Tekintve a sajátos célcsoportot – fiatalok, jórészt felsőoktatási hallgatók – sok tekintetben talán itt lehetne elsőként – kísérleti jelleggel - alkalmazni a kistérségben a
50
turizmus marketing sajátos formájaként a célcsoport internetes „megközelítését”. (Hirdetések egyetemi szervereken, körlevelek, stb.) A Répcében rejlő lehetőségek kiaknázása. (Összhangban Répcelak város 2015-ös stratégiai koncepciójával egy kisebb méretű felduzzasztott tó lenne kialakítható, mely strandként funkcionálna.) Szajki-tavak infrastruktúrájának javítása. Csánigon „jóléti tó” kialakítása, üdülőfaluval (a vállalkozói szféra bevonásával) Ölbői bányató fejlesztése. (Szintén kihasználva a jelentős vállalkozói érdeklődést ill. azt, hogy a terület már jelenlegi állapotában is kedvelt turistacélpont – lsd. modellező versenyek.) Beavatkozási terület: A Kistérség Rába menti települései, kiemelten: Meggyeskovácsi, Ikervár, Sárvár, Nick (kikötési feltételek javítása); Ikervár, Nick (csónakkiemelő). Répcelak. Hosszúpereszteg, Bögöte. Csánig. Ölbő. Megvalósítók: Vállalkozók, önkormányzatok. Hatások, eredménymutatók: A megépült létesítmények száma. A térségbe látogató turisták számának – és az általuk itt elköltött pénznek – a növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + Üzleti terv alapján, figyelembe véve a vállalkozói tőke nagyságát.
C. 1. 5. Horgász- vadász- és lovasturizmus Indoklás: Mindhárom terület fontos lehet a kistérség ill. annak egy-egy mikrorégiója szempontjából. Így a horgászturizmus elsősorban a Rába valamint az említett tavak vonatkozásában bírhat jelentőséggel. A vadászturizmus elsősorban Csénye-Bögöt-PorpácKenéz-Pecöl vonatkozásában emelendő ki – itt a vadkár a hagyományos mezőgazdasági művelést nagymértékben ellehetetleníti. Hasonlóképpen fontos terület lehet e szempontból az ún. Farkas-erdő Bejcgyertyános és Káld ill. Nyőgér és Sótony térségében. A lovasturizmus fejlesztése középtávon szintén nagy jelentőséggel bírhat, hiszen a turizmus ezen ága képes lehet „megszólítani” a Sárvárra érkező vendégeket. Általános cél: Sajátos, speciális kínálati elemek létrehozása. Új célcsoportok megszólítása és bevonása. A horgász-, vadász- és lovasturizmus feltételrendszerének javítása. Feladatok: Telepítések, horgászversenyek szervezése (horgászturizmus). Lovasturizmus bázisának megteremtése. 51
Vadásztatás és feltételrendszerének megszervezése. Beavatkozási terület: Kistérség egésze, kiemelten: horgászturizmus: Rába-menti települések; Ölbő, Hosszúpereszteg, Csánig, Répcelak. lovasturizmus: Jákfa; Sárvár környéki települések (Csénye, Megyehíd, Pecöl, Ikervár, Sótony, Sitke, Rábapaty, Ölbő). vadászturizmus: Bögöt, Porpác, Kenéz, Pecöl, Megyehíd, Csénye; Sótony, Nyőgér, Bejcgyertyános, Vashosszúfalu, Káld, Vásárosmiske, Gérce, Sitke. Megvalósítók: Vállalkozók, erdészet, erdőbirtokosság, vadászati szervezetek. Hatások, eredménymutatók: Létrehozott új kínálati elemek, objektumok, szolgáltatások száma. A térségbe érkező turisták számának növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + Üzleti terv alapján, figyelembe véve a vállalkozói tőke nagyságát.
C. 1. 6. Falusi turizmus Indoklás: A falusi turizmus számára a természeti-táji feltételek szinte az egész kistérségben adottak, s a turizmus ezen módja mintegy a fentebb említett turizmus-formák kiegészítését, hátterét is jelentheti. (Azaz például a térségben vadászó vadász kaphatna szálláshelyet a falusi turizmus keretében.) Általános cél: A falusi turizmus feltételrendszerének megteremtésével a térségi vonzerő növelése. Feladatok: Ahhoz, hogy a turizmus ezen ága megfelelően működjön, szükség lenne megfelelő szálláshely-kapacitás – lsd. a következő fejlesztési programot -, valamint természetesen programkínálat kiépítésére. Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: Vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: Létrehozott falusi szálláshelyek száma. Idelátogató turisták számának növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 +
2005 2006 2007 + + + Üzleti terv alapján, igény szerint.
2008 +
52
C. 1. 7. Szálláshely létesítés Indoklás: A szálláshelyek létrehozása azt az aránytalanságot lenne hivatott feloldani, mely a térség jelenlegi szálláskínálatában – Sárvár javára ill. a többi település kárára – fennáll. (lsd. 20. táblázat) Ugyanakkor e területen nem várhatunk hirtelen, nagy áttörést, hiszen a falusi turizmus és a falusi szálláshelyek megléte sok tekintetben mentalitás kérdése is. Egy-egy település számára az adhat lökést e téren, ha létrejön legalább egy működőképes falusi szálláshely, mely aztán működésével példát mutathat a többiek számára. Általános cél: Az egyoldalúan Sárvárra összpontosuló szálláshely-eloszlás korrigálása. Feladat: Megfelelő minőségű szálláshelyek kialakítása. (Nagyon fontos e téren, hogy manapság a falusi turizmus számára épített szálláshelyeknek is megfelelő komfortfokozatúnak kell lennie, alapvető követelmény az önálló fürdőszoba, stb.) Beavatkozási terület: Kistérség területe – Sárvár kivételével. Megvalósítók: Vállalkozók, magánszemélyek. Hatások, eredménymutatók: A - Sárváron kívül - eltöltött vendégéjszakák számának növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 +
2005 2006 2007 + + + Üzleti terv alapján, igény szerint.
2008 +
C. 1. 8. Bor- és gasztronómiaturizmus Indoklás: A bor- és gasztronómiaturizmus sok tekintetben ugyanazon érem két oldalát, mintegy egymás kiegészítőit jelentik. Turisztikai szempontból mindig nagy jelentőséggel bír egy-egy terület bor- és gasztronómiai kínálata. Magyarországon e téren még nagyon sok hiányosság tapasztalható, nem mondható ugyanis általánosnak az, hogy helyi ételek és borok szerepelnének az éttermek kínálatában. Ezen ételek megjelenésére – a terület boraival egyetemben – mindenképp szükség lenne – elsőként talán a Kistérség központjának turisták által kedvelt vendéglátóhelyein. Általános cél: A térség bor- és gasztronómiai kínálatának hozzáférhetővé tétele turisták számára. Feladatok: Egy esetleges kialakítandó borút jogi, technikai és egyéb feltételeinek letisztázása. (A borút kialakítása, s ezzel összefüggésben a pincékben való borkimérés számos problémát felvet: jövedéki termék kérdése, egészségügyi és számlázási előírások, hegyközség kialakítása, stb.)
53
A Kistérség éttermeinek bevonása a programba – helyi borok és ételek kínálatának megteremtése. A répcelaki sajthoz kapcsolható programok és látnivalók szervezése: sajtmúzeum, „Sajtból van a Hold” programsorozat, sajtkiadvány, stb. Beavatkozási terület: Sótony-Nyőgér-Bejcgyertyános-Hosszúpereszteg. Kistérség éttermei, borkimérései. Répcelak és környéke. Megvalósítók: Szőlőtermelők és boros gazdák (ill. szervezeteik), vállalkozók, Répcelaki Sajtgyár. Hatások és eredménymutatók: Helyi ételeket és borokat kínáló vendéglátóhelyek száma. A speciális programokon (pl. sajtkóstolás) megjelenők száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 +
2005 2006 2007 + + + Üzleti terv (marketing terv) alapján.
2008 +
C. 1. 9. Kék-túra útvonal Indoklás: Az országot az Írottkőtől Hollóházáig 1097 km hosszúságban kettészelő Kék-túra útvonal nemcsak hazánk, de Európa legelső hosszútávú turistaútja, mely 1938-ban - Szent István király halálának 900. évfordulójára – került átadásra. Ismertségét nem utolsó sorban az itt leforgatott televíziós sorozatoknak is köszönheti. Figyelembe véve azt az adottságot, hogy a Kék-túra útvonal keresztülszeli a Kistérséget – ill. azt hogy a televíziós sorozat újabb szériája elkészült, s 2002-ben vetítésre kerül – mindenképpen kihasználandó ez az érték. Annál is inkább, mert a természet- és ökoturizmus - a turizmus trendjeit figyelembe véve idővel mind nagyobb szerepet fog kapni. Általános cél: A természetet kevésbé terhelő ökoturizmus kibővítése. A bakancsos turizmus feltételeinek javítása. Feladatok: A Kék-túra vonatkozásában mindenekelőtt – figyelembe véve a célcsoport sajátos igényeit – elsősorban pihenőhelyek, táborozási lehetőségek kialakítása a célszerű. Emellett természetesen szükség van újabb látnivalók „létrehozására” az útvonal mentén – pl. kilátóhely Bögötén -, s a meglévők ápolására – pl. Banyafák „állagmegóvása” a Farkaserdőben, stb. Beavatkozási terület: A Kék Túra útvonal által érintett települések. Megvalósítók: Önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók. 54
Hatások, eredménymutatók: Létrehozott létesítmények száma. Az ökoturizmus keretében a térségbe érkezők száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 2005 2006 2007 + + + + Önkormányzati és vállalkozói tervek ismeretében.
2008 +
C. 2. Agrárgazdaság fejlesztése A falu, a vidék életében mindig is alapvető, kitüntetett szerepe volt a földnek, a mezőgazdaságnak. Az az elvándorlás és népességcsökkenés, mely szinte valamennyi rurális térségben megfigyelhető – s mely néhány kivételtől eltekintve a Sárvári Kistérségre is jellemző -, sok tekintetben összefügg az agrárgazdaság általános helyzetével. A probléma gyökere egyszerűen megfogalmazható: Magyarországon – de igaz ez a világ nálunk fejlettebb vidékeire is – drasztikusan csökkent a mezőgazdaság eltartó képessége, így a munkaképes lakosság mind nagyobb hányada a városokban kap munkát – az ipar vagy a szolgáltatás területén -, majd számos esetben lakóhelyet is vált. Ezzel csökken a falvak lakossága - s ráadásul éppen a legaktívabb, a településért talán legtöbbet tenni tudó réteg vándorol el onnan. Az agrárgazdaság helyzete nagyon erősen összefügg azzal a támogatási rendszerrel, melyet a mindenkori kormány – ill. uniós belépésünket követően az Unió – kialakít. Az állam beavatkozása ezen szférába olyan erős, hogy a piaci viszonyok nem érvényesülhetnek - sok tekintetben szerencsére -, hiszen az állam támogatásával alapvetően képes befolyásolni a termelést, és annak gazdaságosságát. Ebben a helyzetben egy kistérségi program maximum arra vállalkozhat, hogy kijelölje azokat a lehetséges irányokat, amerre a kistérség mezőgazdasága – figyelembe véve az érzékelhető trendeket s európai uniós csatlakozásunk közelségét – elmozdulhat (lsd. 3. keretes írás). Az agrárgazdaság fejlesztése operatív program a következő fejlesztési programokra oszlik: C. 2. 1. Intenzív mezőgazdaság-fejlesztés program C. 2. 2. Hagyományos mezőgazdasági kultúrák fejlesztése C. 2. 3. Szőlő- gyümölcstermesztés és feldolgozás program C. 2. 4. Gyógynövénytermesztés program Megfigyelhető trendek az Európai Unió mezőgazdaságában Az utóbbi évek nyugat-európai eseményei (BSE-krízis, génmanipulációs botrányok, stb.) egyértelműen motorjai voltak az egészséges élelmiszerek felé fordulásnak. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a trend tartós marad, azaz mind nagyobb kereslet fog mutatkozni Nyugat-Európában a különböző biotermékek iránt. Ugyan jelenleg a biotermékek kereskedelme még csupán 13%-ot tesz ki, de már most is jelentősen meghaladja a kereslet a kínálatot. Így a biotermelés és biofarmok felé való elmozdulás hazánkban is mindenképpen indokoltnak látszik – főleg ha összehasonlításképpen figyelembe vesszük, hogy pl. a mezőgazdasági termelés szempontjából nem túl jó adottságokkal rendelkező Ausztriában a mezőgazdaságilag művelt területek több mint 8%-a bioterület, míg nálunk ez az arány a 0,5%-ot sem éri el. 55
A biotermesztéshez szorosan kapcsolódó kérdés a megfelelőségi tanúsítványok ill. a különböző védjegyek rendszere. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a bioterületeken megtermelt termék csak megfelelő tanúsítványok segítségével értékesíthető, melyek igazolják annak garantált „bio” voltát. A biogazdálkodás feltételrendszerét a 2092/91 számú EGK rendelet szabályozza, mely az EU valamennyi tagállamában érvényes. (Ennek ill. az ehhez csatlakozó uniós jogszabályoknak a magyarországi adaptációja a 87/1998. (V. 6) Kormányrendelet ill. az 1997. évi XI. tv.) Az Ellenőrzött Eredetmegjelölésnek (AOC) nagy szerepe volt abban, hogy az unió egy-egy – sokszor kedvezőtlenebb adottságú – vidéke megélhetést találhatott a kis mennyiségben, helyi tradíciók alapján, nagy élőmunka költséggel előállított termékek termesztésével. (Ráadásul a termék neve általában valamely földrajzi egység nevét is tartalmazza, hozzájárulva ezzel az adott vidék gasztronómiájának és turizmusának fejlesztéséhez.) Az intenzív - tradíciókon alapuló, viszonylag magas élőmunkát és szakértelmet követelő – mezőgazdasági ágazatok termékeinek minden bizonnyal jó felvevőpiaca lesz az Európai Unió. Megvizsgálva továbbá az egyes mezőgazdasági termékek iránt megnyilvánuló keresletet az Európai Unióban ill. az Unió agrárkereskedelmének trendjeit, a következőket tapasztalhatjuk: Rendkívül nagy kereslet mutatkozik meg a különböző gyümölcs- és zöldségfélék iránt (mint említettük, különös tekintettel a biotermékekre). E téren kimagaslóan fontos felvevőpiac Németország, ahol az utóbbi két évben a zöldség- és gyümölcskereskedelem forgalma 10%kal nőtt. Ma Európa legnagyobb gyümölcs- és zöldségimportőre Németország, a fő szállító pedig Hollandia, Spanyolország, Franciaország és Belgium. A magyar mezőgazdaság jövőjét tekintve ez a német piac – már csak nagysága és viszonylagos közelsége miatt is – mindenképp fontos kitörési pont lehet. Az állattartást tekintve az Unióban – összefüggésben szintén az egészséges élelmiszerek iránti növekvő kereslettel – az elkövetkezendő években elsősorban a baromfihús iránti kereslet nőne. Ebben a szegmensben az előrejelzések szerint 2008-ra Magyarország lenne a legfőbb exportőr. (Európai Agrárpolitikai Kft. előrejelzése). C. 2. 1. Intenzív mezőgazdaság-fejlesztés program Indoklás: A kistérségben a mezőgazdaság adottságai – mint a helyzetelemzés is rámutat - sok tekintetben kifejezetten kedvezőek. A kedvező természetföldrajzi adottságokhoz társulnak azok a termelési, szaktudásbeli tradíciók, melyek a térségben hagyományosan megtalálhatók. A mezőgazdaság intenzív módon való fejlesztése – összhangban a térségi adottságokkal és az uniós fejlődés trendjeivel – mindenképpen kitörési pontot jelenthet. Általános cél: A kedvező természetföldrajzi és földrajzi fekvés (uniós piacok közelsége) kihasználása. A mezőgazdaság intenzív – magas gépesítettséget és szaktudást, és korszerű technológiát igénylő – fejlesztése a kiemelt területeken. Az Európai Unió piacán is versenyképes termékek előállítása. Feladatok: Intenzív mezőgazdasági termelés fejlesztése az arra alkalmas területeken. Korszerű – környezetkímélő - technológiák meghonosítása. A termelés és a piac igényeinek együttműködésen alapuló összekapcsolása. Beavatkozási terület: A kistérség jó minőségű (magas AK értékű) földjei.
56
Megvalósítók: Mezőgazdasági termelők, vállalkozók; szövetkezések. (Agrárkamara, AMC, Minisztérium közreműködésével.) Hatások, eredménymutatók: A mezőgazdaságban megtermelt termékek minőségének javulása, a hozamok növekedése és a jövedelem termelés változása (növekedése). Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 2005 2006 2007 + + + + Üzleti és együttműködési terv alapján.
2008 +
C. 2. 2. Hagyományos mezőgazdasági kultúrák fejlesztése Indoklás: A Kistérség tradícióinak, a hagyományos mezőgazdasági termékeknek a kihasználása mindenképpen indokolt. A kistérség egyes részeire hagyományosan jellemző termékek nem csupán a térséget ill. annak két városát láthatják el, de hosszabb távon – figyelembe véve például a zöldség és gyümölcs iránti egyre növekvő uniós keresletet (lsd. 3. keretes írás) - az uniós piacok is megcélozhatók. Általános cél: A Kistérségre hagyományosan jellemző mezőgazdasági kultúrák (zöldségtermesztés; baromfitartás) fejlesztése. Az uniós piacok agárkeresleti trendjeinek (lsd. 3. keretes írás) kihasználása. Feladatok: Zöldségtermesztés hagyományos formáinak fejlesztése (elsősorban Répcelak, valamint Sárvár környékén); a zöldség- és gyümölcstermő területek arányának növelése. Új, külpiacokon keresett mezőgazdasági termények termeszthetőségének vizsgálata; új termények meghonosítása. Baromfi- ill. pulykatartás (Sárvár környékén) fejlesztése, a húsipar beszállítói hátterének bővítése (pulyka-, csirketartás) – e téren kiemelten szükséges figyelembe venni a környezetvédelmi előírásokat, ellenkező esetben pl. a pulykatartás rendkívül erős szagterhelést okoz. Biogazdaságok létrehozása. Beavatkozási terület: A Kistérség egészének földterületei, kiemelten Répcelak környéke, valamint Sárvár környéke. Megvalósítók: Mezőgazdasági termelők, vállalkozók; szövetkezések. (Agrárkamara, AMC, Minisztérium közreműködésével.) Hatások, eredménymutatók: Hazai és uniós piacra vitt mezőgazdasági termék mennyisége. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): 2003
2004
2005
2006
2007
2008 57
Időterv Költségek
+
+
+ + + Üzleti tervek és piaci igények alapján.
+
C. 2. 3. Szőlő-, gyümölcstermesztés és feldolgozás program Indoklás: A kistérségben a szőlő- és gyümölcstermesztésnek évszázados hagyománya van. Ezen területek fejlesztése az európai uniós csatlakozás szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a megtermelt gyümölcs számára az unió jó felvevő piacot biztosít – lsd. 3. keretes írás -, valamint a szőlő- és gyümölcstermő területek növelésével párhuzamosan csökkenthető a szántóterület is. Emellett a piacképesség – és a jövedelmezőség - fontos feltétele a feldolgozó kapacitás megléte is. Általános célok: A szőlő- és gyümölcstermő területek, a megtermelt termékek mennyiségének növelése. A feldolgozó kapacitás kiépítése. Beavatkozási terület: A kistérség jó minőségű földterületei ill. a szőlő- és gyümölcstermesztés hagyományos területei; mindenekelőtt Sárvár, Répcelak és Szeleste környéke; Sótony-Hosszúpereszteg vidéke. Megvalósítók: Mezőgazdasági termelők, vállalkozók ill. azok közössége. Hatások, eredmények: A megtermelt és piacra juttatott termék mennyisége. A feldolgozott termék arányának növekedése. Integrátori rendszer kialakulása. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 2005 2006 2007 + + + + Üzleti tervek és piaci igények alapján.
2008 +
C. 2. 4. Gyógynövénytermesztés program Indoklás: A gyógynövények termesztésében rendkívül nagy lehetőségek rejlenek. Segítségével hátrányos helyzetű rétegek is integrálhatók a munkaerő-piacra. A program mellett szól még továbbá az e téren az utóbbi időben felhalmozódott termelési tapasztalat. Általános célok: Hátrányos helyzetű rétegek bevonása. Szociális kiadásokra fordított összeg csökkentése. Gyógynövény termesztés fejlesztése Feladatok: Gyógynövény ültetvények létesítése ill. a meglévők kiterjesztése. 58
„Gyógynövény-tanösvény” létrehozása, a gyógynövények bemutatása céljából. Beavatkozási terület: Szeleste és környéke. Megvalósítók: Önkormányzati tulajdonú vállalkozás. Hatások, eredménymutatók: Megtermelt és piacra juttatott gyógynövények mennyisége. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 + + 3. 000 (előkészítés) (vállalkozásindítás)
2005 + -
2006 + -
2007 + -
2008 + -
C. 3. Vállalkozásfejlesztés Mint az a helyzetelemzésből is kitűnik, a Sárvári Kistérség vállalkozásai alapvetően a városok körül tömörülnek, s rendkívül nagy jelentősége van – a megtermelt értéket ill. a foglalkoztatottságot tekintve - a nagyvállalatoknak. Nem véletlenül vetődött fel tehát a műhelyfoglalkozások során, szinte valamennyi, a városoktól távolabb eső településen a lakóhely-közeli munkahelyek hiánya. Ezek jelenthetnének ugyanis megoldást arra a problémára, mely az ingázásból ered. Tulajdonképpen nem maga az ingázás ténye jelent problémát – ez tőlünk nyugatabbra is megszokott és sok tekintetben nagyobb méreteket öltő jelenség -, sokkal inkább az ingázás minősége. A kistelepülések lakóinak ugyanis olyan sok időt kell utazással eltölteniük, hogy az már közvetlenül az életminőség rovására megy. Éppen ezért – valamint figyelembe véve egyes sajátos helyzetű rétegek (pl. kisgyermekes anyák) igényeit – mindenképpen szükség van a vállalkozásfejlesztési programra – kiemelten a kistelepüléseken. Ezen operatív program azokat a képzési feladatokat is magába foglalja, melyek az egyes vállalkozásokat hozzásegíthetik az eredményesebb és hatékonyabb termeléshez. A Vállalkozásfejlesztés operatív program a következő fejlesztési programokból áll: C. 3. 1. Telephelybiztosítás program C. 3. 2. Vállalkozási ismeretek oktatása program C. 3. 3. Vállalkozói vonzerő program C. 3. 1. Telephelybiztosítás program Indoklás: Leginkább ez a fejlesztési program teremthet alapot a lakóhely-közeli munkahelyek létrehozására – összhangban a C. 4. 1. alatt tárgyalt fejlesztési programmal. Az önkormányzat természetes módon leginkább úgy segítheti egy-egy vállalkozás megtelepedését, ha számára telephelyet bocsát rendelkezésre. Ez a program ugyanakkor erősen összefügg a Környezetvédelem prioritása alatt tárgyalt szennyvízhálózat fejlesztéssel is, hiszen a szennyvízhálózat megléte nagyon fontos (elő)feltétel egy vállalkozás megtelepedéséhez.
59
Általános cél: A vállalkozói aktivitás fokozása. Kezdő vállalkozások segítése. Lakóhely közeli munkahelyek létrehozásának elősegítése. Feladat: A megtelepedni szándékozó vállalkozások számára telephelyek biztosítása, kedvező anyagi feltételek mellett. Beavatkozási terület: Kistérség települései. Megvalósítók: Helyi önkormányzatok. Hatások, eredménymutatók: Újonnan induló vállalkozások száma. A helyben (lakóhelyközelben) foglalkoztatottak arányának növekedése. Az iparűzési adóból származó bevételek növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + Önkormányzati tulajdon hasznosításával a későbbi adóbevétel megteremtése.
C. 3. 2. Vállalkozói ismeretek oktatás program Indoklás: A települések önkormányzatai gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy potenciális vállalkozók a legelemibb, a vállalkozások működésére, jogszabályi hátterére, stb. vonatkozó információkkal sem rendelkeznek, s ez irányú tájékozatlanságukban – jobb híján a helyi önkormányzathoz fordulnak. Mindenképpen indokoltnak látszik tehát egy – ezt a problémát orvosolni hivatott – képzés elindítása, mely az alapvető ismereteket érintő hiányosságokat pótolná. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor – ill. akár ezen képzés folytatásaként – egy olyan képzés indítása is szükséges lehet, ahol a már működő vállalkozások vezetői az európai uniós csatlakozás következtében előálló változásokról értesülhetnének. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a magyar vállalkozói réteg – de tulajdonképpen a lakosság szélesebb részére is igaz ez – rendkívül kevés ismerettel rendelkezik mind az Unió működéséről, mind rövidesen várható csatlakozásunk várható hatásairól. Általános célok: A vállalkozóvá válás megkönnyítése. Információszolgáltatás. Feladatok: Vállalkozói kurzusok szervezése. Beavatkozási terület: Kistérség. 60
Megvalósítók: Önkormányzatok, önkormányzatok társulása, képző intézmények, kamara, teleház. Hatások, eredménymutatók: Képzésben részt vevők száma. Korszerű vállalkozói ismeretek megszerzése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + -
2004 + 400
2005 + 400
2006 + 400
2007 + 100
2008 + 100
C. 3. 3. Vállalkozói vonzerő program Indoklás: A vállalkozók letelepítése, a meglévő vállalkozók megtartása alapvető érdeke a kistérségnek. Ennek legjobb módja természetesen a vonzó vállalkozói környezet biztosítása. Tudatában kell lenni ugyanakkor annak, hogy az egy-egy vállalkozást körbevevő környezetet alapvetően a helyi önkormányzaton kívüli erők – adórendszer és egyéb szabályzók, stb. – határoznak meg. Így az önkormányzat mozgástere meglehetősen szűk – ezt kell a lehető legtágabb mértékben kihasználni. Általános cél: Vonzó vállalkozói környezet megteremtése. Feladatok: Ügyintézés gördülékenyebbé tétele. Adókedvezmény alkalmazása. Beavatkozási terület: Kistérség. Megvalósítók: Települési önkormányzatok. Hatások, eredménymutatók: Vállalkozások száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + -
2004 + -
2005 + -
2006 + -
2007 + -
2008 + -
C. 4. Munkahely teremtés (megtartás) A munkahelyek alapvető feltételét képezik a megfelelő életkörülmények meglétének. E tekintetben, a munkahelyek számát s a munkanélküliségi rátát nézve – mint a 61
helyzetelemzésből is kiderül -, a Sárvári Kistérség helyzete kifejezetten előnyösnek mondható. (Főleg, ha a jelenlegi munkanélküliségi rátát az 1994-es állapottal vetjük össze – lsd. 5. ábra.) Mindazonáltal szükséges egyrészt a kedvező helyzet megőrzése (munkahelymegtartás), másrészt pedig a meglévők fejlesztése. Értve utóbbi alatt a magasabb hozzáadott értéket produkáló termékeket biztosító munkahelyek számának növelését, és a munkahelyek területi megoszlásában rejlő egyenlőtlenségek enyhítését – vagyis a fentebb már említett lakóhely-közeli munkahelyek biztosítását. Jelen operatív program – mely rendkívül szorosan összefügg az imént Vállalkozásfejlesztés program alatt tárgyalt operatív programmal – a következő fejlesztési programokra tagolódik: C. 4. 1. Helyi munkahely megtartás és -létesítés program C. 4. 2. A Sárvári Ipari Park fejlesztése C. 4. 1. Helyi munkahely megtartás, létesítés program Indoklás: A helyben meglévő ill. lakóhely közeli munkahelyek hiánya – mint már korábban említettük – rendkívül nagy problémája a Kistérség falvainak többségének. Ezek létesítése, amellett hogy növelhetné az egyes önkormányzatok bevételforrásait is, lényegesen kedvezőbb életfeltételeket teremtene a kistelepülések lakóinak. A munkahelyek megtartását több tényező befolyásolja – ezek sok tekintetben egybeesnek a telephelyválasztás általános kritériumaival: - munkaerő nagysága és színvonala - szolgáltatások színvonala - piactól való távolság - pénzügyi szolgáltatások elérhetősége Az önkormányzatok feladata ezen tényezők összehangolása, optimalizálása lehet. Általános cél: Meglévő munkahelyek megtartása. Lakóhely közeli munkahelyek biztosítása. Beavatkozási terület: Kistérség egésze, kiemelten a Sárvártól távolabb fekvő területeket. Feladat: A települések rendezési terveiben és fejlesztési koncepcióiban a háttér biztosítása. Munkaalkalmat teremtő vállalkozói telephelyek létesítése a településeken. Megvalósítók: Települési önkormányzatok, vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: Eljárók számának csökkenése. Helyben foglalkoztatott munkaerő arányának növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + -
2004 + -
2005 + -
2006 + -
2007 + -
2008 + -
62
C. 4. 2. Sárvári Ipari Park fejlesztése Indoklás: A Sárvári Ipari Parknak meghatározó szerepe van mind a Kistérség gazdasági életében, mind pedig a foglalkoztatási szerkezetében. Véleményünk szerint szükséges az ipari park fejlesztése, de korántsem extenzív módon, azaz a jelenlegi – döntően bedolgozói – profil szélesítésével. Sokkal inkább szükséges lenne – a fentebb már említett – magasabb hozzáadott értéket produkáló, képzettebb munkaerőt alkalmazó üzemek megtelepítése. Erre az ipari park jelenlegi profiljával kitűnő lehetőséget kínálhat, s hosszabb távon talán a felsőoktatásban meglévő szellemi kapacitás is összekapcsolható ill. bevonható az ipari park fejlesztésébe. Általános cél: Magasabb hozzáadott értéket képviselő – elsősorban informatikai – iparágak megtelepedése. Tudás alapú ipari szerkezetváltás feltételeinek biztosítása. Feladatok: Új profilok ill. új ipari üzemek megtelepítése, elsősorban az informatikai szektorban. Az új iparágak számára munkaerő és a szükséges szolgáltatások biztosítása. Beavatkozási terület: Sárvár - Ipari Park. Megvalósítók: Ipari Park menedzsment, önkormányzat. Hatások, eredménymutatók: GDP növekedése. Új iparágak megtelepedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 2005 2006 2007 + + + + A programkészítés ütemezése szerint.
2008 +
C. 5. Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás jellemzően azon területek közé tartozik, ahol – európai uniós csatlakozásunk immáron kézzelfogható közelségbe kerülésével – mindinkább előtérbe kell helyeznünk a fenntartható fejlődés ill. a környezet- és természetvédelem szempontjait. Rendkívül fontos tehát a hasznosított energián belül a megújuló energia részarányának növelése, környezetet nem terhelő energiatermelési módok alkalmazása. Az energiagazdálkodás operatív program a következő fejlesztési programból áll: C. 5. 1. Megújuló energia hasznosítás C. 5. 1. Megújuló energia hasznosítás Indoklás: A megújuló energiák alkalmazása jelenleg mind a kistérségben, mind a megyében gyermekcipőben jár. Figyelembe véve, hogy EU felvételünk egyik alapvető követelménye –
63
összhangban a fenntartható fejlődés elvével - a megújuló energia felhasználási arányának növelése, e téren jelentős változás várható a közeljövőben. A Sárvári Kistérségben a megújuló energiaforrások közül – véleményünk szerint – jó hatásfokkal hasznosítható a napenergia és a szélenergia. Előbbi elsősorban olyan helyeken biztosíthatja az elektromos ellátást, ahol nincsen kiépített vezetékes hálózat, utóbbi azonban nagyobb mennyiségű áram termelésére is alkalmas lehet. Számos helyen (pl. Pecöl/Kenéz, Nick), fogalmazódtak meg ez irányú elképzelések, s ezek megvalósulása már középtávon is várható. Általános cél: Megújuló energiaforrások (szél- és napenergia) felhasználásának növelése. A megújuló energiaforrások terén rendelkezésre álló térségi erőforrások (szél-, napenergia) kihasználása. A fenntartható fejlődés egyik alapfeltételének megteremtése. Feladatok: Szélenergiát hasznosító „erőművek” létesítése. Napenergiát felhasználó napkonnektorok építése. Beavatkozási terület: Kistérség egésze, elsősorban külterületi, elektromos vezeték által nem érintett területek. (napkonnektorok) Pecöl, Kenéz, Csénye, Nick (szélerőművek). Megvalósítók: Önkormányzat, vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: Létesített szélerőművek és napkonnektorok száma. Az általuk előállított energia abszolút (KW) és relatív nagysága (%, a teljes fogyasztáson belül). Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 1.000 (előkészítés, fejlesztési program)
2004 + 3. 000
2005 + 3. 000
2006 + -
2007 + -
2008 + -
D. Életminőség fejlesztés Az életminőség fejlesztése címszóval jelölt stratégiai program azokat az operatív programokat foglalja magába, melyek alapvetően a humán szolgáltatások (oktatás, egészségügyi ellátás) ill. a települések lakókörülményeinek javításával kívánják elérni az életminőség általános fejlődését. Mivel meggyőződésünk, hogy az életminőség fejlesztéséhez szorosan hozzátartozik a hagyományok ápolása és – ezzel összefüggésben is – a civilszervezetek erősítése, bevonása a fejlesztési célok megvalósításába, így az erre vonatkozó programokat is ennek a stratégiai programnak a keretében szerepeltetjük. 64
Ezek alapján az Életminőség fejlesztése stratégiai program az alábbi öt operatív programra oszlik: D. 1. Humán erőforrás fejlesztés D. 2. Hagyományőrzés D. 3. Lakásépítés D. 4. Szolgáltatás fejlesztés D. 5. Egészségügyi ellátás fejlesztés D. 1. Humán erőforrás fejlesztés A humán erőforrások fejlesztése alapvető módon járul hozzá mind az egyes ember életminőségének javításához, mind pedig – tágabb összefüggésben – a gazdaság feltételrendszerének biztosításához, a gazdasági teljesítmény növeléséhez. Ez a terület már csak ebből az okból kifolyólag is gyakorlatilag valamennyi programozási dokumentumban (megyei, régiós programok) kitüntetett helyen szerepel. Tekintve, hogy esetünkben egy kistérséget érintő programról van szó, így a régiós és megyei programnál szűkebben értelmezzük a humán erőforrás operatív programja alá sorolt fejlesztési programokat; vagyis kifejezetten olyan programok megvalósítását javasoljuk, melyek a kistérséget érintően valósíthatók meg, s melyek véghezvitelére helyi igény is van. Ezek a fejlesztési programok a következők: D. 1. 1. Oktatási intézmény fejlesztés program D. 1. 2. Oktatási rendszer fejlesztés program D. 1. 3. Nyelvoktatás program D. 1. 4. Informatikai oktatás program D. 1. 1. Oktatási intézmény fejlesztés program Indoklás: Az oktatás megfelelően magas színvonalának elérése ma már elképzelhetetlen a megfelelő tárgyi feltételek biztosítása nélkül. A Kistérség önkormányzatai már jelenleg is nagy áldozatokat hoznak iskoláik fenntartásáért, s – ha arra módjuk nyílik – fejlesztéséért is. Az oktatásba történő befektetés minden esetben „beruházás a jövőbe” – még inkább így van ez a kistelepülések esetén, ahol sok tekintetben a település jövője függ egy-egy iskolától. Általános célok: Az oktatás megfelelő tárgyi feltételeinek megteremtése. Feladatok: Iskola- (és óvoda) épületek rekonstrukciója (építészeti munkák, szigetelés, fűtéskorszerűsítés, stb.) Eszközbeszerzések (számítógépek és perifériáik, oktatási segédanyagok, stb.) Sportolási lehetőség biztosítása (tornatermek, sportpályák létesítése). Beavatkozási terület: Kistérség valamennyi települése, önkormányzata. Megvalósítók: Kistérségi önkormányzatok. 65
Hatások, eredménymutatók: Megtakarított energia nagysága (fűtéskorszerűsítés esetén). Egy tanulóra jutó számítógépek/egyéb taneszközök számának változása. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + -
2004 + 5. 000
2005 + 100. 000
2006 + 100. 000
2007 + 40. 000
2008 + 10. 000
D. 1. 2. Oktatási rendszer fejlesztés program Indoklás: Ha a kistérség oktatási intézményeit rendszerként szemléljük, kitűnhetnek olyan hiányosságok, funkciók, melyek létrehozása indokoltnak tűnhet. Így mindenekelőtt – összhangban Répcelak város stratégiai koncepciójával is – szükséges lehet egy középfokú oktatási intézmény létrehozása Répcelak városában. Ennek szakirányának kiválasztását természetesen alapos kutatásnak kell megelőznie, ugyanakkor figyelembe véve, hogy a meglévő intézmények is újabb és újabb szakokat nyitnak, valószínűsíthető egy innovatív répcelaki középiskola sikere. Általános cél: A jelenlegi képzési rendszerben rejlő hiányosságok feltárása és orvoslása. Feladat: Középfokú oktatási intézmény létesítése Répcelakon. Beavatkozási terület: Répcelak. Megvalósítók: helyi önkormányzat. Hatások, eredménymutatók: Újonnan indított képzések, szakirányok száma. Iskola létrejötte Répcelakon, a Répcelakról más településre tanulni eljáró fiatalok számának csökkenése Település megtartó erejének növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + -
2004 + 5. 000
2005 + 100. 000
2006 + 100. 000
2007 + -
2008 + -
D. 1. 3. Nyelvoktatás program Indoklás: Európai uniós csatlakozásunk ill. uniós versenyképességünk sikere nagymértékben függ a lakosság végzettségétől, és ezzel szoros összefüggésben nyelvtudásától. E téren még rengeteg tennivaló van a kistérségben. Annál is inkább indokolt a nyelvoktatás fontosságának
66
különös kihangsúlyozása, mert a Sárvári Kistérségben már napjainkban is kitüntetett szereppel bír az idegenforgalom, s – reményeink szerint – még inkább így lesz ez a jövőben. Általános cél: A népesség nyelvtudásának fejlesztése. Feladatok: Intézményi nyelvoktatás személyi- és anyagi körülményeinek javítása. Iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás. Nyári nyelvtábor iskoláskorú gyerekeknek. Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: oktatási intézmények, pedagógusok, vállalkozók, önkormányzatok, teleház. Hatások, eredménymutatók: Nyelvórák számának emelkedése. Sikeresen teljesített nyelvvizsgák számának növekedése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 1. 000
2004 + 1. 000
2005 + 1. 000
2006 + 1. 000
2007 + 1. 000
2008 + 1. 000
D. 1. 4. Informatikai oktatás program Indoklás: Az informatikai ismeretek minősége éppoly meghatározó jelentőséggel bír, mint amennyire a nyelvtudás. (A két ismeret sok tekintetben össze is függ, elég csupán arra gondolni, hogy az angol nyelvtudás a számítógépes alkalmazások használatát is nagymértékben megkönnyíti.) Az információs ismeretek szerepe a jövőben – figyelembe véve a trendeket, az információs társadalom kiépülésének sebességét – minden bizonnyal nagymértékben növekedni fog. Az információs ismeretek és technikák elterjedése nagymértékben hozzájárulhat az esélyegyenlőség megteremtéséhez is – pl. a távmunka révén biztosítható a testi fogyatékkal élők, a gyermeküket nevelő anyák otthoni munkavégzése, stb. Általános cél: A népesség informatikai ismereteinek fejlesztése. Feladatok: Az informatikai oktatás hardver- és szoftverhátterének fejlesztése. Iskolarendszeren kívüli tanfolyamok szervezése, informatikai tanfolyamok. Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: Önkormányzatok, oktatási intézmények, vállalkozók, teleház. Hatások, eredménymutatók: Tanfolyamon részt vettek száma. 67
Sikeres számítógép-használati vizsgát (pl. ECDL) tett hallgatók száma.
Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 200
2004 + 200
2005 + 200
2006 + 200
2007 + 200
2008 + 200
D. 2. Hagyományőrzés A hagyományőrzés rendkívüli jelentőséggel bír mind az egyes települések közösségi- és civil életének szempontjából, mind pedig turisztikai szempontból tekintve. A hagyományokhoz való ragaszkodás és azok felhasználásával rendezvények szervezése nagymértékben növelheti az egyes települések vonzerejét – s nem csupán a turisták, de a helyben lakók számára is. Ez az operatív program a következő fejlesztési programokat tartalmazza: D. 2. 1. Népi mesterségek felkarolása program D. 2. 2. Népszokások felújítása program D. 2. 3. Civil szervezetek szerepének növelése program D. 2. 1. Népi mesterségek felkarolása program Indoklás: A Sárvári Kistérségben fellelhető népi mesterségek (pl. kosárfonás) – összefűzve más turisztikai kínálati elemekkel - jelentős turisztikai vonzerőt jelenthetnek. Általános cél: . Népi mesterségek és azok művelőinek felkutatása, érdekeik érvényesítése. Népi mesterségek és azok művelőinek bemutatása által a települési vonzerő növelése Feladatok: Népi mesterségek bemutatása arra alkalmas bemutatóhelyeken. Szó lehet akár más funkciójú intézményekben létrehozott kiállításokról is – pl. „kézműves teleház” -, s szükséges az egyes népi mesterségek művelőinek bemutatása is. Beavatkozási terület: Kistérség. Megvalósítók: Önkormányzatok, civil szervetek. Hatások, eredménymutatók: Népi mesterségek kiállítóhelyeinek, népi mesterséggel megismerkedő turisták számának növekedése. Település megtartó erejének növelése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 100
2004 + 100
2005 + -
2006 + -
2007 + -
2008 + -
68
D. 2. 2. Népszokások felújítása Indoklás: A népszokások felújításának szintén nagyon erős idegenforgalmi, turisztikai vonzereje van. Ezzel párhuzamosan növelheti az adott település, kistérség összetartozástudatát, erősíti az identitást. Általános cél: Ma már nem élő, de nagy hagyományokkal rendelkező népszokások felelevenítése. Feladat: Népszokásokhoz kapcsolódó bemutatók, programok szervezése. Beavatkozási terület: Kistérség. Megvalósítók: Civil szervezetek, lakosság. Hatások, eredménymutatók: A felelevenített népszokások száma és az azokhoz kapcsolódó rendezvényeken részt vettek száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 50
2004 + -
2005 + -
2006 + -
2007 + -
2008 + -
D. 2. 3. Civil szervezetek szerepének növelése program Indoklás: A civil szervezetek – egyesületek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok - részvétele egy-egy település életében rendkívül nagy jelentőséggel bír, hiszen a civil szervezetek aktív tevékenysége a demokratikus társadalom lényeges jellemzője, egyben a helyi társadalom integráló és aktivizáló tényezője. A civil szervezeteknek nem csupán a nagyobb településeken s a városokban van helye, de a kistelepüléseken is sokat tehetnek a faluért, a lakosság aktivizálásáért. Szükséges tehát az önkormányzatok és a helyi civil szervezetek közötti együttműködés; annál is inkább, mivel bizonyos feladatokat egy civil szervezet gyakran nagyobb hatékonysággal láthat el, mint egy önkormányzat. Általános cél: Civil szervezetek erősítése, az általuk elvégzett feladatok körének bővítése. Feladatok: Civil szervezetek támogatása, segítése (informatikai háttér biztosítása, jogi tanácsadás, stb.) Civil szervezetek programjainak támogatása. Megvalósítók: Önkormányzatok, civil szervezetek. Hatások, eredménymutatók: Bejegyzett civil szervezetek és általuk (ténylegesen) végzett tevékenységek száma.
69
Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + -
2004 + -
2005 + -
2006 + -
2007 + -
2008 + -
D. 3. Lakásépítés A lakás minősége, a lakáshoz jutás feltételrendszere alapvető fontossággal bír a Kistérség népességének megtartása szempontjából. Ez az a terület, amely – a lakóhelyközeli munkahelyek biztosítása mellett – a leginkább megállíthatja a kistelepülésekről való elvándorlást. Ebben az operatív programban a következő három fejlesztési programot szerepeltetjük: D. 3. 1. Lakótelkek kialakítása program D. 3. 2. Lakásépítés ösztönzése program D. 3. 3. Szociális bérlakások program D. 3. 1. Lakótelkek kialakítása program Indoklás: A lakótelkek kialakítása alapvető feltételét képezi mindenféle lakásépítésnek. Ez az önkormányzati feladat azonban csak az A. 1. 2. fejlesztési programmal párhuzamosan – mely a települési rendezési tervek megalkotását tartalmazza – vihető végbe. Általános cél: A lakosság – kiemelten a fiatalok – helyben tartása. Feladat: Lakásépítésre alkalmas telkek kialakítása. A helyi építészeti forma megalkotása és rögzítése a helyi rendezési tervekben. Beavatkozási terület: Kistérség. Megvalósítók: Települési önkormányzatok. Hatások, eredménymutatók: Kialakított lakótelkek száma. Elvándorlás csökkenése. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + 2 Igények és tervek függvényében, egységár (Ft/m ) figyelembe vételével.
D. 3. 2. Lakásépítés ösztönzése program Indoklás: A lakásépítés ösztönzése értelemszerűen valamennyi önkormányzatnak alapvető érdeke – ugyanakkor az erre a célra rendelkezésre álló források meglehetősen csekélyek. Ilyen 70
körülmények között talán a települési önkormányzatokat legkevésbé megterhelő ösztönző program az lehet, ha rendkívül jutányos áron kínálja a kialakított lakótelkeket. Mindezt természetesen csak úgy célszerű kivitelezni – elkerülendő a spekulációt -, ha az olcsón (ingyen) kínált telkekre záros határidőn belüli beépítési kötelezettséget (és elővásárlási jogot) köt ki az önkormányzat. Általános cél: A lakásépítés elősegítése, a települések megtartó erejének növelése. Feladat: Olcsó (ingyenes) telekbiztosítás; megfelelő garanciák mellett. Beavatkozási terület: Kistérség. Megvalósítók: Települési önkormányzatok, vállalkozók, magánszemélyek. Hatások, eredménymutatók: Felépült lakások (házak) száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 2004 2005 2006 2007 2008 + + + + + + 2 Vállalkozói és magántőke bevonásával, egységár (Ft/m ) figyelembe vételével.
D. 3. 3. Szociális bérlakások program Indoklás: A szociális bérlakások építése elsősorban a legrászorultabb rétegek lakáshelyzetén javíthat. Tekintve, hogy ezen a területen az utóbbi időben jelentős állami szerepvállalás is történt, így ennek kihasználása mindenképpen indokolt. Általános cél: A legrászorultabb réteg lakáshoz jutásának támogatása. Feladat: Szociális bérlakások építése. Beavatkozási terület: Kistérség városai, Uraiújfalu és egyéb települések, igény alapján. Megvalósítók: Önkormányzatok, állami szektor. Hatások, eredménymutatók: Felépített bérlakások száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 2005 2006 2007 + + + + Egységár (Ft/m2) alapján számított ár alapján.
2008 +
71
D. 4. Szolgáltatás fejlesztés Különböző szolgáltatások – elérhető közelségben való - megléte rendkívül nagy fontossággal bír a Kistérség lakóinak komfortérzetére nézve. Emellett a terület fejlesztése már csak azért is külön hangsúlyt kell kapjon, mert annak a turizmus – ill. a turisták közérzete - szempontjából is nagy jelentősége van. Ebben az operatív programban a következő két fejlesztési program kapott helyet: D. 4. 1. Alapellátás biztosítás program D. 4. 2. Javító, felújító szolgáltatás fejlesztés program D. 4. 1. Alapellátás biztosítás program Indoklás: Lakossági alapellátást (pl. postai szolgáltatások, vegyesbolt) biztosítása saját lakóhelyen – ill. annak közelében – nem csupán a komfortérzetet tekintve meghatározó, de hosszabb távon a település megtartó erejének is egyik összetevője. Általános cél: Alapellátás megfelelő szintű biztosítása valamennyi településen. Feladatok: Alapellátást biztosító vállalkozások létesítése. Beavatkozási terület: A kistérség valamennyi települése. Megvalósítók: Alapellátást üzemeltetők. Hatások, eredménymutatók: Alapellátást biztosító vállalkozások száma ezer főre ill. településenként. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 +
2005 2006 + + Vállalkozói tőke bevonásával.
2007 +
2008 +
D. 4. 2. Javító, felújító szolgáltatás fejlesztés program Indoklás: A hagyományos javító, felújító szolgáltatások iránt megmutatkozó igény jelen pillanatban nincs teljes mértékben kielégítve. Ezek létrehozása elsősorban a térség két városában lehet indokolt. Általános cél: Szolgáltatások fejlesztése.
72
Feladatok: Új – javító, szolgáltató – vállalkozások feltételeinek megteremtése; új szolgáltatások létrehozása. Beavatkozási terület: Kistérség egésze, kiemelten Sárvár, Répcelak. Megvalósítók: Vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: Javító, felújító szolgáltatást nyújtó vállalkozások ezer főre eső száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 +
2005 2006 + + Vállalkozói tőke bevonásával.
2007 +
2008 +
D. 5. Egészségügyi szolgáltatás fejlesztés Egy alapvetően öregedő társadalomban mindenkor nagy jelentősége van az egészségügyi szolgáltatásoknak és ellátórendszernek. Így a téma mindenképpen kiemelt kezelést igényel – figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a terület viszonyait az állami támogató rendszer nagymértékben meghatározza. Az egészségügyi szolgáltatás fejlesztés operatív program javasolt fejlesztési programja: D. 5. 1. Gyógyszertár, orvosi ellátás szolgáltatás program D. 5. 1. Gyógyszertár, orvosi ellátás szolgáltatás program Indoklás: A gyógyszertárak és az orvosi ellátás (háziorvosok és szakrendelések) a leggyakrabban igénybe vett, legalapvetőbb egészségügyi szolgáltatásokat képezik. A terület fejlesztése már csak ezen okból kifolyólag is nagy fontossággal bír. Általános célok: Megfelelő feltételek biztosításával a lakosság jó minőségű egészségügyi ellátásának biztosítása. Feladatok: Gyógyszertár létesítés (felújítás). Fiókgyógyszertár üzemeltetése. Orvosi rendelő kialakítás/felújítás. Házi orvosi ellátás feltételeinek biztosítása. Beavatkozási terület: Kistérség valamennyi települése. Megvalósítók: 73
Önkormányzatok, állami szektor, vállalkozók (orvosok). Hatások, eredménymutatók: Kialakított/felújított gyógyszertárak, orvosi rendelők száma. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 +
2005 2006 + + Vállalkozói tőke bevonásával.
2007 +
2008 +
E. Környezetvédelem Figyelembe véve az ember immáron globális méretű beavatkozását a természeti folyamatokba ill. figyelembe véve az ezzel kiváltott hatásokat (üvegházhatás, ózonlyuk, stb.) a környezetvédelem szempontjainak érvényesülése alapvetően meg kell határozza jövőről való gondolkodásunkat. A fejlődés jelenlegi formája aligha folytatható, így már középtávon is a fenntartható fejlődés elveinek kell érvényre jutnia. A környezetvédelem kérdése tehát rendkívül hangsúlyos problémája lesz az elkövetkezendő időszaknak – s nemcsak hazai, de uniós, sőt világviszonylatban is. Természetesen programunkban ezt a kérdést is sajátosan – „kistérségi szemüvegen át” – nézzük és értelmezzük; nem feledkezve el mindeközben természetesen a globális összefüggésekről sem, azaz tennivalóink legjobban talán az oly sokszor idézett „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” szlogenben foglalhatók össze. A Környezetvédelem stratégiai program a következő három operatív programból áll össze: E. 1. Szennyvízhálózat fejlesztés E. 2. Hulladékgazdálkodás E. 3. Tájfenntartás E. 1. Szennyvízhálózat-fejlesztés A szennyvízhálózat kiépítettségének hiánya – a települési vezetőkkel lefolytatott konzultációk ill. a műhelyfoglalkozások alapján – talán az egyik legsúlyosabb problémája a kistérség településeinek. Mindössze a két város, Sárvár és Répcelak, valamint Bögöte rendelkezik csatornahálózattal és tisztítóval. A kistérség települései az elmúlt években sorra megalkották azokat a társulásokat, melyeknek célja a szennyvízhálózat közös megvalósítása, azonban az eddig benyújtott pályázatok rendre elutasításra kerültek. Tekintve, hogy ezen a téren nem csupán a kistérség, de egész Vas megye sőt az ország is hatalmas lemaradással küzd, s tekintve a szigorú uniós előírásokat, így az elkövetkezendő években mindenképpen várható egy nagyobb arányú állami szerepvállalás. Emellett minden bizonnyal az uniós felkészítést hivatott EU-s programokba is bekerül ez a problémakör – így a 2002 őszén induló SAPARD programban is szerepel. Figyelembe véve a vízbázisok védelmét a szennyvízhálózat-fejlesztés programját a Kistérségben középtávon mindenképpen szükséges megvalósítani A szennyvízhálózat-fejlesztés operatív program értelemszerűen két fejlesztési programra osztható. Egyrészt szükséges a szennyvíz összegyűjtését elvégző hálózat kiépítése; másrészt a már összegyűjtött szennyvíz kezelése: E. 1. 1. Szennyvízhálózat kiépítése program 74
E. 1. 2. Szennyvíziszap kezelés program
E. 1. 1. Szennyvízhálózat kiépítése Indoklás: A fejlesztési program magában foglalja a szennyvíz vezetékhálózatának kiépítését. Ennél az elemnél hangsúlyozottan ki kell emelni, hogy a beruházás különösen megkívánja az önkormányzat előkészítő munkáját. Más önkormányzati beruházásokkal ellentétben ugyanis – pl. kábeltévé, gáz, stb. – ennek hozama ugyanis kevésbé látványos, ugyanakkor meglehetősen nagy egyéni pénzbeli hozzájárulást kíván. Így szükségképpen nehezebb ill. hosszabb folyamat a lakosság meggyőzése. (E tekintetben talán a szervezett szemétgyűjtés bevezetéséhez lehet hasonlítani ezt a programot.) Új lehetőséget jelent a 2002-ben induló SAPARD program, mely azonban az eddigiektől eltérő műszaki hátteret igényel, más költségekkel. Általános cél: A települési szennyvíz összegyűjtésével a környezeti terhelés csökkentése. Vízbázisok megóvása. Feladat: Szükséges előkészítő munkák elvégzése. A települések szennyvízhálózatának kiépítése. Beavatkozási terület: A Kistérség 28 települése (Sárvár, Répcelak és Bögöte kivételével.) Megvalósítók: Önkormányzatok és azok társulásai. Hatások, eredménymutatók: A szennyvízhálózatba bekötött lakások és üzemek száma. Vízbázisok vízének minőség javulása. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 2005 2006 2007 + + + + Fajlagos értékekből számított költségek alapján.
2008 +
E. 1. 2. Szennyvíziszap kezelés program Indoklás: E fejlesztési program az összegyűjtött szennyvíziszap kezelését tartalmazza. Általános célok: A környezeti terhelés csökkentése. Feladatok: Az összegyűjtött szennyvíziszap ártalmatlanítása. (E téren figyelembe vehetők olcsóbb, alternatív megoldások is, ezek azonban csak az illetékes hatóságok megfelelő hozzáállása és
75
támogatása mellett valósíthatók meg – ellenkező esetben súlyos problémák adódhatnak a működtetés ill. az engedélyeztetés során.) Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: Önkormányzatok és azok társulásai. Hatások, eredménymutatók: Kezelt szennyvíziszap mennyisége. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 2005 2006 2007 + + + + Megvalósíthatósági tanulmányok alapján.
2008 +
E. 2. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényt 2000-ben fogadta el az Országgyűlés (2000. évi XLIII. tv.) Ennek bevezetője külön is kiemeli a fenntartható fejlődés, az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése és az emberi egészség védelmének elvét ill. szükségességét. A települési önkormányzatokra e törvény IV. fejezete az irányadó, mely a települési szilárd és folyékony hulladékokra vonatkozóan állapít meg szabályokat. Ennek értelmében „a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást… szervez, és tart fenn.” Fontos, hogy a törvény meghatározásában a kötelezően végzendő önkormányzati hulladékkezelési közszolgáltatás nem csupán a szilárd, de a folyékony hulladékra is kiterjed. (21. § (3) b.) A hulladékgazdálkodás operatív program alá a következő két fejlesztési program tartozik: E. 2. 1. Szervezett hulladékgyűjtés kialakítása E. 2. 2. Illegális szemétlerakók felszámolása E. 2. 1. Szervezett hulladékgyűjtés kialakítása Indoklás: A 2000. évi XLIII. törvény úgy intézkedik, hogy mind a szilárd, mind a folyékony települési hulladékra vonatkozóan legkésőbb – 2000 fő alatti települések esetén – 2003. január elsejéig gondoskodni kell a közszolgáltatás megszervezéséről. (56 § (1)) Ez tehát 2003. év elejétől kezdődően egy olyan alapfeladata lesz a helyi önkormányzatoknak, melyet kötelező jelleggel kell ellátniuk. S bár a kistérség településeinek nagyobb hányadában (74%) már jelenleg is működik szervezett szemétgyűjtés, ugyanakkor záros határidőn belül azt egyrészt az azzal még nem rendelkező településeken is be kell vezetni, másrészt pedig gondoskodni kell a folyékony hulladék kezeléséről is. Általános cél: A hulladékgyűjtés megszervezésével a környezeti terhelés csökkentése. 76
Beavatkozási terület: A Kistérség hulladékgyűjtéssel még nem rendelkező települései. Megvalósítók: Önkormányzatok. Hatások, eredménymutatók: Szervezett hulladékgyűjtéssel rendelkező települések száma. Összegyűjtött hulladék mennyisége. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 10. 000
2004 -
2005 -
2006 -
2007 -
2008 -
E. 2. 2. Illegális szemétlerakók felszámolása Indoklás: A szervezett hulladékgyűjtés biztosítása mellett hasonlóan fontos feladat azoknak az illegális szemétlerakó helyeknek a felszámolása, melyek jelenleg számos település határában megtalálhatóak. Ezek megszüntetése már csak a falu tágabb környezete és a turizmus szempontjából is elsőrendű fontosságú. Természetesen nem elégséges csupán a meglévő lerakók felszámolása, hiszen ezzel párhuzamosan törekedni kell annak elkerülésére is, hogy új lerakók keletkezzenek. Mindez pedig csak tudatos szemléletváltozással érhető el. Általános cél: A környezeti terhelés csökkentése. A táj arculatának helyreállítása. Szemléletváltozás elérése. Feladat: Az illegális szemétlerakók felszámolása. Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: Települési önkormányzatok, környezetvédelmi felügyelőség, hatóságok, vállalkozók. Hatások, eredménymutatók: Felszámolt illegális lerakók száma. Elszállított szemét mennyisége. Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 + 4. 000
2004 + 3. 500
2005 + 3. 000
2006 + 3. 000
2007 + 3. 000
2008 + 3. 000
77
E. 3. Tájfenntartás A vidéki táj olyan alapvető értéket képvisel, melynek megőrzésére, fenntartására hangsúlyozottan figyelnünk kell – uniós csatlakozásunkat követően is. Annál is inkább, mert végső fokon maga a táj az, ami a Kistérség jövőbeli elképzelései között is oly hangsúlyos elemet képező turizmus hátterét képezi (a szó szoros értelmében is). A Tájfenntartás operatív program alá a következő fejlesztési programot soroltuk: E. 3. 1. Vidékfejlesztési program
E. 3. 1. Vidékfejlesztési program Indoklás: A „vidék”, azaz a rurális, nem városi területek – vidékfejlesztés szempontjából történő - komplex kezelése teremtheti meg a fenntartható, természetbarát művelési módok segítségével a tájmegőrzés alapját. Általános cél: Hagyományokon alapuló, ugyanakkor fenntartható vidékfejlesztés. A turisztikai kínálat „háttérelemének” megteremtése – látnivalókban gazdag, vidéki környezet. Feladatok: Természetgazdálkodás megteremtése – a táji-természeti környezettel harmonikus módon folytatott mezőgazdasági tevékenységek támogatása. Hagyományos magyar állatfajták tenyésztésének megteremtése és bemutatása. Hagyományos magyar növények termesztésének megteremtése. Beavatkozási terület: Kistérség egésze, kiemelten a Kistérség falvai. Megvalósítók: Vállalkozók, agrárkamara. Hatások, eredménymutatók: Hagyományos, természetközeli módon kezelt mezőgazdasági nagysága.(km2) Tenyésztett magyar állatfajták száma és hagyományos magyar termesztésére fordított földterület nagysága.
területek növények
Megvalósítás időterve és költségei (ezer forint): Időterv Költségek
2003 +
2004 2005 2006 2007 + + + + A SAPARD és VFC források függvényében.
2008 +
78
MELLÉKLETEK
79
1. számú melléklet - Vas megye területfejlesztési programjának struktúrája Stratégiai prioritások és intézkedések
1. Humán erőforrások fejlesztése
2. A gazdaság versenyképességének erősítése
3. Megyeépítés; külső kapcsolatok, belső kohézió erősítése
4. Az életminőség javítása
1.1. Intézkedés: Felsőoktatás, kutatás-fejlesztés
2.1. Intézkedés: Vállalkozásfejlesztés
3.1. Intézkedés: Elérhetőség javítása
4.1. Intézkedés: Természet- és környezetvédelem
Komplex felsőoktatás-fejlesztési program
Kis- és középvállalkozások fejlesztése
A megye külső elérési viszonyai- Szennyvíz- és hulladékprognak javítása ram, energiagazdálkodás
Kutatás-fejlesztési kapacitás növelése, kutatóhelyek kialakítása
Klaszter-program
Megyén belüli összeköttetések javítása
Vízbázisok védelme, árvíz-, belvízvédelem
Minősített szakemberek megtartása, idevonzása
Ipari parkok, kisvárosi és községi ipari területek támogatása
Utazási feltételek, szolgáltatási színvonal emelése
Védett területek kiterjesztése, magasabb szintre emelése
1.2. Intézkedés: Munkaerőpiac fejlesztése
2.2. Intézkedés: Innovációorientált gazdaságfejlesztés
3.2. Intézkedés: Agrár- és vidékfejlesztés, belső kohézió erősítése
Információs, informatikai program
Innovációs fejlesztési intézményhálózat kiépítése
Az „életen át tartó tanulás” feltételeinek a létrehozása
Innovációs befektetési program Településhálózat fejlesztése, kisvárosi funkciók erősítése
Minőségfejlesztés, minőségbiztosítási rendszerek működtetése
Egyenlő esély program
Alkalmazott K+F kapacitás növelése
Megyei szociális program.
1.3 Intézkedés: Alap- és középfokú oktatás fejlesztése
2.3 Intézkedés: Turizmusfejlesztés
Agrár- és vidékfejlesztési program
4.2. Intézkedés: Egészségügyi és szociális csomag
Kistérségi intézményrendszerek és együttműködések fejlesztése, informatikai hálózat létrehozása
A megye ellátási rendszerének eredményesebbé, gazdaságosabbá és hatékonyabbá tétele
3.3. Intézkedés: Külső kapcsolatrendszer erősítése
4.3. Intézkedés: Kulturális értékek őrzése és erősítése
Szakképzés-fejlesztés (kereslet- Gyógy- és termálturizmus hez igazodás, rugalmasság) program
A megye nemzetközi kapcsolatrendszerének kiszélesítése
Épített környezet védelme, kastélyprogram, falumegújítás
Minőségbiztosítás az alap- és középfokú oktatásban
Vidéki turizmus fejlesztése
Regionális kapcsolatok, régióépítés, Szombathely regionális szerepkörének erősítése
Önszerveződések, civil szféra, hagyományőrzés támogatása
Egészségmegőrzés, egészségnevelés
Idegenforgalmi termékfejlesztés és marketing
Megyei EU integrációs stratégia elkészítése
A megye kulturális arculatának erősítése
80
2. számú melléklet – A Nyugat-Dunántúli Régió területfejlesztési programjának struktúrája „KÖZÉP-EURÓPA EGYIK VEZETŐ RÉGIÓJA SZÜLETIK”
A
N y u g a t - d u n á n t ú l i
r é g i ó
„ J ö v ő k é p e ”
EU SZINTŰ REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG ELÉRÉSE
A
t e r ü l e t f e j l e s z t é s i
1. Versenyképesség erősítése
2. Életminőség javítása és az EU életszínvonal közelítése
p r o g r a m
s t r a t é g i a i
3. Környezetvédelem és fenntarthatóság
4. Regionális identitás és kohézió
S t r a t é g i a i 1. prioritás Humánerőforrás fejlesztés
O p e r a t í v
c é l j a i 5. EU integráció
p r o g r a m o k
2. prioritás Vállalkozás és technológiai innováció
p r o g r a m o k
3. prioritás Régióépítés
4. prioritás Életminőség javítása
( i n t é z k e d é s e k )
81
